Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Geodézia Tanszék
Segédlet Intézeti Nagyméretarányú térképezés c. terepgyakorlat végrehajtására 2010.
A 2010. évi Intézeti Nagyméretarányú térképezés c. terepgyakorlat feladatainak ismertetése A gyakorlat célja: a tárgyban tanult ismeretek komplex alkalmazása a felméréstől a digitális térkép elkészitéséig egy belterületi tömb felmérése kapcsán. A gyakorlat helye: Ideje: nappali tag. Levelező II-III. évf.
Pákozd község zártkert-nek tekintendő belterülete 2010. május 17,18 és 24 – június 04-ig 2010. május 17 – június 04-ig. Munkafázisok és munkarészek
1.
Előkészités Csoportonként az alábbi munkarészeket adjuk ki: – Ez a feladatleírás – 1:22000 ma. Pontvázlat – 1:7000 Tömb vázlat – 1:2000 ma térképmásolat az elhatárolási vázlathoz – 1.2000 ma ortofoto- (a tömbhöz igazított) a kataszteri térképi fedvénnyel – Tömbrajz-alap ( 1:1000 ma, A/3), + mérési jegyzet-füzet – adott pontok (eredeti/elforgatott és eltolt) koordináta jegyzéke (később) – Tájékoztató (szóró-)lapok (a helyszini munkákról) – Jegyzőkönyvek ( GPS, pontleírás, jzkv) – Kemény papír “tábla”.
A gyakorlatra megfelelő ceruzát, vonalzókat, dossziét és A/4, A/3 géppapírt (esetenként A/2 méretű lapokat- nyomtatáshoz) – és ruházatot - kell hozni. Az általános ismertetőt követően a feladat végrehajtását a gyakorlatvezetővel kell megbeszélni és megtervezni, majd ki kell tölteni a Tájékoztató lapokat (utca, házszám és dátum). A terepbejárás alkalmával - ahol a pontsűrités megoldásának tervezése mellett, az elhatárolás részeként jelöléseket és zsindelyeket kell elhelyezni - át kell adni azokat az érintett földrészletek tulajdonosainak. A felszerelést - mely a következő – már az első napon fel kell csoportonként venni (illetve a terepmunka utolsó napján leadni) 3 db kitűzőrúd 1+1 db vasállvány (csipeszes+nem) 1 db szögprizma, vetitőbottal 2 db kézi mérőszalag 1 db mérőszeg-készlet 1 db kalapács/balta
6 db vascső /mérőpont 15 db facövek (10+5 kicsi) 5 db hilti szeg (felm. alappont jelként) 25 db zsindely (elhatároláshoz) zsirkréta + festékszóró műanyag táska (juta-szatyor).
Ezen kívül a pontsűrítések és a poláris részletmérések idejére - külön rend szerint (azaz minden 2 csoport használhat 1 műszert)- mérőállomások vehetők igénybe, melyek teljes tartozékaikkal, feltöltve és sértetlenül átadandók a "turnus-beli" másik csoport részére. A terepi hét végén ugyancsak gondoskodni kell a műszerakkuk feltöltéséről! A kiadott teljes felszerelésért a hallgatók egyénenként és csoportosan is felelősek! Alappontsűrités (lásd még az Alappontmeghatározás gyak. 2. pontját) A kiadott vázlatok és a terep összevetésével a konkrét tömb felméréséhez olyan sűrűrégben kell alappontokat kitűzni és meghatározni, hogy a részletméréshez megfeleljenek (tekintettel a mérőállomás előnyeire). A jeleket (fakaró esetén – 1-2 cm.re, vascső; hilti és mérőpont esetén talajszintig) le kell verni, nehogy balesetet okozzanak vagy elvesszenek a részletmérésig. 2.
A tömb közelében - a gyakorlatvezetők útmutatásai szerint - 3-4 alappontot GPS eszközzel, utólagos feldolgozással kell elhelyezni úgy, hogy a meglévő országos IIV. rendű alappontokkal együtt alkalmasak legyenek a részletmérést megalapozó rövidoldalú sokszögeléshez, illetve további kisalappontok létesítéséhez.. A felmérési alappontokat tömbönként 4 jegyű számmal kell számozni: ahol az első 2 jegy a tömb száma, majd 01-50-ig a felmérési alappontokat; 51-99 közé a kisalappontokat (és a majdani szabad álláspontokat) kell ideiglenesen számozni. A maradandóan megjelölt (most: kővel, vascsővel, mérőpontjellel, stabilan elhelyezett helyeken hiltivel) alappontokat a koorináta-számítás után végleges, EOV pontszámmal is el kell látni (a nem “maradandó” pontjelű alappontok megtartják ideinglenes számukat és így kerülnek fel a mérési adatokat rögzítő tömbrajzra/mérési vázlatra). A térképen csak az EOV számú pontok, V. rendű pont esetében az utolsó 3, felmérési pontok esetében az utolsó 4 jegyét kell feltüntetni, amíg a Meghatározási terven/vázlaton, illetve Sokszögelési kitűzési és számítási vázlaton a teljes EOV szám szerepel, alatta zárójelben az ideiglenes pontszámmal. Maradandó pontjelként a gyakorlat gazdaságossága érdekében jelenleg elfogadjuk a különféle kővel jelölt birtokhatárpontokat és vezetékjelző, keresztvéséssel ellátott, ún, “kábelköveket”, helyszínrajzosn is egyértelműen jelzett aknasarkokat vagy megfelelően azonosítható körakna-fedlap középpontját és más olyan pontjelet, amelynek fennmaradása hosszabb ídőn át is valószínűsíthető. A magaspont-levezetéseket és a sokszögvonalak mérését 1 fordulóban, egy távcsőállásban kell mérni, a távolságokat oda-vissza. A tömbön belül – kisalappontként - elhelyezett facövekeket is megfelelően le kell verni, azonban utóbbiakat a terepmunka végén el kell távolítani (nehogy “éles” adatként megtévesszen a későbbiekben valakit). A közterületeken a megfelelelően levert pontjelek maradnak! Különös gondossággal kell pontraállni, és vigyázni a műszer mozdulatlanságára (lábak rögzítésére, szívcsavar meghúzására és óvni kell a járókelők esetleges hozzáérésétől). Részletmérést általában a sokszögeléstől függetlenül célszerű mérni. Amennyiben mégis “együtt” tűnik érdemesnek (pl. néhány részletpont miatt ne kelljen a ponton ismét felállni) ezt végrehajtani, akkor is újra kell mérni a tájékozó irányokat és csak azután a részletpontokat (ezeket már csak egy távcsőállásban, mérőállomással, adatrögzítéssel). A felhasznált és a meghatározott alappontokról (jelenleg a karókról, hiltikről is) helyszinrajzi leirást kell készíteni (ezt csoportosan egy példányban, az eredeti EOV-ben számított koordinátákkal). A pontsűrités eredeti mérési jegyzőkönyve közösen készül, a számítások egyénenkénti koordinátákkal történnek. A mérési adatokat adatrögzítőben kell tárolni. A felmérési alappontokra vonatlkozó számításokat és az egyéb munkarészeket az A.5 Szabályzat előírásai (jelölések, jelkulcsok, hibahatárok, stb.) szerint kell készíteni. Elhatárolás A bemérendő tömb – egyértelműnek nem tekinthető birtokhatárpontjait (zsir-) krétával, illetve zsindellyel (keskeny fakaró) kell megjelölni (utóbbiakat a terepmunka végén össze kell szedni). A töréspontokat – most még – nem kell részletpont-számmal ellátni. Csupán markáns ponttal megjelölni a helyüket a vézlaton. Minden - birtokhatárként szóba jöhető – töréspontot jelölni kell és a pontjelölés jellegét is fel kell írni (K= kerítés oszlop, F=festés/zsírkrétás jelölés, C= facövek vagy zsindely, az épületsarokpontot külön nem kell). 3.
A közterülettel érintkező határpontokat mindenképpen előre, a tömb-belső részletpontjait esetleg elég (most!) közvetlenül a részletmérés előtt megjelölni. Ennek alapján 1:2000 méretarányban "Földrészlet-elhatárolási vázlat"-ot kell szerkeszteni, egyénileg, az F.7- Szabályzat 17. sz mintája szerint (vékony vonalakkal a felmérést megelőző állapot, vastagítottal a megváltozott határvonalak, és itt a megszűnő vonalszakaszokat kettős áthúzással jelölni kell). Az összes “élő” birtokhatárpontot 0.5 mm átmérőjű telített nullkörrel kell jelölni és pontszámát (és jelét: F, K, C) fel kell írni (a vázlat egyéb előírt adatai mellett). Az elhatároláshoz a tulajdonosok segítségét is igénybe lehet venni. Csak végső esetben (és a gyakorlatvezető hozzájárulásával) alkalmazhatók olyan megoldások amelyek – most a gyakorláskor! – jelentősen gyorsítják a feladat megoldását. Ebben az esetben is tisztázni kell, miként lehetséges “élesben” a probléma megoldása. A tömbökhöz tartozik a vele érintkező közterület is. A tömb-oldali mezsgyék elhatárolását teljeskörűen el kell végezni, míg a túloldalon elég csak a jellegzetes – és egyértelműen (lehetőleg kerítéssel vagy épületsarokként) jelölt pontok közül a szükséges sűrűségben bemérni pontokat (azaz az egyenes vonalba eső pontokat nem kell polárisan mérni, illetve a határoló közterület túloldalán csak a főbb töréspontokat kell mérni). Ez azt jelenti, hogy egymás melletti tömbök esetén lesznek olyan pontok, amelyek 2-4 csoport által is meg lesznek határozva. A belterülethatár mentén természetesen csak akkor kell a “túloldalt” mérni, ha van, és azok pontjai egyértelműek. Ezeket kell az Elhatárolási vázlaton is feltüntetni. Részletmérés A részletmérés kiterjed az állami alapadatokon kívül azokra az alapadatokra, amelyek az F.7.szab. szerint mérendő (azaz: az alrészlethatárok, szilárd útburkolat- és állandó jellegű, 2 m-t meghaladó szélességű járdaburkolat, nagyfeszültségű elektromos távvezeték, patak, burkolt árok medervonala és vezetékes kút is)! Szaggatottan kell jelölni azokat a mezsgyehatárokat, amelyek nem természetben meglévő vonalak! A polárisan bemért részletpontoknak magasságot is kell számolniuk! Poláris részletméréshez az álláspontok helyét már a pontsűritéskor, illetve az elhatároláskor érdemes tervezni, figyelemmel a tájékozó irányokra is. Amennyiben ismertnek tekinthető álláspontról a mérés közvetlenül nem végezhető el, külpontos mérés vagy más szabad álláspontos mérés is alkalmazható. Ahol nincs elegendő alappont és a feltételek adottak (min. 3 pontra irány- és távolságmérés), Helmert transzformációval számítható "szabad álláspont" létesitésével lehet célszerű a további részletek bemérése. Javasolt azonban ideiglenesen a szabad álláspontokat is megjelölni. A részletpontok mérésekor minimum két tájékozó irány gondos mérésére kell törekedni. Esetenként szükséges lehet a prozmatartó botot le-/ vagy elfordítani, esetleg felemelni, de a prizma ekkor is a műszer felé “nézzen” , vagy a prizmát közvetlenül a pontra illeszteni (majd azonnal vissza kell szerelni, nehogy elveszítsük, vagy megsérüljön). Ügyelni kell arra is, hogy a prizma /vevő a mérendő pont függőlegesében legyen! Célszerű - az esetleges közös tájékozó irányon kívül legalább egy “közös” pontot bemérni a szomszédos álláspontokról (vagy ortogonálisan) a hibák feltárására és korrigálása céljából. Az utolsó részletpont bemérése után a tájékozó irányra, vagy egy elsők között mért - részletpontra ismét leolvasást kell végezni, a műszer mozdulatlanságának ellenőrzésére (ekkor újabb pontraállás nélkül - legfeljebb a beállítás pontosításával - gyorsan elvégezhető a mérés esetleges megismétlése! A telekhatárok farmezsgyei pontjait is be kell mérni, emellett – lehetőleg folyamatos – szalagmérésekkel is össze kell mérni azokat. Az oldalmezsgyék hosszát csak néhány esetben (ahol jó mérőpálya biztosított, mindenképpen) elég (most) megmérni, de ha mérési vonalként használjuk fel, a végméretet is meg kell adni. 4.
Derékszögű bemérést részben a felmérési alappontok, részben az azonos, vagy magasabb rendű részletpontok között (amelyek esetleg már polárisan lettek/lesznek bemérve), megfelelő mérőpálya esetén alkalmazhatunk. Ha szükséges, "szabad mérési vonal"-at kell létesiteni és arra bemérni mind a közös pontokat, mind az ismeretlen részletpontokat. A tömbkontúr- és az épület körbeméréseken kivül az oldal- és farmezsgyék is mérendők; és minden telekhez tartozzon lehetőleg két ellenőrző méret is (alappont-, tömbsarok-, egyéb birtokhatár-töréspont, épületsarok, stb.között). Épület bemérésekor lehetőleg a hosszabbik oldal (vagy a befoglaló téglalapé) 2 végpontja mérendő, a rövidebb oldal sarokpontja csak ezen felül, ellenőrzésül. Az épületek oldalmezsgyétől való távolságát is lehetőelg mérni kell. Az épületek (és tartozékaik) körbemérését el kell végezni. A lakó- és gazgasági épület elválasztó vonalát, illetve rendeltetését is rögzíteni kell. Kivételesen bemérhető az épület segédponttal is Az épületek szomszédos oldalainak derékszögét nem kell jelölni, csak ahol az kétséges lenne. A nem derékszögű épület-sarkokat jelölni és a térképezéshez szükséges valamennyi méretet rögziteni kell. Ha az épületek körbemérésének eredménye – egyértelműen – a tömbrajzra vagy a mérési jegyzetre nem helyezhető el, számozott külön lapokon lehet azokat rögzíteni, amelyeket összefűzve le kell adni. A tömbrajz eredeti helyére a külön lapok oldalszámait vissza kell jegyzeni. Ha a derékszögű bemérés mérési vonala birtokhatár, a mérési vonalat külön nem kell jelölni, de a méretek és merőleges-jelek, stb. elhelyezendők. Figyelmesen kell ekkor is a mérést elvégezni, ha a talppont-keresés nehézkes lenne, a mezsgyével párhuzamos segédvonalról végezzük el a bemérést. Poláris bemérés esetén is szükséges kiegészitő méreteket (és pl. az épület rendeltetését: lh, g.ép., stb.) feljegyezni. Lépcsőt, teraszt akkor kell mérni, ha a 2 külső alapterületük 5 m -t eléri vagy meghaladja. Kerítést, támfalat akkor kell kettős vonallal bemérni és ábrázolni, ha hosszuk nagyobb 5 m-nél és szélességük 50 cm-t eléri. Megszakítani (pl. kapuknál) akkor kell, ha a megszakítás 5 m-t eléri. Feldolgozás A feldolgozás teljes mértékben a Kar épületében végezhető csak! A levelező tagozatos hallgatók számára engedélyezhető csupán az, hogy munkahelyükön vagy otthon végezzék a szerkesztést, azonban a DAT állomány elkészítését ők is csak a Kar megfelelő termeiben végezhetik, egyeztetett időpontban! A feldolgozás egyénileg, elforgatott koordináták alapján történik. A felmérési alap- és a részletpontok számitása IBM AT-kompatibilis számitógépen, GeoCalc, GeoProfi, vagy más szabadon választott szoftverrel végezhető. Azonban a dokumentálásnak egyértelműnek, áttekinthetőnek, könnyen kezelhetőnek és megfelelő kivitelűnek kell lennie (pl. a leporellóból: összeállitott, összetűzött és lapszámozott jegyzőkönyvet kell leadni, és a számítás módjának, adatainak egyértelműeknek kell lennie, stb.). A körbemérések alapján végzett szerkesztéssel vagy más térképszerkesztőben létrehozott pontok számítását nem kell külön jegyzőkönyvben dokumentálni. A terepen készült tömbrajzot/manuálét úgy kell véglegesíteni, hogy az másolható legyen a csoport valamennyi tagja számára a térképszerkesztéshez. Célszerű ezután másolatot készíteni róla, amit mindenki, egyénileg felhasznál a térképszerkesztéshez (és annak megszerkesztése után egy digitális másolaton mérési vázlat szerkesztésére). A pontleírások (minden felhasznált és meghatározott alappontról) végleges elkészítése a csoport valamennyi tagjának egyformán kötelessége (de egy pontról csak egy-egy helyszínrajzot kell – összetűzve – beadni). 5.
Az alappontsűrítés dokumentációjának az A.5 Szabályzat (illetve az Alappontmeghatározás tantárgyban tanultak szerint kell készülnie (lásd külön ismertetőt). A további munkafázisok: térképszerkesztés (az F2-DAT/Változásvezetés sablon rétegkiosztása alapján) helyrajzi számozás és egyéb megirások, jelkulcsok elhelyezése tömbrajz/mérési vázlat szerkesztés területszámítás és területjegyzék (ugyancsak egyénileg), a műszaki leirás elkészítése a végrehajtás összefoglalójaként, egyedileg! A digitális térkép geometriai tartalmát ITR3/4 szoftverrel kell előállítani és ebből kell a területszámításokat is végezni, valamint a térkép analóg változatát kirajzoltatni, “szelvényszerűen” (azaz szelvénykeret és kereten kívüli megírások, záradékok, az F.7 szab. mintái szerint). A rétegkiosztást a konverterhez igazodó előírások szerint kell alkalmazni (lásd még lent!), de az analóg térképi megjelenítésre is tekintettel! Az állományokat saját vezetéknéven nyitott könyvtárba a keresztnévvel azonos állománynévvel kell létrehozni és kezelni, valamint biztonsági másolatokat is rendszeresen kell készíteni. A szerkesztés kezedetekor a Geometriai jellemzőkben a távolságvizsgálat: 0,00 legyen, a pontszámozás: automatikus, a kezdő érték: az utolsó terepen mért utáni (általában 501, a növekmény 1. A Megjelenítési jellemzőkben felirat/jk megjelenítése: 1000 térképszerkesztéskor (a tömbrajz esetén majd 1:500). A szerkesztést a felkínált F2-DAT/Változásvezetés rétegkiosztás (sablon) szerint kell végezni (legfeljebb azon tartalom számára külön réteget felvenni, amelyek a Mérési vázlathoz/tömbrajzhoz kellenek. Azokat a földrészlet-határokat, amelyeknek legfeljebb csak egy végpontja azonos a terepi használatot igazoló ponttal, a 82. sz. rétegben, hosszú szaggatott (4-1 mm) vonallal kell megrajzolni (tervezett határ). A címfeliratok (pl. “Földmérési alaptérkép”) a Kerületnév felirat-tipussal az egyéb kereten kívüli megírások 2.mm dőlt betűvel készüljenek. A záradékok 2.5 mm dőlt felirat-tipussal legyenek megjelenítve. További megírások : – – – – – – – – –
az I-V. rendű vízszintes alappontok (a GPS pontok V. rendű EOV számmal, a többi felmérési alappont) a felmérési és az I.-IV.rendű mag. alappontok (a vízszintes alappontok száma a térképen 6/3/4 jegyű) a művelési ágak, kivett területek megnevezései (itt utóbbiak fordulnak elő a térképen, mivel belterület) levetített fal- épület-árkád alaprajza alrészlet, burk.szél,árokszél, padka, stb. a HRSZ, alrészlet betűjele, középület megnevezése továbbá a patak, csatorna, vasút és km kő, tábla megírása utcanév, buszmegálló megírása burkolat-megírás, stb.
a DAT1 szabályzat M-2 melléklete, illetve az F2- DAT sablon elvárásai szerint. A rajzszerkesztést az évközi szabályok szerint (a korábban kiadott segédlet tartalmazza), az adatcsere-formátum készítését a levelező hallgatóknak az ITR-DATR, vagy a geoDATis1/2 programmal kell elvégezni. Amennyiben "saját" jelkulcsot szerkesztenek, vagy a meglévőkön változtatnak - illetve az elhelyezéskor is - legyenek figyelemmel arra, hogy a jelkulcsokat mekkora méretben kell az analóg megjelenítéshez kirajzoltatni!
Térképet analóg formában kinyomtatva és az egyénileg szerkesztett állományt lemezen is le kell adni. Kirajzoltatás (plot-fájl készítése) előtt ellenőríni kell a használt rétegekben a vonaltípust (képernyő-képen és a printer/plotter szerint is) és a vonalvastagság/tipus beállítását/ megjelenítését! A területszámítások sikeres lefuttatása után annak részletes (koordinátákat is tartalmazó eredményét fájlba fel kell venni, majd Területjegyzék-et is kell készítetni, utóbbit kinyomtatva is be kell adni.. A geometriai megbízhatósági vizsgálatot a DAT.1 Szabályzat (félév kezdetén kiadott!) hibahatárai szerint kell végezni (tehát ezeket a segédleteket elő kell keresni és minden nap magunkkal kell hordani!), az Összeméréseket külön rétegben jelölni, sorszámozni kell és az ellenőrző adatokat is meg kell írni (lásd évközi gyakorlat). A műszaki leírásban a feladat megoldásáról és az előforduló esetleges sajátosságokról, illetve problémákról kell írni. 6. Munkaidő, feladatleadás A (minimális) munkaidő: irodai munkanapokon: 8.00-. 17.00 óráig; terepi munkanapokon: 8.00- 17.30 óráig tart. Természetesen hasznos lenne, ha az időjárási bizonytalanság kivédése érdekében a terepmunkát ennél tovább folytatnák. Az irodai feldolgozás időtartamát a határidő szerinti (vagy azelőtti!) teljesítés érdekében mindenképpen célszerű meghosszabbítani. Különösen ügyeljünk a terepi napokon a pontos megérkezésre, mert bérelt busszal utazunk ki a terepre, ami járatból” lép ki és vissza kell érnie a következő járatba. Távollét csak különösen indokolt esetben, hivatalos igazolásra, ledolgozás mellett, legfeljebb néhány órára lehetséges! Azonban ezt a kívánságot is előre jelezni kell! Egyébként a gyakorlatokról NEM szabad hiányozni, mert igazolatlan távollét az aláírás megtagadását vonja maga után. Gyakorlat időtartama alatt semmilyen tárgyból vizsga, aláírás-pótlás nem lehetséges, legfeljebb a munkanapokon esti órákban. Ezekre azonban a gyakorlat fent leírt ideje alatt NEM szabad készülni. Az irodai feldolgozás a 223 és 300. sz termekben (esetenként a 228/229 termekben) történhet. A rendelkezésre álló időt - jó önszervezéssel - maximálisan ki kell használni, mert a fenti időkön kívül (pl. A 224/228/229 sz. Gépteremben) csak feltételesen (a termekbe kiírt vizsgák után) tudnak dolgozni. Ugyanakkor a nappali tagozatos hallgatók csak a főépületben, az említett termekben dolgozhatnak a feladatok leadásáig az említett minimális munkaidőben! Ezen kívül naponta 20-óráig lehet külön engedély nélkül az épületben tartózkodni. Leadási határidő: a megfelelő gyakorlati hét utolsó napján átnézésre: legkésőbb 10.00 óra, végleges leadás (javítás után): 12.00 óra. Természetesen korábban is bemutathatók a feladatok, ha elkészültek velük. A megjelölt határidők után gyakorlatot legfeljebb csak különeljárási díj befizetése ellenében fogadunk el! Amennyiben a csoport a kiadott feladatot a határidő előtt (javítással együtt) megfelelő minőségben teljesíti, részükre a gyakorlat korábban is befejeződhet! Az egyes hallgatók gyakorlatát csak abban az esetben fogadjuk el, ha a közös munkarészek teljesen kidolgozott állapotban bemutatásra kerültek.
A gyakorlat a feladat - szükséges javitások befejezése utáni - átvételével zárul. A kiscsoportok a közös munkarészek elkészítéséért közösen felelősek. Készítendő (beadandó) munkarészek a Nagyméretarányú térképezés témához (Amennyiben csak a digitális forma elegendő, az kerül külön kiírásra)
Csoportonként közösen, egy dossziéban, címfeliratokkal: Mérési jegyzőkönyvek (pontsűrítési és részletmérési) Terepi (eredeti) tömbrajz, manuálé – esetleg tisztázati Helyszínrajzi pontleírások (összetűzve a csoporté, de a készítő nevével) Felhasznált adott pontokról pontosított másolat Új (meghatározott) felmérési alap- és kisalapontokról - csoportosításban 4. Kiadott munkarészek Adott pontok helyszínrajzai A kiadott pontvázlatok és térképmásolatok 1. 2. 3.
Egyénileg (egy-egy dossziéban, "aktualizált" belső tartalomjegyzékkel), a címlapon a koordináta (Az alappontrendszer sorszáma – pl. EOV3 és a csoport száma is! 1. Koordináta jegyzék: az alappontok EOTR (1:4000 ma.) szelvényenkénti koordináta jegyzéke és a programmal számított alap- és részletpontok “Munka-koodináta jegyzéke (előőbi kinyomtatva is). 2. Meghatározási (Sokszögelési, GPS kitűzési és számítási) vázlat (1:4/5000 ma). 3. Helyszínrajzi pontleírások (csak hivatkozás a Műszaki leírásban a közös-re) 4. Mérési jegyzőkönyv pontsűrítési és részletmérési .......fájlban 5. Pontsűrítések számítási jegyzőkönyve magaspont-levezetés (feltételesen, ha volt) sokszögvonal/hálózat-számítások poláris (kisalap-és szabad állás-)pontok számítása (fájlban) 6. Földrészlet elhatárolási vázlat (1:2000 ma., bh.pontszámokkal, stb. kinyomtatva.) 7. Tömbrajz és mérési jegyzetek másolata (amelyből az egyes hallgatók szerkesztették a saját állományukat) 8. Részletpontok számítási jegyzőkönyvei (ha nem a pontsűrítéssel együttes munkarészben szerepel) poláris ortogonális/vonalpontok. 9. Helmert-f. transzformációk (szabad álláspont/mérési vonal, nyomtatva, ha volt) 10. Területszámítás (objektum-csoportonként!) fájl-teljes ........lst fájlban, felírva a további azonosítókat pl. “485/2 a szo 2” (község, vetület, készítő neve, stb.) is. 11. Területjegyzék (az ITR-rel készített, nem a területkimutatás!) 12. Földmérési alaptérkép (-részlet) analóg (1:1000 ma., nyomtató/plotter-rajz) digitális formában (lemezen, a Hallgató neve/forgatás száma, az alkalmazott jelkulcsok fájlnevei megírása) 13. Digitálisan megszerkesztett (M=1:500 beállítással) mérési vázlat (fájlban) 14. Műszaki leírás (min. 2 oldal, Word-*.doc-ban): a feladat végrehajtásának általános és a sajátosságok részletes leírásával!) 15. Vizsgálati jegyzőkönyv, szabályszerűen kitöltve (ITR-rel, de kiegészítve és kinyomtatva) 16. DAT adatcsere-fájl. A digitális munkarészek leadhatók csoportosan is, de a könyvtárszerkezetből és a fájlnevekből egyértelműen derüljön ki a következő: - Pákozd, 2010. évi gyakorlat - Név és EOV rendszer száma - munkarész neve és / tartalma.
Székesfehérvár, 2010.05.05. (dr.Vincze László) gyakorlatvezető
