NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, GEOINFORMATIKAI KAR MÉRNÖKGEODÉZIA I

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, GEOINFORMATIKAI KAR GEOMATIKAI INTÉZET GEODÉZIA TANSZÉK

8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. 8002 Székesfehérvár, Pf. 52. +36 22 516 524 Fax: +36 22 516 521 www.geo.info.hu

MÉRNÖKGEODÉZIA I. Tantárgyi kód: GBNFMGEOB 2011 – 2012 TANÉV Őszi félév gyakorlatai Nappali tagozat Földmérő-földrendező mérnöki alapszak Geoinformatikai szakirány

DR. ÁGFALVI MIHÁLY FARKAS RÓBERT KISS ATTILA DR. TÓTH ZOLTÁN

MÉRNÖKGEODÉZIA (GBNFMGEOB) 2011-2012 TANÉV ŐSZI FÉLÉV GYAKORLATAI

1. FELADAT 11. ÖNÁLLÓ ALAPPONTHÁLÓZAT LÉTESÍTÉSE, MÉRÉSE, ÉS KIEGYENLÍTÉSE 12. RÉSZLETPONTOK KITŰZÉSE HELYSZÍN: MÉRŐTEREM (FŐÉPÜLET 300 TEREM) 2. FELADAT 21. SZABATOS SZINTEZÉS. HELYSZÍN: AZ IDŐJÁRÁSTÓL FÜGGŐEN A FŐÉPÜLET KÖRNYÉKE, VAGY AZ ÉPÜLET BELSŐ TEREI 3. FELADAT 31. ÉPÜLETALAPRAJZ ÉS -METSZET KÉSZÍTÉS. HELYSZÍN: A FŐÉPÜLET BELSŐ TEREI ILL. AZ UDVAR. 4. FELADAT 41. SZINTHAL ÉS AUTOCAD GYAKORLAT A gyakorlatokat a meghirdetett programnak és időrendnek megfelelően tartjuk. 1. FELADAT: ÉPÍTÉSI GEODÉZIA KITŰZÉSI MUNKÁI 1.1 Alapponthálózat létesítése és mérése, önálló hálózatként történő kiegyenlítése Az alappontlétesítés munkaszakaszai

1. A munkaterülethez alkalmazkodva jelölje ki 10 – 12 alappont helyét (meglévő pontokat is felhasználhat). Mérőtermi fóliák és fémlemezek is kijelölhetők. 2. Végezze el az irány- és távméréses hálózat mérését 2 fordulóban 2 álláspontról (az álláspont szabadálláspont legyen). Mérje meg a bázis hosszát is, ezt az irányt válassza kezdőiránynak. 3. Az építési főirányhoz alkalmazkodva mérje be a referencia pontok helyét ismét két fordulóban. Az I. építési főirány a mérőterem hossztengelye melyet a pillérek jelölnek ki. 4. Végezze el a kialakított geodéziai hálózat kiegyenlítését önálló hálózatként. A beállításoknál ügyeljen a műszer és észlelő megbízhatóságára, valamint a megfelelő sulyok megválasztására. 5. Készítsen vázlatot az alappontokról, állítsa össze azok koordinátajegyzékét, s ebben szerepeljenek a koordináták középhibái is. 1.2 Épület kontúrvonal és rasztertengely kitűzése A kitűzés végrehajtása

1. Létesítsen szabadálláspontot a kitűzés gyors és szabatos végrehajtását figyelembe véve. Mellőzze a meredek és nagyon közeli vagy nagyon távoli irányokat, jó rálátás legyen a munkaterületre. 2. A gyakorlatvezető által megadott épületparaméterek alapján számítsa ki a kontúrvonalak koordinátáit és végezze el a poláris kitűzést (földmunkához → nagy középhiba). A pontokat a padlón fóliák segítségével jelölje. 2


3. 4.

Számítsa ki a raszter tengelyek koordinátáit és végezze el kitűzését polárisan (acél szerkezet → kis középhiba). Pontok jelölése szabatosan, fólián, keresztvéséssel. Ellenőrizze kitűzését poláris beméréssel egy új szabadálláspontról, valamint végezzen szalagos ellenőrző méréseket.

1.3 Leadandó munkarészek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Koordináta jegyzék Meghatározási terv az alapponthálózatról Kitűzési vázrajz Kitűzési eltérések táblázat Koordinátaszámítási jegyzőkönyv a kiegyenlítésről Műszaki leírás Digitális adathordozó (dokumentációk)

A munkarészeket a korábbi tanulmányok során szerzett ismereteket felhasználva kell elkészíteni. A gyakorlat előírt munkarészeit A3 méretű borítóval fedve kell beadni. A külső borítólapon a gyakorlat sorszáma és megnevezése, a készítő neve és csoportja szerepeljen (lásd 2. melléklet). Belül tartalomjegyzékkel kell ellátni. 2. FELADAT: SZABATOS SZINTEZÉS AZ ÉPÜLET KÖRNYÉKÉN VAGY AZ ÉPÜLETBEN (IDŐJÁRÁSTÓL FÜGGŐEN)

A mérési feladat célja: megismerkedni a szabatos magasságméréssel. A gyakorlaton a MOM Ni A31 szabatos kompenzátoros műszerekkel magassági alappontokat határozunk meg. A helyszíntől függően kettős osztású rövid (1.70m) és/vagy hosszú (3m) invárbetétes szintezőléceket fogunk használni. A mérések előkészítéseként a szintezési szakaszon ki kell mérni (dm élesen) mérőszalaggal és meg kell jelölni a kötőpontok és álláspontok helyét. A kötőpontok megjelölése a helyszíntől függően hilti szeg, szuronyos vascövek (vagy az épületen belüli méréskor szintezési saru). A műszerállásokat krétavonással jelöljük. A méréskor a lécleolvasás sorrendje: Hb- Eb - Ej – Hj. A hátul lévő léc baloldali lécosztáson tett leolvasást (Hb) két előre leolvasás követi az elől lévő léc baloldali osztásán (Eb), majd a léc jobboldali osztásán (Ej). A hátul álló léc jobboldali osztásán tett leolvasással (Hj) fejezzük be az észlelést. Műszerállásonként képezni kell a ∆mb = Hb-Eb és a ∆mj = Hj-Ej magasságkülönbségeket. A kettő közötti eltérés nem lehet több 0,30 mm-nél. Ha az eltérés ennél nagyobb, akkor a mérést meg kell ismételni a fent leírt sorrendnek megfelelően. A Ni A 31-es műszerek esetében a "feles" osztás miatt ez az eltérés 60 egységnek felel meg. A szintezési jegyzőkönyv vezetéséhez és számításához közlünk egy mintapéldát. Az 1-es és a 2-es pontok közötti méréskor a műszerállások száma kettő volt. A mérést 5 mm-es képeltolású műszerrel végezték (pl. NiA31, Ni002, Koni007). Külön kell számolni a bal, majd a jobb oldali lécleolvasásokból a magasságkülönbségeket (példánkban az első műszerállásban : 55001 és 55035), a kettő számtani közepét (55018), valamint a magasságkülönbségek különbségét az utolsó két oszlop megfelelő helyén (-34). A számítást ellenőrizzük a bal-jobb lécleolvasások különbségének a számításával is (917863-322358=595505 valamint 862862-267323=595539). Ennél az ellenőrzésnél elegendő a különbség utolsó három számjegyét feltüntetni, mert az eltolt lécosztások miatt ez a differencia nem magasságkülönbség. A két érték különbségének pontosan egyeznie kell a magasságkülönbségek eltérésével (a példánkban –34 egység). A példabeli két pont közötti magasságkülönbségét (0.01mm egységben) úgy kaphatjuk, hogy a magasságkülönbségek összegét 2-vel osztjuk. A magasságkülönbség méterben: ∆m = + 0,880 09m. Egy műszerálláson belül ezt azonban nem kell számítani, csak a szakasz végén! 3


Pont száma, jellege

m

1 csap kötőpont

25

kötőpont 2 csap

25

Lécleolvasások bal 917 863 862 862 055 001 950 902 829 902 121 000

Magasságkülönbség

jobb 322 358 267 323 055 035 355 434 234 434 121 000 ∑= ∆m =

+

055 018

121 000 176 018 088 009

-

bal-jobb különbség + 505 539 34 468 468 0

Az ellenőrző számítások gyorsabb elvégzése érdekében kötelező zsebszámológépet hozni. Előnyös, ha programozható kisgépet hoz magával a csoport, amelyben a gyakorlat előkészítéseként már beírták a programot így az ellenőrzéseket gyorsan (és hibamentesen) lehet elvégezni. A számított adatokat a terepen kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A gyakorlatra előírt munkarészeket a következő gyakorlaton be kell adni Beadandó munkarészek: 1. Műszaki leírás (tartalmát lásd 1. gyakorlathoz adott instrukciók) 2. Mérési és számítási jegyzőkönyvek 3. Szintezési vázlat (valamilyen programmal rajzolt, alakhelyes de nem méretarányos munkarész) Az iskola környéki magassági alappontok adatai: 9966

109.678

kőben gomb

9967

109.356

kőben gomb

9968

108.199

kőben gomb

Deák F u. - Pirosalma u. sarok Dékáni titkárság előtt Gyümölcs u. - Pirosalma u. sarok

3. FELADAT: ÉPÜLETALAPRAJZ ÉS METSZET KÉSZÍTÉSE AZ OKTATÁSI ÉPÜLET KIVÁLASZTOTT RÉSZEIRŐL

Épületalaprajz és metszet készítése a főiskola épületében lévő helyiségekről. A csoportoknak a gyakorlatokon kijelölt két szinten mérnie kell azokat a termeket, amelyeket a gyakorlaton kiválasztunk. A feladat megoldásához szükséges vízszintes alapponthálózatot sokszögeléssel kell meghatározni úgy, hogy a különböző szinteken végzett mérések összekapcsolhatók legyenek. A mérést kényszerközpontosító felszereléssel kell végezni. A sokszögpontok vesztett pontok lesznek, de a mérések idejére matricával jelöljük meg azokat a padlón. A sokszögvonalat szabad sokszögvonalként, helyi koordinátarendszerben számítjuk ki. A koordinátákat mm élességgel adjuk meg. A részletmérés tárgyát az épületen belül található részletek képezik. Mérni kell a falsíkok, a nyílászárók, a lépcsők stb. helyzetét. A mérés során a töréspontokat poláris koordinátaméréssel, a töréspontok közötti további részletpontokat pedig hosszméréssel (vonalpontként) mérjük be. A részletmérésről alakhelyes mérési jegyzetet kell készíteni a polárisan bemért pontok pontszámát feltüntetve.

4


Magassági alapponthálózatot a metszet készítéséhez külön nem alakítunk ki. A padlószintek és födémek magasságát szintezéssel határozzuk meg. A különböző helyiségek padlószintjét és a födémek magasságát az épületet körbevevő betonszegélyhez képest kell megadni (relatív magasság). Magasság átvitelhez az udvari homlokzaton kiépített (a 226-227 szobákból elérhető) konzolra függesztett, és súllyal megfeszített acél mérőszalagot használunk. A födémek magasságának a mérésekor fordított léctartással dolgozunk. A nyílászárók magasságát nem határozzuk meg, de a padlószinthez viszonyított helyzetüket mérőszalaggal meg kell mérni. A részletpontok magasságát mm élességgel kell számítani, de a metszetrajzon a cm-re kerekített magasságokat kell megírni. A mérés eredményéről alkalmas méretarányban, egyénileg kell elkészíteni az alaprajzot és a metszetet. Ebből következően a mérési eredményeket, a mérési jegyzeteket egymástól át kell venni. Az alaprajz és metszet készítésekor az építőiparban szokásos jelkulcsi és rajzi ábrázolást kell alkalmazni. Ehhez szükséges magyarázatot a gyakorlaton megkapják. A rajzi munkarészeket számítógéppel kell elkészíteni. Kötelező használni a tanszéki honlapon található, a gyakorlathoz dr. Tóth Zoltán által feltett anyagokat. A leadandó munkarészek személyenként készítendők. Ezek a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Koordinátajegyzék (sokszögpontok, részletpontok csoportosításban) Mérési jegyzőkönyvek (poláris részletmérés jkv.-e, szintezési jegyzőkönyv) Koordinátaszámítási jegyzőkönyv (sokszögvonal, poláris részletmérés számítása) Mérési jegyzet(ek) Épület alaprajz és metszet (feltüntetve a méretarányt, a készítő nevét, a dátumot) Műszaki leírás

4. FELADAT: SZINTHAL ÉS AUTOCAD FELHASZNÁLÓI ALAPISMERETEK

A gyakorlat célja az Informatika tárgyban tanultak átismétlése, felkészítés az épületalaprajz és metszetkészítés feladat tervezési alaptérképének önálló elkészítésére. A gyakorlaton a következő témaköröket tekintjük át (külön kiemelve az adott parancs angol megfelelőjét) Rajzi környezet beállítása: Felhasználói felület (modelltér, papírtér, parancssor F2) Mértékegységek (units) Rétegek kialakítása (layer) Koordinátarendszerek definiálása (ucs) Pozícionálás: Abszolút-, relatív-és polár-kordináták Pozícionáló háló (snap – F9, grid – F7) Tárgyraszter, fogók használata (osnap – F3) Ortogonális rajzolás (ortho – F8) Nézet: Zoom módok, eltolás (zoom, pan) Frissítés (redraw), Újra rajzolás (regen) Rajzelemek: Vonal (line), vonallánc (pline), poligon (polygon) Kör (circle), ív (arc), ellipszis (ellipse), pont (point) Tömör (solid), gyűrű (donut), sraffozás (hatch) Szöveg (text), blokkok definiálása (block) Transzformációk: Másolás (copy), mozgatás (move), forgatás (rotate), kiosztás (array) Lépték (scale), tükrözés (mirror) Módosítások: Metszés (trim), lekerekítés (fillet), letörés (chamfer), párhuzamos (offset) szétvetés (explode)

5


Méretezés Méretezési stílusok beállítása (dimstyle) Méretezések: hosszirányú (dimlinear), szög (dimangular), sugaras (dimradius) Méretezési beállítások frissítése Az alábbiakban példákat (nagyítható ábrák!) találhatnak az órán megoldandó szerkesztési feladatokra, illetve egy házi feladatként mindenki által önállóan elkészítendő komplex gyakorló feladatra. A feladatok a BME Építőmérnöki Kar Műszaki informatika tárgyából származnak, Dr. Lovas Tamás bocsájtotta rendelkezésünkre.

6


Önálló szerkesztési feladat Az eddigi mintapéldák alapján készítse el a következő egyszerű alaprajzot! Külön fólián helyezze el a falszerkezetet, a méretezést (és a feliratokat), a nyílászárókat, illetve a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat külön blokként definiálja! (A méretezés ne legyen része a blokkoknak!) A rajz szerkesztése során egy rajzi egység egy méternek feleljen meg. (Az alaprajzi méretek cm-ben adottak.) Beadandó a kész *.dwg állomány (KÉSZÍTŐ NEVE.dwg fájlnévvel.)

7


A GYAKORLATOK IDŐ BEOSZTÁSA (Tervezett)

Oktatási hét

Dátum

Csoport beosztás

1. hét 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét 9. hét 10. hét 12. hét 13. hét 13. hét 14. hét

IX.15 IX.22. IX.29. X.06. X.13. X.20. X.27. XI.03. XI.10. XI.17. XI.24. XII.01. XII.08. XII.15.

Közös az évfolyam számára 1.csoport 10h 2.csoport12h 2.csoport 10h 1.csoport12h 1.csoport 2.csoport 1. ZH közös 1.csoport Dékáni szünet 2.csoport 1.csoport 2.csoport 2. ZH közös Tanulmányi kirándulás Pótlások

CSOPORT BEOSZTÁS I. csoport II. csoport A A Csepecz Éva Szabó Ádám Molnár Dávid Patkó Gergely András Lomjánszki Nóra Dancsecs Ágnes Novák Judit Varga Anikó Rádóczi Ferenc Hajtó Henrietta Badacsonyi Róbert Lendvai Levente B B Szatmáry Zsombor Benczik Máté Fodor Dávid Tordai András Földvári Sándor Fekete Zoltán Novák Gábor Klujber Anikó Tüske Dániel Vécsei Erzsébet C

C

Lukács Gábor Lovász Gábor Vörös Tamás Magyaros Ádám Mihalik Mihály Varga István

Halász Miklós Kapitány Anita Németh Dorottya Tasnádi Annamária Iluţiu Dajana

8


FELHASZNÁLANDÓ MŰSZEREK ÉS ESZKÖZÖK 1. FELADAT SOKKIA SET 230 MŰSZERÁLLVÁNY + ALÁTÉT PRIZMA KÉSZLET ACÉL MM-ES MÉRŐSZALAG

1DB 2 DB 1DB 1DB

LEICA 1205 MÉRŐÁLLOMÁS MŰSZERÁLLVÁNY + ALÁTÉT PRIZMA KÉSZLET ACÉL MM-ES MÉRŐSZALAG

1DB 2DB 1DB 1DB

2. FELADAT ALAPSZERELÉS NiA 31 TIPUSJELŰ SZABATOS SZINTEZŐMŰSZER + 1 MŰSZERÁLLVÁNY 2 DB 5 MM-ES OSZTÁSÚ SZINTEZŐLÉCPÁR (3 M-ES) 2 DB 30 M-ES MŰANYAG MÉRŐSZALAG HA TEREPRE MEGYÜNK KELL MÉG: 1 DB KALAPÁCS 6 DB SZURONYOS VASCÖVEK 2 DB LEVERŐ FEJ 4 DB LÉCTÁMASZTÓ BOT AZ ÉPÜLETEN BELÜL KELL: 1 DB 5 MM-ES OSZTÁSÚ SZINTEZŐLÉCPÁR (1,7 M-ES) 4 DB SZINTEZŐ SARU 4 DB LÉCTÁMASZTÓ BOT 3. FELADAT Sokkia 630 MÉRŐÁLLOMÁS 3 DB MŰSZERÁLLVÁNY 3 DB PRIZMAKÉSZLET 2 DB 30 M-ES MŰANYAG MÉRŐSZALAG 1 DB Ni 025-ÖS SZINTEZŐMŰSZER + MŰSZERÁLLVÁNY 1 DB CM-ES OSZTÁSÚ ACÉLMÉRŐSZALAG + SÚLY 1 DB 2 M-ES SZINTEZŐLÉC

9


MAGASSÁGMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV-MINTA A METSZET KÉSZÍTÉSÉHEZ

Dátum:

Mérte:

Pontszám

Hátra

A

1513

Közép

Műszer: Előre

Horizont magasság

Magasság

105,858

104,345

1

1783

104,075

2

1790

104,068

3

1774

104,084

1kp 1 kp

1645 1653

104,213 105,866

104,213

4

1688

104,178

5f

1232

107,098

6f

1240

107,106

7

1703

104,163

10


1. MELLÉKLET

BORÍTÓLAP MINTA (az 1db feladatgyűjtő hajtogatós dosszié fedelére ragasztandó, A4-es méretű oldalon készítendő el) NYME

GEODÉZIA TANSZÉK

GEOINFORMATIKAI KAR

MÉRNÖKGEODÉZIA FELADATGYŰJTŐ

2009-2010

NÉV:

CSOPORT:

TANÉV ŐSZI FÉLÉV

11


2. MELLÉKLET

FELADAT BORÍTÓ MINTA (az egyes feladatok beadásához, az A3-as lap fedelére készítendő)

NYME GEOINFORMATIKAI KAR

NÉV:

GEODÉZIA TANSZÉK

CSOPORT:

…. SZ. FELADAT CÍME

DÁTUM:

JAVÍTOTTA:

ÉRDEMJEGY:

12

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, GEOINFORMATIKAI KAR MÉRNÖKGEODÉZIA I

Recommend Documents