NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR

K ARI ÖNÉRTÉKELÉS

S ZÉ KE S FE HÉ RV ÁR

2007

Tartalomjegyzék Szöveges értékelés és összegzés

3

Önértékelés

76

Háttéranyag (kiegészítő word állományú táblázatok és dokumentumok)

152


K ARI ÖNÉRTÉKELÉS Szöveges értékelés és összegzés


2007

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának önértékelése Szöveges értékelés és összegzés

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ................................................................................................................................ 7 Alapítás, történet .................................................................................................................... 7 Szervezeti felépítés ................................................................................................................. 8 Diákhagyományok ................................................................................................................. 8 Igények és válaszok ................................................................................................................ 9 Karrieriroda ...................................................................................................................... 11 Oktatás .................................................................................................................................. 11 Kutatás, kapcsolatok............................................................................................................. 12 Rendezvények ...................................................................................................................... 17 Konferenciák .................................................................................................................... 17 Nyári egyetemek .............................................................................................................. 18 Infrastruktúra ........................................................................................................................ 18 Minőségpolitika .................................................................................................................... 19 Minőségbiztosítási rendszer ............................................................................................. 19 A stratégiaalkotás módszere ............................................................................................ 20 A működés értékelése....................................................................................................... 21 Dolgozói elégedettség .......................................................................................................... 22 II. Oktatási programok ............................................................................................................. 24 Földmérő és földrendező mérnök BSc alapszak .................................................................. 24 a) Alapadatok ................................................................................................................... 24 b) Kompetenciák megszerzésének biztosítása ................................................................. 25 c) A kompetenciák, hogyan követik a gyakorlat változásait? .......................................... 26 d) Az oktatók iránti szakmai és MAB elvárások.............................................................. 27 e) Infrastrukturális ellátottság........................................................................................... 27 f) Az oktatás eredményessége .......................................................................................... 27 g) Hallgatói létszám ......................................................................................................... 27 h) TDK, egyéni kutatási, demonstrátori tevékenység ...................................................... 28 i) A hallgatók előrehaladásának figyelemmel kísérése .................................................... 29 Igazgatásszervező BA alapszak ........................................................................................... 30 a) Alapadatok ................................................................................................................... 30 b) Kompetenciák megszerzésének biztosítása ................................................................. 30 c) A kompetenciák, hogyan követik a gyakorlat változásait? .......................................... 31 d) Az oktatók iránti szakmai és MAB elvárások.............................................................. 31 e) Infrastrukturális ellátottság........................................................................................... 31 f) Az oktatás eredményessége .......................................................................................... 32 g) Hallgatói létszám ......................................................................................................... 32 h) TDK, egyéni kutatási, demonstrátori tevékenység ...................................................... 34 i) A hallgatók előrehaladásának figyelemmel kísérése .................................................... 34 j) A Karon futó szakok összefoglaló adatai ......................................................................... 35 A felhasználói partnerek véleménye .................................................................................... 35 a) Visszacsatolás .............................................................................................................. 35 b) Partnerkapcsolatok menedzselése ................................................................................ 36 III. Hallgatók értékelése ........................................................................................................... 39 1. Szabályzatok és eljárások ................................................................................................. 39 2. A hallgatói elégedettség mérése ....................................................................................... 39

Dátum: 2007. január 31.

Oldalszám: 4/174


IV. Az oktatók minőségének biztosítása .................................................................................. 47 1. Kari szinten végzendő vizsgálatok ................................................................................... 47 a) Tudományági besorolás és tudományos minősítés ...................................................... 47 b) Az oktatásban betöltött szerep ..................................................................................... 47 c) Tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenység ............................................................ 47 d) Publikációs és szakmai közéleti tevékenység .............................................................. 48 e) A szakmai műhelyek hazai, nemzetközi elismertsége, színvonala .............................. 51 f) A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása ........................................................... 52 g) Az intézményi/Kari doktori iskola működtetése.......................................................... 54 g) Közreműködés más intézmény doktori iskolában ....................................................... 54 h) Dolgozói elégedettség mérése...................................................................................... 54 2. A Kar emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése ......................... 55 a) Személyi állomány – követelmények, munkaköri leírások.......................................... 55 b) A felkészültség meghatározása, szinten tartása és továbbfejlesztése .......................... 55 c) Az utánpótlás tudatos biztosítása ................................................................................. 55 d-e) A teljesítményértékelési rendszer és emberi erőforrás minősítés és fejlesztés ......... 56 V. Tanulástámogatás ................................................................................................................ 57 1. Intézményi szinten végzendő vizsgálatok, minősítések ................................................... 57 a) A Karok kooperációja .................................................................................................. 57 b) Intézményi könyvtári szolgáltatás................................................................................ 57 c) Nyelvi képzés biztosítása ............................................................................................. 58 d) Sportolási lehetőségek biztosítása................................................................................ 58 e) Kollégiumi szolgáltatások ............................................................................................ 58 2. A Kari erőforrások menedzselése .................................................................................... 59 a) Oktatási infrastruktúra ellátottság ................................................................................ 59 b) Kutatási infrastruktúra ellátottság ................................................................................ 59 c) Az információ és a tudás menedzselése ....................................................................... 59 d) A személyi és infrastrukturális kapacitás kihasználtsága ............................................ 60 3. A Kar munkafolyamatainak megtervezése és menedzselése ........................................... 60 a) Az oktatás, kutatás szervezése ..................................................................................... 60 b) A folyamatok továbbfejlesztése ................................................................................... 61 c) A szabályzatok, rendeletek szerinti működés .............................................................. 62 d) Az elitképzés ................................................................................................................ 62 e) A kutatás és fejlesztés eredményei az oktatásban ........................................................ 64 f) A tehetséggondozás rendszerének működése ............................................................... 64 g) A felnőttképzés rendszerének működése ..................................................................... 64 h) A felnőttképzés minőségbiztosítási rendszere ............................................................. 65 i) Az EU tanulmányok helyzete ....................................................................................... 66 j) A kreditrendszer elemzése, működése .......................................................................... 66 VI. Belső információs rendszer ................................................................................................ 67 1. A Kar kulcsfontosságú eredményei, mutatói ................................................................... 67 a) A szervezet kulcsfontosságú eredményei ..................................................................... 67 b) A szervezet kulcsfontosságú mutatói ........................................................................... 67 c) Tudományos publikációk statisztikai adatai ................................................................ 68 d) A TDK-n résztvevő hallgatók száma ........................................................................... 68 e) A doktori iskolák működési eredményei...................................................................... 68 f) Információ és tudásmenedzselés .................................................................................. 68


Oldalszám: 5/174


g) Az intézmény gazdálkodásának eredményét bemutató mutatók ................................. 70 VII. Nyilvánosság..................................................................................................................... 71 VIII. Összegzés és teendők ...................................................................................................... 72 A kari önértékelés összegzése .............................................................................................. 72 A közeljövő teendői (2007-2008) ........................................................................................ 74


Oldalszám: 6/174


I. Bevezetés Alapítás, történet Történetünk összefonódik a magyar földmérés és egyetemünk történetével. Karunkat a szakma nyomására Felsőfokú Technikumként hozták létre 1962-ben, majd a kiváló oktatási eredmények elismeréseképpen, a Minisztertanács 1032/1972.(VII. 31.) számú határozatával 10 év multával a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karává emelte. 1972 őszén kezdődött el a földmérő, majd 1975-től a földrendező képzés. Kezdettől fogva alapvető követelményként fogalmazódott meg a biztos, korszerű szakmai ismeretek, készségek és jártasságok kialakítása a hallgatókban. A tantervek és a tantárgyi programok időben szorosan követték és követik a tudományterület változásait, a gyors technikai-technológiai fejlődést, figyelembe veszik a földügyi szakágazat képzéssel szemben támasztott igényét és a felsőoktatás fejlesztésének feladatát. Ennek megfelelően a tantervek, a tantárgyi programok 5 évenként nagyobb mértékben, de a közbeeső években is változtak, alakultak a szakmai elvárásoknak megfelelően. A továbbképzésben ez ideig ipari geodézia, fotogrammetria, geodéziai adatfeldolgozás, ingatlan-nyilvántartás, ingatlan kataszteri, építési geodézia és térinformatika szakirányban folyt, illetve folyik oktatás. 2001-ben indítottuk az Ingatlan-nyilvántartási szervező szakot nappali, levelező tagozaton, és ennek oktatási törzs tanszékét az Általános Jogi Tanszéket. Az új képzési formula az ingatlan forgalomban a nyilvántartó hatósági munka színvonalát, a forgalomban fellépő jogszerzők, különösen a tulajdont szerzők és a záloghitelezők jogbiztonságát kívánta előmozdítani. A képzés graduális szinten indult és ennek alapján fokozatosan épül ki a szakmai posztgraduális képzés a már diplomát szerzettek, illetőleg az ingatlanpiac szereplői számára. A Bologna-folyamat kapcsán a korábbi szakjaink összevonásával megalapítottuk a Földmérő és földrendező mérnök BSc alapszakot, mely a 2005/2006-os tanévben indult az agrár képzési terület, agrár műszaki képzési ágában. 2006-ban indult az Igazgatásszervező szak BA alapszak - ingatlan-nyilvántartó szakirányban - nappali, levelező tagozaton a jogi és igazgatási képzési terület, igazgatási képzési ágában. A 2000-ben bekövetkezett integráció után egyetemünk új nevet kapott: NyugatMagyarországi Egyetem. A Kar neve a 136/2001. (VII. 20.) kormányrendelet értelmében Geoinformatikai Főiskolai Kar. Az egyetem Szenátusának 117. A/2006. számú határozata értelmében a Kar neve Geoinformatikai Kar (röviden GEO).


Oldalszám: 7/174


Szervezeti felépítés

Diákhagyományok A Kar életét 1972 óta színesítik a Selmecbányáról származó, majd Sopronban továbbélő tradíciók. Ezeket a hagyományokat a fehérvári hallgatók is ápolják, gondozzák. Évenként 4-5 vidám hangulatú szakestély teszi felejthetetlenné a diákéveket. A diákhagyományok ápolása a Karon az évről-évre megismétlődő balekfogadást, balekoktatást, balekvizsgát, szakestélyeket, valétálást, a Selmeci Diáknapokat és a balek-firma kapcsolatot jelenti. A diákhagyományok nemcsak azzal erősítik a hallgatói közösséget, hogy folyamatosságot teremtenek annak nemzedékről-nemzedékre ismétlődő és megújhodó mindennapi életében, hanem azáltal is, hogy kiemelik a hallgatói közösséget a kortárs emberi közösségek sokaságából, relatív autonómiát eredményeznek számára. Ez utóbbit erősíti a jellegzetes egyenruha, ami külsőségében is kifejezi a hovatartozást.


Oldalszám: 8/174


Igények és válaszok A GEO megalapítása óta érzékenyen reagál a földügy szakmai elvárásaira. Ezt mutatja az is, hogy az alapítás után 3 évvel már földrendező mérnök szakot indítottunk. A Kar hazánkban elsőként alapított a kilencvenes évek elején Térinformatika Tanszéket. A politikai-gazdasági változások következtében megnőtt a tulajdoni biztonság iránti igény és a megélénkült földpiac szakmai igényeire a Kar tananyagfejlesztő projektekkel reagált. Az elmúlt évtizedben évente 1-2 EU projektet (http://www.geo.info.hu/index.php?id=330) indítottunk illetve kezdeményeztünk. Ezek közül is kiemelendő az Open Learning for Land Offices (OLLO – Nyitott oktatás a Földhivataloknak), melynek hatására a Kar a szakmában meghonosította a távoktatást. A Nemzeti Kataszteri Programban mi hajtottuk végre az oktatási alprojektet. A Földmérési és Távérzékelési Intézettel közösen országos oktatási igényfelmérést végeztünk, melyre alapozva - kezdeményezésünkre - az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztálya oktatási stratégiát fogadott el. A Staff Development in Land Administration (SDiLA – Földügyi adminisztráció munkatársainak továbbképzése) projektben Földügyi és Térinformatikai Tudásközpontot hoztunk létre. 2001-ben beindítottuk az ingatlannyilvántartási szervező szakot, amely a földdel, ingatlanokkal összefüggő valamennyi jogi, informatikai és a témakörhöz kapcsolódó műszaki ismereteket oktatja. Tanácsadó Testületet hoztunk létre, melynek fő feladata a Karral szemben támasztott társadalmi és szakmai igények meghatározása és a cselekvési programok megvitatása; tagjai: 1. az Egyetem rektora, 2. az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztályának (FTF) vezetője, 3. a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) főigazgatója, 4. a Magyar Honvédség (MH) Geoinformációs Szolgálat főnöke, 5. a Nemzeti Kataszteri Program (NKP) igazgatója, 6. Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere, 7. a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, 8. a Fejér Megyei Földhivatal vezetője, 9. a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, 10. további néhány, a Kar munkájában anyagi támogatással vagy más módon részt vállaló vállalkozás, cég vezetője. A geoinformatika már több évtizede, és egyre fokozódó mértékben van jelen a világ fejlett országaiban (Amerikai Egyesült Államok, Európai Unió, Japán, Ausztrália). Ezen országok oktatási rendszereiben – figyelembe véve a munkaerőpiaci igényeket – különböző formákban ugyan, de mindenhol oktatják mester szakokon is. A geoinformatikus szakma alkalmazhatósága meglehetősen széleskörű. Mint a nevéből is várható, számos „geo” szakterület számára nyújt korszerű informatikai hátteret a szakmai adatok feldolgozására, nyilvántartására. Számos, az államigazgatás területén is fontos szakterület – mint például az ingatlan-nyilvántartás, környezetvédelem, természetvédelem, várostervezés, önkormányzati irányítás, közmű vállalatok, katasztrófa elhárítás, bevetés irányítás, honvédelem – számára szolgáltat korszerű informatikai infrastruktúrát a törvényi szabályozásból eredő nyilvántartási és hatósági feladatok ellátására. A versenyszférában is egyre nagyobb mértékben van jelen a széles ismeretekkel rendelkező geoinformatikai specialista, különösen a vezetői döntéstámogató rendszerek területén. Ilyenek például a bankok, biztosító társaságok,


Oldalszám: 9/174


társadalmi folyamatok elemzésével foglalkozó cégek (szociológia, politológia, stb.). Az említetteket felismerve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékével, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékével és a Debreceni Egyetem Természettudományi Karával illetve a Mezőgazdaságtudományi Karával együttműködésben geoinformatikus MSc szaklétesítési kérelmet nyújtottunk be. A tulajdoni reform – kárpótlás, részarány-tulajdon rendezése, állami földek privatizációja – folyamat eredményeként olyan birtokszerkezet alakult ki hazánkban, ami gyakran gátja a természet- és a környezet védelmének, és ami alkalmatlan a piac- és versenyképes, jövedelmező mezőgazdálkodásra, különös tekintettel Magyarország EU tagságára. A jövő birtokrendezései csak az agrárstruktúra váltással-, a Vidékfejlesztési Stratégiai Program célkitűzéseivel együtt valósulhatnak meg. A birtokrendezés kapu a fenntartható vidékfejlesztéshez. Karunk a birtokrendező mérnök mesterszak létesítésével kívánja támogatni a nemzetgazdasági célokat: a mező- és erdőgazdálkodás területén a jobb mezőgazdasági termelési és gazdálkodási feltételek kialakítása; a környezet és természetvédelmi intézkedések széles körének mérnöki szintű végrehajtása; a talajvédelmi követelmények figyelembevétele; a biohálózati rendszer kialakítása; az agroökológiai adottságok vizsgálata és beépítése a birtokrendezési, tájgazdálkodási és tájrehabilitációs döntési folyamatokba. A birtokrendező MSc képzés eredményeként olyan szakemberek jelennek meg, akik meg tudják teremteni a környezetükben jelenlévő folyamatok szintézisét. A tervezett képzés interdiszciplináris megközelítésű, benne a társadalom, a gazdaság és a környezet egységben, komplex megközelítésben jelenik meg. Az említett tulajdini reform – amely a földek mellett az ingatlanokat is magában foglalta – szinte parancsolólag megkövetelte, hogy az ingatlanokkal foglakozó állami szakemberek megfelelő szakképzettséggel rendelkezzenek. Ennek folyományaként jött létre az ingatlan-nyilvántartási szervező, majd igazgatásszervező szak, mely az említett témakörben a felsőfokú szakemberképzést megoldja. A Geoinformatikai Kar egyetemi karrá válását a Nyugat-Magyarországi Egyetem stratégiai kérdésnek tekinti. A GEO kutatási területe szorosan kapcsolódik az Erdőmérnöki Kar (EMK) tudományos témáihoz, bár önálló tudományágat képvisel. Az EMK és a GEO, valamint az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete (GGKI) együttműködésének hagyományai több évtizedre nyúlnak vissza. A GEO oktatói közül többen oktatnak, illetve többen folytatták és folytatják tanulmányaikat az EMK Doktori Iskoláiban. A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola és a Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola beiskolázási gyakorlata során felmerült az igény, hogy a doktoranduszok a térinformatika, távérzékelés, fotogrammetria, geodézia, földmérés és földrendezés területén is végezhessenek speciális doktori iskolai tanulmányokat és kutatásokat. A Bologna-folyamat nyomán a GEO MSc szakok indítására készül. A Geoinformatikai PhD Program egy eljövendő Doktori Iskola alapját képezheti, és nagyban hozzájárulhat a Geoinformatikai Kar további tudományos fejlődéséhez. Az új program (térinformatika, távérzékelés, fotogrammetria, geodézia, földmérés és földrendezés) az erdészeti és vadgazdálkodási területen jelentkező számos speciális kutatási feladathoz kapcsolódhat, hozzájárulhat a vizsgálatok, elemzések komplexitásához.


Oldalszám: 10/174


Karrieriroda A GEO 2006-ban, a ROP-3.3.1. programban, 50 milliós projekt keretében „GEODÉTA” Karrierirodát létesített (http://www.geo.info.hu/karrier/). Az iroda szorosan együttműködik a GEO Hallgatói Önkormányzatával (HÖK), és tevékenységeikben egymás kiegészítésére törekednek. Az Iroda főbb szolgáltatásai a következők: 1. Gyakorlati képzések szervezése. 2. Innovatív vállalkozásösztönzés, a hallgatók vállalkozói képességének javítása, a vállalkozói tevékenységet és a munkaerőpiaci alkalmazkodóképességet javító előadások, képzések szervezése. 3. Karrierépítési, álláskeresési, munkaközvetítési szolgáltatások. 4. Az elhelyezkedés támogatása. 5. Üzleti, munkaerőpiaci felmérések készítése. A pályakezdő munkaerő iránti kereslet, piaci igények felmérése, elemzések készítése. 6. Vállalkozói együttműködések, kapcsolatépítés elősegítése, fejlesztése. Együttműködő partnereink: 1. Fejér Megyei Munkaügyi Központ, Székesfehérvár 2. Alba Geotrade ZRT, Székesfehérvár 3. Pannon Geodézia KFT, Veszprém 4. Fejér Megyei Földhivatal, Székesfehérvár 5. Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal, Esztergom 6. Veszprém Megyei Földhivatal, Veszprém

Oktatás A Kar a főiskolai képzésben földmérő mérnöki, földrendező mérnöki és ingatlannyilvántartási szervezői szakon folytat országosan egyedülálló képzést. Az informatikai változásoknak való megfelelés igénye a múlt évtized második felében életre hívott - a földmérő szakon belül - egy térinformatikai szakirányt. A tulajdoni változások, a föld- és ingatlanpiac robbanásszerű növekedése gazdasági és politikai elvárásokat teremtett a földügy, a földhivatali hálózat irányában. Erre alapozva indítottuk 2001-ben az ingatlan-nyilvántartási szervező szakot, mely számunkra jelentős hallgatói létszámnövekedést, bevételt, de nemzetgazdasági oldalon a tulajdoni biztonság megszilárdítását jelentette. A Bologna-folyamatban elvárt változtatások kapcsán - a korábbi oktatási piacra és hagyományainkra alapozva – megalapítottuk, és 2005-ben megindítottuk a földmérő és földrendező mérnöki (BSc) alapszakot földmérő, földrendező és ingatlan-kataszteri szakirányban. Az ingatlan-nyilvántartási szervező szak folytatását - terveink szerint - az új rendszerben az Igazgatásszervező (BA) alapszakhoz illeszkedő ingatlan-nyilvántartási szakirány jelentette volna. A szakirány indítását a MAB elutasította, de a szakmai igények teljesítése miatt, az OM 2005. januárjában ideiglenesen (2 évre) engedélyezte.


Oldalszám: 11/174


A hallgatói létszám változására - alapvetően a piac elvárásaihoz igazodó új szak megjelenése miatt - erős növekedés volt a jellemző. Ez a növekedés 2006-ban megtorpant, melynek okát elsősorban a közigazgatásban bekövetkezett változásokban látjuk, de közrejátszik az is, hogy a GEO hagyományos piacát jelentő földhivatalokban a rendkívüli szakemberhiányt ez idő alatt sikerült pótolni. Hallgató létszám 2001-2006 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

Nappali, levelező és továbbképző hallgatói létszám 700 600 500 400 300 200 100 0 március

október

március

október

február

október

február

október

február

október

február

október

2001

2001

2002

2002

2003

2003

2004

2004

2005

2005

2006

2006

Kutatás, kapcsolatok A Kar jó kapcsolatai a földügyi szektorral, az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztályával, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel az elmúlt években komoly támogatást jelentettek mind a szakmai háttér biztosítása, mind finanszírozási tekintetben. Az említett projektek révén erősödött a kapcsolatunk ill. munkakapcsolat alakult ki a hazai és külföldi felsőoktatási partnereinkkel. Együttműködési megállapodásokat kötöttünk a Debreceni Egyetemmel, a pozsonyi Műszaki Egyetemmel és a Gyulafehérvári Egyetemmel. Hasonlóan erősödött az oktatási kapcsolat geodéziai és térinformatikai intézményekkel és vállalkozásokkal. Nemzetközi sikereinket jól példázza, hogy munkatársaink részt vesznek több nemzetközi szervezet irányításában: Association of GI Laboratories in Europe – AGILE, www.agileonline.org, International Federation of Surveyors – FIG, www.fig.net, EuroPACE – www.europace.org.. Több nemzetközi konferenciát, pl. Space & Time Conference 2001 (www.geo.info.hu/sat/), AGILE 2006 (www.agile2006.hu), FIG workshop on e-Governance,


Oldalszám: 12/174


Knowledge Management and e-Learning (www.fig.hu/fig2006.htm), három nemzetközi Nyári Egyetemet szerveztünk az elmúlt időszakban. Kutatási tevékenységünk lefedi a földügyi, földmérési, földrendezési és térinformatikai szektor teljes spektrumát. Sajnos a magas óraszám csökkenti lehetőségeinket, a KK munkák terén pedig a kisvállalkozások komoly konkurenciát jelentenek. A KK munkákban rendszeres partnereinkké vált az Alcoa-Köfém Kft., Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Földmérési és Távérzékelési Intézet. A vizsgált időszakban négy OTKA kutatást folyt, melyek közül még kettő jelenleg is tart. Ezek közül kiemelendő a birtokrendezés térinformatikai modellezésére vállalkozó projekt, melyet több tanszék együttműködésével végzünk. Szakmai elismerésnek tekinthető, hogy a kutatási kollektívát felkérték a Nemzeti Birtokrendezési Stratégia kidolgozásában való részvételre. Így a kutatási eredmények országos szinten, közvetlenül is hasznosultak. Karunk OTKA pályázatokban a hazai recens függőleges kéregmozgási vizsgálatokat évtizedek óta végzi. Részt veszünk a Környezeti erőforrás gazdálkodási és védelmi kooperációs kutatási központ (KKK) munkájában, mely kutatások jó lehetőséget teremtenek a karközi tudományos kapcsolatok erősítésére. A Földmérési és Távérzékelési Intézetbe kihelyezett Geoinformatikai Technológiák Tanszék a szakma meghatározó kutatási intézménye. A FÖMI (www.fomi.hu) feladata többek között a földmérési és térinformatikai adatinfrastruktúra létrehozása (GNSS alapok, földmérési alaptérképek, topográfiai térképek elkészítése, légifelvételek, űrfelvételek feldolgozása, kiértékelése stb.), de ezek mellett emlékeztetünk az agrárágazatot közvetlenül támogató feladatokra: o A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere. o A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya (FVM FTF) EU Harmonizációs ANP programja keretében 2000-ben három, egymással összefüggő nagy program indult: o 1:30 000 méretarányú légifelvétel készítése; o 5 m x 5 m rácsméretű, 1 m magassági pontosságú digitális domborzatmodell előállítása; o fentiek alapján 1:10 000 méretaránynak megfelelő digitális ortofotó előállítása Magyarország teljes területére. o Az Országos Távérzékeléses Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés (NÖVMON) programja 1997-től operatív. A többféle műhold felvételeivel megfigyelt növények pontos országos és megyei terület- és terméshozam adatait, a várható össztermést tartalmazzák e jelentések. o Az FVM-nek, mint a szőlő-bor ágazatot irányító Intézménynek, saját termelői szintű és teljes körű, naprakész és állandóan frissített adatbázissal kell rendelkeznie. Erre szolgál szolgáló szőlő ültetvényregiszter térinformatikai adatstruktúrájának (VINGIS) kialakítása. o A CORINE program feladata kvantitatív, megbízható és összehasonlítható felszínborítási információ biztosítása az EU területére, melyeken keresztül a felszínborítás és annak változásának ismerete segíti az összehangolt európai környezeti politika kialakítását.


Oldalszám: 13/174


A Tanszék munkatársait évközben is rendszeresen foglalkoztatjuk, de egyéb (műszer, adat stb.) erőforrásait blokkosított oktatással (projekthét) vesszük igénybe. Hazai kutatás-fejlesztési projektek Megbízó Alcoa-Köfém Balaton-felvidéki Nemzeti Park MAZSIHISZ Bar-Isol Kft Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság KDRFT MH Térképész Szolgálat Szigeti L. Mérnöki Iroda Kft. Vértesdobozi Református Lelkészi Hivatal FÖMI Alcoa-Keréktermék Kft. Paksi Atomerőmű Rt. Várfal Építész Iroda Kft. Állami Műemlékhelyreállítási Központ Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Országos Vízügyi Főigazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Agrárgazdasági Kutató Intézet

Témája Présgépek geodéziai mérései

Témavezető Dr. Ágfalvi Mihály Dr. Csepregi Barlang bejáratok bemérése Szabolcs Lovasberényi zsidó temető Dr. Engler mérése Péter Dr. Csepregi Teve utcai mozgásvizsgálat Szabolcs Dr. Ágfalvi Sió-zsilip mérése Mihály Sió-Gemenc árvízkapu Dr. Csepregi mérése Szabolcs Területfejlesztési szak Dr. Szabó akkreditációja Gyula Minőságbizt. rendszer kialakítása a katonai Dr. Busics 1:25000 topgr. térképekre György Móri templom mérése Alcsútdobozi református templom mérése Vertikális felszínmozgás kutatás Présgépek geodéziai mérései Geodéziai feladatok minőségbiztosítási terve Batthyányi Kastély geodéziai mérése Rezi vár nyugati fal felmérése Fehérvárcsurgói gát mozgásvizsgálata Vésztározók magassági mérései Digitális domborzatmodellek vizsgálata

NKP Kht.

Dunakömlődi zsilip mérése Nemzeti Birtokrendezési Stratégia háttéranyaga DAT állományok kezelése és változásvezetése

T.T.Kft.

HS6 gép geodéziai mérése


Dr. Engler Péter Dr. Engler Péter Dr. Joó István Dr. Ágfalvi Mihály Dr. Busics György Dr. Engler Péter Dr. Engler Péter Dr. Csepregi Szabolcs Dr. Busics György Dr. Engler Péter Dr. Csepregi Szabolcs Dr. Vincze László Dr. Vincze László Dr. Ágfalvi Mihály

2001

2002

2003

2004

2005

2006

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X X X X X

X X X X X

X X X

Oldalszám: 14/174


KKK Gestamp Hungária Kft Földmérési és Távérzékelési Intézet Földmérési és Távérzékelési Intézet OTKA OTKA OTKA OTKA OTKA

A környezeti hatások vizsgálatának módszertana ARISA présgép beállítása Szőlőültetvények nyilvántartási rendszerének vizsgálata Topográfiai technológia kidolgozása Birtokrendezés az évezred küszöbén Vizsgálatok geodéziai matematika köréből A hazai recens függőleges kéregmozgás vizsgálat A birtokrendezés inform. modell elemzése Recens függőleges kéregmozgások vizsgálata

Dr. Szepes András Dr. Ágfalvi Mihály Dr. Busics György Dr. Szepes András Dr. Szabó Gyula Dr. Monhor Davaadorzsin Dr. Joó István Dr. Márkus Béla Dr. Joó István

X

X X

X X X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

A GEO belföldi oktatási és szakmai kapcsolatai élők, ez az oktatók megbízatásaiból is kitűnik. Folyamatosan rendezzük meg teadélutánjainkat, melyre a szakma rangos képviselőit hívjuk meg előadásaik megtartására, tapasztalat- és véleménycserére. Az MTA Geodéziai Bizottsága és albizottságai, a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara bizottságaiban oktatóink rendszeresen részt vesznek. Az oktatók és a Kar elismertségét jelzik a szakmai testületekben, szervezetekben betöltött funkciók és az általunk szervezett szakmai rendezvények. A középfokú földmérő, térinformatikus képzésben Karunk évtizedek óta tudásközpont szerepet visel. A budapesti, miskolci, békéscsabai, pécsi és szombathelyi földmérési szakközépiskolák mellett informatikai szakközépiskolákkal folytattunk oktatásfejlesztési munkát, nyújtunk interneten alapuló támogatást (LIME). Nemzetközi kapcsolataink az elmúlt 5 évben folyamatosan fejlődtek. Elsősorban az európai uniós közös pályázatokban való részvétel lehetőségeit igyekeztünk megragadni, de évek óta fejlődnek kapcsolataink Kínával is. A szakmai partnerintézmények tanterveit, tapasztalatait a saját tanterv készítésénél, oktatásunkban felhasználtuk. Sikeresen folytatjuk az 1995-ben megkezdett munkát az UNIGIS nemzetközi térinformatikai távoktatásos képzésben, ahol az angol nyelvű diplomavédések rendszeressé váltak. Az UNIGIS támogatásával 2001-ben újszerű Térinformatikai Nyári Egyetemet szerveztünk. A kurzus újszerűsége abban volt, hogy elsőként adott lehetőséget nemzetközi szinten az UNIGIS diákok számára személyes kapcsolatok felvételére. Az EMGISc (European Masters in Geographic Information Science) konzorcium a nyári egyetem elvégzését feltételként szabja a diploma elnyeréséhez. A partnerkapcsolatok közül kiemelendők a következők: o Kelet-Londoni Egyetem, London. Az OLLO projekttel indult kapcsolat számos más közös pályázatban is eredményes volt a tananyagírásban, konzultálásban.


Oldalszám: 15/174


o Bécsi Agrártudományi Egyetem. Az Osztrák-Magyar Akcióprogram keretében finanszírozott közös pályázatban hallgatók bevonásával földhasználati viszonyokat vizsgálunk a két országban. o Salzburgi Egyetem. Salzburg az UNIGIS oktatás erős európai központja, több hallgatónk végzett ott tanulmányokat. Projektekben végzett együttműködésünk rendszeres o Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen, Ausztria. Az osztrák földügyi szolgálat központi szerve több alkalommal is segítette a magyar földhivatali szakemberek továbbképzését. o Ordnance Survey, Nagy-Britannia. Az angol térképész szolgálat az üzleti alapú és marketing-szemlélettel finanszírozott szolgáltató szervezetre ad jó mintát, amit több kollégának volt alkalma személyesen is megtapasztalni a különböző projektek révén. o ITC, Enschede, Hollandia. A nemzetközileg elismert szakmai képző központ partnerünk volt több projektben. o Leuveni Katolikus Egyetem, Belgium. A távoktatás nemzetközi hírű intézete partnerünk volt több távoktatást segítő projektben. o Szlovák Műszaki Egyetem, Pozsony Együttműködési megállapodást kötöttünk (egymás konferenciáin való részvétel, oktatói csere, közös pályázat). o Csillagászati és Geofizikai Kutatóintézet, NRIAG, Egyiptom, Helwan (Thaeleb). Régebben közös projektek, ma szaktanácsadás. o Fujian Egyetem, Kína. TéT projekt kapcsán együttműködési megállapodás született. 2006. nyarán három kínai kolléga látogatott hazánkba. o Neubrandenburgi Főiskola, Németország. ERASMUS megállapodást kötöttünk. Nemzetközi projektjeinkről ad összefoglaló képet a következő táblázat: Projekt címe

Időtartam

Forrás

LIME

Térinformatikai menedzser-asszisztens képzés

1999-2001

EU LEONARDO

NetCampus

A távoktatás fejlesztése hálózatban

2000-2002

EU MINERVA

NODE

Internetes távoktatás szervezeti felépítése

2001-2003

EU MINERVA

ELNA

Tulajdon és földhasználati viszonyok változása az osztrák-magyar határ térségében Az ingatlanforgalmazás modellezése

2001-2004 2001-2006

Osztrák-Magyar Alapítvány EU COST

2002-2005

EU IST

URBAX

Európai tematikus hálózat / Természetvédelem és földrajzi információk Várostervezés számítógéppel

2002-2004

EU LEONARDO

GIS modellezés REVE

Öko-környezeti GIS modellezés Magyarországon és Kínában Virtuális Erasmus mobilitás

2004-2006

TéT

2005-2006

EU MINERVA

VENUS

Virtuális és E-mobilitás a hálózatos egyetemi oktatásban

2005-2006

EU MINERVA

Projekt rövid neve

COST G9 Nature GIS


Oldalszám: 16/174


GI-Indeed LVT Edu-GI WAREMA

Geoinformatika a környezetvédelmi döntéshozás hálózatos oktatásában Föld- és ingatlanértékelési továbbképzés

2006-2007

EU LEONARDO

2005-2007

EU LEONARDO

E-Oktatási kurzusok újrafelhasználása és megosztása a Geoinformatikai oktatásban Vízgazdálkodás védett területeken

2006-2007

EU MINERVA

2006-2008

EU Interreg III B CADSES

Karunk a következő nemzetközi szervezetekben tag, illetve tevékenykedik aktívan: o FIG: A Földmérők Nemzetközi Szövetsége (FIG) közgyűlése Márkus professzort az Oktatási Bizottság elnökévé választotta. Ez új perspektívákat nyitott meg a FIG egyetemi hálózat tagjaival való együttműködésben. o AGILE: A szervezet a térinformatikához kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenységet hivatott támogatni, az érdekeket képviselni mindazok számára, akik a GIS oktatásban és kutatásban aktívan részt vállalnak nemzeti és európai szinten. o GISIG: Az Olaszországban székelő európai térinformatikai ernyőszervezet jól fogja össze a különböző kezdeményezéseket, és így folyamatosan lehetőségünk van projektekbe bekapcsolódni, konferenciákon részt venni. Szerződéssel megerősített kapcsolatok Partnerintézmény neve

Kapcsolat tárgya, jellege

Kapcsolat kezdete, résztvevők

Clark University, Worchester, MA, USA Manchester Metropolitan University Nagy-Britannia Fujian Általános Egyetem, Fuzhou, Kína Insititute of Remote Sensing Applications, Chinese Academy of Sciences (IRA, CAS), Kína Gyulafehérvári Egyetem

Oktatás

1995 oktatók 1994 oktatók

Nagyváradi Egyetem

Oktatás, távoktatás, tananyagfejlesztés Oktatási és kutatási együttműködés Kutatási együttműködés

2004

Oktatás, távoktatás

2004

Oktatás, távoktatás

2005

2005

Rendezvények Konferenciák o Space and Time, Sopron, 2001. o GISOPEN 2001, Székesfehérvár. o GISOPEN 2002, Székesfehérvár. o Földminősítési Fórum, Országos konferencia, Székesfehérvár, 2002. o GISOPEN 2003, Székesfehérvár.


Oldalszám: 17/174


o Földhasználati és Területfelhasználási Fórum, Székesfehérvár, 2003. o GISOPEN 2004, Székesfehérvár. o Földhasználat helyzete, lehetőségei a Fertő-Hanság medencében (NyME Erdőmérnöki Karával közös rendezvény), Sopron, 2004. o Contribution to the European Spatial Data Infrastructure for Nature Conservation, 2nd Nature-GIS Conference, Budapest, 2004. o GISOPEN 2005, Székesfehérvár. o GISOPEN 2006, Székesfehérvár. o e-Governance, Knowledge Management and e-Learning, Budapest, 2006. o Shaping the future of Geographic Information Science in Europe - 9th AGILE Conference, Visegrád, 2006. o Településrendezés, birtokrendezés, Országos konferencia, Agárd, 2006. Évente megrendezzük (november közepén) a Térinformatika Napját és a Tudomány Napját. Nyári egyetemek o Világörökségi helyszínek megfigyelése távérzékeléssel és térinformatikával, Sopron, 2001. o Földügy, földhasználat, földvédelem, Székesfehérvár, 2003. o Földalapú támogatások, Székesfehérvár, 2005.

Infrastruktúra A rendelkezésre álló infrastruktúrát a II_1_e.xls állományban található összefoglaló táblázatok mutatják be. A táblázat elemzéséből látható, hogy mind termeink tekintetében, mind eszközeinket illetően igen erős a leterheltség. Ennek feloldását a bővítés és fejlesztés stratégiája valósíthatja meg. Erre vonatkozóan a Kar komoly erőfeszítéseket tett. A beszámolási időszak elején felújítottuk a Kar rendelkezésére álló épületek jelentős részét, így FVM támogatással a Gyümölcs utcai GH épületet, a volt éttermet, melyek jelenleg tanteremként funkcionálnak. Sikerrel pályázatunk a HEFOP 4.1.2. programban, melynek révén 2006. decemberében fejeződött be a főépület bővítése, mellyel az oktatási területünk mintegy 30 %-kal bővül. A beruházás teljes értéke 194 millió forint, mely magában foglalja az új épületrész teljes berendezését és felszerelését is. Jelenleg minisztériumi szerződéskötés előtti állapotban van a kezelésünkben lévő volt laktanya teljes felújítására vonatkozó PPP program, mely további 30 %-os bővítést fog eredményezni. Ehhez kapcsolódik a kollégium részleges felújítása is. A két feladat várható összértéke 850 millió Ft lesz, megvalósulásának határideje 2007. augusztus vége. Az eszközfejlesztés az elmúlt években kissé lelassult, bár igyekeztünk minden lehetőséget kihasználni erre vonatkozóan. Azonban a korszerű mérőberendezések olyan árkategóriában fekszenek, melyeket költségvetési keretekből nem lehet beszerezni. A 2006. év áttörést jelentett ezen a téren, mivel két Baross Gábor pályázaton is sikerrel szerepeltünk. Az új eszközök egy része már beérkezett, a többi beszerzés alatt áll. Sokkal jobb a helyzet az informatikai eszközök területén, mivel ezek folyamatos fejlesztésére szinte minden pályázatban lehetőségünk volt. Jelenlegi eszközparkunk a legtöbb igényt kielégít mind az oktatás-kutatás területén, mind az Internetes megjelenésben.


Oldalszám: 18/174


Külön kiemeljük azt a tényt, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézetben kihelyezett tanszékünk működik.

Minőségpolitika A minőségpolitikát alapvetően a Kar küldetésnyilatkozata és a vezetői program határozza meg. A GEO küldetése meghatározó szerepet betölteni a földügyi szakigazgatás, a földmérés, a birtokrendezés, a fotogrammetria, a távérzékelés, a térinformatika és az ingatlannyilvántartás technológia-orientált illetve menedzsment-szemléletű felsőfokú oktatásában. Célok: 1. a geomatikai és földügyi oktatás élvonalát képviselni, 2. tudatosan megújulva, mindenkor kielégíteni hallgatóink szakmai igényeit, 3. nemzetközileg elismert geomatikai, földügyi oktatási- illetve tudásközponttá válni, 4. aktívan tevékenykedni egy globális geomatikai, földügyi oktatási hálózat kiépítésén, 5. magasan képzett és elkötelezett munkatársakkal rendelkezni, 6. hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerünket bővíteni, 7. partnereinkkel hosszú távú és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat kialakítani, 8. közreműködni a szakmában és határterületein folyó tudományos kutatásokban a fejlesztési programokban, 9. segíteni a geomatika és a földügyi, birtokrendezési tapasztalatok más szakterületekbe való beépülését, 10. megfelelni a szakma, a földügy, a régió, a Kar és az Egyetem elvárásainak. A minőségpolitikai dokumentumokból egyértelműen kiolvasható az a szándék, hogy a Kar – hagyományaira alapozva – a szakma egyik kiválósági intézménye, műhelye, tudásközpontja legyen. A GEO meg kívánja őrizni a szakmai oktatásban betöltött szerepét és – a belföldi és külföldi kapcsolatok bővítésével – egyre erőteljesebben kíván beágyazódni az új gazdaságitársadalmi környezetbe. A Kar – a deklarált küldetésen és célokon túlmenően – olyan értékekkel és hagyománnyal is rendelkezik, amelyek a geodézia és a földügyi szakigazgatás minőségkultúrájában gyökereznek, de egyben annak részét képezik. Az intézmény oktatói tudatában vannak annak, hogy egyedi, sajátos szakmai képzést folytatnak, elhivatott részesei a szakmai közéletnek és egy megbecsültséget kivívott intézmény munkatársai. Ezért az elődök munkája által kivívott szakmai rang olyan felelősséget jelent, ami a mai munkatársak elkötelezettségét erősíti, befolyásolja. A lefektetett minőségi célok mellett ez a múltból ránk maradt személyes küldetés-feladat is értéke a Karnak. Minőségbiztosítási rendszer A Karon a minőségirányításnak minden lényeges eleme megtalálható. A minőségirányítás dokumentumai léteznek, ezeket már az értékelési időszak kezdetén létrehoztuk, e dokumentumok szükség szerint megújításra, aktualizálásra kerültek. A kari vezetés igényli és támogatja a minőségbiztosítás kari szervezetét és tevékenységét. Öt éve alakult meg a kari Minőségbiztosítási Bizottság. Megjegyzendő, hogy 2003 óta az Egyetemi Minőségbiztosítási


Oldalszám: 19/174


Bizottság (EMB) elnöke Karunk dékánja, 2004 óta pedig titkára is Karunkról került ki. A Karon dolgoztuk ki, és alkalmazzuk rendszeresen a hallgatói elégedettség-mérés kérdőíveit. A Karon a beszámolási időszakban háromfős Minőségbiztosítási Bizottság működött. A bizottság elnöke oktatóként a Minőségbiztosítás c. tantárgy előadója. A bizottság egyik tagja egy európai uniós távoktatási projekt keretében a távoktatás minőség-értékeléséről szerzett oklevelet. A bizottság másik tagja jogi ismereteket oktat és a jogi háttér a szakterülete. Mivel nemrég állt fel az új intézeti struktúra a Karon, jelenleg tervezzük a bizottság kibővítését és a HÖK bevonását is. A bizottság feladata volt a szakjelentések és kari MAB jelentések összeállítása. Mivel a MAB felé továbbítandó adatok megváltoznak, az éves jelentéseket önértékelés formájában tervezzük összeállítani, amelyekben a legfontosabb folyamatokat, tendenciákat, problémákat rögzítjük olyan formában, ahogyan eddig is tettük. A minőségpolitika konkrét megvalósulása a Kari Tanács ülésein rendszeresen napirenden van, amikor valamely működési területet értékelik. Az egyes kari tevékenységeket értékelő beszámolókban elvárás, hogy a teendőkre és a minőséget befolyásoló fejlesztésekre, intézkedésekre is térjen ki az anyag. A minőségcélok megvalósítása, a küldetésnyilatkozat konkrét tettekre bontása érdekében több lépést tettünk az elmúlt években. Ilyenek az intézmény bővítése, az infrastrukturális ellátás fejlesztése; az intézeti struktúra bevezetése; a feladat- és hatáskörök pontosítása; a kapcsolatrendszer bővítése, a szabályozottság erősítése. A felnőttképzésben 2005 óta működik a minőségbiztosítási rendszer, melyet a FAT is elfogadott. A stratégiaalkotás módszere A GEO a stratégiájának tervezésében a küldetésnyilatkozat jelenti az alapvetést. A fő piacunkat jelentő földügyi szektor (a GEO-specifikus külső környezet) méretében és szerkezetében is jól átlátható, monitorozható. Amint a jelen önértékelési dokumentumból is látható, stratégiánkat a szakma jelenlegi és közeljövőbeni igényeinek feltárása és az azokra való pontos és gyors reagálás jellemzi. A stratégiai módszer tehát egy proaktív, a változásokat elemző, azok elébe menő megoldás. A program elemeinek felülvizsgálatában, majd részletes kimunkálásában a Kar valamennyi munkatársának és hallgatójának aktív részvételére és széleskörű támogatására számít a vezetés. Az oktatási igények és követelmények illetve a fejlesztési lehetőségek közötti ellentét feloldásának kulcsa a kommunikáció, a kooperáció és koordináció következetes alkalmazása. A Főiskola jó kapcsolatai a földügyi szektorral, az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztályával, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel az elmúlt években komoly támogatást jelentettek mind a szakmai háttér biztosítása, mind finanszírozási tekintetben. Az említett projektek révén erősödött a kapcsolatunk ill. munkakapcsolat alakult ki a hazai és külföldi felsőoktatási partnereinkkel (BME; ELTE; DATE; UeL, London; MMU és MU, Manchester; BOKU, Bécs; Salzburgi Egyetem; ITC, Hollandia; Leuveni Katolikus Egyetem, Belgium; Norvég Agrártudományi Egyetem stb.). Hasonlóan erősödött az oktatási kapcsolat geodéziai és térinformatikai intézményekkel és vállalkozásokkal. Ez utóbbiak közül kiemelem az osztrák Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen és az angol Ordnance Survey partneri kapcsolatait. Az említett partneri kapcsolatokat a kölcsönös előnyök alapján tovább kell fejlesztenünk.


Oldalszám: 20/174


A versenytársak közül egyedül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel mutatható ki jelentős piaci átfedés a földmérés területén. A térinformatika terén partneri kapcsolat alakult ki a Debreceni Egyetemmel; az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, és a Szegedi Tudományegyetemmel MSc konzorciumot alkotunk. A Rektori Program fontos elemét képezi a GEO stratégiai alapvetésének. A főigazgatói programok elemzik az előző ciklus tapasztalatait, és az elért eredményekre alapozva meghatározzák a következő ciklus stratégiai irányait. A hallgatók véleményét a kis hallgatói létszám által biztosítható személyes beszélgetések, a hallgató bizottságok jól közvetítik, de kérdőíves módszert is rendszeresen alkalmazunk a hallgatók elégedettségének és elvárásainak megállapítására. A munkatársak véleményét a tanszéki kari össz-dolgozói értekezletek, a tanszékvezetői értekezletek, a Kari Bizottságok közvetítik a vezetés felé. A stratégiai döntéseket a Kari Bizottságok, illetve a Vezetői Értekezlet készíti elő. A heti rendszerességgel tartott Kari Vezetői Értekezlet folyamatosan végzi az információk gyűjtését és a szükséges vezetési, irányítási feladatokat. A működés értékelése A Kar szervezeti struktúrája az adott feladatokhoz igazodóan és a környezet változásának megfelelően átalakult. A tanszéki struktúra az oktatás igényeinek megfelelően folyamatosan alakult. A tanszékek oktatási profiljának változása mellett új tanszékeket alapítottunk. A tanszékek szükségszerűen együttműködnek az oktatási feladatok megosztásában, összehangolásában, valamint a közös kutatásokban. A Kar méretéből adódóan is szoros együttműködés valósul meg a nemzetközi projektekben, a pályázatokban, a kutatási és megbízási munkákban az egyes tanszékek között. Az egyetemi folyamatokkal összhangban, 2006-ban intézetek jöttek létre. Pályázatokban rendszerint a Kar szerepel pályázóként és az aktuális feladatnak megfelelően (mátrix szerkezetben) szerveződnek az adott témára munkacsoportok. A tanszékek közötti oktatási együttműködésre jó kezdeményezés a projekthét lebonyolítása (ahol több tanszék vesz részt a feladat-megosztásban). A működés jogi alapjai (SZMSZ és más szabályozások) biztosítottak. A döntési, véleményezési fórumok jól kialakítottak és működnek. Az információ-áramlás szabályozott és lehetővé teszi, hogy a feladatához szükséges információnak mindenki a birtokában legyen. Az információ-áramlás „alulról felfelé” és „felülről lefelé” megoldott, több forma és csatorna létezik. Az információ-átadás formáin azonban tovább kell javítani, mert a sok csatorna (pl. belső Intranet hálózat) mellett is előfordul, hogy valaki kimarad az érdekelti körből. A műszaki-technikai háttér oldaláról nézve a GEO az NIIF hálózat megyei központjává vált 1994-ben, azóta is kiemelt jelentőséget tulajdonít az Internet alkalmazásának az információk terjesztésében (www.geo.info.hu), az oktatásban (eGeo és vGeo portálok, és a tudásmenedzsmentben (Földügyi és Térinformatikai Tudásközpont). A hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer jól működik, melynek segítségével stratégiailag meghatározó helyzetbe jutott a Kar, melynek következtében széles körben képes érdekeit érvényesíteni. A munkatársak egymás munkáját támogatják, együttműködésük a szervezeti kultúra természetes része.


Oldalszám: 21/174


Dolgozói elégedettség A dolgozói elégedettség mérésére kérdőíves módszert dolgoztunk ki. A 2006. végén végzett felmérés eredményeit adjuk közre a következőkben. Megadjuk a főbb kérdéskörökre (1-6) adott osztályzatok átlagát, majd a minta szélső értékeit, ha az átlagtól való eltérés nagyobb, mint 0,1. 1. VEZETÉS ÉRTÉKELÉSÉHEZ A Kari vezetők hogyan inspirálják és segítik a Kar célkitűzéseit? A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény, a Kar érdekeit. A vezetők biztosítják a hallgatók részvételét az oktatási programok kialakításában. 2. STRATÉGIA A Kar hogyan fogalmazza meg a stratégiáját, hogyan alkalmazza? A vezetők biztosítják, hogy a kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és kiadványokban ismertté váljanak. A vezetők kellően informálják/beavatják és meggyőzik a feladatok végrehajtóit. 3. EMBERI ERŐFORRÁS A Kar hogyan hasznosítja a személyi állomány képességeit, ismereteit, adottságait? A Kar támogatja a kommunikációra és a párbeszédre épülő szervezeti kultúra kialakítását. A vezetés fejleszti, erősíti a Kar munkaerő-megtartó képességét. 4. ERŐFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE Hatékonyan és hatásosan tartják-e kézben a Kar erőforrásait, azokat megfelelően kezelik-e? A szakmai szervezetekkel való kapcsolatépítés, kapcsolattartás és szándék az együttműködés kialakítására megfelelő. A pénzügyi és költségvetési viszonyok átláthatók.

Átlag: 4,1 (4,6) (3,7) Átlag: 4,1

(4,4) (3,8)

Átlag: 3,9 (4,1) (3,6)

Átlag: 4,1 (4,5) (3,6)

5. FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE Hogyan szabályozza a Kar a változások folyamatait, és hogyan tartja kézben ennek a működését? Átlag: 3,9 A kutatás tervezésében és megvalósításában a visszacsatolási folyamatok (oktatás, hasznosítás) biztosítottak. Az intézet/tanszék teljesítményét a Karon értékelik (összehasonlítják a többi intézet/tanszék teljesítményével). 6. MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS Milyen az Ön munkahelyi légköre, kultúrája? A munkahelyi légkör jó.

Átlag: 4,0

Megállapítható, hogy a munkatársak személyes fejlődésének megvalósítása és teljesítmény értékelése a minőségirányítási rendszer keretei között szabályozottan működik. A teljesítmény


Oldalszám: 22/174


visszacsatolás ösztönzi a munkatársakat. A munkatársak személyes elkötelezettségét vezetői eszközök fokozzák a minőségirányítási rendszerben. Az új munkatársak kiválasztása, biztosítja a szervezet stratégiai áttörését, fejlesztését és a tudás megújítását. A szervezeti kultúra nagyon fontos eleme a munkatársak továbbképzése, de ide tartozik az arculat megteremtése (Web, tájékoztató anyagok, PR-munka). A GEO fejlett informatikai rendszerekkel rendelkezik, ám ezek kihasználtsága gyakran csak a szakmai feladatokra terjed ki, és nem képez komplex egységet. Az irodaautomatizálás, a belső (intranetes) kommunikáció megteremtése különös jelentőséggel bír az Egyetem és a Kar viszonylatában is. A vállalkozói szellem a másik fontos dolog, amelyre komoly gondot kell fordítanunk. Különböző eszközökkel ösztönözni kell a munkatársakat az új lehetőségek kutatásában, segíteni az ötletek kidolgozását.


Oldalszám: 23/174


II. Oktatási programok Földmérő és földrendező mérnök BSc alapszak a) Alapadatok A Földmérő és földrendező mérnök BSc alapszak a 2005/2006-os tanévben indult, a most még kifutó rendszerben zajló hagyományos főiskolai rendszerű földmérő mérnök és földrendező mérnök szakok folytatásaként. A II. 1. b. – II. 1. i. fejezetekben leírtak elsősorban a korábbi képzésekben szerzett tapasztalatokon alapul, melyeket az új rendszerű képzésben is felhasználunk. Szakirányok: o geoinformatika szakirány, o földrendező szakirány, o ingatlan-kataszteri szakirány Tagozat: nappali, levelező Szakvezető: Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár Tudományos fokozata: CSc Munkaviszony típusa: T Tudományág megnevezése a 169/2000. (IX. 29.) Kormányrendelet szerint: 2.9. agrár műszaki tudományok A képzés besorolása a 289/2006. Kormányrendelet szerint: agrár képzési terület, agrár műszaki képzési ág A képzési cél: olyan szakemberek képzése, akik a geoinformatika, a birtokrendezés és az ingatlanjog gyakorlati műveléséhez kellő szakmai tudással és intelligenciával, problémamegoldó készséggel, legalább egy idegen nyelv tárgyalási szintű ismeretével, megfelelő informatikai és kommunikációs készséggel, széleskörű természettudományi-, műszaki-, jogi-, menedzsment és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. A végzettek a földügy és a vízügy különböző szakterületein: a terepi mérési (terepi interpretáció és adatgyűjtés) és távérzékelési technológiák, az adatfeldolgozás, térbeli információk szolgáltatása terén; a kapcsolódó jogi és gazdálkodási szaktudományokban; valamint a települési önkormányzati igazgatás, a közigazgatás és a pénzintézeti szféra ingatlanvagyonnal kapcsolatos teendőiben általános jártassággal rendelkeznek; emellett egy-egy szűkebb szakterület ismerői, akik alkotó módon tudják ismereteiket a gyakorlatban alkalmazni. Felkészültségük alapján képesek - a földekkel, ingatlanokkal, létesítményekkel kapcsolatos - önálló mérési, feldolgozási, nyilvántartási, információ-szolgáltatási és tervezési szakterületeken használatos korszerű technológiák alkalmazására, illetve ezen területeken munkacsoportok tevékenységének irányítására. Meglévő tudásanyaguk birtokában alkalmasak a mesterképzésben (MSc) és szakirányú továbbképzésben további tanulmányok folytatására. A következő táblázat összefoglalóan bemutatja a tantárgycsoportok kreditértékeit, melyből megállapítható, hogy a BSc alapszakon történő képzés erős alapozó ismereteket nyújt. Látható, hogy a szakmai alapozó és törzsanyag az össz kreditpontok 70, 70 illetve 59 %-át adják.


Oldalszám: 24/174


Szakmai alapozó tárgyak Szakmai törzsanyag Differenciált szakmai ismeretek Fakultatív tárgyak Szakdolgozat Összesen Összefüggő gyakorlatok

Geoinformatika 55 71 29 10 15 180 30

Földrendezés 55 71 30 9 15 180 30

Igatlankataszteri 48 48 59 10 15 180 30

A tanterv elemzéséből egyértelműen kivehető, hogy a korábbi gyakorlat-orientált főiskolai képzéssel szemben erősen megnőtt az elméleti órák aránya. Jelen tantervben ez az érték szakirányonként 49, 51 és 53 % lett. Ezzel az MSc képzés kellően megalapozottnak tekinthető. Ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a gyakorlatra történő felkészítés szerepét, valamint a hallgatók valóban piacképes ismeretekhez jussanak, szükséges az összefüggő, intézeti szervezésben lebonyolított gyakorlatok biztosítása. A tanterv ezt olyan formában tartalmazza, hogy nevesíti a 2. és 4. félév utáni, valamint az 5. félév előtti ún. nyári gyakorlatokat. Ezen túlmenően beépül a képzésbe egy 8 hetes ún. üzemi gyakorlat is, melyet akkreditált gyakorlati képzőhelyen kell elvégezni. Ezen akkreditációra a szakindítás engedélyezése és az első gyakorlat szervezése között kerül sor. A javasolt képzőhelyek o Földmérési és Távérzékelési Intézet, a szakmai kutatás-fejlesztés bázisa, o 19 megyei, a fővárosi és 116 körzeti földhivatal, melyek a kataszteri és ingatlannyilvántartási feladatok minősített végrehajtó és minőségtanúsító helyei, o kiemelt referenciával és minőségirányítási rendszerrel rendelkező vállalkozások, melyek vezetői részben tagjai a Kar Tanácsadó Testületének, mindegyikük ISO minősített. Az üzemi gyakorlatok végzésére sor kerülhet a 3. és 5. ún. őszi félévek megkezdése előtt, vagy a hallgató választása szerint a 7. félév során. b) Kompetenciák megszerzésének biztosítása A korábbi két szak (földmérő szak és földrendező szak) 1975 óta az 5. szemesztertől válik külön. A szakokhoz kapcsolódó tantárgyakat, lényegében az utolsó tanévben tanulták a hallgatók. Ez a szerkezet ugyan korlátokat állított a gyakorlat igényeihez igazodó, azt maximálisan kielégítő tantárgyszerkezet kialakításának, ennek ellenére a végzettek ismeretanyaga alapvetően megfelel a munkaerőpiaci elvárásoknak. Ezt a több évtizedre visszanyúló munkáltatói visszajelzések bizonyították számunkra. A földmérő és földrendező mérnök BSc alapszak képesítési és kimeneti követelményeit, tantervét, tantárgyi programjait a korábbi, több évtizedes tapasztalatok és a szakmai elvárások alapján állítottuk össze. A tantárgycsoportok arányai, a korábbi tantervekből átvett, illetve a kialakított új tantárgyak és azok tartalma, óraszámai véleményünk szerint lefedik azokat az ismereteket, amelyek egy földmérő és földrendező mérnöktől elvárhatók.


Oldalszám: 25/174


A kötelező (A) és a kötelezően választható (B) tárgyak a szakhoz, illetve szakirányokhoz kapcsolódó legfontosabb ismeretanyagot tartalmazzák. A szabadon választható tárgyakkal (C) a hallgatóknak lehetőségük van szert tenni sajátos ismeretekre is. Az egyes tárgyaknál megjelölt előkövetelmények jól mutatják az ismeretanyagok egymásra épülését. A műszaki oktatásra jellemzően a követelmények jól mérhetők és szigorúak. c) A kompetenciák, hogyan követik a gyakorlat változásait? A tantervek nagyobb mértékű, mélyebb átalakítására korábban 5-6 évente került sor. A közbenső időszakokban a szakmai elvárásokat követő kisebb korrekciókat szükség esetén elvégeztük. Ez elsősorban a tananyagok tartalmában mutatkozott meg. Záróvizsgán a szak oktatását tekintélyes egyetemi tanárok, akadémikusok a gyakorlat neves szakemberei minősítik. Jegyzőkönyvben rögzített véleményüket a folyamatosan végzett korszerűsítéseknél mindig figyelembe vettük. Az évente ismétlődő visszacsatolás folyamatos. A tantárgyakat véleményező kérdőívet hallgatóink rendszeresen kitöltik. Záróvizsga után végzőseink véleményét is hasonló módon kérjük. Oktatási munkánkra 80-90%-ban jó-jeles minősítést kaptunk. A kérdőíves felmérés eredményéről a Kari Tanács évente hallgat meg és fogad el beszámolót. A szakmai közvélemény értékelését több formában gyűjtjük be: o Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága többször ülésezett Székesfehérváron, áttekintette a Kar oktatásának helyzetét is.. o Szakmai-társadalmi szervezetek a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) és a Mérnöki Kamara (MK) vezetésében oktatóink részt vesznek. Az MFTTT előadásain és kirándulásain gyakran szóba kerül a végzett hallgatók elhelyezkedése és a munkájukkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok. Az MFTTT rendszeresen jutalmazza a legjobb szakdolgozatot készítő hallgatókat. A MFTTT vándorgyűlésein a régebben végzett, már több esetben vezető beosztásba került tanítványaink véleményét ismerhetjük meg. o Az általunk rendezett GISOPEN konferencián rendszeresen megjelennek a legkorszerűbb technológiák és módszerek. o Külön területet jelentenek a diákhagyományok. Szakestélyeken elsősorban a néhány éve végzett hallgatók tapasztalatait tudhatjuk meg. Ez is nagyban segíti az oktatás irányának meghatározását. o A volt tanítványok (öregdiákok) az évfolyam-találkozókon mondják el tapasztalataikat, honlapunkon alumni-oldal is található. o A másodév végén hallgatóink üzemi gyakorlaton vettek részt, amiről a munkáltatók értékelését is kértük. A kari tanácsi üzemi gyakorlatos beszámolókban az értékelések összegzése megtalálható. Az új BSc szakon a korábbi üzemi gyakorlatot féléves külső gyakorlat váltja fel, ennek szervezését a nemrég felállított karrieriroda végzi. Végzett mérnökeinknek elhelyezkedési gondjai nincsenek, a kereslet eddig nagyobb volt a kínálatnál. A földügyi ágazat vezetőivel, a földhivatalokkal, a földügyet szolgáló vállalakozókkal együttműködésünk eredményes és hatékony, éves rendezvényeinken előadásokkal, konstruktív javaslatokkal vesznek részt. Tudományos kutató munkánk eredményei a tananyag részét képezik, azok az oktatásban megjelennek.


Oldalszám: 26/174


d) Az oktatók iránti szakmai és MAB elvárások A minősített oktatók száma megfelel a MAB minimális elvárásainak. Az oktatók, a tantárgyfelelős oktatók a MAB által támasztott elvárásoknak ugyancsak megfelelnek. Az oktatók leterheltsége igen magas (heti 15-20 óra). Ettől függetlenül több oktatónk folytat PhD tanulmányokat, illetve tudományos tevékenységével közel áll, hogy teljesítse a PhD követelményeket. Az oktatói kar életkorát tekintve kialakult egy idősebb, 50-65 éves oktatói gárda, akik mögött egy fiatal, 25-35 éves korosztály áll. Tudatos utánpótlás nevelést folytatunk, de ez a jelen bértarifák mellett igen nehéz feladat. Az ipar, a földügy, a földmérő térinformatikai vállalkozások, a kapcsolódó szakterületek képzett szakembereket elszívó hatását nem tudjuk ellensúlyozni. A tőlünk néhány éves tapasztalattal távozó fiatal munkatársaknak többszörös fizetést ígér az ipar. Ennek ellenére a vizsgált időszakban a korfa jelentős javulást mutat. Az oktatók kapcsolata a hallgatókkal hagyományosan jó. Oktatásunk egyik legfontosabb jellemzője, hogy a Karon belül közvetlen kapcsolat él az oktatók és a hallgatók között. Ebben nagy szerepe van a selmeci diákhagyományoknak is. e) Infrastrukturális ellátottság A rendelkezésre álló infrastruktúrát a II_1_e.xls állományban található összefoglaló táblázatok mutatják be. Teremgondjainkra megoldást jelent a jövőben a főépület elkészült bővítése és a laktanyaépület korszerűsítése. A eszközbeszerzésben két Baross Gábor pályázaton is sikerrel szerepeltünk. Az informatikai eszközök területén, eszközparkunk minden igényt kielégít mind az oktatásban, kutatásban, mind az Internetes megjelenésben. Külön kiemeljük azt a tényt, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézetben kihelyezett tanszékünk működik. Mindezek eredményeként elmondható, hogy mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben magas színvonalú, kulturált körülményeket biztosító háttér áll az oktatás rendelkezésére. f) Az oktatás eredményessége A hallgatók elhelyezkedési lehetőségei jók, gyakorlatilag mindenki el tud helyezkedni a végzés után azonnal. Évek óta megjelennek a Kar hirdetőtábláján állásfelhívások, ahol különböző cégek hirdetnek álláshelyeket. Végzett hallgatóink a termelésben rövid betanulás után megállják helyüket, ezért viszonylag könnyen találnak állást. Az álláshelyek országos eloszlása nem mindig a hallgatók lakhelye szerinti eloszlás. g) Hallgatói létszám A földmérő és földrendező szakok létszámának alakulása a következő: Év 2001 2002 2003


nappali 189 188 190

levelező 112 91 120

összesen 301 279 310

Oldalszám: 27/174


2004 2005 2006

208 216 248

132 168 132

340 384 380

300

250

200

nappali

150

levelező

100

50

0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

A hallgatói létszám az első évfolyamon az utóbbi években 100 körül mozog. A lemorzsolódás jelentős. A végzett hallgatók létszáma csak 45-55 fő a két szakon (3 szakirányon). A lemorzsolódás tehát közel 50 %. Ez nagyrészt az első félév után következik be. Ennek a nagymértékű lemorzsolódásnak az okát abban látjuk, hogy az I. éves hallgatók egy részéből hiányzik a tanulás, a szakma iránti elhivatottság, gyakran az érdeklődés is. Sok hallgató nem megfelelő középiskolai ismeretanyaggal érkezik. Emellett az új tanulási módszerre való „átállás”, a nagyobb önállóság, tudatosság ekkor még nem alakul ki. Lemorzsolódás a III. évfolyamon már nem jellemző. Az egy főre jutó utóvizsgák száma a három év átlagában 2. Az első évfolyamon magasabb, a felsőbb évfolyamokon alacsonyabb. A végzős hallgatók létszáma az utóbbi években alig változik. h) TDK, egyéni kutatási, demonstrátori tevékenység A Karon rendszeresen rendezünk TDK konferenciát. A legjobb hallgatóink az Országos TDK konferencián is részt vesznek. Egyetemi és doktorandusz hallgatók mellett több esetben értünk el első, második helyezést. Ez jelentős eredmény, mert két-hároméves tanulmányok alapozták meg kutatásaikat, szemben az egyetemi hallgatókkal, akik 5 évig tanulnak. Hallgatóink rendszeresen részt vesznek az MFTTT által megrendezésre kerülő diplomaterv pályázaton is. Itt is alapos ismeretekről, munkáról adnak bizonyságot, és gyakran első helyezést érnek el. A hallgatókat a kutatómunkába, nemzetközi projektekbe folyamatosan Munkájukból egy-egy TDK dolgozat, illetve sikeres szakdolgozat készült.


bevontuk.

Oldalszám: 28/174


i) A hallgatók előrehaladásának figyelemmel kísérése Az oktatásban, ahol lehetőség van rá, a klasszikus módszert alkalmazzuk: előadás + gyakorlatok. A hallgatók a gyakorlatokat kiscsoportokban végzik. Ezeken lehetőség van a közvetlen kapcsolat kialakítására. Ez teszi lehetővé, hogy a lemaradó hallgatók figyelmét felhívjuk a hibáikra. Évközben is több konzultációt tartunk, hogy az ismereteket alaposabban el tudják sajátítani. A lemorzsolódás arányainál visszautalunk a II. 1. g pontra. Egyéni és csoportos konzultációkkal igyekeztünk csökkenteni az első éven a nagyobb mértékű lemorzsolódást. A kiscsoportos foglalkozás teszi lehetővé a jobb képességű hallgatókkal való alaposabb, elmélyültebb foglalkozást is. A Kar szerződéses munkáiba is bevonunk hallgatókat. Ezzel segítik munkánkat, ők viszont közelebb kerülnek a gyakorlati problémákhoz, mely alapján gyakran TDK dolgozat, szakdolgozat születik. A diákhagyományok ugyancsak sokat segítenek a helyesebb tanulási módszerek elsajátításában, a kiemelkedő képességűek segítik a gyengébb képességűek munkáját.


Oldalszám: 29/174


Igazgatásszervező BA alapszak a) Alapadatok Az Ingatlan-nyilvántartási szervező szak akkreditálására 2000-ben került sor. A szak létesítésének fő célja az volt, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik a képzés eredményes befejezését követően az ingatlanokkal kapcsolatos forgalmazást, értékelést, nyilvántartást, pénzügyi műveleteket megfelelő szakértelemmel tudják ellátni és a szakterülettel összefüggő terjedelmes joganyagban kellő jártassággal rendelkeznek. A Bologna-folyamat következtében szakok összevonására került sor. Az új képzési struktúrában az Igazgatásszervező BA alapszak „váltotta” fel az ingatlan-nyilvántartási szervező szakot. Ezzel a végzett hallgatóink MSc továbbtanulási lehetősége a Corvinus Egyetemen biztosítva van. Szakirányok: ingatlan-nyilvántartó szakirány Tagozat: nappali, levelező Szakvezető: Dr. Kurucz Mihály főiskolai docens Tudományos fokozata: PhD Munkaviszony típusa: E(1) Tudományág megnevezése a 169/2000. (IX. 29.) Kormányrendelet szerint: 5.3. állam- és jogtudományok A képzés besorolása a 289/2006. Kormányrendelet szerint: jogi és igazgatási képzési terület, igazgatási képzési ág A képzési cél: olyan igazgatásszervezők képzése, akik: a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok, a jog alapjainak és a jogalkotás, jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer intézményi működésének, gazdálkodásának, valamint az igazgatásszervezés és a közigazgatás-szervezői tevékenységhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében alkalmasak igazgatási feladatok megoldására, közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási szervek működésének szervezésére. A képzés szerves részét képezik továbbá az ingatlan, a föld, illetve az azzal összefüggő és kapcsolatos közigazgatási, jogi, közgazdasági és műszaki ismeretek. b) Kompetenciák megszerzésének biztosítása A tantárgyi programok felülvizsgálatára az Ingatlan-nyilvántartási szervező szak esetében két ízben került sor a Kari Tanács vonatkozó határozatai alapján. A Nemzetközi Magánjog óraszámainak terhére az Európai Uniós jog, míg a Közigazgatási jogon belül a Gazdasági közigazgatási téma került oktatásra. A képzésben több földhivatali és közigazgatási vezető vesz részt. A földhivatalok országos vezetői értekezletein az oktatás rendszeresen szerepel a napirenden. Az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztályának vezetői és a megyei hivatalvezetők visszajelzése tartalmi kérdésekben egyértelműen pozitív.


Oldalszám: 30/174


Az Igazgatás-szervező szak létrehozása törvényszerűen maga után vonta, hogy a tantárgyi programokat részletesen felülvizsgáltuk. Ennek eredménye, hogy a közigazgatással összefüggő tantárgyak kerültek bővítésre és homloktérbe, a Civilisztikával összefüggő ismeretek pedig kisebb óraszámmal kerültek kialakításra. A tantárgyi programok összeállításánál külső szakemberek véleményét is kikértük. c) A kompetenciák, hogyan követik a gyakorlat változásait? A szakon végzett hallgatók szakmai munkájáról kétféle módon tájékozódunk. A nappali tagozaton a hallgatók nyári gyakorlatát segítjük. A földügyi intézmények, önkormányzatok vezetőit megkeresve kérjük a hallgatók nyári foglalkoztatását, és egyben kérjük annak értékelését is. Ennek eredménye, hogy ezen hallgatók döntő többségének foglalkoztatását a diploma megszerzését követően azok a munkahelyek biztosítják, ahol korábban szakmai gyakorlaton voltak. További eredmény, hogy a 2005-ben végzett valamennyi hallgató el tudott helyezkedni. A levelező tagozaton a végzős hallgatók figyelemmel kísérésének pedig azt a módszerét alakítottuk ki, hogy a záróvizsga bizottságoknak a foglalkoztató intézmények vezetői is tagjai. A Záróvizsga Bizottságokba tekintélyes külső szakembereket hívtunk meg. A jegyzőkönyvekbe rögzített véleményük alapján a képzés megfelel a szakmai elvárásoknak. Az elhangzott észrevételeket a záróvizsgatételek átdolgozásánál figyelembe vettük. Tekintettel arra, hogy az Igazgatás-szervezői szakon még diploma kiadására nem került sor, így az elhelyezkedési lehetőségről nincs konkrét információ. d) Az oktatók iránti szakmai és MAB elvárások A MAB által támasztott követelményeknek a szak oktatói nem mindenben felelnek meg. Ennek megoldása érdekében szükséges a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók számának 6 főre való bővítése, amelyek közül legalább két főnek tudományos fokozattal is kell rendelkeznie. A létszám biztosítása a mellékfoglalkozású oktatók terhére (létszámok csökkentése) történhet. A szak oktatói egyetemi, főiskolai tanárok, valamint kiváló gyakorlati szakemberek (megyei földhivatal-vezetők, ügyvédek, bíró, közigazgatási hivatalvezető, számvevőszéki igazgató). Ezáltal a képzésben kellő számú elméleti és gyakorlati szakember vesz részt. Átlagéletkoruk 42 év. e) Infrastrukturális ellátottság Az Általános Jogi Tanszékhez oktatási és irodai helyiségeinek áthelyezése folyamatban van. Kari szinten a számítógépes felszereltség (projektor, laptop) és laborhálózat kiépítettsége megfelelő, viszont a szak vonatkozásában hiányos. A szaknak nincs saját laborja, mely a Jogi informatika oktatása tekintetében problémákat vet fel. A hallgatók – főleg a levelező tagozatosokat érintően – gyakorlási lehetőségei akadályokba ütköznek. A jelenleg is közel 300 fővel rendelkező két szak – ingatlan-nyilvántartási szervező, igazgatásszervező – oktatása nem nélkülözheti a megfelelő, speciális informatikai kiépítettséget, szoftveres hátteret. A földmérő és földrendező mérnök szaknál leírtak Kari szinten itt is érvényesek.


Oldalszám: 31/174


f) Az oktatás eredményessége A vizsgált időszakban (2001 – 2006.) a végzettek elhelyezkedési aránya mindkét tagozaton átlagon felüliek. Az oklevél megszerzése után fél évvel hallgatóink 90 %-a el tud helyezkedni. Ez annak is köszönhető, hogy Karunk szoros kapcsolatot épített ki a potenciális munkaadók nagy részével (földhivatalok, önkormányzatok, banki szféra stb.). A szak népszerűségéhez és eredményességéhez nagyban hozzájárul az is, hogy az oktatók között igen magas a gyakorlati szakemberek aránya, akik gyakorlati példákon keresztül közelítik meg az elméleti kérdéseket. A szak témaköreinek részletes feldolgozása és a hallgató által történő elsajátítása alapvetően a következő területeken való elhelyezkedésre biztosít lehetőséget. o A helyi önkormányzati feladatok ellátása, különös tekintettel a területfejlesztésre, a településrendezésre, a lakásgazdálkodásra, a vagyongazdálkodásra és a vagyoni típusú adókra nem nélkülözheti olyan közigazgatási szakemberek közreműködését, akik az előzőekben említett ingatlanjogi témakörökben kellő jártassággal rendelkeznek. o Ugyancsak jól hasznosíthatóak a szakon tanult tantárgyak a földügyi igazgatásban, nevezetesen a földhivataloknál, különösen az ingatlan-nyilvántartási szakterületen. Az említett nyilvántartás jogkeletkeztető hatásánál fogva széles körű ingatlanjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi tudományok egyes részeit kellő alapos tudással rendelkező szakemberek közreműködését igényli. Az ilyen jellegű képzésnek egyes európai államokban már hagyománya van. o A föld- és ingatlanértékelési ismeretek birtokában a végzett hallgató az ingatlanértékelés és forgalmazás területén is önállóan tudja ellátni a feladatokat és egyben képes szakvélemény készítésére, ingatlanvagyon-értékelés végrehajtására. o A pénzintézeti, banki tevékenység eredményes művelésének nélkülözhetetlen eleme a zálogjog alapos és részletes ismerete. Tekintettel arra, hogy a hitel fedezetéül döntő többségében az ingatlan szolgál, a jelzálogjog polgári jogi tudása mellett szükséges annak ingatlan-nyilvántartási megjelenítési formáinak és jogi előírásainak elsajátítása is. Miután a zálogjog intézményét a hallgató teljes egészében elsajátíthatja, azt a pénzintézeti munkában jól tudja alkalmazni. Az említett négy szakterületen való alkalmazhatóságot nagyban segíti az is, hogy az informatika területén a hallgatók „otthonosan” mozognak. Az előzőek alapján megállapítható, hogy az Igazgatásszervező szakon szerzett oklevél a közigazgatás mellett a gazdasági életben is hasznosítható, s egyben a tanulmányok a mesterképzésben folytathatók, mert a végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek. g) Hallgatói létszám A hallgatói létszám alakulása az ingatlan-nyilvántartási szervező és igazgatásszervező szakon: Év 2001. iny. szervező 2002. iny. szervező 2003. iny. szervező 2004. iny. szervező 2005. iny. szervező 2006. iny. szervező és igazgatásszervező


nappali 35 73 115 94 91 (52+39)

levelező 176 354 460 501 407 329 (283+46)

összesen 176 389 533 616 501 335

Oldalszám: 32/174


600

500

400

nappali

300

levelező

200

100

0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

Finanszírozási forma szerint (2006): − Levelező tagozat: 100% költségtérítéses − Nappali tagozat: 80% állami finanszírozott, 20% költségtérítéses A felvett és végzett hallgatók számaránya: − Nappali tagozat: felvett: 70 végzett: 63 lemorzsolódás: 10% − Levelező tagozat: felvett: 327 végzett: 315 lemorzsolódás: 4% A szak hallgatói létszámára 2004ig az erős felfutás volt jellemző. Azóta a létszám csökkenő tendenciát mutat, melynek okai egyrészt a közigazgatás átszervezésében, másrészt a hagyományos piac (földhivatalok) telítettségében keresendő. A csökkenésben érzékelhető szerepet játszott az Igazgatásszervező BA. szak elhúzódó engedélyezése, akkreditációs eljárása. Az új szakstruktúra bonyolultsága, kialakulatlansága következtében a hallgatók egy része – főleg a levelező tagozatra jelentkezők – inkább várakozó álláspontra helyezkedett. A levelező tagozatos hallgatói létszám csökkenésével összefüggésben megemlítendő, hogy az ELTE Jogi Továbbképző Intézet keretében képzett un. „titkárképzős” hallgatók a Geoinformatikai Karon fejezték be tanulmányaikat. Ez azonban a létszámban csak 2001-ben és 2002-ben jelentkezett, lévén, hogy az említett képzési forma a Jogi Továbbképző Intézetben akkor megszűnt. A szakra jelentkezők előképzettsége megfelelő, a nappali tagozatra jelentkező hallgatók viszonylag magas pontszámokkal érkeztek a közoktatásból. Ezt támasztja alá a lemorzsolódás viszonylag kis aránya. A lemorzsolódás nagyobbik része a tanulmányi követelmények nem teljesítéséből, míg kisebbik része a tandíjfizetési kötelezettségből (a szülők, a család jövedelmi viszonyainak megrendülése, megváltozása) adódik.


Oldalszám: 33/174


h) TDK, egyéni kutatási, demonstrátori tevékenység Az ingatlan-nyilvántartási szervező szak rövid, 5 éves időszaka nem tette lehetővé, hogy a Kar TDK tevékenységében a szak hallgatói tevékenyen részt vállalhassanak. Nehezíti a részvételt az is, hogy intézményünk profilja jórészt műszaki jellegű. Ennek ellenére a tavalyi évben 1 nappali tagozatos hallgatónk készített TDK dolgozatot. Távlatokban célszerű lenne, ha a Tanszék a Kari TDK tevékenységét önállóan alakíthatná ki, önállóan indítana, ill. bírálna el dolgozatokat. Egy másik lehetőségként felmerülhet a Corvinus Egyetem Államigazgatási Karának TDK tevékenységéhez történő csatlakozás, mely valós versenyhelyzetet teremtene az igazgatásszervező szakos hallgatók és az intézmények között is. i) A hallgatók előrehaladásának figyelemmel kísérése A szakon tanuló hallgatók tanulmányi eredményei magasabbak, mint a földmérő és földrendező szakon. Az ismételt vizsgák száma átlagosan 1. A lemorzsolódás, mint a II. 1. g pontban említettük 10 %, ill. 4 %. A hallgatók hozzáállása, fegyelmezettsége, motiváltsága jó. Komoly „húzóerőt” jelentett az is, hogy az elmúlt években több köztársasági ösztöndíjas hallgató volt ezen a szakon.


Oldalszám: 34/174


j) A Karon futó szakok összefoglaló adatai Mint korábban említettük a földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) a korábbi, főiskolai rendszerű földmérő mérnök és földrendező mérnök szakok folytatása. A BSc szak tervezésekor természetesen figyelembe vettük az új rendszerű képzéssel szemben támasztott követelményeket, a korábbi szakok oktatásakor szerzett tapasztalatokat. Felfutó rendszerben az új BSc képzés a harmadik félévnél tart. Jelenleg együtt él mind a két forma. Az átállás jelentős többletterhet jelentett mind az oktatóknak, mind az oktatásszervezéssel foglalkozó kollégáknak. Nappali tagozaton elvileg ebben a tanévben, levelező tagozaton a következő tanévben végezniük kellene azoknak, akik a korábbi képzésre nyertek felvételt. A kreditrendszer miatt sajnos sok olyan hallgató van, akik „lemaradtak” saját évfolyamuktól. Ebből adódóan több tantárgynál párhuzamosan folyik a képzés a kétféle típusnál. A fő problémát az jelenti, hogy sok esetben a tárgyak tartalma, kredit-értéke, mennyisége megváltozott. Az átállásból adódó többletterhelést (több órai elfoglaltság, többféle képzés) az oktatói Kar vállalta és teljesíti. Az Ingatlan-nyilvántartási szervező szaknak igazgatás-szervezői szakká történő átalakítása zökkenőmentes bár az új tárgyak egy részének oktatása (kommunikáció, számviteli ismeretek, nemzetközi magánjog, közigazgatási büntetőjog) csak meghívott előadókkal biztosítható. Az új szak oktatói, kutatói és infrastrukturális feltételei a kívánalmaknak megfelelnek, az oktatói állomány minőségi mutatói a BSc akkreditációjánál igazoltak, elegendőek voltak. Az új rendszerű képzés során szerzett tapasztalatok alapján tervezzük, hogy a tanterveket javítjuk, tovább korszerűsítsük. A továbbiakban két MSc szak akkreditációját tervezzük. A Birtokrendező mérnök mesterképzési szak (MSc) létesítési kérelmét az intézmény 2006. 12. 15-én a MAB-nak akkreditálásra benyújtotta. A Geoinformatikus mérnök szak (MSc) akkreditációs anyagát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének konzorciumi vezetésével, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékével és a Debreceni Egyetem Természettudományi Karával illetve annak Mezőgazdaságtudományi Karával közösen dolgoztuk ki.

A felhasználói partnerek véleménye a) Visszacsatolás A partneri kapcsolatrendszer a Kar alapítása óta jól működik. A felhasználói szféra az irányító főhatóság, a tudományos világ, a volt hallgatóink és a társadalmi szervezetek az intézmény fórumain rendszeresen jelen vannak. Véleményt nyilvánítanak oktatásfejlesztésünkről, mindennapi munkánkról, a végzett mérnökök beválásáról, technológiai tudásáról, konstruktív gondolkodásáról, csapatmunkára való alkalmasságáról, mindenről, ami elvárás lehet a jövő mérnökétől. A Kar vezetése – tiszteletbeli „21. földhivatalként” - vesz részt a megyei és a fővárosi földhivatalok országos értekezletén.


Oldalszám: 35/174


Tanácsadó Testületünk üléseinek fő feladata a Karral szemben támasztott társadalmi és szakmai igények meghatározása és a cselekvési programok megvitatása. A Kar kapcsolatrendszere nemcsak vezetői szinten valósul meg. Tanszéki szinten is kapcsolatok épülnek ki egyes intézményekkel: o Más egyetemek, főiskolák szakmai (földmérési, térképészeti, térinformatikai) tanszékeivel tartunk rendszeres kapcsolatot. o ELTE Jogi Továbbképző Intézetével együttműködésben történt az ingatlan-nyilvántartási szervező szak tantárgyi programjainak és tantervének összeállítása. o Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságában megfelelő képviselete van a Karnak. Jó a kapcsolatunk az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetével. Rendszeresen tartunk előadásokat a soproni geomatikai konferenciákon. o A szakmai főhatóság (FVM FTF) munkájában tanácsadói szinten veszünk részt szakmai problémák megoldásakor, szabályzatok véleményezésekor. o Országos szakmai fejlesztésekben közreműködői vagy ellenőri szinten vettünk és veszünk részt. o Az MFTTT keretén belül rendszeresen szervezünk előadásokat, szakmai kirándulásokat. Részt veszünk az MFTTT konferenciáin, szakmai egyesületi munkáiban, előadásaiban. Több esetben rendezünk országos meghívású konferenciákat és egyéb rendezvényeket. o A társadalmi szervezetek munkájában oktatóink több esetben vezetői feladatokat látnak el. o Rendszeres kapcsolatot tartunk a hazai műszerforgalmazókkal. Több műszerbemutatót szervezünk, amelyeken az oktatókon kívül hallgatók is részt vesznek. o A Mérnöki Kamara munkájában rész veszünk vezetői és más szinteken is. A GEO ad otthont a Fejér Megyei MK Irodájának. b) Partnerkapcsolatok menedzselése A szakmai vállalatokkal való kapcsolatok kialakítása és fenntartása sokrétű feladat. Erre lehetőséget ad: o a nyári üzemi gyakorlatok szervezése, o szakdolgozatok támogatása, o szakképzési alap felajánlása, o innovációs adó felhasználása, o szakmai és kamarai fórumok. A nyári üzemi gyakorlatok alkalmat adnak a hallgatóknak, hogy a szakma „hétköznapjait” tanulmányozzák, felmérjék saját szakmai érdeklődésüket, utat találjanak esetleges leendő munkahelyük felé, és alkalmas a cégek számára is a jövőbeni munkatársak megismerésére. Mindez a BSc tanterv bevezetésével annyival bővül, hogy a 7. félév döntően szakmai gyakorlattal telik majd el. Ezt a gyakorlatot ún. akkreditált munkahelyen kell majd eltölteniük a hallgatóknak. A munkahelyi elhelyezés megkönnyítésére a regionális operatív program keretében sikeresen pályáztunk egy karrieriroda létesítésére. Az iroda segít majd a gyakorlatos és a végzős hallgatóknak munkahelyet találni, illetve két éven keresztül 25-25 hallgató nyári munkáját tudjuk majd anyagi segítséggel is támogatni. A pályázatban a régió 3 megyei földhivatala és 2 nagy vállalkozása vesz részt partnerként.


Oldalszám: 36/174


A kapcsolatok kialakítása és fenntartása során gyakran teszünk látogatást a partner cégeknél. Ez alkalom arra, hogy találkozzunk a cégvezetéssel, illetve a korábban végzett hallgatókkal is. Már a szakmai gyakorlatok során többen kiválasztják szakdolgozati témájukat, mely illeszkedik a fogadó cég feladatához, vagy éppen az ott szükségessé váló fejlesztéshez. A szakdolgozat kidolgozásához az adott cég munkatársa vállalja el a külső konzulensi feladatot is. Az is gyakori eset, amikor a Kar által megfogalmazott szakdolgozati feladathoz találjuk meg a partner cégeknél ugyanezt a támogatást. Amióta lehetővé vált a vállalkozásoknak, hogy a kötelezően teljesítendő szakképzési hozzájárulás törvényes részét a felsőoktatás támogatására fordítsák, számos szerződést kötöttünk, illetve hosszabbítottunk meg erre vonatkozóan. Ezt a bevételt a gyakorlati képzés eszközeinek bővítésére illetve felújítására fordítjuk. Kissé összetettebb az innovációs alap arányos részének felhasználása, mivel erre vonatkozóan K+F szerződést kell kötni a támogatóval, melynek értelmében konkrét fejlesztési feladatot kell felmutatni. Ebbe a munkába is bevonhatók a hallgatók. Minden év tavaszán megrendezzük az GISOPEN konferenciát, melyen 150-300 fő vesz részt. Ez egy kifejezetten szakmai rendezvény, ahol megjelennek a kis- és nagyvállalkozások képviselői, valamint a földhivatalok munkatársai is. Számukra továbbképzésnek is minősül a rendezvény, a Karnak pedig a kapcsolatok működtetését segíti elő. Rendszeres résztvevői vagyunk a földhivatal-vezetők országos értekezletének, a Magyar Földmérő és Térképész Vállalkozások Egyesülete (MFTVE) konferenciáinak is. A Geoinformatikai Kar méreteihez képest szerteágazó kapcsolati rendszerrel rendelkezik. A partnerek a hazai tudományos intézményektől (MTA, MTA VEAB, MTA GGKI) a hazai (MFTTT, Magyar Mérnöki Kamara, MTESZ) és nemzetközi tudományos és szakmai szervezeteken át (FIG, IAG, ISPRS, ICA) a vállalkozói szféráig kerülnek ki. Magától értetődő, hogy ezen túlmenően szoros a kapcsolat a hazai felső- és középfokú oktatással valamint a külföldi felsőoktatási intézményekkel. Az MTA vezető szervezetének munkájában, a közgyűlésben, köztestületi tagsággal rendelkező prof. emeritus kollégánkon keresztül veszünk részt. Az MTA 10. Földtudományi Osztály albizottságaiban különböző tisztséggel ill. tagsággal rendelkezünk. Az MTA Veszprémi Bizottságának (VEAB) alapító tagjai vagyunk. Ilyen minőségben dolgozunk évtizedek óta a Környezeti-, Földtudományi és Energetikai Szakbizottság Geodéziai Munkabizottságában. Korábbi vezető posztjainkat 2006-tól ismét gyakoroljuk (elnök és titkár). Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetével szintén több évtizedes a kapcsolatunk. Több OTKA témában dolgoztunk együtt, rendszeresen veszünk részt előadásokkal az évente megrendezett geomatikai konferenciákon, gyakorta jelennek meg munkatársaink dolgozatai a Geomatikai Közleményekben. Az intézet igazgatója egyben oktató is a Karon. A két legfontosabbnak tartott szakmai szervezetben az MFTTT-ben és a Magyar Mérnöki Kamarában szintén meghatározó Karunk oktatóinak tevékenysége. Az MFTTT főtitkárhelyettese, nemzeti bizottságának elnöke és titkára, az egyesület által kiadott szakmai folyóirat főszerkesztője, a Fejér megyei csoport elnöke és titkára is Karunk oktatója. A Magyar Mérnöki Kamara alapításában és munkájában aktívan vették ki, veszik ki részüket Karunk oktatói. Országos elnökségi tagot, Megyei Kamarai elnököt választott a kamara


Oldalszám: 37/174


tagsága oktatóink közül és különösen a megyei szervezetben meghatározó a munkánk. A MTESZ Fejér-megyei elnökeként tevékenykedő oktatónkon keresztül ebbe a munkába is bekapcsolódtunk. A földmérők nemzetközi szervezetében 2006-tól oktatási bizottsági elnöki és titkári posztot betöltő oktatóink révén intenzív nemzetközi kapcsolatok alakultak ki. Rajtuk keresztül megismerhetjük a legújabb oktatási irányzatokat és törekvéseket. Mind hallgatóink, mind oktatóink fejlődése szempontjából lényeges a nemzetközi és a hazai oktatási intézményekkel való kapcsolatok megtartása és erősítése. A nemzetközi kapcsolatok eredménye több sikeresen működő oktatás-fejlesztési és kutatási munkában való részvétel. Reményeink szerint ezeket a kapcsolatépítéseket egyre kevésbé gátolja majd az érintettek nyelvismeretének hiányossága. Az NyME Karaival való szoros együttműködésen túl, jövőbeni terveink megvalósítása érdekében, nagy hangsúlyt helyezünk az ELTE-vel való kapcsolatunkra, de fejlesztjük a városi felsőoktatási intézményekkel (Kandó, Kodolányi) együttműködést is. Az országban működő öt szakközépiskolával évtizedek óta tart az együttműködés. Folyamatosan részt vállalunk a tananyagfejlesztésekben, tankönyvek írásában, érettségi, képesítő vizsgákon elnökölve a munka hatékonysága is lemérhető


Oldalszám: 38/174


III. Hallgatók értékelése 1. Szabályzatok és eljárások A vizsgált időszakban két Tanulmányi és Vizsgaszabályzat volt érvényben. A korábbi, nem kredites képzésre vonatkozó szabályzat kiforrott, jó szabályzat volt. Ez a szabályzat a nem kredites képzés kifutásával érvényét vesztette 2005-ben. A kreditrendszerű képzés bevezetésekor elkészült az új egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, mely megfelelt az akkor érvényben lévő törvény és rendeletek előírásainak. A kredites TVSZ több pontja a Karokra bízta egyes kérdések szabályozását. Ennek megfelelően elkészítettük annak Kari kiegészítését. Mindegyik szabályzat megalkotásakor igénybe vettük a hallgatói önkormányzat segítségét, kikértük véleményüket. A képzés során szerzett tapasztalatok alapján mind az egyetemi szabályzatot, mind a Kari kiegészítő szabályzatot pontosítottuk, javítottuk. A javítások a szabályzat alapvető előírásait nem változtatták meg. A módosítások azt a célt szolgálták, hogy a hallgatók és az oktatók egyaránt megbízható értelmezést kapjanak. Az új felsőoktatási törvénynek megfelelő új szabályzatok 2006-ban készültek el. Valamennyi szabályzat nyomtatott formában és digitálisan (a honlapunkon) is rendelkezésére áll a hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. A 2003 óta folyamatosan megjelenő Intézményi tájékoztató úgyszintén tartalmazza a hallgatókat érintő valamennyi szabályzatot, köztük a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot. A beiratkozott új, elsőéves hallgatók CD-n megkapják az érvényes, rájuk vonatkozó Intézményi tájékoztatót, emellett több helyen (könyvtár, TH, titkárság) kinyomtatva bárki hozzáférhet. Az elmúlt években a döntések ellen panasz, fellebbezés nem volt. A szabályzatok értelmezéséből viták nem voltak. A kritikus esetekben mindig a Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság döntött. Egyszerű, egyértelmű esetekben az oktatási főigazgatóhelyettes hozta meg a döntéseket, határozatokat.

2. A hallgatói elégedettség mérése Mivel az önértékelésnek ez a pontja konkrét számadatok közlését kívánja meg, a végzős hallgatók kérdőíves felmérésére adott válaszokat vettük alapul, ugyanis e tekintetben öt évre visszamenően rendelkezünk adatokkal és a felmérés a hallgatók teljes körére kiterjedt. A kiadott szempontok alapján a honlapunkon is megtalálható statisztikai összegzésből állítottuk össze az alábbi grafikonokat. A kérdésekre a hallgatók az ötfokozatú (egyes esetekben háromfokozatú) skálán fejezhették ki véleményüket. A válaszok százalékos megoszlását fejezik a következő grafikonok, amelyek öt évre visszamenően tartalmazzák az „osztályzatok” megoszlását.


Oldalszám: 39/174


A képzéssel kapcsolatos elégedettség mérőszámának megállapításakor a következő témaköröket elemeztük: o az elméleti oktatás

80 70 60 2002

50

2003

40

2004

30

2005

20 2006

10

2006

2004

0 1

2

3

2002 4

5

o az évközi gyakorlatok

60 50 40

2002 2003

30

2004 20

2005 2006

10

2004

0 1


2006

2

3

2002 4

5

Oldalszám: 40/174


o a terepgyakorlatok

60 50 40

2002 2003

30

2004 20

2005 2006

10

2006

2004

0 1

2

3

2002 4

5

Az oktatási infrastruktúrával kapcsolatos elégedettség mérőszámának megállapításakor a következő kérdésekre adott válaszokat vettük figyelembe: o a számítógépes ellátottság

45 40 35 30

2002

25

2003

20

2004

15

2005 2006

10

2006

5 2004

0 1


2

3

2002 4

5

Oldalszám: 41/174


o a műszeres ellátottság

60 50 40

2002 2003

30

2004 2005

20

2006 2006

10

2004

0 1

2

3

2002 4

5

o a könyvtár

60 50 40

2002 2003

30

2004 2005

20

2006 2006

10

2004

0 1


2

3

2002 4

5

Oldalszám: 42/174


o a kollégium

50 45 40 35 2002

30

2003

25

2004

20

2005

15

2006

10

2006

5

2004

0 1

2

2002

3

4

5

Az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők közül: o milyen hatással volt egyéni fejlődésére a főiskola o lát-e perspektívát a szakmában Milyen hatással volt Önre a főiskola?

90 80 70 60 50 rossz 40

közömbös

30

jó

20 10

jó

0

közömbös 2002


2003

2004

rossz 2005

2006

Oldalszám: 43/174

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának önértékelése Szöveges értékelés és összegzés Lát-e perspektívát a szakmában?

90 80 70 60 50 nem 40

talán

30

igen

20 10 igen 0

talán 2002

2003

nem

2004

2005

2006

A számonkéréssel kapcsolatos elégedettség témakörei: o az oktatói-hallgatói viszony o mennyire elégedett a kapott érdemjeggyel o a számonkérés korrektsége A z oktató-hallgató viszony megítélése

60 50 40

2002 2003

30

2004

20

2005 2006

10

2004

0 1


2006

2

3

2002 4

5

Oldalszám: 44/174

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának önértékelése Szöveges értékelés és összegzés Mennyire elégedett a kapott érdemjeggyel?

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

túl alacsony megfelelő túl magas túl magas 2002

2003

túl alacsony

2004

2005

2006

A számonkérés korrektségének megítélése

60 50 40

2002 2003

30

2004 2005

20

2006 2006

10

2004

0 1

2

3

2002 4

5

A grafikonok alapján állítjuk, hogy – az erőteljes létszámnövekedés ellenére – sikerült megőrizni oktatásunk korábban elismert színvonalát, alapvetően megfeleltünk a képzésünkkel szemben támasztott hallgatói elvárásoknak. Az infrastruktúrával kapcsolatban a hallgatók javulást érzékeltek az informatikai és a műszerellátottság terén; a könyvtár megőrizte a jó minősítést, de a kollégium erős helyett gyenge-közepes minősítést kapott. Az egyéni fejlődésre gyakorolt hatás és a szakmai perspektíva megőrizte a jó minősítését. Az oktatóhallgató viszony a „jó” erős oldalán áll, a számonkérés korrektsége javuló tendenciát mutat. Az önértékelés előre megadott ezen mondata: „A hallgatói elégedettségmérés eredményei a vizsgált szempontok egyikének vonatkozásában javuló képet mutatnak.” megfelel a realitásnak. Megnyugtató, hogy a régebben joggal kritizált jegyzetellátás a hallgatói vélemények szerint kimutathatóan javult. A grafikonok szemléletesen igazolják az önértékelés többször hangoztatott azon állításait, amelyek képzésünk gyakorlatorientált voltára, a jó hallgató-oktató


Oldalszám: 45/174


viszonyra, a barátságos légkörre, a minőségi munkára vonatkoznak. A grafikonok, táblázatok mellett érdemesnek tartjuk tanulmányozni a honlapunkon (a minőségügy szekcióban) található szöveges véleményeket is. A hallgatók oktatás véleményezési rendszere, eredményeinek hasznosítása A hallgatók véleményének megkérdezése, visszajelzések gyűjtése az oktató-nevelő munka hatékonyságáról és az infrastrukturális háttérről formális és informális szinten is működik. A formális oldalt a kérdőíves felmérés jelenti. Kérdőíveket először (kb. 10 évvel ezelőtt) a továbbképzésben alkalmaztunk, az egyes kérdés-csoportokat külföldi tapasztalatok és minták alapján felvéve. A szakirányú továbbképzésben résztvevők megszokták, és később igényelték ezt a lehetőséget, ami az oktatók szempontjából is tanulságos. A menedzsment-tantárgyakhoz kapcsolódóan kihasználjuk azt a lehetőséget, hogy egyes témakörök tárgyalásánál (SWOTelemzés, benchmarking) Karunkat vesszük példának, így a hallgatók intézményünkről alkotott véleményét is megismerjük. A végzős hallgatók megkérdezését öt éve rendszeresítettük. A rendszeresség lehetőséget ad arra, hogy egyes tendenciákat elemezzünk, az intézkedések hatását lemérjük. Értékesnek és tanulságosnak ítéljük a hallgatók szöveges véleményét, amelyet minden kolléga számára közreadunk és honlapunkon is megjelentetünk. Az egyes tantárgyak, illetve oktatók véleményezésére 2005-ben egységes kérdőíveket dolgoztunk ki. Így elkészült egy tantárgyat véleményező kérdőív, amely az adott félévben oktatott tantárgy fontossága, oktatása iránt érdeklődik. Ezt eddig néhány tantárgynál vezettük be, egyelőre manuális kitöltéssel, de részben már áttértünk a számítógépes kitöltésre. Egy másik kérdőív az infrastruktúra: az épület, az eszközök, a szolgáltatások stb. témakörre vonatkozik. A „30 éves a Valétaszalag” öregdiák találkozóra külön kérdőív készült. Az öregdiákoknak külön honlapja van. Jelenlegi és végzett hallgatóink véleményét más informális csatornákon keresztül is megismerjük és felhasználjuk. Ilyenek a szakestélyek, a terepgyakorlatok, a tanulmányi kirándulások, vagy öregdiákok esetében az évfolyam-találkozók és szakmai konferenciák, amelyek révén személyes, baráti, kollegiális információ-cserére van lehetőség. Mind a formális, mind az informális úton kapott információkat fontosnak tartjuk a valós folyamatok megismerése és a reális önkép és helyzetkép kialakítása érdekében. Össz-oktatói és tanszéki értekezleteken a vezetői és Kari tanácsüléseken a hallgatói véleményeket értékeljük, és munkánkban ezekre támaszkodunk.


Oldalszám: 46/174


IV. Az oktatók minőségének biztosítása 1. Kari szinten végzendő vizsgálatok a) Tudományági besorolás és tudományos minősítés Az oktatók létszáma jelenleg 46 fő, melynek 30%-a részmunkaidőben foglalkoztatott intézményünkben. Az átlagéletkor 50 év. Az oktatói létszámból 32 rendelkezik DSc (3 fő), CSc, PhD (14 fő) vagy dr. univ. (15 fő) címmel. A minősített oktatók aránya 36%. További 6 fő folytat illetve 4 fő tervez doktori cselekményeket. Oktatóink 6%-a egyetemi tanár, 15%-a főiskolai tanár vagy egyetemi docens, 31%-a főiskolai docens. Az oktatást közvetlenül kiszolgáló háttérben 6 tanszéki mérnök támogatja az oktatást, az adminisztrációt és egyéb oktatási szolgáltatást 24 fő végez. b) Az oktatásban betöltött szerep A Karon jelenleg 31 teljes munkaidős, 9 részmunkaidős, 4 teljes nyugdíjas oktató és 2 professzor emeritus látja el az oktatási, kutatási feladatokat. A kinevezett oktatók mellett tanszéki mérnökök és óraadók is részt vesznek az oktatásban, ugyanis a nagy óraszám, a gyakorlatigényes oktatás nem nélkülözheti az ő szakértelmüket. A teljes munkaidős kollégák közül 9 CSc/PhD tudományos fokozattal és 8 egyetemi doktori címmel rendelkezik. A részfoglalkozású oktatók közül 3 DSc, 4 CSc/PhD fokozattal és 5 egyetemi doktori címmel rendelkezik. A teljes nyugdíjas kollégák közül 1 CSc fokozattal, 2 egyetemi doktori címmel rendelkezik. A gyakorlatorientált, a szakmai adottságokból adódó kiscsoportos oktatás miatt a gyakorlati életben nagy tapasztalatokra szert tett óraadókra is szükség van. Számuk a tantervben szereplő tárgyak függvényében félévenként 10-20 fő között változik c) Tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenység A vizsgált időszakban rendszeresen voltak hazai és nemzetközi pályázataink, melyek többségét az Európai Unió valamelyik szervezete támogatta. A pályázatok témaköre általában elektronikus és távoktatási tananyagfejlesztés volt, de a nemzetközi pályázatok között tisztán kutatás-fejlesztési projekt is helyet kapott, ilyen pl. a 2004 óta tartó Kínai - Magyar TéT együttműködés az „öko-környezeti modellezés távérzékelési módszerekkel” témakörben. A térinformatikai szakterületen kiemelt helyet foglalt el a 2002-ben indított „Nature-GIS” EU IST projekt, mely a természetvédelem és a védett területek komplex problémáinak térinformatikai megoldásaival foglakozott.


Oldalszám: 47/174


Az elnyert és megvalósított projektek nemcsak a konkrét cél elérése szempontjából voltak fontosak, hanem a Kar pénzügyi helyzetének javítása, a kapcsolat-építés, a tapasztalatszerzés miatt is. Karunk minden évben megrendezi az GISOPEN konferenciát, melyen nemcsak hazai szakemberek, hanem meghívott előadóként, résztvevőként külföldi kollégák is részt vesznek elsősorban azoktól az intézményektől érkezve, akikkel a partnerkapcsolatunk tartósnak mondható. Nemzetközi konferenciák szervezése közül kiemelendők a Nemzetközi Nyári Egyetemeink, melyet legutóbb 2005. augusztus 12-19. között rendeztünk meg harmadszor mezőgazdasági monitoring témakörben. 2006-ban megrendeztük az AGILE Nemzetközi Térinformatikai Konferenciát, illetve a Karunk, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság, valamint a FIG 2. bizottságának szervezésében megrendeztük a „Workshop on eGovernance, Knowledge Management and eLearning” szemináriumot. d) Publikációs és szakmai közéleti tevékenység Kutatás-fejlesztési potenciálunk növelése szempontjából fontos szerepet játszik a hazai tudományos szervezetekben való részvételünk, ilyen szervezetek, pl. a Magyar Földmérési, Térképészeti és Térinformatikai Társaság (MFTTT), az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága, annak két albizottsága; a Felsőgeodéziai és Geodinamikai Albizottság, valamint a Térinformatikai Albizottság. Ezen kívül Karunk a következő nemzetközi szervezetekben tag, illetve tevékenykedik aktívan: o Az UNIGIS nemzetközi térinformatikai távoktatásos képzés keretében az angol nyelvű diplomavédéseken rendszeresen elnököl Josef Strobl professzor. A Kar munkájának elismerését jelenti, hogy Márkus professzor az UNIGIS vezető tisztségviselője. o FIG: A Földmérők Nemzetközi Szövetségének közgyűlése 2004. májusában Márkus professzort az Oktatási Bizottság elnökévé választotta. Ez új perspektívákat nyitott meg a FIG egyetemi hálózat tagjaival való együttműködésben. o AGILE: A szervezet a térinformatikához kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenységet hivatott támogatni, az érdekeket képviselni mindazok számára, akik a GIS oktatásban és kutatásban aktívan részt vállalnak nemzeti és európai szinten. o GISIG: Az Olaszországban székelő európai térinformatikai ernyőszervezet összefogja a különböző kezdeményezéseket, és így folyamatosan lehetőségünk van projektekbe bekapcsolódni, konferenciákon részt venni. A szervezeti tagságokban rejlő lehetőségeket folyamatosan igyekszünk kihasználni a partnerkapcsolatok építésében, új partnerek keresésében, közös szakmai, kutatás-fejlesztési pályázatok beadásában. A szakmai publikációk mennyisége megfelelő, a szak- és tanszékvezetők publikációs tevékenysége nagyobb az átlagosnál. Összességében elmondható, hogy az oktatóink publikációs tevékenysége – létszámunkra tekintettel – arányosnak mondható. A publikációk elsősorban a konferenciákhoz kapcsolódnak, de nagyobb tanulmányok, könyvek szerzői is


Oldalszám: 48/174


voltunk. Készülnek olyan elektronikus formájú jegyzetek, óravázlatok, segédanyagok, melyek a Karon üzemelő eGEO és vGEO oktatási portálok hatékonyságát növelik. A publikációs tevékenységünket szemlélteti a következő két diagram a publikációk típusa szerint csoportosítva.

180 160 140 120 100 80

Jegyzet, segédlet

60

Könyvrészlet

40

Könyv

egyéb

ismeretterjesztő

tudományos

hazai kiadó

külföldi kiadó

magyarul

0

idegen nyelven

20

500 450 400 350 300 250

Szakmai előadások

200

Konferencia kiadvány

150

Folyóirat cikkek

100


belföldön

külföldön

nem lektorált

lektorált

magyarul

0

idegen nyelven

50

Oldalszám: 49/174


Az előző diagramból kiemelve a folyóiratcikkeket, a megoszlás a következő:

200 Folyóirat cikkek

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 idegen nyelven

magyarul

lektorált

nem lektorált

külföldön belföldön

Ezek alapján összességében elmondható, hogy a szakmai publikációk mennyisége megfelelő, a szak- és tanszékvezetők publikációs tevékenysége nagyobb az átlagosnál. Összességében elmondható, hogy az oktatóink publikációs tevékenysége megfelelőnek mondható. A publikációk elsősorban konferenciákhoz kapcsolódnak, de nagyobb tanulmányok, könyvek szerzői is voltunk. Készülnek olyan elektronikus formájú jegyzetek, óravázlatok, segédanyagok, melyek a Karon üzemelő eGEO és vGEO oktatási portálok hatékonyságát növelik. A szervezetekben betöltött szerepkörök százalékos megoszlását mutatja a következő diagram, melyből kitűnik, hogy az agrár-műszaki szakterületen a legnagyobb az aktivitás:


Oldalszám: 50/174


100% 90% 80% 70% 60%

2.11 Multidiszciplináris műszaki tudományok

50%

5.4 Szociológiai tudományok

40%

1.1 Matematika- és számítástud.

30%

2.9 Agrár műszaki tudományok

20% 10% 0% tag

vezető

Intézményben

tag

vezető

Régión

tag

vezető

Országos

tag

vezető

Nemzetközi

e) A szakmai műhelyek hazai, nemzetközi elismertsége, színvonala A szakmai műhelyek a Karon lényegében megegyeznek a tanszékekkel. A következő diagram a szakmai műhelyek tevékenységeinek, hazai, nemzetközi elismertsége, színvonalát szemlélteti:

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Tudományos műhelyben résztvevők Tudományos díjak

Országosan ismert

2.9 Agrár műszaki tudományok


témák meghirdetői Nemzetközileg ismert

téma-vezetők

oktatásban résztvevők

Doktori Iskola:

1.1 Matematika- és számítástud.

5.4 Szociológiai tudományok

Oldalszám: 51/174


A szakmai műhelyek intézményi együttműködései közül kiemelendő a Földmérési és Távérzékelési Intézettel (FÖMI) meglévő több évtizedes kapcsolatunk, melyen keresztül folyamatosan végzünk közös kutatási projekteket. A kutatási munkákhoz további keretet ad, hogy a FÖMI-ben „Geoinformatikai Technológiák” néven kihelyezett tanszékünk is működik. Szakmai műhelyeink fejlődése szempontjából fontos szerepet játszik a hazai tudományos szervezetekben való részvételünk is, így pl. a Magyar Földmérési, Térképészeti és Térinformatikai Társaság, az MTA Geodéziai Bizottsága. A Sopronban székelő Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetben folyó kutatásokat nyomon követjük, előadásainkkal aktív résztvevői vagyunk a hagyományosan megrendezésre kerülő „Geomatikai Napok” szakmai szemináriumnak. A táblázatból kitűnik, hogy az agrárműszaki tudományok területén vagyunk a legaktívabbak, de országos szinten a matematikai és általában természettudományi közéleti tevékenységünk is jelentős. Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) földmérési szakosztályának tevékenységét. Nemzetközi elismertség és szakmai műhelyek együttműködése szempontjából kiemelendők a következő kapcsolataink: o Az Európai Térbeli Adatok kutatásának Szervezete (EuroSDR) tagjaiként sikeresen részt vettünk domborzatmodellek automatizált ellenőrzését célul kitűző egy éves kutatási projektben. A kutatási eredményeket az EuroSDR által szervezett oktatási tanfolyamokon a tananyagba beiktatták. o A Clark Labs amerikai szoftvercéggel több éve gyümölcsöző a kapcsolatunk, Karunk az IDRISI térinformatikai szoftver közép-európai Támogató központként élő kapcsolatot tart fenn a céggel. Az IDRISI szoftverhez kapcsolódó kutatási témáinkról folyamatosan beszámolunk, szakcikkeket jelentetünk meg. o Az V.1.d pontban felsorolt nemzetközi szervezetekben rejlő tagsági szerepünket igyekszünk bővíteni, szakmai műhelyekkel a kapcsolatot felvenni, folyamatosan és sikeresen pályázunk EU kutatási projektekben. o A Kínai - Magyar TéT együttműködésünk eredményeként kutatási-oktatási együttműködést kötöttünk a Fujian Általános Egyetemmel, mely egy hosszú távú kapcsolatot alapoz meg. f) A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása A vizsgált időszakban, a szakmai műhelyeinkben a következő témaköröket ápoltuk illetve kutattuk: o földügyi információs szolgáltatások hálózaton, o szőlőkataszter adatbázis-modellje és megbízhatósága, o Internet alapú térinformatikai és térképezési módszerek, o biomonitoring, környezeti hatásvizsgálatok és elemzések, távérzékelési módszerek alkalmazása az ökokörnyezet modellezésében, o természetvédelmi területek térinformatikai rendszerének vizsgálata, o földértékelési módszerek kutatása,


Oldalszám: 52/174


birtokszerkezet-változások vizsgálata, birtokrendezés informatikai modelljei, birtokrendezés stratégiai kérdései, digitális domborzatmodellek minőségellenőrzése, műholdas helymeghatározás elvi alapjai és technológiái, hazai recens függőleges kéregmozgások vizsgálata, mozgásvizsgálati mérések geodéziai technológiái, ipari berendezések kitűzési, ellenőrzési feladatai mérnökgeodéziai módszerekkel, e-Oktatási anyagok fejlesztési módszerei, hálózat alapú e-Oktatási rendszerek fejlesztési kérdései.

o o o o o o o o o o

A tanszékek közötti megoszlást mutatja a következő diagram: 25 20 15

Kutatási témák

Kutatási témákban megjelent publikációk

10 5

Tananyaggá transzformálódó kutatási témák/résztémák száma

in fo

eo G

Fo

to g

ra m m

et ri

a

és

Tá

vé r Fö zék rm ld elé re s at ika n T G i T e dez ans ő ec od i zé Té hno ézi tans k rin ló a T zé Tá fo giá an k rs rm k sz ad T al Te atik an ék om rm a sz tu .T Ta é Ál do ud ns k ta m .T zé lá án an k no y s i T szé J o an k gi sz Ta ék ns zé k

0

A felsorolt kutatási témákban elért eredmények az oktatásba bekerülnek, a jegyzetek és előadások anyagai az elért eredmények bemutatásával bővülnek. Nemzetközi szinten tagjai vagyunk az eduGI (Reuse and sharing of e-Learning courses in GI Science education) konzorciumnak, ahol a cél a meglévő források újrafelhasználása, az Interneten keresztül az oktatási anyagok cseréje. Emellett a tananyag fejlődését, megújulását támogató kutatási témák/résztémák az alábbi EU projektekkel is támogatottak: o A GI-INDEED olyan oktatási projekt, amely a geo- és környezeti információk területén való élethosszig tartó tanulást támogatja az INSPIRE direktíva figyelembevételével.


Oldalszám: 53/174


o A SOCRATES/ERASMUS program keretében Karunkra rendszeresen érkeznek hallgatók és vendégprofesszorok európai intézményekből, így pl. Valencia, Karlsruhe, Drezda, Salzburg oktatási intézményeiből. o Folyamatosan részt veszünk a CEEPUS programban, melyet a Salzburgi egyetem koordinál. Karunkról több oktató vendégtanárként, illetve PhD hallgatóként utazott ki Csehországba, Lengyelországba, Ausztriába, Romániába és Szerbiába. o Az LVT projekt célja a szakképzettség továbbfejlesztése, a speciális munkák széles körű alkalmazása a földnyilvántartásban a földpiacon, és a magánszektorban, valamint egy modern tudásbázis létrehozása, mely 3 szintű oktatási lépcsőt fed le. o A VENUS céljai között a színvonalas tanfolyamok nemzetközi szintre történő emelése szerepel, hatókörük kiszélesítésével és fontosságával, megteremtve ezáltal az egyetemeken a virtuális mobilitás lehetőségét minden diák és állampolgár számára. A legfontosabb felhívást és érdekességet kétségkívül az európai állampolgárságot elősegítő együttműködési és személyes fejlődés jelenti. Lényegében ezek a tények is inspirálták a Leuven-i Egyetem sikeres kezdeményezését melyet a „21. század feladatai“-nak hívnak. o A jelenleg is folyamatban lévő REVE projekt a virtuális ERASMUS tevékenységek támogatásával és fejlesztésével kívánja fokozni a hagyományos ERASMUS programok hatékonyságát és eredményességét. g) Az intézményi/Kari doktori iskola működtetése. A Karon Doktori Iskola jelenleg nem működik. Karunk 2006-ban kezdeményezte a Geoinformatikai Doktori Program indítását a Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Doktori Iskolán belül. A Doktori programot a Roth Gyula Doktori Iskola és az Erdőmérnöki Kar Doktori Tanácsa 2006-ban jóváhagyta. Ebben a programban Karunkról 24 oktató vállalta a geoinformatikai szakterülethez illeszkedő különböző tárgyak oktatását. g) Közreműködés más intézmény doktori iskolában Karunk minősített oktatói közül heten rendszeres oktatói munkát folytatnak különböző doktori iskolákban, így a Nyugat-Magyarországi Egyetem Kitaibel Pál Környezettudományi, valamint a Gazdasági folyamatok elmélete és gyakorlata Doktori Iskolában, és más egyetemek BMGE, SZIE, ELTE). Az opponensi és bizottsági munkában rendszeresen részt vesznek nemcsak a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, de az MTA, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktori védésein. Egy oktatónk a megalakulástól tagja a BME Építőmérnöki Kar Doktori Tanácsának, aktívan részt vesz a doktori és habilitációs bírálati tevékenységben. h) Dolgozói elégedettség mérése A dolgozói elégedettség mérése a Kar szervezeti egységeinek értekezletein rendszeresen megtörténik. 2006-ban számítógépes visszajelzési rendszert dolgoztunk ki.


Oldalszám: 54/174


2. A Kar emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése a) Személyi állomány – követelmények, munkaköri leírások A Kar eredményes működésének záloga az oktató-kutató munkához szükséges jól felkészült személyi állomány, a munkatársak elkötelezettsége és a szakterületünk felől megjelenő elfogadottság. Az utóbbi évek vezetői törekvései sok javulást eredményeztek ezen a téren is. Az idősebb generációhoz tartozók szakmai elismertsége kifejezetten jónak mondható, s ebben a vonatkozásban felzárkózóban vannak a fiatalok is. A Kar oktatóira és dolgozóira vonatkozó követelményrendszert az Egyetem határozza meg a Felsőoktatási törvényben foglalt elvek alapján. Karunkon belül ennek érvényesítése a munkaköri leírások készítése során történik meg. Ezt a munkaköri leírást minden oktató kézhez kapta a kinevezése után, amikor személyes elbeszélgetés keretében egyeztette a Kar vezetőjével a benne foglaltakat. Az egyes leírások alapvetően az érintett személy beosztására, felettesi illetve beosztotti viszonyaira tér ki, tartalmazzák a munkakör célját, feladatát, a hatásköröket és a felelősség kérdését. A jelenleg érvényes munkaköri leírások elnagyoltan tartalmazzák az érintett személyre vonatkozó továbbképzési ütemtervet, illetve az előrelépés feltételeit. Ezeket a tanszékvezetők határozták meg a korábbiakban, és szóbeli egyeztetéssel véglegesítették. Az intézetek szerepének megerősödése kapcsán jelenleg tervezzük ezek átalakítását a 2006. decemberében elfogadott SzMSz előírásai alapján. A követelményrendszerben kijelölt feladatok teljesítését, a munkatársak fejlődését jól segítheti a Kar doktori programjának befogadása az anyaintézmény doktori programjai közé. Az oktatómunka során a nagy összefüggő feladatok (projekt-hét, intézeti terepgyakorlatok) segítenek erősíteni a csapatmunkát. A hallgatók ezeket elégedettséggel igazolják vissza, hasznosnak tartják komplex ismereteik elmélyítése szempontjából. b) A felkészültség meghatározása, szinten tartása és továbbfejlesztése A GEO 46 fős oktatói állományából a beszámolási időszakban o az 5 évnél hosszabb munkaidővel rendelkezők közül 4 fő megkezdte PhD tanulmányait, 2 fő megszerezte a PhD fokozatot, további 2 fő tervezi a PhD tanulmányok megszerzését; o 19 fő munkaviszonya létesült, közülük 5 fő rendelkezik DSc, CSc vagy PhD minősítéssel, 6 fő folytat PhD tanulmányokat, további 3 fő tervezi PhD tanulmányait, o az alkalmazotti kategóriában nagy volt a fluktuáció, a jelenlegi 30 főből 16 új belépő van. A tanszéki mérnökök közül mindenki továbbtanul, hogy az egyetemi diplomát megszerezze. c) Az utánpótlás tudatos biztosítása Az állami vezetés tudatosan törekedett a korábbi (egyébként az egész magyar felsőoktatásra jellemző) nem túl jó korösszetétel megváltoztatására. Az állomány ideálishoz közeli korösszetétele természetesen soha nem lesz elérhető, de a törekvés nyilvánvaló a Kar részéről. A tapasztalt, a gyakorlatban is eredményekkel bizonyított idősebb generáció mellé kezd felnőni egy, viszonylag jól motivált, szakmailag jól felkészült, az új irányzatokat ismerő, az


Oldalszám: 55/174


ehhez kapcsolódó ismereteket, technikát az oktató munkában céltudatosan alkalmazó munkatársi gárda. A tudásösszetétel javítását szolgálja a Kar által a munkatársak számára mindenkor nyújtott támogatás a különböző továbbképzésekben. Ennek lehetőségeit az állami vezetés mind külföldön, mind idehaza a tudományterülettel, a szakmai szervezetekkel való szoros munkakapcsolataival igyekezett megteremteni. A Kar nemzetközi kapcsolatait felhasználó, arra épülő továbbképzésekre Pozsony, Salzburg, Enschede felsőoktatási intézményeiben van lehetőség. Gyakoribb a magyar felsőoktatási intézmények nyújtotta képzéseken való részvétel. d-e) A teljesítményértékelési rendszer és emberi erőforrás minősítés és fejlesztés Az egyetemen és így a Karon is oktatói követelményrendszer érvényes. Ezt minisztériumi előírás és egyetemi előírás szabályozza. Ennek megfelelően rendszeresen készülnek oktatói vélemények. Ebben szerepelnek az egyes oktatókra vonatkozó előírások. Ennek teljesítését rendszeresen ellenőrizzük. Tanszéki mérnökeink számára előírjuk az egyetemi végzettség megszerzését, akik ezt folyamatosan teljesítik. Az utóbbi néhány évben kezd kialakulni egy fiatal utánpótlás gárda. Az idősebb kollégák teljesítik az előírt feladatokat, előrehaladásukat gyakran a más jellegű adminisztrációs feladatok hátráltatják. Általánosan igen magas az oktatók óraterhelése. Az egyes feladatokhoz szükséges kompetenciák alapján a teljesítményértékelés és minősítés megtörténik, de a karriertervezés és személyzetfejlesztés néhány területen még nem rendszeres.


Oldalszám: 56/174


V. Tanulástámogatás 1. Intézményi szinten végzendő vizsgálatok, minősítések a) A Karok kooperációja A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara (EMK) 2000-ben megalapította a Környezetmérnöki szakot. A szak tantárgyai között voltak olyanok, amelyek oktatásához nem volt meg minden személyi és tárgyi feltétel az Erdőmérnöki Karon. Ezek a tantárgyak főként a térinformatikához kapcsolódtak. Az EMK kezdeményezésére kidolgoztunk több tantárgyprogramot a szak hallgatói számára. Ezek egyike az „Alkalmazott térinformatika” volt. A tantárgy elméleti és gyakorlati órákat tartalmazott és vizsgával zárult. A földrajzi távolság miatt az oktatást a GEO-n tömbösített rendszerben valósítottuk meg 2001-2004 között. Az oktatáshoz a GEO jegyzetet dolgozott ki „GIS/LIS és alkalmazásai” címmel. A két Kar közötti együttműködéssel nőtt az oktatás hatékonysága (csökkent egyetemi szinten az átfedő tantárgyak száma) és javult a Kari infrastruktúra kihasználtsága a GEO-ban. Az oktatás minősége és a tematika a tantárgyfelelős oktatók és a szakvezető professzor folyamatos együttműködésének eredményeképpen folyamatosan változott, illetve javult. A GEO folyamatosan foglalkozik a képzési és továbbképzési szakok fejlesztésével. Ennek megvalósításához szükségünk van más Karok bevonására, az ott oktatók segítségére is. Így a Birtokrendező szak mesterképzésének – illetve annak elődjeként a Területfejlesztési mérnök szak – kidolgozásakor szoros együttműködés folyt a GEO és az Erdőmérnöki Kar, valamint a Közgazdaságtudományi Kar között. Mindkét Kar jelölt oktatókat, tantárgyfelelősöket szak létesítéséhez. Az Erdőmérnöki Kar kezdeményezésére pályázatot nyújtott be az Egyetem a Környezeti Erőforrás-gazdálkodási és védelmi Kooperációs Kutatási Központ létrehozására. Ebben Karunk három altéma vezetését vállalta, illetve ezekben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet. Mindegyik altéma szoros együttműködést igényel elsődlegesen az Erdőmérnöki Kar, de az Apáczai Csere János Kar munkatársaival is. b) Intézményi könyvtári szolgáltatás Könyvtári állományunk kialakítása során nemcsak a hallgatók és oktatók alapigényeit biztosítjuk, hanem a Karunkon folyó kutatási és tudományos munkához igyekszünk beszerezni a megfelelő könyvtári anyagot. Az, hogy ez milyen mértékben sikerül, mindig a meglévő költségvetéstől függ. A könyvtári szolgáltatásokat megfelelőnek ítéljük, mivel mindig törekszünk egyénre szabottan biztosítani azokat. Az elvégzett minőségbiztosítási tesztek is ezt az értékelést támasztják alá. A kölcsönzési szolgáltatást javítani kell, mert megfelelő példányszám hiánya miatt nem mindig tudjuk minden olvasó részére biztosítani a dokumentumok időszerű kölcsönzését. A külföldről történő könyvtárközi kölcsönzés a magas kölcsönzési díjak miatt lényegesen visszaesett, mert a könyvtár ezeket a díjakat nem tudja átvállalni. Ami az olvasótermi szolgáltatásokat illeti, azok teljes mértékben megfelelnek az olvasói igényeknek.


Oldalszám: 57/174


c) Nyelvi képzés biztosítása Oktatói háttér: Két fő - egy angol és egy német szakos - szaktanár biztosított, ennél nagyobb létszámra nincs fedezet. Ebben a helyzetben tudásszint felmérésen alapuló csoportbontásra, külön tanrenden kívüli képzésre, továbbá szakmai nyelvi képzésre nincs lehetőség. Hallgatói háttér: Hallgatóink többségükben szakközépiskolából jönnek, de a gimnáziumból jelentkezőknél is többnyire hiányos az idegen nyelvi alapképzettség; 15-20% rendelkezik belépéskor az előírt nyelvvizsgával. Képzés menete és színvonala: Átlag 15 fős csoportokban, heti 2x2 órában, négy féléven keresztül (2.-5. félév) történik az oktatás, súlypontja az előírt nyelvvizsgára felkészítés, a fenti - kiinduló helyzet miatt a szükséges felzárkóztatással párhuzamosan. A felhasznált tanés segédanyagok elsődlegesen vizsgaközpontúak. Az előző tanévek tapasztalata szerint a tanulmányaik ideje alatt sikeresen nyelvvizsgázók aránya növekvő tendenciát mutat, 65%-ról 75%-ra nőtt. d) Sportolási lehetőségek biztosítása A sportolási lehetőségeket közepesre értékeljük annak ellenére, hogy saját sportlétesítménnyel nem rendelkezünk és a tantervben sem szerepel testnevelés. Amíg volt tanrendi testnevelés, addig a szomszédos középiskola tornatermében és pályáján, vagy bérelt sportcsarnokban zajlottak a testnevelés órák. Jelenleg a kollégium mellett lévő kézilabda pályát közösen használjuk a középiskolás kollégiummal, így heti 2 nap áll a rendelkezésünkre. Hetente egyszer bérlünk az esti órákban tornatermet, ahol a bajnokságokat rendezzük meg. A Karon a hallgatói és oktatói sportolást a GEO Diáksport Egyesület fogja össze. A GEO DSE 3 csoporttal rendelkezik. Órarendi testnevelés nincs, ezért nagyon nehéz a hallgatókat megmozgatni. e) Kollégiumi szolgáltatások Kollégiumunk két épületben működik, az „A” szárny építési éve: 1987, a „B” szárnyé: 1910. A lakószobák kialakításában, ill. a közös helyiségek terén az építési évszám árulkodó, a modernebb, jobban felszerelt az „A” épület, a „B” kevésbé. A kollégiumban 160 hallgatót tudunk elhelyezni, ez a létszám a kollégiumba jelentkezettek számához viszonyítva már évek óta 70 % feletti (idén 73 %), amely az országos kollégiumi elhelyezéshez képest kiemelt arányt jelent. (Sok helyen 50 % alatti, van ahol 10-20 % csupán). A lányok-fiúk aránya tartósan 40-60 %, a lányok az „A” szárnyban kaptak elhelyezést. Jelenleg a szobák száma: 2 ágyas – 5 db 3 ágyas – 15 db 4 ágyas – 25 db 5 ágyas – 1 db Összesen: 46 szoba A szobák hűtőszekrénnyel és internet kapcsolattal ellátottak.


Oldalszám: 58/174


A kollégium működése a Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettek szerint történik, irányítója a 6 tagú Kollégiumi Bizottság és a kollégium igazgatója. A mindennapos működést gondnok irányítása mellett 4 fő portás, 2 fő takarítószemélyzet és 2 fő karbantartó biztosítja. A kollégium a férőhelyek tekintetében magasan az országos átlag felett áll. A lakószobák jól felszereltek, a zavarmentes tanulás biztosított. A közös helyiségek felszereltsége is jó, az oktatásra szolgáló tantermek audiovizuális eszközökkel felszereltek.

2. A Kari erőforrások menedzselése a) Oktatási infrastruktúra ellátottság A rendelkezésre álló infrastruktúra összefoglaló táblázat a II_1_e.xls állományban található. A kihasználtság meghaladja a 70 %-ot. b) Kutatási infrastruktúra ellátottság A kutatáshoz szükséges infrastruktúra megegyezik az V.2.a. pontban leírtakkal, melyből kiemelendő, hogy 2006-ban két Baross Gábor pályázaton sikerrel szerepeltünk. E pályázatokkal olyan műszer-együttes kialakítására nyílt mód, amely lehetővé teszi a Középdunántúli Régióban konkrétan jelentkező helymeghatározási és térképészeti technológiák megújítását, e technológiák terjesztését. c) Az információ és a tudás menedzselése A GEO számítógépes hálózata közel 300 végpontból áll, ebből 40 végpont a kollégiumban van kiépítve (lásd V.1.f). A Kari kommunikáció a számítógépes hálózat és a szerverek szolgáltatásaira alapozva épült ki. Alapvetően a Kar minden oktatója, hallgatója, dolgozója az elektronikus levelezést használja, ez vonatkozik mind a belső, mind a külső (publikus) kommunikációra is. Külső (publikus) információk kezelése: A különböző adatainkat a nyilvános eléréshez egy portál alapú web-szerveren tároljuk alapvetően magyar és angol nyelven (www.geo.info.hu). Ennek elérése nyitott mindenki számára. Az oktatáshoz a nappali és a levelezős hallgatók számára az oktatási előmenetelük nyilvántartásához a NEPTUN rendszert használjuk, továbbá egy portál alapú rendszeren (eGEO) egyedi hozzáféréssel tároljuk az oktatáshoz szükséges jegyzeteket, segédleteket, feladatokat. A továbbképzős hallgatók egy másik portálrendszert (v-GEO) használnak, az eGEO funkciójához hasonlóan. Belső információk kezelése: A Kar belső információit egy Intranet szerveren tároljuk. Ez alapvetően közösen elérhető erőforrásokat jelent egyedi jogosultságkezeléssel. Ilyen például a közös dokumentumok tárolása, közös címjegyzék használata. A belső elektronikus levelezés megkönnyítéséhez egyedi levelezési csoportlistákat használunk, ami a szervezeti felépítés, illetve a különböző projektek személyi feltételeinek igényeit elégíti ki.


Oldalszám: 59/174


d) A személyi és infrastrukturális kapacitás kihasználtsága A személyi állomány kapacitásának kihasználtságára vonatkozóan elkészítettük a két új alapszak tanterve alapján a teljesítendő órák számát. Ehhez alapként az érvényes tantervek szolgáltak. A műszaki tantárgyak, valamint a természettudományi alaptárgyak gyakorlatai csakis csoportbontásban szervezhetők a szükséges hatékonyság elérése érdekében. Ehhez a földmérő- és földrendező mérnök alapszak I. évfolyamán 5, míg a többi évfolyamnál 4-4 csoportot vettünk figyelembe 1-1 gyakorlatvezetővel. (Megjegyezzük, hogy a valóságban egyes tárgyaknál indokolt a 2 gyakorlatvezető jelenléte is, melyet a nagy értékű berendezések kezelése, illetve biztonsága követel meg. Jelenleg ezt nem alkalmaztuk a vizsgálat során.) Ugyanez a helyzet az igazgatásszervező szaknál 2 tanulócsoport/1 gyakorlatvezető. A számítást csak a nappali tagozatra végeztük, és kizárólag az államilag finanszírozott oktatás igényei alapján. A levezetett óraszámokhoz a 2006-ban elfogadott Foglalkoztatási Követelményrendszerben szereplő tanársegéd/adjunktus számára kötelező heti 14 kontaktóra elfoglaltságot felhasználva mindez az őszi félévben 127 % a tavaszi félévben 116 %-os átlagos oktatói leterheltséget jelent. A tantermek, laborok kihasználtságának kimutatása során az adatokat a Teremfoglalási rendszerből (http://www.egeo.hu/mrbs) vett táblázatokkal mutatjuk be. Ez a rendszer arra szolgál, hogy minden, tantermet igénylő elfoglaltságot ebbe bejegyezve, láthatóvá tesszük mindenki számára ezt. Így egyrészt lehetőség van arra, hogy órarenden kívüli feladatokhoz helyet keressünk a tantermek között, másrészt tájékoztatást is nyújt az egyes csoportok, illetőleg kollégák elfoglaltságáról is. Statisztikai becslés alapján a terem-kihasználtság 70 %os értékre tehető. Ez átlagos adat, nem tükrözi a „csúcsidőszakok” problémáját, mely általában a szerdai és csütörtöki napon jelentkezik, illetve a frekventáltabb termek (számítógéplabor, mérőterem) késő esti kihasználtságában mutatkozik meg.

3. A Kar munkafolyamatainak megtervezése és menedzselése a) Az oktatás, kutatás szervezése Az oktatásnak, mint Karunk legfontosabb tevékenységének a tudatos szervezése, menedzselése, valamint az oktatásfejlesztési tevékenység irányítása, ellenőrzése a beszámolási időszakban megvalósult, jól működött. Ismeretes, hogy a felsőoktatási tevékenységet meghatározó jogi háttér az elmúlt években többször változott. A törvényi és jogszabályi változásoknak megfelelően egyetemi szinten majd ezt követően Kari szinten is megújításra kerültek a belső szabályzatok, ami komoly leterhelést jelentett az ezzel foglalkozó kollégáknak. A jogi környezet változásának hatása természetesen megjelent a szervezeti struktúra átalakulásában, munkaköri leírásokban, a tanterv változásában, az órarendben, az egyes tantárgyak követelményeiben és az összes belső szabályzatban. Ennek a változásnak a nyomon követése folyamatos információcserét kívánt meg az érdekeltek között, amiben egyre meghatározóbb eszközzé vált az Internet. A nyilvánosság és a hozzáférés biztosításában


Oldalszám: 60/174


különféle belső intranetes megoldásokkal éltünk (e-GEO, v-GEO portál), amelyekről korábban már beszámoltunk. Az oktatásfejlesztés témakörben ki kell emelni a tartalmi oldalt, a tananyagfejlesztést és a tananyagok közzétételét, elérését a hallgatók számára. Mivel Karunk számos területen országosan egyedülálló, speciális képzést folytat, szükség van egyedi tananyagok kiadására. Ez legtöbb esetben jegyzetet, segédletet jelent, amit elektronikus formában készítünk el és egyre inkább ilyen formában tesszük hozzáférhetővé a hallgatók számára. A tananyagfejlesztést több távoktatási projekt is ösztönözte, de sok esetben ez lemondást, áldozatot kíván meg a készítőtől, hiszen ez a tevékenység (a kis példányszám miatt) koránt sincs megfizetve. A tananyag-fejlesztés financiális oldala jelenleg nem tisztázott. Az oktatás fejlesztése, menedzselése egyébként – mint minden tradícióval rendelkező felsőoktatási intézményben – jól meghatározott, kialakult tevékenység. A tanterv elfogadása, az éves tanrend kialakítása, a tantervi követelmények meghatározása, a vizsgaidőszak, a félévközi és intézeti gyakorlatok, a záróvizsgák szervezése és más, oktatással összefüggő tevékenység meghatározott rend szerint, végső soron a Kari Tanács felügyelete, ellenőrzése mellett történik. Ez a folyamat jól szervezett, megfelelően dokumentált, rendszeresen ellenőrzött és visszacsatolt, vagyis szükség esetén a megfelelő korrekció is beépített lehetőség. Az oktatási, kutatási feladatok végrehajtásához szükséges szabályzatok rendelkezésre állnak. Karunk önálló szabályzatokat nem alkotott, mivel az egyetemi szabályzatok ránk is érvényesek. Ugyanakkor azoknál a szabályzatoknál, ahol az egyetemi szabályzatok Kari hatáskörbe utaltak egyes feladatokat, vagy részletesebb kifejtést, esetleg sajátos intézkedéseket kívántak meg, azok elkészültek (pl. Kari Szervezeti és Működési Szabályzat, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, Juttatási és Térítési Szabályzat, Könyvtári Szabályzat, Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat). A szabályzatok írott formában, a Könyvtárban és a Titkárságon bárkinek rendelkezésére álltak, állnak, emellett a Kari honlapon közzétettük digitálisan is. A hallgatók beiratkozáskor cd-n megkapták a rájuk vonatkozó szabályzatokat (TVSZ, JTSZ) és anyagokat (NEPTUN felhasználói kézikönyv). Az oktatás és kutatás részterületeinek munkáját bizottságok is segítették, amelyek egyúttal a szabályok, szabályzatok betartását is ellenőrizték. b) A folyamatok továbbfejlesztése A felsőoktatás szereplői, ismerői számára természetes az állandó változás, ami – ahogyan az előző pontban utaltunk rá – egyrészt a jogszabályi változásokból adódik, de alapvetően a társadalmi-gazdasági folyamatoknak a következménye. Így egy kisebb Kar vezetésének is élnie kell a változás-menedzselés eszközeivel, ha az új körülmények között fejlődni akar. Ennek a kihívásnak a GEO igyekszik megfelelni. Ahhoz, hogy oktatási-kutatási tevékenységünk továbbfejlesztését tervezhessük, először reális helyzetképpel és a tendenciák, trendek biztos ismeretével kell rendelkeznünk. E tekintetben a következő – más önértékelési pontokban részletesebben kifejtett – lehetőségekkel élt a Kar: o A szakmai oktatás elismert nemzetközi műhelyeinek megismerése, az ottani tevékenységek mintaként való hasznosítása, beépítése. Ez a nemzetközi kapcsolatok erősítése révén valósul meg.


Oldalszám: 61/174


o A szakmai trendek figyelése mind nemzetközi, mind hazai tekintetben. Ezt a partnerkapcsolatok, szakirodalmi figyelés, a konferenciák, rendezvények biztosítják. o A pályázatok figyelése, ami infrastrukturális vagy oktatástechnikai fejlesztést tesz lehetővé. o A jogi és gazdasági háttér figyelése, ami a napi munka és a hosszú távú tervek miatt szükségszerű. o A hallgatói jelentkezések, igények, létszámok, demográfiai tendenciák, továbbképzési igények figyelése, ami a képzési struktúra meghatározása miatt fontos. E főbb vonalakban jellemzett trendek figyelése szervezett keretek között és informálisan is megvalósul, ami lehetővé teszi a fejlesztési irányok meghatározását. Ugyancsak megvalósult az oktatási-kutatási területen a folyamatok rendszeres értékelése. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a beszámolási időszakban a Karon az infrastrukturális ellátottság fejlődött, a korszerű műszerekre való átállás jól halad; az oktatási tananyag tartalmilag megújult; a tananyagokhoz való, elsősorban elektronikus hozzáférés lehetőségei bővültek; a partnerkapcsolatok erősödtek; a Kar megőrizte a szakmán belül kivívott elismert szerepét. c) A szabályzatok, rendeletek szerinti működés Karunkon a Nyugat-Magyarországi Egyetem Szenátusa által elfogadott szabályzatok, valamint a Kari Tanács által elfogadott ügyrendek szerint folyik a munka. A Kari bizottságok a Geoinformatikai Kari Tanács által jóváhagyott Kari Ügyrendben foglaltak szerint működnek. Az egyetemen működő Kutatásszervezési és Pályázati Iroda segítségével bonyolítjuk le a hazai és nemzetközi pályázati dokumentációk összeállítását. Az operatív szabályozást Rektori, Gazdasági Főigazgatói és Dékáni utasítások látják el. d) Az elitképzés A Kar jelenlegi státusza szerint alapképzésre jogosult. Ebből következően a képzési szerkezetből jelenleg hiányzik a mester és a PhD képzés lehetősége. A mesterképzésre való felkészülés elindult, nemcsak az akkreditációs folyamat formális megindításával, hanem annak személyi, tárgyi és egyéb feltételeinek a megteremtésével. A tudományos diákköri mozgalom támogatását két szempontból tartjuk fontosnak: egyrészt tehetséges hallgatóinknak lehetőséget teremteni képességeik kibontakoztatására és a megmérettetésre, másrészt Karunk jelenlétének tudatosítására, szakmai munkánk bemutatására más intézmények előtt. A Karon a beszámolási időszakban a TDK munka folyamatos volt. A házi TDK konferenciákat rendszeresen megtartottuk. Az OTDK évében általában tavaszi és őszi konferencia rendezésével igyekeztünk kiválasztani azokat a dolgozatokat, amelyek sikerrel szerepelhetnek majd az országos versenyeken. A beszámolási időszakban minden OTDK-n sikerrel szerepeltek hallgatóink, amit nyertes helyezések ill. a különdíjak igazolnak. Kritikaként két dolgot lehet megfogalmazni: 1. a házi konferenciákra beadott dolgozatok száma nem túl magas (éves átlagban négy). Ennek legfőbb oka, hogy elsősorban a végzős hallgatók közül lehet kiválasztani azokat, akik már alkalmasak arra, hogy


Oldalszám: 62/174


a tananyagon túli ismereteket is szerezzenek. 2. a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók közül kevesen vállalnak konzulensi feladatokat. Több mint egy évtizede rendezzük meg tavasszal a GIS Open konferenciát, amely országos jelentőségű (és érdeklődésű) rendezvénnyé nőtte ki magát. A konferencia szervezésének kezdeti célja az volt, hogy a térinformatikában dolgozó szakemberek mellett a szakterületükön sikeresen alkotó, nemrég végzett volt hallgatóinknak is fórumot adjon a tapasztalatok cseréjére, ismereteik elmélyítésére. A konferencia az idők folyamán ez egyik legfontosabb hazai rendezvénnyé vált. A gyakorló szakemberek mellett a szakterület vezetői is rendszeresen tartanak fontos, a szakterület jövőjét, fejlődését, feladatait megfogalmazó előadásokat. Az elmúlt évek alatt hagyományossá vált és szerepét tekintve hasonló rangra tör a földrendezés, a fölhasználat, az értékbecslés problémáit célpontba helyező agárdi szakmai konferenciáink, fórumaink. Nemzetközi oktatási kapcsolatainkat az 1990-es évek közepétől építjük. Az UNIGIS nemzetközi térinformatikai távoktató hálózat támogatásával (2001 és 2003) újszerű Térinformatikai Nyári Egyetemet szerveztünk. A kurzus újszerűsége abban volt, hogy elsőként adott lehetőséget nemzetközi szinten az UNIGIS diákok számára személyes kapcsolatok felvételére. Az EMGISc (European Masters in Geographic Information Science) konzorcium a nyári egyetem elvégzését feltételként szabja a diploma elnyeréséhez. Az oktatást a GEO oktatói mellett neves osztrák és holland szakemberek vezették. Az esemény egyben tovább erősítette nemzetközi kapcsolatainkat a Bécsi Agráregyetem (BOKU) Földmérési és Távérzékelési Intézete, valamint a holland Geoinformatikai, Távérzékelési és Földtudományi Nemzetközi Intézet (ITC) irányában. A Nyári Egyetemre sok országból érkeztek résztvevők (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Hollandia, Horvátország, Kína, Lengyelország, Magyarország, Németország, Pakisztán, Portugália, Svájc, Svédország, Szlovákia és Törökország). Az UNIGIS nemzetközi térinformatikai távoktatásos képzés keretében az angol nyelvű diplomavédéseken rendszeresen elnököl a salzburgi egyetem professzora. A Kar munkájának elismerését jelenti, hogy Márkus professzor az UNIGIS vezető tisztségviselője. Rendszeresen vannak olyan sikeres pályázataink, amelyeket az Európai Unió valamelyik szervezete támogatott. Ezek a projektek nemcsak a konkrét cél (általában elektronikus és távoktatási tananyagfejlesztés) elérése szempontjából fontosak, hanem a Kar pénzügyi helyzetének javítása, a kapcsolatépítés és a tapasztalatszerzés miatt is. Az első, OLLO rövidítésű Tempus projektet követték a DLG, a WELL GIS, az UNIPHORM, az INCO COPERNICUS, a SDiLA, a LIME, a NetCampus, a NODE (Networked Open Distance Education), az EU COST, a CHILD (Cooperation for Helping Innovative Land Development) elnevezésű sikeres pályázatok. Fontos, nemzetközi vonatkozású, Kari eseménye volt a beszámolási időszaknak: 2003. október 6-án első ízben került sor Székesfehérváron tiszteletbeli doktori avatásra. Az egyetem legmagasabb kitüntetését Jack Dangermond úr, az ESRI (USA) elnöke vehette át. A kiemelkedő nemzetközi konferenciákon a lehetőségeinknek megfelelően igyekszünk képviselni a főiskolát és a szakmát. Meg kell említeni, hogy ilyen célra lényegében nincs


Oldalszám: 63/174


költségvetési keret, az utazási pályázatok eredményessége pedig sokat romlott, így a pénzügyi források hiánya miatt a részvétel esetleges. A Földmérők Nemzetközi Szövetségének (FIG) legutóbbi kongresszusaihoz kapcsolódó konferenciáin (2002. április Washington, 2006. október, München) három ill. négy előadásunkat fogadták el. e) A kutatás és fejlesztés eredményei az oktatásban A kutatás-fejlesztés eredményei beépülnek az oktatott tananyagokba. Az eredmények tananyaggá transzformálásának folyamata általában az alapképzés mellett nagy szerepet játszó szervezett, iskolarendszerű továbbképzésekben kezdődik. A K+F eredményeket először az e képzési formában oktatott tantárgyak tematikájában, a tantárgyakhoz készített jegyzetekben dolgozzuk fel. A továbbképzésben alaposan tesztelt tananyag lesz aztán alkalmas arra, hogy az alapképzésben is bevezetésre kerüljenek azok a tematikák, amelyek az alapképzés folyamatos megújítását segíthetik A folyamat végeredménye az alapképzés jegyzeteiben és más adathordozókon (elsősorban a Kari oktatási portálokon) való megjelenéssel zárul. f) A tehetséggondozás rendszerének működése A hallgatók viszonylag nagy leterheltsége miatt kevés azon hallgatók száma, akik az alapfeladataikon túl plusz terhelést vállalnak. Részben ez az oka annak is, hogy kevés azon hallgatók száma, akik a mintatantervben meghatározott tárgyakon túl vesznek fel tárgyakat más szakok tárgyai közül. A kiemelkedő tanulmányi munkát folytató, tehetséges hallgatók elsősorban a TDK munkába kapcsolódtak be. Évente 3-5 hallgató tanulmányait három hónapos időtartamban külföldön folytathatta. Az ottani tanulmányaikat kredit beszámítással ismertük el. A rendszeresen megszervezett nyári egyetemeken is több hallgató vett részt. A jó képességű hallgatókat a szerződéses munkába is bevontuk, ezzel mélyebb gyakorlati ismeretekre, tapasztalatokra tehettek szert. g) A felnőttképzés rendszerének működése A felsőoktatási törvény értelmében az Egyetem minden képzőhelye hivatalból akkreditált felnőttképzési helynek minősül. A Kar munkáját segítő egyik alapítvány tevékenysége során megemelkedett a vállalkozási bevétel, ezért annak kuratóriuma egy KHT létrehozását határozta el. Az Egyetem megbízást adott ennek a vállalkozásnak, hogy a szakirányú továbbképzés szervezését végezze. A munka hatékonyságát növelni hivatott elhatározás vezetett oda, hogy ez a szervezet is akkreditáltatta magát, mint felnőttképző hely. Ehhez szükséges volt az, hogy olyan átlátható adminisztrációt alakítsunk ki, mely megfelel az akkreditáció mellett természetesen a felsőoktatási intézmény elvárásainak is. A rendszeren belül szakirányú továbbképzéseket szervezünk, jelenleg két akkreditált szakon folyik a képzés. A földügyi informatikus szakon belül 5 szakirányt hirdetünk rendszeresen: a földmérésit, az ingatlan-nyilvántartásit, az építési geodéziait, az ingatlankataszterit és a földminősítő és talajtérképezőt. A geoinformatikus szak (UNIGIS) önállóan működik. Már tervezzük a szakirányok közül a kiemelkedő érdeklődésre számot tartók önálló szakká alakítását. Rendszeresen szervezünk ún. rövid tanfolyamokat is. Ezek részben akkreditált képzések, melyet a Közigazgatási Továbbképző Intézet minősített: a „Térinformatikai döntéstámogatás”, a „Térinformatika az ügyintézésben” és az „Az ingatlan-nyilvántartási törvény változásával


Oldalszám: 64/174


kapcsolatos feladatok”. További rövid tanfolyamok voltak pl. a DAT, AutoCAD, ITR3, valamint az ingatlanközvetítő tanfolyamok. Mivel a GEO a földügyi szervezet deklarált képző és továbbképző bázisa, így az igények felmérésekor túl kell lépnünk a régiós határokon, és az országos szakmai érdekeket kell figyelembe vennünk. Ezzel nem mondunk le a regionális feladatokról, csak beépítjük azokat a teljes folyamatba. Erre jó példa az épp a közelmúltban a Regionális Operatív Program pályázatán elnyert támogatás (GEO Karrieriroda), mely a „régió vállalkozásai és a felsőoktatás kapcsolata” téma keretében nyújt támogatást a hallgatók gyakorlati képzésének szervezéséhez. Ennek végrehajtásakor a régió három megyei földhivatala és két nagyobb szakmai vállalkozása az együttműködő partnerünk. Jó lehetőséget biztosít a regionális igények fogadására az, hogy oktatóink aktív részesei, több helyen vezetői is a MTESZ és a Mérnöki Kamara szervezeteinek, ahol napi kapcsolatban vannak a vállalkozókkal. Ez utóbbi révén valósult meg az Építési geodézia szakirányú továbbképzés is, mivel a Kamara felöl érkező igényekre reagálva alapítottuk ezt az azóta is sikeres szakirányt. Fontos kérdés a felnőttképzés során alkalmazható oktatásmódszertan. E téren már közel 15 éve folytatunk kutatásokat, vesznek részt munkatársaink képzéseken és továbbképzéseken. Mindez elvezetett minket a távoktatás bevezetéséhez, melyben „akkreditált központ” címet kaptunk. Jelenleg már léptünk az eLearning irányába is. A kurzusaink választéka, egymásra épülése lehetőséget ad arra, hogy a korábban végzett szakemberek megtalálják mindazon formákat, melyek alkalmasak a folyamatos szakmai továbbképzésük biztosítására. Nagy lépést jelentett az is, hogy a Mérnöki Kamara új továbbképzési rendeletének végrehajtása során a meghirdetett versenyben a nálunk alkalmazott módszertan elnyerte a kamara vezetőinek elismerését, és ennek tapasztalatai illetve működtetése alapján építik fel saját rendszerüket. Ez alkalmas az ún. élethosszig tanulás elveinek megvalósítására. h) A felnőttképzés minőségbiztosítási rendszere Már 1994-ben, az új rendszerű képzés, a távoktatás bevezetésekor kiemelt szerepet tulajdonítottunk a minőségbiztosítás kérdéseinek. Első lépésként megfogalmaztuk mindazon elvárásokat, melyeket teljesíteni kell egy-egy tanfolyam, illetve annak konzultációi és számonkérései során. Kezdettől fogva végezzük a hallgatói visszajelzések gyűjtését, melyet kérdőíves kikérdezéssel oldottunk meg. Ebben nagy segítségünkre voltak az UNIGIS nemzetközi hálózat tapasztalatai. Nagy lépést jelentett, amikor részt vehettünk „A nyitott és távtanulás minőségbiztosítása” című nemzetközi projekt keretében meghirdetett képzésen (a SOCRATES ODL Európai Együttműködési Program támogatásával). A SZÁMALK és LINOV – Katolikus Egyetem, Leuven (Belgium) közös tanfolyama magyar és angol nyelven biztosította a képzést, melynek elvégzéséről összesen 5 kollégánk kapott oklevelet. Amikor a képzés szervezésébe az Egyetemmel kötött szerződés értelmében bekapcsolódott a GEOINFO KHT, ott is felmerült a felnőttképzési akkreditáció, és ezzel értelemszerűen a


Oldalszám: 65/174


minőségbiztosítási rendszer bevezetése. Erre 2005-ben került sor. A KHT akkreditációja során elkészült a Minőségügyi Kézikönyv, melyet minden, a képzésekben közreműködő oktató megkapott, illetve egy kollégát minőségügyi felelősi feladatokkal bíztunk meg, akinek fő feladata a követelmények teljesülésének folyamatos figyelemmel kísérése. A minőségbiztosítás egyik kiemelt eszköze a hallgatói támogatórendszer megvalósítása. Az évek során többféle eszközt teszteltünk, illetve némelyiknek a fejlesztését is a kollégák vállalták fel. Ezek mindegyike segítséget nyújtott a tevékenységünkhöz, de egyik sem volt teljes. A környezet folyamatos figyelése révén jutottunk a Moodle© támogatórendszerhez. Ez egy ún. nyitott szoftver (open source software), melyet nemzetközi fejlesztői közösség támogat. Már magyar felület is rendelkezésre áll. Ez a szoftver támogatja a tananyagok terjesztését (disszemináció), a hallgatói kapcsolattartást, a feladatok beérkeztetését, automatikus e-mail küldéssel értesíti a modulfelelőst erről. A feladatok értékelés után szintén automatikus e-mail kerül küldésre most azonban a hallgató felé. i) Az EU tanulmányok helyzete Az Európai Unióhoz való csatlakozás után az EU ismeretek oktatása a tantárgyak egy részében (pl. gazdaságtan, állam- és jogi ismeretek, minőségbiztosítás, bevezetés az üzleti életbe) gyakorlatilag azonnal megjelentek. Önálló tárgyként az ingatlan-nyilvántartási szervező szakon jelent meg (EU jogi ismeretek), illetve az új alapképzési szakok tantervébe már a tervezés során betettünk olyan önálló, az EU-val foglalkozó tárgyakat, amelyek megítélésünk szerint szükségesek (pl. EU agrárpolitika). Emellett természetesen a tantárgy korszerűsítések révén több tárgy tananyagába is bekerülnek az alapvető ismeretek. j) A kreditrendszer elemzése, működése Karunkon a kreditrendszert a 2002/2003-as tanévben vezettük be. Ezt megelőzően a korábbi tanterveket átdolgoztuk, korszerűsítettük. A tantárgyakhoz krediteket rendeltünk, kidolgoztuk az előkövetelményi rendszert. A kidolgozott mintatantervek átláthatóan és világosan meghatározták egy adott szak, szakirány tantárgyait, egymásra épülését. A félévenkénti tantárgyak, vizsgák, félévközi jegyek száma 5-7 között mozgott. A mintatanterv ”követése” egy átlagos hallgatónak biztosította az oklevél megszerzését 3 év alatt. Ténylegesen ez a beiratkozott hallgatók egy kisebb részének sikerült. A legtöbb problémát a hallgatók számára az első évfolyam első félévének tárgyai (matematika, geometria, geodézia) jelentették. Ha valamelyiket, vagy esetleg többet nem sikerült teljesíteni, a ráépülő tárgyakat már nem tudták felvenni. Ezek után nehézséget jelentett az első három félévben összegyűjtendő 45 kredit is. A lemorzsolódások fő oka a többszöri tárgyfelvétel (max. három), illetve az előbb említett 45 kredit hiánya volt. Tudva azt, hogy a felsőfokú tanulmányok új tanulási módszereket, nagyobb önállóságot és felelősséget kívánnak a hallgatóktól, szóban és írásban is többször igyekeztünk tájékoztatni őket a „veszélyekről”, felhívni figyelmüket a „buktatókra”, a műszaki képzéseknél jellemző merevebb tantárgyi egymásra épülésre. A közvetlen következmények nélküli ismételt tárgyfelvételi lehetőségek sok esetben könnyelművé tették a hallgatókat, akik később már belátták, hogy másként kellett volna gondolkodniuk. A tantárgyakhoz rendelt kreditek és a tárgy tanulásához szükséges munkaidő arányban állnak egymással.


Oldalszám: 66/174


VI. Belső információs rendszer 1. A Kar kulcsfontosságú eredményei, mutatói a) A szervezet kulcsfontosságú eredményei A hallgatók létszámadatainak változását mutatja a II. g.-i. pontokhoz készített táblázat. A levelező tagozaton 2001-től, a nappali tagozaton 2002-től erősen emelkedett a hallgatók létszáma. A felmenő rendszer miatt a végzettek száma a levelező tagozaton 2004-től, a nappali tagozaton 2005-től nőtt. A kiadott oklevelek száma 2004-ig átlagosan 80 (83, 70, 91). A legtöbb oklevelet 2005-ben adtuk ki, aminek egyik oka az volt, hogy ebben az évben két évfolyam is végzett az ingatlan-nyilvántartási szervező szakon. 2006-ban 139 oklevelet adtunk ki. Az abszolutóriumot szerzettek száma és a kiadott oklevelek száma közötti különbség amiatt van, hogy nyelvvizsga hiányában nem adhattunk mindenkinek oklevelet. A földmérő és földrendező szakokon mind a nappali, mind a levelező tagozaton a sikeres záróvizsgát tett hallgatók közel fele nem rendelkezett nyelvvizsgával. Az ingatlan-nyilvántartási szervező szak levelező tagozatán hasonlóak az arányok, míg az ingatlan-nyilvántartó szervező szak nappali tagozaton végzett hallgatói átlagosan 88 %-ban oklevelet kaptak. b) A szervezet kulcsfontosságú mutatói A vizsgált időszak első évében, 2001-ben a hallgatói létszám 357 fő volt. 2005. októberében 1087, 2006. februárjában 916 fő volt a hallgatói létszám, ami jelentős emelkedést mutat. A földmérő és földrendező szakok létszáma gyakorlatilag nem sokat változott. Az emelkedés oka az ingatlan-nyilvántartási szervező szak beindítása. Ezen a szakon a nappali létszám viszonylag alacsony (35-40 fő/évfolyam), ugyanakkor a levelező létszám magas (100-120 fő/évfolyam). A vizsgált időszak emelkedő hallgatói összlétszáma tehát alapvetően a felfutó új szaknak volt köszönhető. Az októberi létszámok mindig magasabbak a februári létszámnál. A lemorzsolódás - mint azt a korábbi fejezetekben már leírtuk – főként a földmérő és földrendező szakokra jellemző. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon a kezdőlétszám közel fele nem jutott el a záróvizsgákig. A csökkenés főként az első évfolyam tantárgyai (matematika, geometria, geodézia) miatt következett be. A földmérő és földrendező szakokra a hallgatók 50-66 %-a szakközépiskolákból jelentkezik (ld. melléklet beiskolázási táblázat). Tapasztalataink szerint a szakközépiskolákban a matematika, a fizika és a nyelvek oktatása általában nem éri el a kívánt szintet, ami a felsőfokú tanulmányokban, az oklevél megszerzésében komoly gondot jelent. Az alapozó tárgyakon sikeresen túljutó hallgatóknak már csak kis része morzsolódik le. A fő tantárgyak tanulmányi átlagai 2,37 és 4,05 között mozognak (lásd melléklet tantárgyi átlagok). Az átlagok csak a sikeres vizsgaeredményeket tartalmazzák. A táblázat adataiból is látható, hogy lényeges különbségek nincsenek az alapozó és a szakmai tantárgyak átlagai között. Az ismételt vizsgák száma átlagosan kettő.


Oldalszám: 67/174


Az ingatlan-nyilvántartási szervező szakon a lemorzsolódás alacsony, a tanulmányi és a tantárgyi átlagok ezek a szakon közel egy jeggyel magasabbak. A számonkért ismeretanyag mennyisége és tartalma az alapszakokon változott a korábbi évekhez képest. Az elméleti követelmények emelkedése jellemző. c) Tudományos publikációk statisztikai adatai A szakvezetők és a Kar vezető oktatóinak publikációs teljesítménye az átlagosnál magasabb, mely egyértelműen kitűnik a VI. 1. c. és d. táblázatokból. Az oktatásban részvevők publikációs teljesítménye az átlagosnál jobb. Az egy főre jutó publikációk száma közel 17. A teljesítmények javuló tendenciát mutatnak az agrár műszaki tudományterületen. Emellett az összesített adatok szerint a multidiszciplináris műszaki, matematika és földtudományok területen is javuló a tendencia. d) A TDK-n résztvevő hallgatók száma A táblázatból megállapítható, hogy a TDK dolgozatok száma stagnál, ugyanakkor a helyezést elért dolgozatok száma a beadott dolgozatok számához viszonyítva az országos TDK konferenciákon sikeresnek mondható. Utolsó öt tanév

A benyújtott TDK dolgozatok száma Az intézményi TDK konferenciára

Az országos TDK konferenciára

Helyezést elért dolgozatok száma Az intézményi TDK konferencián

2001/2002.

3

2002/2003.

6

2

3

2003/2004.

3

1

3

2004/2005.

3

2

3

2005/2006.

3

2

2

Az országos TDK konferencián

3 2

2

e) A doktori iskolák működési eredményei A Kar 2007. őszén tervezi beindítani a Geoinformatikai Doktori Programot, a Roth Gyula Doktori Iskola keretében. f) Információ és tudásmenedzselés A Kar teljes egészét – oktatási épületek és kollégium is – komplett informatikai hálózat fogja át. Ennek üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését az Informatikai Központ felügyeli. Az egyes tanszékek részben önálló rendszereket is működtetnek. Ezek felügyelete és működtetése az érintett tanszékek feladata. A Kar számítógépes hálózata közel 300 végpontból áll, ebből 40 végpont a kollégiumban van kiépítve. A főépületben az összes aktív hálózati elem 100 Mbps FD eszközökre lett kicserélve,


Oldalszám: 68/174


amelyek részben menedzselhetők. A strukturált kábelezésű UTP Level 5 (10/100/1000 Mbps) fizikai kiépítés lehetővé teszi a központi épületben található összes iroda, előadóterem és gyakorló helyiség, valamint a Gyümölcs utcában levő épületszárny belépését a belső- és az Internet-es hálózatba. A számítógépes hálózat fő csomópontja egy menedzselhető Switch (HP ProCurve 4108gl), ehhez kapcsolódik az összes többi aktív elem. A kollégium és a főépület egyedi, 5 GHz hullámhosszon adó eszközökkel van összekötve. Ez 10 Mbps adatátviteli sebességű. Sajnos, a kollégiumi végpont nem a saját épületen található, ott több cég, köztük mobil telefon szolgáltatók is helyeztek el eszközöket, ezért annak a végpontnak üzemeltetése esetenként problémákat okoz, ezért az üvegszálas összeköttetést 2007. nyaráig elkészítjük. A kollégium helyi hálózatát a hallgatók az évek során építették ki, néhol „egyedi” megoldásokat választva. 2005. márciusában kicseréltük a hibás aktív eszközöket, és kiépítettük a kollégium gerinchálózatát, amibe a hallgatók által készített szobai végpontokat csatlakoztattuk. A központi aktív elem menedzselhető. Így a kollégiumban is létrejött a Kari környezethez hasonló fizikai kiépítettségű hálózat – UTP Level 5 (10/100/1000 Mbps). A Kar központi jelleggel 6 szervert üzemeltet, melyeket a „Szerverek és feladataik” mellékletben ismertetünk részletesen. A Kar 3 tanszéke (Földrendező, Geodézia és Térinformatika) további 6 szervert üzemeltet, amelyek a szaktantárgyak oktatását segítik. A GEO 4 nagyobb és 2 kisebb oktatási laborral rendelkezik. A nagyobb laborokban legalább 10 számítógép van, amit a hallgatók az órarendi órákon túl is használhatnak. A könyvtárban a nyitvatartási idő alatt a hallgatók további 7 számítógépet tudnak használni. A Kar minden számítógépe csatlakoztatva van a hálózathoz, így bejelentkezés után minden szolgáltatást (helyi, Internet) el lehet érni. A hallgatók a számítógépes laborok mellett használhatnak 7 db gépet, amely a Kar épületeinek és a kollégium folyosóján található, amelyek alapvető célja a NEPTUN rendszer elérése, illetve az Interneten való böngészés. A számítógéptermek biztonságos üzemeltetéséhez olyan védelmi megoldást használunk, mely biztosítja minden rendszerindításkor az eredeti állapotban való működést. A laborok számítógépei az órarendi elfoglaltságon túli időben a hallgatók számára szabadon használhatók. Az ehhez szükséges biztonsági kulcsokat egyedileg kell igényelni a portán, ahol feljegyzik a géphasználat adatait (név és időpont). Ezzel biztosítjuk, hogy mindig legyen felelőse az esetleges károknak. A laborok átlagosan heti 24 órában foglaltak oktatási feladatokra, illetve félévente 15 hétvégén is a továbbképzés céljaira. Ez nagy leterhelést jelent, és megnehezíti a hallgatók szabadidős gyakorlását, illetve feladatmegoldását. A laborokban lévő eszközök átlagos életkora 1,5-2 év, igen jónak nevezhető. A szoftverek területén követjük a verzióváltásokat. A legfontosabb szoftverek esetén naprakész állapotról beszélhetünk, mert ezeket állami szerződés keretében ingyenesen kapjuk (operációs rendszer,


Oldalszám: 69/174


irodatechnikai alkalmazások). Egyes térinformatikai szoftverek beszerzését a gyártó szinte jelképes áron biztosítja oktatási célra. Sajnos még mindig van jó néhány fontos szoftvertermék, melynek beszerzése komoly anyagi erőforrást igényelne, emiatt ezeknél elmaradás található a frissítésben. g) Az intézmény gazdálkodásának eredményét bemutató mutatók A Kar önálló keretgazdálkodási egységként működik az Egyetemen belül. Azonban a teljes gazdasági folyamat során nem érvényesül még a szigorú keretgazdálkodás szabálya. Ez számunkra azt jelenti, hogy hiába vagyunk saját keretünkön belül folyamatosan pozitív- vagy nullszaldó környékén, mivel külön alszámlánk nem létezik, így más keretgazdálkodók esetleges túlköltései megnehezítik Karunk számláinak időbeni kifizetését. A vizsgált időszakban minden évében költségvetési maradványunk képződött. Ez azért volt fontos számunkra, hogy legyen megfelelő önerős tartalékunk egy nagyobb feladat megoldásához, egy komolyabb beruházáshoz. Erre a közelmúltban szükség is volt. A HEFOP támogatással megvalósult épületbővítésünk 34 milliós saját forrást igényelt, a Kooperatív Kutatóközpont munkájához 30 milliós önerővel csatlakoztunk. A vizsgált időszakból a 2005. évi gazdálkodást mutatjuk be részletesebben (lásd melléklet), mivel ezek a legfrissebb lezárt adatok. A 2006. évi kimutatások a tavasz során készülnek el.


Oldalszám: 70/174


VII. Nyilvánosság A kommunikáció szervezett keretek között folyik. Az intézmény külső és belső érintettjei felé egyaránt naprakész ismereteket továbbít nyomtatott és elektronikus csatornákon keresztül is a kínált programokról, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. A kommunikáció színvonalának hatékonyságvizsgálat zajlik.


javítása

érdekében

rendszeres

igényfelmérés

és

Oldalszám: 71/174


VIII. Összegzés és teendők A kari önértékelés összegzése A NyME Geoinformatikai Kar önértékelésében az akkreditációs szempontrendszer alapján szövegesen és táblázatosan mutattuk be a Kar tevékenységét a beszámolási időszakban. Amikor a fontosabb megállapításokat összegezzük, először is vissza kell utalnunk a GEO létrejöttére és sajátos helyzetére a magyar felsőoktatásban. Karunk az 1960-as években a földmérési és térképészeti munkák, termékek iránti igényből jött létre, először felsőfokú technikumként, majd 1972-ben főiskolaként. Az elmúlt 35 évben ezek a társadalmi-gazdasági igények tartósnak bizonyultak s az igényeknek a Kar folyamatosan, a szakma által elismert színvonalon megfelelt. A nappali tagozaton kibocsátott földmérő és földrendező mérnökök számát tekintve egyenletességet tapasztalunk, a végzettek száma tartósan 50 körül mozog, ami megfelel a munkaerőpiac felvevőképességének. Ebben az értelemben nem követtük a hazai felsőoktatási trendet a létszám-emelésben, így a realitásoknak megfelelő szakember-kibocsátás következtében a végzetteknek soha nem voltak elhelyezkedési gondjaik. Elmondhatjuk ugyanakkor, hogy karunk hallgatói össz-létszáma 2001-től lényegesen emelkedett, ez azonban elsősorban a levelező tagozatos ingatlannyilvántartási szervező képzésnek tudható be, amelyet szintén valós igények indukáltak, és amely igényre a Kar válasza helyesnek bizonyult. Karunk helyzete több szempontból is sajátos, egyedi a hazai felsőoktatásban. Létszámunkat tekintve kis kar vagyunk (a szakma igényeiből következően). Az alapítástól kezdődően a nagy múltú soproni egyetemhez tartozunk, kapcsolatunk az anyaintézménnyel korrekt, harmonikus. A nagy földrajzi távolság miatt azonban hallgatóink és munkatársaink nem élhetnek azokkal a szolgáltatásokkal, rendezvényekkel, infrastruktúrával, amelyek csak egy nagy egyetemen valósíthatók meg. Képzésünk ma az agrárképzésbe van besorolva, mivel az állami földmérést felügyelő tárca az 1960-as évektől a Mezőgazdasági Minisztérium (ma FVM), de oktatásunkban inkább a műszaki jelleg a domináns. Jellemző a helyzet sajátosságára, hogy az egyetemi szintű képzés (amely 1949-ben Sopronban indult, de 1959-ben onnan elkerült) a Budapesti Műszaki és gazdaságtudományi Egyetemen folyik, más országokhoz hasonlóan az építőmérnöki tudományokba beágyazódva. Főiskolai szinten képzésünk egyedi volt, más intézmény az országban ilyen képzést nem folytatott. Alaphelyzetünk felvázolása után a beszámolási időszak fontosabb folyamatait, kari mutatóit vesszük sorra. Oktatási tevékenységünkben támaszkodtunk a bevált módszerekre, hagyományokra, de tudatosan törekedtünk a megújulásra és továbblépésre is. A Bologna-folyamat jelentette kihívásnak két BSc szak alapításával, az ezekre épülő két MSc szak alapítási dokumentumainak kidolgozásával igyekeztünk megfelelni. A földmérő-földrendező képzésben a nappali tagozatos belépő hallgatók száma az első félév végén jelentősen csökken, sokan nem tudnak haladni a mintatanterv szerint. A lemorzsolódás csökkentésére tettünk lépéseket, de a minőségi szint megtartása miatt engedményeket nem teszünk. 2001-ben indult először nappali tagozaton ingatlan-nyilvántartási szervező képzés, azóta a beiskolázás és érdeklődés folyamatos. A földmérő szak levelező tagozatán növekvő a jelentkezők száma, de a nem várt magas követelmények miatt sokan lemaradnak. A legnagyobb mennyiségi változás a tömeges


Oldalszám: 72/174


ingatlan-nyilvántartási szervező képzés beindítása volt levelező formában, amit külön szervezési intézkedésekkel és vendégtanárokkal sikerült megfelelő szinten biztosítani. Mivel itt a háttérben olyan egyedi tényezők hatnak, mint az ingatlan-biztonság iránti társadalmi igény és ennek feltételeként a földhivatali dolgozók szakképzettségének növelése, a kiképzendő munkatársak véges száma miatt a jelentkezők létszáma a jövőben csökkeni fog. Továbbképzésünkben már régebben áttértünk a távoktatási formára, amit műhelyek, intenzív gyakorlatok egészítenek ki. A térinformatikai, az építési geodéziai és az ingatlan-kataszteri szakirányú továbbképzési tagozaton az igényeknek megfelelően rendszeres a képzések indítása. A nappali-levelező tagozaton az e-GEO portál, a továbbképzésben a v-GEO portál támogatja az elektronikus tananyagok közreadását, a beszámolók érkeztetését és a tanár-diák kapcsolattartást. A kiscsoportos gyakorlati oktatást, a személyes törődést, a jó hallgató-oktató viszonyt erősségünknek tartjuk, amit a jövőben is szeretnénk megőrizni. A hallgatók visszajelzéseit igényeljük, ezeket munkánkban hasznosítjuk. Kutatási területen az adottságainak és lehetőségeinknek megfelelően jelen vagyunk a szakmai és tudományos közéletben, nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is. Nemzetközi pályázatokban elsősorban oktatás-módszertani és távoktatási, tananyag-fejlesztési projektekben voltunk sikeresek. Külföldi kapcsolataink bővültek, ezeket elősegítik a nemzetközi szakmai szervezetekben betöltött tisztségek is. A honlapunkon is felsorolt különböző projektekben való részvételünk egyetemi szinten kimagasló. A hazai, államilag finanszírozott kutatási témák száma viszonylag kevés volt, de méretünkkel arányos. A partnerkapcsolatok révén részt veszünk megbízásos fejlesztési és ipari munkákban, de a szerződések rögzített feltételei nem növelik, inkább csökkentik a közvetlen résztvevők érdekeltségét. Munkatársaink publikációs tevékenysége erősödött, de nem egyenletes eloszlású. Szakmai elismertségünket növelte, hogy több könyv szerzői, társ-szerzői voltunk, és számos kiadvány készült szerkesztésünkben. Tananyag-fejlesztő tevékenységünk több területen úttörő jellegű. Bár kevés kiemelkedő képességű hallgatóval büszkélkedhetünk, de hallgatónk számára rendszeresen megszerveztük a házi TDK konferenciákat és sikeresen szerepeltünk az OTDK műszaki tudományi szekcióban. Az infrastruktúra fejlesztése terén komoly erőfeszítéseket tettünk a beszámolási időszakban. A 2006 végére elkészült új épületszárny jelentősen bővíti az oktatási teret, így nem kényszerülünk majd a kollégiumot igénybe venni oktatási célra. A komfortosság javítására mind a főépületben, mind a kollégiumban több részletben történtek felújítások az elmúlt években. Az oktatótermeket oktatás-technikai eszközökkel, a számítógépes laborokat új gépekkel szereltük fel. A nagy értékű geodéziai és fotogrammetriai műszerpark cseréje, modernizálása meghaladja anyagi lehetőségeinket, ennek megoldása csak fokozatosan, pályázati források bevonásával történhet, aminek megvalósulását szorgalmazzuk. A szakmai szoftverek beszerzése, frissítése ugyancsak állandó többletforrásokat igényel, ezt forgalmazó cégekkel külön szerződések révén igyekszünk biztosítani. A személyi feltételek teljesülését, vagyis a MAB előírásoknak való megfelelést, és a jó oktatói gárda kialakítását állandó feladatunknak tartottuk. Több kollégánk az alapítástól tagja az oktatói kollektívának, munkatársaink elkötelezetten, hivatástudattal végzik munkájukat. Ugyanakkor éppen ezekben az években egy nemzedékváltás is zajlik, mivel egy generáció


Oldalszám: 73/174


hiányzik – az egész műszaki felsőoktatásban megfigyelhetően –, egy fiatal oktatói gárda kezdi átvenni a feladatokat. Ebben az átállási folyamatban törekedtünk a fiatalok beiskolázására doktori iskolákba, és részben ezt a célt szolgálja a doktori program indítása is. A szervezeti struktúra átalakítása további változtatásokat igényel a hatáskörök és felelősségi körök megállapításában. A folyamatok menedzselése nehezebb külső feltételek mellett, de szervezettebb keretek között folyt. A külső feltételek változása a jogi-gazdasági háttér átalakulásából adódott, amit a belső szabályzatok és más dokumentumok időbeni elkészítésével, szervezeti intézkedésekkel segítettünk. Az oktatással és kutatással összefüggő tevékenység meghatározott rend szerint, végső soron a Kari Tanács felügyelete, ellenőrzése mellett történik. Ez a folyamat jól szervezett, megfelelően dokumentált, rendszeresen ellenőrzött és visszacsatolt. A hallgatók véleményét formális és informális csatornákon kértük és tevékenységünk javítására felhasználtuk. Összességében elmondhatjuk, hogy a beszámolási időszakban a Karon az infrastrukturális ellátottság fejlődött, a korszerű műszerekre való átállás jól halad; az oktatási tananyag tartalmilag megújult; a tananyagokhoz való, elsősorban elektronikus hozzáférés lehetőségei bővültek; a partnerkapcsolatok – ezen belül különösen a nemzetközi kapcsolatok – erősödtek; a pályázati, kutatási és publikációs tevékenység javult. Fontos eredménynek tarjuk, hogy a Kar megőrizte a szakmán belül már régebben kivívott, elismert szerepét.

A közeljövő teendői (2007-2008) Az összefoglaló általános megállapításai konkrét tényeken alapulnak. A közeljövő feladatait is a helyzetelemzésből adódó valós igények alapján, a reális lehetőségek függvényében fogalmaztuk meg. A következőkben az előttünk álló két esztendőben megvalósíthatónak gondolt teendőket soroljuk fel: 1. A Minőségfejlesztési Program következetes végrehajtásával kapcsolatban, a minőségbiztosítási rendszerre alapozva, a dolgozói, hallgatói és munkaerőpiaci visszajelzések rendszeres – lehetőség szerint számítógépes – gyűjtése, feldolgozása, értékelése és felhasználása. 2. Az alapszakok oktatási tapasztalatainak értékelése, tanterveinek felülvizsgálata. A hallgatói lemorzsolódás csökkentésére megoldások kidolgozása. A kreditrendszer tapasztalatainak értékelése. Az igazgatásszervező alapszak oktatói állományának megerősítése. Az akkreditált gyakorlati képzőhelyek hálózatának kialakítása. 3. A jegyzetellátás javítása. Az e-Learning eszközök alkalmazásának szélesítése. Az oktatási szolgáltatások lehetőség szerinti javítása. Az informatikai infrastruktúra alkalmazási lehetőségeinek folyamatos feltárása, és beépítése az oktatási, a tudásmenedzsment és a PR-eszközök közé. A munkatársak továbbképzése ezen eszközök hatékony alkalmazására. 4. A szakmában és a földügyi igazgatásban végbemenő folyamatok hatásának feltárása, és a szükséges proaktív intézkedések meghozása. Az oktatási piac szélesítése a földmérést, földrendezést és ingatlan-nyilvántartást alkalmazók irányába; az érintett


Oldalszám: 74/174


oktatási célcsoportok változó igényeinek feltárása. A térítéses beiskolázási létszám csökkenésének megállítása. 5. A Bologna-rendszerű oktatás szintjeinek kialakítása és megvalósítása. A geoinformatikus és a birtokrendező mérnöki mesterszak, valamint a geoinformatikai doktori program beindítása. 6. A felnőttképzési és a szakirányú továbbképzési igények feltárása és megválaszolása. 7. A kutatási-fejlesztési és publikációs tevékenység fokozása. A vállalkozó szellem erősítése, a nagyértékű eszközpark jobb kihasználása. 8. A TDK tevékenység szorgalmazása, elismertségének javítása. 9. A kollégiumi elhelyezés komfortjának fokozása, a kollégium szolgáltatásainak javítására. 10. A felvételi propaganda (PR tevékenység) javítása. A kari honlap jobb kihasználása tevékenységünk bemutatására, a jelentkezők érdeklődésének felkeltésére. 11. A Felsőoktatási törvény végrehajtásával kapcsolatos szervezeti átalakításokból következően, az integrált szervezeti egységek, az intézeti struktúra működésének javítása, a munkaköri leírások átdolgozása, a minősítések megújítása. A változások kezelése az emberi erőforrások tervezésében, irányításában; a munkatársak csapatmunkájára épülő kommunikáció, kooperáció és koordináció hatékonyágának növelése. 12. A régióval és a várossal fennálló kapcsolatok erősítése. Feladataink megfogalmazásakor és megoldásakor az a cél vezérel, hogy megfeleljünk egyetemünk „hagyomány és korszerűség” szavakkal megfogalmazott jelmondatának: sajátos helyzetű intézményünk múltbeli értékei megőrzésének a mai elvárásoknak megfelelő módon, a változó környezeti feltételek között.

Székesfehérvár, 2007. január 31.

Prof. Dr. Márkus Béla dékán


Oldalszám: 75/174


K ARI ÖNÉRTÉKELÉS Önértékelés


2007

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának önértékelése

Tartalomjegyzék I.

Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások ....................................................... 79 I. 1. A Kar minőségbiztosítási rendszere ......................................................................... 79 I. 2. A Kar vezetőinek vezetési stílusa............................................................................. 80 I. 2. a. A Kar küldetése, jövőképe, értékrendje ........................................................... 80 I. 2. b. A Karral szemben támasztott jelenlegi és jövőbeli igények, elvárások ........... 81 I. 2. c. A stratégiaalkotás során alkalmazott módszerek ............................................. 82 I. 2. d. A Kar minőségbiztosítási rendszerének szervezete. ....................................... 83 I. 2. e. A Kar működésének értékelése ....................................................................... 84 I. 2. f. Vezetés külső-belső kapcsolatai, társintézményekkel való kapcsolatok .......... 85 I. 2. g. A munkatársak munkájának figyelemmel kísérése, motiváció, elismerés ........... 86

II.

Programok indítása, követése és rendszeres értékelése ................................................... 87 II. 1. Képzési/tudományági vizsgálata szakonként csoportosítva ........................................ 87 II. 1. a. Az új típusú szak alapadatai................................................................................. 87 FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖK BSC ALAPSZAK .................................. 88 II. 1. b. Kompetenciák megszerzésének biztosítás ........................................................... 88 II. 1. c. A kompetenciák hogyan követik a gyakorlat változásait .................................... 89 II. 1. d. Az oktatók iránti szakmai és a MAB elvárások .................................................. 90 II. 1. e. Infrastrukturális ellátottság .................................................................................. 91 II. 1. f. Az oktatás eredményessége .................................................................................. 92 II. 1. g. Hallgatói létszám ................................................................................................. 93 II. 1. h. TDK, egyéni kutatási, demonstrátori tevékenység .............................................. 94 II. 1. i. A hallgatóinak előrehaladásának figyelemmel kísérése ....................................... 95 IGAZGATÁSSZERVEZŐ BA ALAPSZAK ..................................................................... 96 II. 1. b. Kompetenciák megszerzésének biztosítása ......................................................... 96 II. 1. c. A kompetenciákk hogyan követik a gyakorlat változásait .................................. 97 II. 1. d. Az oktatók iránti szakmai és a MAB elvárások .................................................. 98 II. 1. e. Infrastrukturális ellátottság .................................................................................. 99 II. 1. f. Az oktatás eredményessége ................................................................................ 100 II. 1. g. Hallgatói létszám ............................................................................................... 101 II. 1. h. TDK, egyéni kutatási, demonstrátori tevékenysége .......................................... 102 II. 1. i. A hallgatók előrehaladásának figyelemmel kísérése .......................................... 103 II. 1. j. A Karon futó szakok összefoglaló adatai ........................................................... 104 II. 2. A felhasználói partnerek véleménye ......................................................................... 105 II. 2. a. Visszacsatolás .................................................................................................... 105 II. 2. b. Partnerkapcsolatok menedzselése...................................................................... 106

III. A hallgatók értékelése és a hallgatói elégedettség mérése ......................................... 107 III. 1. A hallgatók értékelése .............................................................................................. 107 III. 1. a. Szabályzatok és eljárások ................................................................................. 107 III. 2. Hallgatói elégedettség mérése .................................................................................. 108 III. 2. a. A hallgatók oktatás véleményezési rendszere .................................................. 109 IV. Az oktatók minőségének biztosítása .......................................................................... 111 IV. 1. Kari szinten végzendő vizsgálatok, minősítések...................................................... 111 IV. 1. a. Tudományági besorolása és tudományos minősítése ....................................... 111 IV. 1. b. Az oktatásban betöltött szerepe........................................................................ 112 IV. 1. c. Tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenysége ............................................... 113


Oldalszám: 77/174


IV. 1. d. Publikációs és szakmai-közéleti tevékenység ................................................. 114 IV. 1. e. A szakmai műhelyek hazai, nemzetközi elismertsége, színvonala .................. 115 IV. 1. f. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása ............................................... 116 IV. 1. g. A Kar oktatóinak közreműködése más intézmény/Kar doktori iskoláiban...... 117 IV. 1. h. Dolgozói elégedettség mérése .......................................................................... 118 IV. 2. A Kar emberi erőforrásainak tervezése, irányítása, továbbfejlesztése ..................... 119 IV. 2. a. Személyi állomány, követelmények, munkaköri leírások ................................ 119 IV. 2. b. A felkészültség meghatározása, szinten tartása és továbbfejlesztése .............. 120 IV. 2. c. Az utánpótlás tudatos biztosítása ..................................................................... 121 IV. 2. d. Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása .. 122 IV. 2. e. Emberi erőforrás minősítés és fejlesztés .......................................................... 123 V.

Tanulástámogatás ........................................................................................................... 125 V. 1. Intézményi szinten végzendő vizsgálatok, minősítések ............................................ 125 V. 1. a. A Karok kooperációja ........................................................................................ 125 V. 1. b. Intézményi könyvtári szolgáltatás ..................................................................... 126 V. 1. c. Nyelvi képzés biztosítása................................................................................... 127 V. 1. d. Sportolási lehetőségek biztosítása ..................................................................... 128 V. 1. e. Kollégiumi szolgáltatások biztosítása ............................................................... 129 V. 2. A Kari erőforrások menedzselése.............................................................................. 130 V. 2. a. Oktatási infrastruktura ellátottság ...................................................................... 130 V. 2. b. Kutatási infrastruktúra ellátottság ..................................................................... 131 V. 2. c. Az információ és a tudás menedzselése ............................................................ 132 V. 2. d. A személyi és infrastrukturális kapacitás kihasználtsága .................................. 133 V. 3. A Kar munkafolyamatainak megtervezése és menedzselése .................................... 134 V. 3. a. Az oktatás, kutatás szervezése ........................................................................... 134 V. 3. b. A folyamatok továbbfejlesztése ........................................................................ 135 V. 3. c. Szabályzatok, rendeletek szerinti működés ....................................................... 136 V. 3. d. Az elitképzés ..................................................................................................... 137 V. 3. e. A kutatás és fejlesztés eredményei az oktatásban ............................................. 138 V. 3. f. A tehetséggondozás rendszerének működése .................................................... 139 V. 3. g. A felnőttképzés rendszerének működése .......................................................... 140 V. 3. h. A felnőttképzés minőségbiztosítási rendszere ................................................... 141 V. 3. i. EU tanulmányok helyzete .................................................................................. 142 V. 3. j. A kreditrendszer elemzése, működése ............................................................... 143

VI. Belső információs rendszer ........................................................................................ 145 VI. 1. A Kar kulcsfontosságú eredményei, mutatói ........................................................... 145 VI. 1. a. A szervezet kulcsfontosságú eredményei ......................................................... 145 VI. 1. b. A Kar kulcsfontosságú mutatói ........................................................................ 146 VI. 1. c. Tudományos publikációk statisztikai adatai ................................................... 147 VI. 1. d. A TDK-n résztvevő hallgatók száma ............................................................... 148 VI. 1. f. Információ és tudásmenedzselés....................................................................... 149 VI. 1. g. A Kar gazdálkodási tevékenységének értékelése............................................. 150 VII.

Nyilvánosság .............................................................................................................. 151


Oldalszám: 78/174


Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások I. 1. A Kar minőségbiztosítási rendszere Vizsgálandó:  minőségbiztosítási bizottság megléte és tevékenységük,  minőségbiztosítás szervezete, személyzeti állománya, működése. Szöveges értékelés szempontjai:  a minőségpolitika megvalósításának, figyelemmel kísérésének módja,  a minőségfejlesztési beavatkozások,  a hallgatók szerepe a minőségbiztosítási rendszerben. Értékelés: 5

4

3

2

1

A kar a minőségirányítás szempontjai szerint működik, melynek hatékonysága és sikeressége érdekében a feladatkörökhöz kompetens személyzet társul. Jól működő minőségmenedzsment rendszer szerint. A rendszer működése évente felülvizsgálatra kerül, amely alapján folyamatos fejlesztés valósul meg. A karon a minőségirányítás szempontjait figyelembe vevő szervezet működik, melynek feladatköreihez teljes körben megbízott személyek tartoznak. A működő minőségmenedzsment rendszer az intézmény céljainak támogatását tekinti feladatának. A karon a minőségirányítás szempontjai szerint kialakított szervezet működik. Ez a jogszabály által meghatározott működési területeken kívül a szabályozott működést és a megfelelő dokumentáltságot is feladatának tekinti. A karon a jogszabályok által meghatározott minőségbiztosítási bizottság működik. Ez a jogszabály által meghatározott működési területre korlátozza tevékenységét. A karon a jogszabályok által meghatározott minőségbiztosítási bizottság nem működik.

4 A Geoinformatikai Karon (rövid megnevezéssel GEO) a minőségirányítás dokumentumai léteznek, ezeket már az értékelési időszak kezdetén létrehoztuk, e dokumentumok szükség szerint megújításra, aktualizálásra kerültek (legutóbb 2006 nyarán). Öt éve van Kari Minőségbiztosítási Bizottság. A Geoinformatikai Karon dolgoztuk ki a hallgatói elégedettség-mérés kérdőíveit, ezek a dokumentumok honlapunkon (Minőségügy címen) megtalálhatók. A minőségpolitika – amit a Kar küldetésnyilatkozata és a főigazgatói program fejt ki – konkrét megvalósulása a Kari Tanács ülésein rendszeresen szóba kerül, amikor a napirenden lévő működési területet értékelik. Az egyes Kari tevékenységeket értékelő beszámolókban elvárás, hogy a teendőkre és a minőséget befolyásoló fejlesztésekre, intézkedésekre is térjen ki az előterjesztő.


Oldalszám: 79/174


I. 2. A Kar vezetőinek vezetési stílusa I. 2. a. A Kar küldetése, jövőképe, értékrendje Vizsgálandó:  intézményi küldetésnyilatkozat, minőségpolitika ismerete, minőségcélok lebontása karra,  a Kar és a tanszékek belső munkamegosztását úgy alakítják, hogy a hatékonyabb munkavégzésre alkalmas legyen (erőforrások biztosítása, szervezetkorszerűsítés, feladat-, hatás- és felelősségi kör átrendezés,  értékelések, elemezések a munka jobbításával kapcsolatban (minőségfejlesztéssel való foglalkozás). Szöveges értékekés szempontjai:  a Kar és az intézetek/tanszékek belső munkamegosztása,  a minőségbiztosítási bizottságok működése. Értékelés: 5

4

Az egyes szervezeti szinteken kialakított stratégiai és működésmód értékelési technikák a folyamatos fejlesztés alapjait képezik, melynek hatására az intézmény működése célorientált, objektív adatokon alapuló, szabályozott és kiemelkedő eredményességű. A fenti szempontok tudatos, összehangolt tervezése, a rendszeres értékelés és visszacsatolás megvalósul az intézmény több szintjén.

3

A fenti szempontok tudatos tervezése jelen van az intézmény néhány szintjén, mely dokumentált és a kar működésében jelentős hatása van.

2

A fenti szempontok részeiben nyomon követhetők különböző intézményi dokumentumokban, s azok hatása érzékelhető a gyakorlatban.

1

Nincs vezetői koncepció a fenti szempontokra.

5 A Kar szerepéről, értékeiről és jövőképéről a mindenkori Kari vezetésnek volt és van elképzelése, amit a külső körülmények adta lehetőségek szerint igyekezett megvalósítani. A Kar intézményfejlesztési terve megújult, aktualizált formában tartalmazza a Kari küldetésnyilatkozatot és minőségpolitikát. A küldetésnyilatkozatot – az ISO szabvány ajánlását átvéve – kifüggesztettük a főépület minden szintjén. A minőségcélok megvalósítása, a küldetésnyilatkozat konkrét tettekre bontása érdekében több lépést tettünk az elmúlt években. Ilyenek az intézmény bővítése, az infrastrukturális ellátás fejlesztése; az intézeti struktúra bevezetése; a feladat- és hatáskörök pontosítása; a kapcsolatrendszer bővítése, a szabályozottság erősítése.


Oldalszám: 80/174


I. 2. b. A Karral szemben támasztott (megjelent) jelenlegi és jövőbeli igények, elvárások ismerete Vizsgálandó:  az ismeret megszerzésének, feldolgozásának módszere, gyakorisága,  az értékelés alapján a reakciók (a megismert igényre, követelményre adandó reakció). Értékelés: 5

4

3

2

1

Az igények és elvárások az oktatásra vonatkozó szakmai észrevételek eljutnak minden érintetthez, és ezek alapján történik a szervezetfejlesztés, a belső működés fejlesztése és az oktatásfejlesztések. A szakmai észrevételek gyűjtése kompetens szakemberektől és más felmérésekből rendszeresen zajlik, melyet az oktatásfejlesztések során is használnak. Az igények és elvárások a rendszeresen eljutnak minden érintetthez, a belső működéssel kapcsolatos szabályok teljesítése szervezeti szinten kiértékelésre kerül, és rendszeres beavatkozásra is sor kerül. A szakmai észrevételek oktatási rendszerbe (tananyagfejlesztés) építése legalább éves gyakorisággal előfordul. Az igények és elvárások eljutnak az érintettekhez, melyet a vezetés rendszeresen vizsgál. A belső működéssel kapcsolatos szabályok teljesítése szervezeti szinten kiértékelésre kerül, és ennek alapján beavatkozásra is sor kerül. A szakmai észrevételek oktatási rendszerbe építése eseti, de azok figyelembe vétele általában megtörténik a tananyagfejlesztés során. Az igények esetenként eljutnak az érintettekhez, a belső működéssel kapcsolatos szabályok teljesítése szervezeti szinten kiértékelésre kerül, de beavatkozásra csak esetileg kerül sor. Az igények, elvárások felmérése nem valósul meg.

5 A Geoinformatikai Kar megalapítása (1972) óta érzékenyen reagál a földügy szakmai elvárásaira. Ezt mutatja több új szak megindítása. A Földmérési és Távérzékelési Intézettel közösen országos oktatási igényfelmérést végeztünk. Kezdeményezésünkre az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztálya oktatási stratégiát fogadott el. Tanácsadó Testületet hoztunk létre, melynek fő feladata a Karral szemben támasztott társadalmi és szakmai igények meghatározása és a cselekvési programok megvitatása.


Oldalszám: 81/174


I. 2. c. A stratégiaalkotás során alkalmazott módszerek Vizsgálandó:  stratégiatervezés, monitoring rendszerek, versenytársak elemzése, stratégiai akciók kidolgozása, a kari stratégiakészítés,  az intézményi és kari stratégia közötti kapcsolat, egymásra épültség (a társadalmi, hallgatói értékelési információk visszacsatolása, a teljesítményértékelés beépülése a stratégiai információs körbe, a munkatársi elégedettség elemzésének visszacsatolása a stratégiakészítéshez, nemzetközi trendek, összehasonlító elemzések),  oktatás, kutatás, elemzése (mihez képest történik a javulás, a fejlődés megtorpanása). Minőségi mutatók:  hallgatói, munkatársi elégedettségmérés eredményei  elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása,  a partneri igények meghatározásának módja. Értékelés: 5

4

3

2 1

A kar az egyetem stratégiai irányelveinek és a partnerek igényeinek teljesítését beépíti éves stratégiai programjába. A hallgatói, a munkatársi véleményeket figyelembe veszi oktatási-kutatási folyamatának korszerűsítésénél, stratégiájának kialakításánál. A kar az egyetem stratégiai irányelveinek és a partnerek igényeinek teljesítését beépíti éves stratégiai programjába. Figyelembe veszi oktatási folyamatának korszerűsítésénél a hallgatói, munkatársi véleményeket. A kar az egyetem stratégiai irányelveit figyelembe véve működik. Figyelembe veszi oktatási folyamatának korszerűsítésénél a hallgatói, munkatársi véleményeket. A kar az egyetem stratégiai irányelveit figyelembe véve működik, a hallgatói véleményeket, a munkatársi véleményeket nem veszi figyelembe. A kar az egyetem stratégiai irányelveit nem veszi figyelembe. A hallgatói elégedettséget nem méri, valamint munkatársi elégedettséget sem mér.

4 A Kar jó kapcsolatai a földügyi szektorral, az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztályával, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel az elmúlt években komoly támogatást jelentettek mind a szakmai háttér biztosítása, mind finanszírozási tekintetben. Erősödött a kapcsolatunk ill. munkakapcsolat alakult ki a hazai és külföldi felsőoktatási partnereinkkel. Hasonlóan erősödött az oktatási kapcsolat geodéziai és térinformatikai intézményekkel és vállalkozásokkal. A hallgatók véleményét a kis hallgatói létszám által biztosítható személyes beszélgetések, a hallgató bizottságok jól közvetítik, de kérdőíves módszert is rendszeresen alkalmazunk a hallgatók elégedettségének és elvárásainak megállapítására. A munkatársak véleményét a tanszéki, a Kari oktatói és dolgozói, a tanszékvezetői értekezletek, a Kari Bizottságok közvetítik a vezetés felé.


Oldalszám: 82/174


I. 2. d. A Kar minőségbiztosítási rendszerének szervezete. A vezetés milyen szervezeti, irányítási struktúrában biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat? Vizsgálandó:  minőségbiztosítási bizottság megléte, működése, eredményessége, személyzeti állománya. Értékelés: 5

4

A karon a minőségbiztosítási rendszer szempontjai szerint kialakított szervezet működik, melynek hatékonysága és sikeressége érdekében a feladatkörökhöz megfelelően képzett személyzet társul. A karon a minőségbiztosítási rendszer szempontjait figyelembe vevő szervezet működik, melynek feladatköreihez megbízott személyek tartoznak.

3

A karon a minőségbiztosítási rendszer szempontjai szerint kialakított szervezet működik.

2

A karon a jogszabályok által meghatározott minőségbiztosítási bizottság működik. Ez a jogszabály által meghatározott működési területre korlátozza tevékenységét. A karon a jogszabályok által meghatározott minőségbiztosítási bizottság létezik.

1

4 A Karon a beszámolási időszakban háromfős minőségbiztosítási bizottság működött. Mivel nemrég állt fel az új intézeti struktúra a Karon, jelenleg tervezzük a bizottság kibővítését és a HÖK bevonását is. A bizottság feladata volt eddig a szakjelentések és Kari MAB jelentések összeállítása. Mivel a MAB felé továbbítandó adatok megváltoznak, az éves jelentéseket önértékelés formájában tervezzük összeállítani, amelyekben a legfontosabb folyamatokat, tendenciákat, problémákat rögzítjük olyan formában, ahogyan eddig is tettük.


Oldalszám: 83/174


I. 2. e. A Kar működésének értékelése (a Kar irányítási rendszerének értékelése, mely a minőségfejlesztési változásokat biztosítja) Vizsgálandó:  a működés rendszeres értékelése, a szükséges intézkedések megtétele,  áttekintő értekezletek a kar önértékelési rendszerében. Értékelés: 5

2

Az intézetek/tanszékek együttműködése és az információs csatornák szabályozottak. Az együttműködés során a kölcsönhatások kihasználására és fejlesztésére hatékony eszközöket használnak fel. Az intézetek/tanszékek együttműködése tervezett, a szabályozások az integrált működést lehetővé teszik. Az együttműködés során az információk továbbadása kellő számú csatornán keresztül biztosított. Az intézetek/tanszékek együttműködnek, rendszeres információcsere és bizonyítható hatékonyságjavulás mutatható ki. A szervezet közös célokkal és egységesített módszerekkel működik. Az intézetek/tanszékek formális csatornákon keresztül működnek együtt.

1

Az intézetek/tanszékek együttműködése informális és esetleges.

4

3

4 A Kar szervezeti struktúrája az adott feladatokhoz igazodóan és a környezet változásának megfelelően átalakult. A működés jogi alapjai (SZMSZ és más szabályozások) biztosítottak. A döntési, véleményezési fórumok jól kialakítottak és működnek. Az információ-áramlás szabályozott és lehetővé teszi, hogy a feladatához szükséges információnak mindenki a birtokában legyen. Az információ-áramlás „alulról felfelé” és „felülről lefelé” megoldott, több forma és csatorna létezik. Ennek ellenére előfordul, hogy egyesek úgy érezhetik, nem jutott el hozzájuk minden információ.


Oldalszám: 84/174


I. 2. f. Vezetés külső-belső kapcsolatai, társintézményekkel való kapcsolatok, partneri kör Vizsgálandó: a vezetők mennyire építik és működtetik a kapcsolatrendszerüket, képviselik az intézmény, kar érdekeit, munkahelyi légkör. Minőségi mutatók: kutatási szervezetekkel (kutatóközpontokkal) való együttműködések száma, közös képzések száma, munkatársi elégedettség. Szöveges értékelés szempontjai: a kar kapcsolatrendszere hazai és nemzetközi viszonylatban, munkatársak együttműködése. Értékelés: A hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer jól működik, melynek segítségével 5 stratégiailag meghatározó helyzetbe jutott a kar, melynek következtében széles körben képes érdekeit érvényesíteni. A munkatársak egymás munkáját támogatják, együttműködésük a szervezeti kultúra természetes része. Kiterjedt kapcsolatrendszer működik hazai és nemzetközi viszonylatban, mely 4 mind formai, mind tartalmi vonatkozásban támogatja az intézmény külső érdekérvényesítési és tájékozódási lehetőségét. A munkatársak egymás munkáját támogatják, feladatukat elkötelezetten végzik. A kar kapcsolatrendszere hazai és külföldi viszonylatban is általános, mely 3 rendszeres értékelés útján kerül fejlesztésre. A csoportmunka és a munkatársak zömének elkötelezett hozzáállása tapasztalható. A kar kapcsolatrendszere a jogszabályi keretekben elvártakra terjed ki, melynek 2 működése rendszeres és felügyelt. A munkatársak együttműködése a szakmai műhelyek szintjén jellemző csoportos munkavégzés és egyesek elkötelezett hozzáállása jellemző. A kar kapcsolatrendszere a jogszabályi keretekben elvártakra terjed ki, melynek 1 működése esetleges, hiányos. A munkatársak együttműködése általában csak néhány személyre korlátozottan alakul ki.

5 Kutatási tevékenységünk lefedi a földügyi, földmérési, földrendezési és térinformatikai szektor teljes spektrumát. A GEO belföldi oktatási és szakmai kapcsolatai élők, ez az oktatók megbízatásaiból is kitűnik. Az oktatók és a Kar elismertségét jelzik a szakmai testületekben, szervezetekben betöltött funkciók és az általunk szervezett szakmai rendezvények. Nemzetközi kapcsolataink az elmúlt 5 évben folyamatosan fejlődtek. Elsősorban az európai uniós közös pályázatokban való részvétel lehetőségeit igyekeztünk megragadni, de évek óta fejlődnek kapcsolataink Kínával is. A szakmai partnerintézmények tanterveit, tapasztalatait a saját tanterv készítésénél, oktatásunkban felhasználtuk.


Oldalszám: 85/174


I. 2. g. A munkatársak munkájának figyelemmel kísérése, motiváció, elismerés Vizsgálandó:  a munkatársak elégedettség mérése,  továbbképzések, szakmai ismeretbővítés (terület, gyakoriság, anyagi támogatás),  a saját munkavégzésért felelősséggel tartozom elv szemléletének kialakítása, erősítése (bizalmi elv, fegyelmezés, ösztönzés, képességfejlesztés). Értékelés: 5

4

3

2

1

A munkatársak személyes képzési terveinek megvalósítása és teljesítmény értékelése a minőségirányítási rendszer keretei között szabályozottan működik. A teljesítmény visszacsatolás széles körben ösztönzi a munkatársakat. A munkatársak személyes elkötelezettségét vezetői eszközök fokozzák a minőségirányítási rendszerben. Az új munkatársak kiválasztása, biztosítja a szervezet stratégiai áttörését, fejlesztését és a tudás megújítását. A munkatársak személyes képzési tervei a minőségirányítási rendszer keretei között rendszeresen elkészülnek, és szabályozott keretek között általában megvalósulnak. A teljesítmény visszacsatolás széles körben ösztönzi a munkatársakat. Új munkatársak esetében kiválasztása is támogatja a szervezet fejlesztését, a tudás korszerűségének biztosítását. A munkatársak személyes képzési tervei rendszeresen elkészülnek. Ez a terv reális és nagyrészt megvalósítható. A teljesítmény motiválása széles körben megvalósul, mely a konkrét teljesítményekhez társul. Új munkatársak esetében a tervezett feladatkör szerint történik az állás meghirdetése és betöltése. Az új munkatársak kiválasztása is támogatja a szervezet fejlesztését, a tudás korszerűségének biztosítását. A munkatársak személyes képzési tervei részben valósíthatók meg. A teljesítmény motiválása csak esetileg valósítható meg. Új munkatársak esetében a tervezett feladatkör szerint történik az állás meghirdetése, melynek betöltésénél gyakran kell kompromisszumot kötni. A munkatársak személyes képzési tervei általában nem valósulnak meg. A teljesítmény motiválása helyett fontosabb az egységes megítélés. Új munkatársak felvételénél a jelentkezők jelentik a minőségi korlátot.

4 A dolgozói elégedettség mérésére kérdőíves módszert dolgoztunk ki. A munkatársak személyes fejlődésének megvalósítása és teljesítmény értékelése a minőségirányítási rendszer keretei között szabályozottan működik. A teljesítmény visszacsatolás ösztönzi a munkatársakat. A munkatársak személyes elkötelezettségét vezetői eszközök fokozzák a minőségirányítási rendszerben. Az új munkatársak kiválasztása, biztosítja a szervezet stratégiai áttörését, fejlesztését és a tudás megújítását.


Oldalszám: 86/174


Programok indítása, követése és rendszeres értékelése II. 1. Képzési/tudományági vizsgálata szakonként csoportosítva II. 1. a. Az új típusú szak alapadatai Lineáris képzések: FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖK BSC ALAPSZAK Szakirányok: geoinformatika szakirány, földrendező szakirány, ingatlan-kataszteri szakirány Tagozat: nappali, levelező Szakvezető: Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár Tudományos fokozata: CSc Munkaviszony típusa: T Tudományág megnevezése a 169/2000. (IX. 29.) Kormányrendelet szerint: 2.9. agrár műszaki tudományok A képzés besorolása a 289/2006. Kormányrendelet szerint: agrár képzési terület, agrár műszaki képzési ág IGAZGATÁSSZERVEZŐ BA ALAPSZAK Szakirányok: ingatlan-nyilvántartó szakirány Tagozat: nappali, levelező Szakvezető: Dr. Kurucz Mihály főiskolai docens Tudományos fokozata: PhD Munkaviszony típusa: E(1) Tudományág megnevezése a 169/2000. (IX. 29.) Kormányrendelet szerint: 5.3. állam- és jogtudományok A képzés besorolása a 289/2006. Kormányrendelet szerint: jogi és igazgatási képzési terület, igazgatási képzési ág


Oldalszám: 87/174


FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖK BSC ALAPSZAK bemutatása a földmérő mérnök és a földrendező mérnök szakok alapján II. 1. b. Hogyan biztosítják a képesítési követelményben rögzített (rögzítésre kerülő) kompetenciák megszerzését a szak kurzusai (tantárgyai)? Vizsgálandó:  a lefedettség; tantárgyak szerkezeti struktúrája, arányok; szakmai tartalom,  szakindítási kérelem, tantárgyi programok. Értékelés: 5

4

3

2

1

A képzés kompetenciáinak megfelelően, élethosszig tartó tanulás kiindulási feltételéül, vagyis tudatosan kijelölt továbbképzési területekre a hallgató a tanultak alapján zökkenőmentesen képes bekapcsolódni. A képesítési követelmények minden lényeges eleme teljes körűen lefedésre kerül, és a végzettek ismeretanyaga alapvetően megegyezik a munkaerőpiacon elvártakkal. A képesítési követelmények minden lényeges eleme teljes körűen lefedésre kerül, de a mennyiségi arányok és az oktatás jellege alapján a végzettek ismeretanyaga nem egyezik meg a munkaerőpiacon elvártakkal. A képzési kompetenciákat a kurzusokon oktatott tananyag legalább részben lefedi, de egyes esetekben a tantárgyak jellege a tananyag mennyisége nem biztosítja a szükséges ismeretek megszerzését. A képesítési követelmény egyes lényegi elemeit az oktatási anyag nem fedi le.

5 A korábbi két szak (földmérő szak és földrendező szak) 1975 óta a III. év elejétől az 5. szemesztertől válik külön, ennek ellenére a végzettek ismeretanyaga alapvetően megfelel a munka erőpiaci elvárásoknál. A földmérő és földrendező mérnök BSc alapszak képesítési és kimeneti követelményeit, tantervét, tantárgyi programjait a korábbi, több évtizedes tapasztalatok és a szakmai elvárások alapján állítottuk össze. A tantárgycsoportok arányai, a korábbi tantervekből átvett, illetve a kialakított új tantárgyak és azok tartalma, óraszámai véleményünk szerint lefedik azokat az ismereteket, amelyek egy földmérő és földrendező mérnöktől elvárhatók.


Oldalszám: 88/174


II. 1. c. Hogyan hasznosulnak a szak kompetenciái, az oktatott ismeretanyagok a gyakorlatban hogyan követik a gyakorlat változásait? Vizsgálandó:  munkáltatók és a végzett hallgatók, illetve az államvizsga bizottságok véleménye alapján: o záróvizsga Bizottságok (ZVB) véleményei, o végzett hallgatók megkérdezése és ennek értékelése, o szakmai műhelyek adatlapjai, o a munkaerőpiaccal tartott kapcsolatok során szerzett szisztematikus értékelések, stb. Értékelés: 5 4

3 2

1

A 4-es szinten meghatározott elvárások megfelelő gyakorisággal valósulnak meg. A tudományos kutatási munkák eredményei beépülnek a tananyagba. A szak fejlesztése rendszeres oktatóközösségi tevékenység, mely figyelembe veszi a szakma fejlődését, a ZVB véleményét és a munkaerőpiaci felmérések eredményeit. A szak fejlesztése rendszeres oktatóközösségi tevékenység, mely figyelembe veszi a szakma fejlődését és a ZVB véleményét. A szak tananyagában közvetett hatásokra (pl. visszajelzések, ZVB) létezik tartalmi fejlesztés, de ez ad hoc jellegű, és az egyes oktatókra bízva összehangolás nélkül valósul meg. A szak képzését az előírt kompetenciák határozzák meg. A tananyag tartalmi fejlesztését nem tartja feladatának, indokoltnak, illetve az adott működési keretek között lehetségesnek (a fejlesztések jellemzően metodikai vonatkozásúak).

5 A tantervek nagyobb mértékű, mélyebb átalakítására 5-6 évente került sor. A közbenső időszakokban a szakmai elvárásokat követő kisebb korrekciókat szükség elvégeztük. Ez elsősorban a tananyagok tartalmában mutatkozott meg. Záróvizsgán a Kar/Szak oktatását tekintélyes egyetemi tanárok, akadémikusok a gyakorlat neves szakemberei minősítik. Jegyzőkönyvben rögzített véleményüket a folyamatosan végzett korszerűsítéseknél mindig figyelembe vettük. Végzett földmérő és földrendező mérnökeinknek elhelyezkedési gondjai nincsenek, a kereslet eddig nagyobb volt a kínálatnál.


Oldalszám: 89/174


II. 1. d. A kurzus oktatói mennyire felelnek meg a szakmai és a MAB követelményeinek? Vizsgálandó:  oktatók tudományos minősítése, munkásságuk tudományági besorolása, foglalkoztatási minősége,  terheltsége, szakmai, oktatási tapasztalata, emberi kapcsolatai a hallgatósággal. Szöveges értékelés szempontjai:  a szak és tárgyfelelősök, valamint az oktatók megfelelése a MAB által támasztott elvárásoknak,  az oktatásban résztvevők minőségi jellemzői (gyakorlat, életkor, leterheltség, együttműködési lehetőség). Értékelés: 5

4

3

2

1

A tárgyfelelősök, oktatók és a minősítettek arányára vonatkozóan a szak teljesíti a minimális elvárásokat, az oktatásban résztvevők szakmai tapasztalata tudományági aktivitása kiemelkedő, melyeket teljesítmények igazolnak. Az oktatói utánpótlás nevelést a szak tudatosan végzi. Az oktatók és hallgatók közötti kapcsolat kiváló. A tárgyfelelősök, az oktatók és a minősítettek arányára vonatkozóan a szak teljesíti a minimális elvárásokat, az oktatásban résztvevők szakmai tapasztalata tudományági aktivitása átlag feletti. Az oktatói utánpótlás nevelést a szak tudatosan végzi. Az oktatók és hallgatók közötti kapcsolat jó. A tárgyfelelősök, az oktatók és a minősítettek arányára vonatkozóan a szak teljesíti a minimális elvárásokat, az oktatásban résztvevők szakmai tapasztalata tudományági aktivitása átlagos. Az oktatók és hallgatók közötti kapcsolat megfelelő. A tárgyfelelősök, oktatók és a minősítettek arányára vonatkozóan a szak teljesíti a minimális elvárásokat, az oktatásban résztvevők szakmai tapasztalata tudományági aktivitása minimális. A szak nem minden tekintetben felel meg a MAB minimális követelményének a felelősök, az oktatok és a minősítettek arányszáma vonatkozásában.

4 A minősített oktatók száma megfelel a MAB minimális elvárásainak. Az oktatók, a tantárgyfelelős oktatók a MAB által támasztott elvárásoknak megfeleltek. Az oktatók leterheltsége igen magas (heti 15-20 óra). A Karon a képzés elsősorban gyakorlati irányultságú. Ez az oktatóktól is főleg gyakorlati ismereteket követel meg. Kialakult egy idősebb, 50-60 éves oktatói gárda, akik mögött csak egy fiatal, 25-30 éves utánpótlás alakul ki. Hiányzik a kettő közötti korosztály. Az oktatók kapcsolata a hallgatókkal hagyományosan jó. Oktatásunk egyik legfontosabb jellemzője, hogy a Karon belül közvetlen kapcsolat alakult ki oktatók és hallgatók között.


Oldalszám: 90/174


II. 1. e. A kurzusok oktatásához szükséges infrastrukturális (technikai, labor, eszköz és egyéb) ellátottság Vizsgálandó:  a kurzus megfelelő színvonalú oktatásához a megfelelő színvonalú technikai felszereltség (helység kihasználtság, beruházási kimutatások). Szöveges értékelés szempontjai:  az infrastruktúra illeszkedése az oktatási feladatokhoz. Értékelés: Mennyiségi Bőséges: Az oktatás elvárásainak magas szintű kielégítése mellett az oktatás 5 minősége szempontjából fontos elemek választékában és mennyiségében többletlehetőségek biztosítottak. Jól ellátott: az oktatás alapelvárásainak kielégítése mellett az oktatás minősége 4 szempontjából fontos elemek esetében választékában és mennyiségében többletlehetőségek állnak rendelkezésre. Megfelelő: az oktatás alapelvárásait minimális szinten, de stabilan biztosítja. 3 2 1

Elegendő: az oktatás alapelvárásait minimális szinten biztosítja. Nincs: alapvető infrastrukturális elemek szempontjából hiányos vagy kritikusan alacsony szintű.

4 Értékelés: 5 4

3

Minőségi (színvonal) Nemzetközi szintű: Színvonalas és egyes, az oktatás minősége szempontjából lényeges elemeiben nemzetközi szintű. Színvonalas: Teljesíti az elvárásokat és egyes, az oktatás minősége szempontjából lényeges elemeiben az elterjedt vagy a szakmai területen alkalmazotthoz képest korszerűségében vagy egyéb jellemzőjében átlagon felüli. Megfelelő: Teljesíti az elvárásokat és az elterjedt vagy a szakmai területen alkalmazotthoz képest korszerűségében vagy egyéb jellemzőjében átlagos.

2

Elfogadható: Teljesíti a minimális elvárásokat, de az elterjedt vagy a szakmai területen alkalmazottól korszerűségében vagy egyéb jellemzőjében elmaradott.

1

Elavult: az oktatásban alig használható - kor, állapot vagy illeszkedési okokból.

4 A földmérési szakma általánosan erősen műszerigényes. Oktatásához jelentős műszerellátás szükséges a főiskolai karon is. A jelenleg használt műszerek korszerűsége több kívánnivalót hagy maga után. A korszerű műszerekkel való ellátás nehézségei ellenére azt mondhatjuk, hogy a földmérő- és földrendező mérnökképzés jelenleg teljesíti az elvárásokat, korszerűnek tekinthető. Mind termeink tekintetében, mind eszközeinket illetően is igen erős a leterheltségük. Jobb a helyzet az informatikai eszközök területén, mivel ezek folyamatos fejlesztésére szinte minden pályázatban lehetőségünk volt.


Oldalszám: 91/174


II. 1. f. A kurzusok oktatásának eredményessége Vizsgálandó:  a hallgatók és az oktatók teljesítménye Szöveges értékelés szempontjai:  vizsga, záróvizsga eredmény változás tendenciája (előzmény bemutatása, egy korábbi hasonló szakon kapott eredményekkel lehet csak összevetni). Értékelés: 5

4

A végzettek elhelyezkedése kiemelkedő. A szak oktatásfejlesztési tevékenysége mérhető eredményekhez vezetett. Az oktatás sikerességére visszavezethető okok végett. A végzettek elhelyezkedése átlagon felüli, az oktatás sikerességére visszavezethető okok végett.

3

A munkaerőpiaci visszajelzések minden vonatkozásban elismerik az oktatás sikerességét. A végzettek elhelyezkedése átlagos.

2

A munkaerőpiaci visszajelzések kritikus megjegyzéseket tartalmaznak lényeges teljesítményelemekre. Ezek elsődleges oka az oktatók gyenge hatékonyságú tudásátadása vagy a hallgatók alulkészültsége, legyen az szubjektív vagy objektív okokra visszavezethető. A munkaerőpiaci visszajelzések kritikus megjegyzéseket tartalmaznak minden teljesítményelemekre. Ennek elsődleges oka az oktatók rossz hatékonyságú tudásátadása vagy a hallgatók alulkészültsége, legyen az szubjektív vagy objektív okokra visszavezethető.

1

4 A hallgatók elhelyezkedési lehetősége jó. Az álláshelyek országos eloszlása nem mindig a hallgatók lakhelye szerinti eloszlás. Megállítható, hogy az oktatás sikerességét is minősíti a végzettek munkaerőpiaci helyzete: a földmérő- és földrendező mérnökök eddig több álláshelyből is választhattak.


Oldalszám: 92/174


II. 1. g. A szak hallgatóinak létszám alakulása Vizsgálandó:  az évfolyamonkénti lemorzsolódás mértéke,  a változás tendenciája. Szöveges értékelés szempontjai:  hallgatói létszámokat befolyásoló hatások, felvételi lehetőségek,  a sikertelenségek, lemorzsolódások jellegzetes okai. Értékelés: 5

4

Általában a hallgatói létszámadatok növekedése a jellemző. A hallgatók lemorzsolódását az oktatási módszerek és a hallgatók megtartására való tudatos törekvés eredményeként folyamatosan csökkenteni tudta. Általában a hallgatói létszámadatok stagnálása jellemző, de egyes oktatási formák területén létszámnövekedés történt, melynek oka az oktatás módszere.

3

Összességében jellemző a hallgatói létszámadatok stagnálása.

2

Jellemző a jelentkezők és végzettek létszámcsökkenése, de a befolyásoló hatások elemzésén alapuló beavatkozások segítségével a folyamatosan csökkenő tendencia megszakadt. A lemorzsolódás és létszámcsökkenés növekedése számottevő. A jelentkezők és a végzettek számadatai folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak, s kritikus értéket értek el.

1

4 A hallgatói létszám az első évfolyamon az utóbbi években 100 körül mozog. A lemorzsolódás jelentős. A végzett hallgatók létszáma csak 45-55 fő a két szakon (3 szakirányon). A lemorzsolódás tehát közel 50 %. Lemorzsolódás a későbbiekben ritkán fordul elő, a III. évfolyamon ez már nem jellemző. Az egy főre jutó utóvizsgák száma a három év átlagában 2. Az első évfolyamon magasabb, a felsőbb évfolyamokon alacsonyabb. A végzős hallgatókra vonatkozó létszámadatok az utóbbi években alig változik.


Oldalszám: 93/174


II. 1. h. A szak hallgatóinak TDK, egyéni kutatási, demonstrátori tevékenységei Vizsgálandó:  a hallgatók milyen mértékben és eredményesen vesznek részt, a hallgatók bevonása a kutatások és az oktatás területén. Értékelés: 5

4

3

A szak működésében a TDK tevékenység, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása kiemelkedő, és a szak tudatos magatartása következtében javuló tendenciát mutat. A szak működésében a TDK tevékenység, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása jó, és a szak tudatos magatartása következtében javuló tendenciát mutat. A szak működésében a TDK tevékenység elfogadható, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása megtörténik.

2

A szak működésében a TDK tevékenység, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása nem jellemző.

1

A szak működésében TDK tevékenység nincs, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása nem valósul meg.

4 A beszámolási időszakban minden évben (december vagy február hónapban) megrendeztük a házi TDK konferenciát, amelyen 4-6 dolgozatot mutattak be hallgatóink. Tudatosan törekedtünk a legjobb képességű hallgatók bevonására; a résztvevő hallgatók száma megfelelő, ha Karunk kis létszámát tekintjük. A felkészítésben részt vevő oktatók nem egyenletesen oszlanak meg, viszonylag kevesen vállalnak konzulensi szerepet.


Oldalszám: 94/174


II. 1. i. A szak hallgatóinak előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése Vizsgálandó:  a hallgatók milyen mértékben és eredményesen végzik a kurzusokat. Szöveges értékelés szempontjai:  a lemorzsolódás aránya, kiemelkedő munkát végző hallgatók. A hallgatók a gyakorlatokat kiscsoportokban végzik. Ezeken lehetőség van a közvetlen kapcsolat kialakítására. Ez teszi lehetővé, hogy a lemaradó hallgatókat megfigyeljük és felhívjuk figyelmüket a tanulási hibákra. Ezt a kiscsoportos foglalkozás teszi lehetővé a jobb képességű hallgatókkal való alaposabb foglalkozást is. Évközben is több konzultációt tartunk, hogy az ismereteket alaposabban el tudják sajátítani. Az egyéni és csoportos konzultációkkal igyekeztünk csökkenteni az első éven a nagyobb mértékű lemorzsolódást.


Oldalszám: 95/174


IGAZGATÁSSZERVEZŐ BA ALAPSZAK bemutatása az ingatlannyilvántartási szervező szak alapján II. 1. b. Hogyan biztosítják a képesítési követelményben rögzített (rögzítésre kerülő) kompetenciák megszerzését a szak kurzusai (tantárgyai)? Vizsgálandó:  a lefedettség; tantárgyak szerkezeti struktúrája, arányok; szakmai tartalom,  szakindítási kérelem, tantárgyi programok. Értékelés: 5

4

3

2

1

A képzés kompetenciáinak megfelelően, élethosszig tartó tanulás kiindulási feltételéül, vagyis tudatosan kijelölt továbbképzési területekre a hallgató a tanultak alapján zökkenőmentesen képes bekapcsolódni. A képesítési követelmények minden lényeges eleme teljes körűen lefedésre kerül, és a végzettek ismeretanyaga alapvetően megegyezik a munkaerőpiacon elvártakkal. A képesítési követelmények minden lényeges eleme teljes körűen lefedésre kerül, de a mennyiségi arányok és az oktatás jellege alapján a végzettek ismeretanyaga nem egyezik meg a munkaerőpiacon elvártakkal. A képzési kompetenciákat a kurzusokon oktatott tananyag legalább részben lefedi, de egyes esetekben a tantárgyak jellege a tananyag mennyisége nem biztosítja a szükséges ismeretek megszerzését. A képesítési követelmény egyes lényegi elemeit az oktatási anyag nem fedi le.

4 A tantárgyi programok felülvizsgálatára az Ingatlan-nyilvántartási szervező szak esetében két ízben került sor a Kari Tanács vonatkozó határozatai alapján. Az Igazgatás-szervező szak létrehozása törvényszerűen maga után vonta, hogy a tantárgyi programokat részletesen felülvizsgáltuk.


Oldalszám: 96/174


II. 1. c. Hogyan hasznosulnak a szak kompetenciái, az oktatott ismeretanyagok a gyakorlatban hogyan követik a gyakorlat változásait? Vizsgálandó:  munkáltatók és a végzett hallgatók, illetve az államvizsga bizottságok véleménye alapján: o záróvizsga Bizottságok (ZVB) véleményei, o végzett hallgatók megkérdezése és ennek értékelése, o szakmai műhelyek adatlapjai, o a munkaerőpiaccal tartott kapcsolatok során szerzett szisztematikus értékelések, stb. Értékelés: 5 4

3 2

1

A 4-es szinten meghatározott elvárások megfelelő gyakorisággal valósulnak meg. A tudományos kutatási munkák eredményei beépülnek a tananyagba. A szak fejlesztése rendszeres oktatóközösségi tevékenység, mely figyelembe veszi a szakma fejlődését, a ZVB véleményét és a munkaerőpiaci felmérések eredményeit. A szak fejlesztése rendszeres oktatóközösségi tevékenység, mely figyelembe veszi a szakma fejlődését és a ZVB véleményét. A szak tananyagában közvetett hatásokra (pl. visszajelzések, ZVB) létezik tartalmi fejlesztés, de ez ad hoc jellegű, és az egyes oktatókra bízva összehangolás nélkül valósul meg. A szak képzését az előírt kompetenciák határozzák meg. A tananyag tartalmi fejlesztését nem tartja feladatának, indokoltnak, illetve az adott működési keretek között lehetségesnek (a fejlesztések jellemzően metodikai vonatkozásúak).

4 A hallgatók döntő többségének foglalkoztatását a diploma megszerzését követően azok a munkahelyek biztosítják, ahol korábban szakmai gyakorlaton voltak. További eredmény, hogy a 2005-ben végzett valamennyi hallgató el tudott helyezkedni. A Záróvizsga Bizottságokba tekintélyes külső szakembereket hívtunk meg. A jegyzőkönyvekbe rögzített véleményük alapján a képzés megfelel a szakmai elvárásoknak. Az elhangzott észrevételeket a záróvizsgatételek átdolgozásánál figyelembe vettük.


Oldalszám: 97/174


II. 1. d. A kurzus oktatói mennyire felelnek meg a szakmai és a MAB követelményeinek? Vizsgálandó:  oktatók tudományos minősítése, munkásságuk tudományági besorolása, foglalkoztatási minősége,  terheltsége, szakmai, oktatási tapasztalata, emberi kapcsolatai a hallgatósággal. Szöveges értékelés szempontjai:  a szak és tárgyfelelősök, valamint az oktatók megfelelése a MAB által támasztott elvárásoknak,  az oktatásban résztvevők minőségi jellemzői (gyakorlat, életkor, leterheltség, együttműködési lehetőség). Értékelés: 5

4

3

2

1

A tárgyfelelősök, oktatók és a minősítettek arányára vonatkozóan a szak teljesíti a minimális elvárásokat, az oktatásban résztvevők szakmai tapasztalata tudományági aktivitása kiemelkedő, melyeket teljesítmények igazolnak. Az oktatói utánpótlás nevelést a szak tudatosan végzi. Az oktatók és hallgatók közötti kapcsolat kiváló. A tárgyfelelősök, az oktatók és a minősítettek arányára vonatkozóan a szak teljesíti a minimális elvárásokat, az oktatásban résztvevők szakmai tapasztalata tudományági aktivitása átlag feletti. Az oktatói utánpótlás nevelést a szak tudatosan végzi. Az oktatók és hallgatók közötti kapcsolat jó. A tárgyfelelősök, az oktatók és a minősítettek arányára vonatkozóan a szak teljesíti a minimális elvárásokat, az oktatásban résztvevők szakmai tapasztalata tudományági aktivitása átlagos. Az oktatók és hallgatók közötti kapcsolat megfelelő. A tárgyfelelősök, oktatók és a minősítettek arányára vonatkozóan a szak teljesíti a minimális elvárásokat, az oktatásban résztvevők szakmai tapasztalata tudományági aktivitása minimális. A szak nem minden tekintetben felel meg a MAB minimális követelményének a felelősök, az oktatok és a minősítettek arányszáma vonatkozásában.

3 Értékelésünk közepes és jó között van. Megjegyzendő, hogy a MAB által támasztott követelményeknek a szak oktatói nem mindenben felelnek meg. A létszám biztosítása a mellékfoglalkozású oktatók terhére (létszámok csökkentése) történhet.


Oldalszám: 98/174


II. 1. e. A kurzusok oktatásához szükséges infrastrukturális (technikai, labor, eszköz és egyéb) ellátottság Vizsgálandó:  a kurzus megfelelő színvonalú oktatásához a megfelelő színvonalú technikai felszereltség (helység kihasználtság, beruházási kimutatások). Szöveges értékelés szempontjai:  az infrastruktúra illeszkedése az oktatási feladatokhoz. Értékelés: 5

4

3 2 1

Mennyiségi Bőséges: Az oktatás elvárásainak magas szintű kielégítése mellett az oktatás minősége szempontjából fontos elemek választékában és mennyiségében többletlehetőségek biztosítottak. Jól ellátott: az oktatás alapelvárásainak kielégítése mellett az oktatás minősége szempontjából fontos elemek esetében választékában és mennyiségében többletlehetőségek állnak rendelkezésre. Megfelelő: az oktatás alapelvárásait minimális szinten, de stabilan biztosítja. Elegendő: az oktatás alapelvárásait minimális szinten biztosítja. Nincs: alapvető infrastrukturális elemek szempontjából hiányos vagy kritikusan alacsony szintű.

4 Értékelés: 5 4

3

Minőségi (színvonal) Nemzetközi szintű: Színvonalas és egyes, az oktatás minősége szempontjából lényeges elemeiben nemzetközi szintű. Színvonalas: Teljesíti az elvárásokat és egyes, az oktatás minősége szempontjából lényeges elemeiben az elterjedt vagy a szakmai területen alkalmazotthoz képest korszerűségében vagy egyéb jellemzőjében átlagon felüli. Megfelelő: Teljesíti az elvárásokat és az elterjedt vagy a szakmai területen alkalmazotthoz képest korszerűségében vagy egyéb jellemzőjében átlagos.

2

Elfogadható: Teljesíti a minimális elvárásokat, de az elterjedt vagy a szakmai területen alkalmazottól korszerűségében vagy egyéb jellemzőjében elmaradott.

1

Elavult: az oktatásban alig használható - kor, állapot vagy illeszkedési okokból.

4 Kari szinten a számítógépes felszereltség (projektor, laptop) és laborhálózat kiépítettsége megfelelő, viszont a szak vonatkozásában hiányos. A jelenleg is közel 300 fővel rendelkező két szak – ingatlan-nyilvántartási szervező, igazgatásszervező – oktatása nem nélkülözheti a megfelelő, speciális, tanszéki informatikai kiépítettséget, szoftveres hátteret.


Oldalszám: 99/174


II. 1. f. A kurzusok oktatásának eredményessége Vizsgálandó:  a hallgatók és az oktatók teljesítménye Szöveges értékelés szempontjai:  vizsga, záróvizsga eredmény változás tendenciája (előzmény bemutatása, egy korábbi hasonló szakon kapott eredményekkel lehet csak összevetni). Értékelés: 5

4

A végzettek elhelyezkedése kiemelkedő. A szak oktatásfejlesztési tevékenysége mérhető eredményekhez vezetett. Az oktatás sikerességére visszavezethető okok végett. A végzettek elhelyezkedése átlagon felüli. Az oktatás sikerességére visszavezethető okok végett.

3

A munkaerőpiaci visszajelzések minden vonatkozásban elismerik az oktatás sikerességét. A végzettek elhelyezkedése átlagos.

2

A munkaerőpiaci visszajelzések kritikus megjegyzéseket tartalmaznak lényeges teljesítményelemekre. Ezek elsődleges oka az oktatók gyenge hatékonyságú tudásátadása vagy a hallgatók alulkészültsége, legyen az szubjektív vagy objektív okokra visszavezethető. A munkaerőpiaci visszajelzések kritikus megjegyzéseket tartalmaznak minden teljesítményelemekre. Ennek elsődleges oka az oktatók rossz hatékonyságú tudásátadása vagy a hallgatók alulkészültsége, legyen az szubjektív vagy objektív okokra visszavezethető.

1

4 A végzettek elhelyezkedési aránya mindkét tagozaton átlagon felüli. Az oklevél megszerzése után fél évvel hallgatóink 90 %-a el tud helyezkedni. Karunk szoros kapcsolatot épített ki a potenciális munkaadók nagy részével (földhivatalok, önkormányzatok, banki szféra stb.). Ugyancsak jól hasznosíthatóak a szakon tanult tantárgyak a földügyi igazgatásban, nevezetesen a földhivataloknál, különösen az ingatlan-nyilvántartási szakterületen. Az alkalmazhatóságot nagyban segíti az is, hogy az informatika területén a hallgatók „otthonosan” mozognak.


Oldalszám: 100/174


II. 1. g. A szak hallgatóinak létszám alakulása Vizsgálandó:  az évfolyamonkénti lemorzsolódás mértéke,  a változás tendenciája. Szöveges értékelés szempontjai:  hallgatói létszámokat befolyásoló hatások, felvételi lehetőségek,  a sikertelenségek, lemorzsolódások jellegzetes okai. Értékelés: 5

4

Általában a hallgatói létszámadatok növekedése a jellemző. A hallgatók lemorzsolódását az oktatási módszerek és a hallgatók megtartására való tudatos törekvés eredményeként folyamatosan csökkenteni tudta. Általában a hallgatói létszámadatok stagnálása jellemző, de egyes oktatási formák területén létszámnövekedés történt, melynek oka az oktatás módszere.

3

Összességében jellemző a hallgatói létszámadatok stagnálása.

2

Jellemző a jelentkezők és végzettek létszámcsökkenése, de a befolyásoló hatások elemzésén alapuló beavatkozások segítségével a folyamatosan csökkenő tendencia megszakadt. A lemorzsolódás és létszámcsökkenés növekedése számottevő. A jelentkezők és a végzettek számadatai folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak, s kritikus értéket értek el.

1

4 A szak hallgatói létszáma 2004. óta csökkenő tendenciát mutat, melynek oka a felsőoktatás reformjában, átszervezésében keresendő. A csökkenésben érzékelhető szerepet játszott az igazgatásszervező BA. szak elhúzódó engedélyezése, akkreditációs eljárása, valamint a közigazgatásban elindult reform (leépítési hullám) is.


Oldalszám: 101/174


II. 1. h. A szak hallgatóinak TDK, egyéni kutatási, demonstrátori tevékenységei Vizsgálandó:  a hallgatók milyen mértékben és eredményesen vesznek részt, a hallgatók bevonása a kutatások és az oktatás területén. Értékelés: 5

4

3

A szak működésében a TDK tevékenység, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása kiemelkedő, és a szak tudatos magatartása következtében javuló tendenciát mutat. A szak működésében a TDK tevékenység, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása jó, és a szak tudatos magatartása következtében javuló tendenciát mutat. A szak működésében a TDK tevékenység elfogadható, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása megtörténik.

2

A szak működésében a TDK tevékenység, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása nem jellemző.

1

A szak működésében TDK tevékenység nincs, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása nem valósul meg.

3 Az ingatlan-nyilvántartási szervező szak rövid, 5 éves időszaka nem tette lehetővé, hogy a Kar TDK tevékenységében a szak hallgatói tevékenyen részt vállalhassanak. Ennek ellenére a tavalyi évben 1 nappali tagozatos hallgatónk készített TDK dolgozatot.


Oldalszám: 102/174


II. 1. i. A szak hallgatóinak előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése Vizsgálandó:  a hallgatók milyen mértékben és eredményesen végzik a kurzusokat. Szöveges értékelés szempontjai:  a lemorzsolódás aránya, kiemelkedő munkát végző hallgatók. A szakon tanuló hallgatók tanulmányi eredményei magasabbak, mint a földmérő és földrendező szakon. Az ismételt vizsgák száma átlagosan 1. A lemorzsolódás, mint a II. 1. g pontban említettük 10, ill. 4 %. A hallgatók hozzáállása, fegyelmezettsége, motiváltsága jó. Komoly „húzóerőt” jelentett az is, hogy az elmúlt években több köztársasági ösztöndíjas hallgató volt ezen a szakon.


Oldalszám: 103/174


II. 1. j. A Karon futó szakok összefoglaló adatai Vizsgálandó:  régi típusú képzésből való átmenet az új képzésbe,  a tervezett új szakok indítása,  az átállásból adódó többletterhelés, ennek megoldása. Szöveges értékelés szempontjai:  a szükséges humánerőforrás megléte,  az oktatói, kutatói és infrastrukturális feltételek mértéke,  fejlesztési teendők, ütemezése. A földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) a korábbi, főiskolai rendszerű földmérő mérnök és földrendező mérnök szakok folytatása. A BSc szak tervezésekor természetesen figyelembe vettük az új rendszerű képzéssel szemben támasztott követelményeket, a korábbi szakok oktatásakor szerzett tapasztalatokat. Felfutó rendszerben az új BSc képzés a harmadik félévnél tart. Jelenleg együtt van mind a két forma. Az Ingatlan-nyilvántartási szervező szaknak igazgatás-szervezői szakká történő átalakítása zökkenőmentes bár az új tárgyak egy részének oktatása (kommunikáció, számviteli ismeretek, nemzetközi magánjog, közigazgatási büntetőjog) csak meghívott előadókkal biztosítható. Az új szak oktatói, kutatói és infrastrukturális feltételei a kívánalmaknak megfelelnek, az oktatói állomány minőségi mutatói a BSc akkreditációjánál igazoltak, elegendőek voltak. Az új rendszerű képzés során szerzett tapasztalatok alapján tervezzük, hogy a tanterveket javítsuk, tovább korszerűsítsük.


Oldalszám: 104/174


II. 2. A felhasználói partnerek véleménye a Karról és teljesítményéről II. 2. a. Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, munkaerőpiaci és más szervezetektől Vizsgálandó:  kulcsfontosságú partnerek azonosítása (felhasználói szféra, irányító hatóság, MTAMAB, volt hallgatók, társadalmi szervezetek),  az elégedettség mérésére szolgálórendszer, annak működése. Értékelés: 5

4

3 2

1

A partneri kapcsolatrendszer széles területekre kiterjed, melynek az intézmény szempontjából fontos mutatói szinte teljes körben mérésre kerülnek. Ennek eredményei alapján történik a kapcsolatok fejlesztése. A partneri kapcsolatrendszer széles területekre kiterjed, melyet az intézmény vezetése rendszeresen értékel. Ennek eredményeit felhasználják a kapcsolatok fejlesztésére. A partneri kapcsolatrendszer széles területekre kiterjed. A kapcsolatban résztvevők gondot fordítanak a partnerek elégedettségére. A partneri kapcsolatrendszer néhány területekre kiterjed. A kapcsolatok jelentős szabályozás nélkül elfogadható szinten alakulnak, időnként problémák jelentkeznek. A partneri kapcsolatrendszer eseti területekre terjed ki. A kapcsolatok szabályozás nélküliek, az elégedettség vonatkozásában rendszeresen problémák jelentkeznek.

5 A partneri kapcsolatrendszer a Kar alapítása óta jól működik. A felhasználói szféra az irányító főhatóság, a tudományos világ, a volt hallgatóink és a társadalmi szervezetek az intézmény fórumain rendszeresen jelen vannak. Véleményt nyilvánítanak oktatásfejlesztésünkről, mindennapi munkánkról, a végzett mérnökök beválásáról, technológiai tudásáról, konstruktív gondolkodásáról, csapatmunkára való alkalmasságáról, mindenről, ami elvárás lehet a jövő mérnökétől.


Oldalszám: 105/174


II. 2. b. Partnerkapcsolatok menedzselése Vizsgálandó:  külső kommunikáció, PR tevékenység bemutatása,  kapcsolattartás bemutatás: intézményi, szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás értékelés,  igényfelmérés, visszajelzések kezelése. Értékelés: 5

A partnerkapcsolatokra vonatkozó mérési eredmények javuló tendencia szerinti változást mutatnak.

4

A 3. pont szerinti stagnáló tendencia a vizsgált szempontok egyikének vonatkozásában javuló.

3

A partnerkapcsolatokra vonatkozó mérési eredmények tendenciája stagnál.

2

Az 1. pont szerinti romló tendencia legalább a vizsgált szempontok egyikénél stagnáló vagy javuló.

1

A partnerkapcsolatokra vonatkozó mérési eredmények romló trend szerinti változást mutatnak.

5 A szakmai vállalatokkal való kapcsolatok kialakítása és fenntartása sokrétű feladat. Erre alkalmat ad a nyári üzemi gyakorlatok szervezése, szakdolgozatok támogatása, szakképzési alap felajánlása, innovációs adó felhasználása, szakmai és kamarai fórumok. A Geoinformatikai Kar méreteihez képest szerteágazó kapcsolati rendszerrel rendelkezik. A partnerek a hazai tudományos intézményektől (MTA, MTA VEAB, MTA GGKI) a hazai (MFTTT, Magyar Mérnöki Kamara, MTESZ) és nemzetközi tudományos és szakmai szervezeteken át (FIG, IAG, ISPRS, ICA) a vállalkozói szféráig kerülnek ki. Magától értetődő, hogy ezen túlmenően szoros a kapcsolat a hazai felső- és középfokú oktatással valamint a külföldi felsőoktatási intézményekkel.


Oldalszám: 106/174


A hallgatók értékelése és a hallgatói elégedettség mérése III. 1. A hallgatók értékelése III. 1. a. Tanulmányi és vizsgaszabályzatok, világos és közzétett vizsgáztatási követelmények Vizsgálandó:  szabályzatok érthetősége, egyértelműsége, a módosítások gyakorisága,  panaszok, fellebbezések száma,  szabályzat összhangja a többi szabályzattal. Értékelés: 5

4

3

2

1

A tanulmányi és vizsgaszabályzatok naprakészek, összehangoltak a jogszabályokkal és az intézmény többi szabályzatával. A dokumentumok elérhetősége több csatornán is biztosított. A panaszok és fellebbezések száma elhanyagolható. A tanulmányi és vizsgaszabályzatok naprakészek, összehangoltak a jogszabályokkal és az intézmény többi szabályzatával, de az elérhetőség nehézkes. A panaszok és fellebbezések száma elfogadható. A tanulmányi és vizsgaszabályzatok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, de az intézmény többi szabályzatával való összehangolás még folyamatban van. Az elérhetőség nehézkes. A panaszok és fellebbezések száma elfogadható szinten van. A tanulmányi és vizsgaszabályzatok elavultak, nehezen értelmezhetőek, elérhetőségük nehézkes. A panaszok és fellebbezések száma jelentős. A szabályzatok összehangolása folyamatban van. A tanulmányi és vizsgaszabályzatok elavultak, nehezen értelmezhetőek, nincsenek összhangban a jogszabályokkal és az intézmény többi szabályzatával, elérhetőségük nehézkes. A panaszok és fellebbezések száma jelentős.

5 Az új felsőoktatási törvénynek megfelelő új szabályzatok 2006-ban elkészültek. Valamennyi szabályzat nyomtatott formában és digitálisan (a honlapon) is rendelkezésére áll a hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. A 2003. óta folyamatosan megjelenő Intézményi tájékoztató is tartalmazza a hallgatókat érintő valamennyi szabályzatot, köztük a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot. A szabályzatok értelmezéséből viták nem voltak. A kritikus esetekben mindig a tanulmányi és tantárgybefogadó bizottság döntött. Egyszerű, egyértelmű esetekben az oktatási főigazgató-helyettes hozta meg a döntéseket, határozatokat.


Oldalszám: 107/174


III. 2. Hallgatói elégedettség mérése Szöveges értékelés szempontjai:  képzéssel kapcsolatos elégedettség  oktatási infrastruktúrával kapcsolatos elégedettség  egyéni fejlődést befolyásoló tényezők  számonkéréssel kapcsolatos elégedettség  elégedettséget befolyásoló tényezők Értékelés: 5

A hallgatói elégedettségmérés eredményei általánosságban javuló tendenciát mutatnak.

4

A hallgatói elégedettségmérés eredményei a vizsgált szempontok egyikének vonatkozásában javuló képet mutatnak.

3

A hallgatói elégedettségmérés eredményei általánosságban stagnálnak.

2

A tendencia a vizsgált szempontok egyikénél stagnáló.

1

A hallgatói elégedettségmérés eredményei romló tendenciát mutatnak.

5 Több évre visszamenően rendelkezünk adatokkal és a felmérés a hallgatók teljes körére kiterjedt. A kérdésekre a hallgatók az ötfokozatú (egyes esetekben háromfokozatú) skálán fejezhették ki véleményüket. A főbb témakörök: a képzés (elméleti oktatás, évközi gyakorlatok, terepgyakorlatok), az oktatási infrastruktúra (számítógépes ellátottság, műszeres ellátottság, könyvtár, kollégium), az egyéni fejlődés (lát-e perspektívát a szakmában), a számonkérés (oktatói-hallgatói viszony, mennyire elégedett a kapott érdemjeggyel, számonkérés korrektsége). A hallgatói elégedettségmérés eredményei általánosságban javuló tendenciát mutatnak.


Oldalszám: 108/174


III. 2. a. A hallgatók oktatás véleményezési rendszere, eredményeinek hasznosítása Vizsgálandó:  a véleményezési rendszer mérésének működtetése. Értékelés: 5

4

3

2 1

Az oktatás hallgatói véleményezése, annak egészére vonatkozó kérdőíves megkérdezéssel teljes körben zajlik. Az értékelésekre a minőségfejlesztés keretében megelőző intézkedések tervezése történik, melynek sikerességét rendszeresen követik. Az oktatás hallgatói véleményezése, annak egészére vonatkozó kérdőíves megkérdezéssel reprezentatív minta alapján, de nem teljes körben zajlik. Az értékelések alapján a minőségfejlesztés keretében megelőző intézkedések történnek. Az oktatás hallgatói véleményezése az oktatók teljes körű értékelésével zajlik. Az eredményeket közvetítik az érintettek felé és a kritikus esetekre korrekciós intézkedések történnek. Az oktatás hallgatói véleményezése az oktatók eseti értékelésében merül ki. Az eredményeket közvetítik az érintettek felé. Az oktatás hallgatói véleményezése nem történik meg rendszeres felmérés formájában.

4 A hallgatók véleményének megkérdezése, visszajelzések gyűjtése az oktató-nevelő munka hatékonyságáról és az infrastrukturális háttérről formális és informális szinten működik. A formális oldalt a kérdőíves felmérés jelenti. A végzős hallgatók megkérdezését öt éve rendszeresítettük. Jelenlegi és végzett hallgatóink véleményét más informális csatornákon keresztül is megismerjük és felhasználjuk.


Oldalszám: 109/174



Oldalszám: 110/174


Az oktatók minőségének biztosítása IV. 1. Kari szinten végzendő vizsgálatok, minősítések IV. 1. a. A Kar oktatói, tudományos munkatársainak tudományági besorolása és tudományos minősítése Vizsgálandó:  a szerzett minősítés, valamint a tudományági működés. Minőségi mutatók:  oktatói táblázatok adatai Szöveges értékelés szempontjai:  a kar által gondozott valamennyi szak tudományágát művelik-e a gyakorlatban a kar oktatói és tudományos munkatársai  a kar által gondozott valamennyi szak tudományágában rendelkeznek-e oktatóval,  minősítési szintek megoszlása,  oktatói korfa értékelése. Értékelés: 5

4

3

2

1

A kar az általa gondozott tudományágakban rendelkezik kiemelkedő munkásságot és igazolt tudományos eredményeket felmutató minősített oktatókkal, tudományos munkatársakkal. A kar az általa gondozott tudományágakban felmutat tudományos munkásságot. E tudományágak művelésének területén jó arányban rendelkezik minősített munkatársakkal. A kar megfelelő munkásságot mutat fel az általa gondozott tudományágakban, és elfogadható mértékben rendelkezik az érintett tudományágakban minősített munkatársakkal. A kar nem rendelkezik az érintett tudományágakban minősített oktatókkal, tudományos munkatársakkal, azonban az általa gondozott valamennyi szak vonatkozásában munkásságot képes felmutatni. A kar nem rendelkezik az érintett tudományágakban minősített oktatókkal, tudományos munkatársakkal, és nem mutat fel munkásságot az általa gondozott valamennyi szak vonatkozásában.

4 A minősített oktatók aránya 36%. További 6 fő folytat illetve 4 fő tervez doktori cselekményeket. Oktatóink 6%-a egyetemi tanár, 15%-a főiskolai tanár vagy egyetemi docens, 31%-a főiskolai docens. A Kar oktatói 13 tudományterületen végzik tevékenységüket, melyek lefedik a szakok által megkívánt ismeretanyagot.


Oldalszám: 111/174


IV. 1. b. A Kar oktatóinak és tudományos munkatársainak az oktatásban betöltött szerepének vizsgálata Vizsgálandó:  az oktatók oktatási tevékenységei, az oktatásszervezésben elfoglalt helyük. Minőségi mutatók:  oktatói táblázatok adatai Szöveges értékelés szempontjai:  szak, szakirány-, tárgyfelelősök megoszlása a karon működő szakok tudományágaiban,  a munkatársak besorolása (kinevezése) és a minősítettség kapcsolata,  foglalkoztatottság (fő, mellékfoglalkoztatású, óraadó). Értékelés: 5

4

3

Az oktatásban érintett tudományágakban megfelelő számú főállású, minősített munkatárssal rendelkezik. Az oktatási felelősségek minősítettség szempontjából egyenletesen oszlanak meg. A kar számos, a tudományág területén meghatározó személyiséget foglalkoztat. Az oktatásban érintett tudományágakra megfelelő számú főállású vagy vendégoktató, minősített munkatárs áll a kar rendelkezésére. Az oktatási szerepek minősítettség szempontjából egyenletesen oszlanak meg. Vannak a tudományág képviselői között meghatározó személyiségek. Az oktatásban érintett tudományágra kielégítő számú főállású vagy külsős, minősített munkatárs áll a kar rendelkezésére.

2

Az oktatási szerepek betöltésénél az akkreditációs követelmények teljesülnek. Az oktatási szerepek megoszlása nem arányos.

1

A betöltött oktatási szerepnél az akkreditációs követelmények nem teljesülnek.

4 A kinevezett oktatók mellett tanszéki mérnökök és óraadók is részt vesznek az oktatásban, ugyanis a nagy óraszám, a gyakorlatigényes oktatás nem nélkülözheti az ő szakértelmüket. A gyakorlatorientált, a szakmai adottságokból adódó kiscsoportos oktatás miatt a gyakorlati életben nagy tapasztalatokra szert tett óraadókra is szükség van. Számuk a tantervben szereplő tárgyak függvényében félévenként 10-20 fő között változik A teljes munkaidős kollégák közül 9 CSc/PhD tudományos fokozattal és 8 egyetemi doktori címmel rendelkezik. A tudományos fokozattal nem rendelkezők közül heten kezdték meg, illetve kezdik meg doktori cselekményüket.


Oldalszám: 112/174


IV. 1. c. A Kar oktatóinak és tudományos munkatársainak tudományos, kutatásifejlesztési tevékenységei Vizsgálandó:  az alap, alkalmazott kutatásban-fejlesztésben betöltött szerepe, eredményei. Minőségi mutatók:  beadott pályázatok száma, sikeres pályázatok száma és értéke, megtartott konferenciák. Szöveges értékelés szempontjai:  hazai és nemzetközi pályázatokban való részvétel,  a kar oktatóinak hazai és nemzetközi szabadalmai,  hazai és nemzetközi konferenciaszervezések  a kutatásban is hasznosítható tudományos kutatás-fejlesztési eredmények. Értékelés: 5

4

3

A kar munkatársai rendszeresen részt vesznek hazai és nemzetközi kutatásfejlesztési tevékenységben, melyek esetenként az alap és alkalmazott kutatások élvonalába tartoznak. A kar munkatársai meghatározó mértékben részt vesznek hazai kutatásfejlesztési tevékenységben, valamint lényeges kutatási témákban, nemzetközi kutatás-fejlesztésekben is közreműködnek. A kar munkatársai tudományos területükön részt vesznek hazai kutatásbanfejlesztésben.

2

A kar munkatársainak részvétele esetleges a hazai kutatásban-fejlesztésben.

1

A karon tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység nem jellemző.

5 A vizsgált időszakban rendszeresen voltak hazai és nemzetközi pályázataink, melyek többségét az Európai Unió valamelyik szervezete támogatta. A pályázatok témaköre általában elektronikus és távoktatási tananyagfejlesztés volt, de a nemzetközi pályázatok között tisztán kutatás-fejlesztési projekt is helyet kapott. Az elnyert és megvalósított projektek nemcsak a konkrét elérése szempontjából voltak fontosak, hanem a Kar pénzügyi helyzetének javítása, a kapcsolat-építés, a tapasztalatszerzés miatt is. Karunk minden évben megrendezi az GIS OPEN konferenciákat, melyen nemcsak hazai szakemberek, hanem meghívott előadóként, résztvevőként külföldi kollégák is részt vesznek elsősorban azoktól az intézményektől érkezve, akikkel a partnerkapcsolatunk tartósnak mondható.


Oldalszám: 113/174


IV. 1. d. A Kar oktatóinak, tudományos munkatársainak tudományos, kutatásfejlesztési, illetve szakmai-közéleti tevékenység vizsgálata Vizsgálandó:  a tudományos szakmai publikációk, oktatási tananyagok, szakmai, közéleti tevékenységek Minőségi mutatók:  oktatói táblázatok adatai, publikációs eredmények. Szöveges értékelés szempontjai:  a kutatás-fejlesztési és közéleti aktivitás megjelenése a hazai és nemzetközi tudományos életben.  szakmai publikációk mennyisége és megoszlása (színvonala, megjelenési formája, területe). Értékelés: 5

4

3

A kar és annak munkatársai az érintett tudományágakban publikációs és szakmai közéleti tevékenységet folytatnak, mely hazai és nemzetközi vonatkozásban is jelentős. A kar és annak munkatársai az érintett tudományágakban publikációs és szakmai közéleti tevékenységet folytatnak, mely hazai vonatkozásban meghatározó jellegű, és nemzetközi ismertsége is jellemző. A kar és annak munkatársai az érintett tudományágakban publikációs és szakmai közéleti tevékenységet folytatnak, mely hazai vonatkozásban jelentős.

2

A kar és annak munkatársai az érintett tudományágakban publikációs, szakmai és közéleti tevékenységet folytatnak, mely regionális vonatkozásban jelentős.

1

A kar és annak munkatársai egyes tudományágakban nem teljesítik az előírt követelményeket.

4 Kutatás-fejlesztési potenciálunk növelése szempontjából fontos szerepet játszik a hazai tudományos szervezetekben való részvételünk. A szervezeti tagságokban rejlő lehetőségeket folyamatosan igyekszünk kihasználni a partnerkapcsolatok építésében, új partnerek keresésében, közös szakmai, kutatás-fejlesztési pályázatok beadásában. Összességében elmondható, hogy a szakmai publikációk mennyisége megfelelő, a szak- és tanszékvezetők publikációs tevékenysége nagyobb az átlagosnál, az oktatóink publikációs tevékenysége – létszámunkra tekintettel – arányosnak mondható. A publikációk elsősorban a konferenciákhoz kapcsolódnak, de nagyobb tanulmányok, könyvek szerzői is voltunk.


Oldalszám: 114/174


IV. 1. e. A Kar szakmai műhelyek tevékenységeinek hazai, nemzetközi elismertsége, színvonala Vizsgálandó:  a kar az oktatásban, a tudományos életben betöltött szerepe. Minőségi mutatók:  a szakmai műhelyek adatai Szöveges értékelés szempontjai:  elnyert tudományos díjak,  a karon működő szakmai műhelyek ismertsége,  országosan/nemzetközileg ismert szakmai műhelyekben való közreműködés, szakmai műhelyekkel való együttműködés. Értékelés: 5

A karon működő szakmai műhelyek hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkeznek.

4

A karon működő szakmai műhelyek országos viszonylatban jelentősek. Egyes tudományterületeken nemzetközi ismertséggel is rendelkeznek.

3

A karon működő szakmai műhelyek országos viszonylatban elismertek.

2

A karon működő szakmai műhelyek színvonala regionális viszonylatban elfogadható. Egyes tudományterületeken országos ismertséggel is rendelkezik.

1

A karon működő szakmai műhelyek elismertsége nem megfelelő.

4 A szakmai műhelyek a Karon lényegében megegyeznek a tanszékekkel. Tudományterületet tekintve az agrár műszaki tudományok területén kifejtett tevékenységünk a domináló. A szakmai műhelyek intézményi együttműködései közül kiemelendő a Földmérési és Távérzékelési Intézettel (FÖMI) meglévő több évtizedes kapcsolatunk, melyen keresztül folyamatosan végzünk közös kutatási projekteket. Jelentős a nemzetközi szakmai műhelyekkel való együttműködés.


Oldalszám: 115/174


IV. 1. f. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása Vizsgálandó:  az alap- és alkalmazott (rendelésre készült) kutatási eredmények, hasznosulása az oktatásban. Minőségi mutatók:  szakmai műhelyek adatai, a kutatási témák mennyisége, a konkrét kutatásokkal összefüggő publikációk. Szöveges értékelés szempontjai:  konkrét kutatásokkal összefüggő publikációk,  az oktatásba bekerülő, a tananyag fejlődését, megújulását támogató kutatási témák/résztémák. Értékelés: 5

4

3

A kar által érintett egyes tudományágakban nemzetközileg is kiemelkedő eredményességgel folytatnak kutatásfejlesztést, melynek eredményeként más intézmények által is használt modellek, iskolateremtő szemlélet mutatható ki. A kar által érintett tudományágakban országosan kiemelkedő eredményességgel folytatnak kutatásfejlesztést, melynek érzékelhető hatása van az oktatásra, a tananyag fejlődésére. A kar által érintett tudományágakban eredményes tudományos kutatásfejlesztési munka zajlik, melynek érzékelhető hatása van az oktatásra.

2

A karon eredményekkel mérhető tudományos munkásság folyik, melynek hatása az oktatásban elenyésző.

1

A karon folyó kutatás az oktatást lényegileg nem befolyásolja.

4 A vizsgált időszakban, a szakmai műhelyeinkben számos témakörben végeztünk kutatásokat. A kutatási témákban elért eredmények az oktatásba bekerülnek, a jegyzetek és előadások anyagai az elért eredmények bemutatásával bővülnek. Nemzetközi szinten tagjai vagyunk az eduGI (Reuse and sharing of e-Learning courses in GI Science education) konzorciumnak, ahol a cél a meglévő források újrafelhasználása, az Interneten keresztül az oktatási anyagok cseréje. Emellett a tananyag fejlődését, megújulását támogató kutatási témák/résztémák az alábbi EU projektekkel is támogatottak.


Oldalszám: 116/174


IV. 1. g. A Kar oktatóinak közreműködése más intézmény/kar doktori iskoláiban Vizsgálandó:  a kar oktatóinak részvétele más intézmények doktori iskoláiban. Az értékelés szempontjai:  a doktori iskolákban betöltött szerepkörök,  a doktori iskolákban való aktivitás tudományágankénti megoszlása. Értékelés: A karon megérettek a személyi és tárgyi feltételek a doktori iskola alapítására, 5 melyre igény is mutatkozik. 4

3

A kar munkatársai rendszeres más intézmények doktori iskoláiban az opponensi és bizottsági munkán túlmenően, mely tevékenység a kar kutatási munkájához kapcsolódik. A kar munkatársai rendszeres opponensi és bizottsági munkát, esetileg oktatnak más intézmények doktori iskoláiban.

2

A kar munkatársai kapcsolatot tartanak doktori iskolákkal, ott időnként bizottsági munkát végeznek.

1

A kar munkatársainak nincs kapcsolata doktori iskolákban folyó oktatói tudományos tevékenységgel.

4 Karunk minősített oktató közül ketten (Prof. Dr. Márkus Béla és Prof. Dr. Závoti József) rendszeres oktatói munkát folytatnak az Nyugat-Magyarországi Egyetem Kitaibel Pál Környezettudományi, valamint a Gazdasági folyamatok elmélete és gyakorlata Doktori Iskolában, az opponensi és bizottsági munkában rendszeresen részt vesznek. Prof. Dr. Joó István a megalakulástól tagja a BME Építőmérnöki Kar Doktori Tanácsának, aktívan részt vesz a doktori és habilitációs bírálati tevékenységben.


Oldalszám: 117/174


IV. 1. h. Dolgozói elégedettség mérése Vizsgálandó:  véleményezési rendszer mérésének működtetése Értékelés: 5

4

3 2

1

A dolgozói elégedettség mérése rendszeresen és módszeresen (pl. kérdőíves megkérdezéssel) teljes körben zajlik. Az értékelésekre a minőségfejlesztés keretében megelőző intézkedések tervezése történik. A bevezetett intézkedések hatékonyságát ellenőrzik A dolgozói elégedettség mérése rendszeresen, de nem teljes körben zajlik. Az értékelésekre a minőségfejlesztés keretében megelőző intézkedések tervezése történik. A dolgozói elégedettség mérése részleges és eseti. Az eredményeket közvetítik az érintettek felé, és a kritikus esetekre korrekciós intézkedések történnek. A dolgozói elégedettség mérése eseti értékelésként valósul meg. Az értékelésekre történő beavatkozás annyi, hogy az eredményeket közvetítik az érintettek felé. Még nem történt elégedettségmérés.

4 A dolgozói elégedettség mérésére kérdőíves módszert dolgoztunk ki. Megállapítható, hogy a munkatársak személyes fejlődésének megvalósítása és teljesítmény értékelése a minőségirányítási rendszer keretei között szabályozottan működik. A teljesítmény visszacsatolás ösztönzi a munkatársakat. A munkatársak személyes elkötelezettségét vezetői eszközök fokozzák a minőségirányítási rendszerben. Az új munkatársak kiválasztása, biztosítja a szervezet stratégiai áttörését, fejlesztését és a tudás megújítását.


Oldalszám: 118/174


IV. 2. A Kar emberi erőforrásainak tervezése, irányítása, továbbfejlesztése IV. 2. a. A feladatok elvégzéséhez szükséges személyi állomány, a Kar gondoskodása a munkatársakról Vizsgálandó.  a munkakörökre vonatkozó követelményrendszer,  a munkatársak képességeinek kibontakoztatása, belső tapasztalok átadása, értékelése, csapatmunka, karriertervek és teljesülése, feladat- és hatáskör átruházás gyakorlata (munkatársak bevonása, programok elismerése),  a munkaköri leírás megléte, teljessége. Értékelés: 5

4

3

2

1

A munkatársak tudatos karrierterv szerint végzik munkájukat, mely az intézmény céljaival összhangban fogalmazódott meg. A hallgatók teljesítmény növelése és elégedettsége a minőségmenedzsment alapszempontja. Az új munkatársak felvétele szabályozott folyamat, mely a szervezet stratégiai terveit és sikertényezőit hivatott biztosítani. A munkatársak tevékenysége az együttműködés tapasztalataira épül, írásban szabályozott. A munkakörök betöltése a kar stratégiai terve szerint történik A hallgatók véleménye az oktatókról, szervezetten visszajut az érintettekhez, és értékelt beavatkozás is történik belőlük.. A munkatársak tevékenységét egyedileg is meghatározó munkaköri leírások készültek, karbantartásuk megoldott. A hallgatók véleménye az oktatókról szervezetten visszajut az érintettekhez, értékelt beavatkozás azonban nem minden esetben történik. A munkatársak tevékenységét egyedileg is meghatározó munkaköri leírások készültek, karbantartásuk azonban nem megoldott. A hallgatók véleménye az oktatókról esetenként jut vissza az érintettekhez. Egyes munkatársak tevékenységét meghatározó munkaköri leírások nem készülnek, a hallgatók véleménye az oktatók motiválásához nincs felhasználva.

4 A Kar eredményes működésének záloga az oktató-kutató munkához szükséges jól felkészült személyi állomány, a munkatársak elkötelezettsége és a szakterületünk felől megjelenő elfogadottság. Az utóbbi évek vezetői törekvései sok javulást eredményeztek ezen a téren is. Az idősebb generációhoz tartozók szakmai elismertsége kifejezetten jónak mondható, s ebben a vonatkozásban felzárkózóban vannak a fiatalok is.


Oldalszám: 119/174


IV. 2. b. A munkatársak szakmai ismeretének, szakértelmének és felkészültségének meghatározása, szinten tartása és továbbfejlesztése Vizsgálandó:  az akkreditációs követelmények, a követelmény teljesülésének mértéke, időbeni változások tendenciái (a kar fő- és nem főfoglalkozású alkalmazottainak tudományágak szerinti csoportosításban, tudományos fokozat és életkor szerinti megoszlása). Minőségi mutatók:  oktatói adattáblázatok Értékelés: 5

4

3

2 1

A munkatársak képzettsége és felkészültsége a stratégiai célok, és azok megvalósításának alapját képezi. A kar korosztály és tudásösszetétele tudatos, mely a kar tudományos és oktatási potenciálját magas szinten biztosítja. Az egyéni továbbképzés alapján biztosítja a folyamatos javulást. A kar tudatosan törekszik a fiatalításra, külső kutatási és gyakorlati tapasztalattal rendelkező munkatársak bevonásával. Az új munkatársak felvétele a tudományágakon belül a korosztály megoszlást folyamatosan javítja. A munkatársak képzettsége és felkészültsége megfelelő. Az új munkatársak felvétele a tudományágakon belüli és a korosztályi megoszlást folyamatosan javítja. A továbbképzés lehetősége adott. A munkatársak képzettsége és felkészültsége kielégítő. A továbbképzés lehetősége korlátozott. A fiatalítás esetleges. A munkatársak képzettsége és felkészültsége jó. A továbbképzésre nincs lehetőség.

4 Az utóbbi évek során az állami vezetés tudatosan törekedett a korábbi (egyébként az egész magyar felsőoktatásra jellemző) nem túl jó korösszetétel megváltoztatására. A tapasztalt, a gyakorlatban is eredményekkel bizonyított idősebb generáció mellé kezd felnőni egy, viszonylag jól motivált, szakmailag jól felkészült, az új irányzatokat ismerő, az ehhez kapcsolódó ismereteket, technikát az oktató munkában céltudatosan alkalmazó munkatársi gárda.


Oldalszám: 120/174


IV. 2. c. Az utánpótlás tudatos biztosítása Vizsgálandó:  az utánpótlás helyzete, kialakult módozatai, az alkalmazás teljes körűsége Minőségi mutatók.  oktatói adattáblázatok Szöveges értékelés szempontjai:  az utánpótlás tervezése, a minősített oktatók arányának változása Értékelés: 5 4

3 2

1

Az utánpótlás biztosítása tervezett, hosszú távú, tudatos rendszerbe illesztett. A vezetés erősíti a beosztottak motivációját. Az utánpótlás biztosítására tervek készülnek, melyek visszamérése alapján korrekciókat vezetnek be. Az utánpótlás biztosítás hatására az oktatói állomány fejlődése biztosított. Az utánpótlás biztosítására tudatos tevékenység folyik. Az utánpótlás biztosítás hatására az oktatói állomány szinten tartása biztosított. A szervezet utánpótlása természetes cserélődéssel változik, de a minősítettek aránya és az oktatói állomány alkalmassága nem romlik, egyes területeken fejlődik. A minősítettek aránya és az oktatói állomány alkalmassága romlik.

4 Az utánpótlás és a tudásösszetétel javítását szolgálja a Kar által a munkatársak számára mindenkor nyújtott támogatás a különböző továbbképzésekben. Ennek lehetőségeit az állami vezetés mind külföldön, mind idehaza a tudományterülettel, a szakmai szervezetekkel való szoros munkakapcsolataival igyekezett megteremteni.


Oldalszám: 121/174


IV. 2. d. Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása Vizsgálandó:  a munkakörökre vonatkozó követelményrendszer, motivációs rendszer  teljes körű alkalmazás Értékelés: 5

4

Folyamatosan figyelik az egyéni karriertervek alakulását, bevezették a teljesítményértékelést. A teljesítményértékelés eredményeit figyelembe veszik az oktatói előresorolásoknál. Folyamatosan figyelik az egyéni karriertervek alakulását, bevezették a teljesítményértékelést.

3

Kialakították az egyéni karriertervezés rendszerét. Teljesítményértékelési módszereket terveznek alkalmazni.

2

Tervezik a karrierterv készítését, teljesítményértékelés bevezetését

1

Még nem történt karriertervezés, teljesítményértékelés.

4 Az egyetemen és így a Karon is oktatói követelményrendszer érvényes. Ezt minisztériumi előírás és egyetemi előírás szabályozza. Ennek megfelelően rendszeresen készülnek oktatói véleményezések. Ebben szerepelnek az egyes oktatókra vonatkozó előírások.


Oldalszám: 122/174


IV. 2. e. Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés Vizsgálandó:  a feladatvégzéshez szükséges személyi állomány, munkatársak szakmai felkészültsége,  karriertervezés, személyzetfejlesztés Szöveges értékelés szempontjai:  a követelmény teljesülésének mértéke  időbeni változások tendenciái Értékelés: 5

4

3

2

1

Az egyes feladatokhoz szükséges kompetenciák alapján a teljesítményértékelés és minősítés évente történik. A karriertervezés és személyzetfejlesztés a minősítés alapján tervezett és folyamatos. Az egyes feladatokhoz szükséges kompetenciák alapján a teljesítményértékelés és minősítés évente történik, de a karriertervezés és személyzetfejlesztés néhány területen még nem rendszeres. Az egyes feladatokhoz szükséges kompetenciák felmérése megvalósult. A kompetencia alapú teljesítménymérés működik, de az értékelés rendszere számos területen hiányzik. A karriertervezés és személyzetfejlesztés esetleges. Az egyes feladatokhoz szükséges kompetenciák felmérése megvalósult, de a mérés és értékelés rendszere nem kidolgozott. A karriertervezés és személyzetfejlesztés esetleges. A feladatokhoz szükséges kompetenciák nincsenek felmérve. Nincs teljesítményértékelés és minősítés. A karriertervezés és személyzetfejlesztés nem működik.

4 Az oktatói követelményrendszer teljesítését rendszeresen ellenőrizzük. Az egyes feladatokhoz szükséges kompetenciák alapján a teljesítményértékelés és minősítés megtörténik, de a karriertervezés és személyzetfejlesztés néhány területen még nem rendszeres.


Oldalszám: 123/174



Oldalszám: 124/174


Tanulástámogatás V. 1. Intézményi szinten végzendő vizsgálatok V. 1. a. Integrált intézmények Karainak kooperációja Vizsgálandó:  A karok közötti oktatási, kutatási együttműködés Minőségi mutatók:  tantervek, publikációs listák, jegyzetlisták, kutatási jelentések Szöveged értékelés szempontjai:  az oktatás hatékonyságának és minőségének javulása a karok kooperációja következtében (tantárgyi átfedések),  a több kar kutatóiból létrehozott kutatási műhelyek,  interdiszciplináris kutatási területek létrehozása több kar bevonásával Értékelés: A karok együttműködése folyamatos, magas szintű, mely az oktatás és a kutatás 5 eredményeiben is jelentkezik. Több kar bevonásával működő szakok, integrált szervezeti egységek, karokon átnyúló szakmai műhelyek működnek, melyek igazolható eredményeket mutatnak fel. A karok kooperációja több területen megvalósul. Vannak több kar bevonásával 4 indított tudományos pályázatok és eredmények, illetve integrált tantárgyak. Széles körben vannak integrált tantárgyak. A közös kutatások végzésére létrejöttek a szükséges szervezeti keretek (adminisztratív tevékenység, elszámolás stb. Az oktatási kooperáció egyes területeken megvalósul. Az együttműködés 3 lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb felhasználását. Közös konferenciák szervezése történik. A karok oktatásuk egyes elemeit összehangolták, hogy lehetőség legyen egymás 2 tárgyainak hallgatók általi felvételére. A kutatások közös elvégzésére létrejöttek a szükséges szervezeti keretek (adminisztratív tevékenység, elszámolás, stb.) A karok integrációja formális, az oktatási és tudományos tevékenységeket és 1 eredményeket nem érinti.

4 A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara (EMK) 2000-ben megalapította a Környezetmérnöki Szakot. A két Kar közötti együttműködéssel nőtt az oktatás hatékonysága (csökkent egyetemi szinten az átfedő tantárgyak száma) és javult a Kari infrastruktúra kihasználtsága. A Geoinformatikai Kar folyamatosan foglalkozik a képzési és továbbképzési szakok fejlesztésével. Ennek megvalósításához szükségünk van más Karok bevonására, az ott oktatók segítségére is. Karunk munkatársai jelen vannak az Egyetem munkabizottságaiban, adott esetben vezetői feladatot is látnak el azokban.


Oldalszám: 125/174


V. 1. b. Intézményi könyvtári szolgáltatás Vizsgálandó:  a szakirodalmi ellátottság szintje, a hazai és nemzetközi szakirodalom hozzáférhetősége, a szakkönyvtár felszereltsége, ellátottsága. Szöveges értékelés szempontjai:  működés és szolgáltatási színvonal A könyvtári állomány megítélése: A 4-es szint teljesülése mellett az eszközállomány támogatja a képzéshez, 5 kutatáshoz tartozó tudományterületek kitörési pontjait, a tananyagfejlesztést a meglévő állománnyal vagy gyors beszerzési lehetőség biztosításával. Az alapigényeket biztosító, a tudományágainak fejlődését követő, továbbá széles 4 körű, elmélyült, kiterjedt tudományos munkát támogató könyvtári anyag biztosított. Az alapigényeken túlmenően rendszeres, áttekintő betekintést nyújt a 3 telephelyeken folyó képzés tudományágainak fejlődésére is. 2

A könyvtári állomány a hallgatói, kutatói, oktatói alapigények (alapművek, kötelező és ajánlott irodalom) kielégítését szolgálják.

1

A könyvtár nem rendelkezik a telephelyeken folyó képzés (kutatási területek, oktatott tantárgyak) minden tudományágának oktatásához szükséges, valamennyi ajánlott irodalomra kiterjedő könyvtári anyaggal (könyvek, jegyzetek, folyóiratok, multimédiás eszközök).

4 A könyvtári szolgáltatások megítélése: A szolgáltatás megfelelő. Egyénre szabott szolgáltatás, könyvtári szakmai 5 támogatással. 4

A szolgáltatás az érintettek számára korszerű formában korlátozás nélküli elérhetőséggel/hozzáféréssel biztosított.

3

A szolgáltatás az érintettek számára korszerű formában korlátozott elérhetőséggel/hozzáféréssel biztosított.

2

Az érintettek számára, naponként, teljes körben elérhető, hagyományos eszközökkel nyújtott szolgáltatás.

1

A szolgáltatás nem megfelelő színvonalú.

5 A könyvtári szolgáltatásokat megfelelőnek ítéljük, mivel mindig törekszünk egyénre szabottan biztosítani azokat. Az elvégzett minőségbiztosítási tesztek is ezt az értékelést támasztják alá.


Oldalszám: 126/174


V. 1. c. Nyelvi képzés biztosítása Vizsgálandó:  a képzés menete, színvonala Értékelés: 5

A nyelvi képzés első évfolyamos hallgatók tudásszint felmérésén alapul, a képzés csoportbontásban történik. Az egyetem akkreditált vizsgáztató helyként is támogatja a hallgatók számára a nyelvvizsga megszerzését.

4

Nyelvi képzés tanrenden kívül is biztosított a hallgatók részére (szabadon választott kurzus, tanfolyamok, vizsga-előkészítő).

3

Nyelvi képzésen kívül szakmai nyelv oktatása is biztosított tanrendi keretek között a hallgatók számára.

2

Nyelvi képzés tanrendi keretek között biztosított a hallgatók számára.

1

A nyelvi képzés a hallgatók számára nem biztosított.

3 Hallgatóink többségükben szakközépiskolából jönnek, de a gimnáziumból jelentkezőknél is többnyire hiányos az idegen nyelvi alapképzettség; 15-20% rendelkezik belépéskor az előírt nyelvvizsgával. A felhasznált tan- és segédanyagok elsődlegesen vizsgaközpontúak. Az előző tanévek tapasztalata szerint a tanulmányaik ideje alatt sikeresen nyelvvizsgázók aránya növekvő tendenciát mutat, 65%-ról 75%-ra nőtt.


Oldalszám: 127/174


V. 1. d. Sportolási lehetőségek biztosítása Vizsgálandó:  a hallgatók és az alkalmazottak sportolási lehetőségei Értékelés: 5

4

A 4-es szinten megnevezett sportolási lehetőségeken kívül a versenysportolás feltételeihez rugalmasan illeszkedő oktatási folyamatok biztosítják a sportélet fejlődését. A hallgatók számára tanrendi és tanrenden kívül biztosított. A sportolási lehetőségek mellett a tudatos tömegsportszervezés is zajlik. Ehhez az erőforrások hozzáférhetőek.

3

A hallgatók számára tanrendi keretek mellett és tanrenden kívül is biztosított a sportolási lehetőség.

2

A hallgatók számára tanrendi keretek között biztosított a sportolási lehetőség.

1

A hallgatók számára nem biztosított a sportolási lehetőség.

3 A sportolási lehetőségek közepesre értékeljük annak ellenére, hogy saját sportlétesítménnyel nem rendelkezünk, és a tantervben sem szerepel testnevelés. A Karon a hallgatói és oktatói sportolást a GEO Diáksport Egyesület fogja össze.


Oldalszám: 128/174


V. 1. e. Hallgatói szolgáltatások biztosítása Vizsgálandó:  kollégiumot igénybe vevő hallgatók számára nyújtott oktatástámogató szolgáltatások (tanulási terek, informatikai eszközök, internet kapcsolat)  kollégiumi férőhelyek, közös terek Szöveges önértékelés: Az oktatástámogató szolgáltatásainak színvonala alapján a kollégiumi vezetés csoportmunkában készít szöveges állapotleírást. Kollégiumonként értékelendő: A kollégiumi ellátottság igényekhez mért aránya az átlag feletti, ahol kiemelkedő 5 lehetőségek állnak rendelkezésre, tudásfejlesztésre (szervezett konzultációk, korlátot nem jelentő internetes kapacitás…). A 3-as szintben megfogalmazottakon túl a kollégium élet szervezésénél a tanulás 4 feltételének biztosítása meghatározó (rendezvények, Kollégiumi szabályzat, felügyeleti rend…) A kollégium a férőhelyek igényéhez mért aránya az országos átlagnak megfelel, 3 az oktatás támogatása a rendszeresen értékelt és szükség szerint bővített feltételek biztosításával történik (területek, zavarmentes körülmények, alapvető infrastruktúra). A kollégiumi férőhelyek száma az igényekhez képest alacsony, ahol az oktatás 2 támogatása a jogszabályokban előirt minimális tanulóterek biztosítására korlátozódik. A kollégiumi férőhelyek száma az igényekhez képest alacsony, ahol nem 1 biztosítanak az oktatási tevékenységet támogató szolgáltatásokat.

4 A kollégiumban 160 hallgatót tudunk elhelyezni, ez a létszám a kollégiumba jelentkezettek számához viszonyítva már évek óta 70 % feletti (idén 73 %), amely az országos kollégiumi elhelyezéshez képest kiemelt arányt jelent. A szobák hűtőszekrénnyel és internet kapcsolattal ellátottak. A közös helyiségek felszereltsége is jó, az oktatásra szolgáló tantermek audiovizuális eszközökkel felszereltek. A kollégium működése a Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettek szerint történik.


Oldalszám: 129/174


V. 2. Erőforrások kezelése (menedzselése) V. 2. a. Infrastrukturális ellátottság Vizsgálandó  a termek, laborok, gyakorló iskolák, tangazdaságok, stb., oktatástechnikai szolgáltatás használata, technikai felszereltsége, elérhetősége,  kihasználtság, használhatóság mértéke, Értékelés: 5

Az oktatási munkát az infrastrukturális ellátás olyan szinten biztosítja, mely az oktatáson kívül lehetővé teszi a kutatást, a hallgatók bevonását is.

4

Az oktatási munkát az infrastrukturális ellátás biztosítja, a fontosabb területeken korszerű feltételek adottak a működéshez.

3

Az oktatási munkát az infrastrukturális ellátás minimális szinten biztosítja. Egyes területek fejlődése bizonyíthatóan megindult.

2

Az oktatási munkát az infrastrukturális ellátás minimális szinten biztosítja.

1

Az oktatási munkának korlátozója a hiányos infrastrukturális ellátás.

4 A rendelkezésre álló infrastruktúra mind a termeink tekintetében, mind eszközeinket illetően is igen erős a leterheltségük. Ennek feloldását csakis a bővítés és fejlesztés stratégiája valósíthatja meg. Erre vonatkozóan a Kar igen komoly erőforrásokat vont be a közelmúltban, illetve von be a közeli jövőben. Felújítottuk a Kar rendelkezésére álló épületrészek jelentős részét. Az eszközfejlesztés az elmúlt években kissé lelassult, bár igyekeztünk minden lehetőséget kihasználni erre vonatkozóan. Jobb a helyzet az informatikai eszközök területén, mivel ezek folyamatos fejlesztésére szinte minden pályázatban lehetőségünk volt. Jelenlegi eszközparkunk minden igényt kielégít mind az oktatás-kutatás területén, mind az Internet-es megjelenésben. Mindezek eredményeként elmondható, magas színvonalú, kultúrált körülményeket biztosító háttér áll az oktatás rendelkezésére.


Oldalszám: 130/174


V. 2. b. Kutatási infrastruktúra ellátottság, kutatási szolgáltatások Vizsgálandó:  a szakkönyvtár felszereltsége, ellátottsága, kihasználtsága, elérhetősége,  előadótermek tantermek, laboratóriumok, műhelyek, műtermek stb. igénybevétele, és kihasználtsága a tantervi és órarendi ütemezés alapján Értékelés: 5

Az infrastrukturális ellátás lehetővé teszi a kutatást és a hallgatók bevonását is.

4

A tudományos munkát az infrastrukturális ellátás biztosítja, a fontosabb területeken korszerű feltételek adottak a működéshez.

3

A tudományos munkát az infrastrukturális ellátás minimális szinten biztosítja.

2

A tudományos munka eszközhiány miatt általában céltámogatás mellett művelhető.

1

A tudományos munka korlátozója a hiányos infrastrukturális ellátás.

4 A kutatáshoz szükséges infrastruktúra megegyezik az V.2.a. pontban leírtakkal, az ott leírt megállapítások itt is érvényesek.


Oldalszám: 131/174


V. 2. c. Az információ és a tudás menedzselése Vizsgálandó:  a hallgatók, alkalmazottak ellátása a szükséges információkkal (teljesség, elérhetőség területén, valamint a működési/működtetési folyamatok informatikai ellátottsága  szükségletek mértéke (teljesség és hozzáférés) Értékelés: 5

4

3

Az informatikai rendszer magas színvonalú, megoszlása és kihasználhatósága egyenletes. Az információk jól áttekinthető adatbázisokkal és megfelelő információmenedzseléssel támogatott. Az információk áramlása hatékony, az informatikai rendszer átlagon felüli színvonalú, teljessége egyenletes. Az információmenedzselés a vezetői eszközök kiemelten támogatott eleme. Az információk áramlása biztosított, az informatikai rendszer átlagos, nem egyenletes, de a működést biztosítja.

2

Az információk eljutása nehézkes, az informatikai rendszer részlegessége, a hozzáférés korlátjai miatt.

1

Az információk eljutását az adathordozók, az adatcsatornák, vagy az adatstruktúrák korszerűtlensége, hiánya és részlegessége akadályozza.

4 A főiskola számítógépes hálózata közel 300 végpontból áll, ebből 40 végpont a kollégiumban van kiépítve. A Kari kommunikáció a számítógépes hálózat és a szerverek szolgáltatásaira alapozva épült ki fokozatosan. Alapvetően a Kar minden oktatója, hallgatója, dolgozója az elektronikus levelezést használja, ez vonatkozik mind a belső, mind a külső kommunikációra.


Oldalszám: 132/174


V. 2. d. A rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális kapacitás kihasználtsága Vizsgálandó:  oktatói, kutatói leterheltség, a rendelkezésre álló infrastruktúra igénybevétele Minőségi mutatók:  egy oktatóra jutó ellátandó órák száma, egy oktató által félévente oktatott és vizsgáztatott hallgatók száma (kimutatás: oktató, óra, félév, vizsga, hallgató) Szöveges értékelés szempontjai:  segédszemélyzeti leterheltség Értékelés: 5

4

3

Az oktatók, illetve az eszközök és infrastrukturális elemek terhelése összehangolható, arányos, teljesítményre ösztönző. A minőség fejlesztésére a személyi és az infrastrukturális tartalékok adnak biztosítékot. Az oktatók, illetve az eszközök és infrastrukturális elemek terhelése összehangolható, arányos, az igények teljesíthetőek, a minőség folyamatosan stabilan tartható. Az oktatók, az eszközök, az infrastrukturális elemek terhelése az igényeket alapszinten teljesíti, de a minőség folyamatos biztosítása kockázatokkal terhes.

2

Az oktatók, az eszközök, az infrastrukturális elemek terhelése a minimális igényeket teljesíti, de a minőség rovására történik.

1

Az oktatók terhelése, illetve az eszközök és infrastrukturális elemek túlterhelése a minőséget a jogszabályokban és a hallgatók felé tett ígérvények (tájékoztatók) rovására történik.

4 A személyi állomány kapacitásának kihasználtságára vonatkozóan először elkészítettük a két új alapszak tanterve alapján a teljesítendő órák számát. Ehhez alapként az érvényes tantervek szolgáltak. A levezetett óraszámokhoz azt kapjuk, hogy az őszi félévben127, míg a tavaszi félévben 116 %-os oktatói leterheltséget jelent. Statisztikai becslés alapján a terem-kihasználtság 70 %-os értékre tehető. Ez persze átlagos adat, nem tükrözi a „csúcsidőszakok” problémáját, mely általában a szerdai és csütörtöki napon jelentkezik, illetve a frekventáltabb termek (számítógéplabor, mérőterem) késő esti kihasználtságában mutatkozik meg.


Oldalszám: 133/174


V. 3. A folyamatok (oktatás-kutatás) módszeres menedzselése V. 3. a. Az oktatás, kutatás szervezése Vizsgálandó:  működési területek szabályai, a szabályok betartásának ellenőrzése  a szabály megléte, ismertsége, dokumentáltsága Értékelés: 5

4

3 2

1

Az oktatásfejlesztés folyamata a többi tevékenységgel összhangban került szabályozásra. A jogszabályi minimumokon túl nyomon követhető a dokumentálás, a felülvizsgálat a kompetenciák meghatározása, a folyamatharmonizálás és a folyamatos fejlesztés is megvalósuló gyakorlat a szabályozás működtetése érdekében. Az oktatásfejlesztésre szabályozott működés került leírásra, mely a jogszabályi minimumokon túl teret ad a nyomon követhető dokumentálásra, a kompetenciák arányos elosztására és a felülvizsgálatára is. A gyakorlatban az előírások betartása általában megvalósul. Az oktatásfejlesztésre a belső szabályozottság a jogszabályi minimumokra terjed ki, melynek gyakorlati betartása általános. Az oktatásfejlesztésre a belső szabályozottság a jogszabályi minimumokra terjed ki, melynek gyakorlati betartása esetenként a külső vagy belső körülmények miatt csak részben lehetséges. Az oktatásfejlesztésre a belső szabályozottság csak részleges, melynek gyakorlati betartása nem lehetséges.

4 Az oktatásnak, mint Karunk legfontosabb tevékenységének a tudatos szervezése, menedzselése, valamint az oktatásfejlesztési tevékenység irányítása, ellenőrzése a beszámolási időszakban megvalósult, jól működött. A törvényi és jogszabályi változásoknak megfelelően egyetemi szinten majd ezt követően Kari szinten is megújításra kerültek a belső szabályzatok. Az oktatási, kutatási feladatok végrehajtásához szükséges szabályzatok tehát rendelkezésre állnak. A nyilvánosság és a hozzáférés biztosításában különféle belső intranetes megoldásokkal éltünk (e-geo, v-geo portál). Az oktatás és kutatás részterületeinek munkáját bizottságok is segítették, amelyek egyúttal a szabályok, szabályzatok betartását is ellenőrizték.


Oldalszám: 134/174


V. 3. b. A folyamatok szükség szerinti továbbfejlesztése Vizsgálandó:  a változás forrása, gyakorisága, mértéke, eredményessége Szöveges értékelés szempontjai:  a változások kezdeményezésének lehetőségei  működési folyamatok rendszeres értékelése  fejlesztési elképzelések megjelenése és megvalósítása Értékelés: 5

4

3

2

1

A folyamatok fejlesztése számszerűsített mutatórendszer alapján megtörténik. A fejlesztések rendszerszemléletű menedzsment elven hasznosítja a minőségi működés elveit, az intézményi minőségkultúra folyamatos kiterjesztésével. A vezetés a szabályozások alapján látja el küldetését, és valósítja meg stratégiáját. A folyamatok időszerűségének, összhangjának és megfelelőségének értékelése tudatos, mely széleskörű, az érintettek körét jól reprezentáló mintán tájékozódik. Ennek alapján a vezetés erre kidolgozott szabályozás alapján feladatának látja a fejlesztéseket. A folyamatok időszerűségének, összhangjának és megfelelőségének értékelése rendszeres, mely elsősorban a belső véleményekre és záróvizsga-bizottság véleményére hagyatkozik. Ennek alapján a vezetés a fejlesztéseket feladatának látja, de nincs kidolgozott szabályozás a megvalósítására. A folyamatok időszerűségének, összhangjának és megfelelőségének értékelése ösztönös, de rendszeres, melynek alapján a vezetés a fejlesztéseket feladatának látja, de nincs kidolgozott szabályozás a megvalósítására. A folyamatok időszerűségének, összhangjának és megfelelőségének értékelése ösztönös, a fejlesztésekre nincs kidolgozott szabályozás.

4 A reális helyzetkép és a tendenciák, trendek figyelése szervezett keretek között és informálisan is megvalósul, ami lehetővé teszi a fejlesztési irányok meghatározását. Ugyancsak megvalósult az oktatási-kutatási területen a folyamatok rendszeres értékelése. Ennek alapján mondhatjuk el, hogy a beszámolási időszakban a Karon az infrastrukturális ellátottság fejlődött, a korszerű műszerekre való átállás jól halad; az oktatási tananyag tartalmilag megújult; a tananyagokhoz való, elsősorban elektronikus hozzáférés lehetőségei bővültek; a partnerkapcsolatok erősödtek; a Kar megőrizte a szakmán belül kivívott elismert szerepét.


Oldalszám: 135/174


V. 3. c. Az oktatás, kutatás valamint a szervezés szabályozottsága, szabályozás ismertsége, betartása, dokumentáltsága, a felmerülő problémák Vizsgálandó:  a működést meghatározó dokumentációs rendszer - szabályzatok, rendeletek – szerinti működés Értékelés: 5

4

3 2

1

A kutatásszervezés folyamata a többi tevékenységgel összhangban került szabályozásra. A jogszabályi minimumokon túl a nyomon követhető dokumentálás, a felülvizsgálat a kompetenciák meghatározása, a folyamatharmonizálás és a folyamatos fejlesztés is megvalósuló gyakorlat a szabályozás működtetése hatására. A kutatásszervezésre szabályozott működés került leírásra, mely a jogszabályi minimumokon túl teret ad a nyomon követhető dokumentálásra, a kompetenciák arányos elosztására és a felülvizsgálatára is. A gyakorlatban általában az előírások betartása megvalósul. A kutatásszervezésre a belső szabályozottság a jogszabályi minimumokra terjed ki, melynek gyakorlati betartása általános. A kutatásszervezésre a belső szabályozottság a jogszabályi minimumokra terjed ki, melynek gyakorlati betartása esetenként a külső vagy belső körülmények miatt nem lehetséges. A kutatásszervezésre a belső szabályozottság csak részleges, melynek gyakorlati betartása csak részben lehetséges.

4 A Karunkon a Nyugat-Magyarországi Egyetem Szenátusa által jóváhagyott „Tudományos kutatásra vonatkozó ügyrend” szabályait maradéktalanul alkalmazzuk. Az egyetemen működő Kutatásszervezési és Pályázati Iroda segítségével bonyolítjuk le a hazai és nemzetközi pályázati dokumentációk összeállítását. Karunkon az oktatási-kutatási egységek a tanszékek, illetve az intézetek is kiveszik részüket a pályázatfigyelésből, a pályázatírásból.


Oldalszám: 136/174


V. 3. d. Elitképzés Vizsgálandó:  a TDK-munka, helyi ill. országos/nemzetközi konferenciák, szakkollégiumok, demonstrátori rendszer, PhD-képzés. Értékelés: 5

2

Az elitképzés a szakon több formában is magas szinten megvalósul, általában javuló tendencia mellett. Az elitképzés a szakon több formában is megvalósul, helyenként javuló tendencia mellett. Az elitképzés a szakon, minimális szinten valósul meg, stagnáló tendencia mellett. Az elitképzés a szakon, minimális szinten valósul meg, romló tendencia mellett.

1

Az elitképzés folytatása a szakon nem valósul meg.

4 3

4 A Kar jelenlegi státusza szerint alapképzésre jogosult. Ebből következően a képzési szerkezetből jelenleg hiányzik a mester és a PhD képzés lehetősége. A mesterképzésre való felkészülés elindult, nemcsak az akkreditációs folyamat formális megindításával, hanem annak személyi, tárgyi és egyéb feltételeinek a megteremtésével.


Oldalszám: 137/174


V. 3. e. A kutatás és fejlesztés eredménye az oktatásban Vizsgálandó:  hogy a kutatás és fejlesztés eredményei, hogyan jelennek meg a tananyagokban Értékelés: 5

4

3

2

1

Az oktatási anyagok szinte teljes körének meghatározója a tudományágban folytatott rendszeres kutatási tevékenység. Ezek a tananyagban jóváhagyott módon megjelennek, és a további kutatások elméleti alapjává válnak. Az oktatási anyagok jelentős részének meghatározója a tudományágban folytatott rendszeres kutatási tevékenység. Ezek a tananyagban jóváhagyott módon megjelennek, és a további kutatások elméleti alapjává válnak. Az oktatási anyagok el nem hanyagolható része rendszeresen a kutatási és fejlesztési tevékenység témaköreiből bővül. Ezek a tananyagban jóváhagyott módon megjelennek. Az oktatási anyagok csak rendszertelenül, esetileg bővül a kutatási és fejlesztési tevékenység köréből, melynek oka vagy a viszonylag alacsony kutatási aktivitás, vagy az eredmények tananyaggá transzformálásának alacsony részaránya. Az oktatási anyagok nem a kutatási és fejlesztési tevékenység köréből bővül, melynek oka vagy az alacsony kutatási aktivitás, vagy az eredmények tananyaggá transzformálásának elmaradása.

5 A Kar kutatási-fejlesztési munkái változatosak, gyakran a megbízásos munkák jelentik a vizsgálatok kiindulópontját. A térinformatika területén számos önálló és nemzetközi együttműködés keretében folynak a kutatási-fejlesztési munkák. A kutatás-fejlesztés eredményei szinte teljes mértékben beépülnek az oktatott tananyagokba. Az eredmények tananyaggá transzformálásának folyamata általában az alapképzés mellett nagy szerepet játszó szervezett, iskolarendszerű továbbképzésekben kezdődik. A folyamat végeredménye az alapképzés jegyzeteiben és más adathordozókon (elsősorban a Kari oktatási portálokon) való megjelenése.


Oldalszám: 138/174


V. 3. f. A tehetséggondozás rendszerének működése Vizsgálandó:  a tehetséggondozás,  az egyéni tanulás,  a kiemelkedő hallgatók támogatása. Értékelés: 5

4

A tehetséggondozás, az egyéni tanulás, valamint a kiemelkedő hallgatók támogatása rendszerszerűen működik. Minden évben tervek készülnek a fejlesztésre, valamint megvalósul az eredmények értékelése és összehasonlítása is. A tehetséggondozás minden területe tervezett és a gyakorlatban is megvalósul, de hiányzik az ellenőrzés és az értékelés, valamint a fejlesztés.

3

A tehetséggondozás minden területe tervezett és néhány területen konkrét lépések is történtek.

2

A tehetséggondozás különböző formái tervezet szintjén léteznek, de a megvalósítás egyelőre nem történt meg.

1

A tehetséggondozás a karon nem valósul meg.

4 A hallgatók viszonylag nagy leterheltsége miatt kevés azon hallgatók száma, akik az alapfeladataikon túli terhelést vállalnak. A kiemelkedő tanulmányi munkát folytató, tehetséges hallgatók elsősorban a TDK munkába kapcsolódtak be. Évente 3-5 hallgató tanulmányait három hónapos időtartamban külföldön folytathatta.


Oldalszám: 139/174


V. 3. g. A felnőttképzés rendszerének működése Vizsgálandó:  a régiós elvárások beépítése a kialakított kurzusokba,  az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése  kurzusok választéka Értékelés: 5

4

3

2 1

A felnőttképzés rendszere tervezett és ellenőrzött körülmények között megvalósított. A rendszer továbbfejlesztése éves összehasonlító értékelések alapján történik A régiós elvárások (kamarák, nagyvállatok igényei) beépítése tervezett körülmények közt megvalósul, számos kurzus kialakítása megtörtént a régiós elvárások alapján. A régiós elvárások (kamarák, nagyvállatok igényei) beépítése tervezett körülmények közt megvalósul, a kurzusok választékának kialakítása ez alapján történik A karon nincs felnőttképzés, bevezetése tervezett a régiós elvárások felmérése folyamatban van. A karon nincs felnőttképzés és nem tervezik bevezetését.

5 A felsőoktatási törvény értelmében az Egyetem minden képzőhelye hivatalból akkreditált felnőttképzési helynek minősül. A rendszeren belül szakirányú továbbképzéseket szervezünk, jelenleg két akkreditált szakon folyik a képzés. Rendszeresen szervezünk ún. rövid tanfolyamokat is.


Oldalszám: 140/174


V. 3. h. A felnőttképzés minőségbiztosítási rendszere Vizsgálandó:  a kar felnőttképzési tevékenységére kialakított minőségbiztosítási rendszer működtetése, hatékonysága Értékelés: 5

4

A felnőttképzésben működő minőségbiztosítási rendszer létezik. Az eredmények összehasonlítása évről évre megvalósul, amely a fejlesztés tervezésének alapjául szolgál. A felnőttképzésben működő minőségbiztosítási rendszer létezik. Az eredmények összehasonlítása évről évre megvalósul.

2

A felnőttképzés területére kidolgozott minőségbiztosítási rendszer elfogadása folyamatban van, amelynek kísérleti célú bevezetése a képzés több területén is megvalósult. A felnőttképzés minőségbiztosítási rendszerének kialakítása folyamatban van.

1

A felnőttképzés területére nincs kidolgozott minőségbiztosítási rendszer.

3

5 Már 1994-ben, az új rendszerű képzés, a távoktatás bevezetésekor kiemelt szerepet tulajdonítottunk a minőségbiztosítás kérdéseinek. Rögtön a kezdéskor elkezdtük a hallgatói visszajelzések gyűjtését, melyet kérdőíves kikérdezéssel oldottunk meg. Nagy lépést jelentett, amikor részt vehettünk „A nyitott és távtanulás minőségbiztosítása” című nemzetközi projekt keretében meghirdetett képzésen (a SOCRATES ODL Európai Együttműködési Program támogatásával). A minőségbiztosítás egyik kiemelt eszköze a hallgatói támogatórendszer megvalósítása. Az évek során többféle eszközt teszteltünk.


Oldalszám: 141/174


V. 3. i. EU tanulmányok helyzete Vizsgálandó:  a tanulmányok megléte, tartalma és hatékonysága Értékelés: 5

Az EU tanulmányok teljes mértékben integráltak és szervesen illeszkednek a tantervbe. A tárgyak fejlesztése folyamatosan zajlik.

4

Az EU tanulmányok szervesen illeszkednek a tantervbe, de léteznek olyan területek, ahol az igények indokolják fejlesztésüket.

3

Az EU vonatkozású ismeretek fejlesztésére vonatkozó tárgyak bevezetése felmenő rendszerben történik, de léteznek olyan területek, ahol az igények kielégítése elmaradást mutat. A képzésbe nincs beépítve az EU vonatkozású ismeretek fejlesztése, de a bevezetendő tematikák már léteznek és elfogadottak.

2 1

A képzésbe nincs beépítve az EU vonatkozású ismeretek fejlesztése.

4 Az Európai Unióhoz való csatlakozás után az EU-hoz kapcsolódó ismeretek oktatása a tantárgyak egy részében (pl. gazdaságtan, állam- és jogi ismeretek, minőségbiztosítás, bevezetés az üzleti életbe) gyakorlatilag azonnal megjelentek. Önálló tárgyként az új alapképzési szakok tantervébe már a tervezés során betettünk olyan önálló, az EU-val foglalkozó tárgyakat, amelyek megítélésünk szerint szükségesek. Emellett természetesen a tantárgy korszerűsítések révén több tárgy tananyagába is bekerülnek az alapvető ismeretek.


Oldalszám: 142/174


V. 3. j. A kreditrendszer elemzése, működése Vizsgálandó:  a kreditrendszer elemzése, működtetése Értékelés: 5

4

3

A képzési szakaszok egymásra épülése (FSz, BSc-BA, MSc-MA) megfelelő. A kreditrendszerben a hallgatói előmenetel mintatanterv szerint optimális, az egyéni teljesítmény (előrehaladás) biztosított. Az új ismeretek bevezetése és a képzés rendszerébe illesztése folyamatos. A 3. pontig meghatározott feltételek teljesítésén felül a 20%-os választási lehetőség szakirányú elmélyülést tesz lehetővé. A törzsanyag tantárgyai és kreditértékük megfelelő. A 2. pontig meghatározott feltételek teljesítésén felül a korrekció során a hallgatói és az oktatói észrevételeket is figyelembe veszik.

2

A képzési szakaszok egymásra épülése tervezett. A változtatások szabályozottak.

1

A kreditrendszer a jogszabályi feltételeknek minimális szinten eleget tesz, de a tantárgyak egymásra épülésében hiányosságok tapasztalhatók.

5 Karunkon a kreditrendszert a 2002/2003-as tanévben vezettük be. Ezt megelőzően a korábbi tanterveket átdolgoztuk, korszerűsítettük. A tantárgyakhoz krediteket rendeltünk, kidolgoztuk az előkövetelményi rendszert. A kidolgozott mintatantervek átláthatóan és világosan meghatározták egy adott szak, szakirány tantárgyait, egymásra épülését. A tantárgyakhoz rendelt kreditek és a tárgy tanulásához szükséges munkaidő arányban állnak egymással.


Oldalszám: 143/174



Oldalszám: 144/174


Belső információs rendszer VI. 1. A Kar kulcsfontosságú eredményei, mutatói VI. 1. a. A szervezet kulcsfontosságú eredményei Vizsgálandó:  eredmények - a kiadott diplomák számának változása, lemorzsolódás, tudományos eredmények Értékelés: 5

Az összesített létszámadatok, a lemorzsolódás, a tudományos kutatások eredményei javuló tendenciát mutatnak.

4

A 3. pont szerinti stagnáló tendenciák legalább egyike javuló tendenciát mutat.

3

Az összesített létszámadatok, a lemorzsolódás, a tudományos kutatások eredményei stagnáló értékeket mutatnak.

2

Az 1. pont szerinti romló tendenciák legalább egyikének vonatkozásában stagnáló vagy javuló tendencia mutatkozik.

1

Az összesített létszámadatok, a lemorzsolódás, a tudományos kutatások eredményei romló tendenciát mutatnak.

4 A nappali tagozat 2002-től, a levelező tagozaton 2001-től emelkedett meg a hallgatók létszáma. A felmenő rendszer miatt a végzettek száma nappali tagozaton 2005-től, levelező tagozaton 2004-től nőtt. A kiadott oklevelek száma 2004-ig 70-91 (83, 70, 91) között változott. A legtöbb oklevelet 2005-ben adtuk ki, aminek egyik oka az volt, hogy ebben az évben két évfolyam is végzett az ingatlan-nyilvántartási szervező szakon. 2006-ban 139 oklevelet adtunk ki. Az abszolutóriumot szerzettek száma és a kiadott oklevelek száma közötti különbség oka, hogy nyelvvizsga hiányában nem adhattunk mindenkinek oklevelet.


Oldalszám: 145/174


VI. 1. b. A Kar kulcsfontosságú mutatói Vizsgálandó:  a szakok hallgatóinak létszámváltozása - az önértékelési időszakra –  vizsgaeredmények: a főtárgyak átlagainak alakulása, a számon kért ismeretanyag Értékelés: 5

A szakok hallgatóinak összesített létszámadatai, a vizsgaeredmények, a számon kért ismeretanyag javuló trend szerinti változást mutatnak.

4

Az 3. pont szerinti stagnáló tendenciák legalább egyikének vonatkozásában javuló a változás trendje.

3

A szakok hallgatóinak összesített létszámadatai, a vizsgaeredmények, a számon kért ismeretanyag trendjük vonatkozásában stagnálnak.

2

Az 1. pont szerinti romló tendenciák legalább egyikének vonatkozásában stagnáló vagy javuló a változás trendje.

1

A szakok hallgatóinak összesített létszámadatai, a vizsgaeredmények, a számon kért ismeretanyag romló trend szerinti változást mutatnak.

4 A vizsgált időszak első évében, 2001-ben a hallgatói létszám 357 fő volt. 2005. októberében 1087, 2006. februárjában 916 fő volt a hallgatói létszám, ami jelentős emelkedést mutat. A földmérő és földrendező szakok létszáma gyakorlatilag nem sokat változott. Az emelkedés oka az ingatlan-nyilvántartási szervező szak beindítása. Ezen a szakon a nappali létszám viszonylag alacsony (35-40 fő/évfolyam), ugyanakkor a levelező létszám magas (100-120 fő/évfolyam). A vizsgált időszak folyamatosan emelkedő hallgatói összlétszáma tehát a felfutó új szaknak volt köszönhető. Az ingatlan-nyilvántartási szervező szakon a lemorzsolódás alacsony, a tanulmányi és a tantárgyi átlagok ezek a szakon közel egy egésszel magasabbak. A számon kért ismeretanyag mennyisége és tartalma az alapszakokon változott a korábbi évekhez képest. A követelmények emelkedése jellemző.


Oldalszám: 146/174


VI. 1. c. Tudományos publikációk statisztikai adatai (egy főre jutó publikációk száma, szórása) tudományáganként Vizsgálandó:  a szakvezetők publikációs teljesítménye, a kar vezetőoktatóinak összesített publikációs teljesítménye, az oktatásban részvevők publikációs teljesítménye Értékelés: 5

A publikációs teljesítmények javuló tendenciát mutatnak mind a szakvezető, mind a vezető oktatók, mind az oktatásban résztvevők tekintetében.

4

Az 3. pont szerinti stagnáló tendencia a vizsgált rétegek legalább egyikének vonatkozásában javuló.

3

A publikációs teljesítmények stagnáló tendenciát mutatnak, mind a szakvezető, mind a vezető oktatók, mind az oktatásban résztvevők teljes körére.

2

Az 1. pont szerinti romló tendencia legalább a vizsgált rétegek egyikénél stagnáló vagy javuló.

1

A publikációs teljesítmények romló tendenciát mutatnak mind a szakvezető, mind a vezető oktatók, mind az oktatásban résztvevők teljes körére.

5 A szakvezetők és a Kar vezető oktatóinak publikációs teljesítménye az átlagosnál magasabb, az oktatásban részvevők publikációs teljesítménye az átlagosnál jobb. A teljesítmények javuló tendenciát mutatnak az agrár műszaki tudományterületen. Emellett az összesített adatok szerint a multidiszciplináris műszaki, matematika és földtudományok területen is tapasztalható a javuló tendencia.


Oldalszám: 147/174


VI. 1. d. A TDK-n résztvevő hallgatók száma (az önértékelési időciklusra vonatkoztatva) Vizsgálandó:  az intézményi és országos konferencián való részvétel és az eredményesség Értékelés: 5

A TDK-n résztvevő hallgatók száma és a TDK munkák sikeressége javuló tendenciát mutat.

4

Az 3. pont szerinti stagnáló tendencia a vizsgált szempontok egyikének vonatkozásában javuló.

3

A TDK-n résztvevő hallgatók száma és a TDK munkák sikeressége stagnál.

2


1

A TDK-n résztvevő hallgatók száma és a TDK munkák sikeressége romló tendenciát mutat.

4

A TDK dolgozatok száma stagnál, ugyanakkor a helyezést elért dolgozatok száma a beadott dolgozatok számához viszonyítva az országos TDK konferenciákon sikeresnek mondható.


Oldalszám: 148/174


VI. 1. f. Információ és tudásmenedzselés Vizsgálandó:  az alkalmazottak, a hallgatók információellátottságának mértéke  informatikai rendszer kihasználtsága Szöveges értékelés szempontjai:  a kar belső információs rendszerének működése Értékelés: 5

4 3

2

1

Az információs rendszer korszerű, folyamatos fejlesztések valósulnak meg, így megfelel a kar hallgatói és dolgozói elvárásainak, és jelentős tartalékokkal is rendelkezik a jövőben várható igények kiszolgálására. Az információs rendszer korszerű, folyamatos fejlesztések valósulnak meg, így megfelel a kar hallgatói és dolgozói elvárásainak. Az információs rendszer több eleme elavult, de a hiányzó szolgáltatások helyettesíthetősége megoldott és számos területen folyamatos fejlesztések valósulnak meg, így a szolgáltatások színvonala megfelel a dolgozók és a hallgatók igényeinek. Az információs rendszer minden eleme elavult, de a hiányzó szolgáltatások helyettesíthetősége megoldott, így működése átmenetileg megfelel a dolgozók és a hallgatók igényeinek, de a jövőben jelentős fejlesztések szükségesek. Az információs rendszer minden eleme elavult és túlterhelt, az infrastruktúra állapota romlik. Az információs rendszer avulása miatt a szolgáltatás színvonala lényegesen rosszabb a hallgatók és a dolgozók által elvártnál.

5 A Kar teljes egészét – oktatási épületek és kollégium is – komplett informatikai hálózat fogja át. Ennek üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését jórészt az Informatikai Központ felügyeli. Az egyes tanszékek részben önálló rendszereket is működtetnek a teljes hálózat részeként. Ezek felügyelete és működtetése az érintett tanszékek feladata.


Oldalszám: 149/174


VI. 1. g. A Kar gazdálkodási tevékenységének értékelése Vizsgálandó:  képzési bevételek, állami támogatások alakulása,  szakképzési bevételek, pályázatok, kiadások alakulása  infrastruktúra, fejlesztési ráfordítások (oktatási eszközök, informatikai hálózat, berendezések állapota, felújítása) Szöveges értékelés szempontjai:  minőségbiztosításra fordított erőforrások Értékelés: 5

A kar gazdálkodási mutatói javuló tendenciát mutatnak, a saját bevételek növekednek, a pályázatok eredményesek, az infrastruktúra fejlesztése tervezett.

4

A 3. pont szerinti stagnáló tendencia a vizsgált szempontok egyikének vonatozásában javuló.

3

A kar gazdálkodási mutatói stagnáló tendenciát mutatnak, a saját bevételek nem növekszenek.

2


1

A kar gazdálkodási mutatói romló tendenciát mutat.

5 A Kar önálló keretgazdálkodási egységként működik az Egyetemen belül. Azonban a teljes gazdasági folyamat során nem érvényesül még a szigorú keretgazdálkodás szabálya. Ez számunkra azt jelenti, hogy hiába vagyunk saját kertünkön belül folyamatos pozitív- vagy nullszaldó mentén, mivel külön alszámlánk nem létezik, így más keretgazdálkodók esetleges túlköltései ellehetetlenítik Karunk számláinak időbeni kifizetését. A vizsgált időszakban összességében minden évben költségvetési maradványunk képződött.


Oldalszám: 150/174


Nyilvánosság Értékelés: 5

4

3

2

1

A kommunikáció szervezett keretek között folyik. Az intézmény külső és belső érintettjei felé egyaránt naprakész ismereteket továbbít nyomtatott és elektronikus csatornákon keresztül is a kínált programokról, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. A kommunikáció színvonalának javítása érdekében rendszeres igényfelmérés és hatékonyságvizsgálat zajlik. A kommunikáció szervezett keretek között folyik. Az intézmény külső és belső érintettjei felé egyaránt naprakész ismereteket továbbít nyomtatott és elektronikus csatornákon keresztül is a kínált programokról, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. Az intézmény külső és belső érintettjei felé egyaránt naprakész ismereteket továbbít nyomtatott és elektronikus csatornákon keresztül is a kínált programokról, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. Az intézmény külső és belső érintettjei felé eseti jelleggel ismereteket továbbít nyomtatott vagy elektronikus csatornákon keresztül a kínált programokról, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. A tájékoztatás esetleges, nem naprakész és csak a belső érintetteket célozza. Az alkalmazott csatornák száma jelentősen korlátozott.

4 A kommunikáció szervezett keretek között folyik. Az intézmény külső és belső érintettjei felé egyaránt naprakész ismereteket továbbít nyomtatott és elektronikus csatornákon keresztül is a kínált programokról, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. A kommunikáció színvonalának javítása érdekében rendszeres igényfelmérés és hatékonyságvizsgálat zajlik.


Oldalszám: 151/174


K ARI ÖNÉRTÉKELÉS Háttéranyag (kiegészítő word állományú táblázatok és dokumentumok)


2007

Tartalomjegyzék III. 2. Hallgatói elégedettség NYME GEO ……………………………………………… 154 Szolgáltatást véleményező kérdőív (A) hallgatóknak (összesítés) ……………………… 158 Tantárgyat véleményező kérdőív (B) hallgatóknak (összesítés) ………………………... 159 V.1.c Nyelvi képzés biztosítása NYME GEO …………………………………………… 162 V.1. b. Intézményi könyvtári szolgáltatás NYME GEO ………………………………… 164 VI.1.g A Geoinformatikai Kar helyzete 2006-ban ……………………………………… 167


III. 2. Hallgatói elégedettség NYME GEO

A képzéssel kapcsolatos elégedettség mérőszámának megállapításakor a következő témaköröket vettük be: -

az elméleti oktatás

-

az évközi gyakorlatok

-

a terepgyakorlatok Az elméleti oktatással kapcsolatos elégedettség százalékos megoszlása

1 [%]

2 [%]

3 [%]

4 [%]

5 [%]

2002

0

0

8

71

21

2003

0

0

23

68

10

2004

0

0

15

66

19

2005

0

0

9

71

20

2006

0

0

12

66

22

A gyakorlati oktatással kapcsolatos elégedettség százalékos megoszlása

1 [%]

2 [%]

3 [%]

4 [%]

5 [%]

2002

0

3

26

56

15

2003

0

0

30

50

20

2004

0

4

26

55

15

2005

1

5

26

48

20

2006

2

8

27

42

20

A terepgyakorlati oktatással kapcsolatos elégedettség százalékos megoszlása

1 [%]

2 [%]

3 [%]

4 [%]

5 [%]

2002

0

0

21

34

45

2003

0

0

15

45

40

2004

0

6

11

35

48

2005

0

0

12

41

46

2006

0

4

19

26

51


Oldalszám: 154174


Az oktatási infrastruktúrával kapcsolatos elégedettség mérőszámának megállapításakor a következő kérdésekre adott válaszokat vettük figyelembe: -

a számítógépes ellátottság

-

a műszeres ellátottság

-

a könyvtár

-

a kollégium

-

az előadótermek és gyakorlati helyszínek A számítógépes ellátottsággal kapcsolatos elégedettség százalékos megoszlása

1 [%]

2 [%]

3 [%]

4 [%]

5 [%]

2002

1

15

30

37

16

2003

5

15

25

38

17

2004

0

13

24

30

33

2005

0

7

21

38

33

2006

1

0

19

42

38

A műszeres ellátottsággal kapcsolatos elégedettség százalékos megoszlása

1 [%]

2 [%]

3 [%]

4 [%]

5 [%]

2002

0

1

26

51

22

2003

3

3

30

50

15

2004

0

2

26

52

20

2005

0

7

29

37

27

2006

0

2

18

36

44

A könyvtári ellátottsággal kapcsolatos elégedettség százalékos megoszlása

1 [%]

2 [%]

3 [%]

4 [%]

5 [%]

2002

0

3

29

44

25

2003

0

13

13

60

15

2004

2

4

24

43

27

2005

1

4

24

46

24

2006

1

5

22

41

31

A kollégiumi ellátottsággal kapcsolatos elégedettség százalékos megoszlása

1 [%]

2 [%]

3 [%]

4 [%]

5 [%]

2002

2

17

34

29

17

2003

3

26

39

32

0

2004

0

20

33

19

6

2005

9

26

49

14

2

2006

6

24

49

20

1


Oldalszám: 155174


Az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők közül: -

milyen hatással volt egyéni fejlődésére a főiskola

-

lát-e perspektívát a szakmában Milyen hatással volt Önre a főiskola?

jó [%]

közömbös [%]

rossz [%]

2002

88

11

1

2003

83

15

3

2004

81

17

2

2005

85

13

1

2006

80

20

0

Lát-e perspektívát a szakmában?

igen [%]

talán [%]

nem [%]

2002

90

10

0

2003

70

30

0

2004

89

9

2

2005

70

26

4

2006

68

31

1

A számonkéréssel kapcsolatos elégedettség témakörei: -

az oktatói-hallgatói viszony

-

mennyire elégedett a kapott érdemjeggyel

-

a számonkérés korrektsége A z oktató-hallgató viszony megítélése

1 [%]

2 [%]

3 [%]

4 [%]

5 [%]

2002

0

0

21

42

37

2003

0

3

30

45

23

2004

2

0

24

48

26

2005

0

1

18

58

23

2006

0

0

18

52

30


Oldalszám: 156174

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának önértékelése Mennyire elégedett a kapott érdemjeggyel?

túl alacsony [%]

megfelelő [%]

túl magas [%]

2002

5

92

3

2003

18

80

2

2004

13

81

6

2005

6

94

0

2006

6

93

1

A számonkérés korrektségének megítélése

1 [%]

2 [%]

3 [%]

4 [%]

5 [%]

2002

0

10

26

41

23

2003

0

3

33

50

15

2004

0

7

30

46

17

2005

0

4

26

52

18

2006

0

3

14

57

26

A kiadott szempontok alapján a honlapunkon is megtalálható statisztikai összegzésből állítottunk össze a fenti táblázatokat, amelyek öt évre visszamenően tartalmazzák az osztályzatok százalékos megoszlását.


Oldalszám: 157174


SZOLGÁLTATÁST VÉLEMÉNYEZŐ KÉRDŐÍV (A) – HALLGATÓKNAK (ÖSSZESÍTÉS)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

A tanulmányi (dékáni) hivatal nyitva tartása A tanulmányi (dékáni) hivatal munkatársainak segítőkészsége A tanulmányi ügyek intézése A NEPTUN rendszer elérhetősége A NEPTUN rendszer kezelése, felhasználói barát A NEPTUN rendszer működése A nyomtatott jegyzetek, tananyagok rendelkezésre állása Az elektronikus tananyagok rendelkezésre állása Az elméleti/gyakorlati arány a tárgyakon belül A választható kurzusok mennyisége A számítógépek rendelkezésre állása (hozzáférés) A számítógép-park megfelelősége A laborokhoz (műszerekhez) való hozzáférés A laborok (műszer-park) megfelelősége Az Internet-hez való hozzáférés az intézményben Az Internet-hez való hozzáférés a kollégiumban A kar honlapja, színvonala Az egyetem honlapja, színvonala A központi könyvtár nyitva tartása A központi könyvtár munkatársainak segítőkészsége A központi könyvtár szolgáltatásai, a könyvtári ellátottság színvonala A kari könyvtár nyitva tartása A kari könyvtár munkatársainak segítőkészsége A kari könyvtár szolgáltatásai, a könyvtári ellátottság színvonala Az étterem/büfé szolgáltatásai A tantermek berendezése, felszereltsége A kollégium berendezése, felszereltsége A kollégium munkatársainak segítőkészsége A sportolási lehetőségek az intézményben A kulturális programok az intézményben A szabadidős, szórakoztató programok az intézményben A hallgatók tájékoztatásának színvonala Az ösztöndíjrendszer igazságossága A szociális támogatások rendszerének igazságossága Összesített véleményem a karról


2,91 2,82 3,18 2,82 3,20 3,27 2,64 3,00 3,45 3,09 3,64 3,36 3,45 3,18 3,73 3,91 3,73 3,70 3,82 4,00 3,45 3,27 4,09 3,18 4,45 3,28 3,07 3,07 2,54 2,82 2,09 2,91 3,18 2,82 3,18

Oldalszám: 158174


TANTÁRGYAT VÉLEMÉNYEZŐ KÉRDŐÍV (B) - HALLGATÓKNAK (ÖSSZESÍTŐ) Az átlag a „TANTÁRGYAT VÉLEMÉNYEZŐ KÉRDŐÍV – HALLGATÓKNAK” B kérdőív 1 – 11 kérdéseire adott válaszok alapján készült. Tantárgy

Átlag

Előadó

Gyak. vez.

Geodézia I. (Fm/fr)

3,73

4,25

4,37

Matematikai geodézia I. (Fm/fr)

4,82

4,50

4,50

Kiegyenlítő számítások (Fm/fr)

3,18

3,38

3,33

Alappontmeghatározás (Fm/fr)

4,36

4,75

4,66

Országos felmérés (Fm/fr)

3,64

3,62

3,83

Felsőgeodézia (Fm/fr)

4,08

3,62

3,66

Mérnökgeodézia I. (Fm/fr)

4,00

4,12

4,33

Mérnökgeodézia II. (Fm/fr)

3,54

4,00

4,00

Műholdas helymeghatározás (Fm/fr)

3,90

3,75

4,33

Geodéziai rendszerek (Fm/fr)

4,00

3,75

3,66

Digitális alaptérképi ismeretek (Sz)

3,72

3,88

4,00

Földmérési ismeretek (Sz)

3,27

3,75

3,83

Fotogrammetria (Fm/fr)

4,70

4,88

4,83

Térképtan (Fm/fr)

4,00

3,88

3,66

Fotointerpretáció és távérzékelés (Fm/fr)

4,00

4,00

4,33

Matematika I. (Fm/fr)

4,36

4,50

4,33

Geometria I. (Fm/fr)

4,27

4,38

4,33

Fizika (Fm/fr)

3,27

3,50

3,33

Statisztika (Sz)

3,00

3,62

3,66

Informatika (Fm/fr)

3,91

3,00

4,16

Rendszerszervezés és tervezés (Fm/fr)

2,73

3,25

4,66


Oldalszám: 159174


Térinformatika (Fm/fr)

3,82

3,34

3,83

Térinformatikai alkalmazások (Fm/fr)

4,04

4,25

4,33

Térinformatikai menedzsment (Fm/fr)

3,36

3,88

4,33

Informatika (Sz)

3,27

3,88

4,00

Térinformatika (Sz)

3,91

4,12

4,33

Környezettan (Fm/fr)

3,45

4,25

4,17

Földhasználat (Fm/fr)

3,54

3,12

-

Út- és vízépítés (Fm/fr)

3,27

3,88

3,83

Mérnöki alapismeretek (Fm/fr)

4,73

4,50

4,33

Műszaki ismeretek (Fm/fr)

3,00

3,50

3,50

Vízrendezés (Fm/fr)

3,36

3,75

-

Vidék- és területfejlesztés (Fm/fr)

3,45

4,25

-

Településrendezés (Fm/fr)

2,54

2,38

-

Településszociológia (Fm/fr)

3,54

4,12

4,83

Településrendezés (Fm/fr)

2,54

2,00

-

Föld- és ingatlanértékelés (Sz)

3,82

4,12

4,17

Föld- és területrendezés (Sz)

4,36

4,62

4,83

Gazdaságtan (Fm/fr)

2,18

2,75

2,83

Ökonómia (Fm/fr)

2,72

3,38

3,50

Menedzsment (Fm/fr)

3,27

3,00

3,50

Szociológia (Sz)

3,27

4,00

4,17

Jogi- és államigazgatási ismeretek (Fm/fr)

3,00

2,00

-

Ingatlan-nyilvántartás (Fm/fr)

2,18

2,00

4,17

Állam- és jogtudományi ismeretek (Fm/fr)

3,27

4,25

4,33

Szervezés és menedzsment (Sz)

3,82

4,00

-

EU jogi ismeretek (Sz)

3,64

4,12

-


Oldalszám: 160174


Polgári eljárásjogi ismeretek (Sz)

3,82

4,25

4,33

Ingatlan-nyilvántartás (Sz)

3,54

4,12

4,00

Agrárjog

3,82

4,00

-

Polgári jogi- és családjogi ismeretek (Sz)

3,91

4,62

-

Ingatlanjog (Sz)

3,63

3,88

3,83

Közgazdaságtan (Sz)

2,91

3,62

3,83

Közigazgatási jog (Sz)

3,45

4,38

-

Jogi alaptan (Sz)

3,64

4,25

-

Alkotmányjogi ismeretek (Sz)

3,82

4,71

-

Pénzügyi jogi ismeretek (Sz)

3,73

4,25

-

Nemzetközi magánjogi ismeretek (Sz)

3,82

4,12

-


Oldalszám: 161174


V.1.c Nyelvi képzés biztosítása NYME GEO Oktatott nyelvek

oktatók száma 1 1

szintje

angol német

képzésben részesíthetők száma (potenciál) kb. 100 fő (=5 csop.) kb. 100 fő (=5csop.)

nyelvvizsgáztatás -

Nyelvvizsgázók száma 2001. szept. 1. és 2006. június 30. között (Csak az egyetemi jogviszony ideje alatt szerzett bizonyítvány) Német

angol

2001/2002.

2002/2003.

2003/2004.

2004/2005.

2005/2006.

af

kf

ff

af

kf

ff

I. félév

1

-

-

1

1

-

II. félév

1

-

-

1

-

-

I. félév

3

-

-

4

2

-

II. félév

2

-

-

1

-

-

I. félév

6

1

-

6

2

-

II. félév

3

-

-

3

-

-

I. félév

10

2

-

9

2

-

II. félév

5

1

-

6

-

-

I. félév

9

1

-

12

1

-

II. félév

4

1

-

3

1

-

af - Alapfokú, kf - középfokú, ff - felsőfokú, Kurzusszám és oktatott hallgatói létszám 2001. szept. 1. és 2006. június 30. között Hallgatói létszám Meghirdetett kurzusok száma 2001-02.

2002-03.

2003-04.

2004-05.

Össz. db

Kurzusok megnevezése

40 csop.

angol

64

52

73

58

39

73

33

65

40 csop.

német

86

62

89

78

50

54

18

28


I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

2005-06. I.

27

II.

36

Oldalszám: 162174


A NYME Geoinformatikai Kar abszolutóriumot, ill. oklevelet szerzett hallgatói létszámának alakulása 2001-2006

Geoinformati kai Kar

2001/2002. tanév

2002/2003. tanév

2003/2004. tanév

2004/2005. tanév

2005/2006. tanév

Okt 15.-i állapot

Okt 15.-i állapot

Okt 15.-i állapot

Okt 15.-i állapot

Okt 15.-i állapot

Nappali

Nappali

Nappali

Nappali

Nappali

Abszolutóriu mot szerzett Oklevelet szerzett* Oklevelet szerzettek aránya *

41

53

43

74

64

41

53

28

50

48

100 %

100 %

65 %

67 %

75 %

tehát az előírt nyelvvizsgával rendelkezik

Oktatói létszám 2001. szept. 1. és 2006. június 30. között

2001/2002 I. II. Angol főállású nyelvtanár Német főállású nyelvtanár Összesen:


1 1 2

1 1 2

2002/2003 I. II. 1 1 2

1 1 2

Oktatói létszám 2003/2004 2004/2005 I. II. I. II. 1 1 2

1 1 2

1 1 2

1 1 2

2005/2006 I. II. 1 1 2

1 1 2

Oldalszám: 163174


V.1. b. Intézményi könyvtári szolgáltatás NYME GEO A könyvtár állománya összesen (2005.évi statisztikai adatok): 20 519 könyv és jegyzet, 185 db videofilm, 3716 szakdolgozat ETO Tudományág

Könyv, ebből:

Folyóirat

Jegyzet 007

Információelmélet,

105 db

Kommunikáció 100

Filozófia

160

Logika

30 db

170

Etika

35 db

300

Társadalomtudomány

123 db

301

Szociológia

135 db

308

Szociográfia

58 db

310

Statisztika

246 db

320,

Politika,

237 db

1 cím

327

Európai Unió

330,

Közgazdaság,

393 db

2 cím

331,

Európai Unió,

336,

Pénzügy

98 db

1 cím

353 db

2 db

1 cím

338,

333

Föld. Telek. Ingatlan. Agrárpolitika Jog

230 db

8 db

4 cím

350

Közigazgatás

110 db

38 db

2 cím

370,

Oktatás, felsőoktatás

350 db

340, 341, 347

1 cím

378


Oldalszám: 164174


500

Természettud. általában

1 cím

502

Környezetvédelem

140 db

510

Matematiak

952 db 174 db

512

Algebra

513

Geometria

520

Csillagászat

530

Fizika

528

Geodézia, kartográfia,

29 db 1 db

78 db

12 db

202 db

56 db

77 db

2 db

342 db

33 db

4329 db 435 db

2 cím

13 cím

Fotogrammetria, térinformatika, Szabályzatok 550

Földtan, geofizika

551

Meteorológia

624

Mélyépítés, magasépítés,

119 db

14 db

31 db 209 db

12 db

Közművek 625

Vasútépítés, útépítés

158 db

5 db

626

Vízépítés

273 db

9 db

630

Mezőgazdaság általában

111 db

2 cím

631

Talajtan, földműveléstan

178 db

85 db 1 cím

650

Vezetés, Szervezés

203 db

5 db

658

Marketing

80 db

6 db

681

Számítástechnika

2206 db

33 db 3 cím

710

Településrendezés

122 db

1 cím

910

Településföldrajz,

114 db

1 cím

Gazdasági földrajz, Földrajztudomány 912

Térképek, atlaszok

A felsorolt tudományág összesen:


726 db 13182 db dokumentum, ebből jegyzet: 930 db

Oldalszám: 165174


Szolgáltatások felsorolása

hozzáférhetőség hallgatók oktatók/kutatók külsők

Helyben olvasás

igen

igen

igen

Kölcsönzés

igen

igen

igen

Könyvtárközi kölcsönzés

igen

igen

részben

Tájékoztatás

igen

igen

igen

Számítógép-használat

igen

igen

igen

Internet

igen

igen

igen


Oldalszám: 166174


VI.1.g A Geoinformatikai Kar helyzete 2006-ban A 2005. évet – az előző évekhez hasonlóan – jelentős, több mint 160 millió Ft-os pénzforgalmi maradvánnyal zárta (figyelmen kívül hagyva a fennálló kötelezettség állományát). Előirányzat és teljesítés alakulása adatok eFt-ban Megnevezés Személyi juttatás Munkaadókat ter. jár. Dologi kiadás Egyéb működ.c. kiadás. Ellátottak pénzbeli jutt. Felújítás Intézményi beruházás Központi beruházás Kiadás összesen Költségvetési támogatás Működési bevétel Átvett pénzeszköz Pénzmaradvány igénybev. Bevétel összesen Bevétel - Kiadás

163 998 54 056 67 878

206 008 67 417 148 925

188 994 54 187 76 540

Módosított előirányzat teljesítés %-ban 91,74 80,38 51,39

0

3 156

0

0,00

26 951

34 102

30 013

88,01

0 15 000 0 327 883

0 75 795 0 535 403

0 23 869 0 373 603

0,00 31,49 0,00 69,78

203 262

222 951

222 951

100,00

96 275 28 346

127 275 58 344

128 287 59 753

100,80 102,41

0

126 833

126 833

100,00

327 883 0

535 403 0

537 824 164 221

100,45

Eredeti Módosított Teljesítés előirányzat előirányzat

Kiadási megtakarítása 161 800 eFt, bevételi túlteljesítése 2 421 eFt. Felhasználható maradványa módosítva a még megillető támogatási igénnyel (797 eFt) 165 018 eFt. Előirányzat maradvány alakulása adatok eFt-ban Megnevezés Kiadási előirányzat Kiadási előirányzat teljesítése Kiadási megtakarítás v. túllépés Bevételi előirányzat Bevételi előirányzat teljesítése Bevételi lemaradás v. túllépés Módosított kiadási megtakarítás Befizetési kötelezettség Költségvetési szervet meg nem illető összeg* Dátum: 2007. január 31.

2003. év 448 471 374 348 74 123 448 471 476 160 27 689 101 812 1 475

2004. év 450 357 324 131 126 226 450 357 450 964 607 126 833 0

2005. év 535 403 373 603 161 800 535 403 537 824 2 421 164 221 0

-487

-4 642

-797

Oldalszám: 167174


Felhasználható előirányzat maradvány * Hallgatói juttatások Gyes-Gyed

100 824

131 475

165 018

1 471 - 2 268

Kart megillető költségvetési támogatás – a 2005. évi eredeti előirányzat alapján 203 262 eFt – év közben 19 689 eFt-tal növekedett, így a módosított támogatás 222 951 eFt. Évközi többlettámogatás és elvonás jogcímei (eFt) EHÖK hozzájárulás SKUBI támogatás OTKA Létszámleépítés Hallgatói létszámemelkedés Kollégiumi támoatás Lakhatási támogatás 2046/2005 zárolás Stratégiai tartalék

-110 46 3 567 8 866 3 115 2 045 521 -1 785 3 424

A tárgy évben befolyt költségvetési támogatása terhére az alábbi kiadásokat teljesítette. Költségvetési támogatás terhére teljesített kiadások alakulása 160 000 140 000

Bevétel Kiadás

0

4 017

0

0

8 621

20 000

15 976

40 000

42 293

42 581

60 000

27 452

80 000

30 477

eFt

144 349

100 000

129 900

120 000

0 Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Ellátottak pénzbeli juttatása

Egyéb működési célú tám.

Intézményi beruházás

A Kar működési bevétele az előző évhez képest 10 %-os csökkenést mutat, főbb összetevőit az alábbi táblázat tartalmazza. adatok eFt-ban Megnevezés Intézményi működési bevételek összesen, ebből: Felvételi, különeljárási díjak Vizsgadíjak Kollégiumi ellátási díj Tandíj, tanfolyam, költségtérítés Kutatási szolgáltatás Dátum: 2007. január 31.

2004. év

2005. év

Változás %-a

143 196 128 287 -10 9 072 784 9 734 89 501 1 530

10 941 2 367 9 414 86 824 4 948

21 202 -3 -3 223 Oldalszám: 168174


Áru, készlet értékesítés (jegyzet) Egyéb szolg-ok bevételei Bérleti díj bevétel

1 221 12 476 4 110

1 329 2 886 3 296

9 -77 0

Az átvett pénzeszközeinek állománya az előző évhez viszonyítva több, mint 4-szeresére növekedett. Átvett pénzeszköz állományának alakulása adatok eFt-ban Megnevezés 2003 Működési célú pénzeszköz 18 648 Felhalmozási célú pénzeszköz 34 209 Összesen 52 857

2004 6 264 8 480 14 744

2005 14 211 45 542 59 753

A Kar részt vesz HEFOP 4.1.2. infrastruktúra fejlesztési programban, melyhez kapcsolódóan eddig kapott támogatás 39 000 eFt. Szakképzési hozzájárulás összege, több mint 70 %-kal növekedett, tárgy évben befolyt összege 6 542 eFt. adatok eFt-ban Megnevezés Átvett pénzeszközökök összesen - Ebből: Szakképzési hozzájárulás HEFOP

2004. év

2005. év

Változás %-a

14 744

59 753

305

8 481 0

6 542 39 000

77 -

Államilag finanszírozott hallgatói létszáma és a költségtérítéses hallgatók létszáma viszont az előző évhez képest összességében nem változott. A hallgatói létszámok alakulását a következő táblázat és diagramm tartalmazza. Hallgatói létszám és hallgatói juttatások alakulása adatok fő-ben Államilag Költségtérítéses finanszírozott Megnevezés levelező, nappali levelező nappali távoktatás 2002. év 179 76 4 328 2003. év 213 67 12 515 2004. év 256 70 24 588 2005.év 261 77 34 581


Oldalszám: 169174


fő

Számított hallgatói létszám alakulása 700 600 500 400 300 200 100 0

2002. év 2003. év 2004. év 2005.év

nappali

levelező

nappali

Államilag finanszírozott

levelező, távoktatás

Költségtérítéses

A hallgatói támogatásokkal kapcsolatos költségvetési támogatás Kart meg nem illető része 1 471 eFt. A támogatás elszámolását az alábbi táblázat tartalmazza. adatok: Ftban Jogcímek

Jogosultak átlagos létszáma 2005-ben

Hallgatók pénzbeli juttatása Bursa ösztöndíj Doktoranduszok ösztöndíja Köztársasági ösztöndíj Tankönyvjegyzettámogatás Kollégiumi támogatás Lakhatási támogatás Sport-kulturális támogatás Összesen

261

Tényadatok alapján elszámolható juttatás

Normatíva Eredeti 2005. évre költségvetés

91 000

0 1 012 200

Befizetési kötelezettség

24 615 000

23 705 500

909 500

2 000 000

1 879 600

120 400

0

0

0

1

302 500

650 000

363 000

287 000

261

7 000

1 600 000

1 823 500

-223 500

158 15

62 000 54 000

10 045 000 921 000

9 765 000 810 000

280 000 111 000

261

820

200 000

213 610

-13 610

40 031 000

38 560 210

1 470 790

A bérkiáramlás az előző évhez (160 820 eFt) képest közel 18 %-kal növekedett, melyben jelentős szerepet játszanak a 2005. évi béremelések, melyet a Kar kiegyensúlyozott gazdálkodásának köszönhetően teljes mértékben teljesíteni tudott. A személyi juttatások 91,9 %-át az állományban lévők részére teljesített kifizetések alkotják, melyből a megbízási díjak (saját bevétel, pályázat terhére) mértéke meghaladja a 11 %-ot. A 2004. évi pénzügyi megszorító intézkedésekhez kapcsolódóan végrehajtott létszámcsökkentés 5 fő, tárgy évet terhelő személyi jellegű összes kiadás 9 524 eFt, melyhez 8 866 eFt költségvetési támogatást kapott.


Oldalszám: 170174


Személyi juttatás pénzforrásonkénti alakulása adatok eFt-ban Állományba Állományba tartozók tartozók személyi megbízási Megnevezés juttatásának díjának megoszlása megoszlása e Ft % eFt % Költségvetési 135 938 78,26 781 4,03 támogatás

Állományba nem tartozók személyi juttatásának megoszlása e Ft %

Állományba nem tartozók megbízási díjának megoszlása e Ft %

Összesen

e Ft 144 8411 55,02 3992 39,45 349 39 Működési bevétel 33 101 19,06 14 250 73,48 6670 43,63 6103 60,31 771 Átvett pénzeszköz 1 353 0,78 1 194 6,16 121 0,79 25 0,25 1 474 Belföldi feladatfin. 788 0,45 640 3,30 84 0,55 0 0,00 872 HEFOP 2 528 1,46 2 528 13,04 0 0,00 0 0,00 2 528 188 Összesen 173 708 100,00 19 393 100,00 15 286 100,00 10 120 100,00 994

% 76,38 21,04 0,78 0,46 1,34 100,00

A Kar dologi kiadásai évről- évre jelentős mértékben emelkedtek, melynek főbb jogcímenkénti alakulását az alábbi táblázat tartalmazza. Dologi kiadások alakulása adatok eFt Megnevezés

2003. év

2004. év

2005. év

Készlet beszerzés Szolgáltatás Egyéb dologi kiadás Egyéb folyó kiadás Összesen

9 750 44 303 13 744 1 448 69 245

7 524 42 601 25 112 2 370 77 607

9 134 40 049 26 129 1 229 76 541

Változás %-a 21,40 -5,99 4,05 -48,14 -1,37

Az előző évhez hasonlóan a kiadások több mint 62 %-át a szolgáltatás igénybevételek (40 049 eFt + 7 811 eFt) alkotják, melynek főbb összetevői (eFt-ban): Közüzemi díjak Karbantartás, kisjavítás Egyéb üzemelt., fennt. szolg. Kiküldetés, reprezentáció Számlázott oktatói, kutatói díjak


11 613 3 591 14 239 1 942 7 811

Oldalszám: 171174


Dologi kiadások főbb összetevői Számlázott oktatói,kutatói díjak

Irodaszer, nyomtatvány

Kiküldetés, reprezentáció

Könyv,folyóirat Egyéb készletek Kommunikációs szolgáltatások

Egyéb üzemeltetés,fenntar tási szolg. Karbantartás, kisjavítás

Szállítási szolgáltatások Közüzemi díjak

A Kar 2005. évi pénzügyileg teljesített beruházási kiadásai az összes kiadásnak 6,4 %-át alkotják, a kiadások összetételét az alábbi táblázatok tartalmazzák. A projektek terhére teljesített eszköz beszerzések állomány eléri a Kar 2004. évi beruházási kiadásainak összegét. Beruházási kiadások alakulása adatok eFt-ban Megnevezés Immateriális javak Ingatlanok Gépek, berendezések, ügyv. szám.tech. eszk. Járművek Összesen

2003. év 1 991 12 089 22 982 114 37 176

2004. év 1 858 0 11 662 0 13 520

2005. év 2 256 6 750 8 423 6 440 23 869

Beruházási kiadások főbb jogcímenként (eFt) Szellemi termékek (GPS szoftver, 2 256 FUGAWI-3 szoftver, vezérlőprogram) Épület vásárlása (engedélyezési terv, 6 750 műszaki ellenőrzés Főiakola főépület) Számítástechnikai berendezések (monitorok, nyomtatók, notebook, 3 332 hálózatépítés) Egyéb, gépek, berendezések ( telefonhálozat telep, GPS L1+L2 Antenna, 5 091 klímaberendezés, mikrohullámú hálózat) Járművek vásárlása (Citroen vásárlás) 6 440


Oldalszám: 172174


Pénzügyi helyzet alakulása A Kar az előző évekhez hasonlóan ez évben is kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, pénzforgalmi szempontból 37 388 eFt maradvánnyal zárta, ha figyelembe vesszük az előző évek maradványát, akkor 2005. év végével rendelkezésre álló pénzösszeg 164 221 eFt, melyet az alábbi kötelezettségek terhelnek (eFt-ban): APEH tartozás

12 815

Megbízási szerződések

12 611

Szállítói tartozás*

23 601

Összesen

49 027

Kintlevőség 1 346 ------------------------------------------------------------------------------------------2005. december 31-én felhasználható maradvány 116 540 eFt


Oldalszám: 173174


VI.1.f

Szerverek és feladataik

Az Internet szerver (Linux Debian Sarge, 2 éves) látja el a karon a Tűzfal (IPTABLES), proxy szolgáltatás a vírus és spam védelemhez (VIRUSBUSTER), az Internetes névfeloldás (BIND9), oktatói levelezés (SMTP/POP3), az adatcsere (FTP), valamint titkosított távoli bejelentkezés (SSH) feladatait. Ezen kívül nyílt forráskódú szolgáltatások (PHP/PERL, Apache2, MySQL) telepíthetőek rá. Élesben a hibabejelentő rendszer (MANTIS) működik jelenleg. Tesztelés alatt van még a levelező lista szolgáltatás (MAILMAN). A Központ állomány-szerver (Novell NetWare 6.5, 3 éves) látja el a kari hálózat erőforrásainak menedzselést, oktatói, dolgozói felhasználó azonosítását nyílt forráskódú, ingyenes NDS címtár alapokon. A rendszer használata olyan, hogy a felhasználók egy webes, védett portál segítségével bárhonnan elérhetik az anyagaikat, illetve a hálózati erőforrásokat is. Ezen kívül használható hagyományos adatcserére is (FTP) és telepíthető nyílt forráskódú alkalmazás is (PHP/PERL, Apache2, MySQL). A kari Web-szerver (Linux Debian 3 R2, 4 éves) egyetlen funkciót lát el. A honlap egy TYPO3 nevű web-alapú keretrendszer alapján készült, ami nyílt forráskódú, és PHP/PERL, Apache2, MySQL alapon dolgozik. A Hallgatói szerver (Linux Debian Sarge, 5 éves) látja el a hallgatói levelezés (SMTP/POP3), az adatcsere (FTP), valamint távoli bejelentkezést (TELNET). A hallgatóknak egyenként 100 MB-os adatterületük van adataik és leveleik tárolására. A hallgatók egy kóddal (ami a Neptun kóddal azonos) érik el az erőforrásokat, és a Neptun rendszert is. A Gólya-szerver (MS Windows 2003, 2 éves) egy funkciót lát el, a felvételi rendszert szolgálja ki. Ez a szerver kommunikál a központi Gólya-szerverekkel, illetve ezzel kommunikálnak a Tanulmányi Csoport illetékesei. Az EGEO/VGEO szerveren (MS Windows 2003, 1 éves) egy oktatási portál rendszer (Moodle) fut. Ez segíti a nappali, levelezős és továbbképző hallgatók és a tantárgyat oktatók között az információk hatékony, gyors cseréjét.


Oldalszám: 174174

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS

Recommend Documents