Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazgatásszervező alapszak
Az e-közigazgatás modernizáció
Konzulens:
Készítette:
Czékmann Zsolt
Huszti Anett
Egyetemi tanársegéd
Hallgató
Közigazgatási Jogi Tanszék
Miskolc 2015. 1
University of Miskolc Faculty of Law Administration Organizer
Modernization of e-administration
Consultant:
Made by:
Zsolt Czékmann
Anett Huszti
University assistant
Student
Department of Administrative Law
Miskolc 2015 2
Tartalom 1
Bevezető ........................................................................................................................ 5
2
Társadalmi indokok ....................................................................................................... 6
3
4
5
2.1
Információs társadalom ........................................................................................... 6
2.2
Szolgáltató állam..................................................................................................... 8
Európai Uniós elvárások, stratégiák ............................................................................ 11 3.1
Jogi környezet tisztázása ....................................................................................... 11
3.2
Az elvárásokról általában ...................................................................................... 11
3.3
eEurope akciótervek ............................................................................................. 12
3.3.1
eEurope 2000 ................................................................................................. 12
3.3.2
eEurope 2002 ................................................................................................. 12
3.3.3
eEurope 2005 ................................................................................................. 13
3.4
i2010, i2010 Goverment ....................................................................................... 13
3.5
Az Egységes Európai Közigazgatási Tér .............................................................. 14
Hazai elvárások, stratégiák .......................................................................................... 16 4.1
Az elvárásokról általában ...................................................................................... 16
4.2
Jogszabályok létrejötte .......................................................................................... 17
4.3
E-kormányzat stratégia és programterv ................................................................ 18
4.4
Az e-közigazgatás 2010 stratégia ......................................................................... 19
4.5
Digitális Magyarország Program .......................................................................... 19
4.6
Magyary Zoltán Közigazgatás-Fejlesztési Program (MP 11.0)............................ 22
Az e-közigazgatás modernizáció kapcsolódási területei és gyenge pontjai ................ 24 5.1
Modernizáció kapcsolódási területei .................................................................... 24
5.1.1
Folyamatszervezés ......................................................................................... 24
5.1.2
Minőségbiztosítás és teljesítményértékelés ................................................... 26
5.2
Az e-közigazgatás gyenge pontjai ........................................................................ 28
5.2.1
Adatvédelem .................................................................................................. 28
3
6
7
5.2.2
Redundancia .................................................................................................. 29
5.2.3
Képviselet hiánya a végrehajtó hatalomban .................................................. 29
5.2.4
Intézményrendszer, politikai kultúra ............................................................. 29
5.2.5
Jogszabályok szankcionálatlansága ............................................................... 30
5.2.6
Humán faktor ................................................................................................. 30
5.2.7
Bizalomhiány ................................................................................................. 31
Jövőkép ........................................................................................................................ 32 6.1
A jelenlegi és jövőbeli helyzetről általában .......................................................... 32
6.2
e2020 Stratégia ..................................................................................................... 32
6.3
Magyary Zoltán Közigazgatás-Fejlesztési Program (MP 12.0)............................ 34
6.4
Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Stratégia 2014-2020 .................... 35
Nemzetközi kitekintés ................................................................................................. 39 7.1
A nemzetközi trendekről általában ....................................................................... 39
7.2
Az Amerikai Egyesült Államok ............................................................................ 40
7.3
Dánia ..................................................................................................................... 41
8
Záró gondolatok ........................................................................................................... 42
9
Mellékletek .................................................................................................................. 44 9.1
Fogalomtár ............................................................................................................ 44
9.2
Irodalomjegyzék, jogszabályjegyzék és a hivatkozások jegyzéke ....................... 46
4
1 Bevezető
Napjainkban az emberek életének egyik legfontosabb tényezője az internet. Mindenki okos telefonnal rohangál, életünk meghatározó részét képezik a közösségi oldalak, az újságok szerepét felváltják a hírportálok, vásárlási szokásainkban előtérbe kerülnek az online is elintézhető ügyletek, miért ne intéznénk közigazgatási ügyeinket is elektronikus úton. Az e-közigazgatás egy rohamosan fejlődő ágazat, amely több tényezőre alapozva kívánja megkönnyíteni az emberek, azaz az ügyfelek, és a szolgáltatás nyújtó, azaz a közigazgatási szervek mindennapjait. Tíz-tizenegy éve beszélhetünk Magyarországon elektronikus közigazgatásról, mindeközben nélkülözhetetlen államigazgatási eszközzé nőtte ki magát. Szerepe egyre inkább felértékelődik, modernizációs törekvések egyre nagyobb számban születnek a hatékony és jó kormányzás elérésének érdekében. Ahhoz, hogy átfogó képet kaphassunk a témáról, sorra kell venni az alakító tényezőket. A teljesség igénye nélkül, hiszen elképesztő mennyiségű szabályozás, törekvés és stratégia áll rendelkezésemre, de a dolgozatomon belül sorra kívánom venni a kialakult helyzeteket és az ezekre adott válaszokat. A választásaim azokra a célkitűzésekre estek, amelyek az elektronikus
közigazgatás
elméleti
indokaival,
kiépítésének
fejlesztésével,
hatékonyságának növelésével foglalkoznak. Az elemzéseket két irányból közelítem meg, az egyik szempont a történeti kialakulásuk, időbeli egymásra épülésük, a másik az Európai Uniós tagságból fakadó, integráció elmélyülését elősegítő és a nemzeti kihívásokat előirányzó programok csoportja. Mivel az elméleti szabályozással szoros kölcsönhatásban állnak technikai tényezők, így a társadalmi és gazdasági tényezőkön túl, ezek mellett sem lehet elmenni szó nélkül. A választásom épp ezért esett erre a témára, hiszen egy hihetetlenül összetett és szerteágazó területről van szó, amely állandó figyelmet és újítást igényel, amelynek tanulását sosem lehet abbahagyni, és pont a folyamatos fejlődésnek köszönhetően talán még nagyobb szükség van a fiatal, új szemléletű generáció bevonására és aktív jelenlétére a még sikeresebb jövőbeli eredmények elérésének érdekében.
5
2 Társadalmi indokok
2.1 Információs társadalom Először is, hogy átlássuk a témakört, az információs társadalom összefüggéseivel kell foglalkoznunk, hiszen ebből vonhatunk le következtetéseket az e-közigazgatásra vonatkozóan. Ezt a fogalmat azonban, hogy tisztázni tudjuk, először meg kell határozni a megközelítés irányvonalait, hiszen ahány tudományág, annyi szempontból vizsgálható és vizsgált fogalomról beszélünk. Véleményem szerint, az értelmezés szempontjából elsődleges a társadalmi tényezők körbejárása. Fontos szerep jut az oktatásnak, a képzésnek, ez hatást gyakorol az emberek értékrendszerének fő irányvonalaira, és eltolódást figyelhetünk meg a tudásorientált társadalmi formáció felé1 az egymás közvetlen környezetében élő társadalmi és kulturális csoportok egymásra gyakorolt hatásaként. Másik fontos tényező a befogadó készség.2 Több dolgot értünk ez latta, mégis a legfontosabb talán, hogy alapvető feltétele az e-közigazgatás hatékony működésének. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, lehetővé kell tenni az infrastruktúrához való hozzáférés. Az ügyfeleknek rendelkeznie kell a tudással és az eszközzel. Ám ezek birtokában is van még egy tényező, aminek érvényesülnie kell, az írástudás. Carvin3 munkája nyomán figyelhető meg a fogalom változása. 6 típust különít el:
alap írástudás: ezen típusú írástudás az olvasás és az írás képességét jelenti, az internethasználat szöveg alapján
funkcionális írástudás: itt már az olvasott szöveg megértéséről van szó, ennek hiányában beszélünk funkcionális analfabétizmusról, amikor az olvasó nem képes értelmezni az olvasottakat
foglalkozási írástudás: az adott foglalkozásban felmerülő feladatok elvégzéséhez elengedhetetlen ismeretanyaggal rendelkezést jelenti
1
Dr. Budai Balázs Benjámin - Az e-közigazgatás elmélete (egyetemi tankönyv) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009. 66.o. 2 Egy későbbi fejezetben kerül bővebb kifejtésre 3 Carvin, A. (2000): More than just access. Fitting literacy and content into the Digital Divide Equation. – Educause Review, Nov./Dec. pp. 15–27.; idézi Vajkai András: Az információs társadalom területi és módszertani vizsgálata Baranya megye példáján (doktori értekezés), Pécs, 2007.
6
technológiai vagy digitális írástudás: megjelenik az információs társadalom infrastruktúrájának alkalmazásához szükséges képesség
információs írástudás: a rendelkezésre álló információk használata, összegzése és feldolgozása
alkalmazkodás írástudás: az újítások, innovációk nyomon követése és használatának képessége
Aki ennek a 6 képesség birtokában van, a „legjobb úton”4 jár. A társadalmi változások hatására megváltozott a munka és foglalkoztatás szerkezet is. A történelmi fejlődés során a hangsúly áthelyeződött a tudást igénylő ágazatokra. A struktúraváltáshoz fűződik a technológia innovációk térnyerése, számos munkát váltanak fel és alakítanak át, ezzel azt eredményezve, hogy a társadalmi helyzetek is megváltoznak, az együttélés szabályait is újra kell gondolni, így ki lehet mondani, hogy az információs társadalom joga hatásai megfigyelhető mind a magán-, mind a közjog egyes vetületein. A következő szempontom az információs társadalomra ható technológiai tényezők. E nélkül az infokommunikációs eszközök nélkül egészen elképzelhetetlen, hogy megértsük a működését. Ezen eszközök biztosítják az ügyfelek számára az információs tartalmak minél szélesebb körének az elérését, amelynek mozgatórugója a gyakorlati jártasságok megszerzése. Az ügyfelek értesülnek és igénybe is veszik a számukra rendelkezésre álló szolgáltatásokat. Ehhez hozzátartozik az innovációs folyamatok elősegítésének kérdése, amely azonban a szolgáltató részéről már szervezési-vezetési szempontokat is felvet. Így kerülnek a gazdasági ágazatok szereplői is be a rendszerbe, hiszen szükség van stratégiák kidolgozására, amelyek ösztönzik a kutatást és fejlesztést. Végül azonban sosem szabad elfejtenünk, hogy egy piacra dobott fejlesztés sikere mindig csak és kizárólag a felhasználókon múlik. A harmadik kérdéskör az Európai Uniós tagsággal kapcsolatos.5 Fontos megemlíteni, hogy az unió folyamatos versengésben áll az Amerikai Egyesült Államokkal és Japánnal, ezért az állandó előrelépési kényszer miatt megbíztak egy csoportot, amelynek feladata, hogy az információs társadalom kiépítéséhez szükséges feltételek összegyűjtése
4
Közigazgatás-szervezés és vezetés Kalas Tibor (szerk.) Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012: F.W. Taylor dolgozta ki a tudományos üzemvezetés elméletét, ahol meghatározta a munkafolyamatok optimalizált megoldását az eredményes munkavégzés érdekében. 5 Az Európai Uniós stratégiákról még a dolgozatom során tágabb értelemben szót ejtek.
7
és jelentés készítése6, amelyet „Európa és a globális információs társadalom” címmel fogadtak el és publikáltak 1994-ben.7 Ebből is kitűnik, hogy nem egy új keletű jelenségről van szó, és már régóta foglalkoztatja a mindenkori döntéshozókat ennek az ágazatnak az előre vitele, és ugyanakkor egy megkerülhetetlen és nagy jelentőséggel bíró terület. A jelentés tartalmazza a közös fellépés fontosságát, az uniós keret kitöltéséhez szükséges nemzeti jog, a piacszabályozás, a gazdasági motiváció, a közszolgáltatások modernizálása, mind-mind
egy
új
korszak
eljövetelének
érdekében
lezajló
folyamat
Európa
versenyképességének javítása érdekében. Emellett megjelenik a jövőkép, amely egy ügyfélbarát, olcsóbb és hatékonyabb közszolgáltatást ígér. Erősíteni kívánja a kohéziót az európai állampolgárok között, ezzel csökkentve az országok közötti szakadékokat, javítani akarja az életminőséget, eljuttatni mindenkihez az informatikai infrastruktúrát, röviden jobb közigazgatást mindenkinek, így lehetővé téve az állampolgárok és a közigazgatási szervek közötti elektronikus kapcsolatot.
2.2 Szolgáltató állam Ahhoz, hogy szolgáltató államról beszélhessünk, először meg kell határoznunk az állami szerepvállalások fajtáit a végrehajtó hatalom beavatkozásának szempontjából. Az első kategória az „éjjeliőr állam”, ahol csak a legszükségesebb beavatkozásokat hajtják végre, amely a jogrend fenntartásához szükséges, mint a hadügy, külügy, igazságügy, valamint az ezt finanszírozó pénzügy, mert a javak mindössze 7-8%-t vonják el.8 A következő állomás a jóléti államok, eszközrendszerében mutatkozik a változás. Megjelennek a politikai módszerek és igazgatási eszközök, amelyekkel következetesen szólnak bele a piac és társadalom működésébe. Emellett a szociális hálózat és a közszolgáltatások rendszere is kiterjedtebb. Nagyobb hangsúlyt fektetnek az oktatás és
6 7
Ezt a csoportot vezető uniós biztos után Bangemann-jelentésnek nevezték. http://vigzoltan.hu/x_bit/netis/08_Juhasz_EU_infstrat.pdf
Juhász Lilla- Az Európai Unió információs stratégiája- Budapest, 2007. július 8
Dr. Budai Balázs Benjámin - E-közigazgatás az ügyfélszolgálatban – Praktikus e-közigazgatási ismeretek, a Kormányablakok munkatársainak - NKE, Budapest, 2013. 19.o.
8
kultúra ápolására, így látható, hogy az állami beavatkozások alanyaiban is eltolódás figyelhető meg, már nem csak a szegény sorsú emberek támogatására kerül sor. Az államhatalom túlburjánzásának visszaszorításával alakul ki a szolgáltató állam, vagy más néven dezetatizáló állam. Jellemző vonásait Dr. Budai Balázs a következőképpen foglalta össze:9 -
„az államtalanítás (az állam kivonulása az önszabályozott vagy önszabályozható területekről),
-
a liberalizáció és privatizáció (egyre kevésbé korlátozott szabad verseny a piacgazdaságban),
-
a dereguláció (a hatalmassá terebélyesedett, gyakran redundáns, néha ellentmondó jogszabályok ritkítása, homogénné, ellentmondásmentessé, kongruenssé tétele. A jogi környezet felkészítése az új társadalmi jelenségek, folyamatok támogatására),
-
a szubszidiaritás és dekoncentráció (a döntési kompetencia delegálása, a közigazgatás állampolgárhoz közelebb szállítása),
-
számos állami feladat kiszervezése, üzletiesítése (energetika, posta, stb.)”
Így láthatjuk, hogy a közigazgatás koncepciójának reformja megy végbe. A következő szempontom középpontjában az ügyfél áll, tulajdonképpen az ügyfelek nehézségei, amelyeket a szolgáltató államnak le kell küzdenie. Ilyen lehet például a távolsági akadály, ami a szolgáltatás adó és a szolgáltatást igénylő fél között áll fent utazási szempontból. Lehet fizikai akadály, amely különösen a testi fogyatékkal élők ügyintézési módjának technikai feltételeinek biztosításában nyilvánul meg. Előfordulhat kommunikációs akadály, amely az alacsony kifejezési készség orvoslására egyszerű közérthető formában kívánja az ügyfelek rendelkezésére bocsátani az információt. Beszélhetünk elektronikus hozzáférési akadályról is, és végül digitális akadályról, amely szintén a fogyatékkal élők életének és ügyintézésének megkönnyítésének biztosítására W3C WAI követelményeknek megfelelő felolvasó programban és fülhallgatókban10 nyilvánul meg.
9
Dr. Budai Balázs Benjámin – i.m. 20.o. Dr. Budai Balázs Benjámin - i.m. 21.o.
10
9
Ezek után még fontos beszélni az uniós elvárásokról. Felismerték a problémákat és készítettek egy sorozatot eEurope néven, amelyben rendezni kívánják a helyzetet. Ezt ülteti át minden tagország nemzeti joganyagába. Több fontos elem mellett szerepel benne az információszabadság, az információcsere a nemzeti és uniós szervek között, a nyílt forráskódú szoftverek, az elektronikus aláírás és az elektronikus hatósági ügyintézés alkalmazása. Éppen ez utóbbi miatt kialakításra került még egy ügysorrend, ami alapján a tagországok munkájukat végezhetik : -
okmánykiállítással kapcsolatos szolgáltatások
-
adó-, járulék- és vámszolgáltatások
-
egészségügyi és szociális szolgáltatások
-
oktatási szolgáltatások
-
munkavállalással kapcsolatos szolgáltatások
-
elektronikus fizetéssel járó szolgáltatások
-
állampolgári azonosítást biztosító szolgáltatások
-
egyéb szolgáltatások
Így kialakul egy 20-as lista11, amely 12+8 pontból áll a magánszemélyek és a vállalkozók elkülönítésével, de ez a magyar gyakorlatban 27 pontban jelenik meg. Ezen keresztül tájékozódik az unió a magyar helyzet felkészültségéről is.
11
Common list of Basic Public Services követelményjegyzéke
10
3 Európai Uniós elvárások, stratégiák
3.1 Jogi környezet tisztázása Magyarország 2004. májusi csatlakozásával az Európai Unió számos követelményt támasztott a magyar közigazgatás működésével szemben. Az unió a tagországaira nézve kötelező erejű normákat fogalmaz meg, amelyek minden esetben a nemzeti jog felett állnak. A következőkben ezen dokumentumokat, stratégiákat helyezném a középpontba. Már a Bangemann-jelentés is látni lehetett, hogy a közigazgatási reformmal az uniónak is foglalkoznia kell és foglalkozik is. Ez után sorra születtek meg dokumentumok, amelyek rendezni kívánják a viszonyt.
3.2 Az elvárásokról általában Mindenekelőtt meg kell határozni a célt, amiért a szabályozás végbe megy. Ez nem lehet mást, minthogy Európa a világ legversenyképesebb, leggyorsabban fejlődő térsége legyen 2012-ig.12 Ennek érdekében jöttek létre például az eEurope akciótervek, amelyekben kiemelésre kerül az információs társadalom és a gazdaság fontossága, így Magyarországnak számos kötelezettségvállalásnak kell eleget tennie. Ezek között szerepel az ügyfél-barát szolgáltató közigazgatás kiépítése, amelynek fő célja, hogy megtalálja az egyensúlyt az ügyfél és a közigazgatási szerv között, hogy a kötelezettségek ne az ügyfélre háruljanak, hanem az illetékes hatóságra. Az EU elvárja, hogy tagállamként uniós mintára történjen a közigazgatás működése, szolgáltatások nyújtása. Olyan intézményrendszer felállítására van szükség, amely a működéshez szükséges kapacitással rendelkezik és képes a minőségi feladatellátásra.
Továbbá fontos még megemlíteni az elektronizálást a
szolgáltatások terén, az adatkiterjesztést a vállalkozások számára is, valamint az interoperabilitás biztosítását a különböző közigazgatási rendszerek között, úgy mint intézmények között, intézmények és az üzleti szektor között, és az intézmények és állampolgárok is.
12
Az egységes e-közigazgatás politika előkészítése – I. tanulmány – készült a megyei jogú városok szövegsége és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködésében – 20.o.
11
3.3 eEurope akciótervek 3.3.1 eEurope 2000 A 2000-es évekre kiderült, hogy kiemelt ügyként kell kezelni az e-közigazgatást és így került sor a „Információs Társadalom Mindenkinek” jelszóval kiadott az Európai Tanács által 2000. márciusában Lisszabonban elfogadott programra.13 Megfogalmazódott benne a digitális korba való bevezetése a polgároknak, a fiataloknak és a gazdasági szereplőknek, úgy, hogy eközben emelje a digitális írástudók számát. Olcsóbb és hatékonyabb internetelérést kívánt adni, plusz figyelemmel kitüntetve a felsőoktatás szereplőit,
biztonságossá
tenni
az
online
kommunikációt,
online
egészségügy
megteremtését és az online goverment-t. Ez utóbbinál azt hiszem szükséges némi magyarázat. Az ügyfelek internet segítségével bármikor, bármilyen és bármennyi információhoz hozzájuthatnak, ezáltal hatékonyabb, egyszerűbb és átláthatóbb szolgáltatás jön létre. Így a 2000. év végére az internethasználat elterjedésével, az információhoz való hozzájutás egyszerűsödésével, beleértve az igazságszolgáltatást, a közigazgatást, a kulturális életet és a vállalkozásokat, az Európai Bizottság és a tagállamok közötti kommunikáció hatékony működésével a felsorolt célok elérését kívánták végrehajtani. 3.3.2 eEurope 2002 A következő dokumentum az eEurope 2002 akcióterv „Az Internet használatának támogatása”14 címmel foglal össze célokat. Az információs társadalom fontosnak tekinti az elektronikus kormányzat által nyújtott mindennapos ügyintézés során felmerülő szolgáltatások egyszerű és elérhető módját megalkotni, emellett a technológia fejlődés elősegítését célozza meg az által, hogy a közigazgatási szervek munkája során feldolgozásra kerülő információk halmazát könnyebben és egyszerűbben felhasználhatóvá teszi. Így nem csak az ügyfelek oldalán jár előnyökkel, de a nagyobb fokú hatékonyság eredményeként nő az átláthatóság, csökkennek a költségek, viszont ehhez gyors
13
eEurope, An Information Society For All, Communication on a Commission Initiative for the Special
European Council of Lisbon, 23 and 24 March 2000 (A továbbiakban eEurope 2000) 14
eEurope 2002 An Information Society For All Action Plan prepared by the Council and the European Commission for the Feira European Council, 19-20 June, 2000, Objective 3 b), (A továbbiakban eEurope 2002)
12
alkalmazkodásra van szükség, és ezen felül együttműködésre a magánszektorral, amelyhez elsősorban javítani kell a rendszer belső működésén, a közigazgatási szervek egymás közötti kommunikációján. Ehhez a példát maga az unió mutatja. Konkrét és határidős feladatok között említi az alapvető fontosságú közérdekű adatok nyilvánosságát elektronikusan, ugyanez vonatkozik az alapvető közigazgatási szolgáltatásokra, a közszektorra nézve előírja a kezelt információra vonatkozó rendszer elkészítését, a nyílt forráskódú szoftverek és az elektronikus aláírás használatának támogatását. 3.3.3 eEurope 2005 Mindezeket követően készült el az eEurope 2005 akcióterv.15 Ebben a dokumentumban már megjelenik a minden területre kiterjedő szélessávú hálózati hozzáférés. A hatékony elektronikus aláíráson alkalmazásán túl már bevezetné a chipkártyákat. Felhívja a figyelmet a hátrányos helyzetben élők nehézségeire és az ő bevonásukat is sürgeti és az igényeik minél teljesebb körű kielégítésére törekszik. Konkrét elvárások itt is megjelennek határidőkkel, amelyek között szerepel többek között a 2003. év végéig a Bizottság által kiadásra került interoperabilitási keret, amelyet kiterjeszt az egész unióra. 2004. év végéig a közigazgatási szolgáltatások minőségét tekintve tesz megállapításokat, miszerint interaktívnak és hozzáférhetőnek, szélessávúnak és platformfüggetlennek kell lennie, a nemzetközi példák segítségével kialakítva. A 2005. év végére a közigazgatási szervek szélessávú hálózati rendelkezésén túl, a közbeszerzéseket is elektronikus úton kell megszervezni, internet hozzáférést kell biztosítani a lakosság számára, emellett a Bizottság Európát népszerűsítő intézkedéseket hajt végre, és az ehhez szükséges jogszabályi háttér megalkotására felhívja a Tanácsot és a Parlamentet..
3.4 i2010, i2010 Goverment Az i2010 cselekvési tervekben újabb az elektronikus kormányzatot célzó törekvések kerültek kitűzésre, amelyet az e-közigazgatás segítségével 2010-ig kíván végrehajtani. Ennek egyik új és népszerű módja a portálkészítés, amely az ügyfél igényeinek kielégítésének céljával jön létre, és hatékonyabbá és eredményesebbé teszi a kommunikációs
csatornák
működését.
Nagyobb
15
figyelemben
részesülnek
a
eEurope 2005: An information society for all An Action Plan to be presented in view of the Sevilla European Council, 21/22 June 2002 (A továbbiakban eEurope2005)
13
háttérintézmények, az ügyfélszolgálati munka fontossága és az információs és kommunikációs technológiák (IKT). Az i2010 3 fő irányvonalat emel ki, amelyek között szerepel a Egységes Európai Információs
Tér
létrehozása,
támogatása,
befogadó
infokommunikációs
európai
információs
kutatás-fejlesztési
társadalom
kiépítése16.
beruházások Tartalmaz
megvalósítandó terveket biztonságos szélessávú internetről, megtérülő innovációkról, és a digitális szakadékok felszámolásáról. Az i2010 Goverment az eddigi általános célokat konkretizálja, miszerint meg kell újítani a kormányzást, még inkább be kell vonni a civil társadalmat. A szolgáltató közigazgatás mértékének erősítése, a költségek csökkentése, a humánerőforrás képzettségének fokozása, és a döntéshozatali szintek erősítése mind-mind fontos tényező a cél eléréséhez, így mindenki számára világossá vált, hogy a kormányzat a társadalmi érdekek szolgálója is egyben.
3.5 Az Egységes Európai Közigazgatási Tér Először 2003.-ban vetődött fel a gondolat, amelynek kapcsán az unió egyes tagállami területeiknek összekapcsolására készül, ezzel nem csak az e-közigazgatás, hanem más területek, mint a piac és a távközlés támogatása is elérhetővé válik, növekszik a versenyképesség és nem utolsó sorban a közpolitikák hatékonyabban működhetnek. Azonban a felsoroltakra fordítva is igaz, az egységes és jól működő piac egyik alapfeltétele a hatékonyan működő e-közigazgatás, amely emellett támogatja az egyéb közösségi politikákat is. Így kerül sor az IDA program (Interchange of Data across Administrations)17 16
Dr. Budai Balázs Benjámin - Az e-közigazgatás elmélete (egyetemi tankönyv) Akadémiai Kiadó,
Budapest, 2009. – 172.o. 17
Csáki Gyula Balázs - Az elektronikus közigazgatás tartalma és gyakorlatának egyes kérdései (doktori
értekezés) – 36.o. - AZ Európai Parlament és a Tanács 2004/387/EK határozata (2004. április 21.) páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC), preambulum, (2) bekezdés – „Az igazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét lehetővé tévő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról, köztük közös érdekű projektek meghatározásáról” szóló 1719/1999/EK határozat
14
elkészítésére, ezt követte az IDA II., amely az együttműködést sürgette mind az ágazatok, mint az ágazati szereplők, azaz a magánszemélyek és a vállalkozások között, majd ennek értékelése nyomán elkészült az IDABC, amely már a hibák és az infrastruktúra javítására irányul, így határozottan jelentős előrelépések figyelhetők meg. Ettől függetlenül is szükséges még az együttműködés mélyítése, elsősorban IKT eszközökkel. Kiemelném azonban, hogy a tagállamok közigazgatása sérthetetlen, csak alkalmazkodni, formálódnia kell az unió által nyújtott keret magas szintjeihez.
15
4 Hazai elvárások, stratégiák
4.1 Az elvárásokról általában Úgy gondolom, érdemes nagyon régre visszanyúlóan indítani az elemzést. Az első lépéseket a rendszerváltás idején tették meg, a privatizáció, az állam hatalmának háttérbe szorulásával, majd a parlamenti demokrácia megvalósulásával minden adott politikai nézetnek megfelelő közigazgatás létrehozásához. Tartalmi elemei a következőképpen gyűjthetők össze:
az ügyintézés középpontjában az ügyfél áll, típusát tekintve szolgáltató közigazgatás, amelynek a színvonal emelése és a ráfordítandó idő és tér csökkentése a fő irányvonalai
az ügyintézési és döntési folyamatok, eljárások racionalizálása
a hátrányos helyzetben vagy fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való esélyeinek javítása
költséghatékonyság és ezzel egy időben a működési hatékonyság elősegítése
az Európai Unió által készített minták követése és működtetése
a minisztériumok terheinek csökkentése a végrehajtási feladatok alól, a szabályozási és stratégiaalkotási feladatok érdekében
Az elektronikus közigazgatás szerepe ezekben a folyamatokban jelentős, hiszen el kell juttatni az ügyfelekhez a szolgáltatásokat, amelyeket már előre automatizált formában kell kivitelezni, emellett vonatkoztatva ezt a tevékenységekre is. Hatékonyabbá és olcsóbbá kell tenni a közigazgatás által nyújtott szolgáltatások és intézmények rendszerét is, így elmondható, hogy a legfontosabb cél az új közigazgatási rendszer szempontjából a szervezettség és a hatékonyság. „A nemzetközi (EU-s) stratégiák átemeléséről, adaptálásáról beszélhetünk. Az adaptáció az eEurope óta „szolgai”jellegűek”18. Így korántsem beszélhetünk új vagy egyéni ötletekről.
Ebből kifolyólag nyilvánvalóvá vált 2 problémakör, az egyik az
18
Dr. Budai Balázs Benjámin - Az e-közigazgatás elmélete (egyetemi tankönyv) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009. – 175.o.
16
időeltolódás, a másik az eredményesség, amely mindkettő hozzájárul az információs társadalom és a szolgáltató közigazgatás elmélyüléséhez.
4.2 Jogszabályok létrejötte Voltak tervek és célok, amelyek stratégiák formájában jelennek meg később jogszabályi formában érvényesülnek. Két szempont köré gyűjthetők össze, az egyik típusú az uniós joganyagból származó jogszabályok, a másik típus pedig a hazai kormányprogramok jogszabályai. A kezdeti időszak a ’90-es évekre tehető, az első közigazgatási informatika iránti igényt tükröző jogszabály 1993-ban jelent meg, amely a központi államigazgatási szervekről szólt a 1039/1993. (V. 21.) valamint a 1106/1995 (IX.9.) Korm. Határozat. A következő Az államigazgatási informatika koordinációjának továbbfejlesztéséről szóló 1066/1999. (VI. 11.) Korm. Határozat 1999-es kiadással, amely már költségeket is rendelt fejlesztésekhez. Az unió nyomására 1998-2003 között születtek azok az alapvető fontosságú jogszabályok, amelyek az adatvédelem, az elektronikus fizetések, a fogyasztóvédelem és a szerzői joghoz kapcsolódó területeket rendezték, és emellett Magyarország olyan nemzetközi szerződésekhez csatlakozott ekkor, amelyek gyarapították a nélkülözhetetlen jogszabályok széles skáláját. A 2000-es évben már az intézményrendszer reformjára is sor került. 2001-ben elfogadták az Elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. Törvényt, Hírközlésről szóló 2001. évi XL. Törvényt, Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. Törvényt. A közelgő EU-s csatlakozás hatására pótolni kellett a hiányzó jogintézményeket és megoldani a problémát a már létező, de javításra szoruló jogterületeken. Ekkor fogadták el a 2003. évi C. törvényt az elektronikus hírközlésről, Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XCVII. Törvényt, 2003. évi LXXXI. Törvény az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről és a 2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésről. Az ezt követő 2004-es év több szempontból is nagyon fontos volt, az egyik a nemzeti kulturális örökség fontos részét képező digitális adatvagyont is szabályozó 2004. évi CCCVII. Törvény elfogadása, ami viszont ettől is még fontosabb a közigazgatási hatósági 17
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (KET).19 Ez a törvény már tartalmazza az ügyfélközpontú, szolgáltató állam ismérveit és emellett az elektronikus eljárási feltételeket is, olyan sikeresen, hogy mind a mai napig hatályban van. Legjelentősebb változtatást a 2008. évi CXI. törvény hordozza, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról (Ket novella) hordozza. Egy újabb fontos lépés volt a 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról. Az állam átláthatóságának javítására az online elérhetőséget írja elő a közérdekű adatok tekintetében, ezek között szerepeltetve a jogszabálytervezeteket és a jogszabályokat, a bírósági ítéletek anoním formáit, és az egyes szervezetek és személyek adatait. A törvény előírja a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye felállítását, amely tartalmazza a hatályos jogszabályokat adott napon és egységes
szerkezetben.
Megvalósulása
óta
is
töretlenül
működik,
bizonyítva
szükségességét és fontosságát.
4.3 E-kormányzat stratégia és programterv Magyar
Információs
Társadalom
Stratégiáról
és
végrehajtásáról
szóló
kormányhatározat, melynek mellékletében került kidolgozásra az E-kormányzat stratégia és programterv jelenti az első lépések egyikét. Legfőbb céljaként azt jelöli meg, hogy rendezze az e-kormányzattal kapcsolatos fogalmi helyzetet, és áttekintse a jövő feladatait, úgy, hogy abból kitűnjenek a lehetséges irányok, a kormányzati szervek szerepe a végrehajtásban, emellett előretekintve olcsó és hatékony és átlátható államot vár tudásalapú társadalommal. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás modernizációja mellett felsorolja az e-kormányzat alapelveit:
„A társadalom és a gazdaság elvárásainak feldolgozására alkalmas közigazgatás (nyitottság).
Az érintettek bevonása az egyes kérdések megvitatásába és a döntés-előkészítésbe (részvétel).
A döntéshozatali folyamatok és a felelősségi rendszer átláthatóbbá tétele (számonkérhetőség).
19
1957. évi IV.-es törvény az Államigazgatási Eljárás általános szabályairól (ÁE) helyét veszi át
18
Vélemények,
javaslatok,
észrevételek
visszacsatolásának
biztosítása
(visszacsatolás). A döntéshozatali mechanizmus, a jogszabályok végrehajtásának hatékonysága (hatékonyság).
A hagyományos kommunikációs és információs csatornák nyitva tartása és fejlesztése (elérhetőség).”20
3 problémakört fogalmazott meg a közigazgatással szemben, melyek közül az első az ügyfélközpontúság létrehozása, amelynek megoldását az adatkezelés elektronizálásában látta. A második problémakör a digitális iroda és az ügymenet helyzete, amely a papírmentesítésre szolgálna, azonban nem sok sikerrel, és amellett az is megállapítható, hogy időtakarékossági szempontból sem sikeres. A harmadik szempont az önkiszolgáló adatbázisok felállítása és az online ügyintézés, ám ez is inkább egy jövőbeli célkitűzésnek minősül.
4.4 Az e-közigazgatás 2010 stratégia Ennek a stratégiának is célja a jövőben bekövetkező fejlesztések előrevetítése, amit egységes keretrendszerben kívántak megvalósítani. Rögzítik benne, hogy a cél eléréséhez szükséges az ügyfelek részvétele. Egyik fő irányvonala a technológiai fejlődéses követése, hiszen hiába az ügyfélbarát közigazgatás, ha nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra. A másik szempont a front-office hálózatok technikai fejlesztésének hátterében meghúzódó közigazgatási szervek fejlődése. Ezért átalakításokra van szükség a közszolgáltatásokban, integrált szolgáltatások kellenek a közigazgatás szervezeti és háttérrendszerei számára, ezzel növelve az átláthatóságot és a hatékonyságot, ugyanakkor a vezetés és a végrehajtás szintjein növelni kell a tudást, és javítani kell a magánszemélyek, vállalkozások, hátrányos helyzetűek ügyintézési lehetőségeit. Az elektronikus fejlesztések mellett azonban megjelennek az államigazgatás és az önkormányzatok fejlesztéséről szóló tervek is, mindezt összehangoltan rendezi a stratégia.
4.5 Digitális Magyarország Program A 2010-2014 között tartó fejlesztések között jelenik meg a Digitális Magyarország Program. Ez a program elsősorban az ország versenyképességének javítását célozza, az 20
Csáki Gyula Balázs - Az elektronikus közigazgatás tartalma és gyakorlatának egyes kérdései (doktori értekezés) – 101.o.
19
IKT szektor segítségével. 3 területet érintve akarja elérni, ezek közül az állampolgárok helyzetét helyezném a vizsgálat középpontjába, hiszen ez foglalkoztat a leginkább, de megjelennek
e
mellett
a
vállalkozásokat
érintő
változások
és
az
állam
működőképességének javítása is. Az állampolgárok esélyegyenlőségének, életminőségének, jólétének növelése21 érdekében az első célkitűzés a digitális írástudás javítása, ezért a helyi környezetre építve a civil szervezetek bevonásával kerül sor. A felhasználókat két csatornán kívánja elérni, az egyik a közvetlen, akár lakásukon keresztül vagy a médián keresztül, a másik módja az internet közösségi berkein belül, és külön hangsúlyt fektet az idősödő korosztályra is. Arra is kitér, hogy ennek hatására a felhasználók életminősége és a felhasználó komfortérzet javul, például az e-ügyintézés és az online tanulás segítségével, korszerű szolgáltatásokat is vehet igénybe, mint az e-egészségügy, de a legfontosabb, hogy a közszolgáltatások általános elterjedése várható. Motivációs programot indít, amelyekkel helyi úton ösztönzi és oktatja az internet- és szolgáltatáshasználatot,
közvetlen
infokommunikációs
eszközök
használatának
segítségével. Kampányokkal kíván beférkőzni a mindennapokba és az emberek szemléletét megváltoztatni az új technológiák elfogadásának és megszeretésének érdekében, közben felnőttképzéseket folytat, ezzel is elősegítve a digitális ön- és közbizalmat az e-készségek elsajátítása iránt. Közösségi tereket alakít ki, amely a 2010.-ben kiadott vitairat szerint 2000 helyszínen található meg e-Magyarország Pont-2.0, amelyekben eTanácsadó-hálózat22 működik. Feladati közé tartozik a leszakadó térségek felzárkóztatása, az egységes írástudás elősegítése, szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférés kérdésének megoldása, valamint képzési lehetőségek biztosítása. „A Nemzeti Ügyek Kormánya Új Széchenyi Tervében megfogalmazott vízió egy, a magyarság egészét átfogó olyan „Hálózatos Magyarország” kép, ahol a határon túli magyarok is részesülhetnek a magyar nemzethez tartozás előnyeiből és még hatékonyabban tudják érvényesíteni az országokat és kultúrákat összekötő szerepüket.”23 Ennek érdekében eMagyar pontok kerültek létrehozásra, amelyek célja az összetartozás
21
Digitális Magyarország 2010-2014 Vitairat Mintegy 1700 ügysegéddel 23 Digitális Magyarország 2010-2014 Vitairat 33.o. 22
20
erejének növelése, a helyi szokások, hagyományok ápolása. Az infokommunikáció eszközével egy társadalmi összefogást kíván elérni, a határon túl élők bevonásával is növelni a magyar kulturális örökségeket. IKT a köz- és távoktatásban való megjelenése arra vezethető vissza, hogy az én generációm munkaerőpiacra lépésekor már elengedhetetlen lesz ezeknek az eszközöknek a használati képessége. Ehhez szükséges e-learning anyagok készítése, amelyek bárki számára elérhető formában rendelkezésre állva, emellett párhuzamosan a tanárok képességének növelése az eredményes oktatásra, létrehoz egy új és vélhetően eredményes munkavégzésre képes humán erőforrást. A program említést tesz ITK eszközök bevonásáról az érettségibe is.24 A távmunka útjában a bizalomhiány áll, ezért előbb ezt kell kiküszöbölni, majd megfelelő célcsoportot választani. Megjelenik az ún. digitális közmunka, amelynek egyik célja a hátrányos helyzetűek vagy időskorúak motiválása, másrészt a kulturális vagyon egyidejű gyarapítása. Az egészségügy a mindenkori kormányok egyik sarkalatos kérdése, amire némiképp választ kaphatunk a stratégiában. Az eEgészségügyi szabályozás elsődlegesen az uniós eHealth rendszerhez való hasonulásban mutatkozik. Átfogó modernizációs lépésekre van szükség, amely intelligens egészségügyi rendszerekre épül. Egészségmegőrző programok indultak távmonitoring rendszerekkel, ami által mérhetővé is válik. Elektronikus egészségügyi kórlapok kerülnek bevezetésre, amelyek digitális adatbázisban vezetnék a betegek kórtörténetét, így elkerülve az információhiányt és az adminisztrációs terheket. Sajnos nem szabad elfelejtkezni az idősödő társadalmunkról, így ITK eszközökkel kívánják segíteni az önállóság minél további megtartását, majd az otthonápolás minél magasabb szintű biztosítását. E-Recept és e-TAJ elektronikus kártya használata a könnyebb és gyorsan ügyintézés és a visszaélések visszaszorításáért jön létre. Egészségügyi informatikai központok létrehozására kerül sor, amely régiós szinten információt tárol, statisztikákat készít, bárki illetékességgel rendelkező számára elérhető módon. Az orvosi támogató szolgáltatások létrehozása a nem-orvosi tevékenységek fejlesztésére és az ellátások gyorsítása, várólisták rövidítése céljából történik meg. Ezek a tervek mind a betegek életminőségének javításért születnek és valósulnak meg.
24
Ami számomra csak azért furcsa, mert 2012-ben érettségiztem és nem tapasztaltam ilyen jellegű változást vagy megvalósult előrelépést a kérdésben.
21
A digitális átállás a háztartásokban egy európai együttműködés során létrejövő, amely a frekvenciagazdálkodás, az analóg műsorterjesztés helyett digitális műsorszórás belépését jelenti. Az unió által 2011. december 31.ig szabott határidővel létrejött, úgy, hogy a közszolgálati műsorok vételéből senki ne maradjon ki, és ez maradéktalanul meg is valósult. Végül
pár
szóban
csak
említést
teszek
a
vállalkozásokról
és
az
államberendezkedésről. A programban szerepel a vállalkozások helyzetének javítása például a szélessávú lefedettség növelésével, a hatékony és fenntartható verseny biztosításával, a szakemberképzés és a kreatív gondolkodás elősegítésével és az elektronikus számlázás, fizetés és aláírás támogatásával. Az állam egyszerűbbé, hatékonyabbá, átláthatóbbá és olcsóbbá tételét a központi szakirányítás, a központosított fejlesztés támogatás, a technológia konszolidáció, az erős ellenőrzés, az egységes szabályrendszerek, a közigazgatási informatikai rendszerek biztonsága és az új humánerőforrás politika eszközeivel kívánja elérni.
4.6 Magyary Zoltán Közigazgatás-Fejlesztési Program (MP 11.0) A 2010-ben kidolgozásra kerülő, majd 2011. június 10.-én életbe lépő Magyary Zoltán nevével fényjelzett program, az egyik legnagyobb horderejű és jelentőséggel bíró, komplex stratégia, a közigazgatás újraszervezéséről, egyszerűsítésről és költséghatékonyabbá tételéről szól. Magyary Zoltán egy az 1900-as években élő és alkotó közigazgatástudománnyal foglalkozó jogtudós volt, akinek akkor elkészülő, azonban meg nem valósuló közigazgatási reformprogramja sok szempontból szolgáltatott mintául, ezért is nevezték el a jogtudós után Magyary Programnak. Ennek tekintetében az e-közigazgatás által nyújtott szolgáltatások bővítése, a minőségjavítás, az eljárások és belső folyamatok egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tétele a célja, úgy, hogy eközben megkönnyítse mind az ügyfelek mind a dolgozók életét. Ennek érdekében alapelveket fogalmaz meg:
a műveleti sorrend fontossága, a közigazgatási informatika a közigazgatás igényeinek megfelelő működése, kivéve az új feladat végrehajtásánál, mert ebben az esetben alkalmazható új módszer is
az infrastruktúrának és a humán erőforrásnak egyszerre kell fejlődnie az eközigazgatással
22
az informatikai fejlesztésének végrehajtása közben törekedni kell a biztonságos működésre és a központosításra
közigazgatási életpálya modell létrehozása és szakképzett, lojális informatikus tisztviselők foglalkoztatása
az informatika nem állhat a kormányzati feladatok ellátásának útjában
Így született meg döntések sorozata, amelyet a program végre kíván hajtani, mint például a kormányzati elszámoló rendszerek és informatikai hálózat konszolidációja, a hálózat biztonsága és védelem helyreállítása, egységes iratkezelési szabályok létrehozása és az elektronikus azonosítás használata. Újra életbe lép az elektronikus közigazgatási értekezlet, valamint létrehozásra kerül a Nemzeti Egységes Kártya rendszer. Ez utóbbinak célja, hogy az állam által kibocsátott okmányok számát csökkentsék, így magában foglalja például a személyazonosító igazolványt, a jogosítványt, a diákigazolványt, a taj-kártyát az egyszerűbb és olcsóbb ügyintézés és az állampolgárok életének megkönnyítésének érdekében.
23
5 Az e-közigazgatás modernizáció kapcsolódási területei és gyenge pontjai
5.1 Modernizáció kapcsolódási területei Az elektronikus közigazgatás és az információs társadalom egy kéz a kézben járó pár, és ahhoz, hogy ez megvalósítható és sikeressége mérhető legyen további eszközökre van szükség, így új módszerek lépnek be az infokommunikációs technológiák mellett. Ilyenek
lehetnek
például
a
folyamatszervezés,
a
minőségbiztosítás
és
a
teljesítményértékelés. 5.1.1 Folyamatszervezés A folyamatszervezés szempontjából az első és legfontosabb az információ és a kommunikáció zavartalan áramlása. A kommunikáció működése 2 irányból is fontos, egyrészt az információ útja a döntéshozók felé, majd a meghozott döntésnek vissza kell jutnia a dolgozókhoz, hogy végrehajtható legyen. Azonban felmerülnek akadályok, a közigazgatási hierarchiából fakadóan, így a feladatok szakszerű ellátásánál erre is tekintettel kell lenniük. Beszélhetünk formális és informális kommunikációs csatornákról25 , ahol a formális valamilyen előre tisztázott rendben zajlik, míg az informális egy szervezetlen, magától létrejövő kis csoportok26 információcseréje egészíti ki a rendszert. Megnehezíti még az írásbeli és szóbeli kommunikáció eltérősége is, hiszen gyakran használnak nem megfelelő kifejezéseket írásban, amelyet szóban egyszerűbben és jobban, mimikával, valamint gesztusokkal kiegészítve könnyebben érthetővé tesznek az emberek. Ezzel szemben előfordulnak szubjektív tényezők is, mint az első benyomás vagy az előítéletek, amelyek az írásbeli kommunikáció során nem merülhetnek fel, ezért is fontos az objektivitás a közigazgatásban és az előre elkészített nyomtatványok. Akadályként merül még fel a szervezeten belüli hierarchiából fakadó kommunikáció időközben torzulhat. A rossz hírt például nehezebben közöljük a főnökünkkel, mind szóban mind
25 26
Közigazgatás-szervezés és vezetés Kalas Tibor (szerk.) Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012 Például a dohányzó dolgozók csoportja
24
írásban.
Vannak
még
földrajzi
eloszlásból
fakadó
problémák
is,
ahol
az
infokommunikációs eszközök új struktúrát alakít ki, és még inkább centralizálttá teszi a rendszert. Beszélhetünk kommunikációs önvédelemről, amikor az érintett a negatív információkat jobban hangsúlyozza és a negatív döntésekre teszi a hangsúlyt, vagy saját vagy egy adott csoport érdekében, és lehetséges a szándékos korlátozás.27 Egy új technológia alkalmazásakor szükséges vizsgálatot folytatni. Ennek keretében először a fennálló helyzetet, majd az kitűzött célok és a jelenlegi helyzet viszonyát kell megnézni, így kerülhetnek felszínre a hibák és a hiányosságok, így jutunk el az infokommunikációs eszközök bevetéséhez. Ha szervezéstudományi szempontból közelítjük meg folyamatot, akkor nem más, mint egy „előre meghatározott cél elérését szolgáló, egymással összefüggő és egymásra épülő tevékenységek láncolata” 28. Két eleme van, az egyik a folyamat részei, elemei, a másik az ezeket az elemeket összekapcsoló rendszer. Az ügyintézési folyamat szempontjából a legfontosabb elem az emberi tevékenység, hiszen e nélkül elképzelhetetlen ma még. Az ügyintézés is további két részre bontható, az egyik az iratkezelési rész, a másik az érdemi ügyintézés. A folyamat másik tartalmi eleme a folyamat-elemeit összekapcsoló rendszer lehet időbeli, térbeli és oksági. A folyamatszervezésnél figyelembe kell még venni a szervezeti rendszerelemzést. Ennek lényege a felállítás és a működés közbeni vizsgálat, amelynek során probléma feltáró munkát végez, majd információt bocsájt rendelkezésre, így következtetések vonhatóak le, különböző tényezők figyelembe vételével. „A rendszertényezők a következők: a célok kitűzése, meghatározása; az elemek; a kapcsolódások; a rendszer viselkedése.”29 A rendszer viselkedésénél a strukturális szempontokat veszünk figyelembe, az alrendszereket és az összefüggéseket, majd a stabilitását, hogy egy környezeti változás után, mennyire és milyen ütemben képes helyreállni a szervezet. Az elektronizáláshoz szükséges előzetes vizsgálatok mindenre kiterjedő lefolytatása is fontos, hiszen egy esetleges hiba akadályozhatja az eljárás lefolyását.
27 28
Az következő alcím adatvédelmi részében kerül bővebb kifejtésre TORMA András, Az ügyintézés és a közigazgatási munkafolyamatok modellezéséről, Publicationes
Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 20I/2., Miskolc University Press, 2008. – 474.o. 29
Csáki Gyula Balázs - Az elektronikus közigazgatás tartalma és gyakorlatának egyes kérdései (doktori
értekezés) – 132. o.
25
5.1.2 Minőségbiztosítás és teljesítményértékelés Minőségbiztosítás és teljesítményértékelés során egy szolgáltatás kerül a vizsgálat középpontjába, amelyet emberi és számítástechnikai szemszögből kell szemügyre venni. Az üzleti szférából került átültetésre, azonban, amíg a gazdasági szektorban minden objektív és mérhető, ez nem mondható el egyértelműen a közigazgatásra. A mérésekhez szabványokra van szükség, ezeket kell átformálni a közigazgatás minőségének megfelelő standardokra. Az eljárások azonban már vonatkoznak általános és speciális azonban kógens jogszabályok, amelyek meghatározzák a működés kereteit, de a fejlődés során melléjük társult a minőség kérdése. A TQM vagy teljeskörű minőségirányítás30 az angolszász országokból indulva 2 tényezőt vizsgált, az egyik ezek közül az emberi tényező, hiszen nem várható el a tökéletes, hiba nélküli munka az év minden napján, vagy a tévedhetetlenség. A másik oldalról megjelentek olyan új feladatok, amelyek korábban nem lettek még jogilag szabályozva, olyan feladat ellátási módszerek, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a működésre és az ügyfélre is. Ezek lehetnek olyan módszerek is, amelyekkel az eredmények növelhetők, mint például az egyablakos ügyintés és az azonnali ügyintézés. A technológia változásával egyre inkább szükségessé váltak a különböző minőségmérő eszközök. Az első az ISO31 9000 szabványsorozat egy adott szervezeten belüli minden tevékenységre vonatkozik. „Az ISO lényege, hogy minimális minőségi követelményeket támaszt az egyes munkafázisok tekintetében, mely követelményeket meghatározott egységekkel fejez ki.”32 Sok akadályba ütközik, amelynek egyik oka a hosszadalmas és bonyolult adminisztrációs munka, azonban alkalmazzák, legtöbbször önkormányzati hivatalokban. A következő eszköz, amely már kifejezetten a közigazgatásra, a közszolgáltatás elveire és céljaira összpontosít a fogyasztói karták33. Az elvárásokhoz társuló keretszámokat a feladatot ellátó közigazgatási szervek hozzák, nem az ügyfelek, viszont ha nem sikerül teljesíteni a célokat, azt az állampolgárok elé kell tárniuk az okokat. A hasonló 30
http://www.szervez.uni-miskolc.hu/blaci/minmen/tqm_fogalma_s_cljai.html International Organisation for Standarization – Nemzetközi Szabványügyi Hivatalok Szövetsége 32 Csáki Gyula Balázs - Az elektronikus közigazgatás tartalma és gyakorlatának egyes kérdései (doktori 31
értekezés) – 143. o. 33
The Citizen’s Charter
26
vagy
azonos
feladatot
ellátó
szervek
összehasonlítható
válnak
az
általános
kivizsgálásoknak köszönhetően. Több szempontból kell figyelembe venni a mutatók értékelését, az egyik, amelyekben részt vesznek az ügyfelek, a másik, amelyekben nem, és amelyekben nem jogosult, hanem kötelezettként jelennek meg. A szintén az üzleti szférából átemelt minőség-értékelési rendszer a kiválósági modellek csoportja. Önértékelést végeznek, azonban nem a kötelezés eszközével dolgoznak, hanem sokkal inkább az önkéntességet részesítik előnyben. Nem egyedül a végtermékre koncentrálnak, hanem az egész szervezetet teljes egészében a vizsgálat alá vonják. Az uniós országok által kidolgozott, konkrétan a közigazgatásra tervezett és alkalmazott kiválósági modell a CAF.34 A kritériumokat, amelyekkel dolgozik 2 fő csoportra lehet osztani, az egyik a működéssel foglalkozik, a másik a folyamatok eredményeivel. „A működési jellemzők a következők:
vezetés,
stratégia és tervezés,
humán-erőforrás gazdálkodás,
külső kapcsolatok és belső erőforrások.
Az eredmények az alábbiak:
ügyfél- és állampolgár-centrikus eredmények,
személyzeti eredmények,
társadalmi környezetre gyakorolt hatás,
alapvető teljesítménycélokkal kapcsolatos eredmények.”35
A modell fontos eleme a folytonosság. Az adott szervezet vezetőjének az eredményeket megismerni és követni, majd a stratégiákat a hatékonyság szempontjai szerint megfogalmazni.
34
35
Common Assessment Framework Csáki Gyula Balázs - Az elektronikus közigazgatás tartalma és gyakorlatának egyes kérdései (doktori
értekezés) – 144. o.
27
5.2 Az e-közigazgatás gyenge pontjai Az e-közigazgatás egy nem régóta létező, rövid történeti előzményekkel rendelkező jogterület, amelyhez rengeteg új változtatás születik újra és újra, de ezek sikeressége elég változó, így számos gyenge pontot fedezhetünk fel. 5.2.1 Adatvédelem Az első az adatvédelem kérdése. Ismerjük a mondást, ami egyszer felkerül az internetre az ott is marad. Alapvetően két típusú adatot különböztetünk meg, ehhez két különböző jog is társul, az egyik a személyes adatok védelme, míg a másik a közérdekű adatok nyilvánossága, ezek között kell megtalálni az egyensúlyt a jog szabályainak, amelyeket különböző hazai törvényekben36 és nemzetközi ajánlásokban lehet megtalálni. Az adatbiztonság válasz az adatvédelem „hogyan” kérdésére. Ide tartoznak a jogosulatlan szerzés, tartás, módosítás, megszüntetés elleni eljárások. Ehhez azonban szükségesek feltételek, mint például a rendelkezésre állás, a sértetlenség, a bizalmas kezelés, a hitelesség és a működőképesség, ezekhez informatikai biztonsági rendszerekre van szükség. Ezekhez társuló eszközök például az elektronikus aláírás, a tűzfal és persze a jelszavas védelem egy megfelelően generált jelszóval. Az információ kezelés gyakorlati kérdéseihez hozzátartozik az informatikai rendszerek biztonsága és ennek alacsony szintje. Ezek hátterében legtöbbször a nem megfelelő vagy nem létező titokvédelmi vagy adatvédelmi
szabályozás
áll,
még
olykor
a
munkaviszony
létrejöttekor
vagy
megszűnésekor sem rendezik a helyzetet, így nagyszámú esetben kerül sor visszaélésre. Beszélhetünk még a fizikai védelem hiányáról, mint a tűz és víz elleni védelem, vagy az elől hagyott dokumentumok, adathordozókba való beletekintés veszélye. Ott vannak még a mentési problémák, amelyek az esetek nagy részében a gépek mellett helyeződnek el, így könnyen megtalálható és egyszerre semmisülhet meg eredeti adathordozóval. Ebből szinte egyenesen következik az adathordozók megsemmisítésének kérdése, amelyek szinte semmilyen formában nincsenek előírva. Problémák adódnak a jelszavakkal, amelyek vagy túl egyszerűek vagy túl sokan férnek hozzá. Mindig szükséges egy megfelelő vírusvédelmi koncepció is, amely kiterjed a fájlokra, a levelezőrendszerekre és az internetforgalomra is.
36
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
28
Összefoglalva egy nem olcsó és nem egyszer elvégezendő feladatról van szó, de mindenképpen szükséges a rendszerek megfelelő működéséhez. 5.2.2 Redundancia A redundancia kérdése addig fog felmerülni, amíg az ügyfél számára adott a választási lehetőség az ügyintézési mód kiválasztására. Azonban ez nagy költségekkel és extra munkával jár az ügyintézők számára. Ennek kiküszöbölése érdekében az elektronikus út fejlesztése és népszerűsítése a cél, nem a kényszerítés. Miután nyilvánvalóvá válnak a finanszírozási problémák, rá kell tudni mutatni a jelenben hasznosuló javak helyett a jövőben kiteljesedő technológiai újítások fontosságára. Ehhez azonban források kellenek, amelyhez megszorításokra van szükség, hiszen egy hivatal sosem tudja megfelelően előre tervezni a költségvetését, amelyet viszont megfelelő esetben saját bevételekkel kompenzálhat. Viszont mivel egy szűk mozgástérről beszélünk, szükség van az alternatív finanszírozási megoldásokra37 is, amelyektől már nem tudnak elzárkózni a hivatalok a megfelelő működés érdekében. 5.2.3 Képviselet hiánya a végrehajtó hatalomban Problémákat okoz még a képviselet hiánya a végrehajtó hatalomban. Minden ország kormányprogramjaiban szerepel az e-közigazgatás fejlesztése és jövőképe, azonban ez a tervezés csak az igazgatás egyik tartalmi eleme38, amely eredménytelen a többi elem nélkül. Ehhez politikai képviseletre van szükség, 4 szinten valósulhat meg. Az első amikor nincs képviselet, második szinten a kormánybiztos, államtitkár, miniszterhelyettes felel, a következő szinten már szakminiszter áll aki az e-közigazgatásért felelős, és a legmagasabb szint, amikor maga a miniszterelnök a felelős az ügyért. 5.2.4 Intézményrendszer, politikai kultúra A következő hiba az intézményrendszer szemben intézményrendszertelenséggel, politikai kultúra szemben politikai kultúrálatlansággal. Az előbbivel kezdve látható, hogy a rendszerváltás óta több féle struktúraátalakítás ment végbe, azonban a valós folyamatokat nem tette átláthatóvá, így vannak egymással párhuzamosan folyó feladatmegoldások és 37
Dr. Budai Balázs Benjámin - Az e-közigazgatás elmélete (egyetemi tankönyv) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009 – 381.o. 38 Közigazgatás-szervezés és vezetés Kalas Tibor (szerk.) Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012.
29
ideiglenes, illetve fél megoldások is születnek egy-egy problémára. Vidéken tipikusan előforduló probléma az e-közigazgatási informatika hiánya, és mivel hierarchikus rendszerről beszélünk, ahol azonban ritkák a horizontális megoldások, inkább a vertikális utakra koncentrál. A fejlesztés mellett a stabilitás a fontos. Így elmondható, hogy az adhoc rendszerben eligazodni is nehéz, nem hogy megfelelő, korszerű és hatékony eközigazgatást létrehozni, ami nem is igazán intézményorientált sokkal inkább feladatorientált. A másik nézőpont a politikai kultúra a politikai kultúrálatlansággal szemben, amelyet 2 tényező mentén vizsgálhatunk39, az egyik ezek közül a belső politikai feltételek, ide tartozik a politikai közélet, a pártmegosztottság kérdése, a kormányzati modernizáció alakulása és az uniós integráció hatékonysága is. A másik a külső gazdaságitechnológiai feltételek, ide sorolva a gazdasági recesszió esélyeit, az erőforrások kérdése, a technológiák beválása, azaz, hogy lesz e konjunktúra. 5.2.5 Jogszabályok szankcionálatlansága Megnehezíti a helyzetet a jogszabályok szankcionálatlansága is. „A hazai eközigazgatásra vonatkozó normák túlnyomó része szankcionálatlan. A közigazgatási normák szerkezetének sajátossága, hogy hipotézist és (gyakrabban kógens, ritkábban diszpozitív) diszpozíciót tartalmaznak. Sőt, olykor még feltételt sem, csak rendelkezést tartalmaznak, meghatározott cselekvés tanúsítását írják elő.”40 Azonban ehhez nem társul az a társadalmi morál, amely el is ítélné a jogszabályok be nem tartását. A felügyeletet ellátó szervek viszont azzal szembesülnek, hogy felhívásuk eredménytelen vagy méltánytalan, esetenként azonban ezek a szervek sem jogszabálykövető magatartásról tanúskodnak. 5.2.6 Humán faktor Ha a humán faktort vesszük górcső alá, 2 szemszöget kell megnéznünk, az egyik az ügyfeleké, a másik a dolgozóké. Az előbbivel kezdve elmondható, hogy a jelenlegi magyar társadalom nagy része nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, felkészületlen és motiválatlan. Két csoportot különít el, az egyik az érdektelen, általában vidéki és idősebb korosztálybelieké, a másik a nagyrészt fiatalokból álló, nagyvárosban élő, kisebbségben lévő internethasználóké. A másik oldalon a szolgáltatást nyújtók állnak, amely nagyban 39
Z. Karvalics László: Úton a digitális kormányzás felé. Demos Magyarország, Budapest, 2008. február. Dr. Budai Balázs Benjámin - Az e-közigazgatás elmélete (egyetemi tankönyv) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009 – 384.o. 40
30
függ a nyitottságuktól az ITK szektor felé. Itt is elmondható a két csoport közötti különbség, amiért véleményem szerint fontos is a fiatalok bevonása és lehetőség teremtése számukra a kibontakozásra a közigazgatásban. Azonban fontos, hogy a két tényező bármelyikén elbukhat a rendszer. 5.2.7 Bizalomhiány Amiről már korábban is említést tettem a következő szempont a bizalomhiány. Ez lehetséges a közigazgatási dolgozók körében, a társadalmon belül és az ügyfelek és a szolgáltató között. Ha a dolgozóknál alakul ki, annak hátterében a bizonytalanság áll, amit okozhat egy rossz vezető vagy ha céltalan a hivatal, amely az eredmények visszaesésében mutatkozik meg. Ha viszont a társadalomban jelentkeznek a bizonytalanság jelei, az kihathat az egész gazdaságra, nem csak az állami intézményekre, viszont ennek következtében ott is visszaesést figyelhetünk meg. Ha az ügyfél és a közigazgatás között alakul ki bizalomhiány, akkor az a hitelességre vezethető vissza, azonban ez az egyik, ami lassítja az eredményes elterjedést. Ennek a zárkózottságnak a megszüntetése az új feladat, amelyet ha sikerül megvalósítani, sokkal inkább egyszerűbb és fejlettebb rendszert kapunk eredményül.
31
6 Jövőkép
6.1 A jelenlegi és jövőbeli helyzetről általában Ha a jövőre tekintünk, az Európai Uniós és nemzeti kormányok napirendi pontján már évek óta szereplő, a közigazgatás egyszerűsítését célzó pont ezek után is megfigyelhető lesznek. A 2008-2009-es gazdasági válság csak megerősítette ebben a döntéshozókat, hogy az egyszerűsítés, a költségcsökkentés és a hatékonyság növelés elengedhetetlenül fontos szempontok a kilábalás és az eredményes fejlődés eléréséhez. Ez a közigazgatásban az adminisztratív terhek és a papírmunka csökkentésével, a bürokrácia visszaszorításával segíthető elő, amelyet az európai közösség közösen kívánnak megoldani. Az e-kormányzat erősítésének érdekében nagyobb figyelmet szentelnek az ellenőrzésnek és az értékelésnek. A részvétel növelését célozzák online konzultációkkal a jogszabályok hatékonyságának fokozásába, és a döntéshozatalba való bevonással. Ebben az időszakban mentek végbe technológiai változások és erős kormányzati akarat alakult ki. „Ezzel egy időben azonban olyan, a szakma széleskörű elismertségét kivívó, és a hosszú távú építkezésre alkalmas koncepciók és jogszabályok jöttek létre, mint a Magyary Program, az elektronikus ügyintézés szabályait lefektető Ket.-módosítás, vagy az információbiztonságról szóló törvény.”41 Ezeknek köszönhetően alakult ki számos állami és vállalkozási együttműködés, amelyekben vállalatok bevonásával fokozzák a közigazgatás eredményeit. Az új technológiák kérdésében a 2012-es év sikeresnek mondható, amíg a 2013-as már a régi uniós ciklus végéhez közeledése és az új 2014-es ciklus indulása miatt feszítettebb tempóban telt.
6.2 e2020 Stratégia Az unió e reform kidolgozásánál úgy érezte, hogy több szempont miatt is kézbe kell vennie a jövőjét. „Európa akkor lehet sikeres, ha közösen, unióként lép fel. Stratégiára van szükségünk ahhoz, hogy megerősödve kerüljünk ki a válságból, és hogy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegyük az EU-t, amelyben magas a foglalkoztatottság
41
Elektronikus közigazgatási modernizáció (Simon Barbara – Budai Balázs) NKE, Budapest, 2014. – 102.
.o.
32
és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. Az Európa 2020 a 21. század európai szociális piacgazdaságának képét festi elénk.”42 Ehhez, a címében is szereplő 3 fő irányvonalat határoz meg. Az első az intelligens növekedés, a tudással a középpontjában, a második a fenntartható növekedés, az erőforrások kezelésével a középpontjában, majd a harmadik az inkluzív növekedés a foglalkoztatással a középpontban, így alakítva a gazdasági mutatók előremozdulását. Ezeknek a céloknak az együttes eléréséhez a Bizottság tett is egy javaslatot, miszerint minden tagállam saját célkitűzésekre bontsa le. 7 kiemelt területet hozott létre a prioritások megvalósításához, ezek az „Innovatív Unió”, a „Mozgásban az ifjúság”, az „Európai digitális menetrend”, az „Erőforrás-hatékony Európa”, az „Iparpolitika a globalizáció korában”, az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” és a „Szegénység elleni európai platform”. Az unió minden eszközt ezeknek a céloknak az elérésére fordít, és ugyan ezt várja el a tagállamoktól is, amelyhez 2 pillért rendel hozzá, az egyik a prioritásokhoz rendelt célok, a másik a tagállami fenntartható növekedés és államháztartás összessége. A kiemelt területek közül az „Európai Digitális Menetrend” kerül közelebbi vizsgálatra a dolgozatomban. Ennek a célja gyors internet elérésre és interoperabilitásra épülő piac alakuljon ki, amely képes arra, hogy fenntartható gazdasági és szociális juttatásokat nyújtson. A 2013-as évig mindenki számára elérhető szélessávú internetelérést, a 2020-as évig pedig mindenki hozzáférjen 30 Mbps sebességű internethez, ezen túlmenően
a
háztartások
fele
rendelkezzen
100
Mbps-t
meghaladó
internet
szolgáltatással.43 . Rendelkezik még uniós és tagállami szinten ellátandó feladatokról. A tagállami szintű, az ország kormánya által ellátandó feladatok között szerepel a gyors internethez szükséges stratégiák kidolgozása és közfinanszírozásuk ellátása, beleértve a magánszektor által el nem látott területeket is. Emellett olyan jogi szabályozás létrehozása, amely a hálózat kibővítésének költségeit csökkenti, az építési munkák által. És végül a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés, az e-egészségügy és digitális készségek elérése, hozzáférhetősége és fejlesztése.
42
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája – 6.o. 43 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája – 17.o.
33
6.3 Magyary Zoltán Közigazgatás-Fejlesztési Program (MP 12.0) A 2011-ben kiadott program folytatásaként 2012. augusztus 31.-én a Magyary Program 12.0, amely látva az MP 11.0 sikereit, a hazai és nemzetközi közvéleményt, az előrelépés útjait és kritikus szakaszait került megjelenésre, együtt és külön-külön is értelmezhető formában. Az e-közigazgatásra továbbra is eszközként tekint a közigazgatás hatékonyságának javítása érdekében. Változott a Ket is korábbi törvények beépülésével, mint az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény, és a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény44. Az állampolgárok igényei alapján beérkező észrevételeken keresztül megállapítható, hogy az elvárások között szerepel az elektronikus ügyintézés, az elektronikus adatkikérés és tájékozódás és az egyablakos rendszerben adatbázisok közötti átjárás biztosítása. A program foglalkozik az e-közigazgatás definíciójának meghatározásával is, abból kiindulva, hogy az eltérő megfogalmazások miatt nehéz meghatározni a területet, a belső tagolást és a forrásfelhasználást, itt lép be az EKOP45, amely a projektek és ráfordítások összehangolásával kívánja elérni versenyképességet. A fogalom meghatározásához el kell tudni különíteni a közigazgatási informatikát és az e-közigazgatást. Míg az előbbi az infrastruktúrával, az utóbbi az alkalmazással és az emberekkel foglalkozik. „Ebből az induktív megközelítésből fakad az MP e-közigazgatás fogalma, amely így kellő rugalmassággal is rendelkezik: Az e-közigazgatás a közigazgatás-fejlesztés azon törekvése – mint átfogó feladat – , hogy az egyre hatékonyabb feladat-végrehajtás érdekében alkalmazza az informatika által kínált legalkalmasabb megoldásokat.”46 Így a Magyary Program 12.0 működése során sorra vehetők a beavatkozási területek és a fejlesztések. Ilyen terület az informatika a közigazgatás tényleges felügyelete alatt, mint például a jelenlegi kormánytisztviselőik képességének és szakmai utánpótlásának biztosítása, beleértve az ösztöndíjakat és az életpályamodellt. Szabályozni kívánja a folyamatokat az informatikai és információbiztonság területén, ezen túl az informatikai az iratfelhő területén, ideértve az elektronikus ügyintézés és aláírást. Az informatika a 44
magyaryprogram.kormany.hu/magyaryprogram12 az Új Széchenyi Terv e-közigazgatási operatív programja 46 MP 12.0 - 42.o. 45
34
nyilvántartások kezelésében fejlesztést és elektronikus adatcserét vár el, az informatikai ügyintézésben például kitér a telefonos ügyfélszolgálatok fejlesztésére is. Informatika általi szolgáltatás-hozzáférés
kapcsán
a
Nemzeti
Egységes
Kártyarendszer
megfelelő
működésének biztosítása, a közigazgatás-irányításban, például egy KSzSzR47 támogató rendszer működtetése a kormánytisztviselők egységes személyügyi adatbázisához, okiratitokhoz,
személyügyi
intézkedésekhez
kapcsolódóan,
a
közigazgatási
kommunikációban és tájékozódásban a Jó Állam Fórum az egyik elvárás. Összefoglalva, az infrastruktúrális elvárások és fejlesztések túl mutatnak az eddigieken, így ehhez igazodva új és modern eszközökkel kell a jövőbeni feladatokat megvalósíthatóvá tennie az államnak.
6.4 Közigazgatás-
és
Közszolgáltatás-Fejlesztési
Stratégia
2014-2020 Harmonizálva az unió 7 éves tervezési ciklusaihoz készült el a jövő közigazgatási fejlődését előirányzó stratégia. A sorozatos tervek után most Magyarország kormánya egy olyan célkitűzéssel állt elő, amelynek középpontjában egy erős szolgáltató állam van, ahol az egyéni érdekeken túl a közösség a legfontosabb, amihez szilárd alapokra van szükség. Ennek egyik sarkalatos pontja az új Alaptörvény, a már említett Magyary Programok, a járások kialakítása és a kormányhivatalok felállítása. Mindezeken túl azonban szükség van még nyílt és állampolgár-központú felfogásra, közszolgálati elvekkel társítva. Úgy kívánja elérni, hogy a gazdaság versenyképességét növeli, a főváros és a vidék közti különbségeket csökkenti és olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek minden tekintetben megfelelnek az állampolgárok elvárásainak. Felépítésében és beavatkozási lépéseiben néhol eltérést mutat a Magyary Programokhoz képest, a kormány mégis azok folytatásaként szánja, hiszen az alapvető cél ugyan az, a közigazgatás egyszerűbbé tétele: „A Stratégia következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően működő, nemzeti hivatástudatú, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal rendelkező, a lehető
47
Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer
35
legalacsonyabb adminisztrációs költséggel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működő közigazgatást képzel el.”48 Ha visszatekintünk az eddigi helyzetre elmondható, hogy az elektronizálás folyamatos és az eredmények jelentősek, mint például a 2014. július 1.-től hatályba lépő az egységes elektronikus anyakönyvi eljárás.49 Fontos szempont az interoperabilitás és a hatékonyság biztosítása a közigazgatási szervek eljárásai és az állampolgárok között. Minisztériumi szinten
megvalósult
az
iratkezelési
programok
egységesítése,
amely
által
elektronizálhatóak az ügyviteli mozzanatok. Bevezetésre kerülnek a szabad szoftverek először központi majd járási szinten is. A jogszabályi keretek is megváltoztak az eügyintézés
kapcsán,
amelyben
megjelennek
a
SZEÜSZ50-ök.
Az
adatvédelmi
megoldásokon belül megoldódott a személyi azonosító nyilvántartások összekapcsolása, kiterjesztették az önrendelkezési jogot. Az okostelefonok, tabletek elterjedésével együtt lehetőség teremtődött az ezeken a korszerű elektronikai eszközökön keresztül tehető jognyilatkozatok és hitelesítések alkalmazására. A cél a teljes átállás az ügyintézésen belül az elektronikus formára a papír alapú helyett. Az EKOP által előírt lépések megkezdődtek a 2015-ös évben, ha kezdetleges formában is, de már megjelennek a közigazgatáson belül, mint például az m-közigazgatás. A program 3 fő alcélt határoz meg:
„PROFESSZIONÁLIS - Legyenek megbízhatóak!
KÖLTSÉGHATÉKONY - Szolgáltassanak versenyképesen!
SZERVEZETT - Legyenek ügyfélközpontúak!
Az alcélok megvalósítása érdekében négy intézkedést nevesítettünk:
A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése
A közigazgatás emberi erőforrás gazdálkodásának fejlesztése
Közszolgáltatások színvonalának javítása
48
Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Stratégia 2014-2020 – 6.o
49
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
50
Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások
36
Elektronikus támogatások fejlesztése”51
Ebből is látszik, hogy az elektronikus eszközökre, rendszerekre még továbbra is egy támogató intézkedésként tekintenek. Mivel 2010-2014 között megújult az e-ügyintézés és hatékonyan működik, az informatikai infrastruktúra és az e-azonosítás fejlesztése is folyamatban van, a hasznosulási és finanszírozási szempontokat figyelembe véve, az állami intézményekben minden feladatra ki kívánják terjeszteni, nem csak a hatósági eljárásokban hasznosítani. A Ket. már tartalmazza az e-ügyintézésre vonatkozó szabályokat, ezen kívül más ágazati törvények is tesznek utalást, de még csekély számban. A minisztériumok szintjén sem teljesen tisztázott a kép, a közszolgáltatások viszont egyáltalán nem szólnak a nem hatósági ügyekben való alkalmazásról. Persze a fejlesztések elsősorban
a
közigazgatásra
koncentrálódnak,
azonban
kisebb
fejlesztések
a
közszolgáltatások támogatására is vonatkoznak, mint például a meghatalmazások elektronikus formáját az egészségügyi és a postai szolgáltatások során elfogadják, de az elektronikus űrlapkezelés még korszerűtlen és beavatkozásra szorul, mint ahogy a legtöbb területen további fejlesztésekre van szükség, a korábbi sikerekre támaszkodva és a környezetbe beillesztve. A digitális állam koncepciója került kidolgozásra a biztonsági és folytonossági szempontoknak megfelelően új, eddig megvalósulatlan elvárások tekintetében. A tervezés 2 irányvonal mentél halad, az egyik az együttműködés a közigazgatáson belül, a második az elektronikus közigazgatás szolgáltatásainak fejlesztése. Az átszervezések sorával párhuzamosan nem mindig történtek meg az informatikai rendszerek átszervezése, főleg a területi átrendeződések során a közigazgatási szervek nem rendelkeznek az elvárásoknak megfelelő infrastruktúrával, de igaz ez az új szervekre is és az integrációkra is bizonyos esetekben. A fővárosi és megyei kormányhivataloknak nagyobb figyelemben kell részesülniük a jelenleginél az e-közigazgatás szempontjából, míg a kormányablakoknak ügyfélszolgálati szempontból kell fejlődniük. Ezeken túl még foglalkozni kell az ügyintézés közvetlenül nem érintő informatikai eszközökkel és a biztonságos működéssel. Az előbbinél elmondható, hogy ugyan az ügyfél a középpontja az ügyintézési folyamatnak, számos olyan rendszer létezik, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban az ügyféllel, csak támogató rendszerként működnek, és ezeknek is szükségük van a fejlesztésre. Ide tartozik az informatikai rendszereket, 51
Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Stratégia 2014-2020 – 24.o.
37
különösen a SZEÜSZ-t elősegítő, együttműködést sürgető szolgáltatások kialakítása. Emellett e-learning anyagok egységes kiadásas szükséges, hogy a közigazgatási szervek dolgozói egyforma és magas szintű képzésben részesüljön. A biztonság feltételeinek meghatározásánál az új információbiztonsági törvény létrehozta a kritériumokat. A belső folyamatokra vonatkozó elektronizálás szempontjából fontos az ügyintézők és a rendszerek azonosítása és a megbízható jogosultság-kezelés, így elérve, hogy csak a jogosultak férjenek hozzá az információkhoz, és léteznek külön védett informatikai rendszerrel rendelkező szakterületek is.
38
7 Nemzetközi kitekintés
7.1 A nemzetközi trendekről általában Az eddigi elméleti és stratégiai megközelítések után érdemes megnézni a tervek megvalósulását a gyakorlatban. A különböző külföldi és hazai stratégiák minden esetben összekapcsolódnak valahogy, amely hatékonyságának mérésére az együttműködési mutatók szolgálnak. Ennek eszköze az interoperabilitás különböző szabványokkal, amelyeket a már említett eEurope tervek is tartalmaztak. A már korábbi fejezetekben említett állandó verseny miatt különböző rangsorokat lehet felállítani az egyes országok között, így most számokkal kívánom szemléltetni a kialakult helyzeteket. Egy kutató csoport összegyűjtötte az információs társadalomra vonatkozó vizsgálati szempontokat. és így jött létre elektronikus közigazgatási készenléti index52, amelyet az ENSZ is alkalmaz. Rangsort készít az európai, és a versenyben élen járó Európán túli országokról, középpontba helyezve, az e-közigazgatást és készenlétet, a web-szolgáltatást szintjét, az ICT-infrastruktúrát, az emberi erőforrást és az e-részvételi szintet. A 2009-es ENSZ adatok alapján az e-közigazgatás és készenlét tekintetében a sort az északi országok nyitják, mint Svédország, Dánia és a nem uniós tagállamok közül Norvégia. Hazánk a 19. helyet foglalja el, ami az uniós átlag alatt helyezkedik el. A web-szolgáltatás szintjének tekintetében az élen szintén a dánok, majd a svédek és a norvégok, más kontinens tekintetében az amerikaiak állnak, ám az uniós átlagot a 12. finnekhez teszik, amelytől alig elmaradva a 13. helyen áll az ország. A legrosszabb érték az ICT-infrastrukrúra terén figyelhető meg, ahol a 23. helyen az utolsók között állunk, viszont az emberi erőforrások tekintetében, ha nem is kimagasló, és a vezető dánok képest szintén kevés, de az európai átlagnál magasabb szintet produkáló 16. helyen helyezkedünk el. Végül az e-részvétel tekintetében szintén egy szomorú 20. helyet sikerült elérni, a lista élén ismét a dánok, majd az Egyesült Államok és Dél-Korea található meg. A Központi Statisztikai Hivatal is készített kimutatásokat a szolgáltatások igénybevételéről, a lehetséges és aktív felhasználás tekintetében. 52
53
E szerint az unióban
Tózsa István - E-közigazgatás Európában – Jelen és jövő - VEZETÉSTUDOMÁNY XLII. ÉVF. 2011. 3. SZÁM / ISSN 0133-0179 53 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel31010.pdf
39
elérhető szolgáltatások közül az állampolgárok 30%-a, az internethasználók 46%-a vette igénybe, ebből kormányzati oldalakról 42% szerez információt, 27% használja az űrlapok és csak 20% küldi is vissza az elektronikus formát. A lista élén szintén az északi országok találhatók, hazánk csupán kis mértékben marad el az átlagtól. Az elektronikus szolgáltatás nyújtásban élen járó országokra mind jellemző a magas elérhetőség mellett a háztartásokban lévő jelentős internet hozzáférés. A képet árnyalja, hogy a vállalkozások tekintetében jobb statisztikák figyelhetők meg. Az online elérhető szolgáltatásokat 70%uk, az internethasználók 75%-a használja, azonban felfedezhető, hogy a hatékony működés útjában áll az ismeretek hiánya, a használni akarás hiánya és a szolgáltatás által nyújtott hozzáadott értékek hiánya is. Ha megfigyeljük az uniós átlagot, az internettel rendelkezők 68%-a szerez információt és használ űrlapot elektronikus formában, visszaküldeni már csak 58%-uk hajlandó, a teljes elektronikus ügyintézést már csak kevesebb, mint a vállalkozások fele veszi igénybe.
7.2 Az Amerikai Egyesült Államok Az amerikai álom már az életvitelen túl, a közigazgatásra is vonatkoztatható szállóigévé vált, ideológiai változás figyelhető meg: „Ami jó Amerikában, az biztosan jó a világ többi részén is.”54 A rendszer működésének és a feladatok komplex megoldásának az érdekében, egy politikától független, szakértőkből álló közigazgatás jött létre, amelynek középpontjában a kontroll áll. Ezzel sikerült elérni a stabilitás, megszűntek a visszaélések, de a hatékonyság elmaradt a vártaktól. A helyi közösségeknek nagy jelentőséget tulajdonítanak a mai napig, ami a nagy kiterjedésű, szövetségi berendezkedésű államnak is köszönhető. A társadalmi problémákat a közigazgatásnak úgy kell megközelíteni, hogy megelőzze a túlzott mértékű kiéleződést, és segíti a magánigazgatást céljaik megvalósításában. Ezt esélyteremtő, katalizáló közigazgatásnak55 is hívjuk, ahol jellemző az önkéntesség és a közösségi problémamegoldás. Ha közpolitikai szempontból nézzük, az európai szabályalapú közigazgatásának ellentétét, a küldetésalapú kormányzást kapjuk, amely sokkal eredményesebb, hatékonyabb és rugalmasabb. Az internetes kultúra kialakulása szintén a résztvevők önkéntességén alapult, kezdeti szabályozás nélkül. Az első
54
Dr. Gellén Márton - A közigazgatási reformok az államszerep változásainak tükrében (doktori értekezés) 73.o. 55 Dr. Gellén Márton – i.m.-78.o.
40
honlap 17 éve jött létre, kezdeti és statikus információkkal. A modernizációs folyamat keretében olyan újításokat hajtottak végre, mint a nagyvállalatokra jellemző az innováció, a kivitelezés, a tervezés és a menedzsment. Szisztematikus felületeket hoztak létre, a szakemberek számára specializált képzéseket, ezáltal létrehozva a közigazgatási apparátust és az e-kormányzás intézményesülését, amely egyre erősebb és fejlettebb kutatásokkal és infrastruktúrával rendelkező területté nőtte ki magát.56
7.3 Dánia A választásom a figyelemre méltó és kiemelkedő sikeren túl, még a személyes kedvenceim közé is tartozó Dániára esett, az ott élő barátaim beszámolóinak köszönhetőn. A dán közigazgatás alapját keretrendszerekben látják, így a nagy hatékonyságú, kidolgozott
interoperabilitás
is
mutatja,
hogy
átfogó
feladatmegoldásokkal
és
szabványokkal teremtik meg a rendszer működését. 2003-ban került bevezetésre az OIO (Offentlig Information Online)57 szolgáltatás, amely az e-közigazgatás meghatározó pontja volt és mindenki számára elérhető és értelmezhető módon készült el. Skandináv-modellben dolgoznak, amely a közigazgatás struktúráját meghatározza, de ezen túl még kihat vállalkozó szelleműkre is: „a legtöbb e-kormányzati projektben az önkéntesség elve érvényesül:
valamennyi résztvevő és alvállalkozó (stakeholder) saját maga kell, hogy kialakítsa a projektekben történő részvétel feltételeit”
58
. Így a teljesség igénye és kényszer nélkül, de
prioritások meghatározásával érik el céljaikat. Fontos a rugalmasság, a folyamatok kezdetétől megjelenik a változásra való reagálás képessége és a nyitottság. Létrehoztak egy XML bizottságot, amely többek között a felügyeletet is ellátja. 2007-ben kezdődött egy új keretrendszer alkalmazása, a „The Danish e-government strategy 2007-2010 - Towards Better Digital Service, Increased Efficiency and Stronger Collaboration”59, amely egy új reformprogram
megosztott
szolgáltatási
szabványosítási
folyamatokkal
mind
a
központokkal magánszemélyek
és
IT mind
eszközökkel a
és
vállalkozások
ügyintézésével kapcsolatosan. Így mind infrastruktúrális mind személyi téren vezető eredményeket ért el, amelynek hátterében egy szakképzett csoport dolgozik. 56
http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/09_Molnar_eKormanyzat.pdf Molnár Szilárd - E-közigazgatás az Európai Unióban - Budapest, 2007. július 57 Elektronikus közigazgatási modernizáció (Simon Barbara – Budai Balázs) NKE, Budapest, 2014. -56.o. 58
Az e-közigazgatás releváns ismereteinek, nemzetközi gyakorlatának és megoldásainak gyűjtése DÁNIA – 13.o. 59 Az e-közigazgatás releváns ismereteinek, nemzetközi gyakorlatának és megoldásainak gyűjtése DÁNIA - 44.o.
41
8 Záró gondolatok
A végére érve a különböző stratégiáknak és programoknak számos különböző, de mégis összefüggő célt szolgáló szabályozási eszköze került elő. A legfőbb célok között mindig szerepel az átláthatóság, az egyszerűség és az áttekinthetőség. „Tekintettel arra, hogy a különböző társadalmak igényei, szükségletei is különbözőek, nem dolgozható ki univerzálisan alkalmazható e-government modell.”60 Ennek fényében az elméleti háttér bemutatása után igyekeztem két különböző példát is hozni a szemléltetéshez. Ha visszagondolunk a különböző uniós elvárásokra, kezdetben mindhez kellett egy igény, amely minden államot érint, és egy szabályozandó terület, amelyről gondolkodni kellett, így összefoglalóan minden egyes országban ugyanazok az elvárások kerültek megfogalmazásra az elektronikus közigazgatással kapcsolatban. Az idő múlása során egyre komolyabb és markánsabb programok készülnek, egyre átfogóbb tervekkel, és a sok új képesség mellett előtérbe helyeződik még egy, a jövőképtervezés. A mindenkori kormánynak számolnia kell a sikerekkel és továbbfejlesztési irányokkal, és az esetleges, azonban a legtöbb esetben jelentkező hibákkal. És hogy máshogy is lehetne ezeket feltárni, mint próbálkozással. A jogalkotóknál ott a kényszer a feladat megoldására, azonban a rohamos fejlődésnek és a szerteágazó kérdéseknek köszönhetően, mindig újabb és újabb szabályozandó területek merülnek fel. Aztán ezek szembe találják magukat a merev és lassú változásra képes közigazgatási struktúrával, ami megnehezíti az eredményes végrehajtást. Úgy gondolom éppen ezért szükséges a változtatások eszközölése már a kezdeteknél, a gyökereknél. A szolgáltatások tekintetében is hasonló a helyzet. Az elvárások mind arra irányulnak, hogy az ügyintézési formák legyenek sokszinűbbek, a szolgáltatások tartalmasabbak. Eközben elérhetővé kívánják tenni a költségek csökkentését, ha röviden ki akarom fejezni a minél nagyobb hatékonyság elérése a mindenkori cél. A Ket. folytonos módosítása és javítása, az újítások készítése is ezt a célt szolgálja. Azonban nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik nem akarják igénybe venni az elektronikus közigazgatás által nyújtott 60
Felber Zsófia – Az elektronikus közigazgatás szabályozása hazánkban az európai az Európai Uniós
stratégiák tükrében – PRO PUBLICO BONO - Állam- és Közigazgatatástudományi Szemle - 1. évf. 2. szám: 2011/ 2.
42
lehetőségeket a fent említett akadályokból vagy okokból következően, így az ügyfélszolgálatok is részét kell, hogy képezzék a fejlesztéseknek. Összefoglalóan a dolgozatom készítése során a rengeteg elkészült és már lefutott, és a még folyamban lévő stratégia összegyűjtésével igyekeztem egy képet alkotni a fennálló magyar és külföldi helyzetről, az elektronikus közigazgatás jelenlegi állapotáról és az ezt eredményező folyamatokról, végül előrevetítetni a közeljövőben megvalósuló reformok összességét.
43
9 Mellékletek
9.1 Fogalomtár Benchmarking: Egzakt méréseket, összehasonlítás-alapú értékelést tartalmazó rendszer, melynek során a szervezet összehasonlítja saját teljesítményeit a versenytársak teljesítményével. Back-office - szolgáltatói oldal: Olyan back-office rendszer, amely a hatékony együttműködést szolgálja a közigazgatási szerveken belül, illetve azok között Dezetatizáció: Az állam visszahúzódása, zsugorodása. Államtalanítás. E-közigazgatás: Az e-közigazgatás a közszféra kapcsolatrendszerének tudás alapú átalakítását
és
racionalizált,
szolgáltató
jellegű
újraszervezését
jelenti,
az
infokommunikációs technológiai alkalmazások közműszerű használata révén. Front office: Az az interfész (érintkező felület), ahol az ügyfél egy elektronikus közegen keresztül érintkezik a hivatallal, annak elektronikus ügyintézésével. Az a terület (vagy kapu), amelyen keresztül az ügyfél
elérheti a számára nyújtott elektronikus
szolgáltatásokat. Humán tőke: az az ismeret, amit a dolgozók „kölcsönadnak” a vállalatnak, amikor ott dolgoznak.
Munkájuk
során
hasznosítják
az
iskolarendszerben
és
a
korábbi
munkahelyeken megszerzett tudást, és saját szervezetüknél kamatoztatják. IDA: Interchange of Data between Administrations – Közigazgatási rendszerek közötti adatcsere program. Három fázisa van: IDA, IDA II, és IDAbc Információ: Olyan adat, mely valamilyen újdonságértékkel bír az egyén számára. Az ismeretelmélet
szerint
olyan
ismeret,
tapasztalat,
amely
valakinek
a
tudását,
ismeretkészletét, ennek rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami átmenetileg a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat. Információs társadalom: Az információs társadalom olyan új társadalmi együttélési forma, melynek során – napjainkban – az infokommunikációs eszközök, az eszközökhöz rendelt
44
tartalom, az ezeket működtetni képes ismeret olyan tudást, majd innovációt generál, mely katalizálja, és újraszervezi a gazdasági-társadalmi és kulturális folyamatokat (a társadalmi egyenlőtlenségek sajnálatos újratermelése mellett), s ezekhez új tartalmi és formai szabályozást és igazgatást (gyakori, dinamikus korrekcióval) követel. A valamennyi szférát érintő átalakulásban a közigazgatás elé támasztott kihívásokat az e-közigazgatás tágan értelmezett eszközrendszere (szervezési-vezetési módszerei, technológiai megoldásai, jogi szabályozása) oldja meg, új alapokra helyezve a közigazgatást. Ezáltal a társadalmi paradigmaváltást közigazgatási paradigmadiffundálás kíséri Interoperabilitás: Rendszerek közötti együttműködési képesség. (szemantikai, technikai, szervezeti, jogi, politika szintjeit különböztetjük meg.) Minőségbiztosítás: Inputot-tranzakciót és outputot egyaránt vizsgáló, folyamatra fókuszáló eljárás. A minőségirányítás azon része, amely a bizalomkeltésre fókuszál úgy, hogy a minőségi követelmények teljesülnek. Nyílt forráskód: Olyan szoftvert jelent, amelynek forráskódja vagy közkincs (ez a ritkább), vagy a szerzői jogok tulajdonosa egy nyílt forráskódú licenc alatt terjeszti. Az ilyen licenc például előírhatja azt, hogy a forráskódot a programmal együtt kell terjeszteni, és hogy az szabadon (vagy legalábbis minimális megkötések mellett) módosítható Teljesítménymenedzsment: A teljesítménymenedzsment több mint mérés: a szervezet dolgozóinak kompromisszuma abban, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a szervezet céljai megvalósuljanak. Ezek a folyamatok a szervezet felelősségén túl az egyének felelősségére is rávilágítanak, azaz az egyéni teljesítményértékelés becsatornázható (becsatornázandó) a szervezeti teljesítményértékelés rendszerébe. Ügyfél: az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) 1. jogát az ügy érinti (mindenki, akiről az ügy tulajdonképpen szól, akinek az életéről, sorsáról, helyzetéről dönt a hatóság, akinek a hatóság határozata által joga lesz valamihez, vagy terheli valamely kötelezettség, így például aki építeni szeretne, vagy akinek adót kell fizetnie), 2. jogos érdekét az ügy érinti (akiknek az ügy tárgya járulékosan szól közbe az életükbe, addigi helyzetüket valamely módon megváltoztatja, arra hatással,
45
befolyással van, például a szomszéd épülete leárnyékolná a miénket, a szálloda üzemeltetése megnöveli utcánkban a gépjármű forgalmat) vagy 3. jogi helyzetét (azaz státusát, jogállását) az ügy érinti, 4. akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve 5. akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. WAI:
Web
Accessibility
Initiation.
(A
W3C
konzorcium
internethozzáférési
kezdeményezése: http://www.w3.org/WAI/). Az ajánlás elsősorban a fogyatékkal élők és hátrányos helyzetűek számára kívánja lehetővé tenni a webes szolgáltatásokat.
9.2 Irodalomjegyzék, jogszabályjegyzék és a hivatkozások jegyzéke Felhasznált irodalom: 1. A magyar e-közigazgatás a Magyary Program tükrében a 2010-2014 közötti közigazgatási reform elemzése és predikciók a jövőre -Szegedi Ádám PTE ÁJK 2. Az egységes e-közigazgatás politika előkészítése – I. tanulmány – készült a megyei jogú városok szövegsége és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködésében 3. Az
e-közigazgatás
releváns
ismereteinek,
nemzetközi
gyakorlatának
és
megoldásainak gyűjtése – DÁNIA 4. Brüsszel, 2010.3.3. COM(2010) 2020 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája 5. Carvin, A. (2000): More than just access. Fitting literacy and content into the Digital Divide Equation. –Educause Review, Nov./Dec. pp. 15–27.; idézi Vajkai András: Az információs társadalom területi és módszertani vizsgálata Baranya megye példáján (doktori értekezés), Pécs, 2007. 6. Common list of Basic Public Services követelményjegyzéke 7. Csáki Gyula Balázs - Az elektronikus közigazgatás tartalma és gyakorlatának egyes kérdései (doktori értekezés), Pécs, 2009. 8. Digitális Magyarország 2010-2014 Vitairat
46
9. Dr. Budai Balázs Benjámin - E-közigazgatás az ügyfélszolgálatban – Praktikus eközigazgatási ismeretek, a Kormányablakok munkatársainak - NKE, Budapest, 2013. 10. Dr. Budai Balázs Benjámin - Az e-közigazgatás elmélete (egyetemi tankönyv) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009. 11. Dr. Gellén Márton - A közigazgatási reformok az államszerep változásainak tükrében (doktori értekezés) 12. eEurope 2005: An information society for all An Action Plan to be presented in view of the Sevilla European Council, 21/22 June 2002 13. eEurope 2002 An Information Society For All Action Plan prepared by the Council and the European Commission for the Feira European Council, 19-20 June, 2000, Objective 3 b 14. eEurope, An Information Society For All, Communication on a Commission Initiative for the Special European Council of Lisbon, 23 and 24 March 2000 15. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 16. Elektronikus közigazgatási modernizáció (Simon Barbara – Budai Balázs) NKE, Budapest, 2014. 17. Felber Zsófia – Az elektronikus közigazgatás szabályozása hazánkban az európai az Európai Uniós stratégiák tükrében – PRO PUBLICO BONO - Állam- és Közigazgatatástudományi Szemle - 1. évf. 2. szám: 2011/ 2. 18. Közigazgatás és közszolgáltatás fejlesztési stratégia 2014-2020 19. Közigazgatás-szervezés és vezetés Kalas Tibor (szerk.) Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012. 20. TORMA
András,
Az
ügyintézés
és
a
közigazgatási
munkafolyamatok
modellezéséről, Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 20I/2., Miskolc University Press, 2008. 21. Tózsa
István
-
E-közigazgatás
Európában
–
Jelen
és
jövő
-
VEZETÉSTUDOMÁNY XLII. ÉVF. 2011. 3. SZÁM / ISSN 0133-0179 22. Z. Karvalics László: Úton a digitális kormányzás felé. Demos Magyarország, Budapest, 2008. február
Érintett és használt jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye 47
1957. évi IV.-es törvény az Államigazgatási Eljárás általános szabályairól (ÁE) 2001. évi CVIII. Törvény Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2001. évi XL. Törvény a Hírközlésről 2001. évi XXXV. Törvény az Elektronikus aláírásról 2003. évi C. törvényt az elektronikus hírközlésről, 2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésről. 2003. évi LXXXI. Törvény az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról 2008. évi CXI. törvény közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról (Ket novella) 2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről 2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 2011.
évi
CXII.
törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról A nemzeti kulturális örökség fontos részét képező digitális adatvagyont is szabályozó 2004. évi CCCVII. Törvény Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XCVII. Törvény
48
A központi államigazgatási szervekről szólt a 1039/1993. (V. 21.) valamint a 1106/1995 (IX.9.) Korm. Határozat Az államigazgatási informatika koordinációjának továbbfejlesztéséről szóló 1066/1999. (VI. 11.) Korm. Határozat AZ Európai Parlament és a Tanács 2004/387/EK határozata (2004. április 21.) páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC), preambulum, (2) bekezdés – „Az igazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét lehetővé tévő transzeurópai hálózatokra
vonatkozó
iránymutatásokról,
köztük
közös
érdekű
projektek
meghatározásáról” szóló 1719/1999/EK határozat
Használt hivatkozások: 1. http://hirlevel.egov.hu/2013/10/30/nagyon-alacsony-hatasfokkal-mukodik-amagyar-allamigazgatas/, letöltve: 2015. március 21. 2. http://magyaryprogram.kormany.hu/admin/download/8/34/40000/MagyaryKozigazgatas-fejlesztesi-Program.pdf, letöltve: 2015. március 10. 3. http://www.matud.iif.hu/08jul/05.html Tózsa István - E-Government – elektronikus közigazgatás, letöltve: 2015. március 21. 4. http://vigzoltan.hu/x_bit/netis/08_Juhasz_EU_infstrat.pdf Juhász Lilla- Az Európai Unió információs stratégiája- Budapest, 2007. július, letöltve: 2015. március 7. 5. http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/09_Molnar_eKormanyzat.pdf Molnár Szilárd - E-közigazgatás az Európai Unióban - Budapest, 2007. július, letöltve: 2015. március 24. 6. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel31010.pdf, leöltve: 2015. március 21. 7. http://www.szervez.uni-miskolc.hu/blaci/minmen/tqm_fogalma_s_cljai.html, letöltve: 2015. március 16. 8. magyaryprogram.kormany.hu/magyaryprogram12, letöltve: 2015. március 10.
49