2013 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Tájépítészeti kar

2012/2013 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Tájépítészeti kar

Készítette a Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium 1118 Budapest Villányi út 29-43. Főszerkesztő: Lenkai Anna Borbála A szerkesztésben részt vettek az alábbi szakkollégisták: Arany Gergely, Nyitrai Kata A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Budapest, 2013.

2012/2013 tanévben végzett hallgatók diplomamunkái

támop-4.2.2/b-10/1-2010-0023 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Beveztő, köszöntő A Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium hagyományteremtő céllal adta ki a tavalyi évben az első Diplomakiadványt. Nagy örömmel könyvelhetjük el, hogy a hagyomány elindult, idén már második alkalommal tarthatja kezében a kedves Olvasó a Tájépítészeti Karon végzettek munkáit összefoglaló kiadványt. Bár az összefoglaló nem teljes körű, mégis megfelelő mélységű áttekintést nyújt az Egyetemen tájrendező és kertépítő mérnöki (BSc) alapképzési szakon, tájépítészmérnöki (MSc), településmérnöki (MSc) mesterképzési szakokon és tájépítészmérnöki egyetemi képzésen végzett hallgatók munkáiról. A Szakkollégium nevében kívánok valamennyi ma már okleveles mérnöknek sikeres szakmai pályafutást. Máté Klaudia Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium elnöke

2

Budapesti Corvinus egyetem Tájépítészeti karának szervezeti vezetése Rektor egyetemi tanár Dr. Rostoványi Zsolt rektorhelyettesek egyetemi tanár Dr. Görög Mihály Fejlesztési rektorhelyettes egyetemi tanár Dr. Palkovics László Tudományos rektorhelyettes egyetemi tanár Dr. Szántó Zoltán Oktatási rektorhelyettes dékán egyetemi tanár Dr. M. Szilágyi Kinga dékánhelyettesek egyetemi docens Dr. Fekete Albert Oktatási és nemzetközi dékánhelyettes egyetemi docens Dr. Illyés Zsuzsanna Stratégiai és tudományos dékánhelyettes egyetemi docens

Dr. Kabai Róbert Külügyi referens

tudományos munkatárs Dr. Tóth Csaba Gazdasági referens

Munkatársak hivatalvezető Izsákné Hegedüs Gyöngyi igazgatási ügyintéző Gyalusné Szalkai Ilona tanulmányi ügyintéző

Fancsali Zsuzsanna

tanulmányi ügyintéző Laczkóné Rimóczi Erzsébet tanulmányi ügyintéző

Derzsy Béláné

kari rendszergazda Gáspár Tamás

3

Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Tanszékvezető Dr. M. Szilágyi Kinga egyetemi tanár Tanszékvezető-helyettes Dr. Balogh Péter István egyetemi docens tanszéki munkatársak Dr. Jámbor Imre

egyetemi tanár

Dr. Czinkóczky Anna

egyetemi docens

Dr. Fekete Albert

egyetemi docens

Dr. Gerzson László

egyetemi docens

Dr. Almási Balázs

egyetemi adjunktus

Dr. Szabó Krisztina

egyetemi adjunktus

Dr. Csepely-Knorr Luca

egyetemi tanársegéd

Gergely Antal


Karlócainé Bakay Eszter


Varró Dorottya Katalin

tanszéki mérnök

Meghívott Előadók Lázár Tibor Sándor Tamás Rhorer Ádám Dr. Tóth Imre PhD hallgatók Bede-Fazekas Ákos Hutter Dóra Oláh András Béla Szabó Gyöngyvér Szöbölödi Anita Takács Dániel Attila Zelenák Fruzsina TITKÁRSÁG Szebényi Gábor

tanszéki ügyintéző

4

Tájvédelmi és tájrehabilitációs Tanszék Tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Csima Péter tanszékvezető-helyettes egyetemidocens dr. Illyés Zsuzsanna Tanszéki munkatársak egyetemi docens dr. Kabai Róbert egyetemi adjunktus Gergely Attila tanszéki mérnök Módosné Bugyi Ildikó egyetemi tanársegéd Pádárné Török Éva egyetemi adjunktus

dr. Boromisza Zsombor


Dublinszki-Boda Brigitta

tanszéki mérnök

Tarcsai Andrea

Meghívott előadók Dima András Dr. Kiss Gábor Vass Gábor PhD hallgatók Árgyelán Tímea Nagy Enikő Molnár Zsófia Szigetvári Katalin igazgatási ügyintéző

5

TITKÁRSÁG Moór Edit

Tájtervezési és területfejlesztési Tanszék Tanszékvezető Dr. Kollányi László

egyetemi docens

tanszékvezető-helyettes dr. Sallay Ágnes egyetemi docens Tanszéki munkatársak Dr. Csemez Attila

egyetemi tanár

Filepné Kovács Krisztina


Mikházi Zsuzsanna


Molnár József László

egyetemi adjunktus

Dr. Szilvácsku Zsolt

tanszéki mérnök

Jombach Sándor


Meghívott oktatók Lomniczi Gergely Dr. Berczik Árpád Duhay Gábor Dr. Kerekes Sándor Dr. Kőszegfalvi György Dr. Madarassy László Medgyesy Balázs Dr. Tasnádi József PhD hallgatók Magyar Veronika Valánszki István Tóth Tádé Dániel Nagy Gergő Gábor Szabó Áron Titkárság Várszegi Rita

tanszéki ügyintéző

6

Településépítészeti Tanszék Tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Schneller István Tanszéki munkatársak tudományos munkatárs Körmendy Imre egyetemi tanársegéd Gergelyné Korompay Judit egyetemi tanársegéd Polyák Beáta egyetemi tanársegéd

Szövényi Anna


Török Szabolcs Bence


Valkai Csaba

Meghívott oktatók Miklóssy Endre

Menczingerné Dr. Bokor Andrea

Dr. Meggyesi Tamás Pintér Ferenc

Dr. Visy Erzsébet

Mozsár Ágnes

PhD HALLGATÓK Kanczlerné Veréb Mária

Majoros Ágnes

Zsovák Orsolya tanszéki ügyintéző

7

Titkárság Bihari Irén

Kertművészeti Tanszék Tanszékvezető Dr. Fatsar Kristóf

egyetemi tanár

tanszékvezető-helyettes Dr. Máthé Katalin

egyetemi adjunktus

Tanszéki munkatársak Prof. Emeritus Dr. Mőcsényi Mihály

emeritált egyetemi tanár

Báthoryné Dr. Nagy Ildikó Réka

egyetemi adjunktus

Kecskés András

művésztanár, festőművész

Gecséné Tar Imola


Eplényi Anna egyetemi tanársegéd Oláh Brigitta


Firnigl Anett


Takács Katalin egyetemi tanársegéd Szabadics Anita


Meghívott oktatók Alföldy Gábor Belényesy Károly Dr. Csatári Bence Győr Attila dr. Kiss Sándor Dr. Kósa Géza Dr. Kováts Ildikó Majoros Nóra Dr. Osztroluczky Sarolta Sylvester Edina Dr. Szikra Éva PhD hallgatók Balatoni Bálint Czeglédi Csongor Kiszely Gergely Klagyivik Mária TITKÁRSÁG Suditsch Julianna

igazgatási ügyintéző 8

Kerttechnika és Műszaki Tanszék egyetemi docens

Tanszékvezető Dr. Vukov Konstantin

egyetemi docens

Tanszéki munkatársak Bárdné Dr. Feind Teréz

tudományos munkatárs

Dr. Demjén István


Sárospataki Máté

tudományos munkatárs

Dr. Tóth Csaba


Vajda Szabolcs

Meghívott oktatók Dr. Rózsa Szabolcs

Szűcs László Dr. Tegze Judit

PhD hallgató Varga Dániel

9

Okleveles TájépítészMérnök

Okleveles Településmérnök

Egyetemi képzés Balázs Bálint Bartha Szilvia Zsuzsanna Bilek Adrienn Ferles Andrea Kinga Galambos Máté Miklós Molnár Andrea Páll András János Pécsi Zsófia Tuboly Kata

Egyetemi képzés Baukó Emese Fridrich Bálint Károlyfi Levente Magyar Gergely Patkó Dávid Levente Szatmári Szidónia Varga Orsolya

Mesterképzés Adler Emese Bankó Beáta Baranyák Tímea Barna Katalin Bede-Fazekas Ákos Csari Judit Csizmadia Dóra Eszenyi Zsófia Ilona Fábi-Molnár Márta Fehér Andrea Gacsályiné Rédai Erika Góth Mariann Kéki Norbert Kelemen Viola Kosdi Erika Lakatos Zsuzsanna Lándori Zita Láng Andrea Major Andrea Kata Mátrai Levente Gábor Mészáros Szilvia Nádasy László Zoltán Nemes Réka Osgyáni Réka Pákozdi Réka Edit Philipp Ákos Potapenko Bohdana Simon Dóra Szabó Alexandra Szabó Csaba Szabó Lilla Szabó Zsófia Gabriella Szappanos Márton Szatmári Réka Szentannai Zsófia Ria Tokai Gábor Trásy Krisztina Vathy Andrea Veisz Adrienn

Mesterképzés Aporfi Petra Balla Viktória Dénes Katalin Németh Lilla Szebeni Ádám Gábor Szijártó Dóra Vadász Nóra Ágnes

10

Okleveles TájépítészMérnök és településMérnök

11

Bede-Fazekas Ákos

Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

II. helyezés: Kari Tudományos Diákkonferencia – 2009 III. helyezés: Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia – 2010 III. helyezés: Kari Tudományos Diákkonferencia – 2010 I. helyezés: ZMNE által meghirdetett meghívásos hallgatói ötletpályázat – 2009 III. helyezés: „Építőkockák 2010” városfejlesztési nyílt hallgatói ötletpályázat – 2010

Melegigényes díszfák telepíthetőségi területének változása a 21. században A melegigényes fás dísznövénytaxonok jövőbeli telepíthetőségére garanciát csak tudományosan megalapozott térinformatikai modellel adhatunk. Ezért REMO regionális klímamodell segítségével, ArcGIS szoftverrel 33 mediterrán fajra készítettem önálló predikciót, és a Moesz-vonal modellezését 3 módszerrel (köztük a 18 faj elterjedését figyelembe vevő elterjedésmodellezéssel) végeztem el. Diplomamunkám célja volt, hogy éghajlat-burkológörbe modellezés módszerével a 21. századra jelzett klímaváltozás mértékét és irányát olyan térképlapokon mutassa be a növényekkel foglalkozó szakembereknek, melyek a növények elterjedési/telepíthetőségi területének változásán keresztül érzékeltetik azt. Célkitűzésemnek – úgy érzem – sikerült eleget tennem, hiszen ezzel a modellezési szempontból még továbbgondolást kívánó módszerrel is már számos szemléletes térképlapot sikerült előállítanom. Hiszem, hogy szakmapolitikai és oktatási szempontból is nagy jelentőséggel bírhatnak ezek a térképlapok. Ösztönzően hathatnak a tájépítészet és a klímaváltozás kapcsolatának újragondolására, a kertépítészeti növényalkalmazás és dendrológia hazánkban elfogadott, oktatott taxonválasztékának frissítésére, és nem utolsó sorban, hasonló modellezések elvégzésére más fajokkal vagy pontosabb módszerekkel. Konzulens: Dr. Gerzson László, Dr. Horváth Levente

12

V. helyezés: „Margitsziget – Város&Víz” nyílt hallgatói ötletpályázat – 2011 II. helyezés: GreenCity meghívásos hallgatói ötletpályázat – 2011 Megvétel: Nagykovácsi főutca nyílt köztér-építészeti hallgatói ötletpályázat – 2011 „Scientific excellence” díj - 13th International Conference on Information Technology in Landscape Architecture – 2012

Szakdolgozatdíj - 2010 Öko-völgy Alapítvány Hallgatói Díj - 2010 Köztársasági ösztöndíj - 2010–2011 Köztársasági ösztöndíj - 2011–2012

13

Csizmadia Dóra

II. helyezés: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumudvarának kertépítészeti ötletterve hallgatói pályázat – 2009 I. helyezés: a kari Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2010 Erasmus tanulmányi félév a müncheni Technische Universität-en


Közlekedési témapark Rákosrendezőn - A Vasúttörténeti Park tágabb környezetének rendezése Dolgozatom témája Rákosrendező pályaudvar nagy potenciálú rozsdaterületének északi, délről a Rákos-patak által határolt 50 hektáros fejrészének szabadtérépítészeti koncepciója. A terület jellemzője a tematizáltság és tematizálatlanság, vagyis a megmaradt vasúti emlékekhez való igazodás és a szabad gondolkodás, a változtatás lehetőségének kettőssége. Fő célom egy olyan parkterület létrehozása volt, melyben a nagy, multifunkciós terek lehetőséget nyújtanak mind a közlekedési témájú múzeumok (a Vasútttörténeti, a Közlekedési Múzeum és a Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás) elhelyezésére és programjainak kitelepülésére, mind a látogatók kötetlen szabadtéri programjai számára. Mindehhez a keretet olyan növényi környezet biztosítja, mely hol csupán visszafogott háttere, helyszíne az eseményeknek, hol önmaga nyújtja a terület legfőbb vizuális élményét. Fontos tervezési szempontom volt a pénzügyi és ökológiai fenntarthatóság, melynek kulcsa a minél kisebb fenntartási költségekre törekvő tervezés, a profitot hozó funkciók és terek elhelyezése a parkban és a sikeres parkmenedzsment. Az ökológiai fenntarthatóság elveit elsősorban az anyaghasználatban és az időbeli változással is számoló növénykoncepcióban érvényesítettem. Konzulens: Dr. Balogh Péter István, Hutter Dóra

14

II. helyezés: TU München hallgatói tervpályázat Installation für die Bamberger Klosterlandschaft – 2011 I. helyezés: Hallgatói ötletpályázat a Soproni Úti Általános iskola kertjének rendezésére – 2012 III. helyezés: Rákospalota Városrészközpont városépítészeti ötletpályázat, Építész Stúdió – 2012 Megvétel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezetalakítási tervezésére kiírt nyílt ötletpályázaton, Modulart Studio – 2012

15

Somogyvámos – Krisna-völgy – 2010 V. díj: Város&Víz országos hallgatói ötletpályázat (Budapest, Magyar Építőművészek Szövetsége) (társszerzők: Bede-Fazekas Á.–Bőhm G.) – 2011

Eszenyi Zsófia Ilona


Az Óbudai Kísérleti Lakótelep zöldfelületi revitalizációja Diplomamunkámban az Óbudai Kísérleti Lakótelep környezetének revitalizációjára teszek javaslatokat. A történeti áttekintés során kiderül, hogy ez a lakótelep igen egyedülálló. Az építészetileg változatos környezetet foglalta egységbe Dalányi László kertrendezési terve. Mára azonban a zöldfelületek leromlott állapotba kerültek. Célom volt ezen zöldfelültek újból élettel való megtöltése. A korabeli kertterv értékes, a mai igényekkel összeegyeztethető elemeit, a hely szellemét adó stílusjegyeket, elemeket mindenképpen át akartam örökíteni tervembe. A lakosok igényeinek kielégítésén túl megfelelő hátteret akartam biztosítani egy jól működő közösség kialakulásához. A személyes találkozások elősegítésének érdekében a lakótelep centrumába közösségi teret terveztem. A lakótelepi környezet eddig nem sok lehetőséget nyújtott meghittségre sem, ezért növényfallal határolt, intimebb pihenőket terveztem. A hely identitását minőségi burkolatokkal, igényes utcabútorokkal, ill. karakteres növénykiül- tetéssel erősíteném. Remélem, hogy tervemben sikerült a kezdetekben kitűzött célokat elérnem, és a környezetrendezés után a lakók élvezhetik annak jótékony hatásait. Konzulens: Karlócainé Bakay Eszter

16

Különdíj: Zalaegerszeg Városháza előtti tér rendezésére kiírt pályázat (Zalaegerszeg Önkormányzata), (társszerző: Bőhm G.) – 2011 I. díj: Domonkos Pál Péter Általános Iskola környezetkialakítására kiírt hallgatói pályázat (Budapest XI. kerület, Újbuda Önkormányzata),(társszerző: Szabó Cs.)– 2012 I. díj: „Liget tér” Környezetalakítási ötletpályázat (Budapest X. kerület, Kőbánya Önkormányzata), (társszerző: Trásy K.) – 2012

17

Ferles Andrea


A budapesti Klauzál tér szabadtérépítészeti rendezése A Klauzál tér Belső-Erzsébetváros egyetlen főtere, azonban jelen állapotában nem képes betölteni ezt a szerepet. A kerület is felismerte a változtatás szükségességét, különböző beruházásokkal a tér és környezetének élhetőségét igyekszik elősegíteni. Véleményem szerint a terület mostani kialakítása, funkcióinak elhelyezkedése nem alkalmas arra, hogy kiszolgálja az igényeket. A tervezett funkciók mellett a jelenlegi állapotot is rendezni kell. Egy olyan tér kialakítása volt a célom, ahol a funkciók megtalálják a helyüket, egymást nem zavarva, egymásra épülve alakítanak ki egy rendszert. A tervezés során törekedtem egy átlátható tér kialakítására. Célom az volt, hogy a szűk utcából kiérve az ember egy nyílt, de strukturált teret lásson maga előtt. Egyszerű vonalvezetéssel, letisztult formákkal olyan területet igyekeztem kialakítani, mely a téren tartja az embereket, marasztaló és vonzó. A Klauzál tér egy városi tér, egy olyan kerület közepén, amelynek sajátos hangulata és ritmusa magával ragadja az embert. Nem csak ma, a történelem során is pezsgő és különleges élet folyt a kerületben. Az idő múlásával a funkciók átalakultak, de a tér megmaradt annak, ami mindig is volt, Belső-Erzsébetváros szíve és lelke. Konzulens: Gergely Antal, Kovács Árpád

18

19

Bartók Ötletzápor Pályázat, fődíj – 2009 Ivanka Concrete Design Award, első helyezett, közönségdíjas – 2011

Galambos Máté


Az Olimpiai Park és környezetének szabadtérépítészeti revitalizációja, Budapest Diplomatervem legfőbb célja a parkot látogatók esztétikai és funkcionális elemekkel való következetes kiszolgálása, valamint a dunai rakpart monotonitásának a feloldása és annak visszafoglalása volt. A koncepció alappillére a 2,5x2,5 méteres négyzetes raszter háló, melynek ortogonális rendszere magától kijelöli a szabályos útvonalakat, teresedéseket. A park északi részén egy 300 férőhelyes mélygarázst létesítettem. Megszüntettem a Széchényi rakparti út melletti párhuzamos úton a parkolást, a gépjárműforgalmi utat áthelyeztem a felszabadított parkoló sávba, melynek helyére a ’Duna séta korzó’ szakasz került. A rakparti lépcsők átépítésére tettem javaslatot a tömblépcsők összevonásával. Az így kialakított felső, az úttal párhuzamos szakasz az elfojtott Parlamenti promenád meghosszabbításaként funkcionálhat. A víz fölé egy kilátó mederpillért, valamint egy bejáróhidat és az ahhoz kapcsolódó úszó műtárgyat terveztem. A park északi részén a nagy kiterjedésű reprezentatív gyepfelületet megtartottam, melyhez szervesen kapcsolódik egy egybefüggő, árnyas, fás liget a park déli oldalában, ahol a szabadtéri időzés, valamint a kültéri sportolás biztosított. A tervezési területem több részből tevődik össze, mely részek egy egységes rendező elvnek vannak alárendelve. Konzulens: Almási Balázs, Szabó Gábor, Szöbölödi Anita

20

21

Kosdi Erdika


A váci Duna-part revitalizációjának szabadtérépítészeti koncepcióterve Vác hosszú múltra visszatekintő, fejlődő kisváros a Duna bal partján. Legismertebb nevezetessége a barokk városrész, valamint a Duna-part, amely a legjelentősebb zöldfelületi elem, jól megközelíthető turisztikai célpont. A közel 16 hektáros zöldfelület csak az elmúlt évszázad során alakult ki a folyószabályozási munkák következtében, megszűntetve a város és a Duna közvetlen kapcsolatát. Diplomamunkám célja egy olyan koncepció megalkotása volt, mely a terület jövőképére egy határozott irányvonalat fogalmaz meg, a meglévő értékek megőrzésével, újak teremtésével. A történeti környezet, a Duna jelenléte olyan hangulati tényezők, melyeket nem lehetett, és nem is szabadott figyelmen kívül hagyni a tervezés során. Koncepcióm egy intenzívebb és kiegyensúlyozottabb területfelhasználást eredményez, amely a déli területeket bevonja a mindennapok körforgásába. A változtatások a városból érkezők tengelyei mentén sorakoznak, így nagyobb impulzust gyakorolva a használókra. A természeti környezetben a beavatkozások egy-egy jól meghatározott sáv mentén koncentrálódnak, feltárva, jellegükben mégis megőrizve a területet. Koncepciómmal erősíteni kívántam a belváros és a terület közvetlenebb kapcsolatát, a vízélmény valós átélését, ezzel párhuzamosan eleget tenni a város elképzeléseinek. Konzulens: Gergely Antal

22

23

I. helyezés: Green City Ökojátszótér tervezési pályázat – 2011 II. helyezés: Corvinus Díszkert installáció tervezés – 2011

Major József


Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kertjének szabadtérépítészeti fejlesztési terve A diplomamunka témája a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kertje. Az egész területre kiterjedő, szabadtér-építészeti koncepció valósul meg, mely az egyetem szellemiségét hivatott tükrözni. Célom egy izgalmas, esztétikus környezet létrehozása volt, melyet a hallgatók magukénak érezhetnek. A szabad terek jól használhatóak, színesek és vidámak. Teret biztosítok a szabadtéri testmozgásnak, kiállításoknak, kipakolásoknak, míg a nyugodt, elzártabb kertrészek szabadtéri tanórák, előadások megtartására is alkalmasak. A park és az épületek használhatóságához hozzátartozik a jó kapcsolatrendszer. Ez a jól működő, már meglévő útvonalak megtartásával illetve azok bővítésével valósul meg. A megfogalmazott célok kiemelt irányelvek szerint kerültek kialakításra. A vonalvezetés a mai kertépítészeti trendeknek megfelelően egy bátor formavilágot követ, mindemellett a használhatóságra törekszik. Környezetbarát alternatívák alkalmazásával történik az anyag- és növényhasználat. A terv alkalmazkodik a helyi környezeti, természeti adottságokhoz. Konzulens: Dr. Balogh Péter István

24

Költségtérítés: Építőkockák-városfejlesztési pályázat Sopron – 2010 IV. helyezés: Francois Miterrand Kulturális Központ „RÖVID ÉLETŐ KERTEK 2010” ötletpályázat –2009

25

Nemes Réka

I. helyezés – Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2010 III. helyezés – Nagykovácsi főutca – országos köztérépítészeti hallgatói ötletpályázat – 2011 III. helyezés – Green City játszótér a Margitszigeten – kari hallgatói ötletpályázat – 2011 VI. helyezés – Város&Víz – országos hallgatói tervpályázat – 2011


A győri Kiskút-liget megújítása A kiskúti vízmű és kápolna környezetének szabadtérépítészeti terve A mintegy 150 éves Kiskút-liget Győr meghatározó zöldfelülete volt, és ma is fontos rekreációs helyszín. A kirándulóerdőt a XIX. sz. végén Pecz Ármin terve szerint alakították át Győr legnagyobb és legszebb parkjává. A XX. sz. második felében területét feldarabolták, új funkciókkal töltötték meg, így a rendszerváltásra a liget lényegében megszűnt létezni. A mai szétszabdalt Kiskút elszigetelődik a keleti határán húzódó Iparcsatornától, amely pedig a terület legnagyobb potenciálját rejti. Munkámban Kiskútnak csak egy kis részére adtam részletes megoldási javaslatokat, ám elengedhetetlennek éreztem az egész területtel való foglakozást, mert a változatos funkciójú területek heterogenitásuk ellenére is egy egységet képeznek. A nagy léptékbeli különbséget Kiskút fejlesztésének gerincét adó vízparti sétány fogja össze. Diplomám központi témája a víz, melynek hangsúlyozása, s a múlt felidézése az identitástudatot erősíti. A területben rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználtam, összhangba hozva azokat a jelenlegi funkciókkal és a város terveivel. Megoldást adtam a térszerkezeti és működésbeli problémákra is. Javaslataim által az egykori fényét vesztett terület újra képes lesz a lakossági rekreáció teljes körű kiszolgálására, s Kiskút ismét a város meghatározó zöldfelületévé tud válni. Konzulens: Sárospataki Máté

26

részvétel – Országos Tudományos Diákköri Konferencia (Műszaki Tudományi Szekció, Baja) – 2011 TÁJODÜSSZEIA – szakmai nap, Győr – 2011 Köztársasági ösztöndíj 2011-2012

27

Kitüntetéses diploma - Tájrendező- és kertépítő mérnök BSc – 2010 VI. helyezés – Város&Víz – országos hallgatói ötletpályázat – 2011 III. helyezés – Green City játszótér – kari hallgatói ötletpályázat – 2011

Osgyáni Réka


A miskolci komlóstetői lakótelep zöldfelületi rehabilitációja „B-típusú”, komplex kutatási-tervezési diplomamunkám tervezési területeként egy miskolci, jó minőségű és kedvelt lakótelepet választottam, amelynek építészeti és domborzati jellemzői, térszerkezete változatos, így lehetőséget ad a szabadterek differenciált vizsgálatára. A kutatási munkarészben a forráskutatás és a helyszín vizsgálata mellett értékeltem a szabadtérrendszer egyes elemeit egy egyéni vizsgálati metodika szerint. A hét szempont vizsgálatával feltártam, hogy az egyes terek mennyire segítik elő a közösségi élet kialakulását, fizikai jellemzőik alkalmasak-e a használók ”vonzására” és a kellemes tartózkodás biztosítására. A tervezési munkarészben a lakótelepre kezelési-fejlesztési, funkcionális és arculati javaslatot adtam. A vizsgálati metodika segítségével lehatároltam a hasonló kezelést és hangulati-arculati kialakítást igénylő szabadtér-kategóriákat. Ezenkívül a telepet egy egységként kezelve meghatároztam egy olyan funkcióelosztást és közlekedési rendszert, amely megfelel a lakók igényeinek, és ösztönzi a szabadtérhasználatot. A lakótelepre vonatkozó javaslatok mellett egy központi helyzetű, kiemelt tervezési területre kertépítészeti tervet is készítettem, amelyen bemutattam tervezési célkitűzéseim és a használatközpontú szabadtér-alakítási elvek alkalmazását. Konzulens: Dr. Balogh Péter István

28

29

Pesti Judit

I. helyezés: szakmai zsűri díja, 2. OTP Kreatív Kirakat Pályázat, Szabó Dániellel közösen – 2011 III. helyezés: Corvinus Díszkert – 2011 Logopályázat, Szabó Dániellel közösen – 2011


A Városliget revitalizációs programterve - A Petőfi Csarnok részletes környezetrendezési terve A Városliget szabad vonalvezetésű úthálózata, oldott térstruktúrája, a történetileg kialakult tájképi kert stílusjegyeit hordozza magán, még. De ha a ma jellemző jelenségek - a leromlott épület- és növényállomány, a biológiailag inaktív felületek aránya, a leromlott köztisztaságú területek, a használatból eredő konfliktusok - ilyen ütemben haladnak tovább hamarosan elveszítheti sajátos identitását, gyors és átgondolt beavatkozás nélkül felörlődik. Területén jelentkező funkcionális, ökológiai és vizuális konfliktusok az egyes parkrészeken koncentráltan jelentkeznek. Koncepcióm célja, a revitalizáció, mint „új életre keltés” és „felelevenítés”, a múlt értékeinek megtartása mellett a ma igényeinek kielégítése: elszigeteltségének feloldása, funkcionális megosztás, kettős gyűrű kialakítása, melyben a Rondó központi szerepét visszakapva a parkot feltáró utak kiindulópontjává válik. Az intenzív hasznosítású és terhelésű területek – sport, rekreáció, játszóterek – egy külső körben kerülnek elhelyezésre, míg a park belsőbb területei szolgálnak a séta, a pihenés helyszíneként. A Petőfi csarnok és környezete a konfliktusok egyik gócpontja, melynek megszüntetésére egy olyan érkezési pont kialakítása a cél, melynek eredményeként a parkrész az intenzív használatra szánt külső területek központjává és a PECSA fogadóterévé válik. Konzulens: Dr. Fekete Albert Karlócainé Bakay Eszter 30

31

Szabó Dániel

I. helyezés: szakmai zsűri díja, 2. OTP Kreatív Kirakat Pályázat, Pesti Judittal közösen – 2011 III. helyezés: Corvinus Díszkert – 2011 Logopályázat, Pesti Judittal közösen – 2011


Lukács fürdő szabadtér építészeti terve Diplomatervem témájaként a budapesti fürdők egyik legrégebbi, legnagyobb történettel bíró tagját választottam, a Lukács fürdőt. Témaválasztásom egy szakmai kihívásokkal gazdagon megáldott, megfelelő tájépítészeti tervfeladat, mely segítségével elmélyíthettem, s szélesebb körűvé tehettem szakmai tudásomat. A történelmi környezet és a város szintű összefüggéseknek köszönhetően komplex, sokrétű gondolkodásra serkentett. A megfogalmazott célokat a diplomatervemben megjelenő tájépítészeti eszközök széleskörű alkalmazásával kívántam elérni. A diplomaterv készítése során figyelembe vettem a fejlesztési elképzeléseket. A vizsgálati eredmények ismeretében arra törekedtem, hogy a logikus és előremutató elképzeléseket tovább véve, azokat kiegészítve, de mai formanyelven szülessen terv a Lukács fürdő területére. A koncepciómban törekedtem az átfogó, az épület- és kerthasználatból levezetett logikus téralkotásra. A javaslati tervem elkészítése során a funkcionális és esztétikai szempontokat szem előtt tartva, igyekeztem a kedvezőtlen adottságok által támasztott konfliktusok feloldásával egy olyan környezetet teremteni, amely a kerthasználatot erősíti, elősegíti, ezáltal a létesítmény eszmei és esztétikai értékét képes növelni, öregbíteni. Meggyőződésem, hogy a kert megújítására tett legkisebb törekvés is hasznára válik az egykor szebb időket megélt, patinás fürdő megítélésére. Konzulens: Dr Jámbor Imre 32

33

II. díj: Vác-Derecskei Kavicsbányák (Rekreációs Park) tájrendezési terve tanulmányi tervpályázat- (Berki Dániel, Farkas Dóra, Járay Janka) – 2009

Szabó Eszter


ALSÓÖRS, PARTI SÁV SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE - adjuk vissza az egykori közterületet Alsóörs leginkább a Harley Davidson fesztiválról ismert. Zöldfelületi rendszere átlagosnál jobb, azonban a Balaton parti szakasz csak kis része használható mindenki számára. A nyolcvanas években üdülő épült itt, melynek kerítését a partig húzták. Az úthálózat nyomvonala megmaradt, növényzeti térfal nem került telepítésre: a kerítés teljes átlátást enged az üdülő kertjébe. Az intimitás hiányából adódóan az üdülő vendégei se szívesen használják a területet. A felújítás évek óta napirendi ponton van, azonban a tulajdonviszonyok korlátozzák a lehetőségeket. Minden fél igényeit szem előtt tartva készítettem tervemet, az elveszített területekért cserébe fejlesztési lehetőségeket kínálva. A konfliktusokra radikális megoldást ajánlok: telekhatárok átalakítása, forgalomtechnikai változtatások, patakmeder alakítások, új beépítések. Ezek azonban nem teljesen életidegenek, konkrét példa mutatja megvalósíthatóságát: a Balaton Ékköve Projekt II. üteme hasonló problémákkal küszködött - mára példaértékű közterület-rendszerré fejlődött. Ezt kívánom Alsóörsnek is, lépjenek túl az enyém-tied civakodáson, egy nemesebb cél érdekében: adjuk vissza az egykori közterületet az embereknek. Diplomatervem célja felnyitni az illetékesek szemét egy lehetséges szebb jövőre, melynek remélem én is részese lehetek. Konzulens: Karlócainé Bakay Eszter, Baráth Zsuzsanna, Lain Ferenc

34

Folyóparti tájak fenntartása és revitalizációja a városi élőhelyeken, Bécs és Budapest példáján (Workshop ösztöndíjas) – 2010 I. hely: MIND THE GAP - Gaps In Urban Life - EFLA Student Competition, (Hegyi Nóra) –2011

35

Szabó Lilla

I. helyezett: bARTók városfejlesztési ötletpályázat – 2009 II. helyezett: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem udvarának pályázata –2009 I. helyezett: „Építőkockák” városfejlesztési pályázat – 2010 I. helyezett: Nagykovácsi Főutca pályázat – 2011 I. helyezett: Zalaegerszeg városfejlesztési pályázat – 2011


A pesti zöldgyűrű koncepciója és a pestszentlőrinci Kavicsbánya szabadtérépítészeti koncepcióterve A főváros egyik kiemelt urbanisztikai problémája az urbánus tér folyamatos terjeszkedése, újabb és újabb közutak épülése, és egyidőben a várost körülölelő zöldfelületek felélése, és ezzel környezetvédelmi potenciáljuk csökkentése. A Budapestet körülölelő erdők, mezőgazdasági területek, és egyéb zöldfelületek alkotta külső zöldfelületi rendszer védelme ugyan szerepel a városfejlesztési és környezetvédelmi prioritások között, de közben újabb közlekedési körgyűrűk tervei jelennek meg. Az elővárosi zónába tervezett Külső Keleti körút (KKK) érintené vagy keresztülszelné szinte az összes pesti nagykiterjedésű zöldfelületet. Szinte ezzel teljesen azonos nyomvonalon felfedezhető egy eddig felfedezetlen, Dunától a Dunáig tartó folytonos zöldfelületi sáv, egy zöld félkörgyűrű, mely felbecsülhetetlen településszerkezeti érték. A diplomamunka célja a rekreációs zöldgyűrű ökológiai-városszerkezeti jelentőségének bemutatása, másrészről a KKK közlekedésfejlesztési programjának kritikai elemzése. A diploma és a kiválasztott mintaterület terve módszertani útmutató is egyben a hazai regionális parkok tervezéséhez. A városszéli pozíciójú zöldfelületek tervezésében és létesítésben nagy jövő van, így kiemelten fontosnak tartom a pesti zöldgyűrű, mint települési zöldfelületi adottság megőrzését. Konzulens: M. Dr. Szilágyi Kinga, Gergely Antal

36

II. helyezett: TDK Konferencia - A pesti zöldgyűrű koncepciója – 2011 I. helyezett: OTDK Konferencia - Zöldtetők a települési környezetben – 2011 I. helyezett: OFKD Konferencia - A pesti zöldgyűrű koncepciója – 2012 Magyar Építész Kamara Diplomadíja – 2012

Erasmus szakmai gyakorlat ösztöndíj, Drezda, Németország – 2008 Iaeste szakmai gyakorlat, Isztambul, Törökország –2009 Erasmus tanulmányi ösztöndíj, Valencia, Spanyolország – 2011 Magyar Mérnökakadémia ösztöndíja – 2011

37

Hallgatói Önkormányzat, oktatási referens, választmányi tag, 2009-2012 III. helyezés: Green City közpark tervezése, hallgatói tervpályázat – 2012 I. helyezés: XI. kerületi általános iskola kertjének megújítása, hallgatói tervpályázat – 2012

Szabó Csaba


A Semmelweis Egyetem TF Campusának környezetrendezési terve A hazai testnevelőképzés fellegvára lassan 90 éves múltra tekint vissza. A 2,9 ha nagyságú tervezési területen Hauszmann Alajos műemléki értékű épületei mellett a szocialista időkben épített méretes létesítmények határozzák meg a campus arculatát. Köztük kisebb-nagyobb, egymáshoz lazán kapcsolódó szabadterek alakultak ki kedvező zöldfelületaránnyal és magas lombkoronaborítottsággal, sok magassági áthidalással. A fő problémát a parkolási igények megoldatlansága, az anyagok és berendezések leromlott műszaki állapota, valamint az egységesség hiánya jelenti. Rövid távú koncepcióm a kortárs megfogalmazású mértéktartás elvén, az értékek megőrzésének prioritásán, valamint a sport - mint funkcionális és arculati elem - erősítésén alapult. Fontos szempont volt a gazdaságosság és a kontinuitás is, azaz a meglévő jó állapotú szabadtéri elemek megőrzése és továbbgondolása. Gyökeres változáson esett át az Alkotás utcai bejárati zóna, így egy új reprezentatív pihenő- és fogadóteret hoztam létre. Több új sportpálya is helyet kapott a campuson. A kijelölt, külső parkolózónák bővültek, ami a belső, érzékenyebb területeken való parkolás felszámolását segíti. Törekedtem a növényállomány színesítésére a cserjék és évelők mennyiségének növelésével, és sor került egy extenzív zöldtető kialakítására is. Konzulens: Gergely Antal

38

III. helyezés: Zalakaros, szökőkút és környezetének tervezése, ötletpályázat – 2012 Megvétel: Zalaegerszeg, Városháza tér megújítása, hallgatói tervpályázat – 2011 Döntő: Sopron, Építőkockák hallgatói városfejlesztési pályázat – 2010

39

Szabó Zsófia Gabriella

III. helyezés: Nagykovácsi főutca – hallgatói ötletpályázat – 2011 VI. helyezés: Város & Víz –hallgatói ötletpályázat – 2011 III. helyezés: Green City játszótér a Margitszigeten –kari hallgatói ötletpályázat – 2011


Budapest XII. kerület Böszörményi út revitalizációja, szabatérépítészeti terve Az út zártsorú térfalát adó 4-5 emeletes épületek zömében 1920-40 között épültek. A 900 m hosszú utcát a Hegyvidék főutcájának is nevezik, fontos szerepet tölt be a helyi kiskereskedelemben. Vegyes korú és fajösszetételű, leromlott faállomány, és jellegzetes előkerti növényfelületek találhatóak itt. A terület gyalogos zónává alakítása szerepel az IVS-ben. Tervezői szándékom, hogy az út forgalomcsillapított, slow city elvek szerinti, élhető, a környezet értékeire odafigyelő, vonzó városi élettérré alakuljon. Koncepcióm alapja a villamossínre terelt forgalom, melynek köszönhetően nőnek a gyalogos felületek. Az út teljes hosszára a mai faállomány alá telepített, idővel szakaszonként egységes fasort terveztem. Az adottságokból kiindulva 3 eltérő karakterű szakaszt alakítottam ki. Az 1-es piacos jellegével, élelmiszer- és háztartási boltokkal, napi élethez szükséges szolgáltatásokkal a lakosság kiskereskedelmi kiszolgálását biztosítja. A 2-es kedvez kiülős teraszok kialakításának, itt a sétáló-pihenő-tartózkodó felületek dominálnak. Egymást váltják a vendéglátóhelyek, az exkluzív élelmiszer- és ruhaboltok, szolgáltatások. A szakaszt az önkormányzat előtti tér zárja, mely a modern műemlék épülettel harmonizáló kialakítást kapott. A 3-as, legrövidebb szakasz vegyes városi rendeltetésű. Konzulens: Dr. Balogh Péter István, Rhorer Ádám

40

III. helyezés: Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2010 III. helyezés: Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia (Sopron) – 2010 II. helyezés: Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2009 I. helyezés: ZMNE kollégium belső udvar kertépítészeti koncepcióterve – meghívásos hallgatói ötletpályázat – 2009

41

Köztársasági ösztöndíj (2011–2012) Köztársasági ösztöndíj (2010–2011)

Trásy Krisztina

III. helyezés - Green City pihenőpark a Clark Ádám téren - hallgatói ötletpályázat – 2012 I. helyezés - Domokos Pál Péter Általános Iskola előkertje és játszóudvara - kertépítészeti ötletpályázat – 2012 I. helyezés - „Liget tér” környezetalakítási ötletpályázat – 2012


A Cinkotai Strandkert szabadtér-építészeti terve Az egykori Cinkotai Strand Budapest 16. kerületében, Cinkota kerületrész központjában található. Az 1926-ban nyílt fürdő közel 70 évig ezrek kedvelt pihenőhelye volt. A ’90-es évek elején aztán bezárta kapuit – leromlott állapota és korszerűtlensége miatt üzemeltetése már nem volt gazdaságos. Maga a terv szoros összefüggésben van a hely előzményeivel, ám az egykori strand funkció aktualizálva jelenik meg a jelen kor igényeinek megfelelően. A koncepció - a hajdani úszómedencét átértelmezve - egy sekély gázlómedencét hoz létre, mely egész évben magas esztétikai és településökológiai értéket képvisel, emellett az időjárástól függően strandélményt is nyújt. A medence statikus tömege mellett nyugati előképek mintájára egy vízi játszótér kerül kialakításra, ahol a játszószerek többletfunkcióval rendelkeznek: vizet köpnek, spriccelnek, fröcskölnek… A diplomamunka Magyarországon az elsők között foglalkozik a vízi játszóterek tervezésével és kialakításával. A medencére szervezett funkciók mellett a parkban változatos sport funkciók is helyet kapnak. A színvonalas, minőségi környezet kialakításán túl a fejlesztés alapvető célja egy olyan közösségi tér létrehozása, amelyben a tervezett terek találkozóhelyként funkcionálnak, s a kultúra közvetítésében is szerepet vállalnak. Konzulens: Karlócainé Bakay Eszter

42

I. helyezés - Zalaegerszeg, Városháza előtti tér rendezése - kertépítészeti ötletpályázat – 2011 II. helyezés - Green City játszótér a Margitszigeten - hallgatói ötletpályázat – 2011 III. helyezés - Építőkockák Városfejlesztési Pályázat - hallgatói pályázat – 2010

43

Magyar Mérnökakadémia Ösztöndíja – 2011 Köztársasági Ösztöndíj – 2011/12

Adler Emese

Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

Bélapátfalva turizmusfejlesztési és tájrendezési tanulmányterve Dolgozatom tervezési területe az Észak- Magyarországon található Bélapátfalva. A dolgozat célja a település értékeit, adottságait megismerni és azok állapotát feltárni, majd ezek megfelelő ismeretében a táj rendezettségét, illetve a turisztikai fejlesztések irányának meghatározását elősegítő javaslatokat kialakítani A vizsgálat eredményeképpen fény derült a város kiváló környezeti, természeti és kultúrtörténeti értékeire, melyek igen jól hasznosíthatóak a település hosszútávú megújulásának elősegítésében. A táj- és településtörténeti vonatkozásokat tekintve a tájalakítás szempontjából kiemelkedő a ciszterciek megjelenése és a cementgyártás korszaka. A település zöldfelületi rendszere fejlesztésre szorul, az egykori ipari területek leromlóban vannak. Az üdülés és turizmus létesítményei jelenleg is megtalálhatóak a tervezési területen, de a környezetük és színvonaluk fejlesztendő. A fejlesztési koncepció az átutazó turistafogalom bevonzására épül, a javaslatok egy ökoturisztikai fejlesztést céloznak meg. Négy akcióterület került kijelölésre, mint az Apátság, a Lak- völgyi tó és környezete, a régi gyár területe és az alsó-bánya a Bél-kő heggyel. Az egykori régi gyár területével részletesebben is foglalkoztam, mely turisztikai fogadóközpont és körpark funkciót kapott. Konzulens: Dr. Kabai Róbert

44

45

Barna Katalin


A Tisza-tó zöldfelületi rendszerre gyakorolt hatása Tiszafüred példáján Diplomatervem célja Tiszafüreden a zöldfelületi rendszer változásainak vizsgálata volt, melyet a Tisza-tó zöldfelületi rendszerre gyakorolt hatásának feltárásával vetettem össze. Az elmúlt évtizedek fejlődését a Tisza-tó kialakulásával kapcsolatban vizsgáltam. A kialakulás korában készített tervek segítségével követtem végig a zöldfelületi változásokat a város területén, ami alátámasztotta a Tisza-tó zöldfelületekre gyakorolt hatásainak értékelését. Vizsgáltam számos zöldfelületi elemet, valamint intézményi zöldfelületeket és erdőket a jövőbeni fejlesztési lehetőségek megismerésének érdekében, ezen túl a zöldfelület rendszerét, kapcsolatait is megfigyeltem. Az értékelés során a zöldfelületek turisztikai szerepkörét vetettem össze a kialakulásuk korával. Ez rámutatott arra, hogy a Tisza-tó kialakítása a zöldfelületi rendszerben milyen változásokat hozott. Javaslataimat ennek megfelelően a feltárt konfliktushelyzetek, problémák és fejlesztési potenciálok figyelembe vételével határoztam meg, koncepcióm célja, hogy a jövőbeli fejlődés lehetőségeire zöldfelületi szempontból reagáljon. Diplomatervem egy település példáján vizsgálva átfogó képet ad arról, hogy a Tisza-tó megjelenése, milyen hatással volt a környező települések zöldfelületeire és ezáltal a turisztika fejlődésére. Konzulens: Dr. Boromisza Zsombor

46

47

IV.helyezés: Építőkockák városfejlesztési pályázat, Sopron – hallgatói pályázat – 2010 CEEPUS – SUA in Nitra – SARAHS n.o.– Summer school, Spissky Hrhov – nemzetközi workshop – 2011

Csari Judit


A hatvani fás legelő élőhely-rekonstrukciós terve Diplomatervemben a BSc-s szakdolgozatban megkezdett témát folytattam, a márianosztrai után most a hatvani fás legelővel foglalkoztam. Elsőként tájépítészeti szempontú vizsgálatot készítettem a javaslatok megalapozása céljából. Áttekintettem a fás legelők általános jellemzőit, helyzetüket Európa néhány országában és hazánkban. Vizsgáltam a tervezési terület fekvését, infrastruktúráját, a terület- és településrendezési korlátozásokat, védettségeket, táji környezetet, tájtörténetet. A természeti adottságokon belül élőhelytérképet és fakatasztert is készítettem. A tájértékelési munkarész első része a tervezési területen található élőhelyek természetességét méri, a második pedig a márianosztrai és a hatvani fás legelő összehasonlítása természetvédelmi érték, veszélyeztetettség, valamint tájesztétikai érték alapján. Áttekintettem a fás legelők kezelésére vonatkozó szakirodalmat, és néhány hazai fás legelő kezelési tervét. Ez alapján fogalmaztam meg javaslataimat. A terület helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítása után kell elvégezni a rekonstrukciós feladatokat, majd biztosítani a rendszeres kezelést. A kezelési tervet a jövőbeni védetté nyilvánítási rendeletbe illeszthető formában mellékeltem. Léptékváltásként a város ökológiai hálózatának fejlesztésével foglalkoztam. Konzulens: Gergely Attila

48

MEIA EUC ERASMUS IP – STU in Bratislava – Summer school, Banska Stiavnica – nemzetközi workshop – 2012 BCE TÁJK – ‚Landscape Protection and Management Techniques’ – Summer school, Budapest – nemzetközi workshop – 2012

49

Dénes Katalin


Szajoli holtágak menti volt zártkertek tájrendezése A diplomaterv elkészítésével célom volt a Szajolhoz tartozó holtágak mentén fellelhető volt zártkerti területek problémáinak feltárása és rendezése, mely jelenleg országosan is igen aktuális. A terv elkészítése során feltártam a holtágak mentén létrejött zártkertek kialakulásés szabályozástörténetét, ezt párhuzamba állítottam a magyarországi zártkertek általános történetével. Két hasonló adottságú, de különbözően alakuló mintaterületen végzett tájvizsgálattal elemeztem holtág menti terület közötti azonosságokat és eltéréseket. A munka során feltártam az önkormányzati szabályozásban fellelhető tisztázatlan helyzeteket, a kialakult rendezetlen állapotokat. A területek helyszínen végzett, alapos és többszintű értékelésével rávilágítottam a területeket érintő legfontosabb problémákra és tájhasznosítási konfliktusokra. Ezek ismeretében elkészítettem a javaslati tervet, mely mind telekszinten, mind a terület szintjén megoldást ad a felmerült problémákra és biztosítja a táji szempontból is értékes vízparti területek fenntartható fejlődését. A javaslatok kialakítására úgy került sor, hogy azok beépülhessenek a rendezési tervbe, valamint az önkormányzati intézkedések közé. Konzulens: Molnár Zsófia

50

51

Fábi-Molnár Márta


Ágota-pusztai vizes élőhelyek tájrehabilitációs terve Diplomatervemben a dél-hortobágyi Ágota-puszta vizes élőhelyeivel foglalkoztam olyan céllal, hogy a vizsgálati eredmények függvényében javaslatot tegyek olyan rehabilitációs tevékenységekre, amelyekkel az adott vizes élőhelyek állapota megtartható, vagy lényegesen javítható. Ágota-puszta különleges természeti adottságokkal rendelkező terület. Egykoron mocsár- és vízi világ uralkodott rajta, azonban a vízrendezés, rizstermesztés, intenzív gyepgazdálkodás, szikfásítás mind hozzájárult, hogy az egykori vizes élőhelyek összezsugorodjanak. Mivel globális és hazai szinten is egyre fontosabbá válik a vizes élőhelyekről való gondoskodás, ezért vizsgálatom következtetéseként az ott található sziki érhálózat rehabilitálását javasoltam. Ennek megvalósítása során nem csak természeti és környezeti, hanem gazdasági és társadalmi hasznokat is említhetek, amelyek egyértelműen a fenntarthatósági elveket szolgálják. A várható eredmények között szerepel az újra működőképes sziki érhálózat, a Kerülő-ér eddigi megoldatlan természetes vízutánpótlása, a vizes élőhelyek kiterjedésének növekedése, élőlények fajtájának és állományának növekedése, a környező területek belvízmentesítése, a hatékony és sikeres gazdálkodás megvalósíthatósága. Konzulens: Molnár Zsófia

52

53

Fehér Andrea

I. hely: XIX. kerületi kertváros koncepcióterve tervpályázat – 2011 Különdíj: XII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia – 2010 Különdíj: Vác-Derecskei kavicsbányák (rekreációs park) tájrendezési terve egyetemi tervpályázat – 2009


Földgázvezetékek kialakításának tájvédelmi, tájképvédelmi szempontjai Dolgozatomban a nagynyomású földgáz távvezetékekkel, azok tájképi megjelenésével foglalkozom. Célom a nyomvonalválasztás tájképvédelmi szempontrendszerének felállítása, tájbaillesztési lehetőségek meghatározása. A Pilisvörösvár-Perbál és a Városföld-Slobodnica, már megvalósult vezetékek szakaszait vizsgáltam és értékeltem, a tervezési, kivitelezési és üzemelési időszakokat megismerve. Megállapítottam, tájvédelmi szempontból a gázvezetékek legjelentősebb és leghosszabb ideig tartó hatásukat a tájképre gyakorolják, ám a létesítés során a tájképvédelmi szempontok háttérben maradnak. A mintaterültek alapján tanulságokat vontam le a gyakorlatban alkalmazott, tájképvédelmileg kedvező és konfliktust keltő megoldásokra vonatkozóan, figyelembe véve a műszaki követelményeket és jogszabályi környezetet. Eredményként a jövőben létesülő vezetékek nyomvonaltervezése és a szükséges létesítmények helyválasztása során az egyes tervezési szinteken alkalmazható javaslatokat határoztam meg, melyek segítségével tájképvédelmi szempontból konfliktusmentes folyosók jelölhetők ki síkés dombvidéken egyaránt. A kivitelezési és üzemelési időszakra vonatkozó javaslataimmal a vezetékek tájképre gyakorolt hatásai az üzemelési időszakban csökkenthetők, a meglévő vezetékek okozta konfliktusok enyhíthetők. Konzulens: Pádárné Török Éva

54

55

Kéki Norbert


Az Óbudai-sziget zöldfelületi és rekreációs fejlesztése Budapest kiemelkedő értéke a Duna, amely egyszerre városszervező, közlekedési, szabadidős, turisztikai, természeti és kulturális elem. A város és a Duna kapcsolata a folyóparti területeken és a Duna-szigeteken koncentrálódik, mely területek napjainkban rendkívül alulhasznosítottak azonban számos lehetőséget rejtenek, komplex fejlesztésük, fenntartható hasznosításuk jelentős pozitívumokkal járhat. Az Óbudai-sziget pozíciója, természeti- kultúrtörténeti és épített értékei alapján nagyfokú fejlesztési potenciállal bír. A szabadidős sziget mára igen leromlottá, alulhasznosítottá vált, ennek ellenére méretéből, közparki funkciójából és városökológiai szerepéből adódóan a főváros meghatározó eleme, amely a Dunához kapcsolódó fejlesztések egyik jelentős pontja lehet. A fejlesztési program az adottságokra épül, szabadidős szerepének megújításával a sziget a rekreáció mellett a kultúra és ismeretszerzés jeles központjává válhat. A fejlesztésben kiemelt szerepet tölt be a Duna, kiaknázatlan közlekedési, sport és rekreációs lehetőségek mellett a hely karakterét is meghatározza. A tervezett sziget egy sokszínű, fenntartható, látogatott szabadidőskulturális városrész, amely a Duna egyik kulcspontjává válhat. Konzulens: Dr. Kabai Róbert

56

57

Különdíj: Vác-Derecskei kavicsbányák (rekreációs park) tájrendezési terve – hallgatói ötletpályázat – 2009 II. helyezés: Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2010

Mészáros Szilvia


A Bugyi V. sz. kavicsbányató tájrendezési tanulmányterve A dolgozat fő célja a Bugyi V. sz. bányatóra elkészített biológiai és műszaki rehabilitációt is magában foglaló tájrendezési tanulmányterv bemutatása. A választásom azért esett a területre, mert Natura 2000 védelem alatt áll, a tervezési területen még mindig folyik a kitermelés és a meglévő tájrendezési terv nem biztosítja a bányató megfelelő rehabilitációját. A vizsgálat a szakirodalmi és jogszabályi háttér áttekintéséből, a tervelőzmények felkutatásából, a természeti-táji adottságok feltárásából áll. Ezeket helyszíni tapasztalatok, fotódokumentáció, interjúk is kiegészítik. Az információk feldolgozása különböző táblázatok, tematikus ábrák, tervlapok segítségével történik. Az értékelés során megfogalmaztam a főbb tájhasználati problémákat, konfliktusokat; a lehetséges utóhasznosítások felvázolásával kiválasztottam az adottságok alapján a legmegfelelőbbeket, melyekre külföldi és hazai példákat is áttekintettem. Az utóhasznosítási célok fő alappillérei a természetvédelem és a környezetkímélő üdülés-rekreáció. A tervezés során prioritást élvez a természeti értékek védelme; a vízminőség-védelem; a balesetveszély elhárítása; valamint a településfejlesztési célokba való integrálás. A javaslatok szemléltetését a környezetrendezési tervlapon kívül mintametszetek is szolgálják. Konzulens: Dr. Boromisza Zsombor

58

II. helyezés: Országos Tudományos Diákköri Konferencia (Agrártudományi szekció) – 2011 Különdíj: Zalaegerszeg Önkormányzat előtti tér rendezése – hallgatói ötletpályázat – 2011 Országos Környezettudományos Diákkonferencia (Veszprém) – 2012 Demonstrátori munkakör (BCE – Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék) – 2011-2012

59

I. helyezés: Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2009

Nádasy László Zoltán


A gyöngyösi Sástó tájrendezési tanulmányterve és természetvédelmi kezelési terve Diplomamunkámban a gyöngyösi Sástó tájrendezési tanulmánytervét és természetvédelmi kezelési tervét készítettem el. A vizsgálat során feltártam a vizsgálati terület történetét, fejlődését, a fejlesztést korlátozó tényezőket, valamint a természeti adottságokat, az üdülési infrastruktúrát és a környezeti elemek jelenlegi állapotát. Részletes felmérést készítettem a terület vegetációjáról, melynek során egy élőhelytérkép és teljes fajlista is készült. Kérdőíves módszerrel utánajártam a területet használók véleményének és a tóval kapcsolatos igényeinek, majd feltártam a területet veszélyeztető tájhasználati konfliktusokat. A vizsgálat eredményeire épülő javaslati rendszerem elsődleges célkitűzése a turizmus, a bemutatás és a környezeti nevelés természet- és környezetkímélő fejlesztése, valamint a jelenlegi problémák és konfliktusok ennek figyelembevételével történő feloldása. Részletesen foglalkoztam a tervezett tanösvénnyel, amelynek kialakításáról kiemelt tervlap is készült. A vizsgálati terület egészére megfogalmazott szabályozási, fejlesztési, védelmi, esztétikai és egyéb célú javaslataim mellett magának a tónak a területére elkészítettem egy természetvédelmi kezelési tervet is, amely az ökológiai szempontokat figyelembe vevő üdülésfejlesztési stratégia alapeleme is lehet. Konzulens: Gergely Attila

60

61

II.helyezés: Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2010 I.helyezés: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia – 2011

Szabó Alexandra


Több településre kiterjedő kerékpárút műszaki és zöldfelületi fejlesztésének tájvédelmi megalapozása Nyolc település által közrezárt mintaterületen: Budakalász, Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Vác, Sződliget, Göd, Dunakeszi Diplomatervemben folytattam a szakdolgozatomban elkezdett témámat, mely a kerékpáros úthálózatokkal és azok zöldfelületi kapcsolataival foglalkozott szentendrei mintaterületen. Ekkor készítettem egy zöldfelületi és egy műszaki vizsgálati adatlapot, mellyel diplomatervemben is átfogóan vizsgálni tudtam a választott 8 település kerékpárút hálózatát (~75 km) és annak zöldfelületi kapcsolatait. Mintaterületem települései az EuroVelo 6-os nemzetközi és az országos kerékpáros törzshálózat tagjai. Vizsgálati területem elsődleges lehatárolását a már meglévő kerékpárút nyomvonala és űrszelvénye adta, amit kiegészítettem a közvetlen és közvetetten kapcsolódó zöldfelületekkel. A vizsgálatot részletes terepi felmérésre alapoztam, majd a konfliktusokat feloldva koncepcionális javaslatokat és kiemelt fejlesztéseket készítettem. Önállóan összeállított szempontrendszer alapján, a nyomvonal módosítására potenciális útvonalakat, a zöldfelületek fejlesztésére új pihenők létesítését javasoltam. Az értékelés alapján a nyomvonalat 3 településen (7,1 km) módosítottam a hálózat jelleg és a közlekedés biztonság érdekében, a meglévő 5 db kerékpáros igényeknek megfelelő pihenőhely mellé 3 db kialakítását terveztem meg, illetve fejlesztettem és kerékpáros baráttá tettem 6 db települési zöldfelület. Konzulens: Pádárné Török Éva

62

Részvétel: XVII. Nemzetközi Tehetséggondozási- Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia – 2011 Részvétel: XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia – 2012

63

Szappanos Márton


A tállyai „Kopasz-hegyi” bányaüzem tájbaillesztési tanulmányterve A külszíni bányát magába foglaló TokajHegyalja történelmi borvidéket 2002-ben felvették az UNESCO Világörökségi Listára, továbbá a borvidék 2012-ben hazánk első történeti tája lett. A bányaüzemben robbantással jövesztett piroxén-andezitből állítanak elő osztályozott zúzottkövet. A világörökségi státusszal ásványi nyersanyag kutatása és kitermelése nem egyeztethető össze a Világörökségi Bizottság álláspontja szerint. A bányaüzem tájbaillesztésével célom a tervezési terület jelenlegi tájpotenciáljának megőrzése és javítása, illetve a bányaüzem beillesztése a védett tájba – ezáltal lehetőséget keresve a világörökségi státusz és a bányászati tevékenység együttes fennmaradására. Objektum (bányaüzem) és térségi (tájképi hatásterület) léptékekre kiterjesztett vizsgálataim alapján feltártam a tájrészletben jellemző, jelenlegi állapotokat. Ezek alapján, valamint a tájbaillesztési szempontból beavatkozás alá vonható területek és elemek vizsgálatával (látványkapcsolat-elemzés) meghatároztam a tervezés megvalósítása során követendő irányelveket. A vizsgálatok és értékelések alapján meghatározott tervezési koncepcióm szerint fogalmaztam meg a bányaüzem tájba illő rendezésére irányuló javaslataimat. Konzulens: Módosné Bugyi Ildikó

64

65

Szatmári Réka


Állatvédelmi célú létesítmények az Ócsai Tájvédelmi Körzet területén Az állatokkal kapcsolatos konfliktusok napjainkra nagy méretet öltenek. Az ökológiai konfliktusok egy része megszüntethető, illetve csökkenthető bizonyos állatvédelmi célú létesítmények alkalmazásával. A különböző célú létesítményeket a megoldani kívánt konfliktusok szerint három csoportosításban ismertettem, az élőhelyek visszaszorulása, a vonalas létesítmények növekvő területigénye és az egyéb veszélyeztető tényezőkhöz kapcsolható konfliktusok alapján. A mintaterületen a mozgási folyosók, a konfliktusok és a veszélyeztető tényezők alapján konkrét állatvédelmi célú létesítmények elhelyezését javasoltam. A gázolások csökkentése ökológiai átjárók elhelyezésével lehetséges, melyek hatékonysága a hozzájuk kapcsolódó terelőkerítések alkalmazásával teljes. A védett madárfajok előfordulási adatai és a meglévő madárvédelmi intézkedések alapján határoztam meg azokat az elektromos vezetékszakaszokat, melyek védelmi eszközök telepítése szempontjából prioritást jelentenek. A belterületeken fontos a gólyafészkek fészekmagasítóval való ellátása. A konkrét védelmi létesítmények alkalmazásán túl nagy szerepe van a környezetnevelésnek és az élővilágot érintő beruházások szabályozásának és korlátozásának. A védelmi intézkedések mellett legnagyobb jelentősége azonban a megelőzésnek van. Konzulens: Molnár Zsófia

66

67

Veisz Adrienn

ELCA (European Landscape Contractors Association) - 4 hónapos külföldi szakmai gyakorlat - Emstek, Niedersachsen, Németország – 2011 I. helyezés: Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia (Sopron) – 2010 Különdíj: Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2009


A pszichiátriai otthonok korszerű fejlesztésének tájépítészeti tanulmányterve A komplex kutatási-tervezési típusú diplomatervem az Európai Unió egyik fontos célkitűzésére, az esélyegyenlőség megteremtésének témakörére reflektál. A Magyarországon jelenleg átszervezés alatt álló pszichiátriai otthonhálózat újfajta ellátási rendszerének kialakításához szeretnék munkámmal hozzájárulni, melynek egyik legfőbb célja az emberhez méltó, ‘élhetőbb’ környezet kialakítása. Ugyan diplomammunkám tájépítészeti szempontból vizsgálja a kérdést, de a megalapozott javaslatok érdekében komplex kutatómunkát végeztem egészségügyi, környezetpszichológiai és egyéb témakörökben. Tekintettel arra, hogy a pszichiátriai otthonok esetében országos intézményhálózatról és központi feladatkörről van szó, diplomatervem minden tervezési hierarchia szintet érint. Vizsgáltam és értékeltem a pszichiátriai otthonok jelenleg működő országos hálózatát. Kidolgoztam egy települési-minősítési rendszert, melynek segítségével egy ’újtípusú’ ellátórendszer kialakításának irányát mutattam be Veszprém megye példáján. Végül egy kiválasztott mintaterületre (Kamond) intézményfejlesztési és környezetalakítási tanulmánytervet készítettem. Dolgozatom három fő célkitűzése: Kitagozódás (kis közösségekbe szerveződés), Településszövetbe történő integráció, A terápiás környezet megteremtése. Konzulens: Dr. Illyés Zsuzsanna

68

69

Bankó Beáta

Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék

Békásmegyer-Ófalu Faluközpont Fejlesztési Terve Diplomatervem témájául a III. kerületben elhelyezkedő Békásmegyer–Ófalut választottam. A régi sváb parasztházak között sétálva az ide látogató nem is gondolná, hogy a fővárosban jár. A csöndes utcák, a házakat körülölelő hegyek és a falusi hangulat magával ragadják az embert. A mai modern élet azonban nyomot hagy a településen. Az új igényeket a több száz éves települési szövet, és annak idős parasztházai nem tudják károsodás nélkül kiszolgálni. A beépített területek mérete sokszorosára növekedett, és mindez jelentős hatással volt a tájra. Tervemben fontos szerepet játszik a helyi lakosság: kérdőív segítségével mértem fel véleményüket a jelenlegi állapotról, értékekről, problémákról. A javaslatok kialakítása során fontos szempont volt a zöldfelület arányának és minőségének növelése, az épített és táji értékek megőrzése, a szükséges mértékű infrastruktúra-fejlesztés. A civilekkel történő együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy az Ófalu valóban egy élő és élhető városrész legyen. Sok helyi lakossal találkoztam, és örömmel láttam, hogy a kérdőívem hatására elkezdtek önállóan gondolkodni az Ófalut érintő fejlesztési lehetőségekről. Sokan köszönetet is mondtak azért, hogy felhívtam a figyelmüket az Ófalu értékeire, és arra, hogy nekik milyen szerepük van az értékek megőrzésében. Konzulens: Dr. Sallay Ágnes

70

71

III. helyezett: Kertépítő Verseny diák kategória – 2010

Láng Andrea


Aquincum és környezete településfejlesztési lehetőségei Célom a méltó megemlékezés az ókori Aquincum polgárvárosról a jelenkori városszövetben. Aquincum környezetének élete két nagy fénykor körül tömörül. Az ókori polgárváros tette naggyá, majd – hosszan elhanyagolt időszak után a reformkor és a szocializmus. A harmadik időszak a jövőre vár, kulturális központként, a tercier szektor gócpontjaként. El kell érni a vizsgált terület turisztikai, gazdasági, tudományos fellendítését. Sokoldalú megközelítésre van szükség, hiszen nem az attrakcióban van hiány, hanem a körülmények akadályoznak. Azt szeretném elérni, hogy Aquincum körül található területhasználati módok rendeződjenek – egymást segítsék ahelyett, hogy lerontják a hatásokat. A kulturális központtá válásnak kell alárendelni a fejlesztéseket. Aquincum bemutatóterületnek európai jelentőségű területté kell fejlődnie. A Graphisoft Park minősége kell, hogy érződjön a további iroda-, lakó- és egyéb épületeken is. Az múzeumnegyed létrejöttével komoly szintű kínálata ki kell, hogy egészítse a turisztikai kínálatot. A teljes úthálózat át fog alakulni, jelentős forgalomváltozással számolva. Meg kell épülnie egy összefüggő kerékpárúthálózatnak. A vasút korszerűsítése alapfeltétel. Megépül egy, a Hajógyáriszigetre vezető gyalogos-kerékpáros híd. Az elhanyagolt területek új funkciót kapnak a Konzulens: Dr. Csemez Attila Pogány Aurél

72

73

Különdíj és megvétel: – Vác-Derecske kavicsbányák rehabilitációs terve, Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói ötletpályázat – 2009

Major Andrea Kata


A Luppa-tavak turisztikai célú fejlesztése Budakalász és Szentendre térségében régóta működik bányászati tevékenység. A környéken található kavicsbányákat azonban már bezárták vagy a végéhez közeledik a kitermelés, ami szükségessé teszi az utóhasznosítás meghatározását és kidolgozását. Diplomatémám kiválasztásakor, az a lehetőség motivált, hogy új funkciót adjak a Budakalász-Szentendre közigazgatási határain belül található bányatavaknak. A tavakat jelenleg illegálisan használják fürdőzésre, horgászatra és különböző sporttevékenységekre. Célom, hogy a tavak turisztikai fejlesztésével egy olyan komplex rekreációs területet alkossak, ahol a környező lakosság az év minden szakaszában megtalálja az igényeinek megfelelő vízparti tevékenységet. Tervemben biztonságos és igényes keretek közé helyezem a jelenleg illegálisan működő területhasználatokat, illetve újakat fogalmazok meg. Koncepcióm alapja a „Luppa-park Sport- és Szabadidő Központ” elnevezésű zöldterület megtervezése. A rehabilitáció után a tavak körül strand, gyermektábor, kalandpark, horgásztanyák, sporttelep, természet közeli terület, valamint közparkok kerülnek kialakításra. Amennyiben javaslatom megvalósul, egy olyan komplex terület jön létre, amely pozitív hatással lesz a környező települések gazdasági életére, lakosságára és a térség ökológiai jellemzőire. Konzulens: Dr. Csemez Attila

74

Az építészet tere – Budapest, Józsefváros Pollack Mihály tér – hallgatói ötletpályázat – 2010 Tök Demonstrációs Park tervezése – szakmai verseny – 2010

75

Mátrai Levente


Alsó-Ipoly-völgy tájrendezési tanulmányterve A diplomatervem célja a táji adottságokhoz alkalmazkodó művelési szerkezet kialakítása és a környezeti elemek védelme az Alsó-Ipoly-völgyben. Ide tartozik a felszíni és felszín alatti vizek védelme, a talajerózió csökkentése és megelőzése, új élőhelyek kialakítása. A vizsgálati részben ArcGIS Desktop szoftver használatával térinformatikai adatbázist építettem. Az értékelés során feltártam az Alsó-Ipoly-völgy környezeti érzékenységét, annak érdekében, hogy világossá váljon, mely területeken szükséges ökológiai gazdálkodás alkalmazása, vagy új élőhelyek kialakítása. Emellett meghatároztam az egyes művelési ágak számára alkalmas területeket annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés igazodjon a táji adottságokhoz. A javaslati munkarészben két modellt állítottam fel, melyek szemlélete eltérő. Az “A” modell, vagyis a minimális beavatkozás modellje csak a legszükségesebb intézkedéseket tartalmazza a célok elérése érdekében, megvalósítási költségei alacsonyabbak. Elsősorban az értékelés során környezetileg érzékenynek minősített területekre helyezi a hangsúlyt. A “B” modell, vagyis az ökológiai modell lényege, hogy a környezetet érő szennyezést megelőzi, illetve minimálisra csökkenti, azonban megvalósítása hosszabb távú. Konzulens: Molnár József László

76

77

Philipp Ákos


A visszatérő tatai források környezetének fejlesztési lehetőségei Tatának valamennyi történelmi korszakban szerves részét képezték a helyben feltörő karsztforrások, melyek a település számos részén, közterületen és lakóházak kertjeiben egyaránt fakadtak, és egy vadregényes, kristálytiszta karsztvízben gazdag települést eredményeztek. A múlt század elején a forrásokra kiépített Fényes- és Kristályfürdők eredményeként Tata országos hírnevű fürdőhellyé vált. Sajnálatos módon az 1950-60-as évekre kiteljesedő tatabányai szénbányászatot kísérő vízkiemelések és vízbetörések a forrásvilágot rövid időn belül elapasztották, és az 1970-es évekre Tata egy megcsonkított és tönkretett vízvilágú településsé vált. A források eltűnését ezután sokáig véglegesnek hitték, ám a karsztkészletek regenerálódásával 2001-ben újra megjelent az első forrás a település északi részén. Az utóbbi években folyamatos vízszintnövekedést mutatnak a belvárosi források is. A karsztvíz lassú visszatérését a fejlesztési lehetőségek mellett számos konfliktus is kíséri. Diplomamunkámban mindkét esetre keresem a megoldást, ahogy a források zöld környezetének kialakítási lehetőségeit mutatom be a különböző tájépítészeti eszközöket alkalmazva. Munkámban nyolc mintaterület koncepciójával érzékeltetem az adottságokban változatos fakadási helyek változatos tájépítészeti feladatait. Konzulens: Dr. Csemez Attila Dr. Körmendi Géza

78

79

Potapenko Bohdana


Zöldút fejlesztés lehetősége az Élővíz-csatorna mentén A zöldutak fogalma egyre elterjedtebb a világon és Magyarországon is. Összhangban van a fenntartható fejlődés elveivel, összeköt városrészeket, településeket, országhatárokat. Az emberek természet iránti vágya fokozódik, amely előidézi a környezetvédelmi kezdeményezések sikerességét. Az aktuális trendeknek megfelelően előtérbe kerülnek azok a programok, stratégiák, melyek a fenntarthatóság elveire épülnek, környezetbarát módon mutatják be a helyi természeti, táji értékeket. Diplomatémám Zöldút fejlesztés lehetősége az Élővíz-csatorna mentén. Az Élővíz-csatorna Békés megyében található, három települést köt össze. A vízfolyás Gyulán ered, Békéscsabán keresztül folyik, Békésen ömlik a Kettős-Körösbe. Változatos vízrajzának köszönhetően természeti elemekben gazdag, egyedi építészeti értékkel bír. Tanulmányaim során több alkalommal is előkerült a zöldutak témája, és tájépítészként lehetőséget látok zöldút, zöldúthálózat fejlesztésében az Élővíz-csatorna mentén. Az Élővíz-csatorna a települések közös természeti és táji eleme, összefüggő, egységes zöldfelületet biztosít. Ennek ellenére a víz és vízpartja nem kap kellő figyelmet a tervezési folyamatokban. Ezt a hiányosságot próbálom áthidalni és megoldást keresni a tervezés során a települések számára elfogadható, fenntartható módon. Konzulens: Jombach Sándor

80

81

Aporfi Petra

Településépítészeti Tanszék

Egyetemváros rehabilitációs terve - Veszprém A diplomaterv témája Veszprém Egyetemváros rehabilitációja, konkrétan a Hóvirág utca menti terület. A téma azért is érdekes, mert Veszprém életében nagyon fontos szerepet tölt be a Pannon Egyetem, a város egyik vonzereje. A diplomaterv vizsgálatai több léptékben készültek el, mert fontosnak tartottam minden szinten alátámasztani a terv valósságát. A fejlesztési koncepció legfőbb irányelve egy olyan kapcsolati tengely, mely lineáris városi térként funkcionálna, „csuklópontjaiban”, új zöld és városi terekkel. A rendezési programban látszik, hogy számos új funkció került elhelyezésre a területen: Városi uszoda, K+F területek, helyi/bio piac… A környezetalakítási javaslat lényege, hogy a területet 4 nagyobb különböző egységre osztottam, melyek beépítési struktúrája az adott funkciónak megfelelő. Az új lakóterületi beépítés lényege a transzparencia, földszintjük szinte teljesen „átjárható”. A másik 3 „blokkra” jellemző, hogy nagyobb léptékű épületeket elhelyezése. Az új Szabályozási terv és Építési Szabályzata, az előzőekben megfogalmazott irányelveknek kívánt keretet biztosítani (nagy építési helyek, gyalogos átjárók). Összességében tehát elmondható, hogy a diplomaterv által kitalált koncepció egyaránt szolgálná a város és az egyetem érdekeit: „A város és az egyetem élő egységet alkot.” Konzulens: Polyák Beáta, Kotsis István Sági Tamás

82

83

Dénes Katalin


Martfű településközpontjának rendezése Diplomamunkám elkészítésével célom volt egy alföldi kisváros településközpontjának átalakítása, mely jelenleg nem használja ki a benne rejlő lehetőségeket. A település léptékét a városközpont 1990-es kialakításakor nem vették figyelembe, ennek eredményeként egy építészeti elemekben túlzó, városszéli helyzetbe került városközpont született. Vizsgálataim során arra jutottam, hogy a településközpont jelenlegi formájában, jelentős épületbontások nélkül átalakítható olyanná, mely léptékében megfelelő, karakterében illeszkedő és jól funkcionáló. Koncepcióm fő vezérelvét követve, a szélesebb körű használatot és a hiányzó funkciókat megteremtve alakítottam ki a környezetalakítási és beépítési tervet. A hibák kijavításához radikális eszközöket is alkalmaztam, mint a meglévő közlekedési rendszer átalakítása. Jelentős épületek lebontását ebben a helyzetben nem támogattam, finomabb megoldással az épület részleges takarását tekintettem tervezési feladatnak. A helyi adottságoknak köszönhetően beépítetlen területek nagy lehetőséget adtak a tervezésnek. Az északi részen ez két, eltérő funkciójú terület összekapcsolását jelentette egy harmadik funkcióval, míg délen egy teljesen új és igen nagy önálló területnek adtam szerkezet, és alakítottam ki egy lakóterület. A tervezés során célom volt a településrendezés modern eszközrendszerét alkalmazni és mindemellett a helyi karaktert és hagyományokat is megőrizni. Konzulens: Körmendy Imre 84

85

Németh Lilla


Az újpesti Duna-part funkcióbővítő revitalizációja

- A vízpart és a városi környezet kapcsolatának megteremtése Míg a budapesti Duna-part északi részén; a jobb parton, a mindenki által szabadon átjárható, többnyire kiépített Római Part terül el, addig bal parti részén áthatolhatatlan, közhasználat elől elzárt területekkel szabdalt, kiépítetlen part menti sáv található. A kiváló természeti adottságokkal rendelkező újpesti Duna-parti Városrész a leromlott környezet és az elhanyagolt, rossz állagú épületállomány miatt teljesen elvesztette egykori vonzerejét. Az épített és természeti környezet minőségének javításával és a jelenlegi használati funkciók megváltoztatásával meg lehet teremteni a vízpart és a városi környezet jól működő kapcsolatát. Erre a IV. kerület - több mint 6 kilométeres - partszakaszának közepén, a Váci út és a Fóti út torkolatánál található Fővárosi Vízművek Zrt. Káposztásmegyeri telephelyének fejlesztési területén kiváló lehetőség kínálkozik. Habár a terv hosszabb távon megvalósuló elemeket is tartalmaz, a megfelelő irányok mentén mégis képes kielégíteni a középtávon felmerülő szükségleteket is. Olyan városi jelentőségű alközpont valósítható meg a területen, amely kielégíti az ott lakók alapvető igényeit és élő kapcsolatot teremt a vízpart és a városi környezet között. Konzulens: Körmendy Imre

86

87

UPWARD Erasmus Intensive Programme, Torino (Olaszország), Iparterület-revitalizációs workshop – 2012

Szebeni Ádám


Balatonkenese településközpont fejlesztése Balatonkenese jelentős múltra visszatekintő település. A Balaton keleti kapujaként elhelyezkedése előnyös, páratlan természeti adottságokkal, történeti központjában építészeti értékekkel rendelkezik, ezeket azonban csekély mértékben használja ki. Központja a Balaton-parttól kissé távolabb alakult ki, jelenleg alulhasznosított, kevéssé látogatott, a part irányából gyalogosok számára nehezen megközelíthető. Koncepcióm fő célja a történeti településközpontban rejlő lehetőségek kihasználása, a turisztikai vonzerő növelése és a helyiek számára is élhető, gyalogosbarát kisvárosi központ kialakítása volt. A tervezés során figyelembe vettem a település fejlesztési szándékait, ezeket egymásba átható teresedések rendszerébe szerveztem. A Balaton-part felé direkt útvonalat alakítottam ki, mely kapcsolatot teremt a városközpont és a parti területek között. A környezetalakítás során egyszerű épülettömegeket alkalmaztam, melyek beilleszthetők a jelenlegi településszövetbe és amelyek ideális térszituációkat eredményeznek. Konzulens: Dr. Schneller István

88

89

Tájrendező és Kertépítő Mérnök ALAPKÉPzés Arany Gergely Bálint Tünde Bányász Balázs Bátki Erzsébet Béres Andrea Bodonovich Márta Bozsik Ádám Patrik Cangosz Antónia Czakó Ádám Czeiz Zsuzsa Borbála Dajka Szilvia Viktória Donáczi Szilárd Dormán Luca Borbála Farkas János Fehér Zsuzsa Fogarasi Dorottya Fülöp Viktória Gellér Petra Gergely Viktória Gruber Barbara Hamkó Barbara Hámori Péter Hegyi Zsuzsanna Hevesi Gergő Homonyik Dóra Timea Horváth Ábel Horváth Anita Vanda Horváth Bettina Hrabák Luca Jánossy Kinga Járay Janka Kácsor Enikő Kármán Kolos Kis Fanni Tímea Knap Attila

Kocsis Orsolya Zsófia Komlósi Petra Kovács Attila Kovács Kata Kovács Tamás Kubinyi Júlia Kuszmann Noémi Judit Laczkó Dániel Lampert Éva Legeza Bence Lencsés Károly Likerecz Anita Lovas Vilmos Lovizer Dániel Lupsea Judit Madari Katalin Major Ivett Mányoki Bence Mata Eszter Máté Klaudia Mátyás Nóra Magdolna Medgyesi Dorottya Méhes Csilla Mészáros Krisztina Nóra Meszesán Péter Miheller Anna Nagy Adrienn Judit Nagy Adrienn Katalin Nagy Brigitta Nemcsok Márton Németh Éva Nyéki Anikó Pencz Dávid Pisák Brigitta Polereczkiné Matécsa Hanna

Polgár András Pozsgai Judit Ildikó Radnai Zsuzsanna Dóra Rudd Mátyás August Sárkány Attila Schild Beáta Dorottya Seres Anna Zsuzsanna Simon Gergely Somogyi Gábor Sóti Bernadett Henrietta Süttő Dénes Szabó Noémi Székely Gabriella Szelecsényi László Szilágyi Eszter Viktória Szőke Balázs Szücs Dániel Tarlacz Gergely Teremy Viktória Nóra Tirják Dalma Tógyer Bettina Erika Tolonics Kristóf Márton Torok Tünde Tóth Bálint László Tóth Gabriella Újhelyi Gabriella Vadász Andrea Varga Dóra Varga Dóra Véghseő Alma Veres Zsófia Zsuzsanna Zsömle Krisztina

90

Tájrendező és Kertépítő Mérnök

91

Különdíj: Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2012

Horváth Bettina


A japonizmus megjelenése a századforduló magyar kertművészetében Kutatásom a japonizmus fogalmát, megjelenését és ennek projekcióit vizsgálja, mely során a művészet tükrén keresztül mutatja be a japán világnézetet annak érdekében, hogy jelentős tájépítészeti és kulturális vetületeit ismertesse. A japán művészet jellemvonásait, képzőművészeti oldalát analizáltam a tájfestészet vonalán haladva, mely párhuzamba állítható a kertművészeti értékekkel. A továbbiakban a századforduló kertművészetét elemezve, a folyóiratokban megjelent japán vonatkozású cikkek és virágkiállítások botanikai elemeit végigkövetve meghatározható a keleti kultúra megjelenésének és európai szerepének létjogosultsága, illetve a magyar kertművészetben betöltött helyének fontossága. Konzulens: Eplényi Anna

92


Jánossy Kinga

A budapesti kerékpáros közlekedés sajátosságai A szabadterek és a kerékpáros közlekedés kapcsolódási lehetőségeinek elemzése Budapest példáján Budapesten élő, kerékpárral közlekedő fiatalként fontosnak tartom a város kerékpáros infrastruktúrájának fejlesztését, tájépítészként hallgatóként pedig különösen érdekelt annak szabadterekkel való kapcsolata, hogyan illeszkednek a kerékpárutak, a kerékpáros közlekedés berendezései a városi környezetbe. Főleg parkokat, köztereket vizsgáltam, ahol jellemzően több időt töltenek el az emberek, így elkerülhetetlen e kétkerekűekkel való találkozás. Vizsgálatom tárgyát a „kézzelfogható” elemek mellett az „emberi tényező” számbavétele képezte. Célom egy olyan szemléletbeli irány előrevetítése volt, mellyel – az intelligens szabadtér-tervezési irányelvekből tanulva – a szakma fejlődését serkentem. Konzulens: Szöbölödi Anita

93

Kis Fanni Tímea


Az újrahasznosított és újrafelhasználható anyagok alkalmazásának lehetőségei a szabadtérépítészetben Szakdolgozatomban egy olyan problémával foglalkozom, mely közvetlenül, vagy közvetve, de mindenkit érint. Célom bemutatni olyan hazai és külföldi szabadtérépítészeti alkotásokat, ahol a létesítés során az újrahasznosított és újrafelhasznált anyagok is alkalmazásra kerültek, illetve a megszerzett ismereteimet kamatoztatva elsődleges feladatom egy szabadtérépítészeti vázlatterv készítése egy előre meghatározott területre. Dolgozatomban ismertetem a magyarországi hulladékhelyzetet, és a szabadtérépítészetben e probléma csökkentésére és megelőzésére szolgáló módokat; a környezettudatos tervezésben, az újrahasznosításban és újrafelhasználásban rejlő lehetőségeket. Konzulens: Takács Dániel

94

3. helyezés: Fiatal Urbanisták Tagozata Hallgatói ötletpályázat a 18. kerületi Béke tér és környezete megújulására – 2012


Kocsis Orsolya

Történeti városnegyedek gyalogosan -A Budai Várnegyed revitalizációja A történeti városnegyedek olyan városi terek rendszere, melyek jellegzetes kulturális értékekkel, identitással, valamint központi funkciókkal rendelkeznek a (nagy)városok viszonylatában. Ezen csomópontok őrzik a térség évszázados történeti emlékeit, építészeti hagyományait, s így kulturális, turisztikai központokként is működnek. Szakdolgozatomban öt európai városmag gyalogos és köztéri működését vizsgáltam, s mindezek tükrében készítettem el a Budai Várnegyed Polgárvárosának revitalizációs javaslatát. A javaslat előterébe helyezi a térség gyalogos, dinamikus felfrissítését, illetve egy új, egységes karakter kibontakoztatásával a Polgárváros építészeti értékeinek hangsúlyozását, feltárását. Konzulens: Szabó Gyöngyvér

95

Laczkó Dániel


Kerti gyepek és pázsitok létesítése és kezelése A dolgozat a hazánkban felhasznált fő gyep- és pázsittípusokat, a fűfajok diverzitását, az egyes fűmagkeverékek változatos összetételét, illetve ezek gyakorlati felhasználhatóságát mutatja be a hazai kerti viszonyokhoz igazodva. A gyep- és pázsittelepítés hazánkban elterjedt formáit, ezek előnyeit és hátrányait részletezi, illetve a gyep- és pázsitkezelés különböző eljárásait, az általános munkáktól a betegségek és kártevők elleni védekezésig és megelőzésig, szakmai tapasztalatokkal alátámasztva. Sokféle eszköz bemutatásra kerül a dolgozatban, részletes jellemzéssel. A dolgozat felhívja a figyelmet a kerti gyep és pázsit jelentőségére, fontosságára. Szerencsére napjainkban létesítésük divattá is vált a hazai kertekben. Konzulens: Dr. Gerzson László

96

II. helyezés: Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2012 Csernátoni kaláka szervező – 2012 Sepsibodoki kaláka szervező – 2011


Lampert Éva

Zsidó temetők és emlékhelyek Budapesten és környékén Szakdolgozatomban egy általános képet mutatok be a zsidó temetőkről, a budapesti zsidó temetők példáján. A környéki és fővárosi temetők állapotának összehasonlításával képet kaphatunk a magyarországi városi és falusi zsidó temetők állapotáról. A holokauszttal kapcsolatos emlékhelyek ismertetésével lesz teljes a temetők listája, hiszen sokszor a temető területén, sokszor közterületen, de ezek az emlékhelyek legtöbbször jelképesen az áldozatok sírhelyét helyettesítik. A Kozma utcai temetőben feltárom a funkcionális, esztétikai és ökológiai konfliktusokat és olyan javaslatot teszek a feloldásukra, mely tájépítészeti és vallási szempontból is megfelelő, így bemutatok egy ideális zsidó temetőt. Konzulens: Gecséné Tar Imola

97

Mátyás Nóra


A flowformok alkalmazása kertépítészetben A John Wilkes, angol szobrász nevéhez fűződő különleges vízarchitektúrák a flowformok. Egyediségük formájukban rejlik, amely révén a víz ritmikusan, nyolcast leírva örvénylik. A természetben található szabályos mintázatok tanulmányozása után jött létre a kettős formákból álló kaszkád, melynek kertépítészeti értéke vitathatatatlan. Az esztétikája mellett azonban eredeti rendeltetéséül a víz tisztítását és energetizálását szánták, melynek mibenléte és működése ma még megosztja a közvéleményt. Vélhetően a különböző flowform-projektek és tájépítészeti példák bemutatása, illetve a fajták és alkalmazásuk rendszerezése hozzájárul ezen különleges architektúrák megismeréséhez és elterjedéséhez. Konzulens: Karlóczainé Bakay Eszter

98

III. helyezés: IV MAKEOSZ Kertépítő verseny (csapatban: Fedoszejev Lilla, György Henrietta, Hümpfner Erik, Polereczkiné Matécsa Hanna) – 2012


Nagy Adrienn Judit

Tankert létesítésének lehetőségei a Budapesti Corvinus Egyetem tájépítész hallgatói számára Szakdolgozatomban egy olyan lehetőséget vizsgálok meg, mely a gyakorlati tájépítész képzést jelentősen átalakítaná. Tankertek létesítése napjainkban igen aktuális téma, tájépítész hallgatók számára pedig rendkívül fontos lehet a gyakorlati oktatást alátámasztó kertek kialakítása. A dolgozatban az ezzel kapcsolatos kérdésekre keresek választ, különös tekintettel vizsgálom a megvalósítás tényleges feltételeit, lehetőségeit a Soroksári Kísérleti Üzem és Tangazdaságban. A felvetés létjogosultságát külföldi és hazai példákkal is alátámasztom. Oktatóimnak és hallgatótársaimnak egyaránt megfontolásra és továbbgondolásra ajánlom dolgozatomat. Konzulens: Dr. Gerzson László

99

Németh Éva


Évelő díszfüvek választékbővítése különböző növényalkalmazási lehetőségekhez Napjainkban a közterületi díszfűalkalmazás világszerte reneszánszát éli. Hazánkban a folyamatosan bővülő kínálat ellenére a felhasználás mégis messze elmarad a lehetőségektől. Szakdolgozatom célja összefoglalni a hazai évelő díszfűfelhasználás jelenlegi helyzetét, a faj- és fajtaválaszték feltérképezésén és a közelmúltban megvalósult kiültetések vizsgálatán keresztül. A kapott eredményekből kiindulva egy kiültetési mintaterv, illetve táblázatos ajánlások segítségével rávilágítok a hazánkban mellőzött, valamint a még ismeretlen fajokban rejlő alkalmazási lehetőségekre, hogy „városi dzsungeleinket” az új, látványos taxonokkal tegyük még élhetőbbé és természetközelibbé. Konzulens: Dr. Gerzson László

100


Tolonics Kristóf Márton

Wekerle telep utcahálózatának és teresedéseinek vizsgálata, fejlesztési javaslata Szakdolgozatom a Wekerle telep utcahálózatának és teresedéseinek tájépítészeti elemzésével foglalkozik. A nemzetközileg is jelentős budapesti telepített kertváros 2011-ben műemléki védettséget szerzett, településépítészeti és tájépítész szempontból is egyedülálló. Célom egy a zöldterületekre kiterjedő javaslati rendszer kidolgozása. Ennek segítségével a telep megőrizhetné eredeti szellemiségét úgy, hogy közben a változó igényeknek is megfelelne. A munkámat a történeti előzmények megismerése, a terület többszöri (évszakonkénti) bejárása, a Helyi Építési Szabályzat vizsgálata és a lakókkal folytatott személyes beszélgetések támasztják alá. Konzulens: Eplényi Anna

101

Vadász Andrea

UNITEF ‚83 MŰSZAKI TERVEZŐ ÉS FEJLESZTŐ ZRT. Építész tervek készítésében számítógépes adatfeldolgozás és tervszerkesztés a 100-as vasút Kispest (kiz.) - Szolnok (kiz.) szakasz kertépítészeti tender tervében – 2012


Közlekedési pályák menti támfalak és zajárnyékolók kialakítása és növénytelepítése Támfalakkal és zajárnyékoló falakkal mindennapi életünk folyamán többször is találkozhatunk. Magyarországon még nem sikerült ezen létesítményeket tájba illeszteni, ezért többnyire csak a puszta betonfelületek éktelenkednek. Külföldön egyre inkább bevett módszer a támfalak és zajárnyékoló falak növényekkel való beültetése, mind esztétikai, mind pedig egyéb, például egészségügyi okok miatt. Dolgozatomban igyekeztem a hazai és külföldi példák által egy olyan új és bizonyítottan hasznos módszert megismertetni, amelyet érdemes lenne Magyarországon is alkalmazni. Egy támfal és egy zajárnyékoló fal növénytelepítési koncepcióterve alapján bemutatok két alapsémát, melyek tükrözik elképzeléseimet. Konzulens: Sárospataki Máté, Szabó Krisztina, Varga László

102

Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium Kommunikációs Alelnök – 2012-


Arany Gergely

Panorámautak tájépítészeti szempontú vizsgálata, kezelési és fejlesztési javaslatok Dolgozatom témájának kiválasztása elsősorban a saját, panorámák iránt való rajongásomban gyökerezik. Mivel külföldön ismereteim szerint vannak komoly infrastruktúrájú panorámautak, meg akartam ezek lehetőségeit hazánkban is vizsgálni. A panorámaút definíciója az MSZ 20381:2009 szabványban: „Vonalas jellegű kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látképpel”. E definíciót alapul véve általános érvényű követelményeket fogalmaztam meg a panorámautakkal kapcsolatban, melyeket a mintaterületek kiválasztása- és vizsgálatakor is figyelembe vettem. Következtetéseim szerint hazánkban a panorámautak lehetőségei korlátozottabbak, mint pl. Ausztriában, de bőven rejlenek bennük kihasználható lehetőségek. Konzulens: Dublinszki-Boda Brigitta, Dr. Illyés Zsuzsanna

103

II. helyezés: Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2012

Gergely Viktória


Mád települési arculatának turisztikai szempontú vizsgálata A dolgozatom helyszíneként a Tokaj Történelmi Borvidék és Kultúrtáj Világörökség területéhez tartozó Mád települést választottam. Itt mindig is a szőlőtermesztés és borászat dominált, aminek több száz éves hagyományai vannak. A lakosság legnagyobb része borkészítésből és borturizmusból él. A munkám során meghatároztam azokat az arculati elemeket, amelyek véleményem szerint egy település arculatát jelentősen befolyásolják. Ezek a településszerkezet, az épített örökség, a zöldfelületek és a környezetarchitektúra elemek, melyeket részletesen bemutatok és értékelek. A faluban található fontosabb pincészetekről katasztert készítettem, melyben megvizsgálom a pincék tradicionális külső kialakítását. Konzulens: Dr. Kabai Róbert

104


Hegyi Zsuzsanna

Tanösvények állapotfelmérése és tájépítészeti szempontú értékelése a Balaton-felvidéken Szakdolgozatom célja a Balaton-felvidéken található tanösvények (12 db) minél részletesebb vizsgálata és értékelése volt. Az állapotfelmérés során a jelenlegi állapotról, a fenntartást érintő egyes hiányosságokról kaptam képet. Az alapvető követelmények vizsgálata és értékelése során azokat a szempontokat vettem sorba, amelyek egy jól működő tanösvény alapfeltételeinek tekinthetőek (pl. útvonalvezetés, jelzésrendszer, stb.). Végül a mintaterületen található tanösvények egyéb tulajdonságai alapján olyan csoportokat hoztam létre, amelyek a többitől eltérő, egyedi tájépítészeti feladatokat vonnak maguk után. Az eredményeket átláthatóságot könnyítő összefoglaló táblázatok, térképek egészítik ki. Konzulens: Földi Zsófia

105

Kácsor Enikő


Rózsaszentmárton turisztikai adottságainak vizsgálata és értékelése Rózsaszentmárton, a Mátra utolsó nyúlványaként számon tartott Somlyó-hegy lábánál található, mátraaljai település. Szakdolgozatom célja, hogy a település természeti-, tájképi értékeit felfedezzem, tájpotenciálját és a település adottságait kihasználva, egy, a turizmusba bekapcsolt, saját értékeit interpretáló, ezzel az érdeklődőket vonzó turisztikai fejlesztést megalapozó dokumentációt hozzak létre. A munkám végén rövid javaslatokat adok az általam felmért hiányosságok, konfliktusok megoldására. Továbbá javaslatot teszek a potenciális és meglévő vonzástényezők összekapcsolására, azok eredményes és a falu számára jövedelmező kihasználására. Konzulens: Dr. Boromisza Zsombor

106


Kármán Kolos

A Csaj-tó terhelhetőségi vizsgálata az ökoturisztikai hasznosítás szempontjából A dolgozat célja, a Csaj-tó környezetének ökoturisztikai terhelhetőségének megállapítása. Tájtörténet-, Táj-, Tájstabilitás vizsgálat és Terhelések Vizsgálata előzte meg a terhelhetőségi kategóriák felállítását. A vizsgálat eredményeként 5 terhelhetőségi területi kategóriát állítottam fel. A megengedett ökoturisztikai terhelésnek mértékét úgy határoztam meg, hogy azok se a természetes ökoszisztémára, se a meglévő tájhasználatokra ne legyenek kedvezőtlen hatásokkal, a terület jelenlegi állapota ne romoljon tovább. Ehhez területi, időszaki és létszámbeli korlátozásokat határoztam meg, majd megállapítottam a megengedett terhelések mértékét és a megengedhető egyidejű ökoturisztikai terhelést. Konzulens: Földi Zsófia

107

Kovács Kata


Írottkő Natúrpark tevékenysége, ökoturisztikai szerepe Hazánk egyik legeredményesebben működő natúrparkját, az Írottkő Natúrparkot választottam szakdolgozatom témájának, ezzel is bővítve a hazai natúrparkokról szóló leírásokat. Tevékenységeik közül az itt folyó ökoturizmust részletesebben is ismertettem. Vizsgáltam a terület természeti adottságait, turisztikai célpontjait és létesítményeit, valamint a túraútvonalak, tanösvények létesítésének és fenntartásának menetét. Felmértem azt a négy tanösvényt, melyet az egyesület hozott létre és ezeket értékeltem az ökoturizmus jegyében. Dolgozatom jó példája, alapja lehet más hazai natúrparkok számára, hogy hogyan hasznosítsák területi adottságaikat céljaik eléréséhez. Konzulens: Módosné Bugyi Ildikó

108


Madari Katalin

A Táti-szigetek értékeinek és állapotának feltárása Szakdolgozatom az Esztergom mellett található, árterületen elhelyezkedő Táti-szigetekkel foglalkozik, a névadó Táti-szigetre helyezve a hangsúlyt. Bár az elmúlt évtizedek fatelepítései nyomott hagytak a szigetvilág életében, ennek ellenére igen értékes az állat- és növényvilága. Felmérésem során a tulajdonviszonyokat, a jelenlegi területhasználatot és a védettségi szinteket vizsgáltam. Összegyűjtöttem a védett természeti értékeket előfordulásuk és nagyságrendbeli számuk szerint. Az élőhelytérképezés során 24 élőhelyfoltot és 6 védett növényfajt tártam fel. Javaslattételem az eltérő területhasználatokból adódó konfliktusok feloldására és a Táti-sziget fejlesztési lehetőségeire irányul. Konzulens: Gergely Attila

109

Nemcsok Márton

Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium, elnök– 2011 Csepeli gerincút I. ütem zöldfelület kivitelezésének helyszíni műszaki vezetése (Garden Kft), 2011; Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium, szakmai alelnök, 2011/2012 II. fv.


Kecskemét- Szarkás tájhasználati lehetőségeinek vizsgálata Munkám Kecskemét egy tanyás területével foglalkozik, amely nem tekinthető homogénnek és számos problémával küzd. A cél a terület problémáinak feltárása, és a megfelelő területhasználatok meghatározása volt, az optimális tájhasználat érdekében. A területen homogén területrészeket határoltam le. Ezeken az ingatlanokat csoportosítottam és megvizsgáltam a megközelíthetőségüket is, továbbá a területhasználatokat és a telektulajdonviszonyokat. Az összesítés során sikerült izolálni a hátrányos helyzetű területrészeket. Elmondható, hogy a terület tipikus települési peremterület, amely alulhasznosított, de a lakófunkció dominál. Ezek nagymértékben meghatározzák az arculatát és működését. Konzulens: Dublinszki-Boda Brigitta, Földi Zsófia

110


Pisák Brigitta

Felsőzsolca tájtörténeti elemzése és kultúrtörténeti egyedi tájértékeinek katasztere A szakdolgozatom célja Felsőzsolca kultúrtörténeti egyedi tájértékeinek felmérése. Feltártam Felsőzsolca történetét, megvizsgáltam a katonai felméréseket, topográfiai térképeket, és a KSH adatait. Ezen adatok összességéből és a feltárt tájváltozás alapján következtettem a lehetséges egyedi tájértékekre. Az irodalmi kutatást követte a terepbejárás, a tájértékek adatlapjainak kitöltése. A felmérés eredményét térképre is átvezettem: egy belterületi, egy külterületi vizsgálati, és egy javaslati térképet készítettem. A tájértékek bemutatására egy tájérték tanösvény javaslatát készítettem el, mely egy ismeretterjesztő jellegű turisztikailag is vonzó új értékké válhat. Konzulens: Dr. Kabai Róbert

111

Kovács Attila

Csókás fürdő tervezése Csernátonban (Erdély) - 2012 Sepsibodoki (Erdély) kalákán szervező - 2011 Király utcai Ökopark tervezése - 2011 Nagykovácsiban családi ház kert terve - 2011


A Rákos-patak menti zöldút kialakítása a XVII. kerületben A szakdolgozatomban egy zöldút (Greenway) kialakítását kezdeményezem a Rákos-patak mentén, a XVII. kerületben. A hálózatát a meglévő kerékpárútra fűzöm fel, a patak természetes környezete adja a zöldút lelkét, mely bemutatja a kerület természeti és épített értékeit. Rekreációs célokat is szolgál, pihenőszigeteket, állomásokat teremtek rajta meg. Az áthaladók itt tartását szorgalmazom, nyújtson komplex kikapcsolódást a patakpart, ne csupán egy közlekedési folyosót. Munkámban feltárom a patak menti területhasználati konfliktusokat és javaslatot teszek feloldásukra. Továbbá foglalkozom a patak revitalizálásával, természetesebb mederkialakítás megteremtésével. Konzulens: Dr. Kollányi László

112

Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium tag


Kuszmann Noémi

A Gótikus út hazai szakaszának a jelentősége (szerepe a területfejlesztésben) A Gótikus út Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hat településen – Vizsoly, Rakacaszend, Szalonna, Rudabánya, Szentsimon és Tornaszentandrás – keresztül vezető kulturális út, mely a középkorban keletkezett freskókat prezentálja. A hat település és más kulturális- és zarándokút vizsgálatával az Út által betöltött szerepet és az előtte álló lehetőségeket mutatom be. Célom olyan javaslatokat és irányokat megfogalmazni a Gótikus út felelősei, a települések számára, ami hozzásegít egy hátrányos helyzetű térséget a fejlődéshez. A javaslatok segítségével, a megfelelő helyi energiák felhasználásával, együttműködve, értékes kulturális emlékeket mutathatnak be, melyre méltán büszkék lehetnek a települések. Konzulens: Magyar Veronika

113

Likerecz Anita Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Az oroszlányi medence eltérő jellegű bányautótájainak összehasonlítása Az oroszlányi medence kőszénbányászata a XX. század elején kezdődött és napjainkban is tart. Szakdolgozatomban a százévnyi bányászat után maradt legjellemzőbb bányautótájak összehasonlítását végeztem el. Munkám alapjául három különböző bányautótájat választottam. Foglalkoztam többek között az európai szinten is jelentős majki műemlékegyüttessel, és az alábányászása során keletkezett károkkal. Vizsgáltam még a mélyművelésű bányavágatok beomlása során keletkező felszíni süllyedéseket, az un. horpákat, illetve egy, a külszíni bányászat következtében létrejött bányatavat is. A vizsgálat és az összehasonlítás után javaslatokat tettem e területek rendezésére, fejlesztésére, értékeik megőrzésére. Konzulens: Dr. Csemez Attila

114


Lovas Vilmos

Kunszállás külterületének fejlesztési javaslatai A Kecskemét közelében található kis falu profiljának legfontosabb eleme a mezőgazdaság. Az utóbbi években tapasztalható kedvezőtlen folyamatok következtében azonban egyre kevesebben tartják a földművelést jó befektetésnek. Munkám célja az volt, hogy olyan hosszú távon működőképes javaslatokat dolgozzak ki, amelyek a helyi lakosságot visszacsalogatják a primer szektorba, segítik az önellátás újjáélesztését, miközben a tájszerkezet is sokszínűbbé válik. A javaslatok alappillére a közösségi szemléletformálás, melyet követnek a mezőgazdasági fejlesztések, és végezetül egy kisebb fejezetben az infrastruktúrával kapcsolatos újítások is helyet kapnak. Konzulens: Molnár József László

115

Mányoki Bence


Nemzetközi Csillagoségbolt-park kialakítási lehetőségei a Mátrai Tájvédelmi Körzetben A fényszennyezés korunk egyik leggyorsabban terjedő, ugyanakkor leginkább alábecsült formája a környezetszennyezésnek. Az egyik leglátványosabb módja, hogy a terjedése ellen tegyünk valamit, a Csillagparkok létrehozásban rejlik. Ezt a címet bármely ország Tájvédelmi Körzete, vagy Nemzeti Parkja kiérdemelheti, ha teljesíteni képes az International Dark-Sky Association kritériumlistáját. A lista szerint elsődleges fontosságú, hogy a területen megfelelő világítástechnikát alkalmazzanak, éjszakai égboltja mentes legyen a fényszennyező hatásoktól, ezáltal jól kivehetőek legyenek a csillagok, valamint a Tejút. Dolgozatom azt vizsgálja, hogy a Mátrai TK megfelel-e ezeknek a kritériumoknak. Konzulens: Valánszki István, Kolláth Zoltán

116

Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium elnök 2011Tájépítészeti Kar TDK 2012 - 1. díj


Máté Klaudia

Az ártéri tájgazdálkodás lehetőségeinek vizsgálata a Nagykunsági árapasztó tározó területén A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése projekt első ütemében a Tisza-völgyben hat tározó épül, melyek közül az egyik a Nagykunsági árapasztó tározó. A terület jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll, így a közeljövőben teljes tájhasználat váltás szükséges, hogy a víz bevezetésén és megtartásán alapuló hagyományos ártéri tájgazdálkodás újraéledhessen. A tájgazdálkodási koncepció kidolgozása mellett célom volt a területhasználat változások időbeni feltérképezése is. Mivel a tájhasználat váltás következtében a terület ökoszisztémája átalakul, az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése során konkrét számadatokkal támasztottam alá a terület ökológiai szempontú értéknövekedését. Konzulens: Nagy Gergő Gábor

117

Meszesán Péter


A Budakeszi-medence nyugati lejtőinek tájelemzése és fejlesztési lehetőségei Szakdolgozatomban a Budakeszitől nyugatra eső területek egykor virágzó kertészeti múltjának felélesztésére vállalkoztam. Vizsgálataim során a természeti adottságok, a történelmi múlt és a tájhasználati konfliktusok felmérése mellett nagy hangsúlyt fektettem a növényzeti állapotfelmérésre, amit az ÁNÉR-2011-es kiadvány felhasználásával készítettem el. Javaslataim megfogalmazásakor elsőként a konfliktusok feloldására és a táj rehabilitációjára tértem ki, majd erre alapozva kidolgoztam az agroturisztikai fejlesztéseket. Ebben helyet kapott többek között egy bemutatóterem, tanösvények, szőlő fajtagyűjtemény, apartmanok, melyekkel biztosítható a terület természetbarát, fenntartható jövője. Konzulens: Nagy Gergő Gábor

118

3. helyezés: Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2012


Sóti Bernadett Henrietta

Társadalmi szükségletek elemzése és településfejlesztési lehetőségek Soponya példáján keresztül Dolgozatom során egy, a lokális társadalmi igényekre épülő fejlesztési javaslattervet készítettem Soponya számára. A Sárvíz kistérség településeihez hasonlóan Soponya is magas munkanélküliséggel, alacsony infrastruktúrával, viszont kiemelt természeti és kultúrtörténeti értékekkel rendelkezik. A vizsgálati részben a természeti és épített környezeti, valamint infrastrukturális adottságokon túl a turisztikai alkalmasságot is megvizsgáltam. A SWOT analízis és a problémafa elkészítése a konfliktusok feltárásában segített. A település fejlettségi szintjét a Maslow-piramis segítségével állapítottam meg. Javaslataim a humánerőforrás és az infrastruktúra fejlesztését célozzák meg. Konzulens: Tóth Tádé Dániel

119

Székely Gabriella


Vidékfejlesztési programok lehetőségei és hatásai Sokoróalján A dolgozat célja a Sokoróalja táji és társadalmi-gazdasági adottságainak feltárása, valamint a Pannónia Kincse LEADER Egyesület által lebonyolított vidékfejlesztési programok bemutatása volt. Écs, Győrszemere, Pannonhalma, Ravazd, Sokorópátka és Tényő helyzetének elemzésével általános képet nyújt az ország nyugati régiójának vidéki térségeiről. A tájvizsgálat bemutatja a Sokoróalja értékekben gazdag táját, SWOT analízis foglalja össze a társadalmi-gazdasági adatokat, tendenciákat. Vázolja a PKLE tevékenységét, értékeli a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát. A feltárt konfliktusokra, lehetőségekre építve fejlesztési stratégiai célokat, javaslatokat fogalmaz meg a jövőre nézve. Konzulens: Dr. Szilvácsku Zsolt, Csányi Péter

120


Szőke Balázs

Kamaraerdő és Kőérberek tájfejlődése Kamaraerdő és Kőérberek olyan területek, melyek rengeteg értéket rejtegetnek magukban, mégis elkerülik a nagyközönség figyelmét. Szakdolgozatom célja bemutatni, hogy milyen értékes múlttal rendelkeznek, hogy mennyi lehetőség rejlik bennük és, hogy milyen konfliktusok uralkodnak ott. A terület kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, ráadásul Budapest belvárosából 30 perc alatt megközelíthető tömegközlekedéssel. A történeti elemzés fényt derít az elmúlt korok eseményeire egészen Kr. e. 3000-től, napjainkig. A jelen kor feltárása a terület gyengeségeire és erősségeire világít rá, majd a jövő nagy kérdéseivel foglalkozik az írás, mind a veszélyekkel, mind pedig a lehetőségekkel. Konzulens: Molnár József László

121

Tarlacz Gergely


Mezővédő erdősávok kialakítása Söpte és Salköveskút területén Szakdolgozatom célkitűzése Söpte és Salköveskút területein egy olyan mezővédő erdősáv rendszer javaslata, amely csökkenti a területeken ható széleróziót, továbbá védő hatása révén megnövelni a védett területek termésátlagát. A mezővédő erdősávok kialakításával további célom a területen olyan élőhelyet létre hozni melyben a területen élő állatok élőhelyre és búvóhelyre találhatnak. Szakdolgozatomban térképen ábrázoltam a Söpte és Salköveskút területére javasolt erdősávrendszert. Kitértem a telepítés során felhasználandó teljes faanyag költségére, lebontva településre és egyes sávrendszerek költségére. Konzulens: Dr. Szilvácsku Zsolt

122


Torok Tünde

Az Óbudai-sziget zöldfelületének tájváltozása Szakdolgozatom célja az Óbudai-sziget bemutatása kialakulásának különböző, de meghatározó korszakain keresztül. A dolgozat tematikája időrendben követi a korokat és azok változásait. A sziget terültének formai és tájhasználati alakulásának tanulmányozására a katonai térképet használtam. Az Óbudai-sziget területe régészeti és kulturális értékekkel rendelkezik, melyek a következők: Hadrianus császár Helytartói palotája, az Óbudai Hajógyár, a Május 9. Park, napjainkban pedig az évente megrendezésre kerülő Sziget Fesztivál. Természeti adottságai meghatározóak, de kiaknázatlanok. Szakdolgozatomban feltártam a konfliktusok helyét és lehetséges okait, majd javaslatokat tettem ezek feloldására. Konzulens: Dr. Csemez Attila

123

Zsömle Krisztina


Zöld Duna-part Újpesten Szakdolgozatomban a főváros negyedik kerületének Duna-parti városrészével foglalkozom. Célom olyan fejlesztési lehetőségek bemutatása, melyek a természeti értékek megőrzése mellett új rekreációs funkciók megjelenését teszik lehetővé. A területen értékes zöldfelületek, helyi védettségű erdők találhatók. Javaslatom egy Zöldút kialakítása a part mentén, mely mind ökológiailag, mind funkcionálisan (kerékpárút, sétány) összeköti a belvárosi és a külterületi zöldfelületeket. A Váci út mentén jelentős konfliktusok lépnek fel (vizuális károsítás, ökológiai konfliktusok), ezért indokolt egy egységes környezetrendezés, mely élhetőbbé tenné a területet és hozzájárulna a Zöldút népszerűségéhez. Konzulens: Jombach Sándor

124


Czeiz Zsuzsa Borbála

Belső-Erzsébetváros és a romkocsmák A kerületrészt helytörténeti és olyan városépítészeti szempontok alapján vizsgáltam, melyekkel választ kaphatunk a romkocsmák belső-erzsébetvárosi koncentrációjára. Egy rövid romkocsma történeti áttekintés után, egy konkrét szórakozóhelynek helyet adó épületen mutattam be a bérházakra jellemző funkcióváltozást. A következőkben ismertettem, milyen hatása van a romkocsma jelenségnek a városképre és a turizmusra. A használaton kívüli épületek hasonló módon való hasznosítására külföldi példákat vizsgáltam Berlinből, Bécsből és Varsóból. Végül egy pozitív és egy negatív jövőképet vázoltam fel a kerületrész jövőjéről, főleg a rehabilitációs lehetőségeket és a romkocsmák fennmaradását illetően. Konzulens: Miklóssy Endre

125

Mészáros Krisztina


A budapesti Reitter Ferenc utca környékének vizsgálata és fejlesztési lehetőségei Szakdolgozatom témájának lakhelyem, Angyalföld egy elfeledett részét választottam: a Reitter Ferenc utca környékét, mely szomszédos Zuglóval és Újpesttel. A terület elszigetelt a körülövező vasútvonalak révén, így fejlődése is eltérően alakult a kerület viszonylatában. Szakdolgozatom során egy történeti áttekintést, valamint egy alapos állapotfelmérést végeztem, mely bemutatja az elmúlt 10 év lakásépítési tendenciák által végbement változásokat. A terület jellemzően változatos képet mutat a múlt-jelen-jövő állapotait tükrözve, melyek nem mindenhol hozhatók összhangba. A fejlesztési javaslataimban célom volt a jellegzetességek megőrzése és egy komplex, jól működő városrész létrehozása. Konzulens: Miklóssy Endre

126


Schild Beáta Dorottya

Az Újpalotai lakótelep vizsgálata és értékelése Szakdolgozatom témája a főváros XV. kerületében elhelyezkedő, Újpalotai lakótelep vizsgálata és értékelése. Véleményem szerint a paneles beépítés jövőjének kérdése különösen aktuális téma ma és lesz még a későbbiekben is, hiszen egyre többen hagyják el ezt a fajta életformát, és forr eggyé a lakótelep fogalma az alacsony életszínvonallal. Célom volt, hogy a lakótelep építéstörténetét, demográfiai adatait, egészségügyi és szociális ellátását, gazdaságát, lakásgazdálkodását, valamint természeti és épített környezetét vizsgálva feltárjam népszerűtlenségének okát, és a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket. Konzulens: Szövényi Anna

127

Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium tag I. helyezés: Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) Kert- és Településépítészet Szekció 2012.

Somogyi Gábor


Új városok, avagy élhetőség és városépítészet a Tisza partján (Tiszaújváros II/B tömb elemzése) Az új városok a településszerkezet egyedi képződményei, az eszmék és ideológiák fizikai megnyilvánulásai, egy adott korszak hiteles leképződései. A szakdolgozat célja a Magyarországon és Kelet-Közép-Európában megvalósult települések csoportjának ismertetése, azok létrejöttének, fejlődésének és városépítészetének bemutatása. Tiszaújváros esetén részletesebb elemzéseket, ismeret- és tapasztalatgyűjtést végeztem. Mind a hazai új városok, mind a nemzetközi példák azt bizonyítják, hogy ez a településcsoport sokkal érzékenyebbnek bizonyul a különböző társadalmi- és gazdasági változásokra, valamint az egykor kiemelt státuszuk megszűnésére, a hagyományos településekkel szemben. Konzulens: Körmendy Imre

128


Szabó Noémi

Soroksár helyzetének és önállóságának elemzése különös tekintettel a fővárossal való kapcsolatának alakulására Soroksár. 20 000 ember. 45 000 csirke. 500fő/km²-es népsűrűség. 1 órás BKV út a belvárosból. Város vagy vidék? Budapest szerves része-e ez a kicsi, távoli kerület? Léte csak a fővárossal való kapcsolatában értelmezhető? Van-e Soroksárnak saját identitása? Kell-e hogy legyen? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a dolgozatom, feltárva a több száz éves település történelmét; a sikeres éveket és a hányattatásokat, elemezve a mai helyzetet gazdasági, szociális és településszerkezeti szempontból. Végül javaslatokat megfogalmazva arra irányulóan, hogy az előnyök, adottságok jó felhasználásával hogyan válhat a kerület egy vonzóbb, egyedibb, jobban működő, sikeres fővárosi alközponttá. Konzulens: Mikóssy Endre

129

Szilágyi Eszter Viktória


Lipótváros kialakulása és közéleti funkciói A dolgozat célja az átalakuló Lipótváros funkcióinak feltárása, mind beépítettség, mind közélet szempontjából. Lipótváros a társadalom számára a zárt kormányzati negyed szimbóluma. Számomra a vizsgálatok elvégzésével kialakult egy olyan kétpólusú kerületrész, mely északon az ország pénzügyi és igazgatási központja, déli területrészein a Belvárossal együtt magas presztízsű élettér. A kapcsolódás hiánya és a vizsgált terület konfliktusainak feloldása a jelenkori városépítészeti irányelvekkel megváltoztatható. A dolgozat az egységes V. kerület kialakítását támogatja a jelen projektek elemzésével és a jövőbeli funkcióbeli átalakításra érdemes területek megjelölésével. Konzulens: Körmendy Imre

130


Teremy Viktória

Külső terek Pest történelmi külvárosában (Belső-Terézváros, Belső-Erzsébetváros, Belső-Józsefváros) Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy megőrizhető-e a történelmi városrész karaktere, térszerkezete a mai városfejlődési motorizációban, úgy, hogy képes legyen befogadni mai élet igényeit. Vizsgálati területem Pest történelmi külvárosaként nevezett a mai belvárosi terület: a Kis- és Nagykörút által határolt történelmi szövet, a mai Belső-Terézváros, Belső-Erzsébetváros és Belső-Józsefváros. Főeszköz a térszerkezetek és szituációk elemzése. A dolgozat aktualitását adja, hogy a mai revitalizációs és reurbanizációs programok és javaslatok rendszerezetten nem terjednek ki a vizsgálati területre. Konzulens: Szövényi Anna, Körmendy Imre

131

Varga Dóra


Környe község múltja és jelene - egy új településközpont kialakítása Szakdolgozatomban a Komárom-Esztergom megyei Környe község településképi és településszerkezeti fejlődését, változásait és e folyamatokra ható külső tényezőket vizsgáltam. A településszerkezet alapproblémája, hogy a Környei-tó északi és keleti oldalán futó utak kereszteződésénél kialakult „városmag” a hely szűkössége miatt nem fejlődhetett valódi centrummá, hiányzik a központi közösségi tér. Ennek feloldására javasoltam –egy a jelenlegi központtal szomszédságban lévő területen- egy új településközpont kialakítását, mely a helyiek igényeit kielégítő új szolgáltatásoknak is helyet adna (ideiglenes piacok, cukrászda stb.) valamint a település egy reprezentatív közösségi térrel is gazdagodna. Konzulens: Zsovák Orsolya

132

2013 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Tájépítészeti kar

Recommend Documents