Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN)
Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5.
Gyakorlati munka
Technikai tisztaság: T% számolása Csíráztatás: Cs% kiszámolásához csírák fölszedése itatós papírról
Csírák fölszedése
Hány mag lett lerakva Hány csírázott ki Ez hány %? CS%
Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény – adott évi kultúra – utóvetemény
A technológia elemei: Faj és fajta kiválasztása Talaj-előkészítés Tápanyag-ellátás Vetés
Ápolás
Betakarítás Terménykezelés / post harvest
Növényápolás
A növény kelésétől a betakarításig tartó időszak munkálatai A környezeti föltételek változhatnak ahhoz képes, mint amit előre vártunk, és a növény igényeihez alakítottunk, ez a megváltozott tényező kárt okoz, tehát károk
Abiotikus károkok Biotikus károkok
Tenyészidő
zöld: vetés piros: betakarítás világoszöld: tenyészidő burgonyánál: k: korai t: tárolási
Klimatikus károkok
Vízforgalom, hőmérséklet, sugárzás – túl kevés vagy túl sok, átlagtól eltérő
aszály, belvíz, árvíz, hó- és jégkár (jégeső) fagyáskárok (ki-, meg-, föl-), kisülés, megszorulás, fagy miatti törés, késő tavaszi és kora őszi fagy széltörés, megdőlés, homokfúvás
Talaj eredetű
Cserepesedés Iszapos fölszín Fölszínen vagy mélységben tömör Sófölhalmozódás (szolonyeces, szoloncsákos) Levegőtlen talaj Túl nedves talaj
Agrotechnikai eredetű
Tápanyaghiány, kimosódás Növényvédőszer sodródás Taposás Buja állomány – megcsapatás Illesztés – átfedés vagy kihagyott sáv az ápolásnál Túlérés Megdőlés (több oka lehet)
Biotikus - gyom
Életforma csoportok szerinti gyom aspektusok
T1 – korai őszi, főleg repce T2 – őszi gabona T3 – tavaszi gabona T4 – kapások jellemző gyomjai G, H – egyéves kultúra esetén tarlón könnyű kezelni
Egyszikűből kétszikűt, kétszikűből egyszikűt könnyű kivenni Veszélyes gyomok – 24, 48, vetőmagban
Biotikus - betegség
Vírus, fitoplazma, baktérium, gomba Többgazdás, egygazdás, törzsek Rezisztencia nemesítés Pl.: fehérpenész, rozsdák Triviális név (tünetről), pl.: ragya, rozsda, lisztharmat, dérgomba, penész
Biotikus - kártevő
Polifág, oligofág, monofág Károsítás helye:
gyökér, szár, levél, generatív részek, tárolási
Kárkép levélen:
hámozás, csipkézés, lyuggatás, karéjozás, szabálytalan rágás, tarrágás, csócsárlás
Jellemző növényvédelmi beavatkozás
Búza – üszög, rozsda, fuzárium, lisztharmat, futrinka Őszi árpa, rozs, tritikálé – búzához hasonló Tavaszi árpa, zab – T3-asok, vírus, vetésfehérítő Kukorica – gyom, fuzárium, kukoricabogár Napraforgó – peronoszpóra, fehérpenész, diaportés betegség, gyomosodás Repce – fehérpenész, repcedarázs, -fénybogár, ormányosok, korai gyomosodás
Burgonya – vírusok, burgonyavész, talajlakók, fonálférgek, gyomosodás, burgonyabogár Cukorrépa – gyomnövények (levélborulás előtt!), cerkospóra, fonálféreg, levéltetvek, talajlakó kártevők, répabogár, -bolha, -barkó Lucerna – barkók, ormányosok, szúnyogok, lucernabogár, -böde, gyomosodás, aranka Vörös here – több gombás betegség, kevesebb késői probléma Szója – peronoszpóra, alternária, szeptória, gyomok, akácmoly Borsó – gyomosodás, ragya és egyéb levélbetegségek, tripsz, levéltetvek, bagolylepke, zsizsik
Diagnosztika
Jellegzetes és általános tünetek
pl.: sárgulás őszi gabonán tavasz elején, majd a levelek torzulása: vízhiány, N hiány, hideg, vírus, fonálféreg, fritt légy
Időszakra és károkozóra jellemző szimptómák
Tápanyag – fiatal vagy öreg levelek, abiotikus eredetű mintázat az állományban (mélyen fekvő helyek, stb.) Vírus – csíkossák, mozaik, az állományban adott irányban terjed, sárgulás és elhalás kinövések nélkül Baktérium – olajfoltosság, nyálka Gomba – előbb-utóbb szemmel is látható telepek Ízeltlábúak – rágás vagy szívás károk Gerincesek – nagy méret – nagy rágás
Vadkár
Mezei, erdei Oka:
Élőhelyként használja az állományt (taposás, fekvőhely) Táplálékként használja az állományt (elfogyasztott növények, rágáskár, túráskár)
Különböző vadfajok által okozott károk
Előrejelzés, prognózis
Országos, térségi, üzemi Rövid, közép, hosszú távú Pl. sárgatál, szürke ragacslap, sárga lap, talajminta, búzacsomós, fénycsapda, feromoncsapda
Védekezés
Agrotechnikai, genetikai, mechanikai, vegyszeres, biológiai A biotikus károkozók konkurenseink, ezért kell őket szabályozni Kárküszöb – akkor van szükség növényápolási beavatkozásra, ha a beavatkozás költségét meghaladja az azzal megóvható termés értéke. Ezért a modern szemlélet szerint irtás helyett korlátozásról beszélünk, de ez az abiotikus károkra is igaz
Regulátorozás, szárrövidítés
Őszi gabonák
búza – régen (mostmár alacsony fajták), most esetleg vetőmagnál rozs és árpa nem reagál rá jól
Őszi káposztarepce – fungicidek regulátor hatása, jobb áttelelés (strbinok zöldítő hatása)
Öntözés
Alapfogalmak, paraméterek:
vízformák a talajban – diszponibilis víz, holt víz öntözés módja – esőztető, árasztó, talaj-, mikroöntözési forduló öntözővíz adagja – összes, fordulónkénti öntözővíz minősége
Pl. silókukorica:
Címerhányásig 30-40 mm Utána 9-15 napos fordulókkal
Kötött talajon: 30-40 mm Középkötött talajon: 40-55 mm Laza talajon 50-65 mm
Az ápolás gépei
Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény – adott évi kultúra – utóvetemény
A technológia elemei: Faj és fajta kiválasztása Talaj-előkészítés Tápanyag-ellátás Vetés Ápolás
Betakarítás
Terménykezelés / post harvest
Betakarítás
Az egyes növények betakarítási ideje változó, a búzát június-július határán, a kukoricát szeptember-október táján takarítják be A betakarítással a szorosan vett növénytermesztés egy ciklusa lezárul, és megkezdődik a következő A betakarítás módját a termesztési cél, idejét a növény érettségi állapota szabja meg Biológiai és technikai/technológiai érettség
Tenyészidő Vetésidő
Betakarítás
Őszi búza
X/1-2
VI/3-VII/2
Őszi árpa
IX/3-X/1
VI/3-VII/2
Tavaszi árpa
III/1-2
VII/1-2
Rozs
IX/3
VII/2
Zab
II/3-III/2
VII/2-3
Tritikálé
IX/3-X/2
VII/1-2
Szemes kukorica
IV/2-3
VIII/3-X/3
Napraforgó (n.o., hib)
IV/2-3
VIII/3-IX/3
Őszi káposztarepce (hib)
IX/1-2
VI/2-3
Borsó
II/3-III/3
VI/3-VII/1
Szója
IV/2-3
VII/2-IX/2
Burgonya
IV/1-3
Korai: VII/2-VIII/2 Tárolási: VIII/3-IX/3
Cukorrépa
III/3-IV/1
X/1-XI/1
Lucerna
III/2-IV/1 és VIII/2-3
1.-V, 2.-VI, 3.-VIII, 4.-IX
Vörös here
III/1-IV/1 és VIII/1-2
1.-V/3, 2.-VII/3
Agronómiai értelemben vett termés
Különböző technológiánál betakarított kukorica részek:
Szemes Csöves CCM (szemek, és a csutka változó része) LKS (szemek, csutka és a csuhé 80-100 %-a) Teljes növény - ez a silózás alapanyaga
A betakarítás gépei
Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény – adott évi kultúra – utóvetemény
A technológia elemei: Faj és fajta kiválasztása Talaj-előkészítés Tápanyag-ellátás Vetés Ápolás Betakarítás
Terménykezelés / post harvest
Post harvest
Termény kezelésénél számít a fölhasználás (pl. szárítás – vetőmag) Tárolás, tartósítás – szárítás, erjesztés, prizmázás Leggyakoribb: szárítás Elsődleges földolgozás, tisztítás, kiszerelés
Mi az a tartósítás?
Aerob mikróbáknak három dolog kell:
Tartósítás: valamelyiket elvesszük (tápanyagot nem lehet, értelemszerűen!) Silózás - anaerob
Tápanyag Levegő Víz
Szilázs Szenázs
Széna – száraz Szemes – száraz, nedves Lédúsak – prizmázás
Szilázskészítés
Silózás kémiája és biológiája Tejsavtermelő baktériumok tejsav:ecetsav:etanol 1:0:1 – 1:1:0 között Kedvezőtlen föltételek – más baktériumok Szárazanyagtól függ a pH, 20% - 4,2 – 50% - 5,2 Szénhidrát erjed Fehérje rothad
Silófajták
Kazal vagy gödör Panel Torony Szalma Plasztik-zsák
Szilázskészítés
Szilázskészítés technikája
Szecskázás – behordás
Ez néhány nap alatt le kell, hogy folyjon!
Behordás közben folyamatos tömörítés, és a befejezés után is 1-2 napig! Fólia borítás, és 15-20 cm vastag földréteg
Esetleges adalékanyagok
2-4 % melasz 10-15% nyers répaszelet
Szilázskészítés
Szilázs kiosztása
Minél kisebb felületen érintkezzen a levegővel Silóbontó gépek Tartás módjától függő kiosztás
Szilázs szükséglet kiszámítása
1 ha zöldtakarmányra 510 m3 siló-űrtartalom 1 ha silókukorica 12-24 m3 siló-űrtartalom 1 ha fedezi 1-3 számosállat erjesztett takarmány igényét
Szénakészítés
Növényfajok
Fűféle és pillangós Természetes és telepített
Végbemenő biológiai és kémiai folyamatok
A levágott növény nem pusztul el azonnal, ezért nem csak fizikai folyamat a szárítás Veszteségek adódhatnak
Szénakészítés
Gépek
Alternáló és rotációs kasza Szársértő Rendkezelő Szárítás: renden vagy állványon Rendfölszedés Szállítás Bálák és bálázók
Szénakészítés
Mesterséges szárítás
Szénakészítés
Széna minősítése
Lucernaszéna bimbózáskor betakarítva:
15-17 % nyersfehérje 30-60 mg/kg karotin 400-500 NE/kg D vitamin 18-20 % rost
Veszteségek (akár 60-70% is lehet!):
Légzési veszteség: 4-5 % Mechanikai veszteség: 6-10 % Levélpergési veszteség: 10-20 % Kilúgozási veszteség: 15-20 % Erjedési veszteség (kazal): 5-10%
Szénaérték számítás t/ha sz.a.% sz.a. termés 1. kaszálás 12
24
12*0,24=2,88
2. kaszálás 8,5
25
8,5*0,25=2,125
3. kaszálás
5
27
5*0,27=1,35
4. kaszálás
4
28
4*0,28=1,12 Σ=7,475 t/ha
Teljes szárazanyag termés
14% víztartalomra korrigálva: 7,475/0,86= 8,691 t/ha
Post harvest gépek
Számítási feladat
Alapadatok: 130 ha-ról 7,2 t/ha mennyiségben takarítunk be 24% víztartalommal, és 14% víztartalmat akarunk elérni Kérdés: Mennyi lesz a szárítás utáni tömeg?
Számolási feladat 2
szárazanyag
1
szárazanyag
szárítás utáni víztartalom
víztartalom
elpárologtatott vízmennyiség 3
szárazanyag szárítás utáni víztartalom párolgó víz
4
szárazanyag szárítás utáni víztartalom
Számítás
Számítás menete: 130 ha*7,2 t/ha=936 t összes betakarított termés A szárazanyag mennyisége nem változik, betakarításkor az össztömeg 76, a szárítás után az össztömeg 86 %-a. 936 t*0,76=711,36 t szárazanyag mindkét esetben 711,36 t/0,86=827,16 t a szárított kukorica tömege.
Köszönöm a figyelmet!
