Térinformatika tanszék * Keresztmetszet Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar, Székesfehérvár

Térinformatika tanszék * Keresztmetszet – 2004. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar, Székesfehérvár.

AZ ELNA PROJEKT Varga Judit NyME GEO Térinformatika tanszék tanszéki mérnök

ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány áttekintést ad az ELNA projekt eredményeiről és tapasztalatairól. Az Osztrák-Magyar Alapítvány által támogatott projektet (51ÖU5) a bécsi Institute of Surveying, Remote Sensing and Land Information (IVFL),University of Natural Resources and Applied Life Sciences (BOKU) és a GEO diákjainak és tanárainak bevonásával hajtottuk végre.

ABSTRACT The paper deals with the results and experiences of the ELNA project. ELNA was supported by the Austrian-Hungarian Foundation. The project was delivered by the students and staff of the Institute of Surveying, Remote Sensing and Land Information (IVFL),University of Natural Resources and Applied Life Sciences (BOKU) and the College of Geoinformatics (GEO).

Bevezetés A projekt célja a földtulajdon és földhasználati változások vizsgálata volt, annak megállapítására, hogy évszázados távlatban milyen változások következtek be Ausztriában és Magyarországon, illetve milyen eltérések jellemzőek a két ország gazdasági és politikai szétválásának következtében. Az ELNA betűszó egy német kifejezésből ered: Eigentumsund Landnutzungsänderungen = tulajdoni és földhasználati változások. A munka 2001-ben indult az Osztrák-Magyar Alapítvány támogatásával. Az első szakasz (ELNA I – projektszám: 50UO10) célja, az 1900-as évektől kezdődően napjainkig földhivatali adatok feltárása, majd ezek felhasználásával elemzések készítése a tulajdonosi, használói, és birtokszerkezeti változásokról a Sopron-környéki magyar, ill. az osztrák térségben. A munka első szakaszában feldolgozott adatok előtanulmányként kerültek felhasználásra a kutatási munka további folytatásában (ELNA II. – projektszám: (51ÖU5). A mintaterület A vizsgálandó terület az „ELNA II“ projekt esetében is, a magyar oldalon Harka, az osztrák részen Girm községek voltak (ld. 1. ábra).

Varga Judit: Az ELNA projekt Térinformatika - 2004, NyME GEO, Székesfehérvár

1. ábra A projekt tesztterületei A tesztterület kiválasztásának kiindulási alapja a rendelkezésre álló 1906-os felmérésből származó kataszteri térkép volt, mely az akkori tulajdonviszonyokat, valamint a földhasználatot ábrázolja. Az „ELNA I.” projekt tapasztalatai a kutatómunka folytatásának alapját képezték. A vizsgálat alá vont terület kibővült (ld. 2. ábra), folytatódott az adatgyűjtés.

2


.

2. ábra:

Az ábrán Girm község kataszteri térképe látható. A piros színnel jelölt határvonal mutatja a jelenlegi projekt „ELNA II” mintaterületét, míg a sárga színnel határolt rész az előző projekt „ELNA I” vizsgálati területét ábrázolja

Újdonságot jelentett az eddigi elemzésekhez képest a szociális és demográfiai, valamint politikai folyamatok elemzése. Erre a tulajdonosi és használati viszonyok megváltoztatásának tervezéséhez volt szükség, melynek meghatározása mindkét ország tekintetében értékelhető eredményt feltételezett. Fontos feladat volt meghatározni a munkarészekre fordítandó időtartamot, a gyűjtendő adatok típusát, valamint az adatbázis kialakításának koncepcióját, amely a kigyűjtött nyilvántartási adatok feldolgozását szolgálta. A felgyülemlő hatalmas mennyiségű adat rendszerezésére, kezelésére a két fél új lehetőséget keresett, és talált.

3


Sarkalatos pontja volt a sikeres munkának a közös adatbázis létrehozása, melyhez az adatgyűjtést mindkét ország munkatársai a területi földhivatalokban, levéltárakban, ill. felmérési hivatalban végeztek el. A szociológiai és gazdasági adatokat a statisztikai évkönyvekből, és adatbázisokból nyertük. A történeti vonatkozású adatokat Harka és Girm községekben végzett interjúk alapján állítottuk össze. Az adatbázis tesztelésének külön munkaértekezletet tartottunk. A két ország munkatársai napi kapcsolatot tartottak e-mailen keresztül, de rendszeresen sor került személyes munkamegbeszélésekre is. Az adatgyűjtés után, azok feldolgozása következett, majd a megfelelő térképi alap előkészítése a vizsgálat eredményeinek vizuális ábrázolásához.

A vizsgált időszak Időrendbe szedett nyilvántartási adatok segítségével elemezhetők és dokumentálhatók a földhasználatban és a földrészlet határában bekövetkezett változások. A kiinduláshoz az alapot az 1909-es felmérési térkép adta mindkét község (Harka és Girm) esetében. Girm esetében rendelkezésre állt a Ferenc József idejéből származó 1857-es térkép is, azonban, mivel a legfontosabb referencia adatok (az azonosító jegyzék a régi helyrajzi számok beazonosításához) nem nyújtottak elegendő információt, az adatokat az elmúlt 100 éves időszakban vizsgáltuk, úgy Magyarországon, mint Ausztriában. A folyamatok hátterének megértéséhez elengedhetetlen volt a történelmi háttér ismerete. Hazánkban az első földadókataszter felfektetése II. József császár nevéhez fűződik, amely kialakítására az 1817-1861 közötti időszakban került sor. A Monarchia megszűnése után, valamint 1918-ban Európa újrafelosztásakor mindkét állam, mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban más-más irányban fejlődött. A második világháború után a különböző gazdálkodási rendszerek következtében kialakult tulajdonviszonyok, és a gazdálkodás módja eltérő volt mindkét országban. Míg 1945 után Magyarországon a mezőgazdaság „szocialista“ átszervezése következtében a mezőgazdaságra a nagyüzemi gazdálkodási forma volt jellemző, addig Ausztriában maradt az egyéni gazdálkodási forma. Az ebből az időszakból feldolgozásra kerülő adatoknál jelentkezett az első probléma a két ország közötti történelmi különbségek, valamint a magyar részről a nyilvántartási rendszer megváltozása miatt, hiszen az adatbázisban az egyedi azonosítót a betétlapszám jelentette, a kollektivizálás idején bevezetésre került zöldkeretes nyilvántartásba történő átvezetés viszont nem volt minden esetben követhető.

4


Az 1992-es reform következtében Magyarországon gyökeres változás következett be a tulajdonszerkezetben. Az előző rendszerben az állami kézben lévő földterületek a privatizáció következtében magántulajdonba kerültek, a termelőszövetkezetek átalakultak. A birtokstruktúra szerkezete megváltozott. Hasonló probléma nehezítette a munkát, mint az 1940-es évekből származó adatok gyűjtésnél. Országunk Európai Unióba történő belépésével további tulajdoni- és földhasználati változások várhatók, melyeket szintén elemeztünk.

A kataszteri és topográfiai adatok A tulajdoni változásokat a földkönyvekből és az ingatlan-nyilvántartás adataiból lehetett kigyűjteni. Az adatgyűjtést Soproni földhivatalban, valamint a levéltárban végeztük. Az osztrák rész adatai 1986 óta digitális formában is rendelkezésre állnak. (Grundstücksdatenbank (GDB)) Az osztrák területen lévő teszt terület Girm esetében rendelkezésre álló adatok: • • • • • •

Analóg kataszteri térkép időrendi sorrendben: 1909, 1916, 1950, 1961, részletekben 1985, (ld. 3. ábra) Digitális térkép 2000, Földnyilvántartási adatok (terület, földhasználat), Földrészlet határváltozásokat tartalmazó dokumentáció Tulajdonosi adatok a földkönyvből analóg formában, Jelenlegi tulajdonosi adatok digitális formában

3. ábra

Térképkivágat: 1847


5



Térképkivágat: 2000 (digitális)

A magyar részen lévő teszt terület Magyarfalva (Harka) esetében rendelkezésre álló adatok: •

Telekkönyvi betétek (ld 4. ábra) az A és B lapok tartalmát dolgoztuk fel

•

tulajdoni lap tervezetek (ld. 5. ábra)

A lapokat a helyrajziszám-mutatók szerint kerestük. A betétek rossz állapota, (ami a szakszerűtlen tárolás, és kezelés eredménye) gyakran nehezítette az adatok gyűjtését. •

tulajdoni lapok (ld. 6. ábra)

•

KDIR, és a TAKAROS nyilvántartási rendszerekből származó kataszteri és topográfiai adatok (digitális, illetve nyomtatott formában)

6


4. ábra: Telekkönyvi betétek

5. ábra: Tulajdoni lap tervezet

6. ábra: Tulajdoni lap

A magyar térképi adatok vonatkozásában kiindulási alapként szolgált az 1909-ből származó kőnyomatos térkép, az 1976-os nyilvántartási térkép, valamint a digitális formában a rendelkezésünkre bocsátott majdnem aktuális állapotot ábrázoló térkép.

Az adatbázis Gyors és egyszerű adatgyűjtést akartunk megvalósítani magas fokú automatizálással, elkerülve a fölösleges és hibás adatbevitelt. A valóság (mely a telekkönyvi és a kataszteri adatokból olvasható ki) leegyszerűsítésével próbáltunk modellt készíteni. A két ország szisztémait egy adatbázisban próbáltuk egyesíteni, több-kevesebb sikerrel.

7


Szükséges adatok Tulajdonosok adatai osztrák és magyar részről egyaránt kb. 1900-tól 2000-ig Földrészlet adatok osztrák részről kb. 1909-tól 2000-ig; magyar részről kb. 1900-tól 2000-ig Az adatbank elemei földrészletek („parcel”) művelési ágak („landuse specification”) tulajdonosok ("owner”) földhasználati kategóriák („landuse category”) look-up táblázat tulajdonosváltozások („owner_change”) look-up táblázat tulajdoni hányad („owner_distribution”) look-up táblázat földrészlet változások („parcel_change”) look-up táblázat akciók („database action”) A következő modell az elemek és a köztük lévő viszony feltüntetésével szemlélteti az Access adatbázis felépítését.

7. ábra: Adatmodell

Az adatbázis magja a „DB_act” tábláza, melybe minden olyan változás bevezetésre került, mely a telekkönyvet érinti – vagyis magát a telket, annak használatát, tulajdonosát, határait. Az adatfelvétel nem kronologikus rendben történt, hanem a telekkönyvi beírásokat követve, ez megfelel a Földhivatalban történő adatkezelés rendjének. További nagy előnye ennek a tranzakció-táblázatnak a bevitt adatok automatizált feldolgozása, miközben a kimeneti adatok változatlanok maradnak. Vagyis (egyidejűleg) három táblázatot (“tbl_owner“, “tbl_parcel“, „tbl_LUspec“) állít elő a program a kérdéses időpontokra,

8


melyek adatokat tartalmaznak a tulajdonosokról (pl. a tulajdoni hányadról -“tbl_owner“), a telekről (pl. annak méretéről -“tbl_parcel“), valamint területhasználat módjáról („tbl_LUspec“). Az adatbázisba történő hibás adatbevitelt, és az ezzel együtt szaporodó hiányzó adatok számát egy, az adatbevitelt segítő űrlap (ld. 8. ábra) bevezetésével csökkentettük. Ez az űrlap lehetővé teszi a tulajdon és a használat változásainak egyszerű, gyors, és redundancia mentes bevitelét. Lehetőség van a táblázatban szerepelő változások időpont szerint szortírozására és így kronologikus rendben való feldolgozására.

8. ábra

Az adatfeldolgozáshoz egy, az adatbázissal összekötött program nyújtott segítséget, ami a telket, a tulajdonjogot vagy a használatot érintő minden változásból 5 évente új táblázatot generált. Az elképzelt adatbázis kialakításának egyik legnehezebb része a valóságos telekkönyvi adatok modellé való leképzése volt. Az úgynevezett akciók modellezik a telekkönyvbe történ, a tulajdonnal, használattal, telekmérettel kapcsolatos valódi bejegyzéseket. Az összes lehetséges telekkönyvi bejegyzést részeire bontva a valóságot könnyebben lehet modellezni. Az így kapott „modulok” különböző kombinációiból valósághűen építhetők fel az adatbázis modell egyes „akciói”. Így került kialakításra pl. „a telek felosztása” akció: a „régi” telek törlése + két vagy több új földrészlet létrehozása modul felhasználásával.

9


A GIS elemzések, és a projekt eredményei Az elemzések elvégzése a két vizsgálati területen külön-külön zajlott. A következő lépés a két ország eredményeinek közös elemzése volt, a földtulajdont, -struktúrát, használatot érintő különböző politikai, szociális és ökonómiai hatások dokumentálása érdekében. A projekt elemzéssel foglalkozó részében különböző metódusokat alakítottunk ki a dinamikus változások vizualizálására, az eredményeket két és háromdimenziós ábrázolási módszerek segítségével is szemléltettük. A grafikus anyag, és a tényanyag (szöveg, szám) összekapcsolásánál az összekötés alapját a helyrajzi szám képezte. A tényanyag megnevezés alatt az adatbankból származó adatokat értjük. Ezek az adatok megtalálhatók az ötévenként lekérdezett három eredménytáblában is. A grafikus adatok alatt a digitalizált kataszteri nyilvántartás térképeit értjük. A digitális GIS fedvények a helyzeti adatok mellett a tényanyag számadatait is tartalmazzák a hozzájuk kacsolódó attribútum táblákban. Néhány példa az elvégzett vizsgálatokra: • Tulajdonosok számának alakulása Girm

1400 1200 1000 800 600 400 200 1985 1990 1995 2000

1970 1975 1980

1950 1955 1960 1965

1935 1940 1945

1910 1915 1920 1925 1930

0 1900 1905

Anzahl der Eigentümer insgesam

Tulajdonodok száma össz..

Anzahl der Eigentümer Tulajdonosok száma

Jahr

Év

9. ábra

A vizsgált időintervallumban, a Girm területén élő a tulajdonosok számát mutatja a 9. ábra. Az első ötven évben szinte változatlan, a második ötven év alatt emelkedett, majd

10


visszaesett a tulajdonosok száma. A változás alapja lehet általános gazdasági növekedés következménye, vagy a nők tulajdonosokká válásának lehetősége is. Harka A tulajdonosok számának alakulása (1900-2000) 500 450 400 350 300 db 250 tulajdonosok száma 200 150 100 50 0 1900

1910

1920

1930

1940

1950

1960

1970

1980

1990

2000

év

10. ábra

A vizsgált időintervallumban, a Harka területén élő tulajdonosok számát mutatja a 10. ábra. A tulajdonosok száma 1935-ig folyamatosan emelkedik, ennek legfőbb oka a gazdasági viszonyok megváltozása, valamint az adatbevitel folytonossága. A tulajdonosok száma 1940 és 1955 között viszonylag állandó, nem történik változás, egyrészt a háború, és az újjáépítés, másrészt a kezdődő kollektivizálási folyamat miatt. 1960 után a tulajdonosok száma visszaesik, és 1990-ig nem változik, mivel a területek nagy részét az állami gazdaság tartja a kezében. 1990 után a tulajdonosok száma a privatizáció hatására újra megemelkedik.

11


Példa egy bizonyos földrészlet tulajdonosi megoszlására Girm Eigentümer 10

Anteil des Grundstücks (%)

100% 90% 80%

Eigentümer 9 Eigentümer 8

70% 60% 50% 40% 30%

Eigentümer 7

20% 10% 0%

Eigentümer 3

Eigentümer 6 Eigentümer 5 Eigentümer 4 Eigentümer 2 1900 1935 1955 1965 1970 2000

Eigentümer 1

Jahr

11. ábra: a 49. földrészlet (64 m²) tulajdonosi megoszlása

A 49. számú, 64 m² nagyságú területnek 9 tulajdonosa is volt, a tulajdonosi viszonyok gyakran változtak. Harka 3125 hrsz-ú földrészlet tulaj donv iszonyainak alakulása

1 0.9 0.8 I tulajdonos

tulajdoni hányad

0.7

H tulajdonos 0.6

G tulajdonos F tulajdonos

0.5

E tulajdonos 0.4

D tulajdonos C tulajdonos

0.3

B tulajdonos 0.2

A tulajdonos

0.1 0 1915

1935

1960

2000

év

12. ábra: a 3126 hrsz.-ú földrészlet tulajdonosi megoszlása -Harka

Bázisnak az 1915. évi oszlopot tekintjük. A kisebb földbirtokok ára lényegesen nagyobb volt, mint a több száz kataszteri hold. A tulajdonosok változtak, viszont a

12


földingatlan nagysága közel azonos maradt (1935). A 60-as években a kollektivizálás befejeződött, a kisparaszti gazdaságok több mint 90 %-ban szövetkezeti használatba, tulajdonba kerültek (1960). 90-es években a kárpótlási folyamat végeredményeként lényegében visszaállt az 1935. évi állapot azzal a kikötéssel, hogy a volt tulajdonosok nem kaphatták vissza eredeti földdarabjaikat sem nagyságban, sem helyben. Ugyanezek a megállapítások érvényesek a 2-es számú diagramon bemutatott földrészlet változásaira is. A területhasználattal kapcsolatos vizsgálatok GIRM Baufläche, Gebäude Wald Erdő Landw. Nutzfläche Garten Mezőgazd.-i ter. Kertség Gewässer, Graben, Bach Straße, Weg, Ortsraum Víz, árok, patak Közlekedési terület Weingarten Friedhof Szőlő Temető 100% 80% 60% 40% 20%

Év

2000

1990

1980

1970

1960

1950

1940

1930

1920

1910

0% 1900

Art der Landnutzung (%)

Területhazsnálat

Építési ter.

Jahr

13. ábra Területhasználat megoszlása

Megfigyelhető a mezőgazdasági termelés visszaesése, ez a folyamat egész Ausztriára jellemző. Girm környékén nem tradicionális a szőlőtermesztés, a hetvenes években azonban sokan fantáziát láttak benne, azóta nő a szőlőskertek száma.

13


HARKA A műv elési ágak megoszlása a v izsgált területen (1900-2000) 100%

90%

80% 70%

arány

60%

egyéb víz; árok; patak

50%

erdő szőlő, gyümölcsös

40%

kert rét, legelő (gyep)

30%

szántó 20%

10% 0% 1900 1905 1910 1915 1920 1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 év

14. ábra Területhasználat megoszlása

A 20-as 30-as években, a művelési struktúrában a gabonatermelés dominált, melyet a grafikonon a szántóterületek jelképeznek. A vizsgált terület sajátosságait tekintve a rét, legelő, illetve a szántó művelés aránya az évszázad folyamán nem igen változott. A 60-as években megtörtént téeszesítés hatására a parcellák jó részét tagosították, így a kivett (egyéb) területek aránya nagymértékben csökkent. A privatizáció és kárpótlás következtében ismét kialakult a mezőgazdasági területek „kisparcellás művelése”.

14


A területhasználat elemzéséhez GIS elemzéseket is végeztünk: Területhasználat változásainak elemzése GIRM 1900

1935

1970

2000

15. ábra: Területhasználat változásai –Girm

15


HARKA

16. ábra: Területhasználat változásai –Harka (1960-1990)

17. ábra: Területhasználat változásai –Harka (1995-2000)

16


Az első térképen csak kevés változás található. A második és harmadik képen a változás az egész területet érinti (tagosítás, privatizáció).

Összefoglalás A két ország közös munkájának eredménye a Sopronhoz és Deutschkreutz-hoz tartozó határmeneti területeken történt tulajdon és földhasználati változások feldolgozása 100 évre visszamenőleg, valamint a változások GIS elemzéssel és más vizuális ábrázolási módszerekkel való szemléltetése, valamint a változások tendenciáját követve jövőképek felvázolása, különböző „forgatókönyvek” teljesülése esetén, mint azt a kiragadott példák is szemléltetik. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a közös munka hozzájárult a két ország közötti kapcsolat szorosabbá fűzéséhez.

17


CÍM

CONTACTS

Varga Judit Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar Székesfehérvár. Pirosalma u. 1-3.

Judit Varga College of Geoinformatics, University of West Hungary Pirosalma u. 1-3. Szekesfehervar HUNGARY Tel. +36 22 516 545 Fax +36 22 516 560 Email: [email protected] Web site: www.geo.info.hu

Tel. 06 22 516 545 Fax 06 22 516 560 Email: [email protected] Honlap: www.geo.info.hu

SZAKMAI ÉLETRAJZ

BIOGRAPHICAL NOTES

KÉPZETTSÉGI ADATOK: 2002: Továbbképzés az V. NEMZETKÖZI NYÁRI AKADÉMIÁn Neubrandenburgban (Németország) Kiemelt programpontok: „Európai Uniós csatlakozás feltételrendszere és követelményei”, „Németország Európai Uniós tapasztalatai”, „A környezetvédelem és a mezőgazdaság” 2001-2002: Szakmai gyakorlat Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft., Budapest (4 hónap) 1999: Továbbképzés a II. NEMZETKÖZI NYÁRI AKADÉMIÁn Neubrandenburgban 1999-2000: Főiskolai tanulmányok a Neubrandenburgi-i Főiskola Vidékfejlesztési Szakán (Németország, 1 év) 1998-2002: SZENT ISTVÁN EGYETEM SZAKTANÁRKÉPZŐ INTÉZET – GÖDÖLLŐ 1996-1999 SZENT ISTVÁN EGYETEM-GÖDÖLLŐ KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI SZAK, Területi tervezés szakirány Kiemelt tantárgyak: területi tervezés; birtoktervezés; tájértékelés; porták, tanyák, majorok építészete; ártéri gazdálkodás; természet és tájvédelem; biotóphálózatok

STUDIES: 2002: Postgraduate course: V. INTERNATIONAL SUMMERSCHOOL in Neubrandenburg (Germany) 2001-2002: Professional practice at Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. (field: regional planning), Budapest (4 Month) 1999: Postgraduate course: II. INTERNATIONAL SUMMERSCHOOL in Neubrandenburg 1999-2000: Study at Fachhochschule Neubrandenburg field: regional planning 1998-2002: SZENT ISTVÁN EGYETEM (Szent István University),-SZAKTANÁRKÉPZŐ INTÉZET (Teachers’ Training College) – GÖDÖLLŐ Qualification: teacher 1996-1999-: SZENT ISTVÁN EGYETEM (Szent István University),-GÖDÖLLŐ Qualification: agricultural engineer in the field of landscape management (specialty: regional planning) REFERENCE WORKS: Dél-Pest Megye lovasút-hálózat terve Horse tramway plan in South-Pest County (thesis) „Virágos Dél-Pest Megye” – „The flowered

18


tervezése; védett földtani értékek Magyarországon; gyepgazdálkodás; flóratetők Tervezési gyakorlat a Homokrészen, és Babatpuszta környékén, valamint Eberswaldeban (Németország); Diplomadolgozatommal (Dél-Pest Megye lovasút-hálózat terve) elnyertem a Magyar Urbanisztikai Társaság díját. REFERENCIÁK: Dél-Pest Megye lovasút-hálózat terve (diploma dolgozat) „Virágos Dél-Pest Megye” – tanulmány arculat és utcakép tervezéshez Nagykőrös településszerkezeti elemzése A Dél-Pest Megyei Kistérség helyzetelemzése Javaslat Nagykőrös külterületi rendezési tervére „Starck tanya” – javaslat a tanya átalakítására „Mangalica farm” – birtokterv PUBLIKÁCIÓK: A Sopronhoz és Deutschkreutz-hoz tartozó határmeneti területeken történt tulajdon és földhasználati változások GIS analízissel és más vizuális ábrázolási módszerekkel történt vizsgálata - GIS - Analyse und Visualisierung der Eigentumsund Landnutzungs-Änderungen in der Grenzregion Sopron / Deutschkreutz (Projektszám 51ÖU5)

South-Pest County” Settlement structure dissection in Nagykőrös (Settlem stucture dissection) A Dél-Pest Megyei Kistérség helyzetelemzése Proposal for a rural development plan in Nagykőrös (rural development plan) „Starck tanya” (proposal for a farm refashioning) „Mangalica farm” (estate plan)

19

Térinformatika tanszék * Keresztmetszet Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar, Székesfehérvár

Recommend Documents