TDK Dolgozat
Miskolc, 2010.10.08.
Készítette: Németh Zsuzsanna Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és betegellátás alapszak 1
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és betegellátás alapszak
A TESTTARTÁS JAVÍTÁSA EGY ALTERNATÍV MOZGÁSFORMA ELEMZÉSE KAPCSÁN
Készítette: Németh Zsuzsanna Ápolás és betegellátás alapszak Gyógytornász szakirány Konzulens: Dr. Antalfi Bálint gyakorlati oktató Miskolc, 2010 2
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS ................................................................................................ 4 2. ÁLTALÁNOS ISMERETEK A TESTTARTÁSRÓL ................................. 6 2.1. A biomechanikailag helyes testtartás ............................................................. 6 2.2. A tartáshibák kialakulása ............................................................................. 7
3. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................ 8 3.1. A gerinc felépítése ......................................................................................... 8 3.2. A testtartásban részt vevő legfontosabb izmok ............................................ 11 3.3. Milyen a helyes testtartás? ........................................................................... 13 3.4. Tartási formák .............................................................................................. 14 3.5. A tartáshibákról általában ........................................................................... 14 3.6. A helytelen testtartás leggyakoribb okai ...................................................... 18 3.7. Megelőzés, korai felismerés ......................................................................... 19
4. AZ ORIENTÁLIS TÁNCRÓL ÁLTALÁBAN ........................................... 21 4.1. A hastánc eredete.......................................................................................... 21 4.2. A hastánc különböző stílusai ....................................................................... 22 4.3. A mozdulatok hatásai ................................................................................... 24 4.4. A hastánc mint aerob mozgásforma ............................................................. 29 4.5. Az orientális tánc és az egészség .................................................................. 30 4.6. Miért táncolunk? .......................................................................................... 31
5. KUTATÁSI EREDMÉNYEK...................................................................... 32 6. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ................................................................ 51 7. ÖSSZEGZÉS ............................................................................................... 52 8. IRODALOM JEGYZÉK .............................................................................. 53 9. ÁBRAJEGYZÉK ......................................................................................... 55 10. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE .................................................................... 56
3
1. BEVEZETÉS
A tartásjavítás és a „húzd ki magad!” kifejezések nemcsak a gyermekkorban kerülnek előtérbe. Számtalan felnőttet látni, akinek helytelen, hanyag a tartása, előrehelyezett a fejtartása és görnyedt a háta. Ezek a problémák azonban megelőzhetők. Minél korábban kezdünk testtartásunkra figyelni, annál nagyobb az esélye, hogy idősebb korban sem lesznek maradandó és életminőséget befolyásoló gerinc deformitásaink, ebből eredő fájdalmaink. Az emberek többsége manapság nem figyel oda a helyes testtartásra, amit már gyermekkorban kell elsajátítani. A felgyorsult életmódnak köszönhetően növekszik a tartáshibák és a különböző gerinc deformitások gyakorisága, melynek leggyakoribb okai: a mozgásszegény életmód helytelen táplálkozás az egyoldalú statikus illetve dinamikus terhelés egyenlőtlen terhelésű sportolás (az izomegyensúly felbomlása)
A tartásjavítás egy életen át fennálló odafigyelést jelent testünkre. Már az óvodás illetve iskolás korban fel kell hívni a figyelmet a helyes tartásra (helyesen üljenek, álljanak, húzzák ki magukat, sportoljanak rendszeresen). Aki fiatalon egy jó alapot kapott, annak nem lesz nehéz később sem odafigyelni a testére, a testtartására. A gerincfájdalom kezelése jelentős változáson ment keresztül az utóbbi néhány évtizedben. Azelőtt a gerincfájdalomtól vagy gerincsérüléstől szenvedő betegeknek napokig tartó ágynyugalmat, mozdulatlan fekvést javasoltak. A kutatások azonban kimutatták, hogy nem a mozdulatlanság, hanem éppen ellenkezőleg, a rendszeres mozgás csökkenti a panaszokat. A hangsúly azon van, hogy a „beteg” fokozatosan terhelve minél hamarabb visszanyerje mozgékonyságát. 4
Az egyre modernebbé váló életkörülményeink szinte kényszerrel vezetnek a mozgáshiányhoz. Testtartásunk nagymértékben befolyásolhatják a mindennapi életünket. A helytelen tartás, az egyoldalú terhelések próbára teszik szervezetünk tűrőképességét. Amit a problémák kialakulásának kezdetén csak egy kis fájdalomként élünk meg, hosszú távon az életminőségünket nagyban ronthatja. A teljesítőképesség és a terhelhetőség csökkenése kihat az otthonunkban, a munkahelyünkön tanúsított viselkedésünkre is. A megelőzés, és a már kialakult hibák javításának sok módja ismert, egyik kedvelt formája a tánc.
Amikor az orientális tánc szóba kerül, az emberek legtöbbjének a keleties hangulat, az erotika, a kecsesség jut az eszébe. Vizsgálatok alapján azonban kiderült, hogy a tánc egészségre gyakorolt hatása sem elhanyagolható. Olyan testtartással történik, ami tehermentesíti a gerincet és a fő teherviselő ízületeket (boka, térd, csípő, váll, gerincoszlop ízületei). Dolgozatommal azt szeretném megvizsgálni, hogy a hastánc alkalmas lehet-e a rossz testtartás javításában? A vizsgálataimhoz 2010. április elsejétől 2010. október másodikáig terjedő időszakban az ózdi Luxor hastánccsoport kezdő és haladó táncosait kértem segítségül, hogy kiderítsem, a hastánc által végzett mozgások milyen testi következményeket váltanak ki. A kutatásban kezdő és haladó táncosok vettek részt. A haladó csoportban 15 fő, és a kezdő csoportban szintén 15 fő. A tánc kurzus megkezdése előtt mind két csoportban egy állapotfelmérést végeztem és kérdőívet töltettem ki. Az állapotfelmérés tartalmazta az esetleges tartási hibák vizsgálatát, körtérfogat mérést, mozgásterjedelem illetve izomerő vizsgálatot. A táncosok két kérdőívet töltöttek ki, az egyiket a tanfolyam megkezdése előtt, a másikat pedig a tanfolyam befejezése után.
5
2. ÁLTALÁNOS ISMERETEK A TESTTARTÁSRÓL 2.1. A biomechanikailag helyes testtartás Helyes tartásról akkor beszélünk, ha a test saját erői és a testre ható nehézségi erők között egyensúlyi állapot áll fenn. Fenntartásához nélkülözhetetlen a kisagyi egyensúlyközpont épsége, a testhelyzetek érzékelése, a testtudat. Oldalnézetből az egyes szegmentumokon áthaladó súlyvonal egybeesik a testet elülső és hátulsó félre osztó frontális síkkal. Ez a súlyvonal a következő pontokon halad át: a fejtetőtől indulva a fülön át, a másodiktól az ötödik nyakcsigolya testén, majd a vállon áthaladva végighalad a másodiktól az ötödik ágyéki csigolya testén is. Ez után áthalad a második keresztcsonti csigolya előtt elhelyezkedő súlyponton a combfej középpontja mögött, a térdízület középpontja előtt, de a térdkalács mögött, végül a külboka előtt az alsó ugróízületen áthaladva éri el a talajt.
1. ábra: A biomechanikailag helyes testtartás [1]
6
A biomechanikailag helyes tartás dinamikus egyensúlyi állapot, alapja a medence helyes középállása, valamint az izomegyensúly. • Az ízületi tokok és szalagok feszülése a fiziológiásnak megfelelő • A tartásért felelős izmok erőkifejtése minimális • Az ízületi felszínek terhelése egyenletes (Ángyán, L. 2005)
2.2. A tartáshibák kialakulása
A tartáshibák többsége már gyermekkorban kezd kialakulni. A gyermekkori csigolyák még nagyon érzékenyek a különböző erőbehatásokra, főként egyoldalú terhelésekre. A mozgásszegény életmód, a helytelen terhelések mind hatással vannak a későbbi tartás kialakulására. Az egyoldalú megnövekedett terhelés következménye lehet az érintett oldal gyorsabb csontosodása, miközben a másik oldal még a növekedési fázisban van. A testtartás a törzsizomzat segítségével bármikor változtatható.
Minden embernek megvan a saját magára jellemző tartása, amit egészséges, úgynevezett „neutrál” tartásnak nevezünk. Ebben a helyzetben a tartásért felelős izomzat a lehető legkevesebb igénybevételnek van kitéve. Tartási gyengeségek általában izomgyengeségek következtében lépnek fel. A testtartás a legfontosabb tényező a gerinc egészségének megtartásában. A helytelen
testtartás
a
gerincproblémák
legfőbb
oka.
Korai,
gyakran
visszafordíthatatlan károsodást okoz a csigolyaoszlop csontjaiban és ízületeiben, feszültségeket és kiegyensúlyozatlanságot az izmokban, lazaságot vagy túlfeszülést az inakban – ezek mindegyike gerincfájdalomhoz vezet. A legjobb módja a gerinc védelmének tehát az, hogy elsajátítjuk a helyes testtartást, és azután ezt fenn is tartjuk, akármilyen tevékenységet végzünk is. [7, 8]
7
3. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 3.1. A gerinc felépítése
Gerincünket 33-35 csigolya és a köztük lévő porckorongok alkotják, melyeket ízületek, szalagrendszer köt össze, mozgékonyságát pedig izmok biztosítják. Mozgásszervrendszerünk fő váza a gerinc. Oldalról felépítve az egészséges gerincet négy természetes ívet találunk. Nyaki szakaszon homorulatot, a háti gerincen domborulatot, az ágyéki szakaszon homorulatot, majd a keresztcsontban domborulatot. Ezek az ívek csecsemőkortól kezdve a mozgásfejlődéssel alakulnak ki. A helyes testtartás feltétele ezeknek a görbületeknek a megléte és megfelelő mértéke.
A gerinc részei:
- a 7 nyakcsigolya támasztja és egyensúlyozza a fejet. A koponyaalapon két speciális csigolya, az atlas és az axis, melyek úgy működnek, mint egy univerzális csukló: lehetővé teszik, hogy a fej körkörösen, illetve előre-hátra mozogjon - a 12 hátcsigolya a bordákkal ízesülve, együttesen alkotja a mellkast. A mellkas elég teret nyújt a tüdőnek a táguláshoz a belégzés során, és védelmet nyújt több létfontosságú szerv számára - az 5 ágyékcsigolya alkotja a gerinc alsó részét, a far tetején kapcsolódnak a keresztcsonthoz - a keresztcsont 5, a fejlődés során összecsontosodott csigolyákból áll, és a medencével együtt csontos üreget képez a hólyag és a nemi szervek védelmére - a gerinc alján található kis csont nem más, mint egy elcsökevényesedett farokcsont. Négy összenőtt csont alkotja, és az embernél nincs funkciója
8
Az emberi gerincet élő szövetek összetett rendszere alkotja. Vérerek hálózata táplálja, és védi a test legfontosabb idegpályáit. A gerincet felépítő csontok és porcok ízületekből álló oszlopot alkotnak, amit inak és izmok hálózata tart helyén, miközben az egésznek maximális szilárdságot és rugalmasságot biztosítanak.
Az izmok szerepe és a gerinc
Izmaink hosszú rostok millióiból áll. Minden egyes izom rengeteg ilyen, külső kötőszövetes burokkal körülvett kötegből épül fel, melyet gazdagon behálóznak a vérerek és az idegek. Az izomszövet összehúzódásra és elernyedésre képes. A vázizmok mindkét végükön inakkal tapadnak a csonthoz: a rostos köteget sikamlós burok veszi körül, amely lehetővé teszi, hogy elcsússzon más inakon vagy csontokon. Amikor az izom összehúzódik, felhúzza a csontokat, azaz mozgást hoz létre. Az izmok gondoskodnak a testtartásról, és hőt termelnek. Párban dolgoznak. Amikor egy izom összehúzódik, az ellentétes párja elernyed.
A gerinc görbületei
A gerinc élettani görbületei a rugalmas erőátvitel érdekében jönnek létre a mozgásfejlődés során. Elsődleges görbületnek nevezzük a háti és keresztcsonti gerincszakasz hátrahajló görbületét, mert születésünkkor már jelen van. A nyaki és ágyéki gerincszakasz előrefelé görbül. A nyaki görbület akkor alakul ki, amikor a csecsemő megtanulja felemelni a fejét, az ágyéki görbület pedig akkor, amikor megtanul ülni. Oldalról nézve a nyaki és az ágyéki görbület konkáv, a háti és keresztcsonti görbület pedig konvex.
A szaggitális síkban négy görbület látható:
-
Nyaki (cervikális) lordózis: konkáv
-
Háti (torakális) kyphosis: konvex
9
-
Ágyéki (lumbális) lordózis: konkáv
-
Keresztcsonti (szakralis) kyphosis: konvex
2.ábra: A gerinc görbületei [2]
Ha a görbületek fokozódnak, a gerinc izmainak és egyéb lágy részeinek nagyobb teherkar ellenében kell dolgozniuk, vagyis a test tartása során nagyobb erőt kell kifejteniük. Ha a görbületek elsimulnak, a gerinc rugalmatlanná válik, a gerincet mozgató izmok lefutása megváltozik és ezáltal inaktívvá (gyengévé) válnak.
A gerinc feladata
-
támasztja a fejet és merevíti a csontvázat
-
biztosítja a függőleges testtartást
-
védi a gerincvelőt, amely az agy és a test többi része között szállítja az információt
-
tapadási felületet képez a bordáknak és az izmoknak
-
lengéscsillapítóként szolgál
-
lehetővé teszi, hogy testünk a mozdulatok széles skáláját végezze el 10
Természetes rugózás
Ezek a természetes görbületek rugóként működnek, rugalmassá teszik a gerincet a gravitáció, illetve a járás és futás során keletkező ütközéshullámok erejének felfogásához. Ha a gerincet megszokásból túl egyenesen vagy éppen túl görbén tartjuk, a csigolyaoszlop a tartóizmokkal és inakkal nem tudja felfogni a mindennapi rázkódást és
terhelést,
így előbb-utóbb
zavar
keletkezik
a
működésében. Az izmok és inak vagy túlságosan megnyúlnak, vagy ellanyhulnak, miáltal a csigolyaoszlopot alkotó csigolyák és ízületet kopásnak indulhatnak. (I. A. Kapandji, 2005., Tarsoly E., 1990.)
3.2. A testtartásban részt vevő legfontosabb izmok
Hátizmok: (Musculus erector spinae, Transversospinalis izmok, Musculus longissimus, Musulus iliocostalis, Musculus trapezius, Musculus latissimus dorsi) Fő működése: a gerinc egyenesen tartása a gravitáció ellenében.
Hasizmok: (Musculus rectus abdominis, Musculus obliquus abdominis internus/externus, Musculus transversus abdominis) Fő működése: A gerinc rögzítése, előre és oldalra hajlítása, valamint a törzs forgatása
Musculus quadratus lumborum: Fő működése: ha az egyik oldali izom összehúzódik, azonos oldalra hajlítja a törzset
Musculus gluteus maximus (nagy farizom): Fő
működése:
csípőízület
feszítése,
nélkülözhetetlen
11
a
comb
kifelé
fordítása,
járásnál
A testtartásért felelős izomcsoportok között harmonikus egyensúlynak kell lennie. Amennyiben ez az izomegyensúly felbomlik, az ízületek terhelése egyenetlenné válik és ez a továbbiak során porckopáshoz, és meszesedéshez vezethet.
3.ábra: A helyes testtartásért felelős izmok [3]
Hátizmok
a hát izmai rétegekben helyezkednek el, és egyik izom sem keresztezi a hát középvonalát, azaz a hátgerincet. Minden izomnak megtalálható a párja tengelyszimmetrikusan a gerinc másik oldalán. A legmélyebben fekvő izmok rövidek és sűrűk, csupán egyik csigolyától a másikig haladnak. Amíg a gerincoszlop két oldalán az izmok egyformán erősek, addig a csigolyákat egyenes vonalban tartják, amitől a gerinc stabil, kiegyenesedett lesz. A legnagyobb hátizmok képezik a külső réteget. Ezek az erőteljes izmok alakítják a testtartást, ezek tartják stabilan a törzset, amikor a karunkat használjuk, különösen emelés közben.
12
Hasizmok
a hasizmok a hátizmokkal ellentétesen működnek. Előrefelé mutató húzóerőt fejtenek ki, amivel ellensúlyozzák a hátizmok hátrafelé irányuló húzóerejét. Összehúzódásukkor a mellkast a medence felé húzzák, ezzel lehetővé teszik, hogy a hátgerinc előrehajoljon. Amikor a hasizmok összehúzódnak, megnövelik a nyomást a hasüreg belsejében, amely így át tud venni valamennyi nyomást a gerincoszloptól. Amennyiben a hasizmok gyengék, minden nyomás elsődlegesen a gerincoszlopra és a hátizmokra nehezedik. (Ángyán, L. 2005., Balogh, I. 1999.)
3.3. Milyen a helyes testtartás?
Minden ízület egyenlő mértékben részesedik a csigolyaoszlopra ható nyomásból, és az ízületek felületén egyenletesen oszlik meg a terhelés. Az izmoknak csak annyi erőt kell kifejteniük, hogy megtartsák a helyes pózt, egyébként laza állapotban vannak, a gerincoszlop természetesen, lazán görbül, nem túl egyenes és nem túl görbe.
A testtartás a legfontosabb tényező a gerinc egészségének megtartásában. A legjobb módja a gerinc védelmének tehát az, hogy elsajátítjuk a helyes testtartást, és azután ezt fenn is tartjuk, akármilyen tevékenységet végzünk is.
A normál helyzet: • a fejtető legyen a test legmagasabb pontja, az állat ne szegjük fel, de ne is húzzuk be • a szemek egy szintben vannak, és egyenesen előre néznek • a nyak nyújtott, egyenes, egyik oldalra sem billen el • a vállak azonos magasságban vannak, kissé hátra húzva, lazán • a gerinc egyenes elölről, oldalról is, tartja a természetes görbületét 13
• a csípő két oldala azonos magasságban van • a has és a fenék kissé behúzva, hogy támasszák a csigolyaoszlopot, és ne alakuljon ki túlzott ágyéki görbület • a térdkalácsok előre mutatnak, a térdek nem feszülnek hátra • a lábujjak előre állnak, a lábfejen belül jól látszik a talpív (Osváth, P. 2004.)
3.4. Tartási formák Aktív, feszes tartás: az egész test megfeszül, kissé előredől. A háti kyphosis és az ágyéki lordosis egyenesebbé válik, a vállak hátrahúzódnak és feszesek. Ezt a testtartást akaratlagosan vesszük fel. Laza vagy pihenő tartás: Az izomzat a test fokozott mértékben ellazult és minden testrész mechanikailag olyan egyensúlyi helyzetben van, hogy az a legkisebb erőfeszítést igényli. A fiziológiás háti kyphosis fokozódik, a hátizomzat laza. A vállak előreesnek, a lapockák elállnak. A törzs többékevésbé hátrahelyeződik. Ezt a tartást akaratlanul is, tudatosan is alkalmazzuk fáradt állapotban. Szokásos (habituális) tartás: a két végletes tartásforma között van. [6]
3.5. A tartáshibákról általában
Tartáshibáról beszélünk, ha a gerinc természetes görbületei megváltoznak, azaz a fiziológiás helyzettől eltérnek, de a gerincoszlop még aktívan korrigálható. Az idáig vezető okok különbözőek lehetnek, a rossz tartási szokásoktól kezdve egészen a kötőszöveti, vagy izomgyengeségig. Az elsődleges tartáshibák esetén még nem áll fenn kimutatható csontos, vagy lágyrész elváltozás.
14
Túlzott görbületek
A túlzott konkáv görbületet lordosisnak, a túlzott konvex görbületet pedig a kyphosisnak nevezzük. Ha minden görbület szabálytalanul nagy, kypholordosisról beszélünk. Egyes esetekben a gerincoszlop oldalra is görbülhet, S vagy C alakot formálva. Ezt scoliosisnak (gerincferdülésnek) nevezzük, amely gyakran már születéskor megjelenik, de adódhat helytelen testtartásból is, amikor a gerincoszlop egyik oldalán az izmok jobban megterhelődnek.
4.ábra: 1: normál testtartás, 2: lordotikus hát 3: kypholordotikus hát 4: lapos hát [4]
Kypho-lordotikus hát: -
mind a háti kyphozis és mind az ágyéki lordosis fokozottabb a fiziológiásnál
-
leggyakoribb típusa 6-10 éves korban alakul ki, ha az izomzat fejlődése nincs arányban a hossznövekedéssel
-
az ágyéki lordosis kompzenzatórikus jelleggel jön létre
Laposhát (dorsum planum): -
a gerinc fiziológiás görbületei elsimultak
-
a háti szakasz csaknem lapos
-
az ágyéki lordosis csökkent 15
-
a gerinc könnyen inszufficienssé válik
-
csökken a teherbíró képessége és felnőtt korban gyakori a hátfájás
Kyphotikus vagy domború hát (dorsum rotundum): -
a fej előre helyeződik, nyaki homorulat fokozódik
-
a háti domborulat fokozódik
-
a vállak, lapockák előreesnek
-
a mellkas beesik
-
a hasizmok zsugorodnak
-
a deréktáji homorulat elsimul
Fokozott kyphosis esetén a háti csigolyák anatómiai görbülete hátrafelé kifejezettebbé válik. Az idáig vezető okok nem csak a tartási rendellenességek, hanem betegségek (Scheuermann-kór, Bechterew-kór), valamint idősebb korban csontritkulás is lehetnek
Lordotikus vagy nyerges hát: -
az ágyéki lordosis fokozódott
-
a vállak előreesnek
-
a mellkas beesik
-
a hasizmok zsugorodnak
A fokozott lordosis az ágyéki csigolyák nagyobb mértékű előrefelé görbült helyzetét jelenti. Előfordulása általában statikai eltérések következtében, mint pl. túlsúly, terhesség, stb. jellemző. Ártalmatlanabb, de következményei miatt sok esetben fájdalmasabb elváltozás, mint a kyphosis.
A gerinc természetes görbületeinek megváltozása annyira összenyomja a porckorongokat, hogy azok elkezdenek vizet veszteni (zsugorodni), elveszítik fiziológiás szerepüket, funkciójuk károsodik.
16
Az izmok is megváltoznak, mert párosával dolgoznak. Ha az egyik izomcsoport összehúzódik, a vele ellentétes csoport ellazul. Például ha túl sokat görnyedünk előre, a mellizmok összehúzódnak, míg a hát alsó felének izmai lazák maradnak. Idővel a mellizmok erősebbek lesznek, a hátizmok pedig legyengülnek, és ezzel elhúzzák a gerincet a tengelyéből. A hát előregörbül, egyenetlen lesz a nyomás a gerincen – az eredmény: idült hátfájdalom. A gerincünk nagymértékben felelős a mellkasunk, törzsünk stabilitásáért, de a feladatot nem egyedül látja el. A csigolyákat összekapcsoló ízületi tokok, szalagok, izmok szintén részt vesznek a munkában. Egy rossz testtartás, egészségtelen és túlterhelő mozdulatok bizonyos idő elteltével károsítják ezeket az összetartó struktúrákat, ami a stabilitás minőségének csökkenéséhez vezet.
Hanyag tartásnál jellemző tartásforma:
-
előrehelyezett fejtartás
-
domború hát
-
előreesett vállak
-
elálló lapockák
-
suta járás
-
háti, ágyéki, nyaki, vagy sarokfájdalom [4, 6]
17
3.6. A helytelen testtartás leggyakoribb okai
-
gyors hossznövekedés
-
a hát- és törzsizomzat csökkent teherbíró képessége
-
veleszületett, illetve később kialakult gerincdeformitások
-
egyoldalú terhelés
-
mozgásszegény életmód
-
ülő munka
-
izomegyensúly felbomlása
-
rossz szokás
-
akaraterő hiány
-
pszichés tényezők
Következmény:
Bizonyos izomcsoportokban megrövidülést, másokban túlnyúlást észlelhetünk. A megrövidült izmok az idő előre haladtával rögzíthetik a helytelen tartást. A túlnyúlt izmok pedig fáradékonnyá vállnak és nem tudják ellátni a tartást segítő funkciójukat
A nem megfelelően kezelt tartáshibákból kialakult leggyakoribb betegségek:
-
Scoliosis
-
Scheuermann-kór
-
Ékcsigolya
-
Gerincferdülés
-
Osteochondropathia
-
Osteoporosis [6, 7, 8] 18
3.7. Megelőzés, korai felismerés
A tartási panaszok legnagyobb része időben elkezdett kezeléssel megelőzhető, a panaszok csökkenthetők, megszüntethetők.
A legfontosabb: 1. a mozgásszegény életmód megváltoztatása 2. a helyes testtartásra való odafigyelés 3. a tartásjavítók következetes alkalmazása 4. a rendszeresség, mindaddig, amíg a tanult mozdulataink lehetőleg automatikussá válnak. [7]
Cél: mozgáskészség, mozgáskoordináció javítása vázrendszer statikai problémáinak megelőzése tartáshibák megelőzése, megszüntetése egyoldalú terhelések megelőzése, csökkentése meglévő problémák kezelése fájdalom nélküli munkaképesség elérése életminőség javítása Helytelen tartások kezelésének leggyakoribb formái: izomerősítés tükör előtti tartáskorrekció tartásjavító heveder vitaminok, ásványi anyagok rendszeres sportolásra egészséges életmódra nevelés gyógytorna 19
Gyógytornával: gerincmobilizálás, az élettani gerinchajlatok helyes beállítása a megrövidült izmok (nyak-, váll-, és mellizmok) nyújtása mély hátizmok, lapockazáró izmok, farizmok, váll körüli izmok és a hasizmok erősítése állóképesség javítása masszázs légzőtorna (Gardi, Zs. 1989., J. Sutcliffe 1999.)
20
4. AZ ORIENTÁLIS TÁNCRÓL ÁLTALÁBAN Az orientális tánc egy egész életen át végezhető mozgásforma, amely -
a test izmainak kontrollján, a megfeszítés – ellazítás elvén, a különböző testrészek elkülönítésén alapszik
-
tehermentesíti a gerincet és a fő teherviselő ízületeket (váll, gerincoszlop, csípő, térd, boka), ezáltal segít az egészséges testtartásban
Legfőképp tehermentesíti az ágyéki gerincszakaszt, ami a nőknél általában a rossz szokások (magas sarkú cipő, nyújtás hiánya) miatt túlterhelt. Megmozgat minden izomcsoportot, segít elérni vagy megtartani egy általános edzettséget és fejleszteni izomzatunkat. A hastánc az európai táncokkal ellentétben a belső izmok mozgatásából áll. A hangsúly a csípő tájékon van, a tánc jellegét a hullámzó csípőmozdulatok adják, az energikus csípőlökések, ejtések és rázások. A tánc attól lesz igazán nehéz, hogy minden testrész külön mozog: a csípő, a derék, a mell, a váll, a fej. Ezek mozgását kell megfelelően összehangolni.
4.1. A hastánc eredete
A manapság hastánc néven ismert tánc egy igen ősi és a kezdeteitől fogva majdnem változatlan
formájában
továbbélő
mozgásforma,
amelynek
kialakulásáról
viszonylag keveset tudunk. Feltehetőleg a keleti termékenységi táncokból alakult ki, amelynek segítségével a fiatal lányok felkészítették testüket, izmaikat a terhességre és a szülésre. Egyiptomban napjainkban is szinte elképzelhetetlen egy esküvő hastáncos nélkül, aki azért táncol, hogy a fiatal pár házassága termékeny legyen. A keleti kultúrák többségében hasonló alapmozdulatokat, lépéseket használtak és használnak ma is, de a kultúrák különbözőségének megfelelően a tánc is hordoz egyedi jellegzetességeket annak megfelelően, mely ország népei táncolják. Ezt a táncot a hiedelmekkel ellentétben nők szinte kizárólag női közösségekben gyakorolták, nem pedig férfiak szórakoztatására, és céljuk elsősorban önmaguk, 21
nőiességük kiteljesítése volt! Ennek ellenére sajnos manapság sokszor negatív jelzőkkel illetik, és erkölcstelennek tartják a hastáncot – legfőképp azok, akik nem ismerik e tánc eredetét. Manapság világszerte ismerik és művelik a hastánc számos változatát. Az ókor kultúrákból is tekintélyes mennyiségű tárgyi emlék bizonyítja, hogy az akkor élő népek életében is fontos szerepet töltött be a tánc. Gondoljunk csak az egyiptomi vagy görög kultúrákból fenn maradt művészi alkotásokra. (szobrok, vázák, freskók, festmények, használati tárgyakon ábrázolt míves mozdulatok, írásos anyagok). Ezekben a társadalmakban a táncnak még mindig szerepe volt a mindennapi életben, de a rituális részén túl már a testedzés és a szórakozás területén is megjelent.
4.2. A hastánc különböző stílusai Egyiptomi hastánc: Az egyiptomi stílusú hastánc klasszikus, valamint modern egyiptomi zenét használ, arab ritmusokkal. Az egyiptomi mozdulatok nagyon pontosak, a csípő végig a bordakosár alatt van, a felsőtest függőleges.
Beledi: A beledi egyiptomi folklór tánc, eredetileg a vidéki emberek tánca volt. Éneket is tartalmaz és keveredhet benne a kérdés-felelet jellegű játék az egyes hangszerek illetve a hangszer és az ének között.
Saidi: A saidi egy Felső-Egyiptomra jellemző néptánc, amely élénk, energikus és az ún. saidi ritmusra táncolják.
Raks assaya Férfiak és nők is táncolhatják, a bot akrobatikus használatát mutatják be.
22
Tahtib A tahtib a férfiak harcművészethez hasonló tánca, melyet ketten szoktak előadni, táncukkal harcot, fegyverhasználatot ábrázolnak.
Melaya leff Egyiptomból, Alexandriából származó tánc. Alexandria kikötőváros volt, a tánc volt a közvetítő a halászok és a táncosok között. Később a férfiak és a nők együtt táncoltak.
Libanoni hastánc A libanoni kabaré tánc valahol az egyiptomi és a török stílusok között található. Nagyobb szerepet kap benne a látvány, de gyökerei az egyiptomi tánchoz nyúlnak vissza.
Török hastánc A táncosok gyakran túl hivalkodóak és az egyiptomihoz képest elnagyolt mozdulatokkal táncolnak. A török hastánc zene számos fúvós hangszer, az ujjcintányér és a dob hangjával jellemezhető. is.
Görög hastánc A pénzes rázókendő hagyománya állítólag az ókori Görögországból származik, ahol a szegény családból származó fiatal lányok a város piacterén tánccal kerestek pénzt az esküvőjük előtt. Ennek a szimbóluma a ma is előszeretettel használt, érmékkel díszített rázókendő.
Törzsi (tribal) hastánc A törzsi hastánc egy mesterséges stílust jelöl, amelyben a táncosok visszanyúlnak a gyökerekhez, de alapvetően egy mesterségesen alkotott irányzatról van szó. A törzsi hastánc erőteljesen épít a helyes izolációra, a mozdulatok pontos kivitelezésére, annak ellenére, hogy a mozdulatok nagy része hasonló, sokkal erőteljesebb, keményebb, mint pl. az egyiptomi hastánc. [9] 23
4.3. A mozdulatok hatásai
Az alaptartás: enyhén hajlított térd, felfelé billentett medence elősegíti a helyes tartást csökkenti a gerincre nehezedő nyomást megakadályozza a túlzott ágyéki lordosis kialakulását erősíti a hát alsó részét tónusossá teszi a comb és a fenék izmait felélénkül a vérkeringés és az anyagcsere az egész szervezetben a bőr élettelibbé, feszesebbé válik izmok edzettebbek, erősebbek lesznek, javul a tónusuk a csontozat is több tápanyaghoz jut, ezáltal a csontritkulás kialakulásának esélye csökkenthető. a mellkas, a váll, a hát izolált mozgatása képes az ülőmunkából, a helytelen testtartásból, az egyoldalú terhelésekből adódó tartáshibák javítására a fejmozdulatok a nyak mozgékonyságának, a nyakizmok megfelelő tónusának megőrzését biztosítják a csukló, a kéz és karmozdulatok a váll, a felkar és az alkar izomcsoportjait erősítik, és lehetővé teszi a magas fokú koordinációt igénylő ujjmozgásokat valamint magabiztosabbá teszik a kommunikációt csökkenti a fej és derékfájásokat, javul a csontok állapota a testsúly optimalizálható, alakformálás valósítható meg általa. Ezek következményeként pozitív énkép alakul ki az egyénben a csípőmozgások: • karbantartják a medence és has izmait, az intim izmokat amelyek pozitív irányba befolyásolja a szexuális életet, nemi vágyat • erősödik a nőiesség érzése a fél csípővel végzett mozgások: • javítják az egyensúly érzéket • a mozgás, a járás összehangoltabb, könnyedebb, magabiztosabb lesz • a has izomzatát aktívan megdolgoztatják, erősítik, formálják 24
A zenére végzett mozgás, a bonyolultabb mozgásformák elsajátítása elvonják a figyelmet a mindennapokról, segít a stressz leépítésében. Az orientális tánc egy szabad tánc. Az alaptartáson kívül nincsenek szabályai. A koreográfiák tanulása hozzásegít agyunk frissen „tartásához”.
A hastánc hatása az ízületekre
Tánc közben az ízületeink is folytonos mozgásban vannak, ráadásul sokuk tehermentes mozgásban. Maga a mozgás segíti az ízületi nedv (synovium) elkenődését a porcos felszínen, ezáltal csökkentve a súrlódást az ízületekben. A lágyan végzett mozdulatok segítik az ízületek mozgástartományának megtartását, illetve növekedését beszűkülésük esetén. Ha azonban ízületi szalagjaink túl lazák, a táncban megszerzett izomerő, edzettség segít a helyükön tartani az ízületeket, tehát megóvnak a kificamodásoktól, sérülésektől. Az ízületek átmozgatása, az izmok erősítése és nyújtása bizonyítottan jó hatással működnek a derék és hátfájás ellen. A tapasztalatok szerint a rendszeres tánc mellett a derék és hátfájás enyhül és sok esetben meg is szűnik.
A hastánc hatása az izmokra
Tánc közben több izom megmozdul egyszerre, a nagyoktól egészen a kisebbekig, egyes mozdulatok nagyobb erőkifejtést is igényelnek, ezért olyan helyen is érezhető gyakran izomláz, amelyekről nem is gondoltuk, hogy léteznek. A kisebb izmok erősödésével szert tehetünk egy bizonyos testtudatra, amivel ellenőrzés alá tudjuk vonni minden egyes mozdulatunkat, a tartásunkat. Megtanuljuk érezni a testünket és megtanuljuk rögzíteni magunkban a helyes testtartás érzetét, az ízületek helyes állását. Már pár hónap után észrevehetjük, hogy egyenesebben járunk, kihúzzuk magunkat és végre felemeljük a fejünket.
25
5.ábra: Hastánc hatása az izmokra [5]
1. táblázat: A hastánc hatása mentális és lelki síkon (a szerző saját szerk.)
Hatása
mentális síkon
lelki síkon
• mindkét agyféltekét igénybe veszi, fejleszti a figyelmet, az összpontosítási képességet • mint improvizációs forma, önkifejezési lehetőségként fejleszti a kreativitást • a mozgás jótékony hatásai mellett fontos a lelki tényező, magához a nőiességhez, az adott életkorhoz, élethelyzethez való pozitív hozzáállás • segíti a helyes „én kép” kialakítását, önbecsülést, tartás-érzést ad • erősíti a valahova tartozás érzetét, fejleszti a személyiséget • hozzásegít az önmegismeréshez, belső állapotunkat, érzelmeinket fejezhetjük ki a tánccal. • segít a stressz leépítésében, a depresszió leküzdésében
[9] (Balla T. A. 2003., Kovács, T. A., 2004.)
26
Hatása különböző életkorokban:
Gyermekkorban
Hastánccal fejleszthető az állóképesség, a mozgáskoordináció. Ekkor érdemes elkezdeni a nagy ügyességet igénylő sportokat. Jó a mozgástanulási képesség, a nehéz bonyolult mozdulatokat is könnyen sajátítják el a kicsik. Izomzatuk rugalmassága, nyújthatósága és kötőszöveti rendszerük az ízületi mozgékonyság megszerzését teszik lehetővé. A mozgás következtében a csontozatuk egészségesebben fejlődik. Fontos, hogy mindez játékos formában történjen. Ezeket a szempontokat figyelembe véve ez a legideálisabb kor az orientális tánc megalapozásának. Gyermekkorban nem a mozgásigény kialakítása a cél, hiszen az ott van mindegyikükben. A feladat ezt megőrizni, bátorítani, helyes irányba terelni, a mozgásszeretetet erősíteni.
Serdülőkorban
A testméretek hirtelen megváltoznak, esetlenség érzése alakul ki, önértékelésük általában alábecsülő. A hastánccal csökkenthető a hormonális változások által okozott erős hangulatingadozás. A tánccal megismerik testük működését, harmonikusabbá teszik mozdulatukat.
Ifjúkor - fiatal felnőtt korban
Ebben a korban minden kondícionális képesség fejleszthető. A belső izmok tudatos, kontrolált megfeszítésén és lazításán, valamint a helyes légzéstechnikán alapuló orientális
tánc
megfelelő
mozgásforma
Várandósság alatt
27
ebben
az
időszakban
is.
Segíti a női testet a várandósságra való felkészülésben. A várandós állapotban (egészséges terhességet alapul véve, nőgyógyásszal egyeztetve) az aerob edzések végezhetők. Bármely kellemetlen érzésre azonban abba kell hagyni. A tánc segít az indokolatlan plusz kilók elkerülésében. A zene, a mozgás, a nők tárasága jó közérzetet biztosít, a mama s ezen keresztül a baba számára. A tánc során az izomzat (főleg a has és medence izomzat) erősítése, koncentrált lazítása, a tudatos mély légzés, az ízületek mozgékonyságának javítása felkészít a szülésre.
Szülést követően
A mérsékelt aerob edzés a tejelválasztást előnyösen befolyásolja. A csoportosan végzett mozgás segíti a kismamák szülés utáni esetlegesen előforduló lelki nehézségek (súlyosabb esetben depresszió) leküzdésében.
Felnőtt korban
Elsődlegesen aerob jellegű mozgások javasoltak (a kíméletesebb érterhelés miatt). Kisebb intenzitással kell sportolni. Ebben a korban jelentkeznek a hormonális változások, a plusz kilók, hangulatingadozás, depresszióra való hajlam. A csoportban végzett tánc segít ezeknek a problémáknak a leküzdésében.
Idős korban
A sport élettani szempontból még ebben a korban is fontos és hasznos. Itt a cél a leépülési folyamatok lassítása, életminőség megtartása, a jó közérzet biztosítása. Elsősorban állóképességű sportok, melyek kíméletesen terhelik a csontozatot és az ízületeket. A hastánc alaptartása és mozgásanyaga megfelel ezeknek az elvárásoknak. (Madzsarné J. A., 1977.)
28
4.4. A hastánc, mint aerob mozgásforma Az orientális tánc élettani hatásait tekintve az aerob típusú mozgások közé sorolják. A rendszeres testmozgás fejleszti az állóképességet, a keringési és légzési rendszer pedig alkalmazkodik az állóképességi edzésmunkához. A szívműködés teljesítménye javul. Hosszútávon
morfológiai változások
következnek be. A szívizom erősebb összehúzódásra lesz képes, amely növeli a perctérfogatot. (Bal kamra által kilökött vérmennyiség 1 percre vonatkoztatva) A nyugalmi pulzusszám alacsonyabb tartományban mozog. A szív gazdaságosabban működik. A tüdőben is megfigyelhetők a terheléshez való alkalmazkodás jelei: méretbeli növekedés, a megerősödő légző izmok a szervezet oxigén kínálatának növekedése. A megnövekedett mennyiségű oxigént csak az optimális összetételű, magas hemoglobin szintű vér tudja szállítani a kifejlett hajszálér hálózattal rendelkező izmokhoz, annak sejtjeihez. Az oxigént ténylegesen hasznosító sejteknek is fejlettnek kell lenniük. Az aerob típusú edzésekkel fejleszthető valamennyi előbbiekben felsorolt tényező. Az állóképességi mozgások kisebb érterheléssel járnak, mint a nagy erőkifejtéssel járók. Idősebb korban az ilyen típusú edzések ajánlottak. Az alapanyagcsere elsősorban egyéni különbözőségektől függ. [9]
Befolyásolja: -
életkor
-
nem
-
egészségi – edzettségi állapot
Az orientális tánc segít abban, hogy elérjük a Cooper által leírt tökéletes közérzet által nyújtott előnyöket:
-
nagyobb egyéni energia
-
több élvezhető aktív szabadidő
-
stresszhelyzetek kezelésének fokozott képessége 29
-
kevesebb depresszió és ok nélküli aggodalmaskodás
-
csökkenő testi panaszok
-
jobb emésztés és ritkább székrekedés
-
nagyobb önbecsülés és önbizalom
-
a testsúly hatékony szabályozásának lehetősége
-
vonzóbb, karcsúbb alak
-
erősebb csontrendszer
-
az öregedési folyamat lelassulása
-
könnyebb terhesség és szülés
-
fokozottabb koncentrálóképesség
-
nagyobb akaraterő, önuralom, kitartás a napi feladatok megoldásában
-
nyugodtabb, mélyebb alvás (Balla T. A., 2003.)
4.5. Az orientális tánc és az egészség
Manapság a legtöbb ember mind szenved valamilyen egészségügyi problémával. Ha egészségről beszélünk mindig fontos megemlíteni a prevenciót, a megelőzést.. Legyen szó akár a problémák megoldásáról, akár a megelőzéséről eszünkbe kell, hogy jusson a rendszeres mozgás, a helyes táplálkozás és a stressz mentes életmód. Az orientális táncban a hasi „erőközpontból” dolgozunk. Ennek következtében erősödnek a has és csípő izmai, sok feszes deréktáji izom lazul, ami kedvező hatással van a női szervek működésére: a menzeszre, a terhesség bekövetkeztére és könnyebb kihordására, a tudatos szülésre és a változó kori problémákra.
Pozitív lelki változások
A táncosok körében az előnyös testi átalakulás mellett pozitív lelki változások is megfigyelhetők. A rendszeres társaságba járás, a jó hangulat és a mozgás élménye segít elfeledtetni és a beszélgetések, tapasztalatok megosztása segít feldolgozni, helyrerakni a problémákat. A zenére történő kellemes mozgás segít a lelki gondok 30
oldásában, a kikapcsolódásban, a stressz levezetésében. Sok esetben javulás figyelhető meg a depresszióban
4.6. Miért táncolunk?
A tánc egy ritmusos mozgás, olyan elemi létszükségletünk akár az alvás, az ivás, az evés. Ezeket a tevékenységeinket olyan elsődleges hajtóerők irányítják, melyek biológiai szükségleteinkből következnek. Szellemi előnyök: sok ember vélekedik úgy, hogy a testgyakorlás és kondíció megőrzés egyedül a test számára fontos. Valójában azonban ezek egyaránt előnyösek a test és a szellem számára. A testgyakorlás csökkenheti a stressz szintjét, mind mentális értelemben, mind fizikai megnyilvánulásaiban. [5, 9]
31
5. KUTATÁSI EREDMÉNYEK 2010. április elsejétől 2010. október másodikáig terjedő időszakban az ózdi Luxor hastánccsoport kezdő és haladó táncosai között végeztem a kutatást. A kutatás célja az volt, hogy a hastánc alkalmas lehet-e a rossz testtartás kijavításában? Korábbi vizsgálatok alapján már kiderült, hogy a tánc egészségre gyakorolt hatása egyáltalán nem elhanyagolható. A tánc pozitív hatásait saját magamon is megtapasztaltam, és a velem együtt táncoló nők szintén csak előnyös testi változásokról számoltak be, így azt tűztem ki célul, hogy megvizsgálom, ezeken a nőkön a hastánc által végzett mozgások milyen testi következményeket váltanak ki. A tánc tanfolyamra a résztvevők 40%-a azért jelentkezett, mert személyesen látott egy hastánc bemutatót, megtetszett neki és ki akarta próbálni, 33%-ának mások ajánlották, mert probléma volt a testtartásukkal és azt hallották, a hastánc segít kijavítani a rossz testtartást, 27%-a pedig azért, mert egyszerűen csak mozogni akart.
A vizsgálat indoka volt a manapság szinte minden harmadik embert érintő hanyag testtartás, és az ezzel járó derék- illetve hátfájdalmak. A kutatást kezdő és haladó táncosok körében végeztem, melyben összesen harminc nő vett részt, akik önkéntesen hozzájárultak a vizsgálatokhoz. A haladó csoportban 15 fő, akik április elsején kezdtek, és a kezdő csoportban szintén 15 fő, akik július elsején kezdtek. A táncórák heti kétszer történtek mind két csoportban. Az órák időtartama másfél óra volt, ezen belül hatvan percet vett igénybe az intenzív tánc elemeket tartalmazó mozgásprogram. A kötelező bemelegítés az óra elején 15 perc és az izmok nyújtása az óra végén szintén 15 perc volt. A tánc kurzus megkezdése előtt mind két csoportban egy állapotfelmérést végeztem és kérdőívet töltettem ki. Az állapotfelmérés tartalmazta az esetleges tartási hibák vizsgálatát, körtérfogat mérést, mozgásterjedelem illetve izomerő vizsgálatot. A táncosok két kérdőívet töltöttek ki, az egyiket a tanfolyam megkezdése előtt, a másikat pedig a tanfolyam befejezése után. A tánc kurzust mindenki sikeresen befejezte. A kezdés előtti kérdőívből megtudtam, hogy a nők nagy része ülő munkát végez és a többségnek derék panaszai vannak. 32
Eredmények:
Az átlag életkor 31 év, melyből a legfiatalabb 20, a legidősebb egy 45 éves hölgy volt. A tánc kurzus kezdetén a 30 fő testtömeg átlaga 61 kg volt, a legkisebb testtömegű 50 kg, a legsúlyosabb pedig 80 kg volt.
2. táblázat: Átlag életkor/testsúly (a szerző saját szerk.)
átlag életkor:
31 év
átlagos testsúly
62 kg
legfiatalabb
20 év
legkisebb tömegű
50 kg
legidősebb
45 év
legsúlyosabb tömegű
80 kg
A tanfolyamon az első hónap az alaptartás (enyhén hajlított térd, felfelé billentett medence) azaz a helyes testtartás „megtanulásával”, és annak rögzítésével telt, miközben a hangsúly a csípőmozgásokon volt. A következő hetekben a has és a váll mozgásai voltak előnyben, végül az utolsó hónapban a csípő, a vállak, a karok és a has összehangolt mozgását tanulhatták meg a táncosok.
Elsőként az aktuális testtartást vizsgáltam meg. A vizsgálat első részét a test részletes megtekintésével kezdtem. Frontális síkban (elől – és hátul nézetből) valamennyi nőnél találtam eltérést a normálistól. Volt ahol kisebb és volt ahol látványosabb volt a probléma az adott testtájra vonatkozóan.
33
3. táblázat: Aktuális testtartás vizsgálat eredményei (a szerző saját szerk.)
vizsgálat kezdetén
vizsgálat végén
Kezdők (fő)
Haladók (fő)
Kezdők (fő)
Haladók (fő)
normál
normál
normál
normál
1
1
1
0
10
8
6
3
normál
normál
normál
Csípőlapátok magasságbeli különbsége
5
3
2
1
Calcaneus
4
4
3
3
Fej helyzete M. trapezius asszimetriája Vállcsúcsok magasságbeli különbsége Törzs-kar háromszög
normál
A fej helyzete mindenkinél a normális pozícióban volt. A felső végtagon a musculus trapezius (csuklyás izom; kétoldali széles, lapos háromszögletű izom, a gerincoszlop hossza mentén a nyakszirttől ered és a hát középső részénél tapad) helyzetét a kezdőknél és a haladóknál is egy-egy embernél véltem úgy, hogy kissé aszimmetrikus. A vállcsúcsok magassága a bal és jobb oldalt összehasonlítva a kezdő csoportban 10, a haladóban 8 embernél nem voltak azonosak. Ez az eltérés a lapockák helyzetét is olyan mértékben változatta meg, hogy amelyik váll magasabban helyezkedett el, az azonos oldali lapocka is arra az irányba mozdult el fölfelé vagy oldalra. A törzs-kar háromszög szinte mindenkinél normális volt, a két oldal között lényeges méretbeli különbséget nem találtam senkinél. Az alsó végtagon a csípőlapátok magassága a kezdő csoportban 5, a haladó csoportban 3 főnél nem volt azonos a két oldalon. A csípőlapátok aszimmetriájához hozzájárult az is, hogy a farredők helyzete sem lett ezáltal szimmetrikus a jobb és
34
baloldalon. Mint később kiderült, ez a magasságbeli különbség a csípőben éppen azoknál volt észlelhető, akiknek a dereka rendszeresen fájt. A calcaneus, azaz a sarokcsont állása 8 főnél mediál (befelé) felé fordult. Ez jellemzően hozzásegítette az esetleges lúdtalp, és a harántboltozat süllyedés kialakulását. A kezdő és a haladó csoportból ez 4-4 embert érintett.
Aktuális testtartás vizsgálat a kurzus megkezdése előtt a kezdő csoportban
vállcsúcsok magasságbeli különbsége
1 4
csípőlapátok magasságbeli különbsége
10
calcaneus mediális állása 5
m.trapezius asszimetriája
6.ábra: Aktuális testtartás vizsgálat a kurzus megkezdése előtt (Kezdő csoport) (a szerző saját szerk.)
35
Aktuális testtartás vizsgálat a kurzus megkezdése előtt a haladó csoportban
vállcsúcsok magasságbeli különbsége
1
csípőlapátok magasságbeli különbsége
4 8
calcaneus mediális állása m.trapezius asszimetriája
3
7. ábra: Aktuális testtartás vizsgálat a kurzus megkezdése előtt (Haladó csoport) (a szerző saját szerk.)
A visszamérés után az érintett nők közül a kezdő csoportból a musculus trapezius minimális aszimmetriája egyenlőre nem javult, a haladó csoportban viszont a 6 hónap alatt sikerült visszaállítani az izom természetes ívét. A vállcsúcsok magasságának helyzete a kezdő csoportban 4 főnél, a haladóban pedig 5 főnél javult. A csípő rendszeres mozgatása következtében a csípőlapátok helyzete a kezdő csoportban 3 főnél, a haladóban 2 főnél szinte normalizálódott, azonos magasságba kerültek. A sarokcsont mediális állását a kezdő és haladó csoportban is 1-1 főnél sikerült nagy mértékben csökkenteni.
36
Aktuális testtartás vizsgálat a tánc kurzus befejezése után a kezdő csoportban
vállcsúcsok magasságbeli különbsége
1
csípőlapátok magasságbeli különbsége
3 6
calcaneus állása m.trapezius asszimetriája
2
8. ábra: Aktuális testtartás vizsgálat a tánc kurzus befejezése után (kezdő csoport) (a szerző saját szerk.)
Aktuális testtartás vizsgálat a kurzus befejezése után a haladó csoportban
vállcsúcsok magasságbeli különbsége
0
csípőlapátok magasságbeli különbsége
3
3
calcaneus állása m.trapezius asszimetriája
1
9.ábra: Aktuális testtartás vizsgálat a kurzus befejezése után (haladó csoport) (a szerző saját szerk.)
Saggitális síkból (oldalnézetből) nézve a súlyvonal megállapítása, a külső hallójárat → vállcsúcs → csípő → térd → boka mentén egy látszólagos függőleges vonalat húzva egy pontban érnek össze normális esetben. A súlyvonal a legtöbb esetben már a hallójárat és a vállcsúcs 2 pontja között úgymond „megakadt”, aminek oka, a fej túlzott előre ejtése és a vállak előre görnyedése, befelé fordítása volt. Ezen két pont 37
helyes megtartására rendszeresen figyelmeztetni kellett mindenkit, később a normál tartás a folyamatos unszolás hatására a legtöbb nőnél rögzült.
A
gerinc
görbületek
mértékét
a
Delma-indexel
vizsgáltam
meg
centiméterszalaggal. Kiszámítása: a gerinc aktuális hossza osztva a gerinc teljes hosszával, a kapott eredményt pedig szorozni százzal. Mérni az os occiput (nyaki szakasz legfelső része) és a sacrum (keresztcsont) basisa közötti részt kellett. (Aktuális hossz: a centiméter szalag beleszorítva a gerinc görbületébe. Teljes hossz: kissé előrehajolva a gerinc teljes hossza)
Az értékeket az alábbiak szerint kategorizáljuk: 4. táblázat: Delma index (a szerző saját szerk.)
normális gerinc
94-96 cm között
dinamikus gerinc
94 cm alatt
statikus gerinc
96 cm felett
Dinamikusnak hívjuk, ha fokozottak a görbületek. → ez a tartás leginkább a szalagokat és a csigolyákat terheli Statikusnak hívjuk, ha csökkentek a görbületek → ez a tartás leginkább a kisízületeket károsítja
Ebből a vizsgálatból kiderült, hogy a kurzus elején a 30 főből 22-nek „normálisak” a gerinc görbületei, vagyis nyolc nőnél a gerinc görbület 94 és 96 cm között volt. A kezdő csoportban 3 főnek volt „statikus” a gerinc görbülete, vagyis a kapott érték 96 cm fölé esett, 1 főnek pedig „dinamikus”, azaz az érték 94 cm alá esett. A haladó csoportban 2 főnek volt „statikus”, 2 főnek pedig „dinamikus” a gerinc görbülete. 38
5.táblázat: Delma index eredményei (a szerző saját szerk.)
Delma-index
kurzus előtt
kurzus után
normál görbület
22 fő
28 fő
statikus görbület
4 fő
1 fő
•
kezdő csoport
3 fő
1 fő
•
haladó csoport
2 fő
0
dinamikus görbület
4 fő
1fő
•
kezdő csoport
1 fő
1 fő
•
haladó csoport
2 fő
0
A tanfolyam után kapott visszamérésekből kiderült, hogy a tánc hatására jelentősen megváltoztak ezek az eredmények. Nőtt a normálisnak nevezett gerinc görbületek aránya az előző adatokhoz képest, és ebből adódóan csökkent a statikus és a dinamikus görbületekkel rendelkezők száma. Egészen pontosan 6 főnek lett ismét a fiziológiás helyzetnek megfelelő gerinc görbülete. A kezdő csoportban 2 főnél nem volt javulás, a haladó csoportban pedig mind a 4 főnek normalizálódott a gerinc görbülete a 6 hónap alatt.
A Matthias-teszttel végzett vizsgálattal szintén a gerinc görbületeit néztem meg. Ennél a tesztnél azt vizsgáljuk, hogy a rossz testtartásból kialakult gerinc görbületek mennyire deformálódtak. A teszt egyszerűen abból áll, hogy mindkét kart előre nyújtva vállmagasságig kell emelni és ott legalább 30 másodpercig kell megtartani. Akiknél a teszt alatt a tartásban nem következik be változás, annak a törzs izomzata jól funkcionál. A 30 főből a 30 másodpercet mindenki tudta teljesíteni.
39
A mozgásterjedelem vizsgálatainál is külön mértem fel a kezdőknél és külön a haladóknál is, hogy milyen mértékű a mozgás terjedelem előrehajlás (flexio), hátrahajlás (extensio), oldalrahajlás (laterálflexio) valamint a forgás/fordulás (rotacio) irányában. Az extensio mérésének kivitelezése hason fekvő helyzetben történt, karok a test mellett nyújtva, lábak kis terpeszben, a szegycsont alsó csúcsáig kellett elemelkedni a talajtól. Az áll és a szegycsont közötti távolságot mértem. A flexio mérése álló helyzetből történt, a csípő elmozdulása nélkül, ügyelve a térdek nyújtva tartására, lassan előre hajolva, a karokat pedig a lábak felé lelógatva. Az ujjak és a talaj távolságát mértem. A laterálflexio mérése álló helyzetből történt, a falnak szorosan neki dőlve, karokat lefelé csúsztatva a combok mentén egészen a térdekig, miközben a törzs is mozdult oldalra. Az ujjak és a talaj távolságát mértem. A rotatio mérése pedig ülő helyzetből, karokat összekulcsolva a vállnál, elfordulás törzsből jobbra és balra. A kiinduló helyzetből történő elfordulás szögét mértem.
A felmérés utáni mozgásterjedelem vizsgálat adatai alapján a kezdő táncosoknál a tánc kurzus előtti adatokhoz képest a flexio mozgásterjedelme nőtt 3 cm-rel, a többi nem változott. A haladóknál a flexionál és a laterálflexionál értünk el nagyobb mozgásterjedelmet, a flexionál 5 cm-rel, a laterálflexionál 3 cm-rel lett több.
6. táblázat: A mozgásterjedelem adatai a visszamérés után (a szerző saját szerk.)
Mozgásterjedelem iránya
VISSZAMÉRÉS UTÁN Kezdő csoport
Haladó csoport
Flexio
3 cm-rel nőtt
5 cm-rel nőtt
Extensio
nem változott
nem változott
Laterálflexio
nem változott
3 cm-rel nőtt
Rotatio
nem változott
nem változott
40
Az izomerő vizsgálatnál a hátizmok, hasizmok, farizmok és a musculus quadratus lumborum erejét mértem hármas, négyes illetve ötös izomerővel. Minden esetben hármas izomerővel indult a vizsgálat. Ha a hármas izomerővel végzett mozdulatokat sikerült teljesíteni, csak utána végeztem el a négyes izomerőt kis ellenállással, majd az ötös izomerőt, nagyobb ellenállással. A haladó csoportban mindenkinek sikerült az 5-ös izomerőt is teljesítenie. A kezdő csoportban csak a hármas és négyes izomerőt tudta teljesítette mindenki. A kurzus előtt az 5-ös izomerőt a hátizmok esetében 4 fő, a m. quadratus lumborum esetében 2 fő, a hasizmok esetében 1 fő, a farizmoknál pedig 2 fő nem tudta teljesíteni. A tánc kurzus végére 2 főnél nem sikerült elérni az 5-ös izomerőt, 1 fő a hátizmok, és 1 fő a m. quadratus lumborum esetében.
7. táblázat: Kezdő csoport 5-ös izomerő vizsgálata (a szerző saját szerk.)
5-ös izomerőt
tánc kurzus előtt
tánc kurzus után
Javulások
Hátizmok
4 fő nem tudta
1 fő nem tudta
3 fő
M. quadratus lumborum
2 fő nem tudta
1 fő nem tudta
1 fő
Hasizmok
1 fő nem tudta
mindenki tudta
1 fő
Farizmok
2 fő nem tudta
mindenki tudta
1 fő
Hátizmok izomerejének mérése: 3-mas izomerővel: ágyon derékig előre csúszva, kezek a test mellett, elemelkedni az ágyról 4-es izomerővel: ágyon derékig előre csúszva, kezeket tarkóra téve elemelkedni az ágyról 5-ös izomerővel: ágyon derékig előre csúszva, kezeket nyújtva fül mellé elemelkedni az ágyról
41
M. quadratus lumborum izomerejének mérése: - 3-mas izomerővel: oldalt fekve, felül lévő lábat vízszintesig emelni, ebből a helyzetből a medencét felhúzni a felsőtest irányába - 4-es izomerővel: oldalt fekve, felül lévő lábat vízszintesig emelni, medencét felhúzni, kisebb ellenállással szemben - 5-ös izomerővel: helyzet ugyanaz, nagyobb ellenállással szemben
Hasizmok izomerejének mérése: - 3-mas izomerővel: háton fekve, lábak talpra húzva, lapocka alsó csúcsáig megemelkedni, karok a test mellett vízszintesen - 4-es izomerővel: háton fekve, lábak talpra húzva, karok átfonva a mellkas előtt, ebből a helyzetből megemelkedni a lapocka alsó csúcsáig - 5-ös izomerővel: helyzet ugyanaz, kezek a tarkón
M. glutes maximus (farizom) izomerejének mérése: - 3-mas izomerővel: derékig neki dőlve az ágynak, egyik lábat 90 fokban behajlítva felemelni - 4-5-ös izomerővel: helyzet ugyanez, ellenállással szemben (ellenállás a comb hátsó részére)
Ezek a testtartásért felelős legfontosabb izmok, melyeknek izomerejét úgyis felmértem, hogy 1 perc alatt mennyit teljesített az adott izom. Az előző vizsgálatokhoz hasonlóan hátizmokat 4-es, a M. quadratus lumborumot 3-mas, a hasizmokat 4-es, a farizmokat pedig 3-mas izomerővel mértem. A táblázatban a kezdő és haladó csoport átlagos eredményét tüntettem fel.
Eredmények:
A kezdő csoportnál a tánc kurzus előtt: Egy perc alatt a törzsemelések (4-es izomerővel mérve) átlagos eredménye 37 db volt. A csípő felhúzás (3-mas izomerővel) átlagos eredménye 29 db, a hasprés (4-es 42
izomerővel) átlagos eredménye 39 db, a lábemelések (3-mas izomerővel) átlagos eredménye 1 perc alatt 30 db volt.
A kezdő csoportnál a tánc kurzus után: Egy perc alatt a törzsemelés (4-es izomerővel mérve) átlagos eredménye 39 db volt. A csípő felhúzás (3-mas izomerővel) átlagos eredménye 31 db, a hasprés (4-es izomerővel) átlagos eredménye 41 db, a lábemelések (3-mas izomerővel) átlagos eredménye 1 perc alatt 31 db volt.
A táblázat alapján láthatjuk, hogy a tánckurzus végére minden vizsgált izomnak jobb lett a teljesítménye.
8. táblázat: Kezdő csoport izomerő mérése 1 perc alatt (a szerző saját szerk.)
KEZDŐ CSOPORT 1 perc alatt
Hátizmok (törzs emelés) M.quadratus lumborum (csípő felhúzás) Hasizmok (hasprés) M. gluteus maximus (láb emelés)
tánc kurzus előtt
tánc kurzus után
átlagosan
átlagosan
37-szer
39-szer
29-szer
31-szer
39-szer
41-szer
30-szor
31-szer
43
A kezdő csoporthoz hasonlóan a haladó csoportban is azt az eredményt kaptam, hogy a tánc kurzus végére minden izomnak jobb lett a teljesítménye. Itt leginkább a hátizmoknál és a hasizmoknál értünk el nagyobb változást 6 hónap alatt. Egy perc alatt a törzsemelés (4-es izomerővel mérve) átlagos eredménye kurzus előtt 38 db, kurzus után 41 db volt. A csípő felhúzás (3-mas izomerővel) átlagos eredménye kurzus előtt 31 db, a kurzus után 34 db, a hasprés (4-es izomerővel) átlagos eredménye kurzus előtt 40 db, kurzus után 43 db, a lábemelések (3-mas izomerővel) átlagos eredménye 1 perc alatt kurzus előtt 32 db, kurzus után pedig 33 db volt.
9. táblázat: Haladó csoport izomerő vizsgálata 1 perc alatt (a szerző saját szerk.)
HALADÓ CSOPORT 1 perc alatt Hátizmok (törzs emelés) M.quadratus lumborum (csípő felhúzás) Hasizmok (hasprés) M.gluteus maximus (láb emelés)
tánc kurzus előtt
tánc kurzus után
átlagosan
átlagosan
38-szor
41-szer
31-szer
34-szer
40-szer
43-szor
32-szer
33-szor
A körtérfogat mérést centiméterszalaggal a mellkas-, csípő-, derék és a has körül végeztem. Külön a kezdő és külön a haladó csoportnál. A mellkas körfogatot maximális belégzés alatt mértem. Az első táblázatban a kezdő csoport adatait láthatjuk. Az átlagos, a legkisebb és a legnagyobb méretet összesítettem a táblázatban. 44
10. táblázat: Körtérfogat mérés (Kezdő (Kezd csoport) (a szerző saját szerk.)
Körtérfogat
tánc kurzus előtt el
tánc kurzus után
átlagosan legkisebb legnagyobb átlagosan legkisebb legnagyobb méret méret méret méret
cm-ben Mellkas
90
87
94
90
88
94
Csípő
94
89
100
91
87
96
Derék
72
70
80
72
69
79
Has
84
80
90
81
78
85
A kezdő csoportnál a tánc kurzus elején mért eredmények azt mutatják, hogy a mellkas és a derék körtérfogata átlagosan nem változott. A csípőcsíp és has térfogata a tanfolyam alatt azonban csökkentek 3-3 3 cm-rel.
Eredmények diagramon ábrázolva:
Körtérfogat mérés (cm)
Körtérfogat mérése a tánckurzus előtt a kezdő csoportban 100 80 60
átlagosan
40
legkisebb
20
legnagyobb
0 Mellkas
Csípő
Derék
Has
A vizsgált testrészek 10 .ábra: Körtérfogat mérés a tánckurzus megkezdése előtt el a kezdő csoportnál (a szerző saját szerk.)
45
Körtérfogat mérése a tánckurzus után a kezdő csoportban Körtérfogat mérés (cm)
100 80 60
átlagosan
40
legkisebb
20
legnagyobb
0 Mellkas
Csípő
Derék
Has
A vizsgált testrészek 11.ábra: Körtérfogat mérése a tánckurzus után a kezdő csoportban (a szerző saját szerk.)
A következő táblázatban (11. táblázat) a haladó csoport adatait láthatjuk. Az átlagos, a legkisebb és a legnagyobb méretet összesítettem a táblázatban. A haladó csoportnál a mellkas térfogata átlagosan itt sem változott. változott. A csípő és has térfogata az átlagos összesítésben itt is azt mutatta, hogy a tanfolyam alatt csökkentek, a csípő csíp 4 cm-rel rel a has pedig 3 cm-rel. cm rel. A derék körtérfogata az átlagszámításnál 1 cm-rel cm csökkent. 11. táblázat: Körtérfogat mérés (Haladó csoport) (a szerző saját szerk.)
Körtérfogat cm-ben
tánc kurzus előtt el
tánc kurzus után
átlagosan legkisebb legnagyobb átlagosan legkisebb legnagyobb méret méret méret méret
Mellkas
87
79
93
87
84
91
Csípő
93
88
95
89
89
93
Derék
72
68
76
71
68
74
Has
83
80
87
80
78
86
46
Eredmények diagramon ábrázolva:
Körférfogat mérés (cm)
Körtérfogat mérése a tánckurzus előtt a haladó csoportban 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
átlagosan legkisebb legnagyobb
Mellkas
Csípő
Derék
Has
A vizsgált testrészek 12. ábra: Körtérfogat mérése a tánckurzus előtt el a haladó csoportban (a szerző saját szerk.)
Körtérfogat mérés (cm)
Körtérfogat mérése a tánckurzus után a haladó csoportban 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
átlagosan legkisebb legnagyobb
Mellkas
Csípő
Derék
Has
Vizsgált testrészek 13. ábra: Körtérfogat mérése a tánckurzus után a haladó csoportban (a szerző saját szerk.)
47
A kitöltött kérdőív összesített válaszai az alábbiak: 12. táblázat: A kitöltött kérdőívek alapján az eredmények összefoglalása (a szerző saját szerk.)
Átlag életkor Átlag testsúly Miért kezdett el hastáncolni?
31 év
62 kg 40% személyesen látta és megtetszett
legfiatalabb:
legidősebb:
20 év
45
legkisebb:
legnagyobb:
50 kg
80 kg
33% mások
27% mozogni
ajánlották
akart
Mennyire szeretné elsajátítani a tánc ismeretét? A táncon kívül végez-e más testmozgást?
Hobbi szinten:
Kezdő szinten:
Haladó szinten:
21
6
3
Igen:
Nem:
10
20
Sportolt-e korábban?
Igen:
Nem:
21
9
Van gyermeke? Tervez az elkövetkezendő 1 évben? Szenved valamilyen betegségben? (Hypertónia, Diabetes Mellitus, visszértágulat)
Szed valamilyen gyógyszert? Véleménye szerint foge változtatni a testsúlyán a tánc? Véleménye szerint foge változtatni alakján a tánc? Véleménye szerint milyen hatással lesz a
10 fő
1 fő Igen: 5
Összesen:
3
5 fő
vérnyomás
csökkentésére
2 cukorbetegségre
Igen:
Nem:
Nem tudom:
25
2
3
Igen:
Nem:
Nem tudom:
25
2
3
Nő:
Csökken:
Nem változik:
26
0
4
48
tánc az önbizalmára?
Voltak korábban testtartási problémái?
Igen:
Nem:
5
25
Igen: 18
Jelenleg vannak? Mennyire szokott odafigyelni testtartására?
Nem: 12
Gyakran:
Néha:
Egyáltalán nem:
8
10
12
Vannak derék panaszai/fájdalmai?
Igen:
Nem:
10
20
Véleménye szerint milyen a ritmus érzéke? Véleménye szerint melyik testrészre fog kihatni legjobban a tánc?
Jó:
Átlagos
11
19
Has:
Csípő:
Derék:
13
11
6
Visszamérés után kapott eredmények
Érzett-e izomlázat egyegy intenzív táncóra után?
Szinte minden
Gyakran:
alkalommal:
16
3
Néhány alkalommal: 11
Legkisebb:
Legnagyobb:
50 kg
76 kg
Csípőn:
Hason:
Alsó végtagon:
15
11
4
Átlag testsúly
60 kg
Volt-e olyan mozdulat, ami fájdalmat okozott tánc közben? Hol vette észre a legnagyobb változást a testén?
Nem: 30
49
Mennyire tudta elsajátítani a mozdulatokat?
Teljes mértékben: 12
Legtöbbször
Kevésbé:
sikerült:
2
16
Mennyire érezte nehéznek a mozdulatokat?
Kicsit:
Közepesen:
Nagyon:
10
18
2
Előfordult, hogy elfáradt tánc végére?
Igen:
Többnyire:
Kicsit:
15
10
5
Javasolná-e másoknak is a táncot?
Igen:
Nem:
30
0
Változtatott-e valamit a táplálkozásán?
Igen:
Nem:
6
24
Csökkentek a derék
Igen:
Nem:
panaszai?
82%
18%
50
6. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Dolgozatommal azt szerettem volna bemutatni, hogy a hastánc valóban alkalmas lehet a rossz testtartás javításában. Összességében elmondható, hogy a tánc tanfolyam befejezése utáni visszamérésekből kiderült, hogy a csoportban részt vevők többségének javult a testtartása, 82% -ának csökkentek a derék panaszai, és nem utolsó sorban az alakjukon is látványos változás következett be, testtömegük is csökkent, átlagosan 2 kg-mal. A táncosok mindegyike azt állította, hogy egyik mozdulat sem okozott fájdalmat. A harminc főből hárman válaszolták azt, hogy rendszeresen éreztek izomlázat egy-egy intenzív táncóra után, 16 fő válaszolta azt, hogy gyakran érzett, 11 fő válasza pedig az volt, hogy csak néhány alkalommal érzett izomlázat a kurzus alatt. A legnagyobb változást a csípőjén vette észre 15 fő, a hasán 11 fő, és az alsó végtagon a legnagyobb változást 4 fő érezte. A mozdulatok elsajátítása nagyrészt mindenkinek sikerült. Mindösszesen két fő válaszolta azt, hogy nehezen tudta elsajátítani a mozdulatokat. Egy-egy táncóra végére a legtöbben azt válaszolták, hogy elfáradtak, a táplálkozásán pedig 6 nő változtatott. Mind a kezdő, mind a haladó csoport összes tagja ajánlaná másoknak is a hastáncot.
51
7. ÖSSZEGZÉS
A hastánc által végzett mozgások tehát mind pozitív testi következményeket váltottak ki. A hastánc ideális azoknak, akik szórakoztató sportolásra vágynak, illetve előtérbe kívánják helyezni nőiességüket. Lehetőséget teremt a harmonikus, erős izomzatra, az egészséges ízületekre, a helyes testtartásra, a jó kondícióra és nem utolsó sorban a tartós egészségre. Növeli az állóképességet és az izmok aktivitását. A zenére végzett mozgás, a bonyolultabb mozgásformák elsajátítása elvonják a figyelmet a mindennapokról. Az orientális tánc egy szabad tánc. Az alaptartáson kívül nincsenek szabályai. A koreográfiák tanulása hozzásegít agyunk frissen „tartásához”. Tánc közben az ízületeink is folytonos mozgásban vannak, ráadásul sokuk tehermentes mozgásban. Maga a mozgás segíti az ízületi nedv (synovium) elkenődését a porcos felszínen, ezáltal csökkentve a súrlódást az ízületekben. A lágyan végzett mozdulatok segítik az ízületek mozgástartományának megtartását, illetve növekedését beszűkülésük esetén. Ha azonban ízületi szalagjaink túl lazák, a táncban megszerzett izomerő, edzettség segít a helyükön tartani az ízületeket, tehát megóvnak a kificamodásoktól, sérülésektől. A táncosok arról számoltak be, hogy azóta egyenesebben járnak, kihúzzák magukat, felemelik a fejüket és megszűntek a derék fájdalmaik. A vizsgálatok alapján bátran ki merem jelenteni, hogy a hastánc által javítható a rossz testtartás. A még kezdődő stádiumban lévő gerinc deformitásokat a megfelelő mozdulatokkal, gyakorlatokkal lehet javítani és korrigálni. Az orientális tánccal ezeknek a problémáknak a kialakulása is megelőzhető.
52
8. IRODALOMJEGYZÉK
Ángyán, L. (2005): Az emberi test mozgástana, Motio Bt. Kiadó, Pécs 2005. Balla, T. A. (2003): Hastánc: harmónia, életerő, testformálás, erotika, Aziza-Art Bt., 2003 Balogh, I. (1999): Mozgás ABC, Tillinger Kiadó, Budapest 1999. I. A. Kapandji (2005): Az ízületek élettana, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005. J. Sutcliffe (1999): Hátfájás és gerincproblémák kezelése, Holló és Társa Könyvkiadó, Kaposvár, 1999. Kovács, T. A. (2004): A rekreáció elméletet és módszertana. Jegyzet. Fitness Kft, Budapest Osváth, P. (2004): Sportegészségügyi ismeretek. Jegyzet. Gardi, Zs. (1989): Alapozó gyógytorna elmélet és gyakorlat. Jegyzet. Budapest: HIETE Egészségügyi Főiskolai Kar; 1989. Madzsarné, J. A. (1977): A női testkultúra új útjai. Budapest: Medicina Kiadó; 1977. Mészáros T, Tarsoly E. (1990): Funkcionális anatómia. Jegyzet. Budapest: OTE Egészségügyi Főiskolai Kar; 1990. Miltényi, M. (2005): Sportmozgások anatómiája I., Kiadó: SE-TSK, Budapest, 2005.
Internet: [1]http://www.mira.mindenkilapja.hu/html/17719773/render/hastanc-rekreacio, Elérhető: 2010.09.15. [2] http://www.sulypont.hu, Elérhető: 2010. 10.02. [3] http://www.elitmed.hu/folyoiratok/szemle/0502/4.htm, Elérhető: 2010.10.01. [4] http://www.gerincmester.hu/mirejo.html, Elérhető: 2010.10.10. [5]http://hastanc.network.hu/blog/hastanc_klub_hirei/filter/tag/t%C3%A1n, Elérhető:2010.10.14. 53
[6] http://www.scolinea.hu/tartashibak Elérhető: 2010.10.14. [7] http://www.gyogytornainfo.hu/cikk/tartashibak-rossz-testtartasok/44 Elérhető: 2010.10.14. [8] www.tofk.elte.hu/termtud/dokumentumok/testtartas.ppt Elérhető: 2010.10.13. [9] http://hastanc.lap.hu/ Elérhető: 2010.10.12.
54
9. ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra: A biomechanikailag helyes testtartás [1] 2.ábra: A gerinc görbületei [2] 3.ábra: A helyes testtartásért felelős izmok [3] 4.ábra: 1: normál testtartás, 2: lordotikus hát 3: kypholordotikus hát 4: lapos hát [4] 5.ábra: Hastánc hatása az izmokra [5] 6.ábra: Aktuális testtartás vizsgálat a kurzus megkezdése előtt (Kezdő csoport) (a szerző saját szerk.) 7. ábra: Aktuális testtartás vizsgálat a kurzus megkezdése előtt (Haladó csoport) (a szerző saját szerk.) 8. ábra: Aktuális testtartás vizsgálat a tánc kurzus befejezése után (kezdő csoport) (a szerző saját szerk.) 9.ábra: Aktuális testtartás vizsgálat a kurzus befejezése után (haladó csoport) (a szerző saját szerk.) 10 .ábra: Körtérfogat mérés a tánckurzus megkezdése előtt a kezdő csoportnál (a szerző saját szerk.) 11.ábra: Körtérfogat mérése a tánckurzus után a kezdő csoportban (a szerző saját szerk.) 12. ábra: Körtérfogat mérése a tánckurzus előtt a haladó csoportban (a szerző saját szerk.) 13. ábra: Körtérfogat mérése a tánckurzus után a haladó csoportban (a szerző saját szerk.)
55
10. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A hastánc hatása mentális és lelki síkon (a szerző saját szerk.) 2. táblázat: Átlag életkor/testsúly (a szerző saját szerk.) 3. táblázat: Aktuális testtartás vizsgálat eredményei (a szerző saját szerk.) 4. táblázat: Delma index (a szerző saját szerk.) 5. táblázat: Delma index eredményei (a szerző saját szerk.) 6. táblázat: A mozgásterjedelem adatai a visszamérés után (a szerző saját szerk.) 7. táblázat: Kezdő csoport 5-ös izomerő vizsgálata (a szerző saját szerk.) 8. táblázat: Kezdő csoport izomerő mérése 1 perc alatt (a szerző saját szerk.) 9. táblázat: Haladó csoport izomerő vizsgálata 1 perc alatt (a szerző saját szerk.) 10. táblázat: Körtérfogat mérés (Kezdő csoport) (a szerző saját szerk.) 11. táblázat: Körtérfogat mérés (Haladó csoport) (a szerző saját szerk.) 12. táblázat: A kitöltött kérdőívek alapján az eredmények összefoglalása (a szerző saját szerk.)
56
