BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS
MAB Intézményakkreditáció 2008 – 2009
Budapest 2009. január 30.
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS
Elfogadta a Gépészmérnöki Kar Tanácsa 2008. december 11-én
Dr. Stépán Gábor egyetemi tanár, dékán
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ....................................................................................................................................3 1. INTÉZMÉNYI, KARI SZINTŰ VEZETÉS ÉS SZERVEZET ...................................................4 1.1. A Kar küldetése, jövőképe és stratégiája, az intézményfejlesztési koncepciók és tervek megalapozottsága, átláthatósága. ..........................................................................4 1.1.1. A Kar küldetése, jövőképe, értékrendje ............................................................................4 1.1.2. Igények, elvárások ismertsége, tájékoztatás formái, szintjei ........................................4 1.1.3. Az Kar jelenlegi és jövőbeli igényeken és elvárásokon alapuló politikája, stratégiája ........5 1.2. Az intézmény szervezete, működtetése, nyilvánossága .......................................................6 1.2.1. A Kar vezetési rendszere..................................................................................................6 1.2.2. A Kari döntési rendszer....................................................................................................6 1.2.3. A Kar minőségmenedzsment rendszere és működése .......................................................6 1.2.4. A Kar működésének értékelése ........................................................................................7 1.2.5. A vezetés külső és belső kapcsolatai, kommunikációja .....................................................7 1.2.6. Elégedettség a Kar irányításával.......................................................................................7 1.3. Humánerőforrás (oktató/kutató/alkalmazott) tervezés, fejlesztés. .....................................8 1.3.1. A munkatársak tevékenységének figyelemmel kísérése ....................................................8 1.4. Az intézmény infrastrukturális feltételei, képzési kapacitása.............................................8 1.5. A működés pénzügyi, gazdálkodási feltételei ......................................................................9 1.5.1. A források felosztásának rendszere ..................................................................................9 1.6. Kompetencia és felelősségi körök megosztása ...................................................................10 1.6.1. A személyi kiválasztás rendszere ...................................................................................10 1.7. Regionális funkció, hazai és nemzetközi kapcsolatok ....................................................... 10 1.7.1. A Kar külső kapcsolatainak rendszere ............................................................................10 2. OKTATÁS-, KUTATÁSVEZETÉS ÉS –FEJLESZTÉS........................................................... 10 2.1. Oktatásszervezési koncepciók és tervek, azok megalapozottsága, időállósága. A képzési program folyamatmenedzselése. ...........................................................................10 2.1.1. Képzési programok indítása, nyomon követése .............................................................. 10 2.1.2. Az oktatás, a hallgató segítése oktatáson kívüli eszközökkel...........................................10 2.1.3. A hallgatók részvétele, szerepe az intézmény működésében ...........................................10 2.1.4. Az oktatást segítő intézményi adminisztráció és infrastruktúra .......................................10 2.2. Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia és gyakorlat....................................................... 11 2.2.1. Kutatás-fejlesztés szervezeti keretrendszere, nyomon követése, ösztönzése ....................11 2.2.2. Kutatás-fejlesztés és pályázati tevékenység alakulása .....................................................11 2.2.3. Doktori képzés rendszere ............................................................................................... 11 2.3. Oktatás és kutatás koordinációja. Az oktatás, az oktatásfejlesztés, valamint a kutatás-fejlesztési (K+F+I) munkák összhangja............................................................. 12 2.3.1. A kutatás és az oktatás kapcsolata ..................................................................................12 2.3.2. Javaslatok a Kar stratégiájának kialakítására ..................................................................12 3. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS .............................................................................13 3.1. Minőségpolitika, -stratégia és eljárások a minőség biztosítására. ....................................13
1
3.1.1. Kari minőségpolitika......................................................................................................13 3.1.2. Kari stratégia .................................................................................................................13 3.1.3. Kari minőségfejlesztési programok ................................................................................13 3.1.4. Kari minőségmenedzsment szervezet .............................................................................13 3.1.5. Hallgatók bevonása a minőségmenedzsment rendszerbe.................................................13 3.1.6. Minőségpolitika, stratégia, minőségfejlesztés követése, felülvizsgálata, módosítása .......13 3.1.7. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések ....................................................14 3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése.............................. 15 3.2.1. Képzési programok létesítésével, indításával kapcsolatos általános technikák jellemzői....................................................................................................................15 3.2.2. Az oktatás eredményessége............................................................................................ 16 3.2.3. A felhasználói partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről ........................... 21 3.2.4. Hallgatói elégedettség mérése ........................................................................................ 22 3.2.5. Az oktatási folyamatok megítélése .................................................................................23 3.2.6. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések ....................................................26 3.3. A hallgatói teljesítmények értékelése.................................................................................26 3.3.1. Tanulmányi és vizsgaszabályzatok .................................................................................26 3.3.2. Tantárgyi követelmények nyilvánossága ........................................................................27 3.3.3. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések ....................................................27 3.4. Az oktatói minőség biztosítása........................................................................................... 27 3.4.1. Az intézmény emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése...............27 3.4.2. Az oktatási tevékenység értékelése.................................................................................29 3.4.3. A Kar doktori iskolája....................................................................................................32 3.4.4. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések ....................................................33 3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások ..................................................33 3.5.1. Ingatlanállomány, ingatlangazdálkodás ..........................................................................34 3.5.2. Hallgatói támogató szolgálatok ...................................................................................... 34 3.5.3. A Kari erőforrások kezelése ........................................................................................... 36 3.5.4. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések ....................................................38 3.6. Belső információs rendszer ................................................................................................ 38 3.6.1. Az Intézmény/Kar kulcsfontosságú eredményeinek mutatói ...........................................38 3.6.2. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések ....................................................40 3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ......................................................................40 3.7.1. Nyomtatott írásos anyagok ............................................................................................. 40 3.7.2. Honlapok tartalma, szolgáltatásai, naprakészsége ........................................................... 41 3.7.3. Belső és külső sajtó és médiaközlemények .....................................................................41 3.7.4. Minőségfejlesztési adatok, hallgatói elégedettségmérés eredményeinek publikálása .......41 3.7.5. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések ....................................................41 4. ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................................... 42 5. CSWOT ELEMZÉS ............................................................................................................44 6. KARI ÖNÉRTÉKELÉS ......................................................................................................47 7. A KAR FEJLESZTÉSI JAVASLATAI ÉS IDŐBELI ÜTEMEZÉSÜK ........................... 49
2
BEVEZETÉS Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum (Mérnöki Intézet) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jogelőd intézménye 1782-ben kezdte meg működését. A II. József alapította intézményben földmérő, vízszabályozó, térképrajzoló, ármentesítő mérnököket képeztek. Az intézmény 1846-ban József nádor nevét vette fel. Az 1850-es években a két mérnökképző intézményt (Mérnöki Intézet, Iparatanoda) összevonták - s az oktatás nyelve a német lett (Joseph Industrieschule). 1856-tól Joseph Polytechnicum néven működött, s 1860-ban engedélyezték a magyar nyelvű oktatást. Az 1871-ben létrejött önálló Műegyetemen 5 szakosztályt alapítottak: mérnöki (ez megfelelt a mai építőmérnöki karnak), gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és egyetemes szakosztályt, mely szakosztályok a mai karok megfelelői voltak. A Gépészmérnöki Karnak az indulás évében 15 hallgatója volt, ez a létszám az 1881/82-es tanévben már 131 főre növekedett, s az 1899/1900-as tanévben majd 800 volt a hallgatók létszáma. A korszerű ipari igényeket messzemenően figyelembe vevő gépészmérnök oktatást mutatja az a tény is, hogy új tudományterületek művelésére tanszékeket alapítottak. Az 1920as évek második felében több olyan oktatási reformot hajtottak végre, melynek kettős célja volt: egyrészt az oktatás korszerűsítése, másrészt a hallgatók túlterhelésének csökkentése. 1934-ben új szervezeti keretek között létrejött a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, mely 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye lett. Az 1930-as években tovább folytatódott az ipari gyakorlattal rendelkező szakemberek bekapcsolódása az oktatásba, új szaktanszékek kerültek megalapításra, valamint a laboratóriumok, gépműhelyek fejlesztése, bővülése valósult meg. Az 1945. utáni éveknek, illetve évtizedeknek az országban végbemenő politikai küzdelmei a Műegyetemen is éreztették hatásukat. Az 1948/49 fordulóján elkészült a Gépészmérnöki Kar új szakosítási terve, mely szerint a következőkben az alábbi szakokon folyt a képzés: gépgyártástechnológia, hőerőgépész, vasúti gépész, épületgépész, áramlástani, hajógépész, vegyipari gépész, textilgépész, emelőgépész és mezőgazdasági gépész. 1955-ben jelentős előrelépés történt a minőségi oktatás irányába, ennek megfelelően az ún. tartós tantervek kidolgozása keretében a tantárgyak számát és a szakok számát is csökkentették. A továbbiakban öt szakon: hőerőgépész, gépgyártó, mezőgazdasági gépész, textilgépész és vegyipari gépész szakon folyt gépészmérnökök képzése. 1984-ben bevezetésre került az angol nyelven folyó mérnökképzés külföldi hallgatók számára, melyben a Gépészmérnöki Kar kezdettől fogva aktívan vett részt. Később a Kar az orosz nyelvű képzés mellett bekapcsolódott a francia és német nyelvű képzésbe is. A 90-es évek végére a társadalmi-gazdasági igények függvényében gazdagodtak a képzési formák. Jelenleg alapdiplomás (BSc), mesterdiplomás (MSc), kifutó jelleggel osztatlan ötéves egyetemi és hároméves főiskolai képzés, valamint szervezett doktori (PhD) képzés folyik a Karon. Az alapdiplomás képzés gépészmérnöki, mechatronikai, energetikai valamint ipari termék- és formatervezői szakon létezik. Mesterdiplomás képzés 2008. szeptembertől mechatronikai mérnöki mesterszakon indult, 2008/2009. tanév II. félévétől gépészmérnöki és az angol nyelven folyó gépészeti modellezés szakra is jelentkezhetnek hallgatók. 2009/2010es tanévtől további három mesterszak indítását tervezi a Gépészmérnöki Kar. A graduális és doktori képzések mellett, igény szerint szakirányú továbbképzések is indulnak.
3
1.
INTÉZMÉNYI, KARI SZINTŰ VEZETÉS ÉS SZERVEZET
1.1. A Kar küldetése, jövőképe és stratégiája, az intézményfejlesztési koncepciók és tervek megalapozottsága, átláthatósága. 1.1.1. A Kar küldetése, jövőképe, értékrendje A BME Gépészmérnöki Kar küldetése, hogy őrizze, kiterjessze, és a társadalom számára hasznossá tegye a gépészmérnöki feladatok megoldásához szükséges szakmai tudást és ismereteket, valamint a diszciplináris kutatásokkal új ismereteket hozzon létre. Az új és a megőrzött tudást oktatási munkája során terjessze, valamint kutatás-fejlesztés-innovációs tevékenységével ezen ismereteket a társadalom és a gazdaság feladatainak megoldásában hasznosítsa. Ezt a küldetését a műszaki kutatással integrálódó egyetemi szintű oktató munkával, illetve a doktorképzés keretében a legkiválóbb hallgatók tudományos munkába való bevezetésével valósítja meg. A Kar a gépészmérnöki szakmához kapcsolódó, különböző szakú és szakirányú mester szintű képzéseket tekinti elsőszámú feladatának. Mindehhez olyan alapképzést alakít ki, ami kellően felkészíti a hallgatókat a továbbtanulásra, a mesterképzésre, illetve esetenként azon túl a doktori képzésre, illetve általában az életen át tartó tanulásra, az ismeretek folyamatos megújításának képességére. A Kar által alapképzésben diplomával tanúsított tudás a hallgatóknak azokat az ismereteket és képességeket biztosítja, amellyel Európa és az iparilag fejlett világ bármelyik gépészmérnök képzésének mesterképzésébe be tudnak kapcsolódni. Ugyanakkor a gyakorlatorientált alapképzés fejlesztése révén közvetlenül az iparban elvárt üzemviteli feladatok ellátására is felkészít. A Kar által kibocsátott mester diploma olyan ismereteket igazol, melyet nemcsak a hazai ipar fogad el és részesít előnyben gépészmérnöki munkakörök betöltésekor, de a nemzetközi vállalatok is elsőszámú magyar gépészmérnöki diplomának ismernek el. Ennek megfelelően a Kar a gépészmérnöki szakmához kapcsolódó képzéseire hazánk legjobb képességű, a szakma iránt elhivatottságot érző hallgatóit várja. A küldetésünkben megfogalmazottakat velük együttműködve, egy a Műegyetem hagyományos oktatási értékeit őrző, a tudomány és a technológia gyorsan változó világát érzékenyen követő környezetben közösen érjük el. A Kar küldetésének tekinti, hogy a gépészmérnökök képzésében meghatározó európai felsőoktatási intézményekkel élő oktatási és kutatási kapcsolata legyen. A mesterképzésben ezzel segíti, a doktori képzésben ezzel biztosítja hallgatóinak, hogy nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerük kialakítását már egyetemi éveik alatt megkezdjék. Ennek fontos eleme a külföldi hallgatók fogadása, a mesterképzés több szakának nyitottsága a világ felé. A Kar a gépészmérnöki feladatok között a magyarországi gazdaság számára alapvető fontosságú összes gépészmérnöki tevékenységet meghatározó szinten képviseli, kitekintéssel az európai és a világ fejlődési irányaira. Küldetése a nemzetközi tendenciák követése, a jelentős és alapvető szakmai változások előre jelzése, mindennek az oktatásban való bevezetése. A Kar jó kapcsolatokat ápol a BME többi mérnökképzésével, melyek közül történetileg többnek kiinduló pontja a gépészmérnökképzés. A Kar a jövőben is kezdeményezője interdiszciplináris képzéseknek a folyamatosan változó ipari, gazdasági környezetben. Az olyan alap- és mesterszintű szakok, mint ez energetika, a mechatronika, az ipari termék és formatervezés aktuális példái ennek a szemléletnek. 1.1.2. Igények, elvárások ismertsége, tájékoztatás formái, szintjei A Gépészmérnöki Kar oktatási, kutatási, innovációs tevékenysége országos szinten elismert. Ezt igazolják a rendszeresen készülő felmérések, melyek közül 2008 őszén jelent meg a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet által kiadott elemzés. 3267 általános vállalati 4
vezetővel illetve személyzeti ügyekért felelős vezetővel készítettek interjút a diplomás pályakezdőkről. A potenciális foglalkoztatók és a multinacionális cégek körében is minden szempontból a BME Gépészmérnöki Kara a legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki felsőoktatási intézmény ma Magyarországon.
1. táblázat Műszaki karok presztízse [Forrás : http://www.gvi.hu/data/research/diploma_2008_jelentes_20081119.pdf]
1.1.3. Az Kar jelenlegi és jövőbeli igényeken és elvárásokon alapuló politikája, stratégiája A Gépészmérnöki Kar célja olyan szervezeti és működési modell kialakítása, amely egyszerre alkalmasak BSc, MSc és doktori programok szervezésére, valamint külső kutatási források elnyerésére. Oktatás - képzés A Kar küldetésében megfogalmazott oktatási céljait több lépcsőben éri el. A képzésnek minden szinten hagyományosan erős eleme a gépészmérnöki munkához szükséges matematikai és interdiszciplináris természettudományos ismeretek alapos megismertetése; hasonlóan meghatározó rész az a laboratóriumi munka, ami általában a gépészmérnöki munkakörök legfontosabb területeibe biztosít bevezetést. Ezek az alapok teszik mérnökeinket hosszú távon és széles szakmai körben alkalmazhatóvá, innovatívvá. Minderre épül a gépészmérnöki, a mechatronikai, az energetikai és az ipari terméktervező mérnöki szakmákhoz kapcsolódó, a mérnökök több évtizedes szakmai karrierje során várhatóan 5
alapvető fontosságú szakmai tudás átadása, majd az iparral együttműködve a közvetlen gyakorlati ismeretekbe való bevezetés, ami a munkába álláskor biztosítja a mérnöki közösségekkel való azonnali együttműködés képességét. Ennek a munkának az eredményét az ipar és maguk az itt végzett mérnökök ítélik meg. Kutatás - fejlesztés - innováció A Kar kutatási tevékenysége szorosan kapcsolódik a hazai és az európai ipar aktuális igényeihez. A Kar küldetése olyan alapkutatási területek gondozása, melyekben hazai és nemzetközi projekteken keresztül részt vállalva az ipar számára fontos távlatokat tud megnyitni. Ugyanilyen fontos a Kar számára a kutatásban, fejlesztésben, innovációban közvetlenül érdekelt vállalatokkal való középtávú kutatási együttműködés, e vállalatok bevonása a hosszabb távú alapkutatási projektekbe, az ilyen kutatások irányainak közös tervezése, illetve a legújabb nemzetközi tudományos ismeretek és technológiai fejlesztési irányok ilyen módon való közvetítése az ipar felé. Végül a gépészmérnöki ismeretek országos szintű központjaként a Kar küldetése, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon az ipar számára szakmai ismereteivel és tudásával, segítse a mérnöki feladatok között ritkán jelentkező, speciális vagy a szokásosnál mélyebb szakismeretet igénylő gyakorlati problémák gyors és hatékony megoldását. Szervezetfejlesztés A Karon komoly szervezeti átalakításokat eredményezett a BME Szervezeti Felépítés és Működési Rend dokumentumában foglalt 10/5/1 szabály, amely a tanszékek oktató-kutató állományának összetételéről rendelkezett. Az intézkedés hatására a Karon a tanszékek száma 13-ról 10-re csökkent, ezáltal több téren csökkent az oktatási/kutatási párhuzamosság.
1.2.
Az intézmény szervezete, működtetése, nyilvánossága
A Kar szervezeti egységekre: oktatási, valamint tudományos kutatási és innovációs feladatokat végző, intézetekre, tanszékekre és az oktatás és kutatás irányítását segítő, dékáni hivatalra tagozódik. 1.2.1. A Kar vezetési rendszere A Kar vezetése önkormányzati (testületi) és egyszemélyi részekből áll. A vezetés stratégiai szintje az oktatás és kutatás irányítását végző Kari Tanács. Operatív szintje az oktatási és tudományos kutatási feladatokat végző szervezeti egységek. A tanszékek között a munkamegosztás tárgyi elvű, tudományterületek szerinti. A Kar önkormányzati vezetését a Kari Tanács látja el, melynek elnöke a dékán. A kar egyszemélyi vezetője a dékán. A kar Dékánja munkájának segítésére – tanácsadási feladattal - Dékáni Tanácsot működtet. A Kari Tanács munkáját bizottságok segítik. 1.2.2. A Kari döntési rendszer A Kar stratégiai döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a Kari Tanács. A Kari Tanács a Kar - Szenátus által átruházott jogkörben eljáró - döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrzési joggal felruházott vezető testülete. A Kar vezetéséhez szükséges döntések előkészítésében és végrehajtásában kari szintű bizottságok működnek közre. 1.2.3. A Kar minőségmenedzsment rendszere és működése Az Egyetem a Total Quality Management vezetési filozófia alapelvei figyelembevételével, az ENQA által megszabott struktúrában határozza meg belső minőségmenedzsment rendszerét, és a rendszer működésének alapelveit. Ezeket tartalmazza a Szenátus által elfogadott Minőségmenedzsment kódex. A kódex a szervezeti egységek 6
közreműködésével jött létre, így ez a dokumentum minden szervezeti egységre nézve kötelező. Ennek megfelelően a karon nincs önálló alrendszer. A rendszer elveinek és módszereinek érvényesítésért a kar dékánja a felelős. 1.2.4. A Kar működésének értékelése A Kar belső- és felhasználói partnerei által nyújtott külső értékelése folyamatos és következetes. A Kar értékeléséről bővebben a 3.2 és a 3.4.2. pontban írunk. 1.2.5. A vezetés külső és belső kapcsolatai, kommunikációja Hazai viszonylatban a Karnak, illetve a Kar vezetésének minden felsőfokú gépészmérnök, energetikai mérnök, mechatronikai mérnök és ipari terméktervező mérnök képzést folytató intézménnyel illetve kutató intézettel van kapcsolata. A Kar oktatói közül 2 választott Szenátus tag és a dékán részt vesz a BME Szenátus ülésein. A szenátusi tagok az ülések után tájékoztatják dolgozóinkat a lényegesebb döntésekről. A dékán részt vesz a BME Operatív Bizottság heti rendszerességgel megtartott ülésein. A dékánhelyettesek és a hivatalvezető tagjai az egyetem megfelelő, rendszeresen ülésező, bizottságainak. Az ott történtekről különböző csatornákon tájékoztatnak (e-mail, kari szervezet ülése stb.). A kari kommunikáció fő fórumai a heti rendszerességű tanszékvezetői értekezlet és a havonta összehívott kari tanács. 1.2.6. Elégedettség a Kar irányításával A Kar irányításának értékelésére kiküldött kérdőívre a Kar dolgozóinak 27%-a válaszolt. A válaszadók 80%-a oktató-kutató, 20%-a nem oktató-kutató volt. A Kar dolgozóinak véleményét az 1. ábra foglalja össze. 10 kérdés vonatkozott a Kar irányítására, amelyek fontosságát, illetve amelyekkel kapcsolatos elégedettségüket 5 fokozatú skálán fejezették ki a dolgozók. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy minden kérdezett szempontot igen fontosnak tartottak, 3,77-4,57-ig, átlagosan 4,19-re értékeltek. Különösen lényegesnek ítélték, hogy a vezetők világos helyzetértékeléssel, jövőképpel a kettőt összekötő stratégiával rendelkezzenek. A csak oktató-kutató dolgozók válaszait tekintve az említett szempontok fontossága még kiemelkedőbb. A nem oktató-kutató dolgozók számára az bizonyult a legfontosabbnak, hogy a vezetés világosan meghatározza a velük szemben támasztott elvárásait, illetve hogy visszacsatolást kapjanak. Legkevésbé fontosnak az oktató-kutató dolgozók – illetve összességében az összes dolgozó is –, a vezetők által meghatározott kutatási prioritások iránti igényt tüntették fel (bár a 3,77-es értékelés alapján ezt is fontosnak tartják). A nem oktató-kutató dolgozók kevésbé fontosnak értékelték a más intézményekhez képesti teljesítményt. A Kar dolgozói összességében elégedettek a Kar irányításával, válaszaik 2,69 és 3,94 között szórnak - átlagosan 3,09. Mind az összes dolgozót tekintve, mind külön tekintve az oktató-kutató dolgozókat és a nem oktató-kutató dolgozókat a legnagyobb elégedettség a hasonló intézményekhez képesti teljesítmény megítélésében tapasztalható.
7
Összesített Fontosság Oktató/Kutató fontosság Nem Oktató/Kutató fontosság
Összesített Elégedettség 1,00 Oktató/Kutató elégedettség Nem Oktató/Kutató elégedettség
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
4,50
5,00
1. A kar vezetőinek valós képük van a Kar erősségeiről, gyengeségeiről, a Kar működését érintő jövőbeli trendekről? 2. A Kar vezetői rendelkeznek-e világos jövőképpel , hogy milyen irányban kell a Kart fejleszteni, és világos célokat jelölnek ki? 3. A kari vezetés érdemben bevonja a munkatársakat a jövőkép és stratégia kialakításába és a feladatok megfogalmazásába?
4. A Kar vezetői világos képzési prioritásokat határoznak meg?
5. A Kar vezetői világos kutatási prioritást fogalmaznak meg? 6. A kari vezetés megfogalmazza-e világosan , hogy a Kar oktatóival/kutatóival illetve a szervezeti egységekkel szemben milyen elvárásai vannak? 7. A kari vezetés figyelemmel kíséri a a kitűzött célok megvalósulását és ad arról visszacsatolást ? 8. A vezetés megfelelőn működteti kapcsolatrendszerét, képviseli a kar érdekeit? 9. A kar a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat költség hatékony módon használja-e fel? 10. A Kar a más hazai felsőoktatási intézmények hasonló képzést/végzettséget nyújtó karához képest kiemelkedő teljesítményt nyújt-e?
1. ábra A Kar dolgozóinak véleménye a Kar irányításáról
Megállapítható, hogy az oktató-kutatói réteg inkább elégedett (átlagosan 3,24-re értékeltek), csupán három kérdésben tapasztalható körükben kisebb elégedetlenség – ezek közül is az egyik a kutatási prioritások meghatározásának kérdése, amelyet a legkevésbé fontosnak értékeltek – továbbá a kitűzött célok megvalósításával kapcsolatos visszacsatolásával és a pénzügyi források hatékony felhasználásával nem teljes mértékben elégedettek. A nem oktató-kutató dolgozók inkább elégedetlennek bizonyultak (átlagosan 2,56-ra értékeltek), 9 szemponttal nem voltak megelégedve, ezek közül leginkább a pénzügyi források hatékony felhasználásával.
1.3.
Humánerőforrás (oktató/kutató/alkalmazott) tervezés, fejlesztés
1.3.1. A munkatársak tevékenységének figyelemmel kísérése Az oktatókat és nem-oktatókat egyaránt rendszeres időközökben ellenőrzik, illetve értékelik a tanszékvezetők. Az értékeléssel bővebben a 3.4.1. pontban foglalkozunk.
1.4.
Az intézmény infrastrukturális feltételei, képzési kapacitása
A BME 9 db 300-600 fős előadó teremmel, 19 db 121-250 fős előadóteremmel és 176 db 12-120 fős tanteremmel rendelkezik. Összességében ez elegendő a BME oktatási tevékenységéhez. A kar saját kezelésű oktatási célú tantermi alapterülete kb. 6000 m2. 8
A Gépészmérnöki Karon az oktatáshoz-kutatáshoz használt laboratóriumi terület kb. 15000 m2. Hét olyan tanszék/intézet működik a karon, amelynek laboratóriumában a jelenlegi gépészmérnök-képzés során az egész évfolyam (300-400 hallgató) megfordul. Ezek között található ISO 9001 szerint minősített és NAT által akkreditált oktató és kutató laboratórium is. A szaktanszékek laboratóriumai 30-80 fős szakirányú képzésre alkalmasak. Az oktatási célokat szolgáló számítástechnikai infrastruktúra tagozódása hasonló a BME felépítéséhez: • egyetemi kezelésben lévő számítástechnikai eszközök, amelyekhez minden beiratkozott hallgató hozzáférhet, (EISZK, EISZK-HSZK) • kari kezelésű informatikai laborok (ÉÖK, GÉK, TTK, VIK) • tanszéki használatú szervergépek, munkaállomások, PC számítógéplaborok. A BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) az ország legnagyobb műszaki könyvtára. A könyvtár 8.200 m2 területen, 7 olvasóteremben 520 férőhelyen, 65 nyilvános olvasói számítógépes hozzáféréssel, több mint 2 millió dokumentummal, 100.000 kötetes szabadpolcos állománnyal, 3400 kurrens folyóirattal, 5000 elektronikus folyóirattal szolgálja olvasóit. A könyvtárban mintegy 100 adatbázis (CD-ROM, internetes/online) áll az érdeklődők rendelkezésére. Az egyetemen 5000 végpont van a szakirodalmi adatbázisok eléréséhez. Ezen felül a Gépészmérnöki Kar legtöbb tanszékének önálló, egyenként több ezer kötetes szakkönyvtára van, amelyet a hallgatók is használnak.
1.5.
A működés pénzügyi, gazdálkodási feltételei
Az Alapító Okiratban meghatározott alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenység ellátása érdekében az erőforrások elosztásáról az egyetemi Gazdálkodási Szabályzat és a Tárgyi Eszköz Kezelési Szabályzat rendelkezik. A BME rezsitérítési előírásainak megfelelően a Kar az egyetem felé minden tárgyévi térítési kötelezettségének eleget tett. A szervezeti egységek a rezsigyűjtő témaszámaikon halmozott maradványaikat kari engedély mellett, keretlapokon saját témaszámra helyezhették, és szabadon felhasználhatták. A Kar pénzügyi kereteit és azok felhasználását a BME EGR rendszere kezelte. Az egyetemen végzett központi ellenőrzések (APEH, KPI) és a belső revíziók a karon csak a pályázati elszámolásoknál tártak fel vélelmezett elszámolási hiányosságokat, ezeket a témavezetők már indokolták, illetve rendezték. Jelentős változás a Kar és a tanszékek forrásaiban, hogy 2008 év elején csak az áthúzódó szakképzési támogatásokkal számolhattunk, az évközbeni szabályozási változások lehetővé tették ugyan az újbóli fogadást, de ez a rendeleti bizonytalankodás az éves forrás jelentős visszaesésével járt. 1.5.1. A források felosztásának rendszere A Kar az Egyetemtől kapott támogatást a tanszékek között a terhelésük, illetve a teljesítményük arányában osztja fel. A központi költségek levonása után – amelyek a Kar működésének finanszírozására, pl. dékáni hivatal működésére fordítódnak – a támogatás 60%-ban az oktatási terhelés, 20%-ban a kutatási teljesítmény és 20%-ban a bérigény alapján kerül szétosztásra. Ez a felosztás hasonló az Egyetem felosztási rendszeréhez, azonban figyelembe veszi a Kar speciális helyzetét: támogatja a laborigényes gyakorlatokat és a minőségi publikációkat. A Karon a tanszékek közötti elfogadott szolidaritási rend, hogy amennyiben egy tanszék költségvetése 10%-ot meghaladóan pozitívan zárul, az a 10%-ot meghaladó részről lemond azok javára, akik 10%-nál nagyobb hiánnyal zártak. A tanszékek ezt a támogatási rendszert három forrásból egészíthetik ki, kutatási pályázatokból, ipari megbízásokból (K+F+I), illetve szakképzési hozzájárulásokból.
9
1.6.
Kompetencia és felelősségi körök megosztása
1.6.1. A személyi kiválasztás rendszere A Kar munkatársainak kiválasztását gondos előkészítés és pályáztatás előzi meg. A személyi kiválasztás rendszeréről bővebben a 3.4.1. pontban írunk.
1.7.
Regionális funkció, hazai és nemzetközi kapcsolatok
1.7.1 A Kar külső kapcsolatainak rendszere A Kar és a tanszékek együttműködése külföldi, hazai és regionális szakmai és tudományos műhelyekkel, intézményekkel igen széleskörű, számos esetben szerződéses formában működik. A Kar külső kapcsolatait a 3.2.3. pontban részletezzük.
2.
OKTATÁS-, KUTATÁSVEZETÉS ÉS –FEJLESZTÉS
2.1. Oktatásszervezési koncepciók és tervek, azok megalapozottsága, időállósága. A képzési program folyamatmenedzselése 2.1.1. Képzési programok indítása, nyomon követése A Kar képzési programjait gondosan megtervezi, dokumentálja, engedélyezi, és az elindulás után rendszeresen értékeli. A Kar képzési programjainak indításával bővebben a 3.2. pontban foglalkozunk. 2.1.2. Az oktatás, a hallgató segítése oktatáson kívüli eszközökkel A Kar az Egyetem vezetésével együttműködve mindenekelőtt azokat az oktatásszervezési szolgáltatásait fejleszti, amelyek mester- és doktori képzését és az értelmiséggé válást segítik. E szolgáltatásokon belül kiemelt figyelmet fordít az elektronikus ügyintézés, a tanulmányi tanácsadás és az elhelyezkedés segítésének fejlesztésére. A Kar fontosnak tartja a hallgatók és alkalmazottak számára nyújtott sport, egészségügyi és kulturális szolgáltatások fenntartását és lehetőség szerinti fejlesztését. A Kar nem korlátozza a hallgatói és alkalmazotti önszerveződéseket, és különféle egyéb szabadidőeltöltési formákra is lehetőséget nyújt. A Kar, illetve az Egyetem elsősorban az egyetemi polgárok, a hallgatók és dolgozók véleménye alapján méri az oktatást-kutatást kiegészítő szolgáltatások eredményességét. 2.1.3. A hallgatók részvétele, szerepe az intézmény működésében A hallgatók szerepéről a Gépészmérnöki Kar Hallgatói Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. Az Önkormányzat tagja minden hallgatói jogviszonnyal rendelkező, a Karra beiratkozott hallgató. Az Önkormányzat minden rendelkezésére álló eszközzel segíti az egyetemi autonómia kialakítását, az oktatás színvonalának emelését, a tanszabadság kiteljesítését - mind az oktatók, mind a hallgatók részére -, az oktatók és hallgatók közti kollegiális viszony és élénk közélet kialakítását. Minden kari bizottságban van hallgatói képviselő, ezenkívül a Kari Tanács egyharmadát is hallgatók alkotják. 2.1.4. Az oktatást segítő intézményi adminisztráció és infrastruktúra Az oktatási feladatokat ellátó adminisztráció különböző szintekhez csatolva, különböző feladatokat lát el. Egyetemi szinten a Központi Tanulmányi Hivatal (KTH) és az általa üzemeltetett 10
elektronikus Hallgatói Információs és Pénzügyi Rendszer (Neptun) látja el az osztatlan, ill. alap- és mesterképzésekhez tartozó rutinfeladatok zömét, így az indexek kezelését, a hallgatói tárgyfelvételeket, igazolások kiadását, a diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézést, kérelmek és reklamációk befogadását, valamint a gazdasági jellegű ügykezelést is. Kari szinten a Dékáni Hivatal foglalkozik az osztatlan, az alap- és mesterképzések hallgatóinak különleges ügyeivel, a diplomamunkák, szakdolgozatok kiírásával, a jelentkezésekkel, valamint lebonyolítja a székhelyen kívüli képzés, a levelező képzés és a doktori iskola teljes tanulmányi adminisztrációját is. A Dékáni Hivatal feladata továbbá a Kar által gondozott szakok menedzselése, a mintatantervek és előtanulmányi rendek kialakítása a hallgatói információs rendszerben, a tantárgyak akkreditációjának és befogadásának koordinálása. Itt készülnek az órarendek és terembeosztások is. A hallgatói információs rendszer adatainak alkalmas lekérdezésével a Hivatal munkatársai folyamatosan követik az oktatás folyamatát, és elemzik a fellépő trendek és jelenségek statisztikai viselkedését.
2.2.
Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia és gyakorlat
A Karon a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát a tanszékek határozzák meg az általuk gondozott tudományterületekre, a Kar alapvetően csak koordináló szerepet tölt be. 2.2.1. Kutatás-fejlesztés szervezeti keretrendszere, nyomon követése, ösztönzése A kar az egyetemre vonatkozó szabályozások szerint, egyetemi mintaszerződéseknek megfelelően működik. Ezek az Egyetemi Kutatási Szerződések és az Egyetemi Szakértői Szerződések. A kutatási területek kijelölése alapvetően a szervezeti egységek kompetenciája, a több szervezeti egységet integráló kutatásokban két- illetve többoldalú megállapodások szabályozzák az együttműködést. A kar a kutatási tevékenységét átfogóan évente vizsgálja fölül a Kari Tanács elé terjesztett kutatási és pályázati beszámoló alapján. A beszámolót a tanszéki jelentések alapján a tudományos és nemzetközi dékánhelyettes készíti elő. Az egyes szervezeti egységek munkáját és azon belül a részletes kutatási tevékenységet szintén rendszeresen, általában a tanszékvezetői megbízások periódusával megegyező időközönként, a vezetői beszámolóval párhuzamosan értékeli a kar. Ilyenkor a tanszéki tevékenységeket egy felülvizsgáló bizottság részletes jelentése alapján értékeli a Kari Tanács. A kutatási és pályázati tevékenységek törvényességi felügyeletét a Főigazgató látja el. Minden előkészített szerződést a jogi csoport ellenőrzése után a főigazgató illetve az általa aláírási joggal felruházott egyetemi/kari vezető írhat alá. Az egyetemi, országos és EU szabályozások szerinti elszámolási rend betartását a napi elszámolási ügymenet mellett a beszámolók hasonló szintű ellenőrzése és aláírása garantálja. Ezen felül a megrendelő, illetve pályáztató további könyvvizsgálói illetve auditációs ellenőrzést is előírhat. Az egyetem a kutatási, szakértői és pályázati ügymenetet és szabályzatokat folyamatosan letölthetővé teszi. A kutatási és pályázati tevékenység értékelését, a Kari Tanács előterjesztéseit és határozatait a kari polgárok számára szintén teljes körben elérhetővé teszi a kar Dékáni Hivatala. 2.2.2. Kutatás-fejlesztés és pályázati tevékenység alakulása Számos nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatásban is részt vesz a kar, illetve szervezeti egységei. A kar jelenleg nem végez átfogó piackutatást, a megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező szervezeti egységeket közvetlenül keresik meg a partnerek, illetve szervezeti egységek szintjén történik a kapcsolatok kezdeményezése. A kutatás-fejlesztési és pályázati eredményeivel bővebben a 3.6.1. pontban foglalkozunk. 2.2.3. Doktori képzés rendszere A Karon egy doktori iskola működik, amelynek működése jól szabályozott. A doktori iskola működését 3.4.3. pontban részletezzük. 11
2.3. Oktatás és kutatás koordinációja. Az oktatás, az oktatásfejlesztés, valamint a kutatás-fejlesztési (K+F+I) munkák összhangja 2.3.1. A kutatás és az oktatás kapcsolata A kutatási tapasztalatok, eredmények közvetlenül beintegrálásra kerülnek a tananyagba. A hallgatói projektek (diploma, szakdolgozat, TDK, önálló feladatok) a kutatás részproblémáinak megoldásával foglalkozhatnak. A kutatás és az oktatás kapcsolatáról bővebben a 3.2.2. és a 3.4.2. pontban írtunk. 2.3.2. Javaslatok a Kar stratégiájának kialakítására A Kar oktatói-kutatói életkor és tudományos minősítés szerinti létszám megoszlását célszerű fiatal, de PhD fokozattal már rendelkező kollégákkal javítani, valamint a tapasztaltabb munkatársakat erősen ösztönözni kell a habilitáció, illetve az MTA doktora fokozat megszerzésére. Minden lehetséges pályázati és ipari külső forrás növelésére kell törekedni, mert reálisan a közvetlen állami források bővülésére számítani nem lehet. Oktatásunkban a „kieső” ötéves mérnökképzés miatt alapvető a mesterképzés beindítása, és a mesterképzésben résztvevő hallgatói létszám – kapacitásunknak megfelelő - növelése. A kari állami költségvetési források tanszékekre való osztásakor törekedni kell az egyetem rendszeréhez való közelítésre, az ösztönzési szempontok érvényesítésére. A Kar által kialakított alapelvek szerinti területgazdálkodási (leadási) programot a következő két évben a tanszékeknek végre kell hajtaniuk.
12
3. 3.1.
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS
Minőségpolitika, -stratégia és eljárások a minőség biztosítására
3.1.1. Kari minőségpolitika A BME minőségmenedzsment rendszerét, alapelveit, működtetését a BME Minőségmenedzsment Kódex-e írja le, amely az európai felsőoktatás számára kidolgozott ENQA sztenderdjei és iránymutatása figyelembe vételével készült. A Kar minőségpolitikája számára az Egyetem minőségpolitikája irányadó. 3.1.2. Kari stratégia A Kar a minőségfejlesztési stratégiáját, céljait az oktatás-képzés, a kutatás-fejlesztésinnováció és szervezetfejlesztés területekre fogalmazta meg. Stratégiáját évente felülvizsgálja, és értékeli annak megvalósulását. A kari stratégiáról bővebben az 1.1.3. pontban írtunk. 3.1.3. Kari minőségfejlesztési programok A stratégia és minőségcélok megvalósítása érdekében a Kar éves munkatervében konkrét feladatokat fogalmaz meg, megjelölve azokban a feladatokat, határidőket, felelősöket. A programok végrehajtását a kar folyamatosan ellenőrzi. 3.1.4. Kari minőségmenedzsment szervezet A Kar minőségirányításának megvalósítására nem hozott létre elkülönült szervezetet, a minőségmenedzsment funkciók a vezetési funkciók részét képezik. A Karon a minőségmenedzsment rendszer elveinek és módszereinek érvényesítéséért, hatékony működéséért a Kar Dékánja a felelős. A minőségmenedzsment rendszer működésével kapcsolatos elemzések előkészítését a kari bizottságok végzik (Dékáni Tanács, Tanszékvezetői Értekezlet, Oktatási Bizottság stb.) a döntéseket a Kari Tanács hozza. 3.1.5. Hallgatók bevonása a minőségmenedzsment rendszerbe A Hallgatói Önkormányzat delegált hallgatói, az SZMSZ-ben megfogalmazott képviseleti elveknek megfelelően, minden oktatással és képzéssel foglalkozó munkában részt vesznek. 3.1.6. Minőségpolitika, stratégia, minőségfejlesztés követése, felülvizsgálata, módosítása A PDCA ciklust a Gépészmérnöki Kar minden programjánál alkalmazza. Jó példa erre a képzési programok indítása és követése. A képzések indításának első fázisa az igény és a lehetőségek felmérése. A nemzetközi és a hazai tapasztalatokat áttekintve, az ipar elvárásainak figyelembevételével kerül sor az új képzési programok megfogalmazására. Az elvárások, a kompetenciák, a képzési cél megfogalmazása után – szakmai konzultációk iteratív lépéseit követően - elkezdődik a tantervek, a tárgyprogramok elkészítésére. Az engedélyeztetési eljárás lefolytatása, valamint a képzési program meghirdetését követően, a képzés a tantervben előírtak szerint kerül lebonyolításra. A képzéssel kapcsolatos tapasztalatok az oktatóktól, a tantárgyfelelősöktől eljutnak a szak- és szakirány felelősökig. A problémákat, a módosítási javaslatokat a szakbizottságok megtárgyalják és véleményezik. Legkésőbb egy képzési ciklus lefolytatása után sor kerül a képzési programok áttekintésére. Ez a Gépészmérnöki Karon legutóbb az alapdiplomás képzéseknél történt. A gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, az ipari termék- és formatervezői és az energetikai alapszak tantervei, tárgyprogramjai 2004-ben készültek el, a képzések 2005/2006-os tanévben indultak először. A képzésekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján, a tanterv korrekcióra 2008. őszén került sor. A tantervmódosításra a szakfelelősök tettek javaslatot, az Oktatási Bizottság véleményezte és a 2008. októberében a Kari Tanács hagyta jóvá. Hasonló várható ebben a 13
tanévben beinduló mesterprogramok esetén is. A tanterv korrekciók nem érintették a képzési programoknál megállapított főbb arányokat; a természettudományos alapismeretek, a gazdasági ismeretek, a szakmai törzsanyag, a differenciált szakmai törzsanyag és a szabadon választható tárgyak össz-kreditpont kereteit. A változás csak a tantárgyak egymásra épülésében, a számonkérés követelményeiben, valamint a szakmai gyakorlat időtartamában volt. Az ipari termék- és formatervező képzés sajátossága, hogy több szakterület képviselteti magát az oktatásban. Ezért a képzés szakfelelőse legalább éves gyakorisággal oktatói értekezletet szervez. Ezek esetenként többnapos szakmai viták, konferenciák, ahol részletesen áttekintik a követelményeket, hallgatói projekteket, az oktatási feladatokat és javaslatot tesznek a módosításokra. 3.1.7. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának célja, hogy európai beágyazottságú elit képzést valósítson meg, a magyar felsőoktatás élvonalához tartozó kutatást végezzen, a gépészet területén az innováció vezető hazai felsőoktatási intézménye legyen, amivel garantálja a gépészmérnöki diploma értékét, presztízsét a világban. Ennek érdekében a Kar vezetése „minőségi kultúrát” valósít meg. Elkötelezi magát a teljes körű minőségmenedzsment megvalósítása mellett, működteti minőségmenedzsment rendszerét a vezetés és végrehajtás minden szintjén - beágyazva azt a Kar vezetésébe -, a minőségmenedzsment folyamatokat rendszeresen átvizsgálja, fejleszti. Minden munkatársától elvárja a kiválóság iránti igényt. A Gépészmérnöki Kar a minőségmenedzsment rendszer működtetésével a következő célokat kívánja elérni:
Az Európai Felsőoktatási Térség közös nyilatkozatainak megfelelő minőségmenedzsment és minőségértékelés megvalósítása a Karon. A nemzetközileg elvárt, minőségközpontú felsőfokú oktatás létrehozása és működtetése a Karon. A munkaerőpiac által kiválónak ítélt gépészmérnöki diploma kiválóságának megtartása. Az oktatási/képzési színvonal növelése, magas szinten tartása. Az alap- és alkalmazott kutatások, alkotó tevékenységek eredményes, magas színvonalú végzése. A Kari működés hatékonyságának fokozása. A Kar társadalmi kötelezettségeinek magas színvonalú ellátása. A felsőfokú oktatási intézmények között kibontakozó versenyben való megfelelés. A Kar partnerei körében (hallgatók, egyetemi dolgozók, a kikerülő hallgatók leendő alkalmazói, stb.) az elégedettség fokozása, az igények minél teljesebb kielégítése. A BME MINŐSÉGMENEDZSMENT KÓDEX-ében megfogalmazott elvárásainak való megfelelés, hatékony módszer kialakítása az adatokon alapuló önértékelés rendszeres végzésére és minőségfejlesztési rendszer működtetésére.
14
3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése Magyarországon az egyetemi képzés több évszázados hagyományokkal rendelkezik. A Gépészmérnöki Karon 1871 óta folyik okleveles mérnökök képzése. A Kar hagyományosan ötéves mérnökképzést folytatott, de az elmúlt 15 évben megjelent a főiskolai szintű mérnökképzés is, amely elsősorban gyakorlat orientált képzést kívánt biztosítani. A főiskolai és az egyetemi szintű képzések közötti átjárhatóság mindvégig biztosítva volt, mivel a főiskolai képzéshez kapcsolódott – az egyéves kiegészítő képzést követően – az egyetemi szint modul képzése. A kétciklusú képzésre történő átállás komoly változást jelentett, mely következtében a teljes tanterv szerkezet megváltozott. A hétszemeszteres alapképzés folytatásaként jelent meg az elmélyültebb elméleti képzést és specializációt nyújtó mesterképzés. A kétciklusú képzés bevezetése új képzési programok megjelenését jelentette, de ezekkel egyidejűleg a hagyományos képzések is - kifutó jelleggel még - megtalálhatók. 3.2.1. Képzési programok létesítésével, indításával kapcsolatos általános technikák jellemzői Új képzési programok A Gépészmérnöki Kar a budapesti képzés keretében 2004/2005. tanévben, a székhelyen kívüli (zalaegerszegi) képzés keretében pedig 2005/2006-ban indított utoljára főiskolai képzést. Ezután a Kar alapdiplomás képzést, majd 2008/2009. tanévtől mesterdiplomás képzéseket hirdet. Főiskolai végzettségűek részére levelező tagozatú kiegészítő képzés 2007/2008. tanévben került utoljára meghirdetésre. Programok összeállításának technikája A kétciklusú képzéshez első lépésként kidolgozásra kerültek az alapképzések (BSc) és a mesterképzések (MSc) szaklétesítési anyagai, melyeket a szakok indítási dokumentációjának elkészítése követett. Gépészmérnöki Karon az elmúlt években új képzési programok kidolgozására került sor. Indítási engedéllyel rendelkező szakok: – Gépészmérnöki alapszak – Mechatronikai mérnöki alapszak – Energetikai mérnöki alapszak – Ipari termék- és formatervező alapszak – Gépészmérnöki mesterszak – Mechatronikai mérnöki mesterszak – Gépészeti modellezés mesterszak (angol nyelven) – Terméktervező mesterszak – Energetikai mérnök mesterszak – Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszak A Karon folytatott képzések előkészítésének, megszervezésének, indításának és folytatásának szabályait a Képzési Kódex és a Tanulmányi és Vizsga Szabályzat (TVSZ) rögzíti. A képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák fejlesztésének általános metodikája A képzési programok kidolgozásának első fázisában a szakbizottságok megfogalmazzák a képzéssel kapcsolatos elvárásokat, a szakirányokat, a képzés célját, főbb kompetenciákat, a képzési és kimeneti követelményeket (KKK). A bizottságok munkájában a szakterület elismert, nagy tapasztalattal rendelkező vállalati, kamarai, egyetemi szakemberei vesznek 15
részt. A munkafázis második eleme a tanterv szerkezetének meghatározása, melyet a tantárgyakra lebontott részletes tanterv és a tantárgyprogramok elkészítése követ. A végleges tanterv több iterációs lépés eredménye. A létesítési, valamint indítási dokumentációt a Kari Oktatási Bizottság, a Kari Tanács, az Egyetem Oktatási bizottsága, valamint a BME Szenátusa véleményezi. A hallgatók és a leendő hallgatók tájékoztatásának rendszere Az indítási engedéllyel rendelkező szakok részletes tantárgyprogramjai, követelményei stb. a képzés indítását megelőzően elkészül. A szakok tantervei, rövid tantárgyprogramjai a kar honlapján, a tantárgyak részletes követelményei a tantárgyakat gondozó tanszékek honlapján megtalálhatók. A tárgyak meghirdetése, követelményrendszerének, irodalmának stb. közzététele a BME- TVSZ szerint történik. Az új képzési programok közzétételének egyik legismertebb formája a Felvételi Tájékoztató. Ezen kívül a BME Diákközpontja számos lehetőséget szervez az új képzések megismertetésére; ilyen a Felvételi Kalauz, a Nyílt Nap. Az induló új képzések ismertetése érdekében a szak és szakirány felelősök a szakmailag érintett középiskolákban is tartanak tájékoztató előadásokat. A képzések legfontosabb információi a kari honlapra is felkerülnek. A képzésekre beiratkozott hallgatók a teljes képzési ciklusra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat „Útmutató” formájában kapják kézhez. Egy képzési ciklus lefolytatása után a szakkal kapcsolatos értékelésre kerül sor. Ennek keretében az oktatók, a szakbizottság és a hallgatók tapasztalata, véleménye során tanterv korrekcióra vagy a tananyag aktualizálására kerülhet sor. A tantervben bárminemű változást csak az Oktatási Bizottság véleményezése és a Kari Tanács jóváhagyása után lehet megtenni. Egy képzési ciklus befejezése után kerülhet sor a KKK felülvizsgálatára is. A képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák módosítása a szakbizottságokban kialakult vélemények alapján - a kormányrendeletben meghatározott módon lehetséges. A karon az oktatási folyamatokat az oktatási dékán-helyettes felügyeli. Az egyes szakok szakmai felügyeletét és a képzés minőségmenedzsment elemeinek működtetését a szakfelelős látja el. A szakok közötti átjelentkezésekkel kapcsolatos tantárgy befogadására a Kari Kreditátviteli Bizottság tesz javaslatot. A képzéssel kapcsolatos tanulmányi ügyekben a Kari Tanulmányi Bizottság jár el. 3.2.2. Az oktatás eredményessége A Kar futó szakainak összefoglaló adatai Az oktatás eredményességét számos elem határozza meg. Egyik elem a bemeneti – felvételi – eredmények. Az 2. táblázat a Karon 2008/2009-es tanévben indított szakok bemeneti adatait foglalja össze, a jelentkezési létszámok feltüntetésével. Megállapítható, hogy a Karon a túljelentkezési arány jelentős. Az alapdiplomás és mesterdiplomás képzés mellett a Gépészmérnöki Karon meglehetősen nagy hallgatói létszámot jelentenek a kifutó jellegű képzések. 2008/2009-es tanévben a nappali ötéves képzés hallgatói létszáma 824 fő, a főiskolai képzés keretében tanulók létszáma 121 fő. Levelező kiegészítő képzés keretében 94 hallgató iratkozott be.
16
Szak
KMF
Jelentkezők Össz. Első
Felvettek összesen
Ponthatár
energetikai mérnöki
ANA
458
80
59
337
energetikai mérnöki
ANK
50
2
1
337
gépészmérnöki
ANA
1309
497
390
347
gépészmérnöki
ANK
199
6
10
323
ANA
322
117
59
350
ANK
62
2
1
350
mechatronikai mérnöki
ANA
415
214
103
426
mechatronikai mérnöki
ANK
72
3
2
426
ANA
64
27
19
264
MNA
20
12
7
68
ipari termék- és formatervező mérnöki ipari termék- és formatervező mérnöki
mechatronikai mérnöki (Zalaegerszeg) mechatronikai mérnöki mesterszak
2. táblázat A Kar által 2008/2009 tanévben indított szakok (Össz.: Összesen; Első.: Első helyes jelentkezők száma; KMF: Képzési szint, munkarend, finanszírozási forma) A hallgatói létszám alakulása Az 2. ábrán nyomon követhető a Kar különböző szakjaira felvett hallgatók létszámának alakulása. Megfigyelhető, hogy a Bolognai rendszer bevezetésével emelkedett a felvett hallgatók összesített létszáma. 700 energetikai szak (egyetemi, 2005-től BSc)
BSc
600
gépészm érnöki szak (egyetem i, 2005-től BSc) ipari term ék- és formatervezői szak (egyetem i, 2005-től BSc) gépészm érnöki szak (főiskolai)
Hallgatói létszám
500
400 energetikai szak (főiskolai)
gépészm érnöki kiegés zítő
300
mechatronikai mérnöki
200 mechatronikai mérnöki (Zalaegerszeg)
100
Összes államilag finanszírozott hallgató
0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2. ábra A BME Gépészmérnöki Karán meghirdetett szakokra felvett hallgatói létszám változása
17
Felvételi pontszámok alakulása A 3. ábra az utóbbi évek felvételi ponthatárait mutatja a gépészmérnöki képzést meghirdető magyar felsőoktatási intézményekben. A 2001-2003-es időszakban a gépészmérnöki képzésre jelentkező hallgatók felvételi pontszáma az államilag meghatározott minimális 72 pont körül volt, ettől jelentősen csak a BME Gépészmérnöki Karán meghirdetett egyetemi képzésre felvett hallgatók pontszáma tért el. Itt a felvett hallgatók több mint 90%-a 100 pont feletti eredménnyel rendelkezett. Megnézve a 2004-es adatokat, a helyzet nem nagyon változott: a BME Gépészmérnöki Karára 104 ponttól lehetett bejutni. A főiskolai ponthatárok közül a BME gépészmérnök képzése vezetett 85 ponttal, a többi főiskola ez alatt volt. Megállapítható volt tehát, hogy a BME-re a gépészmérnökképzést választó hallgatók legjobbjai (elitje) jelentkeznek. 120 Vonaltípus magyarázat:
110
BSc
: BSc : egyetem i képzés : főiskolai képzés
Felvételi ponthatár
100
90
80
70
60 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
BME Gépészmérnöki Kar Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Pécs i Tudom ányegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar Nyíregyházi FőiskolaMűszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Kecs kem éti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar Dunaújvárosi Főiskola Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészm érnöki Főiskolai Kar
3. ábra A magyar felsőoktatási intézményekben folyó nappali tagozatos államilag finanszírozott gépészmérnöki képzés felvételi ponthatárainak változása
Az oktatás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében A Kar oktatásában kiemelt hangsúlyt fordít az oktatás minőségének megőrzésére. Igen reprezentatív minta erre a Gépészmérnök Szak első félévére meghirdetett Statika tantárgy. A hallgatók eredményeit a 3. táblázat foglalja össze, amelyet elemezve megállapítható, hogy a hallgatók 35-50%-a nem tudja sikeresen teljesíteni a tárgyat, amely azonban nem vonja maga után a követelmények csökkenését. 18
félév
felvette elégtelen elégséges közepes fő
jó
jeles
%
2005/2006/1
559
48
10
26
11
5
2006/2007/1
568
35
16
27
15
7
2007/2008/1
547
36
19
23
15
7
3. táblázat Az Statika tantárgy hallgatói teljesítésének alakulása A hallgatók 1 évvel később hallgatják a szintén kötelező Matematika A3 című tárgyat. Ekkor már kevesebb, mint egyharmad a sikertelenül teljesítők aránya (4. táblázat), amely az első éves tárgyhoz képest sikeresebb teljesítés. Megfigyelhető, hogy a keresztfélévben azonban ennek majdnem kétszeresére nő ez az arány. félév
felvette elégtelen elégséges közepes fő
jó
jeles
%
2006/2007/1
285
32
41
21
9
5
2006/2007/2
115
65
41
5
1
0
2007/2008/1
412
31
37
15
12
6
2007/2008/2
144
59
21
7
1
0
4. táblázat A Matematika A3 tantárgy hallgatói teljesítésének alakulása A Karon diplomát szerzett hallgatók létszámának változását foglalja össze az 5. táblázat. A létszámadatokban kismértékű ingadozás figyelhető meg, átlagosan a felvett hallgatók 40-50%-a szerez diplomát a Karon.
Gépészmérnöki szak, nappali tagozat Gépészmérnöki szak, levelező tagozat Energetikai mérnöki szak Ipari termék- és formatervezői szak Gépészmérnöki szak (főiskolai szint) Gépészmérnöki szak (főiskolai szint) Zalaegerszeg Energetikai mérnöki szak (főiskolai) Összesen
2004
2005
2006
2007
2008
130
152
176
101
161
9
4
12
11
7
--
1
2
3
11
43
33
24
27
54
52
40
38
42
44
--
3
7
14
15
21
3
2
4
3
255
236
261
202
295
5. táblázat A Karon diplomát szerzettek hallgatók létszáma szakonként A Karon - az egyetemi szabályozásnak megfelelően – elbocsátásra kerül az a hallgató, aki nem teljesít a 2. 4. és a 6. szemeszter végére 30-60-90 kreditpontot. E a szűrés következetesen 2004-től került bevezetésre. 4. ábrán - 2002-től - az elbocsátott hallgatók és az adott évben felvett hallgatók hányadosának százaléka látható. 19
Elbocsátott hallgatók aránya
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
4. ábra Az elbocsátott hallgatók százaléka
Az Kar működését meghatározó dokumentációs rendszer, az oktatás, kutatás és egyéb folyamatainak szabályozása, Kreditrendszer működése Az oktatási rendszert a törvény által előirt dátumtól (1993) a kredit-rendszer jellemzi. A kredit-rendszer alkalmas az eredményesnek elismert tanulmányi munka mennyiségének mérésére, minősítésére, az egyéni tanulmányi rend kialakításának megkönnyítésére, a hallgatók előmenetelének mérésére. Az alapdiploma megszerzéséhez a hét szemeszterből álló tanulmányok során 210 kreditpont összegyűjtése szükséges. A tárgyak kreditpont alapján történő összehasonlítása segíti, könnyíti a karok, egyetemek közötti áthallgatást, és így válik lehetővé, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben, és különböző tanulmányi utakon jusson el a szükséges 210 kreditpont, ezzel az alapdiploma megszerzéséhez. A mesterképzés befejezéséhez további 120 kreditpont megszerzése szükséges. A tanulmányi munka részletes szabályozását a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) és az Ügyrend tanulmányi fejezetei tartalmazzák. A Karnak az oktatástól elválaszthatatlan küldetése a tudomány művelése, a tudományos kutatás, alkotás, a kutatóegyetemi jelleg biztosítása. A kutatás folyamata a Műegyetemen decentralizált, így a legfontosabb, önálló szereplői a tanszékek kutatócsoportjai. Ezek mellett a kar két tudásközpont (Biomechanikai Tudásközpont, Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont) munkájában vesz részt. A nagy hazai, illetve multinacionális cégek közül egyre többen kötnek többéves kutatási szerződést a kar tanszékeivel. Esélyegyenlőség Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban lévő alkalmazottak körében, az esélyegyenlőséggel és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos intézkedések alapját a 2003. évi CXXV. törvény képezi. Az esélyegyenlőségi törvény alapján Esélyegyenlőségi Terv címen megállapodás született, amelyet Egyetemünkön 2005. október 1-én írt alá a Rektor és a képviselettel rendelkező szakszervezetek (a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete) vezetői. Az Egyetem létrehozta a Műegyetemi Esélyegyenlőségi Bizottságot (MEB). A BME ’Szabályzat a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító feltételekről’ című rendelkezése iránymutató a Karon az esélyegyenlőség biztosítására. Elitképzés, tehetséggondozás A Kar nagy hangsúlyt fektet a jövő „kutatóbázisának” megteremtésére, az ifjú kutatók kinevelésére. Így országos szinten is élen jár mind a tudományos diákköri, mind a PhD tevékenység szervezésében. Erről bővebben a 3.4.1. pontban lehet olvasni.
20
A kutatás és fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban A kutatási tapasztalatok, eredmények közvetlenül beintegrálásra kerülnek a tananyagba. A hallgatói projektek (diploma, szakdolgozat, TDK, önálló feladatok) a kutatás részproblémáinak megoldásával foglalkozhatnak. A kutatás és fejlesztés eredményeinek megjelenítéséről az oktatásban bővebben a 3.4.2. pontban írunk. Továbbképzés A Karon az alábbi szakirányokon folyik szakirányú továbbképzés: Energiagazdálkodási (főiskolai) szak (15 hallgató); Technológiamenedzser (egyetemi) szak (11 hallgató); Hegesztő szakirányú (egyetemi) szak (17 hallgató). 3.2.3. A felhasználói partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről Külső szervezetek értékelése
Diák/tanár arány
Oktatói összetétel*
Foglalkoztatók véleménye
Fejvadászok véleménye
OTDK
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Túljelentkezés
5.
BME Miskolci Egyetem Zrínyi Miklós Nv. Egyetem Pannon Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Pécsi Tudomány-egyetem Debreceni Egyetem Kecskeméti Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Nyíregyházi Főiskola
Összesítés
1. 2. 3. 4.
Intézmények
Helye-zés
A Kar rendszeresen gyűjti a visszajelzéseket partnereitől: a felvett és végzett hallgatóktól, az ipar szereplőitől, és tanulmányozza a külső szervezetek értékelését. A 6. táblázat a Central European Management Intelligence 2008-ban készült felmérését mutatja (Forrás: Heti Válasz Felsőoktatási rangsor 2008), amelyben a hazai gépészmérnöki képzéseket hasonlították össze. Ebben a BME Gépészmérnöki Kara meggyőző fölénnyel végzett az első helyen a 12 intézmény versenyében. A Kar mind a túljelentkezés, mind a foglalkoztatók, mind pedig az OTDK helyezések tekintetében kiugróan jó teljesítményt ért el.
3,848 3,262 3,109 3,100
2,322 1,593 1,232 1,632
3,937 4,614 5,000 4,949
2,442 2,846 3,822 3,102
4,639 4,250 4,000 3,933
4,75 4,382 3,600 3,625
5,000 1,889 1,000 1,356
3,008
1,516
3,818
3,115
4,082
4,313
1,207
2,928 2,890 2,789 2,750 2,674 2,612 2,451
1,695 1,465 1,603 1,580 1,700 1,749 1,699
3,633 4,977 3,654 3,109 3,515 3,304 3,925
3,106 2,087 2,276 3,567 2,323 3,396 2,476
3,818 3,919 4,400 3,714 3,889 3,324 2,714
3,667 3,594 3,800 3,500 3,500 2,900 2,714
1,652 1,296 1,000 1,030 1,119 1,000 1,178
6. táblázat A hazai intézményekben folyó gépészmérnöki képzések összehasonlítása (*:az oktatói összetételt rangsoroló oszlopban a főiskolai es egyetemi oktatókat azonos szintűnek tekintették)
21
Partnerkapcsolatok menedzselése A Karra jellemző, hogy kari és tanszéki szinten kiemelkedő nemzetközi és hazai kapcsolatrendszer működik, melynek segítségével stratégiailag meghatározó helyzetbe jutott az intézmény, melynek következtében széles körben képes érdekeit érvényesíteni. A Kar és a kari tanszékek együttműködése külföldi, hazai és regionális szakmai és tudományos műhelyekkel, intézményekkel igen széleskörű, számos esetben szerződéses formában működik. A 7. táblázatból kiderül, hogy az elmúlt években a Kar munkatársai számos külföldi kiküldetés során alakították ki, illetve ápolták partnerkapcsolataikat. Ennek során a legjelentősebb országok: Németország, Románia, Franciaország, Spanyolország, Görögország, és az USA; míg a legjelentősebb intézmények: németországi egyetemek (Ilmenau, Kaiserslautern, Karlsruhe, München, Drezda), Bristoli Egyetem, ENSAM de Lyon, belgiumi Kármán Intézet) voltak. 2003-2004 2004-2005 2006-2007 Célországok száma 30 30 29 Mobilitások száma 128 117 115 7. táblázat A Kar munkatársainak külföldi tanulmányútjai
Hazai viszonylatban a Karnak minden gépész-képzéssel foglalkozó felsőfokú intézménnyel, kutató intézettel van kapcsolata. A vállalati kapcsolatok száma (a szervezeti egységek kapcsolatait is beleszámítva) 100 fölött van (ennek formái: szakképzési, innovációs és ipari kutatási megbízások, támogatások). Kiemelkedő hazai stratégiai partnerek: Miskolci Egyetem, MTA SZTAKI, Szent István Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem. Kiemelkedő vállalati partnerek: AUDI, MVM, E-on, Siemens, Flextronix, General Electrics, General Motors, Robert Bosch. A nemzetközi kapcsolatok megjelenési formái első sorban EU kutatási projektek és NKTH pályázatok konzorciumai, az egyes szervezeti egységek által kötött TéT, DAAD, MÖB stb támogatású kétoldalú projekt megállapodások, valamint Socrates/Erasmus/CEEPUS pályázati támogatás elsősorban hallgatói mobilitáshoz. A külső partnerek számossága és pozitív visszajelzéseik a Karon folyó oktatási-kutatási munka elismerését jelzik. A Kar doktoranduszai jelentős, színvonalas nemzetközi konferenciákon vesznek részt előadásokkal. A Kar hallgatói számára a tudományos együttműködés szempontjából továbbra is a németországi egyetemekkel (Ilmenau, Kaiserslautern, Karlsruhe, München, Erlangen, Magdeburg) meglévő kapcsolatok a legjelentősebbek. A partnerek tájékoztatásának rendszerében jelentős szerepet játszik a kétévente megrendezett Gépészet konferencia sorozat, valamint az évente megjelenő egyetemi Bulletin önálló Gépészmérnöki Karral foglalkozó fejezete, amit a partner intézmények számára is elérhetővé teszünk. Igen fontos esemény az évente megrendezésre kerülő Ipari Nyílt Nap, amely rendezvény fórumot kíván biztosítani a gazdaság képviselőinek és az egyetem kutató közösségének a találkozásra, a partnerkapcsolatok kialakítására és erősítésére, a lehetőségek és a megoldandó feladatok megbeszélésére. Mindezen kívül számos szervezeti egységek által szervezett szakmai konferencia és Workshop kerül megrendezésre. 3.2.4. Hallgatói elégedettség mérése A hallgatók véleményének ismerete fontos az oktatók és oktatásszervezők számára. Ez a visszajelzés munkájuk megítéléséről, egyéni fejlődésüket segíti. Az Oktatás Hallgatói véleményezése támogatja a tantárgyfejlesztést. Az eredmények a hallgatók számára támpontot jelentenek a szabad tanárválasztásnál. Az egyes tanszékek oktatóira vonatkozó eredményeket az adott oktatón kívül a tanszékvezetőkhöz is eljuttatják, ezzel a visszacsatolással növelve az oktatás színvonalát. 22
Az egyetem első alkalommal adott 3 oktatónak „A Műegyetem kiváló előadója” elismerést, melyből kettő karunk elismert és a hallgatók által tisztelt oktatója.
6
6
5
5
Értékelés [1-6]
Értékelés [1-6]
A 5. ábra a tantárgyakra és az oktatókra vonatkozó kérdések átlagát mutatja. Látható, hogy a hallgatói visszajelzések állandósultan pozitív képet mutatnak, a hatos skálán elért 4,5 körüli érték magasnak, az 1 körüli szórás pedig alacsonynak tekinthető.
4 3 2
4 3 2 1
1
0
0 2005/2006:I 2005/2006:II 2006/2007:I 2006/2007:II 2007/2008:I
2005/2006:I 2005/2006:II 2006/2007:I 2006/2007:II 2007/2008:I
Félévek
Félévek
a.) b.) 5. ábra a: A Kar tantárgyainak átlagos értékelése; b: A Kar oktatóinak átlagos megítélése
3.2.5. Az oktatási folyamatok megítélése Felvett és végzett hallgatók véleménye A felvett hallgatók jelentős túljelentkezési arány mellett jutnak be a Karra, ugyanekkor a felvettek létszáma a Kar tényleges kapacitását nem éri el, ami feltétele a minőségi oktatásnak. Az BME Diákközpont rendszeresen felmérést végez a végzett hallgatók és a végzetteket foglalkoztató szervezetek körében. Elmondhatjuk, hogy a végzett hallgatók egyötöde az egyetemen szerzett ismereteket elengedhetetlenek, további egyharmada jól használhatónak véli (6. ábra). Fontos megjegyezni, hogy a felmérések 2 évvel a végzés éve után készülnek, a diagramokon azonban nem a vizsgálat ideje, hanem a végzés éve van feltüntetve. A kar megítélése e tekintetben az utóbbi években kis mértékben javult. 100
Hallgatók aránya %
90 80 70
Még nem tudom
60
Egyáltalán nem használható Alig használható
50
Részben felhasználható
40
Nagyon hasznos
30
Elengedhetetlen
20 10 0 2001
2002
2003
2004
2005
Végzés éve
6. ábra A kari tanulmányok hasznossága a végzett munkában
A képzés erősségét a legtöbben a szakmai elemekben, ezen belül is elsősorban a szakmai szemléletmód kialakításában látják. A kari képzés erősségének számít a mérnöki szemlélet 23
kialakítása (7. ábra). Ezen kívül az utóbbi években egyre többen jelölik meg az erős elméleti alapokat, mint kari erősséget. A végzett hallgatók megkérdezésének módszere 2004-től változott, ezért ennek adatai – bár tartalmukat tekintve nem változtak lényegesen – nem ábrázolhatóak a diagramon. 100 90 Egyéb
Hallgatók aránya %
80 70
A képzésnek nincs kiemelhető erőssége
60
Szakmai ismereteken túlmutató ismeretek
50
Erős elméleti alapok
40 Mérnöki szemlélet
30
Gyakorlati ismeret
20 10 0 2001
2002
2003
2004
Végzés éve
7. ábra A kari képzés erősségei
A kari képzés gyenge pontjaként legtöbben (a válaszadók 30-40%-a) a kevés szakmai gyakorlatot jelölik meg (8. ábra). Ennek magyarázata valószínűleg a szerteágazó képzés, és így az egyes részterületekre jutó kevesebb gyakorlat. 100 90
A képzésnek nincs kiemelhető gyengesége
Hallgatók aránya %
80
Egyéb
70 Nem elégséges nyelvtanulási feltétel
60
Kevés szakmai gyakorlat
50 40
Kevés szakmai anyagon túli ismeret
30
Nem korszerű szakmai ismeret
20 Sok, gyakorlatban nem hasznosítható ismeret
10 0 2001
2002
2003
2004
Végzés éve
8. ábra A kari képzés hiányosságai
Munkaadók válaszai a képzés eredményességéről Évente két alkalommal kerül megrendezésre a Műegyetemi Állásbörze, amelyen többek között felmérés készül a munkaadók képviselőivel a BME oktatásának erősségeiről és gyengeségeiről. A cégek képviselői szerint a Műegyetemen végzett pályakezdők legnagyobb erősségei a széleskörű szakmai ismeret, valamint a módszeres, logikus gondolkodás, jó problémamegoldó képesség. Ezt támasztja alá, hogy a végzettek gyengeségei, hiányosságai között a második leggyakrabban említett kifogás a végzettek gyakorlati ismeretire vonatkozott. A munkaadók leginkább a nyelvtudást hiányolják. 24
A munkaadók elégedettség mérőszámának tekinthető a végzettek munkaerőpiaci státusza (9. ábra). Ebből megállapítható, hogy az utóbbi években a végzettek több, mint 85%-a munkaviszony keretében foglalkoztatott, míg a munkanélküliek aránya 3%, illetve az alatti, ami kiemelkedően jónak mondható. 90 80 70 60 %
50 40 30 20 10 0
2001
2002
2003
2004
2005
Munk aviszony
71
86
86
88
86
Megbízási szerződés
3
2
1
3
6
Vállalkozó
6
0
3
3
0
Munk anélk üli
3
2
0
3
2
Dok torandusz
6
7
7
3
6
Nappali hallgató
3
0
2
1
0
9. ábra A végzettek munkaerőpiaci státusza
Oktatók véleménye az oktatás szervezettségéről A Kar oktatásának szervezettségének értékelésére kiküldött kérdőívre a Kar dolgozóinak 27%-a válaszolt. A válaszadók 80%-a oktató-kutató, 20%-a nem oktató-kutató volt. A Kar dolgozóinak véleményét az 10. ábra foglalja össze. 10 kérdés vonatkozott az oktatás szervezettségére, amelyek fontosságát, illetve amelyekkel kapcsolatos elégedettségüket 5 fokozatú skálán fejezhették ki a dolgozók. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy minden kérdezett szempontot fontosnak tartottak, 3,34-4,25-ig, átlagosan 3,83-re értékeltek. Különösen lényegesnek ítélték a tehetséggondozást, és a hallgatók tájékoztatását. A csak oktató-kutató dolgozók válaszait tekintve az említett szempontok fontossága még kiemelkedőbb, valamint kiemelkedik még az órarend fontossága. A nem oktató-kutató dolgozók számára a hallgatói véleményezési rendszer bizonyult a legfontosabbnak. Legkevésbé fontosnak az oktató-kutató dolgozók – illetve összességében az összes dolgozó is –, a hallgatói tanácsadást, karriermenedzselést tüntették fel (bár a 3,34-es értékelés alapján ezt is fontosnak tartják). A nem oktató-kutató dolgozók kevésbé fontosnak ítélték az új kurzusok indítását. A Kar dolgozói összességében inkább elégedettek az oktatás szervezettségével, mint sem, válaszaik 2,72 és 3,48 között szóródnak- átlagosan 3,09. Mind az összes dolgozót, mind az oktató-kutató dolgozókat tekintve a legnagyobb elégedettség a hallgatók tájékoztatásának megítélésében tapasztalható. A nem oktató-kutató dolgozók relatíve a hallgatói véleményezési rendszerrel a legelégedettebbek, bár a 2,79-es értékelés azt jelzi, hogy még ezzel sem elégedettek. Látható azonban, hogy mind az oktató-kutató, mind a nem oktató-kutató dolgozók a számukra legfontosabbnak tartott szempontokkal a legelégedettebbek. Megállapítható, hogy az oktató-kutatói réteg inkább elégedett (átlagosan 3,28-ra értékeltek), csupán két kérdésben tapasztalható körükben kisebb elégedetlenség, az oktatástechnikai problémák kezelésével és a Neptun rendszerrel kapcsolatban. A nem oktatókutató dolgozók inkább elégedetlennek bizonyultak (átlagosan 2,42-ra értékeltek), semelyik szemponttal nem voltak megelégedve, legkevésbé a kurzusjelentkezések lebonyolításával.
25
Összesített Fontosság Oktató/Kutató fontosság Nem Oktató/Kutató fontosság
Összesített Elégedettség Oktató/Kutató elégedettség Nem Oktató/Kutató elégedettség 1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
4,50
5,00
11. A hallgatók tájékoztatása (Kari hírekről, kurzusokról, eredményekről) 12. Hallgatói tanácsadás és karriermenedzsment
13. Tehetséggondozás.
14. Új kurzusok, tárgyak indítása.
15. Órarend kialakítása.
16. Terembeosztás.
17. Oktatástechnikai problémák megoldása. 18. Kurzusjelentkezések lebonyolítása. 19. Neptun rendszerrel kapcsolatos problémák kezelése. 20. Hallgatói igények felmérése, hallgatói véleményezési rendszer.
10. ábra A Kar dolgozóinak visszajelzése az oktatás szervezettségéről
3.2.6. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések A képzések indítása, lefolytatása és követése jól szabályozott és az előírásoknak megfelelően működik. Rendszeres időközökben visszacsatolás és ellenőrzés működik. A felhasználói partnerek visszajelzései alapján az oktatás színvonala, szervezettsége országosan a legjobbak között van. A Kari képzés gyengeségeként jelent meg a szakmai gyakorlat. Ennek érdekében a Kar vezetése a szakmai gyakorlat idejét 6 hétre növelte. További fejlesztési lehetőség a kiscsoportos szakmai gyakorlatok erősítése és a laborok korszerűsítése a szakképzési támogatások felhasználásával.
3.3. A hallgatói teljesítmények értékelése 3.3.1. Tanulmányi és vizsgaszabályzatok A Karra beiratkozó hallgatók a tanulmányaik megkezdéséhez szükséges információkat CD lemezen kapják meg. Ezen megtalálhatóak az aktuális egyetemi szabályzatok (A BME Tanulmányi és vizsgaszabályzata (BME TVSZ). A BME hallgatók fegyelmi, kártérítési és jogorvoslati szabályzata, Rektori utasítás az oktatás szervezéséről (Tanulmányi ügyrend)). A TVSZ hatálya kiterjed a BME-vel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire. A TVSZ végrehajtási utasítása a Tanulmányi Ügyrend, amelyet a rektor az EHK-val egyetértésben rektori utasításként ad ki. A Tanulmányi Ügyrend rendelkezik a TVSZ végrehajtásával kapcsolatos valamennyi kérdésben. 26
A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben a Kari Tanulmányi Bizottság jár el. A Kari Tanulmányi Bizottság döntési jogköre minden olyan tanulmányokkal kapcsolatos kérdésre kiterjed, amelyről a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata vagy más szabályzat nem rendelkezik. 3.3.2. Tantárgyi követelmények nyilvánosságra hozása A szakindítási engedély birtokában megkezdődik a tantárgyak részletes követelményeinek kidolgozása. A tantárgyi követelmények között tételesen megadandó adatokat a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza (időbeosztást, jegy megállapítást, a pótlási lehetőségeket, stb.). Minden tantárgy követelményét, a tárgy indítását megelőző félévben a Kari Tanulmányi Bizottság hagyja jóvá. A tárgy követelményeit a hallgatók számára a félév első előadásán ki kell hirdetni, valamint a tárgyat gondozó tanszék honlapján is nyilvánosságra kell hozni. A tantárgyi követelmények a NEPTUN rendszerből is elérhetők.
3.3.3. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések A Karon a hallgatói teljesítmények értékelése jól kialakult gyakorlattal működik. A tantárgyak követelményrendszerének felülvizsgálatára és azok módosítására minden szemesztert megelőzően van lehetőség. Az új képzések kapcsán a követelményrendszereket is újra kellett gondolni. Az alapdiplomás képzés tapasztalatai alapján felmerült javítások jelentős részben megtörténtek. A felfutó rendszerben lévő mesterképzés követelményeinek kidolgozása folyamatosan történik.
3.4. Az oktatói minőség biztosítása 3.4.1. A Kar emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése A feladatok végzéséhez szükséges személyi állomány, munkaköri követelményrendszer A kari vezetés humánpolitikájának elvei és gyakorlata, a stratégiai célkitűzésekben megfogalmazottaknak megfelelő. A munkatársak feladatai, hatáskörük és felelősségi körük pontosan meghatározott. A munkatársak problémáinak kezelése és érdekképviseletük a BMEn megoldott. A BME-n a munkatársakra vonatkozó feltételeket a Humánpolitikai Szabályzat, az oktatókkal – kutatókkal szemben támasztott külön követelményeket az Oktatói-Kutatói Követelményrendszer tartalmazza. A Kar dolgozói rendelkeznek munkaköri leírással. Az utánpótlás tervezése A Kar oktatási színvonalának megőrzéséhez a tanári utánpótlás feltételeit, az MTA doktora cím megpályázásához szükséges publikációs teljesítményeket a Kar saját elosztásiköltségvetési eszközeivel is ösztönzi. A Kar professzor emeritus címeket öt éves időszakra, és félig kari, félig tanszéki, vagy teljesen tanszéki finanszírozás mellett ad. A Kar tudatos utánpótlás-nevelő tevékenységet végez, melynek eredményeképp számos végzett hallgató gyarapítja az oktatói állományt. A cél az, hogy a tehetséges hallgatókat bevonják a szakok tudományos tevékenységébe, így fel lehessen készíteni őket a tudományos munka magas szintű elsajátítására. Ez elősegíti azt a folyamatot, hogy a legjobbak a diploma megszerzését követően folytassák tanulmányaikat MSc képzésben, és tűzzék ki maguk elé a tudományos PhD fokozat elérését és így váljanak bázisává az oktatói utánpótlásnak.
27
Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás fejlesztés A képzésben, ill. kutatásban jelentkező munkaerőigény megteremtésének módja többlépcsős: a Kar pályázatot ír ki az álláshelyre, majd pályázatot tesz közzé a személyekre. A beérkezett pályázatok értékelésére véleményező bizottságot jelöl ki a dékán, majd a Kari Tanács szavazása alapján a dékán nevezi ki a feladatra alkalmas személyt. A személyi állomány fejlesztésének fontos feladata, hogy oktatóink összetétele és képzettsége igazodjon a lineáris képzési rendszer (BSc és MSc) igényeihez. A Kar munkatársainak, elsősorban oktatóinak kiválasztásánál fontos szempont, hogy képzettségük, felkészültségük biztonsággal teljesítse a jogszabályi elvárásokat, de lehetőleg annál magasabb legyen. A továbbképzési lehetőségek adottak, az oktatás szervezése, továbbképzések lebonyolítása, konferenciák szervezése a karon belül is megoldott. A továbbképzések folyamatossága minőségbeli javulást is maga után von. A 11. ábrán a Kar dolgozóinak megoszlása látható. Az oktatók létszáma, amely a Kar dolgozóinak körülbelül felét alkotja, az elmúlt évekbe csupán kis ingadozást mutatott. A 2007-ben a Karon oktatott 2940 hallgatóra vetítve a hallgató/oktató arány 23,6 volt. 140 120 100 80 fő 60 40 20 0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
ok tatók összesen
135
126,5
134
137
131,5
124,5
kutató
22
19,5
19,5
20,5
25
26,5
tanszék i mérnök
10
10,5
10
10
12
17
nem ok tatók
81
93
90
92,5
86
80
11. ábra A Kar dolgozóinak megoszlásának változása
A Kar a munkatársi elégedettség értékelésére kiküldött kérdőívre a Kar dolgozóinak 27%a válaszolt, véleményüket a 12. ábra foglalja össze. 11 kérdés vonatkozott a munkatársi elégedettségre, amelyek fontosságát, illetve amelyekkel kapcsolatos elégedettségüket 5 fokozatú skálán fejezhették ki a dolgozók. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy minden kérdezett szempontot rendkívül fontosnak tartottak, 4,11-4,74-ig, átlagosan 4,41-re értékeltek. Különösen lényegesnek ítélték a jelenlegi munkakörrel való elégedettséget. Szintén ezt jelölték meg legfontosabbnak a csak oktató-kutató dolgozók. A nem oktató-kutató dolgozók számára a munkahelyi légkör bizonyult a legfontosabbnak. Legkevésbé fontosnak a nem oktató-kutató dolgozók – illetve összességében az összes dolgozó is –, a perspektivikus előremenetel jelölték meg (bár a 4,11es értékelés alapján ezt is igen fontosnak tartják). Az oktató-kutató dolgozók kevésbé fontosnak ítélték a munkatársakkal való együttműködést. A Kar dolgozói összességében elégedettek a munkahelyükkel, illetve munkatársaikkal,válaszaik 2,63 és 4,32 között szóródnak- átlagosan 3,65. Mind az összes dolgozót összességében, mind az oktató-kutató és a nem oktató-kutató dolgozókat különkülön tekintve a legnagyobb elégedettség a Karon betöltött munkából fakadó büszkeségben 28
tapasztalható. Megállapítható, hogy mind az oktató-kutató, mind a nem oktató-kutató réteg elégedett, csupán a munka anyagi elismerésével elégedetlenek, illetve a nem oktató-kutatók a perspektivikus szakmai előmenetelükkel is kis mértékben elégedetlenek – bár mint kiderült, ezt jelölték a legkevésbé fontosnak. Összesített Fontosság Oktató/Kutató fontosság Nem Oktató/Kutató fontosság
Összesített Elégedettség Oktató/Kutató elégedettség Nem Oktató/Kutató elégedettség 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0
21. Milyen mértékben elégedett jelenlegi munkakörével, feladataival? 22. Milyen az Ön karán/szerveztében a munkahelyi légkör, szervezeti kultúra 23. Egyéni motivációja összhangban van-e a kar teljesítmény elvárásával? 24. Elégedett-e munkája anyagi elismerésével? 25. A kar/szervezet keretei között biztosított az Ön szakmai fejlődése, önmegvalósítása? 26. Elégedett-e eddigi és perspektivikus előmenetelével a karon? 27. Elégedett-e tanszéke vezetésével? 28. Milyennek ítéli karon belül a munkatársakkal való együttműködést? 29. Mennyire elégedett a karon belüli információáramlással? 30. Elégedett-e Ön munkavégzésének feltételeivel? 31. Büszke vagyok, hogy ezen a karon dolgozhatok.
12. ábra Munkatársi elégedettség
3.4.2. Az oktatási tevékenység értékelése Az oktatási tevékenység átfogó értékelési rendszere Az oktatók és kutatók munkáját illetve karriertervét a Kar rendszeresen értékeli. Az oktatók-kutatók személyre lebontott teljesítményértékelése rendszeres. 29
A vezetés értékelési rendszere Az egyetemi tanárokat, a tanszékvezetőket és dékánhelyetteseket a dékán, a többi oktatót és kutatót a tanszékvezetők értékelik. Az értékelés eredményét, a következő három év feladatait az „Oktatói- kutatói munka értékelése és célkitűzései” c. dokumentumban rögzítik. A Kar oktatóinak száma, tudományos minősítése Az oktatói és a kutatói tevékenység szorosan összefügg, mivel a kutatásban szerzett tapasztalatok, szakmai ismeretek nagy része közvetlenül átvihetőek az oktatásba. Ezért az oktatási tevékenység eredményességének mérésénél a tudományos habitus és a tudománymetriai mérőszámok meghatározóak. Az oktatók beosztását mutatja a 13. ábra. Az egyetemi tanárok létszáma lassú, ám egyenletes csökkenést mutat, a többi beosztásban dolgozók létszáma ingadozik. 60 50 40 fő 30 20 10 0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
egyetemi tanár
21,5
19,5
19
19
17
16
egyetemi docens
41
48,5
48
51,5
51
48,5
egyetemi adjunk tus
40
38,5
37,5
39
34,5
42
egyetemi tanársegéd
25
20,5
26
28
31,5
21,5
13. ábra Az oktatók megoszlásának változása A Kar oktatóinak oktatásban betöltött szerepének vizsgálata
A 7. táblázatban a Karon különböző beosztásban dolgozó oktatók statisztikái vannak összefoglalva. Megállapítható, hogy az oktatók átlagéletkora a Karon 47,8 év, a fokozatot szerzettek aránya 72%. Fő
Átlagéletkor és szórás
Doktori (PhD) fokozattal rendelkezők aránya
Tanársegéd
28
32,3 ± 7,1
0,07
Adjunktus
35
45,4 ± 12,1
0,77
Egyetemi docens
54
52,0 ± 10,4
0,93
Egyetemi tanár
20
62,2 ± 6,1
1,00
Összesen
137
47,8 ± 13,5
0,72
Beosztás
7. táblázat A különböző beosztásban dolgozók száma, átlagéletkora és a fokozattal rendelkezők aránya
30
A Kar oktatóinak tudományos, kutatási, fejlesztési tevékenységei A kar munkatársainak publikációs tevékenysége, mind a tudományos konferenciákon való részvételekben, mind a folyóirat közleményekben jelentősnek mondható, megoszlásukat a 14. ábra mutatja. Igen kedvező folyamatnak értékelhető az idegen nyelvű publikációk számának emelkedése, amely a Kar munkatársainak nemzetközi jegyezhető teljesítményét jelzi. 200
120 100
150 80
db
db 100
60 40
50
20 0 2004
2005
2006
2007
Magyar nyelvű folyóiratcikk
63
109
109
81
Idegen nyelvű folyóiratcikk
50
54
71
71
0
2004
2005
2006
2007
Magyar nyelvű konferencia
167
69
165
141
Idegen nyelvű konferencia
121
148
148
123
a.)
b.)
14. ábra A kar munkatársainak a: publikációs teljesítménye; b: tudományos konferenciákon való részvétele
A publikációk mellett a nemzetközi tudományos hivatkozások is elismert mérőszámai a tudományos tevékenységnek, ezeket foglalja össze a 15. ábra. A hivatkozások száma lényegesen emelkedett az utóbbi években, ami Kar munkatársainak egyre jelentősebb nemzetközi elismertségét tükrözi.
350 300 250 200
db 150 100 50 0 2004
2005
2006
2007
15. ábra A kar munkatársaira a Web of Science-n az adott évben megtalálható hivatkozások száma (önhivatkozás nélkül), a teljes életmű bármely publikációjára
A Kar a hazai programok közül fokozott figyelmet fordít az olyan kutatásokra és fejlesztésekre, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Terv, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alap által kiírt pályázatokhoz kapcsolódnak. Kiemelt célja, hogy az általa művelt tudományterületeken intenzív alkalmazott kutatást végezzen, innovációs eredményeket érjen el, erősítve a Kar és a gazdaság szereplőinek kapcsolatát. Az ipari kapcsolatokat is fontosnak tartjuk és folyamatosan 31
bővítjük. Az ipari cégekkel való kapcsolat és együttműködés egyrészt az oktatási tevékenység állandó kontrollja, másrészt a cégek megbízásaikkal a pénzügyi keretek bővítésére is lehetőséget adnak. A megbízások skálája a szakértői tevékenységtől az ipari kutatási feladatokig terjed, melyek keretében reális problémák megoldásával kell foglalkozni. A kutatások egy része nem csak publikációkban, hanem szabadalmak létrehozásában is megnyilvánul, ezek számának alakulását mutatja a 16. ábra.
4
db
3
2
1
0 2004
2005
2006
2007
16. ábra A Kar munkatársai által jegyzett szabadalmak számának változása
A Kar oktatóinak szakmai-közéleti tevékenysége, a Kar társadalmi hatása A Kar társadalmi hatása kiemelkedő a felsőoktatási intézmények sorában. A Kar végzett hallgatóit foglalkoztató cégek elégedettsége tartósan pozitív, a kibocsátott hallgatók felkészültsége állandósult kiváló teljesítményt mutat. Jelentős a Kar társadalmi hatása a különböző szakmai, tudományos és közéleti szervezetekkel való együttműködés, valamint e szervezetekben az egyetem oktatóinak szerepvállalásán keresztül is. Ide tartozik a Magyar Tudományos Akadémia bizottságaiban és albizottságaiban, számos tudományos egyesületben és a szakmai kamarákban betöltött számos tisztség, valamint tagság. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása Az ipari problémák ismerete mind oktatási, mind kutatási munkánkra rendkívül termékenyítő hatást gyakorol. A kutatási eredmények nagy része közvetlenül beépül az oktatásba, ami biztosítja az oktatók kompetenciájának állandó fejlődését. 3.4.3. A Kar doktori iskolája A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szellemi háttere a doktori képzés eredményességének forrása. A doktori képzés működésének irányelveit a „Tájékoztató a BME Gépészmérnöki Karán folyó szervezett doktori (PhD) képzésről” c. ismertető tartalmazza, amely a Kar honlapjáról letölthető. A BME-n új doktori iskola elismertetését a szakmailag illetékes kar dékánja és a kar (szak) doktori tanácsa - az Egyetem doktori tanácsán keresztül kezdeményezheti. A Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolát a Magyar Akkreditációs Bizottság 2008. március 28-án akkreditálta. Az Iskola törzstagjainak száma 19, a témavezetők száma 87, a belső oktatók száma 98 és további 12 meghívott oktató segíti a képzést. Az Iskola törzstagjai között 2 MTA tag, 12 DSc és 5 Dr.habil. fokozattal rendelkező professzor van. A képzés tanulmányi munkából, kutatómunkából, oktatási tevékenységből áll és a doktoranduszok második idegen nyelv szervezett keretek közötti tanulására is lehetőséget kapnak. A legnagyobb kredit értéke a kutatómunkának van, a tanulmányok a képzés első két szemeszterére koncentrálódnak, az oktatási tevékenység fontos készségfejlesztő szerepe miatt - irányított oktatás formában folyamatos. Az Iskola 32
felvett és fokozatot szerzett hallgatóinak létszámváltozása a 17. ábrán követhető nyomon. A felvételét nyert hallgatók létszáma az utóbbi években nem változott lényegesen, a fokozatot szerzők létszáma pedig kisebb ingadozások után beállt az igen jelentősnek mondható 15 fő körüli értékre, a lemorzsolódás, tehát 50% körüli, amely más intézményekkel összehasonlítva átlagosnak tekinthető. 30 25 20 15 10 5 0
2004
2005
2006
2007
A k arra felvett PhD hallgatók száma
30
30
26
28
A k aron sik eresen védettek PhD-k száma
7
20
14
15
17. ábra A kar felvett PhD hallgatók és a fokozatszerzések számának változása
Az Iskola minden évben új kutatási témákat hirdet meg, amelyekre a jelentkezést követően személyes elbeszélgetés és egy részletes pontozási algoritmus alapján megállapított pontszámot elért hallgatók közül a minimális pontszám (60%) fölött teljesítőket veszi fel az Iskola. Mind a meghirdetett témák, mind a részletes képzési útmutató, az összes meghirdetett tárgy tematikája és egyéb fontos információ megtalálható a BME Gépészmérnöki Kar honlapján. Így lehetőség van a minőség biztosítása szempontjából fontos nyitottságra, ellenőrizhetőségre. A doktoranduszok tudományos fórum előtti bemutatkozását és publikációs tevékenységét elősegítendő, a Gépészmérnöki Kar 1998 óta kétévenként megrendezi a GÉPÉSZET konferencia sorozatot. 3.4.4. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések A Karon a fokozattal rendelkezők aránya kiemelkedő. A publikációk magas száma – ezen belül az idegen nyelvű publikációk emelkedő tendenciája – a tudástőke felhalmozás eredményességét jelzi, amely közvetlenül és közvetve egyaránt megjelenik az oktatás színvonalának emelkedésében is. A nemzetközi hivatkozások magas száma a Kar oktatóinak elismertségét mutatja. A Kar munkatársainak tudományos-közéleti tevékenysége jelentősnek mondható. A Kar feladatai közé tartozik a fiatalítás, amely a hosszú távú kiegyensúlyozott működés alapfeltétele.
3.5.
Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások
A hallgatók részére biztosított juttatásokat a TJSZ (Térítések és Juttatások Szabályzata) részletesen tartalmazza. A hallgatók részére megállapított juttatásokat (tankönyv, jegyzettámogatás stb.) a Hallgatói Képviselet kezeli. A Kar infrastruktúrájának fejlesztésénél az elmúlt években kiemelkedő fontosságot kapott a D. épület Campus-jellegű létesítményé történő átalakítása. Itt olyan hallgató-barát munkahelyek kerültek kialakításra, amelyek a napközbeni, órák közötti tanulást, hallgatók közötti konzultációt biztosítják, valamint wire-less internet kapcsolatot is biztosítanak. 33
3.5.1. Ingatlanállomány, ingatlangazdálkodás 2000-2008 közötti időszakban a Kar rajztermeket alakított ki, a modul rendszerű hallgatói létszámokhoz illeszkedő nagyságú tantermeket újított fel, így a használt alapterülete mintegy 9%-kal növekedett. A következő évek tervezett költözései ezt a növekményt ellensúlyozni fogják. 120% 115% 110% 105% 100% 95% 90% 2005.
2006.
2007.
2008.
17. ábra Egyenértékes területváltozás
Oktatásunkban növekedett a tanszéki saját termek és laboratóriumok igénybevételének aránya, ezzel párhuzamosan a központi tantermek használata csökkenő tendenciájú. A következő években a költségek tanszékekre való hárítása ezt a trendet erősíteni fogja. 110% 105% 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 2007.
2008.
18. ábra Központi tantermek használat változásának alakulása
Ingatlanfejlesztési és felújítási program A 2008 decemberében a szenátus elé kerülő „Létesítménykoncepció” területcseréket és a hozzátartozó felújításokat szabályozza. Ez kari szinten lényegében a használt területek csökkenését eredményezi, az infrastruktúra minőségének javulása nélkül. Az elmúlt években lényeges, felerészben egyetemi központi keretekből történt felújításra az MT csarnoképületrész tetőszerkezetének javítására, és a D épületi Campus ablakrendszerének cseréjére került sor. Saját külső forrásaikból tanszékeink rendszeresen végeznek karbantartási, felújítási munkákat, közülük az Áramlástan, a Polimer tanszéké, valamint az Energetikai Gépek Tanszék DCS laboratóriumi részleg érdemel külön is kiemelést. A beruházások és felújítások ütemezése és finanszírozása Az előző pontban említetten kívül a Kart érintő egyetemi infrastruktúra beruházás lényegében nem volt. Szükséges és indokolt a közel 60 éves laboratóriumok felújítása és fűtés-korszerűsítése. A közeljövőben állami beruházási keretekre csak pályázati úton lehet remény, jelentős saját hányad biztosításával. Ezek előzetes ütemezése a jelenlegi gazdasági körülmények között nem lehetséges.
34
A nagyberendezések beszerzése, felújítása kizárólag pályázati, vagy adomány külső forrásokból történt, ütemezésük a jövőben is csak eseti jellegű lehet. 3.5.2. Hallgatói támogató szolgálatok A hallgatói tanácsadás szerkezete, tartalma és működése A Kar hallgatói számára szükséges tanácsadás feladatát a Támpont Iroda látja el. A Támpont Iroda a BME Diákközpont tanulmányi tanácsadással, külföldi ösztöndíjakkal, érzékés mozgásszervi fogyatékos hallgatók segítésével és juttatás-térítési ügyekkel foglalkozó irodájának neve. Célja, hogy minél biztonságosabb környezetet teremtsen a felvételizők és a hallgatók számára elsősorban a nekik szóló tájékoztatás rendszerének kialakításával és fenntartásával, másodsorban az egyéni problémahelyzetekben igénybe vehető segítségnyújtással, harmadsorban pedig ingyenes szolgáltatások működtetésével. Könyvtári szolgáltatás A Kar hallgatóit az egyetemi könyvtár szolgálja ki, amelynek feladata az egyetem hallgatóinak, oktatóinak, kutatóinak és egyéb dolgozóinak szakirodalommal, információval való ellátása, az általános műveltség terjesztése és elmélyítése hatékony könyvtári eszközökkel. A könyvtár a belső könyvtári műveletek hatékony végzéséhez, illetve a külső információforrások eléréséhez lehetőségeihez mérten a legkorszerűbb technológia alkalmazására törekszik; szervezi és végzi a könyvtárhasználók rendszeres képzését, továbbképzését; olyan könyvtárosokat, informatikusokat alkalmaz, akik felkészültek és elkötelezettek a Könyvtár céljainak megvalósítására. Az egyetemi könyvtári hálózat központjaként hálózatába tartoznak az egyetem szervezeti egységeinek könyvtárai, amelyeknek ellátja szakmai felügyeletét, megjegyezve, hogy a hálózati könyvtárak munkájáért az illetékes szervezeti egységek vezetői felelősek. Feladata szakmai segítséget nyújtani az egyetem könyvtári hálózatához tartozó intézeti, tanszéki könyvtáraknak és elősegíteni az egységes könyvtári rendszerbe történő integrálódásukat. Idegen nyelvi képzés biztosítása A Kar doktoranduszai évről-évre jelentős, színvonalas nemzetközi konferenciákon vesznek részt előadásokkal. A fenti utazásokon túlmenően több doktorandusz hallgató fél-egy éves ösztöndíjat nyert el külföldi egyetemeken, kutatóintézetekben. A Kar hallgatói számára a tudományos együttműködés szempontjából továbbra is a németországi egyetemekkel (Ilmenau, Kaiserslautern, Karlsruhe, München, Erlangen, Magdeburg) meglévő kapcsolatok a legjelentősebbek, ugyancsak fontos a Bristoli Egyetemmel, az ENSAM de Lyonnal, a belgiumi Kármán Intézettel fennálló kapcsolat. A kari tanszékek jól működő közvetlen kapcsolatos szerződésein és az egyes szervezeti egységek által kötött TéT, DAAD, MÖB stb. támogatású kétoldalú projekt megállapodásokon túl a nemzetközi kapcsolatokban újként jelent meg a doktorandusz képzést, a tudományos utánpótlás nevelését elősegítő "szendvics-képzés" típusú kezdeményezés. A részben itthon és részben a külföldi fogadóintézményben folytatott PhD képzés révén a Müncheni, a Kaiserslauterni, a Karlsruhei, Magdeburgi Ilmenaui, Drezdai Bristoli Egyetemekkel működik együtt a Kar sok tanszéke. A karon 2007-ben 27 fő kapott Socrates/Erasmus pályázati támogatást. További források (projekt, OTKA, alapítványok, utazási pályázatok stb.) felhasználásával lehetőség van az ösztöndíjasok finanszírozására, mert az ösztöndíj csupán a szállásköltséget fedezi.
35
Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző lehetőségek A Kar hallgatói számára a sport tevékenységet három egység, a Testnevelés Tanszék, a Hallgatói Képviselet és a MAFC együttműködése biztosítja. Az Egyetem Sportlétesítményei: • Uszoda • Bogdánfy úti Sporttelep (ELTE-vel közös üzemeltetésű) • Hauszmann Alajos utcai Sporttelep (MAFC kezelésében) • Tornatermek (4db) • Balatonfüred, sporttelep (vitorláskikötő) A hallgatók körében az elmúlt években végzett egészségügyi és fittségi felmérések során tapasztalt kedvezőtlen tendenciák megállítására az Egyetemi Hallgatói Képviselet, a MAFC és a Testnevelési Tanszék közös tervet dolgozott ki. Elsősorban a kollégiumokban növekedett a sportolási lehetőségek száma. 1996 óta az akkori 100 – 150 főről 600 – 800 főre emelkedett a rendszeresen sportoló hallgatók száma. Előrelépésnek számít, hogy a tornatermekben a hallgatói csapatok edzéslehetőségének száma is emelkedett. A MAFC versenyszakosztályaiban 275 egyetemi hallgató sportol rendszeresen. A termek, bitumenes pályák kihasználtsága maximális. Az intézmény dolgozói számára két tornateremben 16-18 óra között biztosít sportolási lehetőséget az Egyetemi Sport Bizottság. Öntevékeny közművelődési lehetőségek biztosítása Az egyetemi kulturális életet a Diákközponton belül működő Kulturális Titkárság fogja össze, amelynek keretében szervezi és irányítja az elmúlt években komoly szakmai és közönségsikereket elérő Szkéné Színházat és az R klubot. Az utóbbi három évben, a Szkéné Színház előadásai számos díjat nyertek. A Szkéné mellett sok évtizedes sikeres múltra tekinthet vissza a Műegyetemi Zenekar és a Műegyetemi Kórus is. A Gépészmérnöki Kar kollégiuma nem csak szállást nyújt az itt lakó hallgatóknak, hanem az évek folyamán a gépészmérnöki hallgatói élet központjává is vált. Számos kari illetve kollégiumi öntevékeny kör működik az épületben, amelyek munkájának köszönhetően a Kármán Tódor Kollégium joggal pályázik a "szakkollégium" cím elnyerésére. Fontos kiemelni, hogy az épület ad otthont a Gépészkari Hallgatói Képviselet irodájának. néhány példa az itt munkát folytató közösségek közül: Kultúr Reszort: immáron több mint 20 éve ők szervezik a kollégiumi kulturális életet. Rendezvényeik között szerepel koncertek, előadóestek, filmvetítések, kiállítások valamint színházlátogatások szervezése. Számítástechnika Szakosztály, vagy hivatalos nevén a Kármán Tódor Szakkollégium, amelynek elsődleges feladata, hogy biztosítsa a folyamatos internet hozzáférést minden kollégista számára. Videostúdió: amennyiben a kollégista rendelkezik saját televíziókészülékkel, úgy lehetősége van jelenleg több mint 20 csatorna vételére és még sok más, mint a Hegesztési Szakosztály, Energetikai Szakkollégium,Terméktervező Kör, Fotókör, stb. Ezen kívül a Kollégiumban számos zenés szórakozási lehetőség is van. Aki kikapcsolódni vágyik, megteheti minden szombaton az Ezres Klubban, ahol a modernebb zenék dominálnak, valamint a számos kollégiumi közösség által szervezett zenés-táncos összejöveteleken. 3.5.3. A Kari erőforrások kezelése Ahogy a kutatási tevékenységek a Kar szervezeti egységeihez (tanszékek és tudásközpont) kapcsolódnak, úgy a kutatási infrastruktúra is a tanszéki laboratóriumokban összpontosul. A Kar tanszékeihez kapcsolható 4 nagy laboratóriumi csarnok (DCS, G, MT, MG csarnokok), részben az L csarnok, valamint további tanszéki laboratóriumi helyiségek a V2, E, D, T, Ae, MM, MT és K épületekben. Ezek a laborterületek és a benne található berendezések egyaránt szolgálják a kari (tanszéki) oktatás támogatását és teremtik meg a kutatás eszköz hátterét. 36
A kutatás technikai hátterét műszaki nagyberendezések, tervező, megmunkáló, vezérlő- és mérőeszközök szolgáltatják. A nagyberendezések a laboratóriumokhoz kötődnek, amelyek közül csak példaképpen emelünk ki néhányat. A Jendrassik Hőtechnikai Laboratórium számos hőtechnikai berendezésével és mérőeszközével a tudományterületen az ország vezető kutató laboratóriuma. A nemzetközileg is jelentős feladatokat hozó, szintén egyedülálló Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium, a Kavitációs Csatorna és az Optikai Laboratórium unikumnak számít a magyar kutatásban. Méréstechnikában két pásztázó elektronmikroszkóp és két koordináta mérőgép említhető a nagyberendezések között. Technológiában említésre méltó a Forgácsoló és a Hegesztő Laboratórium számos hagyományos és korszerű berendezéssel. Oktatási infrastruktúra ellátottság és hozzáférhetőség A Kar oktatási infrastuktúrája – a mérnök-képzést országos viszonylatban vizsgálva – megfelelőnek mondható. A nagy évfolyamlétszámokat érintő tantermekben lehetőség van korszerű informatikai eszközök használatára (K. Aud. Max, K140, E.I.A) Ezek a termek beépített projektorral és tartozékokkal lettek felszerelve. A D. épületben három saját kari terem is ilyen adottságokkal rendelkezik, melyek férőhelye 15-39 fő. E termeknél a problémát az eszközök karbantartása, rendszeres felülvizsgálata jelenti Mivel erre sem kari, sem egyetemi forrás nincs, ezért ezt a feladatot esetenként fiatal oktatók látják el. A Kar informatikai ellátottsága megfelelő, a kari kezelésű informatikai laborokat a tanórákon kívüli időszakban a hallgatók használhatják. Sok hallgató rendelkezik saját számítógéppel, egyre gyakoribb, hogy a laboratóriumi mérésekre saját számítógéppel érkeznek, mellyel elkészíthető a feladatok azonnali feldolgozása és kiértékelése. A bonyolultabb méréseknél a tanszékek mérés-adatgyűjtő rendszert alkalmaznak, melyek beszerzése saját bevételből illetve szakképzési támogatásból vált lehetségessé. A tanszéki laboratóriumok – az órarendi mérések kivételével – a hallgatók rendelkezésére állnak, amikor a TDK-val kapcsolatos mérések, vagy önálló mérési feladatok elvégezhetők. Kutatási infrastruktúra A Kar – az Egyetem céljaival összhangban – intenzíven fejleszti az oktatás és kutatás céljait szolgáló infrastruktúráját, elsősorban a kormányzati és európai uniós fejlesztési programok lehetőségeit kihasználva. Beruházásai során a mester- és doktori képzést, valamint az alkalmazott kutatásokat támogató tárgyi eszközökre fordít külön figyelmet. Az információ és a tudás menedzselése Az egyes kutatási területek felügyeletét, irányítását a tudományterület egy elismert szakembere, a Kar tudományos fokozattal rendelkező munkatársa látja el. Hozzá kötődnek a területtel foglalkozó kutató kollégák, az ő és kollégái felelőssége a berendezések működtetése, az ipari kapcsolatok kiépítése, a kutatási pályázatok készítése, és az elnyert megbízások, pályázatok teljesítése. A több terület összefogását igénylő, nagyobb volumenű feladatok szervezése kari szinten történik, a dékán által felkért vezető irányításával. Vagyonelemek, technikai eszközök, szellemi értékek védelme A BME tulajdonában lévő épületek karbantartásáról, őrzéséről, állag-megóvásáról többnyire az egyetem gondoskodik. A kutatáshoz, oktatáshoz használt gépek, berendezések, műszerek és egyéb technikai eszközök kari illetve tanszéki leltárban vannak. Az eszközök nyilvántartásért, biztonságáért az érintett szervezeti egység felel. A nyilvántartás az egyetemen előírt szabályozások szerint történik. Ennek ellenőrzésére éves gyakorisággal kerül sor. A Kar egyéb fő tevékenysége a kutatás-fejlesztés, mely kapcsán számos szellemi érték keletkezik. A szerzői alkotások, a szellemi értékek, szabadalmak hasznosítása, terjesztése. a BME Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata szerint történik 37
Oktatói, kutatói, segédszemélyzeti munkaterhek A BME alkalmazottainak feladatkörét a Humánpolitikai Szabályzat rögzíti. Az oktatók elsődleges feladata az általuk oktatott tantárgyak óráinak szakmailag korrekt megtartása, a tananyag folyamatos fejlesztése, hallgatói feladatok kidolgozása és konzultálása, írásos oktatási dokumentációk készítése, zárthelyi-, rajz- és tervezési feladatok összeállítása, értékelése, valamint szóbeli és írásbeli vizsgák megtartása. A laboratóriumi/műhelygyakorlatok korszerűsítése, mérések, jegyzőkönyvek, számítástechnikai feladatok kiírása és értékelése. A humánpolitikai szabályzat szerint egyetemi tanár és docensi munkakör esetén a kötelező legkisebb óraszám két tanulmányi félévre vetített heti átlag 10 óra, adjunktusi valamint tanársegédi munkakör esetében két tanulmányi félévre vetített heti átlag 12 óra. Egyes oktatók a fenti óraszámoknál néha lényegesen nagyobb óraterheléssel dolgoznak. Az oktatók egyik legnagyobb felelősséget és odafigyelést igénylő feladata a szakdolgozat/diplomaterv feladatok összeállítása és folyamatos konzultálása. Az oktatók ipari, hazai és nemzetközi pályázatok keretében elmélyült kutatómunkát is folytatnak. Kutatási témájukhoz kapcsolódóan hallgatók TDK munkáját is vezetik. A tanszéki segédszemélyzet száma az elmúlt 10 évben jelentősen csökkent, ezért a mérések, laboratóriumi és számítástechnikai gyakorlatok előkészítésében egyre több feladatot kell az oktatóknak, illetve a doktoranduszoknak ellátni. 3.5.4. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések A Gépészmérnöki Kar ingatlan állománya valamint eszközei megfelelőek a színvonalas oktató-kutató munka lebonyolításához. Az épületek és csarnokok egy része meglehetősen régi, fűtési, világítási, hőszigetelési rendszere nem korszerű. Az oktatás-kutatás eszköz állománya átlagosnak, egyes területen kiválónak minősíthető. A hallgatók tanulását és sportolását segítő szolgáltatások jók. A Kar fejlesztési elképzelései között a továbbiakban a tanszékek elhelyezésének ésszerűsítése, a laboratóriumok, műhelyek és a Kar által használt valamennyi helyiség fűtésének korszerűsítése szerepel.
3.6.
Belső információs rendszer
3.6.1. Az Intézmény/Kar kulcsfontosságú eredményeinek mutatói A Kar kulcsfontosságú eredményei A Kar mind az oktatás- mind a kutatás területén évek óta országos viszonylatban kiemelkedő eredményeket produkál. A Kar eredményeiről bővebben a 3.2.2. pontban írunk. Tudományos publikációk statisztikai adatai A Kar oktatói-kutatói évről-évre számos hazai és nemzetközi publikációt jelentetnek meg, valamint nagyszámú konferencián vesznek részt. A Kar publikációs statisztikájáról részletesen a 3.4.2. pontban írunk. TDK-s és egyéb eredmények A Kar hallgatóinak TDK aktivitása kiemelkedőnek mondható (19. ábra). A TDK dolgozatok színvonalát jellemzi, hogy a Kar hallgatói kétévente megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákkonferencián számos díjazott helyezést érnek el.
38
120 100 80 60 40 20 0
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
szek ció
8
8
12
10
14
10
10
dolgozat
59
51
93
83
110
68
84
4
OTDK helyezés
16
13
18
19. ábra A Kar hallgatóinak TDK szereplése
A Kar K+F+I eredményessége A hazai pályázati források közül az utóbbi időben a GVOP és az OTKA nyújtotta a legnagyobb támogatást. Örvendetes, hogy minden tanszéken folyik, illetve folyt OTKA kutatás, átlagban három témában. A GVOP pályázatok kifizetésével, adminisztratív ügyintézésével sok gond volt. A jövőben a hazai pályázati források további beszűkülése várható (20. ábra). Többször fordult elő, hogy a pályázati határidőket későbbre módosították és így a pénzkeretek is csak késve nyílnak meg.
600
500
ezer Ft
400
300
200
100
0 2004
2005
2006
2007
20. ábra A Kar Tanszékeinek pályázati bevételeinek alakulása
Doktori iskolák működési eredményei A Karon egyetlen doktori iskola működik, eredményeit a 3.4.3. pontban részletesen tárgyaltuk. Információ és tudásmenedzselés A Kar az információ és tudásmenedzselésre kiemelt figyelmet fordít, ezt részletesen a 3.5.3. pontban ismertettük.
39
A Kar gazdálkodásának eredményei A GPK állami forrásokból való részesedési aránya (21. és 22. ábrák) az elszámolási rend változása miatt két külön ábrán mutatható be. Megállapítható, hogy a forrásnövekmény lényegesen alatta maradt az adott évek inflációs rátájának. 106%
110%
104% 105%
102% 100%
100% 95%
98% 96%
90% 2005.
2007.
2006.
21. ábra A Kar összes bevétel-költségből való részesedésének változása
2008.
22. ábra A Kar összes bevételből való részesedésének változása
120% 115% 110% 105% 100% 95% 90% 85% 80% 2005.
2006.
2007.
2008.
23. ábra Algoritmus alapján kiosztott keret változása A BME karok közötti költségvetési rendszerének változása, illetve a GPK területgazdálkodási koncepcióváltozásának 2009-es kezdése miatt a kar állami keretei lényegesen csökkentek. 3.6.2. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések A Gépészmérnöki Kar oktatási, kutatási eredményei, publikációinak száma és minősítése, a hallgatói TDK dolgozatok száma és színvonala országosan jónak mondható. A kutatás-fejlesztési eredmények, a hazai és nemzetközi pályázatok száma megfelel az elvárásoknak. A doktori iskola működése kiemelkedő, a PhD fokozatot szerzett hallgatók számának javítása folyamatosan a Kar feladatai között szerepel. A Kar gazdálkodási eredményei az elmúlt években – külső és belső hatások következtében – valamelyest romlottak. A Gépészmérnöki Kar feladatai között szerepel a Kar gazdálkodásának stabilizálása, a karok közötti bevétel-részesedési helyzetének javítása.
3.7.
Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása
3.7.1. Nyomtatott írásos anyagok A Gépészmérnöki Hallgatói Önkormányzat nyomtatott lapja a KÁTÉ, az Egyetemi Hallgatói Képviselet online és nyomtatott folyóirata pedig a Műhely, ez a két lap ingyenesen hozzáférhető minden hallgató számára.
40
3.7.2. Honlapok tartalma, szolgáltatásai, naprakészsége A Kar által elektronikusan közzétett információk a Kar hivatalos honlapján (http://www.gepesz.bme.hu), illetve a hallgatók által létrehozott tájékoztató honlapon (http://www.bme.hu/gepeszinfo) érhetőek el A hallgatók számára fontos képzési, illetve oktatási információk a Kar tanszékeinek honlapjain érhetőek el, amelyek karbantartása és frissítése rendszeres. 3.7.3. Belső és külső sajtó és médiaközlemények 2008. novemberében több sajtóközlemény jelent meg, amely a felsőoktatási intézmények presztizsét, a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit, kereseti viszonyait vizsgálta. Az 1.1.2 pontban hivatkozott felmérés alapján a Heti Válasz Felsőoktatási Rangsor 2008. különszáma, a HVG Diploma 2009 különszáma számos szempont szerint rangsorolja a műszaki felsőoktatási intézményeket. A képzésre bejutó hallgatók felkészültségét a felvételi ponthatár mutatja. A Gépészmérnöki Kar minden alapszakjára – az ország többi intézményével összevetve - a legmagasabb felvételi pontszámmal juthattak be a hallgatók. A foglalkoztatók véleménye szerint a gépészmérnökök között a Műegyetemen végzett gépészmérnökök a legkeresettebbek. A műszaki felsőoktatási intézmények presztízs rangsora: 1. BME Gépészmérnöki Kar 2. BME Villamos és Informatika Kar 3. BME Építészmérnöki Kar 4. Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar 5. BME Építőmérnöki Kar A megkérdezett 3267 vállalat véleménye szerint hiányzó és legkeresettebb munkatársként leggyakrabban a gépészmérnököt (28%), a villamosmérnököt (14%) és az informatikust (13%) említették. „A BME Gépészmérnöki Kara a potenciális foglalkoztatók körében is legnagyobb presztízzsel rendelkező felsőoktatási intézmény. A multinacionális vállalatok véleménye szerint is a BME Gépészmérnöki Kara vezeti a műszaki és informatikai karok presztízsrangsorát. A többi intézmény értékelése szinte minden esetben, kisebb vagy nagyobb mértékben kedvezőtlenebb, mint az országos átlag. Mindez azt jelenti, hogy a nagyobb multinacionális vállalatok körében a BME Gépészmérnöki Kar jó híre „nagyobb”, mint az országosan.’ (Forrás: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet: Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2008. november; 73. oldal) 3.7.4. Minőségfejlesztési adatok, hallgatói elégedettségmérés eredményeinek publikálása A 3.2.4. pontban ismertetett hallgatói elégedettségmérés mind a hallgatók, mind az oktatók számára elérhető. Az OHV eredményeket a hallgatók a Neptun rendszerben az Eredmények menüpont alatt tekinthetik meg. Adott félév eredményei a véleményezést követő félév hetedik hetétől jelennek meg. Az oldal csak a BME intranetes tartományából érhető el. Az oktatók OHV eredményeiket ugyancsak a Neptun rendszerbe történő belépés után tekinthetik meg a véleményezést követő félév hatodik hetétől. A korábbi adatok a BME Diákközpont honlapján érhetőek el (http://www.sc.bme.hu). 3.7.5. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések A Gépészmérnöki Kar figyelmet fordít a munkatársak, a hallgatók és a nyilvánosság tájékoztatására. Ez a kari és az egyetemi sajtótermékeken, valamint a honlapokon keresztül történik. A Kar vezetői minden megkeresés esetén készséggel állnak a sajtó rendelkezésére. Tovább kell azonban szélesíteni a nyilvánosság tájékoztatását, amely a honlap szerkezetének megváltoztatását, felhasználó-barátabb kialakítását, folyamatos frissítését igényli. Ez a Kar következő évi feladatai között szerepel. 41
4. ÖSSZEGZÉS Megalakulás: A Gépészmérnöki Kar megalakulása az 1871-ben létrejött Műegyetem gépészmérnöki szakosztályának létesítésétől számítható. A Kar évtizedeken keresztül ötéves gépészmérnök képzést folytatott. Jelenleg alapdiplomás (BSc), mesterdiplomás (MSc), kifutó jelleggel osztatlan ötéves egyetemi és hároméves főiskolai képzés, valamint szervezett doktori (PhD) képzés folyik. A graduális és doktori képzések mellett, igény szerint szakirányú továbbképzések is indulnak. A Kar küldetése megőrizni, kiterjeszteni, és a társadalom számára hasznossá tenni a gépészmérnöki feladatok megoldásához szükséges szakmai tudást és ismereteket, valamint kutatásokkal új ismereteket létrehozni. Az új és a megőrzött tudást oktatási munkája során kiterjeszti, valamint kutatás-fejlesztés-innovációs tevékenységével ezen ismereteket a társadalom és a gazdaság feladatainak megoldásában hasznosítja. Ezt a küldetését a műszaki kutatással integrálódó egyetemi szintű oktató munkával, illetve a doktorképzés keretében a legkiválóbb hallgatók tudományos munkába való bevezetésével valósítja meg. Szervezet, működés: A Kar szervezeti egységei a tanszékek és a Kar működését segítő dékáni hivatal. Az elmúlt években végrehajtott szervezeti átalakítás következtében a karon jelenleg 10 tanszék működik. A Kar vezető testülete a Kari Tanács, melynek elnöke a Kar egyszemélyi vezetője, a dékán. A dékán munkáját a dékáni tanács és tanszékvezetői értekezlet keretében működő tanács segíti. Humánerőforrás: A karon az oktatók átlagéletkora 47,8 év, ezért a Kar stratégiai feladatai között szerepel fiatal munkatársak alkalmazása, ami a hosszú távú kiegyensúlyozott működés alapfeltétele. A karon a fokozattal rendelkezők aránya 72 %, ami országos összehasonlításban is kiemelkedőnek mondható. Kutatómunka, pályázati tevékenység: A kar oktatói-kutatói rendszeresen publikálják kutatási eredményeiket, ezen belül az idegen nyelvű publikációk emelkedő tendenciája a tudástőke felhalmozás eredményességét jelzi, amely közvetlenül és közvetve egyaránt megjelenik az oktatás színvonalának emelkedésében is. A nemzetközi hivatkozások magas száma a Kar oktatóinak elismertségét mutatja. A Kar munkatársainak tudományos-közéleti tevékenysége jelentősnek mondható. A Kar oktatói-kutatói önállóan és a BME más karaival, társ intézményekkel együtt rendszeres pályázati tevékenységet folytatnak. A Kar képzései: Az alapdiplomás (BSc), képzés keretében gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, energetikai mérnöki valamint ipari termék- és formatervező mérnöki alapszakon folytatunk nappali tagozatos képzéseket. Mesterdiplomás képzés 2008. szeptembertől mechatronikai mérnöki szakon indult, 2008/2009. tanév II. félévétől a gépészmérnöki, a mechatronikai és az angol nyelven folyó gépészeti modellezés szakra jelentkezhetnek hallgatók. 2009/2010-es tanévtől további három mesterszak indítását tervezi a kar. Szervezett doktori képzés a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola keretein belül folyik. Gazdasági helyzet: A Kar gazdálkodási eredményei az elmúlt években – külső és belső hatások következtében – romlottak. A Gépészmérnöki Kar feladatai között szerepel a Kar gazdálkodásának stabilizálása, a karok közötti bevétel-részesedési helyzetének javítása.
42
Minőségpolitika: A Gépészmérnöki Kar célja, hogy minőségi képzést valósítson meg, a magyar felsőoktatás élvonalához tartozó kutatást végezzen, a gépészet területén az innováció vezető hazai felsőoktatási intézménye legyen, amivel garantálja a gépészmérnöki diploma értékét, presztízsét a világban. A Kar minden munkatársától elvárja a kiválóság iránti igényt és ennek megfelelően állapítja meg a jövőbeni feladatokat, figyelembe véve az oktatás, a kutatás, a bevételszerzés hármas követelményét. A jövő feladatai: Legfontosabb feladat a jól képzett, tapasztalt oktatók-kutatók és a tehetséges fiatalok megtartása. Ugyanakkor törekedni kell fiatal, PhD fokozattal rendelkező kollégák felvételére, valamint a tapasztaltabb munkatársakat ösztönözni kell a habilitáció, illetve az MTA doktora fokozat megszerzésére. Az oktatás területén törekedni kell az évtizedek alatt kifejlesztett oktatási színvonal megőrzésére és annak a kétciklusú képzésbe történő továbbvitelére. Kapacitásunknak megfelelően növelni kell a mesterképzésben résztvevő hallgatók létszámát. Ösztönözni és segíteni kell hallgatóink külföldi tanulását és szakmai tapasztalat szerzését. Növelni kell az idegen nyelven tartott kurzusok számát, hogy minél több hallgatót tudjunk fogadni az európai térségből és más országokból is. Minden lehetséges pályázati és ipari külső forrás növelésére kell törekedni, mert reálisan a közvetlen állami források bővülésére számítani nem lehet.
43
5. CSWOT-elemzés
Nemzetköziesedés
Szervezeti írányítás és gazdálkodás
Korlátok
az egyetem szervezeti átalakítása hatással van a kar működésére is az állami költségvetési támogatás mértéke és annak karok közötti elosztási algoritmusa meghatározó a kar gazdálkodásában
a hallgatók gyenge nyelvtudása
Erősségek
Gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
jól felépített kari irányítási a karon bekövetkezett az egyetem új a felsőoktatás további rendszer szervezeti átalakítás irányítási rendszere költségvetési elvonásai (tanszékek összevonása) segítse és erősítse a az oktatás a költségvetésben következtében stabilitást, a színvonalának meghatározó hányadot megváltoztak az kiszámíthatóságot és a csökkenését képvisel a kar saját oktatás/kutatás/ hosszabbtávú tervezést eredményezik bevétele gazdálkodásban kialakult fiatal oktatók-kutatók az oktatók további arányok, amely új bevonása a kar terhelésének helyzetet, bizonytalanságot szervezési-vezetési növelésével az oktatás jelenthet egyes tanszékek feladatainak ellátásába minőségét veszélyezteti működésében
jól felkészült nyelveket beszélő oktatatók eredményes nemzetközi kutatási együttműködések
gyenge a hallgatói az idegennyelvű képzés külföldi kutatóhelyek mobilitás kiszélesítése (jó elszívó hatása (magyar és külföldi marketing) hallgatók tekintetében is) a külföldi diplomatervezési stb. lehetőségek jobb kihasználása
44
Oktatás Kutatás
kedvezőtlen demográfiai hatások a hallgatók középiskolából hozott műszaki ismereteinek csökkenése
a gépészmérnök-képzés az oktatás jelenlegi presztizsében országosan finanszírozása nem a legjobb helyen szerepel a minőségi oktatásra kar ösztönöz hagyományokra épülő, a nagy létszámú korszerű oktatás alapképzésnél nehéz megvalósítani a gyenge új szakok megjelenése előképzettségű hallgatók a gyakorlati képzés felzárkóztatását és elismerten jó színvonala ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítani a jó képességű hallgatókra
a gépészmérnöki szak az oktatók oktatási országos terhelésének növelése elismertségének az oktatás minőségének megőrzése romlásához vezethet nemzetközi elismertség az oktatókra háruló javítása adminisztrációs terhek növelése az oktatási a mesterképzési anyag korszerűsítésére szakokra jelentkezők fordított időt csökkenti létszámának növelése a pénzügyi források az ipari szűkülése az oktatási együttműködések pálya megtartó erejét oktatást segítő csökkenti lehetőségeinek erősítése
nehezen megszerezhető hazai és nemzetközi kutatási források az érvényben lévő finanszírozási szabályok
jó felkészültségű kutatóhelyek aktív publikációs tevékenység jól működő doktori iskola aktív szakmai közéleti tevékenység
több kar és tanszék bevonásával a nagy projektek hatékonyságának javítása
a pályázati forrásokhoz való nehézkes hozzáférés az elszámolás bürokratizmusa nagyobb projektek szervezési nehézségei
45
a pályázatokkal kapcsolatos bürokrácia, a kifizetések bonyolultsága csökkenti a pályázati aktivitást
Humán erőforrás Infrastruktura
a szakmailag jól képzett és oktatásra is alkalmas személyek – a fizetési viszonyok miatt - nehezen alkalmazhatók fő vagy részfoglalkoztatású oktatóként erős ipari elszívó hatás
nagy számú minősített oktató-kutató a doktori iskola legkiválóbb PhD ösztöndíjasai képezhetik a kar oktatóinak utánpótlását
a kar oktatóinak átlagéletkora meglehetősen magas az utánpótlás meglehetősen hosszú betanulási idő alatt biztosítható nehéz ipari gyakorlattal rendelkező alkalmas fiatalokat az oktatói pályára vezetni, melynek legfőbb akadálya az anyagi megbecsülés
az egyes épületek jó színvonalú oktatási az egyetem épületkifogásolható kutatási bázis koncepciójának állapota és ezek bizonytalanságai egyes épületek és felújításának kihatással vannak a kar laboratóriumok nehézségei épület-korszerűsítési korszerűsítése megtörtént elképzeléseire a közbeszerzésből D-épület korszerűsítése adódó adminisztratív lehetővé tette több és pénzügyi tanszék jó körülmények nehézségek közötti elhelyezését
46
kiváló fiatalok hazai és nemzetközi alkalmazása saját elszívó hatás bevételből a nagy adminisztratív a nemzetközi terhek elkedvetlenítik a kapcsolatok erősítése a fiatal oktatókat, mivel fiatal oktatók szakmai nem jut kellő idő a fejlődése érdekében szakmai fejlődésre
a saját bevételek a költségvetési növelése lehetővé teszi támogatásból a bérek a tanszéki és járulékok szűkösen infrastruktúra fedezhetők, ezért az fejlesztését infrastruktúra fejlesztése csak saját bevételekből fedezhető a saját bevételek fejlesztésre, működtetésre történő fordítása csökkenti a személyi kifizetéseket, ami a fiatal oktatók további elvándorlását eredményezi, melynek hatása beláthatatlan
6. KARI ÖNÉRTÉKELÉS EUROPEAN STANDARDS AND GUIDELINES SZEMPONTRENDSZERE ALAPJÁN Minőségpolitika, stratégia és eljárások a minőség biztosítására (3.1.) A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának célja, hogy európai beágyazottságú elit képzést valósítson meg, a magyar felsőoktatás élvonalához tartozó kutatást végezzen, a gépészet területén az innováció vezető hazai felsőoktatási intézménye legyen. A Gépészmérnöki Kar a minőségmenedzsment rendszer működtetésével kívánja elérni a munkaerőpiac által kiválónak ítélt gépészmérnöki diploma kiválóságának megtartását és az alap- és alkalmazott kutatások, alkotó tevékenységek eredményes, magas színvonalú végzését. A Kar fontos feladatának tartja működési hatékonyságának fokozását és a felsőfokú oktatási intézmények között kibontakozó versenyben való megfelelést, ennek érdekében partnerei körében (hallgatók, egyetemi dolgozók, a kikerülő hallgatók leendő alkalmazói, stb.) méri az elégedettséget, és mindent megtesz az igények minél teljesebb kielégítésének érdekében. A Kar további célja a BME Minőségmenedzsment Kódexében megfogalmazott elvárásainak való megfelelés, hatékony módszer kialakítása az adatokon alapuló önértékelés rendszeres végzésére és minőségfejlesztési rendszer működtetésére. Értékelés: 4 Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése (3.2.) A képzések indítása, lefolytatása és követése jól szabályozott és az előírásoknak megfelelően működik. Rendszeres időközökben visszacsatolás és ellenőrzés működik. A felhasználói partnerek visszajelzései alapján az oktatás színvonala, szervezettsége országosan a legjobbak között van. A doktori iskola munkájának értékelésében, minőségének megőrzésében és fejlesztésében az iskola tanácsa és a Kari Doktori Tanács látja el a fő feladatokat. A doktori iskola működése kiemelkedő, a PhD fokozatot szerzett hallgatók számának javítása folyamatosan a Kar feladatai között szerepel. További fejlesztési lehetőség a kiscsoportos szakmai gyakorlatok erősítése és a laborok korszerűsítése a szakképzési támogatások felhasználásával. Értékelés: 5 A hallgatói teljesítmények értékelése (3.3.) A Karon a hallgatói teljesítmények értékelése jól kialakult gyakorlattal működik. A tantárgyak követelményrendszerének felülvizsgálatára és azok módosítására minden szemesztert megelőzően van lehetőség. Az új képzések kapcsán a követelményrendszereket is újra kellett gondolni. Az alapdiplomás képzés tapasztalatai alapján felmerült javítások jelentős részben megtörténtek. A felfutó rendszerben lévő mesterképzés követelményeinek kidolgozása folyamatosan történik. A tantárgyi követelmények nyilvánosak, betartásukat a Hallgatói Képviselet bevonásával ellenőrzi a Kar. Értékelés: 5 Az oktatói minőség biztosítása (3.4.) A Karon a fokozattal rendelkezők aránya kiemelkedő. A publikációk magas száma – ezen belül az idegen nyelvű publikációk emelkedő tendenciája – a tudástőke felhalmozás eredményességét jelzi, amely közvetlenül és közvetve egyaránt megjelenik az oktatás színvonalának emelkedésében is. A nemzetközi hivatkozások magas száma a Kar oktatóinak elismertségét mutatja. A Kar munkatársainak tudományos-közéleti tevékenysége jelentősnek mondható. A Kar feladatai közé tartozik a fiatalítás, amely a hosszú távú kiegyensúlyozott működés alapfeltétele. Értékelés: 5
Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások (3.5) A Gépészmérnöki Kar ingatlan állománya valamint eszközei többségében megfelelőek a színvonalas oktató-kutató munka lebonyolításához. Az épületek és csarnokok egy része meglehetősen régi, fűtési, világítási, hőszigetelési rendszere nem korszerű. Az oktatás-kutatás eszköz állománya átlagosnak, egyes területen kiválónak minősíthető. A hallgatók tanulását és sportolását segítő szolgáltatások jók. A Kar fejlesztési elképzelései között a továbbiakban a tanszékek elhelyezésének ésszerűsítése, a laboratóriumok, műhelyek és a Kar által használt valamennyi helyiség fűtésének korszerűsítése szerepel. Értékelés: 4 Belső információs rendszer (3.6) A Kar által elektronikusan közzétett információk a Kar hivatalos honlapján, illetve a hallgatók által létrehozott tájékoztató honlapon érhetőek el. A hallgatók számára fontos képzési, illetve oktatási információk a Kar tanszékeinek honlapjain érhetőek el, amelyek karbantartása és frissítése rendszeres ám tartalmilag még fejleszthetőek. A hallgatók tájékoztatásában a Neptun rendszer és a kari HK információs csatornái is nagy szerepet játszanak. A tájékoztatásra a Kar kihasználja a tanszéki értekezleteket és a Kari Tanács üléseit is. Értékelés: 4 Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása (3.7) A Gépészmérnöki Kar figyelmet fordít a munkatársak, a hallgatók és a nyilvánosság tájékoztatására. Ez a kari és az egyetemi sajtótermékeken, valamint a honlapokon keresztül történik. A kar vezetői minden megkeresés esetén készséggel állnak a sajtó rendelkezésére. Tovább kell azonban szélesíteni a nyilvánosság tájékoztatását, amely a honlap szerkezetének megváltoztatását és folyamatos frissítését igényli. Ez a Kar következő évi feladatai között szerepel. Értékelés: 4
48
7. A KAR FEJLESZTÉSI JAVASLATAI ÉS IDŐBELI ÜTEMEZÉSÜK 1. A kar gazdálkodásának stabilizálása, a karok közötti helyzetének javítása. 2009. év 2. A mesterképzés hallgatói létszámának növelése folyamatos 3. Hazai és nemzetközi pályázati aktivitás javítása folyamatos 4. Fiatal oktatók kutatók alkalmazása folyamatos 5. Tájékoztató anyagok (honlap stb.) fejlesztése 2009. év 6. A kétciklusú képzés értékelése 2011. év 7. Az idegen nyelvű oktatás bővítése 2010. év
49
Melléklet Minőségpolitikai Nyilatkozat
A BME Gépészmérnöki Kar célja, hogy oktató-kutató egyetemi karként, nemzetközi mércével mérhető, korszerű, szilárd elméleti tudásra és gyakorlati készségre épülő innovatív oktatást és kutatást biztosítson. Megvalósítsa az oktatás és kutatás egységét, valamint az emberi erőforrás fejlesztésén alapuló, dinamikusan változó igényekhez rugalmasan igazodó, társadalmi felelősséget vállaló egyetemi karként működjön. Ennek érdekében a Kar elkötelezett valamennyi tevékenységének minőségi fejlesztésében, a szolgáltatásait igénybe vevők véleményének rendszeres kikérésében és a javaslatok figyelembevételében. Minden munkatársától elvárja a kiválóság iránti igényt és az arra való törekvést.
50
