Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
A DOKTORI ÉRTEKEZÉS (PH.D.) TÉZISEI Konvergenciavizsgálatok az Európai Unióban – A visegrádi négyek felzárkózásának értékelése kiterjesztett konvergencia-index alkalmazásával
Készítette: Tóth Zsuzsanna
Témavezető: Dr. habil. Bacsi Zsuzsanna, egyetemi docens
Keszthely 2016.
Tartalom 1. Bevezetés és célkitűzések ..................................................................................... 3 2. Hipotézisek .............................................................................................................. 4 3. A kutatás módszertana .......................................................................................... 5 4. Önálló, újszerű eredmények ................................................................................ 8 5. Hivatkozások ......................................................................................................... 13 6. Publikációk ............................................................................................................ 15
2
1. Bevezetés és célkitűzések 2004-ben az Európai Unió egyedülálló bővítést hajtott végre, tíz állammal nőtt a közösség tagjainak száma. Szlovénia, a balti-államok, a visegrádi négyek, Málta és Ciprus csatlakozott az EU-hoz. A bővítési folyamatot közvetlenül megelőzően, majd azt követően e tíz ország további fejlődési lehetőségeit felmérő publikációk, jelentések sokasága látott napvilágot: a Világgazdaság Kutató Intézet és az International Center for Economic Growth – European Center (ICEG) évente adott ki jelentést a közép-európai államok felzárkózásáról. A Nemzetközi Valutaalap, az EU különböző intézményei (Bizottság, Tanács), az OECD államok Gazdasági Tanulmányai is rendszeresen adtak közre elemzéseket, ajánlásokat az akkor csatlakozott országokra vonatkozóan. E kutatások kezdetben arra fókuszáltak, hogy a tíz új tagállam mikor válik képessé az euró-zónához való csatlakozásra; az elemzések e téma vonatkozásában világítottak rá a Gazdasági és Monetáris Unió tagságával járó előnyökre és hátrányokra. A 2000 és 2005 között publikált jelentések komplexebb képet mutattak a középeurópai és balti-országokról. Ezek már nem csupán a GMU csatlakozás, hanem a gazdasági fejlettség aspektusából is jellemezték az új tagállamok felzárkózási folyamatát. A következő néhány évben, még a gazdasági válságot megelőzően háttérbe szorultak ezek a kutatások, így egyre kevesebb, a témában írt publikációt lehetett olvasni, bár ebben az időszakban több doktori értekezés is született ebben a tárgykörben [Bognár, 2011; Ferkelt, 2006; Kotosz, 2005; Wisniewski, 2008]. E négy ország gazdasági és társadalmi fejlődéséről és az EU céljairól, indokoltságáról szóló cikkek, tanulmányok, könyvek olvasása során és az egyre inkább háttérbe szoruló konvergencia vizsgálatok miatt a következő kérdéseket fogalmaztam meg: 1) Milyen aspektusokból értékelhető e négy ország felzárkózási folyamata? 2) Mennyire sikeres a visegrádi államok konvergencia-folyamata? Mérhető-e a felzárkózás eredményessége a hagyományos konvergencia-indexszel? 3) Van-e összefüggés a reál- és szerkezeti fejlettség, valamint a nominális konvergencia között? 4) Létezik-e és milyen mértékű konvergencia az EU tagállamok között? 5) Szabad-e és/vagy szükséges-e tovább mélyíteni az integrációt? E kérdések megválaszolása érdekében, a kutatás elsődleges célja a visegrádi országok fejlődési pályáinak és felzárkózási képességének elemzése, illetve egy olyan komplex konvergencia-index létrehozása, amely több aspektusból mutatja be az egyes államok felzárkózási és egyúttal fejlődési tendenciáit. 3
2. Hipotézisek A felsorolt öt kérdés alapján, a dolgozatban a következő hipotéziseket fogalmaztam meg:
H1: Az általánosan alkalmazott konvergencia-mutatók nem eléggé árnyaltak a konvergencia komplex jellegének vizsgálatára, készíthető olyan konvergencia-index, amely a konvergencia jelenségek több aspektusát is képes egyidejűleg tükrözni, a viszonyítási alapok bővítésével az elemzés eltérő konvergencia-eredményekhez vezet.
H2: A sikeres fejlődési pálya, az elmaradás behozásának feltétele, hogy a három konvergencia-kategóriában egyszerre legyenek képesek az érintett országok stabil teljesítményre.
H3: A négy tagállam EU-hoz való csatlakozása előmozdítja az adott ország gazdasági fejlődését és a szegényebb régiók felzárkózását.
H4: Kimutatható a tagállamok közötti gazdasági-társadalmi közeledés.
4
3. A kutatás módszertana A dolgozatban tárgyalt terület a konvergencia kérdése az Európai Unióban; az unión belül a visegrádi négy állam – Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország – felzárkózási folyamatának vizsgálata, számszerűsítése. Ehhez kapcsolódóan, a dolgozat elméleti hátterének megalapozása érdekében fontosnak tartottam a konvergencia fogalmának gazdaságtudományokban alkalmazott értelmezésének körüljárását, az e témához tartozó irodalom bemutatását. E nemzetközi tanulmányokban, cikkekben a hangsúlyt az uniós tagállamok fejlettségbeli közeledésére helyezték a szerzők: több kutatás igazolta, hogy az EU tagállamainak egy főre jutó jövedelme különböző időintervallumokban közelíti egymást, vagyis a kevésbé fejlett országok összességében gyorsabb növekedésre képesek, mint fejlettebb társaik [Kaitila, 2013; Gill-Raiser, 2012; Cuaresma et al. 2013]. Nem célom, hogy e kijelentést cáfoljam, dolgozatom megírása során az a szándék vezérelt, hogy a felzárkózási folyamat mélyebb megértése érdekében e gazdasági jelenséget több aspektusból is vizsgáljam, lehetőség szerint számszerűsítsem. Ennek érdekében, a konvergenciavizsgálatok során az International Center for Economic Growth – European Center kutatóközpont által alkalmazott tipológiából indultam ki: az egyes tagállamok nominális-, reál- és szerkezeti felzárkózását vizsgáltam. A nominális konvergencia a maastrichti szerződés által megjelölt mutatószámokat jelenti, vagyis az infláció, a – GDP arányos – költségvetési hiány és államadósság mértékét. A reálkonvergencia összefoglalóan a gazdasági fejlettség mérőszámait tartalmazza, a vizsgálatban az egy főre jutó GDP, a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási ráta alkotják ezt a kategóriát. A szerkezeti konvergencia a mezőgazdasági foglalkoztatottak arányára és az üzleti élet környezetére terjed ki. Ez utóbbi konvergencia-kategória elemzése során eltértem az ICEG által használt makrogazdasági mutatóktól: a vállalkozási környezet megfelelőségét az „Ease of Doing Business Index” felhasználásával számszerűsítettem, továbbá egy olyan mérőszámot is alkalmaztam, amely a strukturális fejlődés szemléltetésére is alkalmas: figyelembe vettem a szegénységre vonatkozó adatokat és a háztartások rendelkezésére álló jövedelmét. Tehát a hagyományos konvergencia-indexhez képest a számítási keretrendszert két dimenzióban bővítettem: egyrészt az alkalmazott mutatószámok terén törekedtem arra, hogy a vizsgált országok konvergenciájának eredményességéről reálisabb képet adjak, másrészt a számításokat nem csupán egy, hanem három szinten végeztem el. A szintek alapvetően a vizsgálat területi kiterjedését jelentik: egyrészt a számítások során nem elegendő csupán azt nézni, hogy az EU tagállamok átlagos gazdasági teljesítményéhez 5
képesek-e az elemzésbe bevont országok felzárkózni, hanem az is fontos, hogy az adott országon belül létezik-e konvergencia, vagyis a vizsgált gazdaság közeledik-e egy egyensúlyi állapothoz, a régiók közötti különbségek csökkennek-e. Azaz szem előtt kell tartani, hogy az EU országaihoz, illetve azok átlagos teljesítményéhez való viszonyítás nem feltétlenül nyújt torzításmentes képet, mert az uniós tagállamok között is találhatóak fejlettségbeli eltérések. Ebből adódóan a viszonyítási alapot képző EU államokat klaszteranalízissel csoportosítottam, majd azt vizsgáltam, hogy a visegrádi országok ezen államok mely csoportjához közelednek leginkább. A számítások alapjául szolgáló keretrendszert a legegyszerűbben a következő ábra szemlélteti: A konvergencia típusai és szintjei
Forrás: saját szerkesztés
A kutatást a konvergencia-elemzések több szintre való kiterjesztése miatt módszertani szempontból is bővíteni kellett. A hagyományos számításokhoz hasonlóan az EU tagállamokhoz való felzárkózást az előzőekben felsorolt mutatószámokban kimutatható különbségek ismertetésével vizsgálom. A felzárkózás elemzésében új vizsgálati szempontot jelent az EU tagállamok részcsoportjaihoz való viszonyítás. Ennek bemutatásához először csoportosítani kell a tagállamokat, amelyhez klaszteranalízist alkalmaztam, majd ezt követően lehetőség nyílt a visegrádi négy állam helyzetének megállapítására és további jelenségek elemzésére. 6
Az egyes országokon belüli konvergencia vizsgálatához típusonként eltérő módszertant alkalmaztam: A reálkonvergencia esetében az adott ország régióinak fejlettségbeli különbségeinek kiegyenlítődését elemeztem, melyhez béta és szigma konvergencia számításokat végeztem Barro és Sala-i Martin modellje alapján [Barro – Sala-i Martin, 1990]. A nominális konvergencia területén a maastricht-i kritériumoknak való megfelelést vizsgáltam. A szerkezeti konvergencia vonatkozásában Chapple és Lester modellje alapján tipologizáltam a visegrádi négy állam térségeit. E vizsgálatra pár éve még nem volt lehetőség, mert a szerzőpáros egy ország térségeit az alapján sorolja különböző kategóriákba, hogy valamely sokk (természeti katasztrófa, pénzügyi válság) bekövetkezése előtt és után az adott térség teljesítménye hogyan viszonyul az átlaghoz [Chapple – Lester, 2010]. A 2008-as válság utat nyitott az e típusú elemzések előtt. A reál-, nominál- és szerkezeti konvergencia – az előzőekben leírt módszertan alapján történő – elemzése egyrészt lehetővé tette, hogy több aspektusból vizsgáljam a négy ország fejlődési tendenciáit, másrészt számszerű alapot szolgáltatott ahhoz, hogy egy komplex mérőszámot hozzak létre, mely kifejezi a vizsgált államok konvergencia folyamatának minőségét.
7
4. A kutatás eredményei A kutatás elején feltett négy hipotézisből egyet igazoltak, hármat pedig részben vagy teljes egészében cáfoltak az elemzéseim és a számításaim. 1) Az első hipotézist a dolgozat számszerű elemzései igazolták: sikerült létrehozni olyan komplex mérőszámot, amely több szempontból képes a konvergenciafolyamat minősítésére, értékelésére. A vizsgálat egyes szintjein és különböző típusaiban eltérő eredményeket kapunk, így a vizsgált tagállamok felzárkózása összetettebb módon jellemezhető. A végső index értékét a négy országban a következőképpen lehet szemléltetni: A konvergencia-index értékei 2013-ban a visegrádi államokban 9,0 Konvergencia pontszám
8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0
Csehország
Magyarország
Lengyelország
Szlovákia
Reálkonvergencia
8,5
7,2
6,4
5,6
Nominális konvergencia
8,6
5,1
7,0
6,0
Szerkezeti konvergencia
6,7
5,2
5,0
6,6
Konvergencia-index
7,9
5,8
6,2
6,1
Forrás: saját szerkesztés
2) A második hipotézist, amely szerint a reál-, nominál- és szerkezeti konvergencia között van összefüggés, az eredmények alapján cáfolom. Nem igazolódott, hogy a szerkezeti konvergencia alapjául szolgálna a reálkonvergenciának, és az sem, hogy a reálértékek stagnálása vagy romlása rontaná a fiskális pozíciót. Az egyes konvergencia típusok közötti összefüggés bizonyításához további kutatások, a számítások bővítése, finomítása szükséges. 3) A harmadik hipotézis szerint a négy tagállam EU-hoz való csatlakozása előmozdítja az adott ország gazdasági fejlődését és a szegényebb régiók felzárkózását. E feltételezést az unió létrehozásának egyik motivációja indokolta, mely szerint a piacok megnyílásával, így az olcsóbb és gyorsabb termelési tényezőkhöz való 8
hozzájutással, a regionális támogatási politika kiterjesztésével a kevésbé fejlett térségek fokozatosan behozzák lemaradásukat a többi országhoz képest. Az elmúlt tíz év alatt egyik ország esetében sem mutatható ki az egyes konvergencia területeken a konvergencia-folyamat javulása, a felzárkózás inkább lassult 2004 óta. Ugyanez mondható el az országokon belüli folyamatokról: a régiók közötti különbségek növekedtek, a számítási eredmények nem utalnak az egyenlőtlenségek mérséklődésére. Természetesen csak egy uniós tagság nélküli alternatíva vizsgálatával győződhetnénk meg a 2004-es csatlakozás valódi eredményességéről, de a jelenlegi kutatás eredményei a hipotézist összességében cáfolják. 4) A negyedik hipotézist – amely az EU tagállamok közeledését feltételezte – a számítások szintén nem támasztották alá: az unió országai közötti közeledés csupán a nominális konvergencia esetében igazolódott, a reál- és szerkezeti konvergencia területén markáns eltérések mutatkoznak az egyes országok és országcsoportok között. Tehát a kijelentést ez utóbbi részindexekre jellemző divergens folyamatok miatt részben cáfolom. Az állítás direkt számokkal alátámasztott bizonyítása további kutatások témája lehet.
9
5. Önálló újszerű eredmények Dolgozatom kiinduló gondolata volt a visegrádi országok elmúlt több mint tíz évében megvalósult fejlődési tendenciáit vizsgáljam. A kutatásnak nem volt kifejezett célja, de a konvergencia-számítások során alkalmazott klaszteranalízis lehetővé tette, hogy az EU tagállamok közeledését is vizsgáljam. Az országok csoportba sorolása alapján egy olyan közösség képe körvonalazódik, melyben az országok között a reál- és szerkezeti fejlettségében vonatkozásában egyre nagyobbak a különbségek, míg a fiskális és monetáris pozíció terén egyre homogénebb országcsoportot alkotnak a tagállamok. A dolgozat konvergencia-számításai egyrészt alátámasztják és magyarázzák, másrészt kiegészítik a hazai szakirodalomban és a nemzetközi elemzésekben tárgyalt gazdasági gyengeségeket, nehézségeket: Csehország fejlett munkapiaccal, kismértékű régiós egyenlőtlenséggel rendelkező ország, amely fejlettségében közel áll a fejlettebb uniós tagállamokhoz. Államháztartására tartós egyensúlytalanság jellemző, államadóssága növekszik, de nem éri el a maastricht-i küszöbértéket. A cseh gazdaság reál- és szerkezeti fejlettsége erős konvergenciát mutat az EU átlagához, azon belül is a fejlett országokhoz. A számítások alapján a cseh gazdaság gyengeségeit gyarapítják a rugalmatlan térségek. Magyarország felzárkózási folyamata a legpozitívabb nézőpontból is csupán közepes szintű, melynek okai határozottan kirajzolódtak mind a történeti elemzésben, mind a konvergencia-számítások
során:
a
nem
fenntartható
fiskális
pozíció,
gyenge
versenyképesség és a munkapiac strukturális problémái igazolódtak. Mindezen túl, igazolást nyert, hogy Magyarország belső konvergenciája a reál- és szerkezeti mutatók terén igen gyenge; azaz az országot nagymértékű regionális egyenlőtlenségek és merev, nem fejlődő térségek jellemzik. További makroszintű gyengeségként jelenik meg, hogy a szerkezeti átalakulás folyamata megtorpanni látszik; a nem megfelelő vállalkozói környezet és a növekvő szegénység a strukturális fejlődés lassulásának tünetei. Szlovákia az EU átlaghoz és a közepesen fejlett klaszterhez való felzárkózása a nominálisés reálmutatók tekintetében lassúnak mondható. A számítások igazolták a szlovák gazdaság gyengeségeit: a munkapiaci egyensúlytalanságot és a régiók közötti fejlettségbeli különbségeket. A kutatás azonban rámutatott arra is, hogy a merev térségek ellenére, az EU és a referencia-országok viszonylatában a strukturális felzárkózás relatíve gyors ütemű, a szerkezet változása kedvező tendenciájú.
10
Lengyelország esetében a konvergencia-számítások a nemzetközi elemzésekben említett problémákon felül további gyengeségekre világítottak rá. A lengyel gazdaság uniós átlaghoz, illetve a közepesen fejlett országcsoporthoz való felzárkózása lassú ütemű, az országot nagyfokú regionális egyenlőtlenség jellemzi. A fenntarthatatlan fiskális pozíció nem csupán a maastricht-i kritériumok teljesítésében jelenik meg, hanem az EU tagállamaihoz és közepesen eladósodott országaihoz képest is gyengébb teljesítményt mutat. A kutatás eredményei felhívják a figyelmet a lengyel gazdaságot érintő további problémára: a lassú szerkezeti fejlődésre, strukturális átalakulásra. Az elemzések és számítások során a következő eredmények fogalmazhatóak meg: 1) A dolgozat legfontosabb eredménye egy olyan komplex konvergencia-index létrehozása, amely a „klasszikus” – ICEG által készített – indexet több szempontból is kiegészíti. Ez a mérőszám tíz mutatóból állt össze: az egy főre jutó GDP-t, a munkanélküliségi rátát, a foglalkoztatási rátát, a költségvetési egyenleg és az államadósság GDP arányos értékét, az inflációt továbbá a mezőgazdasági foglalkoztatottság arányát, a vállalkozási környezet megfelelőségét, a szegénységi rátát, végül a térségi rugalmasságot veszi figyelembe. E felsorolás mutatja, hogy a legfontosabb makrogazdasági mutatószámok (GDP, munkanélküliség, költségvetés, stb.) mellett olyan értékeket is figyelembe vettem, melyeket az eddigi konvergencia elemzések nem alkalmaztak, viszont kifejezetten alkalmasak arra, hogy egy rendszerváltó ország szerkezeti átalakulásának sebességét, strukturális fejlődését jellemezzék. 2) A számítások újszerűségét jelenti a konvergencia szintekre való felbontása és az egyes szintek elemzésének módszertana: Az eddigi elemzések a négy ország esetében csupán annyit vizsgáltak, hogy ezen államok makrogazdasági mutatói hogyan viszonyulnak az uniós átlaghoz. Másik vizsgálati forma a Barro-féle konvergencia-mutatók kiszámítása volt. Meglátásom szerint ez nem nyújt elegendő információt a felzárkózási teljesítmény megítéléséhez, hiszen az EU főbb makromutatóinak szórása több esetben is igen magas, ami indokolja a tagállamok csoportba sorolását és az így keletkező klaszterek viszonyítási alapként történő alkalmazását. A gazdasági felzárkózás értelmezésével foglalkozó nemzetközi szakirodalom (például: Sala-i Martin, Barro, Quah) alapján célszerűnek találtam az analízis további mélyítését. Az eddigi konvergencia vizsgálatok ebből az aspektusból ugyanis nem elemzik az egyes országok konvergenciáját. E harmadik szint kutatásba történő
11
beépítésének szükségességét igazolja, hogy a számítások mind a négy ország esetében több jelentős problémára derítettek fényt. Az elemzés szintekre bontását indokolja, hogy a vizsgálat mélyítésével egyre kedvezőtlenebb felzárkózási eredményt kapunk. Ez azt jelenti, hogy azok az elemzések, melyek a négy ország teljesítményét csak uniós átlagban vizsgálják, optimistább képet festenek ezen államok fejlődéséről, nem világítanak rá, hogy – bár uniós átlagban közepes vagy akár erős mértékű a felzárkózás – ez valójában a közepesen vagy kevésbé fejlett tagállamokhoz való felzárkózást jelenti. Továbbá nem említik, hogy a vizsgált országok belső konvergenciáját tekintve létezik-e tendencia a közeledésre. 3) A belső konvergenciára vonatkozó számítások újszerűségét igazolja, hogy a visegrádi államok gazdasági fejlődésének vizsgálata során eddig sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalom nem alkalmazta a régiók közötti egyenlőtlenségek elemzésére a béta és szigma konvergencia mérőszámait. E számítások eredményei a kutatás szempontjából kiemelkedően fontosak: a visegrádi államok – Csehország kivételével – jelentős területi egyenlőtlenséggel rendelkeznek, amely összességében romló tendenciát mutat. A régiók közötti különbségeket a 2004-es uniós csatlakozás nem csökkentette. A béta és szigma konvergenciához hasonlóan, a négy állam fejlődési tendenciáinak eddigi elemzései nem terjedtek ki a térségek rugalmasságának vizsgálatára, pedig Chapple és Lester modellje alapján magyarázható a belső konvergencia alacsony szintje, vagy szélsőségesebb esetben annak hiánya. A kiinduló hipotézisek és a kutatás végeredményei alapján a következő téziseket fogalmaztam meg: T1: Az értekezésben végigvezetett számításaim alapján létrejövő kiterjesztett konvergenciaindex több aspektusú, árnyaltabb elemzést tesz lehetővé az egyes országok felzárkózási teljesítményének vizsgálata során. T2: Az egyes konvergencia kategóriák – szerkezeti-, nominális- és reálkonvergencia – között nem mutatható ki számszerű összefüggés a felzárkózás szempontjából. T3: A 2004-es EU-csatlakozás a vizsgált négy tagállam felzárkózási folyamatát nem mozdította elő, a konvergencia-folyamatra kedvező hatása nem volt. T4: Az EU-országok között a nominális mutatók terén a vizsgált időszakban kimutatható a konvergencia, míg reálfejlettségük és a szerkezeti konvergencia terén a tagállamok közötti különbségek markánsak, egyértelműen megkülönböztethetőek fejlett, közepesen fejlett és fejletlen országcsoportok.
12
6. Hivatkozások 1) Artner, Annamária – Róna, Péter (2012): Eurosz(k)epszis: Az optimális valutaövezet elmélete és az euró gyakorlata; Köz-Gazdaság VII. évfolyam 1. szám (február) 2) Balassa, Béla (1961): The Theory of Economic Integration. Irwin, Homewood; Illinois 3) Barro, Robert J.– Sala-i Martin, Xavier (1990): Economic Growth and Convergence across the United States; National Bureau of Economic Research, Working Paper No. 3419, Cambridge 4) Beetsma, Roel M. W. J. – Bovenberg, A. Lans (2001): The Optimality of a Monetary Union without a Fiscal Union; Journal of Money, Credit, and Banking, Vol. 33. No. 2 (May) 5) Bognár, Rita (2011): Az Európai Unió kelet-közép-európai tagállamainak felzárkózása a Monetáris Unióhoz, Doktori értekezés; http://www.gphd.ktk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Vedes/Bognar%20Rita%20%20disszertacio.pdf Letöltés: 2014. május 5. 6) Chapple, Karen– Lester, William (2010): The resilient regional labour market? The US case; Cambridge Journal of Regions, Economy and Society, The Resilient Region Vol. 3. No. 1. 7) Cuaresma, Jesús Crespo –Havettová, Miroslava –Lábaj, Martin (2012): Income Convergence Prospects in Europe: Assessing the Role of Human Capital Dynamics; Department of Economics Working Paper No. 143, Wirtschafts Universität Wien, July 2012 https://epub.wu.ac.at/3597/2/wp143.pdf Letöltés:2015. május 7. 8) Ferkelt Balázs (2006): A monetáris integráció hatása a területi egyenlőtlenségekre, Doktori értekezés 9) Gill, S. Indermit – Raiser, Martin (2012): Europe’s Golden Growth - Restoring the Lustre of the European Economic Model; The World Bank, Washington 2012 http://wwwwds.worldbank.org/external/default/WDSContentServer/WDSP/IB/2012/04/20/00038 6194_20120420032146/Rendered/PDF/681680PUB0EPI004019020120Box367902B. pdf Letöltés: 2015. május 7. 10) ICEG EC (2005): ICEG Európai Központ és Világgazdaság Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 jelentés; http://www.icegmemo.hu/hun/_docs/publikaciok/egyeb/konvergencia05_1.pdf Letöltés: 2014. június 11. 13
11) Kaitila, Ville (2013): Convergence, Income Distribution, and the Economic Crisis in Europe; Etla Working Papers, No. 14. 17 June 2013 http://www.etla.fi/wpcontent/uploads/ETLA-Working-Papers-14.pdf Letöltés: 2015. május 7. 12) Kornai, János (2005): Közép-Kelet-Európa nagy átalakulása – siker és csalódás; Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. december 13) Kotosz Balázs (2005): Transzformáció, recesszió és költségvetési politika KeletEurópában – Fejezetek a rendszerváltás költségvetési politikájának elemzéséből, Doktori értekezés 14) Mihályi, Péter (2008): Miért beteg a magyar gazdaság?; HVG Kiadó Zrt. , Budapest 15) Mundell, Robert A. (1961): A Theory of Optimum Currency Areas; The American Economc Review, Vol. 51. No. 4. (September) 16) Quah, Danny T. (1993): Galton’s Fallacy and Test of the Convergence Hypothesis; Scandinavian Journal of Economics Vol. 95. No. 1. 17) Wisniewski, Anna (2008): A gazdasági és monetáris uniós csatlakozás makrogazdasági feltételrendszerének vizsgálata a négy visegrádi ország példáján keresztül; Ph. D. értekezés; http://phd.lib.uni-corvinus.hu/376/1/wisniewski_anna.pdf Letöltés: 2012. november 30.
14
7. A témában megjelent publikációk Magyar nyelvű tudományos folyóiratban megjelent cikk: 1) Tóth Zsuzsanna: Az újonnan csatlakozott országok összehasonlító elemzése, különös tekintettel az államháztartási hiány alakulására; EU Working Papers; IX. évfolyam, 1. szám (2006/1) 25.o.-36.o. ISSN 1418-6241 2) Tóth Zsuzsanna: A magyar konvergenciafolyamat várható alternatívái, nemzetközi kitekintéssel; EU Working Papers; IX. évfolyam, 3. szám (2006/3) pp. 75-88. ISSN 14186241 3) Tóth Zsuzsanna: Konvergencia és reformok; EU Working Papers; X. évfolyam, 1. szám (2007/1) pp. 56-66. ISSN 1418-6241 Idegen nyelvű tudományos folyóiratban megjelent cikk: 1) Tóth Zsuzsanna: The painful learning process of market economy – Comparative analysis of the economic policies of Slovakia and Hungary from the change of regimes up to our days; American International Journal of Contemporary Research Vol. 2. No. 4. (April 2012) pp.215-229. ISSN 2162-139X (print) ISSN 2162-142X (online) Magyar nyelvű konferencia előadás: 1) Tóth Zsuzsanna: „Az újonnan csatlakozott országok összehasonlító elemzése, különös tekintettel az államháztartási hiány alakulására" c. előadás a "A prioritások és a konvergencia kölcsönhatása a magyar gazdaságban" konferencián (Makroökonómia és Nemzetközi gazdaságtan szekció). Budapesti Gazdasági Főiskola; Budapest, 2005. november 11. 2) Tóth Zsuzsanna: „A magyar konvergenciafolyamat várható alternatívái, nemzetközi kitekintéssel" c. előadás a „Stratégiák 2007 és 2013 között" konferencián (Közgazdasági és Módszertani szekció). Budapesti Gazdasági Főiskola; Budapest, 2006. november 10. 3) Tóth Zsuzsanna: „Konvergencia és reformok" c. előadás a "Reformok útján" konferencián (Nemzetközi Gazdálkodás szekció). Budapesti Gazdasági Főiskola; Budapest, 2007. november 8. 4) Tóth Zsuzsanna: „A magyar konvergenciafolyamat vizsgálata, nemzetközi kitekintéssel” c. előadás a „Három éve az ötven éves Európai Unióban” konferenciasorozaton. Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskolája; Budapest, 2007. december 1. „Az Európai Unió konvergenciája – összehasonlító elemzés a 12 új és a 15 régi uniós tagállam gazdasági teljesítményére" c. előadás a „Nemzetközi 15
konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából" konferencián (Európai Jövőképek – Az Integráció Jövője szekció). Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar; Sopron, 2009. november 3. 5) Tóth Zsuzsanna: „A gazdasági válság hatása Magyarország konvergencia-folyamatára, nemzetközi kitekintéssel" c. előadás a „Válság és megújulás" konferencián (Nemzetközi Gazdálkodás szekció). Budapesti Gazdasági Főiskola; Budapest, 2009. november 12. 6) Tóth Zsuzsanna: „A regionális különbségek és az EU csatlakozás kapcsolatának vizsgálata a visegrádi négy országban” c. előadás az Alkalmazott Tudományok I. Fórumán; Budapesti Gazdasági Főiskola 2014. március 14. 7) Tóth Zsuzsanna: A konvergencia mérhetősége és megvalósulása az EU-ban a visegrádi négyek példáján keresztül. A komáromi Selye János egyetem „Innováció és kreativitás az oktatásban és a tudományban” c. nemzetközi konferenciáján; 2015. szeptember 16. Idegen nyelvű konferencia előadás: Tóth Zsuzsanna: “Sustainability analyses of EU entrants of 2004" c. előadás; International Conference ICES2010; Sarajevo; 2010. október 14.
16
