Egészségügyi szakmacsoport Általános asszisztens Modulszám: 3.0/2328-06
Matlákné Csizmadia Györgyi
A testi-lelki egészség fenntartásának lehetőségei
A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP-2.2.3-07/1-2vF-2008-0008 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal: 06 40 638 638
[email protected] • www.nfu.hu
Matlákné Csizmadia Györgyi
A testi-lelki egészség fenntartásának lehetőségei
A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft. 2010 2
Tisztelt Tanuló!
Az egészségmegőrzés,- egészségfejlesztés,- egészségnevelés modulon belül az egészségpedagógia tantárgy tanulását segítő tanulói jegyzetet tartod a kezedbe. A jegyzet célja az ismeretek elsajátításának megkönnyítése. Az egészségügyben végzett munka nem kizárólag a beteg emberek gyógyításában való részvételt jelenti. Sőt! Minden egészségügyi dolgozó feladata és kötelessége az egészségmegőrzésben aktívan közreműködni. Az egészséges és beteg embereket olyan tanácsokkal ellátni melyek hozzájárulnak egészségük megőrzéséhez, illetve mielőbbi helyreállításához. Az egészségpedagógia tantárgy és jelen jegyzet célja ennek a rendkívül fontos munkának a megkönnyítése. Az elméleti ismereteken túl sok gyakorlati feladatot, gondolkodtató kérdést is találtok a jegyzetben és a jegyzethez tartózó munkafüzetben. A munkafüzet gyakorlati feladatainak megfelelő szintű megoldásai nemcsak a tananyag mélyebb elsajátítását teszik lehetővé, de megkönnyítik a modulvizsga sikeres teljesítését is! Mindezekhez hatékony munkavégzést, jó tanulást kívánok! A könnyebb eligazodást segítik a jegyzetben használt ikonok, melyeknek a jelentéseit itt láthatod: Ikon
Jelentés A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvasd el, így megismered a fejezet fókuszpontjait.
Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez.
Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat találsz, amelyek megválaszolásával elmélyülhetsz a témában. Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat találsz.
3
4
A PEDAGÓGIA ÉS AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS HELYE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN A fejezet célja megmutatni, hogy az egészségügyi ellátás során a gyógyító tevékenység szerves részét képezi az egyének egészségvédelme, egészségnevelése. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon megfelelő pedagógiai ismeretekkel kell rendelkezni. Ennek része
AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS KEZDETEI A nevelés és az egészségvédelem kapcsolata, már az emberiség korai időszakában fellelhető volt. Az emberek a rendelkezésükre álló eszközök segítségével törekedtek arra, hogy mások számára ismereteket, tanácsokat, tiltásokat fogalmazzanak meg. Ennek kezdetleges formái megtalálhatók már a barlangrajzokon, különböző festményeken. Az írásosság és később a könyvnyomtatás elterjedésével ezek az ismeretterjesztési módok jelentősen kibővültek. Az összefoglaló ismeretterjesztő művek hazánkban először a XVII. század-ban jelentek meg. Ebből a korból származik Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediája és Pápai Páriz Ferenc Pax Corporis c. orvosi könyve. A XVIII. században Mátyus István Dietetica címmel megjelent műve az egészséges életmód szabályainak összegezését tartalmazza. A kifejezetten pedagógiai célú feladatvállalás Tessedik Sámuel nevéhez köthető. Ő a gyakorlatias képzés részének tekintette az egészségkultúráltság növelését. A XX. Században erre a tevékenységre az egészségügyi felvilágosítás, ismeretterjesztés fogalmát használták. Az 1960-as évek végétől egyre gyakrabban találkozunk az egészséges életmódra nevelés, egészségnevelés kifejezésekkel. Mára egyértelművé vált, hogy az egészségügyben is nagy szükség van oktató, nevelő tevékenység végzésére. Az egészségtudomány felismerései és az általa leírt törvényszerűségek alapján pontosan leírhatók mindazok a szükségletek, melyeket az egészségügyi dolgozóknak kell kielégíteni. E szükségletek kielégítéséhez nélkülözhetetlen műveltséget nevezzük egészségkultúráltságnak.
AZ EGÉSZSÉGKULTÚRÁLTSÁG Az egészségkultúráltság része az egyetemes kultúrának. Mindazon tevékenységeket foglalja magába melyek, hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez, helyreállításához. Az embereket alkalmassá kell tenni arra, hogy az anyagi és szellemi kultúrát befogadják. A kultúrált életmód révén az egyén képes egészségét megtartani, fejleszteni, esetleg visszaállítani. 5
Az egészségkultúráltság alapvetően abban különbözik a többi kultúrától, hogy annak nem minden eleme tanulható. Az egészségkultúráltság összetevőit az alábbi ábra szemlélteti! Egészségkultúra Egészség
Életmód
AZ EGÉSZSÉG Az egészség, illetve az egészségi állapot több részben biológiai meghatározottsággal bír. Egészség fogalom alakulása, egészségmodellek Az egészség fogalom meghatározása kiemelt jelentőségű az egészségtudományban. Az elmúlt évtizedekben azonban jelentősen módosult a fogalom jelentése. A naturalista egészségmodell azt tekintette egészségesnek, akinél semmiféle betegséget nem tudtak kimutatni. Ez egyben azt is jelenti, hogy csak a testi tüneteket produkáló betegségeket tekintették betegségnek. Sokszor a lelki tünetek megnyilvánulásait büntetésnek, rontásnak vélték még a XX. században is. A normativista egészségdefiníció szerint egészséges az aki, el tudja látni azokat a feladatokat, amelyeket az adott helyzetben a társadalom elvár. Mára azonban nyilvánvaló, hogy ez a meghatározás sem pontos. A beteg ember is képes hosszabb-rövidebb ideig a feladatokat, akár maximális szinten is teljesíteni. Ez az egészség definíció is függ a társadalmi normáktól. Az emberi egészség előfeltétele a társadalmi egészség, hiszen csak egy jól működő társadalom által meghatározott normarendszert fogadhatunk el viszonyítási alapnak. Ezeket az egyenlőtlenségeket hívatott csökkenteni az Egészségügyi Világszervezet definíciója. Az egészség WHO meghatározása Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota nem csupán a betegség vagy nyomorékság hiánya. Ennek a definíciónak a nehezen értelmezhetőség a hibája. Amíg a testi jóllét egyértelműen meghatározható, mérhető, addig a lelki egyensúly állapota már nehezebben mérhető, s a szociális jóllét, pedig viszonyfogalom. Az, hogy az adott társadalomban mi számít szociális jólléti szintnek meghatározható, adatokkal leírható. Ennek ellenére ez a meghatározás nehezen alkalmazható a gyakorlatban. Ennél a meghatározásnál pontosabb az egészég dinamikus meghatározottsága. Dinamikus egészségmodell E szerint azt tekintjük egészségesnek, aki a környezet változásaihoz dinamikusan alkalmazkodni képes. A megítélés hibája itt is az egyén szubjektivitása. Ennek csökkentésére az egészségtudomány különféle anatómiai, fiziológiai sztenderdeket pl. vérnyomás, vérben lévő alkotók mennyisége dolgozott ki. Az egészség tehát az egyén valamennyi működéséből összegződő állapot. Az egyes részműködések élettanitól való eltérésének ellenére is egészségesnek érezheti magát az egyén. Ez a szervezet kompenzációs mechanizmusának köszönhető. Az egyén szubjektíven képes saját egészségi állapotát átélni, megítélni. 6
Az egészség Maslowi lépcsője: 6. jól-lét 5. megelőzés, egészséges életmód, prevenció 4. egészségügyi és szociális ellátás megfelelő szolgáltatásai 3. egészség tudatosság, az egészséget befolyásoló tényezők fel és elismerése 2. lelki, szellemi túlélés, önbecsülés, önértékelés 1. meleg hajlék, biztonság, élelem
Egészséget befolyásoló tényezők Bármelyik meghatározást fogadjuk is el az egészséget több tényező befolyásolja, melyek a következők: Külső tényezők • Természeti környezet • Társadalmi környezet • Szociális és gazdasági tényezők • Kulturális háttér Belső tényezők • Az egyén fejlettségi szintje • Intellektuális háttér • Az egyén saját állapotának felismerése • Érzelmi és lelki tényezők • Genetikai tényezők Az egészséget befolyásoló tényezők %-os megoszlási arányát az alábbi ábra szemlélteti:
11%
5% életmód
47%
21%
egészségügyi ellátás genetikai tényezők környezeti hatások eü. Politika
16% 7
Pozitív egészség jegyei • • • • • • • • • • •
Jó közérzet Kiegyensúlyozottság Megelégedettség Munkakedv Kreativitás Életöröm Pozitív társas kapcsolatok Empátia Problémaviselés, megoldási képesség Célszerű alkalmazkodás Terhelhetőség
Az egészség, mint érték Ahogy az egészség meghatározása koronként változó, úgy nem egységes az érték fogalom sem. Világnézetünk, ismereteink, az adott társadalom kultúrája, szokásai jelentősen befolyásolják gondolkodásunkat. Az általunk elfogadott értékek meghatározzák viselkedésünket.
Te mit értesz azon, hogy érték? Fontossági sorrendben sorold fel mi az öt legfontosabb érték számodra!
Az élet és az egészség az ember alapvető értékei! Nélkülük sem az ember sem a társadalom nem létezhet! Az egészség, olyan érték, mely anyagi javakkal nem meghatározható, meglétét természetesnek vesszük. Felméréseket végeztek azzal kapcsolatban, hogyan vélekedünk egészségünk fontosságáról. A válaszolok nagy többségénél az első három helyen egyéb értékek. Pl. anyagi biztonság, családi boldogság, munkahely szerepeltek. Sajnálatos módon az egészség csak a negyedik, ötödik helyre került! Hosszútávon megvalósíthatók ezek egészség nélkül? Az előbbi példa végiggondolása után egyértelmű, hogy az egészségnek a legfontosabb értékek között kell szerepelnie. A különböző népegészségügyi programok egyik elérendő feladata, hogy a lakosság nagy százaléka tekintse legfőbb értéknek az egészséget! Azonban nemcsak az egyes ember, hanem a társadalom gondolkodásmódjába is tükröződnie kell ennek. Természetesen mint a legtöbb értéknek ennek is vannak anyagi vetületei, tehát az egészség társadalmi és gazdasági érték. 8
Társadalmi érték Az egyén és a társadalom számára. Az egészséges emberjókedvű, kiegyensúlyozott, környezetét pozitívan befolyásolja. Az gazdasági érték. Az egyén számára. Egészségesen képes munkát vállalni, s ezáltal anyagi biztonságot teremteni önmaga és családja számára. A társadalom számára. Egyrészt az egészséges ember képes részt venni a termelő munkába, ezáltal a befizetési kötelezettségeket teljesíteni. Másrészt a beteg ember gyógyítása, ellátása pénzbe kerül
ÉLETMÓD Az egészségkultúráltság másik összetevője az életmód. Az életmód nem vonatkozik kizárólag az emberek látható megnyilvánulásaira. Az életmód három összetevője a következő: Feltételek, lehetőségek Szükségletek, indítékok Életvitel
Feltételek, lehetőségek A feltételek és lehetőségek objektíven meghatározottak. Egyik részük anyagi-tárgyi jellegű a másik a szellemi kultúra része. A tárgyi jellegűek az egyén termelésben elfoglalt helyének függvényei: anyagi javak életkor tárgyi felszereltség lakóhely családnagyság közlekedési lehetőség Foglakozás Munkahely Szellemi kultúra része az egyén szociális státuszával van összefüggésben Ide sorolhatók: Erkölcsi normák Jogi szabályok Szokások Társas szerepek 9
Szükségletek, indítékok A feltételeknek és a lehetőségeknek az egyén tudatában való tükröződései. Az egyén életmódjának szükségleteit az határozza meg, ahogyan a feltételeket, lehetőségeket magára vonatkoztatva használja. A szükségleteknek többféle csoportosítása létezik. Mindegyik csoportosítás beszél létszükségletektől vagy alapvető szükségletekről és önmegvalósítási vagy magasabb rendű szükségletekről. Létszükségletek pl. • Étkezés • Folyadékfogyasztás • Ürítés • Megfelelő ruházat • Testhőmérséklet • Megfelelő oxigenizáció Önmegvalósítási szükséglet • Tudásvágy • Megismerés • Önképzés • Valakihez való tartozás • Önbeszülés • Mások megbecsülése
Életvitel Az egészségkultúráltság harmadik eleme az életvitel. Ez nem más, mint a lehetőségek által meghatározott életmód. Ez az életvitel, illetve az azt meghatározó szükségletek, amelyek az egészségnevelés által jelentősen befolyásolhatók! Ennek a befolyásolásnak a lehetőségét szemlélteti a következő példa! Gondolkodj! Ugyanabból az összegből hányféle képen lehet megvalósítani egy hétvégi bevásárlás! Ha ebéd után édességgel szeretnénk kínálni vendégeinket hányféle lehetőségünk van? Milyen lehetőségek vannak a hétvégi szabadidő eltöltésére, ugyanazon anyagi források felhasználásával? Az egyén anyagi lehetőségek adottak. Annak megváltoztatására, befolyásolására az egészségnevelés nem vállalkozhat! Arra viszont módunk van, hogy az embereket olyan információkkal lássuk el, melyekkel szemléletük változhat! Ezen tudás birtokában az egyének egészségkultúráltsága kialakítható, fejleszthető! Így képessé válnak arra, hogy életmódjuk révén szabályozzák, optimalizálják egészségi állapotukat! 10
Ehhez elengedhetetlen feladat az egyének nevelése.
Az egészségkultúráltságnak két eleme van: az egészség és az életmód! Az egészség egy része biológiai adottságok függvénye, ezért nehezen befolyásolható! Az életmód objektív és szubjektív részre bontható, valamint a kettő együttes megnyilvánulására, az életvitelre!
EGÉSZSÉGNEVELÉS Mint ahogy a nevelés egyéb területei, úgy az egészségnevelés is arra törekszik, hogy az embereket megfelelő ismeretekkel lássa el. Az egészségnevelés során a velünk kapcsolatba kerülő emberek egészségkultúráltságát fejleszszük. Ez természetesen vonatkozik az egészséges és a beteg emberekre egyaránt. Ami viszont alapvetően más a hagyományos neveléstől, hogy itt felnőttképzési /andragógiai/ feladatokat kell megoldani. A felnőttképzési feladatoknak két területe alakult ki. Az egyik a pótló feladat, mely arra hivatott, hogy a gyermek és serdülőkorban elmulasztott ismereteket pótolja. A másik terület a korábbi ismeretek korszerűsítését, naprakésszé tételét szolgálja.
A FELNŐTTKÉPZÉS SAJÁTOSSÁGAI •
A felnőtt motiválása, érdekeltté tétele. Ehhez a „bevétel-kiadás” egyensúlyát egyértelműen a bevétel javára kell billenteni. Az egyén számára azokat az előnyöket kell hangsúlyozni. Érvelésünk során az egyénnek fel kell adnia azokat az énvédelmi stratégiákat, melyek korábbi rutinjához, életviteléhez kötik.
•
Az egyéni fogékonyság növelése csoportdinamikai hatások által. A különböző énvédelmi technikák felerősödése akadályozhatja az egyén nevelhetőségét. A felnőtt nem szívesen válalja önmaga hibáit, kudarcait. Ezt a védekezést olyan csoportok létrehozásával tudjuk csökkenteni, ahol a csoporttagok is hasonló problémákkal küzdenek. Ezekben az esetekben számítani lehet a megértésre egymás segítésére. Az elfogadó-támogató társas légkör nagymértékben megkönnyíti a felnőtt nevelhetőségét. Ez megvalósítható a család bevonásával illetve öntevékeny, önsegítő civil csoportok által.
•
Önértékelés pozitívumaira való támaszkodás. A felnőtteknek is nagy szükségük van azon pozitív megerősítésekre, melyekkel önmaga teljesítménye sikerként élhető meg. Különösen fontos ez a kudarc orientált egyének esetén. A számonkérések, értékelések során ne a hiányosságokat, hibákat hangsúlyozzuk, hanem az eredményeket, előrehaladásokat. A pozitívumok kiemelése az „önmagát beteljesítő jóslat” segítségével a teljesítmény javítható, az önbecsülés fokozható.
•
A tartalmi komplexitás logikai szerkezetének érvényesítése. A felnőttkori észlelés alkalmas az összefüggések felismerésére. A tanulást segítő asszociációk a logikai összefüggések mentén szerveződnek. 11
•
Tapasztalatokkal alapozás. A felnőtt jelentős mennyiségű tapasztalattal rendelkezik. Ezeket a tapasztalatokat fel kell használni a nevelés során.
•
Elviselhető terhelés. A felnőttkor egyik jellegzetessége a nagyfokú terhelhetőség. Ennek a terhelhetőségnek jelentős része azonban egyéb feladatokra fordítódik. Megfelelő módszerek segítségével meg kell találni annak a lehetőségét, hogy a maradék terhelhetőséget megfelelően tudjuk kihasználni. Célszerű a művelődést és a szórakozást összekapcsolni. Lehetőség szerint azon tevékenységeket helyezzük előtérbe amik önmegvalósítási szükségletet elégítenek ki. Fontos, hogy ezeket saját elhatározásából végezze és pozitív érzelmi állapotot eredményezzen. A terhelhetőséget csak akkor tudjuk fokozni, ha az egyben a felnőtt idejével és energiájával való ésszerű gazdálkodást is jelent. Ehhez nagyon fontos hatékony, gazdaságos tanulási technikák elsajátítása. Törekedni kell az értelmi képességek fejlesztésére, mozgósítására. A képző személy támogató szerepe. A nevelésre általában is jellemző a bipolaritás. A hatékony felnőtt nevelés azonban nem képzelhető el a megfelelő partneri viszony nélkül. Az eltérő szerepek ellenére meg kell tartani a nevelő és a nevelt egyenértékűségét. Bizonyos területeken a felnőtt több információval rendelkezik, mint a képző. Ezt a felnőtteket oktatóknak el kell tudni fogadni, megfelelően kezelni. Ebben az esetben a képzés gyakran segítő, támogató, motiváló tevékenység.
•
Az egészségnevelés során ezeket mindenképpen figyelembe kell venni! Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy nevelő, oktató tevékenységünk során gyakran beteg emberekkel kerülünk kapcsolatba. A betegellátás során a megbetegedett embereket tájékoztatni kell betegségéről, gyógyulásának esélyeiről. Segíteni kell életvitelének megváltoztatásában, megfelelő életmód kialakításában. Ehhez azonban figyelembe kell venni a következőket: Betegközpontú gondoskodás Betegjogok érvényesülése A hatás tartósságának biztosítása A beteg érdeklődésének kielégítése Gazdaságossági törekvések Az emberi méltóság tisztelete
Az egészségnevelés során arra törekszünk, hogy a megfelelő információkkal, kultúratartalmak átadásával az egyén életmódját tudjuk megváltoztatni. Ezt a felnőtt nevelés illetve a betegvezetés sajátosságainak figyelembevételével kell elvégezni!
12
EGÉSZSÉGNEVELÉS GYAKORLATA, NEVELÉSI OKTATÁSI MÓDSZEREK
A fejezet célja vázolni az egészségnevelés különféle módjait, azok alkalmazhatóságát. Az egyes módszerek áttekintése során kiemelésre kerülnek azok kedvező és kedvezőtlen hatásai egyaránt. A módszereket a következő csoportosításban elemezzük: • A személyiség működési területeire ható módszerek • A neveltek aktivitási szintjét befolyásoló módszerek • A hatáskörbe vont neveltek száma szerinti módszerek • A felhasznált eszköz hatásmechanizmusa szerinti módszerek • A nevelő-nevelt kapcsolat jellege szerinti módszerek • A nevelő társkapcsolati készségei A fejezetben említésre kerülnek az egészségnevelés szinterei, valamint az egészségnevelési előadás megtervezésekor figyelembe veendőket.
A különböző módszerek ismertetése előtt fontos megjegyezni, hogy önmagában jó vagy rossz módszer nincs. Valamennyi módszer rendelkezik kedvező és kedvezőtlen hatásokkal. Az, hogy adott esetben melyik alkalmazható tudatos, körültekintő választás eredménye. A mérlegelésnél figyelembe kell venni a következőket: • Az adott nevelési tevékenység célját, feladatát • A feldolgozandó műveltségi tartalmakat • A nevelt sajátosságait, műveltségi szintjét, személyiségét • A nevelő sajátosságait, lehetőségeit, képességeit • A rendelkezésre álló szervezeti formát, színteret és eszközöket
A SZEMÉLYISÉG MŰKÖDÉSI TERÜLETEIRE HATÓ MÓDSZEREK 1. Érzelmi minták közvetítése Ez a módszer alkalmas az empátia, az érzelmi hatások, reakciók kiváltására, érzelmi mechanizmusok szabályozására. Csak akkor érvényesülhet megfelelő hatással, ha a nevelőt a közlés tárgyához, a közölt jelenséghez sokrétű és intenzív viszony fűzi.
13
Rendelkezésre álló eszközök: 1) Izommozgások a) Tekintet b) Mimika c) Gesztus d) Testtartás e) Nagymozgások 2) Intonáció a) Beszédritmus b) Hangerő c) Hanglejtés d) Hangszín E módszer előnyei: Ezek a nemverbális jelek többsége alapvetően öröklöttek, bizonyos fokig kultúráltságtól függetlenek. Pótolhatják, kiegészíthetik az értelemre ható verbális kommunikációt. Nagy hatásfokkal alkalmazhatók. Alkalmazása tanulható, fejleszthető. (A tanulást nehezíti, hogy az csak tudatos gyakorlással, önmegfigyeléssel történhet. Hátrányai: Könnyen kikerülhet a tudat ellenőrzése alól, s így ellentétbe kerülhet azzal a szóbeli/verbális/ közléssel melyet kiegészíteni, alátámasztani szeretnénk vele. Ez a jelenség az inkongruencia. Ez a neveltben bizalomvesztést okozhat. Túlzott tudatos alkalmazása esetén az egyén mesterkéltté, teátrálissá válik, ami szintén bizalomvesztést eredményezhet. A felhasználás körét csökkenti, hogy csak személyes kapcsolatban alkalmazható.
Próbáld többféle nemverbális kommunikációval elmondani ugyan azt a közlést! Pl. de jól áll az új frizurád. Beszéljétek meg, hogy a különbözőképpen előadott közlések milyen hatást váltanak ki!
2. Viselkedési minták közvetítése, példamutatás A példamutatás alkalmas a viselkedés közvetlen szabályozására. Fontos a viselkedési minta közvetlen és szemléletes bemutatása, a példa követhetősége, és a példaként alkalmazott személy modellszerűsége. Előnyei: Pontos és részleteiben is teljes mintakövetést tesz lehetővé. Hátránya: A kiváltott viselkedés merev, csak a példában szereplő helyzetekre alkalmazható. A példa lényegtelen mozzanatai túlzott hangsúlyt kaphatnak elnyomva a lényeges mozzanatokat. 14
3. Jutalmazás, büntetés, megerősítés Ez a módszer alkalmas a személyiség önértékelő rendszerének szabályozására. A jutalmazás és a büntetés a tanulás megerősítését szolgálja és a tanulás eredményességéről informálja az egyént. Az értékelésnek pontosan érthetőnek, konkrétnek kell lennie ahhoz, hogy az a nevelt fejlődését szolgálja. Az, hogy mi számít jutalomnak illetve büntetésnek függ a nevelt érdekeltségétől, véleményétől, a környezet szokás és normarendszerétől. Az egészségnevelés illetve a betegvezetés során a büntetés legenyhébb módozatai /gesztusok, hanglejtés/ csak óvatosan vagy egyáltalán nem alkalmazhatók. Előnyei: Sokféle helyzetben való alkalmazhatósága. A jutalmazással és a büntetéssel elősegíthetjük az egyén reális önértékelés fejlődését. Elősegítik az egyén számára az elvárások, normák közvetítését. Hátrányai: A többféle értelmezhetőség. Amennyiben a nevelő és a nevelt eltérően ítéli meg vagy nem ismeri fel a különböző tényezőket az elhibázott hatáshoz vezethet.
4. Döntési helyzetek biztosítása Ez a módszer alkalmas az önkontroll és az akarati működés fejlesztésére. Különböző alternatív feladatok, lehetőségek biztosításával tudjuk a neveltet bevonni a folyamatba és a döntés lehetőségét átadni számára. A nevelő irányító szerepe azonban így is megmarad. Előnyei: Biztosítja a nevelt önállóságát és illetékességét saját tevékenysége, életmódja vonatkozásában. Ez jelentősen növeli az egyén motiváltságát, együttműködési hajlandóságát. Hátránya: Az előkészítése, megtervezése sok munkát igényel, hiszen csak valóságos alternatívákat kínálhatunk fel. Formális és helytelen alternatívák felkínálása gyorsan lelepleződik és bizalomvesztést okozhat. Az alkalmazása kockázattal is jár, ugyanis a döntés sikere függ a nevelt döntésre való érettségtől. További hátrány, hogy nem minden tevékenységre alkalmazható.
Gyűjt össze többféle alternatív lehetőséget a szabadidő megfelelő eltöltésére!
15
5. Ismeretek tapasztalatok közvetítése: követelés, meggyőzés, gyakoroltatás A megismerő működésre gyakorolt legösszetettebb módszertani csoport. Ide tartozik a követelés, meggyőzés, gyakoroltatás. Követelés /kérés, utasítás/ alkalmas olyan helyzetek megteremtésére, szabályozására, amelyben a nevelt találkozik az értelmi működéshez, fogalomalkotáshoz szükséges ismeretekkel, tapasztalatokkal. Létrehozza a tapasztalást és egyben motiválja is az egyént a különböző helyzetek kihasználására. Ide tartozik a tiltás is, ami a káros, felesleges tapasztalatoktól való eltérítést szolgálja. A követelés általában feladatokban realizálódik. A feladatnak konkrétnak, érthetőnek, egyértelműnek és teljesíthetőnek kell lennie. A végrehajtást általában az motiválja, ha az, az egyén számára szükségletet elégít ki. A követelés előnye: A motiváló szerepe és az hogy a különböző feladathelyzetek kapcsolatba hozhatók az egyén mindennapi tevékenységével. Hátránya: Időigényes, hiszen a követelés végrehajtását ellenőrizni, értékelni kell. A meggyőzés alkalmas a megszerzett tapasztalatok általánosítására, illetve a szemléletformálásra egyaránt. Lehetséges a konkrét tapasztalatok nélkül is általánosított fogalmak átadására Előnye: Az ismeretterjesztő, felvilágosító előadások során a legelterjedtebben alkalmazható módszer. Egyszerre, egy időben nagy létszámú közösség számára adhatunk ismeretet. Hátránya: Túlzott mértékű alkalmazása csökkenti a neveltek önállóságát. E módszer eredményessége nehezen ellenőrizhető Gyakoroltatással elősegíthetjük az ismeretek alkalmazását, a készségek, szokások rögzítését. A gyakoroltatással szemben lényeges követelmény, hogy valós helyzetekben, szituációkban történjen. A tevékenység bemutatása után a nevelő már csak irányító, ellenőrtő szerepet töltsön be, a tevékenységet a nevelt végezze. Előnye: Nagyfokú hatékonysága, hiszen a nevelt közvetlenül vesz részt a tanulási folyamatban, lehetőség van annak készség szinten történő elsajátítására. Hátránya: Idő- és eszközigényes. A helytelenül vezetett gyakorlás során az egyén felesleges, esetleg káros tevékenységi mozzanatokat sajátít el, melye helytelen készségekhez vezethetnek, s kijavításuk hosszú időt és energiát igényel. 6. Tanuláselméletek, tanulásra vonatkozó felfogások A tanulás az emlékezeti bevésést elősegítő asszociatív kapcsolatok létrehozása, ezáltal az idegrendszeri folyamatok dinamikus sztereotípiáinak felidézhetővé tétele. Attól függően, hogy az asszociatív társítás milyen ingerületi folyamatok között képződik a tanulásnak több típusa lehet: 16
Klasszikus tanulás, klasszikus kondicionálás. Ezekben az esetekben két inger között jött létre asszociáció, tehát stimulus-stimulus típusú tanulástól beszélhetünk. /Ilyennel találkozunk Pavlov ismert kísérleteiben, mikor is a kutya számára az étel látványát csengőhanggal kísérte. A két inger gyakori társítása azt eredményezte, hogy már a csengő hang is a nyálelválasztás megindulásával járt. Instrumentális vagy operáns tanulás, próba-szerencse tanulás. Itt egy inger és egy válasz között jön létre asszociáció, tehát ez stimulus-reakció típusú tanulás. Ehhez a tanulási folyamathoz az egyén aktivitása is szükséges. / Erre irányuló kísérletet Thorndike végzett. Macskák ketrecén kívül táplálékot helyezett el, amihez a macska csak úgy juthatott, ha rálépett egy a ketrecben lévő pedálra. Ez kezdetben véletlenszerűen, miközben a ketrecből a táplálékhoz igyekezett sikerült. Az ismétlések során a „vak” próbálkozások folyamatosan csökkentek, míg végül az étel megjelenésekor a macska egyenesen a pedálhoz ment és bejuttatta az ételt. Belátásos tanulás ez reakció-reakció típusú tanulás. /Csimpánz kísérletek során a majomtól távol banánt helyetek el és a közelébe tettek olyan eszközt, amivel azt elérheti. A csimpánz egy ideig tartó szemlélődést követően az odakészített eszközzel elérte a táplálékot./ Fogalmi vagy verbális tanulás. Kifejezetten emberre jellemző sajátosság, melyben az absztrahált fogalmi műveletek és a fogalmakat jelentő szavak között jön létre asszociáció. A tanulás valamennyi típusa szerepet kap az emberi viselkedés elsajátításában. Gondolkodj! Az ember fejlődésének mely szakaszában kapnak helyett az előbb felsorolt tanulási típusok! Keress konkrét példákat a különböző tanulásra! A tanulás során lényegesek azok a tényezők, amelyek elősegítik az asszociatív kapcsolatok rögzítését. A legfontosabb tényezők a következők: o Az egyén szükségleti állapota, motivációja o A kapcsolat megerősítése, általában a különböző jutalmak által o A tanultak kapcsolhatósága a már meglévő ismeretekhez o Gyakori ismétlések, melyek elősegítik a dinamikus sztereotípiák rögzítését A nevelési módszerek közül a személyiség működési területeire ható módszerek a következők: Érzelmi minták közvetítése Viselkedési minták közvetítése Jutalmazás, büntetés Döntési helyzetek biztosítása Ismeretek tapasztalatok közvetítése Tanulás az asszociatív kapcsolatok rögzítésével
A NEVELTEK AKTIVITÁSI SZINTJÉT BEFOLYÁSOLÓ MÓDSZEREK A nevelés egyik legfontosabb elve a nevelt megfelelő aktivitásának biztosítása. Ahhoz, hogy az egyén életvitele változzon elengedhetetlenül fontos az ő aktív részvétele a nevelési folyamatban. A nevelési módszerek az általuk kiváltott aktivitási szint szerint is csoportosíthatók. 17
1. Részvételi aktivitás A nevelt nem vonja ki magát a nevelési hatás alól, így az előszelekció nem érvényesül. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az egyén az első ismeretközlés után magára vonatkoztatja a közölt ismeretket Az azonban elengedhetetlenül fontos, hogy az ismereteket birtokolja. E módszerek leggyakoribb eljárásai: írásos kiadványok, előadások, tömegközlés. Előnye: Nagy tömeghez szólhat, s a kezdeti részvétel az érdeklődés felébresztésével egyéb ismeretszerzési tevékenységeket indíthat el. Ezek a későbbiekben szokássá válhatnak, beépülhetnek az egyén belső értékrendjébe. A másik előny a tömeghatás, másik részvételének mozgósító példája. Végül de nem utolsósorban az is fontos, hogy az egyént minimális mértékben terheli a nagyszámú és gyakran ismétlődő hatás sem okoz telítődést. Hátránya: Nem szabályozza az életvitelt, a magatartást, ritkán eredményezi az adott kultúratartalom beépítését az egyén értékrendjébe. 2. Befogadó, interiorizáló aktivitás Ez a módszer az egyén aktív befogadását teszi lehetővé. A nevelt nemcsak megismeri az információt, hanem elfogadja, feldolgozza azokat. Előnye: Lehetővé teszi a művelődési tartalom indítékainak, megoldási módjainak feldolgozását, a velük való azonosulást. Hátránya: A viselkedés belső feltételét hozza létre, ami nem jelenti a magatartás változását is. Az egyén rendelkezik a szükséges kultúratartalommal s úgy gondolja, hogy elérte a megfelelő hatékonyságot. Azonban a megfelelő ismeret birtoklása, még nem azt jelenti, hogy a szerint is viselkedünk. Gondold végig, hogy az egészséges étrendre vonatkozó ismeretek birtoklása mennyiben jelenti annak a gyakorlatban való megvalósítását is!
3. Szükségletkielégítő aktivitás A neveléssel elérhető legmagasabb aktivitási szint. Ilyenkor a nevelt életvitele, viselkedése a kívánt irányba változik. A nevelés során arra törekszünk, hogy ezt az aktivitási szintet érjük el. Ezt eredményezheti például a gyakorlás, a szituációs helyzetek megoldása. Előnye: A nevelési cél megvalósulása. Hátránya: A kívánt viselkedés közvetlen szabályozása csökkentheti az egyén önkontrollját. Olyan esetekben, amelyeket a nevelés nem szabályoz döntési nehézség jelentkezhet. 18
A neveltek aktivitása szerint a nevelési módszerek a következők lehetnek: Részvétel a nevelési szituációban Befogadó aktivitás Szükségletkielégítő aktivitás, mely a megfelelő életmód kialakításával jár.
HATÁSKÖRBE VONT NEVELTEK SZÁMA SZERINTI MÓDSZEREK Ilyen csoportosítás szerint a módszerek kétfélék lehetnek: kevés nevelt esetén alkalmazhatók és nagyszámú nevelt esetén alkalmazhatók. Egyéni hatás A nevelő és a nevelt közvetlen személyes kapcsolatban van egymással. Ez a módszer az egészségügyi ellátás különböző szinterein alkalmazható. Általában élőszóval tudjuk ezt megvalósítani. Előnye. A nevelő hatás közvetlenül az egyénhez igazítható, személyre szabott lehet. Ehhez szükséges a nevelt megfelelő szintű ismerete. Hátránya. Időigényes, a nevelő és a nevelt között többszöri találkozást tesz szükségesé. Kiscsoportos, csoportdinamikai hatás E módszer alkalmazásánál olyan társas helyzeteket teremtünk, melyekben a csoporttagok sokrétűen megnyilvánulhatnak. Lehetővé válik az egyén számára, hogy egy elfogadó légkörben vállalja önmagát, megismerve a viselkedésének káros hatásait. Az elfogadó légkörű csoportban választ kaphat arra, hogy mit és hogyan lehetne másképp csinálni. Ilyen módon a csoporttagok önismerete fejlődhet. Ennek a fejlődésnek fontos eredménye, hogy megnő a társkapcsolati kockázatvállalás felelőssége, erősödik az illetékesség élménye. Megnő a különböző konfrontációs helyzetekre adott megoldások száma. A csoporthatás fejleszti a csoporttagok érzelmi életét, társkapcsolati készségeit. A csoport működését különböző tényezők biztosítják. Ezek a következők: cél-, norma-, szerep-és vonzalmi rendszerek. Ha egy csoport spontán szerveződött, akkor a vonzalmi rendszer a csoport összetartó ereje. Hivatalos szervezett csoportok esetén a vonzalmi rendszer másodlagos a cél-, norma-és szereprendszer biztosítja a csoport összetartását. A csoport ideális létszáma mindkét esetben 6-20 fő között van. A létszám mellett a másik fontos összetevő, hogy kikből szerveződik a csoport. Az egészségnevelés és a terápiás csoportok esetén az a szerencsésebb, ha a csoporttagok nem ismerték egymást. A már kialakult, megmerevedett társkapcsolati viszonyok zavarhatják a csoportdinamikai jelleg érvényesülését. Végül nagyon fontos a csoportvezető személyisége is! A nevelő szerepre az alkalmas, aki képes szavatolni a csoporttevékenység védettségét, előítéletmentes, törekszik a neveltjei önállóságának megtartására a csoporton belül katalizátor szerepet tölt be. 19
A csoportdinamikai módszer alkalmazása a következő szakaszok megtartásával történik: • Csoport kialakítása. Itt nagyon fontos, hogy a csoporttagok ismerjék és elfogadják a csoport célját. • A csoportműködtetése. Ebben a szakaszban érvényesülnek a különböző szocializáló hatások. • A csoport átalakítása. Az átalakítással szeretnénk elérni azt, hogy a csoporttagok a csoport elhagyása után is meg tudják valósítania csoport céljait, rögzüljenek a kialakított kultúratartalmak. A kiscsoportos módszer előnyei: Nagy hatásfokú, gazdaságos és jól adaptálható a mindennapos viselkedési módokhoz. Hátránya: A nem megfelelő összetételű csoport és a rosszul megválasztott vonzalmi rendszerek rossz irányba terelhetik az egyént. Nagycsoportos hatás A hagyományos nevelés legelterjedtebben alkalmazott módszere. A neveltek száma akár több százig is terjedhet. Ezekre a csoportokra kevésbé vagy egyáltalán nem jellemző a csoportdinamika jelensége. Leggyakoribb eljárásai a különböző előadások, filmvetítések, írásos tájékoztató anyagok. Hátrányai miatt fontos lenne a lehető legkisebb mértékű alkalmazása az egészségnevelés terén. Előnye: Könnyű megvalósíthatósága. Egyszerre több emberhez tud szólni. Hátránya. Nem teszi lehetővé a személyes találkozást, a visszajelzést, az egyéni aktivitást. Nem képes a tömeg figyelmének orientálására. Tömeges hatás, tömegközlés A tömegkommunikáció az egész lakossághoz szól, azért tartalma viszonylag homogén. Módosíthatja az életvitel. Befogadása sajátos körülmények között történik /televíziózás/. A sokféle információ miatt fontos az egyéneket „válogató fogyasztásra” nevelni! Nem kell mindig mindent feltétlenül megnézni! A tömegközléssel szemben követelmény, hogy érthető módon adjon új információt. Előnye: Összetett és sokrétű tartalmat hordoz. Hátránya: A tömegközlés egyoldalú kapcsolat nem teszi lehetővé az egyén visszajelzését. Nem alkalmazkodik sem, a legelmaradottabb, sem a legfejlettebb kulturális réteghez, az általánosítás irányába hat. Ez a homogentiás a hagyományos nevelési elvekkel nehezen egyeztethető össze a nevelés általános elveivel. Hatása nehezen ellenőrizhető. A befogadás szelektív, a befogadó bármikor kivonhatja magát a hatás alól. 20
Nézz utána a különböző népek televíziózási szokásainak! Naponta mennyi időt töltenek vele és milyen jellegű műsorok a legnézettebbek.
A hatáskörbe vont neveltek száma szerint az alábbi nevelési módszereket lehet megkülönböztetni: • Egyéni hatás • Kiscsoportos, csoportdinamikai hatás • Nagycsoportos nevelési helyzetek • Tömeges hatás, tömegközlés
A FELHASZNÁLT ESZKÖZ HATÁSMECHANIZMUSA SZERINTI MÓDSZEREK Ezek a módszerek a megismerő tevékenységnek, a valóság tükrözésének lehetséges útjait veszik figyelembe. Az I. jelzőrendszerre az érzékszervekre ható szemléltetés A valóság érzékelése, a környezetből jövő ingerek feldolgozása érzékszerveink segítségével történik. A nevelésben, oktatásban ezt szemléltetésnek hívjuk. A szemléltetés többféle eszközzel valósítható meg: tárgyak, képek, zene, nemverbális kommunikáció, illatok, szagok. A módszer alkalmazásának előnyei: A szemléltetés segítségével a valóság reprodukálható, élményszerűvé tehető. Az információ felfogását, feldolgozását az eltérő ismeretek nem befolyásolják. Hátránya: A valóságnak nem minden mozzanata szemléltethető. Túlzott mértékű alkalmazása esetén a szemléltetés elterelheti a lényegről a figyelmet. II. jelzőrendszerre ható közlés A beszéd sajátosan emberi tulajdonság, amelynek segítségével az ismeretek a másik ember számára átadhatók. A szóbeli közlés előnye: Térben és időben is kitágítja a megismerhető valóság kereteit. Olyan megismerésre teremt módot, amely szemléltetéssel nem biztosítható. A beszéd kapcsolatban van a gondolkodással, lehetővé teszi az értelmes megismerést. Hátránya: A műveltségbeli különbségek a beszédmegértést befolyásolják. A beszéd fokozott tudati kontroll alatt áll, így a szándékos torzításra alkalmas. 21
Komplex eszközhasználat A szemléltetés és a verbális közlés együttes alkalmazását jelenti. A gyakorlatban általában ez valósul meg, hiszen a szemléltetés nehezen képzelhető el szóbeli közlés, magyarázat nélkül. A komplex eszközhasználat összegzi az előbbi két módszer előnyeit és csökkenti a hátrányokat. A nevelés során alkalmazott eszközök hathatnak az érzékszervekre és történhetnek szóbeli közléssel. A két módszer együttes használata megkönnyíti a kívánt kultúratartalom elsajátítását.
Próbáljátok el a következőt! Egy űrlénynek először szóbeli közléssel, majd a komplex módszer segítségével magyarázzátok el ceruza szó jelentését!
A NEVELŐ-NEVELT KAPCSOLAT JELLEGE SZERINTI MÓDSZEREK A nevelési módszereknek ez a fajta csoportosítása igen elterjedt. Az alkalmazás előnye, hogy a nevelés bipoláris jellegére figyelmeztet. A csoportosítás a szerint történik, hogy a nevelési folyamatban kinek a tevékenysége dominál. A nevelő tevékenysége dominál Ennél a módszernél biztosra vehető a kultúra átadása, de bizonytalan a befogadása. A nevelő elmondja az ismeretet, megírja a könyvet, a cikket, de azt már nem ellenőrzik milyen a fogadtatása. Előnye: Könnyen megvalósítható. Megfelelő cél és tartalom esetén lényeges művelődési szükségletet elégit ki. Hátránya: Visszajelzés hiányában a folyamat egyoldalú, ez jelentősen akadályozhatja a célirányosságot. A nevelt tevékenysége dominál Az önművelődés módszereként is emlegetik ezt a módot. Itt a nevelt teljesen magára hagyott. A nevelő hatás segíthető a feldolgozásra vonatkozó utasítások, információk segítségével. Tanácsolható a feldolgozás technikája, illetve az, hogy az esetleges elakadás esetén honnan, milyen formában szerethet segítséget. 22
A módszer előnye: Megteremti az egyéni tanulás lehetőségét. A nevelt az általa választott helyen és időbeosztással sajátíthatja el az ismereteket. Kialakíthatják a permanens önművelődés lehetőségét. Hátránya: Az egyén magára marad. Nehézségei esetén megszakadhat a nevelési folyamat. Félreértéseket okozhat, egyes esetekben a nem megfelelő megértés /szakirodalmak esetén/ személyiségkárosító lehet. Közös, interaktív tevékenység A nevelés bipoláris jellegéből adódóan a nevelő és a nevelt együttes működése a leghatékonyabb. Előnye: Az együttműködés eredményeképpen lehetőség van az egyéni igények, visszajelzések figyelembevételére. A nevelt folyamatos visszajelzést kaphat tevékenységéről. Hátránya: Időigényes, szükséges a tevékenység összehangolása. A nevelési folyamat megvalósulhat a nevelő, a nevelt dominanciájával és közös tevékenységükkel egyaránt. A külön-külön lehetőség praktikusabb, de hatékonysága hiányos! A hatékony nevelési módszer a közös tevékenység.
A NEVELŐ TÁRSKAPCSOLATI /SZOCIÁLIS/ KÉSZSÉGEI A nevelési folyamat hatékonyságát jelentősen befolyásolja a nevelő személyisége. A viselkedésnek a társra vonatkozó megnyilvánulásait szociális viselkedésnek nevezzük. A többi viselkedéshez hasonlón a szociális is gyakorlás hatására fejlődik. A gyakorlás hatására kialakult automatizmus a társmegismerést hátrányosan befolyásolja. A társmegismerést jelentősen meghatározza, hogy milyen mértékben tudjuk megőrizni a tudati kontrollt felette. A nevelő társkapcsolati készségei a következőkben nyilvánulhatnak meg: Társ megismerése Társra vonatkozó döntés meghozatala elfogadtatása Közlés Társmegismerés A nevelési folyamatokban a társ megismerésének nagy jelentősége van. A másikat ismerve tudjuk a megfelelő nevelési módszert kiválasztani, vele kapcsolatos viselkedésünket szabályozni. Minél gyorsabban és hatékonyabban alakítunk ki megfelelő képet a neveltről, annál hatékonyabbak lehetünk a nevelés során. A túlzott gyorsaság, az automatikus technikák alkalmazása miatt pontatlanságot eredményezhet. A hibás megismerés nemcsak a további együttműködést nehezíti, de a nevelt szocializációját is károsan befolyásolja. / pl. ha valakit a közösség megbíz23
hatatlannak tart, és alapos megismerés nélkül ezt mi elfogadjuk és így is viselkedünk vele, nem kap lehetőséget a bizonyításra, valóban „megbízhatatlanná” válik/ Ezt a jelenséget hívjuk önmagát beteljesítő jóslatnak vagy Pygmalion hatásnak. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük gyors és hatékony társmegismerésre kell törekedni. Ennek legjobb módja a partner működtetése, vagyis olyan helyzetek teremtése, amelybe önmagát mutatja meg. E mellett rendkívül fontos a „feltétel nélküli elfogadás”. A feltétel nélküli elfogadás összetevői: • Törekvés a partner érzelmi állapotának értelmezésére. • Nyitottság • Őszinteség • A nevelt által mutatott jelenségek, tulajdonságok okát megismerni Társas döntés, döntéselfogadtatás Döntéseink többsége, a jó döntéseké is véletlenszerű, heurisztikus jellegű. Ez két tényezőnek köszönhető. Az egyik a döntési beállítódás. A másokra vonatkozó döntéseink e szerint kétfélék lehetnek: feladat-orientált típusú, ahol a társ teljesítményét, feladatmegoldását helyezzük előtérbe. A másik az interakció-orientált, ami a másikkal való közös együttműködést hangsúlyozza. Azt figyelembe véve, hogy a döntés meghozatalánál kit helyezünk előtérbe, beszélhetünk direkt döntésről, amikor a saját döntéseink kerülnek előtérbe ezzel a társ függőségét erősítjük. A másik lehetőség az indirekt döntés, amivel a partner döntéseit segítjük elő. Nincs egyértelműen jó vagy rossz típus. Mindegyik járhat előnyökkel, és hátrányokkal egyaránt. Alkalmazásukkor a társ személyiségét, az adott feladatot kell figyelembe venni. A döntések elfogadtatásánál a szakmai szándékainkat kell érvényesíteni. Fontos a pozitívumok hangsúlyozása, a szelekciós mechanizmusok minimalizálása, a partner aktivizálása. A döntés érvényesítése az alábbiak szerint történhet: •
Kényszerítés, behódolás. Itt jutalmat vagy büntetést helyezünk kilátásba és ennek elérése vagy elkerülése az egyén célja. A partner viselkedésére hatunk, de csak rövid ideig! Ez a módszer sem, a nevelőt sem a neveltet nem terheli különösebben.
•
Kapcsolat, azonosulás, identifikáció. A kívánt viselkedés érzelmi ráhangolódás következménye, és amíg ez fenn áll addig az elvárt viselkedés megvalósul. Ez mindkét félt számára nagyobb megterhelést jelent, időigényesebb folyamat.
•
Meggyőzés, bensővé tétel, interiorizáció. Ebben az esetben a kívánt viselkedési normákat az egyén a saját értékrendszerébe építi be. A viselkedés további szabályozója az egyén belső kontrollja. A hatás itt tartós, maradandó, de rendkívül nagy energiát és sok időt igényel mindkét féltől.
Ezekből a módszerekből sincs jó vagy rossz módszer. Az adott helyzet, az elérni kívánt cél, a rendelkezésre álló időkeret és a nevelt személyisége határozza meg mely módszert választjuk. Keressetek példát különböző döntést érvényesítő technikák alkalmazására! Mikor lehet hatékony a kényszerítés, a kapcsolat és a meggyőzés
24
Közlés A közlés a valóság közvetítése valaki számára, aki azt közvetlenül nem tapasztalja, nem ismeri. A közlés jelentését hordozzák a következők: 1. A szóbeli közlés tartalma 2. Nemszóbeli /nonverbális/ közlés „mögöttes szöveg” 3. A közlésben résztvevők közötti viszony 4. A közlés környezete 1. A szóbeli közlés tartalma. A szóbeli közlés tanult, használata felett nagyfokú lehet a tudati kontroll. Alkalmazása összefügg az egyén kultúráltságával. A szavak jelentése sem mindig egyértelmű, az idegen szavakat néha anélkül használjuk, hogy pontosan tisztába lennénk tartalmukkal. 2.
A nemszóbeli közlés. Kiegészíti a szóbeli közlést, annak jelentését módosíthatja. A közlés hatékonysága, hitelessége szempontjából fontos a kettő összhangja, a kongruencia. Ennek elmaradása a közlést hiteltelenné teszi, bizalmatlanságot, hatásvesztést eredményezhet.
3. A közlésben résztvevők közötti viszony jelentősen meghatározza a szöveg és a mögöttes szöveg alkalmazását. A rokonszenv fokozza a közlések gyakoriságát. A partnerek közötti státuszviszony is befolyásolja a közlés módját, tartalmát. Közléseinket szívesebben irányítjuk magasabb státuszú partner felé, viszont szívesebben fogadjuk hozzánk hasonló partnertől. Tisztázatlan viszonyok esetén igyekszünk minimalizálni, kerülni a közlést. A jelenség azzal magyarázható, hogy tudat alatt, a közléseink során is a „bevételeket” szeretnénk növelni. 4. A közlés környezete, az a színtér ahol a közlés lejátszódik. A környezet befolyásolhatja a közlési szándékot, a közlés érthetőségét, a beszélgetők hangulatát, aktivitását.
A nevelés legfontosabb hatóeszköze a nevelő személyisége és a társra irányuló viselkedése. A tudati kontroll hiánya az automatizmus a társmegismerést negatívan befolyásolja.
AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZINTEREI 1. Család. Mint minden nevelésnek, az egészségnevelésnek is a legfontosabb színtere a család, mint elsődleges szocializáló közeg. A gyermek a családban tanulja meg azokat az alapvető viselkedési mintákat, kultúrákat, amelyek a későbbiekben viselkedését, egészség-irányultságát meghatározzák. Itt is érvényesül a nevelési folyamatnak az imprinting és algoritmikus jellege. Ahhoz, hogy a helyes szokások készséggé alakuljanak elengedhetetlenül fontos, hogy a gyermeket megfelelő életkorban érjék ezek a hatások. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy aki gyermekként nem tanult fogat mosni, az már nem is fog! Sokkal inkább azt, hogy ezen egyének számára hosszabb idő, míg ezen tevékenységeknél a tudati kontroll mellőzhető. 25
2. Nevelési, oktatási intézmények. Az oktatási intézmények feladat kettős. Egyrészt az otthonról hozott helyes szokások megerősítése másrészt a hiányok pótlása. Az alapvető ismeretek tekintetében a bölcsödének és az óvodának van a hiánypótlásban jelentős szerepe. A nevelő hatások nemcsak a gyermekre hatnak, hanem a gyermeken keresztül a családra is. Az a gyermek, akinek az óvodában megtanítják a kultúrált étkezés szabályait jó példát mutathat a családban. Az iskola ismeretközlő feladatai több rétűek. Új ismeretek közlésére lehetőség van tanórákon, és azon kívül is. Több tantárgy oktatása során nyílik lehetőség a diákok ismeretének bővítésére. Az iskolán kívüli foglalkozások lehetőséget biztosítanak több tevékenység gyakorlására is. 3. Egészségügyi intézmények Az egészségügyi intézményekben lehetőség nyílik a beteg és egészséges emberek egészségnevelésére. Az egészségügyi törvény a betegjogok között említi a betegek tájékoztatáshoz való jogát. Az egészségügyi szakdolgozók elsősorban az életmódra vonatkozóan adhatnak felvilágosítást a betegeknek és hozzátartozóiknak egyaránt. A szóbeli közléseken kívül az intézményekben lehetőség van írásos anyagok, plakátok elhelyezésére is. 4. Tömegközlekedési eszközök 5. Közterületek Mindkét helyen plakátok, promóciós anyagok elhelyezésével van lehetőség az egészségnevelésre. Elengedhetetlenül fontos követelmény ezekkel szemben, hogy egészségre irányultságot fejezzen ki! A plakátoknak jól érthetőnek, figyelemfelhívónak kell lennie! Nézd meg a tömegközlekedési eszközökön, közterületeken elhelyezett plakátokat! Gyűjts olyanokat, amelyek szerinted megfelelők és olyanokat amelyek nem!
EGÉSZSÉGNEVELŐ ELŐADÁS TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI 1. Az előadás mondanivalója, időtartama. Nagyon fontos megfelelően végég gondolni a mondanivalót és a rendelkezésünkre álló időt együttesen. Az sem jó ha túltervezünk, de az se ha keveset. Fontos lehetőséget biztosítani a visszajelzésre! Ezt tehetjük előadás közben vagy a végén. Az előadás közben történő visszajelzések esetén a kialakuló beszélgetés, megbeszélés, vita nagyon hasznos, de csökkentheti a rendelkezésünkre álló időt. Ilyen esetekben az előadó határozott viselkedése szükséges az előadás folytatásához. Az előadás végén történő megbeszélés esetén erre nincs szükség, a hallgatóságban nem alakul ki az az érzés, hogy nincs ránk idő, nem is kíváncsiak a véleményünkre. Bármelyiket válasszuk is, már előre célszerű közölni, hogy mikor lesz lehetőség véleménynyilvánításra, beszélgetésre. Az alultervezés elkerülésére célszerű olyan feladatokkal, történetekkel, gyakorlatokkal készülni, melyek mondanivalónkhoz kapcsolódnak, felkelthetik a többiek érdeklődését és esetleges elmaradásuk nem befolyásolja a mondanivaló tartalmát. 26
Készítsetek vázlatot az egészséges életmódra nevelés témaköreiből, úgy, hogy a vázlatpontok mellett feltünteted azt az időt amit a téma kifejtésére szánsz! Lehetőség szerint több témakört érintsetek: egészséges táplálkozás, testmozgás, abususok.
2. Az előadás hallgatósága/életkor, előképzettség/ Ez az információ azért fontos, mert ugyan azt más szövegkörnyezetben kell elmondani gyermekeknek, felnőtteknek, olyanoknak akik, az adott témában laikusak vagy hozzáértők. Vegyes összetételű hallgatóság esetén törekedni kell a közérthetőségre. Az idegen szavakat, szakkifejezéseket csak úgy lehet használni, ha megmagyarázzuk annak jelentését is!
Tervezz egészségnevelő előadást a testmozgás témakörben! Egyik esetben az előadás 6-7 éves gyermekekhez szóljon, másik esetben ápolók számára!
3. Előadás helye, technikai lehetőségek. Ezt a két szempontot gyakran együttesen kell figyelembe venni. A hely sokszor meghatározza a rendelkezésre álló technikát is, illetve azt, hogy mit lehet, vagy kell használni! Egy 200 fő befogadására alkalmas teremben gondoskodni kell a hangosításról, míg egy egyéni beszélgetésnél ez teljesen szükségtelen. A modern technika korában is fel kell készülni az esteleges technikai hibákra. Kellemetlen az az eset, ha az általunk vitt információ hordozót az adott számítógép nem tudja elindítani. Az azonban még kellemetlenebb, ha ennek hiányában nem tudunk megszólalni! Az előadás helye az alkalmazott módszert is befolyásolja!
4. Az időpont helyes megválasztása. Lehetőség szerint olyan időpontot kell választani, ami a célközönség számára megfelelő! Kórházi környezetben, beteg ember/ek/ számára tartott előadások esetén a délelőtti időpont általában alkalmatlan a beavatkozások, vizsgálatok miatt. Ugyanakkor az óvodásoknak tartott előadások esetén kifejezetten előnyös a délelőtti időpont.
5. Megfelelő propaganda, meghirdetés. Ha több embernek szeretnénk előadást tartani gondoskodni kell a megfelelő meghirdetésről! 27
A NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM
A fejezet célja rövid áttekintést adni a Népegészségügyi Programról. Röviden ismertetjük a dokumentum célját, az öt nemzeti cél a 10 kiemelt feladatot és a 17 alprogramot.
A népegészségüggyel kapcsolatos tennivalókat, prioritásokat és célokat, az Országgyűlés határozatával megerősített Egészség Évtizedének Nemzeti Programja fogalmazza meg. Több mint három évtizede folyamatosan romlik a hazai lakosság egészségi állapota. 1999-ben a születéskor várható átlagos élettartam férfiak esetében 66,37 év, nőknél 75,24 év volt, messze elmaradva az Európai Unió átlagától (1997-ben: férfiak 74,84 év, nők 81,24 év), de alacsonyabb a környező közép-kelet-európai országok idevonatkozó adatainál is. Különösen magas – világviszonylatban is – a középkorú férfilakosság halandósága. 100 80 60
Nők Férfiak
FérfiakNők
40 20 0 Magyarország
Európai Unió
Az okok hátterében éppúgy jelen van az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra és a környezetszennyezés, mint az ország gazdasági fejlettségének, teljesítőképességének hiányosságai, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek, valamint az egészségügyi ellátás kifogásolható színvonala. Nagyon sokan és sokat dohányoznak, egészségtelenül táplálkoznak, keveset mozognak, mértéktelenül fogyasztanak alkoholt, önpusztító életmódot folytatnak, nem törődnek egészségükkel, nem veszik igénybe a szűrővizsgálatokat, de az egészségügyi ellátás más formáit sem. A modern egészségfejlesztési/népegészségügyi programok alapelvei: • • • •
28
Az egyén egészségét döntően környezete/életmódja határozza meg. Az egészségi állapot meghatározó tényezői többnyire nem betegség specifikusak, azaz több megbetegedés kialakulására is hatással bírnak. Az egyén életmódját, mely egészségi állapotát döntő mértékben meghatározza hatékonyan közvetlen környezete befolyásolja. A lakosság egészségének fejlesztése össztársadalmi összefogást igényel, valamint partnerséget a társadalmi élet szereplői (az állam, az önkormányzatok és a helyi közösségek) között.
Általánosságban Az egyes egészségfejlesztési intervenciók tervezése kapcsán azoknak van létjogosultsága, melyek hatásosságára bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az egészségfejlesztésre fordítható keret korlátozott volta elengedhetetlenné teszi a különböző beavatkozások tervezésekor a költséghatékonyságot. A nemzetközi szakirodalomban hatékonynak talált cselekvési programok hazai alkalmazásakor a hazai viszonyokat kell alapul venni. Bár hazai költséghatékonysági vizsgálatok nem állnak rendelkezésre, mégis meg kell kezdeni a népegészségügyi helyzetet javító programot. Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program épít a korábbi átfogó népegészségügyi stratégiákra, egy-egy terület nemzeti programjaira pl. /Nemzeti Rákkontroll Program, Nemzeti Stroke Program, Nemzeti Környezet-egészségügyi Program/. A program illeszkedik az Egészségügyi Világszervezet egészségfejlesztési programjaihoz. A dokumentum célja a már futó programok egységbe foglalása. A népegészségügyi szempontból kiemelkedő programrészek kiemelése, a tárcaközi programokban az egészségügy feladatainak meghatározása, pontosítása. További cél a társtárcákkal, kormányzati és civil szervezetekkel való szorosabb együttműködés lehetőségeinek felkutatása, az egyes szereplők feladatainak meghatározása. Az egészséges életmód feltételeinek megteremtése, a betegségek megelőzése össznemzeti feladat.
A Népegészségügyi Program célja: A már meglévő programok egységbe foglalása A tevékenységek összehangolása A népegészségügyi szempontból kiemelkedő programrészek kiemelése Tárcaközi programokban az egészségügy feladatinak meghatározása, pontosítása A Népegészségügyi Program öt nemzeti célt, 10 kiemelt nemzeti feladatot és 17 alfeladatot határoz meg, melyek az alábbiakban kerülnek részletezésre.
AZ ÖT NEMZETI CÉL 1. El kell érni, hogy a lakosság meghatározó többsége számára az egyik legfőbb emberi érték az egészség legyen, s az egészségmegőrzéséért kész is legyen tenni. 2. A felnövekvő generáció számára biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit a fogantatástól a felnőttkorig. 3. Az egészségben eltöltött életévek számát mind férfiaknál, mind pedig nőknél ki kell terjeszteni. 4. A születéskor várható átlagos élettartamot férfiaknál legalább 70, nőknél legalább 78 esztendőre kell meghosszabbítani. 5. A társadalmi egyenlőtlenségeket, a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségeket csökkenteni kell. 29
II. TÍZ KIEMELT NEMZETI FELADAT 1. Az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése. 2. A célzott lakossági szűrővizsgálatok bevezetésével a nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek korai felismerése. 3. Az egészséges táplálkozás széles körű elterjesztése. 4. Az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése. 5. A káros szenvedélyek (túlzott szeszes ital fogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás) elleni küzdelem. 6. Az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és megtartása. 7. A járványügyi biztonság erősítése. 8. Az élelmiszer-biztonság feltételeinek javítása - felkészülés az új kihívásokra. 9. Az egészséget támogató környezet kialakítása, a külső okok miatti halálozás visszaszorítása. 10. Az egészségügyi ellátórendszer népegészségügyi szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése.
A 17 ALPROGRAM A 17 alprogram között megtalálhatók az életminőség romlásában, a halálozásban legnagyobb szerepet játszó betegségek elleni specifikus programok és az egészséget befolyásoló nem specifikus cselekvési tervek pl. oktatás, nevelés, táplálkozás, mozgás, dohányzás, drog- és alkoholfogyasztás. Ezek végrehajtásával az egészség fejleszthető, és többféle betegség, kóros állapot kockázata csökkenthető. 1. Szívinfarktus okozta halálozás gyakoriságának csökkentése 2. Agyérbetegségek okozta halálozás gyakoriságának csökkentése 3. Daganatos megbetegedések számának csökkentése 4. Mentális betegségek megelőzése 5. Mozgásszervi betegségek okozta egyéni és társadalmi teher csökkentése 6. Egészséges életkezdet és gyermekkor biztosítása 7. Halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok egészségi egyenlőtlenségeinek kezelése 8. Egészséges környezet kialakítása 9. Járványügyi biztonság fokozása 10. Élelmiszer-biztonság javítása 11. Külső okok miatti halálozás csökkentése 12. Lakossági szűrővizsgálatok kiterjesztése 13. Egészséges táplálkozás elterjesztése 14. Dohányzás visszaszorítása 15. Egészségfejlesztés oktatása, nevelése 16. Aktív testmozgás támogatása 17. Alkoholfogyasztás visszaszorítása, drogprevenció A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében elfogadott Nemzeti Népegészségügyi Program meghatározza azokat a feladatokat és célokat, melyek teljesítésével javulhat az ország egészségi állapota.
30
