NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR - GEODÉZIA TANSZÉK MÉRNÖKGEODÉZIA I

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR - GEODÉZIA TANSZÉK

MÉRNÖKGEODÉZIA I. Tantárgyi kód: GBNFMGEOB 2012 – 2013 TANÉV Őszi félév gyakorlatai Nappali tagozat Földmérő-földrendező mérnöki alapszak Geoinformatikai szakirány

DR. ÁGFALVI MIHÁLY FARKAS RÓBERT KISS ATTILA DR. TÓTH ZOLTÁN

1


1. FELADAT 11. ÖNÁLLÓ ALAPPONTHÁLÓZAT LÉTESÍTÉSE, MÉRÉSE, ÉS KIEGYENLÍTÉSE 12. RÉSZLETPONTOK KITŰZÉSE HELYSZÍN: MÉRŐTEREM (FŐÉPÜLET 300 TEREM) 2. FELADAT 21. SZABATOS SZINTEZÉS. HELYSZÍN: AZ IDŐJÁRÁSTÓL FÜGGŐEN A FŐÉPÜLET KÖRNYÉKE, VAGY AZ ÉPÜLET BELSŐ TEREI 3. FELADAT 31. ÉPÜLETEN BELÜLI MAGASSÁGI HÁLÓZAT ÉS MAGASSÁGÁTVITEL. 4. FELADAT 41. MAGASSÁGI HÁLÓZAT KIEGYENLÍTÉSE SZINTHAL PROGRAMMAL A gyakorlatokat a meghirdetett programnak és időrendnek megfelelően tartjuk. 1. FELADAT: ÉPÍTÉSI GEODÉZIA KITŰZÉSI MUNKÁI 1.1 Alapponthálózat létesítése és mérése, önálló hálózatként történő kiegyenlítése Az alappontlétesítés munkaszakaszai

1. A munkaterülethez alkalmazkodva jelölje ki 6 – 8 alappont helyét (meglévő pontokat is felhasználhat). Mérőtermi fóliák és fémlemezek is kijelölhetők. 2. Végezze el az irány- és távméréses hálózat mérését 3 fordulóban 1 álláspontról (az álláspont szabadálláspont legyen). 3. Az építési főirányhoz alkalmazkodva mérje be a referencia pontok helyét de csak egy fordulóban. Az I. építési főirány a mérőterem hossztengelye melyet a pillérek jelölnek ki. 4. Végezze el a kialakított geodéziai hálózat kiegyenlítését önálló hálózatként. A beállításoknál ügyeljen a műszer és észlelő megbízhatóságára, valamint a megfelelő sulyok megválasztására. 5. Készítsen vázlatot az alappontokról, állítsa össze azok koordinátajegyzékét, s ebben szerepeljenek a koordináták középhibái is. 1.2 Épület kontúrvonal és rasztertengely kitűzése A kitűzés végrehajtása

1. Létesítsen szabadálláspontot a kitűzés gyors és szabatos végrehajtását figyelembe véve. Mellőzze a meredek és nagyon közeli vagy nagyon távoli irányokat, jó rálátás legyen a munkaterületre. 2. A gyakorlatvezető által megadott épületparaméterek alapján számítsa ki az épület külső falsíkjának, kontúrvonalak koordinátáit és végezze el a poláris kitűzést

2


3. 4.

(földmunkához → nagy középhiba). A pontokat a padlón fóliák segítségével jelölje. Számítsa ki a raszter tengelyek koordinátáit és végezze el kitűzését polárisan (acél szerkezet → kis középhiba). Pontok jelölése szabatosan, fólián, keresztvéséssel. Ellenőrizze kitűzését poláris beméréssel egy új szabadálláspontról, valamint végezzen szalagos ellenőrző méréseket.

1.3 Leadandó munkarészek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Koordináta jegyzék Meghatározási terv az alapponthálózatról Kitűzési vázrajz Kitűzési eltérések táblázat Koordinátaszámítási jegyzőkönyv a kiegyenlítésről Műszaki leírás Digitális adathordozó (dokumentációk)

A munkarészeket a korábbi tanulmányok során szerzett ismereteket felhasználva kell elkészíteni. A gyakorlat előírt munkarészeit A3 méretű borítóval fedve kell beadni. A külső borítólapon a gyakorlat sorszáma és megnevezése, a készítő neve és csoportja szerepeljen (lásd 2. melléklet). Belül tartalomjegyzékkel kell ellátni. 2. FELADAT: SZABATOS SZINTEZÉS AZ ÉPÜLET KÖRNYÉKÉN VAGY AZ ÉPÜLETBEN (IDŐJÁRÁSTÓL FÜGGŐEN)

A mérési feladat célja: megismerkedni a szabatos magasságméréssel. A gyakorlaton a MOM Ni A31 szabatos kompenzátoros műszerekkel magassági alappontokat határozunk meg. A helyszíntől függően kettős osztású rövid (1.70m) és/vagy hosszú (3m) invárbetétes szintezőléceket fogunk használni. A mérések előkészítéseként a szintezési szakaszon ki kell mérni (dm élesen) mérőszalaggal és meg kell jelölni a kötőpontok és álláspontok helyét. A kötőpontok megjelölése a helyszíntől függően hilti szeg, szuronyos vascövek (vagy az épületen belüli méréskor szintezési saru). A műszerállásokat krétavonással jelöljük. A méréskor a lécleolvasás sorrendje: Hb- Eb - Ej – Hj. A hátul lévő léc baloldali lécosztáson tett leolvasást (Hb) két előre leolvasás követi az elől lévő léc baloldali osztásán (Eb), majd a léc jobboldali osztásán (Ej). A hátul álló léc jobboldali osztásán tett leolvasással (Hj) fejezzük be az észlelést. Műszerállásonként képezni kell a ∆mb = Hb-Eb és a ∆mj = Hj-Ej magasságkülönbségeket. A kettő közötti eltérés nem lehet több 0,30 mm-nél. Ha az eltérés ennél nagyobb, akkor a mérést meg kell ismételni a fent leírt sorrendnek megfelelően. A Ni A 31-es műszerek esetében a "feles" osztás miatt ez az eltérés 60 egységnek felel meg. A szintezési jegyzőkönyv vezetéséhez és számításához közlünk egy mintapéldát. Az 1-es és a 2-es pontok közötti méréskor a műszerállások száma kettő volt. A mérést 5 mm-es képeltolású műszerrel végezték (pl. NiA31, Ni002, Koni007). Külön kell számolni a bal, majd a jobb oldali lécleolvasásokból a magasságkülönbségeket (példánkban az első műszerállásban : 55001 és 55035), a kettő számtani közepét (55018), valamint a magasságkülönbségek különbségét az utolsó két oszlop megfelelő helyén (-34). A számítást ellenőrizzük a bal-jobb lécleolvasások különbségének a számításával is (917863-322358=595505 valamint 862862267323=595539). Ennél az ellenőrzésnél elegendő a különbség utolsó három számjegyét feltüntetni, mert az eltolt lécosztások miatt ez a differencia nem magasságkülönbség. A két érték különbségének pontosan egyeznie kell a magasságkülönbségek eltérésével (a

3


példánkban –34 egység). A példabeli két pont közötti magasságkülönbségét (0.01mm egységben) úgy kaphatjuk, hogy a magasságkülönbségek összegét 2-vel osztjuk. A magasságkülönbség méterben: ∆m = + 0,880 09m. Egy műszerálláson belül ezt azonban nem kell számítani, csak a szakasz végén! Pont száma, jellege 1 csap kötőpont kötőpont 2 csap

m 25

25

Lécleolvasások bal 917 863 862 862 055 001 950 902 829 902 121 000

jobb 322 358 267 323 055 035 355 434 234 434 121 000 ∑= ∆m =

Magasságkülönbség +

055 018

121 000 176 018 088 009

-

bal-jobb különbség + 505 539 34 468 468 0

Az ellenőrző számítások gyorsabb elvégzése érdekében kötelező zsebszámológépet hozni. Előnyös, ha programozható kisgépet hoz magával a csoport, amelyben a gyakorlat előkészítéseként már beírták a programot így az ellenőrzéseket gyorsan (és hibamentesen) lehet elvégezni. A számított adatokat a terepen kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A gyakorlatra előírt munkarészeket a következő gyakorlaton be kell adni Beadandó munkarészek: 1. Műszaki leírás (tartalmát lásd 1. gyakorlathoz adott instrukciók) 2. Mérési és számítási jegyzőkönyvek 3. Szintezési vázlat (valamilyen programmal rajzolt, alakhelyes de nem méretarányos munkarész) Az iskola környéki magassági alappontok adatai: 9966

109.678

kőben gomb

9967

109.356

kőben gomb

9968

108.199

kőben gomb

4

Deák F u. - Pirosalma u. sarok Dékáni titkárság előtt Gyümölcs u. - Pirosalma u. sarok


3. FELADAT: ÉPÜLETEN BELÜLI MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZAT A feladat keretében a mérőteremben kialakított magassági alapponthálózat kell meghatározni, majd csatlakoztatni az országos alapponthálózathoz. Ennek érdekében meghatározandók a mérőteremben levő falicsapok közti magasságkülönbségek hidrosztatikai szintezéssel, majd az abszolút magasságuk magasságátvitellel. Az országos hálózathoz való csatlakozást később megadandó magassági alappontokra történő szabatos szintezéssel végezzük A hidrosztatikai szintezés során a Freibergben gyártott Meisser-féle műszert használjuk. A műszer két, az ábrán látható, azonos egységből áll. Az egységeket tömlő köti össze, melyet előzetesen vízzel kell feltölteni, úgy hogy a tömlőn kívül a műszer üvegedényében is legyen folyadék. A feltöltés során gondosan ügyelni kell arra, hogy a folyadékban ne maradjon levegő buborék, mert az nagy mértékben lerontja a magasságmérés pontosságát. Ha a rendszer feltöltése megtörtént, akkor az egységeken alul található csapokkal zárjuk a víz szabad útját. Ilyen zárt állapotban kell az egységeket a mérés során - a mérőterem falaiba korábban beépített - csapokra felhelyezni. A műszer felső részén levő kezelő elemekkel (1) lehet az illesztést a csapokon elvégezni. Elhelyezve az egységet egy falra szerelt kengyel (2) segítségével rögzítjük azt a mérés helyén. A kengyelen található két csavarral (3) ill. a kengyelben levő hornyolt rugós lemezzel függőlegessé tesszük a mérőműszert. A pontos beállítást a műszer felső részén található szelencés libella segíti. Így előkészítve a műszert megnyitjuk a csapokat (4), hogy a folyadék szabadon áramoljon a rendszerben. Néhány perc várakozás után a folyadék nyugalomba kerül mindkét helyen. Ekkor a felszínük kijelöli azt a felületet (a pontbeli szintfelület egy darabkája), melyre a méréseket végezzük. A nyugalmi helyzet elérésekor ismét zárjuk a csapokat és elkezdjük a méréseket. A műszerben levő mérőcsúcsot (5) a mikrométercsavar (6) segítségével addig mozgatjuk, amíg az érinti a folyadék felszínét. Az illesztést gondosan kell elvégezni, hogy a műszer mérési pontosságát ki tudjuk használni. A mérőcsúcs teljes mozgatási tartománya 1 dm. Ha sikeres az illesztés, akkor elvégezzük a leolvasást. A mérőcsúcs elmozdulását egy alaposztás (7), legkisebb osztásegysége 1mm, és egy mikrométer skála (8) segítségével mérhetjük. A skála legkisebb leolvasható osztásegysége 0.01 mm, Az osztások között levő részt – az ezred millimétert – meg kell becsülni. A mérőcsúcsot 5x ismétléssel kell illeszteni mindkét mérő egységnél a folyadék felszínére. A mérési eredményeket a kiadott jegyzőkönyvbe kell beírni. Mivel a műszereknek lehet „talpponti hibája” (azaz a beosztások kezdőpontja nem esik egybe a felfüggesztési ponttal, pl. a műszer perselyének estleges kopása miatt), ezért a két pont között újra megmérjük a magasságkülönbséget úgy, hogy a két műszert felcseréljük egymással.

5

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, GEOINFORMATIKAI KAR GEOMATIKAI INTÉZET GEODÉZIA TANSZÉK

8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. 8002 Székesfehérvár, Pf. 52. +36 22 516 524 Fax: +36 22 516 521 www.geo.info.hu

Az így megmért magasságkülönbségek számtani közepét számítva a „talpponti hiba” hiba kiesik a magasságkülönbségből. A négyszöget alkotó csapok között 6 magasságkülönbség mérhető (4 az oldalakon, kettő az átlókban). Az így mért és számított értékeket kell a magasság átvitellel kapott abszolút magasságokkal összevonni a csapok magasságának a megadása érdekében. A magasságátvitel során Zeiss Ni 002A típusú kompenzátoros szabatos szintezőműszert használunk. Az egyenlőtlen műszer-léc és műszer-mérőszalag távolság miatt két kompenzátor állásban kell mérni. A magasságkülönbség ellenőrzése érdekében a mérést kétszer kell elvégezni. A mérés sorrendje a következő: 1. leolvasás csak a baloldali lécosztáson (amelynek a nulla osztása a talppontnál van) I. kompenzátor állásban, (az eltolt lécosztást nem használhatjuk, mert a mérőszalagon csak egy osztás van), 2. leolvasás a mérőszalagon I. kompenzátor állásban 3. leolvasás a mérőszalagon I. kompenzátor állásban 4. leolvasás a baloldali lécosztáson I. kompenzátor állásban Ez a sorrend megfelel a korábban tanult hátra-előre-előre-hátra sorrendnek. Ezután az 1-4. alatti pontokat kell megismételni a II. kompenzátor állásban. Ezzel azonban az egyenlőtlen műszer-léc és műszermérőszalag távolság miatt csak egy horizontmagasságot kapunk az I. és a II. kompenzátor állás számtani közepeként. Az 1-4. alatti pontokat tehát meg kell ismételni I. és II. kompenzátor állásban is. A műszerhorizont magasságára így két értéket kapunk és a továbbiakban a kettő számtani közepével kell majd dolgozni. A mérési jegyzőkönyvben azonnal fel kell tüntetni, hogy a lécre vagy a szalagra történte a leolvasás és azt, hogy az melyik kompenzátor állásban. A mérőszalagon végzett leolvasás lehet „fordított” (a mérőszalag felfüggesztésétől függően), ezért a helyes magasságkülönbség számításához az eredeti leolvasásokat át kell számítani, ha a felfüggesztés helyén van a szalag 0 osztása. A fordított osztásra végzett méréseket a mérést követően azonnal át kell számítani a megfelelő leolvasásra a következőképpen! Legyen a leolvasás értéke fordított osztásnál: 008 155. Mivel a szalag osztás-értékei felülről lefelé növekednek, így a mikrométercsavarral a műszerhorizontot „követő” főbeosztást tudjuk csak ”közrefogni" (a műszert egyenes állású léc leolvasására tervezték!). A helyes „lécleolvasás” viszont a beosztások kezdőpontjától, 0-tól értendő. Fordított lécállásnál tehát úgy kapjuk meg ezt az értéket, ha a csonka leolvasást levonjuk a főleolvasás értékéből. Példánkban a főleolvasás 008, helyesebben 008 000, a "helyes" lécleolvasás tehát: 008 000 - 155 azaz: 007 845. A mérőteremben hasonló lesz a helyzet, mert a magasságátvitel befejezéseként a mérőszalagot valamelyik, terembeli csappal kell összemérni. A csapokra is csak fordított állásban, a csapok alsó részére ütköztetve tudjuk a szintezőlécet illeszteni, ezért ebben a szituációban is az előbb leírt számítási módszert kell alkalmazni. Mivel így csak a csap alsó részére számíthatunk magasságkülönbséget az átvitel során, és a hidrosztatikai műszerrel a csapok felső része között mérjük a magasságkülönbséget, az országos hálózatbeli magasságok számítása előtt (még a magasságkülönbség számításakor) figyelembe kell venni a csapok átmérőjét, amely egységesen 30 mm. A kiválasztott mérőtermi csap tengerszint feletti magasságát század mm élességgel kell számolni. A magasságátvitel során az egyértelműség érdekében a jegyzőkönyvet a következőképpen vezetjük (lásd az alábbi mintát). A pont száma, jellege oszlopban adjuk meg a pont számát, jelölését. A példában 1-es számú pont, csap megjelöléssel. Mellette az "m" oszlopban írjuk be a kompenzátor állás értékét (I. vagy II.). Ezután következik a leolvasás: 152 618. Utána elvégezzük a leolvasást a mérőszalagra, ugyanabban a kompenzátor állásban és F betűvel jelölve, ha az "fordított" leolvasásnak felel meg (a példában ilyen leolvasást mutatunk be). Feljegyezzük a leolvasást: 956 527. Ezután ismételten a szalagon végzett leolvasás következik a mikrométercsavar kismértékű elmozdítását követően: 956 534, majd a szintezőlécen is leolvasunk: 152 613. Ezután következik a mérés ismétlése a II. kompenzátor állásban. A jegyzőkönyv vezetésére és az ellenőrző számítások végrehajtására mintát mutatunk be. A mérőszalag esetében az átszámított leolvasást is feltüntettük.

MÉRNÖKGEODÉZIA (GBNFMGEOB) 2010-2011 TANÉV ŐSZI FÉLÉV GYAKORLATAI

Pont száma, jellege

m

1 csap mérőszalag

I. I. F

1 csap mérőszalag

II. II. F

Magasságkülönbség Középérték

Lécleolvasások bal jobb 152 618 152 613 956 527 956 534 152 659 956 580

bal-jobb különbség 5 7 12 8 1 7

152 651 956 579

Fordított léctartás átszámítása 1 csap mérőszalag

I. I.

152 618 955 473

152 613 955 466

152 616 955 470

1 csap mérőszalag

II. II.

152 659 955 420

152 651 955 421

152 655 955 421

I. és II. k. 152 636 955 446

5 7 12 8 -1 7

A mérés során a hőmérsékletet meg kell mérni! A magassság-átvitel során alkalmazandó redukciók A magasságátvitel során a műszerhorizontok közötti függőleges távolságot (a magasságkülönbségüket) acél mérőszalag segítségével határozzuk meg. Az előző félévben tanultaknak megfelelően a magasságkülönbség számításakor a mérőszalag szabályos hibáit, esetünkben (függőleges szalagtartás) a komparálási javítást, a hőmérséklet változásából, a mérőszalag önsúlyából és a feszítőerőből származó hosszváltozást figyelembe kell venni. Az egyes redukciók a következők. 1. Komparálási javítás ( ∆ K ) : a mérőszalag tényleges és névleges hossza közötti eltérés a komparálás hőmérsékletén. 2. A hőmérséklet változás miatti redukció :

(

∆ T = α ⋅ ( l 2 − l1 ) ⋅ Tmé ré s− Tkomp.

)

ahol : - l1 és l2 a mérőszalagon végzett leolvasások különbsége. Az l2 a "lenti", l1 a "fenti" leolvasás fordított mérőszalag felfüggesztés esetén, különben a kettőt értelemszerűen fel kell cserélni. -α : lineáris hőtágulási együttható. α = 0,0000117 -

1 C°

Tmérés a méréskori, Tkomparálás a komparáláskori hőmérséklet értéke

3. A mérőszalag önsúlyából adódó redukció

∆ q[ m ]

q l 22 − l12 = ⋅ 2 E

ahol : - q: az acél mérőszalag méterenkénti önsúlya. q = 0,078

N cm 3

- E: az acél mérőszalag rugalmassági (Young) modulusa. E = 21477000

7

N cm 2


A felírt összefüggésből és a mértékegységekből következik, hogyha az l1 és l2 leolvasásokat cm-ben helyettesítjük be, akkor a ∆ q redukciót is cm-ben kapjuk meg. Az l2 a "lenti", l1 a "fenti" leolvasás fordított mérőszalag felfüggesztés esetén, különben a kettőt értelemszerűen fel kell cserélni. 4. A feszítőerő hatásából adódó redukció

∆f =

Fh ⋅ ( l 2 − l1 ) E⋅A

ahol :

Fh : a feszítőerő N-ban és A az acél mérőszalag keresztmetszete( A = 0,025 cm2). A felírt összefüggésből és a mértékegységekből következik, hogyha az l1 és l2 leolvasásokat cm-ben helyettesítjük be, akkor a ∆ f redukciót is cm-ben kapjuk meg. A feszítőerő egy 10 kg tömegű test alkalmazása esetén 100 N. Az 1...4 pontokban megadott redukciókat 0,01 mm élességgel kell kiszámítani. A kapott redukciókat az l1 és l2 leolvasások különbségéhez előjelhelyesen kell hozzáadni ! Az l2 a "lenti", l1 a "fenti" leolvasás fordított mérőszalag felfüggesztés esetén, különben a kettőt értelemszerűen fel kell cserélni. Leadandó munkarészek személyenként az átvett mérésekkel, feltüntetve, hogy azokat ki mérte: 1. Magasság jegyzék (felhasznált és 2012-ben meghatározott alappontok feltüntetésével) 2. Mérési jegyzőkönyv (hidrosztatikai szintezés, magasságátvitel mérési jegyzőkönyve) 3. Magasságátvitel számítási jegyzőkönyve, alakhelyes vázlatként készítendő a leolvasások (ahol szükséges volt ott csak az átszámított leolvasások feltüntetésével) feltüntetésével 4. Magasság számítási jegyzőkönyv (mérőteremben hidrosztatikai szintezéssel mért vonal vagy hálózat számítása) 5. Magasság számítási vázlat (a mérőteremben mért hálózatról) 6. Műszaki leírás A munkarészeket egy borítóban, összefűzve kell leadni. A borítóra és a tartalomjegyzékre a mozgásvizsgálati feladatnál leírtak az irányadók.

A GYAKORLATOK IDŐ BEOSZTÁSA (Tervezett)

Oktatási hét 1. hét 2. hét

Dátum

Csoport beosztás

2012-09-13 Közös az évfolyam számára 2012-09-20 Szinthal gyakorlat 10:00 A csoport 12:00 B csoport

3. hét 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét 9. hét 10. hét 11. hét 12. hét 13. hét 14. hét

2012-09-27 2012-10-04 2012-10-11 2012-10-18 2012-10-25 2012-11-01 2012-11-08 2012-11-15 2012-11-22 2012-11-29 2012-12-06 2012-12-13

A csoport B csoport A csoport 1. ZH közös B csoport Dékáni szünet A csoport B csoport A csoport 2. ZH közös B csoport Pótlások 8


CSOPORT BEOSZTÁS A csoport 1 Laczkó Noémi Ócsai Attila Gyarmati Zsanett Papp György

B csoport 1 Lantos Erika Palkovics Edina Hanó Péter Dormán Bertalan

2

2

Apjok Róbert Bődy András Péter Tamás Budaházy Levente

Halmay Tibor Gál Tamás Kraft Bertalan Haász Adrián Soma

3

3

Hajpál István Kiss Dániel Gábor Koszorús Csaba Varga Ádám

Kurucsai Zoltán Wéber Mónika Végh István Nyíri Zsolt

4 4 Somodi Gábor Soma Rácz Ildikó Molnár Bálint Unoka Krisztián Szőke Roland Diesz Norbert Balázs Győző Kepes Ádám Demeter András

9


FELHASZNÁLANDÓ MŰSZEREK ÉS ESZKÖZÖK 1. FELADAT SOKKIA SET 630RK 2DB MŰSZERÁLLVÁNY + ALÁTÉT 2 DB ACÉL MM-ES MÉRŐSZALAG 2DB 2. FELADAT ALAPSZERELÉS NiA 31 TIPUSJELŰ SZABATOS SZINTEZŐMŰSZER + 1 MŰSZERÁLLVÁNY 2 DB 5 MM-ES OSZTÁSÚ SZINTEZŐLÉCPÁR (3 M-ES) 2 DB 30 M-ES MŰANYAG MÉRŐSZALAG HA TEREPRE MEGYÜNK KELL MÉG: 1 DB KALAPÁCS 6 DB SZURONYOS VASCÖVEK 2 DB LEVERŐ FEJ 4 DB LÉCTÁMASZTÓ BOT AZ ÉPÜLETEN BELÜL KELL: 1 DB 5 MM-ES OSZTÁSÚ SZINTEZŐLÉCPÁR (1,7 M-ES) 4 DB SZINTEZŐ SARU 4 DB LÉCTÁMASZTÓ BOT 3. FELADAT ZEISS Ni 002A TIPUSJELŰ SZABATOS SZINTEZŐMŰSZER + 2 DB MŰSZERÁLLVÁNY 1, ESETLEG 2 DB 10 MM-ES OSZTÁSÚ SZINTEZŐLÉC 1 DB 10 MM-ES OSZTÁSÚ RÖVID SZINTEZŐLÉC 1 DB CM-ES OSZTÁSÚ ACÉLMÉRŐSZALAG + SÚLY

10


1. MELLÉKLET

BORÍTÓLAP MINTA (az 1db feladatgyűjtő hajtogatós dosszié fedelére ragasztandó, A4-es méretű oldalon készítendő el) NYME

GEODÉZIA TANSZÉK

GEOINFORMATIKAI KAR

MÉRNÖKGEODÉZIA FELADATGYŰJTŐ

2012-2013

NÉV:

CSOPORT:

TANÉV ŐSZI FÉLÉV

11


2. MELLÉKLET

FELADAT BORÍTÓ MINTA (az egyes feladatok beadásához, az A3-as lap fedelére készítendő)

NYME GEOINFORMATIKAI KAR

NÉV:

GEODÉZIA TANSZÉK

CSOPORT:

…. SZ. FELADAT CÍME

DÁTUM:

JAVÍTOTTA:

ÉRDEMJEGY:

12

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR - GEODÉZIA TANSZÉK MÉRNÖKGEODÉZIA I

Recommend Documents