BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS IFORMATIKAI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS

BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS IFORMATIKAI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS

MAB Intézményakkreditáció 2008-2009

Budapest 2009.január 30.

BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS

Elfogadta a VIK Kari Tanácsa

2009. január 20.-án

Dr. Vajta László dékán

2

0. 1.

BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 5 INTÉZMÉNYI, KARI SZINTŐ VEZETÉS ÉS SZERVEZET .......................................... 5 1.1. Az intézmény küldetése, jövıképe és stratégiája, az intézményfejlesztési koncepciók és tervek megalapozottsága, átláthatósága............................................................................... 5 1.1.1. A Kar küldetése, jövıképe, értékrendje................................................................... 5 1.1.2. Igények, elvárások ismertsége ................................................................................... 6 1.1.3. A Kar jelenlegi és jövıbeli igényeken és elvárásokon ............................................ 6 alapuló politikája, stratégiája ............................................................................................... 6 1.2 Az intézmény szervezete, mőködtetése, nyilvánossága.................................................. 9 1.2.1. Az Intézmény/kar vezetési rendszere....................................................................... 9 1.2.2. Az Intézményi/Kari döntési rendszer..................................................................... 10 1.2.3. Az intézmény/Kar minıségmenedzsment rendszere és mőködése........................ 10 1.2.4. A Kar mőködésének értékelése................................................................................ 10 1.2.5. A vezetés külsı és belsı kapcsolatai, kommunikációja......................................... 11 1.2.6. Elégedettség az Intézmény/Kar irányításával .................................................... 11 1.3. Humánerıforrás (oktató/kutató/alkalmazott) tervezés, fejlesztés................................. 11 1.4 Az intézmény infrastrukturális feltételei, képzési kapacitása ........................................ 12 1.5 A mőködés pénzügyi, gazdálkodási feltételei............................................................ 12 1.6 Kompetencia és felelısségi körök megosztása .......................................................... 12 2. OKTATÁS-, KUTATÁSVEZETÉS ÉS -FEJLESZTÉS................................................... 13 2.1. Oktatásszervezési koncepciók és tervek, azok megalapozottsága, idıállósága. A képzési program folyamatmenedzselése................................................................................ 13 2.2. Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia és gyakorlat. .............................................. 13 2.3. Oktatás és kutatás koordinációja. Az oktatás, az oktatásfejlesztés, valamint a kutatásfejlesztési (K+F+I) munkák összhangja. ............................................................................... 13 3. MINİSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS..................................................................... 14 3.1. Minıségpolitika, -stratégia és eljárások a minıség biztosítására. ............................. 14 3.1.1. Kari minıségpolitika.......................................................................................... 14 3.1.2. Kari stratégia...................................................................................................... 14 3.1.3. Kari minıségfejlesztési programok ................................................................... 14 3.1.4. Kari minıségmenedzsment szervezet ................................................................ 14 3.1.5. Hallgatók bevonása a minıségmenedzsment rendszerbe. ................................. 15 3.2. Képzési programok indítása, követése, rendszeres belsı értékelés. ............................. 15 3.2.1. Képzési programok létesítésével, indításával kapcsolatos általános technikák jellemzıi............................................................................................................................. 15 3.2.2. Az oktatás eredményessége, a programok eredményességének követése, értékelése, az intézmény/Kar ez irányú folyamatainak módszeres megtervezése és menedzselése.... 19 3.2.3. A felhasználói partnerek véleménye a szervezetrıl és teljesítményérıl.................. 29 3.2.4. Hallgatói elégedettség mérése.................................................................................. 34 3.2.5. Az oktatási folyamatok megítélése, a képzési programokkal kapcsolatos vélemények ........................................................................................................................ 36 3.3. A hallgatói teljesítmények értékelése. ....................................................................... 47 3.3.1. Tanulmányi és vizsgaszabályzatok .......................................................................... 48 3.3.2. Tantárgyi követelmények nyilvánossága és a számonkérés követelményeinek egyértelmő megfogalmazása, e követelmények érvényesülése ......................................... 49 3.3.3. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések ...................................... 49 3.4. Az oktatói minıség biztosítása. ................................................................................. 49 3

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások........................................... 50 3.5.2 Hallgatói támogató szolgálatok................................................................................. 50 3.6. Belsı információs rendszer........................................................................................ 53 3.6.1. Az Intézmény/Kar kulcsfontosságú eredményeinek mutatói ............................ 53 3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása. ............................................................. 68 3.7.1. Nyomtatott írásos anyagok ..................................................................................... 68 3.7.2. Honlapok tartalma, szolgáltatásai, naprakészsége .................................................. 69 3.7.3. Belsı és külsı sajtó és médiaközlemények ....................................................... 69 4. Összegzés........................................................................................................................... 70

4

0.

BEVEZETÉS

A Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara 2009-ben ünnepli alapításának 60. évfordulóját. A BME VIK 1949-ben alakult meg Villamosmérnöki Kar néven a Gépészmérnöki Kar elektrotechnikai tagozatából az Elnöki Tanács 1949/15. sz. törvényerejő rendelete értelmében. Az oktatás a 3. évfolyammal kezdıdött, a másod-és harmadéves hallgatókat a Gépészmérnöki Kartól vették át. Ennek megfelelıen az elsı villamosmérnöki oklevelet Magyarországon 1950-ben adták ki. A kar elsı dékánja Liska József professzor volt. A képzés erıs-és gyengeáramú, majd mőszer tagozaton folyt. 1986-ban indult meg a képzés mőszaki informatika szakon, melynek jelentıs fejlıdése magával hozta a kar nevének megváltozását. 1992-tıl a kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar néven folytatja tevékenységét. 1995-ben indult az orvosbiológiai mérnökképzés két másik egyetem közremőködésével, mely egyedülálló az országban. A szak neve jelenleg egészségügyi mérnök mester szak. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara a hazai villamosmérnök és informatika oktatás és kutatás egyik legjelentısebb bázisa, elismert kutató és fejlesztı hely, ahova a világ vezetı infokommunikációs vállalatai telepítették laboratóriumaikat. A BME VIK –re bejutott hallgatók átlagpontszáma messze kiemelkedik az országos átlagból, a diploma presztízse a Gazdaság-és Vállalkozáselemzı Intézet 2008-as munkáltatói felmérése szerint a legmagasabb az országban (HVG Diploma 2009).

1.

INTÉZMÉNYI, KARI SZINTŐ VEZETÉS ÉS SZERVEZET

1.1. Az intézmény küldetése, jövıképe és stratégiája, az intézményfejlesztési koncepciók és tervek megalapozottsága, átláthatósága. 1.1.1. A Kar küldetése, jövıképe, értékrendje A Villamosmérnöki és Informatikai Kar küldetése, hogy magas színvonalon, korszerő, hasznosítható ismereteket adjon át hallgatóinak a villamosmérnöki és mőszaki informatikai területen, az összes felsıoktatási képzési szinten. A Kar, mint egy kutató egyetem része, azonos prioritáson kezeli az alapképzést az arra épülı MSc és doktori képzésekkel. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar küldetése, hogy a tanszékei által birtokolt kompetenciák terén kiemelkedı kutató centrum legyen. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tart fenn bel- és külföldi elismert kutatási mőhelyekkel. Belsı szervezeti struktúráját úgy alakítja, hogy könnyen alkalmazkodjon a tudományos és mőszaki fejlıdés igényeihez, alapvetınek tartva eközben az önálló, egészséges tanszékek szövetségére építı mőködését. 5

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar alapvetı fontosságúnak tartja az innovációs folyamatok mőködését, az Egyetem szerepét a tudomány és mőszaki fejlesztés, valamint az alkalmazói ipari és szolgáltatási szektorok közötti híd megteremtésében. Ennek érdekében szorosan együttmőködik a Magyar Tudományos Akadémiával, annak kutató Intézeteivel, a társegyetemekkel, és a nagy ipari vállalatokkal, valamint a kis- és középvállalkozói szektorral, azok államigazgatási irányító, és egyéb képviseleti szerveivel. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar kiemelt prioritásai közé tartozik a tudásanyag átadásán kívül a hallgatók készségeinek fejlesztése, és ennek érdekében nem csak tantervi keretek között támogatja az önálló szakmai munkát, hanem segíti az öntevékenyen létrejött hallgatói szakmai körök tevékenységét is. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar fontosnak tartja a hallgatók általános „hallgatói létének” javítását, a kollégiumi és azon kívüli hallgatói szervezetek segítését, a sport- és egyéb közösségi tevékenységek támogatását. A Villamosmérnöki és Informatikai kar, mint a BME legnagyobb kara, felelısséget érez a BME teljes egészének sikeres mőködéséért, ezért súlyának és lehetıségeinek, valamint szakmai képességeinek megfelelıen részt kíván vállalni a BME fejlıdési folyamatainak kialakításában, oktatási, kutatási, gazdasági, technológiai, infrastruktúrális és szervezeti elemeinek fejlesztésében. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar olyan gazdálkodási rendszert mőködtet, amely küldetésének megvalósítását növekvı, korszerősödı szellemi és anyagi bázis megteremtésével segíti. Infrastruktúráját hatékonyan mőködteti, erıforrásaival takarékosan gazdálkodik. Humán erıforrás stratégiájában alapvetı a tehetséges fiatal szakemberek megtartása. Professzorai, mint tudományos és szakmai mőhelyek vezetıi, a Kar céljainak megvalósítói, iskolateremtı személyiségük a Kar sikerességének záloga.

1.1.2. Igények, elvárások ismertsége A kar vezetése tisztában van a népgazdasági, kormányzati, felettes hatósági elvárásokkal, az itt megfogalmazott elképzelések ezeknek az elvárásoknak megfelelnek. 1.1.3. A Kar jelenlegi és jövıbeli igényeken és elvárásokon alapuló politikája, stratégiája 1.1.3.1.

Oktatás-képzés

A hallgatói létszám csökkenése elıre látható. A BSc képzés területén ez a túljelentkezés mértékének csökkenésében jelentkezik, az MSc képzésünk iránti igény pedig még nehezen becsülhetı. A BSc képzéseknél jelentıs konkurenciát jelentenek a volt fıiskolák, az MSc területen pedig várható a mőszaki alapszakot elvégzettek „eláramlása” a gazdasági területek felé. A bolognai folyamat eredményeként a Villamosmérnöki és Informatikai Kar korábban soha nem tapasztalt mértékő kihívásokkal, riválisokkal találkozik. BSc képzésünknek komoly, és szakmailag is méltó versenytársai több korábbi fıiskola, és MSc képzéseink is – valójában már megindulásuk elıtt – komoly versenynek vannak kitéve. Az MSc képzés kérdését súlyosbítja az, hogy bizonytalan a piaci fogadtatása, a hallgatói jelentkezési hajlandóság, és 6

más (pl. gazdasági) területek komoly elszívó hatásával is számolnunk kell. Új jelenség az igényes magánegyetemek alapítási szándékának megjelenése – ezek gazdasági hatása számunkra nem lesz jelentıs, de az „elitelszívó” hatásuk annál inkább – fıleg, ha az ipar ösztöndíjas konstrukciókkal támogatni fogja az ott tanulmányukat végzıket. Miközben egyetemünk és karunk helyzetére legnagyobb veszélyként a hallgatói létszám kedvezıtlen változása leselkedik, komoly problémákat hordoz alapszaki oktatásunk elszemélytelenedése, tömegoktatás jellege. A létszám csökkentése nem lehet megoldás a jelzett problémára. A költségtérítéses képzés – helytelenül - a gyengébb hallgatók képzési formája lett. Ezért • a jelentkezési hajlandóság fenntartása és erısítése érdekében hallgatóink segítségével javítanunk kell a középiskolákkal kiépített kapcsolatainkat, és segítséget kell nyújtsunk olyan tevékenységekhez, melyek javítják a diákság jelentkezési hajlandóságát karunkra. Az MSc kínálatunkat pedig olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy hallgatói „merítésben” jobban építsen a saját BSc hallgatóinkon túl a külsıs (távlatilag esetleg külföldi) hallgatók jelentkezésére, • helyre kell állítani a költségtérítéses képzés rangját – de ez nem mehet az állami finanszírozást elnyert hallgatók rovására (lehetséges lenne viszont a képzésbıl kiesı hallgatók helyének betöltése a legjobb költségtérítéses hallgatókkal – hasonlóan a doktoranduszképzés állami ösztöndíj rendszeréhez -, bár ehhez törvényi feltételek változtatása is szükséges), • oktatásunk elaprózódását meg kell állítani, kurzusaink számát csökkenteni kell, mivel ez a jelenség komoly kari erıforrásokat köt le. Tisztázandó a gyakorlati képzés és a kiscsoportos oktatás összefüggése. • egyértelmően megfogalmazott hallgatói és oktatói, valamint tantárgyi elvárásokat kell kialakítani. Definiálni kell például a tantárgyak indításának feltétel rendszerét, egységes és pontos elvárások hiányában a minıségi kérdések vizsgálata ugyanis nehézkes. fokozottan kell például az önmagában hasznosnak tekinthetı OHV eredményeinek összehasonlításra épülı minıségvisszacsatolást fejleszteni. • számos tantárgy tematikájának BSc képzéshez való illesztését tovább kell finomítani. • térítéses idegen nyelvő oktatásunk fejlesztése nélkülözhetetlen. Együttmőködésen alapuló német és francia nyelvő képzésünk illesztése a bolognai folyamathoz erısítendı.

1.1.3.2 Kutatás,fejlesztés, innováció Miközben a saját bevételek között a pályázati bevételeknél egyre jellemzıbb a komoly, nemzetközi mércével is értékesnek minısített kutatómunka, ezzel párhuzamosan a pályázati bevételek összértéke csökkenı tendenciát mutat. Ugyanakkor a Kar saját bevételi struktúrájában várhatóan a pályázati bevételek aránya növekedni fog. A Kar infrastruktúrájának szinten tartása, illetve fejlesztése, valamint az eszközállomány pótlása 3-5 éves eszközavulási átlagos idıt feltételezve milliárdos nagyságrendő forrást igényel. Ennek biztosításához a tanszékek erıfeszítése nem elegendı a jövıben, a romló általános költségvetési helyzet mellett más forrásokat is igénybe kell venni.

7

A tehetséges, fiatal, akadémiai-kutatói pályára alkalmas fiatalok megtartása egyre komolyabb nehézségekbe ütközik. Emiatt, átmeneti javulás után, újra fennáll a korfa kedvezıtlen alakulásának veszélye. Ezt megfelelı karriermodellek kialakításával meg kell akadályozni. A Karnak közvetlen kapcsolatot kell kiépíteni a fı pályázatfinanszírozó szervezetekkel, segítenie kell a pályázatok pénzügyi menedzsmentjét, a likviditás biztosítását, a rugalmas elılegezést. Pályázati szakértıket kell biztosítania a témavezetık számára. Adminisztrációs segítséget kell nyújtani a tanszékeknek, a témavezetıknek a pályázati elıírásoknak megfelelı eljárás kialakításában. (analitika, önköltségszámítás, belsı szabályzatok, stb.). Katalizálni kell az egyetem valós költség alapú pénzügyi elszámolási rendjének kialakítását, melynek legkésıbb a derogációs idıszak végére el kell készülni. Segíteni kell a pályázati tevékenységet, központi forrást is biztosítani kell a pályázás gyakran költséges elıkészítı szakaszára is A kutatási kapacitásunk versenyképes kihasználásának egyik eleme a tanszékeink azonos, vagy egymást kiegészítı szakterületein mőködı csoportjainak kapcsolatát segítı szervezeti formák megvalósítása. Mivel a hagyományos egyetemi struktúra (karok, tanszékek hierarchiája) nem segíti elı ilyen szervezıdések létrejöttét, kari keretet kell teremteni a témaspecifikus munkacsoportok létrejöttének. Erre a hagyományos állami egyetem struktúráját korszerősítendı lehetıséget az egyetem cégalapítási joga kínálja. A versenyszféra szabályai szerint mőködı egyetemi tulajdont (is) képezı vállalkozásoknak több területen meghatározó szerepe lehet. Korszerő egyetem katalizálja az eredményeinek gyakorlati hasznosítását. Ennek egy módszere a spin-off vállalkozások létrehozása. Itt rendezı elv az az egyszerő tétel lehet, hogy a döntéseket ott kell meghozni, akik a befektetést biztosítják A spin-off cégek alapítását szabályozni, és támogatni kell – és megszőnésük, vagy átalakulásuk játékszabályait is idejekorán rögzíteni fogjuk. Szükség van ezen kívül egyetem-versenyszféra hídszerepet betöltı vállalkozásokra. Az ilyen „átjárók” meghatározóak lehetnek az egyetemi kutatási feladatok bıvítésében, partneregyetemekkel, akadémiai kutató intézetekkel, és a vállalatokkal való együttmőködések kialakításában, de a pályázati konzorciumok szervezésében, végsı soron a kutatás alapfeladattá válásában, és a bérezési struktúra elkerülhetetlen átalakításában is fontos szerepük lehet. 1.1.3.3. Szolgáltatások A kar mőködtetésében meghatározó a dékáni hivatal szerepe. Tovább kell erısíteni a hivatal „hivatal” jellegét, az adminisztrációs és szakmai tevékenység színvonalát folyamatosan emelni kell. A dékáni hivatal tevékenységét több helyen bıvíteni, és mindenütt javítani szükséges. Ilyen területek a költségtérítéses képzés szervezésének erısítése, a pályázati adminisztráció támogatása, az oktatással foglalkozó állandó és adhoc bizottságok jobb kiszolgálása, a kari információs rendszer mőködtetése, az oktatástechnológia kezelése, a kari ingatlangazdálkodás új kérdésköre, és még számos egyéb kérdés. Az oktatástechnika, az oktatási infrastruktúra magas hatékonyságú mőködtetése önálló szervezet kialakítását igényli.

1.1.3.4 Szervezetfejlesztés

8

A kar az egyetemi gazdálkodási rendszer átalakítása következtében fokozott önállóságot, gazdálkodási felelısséget kapott, de még nem alakult ki a feladatnak adekvát hivatali rendszer. Ennek megfelelıen a kar még nem képes kihasználni az önállóságban rejlı elınyöket. Ez további szervezeti átalakításokat tesz szükségessé. A kar kutatási kapacitásának jelentıs része a tudásközpontokon keresztül mőködik. Ezek bebizonyították, hogy a tanszékek, karok határán átnyúló, kooperációra épülı szervezıdések jelentısen javítják az egyetem kutatási képességét, hatásuk rendkívül pozitív. Ugyanakkor nem sikerült ezeknek a szervezeti egységeknek a minden szempontból megfelelı helyét az egyetem szervezetében kialakítani, ami hátrányokat jelent mind a tudásközpontoknak, mind pedig az abban résztvevı tanszékeknek a számára. Ez a szabályozó rendszer további hangolását igényli. A kar bizottságai elismerésre méltó munkát végeznek, de a bizottságok hierarchiája, feladatköre, kompetenciának megfelelı felépítése felülvizsgálatra szorul. Túlterheltek a tanszékek oktatási és gazdasági adminisztrációi, sok fölösleges, vagy annak tőnı intézkedés történik. Bár ezek többsége nem kari eredető, fokozottabb „védelem” lenne szükséges a tanszékek számára ezen hatások ellen. Nincs egységes, vagy legalább opcionálisan igénybe vehetı, egységes oktatástechnológiai rendszer, és nem kielégítı a kar információkkal való ellátása sem. Nem egységes a hallgatók tájékoztatási rendszere sem, a tanszéki hirdetıtábláktól a tanszéki és kari weblapokon keresztül, a dékáni hivatali hirdetményekig terjed. Gyakran a legjobb hírforrás a hallgatók nem hivatalos, saját üzemeltetéső weblapja. Az információk közlési rendszere továbbfejlesztésre szorul. Bár az utóbbi idıben sokat javult, még mindig nem kielégítı a hallgatói szervezetekkel való együttmőködés. Sok olyan kérdésben, ami a képzés minıségét is kedvezıen befolyásolná, nem alakult ki kooperáció. Ilyen például a szakmai gyakorlatok szervezése, az oktatáshoz illeszkedı, de annak részét nem képezı szakmai tanfolyamok befogadásának egységes módja (MS, Oracle, stb.).

1.2

Az intézmény szervezete, mőködtetése, nyilvánossága.

1.2.1. Az Intézmény/kar vezetési rendszere Nem kétséges, hogy egy egészséges kar csak egészséges tanszékek mőködésére épülhet. A tanszékek az oktatás és kutatás alapvetı letéteményesei, a kar legfontosabb feladata az ı mőködésük kiszolgálása. Ebbıl következik, hogy tovább kell erısíteni azt a gyakorlatot, miszerint a kar mőködésének legfıbb irányítója, a kar életének „parlamentje” a Kari Tanács, és az operatív mőködtetıje a tanszékvezetıi értekezlet. Fontos a kari bizottságok szerepe – ezeknek mind döntés elıkészítési, mind pedig mőködtetési feladatokat el kell látni. Ez a szervezési modell az elmúlt években jól bevált, azonban javítani kell a KT és a Tanszékvezetıi Értekezlet tagjainak tájékoztatását. A kari vezetés elsıdleges szerepe a KT és a Tanszékvezetıi értekezlet munkájának irányítása, és a határozatok végrehajtása/hajtatása. A kar vezetésében eddig is a kooperatív szemlélet volt meghatározó, ezt tovább erısítendı. Mivel az eljövendı idıszak fı kihívásai a gazdálkodási egyensúlyt veszélyeztetik, erısíteni kell a vállalati szemlélető, folyamatelvő megközelítést. A kar életében a dékánból, és három dékánhelyettesbıl álló, négy éve bevezetett struktúra bevált, és a továbbiakban is így 9

célszerő mőködni, a jelen problémáinak megfelelıen fokozottabb dékáni befolyással a gazdálkodási kérdésekre, és megnövekedett általános dékánhelyettesi hatáskörrel a nemzetközi, tudományos, és oktatás-kutatás stratégiai kérdésekkel kapcsolatban. 1.2.2. Az Intézményi/Kari döntési rendszer A kari legfıbb döntéshozó szerv a Kari Tanács. Döntései KT határozatokban fogalmazódnak meg, melyek három lépcsıben készülnek: • döntéselıkészítési folyamat megindítása, határidık, felelısök kijelölése, • döntés az elkészült anyag alapján, • a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadás. Az ügy jellegétıl függıen a lépcsık száma változhat. Közös azonban az, hogy minden KT határozat elıterjesztés alapján születik, mely elıterjesztést az elıterjesztı által kiválasztott fórumok elızetesen véleményeznek. A tanszékvezetıi értekezlet azonban – rendkívüli esetektıl eltekintve – minden elıterjesztésrıl elızetesen véleményt alkot. Operatív ügyek eldöntése a dékán hatásköre. 1.2.3. Az intézmény/Kar minıségmenedzsment rendszere és mőködése. A kari minıségbiztosítási rendszer mőködtetésének függetlenített, legfelsıbb szervezete a 2009 januárjában megalapított Minıségbiztosítási Bizottság. Feladatai az alábbiak: • megalkotja és állandóan aktualizálja a tantárgyak minimumkövetelmény rendszerét, • elıre rögzített menetrend szerint szervezi, irányítja és értékeli a tanszékek ciklikus felülvizsgálati rendszerét, • ellenırzi a tantárgyak oktatásának módszerét, és értékeli az OHV eredményeket, • javaslatokat dolgoz ki a számonkérési rendszer fejlesztésére, • vizsgálatainak eredményeirıl rendszeresen tájékoztatja a szakbizottságokat, a tanszékvezetıket, a tantárgyfelelısöket és a Kari Tanácsot. A kari szakbizottságok felügyelik a tantárgyak közötti átfedéseket, meghatározzák azok oktatásának módját (elıadás és gyakorlatok aránya, stb.). Rendszeresen értékelik a tantárgyról kapott jelentéseket, és ellenırzik a bevezetett módosításokat. A tanszékvezetık irányítják közvetlenül a tárgyfelelısök munkáját. A visszacsatolások értékelésével elrendelik és ellenırzik a szükséges intézkedéseket, beszámolnak azoknak eredményérıl a kar dékánjának. A tanszéki felülvizsgálatokat a Kari Tanács által választott ad hoc bizottságok végzik. Jelentéseiket a Kari Tanács fogadja el. A javasolt intézkedések végrehajtását a dékán felügyeli.

1.2.4. A Kar mőködésének értékelése

10

Az értékelést külsı és belsı felmérések alapján a késıbbi fejezetek tartalmazzák.

1.2.5. A vezetés külsı és belsı kapcsolatai, kommunikációja A dékán és a kari vezetés a kari szervezetekkel a rendszeres kari tanácsokon, a véleményezı, állandó és ad hoc bizottságokon keresztül tartja a kapcsolatot. Külsı kapcsolataiban meghatározó az operatív értekezlet, a rektori tanács és a szenátus munkájában történı aktív részvétel. A kommunikáció legfıbb eszköze a kari honlap (melynek minısége még számos kívánnivalót hagy maga után). Fontos kommunikációs felület a kari lap, az Impulzus, és igyekszünk a sajtó képviselıivel is jó kapcsolatot ápolni. 1.2.6. Elégedettség az Intézmény/Kar irányításával A kérdıíves felméréssel késıbbi fejezet foglalkozik.

1.3. Humánerıforrás (oktató/kutató/alkalmazott) tervezés, fejlesztés A Kar költségvetési személyi állományának bıvülése nem lehetséges, sıt a trendek szerint inkább létszám csökkenés várható. Ugyanakkor a saját bevételek megszerzése további munkaerıt igényel. Szükséges tehát a határozott idıre, egyes projektek megvalósításához dedikált munkaerı foglalkoztatási gyakorlatának intézményesítése, a költségvetési szempontból hátrányos hatások kiküszöbölése. Egy feltőnıen nem kihasznált tartalék is rendelkezésünkre áll. Más egyetemeken a kutatói állomány meghatározó része az adott országból nézve külföldi (ösztöndíjas, projekt alkalmazott, vendégkutató, stb). A külföldi munkatársak határozott idıre szóló foglalkoztatását intézményesen kell segíteni, mert foglalkoztatásuk • hozzájárul az egyetem létfontosságú nemzetközi kapcsolatainak bıvítéséhez, • garantáltan határozott idejő, feladathoz kötött munkaerıt biztosít az egyetem számára, • a nemzetközi kutatócsoportok a tapasztalatok szerint jobb hatásfokkal mőködnek, mint a stabil staff tagokból állók, • viszonylag rövid idıtávon bıvítik az egyetem érdekkörébe esı vállalkozások körét. A munkaköri elvárások egyértelmő megfogalmazása, és az eredményesség mértékének egyértelmővé tétele lehetıséget ad arra, hogy erısítsük a közvetlen munkahelyi vezetı (karunkon ez többnyire a tanszékvezetı) ellenırzı szerepét. Ennek elısegítésére a Villamosmérnöki és Informatikai Kar tervezi egy Kari Humánpolitikai Szabályzat kidolgozását, ami egyértelmően megfogalmazza a munkatársakkal szemben elvárható követelményeket.

11

1.4 Az intézmény infrastrukturális feltételei, képzési kapacitása A 2008 elején készült kapacitás akkreditáció erre vonatkozóan részletes adatokat tartalmaz.

1.5 A mőködés pénzügyi, gazdálkodási feltételei. A kar nettó normatív kerete évente 1,7 mrd forint körül mozog. Saját bevételei 2,2 mrd forint körül alakulnak, amely összeg tartalmazza a pályázati és szakképzési bevételeket, valamint a kutatás-fejlesztési szerzıdések bevételeit is. A saját bevételek elvonási rendszere a karon a következı: a vállalkozási jellegő bevételek elvonása 20%, melybıl 5% az egyetemi elılegezés visszatérítése, 15% pedig a kari elvonás, melybıl 1,5% a kari rezsi, a többi pedig a szervezeti egység rezsiszámlájára kerül. Ez az összeg a dékán engedélyével szabadon felhasználható. A nem vállalkozási jellegő bevétel elvonása 10%, amibıl 5% az egyetemi elılegezés visszatérítése, 5% pedig a kari elvonás, mely a szervezeti egység rezsiszámlájára kerül. A normatív keretek 30%-a létszám arányosan, a fennmaradó rész pedig az oktatási teljesítmény arányában kerül felosztásra azután, hogy a kari normatív támogatás (kari fıösszeg) csökkentve lett a központi tételekkel (dékáni hivatal költségvetése, dékáni keret és tartalék, ebédjegy, jutalmak, pótlékok, emeritusok, stb.). A kar a terhelésszámításban speciális értéktámogatásban részesíti a kiscsoportos, a laboratóriumi, az egyéni oktatást. Az értéktámogatások rendszerében változtatást tervezünk, melynek alapvetése az, hogy ne a jelent, hanem a kar stratégiai céljait szolgáló fejlesztéseket, azaz a jövıt támogassuk.

1.6

Kompetencia és felelısségi körök megosztása

A személyi kiválasztás elsısorban a tanszékeken valósul meg. Jellemzı a piramis jellegő belsı humán erıforrás fejlesztés, melynek induló szintjét a doktorandusz képzés jelenti. A kar egyetemen belül is szinte legszigorúbb tudományos minısítési rendszere, és a humánpolitikai szabályzat elvárásai a vezetı oktatókkal szemben garantálják, hogy az oktatóink kiválasztása magas követelményeknek megfelelı jelöltek közül történhessen. A vezetık kiválasztása az irányítandó szervezet munkatársainak véleményét figyelembe véve történik. A kar munkatársai jelentıs mértékben veszik ki részüket az egyetem vezetésébıl is.

12

2.

OKTATÁS-, KUTATÁSVEZETÉS ÉS -FEJLESZTÉS

A második fejezet teljes anyaga a többi fejezetben megjelenik, ezek idemásolásától eltekintettünk.

2.1. Oktatásszervezési koncepciók és tervek, azok megalapozottsága, idıállósága. A képzési program folyamatmenedzselése. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4.

Képzési programok indítása, nyomonkövetése. Az oktatás, a hallgató segítése oktatáson kívüli eszközökkel. A hallgatók részvétele, szerepe az intézmény mőködésében. Az oktatást segítı intézményi adminisztráció és infrastruktúra.

2.2. Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia és gyakorlat. 2.2.1. Kutatás-fejlesztés szervezeti keretrendszere, nyomonkövetése, ösztönzése. 2.2.2. Kutatás-fejlesztés és pályázati tevékenység alakulása 2.2.3. Doktori képzés rendszere

2.3. Oktatás és kutatás koordinációja. Az oktatás, az oktatásfejlesztés, valamint a kutatás-fejlesztési (K+F+I) munkák összhangja. 2.3.1. A kutatás és az oktatás kapcsolata 2.3.2. Javaslatok az intézmény stratégiájának kialakítására

13

3.

MINİSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS

3.1. Minıségpolitika, -stratégia és eljárások a minıség biztosítására. 3.1.1. Kari minıségpolitika A kar minıségpolitikája azon a célkitőzésen alapul, hogy a villamosmérnöki, orvos biológiai mérnöki és mérnök (mőszaki) informatikai területén mintaadó és meghatározó szerepre törekszik. Ez azt jelenti, hogy a minıség bármely elemét vetjük össze a hasonló képzést folytató intézményekkel, a karnak minden esetben a mezıny elsı felében kell lennie. 3.1.2. Kari stratégia A kari stratégia hosszú távon a minıséget szolgáló valamennyi terület állandó és összehangolt fejlesztésére alapul. Ez magába foglalja az oktatás személyi feltételeit (oktatók kiválasztása, oktatói minıség biztosítása, ld. 1.3 és 3.4.), az oktatás tárgyi és infrastrukturális feltételeit (épületek, laborok, oktatástechnikai és labor eszközök, ld. 3.5.) valamint az oktatás szervezeti kereteit (ld. 1.2.). A kari stratégia nyilvánvalóan az intézményi stratégiára épül, azzal szerves egységet alkotva. Vannak ugyanis olyan elemek, amelyeket nem érdemes kari léptékben fejleszteni. Az egyetem egészét szolgáló fejlesztések költségtakarékosságuk mellett hozzájárulnak az egyetem egységének erısítéséhez is. 3.1.3. Kari minıségfejlesztési programok A kari minıségfejlesztési programok kiteljesedése a következı alpontban említett minıségmenedzsment rendszer felállása után várható. Jelenleg a programok alapvonalainak kimunkálása folyik. Valószínő, hogy értelmes cselekvési program csak jelentıs, az infrastrukturális és mőszaki technikai feltételeket javító fejlesztésekkel együtt vázolható fel. 3.1.4. Kari minıségmenedzsment szervezet Az intézményi minıségmenedzsment szervezet felállítása folyik, a Kar nem várta meg ennek befejezését, hanem ettıl függetlenül elkezdte saját minıségmenedzsmentjének megszervezését, felállítását. Ebben nem nulláról indul, hiszen a korábbiakban is fontos és érzékeny terület volt a képzések minıségbiztosítása, de ezt a feladatot elosztva végezték a hallgatók, oktatók, tanszékek, illetve a kari vezetés, valamint a részterületekkel foglalkozó bizottságok.

14

3.1.5. Hallgatók bevonása a minıségmenedzsment rendszerbe. A hallgatók bevonása a minıségmenedzsment rendszerbe jelentıs elınyökkel jár. A hallgatóság erısen érdekelt a minıségi oktatás megvalósításában, ezt az érdekeltségét fel is ismeri. A Kari Hallgatói képviselet oktatásfejlesztéshez való hagyományosan konstruktív hozzáállása valószínőleg ennek eredménye. A hallgatóság igen fontos információs forrás (OHV, ld késıbb), a hallgatói vélemények megfelelı kezelése és szoros visszacsatolása azonnali javulást eredményezhet az oktatási folyamatban. A hallgatóság jelentıs arányú képviselete a Kari Tanácsban és ennek bizottságaiban, albizottságaiban (Tanulmányi Bizottság: 50%, oktatási Bizottság: 33%) egyértelmően tanúsítja a hallgatóság részvételét a minıségbiztosításban. Különösen fontos, hogy ez a képviselet nem csak adminisztratív, hanem érdemi munkát jelent.

3.2. Képzési programok indítása, követése, rendszeres belsı értékelés. 3.2.1. Képzési programok létesítésével, indításával kapcsolatos általános technikák jellemzıi 3.2.1.1. Új képzési programok. A VIK az alábbi új képzési programokat indította el, illetve szándékozik elindítani a kétciklusú képzés bevezetésének keretében: • mérnök informatikus BSc szak, 7 szemeszter, 2005• villamosmérnöki BSc szak, 7 szemeszter, 2005• mérnök informatikus MSc szak, 4 szemeszter, 2008• villamosmérnöki MSc szak, 4 szemeszter, 2008• egészségügyi mérnöki MSc szak, 4 szemeszter, 2009A fenti képzések elıdjei kifutó szakaszban vannak még jelen a VIK-en: • mőszaki informatika szak, öt-éves képzés, • villamosmérnöki szak, öt-éves képzés, • az egészségügyi mérnök szak, három-éves másoddiplomás képzés, társegyetemek: Semmelweis Egyetem, Állatorvostudományi Egyetem. A kétciklusú képzés bevezetése nem változtatta meg alapvetıen a felvétel fıbb mutatóit, amelyeket az alábbi ábrán mutatunk be.

15

A felv étel fıbb mutatói a VIK-en 2001 - 2008, forrás: w w w .felv i.hu 3000

2500 2000

fı

Össz. Jelelntkezı 1500

Össz. Felv ett

1000

500 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

A jelentkezı hallgatók száma minimumot mutat 2002 és 2004 között. Ennek oka az informatikában és a távközlésben különösen jelentkezı recesszió, amely kb. 2000-tıl 2004-ig tartott. A recessziót az alábbi okok váltották ki: • a „ .com” léggömb kipukkadása, az USA-ból indult 2000-ben, • az UMTS 3G mobil távközlı rendszer koncesszióinak árveréses túlfutása NyEurópában, az UK-ból indult 2000-ben, • általános recesszió, az USA-ból indult 2001. szeptember 11. után. A recesszió hatására a távközlı szolgáltatók és gyártók kb. lefelezték alkalmazottaik számát világszerte. Magyarországon azonban kedvezı ár-minıség mutatót találtak a képzett munkaerı tekintetében, és ezért szinte csak átmeneti létszámstoppot vezettek be. A külföldön megszüntetett részlegek munkáit a megmaradt - így többek között a magyar - részlegek között osztották szét. Ezért a recesszió után újabb felfutás kezdıdött Magyarországon a szakmán belül. A felvett hallgatók számát két tényezı határozza meg: • az OKM és a BME által együttesen biztosított hallgatói keret, • a jelentkezı hallgatók felvételi pontszám eloszlása. A felvett hallgatók száma alig ingadozik a 2001- tıl 2008-ig terjedı idıszakban. E jelenség elemzése: a. Bár a jelentkezı hallgatók száma lecsökkent 2002 és 2004 között, az átmeneti recesszió nem tántorította el a jobb eredményeket elért végzıs középiskolai diákokat. İk is, és a Kar is úgy vélte, hogy a szakma hosszabb távon dinamikusan fejlıdik, és a recesszió véget érhet a képzés 5 éve alatt. b. 2005-ben elindult a BSc képzés a Karon. A BSc képzést a Kar tudatosan úgy vezette be, hogy az minél inkább folytonosságot eredményezzen a képzésben. 3.2.1.2. Programok összeállításának technikája. A VIK az alábbi fórumok mőködtetésével állítja össze az új oktatási programjait: a. Mérnökinformatikus-képzés Szakbizottsága, b. Villamosmérnök-képzés Szakbizottsága, c. Egészségügyimérnök-képzés Szakbizottsága, d. Kari Oktatási Bizottság, e. Tanszékvezetıi Értekezlet, a VIK-en 10 tanszék mőködik, f. Kari Tanács.

16

A kari oktatásfejlesztési stratégiáját a Tanszékvezetıi Értekezlet határozza meg. Az oktatási terveket a Szakbizottságok dolgozzák ki. A Szakbizottságok munkáját az Oktatási Bizottság koordinálja, amely egyúttal kidolgozza a VIK oktatásszervezési feladatainak megoldását is. E tervezeteket a Tanszékvezetıi Értekezlet is véleményezi, és végül a Kari Tanács hagyja jóvá. A Kari Hallgatói Képviselet minden fórumon jelen van, és kiveszi a részét a munkából. Az egyes fórumok a Kari Tanács által jóváhagyott ügyrend és munkaterv szerint mőködnek. A testületi üléseken túlmenıen bizottsági levelezési listákon is folyik a munka. Az egyes Bizottságok munkacsoportokat szerveznek a konkrét feladatok megoldására. A munka dokumentálása az egyes bizottságok elektronikus munkafelületén történik, amely jelszóval védett. Az egész folyamatot a Kar oktatási dékán helyettese irányítja, a Kar dékánjának felügyeletével. 3.2.1.3. A képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák fejlesztésének általános metodikája, technikája. Az új képzési programok összeállításának kiindulópontja a KKK (Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei, OKM, http://www.okm.gov.hu/ Oktatás / Felsıoktatás / A képzési rendszer). A VIK fenti szakokhoz illeszkedı kompetenciája hagyományosan rendelkezésre áll a Karon. A kompetenciák folyamatos fejlesztésének legfıbb motorja a tanszékek közötti verseny. A Kar tanszékeinek kapcsolatrendszerét három fı tényezı motiválja: • a verseny, • az együttmőködés, • és a szolidaritás. A verseny azért nagy jelentıségő, mert • a VIK az általa oktatatott szakokon domináns helyzetben van az Országban a minıség és mennyiség (évente kb. 1000 új elsıs hallgató az utóbbi öt évben) együttes mércéje szerint, ezért az országos verseny önmagában nem elegendıen hatásos a VIK esetében, • az oktatás elsısorban magyar nyelven folyik, ezért a nemzetközi verseny hatása korlátozottan érvényesül, • a VIK tématerületein rendkívül gyors a mőszaki fejlıdés, • a VIK tématerületein több tucat éve folyamatosan nagyobb a munkaerı-piaci igény, mint amit a végzıs mérnökök számával ki lehet elégíteni. A tanszékek közötti verseny és együttmőködés az alábbi területekre terjed ki: • az oktatott tantárgyak kompetencia köre, • az oktatott hallgatók minısége és mennyisége, • a kutatási, fejlesztési és szakértıi kompetenciák köre, és ezek minısége és teljesítménye, • hazai és nemzetközi ipari kapcsolatok, • hazai és nemzetközi pályázatok, • hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszer, • hatékonyság. A versenyt elsısorban a Kar 3.2.1.2.-ben bemutatott fórumai és vezetıi kontrollálják. Az egyetemi világban jelentıs az oktatók kutatási és oktatási szabadsága. Ez a szabadság azonban magában hordozza azt a veszélyt is, hogy az oktatók idıvel

17

megragadhatnak egy témakörben és egy metodikai rendszerben. Ezt a veszélyt éppen a fenti verseny ellensúlyozza. A VIK-re a különösen erıs ipari kapcsolatok jellemzık a kutatás, a fejlesztés és a fiatal mérnök utánpótlás területén. Ennek eredményeképpen a VIK-en öt tudásközpont mőködik, amely kiugróan nagy szám: • Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont (EMT), http://emt.bme.hu/ • Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ (ETIK), http://www.etik.hu/ • Mobil Innovációs Központ (MIK), http://www.mik.bme.hu/ • Informatikai Központ (IK), http://www.ik.bme.hu/ • Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont (IT2), http://www.it2.bme.hu/ A tudásközpontok átfogó és alapkutatás-közeli egyetemi-ipari együttmőködések megvalósítására alkalmasak. Ezeken túlmenıen olyan jelentıs és tartós tanszéki-ipari kapcsolatok is mőködnek a Karon szép számmal, amelyek nem formalizálódnak tudásközpont formájában. A közvetlen tanszéki ipari kapcsolatok gyakran mélyebbek és jobban alkalmazás-orientáltak, mint amelyek a tudásközpontokban megvalósíthatók, mert a szellemi tulajdonjogok védelme és a bizalom kiépítése jobban megvalósítható szőkebb együttmőködıi körben. A tanszéki-ipari kapcsolatokra minden esetben hivatkoznak a VIK tanszéki honlapok: http://portal.bme.hu/C3/VIK/default.aspx A fenti ipari kapcsolatrendszerben domináns szerepet játszanak a globális nemzetközi cégek hazai leányvállalatai. A globális nemzetközi cégek egymással is globális méretekben versenyeznek. Másrészrıl, egy globális cég leányvállalatai a cégen belül is gyakran nemzetközi szinten versenyeznek egymással. E verseny során az ár-érték arányok hatása is érvényesül. Az ipari leányvállalatok pedig az egyetemi kutatócsoportokra támaszkodnak versenyzésük során. Végeredményben, erıs és nemzetközi hátterő ipari visszahatás éri a Kar tanszékeit. Ez az erıs ipari visszahatás egyszerően nem teszi lehetıvé, hogy a VIK jelentıs oktató-kutató csoportjai esetleg megragadjanak egy korábbi témán és lemaradjanak a nemzetközi mőszaki haladástól és színvonaltól. Ez a visszahatás szükségszerően megjelenik az oktatás-fejlesztésben is, hiszen az ipari partnereknek olyan friss diplomás mérnökökre van szükségük, akik korszerő képzést kapnak. 3.2.1.4. A hallgatók és leendı hallgatók tájékoztatásának rendszere A hallgatókat és leendı hallgatókat számos fórumon tájékoztatja a Kar az új képzési programokról: • Felsıoktatási felvételi tájékoztató c. kiadvány, • www.felvi.hu • http://portal.bme.hu/ • https://www.vik.bme.hu/ • http://vik-hk.bme.hu/ • VIK tanszéki honlapok: http://portal.bme.hu/C3/VIK/default.aspx • Nyílt nap a középiskolásoknak: https://www.vik.bme.hu/felvetelizoknek/hallg/216.html • Kari bemutató szakirányt választó BSc-s hallgatóknak: https://www.vik.bme.hu/aktualis/archivum/66/ • Tanszéki laborbemutatók szakirányt választó BSc-s hallgatóknak: http://vik-hk.bme.hu/tanszeki-szakirany-bemutatok

18

• • •

Tájékoztató elıadások tartása a VIK MSc-s képzéseirıl más felsıoktatási intézményekben, pl. a BMF-en, Nyílt nap az MSc képzésre jelentkezı hallgatóknak: https://www.vik.bme.hu/aktualis/archivum/65/ Bulletin-BME kiadványok az idegen-nyelvő képzésekrıl.

A jövıben élesedı verseny várható a leendı hallgatókért, több irányban is: • a BSc képzésre jelentkezı középiskolások, • a MSc képzésre jelentkezı hallgatók, • az idegen nyelvő képzésekre jelentkezı hallgatók körében. A Kar alapvetı stratégiai kérdésnek tekinti, hogy erısítse a kapcsolatok felvételét a fenti irányokban. 3.2.2. Az oktatás eredményessége, a programok eredményességének követése, értékelése, az intézmény/Kar ez irányú folyamatainak módszeres megtervezése és menedzselése 3.2.2.1. Az Intézmény/Kar futó szakainak összefoglaló adatai. (nappali, levelezı, idegennyelvő, stb.) A BME VIK képzési programja: Finanszirozási forma Mérnök informatikus alap (BSc) nappali áll.fin.és költs.tér. Villamosmérnöki alap (BSc) nappali áll.fin.és költs.tér. Mérnök informatikus mester (MSc) nappali áll.fin.és költs.tér. Villamosmérnöki mester (MSc) nappali áll.fin.és költs.tér. Egészségügyi mérnöki mester (MSc) nappali áll.fin.és költs.tér. Computer engineering (angol ny.) alap (BSc) nappali költs.tér. Electrical engineering (angol ny.) alap (BSc) nappali költs.tér. Computer engineering (angol ny.) mester (MSc) nappali költs.tér. Electrical engineering (angol ny.) mester (MSc) nappali költs.tér. Mőszaki informatika 5-éves nappali áll.fin.és költs.tér. Villamosmérnöki 5-éves nappali áll.fin.és költs.tér. Mérnök informatikus kiegészítı nappali áll.fin.és költs.tér. Villamosmérnöki kiegészítı nappali áll.fin.és költs.tér. Egészségügyi mérnöki másod diplomás nappali áll.fin. és költs.tér. Villamosmérnöki tudományok doktori iskola nappali áll.fin.és költs.tér. Informatikai tudományok doktori iskola nappali áll.fin.és költs.tér. Kutató-fejlesztı szakir. továbbk. levelezı költs. tér.

No Szakok a VIK-en 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Képzési forma Tagozat

Képz. ∑ idı kredit 7 félév 210 7 félév 210 4 félév 120 4 félév 120 4 félév 120 7 félév 210 7 félév 210 4 félév 120 4 félév 120 10 félév 300 10 félév 300 6 félév 180 6 félév 180 6 félév 180 6 félév 180 6 félév 180 3 félév 90

Meghatározó hallgatói tömeget oktató szakok a VIK-en: 1, 2, 10, 11, 15, 16. Kifutó képzések: 10 – 14. Az MSc képzések nem indultak még el a felmérés idıszákban. A hallgatók átlagos létszámát az alábbi diagramokon ábrázoltuk tanévenként, Neptun szőrés alapján.

19

6000 5000

mőszaki inf. 5-éves

4000

vill.-mérnöki 5-éves mérnök inf. Bsc vill.-mérnök Bsc

3000 2000 1000

egyéb

700

hallgatók 500 400

kibocsátott diplomák

300 200

kibocsátott 100

0

PhD f okozatok

0

összlétszám

03 20 / 4 04 20 / 5 05 20 / 6 06 20 / 7 07 20 / 8 08 /9

PhD

600

20

2003/4 2004/5 2005/6 2006/7 2007/8 2008/9

Megállapítható, hogy: a) Az öt-éves és a lineáris képzések átmenete összességében zökkenımentes. b) A PhD képzés volumenén nyomot hagy a munkaerı-piaci igények változása: Tipikusan 2000/1-2001/2-ben, a gazdasági recesszió idején kezdtek azok a PhD hallgatók, akik 2005/6-ban szereztek fokozatot. İk úgy ítélték, hogy érdemesebb tovább képezni magukat. A képet az átoktatások teszik teljessé. A BME VIK az alábbi karok képzéseibe oktat át: a) BME, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, b) BME, Természettudományi Kar, c) BME, Gépészmérnöki Kar, d) Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar. Másrészrıl, a BME VIK szakjaiba is beoktatnak az a)- és a b)-vel jelölt karok. 3.2.2.2. Statisztikai adatok öt évre visszamenıleg (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007, 2007/2008 tanévek) A Kar rendszeresen győjt és értékel statisztikai adatokat az oktatásról. Ebbıl mutatunk be egy reprezentatív válogatást. (Forrás: Dr. Selényi Endre: Informatikai szakok a kétciklusú képzésben, eredmények és tervek 2008-ban, 2008. 8. 27. Informatika a felsıoktatásban 2008 konferencia, Debrecen): A hallgatók tudásának változása (BME VIK adatok), Digitális Technika 1 (1. szemeszter), Digitális Technika 2 (2. szemeszter) 100.00% 80.00% 60.00%

4.00 3.90 3.80 3.70 3.60 3.50 3.40 3.30 3.20 3.10 3.00

40.00% 20.00% 0.00% 2003

2004

2005

2006

2007

teljesítette/összes eredményes átlag

2008

2003-5 - 5 éves mőszaki informatika szak, 2006-8 BSc mérnök informatikus szak

20

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

5 éves

Átlag

Operációs rendszerek

Szoftver technológia

1.

Szabályozástechnika

Programmozás alapjai

Elektronika

Jelek és rendszerek

Számítógép hálózatok

Számítógép

architektúrák

Digitális technia 1.

Algoritmuselmélet

Valószínőségszámítás

Bevezetés a

BSC

számításelméletbe 1.

%

A tárgyat teljesítık aránya

"Érvényes" átlag 5

4.5

4

5 éves BSC

3.5

3

Átlag

O perációs

rendszerek

Szoftvertechnológia

alapjai 1.

Program m ozás

Szabályozástechnika

Elektronika

Jelekésrendszerek

Szám ítógéphálózatok

Szám ítógép

architektúrák

Digitálistechnia1.

Algoritm uselm élet

Valószínőségszám ítás

Bevezetésa

2

szám ításelm életbe1.

2.5

Összegzés: • a tárgyakat teljesítık aránya csökken, • az érvényes átlag nem változik. 3.2.2.3. Az oktatás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében. Vizsga, záróvizsgaeredmény változás tendenciája. A fenti változás lehetséges okai:
Több helyrıl hallott vélemény, hogy a BSc képzés színvonala határozottan csökkent az egyetemi elsı évekhez képest és elsısorban a természettudományos megalapozottsággal van baj.
A BME-VIK-en hallgatói tömegek vesztik el tanulási kedvüket az elsı félév során.
A jelentkezık nem látják tisztán a rájuk váró követelményeket: „mit szívatnak itt engem, a családban én vagyok a menı” szemlélet.
Oktatói oldal szerepe: a „magas követelmények” és a „hozzáadott érték” viszonya. Ami megnyugtató:
Ugyanakkor legjobb hallgatóink továbbra is eredményes és értékes munkát végeznek, a legjobbak színvonala az MSc után minden bizonnyal el fogja érni a korábban megszokott egyetemi szintet. A legjobb hallgatóink nem is örülnének a követelmények csökkenésének.
A doktori képzés és minısítés erıs volt és erıs lesz, így a végsı kimenet minısége biztosított. További mérések: A vizsgaeredmények, illetve azok változásai meglehetısen szoros kapcsolatban vannak a tárgy jellegével, a teljesítéséhez szükséges elı-követelményekkel illetve követelményekkel. Példaként két jellemzı adatsor a mőszaki informatika illetve a villamosmérnöki képzésrıl: a Jelek és Rendszerek, valamint a Hálózatok és Rendszerek nehezen teljesíthetı tárgyak. Ennek okai között az elıismeretek hiánya és a feladat-megoldási rutin hiánya lehet az

21

elsıdleges. Tipikusan „szőrı” jellegő tárgyról van szó, a tárgyat felvevık számától a jelesig monoton csökkenı teljesítési eredménnyel. 900.00

Jelek és rendszerek

800.00 700.00 600.00 500.00 400.00

2003/04/1 Vizsga

300.00

2004/05/1 Vizsga

200.00

2005/06/1 Vizsga

100.00 fe lv e tte

0.00

2006/07/2 Évközi jegy

400.00 Hálózatok és rendszerek II. ill. Jelek és rendszerek 2.

350.00 300.00 250.00 200.00

2003/04/1 Vizsga

150.00

2004/05/1 Vizsga 2005/06/1 Vizsga

50.00

2006/07/1 Vizsga

0.00

2007/08/1 Vizsga

fe lv e tte

100.00

A második adatsor a Távközlı hálózatok, ill. Távközlı hálózatok és szolgáltatások, valamint a Villamos energetika tárgyak segítségével arra példa a mőszaki informatika illetve a villamosmérnöki képzésben, hogy a tárgyból a vizsgáig eljutottak már rendelkeznek annyi elıismerettel, hogy az osztályzataik megoszlásában sokkal egyenletesebb eloszlásban jelennek meg az érdemjegyek. 600.00 500.00 400.00 300.00 200.00

Távközlı hálózatok ill. Távközlı hálózatok és szolgáltatások 2003/04/2 Vizsga 2004/05/2 Vizsga 2005/06/2 Vizsga 2006/07/2 Vizsga

0.00

2007/08/1 Vizsga

fe lv e tte

100.00

400.00 350.00

Villamos energetika

300.00 250.00 2003/04/1 Vizsga

150.00

2004/05/1 Vizsga

100.00

2005/06/1 Vizsga

50.00

2006/07/2 Vizsga

0.00

2007/08/2 Vizsga

fe lv et te

200.00

Valamennyi adatsor esetében levonható következtetés, hogy több év távlatában az egyes szinten teljesítık hányada nem ingadozik jelentısen, az oktatás és a teljesítés színvonala tehát egyenletes. A Hallgatói Képviselet szerepe az oktatás minıségének alakulásában: A 3.3.1. pontban bemutatjuk a BME TVSZ (Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat) hatáselemzését. Itt most azt jegyezzük meg, hogy a BME Hallgatói Képviseletének (HK) egyetértési joga van a BME Szenátusában a TVSZ elfogadásakor. Másrészrıl, a HK kiveszi a részét a kari testületi munka teljes spektrumában (3.2.1.2.).

22

Az elsıs hallgatók életében meghatározó elem a Schönherz Qpa. A BME VIK Hallgatói Képviselete 1972 óta minden ısszel megrendezi a Schönherz Qpa-át, amely mára az ország legnagyobb kollégiumi vetélkedıjévé nıtte ki magát: http://qpa.sch.bme.hu . A vetélkedı a mintegy 1000 fıs elsıs évfolyam kb. felét mozgatja meg, rögtön a félév elején. A vetélkedı nagy érdeme, hogy közösségeket kovácsol az 1000 fıs évfolyamban. Másrészrıl, a vetélkedı idıigénye jelentısen meghaladja a hallgatók szabadidejének keretét. Ez a körülmény oda vezet, hogy az elsıs hallgatók kb. fele rögtön az egyetemi pályafutásának az elején leszokik a rendszeres elıadás hallgatásról, és leszakad a félévközi oktatásról. A zárthelyi idıszak rögtön a vetélkedı után kezdıdik a Karon. A leszakadt hallgatók már csak nagy nehézségekkel tudják teljesíteni a félévközi követelményeket a továbbiakban. A Schönherz Qpa intenzitásának bemutatására két idézetet válogattunk a rendezvény honlapjáról: „Mikor lesz a Qpa? Az elıfeladatokat szeptember 18-án adjuk ki, ezek leadása szeptember 25-ig lehetséges. A nevezıtúra szeptember 27-én reggeltıl estig lesz. A záróbuli október 4-én kezdıdik. További részletek a program menüpontban. Szeretnék bemenni az elıadásokra, nem maradok ki emiatt a Qpa fontos részeibıl? Mint a Qpa rendezısége, próbálunk egész hetes változatos elfoglaltságot nyújtani, mindazonáltal ha le tudod gyızni a kísértést, és néhány programot kihagyva inkább bemész pár órára, garantáltan akkor sem fogsz kiesni a pörgésbıl, a Qpa mindig nyitva áll elıtted! Igyekszünk a közelgı programokról mindig idıben informálni, hogy eldönthesd, érdekel-e az adott nap programja. Fontos tudni, hogy október 2. és 3. dékáni szünet, így ekkor a villanykaros órákra nem kell bemenned, hogy nyugodtan Qpázhass.”

Végezetül leszögezzük, hogy • a Kar vezetése és a Kari HK vezetése között általában harmónikus és konstruktív az együttmőködés, • a Kar vezetése felkérte a Kari HK-t, hogy a következı évi Schönherz Qpa rendezvény „ne versenyezzen az oktatással”. 3.2.2.4. Az intézmény/Kar oktatás, kutatás és egyéb folyamatainak szabályozása. A Kar vezetése az alábbi eszközök szabályozásával menedzseli az oktatás és kutatás minıségét a 3.2.1.3.-ban leírtak szerint: • a verseny, • az együttmőködés, • és a szolidaritás. A szabályozást a Kar 3.2.1.2.-ben bemutatott fórumai és vezetıi gyakorolják. A szabályozás alapelveit az alábbiakban foglaljuk össze a kutatás és az oktatás tekintetében. A kutatás irányultságát alapvetıen a tanszékek ipari kapcsolatai határozzák meg. E tekintetben szabadabb a verseny a tanszékek között. A kutatás döntı jelentıségő a minıségi vezetı-oktató utánpótlás szempontjából. A PhD fokozat országosan is követelmény az egyetemi docensi kinevezéshez. A BME-VIK doktori iskoláiban mintegy 160 fı szerzett PhD fokozatot a PhD képzés keretében 1994-tıl 2006-ig: https://www.vik.bme.hu/doktorandusz/45.html https://www.vik.bme.hu/doktorandusz/91.html Ez a doktori képzési tömeg • kedvezıen befolyásolja a Kar oktatóinak (és ezen belül a docenseinek) korfáját, amely a BME karainak összehasonlításában is kiugrón fejlıdik a fiatalabbak tartományában, lásd az alábbi ábrákat,

23

• és hosszabb távon is a minıségi vezetı oktató gárda biztosításának legfıbb eszköze. Minderre szükség is van a VIK-en, mert a minısített oktatók-kutatók aránya a Karon nem éri el az BME átlagos mutatóját. Minısített oktatók- kutatók száma

140 119 109

120 100

80

73

80

69

63

70 49

60 40 20 0 ÉMK

GPK

ÉPK

VBK

VIK

KSK

TTK

GTK

forrás: BME professz ori páhol y és fórum (2007), Dr. Sallai Gyu la

M in ıs ít e t t o k t a t ó - k u t a t ó k a r á n y a

70.5

80 53

60

69

50.2

46.4

49.5

VI K

KSK

55.2

52.8

GT K

BM E ö ssz:

38.6 40 20 0 ÉM K

GPK

ÉPK

VBK

TT K

forr ás: BME pr ofesszori páholy és fórum (2007), Dr Sallai Gyula

B M E V I K t e jle s m u n k a id ı s o k t a t ó k - k u t a t ó k k o r ö s s z e t é t e le , á t la g 4 4 , 8 é v

60 50 40 30 20 10 0 2 5 é v alat t i

2 5 -2 9

30-34

35-39

4 0 -4 4

4 5 -4 9

5 0 -5 4

55-59

60-64

6 5 f elet t

BME teljes munkaidıs oktatók - kutatók korösszetétele 250

200

150

100

50

0 25 év alatt

25 - 29

30 - 34

35 - 39

40 - 44

45 - 49

50 - 54

55 - 59

60 - 64

65 év f elett

forr ás : BM E Profe s s zor i páholy é s Fór um (2007), Dr . Sallai Gyula

Másrészrıl, a BME-VIK gyakorlata eltér a BME többi karán érvényesülı, valamint az országosan érvényesülı gyakorlattól is a professzori kinevezések tekintetében. A Karon ugyanis eddig a habilitációs követelmények szintje lényegében az MTA doktora fokozat megszerzéséhez szükséges szinttel egybeesett, így a habilitálás, de még inkább a professzori kinevezés az MTA doktori fokozat megszerzésével összekapcsolódott. A magas követelmények sokáig hátrányba hozták a Kart, mert megtorpantak a professzori kinevezések, és a Kar professzori karának korfája torzulni kezdett. De azok a fiatal PhD fokozattal rendelkezı oktató-kutatók, akik már ebben a rendszerben nınek fel, most kezdik teljesíteni ezt a szigorú követelményt. Ennek kapcsán megjegyezzük, hogy az MTA-ban másrészrıl folyamatosan emelik az MTA doktora fokozattal szemben támasztott követelményeket. Egyfelıl ez a minıség folyamatos növelését eredményezi. Másfelıl, itt bölcs mérlegelésre lesz szükség az MTA-n belül, hiszen az MTA-n nagy a nyomás, hogy ne növelje tovább az MTA doktorainak kifizetett havi illetmény tömegét. Ez az utóbbi folyamat negatívan hathat vissza az egyetemi/kari professzori kar utánpótlására. 24

A Kar oktatói jelentıs mértékben kiveszik a részüket az MTA szabályozási folyamatainak alakításából, hiszen a Kar számos akadémikust és bizottsági tagot ad az MTAnak, a szakmán belül meghatározó mértékben. Az elmondottakat hően illusztrálják az alábbi ábrák. Egyetemi Tanárok és docensek száma karonként

71

80 70

59

60 44

50

40

36

30

19

32

31

40

32

22

18

14

20

Series 1 Series 2

21

17

15

12

10 0 ÉMK

GPK

ÉPK

VEK

VIK

KSK

TTK

GTK

forrás: BME Professz ori páholy és Fórum (2007), Dr. Sallai Gyula

Habilitált oktatók-kutatók és az összes oktatók-kutatók létszámaránya (%) a karokon és a BME-n

26.40

30.00 25.00 16.60

20.00 15.00

11.60

13.25

12.40

10.15

9.90

12.72 7.97

10.00 5.00 0.00 ÉMK

GPK

ÉPK

VBK

VIK

KSK

TTK

GTK

BME össz

forrás: BME páholy és Fórum (2007), Dr. Sallai Gyula

Akadémiai doktorok aránya a telj es munkaidıs oktatók számából

0,00%

2,00%

4,00%

6,00%

8,00%

10,00%

12,00%

14,00%

16,00%

18,00%

Sz e ge di Tu do m á ny eg y e te m Te rm és z e ttu do m án y i Ka r (SZTE-TTK)

Páz m á ny Péte r Katoli k u s Egy etem Info rm ác ió s Tec hn ol óg iai Ka r (PPKE-ITK)

Bud ap es ti M ő s z ak i é s Gaz da s á gtud om án y i Eg y e te m Vil l am o s m érnö k i és In fo rm ati k a i Kar (BM E-VIK)

Pa nn on Eg y ete m M ős z a k i Inform a tik ai Ka r (PE-M IK)

Deb rec en i Eg y e tem Info rm atik a i Kar (DE-IK)

Pé c s i Tud om án y e gy etem Term é s z ettud om á ny i Kar (PTE-TTK)

Eötv ös L orá nd Tud om án y e gy etem Info rm atik a i Kar (ELTE-IK)

Bud ap es ti M ő s z ak i Fıi s k ola Neu m a nn J án os In form a tik a i Fıis k o la i Kar (BM F-NIK)

Péc s i Tu do m án y e gy ete m Kö z g az d as ág tud om á ny i Kar (PTE-KTK)

M is k ol c i Eg y e tem Gép és z m é rnö k i é s Info rm atik a i Kar (M E-GÉK)

Ny u ga t-M a gy aro rs z á gi Eg y e tem Fa ipa ri M é rn ök i Kar (NYM E-FM K)

Bud ap es ti Co rv i nu s Egy etem Gaz dá lk od ás tud om á ny i Kar (BCE-GTK)

Es z terh áz y Ká rol y Fıi s k ola Term é s z ettud om á ny i Fıis k o la i Kar (EKF-TTK)

Péc s i Tu do m án y e gy ete m Po lla c k M ih ál y M ő s z ak i Kar (PTE-PM M K)

Ny íre gy há z i Fı is k o la Te rm és z e ttu do m án y i Fı is k ol ai Ka r (NYF-TTFK)

Sz é c h en y i Is tv á n Egy etem M ős z a k i Tud om án y i Ka r (SZE-M TK)

forrás: OKM 2007

A tanszékek oktatási irányultságát a tanszékek törekvése és a Kar erıs szabályozása együttesen határozzák meg (3.2.1.2.). A szabályozás ezen elemét elsısorban a Tanszékvezetıi Értekezlet gyakorolja. A BSc-MSc képzés bevezetése során rendszeresen kellett ilyen kérdésekkel szembenézni. Miután a BSc-MSc tantervek jelentıs mértékben elkészültek mára, a Kar további lépéseket határozott el az oktatás szabályozásának teljesebb megvalósítására: • a tanszékek és a Kar kompetencia térképeinek kidolgozása, ebben a tanszékek közötti átfedések jobb feltárása, 25

•

•

az eddig bevezetett választható tantárgyak átvilágítása, továbbá az új választható tantárgyak felkínálásának további szabályozása az oktatási minıség és hatékonyság megırzésének érdekében, a Kar gazdálkodási és oktatási rendszerének összehangolása, hiszen a tanszékek közötti oktatás-alapú elszámolási rendszer részletei hosszabb ideje nem változtak, miközben a gazdálkodás és az oktatás külön-külön jelentısen megváltozott.

3.2.2.5. Mőködést meghatározó dokumentációs rendszer. (szabályzatok, rendeletek) A kari oktatást, kutatást, gazdálkodást és a humánpolitikát a Kari Tanács (KT) határozatai szabályozzák: https://www.vik.bme.hu/tanszekeknek/ > A Kari Tanács határozatai (Ez a hyperlink csak a BME belsı hálózatából érhetı el.) A KT határozatait a 3.2.1.2. pontban bemutatott kari testületek készítik elı. A mőködést meghatározó dokumentációs rendszer (szabályzatok, rendeletek) elemei (ld. továbbá a 3.3.1. pontban) tematikusan rendszerezve is hozzáférhetıek az Egyetem és a Kar honlapjain: http://www.oktig.bme.hu/, https://www.vik.bme.hu/szabalyzatok/ . 3.2.2.6. Kreditrendszer elemzése és mőködése. A kreditrendszert az 1990-es évek elején vezette be a Kar, az akkori országos irányelvek szerint. A kreditrendszer jelentıs hallgatói szabadságot eredményezett. E hallgatói szabadság szabályozására világszerte többféle módszert vezettek be. A kreditrendszer szülıhazájában, a UK-ben hagyományosan tanulmányvezetı tanárt, u.n. tutor-t rendelnek minden hallgatóhoz. Egy tutorhoz több hallgató is tartozhat. A tutor fıbb feladatai: • biztosítja a hallgató kötıdését az egyetemhez, • folyamatosan monitorozza a hallgató tanulmányi teljesítményét, • konzultálással segíti a hallgatót a tanulmányai során, • a hallgató csak a tutor belegyezésével vehet fel tantárgyakat. A kreditrendszer az USA-ban teljesedett ki. A hallgatói szabadságot az alábbi tényezık tartják keretek között: • hallgatói tanácsadó iroda, • a tanulmányok költsége, • a hallgatói öntudatosság, amelynek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetnek az USA-ban. A BME-VIK-en az alábbi eszközök tartják az egyensúlyt a hallgatói szabadsággal: • tanulmányi szabályzatok elıírásai, lásd 3.3.1. pont, • a szak elıtanulmányi rendje. Megállapítható, hogy a kreditrendszerő oktatásban • a hallgató nem kötıdik semmilyen egyetemi közösséghez mindaddig, amíg szakirányra nem kerül, • így a képzési rendszer nem elegendıen motiváló a magyar társadalmi viszonyok közepette. Az öt-éves képzésben például a képzés közepére • több a lemaradt hallgató, mint a mintatanterv szerint haladó hallgató az olyan tantárgyakon, amelyeket nem köt szorosan a fenti szabályozó rendszer, 26

•

pl. a mérnök informatikus szakon a hallgatók kb. 1/3-ada dolgozik a tanulmányai mellett harmad éves korában, a tanulmányai rovására.

Illusztrációképpen részletet mutatunk be egy harmadéves mérnök informatikus hallgató és egy oktató levelezésébıl: Tisztelt Tanár Úr! Az utolsó néhány órán, illetve a ZH-n nem tudtam ott lenni. Ezért érdeklıdni szeretnék, hogy a szerdai PZH (pótzárthelyi)-t hol, illetve hány órakor tartják meg. Köszönettel: X.Y. hallgató. Tisztelt XY hallgató! A PZH idıpontja és helye: 2008. dec.10. 17-19h, ChMax. Azért érdekelne, hogy mi akadályozta meg Önt abban, hogy az órákon és a ZH (zárthelyi)-n résztvegyen. Üdvözlettel: Z.W. tanár. Tisztelt Tanár Úr! Szeptembertıl decemberig elvállaltam egy munkát heti 20 órában. Ebbıl teljes november hónap + december elsı hét lett heti 55-ben és nem volt idım kisegítı fejlesztıket keresni. Sajnos a szerzıdés elég rugalmasan lett megfogalmazva ahhoz, hogy beleférjen ez az egyébként nem teljesen korrekt eljárásmód a partner részérıl. Üdvözlettel: X.Y. hallgató.

A fenti szabályozó rendszer oly annyira összetett, hogy még az értelmiségi szülık sem tudják elegendı pontossággal követni gyerekük tanulmányainak állását. Pedig a hallgatók tanulmányai finanszírozásában fontos szerep jut a szülıknek is. A hallgatók pedig gyakran rájátszanak minderre: húzzák tanulmányaik idejét, mert addig is sok idıt tölthetnek szórakozással, miközben a szülık eltartják ıket. Mindennek hatására a képzés ideje feleslegesen meghosszabbodik. A VIK vezetése 2008 közepén elemezte a fenti problémákat, és úgy döntött, hogy elsıként a BME karai közül - visszaállítja a tankör-rendszert. Ennek keretében heti egyszer kétórás tanköri foglalkozást tartanak a hallgatóknak az elsı négy félévben, többnyire fiatal tankörvezetı oktatók. Ez a módszer a tutor rendszert imitálja, nagyobb évfolyamlétszámok mellett. A módszer részleteit a Kar Oktatási Bizottsága dolgozta ki, az oktatási dékánhelyettes irányításával. A módszer értékelése 2009 közepén válik lehetıvé elıször. 3.2.2.7. Elitképzés, tehetséggondozás. Intézményesített elitképzés és tehetséggondozás a karon bevezetve nincs. A mőködésbe beépített érdekviszonyok azonban automatikusan hatékony elitképzést és tehetséggondozást eredményeznek. A tanszékek elemi érdeke ugyanis a tehetséges hallgatókkal való foglalkozás a meglévı kereteken belül (önálló labor, TDK, szakmai gyakorlat, szakdolgozat, diplomatervezés, PhD téma), mert ezzel a kutatási témákban elırehaladnak, másrészt saját oktatói-kutatói utánpótlásuk forrását is megtalálják. A BME VIK TDK adatai azt mutatják, hogy a kari TDK elıadások száma az évek során nagyjából állandó. Ugyanakkor a szponzorálás relatív értéke nı, ami azt mutatja, hogy a szponzoráló cégek relatív érdeklıdése nı. Másrészrıl, az OTDK releváns szekcióiban a BME VIK folyamatosan meggyızı helyezési eredményeket ér el.

27

BME VIK TDK adatok 350 300 Elıadások száma Szerzık száma Konzulensek száma Összes díj, eFt/10

250 200 150 100

Infláció követés Szponzorok száma

50 0 2000

60

2001

2002

2003

2004

2005

2006

BME VIK eredmények az OTDK Konferencia Mőszaki Tud. és Informatika szekcióiban

50

I. díj 40

II. díj 30

III. díj

20

Benyújtott dolgozatok

10

Helyezések száma

0 2001

2003

2005

2007

A TDK és a PhD képzés további témaköreit a 3.6.1.3. és a 3.6.1.5. pontokban mutatjuk be. 3.2.2.8. A támogatás, segítés módszerei, technikái, résztvevıi, feltételei. Esélyegyenlıség. Kari szinten a hátrányos helyzető hallgatók segítése az egyetemi Esélyegyenlıségi Bizottság közremőködésével valósul meg. Ez a Bizottság vizsgálja meg a hallgatók

28

körülményeit és a szükséges intézkedésekrıl értesíti az oktatási dékán-helyettest, az érintett hallgató által felvett tantárgyak tárgyfelelıseit, valamint a hallgatót. A Bizottság által kiadott igazolással helyzetének megfelelı speciális gondoskodást kap a hallgató (egyéni konzultációk, a szokásostól eltérı, személyre szabott számonkérési módszerek és körülmények.) 3.2.2.9. A kutatás és fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban. A Kar által oktatott szakterületek fejlıdése olyan gyors, hogy a tárgyak tartalmi megújítása, naprakészen tartása folyamatos feladat. Ennek fontos feltétele egyrészt a szakirodalom állandó figyelése, másrészt az oktatott témakörök kutatásában való aktív részvétel. A kutatás egyben a doktorandusz képzés szükséges feltétele is. Kutatási háttér nélkül tehát megfelelı színvonalon sem témát kiírni, sem pedig oktatni nem lehet. A tudományos minısítési rendszer átalakulásával viszont megnıtt a szervezett PhD képzésben részesülık létszáma, tehát az eddigieknél nagyobb erıfeszítéseket kell tenni olyan doktori témák kiírására, amelyek korszerő kutatási irányok mővelésén keresztül adnak esélyt a fokozat megszerzésre. A jelenlegi oktatási keretek kedvezıek az oktatás és a kutatás kapcsolatára nézve. Az önálló laboratórium, diplomatervezés és a posztgraduális képzés mind kitőnı alkalom a hallgatók kutatásba való bevonására, de fontos feltétele ennek, hogy a tanszékeknek legyen kellı számú támogatott kutatási témája. A „témavezetı – beosztott kutatók, doktoranduszok – diplomázó hallgatók – önálló laboros hallgatók” személyi láncolat lehetıvé teszi a kutatás hatékony folytatását, automatikusan garantálva az eredmények oktatásba való bekerülését, egyben a hallgatók egy részének az oktatásba való bevonásával az oktatás hatékonyságát is növeli. Végezetül, a Kar tanszékeinek félévente van lehetıségük új tantárgyat felkínálni kari akkreditálásra, a választható tantárgyak keretében. Ezt a folyamatot idırıl-idıre megvizsgálja a Kar, és szükség esetén továbbfejleszti a felkínálás szabályait. Az így karbantartott szabályzás dokumentumai naprakészen megtalálhatók a Kar honlapján: https://www.vik.bme.hu/tanszekeknek/ . 3.2.2.10. A felnıttképzés rendszerének mőködése. A VIK nem folytat számottevı mértékő felnıttképzést. A kutató-fejlesztı szakirányú továbbképzés (levelezı, költségtérítéses) lenne idesorolható. Ennek létszáma az elmúlt években mindössze néhány fı volt. 3.2.3. A felhasználói partnerek véleménye a szervezetrıl és teljesítményérıl 3.2.3.1. Külsı szervezetek értékelése, intézményi rangsorok. Felvételi adatok A HVG Diploma-különszámok alapján készített rangsorokat a „BME önértékeléses akkreditációja” dokumentum 1.2.4.pontja mutatja be, a BME karok közötti összehasonlításban. További forrás: Online kutatás a diplomások munkaerı-piaci elhelyezkedési esélyeirıl oktatói szemszögbıl, Universitas Press Felsıoktatás-kutató Mőhely, Bp., 2006., www.felvi.hu/bin/content/dload/okt_meropiac_elemzes.pdf

29

Idézet: Diploma értéke – melyiket ajánlaná, honnan keresne? A gépészmérnöki szak hasonló rangsoránál is megfigyelhetı, hogy a BME adott kara messze kiemelkedik a többi karhoz képest, akár az összes említést, akár a BME-VIK oktatóinak véleményét nem tekintve, csak más karokhoz tartozó oktatói megítélést nézve is. Az összes oktató több mint fele a fıvárosi kart emelte ki, ismerısnek történı ajánlásról vagy új munkatárs felvételérıl volt szó. Más karokhoz tartozó megkérdezett oktatók közel negyede szintén a BME-VIK-et emelte ki a többi kar közül.

Felvettek ponthatárai, összehasonlítás két ábrán az alábbiak szerint: • intézmények közötti összehasonlításban a mérnök informatikus, a programtervezı informatikus és a villamosmérnöki szakokon 2008-ban, • továbbá a BME összes szakján 2007-ben. Az alábbi ábrákból levonható következtetetések: • A BME-VIK a legjobb felvételi ponthatárt éri el abszolút értelemben a többi magyar felsıoktatási intézményhez képest, mind a két BSc szakján belül, • a BME-VIK közel azonos ponthatárt és felvételi létszámot ért el a mérnök informatikus és a villamosmérnöki szakokon, • miközben az állami finanszírozás keretében kb. 920 hallgatót vett fel a Kar, • a ponthatár és a felvételi létszám együttes mérlegelésével a BME-VIK igen erıs pozíciót foglal el a BME-n belül is. Ez az egyértelmő vezetı szerep abból adódik, hogy a munkaerı-piac kiemelten megbecsüli a BME-VIK-en végzett hallgatókat. Ennek megırzése akkor biztosított a továbbiakban is, ha BME-VIK fenntartja intenzív ipari kapcsolatait, és nem szállítja le az oktatás színvonalát. Másrészrıl, ehhez a következıkben szükséges lesz a Kar BSc képzéseire jelentkezı középiskolásokkal jobban felvenni a kapcsolatot, a felvételi szint megtartása érdekében. F el vet t ek p o nt hat ár ai 2 0 0 8 - b an, i nt éz mények kö z ö t t i ö ssz ehaso nl í t ásb an, mér nö k i nf . , p r o g r amt er vez ı mat em. és vi ll amo smér nö ki sz ako ko n 400 300 200 100 0 BME VIK

P E -M I K

P P K E -I T K

B M F NI K

DE -I K mér n.

M E -GÉ K

SZE -M T K

mér n. i nf .

mér n. i nf .

mér n. i nf .

mér n. i nf .

i nf .

mér n. i nf .

mér n. i nf .

E LT E -I K

DE -I K

M E -GÉ K

P T E -T T K

pr ogr amt er v . pr ogr amt er v . pr ogr amt er v . pr ogr amt er v . i nf .

i nf .

i nf .

BME VIK

P E -M I K v i l l .

BMF KVK

SZE -M T K

v i l l . mér n.

mér n.

v i l l . mér n.

v i l l . mér n.

i nf .

f o r r ás: w ww . f el vi .hu

Rövidítések: mérn. inf.: mérnök informatikus szak, programterv. inf.: programtervezı informatikus szak, vill. mérn.: villamosmérnöki szak, BME-VIK: Budapesti Mőszaki Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, BMF-NIK: Budapesti Mőszaki Fıiskola, Neumann János Informatikai Kar, BMF-KVK: Budapesti Mőszaki Fıiskola, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, DE-IK: Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, ELTE-IK: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, ME-GÉK: Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar PE-MIK: Pannon Egyetem, Mőszaki Informatikai Kar, PPKE-ITK: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar, PTE-TTK: Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, SZE-MTK: Széchenyi István Egyetem, Mőszaki Tudományi Kar. 30

Ponthatár-felvettek

600 500 400 300 200 100 0 1

2

3

4

5

6

No. BME Kar

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

GazdaságTársadalomtudományi (GTK) Építészmérnöki Kar (ÉPK)

7

8

9

10

11

BME Szak

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

Felvett Képzés Felv. hallg. féléveinek ponthat. sz. száma

és Kar Alkalmazott közg.tan (BA) 140

Építész (osztatlan) 135 Mechatronikai mérnöki Gépészmérnöki Kar (GPK) 135 (BSc) Természettudományi Kar (TTK) Matematika (BSc) 134 Építészmérnöki Kar (ÉPK) Építészmérnöki (BSc) 130 Gazdaságés Gazdálkodási és menedzsm. Társadalomtudományi Kar 126 (BA) (GTK) Természettudományi Kar (TTK) Fizika (BSc) 126 Vegyészmérnöki és Biomérnöki Vegyészmérnöki (BSc) 121 Kar (VBK) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Környezetmérnöki (BSc) 120 Kar (VBK) Villamosmérnöki és Villamosmérnöki (BSc) 120 Informatikai Kar (VIK) Villamosmérnöki és Mérnök informatikus (BSc) 120 Informatikai Kar (VIK) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Biomérnöki (BSc) 117 Kar (VBK) Gépészmérnöki Kar (GPK) Gépészmérnöki (BSc) 116 Építımérnöki Kar (ÉMK) ÉMK Építımérnöki (BSc) 115 Közlekedésmérnöki Kar (KSK) Közlekedésmérnöki (BSc) 115 Gépészmérnöki Kar (GPK) Energetikai mérnöki (BSc) 107 Gazdaságés Társadalomtudományi Kar Mőszaki menedzser (BSc) 107 (GTK) Gépészmérnöki Kar (GPK) Ipari termék- és formaterv. 106

7

6

176

10

89

7

69 71

6 8

258

6+1

70

6

139

7

76

7

477

7

451

7

106

7

386 419 310 91

7 8 7 7

209

7

61

7

31

Gazdaság19 Társadalomtudományi (GTK) Gazdaság20 Társadalomtudományi (GTK)

Mérn. (BSc) és Nemzetközi Kar (BA)

gazdálkodás

102

és Kommunikáció és médiatud. Kar 100 (BA)

90

6+1

126

6

Mechatronikai mérn. 97 29 7 (Zalaegerszeg, BSc) Felvettek ponthatárai és létszámai 2007-ben a BME szakjain. A szakok a ponthatár szerint vannak sorrendezve. Adatok forrása: BME Diákközpont, Felmérések, http://www.sc.bme.hu/index.php?pMenu=10&pText=10_0 . 21 Gépészmérnöki Kar (GPK)

3.2.3.2. Partnerkapcsolatok menedzselése. Külsı tájékoztatás rendszere, kiadványok, pályázati tevékenység. Partnerintézményekkel, tudományos szervezetekkel való kapcsolat. (Hazai és nemzetközi) A BME-VIK legfontosabb tájékoztató eszköze a Kar honlapja: https://www.vik.bme.hu/ (magyarul) http://portal.bme.hu/langs/en/VIK.aspx (angolul) Kari CD-ROM kiadvány (angolul): Budapest University of Technology and Economics (BME) Faculty of Electrical Engineering and Informatics (VIK) 2001 A Kar tudományos kiadványa (angolul): Periodica Politechnica > Electrical Engineering, http://www.pp.bme.hu/ee/index.html A Kar kapcsolatainak irányítása: • tudományos és nemzetközi, valamint általános dékánhelyettes, • Kari Tudományos Bizottság, sajnos gyakorlatilag nem mőködik, de a tanszékek közötti verseny elegendı hajtóerı a kapcsolatrendszer kiépítéséhez. A BME-VIK hazai tudományos kapcsolatrendszerének jellemzése a Kar tagjainak aktivitásán keresztül: MTA: • 8 akadémikus, • 38 fı MTA doktora, • 3 fı MTA tudományos bizottsági elnök. Mőszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, MTSZ: • a MTSZ elnöke, • a Bolyai János Matematikai Társulat fıtitkára, • a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnöke, • a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke. Elnyert EU pályázatok a Karon a 6. és a 7. Keretprogramban (KP) A 6. KP eredményei: lásd az alábbi ábrát.

32

Elnyert támogatás M€

A 20 legnagyobb nyertes az EU 6 KP-ban 15.00

10.00

5.00

NI F I

VI C HE Psz M i ch i átr i ai In t.

MT AK OK I TÉ TA l ap í tvá ny CE ER e g. Env ir o ER I CS SO N-H U

ST .I st v án Eg y.

SZ BK

A-K KK MT

BK K ll ı i

Gö dö

CE U

ed i E. Sze g

BM E

EL TE

0.00

forrás: Brüsszeli Bizottság

Az összes magyar támogatás 68%-át nyerte a BME, 121 db nyertes projekttel. Ebbıl a BMEVIK nyert 51 db projektet. Az adatok a Brüsszeli Bizottságtól – az NKTH-n és a BME Pályázati Irodáján keresztül származnak. A 7. KP eddigi eredményei: 33 db BME nyertes pályázat, ebbıl 16 db VIK-es. Értékelés: A BME-VIK kiugró eredményességének okai: • A VIK elsısorban ipar-orientált nemzetközi tudományos fórumokon publikálja tudományos eredményeit. A VIK szakmai területei gyorsan fejlıdnek, ezért az ilyen fórumok jelentısége nagy. Az ipari cégek felfigyeltek a nemzetközi fórumokon a VIK eredményeire, és meghívták/meghívják a VIK tanszékeit az alakuló nemzetközi projektkonzorciumokba. • A VIK jelentıs ipari tudományos kapcsolatokat épített ki a nagy nemzetközi ipari cégek hazai leányvállalataival. Ezek az ipari cégek meghívták/meghívják a VIK tanszékeit az alakuló nemzetközi projekt-konzorciumokba. • A 7.KP hozadéka nem éri el a 6.KP hozadékát. A 6.KP idején elınyben részesültek azok a nemzetközi konzorciumok, amelyek pl. magyar résztvevıket is magukba foglaltak, mert Magyarország akkor újonnan csatlakozó EU tagállamnak számított. Elnyert NKTH pályázatok szám a a Karon a 2000-2008-as idıszakban 700 600 500 400 300 200 100 0 DE

ELTE

SZTE

BME

PTE

SZIE

ME

BME-VIK

PPKE

SZE

BMF

forrás: Nemzeti Kutatásnyilv ántartási Rendszer

Futó vagy befejezıdött NKTH projektek száma a BME-VIK-en: 95 db pályázat a 2000-2008-as idıszakban Forrás: Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer: http://nkr.info.omikk.bme.hu/map.htm > Egyetemek, fıiskolák > BME > VIK:

33

https://nkr.info.omikk.bme.hu/keret.jsp?DO=DO_NKR_QUERY®ENERATE=NOT HING&FROM=0&addrTownId=null&userId=null&orgunitId=5130&LOCALE=hu_HU& projectEndYear=all Összehasonlító adatokként más kari adatok nem, csak egyetemi adatok állnak rendelkezésre. Ezért ezeket tüntettük fel az ábrán. Értékelés: Figyelembe véve, hogy a BME 8 karból áll, a BME és ezen belül a BME-VIK NKTH pályázati eredménye nem kiugró, de megfelelı. A BME-VIK emellett ugyanis kiemelkedı EU projekt állománnyal és közvetlen ipari kapcsolatokkal rendelkezik. A hazai és EU pályázati tevékenység nincs menedzselve a Karon, de nem is szükséges. A tanszékek egymás közötti versenyzése elegendı hajtóerınek bizonyul. Esetenként több tanszék is belép egy projektbe, ilyenkor a tanszékek egymás között egyeztetnek. A nyilvántartás BME szinten történik, a BME Pályázati irodájában. 3.2.4. Hallgatói elégedettség mérése A BME VIK hallgatóinak elégedettséget országos összehasonlításban mutatjuk be, hallgatói felmérések alapján, 2006-2007-ben. Az adatok forrása: www.felvi.hu . A hal l g at ó k vél eménye az ált aluk l át o g at o t t i nt éz ményb en f o l yó o kt at ás sz í nvo nal ár ó l

0

(PPKE-ITK)

1

2

3

4

A hall g at ó k vél eménye ar r ó l , ho g y az ad o t t sz ako t ( i s) o kt at ó más i nt éz ményekhez kép est mi lyennek í t él i k a d i p l o máj uk ér t ékét M ag yar o r sz ág o n ( 1- 5- ig t er jed ı skál án) 5 5 4

(BME-VIK) (SZTE-T TK) (ME-GÉK)

3 2 1 0

(PE-MIK)

(B M E -V I K )

(P E -M I K )

(B M F-K V K )

(M E -GÉ K )

(P T E -

(SZE -M T K )

(DE -T T K )

PM MK)

(DE-IK)

f o r r ás: ww w .f elvi. hu

34

A hal l g at ó k vél eménye az ált aluk lát o g at o t t i nt éz ményb en f o l yó kut at áso kb a való b ekap cso l ó d ás lehet ıség ér ıl ( 2 0 0 7 )

A hall g at ó k véleménye a d i áko k sz akmai ko nf er enciáko n val ó r ész vét el ér ıl ( 1- 5 - i g t er jed ı skálán )

0

1

2

3

4

0

5

1

2

3

4

5

P áz mány P ét er K at ol i k us E gy et em I nf or mác i ós

B udapes t i M ős z ak i és Gaz das ágt udomány i

T ec hnol ógi ai K ar (P P K E -I T K )

E gyet em V i l l amosmér nök i és I nf or mat i kai K ar

B udapest i M ős z aki és Gaz daságt udomány i E gy et em V i l l amos mér nök i és I nf or mat i k ai K ar (B M E -V I K )

P annon E gy et em M ősz ak i I nf or mat i kai K ar

P annon E gy et em M ős z ak i I nf or mat i k ai K ar (P E -M I K )

(P E -M I K )

M i sk ol c i E gy et em Gépész mér nök i és I nf or mat i k ai K ar (M E -GÉ K ) M i s kol ci E gyet em Gépés zmér nök i és

Sz egedi T udomány egy et em T er més z et t udomány i K ar

I nf or mat i k ai K ar (M E -GÉ K )

(SZT E -T T K )

Debr ec eni E gy et em I nf or mat i k ai K ar (DE -I K )

f o r r ás : ww w . f el vi . hu

f o r r ás : w w w . f elvi . hu

A fenti összehasonlításokban és mutatókban a BME-VIK meggyızı képet mutat. A továbbiakban e kép megırzése lehet a cél. Más összehasonlításokban és mutatókban (lásd alább) azonban érdemes elgondolkoznunk a további teendınkön. O kt at o t t i smer et ek alkal maz hat ó ság a

N a pi gy a k or l a t i p é l d á k a z ok t a t á sba n

5

4

4

3. 8

3 3. 6

2 3. 4

1 0

3. 2 (P P K E -I T K )

(P E -M I K )

(SZT E -T T K )

(B M E -V I K )

(P P K E -I T K )

(M E -GÉ K )

(SZT E -T T K )

(B M E -V I K )

(M E -GÉ K )

(P E -M I K )

f or r á s : www. f e l v i . hu

f or r á s : www. f e l v i . hu

A fenti két felmérés egybehangzóan arra hívja felhívja fel a figyelmünket, hogy - az elméleti képzés megtartása mellett - ki kell tőznünk a képzés gyakorlati oldalának erısítését. Sz ámí t ó g ép el l át o t t ság

5 4.5 4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 (SZT E -T T K )

(P P K E -I T K )

(B M E -V I K )

(M E -GÉ K )

(DE -I K )

A számítógép ellátottságban nincsenek érdemi különbségek az elsı három helyezett között. Megjegyezzük, hogy a BME-VIK hallgatói számítógépparkját az 1990-es évek elejétıl kezdve építettük ki. A számítógépek pedig gyorsabban avulnak látszatra, mint használhatóságukban. Ezért az újabban létrehozott hallgatói laboratóriumok relatív elınybe kerülnek.

35

Bemutatjuk végezetül, hogy milyen az oktatók és a hallgatók viszonya a BME-VIK mérnök informatikus (MI) és villamosmérnöki (VM) szakjain a 2006-2007-es hallgatói felmérés szerint: Általában az oktatók és hallgatók viszonya(MI) 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 (PPKE-ITK)

(BME-VIK MI)

(PE-MIK)

(ME-GÉK)

(SZTE-TTK)

Általban az oktatók és hallgatók viszonya (VM) 4.2 4.1 4 3.9 3.8 3.7 3.6 3.5 3.4 3.3 3.2 ( PE- MIK)

( BMF-KVK)

( PTE- PMMK)

(DE-TTK)

(BME- VIK VM)

( SZE- MTK)

A VM szak rosszabb értékelésében feltehetıen az oktatók és a hallgatók nagyobb korkülönbsége játszik szerepet. 3.2.5. Az oktatási folyamatok megítélése, a képzési programokkal kapcsolatos vélemények 3.2.5.1 Felvett hallgatókkal kapcsolatos felmérések OKTV helyezettek száma: Az adott intézménybe, alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre azon felvett hallgatók száma (ANÁ, ONÁ), akik országos középiskolai tanulmányi versenyen kiemelkedı felvételi többletpontot eredményezı - helyezést értek el. Az adatok forrása: www.felvi.hu .

36

O KT V hel yez et t ek sz áma - 2 0 0 7 i ll . 2 0 0 8

0

2

4

6

8

10

12

14

16

B udapes t iM ős zak iés Gazdas ágt udományiE gy et em V lia mos mér nök iés I nf or mat k i aiK ar (B M E -V I K )(v .li sz ak )

Ms i k olc iE gy et em Gépés zmér nök iés I nf or mat k i aiK ar (M E -GÉ K )

Sz éc heny iI s t v án E gy et em M ős z ak iT udomány iK ar (SZE -M T K )

B udapes t iM ős zak iFıis k ola K andó K álmán V a li mos mér nök iFıis kola iK ar (B M F-K V K )

2007 2008

Debr ec eniE gyet em T er més zet t udomány iK ar (DE -T T K )

P annon E gy et em M ős z ak iI nf or mat k i aiK ar (P E -M I K )

P éc s iT udományegy et em P ola l ck M h i ály M ős z akiK ar (P T E -P M M K )

Értékelés: a BME-VIK-re jönnek a kiemelkedıen tehetséges hallgatóknak, mert számukra jó tehetséggondozási lehetıséget nyújt a Kar. A felvételi eljárás megváltozásának hatása: A hallgatói teljesítmények értékelésének alapjait a következı fejezet foglalja össze. Az itt közölt néhány statisztikai adat az oktatás eredményességére vonatkozik. Az oktatási folyamat elsı lépése a felvételi eljárás. A korábbi rendszerben az oktatást szigorú felvételi vizsga elızte meg, ami csekélyebb lemorzsolódást eredményezett az oktatás folyamán. Ez hatékonyabb oktatási rendszert eredményezett, de a volt esélye, hogy a felvételin jó képességő, elkötelezett jelöltek is kiessenek. A szigorú vizsga alapján végrehajtott felvételi eljárás során bekerült hallgatók késıbbi teljesítménye a felvételi pontszámok alapján jól kiszámítható volt. Ez a jelenlegi felvételi eljárás során már nem tehetı meg, mert „laza” összefüggés a felvételi pontszámok és a görgetett tanulmányi átlagok között. Érdekes azonban, hogy a képzési formától függetlenül érvényesül a „háromszög szabály”: az alacsony pontszámmal bekerültek alacsony átlagot produkálnak, a bekerülési pontszám növekedésével a görgetett átlag egyre szélesebb sávban szóródik, magas pontszámmal bekerültek is nagy számban érnek el rossz eredményeket. A diagramok alapján úgy tőnik: a pontozás és a felvételi eljárás nem éri el a célját, nem jelent elıszőrést, orientációt. Összefüggés a felvételi pontszámok és a görgetett tanulmányi átlagok között (adatok forrása: Neptun-szőrés):

37

2003. Inf.

2003. Vill. 5.00

5.00

4.50

4.50

4.00

4.00

3.50

3.50

3.00

3.00

2.50

2.50

2.00 80.00

90.00

100.00

110.00

120.00

130.00

140.00

2.00 80.00

90.00

100.00

110.00

120.00

130.00

140.00

Az utolsó elıtti ötéves képzés adatai. 2004. Vil. 2004. Inf. 5.00

5.00 4.50

4.50

4.00

4.00

3.50

3.50

3.00

3.00

2.50

2.50

2.00 80.00

90.00

100.00

110.00

120.00

130.00

140.00

2.00 80.00

90.00

100.00

110.00

120.00

130.00

140.00

Az utolsó ötéves képzés adatai. 2006. Inf.

2005. Vill. 5.00

5.00

4.50

4.50

4.00

4.00

3.50

3.50

3.00

3.00

2.50

2.50

2.00 115.00

120.00

125.00

130.00

135.00

140.00

145.00

150.00

2.00 110.00

115.00

120.00

125.00

130.00

135.00

140.00

145.00

150.00

Az elsı BSc évfolyam adatai. 2006. Inf.

2006. Vill. 5.00

5.00

4.50

4.50

4.00

4.00

3.50

3.50

3.00

3.00

2.50

2.50

2.00 115.00

120.00

125.00

130.00

135.00

140.00

145.00

2.00 115.00

120.00

125.00

130.00

135.00

140.00

145.00

A második BSc évfolyam adatai.

38

2007. Vill.

2007. Inf.

5.00

5.00

4.50

4.50

4.00

4.00

3.50

3.50

3.00

3.00

2.50

2.50

2.00 115.00

120.00

125.00

130.00

135.00

140.00

145.00

2.00 100.00 105.00 110.00 115.00 120.00 125.00 130.00 135.00 140.00 145.00 150.00

A harmadik BSc évfolyam adatai. Helyzetkép középiskolai fizika felkészültségrıl: a. Elıírt érettségi vizsgatárgyak mostanáig és a közeljövıben is: • A mérnök informatikus (és a programtervezı informatikus) BSc szakokon egyaránt: - matematika kötelezı, és - biológia vagy fizika vagy informatika vagy elektronikai alapismeretek, vagy informatikai alapismeretek. • A villamosmérnöki (és sok más mőszaki) BSc szakon egyaránt: - matematika kötelezı, és - biológia vagy fizika vagy informatika vagy kémia vagy elektronikai alapismeretek, vagy informatikai alapismeretek vagy más megnevezett mőszaki alapismeretek. b. A hallgatói bemenetet illetıen, jelentıs különbség mutatkozik a középiskolai fizika képzettséget illetıen a két BSc szakra belépı hallgatók között. Fizikából érettségizett hallgatók aránya, 2008-ban: • a villamosmérnöki BSc szakon: 65% • a mérnök informatikus BSc szakon: 22%. Forrás: a BME-VIK Kari HK felmérése, 2008. szeptember. c. A középiskolai fizika oktatás színvonala folyamatosan degradálódik, miközben a VIK nem követelheti meg az érettségit a fizika tantárgyból. A fizika érettségi hiányában pedig az is elıfordulhat, hogy a középiskolai diák nem kap fizika oktatást tanulmányainak utolsó két évében. Ezek a körülmények nehéz helyzetbe hozzák a mérnökképzést, és azt forszírozzák, hogy idırıl-idıre tekintsük át a fizika oktatását a Karon. Jelenleg ez a Kar legnagyobb oktatásszervezési feladata. 3.2.5.2. Hallgatói visszacsatolások rendszere Intézményesített elemek: • a VIK-HK tanszéki összekötıi, részlegesen mőködik, • HK képviselet a Kar összes testületében, igen jól mőködik, • Oktatók hallgatói véleményezése (OHV), részlegesen mőködik. Az OHV karra átlagolt eredményeit az alábbi ábrák mutatják, forrás: BME diákközpont, http://www.sc.bme.hu/index.php?pMenu=3&pText=3_0 . Az eredmények összességében jó képet mutatnak.

39

1. A tantárgy kreditértékéhez képest mennyit foglalkozott a tantárgy teljesítésével?

4,65% 7,53% 14,35% 20,46%

2. A tantárgy elıkövetelményeire szükség volt-e ahhoz, hogy a tantárgyat az elért érdemjeggyel teljesítse?

A kreditpontokhoz képest sokkal többet A kreditpontokhoz képest többet A kreditpontoknak megfelelıt

Igen

A kreditpontokhoz képest kevesebbet

53,01%

A kreditpontokhoz képest sokkal kevesebbet

4. Értékelje a fenti oktató által tartott tanóra színvonalát!

3 . M ilye nne k é re zt e a t a nt á rgyho z re nde lk e zé s re á lló o k t a t á s i s e gé da nya go k a t ? Kiváló

11,30%

4.15% 3.58%

Nem

Jó 20.53%

Rossz

Jó Átlagos Rossz

18,15%

24.41% 36.26%

29,78%

6,55%

Átlagos

11.07%

Kiváló

3,25%

Nagyon rossz

Nagyon rossz 30,97%

5. Mennyire érezte a tantárgy során elsajátított ismeretek reális felmérésére alkalmasnak a számonkéréseket?

Engem nem oktatott

6 . Úgy é rzi, ho gy a t a nt á rgyba n t a nult a k e lı s e gí t e t t é k a s za k m a i f e jlı dé s é t , ill. a nna k m e ga la po zá s á t ?

1,30%

4.22%

5,19% 27,32%

18,78%

12.17%

Tökéletesen alkalmas

23.48%

Nagy mért ékben

Megfelelı

Közepesen

Elfogadható

25.24% Kis mért ékben

Alkalmatlan 47,42%

Igen, kiemelkedıen

34.89%

Teljesen alkalmatlan

Egyáltalán nem

7. Értékelje a tantárgyat összességében! 2,38% 7,48%

24,37% Kiváló

23,89%

Jó Átlagos Rossz 41,89%

Nagyon rossz

Másrészrıl, a hallgatók a választásukkal csatolnak vissza véleményt az alábbi esetekben: • szak-, szakirány- és ágazat-választás, • választás az alábbi tantárgy-kategóriákból:

40

- kötelezıen választható szakmai tartárgyak, - kötelezıen választható gazdasági- és humán tartárgyak, - szabadon választható tantárgyak, • önálló laboratórium, TDK, szakdolgozat, diplomaterv és PhD témaválasztás. Igen jól mőködı rendszer. A hallgatók valamennyi esetben jelentıs túlkínálatból választhatnak. A tanszékek és az oktatók érzékenyen reagálnak a fenti hallgatói választásokra: változtatnak oktatási módszereiken és témáikon, ha nem sikeresek a felkínálásokban. 3.2.5.3. A végzett hallgatók véleménye Az BME képzéseinek megítélése: Összehasonlítások a BME karai között, a 2005-ben végzettek véleménye alapján. Értékelı skála az ábrákon: • 1: egyáltalán nem igaz, • 5: teljesen igaz. Forrás: BME Diákközpont, Felmérések, http://www.sc.bme.hu/index.php?pMenu=10&pText=10_0 A k é p z é s a g y a k o r la t b a n jó l h a s z n á lh a t ó is m e r e t e k e t a d o t t

4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 ÉPK

GPK

TTK

VBK

VIK

ÉMK

KSK

GTK

f o r r á s : B M E D iá k k ö z p o n t (f e lm é r é s e k )

Értékelés: nincs számottevı különbség a BME mérnöki karjai között. A z e g y e t e m e n n e m k o r s z e r ő s z a k m a i is m e r e t e t t a n í t o t t a k

A k é p z é s s z a k m a i s z e m lé le t e t é s g o n d o lk o d á s m ó d o t adot t

3.5 4.4

3

4.3

2.5

4.2 4.1

2

4 3.9

1.5

3.8 3.7

1

3.6

0.5

3.5 3.4 VI K

ÉM K

TTK

GPK

VBK

GT K

KSK

ÉPK

0 ÉPK

f o r r á s : B M E D iá k k ö z p o n t (f e lm é r é s e k )

KSK

É MK

T TK

V IK

GP K

GT K

VBK

o f á r :s B M E D iá k k ö z p o n te f( lm é é r e s k )

A fenti két diagram együttes értékelése: a VIK és az ÉMK adekvát és elismert szakmai képzéseket ad a BME-en.

41

A k é p z é s e r ı s e lm é le t i a la p o k a t a d o t t

5 4.5 4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 ÉMK

VIK

GP K

TTK

ÉPK

K SK

VBK

GT K

f o r r á s : B M E D iá k k ö z p o n t (f e lm é r é s e k )

Értékelés: a VIK képzése jól felkészít intelligens mérnöki munkakörökre. A k é pz é s s or á n k e v é s v a gy gy e nge v olt a s z a k ma i a ny a gok on t úlmut a t ó is me r e t e k k öz lé s e

3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 ÉPK

ÉM K

VI K

TTK

GPK

KSK

VBK

GT K

f o r r á s : B M E D iá k k ö z p o n t ( f e lm é r é s e k )

Értékelés: a KKK (Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei, OKM, http://www.okm.gov.hu/ Oktatás / Felsıoktatás / A képzési rendszer) pontosan elıírja a szakmai és nem szakmai ismeretek arányát. A VIK pontosan e szerint oktat, ettıl nem is térhet el. K e v é s v o lt a s z a k m a i g y a k o r la t i le h e t ı s é g

4.5 4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 GTK

ÉPK

KSK

VIK

GPK

ÉMK

VBK

TTK

f or r á s: B M E D i á k k öz p ont ( f e l mé r é se k )

A VIK 2008 nyarán szervezett elıször szakmai gyakorlatot: • a villamosmérnöki szak hallgatóinak, a KKK elıírásai szerint, • és mérnök informatikus szak hallgatóinak fakultatív alapon, mert a KKK ezt nem írja elı. A fenti felmérés azonban a 2005-ben végzett hallgatók véleményét tükrözi. Akkor a VIK egyáltalán nem szervezett intézményen kívüli nyári szakmai gyakorlatot.

42

A la c s o n y s z í n v o n a lú v o lt v a g y n e m b iz o n y u lt e lé g s é g e s n e k a n y e lv t a n u lá s i le h e t ı s é g

3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 ÉM K

VBK

GP K

ÉPK

GT K

K SK

VIK

TTK

f o r r á s : B M E D iá k k ö z p o n t (f e lm é r é s e k )

A nyelvtanulás KKK szerinti módja: kritériumtárgy. Vagyis a nyelvórák nem képezik részét a tantervnek. De a diploma megszerzéséhez középfokú nyelvismeret szükséges legalább egy nyelvbıl. A hallgatók nyelvórákat vehetnek fel e kritérium teljesítésére a BME Idegennyelvi Központjában, a karoktól függetlenül. Másrészrıl, a VIK-en oktatott szakmákban egyáltalán nem lehet mérnöki feladatokat teljesíteni az angol nyelv gyakorlati ismerete nélkül. Ezt a kihívást végig érzékelik a hallgatók az oktatás során, és lehetıségük van további angol nyelvórákat felvenni, akkor is, ha korábban letették már a legalább középfokú nyelvvizsgát angol nyelvbıl. 3.2.5.4. Munkaadók válaszai a képzés eredményességérıl A magyar villamosmérnököket és informatikusokat foglalkoztató ipar 1990 után összeomlott. A felbomló Távközlési Kutató Intézetbıl mintegy 15 magasan kvalifikált és jelentıs ipari tapasztalatokkal rendelkezı kutató épült be akkor a BME-VIK oktatói karába. Az ipar azután fokozatosan újra felépült Magyarországon, más alapokon. Az újraépülés fıbb mozgató rugói: • villamosmérnököket és informatikusokat foglalkoztató ipar világszerte dinamikusan fejlıdött és fejlıdik, miközben világszerte versenyez a kompetens munkaerıért, • a magyar távközlı szolgáltatás infrastuktúrájának nagyléptékő rekonstrukciójához (digitalizálás, automatizálás, a szolgáltatási volumen megnégyszerezése) kikötés volt a hazai ipar bevonása a rekonstrukcióba, • lehetett építeni az 1990 elıtti ipari hagyományokra, • 1992-ben a BME-VIK-en is beindult a PhD képzés, • a felsıfokú képzés - ezen belül dominánsan a BME-VIK - tömegében és színvonalában alkalmas fiatal munkaerıbázist tudott elıállítani újraépítéséhez, • a villamosmérnöki és informatikai felsıfokú képzésben domináns BME-VIK megállta a helyét a nemzetközi versenyben, a képzett munkaerı ár-érték arányát tekintve. A fenti alapokon kiemelkedıen jelentıs volumenő (100 000 fı nagyságrendben) villamosmérnököket és informatikusokat foglalkoztató ipar épült újra Magyarországon. Ennek szintjét hosszabb ideje lényegében az a tényezı korlátozza, hogy a magyar felsıoktatás, és ebben dominánsan a BME-VIK, milyen volumenben képes magasan képzett friss munkaerıt kibocsátani. Hiszen ha egy pl. 100 000 fıs nemzetközi konzorciumot tekintünk, és ezt e cég nem több mint pl. 100 telephelyen kívánja mőködtetni, akkor egy telephelyre átlagosan 1000 munkavállaló jut. A villamosmérnököket és informatikusokat foglalkoztató iparban számos olyan telephely mőködik, amelyben az állomány 90%-a

43

felsıfokú mőszaki végzettségő. Ha egy nemzetközi cég új telephelyet nyit, akkor azt néhány év alatt fel is kívánja munkaerıvel tölteni. Ez áll szemben pl. a BME-VIK kb. évenként 600 fıs friss diplomás kibocsátásával. Ez a kibocsátás a kb. 1000 fıs elsıs évfolyam felvétel lehetıségébıl következik, megfelelı felvételi szint megtartásával. Ez a kibocsátás elsısorban úgy lenne tovább növelhetı, ha a Magyarország erısíteni tudná az általánosés közép-iskolákban a fizika oktatását. Sajnos, ma ennek épp az ellenkezıje történik. Példák a fenti gondolatmenet illusztrálására: • Magyarország elektronikai összeszerelı-gyártó kapacitása (mobil telefon készülékek, számítógépek, autóelektronika, stb.) ma nagyobb, mint Németországé és Franciaországé együttvéve, vagy mint az egész skandináv térségé. A Nokia komáromi gyárában pl. 300 millió mobiltelefon készült 2006-ig, a gyár 2000-ben történı beindulása óta: http://www.nokia.hu/A4339004?newsid=-4514 . További adat: „Magyarország az Európai Unió mobiltelefon-összeszerelı nagyhatalma" lett. A Figyelı úgy tudja, hogy 2004-ben minden 10, uniós országban eladott mobilból már 7 (!) darabot Magyarországon szerelnek össze. Szakértıi becslések szerint ez annyit jelenthet, hogy 2004-ben hozzávetıleg 70-80 millió darab mobiltelefont gyártottak, vagy végszereltek nálunk. (http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=35507 ). • Az Ericsson konzorcium 1991-ben 2 fıvel alapította elsı magyarországi telephelyét. Ma több mint 1000 fıt foglalkoztatnak két budapesti telephelyen. Ebbıl kb. 800 fı az Ericsson kutatás-fejlesztésében vagy a Globális Mobil Támogató Központ-jában dolgozik. Az Ericsson cégnek ez a legnagyobb ilyen jellegő egysége világszerte, Svédországon kívül. A mai középvezetıi rétegük meghatározó részét a BME-VIK képezte ki az utóbbi 15 évben, diplomás mérnök és PhD fokozatú kutató szinten. Az Ericsson Budapesti Kutató Laborja igen aktív új nemzetközi ipari szabványok kidolgozásában. Az Ericsson Budapesti Fejlesztı Egysége egyre több Ericsson termék SW és HW fejlesztését irányítja a lágymányosi Science Park-ból. E termékek fejlesztésébe és terméktámogatásába bedolgoznak a többi Ericsson telephelyek világszerte, többek között a svédországi telephelyek is. Az Ericssson Budapesti Globális Mobil Támogató Központja világszerte szakértıi szinten támogatja a mobil szolgáltatói hálózatok kiépítését, továbbfejlesztését és üzemeltetését. A következıkben bemutatunk egy álláshirdetés-elemzést. „A mőszaki szakterületen végzett diplomások közül a villamosmérnökök a legkeresettebbek derül ki az Educatio Kht. és az Universitas Press Felsıoktatás-kutató Mőhely által készített hirdetéselemzésbıl. A végzettek iránt legfıképpen a multinacionális szektor érdeklıdik, a kereslet pedig a középsı országrészben legnagyobb.” Forrás: http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=24&hir_id=9536 , 2008 július. Illusztrációk:

44

V illa m o s m é rnö k ö k e t k e re s ı M ult inacionális vállalat c é ge k t í pus a i Hazai nagyvállalat Hazai kis- és középvállalat

18.80% 1.30%

Kp-i közigazgat ási (miniszt érium, hát t érint ., hat óság)

0.60%

E lv á rt m unk a t a pa s zt a la t v illa m o s m é rnö k ö k e t k e re s ı á llá s hirde t é s e k be n

Költ ségvet ési szervezet ek: kut at óintézet ek

0.60% 0.60%

Nonprof it szf éra (alapí t vány, egyesület st b.)

1.90% 52.50% 10.00%

13.80%

1-2 év 2-3 év

8%

9%

42% 15%

Önkormányzat i f ennt art ású int . (iskola, múzeum, egyéb int . ) Egyéb (nem egyért elmő, nem besorolhat ó, nincs megadva)

pályakezdık

8% 8%

10%

3-5 év 5 évnél több t öbbéves nincs jelölve

Nincs jelölve

Végezetül bemutatjuk 2007 tavaszi Mőegyetemi Állásbörzén készült felmérést a kiállítók által preferált intézményekrıl, informatikai végzettség esetén. A m unkaadók által preferált intézm ények informatikai végzettség esetén 30 25 20 15 10 5 0

forrás: 2007 Mőegyetem i Állásbörzén készült felm érés

Összegezve: a munkaadók véleménye jó képet mutatat a BME-VIK képzéseirıl. 3.2.5.5. Oktatók véleménye az oktatás szervezettségérıl A Kar oktatóinak véleményét az alábbiakban mutatjuk be. Forrás: Dr. Sallai Gyula: Munkatársak elégedettségének felmérése, BME Professzori Páholy és Fórum, 2007. BME Munkatársi elégedettségi vizsgálatok, 2007. április • teljes intézményre kiterjedı (az elért dolgozók 17%-a válaszolt), • elektronikus úton elküldött 17 pontos kérdıív, • anonim válaszadás (a kérdés fontosságára és a kérdéssel kapcsolatos elégedettségre): 12-3-4-5, • szervezeti egységek szerinti összesítés, • csatolt szöveges vélemények, ötletek, javaslatok lehetısége (válaszadók 23%-a). A kérdıív kérdései: 1. Milyen a viszonya munkatársaival a szervezeti egységen (tanszéken, intézeten, osztályon,…) belül? 2. Milyennek ítéli meg az együttmőködést az Egyetemen, a szervezeti egységen kívül dolgozó munkatársakkal?

45

3. Minısítse az oktatók és a nem oktató kollégák együttmőködését! 4. Minısítse a Karok és nem kari egységek együttmőködését! 5. Megítélése szerint munkája anyagi elismerése – az egyetemi lehetıségek keretei között – arányban van-e végzett munkájával? 6. Megítélése szerint munkája erkölcsi elismerése – az egyetemi lehetıségek keretei között – arányban van-e végzett munkájával? 7. Milyenek a munkája elvégzéséhez szükséges tárgyi feltételek? 8. Biztosítja-e a vezetés (kar, tanszék, szervezeti egység) az Ön szakmai fejlıdésének lehetıségeit? 9. Milyennek ítéli saját szerepét az Egyetem életében, munkájának támogatásában, fejlesztésében? 10. Mindig kellı idıben hozzájut a munkájához szükséges információkhoz? 11. Milyennek ítéli az Egyetemen belüli információs csatornák mőködését? 12. Mennyire tartja a minıségi munkát segítınek az Egyetem belsı szabályozásait, elıírásait? 13. Milyen mértékben vonják be Önt a munkájával kapcsolatos döntések elıkészítésébe? 14. Milyen mértékben elégedett jelenlegi munkakörével, feladataival? 15. Elégedett-e az egyetemen lehetséges elımenetelével? 16. Öt éven belül tervez-e munkahelyváltást? 17. Összességében mennyire szívesen dolgozik az Egyetemen? Összesített adatok, sorrend a csökkenı elégedettség alapján: Szervezeti egység szerinti eredmények Fontosság Elégedettség BME OMIKK 4,33 3,49 Gazdaság és Társadalomtudományi Kar 4,28 3,40 Villamosmérnöki és Informatikai Kar 4,28 3,39 Építımérnöki Kar 4,24 3,39 Nem oktató-kutató 4,19 3,31 Egyéb szervezeti egység 4,12 3,33 BME összes válaszadó 4,26 3,25 Oktató-kutató 4,30 3,23 Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 4,36 3,16 Gépészmérnöki Kar 4,20 3,09 Közlekedésmérnöki Kar 3,99 3,09 Gazdasági és Mőszaki Fıigazgatóság 4,19 3,07 Értékelés: a VIK igen jó helyen szerepel a BME többi kara között. Az összesített értékelés a VIK-re is érvényes: A munkatársak elégedettsége: • Erısségek: - pozitív munkatársi viszony szervezeti egységen belül - szívesen végzett munka - érdekes feladatok - oktatók, nem oktatók tsz-i együttmőködése • Erısítendık: - szabályozások, elıírások minıségsegítı szerepe 46

-

a munka anyagi elismerése kari és nem kari egységek együttmőködése perspektivikus elımeneteli lehetıségek

3.2.5.6. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések
A jövendölés kockázatai: Selényi-Sima, BMEU Konferencia, 2003
Szükséges változtatások a mai (2003!)  egyetemi szintő képzésben, annak érdekében, hogy a BSc diploma piacképes felkészültséget adjon,  kevesebb alapképzés változatlan igényességgel, több labor, kiscsoportos szakirányú képzés,  egyetemi szintő képzésben, annak érdekében, hogy az MSc diploma a mai egyetemi diploma erıs diszciplináris felkészültségét is megadja,  BSc-bıl kimaradt alapképzés pótlása, igényesebb diplomaterv,  fıiskolai szintő képzésben, annak érdekében, hogy a BSc diploma kellı alapot adjon az MSc szinten való továbbtanuláshoz,  erısebb alapképzés, igényesebb diplomaterv. A 3.2. pontban bemutatott adatok és értékelések folyamatosan készültek el a Kar oktatásának menedzselése közben. Ezeket a dokumentumokat a Kar folyamatosan felhasználta és különbözı fórumokon közzé is tette. Ezt demonstrálják a fent beillesztett ppt képek. A fenti grafikonokat kizárólag már meglévı és elérhetı adatgyőjtésekbıl állítottuk össze. Csupán az önértékeléses kari akkreditálás kedvéért nem készült egyetlen adatgyőjtés sem. Másrészrıl, a Kar oktatásmenedzselését ilyen koncentráltan bemutató dokumentum nem készült az utóbbi nyolc évben. Ezért a jelen összeállítás jelentıs hozzájárulást adhat a Kar további menedzseléséhez. Összességében megállapíthatjuk, hogy VIK képzéseit a VIK tudatosan menedzseli: • a Kar képzési tevékenységei tervezettek, • a Kar megvalósítja a terveit, • a Kar sokféle módszerrel méri és értékeli a megvalósítás eredményeit, • az értékelés eredményeit felhasználja a képzés módosítására és továbbfejlesztésére. Ennek eredményeképpen: • figyelembe véve a képzés tömeges igényét is, a Kar kiváló képzési eredményeket ér el, • a Karnak van jövıképe a képzés színvonalas folytatásáról, és a Karnak jó az esélye hogy ezt meg is valósítsa.

3.3. A hallgatói teljesítmények értékelése. A hallgatói teljesítmények értékelésének számos, egymással összefüggı és független vonatkozása van. A legfontosabb, hogy a diploma kiadása adott teljesítményhez kötıdik. További, szintén nem mellékes célok: a hallgató teljesítménye közvetve az oktatás illetve az oktató teljesítményét is méri, a hallgató visszajelzést kap arról, hogy a további tanulmányaihoz szükséges alapokat elsajátította-e, a tanulmányok során elért eredmények adják a támogatások elosztásának alapját is, közvetlen anyagi érdekeltséget teremtve a tanulással kapcsolatban. Az

47

elıbbiekbıl következik, hogy a hallgatói teljesítmények megfelelı értékelése alapvetı az egész oktatási rendszer szempontjából. 3.3.1. Tanulmányi és vizsgaszabályzatok

• • • • • • • •

A tanulmányok hátterét rögzítı dokumentumok, szabályzatok: BME Felvételi Szabályzat A BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (BME TVSZ) A felsıfokú szakképzés Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (FSZTVSZ) Hallgatói átvételi szabályzat Doktori Szabályzat A BME Tudományos Diákkör Szabályzata Mesterszabályzat Képzési Kódex

A BME egységes Tanulmányi és Vizsgaszabályzata igen pontosan rendelkezik a hallgatói teljesítmények értékelése során alkalmazható eljárásokról, a hallgatók, oktatók, tanszékek és hivatalok feladatairól. A szabályzat BME szintő egységes voltából következıen nem veszi, nem veheti figyelembe a kari sajátosságokat, ugyanakkor a minden részletre kiterjedı szabályozás igénye indokolatlanul elbonyolítottá tette. Különösen igaz ez a konkrét számonkérések és azok pótlásai esetében, ahol a szabályok a kibocsátás óta megszületett értelmezésekkel együtt már nem átláthatóak. Ennek egyik oka a pótlások és vizsgázási lehetıségek egyes esetekben elıforduló olyan mértékő elszaporítása, amely eleve megnehezíti az egyszerő szabályozást, egyben az esemény „tét nélkülisége” aláássa a vizsga, vagy más számonkérési esemény komolyságát. A számonkérések, többek között a Kar hallgatói létszámából adódóan is, jelentıs részben írásban zajlanak. Félévközi számonkérések lehetnek zárthelyik, otthoni feladatok, és laboratóriumi gyakorlatok. A Karon a leggyakoribb számonkérési forma ezek közül a zárthelyi. Félévközi számonkéréses tárgyak esetében az érdemjegy ezen számonkérések eredményei alapján kerül megállapításra, pontos módját a tantárgyi adatlap szabályozza. Vizsgával záruló tárgyak esetén az aláírás feltétele a számonkérések teljesítése. Abból a célból azonban, hogy motiválják a diákokat az év közbeni tanulásra, egyes tárgyaknál a végsı jegybe is beleszámít a számonkérések eredménye. A félévközi zárthelyik kétszer pótolhatók a BME TVSZ elıírása szerint: egyszer a szorgalmi idıszakban, és még egyszer a pótlási héten, a szorgalmi idıszak és a vizsgaidıszak között. A Kar oktatói alapvetıen eltúlzottnak tartják ezt a pótlási rendszert, amelyet a BME szintő szabályozás ír elı. A BME BSc és MSc képzéseiben a tanterv szerint egy félévre jutó vizsgák maximális száma legfeljebb négy lehet, a BME TVSZ elıírása szerint. Ez a megoldás abszolút egyedi a magyar felsıoktatásban. E megoldás elınye: • A vizsgaidıszakban jobban be lehet osztani a vizsgákat, és több idı is jut az egyes vizsgás tárgyakra. E megoldás hátrányai:

48

• Megnıtt a félévközi számonkéréses tárgyak száma, ami a hallgatókra esı évközi terhelés növekedését okozta. A félévközi követelményő tárgyak esetében TVSZ ugyanis a rendszeres félévközi tanulást szorgalmazza, ezért elıírja a számonkérések minimális számát („számonkérések száma = kreditek száma”). • A félévközi követelményő tantárgyak esetében elmarad vizsgaidıszakban történı koncentrált átismétlés kényszere. A Kar oktatói alapvetıen hibásnak tartják ezt a BME szintő szabályozást. Szigorlat BSc képzésben nincs, az MSc felvételi szakmai része lényegében e szigorlat helyettesítését célozza. 3.3.2. Tantárgyi követelmények nyilvánossága és a számonkérés követelményeinek egyértelmő megfogalmazása, e követelmények érvényesülése A tantárgyi követelmények nyilvánossága a Karon messzemenıen érvényesül: a futó tantárgyak adatlapjai a követelményeket tartalmazzák, hálózaton szabadon hozzáférhetıek. Az adatlapokat a szakbizottságok ellenırzik, többek között a követelmények egyértelmőségének szempontjából is. A követelmények érvényesülését tekintve külön erre a célra szolgáló ellenırzı mechanizmus nincs, a hallgató-oktató viszonyrendszerben a követelmények érvényesülése illetve érvényesítése (a szabályzat bonyolultságától eltekintve) rendszerint nem okoz nehézséget. A követelmények érvényesülését, teljesítését a Hallgatói Képviselet folyamatosan nyomon követi. A tantárgyi adatlapok, nem mindig teljesen naprakészek, mert a szakbizottságok fokozottan az új tárgyak adatlapjait ellenırzik. A félévközi számonkérések követelményeit az adatlap általában nem rögzíti (hány %-tól lehet átmenni stb.), ezek elsı elıadáson hangzanak el, illetve szerepelnek a tárgy honlapokon. A BSc képzés Szakdolgozat témáival, illetve a dolgozat formai követelményeivel kapcsolatban általános probléma, hogy még nem alakult ki, hogy mit kell elvárni, milyen követelményeknek kell megfelelni egy BSc-s diploma esetén. 3.3.3. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések A Kar oktatási tevékenységében a hallgatói teljesítmények értékelésének rendszere hosszú fejlıdés eredménye. Ennek megfelelıen a fejlesztést célzó átalakításokkal óvatosan kell lépni, a hirtelen bevezetett, nagymértékő változtatások következménnyel járhatnak. Érthetı hallgatói törekvés kényszeríti ki a követelmények minden részletre kiterjedı megállapítását, de ennek hátránya rendszer megmerevedése is lehet. A minıség folyamatos tartásához célszerő lenne a tantárgyi adatlapok és az aktuális kurzuson ténylegesen történtek rendszeres összevetése, abból a célból, hogy az adatlapok tartalma és a „valóság” minél jobban fedje egymást.

3.4. Az oktatói minıség biztosítása. 3.4.1. Az intézmény/Kar emberi erıforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése.

49

3.4.1.1. A feladatok végzéséhez szükséges személyi állomány. Munkaköri követelményrendszer. Karrier életút. Munkaköri leírások megléte. Egy oktatóra jutó hallgatói szám változása 3.4.1.2. Az utánpótlás tervezése. 3.4.1.3. Karok kooperációja. 3.4.1.4. Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erıforrás minısítés és fejlesztés. Motivációs rendszer. 3.4.1.5 Munkatársi elégedettség. KÉRDİÍV, kari véleményezı, 21-30kérdés 3.4.2. Az oktatási tevékenység értékelése. 3.4.2.1. Az oktatási tevékenység átfogó értékelési rendszerének megléte, tartalma. 3.4.2.2. 3.4.2.3.

A vezetés értékelési rendszere. Az intézmény/Kar oktatóinak száma, összetétele, tudományos minısítése. oktatók száma életkor szerint minısített oktatók száma évek szerint 3.4.2.4. Az intézmény/Kar oktatóinak, tudományos munkatársainak az oktatásban betöltött szerepének vizsgálata. 3.4.2.5. Az Intézmény/Kar oktatóinak, tudományos munkatársainak tudományos, kutatási, fejlesztési tevékenységei. Tudományos publikációk. 3.4.2.6. Az Intézmény/Kar oktatóinak, tudományos munkatársainak szakmai-közéleti tevékenysége. 3.4.2.7. Az Intézmény/Kar szakmai mőhelyei tevékenységeinek hazai, nemzetközi elismertsége, színvonala. Az Intézmény/ Kar szerepe a közéletben. Nemzeti/nemzetközi díjak kitüntetések szakmai és egyéb is. 3.4.2.8. A kutatási -fejlesztési eredmények hasznosulása. 3.4.2.9. Oktatásfejlesztési eredmények. 3.4.2.10. Oktatás hallgatói véleményezése meglévı adatok 3.4.3. Az Intézményi/Kari doktori iskolák. 3.4.4. Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások. 3.5.1. Ingatlanállomány, ingatlangazdálkodás Ld. kapacitásakkreditáció. 3.5.2 Hallgatói támogató szolgálatok 3.5.2.1. A hallgatói tanácsadás szerkezete, tartalma és mőködése A kar hallgatói számára a Kari Hallgatói Képviselet (HK) számtalan lehetıséget nyújt tanácsadásra több területen. A régi/új tanköri rendszer bevezetése, ennek közösség építı hatása elısegíti a tanácsadó rendszer hatékonyabb mőködését is.

50

Az elsı és legkönnyebben hozzáférhetı lehetıség a kérdés vagy probléma felvetése a megfelelı e-mail címen. Jelenleg négy ilyen címmel rendelkezik a HK, négy különbözı területhez: tanulmányokkal kapcsolatos ([email protected]); szociális támogatással, kollégiumi férıhellyel kapcsolatos ([email protected]); hirdetésekkel és információkkal kapcsolatos ([email protected]); általános, illetve egyéb ([email protected]) problémák, kérdések. Amennyiben levélben nem megoldható a probléma, fel lehet keresni a területekkel foglalkozó Hallgatói Képviselıket a honlapon és a hírlevelekben megtalálható ügyeleti idıpontokban. Külön kiemelendı, hogy általános jogsegély szolgáltatást is biztosít a HK a hallgatók számára, amely szintén elérhetı e-mail-en keresztül ([email protected]), illetve ügyeleti idıpontban személyesen is lehet konzultálni egy ügyvéddel, aki az országos törvények és jogszabályok ismerete mellett az egyetemi szabályzatokat is pontosan ismeri. A fentieken kívül az Egyetemen számos kérdéskörben tanácsot tud adni a Támpont Iroda. 3.5.2.2. Könyvtári szolgáltatás A hallgatók a karon az egyes tanszékek könyvtárait vehetik igénybe.Ezek a könyvtárak részei az egyetem könyvtárhálózatának, az itt található könyvek szerepelnek az interneten mindenki számára hozzáférhetı OPAC katalógusban is. Ezek közül az I épület földszintjén található Lágymányosi könyvtár a legnagyobb könyvállománnyal rendelkezı és a legnépszerőbb. A Schönherz Zoltán Kollégiumban is mőködött könyvtár a felújítás elıtt, az itteni könyvek jelenleg egy raktárban találhatók, további sorsuk kérdéses. A kar hallgatói ezen kívül igénybe vehetik az egyetem Központi könyvtárának szolgáltatásait, köztük a Tankönyvolvasóét és a Mőszaki és Természettudományi Olvasóét, valamint az egyetemi hálózaton belülrıl elérhetnek számtalan elektronikus folyóiratot is. 3.5.2.3. Idegen nyelvi képzés biztosítása Egyetemünk része a nemzetközi ERASMUS programnak, ennek megfelelıen a kar azon hallgatói, akik megfelelnek az ösztöndíjprogram követelményeinek pályázhatnak az ERASMUS ösztöndíjra, és részt vehetnek az egyetemmel (karral) szerzıdésben álló intézmények képzéseinek valamelyikében, vagy végezhetnek szakmai gyakorlatot külföldön. A program keretében elnyerhetnek továbbá meghatározott összegő anyagi támogatást, amely gyakorlatilag hozzájárulás a külföldi tanulmányi idıszak többletköltségeihez. Az elsı féléves hallgatóknak lehetıségük van részt venni a karunkon mőködı párhuzamos német nyelvő képzésen, amennyiben rendelkeznek legalább középfokú német nyelvvizsgával. A képzés keretein belül az elsı négy szemeszter tárgyait német nyelven hallgatják. Ezt követıen egy félévet a Karlsruhei Mőszaki Egyetemen töltenek. A képzés végén a két egyetem közösen kiállított diplomáját kapják. 3.5.2.4. Sportolási, rekreációs, egészségmegırzı lehetıségek 51

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk hogy egyetemünk büszkélkedhet az egyik legrégebbi sportegyesülettel a Mőegyetemi Atlétikai és Futball klubbal (MAFC). Az egyesület jelenleg is sikeresen mőködik és biztosítja az egyetemisták számára mind a versenyszerő mind a kedvtelési célú sportolási lehetıséget a sportágak széles spektrumában. Az egyetemen mőködik még a Testnevelési Központ is ami az órarendszerő testnevelésóra tartásán túl különbözı tanfolyamokkal teszi változatosabbá az egyetemi sportéletet. A Villamoskaron a sportélet sok más közéleti területi területhez hasonlóan leginkább a Schönherz Kollégiumban összpontosul. A kollégiumban mőködik a Schönherz Diák Sport Kör, ami rendszeres sportrendezvényeivel próbálja sportolásra bírni a tanulásban megfáradt hallgatókat. Ilyen rendezvények a a Jegesnap, a foci és egyéb bajnokságok Hozzáférhetı a kollégiumban szintén a hallgatók által mőködtetett kondicionáló terem is melynek szolgáltatásait nem csak kollégiumi vagy kari hanem sokszor más karok hallgatói is szívesen veszik igénybe. A kollégiumban mőködı öntevékeny körökön keresztül lehetıség van még az asztalitenisz, a túrázás, a hegymászás, vagy akár a szörfözés kipróbálására is.

3.5.2.5. Öntevékeny közmővelıdési lehetıségek biztosítása A hallgatói kari közmővelıdési lehetıségek elsısorban a kollégiumban koncentrálódnak. A Muzsika Mívelı Mérnökök klubja és a Silentio kórus tárt karokkal várja a zenére vágyó hallgatókat. Az MMMK tulajdonában található több hangszer, melyeket a klubtagok kölcsönözhetnek és használhatnak. A kollégium elsı emeletén található stúdió süketszobájában úgy próbálhat a klub kötelékébe tartozó fél tucat zenekar, hogy senki nyugalmát nem háborítják. Heti rendszerességgel megrendezésre kerül szintén a kollégiumban a Új Vári Jazzklub és Dixie kocsma, ahol a jazz zenére áhítozó hallgatók pihenhetik ki a mindennapi fáradalmakat, vagy akár színpadra is állhatnak. Szintén hetente tudják a hallgatók a 20 éves múltra visszatekintı Táncklub keretein belül kiélni a társastánc iránti vágyukat. Ugyanitt tánctanulásra is van lehetıség.

3.5.2.6. Hallgatói szolgáltatások biztosítása Kollégiumi elhelyezésben részesülhetnek azok az alapképzésben, mesterképzésben, kiegészítı alapképzésben, doktori képzésben részt vevı és ösztöndíjas külföldi hallgatók, akik a megadott határidıig a kiírásnak megfelelı elektronikusan kitöltött kollégiumi felvételi pályázatot adtak le. A pályázat során a hallgatók tanulmányi eredményeit, közösségi munkáját és szociális helyzetét vesszük figyelembe. Karunk hallgatói között nagyságrendileg 1300 kollégiumi férıhelyet oszthatunk szét félévenként a PPP keretében felújított Kármán Tódor Kollégiumban és a Schönherz Zoltán Kollégiumban illetve az Egyetem vagyonkezelésében álló Nagytétényi úti kollégiumban és a Vásárhelyi Pál Kollégiumban. A kollégistáknak az adott kollégiumban mőködı öntevékeny körök szolgáltatásai mellett lehetıségük van igénybe venni az adott kollégiumban mőködı szélessávú Internet szolgáltatást, edzıtermet és a PPP keretében felújított kollégiumokban értékmegırzıket is. A kar hallgatói a Mőegyetemi Könyvesboltban elérhetı kiadványok mellett részben a 52

hallgatók, részben a karon oktató elıadók és gyakorlatvezetık által kidolgozott elektronikus jegyzetet érhetnek el igen nagy számban. A tanszéki oldalak mellett nagyon népszerő a hallgatók által üzemeltetett és karbantartott Villanykari Információs Rendszer és VIK wiki. A használt tankönyvek és jegyzetek cseréjének legfıbb információs csatornáját még mindig az évfolyamok tanulmányi elektronikus levelezı listái jelentik.

3.5.3. Kari erıforrások kezelése Korábbi fejezetekben szerepel.

3.6. Belsı információs rendszer 3.6.1. Az Intézmény/Kar kulcsfontosságú eredményeinek mutatói Korábbi fejezetekben szerepel. 3.6.1.3. TDK-s és egyéb eredmények A kar eddig nem jelölt senkit a „Pro Sciencia Aranyérmes” és „Mestertanár Aranyérmes” kitüntetésekre. A beadott és díjazott TDK dolgozatokról korábbi részben szerepel kimutatás. 3.1.6.4. A Kar K+F+I eredményessége A Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara kiterjedt és eredményes kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez. Tudományos tevékenység szempontjából az alábbi táblázatokban szereplı egyetemekkel van karunknak élı kapcsolata, tanszéki lebontásban is megadott adatokkal.

ÁLTALÁNOS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK

Sorrend

Tanszékek →

1. 2. 3.

Technische Universität München RWTH Aachen Politecnico di

VIK tanszéki átlag

VIK TANSZÉKEK

Intézmény A U T

ET EE HI SZ IIT T T T IT

8

10

10

10 9

2

4

10

8

SZ T H MI V MI V T ET T T 2

8

2

7

9

4

8

6 9

53

4. 5. 6. 7.

8. 9. 10.

11.

Milano INSA de Lyon Royal Institute of Technology, Stockholm Imperial College London Università degli studi di Roma la Sapienza Ecole Nat. Des Ponts et Chaussées, Paris INSA de Rennes Otto-vonGuerickeUniversität Magdeburg University of Sevilla

6 8 1

9

1 4

2

2

9 1

7

8

10

4 10

6

7

5

6 3

3

8

9

4

1

8

3 1

7

5

54

ÁLTALÁNOS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK (folyt.)

Sorrend

12. 13. 14. 15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

Intézmény Tanszékek AU ET EE T T T → Waseda University, Japan Istanbul Technical University University of 6 Arizona National 3 University of 7 Singapore Universidad Autónoma de Querétaro, Mexico Tallinn 8 Technical University Norwegian University of Science and Technology Florida 5 Institute of Technology Nanyang Techno6 logical University, Singapore Ecole Nat. Supérieure des Mines de Paris

VIK tanszéki átlag

VIK TANSZÉKEK IIT

1

HIT

SZI T

SZ HV T

MI T

6

TM IT

5

VE T

4

3

3

6 4

2

7

5

6

9

1

1

4

5

5

6

8

8

55

ÁLTALÁNOS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK (folyt.)

Sorrend

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

34.

35.

Intézmény Tanszékek AU ET EE T T T → Hokkaido University Indian Institute of Technology, Mumbai University of 7 Virginia Moscow Power Eng. Institute University of Novi Sad Osaka University Washington University in St. Louis Hanoi Open University Université Laval Zhejiang 5 University, P.R.C. Seoul National University Shizuoka 4 4 University St. Petersburg State Univ. of Aerosp. Instrument. La Trobe University

VIK tanszéki átlag

VIK TANSZÉKEK IIT

HIT

SZI T

SZ HV T

5

6

MI T

TM IT

VE T

6

7

7

7

3

4

5

5

2

2 3

6

4

56

MUNKATERVES EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK

Sorrend

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

13.

Intézmény

VIK TANSZÉKEK

SZ Tanszékek AU ET EE SZI MI TM VE IIT HIT HV T T IT T T T T → T Technische 5 9 3 8 7 3 Universität Wien Universität 9 6 10 10 10 7 Karlsruhe Delft Univ. 7 8 5 2 4 9 of Techn. Technische 6 4 9 1 Universität Graz 8 6 1 8 ETH Zurich 10 10 Helsinki 8 7 3 6 Univ. of Techn. Technische 3 4 2 Universität Dresden Technische 2 4 9 3 Universität Berlin Univ. Pierre 10 et Marie Curie Technion 3 8 Israel Inst. of Techn. ParisTech 6 Slovak Univ. of 6 Techn. in Bratislava Technical 1 1 7 University in Kosice

VIK tanszéki átlag

6 9 6 5 7 6

3

5

10

6 6 6

3

57

MUNKATERVES EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK (folyt.) Sorrend

14. 15. 16.

17.

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Intézmény Tanszékek AU ET EE T T T → BabesBolyai Univ. Cluj-Napoca Katholieke 9 Universiteit Leuven Technical Univ. of Cracow Sapientia Hungarian Univ. in Transylvania Université du Québec à Chicoutimi „Politehnica 4 ” University in Timisoara Univ. of Maribor HTWDresden Tech. Univ. 5 of Denmark Univ. degli Studi di Modena RE Czech 1 2 Tech. Univ. in Prague

VIK tanszéki átlag

VIK TANSZÉKEK IIT

HIT

SZI T

SZ HV T

MI T

TM IT

VE T

2

2

4

7

7

9

2

2

7

5

4

5

4

5

5

3

1

5

2

58

A K+F jellegő projektekben (EU, OTKA, Norvég Alap ….stb.) való kari sikerességet tükrözi az alábbi összesítés ahol a karunk adatai más karokkal való összehasonlításban is szerepelnek. A 2007. évben beadott és a 2007. évben szerzıdéskötésre került nyertes pályázatok száma kari bontásban 100 80

beadott pályázat (db.)

60 40

nyertes, szerzıdött pályázat (db.)

20

VI K Eg yé b

TT K VB K

SK K

G TK G P K

ÉM K

É

PK

0

A 2007. évben beadott és a 2007. évben szerzıdéskötésre került nyertes pályázatok összege kari bontásban 5 000 000 4 000 000

beadott pályázat (eFt.)

3 000 000 2 000 000

nyertes, szerzıdött pályázat (eFt.)

1 000 000

V IK Eg yé b

ÉM K G TK G P K KS K TT K V BK

É

PK

0

A projektek tematikai megoszlást mutatja az alábbi táblázat:

Tematikus területek és aktivitási területek

Projektek száma

Az információs társadalom technológiái:

60

Marie Curie akciók

2

Összesen

62

59

ile

&

w

fo

ra ll

ire le ss

an d

EU IST támogatás K€

2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

eH eL ea ea rn lth in g/ cu ltu re eB us in es s M R ic o O ro bo pt an otic d na s na no no -b io K sy no -e st le w . ct le r./ dg C e M Sy O S st s/ C on EL te TE nt :e -le Sz ar eg ni ed ng :L B er i v zs in en gL yi ab M : is eL ko ea lc rn :K in K g V in Pé no cs vá :b ci ó io m ed ic in e

M ob

B ro ad b

ro ad ep ban e d M nd f ob ab or i ile l i all & ty/s w ire ec l G ess R ID + eH RN eL ea ea Co lth rn ll i n Wo g/ cu rk ltu eS re Em be eB afe dd u s ty ed i n sy ess st e R ms A M ob cc ic o r o O m o a Com tic p t pa n s p on d na yin na uti n no g no g En -bi M/ I sy o- N s K v. C t no Ri el e O . w sk ctr /ER le dg ma ./CM A n A e S ag OS AL ys e +B ts me i o / Co nt -in n sp ten ire t d II S D

B

EU IST támogatás K€

Az FP6-os projektekben nyert támogatás mértékét az alábbi grafikon illusztrálja 2000

1800

1600

1400 Call 6

1200 Call 5

FET PI

1000 Call 4

800 Call 3

Call 2

600 Call 1

400

200

0

Az FP6 IST programban való részvétel (a 4 utolsó oszlop nem a VIK-re vonatkozik)

A fenti eredményt több magyar egyetemmel is összehasonlítottuk:

Többi egyetem

Call 6

Call 5

FET PI

Call 4

Call 3

Call 2

Call 1

60

Az OTKA, az EU és a költségvetésen kívüli pályázatok számát az alábbi táblázat mutatja:

OTKA EU KK

2005 12 22 99

2006 2 39 95

2007 5 34 125

2008 6 30 140

SIKERTELEN OTKA

1

3

Innovációs tevékenységünk a kormányzati támogatással létrejött tudásközpontokban valósul meg. Azon tudásközpontok listája, amelynél dominánsan kari oktatók végzik az innovációs tevékenységet a következı: •

Mobil Innovációs Központ (MIK)

•

Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont (I2T)

•

Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont (EMT)

•

Egyetemközi Távközlési és Informatikai Kooperációs Kutatási Központ (ETIKKK)

3.6.1.5. Doktori iskolák mőködési eredményei A karon két doktori iskola mőködik: (i) Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola és (ii) Informatikai Tudományok Doktori Iskola. Az egyes doktori iskolákba évente átlagban 35 hallgató nyer felvételt, akik a doktori iskola tanterve alapján haladnak a fokozatszerzés felé. Az egyes doktori iskolákra jutó Állami Ösztöndíjak száma körülbelül 12 évente. A konkrét beiratkozási és fokozatszerzési adatokról az alább táblázat ad számot: Az absz. Az absz. Ebbbıl Ebbıl Ebbıl Ebbıl szerzettek szerzettek Vill.PhD Inf. PhD közötti fokozatok fokozatok absz.szerzett absz.szerzett közötti Év Vill.beiratk Inf.beiratk Vill.öszt. Inf.öszt. vill. inf. Vill.öszt. inf.öszt. száma száma 2000 54 24 14 10 42 20 12 9 14 9 2001 27 45 8 15 21 35 7 14 11 6 2002 34 38 9 19 29 24 9 13 14 7 2003 23 48 7 19 18 32 6 15 17 18 2004 44 55 16 14 31 32 14 11 14 17 12 13 19 26 11 10 6 9 2005 37 47 2006 22 51 10 14 2007 26 46 10 16 2008 26 29 11 13

61

Kutatói kapcsolatok (ahol a Doktori Iskola oktatói az elmúlt 10 évben minimum fél évig kutattak): Európa Rheinische Friedrich-Wilhelms Universitat, Bonn, Germany Friedrich-Alexander Universität Erlangen-Nürnberg, Germany Vienna University of Technology, Institute of Computer Graphics and Algorithms, Austria ; Laboratoire Paris VI, Université Pierre et Marie Curie, France Laboratoire de Recherche en Informatique, CNRS-- Universite Paris-Sud, Orsay, France Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL), Switzerland Vrije Universiteit Brussel, Dienst ELEC, The Netherlands University of Ghent, SMACS research group, Belgium Katholieke Universiteit Leuven, Dept. of Mathematics, Belgium Katholieke Universiteit Leuven, ESAT-SISTA, Belgium Swedish Institute of Computer Science, Kista, Sweden Create-Net International Research Center, Trento, Italy University of Trento, Italy CNUCE – Consiglio Nazionale delle Ricerche, Pisa, Italy University of Girona, Department of Applied Mathematics and Informatics, Spain; Universidade do Algarve, Faro, Portugal Dept. Engineering, University of Hull, UK, Stirling University, UK University College Dublin, Ireland University College Cork, Ireland Észak Amerika Simon Fraser University, Burnaby, Canada; Arizona State University, Tempe, USA University of North Carolina at Chapel Hill, NC, USA University of Waterloo, Canada Ázsia University of Ibaraki, Hitachi, Japan The Hong Kong Polytechnic University, Hong Kong SAR Tokyo Institute of Techn., Tokyo, Japan Gifu Research Institute of Manufacturing Information Technology, Information System Department, Gifu, Japan Chinese University of Hong Kong, Dept. Mechanical and Automation Engineering, Hong Kong, Ausztrália University of New South Wales (Sydney) Murdoch University (Perth) Australian National University (Canberra)

Vendégoktatás (ahol a Doktori Iskola oktatói az elmúlt 10 évben oktattak)

62

Európa Rheinische Friedrich-Wilhelms Universitat, Bonn, Germany FAU Erlangen-Nürnberg, RWTH Aachen, TU Chemnitz, Germany Technical University of Duisburg, Germany Vienna University of Technology, Institute of Computer Graphics and Algorithms, Austria Johannes Kepler Universität (Linz), Austria Institut National Polytechnique de Grenoble, France Laboratoire Paris VI, Université Pierre et Marie Curie, France Katholieke Universiteit Leuven, Dept. of Mathematics, Belgium Norwegian University of Science and Technology, Trondheim, Norway University of Helsinki, Finnland Helsinki University of Economics, Finnland University of Trento, Italy University of Girona, Department of Applied Mathematics and Informatics, Spain ; University of Alcala de Henares (Madrid), Spain Universidade do Algarve, Faro, Portugália University of Hull, UK Kassai Mőszaki Egyetem, Szlovákia University of Ostrava, Czech Republik Warsaw University of Control Theory, Poland Észak Amerika Arizona State University, Tempe, USA Louisiana State University, U.S.A Columbia University (New York, NY,USA) Ázsia Tokyo Metropolitan University, Japan University of Tokyo, Japan Tokyo Institute of Technology, Japan Chuo University, Tokyo, Japan Osaka Institute of Technology, Japan Shizuoka University, Hamamatsu, Japan Tokyo Institute of Techn., Tokyo, Japan Research Institute of Manufacturing Information Technology, Gifu Prefecture, Japan The Hong Kong Polytechnic University, Hong Kong SAR Chinese University of Hong Kong Dept. of Computer Science, National Chiao Tung University, Hsinchu, Taiwan, R.O.C Kyungbook National University, South Korea; Ausztrália University of New South Wales, Sydney, Australia. Murdoch University (Perth) Australian National University (Canberra) Auckland University of Technology (New Zealand)

63

Pályázati kapcsolatok (a karral ill. a tanszékekkel a Doktori Iskola témaköréhez tartozó közös pályázatokban résztvevı intézmények) Európa Technische Universität Darmstadt, Germany Vienna University of Technology, Institute of Computer Graphics and Algorithms, Austria Technical University of Vienna, Institut für Technische Informatik, Austria Technische Universität Hamburg-Harburg Universität Ulm, Germany University of Dortmund, Germany Fraunhofer-Institute für Experimentelles Software, Germany Cooperation&Management (Institute of Telematics) at the Universität Karlsruhe Institute of Communication Networks at the Technische Universität München Institute of Communication Networks and Computer Engineering at the Universität Stuttgart Université Pierre et Marie Curie – Paris 6, France University of Rennes, France Institut Eurécom, France Université de Toulouse III, France École Nationale Supérieure des Télécommunications de Bretagne (ENST Bretagne, Brest) , France École Nationale Supérieure des Télécommunications (ENST Paris), France Laboratoire Lorrain de Recherche en Informatique et ses Applications (LORIA) at the University Henri Poincaré, Nancy, France Swiss Federal Institute of Technology, Lausanne Signal Processing Institute, Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL), Switzerland Katholieke Universiteit Leuven, ESAT-SISTA, Belgium Vrije Universiteit Brussel, Dienst ELEC, Belgium Eindhoven University of Technology (TU/e), Faculty of Technology Management; the Netherlands Centre for Telematics and Information Technology at the University of Twente, the Netherlands Productive Programming Methods AS, Norwegian University of Science and Technology (NTNU), Norwegian University of Science and Technology, Trondheim, Norway Department of Information Technology at the Tampere University of Technology, Finnland Aalborg University, Denmark Vytautas Magnus University, Lithuania Universita di Pisa, Italy Università degli studi di Firenze, Italy University of Torino, Italy Università degli studi di Roma "La Sapienza”, Italy University of Easter Piemonte, Italy University of Girona, Department of Applied Mathematics and Informatics, Spain ; Departamento de Ingeniería Telemática at the Universidad Carlos III de Madrid Department of Telematics Engineering at the Universitat Politecnica de Catalunya ETSI de Telecommunicacion at the Technical University of Madrid NeTS Research Group at the Universitat Pompeu Fabra Undação da Faculdade de Ciencias da Universidade de Lisboa, Portugal 64

School of Mathematical & Computer Sciences Heriot-Watt University, Edinburgh, Scotland, UK; School of Mathematical and Computational Sciences, University of St. Andrews, Scotland, UK; University of Newcastle upon Tyne, UK School of Electronics and Computer Science, University of Southampton, Southampton, UK, City University, UK Stirling University, UK Loughborough University, UK Lancaster University, UK Department of Electronic & Electrical Engineering at the University College London, UK University of Sussex, UK Faculty of Technical Sciences, University of Maribor, Slovenia., Department of Parallel Algorithms, Institute for Parallel Processing, Bulgarian Academy of Sciences, Bulgaria; University of Algarve (Faro, Portugalia) Department of Theoretical Computer Science Institute of Computer Science (Academy of Sciences of the Czech Republic) Technical University of Košice (Slovakia) St. Petersburg State University of Telecommunications

Észak Amerika University of Manitoba, Canada; Northwestern University, Chicago, USA University of New Hampshire, Durham, USA Ázsia Korean Electronics and Technology Institute, South Korea; University of Tokyo, Japan Ausztrália University of New South Wales (Sydney, Australia) Murdoch University (Perth, Australia) Australian National University (Canberra, Australia) Cserekapcsolatok (intézmények, ahonnan Doktori Iskolánk vendégoktatói, PhD bírálói érkeztek, ill. ahol PhD hallgatóink vendégdiákok voltak) Európa University of Erlangen-Nuremberg, Germany University of Dortmund, Germany University of Darmstad, Germany University of Trier, Germany Ecole des Mines de Paris, Centre Automatique et Systemes, France Institut National Polytechnique de Grenoble, France Université de Rennes 1, Brest, France École des Mines de Nantes, France 65

University of Ghent, SMACS research group, Belgium Vrije Universiteit Brussel, Dienst ELEC, Belgium Eindhoven University of Technology (TU/e), Faculty of Technology Management, the Netherlands Uppsala University, Dept of Computer Systems, Sweden TU of Denmark, Center for Information and Communication Technologies, Denmark Aalborg University, Denmark Royal Institute of Technology, Sweden Lund University, Lund, Sweden, Università degli studi di Firenze, Italy University of Torino, Italy University of Easter Piemonte, , Italy University of Catania, Italy Technical University of Torino, Italy Universidade do Algarve, Faro, Portugal University of Coimbra, Portugal Dublin Institute for Advanced Studies, Dublin, Ireland, National and Kapodistrian University of Athens Department of Informatics and Telecommunications, Greece Department of Parallel Algorithms, Institute for Parallel Processing, Bulgarian Academy of Sciences, Bulgaria; Faculty of Technical Sciences, University of Maribor, Slovenia., Észak Amerika University of New Hampshire, USA Computer Science Department, NC State University, Raleigh, NC, USA Institute for Software Integrated Systems, Vanderbilt University, Nashville, USA Queen's University, Kingston, Canada Ázsia Shizuoka University, Hamamatsu, Japan Ausztrália University of New South Wales (Sydney, Australia) Murdoch University (Perth, Australia)

3.6.1.6. Információ és tudásmenedzselés Ezen a területen a kar az elmúlt években az egyes részegységeknél megtalálható tudás, szakértelem és technológiák integrálását szorgalmazta. Ez a törekvés azért fontos, mert a klasszikus egyetemi és kari struktúra tanszékekre tagolt, ami alapvetıen nem segíti a tanszékek felett létrejövı „kompetenciafelhık” létrejöttét, amely az „összeadott” tudás, szakértelem és humán erıforrás folytán képes nagyobb volumenő feladatok, illetve projektek elvégzésére. Ennek megváltoztatása és a tudás integrációjának segítése a következı módokon valósult meg:

66

•

szervezeti sokrétőség;

•

információ- és tudásáramlást biztosító fórumok;

•

információs technológiai feltételek biztosítása.

Szervezeti sokrétőség A tanszéki struktúra mellett, összegyetemi szinten megjelentek a tudásközpontok, olyan szinergiákat képviselve, amelyek integrálós hatásúak. Ugyanakkor kari szinten is létrejött néhány átfogó kutatólaboratóriumi struktúra (HSN Lab, Nokia Lab, …etc.), amelyek tanszékeken átívelı szakértelmek alkalmazására biztosítanak lehetıséget. Információ- és tudásáramlást biztosító fórumok A Kar rengeteg kutató szemináriumot rendez, amely adott szakterületekre „összeadott” tudást kezdeményez. A doktori iskolákból fakadóan egyes tématerületek és tudományos ismeretek minısítése tanszékek feletti szinten jelenik meg. A Kar által fontos eseménynek tekintett TDK konferenciák is stimulálják az információ- és tudásáramlást. A Kar gondozásában lévı Periodica Polytechnica folyóirat, mint a kari tudást és tudományos eredményeket disszeminálja. A tudásközpontok konferenciái, valamint a sok egyéb belsı workshop, mind a tudásáramlást biztosítja. Ugyanakkor ezen tudásáramlást és integrációt segítı folyamatok szervezésében és ezek egységesebb formában való megjelenés biztosításában még van fejlıdni valónk. Az információs technológiai feltételek biztosítása A tudásmendzsment számára számos technikai háttér áll rendelkezésre: •

videokonferencia lehetıség;

•

internet-es konferenciák SW platformjai;

•

kari információ disszeminálásra szolgáló portálok.

3.6.1.7.

Az Intézmény/Kar gazdálkodásának eredményei

A BME Villamosmérnöki és Informatikai a 440 fı alkalmazotti létszám mellett, amelybıl 244 fı oktatói illetve kutató, valamint 114 fı minısített oktató, évente több mint 4500 államilag finanszírozott hallgató képzését látja el. Az alkalmazotti létszám, valamint az állami hallgatók után a képzési forma normatívájával súlyozva a Kar az egyetem költségvetési támogatásából évente mintegy 3700 millió Ft-tal részesedik. Ez az összeg a költségek 67

(általános, létesítmény, tanterem stb.) levonása után az alkalmazotti bér, valamint az egyéb kari költségek (pl. dékáni hivatal, kari tantermek, kari hallgatói támogatások stb) fedezetén túl pénzügyi tartalékok képzését is lehetıvé teszi. Ezeket a tartalékokat a Kar 2009-ben és 2010ben elsısorban az egyetemi ingatlangazdálkodási tervekhez illeszkedı kari projektek (Q épület költözés, V1 épület felújítás) részbeni finanszírozására tervezi felhasználni. Ezen felül a Kar külsı (vállalkozási, innovációs, szakképzési és pályázati) árbevételekkel is rendelkezik, évente kb. 2000 millió Ft értékben. Az egyetemen belül a Kar az egyetem oktatásának 28%-át adja, 23 % oktatói-kutatói létszám és 20 % minısített oktatói létszám mellett. Összefoglalva, a kar gazdálkodása évek óta kiegyensúlyozott és stabil. Ennek a gazdasági helyzetnek a fenntartása illetve javítása (elsısorban hatékonyabb tanterem és létszámgazdálkodás mellett) a kari vezetés szándéka a következı években.

3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása. Az elmúlt években készült, az egyetemi stratégiát, illetve fejlesztési terveket elıkészítı anyagok mindegyike hangsúlyozza az összehangolt, tervszerő kommunikációs tevékenység szükségességét. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a BME megırizze súlyát a hazai és a nemzetközi oktatási – kutatási térben. Az egyetem elıtt álló kihívások, a felsıoktatásban kialakult versenyhelyzet, a gazdasági szféra igényeinek mind erıteljesebb hatása a képzés tartalmára, a finanszírozás változása, stb. felértékeli a kommunikációs tevékenységet, ezért az egyetem valamennyi szervezeti egységének a maga tevékenységi területén folytatni kell a „saját felhasználóival” való kommunikációt. A fentieknek megfelelıen a Kar kommunikációs tevékenységének célcsoportjai: • Leendı hallgatók (nyílt napok, középiskolások személyes tájékoztatója) • Graduális és posztgraduális képzésben résztvevı hallgatók, ezen belül kollégiumi közösségek és szakkollégiumok (honlapok, rendezvények, konferenciák, nyári táborok) • Volt hallgatók (alumni szervezetek kialakítása) • Szakmai felhasználók irányába történı kommunikáció (rendezvények, workshopok, konzultációk) • Társkarok, szakmai szervezetek, egyesületek, sajtó irányába történı kommunikáció 3.7.1. Nyomtatott írásos anyagok A Kar oktatási-kutatási tevékenységét bemutató önálló és rendszeres kiadvány eddig nem készült, a Karról szóló tájékoztatók az egyetem központi tájékoztató kiadványainak –

68

Oktatási Bulletin angolul, magyarul, Képzési Tájékoztató, K+F tevékenység a BME-n, Felvételi Kalauz - egy-egy fejezetét képezték. A kar tanszékeinek közel fele rendelkezik a tevékenységét bemutató tájékoztató brosúrával, szórólappal. Külön tájékoztatók készülnek a hallgatók szakirányválasztásának megkönnyítésére. A BME VIK 2009-ben ünnepli alapításának 60.évfordulóját, ez alkalmat ad arra, hogy az 50. évfordulóhoz hasonlóan összefoglaló kiadvány készüljön a Kar történetérıl, jelentıs tanár egyéniségeirıl, K+F+I eredményeirıl. A BME minden kara hallgatói önkormányzata rendelkezik saját lappal, a VIK hallgatói esetében ez az Impulzus c. lap, mely 5000 példányban jelenik meg a szorgalmi idıszakban két heti rendszerességgel.

3.7.2. Honlapok tartalma, szolgáltatásai, naprakészsége A BME VIK honlapja rendkívül jól struktúrált , áttekinthetı és naprakész, eleget tesz mind a belsı, a kar polgárait érintı, mind a külsı, a kar tevékenysége iránt érdeklıdı látogatók tájékoztatásának. (belsı és küldı nyilvánosság) Megfelelı részletességgel tartalmazza mindazokat az információkat, melyek • A hallgatók tájékoztatását szolgálják a rájuk vonatkozó oktatási és oktatásszervezési folyamatra vonatkozóan (órarend, számonkérés, jegyzetek, stb.) • A kar oktatóinak, kutatóinak , szervezeti egységeinek tájékoztatását szolgálják a kari tanács , annak különbözı bizottságai – tudományos, oktatási, gazdasági, az egyes szakokhoz kapcsolódó vagy ad hoc – munkáját illetıen • A kar tevékenysége iránt érdeklıdıknek A honlap kiemelt címszavai: általános információk, felvételizık, hallgatók, doktoranduszok, tanszékek, szabályzatok, egyéb, angol nyelvő információk A kar valamennyi tanszéke saját honlappal rendelkezik, a honlapok szerkezete egységes az alapinformációk vonatkozásában – tanszék munkatársai, oktatási tevékenység, kutatási tevékenység, kompetenciák, publikációk, jelentısebb események, konferenciák. A karon mőködı hallgatói szakmai szervezetek – Simonyi Szakkollégium, Energetikai Szakkollégium-, hallgatói lap – Impulzus-, Schönherz Kollégium rendelkezik saját honlappal. A kar honlapjainak tartalma, szolgáltatási színvonala meghaladja az egyetemi átlagot, ami egyenesen következik a kar profiljából . 3.7.3. Belsı és külsı sajtó és médiaközlemények

69

A kar tanszékei az elmúlt években szoros kapcsolatot alakítottak ki az egyetem PR Irodájával, amely segítette ıket abban, hogy tudományos eredményeik, új laboratóriumaik felavatása megfelelı nyilvánosságot kapjon. A karon egy sor, jelentıs multinacionális vállalat alapította meg, hozta létre fejlesztı központját, az itt folyó munka a vállalati kommunikációs szakemberekkel együttmőködve rendszeresen megjelenik mind a szakmai, mind az általános médiában, legyen szó akár a nyomtatott, akár az elektronikus felületrıl. A karon rendszeresek a tanszékek által szervezett nemzetközi szakmai konferenciák, az ezekrıl szóló híradás mind az egyetemi, mind az egyetemen kívüli kommunikációban általános gyakorlat.

4.

Összegzés

A Kar fejlıdése (ld bevezetés: a Kar története) lassan, az igényeknek megfelelıen valósult meg. Ennek a hosszú és kiegyensúlyozott fejlıdésnek az eredménye, hogy a hiányosságok túlnyomó része ismertté vált, a fejlıdés épp ezen hiányosságok állandó javítását jelenti. Az intézményakkreditációs anyagunk összeállítása minden bizonnyal további lehetıségeket jelent a hiányosságok felismerésében és Kar fejlesztésében.

70