BUDAPESTI MSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MEMLÉKI TANSZÉK

BUDAPESTI M SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS M EMLÉKI TANSZÉK

MAGYARORSZÁG SZERB ORTODOX TEMPLOMÉPÍTÉSZETE – A XVIII-XIX. SZÁZADI FEJL DÉS TIPOLÓGIAI VÁZLATA Vukoszávlyev Zorán Ph.D. értekezés tézisei

Budapest, 2002. november

I. A KUTATÁS TÁRGYA, CÉLKIT ZÉSE, TUDOMÁNYOS EL ZMÉNYEI Magyarországon 300 éve egy sajátos, bizánci kultúrkörhöz tartozó építészeti hagyomány állít emlékeket az ország egész területén elszórtan. E szerb ortodox templomokkal a Duna mentén, leginkább pedig Budapest, Szeged és Pécs környékén találkozhatunk. A Magyarországra legnagyobb számban 1690-ben bevándorolt szerbség új otthonra lelt a Kárpát-medencében. A már XV. századtól regisztráltan országunkban él balkáni népek el bb katonaként, majd a kereskedelmen keresztül már jogokkal bíró polgárokként kapcsolódtak be a társadalmi és politikai életbe is. A tehet sebb közösségek folyamatosan megújították templomaikat, s a lelki gazdagodást szolgálta a nemzeti egyházi központ Szentendrére költözése a pátriárka vezetésével. A szerb kultúra fejl dése is évtizedeken keresztül Magyarországhoz, Budapesthez illetve Bécshez volt köthet . A festészet és költészet megújulásán túl a szerb nyelvi reformok is hazánkban fogalmazódtak meg. A magyarországi szerbség bizánci hagyományú építési kultúráját a nyugati barokk építészetben feloldva egy sajátos építési emlékkört hagyott hátra, mely egyedi jellegével gazdagítja a magyar építészettörténetet. Értekezésünkben egy évtizedet átfogó kutatási munka megállapításait rögzítjük. A tipológiai rendszer felállításának szándéka a jól lehatárolható emlékanyag értelmezése, építészeti elemzése és építészettörténeti helyének meghatározása miatt fontos. A kutatás tárgyának sz kítése (csak a szerb nemzetiséghez tartozó ortodox templomok elemzése) a fellelhet magyarországi emlékanyag átfogható, konkretizálható mennyiség épületállománya miatt szükségszer volt. Ennek megfelel en nem foglalkoztunk a kifejezetten román alapítású ortodox templomokkal, nem érintettük a magyar ortodoxia tárgyi emlékeit, azonban közös sorsuk, gazdasági és társadalmi helyzetük miatt (hiszen közösen alapították templomaikat) elemzésünk tárgyává tettük a görög – értsd: makedón-cincár – egyházközségeket is. A ma is álló emlékek száma ezáltal 42 templomot és 2 temet kápolnát jelent. A magyarországi szerb ortodox templomok els teljeskör összeírását a millenniumi Osztrák-Magyar Monarchia idejéb l ismerjük. Az akkori Magyarország népességfelméréseihez kapcsolódó sematizmust 1896-ban szerkesztette össze Marjanovity Georgije szentendrei püspöki adminisztrátor.1 A szerb lakosságú települések leírásánál az adminisztratív vonatkozásokon túl a templom építési datálására, illetve a 1

MARJANOVITY, Georgije: Prvi sematizam pravoslavne srpske eparhije budimske za godine 1896. Sr. Karlovci, Eparhijska Uprava Budimska.

Magyarország szerb ortodox templomépítészete – a XVIII-XIX. századi fejl dés tipológiai vázlata.

Vukoszávlyev Zorán

2

paróchia alapítására vonatkozó, építészettörténetileg is fontos adatokkal találkozunk. Azonban jellegénél fogva e munka nem ad részletes építészeti elemzést a szakrális épületekr l. Összefoglaló szándékú munka az emlékanyag építészettörténeti elemzésével hosszú ideig nem készült. Egyes frekventált helyen található épületekr l készültek önálló monográfiák már a világháborúk el tt is (Ráckeve gótikus szerb templomát Henszlmann Imre már 1865-ben2 ismertette, s Csányi Károly és Lux Géza figyelmének is középpontjába került 1939-ben3), majd a második világháború után átgondolt koncepcióval elindított város-monográfiák és megyénkénti m emléki topográfiák is ismertették röviden a településen található, m emléki értékkel bíró szerb ortodox templomokat. (Eger, Gy r, Miskolc, Székesfehérvár, Szentendre4.) A szerbség magyarországi történeti kutatója, Vujicsics D. Sztoján m vészettörténész a pesti és budai szerbekr l írt munkáiban mindig részletesen foglalkozott a két településrész szerb ortodox templomaival.5 Kisebb emlékcsoportok vizsgálata tárgyát képezte tudományos publikációknak (Szentkláray Jen írt a dél-magyarországi szerb monostoregyházakról 1908-ban6), illetve egyes épületek bemutatásával néhányan kísérletet tettek az emlékanyag építészettörténeti helyének meghatározására. (Somogyi Árpád 1960-ban7 a magyarországi pravoszláv építészet ismertetésekor összehasonlításokat hozott szerb, bolgár és román példákkal; illetve Bibó István több publikációjában8 foglalkozott az Alföld egy jellegzetes kés barokk templomtípusával, mely több felekezet épít gyakorlatában is felt nik.) Részletes, építészettörténeti-m emlékvédelmi jelleg bemutatásokra az 1980-as években került sor, az emlékanyag koncentráltsága miatt leginkább Baranya megye szerb templomainál (Duranci Béla és Rudinski Anton9), amely munka az akkori Jugoszlávia és Magyarország m emlékvédelmi hatóságainak összefogásával valósult meg. Teljes építészettörténeti összefoglaló munka a templomokról csak 1990-re készült el. Az 1896-os sematizmusra alapozva Davidov Dinko10 belgrádi professzor több ikonm vészeti tanulmány mellett kísérletet tett az egyes emlékek bemutatására a történeti dokumentumok ismeretében. A leginkább m vészettörténészi beállítottságú elemzéseken túl azonban összefüggéseket és történeti folyamatosságot felmutató megállapítások itt sem születtek. 2

HENSZLMANN Imre: A görög nem egyesültek temploma Ráckevén. 1865. Gy ri Történelmi és Régészeti Füzetek III. h.n. CSÁNYI Károly - LUX Géza: Ráckeve. Görög kel. szerb templom. 1939. Technika. 1939. / 6. Budapest. 4 VOIT Pál: Szentendre. 1968. Budapest, Corvina. 5 VUJICSICS D. Sztoján: A pesti szerb templom. 1961. Budapest, Képz m vészeti Alap Kiadóvállalata. 6 SZENTKLÁRAY Jen : A szerb monostoregyházak történeti emlékei Délmagyarországon. 1908. Budapest. 7 SOMOGYI Árpád: Kés bizánci hagyományok a magyarországi pravoszlávok épít m vészetében. 1960. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 1960. IV.kötet 1-2. szám. Budapest. 8 BIBÓ István: Az Alföld kés barokk és klasszicista építészetének néhány kérdése. 1967. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 1967. 3-4. szám. Budapest., valamint: BIBÓ István: Egy sajátos kés barokk építészeti emlékcsoport az Alföldön. 1974. Építés- Építészettudomány V. kötet 3-4. szám. Budapest. 9 DURANCI, Bela - RUDINSKI, Antun: Szerb templomok Baranya megyében. 1987. Létünk. Újvidék. 10 DAVIDOV, Dinko: Spomenici budimske eparchije. 1990. Beograd, Prosveta. 3



3

Az emlékanyag összehasonlító vizsgálatára egyetlen tanulmány vállalkozott csak Levárdy Ferenc szakrális emlékeink védelmér l szóló munkájában: Horváth Alice11 tipológiai és kronológiai vázlatot állított fel a magyarországi román, görög, magyar és szerb ortodox templomokról. Az építési korszakokra jellemz kategorizálásai alapjául szolgálhattak volna a további munkáknak, azonban részletes építészeti elemzéseken alapuló teljeskör rendszerezése még nem történt meg az emlékanyagnak.

II. A FELDOLGOZÁS MÓDSZERE, A VIZSGÁLT ANYAGOK BEMUTATÁSA A bibliográfiai adatgy jtésen alapuló, településtörténeti kutatásban és épületelemzésben kiteljesed munka bár méreténél fogva jelent s, azonban csak hátterét adja egy tudományos igény rendszer felállításának. A helyszíni épületdokumentálások felfedezései csak kiegészítik, árnyaltabbá teszik a megfogalmazódó összképet. A feldolgozás bibliográfiai kutatásokkal indult. Az egyes emlékekre vonatkozóan megtalálható, hosszabb-rövidebb leírások tanultságait jelentették az önálló építészettörténeti bemutatások nyelvezetének. A feltárás a közéleti tájékoztató munkáktól a tudományos alaposságú munkákig terjedt, hiszen a személyes indíttatású helytörténeti monográfiák anekdota alapú megállapításai és néhol spekulatív következtetései is tartogattak összef zhet szálakat. A m vészettörténészek és építészek által írt munkák a publikáció sz kebb témájának megfelel en csak részleteiben érintették az emlékeket, azok összefügg tudományos feldolgozása ezen megállapítások ütköztetését is jelentette. Az épületdokumentációk a részletes építészeti elemzés alapjait jelentik. Egyes épületek építészeti rajzai kiemelt m emléki szerepük miatt elkészültek – ezeket az illetékes hatóságok (OMVH, ÁMRK) archívumában kikerestük és tudományos kutatásra történ felhasználásra kikértük. A publikációkban is számos alaprajzra és homlokzati rajzra bukkantunk; azonban ezek forrás-hivatkozása sokszor hiányos, tehát a rajzok használhatóságát fenntartással kezeltük. Mivel több épületr l semmi dokumentáció nem állt rendelkezésre, ezért önálló épületdokumentálásokba kezdtünk a BME Építészettörténeti és M emléki Tanszék felmérési módszereivel. 1999-ben Csongrád megyében 4, majd 2000-2001 évek nyarán Baranyában 7 templom és egy temet kápolna teljes építészeti felmérését végeztük el. (Ez az emlékanyag több mint egynegyedét jelenti.) 11

"Bizánci liturgia és m emlékek" címmel, H.A. szignóval. In: LEVÁRDY Ferenc (szerk., et. al.): Egyházi épületek és m tárgyak gondozása. 1971. Budapest.



4

Az épületek felmérési rajzait minden esetben kiegészítette egy részletes fotódokumentáció. Az adott pillanatban történ állapotdokumentálást minden templomról elvégezve egy rövid, néhány éves periódusra vetített összképét kaphattuk a teljes emlékanyag fizikai helyzetének. Némely emlékhez többször is visszatérve a folyamatos változás (felújítások vagy épp a pusztulás) jelei váltak dokumentálttá. A bibliográfiai kutatások alapján el került adatok táblázatos feldolgozása és az épületdokumentációk rajzainak tipológiai és kronológiai táblázatos rendszerben történ egymás mellé szerkesztése a kutatási kérdésekre adandó gyors válaszok, visszakeresések lehet ségét adják. A tipológiai vizsgálatok alapján csoportosításokat végezhettünk el, melyekkel id rendiség is fedésbe volt hozható. Kutatásunk emlékanyag-specifikációját a Budai Szerb Ortodox Püspökség 1896-ban készült sematizmusa alapján végeztük el. Ezt a sort kiegészítettük azon templomokkal, melyek a mai Magyarország területén állnak, akkor azonban még a temesvári püspökség jurisdikciója alatt voltak (a mai Csongrád és Békés megyében). A címben jelentkez sz kítés, mely szerint csak a ma Magyarországon álló szerb ortodox templomokat vizsgáltuk, megfelel a mai Budai Szerb Ortodox Püspökség jurisdikciójának: ez 42 templomot és 2 temet kápolnát jelent. Azonban a történeti h ség érdekében röviden elemzését adtuk a más keresztény felekezetek vagy önkormányzatok hasznosításába került egykori szerb ortodox templomoknak is: a 13 templom fizikai léte az építészeti vizsgálatok emlékanyag-b vítését adták. A történetiség meg rzése érdekében archív dokumentumokat gy jtöttünk a leginkább a második világháború után lebontott templomokról (16 emlék), s rövid ismertetését adtuk az egykori filiális helyeknek (33 település) és a mai Magyarország területén kívül es , a püspökség akkori jurisdikciós területén lév egyházközségeknek (28 helység).



5

III. AZ ÉRTEKEZÉS TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI Alaptézis – nóvumérték felmérések, építészeti rajzok publikálása A magyarországi szerb ortodox templomok építészeti dokumentáltsága igen hiányos. A frekventált helyen (turisztikailag jelent sebb városban) álló vagy építészettörténetileg fontosabb emlékek építészeti rajzai elkészültek és kutathatóak, azonban a kis települések templomairól, leginkább az egyházközösségükben megsz nt szakrális épületekr l nagyon kevés dokumentációs anyagunk van. Mivel az utóbbi csoport helyzeténél fogva még veszélyeztetettebb, ezért ezen épületek dokumentálása jelent s. Önálló építészeti felméréseinket, mely 11 templomot és 1 temet kápolnát jelent, ezekre a jobban pusztuló épületekre koncentráltuk. E rajzokat tudományos publikációkban közöltük, ekként további kutatásokban történ felhasználásukat lehet vé tettük. Tézis.1. – kamarai típustervek A vizsgálatok els szakaszában azt kellett megállapítanunk, vannak-e el zményei a Magyarországra jött szerbek építészeti állásfoglalásának szakrális építészetükben. A korszak társadalmi, kulturális politikai és igazgatási helyzetének alapos vizsgálata egyértelm vé tette, hogy a korai templomok a Bécsi Udvar által meghatározottan, a kamarai típustervekhez igazodva jöhettek csak létre. A Franz Anton Pilgram nevével is jellemezhet megoldásokat – a korszak jellemz típusait – ajánlásként adták az Udvar közvetlen irányítása alá tartozó szerbeknek. E nyugati középtornyos, egyhajós, nyeregtet vel fedett, félköríves apszisú templomok általánossá váltak a szerb szakrális építészetben a monarchia területén. E közvetít vagy kényszerít kapcsolat megállapítása azért fontos, mert a szerb templomépítészetre mindez nem jellemz a török által még megszállva tartott területeken, ahol a kés bizánci-balkáni hosszházas, de középkupolás terek voltak általánosak. Az eltérés a kamarai típustervekt l annyiban mutatkozott meg, hogy a szerbek, mint akatolikus keresztény felekezet, nem állíthattak tornyot templomaiknál. Tézis.2. – liturgikus szükségletek szerinti továbbfejlesztés A katolikus keresztény szertartásrend igényeinek tökéletesen megfelel , nyugati barokk épületeket alkalmazták, azonban id vel sajátos liturgikus követelményeiknek értelmezve átalakították a szerbek. Megállapítottuk e liturgikus térigények jellemz it és azok építészeti megfeleltetését. A pevnicák (énekesi terek) karakteres megjelenítése alaprajzban és tömegben is strukturálja a templomokat. Tézis.3. – tipológia és kronológia A szintetizálást vizsgáltuk az épületek alaprajzi, homlokzati és tömegkialakításában. A felállított rendszerben három, jól elkülönül építészeti típust határoltunk le. Az egyes építészeti-formálási egységek konkrét elemzésével megvizsgáltuk a Magyarország szerb ortodox templomépítészete – a XVIII-XIX. századi fejl dés tipológiai vázlata.


6

kronológikus lehet ségeket is. A két kategorizálási rendszer megállapítható volt az egyes típusok id beli lehatárolhatósága.

átfedésével

Tézis.4. –az ikonosztáz helyének szerepe A liturgikus térigények szerinti finomodást az ikonosztáz helyzetének részletesebben elemz vizsgálata jelentette. Megállapítottuk, hogy az eddigi tudományos kutatások nem helyeztek hangsúlyt a bels tér leglényegesebb építészeti elemeként értelmezhet , az ortodox kereszténységre jellemz ikonfal térben elfoglalt helyének meghatározására. E specifikus vizsgálat a felállított tipológiai rendszert tovább finomította. Tézis.5. – a bizánci térrendszer közvetlen megjelenése Az ikonosztáz helyének és az oltár kialakításának alapos elemzése vezetett arra a megállapításra, hogy a bizánci jelleg térszervezés mégiscsak felfedezhet az emlékanyag egyes templomainál. Közvetlen szerbiai példák elemzésével, az ottani épít tevékenység típus-fejl désének folytatásaként egy emlék (Grábóc) esetében a teljes megfeleltetést, egy emlék esetében (Dunaszekcs ) annak részleteiben történ megjelenését bizonyítottuk. Tézis.6. – a téma épületkutatási tapasztalatai A helyszíni épületdokumentálások (építészeti felmérési rajzok és fotók) rendszerét és módszerét folyamatosan fejlesztettük. A tapasztalatok alapján id vel megállapítható volt, hogy mely kialakításokra és építészeti megoldásokra kell koncentrált figyelmet fordítani az építési periodizáció szempontjából. Ezek közül kiemelt szerepet kapott a torony helyzetének, az építészeti tagozatok konzekvens végigvitelének (vagy azok váltásának), a tagolási ritmusok megjelenésének szemrevételezésén túl a falkutatások eredményeinek értékelése, a fal- és boltozatszerkezeti váltások megfigyelése is. (Ekként egyes emlékeknél megállapítható volt, hogy a torony kés bb épült hozzá, a teret kés bb boltozták be. Több esetben a tet szerkezet hajlásszögét megváltoztatták, s csak arra az átépítési munkára vonatkozik valójában az ott található ácsjegy.) E kialakult módszer nem képezte az értekezés tárgyát, azonban az épület-datálásokban fontos szerepet kapott. Tézis.7. – az els teljeskör építészettörténeti leírás, táblázatos feldolgozás Az értekezés függeléke els teljeskör építészeti bemutatását adja (az egykori és) a mai Budai Szerb Ortodox Püspökség templomainak. Az építési és építészeti adatok táblázatos feldolgozása lehet vé teszi a rendelkezésre álló adatok kutatásra történ felhasználásának gyors visszakeresését. Az alaprajzok tipológiai és kronológiai rendszerezése az egyes épületek építészettörténeti helyének meghatározását könnyíti meg az emlékanyagon belül, s egyúttal a magyar építészettörténetben elfoglalt helye szerint is. Magyarország szerb ortodox templomépítészete – a XVIII-XIX. századi fejl dés tipológiai vázlata.


7



8

IV. AZ EREDMÉNYEK LEHET SÉGEI

GYAKORLATI

HASZNOSÍTHATÓSÁGÁNAK

Az eredményeket összegezve legfontosabbnak a minden egyes új adattal finomodó tipológiai rendszer felállítását nevezhetjük meg. A 44 emlék jól lehatárolható, ugyanakkor megfelel mennyiség jellemz t és változatot hordoz ahhoz, hogy alapos vizsgálatukkal egy jól közelít vázlatot adhassunk rendszerezésükhöz. Ebben megjelöltük a f bb vizsgálati szempontokat, rámutattunk a megfeleltetésre és a kölcsönhatásokra is. Az ortodoxia megjelenése, azaz inkább továbbélése Magyarországon hazánk építészettörténetének színesedéséhez vezetett. A XVIII-XIX. század hazai viszonylatokban szigorú építési követelményrendszerei a hagyományosan bizánci kultúrkörrel hazánkba érkez szerbeknek épít m vészetük inspiráló fejl dési kereteit adták. A több évszázados termékeny, de lassú átalakulás után szakrális építészetük néhány évtized alatt több jelent s változáson ment keresztül. El bb a barokk szabadságában feloldódva egy teljesen új szellem , nyugati építési hagyományt vettek át, mely rövid id elteltével a liturgikus követelményeknek megfeleltetve templomépítészetük alkalmazkodott a hagyományos szakrális rend térigényeihez. Ebben hordozza egyedi jellegét is. A XVIII-XIX. századi monarchia társadalmi és kulturális sokszín sége befogadó volt. A szerb kultúrának hazánkban nyílt lehet sége a továbbfejl désre: a nyugati és keleti kereszténység szakrális építészetének ötvöz désére, s ennek építészeti megnyilvánulására ilyen nagy számban csak az akkori Kárpát-medence adhatott otthont. Az értekezés eredményeinek felhasználhatósága ezen építési kultúrkör szélesebb vizsgálatának alapjaiban értelmezhet . Magyarország katolikus, evangélikus és református templomairól elkészültek az összefoglaló munkák, a hazai ortodoxia teljes építészeti feldolgozása még várat magára. A kutatás tipológiai alapvetései a további magyarországi ortodox felekezetek építészetének vizsgálatában finomítható illetve megfeleltethet . S ha az építési kultúrkörnyezet teljesebb megértését szándékozzuk elérni, akkor természetes, hogy a ma határainkon túl lév , egykor ugyanazon építészeti körhöz tartozó tágabb környezetet is be kell vonni a vizsgálatokba, hogy teljes képet kapjunk a magyarországi XVIII-XIX. századi (szerb) ortodox templomépítésr l.



9

V. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK 1.

j . in: . 1997. január 30. VII. évf. 5. szám pp. 5-6. (ford.: „Szerb templomok Dél-magyarországon. Szerb Nemzeti Újság.”)

2. Rusz Borivoj-Vukoszávlyev Zorán: - A deszki szerb templom. in: – Deszki füzetek 7. szám. „Bánát” Szerb Kulturális Egyesület. HU ISSN 12174173, ISBN 963 8197 00 5 3. Magyarországi szerb ortodox templomok in: Architectura Hungariae – Építészettörténet 1999/2. Http://arch.eptort.bme.hu/epitesz2.html 4. Serbian orthodox churches of Hungary. in: Bulletin 2000. Faculty of Architectural Engineering. 2000. pp.39-43. 5. Baranya megye szerb ortodox templomai – egy magyarországi nemzetiség szakrális építészetének jelene. in: Tusnád 2000. Utilitas. Kolozsvár. 2000. pp.115117. 6. Új építéstörténeti adatok Baranya megye szerb ortodox templomainak periodizációjához. in: Építés- Építészettudomány. XXIX. kötet 3-4. szám pp.265287. 7. Új építéstörténeti adatok Baranya megye szerb ortodox templomainak periodizációjához. Architectura Hungariae - Építészettörténet 2001/2. Http://arch.eptort.bme.hu/epitsz10.html



10

8. Kiállítások: a. Szerb karácsonyi program, Deszk, kultúrház, 1997. január 7.

- Dél-Magyarország szerb ortodox templomai - [20 település templomainak 45 fotója]

b. Szt. Száva napi ünnepség, Budapest, Szerb Ált. Isk. és Gimn., 1997. január 25. -"

j

" - [23 település templomainak 55 fotója]

c. Vuk Karadszics emlékünnep, Trsity, Jugoszláv Köztársaság, 1997. szeptember 12-15. -"

j

" - [23 település templomainak 55 fotója]

d. Deszki búcsúnapi ünnepségek, Deszk, 1999. augusztus 19-26. - Deszk szerb temploma - [felmérési rajzok és dokumentációs fotók]

e. Újszentiváni búcsúnapi ünnepségek, Újszentiván, 1999. augusztus 28-30. - Újszentiván szerb temploma - [felmérési rajzok és dokumentációs fotók]

9. Konferenciák, el adások: a. Tudományos Diákköri Konferencia, BME Építészmérnöki Kar, 1993. november 9. - el adás: Az újszentiváni ortodox egyház története. Kari II. díj

b. Tudományos Diákköri Konferencia, BME Építészmérnöki Kar, 1994. november 11. - el adás: Dél-Magyarország szerb ortodox templomai. Kari I. díj, Rektori különdíj

c. XXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Sopron, 1995. április 5-7. - el adás: Dél-Magyarorzág szerb ortodox templomai. OTDK I. díj

d. Tudományos Diákköri Konferencia, BME Építészmérnöki Kar, 1995. November 10. - el adás: Budapest és Szentendre szerb ortodox templomai. Innotech különdíj

e. Pro Scientia Érmesek Harmadik Konferenciája, Debrecen, 1996. november 7-9. - el adás: Dél-Magyarország szerb ortodox templomai

f. Szt. Száva napi ünnepség, Budapest, Szerb Ált. Isk. és Gimn., 1997. január 25. - szerb nyelv el adás: "

j

"

g. XXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Pécs, 1997. április 2-4. - el adás: Budapest és Szentendre szerb ortodox templomai

h. BME Építészmérnöki Kar Ph.D. konferencia, Budapest, 1997. április 8.

- el adás: Budapest és Szentendre szerb ortodox templomai (magyar és szerb építészeti formajegyek ötvöz dése)



11

i. MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága, Budapest, 1997. október 2. - kutatási beszámoló el adás

j. Ph.D. tanulmánypályázat dönt , Budapest, 1998. január 26.

- el adás: A XVII-XIX. századi magyarországi szerb ortodox templomok

k. Pro Scientia Aranyérmesek IV. Konferenciája, Szeged, 1998. november 6-7.

- magyar nyelv el adás: Magyarországi szerb ortodox templomok a XVIII-XIX. században

l. Szerb Tudományos és M vészeti Akadémia, Szerbek Szerbián kívül konferencia, Belgrád, 1998. december 6-8. - idegen nyelv el adás: „

”

m. Építész Kar Ph.D. konferencia, Budapest, 1999. február 23. - el adás: Dél-Magyarország szerb ortodox ikonosztázionjai

n. MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága, Budapest, 2000. február 28. - kutatási beszámoló el adás

o. Tusnad 2000. Épített örökség és társadalom konferencia. Tusnád (Ro), 2000. március 19-25.

- el adás: Baranya megye szerb ortodox templomai – egy magyarországi nemzetiség szakrális építészetének jelene. - konferencia-kiadvány

p. Nemzetiségi napok, Pécs. 1999. szeptember 24.

- el adás: A baranyai és magyarországi szerb templomok építészete

q. BME Építészettörténeti és M emléki Tanszék, Inspiráció szimpózium, Budapest, 2000. március 28.

- el adás: Új építéstörténeti adatok Baranya megye szerb ortodox templomainak periodizációjához



12

BUDAPESTI MSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MEMLÉKI TANSZÉK

Recommend Documents