MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPSZAK
A VÉDŐNŐ SZEMLÉLETFORMÁLÓ SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI GONDOZOTTJAI EGÉSZSÉGMAGATARTÁSÁNAK ALAKÍTÁSÁBAN
Az 1-3 éves gyermekek táplálásával kapcsolatos szülői ismeretek
KISSNÉ DÁNYI ÉVA KONZULENS
BOZÓ VIVIEN 2015. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS ............................................. 3 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS...................................... 5 2.1 Táplálkozási alapelvek ... ...................................................... 5 2.2 A tápanyag bevitel megoszlása ............................................ 5 2.2.1 A fehérjék szerepe a táplálkozásban .............................. 6 2.2.2 A szénhidrátok szerepe a táplálkozásban....................... 7 2.2.3 A zsírok szerepe a táplálkozásban ................................. 7 2.2.4 Vitaminforrások ............................................................. 8 2.2.5 Nyomelemek a táplálkozásban ...................................... 8 2.4 Folyadék szükséglet .............................................................. 10 2.5 Étkezések mennyisége, energiaszükséglet ............................ 10 2.6 A helytelen táplálás okozta betegségek ................................ 11
3. VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER ............................ 12 4. EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA ..................................... 13 4.1 Egyes ételtípusok megoszlása a gyermek életében település típusonként .................................................................................. 13 4.2 Egészséges táplálás vidéken és városban ............................. 15 4.3 A kisdedek táplálása és a családok szocio-ökonómiai helyzete közötti kapcsolat .................................................... 17 4.4 A védőnő szerepe az egészséges táplálásban ....................... 19
5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ........................... 20 6. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................ 23 IRODALOMJEGYZÉK .......................................................... 24 MELLÉKLETEK ..................................................................... 25
2
1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség az ember testi, lelki és szociális jóllétét jelenti és nem csupán a betegség, vagy fogyatékosság hiányát. ("Global strategy for health for all by the year 2000” (1979)) A táplálkozás az egészség szempontjából alapvető fontosságú. Szükséges a normális növekedéshez, a szövetek épségnek a fenntartásához, valamint az immunrendszer normális működéséhez. A mennyiségileg és minőségileg megfelelő táplálkozás alapvető fontosságú a gyermekek fejlődése szempontjából. Az egészséges gyermekeknél a táplálkozás fő célja a harmonikus testi és mentális fejlődés, valamint az egészségmegőrzés biztosítása. Ennek érdekében leendő védőnőként fontosnak tartom, hogy tudatosan és gondosan válasszuk ki az élelmiszereket és ételeket, hogy egészséges étrendet tudjunk összeállítani. Nap, mint nap halljuk, hogy milyen fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás a betegségek megelőzésében, de sokat tehetünk azért, hogy a gyermekben kialakuló egészségtudat a saját egészségét szolgálja. A kisded és óvodás korban kialakított és elsajátított táplálkozási szokások illetve ismeretek jelentős meghatározó szereppel bírnak a későbbiekre nézve, sok esetben az egész felnőtt korra nézve is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapítása szerint a mennyiségileg és minőségileg kiegyensúlyozatlan táplálkozás súlyos egészségkárosodáshoz vezet. Kutatómunkám során az 1-3 éves kisdedek táplálásának témakörét dolgoztam fel. A téma összetettsége miatt többféleképpen meg lehet közelíteni. Vizsgálatom során a kisdedek táplálását meghatározó tényezőket vizsgáltam, rá kívántam mutatni a települések szerkezeti tényezőiből adódó különbségekre. A korai gyermekkori táplálás támogatásában kiemelt szerepe van a védőnőnek. ,,Házhoz járó tanítóként” ő az, aki tájékoztatja a szülőket az adott életkornak megfelelő táplálkozási ismeretekről, fejleszti készségüket és felhívja a figyelmet az 3
egészséges táplálás jelentőségére. Különösen fontos ez az 1-3 éves kisdedeknél, mert ebben az életkorban alakulnak ki a táplálkozási szokások, amelyben a szülői minta, modell meghatározó jelentőségű. Kutatásom célkitűzése volt, hogy feltárjam a családok szocio-ökonómiai helyzete és az 1-3 éves gyermekek táplálása közötti összefüggéseket és rávilágítsak a védőnő lehetőségeire az egészséges táplálkozás alakításában. Vizsgálatomban feltételeztem: -
hogy a vidéken élő kisdedek táplálása jobban megfelel az egészséges táplálás alapelveinek, mint városon
-
hogy a városban élő kisdedek otthoni táplálásában nagyobb számban vannak jelen a kereskedelemben kapható konzervált ételek
-
hogy a vidéken élő kisdedek több zöldséghez és gyümölcshöz jutnak
-
hogy az anyukák bár ismerik az 1-3 éves táplálás irányelveit, de nem hasznosítják azt a gyakorlatban
-
hogy a kisdedek egészséges táplálása és a családok szocio-ökonómiai helyzete között szoros kapcsolat van
-
hogy a védőnő pozitív hatással van a kisdedek egészséges táplálására nézve
4
2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1 Táplálkozási alapelvek A táplálkozástudomány a gyermekkor vonatkozásában mind a csecsemőkorra, mind a gyermekkor további éveire rendelkezik elkülönített táplálási ajánlásokkal. Az 1-3 éves gyermekek táplálásánál úgy gondolom, hogy hiába vannak táplálkozási ajánlások, a szülők ebben az esetben, mivel már nagyobb gyermekről van szó, kevésbé hagyatkoznak ezekre. Az egészséges táplálkozás szempontjából fontos, hogy megismernünk az egészséges, egészségtelen, a szervezet számára hasznos és felesleges tápanyagokat. Fontos tudnunk azt is, hogy a táplálék felszívódásában és hasznosulásában nagy szerepet játszó a szánktól egészen a végbélig tartó tápcsatornát hogyan tudjuk karbantartani.
2.2 A tápanyagbevitel megoszlása A táplálás célja a kisded egészséges növekedésének és fejlődésének biztosítása mennyiségileg és minőségileg korának megfelelő táplálék bejuttatásával. A megfelelő táplálás az alábbi funkciók zavartalanságában játszik szerepet: -
súlygyarapodás
-
az immunrendszer érése
-
a mozgásfejlődés
-
az értelmi és érzelmi élet alakulása
-
egyes későbbi életkorban kialakuló betegségek prevenciója (pl. táplálkozási és fehérje intoleranciák, asthma bronchiale, diabetes mellitus, obesitas stb.). (Oláh Éva, 2008)
Egy gyermek egészséges táplálásához fontos, hogy mind az öt élelmiszercsoportból megfelelő mennyiséghez jusson a gyermek. Tehát nem mindegy, hogy mennyi fehérjét, mennyi szénhidrátot és mennyi zsírt kap a gyermek, valamint hogy ezekből
5
mennyi vitaminhoz és ásványi anyaghoz jut a kisded és az sem mindegy, hogy ezekhez milyen formában jut hozzá.
2.2.1 A fehérjék szerepe a táplálkozásban A fehérjék nélkülözhetetlenek a szövetek felépítésében, fontos szerepük van az energiaellátásban, a víz megkötésében, tehát szerepet játszanak a test felépítésében és működésében. Éppen ezért egy kisded számára, aki még fejlődésben van, elengedhetetlen a napi megfelelő mennyiségű fehérjebevitel. Az egy- és hároméves kor között a kisdedek fehérje igénye, már nem olyan magas, mint csecsemőkorban, de jóval meghaladja a felnőtt korban szükséges adagot. Ennek első sorban az az oka, hogy kisdedkorban a testhossz és a testsúly mintegy 50%-al növekszik, továbbá az agy és a többi szerv tömege is nő, éppen ezért a fenntartó fehérje igény mellett jelentős a növekedéshez szükséges fehérje mennyiség is. Jelenleg az ajánlott fehérjebevitel kisdedkorban 1,2g/ttkg/nap. Ez azt jelenti, hogy például 500 ml tehéntej magas fehérjetartalma miatt (kb 3g/100ml) fedezi egy 12 kg-os gyermek egynapi tejfehérje szükségletét. Az összes fehérjebevitel ne haladja meg a 40g-ot. Fontos megemlíteni, hogy az ennél magasabb fehérjebevitel sem előnyös, mert az így táplált kisdedeknél később nagyobb arányban válhatnak túlsúlyossá. Mint az köztudott a fehérjéket két csoportba sorolhatjuk be. Vannak egyrészről az állati eredetű fehérjék, ilyenek a húsok, a hal, a tojás, a tej-és tejtermékek, másrészről pedig vannak a növényi eredetű fehérjék, mint például a gabonafélék, a hüvelyesek és az olajos magvak. A növények közül igen magas fehérjetartalommal rendelkezik a lencse, a bab, a sárgaborsó és a rizs. Fontos, hogy mindkét fehérjecsoportba tartozó étrendhez hozzá juthasson a kisded a mindennapos táplálkozása során. (Egészségügyi közlöny 2011/18)
6
2.2.2 A szénhidrátok szerepe a táplálkozásban Mint tudjuk a szénhidrátok, az egyik legolcsóbb, legkönnyebben előállítható, a szervezet számára legkönnyebben emészthető anyagok közé tartoznak. Szükségesek a normál bélflóra kialakulásához, a szervezet normál működéséhez. Legfontosabb szénhidrát tartalmú élelmiszerek a gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök valamint a tej és tejtermékek. A napi optimális szénhidrát bevitel a bevitt energia mintegy 4555%-a kellene, hogy legyen. Kisdedkorban átlagosan 130g szénhidrátot kellene elfogyasztani egy nap alatt. Érdemes szem előtt tartani, hogy a nagyon alacsony szénhidrátbevitel kisded korban kifejezetten ellenjavallt. Ugyanis a szénhidrát hiánya energiahiányt okozhat, amit ha fokozott fehérjebevitellel próbálunk kompenzálni, akkor a vese túlterhelését érjük el, ha pedig nagyobb zsírmennyiséget adunk a kisdednek, akkor az érrendszert és a keringést terheljük meg. Fontos tehát tudni, hogy a megfelelő mennyiségű szénhidrát bevitel kifejezetten a szervezet normál működését szolgálja. (Egészségügyi közlöny 2011/18)
2.2.3 A zsírok szerepe a táplálkozásban ,,Az egészséges gyermekek, köztük kisdedek táplálására vonatkozó ajánlások áttekintése azt mutatja, hogy kisgyermekkorban az étrend zsírtartalmaként általában az energiabevitel 30-35%-ának megfelelő érték javasolt.” évfolyam 18. szám,2011).
(Egészségügyi közlöny, LXI.
A zsírokra elsősorban, mint energiaforrás tekintünk, de
szerepet játszanak a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában valamint az étvágy szabályozásában is. Úgy, mint a fehérjék, a zsírok is lehetnek állati és növényi eredetűek is. A növényi eredetűek sokkal értékesebbek, mivel jóval magasabb mennyiségben tartalmaznak telítetlen zsírsavakat. A zsírbevitelnek döntő szerepe van a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában is. Fontos tehát figyelni arra, hogy a gyermek a megfelelő mennyiségű és minőségű zsírhoz juthasson hozzá, táplálása során, ezzel elkerülve a későbbi esetleges elhízást és annak minden egészségkárosító hatását. (Egészségügyi közlöny 2011/18)
7
2.2.4 Vitaminforrások A vitaminok, olyan anyagok, amelyekből valamennyi mennyiség mindenképpen szükséges a szervezet normál működéséhez. Nélkülözhetetlenek az anyagcsere folyamatokban valamint a testszövetek szerkezeti felépítésének megőrzésében. Vannak vízben oldódó és zsírban oldódó vitaminok. Érdemes tudni, hogy a zsírban oldódó vitaminokat a szervezet elraktározza, éppen ezért elegendő, ha ritkábban fogyasszuk, ugyanakkor a vízben oldódó vitaminok a vizelettel rövid időn belül kiválasztódnak, tehet ezekből érdemes nap, mint nap fogyasztani. Zsírban oldódó vitaminok, a D-, E-, K-, A- vitaminok, vízben oldódó vitaminok pedig a B-, és Cvitamin. A vitaminok legfontosabb lelőhelyei a zöldségek és a gyümölcsök. Tavasztól őszig mindenképp érdemes ezeket frissen fogyasztani. Télen viszont, amikor kevesebb a gyümölcs és zöldség érdemes nagyon odafigyelni, a megfelelő éterend összeállítására. Érdemes arra is figyelni, hogy ha télen fagyasztott zöldséget illetve gyümölcsöt eszünk, használjuk fel a levét is, amit megeresztett, mert sok esetben a vitaminokat is kiengedik. Jó tudni azt is, hogy a vitaminokat túl is lehet adagolni, és akkor már a jótékony hatásuk a visszájára fordul, éppen ezért érdemes vigyázni a különböző étrend kiegészítőkkel és vitaminokkal. (Maródi László – Gyermekgyógyászat, 2013)
2.2.5 Nyomelemek a táplálkozásban Táplálékunk makro és mikro tápanyagokból épül fel. A makro tápanyagok a fehérjék, zsírok és szénhidrátok, a mikro tápanyagok pedig a makroelemekből a mikroelemekből (nyomelemek) és vitaminokból állnak.
A makroelemek és a
mikroelemek együttesen alkotják az ásványi anyagokat. ,, - A makroelemek (nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klór, foszfor, kén,) melyekből 100 mg-nál többet igényelünk naponta, mintegy 3,2– 3,8%-ot képviselnek.
8
- A mikroelemekből, más néven nyomelemekből a napi szükséglet csupán néhány mg. A mikroelemek mindegyike 0,01%-nál kevesebb mennyiségben vesz részt a teljes testtömeg felépítésében.” (Maródi László – Gyermekgyógyászat, 2013) Szervezetünkben számos nyomelem található meg, melyek fontos szerepet játszanak a szervezet működésében, valamint az anyagcserében. Az ismertebb nyomelemek közül 8 okozhat hiánybetegséget a szervezetben. Ezek a cink, jód, vas, réz, szelén, króm, fluor és molibdén. A legtöbb nyomelemnek számos meghatározó szerepe van az anyagcsere folyamatokban valamint az enzimrendszerekben. Éppen ezért hiányállapotuk a legtöbb esetben nem egyértelműen fedezhető fel, nem mutat egyértelmű tüneteket. Az ajánlott napi nyomelem szükségletet a következő táblázattal szeretném bemutatni. (1. ábra) Életkor (hónap, év) Csecsemő – 0–0,5 – 0,5–1
Gyermek – 1–3 – 4–6 – 7–10 – 11 éves kor felett
Fe (mg)
Zn (mg)
I (μg)
Se (μg)
Cu (mg)
Mn (mg)
F (mg)
Cr (μg)
Mo (μg)
6
5
40
10
0,4-0,6
0,3-0,6
0,1-0,5
10-40
15-30
10
5
5
015
0,6-0,7
0,6-0,1
0,2-1,0
20-60
20-40
10
10
70
20
0,7-0,1 1,0-1,5 0,5-1,5
20-80
25-50
10
109
0
20
1,0-1,5
1,5-2,0
1,0-2,5
30-120
30-75
10
10
120
30
1,0-2,0
2,0-3,0
1,5-2,5
50-200
50-150
12-15
12-15
150
40-50
1,5-3,0
2,0-5,0
1,5-4,0
50-200
75-250
(Maródi László – Gyermekgyógyászat, 2013) (1.
ábra)
A különböző hiányállapotok megelőzése szempontjából fontos tehát, hogy a gyermekek megfelelő minőségű táplálékot kapjanak, ezzel biztosítva a megfelelő nyomelem szükségletet.
9
2.4 Folyadék szükséglet Mint az köztudott, testünk 2/3 részét folyadék alkotja. Az elfogyasztott folyadék kisded korban 100-120 ml/ttkg/nap legyen. Ez azt jelenti, hogy egy 12 kg-os kisded napi folyadék igénye 1200-1440 ml között van. Természetesen ebbe bele tartozik az étkezések alkalmával bevitt folyadékmennyiség is. A legjobb, ha a folyadékként ízesítetlen szénsavmentes ásványvizet vagy csapvizet kap a gyermek. A víznek ugyanis sok előnyös hatása van a szervezetre a cukros italokkal szemben. Többek között segíti a tápanyag felszívódást, segít a tápanyag sejtekhez történő eljuttatásában,
valamint
segítséget
nyújt
a
verejték
párologtatásával
a
testhőmérséklet szabályozásában. Mindezek miatt tehát fontosnak tartom, hogy a gyermekek étrendjébe a napi folyadékbevitel is megtervezésre kerüljön. (Védőnő XXI. évfolyam 1. szám melléklete)
2.5 Étkezések mennyisége, energiaszükséglet A napi 5X-i étkezés lenne a megfelelő ebben az életkorban. Ez jelenti a három főétkezést (reggeli, ebéd, vacsora), valamint a két kisétkezést (tízórai, uzsonna). Mivel a kisdedek gyomra még kicsi, ezért ebben az életkorban nem adunk nekik levest, mivel az nem olyan tápláló, de ugyanakkor a térfogatot elfoglalja a többi tápláló étel elől. Ebben az életkorban a gyermek, napi energiaszükséglete 11001300 kcal között mozog. Az ajánlások szerint az a jó, ha a gyermek energiaszükséglet 7-15 %-át fehérjével, 35%-át zsírral, 45-55%-át szénhidráttal fedezzük. Lényeges kérdés lehet, hogy az egyes étkezések alkalmával mennyi energiaértékű ételt kapjon a kisded. ,, A reggeli a napi energiaszükséglet 20%-át, a tízórai, az ebéd és az uzsonna a 60%át, míg a maradék 20%-ot a vacsora fedezze.” (Védőnő, XXI. évfolyam 1. szám melléklete)
Amennyiben a gyermek közétkeztetésben vesz részt, a háromszori étkezés során az energiaszükségletének 65%-át fedezik.
10
2.6 A helytelen táplálás okozta betegségek A helytelen táplálás, amely túlzott kalória bevitelt, kevesebb rostanyag és folyadékfelvételt valamint a mesterséges anyagok szervezetbe juttatását jelenti, számos felnőtt korban kialakuló betegséget vonhat maga után. Első ilyen betegség a ma már népbetegségnek számító elhízás. Amennyiben az elhízás már jelen van, az további betegségek lehetőségét hordozza magában. Ezek a cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés. Úgy gondolom, hogy már önmagában ezek a betegségek is okot adhatnak az egészséges táplálkozásra nevelésre, de sajnos a helytelen táplálásnak további következményei is lehetnek. Amennyiben a gyermek minimális rosttartalmú ellenben nagy zsírtartalmú ételeket kap, azok fokozzák a bélrendszeri daganatok előfordulási kockázatát. Másik fontos betegség, ami a helytelen táplálkozásból adódik, az nem más, mint az allergia. A leggyakrabban allergiát okozó ételek a következők: tehéntej, tojás, földimogyoró, diófélék, olajos magvak és a hal. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azt sem, hogy más alapvető élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök, húsfélék) is okozhatnak allergiát, amennyiben azokat nem a megfelelő időben vezetik be a csecsemő, illetve kisded étrendjébe. Az allergia jelentkezhet bőrtünetekkel (kiütések), de megjelenhet hasmenés, hányás formájában is. Mindezek mellett azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a táplálkozás zavarai fogékonyabbá teszik a szervezetet a különböző fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy minden szülő nagy gondot fordítson gyermeke egészséges táplálásában, ezzel együtt pedig táplálkozástudatának kialakításában. (Védőnő, XXI. évfolyam 1. szám melléklete)
Manapság egyre többször jelenik meg a kisdedek táplálásában is a vegetarianizmus. ,,Az orvostudomány mai állása szerint, a vegetáriánus étrenden élő gyerekek, csak szakorvosi felügyelet mellett folytathatják szüleik táplálkozási szokásai, és legalább 3-4 éves korukig különbféle kiegészítőket kell kapniuk, amelyek közül a tejtermékek mellett a tojás a legfontosabb.” (Dr.David Haslam – Na, még egy falatot! 1997) Fontosnak tartom, hogy a vegetáriánus étrenden lévő gyermeket folyamatosan ellenőrizzék, hogy a fejlődő szervezet semmiben ne szenvedjen hiányt. 11
3. VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER Szakdolgozatom célja, megfigyelni, hogy a vidéken és városban élő 1-3 éves gyermekek táplálásában fellelhető-e valamiféle különbség. Kutatásomhoz szükséges anyagfeltárást, városi és vidéki körzetekben élő, 1-3 éves gyermeket nevelő szülők körében végeztem kérdőíves adatfeltárás során. Saját magam által, a Google Drive program segítségével elkészítettem egy kérdőívet (1. számú melléklet) melyet, elektronikus úton juttattam el az 1-3 éves gyermeket nevelő szülőkhöz. Kutatásom során összesen 150 választ kaptam. Kérdőívemet 84 városi és 66 vidéki szülő töltötte ki. Az első két kérdése a válaszadók lakóhelyének illetve a gyermekek életkorának kiszűrésére vonatkozott. Ezt követően három kérdésben a családok szocio-ökonómiai helyzetét próbáltam feltérképezni. A 7. kérdéstől a 16. kérdésig olyan dolgokra kérdeztem rá, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a vidéken és városban élő kisdedek táplálása mennyire történik egészségesen. Ezen belül külön kérdések irányulnak arra, hogy a gyermekek táplálkozásuk során milyen gyakran jutnak hozzá zöldséghez és gyümölcshöz valamint, hogy milyen gyakorisággal fogyasztják a kereskedelemben kapható konzervált ételeket. Azt, hogy a szülők mennyire vannak tisztában gyermekeik egészséges táplálási szükségleteivel a 6. , és a 17-19-ig terjedő kérdéseimben válaszolták meg. A 20. és 21. kérdésekből vonhatok le következtetéseket arra vonatkozóan, hogy a védőnő milyen szerepet tölt be a családok életében a táplálkozással kapcsolatban, illetve mennyire kérik ki és fogadják el tanácsait. Az utolsó két kérdésemben arra kértem a szülőket, hogy írják le gyermekük két nem egymást követő hétköznapi valamint egy hétvégi napi étrendjét, beleértve az elfogyasztott ételek és italok mennyiségét is. Ebből arra kívántam következtetni, hogy a szülők mennyire alkalmazzák az egészséges táplálásról elsajátított ismereteiket gyermekük napi étrendjének összeállításakor. A kérdőívben feltett kérdések, az utolsó két kérdés kivételével zárt kérdések voltak, melyeknél előre meghatároztam a válasz lehetőségeket. Az utolsó két kérdés pedig nyitott kérdés volt, melyben a kérdőívet kitöltő személynek magától kellett válaszolnia. 12
4. EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA
4.1 Egyes ételtípusok megoszlása a gyermek életében település típusonként Kérdőívemben külön vizsgáltam a gyermekek zöldség és gyümölcs fogyasztását, a folyadékfogyasztást, az édességfogyasztási szokásokat, az állati eredetű termékek fogyasztására vonatkozó szokásokat, valamint azt, hogy a gyorsételek mennyire vannak jelen az 1-3 éves kisdedek táplálásában. Szakdolgozatom eme részében, ezekre a kérdéskörökre kapott válaszokat szeretném kielemezni. A kérdőív feldolgozása során külön csoportosítottam lakóhely és iskolai végzettség szerint a válaszokat. Az ajánlások szerint az elfogadható az, ha a kisdedek naponta fogyasztanak friss zöldséget és gyümölcsöt. A városi válaszadók 97%-a szakközépiskolát/gimnáziumot és főiskolát/egyetemet végzett, ezért ebből a szempontból ezeket az adatokat értékeltem. Mindkét csoportban elenyésző azoknak a száma, akik nem adnak naponta zöldséget és gyümölcsöt gyermeküknek. Azok, akik gyermeküknek naponta többször adnak zöldséget és gyümölcsöt megközelítőleg egyenlő számban vannak. A vidéki válaszadók 50 %-a főiskolát/egyetemet, 24 %-a szakközépiskolát/ gimnáziumot 15%-a 8 osztályt végzett. A válaszokból megállapítható, hogy az itt élők többsége naponta egyszer ad gyermekének zöldséget, gyümölcsöt. Naponta többször a főiskolát végzettek 38%-ának gyermekei juthatnak ezekhez a táplálékokhoz. A gimnáziumot és általános iskolát végzetteknél ez az arány egyaránt 15 %. A szakemberek szerint az ebben az 1-3 éves korban lévő kisdednek még egyáltalán nem kéne hozzáadott cukrot tartalmazó ételt ennie. A hozzáadott cukor fogyasztása rontja a kicsik fogazatát, magas energiatartalma miatt a gyermekek étvágytalanok lesznek, és nem fogják megenni a tápanyagban gazdag főtt ételeket. Továbbá a sok
13
édességet
fogyasztó
kisdedekből
sokkal
gyakrabban
válnak
túlsúlyos,
cukorbetegséggel és vérnyomásproblémákkal küszködő felnőttek. Édesség adás szempontjából minimális különbség tapasztalható vidéken és városban. Általánosságban mindkét területről beérkezett válaszok azt mutatják, hogy a kicsik kétharmada gyakorlatilag heti rendszerességgel, bizonyos esetekben naponta kap valamilyen édességet. A 150 beérkezett válaszból mindössze 10 volt olyan, aki soha nem ad édességet gyermekének, viszont olyan válaszok is érkeztek, amik azt mutatják, hogy 5 szülő a jutalmazás eszközeként használja az édességet. Az állati eredetű termékeken belül külön vizsgáltam a kisdedek tejfogyasztását, valamint azt, hogy milyen gyakorisággal jutnak hozzá a gyermekek a különböző húsokhoz. A tej adásáról sokféle információ kering szerte a világhálón. A tej magas kalciumtartalma az, ami miatt a gyermekeknek szükségük van a fogyasztására. Azonban érdemes odafigyelni rá, mert a napi fél liternél több tej fogyasztása már ártalmas is lehet a gyermek egészségére nézve. Fontos lenne, hogy a kisdedek lehetőség szerint legalább heti 3-4 alkalommal húst is kapjanak, valamint legalább heti egy alkalommal szerepeljen az étrendjükben hal, persze csak garantáltan szálkamentes tengeri hal vagy halfilé formájában. Kérdőívem kérdéseire adott válaszok azt bizonyítják, hogy a városi gyermekek körülbelül fele egyáltalán nem fogyaszt tehéntejet, ez az arány a vidéki gyermekek esetében körülbelül 30% körül alakul. A válaszadók körülbelül fele azt a választ adta, hogy gyermeke hetente egyszer vagy kétszer kap vörös húst, viszont néha vagy soha nem eszik halat. A hal és vöröshús fogyasztásra érkezett válaszok aránya vidéken és városban közel azonos, ezeket a következő diagramokkal szeretném bemutatni. (2. és 3. ábra) Hetente többször
4% 1% 29%
Hetente egyszer vagy kétszer Néha vagy soha nem eszik halat Egyéb
42% 44%
6%
Vidéken 61%
Városban
13%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 2. ábra: Hal fogyasztás
14
Vöröshús fogyasztás vidéken és városban 50% 40% 30% 20% 10% 0%
45% 44%
39%
32%
19%
15% 4% 2%
Hetente többször
Hetente egyszer Néha vagy soha vagy kétszer nem eszik vöröshúst
Egyéb
Városban Vidéken
3. ábra: Vörös hús fogyasztás
A mai rohanó világban egyre nagyobb szerepet töltenek be a kisgyermekek táplálásában a különböző bébiételek valamint a bizonyos éttermi láncok által kínált gyorsételek. Éppen ezért ezeket a kérdéseket is felmértem a kérdőívemben. A beérkezett válaszok azt mutatják, hogy a vidéki szülők 80 %-a soha nem ad gyermekének bébiételt vagy gyorsételt, városban ez az arány 60 %. Azok a szülők, akik hetente legalább egy alkalommal adnak ilyen élelmiszert gyermeküknek, 15%al vannak többen városban, mint vidéken.
4.2 Egészséges táplálás vidéken és városban Azt, hogy a vidéki és a városi kisdedek táplálása menyire történik egészségesen a következő szempontok alapján vizsgáltam. Azoknak a szülőknek az aránya, akik napi rendszerességgel adnak zöldséget és gyümölcsöt gyermeküknek a városban 91% vidéken pedig 71%. Azok a szülők, akik ritkán vagy soha nem adnak gyermeküknek édességet, közel azonos számban vannak a két területen. Vörös húshoz a városi kisdedek 3/5 része, a vidékieknek pedig 2/5 része jut heti 3-4 alkalommal. Hetente egyszer halat, a szülők 35 % ad a gyermekének. Ez az arány vidéken és városban megegyezik.
15
Azok a gyerekek, akik étkezésük során ritkán vagy soha nem találkoznak a kereskedelemben kapható konzervált ételekkel vidéken 20 %-al többen vannak, mint városban. A naponta tejet kapók aránya vidéken 45%, városban 36 %. Kutatásomból az is kiderül, hogy a vidéki édesanyák mindössze fele tudja csak, hogy gyermekének mennyi a napi energia szükséglete. A városi anyukáknál ez az arány
kicsit
magasabb,
nekik
60%-uk
írta
azt,
hogy
gyermeke
napi
energiaszükséglete 1100-1300kcal között van. A városi édesanyák mintegy 90%-a tisztában van azzal, hogy naponta 5X kell étkeznie gyermekének, a vidéki válaszadóknál ez az arány 84%. Testünk 2/3-része folyadékból áll, éppen ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő mennyiségű folyadékot megkapja minden kisgyermek. Az lenne az ideális, ha a kisdedek testtömeg kilogrammonként 100-120 ml folyadékot fogyasztanának egy nap alatt. Ez azt jelenti, hogy az 1-3 éves gyermekek napi folyadékszükséglete 1300 ml környékére tehető. Ebbe a mennyiségbe természetesen bele tartoznak az esetlegesen levessel bevitt folyadékok is. A folyadék nagy részének ideális esetben víznek kellene lennie, de lehetnek 100%-os gyümölcslevek esetleg teák minimális cukorral. Kutatásomból kiderül, hogy a városi szülők 42 %-a gondolja azt, hogy 1000 ml folyadék elegendő kisgyermekük számára és csak 25 %-uk adta azt a választ, hogy 1300 ml folyadékra van szüksége a gyermeknek. A falusi anyukák válaszaiból is hasonló arányok szűrhetők le. Itt a válaszadók 36 %-a ad gyermekének napi 1000 ml folyadékot, 27 %-uk pedig szintén az 1300 ml-es folyadékfogyasztást gondolja helyesnek. Mindkét területen élőktől érkeztek olyan válaszok is, amelyek a 800 ml-es vagy a 2000 ml-es folyadékfogyasztást tartják helyesnek a kisded szempontjából. A dolog érdekessége az, hogy azok a szülők, akik ezt a választ adták, nagyrészük főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. Kérdőívemben feltettem a szülőknek egy olyan kérdést is, amelyben meg kellett jelölniük, hogy milyen folyadékot adnak gyermeküknek az étkezések után, illetve napközben. Erre a kérdésre beérkezett válaszokból a következő következtetéseket 16
lehet levonni. A városiak fele csapvizet és teát, negyedük pedig babavizet ad inni gyermekének, a falusiaknál ez az arány úgy alakul, hogy a válaszadók kb. ¾ része teát és csapvizet, ¼ része pedig szénsavas üdítőitalt és babavizet kínál fel gyermekének szomjoltásra.
4.3 A kisdedek táplálása és a családok szocio-ökonómiai helyzete közötti kapcsolat A családok szocio-ökonómiai helyzetének feltárása során vizsgáltam, a szülő legmagasabb iskolai végzettségét, azt, hogy milyennek ítéli meg a család anyagi helyzetét illetve, hogy rendelkezik-e állandó munkahellyel. A válaszadók 56%-a városban, míg 44 %-a vidéken él. Iskolai végzettségüket, azt, hogy rendelkeznek-e állandó munkahellyel, valamint, hogy milyennek ítélik meg családjuk anyagi helyzetét a következő diagramok segítségével szeretném bemutatni. (4., 5. és 6. ábra)
Legmagasabb iskolai végzettség 1% 8% 3%
Kevesebb, mint 8 osztály 8 osztály
25%
Szakmunkásképző/Szakiskola
63%
Szakközépiskola/Gimnázium Főiskola/Egyetem
4. ábra: Legmagasabb iskolai végzettség
Állandó munkahellyel rendelkezők
22%
Igen 78%
Nem
5. ábra: Állandó munkahellyel rendelkezők
17
Anyagi helyzet megítlése Jó az anyagi helyzetem 5% 1% 23%
Tudok megtakarítani Meg tudok élni
44%
27%
Nem túl jó az anyagi helyzetem A napi kiadások kifizetése is gondot okoz
6. ábra: Anyagi helyzet megítélése
Először a falusi válaszadók válaszait elemeztem. Azok a szülők, akik 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és van állandó munkahelyük egészségesebben táplálják gyermekeiket, mint azok, akiknek nincs állandó munkahelyük. Ugyanakkor az ilyen végzettséggel rendelkező szülők gyermekei nem kapnak napi rendszerességgel zöldséget és gyümölcsöt. Ebben a kategóriában még gyakrabban megjelennek a bébiételek és a gyorsételek a gyermek étrendjében, valamint ezek a kisdedek napi rendszerességgel kapnak édességet is. Alapvető különbség a városi és vidéki válaszadók között, hogy a vidékiek gyermekeinek nagy része csak néha vagy soha nem eszik halat. A szakmunkásképzőt/szakiskolát végzett szülők, már naponta adnak gyermeküknek zöldséget és gyümölcsöt, heti 1-2 alkalommal szerepel az étrendben vörös hús és a legtöbb esetben még mindig nem kapnak halat. A szakközépiskolát/gimnáziumot végzett munkahellyel rendelkező városi szülők napi rendszerességgel alkalmazzák gyermekük étrendjében a zöldségeket és gyümölcsöket, heti 3-4 alkalommal adnak nekik vörös húst és néhány esetben már heti 1 alkalommal halat is kapnak. Folyadékként leggyakrabban a babavíz és ásványvíz jelenik meg. Az ilyen iskolai végzettséggel, de munkahellyel nem rendelkező válaszadóknál mindössze annyi különbség észlelhető, hogy a kisdedek étrendjében gyakrabban szerepelnek a kereskedelemben kapható konzervált ételek. A főiskolát/egyetemet végzett munkahellyel rendelkező városi és vidéki szülők gyermekeinek nagy része néha vagy soha nem kap bébiételt és gyorsételt, zöldséget és gyümölcsöt napi rendszerességgel kap, többnyire babavizet és ásványvizet 18
fogyasztanak, heti 3-4 alkalommal kapnak vörös húst és már gyakrabban jelenik meg a heti 1 alkalmi halfogyasztás és édességet is csak alkalmanként vagy soha nem adnak a kicsiknek. Azoknál, akiknek nincs munkahelyük mindössze talán annyi különbség tapasztalható, hogy itt ismét sokkal kevésbé jelenik meg a hal a kisdedek étrendjében. Alapjában véve vidéken és városban minimális különbség van a család szocioökonómiai helyzete és a gyermek táplálása között.
4.4 A védőnő szerepe az egészséges táplálásban Kutatásomból kiderül, hogy a válaszadók kicsivel több, mint a fele a védőnőhöz fordulna, ha kérdése lenne az 1-3 éves korú gyermekének táplálásával kapcsolatban. A vidéki édesanyáknál ez az arány kicsivel magasabb, mint a városban élőknél. Kutatásom során feltettem egy olyan kérdést is az édesanyáknak, amiben arra kérdeztem rá, hogy ők mennyire tartják be a védőnőtől kapott tanácsokat. Erre a kérdésre a következő eredményeket kaptam. Azon szülőknek az aránya, akik mindig szem előtt tartják, a védőnők tanácsát közel azonos számban vannak vidéken és városban. Összességében a 150 válaszadó közül 38-an válaszolták ezt. Azok, akik azt a választ adták, hogy igyekeznek szem előtt tartani a védőnőjük tanácsait a vidéki lakóhellyel rendelkezők, közülük a válaszadók több mint a fele válaszolta ezt, a városiak közül ezen válaszadók aránya 40 %. Mindkét területről akadtak olyan szülők is, akik azt a választ adták, hogy nem foglalkoznak a védőnő tanácsaival. A 150 válasz közül 10 ilyen választ kaptam. Leendő védőnőként úgy gondolom, hogy a védőnő szerepe már a várandósság alatt is nagyon fontos, hiszen ekkor tud a kismamával egy olyan kapcsolatot kialakítani, ami alapján később elfogadja a védőnő szakmai tanácsait. Fontos, hogy a védőnő már ekkor kialakítsa a várandósban az egészségtudatos táplálkozás iránti igényt, hogy később a kisded korba lépő gyermeküket is egészségesen táplálják, mert a gyermekkori egészséges táplálkozásnak nagy szerepe van a felnőttkori egészséges élethez. 19
5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A szakdolgozatom I. fejezetében megfogalmazott hipotézisekre, feltételezésekre a következő válaszokat kaptam: -
A városi kisdedek nagyobb százaléka kap napi rendszerességgel zöldséget és gyümölcsöt és nagyobb részük találkozik táplálásuk során vörös hússal, mint a vidékiek. A vidéki gyermekek közül 20%-al többen vannak azok, akik életük során soha, vagy csak ritkán találkoznak gyorsételekkel, és 10%-al nagyobb azoknak a száma, akik naponta kapnak tejet is. Azok a kisdedek, akik egyáltalán nem, vagy csak néha kapnak édességet, valamint azok, akik heti rendszerességgel kapnak halat, nagyjából egyenlő számban vannak jelen vidéken és városban. Ebből következik, hogy az a feltételezésem miszerint a vidéken élő kisdedek táplálása jobban megfelel az egészséges táplálás alapelveinek, mint városon sem igaznak, sem hamisnak nem bizonyult. Úgy tűnik, hogy ezen gyermekek aránya vidéken és városban közel azonos.
-
Kutatásom során felmerült az a kérdés is, hogy milyen arányban vannak azok a kisdedek vidéken és városban, akik életük során találkoznak bébiételekkel és gyorsételekkel. A kérdőívemet kitöltő, városban élő szülők gyermekeinek 2/5 része találkozott már élete során ezekkel az ételekkel, a vidékiek között ez az arányszám 1/5. Azok a gyermekek, akik legalább heti egy alkalommal kapnak ilyen típusú ételt, 15%-al többen vannak városban, mint vidéken. Tehát, az a feltételezésem, ami azt állítja, hogy a városban élő kisdedek otthoni táplálásában nagyobb számban vannak jelen a kereskedelemben kapható konzervált ételek igaznak bizonyult.
-
Szakdolgozatom megkezdésekor azt is feltételeztem, hogy a vidéken élő kisdedek több zöldséghez és gyümölcshöz jutnak, nem bizonyosodott be. Ennek oka az, hogy kutatásomból az derült ki, hogy amíg városi szülők gyermekeinek 91%-a kap napi rendszerességgel zöldséget és gyümölcsöt, addig a vidéki gyermekeknél ez az arány 20%-al kevesebb. 20
-
Kérdőívem utolsó két kérdésében azt kértem a szülőktől, hogy írják le gyermekük két nem egymást követő hétköznapi és egy hétvégi napi étrendjét, bele értve az elfogyasztott ételek és folyadékok mennyiségét is. Erre a kérdésemre a kitöltők körülbelül 10%-a nem válaszolt, de a szülők által leírt étrend azt mutatja, hogy a gyermekek étrendje nem egyezik meg, a korábban adott válaszok által leírt tényeknek. Tehát az a feltételezésem, miszerint a szülők bár ismerik az egészséges táplálás alapelveit, de nem hasznosítják azt a gyakorlatban igaznak bizonyult.
Kutatásom célkitűzése volt, hogy feltárjam a családok szocio-ökonómiai helyzete és az 1-3 éves gyermekek táplálása közötti összefüggéseket. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy abból a szempontból, hogy vidéken vagy városban él a kisded minimális különbség tapasztalható a táplálásuk során. Azonban a szülők iskolai végzettsége és az, hogy rendelkeznek-e állandó munkahellyel sok mindenben befolyásolja a gyermekek egészséges táplálását. Alapjában véve az a tendencia vonható le, hogy a magasabb végzettséggel és munkahellyel rendelkező szülők próbálják egészségesebben táplálni gyermekeiket. Szakdolgozatom készítése során arra a kérdésre is szerettem volna választ kapni, hogy a védőnőnek milyen lehetőségei vannak gondozottjai, jelen esetben az 1-3 éves kisdedek egészséges táplálásának alakításában. Ennek kapcsán úgy gondolom, hogy a védőnő szerepe már a várandósság alatt elkezdődik. Ugyanis a védőnőnek ekkor van lehetősége megismerni a kismamát (leendő édesanyát) és olyan kapcsolatot kialakítani vele, hogy a későbbiekben majd elfogadja a védőnő tanácsait, és kérdéseivel bátran forduljon a védőnőhöz. Meghatározónak tartom azt is, hogy a védőnő tudjon különbséget tenni a gondozottak között, figyelemmel kísérje a családok szocio-ökonómiai helyzetét, és mindenki számára egyénre szabottan, megfelelő tanácsot adni és a megfelelő keretek között irányítani a kisded táplálását. Úgy gondolom, a legfontosabb az, hogy az anyukákban ébresszük fel az igényt az egészséges táplálkozásra, hogy a későbbiekben gyermekeik egészséges tagjaivá válhassanak társadalmunknak. 21
Leendő védőnőként fontosnak tartom, hogy tudjunk egy követendő mintát ajánlani a szülőknek, természetesen amennyiben igényt tartanak rá, ezért szakdolgozatom részeként kidolgoztam egy mintaétrendet. (7. ábra) Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
Reggeli
1 dl Tejes banánturmix, 1 kifli
1 szelet bundás kenyér, 10g camembert sajt
1 szelet rozskenyér, tonhal krémmel és paradicsommal
2 tükörtojás, fél rozsos kifli
2 szelet vajas lekváros kenyér, körte
1 adag Cézár saláta grillezett csirkével
1 adag tejbegríz
Tízórai
1 túrós batyu
1 adag görög saláta
8 db háztartási keksz reszelve, 1 nektarin
Gyümölcssaláta (kb. 20 dkg gyümölcsből)
Meggyes joghurtital
1 mandarin 1 banán
1 gyümölcs joghurt
Ebéd
Párolt pulykamell 10 dkg, tökfőzelék, 1db almás müzliszelet
Kacsacomb, burgonyapürével és almaszósszal
Uzsonna
1 szelet barna vajas szalámis kenyér, alma
Meggy, 1 natúr joghurt
Vacsora
2 tojásból zöldfűszeres tojásrántotta
Fél adag carbonara spagetti
Kalória: 1130 Kcal Fehérje: 35g Szénhidrát: 127g Zsír: 42g
Kalória: 1202 Kcal Fehérje: 28g Szénhidrát: 100g Zsír: 48g
Napi tápanyag tartalom:
Fél adag francia hagymaleves, 1 szelet rántott sajt rizzsel
1 adag zöldbabfőzelék, csirkepörkölt
1 adag sertésszelet burgonyával és káposztával
Rántott hal, rizibizi
1 adag grillezett bárányhús, 1 adag párolt zöldség, 1db gyümölcsös palacsinta
1 doboz tejberizs
1 doboz vanília puding
1 doboz túrókrém
1 db almás pite
1 őszibarack, 5 korpovit keksz
Fél adag rakott kelkáposzta
1 pár virsli
1 adag lecsó, fél teljes kiőrlésű zsömle
1 szelet rántott padlizsán 1 sajtos kifli
1 adag rakott zöldség, 1 sült virsli
Kalória: 1320 Kcal Fehérje: 39g Szénhidrát: 150g Zsír: 52.2g
Kalória: 1257 Kcal Fehérje: 28 g Szénhidrát: 113g Zsír: 47g
Kalória: 1309 Kcal Fehérje: 40g Szénhidrát: 146g Zsír: 40g
Kalória: 1380 Kcal Fehérje: 38g Szénhidr át: 180g Zsír: 39g
Kalória: 1275 Fehérje: 37g Szénhidrát : 92g Zsír: 38g
22
6. ÖSSZEFOGLALÁS Kutatást végeztem, azzal kapcsolatban, hogy az 1-3 éves kisdedek táplálása mennyire történik egészségesen. Vizsgáltam azt, hogy az ilyen korú gyermekek táplálásában mennyire játszik szerepet a család szocio-ökonómiai helyzete. Rá kívántam mutatni a táplálási különbségekre vidéken és városban, továbbá meg akartam tudni, hogy az édesanyák milyen arányban fordulnak a védőnőhöz, ha kérdésük van gyermekük táplálásával kapcsolatban. Kutatásomat kérdőívek segítségével végeztem. 150 darab kérdőív került kitöltésre, melyeket elektronikus úton töltöttek ki a szülők. Eredményeim közül a legfontosabbak: A gyermekek 80%-a napi rendszerességgel jut zöldséghez és gyümölcshöz. A városi gyermekeknél ez az arány 20%-al több mint a vidékieknél. A kérdőívet kitöltő anyukák 60%-a tudta csupán, hogy mennyi gyermekének a napi energia szükséglete. Míg a kisdedek napi folyadék szükségletével a válaszadók 25%-a volt tisztában. A kérdőívek feldolgozása során az is kiderült, hogy sok esetben a szülők bár ismerik az egészséges táplálás alapelveit, de nem hasznosítják azt a gyakorlatban. Kutattam azt is, hogy a szülők milyen arányban fordulnak a védőnőhöz táplálással kapcsolatos kérdéseikkel, illetve, hogy mennyire tartják szem előtt a védőnőtől kapott tanácsokat. Ezek alapján azt az eredményt kaptam, hogy a szülők fele fordulna tanácsért a védőnőhöz, ugyanakkor a válaszadók 38%-a írta azt, hogy mindig szem előtt tartja a védőnője tanácsait. Éppen ezért leendő védőnőként úgy gondolom, hogy a későbbiekben mindenképp szeretnék arra törekedni, hogy gondozottjaimmal egy olyan kapcsolatot alakítsak ki, ami jó alapja lehet az egészséges táplálással kapcsolatos tanácsaim elfogadásának is.
23
IRODALOMJEGYZÉK 1. Oláh Éva: Gyermekgyógyászati kézikönyv I. Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2008 2. Maródi László: Gyermekgyógyászat, Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2013 3. Dr. David Haslam: Na, még egy falatot!, Park Kiadó, Budapest, 1997 4. Dr. Bíró György, Dr. Lindner Károly: Tápanyagtáblázat, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1998 5. Armbruszt Simon, Breitenbach Zita, Gubicskóné Kisbenedek Andrea, Dr. Mohás Márton, Szabó Zoltán, Szekeresné Szabó Szilvia, Ungár Tamás Lászlóné dr. Polyák Éva: Képzési és Tanácsadási Kézikönyv A táplálkozástudomány alapjai, Pécsi Tudomány Egyetem, Pécs, 2012 6. Védőnő, XXI. évfolyam 1. szám melléklete, 2011 7. Egészségügyi Közlöny, LXI. Évfolyam 18. szám, 2011.09.16, Budapest 8. http://www.elso1000nap.hu/ 9. Szél Éva: A gyermek fejlődése, táplálása, gondozása, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1996
24
Mellékletek 1. számú melléklet: Kérdőív Kedves 1-3 éves gyermeket nevelő Szülő! Bozó Vivien vagyok, a Miskolci Egyetem Egészségügyi karának végzős védőnő hallgatója. Szakdolgozatom témája: az 1-3 éves gyermekek táplálása, melynek megírásához szükséges kutatómunkámhoz szeretnék feltenni néhány kérdést Önnek. Kérem, hogy ha gyermeke még nem múlt el 3 éves, segítse válaszaival a munkámat! A válaszadás önkéntes és név nélkül történik.
Amennyiben több gyermeke van, kérem arra a gyermekére vonatkoztatva töltse ki a kérdőívet, aki már elmúlt 1 éves, de nem múlt még el 3 éves. Válaszait előre is köszönöm! 1. Hol él? Város Község Falu 2. Gyermekének életkora: …év 3. Legmagasabb iskolai végzettsége: Kevesebb, mint 8 osztály 8 osztály Szakmunkásképző / Szakiskola Szakközépiskola / Gimnázium Főiskola / Egyetem 4. Rendelkezik-e álladó munkahellyel? Igen Nem 5. Milyennek ítéli meg családja anyagi helyzetét? Jó az anyagi helyzetem Tudok megtakarítani Meg tudok élni Nem túl jó az anyagi helyzetem A napi kiadások kifizetése is gondot okoz 6. Ön szerint hányszor kell a gyermekének étkeznie egy nap? Háromszor Négyszer Ötször Ettől gyakrabban 25
7. Milyen gyakran fogyaszt gyermeke zöldséget? Naponta többször Naponta egyszer Hetente egyszer, kétszer Hetente háromszor, négyszer Egyéb, éspedig:
8. Milyen gyakran fogyaszt gyermeke gyümölcsöt? Naponta többször Naponta egyszer Hetente egyszer, kétszer Hetente háromszor, négyszer Egyéb, éspedig: 9. Milyen gyakran iszik gyermeke tehéntejet? Nem iszik Naponta egyszer Naponta többször Hetente egyszer, kétszer Hetente háromszor, négyszer Egyéb, éspedig: 10. Milyen gyakran fogyaszt gyermeke vörös húst egy héten?(pl. marha, bárány, sertés…) Hetente többször Hetente egyszer vagy kétszer Néha vagy soha nem eszik vörös húst Egyéb, éspedig: 11. Milyen gyakran fogyaszt gyermeke halat? Hetente többször Hetente egyszer vagy kétszer Néha vagy soha nem eszik halat Egyéb, éspedig: 12. Kérem, rakja sorrendbe, hogy az alábbi húsok közül melyiket, milyen gyakran használja gyermeke étkeztetésében! (1-8-ig terjedő számozásban, ahol az 1 a leggyakrabban adott húst jelentse, a 8 pedig a legritkábban adott húst) csirke marha sertés borjú bárány liba kacsa pulyka
26
13. Milyen gyakran fogyaszt gyermeke édességet?(csokoládé, cukor, sütemény, keksz, jégkrém…) Soha Heti egy két alkalommal Heti három-négy alkalommal Naponta egyszer Naponta többször Azzal jutalmazom 14. Milyen folyadékot iszik a gyermek, étkezések után vagy napközben?(Több válasz is megjelölhető) Csapvizet Baba vizet Szénsavmentes ásványvizet Szénsavas ásványvizet Teát Gyümölcslevet Szénsavas üdítő italokat Szörpöt Egyéb, éspedig: 15. Milyen gyakran szokott a gyermekének bébiételt/készételt adni? Soha Naponta egyszer Naponta többször Hetente egyszer-kétszer Hetente háromszor-négyszer Havonta kétszer-háromszor Ettől ritkábban 16. Milyen gyakran szokott gyermekének gyors ételeket adni? (pl. pizza, hamburger, sült krumpli…) Soha Naponta egyszer Naponta többször Hetente egyszer-kétszer Hetente háromszor-négyszer Havonta kétszer-háromszor Ettől ritkábban 17. Ön szerint mennyi folyadékra van szüksége gyermekének egy nap? kb. 800 ml kb. 1000 ml kb. 1300 ml kb. 1500 ml kb. 2000 ml 18. Ön szerint mennyi gyermekének napi energiaszükséglete? kb. 800-1000 kcal/nap kb. 1100-1300 kcal/nap kb. 1400-1600 kcal/nap
27
19. Ön szerint mennyi tej fedezi gyermeke napi fehérjeszükségletét? napi 1dl napi 2 dl napi 3 dl napi 4 dl napi fél liter 20. Ha információra lenne szüksége gyermeke táplálásával kapcsolatban kihez fordulna? édesanyámhoz más rokonhoz, ismerőshöz a védőnőhöz körbe néznék az interneten Egyéb, éspedig: 21. Ön mennyire tartja be a védőnő tanácsait gyermeke táplálásával kapcsolatban? mindig szem előtt tartom igyekszem szem előtt tartani néhány, számomra jónak tűnő tanácsot megfogadok nem foglalkozom vele
28
22. Kérem, írja le, gyermeke két napi (nem egymást követő hétköznap) étrendjét. Tüntesse fel a folyadékok, ételek mennyiségét is! 1. nap Reggeli:
Tízórai:
Ebéd:
Uzsonna:
Vacsora:
2. nap Reggeli:
Tízórai:
Ebéd:
Uzsonna:
Vacsora:
29
23. Kérem, írja le, gyermeke egy napi (hétvége) étrendjét. Tüntesse fel a folyadékok, ételek mennyiségét is! Reggeli:
Tízórai:
Ebéd:
Uzsonna:
Vacsora:
Köszönöm közreműködését! 1.ábra Életkor (hónap, év) Csecsemő – 0–0,5 – 0,5–1
Gyermek – 1–3 – 4–6 – 7–10 – 11 éves kor felett
Fe (mg)
Zn (mg)
I (μg)
Se (μg)
Cu (mg)
Mn (mg)
F (mg)
Cr (μg)
Mo (μg)
6
5
40
10
0,4-0,6
0,3-0,6
0,1-0,5
10-40
15-30
10
5
5
015
0,6-0,7
0,6-0,1
0,2-1,0
20-60
20-40
10
10
70
20
0,7-0,1 1,0-1,5 0,5-1,5
20-80
25-50
10
109
0
20
1,0-1,5
1,5-2,0
1,0-2,5
30-120
30-75
10
10
120
30
1,0-2,0
2,0-3,0
1,5-2,5
50-200
50-150
12-15
12-15
150
40-50
1,5-3,0
2,0-5,0
1,5-4,0
50-200
75-250
(Maródi László – Gyermekgyógyászat, 2013)
30
2. ábra Hetente többször
4% 1% 29%
Hetente egyszer vagy kétszer Néha vagy soha nem eszik halat
42%
Vidéken
44% 6%
Egyéb
61%
Városban
13%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
3. ábra
Vöröshús fogyasztás vidéken és városban 50% 40% 30% 20% 10% 0%
39%
45% 44% 32%
19%
15% 4% 2%
Hetente többször
Hetente egyszer Néha vagy soha vagy kétszer nem eszik vöröshúst
Egyéb
Városban Vidéken
4. ábra Legmagasabb iskolai végzettség 1% 8% 3%
Kevesebb, mint 8 osztály 8 osztály
25% 63%
Szakmunkásképző/Szakiskola Szakközépiskola/Gimnázium Főiskola/Egyetem
31
5. ábra Állandó munkahellyel rendelkezők
22%
Igen Nem
78%
6. ábra: Anyagi helyzet megítlése Jó az anyagi helyzetem 5% 1% 23%
Tudok megtakarítani Meg tudok élni
44%
27%
Nem túl jó az anyagi helyzetem A napi kiadások kifizetése is gondot okoz
32
7. ábra Hétfő
Kedd
Szerda
Reggeli
1 dl Tejes banánturmix, 1 kifli
1 szelet bundás kenyér, 10g camembert sajt
Tízórai
1 túrós batyu
1 adag görög saláta
Ebéd
Párolt pulykamell 10 dkg, tökfőzelék, 1db almás müzliszelet
Kacsacomb, burgonyapürével és almaszósszal
Fél adag francia hagymaleves, 1 szelet rántott sajt rizzsel
1 adag zöldbabfőzelék, csirkepörkölt
Uzsonna
1 szelet barna vajas szalámis kenyér, alma
Meggy, 1 natúr joghurt
1 doboz tejberizs
Vacsora
2 tojásból zöldfűszeres tojásrántotta
Fél adag carbonara spagetti
Kalória: 1130 Kcal Fehérje: 35g Szénhidrát: 127g Zsír: 42g
Kalória: 1202 Kcal Fehérje: 28g Szénhidrát: 100g Zsír: 48g
Napi tápanyag tartalom:
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
1 szelet rozskenyér, tonhal krémmel és paradicsommal
2 tükörtojás, fél rozsos kifli
2 szelet vajas lekváros kenyér, körte
1 adag Cézár saláta grillezett csirkével
1 adag tejbegríz
8 db háztartási keksz reszelve, 1 nektarin
Gyümölcssaláta (kb. 20 dkg gyümölcsből)
Meggyes joghurtital
1 mandarin 1 banán
1 gyümölcs joghurt
1 adag sertésszelet burgonyával és káposztával
Rántott hal, rizibizi
1 adag grillezett bárányhús, 1 adag párolt zöldség, 1db gyümölcsös palacsinta
1 doboz vanília puding
1 doboz túrókrém
1 db almás pite
1 őszibarack, 5 korpovit keksz
Fél adag rakott kelkáposzta
1 pár virsli
1 adag lecsó, fél teljes kiőrlésű zsömle
1 szelet rántott padlizsán 1 sajtos kifli
1 adag rakott zöldség, 1 sült virsli
Kalória: 1320 Kcal Fehérje: 39g Szénhidrát: 150g Zsír: 52.2g
Kalória: 1257 Kcal Fehérje: 28 g Szénhidrát: 113g Zsír: 47g
Kalória: 1309 Kcal Fehérje: 40g Szénhidrát: 146g Zsír: 40g
Kalória: 1380 Kcal Fehérje: 38g Szénhidr át: 180g Zsír: 39g
Kalória: 1275 Fehérje: 37g Szénhidrát : 92g Zsír: 38g
33
