PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Külső tőkeforrásból létrejött borászati befektetések hatása a magyar szőlő-bor ágazat fejlődésére
Tézis füzet
Szerző: Brazsil Dávid
Témavezető: Dr. habil. Pupos Tibor
Keszthely 2013.
Tartalomjegyzék
1.
A kutatási terület lehatárolása.................................................................................................. 2
2.
Kutatási hipotézisek ................................................................................................................. 2
3.
A kutatás módszertana ............................................................................................................. 3
4.
Kutatási eredmények ............................................................................................................... 5
5.
Új kutatási eredmények ........................................................................................................... 6
6.
A kutatás további irányai ......................................................................................................... 8
7.
Irodalomjegyzék: ..................................................................................................................... 9
8.
Publikációs jegyzék ............................................................................................................... 10
1
1. A kutatási terület lehatárolása
A második világháborút követően a mezőgazdaság termelési rendszerében, illetve az agrárélelmiszeripari termékek kereskedelmében lezajlott koncentrációs és liberalizációs folyamatok erős hatást gyakoroltak a szőlő-bor ágazat fejlődésére is. A világon új szőlőtermelési központok jöttek létre, valamint a globális kereskedelemi hálózatok térnyerése miatt minden földrészen megfigyelhető a szőlő-bor ágazat kínálati oldalának erőteljes koncentrációjára. E szerkezeti átalakulást gyorsították a globális tőkepiaci mozgások: a hagyományosan családi gazdaságokra és szövetkezetekre alapozott termelési szerkezetben egyre nagyobb számban jelentek meg a külső tőkeforrással finanszírozott pincészetek, melyek az ezredfordulón dinamizálták az ágazat fejlődését. Tehát új típusú, borászati beruházásokra specializálódott vállalatcsoportok jelentek meg az ágazatban. Másként fogalmazva, a szőlő-bor ágazat kellően attraktív beruházási formát jelent a globális tőkepiacon, mely ugyanakkor az ágazat új típusú koordinációjának a problémáját is felveti. A szőlő-bor ágazaton belül megfigyelhető borászati koncentrációs folyamatok a magyar ágazat fejlődésére is hatást gyakoroltak, jóllehet annak eseményeit speciális történelmi körülmények befolyásolták: e folyamatok szorosan összekapcsolódnak a gazdasági átmenet és a privatizáció történéseivel. A témával foglalkozó publikációk alapján hazánkban a koncentráció elsősorban a privatizáció időszakában a külföldi működő tőke hatására zajlott le. A disszertáció a külső tőkeforrásokból megvalósult szőlészeti- és borászati beruházásoknak az adott termelési körzet koordinációs folyamataira gyakorolt hatásait vizsgálja két magyar borvidék példáján keresztül (Villány és Tokaj), kiemelve azoknak ökonómiai, szakmai és társadalmi aspektusait.
2. Kutatási hipotézisek
A kutatások az alábbi állítások igazolásának vagy cáfolatának bizonyítását tűzték célul:
1. hipotézis: A külső tőkeforrások a privatizációhoz kötődően jelentek meg a magyar szőlő-bor ágazatba és a befektetések külföldi működő tőkebefektetéseknek minősülnek; 2
2. hipotézis: A magyar borvidékek termelési szerkezetének megújulását egyértelműen a külső tőkeforrásból megvalósult befektetések dinamizálták; 3. hipotézis: A külső forrásból megvalósult befektetések hatásai pozitívak a helyi gazdasági szereplők fejlődésére;
3. A kutatás módszertana
A disszertáció kutatásainak elméleti hátterét a külföldi működő tőkebefektetések és az ágazati tanulmányok elmélete jelenti. Az ágazati tanulmányokat illetően fontos kiemelni, hogy az elméleti megközelítésen túl fontos módszertani alapokat biztosít az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses és földrajzi jelzéses borászati termékek termelői körzetének elemzésére: célja egy lehatárolható terméknek dinamikus rendszerként való bemutatása, amely figyelembe veszi a gazdasági, technológiai, történelmi és szervezeti aspektusokat is. A kutatás két témakört ölel fel: a magyar szőlő-bor ágazat piaci környezetének vizsgálata, valamint a borászati külső működő tőkebefektetések hatásai Magyarországon. A témakörök jellegéből adódóan eltérő adatforrások és elemzési módszerek kerültek alkalmazásra, melyeket az 1. táblázat foglal össze. A kutatás hipotéziseire adott válaszokat alapvetően ágazati esettanulmányokra alapozva kerültek megfogalmazásra. Az esettanulmányok nem kvalitatív méréseken, hanem az adatgyűjtés (elsősorban irányított interjúk) során felhalmozott ismeretanyagok kvalitatív elemzésén alapulnak. Ennek lényege, hogy nem csupán a statisztikai elemzés és a feltevések számokkal történő igazolása válik fontossá, hanem a jelenségek mélyebb megismerése is. Az esettanulmányok eredményei alapján csak korlátozottan lehet olyan általános kijelentéseket megfogalmazni, mint az ökonometriai vizsgálatok esetében. Az ágazati esettanulmány a jelenséget ugyanis a környezetével együtt vizsgálja, és viszonylag nagyszámú változó emelhető ki az eredményekből.
3
1. Táblázat : Vizsgálat anyaga és módszerei
Elemzett témakörök A magyar szőlő-bor ágazat piaci környezetének elemzése
Résztéma
Kutatási módszerek A világ és az Szekunder EU borpiacának adatgyűjtés elemzése
Hazai borpiac Szekunder elemzése a primer gazdasági adatgyűjtés átmenet szemszögéből Külső befektetők hatása a magyar szőlőbor ágazatban
Külső tőkebefektetések a globális szőlőbor ágazatban Rioja és Malbeck példáján keresztül Külső tőkebefektetések Villányi borvidéken
Szekunder adatgyűjtés
Külső befektetők Tokaji borvidéken
Szekunder primer adatgyűjtés,
Szekunder primer adatgyűjtés,
Adatforrás
Elemzési módszerek OIV, FAO, Leíró statisztika, KSH, EuroStat, összehasonlító HNT adatok; elemzés szakmai kiadványok és HNT, KSH, Leíró statisztika, VPOP adatok, összehasonlító Tudományos és elemzés, tartalom szakmai elemzés folyóiratok Irányított interjú szakértőkkel Tudományos és Tartalomelemzés, szakmai összehasonlító folyóiratok; elemzés Szakmai szervezetek kiadványai
és Tudományos és szakmai folyóiratok; KIM Ebeszámoló, Opten adatbázis; Irányított interjú (15 pincészet) és Tudományos és szakmai folyóiratok; KIM Ebeszámoló, Opten adatbázis; Irányított interjúk (21 pincészet)
Tartalomelemzés, összehasonlító elemzés
Tartalomelemzés, összehasonlító elemzés
Forrás: saját eredmények 4
Sidlovits (2008) megállapítása szerint, az esettanulmányokat gyakran az a kritika éri, hogy a vizsgálatot végző személy szubjektivitásából adódóan, az eredmények torzulhatnak, a vizsgálat nehezen reprodukálható, a tényezők változékonyak. Az irányított interjúk ugyanakkor lehetővé teszik a kutató számára, hogy holisztikus képet alkosson a kutatás tárgyáról. Az eredmények más forrásból történő alátámasztása, a különböző interpretációk megvitatása az interjúalanyokkal, eltérő információforrások alkalmazása (pl.: éves beszámolók, sajtóanyagok) jelentősen csökkentheti a kutatási eredmények torzulását. Az ágazati gazdasági szereplők beazonosítását és osztályba sorolását követően az irányított interjúkra kiválasztott pincészetek úgy kerültek meghatározásra, hogy valamennyi ágazati szereplő típus (befektető tulajdonú pincészetek, családi pincészetek, koordinátorok, szőlészeti termelők) véleménye megjelenhessen a kutatásban.
4. Kutatási eredmények
A két külföldi és két eltérő termelési struktúrájú magyar borvidék példáján keresztül a disszertáció problematika részében megfogalmazott hipotézisekre az alábbi válaszok adhatók.
1. Hipotézis: A hipotézisre részben nemleges választ kell adni. Külső ágazati befektetők jelentős számban jelentek meg a privatizáció időszakában, de letelepedésük nem kizárólag e rövid időszakhoz köthető. A külső ágazati befektetők közül a külföldi működő tőkebefektetések alapvetően a privatizációhoz kötődően jelentek meg, de jelenlétük nem érinti valamennyi borvidéket. Több állami gazdaság és pincegazdaság került magyar befektetői csoportok, illetve magánszemélyek tulajdonába. A külső tőkeforrásból létrejött vállalkozások száma az ezredfordulót követően jelentősen emelkedett a vizsgált borvidékeken.
2. Hipotézis: A két borvidék eltérő történelmi hagyományait figyelembe véve megállapítható, hogy a külső tőkeforrásokból létrejött pincészeteknek a borvidék termelési szerkezetének modernizációjában betöltött szerepét nagyban befolyásolja megjelenésük időpontja. További módosító hatással bír, 5
hogy a befektetők megjelenésének pillanatában milyen mértékű a családi borászatok gazdasági aktivitása és versenyképessége. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a tőkeerős befektetői borászatok minden esetben pozitív hatást gyakorolnak az adott termelési körzet értékesítési rendszerének modernizációjára.
3. Hipotézis: A két magyar példa és a bemutatott spanyolországi tendencia alapján ki lehet jelenteni, hogy a külső tőkeforrásból létrejött pincészetek számos pozitív hatása ellenére több negatív hatást is gyakorolnak a borvidék egyes gazdasági szereplőinek tevékenységére. E negatív hatások leginkább a fejlődésben lévő családi pincészeteket, helyi termelőket érintik, tehát mindazokat, akiknek az ősei megteremtették az adott borvidék arculatát, imázsát. Ez utóbbi tény jelentősen ronthatja a befektetők társadalmi megítélését.
5. Új kutatási eredmények
A hazai és külföldi borvidéki esettanulmányokon keresztül az alábbi önálló kutatási eredmények kerültek megfogalmazásra.
1. Tézis Az agrár-élelmiszeripar egyéb szakágazataihoz viszonyítva megállapítható, hogy a szőlő-bor ágazatban lezajlott koncentrációs folyamatok a kezdeti szakaszban járnak. A keresleti oldalon (disztribúciós csatornák) megfigyelhető verseny hatására a szőlő- és bortermelés további koncentrációjára lehet számítani.
2. Tézis Magyarországon a koncentrációs folyamatok speciális körülmények között zajlottak le, hiszen a bortermelési oldal koncentrációja a szocialista piacgazdaságban alakult ki, amelyet a privatizáció folyamata konzervált. A külföldi működő tőkebefektetések hazánkban szorosan összeforrtak a privatizáció folyamatával. A külső tőkeforrásból származó befektetések száma és 6
aránya várhatóan Magyarországon is emelkedni fog az elkövetkező évtizedben. A szőlő-bor ágazat jövedelemtermelő képességének csökkenése, különösen a szőlőtermesztés jövedeltermelő képességének megszűnése a vázolt koncentrációs folyamatokat gyorsíthatja.
3. Tézis A szakmai megítéléssel szemben, a szőlő-bor ágazatba befektető magánszemélyek borászati beruházásaikat nem kizárólag magánvagyonukból hozzák létre, és markáns eltérés figyelhető meg a borászati és szőlészeti befektetések között. Pincészeti vállalkozásukat elsősorban más ágazatban sikeresen működő vállalkozásaik, olykor offshore vállalkozások tőkeapportjával alapítják meg. A földtörvény földtulajdonra vonatkozó szigorú előírásaiból adódóan a szőlőterületeket jellemzően magyar állampolgárként, magánemberként, adózott jövedelmükből vásárolják meg a befektetők.
4. Tézis A külső tőkeforrásból létrejött borászati beruházások alapítását számos szubjektív, közgazdaságilag nehezen értelmezhető és mérhető tényező befolyásolja. A szőlészeti-borászati befektetések gazdasági megtérülését nem a vállalkozás számviteli szempontból vett nyereséges gazdálkodása jelenti a befektetők számára, hanem a létrehozott pincészet jövőbeli várható értéknövekedése és hírneve. A befektetés helyszínének megválasztása szempontjából meghatározó az adott borvidék hírneve és termékeinek fejlődési potenciálja. A borászati befektetést inspirálja a bor pozitív társadalmi megítélése, és a „borkultúrába” történt beruházáson keresztül szerezhető ismertség.
Fenti önálló és újszerű eredményeket nem szabad általános érvényű megállapításoknak tekinteni. A disszertáció térben és időben kiterjedt vizsgálatai is azt kívánták alátámasztani, hogy a problémakör közgazdasági és társadalmi megítélése borvidékenként eltérő következtetéseket hoznak felszínre. Ez a megfogalmazás összecseng Rastoin (2006) megállapításával, miszerint egy agrobusinesshez kötődő ágazati tanulmánynak minden esetben figyelembe kell vennie a vizsgált területnek a földrajzi helyzetéből és történelméből adódó termékstruktúráját) és szervezeti aspektusait.
gazdasági,
technológia
(bele
értve
7
Kutatási eredményeim egyértelműen a szocialista piacgazdaságból a kapitalista piacgazdaságba történő átmenetben lévő országok mezőgazdasági és élelmiszeripari befektetéseinek kvantitatív elemzése során alkalmazhatók. Ezen belül is az értelmezési tartomány az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses és földrajzi jelzéses, minőségi agrárélelmiszeripari termelési körzetek vizsgálatára szorítkozik.
6. A kutatás további irányai
A szélesebb értelmezési tartományú következetések és megállapítások megfogalmazásához indokolt a kutatási eredmények érvényességét további magyar termelési körzetekben folytatott ágazati tanulmányokon keresztül tesztelni. Kiemelt fontosságú lenne a külső tőkeforrásból létrejött befektetések és azok hatásainak vizsgálata a Balaton és a Duna borrégióban. Utóbbi vizsgálat fontosságát mutatja, hogy Magyarország borászati kapacitásának jelentékeny része a Duna-Tisza közi területen koncentrálódik. A vizsgálatok eredményeinek nemzetközi szintű disszeminációját jelentősen javítaná, a vizsgálatok kiterjesztése az EU 2004 után csatlakozott bortermelő országaira, különös tekintettel Bulgáriára, Romániára és a Cseh Köztársaságra. Az eltérő szocialista gazdasági modellek és a rendszerváltozást követő gazdaságmodernizációs politikák hatására a külső tőkeforrásból létrejött borászati befektetések volumene, gazdasági szerepe és hatásai is eltérőek lehetnek az egyes tagországokban. A vizsgálati módszertan fejlesztését jelentené a kvantitatív elemzési módszerek bevezetése. Ez elsősorban a vizsgált vállalatok gazdálkodási tevékenységének pénzügyi elemzését jelenti, különös tekintettel a beruházás megtérülési számításokra. Ez esetben viszont újabb irányított interjúkat vagy olyan szekunder adatforrásokat szükséges találni, melyek elegendő információt nyújtanak a kvalitatív elemzésekhez. A kutatás újabb irányát jelentheti - az új intézményi közgazdaságtan elméletéből kiindulva - a szabályozási környezet változásának a szőlészeti-borászati befektetésekre gyakorolt hatásának vizsgálata. 2014. május 1-jétől lejáró földvásárlási moratórium és az új földtörvény szintén jelentős változásokat indukálhat a magyar ágazatban. További kutatási lehetőséget jelentene az irányított interjúk eredményeinek szociológiai elemzése. A társadalmi kapcsolatok, emberi érzések (hit, szeretet, gyűlölet, bizalom, gyanakvás, 8
érdekszövetségek) olyan szubjektív, ökonómiai szempontból nehezen definiálható fejlődési faktorokat jelentenek, melyek hosszú távon befolyásolhatják egy borvidék fejlődésének irányát és ütemét.
7. Irodalomjegyzék:
SIDLOVITS Diána (2008), Vertikális koordináció a szőlő- és borágazatban, A magyar és a francia gyakorlat összehasonlítása, Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest RASTOIN Jean-Louis (2006), Economie et Stratégie Agro-Industrielle : Le système alimentaire, Document pédagogique, Agro-Montpellier, 219 p.
9
8. Publikációs jegyzék
IDEGEN NYELVŰ PUBLIKÁCIÓ:
Nemzetközi folyóiratban megjelent publikáció: CIOLOS-VILLEMIN Valérie – BRAZSIL David (2013), „Les ressorts du renouveau dans les secteurs vitivinicoles hongrois et roumains”, POUR 217, GREP, Paris, pp. 165-174. ISSN 0245-9442 Idegen nyelvű folyóiratban megjelent publikáció: KATOR Zoltán – BRAZSIL Dávid – SIDLOVITS Diána (2010), „Preparing product specification of PDO and PGI wines according to the new Community reguations”. Hungarian trademark news, Hungarian Trademark Assocaition, Budapest, pp. 31-38.
Nemzetközi konferencia kiadványában megjelent publikáció: BRAZSIL József – BRAZSIL Dávid (2006), Die Problematik der ungarischen Weinbaubranche im Anschluss an der EU, “WITHIN THE EUROPEAN UNION” III. Internationales Konferenz, WESTUNGARISCHE UNIVERSITÄT Fakultät für
Landwirtschafts-
und
Lebensmittelwissenschaften,
Mosonmagyaróvár,
Ungarn, 2006. CD kiadvány BRAZSIL József – KOVÁCS Attila – BRAZSIL Dávid (2007), Le changement du système de production dans une zone viticole importante en Hongrie à partir des années, ’90. XXXth OIV World Congress. Budapest, 10-16 juin 2007, CD kiadvány
10
BRAZSIL David (2011), Un secteur viti-vinicole au développement contrasté. Colloque à la découverte du monde du vin, Zoom sur l’Europe Centrale et Orientale. Béziers, 22 novembre 2011, pp. 17-22. Internet alapú kiadvány www.obs-viti-cg34.com, MAGYAR NYELVŰ PUBLIKÁCIÓ: Magyar nyelvű folyóiratban megjelent publikáció: BRAZSIL Dávid – BRAZSIL József – KOVÁCS Attila (2002), „A mezőgazdasági munkaszervezés információigénye és a triádmodell alkalmazhatósága”, Informatika, 5. évfolyam, 2. szám, pp. 35-38. BRAZSIL Dávid – SIDLOVITS Diána (2009), „Az eredetmegjelölés koncepcionális kérdései a Balatoni Borrégióban; Gazdálkodás”; 53 (4) pp. 376-384. HU ISSN 0046-5518 BRAZSIL Dávid (2009): „A bortermelés struktúrájának változásai”; Gazdálkodás; 53 (5) pp. 452-455 HU ISSN 0046-5518 SIDLOVITS Diána – KATOR Zoltán – BRAZSIL Dávid (2012): „Borpiaci tendenciák a harmadik évezred elején”, Borászati füzetek, (6) pp. 1-6. HU ISSN 1217-9337 Magyar nyelvű konferencia kiadványában megjelent publikáció: BRAZSIL Dávid – BRAZSIL. József (2005), „Eredetvédett bor termelésében rejlő lehetőségek a Tagyoni Hegyközség példáján bemutatva, Gazdálkodás Klnsz., 49 (14) HU ISSN 0046-5518
11
BRAZSIL József – BRAZSIL Dávid (2005), „A magyar bor eredetvédelmének jelentősége az uniós versenyben”, „Verseny élesben” Európa-napi Nemzetközi Konferencia, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár, CD kiadvány BRAZSIL Dávid – BRAZSIL. József (2005), „A bor eredetvédelmi rendszerében rejlő lehetőségek a Tagyoni Hegyközség példáján bemutatva”, XLVII. Georgikon Napok, „Közép – Európa mezőgazdasága lehetőségek és kockázatok Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely, 2005. szeptember 29-30. BRAZSIL Dávid – BRAZSIL József – MÁJER János – LAKATOS Anita (2006), „Borszőlőtermesztés gazdaságossága a Balatoni Borrégióban”, X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola – FAO, Gyöngyös 2006. március 30-31. CD kiadvány, BRAZSIL Dávid (2008), „Eredetvédelem és borkategóriák változása a Közösségi Borpiaci Szabályozás reformjának hatására”, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2008. április 3. CD kiadvány BRAZSIL Dávid – SIDLOVITS Diána (2008), „Eredetmegjelölés mint bormarketing eszköz a Balatoni borrégióban” Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban, Tudományos konferencia a Magyar Tudomány Napja 2008 tiszteletére, Kereskedelem és Marketing Szekció, Budapesti Gazdálkodási Főiskola, Budapest, 2008. november 6-7.
ELEKTRONIKUS TANKÖNYV BRAZSIL Dávid (2010), „Borpiaci ismeretek”; ÚMVP; 139/2008 FVM rendelet szerinti Képzés, Lajstromszám: an 18, VKSZI, Budapest, 86 p., Elektronikus tankönyv, elérhető: www.nakvi.hu 12
KONFERENCIA ELŐADÁSOK IDEGEN NYELVEN BRAZSIL József – BRAZSIL Dávid (2006), „Die Problematik der ungarischen Weinbaubranche im Anschluss an der EU”, “WITHIN THE EUROPEAN UNION” III. Internationales Konferenz, WESTUNGARISCHE UNIVERSITÄT Fakultät
für
Landwirtschafts-
und
Lebensmittelwissenschaften,
Mosonmagyaróvár, Ungarn, BRAZSIL David (2010), „La nécessité et des outils de gestion de la production des produits d’AOP et IGP – l’exemple du vin”, Round table on the evolution of the European quality policy, European Parliament, 28 septembre 2010. BRAZSIL David (2011), „Die Wirkungen der Einführung der gemeinsamen Martorganisation für Wein in Ungarn”, Intervitis – Interfructa, Mitteleuropäisches Weinforum: „2013 und dann?”, Wien 10 April 2011. BRAZSIL David (2011), „Un secteur viti-vinicole au développement contrasté”, Colloque à la découverte du monde du vin, Zoom sur l’Europe Centrale et Orientale. Béziers, 22 novembre 2011, KONFERENCIA ELŐADÁSOK MAGYAR NYELVEN:
BRAZSIL József – BRAZSIL Dávid (2005), „A magyar bor eredetvédelmének jelentősége az uniós versenyben”, „Verseny élesben” Európa-napi Nemzetközi Konferencia, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár,
13
BRAZSIL Dávid – BRAZSIL. József (2005), „A bor eredetvédelmi rendszerében rejlő lehetőségek a Tagyoni Hegyközség példáján bemutatva”, XLVII. Georgikon Napok, „Közép – Európa mezőgazdasága lehetőségek és kockázatok Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely, 2005. szeptember 29-30. BRAZSIL Dávid – BRAZSIL József – MÁJER János – LAKATOS Anita (2006), „Borszőlőtermesztés gazdaságossága a Balatoni Borrégióban”, X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola – FAO, Gyöngyös 2006. BRAZSIL Dávid (2008), „Eredetvédelem, borkategóriák, eljárási szabályok az EU borreform kapcsán", IX. Szőlészeti – Borászati Konferencia, Eger, 2008 január 16-19. BRAZSIL Dávid (2008), „Eredetvédelem és borkategóriák változása a Közösségi Borpiaci Szabályozás reformjának hatására”, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2008. április 3. BRAZSIL Dávid (2010), „Tőkés befektetők és a termőföld kapcsolata a szőlő-bor vertikumban”, MTA - Jövőkutatási Bizottság tudományos ülése, Budapest, 2010. február 12. BRAZSIL Dávid (2012), „Globalizáció, lokalizáció, eltérő fejlődési alternatívák”, A Világ agrár-élelmiszeriparának kihívásai 2050-ig, MTA – Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság, Jövőkutatási Tudományos Albizottságának tudományos ülése, Budapest, 2012 április 13. SZAKMAI FOLYÓIRATOKBAN MEGJELENT MAGYAR NYELVŰ PUBLIKÁCIÓ: BRAZSIL Dávid (2009), „Globalizálódó borpiac”, Bor és Piac, (5-6) pp. 32-34. ISSN 1586-6688 14
BRAZSIL Dávid (2010), „Szövetkezés, avagy kincs ami nincs”, Bor és Piac, (1-2) pp. 17-19 ISSN 1586-6688 BRAZSIL Dávid (2010), „Liberalizáció?! Milyen áron!?”; Bor és Piac, (3-4) pp. 16-19 ISSN 1586-6688 SIDLOVITS Diána – KATOR Zoltán - BRAZSIL Dávid (2012), „A legújabb tendenciák a világ borpiacán, Agrofórum”, (12) pp. 6-10. ISSN 1215-4911
15
