Testi egészség fenntartása

Egészségügyi szakmacsoport Gyógymasszőr Modulszám: 1.0/2328 - 06

Diricziné Barna Gyöngyi

Testi egészség fenntartása Tanulói jegyzet

A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP-2.2.3-07/1-2vF-2008-0008 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 [email protected] • www.nfu.hu

Diricziné Barna Gyöngyi

Testi egészség fenntartása TANULÓI JEGYZET

A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft. 2010

2

Tartalom

BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................7 AZ EGÉSZSÉG .............................................................................................................................................8 AZ EGÉSZSÉG FOGALMA ...........................................................................................................................8 AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK............................................................................9 AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT MEGÍTÉLÉSE ..................................................................................................................12 A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ....................................................................................................13 A BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉNEK HÁROM SZINTJE ...............................................................................................15 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ....................................................................................................................................15 Egészséges táplálkozás.....................................................................................................................15 Megfelelő mozgás, fizikai aktivitás ..................................................................................................19 Megfelelő stressz kezelés ..................................................................................................................20 A BETEGSÉG .............................................................................................................................................21 A BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁT ELŐSEGÍTŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK VAGY RIZIKÓFAKTOROK .......................................21 A BETEGSÉG (MORBUS) MEGHATÁROZÁSA:.......................................................................................................23 A BETEGSÉG JELEI ...........................................................................................................................................23 A BETEGSÉG VAGY KÓRLEFOLYÁS SZAKASZAI .....................................................................................................24 A BETEGSÉGEK IDŐTARTAMA ...........................................................................................................................24 BETEGSÉG-MAGATARTÁS ................................................................................................................................25 AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE ......................................................................................................................26 AZ ÉLET JELLEMZŐI ..........................................................................................................................................26 ÖKOSZISZTÉMA ...............................................................................................................................................26 A KLÍMA-FELMELEGEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI ........................................................................................................27 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS ..........................................................................................................................29 A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS FORMÁI ....................................................................................................................30 LEVEGŐSZENNYEZÉS........................................................................................................................................30 A levegőben előforduló egészségkárosító anyagok....................................................................30 Üvegházhatás....................................................................................................................................32 Szmog .................................................................................................................................................32 Fronthatások ......................................................................................................................................33 AZ ÉLŐVIZEK SZENNYEZÉSE ...............................................................................................................................33 A vizek öntisztulása............................................................................................................................34 Az egészséges ivóvíz minőségi követelményei..............................................................................34 Felszíni vizeket szennyező anyagok.................................................................................................35 A szennyezett víz hatása az ember egészségére..........................................................................36 A TALAJ SZENNYEZÉSE .....................................................................................................................................37 Talajszennyező anyagok ..................................................................................................................37 HULLADÉKOK SZENNYEZŐ HATÁSA ....................................................................................................................37 A hulladékok megfelelő kezelése ...................................................................................................38 KÖRNYEZETVÉDELEM ...............................................................................................................................39 A KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSOK ALAPELVEI ............................................................................................40 KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI .........................................................................................................................40 KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS ..................................................................................................................43

3

NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ÉS A KÖRNYEZET KAPCSOLATA ................................................................45 A NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK KIALAKULÁSA ÉS MEGELŐZÉSÜK ............................................................................. 45 A TÚLSÚLY, MINT RIZIKÓTÉNYEZŐ ....................................................................................................................... 45 Az elhízás két típusa ..........................................................................................................................47 Az elhízás megelőzése ......................................................................................................................49 CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS) ............................................................................................................. 51 Diabetes formái .................................................................................................................................52 Diabetes szövődményei ...................................................................................................................53 A diabeteses beteg rehabilitációja ................................................................................................53 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEKBEN SZEREPET JÁTSZÓ ÉLETMÓDBELI TÉNYEZŐK .................................................... 54 A HYPERTENSIO .............................................................................................................................................. 54 Hypertensió következményei...........................................................................................................55 Hypertensió megelőzése ..................................................................................................................56 Tanácsok magas vérnyomásban szenvedő betegeknek ...........................................................56 SZÍVINFARKTUS................................................................................................................................................ 57 A szívizom elhalás okai......................................................................................................................57 A szívinfarktus kifejlődése..................................................................................................................58 Szívinfarktust kiváltó tényezők, (meglévő érbetegséghez társuló):.............................................58 A szívinfarctus tünetei .......................................................................................................................58 Az szívizominfarctus leggyakoribb szövődményei.........................................................................59 Primer prevenciós lehetőségek .......................................................................................................59 LÉGÚTI MEGBETEGEDÉSEK ................................................................................................................................ 60 A tüdő rosszindulatú daganata.......................................................................................................60 A tüdőrák kialakulásának kockázati tényezői ...............................................................................60 A KALB – betegségek........................................................................................................................60 DAGANATOS BETEGSÉGEK .............................................................................................................................. 61 Az antioxidánsok szerepe.................................................................................................................62 Rosszindulatú daganatok kialakulásának okai .............................................................................63 Prevenció ...........................................................................................................................................64 A daganatok kialakulását megelőző helyes táplálkozás ............................................................65 Rosszindulatú daganatok kialakulásának gyanújelei...................................................................65 Rosszindulatú daganatok kialakulásának figyelmeztető jelei .....................................................65 Önvizsgálatok ....................................................................................................................................66 A lakossági rákszűrések.....................................................................................................................66 HALLÁS ÉS LÁTÁSKÁROSODÁS .......................................................................................................................... 67 A halláscsökkenés okai.....................................................................................................................67 Zajforrások ..........................................................................................................................................68 A zaj hatása a szervezetre ...............................................................................................................68 Zajártalom elleni védekezés ............................................................................................................69 LÁTÁSKÁROSODÁS ......................................................................................................................................... 69 A látószerv károsodását okozó tényezők .......................................................................................70 A látáscsökkenés következményei .................................................................................................70 A látást javító, kompenzáló segédeszközök ..................................................................................70 Védekezési lehetőségek az erős ultraibolya sugárzás ellen ........................................................71 A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ELŐFORDULÁSA..............................................................................................72 A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK JELLEMZŐI .................................................................................................................. 72 A fertőzés lefolyása ...........................................................................................................................72 A fertőzés fázisai ................................................................................................................................72 A fertőző betegségek előfordulási módjai.....................................................................................73 A járványfolyamat mozgatóerői .....................................................................................................73 A fertőző forrás jellemzői...................................................................................................................73 A fertőzés átvitele, terjedési módok: ..............................................................................................74

4

SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ BETEGSÉGEK .............................................................................................................75 Bejelentésre kötelezett betegségek ...............................................................................................75 Syphilis (lues, vérbaj) .........................................................................................................................75 Gonorrhoea (kankó, tripper) ...........................................................................................................76 Akut urethritis nongonorrhoica ........................................................................................................77 Condyloma acuminatum ................................................................................................................77 Herpes simplex anogenitalis.............................................................................................................77 AIDS (acquired immunodeficiency syndrome) .............................................................................78 VÉDŐOLTÁSOK ..............................................................................................................................................79 A védekező rendszer működése .....................................................................................................79 Aktív immunizálás ..............................................................................................................................79 Passzív immunizálás ...........................................................................................................................79 Külföldi utazásokkal kapcsolatos védőoltások (pl.: Afrikai vagy ázsiai utazások előtt) ............80 Egyéb nem kötelező oltások............................................................................................................80 Ajánlott és kötelező védőoltások gyerekeknek.............................................................................80 Kötelező védőoltási rend..................................................................................................................80 Hogyan védekezhetünk az új H1N1 vírusfertőzés ellen.................................................................82 Az oltások általános ellenjavallatai.................................................................................................82 A BETEGSÉGEK KORAI FELISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ LEHETŐSÉGEK .............................................................................82 SZŰRŐVIZSGÁLATOK .......................................................................................................................................82 A szűrővizsgálatok célja....................................................................................................................83 A magzatnál végzett szűrővizsgálatok ...........................................................................................83 Újszülött és kisgyermekkori szűrővizsgálatok ...................................................................................83 A szűrővizsgálatokat tanköteles életkorban az iskola-egészségügyi szolgálat végzi (területi védőnő)..............................................................................................................................................83 Felnőttkorban végzett szűrővizsgálatok..........................................................................................84 REHABILITÁCIÓ ........................................................................................................................................85 REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS FOGALMAK ..................................................................................................85 A rehabilitáció jellemzői ...................................................................................................................86 A rehabilitáció célja..........................................................................................................................87 A terápiás programnál használatos gyakori technikák................................................................87 A rehabilitációs kezelés módszerei..................................................................................................87 Az életminőséget befolyásoló tényezők ........................................................................................88 A REHABILITÁCIÓ FORMÁI ...............................................................................................................................88 EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁSFORMÁK............................................................................89 Szenvedélybetegségekkel kapcsolatos alapfogalmak ...............................................................89 A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK KÉT CSOPORTJA ......................................................................................................90 Drogfogyasztásra hajlamosító tényezők ........................................................................................91 1. SZEMÉLYISÉGJEGYEKBŐL ADÓDÓ PROBLÉMÁK:..............................................................................................91 Protektív tényezők .............................................................................................................................92 A szenvedélybetegségek patogenezisének folyamata ..............................................................92 Drogfogyasztás tünetei, gyanújelei ................................................................................................93 Drogfüggőség kritériumai.................................................................................................................93 A kábítószer fogyasztás megelőzésének lehetőségei ..................................................................94 A megelőzés módszerei....................................................................................................................95 Drogok osztályozása .........................................................................................................................96 Drogok hatásai ..................................................................................................................................98 Kezelési lehetőségek kábítószer-függőség esetén .....................................................................103 MUNKAEGÉSZSÉGTAN...........................................................................................................................104

5

A MUNKAEGÉSZSÉGTAN TÉMAKÖR A CÉLJA, HOGY: ........................................................................104 A munkaegészségtan definíciója..................................................................................................104 A munkaegészségtan célja ...........................................................................................................104 A munkaegészségtan speciális területei ......................................................................................104 A munkaegészségtan feladatai....................................................................................................104 A munkaegészségtan két területe ................................................................................................105 Munkanélküliség és az egészség...................................................................................................106 LATIN SZÓGYŰJTEMÉNY ........................................................................................................................107 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM........................................................................................................................111

6

BEVEZETÉS

Az egészségügyi szakképzés új OKJ szerinti átalakítása, az új központi oktatási programok megjelenése valamint a moduláris jellegű, kompetencia alapú szakképzés bevezetése szükségessé tette a tananyagok fejlesztését. Az egészség mindannyiunk közös érdeke, az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés területén az oktatás kiemelten fontos szerephez jut. Az egészségmegőrzés, betegség-megelőzés című tanulói jegyzet kidolgozásának a célja, hogy segítse a tanulókat az egészség, betegség meghatározásában, a betegségek megelőzésében valamint az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek megszerzésében és az egészségtudatos magatartás kialakításában. Bemutatja a magyar lakosság egészségi állapotáért felelős életmódbeli tényezőket valamint a prevenciós lehetőségeket. A jegyzet segít a egészséges életmóddal kapcsolatos különböző alternatívák közötti választásban, az egészséget károsító hatások elkerülésében és az egészséget javító hatások erősítésében. Információkat nyújt a környezetszennyezéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben, hozzájárul a környezettudatos energiafelhasználás szemléletének kialakításához valamint a megújuló energiaforrások megismeréséhez. Korunk népbetegségei a szív és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések, amelyek száma rohamosan emelkedik. Az ellenük való küzdelemnek már az oktatási intézményekben el kell kezdődnie. Ezért a tanulói jegyzet a megfelelő ismeretek átadásával segíti a tanulókat a civilizációs betegségek elkerülésében, ösztönzi őket a betegségek korai észlelésére és kezelésére.

Jelmagyarázat Ikon

Jelentés A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvasd el, így megismered a fejezet fókuszpontjait.

Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez. Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat találsz, amelyek megválaszolásával elmélyülhetsz a témában. Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat találsz. 7

AZ EGÉSZSÉG Az egészség témakörnek a célja, hogy: • a tanuló ismerje az egészség fogalmát, összetevőit, jellemzőit valamint az egészségi állapotot befolyásoló tényezőket • a tanuló megismerje az egészséges életmód összetevőit • hozzájáruljon az egészségtudatos magatartás kialakításához

AZ EGÉSZSÉG FOGALMA Az egészség meghatározása nem könnyű feladat. Az emberek jelentős része az egészséget még ma is úgy fogalmazza meg, hogy egészséges az, aki nem beteg, vagyis az egészség a betegség ellentéte. Ez a megfogalmazás csak féligazság, nem magyarázza meg az egészséget. A modern orvostudomány az embert, mint pszicho-szomatikus egységet szemléli. Az egészség fontos részét képezi a szomatikus (testi) épség, ahhoz, hogy az emberi szervezet jól működjön elengedhetetlen, hogy minden szerve ép legyen, és jól működjön. Ezt az orvosok a legkülönfélébb vizsgálatokkal mérik, a normál értékekkel összevetik és a kapott eredményeket értékelik, így eldől, hogy az egyén egészséges vagy beteg. A test és a lélek titkait kutató orvosok felismerték, hogy sokszor lelki okok váltanak ki testi betegségeket, szerintük a test és a lélek harmonikus működése az egészség lényege. A betegségre való hajlamot az emberek pszichés (lelki) állapota is befolyásolja. Az állandó feszültség, stressz előbb-utóbb valamilyen szervi elváltozást okoz, a vegetatív idegrendszer zavara szűkíti az ereket, ami a szervek ischaemiájához vezet, a rossz vérellátás miatt ezek a szervek könnyebben megbetegednek és nem tudnak regenerálódni. A kiegyensúlyozott ember megfelelően tud alkalmazkodni a különböző élethelyzetekhez, így egészségi állapota erősödik. Az egészség szempontjából az sem közömbös, hogy az embereknek milyenek a szociális körülményeik, milyen lakásban élnek, elő tudják-e teremteni az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszereket, a megfelelő ruházatot. Meghatározó lehet az is, hogy milyenek a családi és munkahelyi társas kapcsolatai. A harmonikus családban élők ritkábban lesznek betegek. Ha mindezeket összefoglaljuk, akkor eljutunk ahhoz az egészség meghatározáshoz, amit 1948ban az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO = World Health Organisation) az alkotmányában megfogalmazott: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota és nemcsak a betegség vagy nyomorékság hiánya.”

Az egészségnek a fenti meghatározása alapján három összetevője van: testi, lelki és szociális egészség, ezek állandóan hatnak egymásra. Fontos a három összetevő egyensúlya, ha az egyikkel probléma van, akkor az kihat a másik kettőre és azok is sérülnek. Ha az egyén munka8

nélkülivé válik, akkor anyagi gondjai lesznek, alultáplált lesz, ami fogékonyabbá teszi a betegségekre (testi oldal), és szorongás, depressio, szenvedélybetegség is kialakulhat (lelki oldal). A hosszan tartó testi betegség, hat az egyén anyagi helyzetére, a társadalomban elfoglalt helyére (szociális oldal), és hat a pszichés állapotára is. A WHO-definíció az előző fogalmakhoz képest egy komplexebb egészség-meghatározást tartalmaz, mivel: - az egyénnel, mint teljes rendszerrel foglalkozik - szerepel benne az egyéniség - figyelembe veszi a belső és a külső környezetet is Az egészség nem stabil, állandó állapot, időnként változhat, romlás következhet be, változhat a betegség állapota felé, amit jó esetben javulás és helyreállítódás követ. Ezért azt mondhatjuk, hogy az egészség egy bonyolult, dinamikusan változó egyensúlyi folyamat, amelyben az egyén folyamatosan alkalmazkodik a belső és a külső környezet változásaihoz, hogy fenntartsa a jólét állapotát. Az egészség megőrzése nem megy egyszerűen magától, hanem az egyén egész élete során állandó tudatos tevékenységet, egészségtudatos magatartást igényel. Az egészség a mindennapi élet forrása, lehetővé teszi minden ember számára a sikeres életet. Fontos, hogy az emberek értékrendjébe az egészség mint fontos érték szerepeljen. Az egyén csak szubjektíven képes megítélni saját egészségi állapotát. Kisebb elváltozások esetén is egészségesnek érezheti magát (pl.: szemüveget viselő gyengén látó emberek). Egészségérzetét befolyásolja a jó közérzet, a megfelelő erőnlét és a megfelelő munkabíró képesség.

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Az egészségi állapotot a következő tényezők befolyásolják:

Az egyén életmódja:

Környezeti tényezők:

Az egyén biológiai adottságai: Egészségügyi ellátás rendszere:

• feltételek, lehetőségek • szükségletek, indítékok (helyes belső értékrend) • életvitel: egészséget károsító (rizikófaktorok) vagy erősítő életmód 1. természeti környezet (levegő, víz, talaj szennyezés, zaj, hulladékok felhalmozódása) 2. társadalmi környezet (kultúra, szociális támogatási rendszer, stb.) 3. gazdasági feltételek (munkanélküliség, gazdasági válság, nemzeti egészségvédő programok, stb.) 1. genetikailag öröklött tényezők (ellenálló képesség, alkat) 2. életkor, nem 3. öröklött megbetegedések, hajlam 1. szűrővizsgálatok, védőoltások 2. egészségnevelés stb. 9

Az ember életmódja révén irányíthatja, befolyásolhatja egészségi állapotát. Az egészségi állapot hasonlóképpen visszahat az életmódra. Az életmód lehet egészséget károsító és egészséget erősítő, attól függően, hogy milyen kockázati tényezőket tartalmaz.

Az életmód három tényezőjét ismerjük: -

a gyakorlati megvalósulását: az életvitelt,

-

az egyéntől nem függő feltételeket és lehetőségeket, mint például a szociális helyzet, anyagi tárgyi feltételek

-

a harmadik tényezőt a szükségletek és indítékok képezik.

A feltételek és lehetőségek alatt értjük az egyén szociális helyzetét, anyagi tárgyi feltételeket, életkorát, nemét, iskolázottságát, az egészség-megőrzéssel, egészség-fejlesztéssel kapcsolatos ismereteit, lakóhelyét, munkahelyét stb. A szükségletek és indítékok alatt az önmegvalósítás szükségletét, létszükségleteket, érdekeket, életcélokat értjük. Az életvitelhez pedig a munka, pihenés, szórakozás, ezek aránya, a napirend, stb. tartozik. A választott életmód csak részben függ az egyéntől, nagymértékben befolyásolják a társadalmi, gazdasági, kulturális, biológiai, tradicionális tényezők. Az egyén életmódja az előzőkön kívül függ a műveltségi helyzetétől, a szűkebb környezetétől, értékrendjétől, szokásaitól is. A helyes életmódot nem lehet előírni. Olyan körülményeket kell teremteni, ahol az egyén az értékrendje alapján a lehetőségek közül az egészségmegőrzése szempontjából a legmegfelelőbb megoldást válassza. Az egészség fenntartása állandó, céltudatos erőfeszítéseket követel, az egészség nem ajándék, folyamatosan és aktívan tevékenykedni kell érte. Fontos, hogy tisztában legyünk immunrendszerünk állapotával. A környezeti tényezők hatása is jelentős, az emberi megbetegedések kialakulásáért 20 – 25 %ban a káros környezeti hatások felelősek. A civilizáció átalakítja, károsítja a környezetet. Ez a károsító hatás viszont visszahat az emberre, állandó és gyors ütemű alkalmazkodásra kényszerül, amire vagy képes vagy megbetegszik. A természeti környezet, a levegő, a víz, a talaj szennyezettsége miatt az emberi szervezetbe károsító anyagok jutnak, melyek gyengítik az ellenálló képességet, hosszú távon, megbetegedéseket okozhatnak. A társadalmi környezet fontos, egészséget befolyásoló tényező.

10

Meghatározó lehet: -

a család, a munkahely. A családi, munkahelyi konfliktusok, olyan lelki feszültséget kelthetnek az egyénben, amely fokozza a megbetegedések kockázatát. Fontos, hogy:

-

a családban milyen egészségmegőrző szokások alakultak ki, a család hogyan viszonyul az egészségügyi ellátáshoz (korai orvoshoz fordulás, részvétel a szűrővizsgálatokon, orvosi tanácsok betartása stb.). Meghatározó lehet még:

-

a társadalom gazdasági állapota, a szociális hálózat megfelelő működése, az egészségügy milyen mértékben részesül a nemzeti jövedelemből, a megelőző szemlélet előtérbe kerülése mennyire érvényesül a kórházak állapota, műszerellátása, nemzeti és kisebb közösségi szintű egészségvédő programok, tervek finanszírozása stb.

A kulturális háttér sem elhanyagolható, hatással van az egyén egészséggel kapcsolatos ismereteire (egészségkultúra), szokásaira, egészségtudatos magatartására, értékrendszerére. Az egyén biológiai adottságai is befolyásolhatják az egészségi állapotát. Elsősorban az öröklött genetikai hajlam bizonyos betegségekre (pl. cukorbetegség, emlődaganat, pikkelysömör, elhízás, stb.). Ezen kívül szerepe van az életkornak is, egyes megbetegedések 45 év felett gyakrabban fordulnak elő: • • • • •

pl.: szív és érrendszeri megbetegedések, hypertensió, krónikus megbetegedések, ízületi kopás rosszindulatú daganatok,

Terhes nőknél 35 év felett nő a születési rendellenességek kockázata. A nemek szerepe sem elhanyagolható egyes megbetegedések gyakrabban fordulnak elő nők körében pl.: pajzsmirigy betegségek, epekövesség, reumás megbetegedések. Férfiaknál gyakoribb az ischaemiás szívbetegség, tüdőrák és a balesetek előfordulása. K. Ildikó 46 éves, három gyermek édesanyja, 26 éve dohányzik. Minden évben kapott értesítést tüdőszűrő vizsgálat elvégzésére, de egyszer sem ment el. Tavaly a nagyobbik lányának az iskolai nyári szakmai gyakorlatához szüksége volt negatív tüdőszűrő leletre. Rábeszélte az édesanyját, hogy együtt menjenek el a tüdőszűrésre. Egy hét múlva levélben értesítést kapott az édesanya, mivel a röntgenképen gyanús foltokat láttak és alaposabban meg akarták vizsgálni. Endoscop segítségével szövetmintát vettek, elküldték szövettani vizsgálatra, az eredmény sajnos malignus elváltozást mutatott. Ezt követően egyre jobban köhögött, lefogyott, parókát kapott. Mint gondolsz, vajon meg lehetett volna előzni a tüdődaganat kialakulását? Hogyan?

11

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT MEGÍTÉLÉSE Az egészségi állapot megítélése nem könnyű feladat. Az egészség nem egy statikus állapot, kisebb-nagyobb külső hatásokra, megbillenhet, változás következhet be a betegség irányába, ilyenkor jó esetben a szervezet természetes öngyógyító folyamatai helyreállítják az egészséget. Ha ez önmagától nem sikerül, akkor a szervezetben valamilyen károsodás alakult ki. Ilyenkor a beteg különböző panaszokkal felkeresi háziorvosát, aki megpróbálja felállítani a helyes diagnózist. A betegségek tünetekben és panaszokban nyilvánulnak meg. A tüneteknek viszont csak egy kis része nyilvánul meg panaszokban, tehát nem mondhatjuk, azt, hogy jó az egészségi állapota annak, akinek nincsenek panaszai. Fontos, hogy a panaszt nem okozó tüneteket, megbetegedéseket is időben felismerjék. Az orvosi gyakorlatban nem az egészséget, hanem a betegséget diagnosztizálják. Az egészségi állapot ismerete nem csak az egyén számára fontos, hanem társadalmi szempontból is nagy jelentősége van, mivel ezen ismeretek alapján tudják költséghatékonyan kialakítani az egészségvédelemmel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket.

Az egészségi állapot meghatározásához szükséges fontosabb vizsgálatok: -

kórelőzmény (anamnézis) felvétele,

-

fizikális vizsgálatok (pl.: megtekintés (inspectio), tapintás (palpatio), kopogtatás (percussio), hallgatódzás (auscultatio), pulzus, légzés, szívhangok, stb. vizsgálata)

-

laboratóriumi vizsgálatok (pl.: vérkép, vérsejtsüllyedés, vércukor szint, vizeletvizsgálat, máj és veseműködés ellenőrzése stb.)

-

eszközös vizsgálatok (vérnyomás, testhőmérséklet vizsgálata, testtömeg és testmagasság mérése, endoscopos vizsgálatok, röntgen vizsgálat, ultrahang, EKG-vizsgálat, MRI stb.)

-

szűrővizsgálatok (pl.: tüdőszűrés, emlőszűrés, szérum koleszterin szűrés)

A vizsgálatok eredményeit az orvos értékeli, összehasonlítja a normál értékekkel és levonja a megfelelő következtetést, amely szerint vagy jó az egyén egészségi állapota (sine morbo) vagy beteg. A szűrővizsgálatokkal a rejtett megbetegedéseket próbálják felderíteni, ezek segítségével képet kaphatunk az egyén általános egészségi állapotáról. A szűrővizsgálatok egy része kötelezően előírt (pl.: véradásnál, élelmezés területén dolgozóknál), más része önkéntes alapon működik (vérnyomásmérés, vércukor, koleszterinszint mérés, rákszűrés). Az egészség szomatikus oldalról egy fájdalommentes állapot, amely jó közérzetet, kiegyensúlyozottságot, jó hangulatot, kreativitást biztosít. Nem csak az egyes egyének egészségi állapotát határozzák meg, hanem a lakosságét is, amelynek egészségváltozásait is nyomon követik. 12

A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A lakosság egészségi állapota a következő paraméterekkel jellemezhető: 1. A születéskor várható átlagos élettartam, mind a férfiak, mind a nők tekintetében az európai átlagnál jóval alacsonyabb. Néhány szám ennek alátámasztására. A férfiak születéskor várható élettartama az 1970 és 1993közötti években lényegében 64,5 év körül volt,1994 óta folyamatosan emelkedik, 2005-re elérte a 69 évet A nőknél az 1970 és 1990 közötti években 72,5 év körüli volt, 1990 után javult és 2005-re elérte a 77 évet. Európai viszonylatban még mindig sereghajtók vagyunk. Születéskor várható élettartam Ország

2005-ben Férfiak

Nők

Magyarország 69

77

Európai Unió

82

76

Az egészségben eltöltött életévek számát tekintve még ennél is sokkal kedvezőtlenebb a magyarok helyzete, a férfiak (52 év) és a nők (53 év) esetében ez egyaránt 13 évvel marad el az uniós átlagtól. A születéskor várható átlagos élettartam a következő tényezőkkel áll összefüggésben: -

az ország gazdasági fejlettsége,

-

az ország kulturális szintje, hagyományai,

-

az ország jövedelméből mennyit fordítanak az egészség megőrzésére, fejlesztésére

2. Az általános halálozási arányszám is jellemzi a lakosság egészségi állapotát: A hazai népesség (Magyarország lakosságának lélekszáma) évről-évre csökken. Ennek hátterében egyrészt a születések alacsony száma, másrészről a korai halálozások száma, ami Magyarországon igen magas A halálozások 1993 óta ingadozásokkal tarkított, de alapvetően csökkenő trendje javuló életkilátásokat jelez, ami az emelkedő várható élettartamban is kifejeződik. 2008-ban 99 200 gyermek születet, a halálozások száma pedig 130 000 volt. A természetes fogyás 30 800 fő volt. Így a népességszám 2008 végén 10 millió 31 ezer fő volt. A vezető halálokok a következők voltak: - szív és érrendszeri megbetegedések (az utóbbi három évben némileg csökkent), - daganatos megbetegedések (utóbbi három évben a daganatos halálozás enyhén nőtt), - krónikus légzőrendszeri és emésztőrendszeri betegségek - alkoholos májbetegségek, - erőszakos halálokok (baleset, gyilkosság, öngyilkosság), 13

Magyarországon hal meg a legtöbb ember valamilyen rosszindulatú daganatban. A 20 év alattiakat leggyakrabban az agy rosszindulatú daganata és a leukémia támadja meg. Már ebben az életkorban is veszélyeztetettebbek a fiúk, mint a lányok. 20 éves kor fölött a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata vezeti a férfiak, a mellrák a nők halálozási listáját. A légúti rosszindulatú daganatos betegségek halálozásában elsők vagyunk nemcsak az unióban, hanem egész Európában. A mellrák okozta halálozásban az ötödik helyen állunk. Hazánkban az öngyilkosságok aránya más országokkal összehasonlítva továbbra is magas. Világviszonylatban is az első tíz ország között vagyunk (jelenleg az ötödikek), mindössze négy szovjet utódállam: Litvánia, Fehéroroszország, Oroszország és Kazahsztán áll előttünk a statisztikákban. 3. A különböző betegségek előfordulása és gyakorisága: A legelterjedtebb betegségek: o keringési megbetegedések: Magyarország lakosságának közel harmada magas vérnyomással küzd, és 12% fölötti a koszorúér-betegségekkel, 10% a koleszterin problémákkal és 5% feletti az agyér-betegségekkel kezeltek aránya. o a csont-, izomrendszer és kötőszövet betegségeivel orvoshoz fordulók aránya is meghaladja a 10%-ot, o a cukorbetegséggel kezelteké pedig közelíti a 10 %-ot. Az említett betegségek előfordulása folyamatosan emelkedik. A magyar lakosság egészségi állapota igen rossznak mondható. A népesség fogy, a lakosság elöregszik. A jelenlegi állapot kialakulásához az is hozzájárult, hogy az emberi élet és az egészség értéke alacsony. A helyzet javítása érdekében három alapvető feladatot kellene megoldani: • Életmód reform kidolgozása és elfogadtatása a lakossággal. • Elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció megvalósulása. • Az egészségügyi ellátórendszer jelentős javítása. Célja: a lakosság egészségi állapotának hosszú távú javítása

• Kövesd figyelemmel a magyar lakosság egészségi állapotának változását tükröző statisztikai adatokat a http://portal.ksh.hu honlapon.

A betegségek megelőzése hatékonyabb, kevesebb szenvedéssel jár és gazdaságilag is előnyösebb, mint a gyógyítás. 14

A BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉNEK HÁROM SZINTJE

1. Elsődleges megelőzés (primer prevenció): megakadályozza a betegségek kialakulását, úgy, hogy kiiktatja a betegségek keletkezésében szerepet játszó biológiai, környezeti és társadalmi tényezőket pl. védőoltások, dohányzást, stb. 2. Másodlagos megelőzés (szekunder prevenció): A betegségek korai szakaszban történő felismerése (szűrővizsgálatok) és a megfelelő beavatkozások, kezelések mielőbbi elvégzése a továbbterjedés vagy súlyosbodás megakadályozása pl. magasvérnyomás, cukorbetegség korai felismerése és kezelése, krónikus betegségek kiszűrése, gondozásba vétele. 3. Harmadlagos megelőzés (tercier prevenció): a megbetegedés hatékony kezelése a betegségek kiújulásának, súlyosbodásának (progressió) megakadályozása, valamint az elveszett funkciók helyreállítása vagy pótlása.

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között és ahogyan élünk, amelyek jellemzőek ránk és meghatározzák egyéniségünket.

Az egészséges életmód tíz összetevője: 1. Egészséges táplálkozás (a szervezet igényeinek megfelelő) 2. Megfelelő mozgás, fizikai aktivitás. 3. A dohányzás elkerülése. 4. Megfelelő stresszkezelés. 5. Kiegyensúlyozott szexualitás. 6. Drogmentes életmód. 7. Kevesebb alkoholfogyasztás. 8. A szűrővizsgálatokon való részvétel, időben történő orvoshoz fordulás. 9. Együttműködés az orvossal, tanácsok elfogadása. 10. Egyéni környezetvédelem. 15

Egészséges táplálkozás Táplálkozási tanácsok:

1. Fogyasszon zsírszegény ételeket. -

Az állati zsírok helyett növényi zsiradékot használjon, de abból is keveset.

-

Részesítse előnyben a zsírszegény ételkészítési módokat, (gőzölés, párolás, grillezés).

-

A látható zsiradékot távolítsa el pl. leves, pörkölt felszínén, szedje le a szárnyasok bőrét.

-

Majonéz helyett használjon zöldfűszeres, kefires salátaöntetet.

-

Kerülje a zsíros chipseket, süteményeket, fogyasszon helyette aszalt gyümölcsöket, müzliszeletet.

-

Válassza a sovány húsokat, a zsírszegény tejet és tejtermékeket, az alacsony zsírtartalmú margarinokat.

-

Csökkentse a koleszterin bevitelt. Koleszterint csak az állati eredetű termékek tartalmaznak pl. hús és húskészítmények, belsőségek tej, tejtermékek, vaj és a tojás. Különösen magas a koleszterintartalma a belsőségeknek, a tojássárgájának, a szárnyasok bőrének, tepertőnek, szalonnának, majonéznek, a zsírnak és a vajnak.

2. Fogyasszon kevesebb cukrot! -

Az ételeket csak nagyon kismértékben cukrozza, cukor helyett használjon mézet, fruktózt, vagy természetes, kalóriamentes növényi édesítőt pl. sztívia, csicsóka kivonat.

-

A kávé, tea, üdítők édesítésére használjon természetes édesítőszert.

-

Csökkentse az édességek, sütemények, tejszínes fagylaltok, jégkrémek mennyiségét, mindig csak az étkezések befejező fogásaként fogyassza, ne magában.

-

Igyon természetes gyümölcs és zöldségleveket, kerülje a cukrozott üdítőitalokat, mint pl. szörp, kóla.

-

Túl nagy szénhidrát bevitel esetén a cukor zsírrá alakul, ami elhízást okoz.

3. Növelje a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült élelmiszerek és a rostok fogyasztását! -

16

Naponta többször egyen teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, péksüteményeket, tésztát, durum tésztát, korpás pogácsát, korpás kekszet, korpás galuskát, kölest, barna rizst, zab-, kukorica-, hajdinakását.

-

Fogyasszon saját készítésű müzlit: többféle gabonapehelyből keverve, rozs, búza, zab, árpa, szezámmaggal, lenmaggal, friss vagy aszalt gyümölcsökkel, olajos magvakkal, mézzel dúsítva.

-

Kerülje a fehér lisztből készült kenyereket, péksüteményeket, tésztákat.

-

Naponta többször fogyasszon nyers zöldségeket és többféle gyümölcsöt, párolt zöldségeket és főzelékeket. Reggelire minél több zöldpaprikát, paradicsomot, uborkát, télen nyers reszelt céklát, savanyú káposztát, fekete retket. Tízóraira és uzsonnára gyümölcsöt, gyümölcssalátát, ebédre és vacsorára, főzeléket, párolt, rakott vagy töltött zöldséget, salátát, gyümölcsöt.

-

A napi kalóriabevitel 60 %-át a teljes kiőrlésű élelmiszerek, a zöldségek és gyümölcsök adják!

-

Egészségünk megóvása érdekében fogyasszunk naponta 40 g növényi eredetű élelmi rostot, ezt csak tudatos táplálkozással lehet megvalósítani. A rostok kedvező hatásai: védenek a szív és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, epekő, bélbetegségek, székrekedés, béldaganatok kialakulásával szemben. A rostok sok folyadékot vesznek fel, ezáltal megduzzadnak, a beleket jobban kitöltik fokozva a bélmozgást, és megszüntetve a székrekedést. Szoros összefüggést mutattak ki a béldaganatok és a székrekedés között, ezért fontos ennek a megszüntetése. A rostok a folyadékon kívül felszívják a bélben lévő zsiradékokat, a koleszterint és a különböző méreganyagokat. A rostokat nem tudjuk megemészteni.

4. Fogyasszon minden nap tejet vagy tejtermékeket! -

Tejből, tejfölből a zsírszegényet válassza, tejtermékekből elsősorban a savanyított tejtermékeket, a sovány sajtokat, mint pl. Túra, Óvári, Köményes és fokhagymás sajtok.

5. Igyon meg naponta legalább 2 liter alkohol és cukormentes folyadékot! -

Részesítse előnyben a szénsavmentes ásványvizet, rostos gyümölcs és zöldségleveket, gyümölcsteát, gyógynövényekből készült teákat, lúgos vegyhatású ásványvizeket.

-

Kerülje a koffein és alkoholtartalmú italok fogyasztását!

-

A folyadék fogyasztásának fontos szerepe van a szervezet méregtelenítésében, és a fogyókúrák során is. 17

6. Fogyasszon kevesebb sót! -

Használja csökkentett nátriumtartalmú, jódozott sókat!

-

Az ételek ízesítésére kevesebb sót és több fűszernövényt használjon.

-

Részesítse előnyben az alacsony nátriumtartalmú, de kalciumban és magnéziumban dús ásványvizeket.

-

Kerülje a pácolt, füstölt húskészítményeket, sózott olajos magvakat pl. sósmogyoró, sós kekszeket, ropit.

-

Ne sózza a zöldségeket, paradicsom, paprika, retek, uborka!

-

a só túlzott fogyasztása magas vérnyomást, szív- érrendszeri betegséget, vesebetegséget okozhat.

7. Minél kevesebb adalékanyagot tartalmazó élelmiszert vásároljunk! -

A tartósítószerekkel készült ételek helyett válasszunk inkább fagyasztással, hőkezeléssel tartósított élelmiszereket.

-

A mesterséges édesítők helyett használjuk a természetes édesítőket.

-

Kerüljük a túl sok adalékanyagot tartalmazó készítményeket, mivel az érzékenyebb egyéneknél allergiát válthatnak ki. Ilyen adalékanyagok lehetnek: a stabilizátorok, emulgeáló szerek, sűrítő, zselésítő, szilárdító anyagok stb. -

E 100 -180 –színezékek

-

E 200-299 – tartósítószerek, antioxidánsok, savregulátorok

-

E 300 -399 – antioxidánsok, ízmódosítók

-

E 400 – 499 – zselésítő, sűrítő, emulgeáló anyagok

-

E 500 – 599 – savasság szabályozók, csomósodásgátlók, fényezőanyagok, vegyes adalékok

-

E 600 – 699 – ízfokozók és módosító szerek

-

E 900 – 999 – édesítőszerek, vegyes adalékok, egyéb anyagok

-

E 1000 – 1500 – egyéb segédanyagok

8. Naponta négyszer-ötször étkezzünk! 9. Étkezzünk változatosan, minél többféle élelmiszerből, különböző módon előállított ételeket fogyasszunk, így minden szükséges tápanyagot megkap a szervezetünk. 10. Együnk lassan, minden ételt jó alaposan rágjunk meg! Aki gyorsan eszik, az többet is eszik, több kalóriát fogyaszt, ami előbb- utóbb elhízáshoz vezet. 18

11. Nem mindegy, hogy mikor eszünk. A reggeli legyen kiadósabb, az ebéd közepes mértékű, este pedig könnyebb vacsora következzen. Este a zsírok lebontása lassul, a fizikai aktivitás kisebb, ezért az este elfogyasztott ételből több raktározódik.

Megfelelő mozgás, fizikai aktivitás Napi elfoglaltságaink egyre kevesebb fizikai aktivitást igényelnek (autó, lift, elektromos fogkefe, stb. ). A fizikai aktivitás az ember alaptermészetéből adódik, de helytelen neveléssel ez a késztetés már a kisgyermekeknél megszüntethető (TV, számítógép), eltűnik a rendszeres testmozgásra való igény. Az egészség szempontjából fontos a mindennapi mozgás igényének kialakítása (séta, kocogás, futás, úszás, kerékpározás, jóga, torna, tánc, stb.). Napi fél – egy óra testedzés szükséges. A sport örömforrás és szinte minden betegség megelőzésére ajánlott.

Rendszeres mozgás, sportolás hatásai: -

Sportolással elősegítjük az izmok erősödését, a végtagízületi porcszövet és a csigolyák közötti porckorongok tápanyagfelvételét. A mozgás közben létrejövő összenyomódásuk a szivacshoz hasonló módon segíti az ízületi nedv felszívódását. Fontos a szervezet megfelelő fizikai terhelésének kialakítása, de kerüljük a túlterhelést, mert az is ártalmas.

-

A légzés mélyül, javul a szervezet oxigén ellátása.

-

A vérkeringés fokozódik, a sejtekhez több oxigént és tápanyagot juttat, ezáltal javul a szövetek regenerációja. Az erek kitágulnak, rugalmasságuk javul. a szív teljesítőképessége fokozódik.

-

A vegetatív idegrendszer harmonizálása, feszültség csökken, stressztűrő képesség fokozódik, kialakul a test és a lélek harmóniája.

-

Immunrendszert erősítő hatás.

-

Helyes testtartás kialakulása, jobb megjelenés

-

Önbizalom növekedése.

-

Jó közérzetet biztosít.

-

Optimális testtömeg elérése.

-

Növekszik az állóképesség. 19

Mozgással megelőzhető betegségek: •

(obesitas)

•

ízületi és gerinckopás (arthrosis, spondylosis)

•

szív érrendszeri betegségek

•

csontritkulás (osteoporosis)

•

gerincferdülés (scoliosis)

•

székrekedés (obstipatio)

•

stressz okozta ártalmak, feszültség

•

helytelen testtartás

A társadalomnak fontos szerepe lenne a megfelelő sportpályák, parkok, bicikli utak, futópályák építésében.

Megfelelő stressz kezelés Stressz nélküli életet nehéz elképzelni, ezért a stresszel történő együttélést kell megtanulni. A stressztűrő képességet, megfelelő stressz kezelést már gyermekkorban ki kell alakítani. A kismértékű stressz előnyös a szervezet számára, ez viszi előre az embert. Az állandó, tartósan fennálló stressz viszont károsítja az egészséget. Hatására először a fokozott stressz tünetei, később pedig a stressz-betegségek jelennek meg. A fokozott stressz tünetei:

Tartós stressz okozta betegségek:

• alvási nehézségek

ƒ gyomorfekély

• koncentrációs nehézségek

ƒ pajzsmirigy túltengés

• állandó kimerültség érzése • ingerlékenység • fejfájás • emésztési problémák

ƒ hypertensió ƒ neurózis ƒ fejfájás ƒ elhízás vagy kóros soványság ƒ cukorbetegség

• depresszió

Ismertebb stressz kezelési technikák: relaxáció, jóga, autogén tréning, sportok, természetjárás, meditáció. Fontos a feszültségek rendszeres feloldása. 20

A BETEGSÉG A betegségről szóló témakör célja, hogy 12. a tanuló ismerje a betegség meghatározását, a betegség jeleit, időtartamát 13. a tanuló felismerje az életmódban előforduló rizikófaktorokat 14. ismerje a betegségekre jellemző magatartás kialakulását A betegségnek, kórnak a felismerését, megállapítását diagnózisnak nevezik. A diagnosztika kifejezés alatt pedig a betegségek felismerésének módszertanát értjük. A diagnózis mindig a betegmegfigyelés és a vizsgálatok során alakul ki. A betegségek gyógyítása annál eredményesebb, minél korábban elkezdik, abban az időszakban, amikor még nem alakultak ki helyrehozhatatlan elváltozások. Ezért a diagnosztika célja a minél korábbi diagnózis felállítás. Fertőző megbetegedéseknél így a járvány kialakulása is megelőzhető.

A BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁT ELŐSEGÍTŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK VAGY RIZIKÓFAKTOROK A kockázati tényezők azok, amelyek növelik az egyén (csoport) valamely betegségre való fogékonyságát. Meglétük nem vezet mindenképpen betegséghez, de hosszabb időn át hatva növelik valamely betegség kialakulásának a valószínűségét (kockázatát vagy rizikóját). A rizikófaktorok jelenlétében az adott betegség gyakrabban, hiányában pedig ritkábban fordul elő. A rizikófaktorok jelenléte a betegséget megelőző állapotként értékelhető. A rizikófaktorok fennállása és a betegségek megjelenése között általában évek illetve évtizedek telnek el. Ez a hosszú időszak lehetőséget jelent a rizikófaktorok kiiktatására is, viszont egy bizonyos idő eltelte után már ezzel sem érhető el az egészség tökéletes helyreállítása.

Rizikófaktorok lehetnek: 1. Életmódbeli tényezők: -

helytelen táplálkozás

-

mozgásszegény életmód

-

kevés pihenés és alvás

-

balesetveszélyes viselkedés 21

-

hosszantartó stressz - nem megfelelő stressz kezelés pl.: • állandó veszekedések a családban (az egy éven belül létrejövő súlyos stresszhelyzetek, mint a közeli hozzátartozó halálesete, válás és a munkahely elvesztése szinte mindig valamilyen megbetegedés kialakulását eredményezi),

-

különböző függőségi állapotok (dohányzás, alkohol vagy drogabusus)

2. Környezeti tényezők: A külső környezet gyors változása állandó és felfokozott alkalmazkodásra (adaptáció) készteti az emberi szervezetet, amely erre vagy képes vagy nem képes. A természetes és mesterséges környezet okozta betegségeket civilizációs betegségeknek nevezik. 3. Genetikai tényezők: betegségekre való hajlam (cukorbetegség), öröklött betegség (vérzékenység), alkati tényezők stb. 4. Életkor: Bizonyos életkor felett megnő az egyes megbetegedések gyakorisága pl. 45 év felett nő a szív és érrendszeri, daganatos vagy krónikus megbetegedések kockázata. Fontos, hogy a lakosság ismerje a kockázati tényezőket, mert csak így tudja őket kiküszöbölni. Életünk minden pillanatában betegséget okozó ún. kórokok támadásának vagyunk kitéve. Ezekkel szemben a természet igen hatásos védekező rendszerrel (immunvédekezés) ruházta fel az embert. Az immunrendszernek fontos szerepe van a kórokozókkal szembeni védekezésben, valamint a saját megváltozott sejtjeinek megsemmisítésében (pl.: rákos sejtek). Ha a kórokozó tényezőkkel szemben az immunrendszer nem képes felvenni a harcot, akkor ezek kóros folyamatot, megbetegedést indítanak el a szervezetben. A különböző kórokozók betegséget előidéző hatása nagymértékben függ az ellenálló képességtől. Napjainkban igen gyakori az immunrendszer gyengesége, amely döntő tényező többféle megbetegedés kialakulásában. A csökkent ellenálló képesség okai: • • • •

a táplálkozási és életmódbeli hibák, a szervezet fokozódó megterhelése a környezeti károsító anyagok miatt, valamint a tartós stressz, amely fokozottan veszi igénybe az idegrendszert és a lelki életet. Az egészség szempontjából nagyon fontos az immunrendszer megfelelő működése. A hangsúlyt a gyógyszerek mértéktelen fogyasztása helyett a szervezet természetes ellenálló erőinek növelésére, a saját öngyógyító mechanizmusának erősítésére kell helyezni. Mindezt csak az egészséges táplálkozással, az életmód pozitív irányba történő megváltoztatásával, radikális életreformmal lehet elérni. A szervezetünk ellenálló képességének csökkenése megbetegedések kialakulásához vezethet. A betegséget többféleképpen jellemzik. 22

A BETEGSÉG (MORBUS) MEGHATÁROZÁSA •

az egészség elvesztése, az egyén által megélt személyes élmény,

•

adaptációs zavar,

•

diszharmónia, amely arra utal, hogy az egyén kizökkent egyensúlyi helyzetéből

•

egy jelzés, miszerint az adott egyénnek változtatni kell eddigi életmódján

•

a szervezet felépítésében és/vagy működésében átmeneti vagy tartós károsodások jönnek létre, amelyek kóros reakciókat váltanak ki.

•

A betegség nem csak egy kórfolyamat, hanem olyan állapot, amelyben csökkennek vagy károsodnak az egyén biológiai, érzelmi, intellektuális, szociális és lelki működései.

A betegnek az új helyzethez fokozottan kell alkalmazkodni, mivel: •

betegsége miatt szorongás és félelem alakul ki,

•

testképe hátrányosan változik,

•

betegsége fenyegeti szociális szerepeit, interperszonális kapcsolatait, a társadalomban elfoglalt helyét valamint az egzisztenciális helyzetét.

•

önértékelése romlik.

A BETEGSÉG JELEI A betegségek tünetekben (symptoma) nyilvánulnak meg. A tünetek a szervezetet ért károsító hatások megnyilvánulásai, amelynek: •

egy részét a beteg maga is észleli

•

egy része csak megfelelő vizsgálattal deríthető ki.

Panaszoknak nevezik a beteg által észlelt tüneteket, amelyek lehetnek objektívek és szubjektívek. Objektív panasz: amelyet a betegen kívül a vizsgáló orvos is észlel (kiütés, cyanosis, szapora pulzus, zörej, bőrpír). 23

Szubjektív panasz: csak a beteg érzi, az orvos nem tudja érzékelni vagy mérni, ilyen például a fájdalom, hányinger vagy a zsibbadás. A tüneteknek csak egy kis része nyilvánul meg panaszokban. Panaszt nem okozó tüneteket is ismerünk, mint a májnagyobbodás, szívzörej. Az egyes megbetegedésekre jellemző tünetek együttesét syndromának nevezik. Kardinális tüneteknek vagy vitális paramétereknek nevezik a pulzus, a vérnyomás, a légzés, és a testhőmérséklet adatait. Atípusos tünetekről akkor beszélünk, ha a betegség nem a rá jellemző, hanem attól eltérő tünetekkel jelentkezik pl.: szívinfarktusnál hányingerre panaszkodik a beteg. A betegségek legtöbbször valamely szervre vagy szövetre korlátozódnak (tüdő, gyomor, izomszövet, ízület stb.).

A BETEGSÉG VAGY KÓRLEFOLYÁS SZAKASZAI (fertőző megbetegedéseknél)

1. Lappangási szakasz (incubatio): a kórokozó behetolásától az első tünetek megjelenéséig tart. 2. Bevezető szakasz (prodroma): általános tünetek jellemzik, mint gyengeség, rossz közérzet, fejfájás, hőemelkedés, vörösvértest süllyedés gyorsulása. 3. Kifejlődés szakasza (manifestatio): a betegségre jellemző tünetek megjelenése alapján felállítható a diagnózis. 4. Kimeneteli időszak: A betegség végződhet teljes gyógyulással (szanáció), részleges gyógyulással, ilyenkor organikus vagy funkcionális defectus marad vissza, vagy legrosszabb esetben halállal.

A BETEGSÉGEK IDŐTARTAMA A betegségek időtartamuk és tüneteik alapján lehetnek: 1. Heveny (akut) megbetegedések: hirtelen, heves tünetekkel jelentkező, rövid ideig (2 – 4 hétig) tartó megbetegedés, amely végződhet teljes gyógyulással, maradandó anatómiai vagy funkcionális elváltozást okozhat, krónikussá is válhat vagy rosszabb esetben halállal (mors vagy exitus letalis) végződhet. Jellemző a fertőző megbetegedésekre. 2. Félheveny (subakut) kórfolyamatok: kezdete megegyezik az akut betegségekével, de a lefolyása, időtartama elhúzódó 2-3 hónapig is tarthat. A tünetek kevésbé hevesek. 24

3. Idült (krónikus) megbetegedések: lassú lefolyású, sokszor akut megbetegedés következményeként jelentkezik, tünetei enyhébbek, jellemző a nyugalmi időszakok és a fellángolások váltakozása. 3 hónapnál tovább, évekig vagy a beteg élete végéig tarthat. Ilyen például a krónikus sokízületi gyulladás. Gyakoriságuk a 45. életév után jelentősen növekszik. Spontán módon nem gyógyulnak meg, hosszabb fennállás után gyakori a rákos elfajulás.

BETEGSÉG-MAGATARTÁS A beteg emberekre jellemző viselkedést betegség-magatartásnak nevezik. A betegek legtöbbször a betegség-magatartás öt szakaszán mennek keresztül: -

1. szakasz - a tünetek észrevétele

-

2. szakasz - a beteg szerep vállalása,

-

3. szakasz – az egészségügyi ellátás igénybevétele

-

4. szakasz – függőségi helyzet, a beteg az egészségügyi szakemberekre bízza magát, felmentést kap a munkahelyi és otthoni feladatok teljesítése alól

-

5. szakasz – gyógyulás és rehabilitáció

Minden beteg kialakít egy rá jellemző szubjektív viszonyulást a betegségéhez, amely lehet: reális, tagadó, közönyös, túlzó és betegségkereső.

25

AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE Ennek a témakörnek az a célja, hogy: • a tanuló ismerje és értelmezze az ember és környezete közötti összefüggéseket valamint az ökoszisztémát érintő aktuális változásokat •

ismerje a klíma-felmelegedés jellemzőit és következményeit

A naprendszerben a Föld az egyetlen bolygó, amely az ember létezését lehetővé teszi. Nincs olyan tárgy vagy anyag a természetben, amely önmagában, a környezetétől függetlenül létezne.

AZ ÉLET JELLEMZŐI Az élet: -

életjelenségeken alapszik,

-

folytonos alkalmazkodás a környezet változásaihoz,

-

az anyag különleges mozgásformája,

-

folytonos anyagcsere a környező külső természettel.

Az élőlények változnak és változásaik jórészt a környezet módosulására létrejött reakciók. Az élőlény környezetével folytonosan kicseréli anyagait, táplálkozik, lélegzik stb., vagyis anyagcserét folytat. A természetben ismeretes az anyagok körforgása, pl. a víz körforgása jól megfigyelhető. Minden élőlény nyílt rendszer, a fennmaradásához a külvilágból folytonosan anyagokat (energiát) kell felvennie. Az ökológia az a tudományág, amely az élőlények és a környezet kölcsönhatásait elemzi. A humán ökológia pedig ezen belül az ember és környezetének kapcsolatát vizsgálja.

ÖKOSZISZTÉMA Ökoszisztéma alatt értjük az élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszerét, amely bizonyos mértékű önszabályozásra képes. Az élettelen környezet a benne kialakult növény és állatvilággal kölcsönhatásban van, köztük folyamatos anyagcsere folyik. 26

Az ökoszisztémák a következő elemekből állnak: 1. élettelen anyagok (pl. víz, szén-dioxid, nitrogén. foszfor, különböző sók stb.), 2. termelő szervezetek, amelyek szervetlen anyagokból nagy energiatartalmú szerves vegyületeket állítanak elő, 3. fogyasztó szervezetek 4. lebontók (baktériumok és gombák), az elhalt szervezetek szerves anyagait bontják le. Az ökoszisztémákat az emberi behatás alapján három csoportba lehet sorolni: - természetes - ember által befolyásolt (félkultúr) - művi (kultúr) ökoszisztéma Az ökoszisztémában a nem megfelelő emberi beavatkozás nehezen helyrehozható károkat okozhat. A civilizáció kialakulása, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és a városok kiépítése erőteljesen beavatkozott a Föld ökológiai rendszerébe. A közlekedés jelentős környezetszennyező tényezővé vált, az ipar úgyszintén, különösen a nehézvegyipar, a gyógyszer- és növényvédőszeripar, műanyagipar valamint az elektromos készülékek nagy mennyiségben gyártó ipar. Napjaink központi problémája a környezetszennyezés, a környezet pusztulása, az üvegházhatás valamint ezek károsító hatása az emberi szervezetre.

A KLÍMA-FELMELEGEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A klíma felmelegedése több következménnyel járt: -

a Föld átlagos hőmérséklet-emelkedése,

-

erős ultraviola sugárzás,

-

a csapadék és talajnedvesség kedvezőtlen megváltozása

-

aszályos évek növekedése

-

szélsőséges időjárás

-

a megváltozott klímát nem bíró növények kipusztulása,

A környezet a környezeti elemek rendszeréből áll. Környezeti elem alatt a földet, a vizet, az élővilágot valamint az ember által épített mesterséges környezetet értjük. 27

A természeti környezet a társadalom létezésének szükségszerű feltétele. Az emberiség létszáma rohamosan megnövekedett az utóbbi évtizedekben, jelenleg meghaladja a 6 milliárd főt. Az egyre növekvő népesség egyre több élelmiszert és ipari terméket igényel. A túlnépesedés a Föld eltartó képességének korlátozottsága miatt jelent igen súlyos problémát. A Földön sohasem éhezett annyi ember, mint napjainkban, 1 -1,2 milliárdra becsülik a hiányosan táplálkozók számát. Az ember és környezete kölcsönhatásban él egymással. A környezet állandóan változik, egyre szennyezettebbé válik. Az ember károsítja, szennyezi környezetét, az ökoszisztémát, a károsodott ökoszisztéma pedig visszahat az emberre, károsítja szervezetét, új betegségek jönnek létre, növekszik a tumoros betegek száma stb. Az emberi szervezet a kisebb változásokhoz tud alkalmazkodni, képes azokat kompenzálni, ha viszont túl nagy vagy túl gyors a környezet változása, akkor nem képes az adaptációra. A természetes és/vagy mesterséges környezet által kiváltott betegségeket civilizációs betegségeknek nevezik. A környezeti noxák fokozott adaptációra kényszerítik az emberi szervezetet, amire nem képes minden esetben. A Földön ma már ritka az emberi beavatkozástól mentes terület, egyre jobban terjednek az ún. kultúrsivatagok vagyis nagy iparterületek, nagyvárosok, ahol az ökológiai egyensúly nem tartható fenn.

28

KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Ennek a témakörnek az a célja, hogy: -

a tanuló megismerje a környezetszennyezés formáit és következményeit

-

ismerje a hulladékkezelés környezetvédő formáit, és a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeit

A környezet nagymértékű szennyeződése az ipari forradalommal indult meg és a kibocsátást korlátozni hivatott intézkedések ellenére napjainkban is egyre fokozódik. Az emberiségre és a földi élővilágra gyakorolt hosszú távú hatásait felbecsülni sem tudjuk. -

A környezetszennyezésről akkor beszélünk, ha az ember tevékenysége során a környezeti elemeket hátrányosan megváltoztatja, károsítja, amellyel egyben az emberi életkörülményeket is rontja. Környezetterhelésnek nevezzük valamely anyag kisebb mennyiségben történő kibocsátását a környezetbe. A környezetszennyezés pedig a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelését jelenti. Környezetkárosításról akkor beszélünk, ha a szennyezés a környezet valamely elemének tulajdonságait oly mértékben változtatja meg, hogy azok természetes állapota csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre.

A környezetszennyezés folyamata: - a szennyező források kibocsátó tevékenységétől (emisszió) indul, - terjedés (transzmisszió) révén jut el az emberi szervezetbe vagy a környezet valamely elemébe, - ahol kifejti károsító hatását, amely a szennyezés mértékétől függ. A szennyező források lehetnek: • ipar •

mezőgazdaság

•

közlekedés

•

települési jellegűek stb.

A szennyezőanyag kibocsátásának jellege lehet: - helyhez kötött (gyártelep) - mozgó, pontszerű - mozgó kiterjedt A kibocsátás gyakorisága szerint lehet: •

időszakos,

•

folyamatos, egyenletes szennyezés 29

A környezetszennyezés elhárítására alkalmas megoldások a következők lehetnek: - a káros emissziók csökkentése vagy kiküszöbölése (bezárás) - hulladékszegény, ill. hulladékmentes technológia alkalmazása - a káros emissziók kilépésének megakadályozása, pl. szennyvíztisztító alkalmazásával - a káros emissziók továbbjutásának megakadályozása pl. erdők telepítése, magas kémények építése, védőfal építése, por, zajvédelem A környezetszennyezés valódi okai: -

gazdasági érdekeltség hiánya az önköltségnövelő, soha, vagy csak lassan megtérülő környezetvédelmi ráfordításokkal szemben (alacsony büntetési összeg) környezetközpontú szemlélet, etika hiánya

Az EU-hoz történt csatlakozás következtében alkalmazkodni kellett annak környezetvédelmi védelmi előírásaihoz is. A környezeti károsító anyagok egyszerre kis dózisban jutnak a szervezetbe ezért ezeket ún. mikrotoxikus anyagoknak is nevezik. Károsító hatásukat viszont évtizedeken vagy egy egész életen át kifejtik, úgy, hogy a szervezetben lerakódnak, felhalmozódnak, hatásuk összegződik.

A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS FORMÁI -

Levegőszennyezés

-

Az élővizek szennyezése

-

A talaj szennyezése

-

Hulladékok szennyező hatása

LEVEGŐSZENNYEZÉS A civilizáció a légkör összetételét erőteljesen károsította. Magyarország levegőkörnyezeti állapota rossznak mondható. A közlekedés, az ipari üzemek hatalmas mennyiségben bocsátanak ki a környezetre káros gázokat, a háztartások levegőszennyező tevékenysége, fűtési rendszerek és a mezőgazdaság olyan anyagok tömegét juttatta a légkörbe, amelyek globális, az egész földgolyóra kiterjedő éghajlati változásokat eredményeztek. Ezek a levegőkörnyezeti változások az ember egészségét is veszélyeztetik.

A levegőben előforduló egészségkárosító anyagok A szennyező anyagok leginkább gőzök, gázok, por, füst, korom, kórokozók formájában találhatók: •

kén-dioxid és kén-trioxid: (szénnel működő erőművek, kőolaj-feldolgozók, szénfűtésű lakások kéményeiből, közlekedés során energiahordozó üzemanyagok égésekor szabadul fel (kipufogógáz) →vízzel kénsavat alkot → savas esők keletkeznek),

30

• szén-monoxid, szén-dioxid: (a városi levegő szennyezői, fűtési idényben jelentősen felszaporodik, erőművek, olajfinomítók, vulkánokból és kipufogógázból szabadulnak fel), • nitrogén-oxidok: (vegyi gyárak, földgázt használó hőerőművek, háztartások (kazánok, konvektor), kipufogó-gázokból, → esővízben oldódva savas esőt eredményeznek, napfény jelenlétében fotokémiai reakciókba lépnek és ózon keletkezik), • szilárd részecskék: korom, pernyék, azbesztrostok, por, az iparból, a talajból, a háztartásokból jutnak a levegőbe, leülepednek a vizekre, talajra, növényekre → a táplálkozási lánccal az emberbe kerülnek, ( a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szállópor a legveszélyesebb, bitumenporaz aszfaltról felvert por, gumiabroncsok kopásából származó részecskék, fékbetétek kopásából származó por –rákkeltőek) • fémek: (ólom, higany, arzén– vegyipar, hőmérőgyártás, fogászati amalgám, vulkáni porok, az ipari szennyvízzel a tengerekbe kerül → halakban felhalmozódik) • policiklikus szénhidrogének: (pl. benzpirén – daganatkeltők, alumíniumipar, gépkocsik, repülőgépek a kibocsátók • freonok: (hűtőgépgyártás, spray-k, légkondicionálók) • a levegőben számos biológiai komponens is lehet → baktériumok, mikrogombák, spórák, pollenek, vírusok a légutakon keresztül vagy sebekbe jutva betegségeket, allergiát, asztmát okozhatnak, A kibocsátott gázok sorsa A legtöbb gáz elhagyja a légkört. A vízben oldhatatlan gázok egy része szétterjed a légkör legalsó 10–15 km-es rétegében. A vízben oldható gázok feloldódhatnak a vízcseppekben, felhőkben, majd ezután eső, köd, formájában a földfelszínre kerülnek. A levegő-szennyezettség mértéke gyakran az EU normák felett van. Ilyenkor szmogriadót rendelnek el, ami a gépjárműforgalom korlátozását jelenti Budapest egész területére. E szerint a naptár szerinti páratlan napokon csak a páratlan rendszámú járművek, míg a páros napokon csak a páros és a 0-ára végződő rendszámú járművek közlekedhetnek (a rendszámtábla utolsó számjegye számít). A levegőszennyezés következményei: •

üvegházhatás

•

a magaslégköri ózonréteg vékonyodása

•

savas esők megjelenése, a talaj savasodása

•

szmog keletkezése

•

az élővilág károsodása, egészség-károsodások (krónikus bronchitis, légcsőhurut, asztma, allergia, tüdőtágulás) 31

Üvegházhatás Okai: a freontartalmú hajtógázok, klórtartalmú vegyületek, főleg a hűtő és klímaberendezésekben, aeroszolokban találhatók → a magaslégköri ózonréteg elvékonyodását, és ezáltal az UV sugárzás fokozódását hozzák létre (a magaslégköri ózon normál esetben kiszűri a Napból érkező UV-B sugárzás 90 %-át ) Üvegházhatás lényege: a Nap által felmelegített földfelszín az energiát infravörös sugárzás formájában bocsátja vissza. Az infravörös sugárzás egy részét azonban egyes légköri gázok (szennyező anyagok: vízgőz, CO2, metán, stb.) elnyelik, az így megfogott energia melegíti a Földet. Az átlaghőmérséklet további növekedése maga után vonja a sarki jégsapkák elolvadását, a tenger szintjének emelkedését és a part menti területek víz alá kerülését. A magaslégköri ózonréteg vékonyodása Az ózon a Föld légkörében két helyen található, egyrészt a felszín közelében, ami elsősorban a közlekedés káros hatásaival hozható összefüggésbe, és szennyezőanyagnak minősül. Másrészt az ózon megtalálható a magas légkörben is, ahol fontos szerepe van az UV-B sugárzás nagyobb mennyiségének kiszűrésében, elvékonyodása igen káros következményekkel járhat (még több UV sugárzás miatt), mint pl. bőrrák, szürkehályog kialakulása.

Szmog Kedvezőtlen időjárási tényezők hatására füsttel telített köd vagyis szmog keletkezik. Két típusa ismert: 1. Oxidáló típusú (Los –Angeles-i vagy fotokémiai) szmog: autóutakhoz kötődik , elősegíti az erős napsugárzás. Nitrogén-oxid, szén-monoxid, szénhidrogének UV-sugárzás hatására reakcióba lépnek és ózon, hidrogénperoxid, salétromsav stb. keletkezik. Hatásai: ingerli a légutakat, szemirritáció, köhögés, fejfájás, torokfájás, légzési nehézség, asztmás roham, az ózon gátolja a tüdőben a macrophagok fagocitózisát. A növények is károsodnak. 2. Londoni típusú szmog: főleg télen jön létre (fűtés miatt), ha magas a páratartalom és szélcsend van. A szennyezett levegőnek magas a szénmonoxid tartalma. Ha a város fölé meleg légréteg borul lenyomja és helyben tartja a hideg füstös levegőt, mindezt köd kíséri. A ködszemcsékben egy kémiai reakció játszódik le és kénsav keletkezik aminek a következménye a savas eső. Hatásai: kötőhártyagyulladás, fejfájás, köhögés, nehézlégzés, hasi görcs, mellkasi fájdalom. 32

Szmogra fokozottan érzékenyek: idősek, csecsemők, légúti és akut betegségben szenvedők. Az emberek többsége érzékeny a frontokra. A légköri viszonyok gyors változását időjárási frontnak nevezzük. Ilyenkor két különböző tulajdonságú légtömeg (légnyomás, hőmérséklet, páratartalom) érintkezik.

Fronthatások 1. Melegfront hatásai: • idegrendszerre hat, a szimpatikus idegrendszer túlsúlyba kerül, idegesség, ingerlékenység, ideggyulladásos panaszok fokozódása, koncentráló-képesség csökkenése, fejfájás, depresszió jellemző, • keringési rendszer elváltozásait provokálja: vérnyomás emelkedik, nő a thrombosisok száma, agyvérzés gyakoribb. • teljesítménycsökkenés 2. Hidegfront hatásai: • idegrendszer működése csökken, paraszimpatikus túlsúly alakul ki, a reakcióidő megnyúlik, gondolkodás lassul, • vérnyomás csökken, coronáriás erek szűkülnek, anginás panaszokat okozhat, görcskészség fokozódik, thrombosis gyakoribb, szaporodnak a szívrohamok • légúti panaszok fokozódnak, szaporodnak az asthmás rohamok, • ingerlékenység, • nő a szülések száma,

AZ ÉLŐVIZEK SZENNYEZÉSE A tiszta víz alapvető feltétele az emberi életnek. Az emberiség meghosszabbodott élettartamának fő oka a tiszta ivóvíz, mosogatóvíz és fürdővíz. A föld felszínének 71 %-át víz borítja, ezen kívül víz található a földkéregben és a légkörben is, de édesvízként csak kis mennyiségben áll rendelkezésre. A Föld vízkészletének csak 0,1 %-a alkalmas ivóvíznek. A vízben élő élőlényeknek is oxigénre van szükségük. A víztömeg mozgása fokozza az oxigéntartalmat, a tavak és folyók hullámai, örvényei a vízbe keverik a légköri oxigént. Ha a víz hőmérséklete nő, akkor csökken az oxigéntelítettsége. A vízben található szerves szennyező anyagokat aerob (oxigénigényes) baktériumok bontják le, így biztosítva a víz öntisztulását. 33

A vizek öntisztulása A víz képes önmagát megtisztítani a szennyező anyagoktól, úgy, hogy a vízben található mikroszervezetek a Nap UV-sugárzásának segítségével, lebontják a szerves szennyeződéseket és ezekből egyes anyagokat felhasználnak a saját szervezetük működéséhez. A természetben előforduló vizek lehetnek: 1. Tiszta vizek: - felszíni vizek (élővizek): folyók, tavak - felszín alatti vizek: - talajvíz (felszínhez közeli) - rétegvíz (mélységi víz): a talajban mélyen, két vízátnemeresztő réteg között található, egészséges ivóvíz csak innen nyerhető pl. ásványvíz 2. Szennyvizek A víz minőségét meghatározó tényezők: •

a víz kémiai tulajdonságai: pH, oxigéntelítettség

•

fizikai tulajdonságai. pl. hőmérséklet, átlátszóság

•

biológiai és mikrobiológiai jellemzők: kórokozók mennyisége, toxicitás, algaszám

•

radiológiai jellemzők: cézium, stroncium szint

Az egészséges ivóvíz minőségi követelményei -

hűvös, 12 0C körüli legyen,

-

jó ízű,

-

tiszta, színtelen, szagtalan

-

ne legyenek benne kórokozók és egészséget károsító szennyező anyagok

-

megfelelő legyen a jód és fluortartalma

Régebben a vezetékes ivóvizet klórgázzal fertőtlenítették, amely más anyagokat toxikussá alakíthat át, egészségkárosító, rákkeltő hatása is lehet. Ma már a klórgáz helyett elkezdték a drágább, de ártalmatlan ózon-kezelést. Egy ember napi ivóvízigénye: 2-3 liter, egy napi vízhasználata: kb. 250 liter (fürdés, mosakodás, stb.) 34

A vizek szerves szennyeződéseinek forrásai: •

papíripar

•

húsüzemek

•

élelmiszeripar

•

szennyvíztisztító telepek

•

élővízbe vezetett csapadékcsatornák

•

mezőgazdasági területek

•

állattartó telepek

Felszíni vizeket szennyező anyagok a.) Kémiai szennyezés: vizeink 95%-a már szennyezetten jön külföldről - Szervetlen anyagok: nehézfémek: higany, ólom, nikkel, cink, kadmium, réz, ammónia, cián - Szerves anyagok: •

olaj → szennyező források: finomítók, ipartelepek, hajók, háztartások Az olaj szétterül a víz felszínén, nagy területet beborítva, gátolja az UV-sugárzás és az O2 vízbe jutását, ezáltal a vízi élet pusztulását okozza→ megszűnik a víz öntisztulása

•

növényvédőszerek, (permetszerek): eltávolításuk nehézkes, lebomlásukhoz több hónap vagy év szükséges

•

műtrágyák: főleg a bennük lévő foszfor és nitrogén károsít, a nitrát a csecsemőkben methaemoglobinaemiát okoz, a foszfor a vizekben algásodást vált ki

•

istállótrágya

•

detergensek : mosóporok, tisztítószerek A detergensek a felére csökkenti a víz O2 felvételét, ezáltal lassítják az öntisztulását. Ezen kívül a vizeken habréteget hoz létre, amely leoldja a vízimadarak tolláról a zsírt, és az elsüllyedésüket, fulladásukat okozza. A detergensek elősegítik a vízoldhatatlan szennyanyagok bejutását az élő sejtbe. 35

b.) Fizikai szennyezés: - radioaktív sugárzó anyagok bekerülése a vízbe - hőszennyezés: pl. erőművek hűtővize c.) Biológiai szennyezés: kórokozók bejutása pl. Coli –baktérium

Felszín alatti vizeket szennyező anyagok: • Talajvíz szennyezők: a leszivárgó csapadékvíz, emésztők szennyvize károsítja • Rétegvíz szennyezői: - nátrium (a WHO által előírt határérték: 200 mgNa/ liter), - arzén (nem emberi szennyezés következménye, a mélyebb rétegekből tör fel az arzén)

A szennyezett víz hatása az ember egészségére -

Nitráttartalmú kútvizek – csecsemőkori methaemoglobinaemia ( a methemoglobin nem képes az O2 szállítására) Az ivóvíz mangán és vasszegénysége + klórozás → anaemia kialakulása Jódszegény ivóvíz - golyva kialakulása Nagy mennyiségű fluor és az arzén strumigén anyagok - golyva kialakulása A vizek keménysége → epe és vesekövek Klórozott szénhidrogén tartalmú víz → krónikus májbetegség Magas nátrium tartalom → hypertónia Magas fluortartalom →10-12 éves kor előtt a fogakon foltos fogzománc mutatkozik, idősebbeknél a csontokat károsítja, fokozott elmeszesedést okoz. Magas arzén tartalomú víz → bőrtünetek , lábszár bőrének barna elszíneződése, hajhullás, májduzzanat Higanymérgezés → idegrenszer károsodása Kadmium mérgezés → csigolyák felritkulása, összeroppanása Rosszindulatú daganatot okozó anyagok: benzpirén, klórozott szénhidrogének, nitrozaminok, arzén radioaktív izotópok, stb • nitrátok→ emésztőszervi daganatok gyakoribbak • magas radon tartalom → tüdőrák gyakorisága megemelkedik • rádium → leukaemia, emlő és hólyagtumorok, gyomordaganat • azbesztszennyezés a vízben → gyomor, hasnyálmirigy, nyelőcső, vékonybél-daganatok száma nőtt Keress az interneten anyagokat a Rába szennyezésvel kapcsolatosan! Milyen szennyezés érte, milyen károsodás alakult ki? Az utóbbi időben mit építettek a Rábánál?

36

A TALAJ SZENNYEZÉSE A fent említett szennyeződések nem csupán a vízkészletet, hanem a talajokat is érintik. A szennyezések az iparból, mezőgazdaságból, a háztartásokból, a közlekedésből az illegális hulladéklerakókból a levegővel vagy a vízzel jutnak a talajba. A talajok elszennyeződése meggátolja azok termőföldként történő hasznosítását, a szennyezés tovaterjedése a felszín alatti vízkészletet is károsítja.

Talajszennyező anyagok 1. Szervetlen talajszennyező anyagok: - leggyakrabban a nitrogén, foszfor és kálium kerülhetnek túlsúlyba, túlzott műtrágyázás, állattartás, szennyvíz szikkasztása során, - fluor-alumíniumkohók, - cianid-galvánüzemek, - mangán-kohók mellett, - ólom – közlekedési utak mellett fordul elő 2. -

Szerves talajszennyező vegyületek: detergensek: mosószerek, tisztítószerek → a talaj mikroorganizmusait pusztítják, fokozott műtrágyahasználat → a talaj nitráttartalma nő, növényvédőszerek , permetszerek, rovarirtószerek, → toxikus hatás pl. DDT, olaj, fenol és kerozin szennyezés→ repülőtereken a kifutópálya közelében, volt szovjet laktanyákban a kerozin bekerült a talajba, üzemanyag tárolók közelében - állati, emberi ürülék, szennyvizek → Coli baktérium, egyéb baktériumok pl. tuberculosis, Clostridium, féregpete, A talajszennyező anyagok az emberi szervezetbe a táplálkozási láncon keresztül juthatnak be. A védekezés eszköze a megfelelő mezőgazdasági technológiák alkalmazása, valamint az erdőirtások korlátozása, ill. az erózió által veszélyeztetett területek erdősítése, megfelelő szennyvízkezelés.

HULLADÉKOK SZENNYEZŐ HATÁSA Hulladék fogalma: hulladék alatt értjük az ember élete, munkája során keletkező, az egyén számára fel nem használható, feleslegessé vált anyagokat.

A hulladékok egészségkárosító hatását elősegítő tényezők: - a hulladékok felhalmozódása a lakóterületeken, - nem megfelelő hulladékkezelés - az eltávolított hulladék nem megfelelő ártalmatlanítása A hulladékok különfélék lehetnek: • ipari, • mezőgazdasági, 37

• háztartási, • veszélyes, fertőző stb. A hulladék szennyezheti a talajt, az élővilágot, a talajvizet, hatalmas környezeti károkat okozhat.

A hulladékok megfelelő kezelése 1. a hulladékok gyűjtése, szállítása köztisztasági hivatalok végzik, szemétdíj ellenében 2. a hulladékok ártalmatlanítása és végleges elhelyezése: - elhelyezés szilárdhulladék lerakóhelyen, - komposztálás, - hulladékégetés és egyben energiatermelés - biogáz előállítása Háztartási hulladékok komposztálása: Az előzőleg különválogatott szerves anyagokat tartalmazó hulladékot mikroorganizmusok oxigén jelenlétében lebontják szervetlen és szerves anyagokra. Biogáz előállítása: oxigénmentes lebomlással történik, először egy savas erjedés, majd a szerves anyagokat egy baktériumcsoport lebontja szén-dioxidra, metánra és egyéb gázokra. A biogáz (metán) energiát szolgáltat. Hulladékok kezelése A hulladékok kezelésével kapcsolatos fontos teendők: - a szelektív hulladékgyűjtés - az újrahasznosítás A nagyobb városokban a szétválogatott hulladékot (üveg, papír, fémek, műanyag palackok, használt elem) hulladékgyűjtő udvarokban (speciális gyűjtőedényekben) lehet elhelyezni. Háztartási veszélyes hulladékok: szárazelemek, akkumulátorok, gyógyszerek, fáradt olaj, sütőzsiradék, növényvédő permetszerek, fénycső, izzó, festékek, lakkok. Hasznosítható hulladékok, amelyeket külön érdemes gyűjteni: papír (kartonok, fehér, színes), üveg (fehér és színes), műanyagok (flakonok, fóliák), textíliák, fémek és a komposztálható szerves hulladékok (falevél, fű, stb.). A nagyobb darabokat, mint a bútorok, háztartási gépek lomtalanítás során szállítják el.

38

KÖRNYEZETVÉDELEM Ennek a témakörnek az a célja, hogy: -

a tanuló tudja definiálni a környezetvédelem fogalmát

-

ismerje a környezetvédelem területeit

-

képes legyen összehasonlítani a hagyományos és a megújuló energiákat

-

ismerje az energiatakarékosság területeit

Környezetvédelem fogalma: -

olyan összehangolt társadalmi, gazdasági, tevékenységek összessége,

-

amelyek célja a bioszféra megőrzése, a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károsodások mérséklése, megszüntetése valamint az eredeti állapot helyreállítása.

-

Az ember és a környezet megóvása mindenfajta emberi szennyező és károsító hatástól.

Fontos szempont a mesterséges környezet olyan módon történő kialakítása, hogy az harmóniában legyen a természeti környezettel. A környezetvédelem nem csak védekező jellegű tevékenység, hanem magába foglalja a tervszerű környezetfejlesztést is. A környezetvédelem fontos területe a gazdaság, a környezetvédelmi oktatás, a környezetvédő tudat kialakítása. Figyelembe kell venni, hogy a belső indítékok által motivált környezetvédő cselekvés hatékonyabb a külső kényszernél. Mindezek mellett szükség van környezetvédelemi törvényekre, jogszabályokra valamint nemzetközi egyezményekre, megállapodásokra is.

A környezetvédelem célja: -

a környezetvédelem elsődleges célja az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása,

-

a környezeti ártalmaktól megvédjék az embert

-

egészséges tiszta települések kialakítása: biztosítani a jó ivóvizet, a tiszta levegőt, a nem szennyezett talajt, a hulladékok eltávolítását, a zaj kiszűrését, a veszélyes sugárzások megszüntetését.

-

természeti értékeink megfelelő kezelése 39

A KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSOK ALAPELVEI -

A megelőzés elve: a megelőzés az ártalmak keletkezésének megelőzésén alapul.

-

Harmonikus fejlesztés: a környezetvédelmi és más célú tevékenysége érdekeinek felismerése alapján arra kell törekedni, hogy ne egymást akadályozóan, hanem összehangoltan, egymás érdekeit szem előtt tartva alakítsák ki a fejlesztéseket.

-

Helyettesítés elve: új ipari létesítményeknél a kevésbé környezetterhelő anyagokat, technológiákat kell választani, illetve a már meglévő üzemeknél, a régit kevésbé károsakkal kell felváltani.

-

A környezetvédelem tervszerű átalakítása: melynek országos, regionális és helyi szinten egyaránt működnie kell. Ehhez megfelelő környezetpolitika és erre épülő környezetvédelmi stratégia szükséges. Ezeket jogszabályokban is meg kell jeleníteni. Ennek a gyakorlati megvalósulását a nemzeti és az önkormányzati környezetvédelmi programok teszik lehetővé.

-

Együttműködés elve: a környezetvédelemmel kapcsolatos jogok és kötelezettségek akkor érvényesülnek legjobban, ha az érintettek együttműködnek, közösen állapítják meg a kereteket, szabályokat. Ennek vannak nemzetközi vonatkozásai is.

-

A környezetkárosító felelőssége, a szennyező fizet elv: a szennyező felelőssége magában foglal mindenfajta helytállási kötelezettséget: a bírság fizetését, a tevékenység korlátozását és a helyreállítási kötelezettséget.

-

Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság elve: mindenkinek joga van a környezet állapotának, az egészségre gyakorolt hatásának a megismerésére.

-

Társadalmi részvétel joga és kötelezettsége: a társadalom egésze és egyénei nemcsak a környezeti ártalmak okozói, hanem elszenvedői is, így nem maradhat el bevonásuk a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben, döntésekben, a tervek megvalósításban, ellenőrzésben sem.

KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI • Levegőtisztaság-védelem • Vízminőség-védelem • Talajvédelem. • Zajártalmak elleni védekezés, • A megfelelő hulladékkezelés • Természet-, és tájvédelem. 40

Napjaink válságos helyzetében, amikor az állami források korlátozottak, a társadalom tehervállalása is véges, a környezetvédelmi célok között prioritásokat kell meghatározni. Ezeket a kiemelt feladatokat (elsőbbségi sorrendet) találhatjuk az EU hatodik környezetvédelmi akcióprogramjában: -

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és légköri koncentrációjuk olyan szinten tartása, amelynek eredményeképpen az éghajlat visszafordíthatatlan változásai, az időjárási anomáliák még időben megelőzhetők, visszaszoríthatók.

-

A természeti és biológiai sokféleség megőrzése, ökológiai eltartó-képesség fenntartása.

-

Az egészséget fenyegető veszélyekről való tájékoztatás (környezetbiztonság, élelmiszerbiztonság, járványok kitörése, stb.).

-

A természeti erőforrások felelősségteljes használata, energiatakarékosság és a hulladékok minél teljesebb körű hasznosítása.

A környezetvédelem fontos feladatai: 1. Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Átállás környezetbarát üzemanyagokra:

Bioüzemanyagok használata Az energetikai nyersanyagok közül üzemanyag célú felhasználásra alapvetően két növénytípus jöhet számításba: az olajnövények és azok a magas cukor- és keményítőtartalmú haszonnövények, amelyek erjesztéséből alkohol állítható elő. Az olaj- és a növényekből előállított üzemanyag használható a hagyományos üzemanyagokba (dízel, benzin) keverve, de tisztán a motorba adagolva is. Biodízel A legkedvezőbb tulajdonságú olajnövények közé sorolhatjuk a repcét és a napraforgót, az ezekből kinyert olajból megfelelő eljárásokkal biodízelt készítenek. Bioetanol A motoralkoholok közül a világon a legelterjedtebben alkalmazott bioüzemanyag a bioetanol (víztelenített alkohol). A bioetanolt használhatják a kőolaj alapú üzemanyag helyettesítőjeként, vagy a benzinbe keverve. A bioetanol azért bioüzemanyag, mert növényi eredetű, alapanyaga alapvetően kétféle lehet. Készülhet mezőgazdasági terményekből (búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, cukornád) vagy cellulóz tartalmú biomasszából (növényi eredetű szálak, rostok). Ez utóbbi eljárás azonban kevéssé elterjedt. A motorokban felhasznált biodízelnek igen kedvezőek a kipufogógáz-értékei. A kőolaj ma még minden biomassza eredetű üzemanyagnál olcsóbb. 41

2. A környezettudatos energiafelhasználás szemléletének kialakítása: Energiatakarékosságot és az energiafelhasználás hatékonyságát szolgáló eszközrendszer kialakítása. A fogyasztók széleskörű tájékoztatásával (pl. tudatformáló és ismeretterjesztő kampányok, energiahatékonysági tanácsadó hálózatok kialakítása, öko-címkézés, stb. 3. Szelektív hulladékgyűjtés 4. Megújuló energiaforrások használatának ösztönzése: Az energiahordozó nyersanyagok nem állnak korlátlanul a rendelkezésünkre. A meg nem újuló, fosszilis energiahordozók meglehetősen végesek. Elégetésük a légkört terheli, hozzájárul az üvegházhatás kialakulásához. Várható kimerülésük és környezetszennyező hatásuk miatt a megújuló erőforrások jelentősége felértékelődött. • napenergia hasznosítása • szél energia hasznosítása • geotermikus energia • biogáz • vízenergia •

bioüzemanyagok

A napenergia leginkább a napsütötte mediterrán, ill. sivatagi országok számára jelent megoldást, míg a szél energiájának hasznosításához közel állandó erejű és irányú szélre van szükség, Magyarország a mérsékelten szeles országok közé tartozik, ezért ez a megoldás nem teljesen kielégítő. A napenergiát Magyarországon kevésbé lehet kihasználni, elsősorban lakásokban vízmelegítésre és télen fűtésrásegítésként alkalmazható. A geotermikus energia főleg Izlandon, Új-Zélandon, Olaszországban, Magyarországon használható. A biogáz előállítása és felhasználása: amelyet különböző alapanyagokból (pl. élelmiszeripar maradékai, szelektált hulladék, gyorsan növő fák, energiafű, állati trágya stb.) lehet előállítani. Magyarországon jelenleg a Dél-Alföldön folynak ezzel kapcsolatos kísérletek, ahol hígtrágyából állítanak elő biogázt, amelyre kiserőmű-rendszert építenek ki. A biogázból előállított zöldáram fedezni tudja a dél-alföldi térség jelenlegi áram fogyasztásának 6 %-át. A víz a feltételesen megújuló energiaforrások közé tartozik, ugyanakkor Magyarországon is kellőképpen kiaknázható kisebb vízierőművek segítségével a vízenergián alapuló áramtermelés. 5. Környezetbarát termékek gyártásának ösztönzése.

42

KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS A környezetvédelem fontos területe a társadalom környezettel kapcsolatos ismereteinek bővítése, értékrendjének formálása és a környezettudatos magatartás kialakítása. A környezetvédelem minősítését befolyásoló tényezők: - a személyes tapasztalás, - a személyes kapcsolatrendszerben (pl. oktatásban, ismeretségi körben, barátok) szerzett információk, - tömegkommunikáció hatása A környezettudatos viselkedés terjedésének legfőbb akadályai: - az információhiány, - a pozitív minta hiánya, - jelentéktelenség érzése (egyedül úgysem tehetek semmit), - alacsony társadalmi támogatottság, - a környezetkárosító magatartás társadalmi elítélésének hiánya, A környezetvédelmi tevékenységek indítóokai: -

-

A cselekedetek bekövetkezhetnek külső kényszer hatására. Ilyen eredetűek a jogi szankciókkal kikényszerített tevékenységek. Ezeknek az a hátrányuk, hogy a jogi kényszer alól sokaknak sikerül kibúvót találni. Gyakran találkozunk olyan környezetvédelmi tevékenységekkel, amelyeket a gazdasági érdekek motiválnak. Ez kedvezőbb motiváltságot jelent, mint a külső kényszer, viszont az ilyen módon motiváltak köre csekély, mivel a gazdasági szabályozás elsősorban a vállalatok tevékenységét befolyásolja és nem az egyénekét. A belső motiváltságon alapuló tevékenységek a leghatékonyabbak, mert az egyén pozitív motiváltság esetén mindig és minden helyzetben környezetvédő, környezetbarát módon fog cselekedni. A belső motiváltság erősíti a jogilag szabályozott környezetvédő tevékenységek megvalósulását, viszont azokon a területeken is jól működik, ahol nincsenek ilyen jogi vagy gazdasági szabályozók. A motiváció kialakításához a környezettel kapcsolatos értékek, a normák és attitűdök megfelelő kialakítása szükséges.

A környezeti nevelésnek a következő irányelveket kell figyelembe vennie: • • • • •

a környezet az emberiség közös öröksége, a környezet minőségének megőrzése, fenntartása és javítása közös és egyéni kötelesség, az általános emberi egészségvédelem az ökológiai egyensúly fenntartásának része, a természeti erőforrásokat előrelátóan és ésszerűen szabad csak felhasználni, minden egyes ember képes hozzájárulni a környezet védelméhez

Egy egyén környezeti tudatát elsősorban annak az országnak a környezeti kultúrája határozza meg, amelyben él, azok a példák, eszmék, vélemények, szokások és tényleges viselkedésminták vannak rá legnagyobb hatással, amelyeket nap mint nap lát maga körül. 43

A szemléletformálás, a környezettudatos gondolkodásmód kialakításának fontosabb közreműködői: • • • • • • • • • •

Oktatási és közművelődési intézmények, Tömegtájékoztatás szervezetei, média Kutatás, fejlesztés, Egészségügyi ellátás szereplői, Közigazgatási intézmények és szereplői, Önszerveződő csoportok, Civil szervezetek, Politikai döntéshozók, Tanácsadó irodák és szervezetek. A többi ember

A média szerepe • •

információk továbbítása, hiteles tájékoztatás oktató-nevelő tevékenység, tudatformáló szerep

Az intézményesített nevelés és oktatás szerepe A tudat formálásának ez a leghatékonyabb eszköze. A környezeti nevelés során, személyiségfejlesztés, környezetvédő gondolkodásmód és környezettudatos magatartás, kialakítása történik. Ilyen például a szelektív hulladékgyűjtési program az oktatási intézményekben. A tanulók által megtapasztalhatóan újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésének megszervezése. A helyi társadalom, a családok figyelmének felhívása a diákokon keresztül a hulladék-kezelésre, amely a közvetlen környezet egyik legfontosabb problémája. A szemléletváltozáshoz szükséges belső tényezők: • • • • • • •

ökológiai tudás, ismeretek motiváció megfelelő értékrend hiedelmek környezet iránt kedvező általános attitűd érzelmi kötődés a környezet állapotáért és a környezeti problémák miatt érzett aggodalom és felelősség érzet

A fogyasztói környezettudatosság sajátos viselkedésmódot is jelent: -

44

környezetbarát vásárlások, a környezethasználat egyéb módokon való csökkentése (például autóhasználat csökkentése, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság), a környezettel, a környezeti problémákkal és azok megoldásaival kapcsolatos aktív információkeresés, tájékozódás, környezetvédő tevékenység.

NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ÉS A KÖRNYEZET KAPCSOLATA Ennek a témakörnek az a célja, hogy: -

a tanuló megismerje a nem fertőző megbetegedéseket, tisztában legyen ezek rizikófaktoraival

-

ismerje a cukorbetegség, szívbetegségek, légzőrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések lényegét, kiváltó életmódbeli tényezőket és a megelőzés lehetőségeit

A NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK KIALAKULÁSA ÉS MEGELŐZÉSÜK A nem fertőző megbetegedések közös vonása, hogy a kórfolyamat kialakulása nem vezethető vissza egyetlen kóroki tényezőre, kialakulásukat több tényező együttes jelenléte valószínűsíti.

A nem fertőző betegségek megelőzése Nagyon fontos az egészségnevelés, hogy az egyének megismerjék a rizikófaktorokat, és szerepüket a betegségek kialakulásában. Többféle betegség rizikófaktora a túlsúly, dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód. A megelőzés feladata a rizikófaktorok kiiktatása vagy csökkentése.

A TÚLSÚLY, MINT RIZIKÓTÉNYEZŐ Az elhízás gyakorisága az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján emelkedő tendenciát mutat az iparilag fejlett országokban. Európában az utóbbi években már a lakosság 10-20%át érintette, az Egyesült Államokban 1980-1991 között mintegy 30%-ra emelkedett az elhízás gyakorisága A probléma jelentőségét hangsúlyozva a WHO az elhízást 1998-ban önálló betegséggé nyilvánította. Hosszabb időn át fennálló túltáplálkozás eredménye az elhízás (obesitas). Az elhízás következményei: - a szervezet rendellenes működése - számos megbetegedés kialakulásának valószínűségét növeli (rizikófaktor) Ha a szervezetbe bevitt energia mértéke tartósan meghaladja a mindennapi felhasználás mértékét túltápláltság alakul ki. 45

Túltápláltság kétféleképpen jöhet létre: 1. Abszolút túltápláltság: a bevitt táplálék energiaértéke több a szükségesnél, az egyén több kalóriát fogyaszt, mint amennyit fel tud használni. 2. Relatív túltápláltság: nem túlzott a táplálékbevitel, de valamelyik tápanyag túlzó mértékű felvétele okozza az elhízást (túl sok zsír, vagy szénhidrát fogyasztása). Akkor is kialakul, ha a bevitel normális, de a felhasználás aránytalanul kevés (nem sportol). Mindkét féle túltáplálás elhízáshoz vezet. BMI (Body Mass Index) = Testtömeg index. A kilogrammokban számított testtömeg és a méterekben számított testmagasság négyzetének a hányadosaként kaphatjuk meg. A testtömeg index értékelése: • • • • •

férfiak esetében = 22,7 az ideális testtömeg nők esetében pedig = 22,4 az ideális testtömeg 20 és 25 között normális a testtömeg, mindkét nemnél 25 és 30 közötti értéknél túlsúlyról beszélnek 30 felett pedig elhízásról

A testtömeg index (BMI) kiszámítási módja: BMI = testtömeg (kg) osztva magasság2 (m2).

Törekedjünk az egészséges testtömeg megtartására vagy visszaszerzésére. A táplálkozás és a testtömeg igen szoros kapcsolatban van egymással. Az egészséget a túlzott és/vagy arányaiban helytelen táplálkozás károsítja. A túlsúly és az elhízás jelentősen növeli számos betegség kialakulásának kockázatát, ezért kiemelten kell foglalkozni vele.

Elhízásról (obesitas) akkor beszélünk, ha a szervezet zsírtartalma és ezzel együtt a testtömeg túlzott mértékben megnő, a testsúly 20%-kal meghaladja a magasság/testtömeg táblázatok értékeit.

Az elhízás kialakulásához legalább hét különböző faktor járulhat hozzá: 1. Genetikai tényezők: A súlyvesztés vagy súlygyarapodás összefügg az energiahasznosítás mértékével, ez genetikusan erősen meghatározott. 2. Szociális tényezők: A nyugati társadalmakban jóval magasabb az elhízottak száma, ami az életvitellel is kapcsolatos. 3. Endocrin tényezők: Például mellékvesekéreg túlműködésében gyakori az elhízás. Még ebben az esetben is a hízás végső oka ugyanaz: több kalóriát vesz fel a szervezet, mint amennyit felhasznál. 4. Pszichés tényezők: Sok elhízott ember érzelmileg kiegyensúlyozatlan, önbizalmuk csökken, társadalmi beilleszkedésük romlik. 46

5. Fejlődési, növekedési tényezők: A zsírszövet tömegének növekedése a zsírsejtek méretnövekedéséből adódhat (hypertrophiás obesitas), vagy a zsírsejtek mennyiségének növekedéséből (hyperplasiás obesitas), vagy kevert forma lehetséges. Az életkor előrehaladtával fokozódik a zsír felhalmozódása, és az obesitas előfordulása 20 és 55 év között több, mint kétszeresére növekszik. 6. Fizikai aktivitás: Az ún. jóléti társadalmakban a mozgásszegény életmód az obesitas terjedésének egyik oka. Az ülő életmód mellett kisebb a kalóriaszükséglet. 7. Agyi károsodás: Főként a hypothalamust érintő zavar okozhat elhízást.

Az elhízás két típusa 1. Abdominális (hasi) elhelyezkedésű zsírfelhalmozódás (a zsírfelesleg a felsőtesten, hason helyezkedik el) alma típusú elhízásnak is nevezik. 2. Csípőtáji zsírfelhalmozódás (alsótest elhízása), körte típusú elhízás. Kevésbé veszélyes, mint az előző. Az obesitasban szenvedő beteg leggyakoribb panaszai, tünetei: -

Az obesitas jelei a testtömeg és a zsírszövet tömegének megnövekedése. A mellkast körülvevő zsírszöveti réteg nyomása a rekeszizomra és a nagy hasüregi zsírfelhalmozódás a legkisebb terhelésre is nehézlégzést okoz.

-

A túlsúly többféle orthopédiai zavarhoz vezethet pl. derékfájdalom, ízületi kopás és fájdalom, lúdtalp, stb. Gyakoriak a menstruációs zavarok.

-

A vérnyomás gyakran emelkedett. Megnő a vérben a szabad zsírsavak mennyisége.

-

Az elhízottak kevésbé érzékenyek az inzulinra, nagyobb az inzulinigényük, magas az inzulin vérbeli szintjük, később jelentkezik a jóllakottság-érzésük, táplálkozásuk irányíthatatlanná válik. A vér inzulintartalmának növekedése előbb-utóbb a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek kimerülését okozza és cukorbetegséghez vezet.

A csökkent inzulinérzékenység, a magas inzulinszint és a túltáplálkozás okai: 1. A csecsemő (ún. hyperplasiás) hízása az anya terhesség alatti túltáplálkozása és az újszülött táplálása következtében alakul ki és már a felnövekvő gyermek hízási hajlamát és leendő kövérségét hordja magában. 2. A hízás során a csökkent inzulinérzékenység és fokozott inzulintermelés már kisgyermekkorban túlzott étvággyal és a vele együtt járó vércukorcsökkenés még nagyobb táplálék- és még kifejezettebb cukorfogyasztással jár. Emiatt a megszaporodott zsírsejtek megnagyobbodása, túltengése jön létre, tehát a hyperplásiás hízás nagyzsírsejtű (hypertrófiás) hízásba megy át. A megnagyobbodott zsírsejtek még tovább növelik a nagytömegű zsírsejt eredendően nagy inzulinérzékenységét és inzulinigényét, így még nagyobb étvágyat és túltáplálkozást okoz. 47

3. A mozgásszegény életmód, a fizikai inaktivitás képezi a mai ember fokozott inzulintermelésének a legfőbb okát. Az élettani táplálékfelvételnek és felhasználásnak ugyanis a mozgás képezi az alapját és ezért a fizikailag inaktív ember csak túltáplálkozás esetén lakik jól. A mozgás a szervezet vérkeringésének fokozásával, vércukor- és vérzsír szint csökkentő hatásával is véd a túltáplálkozás és a vele együtt járó anyagcsere, szív- és érrendszeri betegségek ellen. 4. A túl bőséges étkezés nemcsak magas energiatartalma, hanem nagyobb inzulinigénye miatt is növeli az elhízás kockázatát. A nagyobb táplálékmennyiség anyagcsere folyamataihoz több inzulinra van a szervezetnek szüksége. A cukrok felszívódásuk során inzulintermelődést provokálnak, a zsírok pedig a cukrokkal együtt magas vérzsírszintet eredményeznek, emiatt tovább nő az inzulinigény. 5. Nagyobb inzulin elválasztást okoz és az elhízás nagyobb kockázatával jár a ritka, de nagy mennyiségű étkezés is. Ugyanaz a táplálékmennyiség napi ötször-re elfogyasztva kétszer ritkábban okoz elhízást és cukorbajt, háromszor ritkábban káros koleszterinszint emelkedést, mint ha napi háromszori étkezés során kerül a szervezetbe vagy még ritkábban. 6. A rendszeres szeszesital fogyasztás a nagyobb energia bevitel mellett másodlagos magas vérzsír szintet és inzulin elválasztást okoz, így növeli a hízásveszélyt. 7. Egyes gyógyszerek, mint például a fogamzásgátló tabletták rendszeres szedése is nagyobb inzulinigénnyel járnak, ezáltal szerepük lehet az elhízásban. A túlzott tápanyagfogyasztással és ennek következményeként kialakuló elhízással összefüggő nem fertőző megbetegedések multifaktoriális eredetűek (kialakulásukban általában nem csak egy, hanem több rizikófaktor együttes hatása játszik szerepet). A következő megbetegedések kialakulásának egyik rizikófaktora az elhízás vagy túlsúly: •

ischaemiás szívbetegség és szívinfarktus

•

atherosclerosis

•

hypertensió

•

vascularis agyi katasztrófák nagy része pl.: stroke

•

egyes típusú malignus tumorok (szájüregi, garat, epeutak, máj, vastagbél, emlő, prosztata)

•

II. típusú diabetes,

•

epekövesség,

•

májzsugorodás,

•

osteoporosis,

•

vastagbél diverticulosis,

•

obstipatio

•

ízületi kopás

48

A felsorolt betegségeket nyugati betegségeknek is nevezik, mivel kialakulásukban az ún. nyugati típusú táplálkozásnak tulajdonítanak nagyobb szerepet. Erre a táplálkozásra a finomított lisztekből készült, nagy energia, magas zsír, koleszterin, alkohol és cukortartalmú valamint alacsony élelmirost tartalmú ételek fogyasztása jellemző. Ezek a nyugati betegségek ma már nem a gazdaságilag fejlett országok lakóit sújtják leginkább, hanem a közepesen fejlett országok lakóit, mint pl. Magyarország. A fenti betegségek kialakulását az egészségtelen táplálkozáson kívül még két rizikófaktor jelentősen növeli, ezek a dohányzás és a mozgásszegény életmód. Különböző betegségeknél az elhízottak %-os megoszlása: • A hypertensióban szenvedő betegek 50 %-a,

• A köszvényesek 65-70 %-a,

• A zsíranyagcsere zavarban szenvedők 80 %-a,

Elhízott

• A cukorbetegeknek pedig 85-90 %-a

A nemek szerint a nők, foglalkozás szerint pedig a fizikailag inaktívak és az élelmezésben dolgozók a túlsúlyosabbak. Az elhízottak különböző problémái %-os megoszlásban: 22%-ának magasabb a vér húgysav- és a koleszterinszintje 30%-ának magas a vér trigliceridszintje Az elhízottak 50%-a cukorbeteg 70%-a magas vérnyomásban szenved

Az elhízás megelőzése • Az elhízás megelőzése elsősorban az édesanya feladata. Ha a terhessége alatt helyesen étkezik, megakadályozhatja gyermeke elhízását és ebből adódó későbbi betegségeit. Hangsúlyozni kell, hogy a szülést követő időszakban a csecsemő anyatejes táplálása az ideális, így nem jöhet létre túltáplálás. A felnövő gyermek felnőttkori étkezési szokásai is elsősorban az édesanya nevelésén múlik. Fontos feladat a fizikai aktivitás biztosítása. 49

•

A testsúly csökkentését, normalizálását a helyes táplálkozás mellett a mindennapos, életkorhoz és egészségi állapothoz kötött mozgástevékenységgel, fizikai aktivitással együtt érhetjük el.

•

Az első teendő az üres kalóriák elhagyása. Az elhízás veszélyezteti az életet, de a szakszerűtlen fogyókúra is ártalmas lehet. Üres kalóriák elsősorban a cukor, a dzsem, kompótok, cukrászsütemények, szörpök, üdítőitalok, alkohol, fagylalt, szalonna, és a zsírban gazdag készítmények pl. tepertő, disznósajt.

•

A napi étrendet minél több, kisebb étkezésben célszerű elfogyasztani. A fogyókúrázónak gyakrabban kell ennie, de egyszerre mindig keveset. Ilyenkor csak 2,5-3 óra telik el az egyes étkezések között. Az éhségérzet az első néhány napon, az első héten a legerősebb, később fokozatosan csökken. Az egyes étkezések nagysága közel egyforma legyen.

•

Indokolt a cukor kerülése vagy teljes elhagyása, a zsírszegény ételkészítés (főzés, párolás, grillezés, alufólia, teflonban sütés).

•

A szeszesitalok teljes kiiktatása.

•

A kampányjellegű fogyókúra (nyerskoszt, gyümölcslé, gyümölcs, főzelék, tej, túró rizs, tojás, zsemlenapok és kúrák) éppen jellegük miatt nem eredményesek. A jó fogyókúra az energiaszegény diéta. Tartós eredmény csak a napi 600-800 esetleg 1000 kalóriát tartalmazó étrenddel biztosítható. Az energiaszegénység mértékét a kezelőorvos határozza meg az egészségi állapot, testtömeg, és az elhízás mértékének figyelembevételével. A lassú, egyenletes fogyás a célravezető, havonta 0,5-1 kg-os testtömeg csökkenés az ideális. Így a beteg fokozatosan hozzászokik a kisebb mennyiségekhez, kevésbé szenved majd az éhségtől, könnyebben tudja megtartani a diétát, és rászokik a „kisevésekre”. A bőrnek is van ideje alkalmazkodni, kisebb mértékű lesz a ráncosodás.

• A diétából nem hiányozhatnak a nélkülözhetetlen (állati eredetű) fehérjék: tojás, tej, tejtermékek, sovány húsok. A diéta alapját a zöldség és főzelékfélék, valamint a sok gyümölcs fogyasztása képezze. Kenyér és tésztafélékből csak nagyon keveset, és csak teljes kiőrlésű, rostban gazdag, barna kenyereket, péksüteményeket célszerű választani. • Sok folyadékot, 2-3 liter szénsavmentes ásványvizet illetve cukornélküli teákat lehet fogyasztani, ezek energiamentesek. Kávét, teát energiamentes természetes édesítőszerrel (sztevia) lehet fogyasztani. A sok folyadék a szervezet méregtelenítését is elősegíti. •

A diétát minden napra előre meg kell tervezni. A diétával egy időben minél többet kell mozogni: úszás, kirándulások, kerékpározás, kocogás, futás, kerti, házkörüli munka elősegíti a fogyást.

Szigorú diétát csak rendszeres orvosi ellenőrzés mellett folytassunk. 50

X.Y. 38 éves női beteg 15 éve (a szülést követően) szenved a obesitásban. Jelenleg ingadozó vérnyomás betegséggel kezeli a háziorvos. Állapotának javulása érdekében fontos lenne a testsúly csökkentése valamint a stressz helyzetek kerülése. Fogyókúrájához orvosától a következő tanácsokat kapta: A napi kalória bevitel ne haladja meg az 1000 kalóriát. Kerülje a zsíros élelmiszerek, fehér lisztből készült kenyerek, péksütemények, tésztafélék fogyasztását. Süteményeket, édességet, csokoládét, fagylaltot, parfét egyáltalán nem ehet. A fentiek helyett fogyasszon minél több, kisebb adagokra elosztott párolt zöldséget, főtt, párolt, sovány húsokat, főzelékféléket rántás nélkül elkészítve, minél több nyers gyümölcsöt, zöldséget. Napi egy teljes kiőrlésű zsemle megengedett. Ügyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre is, naponta 2-3 liter ásványvíz ajánlott. Gyümölcsök közül banánt és szőlőt nem ehet, napi két kávé elfogyasztása édesítőszerrel engedélyezett. Mindezek mellet szorgalmazni kell a fizikai aktivitást, rendszeres mozgást. A beteg nagyon nehezen tudja betartani az előírt diétás szabályokat, úgy érzi, hogy nincs elég akaratereje hozzá. A rendszeres mozgás érdekében vásárolt egy szobakerékpárt , de a hosszabb ideig tartó biciklizés után megfájdul a térdízülete. Eddig 5 kg-ot fogyott (elmondása szerint 35-öt kellene). Reméli, hogy lassan, fokozatosan jobb eredményt fog elérni. Mit tanácsolnál a betegnek?

CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS) Diabetes mellitusról a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek elégtelen működése miatt kialakuló tartós vércukorszint emelkedése esetén beszélünk. Közvetlen oka az inzulin abszolút vagy relatív hiánya, a glükózanyagcsere szabályozásának zavara. Diabetes mellitus formái: Primer diabetes

Szekunder diabetes Gesztációs diabetes

I.típusú Inzulindependens diabetes mellitus / IDDM /

Kialakulásának okai: -

autoimmun folyamat következtében a hasnyálmirigy béta sejtjeinek elpusztulása - inzulin hiány (teljes vagy nagy mértékű) II. típusú nem inzulindependens - túlsúly, elhízás diabetes mellitus / NIDDM / - inzulin termelődése csökken Specifikus diabetesek - krónikus hasnyálmirigy-gyulladás - hormonális ok - egyes gyógyszerek pl.: szteroidok a terhesség alatt jelentkezik, szülés után megszűnik 51

Diabetes formái Inzulindependens diabetes mellitus (IDDM, I. típusú): Kialakulásában jelentős szerepe van az immunműködés zavarának, bizonyos vírusfertőzéseknek (mumps), valamint a genetikai tényezőknek. Inzulindependens diabetesben a vér inzulintartalma jelentősen csökken vagy teljesen hiányzik. Nem inzulindependens diabetes mellitus (NIDDM, II. típus): Leggyakrabban a 40. életév felett jelentkezik. Az obesitas és a túlzott energiafelvétel alapvető jelentőségű a betegség kialakulásában. A vér inzulintartalma lehet: normális, fokozott, vagy csökkent. A diabeteses szénhidrát anyagcserezavarra jellemző, hogy az inzulinhiány következtében a glukóz nem tud belépni a sejtekbe, a cukor nem használódik fel a szövetekben (elsősorban az izomban), a sejtek éheznek, az éhségérzet is fokozódik. Következményeként megnövekszik a vér cukortartalma és cukor jelenik meg a vizeletben, ami polyuriát valamint a folyadék-és elektrolitháztartás zavarát eredményezi. A sejtek energiaveszteségének pótlására megindul a glükóz előállítása nem szénhidrát természetű anyagokból, vagyis a fehérjék és zsírok bontásából. Mindez fogyással és acidózissal jár. A cukorbetegek többsége (80-90%) II. típusú cukorbetegségben szenved. A túlsúlyos cukorbetegek inzulinérzékenysége, magas vércukorszintje jelentősen csökken, jó esetben teljesen normalizálódik, ha a beteg lefogy. Tünetek: Klasszikus triád: -

a vizelet mennyisége megnő (polyuria), állandó szomjúság (polydipsia) állandó éhségérzet (polyphagia) melyekhez rendszerint testsúlycsökkenés társul

Diagnózis: -

Alapja a hyperglycaemia (magas vércukorszint) és az ehhez társuló glycosuria (cukor megjelenése a vizeletben) kimutatása.

-

Az egészséges egyén éhgyomri vércukorértéke nem haladja meg a 6,4 mmol/l-t. A normál határértékek: 4,2 - 6,4 mmol/l.

-

75 gr glucos elfogyasztása után 2 óra múlva a vércukorszint 7,8 mmol alá csökken, cukorbetegségben az éhgyomri vércukorszint meghaladja a 7,8 mmol/l-t, csökkent cukortoleranciáról akkor beszélünk, ha az éhgyomri érték normális vagy enyhén emelkedett és terheléskor a kétórás érték 7,8-11,1 mmol/l között marad.

A cukorbetegek kezelésének célja a diabeteses anyagcserezavar minél maradéktalanabb megszűntetése s a beteg panaszmentességének és munkaképességének megőrzése. 52

A cukorbetegek étrendjének annyi szénhidrátot kell tartalmaznia, amennyit a beteg szervezete fel tud használni, ill. a szervezet számára feltétlenül szükséges (ált. napi 200g). Lényeges, hogy a megadott összenergia-mennyiséget a beteg minél több részre ossza el, legalább napi 5x étkezzen. Orális antidiabetikumot alkalmaznak a II.típusú rendszerint idős vagy középkorú, elhízott cukorbeteg kezelésére. Az orális antidiabeticumok hatásához endogén inzulintermelés szükséges. Ha már nincs inzulintermelés (I. típusú), akkor inzulinkezelés szükséges (öninjekciózás).

Diabetes szövődményei 1. Korai vagy rövidtávú szövődmények: -

Az inzulindeficit és magas vércukorszint súlyos következménye a hyperglycaemiás coma.

-

Hirtelen vércukorszint csökkenése miatt kialakuló görcsös eszméletvesztéses állapot, a hypoglikaemiás coma

2. Késői vagy hosszú távú szövődmények: -

Érrendszeri elváltozások angiopathiák: Két formája ismert: Az egyik a macroangiopathia: a nagyerekben kialakuló arteriosclerosis leggyakrabban az alsó végtagok középnagy artériáit, a szív koszorúsereit és az agyi artériákat betegíti meg. A másik típus a microangiopathia: a hajszálerekben, főleg a szem és a vese kisereiben létrejövő degeneratív elváltozások (microaneurismák).

-

Neuropathiák vagy idegrendszeri szövődmények: a perifériás és a vegetatív idegrendszer működészavarait, perifériás idegek gyulladását okozza

-

Fertőzéses eredetű megbetegedések: vesemedence-gyulladás, bőrgennyedések cukorbetegeknél gyakran előfordulnak.

A diabeteses beteg rehabilitációja A csak diétával vagy diétával és orális antidiabeticummal jól egyensúlyban tartható cukorbeteg mindenféle munkára alkalmas. Az inzulinkezelésre szoruló beteg veszélyes munkakörben nem foglalkoztatható. Fontos egészségnevelési feladatok: életmód változtatás, fizikai tevékenység végzése, testsúlykorrekció. A cukorbeteg rendszeres gondozást igényel, ezt a háziorvossal szorosan együttműködve a gondozási hálózat végzi. Különös figyelemmel kell kísérni az érrendszer állapotát. 2005. évtől elindult a gyógyszerészi gondozói szolgálat egyes patikákban, amelynek egyik fő prevenciós területe a diabetes. Életmódbeli tanácsokat adnak, vércukormérést végeznek, szükség esetén orvoshoz irányítják a beteget. 53

SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEKBEN SZEREPET JÁTSZÓ ÉLETMÓDBELI TÉNYEZŐK

A szív és érrendszeri betegségek alkotják a fejlett országokban a legtöbb problémát okozó megbetegedések csoportját. A magyarországi halálozási esetek kb. 50 %-át is ezek a betegségek okozzák.

A szív és érrendszeri betegségek csoportosítása: -

Hypertensio

-

Ischaemiás szívbetegség, szívinfarktus

-

Agyi érelváltozások, stroke

A HYPERTENSIO

A hypertensio azaz állapot, amikor a mért vérnyomás 140 Hgmm systolés és 90 Hgmm dyastolés érték fölött van.

A hypertensio megállapításánál figyelembe kell venni az életkort, testsúlyt, alkoholfogyasztást, dohányzást, koleszterinszintet, glukoztoleranciát. Több rizikófaktor megsokszorozza a magasvérnyomás betegség kialakulásának lehetőségét. Legalább három különböző időben mért vérnyomásérték alapján állapítható meg a hypertensio.

A vérnyomást befolyásoló tényezők: -

perifériás ellenállás az erekben,

-

perctérfogat,

-

keringő vérmennyiség,

-

vér viszkozitása,

-

erek rugalmassága.

54

A hypertensió fokozatai:

Systolés érték:

Dyastolés érték:

(kockázati csoportba sorolás)

A várható cardiovasculáris események kockázata

I. enyhe hypertensió

140 – 160 Hgmm

90 – 100 Hgmm

15 %

II. közepesen súlyos

160 – 180Hgmm

100 – 110 Hgmm

20 %

III. súlyos hypertensió

>180 Hgmm

>120 Hgmm

30 %

(hypertóniás krízis)

-

A magas vérnyomás szorosan összefügg az elhízással és a NaCl fogyasztás mennyiségével. A nagyobb mértékű zsírtömeg összenyomja az ereket, ami a perifériás ellenállás növekedése révén nagyobb terhet ró a szívre. Ha ez hosszabb időn keresztül fennáll a szív károsodását eredményezheti, és növeli az ischaemiás szívhalálozás gyakoriságát.

-

Ezen kívül a hosszútávon fennálló magasvérnyomás betegség egy idő után az agyi erekben kis aneurismákat alakit ki, ami a hirtelen megemelkedő vérnyomás hatására könnyen megrepedhet, és agyvérzést okozhat.

Fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel, a betegség időben történő felfedezése, amikor még nem okozott visszafordíthatatlan kóros elváltozásokat. Fontos, hogy a beteg elfogadja az orvos utasításait, és valóban betartsa a javasolt életmód-változtatást. A magas vérnyomás rizikófaktorai: örökletes tényezők, környezeti tényezők és táplálkozás (testsúlyfelesleg), fokozott sóbevitel, alkoholfogyasztás, nagy mennyiségű állati fehérje, magas koleszterin szint, csökkent glukoztolerancia, stressz, hajlam, nőkben gyakoribb.

Hypertensió következményei -

szívbetegség (bal kamra hypertrófia, coronáriabetegség, infarctus) központi idegrendszeri megbetegedések (stroke, agyvérzés) vesebetegség (vesefunkciók gyors romlása)

A beteg a magasvérnyomás betegségben általában hosszú ideig tünetmentes, fejfájás, tarkótáji feszülés, szédülés, gyengeség, szívdobogásérzés, álmatlanság lehet a tünet. A magas vérnyomás kezelésének a közvetlen célja: a vérnyomás normalizálása, a beteg teljes jólétének elérése. Nemcsak a vérnyomásértéket, hanem a környezeti és szociális körülményeket, szövődményeket is figyelembe kell venni (kor, nem, dohányzás, koleszterinszint, diabetes, túlsúly, mozgáshiány, stressz). 55

Terápiás cél: a vérnyomás tartós normalizálása és a cardiovasculáris kockázat csökkentése. Nem gyógyszeres kezelés: dohányzás elhagyása, testtömeg csökkentése, sóbevitel korlátozása, testedzés.

Hypertensió megelőzése -

Primer preventio: Egészséges életmódra, táplálkozásra nevelés már kisgyermekkortól. Mozgás jelentőségét hangsúlyozni. A hagyományos étkezés átalakítása.

-

Szekunder preventio: A már magas vérnyomásban szenvedő beteg ellátása diétás tanácsokkal, segítése a táplálkozás megváltoztatásában – klubok, rendezvények – sorstárssal kapcsolat kialakítása. Korai felismerés és kezelés.

-

Tercier preventio: A már megbetegedett és gyógyuló beteg segítése, hogy megközelíthesse a betegséget megelőző állapotot. Táplálkozás, mozgás, környezet átalakítása, megváltoztatása (fekhely, bútor elhelyezése) segédeszközök biztosítása, használatuk megtanítása.

Az étel energiatartalmát a beteg tápláltsági állapotához kell igazítani. Figyelmet kell fordítani az ételek, italok, koleszterin, szénhidrát, alacsony nátrium, magas kálium és magnézium tartalmára. A koleszterin bevitel csökkentése az állati eredetű zsírok mennyiségének megszorítását jelenti (vaj helyett margarin, zsír helyett olaj). Belsőségeket kerülni kell, húsok közül a zsírszegényeket választani. Szénhidrát csökkentés, cukor elhagyása, keményítő elhagyása. Szénhidrát szükségletet gyümölcs, zöldség, főzelék, teljes kiőrlésű termékekből fedezzük. Csökkentett Na-tartalmú só használata. Kálium, magnézium bevitel bőséges legyen.

Tanácsok magas vérnyomásban szenvedő betegeknek • • • • • • • • • • • • • • 56

kis mennyiségű táplálékok fogyasztása állati eredetű zsírok helyettesítése növényivel tejföl helyett kefir, joghurt sovány sajtok alkohol elhagyása előnyös a halak fogyasztása ételeket párolni sütés helyett sok rostot fogyasszon, pektin dús gyümölcsök fogyasztása sószegény étrend, só helyett zöldfűszerek használata tartósított élelmiszerek kerülése kávé csökkentése vagy elhagyása mesterséges édesítők pörkölés, pirítás, grillezés, sütőzacskó használata

SZÍVINFARKTUS Napjainkban egyre fiatalabb férfiak és nők halnak meg szívinfarktusban. A szívinfarktus és a stroke okai igen összetettek, jelentős szerepet játszanak a következő tényezők (rizikófaktorok): -

túlhajszolt életmód, tartós stressz

-

zsúfolt, rohanó városi környezet

-

légszennyezés, zaj

-

zsírdús táplálkozás, elhízás

-

magas koleszterinszint, atherosclerosis (érelmeszesedés), hypertensio

-

dohányzás (nikotin), alkohol és kávéfogyasztás

-

cukorbetegség

-

mozgásszegény életmód A szívizom ischaemia a szívizom vérellátási zavara a koszorúserek szűkülete miatt. A szívizom tápanyag és oxigénhiányos állapotba kerül.

A szív koszorúsereinek szűkületét több tényező okozhatja: • • • • •

szűkülettel járó coronariasclerosis (rizikófaktorok: magas vérzsírszint, elhízás, dohányzás, kevés mozgás, hypertensió, diabetes mellitus, stressz, és örökletes faktorok) koszorúsér-embólia vagy trombózisok, szívizombetegség, pitvarfibrillatio, bakterialis endocarditis. Autoimmun vasculitisek (SLE) Syphilis az érfalat alkotó simaizom spazmusa Akut myocardiális infarctus (AMI) alatt a myocardium (szívizom) egy részének vérellátási zavara miatt kialakuló szívizomelhalását értjük.

A szívizom elhalás okai • • • •

az esetek túlnyomó részében a koszorúserek arteriosclerotikus szűkületének területén kialakult thrombus okoz teljes elzáródást coronaria szűkületek súlyos koszorúsér spazmus az O2 igény-kínálat aránytalansága pl.: tartósan fennálló hypotensió, 57

A szívinfarktus kifejlődése •

A koszorúserek arterioscleroticus szűkületének területén thrombus alakul ki, majd elzáródás. • A thrombusképződést az érfalra lerakódott meszes plakk repedése, vérzése indítja el. • Ezt továbbrontja a koszorúsér spazmus. • A thrombus myocardialis ischaemiát okoz, majd necrosist, végül a kontraktilis elemek helyén hegszövet alakul ki. • Mindez a szív diszfunkcióját eredményezi. • A korai szakban a kamrafal érintetlen részén kompenzatorikus hyperkinesis alakul ki. • Az infarctus utáni időszakban a kamra ép és károsodott területei további alakváltozáson mehetnek át: az infarktuson átesett terület elvékonyodik és kitágul. • A szívizom épen maradt része a rá háruló fokozott terhelés miatt kompenzatórikusan dilatál és hypertrofizál. A fenti folyamat az infarctussal kezdődik és hónapokon, akár éveken át tarthat. A myocardialis infarctusnak napszaki ritmusa van, leggyakoribb reggel 9 óra körül. A mikroinfarctusok 20-60 %-a észrevétlen marad és csak később kerül felfedezésre pl.: EKG vizsgálat során. Ezek kb. fele valódi néma infarctus (leggyakrabban diabeteses vagy hypertensiós betegeken fordul elő).

Szívinfarktust kiváltó tényezők, (meglévő érbetegséghez társuló) • • • • • • • • • •

kimerítő fizikai terhelés a megszokott fizikai terhelésnél jóval nagyobb és tartósabb fizikai igénybevétel sebészeti beavatkozás hypoxia léguti fertőzés láz tachycardia tüdőembolia hypoglikaemia emocionális stressz

A szívinfarctus tünetei 1. Kezdeti tünetek: • • • 58

anginás panaszok kisebb terhelésre való jelentkezése, gyakoribbá válása nyugalmi angina, fáradékonyság, kimerültség rossz közérzet már napokkal, hetekkel az infarctus előtt

2. Jellegzetes tünetek: • • • • • • •

szorító, nyomó, csavaró jellegű, intenzív retrosternalis fájdalom, mely inkább a mellkas bal oldalába, bal vállba, karba, csuklóba, ujjakba sugárzik megsemmisülés-érzés, halálfélelem, verejtékezés kíséri sugározhat mindkét karba, jobb és bal vállba, hátgerincbe, nyakba, állkapocsba, gyomorgödör tájékára dyspnoe (nehézlégzés) puffadás, emésztési zavarok kísérhetik nyugalomban, vagy csekély fizikai aktivitás során lép fel, 30 percnél hosszabb ideig tart, nitroglycerinre nem szűnik a fájdalom, csak opiátok, szintetikus morphinszármazékok csillapítják idős betegeknél: az első tünet az akut balkamara-elégtelenségből vagy perctérfogat csökkenésből adódó gyengeség, amit verejtékezés, hányinger, hányás eszméletvesztés kísérhet

Az szívizominfarctus leggyakoribb szövődményei • • • •

ritmuszavarok szívelégtelenség cardiogen shock myocardium rupturája (repedés)

Primer prevenciós lehetőségek A rizikófaktorok felkutatása és megfelelő kezelése: Nem korrigálható tényezők: • családi halmozódás • életkor (a kor előrehaladtával fokozódik) • nem (nőknél a menopausa előtt a hormonszint miatt ritkább az ISZB) Korrigálható tényezők: • magas vérzsírszint • dohányzás • hypertensió • diabetes mellitus • obesitas, fizikai aktivitás hiánya • ösztrogénhatás hiánya nőknél (klímax) Az egészségnevelésnek nagyon fontos szerepe van a fenti tényezők csökkentésében, ha ezt el tudják érni, akkor csökkennek a halálozási mutatók is. Mindezek mellett jelentős szerepe van a rostokban dús, állati húsokban és zsírokban szegény, nyers zöldséget és gyümölcsöt bőségesen tartalmazó étrendnek. Húsok közül a hal és a baromfi az elfogadott. 59

LÉGÚTI MEGBETEGEDÉSEK 1. Tüdőrák 2. KALB-betegségek

A tüdő rosszindulatú daganata A tüdőrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség valamint a leggyakoribb halálok is. A tüdőrákban megbetegedettek száma világviszonylatban és hazánkban is folyamatosan emelkedik. A legveszélyeztetettebb a 60-69 éves korosztály, de a betegség sajnos egyre gyakrabban jelentkezik a fiatalabbak között is. A tüdőrák kialakulásának fő oka a dohányzás. A korai felismerés itt is nagyon fontos, viszont ennek a daganattípusnak a többihez képest kevésbé jó a gyógyulási hajlama. Ezért kiemelten fontos a megelőzés, vagyis a dohányzás kerülése vagy leszokás a dohányzásról, a legjobb nem elkezdeni. A tüdő rosszindulatú daganatainak többsége a hörgők belső felszínét bélelő hámsejtekből indul ki. A tüdőrák gyakran ad áttétet a nyirokutakon keresztül a közeli nyirokcsomókba, illetve a véráramon keresztül a távoli szervekbe (májba, a mellékvesébe, az agyba és a csigolyákba).

A tüdőrák kialakulásának kockázati tényezői • a dohányzás , szivarozás, pipázás, passzív dohányzás (a dohányfüst számtalan, igen erős rákkeltő anyagot tartalmaz) • nehézfémek (urán, nikkel, króm, arany-nehézfém bányákban) • azbeszt • levegőszennyezés • radioaktív elemek (pl. radon) Ha a dohányfüst rendszeresen és hosszantartóan éri a légutak nyálkahártyáját, egy idő után pusztulni kezdenek a légutak tisztítását ellátó csillószőrök. Így már nem képesek a feladatuk ellátására. Az akut, nem fertőző légúti megbetegedések vagy teljesen meggyógyulnak, vagy krónikus formába mennek át, ezeket nevezik krónikus aspecifikus légzőrendszeri betegségeknek /KALB/. A KALB betegségcsoport a harmadik helyen áll a hazai halálokok között.

A KALB – betegségek •

Krónikus bronchitis

•

Asthma bronchiale

•

tüdőemphysema

60

A KALB betegségek kialakulásában több tényező együttesen játszik szerepet: 1. genetikai tényezők 2. környezeti tényezők Krónikus bronchitis külső kockázati tényezői: • dohányzás!! • alkoholfogyasztás • a levegő egyéb szennyezettsége Asthma bronchiale kialakulásában szerepet játszanak: 1. Az asthmára való örökletes hajlam 2. szennyezett levegő, 3. dohányfüst 4. ipari porok 5. különböző növényi porok, pollenek pl.: parlagfű pollen 6. állati szőrök, madártoll 7. élelmiszer és gyógyszer alkotórészek (tartósítószerek, színezékek stb.) 50 éves kor felett az KALB betegségek okozta halálozás jelentősen emelkedik.

DAGANATOS BETEGSÉGEK Daganat (tumor) alatt értjük a szervezetből származó, de a normális sejtektől eltérő sejtekből álló képződményt, rendellenes szövetszaporulatot, ami túlzott sejtosztódás eredményeképpen jön létre. Hasznos funkciója nincs. Lehet jóindulatú (benignus) vagy rosszindulatú (malignus). A daganatos sejtek a normális sejteknél sokkal gyorsabban kezdenek osztódni a számuk gyorsan nő, az adott szervtől elkülönülve kóros szövetet, daganatot hoznak létre, amely növekedve, terjeszkedve gátolja az adott szerv működését. A daganatok általában lassan több évtized alatt alakulnak ki. 61

A daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak: A jó és rosszindulatú daganatok jellemzői Rosszindulatú daganatok

Jóindulatú daganatok

növekedése gyors

lassú növekedésű

a szomszédos szövetekre terjed

a szomszédos szövetektől elhatárolódik

áttétet (metasztázis) képez

nem okoz áttétet

előrehaladott állapotban panaszokat

panaszokat általában nem okoz

okoz eltávolítás után is kiújulhat

eltávolítás után nem újul ki

kezelés nélkül halálos

nem halálos kimenetelű (átalakulhat rosszindulatúvá)

A rákos sejtek új vérerek kialakulását fokozzák, amelyek a daganatot tápanyagokkal, oxigénnel és növekedését fokozó hormonokkal látják el. A rosszindulatú daganatok képesek eljutni és betelepedni a szervezet távoli részeibe (áttéteket képezhetnek), így más szerveket is megbetegíthetnek. Az immunrendszer és az antioxidánsok védenek a daganatok kialakulásától. Az immunrendszer amíg tudja elpusztítja a daganatos sejteket, így gátolja a daganat növekedését és terjedését. Külső környezeti tényezőkön is múlhat (túlterhelődik), hogy egy idő után már nem képes feladatát ellátni, a burjánzó sejteket kordában tartani. Antioxidánsok: Egyes élelmiszerekben is megtalálható, az oxidálódás ellen védő anyagok. A szabadgyökök megkötésével csökkentik a szervezetünket érő káros hatásokat, így védő hatásúak a rák kialakulásával szemben is. Ilyen anyagok az A-, C- és E-vitamin, béta-karotin, likopin.

Az antioxidánsok szerepe 3. ellensúlyozza a DNS-károsító szabadgyökök ártalmas hatását 4. gátolja, semlegesíti a rákkeltő anyagokat A sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrend biztosítja a kellő antioxidáns-pótlást. 62

A daganat valamennyi szervünkből vagy szövetünkből kiindulhat, ettől függően nevezik el pl.: dermatoma (bőrdaganat). Kialakulásában fontos a külső környezeti tényezők, pl. dohányzás, táplálkozási és egyéb életmódbeli szokások szerepe. Egyes ráktípusok gyakrabban fordulnak elő bizonyos foglalkozást végzőkben, pl. a festékgyártásban dolgozókban gyakoribb a hólyagrák). Ismerünk olyan ráktípusokat, amelyek családi halmozódást mutatnak, azaz egyazon családon belül több vérrokonban is kialakulnak. Mindez arra utal, hogy a környezeti tényezők mellett e daganatok jelentkezését genetikai, örökletes tényezők is befolyásolhatják. Persze tudnunk kell, hogy ezekben a családokban sem esik minden családtag áldozatul az adott betegségnek, tehát a genetikai adottságokon kívül a külső tényezők szerepe is vitathatatlan.

Rosszindulatú daganatok kialakulásának okai Több külső tényező (karcinogének), és örökletes tényezők együttes jelenléte és kölcsönhatása eredményezheti a daganatok kialakulását. Rákkeltő tényezők (karcinogének) 1. Kémiai karcinogének: Az ide tartozó rákkeltő vegyületek, legtöbbje az iparban fordul elő (főleg a vegyiparban) a festékgyártás, műanyaggyártás, olajipar, aszfaltépítés, stb. • benzén – a kőolajiparban fordul elő (benzin, gáz) • benzidin festékek – a textiliparban használják őket • egyes szerves oldószerek – a gumi-, textil-, festék- és nyomdaiparban, valamint az ipari tisztításban használatosak • kromát festékek – a festékiparban fordulnak elő • egyes gyomirtó, rovarirtó szerek és műtrágyák • dohányfüst 2. Fizikai karcinogének: • ionizáló sugárzás (röntgen sugár, atombomba-támadás: Hiroshima, Nagasaki, atomreaktor-baleset: Csernobil, sugárkezelés, magzatkorban kapott sugárterhelés) • ultraviola sugárzás • nagyfeszültségű áramvezetékek, transzformátorok közelében nő a leukémia előfordulása A kapott dózissal függ össze a rák kialakulásának kockázata (a dózis növekedésével fokozódik). 3. Biológiai rákkeltő tényezők: A biológiai rákkeltők közé a különféle mikroorganizmusok tartoznak, amelyek általában a tartós, krónikus gyulladás fenntartásával járulnak hozzá a rák kialakulásához. A vírusok a sejtjeink génállományát módosíthatják, s olyan elváltozást hozhatnak létre, ami rákhoz vezet63

het. Ilyen például a humán papilloma vírus (HPV), az AIDS vírusa, illetve a hepatitisz-B és C vírusok. • A HPV növeli a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Az óvszer csökkenti az átadás kockázatát, de a vírus a nemi szervek bőrének érintkezésével is fertőzhet. • Az AIDS vírusa szintén szexuális úton (és vérrel) terjed, és a szervezet immunrendszerének legyengítésével teszi lehetővé a rák kialakulását. • A fertőző májgyulladás (hepatitisz) B és C típus vírusának rákkeltő hatása a májban fenntartott krónikus gyulladásos folyamaton keresztül érvényesül. Vérrel és testváladékkal (így szexuálisan is) terjed. Hazánkban 1999-ben vezették be a kötelező védőoltást a hepatitisz-B ellen, amit az iskolai védőoltások keretében minden 14 éves gyermek megkap, három részből álló oltássorozat formájában. A C típus elleni védőoltás sajnos még nem került kifejlesztésre. A megelőzésben itt is kulcsfontosságú az óvszer használata. 4. Életmóddal kapcsolatos rákkeltő tényezők: -

dohányzás (tüdő, hasnyálmirigy, vese, húgyhólyag, emlőrák kialakulását okozhatja)

-

helytelen táplálkozás (nitrát, nitrit, alacsony C-vitaminszint, alkohol, zsíros ételek fogyasztása, alacsony rosttartalom, füstölt, égetett, pácolt ételek) – vastagbél, hasnyálmirigy, emlő, prostatarák gyakorisága növekszik

-

krónikus, hosszan tartó stresszben lévő szervezet immunválasza a tumorral szemben csökken

Endogén okok: -

genetikus faktorok

-

immunológiai faktorok

Exogén okok: -

kémiai anyagok

-

sugárzások

-

vírusok

Prevenció Az elsődleges megelőzés a betegség kialakulásának megelőzését jelenti. Az életmódból adódó rákkeltő tényezők elkerülésével, vagy a környezetből történő kiiktatásával. Leginkább a káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás, stb.) és életmódbeli szokások (pl. mértéktelen napozás) elhagyásával előzhetjük meg a daganatok kialakulását. 64

A másodlagos megelőzés eszközei: Az önvizsgálatok és a rákszűrő vizsgálatok elvégzése. Nagyon fontos a kezdődő rákos folyamat, a kialakult daganat minél korábbi felismerése. A harmadlagos megelőzés: a metasztázisképzés génszintű felismerése, megelőzése.

A daganatok kialakulását megelőző helyes táplálkozás 1. Ne hízzunk el! Az elhízás a méh, az epehólyag, a vese, a gyomor és a vastagbélrák gyakoribb előfordulásával jár. Csökkentsük a zsírfogyasztást! A túlzott zsírfogyasztás növeli az emlő, a vastagbél, és a prosztata rákos betegségeinek kialakulási valószínűségét. 2. Étrendünkben szerepeljen minél több magas rosttartalmú táplálék, teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, lehetőleg nyersen (káposzta, brokkoli, kelbimbó, karalábé, karfiol). 3. Fogyasszunk minél több magas antioxidáns-tartalmú elelmiszert. Az antioxidánsok közé tartoznak a béta karotin, a likopin, az A-, C- és E-vitaminok, valamint a flavonoidok. 4. Az alkoholfogyasztásban tartsunk egészséges mértéket, ne emeljük az adagot, ne igyunk minden nap alkoholt! 5. Kerüljük a sós, a pácolt, füstölt élelmiszerek fogyasztását! A füstölés során a táplálék a kátrány egy részét magába szívja, ami erős rákkeltő anyag. Vizsgáld meg a téliszalámi összetételét! Ismertesd a benne található anyagokat!

Rosszindulatú daganatok kialakulásának gyanújelei • • • • • • •

a bőr színe elváltozik, megváltozott, esetleg vérző, viszkető anyajegyek újonnan keletkezett, nem múló dudorok, duzzanatok az emlőbimbó elváltozásai, behúzódása, váladékozása az emlő alakjának eltorzulása tapintható duzzanat a herezacskóban fehér vagy piros folt a fogínyen, a nyelven vagy a szájüreg más részein duzzanat a szájban vagy az ajkakon

Rosszindulatú daganatok kialakulásának figyelmeztető jelei 1. 2. 3. 4. 5.

székletürítési vagy vizelési szokások megváltozása tapintható duzzanatok az emlőben a test más részén nem gyógyuló seb állandósuló nyelési nehézség szokatlan vérzés vagy váladékozás 65

6. szemölcs vagy anyajegy szemmel látható elváltozása, elszíneződése 7. kínzó, makacs köhögés, rekedtség A rák nem egyik napról a másikra keletkezik, hanem általában több év, vagy akár évtized is eltelhet, mire az első rákos sejtből panaszokat is okozó daganat fejlődik ki. Ilyenkor azonban az esetek jelentős részében a rák már előrehaladott stádiumban van, esetleg áttéteket is adott. Ebben a szakaszban a teljes gyógyulás esélye már jelentősen lecsökken. A rák kezelése annál hatékonyabb, minél korábbi stádiumban fedezik fel. A korai felismerést a lakossági szűrővizsgálatok és a betegek rendszeresen végzett önvizsgálata teszi lehetővé.

Önvizsgálatok Nagyon fontos a másodlagos megelőzés, vagyis a már beindult rákos folyamat, a kialakult daganat minél korábbi felismerése. Az önvizsgálatok elvégzésének fontos, olykor életmentő szerepe lehet. A saját testünk rendszeres (szakszerű) átvizsgálása (megtekintés, áttapintás) módot ad a rák korai felismerésére (a mellek, a herék és a szájüreg önvizsgálata)

A lakossági rákszűrések A rák nem a halálos betegség szinonimája. A rák az esetek többségében akkor válik halálos betegséggé, ha nem ismerik fel időben. A szűrések a másodlagos megelőzés eszközei közé tartoznak. A szűrések célja: - a tüneteket és panaszokat még nem okozó daganatok és daganatelőtti állapotok felismerése a későbbi, súlyosabb következmények megelőzése érdekében - daganatos betegségből eredő halálozás csökkentése Sajnos nem minden daganattípus szűrhető ki. A negatív szűrővizsgálati eredmény minimálisra csökkenti a rosszindulatú daganat valószínűségét. A kedvezőtlen eredmény pedig esélyt ad arra, hogy a vizsgált személy még a betegség tünetmentes, korai állapotában kerüljön az orvoshoz. Számos daganattípus esetén olyan stádiumban lehet felfedezni az elváltozásokat vagy a daganatmegelőző állapotokat, amikor azok még nagyobb eséllyel gyógyíthatók, nem képeztek áttéteket, nem igényelnek az életminőségre kihatással járó szervcsonkítást, s lehetőség van a teljes gyógyulásra. Sajnos előfordul, hogy a félelem gátolja a szűrővizsgálatokon való részvételt. Sokan azért nem mennek el a szűrővizsgálatokra, mert attól tartanak, hogy ott kiderül, hogy valami „nagy baj van”. Félnek attól, hogy addigi életük megváltozik, csonkító műtétet kell végezni vagy sugárterápián kell részt venni. Attól, hogy valaki nem vesz tudomást egy esetleges daganatról, az még jelen van a szervezetében, folyamatosan növekszik, s egy idő után áttéteket képez, amivel egyre jobban csökkenti a gyógyulás esélyét. A lakossági rákszűrővizsgálatok között vannak olyanok, amelyekre személyre szóló levélben hívják az érintetteket, általában kétévente pl.: emlőszűrés,tüdőszűrés 66

A leggyakoribb rákszűrések: ƒ Mammográfiás emlőszűrés (45-65 év közötti nőknél behívással, ezen kívül fontos a férfiak emlőszűrése is) ƒ Méhnyakszűrés (25–65 év közötti nők) ƒ Tödőszűrés ƒ Vastag- és végbélszűrés (45 és 65 év közötti nők és férfiak körében) ƒ A bőr rendszeres vizsgálata, különös tekintettel az anyajegyekre ƒ Prosztataszűrés ƒ A szájüreg szűrése Keresd meg az Interneten Az emlő önvizsgálatát! Ismertesd a kivitelezését!

HALLÁS ÉS LÁTÁSKÁROSODÁS A halláskárosodás napjaink egyik népbetegségévé vált. A WHO felmérései szerint az össznépesség 10 %-a valamilyen fokban érintett. A hallás a környezetből származó mechanikai rezgések, hanghullámok érzékelése és feldolgozása a hallószerv, a szenzoros (érző) idegpályák és az agyi hallásközpontok segítségével. A terjedő hanghullámok nyomást idéznek elő, aminek a mértékegysége a decibel (dB). A beszéd intenzitása 60 dB körül van. A 85 dB-nél nagyobb hangerősség károsítja a hallószervet, a 125 dB-nél erősebb hang fájdalmat okoz. Az életkor növekedésével csökken a magas hangok érzékelésének képessége. A hallás károsodása alatt értjük a hangok észlelésének, megkülönböztetésének, a beszédhallásnak a zavarait. a halláskárosodás a teljes hallásvesztéstől (siketség) a halláscsökkenés különböző fokozataiig terjedhet. A hallási fogyatékosság a különböző mértékű és jellegű halláscsökkenés (siketség – nagyothallás) gyűjtőfogalmaként használatos. A halláscsökkenés megállapításánál az emberi beszéd megértéséhez a beszédfrekvenciákon (500, 1000, 2000 és 3000 Hz) mért halláscsökkenés az irányadó.

A halláscsökkenés okai •

örökletes megbetegedés (otoszklerózis)

•

az intrauterin életben történt fertőződés (pl.rubeola) 67

•

vércsoport összeférhetetlenség

•

újszülöttkori kóros sárgaság- magas bilirubin szint

•

alacsony születési súly

•

oxigénhiányos állapot

•

későbbi életkorokban, egyes fertőző megbetegedések, kopony traumák, egyes gyógyszermérgezések (streptomycin-származékok)

•

időskori érelmeszesedés, vérkeringési zavarok

•

hallóideg károsodása, az idegrostok képtelenek az impulzusokat a hallóközpont felé továbbítani

•

zajártalom

Csecsemőkorban számítógéppel fájdalmatlan és gyors hallásvizsgálat végezhető, ez az úgynevezett otoakusztikus emisszió mérése, amely gyors és objektív eljárás, a vizsgálat után nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a csecsemőknek a beszédfrekvenciákon van hallása. A hallás képességének elvesztése vagy csökkenése korlátozza az egyén részvételét a különböző társadalmi tevékenységekben, kommunikációs zavart okoz. A zaj a fülünk által észlelt kellemetlen, különböző rezgésszámú és erősségű nem kívánatos mechanikai rezgés.

Zajforrások • ipari eredetű • járműforgalomból eredő (autók, vonat, repülőgépek) • fülhallgatóval használt, nagy hangerőre beállított MP3 és egyéb zenei lejátszók • disco-ban és egyéb szórakozó helyeken nagy hangerővel hallgatott zene A folyamatos zaj kevésbé fárasztó, mint a változó erősségű vagy pulzáló zaj.

A zaj hatása a szervezetre •

a zaj fáraszt, ingerlékenységet okoz, csökkenti a figyelmet és a koncentrálóképességet

•

rontja a pihenést, zavarja az alvást, nappali fáradtságot okoz

•

mérsékli az étvágyat, csökkenti a nyálelválasztást és rontja az emésztést

68

•

fokozza a szívfrekvenciát és a légzésszámot, emeli a vérnyomást (65dB felett)

•

pszichés károsodást okoz

•

a balesetek számát növeli

•

a rendszeres zajhatás nagyothallást okoz

Zajártalom elleni védekezés - az ipari üzemeket, motorokat, a különböző gépeket úgy kell tervezni, kialakítani, hogy minél csendesebb legyen, - a zajt, hangerőt csökkenteni kell (pl.. Sziget fesztivál) - a zajforrás árnyékolása, izolálása - a zajos járműveket kitiltani a forgalomból - a hangos gépek, motorok használatát a nap meghatározott óráira kell korlátozni

LÁTÁSKÁROSODÁS A szem érzékeli számunkra a külvilág jelenlétét és egyes tulajdonságait, majd továbbítja az agykéreg felé. A szem segítségével létrejött felismerésben a következő tulajdonságokat különböztetjük meg: • •

alak és tárgylátás színlátás

•

fényérzés

•

mélységlátás Látássérült az a személy, akinek látása az ép látás 33 %-a vagy annál kevesebb, illetve 10 fokos vagy annál szűkebb a látótere. (WHO) definíció

Látási fogyatékosság akkor jön létre, ha: • a szem • a látópálya, • a látás agyi központja sérül. Gyengénlátóknak nevezik azokat az egyéneket, akiknek szemüveggel korrigált látása az ép látás 10 – 33 %-a közé esik. 69

A látószerv károsodását okozó tényezők • • • • • • • • • • •

öröklött tényezők fejlődési rendellenességek gyulladás, sérülés látóideg sorvadása szürkehályog, zöldhályog, ideghártya-leválás, érbetegségek agydaganat egyes fertőző betegségek szövődményei koraszülötteknél az inkubátor túl magas oxigénnyomása baleseti sérülések túl erős UV sugárzás lézerfény

A látáscsökkenés következményei -

a mozgás és cselekvés területén jelentkező elmaradás, és különböző rendellenességek hiányzik a funkcióöröm test és fejtartási rendellenességek, elszegényedett mimika

A látást javító, kompenzáló segédeszközök • • • • • • •

szemüvegek, kontaktlencsék nagyítók Braille-írás információs technika, elektromos olvasókészülék, amely leolvassa a nyomtatott szöveget és hanggá alakítja fehér bot vakvezető kutya távolságmérő ultrahangkészülék, lézerpálca,

Szakmai képzés lehetőségei látáskárosodottaknál: gyógymasszőr, seprűkötő, kosárfonó, könyvkötő, telefonkezelő, zongorahangoló, tanár, jogász, zeneművész válhat belőlük. Meg kell említeni a lézerfény, az infralámpák és az ultraibolya sugárzás szemet károsító hatását is. A szemet hosszú időn keresztül ért UV sugárzás szürkehályog kialakulását okozhatja, különösen a visszaverődő sugárzás káros. Szemünk úgy tud védekezni a káros napsugarak ellen, hogy erős fényben a pupillát szűkíti. Ha nem megfelelő a napszemüvegen lévő UV védőréteg, akkor a szem nem képes érzékelni a sötét napszemüveg alatt az erős fényt és így a pupillát sem szűkíti. A pupilla tág marad és több káros, főleg UV sugár jut a szembe. Ezért fontos a napszemüvegek jó minősége. A szem szaruhártyája elnyeli az UV-A és UV-B sugarakat, ami hoszszabb idő után és erős UV sugárzásnál heves panaszokat, gyulladást idézhet elő. A szemre nagyon veszélyes a lézerfény, a retina súlyos károsodását okozza, ezért soha nem szabad a szembe lézerfénnyel belevilágítani vagy a lézerforrásba belenézni. 70

Ultraibolya sugárzás forrásai: • természetes forrása a Nap, az elvékonyodott magaslégköri ózonréteg több káros Ultraibolya- B és – C típusú sugárzást enged át • mesterséges formában találkozhatunk az UV sugárzással szoláriumokban, (főleg UV-A), ívhegesztésnél, fémolvasztásnál, kvarclámpák használatakor

Védekezési lehetőségek az erős ultraibolya sugárzás ellen • Túl nagy dózisnál (hegesztés) kobaltüveget tartalmazó védőszemüveget kell használni. • Napfogyatkozáskor tilos a napba nézni. A Nap ilyenkor csak speciális védőszemüveggel figyelhető, különben retinakárosodást okoz. • A káros napsugarak ellen megfelelő UV-védőréteggel bevont napszemüvegekkel védekezhetünk. Általános célra készült napszemüveget csak akkor viseljünk, ha szemünket nem éri hosszan napfény, természetesen erre is vonatkozik, hogy UV szűrővel ellátott legyen. Speciális célra készült napszemüvegre akkor van szükség, amikor hosszantartó és/vagy erős napsugárzásnak vagyunk kitéve pl. sízés közben, víz közelében, homokos tengerparton, vízi sportoknál. A napszemüvegnek követnie kell arcunk alakját, hogy megóvjon az oldalirányból jövő sugárzásoktól is.

71

A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ELŐFORDULÁSA A fertőző betegségek témakör célja, hogy: • a tanuló ismerje a fertőzések kialakulását, terjedését és megelőzését • ismerje a szexuális úton terjedő betegségeket • a védőoltások fontosságát • ismerje a szűrővizsgálatokat

A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK JELLEMZŐI Fertőző betegségnek nevezzük: azon megbetegedéseket, amelyeket specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre, és amelyek képesek közvetlenül vagy közvetve emberről emberre, állatról emberre, állatról állatra terjedni.

Fertőző ágens: olyan élő organizmus (vírus, baktérium, mikrogomba, protozoon, parazita), amely fertőzést képes okozni.

A fertőzés lefolyása • tünetmentes (latens) • tünetszegény (abortív) • produkálhat jellemző tüneteket (manifeszt)

A fertőzés fázisai 1. A fertőzést követi a lappangási idő (inkubáció), jellemző időtartamú, a kórokozó elszaporodik a szervezetben, némelyik toxinokat termel. 2. Bevezető tünetek szakasza (prodromális szak), általános tünetek és panaszok megjelenése. 3. Kifejlődési szakasz, célszerv-manifesztáció vagy generalizáció, klinikai tünetek időszaka. 4. Lábadozási időszak: regeneráció. A fertőző betegség végződhet: - teljes gyógyulással (sine morbo) - részleges gyógyulással, amikor szervi vagy működésbeli károsodás marad vissza - halállal (exitus letalis, mors) 72

A fertőző betegségek előfordulási módjai Sporadikusnak nevezzük azt a terjedést, amikor az egyes esetek elszórtan, egymástól térben és időben elválasztva jelennek meg, nincs köztük kapcsolat. Epidémia: valamely fertőző betegség rövid időn belül nagyobb számban tömegesen fordul elő. Endémia: egyes fertőző betegségek valamely földrajzi területen tartósan, állandóan jelen vannak. Pandémia: világrészekre vagy az egész földre kiterjedő járvány (epidémia). Szezonalitás: egyes kórokozók csak meghatározott évszakokban jelennek meg nagyobb számban. Periodicitás: néhány nagymértékben fertőző betegség a lakosság többségét megfertőzi és így védetté teszi. Ez a fertőzés legközelebb csak akkor tud ismét nagyobb számú megbetegedést okozni, ha kellő számú fogékony. szervezetet talál pl. új generáció felnövekedése esetén. Mortalitás: az adott fertőző betegségből a lakosság körében bekövetkező halálozás gyakoriságára utal. Letalitási arányszám: az adott fertőző betegségben meghaltak arányát jellemzi.

A járványfolyamat mozgatóerői Infekció: a kórokozók szervezetbe hatolása A járványfolyamat elsődleges mozgatóerői: • fertőző forrás, • terjedés lehetősége, • fogékony szervezetek Másodlagos mozgatóerők: -

külső környezeti (hideg vagy meleg időjárás) foglalkozási (állatgondozók) társadalmi (lakás, életkörülmények, élelmezés)

} tényezők

A fertőző forrás jellemzői • mindig élőlény, • az a fertőzött élő szervezet (ember, állat), amely a kórokozókat tartalmazza, ahonnan azok a külvilágba jutnak és más fogékony szervezetet megfertőznek • a fertőző forrás és közvetlen környezete a járványgóc 73

• a fertőző forrás kétféle lehet: - jellemző klinikai tünetekkel rendelkező manifeszt beteg - jellemző klinikai tünetek nélküli kórokozó hordozó • a fertőzött élőlény a fertőzés pillanatától kezdve fertőzőképes, mindaddig amíg a kórokozók a szervezetében tartózkodnak

A fertőzés átvitele, terjedési módok -

Közvetlen (kontakt) átvitel: a kórokozó a fertőző forrásból közvetlenül a fogékony szervezetbe jut, nem tartózkodik a külvilágban pl. szexuális érintkezés, congenitális, intrauterin fertőzés.

-

Közvetett átvitel: ha a kórokozó valamilyen élettelen vagy élő közvetítő segítségével jut a fogékony szervezetbe.

a.) Élettelen közvetítők: • főleg az enterális fertőzéseknél találkozunk velük: • olyan élettelen közvetítők, amelyekben a kórokozók szaporodni képesek (ivóvíz, szennyvíz, tej, nyers élelmiszerek) • olyan tárgyak, melyekre a korokozó rátapad, de rajta szaporodni nem képes • mikrobás aeroszolok: folyadékcseppek (tüsszentés, köhögés) vagy porszemek (talajról, padló, útról), • biológiai termékek: vér, szerv b.) Élő közvetítők: -

ízeltlábúak

-

lehet mechanikus átvitel: a pl. a tetű szállító eszközként szerepel,

-

lehet biológiai átvitel: a kórokozó az átvivő szervezetében szaporodik vagy fejlődik

A fogékony szervezet: az a szervezet, amely nem rendelkezik hatékony védekezőképességgel. A védekezőképesség lehet aspecifikus és specifikus. Aspecifikus védekezőképesség: mindazon szervezeti mechanizmusok összessége, amelyek gátolják a fertőző ágens invázióját, szaporodását, toxikus károsító hatását. Specifikus ellenálló képesség: az immunitás. A fertőző betegségek megelőzése: A fertőző betegségek leküzdése, megelőzése mindig az elsődleges mozgató erőkkel kapcsolatos: 1. A fertőző forrás felszámolása: - állat esetén teljes kiirtás vagy a fertőzőképességének csökkentése (célzott terápiás eljárásokkal), vagy elkülönítés (izolálás). 2. A fertőzés terjedését gátolja: a jó személyi higiéné és környezeti higiénés normák betartása, fertőtlenítés (dezinfekció) és sterilizálás, rovar és rágcsálóirtás. 74

3. A fogékony szervezet ellenálló képességének fokozása (védőoltások, stb.) 4. Elkülönítés (pl. specifikus osztályokon, kórházakban) 5. Járványügyi megfigyelés: a fertőző forrással érintkezett személyek estén, időtartama az adott fertőző betegség lappangási ideje. 6. Járványügyi zárlat: látogatási tilalom, felvételi zárlat. 7. Bejelentés: a fertőző betegségek hivatalos bejelentése az ÁNTSZ intézeténél.

SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ BETEGSÉGEK Bejelentésre kötelezett betegségek Syphilis (lues, vérbaj) Világszerte előforduló megbetegedés, a nagyobb városokban gyakoribb. Magyarországon folyamatosan nő a megbetegedések száma. Korspecifikus, a fiatal felnőttek között a leggyakoribb valamint férfiakban gyakrabban fordul elő, mint nőkben. Ok: Treponema pallidum Fertőző forrás: a fertőzött ember, aki a kórokozót vérével és váladékaival üríti (ondó, vaginális váladék, nyál). A fertőzés terjedési módja: • • • • •

közvetlen szexuális érintkezés közvetett módon vérrel, váladékokkal szennyezett tárgyakkal a placentán átjutva a magzatot is megfertőzi, intravénás kábítószer-élvezők a közös tű használatával fertőződhetnek nozokomiális fertőzésként is terjedhet, nem kellően sterilizált eszközökkel

Lappangási idő: 10 – 15 naptól 8 – 10 hétig terjedhet Tünetek: A fertőződés helyén (nemi szervek, végbél, ajkak, emlők, végtagok tömött, fájdalmas, vöröses, gyulladásos beszűrődés, majd fekély jelenik meg, a környéki nyirokcsomók megduzzadnak. A kórokozó a vérrel elszállítódik a belső szervekbe, a központi idegrendszerbe. Az elsődleges tünetek többnyire spontán gyógyulnak. A második stádiumban, a fertőzéstől számított 8-9 hét múlva nem viszkető bőrkiütések jelennek meg, nyirokcsomó duzzanattal. A penicillin-terápia óta megváltozott a betegség lefolyása, ma már nem találkozunk harmadik vagy negyedik stádiumban lévő betegekkel. A penicillin-terápia óta megváltozott a betegség lefolyása, ma már nem találkozunk harmadik vagy negyedik stádiumban lévő betegekkel. Kimutatása: Wassermann vizsgálattal történik. A terápia: penicillin 75

Megelőzése: –

a lakosság széles körű egészségügyi felvilágosítása

–

szexuális szokások megfelelő átalakítása

– szűrővizsgálatok elvégzése (véradók, terhesek, gyermekintézményekben, élelmiszeriparban, kereskedelemben, vendéglátóiparban dolgozók valamint fodrász, kozmetikus stb.)

Gonorrhoea (kankó, tripper)

Az egyik leggyakoribb fertőző nemi betegség, legnagyobb számban a tinédzserek között és a fiatal felnőtteknél fordul elő. Egyetlen érintkezés után az esély a fertőződésre 60-90 %. Gyakoriságának oka: -

nem megfelelő szexuális magatartás

-

egyre nagyobb számú penicillinrezisztens törzs megjelenése

Ok: Neisseria gonorrhoea Fertőző forrás: a kórokozót urogenitális váladékaival ürítő beteg Terjedés: -

szexuális úton

-

váladékkal szennyezett tárgy (törülköző) által

-

a gonorrhoeás terhes nő szülés közben megfertőzhati az újszülöttet, ami a szem gennyes gyulladását okozza.

Lappangási idő: 3-10 nap Tünetek: • férfiaknál a húgycső akut gennyes gyulladása alakul ki, a vizelés fájdalmassá válik, a fertőzés a prosztatára terjed, majd a mellékherékre • nőknél a cervix gyulladása, gennyes folyás, urethritis, fájdalmas vizeletürítés, később kismedencei gyulladások alakulnak ki, endometritis, petefészek gyulladás, a petevezeték hasűri szájadéka letapad, elzáródik, meddőséget okozhat. Terápia: sulfonamidok, penicillin, rezisztens baktérium: cefalosporinok Megelőzése: -

a lakosság széles körű egészségügyi felvilágosítása

-

szexuális szokások megfelelő átalakítása

-

óvszer preventív használata

-

újszülötteknél 1 %-os Credé-szemcsepp kötelező alkalmazása.

76

Akut urethritis nongonorrhoica Különböző kórokozók által kiváltott megbetegedés: Chlamydia trachomatis, Mycoplasma hominis, trichomonas vaginalis stb. Fertőző forrás: a beteg vagy tünetmentes kórokozó hordozó Terjedés: szexuális úton, szennyezett tárgyakkal, Lappangási idő: 1-3 hét Tünetek: jellegzetes tünete nőknél a gennyes folyás és gyakori fájdalmas vizelés, később a kismedencei szervek gyulladását okozza. Férfiaknál enyhébb tüneteket okoz. Megelőzés a megfelelő felvilágosítással és óvszer használatával érhető el. Condyloma acuminatum Kórokozó: a humán papilloma vírus A betegség kialakulása az elmúlt évtizedekben gyorsan nőtt. A fertőződés az esetek többségében nem jár tünetekkel. A vírus beépülhet a hámsejtek genetikai állományába, így megváltoztathatja annak működését. Egyes típusai kifejezetten onkogén hatásúak, ezért szerepe van a méhnyakrák kialakulásában. Fertőző forrás: Fertőzött tüneteket mutató vagy tünetmentes egyén. Terjedés: szexuális kontaktussal , szülés közben fertőződhet az újszülött. Tünetek: Nem jelentkezik mindenkinél, a genitális tájékon, a penisen, a hüvelybemenetben, az urethra belső felszínén fájdalmatlan, változatos méretű kinövések jelennek meg. Megelőzése: -

megfelelő felvilágosítással

-

monogám párkapcsolat

-

óvszer használata

A vírus okozta elváltozások a citológiai rákszűrésen levett kenetben jól felismerhetők, mivel a rák kialakulásáért felelőssé tehető, felismerésekor további vizsgálatok szükségesek, még akkor is, ha nem okozott rákmegelőző állapotot. Herpes simplex anogenitalis Különösen gyakori fiatal felnőttekben, közöttük is több a nő, mint a férfi. Kórokozó: Herpes simplex vírus 1-es és 2 –es típusa Fertőző forrás: A beteg vagy tünetmentes vírushordozó. Terjedés: szexuális érintkezés, újszülött szülés közben fertőződhet. Lappangási idő: 3-12 nap. Tünetek: hasonló elváltozásokat okoz, mint a száj herpeszes fertőződése. A nemi szerveken csoportosan kis vesiculák jelennek meg, amelyek megnyílás után fájdalmas erosiók jönnek 77

létre, a környéki nyirokcsomók megnagyobbodnak fájdalmassá válnak. A betegséget nem lehet meggyógyítani, bizonyos időnként, akár ciklushoz kötötten, vagy legyengült (pl.: menstruáció, stressz hatására, lázas betegségeknél) állapotokban visszatér recidivál. Megelőzés : -

gumióvszer használata

-

biztonságos szexuális partner és szokások

AIDS (acquired immunodeficiency syndrome) Napjainkban is változatlanul növekszik a tünetmentes hordozók és a betegek száma. Kórokozó: a retrovírusok családjába tartozó humán immundeficiencia vírus, melynek két típusa van: HIV-1 és HIV-2 Fertőző forrás: a beteg ember és a tünetmentes vírushordozó A fertőzés terjedhet: -

szexuális érintkezéssel

-

vérrel

-

vérkészítményekkel

-

a beteg váladékaival vagy a váladékokkal szennyezett orvosi eszközökkel

-

drogosok közösen használt tűjével és fecskendőjével

-

szervátültetéssel

-

terhes nő megfertőzheti a magzatot 30 %-ban a placentán keresztül vagy szülés alatt

Lappangási idő: változó, a fertőződés után a vérből 1-3 hónap múlva lehet csak kimutatni az ellenanyagokat. A beteg már ebben az időszakban is fertőzőképes! (ablak periódus) a lappangási idő 10 év is lehet Tünetek: A fertőzés után néhány héttel láz fáradékonyság, a törzsön, végtagokon kiütések, nyirokcsomó duzzanat jelentkezik, folyamatosan romlik az immunrendszer működése, aminek a következményeként megnő a fertőzések száma, daganatok alakulnak ki. A háttérben lassan progrediáló immunhiányos állapot kifejlődése jön létre, jellemző a Kaposi sarcoma kialakulása. A T-helper lymphocyta szám csökken. A heveny fertőzés után 10 éven belül 50-60 %ban kifejlődik az AIDS betegség. A betegség vérből mutatható ki (ELISA teszt), ha a gyanú fennáll, további vizsgálatok szükségesek. Megelőzés:

78

-

a lakosság széleskörű felvilágosítása

-

óvszer használata

-

monogám párkapcsolat

-

donorok kötelező vizsgálata

-

drogosok körében a közös tű kiiktatása

-

akupunkturát végzők, tetoválók steril eszközhasználata

-

egészségügyi intézményekben a beteg váladékaival szennyezett eszközök megfelelő fertőtlenítése, sterilezése

-

terhesek antivirális kezelése, nem szoptathatja az újszülöttet

VÉDŐOLTÁSOK Célja: A specifikus ellenálló képesség (immunitás) mesterséges úton történő létrehozása (a betegség lezajlása nélkül).

A védekező rendszer működése 1. Természetes immunitás: Az egyénben lezajlott a betegség és a kórokozóval szemben ellenanyagok termelődnek → újabb fertőzés → felismeri a kórokozót és ártalmatlanná teszi. 2. Mesterséges immunitás: Védőoltással alakítják ki a védettséget. A védőoltások két formája: - aktív immunizálás - passzív immunizálás

Aktív immunizálás • Elölt vagy legyengített kórokozót vagy hatástalanított méreganyagát juttatják a szervezetbe, hatására megindul az ellenanyag termelése. • Megelőzés céljából alkalmazzák. • A védettség két hét után alakul ki és évtizedekig megmarad. • Hatásukat emlékeztetőoltással hosszabbítják. • Egy részük életkorhoz kötött és kötelező, más részük önkéntes alapon kérhető pl. idősek influenza ellen, sportolók kullancs-encephalitis ellen.

Passzív immunizálás -

Kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe.

-

Hatása a beadás után azonnal beáll, de rövid ideig tart (kb. 1 hónap)

-

A közvetlen fertőzés megelőzésére használható (pl.: külföldi utazáskor, eü. dolgozóknál).

Gyermekkorban a leggyakoribb betegségek a fertőző betegségek, amelyeket vírusok, baktériumok és paraziták okozhatnak. A fertőző betegségek között vannak enyhe lefolyású kórképek, de 79

néhány vírus és baktérium súlyos, maradandó károsodással járó vagy akár halálos megbetegedést okozhat. A védőoltások célja, ezeknek a súlyos kórképeknek a megelőzése. A kötelező védőoltások segítségével mára több olyan betegség is eltűnt, amely több száz éve még magas halálozási rátát okozott. Ilyen például a fekete himlő, a járványos gyermekbénulás vagy a kanyaró.

Külföldi utazásokkal kapcsolatos védőoltások (pl.: Afrikai vagy ázsiai utazások előtt) -

Hepatitis A és B

-

Veszettség

-

Hastifusz

-

Tetanusz

-

Járványos agyhártyagyulladás

-

Diftéria

-

Sárgaláz

-

Járványos gyermekbénulás

-

Kullancs encephalitis

-

Malária

-

Kolera

Egyéb nem kötelező oltások -

Influenza, Madárinfluenza, (H1N1 vírus elleni oltás)

-

Pneumococcus

-

Gamma-Globulin

-

Humán Papilloma Vírus

Ajánlott és kötelező védőoltások gyerekeknek A gyermekek 5 éves koruk alatt különösen érzékenyek bizonyos betegségekre, ilyenkor az immunrendszerük még éretlen A gyerekeknek adandó, életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat a gyerekek ingyen kapják meg a szakrendelőkben.

Kötelező védőoltási rend Életkor: 0 – 6 héten 2. hónap 3. hónap 4. hónap 15. hónap 18. hónap 3. év

Oltás: BCG DTPa+IPV+Hib DTPa+IPV+Hib DTPa+IPV+Hib MMR DTPa+IPV+Hib DTPa+IPV

6. év

DTPa+IPV

80

Megjegyzés: A szülészeti osztályon adják.

Csak a 2004. január 1. és szeptember 30. között születettekre vonatkozik

11. év 11. év 14. év

az általános iskolák 6. osztályában (szeptemberben) DT MMR revakcináció az általános iskolák 6. osztályában (októberben) az 1. oltás szeptember hónapban az általános iskolák Hepatitis B 8. osztályában BCG = Bacillus Calmette-Guérin / tuberculosis elleni oltóanyag DTPa = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag IPV = inaktivált poliovírus vakcina a járványos gyermekbénulás ellen MMR = morbilli (kanyaró)-mumpsz-rubeola DT = diftéria-tetanusz oltóanyag emlékeztető oltás céljára

Az alábbi oltások ajánlottak gyermekkorban: • • • • • • • •

Kullancs encephalitis elleni oltás Hepatitis A Meningococcus meningitis Humán Papilloma Vírus Rotavíru Bárányhimlő elleni védőoltás Pneumococcus H1N1 vírus elleni oltást jelenleg tesztelik

Pneumococcus védőoltás: a szülők kérésére a 2 évnél fiatalabb csecsemő- és kisgyermek térítésmentesen kapja meg az oltást. A 2 és 5 év közötti veszélyeztetett kisgyermek 70%-os támogatás mellett kaphatják meg a vakcinát. A pneumococcus elleni védőoltás bevezetésével csökkenthetők a gyermekkori torokgyulladások, mandulagyulladások, tűdőgyulladások, agyhártyagyulladások és középfülgyulladások. A rota-vírus súlyos hányást és hasmenést okoz. 2009-ben járványt okozó új influenza H1N1 vírus, amely sertés-, madár- és ember influenzavírus-géneket is tartalmaz, és korábban nem észleltek olyan vírust, amely ebben a kombinációban hordozta volna a géneket. Védőoltás (aktív immunizálás): a H1N1 vírus antigénjét juttatják a szervezetbe. Az antigén maga a kórokozó elő, legyengített formája. A védettség kialakulásához időre van szükség, ezért az aktív immunizálás mindig a megelőzést szolgálja. 81

Hogyan védekezhetünk az új H1N1 vírusfertőzés ellen -

gyakori szellőztetés gyakori kézmosás (ha lehetőség van rá kézfertőtlenítőt használjunk) tüsszentéskor, köhögéskor használjunk papír zsebkendőt, használat után dobjuk a szemétkosárba ne nyúljunk a szemünkhöz, szájhoz, orrhoz ha lehet, kerüljük a tömegközlekedést kerüljük a kapcsolatot influenzás betegekkel ha az influenza tünetei jelentkeznek, maradjunk otthon védőoltás, antivirális szerek higiéniai intézkedések (kézfertőtlenítés, orr-száj maszkok) munkahelyi tréningek, meetingek felfüggesztése, távmunka előnyben részesítése

Az oltások általános ellenjavallatai - lázzal járó akut betegség - progrediáló idegrendszeri betegség - terhesség - túlérzékenység vagy allergia az oltóanyaggal vagy valamely komponensével szemben - nem ajánlott előzőleg előfordult súlyos oltási reakció esetén - élő mikrobát tartalmazó védőoltás nem adható immunoszuprimált betegeknek (kemoterápia, sugárkezelés, leukémia, stb.) valamint szteroid kezelésben részesülteknek

A BETEGSÉGEK KORAI FELISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ LEHETŐSÉGEK SZŰRŐVIZSGÁLATOK A szűrővizsgálatokat a betegségek korai felismerése céljából végzik. Magyarországon vannak: - kötelezően előírt szűrővizsgálatok - és nem kötelező szűrések. A szűrővizsgálatoktól elvárják, hogy a lehető legnagyobb valószínűséggel jelezze vagy zárja ki a betegség jelenlétét. Az ÁNTSZ a fertőző betegségek megelőzése érdekében kötelező szűrővizsgálatokat rendelhet el: - a teljes lakosság részére - a lakosság egyes csoportjainak - egy-egy terület lakosainak - munkahelyi, családi vagy egyéb közösségek tagjainak - külföldről érkező személyeknek - fertőző betegekkel érintkezett személyeknek - egyes munkakörökben Pl.: élelmezés - véradásnál - szervátültetésnél 82

A szűrővizsgálatok célja -

magzati károsodások korai felismerése a fertőzés forrásainak felkutatása, fertőzésveszély elhárítása nem fertőző betegségek korai felismerésére pl.: rákszűrések, magas vérnyomás a lakosság egészségi állapotának vizsgálata

A magzatnál végzett szűrővizsgálatok -

(a magzat genetikai rendellenességeinek szűrésére alkalmasak) 3D ultrahang vizsgálat magzati rendellenességek kimutatására: magzati korban a 13. és 18. heti genetikai szűrés alkalmával átnézik a magzat minden szervét. Alfa-fötoprotein szintjének mérése a terhes nő vérében emelkedett szintje ugyanis jelzi a spina bifida, az anenkefália vagy más rendellenesség megnövekedett veszélyét. A magzati rendellenességek méhen belüli felderítésének egyik módszere az amniocentézis A korionboholy-mintavétel: kis mintát vesznek a méhlepény részét képező kis nyúlványokból, előnye, hogy az amniocentézishez képest a terhesség koraibb szakaszában alkalmazható. Perkután köldökzsinórvér- mintavétel: tűt szúrnak a köldökzsinórba közel ahhoz a helyhez, ahol a méhlepényhez csatlakozik, és mintát vesznek a magzat véréből, célja: kromoszómavizsgálat gyors elvégzése.

Újszülött és kisgyermekkori szűrővizsgálatok -

-

-

A szülés nagy traumát jelent az újszülött számára, melynek kapcsán oxigénhiány léphet fel, esetleg koponyaűri vérzés keletkezhet. Ilyen problémák feltárásában segít az agy és az idegrendszer szűrésére szolgáló ultrahangvizsgálat, amit korszerűbb helyeken - még a születés után, a kórházban töltött néhány nap alatt - automatikusan elvégeznek az újszülötteken. Apgar-teszt az újszülött állapotának megítélésére szolgál, rögtön születés után, majd öt perc elteltével nézik, az életveszélyes állapotok elhárítatásának legjobb módszere. Vizsgálják: a pulzust, légzést, izomtónust, reflexeket, bőrszínt. fejkörfogat, testtömeg, mellkas körfogata, testhosszúság, Veleszületett anyagcsere betegségek szűrése: Fenilketonuria (PKU) szűrés: (örökletes megbetegedés a fenilalanin (aminosav) anyagcseréjének zavara, ami fejlődési visszamaradottsággal, súlyos szellemi károsodással jár, ha nem kezelik), ezen kívül szűrik a csökkent pajzsmirigy működést, és még egyéb megbetegedéseket. A hallás szűrővizsgálata: az otoakusztikus emisszió mérése, amely számítógéppel végzett, fájdalmatlan és gyors vizsgálat. Látás vizsgálata. Neurológiai szűrés. A csecsemő hasi ultrahang és a csípőszűrése (csípőficam): 6 hetes korban

A szűrővizsgálatokat tanköteles életkorban az iskola-egészségügyi szolgálat végzi (területi védőnő) • testi fejlődés: testmagasság, testtömeg mérése, tápláltsági állapot • pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása • Az érzékszervek működésének vizsgálata (látásélesség, színlátás, hallás), beszédfejlődés vizsgálata

83

• • • • • •

BCG-heg ellenőrzése, mozgásszervek elváltozásának szűrése (lúdtalp, tartáshiba, scoliosis, Scheuermann), pajzsmirigy tapintásos vizsgálata, vérnyomásmérés, kültakaró vizsgálata különös tekintettel az anyajegyekre szájüreg, fogazat megtekintése

Felnőttkorban végzett szűrővizsgálatok 20 és 40 év között: • látásvizsgálat • vérnyomásszűrés • a veseműködés vizsgálata vizeletből (esetleges húgyúti fertőzések) • vércukorszint mérés • testtartás elemzése, a gerinc vizsgálata, a lábboltozatok vizsgálata • nőknek ultrahangos mellvizsgálat a mammográfiai vizsgálatot ebben az életkorban még nem javasolják, mivel a röntgensugarak károsíthatják a rendkívül érzékeny emlőmirigyeket • méhnyakrákszűrés a 25 és 65 év közötti nőknek az ÁNTSZ háromévente küld személyre szóló behívót, akkor, ha időközben nem végezték el a vizsgálatot • tüdőszűrés • hasi ultrahang vizsgálat A fenti vizsgálatokat legalább kétévente érdemes elvégezni, a háziorvostól kell beutalót kérni a megfelelő szakrendelésre vagy laborvizsgálatokra. Szűrővizsgálatok 45 éves kor felett: • a szív- és érrendszeri megbetegedések évenkénti szűrése: vérnyomásmérés (ha a magas vérnyomást korán felismerik, a megfelelő kezeléssel az összes rizikótényező kiküszöbölhető). • szájüreg, bőr szűrővizsgálata • tüdőszűrés • nőgyógyászati rákszűrés • mammográfiára ebben a periódusban kétévente küld behívólevelet az ÁNTSZ • cukorbetegség szűrése vizeletből és vérből • a férfiaknak, kétévente érdemes elvégezni a prosztataszűrést, vérvizsgálattal a speciális prosztata antigének szintjéből lehet következtetni a prosztata állapotára, a rák valószínűségére. • kétévente ajánlott vastagbélrák szűrése, a gyomor- és bélrendszer eredetű vérzés vizsgálata, (vastagbélrák szűrésére is csak azokban a megyékben küldenek meghívót, ahol az átlagosnál gyakoribb a megbetegedés) • veseműködés szűrése • vércukorszint ellenőrzés • ajánlott az érzékszervek ellenőriztetése: A látás (a szem dioptriája 40 év felett kétévente egy dioptriát romlik), szürke- és zöldhályog gyakori. A szem és látás állapotát befolyásolja a cukorbetegség és a magas vérnyomás, így ezek is ellenőrizhetők. • hallásvizsgálat 84

REHABILITÁCIÓ A rehabilitáció témakör célja, hogy: • a tanuló ismerje a rehabilitációval kapcsolatos fogalmakat • a rehabilitáció formáit, célját, jellemzőit és módszereit

REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS FOGALMAK Rehabilitál = visszahelyez, helyreállít, helyrehoz, mentesít. Rehabilitáció fogalma: olyan eljárások, teendők együttes hatásából áll, melyek célja, hogy az adott személy fogyatékosságának testi, lelki és szociális következményeit a minimumra csökkentsék. Károsodás: -

időszakos vagy állandó anatómiai, élettani vagy pszichológiai veszteség, rendellenesség pl. sérült testrész, szerv, amputált végtag, szorongás a károsodás biológiai működési zavar

Fogyatékosság: -

az ember normális érzékszervi, mozgási vagy értelmi funkcióihoz (pl. látás, beszéd, járás, a környezettel való kapcsolattartás) szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiánya olyan testi, vagy lelki károsodottság, amely maradandó vagy hosszabb ideig fennálló lényeges következményekkel járnak (minden károsodás, tevékenység akadályozottság vagy részvételi korlátozottság) a fogyatékosság tehát a speciálisan emberi funkciók zavara, az adott képességeket (érzékszervi, mozgási, szellemi, kommunikációs) nem birtokolja száz százalékosan gyógypedagógiai szempontból csak az a személy tekinthető fogyatékosnak, akinél a képességvesztés az adott személyiség fejlődését, kiteljesedését hátrányosan befolyásolja

A korlátozottság/fogyatékosság három összetevője: 1. Impairment (kiejtése: impermönt): a szervi károsodást jelzi. 2. Disability (kiejtése: dizébiliti): képességhiány, olyan funkciózavar, amelyet az egyén megérez. 3. Handicap (kiejtése: hendikep): szociális téren létrejött károsodás, hátrány. 85

Hátrányos helyzet: a közösség életében a másokkal egyenlő szintű részvétel lehetőségének elvesztését vagy korlátozottságát jelenti. Rokkantság: -

az egyén kora, neme, társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység (pl. önfenntartás, társadalmi kapcsolatok, tanulás, keresőképesség, szórakozás) tartós akadályozottsága a rokkantság tehát az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben, funkcióiban bekövetkező zavara

A fogyatékosság kialakulásának gyakori folyamata: betegség → károsodás → fogyatékosság → rokkantság A fogyatékossági folyamat létrejöhet: -

betegségek, balesetek valamint a környezeti hatások, társadalmi elvárások és szokások hatására a fogyatékosság folyamatában jellemzően rosszabbodás áll elő segítő beavatkozás nélkül

Habilitáció: a veleszületetten károsodott gyermekek tanítása Funkcióképesség: minden testi funkciót, tevékenységet és részvételt jelöl. Ergoterápia: munka vagy foglalkozási terápia, a fogyatékost abban segíti, hogy megtanulja megoldani a komplex mindennapi feladatokat pl. öltözködési vagy háztartási gyakorlatok.

Esélyegyenlőség: azt jelenti, hogy a társadalom különböző rendszerei, a környezet, a szolgáltatások, tevékenységek, információk, dokumentációk mindenki, de különösen a fogyatékossággal élők számára hozzáférhetőkké válnak.

A rehabilitáció jellemzői -

a fogyatékos emberre irányul,

-

nem foglalkozik azzal, hogy milyen fajta a fogyatékosság, és mi az oka

-

az egyén akadályozottságot előidéző károsodását további orvosi kezeléssel csökkenteni nem lehet, a terápia véget ért

-

további kezelésekkel a jelen állapotot, a megmaradt funkciókat képesek fenntartani vagy meggátolni annak romlását

86

a beteg maradandó sérüléseivel elmélyülten foglalkozik

A rehabilitáció célja -

a fogyatékoson úgy segíteni, hogy megtanuljon együtt élni a fogyatékosságával, s az a lehető legkevesebb hátrányt jelentse számára a fogyatékost támogatni, hogy minden erejét igénybe véve az adott körülmények között funkcióiban és önállóságában az általa elérhető legmagasabb fokra juttassa a maradandó károsodás következményeit a minimálisra csökkentsék

A rehabilitáció során: - a betegnek igen nagy aktivitással kell együttműködnie - a sérültet olyan tevékenységekbe vonja be, amelyek célja a funkció helyreállításának és maximális használatának előmozdítása azzal a céllal, hogy segítse az embereket a munka, a társasági, személyes és otthoni környezeti elvárásainak megfelelni és az életben a lehető legteljesebb mértékben részt venni A rehabilitáció során a terápiás programot meg kell tervezni.

A terápiás programnál használatos gyakori technikák • alkotó tevékenység • önellátó feladatok • csoportmunka és szociális jártasság • új technikák tanítása • környezet átalakítás • segédeszközök biztosítása • tájékoztatás, képzés

A rehabilitációs kezelés módszerei -

pszichológia

-

gyógytorna, úszás

-

fizioterápia

-

gyógypedagógia

-

ápolás, gondozás

-

műtétek

-

fájdalomcsillapítás

-

gyógyászati segédeszközök használata 87

Az életminőséget befolyásoló tényezők -

jellem, a sors elfogadása, megelégedettség

-

funkcióképesség, önellátó- képesség

-

kommunikáció

-

lelki állapot, lelki béke

-

külső megjelenés

-

családi, partner és interperszonális kapcsolatok, szerepek

-

szexuális, intim kapcsolatok

-

támogatottság

-

foglalkozás, társadalmi mobilitás

-

anyagi helyzet, a társadalom elérhető forrásai

A REHABILITÁCIÓ FORMÁI -

-

Foglalkozási rehabilitáció: olyan munkahelyet és munkakörülményeket biztosít, ahol a fogyatékossággal élő ember állapotának romlása nélkül tud dolgozni úgy, hogy a társadalomban betöltött szerepe és presztizse előnyösen változzon. Orvosi rehabilitáció: a meglévő funkciók és a teljesítőképesség felmérését, kompenzatorikus fejlesztését, gyakorlását és az egyén gondozását végzi. Pedagógiai rehabilitáció: a fogyatékossággal elő gyermekek speciális oktatását, gyógypedagógiai nevelést, a munkaképes korúak szakmai képzését, új szakmára átképzését jelenti. Szociális rehabilitáció: anyagi támogatás, szociális gondozás, személyes segítés, rehabilitációs segédeszközökkel történő ellátás, megfelelő lakás és közlekedés, a szabadidő kulturált és egyenrangú eltöltése, az érdekképviseleti szervek szolgáltatásai, és a társadalom szemléletének formálása. Lakóközösségi rehabilitáció: a fogyatékossággal elő ember gondozását a természetes környezetében, családjában oldja meg.

Szocioterápia: a társadalom jelenségeinek, munka, művészet, játék, gyógyító célú alkalmazása. Három egymást kiegészítő gyógymódból áll: o munkaterápia o foglalkozásterápia (színjátszás-, mozgás-, tánc-, zene-, biblio-, népművészeti terápia) o közösségi terápiák 88

EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁSFORMÁK A szenvedélybetegségek témakörnek a célja, hogy: • a tanuló ismerje a szenvedélybetegségek formáit, • a függőség kialakulását, veszélyeit • a drogok testi, lelki és szociális egészséget károsító hatásait, • hozzájáruljon a drogkerülő, egészségtudatos magatartás kialakításához

Szenvedélybetegségekkel kapcsolatos alapfogalmak Szenvedélybetegség (addikció) meghatározása: -

Szenvedélybetegségeknek nevezzük azokat a kórképeket, amelyek valamilyen kémiai anyagtól, vagy viselkedéstől való testi- lelki függőséget eredményeznek.

-

Az agy állapotát befolyásoló szenvedélykeltő anyagok vagy cselekvések túlzó használatával kapcsolatosak.

-

A testi és lelki működések alkalmazkodnak az abnormalitáshoz.

-

Ezek akkor tekinthető betegségnek, ha az egyénre vagy a környezetére nézve hátrányosak.

Megkülönböztetünk: o

viselkedéses

o és kémiai addikciókat. Addiktológia: a szenvedélybetegségek kutatásával és gyógyításával foglalkozó tudományág. Szenvedély: valamely szer fogyasztására irányuló ellenállhatatlan késztetés, amely minden más törekvést megelőz, dominánssá válik. A fogyasztásra ösztökélő belső hiányállapotot sóvárgásnak (craving) nevezzük. A szenvedély kialakulása során: - az egyén pillanatnyi örömökre cseréli fel hosszú távú céljait - életét a szenvedély kielégítésére irányuló rövid távú késztetések vezérlik - a specifikusan emberi magatartások fokozatos elvesztésével jár - a szenvedéllyel kapcsolatos értékek előtérbe kerülnek (pl. a korábban lelkiismeretes anya vagy apa családját elhanyagolja). - a drogosok a kábítószer megszerzése érdekében bűnözőkkel is kapcsolatba kerülnek, s ha már nem tudják előteremteni a pénzt, maguk is bűnözőkké válnak 89

Dependencia (függőség): -

Valamely kémiai anyag folyamatos szedése következtében kialakuló pszichés és/vagy szomatikus függőség.

-

Az egyén képtelen nélkülözni a megszokott élvezeti szert, viselkedést vagy tárgyat.

Koodependencia: A szenvedélybetegekkel való tartós együttélés, a következményektől való szenvedés. Abúzus: Gyógyszerek, élvezeti szerek túlzásba vitt, mértéktelen fogyasztása. Drogok (kábítószerek): olyan anyagok, amelyek -

már egyszeri használat esetén is bódulatkeltést, megváltozott tudatállapotot és magatartást váltanak ki

-

ismételt használatra ösztönöznek

-

hozzászokással járnak

-

tartós használatuk a szomatikus és pszichés egészségre ártalmas

Absztinencia: önmegtartóztatás, önkéntes vagy kényszerű tartózkodás a szer fogyasztásától. Megszokás (habituáció): kívánság, de nem kényszer, amely a szer használatának ismétlésére irányul. Tolerancia: ugyanazon hatás elérése céljából -

a szer adagjának folyamatos növelése

-

vagy az orális bevitelről parenterálisra való átállás szükséges.

Elvonási tünetegyüttes: a megszokott anyag elhagyása vagy csökkentése által kiváltott tünetegyüttes.

A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK KÉT CSOPORTJA 1. Kémiai anyagok által kiváltott szenvedélybetegségek: •

Pszichoaktív anyagok: ópiátok, pszichostimulánsok, hallucinogének és a cannabisszármazékok

•

Gyógyszerek: nyugtatók, altatók, anesztetikumok, fájdalomcsillapítók, stb.

•

Mérgező anyagok: szerves oldószerek, gázok, benzol,

2. Viselkedéses szenvedélybetegségek: játékszenvedély a munkaszenvedély 90

-

szex és szerelem addikciókat, a korábbi szexuális perverzióknak tartott magatartásformákat (féltékenység, pedofilia stb), video-, számítógép-, és Internet-függőséget, az étkezési zavarok bizonyos típusait ( pl. kényszeres evés, falánkság, az anorexia egyes formái, bulimia testedzés- és futás mánia, vásárlási kényszer, a kleptománia a pirománia, a társfüggőség - koodependenciát.

Sok viselkedéses addikciót először a felépült alkoholistákon figyeltek meg.

Drogfogyasztásra hajlamosító tényezők 1. Személyiségjegyekből adódó problémák: •

agresszió

•

üresség, unalom érzése

•

énkép bizonytalansága, nincs tisztába értékeivel, céljaival

•

érzelmi éretlenség

• •

örömhiány, szexuális gátlások

•

lelki betegségek (depresszió, szorongásos kórképek, antiszociális személyiségzavarok, stb. )

•

befolyásolhatóság

• • • • • • •

hangulati zavarok, szorongás, bűntudat hiperaktivitás, figyelemzavar korai iskolai problémák a tanulásban, viselkedésben kirekesztés érzése a kortársak részéről sok iskolai kudarc, tanulmányi előmenetel csökkenése iskolai tanulmányok abbahagyása korai antiszociális viselkedés

2. A társadalomban rejlő problémák: - értékválság - a társadalom viszonya a drogok használatához - kilátástalan jövőkép - tömegkommunikáció, reklámok hatása pl.: sörözés reklámozása - anyagiak középpontba helyezése - drogozással kapcsolatos törvényi szabályozás 91

3. Kortárs csoportok hatása: Leginkább a kortárs csoport felelős a drogozásért és a progresszióért. A drogokat általában csoportosan használják. • •

a kortárs csoport droghasználata és a drogok használatával kapcsolatos pozitív hozzáállása kortárscsoportoktól átvett minták

4.

Családban rejlő problémák: - kommunikáció hiánya - mindent pénzzel megoldó család - stabil családi kapcsolatok hiánya - válás, szülő elvesztése - feszült, kiegyensúlyozatlan légkör - kötődési zavarok - bizalom, őszinteség hiánya - túlvédő szülők - nem világos, következetlen értékrend - látszatot kifelé megtartják, rejtve maradt konfliktusok - gyermekbántalmazások, fizikai és szexuális - alkohol, droghasználat a családon belül - szülők nevelési stílusa – „hideg-engedékeny” attitűd A nyomasztó életkörülmények között élő egyén a kábítószer segítségével elmenekülhet egy eszményített másik világba, ám ezért végül nagy árat kell fizetnie. A legtöbb kábítószer élvező ezt csak akkor érti meg, amikor átlépte a végzetes határvonalat és drogfüggővé vált.

Protektív tényezők (Bizonyos tényezők védenek a szenvedélybetegségekkel szemben.) • megfelelő önértékelés, önbizalom és az „én-hatékonyság” • biztonságos és támogató személyes kapcsolatrendszer • sikerélmények, felelős munkavégzés, az-az érzés, hogy az egyén meg tudta csinálni a rábízott feladatot, és ez alapján valószínű, hogy a jövőben is meg fogja tudni oldani • életbeli fordulópontok pozitív hatása, sikeressége • a lehetőségekhez való hozzáférés (pl. tanulás) • optimista személyiség • félelem a negatív hatásoktól

A szenvedélybetegségek patogenezisének folyamata 1. Ismételt késztetés egy viselkedési sztereotípia véghezvitelére. 2. A viselkedési sor befejezéséig emelkedik az egyén belső feszültsége. 3. A viselkedési sor befejezésekor egy átmeneti és gyors feszültségcsökkenés következik. be. Ez a legfontosabb tényező a viselkedés fenntartásában, fennmaradásában. 4. A késztetés fokozatosan, órák alatt visszatér, miközben az egyén negatív következményeket él át. Ezek lehetnek fizikaiak, társasak, önértékeléssel kapcsolatosak. 92

Drogfogyasztás tünetei, gyanújelei Az elfogyasztott drog fajtájától is függ, viszont vannak olyan jellemző tünetek, amelyek a legtöbb drogfogyasztásnál jelentkeznek: - figyelem, koncentráció csökken - extrém mértékű felhangoltság - viselkedés megváltozik - egyensúlyzavar - tanulási és munkateljesítmény romlik - tisztálkodás elhanyagolása - levertség, aluszékonyság, kábaság - izgatottság, ingerlékenység, nyugtalanság jelentkezik - pupilla szűkül, vagy tágul, tekintet merev - arc sápadt, vagy kipirult - szippantó szereknél állandó orrfolyás - érthetetlen beszéd - részegséghez hasonlít, de nincs alkoholszaga - elveszti érdeklődését a sport, tanulás, család iránt - gyakori WC-re járás - izzadó tenyér, remegő kéz - feltűnően sok folyadékfogyasztás - furcsa használati tárgyak megjelenése (fecskendő, injekciós tű, érszorító, cigarettapapír, kézzel készített cigaretta csikkje, lángtól megsötétült kanál, penge)

Drogfüggőség kritériumai 1. A drogfüggőség ismételt droghasználatot jelent, amely toleranciához, megvonási tünetek megjelenéséhez, kényszeres droghasználó viselkedéshez, és klinikailag jelentős károsodásokhoz vezet. (Tolerancia kialakulása: jelentős dózisnövelés a kívánt hatás elérése céljából.) 2. Jellemző a drog iránti sóvárgás, drogéhség. 3. Állandó vágy, vagy eredménytelen próbálkozások a drogozás abbahagyására. 4. Jelentős időtöltés az anyag megszerzésével. 5. A drogozás előtti fontos tevékenységek abbahagyása pl. sportolás. 6. A dependencia kialakulása, amely minden pszichoaktív–anyagra vonatkozik, kivéve a koffeint. 7. Abúzus jelenléte. Az eltervezettnél nagyobb mennyiségű anyag használata. 8. A drogozás annak ellenére folytatódik, hogy visszatérő fizikai és pszichés problémákat okoz. (Fizikai: a szer hiányában különböző fájdalmak, szervműködési rendellenességek, álmatlanság, stb. jelentkeznek. Pszichés: szer nélkül képtelen nyugodtan, tisztán gondolkozni.) 93

A függőség lehet: •

szomatikus függőség - amikor a hiánytünetek elsősorban testi funkciózavarokat okoznak

•

és pszichés függőség - amikor a droghasználó drog nélkül képtelen jól érezni magát, vagy megfelelően funkcionálni

A kábítószerezés a szervezet állandó mérgezését jelenti, amelynek a következményei: -

a védekező képesség gyengül, ezért minden fertőzés sokkal súlyosabb

-

károsodnak a fogak, a szem, az idegrendszer, a tüdő, vese, máj, kézremegés lép fel, a járás bizonytalanná válik

-

értelmi és testi leépülés, állandó fáradtság érzés, étvágytalanság, fogyás, az izomzat sorvadása alakul ki, alvászavar, szexuális diszfunkció

-

lelkileg teljes közöny, érdektelenség, érzelmi sivárság, szorongás, agresszív magatartás jellemző, hangulati és alkalmazkodási zavar intoxikáció a drogos életét veszélyeztető állapot, amely a szerfogyasztás túladagolása következtében alakul ki, lehet reverzibilis, de végződhet halállal is

-

intravénás használatnál HIV és hepatitis fertőzés veszélyének is ki van téve

A kábítószer fogyasztás megelőzésének lehetőségei Elsődleges megelőzés: Arra irányul, hogy a szenvedélybetegség ne jöjjön létre. A kínálatcsökkentés elsősorban hatósági beavatkozást jelent: a törvény tiltja a kábítószereket tartalmazó növények termesztését, a kábítószerek előállítását, forgalmazását és fogyasztását. A fogyasztás csökkentését a családi és közösségi erők mozgósításával, a korai kezelésbevétellel, a kockázati csoportba tartozók meggyőzésével kívánja elérni. Az egészségnevelésnek is fontos szerep jut az elsődleges megelőzés során: drogellenes iskolai nevelés és tömegtájékoztatás. Elsődleges megelőzés célja: 1. Serdülőkori teljes absztinencia elérése és fenntartása: - alkohol - nikotin - illegitim szerek tekintetében 2. Felnőttkori absztinencia az illegitim szerekre és a dohányzásra, valamint mérsékelt alkoholfogyasztás kialakítása. 3. Az információk (tudás) növelése a pszichoaktív szerekkel kapcsolatban valamint negatív attitűd kialakítása a droggal szemben. 94

Másodlagos megelőzés: Célja: a drogokat kipróbálók, alkalmi és rendszeres fogyasztók korai felismerése és kezelése. A már kialakult szenvedélybetegség káros következményeinek csökkentését célozza meg pl.: ingyenes tű és fecskendőcserével próbálják megelőzni az AIDS és hepatitis terjedését. Ebben a kockázati csoportokban addiktológiai szakemberek dolgoznak elsősorban. Harmadlagos megelőzés: A kábítószerélvezők részére szervez hatékony kezelési, rehabilitációs és szociális reintegrációs programokat. Mindehhez megfelelő intézményi háttér megteremtése szükséges. Módszereik közé tartozik a gyógyszeres kezelés (Metadon kezelések), egyéni és csoportos pszichiátriai kezelés. Fontos feladat a tünetmentes drogosok visszavezetése a társadalomba, amelyben szerepet kapnak az egyházak és a civil szervezetek is. A megfelelő kezelést, gondozást, a maradványállapotok rehabilitációját, ártalomcsökkentést helyezi előtérbe. A három prevenciós szint egymást átfedve folyik, melyben aktív szerepet kell betöltenie az egyénnek, az egészségfejlesztést végző intézményeknek, iskoláknak, eü. intézményeknek és a tömegkommunikációnak.

A megelőzés módszerei 1. Információközlés Információk közlése a drogokról, hatásairól és a negatív következményeiről, annak reményében, hogy döntéshelyzetben nem azokat fogják választani. Az információ önmagában nem elegendő. 2. Érzelmi nevelés A hangsúly a személy értékein, érzésein és készségein van. Önértékelési zavarok esetén csoportos tréningek, készségfejlesztések, értéktisztázó beszélgetések tartoznak ide. 3. Társas hatás Mondj nemet! programok: ellenállni a kortárs csoportok befolyásolásának, a tömegkommunikáció és a reklámok hatásának. Szerepjátékokkal, szituációs gyakorlatokkal korrigálja a téves elképzeléseket, a droghasználat elfogadottságát. 4. Készségfejlesztő programok A serdülő személyes megküzdési (coping) készségeit, szociális készségeit, a döntéshozás felelősségét, és a társas befolyásolásnak való ellenállást fejleszti. 5. Drogok alternatíváinak felkínálása: A kockázat- és izgalomkereséssel kapcsolatos szükségleteket más, társadalmilag elfogadott módszerekkel próbálják kielégíteni: pl. barlangászás, hegymászás, kockázatos sportok, jóga, művészetek, relaxációs módszerek. 95

6. Egészségfejlesztés 7. Iskolai megelőző programok D.A.D.A. program: Dohányzás, Alkohol, Drog és AIDS-megelőző program. 6-14 éves tanulóknak készült A program célja annak megtanítása, hogy - a gyerekek ne nyúljanak a droghoz - ismerjék fel a drog veszélyeit - helyesen dönteni és választani tudjanak - tiszteljék és tartsák be a törvényt A oktatást egyenruhás rendőrök végzik, akik a szülőket is bevonják a programba.

Drogok osztályozása Drognak tartunk minden olyan szert, amely befolyásolja központi idegrendszerünket, a tudatunkat, a hangulatunkat, az érzékelésünket, a viselkedésünket és függőséget okoz. Ide soroljuk a legális drogokat is, például az alkoholt, nikotint, koffeint és bizonyos gyógyszereket is. Anyaguk szerint lehetnek: - természetes drogok –valamely növényből pl. mákgubó kivonják a hatóanyagot - szintetikus drogok – mesterségesen, vegyi úton előállított anyagok

Jogi értelemben a drogok két csoportja: 1. Legális drogok (élénkítők): •

kávé (koffein)

•

dohány (nikotin)

•

alkohol

2. Illegális drogok: • ópiátok • depresszánsok 96

• stimulánsok • hallucinogének • kannabisz-származékok • PCP (fenciklidin) • szerves oldószerek

A központi idegrendszerre gyakorolt hatás szerint: 1. Depresszánsok: a központi idegrendszer működését lassítják •

Opiátok (ópium, morfin, heroin, kodein)

•

Alkohol

•

Altatók, nyugtatók, szorongásoldók

2. Stimulánsok: a központi idegrendszer működését gyorsítják (élénkítők)

3.

-

kokain

-

amfetamin és származékai

-

koffein

-

nikotin

Hallucinogének: a központi idegrendszer és a kognitív folyamatok működését módosítják •

Kannabisz származékok

•

LSD

•

meszkalin (peyote kaktuszból állítják elő)

•

PCP feniciklidin

•

szerves oldószerek

Egészségre gyakorolt hatásuk szerint lehetnek: -

Lágy drogok (kannabisz származékok): viszonylag enyhe tüneteket és enyhe elvonási tüneteket okozó készítmények

-

Kemény drogok (heroin, kokain): súlyos, halálhoz vezető tüneteket és elvonási tüneteket okozó kábítószerek A drogokat különféle módon használják: cigarettaként elszívják, porrá törve felszippantják, belélegzik, lenyelik vagy befecskendezik. 97

Drogok hatásai A drog neve:

Hatása:

Ópiátok:

Rövidtávú hatása:

(morfium, heroin, máktea) Lenyelik, szívják, szippantják vagy vénába szúrják.

•

Mérsékelt adagnál enyhülő szorongás, a mindennapok gondjai alóli felszabadulás jellemző, valamint csökkenő fájdalomérzet.

•

Rendszeres használók álmodozók és egykedvűek lesznek, kéjszerű gyönyört ébreszt.

•

Vénába adagolt heroin váltja ki a flasht, vagyis a villanást. A test ilyenkor felmelegszik és elernyed, határtalan boldogság és örömérzés hatja át. Káros hatásai: • Rövid távon fejfájást, hányingert, szédülést, légzészavart okoz. • Hosszú távon étvágytalanság, székrekedés, fogyás májkárosodás, a szervezet teljes pusztulása várható. • A túladagolás halálhoz vezethet a légzés leállása útján. Ilyenkor a bőr hőmérséklete csökken, a pupillák szűkek lesznek, légzési és szívproblémák lépnek fel. • Súlyos következmény a kialakuló tolerancia, az erős fizikai és lelki függőség jön létre. • A droghasználatot erkölcsi összeomlás követi: prostitúció, bűnözővé válás az anyag megszerzése érdekében. Cannabisszármazékok: marihuána, hasis

• Fekélyek, tályogok, sárgaság, AIDS. Rövidtávú hatása: • ellazulás, amelyet álmosság kísér • száraz száj és torok, belövellt kötőhártyák

(THC nevű aktív anyagot tartalmaz)

• gyors szívverés

szívják, ételbe, italba, süteménybe keverve

• feldobottság, nevetési kényszer

• kitágult pupillák • enyhe koordinációs-zavar • megnövekedett étvágy • esetleg érzéki csalódások, a zenével és színekkel kapcsolatos érzékenységet fokozza

98

Káros hatásai: •

Nagyobb mennyiség hallucinációt, szorongást, halálfélelmet, pánikot vált ki.

•

Emlékezési és koncentrációs zavarok jelentkeznek, a fogyasztó járművezetésre alkalmatlan.

•

Férfiaknál csökkent a spermium-termelés, ez nemzésképtelenséghez vezet.

•

Terhes nőknél magzati károsodást okoz.

•

A tüdőrák veszélye megnő, mivel a fű 50%-al több kátrányt tartalmaz, mint a dohány.

•

Depresszánsok

Megvonási tünetként szorongás, alvászavar jelentkezhet néhány hétig, majd depresszió alakul ki. Rövidtávú hatása:

(nyugtatók, altatók, szorongásoldók)

• nyugtató, altató hatás, műtéti altatásban használják Káros hatásai:

(Barbiturátok, Benzodiazepinek, egyéb depresszánsok pl.: Andaxin)

• Inkoordináció, elkent beszéd, figyelem- és memóriazavar, a helyzetnek nem megfelelő szexuális vagy agresszív állapot, hangulati labilitás, károsodott ítélethozatal, károsodott kockázatészlelés. • Enyhe megvonási tünetek: fejfájás, szorongás, alvászavar, tremor, fáradtságérzés, percepciós zavar, fülzúgás, verejtékezés, koncentrációs zavarok.

Stimulánsok (kokain, krack, amfetaminok) (szippantás, szívás, orálisan, iv. )

Rövidtávú hatása: • fokozza a pszichés aktivitást, pörgés • intenzív eufória, győzelem és sebezhetetlenség tudat alakul ki • megszabadít a szomorúságtól, depressziótól, • nő az önértékelés • fokozott beszédkényszer, fantáziálás Káros hatásai: • gyors pulzus és légzés, emelkedett testhőmérséklet, nagyrohamok, vérnyomás emelkedik, kardiovaszkuláris sokkot okozhat • súlyosabb esetben légzésdepresszió, szívritmus zavarok, koronária spazmus, szívinfarktus, agyvérzés • pszichésen paranoia, fokozott éberség, taktilis hallucinációk (bőre alatt mászik valami) 99

Hallucinogének (LSD, Ecstasy, inhaláns szerek, kannabiszszármazékok, pszilocibin, meszkalin, fenciklidin (PCP) (orálisan használják, tabletták, kapszulák, néha folyadék formájában)

Rövidtávú hatása: • Hatásuk főleg az érzések-érzetek megváltozása, hallucináció. • Egyszeri használat 7-8 órás eufóriát eredményez, amelyet 24-48 órás levertség követ. • LSD-nél pupillatágulat, tachikardia, emelkedett testhőmérséklet, vérnyomás-emelkedés, tremor, eufória, érzések-érzete módosítása, vizuális hallucináció, énhatárok elvesztése, értékesség érzet, aluszékonyság, étvágytalanság, LSD a legerősebb hallucinogén hatású • Ecstasy esetén inkább a béke, szabadság, szeretetérzés a közelben lévőkkel, a zenét a testében érzi, soha nem tapasztalt, csapongó érzések, érzetek, vizuális- és akusztikus hallucinációk, módosult időérzékelés, a használó „hallja a színeket és látja a hangokat”.

Káros hatásai:

100

•

A hallucinációk félelmet, pánikot, akár öngyilkosságot is kiválthatnak.

•

Elhúzódó pszichotikus állapotok, schizophreniform betegségek kiváltója.

•

Gyors függőség kialakulása, erős pszichés megvonási tünetekkel: depresszió, alvászavarok, feszültség, paranoid tünetek még hetekkel az utolsó fogyasztás után is.

•

Fizikálisan izomgörcsök, izompusztulás, fogvacogás, látászavarok, izzadás jelentkezhetnek.

•

Ecstasy hatására átélt teljes éjszakán át tartó szórakozás során (amely főleg a középiskolásokra jellemző): szociális gátak felszakadnak, folyamatos szórakozás, tánc, bulizás, melyek következtében a szervezet felmelegszik, kiszárad a fokozott energiaigény hatására, mindez szív -érrendszeri és vesebántalmakat okoz.

•

A szerotonin-neuronokat károsítja, amelyek fontos szerepet játszanak a hangulat, memória, alvás, étvágy szabályozásában.

Szerves oldószerek: festékek, hígítók, ragasztók, lakkok, PBgáz, aeroszolok (Inhalálva fogyasztják)

Rövidtávú hatása: •

Könnyen átjutnak a vér-agy gáton, azonnal az idegrendszerbe kerülnek.

•

A neurotranszmitter-rendszerek működését befolyásolják.

•

Néhány perctől egy óráig, tudatzavar, eufória, hallucináció, aluszékonyság, amnézia jelentkezik.

Káros hatásai: • kettőslátás, fülzúgás, irritáció, orrfolyás, mellkasi-, hasi fájdalmak, hányinger, hányás • súlyos esetben: légzésbénulás, szívritmuszavar • megfulladhat a beteg a zacskótól, • kisagyi károsodásokat okoz, amelyek következményei: o gondolkodászavar o demencia (elbutulás) o memóriazavar o figyelemzavar • szívműködési zavarok, krónikus hepatitisz, vérképzőszervi betegségek, neuropátiák

PCP (fenciklidin) (angyalpor)

Rövidtávú hatása: • eufóriát, bizarr viselkedést kiváltó hatás

Káros hatásai: • akut organikus agyi szindrómát, kómát okozhat, • paranoid téveszmék jelentkezhetnek, • szorongásos zavarok jellemzik

101

Alkohol

Rövidtávú hatása: • A legveszélyesebb, legszélesebb körben elterjedt dependenciát okozó anyag. • Magyarországon minden tízedik állampolgár alkoholfüggő, minden ötödiknek problémát okoz az alkohol és minden második fogyaszt alkoholt. • Kis mennyiségben látszólag növeli energiánkat, élénkebbé és aktívabbá tesz. • Növeli az önbizalmat, öntúlértékelés alakul ki, a gátlásokat feloldja.

Káros hatásai:

102

•

Rövid távon rontja az ítélőképességet, a gépkocsivezetés vagy a gépek működtetése veszélyessé válhat.

•

A másnaposság a méregtelenítés utáni hatások összessége. Sejtkiszáradás következik be, miközben a szervezet próbál az alkoholtól szabadulni. Fejfájás, izzadás, reszketés, kimerültség, szédülés és koncentrálóképesség hiánya jellemző.

•

Hosszas alkoholfogyasztás az emésztő- és kiválasztó rendszert, a szív- érrendszert, a májat és az idegrendszert károsítja a legjobban, agresszivitás, elbutulás jön létre.

•

Túladagolás esetén eszméletvesztés, halál következhet be.

•

Rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás megszakítása megvonási tüneteket von maga után.

•

A megvonási tünet együttes legsúlyosabbika a delirium tremens, amely nagyon gyakran vezet halálhoz.

•

A bűncselekmények 35%-át alkohol hatása alatt követik el.

Nikotin

Rövidtávú hatása: •

fokozza az élénkséget, növeli a figyelmet, a koncentráló képességet és az információ feldolgozás sebességét.

• az élénkséget „nyugodt” állapot követi Káros hatásai: •

a hiánytünet feszültségérzéssel jár, amit a cigaretta elszívása csökkent, ezt éli meg nyugtató hatásként

•

cigaretta iránti sóvárgás

•

krónikus légúti és tüdőbetegségek

•

rákos megbetegedések: szájüregi, gége, tüdő, húgyhólyagrák

•

szív érrendszeri megbetegedések

•

magzatkárosító hatás

Koffein

• a bőr ráncosodása Rövidtávú hatása:

(kávé, tea, kólák, eneriaitalok, csokoládé)

• stimuláló hatású Káros hatásai: •

fokozza a szorongást, pánikzavarokat okozhat

•

túl sok kávé fogyasztása felerősíti a hangulatzavarokat, rontja az evészavarokat

•

napi 4-5 csésze szív érrendszeri zavarokat okoz, magas vérnyomást, szívritmuszavart, szívinfarktus veszélyét növeli, a tápcsatorna működést fokozza, szorongást és alvászavart okozhat

Kezelési lehetőségek kábítószer-függőség esetén Kezelés célja: kábítószermentessé tenni az egyént anélkül, hogy más drogra áttérne vagy magatartászavarai alakulnának ki. -

intézetben történő, ellenőrzés alatt végzett méregtelenítés

-

hónapokig tartó elvonókúra

-

csoportos kezelési programok

-

kreatív tevékenység és munkaterápia 103

MUNKAEGÉSZSÉGTAN A munkaegészségtan témakör a célja, hogy: • a tanuló ismerje a munkaegészségtan meghatározását, céljait, területeit • ismerje a foglalkozási betegségeket és jellemzőit • ismerje a munkanélküliség károsító hatásait

A munkaegészségtan definíciója A munkakörnyezet egészséget veszélyeztető tényezőinek előrelátásával, felismerésével, értékelésével és kezelésével foglalkozó tudományág, melynek célja a munkások egészségének és jóllétének védelme és a közösség megóvása.

A munkaegészségtan célja -

a munkát könnyebbé, biztonságosabbá tenni

-

a munkakörülményeket egészségesebbé tenni

-

az egészségkárosító tényezőket megszüntetni

A munkaegészségtan speciális területei - ergonómiai - vegyipari - légszennyezési } specialisták működnek - toxikológiai - sugárzási - zajspecialista - mérnök A dolgozóknak joguk van megismerni a foglalkozásukkal járó egészségkárosító hatásokat.

A munkaegészségtan feladatai -

elemzi azokat az emberi szervezetben kialakult hatásokat, amelyeket az egyén munkája vagy munkakörülményei váltanak ki

-

foglalkozik az emberi szervezetben a munkakörnyezeti hatásokra kialakult morfológiai és működésbeli reakciókkal

104

-

vizsgálja az előbbiek lefolyását, következményeit, valamint a szervezet alkalmazkodó és tűrőképességének határait

-

megszabja a különböző munkahelyek létesítésével kapcsolatos higiénés követelményeket

-

meghatározza a különböző munkakörök egészségügyi normatíváit és ellenőrzi betartásukat

-

megállapítja a különböző munkakörök követelményeinek megfelelő fizikai és szellemi alkalmasságot

-

figyelemmel kíséri a folyamatos munkavégzés hatására a dolgozók egészségi állapotának, teljesítőképességének változását

-

feltárja és megelőzi az egyes foglalkozások következtében kialakuló kóros elváltozásokat

Foglalkozási ártalmak: a munkafolyamatok és munkakörülmények olyan tényezői, amelyek a dolgozók egészségére káros hatással vannak. A foglalkozási betegséget az adott munkakör foglalkozási ártalmai váltják ki. A foglalkozási betegségek jellemzői: -

lassan alakulnak ki (nem hirtelen)

-

csak az adott munkát végző embereknél alakul ki

-

az adott foglalkozással járó megterheléssel, vagy az alkalmazott anyaggal (foglalkozási expozícióval) kapcsolatosak

Egyes foglalkozási betegségeknél egy specifikus okot ismernek. Másoknál több ártalmas tényező okozza a betegséget, amit ilyen esetben multifaktoriális vagy multikauzális foglalkozási betegségnek neveznek.

A munkaegészségtan két területe

1. Általános munkaegészségtan: amely azokkal az általános törvényszerűségekkel foglalkozik, amelyek bármely munkakör egészséges környezetének kialakításához szükségesek pl. munkahelyek berendezése, szellőztetése, klímatizálása, megvilágítása stb. 2. Részletes munkaegészségtan: egyes munkafajták (pl. fokozott légnyomáson, zajos környezetben, veszélyes anyaggal végzett munkák) élettani, kórtani,toxikológiai, ergonómiai törvényszerűségeivel, a károsodások megelőzésével foglalkozik. Ergonómia: a munka tanulmányozását, mérését, tervezését, szervezését jelenti, a fizikai és szellemi munkaformák hatékonyabbá tételével, a károsító hatások csökkentésével, vagy kiküszöbölésével foglalkozik. 105

Munkanélküliség és az egészség

Napjainkban a munkanélküliség népegészségügyi problémává válik. A munka az alapvető emberi szükségletek egyike a hiánya betegségek kiváltója lehet. A munkanélküliséggel kapcsolatos egészségkárosító hatások kialakulásának szakaszai: Első fázis: a helyzet tagadása, megkönnyebbülés, vakációszerű érzés, a korábbi hobbi tevékenység fokozódása jellemző. Második fázis: a lehangoltság növekedése, frusztráltság, düh, félelem, csalódottság, feleslegesség érzet és a munkakeresés jellemzi. Harmadik fázis: a munkanélküli egyén megtörik, feladja a reményt, alkalmazkodik a munkanélküli életmódhoz, elszigetelődik a családjától, ismeretségi körétől, kialakulnak a pszichoszomatikus betegségek, neurosis, magatartási zavarok, öngyilkossági kísérletek stb. egyéb egészségkárosodások.

106

LATIN SZÓGYŰJTEMÉNY abortív- enyhe lefolyású

acidózis- savbőség

adaptáció- alkalmazkodás

akut- heveny

amniocentézis- magzatburok-csapolás

anaemia- vérszegénység

anamnézis- kórelőzmény

anenkefália- az agyvelő hiánya

angina – torokgyulladás, szorongató fájdalom

angiopathia- érbántalom

antidiabetikum- cukorbetegség-ellenes szer

antivirális- vírusellenes

arthrosis- ízületikopás

asthma- rohamokban jelentkező nehézlégzés

atherosclerosis- az artériafal meszesedése

auscultatio- hallgatódzás

autoimmun- a szervezet saját anyagai immunválaszt váltanak ki

benignus- jóindulatú

bronchiale- hörgőhöz tartozó

bronchitis- hörghurut

cardiogen- szíveredetű

cardiovasculáris- szívhez és érrendszerhez tartozó

cervix- nyak

coronáriás-koszorús

coronariasclerosis- koszorúérelmeszesedés

cyanosis-szederjesség, kékes elszíneződés

defectus- hiba, fogyatékosság, lelki sérülés

delirium – a tudat elborulása

demencia- elbutulás

dependencia-függőség

depressio – búskomorság, levert lelki állapot

detergens- tisztítószer

diabetes- cukorbaj

diagnosztika-a betegségek felismerése

diagnózis- kórisme

donor- élő szövetet átadó, véradó

dyastolés-a szív elernyedése

dyspnoe- nehézlégzés

embólia- véráramba jutott anyag beékelődése

emisszió-kibocsátás

emoció-érzelem

encephalitis- agyvelőgyulladás

endocarditis- szívbelhártya-gyulladás

endogén- belső eredetű

endometritis- méhnyálkahártya-gyulladás

endoscop-belső üreges szervek vizsgálatára való eszköz 107

exitus letalis- halálos kimenetel

fagocitózis a falósejt bekebelezi a szilárd anyagokat

gesztáció- terhesség

glycosuria

hepatitis- májgyulladás

humán- emberi

hyperglycaemia- magas vércukorszint

hyperplasiás- a szövetelemek számának gyarapodásával járó szövetszaporodás

hypertensió- magasvérnyomás

hypertonia- magasvérnyomás

hypoglikaemia- alacsony vércukorszint

hypoxia- oxigénhiány

immunitás- veleszületett vagy szerzett védettség fertőző betegségekkel szemben

immunoszuprimált-immunrendszer csökkent működésével járó

incubatio-lappangási időszak

inkoordináció-nem harmonikus együttműködés

inspectio- megtekintés

intellektuális- értelmi képességgel kapcsolatos

inzulin-cukorlebontást segítő hormon

inzulindeficit- inzulinhiány

inzulindependens-inzulinfüggő

ischaemia-helyi vérszegénység

karcinogén- rákkeltő

kolera- hasmenéssel, hányással, kiszáradással járó súlyos fertőző betegség

kompenzatorikus- kiegyenlítő

konfliktus-érdekellentét

krónikus- idült

latens-lappangó, rejtett

leukaemia- fehérvérűség

lymphocyta-nyiroksejt

macroangiopathia- nagyérbántalom

macrophag- nagy falósejt

malária-lázrohamokkal járó fertőző betegség malignus-rosszindulatú mammográfia-az emlő röntgenvizsgálata

manifestatio-megnyilvánulás

metasztázis-áttétel, áttét

methaemoglobinaemia- methemoglobin jelenléte a vérben, vérsejt károsító mérgezésnél

microaneurisma -kisértágulat

microangiopathia-kisérbántalom

mikroorganizmus-legkisebb élő szervezet

mikrotoxikus-kisfokú mérgezés

mors- halál

motiváció-indíték

multifaktoriális-több tényező hatására létrejövő

mumps-járványos fültőmirigy-gyulladás

myocardium-szívizom

neuropathia-idegbántalom

108

neurosis-idegbaj

neurotranszmitter-ingerületátvivő anyag

noxa-ártalom, kór

nozokomiális-kórházi eredetű betegség, ártalom

obesitas- elhízás

obstipatio- székrekedés

onkogén-daganatkeltő

orális-szájon keresztül

osteoporosis- csontritkulás

otoszklerózis- labirintus elcsontosodása

palpatio- tapintás

paraszimpatikus a vegetatív idegrendszer egyik része

parenterális-gyomor- bélrendszeren kívüli

patogenezis-kórkifejlődés

percussio- kopogtatás

perifériás- környéki

perkután-bőrön át

pitvarfibrillatio-a szívizomrostok önkéntelen, összehúzódása

placenta-méhlepény

polydipsia- állandó szomjúság

polyphagia- állandó éhségérzet

polyuria- a vizelet mennyisége megnő

prevenció-megelőzés

primer-elsődleges

prodroma-betegség bevezető szakasza

progrediáló- rosszabbodó

pszichés – lelki

regeneráció-újraképződés, helyreállítás

retrosternalis-szegycsont mögötti

rubeola-rózsahimlő

ruptura-repedés

sarcoma-rosszindulatú kötőszöveti daganat

schizophren-hasadásos elmezavar

scoliosis- gerincferdülés

shock-az egész szervezetre kiterjedő működési elégtelenség

sine morbo-betegség nélkül

spazmus-izomgörcs

spina bifida-gerichasadék, nyitott hátgerinc

spondylosis- gerinckopás

statikus, álló, rögzített

subakut- félheveny

symptoma-tünet

syndroma-tünetegyüttes

systolé- szívösszehúzódás

szanáció- gyógyulás

szekunder-másodlagos

szenzoros- érző

szomatikus - testi

tachycardia-szapora szívverés

tercier- harmadlagos 109

tetanusz-merevgörcs

thrombosis- vérrögképződés

tífusz-lázzal járó súlyos fertőző betegség

toxicitás-mérgezőképesség

transzmisszió-terjedés

tremor-remegés

tuberculosis-gümőkór

tumor-daganat

urethra-húgycső

urethritis- húgycsőgyulladás

urogenitális-húgy-ivar rendszerhez tartozó

vascularis-érrendszeri

vasculitis- kis érgyulladás

vitális-létfontosságú

110

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

1. Balázs Péter: Népegészségtan, Semmelweis Egyetem, Budapest. 2003. 2. Barabás Katalin: Egészségfejlesztés, Medicina Könyvkiadó, 2006. 3. Borián György- Oblián Gábor: Környezettechnika, Nemzeti Szakképzési Intézet, 2002. 4. Bőcs, Csizmadia, Fekete, Monspart, Toldi: Egyem vagy ne egyem? Országos Egészségfejlesztési Intézet 5. Dédi Illés: Környezet-egészségtan, Szeged, 2003. 6. Dési Illés: Népegészségtan, Semmelweis Kiadó, 2001. 7. Gerhard leibold: Ellenálló erőnk, védekezőképességünk fokozása természetes módszerekkel, Budapesti Természetgyógyászok és Egészségvédők Tudományos Egyesülete, 1991. 8. Igazvölgyi Katalin- Erdélyi Katalin: Tudatosan az egészségért, Springmed Kiadó, 2005. 9. Patricia A. Potter- Anne Griffin Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. 10. Rácz József: Addiktológia, Semmelweis Egyetem 2004. 11. Száraz Péter: Környezet- Egészség, Nemzeti Szakképzési Intézet, 2004. 12. Tasnádi Ágnes: Rehabilitáció, ETI, 2006. 13. Valkó László- Kósi Kálmán- Herczeg Márton: Környezetmenedzsment, Nemzeti Szakképzési Intézet, 2001. 14. Vízváriné Deli Éva: Szöveggyűjtemény a rehabilitációs tevékenység terapeuta képzéshez, ETI.

111

112