Az elhanyagolás testi gyanújelei • alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot, erősen kiszáradt, vagy lehűlt állapotban kórházba, rendelésre kerülő gyermek • a kórházba rövid időn belül, leromlott állapotban visszatérő gyermek • ápolatlan, feltűnően piszkos bőr, rovarcsípések, égés, forrázás nyomai, elhanyagolt bőrfertőzések, • piszkos, az időjárási viszonyoknak nem megfelelő ruházat • korábbi sebesülésekre utaló jelek, túl gyakran történik a gyermekkel baleset, sérülés, mérgezés • ismeretlen eredetű eszméletvesztés (agyrázkódás)
.
Gyermeknél észlelhető viselkedési gyanújelek • • • • • • • • • • • • • •
kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya túlságosan készséges, alázatos vibráló, agresszív, figyelmet követelő félénk, riadt, túlérzékeny, extrém félelem az orvosi vizsgálatnál bizalmatlan, fél a szülőtől félelem bizonyos személyektől pl.: férfiak, katonák stb. elmenekülés otthonról alvászavarok, evészavarok regresszív viselkedés koraérett magatartás droghasználat depresszió, bűntudat, szégyenérzet váratlanul bekövetkező változások a viselkedésben, tanulási zavarok öngyilkossági késztetés, kísérlet .
Elhanyagolásra, bántalmazásra utaló szülői magatartás • orvosi, védőnői, ápolói tanácsok be nem tartása, védőoltások indokolatlan elmaradása • a sérülés nem egyeztethető össze az előadott történettel • szülő, vagy gondozó a sérülés után nem fordul azonnal orvoshoz • a gyermek a sérülésről másképp számol be, mint a szülő • kórházi látogatáskor italos állapot, kontrollálatlan magatartás • türelmetlen, agresszív szülő • apatikus, gyermekével szemkontaktust nem tartó szülő • túlaggódó, (indokolatlanul) gyakran orvoshoz forduló szülő • szülő a tényektől függetlenül „másnak, rossznak” tartja a gyermeket • kórházba került gyermeket a szülők nem látogatják, nem viszik időben haza
.
Szexuális bántalmazás gyanújelei Nem specifikus jelek: a gyermek korához nem illő szexualizált viselkedés, szóhasználat alhasi fájdalom fájdalom és viszketés a nemi szervek területén krónikus fájdalmas vizelés, húgyúti fertőzések. Specifikus jelek: a végbél, nemi szervek sérülése, vérzése, gyulladása, a kiskorú terhessége, nemi betegsége prostitúció.
.
A bántalmazás következményei A gyermek fejlődésének valamennyi területét érinti: testi tünetek, értelmi fejlődés, pszichés tünetek. A gyermek további életére hosszú távon is kihat: bizalmatlanság, alacsony önértékelés, depresszió, öngyilkosság, agresszivitás, zavar az emberi kapcsolatokban, gyenge iskolai teljesítmény, személyiségzavar, alkohol és drog fogyasztás, maga is bántalmazó partnert választ, szülőként is a bántalmazó mintát követi.
.
Az áldozatok jövője? A New York-i Gyermekbántalmazás Prevenciós Központ adatai az elítélt gyilkosok 33%-a a bántalmazott gyermek volt az összes elítélt 97%-ának előtörténetében szerepel kegyetlen fizikai bántalmazás, a prostituáltak 80%-át, a drogos nők 50%-át gyermekkorában szexuálisan bántalmazták.
.
Teendők I. Elhanyagolás/bántalmazás felismerése Rizikófaktorok mérlegelése Szülő/gondozó magatartása Gyermek viselkedése Specifikus tünetek (ha nem történt baleset) pl.: • Többszörös zúzódások, véraláfutások, hámsérülések speciális helyeken vagy helyváltoztatásra még nem képes gyermeken • Égés (szándékosságra gyanú pl.: cigarettacsikk), forrázás • Bizonyos csonttörések: különböző gyógyulási szakban lévő törések, csonttörés 1 éves kor alatt, többszörös bordatörés • Idegrendszeri sérülések • Zsigeri sérülés • Speciális szexuális bántalmazásra utaló sérülések .
Teendők II. • Dokumentáció: pontosan rögzíteni, hogy mely tényezők alapján vetődött fel a gyermekkel való rossz bánásmód gyanúja.
• Értékelés: bántalmazás/ elhanyagolás kizárható bántalmazás/elhanyagolás gyanúja felvethető bántalmazás/ elhanyagolás igazolható
• Kommunikáció • Egészségügyi ellátás
Teendők III. Jelzés Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának jelentése I. (AJB 2227/2010)
• • • • • • • • • •
1. Óvoda,iskola, nevelési tanácsadó: 2. Védőnői Szolgálat: 3. Rendőrség: 4. Jegyző, gyámhivatal: 5. Egyéb egészségügyi intézmény: 6. Személyes gondoskodást nyújtó intézmény: 7. Civil szervezet, egyház, egyén: 8. Pártfogó felügyelet, áldozatsegítő: 9. Ügyészség, bíróság: 10. Háziorvos, házi gyermekorvos:
50% 13% 13% 9% 4,3% 4% 2,2% 1% 0,3% 0,2%
Egészségügyi szakmai irányelv az egészségügyi ellátók feladatairól, gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén Az első munkaverziót 2013. júl. 22.-én, nyújtottuk be a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézetbe (GYEMSZI). Több fordulóban korrekciók, egyeztetések után talán sínen van.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Dr. Árki Ildikó háziorvostan, gyermekgyógyász OGYEI Dr. Békefi Dezső gyermekgyógyász Kollégium Bíróné Asbóth Katalin védőnő, mentálhigiénés szakember OGYEI Dr. Gyurkó Szilvia jogász; UNICEF Dr. Herczog Mária szociológus ENSZ Gyermekjogi Bizottság, Prof. Dr. Keller Éva egyetemi tanár SE Igazságügyi Orvostan Tanszék; Dr. Kassai Tamás traumatológus főorvos; Péterfy Kh. Gyermek traumatológia Dr. Katonáné Dr. Pehr Erika jogász; Pécsi Tud. Egyet. Dr. Kovács Zsuzsanna házi-gyermekorvos Dr. Lux Ágnes jogász, politológus, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Dr. Major Tamás nőgyógyász; egyetemi docens DEOEC Mátyási Borbála szociális munkás; „Fióka” Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ Papp Krisztina szociálpolitikus; Bp. II. ker. Családsegítő Központ Pápai Balázsné rendőr őrnagy; Baranya megyei Rendőr Főkapitányság Dr. Révész Magda szociálpolitikus „Fióka” Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ Dr. Rudas Gábor radiológus, MR specialista SE MR Kutató Központ Dr. Scheiber Dóra gyermekgyógyász, mediátor OGYEI Dr. Sonnevend Mária gyermekpszichiáter SE I. Gyermekklinika Tománé Mészáros Andrea védőnő OGYEI Zsiros Emese pszichológus OGYEI
Irányelv szerkezete I. Felismerés, diagnózis A hazai és nemzetközi irodalom és protokollok ajánlásai alapján segíti az egészségügyben dolgozó szakembereket az elhanyagolás és bántalmazás rizikófaktorainak és tüneteinek felismerésében. II. Teendők • Megelőzés, korai felismerés az alapellátásban • Kommunikáció a sértett gyermekkel • Kommunikáció a szülővel • Jelzés és teendők az eset súlyosságának függvényében
Teendők az egészségügyi ellátáson túl I. A történtek jellege szerint azonnali szakellátás, dokumentálás, ambuláns lap készítése (látlelet készítéséhez megfelelően), szükség esetén kórházi elhelyezés, illetve javaslat gyermek kiemelésére a gyámhivatal vagy a rendőrség felé. Azonnali telefonos, és írásbeli jelzés (fax, email, vagy azonnali postázás) a gyermekjóléti szolgálatnak. Ha szükséges, soron kívül hatósági eljárás kezdeményezése írásban a gyámhatóságnál. Ha az észlelés helyszíne a gyermek otthona, először a gyermekjóléti szolgálatot kell értesíteni. Ha egészségügyi intézményben történik az észlelés, a hatóságot (ügyfélfogadási időben a gyámhivatalt, azon túli időben a rendőrséget) kell először értesíteni.
Teendők az egészségügyi ellátáson túl II. Amennyiben kórházban, egyéb egészségügyi intézményben igazolódik a bántalmazás elhanyagolás gyanúja, az első ellátó orvos köteles • ambuláns lapot készíteni, • jelezni a kórházi szociális munkásnak, védőnőnek, • az intézmény köteles jelezni a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat és a gyámhivatal felé. Bűncselekmény gyanúja, illetve 8 napon túl gyógyuló sérülés esetén: • haladéktalan rendőrségi feljelentés (szóban bejelentés a 107/112-re, és azonnal írásban is) • hatósági megkeresés esetén együttműködés a bűnüldöző szervekkel. • 8 napon belül gyógyuló sérülés esetén egyéni mérlegelés tárgyát képezi a rendőrségi feljelentés. • Igazolt bántalmazás illetve 8 napon belül gyógyuló sérülést eredményező súlyos elhanyagolás vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén hatósági eljárás kezdeményezése a gyámhatóságnál
Teendők az egészségügyi ellátáson túl III. Élet veszélyeztetése esetén: • a gyermek kórházi elhelyezése, • a bántalmazó/elhanyagoló helyzet azonnali megszüntetése, a gyermek kiemelése, • dokumentálás, ambuláns lap, szükség esetén fényképes dokumentáció • rendőrségi feljelentés (szóban bejelentés a 107/112-re, azonnal írásban is • azonnali telefonos és írásbeli jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé, az eset dokumentálása (ha a szülő az elkövető, szükség esetén a gyámhivatal vagy a rendőrség eseti gondnokot jelölhet ki), • hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek családból történő kiemelésére • továbbiakban a gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi, egyéni gondozási nevelési terv végrehajtásában bevont segítőként az egészségügyi ellátást végzők is szerepet vállalnak.
Fontos jogszabályi változások „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.” - Alaptörvény XVI. cikk (1) A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásrólGyvt. 17§(2a) A… jelzőrendszeri tagok közötti kommunikáció nem minősül az adattal való visszaélésnek, netán jogosulatlan adatkezelésnek, nyilvánosságra hozatalnak, vagy adattovábbításnak - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - Infotv. 3.§
Btk. módosítása - erősödik a gyermekek büntetőjogi védelme • Külön tényállás a gyermekprostitúció kihasználása, • Az elkövetőt el lehet tiltani gyermekek nevelésével összefüggő foglalkozástól • A kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény • Emberölésnek minősül 14 évesnél fiatalabb személy öngyilkosságra rábírása • A kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmény elévülési ideje 5 év • Új tényállás a szexuális erőszak, minősített eset lett a 18. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szexuális erőszak • Büntethetővé válik a szexuális jellegű, az emberi méltóságot sértő magatartás is • A szexuális erőszak esetén minősítő körülmény a hatalmi helyzettel való visszaélés • Büntethető, aki fiatalkorú prostitúciójához segítséget nyújt. • Több bűncselekmény tekintetében is megszűnik a magánindítványhoz kötöttség.
www.gyermekbantalmazas.hu
.
Köszönöm a figyelmet
