PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Doktori (PhD) értekezés
A KÖZÖSSÉGI PIACSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI ÉS HAZAI ALKALMAZÁSUK LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTERVENCIÓRA
Cseke Zoltán László
Témavezető: Dr. Bánhegyi Gabriella
Keszthely 2011
A KÖZÖSSÉGI PIACSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI ÉS HAZAI ALKALMAZÁSUK LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTERVENCIÓRA Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájához tartozóan Írta: Cseke Zoltán László Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében Témavezető: Dr. Bánhegyi Gabriella Elfogadásra javaslom (igen/nem)
…………………….. (aláírás)
A jelölt a doktori szigorlaton ……….%-ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: ………………………………………….igen/nem …………………….. (aláírás) Bíráló neve: ………………………………………….igen/nem …………………….. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján……….%-ot ért el. Veszprém/Keszthely,
…………………….. a Bíráló Bizottság elnöke
A doktori oklevél minősítése …………………………… …………………….. az EDT elnöke
Tartalomjegyzék Kivonat .................................................................................................................... 6 Abstract ................................................................................................................... 7 Auszug ..................................................................................................................... 8
1. Bevezetés......................................................................................................... 9 1.1. A kutatás előzményei ........................................................................................... 9 1.2. Kutatási célkitűzések, módszertan...................................................................... 11 1.2.1. Kutatási célkitűzések............................................................................................... 11 1.2.2. Kutatási módszertan ................................................................................................ 12 1.2.3. Hipotézisek ............................................................................................................. 17
2. Szakirodalmi áttekintés ................................................................................... 18 2.1. A piacszabályozás fogalma és eszközei ............................................................. 18 2.1.1. A piacszabályozás fogalma ..................................................................................... 18 2.1.2. A közösségi piacszabályozás kialakulása ............................................................... 19 2.1.3. A közösségi piacszabályozás eszközei ................................................................... 28 2.1.4. A Közös Agrárpolitika várható irányai ................................................................... 33 2.1.4.1. Várható irány az Európai Unióban .................................................................. 33 2.1.4.2. Magyarország lehetőségei ............................................................................... 39
2.2. Gabonaintervenció jogszabályi háttere és intézményrendszere ......................... 45 2.2.1. Közraktári rendszer bemutatása .............................................................................. 48
2.3. Vizsgált térség (Vas megye) bemutatása ............................................................ 52 2.3.1. A mezőgazdaság szerepe Vas megye gazdaságában .............................................. 55
2.4. Kérdőíves felmérések bemutatása ...................................................................... 59
3. Saját vizsgálatok .............................................................................................. 60 3.1. Alkalmazott módszerek ...................................................................................... 60 3.2. Kutatás eredményei ............................................................................................ 64 3.2.1. A gabonaintervenció hazai tapasztalatai ................................................................. 64 3.2.1.1. Nemzetközi kitekintés ..................................................................................... 64 3.2.1.2. Hazai tapasztalatok .......................................................................................... 65 3.2.1.3. Felvásárlás ....................................................................................................... 67 4
3.2.1.4. Raktározás ....................................................................................................... 70 3.2.1.5. Értékesítés ....................................................................................................... 76 3.2.2. Kérdőíves adatgyűjtés eredményei ......................................................................... 78 3.2.2.1 Mintában szereplő gazdaságok jellemzői kérdéscsoport vizsgálata................. 79 3.2.2.2. Raktárkapacitásra vonatkozó kérdéscsoport vizsgálata .................................. 88 3.2.2.3. Termelői integráció kérdéscsoport vizsgálata ................................................. 95 3.2.2.4. Intervenciós intézkedések kérdéscsoport vizsgálata ..................................... 101 3.2.2.5. Közraktározás kérdéscsoport vizsgálata ........................................................ 109 3.2.2.6. Beruházás raktárkapacitás létrehozására kérdéscsoport vizsgálata ............... 114 3.2.2.7. Személyes interjú eredménye ........................................................................ 120
4. Következtetések, javaslatok .......................................................................... 122 5. Tézisek, önálló, újszerű eredmények ............................................................ 127 6. További kutatási irányok ............................................................................... 130 7. Összefoglalás ................................................................................................. 131 8. Irodalomjegyzék ............................................................................................ 131 9. Mellékletek .................................................................................................... 139 1. melléklet ........................................................................................................ 139 2. melléklet ........................................................................................................ 141 3. melléklet ........................................................................................................ 145
Köszönetnyilvánítás .......................................................................................... 180
5
Kivonat
Az értekezés megírásának célja a közösségi piacszabályozási eszközök, különösen az intervenció hazai alkalmazási lehetőségeinek feltárása, valamint a vizsgált gazdaságok termelői integrációhoz, és egy piaci intervenciós mechanizmushoz való viszonyulásának vizsgálata volt. Négy kutatási hipotézis került megfogalmazásra.
A Vas megyei gazdaságok körében végzett primer kutatás adatai alapján statisztikai vizsgálatokat végeztem, kereszttábla-elemzéses és korrelációszámításos módszerrel. A vizsgálatok során kimutatható volt, hogy a gazdaság vezetőjének magasabb képzettsége és a nagyobb területméret pozitív kapcsolatban áll az integrálódási hajlandósággal és egy piaci intervenciós mechanizmus iránti igénnyel. Pozitív összefüggés volt kimutatható továbbá a gazdaság területének mérete és (a kapcsolat erőssége szerinti sorrendben): az alkalmazotti létszám, a rendelkezésre álló raktárkapacitás, a gazdálkodási forma, valamint a raktárkapacitás létrehozására vonatkozó beruházási hajlandóság között. A szakirodalmi vizsgálatok kapcsán levont következtetést, miszerint a tudás, a termelési eszközök és az anyagi források egyesítése elkerülhetetlen lesz a jövőben, alátámasztják az empirikus kutatás eredményei. Megállapítható tehát, hogy a gazdaságok vezetőinek magasabb képzettsége és a versenyképes üzemméret együttes megléte jó alapot szolgáltatnak a termelői integrációk kialakulásához, és egy - a termelők integrációján alapuló - piaci mechanizmus megteremtéséhez.
6
Abstract
The goal of this dissertation is to reveal the opportunities lying in the application of common market regulation, and more specifically intervention in Hungary, as well as to study the relation of the examined farms towards producer integration and a market intervention mechanism. Four research hypotheses were formed.
Based on the data gained from a primary research conducted withtin farms of Vas County, a statistical analysis was carried out using cross-table and correlation analysis. In the course of the research it became clear that the higher qualification of the farmer and the bigger size of the farm relates positively to the willingness to integrate and to the demand for a market intervention mechanism.
Furthermore, there was a positive correlation between farm size and (in order of correlation strength) number of employees, storage capacity, form of farming and willingness to invest in raising storage capacity.
The conclusion drawn on the basis of bibliography analysis, namely that bringing together professional knowledge, capital goods and financial resources will be unavoidable in the future, has been confirmed by the results of the empirical research. Therefore we can state that the higher qualification of the farm managers and competitive farm size constitute a good basis for producer’s integration and for forming a market mechanism that is based on producer integration.
7
Auszug
Das Ziel der Abhandlung war es, die heimischen Verwendungsmöglichkeiten der gesellschaftlichen marktregulierenden Mittel, insbesondere der Intervention zu entdecken sowie das Verhältnis der untersuchten Wirtschaften zur Produktionsintegration und einem Marktinterventionsmechanismus zu prüfen. Es sind 4 Forschungshypothesen formuliert worden.
Auf Grund der Forschungen bei den Wirtschaften im Komitat Vas wurden durch Kreuztafelanalyse und Korrelationsrechnungen statistische Untersuchungen durchgeführt. Bei den Forschungen stellte sich heraus, dass eine höhere Ausbildung des Leiters der Wirtschaft sowie eine größere Oberfläche mit der Integrationsbereitschaft und dem Anspruch nach Marktinterventionsmechanismus in einer positiven Beziehung stehen. Ein positiver Zusammenhang war zwischen der Oberflächengröße der Wirtschaft und (in Reihenfolge der Stärke dieser Beziehung) der Anzahl der Angestellten, der zur Verfügung stehenden Lagerkapazität, der Wirtschaftsform und der Investitionsbereitschaft nach neuen Lagerkapazitäten nachzuweisen.
Die auf Grund der Untersuchungen in der Fachliteratur gezogene Schlussfolgerung, dass in Zukunft unvermeidbar sein wird, Wissen, Produktionsmittel und materielle Quellen zusammenzuziehen, wird durch die Ergebnisse der empirischen Forschungen unterstützt. Es kann also festgestellt werden, dass das Vorhandensein der höheren Ausbildung der Leiter der Wirtschaften sowie einer wettbewerbsfähigen Betriebsgröße als wichtige Grundlage zur Herausbildung der Produktionsintergrationen und zur Herstellung eines Marktmechanismus auf Grund der Produktionsintegration gelten.
8
1. Bevezetés 1.1. A kutatás előzményei A világon először talán a bibliai Ószövetségben, József történetében találkozunk olyan feljegyzéssel mely gabona, piacról történő kivonásának, majd később piacra bocsátásának, tudatos, előre tervezett, időzített formáját mutatja be. A több ezer éves történetben a főgondnok a legfelsőbb hatalomtól kapott utasítást a várható piaci zavar kezelésére: „Te magad vagy az és senki más, akit kiválasztok és oldalamra emelek az áttekintés urául, akinek kezében van a legfőbb teljhatalom, hogy megzabolázd a bőséget, és tápláld az országokat a szárazság éveiben.” (Mann, 1975) Legyinthetünk és mondhatjuk, hogy akkoriban más volt az indíték és a tét is (az indíték az előre látott hét bő és hét szűk esztendő, a tét pedig nem kevesebb, mint az életben maradás volt), ráadásul a sikerhez a Fáraó álmának megfejtése is kellett. Azonban ha jobban belegondolunk, beláthatjuk, hogy manapság is vállalkozások és családok léte, boldogulása függhet piacszabályozási mechanizmusoktól és a piaci várakozások függvényében meghozott döntésektől. A történetben a siker kulcsa az előrelátó tervezés, a „legfelsőbb hatalom” bizalmát élvező erős irányítás, a megfelelő infrastruktúra, és a szükséges pénzügyi háttér, együttes rendelkezésre állása volt. Azt hiszem, nyugodtan leporolhatjuk ezt a régi stratégiát, mert a jelenlegi agráriumnak éppen erre lenne szüksége. Az Európai Unió agrártámogatási rendszere két markáns irányba ágazik el: az egyik a közvetlen támogatások, a másik pedig a vidékfejlesztési támogatások pénzügyi alapja. Úgy tűnik az agráriumra szánt közösségi pénzek e két alap között oszlanak meg a jövőben is, várhatóan a közvetlen támogatások csökkenésével. Fontos lenne tudatosítani, hogy ezek a pénzügyi alapok nem egymás rovására léteznek. A mezőgazdaság és a vidék egymásra épülnek és kiegészíti egyik a másikat. Koncentráltabb birtokszerkezetű, hatékonyabb gazdaságok nélkül a vidékfejlesztés sem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Mezőgazdaságunk mai struktúrája alapanyag termelésre rendezkedett be, a piac pedig gyorsan és hektikusan változik. Mindenki az adott termőhelyi sajátosságait, a tájegységre jellemző klimatikus viszonyokat, a termelési költségeket, a várható hozamot, a lehetséges árszinteket a saját lehetőségeihez szabottan próbálja mérlegelni és ez alapján igyekszik kialakítani a termékszerkezetét, legalábbis ez lenne ideális. A megtermelt áru előállítása után döntés előtt
9
áll a termelő: azonnali értékesítés, vagy várakozás egy kedvezőbb árszint reményében? A lehetőségek egyénenként eltérően alakulnak. Sok gazdaság megfelelő mennyiségű forgótőke vagy saját raktározási kapacitás hiányában nem teheti meg, hogy egy későbbi kedvezőbb értékesítési pozícióra vár. Ők ma ki vannak szolgáltatva a kereskedelem számára, de meglátásom szerint nem ez az igazi probléma, hanem ami ebből következik. Vagyis, hogy ebben a helyzetben az elmulasztott, ágazatba be nem folyt jövedelmek konzerválnak egy rossz állapotot, ami az érintett gazdaságoktól elveszi annak lehetőségét, hogy beruházzanak, modernizáljanak, szerveződjenek és hatékonyabb technológiával és üzemmérettel, a jó éveket jobban kihasználó, ezáltal a rosszabb éveket is jól tűrő egységekké váljanak. Természetesen nem hiszem, hogy létezik olyan csodaszer ennek az évek óta tartó problémának a kezelésére, amely egy csapásra mindent megváltoztat, de úgy gondolom, léteznek olyan megoldások (feltéve ha a termelői közösségek és az agrár szakigazgatás akaratát is bírják), melyek segítenek alkalmazkodni a közös piac okozta megváltozott körülményekhez. Dolgozatomban ilyen lehetőségeket és megoldásokat próbálok feltárni és bemutatni, mert a bevezetőben említett több ezer éves történet ma is aktuális, a bőséges éveket meg kell zabolázni, hogy a szűkebb esztendőkben „életben maradjunk”. Teszem ezt abban a reményben, hogy talán még mindig nincs késő ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságban minőségi, piacképes terméket előállító, jövőképpel rendelkező, egymással együttműködő üzemek jöjjenek létre.
10
1.2. Kutatási célkitűzések, módszertan 1.2.1. Kutatási célkitűzések 1.) Kutatási célként tűztem ki a Közös Agrárpolitika (továbbiakban: KAP) szellemiségének és jelentősebb elmozdulási irányainak bemutatását, mely mintegy mozgatórugója volt az elmúlt évtizedek gabonapiaci intervenciós intézkedéseinek. A KAP alapjainak, eszközeinek és jövőbeni változásának szekunder elemzése során az agrárpolitika lehetséges irányát kívántam számba venni. Ezt azért tartom különösen fontosnak mert a hazai agrárium helyzetét jelentősen meghatározza uniós tagságunk és a KAP további alakulása. Ehhez kapcsolódóan vizsgáltam a gabonapiaci intervenciós intézkedések, különös tekintettel a Magyarországon foganatosított intézkedések tapasztalatait. Nem volt célom a KAP részletes tárgyalása valamint a gabonaintervenció intézményének és feltételeinek részletes bemutatása. Ezt már többen, kellő alapossággal megtették előttem például: Katóné (2008), Kató (2009), Jámbor (2008). Célom viszont, hogy vizsgáljam a KAP jövőbeli elmozdulási irányait valamint számba vegyem a hazai gabonaintervenciós intézkedések tapasztalatait. Az erre irányuló kutatást 2006. évben kezdtem, amikor hazánkban éppen a második intervenciós felvásárlási időszak zajlott. Azóta tudjuk, hogy ezek meghatározó évek voltak a gabonapiac és a közösségi intervenció intézménye szempontjából, hiszen ebben az első két időszakban több mint 8 millió tonna áru vontak ki a piacról, hogy aztán később ott újra megjelenhessen. 2.) Az Európai Bizottság 2010. november 18-án kiadott közleményével kezdetét vette a KAP 2013 utáni jövőjének érdemi kidolgozása, tehát a közös agrárpolitika ismét fordulóponthoz közeledik. A társadalmi vita kapcsán rendre felvetődik a kérdés, hogy szükség van-e egy piaci intervenciós mechanizmusra, mely gyorsan, rugalmasan és hatékonyan képes csökkenteni a piaci kockázatokat és szavatolja a termelők jövedelmének stabilitását? Saját vizsgálatok alapján elemezni kívánom, a különböző termelői rétegek piaci intervenciós mechanizmussal kapcsolatos várakozásait, rávilágítva a kutatás során feltárt összefüggésekre. 3.) A hazai mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok manapság egyre nagyobb kihívás előtt állnak, mivel az utóbbi tíz évben rohamosan elterjedt élelmiszerláncokkal, gabonakereskedelmi hálózatokkal, valamint a közös piac és a harmadik országok 11
agrártermékeinek
egyre
erősebb
versenyével
kell
szembenézniük.
Más
szakértői
véleményekkel egyetértve (pl.: Gazdag, 2011 ; Bossola, 2011 ; Csáki, 2010 ; Róna, 2009) azt gondolom,
elengedhetetlenül
szükség
lenne
az
ágazati
integrációra
valamint
a
versenyképesség növelésére, hogy talpon maradhassanak gazdaságaink a globális versenyben. Ezért a 2. célkitűzéssel összefüggésben, saját vizsgálatok alapján elemezni kívánom, hogy az intervenció intézményének gyengülését követően mutatkozik-e hajlandóság az ágazat szereplői részéről az integrációba tömörülésre.
1.2.2. Kutatási módszertan Az első célkitűzés megvalósításához a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintését, az azokból készült elemzéseket, valamint szakértői véleményeket használtam. A KAP alapjainak, eszközeinek és jövőbeni változásainak szekunder kvantitatív longitudinális elemzéséhez az alábbi adatforrásokkal dolgoztam:
Az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának KAP-al kapcsolatos statisztikái, elemzései és előrejelzései.
Az Eurostat és az Európai Bizottság statisztikai jelentései.
Szakértői elemzések és kutatási eredményeket.
A vizsgálathoz a leíró elemzés módszerét használtam. A leszűrt tanulságokat és a szakirodalom feldolgozása kapcsán elkészített elemzéseket a saját korábbi vizsgálataimmal és tapasztalataimmal egészítettem ki. Tapasztalataimra a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) Vas Megyei Kirendeltségének munkatársaként tettem szert. A kifizető ügynökség EU csatlakozás utáni megalakulása óta részt vettem a hazai gabonaintervenciós felvásárlás, tárolás és értékesítés mindegyik szakaszában, valamint számos más támogatási jogcím lebonyolításában. A statisztikai elemzések és a matematikai modellezés nem mindig tükrözik megfelelően a gazdasági reakciókat. Ennek okai lehetnek a gazdaságok sajátosságai, a termelési struktúra kötöttsége, a vezetők képzettsége, illetve helyi érdekekből adódó eltérések. Ezért ezek mellett szükség van a gazdálkodók szándékainak, jövőbeli céljainak megismerésére is. (Keszthelyi et al., 2008) Saját kutatásom során, empirikus úton kívántam vizsgálni a gazdálkodók motivációit és jövőbeli céljait, ezért a második és harmadik célkitűzés vizsgálatához primer kutatást (kérdőíves megkérdezést) alkalmaztam. Az adatfelvétel típusa: részleges, 12
reprezentatív, véletlenen alapuló mintavétel volt. (Kerékgyártó et al, 2001) A feltett kérdések saját összeállítás alapján készültek. Az adatgyűjtés a falugazdász-, valamint az agrárkamarai tanácsadó hálózat segítségével valósult meg a gazdálkodók által írásban kitöltött kérdőíveken. A kapott kvalitatív és kvantitatív adatokat kombinatív osztályozással rendszereztem (az egyes ismérvek szerinti osztályozások egymásba épülten történtek). Elég nagy megfigyelt sokaság esetén ugyanis, a két ismérv közötti kapcsolat vizsgálatának legegyszerűbb eszköze a sokaság kombinatív osztályozása. (Hunyadi et al, 2006) Az adatok áttekinthetősége érdekében ezért kétdimenziós kontingencia táblákkal dolgoztam. A
statisztikai
következtetések
levonásához
kereszttábla-elemzéses
valamint
korrelációszámításos módszert használtam. A gazdaságok motivációinak és viselkedésének megértése érdekében további primer kutatást (kvalitatív keresztmetszeti kutatás), egyéni mélyinterjú készítését alkalmaztam. Az interjú alanya a megfigyelni kívánt alapsokaságból származik (Vas megyében gazdálkodó családok). A kutatás során az interjúalany motivációit, nézeteit és attitűdjeit vizsgáltam. Az interjú nem nyílt kérdéseket tartalmazott és a kérdésekre adható válaszlehetőségek nem kerültek előzetesen meghatározásra. A kérdések megfogalmazását és sorrendjét a válaszadó, interjú során adott feleletei befolyásolták. (Lázár, 2009)
Változók közötti összefüggés vizsgálata kereszttábla-elemzéssel A kereszttábla-elemzés két vagy több változó közötti összefüggést vizsgál, ezek kombinált gyakorisági eloszlását mutatja. Segítségével arra kapunk választ, hogy két nominális, ordinális, illetve kategorizált metrikus változó kapcsolatban áll-e egymással. Az elemzés eredményeinek
könnyű
értelmezhetősége,
valamint
egyszerűsége
miatt
az
egyik
leggyakrabban alkalmazott módszer. (Sajtos et al., 2007) A kutatás során minden esetben két nominális vagy kategorizált metrikus változó közötti összefüggést vizsgáltam. A változók többértékűek, azaz előre meghatározott kategóriákat tartalmaznak. A kategóriák kialakítása során figyelembe vettem, hogy legfeljebb hatértékű nominális változót célszerű használni. (Falus et al., 2008) A kereszttábla-elemzés során a Pearson-féle χ2 (Khi-négyzet) statisztikát használtam, mely két változó összefüggésének szignifikanciáját méri. Az oszlopok és sorok összesített értékei
13
alapján számítjuk ki az egyes cellák elvárt értékeit (fe) az alábbi képlettel, ahol nr sorösszesen, nc oszlopösszesen, n pedig a teljes mintanagyságot jelenti:
χ2 értékének kiszámítása az alábbi képlet alapján történik, ahol fe az elvárt, f0 pedig a megfigyelt érték:
∑
(
)
(Sajtos et al., 2007) Az így kapott χ2 érték egy olyan mérőszám, amely önmagában kifejezi, hogy a két eloszlás között, vagyis a kapott és a várt értékek cellái között milyen mértékű az eltérés. Tényleges értékét nem szoktuk elemezni, a vizsgálat lényegi eleme az érték szignifikanciavizsgálata. (Falus et al., 2008) A Pearson-féle χ2 értéket az általánosan elfogadott 95%-os valószínűségi szinten, azaz p = 0,05 szignifikanciaszinten vizsgálom. Ha p<0.05, akkor a két változó függetlenségére vonatkozó hipotézisünket (H0 hipotézis) elutasítjuk, vagyis a két változó között kapcsolat van, ami statisztikailag bizonyított, azaz szignifikáns. (Lázár, 2009) A kereszttáblán belüli szignifikáns relációkat a korrigált reziduum (adjusted residual) mutatóval vizsgáltam. Amennyiben a kereszttábla-elemzés során megállapítható, hogy két változó között szignifikáns kapcsolat áll fenn, a korrigált reziduum értékek megmutatják, hogy a kereszttábla cellái közül melyek okozzák ezt a kapcsolatot. A mutató +2 illetve e feletti értéke szignifikáns összefüggést, míg -2, illetve ez alatti értéke az összefüggés hiányát jelenti. A kettő közötti érték esetében nincs információnk a kapcsolatról. A korrigált reziduum értéket minden esetben a Pearson-féle χ2 statisztikával egyidejűleg vettem figyelembe.
14
A kapcsolat erősségének (szorosságának) mérésére a Cramer V együtthatót mint szimmetrikus mutatót alkalmaztam. Az erősség mérésére leggyakrabban alkalmazott phi együttható értéke csak 2x2-es cellaszámú kereszttáblák esetén értelmezhető, ezért a vizsgálatban jellemzően alkalmazott 2x3-as (vagy ennél nagyobb) mátrixok esetében nem került kiszámításra. A Cramer V mutatót az alábbi képlettel számoljuk ki, ahol N a mintanagyság, k pedig a két változó közül a kevesebb lehetőséget felkínáló kategóriáinak száma:
√
(
)
Az együtthatók értéke 0 és 1 között változhat, ahol a 0-hoz közeli értékek a kapcsolat hiányát, az 1-hez közelítő értékek pedig erős kapcsolatot jelentenek. A kereszttábla-elemzés során az alábbi feltételek teljesülésére van szükség a mutatók helyes értelmezéséhez:
A megfigyelések egymástól függetlenek.
A kereszttábla-elemzéssel két vagy több változó közötti összefüggés vizsgálható (a kutatás során minden esetben két változó vizsgálatára került sor).
A módszer névleges (nominális), sorrendi (ordinális) és kategorizált metrikus skálánál alkalmazható.
Az elvárt értéknek minden cellában legalább 1-nek kell lennie.
A cellák maximum 20 %-ban lehet a várható érték kisebb mint 5.
A megbízhatósági problémák elkerülése érdekében előnyös ha a kereszttáblánk több mint 5 cellából áll.
Általános szabályként a független változó szerint számítjuk a százalékot a függő változóra. (Sajtos et al., 2007)
15
Változók közötti összefüggés vizsgálata korrelációszámítással Egy sokaság egységei jellemezhetők a különféle tulajdonságaik felsorolásával melyeknek egy része minden egységre közös más részük pedig egységről egységre változik. A korrelációszámítás az ismérvek (változók) kapcsolatainak vizsgálatával foglalkozik, elemzi a kapcsolat meglétét, szorosságát, irányát. Az elemzéshez a korrelációs együttható (r) került kiszámításra. A korrelációs együttható olyan -1 és +1 között elhelyezkedő mutatószám, amelyik 1-hez közeli abszolút értékei szoros, közel lineáris függvényszerű kapcsolatot, 0 körüli értékei a lineáris kapcsolat hiányát (korrelálatlanságot) jelentik. Az r mérőszámot Pearson-féle lineáris korrelációs együtthatónak nevezzük és az alábbi módon számíthatjuk ki:
∑ √∑
; ∑
∑ √∑(
̅̅ ̅ ) ∑(
̅ )
Vizsgálataimat az SPSS 19 (Statistical Package for the Social Sciences) programmal végeztem, amely társadalomtudományi kutatások számára készült és kifejezetten statisztikai elemzések végzésére specializálódott. (Hunyadi et al, 2006)
16
1.2.3. Hipotézisek A kutatási célkitűzések fejezetben meghatároztam, hogy mit szeretnék tudni a kutatott problémáról. Minden kutatás célja, valamilyen álláspont bizonyítása vagy cáfolása, melynek többek között kutatásirányító feladata van, ezért a továbbiakban a kutatási feltételezéseket, a hipotéziseket fogalmazom meg: (Somogyi, 2002) A vizsgált gazdaságok esetén a következő összefüggéseket feltételezem:
I.
A vezető képzettsége kapcsolatban áll a gazdaság integrációba szerveződési hajlandóságával és egy piaci intervenciós mechanizmus iránti igénnyel.
II.
A gazdaság területének mérete kapcsolatban áll a gazdaság integrációba szerveződési hajlandóságával és egy piaci intervenciós mechanizmus iránti igénnyel.
III.
A
gazdaság
területének
raktárkapacitással,
és
a
mérete
kapcsolatban
raktárkapacitás
áll
létrehozására
a
rendelkezésre
vonatkozó
álló
beruházási
hajlandósággal.
IV.
A gazdaság területének mérete meghatározó az alkalmazott gazdálkodási forma és az alkalmazotti létszám tekintetében.
17
2. Szakirodalmi áttekintés 2.1. A piacszabályozás fogalma és eszközei 2.1.1. A piacszabályozás fogalma Az agrárgazdaság a világgazdaság egyik nagyon speciális területe. Miközben az egyes nemzetek gazdasága folyamatosan egyre nyitottabbá válik, minden nemzet törekszik az élelmiszer-önellátás minél nagyobb mértékű és minél magasabb minőségű biztosítására. Ez természetesen többletköltséggel jár és gátolja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődését. A jóléti államok azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy az élelmiszerellátás területén piaci zavarok keletkezzenek vagy az ellátás színvonala csorbuljon. Ezt felismerve a fejlett államok többsége önálló mezőgazdasági törvényt alkotott (1933 USA Farm Bill, 1955-ös német mezőgazdasági törvény). A német mezőgazdasági törvény 1.§-a kimondja: „…a mezőgazdaságot az általános gazdaság- és agrárpolitika - mindenekelőtt a kereskedelem-, adó-, hitel- és árpolitika – eszközeivel olyan szintre kell hozni, hogy a számára fennálló, más gazdasági ágakkal szembeni természeti és gazdasági hátrányokat képes legyen kiegyenlíteni és a termelékenységet növelni.” Az idézett mondat jól hangsúlyozza az agrárgazdaság összetett szerepét melynek, társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és politikai összetevői egyaránt fontosak. Az agrárgazdaság funkciói az alábbiakban foglalhatók össze:
A hazai lakosság élelmiszerellátásának minél nagyobb mértékű és minél magasabb színvonalú biztosítása. Jellemző tendenciaként említhetjük meg, hogy a gazdaság fejlődésével csökken a háztartások élelmiszerekre fordított kiadásainak aránya, viszont nő a minőségi, egészséges élelmiszerek iránti igény. A fogyasztói identitás- és a fogyasztói egészségügyi biztonság iránti igény- egyértelmű erősödése tapasztalható.
Az agribusiness gazdasági jelentősége. Ez alatt többek között a nemzeti össztermékhez való hozzájárulást, a külkereskedelmi mérlegben betöltött szerepet, valamint a foglalkoztatáson- és a beruházásokon belül elfoglalt arányokat értjük.
Tájkép megőrzése, kultúrállapot fenntartása, multifunkcionalitás. Mivel az országok területének általában több mint 60%-a mezőgazdasági kezelésben van ezért az ország képét, a kultúrállapot milyenségét nagyban befolyásolja a területhasználat színvonala. 18
Vidéki térségek lakosságának megőrzése. Minden fejlődés gazdasági alapját ez jelenti a vidéki térségekben, erre épülhetnek a különböző szolgáltatói és ipari tevékenységek is.
Biomasszára támaszkodó energiatermelés. A jelenlegi energiastruktúra átalakítása (hosszú távú fenntarthatatlansága miatt), a kedvezőtlen adottságú területek hasznosítása (tájkép megőrzés) elősegítik az agrártevékenység diverzifikálását.
Mindezeket figyelembe véve belátható, hogy az egyes országoknak elemi érdeke fűződik az agrárpiaci rendtartás és a szabályozott élelmiszerpiac megteremtéséhez. A szabályozatlan, évenként változó termelés nemzetgazdasági szinten is lehetetlenné tenné az exportot, valamint a termelők megélhetési biztonságát is veszélyeztetné. A fejlett országok államai az ilyen veszélyek elkerülése érdekében szükségszerűen ellenőrzésük alatt tartják az agrárpiacokat. Az agrárpiacok
állami
vagy közösségi
szintű
ellenőrzését,
és
valamilyen
formában
megnyilvánuló befolyásolását nevezzük piacszabályozásnak. (Buday-Sántha, 2001) A piacszabályozás tehát az egyes agrárpolitikák által meghatározott alapelvektől, céloktól, irányoktól és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati intézkedések megvalósításától függ. Az időről időre felülvizsgált és megváltoztatott célok és irányok, mindig az azokat szolgáló piaci intézkedéseket fogják maguk után vonni. Éppen ezért a piacszabályozás eszköztára állandóan változik, alkalmazkodva az aktuális agrárpolitikai elvárásokhoz. A piacszabályozás vizsgálatához a továbbiakban megvizsgálom a motivációt és hátteret adó agrárpolitikát. 2.1.2. A közösségi piacszabályozás kialakulása Az EU tagországaira vonatkozó általános érvényű agrárszabályozási alapelveket a Közös Agrárpolitika tartalmazza. A közös piachoz közös szabályozás társul, ezért is mondja ki a Római Szerződés 38. cikkelye, hogy a „közös piac magában foglalja a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági termékek kereskedelmét is.” Ahhoz, hogy az agrárpiaci szabályozás korábbi vagy napjainkban megvalósuló intézkedéseit megérthessük, célszerű a beavatkozások mögött meghúzódó motivációkat áttekinteni. A Római Szerződés a Közös Agrárpolitika céljait az alábbiakban határozta meg a 39. cikkelyében:
A mezőgazdaság termelékenységének növelése a technikai haladás elősegítésével és a mezőgazdaság racionális fejlődésének biztosításával, építve a termelési tényezők, közülük hangsúlyosan a munkaerő optimális kihasználására. 19
A mezőgazdasági foglalkoztatottak méltányos megélhetési szintjének biztosítása, méghozzá elsősorban a mezőgazdasági népesség egyéni jövedelmének növelésén keresztül.
A piacok védelme, stabilitásuk megőrzése.
Megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer-kínálat és ezen keresztül az élelmiszerellátás biztosítása, az önellátás fokának javítása.
Annak fenntartása, hogy elérhető árakon jussanak élelmiszerekhez a fogyasztók.
A Római Szerződés célkitűzéseinek lefektetését követően a KAP létrehozásáról folytatott tárgyalásokon a tagországok mezőgazdasági miniszterei 1958-ban a stresai értekezleten fogalmazták meg a közös agrárpolitika három alapelvét:
A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca ahol az egységes piacon a tagországokban előállított termékek korlátozásoktól mentesen jelenhetnek meg. Az egyenlő piaci esély érdekében a termelést és a piacot szabályozó, a keresletet-kínálatot befolyásoló eszközök, a támogatások, a termékek minőségi, állat-egészségügyi előírásainak egységesítésével kívánták elérni.
A közösségi preferencia elve szerint biztosítani kell, hogy az egységes piacon a Közösségen belül termelt termékek előnyt élvezzenek a harmadik országokból származó árukkal szemben. Mindezt a hazai termékek támogatása és erős importvédelem alkalmazásával kívánták megvalósítani.
A pénzügyi szolidaritás elve szerint a tagországok a KAP működtetési költségeit mezőgazdasági termelésük nagyságától és nemzetgazdasági súlyától függetlenül, egységes érvényű szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulással viseljék. A termelők részére egységes, a közösségi szinten megszabott normatívák szerinti támogatások kerüljenek kifizetésre.
Az 1960-as évek végére az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozta belső piacának védelmi és támogatási rendszereit, melyekkel gyakorlatilag elzárta magát a világpiactól. Intézkedései a következők voltak:
Mennyiségi korlátozások és vámok.
Intervenciós intézkedések (az intervenciós árak a belső piac minimumárai lettek).
Küszöbárak (minimális importárak). 20
Lefölözések (az importárakat a küszöbár szintjére emelték).
Exporttámogatások
Az 1980-as évekre az említett intézkedések mezőgazdasági túltermeléshez vezettek, ezért a KAP kiigazítására volt szükség. A kiigazítás több mint tíz évig, egészen 1992-ig tartott. Főbb intézkedésként befagyasztották az intézményi árakat a reálárak csökkenése érdekében, bevezették a kvótarendszert a túltermelések megelőzése érdekében, területpihentetési programot vezettek be és a többlettermelést a támogatások csökkentésével büntették. Ezt követően az 1992-ben bevezetett és radikális változást hozó MacSharry-reform az alábbi alapelvekre épített:
Fogyasztás növelése, belső árak világpiaci szintre csökkentése.
Jövedelemkompenzációs támogatások fizetése az árcsökkenés miatt (területalapú támogatás), illetve a termelés függetlenítése a támogatásoktól.
Kötelező területpihentetés a kínálat csökkentése érdekében. A bevételkiesést jövedelempótló támogatással kívánták ellensúlyozni, mely nem érvényes a kisgazdaságokra, ezáltal csökkennek a jövedelemkülönbségek.
A vidék népességmegtartó képességének növekedése.
Környezetvédelem, a vidék természeti potenciáljának növelése.
A felsorolt alapelvek kiállták az idő próbáját mivel az 1999-es felülvizsgálat eredményeként a következő ciklusra elfogadott Agenda 2000 is ezekre az alapokra épített. Egyedüli lényeges változást a vidékfejlesztési politika, mint önálló irány, megfogalmazása hozott. A vidék jövőjének, fenntarthatóságának, az agrárszektor multifunkcionális voltának az előtérbe helyezésével új irány nyílt a Közös Agrárpolitika számára. (Kapronczai, 2007) Komoly figyelmet kapott az a nézet, miszerint az agrártermelésnek nem csak a végtermék előállítás funkcióját kell betöltenie, hanem szerepe van a vidék arculatának megőrzésében, a vidéki közösségek megtartásában és a környezeti javak előállításában is. Ezt korábban a mezőgazdaság „kettős-hivatásának” nevezték, a hangsúlyáthelyezés miatt azonban a sokkal kifejezőbb „multifunkcionális mezőgazdaság” elnevezést kapta. (Halmai, 2004) A 2003. évi agrárreform az összes addigi reformot messze túlhaladó mértékben módosította a KAP-ot. A reformot azzal indokolták, hogy határozottabb piacorientáltságra és a 21
mezőgazdaság versenyképességének javítására van szükség. Érvként merült fel az is, hogy így könnyebb megvédeni a KAP-ot a WTO-tárgyalásokon, valamint, hogy a támogatások WTOkonformmá („zöld dobozossá”) tételével mentesültek a megállapodások során vállalt piactorzító támogatások csökkentésének kötelezettsége alól. A mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott társadalmi elvárásoknak való megfelelés szintén döntő szerepet játszott. A felülvizsgálat a közvetlen kifizetések rendszerét érintette. Az új szisztémában a termelők a támogatást egy referencia-időszak átlaga alapján, történelmi alapon kapták. Annak ellenére, hogy az „egységes támogatási rendszer” (SPS – Single Payment Scheme) nevet kapta, országonként eltérő változatait vezették be. Hazánkban a hibridmodell (történelmi és regionális modellből összegyúrt változat) bevezetése volt sokáig napirenden, végül azonban mégsem került alkalmazásra. (Cseke et al, 2009) A támogatás lehívását a kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) feltételrendszerének betartásához
kötötték,
környezetvédelmi,
ezzel
a
közvetlen
élelmiszer-biztonsági,
kifizetéseket
állat-
és
összekapcsolták
bizonyos
növény-egészségügyi,
valamint
állatvédelmi előírások betartásával. Annak ellenére, hogy az Európai Unió 2004-re tíz-, majd 2007-ben újabb két országgal bővült, ráadásul új feladatokat tűztek ki célul, a KAP finanszírozása a 2007.–2013. közötti időszakban 2006-hoz képest 7,8 %-kal csökkent. 2008-ban a KAP-ra fordított kiadások az EU összköltségvetésen belül 43,6 %-ot tettek ki, így első alkalommal nem képezték a legnagyobb költségvetési tételt. 1997-ben a piactámogatási intézkedésekre fordított kiadások még 35 milliárd eurót tettek ki, ami az agrárköltségvetés 85 %-ának felelt meg. 2007-ben ugyanerre a célra már csak 5,7 milliárd eurót (13 %) irányoztak elő. Az export-visszatérítések finanszírozását a 2007. évre legfeljebb 1 milliárd euróra korlátozták, míg 1997-ben még 6 milliárd eurót fordítottak erre a célra. (KAP, 2011) Az 1992 előtti időszakban az EU mezőgazdaságra fordított kiadásainak több mint 90%-át fordították piactámogatásra (az exporttámogatást is beleértve). Ez az arány 2009-re jelentősen csökkent. A piaci támogatások ekkorra a KAP költségvetésének mindössze 10%-át tették ki. (European Commission, 2011a) A reformoknak köszönhetően felszabadult összegekből a továbbiakban a nemzetközi piacon versenyképes, jó minőségű élelmiszerek előállítását, az agrár- és élelmiszeripari innovációs tevékenységet, valamint a vidékfejlesztést, ezen belül is a vidéki gazdaság diverzifikációját kívánja támogatni az Európai Unió. Az agrárpiaci reformot követően (a többlettermelés kivitelére nyújtott uniós támogatás megszüntetése) a világpiaci versenyt torzító hatások 22
csökkentek. A nemzetközi kereskedelem liberalizációjáról szóló tanácskozássorozat dohai fordulóján az EU felajánlotta, hogy 2013-ig minden exporttámogatást eltöröl, akkor is, ha a tárgyalások nem járnak sikerrel, valamint azt is felajánlotta, hogy jelentősen csökkenti a mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat. Az
EU e nélkül is
világviszonylatban az első helyen áll az élelmiszer-behozatal terén, és a legnagyobb felvevőpiacnak számít a fejlődő országok élelmiszeripari termékei számára. Az agrárpolitika 2008-ban újabb állapotfelmérésen esett keresztül (Health Check), mely alkalmat teremtett arra, hogy az új kihívásokhoz (pl. éghajlatváltozás) és lehetőségekhez igazítsák az ágazati politikát. Az állapotfelmérés eredményeként korszerűbbé, egyszerűbbé és ésszerűbbé válhat a KAP, mivel megszűnnek a mezőgazdasági termelőket érintő korlátozások a termékszerkezet kialakítását illetően, így a termelők jobban tudnak reagálni a piac jelzéseire és képesek lesznek megfelelni az új kihívásoknak - hangzott az indoklásban. Az EU az állapotfelmérés következtetései alapján eltörölte például a szántóföld 10%-ának ugaron tartását előíró követelményt, az intervenciós felvásárlás, azaz a termelési többlet EU általi felvásárlásának lehetőségét pedig arra az esetre tartja fenn mentő intézkedésként, amikor az élelmiszerárak tarthatatlanul alacsonyak. Ezen kívül csökkentik a közvetlenül a termelőknek nyújtott támogatásokat és az így felszabaduló összegeket a vidékfejlesztésre fordítják. 1. ábra: Mezőgazdaság az EU teljes költségvetésének százalékos arányában (kötelezettségvállalások)
Forrás: European Commission (2011e) Az Unióban a közös agrárpolitika terén a legszorosabb az integráció, ebből adódóan a mezőgazdasági kiadások az Unió költségvetésének tekintélyes hányadát képviselik. A 23
hetvenes évekbeli 70%-os rekordnagyságú részarány azonban mára jelentősen csökkent: az EU a 2007 és 2013 közötti időszakban költségvetésének mindössze 34%-át fordítja a KAP-ra. 1. táblázat: Az EU 25 költségvetése (2007-2013), milliárd euró Év
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Fenntartható 46582 59675 62759 65800 68235 7060 73715 76785 gazdasági növekedés Természeti 56015 57180 57900 58115 57980 57850 57825 57805 erőforrások megőrzése 54279 55259 55908 56054 55859 55666 55853 55497 KAP Piaci és 43735 43500 43673 43354 43034 42714 42506 42293 közvetlen támogatás Vidékfejlesztés 10544 11759 12235 12700 12825 12952 13077 13205 Állampolgári 1381 1630 2015 2330 2645 2970 3295 3620 biztonság, jog Nemzetközi 11232 11463 12175 12945 13720 14495 15115 15740 kapcsolatok 3436 3675 3815 3950 4090 4225 4365 4500 Igazgatás Előirányzat 120688 133560 138700 143140 146670 150200 154315 158450 összesen Forrás: (Balogh et al., 2008) saját szerkesztés A csökkenés egyrészt annak tudható be, hogy időközben megszaporodtak az EU egyéb jellegű feladatai, másrészt annak, hogy az agrárpolitika terén bevezetett reformok jelentős megtakarítást eredményeztek, továbbá annak, hogy az utóbbi időben az EU több pénzt fordít vidékfejlesztésre (a 2007–2013-as időszakban során a költségvetés 11%-át). A 2008. évi felülvizsgálat a 2003-as reform során lefektetett irányokat követte, és a támogatások termeléstől való elválasztásának folytatását tűzte ki célul (2. ábra).
24
2. ábra: A piaci-, a termeléshez kötött-, és a termeléstől elválasztott támogatások Health Check szerinti alakulása a tagállamok között 40 35 30 Piaci intézkedés (md €)
25 20
Termeléshez kötött támogatás (md €)
15
Termeléstől elválasztott támogatás (md €)
10 5 0 1993 EU 12
2000 EU 15
2010 EU 27
Forrás: (European Commission, 2011e) saját szerkesztés
A termeléstől elválasztott támogatások növelésének előtérbe helyeződése véleményem szerint nagyobb önállóságot kíván a gazdálkodóktól. Önállóan kénytelenek kialakítani a termékszerkezetüket vállalva a piaci kockázatot, valamint az evvel járó anyagi következményeket, amely versenyképességük meghatározó tényezőjévé válik. A körültekintő döntés meghozatalához nélkülözhetetlennek tartom a piaci környezet megfelelő ismeretét, valamint az egyéni adottságok és lehetőségek reális felmérését és összehangolását. (Vidékfejlesztés 2007-2013); (European Commission, 2011f) A KAP költségvetése jelenleg két pénzügyi alap - közvetlen kifizetések és piaci intervenció (1. pillér), valamint versenyképesség, környezet és vidékfejlesztés (2. pillér) - között oszlik meg. Az 1. pillér közvetlen kifizetéseit egyrészről a területalapú (saps) támogatások, a dohány, a rizs és a héjas gyümölcsűek termeléshez kötött támogatása, valamint a szerkezetátalakítási támogatások (zöldség, gyümölcs, dohány), másrészről pedig a közvetlen támogatások
(elkülönített
zöldség-gyümölcs,
energianövények,
szárított
takarmány,
elkülönített cukor, feldolgozóipari célú málna- és földieper, rostgyártás, keményítő felhasználás) alkotják. A 2. pillér kifizetései a következő négy intézkedéscsoport között oszlanak meg: a mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása; a környezet és vidék fejlesztése; a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása. 25
Görögország Málta Hollandia Belgium Dánia Ciprus Németország Olaszország Írország Franciaország Szlovénia Luxemburg Magyarország Csehország Finnország Svédország Egyesült Királyság Bulgária Ausztria Spanyolország Szlovákia Lengyelország Portugália Litvánia Románia Észtország Lettország EU-15 EU-12 EU-27
300
200
100
500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 544 494 496 447 394 366 346 343 324 310 295 283 264 258 249 247 247 243 236 206 200 197 174 143 118 112 83 295 185 265
400
450
500
229 164 162 160 152 144 130 125 120 119 118 115 99 96 90 90 85 77 74 67 42 40 35 33 23 17 59 114 74
600
Málta Szlovénia Szlovákia Portugália Ausztria Görögország Ciprus Bulgária Észtország Lengyelország Csehország Finnország Magyarország Olaszország Litvánia Luxemburg Románia Lettország Svédország Írország Németország Spanyolország Belgium Hollandia Franciaország Dánia Egyesült Királyság EU-15 EU-12 EU-27
Az intézkedéseket külön pénzügyi alapból a Europes Agricultural Fund for Rural
Development (EAFRD) alapból finanszírozzák. (European Commission, 2011d)
A közvetlen kifizetések tekintetében, 2013-ban már az új tagállamok is a teljes összeggel
számolhatnak, de az egyes pillérekhez tartozó összegek országonként így is lényeges eltérést
mutatnak (3. ábra, 4. ábra).
3. ábra: Az első pillér közvetlen támogatásainak 2013. évi alakulása
0 euró/ha
Forrás: (Popp, 2010) (Popp et al., 2010)
4. ábra: A második pillér közvetlen támogatásainak 2013. évi alakulása
Forrás: (Popp, 2010) (Popp et al., 2010)
26
euró/ha
2013-ban a 27 tagállamban összesen 172 millió hektár mezőgazdasági területre várhatóan 4245 milliárd euró közvetlen támogatás kerül majd kifizetésre. A közvetlen támogatások Magyarországon a 2007-2009 évek átlagát tekintve a mezőgazdasági árbevétel 30%-át tették ki. A hazai GDP-hez viszonyítva 2009-ben a mezőgazdasági kifizetések a GDP 1,7%-a körül alakultak (ebből 39% közvetlen-, 32% vidékfejlesztési-, 29% nemzeti támogatás). (European Commission, 2011c) A 2007-2013 időszakban a hazai vidékfejlesztésre előreláthatólag 8 milliárd euró kerül majd elköltésre. Az összeg fele a vidékfejlesztési alapból (EAFRD) kerül kifizetésre, a fennmaradó részt pedig a nemzeti kifizetések és az önrészként kifizetett magánbefektetések képezik majd. (European Commission, 2011d) Egyes szakértők szerint nem teljesen világos, hogy jelenleg milyen célokat szolgál a KAP. Ha a jövedelemtámogatás a cél, akkor miért kapja a közvetlen támogatások 80%-át a gazdaságok 20%-a. A környezetvédelem elve pedig azáltal csorbul, hogy a fenntartható termelési rendszerek alultámogatottak a környezetet károsítókkal szemben. Az élelmiszerminőség és biztonság sem garantálható akkor, amikor a támogatások 90%-a termeléstől elválasztott. (Popp, 2010) (Popp et al., 2010) A fenti szakértői véleménnyel részben egyetértve azt gondolom, hogy a KAP előtt egyre összetettebb kihívások állnak amennyiben egyszerre akar megfelelni a versenyképesség és a környezetvédelem vagy a vidékfejlesztés és a hatékony birtokstruktúra követelményeinek. Szükség lesz a célok, valamint a célok közötti prioritások pontosabb definiálására, melyekhez a költségvetés szerkezetének is igazodnia kell.
27
2.1.3. A közösségi piacszabályozás eszközei Napjainkban kiemelt figyelem övezi a mezőgazdaságban kialakuló hosszú távú piaci árakat és rövid távú áringadozásokat. A garantált árak meghirdetésének befejeztével egyre több fejtörést okoz a közgazdászoknak, hogy az elmúlt évek magas agrárpiaci áringadozásai csak ideiglenes vagy pedig permanens jelenséget takarnak-e. Meadows szerint (2004) a piaci viszonyok csupán a rendelkezésükre álló nem tökéletes információ alapján és késésekkel működnek. Éppen ezért újra és újra felvetődik a piacszabályozás szükségességének, az alkalmazható eszközöknek és a beavatkozás mértékének a kérdése. A KAP kezdete óta az ártámogatás volt a legfőbb eszköz amely hivatott lett volna biztosítani a piaci stabilitást és egy méltányos jövedelmet a gazdálkodók számára. Az ártámogatás egy intézményes áron alapuló olyan intézkedést jelentett amely lehetővé tette, hogy a gazdálkodók előre tervezett értékesítési árral kalkuláljanak. Mivel a garantált árszínvonal a világpiaci árnál magasabb volt, az Európai Unió mezőgazdasági piaca relatív stabil tudott maradni. Az intervenció azonban elszigetelte az európai gazdálkodókat a világpiaci hatásoktól, a magas szintű garantált árak pedig túltermeléshez vezettek, mely több szektorban is időről-időre visszatérő problémát okozott. A piaci egyensúly helyreállítása érdekében az állati termékek piacán jelentős árumennyiség került közösségi intervencióval kivonásra amit többnyire harmadik országokba exportáltak. Ez természetesen azt jelentette, hogy az EU- és a világpiaci ár közötti különbözetet az export-visszatérítési alapból kellett finanszírozni ami jelentős túlköltekezést okozott és az 1980-as krízishez vezettet, valamint előidézte az 1990-es évek reformjait. A jelenlegi KAP-ban az intervenciós intézkedés már csak egyes célzott termékek esetében bevethető intézkedést, azaz védőhálót (safety-net) jelent. Az intézményes ár olyan szintű, hogy csak komolyabb árcsökkenés vagy jelentősebb piaci zavar esetén nyújthat védelmet. Mindez hozzájárult az intervenciós készletek 1990-es éveket követő csökkenéséhez (5. ábra).
28
5. ábra: Az intervenciós készletek összes termeléshez viszonyított %-os változása az EUban 16 14 12 10 1991/1993 átlaga
8
2007/2009 átlaga 6 4 2 0 Búza
Árpa
Kukorica
Marhahús
Tejtermék
Vaj
Forrás: European Commission Korábban az intervenciós ár meghatározó volt a piacon, ma viszont a világpiaci árakhoz igazodnak az EU árai, az intervenciós ár pedig csak küszöbár szerepet tölt be. (European Commission, 2011b) A közös piaci szervezetek (közös piaci rendtartások) keretében a termelés, a termelői jövedelmek, a piaci viszonyok befolyásolása érdekében alkalmazott fontosabb szabályozó eszközök a következők:
Külső védelem A piaci rendtartások legfontosabb eleme volt korábban. A széles körben alkalmazott, magas vámok, valamint importlefölözések lehetővé tették, hogy az Európai Közösség (a továbbiakban: EK) belső piaci árai erőteljesen elkülönüljenek a világpiaci áraktól, illetve, hogy ne jelenhessen meg konkurens import termék a piacon. A lefölözés 1994ig volt az importszabályozás legfőbb eszköze és azt jelentette, hogy a világpiaci áron behozott termék a közösségi ár szintjére emelkedett, azaz a közösség árait mesterséges eszközökkel a külpiaci árak felet tartották. Tökéletes mozgóvámnak is nevezték, mivel mértéke a behozott termékektől és az időpontoktól függően változott. Az 1994-es 29
WTO megállapodást követően a külső védelem szerepe csökkent, a piacvédelem a továbbiakban csak vámok formájában volt kivitelezhető.
Intézményes árak A közös agrárpolitika bizonyos árakat előír, amelyek a piacszabályozó intézkedések alapjául szolgálnak. Ezeket intézményi vagy adminisztratív áraknak nevezzük. Három intézményi ártípust különböztetünk meg: irányár, intervenciós ár és minimális import ár. Az irányárnak a közös piaci szervezetek bevezetését követően az intervenciós árak és a küszöbárak meghatározásában volt szerepe. A intervenciós ár minimális garantált árként működik. A termelők a szabályozott piaci rendtartások esetén (gabona, marhahús, tejtermék, cukor stb.) ezen az áron adhatják el termékeiket az intervenciós hatóságoknak. A hosszú távra meghirdetett intervenciós árak jelentősen hatnak a belső piaci árakra. A minimális import ár a külső védelmi mechanizmus működésének alapját képezi.
Exporttámogatás (export-visszatérítés) Az európai termelők számára a magasabb belső piaci és az alacsonyabb világpiaci ár különbségét egyenlíti ki. A támogatások egy része normatív, termékhez kötött, más része a piaci zavarok kezelésére, a termékfeleslegek levezetésére időszakosan kerül alkalmazásra. Az exportszubvenciót általában mennyiségi egységre vetítve egy adott összegben határozzák meg. Az elosztás a kivitt mennyiségek alapján automatikusan, vagy pályázatos rendszerben történik. Az 1994-es WTO megállapodás jelentős korlátozásokat hozott e téren is: az exporttámogatás összegének 36%-os, a támogatott export mennyiségének 20%-os csökkentését írta elő, néhány év átmeneti időszak után pedig a teljes megszűnésére lehet majd számítani
Intervenciós intézkedések Az intézkedést a piaci zavarok kezelésére alkalmazzák, és két formája különböztethető meg: állami, illetve magánvállalkozások révén történő intervenció. Mindkét esetben a közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű terméket vonnak ki a piacról, ezt raktározzák majd a piaci zavar megszűnését követően értékesítésre bocsájtják. A raktárakban lévő felesleget jellemzően exportálják, illetve élelmiszersegély programok keretében használják fel. 30
Termelési támogatások Bizonyos termékek termelői normatív támogatást kapnak. A
kifizetések a
területnagyságtól (pl. durumbúza esetében) függenek, vagy termelési kvótához (pl. dohány esetében) kötődnek. E kategóriába sorolható az öntözött területeknek juttatott a magasabb termelési költségeket kompenzáló - támogatás is.
A feldolgozás támogatása Elsősorban a kertészeti termékeknél, illetve a keményítőgyártási célra termelt burgonyánál alkalmazzák. A feldolgozóüzem jut közösségi forrásokhoz, amennyiben vállalja, hogy felvásárolja az érintett terméket egy minimális szintet meghaladó áron. A támogatott mennyiségekre kvótát állapítanak meg.
Közvetlen támogatások Az 1992-es KAP reform során kapott nagyobb hangsúlyt. A piaci támogatások (exporttámogatás, intervenció) jelentős csökkenését követően a közvetlen támogatások (direct payments) meghatározó szerepet töltenek be. A legnagyobb összegű közvetlen támogatásokat a növénytermelési piaci rendtartásokra (gabona, olajos növény, fehérjenövény) folyósították. Céljuk a termelői jövedelem közvetlen, normatív módon történő kiegészítése. A támogatás mértékének meghatározása a művelt földterület, illetve az állatállomány nagyságától függ.
Önszabályozás ösztönzése A zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek (TÉSZ-ek) létrehozásához, azok működési költségeihez folyósított támogatás. A termelők nagy száma, illetve az előállított termékek sokfélesége miatt e szektorban nem lehetséges a más területeken már bevált központi szabályozás működtetése. A támogatások célja az, hogy a piacszabályozást a termelők által önkéntesen alapított szervezetek végezzék.
Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések (mennyiségi szabályozás) A termelési kvóta a kínálat csökkentése érdekében bizonyos termékek előállítását szabályozza, azaz mennyiségi küszöbértéket állapít meg. A kvóta túllépése esetén a termelők akár elvonással is sújthatók. A legfontosabb kvótával szabályozott termékek a tej és a cukor. A tagországok megkapják az országos szinten megállapított kvótát,
31
amit maguk osztanak fel. Az összes kvóta keretén belül tartalékot képezhetnek, melyet a hátrányos helyzetű vagy tevékenységüket kezdő termelők támogatására fordíthatnak. A 2003-as és 2004-es KAP-reformot követően az Európai Bizottság átfogó cukorpiaci reformot valósított meg, s a tejpiac reformja is napirenden van.
Közvetett termeléskorlátozó intézkedések A legfontosabb eszköz az 1992-es reform által bevezetett kötelező ugaroltatás, de közvetett termeléskorlátozó hatása van a kvótákhoz kötött támogatásoknak is. A termelést továbbá korlátozzák azok a szabályok is, amelyek határt szabnak a különböző támogatási címeken az egységnyi területre vagy állatlétszámra felvehető támogatásoknak.
Moduláció A közvetlen támogatások degresszív csökkentését jelenti, melyet a legmagasabb összegű támogatást élvező gazdaságok esetében valósítottak volna meg. Az eredeti elképzelés erős ellenállásba ütközött, ezért végül a következő rendszert fogadták el: az évente 5.000 euró/gazdaság közvetlen támogatási összeg alatt nem csökkentik a támogatást. E határ fölött az első évben 3%-ot, a második évben 4%-ot, utána pedig 5%-ot vonnak el.
Az egyes agrárpiaci rendtarások egymástól jelentősen eltérően szabályozottak attól függően, hogy az export vagy az import túlsúlyával jellemezhető piaci rendtartásról beszélünk. A legfontosabb piaci rendtartások a gabonafélék, olajos növények, fehérjenövények, cukor, olívaolaj, dohány, bor, húsmarha, tej, valamint a juh és kecske szektorban működnek. Az abrakfogyasztó állatfajoknál (sertés, baromfi) a piaci rendtartás gyakorlatilag az importvédelemre, illetve az exporttámogatásra korlátozódik. Ez abból a feltételezésből adódik, hogy ezek az ágazatok a Közösségben a már egyébként is kielégítő módon szabályozott gabonát használják fel. (KAP, 2011) (Kende et al., 2009)
32
2.1.4. A Közös Agrárpolitika várható irányai 2.1.4.1. Várható irány az Európai Unióban A Közös Agrárpolitikát az elmúlt 10 évben háromszor újították meg, a következő változtatásra pedig 2013-ban számíthatunk, amikor napvilágot lát majd a 2014-2020 közötti ciklus szabályozása. Jelenleg zajlik az új KAP társadalmi egyeztetése, és kidolgozás alatt vannak a további irányok. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2008/C 44/17 számú, „Állapotfelmérés és a KAP jövője 2013. után” című dokumentumában megerősíti azt a véleményt, miszerint a mezőgazdasági üzemeknek biztosított közvetlen kifizetések a jövőben is elkerülhetetlenek. Ahhoz viszont, hogy a közvélemény által is elfogadhatóak legyenek, funkciójukra összpontosítva kell megindokolni a kifizetéseket. A bizottság szerint továbbra is prioritás a mezőgazdaság multifunkcionalitásának biztosítása, ami által a 2. pillér (a vidékfejlesztési politika) jelentősége tovább növekszik, azaz pénzügyi keretének bővítését vonja maga után. A bizottsági döntés arra alapoz, hogy a mezőgazdaságban és a vidéki területeken célirányos támogatással lehetőség van a munkahelyek megőrzésére vagy új munkahelyek teremtésére. Kiemelt célnak látszik ezen kívül a természeti hátrányokkal küzdő területek célirányos támogatása. Az agrárpiacok további liberalizációja (WTO, kétoldalú egyezmények) egyre erősebb versenyt jelent, a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válása pedig egyre bizonytalanabbá teszi a mezőgazdasági termelést. A társadalom azonban továbbra is elvárja a kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerrel való biztos ellátást, a természeti erőforrások körültekintő kezelését, az odafigyelést az állatokkal való bánásmódban és a táj szépségének megőrzését. Mindezek biztosítása a KAP számára állandó kihívást jelent, mivel a piac csak részben vagy egyáltalán nem honorálja ezeket az erőfeszítéseket. A WTO-val folytatott kereskedelmi tárgyalások után a Bizottság szerint továbbra is biztosítani kell a szükséges agrárpolitikai mozgásteret, hogy a mezőgazdasági termelők változó gazdasági keretfeltételek mellett
is
képesek
legyenek
fenntarthatóan
multifunkcionális szolgáltatásokat.
33
teljesíteni
a társadalom
által
elvárt
Az EU kitart az európai agrármodell mellett és ez a ragaszkodás nem mond ellent annak, hogy az európai mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a változó gazdasági feltételekhez, mely szerint az európai mezőgazdaság:
legyen fenntartható és versenyképes,
legyen képes a táj gondozására és a természet megőrzésére,
lényegesen járuljon hozzá a vidéki területek vitalitásához,
feleljen meg a fogyasztók céljainak és elvárásainak az élelmiszer-minőség és biztonság, a környezetvédelem és az állatvédelem szempontjából. (EGSZB, 2008)
Az Európai Unióban 11 millió önellátó és részben önellátó farm működik, melyek millióknak adnak megélhetést és biztosítanak megfelelő életszínvonalat. Ezek a kis gazdaságok bizonyos régiókban alapvető funkciókat töltenek be nemcsak gazdasági-, hanem szociális és környezeti szempontból is. A vidékfejlesztési politika elkötelezett ezen kis gazdaságok irányába, ami a szerkezetátalakításhoz-, a modernizációhoz- és a helyi piacok kialakításához nyújtott támogatásokban fog testet ölteni, elismerve ezen vidéki egységek társadalomban és kultúrában játszott fontos szerepét. (Ciolos, 2010) Ha figyelembe vesszük a fent említetteket, valamint azt, hogy a 27 tagállam népességének 60%-a, az összterület 90%-át kitevő vidéki térségekben él, a vidékfejlesztési irány markáns erősödésére számíthatunk a jövőben. A 2. pillér erősödését előre vetíti az is, hogy mára a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya jelentősen csökkent (6. ábra).
34
6. ábra: A mezőgazdaságban foglalkoztatottak az összes foglalkoztatott arányában (2008)
Forrás: European Commission Az is borítékolható, hogy a következő tervezési időszakban figyelembevételre fog kerülni a fogyasztók egyre öntudatosabb magatartása, a fogyasztói érdekképviseletek erősödése és a minőségi élelmiszer iránti igény növekedése is. A jövőben tehát várhatóan a következő tényezők fognak egyre hangsúlyosabb szerepet kapni a KAP kialakítása során:
Az európai élelmiszerek minőségének javítása. 35
Az élelmiszer-biztonság garantálása.
A vidéki társadalom jólétéről való gondoskodás.
A környezet védelméről való gondoskodás a jövő generáció érdekében.
Jobb állat-egészségügyi ellátás és állat-jóléti viszonyok teremtése.
Mindezeket oly módon kell megvalósítani, hogy a lehető legkisebb terhet rója az EU költségvetésére. (Európai Bizottság, 2007b)
A mezőgazdaság, mint multifunkciós nemzetgazdasági ág, sokféle feladatot lát el, de fő funkciója a jövőben is a termelés marad. Egyre inkább értékelni kell azonban a nehezen beárazható, közjavakat előállító szerepét is, mely a támogatási rendszer kialakításában is várhatóan megjelenik. (Dorgai et al., 2009) Ahogy tehát a bevezetőben is említettem arra számíthatunk, hogy a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások pénzügyi alapja az eddigiekhez képest arányeltolódással ugyan, de továbbra is fennmarad. Ez kedvező hír a jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkező országok számára, azonban egyre világosabb, hogy hatékony üzemméret, több lábon állás (itt van nagy szerepe a vidékfejlesztésnek) és integráció nélkül nehéz lesz talpon maradni a „globális versenyfutásban”. Az EU gazdálkodóinak a globális verseny és a fogyasztói kereslet kielégítése jelenti a legnagyobb kihívást. A mezőgazdaságnak a foglalkoztatásból és a GDP-ből való csökkenő részesedése állandó érvet szolgáltat a KAP közvetlen támogatásainak megszüntetését szorgalmazók számára.
36
7. ábra: A mezőgazdaság %-os részesedése a GDP-ből az egyes tagállamokban, 2008ban
Forrás: European Commission Számolni kell tehát a közvélemény egyre növekvő nyomásával, mely már a következő tervezési időszakban hozzájárulhat az agrárköltségvetés jelentős csökkentéséhez. Oláh (2009) modellszámításon alapuló tanulmánya szerint Magyarországon a közvetlen támogatások 50%-os csökkenése az árunövényt termelő egyéni gazdaságok és társas vállalkozások eredményét egyaránt 55%-al csökkentené. Ezáltal a veszteséges társas gazdaságok száma megháromszorozódna, a veszteséges egyéni gazdaságok száma pedig másfélszeresére nőne. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosának 2011-ben elhangzott tájékoztatója szerint a világ lakossága a Food and Agriculture Organisation (FAO) 37
2050-re adott előrejelzése szerint várhatóan eléri majd a 9 milliárd főt (más becslések szerint a 10 milliárdot is meghaladhatja). Ha emellett figyelembe vesszük még a klímaváltozás hatásait, valamint az aszályból és szélsőséges időjárásból eredő következményeket, előrevetíthető, hogy a világ táplálásának kérdése önmagában is komoly kihívást fog jelenteni a jövőben. 2030–ra 50% fölé növekedhet az élelmiszerfüggőségünk. A biztos szerint az európai mezőgazdaságnak olyan fenntartható és versenyképes termelési modellen kell alapulnia, amely egyaránt figyelembe veszi a gazdasági, a környezeti és a szociális
szempontokat.
Fontos
további
feladatként
emelte
ki
a
mezőgazdaság
környezetterhelő hatásainak csökkentését a pozitív hatások erősítése mellett. Elmondása szerint a közös pénzügyi alapból jutalmazni kell azokat a gazdálkodókat, akik közjavakat állítanak elő, amit a piac egyébként nem honorál. Ezen feladatok végrehajtásához pedig a KAP a legjobb választható út. Kardinális kérdésnek tartotta, hogy a termelők feleljenek meg a fogyasztói elvárásoknak. A megváltozott világgazdasági helyzetben a termelők lehetősége beszűkült a korábbi évekhez képest, ezért az agrárpolitika újragondolásakor a termelői védelmet és biztonságot szavatoló intézkedések kidolgozására is sor kerül, melyek szükség esetén alkalmazhatók. Meglátása szerint a történelmi alapú kifizetések elvesztették korábbi jelentőségüket, ezért a továbbiakban a támogatásokat olyan objektív kritériumok alapján kell odaítélni, amelyek figyelembe veszik, hogy az agrártermelés mit nyújt az európai közösségnek és polgárainak, azaz igazságosabb és hatékonyabb agrárpolitikára van szükség. (Ciolos, 2011)
A Közös Agrárpolitika mögött eddig is és ezt követően is jelentős érdekek és kompromisszumok húzódtak meg. Udovecz Gábor véleményével egyetértve azt gondolom, hogy olyan szabályozási közeg létrehozása szükséges, „amelyben a fenntarthatóság eszméje, a környezetvédők, az állatvédők, a fogyasztók és a gazdák számára is elfogadható, támogatható.” (Udovecz, 2008a) (Udovecz, 2010a)
38
2.1.4.2. Magyarország lehetőségei Az előző fejezetekben a KAP kialakulásának és változásának főbb mozzanatait és azok indítékait, valamint várható jövőbeni irányait mutattam be. Ehhez kapcsolódóan ebben a fejezetben vizsgálom Magyarország KAP keretein belül elérhető lehetőségeit, valamint megpróbálok rávilágítani a fennálló hiányosságokra és tennivalókra. Magyarország KAP-ban történő aktív részvételéről a 2004. évben történt csatlakozás óta beszélhetünk. Ettől az időponttól kezdve a hazai piacszabályozás a közös európai piaci szabályozás függvénye. Néhány mondat erejéig visszatekintek a csatlakozás előtti időszakra, mely meghatározónak bizonyult a csatlakozási szerződés feltételeit illetően. Magyarország szocialista mezőgazdasága az 1980-as évek végén a mezőgazdasági termékek többségét illetően kiegyensúlyozott élelmiszerellátást nyújtott az ország lakosságának. Jellemzően olcsóbban termelt, mint a nyugat-európai országok mezőgazdasága, és évi 1 milliárd dollár exporttöbbletet is fel tudott mutatni. A rendszerváltással egyidejűleg az agrárpolitika is változott. Az új agrárpolitika 1991-ben látott napvilágot és alapvetően két tényező határozta meg. Egyrészt megkerülhetetlen volt az a társadalmi igény, ami a történelmi igazságszolgáltatást követelte. Másrészt az Európai Megállapodás aláírása eleve determinálta a további irányt a csatlakozásig. Maga a csatlakozás nem teljesen a magyar elvárásoknak megfelelően történt. A mennyiségi szabályozás alapját képező referenciaperiódus számunkra kedvezőtlenül alakult, a javasolt 1986-1990 közötti időszak helyett az alacsonyabb termelési szintű, 1996/97-2000/01 közötti időszak került figyelembevételre. A kétségkívül legnagyobb fegyverténynek számító közvetlen kifizetések (területalapú támogatás) összegének 24%-át kapta meg az ország 2004-ben, a 30%-os nemzeti kiegészítés lehetőségével, ami azért elég sovány vigasznak bizonyult. A közvetlen kifizetések, folyamatos, évenként növekvő támogatási intenzitása mellett 2013-ban érjük majd el a 100%-ot, azaz a régi tagállamok támogatási szintjét. (Balogh et al., 2008) Habár a csatlakozás konkrét feltételei Halmai (2003) szerint nagyon lényegesek, az adaptáció közgazdasági hatásai a piacon dőlnek el. Véleménye szerint az agrárgazdaságot annak versenyképessége fogja meghatározni az egyre inkább a versenypiac irányába elmozduló közös agrárpolitikában. Kiss (2002) kiemeli, hogy a KAP-hoz való csatlakozásunk legfőbb céljai a magyar mezőgazdaság modernizálása, hatékonyságának és versenyképességének növelése, valamint a
39
könnyebb piacra jutás agrártermékeink számára. Csatlakozásunk után hét évvel ezeken a területeken még bőven akad tennivaló. Csete L. – Láng I. (2009) vidékfejlesztési vonatkozásban mutat rá, hogy a vidék is versenykörnyezetben él, tevékenykedik és a fenntarthatóságnak a piac és a verseny jelenléte mellett szükséges utat törni. Versenyesélyeit a fenntartható vidékfejlesztés azzal javíthatja, ha termelési-tevékenységi szerkezetét és a fogyasztását is a termőhelyi sajátosságaihoz, adottságaihoz igazítja. Csáki (2010) tanulmányában hangsúlyozza, hogy a hazai agrárium jelenlegi versenyképessége elmarad mind természeti erőforrásaink, mind pedig a nemzetközi piac által kínált lehetőségektől. Azonban meghatározó ágazata maradhat a gazdaságnak és a magyar vidéknek, valamint javulhat a versenyképessége is, ha a mezőgazdaság szereplői megértik a környező világ fejlődésének tendenciáit és képesek lesznek együttes, racionális cselekvésre a jövőt meghatározó kritikus kérdésekben. Róna (2009) szerint a mezőgazdaságban azzal kellene foglalkoznunk amit belátható időn belül, megtervezett lépések segítségével legalább olyan jól tudunk csinálni mint bárki más. E köré kell csoportosítanunk az erőforrásainkat. Annak a következménye, hogy alacsony hozzáadott értékű alapanyagokat termelünk az árbefolyásoló képesség teljes hiánya. Kengyel szerint (2006) „A gazdaság növekedéséhez meg kell teremteni a szükséges körülményeket: fejleszteni kell az infrastruktúrát, emelni kell a munkaerő képzettségi szintjét, ösztönözni kell a vállalkozó kedvet.” Buday (2009) szerint „a globális piacok korában csak olyan nemzeti agrárstratégia lehet eredményes, amely az ágazat nemzetközi versenyképességének megteremtését tűzi ki célul”. Látható tehát, hogy meghatározó szerzők egyaránt közvetlenül vagy közvetve a versenyképességet emelik ki a hazai mezőgazdaság vonatkozásában fő prioritásként, mely az agrárium egyetlen területén sem nélkülözhető a közös piacon megmaradni szándékozó gazdaságok számára. A magyar mezőgazdaság elmúlt 20 évével kapcsolatban említést kell tenni az integráció kérdéséről, mivel a további vizsgálatok során többek között ezt is érintem. Úgy tűnik, hogy a rendszerváltást követően ebben a kérdésben csak visszalépés történt. A 90-es éveket megelőzően a nagyüzemek nemcsak szolgáltattak és termeltek, hanem az adott térség számára integrációs központot is jelentettek. A megszűnésük utáni űrt a magántulajdonon alapuló családi gazdaságok mindezidáig nem tudták betölteni saját integrációs szerveződéssel, pedig a KAP jelenlegi változásait figyelve a jövőben igen nagy szükség lesz rá. (Balogh et al, 2008) 40
A magyar agrármodellt idéző szövetkezetekből, a vertikális integrációkból alig maradt valami, a feldolgozóipar és az agrárkereskedelem pedig elkülönült a termeléstől. (Romány, 2009) Magyarországot a rendszerváltást követően a termékpályák (termelés-feldolgozás-értékesítés) szereplőinek ellenérdekeltsége és rövid távú üzleti magatartása jellemzi. (Buday, 2009) Azt gondolom, hogy a szövetkezeti rendszerből, mint letűnt modellből érdemes lenne „átmenteni” a pozitív szakmai tapasztalatokat, és a fogyasztók igényeire összpontosítva, valamint a KAP alakulására figyelve kellene újra térségi integrációs központokat létrehozni, mert a „vidék” szó fogja az elkövetkezendő néhány év agrárpolitikáját meghatározni. Ezen belül is a fenntartható vidékfejlesztés, amely rendkívül összetett tevékenységi kört takar. Azt már láthatjuk, hogy a vidék problémáit önmagában az agrárgazdaság nem fogja megoldani, viszont le kell szögeznünk, hogy versenyképes, jövedelmező mezőgazdaság nélkül az embereket megtartó vidék szintén nehezen képzelhető el. Annak ellenére, hogy a pénzügyi források, melyeket a mezőgazdaság műszaki felszereltségének növelésére-, vidékfejlesztésre-, a versenyképesség fokozására-, fordítottak az elmúlt években, évről-évre növekedtek, a kívánt szerkezeti változások nem mentek végbe. (Kerek et al, 2009) Egyetértek azon szakértői véleménnyel, mely szerint a mezőgazdasági együttműködések terén az 1990 előtt szerzett tapasztalatokat a mai kor követelményeihez igazítva, fel kellene használni az agrárium versenyképességének növeléséhez. (Troján et al., 2010) A magyar mezőgazdaság megmaradt jellemzően alapanyag-termelőnek. A már említett hatékony üzemméret, a több lábon állás és integráció mintha még mindig váratna magára. Az intervenció intézményének háttérbe szorítása jó példát szolgáltat arra, hogy nem várhat a magyar mezőgazdaság az unióra vagy az államra. Pedig termelőink mintha arra várnának, hogy valamilyen reform majd meg fogja oldani a problémáikat. Termelői oldalról is tenni kellene a versenyképesség és a piaci pozíció javításáért. A termelési, értékesítési és beszerzési együttműködések jelentős erősítésére lenne szükség, bizonyos területeken specializációra és közös marketingre. (Bossola, 2011) A versenyképesség csak termékpályán átívelően, a szervezettségen és a vertikális kapcsolatok erősítésén keresztül teremthető meg. Az integráció, a közös beszerzés és értékesítés, a tudatos marketing elemi feltétele lenne a piacbővítésnek, sőt még a piacok megőrzésének is. (Udovecz, 2008)
41
Egyes szakértők szerint a fejlődés új irányai csak akkor bontakozhatnak ki, ha az integrációk államilag szervezetten, támogatással és megfelelően ellenőrzött körülmények között kerülnek kialakításra. (Magda et al., 2009) A fenti állítással egyetértve, mindenképpen szükségesnek tartom integrációk létrejöttét és működését, de ehhez elengedhetetlennek feltételnek gondolom a tagok (termelők) erre irányuló közös akaratának a meglétét. Gazdag (2010 és 2010a) tanulmányában, az integrált agrártermelés modelljét ismerteti, mely szintén ezt támasztja alá. A szakértő szerint a múltban kialakult három nagy agrártermelési modell a háztáji vagy tradicionális gazdaság, az iparszerű mezőgazdaság és a biotermesztés előnyeinek az ötvözése tenné lehetővé a gazdaságok versenyképességének és a piaci pozíciójának javítását. Rámutat ezenkívül a termelésre kiterjedő szövetkezés fontosságára, sőt továbbmegy,
és
a
termelés-feldolgozás-értékesítés
tulajdonosi
mélységű
vertikális
integrációját hangsúlyozza a termelő dominanciájával. Erre azért van szükség a szerző szerint, mert a jövedelem jelentős hányada az agrárszektoron kívül, az élelmiszeriparban és a kereskedelemben képződik, és csak akkor áramlik vissza a termelőhöz, ha ő a tulajdonos. Fontos megemlítenünk a hatékony üzemméret jelentőségét is. Az EU régi tagállamait egyértelműen a birtokkoncentráció jellemzi. 1958 óta egyötödére csökkent a birtokok száma. A régi tagállamokban leginkább specializált árutermelő gazdaságokkal találkozunk, ahol a termelői érdekképviseletek és szövetkezetek nem engedik lejjebb szorítani a termelői árakat. (Gazdag, 2010) Varga (2004) szerint: „el kell majd viselnünk a büntetést az összefogás elmulasztásáért, a szervezetlenség következményeiért, a minőség háttérbe szorulásáért.” Az EU agrárstatisztikájának tanulmányozása során az alábbi fő trendeket vehetjük észre, melyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül:
A mezőgazdaságból élők- és a mezőgazdasági üzemek számának folyamatos csökkenése.
A termelés koncentrációjának növekedése.
Az átlagos üzemméret KAP ellenére sem csökkenő eltérései.
Továbbra is fennálló eltérések az agrárgazdasági teljesítményekben az országok és régiók között.
A
mezőgazdasági
üzemek
jövedelmének
differenciáltsága. (Varga, 2004)
42
országok
közötti
nagy
mértékű
Magyarország az Európai Unióhoz egy elaprózódott birtokstruktúrával csatlakozott amelyben a gazdaságok magas számához egy relatív alacsony üzemméret társult (2. táblázat). 2. táblázat: A mezőgazdasági terület és a mezőgazdasági termelők száma az EU 15-ben és Magyarországon 2003-ban Gazdaságok száma
Mezőgazdasági
Átlagos üzemméret
(db)
terület (ha)
(ha)
EU-15 összesen
6 238 580
126 055 390
20,2
Magyarország
773 410
5 865 000
7,6
Ország
Forrás: (Garay et al., 2007), saját összeállítás Ehhez hozzáadódik, hogy a mezőgazdaság teljes kibocsátásának több mint 90%-át adó alaptevékenységeken, azaz a növénytermesztésen és állattenyésztésen belül jelentős arányeltolódás tapasztalható. 1998-ban az arány 52:48 volt a növénytermesztés javára, 2005ben 59:41, 2007-ben pedig már 63:37 % volt, ami nem túlságosan biztató tendencia. (Kerek et al., 2009) (Garay et al., 2007) Számolnunk kell még egy másik, nem túl biztató jelenséggel is, mégpedig azzal, hogy a mezőgazdaságban
foglalkoztatottak
más
ágazatokhoz
viszonyítottan
lényegesen
alulképzettebbek. Egy több lábon álló komplex gazdaság széles körű szakismeretet kíván meg vezetőjétől. Piaci, vállalkozói, marketing, és technológiai ismeretek nélkül nem lehet sikeres egy gazdaság. A 2007-es gazdaságszerkezeti összeírás kimutatta, hogy a termelők 87%-a csak legfeljebb gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, 6% alapfokú, 6% középfokú és kevesebb, mint 2% a felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkezők aránya. (Kerek et al. 2009) 3. táblázat: Egyéni gazdálkodók mezőgazdasági végzettség szerinti összetétele (%) Megnevezés
2000
2003
2005
2007
27,9
8,5
7,8
11,2
na
79,1
79,8
75,6
Alapfok
64,8
4,8
4,9
5,7
Középfok
5,9
5,5
5,6
5,6
Felsőfok
1,9
2,1
1,8
1,8
Összesen
100
100
100
100
Nincs Gyakorlati tapasztalat
Forrás: KSH, 2008 43
A szakmai tudás hiánya fokozhatja a hazai agrárium lemaradását, vagy legalábbis konzerválhat egy kevésbé versenyképes állapotot. Udovecz (2010) szerint a magyar vidéknek és agrárgazdaságnak történelmileg nem adatott meg a szerves fejlődés lehetősége, ezért még évekig szüksége lesz pótlólagos forrásokra, hogy az elmaradt strukturális felzárkózás végbemehessen. Ehhez szilárdan ki kell tartanunk amellett az álláspont mellett, hogy a KAP következő tervezési időszakára vonatkozó forráselvonás a lehető legkisebb mértékű legyen. A KAP alakulásának kedvező irányú befolyásolásán felül továbbra is szükség lenne nemzeti agrárstratégiára, agrárpolitikára, illetve nemzeti vidékpolitikára is. (Somlai, 2004) A bevezető részben már említettem, hogy véleményem szerint az agrárium sikeréhez előrelátó tervezésre-, erős szakmai irányításra-, megfelelő infrastruktúrára-, hatékony üzemméretre-, és az ehhez szükséges pénzügyi háttérre lenne szükség. A szakirodalmi áttekintés során ismertetett szakértői vélemények tovább erősítették bennem mindezeket, valamint azt az állásfoglalást, miszerint: a tudás, a termelési eszközök és az anyagi források egyesítése elkerülhetetlen lesz a jövőben a sikeres talpon maradáshoz és ezt leginkább a termelői integráción keresztül tartom megvalósíthatónak. Mindezek ellenére úgy tűnik, nem nagyon tudatosul a gazdálkodókban az a nézet, amit már más szakértők is hangoztattak (Udovecz, 2010), hogy céljaink elérését nem várhatjuk egyedül a közös agrárpolitika módosulásától. Egyetértek azzal a szakértői véleménnyel, miszerint a tudás egyre fontosabb szerepet játszik napjainkban
és
egyre
inkább
befolyással
van
a
gazdaság
fejlődésére,
ezáltal
versenyképességére. Egy friss diplomások között végzett felmérés alapján a megkérdezettek, 17 előre megfogalmazott munkavállalói kompetencia közül a legfontosabbnak a másokkal való együttműködést tartották. (Herneczky et al., 2010) Többek között ez az oka annak, hogy a képzettség és az együttműködés a saját kutatás során végzett vizsgálataimnak a középpontjában áll.
44
2.2. Gabonaintervenció jogszabályi háttere és intézményrendszere Az előző fejezetekben a közösségi piacszabályozás eszközeinek bemutatása során már említésre került az „intervenciós intézkedés”, mint szabályozó eszköz. A továbbiakban a gabonaintervenciónak, mint piacszabályozási eszköznek az intézményrendszerét és annak jogszabályi hátterét mutatom be, alapot képezve a saját vizsgálatok fejezetben részletezett gabonaintervenciós intézkedések tapasztalatai számára. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó gabonaintervenció célja a gabonapiac stabilizálása, a piaci zavarok elhárítása, megelőzése és méltányos jövedelem biztosítása a gabonatermelők számára. A közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű termék kerül kivonásra a piacról, mely termékek a piaci zavar megszűnését követően értékesíthetőek. A gabonaintervenció intézménye tehát két oldalról hivatott a piacot szabályozni. Egyrészt a minden évben meghirdetett garantált felvásárlási árral, másrészt pedig a korábban felvásárolt készletek piacra bocsátásával. A hosszú távra meghirdetett intervenciós árak jelentősen hatnak a belső piaci árakra. A gabonapiaci szabályozás gondolata már a kezdetekben felmerült (19/1962 rendelet) és a jogszabályi háttér megteremtése sem váratott sokáig magára, hiszen 1967-ben megalkotásra került a gabonapiaci rendtartásról szóló rendelet (120/1967 rendelet). Kezdetben az intervenció keretében felvásárolt gabonáknak eltérő árai voltak, melyek az agrárminiszterek tanácsa által évente felülvizsgálásra kerültek. Az említett gyakorlat állandó konfliktusforrást jelentett a tagországok számára, ezért az 1992-es MacSharry reformot követően egységes alapár került meghatározásra (az alapár az étkezési búza ára volt, melyből a többi gabona árát szorzók segítségével állapították meg), az irányár és a küszöbár pedig fokozatosan csökkent, végül pedig teljesen eltörlésre került. (Szőke, 1996) Az Agenda 2000 reformot követően már csak egyetlen ár került meghatározásra, a gabonák intervenciós ára, mely a 2001/02-es intervenciós időszak óta 101,31 €/tonna (1253/99/EK rendelet). A KAP 2003-as reformját követően az alapár nem változott, viszont a havi növekmény értéke felére csökkent (0,93-ról 0,46 €/tonnára), valamint megszűnt a rozs intervenció keretében történő felvásárlása (1784/2003/EK rendelet). Az elmúlt években történt többszöri felülvizsgálatot követően az intervenció intézménye jelentősen gyengült és gyakorlatilag egy beavatkozási opcióvá vált, mely a továbbiakban csak 45
rendkívüli piaci helyzetekben lesz alkalmazható. A 1234/2007 EK rendelet 47. cikk 1. bekezdése szerint: „Ha a piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság különleges intervenciós intézkedéseket hozhat a gabonaágazat tekintetében.” A rendelet szerint a piaci helyzet akkor „kívánja” a beavatkozást, ha a piaci ár egy vagy több régióban csökken az intervenciós árhoz képest, vagy ennek veszélyével fenyeget. (Tanács, 2007) A gabonaintervenció jelenlegi kereteit valamint a végrehajtás részletes feltételeit a 1234/2007/EK és a 1272/2009/EU rendeletek határozzák meg. Az intervenciós felvásárlás során a felvásárlást bonyolító ügynökség az adott intervenciós időszakban (Magyarországon november 1-től május 31-ig) megvásárolja a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően felajánlott gabonaféléket. A rögzített áras felvásárlást a 687/2008/EK rendelet szabályozza, mely alapján az Európai Unió területén betakarított, homogén, per-, teher- és igénymentes termény vásárolható fel rögzített intervenciós áron. A felajánlható minimális mennyiség búza, árpa, cirok és kukorica esetében 80 tonna, durumbúza esetében 10 tonna, rizs esetében 20 tonna. A pályázatos felvásárlást a 670/2009/EK rendelet szabályozza, mely alapján a felajánlók adnak ajánlatot a felvásárlási árra, a Bizottság pedig az adott ciklusban csak a legolcsóbb ajánlatokat vásárolja meg. Az intervenciós felvásárlással összefüggő speciális nemzeti szabályozást a 140/2009. (X. 29.) FVM rendelet valamint MVH közlemények (pl.: 160/2010 (X.26.) számú MVH Közlemény) tartalmazzák, mely többek között a felajánlókat általánosan terhelő költségeket illetve a felajánlás elutasítása és visszavonása esetén alkalmazandó költségtérítések mértékét is tartalmazza. Rögzített áron történő felvásárlásra közönséges búza ajánlható fel (3 millió tonna EU-s keretig), pályázat keretében történő felvásárlásra a Bizottság döntése alapján, regionális piaci zavarok esetén, korlátozott mennyiségben van lehetőség árpa, durumbúza, kukorica, cirok, rizs és búza (3 millió tonna felett) tekintetében. (MVH, 2011)
Az intervenciós gabonakészletek tárolásában való részvétel feltételit a 140/2009. (X. 29.) FVM rendelet és a 130/2010. (IX.15.) MVH Közlemény szabályozza. A raktározási tevékenység végzésének műszaki és technikai feltételeinek rendelkezésre állása esetén az MVH a raktárt intervenciós gabonaraktárnak ismeri el. Kiemelt cél a tárolt intervenciós gabona minőségének és mennyiségének megőrzése így az MVH azokat a raktárakat ismeri el, amelyek megfelelnek a gabona optimális tárolásához szükséges követelményeknek, és amelyekben biztosítható a tárolt intervenciós gabona minőségének és mennyiségének 46
megőrzése. Ezt követően az MVH csak az elismert, stratégiai szempontból megfelelő raktárakkal köt raktározási szerződést. (MVH, 2011a) Az MVH az Európai Unió megbízásából a közösségi vagy a regionális piac megzavarása nélkül, értékesíti a korábban felvásárolt készleteket. Az intervenciós gabona értékesítésének részletes feltételeit a 1272/2009/EU rendelet és a 140/2009. (X. 29.) FVM rendelet szabályozzák. A rendelet alapján többféle értékesítési mód lehetséges, melyek a Bizottság eseti döntései alapján kerülnek meghirdetésre (pl.: közösségi piacon történő értékesítés, export célú értékesítés, bioüzemanyag célú értékesítés, készletek átadása másik tagállam részére, élelmiszersegélyre történő felhasználás). Korlátozott módon ugyan, de adott a lehetőség a tagállam saját hatáskörben történő értékesítésére is (pl.: 5000 tonna alatti maradványkészletek, vagy minőségcsökkent készletek esetén). Az ajánlattételi felhívásokat az MVH nyilvánosan meghirdetett közlemény formájában teszi közzé, mely tartalmazza az értékesíteni kívánt gabona paramétereit. Ilyen például az MVH 167/2010. (XI. 17.) számú ajánlattételi felhívása, melyre az ajánlatot benyújtó piaci szereplők közül az egyenlő elbánás biztosítása mellett az az ajánlattevő kerül kiválasztásra, aki egy adott értékesítési tételre vonatkozóan – az adott pályázati határnapon – a legkedvezőbb árajánlatot teszi. Az ajánlat komolyságát bizonyítandó előzetesen – a vonatkozó Bizottsági rendeletben meghatározott, de minimum 10 €/t – ajánlati biztosíték letétbe helyezése szükséges. Amennyiben a nyertes ajánlattevő nem fizeti ki maradéktalanul az elnyert készlet vételárát az előírt határidőn belül, akkor a biztosíték arányos részének elvesztésével kell számolnia. (MVH, 2011b) A gabonaintervenció működésének a jogszabályi háttér megteremtésén kívül elengedhetetlen feltétele a megfelelő intézményrendszer rendelkezésre állása. Az intézményrendszer alapvetően két részből, közösségi és tagállami intézményből tevődik össze. Közösségi szinten az intézményt az EU Gabonapiaci Irányítóbizottság (EU Cereal Management Committee) képezi, tagállami szinten pedig a kifizető ügynökség a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) látja el az intervencióval kapcsolatos feladatokat. Az MVH gondoskodik a felvásárlás, tárolás és értékesítés lebonyolításáról, nyilvántartást vezetet az intervenciós intézkedésekről valamint az abban részt vevő partnereiről, melyek egységes adatbázisban az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerben (IIER) jelennek meg.
47
Az intervenciós intézkedések részletei minden esetben a Gabonapiaci Irányítóbizottsággal egyeztetve kerülnek elfogadásra az 1999/468/EK határozat alapján, különös tekintettel az alábbiakra:
Intervenciós központok meghatározása.
Minimális feltételek, minőségi és mennyiségi követelmények meghatározása.
Áremelés és árcsökkentés mértékének meghatározása.
Átvétel eljárásrendi szabályainak kidolgozása.
Értékesítés eljárásrendi szabályainak kidolgozása.
Az intézkedések lebonyolításához az ügynökség külső szervezetek közreműködését is igénybe veszi (raktárak, laborok, közraktárak), a szakmai irányítás és jogszabályi háttér megteremtése tekintetében pedig a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) működik közre. 2.2.1. Közraktári rendszer bemutatása előző
Az
alfejezetben
említett
intézmények
közül
az
intervenciós
intézkedések
lebonyolításában a közraktárak is szerepet vállalnak, mely teljes mértékben összeegyeztethető eredeti tevékenységükkel. A termésfelesleg levezetésében és a mezőgazdaságot jellemző szezonalitás és forgótőke hiány orvoslásában játszott szerepük miatt, a primer kutatás során igyekeztem feltárni a közraktári szolgáltatással kapcsolatos termelői motivációkat. Ehhez kapcsolódóan az alábbiakban a hazai közraktári rendszer legfontosabb jellemzőit kívánom bemutatni. A közraktározás hazai tevékenységét a többször módosított 1996. évi XLVIII. törvény szabályozza, a tevékenység felügyeletét pedig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Közraktári Felügyelete látja el. A közraktározás intézményének az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztésében, valamint a termelés és kereskedelem hiteligényének kielégítésében van jelenős szerepe, hozzájárulva ezáltal a nemzetgazdaság hatékonyságának és eredményességének növeléséhez. Az intézmény a következő funkciókat tölti be:
kölcsönt nyújt a termelők és kereskedők rövidlejáratú forgóeszközigényének kielégítéséhez, 48
lehetőséget ad a termelés és felhasználás közötti időintervallum áthidalására,
módot teremt a kedvezőbb ár illetve árfolyam elérésére,
eszköze lehet az állami intervenciós tevékenységnek,
szorosan illeszkedhet a tőzsdei forgalmazásba.
A közraktári tevékenység lényege négy mozzanatban foglalható össze: az áru- törvényben meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, kölcsön nyújtása, végül az áru kiszolgáltatása. A közraktárba tett áru elhelyezése történhet a közraktár saját tulajdonú raktárába vagy bérelt raktárba (művi közraktározás) helyezéssel, mely utóbbi a gyakorlatban sokkal elterjedtebb. A közraktározás időtartama maximum 12 hónap lehet, a kölcsön visszafizetési garanciája pedig maga a letett áru értéke. A közraktári szerződés alapján letétbe vett áru átvételét a közraktári jegy igazolja, mely forgatható értékpapír, és egyben bizonyítja a kiszolgáltatásra vonatkozó követelményeket. A közraktári tevékenységet Magyarországon jelenleg négy közraktár gyakorolhatja (4. táblázat). 4. táblázat: Működési engedéllyel rendelkező hazai közraktárak Közraktár neve
Tevékenység kezdete
ÁTI-Depo Közraktározási Zrt.
1997. augusztus 21.
Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt.
1997. augusztus 21.
Korona Közraktár Zrt.
2009. augusztus 10.
SGS Közraktár Zrt.
2011. április 18.
2010-ben a letevők átlagosan 31 hétre kötöttek közraktári szerződést. A közraktári forgalom 2010-ben az előző évekhez képest jelentősen csökkent, mely a közraktárak számának csökkenésével (2009-ben hat közraktár működött), valamint a finanszírozási források szűkülésével magyarázható (8. ábra).
49
8. ábra: Közraktárjegyek értékének alakulása 2006 – 2010
309
350
252
300 250 200
186
181
md Ft
150
96
100 50 0 2006
2007
2008
2009
2010
Forrás: (Sinkó, 2011)
Ennek megfelelően az ügyfélszám is csökkenő tendenciát mutatott az előző évekhez képest (9. ábra). 9. ábra: Átlagos ügyfélszám alakulása 2006 – 2010
2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
1899 1568
1488
1105 db 410
2006
2007
2008
2009
2010
Forrás: (Sinkó, 2011) 2010 évben a közraktározott termékek 70%-át a kukorica, a kalászosok és az olajos magvak
50
együttes mennyisége tette ki. A hazánkban termett őszi búzának 13 (491 ezer tonna), a kukoricának pedig 7%-a (496 ezer tonna) került 2010. évben közraktárba, mely a 2009. évi mennyiség egyharmada csupán. (Sinkó, 2011) Összegzésként elmondható, hogy a közraktár intézménye fontos szerepet tölt be a szezonalitás okozta forgótőke hiány és a piaci áringadozások kivédésében, melynek előnyeit a mezőgazdaság már többé-kevésbé felismerte, de a lehetőség kiaknázásában véleményem szerint még rejlenek lehetőségek.
51
2.3. Vizsgált térség (Vas megye) bemutatása Az Európai Közösség a statisztikai adatok összevethetősége, a források elosztása és a támogatás intenzitásának hatékonyabb mérése érdekében területi egységeket határozott meg. A jelenleg érvényben lévő (2008. január 1-től) területi elosztást a bizottság 105/2007 EK rendelete határozza meg, mely 2011. december 31-ig lesz érvényben. Mivel a közigazgatási területi elosztás az egyes tagállamokban időnként változik, ezért a területi elosztás három évenként felülvizsgálatra kerül. (Report, 2009) A területi egységeket meghatározó statisztikai rendszer (NUTS - Nomenclature des unites territoriales statistiques ; LAU – Local Administrative Units) öt szintre tagozódik: NUTS1, NUTS2, NUTS3, LAU1, LAU2. A NUTS1 a legnagyobb, a LAU2 pedig a legkisebb szabályozási egység. Az EU 27 területén 97 NUTS1, 271 NUTS2, 1303 NUTS3, 8397 LAU1 és 121601 LAU2 szintű egység létezik. (Kende et al., 2009) (Eurostat, 2011a) A primer kutatás során vizsgált Vas megyét a NUTS rendszer 3. szintje foglalja magába. (10. ábra).
52
10. ábra: Az Európai Unió NUTS 3 régiói 2010-ben
Forrás: (Eurostat, 2011b) Vas megye Magyarország nyugati részén található (11. ábra), a Nyugat-Dunántúli régió része, mely természeti adottságait tekintve rendkívül heterogén összetételű. A régió 36 kistájra bontható, melyek teljes területükkel vagy területük jelentős részével a Nyugat-Dunántúli régió közigazgatási területéhez tartoznak. (Kiss et al., 2001)
53
Északról Győr-Moson-Sopron megye, keleten Veszprém megye, délről Zala megye, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja. Klímáját tekintve, sajátos szubalpin klímával és élővilággal rendelkezik, mely az Alpokaljára eső fekvésének köszönhető. 11. ábra: Vas megye elhelyezkedése
Forrás: (KSH, 2009) Vas megye területe 3336 km2, amely az ország területének mindössze 3,58%-a, így ez alapján a harmadik legkisebb kiterjedésű megye az országban. Lakónépessége a 2001. évi népszámlálás előzetes adatai szerint 268.653 fő. Ez az ország népességének 2,63%-át, a Nyugat-Dunántúli
Régió
népességének
pedig
26,82%-át
teszi
ki.
Vas megye településhálózatának legfőbb jellemzője aprófalvas jellege. A Nyugat-Dunántúli Régióban összesen 648 település található, amiből Vas megyéhez összesen 216 település köthető. Ez az ország településeinek 6,9%-a, a régió településeinek 33,3%-a. Sajátos település-struktúráját jellemzi, hogy 216 településéből 127-ben alacsonyabb a lakosság száma, mint 500. Ez a települések 59%-át teszi ki. A meglehetősen elaprózódott település struktúra és magas település-sűrűség jele a magas 100 km2 területre jutó településszám (6,5/100km2), ami közel kétszerese az országos értéknek (3,4/100km2). (KSH, 2010a) (KSH, 2001)
54
5. táblázat: Összehasonlító adatok, 2009, terület, népesség, foglalkoztatottság, gazdasági szervezet Megnevezés
Vas megye
Nyugat-Dunántúl
Ország
Terület (km²)
3 336
11 328
93 027
Lakónépesség (ezer fő)
259,4
996,4
10 014,3
Népsűrűség (fő/km²)
77,7
88,0
107,6
Foglalkoztatott (ezer fő)
103,2
408,5
3 781,9
Regisztrált vállalkozás
36 409
150 974
1 592 591
Ebből: társas
10 008
43 739
579 821
Forrás: (KSH, 2010a) (saját összeállítás)
2.3.1. A mezőgazdaság szerepe Vas megye gazdaságában A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Magyarországon jelentősen megváltozott az elmúlt két évtizedben. 1990-ben a mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 14,4%-át, 1991-ben 8,5%-át adta. 1993-ban már 7% alá, 1998-ban 5,5% alá csökkent, 2008-ban 4%, 2009-ben pedig már csak 2,5%-volt. A mezőgazdaság GDP-ből való csökkenő részesedése a fejlett országok tendenciáit követi (7. ábra), kiemelendő különbség azonban, hogy hazánkban a mezőgazdaság minden ágazatát érintő termelés-visszaesés következett be a rendszerváltást követően. Magyarország gazdasági fejlődésének tekintetében hosszú ideje mutatkoznak regionális különbségek, melyek a mezőgazdaságban is jól észlelhetőek. A Nyugat-Dunántúli régió a területi és népesség arányát meghaladóan részesedik az országos GDP-ből (2005-ben 10,3%al). A régió gazdasági teljesítményének közel fele a főként gépiparáról híres Győr-MosonSopron megyéből származik, a maradékon pedig Zala és Vas megye osztozik szinte fele-fele arányban. (Kiss et al., 2001) (Bojtárné, 2011) Vas megye mezőgazdaságán belül az erdőgazdálkodás tekinthető a leghangsúlyosabbnak, mivel a magas erdősültség az országos átlagot jelentősen felülmúlja, a klimatikus és talajadottságoknak köszönhetően. Az 1990., 2000. és 2009. évek összehasonlítása jól mutatja az erdőterületek növekedését és más művelési ágak (pl. szántó) területének csökkenését (6. táblázat).
55
6. táblázat: Földterület Vas megyében művelési ág szerint Művelési ág 1990 2000 161,3 154,8 Szántó 14,8 2,6 Konyhakert 2,6 2,5 Gyümölcsös 1,6 1,3 Szőlő 26,3 22,1 Gyep Mezőgazdasági terület 206,7 183,3 89,8 91,5 Erdő 0,0 0,3 Nádas 0,0 0,0 Halastó Termőterület 296,5 275,1 28,5 53,3 Művelés alól kivett terület 324,9 328,4 Összesen
2009 151,8 2,8 1,8 1 23,0 180,5 93,7 0,5 0,0 274,7 52,8 327,5
Forrás: (Kiss et al., 2001) (KSH, 2010a) (saját összeállítás) Országos összehasonlításban a Vas megyei szántóterület az összes szántóterület 3,9%-át képviseli, régiós összehasonlításban pedig 30%-ot tesz ki. A szántóterülethez hasonló nagyságrendekkel találkozunk, ha az állattartást vesszük szemügyre. A megye 2009. évi állatállományát tekintve szarvasmarha esetén 3,9%, sertés esetén pedig mindössze 1,2% a megyei részesedés az országos állományból az 1991-es 5,4 és 2,35%-os részesedési arányhoz képest. Hasonló csökkenés figyelhető meg a juh és a tyúkfélék esetén is (7. táblázat) 7. táblázat: Összehasonlító adatok, állatállomány Állatállomány (ezer db) szarvasmarha sertés juh tyúkféle
Vas megye 1991 77 138 4 1955
Vas megye 2009 27 38 3 1038
Ország 1991 1420 5993 1808 35557
Ország 2009 700 3 247 1223 32138
Forrás: (Kiss et al., 2001) (AKI-KSH, 2010) (KSH, 2010a) (saját összeállítás) A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követő magánosítást célzó gazdaságpolitika valamint a privatizáció hatására a 90-es évek első felében általánossá vált a nagyobb szervezetek szétaprózódása. (KSH, 2001)
56
2009-re a megyei mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászatban (mely a szűk értelemben vett mezőgazdaság) foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent az 1990-hez képest, és az összes alkalmazásban álló megyei munkavállaló mindössze 3,9%-át foglalkoztatta a mezőgazdaság. (8. táblázat) 8. táblázat: Alkalmazásban állók száma a mezőgazdaságban, Vas megyében Gazdasági ág
Alkalmazásban Alkalmazásban Alkalmazásban Alkalmazásban állók, 1990 állók, 1996 állók, 2008 állók, 2009
Mezőgazdaság, 23 220 8 890 3 400 erdőgazdálkodás, halászat 124 638 110 377 87 028 Összesen Forrás: (Kiss et al., 2001; KSH, 2010a) (saját összeállítás)
3 257 82 824
Azonban ha figyelembe vesszük a 9. táblázatban a 2009-ben regisztrált egyéni vállalkozások számát, szembetűnő a más ágazatokhoz viszonyított magas arány. E csoportot a vállalkozók, őstermelők, családi gazdaságok képezik, és magas számuk azt jelzi, hogy a szűk értelemben vett mezőgazdaságban foglalkoztatottakon kívül jelentős az a réteg, aki valamilyen formában kapcsolódik a mezőgazdasághoz. 9. táblázat: Mezőgazdaságban működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint, Vas megyében Gazdasági ág 1990 1998 2009
Összesen
Kft.
Rt.
Bt.
Szövetkezet
489 681 188 1 435 156 7 85 64 9 671 276 7 85 36 Forrás: (Kiss et al., 2001; KSH, 2010a) (saját összeállítás)
Egyéni vállalkozás 2152 1076 9 213
Vas megye a kevésbé fajsúlyos mezőgazdasága mellett az ország legiparosodottabb megyéi közé tartozik. 2009-ben az egy lakosra jutó ipari termelés 1954,4 ezer Ft volt, felülmúlva az országos 1792,2 ezer Ft-os átlagot. (KSH, 2010a)
1 2
Gazdasági társaság Jogi személyiség nélküli vállalkozás
57
10. táblázat: Bruttó hazai termék, Vas megye Megnevezés
2000
Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron (milliárd Ft) Az országos százalékában Egy főre jutó bruttó hazai termék piaci beszerzési áron (ezer Ft)
2005
2006
2007
2008
400,1 544,1 610,1 598,3 607,9 3,0
2,5
2,6
2,4
2,3
1 485 2 055 2 313 2 279 2 325
Az országos átlag százalékában 113,4
94,3
98,2
90,5
87,2
A megyék átlagának százalékában 144,0 122,6 130,4 119,9 116,2 A megye sorrendje az egy főre jutó GDP alapján Az EU-27 átlagának százalékában
4.
5.
4.
5.
5.
62,7
59,5
61,9
56,3
56,5
Forrás: (KSH, 2010a) (saját összeállítás) 11. táblázat: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint (Vas megye, 2008) Gazdasági ág
millió Ft
megoszlás %
régió arány %
Mezőgazdaság, vad-, erdő-, 38003 7,3 30,9 halgazdálkodás 182 512 35,2 21,2 Ipar 518 703 100 23,5 Gazdasági ágak Összesen Forrás: (KSH, 2010a) (saját összeállítás)
országos arány % 3,9 3,2 2,3
A bruttó hazai terméket tekintve azonban már nem ilyen rózsás a kép, az elmúlt évek számait vizsgálva, visszaesést mutat a megyei teljesítmény. A megyei bruttó hazai termék országos százalékában számított aránya 2000. óta 0,7%-al csökkent, az egy főre jutó GDP alapján pedig Vas megye, 2008-ra a megyék közötti sorrendben korábban betöltött 4. helyről az 5.-re csúszott vissza (10. táblázat). Összességében azonban elmondható, hogy Vas megyében a családok nagy része ma is kötődik valamilyen formában az agráriumhoz. A megyére jellemző aprófalvas jelleg egyben azt is jelenti, hogy egyes falvakban kizárólag a mezőgazdaság jelenti az egyedüli munkalehetőséget, és éppen ezért meghatározó szerepet tölt be a megye vidéki népességének
58
megtartásában, ezáltal a tájhasználat fenntartásában, valamint az élelmiszeripar és a turizmus területén.
2.4. Kérdőíves felmérések bemutatása Az empirikus kutatás során használt kérdőíves felmérés elkészítéséhez tanulmányoztam a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori iskola felügyelete alatt készült, hasonló módszert alkalmazó disszertációkat. Összesen kilenc, 2008. és 2010. között megvédett disszertációt vizsgáltam az alábbi szerzőktől: Birkner Zoltán, Böcskei Elvíra, Dancsecz Gabriella, Fehérvölgyi Beáta, László Éva, Obermayer-Kovács Nóra, Molnár Balázs, Péter Erzsébet, Weisz Miklós. A tapasztalatok alapján sikerült meghatározni azokat a kritériumokat, melyek teljesülését célul tűztem ki saját kutatásommal kapcsolatban. Az alábbi közös jellemzőket sikerült feltárni:
A vizsgált minták átlagos darabszáma 300 körül alakult, a két szélsőérték 130 és 575 darab volt.
A kvantitatív kutatás időtartama átlagosan, valamivel több mint egy évig tartott.
Az adatgyűjtés módja széles skálán mozgott, kérdezőbiztos használata, telefonos megkérdezés, postai és elektronikus megkeresés egyaránt előfordult.
A kérdőívek felépítésüket tekintve jellemzően több, 3-5 témakört tartalmaztak, a feltett kérdések száma 30 körül alakult.
Az adatok elemzéséhez mindegyik említett szerző statisztikai elemzést alkalmazott, melyek közül leggyakrabban a kereszttábla-elemzés, valamint a korreláció- és regressziószámítás fordultak elő.
A szakirodalom alkalmazását tekintve megállapítható, hogy a hivatkozott irodalmak az alkalmazott adatelemzési módszerekkel állnak szoros összefüggésben, egyes irodalmak azonban több disszertációban is visszaköszönnek: (Somogyi et al., 2002), (Kerékgyártó et al., 2001), (Lázár, 2009), (Sajtos et al., 2007). A saját kutatás módszertani és gyakorlati megvalósítása a fent említett tapasztalatok felhasználásával történt.
59
3. Saját vizsgálatok 3.1. Alkalmazott módszerek A gabonaintervenció hazai tapasztalatai A hazai gabonaintervenciós intézkedéseinek vizsgálatával (3.2.1. fejezet) az volt a célom, hogy összegyűjtsem azokat a tapasztalatokat, melyek az intézkedések végrehajtása során halmozódtak fel. Meg kívántam vizsgálni, hogy milyen lehetőségek, tapasztalatok állnak rendelkezésre a magyar mezőgazdaságban és ezek hogyan használhatók fel azért, hogy az elkövetkezendő liberalizáltabb európai piacon a hazai gazdálkodók jobban megállhassák a helyüket. A vizsgálathoz szekunder adatforrásként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adataiból készült statisztikai elemzéseket (megoszlás vizsgálat), valamint leíró elemzést alkalmaztam. További szekunder adatforrásként szakértői elemzéseket és kutatási eredményeket
használtam,
melyeket
saját
tapasztalataimmal
és
korábbi
kutatási
eredményeimmel egészítettem ki. Kérdőíves adatgyűjtés Vas megyei gazdaságok körében Primer kutatásom, időbeliségét tekintve egyszeri keresztmetszeti kutatás, mely 2009. november 1. és 2010. december 31. közötti időszakban történt a Vas megyei gazdálkodók körében. (Lázár, 2009) Összesen 303 termelő válaszolt a kérdőívben (2. számú melléklet) feltett 28 kérdésre, ők képviselik a mintát. Alapsokaságnak a 2004 - 2009 közti időszakban Vas megyében területalapú támogatást igénylők átlagos számát tekintettem. Vizsgálatom során feltételeztem, hogy a minta jellemző az alapsokaságra. Ha a vizsgált minta darabszámát az elmúlt évek területalapú támogatás igénylőinek átlagos darab számához viszonyítom, mely 3702 igényt tett ki (12. táblázat), látható, hogy a területalapú igénylők 8,4%-a vett részt a felmérésben. A megkérdezett termelők által használt földterület összesen 41 383 hektárt jelent, mely a 2010 évi 151 062 hektáros területalapú támogatási igény 27%-át teszi ki A számított arányok alapján feltételezésemet alátámasztottnak tekintem.
60
12. táblázat: SAPS igénylés Vas megye, éves bontásban Év
Kérelem (db)
Igényelt terület,(ha)
2004
3726
148 690
2005
3783
149 695
2006
3712
148 640
2007
3714
153 081
2008
3667
154 048
2009
3611
151 062
2004-2009 évek átlaga
3702
150 869
Forrás: MVH, saját összeállítás alapján A felmérés során szándékosan az 5 hektár feletti területtel rendelkezőkre koncentráltam. A megkérdezettek köre előre átgondolt, tudatosan tervezett volt, tehát a lehetőséghez képest rétegzett de véletlenszerű mintavétel történt. (Baráth et al, 1996) Úgy gondolkodtam, hogy így pontosabb, az ágazatra jellemzőbb következtetésekre juthatok, hiszen ha a mintaszám meghatározó része az ágazat szempontjából nem fajsúlyos, azaz 5 hektár alatti termelőkből állna, az torzított következtetések levonásához vezethetne. A kérdőívben feltett kérdések hat egymástól elkülöníthető csoportra oszlanak: 1) Mintában szereplő gazdaságok jellemzői: tevékenységi kör (árbevétel alapján), tevékenység kezdete, gazdálkodási forma, gazdaság vezetőjének életkora, a vezető képzettsége, alkalmazottak száma, gazdaság által használt terület (saját és bérelt terület bontásban). 2) Raktárkapacitásra vonatkozó információk: saját tárolókapacitás megléte, mikortól áll rendelkezésre, hány tonna tárolására alkalmas, jelenleg mit tárolnak, milyen más célokra használják, bérbe adható kapacitás nagysága. 3) Termelői integráció: termelői integrációs tagság megléte, integrációhoz való csatlakozási szándék valamint ennek motivációi.
61
4) Intervenciós intézkedések: felajánlás/felvásárlás, tárolás, értékesítés intézkedéseiben történő részvétel, intervenciós intézkedések megítélése, jövőbeni szükségessége. 5) Közraktározás: közraktári szolgáltatás igénybevétele az elmúlt években, jövőbeli várakozások. 6) Beruházás: tervezett beruházás raktárkapacitás létrehozására, tároló típusa, tervezett finanszírozási forrás (saját/idegen), hasznosítási célok (bértárolás) A statisztikai elemzés során az egyes vizsgálatoknál csak azokat a megfigyeléseket vettem figyelembe ahol mindkét vizsgált változó esetében értékelhető volt a válasz. Az egyes vizsgálatoknál figyelembe vett mintaszámot az „n” értéke mutatja. A vizsgálathoz három mérettartományt hoztam létre, melyekbe a vizsgált gazdaságokat a hektárban számított mezőgazdasági területük alapján soroltam be (13. táblázat).
13. táblázat: Az egyes mérettartományokba tartozó gazdaságok száma és aránya Mérettartomány (ha) -50 50-200 200Összesen
Gazdaságok száma (db) 151 98 48 297 Forrás: Saját vizsgálat, n=297
Aránya (%) 51 33 16 100
Az egyes osztályközökhöz tartozó gyakoriságok számát a 12. ábra mutatja.
62
12. ábra: Vizsgált gazdaságok mérettartomány szerint megoszlása 160
151
140 120 98
100 80 60
48
40 20 0 50 ha alatti
50-200 ha közötti
200 ha feletti
Forrás: Saját vizsgálat, n=297 A mérttartományok létrehozásánál az Európai Bizottság által használt mérettartományt valamint a statisztikai vizsgálathoz az egyes mérettartományokban szükséges megfigyelések számát vettem figyelembe. Az Eurostat adatbázisában a mezőgazdasági üzemek struktúrája az üzemek száma és az üzemméret (használt terület hektárban kifejezett nagysága, állatlétszám, foglalkoztatottak) alapján kerül megvizsgálásra. A használt terület hektárban kifejezett nagysága négy mérettartományra oszlik (<5 ha; 5-<20 ha ; 20-<50 ha ; >=50 ha). Ettől eltérően a vizsgálataim során nem az 50 ha alatti kategóriákat osztottam tovább, hanem az 50 ha feletti gazdaságok esetében képeztem további két mérettartományt. (Eurostat, 2011)
63
3.2. Kutatás eredményei 3.2.1. A gabonaintervenció hazai tapasztalatai 3.2.1.1. Nemzetközi kitekintés A gabonatermesztést 2010. előtt a korábbinál nagyobb termés-, és áringadozás jellemezte szerte Európában. Az Európai Unió gabonatermése az elmúlt években éves szinten nagyságrendileg 240-315 millió tonna körül alakult. Ebből a mennyiségből jellemzően 5-7% került intervenciós felvásárlásra, mely arány a 2004 évben csatlakozott országok részvételét követően sem változott jelentősen. 14. táblázat: 2005-2008 évek összes gabonatermése az EU-ban és hazánkban Összes gabona
2005
2006
2007
2008
EU 27
284 444
266 444
259 114
314 004
EU 25
259 441
245 191
248 154
290 277
EU 15
199 533
195 445
195 395
226 610
Magyarország
16 203
14 460
9 643
16 938
és rizs (ezer t)
Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture (saját összeállítás) Az intervenciós szabályozás változásait követően a közösségi készletek jelentősen csökkentek. A 2005/06-os felvásárlási időszakhoz viszonyítva a 2008/09-es időszakban a nyilvántartott készletmennyiség több mint 12 millió tonnával, azaz 86%-al volt kevesebb (15. táblázat).
64
15. táblázat: Az egyes felvásárlási időszakok végén nyilvántartott intervenciós készletek az EU-ban Gabona (ezer t)
2005/06
2006/07
2007/08
2008/09
Búza
5 534
171
1
77
Rozs
638
38
0
-
Árpa
2 179
18
0
926
0
0
0
0
5 612
2 210
66
568
0
1
0
1
13 963
2 437
67
1 572
Durum búza Kukorica Cirok Összesen
Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture (saját összeállítás) A búza, árpa és kukorica piaci ára az elmúlt időszakokban rövid idő alatt viszonylag nagy változásokat élt meg. A 3. számú mellékletben az egyes tagállamok 2008. július – 2009. június közötti időszakának piaci árait láthatjuk az intervenciós ár százalékéban. Látható, hogy a régi tagállamokban jellemzően az intervenciós ár fölött alakultak a piaci árak, intervenciós ár alatti piaci árakkal pedig inkább az újonnan csatakozó országoknál találkozunk, jellemzően a kukorica és árpa esetén. A 4. számú mellékletben jól látható, hogy a 2005-2008 közötti évek rotterdami kikötőben értendő gabonaárai jócskán az intervenciós ár fölött alakultak. A készletek csökkenésnek tehát az intervenció intézményének gyengülése mellett, az intervenciós árnál tartósan magasabb piaci ár is az okozója volt.
3.2.1.2. Hazai tapasztalatok Az EU tagországai 2009-ben 296 millió tonna gabonát takarítottak be, ez 6%-kal volt kevesebb, mint az előző évben. Ebből a mennyiségből Magyarország 13,5 millió tonna gabonával (6 millió tonnakalászos, 7,5 millió tonna kukorica) azaz alig 5%-kal részesedett. A 2009. évi hazai termés 9%-kal maradt el az előző öt év átlagától. A magyar gabonatermesztésre is igaz az előző részben tett megállapítás, miszerint az elmúlt években a korábbinál nagyobb termés és áringadozás jellemezte. A termésmennyiség és az áringadozás elég nehézkessé tette a tervezést az ágazatban, amihez társult még a szállítási költségek jelentős drágulása is jelentősen rontva ezzel az exportfeltételeinket.
65
A mezőgazdaság 2009-ben 1621 milliárd forint értékű bruttó kibocsátást produkált folyó áron. Ebből a növényi termékek tették ki a legnagyobb részt (871 milliárd Ft), ezt követték az állat és állati termékek (597 milliárd Ft), majd pedig a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységek (153 milliárd Ft). (KSH, 2010b) 13. ábra: A mezőgazdaság 2009 évi bruttó kibocsátásának %-os megoszlása
9% növényi termékek 37%
54%
állat és állati termékek mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységek
Forrás: (KSH, 2010b), saját összeállítás A KSH 2010 évről készített előzetes gyorstájékoztatójában arról számol be, hogy az előző évihez viszonyítva 11%-kal csökkent a betakarított gabona mennyisége. Ez búza esetében 15, kukoricánál pedig 8%-os csökkenést jelentett. A szokásosnál lényegesen csapadékosabb időjárás miatt így összesen 2,6 millió hektáron, 12,3 millió tonna gabona termett 2010-ben. (KSH, 2011) A jelenlegi piaci árak jóval az intervenciós ár fölött helyezkednek el, így 2011-ben nem várható intervenciós piaci beavatkozás (garantált áras felvásárlás), sőt a belvíz miatt kipusztult őszi vetések miatt előre vetíthető a búza piaci árának emelkedése. A továbbiakban az intervenciós felvásárlás, raktározás és értékesítés tapasztalatait kívánom számba venni, melyet Magyarország és a vizsgált térség (Vas megye) vonatkozásában értékelek.
66
3.2.1.3. Felvásárlás Magyarországon a gabonapiac helyzete jelentős változáson ment keresztül az uniós csatlakozást követően (14. ábra). Az intervenciós felvásárlás intézménye a csatlakozásunkat követő első felvásárlási évben, 2004/05-ben kezdte meg működését. 14. ábra: Gabonapiac helyzete az uniós csatlakozás előtt és után
2004.04.30-ig
2004.05.01-től
Többlettermelés
Többlettermelés
Export - főleg alacsony árfekvésű országokba
Integrálódás az európai piacba - Intervenciós védőháló mellett
Forrás: (Rieger, 2009) A 2004 és 2005 évi hazai gabonakínálat bel- és külpiacon történő levezetése nehézkesnek tűnt. Ennek oka az exportpiacok átrendeződésében, a logisztikai hátrányok és az ebből adódó magas szállítási költségekben, egyes uniós rendeletekben (vámkedvezményes kontingens) és a csökkenő állatlétszámban keresendő. A túlkínálat exporttal való levezetését a belpiaci árhoz képest magasabb intervenciós ár jelenléte is visszafogta. Ebből adódott, hogy a 2005/06 gazdasági évben az EU 25-ben felajánlott 6,44 millió tonna gabonának 53%-át (3,4 millió tonnát) a magyar intervencióra felajánlott gabona tette ki. (Tunyoginé, 2005) A 2004/05, valamint a 2005/06 évek intervenciós felvásárlása tehát jelentős mennyiségű gabonát vont ki a piacról (16. táblázat). Az intervenció első időszakában nem igazán beszélhetünk értékesítésről, mivel elhanyagolható mennyiség került kitárolásra és még a második időszak sem az értékesítésről szólt. 67
16. táblázat: Az egyes intervenciós időszakok gabonakészletei Intervenciós időszak
Fizikai Bruttó készlet /ezer t/
2004-2005
3 574
2005-2006
7 085
2006-2007
3 236
2007-2008
141
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A 2004/05 intervenciós időszakban az országos szinten felajánlott áru 31%-a 10 felajánlóhoz volt köthető, az átlagos felajánlás pedig 4000 tonna volt, aminek a megtermeléséhez 1000 hektár körüli területre van szükség. (Rieger, 2006) Vas megyében a 2004/05-ös időszakban az országos nettó felajánlások közel 2%-át ajánlották fel intervencióra, 1200 tonnás átlagos felajánlási mennyiség mellett, ami jelentősen elmarad a fent említett országos átlagtól. A felajánlások búza és kukorica vonatkozásában érkeztek, ezért a 2005. évi megyei búza és kukorica termésmennyiségre tekintve, mely együttesen 416,6 ezer tonna volt (164,9 búza és 251,7 kukorica) megállapítható, hogy annak 18,3%-a került felajánlásra. 17. táblázat: A 2004/05 intervenciós időszakban felajánlott és felvásárolt készletek Felajánlott 2005.
Bruttó menny.
Visszavont
Felvásárolt Elutasított
Nettó menny.
Menny.
Értéke
okt.
Vas Ország össz.
ezer t
db
ezer t
db
ezer t
db
ezer t
db
ezer t
md Ft
124
116
44,5
44
3,3
8
76,4
64
73,6
2,1
6839
5695
2595
1504
325
488
3919
3893
113,5
251 2
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A 2005/06-os intervenciós időszakban az előző felvásárlási időszak tendenciái folytatódtak. Az intervenciós felvásárlásra felajánlott mennyiség országos szinten közel 8%-al növekedet, ezzel szemben a Vas megyei felajánlások részesedése az összes felajánlásból 1,6%-ra csökkent. Ez többek között a nyugati határ melletti elhelyezkedésnek volt köszönhető, a
68
termények külföld irányába történő kiáramlása ugyanis itt érezhető leghamarabb az országban. 18. táblázat: A 2005/06 intervenciós időszakban felajánlott és felvásárolt készletek Felajánlott 2006. okt.
Felvásárolt
Menny. ezer t
Menny. ezer t
Értéke md Ft
Vas
66
66
2,2
Ország össz.
4218
4218
126,5
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A 2006/2007-es időszakban a felvásárolt áru mennyisége az előző évekhez képest lényegesen csökkent, aminek két oka volt. Az egyik a piaci ár felzárkózása az intervenciós árhoz, melynek során először a termelői árak emelkedtek az intervenciós ár szintjére, majd később túl is haladták azt, az erős kereslet és az évközi magas euró árfolyam következtében. Másik ok a 101/2006. (X.25) MVH közleménynek a kukorica minőségi paramétereire vonatkozó szigorúbb előírása. Ezen befolyásoló tényezők következtében a 2006/2007-es gazdasági évben az intervencióra felajánlott gabona mennyisége országos szinten alig haladta meg a 14 ezer tonnát. A hangsúly a felvásárlásról fokozatosan a minőségi tárolásra és az értékesítés lebonyolítására tevődött át. 19. táblázat: A 2006/07 intervenciós időszakban felajánlott és felvásárolt készletek Felajánlott 2007. okt.
Felvásárolt
Menny. ezer t
Menny. ezer t
Értéke md Ft
Vas
0
0
0
Ország össz.
14
2
0,06
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés További készletfelhalmozás ugyanis a következő években sem következett be, ezzel ellentétben erős készletkiáramlás indult. (Cseke et al, 2007b) A 2007/08-as intervenciós időszakra vonatkozóan az intervenció keretében felvásárolható kukorica mennyiségét már kvótával szabályozta a közös agrárpolitika: 2007/2008-ban 1,5 millió, 2008/2009-ben 700 ezer, ezt követően pedig 0 tonna az Európai Unióban 69
felvásárolható mennyiség (mely a 2.2. fejezetben említett piaci zavar esetén, egyedi intézkedés alapján változhat). Az intervenciós felvásárlással kapcsolatban meg kell említeni, hogy a felajánlások jellemzően kereskedelmi cégektől érkeztek, s a készletek megvásárlása is ugyanazon kereskedelmi cégekhez köthető. Talán szerencsésebb lett volna, ha az alapanyagot megtermelő gazdálkodók vesznek részt a felvásárlásban, de úgy nyilvánvalóan nem valósulhatott volna meg az első két intervenciós időszakban, közel 8 millió tonna áru felvásárlása. Az eredményt tekintve (a köztudatba került garantált ár, valamint a termésfelesleg piacról történő kivonásával kialakult tartós gabonaárak) azonban megállapítható, hogy a termelői oldal is részesült az előnyökből, hiszen a magasabb piaci árból végül ők profitáltak. 3.2.1.4. Raktározás Az intervenciós felvásárlás első felvásárlási évének (2004/2005) tapasztalatai azt mutatták, hogy a meglévő nemzeti raktározási infrastruktúra jelentősen befolyásolta az intervenciós raktározás rendszerét. Ezen a bázison kellett ugyanis kialakítani a felvásárlás lebonyolításához nélkülözhetetlen tárolókapacitást. 15. ábra: Intervenciós raktárkapacitások eloszlása a 2006/07-os időszak végén
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
70
A tárolási szolgáltatás iránt érdeklődő raktárak, az addig megszokottnál szigorúbb kritériumokkal találták magukat szembe, ezért a szerződéskötések vontatottan haladtak (a hiányok pótlása időbe került) ami a felvásárlások ütemét is jelentősen visszavetette. Tanulmányban került kimutatásra, hogy minden piaci zavar vagy bizonytalanság, ami az intervenciós felvásárlás elhúzódásából adódik (4 millió tonna felajánlás esetén, egyenletes szabadpiaci értékesítést feltételezve), havonta 1,2 milliárd Ft tárolásbevétel kiesést és 1,7 milliárd Ft termelői jövedelemtranszfert jelent a kereskedők felé. (Rieger et al., 2005) A 2004/2005-ös intervenciós időszak közepére a felvásárlást bonyolító ügynökség kénytelen volt szerződéskötési feltételeit felülvizsgálni. Ezt követően a kisebb (1000 tonna alatti) tárolókapacitású raktárakkal is szerződést kötött, jellemzően határozott időtartamra. Világossá vált, hogy a raktárt az intervencióra felajánlott gabonával együtt bérbeadók és a közraktárak, bevonása nélkül nem valósulhat meg a közel 4 millió tonna áru felvásárlása. Az első két intervenciós időszakban, az aratás után betárolt áru jelentős része, úgy került felvásárlásra, hogy az áru a tárolóban maradt (in situ), a gabona felajánlója pedig raktározási szerződést kötött. Ez később konfliktushoz vezetett, hiszen a raktározók jelentős része csak a következő betakarításig volt hajlandó raktárkapacitását rendelkezésre bocsátani (a kereskedelemmel, bérszárítással, bértárolással foglalkozó raktárak érdekeivel, ütközött az MVH hosszú távú minőségi tárolásra törekvő koncepciója). A konfliktust feloldandó, kidolgozásra került a „B” típusú, határozott időtartamra szóló (rövid távú) raktározási szerződés, és az „in situ”, helyben történő átvétel eljárásrendje, valamint a közraktárak is bevonásra kerültek a felvásárlásba. 20. táblázat: Szerződött raktárkapacitás 2004/2005
2005/2006
ezer t
ezer t
Hosszú
Rövid
távú
távú
Vas
73,6
18,2
Ország össz.
3707,5
1459,9
Hosszú
Rövid
távú
távú
91,8
72
93
165
5167,4
3132
5889
9021
Összesen
Összesen
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A 2006 végére az országosan megkötött raktározási szerződések (9 millió tonna) 65%-a rövidtávra szólt, megyei viszonylatban valamivel jobb, 56% volt ez az arány.
71
A helyben történő in situ felvásárlásokkal a felajánlók egyben raktározókká is váltak, azaz bekapcsolódtak az intervenciós tárolásba is. 2006-ban a szerződött 31 Vas megyei raktár több mint fele gabonatermelő is volt egyben, és szinte mindegyikről elmondható, hogy az intervenciós tárolást kiegészítő tevékenységként végezte (szezonális árbevétel kiegészítés, humánerőforrás felesleg levezetése az év bizonyos hónapjaiban). 16. ábra: A Vas megyei raktárak főtevékenység szerinti összetétele, 2006. augusztus
60
54,8
50 Termelő százalék %
40
Szolgáltató Kereskedő
30
Közraktár Épületet hasznosít
20 9,6
10
12,9 6,45
12,9
Új beruházás
3,22
0
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A 2005/06-os intervenciós időszakot követően előtérbe került a határozott idejű szerződésállomány visszaszorítása és a megfelelő minőségű, határozatlan időre rendelkezésre álló raktárkapacitás megteremtése. Ez azt is jelentette, hogy a raktározást kiegészítő jelleggel végzők fokozatosan kiszorultak a tárolási tevékenységből, így folyamatosan morzsolódtak le azok, akik csak szezonális jelleggel akarták vagy tudták raktárkapacitásukat rendelkezésre bocsátani. A rövidtávú szerződésállomány csökkentése érdekében a következő intézkedések kerültek foganatosításra:
A raktározóval történő egyezség alapján, a szerződés határozatlan idejűvé való módosítása. Erre a megoldásra csak az esetek elenyésző részében került sor.
72
A készletek más határozatlan idejű szerződéssel lekötött raktárba történő áttárolása. Hátránya, hogy az áttárolás költséges (a kitárolás 477 Ft/t, a szállítás 15 Ft/t/km, a betárolás 566 Ft/t volt) és többnyire minőségromlással jár (pl.: tört szem).
A határozott idejű szerződéssel lekötött raktárak készleteinek értékesítése. A 2004/2005-ös gazdasági évben az MVH csupán 134 ezer tonna gabonát értékesített a közös piacon. A 2005/2006-os gazdasági évben ez 1 millió tonnával emelkedett.
A felsorolt lehetőségek közül tehát, az áttárolásé volt a főszerep. 21. táblázat: Áttárolások alakulása, 2006/07 Befejezett áttárolás
Befejezett áttárolás
ezer t
md Ft
Vas
33
0.06
Ország összesen
1570
4,07
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A készletmozgás költséges volta miatt ideálisabb lett volna, ha az áru a felvásárlás és az értékesítés közötti időszakban, helyben marad de az értékesítés piaci viszonyok miatti stagnálása, valamint a rövid távú szerződést kötött raktárak kompromisszumképtelensége miatt nem maradt más lehetőség. Ezzel párhuzamosan az intervenciós raktárakkal szemben, új követelmények (5/2006. (I. 10.) számú MVH közlemény) kerültek meghatározásra. A feltételeket az ideiglenes jóváhagyásra jogosító minimum követelmények, valamint a végleges jóváhagyásra jogosító emelt szintű követelményekben fogalmazta meg a közlemény. A hosszabb távú raktározáshoz megkövetelt feltételek (például a 24 órás porta- vagy őrszolgálat, kiépített úthálózat, laboratórium megléte, 30
tonnás
hídmérleg,
számítógépes
készletnyilvántartás,
minimum
2000
tonna
tárolókapacitás, szakképzett raktáros), eleve determinálták az intervenciós raktározásban részvevők körét. Már a 2004/2005-ös intervenciós időszakot követően több olyan raktár, mely az intervenciós tárolásban lehetőséget látott, de épp az alaptevékenységéből fakadóan nem tudott hosszabb távon kapacitást rendelkezésre bocsátani, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 73
(AVOP), valamint az Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében, központilag támogatott raktárépítési beruházást indított. (Cseke et al., 2007b) 22. táblázat: Intervenciós időszakok szerződött raktárkapacitása és költsége
Intervenciós időszak
„D” típusú szerződés ezer t
Egyéb szerződés ezer t
Szerződés összesen ezer t
Kifizetett tárolási díj mrd. Ft
2004-2005
0
4 931
4 931
3,82
2005-2006
2 589
7 263
9 852
22,58
2006-2007
3 094
4 761
7 855
40,80
2007-2008
1 330
1 172
2 502
4,32
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A standard kritériumoknak megfelelő, újonnan létrehozott és intervenciós tárolásra felajánlott raktárak vonatkozásában az MVH 2+2 éves (D típusú) raktárbérleti szerződést kötött a raktár üzemeltetőjével. Az AVOP keretében nyújtott támogatásra az MVH 2005 augusztusáig 547 szerződést kötött 2,5 millió tonna új raktárkapacitás megépítésére és felújítására. A „Növénytermelést és kertészetet szolgáló építési beruházások támogatása” elnevezésű alintézkedés keretében kifizetett összeg így 24,98 milliárd forintra tehető, amely az e jogcímre elkülönített források 97%-át tették ki. (Nógrádi et al, 2006) 23. táblázat: Az intervenciós raktárak kihasználtsági szintje, 2007. július Szerződött névleges raktárkapacitás D típusú
D típusú
Rövid távú
Rövid távú
Összesen
Összesen
ezer t
töltöttségi
ezer t
töltöttségi
ezer t
töltöttségi
szint % Vas Ország összesen
szint %
szint %
72
17,9
76
0
148
9,3
3060
52,5
4088
26,5
7148
37,6
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (saját szerkesztés)
74
A 2006/07-os időszakban az országosan szerződött kapacitásából több mint 3 millió tonna, a Vas megyei kapacitásból pedig 72 ezer tonna volt a „D” típusú, hosszú távra szerződött raktár, amelyek többnyire új beruházásként épültek. A hosszú távon rendelkezésre álló, egy adott év termésfeleslegét kezelni képes raktárbázis tehát létrejött. (Cseke et al., 2007b) A 2006/07-es intervenciós időszakban ugrásszerűen megnövekedett készletértékesítések, valamint a felajánlások elmaradása azonban, a létrehozott raktárbázist hamarosan kapacitástöbbletté változtatta. A 2006/07-os időszakot követően, országos szinten már csak a szerződött kapacitás felében tároltak árut, Vas megyében pedig a szerződött kapacitás, kevesebb mint 20%-a volt kihasználva. Az üres kapacitások szerződései felmondásra kerültek, ami a gyakorlatban még 1-1,5 év felmondási időt jelentett. Az intervenciós raktározással kapcsolatban összegzésként megállapítható, hogy a 2004/05 és a 2005/06-os intervenciós időszak jelentős változásokat hozott a hazai raktározási infrastruktúrában.
Az
intervenciós
raktározásnak
a
jövedelemszerzésre-
és
foglalkoztatáspolitikára gyakorolt hatása természetesen nem mérhető egzakt módon, hiszen összetett folyamatról van szó, de az intervenció kezdetén a tárolásba bekapcsolódott raktárak a kezdeti nehézségek ellenére pozitívan értékelték az együttműködést. Főként azok a raktározók vélekedtek így, akik viszonylag kis ráfordítással, már meglévő kapacitást tudtak hasznosítani. A tárolásért fizetett 359 Ft/t/hó tárolási díj, ami az áru minőségmegóvásához (áthúzatás, átforgatás, gázosítás) szükséges költségeket is magában foglalta, az ágazat jövedelmi viszonyait tekintve figyelemre méltó havi állandó összegű bevételt jelentett, amivel az agrárágazatban igen ritkán találkozunk. (Cseke et al, 2007a) A gabonaintervenció működése jelentős mennyiségű új raktárkapacitás létesítésével járt együtt. Az új beruházások kivitelezését az intervenciós követelmények szem előtt tartásával végezték, a raktártelep raktározással megbízott alkalmazottai kötelező szakképzésen vettek részt, ami biztosította a tárolás során felmerülő műveletek (árukezelések, állagmegóvások, adminisztráció, mérlegelés) hozzáértő elvégzését. Erre szükség is volt, mert a raktárak az áru értékének megőrzéséért teljes vagyoni felelősséget vállaltak. Az intervenciós felvásárlás, tárolás és értékesítés rendszere egy a gyakorlatban is működőképes, informatikai adatbázison alapuló komplex rendszert jelent, melynek hazai kialakítása rengeteg energiát emésztett fel. Ha csak az MVH által minősített és nyilvántartásba vett „D” típusú raktárakat tekintjük (országosan több mint 3 millió tonna kapacitás), melyek zömében új építésűek és kapacitásuk kizárólag 10 ezer tonna feletti, olyan
75
raktárbázist látunk mely önmagában is képes lehet levezetni egy-egy adott év termésfeleslegét. A rendelkezésre álló infrastruktúrát és a felhalmozott tapasztalatokat (melyek ma még rendelkezésre állnak) nem kellene veszni hagyni. Azokat felhasználva a piaci stabilitás megteremtését és a termelők kiszolgáltatottságának csökkentését szolgáló, a termelők integrációján alapuló piaci mechanizmus megteremtésére lenne lehetőség. Mindehhez azonban elengedhetetlen tartom az ágazati irányítás támogató szándékú hozzáállását és koordinációját. (Cseke et al, 2007c)
3.2.1.5. Értékesítés A kezdetben mondhatni nehézkesen induló értékesítés a 2006/2007-es időszakban ugrásszerű növekedésnek indult. A fokozott érdeklődést jól mutatja az a tény is miszerint Olaszország, Hollandia és Spanyolország irányába történt kukoricaexportunk megtöbbszöröződött (Olaszország esetén négyszeresére nőtt) 2005 első tíz hónapjához képest. Ez többek között a gyengébb uniós és fekete-tengeri térség kukorica kínálatára, valamint az USA kukorica felhasználásának 13 millió tonna körüli növekedésére (exportja 700 ezer tonnával csökkent) vezethető vissza. (Györe et al., 2006) 17. ábra: Az intervenciós gabonakészletek alakulása 8,0 7,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0
2005
2006
2007
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
76
2008
Szept.
Aug.
Júli.
Júni.
Máj.
Ápr.
Márc.
Febr.
Jan.
Dec.
Nov.
0,0 Okt.
millió tonna
6,0
A kereskedők élénk érdeklődést mutattak a kétségtelenül több adminisztrációval járó intervenciós készletek liciten történő megvásárlása iránt, ami az értékesítési árakban is hamarosan tükröződött. Az értékesítési minimum ár az aktuális (havi növekménnyel növelt) intervenciós ár volt, amit a nyilvános licit során az áru jó minőségi paraméterei és előnyös földrajzi elhelyezkedése „feljebb tornászhatott”. A kukorica 2007. március hónapban 115 és 122 euró közötti áron került értékesítésre a raktár elhelyezkedésének függvényében (a magasabb ár a Nyugat-Dunántúli Régióban volt jellemző). A 24. táblázat az egyes piaci évek értékesítési adatait mutatja, jól tükrözve az értékesítés volumenének növekedését. 24. táblázat: Az egyes intervenciós időszakok értékesítési adatai Intervenciós időszak
Meghirdetett mennyiség ezer t
Odaítélt mennyiség ezer t
Veszteség ezer t
Kitárolt mennyiség ezer t
Befizetett ellenérték mrd. Ft
2004-2005
320
135
0
72
1,7
2005-2006
1 357
996
3
759
21,2
2006-2007
6 978
4 638
203
3 710
139,1
2007-2008
2 364
2 338
209
2 903
122,1
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A harmadik intervenciós időszakban több mint kétszer annyi készlet került értékesítésre, mint az előző kettőben. Vas megyében az első két időszak stagnáló értékesítési adatait az országos tendenciához illeszkedően hirtelen felfutás követte, mely az összes tárolt készlet kiáramlását jelentette. 25. táblázat: Vas megyei értékesítések országos összehasonlításban Kitárolt mennyiség ezer t 2004/05
2005/06
2006/07
2007/08
Vas
0
0
45
94,6
Ország össz.
72
257,2
1041
2903
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés
77
Az ugrásszerűen megnövekedett készletértékesítés fokozottabb figyelmet és eljárásrendi változtatásokat is igényelt. Az értékesítési ügylet vevői gyakran egyéni érdekeiket előtérbe helyezve, nem tartották be az áru térítésmentes elszállítására rendelkezésre álló határidőt (vételi ajánlat elfogadásának napjától számított 30 nap). Többnyire a szállítási kapacitásaikhoz, valamint a külföldre történő viszontértékesítési igényeikhez igazodva szállították el az árut. Ezekben az esetekben tovább kellett finanszírozni a raktározás költségeit, és a többletköltséget külön eljárás keretében utólag visszakövetelni. Előfordult azonban, késleltetési szándék a raktározók részéről is, a legkülönbözőbb indokokkal (árukezelés, kitároló rendszer műszaki problémája), így próbálván meghosszabbítani a tárolási időszakot, és további díjbevételhez jutni. Mindezek indokolttá tették az intervenciós értékesítés eljárásrendjében bekövetkezett változást. A készlet kitárolására rendelkezésre álló idő letelte után az áru kivezetésre került a nyilvántartásából, és szerződésmódosítást követően minden további kockázat és költség a vevőre hárult. Ez a változás a 22/2007 (III. 6.) számú MVH közlemény szerint értékesítésre kerülő tételek esetében lépett életbe, ami az értékesítés felgyorsulásához vezetett. (Cseke et al, 2007b)
3.2.2. Kérdőíves adatgyűjtés eredményei A gazdaságok a kérdőíves felmérés során adott válaszait statisztikai módszerrel (kereszttáblaelemzéssel, korrelációszámítással) vizsgáltam. A kérdésekre adott válaszokat megfelelő kódolással láttam el, a számításokat pedig statisztikai program segítségével végeztem. A számítások részletes output táblázatai a 3. számú mellékletben találhatók, az eredményeket pedig ebben a fejezetben közlöm. Az egyes kérdéscsoportok után eredményösszesítő táblázatba rendeztem a fontosabb számított értékeket. Az elemzés során a hektárban számított terület alapján létrehozott mérettartomány, valamint a képzettség alapján kialakított csoportok várakozásait és motivációit kívántam vizsgálni. Elsősorban az intervenciós piaci mechanizmussal, a termelői integrációval, a raktárépítési beruházásokkal kapcsolatos összefüggéseket kívántam feltárni. A statisztikai vizsgálat során az egyes változók közötti belső összefüggéseket kerestem, melyek támpontként szolgálnak a következtetések levonásához.
78
3.2.2.1 Mintában szereplő gazdaságok jellemzői kérdéscsoport vizsgálata A gazdaságok jellemzőinek számbavételét a mezőgazdasági tevékenység kezdetének vizsgálatával indítottam. A vizsgálatban részt vett 303 gazdaságból a válaszadók 64,2%-a a rendszerváltást követően, 1990. és 2000. között kezdte meg tevékenységét. 21,5% 2000 után és mindössze 14,3% kezdett 1990. előtt mezőgazdasággal foglalkozni. 18. ábra: A gazdaság területe és a tevékenység kezdete közötti összefüggés a vizsgált gazdaságoknál
Forrás: Saját vizsgálat n=293 A tevékenység kezdete és a gazdaságok területének nagysága közötti kapcsolatot korrelációszámítással vizsgáltam. A korrelációs táblázatban a két változó korrelációs együtthatója -0,25, ami közepes negatív kapcsolatot jelent. A korreláció legalább 1 százalékos szignifikanciaszint mellett elfogadható. Megállapítható, hogy a nagyobb gazdaságok
79
jellemzően 2000. előtt kezdték mezőgazdasági tevékenységüket szemben a többi vizsgált gazdasággal. Ezt követően megnéztem, hogy az árbevétel alapján az egyes mezőgazdasági ágazatok milyen súllyal szerepelnek a mintában. A vizsgált gazdaságok 97%-a foglalkozik növénytermesztéssel, 41%-uk pedig állattartó gazdaság
is
egyben.
Árbevételüket
tekintve
32%-nak
kizárólag
szántóföldi
növénytermesztésből, 3%-nak pedig kizárólag állattartásból származik bevétele. A fennmaradó 65%-ot az árbevétel szempontjából vegyes gazdaságoknak tekintem, mivel bevételeik többféle tevékenységből származnak (19. ábra). 19. ábra: Vizsgált gazdaságok tevékenységi terület szerinti megoszlása, árbevétel alapján
Növénytermesztő gazdaságok
65%
32%
Állattartó gazdaságok Vegyes gazdaságok
3%
Forrás: Saját vizsgálat, n=303 A jellemzők feltárását a gazdálkodási forma vizsgálatával folytattam, mely kiemelten fontos, hiszen az 1.2.3. fejezetben feltételezéssel éltem evvel kapcsolatban. A gazdálkodási forma szerinti elemzés alapján a gazdálkodók több mint fele (55%) őstermelőként végez mezőgazdasági tevékenységet, a családi gazdaságok és az egyéni vállalkozások száma egyaránt 18%-ot tesz ki, és mindössze 8% a társas vállalkozások aránya.
80
26. táblázat: A vizsgált gazdaságok, gazdálkodási forma szerinti megoszlása Gazdálkodási forma Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó Őstermelő Családi gazdaság Egyéb
Gazdaságok száma (db) 25 55 165 55 3 Forrás: Saját vizsgálat, n=303
Gazdaságok száma (%) 8 18 55 18 1
20. ábra: A vizsgált gazdaságok, gazdálkodási forma szerinti %-os megoszlása
1% 8% 18%
Társas vállalkozás 18%
Egyéni vállalkozó Őstermelő
55%
Családi gazdaság Egyéb
Forrás: Saját vizsgálat, n=303 A gazdálkodási formát a korábban meghatározott méretkategóriák szerint vizsgálva látható, hogy az őstermelői gazdálkodási forma az 50 hektár alatti-, míg a társas vállalkozási forma a 200 hektár fölötti gazdaságokat jellemzi (21. ábra).
81
21. ábra: A vizsgált gazdaságok gazdálkodási forma szerinti megoszlása az egyes méretkategóriákban (db, %)
Forrás: Saját vizsgálat, n=294 A kereszttáblázat khi-négyzet értékének szignifikanciaszintje alapján a méretkategória és a gazdálkodási forma között kapcsolat van. A két változó között a Cramer V együttható alapján közepesnél erősebb szignifikáns kapcsolat mutatható ki. A korrigált reziduum értékekre tekintve megállapítható, hogy a táblázat egyes relációi összefüggenek. (Sajtos et al., 2007) A 200 ha feletti kategóriában a társas vállalkozás-, az 50 -200 ha közötti kategóriában az egyéni vállalkozás és a családi gazdaság, az 50 ha alatti kategóriában pedig az őstermelői gazdálkodási forma a jellemző. A gazdaság területének nagysága tehát, meghatározó a gazdálkodási forma tekintetében. A minta jellemzőinek feltárását a gazdaság vezetőjének és alkalmazottainak vizsgálatával folytattam. A vezetők életkorának vizsgálatához öt kategóriát határoztam meg. Az egyes kategóriákhoz a gazdaság vezetőjének életkora alapján tartozó gazdaságokat a 27. táblázat jeleníti meg.
82
27. táblázat: A vizsgált gazdaságok a vezető életkora szerinti megoszlásban Vezető életkora -30 30-40 40-50 50-60 60-
A
vezető
életkora
Gazdaságok száma (db) 9 46 101 95 47 Forrás: Saját vizsgálat, n=298 és
a
gazdaság
területének
Gazdaságok száma (%) 3 15 34 32 16
nagysága
közötti
kapcsolatot
korrelációszámítással vizsgáltam. A korrelációs táblázatban a szignifikanciára vonatkozó érték 0,839, azaz nem sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatni a változók között, ezért áttértem a vezetők képzettségének vizsgálatára. A vizsgált mintában a gazdaságok vezetőinek több mint 60%-a rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel, 21%-uk felsőfokú, 16% pedig csak alapfokú végzettséggel rendelkezik (22. ábra). 22. ábra: A vizsgált gazdaságok vezetőinek legmagasabb iskolai végzettsége
61% Alapfokú Középfokú 21%
Felsőfokú Egyéb
16%
2%
Forrás: Saját vizsgálat, n=286 A kereszttábla-elemzéssel végzett vizsgálat a méretkategória és a végzettség között szignifikáns kapcsolatot jelez. A két változó között a közepesnél gyengébb kapcsolat mutatható ki. A táblázaton belül a következő összefüggéseket sikerült kimutatni: a 200 ha feletti kategóriában jellemzően felsőfokú-, az 50 és 200 ha közötti kategóriában középfokú-, az 50 ha alatti kategóriában pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik a gazdaság vezetője. 83
A vizsgált mintában a gazdaság területének nagysága és a gazdaság vezetőjének képzettsége között pozitív kapcsolat áll fenn, azaz minél nagyobb egy gazdaság területe annál valószínűbb, hogy vezetője magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. (23. ábra). 23. ábra: A vizsgált gazdaságok vezetőinek iskolai végzettsége az egyes mérettartományokban
Forrás: Saját vizsgálat, n=286 Az alapfokú végzetséggel rendelkezők aránya az 50 ha alatti kategóriában a legmagasabb. Ezeknek a gazdaságoknak a 32%-ban a vezető alapfokú végzettséggel rendelkezik. A gazdaságok alkalmazotti létszámát tekintve megállapítható, hogy a vizsgált gazdaságok közül 127 gazdaság összesen 708 alkalmazottat foglalkoztat. A gazdaságok területe és az alkalmazotti létszám közötti kapcsolatot korrelációszámítással vizsgáltam. A két változó között szignifikáns kapcsolat mutatható ki. A Pearson-féle korrelációs együttható értéke 0,899 mely erős pozitív kapcsolatra utal. A vizsgált mintában a gazdaság területének nagysága és az alkalmazotti létszám között pozitív kapcsolat áll fenn, azaz minél nagyobb egy gazdaság területe annál valószínűbb, hogy magasabb alkalmazotti létszámmal rendelkezik. (24. ábra).
84
24. ábra: A gazdaság területe és az alkalmazotti létszám közötti összefüggés a vizsgált gazdaságoknál
Forrás: Saját vizsgálat, n=249 Utolsó jellemzőként a használt földterület nagyságát és gazdaságok közötti megoszlását vizsgáltam. A mintában szereplő gazdaságok által használt 41383 hektár földterületből 12439 hektár saját tulajdonban van, és 28934 hektár a bérelt terület. A bérelt terület jelentős része (61 %) szintén a társas vállalkozásokhoz köthető, mely a termőföld tulajdonlás jogszabályi sajátosságaival magyarázható.
85
25. ábra: A vizsgált gazdaságok összes területén belül a saját tulajdonú és bérelt területek nagysága
70% 30%
Saját tulajdon Bérelt
Forrás: Saját vizsgálat, n=297 A társas vállalkozások az összes terület felén (49 %-án) gazdálkodnak, a maradék területen pedig az egyéni vállalkozók, őstermelők, családi vállalkozók és az egyéb vállalkozási formát megjelöltek osztoznak. 26. ábra: A vizsgált gazdaságok területének vállalkozási forma szerinti megoszlása
/ha/ 1443 6551 Társas vállalkozások Egyéni vállalkozók 20332
6158
Őstermelők Családi gazdálkodók Egyéb
6899
Forrás: Saját vizsgálat, n=297
86
28. táblázat: Mintában szereplő gazdaságok jellemzői - kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei Vizsgált összefüggés Tevékenység kezdete * Gazdaság területe
Statisztikák korrelációs
* Gazdaság területe
Cramer V együttható
Vezető végzettsége * Gazdaság területe Alkalmazotti létszám * Gazdaság területe
-0,250
0,000
együttható r Pearson-féle χ2
Gazdaság területe
Szignifikancia
Pearson-féle
Gazdálkodási forma
Vezető életkora *
Számított érték
165,391 0,000 0,530
Pearson-féle korrelációs
0,012
0,839
együttható r Pearson-féle χ2
27,200 0,000
Cramer V együttható
0,218
Pearson-féle korrelációs
0,899
együttható r
87
0,000
3.2.2.2. Raktárkapacitásra vonatkozó kérdéscsoport vizsgálata A mintában szereplő gazdaságok esetén számba vettem, hogy rendelkeznek-e mezőgazdasági termény tárolására alkalmas raktárkapacitással. A megkérdezett gazdaságok 56%-a rendelkezik termény tárolására alkalmas tárolókapacitással. 27. ábra: Raktárkapacitással rendelkező gazdaságok aránya a megkérdezettek között
44% 56%
Rendelkezik tárolókapacitással Nem rendelkezik tárolókapacitással
Forrás: Saját vizsgálat, n=303 A statisztikai vizsgálat megerősíti, hogy a gazdaságok mérete és a raktárkapacitás rendelkezésre állása között szignifikáns a kapcsolat. A két változó között közepesnél gyengébb kapcsolatot sikerült kimutatni. A kereszttáblán belüli korrigált reziduum értékek is összefüggést mutatnak. Az 50 és 200 ha közötti-, valamint a 200 ha feletti kategóriák jellemzően rendelkeznek raktárkapacitással. A vizsgált gazdaságok területének mérete és a raktárkapacitás rendelkezésre állása között pozitív irányú kapcsolat áll fenn, azaz minél nagyobb egy gazdaság területe annál valószínűbb, hogy raktározási kapacitással rendelkezik. (28. ábra).
88
28. ábra: Raktárkapacitás rendelkezésre állása az egyes mérettartományokban
Forrás: Saját vizsgálat, n=296 A raktárkapacitással rendelkezők körében a kapacitás nagyságának és megoszlásának számbavételével folytattam a primer kutatást. A mintában szereplő gazdaságok által képviselt összes tárolókapacitás mennyisége 138432 tonna, mellyel jellemzően az 1990-es évektől rendelkeznek a gazdaságok. A mérettartomány szerinti megoszlását tekintve észrevehető, hogy a 200 ha feletti gazdaságok 80 %-a rendelkezik tárolókapacitással, de az 50 ha alatti gazdaságok 42%-a is képes árut tárolni. Az alábbi két diagram elkészítéséhez a gazdaságok terület szerinti méretkategóriáit tovább bontottam. Így látható, hogy a raktározási kapacitás 46%-ával (63700 tonna) az 1000 ha feletti gazdaságok rendelkeznek.
89
29. ábra: A tárolókapacitás mennyiségének %-os eloszlása az egyes (bővített) mérettartományba eső raktárkapacitással rendelkező gazdaságok között
-50 ha alatti gazdaságok 46% 50-300 ha közötti gazdaságok
24%
300-1000 ha közötti gazdaságok 28%
2%
1000- ha feletti gazdaságok
Forrás: Saját vizsgálat, n=302 A vizsgált mintában az egy gazdaságra jutó átlagos raktárkapacitás nagysága az egyes mérettartományokban a várakozásnak megfelelően jelentős eltérést mutat (30. ábra). 30. ábra: Egy gazdaságra jutó átlagos raktárkapacitás az egyes mérettartományokban (tonna) 7000
6370
6000 5000 4000 3000 1912
2000 1000 20
323
0 50 ha alatti
50-300 ha közötti
300-1000 ha közötti
Forrás: Saját vizsgálat, n=302
90
1000 ha feletti
A gazdaság területe és a raktárkapacitás nagysága közötti kapcsolatot korrelációszámítással vizsgáltam. A két változó között szignifikáns kapcsolatot sikerült kimutatni. A korrelációs együttható számított értéke 0,728 mely erős pozitív kapcsolatra utal. A vizsgált gazdaságok területének mérete és a raktárkapacitás nagysága között pozitív irányú kapcsolat áll fenn, azaz jellemzően minél nagyobb egy gazdaság területe annál nagyobb raktározási kapacitással rendelkezik. (31. ábra). 31. ábra: A gazdaság területe és a raktárkapacitás összefüggése a vizsgált gazdaságoknál
Forrás: Saját vizsgálat, n=164 A felmérésben vizsgáltam, hogy a kérdőív kitöltésekor milyen jellegű árut tárolnak a raktárban. A kérdés megfogalmazásakor abból indultam ki, hogy 3-4 hónapot vesz igénybe az adatgyűjtés, ezért november hónapban indítottam a vizsgálatot, arra számítva, hogy a betakarításokat követően következtetéseket vonhatok le, a raktárral rendelkezők értékesítési stratégiáját illetően. Mint utólag kiderült az adatgyűjtésére tervezett időt jelentősen alulbecsültem, ugyanis több mint egy évet vett igénybe. A kitöltés időpontja nem került rögzítésre az adatlapokon, ezért az eredmény sem vetíthető a kívánt időszakra, így a tervezett következtetések levonásától el kellett tekintenem. 91
A hasznosítási irány tekintetében azonban megállapítható, hogy a raktárral rendelkezők 94%a mezőgazdasági jellegű árut tárol raktárában, 66% pedig más célra is használja a tárolót. Jellemzően a termeléshez szükséges inputanyagokat, valamint gépeket és eszközöket tárolnak. 32. ábra: A mezőgazdasági jellegű árut tároló raktárak további hasznosítási irányai Mezőgazdasági termény tárolása 100%
Inputanyagok tárolása 61% Saját gépek, eszközök tárolása 56%
Egyéb 6%
Forrás: Saját vizsgálat, n=159 A vizsgált mintában a raktárkapacitással rendelkező gazdaságok 7 %-a jelezte, hogy rendelkezik bérbe adható kapacitással. Az általuk összesen bérbe adható kapacitás 23080 tonna. 33. ábra: A bérbe adható raktárkapacitással is rendelkező gazdaságok aránya a raktárkapacitással rendelkezőkön belül
93% Rendelkezik bérbe adható raktárkapacitással Nem rendelkezik bérbe adható raktárkapacitással 7%
Forrás: Saját vizsgálat, n=169 92
A saját tárolási igényen felül bérbe adható raktárkapacitás nagysága és a gazdaságok területe közötti összefüggést korrelációszámítással vizsgáltam. A változók között szignifikáns kapcsolatot sikerült kimutatni. A korrelációs együttható értéke 0,245 mely közepes erősségű pozitív
kapcsolatra
utal.
A
nagyobb
területtel
rendelkező
gazdaságok
nagyobb
valószínűséggel rendelkeznek bérbe adható raktárkapacitással, mint a kisebb területtel rendelkező gazdaságok. 34. ábra: A gazdaság területe és a bérbe adható raktárkapacitás összefüggése a vizsgált gazdaságoknál
Forrás: Saját vizsgálat, n=162
93
29. táblázat: Raktárkapacitásra vonatkozó információk – a kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei Vizsgált összefüggés Raktárkapacitás
Statisztikák
Számított érték
Pearson-féle χ2
28,776
megléte * Gazdaság területe Raktárkapacitás
0,000 Cramer V együttható
0,312
Pearson-féle
nagysága * Gazdaság korrelációs területe Bérbe adható raktárkapacitás nagysága * Gazdaság területe
Szignifikancia
0,728
0,000
0,245
0,002
együttható r Pearson-féle korrelációs együttható r
94
3.2.2.3. Termelői integráció kérdéscsoport vizsgálata A termelői integrációval kapcsolatos vizsgálatot az értekezés egyik kiemelten fontos fejezetének tartom, mivel a primer kutatás eredményeit a végső következtetés levonása során ütköztetni kívánom a szekunder kutatás szakértői álláspontjaival. A vizsgálatot az integrációs tagság és annak feltételei vonatkozásában végeztem. A mintában szereplő gazdaságok 33%-a tagja integrációnak, 67% pedig önállóan végzi tevékenységét, azaz nem működik együtt más gazdaságokkal a kölcsönös előnyök kihasználása érdekében. 35. ábra: Integrációs tagsággal rendelkező gazdaságok aránya
67%
Integráció tagja Nem tagja integrációnak 33%
Forrás: Saját vizsgálat, n=290 Az integrációhoz nem kapcsolódók esetében vizsgáltam a jövőbeli csatlakozási hajlandóságot, valamint érdekelt, hogy egyes gazdaságok milyen feltételek mellett tudnák elképzelni a másokkal való együttműködést. Az integrációs tagsággal nem rendelkező gazdaságok 53%-a mutatott csatlakozási hajlandóságot a jövőt illetően.
95
36. ábra: Az integrációhoz nem kapcsolódók hajlandósága a jövőbeli csatlakozást illetően
Integrációhoz nem tartozók 100%
Ebből csatlakozásra hajlandóságot mutatók 53%
Forrás: Saját vizsgálat, n=195 Az 1.2.3. fejezetben hipotézisként fogalmaztam meg azt a feltevésemet, hogy a gazdaságok vezetőinek képzettsége és az integrációba szerveződési hajlandóság között kapcsolat mutatható ki. 37. ábra: Integrációhoz tartozó és csatlakozni szándékozó gazdaságok együttes aránya az egyes képzettségi kategóriákban 90%
82%
80% 68%
70% 60% 50%
Alapfokú
42%
Középfokú
40%
Felsőfokú 30% 20% 10% 0% Alapfokú
Középfokú
Felsőfokú
Forrás: Saját vizsgálat, n=297 96
A „gazdaság vezetőjének képzettsége” és a „termelői integrációba való szerveződési hajlandóság” kategóriák között a Pearson-féle Khi-négyzet próba szignifikáns kapcsolatot mutatott, az elvárt értékek alapján pedig a táblázat megbízhatónak bizonyult. A változók közötti kapcsolat közepesnél gyengébb, azaz a csatlakozási hajlandóságot a képzettségen kívül feltehetően más tényezők is befolyásolják. A táblázat belső összefüggéseit vizsgálva, a korrigált reziduum értékek egyértelmű pozitív összefüggést mutatnak a felsőfokú végzettségűek, valamint a „nem tag de hajlandó csatlakozni” csoport között. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők a „nem tag és nem is hajlandó csatlakozni” csoporttal mutatnak szoros összefüggést. Összegezve az eredményt azt mondhatjuk, hogy azok a gazdaságok, melyeknek
vezetői
felsőfokú
végzettséggel
rendelkeznek,
nagyobb
valószínűséggel
csatlakoznak termelői integrációhoz, mint azok amelyeknél a vezető csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. A gazdaság vezetőjének képzettsége, feltehetően nem egyedüli tényezőként de képes előre jelezni az integrációhoz való csatlakozási hajlandóságot. 38. ábra: Integrációba való szerveződési hajlandóság az egyes képzettségi kategóriákban
Forrás: Saját vizsgálat, n=285 97
A termelői integráció kapcsán szintén hipotézisként fogalmaztam meg az alábbi állítást, miszerint: „a gazdaságok területe és az integrációba való szerveződési hajlandóság között kapcsolat mutatható ki”. A hipotézisvizsgálat a gazdaságok területmérete és a termelői integrációhoz való viszonyulás között szignifikáns kapcsolatot mutatott, az elvárt értékek alapján a táblázat megbízható. A Cramer V együttható alapján a kapcsolat erőssége közepesnél gyengébb, azaz a csatlakozási szándékot más tényező is befolyásolja mely következtetés összhangban van az előző hipotézisvizsgálat hasonló eredményével. A gazdaság vezetőjének képzettsége és a gazdaság területe képesek előre jelezni az integrációhoz való csatlakozási hajlandóságot. A táblázat korrigált reziduum értékeit vizsgálva pozitív összefüggés mutatható ki az 50 ha feletti mérettartományok és az integráció tagja kategóriák között. Az 50 ha alatti mérettartományok jellemzően nem tagjai integrációnak de a csatlakozási hajlandóságot illetően két markánsan különböző csoport rajzolódik ki. A „nem tag, de hajlandó csatlakozni” valamint a „nem tag és nem is hajlandó csatlakozni” kategóriákban is sikerült statisztikai összefüggést kimutatni az 50 ha alatti gazdaságoknál, szinte azonos részvételi aránnyal a két kategóriában (39. ábra). Azaz a nagyobb területtel (50 ha feletti) rendelkező gazdaságok nagyobb valószínűséggel tagjai valamilyen termelői integrációnak mint a kisebb gazdaságok. 39. ábra: Integrációs motivációk az egyes mérettartományokban
Forrás: Saját vizsgálat, n=291 98
Az integrációhoz csatlakozni szándékozóknál vizsgáltam, hogy a gazdaságok milyen feltételek mellett vállalnák a tagságot és működnének együtt más gazdaságokkal. A válasz irányított volt, öt előre megadott feltétel közül választhattak a gazdaságok. A válaszok arányait a 40. ábrán összesítettem. 40. ábra: Az adott integrációs feltételt megjelölők aránya a válaszadók között 70% 60% 50% 40% 30%
58% 48%
20% 32% 25%
10%
17%
0% Termékszerkezet közös kialakítása
Közös input beszerzés
Közös tárolás megszervezése
Piaci érdekek Közös értékesítés közös képviselete
Forrás: Saját vizsgálat, n=130 Az ábrán látható, hogy a közös értékesítés és a piaci érdekek közös képviselete volt az a feltétel, amelyet a gazdaságok a többi feltételnél fontosabbnak gondolnak egy integrációban, ezért ezt külön színnel emeltem ki. Leginkább tehát önállóan szeretnék eldönteni, milyen legyen a termékszerkezetük, ehhez mikor és milyen inputanyagot vásároljanak, a tárolásban pedig nem kívánnak másokkal együttműködni. A közös képviselet és az értékesítés népszerűsége a többi feltételhez képest, egyfajta piactól való félelmet mutat és az értékesítéssel szembeni általános bizonytalanságról árulkodik. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy itt azokról a gazdaságokról van szó, amelyek nem tartoznak semmilyen integrációhoz, tehát nincsenek ilyen irányú tapasztalataik és jelenleg önálló egységként próbálnak boldogulni az immár globális piacon. Egyrészről tehát érthetőek a fenntartásaik, másrészről viszont érthetetlen, hogy a közös érdekképviseletet és értékesítést hogyan képzelik
99
el ezek a gazdaságok a termelési-, inputbeszerzési- és tárolási folyamatok összehangolása nélkül.
30. táblázat: Termelői integráció – a kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei Vizsgált összefüggés Termelői integráció * Képzettség
Termelői integráció * Gazdaság területe
Statisztikák
Számított érték
Pearson-féle χ2 Cramer V
21,902 0,196
együttható Pearson-féle χ2
Szignifikancia
0,000
55,860 0,000
Cramer V
0.310
együttható
100
3.2.2.4. Intervenciós intézkedések kérdéscsoport vizsgálata Az intervenciós intézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatok az előző fejezethez hasonlóan ugyancsak központi témáját képezik értekezésemnek, hiszen a 3.2.1. fejezet tapasztalatait szintén az empirikus kutatások fényében szeretném megjeleníteni a végső következtetések levonásakor. A vizsgálatot az intervenciós intézkedésekben való részvétel és az intervencióval kapcsolatban kialakult sztereotípiák mentén végeztem. A mintában szereplő gazdaságok 14 %- a vett részt a korábbi évek intervenciós intézkedéseiben. 10%-uk a felvásárláshoz, 4% pedig jellemzően a tároláshoz kapcsolódó intézkedésben vett részt. A válaszadók közül egy gazdaság sem vett részt az értékesítésben, aminek magyarázata lehet, hogy az értékesítésre felkínált intervenciós gabona megvásárlását egy összetett versenyeztetési folyamat (kaució letétele melletti licitálás) előzte meg, melyen többnyire csak kereskedőcégek vettek részt. 41. ábra: A megkérdezett gazdaságok gabonaintervencióban való részvételi aránya
86% Nem vett részt gabonaintervencióban Felvásárlásban vett részt Tárolásban vett részt* 4%
10%
Forrás: Saját vizsgálat, n=294 (* a tárolásban részt vett gazdaságok egy része, felajánlóként is értelmezhető) Az intervenció egyes szakaszaiban történő részvétel és a gazdaságok mérete közötti statisztikai vizsgálat a felvásárlás és a tárolás esetében is szignifikáns kapcsolatot eredményezett, azonban a cellánkénti elemszám kritérium sem a felvásárlás, sem pedig a tárolás kereszttábláinál nem teljesült. A cellák több mint 20 %-ánál a várható érték meghaladja az 5-öt, így a táblázat nem tekinthető megbízhatónak, ezért a következtetések levonásától eltekintek, csak a diagramokat közlöm. 101
A megfigyelések alacsony számát (alacsony cellánkénti elemszám) valószínűleg a kérdésfeltevés hibája okozta. Az intervenciós intézkedések szakaszainál a megadott válaszlehetőségek közül a felvásárlást sok gazdaság nem tudta a felajánlással azonosítani, ezért nem választotta ezt a lehetőséget. Tanulság számomra, hogy a gazdálkodók szempontjából kiindulva, egyértelműen, világosan megfogalmazott módon kell definiálni az egyes kategóriákat. 42. ábra: Az intervenciós felvásárlásban való részvétel az egyes méretkategóriákban
Forrás: Saját vizsgálat, n=40
102
43. ábra: Az intervenciós tárolásban való részvétel az egyes méretkategóriákban
Forrás: Saját vizsgálat, n=40 Azoknál a gazdaságoknál, amelyek egyáltalán nem vettek részt az intervenciós intézkedésekben vizsgáltam ennek okát. A gazdaságok közel 60 %-a jelezte, hogy már jól működő kialakult értékesítési csatornával rendelkezik, 25 % az intézkedés bonyolultságát, 14 % a szigorúságát, 20 % pedig egyéb okot jelölt meg (44. ábra).
103
44. ábra: A gabonaintervencióban nem résztvevő gazdaságok indokai és a válaszok aránya a válaszadók között 60%
50%
40%
30%
57% adott indokot megjelölők aránya %
20% 25%
10%
20% 14%
0% Kialakult értékesítési csatornával rendelkezik
Bonyolult és Túl szigorúak a lassú az követelmények intervenció
Egyéb*
Forrás: Saját vizsgálat, n=241 (*jellemző válasz: nem rendelkeznek a felajánláshoz szükséges minimális mennyiséggel) A legmarkánsabb csoportot tovább vizsgálva megnéztem, hogy a „kialakult értékesítési csatornával
rendelkezik”
feltételt
választó
gazdaságok
kapcsolódnak-e
valamilyen
integrációhoz. Az eredmény szerint, az említett feltételt választó gazdaságok mindössze 33%a tagja integrációnak, tehát a fennmaradó 67% egyénileg kialakított csatornán keresztül értékesít. Ez nem feltétlenül negatívum, de általános tapasztalat, hogy a nagy mennyiségben és lehetőleg homogén minőségben rendelkezésre álló áru, kedvezőbb piaci fogadtatásra talál. A gabonaintervenció, vagy más, ehhez hasonló elveken működő intézmény szükségességének a vizsgálata során a gazdaságok 81 %-ának a véleménye szerint szükség lenne ilyen
intézményre.
104
45. ábra: Gazdaságok állásfoglalása a gabonaintervenció szükségességéről 19% Szükség van gabonaintervencióra vagy ehhez hasonló intézményre Nincs szükség gabonaintervencióra vagy ehhez hasonló intézményre
81%
Forrás: Saját vizsgálat, n=286 Ez részben alátámasztja a 3.2.1.4. fejezetben megfogalmazott feltevést, miszerint: indokolt lenne egy gabonapiaci intervencióhoz hasonló mechanizmus alkalmazása, mely képes kezelni az áringadozásokat, hatékonyan működik, termelői integráción alapul, és felhasználja a korábbi intervenciós intézkedések során megszerzett tapasztalatokat. Az 1.2.3. fejezetben megvizsgálandó állításként feltételeztem, hogy: pozitív kapcsolat mutatható ki a gazdaságok vezetőinek képzettsége és valamilyen piaci intervenciós mechanizmus jelenléte iránti igény között. 46. ábra: A szükség van a gabonaintervencióra vagy ahhoz hasonló mechanizmusra feltételt választók aránya az egyes képzettségi kategóriákban (%) 90%
84% 78%
80% 70%
65%
60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Alapfokú
Középfokú
Forrás: Saját vizsgálat, n=232
105
Felsőfokú
47. ábra: Vélemények megoszlása egy piaci intervenciós mechanizmus szükségességéről képzettség szerint
Forrás: Saját vizsgálat, n=297 A kereszttábla-elemzés alapján a Pearson-féle Khi-négyzet próba a „vezetők képzettsége” és „piaci intervenciós mechanizmus szükségessége” változók között a vizsgált mintában szignifikáns eredményt hozott. A két változó között van kapcsolat, de az gyenge a Cramer V mutató alapján, tehát más tényezők befolyásával is számolni kell. Táblázaton belüli összefüggésként, a korrigált reziduum értékek az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a „nincs szükség piaci intervenciós mechanizmusra” változók között sikerült kimutatni egyértelmű kapcsolatot. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők tehát nagyobb valószínűséggel vélekednek úgy, hogy nincs szükség piaci intervenciós mechanizmusra, mint a közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Érdemes megemlíteni, hogy azok a gazdaságok, amelyek úgy vélekedtek, hogy nincs szükség piaci intervenciós mechanizmusra, vagy ahhoz hasonló intézményre, a felmérésben szereplő összes földterületből (41 383 ha) mindössze 4 747 ha-t, azaz 11%-ot képviselnek. Az 1000 ha feletti kategóriában a válaszadók 100%-a vélekedett úgy, hogy szükség van ilyen intézményre. Ennek szemléltetése érdekében az alábbi diagramon a terület alapján kialakított
106
méretkategóriák esetében az eddigiektől eltérően, részletesebb bontást alkalmaztam (48. ábra). 48. ábra: Gazdaságok állásfoglalása a gabonaintervenció vagy ahhoz hasonló mechanizmus szükségességéről, bővített mérettartomány szerint 120% 100% 100% 80%
87% 78%
77%
60%
Szükség van gabonaintervencióra (%)
40%
Nincs szükség gabonaintervencióra (%)
23% 20%
22% 13% 0%
0% 50 ha alatti
50-200 ha közötti
200-1000 ha közötti
1000 ha feletti
Forrás: Saját vizsgálat, n=279 49. ábra: Vélemények megoszlása egy piaci intervenciós mechanizmus szükségességéről
Forrás: Saját vizsgálat, n=283 107
A „piaci intervenciós mechanizmus szükségessége” és a kialakított „mérettartomány” változók statisztikai vizsgálata szerint a Pearson-féle Khi-négyzet próba nem szignifikáns, tehát nem erősíti meg azt a feltételezést, miszerint a mérettartomány és az intervenciós mechanizmus szükségessége között kapcsolat van, ezért a megfogalmazott hipotézist nem tekintem igazoltnak. 31. táblázat: Intervenciós intézkedések - kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei Vizsgált összefüggés Piaci intervenciós
Statisztikák
Számított érték
Pearson-féle χ2
7,875
Cramer V együttható
0,168
Pearson-féle χ2
2,750
mechanizmus szükségessége *
Szignifikancia
0,019
Képzettség Piaci intervenciós mechanizmus szükségessége * Gazdaság területe
0,253 Cramer V együttható
0,099
108
3.2.2.5. Közraktározás kérdéscsoport vizsgálata Ebben a fejezetben, a gazdaságok közraktározással kapcsolatos motivációit vettem számba. A vizsgálathoz kapcsolódóan a 2.2.1. fejezetben rövid áttekintést adtam a hazai közraktári rendszerről. A közraktári rendszer vizsgálatát az értekezéshez szorosan hozzátartozónak tekintem, mivel az intézmény funkcióit tekintve több ponton is kapcsolódik a vizsgált felvetésekhez. A közraktári szolgáltatást a mintában szereplő gazdaságok mindössze 8%-a vette igénybe az elmúlt öt évben. 50. ábra: Közraktári szolgáltatás igénybevételének aránya a megkérdezettek között, az elmúlt öt évben
Igénybe vett közraktári szolgáltatást
92% 8%
Nem vett igénybe közraktári szolgáltatást
Forrás: Saját vizsgálat, n=294 A szolgáltatást átlagosan két alkalommal vették igénybe a gazdaságok. A válaszadó gazdaságokat mérettartomány szerint vizsgálva láthatjuk, hogy az 50 ha feletti mérettartományban volt gyakoribb a közraktári szolgáltatás igénybevétele, azaz inkább a nagyobb gazdaságok éltek evvel a lehetőséggel (51. ábra).
109
51. ábra: Közraktári szolgáltatást igénybe vevő gazdaságok száma méretkategóriánként, az elmúlt öt évben 160
145
140 120 97
100
Gazdaságok száma (db)
80 60
ebből: Közraktári szolgáltatást vett igénybe (db)
47
40 20
11
5
8
0 50 ha alatti
50-200 ha közötti
200 ha feletti
Forrás: Saját vizsgálat, n=289 A Pearson-féle Khi-négyzet próba szignifikáns kapcsolatot mutat a gazdaságok területének nagysága és a közraktári szolgáltatás igénybevétele között. A kapcsolat közepesnél gyengébb erősségű, azaz más tényezők hatásával is számolnunk kell. A korrigált reziduum értékek alapján egyértelmű relációt sikerült kimutatni táblázaton belül a 200 ha feletti kategória és a közraktározás igénybevétele között, valamint az 50 ha alatti kategória és a „nem vett igénybe közraktéri szolgáltatást” kategóriák között. Az 50 és 200 ha közötti gazdaságok esetén a korrigált reziduum érték alapján nem állapítható meg semmi bizonyos a relációról. Összegezve tehát elmondható, hogy a 200 ha feletti területtel rendelkező gazdaságok nagyobb valószínűséggel vettek igénybe közraktári szolgáltatást az elmúlt öt évben, mint az 50 ha alatti területtel rendelkezők.
110
52. ábra: Közraktári szolgáltatást igénybe vevő gazdaságok méretkategóriánként, az elmúlt öt évben (db, %)
Forrás: Saját vizsgálat, n=289 Közraktári szolgáltatásra vonatkozó jövőbeni várakozások vizsgálata alapján a gazdaságok mindössze 7 %-a tervezi, hogy élni fog ezzel a lehetőséggel az elkövetkezendő években. 53. ábra: Közraktári szolgáltatás igénybevételét tervezők aránya a megkérdezettek között
Jövőben tervezi igénybe venni a közraktári szolgáltatást
93% 7%
Jövőben nem tervezi igénybe venni a közraktári szolgáltatást
Forrás: Saját vizsgálat, n=259 111
A Pearson-féle Khi-négyzet próba szignifikáns kapcsolatot mutat a gazdaságok területének nagysága és a közraktári szolgáltatást igénybe venni szándékozók között. A kapcsolat közepesnél gyengébb erősségű, tehát itt is számolnunk kell más tényezők hatásával. A korrigált reziduum értékek alapján a táblázaton belül az 50 és 200 ha közötti kategória és a „tervezi közraktári szolgáltatás igénybevételét”, valamint az 50 ha alatti kategória és a „nem tervezi közraktári szolgáltatás igénybevételét” kategóriák között sikerült relációt kimutatni. A 200 ha feletti gazdaságok esetén a korrigált reziduum érték alapján nem tehető megállapítás. Összegezve tehát elmondható, hogy az 50 és 200 ha közötti területtel rendelkező gazdaságok nagyobb valószínűséggel vesznek igénybe a jövőben közraktári szolgáltatást, mint az 50 ha alatti területtel rendelkezők. 54. ábra: Közraktári szolgáltatás igénybevételét tervezők aránya a megkérdezettek között
Forrás: Saját vizsgálat, n=256
112
32. táblázat: Közraktározás - kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei Vizsgált összefüggés Közraktári
Statisztikák
Számított érték
Pearson-féle χ2
10,354
szolgáltatás igénybevétele *
Szignifikancia
0,006 Cramer V együttható
0,189
Pearson-féle χ2
14,054
Gazdaság területe Közraktári szolgáltatás igénybevételét tervezi * Gazdaság
0,001 Cramer V együttható
0,234
területe
113
3.2.2.6. Beruházás raktárkapacitás létrehozására kérdéscsoport vizsgálata Egy 1985-ben íródott tanulmány szerint, melyben 65 termelőszövetkezetet vizsgáltak a beruházási elképzeléseikről, a 20 megnevezett tervezett beruházásfajtából a gabonatároló építése, rangsorban a 9. helyen szerepelt, azaz 6 szövetkezet (9%) jelezte ilyen irányú szándékát. A szövetkezetek vezetői a korszerűtlen tárolási körülményeket, a tárolási kapacitások elégtelenségét, valamint az aratással egy időben történő kényszerértékesítést (mely hátráltatja a betakarítást) jelölte meg fő okként. (Kapronczai, 1985) Az említett okok ma is indokot és alapot szolgáltatnak terménytárolók építéséhez ezért a mintában szereplő gazdaságoknál vizsgálni kívántam az ilyen irányú beruházási terveket. A vizsgálat során megkérdezett gazdaságok közül új raktárkapacitás létrehozásához kötődő beruházást a jövőben 80 gazdaság tervez, ami a megkérdezettek gazdaságok 28%-át jelenti. 55. ábra: Jövőbeli beruházási szándék, raktárkapacitás létrehozására a megkérdezettek között
28%
Jövőben tervez beruházást raktárkapacitás létrehozására Jövőben nem tervez beruházást raktárkapacitás létrehozására
72%
Forrás: Saját vizsgálat, n=287 Az egyes mérettartományokban vizsgáltam az elkövetkezendő öt évre vonatkozó beruházási szándékot. A Pearson-féle Khi-négyzet próba szignifikáns kapcsolatot mutat a gazdaságok területének nagysága és a beruházási szándék között. A kapcsolat közepes erősségű. A korrigált reziduum értékek alapján a táblázaton belül az 50 ha feletti kategóriák és a „tervez beruházást raktárkapacitás létrehozására”, valamint az 50 ha alatti kategória és a „nem tervez beruházást raktárkapacitás létrehozására” kategóriák között egyértelmű kapcsolat mutatható ki.
114
Összegezve tehát elmondható, hogy az 50 ha feletti területtel rendelkező gazdaságok és az elkövetkezendő öt évben, raktárkapacitás létrehozására tervezett beruházások között pozitív kapcsolat áll fenn. 56. ábra: Jövőbeni beruházási szándék raktárkapacitás létrehozására, mérettartomány szerint (db, %)
Forrás: Saját vizsgálat, n=283 A megkérdezett gazdaságok által raktárkapacitás létrehozására tervezett beruházások, megvalósulásuk esetén, összesen mintegy 90 971 tonna új tárolókapacitás létrehozását eredményeznék.
115
57. ábra: Beruházással létrehozandó raktárkapacitás típusok a megkérdezettek között
10281 Síktároló (t)
23430 57260
Silótároló (t) Egyéb (t)
Forrás: Saját vizsgálat, n=79 A létrehozandó tároló típusok közül a síktároló bizonyult a legnépszerűbbnek, melynek magyarázata a többoldalú hasznosítási lehetőségben keresendő. A gazdaságok területének nagysága és a beruházással létrehozandó síktároló kapacitás közötti vizsgálat során a Pearson-féle Khi-négyzet próba szignifikáns kapcsolatot jelez. A kapcsolat közepesnél valamivel gyengébb erősségű. A korrigált reziduum értékek alapján a táblázaton belül a 200 ha feletti- és az „1000 t feletti síktároló kapacitás létrehozását tervezi”, kategóriák között sikerült kapcsolatot kimutatni. Összegezve tehát elmondható, hogy a 200 ha feletti területtel rendelkező, az elkövetkezendő öt évben beruházással síktároló raktárkapacitás létrehozását tervező gazdaságok jellemzően 1000 t feletti kapacitás létrehozását tervezik.
116
58. ábra: Beruházással létrehozandó raktárkapacitás az egyes mérettartományokban (db, %)
Forrás: Saját vizsgálat, n=62 A beruházással létrehozott kapacitásokat a raktározók jellemzően saját terményeik tárolására kívánják felhasználni. A válaszadó gazdaságok mindössze 23%-a nyilatkozott úgy, hogy bértárolásra is használná a tárolót.
59. ábra: A saját terményen kívül bértárolást is vállalók aránya a megkérdezettek között
23% Bértárolást is vállalna (%) Csak saját terményt tárolna (%)
77%
Forrás: Saját vizsgálat, n=78
117
A saját vagy idegen termény tárolása és a gazdaságok mérettartománya kategóriák kereszttábla-elemzéssel végzett vizsgálata nem mutatott szignifikáns kapcsolatot az egyes változók között, ezért a következtetések levonásától eltekintek, csak a diagramot közlöm (60. ábra). 60. ábra: A saját/idegen termény tárolásának alakulása a tervezett raktárberuházásoknál az egyes mérettartományokban (db, %)
Forrás: Saját vizsgálat, n=77
118
33. táblázat: Beruházás raktárkapacitás létrehozására - kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei Vizsgált összefüggés Tervez-e beruházást
Statisztikák
Számított érték
Pearson-féle χ2
59,051
raktárkapacitás létrehozására? *
Szignifikancia
0,000 Cramer V együttható
0,457
Pearson-féle χ2
9,438
Mérettartomány Tervezett síktároló kapacitás beruházás
0,009
(t) * Mérettartomány
Cramer V együttható
0,390
Milyen terményt fog
Pearson-féle χ2
0,537
tárolni? * Mérettartomány
0,765 Cramer V együttható
119
0,083
3.2.2.7. Személyes interjú eredménye A személyes interjút egy, a kérdőíves felmérésben is részt vett, Nemescsó környéki gazdálkodóval készítettem. A családi gazdaságban négy fő (szülők, két gyerek) dolgozik részmunkaidőben. A szülőknek és a nagyobbik fiúnak főállású munkahelye van, a kisebbik fiú egyetemen tanul. Összesen 107 hektáron gazdálkodnak, melyből 72 ha saját tulajdonban lévő, a többi pedig bérelt terület. A gazdaságban három fő felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkezik.
Tevékenységük jellemzően alapanyag
előállításra irányul.
Termesztett
növényeik: búza, kukorica, tavaszi árpa, repce, napraforgó. A gazdaság 2010 évi vetésszerkezete a következő volt: búza 29 ha, tavaszi árpa 30 ha, repce 18 ha, napraforgó 30 ha. A vetésszerkezet 2011-ben az alábbiak szerint alakul: búza 30 ha, kukorica 18 ha, repce 30 ha, napraforgó 29 ha. 2010-ben összesen 404 tonna áru termett a gazdaságban. Elmondásuk szerint szoros együttműködésben állnak a közelben lévő szövetkezettel, mely együttműködés az adott évi termékszerkezetet, az inputanyag beszerzését és az értékesítést is markánsan meghatározza.
A vetésszerkezetet a szakmai és piaci követelményeknek
(vetésváltás) megfelelően, a szövetkezettel közösen alakítják ki. Azonos vetőmagot és hasonló technológiát alkalmaznak, így a gazdaság betakarított terményei a szövetkezet raktáraiban lévő terménnyel megfelelő kezelés után összetárolhatók. Ennek eredményeképpen nagyobb mennyiségű homogén áru keletkezik, mellyel az értékesítés során magasabb árat tudnak elérni a piacon. A gazdaság az értékesítési ár bizonyos százalékát átengedi a szövetkezetnek amely ennek fejében a tárolást, az árukezelést és az értékesítést bonyolítja, így tárolási díjat nem fizetnek a szövetkezetnek. A gazdaság a szövetkezeti jutalék levonása után is 5-10%-kal magasabb értékesítési árat realizál, mintha önállóan jelent volna meg árujával a piacon. További előnyként említik, hogy az áru ellenértékét a beszállítást követően is kérhetik, nem kell megvárniuk míg a szövetkezet értékesíti az árut. Ekkor az aktuális piaci árat figyelembe véve határozzák meg a vételárat. A gazdaság egyébként rendelkezik 160 tonna termény megfelelő tárolására szolgáló raktárral, de elmondásuk szerint az áru időnként szükséges
állagmegóvása
(gázosítás),
valamint
az
értékesítési
árkülönbözet
miatt
egyértelműen előnyösebb számukra a szövetkezettel kialakított közös megoldás, a saját tároló ezért csak szükségtárolóként szolgál (pl. amíg nem tudják fogadni az árut a szövetkezet raktárában). Együttműködésük során a vetőmagot és a műtrágyát is közösen szerzik be, mely tapasztalatuk szerint jelentős árelőnyt biztosít az egyes kereskedelmi hálózatoknál. A gazdaság, elmondásuk szerint, nyereséges (ebben a közvetlen támogatások is nagy szerepet játszanak), a 120
műszaki színvonalat évről évre képesek fejleszteni (új munkagépek vásárlása). A jövőben további területek bérlését vagy vásárlását tervezik, melyre csak korlátozottan van lehetőségük, ugyanis határmenti településről lévén szó, erős külföldi konkurenciával szembesülnek a földpiacon. Az interjú során tapasztaltakat összegezve három dolgot szeretnék kiemelni, melyeket egyaránt fontosnak tartok egy hasonló jellegű családi gazdaság hosszú távú talpon maradása tekintetében: 1. A jövőre vonatkozó optimizmus. 2. Képzett agrárszakemberek a gyakorlatban, jó eredménnyel alkalmazzák tudásukat. 3. További sikereiket a szomszédos szövetkezettel történő kölcsönös együttműködésben és a piacon való közös megjelenésben látják.
121
4. Következtetések, javaslatok
1. Az Európai Unió agrárpiacának szabályozása az egyes időszakok agrárpolitikái által meghatározott alapelvektől, céloktól, irányoktól, és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati intézkedések megvalósításától függ. A piacszabályozás eszköztára ezért állandóan változik, alkalmazkodva az aktuális agrárpolitikai elvárásokhoz. Az agrárpiacok liberalizációja (WTO, kétoldalú egyezmények) egyre nagyobb versenyt jelent az Európai Unió országai, köztük Magyarország számára. A szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válása bizonytalanabbá teszi a mezőgazdasági termelést, azonban a társadalom továbbra is elvárja a megfelelő minőségű, biztonságos élelmiszerrel való folyamatos ellátást, a természeti erőforrásokkal való felelősségteljes gazdálkodást, az állatokkal szembeni bánásmódra való odafigyelést, és a tájképi adottságok megőrzését. A közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások pénzügyi alapja az eddigiekhez képest arányeltolódással, de 2013 után is fennmarad. Egyre világosabb azonban, hogy hatékony üzemméret, több lábon állás és integráció nélkül nehéz lesz talpon maradni a „globális versenyfutásban”, mert az EU gazdálkodóinak a piaci verseny és a fogyasztói kereslet kielégítése jelenti immár a legnagyobb kihívást. Magyarország KAP-ban történő aktív részvételéről a 2004-ben történt csatlakozás óta beszélhetünk. Ettől az időponttól kezdve a hazai piacszabályozás a közös európai piaci szabályozás függvénye. Meghatározó szerzők fő prioritásként a versenyképességet emelik ki a hazai mezőgazdaság vonatkozásában, ami az agrárium egyetlen területén sem nélkülözhető a közös piacon megmaradni szándékozó gazdaságok számára. A szakirodalmi áttekintés során ismertetett szakértői vélemények megerősítették bennem azt a meggyőződést, miszerint a tudás, a termelési eszközök és az anyagi források egyesítése elkerülhetetlen lesz a jövőben a piacon való sikeres megmaradáshoz. Mindezek ellenére úgy tűnik, nem nagyon tudatosul a gazdálkodókban az a nézet, amelyet már más szekértők is hangoztattak (Udovecz, 2010), hogy céljaink elérését nem várhatjuk egyedül a közös agrárpolitika módosulásától.
122
2. A gabonaintervenció intézményét, mint piacszabályozási eszközt vizsgáltam azzal a céllal, hogy feltárjam a működése során felhalmozódott tapasztalatokat, melyek a hazai gazdaságok számára előnyösen kihasználhatók. A hazai gabonaintervenció az első három piaci évben jelentős mennyiségű új raktárkapacitás létesítésével, valamint már meglévő kapacitások intervenciós minimumkövetelményeknek megfelelővé tételével indult, mely a felvásárlás lebonyolításának elengedhetetlen feltétele volt. A támogatott (AVOP) beruházásokkal létrejött infrastruktúra, valamint az intervencióban résztvevők (raktározók, felajánlók, akkreditált laborok, kifizető-ügynökség munkatársai) által megszerzett szakmai tapasztalat nem elhanyagolható adottság, azok ma is rendelkezésre állnak. Az intervenciós felvásárlás, tárolás és értékesítés rendszere egy a gyakorlatban is működőképes, informatikai adatbázison alapuló komplex rendszer, melynek hazai kialakítása jelentős energiát emésztett fel. A kifizető ügynökség által minősített és nyilvántartásba vett „D” típusú (hosszú távra szerződött raktár) raktárállomány, mely a 2006/07-es felvásárlási időszakban több mint 3 millió tonna kapacitást jelentett, önmagában is képes lehet levezetni egy-egy adott év termésfeleslegét. Ezek a raktárak egységenként 10 ezer tonna feletti kapacitásokat jelentenek, és megfelelnek a hosszú távú raktározás technikai és szakmai feltételeinek egyaránt. Az intervenciós intézkedések sajátosságainak és hazai tapasztalatainak vizsgálata alapján arra következtetek, hogy a rendelkezésre álló raktározási infrastruktúrát és a felhalmozott szakmai tapasztalatokat felhasználva, a termelők
integrációján
alapuló piaci
mechanizmus
megteremtésére lenne lehetőség. Az említett integráció létrehozásához azonban, szükségesnek tarom az ágazati szakmai irányítás támogatását és koordinációját.
3. A kérdőíves felmérés eredményeinek vizsgálata során, a feltárt összefüggések kimutatásához a gazdaságok területének nagysága és a gazdaságok vezetőinek képzettsége alapján létrehozott kategóriákat használtam. A vizsgálat során az alábbi következtetésekre jutottam: a) A gazdaságok területének vizsgálata során:
Erős pozitív kapcsolatot sikerült kimutatni a gazdaság területe és a gazdaságban foglalkoztatott alkalmazottak létszáma között (Pearson-féle korrelációs együttható értéke 0,899). 123
Erős pozitív kapcsolatot sikerült kimutatni a gazdaság területe és a rendelkezésre álló raktározási kapacitás nagysága között (Pearson-féle korrelációs együttható értéke 0,728).
Közepesnél erősebb pozitív kapcsolatot sikerült kimutatni a gazdaság területe valamint az alkalmazott gazdálkodási forma között (Cramer V együttható értéke 0,530).
Közepesnél gyengébb kapcsolatot sikerült kimutatni a gazdaság területe és a gazdaság vezetőjének képzettsége között (Cramer V együttható értéke 0,218) valamint a gazdaság területe és a közraktári szolgáltatás igénybevétele változók között (Cramer V együttható értéke 0,234).
Nem sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatni a gazdaság területe és a gazdaság vezetőjének életkora között.
A gazdaság területének nagysága tehát meghatározónak bizonyult az alkalmazotti létszám, a raktározási kapacitás nagysága és a gazdálkodási forma tekintetében, ezen kívül pedig részben meghatározó tényezőként vehető figyelembe a vezető képzettsége és a közraktári szolgáltatás igénybevétele változók esetén is. b) A vizsgált gazdaságok egyharmada tagja integrációnak. Az integrációs tagsággal nem rendelkező gazdaságok több mint fele (53%) pozitív hozzáállást mutatott a jövőbeli csatlakozást illetően, azaz jelezte csatlakozási szándékát. Az integrációhoz még nem tartozó, de csatlakozni szándékozó gazdaságok esetében a piaci érdekek közös képviselete és közös értékesítés volt az a két feltétel, amelyet a gazdaságok a többi feltételnél (termékszerkezet közös kialakítása, közös inputbeszerzés, közös tárolás) lényegesen fontosabbnak tartottak egy integrációban. Leginkább tehát önállóan szeretnék eldönteni, milyen legyen a termékszerkezetük, ehhez mikor és milyen inputanyagot
vásároljanak,
a
tárolásban
pedig
nem
kívánnak
másokkal
együttműködni. A piaci érdekek közös képviseletének és a közös értékesítésnek többi feltételhez képest mért kiugró értékei a piactól való félelmet mutatják, és az értékesítéssel szembeni általános bizonytalanságról árulkodnak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy ezek a gazdaságok nem tartoznak integrációhoz, így nincsenek tapasztalataik az együttműködést illetően, és jelenleg önálló egységként próbálnak boldogulni a piacon. Egyrészről tehát érthetőek a fenntartások, másrészről
124
viszont érthetetlen, hogy a közös érdekképviseletet és értékesítést hogyan képzelik a termelési, inputbeszerzési és tárolási folyamatok összehangolása nélkül. c) A megkérdezett gazdaságok többségének (81%) véleménye szerint szükség lenne gabonaintervencióra, vagy egy ahhoz hasonló piaci mechanizmus alkalmazására. Ez megerősíti azt a korábbi feltételezést, miszerint a gazdaságok tartanak a piactól, továbbá egy erős piaci stabilitásra vonatkozó igényt is jelez. A tények vizsgálatakor azonban kiderült, hogy a vizsgált gazdaságok mindössze 10%-a vett részt intervenciós felvásárlásban, 4% a tárolásban, a közraktári szolgáltatást pedig a gazdaságok mindössze 8%-a vette igénybe a múltban, és a jövőben is csak 7% tervezi. Ráadásul azoknak a gazdaságoknak, amelyek szerint továbbra is szükség lenne az intervenció intézményére mindössze 18%-a vett részt az intervenciós felvásárlásban vagy tárolásban, tehát 82%-nak egyáltalán nem volt kapcsolata az intervenciós intézkedésekkel. A fenti látszólagos ellentmondásból arra következtetek, hogy az intervenció intézményét a gazdaságok többsége csak biztosítékként szeretné maga mögött tudni, mert abban működésük biztonságának egyik garanciáját látják, mely szélsőséges piaci viszonyok között képes lehet csökkenteni az üzleti kockázataikat. d) Statisztikai vizsgálattal sikerült igazolni, hogy azok a gazdaságok, melyeknek vezetői felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel csatlakoznak termelői integrációhoz, mint azok, amelyeknél a vezető csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. A kapcsolat erősségét mutató Cramer V együttható értéke 0,196 volt. Kimutatható volt az is, hogy a nagyobb területtel (50 ha feletti) rendelkező gazdaságok nagyobb valószínűséggel tagjai valamilyen termelői integrációnak mint a kisebb területtel rendelkező gazdaságok. A Cramer V együttható értéke 0,310. Összegezve: az integrációs tagság motivációinak vizsgálata során kimutatásra került, hogy a gazdaság vezetőjének képzettsége és a gazdaságok területének nagysága habár nem egyedüli tényezőkként, de képesek előre jelezni az integrációhoz való csatlakozási hajlandóságot. e) Az intervenció intézményének, vagy egy ahhoz hasonló piaci mechanizmus szükségességének vizsgálata alapján elmondható, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb valószínűséggel vélekednek úgy, hogy nincs szükség piaci 125
intervenciós mechanizmusra, mint a közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A Cramer V együttható értéke 0,168, azaz a gazdaság vezetőjének a képzettségén kívül az említett motivációt más tényezők is befolyásolják. Az intervenció vagy ahhoz hasonló piaci mechanizmus szükségessége és a gazdaság vezetőjének képzettsége között statisztikailag igazolt pozitív kapcsolat van. f) A
raktárkapacitás
beruházásra
vonatkozó
motivációk
vizsgálata
alapján
megállapítottam, hogy az 50 ha feletti területtel rendelkező gazdaságok az elkövetkezendő
öt
évben
nagyobb
valószínűséggel
terveznek
beruházást
raktárkapacitás létrehozására, mint az 50 ha alatti gazdaságok. A Cramer V együttható értéke 0,457, tehát a gazdaságok területének nagysága nem egyedüli tényezőként, de képes előre jelezni a beruházási szándékot. A beruházással létrehozni kívánt síktároló kapacitás nagyságára vonatkozóan megállapítottam, hogy a 200 ha feletti területtel rendelkező gazdaságok, az elkövetkezendő öt évben jellemzően 1000 t feletti kapacitás létrehozását tervezik. A Cramer V együttható értéke 0,390, azaz a 200 ha feletti terület nagyság nem egyedüli tényezőként, de képes előre jelezni a jelentősebb (1000 t feletti) raktárkapacitást létrehozó beruházási szándékot. A szakirodalmi vizsgálatok során megállapított következtetést (a tudás, a termelési eszközök és az anyagi források egyesítése elkerülhetetlen lesz a jövőben), alátámasztják a saját kutatás során feltárt összefüggések, miszerint a gazdaságok vezetőinek magasabb képzettsége és a versenyképes üzemméret megléte együttesen jó alapot szolgáltatnak a termelői integrációk kialakulásához. Az integrációval kapcsolatos vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a jelenleg integráción kívüli gazdaságok piaci stabilitásra vágynak, ennek megteremtését pedig egy tőlük független intézmény működésén keresztül látnák biztosítottnak, nem pedig egy integrációban, ahol tartaniuk kell magukat a tagsággal járó feltételekhez. A szakértői és termelői álláspontok között itt jelentős különbséget tapasztaltam. Az álláspontok közelítését a vizsgálatok alapján a képzés kiterjesztésében (vagy a szaktanácsadói hálózat fejlesztésében) és a birtokméretek koncentrációjának növelésében látom megvalósíthatónak. Ezt támasztják alá a személyes interjú során tapasztaltak is. A vizsgált gazdaság tagjai olyan képzett agrárszakemberek, akik a gyakorlatban, jó eredménnyel alkalmazzák tudásukat, és további sikereiket a szomszédos szövetkezettel történő kölcsönös együttműködésben, illetve a piacon való közös megjelenésben látják. 126
5. Tézisek, önálló, újszerű eredmények
A doktori értekezés megírásának célja a közösségi piacszabályozási eszközök, különösen az intervenció hazai alkalmazási lehetőségeinek feltárása volt, melyhez egy, a Vas megyei gazdálkodók körében végzett, empirikus kutatás (kérdőíves felmérés) kapcsolódott. A primer kutatás kiterjedt a mintában szereplő gazdaságok jellemzőinek feltárására, valamint a gazdaságok
termelői
integrációhoz
és
a
gabonaintervenció
intézményéhez
való
viszonyulásának vizsgálatára. Vizsgálni kívántam továbbá a különböző termelői rétegek piaci intervenciós mechanizmussal kapcsolatos várakozásait valamint azt, hogy az intervenció intézményének gyengülését követően mutatkozik-e hajlandóság az ágazat szereplői részéről az integrációba tömörülésre. Az értekezés hipotézisei az 1.2.3 fejezetben kerültek megfogalmazásra. A felállított hipotézisekkel kapcsolatban a szakirodalmi áttekintés valamint a saját vizsgálatokat követő eredmények alapján az alábbi tézisek kerültek megfogalmazásra:
I.
Pozitív összefüggés mutatható ki a primer kutatás során vizsgált gazdaságok vezetőinek képzettsége és az integrációba való szerveződési hajlandóságuk valamint egy piaci intervenciós mechanizmus jelenléte iránti igény között.
A statisztikai
vizsgálat (kereszttábla-elemzés) kimutatta, hogy azok a gazdaságok, melyeknek vezetői felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel csatlakoznak termelői integrációhoz, mint azok, amelyeknél a vezető csak alapfokú végzettséggel rendelkezik, valamint az is kimutatható, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb valószínűséggel vélekednek úgy, hogy nincs szükség piaci intervenciós mechanizmusra, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A gazdaság vezetőjének képzettségén kívül más tényezők is befolyásolhatják a csatlakozási hajlandóságot és az igényt egy piaci intervenciós mechanizmus jelenlétére.
II.
Pozitív összefüggés mutatható ki a vizsgált gazdaságok területe és az integrációba való szerveződési hajlandóság között. A statisztikai vizsgálat szerint a nagyobb területtel (50 ha feletti) rendelkező gazdaságok nagyobb valószínűséggel tagjai valamilyen termelői integrációnak, mint a kisebb (50 ha alatti) területtel rendelkező gazdaságok.
127
A gazdaság területének méretén kívül egyéb tényezők is befolyásolhatják a csatlakozási hajlandóságot. A vizsgált gazdaságok területe és egy piaci intervenciós mechanizmus jelenléte iránti igény között nem sikerült statisztikailag igazolható kapcsolatot kimutatni, ezért a hipotézis ezen részét nem tekintem igazoltnak. A Pearson-féle Khi-négyzet próba nem szignifikáns (szignifikancia = 0,253), tehát nem erősíti meg a hipotézis azon feltételezését, miszerint a gazdaságok területe és egy piaci intervenciós mechanizmus iránti igény között kapcsolat van.
III.
Erős pozitív kapcsolat mutatható ki a gazdaság területének mérete és a rendelkezésre álló raktárkapacitás nagysága között. A raktárkapacitás létrehozására vonatkozó beruházási hajlandóság és a gazdaság területének mérete között, közepesen erős pozitív kapcsolat mutatható ki.
IV.
Erős pozitív összefüggés mutatható ki a gazdaság területének mérete és az alkalmazotti létszám között, valamint közepesen erős pozitív kapcsolat volt kimutatható a gazdaság területének mérete és az alkalmazott gazdálkodási forma között.
128
Theses and new, individual results The hypotheses of the essay were written in chapter 1.2.3. In connection with the mentioned hypotheses the following theses were drawn after the survey of the technical literature and on the basis of the results of my own research. I.
A positive connection can be shown between the qualifications of the leaders of the farms examined in the primary research their willingness to join the integration and the demand for the presence of an interventional mechanism of the market. A statistical examination showed that the farms the leaders of which have a university degree are more likely to join an integration of producers than those where the leader has only primary school qualifications and it is also shown that leaders with primary school qualifications are more likely to think that a market interventional mechanism is not needed than those with secondary or university degrees.
II.
There is a positive relationship between the size of the farms and their willingness to join the integration. According to the statistical examination larger farms (over 50 ha) are more likely to become the members of an integration of producers than smaller farms (below 50 ha). Besides the size of the farm, other factors can also influence the willingness to join. I could not find significant connection between size of the examined farms and the demand for the presence of a market interventional mechanism, therefore the hypothesis is not justified.
III.
A strong, positive connection can be shown between the size of the farm and the available warehouse capacity. There is a medium strong positive connection between the willingness to invest into the establishment of warehouse capacity and the size of the farm.
IV.
There is a strong positive connection between the size of the farm and the number of employees and there is a medium strong and positive connection between the size of the farm and applied way of farming.
129
6. További kutatási irányok A kutatás során elért és kimutatott új eredményeken kívül számos további kérdés, valamint a vizsgálatok lehetséges egyéb irányai vetődtek fel. Ezek közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglalom össze:
Az intervenciós intézkedések során felhalmozott szakmai tapasztalat, valamint az ennek kapcsán létrejött raktározási infrastruktúra lehetséges hasznosítási irányának vizsgálata. Kiegészítésként és összehasonlításként a közraktári konstrukció vizsgálatát is szükségesnek tartom.
A primer kutatásban részt vett integrációs tagsággal rendelkező gazdaságok esetében nem képezte a vizsgálat részét, hogy milyen típusú integrációban vesznek részt és milyen feltételekkel. A meglévő tagsággal rendelkezők körében a jövőben célszerű lenne vizsgálni a tagsággal járó feltételeket, valamint a tagok szervezeten belüli elégedettségét.
Fontosnak tartom azon motivációk vizsgálatát is, melyek a termelők nagy részénél az együttműködés hiányát okozzák, a termékszerkezet közös kialakítása, a közös inputbeszerzés és a közös tárolás területein. Ezzel összhangban a gazdaságok piactól való félelmének további, részletesebb vizsgálata is sürgető feladat lenne.
A primer kutatás adatbázisa kizárólag Vas megyei gazdaságokra korlátozódik, és egy adott időpontban érvényes állapotot tükröz. Régiós és országos vonatkozásban is szükségszerűnek tartanám a piacszabályozó eszközökre és a termelői integrációra vonatkozó további kutatást.
A piaci stabilitáshoz, valamint a termelői integrációhoz való szakértői és termelői álláspontok közelítését - a saját vizsgálataim eredménye alapján - a képzés kiterjesztésében
és
a
birtokméretek
koncentrációjának
növelésében
látom
megvalósíthatónak. Ennek gyakorlati kivitelezhetősége számos kérdést vet fel. Terveim szerint a jövőben, ebbe a kutatási irányba szeretnék tovább haladni, megvizsgálva azt, hogy milyen lehetőségek adódnak a gyakorlati megvalósításra.
130
7. Összefoglalás Az értekezés felépítését tekintve összesen kilenc fejezetre tagozódik. A bevezető 1. fejezetében ismertetem a kutatás céljait, a négy megfogalmazott hipotézist, valamint a kutatás módszertanát. A szakirodalmi áttekintés fejezetben (2. fejezet) először a piacszabályozás fogalmát és eszközeit határozom meg. Ezt követően mutatom be a Közös Agrárpolitika szellemiségét és jelentősebb elmozdulási irányait, majd szólok várható alakulásáról az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt. Ehhez kapcsolódóan számba veszem a gabonapiaci intervenciós intézkedések jogszabályi és intézményi hátterét, bemutatom a primer kutatás során vizsgált térséget (Vas megye) és végül a doktori iskolában készült kérdőíves felmérést tartalmazó értekezések áttekintésével zárom a fejezetet. A saját vizsgálatok fejezetben (3. fejezet) a kutatási eredményeket teszem közzé. A 3.2.1. fejezetben összegzem a gabonaintervenció hazai tapasztalatait, a 3.2.2. fejezetben pedig a kérdőíves felmérés eredményeit ismertetem. A 3.2.2. fejezetben statisztikai vizsgálatot, kereszttábla-elemzést és korrelációszámítást alkalmazok. Az összefüggéseket a Pearson-féle χ2 statisztika , a Cramer V együttható, a korrigált reziduum mutató és a korrelációs együttható értékei alapján állapítottam meg. Vizsgálataimat az SPSS 19 (Statistical Package for the Social Sciences) programmal végeztem. A következtetések fejezetben (4. fejezet) ismertetem a szakirodalmi áttekintés és saját vizsgálatok során feltárt összefüggéseket és eredményeket. A kapott eredmények alapján az 5. fejezetben fogalmazom meg az értekezés téziseit és jelentősebb eredményeit, a 6. fejezetben pedig a kutatás során felmerült további lehetséges vizsgálatokra hívom fel a figyelmet. Az értekezést összefoglalással (7. fejezet), valamint a felhasznált szakirodalmak jegyzékének (8. fejezet) ismertetésével zárom. A terjedelem miatt az értekezés szövegében nem megjeleníthető számításokat, táblázatokat külön a mellékletek (9. fejezet) fejezetben közlöm.
131
8. Irodalomjegyzék AKI-KSH (2010): Agrárgazdasági statisztikai zsebkönyv 2009. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Központi Statisztikai Hivatal közös kiadványa, Budapest, p. 28. Balogh S. – Benet I. (2008): Az Európai Unió közös agrárpolitikája és az élelmiszerszabályozás. JATE Press, Szeged, p. 52. Baráth Cs. – Ittzés A. – Ugrósdy Gy. (1996): Biometria. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Bassola B. (2011): Uniós agrárreform és versenypolitika. Heti világgazdaság, 2011/5 szám, p. 80-81. Blahó A. – Kutasi G. (2010): Erőközpontok és régiók. Akadémiai Kiadó, Budapest. Bojtárné Lukácsik M. (szerk) (2011): Agrárgazdasági figyelő. III. évfolyam, 3. szám, Agrárgazdasági Kutatóintézet, Budapest, p. 24. Buday-Sántha A. (2001): Agrárpolitika – Vidékpolitika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, p. 22-40, 210-215. Buday-Sántha A. (2009): Új agrárstratégia alapjai. Gazdálkodás, 2009. 2., 53. évfolyam, p. 121-127. Csáki Cs. (2010): A magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképessége. Párbeszéd a vidékért sorozat: Az európai és a magyarországi agrárpolitika jövője, MTA Történettudományi intézet, Budapest, p. 99-113. Cseke Z.- Nógrádi J. (2007): Az intervenciós raktározásban rejlő piaci lehetőségek az agrárágazat számára. „Agrárgazdaság, vidék, régiók multifunkcionális feladatok és lehetőségek” XLVIII. Georgikon Napok Konferencia, Pannon Egyetem, Keszthely, 2006. szeptember 21-22. Cseke Z.- Nógrádi J. - Kató N.- Jancsok Zs. (2006): Az intervenciós raktározás alakulása a Nyugat-dunántúli régióban, Széchenyi István Egyetem Fiatal regionalisták V. országos konferenciája 2006. november 10-11. Cseke Z.- Nógrádi J. (2007): A megváltozott piaci körülmények hatása az intervenciós raktározásra. II. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia, „A fenntartható fejlődés és vidékfejlesztés, II. Agrárpiaci folyamatok és a piacszabályozás eszközrendszere” szekció, Pannon Egyetem, Veszprém, 2007. június 7. Cseke Z.- Nógrádi J. - Bánhegyi G. (2007): Gabonapiaci hatások a módosuló intervenció tükrében. „Agrárgazdaság a vidékért, a környezetért, az életminőségért” XLIX. Georgikon Napok Konferencia, Pannon Egyetem, Keszthely, 2007. szeptember 20-21. Cseke Z. - Pupos T. – Peter Zs. - Nógrádi J. (2009): Az Összevont Gazdaságtámogatási Rendszer kérdőjelei, Európai Tükör, XIV. évfolyam, 7-8 szám.
132
Csete L. – Láng I. (2009): A vidék fenntartható fejlődése, a vidék fejlődésének fenntarthatósága – hétköznapi megközelítésben. MTA Történettudományi Intézet – MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, p. 136-139. Cioloş D. (2010): A future for Europe's small farms. Conference semi-subsistence farming in the eu: current situation and future prospects, Sibiu, 14 October 2010. Cioloş D. (2011): The CAP beyond 2013 – challenges and opportunities for European agriculture. Oxford Farming Conference, Speech 11/3, Oxford, 6 January 2011. Dorgai L. – Udovecz G. (2009): A közvetlen agrártámogatások feltételezett csökkenésének becsült hatásai Magyarországon. Gazdálkodás, 2009. 2., 53. évfolyam, p. 128-137. EGSZB (2008): Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Tárgy: Állapotfelmérés és a KAP jövője 2013 után (2008/C 44/17) http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:044:0060:01:HU:HTML Európai Bizottság (2007)a: Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-2013 között. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság. www.ec.europa.eu Európai Bizottság (2007)b: Az EU közös agrárpolitikájának bemutatása. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság www.ec.europa.eu European Commission (2011a): The CAP in perspective: from market intervention to policy innovation. "Agricultural Policy Perspectives. APP Brief No 1. European Commission (2011b): The future of CAP market measures. Agricultural Policy Perspectives. APP Brief No 3. European Commission (2011c): The future of CAP direct payments. Agricultural Policy Perspectives. APP Brief No 2. European Commission (2011d): The future of rural development policy. Agricultural Policy Perspectives. APP Brief No 4. European Commission (2011 e): How much the CAP costs, http://ec.europa.eu /agriculture/capexplained/cost/ European Commission (2011 f): "Health Check" of the Common Agricultural Policy, http://ec.europa.eu/agriculture/healthcheck/index_en.htm Eurostat (2011): Structure of agricultural holdings. (Unit of http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/ef_esms.htm#unit_measure
measure)
Eurostat (2011a): National Structures (EU). http://epp.eurostat.ec.europa.eu/ portal/page/portal/nuts_nomenclature/correspondence_tables/national structures_eu Eurostat (2011b): Urban-rural topology. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/ index.php/Urban-rural_typology 133
Falus I. – Ollé J. (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata (Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés). Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest. Garay R. – Kapronczai I. (szerk) – Kemény G. – Petőné varga É. – Porkoláb E. – Suga G (2007): Mezőgazdasági jövedeleminformációs rendszerek összefüggései. Agrárgazdasági Információk, 1. szám, p. 15. Gazdag L. (2010): Kiút: integrált agrártermelés modellje. Agrofórum, 21. évfolyam 10. szám, p. 6. Gazdag L. (2010a): Kiút: integrált agrártermelés modellje. Gazdálkodás, 2010. 5., 54. évfolyam, p. 561-563. Gazdag L. (2011): Fel kell ismerni az agrárium fontosságát!. Agrofórum, 22. évfolyam 2. szám, p. 22. Györe D. - Kemény G. - Keményné Horváth Zs. - Németh N. (2006): A fontosabb termékpályák 2006. évi piaci folyamatai. Agrárgazdasági Információk, 10. szám, p. 4-15. Halmai P. (2003): Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája. Agrinform Kiadó, Budapest. Halmai P. (2004): A reform ökonómiája, EU Közös agrárpolitika: Fordulópont vagy kiigazítás. KJK-Kerszöv Kiadó, Budapest. Halmai P. (2004): Versenyképesség és integráció – az agrárgazdaság adaptációja. Európa kapujában, Perspektívák és elvárások (Nemzetközi Konferencia a Magyar Parlamentben). ISES (Institute for Social and European Studies), p. 93-114. Herneczky A. – Varga E. – Marselek S. (2010): The role of skills and competences int the national higher education and int he labour market. Gazdálkodás, english special edition 24., 2010. 54., p. 16-25. Hunyadi L.- Vita L.(2006): Statisztika közgazdászoknak. statisztikai módszerek a társadalmi és gazdasági elemzésekben. Budapest, p. 40-499, 569-680. Jámbor A. (2008): A magyar gabonafélék versenyképessége. Doktori értekezés, Corvinus Egyetem, Budapest. Kapronczai I. (szerk.) (1985): A beruházási döntések gyakorlata. Termelőszövetkezeti tapasztalatok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 161-170. Kapronczai I. (szerk.) (2003): A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Kapronczai I. (2007): Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. KAP (2011): Közös Agrárpolitika. www.euvonal.hu
134
Katóné J. Zs. (2008): A gabonaintervenció létjogosultsága az Európai Unióban. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő. Kató N. (2009): A magyar gabonaágazat – különös tekintettel a búza- és kukoricaágazatra – folyamatai hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozását követően. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő. Kende T. – Szűcs T. (szerk.) (2009): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Complex Kiadó Kft., Budapest, p. 457-458, 833-886. Kengyel Á. (2004): Az Európai Unió regionális politikai támogatásainak szerepe a kevésbé fejlett tagországok felzárkózásában. Európa kapujában, Perspektívák és elvárások (Nemzetközi Konferencia a Magyar Parlamentben). ISES (Institute for Social and European Studies), p. 72-92. Kerek Z. – Marselek S. (2009): A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, p. 13-373. Kerékgyártó Gyné. – Mundruczó Gy. (1999): Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. Aula kiadó, Budapest. Kerékgyártó Gyné. – Mundruczó Gy. – Sugár A. (2001): Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági, üzleti elemzésekben. Aula kiadó, Budapest. Keszthelyi Sz. – Pesti Cs. (szerk.) (2008): A gazdaságok jövedelmének és a mezőgazdaság üzemszerkezetének várható változása 2010-ig. Agrárgazdasági információk, 2008. 2. szám, p. 45. Kiss J. – Dorgai L. (2001): A mezőgazdaság helyzete, különös tekintettel a Nyugat-Dunántúli Régióra. ISES (Institute for Social and European Studies). Budapest, Szombathely, Kőszeg. Kiss J. (2002): A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 253-256. Koop G. (2008): Közgazdasági adatok elemzése. Osiris Kiadó, Budapest. KSH (2001): A magyar régiók mezőgazdasága, 2000. Nyugat-Dunántúl. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. KSH (2006): Vas megye statisztikai évkönyve 2005. Központi Statisztikai Hivatal, Xerox Magyarország Kft., Győr, 2006. KSH (2010a): Vas megye statisztikai évkönyve 2009. Központi Statisztikai Hivatal, Xerox Magyarország Kft., Győr, 2010. KSH (2010b): Mezőgazdaság, 2009. Központi Statisztikai Hivatal, Internetes kiadvány, www.ksh.hu. KSH (2011): A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010. Központi Statisztikai Hivatal, Internetes kiadvány, www.ksh.hu. 135
Lázár E. (2009): Kutatásmódszertan a gyakorlatban az SPSS program használatával. Scientia Kiadó, Kolozsvár. Magda S. – Magda R. (2009): A globális gazdasági válság és a magyarországi agrárgazdaság kilátásai. Gazdálkodás, 2009. 2., 53. évfolyam, p. 112-120. Magyar Mezőgazdaság, 2007: Magyar Mezőgazdaság, 62. évfolyam, 2007. julius 25. 3.o. Mann T. (1975): József és testvérei. Európa Könyvkiadó, Budapest, II. kötet, p. 641. (Sárközi György fordítása) Meadows D. – Randers J. – Meadows D. (2005): A növekedés határai harminc év multán. Kossuth Kiadó, budapest, p. 234. MVH (2007): A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal belső munkaanyagaiból származó adatok. MVH (2011): http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/tamogatasok? elso_menu=jcs_1003&masodik_menu=jcs_1004&harmadik_menu=j_1006&selected_combo =&tamogatas_id=1006&mutat=T%C3%A1mogat%C3%A1s+r%C3%A9szletei MVH (2011a): http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/tamogatasok/ MVHJogcimKeresoPortletWindow?tamogatas_id=1008&mutat=T%C3%A1mogat%C3%A1s %2Br%C3%A9szletei&tartalom_id=1018154 MVH (2011b): http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/tamogatasok/ MVHJogcimKeresoPortletWindow?tamogatas_id=1007&mutat=T%C3%A1mogat%C3%A1s %2Br%C3%A9szletei&tartalom_id=1006977 Nógrádi J. - Cseke Z.- Kató N.- Jancsok Zs. (2006): Az intervenció piaci hatásai. „Agrárgazdaság, vidék, régiók – multifunkcionális feladatok és lehetőségek”. Pannon Egyetem, XLVIII. Georgikon Napok Keszthely, 2006. szeptember 21-22. Oláh E. (szerk.) (2009): A magyar mezőgazdaság az EU csatlakozás hatása alatt 2004 – 2009. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, Budapest. Popp J. (2010): Közös agrárpolitika: a meghatározó EU-tagállamok törekvései. Párbeszéd a vidékért sorozat: Az európai és a magyarországi agrárpolitika jövője, MTA Történettudományi intézet, Budapest, p. 43-69. Popp J. – Molnár A. (2010): Közös agrárpolitika 2013 után: kihívások és lehetséges válaszok. Gazdálkodás, 2010. 1., 54. évfolyam, p. 2-25. Ramanathan R. (2003): Bevezetés az ökonometriába alkalmazásokkal. Panem Könyvkiadó, Budapest. Report (2009): Rural Development in the European Union, Statistical and Economic Information Report 2009. Directorate-General for Agriculture and Rural Development. http://ec.europa.eu/agriculture/agrista/rurdev2009/RD_Report_2009.pdf 136
Rieger L. - Szőke Gy. (2006): A 2004-2005. évi gabonaintervenció jellemzői Magyarországon, Európai Tükör, XI. évfolyam, 2. szám. Rieger L. - Jancsók Zs. - Kató N. - Nógrádi J. (2005): Az intervenciós gabonafelvásárlás kezdeti tapasztalatai, Európai Tükör, X. évfolyam, 6. szám. Rieger L. (2009): Közraktározás, intervenció. Fiatal Növénytermesztők konferenciája, Budapest, 2009. január 22. http://www.agrya.hu/download/090122_konf/novenyterm/Reiger_Laszlo_k%F6zrakt%E1roz %E1s_intervenci%F3.pdf Romány P. (2009): Felértékelni az agrárgazdaságot? Gazdálkodás, 2009. 2., 53. évfolyam, p. 168-172. Róna P. (2010): A nemzetgazdaság és a vidék érdekei. Párbeszéd a vidékért sorozat: Az európai és a magyarországi agrárpolitika jövője, MTA Történettudományi intézet, Budapest, p. 37-41. Sajtos L. – Mitev A. (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. Sinkó Sz. (szerk.) (2011): Közraktározás. Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal. http://www.mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kozraktari_felugyelet Somlai M. (2004): Kohézió, de hogyan? Európa kapujában, Perspektívák és elvárások (Nemzetközi Konferencia a Magyar Parlamentben). ISES (Institute for Social and European Studies), p. 117-127. Somogyi S. (Szerk. 2002): A tudomány módszertana. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely. Szőke Gy. (1996): Az Európai Unió gabonapiaci rendtartása: A belső termékpálya szabályozás magyar szempontú értékelése. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, p. 78. Tanács 1234/2007 EK rendelete (2007): A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”), p. 30. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:299:0001:0149:HU:PDF Troján Sz. – Tenk A. (2010): A hazai mezőgazdasági együttműködésekről a „gazdálkodás” folyóiratban V. Gazdálkodás, 2010. 2., 54 évfolyam, p. 204-218. Tunyoginé N. V. (szerk.) (2005): A fontosabb termékpályák 2005. évi piaci folyamatai. Agrárgazdasági információk. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 2005. 6. szám, p. 714. Udovecz G. (2008): Alkalmazkodási kényszerben a magyar agrárgazdaság. Gazdálkodás, 2008. 1., 52. évfolyam, p. 4-12. 137
Udovecz G. (2008a): Az Európai Unió agrárérdekei. Gazdálkodás, 2008. 2., 52. évfolyam, p. 113-123. Udovecz G. (2010): Magyar igények és elképzelések a közös agrárpolitikáról. Párbeszéd a vidékért sorozat: Az európai és a magyarországi agrárpolitika jövője, MTA Történettudományi intézet, Budapest, p. 71-79. Udovecz G. (2010a): A Közös Agrárpolitika reformja magyar (kutatói) szempontból. Gazdálkodás, 2010. 7., 54. évfolyam, p. 717-730. Varga Gy. (2004): A magyar mezőgazdaság az idők sodrásában. Helyzetkép az EU-hoz való csatlakozás időszakában. Európai Füzetek különkiadványa. Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központ, Budapest. Vidékfejlesztés 2007-2013. : www.euvonal.hu Weisz M. (2010): Üzleti várakozások és konjunktúra vizsgálata az agrárgazdaságban. a Nyugat-Dunántúli Régió elemzése. Doktori értekezés, Pannon Egyetem, Keszthely, p. 60.
Internet
http://ec.europa.eu/ www.euvonal.hu www.akii.gov.hu http://eur-lex.europa.eu http://europa.eu/index_hu.htm http://www.fao.org/ http://www.oecd.org/ http://epp.eurostat.ec.europa.eu/
138
9. Mellékletek 1. melléklet Az EU részesedése a világ gabonakereskedelméből Millió t % 2006
2004
%
2005
%
2007
%
Világ
257,3
100,0
278,3
100,0
303,3
100,0
305,2
100,0
EU-25 EU-27
11,8 12,5
4,6 4,8
11,3 10,1
4,0 3,6
11,6 11,7
7,7 7,7
19,9 20,5
6,5 6,7
Világ
257,5
100,0
278,4
100,0
305,3
100,0
306,9
100,0
EU-25 EU-27
16,6 17,0
6,5 6,6
21,1 22,3
7,6 8,0
21,8 23,1
14,3 15,1
18,1 18,7
5,9 6,1
1. Import Összes gabona
2. Export Összes gabona
Forrás:European Commission (Eurostat and Agriculture and Rural Development DG). (saját szerkesztés)
139
Piaci árak az intervenciós ár százalékában (1) 2008 VII
VIII
IX
2009 X
XI
XII
I
II
III
IV
V
VI
Búza
Belgique/België
210,59 186,83 167,87 149,48 141,07 127,53 138,32 138,62 129,39 125,64 136,37
139,96
étkezési minőség
Bulgaria
137,14 133,16 138,72 128,45 108,62
97,75
109,55
Danmark
236,14
: 185,75 168,75 152,58 139,83 145,62 145,16 143,16 128,99 133,53
136,59
Deutschland
196,99 175,99 165,62 149,57 138,00 127,19 128,90 134,01 124,83 120,28 127,30
133,64
España
212,42 187,60 178,44 164,73 150,78 139,05 140,31 142,80 135,73 135,76 143,45
147,47
France
184,92 185,08 163,78 144,26 132,77 122,15 141,50 135,52 128,04 128,14 137,38
133,20
Árpa ( ) 2
Kukorica (2)
94,40
92,71
99,87 105,12
97,29
Italia
198,54 192,22 186,24 168,01 155,36 145,56 144,94 148,63 137,35 132,41 140,71
145,01
Magyarország
168,70 162,92 151,87 133,08 120,71 121,61 119,09 110,08 111,80 108,08 120,46
123,13
Österreich
207,28 203,54 197,09 183,20 171,04 122,43 161,94 156,26 141,97 130,52 130,58
144,70
Polska
236,41 178,57 158,30 134,16 123,63 117,19 113,27 112,63 116,16 114,49 113,82
117,44
Portugal
216,47 217,16 207,41 173,10 171,14 155,04 168,01 168,55 157,65 158,71 162,80
161,57
România
139,07 138,08 145,76 138,21 136,98 130,38 113,45 113,14 118,31 116,29 113,82
114,82
Slovenija
195,40 195,95 203,46 197,11 179,64 180,62 166,23 156,18 144,61 136,71 136,13
137,09
Slovensko
243,56 187,14 163,43 159,14 152,66 151,42 141,23 128,02 129,62 125,45 117,81
122,74
Belgique/België
170,47 166,91 151,05 132,30 122,60 113,55 125,13 122,60 112,08 109,38 116,19
118,45
Bulgaria
130,68 119,77 124,15 122,07 114,65
Danmark
202,48
95,03
91,49
89,75
91,29
90,49
97,00
99,26 107,91
106,31
Deutschland
168,45 153,84 142,43 124,08 113,63 105,44 109,07 110,69 104,43 101,03 102,97
108,47
España
192,29 168,75 161,62 148,32 136,29 126,09 130,00 130,80 122,64 120,98 127,24
131,45
France
156,03 155,18 144,76 125,29 110,85 103,59 113,13 111,30 103,50 100,69 109,17
105,27
Italia
182,88 179,22 163,64 146,22 142,17 127,81 127,21 129,11 121,35 116,59 120,98
122,83
Magyarország
140,20 129,76 122,89
92,28 111,94
92,83
Nederland
178,82 168,60 148,03 136,41 125,22 117,96 123,08 120,31 114,28 114,48 123,51
120,25
Österreich
160,13 154,87 148,36 136,88 126,51 122,27 110,28 107,21 104,48 102,58 104,16
105,89
Polska
185,03 153,30 130,58 121,54 104,24
91,97
94,51
Portugal
196,78 190,83 173,55 160,61 149,88 133,44 139,49 139,76 130,04 127,71 133,33
133,31
România
137,96 136,04 128,37 126,16 108,04 106,89
88,89
98,58
99,31 100,07 101,22
Slovensko
152,83 123,15 114,38 109,99
88,36
82,70
84,12
89,09
90,72
Belgique/België
212,41 204,32 179,06 145,86 135,27 124,70 136,09 138,08 129,86 130,81 145,26
157,28
Bulgaria
192,47 198,10 132,60 118,95
99,08 106,26 102,70 102,48
110,17
Deutschland
200,18 178,24 148,97 124,59 124,43 118,57 124,35 127,63 122,70 126,31 134,56
150,17
España
216,38 198,14 186,30 167,38 151,02 140,20 145,06 149,48 141,54 142,85 154,78
165,48
France
195,97 171,46 143,78 126,67 120,45 110,77 128,52 129,63 123,99 126,75 145,80
139,42
Italia
220,14 193,52 151,34 134,41 128,72 120,13 126,81 131,31 125,05 126,28 142,70
149,50
Magyarország
176,93 143,73 107,29
97,67 111,63
124,07
Österreich
185,35
0,00 145,89 105,37 103,95 103,93 105,41 105,16 104,48 104,14 109,90
117,83
Portugal
227,44 213,24 178,48 162,47 149,56 140,08 144,98 154,93 146,31 152,49 162,08
167,21
România
217,09 226,38 132,34 111,99 100,27
98,39
91,52 103,33
99,40 100,64 107,18
110,48
Slovensko
191,79 180,89 149,82 104,72
83,05
84,90
94,14
: 130,38 125,21 111,56 101,82 108,67 107,80 102,57
89,97
84,72
87,88
90,83
93,53
99,10 104,86
99,24
77,06
83,89
94,44
79,76
87,28
91,32
91,20
83,40
85,18
89,21
88,85
90,71
91,14
94,94
98,39
89,74
93,81
86,10
92,23 101,99
95,70
99,70
Forrás:European Commission (Eurostat and Agriculture and Rural Development DG). (saját szerkesztés) (1) Average prices at certain representative marketing centres adjusted to the standard quality. (2) Feed grains.
140
2. melléklet KÉRDŐÍV doktori értekezés megírásához Tisztelt Cím! Az alábbi kérdőív kitöltése, egy az agrárgazdaság területén végzett kutatás eredményességét szolgálja. A kutatási eredményeket a kérdőívet kitöltők megnevezése nélkül, doktori értekezésben kívánom publikálni. Tisztelettel kérem, hogy az alábbi néhány kérdés megválaszolásával járuljon hozzá a kutatómunka sikeréhez. Együttműködését előre is köszönöm! Cseke Zoltán, doktorandusz Gazdálkodás- és Szervezéstudományok DI 1. Kérem adja meg, hogy az Ön vagy Ön által képviselt szervezet összes tevékenységéből az alábbi tevékenységek az árbevétel tekintetében hány %-al részesednek?
Növénytermesztés: o Gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag:…………% o Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény: …………% o Gyümölcs (almatermésű, csonthéjas, egyéb): …………% o Szőlő: …………% o Fűszer, gyógynövény:…………% o Egyéb: …………% Állattenyésztés: o Tejhasznú szarvasmarha: …………% o Egyéb szarvasmarha: …………% o Juh, kecske: …………% o Sertés: …………% o Baromfi: …………% Szolgáltatás: o Növénytermesztési szolgáltatás: …………% o Állattenyésztési szolgáltatás: …………% Vadgazdálkodás: …………% Erdőgazdálkodás: …………% Egyéb (kérem nevezze meg a tevékenységet) :……………………., …………%
2. Kérem, hogy évszám megjelölésével adja meg, mióta végez mezőgazdasági tevékenységét?
……….
3. Kérem jelölje meg az Ön, vagy Ön által képviselt szervezet gazdálkodási formáját.
Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Őstermelő Családi gazdaság Egyéb (kérem nevezze meg):……………………………………………………….
Az előre megadott válaszok esetén, kérem a megfelelőt, aláhúzással vagy a válasz előtti kocka bekarikázásával jelölje.
141
4. Kérem adja meg a gazdaság vezetőjének életkorát.
-30 30-40 40-50 50-60 60-
5. Kérem adja meg a gazdaság vezetőjének legmagasabb végzettségét.
Alapfokú (kérem nevezze meg): Középfokú (kérem nevezze meg): Felsőfokú (kérem nevezze meg): Egyéb (kérem nevezze meg):
………. ………. ………. ……….
6. Kérem adja meg alkalmazotti létszámát az alábbi bontásban.
Állandó alkalmazott: …….fő Alkalmi munkavállaló (éves átlagban): …….fő
7. Kérem hektárban adja meg a használatában lévő terület nagyságát az alábbi bontásban.
Saját terület:…………… Bérelt terület:…………..
8. Rendelkezik-e gabona tárolására alkalmas raktárkapacitással?
Igen/nem
9. Ha igen, mióta és hozzávetőlegesen hány tonna termény tárolására alkalmas?
……..évtől ……..tonna
10. Jelenleg milyen jellegű árut tárolnak a raktárakban?
Mezőgazdasági Ipari Nincs áru a raktárban Egyéb (kérem nevezze meg):
……….
11. Mezőgazdasági termények tárolásán kívül más célra is használják a raktárkapacitást?
Igen/nem
12. Ha igen, sorolja fel milyen célokra?
Saját gépek, eszközök tárolása Mezőgazdasági inputanyagok (műtrágya, vetőmag, stb.) tárolása Egyéb (kérem nevezze meg): ……….
142
13. Saját tárolási igényükön felül, rendelkeznek bérbe adható kapacitással?
Igen/nem
14. Ha igen, mekkora kapacitást tudnak (éves átlagban) rendelkezésre bocsátani?
……..tonna
15. Ön, vagy az Ön által képviselt szervezet, tagja-e valamilyen termelői integrációnak?
Igen/nem
16. Ha igen, kérem nevezze meg melyiknek, és adja meg belépésének évét? ………………………………………………………………………………, ……….....évtől 17. Ha nem, hajlandó lenne-e termelői integrációhoz csatlakozni?
Igen/nem
18. Ha igen, az alábbi feltételek közül melyiket tudná vállalni? Amennyiben valamilyen további feltétel kikötése mellett tudná csak vállalni, kérem a megjegyzés rovatban jelezze.
Termékszerkezet közös kialakítása a piaci szempontok figyelembe vételével Megjegyzés:……………………………………………………………………………..
Közös input (műtrágya, vetőmag, növényvédőszer stb.) beszerzés Megjegyzés:……………………………………………………………………………..
Az integrációban megtermelt áru tárolásának és kezelésének szervezeten belüli közös megszervezése a tagok raktárkapacitásainak bérbe adásával/bérbe vételével Megjegyzés:……………………………………………………………………………..
Piaci érdekek közös képviselete Megjegyzés:……………………………………………………………………………..
Közös értékesítés Megjegyzés:……………………………………………………………………………..
19. Részt vett-e az elmúlt évek intervenciós intézkedéseinek valamelyik szakaszában (felvásárlás, tárolás, értékesítés)? Ha igen, kérem jelölje meg melyikben.
Igen/nem o o o
Felvásárlás Tárolás Értékesítés
20. Ha nem, kérem nevezze meg miért?
Több választ is megjelölhet egyidejűleg.
143
Kialakult, jól működő értékesítési csatornával rendelkezem
Túl bonyolultnak és lassúnak találom az intervenció rendszerét
Túl szigorúak az intervenció minőségi követelményei
Egyéb (kérem nevezze meg):…………………………………………………………....
21. Ön szerint szükség van az intervenció intézményére (garantált áras felvásárlásra), vagy ehhez hasonló elveken működő intézményre?
Igen/nem
22. Az elmúlt öt évben Ön, vagy az Ön által képviselt szervezet igénybe vett-e közraktári szolgáltatást?
Igen/nem
23. Ha igen, hány alkalommal?
…………
24. Ha nem, a jövőben tervezik-e?
Igen/nem
25. Terveznek-e beruházást raktárkapacitás létrehozására az elkövetkező öt évben?
Igen/nem
26. Ha igen, milyen típusú és mekkora kapacitású tárolót terveznek építeni?
Síktároló, kapacitás: ………….tonna Fémsiló, kapacitás: ………….tonna Vasbetonsiló, kapacitás: ………….tonna Egyéb (kérem nevezze meg): ………………….., kapacitás: ………….tonna
27. Milyen finanszírozás mellet tervezik megvalósítani a beruházást?
Saját forrás: ………….% Idegen forrás (pl. banki kölcsön): ………….%
28. A tervezett tárolókapacitást milyen mértékben használnák saját termények tárolására és milyen mértékben bérraktározásra?
Saját termények tárolására: ………….% Idegen termények tárolására: ………….%
144
3. melléklet
Összefüggés vizsgálatok eredményei Mintában szereplő gazdaságok jellemzői – kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei 2. kérdés
Correlations
Gazdaság területe (ha)
Pearson Correlation
Gazdaság területe
Tevékenység
(ha)
kezdete (év) 1
Sig. (2-tailed)
**
,000
N Tevékenység kezdete (év)
-,250
Pearson Correlation
297
293
**
1
-,250
Sig. (2-tailed)
,000
N
293
**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
145
293
3. kérdés
Case Processing Summary Cases Valid N Vállalkozási forma *
Missing Percent
294
98,0%
Mérettartomány
146
N
Total
Percent 6
2,0%
N
Percent 300
100,0%
Vállalkozási forma * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány 50 ha - 200 - 50 ha Vállalkozási
Társas
Count
forma
vállalkozás
% within Vállalkozási
ha
200 ha -
Total
0
4
20
24
,0%
16,7%
83,3%
100,0%
,0%
4,1%
43,5%
8,2%
% of Total
,0%
1,4%
6,8%
8,2%
Adjusted Residual
-5,3
-1,8
9,5
17
28
10
55
30,9%
50,9%
18,2%
100,0%
11,3%
28,9%
21,7%
18,7%
5,8%
9,5%
3,4%
18,7%
Adjusted Residual
-3,4
3,1
,6
Count
124
31
6
161
77,0%
19,3%
3,7%
100,0%
82,1%
32,0%
13,0%
54,8%
42,2%
10,5%
2,0%
54,8%
9,7
-5,5
-6,2
10
34
10
54
18,5%
63,0%
18,5%
100,0%
6,6%
35,1%
21,7%
18,4%
3,4%
11,6%
3,4%
18,4%
Adjusted Residual
-5,3
5,2
,6
Count
151
97
46
294
51,4%
33,0%
15,6%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
51,4%
33,0%
15,6%
100,0%
forma % within Mérettartomány
Egyéni
Count
vállalkozás
% within Vállalkozási forma % within Mérettartomány % of Total
Őstermelő
% within Vállalkozási forma % within Mérettartomány % of Total Adjusted Residual Családi gazdaság Count % within Vállalkozási forma % within Mérettartomány % of Total
Total
% within Vállalkozási forma % within Mérettartomány % of Total
147
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df
165,391
N of Valid Cases
a
Asymp. Sig. (2-sided) 6
,000
294
a. 1 cells (8,3%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 3,76.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,530
N of Valid Cases
294
148
,000
4. kérdés
Correlations Gazdaság területe Vezető életkora
(ha) Gazdaság területe (ha)
Pearson Correlation
1
Sig. (2-tailed)
Vezető életkora
,012 ,839
N
292
292
Pearson Correlation
,012
1
Sig. (2-tailed)
,839
N
292
149
298
5. kérdés Case Processing Summary Cases Valid N Végzettség * Mérettartomány
Missing Percent
286
N
Total
Percent
97,9%
6
N
2,1%
Percent 292
100,0%
Végzettség * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány - 50 ha Végzettség
alapfokú
középfokú
Count
Total
11
1
48
% within Végzettség
75,0%
22,9%
2,1%
100,0%
% within Mérettartomány
25,5%
11,3%
2,1%
16,8%
% of Total
12,6%
3,8%
,3%
16,8%
Adjusted Residual
3,9
-1,8
-3,0
Count
83
67
27
177
% within Végzettség
46,9%
37,9%
15,3%
100,0%
% within Mérettartomány
58,9%
69,1%
56,3%
61,9%
% of Total
29,0%
23,4%
9,4%
61,9%
-1,0
1,8
-,9
22
19
20
61
% within Végzettség
36,1%
31,1%
32,8%
100,0%
% within Mérettartomány
15,6%
19,6%
41,7%
21,3%
7,7%
6,6%
7,0%
21,3%
Adjusted Residual
-2,3
-,5
3,8
Count
141
97
48
286
49,3%
33,9%
16,8%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
49,3%
33,9%
16,8%
100,0%
Count
% of Total
Total
200 ha -
36
Adjusted Residual felsőfokú
50 ha - 200 ha
% within Végzettség % within Mérettartomány % of Total
150
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df
27,200
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-sided)
a
4
,000
286
a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 8,06.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,218
N of Valid Cases
286
151
,000
6. kérdés
Correlations
Alkalmazotti létszám (fő)
Pearson Correlation
Alkalmazotti létszám
Gazdaság területe
(fő)
(ha) 1
Sig. (2-tailed)
**
,000
N Gazdaság területe (ha)
,899
Pearson Correlation
253
249
**
1
,899
Sig. (2-tailed)
,000
N
249
**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
152
249
Raktárkapacitásra vonatkozó adatok – kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei 8. kérdés Case Processing Summary Cases Valid N Raktárkapacitás *
Missing Percent
296
N
Total
Percent
98,0%
6
N
2,0%
Percent 302
100,0%
200 ha -
Total
Mérettartomány
Raktárkapacitás * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány - 50 ha Raktárkapacitás
igen
Count
63
67
36
166
% within Raktárkapacitás
38,0%
40,4%
21,7%
100,0%
% within Mérettartomány
42,0%
65,0%
83,7%
56,1%
% of Total
21,3%
22,6%
12,2%
56,1%
-4,9
2,3
4,0
87
36
7
130
% within Raktárkapacitás
66,9%
27,7%
5,4%
100,0%
% within Mérettartomány
58,0%
35,0%
16,3%
43,9%
% of Total
29,4%
12,2%
2,4%
43,9%
Adjusted Residual
4,9
-2,3
-4,0
Count
150
103
43
296
% within Raktárkapacitás
50,7%
34,8%
14,5%
100,0%
% within Mérettartomány
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
50,7%
34,8%
14,5%
100,0%
Adjusted Residual nem
Total
50 ha - 200 ha
Count
% of Total
153
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df
28,776
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-sided)
a
2
,000
296
a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 18,89.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,312
N of Valid Cases
296
154
,000
9. kérdés
Correlations Gazdaság területe Raktárkapacitás (t) Raktárkapacitás (t)
Pearson Correlation
(ha) 1
Sig. (2-tailed)
**
,000
N Gazdaság területe (ha)
,728
Pearson Correlation
168
164
**
1
,728
Sig. (2-tailed)
,000
N
164
**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
155
164
14. kérdés
Correlations
Bérbe adható raktárkapacitás (t)
Pearson Correlation
Bérbe adható
Gazdaság területe
raktárkapacitás (t)
(ha) 1
Sig. (2-tailed)
**
,002
N Gazdaság területe (ha)
,245
Pearson Correlation
166
162
**
1
,245
Sig. (2-tailed)
,002
N
162
**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
156
162
Termelői integráció – kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei 15. kérdés Case Processing Summary Cases Valid N Termelői integráció *
Missing Percent
285
97,6%
Képzettség
157
N
Total
Percent 7
2,4%
N
Percent 292
100,0%
Termelői integráció * Képzettség Crosstabulation Képzettség alapfokú középfokú felsőfokú Termelői
Integráció tagja
integráció
Count
9
63
9,5%
66,3%
24,2% 100,0%
19,1%
35,6%
37,7%
33,3%
3,2%
22,1%
8,1%
33,3%
-2,3
1,0
,8
11
61
28
11,0%
61,0%
28,0% 100,0%
23,4%
34,5%
45,9%
35,1%
3,9%
21,4%
9,8%
35,1%
-1,8
-,3
2,0
27
53
10
30,0%
58,9%
11,1% 100,0%
57,4%
29,9%
16,4%
31,6%
9,5%
18,6%
3,5%
31,6%
Adjusted Residual
4,2
-,8
-2,9
Count
47
177
61
16,5%
62,1%
21,4% 100,0%
100,0%
100,0%
100,0% 100,0%
16,5%
62,1%
21,4% 100,0%
% within Integrációba
23
Total 95
szerveződési hajlandóság % within Képzettség % of Total Adjusted Residual Nem tag de hajlandó
Count
csatlakozni
% within Integrációba
100
szerveződési hajlandóság % within Képzettség % of Total Adjusted Residual Nem tag és nem is
Count
hajlandó csatlakozni
% within Integrációba
90
szerveződési hajlandóság % within Képzettség % of Total
Total
% within Integrációba
285
szerveződési hajlandóság % within Képzettség % of Total
158
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df
21,902
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-sided)
a
4
,000
285
a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 14,84.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,196
N of Valid Cases
285
159
,000
15. kérdés (más változóval vizsgálva) Case Processing Summary Cases Valid N Termelői integráció *
Missing Percent
290
98,3%
Mérettartomány
160
N
Total
Percent 5
1,7%
N
Percent 295
100,0%
Termelői integráció * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány 50 ha - 200 - 50 ha Termelői
igen
200 ha -
Total
20
48
26
94
21,3%
51,1%
27,7%
100,0%
13,6%
48,0%
60,5%
32,4%
6,9%
16,6%
9,0%
32,4%
-6,9
4,1
4,3
62
35
6
103
60,2%
34,0%
5,8%
100,0%
42,2%
35,0%
14,0%
35,5%
21,4%
12,1%
2,1%
35,5%
Adjusted Residual
2,4
-,1
-3,2
nem tag, és nem is
Count
65
17
11
93
hajlandó csatlakozni
% within Termelői
69,9%
18,3%
11,8%
100,0%
44,2%
17,0%
25,6%
32,1%
22,4%
5,9%
3,8%
32,1%
Adjusted Residual
4,5
-4,0
-1,0
Count
147
100
43
290
50,7%
34,5%
14,8%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
50,7%
34,5%
14,8%
100,0%
integráció
Count
ha
% within Termelői integráció % within Mérettartomány % of Total Adjusted Residual nem tag, de hajlandó
Count
csatlakozni
% within Termelői integráció % within Mérettartomány % of Total
integráció % within Mérettartomány % of Total
Total
% within Termelői integráció % within Mérettartomány % of Total
161
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df
55,860
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-sided)
a
4
,000
290
a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 13,79.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,310
N of Valid Cases
290
162
,000
Intervenciós intézkedések – kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei 19. kérdés Case Processing Summary Cases Valid N Felvásárlás * Mérettartomány
Missing Percent
40
100,0%
N
Total
Percent 0
N
Percent
,0%
40
100,0%
Felvásárlás * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány - 50 ha Felvásárlás
igen
Count
0
31
% within Felvásárlás
100,0%
,0%
100,0%
% within Mérettartomány
100,0%
,0%
77,5%
77,5%
,0%
77,5%
6,3
-6,3
0
9
9
% within Felvásárlás
,0%
100,0%
100,0%
% within Mérettartomány
,0%
100,0%
22,5%
% of Total
,0%
22,5%
22,5%
Adjusted Residual
-6,3
6,3
31
9
40
77,5%
22,5%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
77,5%
22,5%
100,0%
Adjusted Residual
Total
Total
31
% of Total
nem
50 ha - 200 ha
Count
Count % within Felvásárlás % within Mérettartomány % of Total
163
Chi-Square Tests
Value Pearson Chi-Square
Exact Sig. (2-
Exact Sig. (1-
sided)
sided)
sided)
df
40,000
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-
a
1
,000
40
a. 1 cells (25,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 2,03. b. Computed only for a 2x2 table
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. 1,000
N of Valid Cases
,000
40
Case Processing Summary Cases Valid N Tárolás * Mérettartomány
Missing Percent
40
100,0%
164
N
Total
Percent 0
,0%
N
Percent 40
100,0%
Tárolás * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány - 50 ha Tárolás
igen
Count
9
12
25,0%
75,0%
100,0%
% within Mérettartomány
9,7%
100,0%
30,0%
% of Total
7,5%
22,5%
30,0%
-5,2
5,2
28
0
28
100,0%
,0%
100,0%
% within Mérettartomány
90,3%
,0%
70,0%
% of Total
70,0%
,0%
70,0%
Adjusted Residual
5,2
-5,2
Count
31
9
40
77,5%
22,5%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
77,5%
22,5%
100,0%
Adjusted Residual Count % within Tárolás
Total
Total
3
% within Tárolás
nem
50 ha - 200 ha
% within Tárolás % within Mérettartomány % of Total
Chi-Square Tests
Value Pearson Chi-Square N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-
Exact Sig. (2-
Exact Sig. (1-
sided)
sided)
sided)
df
27,097
a
1
,000
40
a. 1 cells (25,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 2,70. b. Computed only for a 2x2 table
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,823
N of Valid Cases
40
165
,000
21. kérdés Case Processing Summary Cases Valid N Piaci intervenciós
Missing Percent
278
95,2%
N
Total
Percent 14
N
4,8%
Percent 292
100,0%
mechanizmus szükségessége * Képzettség
Piaci intervenciós mechanizmus szükségessége * Képzettség Crosstabulation Képzettség
Piaci intervenciós
igen
alapfokú
középfokú
31
141
52
224
13,8%
62,9%
23,2%
100,0%
% within Képzettség
66,0%
82,9%
85,2%
80,6%
% of Total
11,2%
50,7%
18,7%
80,6%
-2,8
1,3
1,0
16
29
9
54
29,6%
53,7%
16,7%
100,0%
34,0%
17,1%
14,8%
19,4%
5,8%
10,4%
3,2%
19,4%
Adjusted Residual
2,8
-1,3
-1,0
Count
47
170
61
278
16,9%
61,2%
21,9%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
16,9%
61,2%
21,9%
100,0%
Count
mechanizmus
% within Piaci
szükségessége
intervenciós
felsőfokú
Total
mechanizmus szükségessége
Adjusted Residual nem
Count % within Piaci intervenciós mechanizmus szükségessége % within Képzettség % of Total
Total
% within Piaci intervenciós mechanizmus szükségessége % within Képzettség % of Total
166
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df
7,875
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-sided)
a
2
,019
278
a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 9,13.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,168
N of Valid Cases
278
167
,019
21. kérdés (más változóval vizsgálva) Case Processing Summary Cases Valid N Piaci intervenciós
Missing Percent
283
98,6%
N
Total
Percent 4
N
1,4%
Percent 287
100,0%
mechanizmus szükségessége * Mérettartomány
Piaci intervenciós mechanizmus szükségessége * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány - 50 ha Piaci intervenciós
igen
Count
50 ha - 200 ha
200 ha -
Total
135
74
21
230
58,7%
32,2%
9,1%
100,0%
% within Mérettartomány
78,5%
87,1%
80,8%
81,3%
% of Total
47,7%
26,1%
7,4%
81,3%
-1,5
1,6
-,1
37
11
5
53
69,8%
20,8%
9,4%
100,0%
% within Mérettartomány
21,5%
12,9%
19,2%
18,7%
% of Total
13,1%
3,9%
1,8%
18,7%
Adjusted Residual
1,5
-1,6
,1
Count
172
85
26
283
60,8%
30,0%
9,2%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
60,8%
30,0%
9,2%
100,0%
mechanizmus
% within Piaci
szükségessége
intervenciós mechanizmus szükségessége
Adjusted Residual nem
Count % within Piaci intervenciós mechanizmus szükségessége
Total
% within Piaci intervenciós mechanizmus szükségessége % within Mérettartomány % of Total
168
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df
2,750
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-sided)
a
2
,253
283
a. 1 cells (16,7%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 4,87.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,099
N of Valid Cases
283
169
,253
Közraktári szolgáltatás – kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei 22. kérdés Case Processing Summary Cases Valid N Közraktári szolgáltatás
Missing Percent
289
98,3%
N
Total
Percent 5
N
Percent
1,7%
294
100,0%
igénybevétele * Mérettartomány
Közraktári szolgáltatás igénybevétele * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány - 50 ha Közraktári szolgáltatás
igen
igénybevétele
50 ha - 200 ha
200 ha -
5
11
8
24
20,8%
45,8%
33,3%
100,0%
% within Mérettartomány
3,4%
11,3%
17,0%
8,3%
% of Total
1,7%
3,8%
2,8%
8,3%
Adjusted Residual
-3,0
1,3
2,4
Count
140
86
39
265
52,8%
32,5%
14,7%
100,0%
% within Mérettartomány
96,6%
88,7%
83,0%
91,7%
% of Total
48,4%
29,8%
13,5%
91,7%
Adjusted Residual
3,0
-1,3
-2,4
Count
145
97
47
289
50,2%
33,6%
16,3%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
50,2%
33,6%
16,3%
100,0%
Count % within Közraktári
Total
szolgáltatás igénybevétele
nem
% within Közraktári szolgáltatás igénybevétele
Total
% within Közraktári szolgáltatás igénybevétele % within Mérettartomány % of Total
170
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df
10,354
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-sided)
a
2
,006
289
a. 1 cells (16,7%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 3,90.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,189
N of Valid Cases
289
171
,006
24. kérdés Case Processing Summary Cases Valid N Közraktári szolgáltatás
Missing Percent
256
98,8%
N
Total
Percent 3
N
1,2%
Percent 259
100,0%
igénybevételét tervezi * Mérettartomány
Közraktári szolgáltatás igénybevételét tervezi * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány - 50 ha Közraktári szolgáltatás
igen
igénybevételét tervezi
50 ha - 200 ha
200 ha -
2
11
4
17
11,8%
64,7%
23,5%
100,0%
1,4%
14,3%
10,0%
6,6%
% of Total
,8%
4,3%
1,6%
6,6%
Adjusted Residual
-3,6
3,2
,9
Count
137
66
36
239
57,3%
27,6%
15,1%
100,0%
% within Mérettartomány
98,6%
85,7%
90,0%
93,4%
% of Total
53,5%
25,8%
14,1%
93,4%
Adjusted Residual
3,6
-3,2
-,9
Count
139
77
40
256
54,3%
30,1%
15,6%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
54,3%
30,1%
15,6%
100,0%
Count % within Közraktári
Total
szolgáltatás igénybevételét tervezi % within Mérettartomány
nem
% within Közraktári szolgáltatás igénybevételét tervezi
Total
% within Közraktári szolgáltatás igénybevételét tervezi % within Mérettartomány % of Total
172
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df
14,054
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-sided)
a
2
,001
256
a. 1 cells (16,7%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 2,66.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,234
N of Valid Cases
256
173
,001
25. kérdés Case Processing Summary Cases Valid N Tervez-e beruházást
Missing Percent
283
98,6%
N
Total
Percent 4
N
1,4%
Percent 287
100,0%
raktárkapacitás létrehozására? * Mérettartomány
Tervez-e beruházást raktárkapacitás létrehozására? * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány - 50 ha Tervez-e beruházást
igen
Count
50 ha - 200 ha
200 ha -
Total
10
42
26
78
12,8%
53,8%
33,3%
100,0%
% within Mérettartomány
7,2%
43,3%
55,3%
27,6%
% of Total
3,5%
14,8%
9,2%
27,6%
Adjusted Residual
-7,5
4,3
4,7
Count
129
55
21
205
62,9%
26,8%
10,2%
100,0%
% within Mérettartomány
92,8%
56,7%
44,7%
72,4%
% of Total
45,6%
19,4%
7,4%
72,4%
Adjusted Residual
7,5
-4,3
-4,7
Count
139
97
47
283
49,1%
34,3%
16,6%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
49,1%
34,3%
16,6%
100,0%
raktárkapacitás
% within Tervez-e
létrehozására?
beruházást raktárkapacitás létrehozására?
nem
% within Tervez-e beruházást raktárkapacitás létrehozására?
Total
% within Tervez-e beruházást raktárkapacitás létrehozására? % within Mérettartomány % of Total
174
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df
59,051
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-sided)
a
2
,000
283
a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 12,95.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,457
N of Valid Cases
283
175
,000
26. kérdés
Case Processing Summary Cases Valid N Tervezett síktároló kapacitás
Missing Percent
62
98,4%
N
Total
Percent 1
N
1,6%
Percent 63
100,0%
beruházás (t) * Mérettartomány
Tervezett síktárolókapacitás beruházás (t) * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány 50 ha - 200 - 50 ha Tervezett
- 1000 t
Count
ha
200 ha -
Total
7
28
7
42
16,7%
66,7%
16,7%
100,0%
100,0%
73,7%
41,2%
67,7%
11,3%
45,2%
11,3%
67,7%
1,9
1,3
-2,8
0
10
10
20
,0%
50,0%
50,0%
100,0%
% within Mérettartomány
,0%
26,3%
58,8%
32,3%
% of Total
,0%
16,1%
16,1%
32,3%
Adjusted Residual
-1,9
-1,3
2,8
7
38
17
62
11,3%
61,3%
27,4%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
11,3%
61,3%
27,4%
100,0%
síktárolókapacitás
% within Tervezett
beruházás (t)
síktárolókapacitás beruházás (t) % within Mérettartomány % of Total Adjusted Residual 1000 t -
Count % within Tervezett síktárolókapacitás beruházás (t)
Total
Count % within Tervezett síktárolókapacitás beruházás (t) % within Mérettartomány % of Total
176
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df
9,438
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-sided)
a
2
,009
62
a. 2 cells (33,3%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 2,26.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,390
N of Valid Cases
62
177
,009
28. kérdés Case Processing Summary Cases Valid N Milyen terményt fog tárolni? *
Missing Percent
77
98,7%
N
Total
Percent 1
N
1,3%
Percent 78
100,0%
200 ha -
Total
Mérettartomány
Milyen terményt fog tárolni? * Mérettartomány Crosstabulation Mérettartomány 50 ha - 200 - 50 ha Milyen terményt fog
Csak saját
Count
tárolni?
terményt
% within Milyen
ha
8
33
19
60
13,3%
55,0%
31,7%
100,0%
80,0%
80,5%
73,1%
77,9%
10,4%
42,9%
24,7%
77,9%
Adjusted Residual
,2
,6
-,7
Idegen terményt
Count
2
8
7
17
is
% within Milyen
11,8%
47,1%
41,2%
100,0%
20,0%
19,5%
26,9%
22,1%
2,6%
10,4%
9,1%
22,1%
Adjusted Residual
-,2
-,6
,7
Count
10
41
26
77
13,0%
53,2%
33,8%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
13,0%
53,2%
33,8%
100,0%
terményt fog tárolni? % within Mérettartomány % of Total
terményt fog tárolni? % within Mérettartomány % of Total
Total
% within Milyen terményt fog tárolni? % within Mérettartomány % of Total
178
Chi-Square Tests Value Pearson Chi-Square
df ,537
N of Valid Cases
Asymp. Sig. (2-sided)
a
2
,765
77
a. 1 cells (16,7%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 2,21.
Symmetric Measures Value Cramer's V
Approx. Sig. ,083
N of Valid Cases
77
179
,765
Köszönetnyilvánítás
Hálás szívvel szeretném megköszönni mindazoknak a segítségét, akik támogatásukkal, tanácsaikkal, szakértelmükkel és bíztatásukkal hozzájárultak az értekezés megírásához. Külön köszönettel tartozom Dr. Bánhegyi Gabriella konzulensemnek, aki végig támogatott a munkámban valamint feleségemnek a türelemért és a nyugodt körülmények biztosításáért. a szerző
180
