MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TDK-DOLGOZAT. Tar Szilvia BA

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

TDK-DOLGOZAT

Tar Szilvia BA

2011

A MAGYAR HÁZTARTÁSOK GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE A II. VILÁGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁSRA

Kézirat lezárása: 2010. november hó 09.

REZÜMÉ

A magyar háztartások gazdasági helyzetének elemzése a II. világháborútól napjainkig, különös tekintettel a rendszerváltásra Az alapfogalmak és a háztartások általános gazdasági tevékenységének összefoglalása után elemzésre kerül Magyarország II. világháború utáni gazdasági helyzete, a nehézségek feloldása és az újjáépítés megteremtése. Felvázolásra kerülnek az 1989-90-es rendszerváltás utáni időszak pozitívumai és negatívumai, a vállalkozói szféra kialakulása és elterjedése, gyárak bezárása, a megélhetés gondjai, különös tekintettel a munkanélküliségre. Vizsgálat tárgyát képzi a rendszerváltás előtti és utáni időszak háztartásokra gyakorolt gazdasági hatása, a foglalkoztatás aránya, a népesség alakulása, a jövedelem eloszlása. Feltárásra kerülnek a történelmi eseményekkel párhuzamos gazdasági intézkedések, ezen intézkedések nehézségei és előnyei a magyar háztartások számára. Összehasonlításra kerülnek a két időszakot érintő pénzügyi lehetőségek és befektetések, illetve a háztartásoknak a folyamatosan változó gazdasági életnek megfelelő gyakorlatba történő átültetései. Kiemelt figyelmet kap a forint bevezetése, majd a lakossági folyószámla és a bankkártyahasználat elterjedése, a takarékszövetkezetek, bankok, biztosítók számának, szolgáltatási körük bővítésének és a háztartások pénzügyi szokásainak változása, fejlődése. Vizsgálat tárgyát képezik a különböző pénzintézetek, figyelemmel szolgáltatási körükre és az egyes műveleteknél felszámolt jutalékra, díjakra vagy költségekre. Rangsorolásra kerülnek az egyének és háztartások számára legkedvezőbb pénzügyi feltételeket és a legtöbb szolgáltatást nyújtó pénzintézetek. A tanulmány kitér az Egyesült Államokból 2006-ban kiinduló pénzügyi válság 2008-ra világgazdasági válsággá kiteljesedett krízis társadalmi hatásaira és statisztikai adatokkal támasztja alá a magyar háztartások takarékossági intézkedéseit. A válság megoldására tett lépések és további célkitűzések elemzése.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

1-2. old.

1.

MEGHATÁROZÁSOK, FOGALMAK

3-4. old.

2.

A HÁZTARTÁSOK TEVÉKENYSÉGI KÖRE 2.1. A háztartáson belüli munkamegosztás 2.2. A háztartások bevételei és kiadásai

3.

5. old. 5-9. old 9-12. old.

2.3. A háztartások költségvetése

12-15. old.

2.4. A gyermekvállalás motívumai

15-18. old.

A HÁZTARTÁSOK HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA 1945TŐL NAPJAINKIG

4.

3.1. A háború utáni időszaktól a rendszerváltásig (1945-1989)

18-20.old.

3.2. Rendszerváltás (1989) utáni változások

20-22.old.

3.3. Rendszerváltás előtti és utáni időszak összehasonlítása

22-24. old.

3.4. A 2007-es világgazdasági válság és hatása a háztartásokra

25-27. old.

3.5. A válságkezelés

28-33. old.

A HÁZTARTÁSOK KAPCSOLATA A

34. old.

PÉNZINTÉZETEKKEL 4.1. A háztartások lakossági folyószámla ismerete és használata

34-36. old.

4.2. Lakossági bankszámla-használat részletei a szomszédos

36-39. old.

országokra is kivetítve 4.3. A bankkártya

39-47. old.

4.4. A bankok szolgáltatási

47-49. old.

ÖSSZEFOGLALÁS

50. old.

TÁBLÁZAT- JEGYZÉK

1. táblázat 2. 3. 4. 5. 6.

táblázat táblázat táblázat táblázat táblázat

Az egyes tevékenységekre szánt idő hetente órában (akik heti rendszerességgel töltenek időt az adott tevékenységekkel) A háztartások inputjai és outputjai A háztartások fogyasztása termékfőcsoportok szerint Egy főre jutó évi átlagos fogyasztás (kg/fő) Bankkártya darabszám alakulása Bankkártyák száma és használatuk egyes európai országokban

9. old. 10. old. 11. old. 15. old. 40. old. 41. old.

ÁBRA- JEGYZÉK

 

1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra 5. 6. 7. 8.

ábra ábra ábra ábra

A háztartások nettó finanszírozási képességéről A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között Magyarországi népességi trendek AGDP volumenváltozása 2001-2007 (az előző év azonos negyedéve = 100 %) A munkanélküliség alakulása a közelmúltban A válság jelei Kvantitatív kutatási jelentés (MNB) A pénzügyi ismeretek, információk követésének gyakorisága

13. old. 16. old. 17. old. 20. old. 23. old. 26. old. 35. old. 36. old.

BEVEZETÉS A dolgozat arra vállalkozik, hogy a határterületek alapfogalmainak meghatározásán keresztül bemutassa a háztartások gazdasági életét, feltárja a jelentıs történelmi korszakok utáni változásokat, azok körülményeit. Rámutat a társadalmi nehézségekre, melyekkel az egyéneknek, a családoknak szembe kellett és kell néznie napjainkban is. Kiemeli a pénzintézeteket, melyek a II. világháború utáni évektıl rohamos fejlıdésen mentek keresztül, melyek nagymértékben segítik a háztartások életét.

Témaválasztásomnál egyértelmő volt számomra, hogy a háztartások gazdasági életének elemzését fogom választani, ugyanis a kötelezı közgazdasági ismeretek tanulásán kívül már saját magam is - a meglévı családomon túl - egy leendı háztartás nıi tagja leszek, így ez a dolgozat segít a rám váró feladatok között történı minél jobb és szélesebb körő eligazodásban.

Miket foglal magába, mit tartalmaz a háztartásgazdaság? Mindazon javak és szolgáltatások összességét, amit egy nemzetgazdaság háztartásaiban állítanak elı. Belesorolható a lakóhely, a táplálkozás, a gyermeknevelés, az idısekrıl, betegekrıl (rászorultakról) való gondoskodás, a szabadidı eltöltése, az otthoni javítási munkák, a tisztálkodás, a környezet rendben tartásával, megırzésével kapcsolatos és a hobby tevékenységek – a kiskertek, kézimunka, bélyeggyőjtés, stb. -, és a családi jellegő vállalkozások is.

Magyarország történetében is – ahogyan az egész világon – már az ókorban is foglalkoztak gazdasági kérdésekkel és a történelem folyamán egyre jobban a háztartások célja a saját gazdaságnövekedés, a vagyonszerzés és gyarapodás, vagyis a haszonszerzés lett. Milyen körülmények befolyásolják a háztartások életét? Miért változtatnak szokásaikon? Hogyan alkalmazkodnak a bekövetkezett egyéni vagy társadalmi változásokhoz és hogyan tanulnak meg korszerően gazdálkodni a családok?

A kérdéseimre adott válaszokban a történelmi áttekintésen túl kerestem azt a feladatkört, amely legjobban meghatározza a háztartások életét, így jutottam el oda, hogy a pénzintézetek tevékenységét emeljem ki.

1

Nagyon fontosnak tartom, hogy az ember minél fiatalabb korban el tudjon igazodni a pénzügyi világban, hiszen minél kisebb korban megtanulunk valamit, annál jobban és gyorsabban tudjuk azt elsajátítani, továbbfejleszteni, megérteni stb. Erre egy nagyon jó példa a számítástechnikai ismeretek, melyet ma már az általános iskolában is tanítanak és a fiatalok általában jobban értenek hozzá, mint azok, akik csak felnıtt korban tanulták meg. Véleményem szerint a pénzügyi ismereteket is tanítani kellene minden iskolásnak, nem csak a szakirányú szakközépiskolákban.

A családok élete túlnyomó részt a vagyon, a pénz körül forog, hiszen a pénz az az eszköz, az a fizetıeszköz, mellyel biztosítani tudja igényeinek kielégítését. A mai fiatalok álmaiban már nem a családalapítás áll az elsı helyen, hanem a saját lakás, autó, az egzisztencia, stb., így nem elhanyagolható a pénzzel való bánásmód ismerete. Ennek az ismeretnek az elsajátításában a családi pénzbeosztási szokások részben segíthetnek, támpontot adhatnak, hogy mi hogyan csináljuk, vagy ne csináljuk, de a bonyolultabb és egyre változó pénzügyi manıverekhez már ık sem mindig értenek. Ezért tartom fontosnak, hogy a fiatalok életének természetes része legyen a pénzügyi világ ismerete, mely ismeret segítené ıket a mindennapi életben.

2

1. MEGHATÁROZÁSOK, FOGALMAK Amint a bevezetıben is említést nyert, a témakörök kifejtéséhez szükséges a határterületek alapfogalmainak meghatározása, melyek közül alapvetı maga a háztartás és háztartásgazdaságtan meghatározása ahhoz, hogy megértsük miért is tartozik e témakör a tudományos kutatások körébe.

Háztartás

A háztartás (a család) a gazdaság legkisebb, aránylag jól meghatározható egysége, a társadalom alapegysége (mikro egysége) és egyben tükörképe is, valamint az egyszemélyes és többszemélyes cselekvés rendszere. A háztartás keretei között emberek tevékenykednek, gazdálkodnak, szükségleteik érdekében a javak tömegét állítják elı, fogyasztják el. A háztartások pénzgazdálkodásának forrásai a rendszeres és idınkénti bevételek, a korábbi idıszakok megtakarításai, a felvett hitelek és nem utolsó sorban a benne élı emberek energiája, tudása. A háztartások szükségletei folyamatosan nınek, így a gazdaságot állandó fejlesztésre ösztönzik. 1

Háztartásgazdaságtan

„ A háztartásgazdaságtan a háztartás gazdasági magatartását vizsgálja. Kutatja azokat a motívumokat, amelyek alapján a háztartás, mint közösség dönt az erıforrások, a rendelkezésére álló idı és jövedelem felhasználásáról, a piaci és nem piaci tevékenység közötti választásról. Vizsgálja a háztartási tevékenység ösztöntıit, a háztartásoknak a gazdaság más szereplıivel való kapcsolatát.”2

1

http://tarhely.sokoldal.hu/finance/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-penzgazdalkodas.doc (letöltve: 2010.október 17.) 2 Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1995. (8.oldal)

3

A dolgozat kiemelt témája a háztartások kapcsolata a pénzintézetekkel, így szintén nélkülözhetetlenek az alapfogalmak meghatározása:

A bankszámla A bankszámla a bank által az ügyfelei részére vezetett nyilvántartás, amelynek segítségével a bank kezeli az ügyfél nála elhelyezett pénzét, fogadja és teljesíti az ügyfél fizetési megbízásait, valamint fogadja és jóváírja az ügyfél számára érkezett összegeket. A rendszeresen küldött bankszámlakivonaton a bank "elszámol" az ügyféllel az általa a bankszámlán lebonyolított pénzügyi mőveletekrıl. Lakossági bankszámla A lakossági bankszámla olyan bankszámla, amelyet nem pénzforgalmi bankszámlaként nyitott meg a bank, tehát a bankszámlaszerzıdésben nincsen kifejezett utalás arra, hogy a megnyitott számla pénzforgalmi bankszámla. Valamely bankszámlának lakossági bankszámlakénti kezelése azért nagyon lényeges, mert a lakossági bankszámla ellen azonnali beszedési megbízást csak két esetben lehet benyújtani: ha a számlatulajdonos ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy az inkasszó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján, végrehajtási eljárás keretében történik. Folyószámla A folyószámla-fogalom háromféle számlára vonatkozik: - olyan betéti számlára, amelyrıl azonnal, látraszólóan lehet rendelkezni, tehát pénzt felvenni, vagy átutalásra megbízást adni, - olyan számlára, amely felett készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel (pl. bankkártyával) lehet rendelkezni, - olyan számlára, amelyen mind a betét-, mind pedig a hitelforgalmat könyvelik.

4

2. A HÁZTARTÁSOK TEVÉKENYSÉGI KÖRE A háztartások számára a legfontosabb tagjai helyzetének optimálása, melynek megvalósításához a szerzett jövedelem kemény korlátot jelent. Ha jövedelmükkel nem megfelelıen gazdálkodnak, akkor eladósodhatnak, elszegényedhetnek, ezért fontos a saját bevételek mellett figyelemmel kísérni a piaci állapotot, az állami segítséget, támogatást is. Megállapítható, hogy a háztartások a bevételek és kiadások egyenlege alapján gazdálkodhatnak, de a háztartások körébe tartoznak olyan tevékenységek is, amelyek lényege a „nem kézzel fogható pénz”, pl. önerıs szakmunka, háztartási munka, gyermekilletve betegellátás, stb.

2.1. A háztartáson belüli munkamegosztás

A háztartásgazdaság láthatatlan, mert lényege nem a pénz, hanem az idı és az önerıs munkavégzés. Ebben a szférában évtizedek óta- túlnyomó részt a nık végezték a legtöbb munkát, ırizték a háztartás vagyonát, a nemek közötti munkamegosztás elve érvényesült. Míg a család ellátásával kapcsolatos házimunka kizárólag a nık feladata volt, addig a nehezebb és intenzívebb munka a férfiaké volt, melybe a gyerekek is bekapcsolódtak.3 Mára azonban e feladatok megoszlanak a család tagjai között, s ez a gyakorlat fog elvezetni oda, hogy a háztartásgazdaság megbecsült része legyen a társadalomnak.

A magyar nık számára a család védelme, azaz szeretteik biztonsága jelenti az életüket vezérlı legfontosabb értéket, ugyanakkor a jókedvet, a tisztességet, a békét és belsı harmóniát is sokkal fontosabbnak tartják, mint a régió más országaiban élı társaik. Az önbecsülés, azaz a saját értékekben való hit a fontossági sorrendben csupán a kilencedik helyre szorult. A tíz legfontosabb érték között szerepel továbbá az anyagi biztonság, a büntetés, a hitelesség, a barátság és az igazságosság is. A GfK Hungária4 kutatásai szerint a magyar nık nem lázadnak a hagyományos társadalmi szerepek ellen – több mint háromnegyedük egyetért azzal az állítással, miszerint egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról 3 4

Max Weber- Gazdaságtörténet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979. (50-54.oldal) http://www.gfk.com/gfkhungaria/index.hu.html (letöltés: 2010. november 2.)

5

(ugyanezen az állásponton van egyébként tízbıl nyolc férfi is), és 71 százalékuk véli úgy, hogy elsısorban a nık feladata a háztartás és a család dolgairól gondoskodni.

Ezzel egyidejőleg a nık nagyobb arányban (64%) érzik úgy, hogy sok lemondással jár a család, a férfiak körében némiképp alacsonyabb, 59 százalékos ez az arány. A hölgyek 47 százalékára jellemzı, hogy úgy érzi, fárasztja a mindennapi rutin, míg tíz férfiból négyre igaz ez az állítás. A magyar nık saját bevallásuk szerint többet vannak együtt gyermekeikkel és házastársukkal, valamint kevesebb idıt töltenek munkával, mint a régió más országaiban élık.

A GfK Hungária korábbi kutatásai feltárták, hogy a magyarok szívesen töltik szabadidejüket otthonukban. Különösen igaz ez a gyengébbik nemre, akiknek 68 százaléka ért egyet azzal, hogy jobb otthon eltölteni egy-egy csendes estét, mint elmenni valahová. A férfiak valamivel szívesebben mozdulnak ki, körükben a 60 százalékot sem éri el azoknak az aránya, akik egy csendes otthoni estét többre tartanának egy házon kívüli programnál.

A gondoskodáson kívül a legtöbb nınek alig jut ideje az aktív kikapcsolódásra. Szabadidejében tízbıl kilenc nı legalább hetente egyszer élelmiszervásárlással tölti idejét. Természetben, parkban vagy szabadtéri helyeken tízbıl négy nı tölti idejét heti rendszerességgel és fittségének megırzése érdekében testedzésre is csupán tízbıl hárman szánnak idıt. Ha idejük jut rá, legtöbben zenét hallgatnak, újságot, magazint, illetve könyvet olvasnak. Múzeumba, illetve kiállításra tízbıl kettı sem jut el közülük hetente, de templomba, sportrendezvényekre, diszkóba és éjszakai klubokba, moziba is csak hasonlóan alacsony arányban járnak.

A legkedveltebb televíziós mőfajok tekintetében jelentıs különbségek mutatkoznak a nemek között. Van néhány mőfaj, amelyek kedveltsége jellemzıen a nık körében magasabb: a sztárok és híres emberek életét bemutató mősorokat tíz hölgybıl négy szívesen nézi, míg az uraknál csak 26 százalék ez az arány. A kulturális mősorokat a nık 43 százaléka, a férfiak 22 százaléka nézi szívesen. A divatról szóló mősorok, a sorozatok, valamint a sláger- és nótamősorok is jóval kedveltebbek a nık körében.

6

Mérsékeltebb különbség mutatkozik a nemek között, de több nézıt még így is a nık körébıl szegeznek a képernyı elé az úti beszámolók, riportok, a szórakoztató showmősorok valamint a nyereményjátékok, kvízmősorok. A hírek, az idıjárásjelentés és a kabarék kedveltségében ellenben alig van különbség a nemek között.

Magyarországon a bevásárlást továbbra is jellemzıen a nık intézik: a napi fogyasztási cikkek értékben mért forgalmának mintegy felét azok a vásárlások teszik ki, amelyeket a háziasszony egyedül bonyolított. A nık számára a vásárlás többet jelent a szükséges termékek beszerzésénél. Csupán 16 százalékukra igaz, hogy „csak leemel valamit a polcról, és már megy is”, 35 százalékuk szívesen tölti idejét vásárlással és kirakatok nézegetésével.

A GfK Hungária felmérései szerint a nıkre, közülük is fıként a 40–49 éves korosztályba tartozókra jellemzıbb, hogy átnézik a kereskedelmi láncok akciós szórólapjait. A hölgyek ráadásul hajlamosabbak olyan terméket is megvásárolni, amelyet nem terveztek elıre – igaz, az életkor növekedésével ez az arány csökken. Szintén a nık azok, akik hajlandók többet utazni azért, hogy az elvárásaiknak minél inkább megfelelı üzletekben vásároljanak. A hölgyek 70 százaléka állítja, hogy mindig megnézi, mit hol érdemes beszerezni, míg az urak körében csak 57 százalék ez az arány.

A nık körében a férfiaknál valamivel nagyobb arányban vannak jelen azok, akik – ha lehetıségük van rá – egészséges terméket vásárolnak. Természetesen ık jobban oda is figyelnek a táplálkozásra – meg az alakjukra. Azok körében, akik állításuk szerint gondosan megválasztják ételeiket, 70 százalékos arányt képviselnek a hölgyek.

A legalább heti rendszerességgel bioélelmiszert vásárlók csoportjának 65 százaléka szintén a nık körébıl kerül ki. A nık jobban kedvelik az egészséges táplálkozáshoz kapcsolható

élelmiszereket:

66

százalékuk

fogyaszt

szívesen

ízesített

vagy

gyümölcsjoghurtot (férfiak: 43 százalék), 64 százalékuk barna kenyeret (férfiak: 51 százalék), és 38 százalékuk müzlit, gabonapelyhet (férfiak: 21 százalék).

Emellett a szárnyas húsok, a tej, a natúr joghurt, a zöldségek, gyümölcsök és saláták is kedveltebbek valamivel a hölgyek körében, mint az uraknál. Teázni is a gyengébb nem 7

szeret jobban: a nık 85 százaléka fogyaszt szívesen teát, míg a férfiak körében csak 75 százalék ez az arány.

A magyar nık is szeretik a „szép dolgokat” – gyakrabban adnak tanácsot vásárláshoz, és nagyobb arányban gondolják, hogy a szép dolgok birtoklása megmutatja a világnak, vitték valamire. Ugyanakkor – eltérıen a régióban élı társaiktól – nem feltétlenül vásárolnak presztízsmárkát.

Az élelmiszervásárlásról, tévénézésrıl jellemzıen egyedül döntenek a nık, a nyaralás vagy az otthon korszerősítése azonban már a felnıttek közös döntése. A magyar nık és családjuk 26 százaléka – saját bevallása szerint – soha nem megy étterembe és 15 százalékuk sohasem nyaral.

Az alábbi táblázat megpróbálja összegezni a nık tevékenységeinek eloszlását, összehasonlítva más európai országokban élı nık szokásaival. Az átlagot tekintve megállapítható, hogy más európai országokhoz képest hazánkban kevesebb idıt töltenek a nık a fizetett munkával, és több idıt a gyermekeikkel, így kevesebb idejük jut a tévézésre, internetezésre, stb. Az, hogy a magyarországi nık tevékenysége a külföldön, s fıleg a gazdaságilag fejlett országokban élı nıkhöz viszonyítva hogyan oszlik meg, hogy mennyi idıt töltenek munkával, gyermekneveléssel, szabadıs elfoglaltsággal, egy külön dolgozat témája lehetne, hiszen az nagymértékben függ a társadalomban elfoglalt és elfogadott helyüktıl, az anyagiaktól, a háztartások egyéni körülményeitıl, stb.

8

1. táblázat Az egyes tevékenységekre szánt idı hetente órában (akik heti rendszerességgel töltenek idıt az adott tevékenységekkel)

Magyarországon Fizetett munkával Együttlét házastárssal, vagy valaki mással, aki fontos Együttlét gyermekkel vagy unokával otthon, vagy otthonon kívül Tévénézéssel Nem munkával kapcsolatos internethasználattal Fızéssel Takarítással és egyéb házimunkákkal

39,1

Kelet- és KözépEurópában 42,4

36,2

35,8

35,5

30,8

16,6

18,2

11,3

17,3

10,7 9,2

13,7 11,3

Forrás: (letöltve: 2010. november 2.)

A háztartás tagjait általában rokoni szálak főzik egymáshoz, de kölcsönösen besegíthetnek a munkába a barátok, kollégák is.

2.2 A háztartások bevételei és kiadásai

A háztartások megélhetését a bevételek és kiadások között fennmaradó összeg biztosítja, így ha már a különbözı bevételeiktıl biztosítani tudják a kötelezı és tervezett kiadásokat, akkor tartalékot képezhetnek, ha nem akkor nagy gondban vannak.

9

A háztartások inputjai és outputjai 2.táblázat Reáliákban

Pénzértékben Munkabér

Input

Fogyasztási javak

Piaci bevételek

Termelési tényezık

(árbevétel, kamat)

(piacra való termeléskor)

Transzferek, Örökség, nyeremény, stb. Fogyasztási cikkek ára

Output

Munkaerı

Termelési kiadások

Piacra és saját szükségletre termelt javak

Adók Megtakarítások Biztosítási díjak

Forrás: Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan

A bevételek és kiadások szempontjából tehát kiemelt tényezı a bevételek bıvítése, így a tényleges pénzbeli juttatásokon kívül fontos a háztartási munka értékének beszámítása is. Csak addig érdemes a háztartási munkát fizetett munkaerıvel végeztetni, amíg annak termelékenysége legalább 2,5-szerese a háziasszony, vagy a család más tagjai munkájának. A háztartási munka tehát nemcsak láthatatlan bevételi forrás, de igenis anyagi termelı tevékenység is, mert ha más személy, esetleg szakember csinálná a felmerülı feladatokat, akkor az kiadásként jelentkezne a háztartásoknál.5 Ilyen pl. a háztartás önellátására végzett, vagy piaci értékesítésre végzett munka, a higiéniai életfeltételek biztosítása, a lakókörnyezet ápolása és védelme, gyermekekrıl,- betegekrıl, – idıs családtagokról való gondoskodás, stb. is. Feltétlenül ide sorolandó a családtagok azon tevékenysége is, melyet szakértelmükkel végeznek el (pl. építkezésnél, vállalkozásnál, szerelési- javítási munkák önálló végzése, vagy ezen munkáknál való segédkezés, stb.) Ezekhez természetesen kell egy eszköz- szerszámkészlet megléte is, amely szakértelemtıl és igényektıl függıen minden háztartás része. A házhoz tartozó munkálatoknál is nagyon számottevı a szakértelmen, a szerszámkészleten túl a ráfordított idı és fizikai erı. Ezeknél a bizonyos szakértelmet is igénylı tevékenységeknél (tehát nem a klasszikus házimunkánál) is elıször számolni kell. Meg kell nézni az akciós 5

Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan (34-40.oldal)

10

termékeket, meg kell keresni pár valódi mesterembert, szakembert, árajánlatot kell kérni, s csak a költségvetés kiszámítása után lehet eldönteni, hogy melyik változat a gazdaságosabb. Itt persze felmerülhet annak kérdése is, hogy az önerıs munkavégzés esetében csak önerıs garanciával számolhatunk. A szakember, vagy mesterember által végzendı munkavégzés és az önerıs munkavégzés elsıdleges szempontja a kiadásokon túl a biztonság. A háztartások költségvetésüket tehát meg kell, hogy tervezzék.

3. táblázat

Forrás: http://3.bp.blogspot.com/_ZKPyUmjBPsM/Sbk_5YAiMtI/AAAAAAAAFEw/4r2Bx66pVks/s160 0-h/KSH_haztartasok_fogyasztasa_2007_6.JPG (letöltve: 2010. november 2.)

A fenti táblázat jól mutatja, hogy az élelmiszerre, a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre (tehát az alapellátásokra) fordított kiadások száma is évrıl-évre jelentısen nı. Fontos lenne ezeknek az ellátásoknak egy kötöttebb szinten-tartása, míg az alapellátáson túli költségeket lehetne jobban növelni. Láthatjuk, hogy a ruházkodásra fordított összeg alig emelkedett, ami azt jelenti, hogy az emberek inkább azon próbálnak meg, illetve itt tudnak a legjobban

11

spórolni, a háztartások erre költenek kevesebbet., tehát látható, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben az emberek a létfenntartáshoz szükséges cikkeket vásárolják elsıdlegesen, a tartósabb árukat kevésbé.

„A kiadások az emberi szükségleteket jelenítik meg, mely szükségletek életkoronként változnak, a fontossági sorrendjük is változik. …A létfenntartási kiadások az emberi szükségletek pénzbeli, értékbeli kifejezése. A: Vannak alapvetı létfenntartási szükségletek, s ezeket kifejezı kiadások. Az élelmiszer, a ruházat, a lakóhely biztosításához kapcsolódó pénzfelhasználás jelenti az egyéni élet fenntartásának alapját. Szükséges itt megemlíteni, hogy az alapvetı szükségletek kielégítésére alkalmas javak megteremtése nemcsak pénzfelhasználás útján történhet, hanem saját munkával is. Az alapvetı élelmiszerek megtermelhetık, a ruha megvarrható. Gazdasági kérdés: mi kerül kevesebbe az étel elkészítése saját magunk által, vagy a fagyasztott készétel. Kérdés, mely erıforrás –így a saját munka-, vagy a pénzeszköz áll hatékonyabban „puhább” korláttal rendelkezésre? B: A hosszabb távú célok elérése érdekében elengedhetetlen a személyes továbbfejlıdés, felkészülés a jövendı feladatokra, az ismeretek megszerzése. Az egyéni fejlıdést elısegítı, az oktatási és tanulási tevékenységhez kapcsolódó kiadások. C: Az életkörülményeket, az életfeltételeket javítják az egészségügyi, sportolási, kulturális, szórakozási, utazási tevékenységek. Ezek az életminıség javításának a kiadásai.”6

2.3 A háztartások költségvetése

A háztartások költségvetése a háztartások egy adott idıszakra vonatkozó bevételeinek és kiadásainak idırendi kimutatása. A háztartások, mint a gazdaság mikro szereplıi, rendelkeznek tervekkel, bár sok helyütt ez nem papíron megtervezett. A tervek általában rövid- és középtávra vonatkoznak. A háztartások költségvetése lényegében bevétel-kiadás kimutatás, amely a háztartás összesített folyó gazdálkodását célzó jövedelmeit, és kiadásait tartalmazza. A háztartások számolási pontossága tehát folyamatosan regisztrált adatokon vagy becsléseken alapszik.

6

http://www.pszaf.hu/data/cms1571956/fv_tanul_haztart.pdf (letöltve: 2010. október 31.)

12

A háztartások összesített éves jövedelmeirıl a személyi jövedelemadó bevallás, zárást, kimutatást biztosít a folyó évi jövedelmekrıl. Az alábbi grafikon egy 10 évet átölelı kimutatás és hivatkozás arra, hogy a családok kiadásai és bevételei hogyan ingadoznak.

Forrás: http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_ alakulasa (letöltve: 2010.október 20) 1. ábra. A háztartások nettó finanszírozási képességérıl

„A kék grafikon a negyedévre jellemzı finanszírozási képességet mutatja, vagyis azt, hogy a GDP hány százalékával haladja meg a háztartások összességének bevétele a kiadásokat. Jól látszik az adatokból, hogy az esetleges negatív finanszírozási képesség mindig év végén volt jellemzı, ebbıl arra következtethetünk, hogy a karácsonyi bevásárlás során az emberek nagy része még mindig hajlandó túlköltekezni és hitelfelvételbıl finanszírozni az ünnepeket.

13

A piros grafikon az utolsó négy negyedév átlagát mutatja, kiszőrve a szezonális ingadozásokat. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy 2009 folyamán javult a háztartások vagyoni helyzete, de a 2000-ben jellemzı értékeket megközelíteni sem tudta. Az egyes családok minden bizonnyal azt érzik, hogy egyre rosszabb a vagyoni és pénzügyi helyzetünk, egyre nehezebb a megélhetés. A háztartások összességére ez nem jellemzı, ami az ország gazdasági helyzetének szempontjából megnyugtató, mert a családi megtakarítások biztosítják a hitelkínálatot, és ezáltal a pénz forgását, a gazdaság mőködését.” 7 Pénzügyi válság, recesszió, infláció, leépítés, bérbefagyasztás, munkanélküliség. Ezek napjainkban sajnos a háztartások jelentıs részének mindennapjait is befolyásoló tényezıi lettek. Ebben a nehéz helyzetben minden fillér, vagyis forintkiadás is számít. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy hol tudunk spórolni a háztartásban. Némi odafigyeléssel akár sok tízezer forint is megspórolható. Bár a spórolással együtt jár fogyasztási szokásaink megváltozása, ami jelentheti a márkahőség csökkenését, üzletek iránti lojalitásunk csökkenését, kevesebb pénz költését kultúrára, de megtanít minket tájékozódni, odafigyelni az egyes termékek árára, az ár-minıség arányának figyelemmel kísérésére.

A háztartások az élelmiszerre és a „rezsire” költenek a legtöbbet és általában sokkal több pénzt adnak ki havonta, mint gondolnák, ezért érdemes felülvizsgálni, nem túlzott-e a kiadás.

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a II. világháború utáni években hogyan változott az élelmiszerfogyasztás. Kimutatható az étkezési szokások megváltozása és feltételezhetı a szükségleteken túli felhalmozás is.

7

http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_alakulasa/

14

Egy fıre jutó évi átlagos fogyasztás (kg/fı): 4. táblázat Év

Hús,

Tej, tej-

tojás

Zsira-

Ebbıl:

Cu-

Liszt és

Burgo-

Zöldség-

Gyümöl

hal

termék

(db)

dék-

étolaj

kor

rizs

nya

és fızelék

-

félék

és

félék

csök,

marga-

fızelék

rin

félék

1950

34,9

99,0

85

18,7

1,9

16,3

142,1

108,7

100,0

1960

49,1

114,0

160

23,5

1,3

26,6

136,2

97,6

84,1

55,3

1970

60,7

109,6

247

27,7

2,8

35,5

128,1

75,1

83,2

72,5

1980

73,8

166,2

317

30,5

6,6

37,9

115,1

61,2

79,6

74,9

1990

75,8

169,9

389

38,6

11,8

38,2

110,4

61,0

83,3

72,3

Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/331.html 2.4 A gyermekvállalás motívumai

Takarékoskodni és spórolni kell, mellyel nem csak a környezetet, de a gyermekek jövıjét is védjük. A gyermekekét, akik szintén tagjai a háztartásoknak, s napjainkban – általában – a lehetı legjobb szerepet töltik be a család életében, hiszen tanulhatnak, így ha be is kell segíteni a háztartási munkákba, az igen minimális erı- és idıráfordítást igényel részükrıl. Régebben a gyermekeknek személyre szóló feladatuk volt otthon, és ma is vannak olyan családok, ahol ez a tendencia, hiszen a szülık munkaidejüktıl, a gyermekek számától is függ, hogy kinek mit kell csinálnia otthon.

Ma már a gyermekvállalás nem természetes velejárója az életnek, sokkal inkább gazdasági, kényelmi, karrier kérdésévé vált. Ha a felnıtt egyén megfelelı anyagi hátteret tud biztosítani magának megfelelı tartalékkal, nincs szüksége arra, hogy ezen költségek csökkentésével gyermeknevelésre vállalkozzon esetleg azzal az elgondolással, hogy idıs korára segítsége legyen, hiszen az egyedül felhalmozott javaiból meg tudja oldani otthonban való elhelyezését, vagy idegen ápoló megfizetésével az ilyen irányú problémáit. A gyermekvállalás a jól mőködı háztartások, családok életében egészséges 15

ütemben, egészséges elvárásokkal mőködnek, ahol a gyermek, mint „utód”, mint öröm és boldogság, esetleg bosszúság is természetes dolog, ahol a gyermek saját módján ki veszi részét a háztartásból, élvezi annak elınyeit, tesz a jobbá tételéért és viseli esetleges veszteségeit. Sajnos ma is léteznek családok, ahol a gyermekeket kizárólag megélhetési forrásnak tekintik vagy azért, mert dolgoztatják ıket, vagy azért, mert az állam védi a jogaikat, támogatja ıket még akkor is, ha ez a támogatás nem a gyerekekhez jut el. A következı ok, amiért még vállalnak gyermekeket azok a gazdagabb családok, akik nagyon jól élnek és teher nekik a gyermeknevelés „nyőgje”, de szükség van a felhalmozott vagyon örökösére8, ezért a családi vagyon biztonságos, rokoni kézben tartása miatt vállalják e „tıkebefektetést”, mint gyermekvállalást.9

A 2. és 3.ábra jól mutatja, hogy hazánkban a születések száma jelentısen csökkent, míg a halálozások száma nıtt, így a népességszám erıteljesen megfogyatkozott. (Az adott és várható népesedési trendet a 3 ábra szemléleti.)

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_népessége (letöltve: 2010. október 17.) 2.ábra. A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között

8 9

Max Weber. Gazdaságtörténet ((101. oldal) Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan (53-59.oldal)

16

3

ábra Magyarországi népességi trendek

Forrás: http://www.fn.hu/cikk/00230000/232607/3_N.jpg (letöltve: 2010. november 1.)

A legutolsó felmérések is azt támasztják alá, hogy a háztartások, a családok igen átgondolják a gyermekvállalás felvállalását, így a családok, a nemzetségek neveinek fennmaradása már csak sokadlagos kérdés.

"Továbbra

is

alacsony

Magyarországon, s

a

gyermekvállalási

kedv

erre elsısorban a kapcsolatok

bizonytalansága és az ebbıl eredı egzisztenciális gondok hatnak. A kutatás szerint a gyermekvállalás vágyát elsısorban az egzisztenciális félelmek szorítják háttérbe. Mint kiderült, ez a probléma fıleg a nıket érinti, akik nem

érzik

biztonságban

munkahelyüket,

és

úgy

gondolják, kisgyerekes anyukaként hátránnyal indulnak egy állás megpályázásakor. Az anyagi helyzet mellett a kapcsolatok bizonytalansága a másik tényezı, amely negatívan befolyásolja a gyermekvállalási kedvet. A statisztikai adatok szerint a házasságok száma 1980 óta a felére csökkent, napjainkban a kapcsolatok rövidebb ideig tartanak és könnyebben felbomlanak. Az anyagi nehézségektıl való félelem miatt a párok manapság átlagosan egy-két gyermeket 17

terveznek, közülük pedig az elsıszülött is egyre késıbb érkezik. A kilencvenes években a nık 23 éves koruk körül, 2008-ban 27-28 évesen vállalták elsı gyermeküket. A halogatás legjellemzıbb okai között a kutatásban részt vevık körében a biztos anyagi háttér hiánya, a munka hiánya, valamint a lakásproblémák szerepelnek kiemelt helyen. Ugyanakkor sokan a fıiskola, egyetem elvégzése után a karrierépítést választják a családalapítás ellenében, mely szintén a gyermekvállalás idejének kitolódásához vezet. A GeneraliProvidencia Zrt. által készített felmérés szerint a gyermekvállalás elıtt álló fiatalok többségének nincsenek megtakarításai, habár tisztában vannak azzal, hogy a családalapításhoz anyagi tartalékok szükségesek. Egy gyermek felnevelése mai árakon számolva mintegy tizenöt millió forint plusz költséget jelent a családnak a fıiskola, illetve egyetem elvégzéséig - a válaszadók, illetve általánosságban a kisgyermekes családok várakozásai és tapasztalatai szerint. „10 3. A HÁZTARTÁSOK HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA 1945-TİL NAPJAINKIG

3.1 A háború utáni idıszaktól a rendszerváltásig (1945-1989)

A II. világháborút elvesztı Magyarországot szovjet csapatok szállták meg. A szövetségeseket is csak ık képviselték, ez látszik a Szövetséges Ellenırzı Bizottságban (SZEB) is. Így minden ellenırzés a szovjetek kezébe került. 1945 márciusában a kormány kihirdette a földreformrendeletet. Ekkor felosztották a hadifoglyok, háborús bőnösök és azok földjeit, akiknek több mint 1000 holdjuk volt. Ennek valóban haszonélvezıi lettek a mezıgazdaságból élı parasztok. A háborús pusztítások, a szovjet megszállás és a jóvátételi

kötelezettségek

következtében

Magyarország

gazdasága

katasztrofális

helyzetbe került: 1945 májusában az ipari termelés a háború elıtti szint kevesebb, mint harmadára csökkent, a hivatalos élelmiszer fejadag az éhezést jelentette annak, aki kénytelen volt ezzel beérni. A pengı teljesen elértéktelenedett a világtörténelem legnagyobb mértékő inflációja során. Saját erıforrásokra támaszkodva (árufelhalmozás, a jóvátételi szállítások átütemezése, bérek csökkentése), illetve a Nemzeti Bank amerikaiaktól visszakapott aranykészletét felhasználva 1946. augusztus elsején bevezették az új pénzt, a forintot: „AUGUSZTUS 1. – A FORINT BEVEZETÉSÉNEK NAPJA 10

http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=39394&kat=1 (letöltve: 2010. október 31.)

18

Az elsı forintok egyike 1946-ból (Fotó: Vimola Ágnes) Az 1946-ban bevezetett forint fedezetéül az MNB nyilasok által nyugatra hurcolt huszonnyolc tonna aranytartaléka szolgált fedezetül, amit az amerikai hadsereg 1946. augusztus 6-án visszaszolgáltatott a magyar államnak. A forint vásárlóértékét az 1946-os pénzreformot elindító kormányrendelet a háborút megelızı árakhoz képest állapította meg. Eszerint pl. egy mázsa búza negyven forinttal volt egyenértékő. Az 1946-os pénzügyi reform negatívuma volt, hogy megkezdte a magyar bank- és pénzügyi rendszer lebontását és szovjet mintára való átalakítását. Bár a forint a környezı államok valutáival ellentétben mőködıképes maradt, ennek azonban árnyoldala is volt, hiszen éppen ezért nem történt meg az egyébként kívánatos drasztikus valutareform. Az infláció újból csak a hetvenes évektıl indult meg, a forint valódi nagy értékvesztése azonban a rendszerváltás után következett be. A gazdasági stabilizáció legfontosabb lépéseként sikeresen megfékezték az inflációt. Ezt követhette az ország újjáépítése, melynek köszönhetıen az infrastruktúrát felújították és elkezdıdhetett a termelés is, így a családoknak munkájuk lett. Az iparfejlesztés követelményeit ötéves tervekben fogalmazták meg, s az ipari termelés a háromszorosára növekedett. A mezıgazdasági termelıszövetkezetek, a téeszek szervezése azonban lassan haladt: a parasztság ellenállt, ragaszkodott földjéhez és önállóságához. A mezıgazdasági termelés szintje nem érte el a világháború elıttit. Az ipar fejlıdött, a mezıgazdaság kibontakozóban volt, de az életszínvonal nem érte el a háború elıtti szintet sem. A hatvanas évek derekán azonban az iparosítás kezdte kimeríteni lehetıségeit és a mezıgazdaság fejlıdése indult be, mely az 1970-es években megközelítette a világszínvonalat. Ezekben az idıkben kedvezı feltételekkel lehetett hiteleket felvenni, így Magyarország külföldi adóssága a tízszeresére nıtt. Azonban hamarosan kiderült, hogy hosszú távon a hitelek és a kamatok törlesztése túlságosan megterhelte a költségvetést. Az ország nehéz gazdasági helyzetbe került, s ezáltal az ország háztartásai is. 1981-ben a 19

fenyegetı pénzügyi összeomlás elkerülése érdekében beléptünk a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba, ez azonban csak átmeneti javulást hozott. Válságos helyzetbe került az ország, s az 1990-es évek folyamán, a privatizáció során a gazdaság túlnyomó része újból magánkézbe került, s jelentıs külföldi tıke érkezett az országba.

3.2 Rendszerváltás (1989) utáni változások

Az 1998-1990-es rendszerváltás után a gazdaság átalakítása sok nehézséget okozott: a piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék (GDP) visszaesésével járt, tömegessé vált a korábban ismeretlen munkanélküliség, és az infláció mértéke is magasra szökött.

AGDP volumenváltozása 2001–2007 (az elızı év azonos negyedéve= 100%)

4.ábra A GDP visszaesése a rendszerváltás utáni években Forrás:http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=253 (letöltve: 2010. november 2.)

Ez az idıszak igen nehéz volt a háztartások számára, és bizonyos értelemben, napjainkban is az. A munkanélküliséget nem tudták felszámolni, a jövedelmek még mindig nincsenek arányban a kiadásokkal, így a háztartásoknak számtalan problémával kell megküzdenie. Ez azoknál a családoknál jelent gondot, ahol nincs biztos kereset, a segélyezés is csak bizonyos ideig jár, s annak összege igen minimális. Nagyon sok család 20

elszegényedett, nagyon sokan kisebb lakásba költöztek, nagyon sokan eladják felhalmozott ingóságaikat, hogy pénzhez jussanak. Alkalmi munkákat vállalnak, sok esetben másik családhoz mennek segíteni, így nincs bejelentett munkaviszonyuk, melynek szintén a hátrányát fogják érezni a jövıben. A rendszerváltás hogyan is hatott a háztartásokra, a családokra? Ezekben az években azoknak a háztartásoknak, egyéneknek volt és van könnyebb helyzete, akik rendelkeztek már tulajdonjoggal, akiknek nagyobb vagyonuk volt, amit esetleg be tudtak fektetni, és kamatoztatni tudták vagyonuk mellett a tudásukat, esetleg vállalkozó-kedvőek voltak, így „jól menı üzleteket” hozhattak létre. Azokat a háztartásokat, melyek a szegényebb réteghez tartoztak, akik a mindennapoknak éltek, súlyosan érintette a változás. Nemcsak hogy vagyonuk nem volt és nincs, de jelentıs részük iskolázatlan, a politikához, gazdasági témákhoz nem értı egyén. Ez a kettısség azt mutatja, hogy újból a magántulajdon került elıtérbe, és kialakult egy kapitalista gazdasági rend, s újból vannak szegények és gazdagok, akárcsak a háború elıtt. Az ország gazdasági élete viszont szembetőnıen fejlıdött, hiszen mára már a magyar boltokban is meg lehet venni bármit, ha van az embernek pénze, nem kell érte külföldre mennie. Az árubıség, az árukínálat hatalmasat változott, a szolgáltatások köre is modernizálódott, a városok többsége fejlıdésnek, szépülésnek indult, turisztikailag – nemcsak az alacsony árak miatt – hazánk keresett ország lett. A külföldiek szívesen fektetik be itt pénzüket, így munkahelyet is teremtenek, ami a legfontosabb a mai háztartások számára, hiszen ezt az új rendszert, ezt az újfajta gazdálkodást csak most próbálja az ország tanulni, a gyakorlatban alkalmazni, a családok életébe átültetni.

A rendszerváltás utáni években tehát a magyar gazdaság termelése – más átalakuló országokhoz hasonlóan – nem érte el a rendszerváltás elıtti szintet. Közgazdászok kimutatták, hogy a gazdasági növekedéshez Magyarországnak is végig kellett járnia a stabilizálódás, a liberalizálás, a privatizálás és a pénzügyi intézmények kiépítésének négylépcsıs fokozatát. A kilencvenes években ez a folyamat határozta meg Magyarország gazdasági állapotát, mely átalakult, magántulajdonosi alapúvá vált, a tervgazdálkodás helyét a piacgazdálkodás vette át. A piacgazdaság kialakulását meggyorsította a külföldi tıke beáramlása is, s a privatizációval párhuzamosan nagyfokú társadalmi egyenlıtlenségeket okozott. Egyesek nagyon rövid idı alatt jelentıs vagyonra tettek szert, mások viszont elszegényedtek. A szocialista rendszer annyira fölélte az ország gazdasági erejét, hogy a rendszerváltáskor nem szabadulhattak fel olyan hatékonysági és növekedési tartalékok, amelyek a közvélemény által várt gazdasági 21

csodát lehetıvé tették volna. Ezért a modern piacgazdaság intézményrendszere és mőködése csak nagy erıfeszítések és nagy áldozatok árán, lassan alakult ki Magyarországon. Mire a modern piacgazdaság mőködıképessége eredményeket hozhatott volna, újabb események szakították félbe az elırelépést.

3.3 Rendszerváltás elıtti és utáni idıszak összehasonlítása

A rendszerváltás elıtti idıkben mindenkinek volt munkája, sıt büntették azt, aki 3 hónapig munkakerülı volt. Munkakerülı, tehát nem munkanélküli, mert ez a két fogalom tartalmilag nagyon is különbözik egymástól.

„Az 1978-ban elfogadott Büntetı Törvénykönyv így rendelkezett a kmk-ról: „Az a munkaképes személy, aki munkakerülı életmódot folytat, ha korábban közveszélyes munkakerülés vétsége vagy szabálysértése miatt megbüntették és a büntetés kitöltésétıl vagy végrehajthatóságának megszőnésétıl két év még nem telt el, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, javító-nevelı munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.11

„Munkanélkülinek hívunk minden olyan személyt, aki egy adott idıpontban képes és akar dolgozni, mégsem talál munkát. Annak meghatározása, hogy ki a munkanélküli, viszont nem ilyen egyszerő. Gazdasági, szociológiai és szociálpolitikai értelemben más és más munkanélküli

megfogalmazások

léteznek.

Szociálpolitikai

megközelítésben

a

munkanélküliek a hátrányos helyzetőeknek azon csoportja, akik nem bizonyultak elég erısnek a munkából származó jövedelemért folytatott harcban, és így munka nélkül maradtak. Munkanélküliségükbıl következik, hogy nem rendelkeznek jövedelemmel, így gyakran megélhetési gondjaik vannak. Ezen az állam – a törvény által elıírt ideig – a munkanélküli segéllyel és más munkanélkülieket támogató programokkal igyekszik segíteni.”12

Gazdaságilag viszont mindkettı nagy nehézséget jelent a háztartások számára, mert az, hogy valaki nem akar dolgozni, vagy nem tud dolgozni, pénzügyi szempontból 11

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zvesz%C3%A9lyes_munkaker%C3%BCl%C3%A9s (letöltve: 2010. november 2.) 12 http://hu.wikipedia.org/wiki/Munkan%C3%A9lk%C3%BCli (letöltve: 2010. november 2.)

22

lényegtelen, mert egyik sem jelent bevételt, csak kiadást a család számára. Mivel mindenkinek volt munkája, mindenkinek volt keresete. E mellett akkor is létezett a segélyezési rendszer, de ehhez is kötelezıen meghatározott napot kellett ledolgozni, s csak akkor kaphatta meg az egyén a munkabérét, ezzel szemben a rendszerváltás után bizonyos segélyezési formák (pl.: GYED, GYES, munkanélküli segély, gyermeknevelésiés főtési támogatás, stb.) alanyi jogon, illetve minimálbérhez kötötten jártak és járnak még ma is. Ez azt jelenti, hogy a megszületett gyermekek után azok is kaphatnak segélyt, aki soha nem dolgoztak, de emellett - mivel minimálbéren élnek – jogosultak egyéb támogatásokra is. Így a különbözı juttatásokból élnek családok, s a probléma egyre nagyobb, amit az alábbi ábrázat is jól érzékeltet:

5. ábra: A munkanélküliség alakulása a közelmúltban Forrás: http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://outside.mfor.hu/mfor/images/chart_id_92_20 10_05_27t09_08_12_02_00.png&imgrefurl=http://btsoft.net23.net/kifejezes/munkan%25 C3%25A9lk%25C3%25BClis%25C3%25A9g%2Bnem%2Blesz%2Bfriss&usg=__SLKd T6Jup_HMrvNCwKctqrWYClA=&h=300&w=600&sz=13&hl=hu&start=106&zoom=1 &tbnid=F0qwycRGOp9YWM:&tbnh=86&tbnw=172&prev=/images%3Fq%3Dmunkan %25C3%25A9lk%25C3%25BCli%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DX%26biw%3D 1024%26bih%3D584%26tbs%3Disch:10%2C3460&um=1&itbs=1&iact=rc&dur=644&e i=twTQTNyACYKSswb7qcyQAg&oei=JgTQTK6QK4KxtAbY8PCGAg&esq=8&page= 8&ndsp=14&ved=1t:429,r:13,s:106&tx=96&ty=57&biw=1024&bih=584 (letöltve: 2010. november 2.)

23

A társadalmi rendszerbıl adódóan a kiadások azonban más jellegőek voltak, mint ma. Az alapélelmiszerek olcsóbbak voltak, de nem volt ilyen nagy a választék, mint ma; a víz, a gáz és áramdíj nem volt ilyen magas, és nem adódtak hozzá ún. járulékos költségek. Ez az egyénnek jó volt, de az állam sokat veszített rajta. Nem fizettek a dolgozók jövedelmük után adót, nem volt az áruféléken ÁFA (általános forgalmi adó). Nem voltak saját vállalkozások, csak állami alkalmazottak. A háztartások jelentıs része kezdett jobban élni, de az ország hitelfelvételekre kényszerült. A háztartások kiadásaiban tehát a „rezsiköltség” a bevételük kb. 1/3-át tette ki, míg ma egy átlagos család „rezsiköltsége” már több mint a bevételük felét teszi ki. Olcsóbb volt az élelmiszer, a lakhatás, az oktatás, az egészségügy, a szolgáltatások, stb., a munkásosztály alacsony jövedelmő rétegei is eljutottak nyaralni, de nem tudták, hogy az ország egyre nehezebb helyzetben van.

A gazdaságkutatók azt mondják, hogy túl sokáig gondolkodtunk „szocialistául”, most meg kell tanulnunk kapitalista módon élni. Tehát a tartalékképzést kötelezı kiadásként kell kezelni.

„A 70-es évek közepéig a magyar gazdaság viszonylag dinamikusan fejlıdött, ám az évtized

végétıl

megszorító

intézkedéseket

vezettek

be

köszönhetıen

az

olajárrobbanásnak, emiatt ugyanis eladósodott az ország. 1982-ben hasonló helyzetbe kerültünk, s ekkor csatlakoztunk a Világbankhoz és az IMF-hez (1982. május). A gazdasági megszorító intézkedések, illetve a kiadások csökkentése azonban tovább folytatódott, hiszen az 1986-ig tartó politikai és gazdasági értelemben vett megszilárdulás is erre épült. 1987-tıl pedig személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót vezették be, melyek teljes mértékben ellenszenvet váltottak ki a társadalom minden rétegébıl. Az 1989-es fordulat mely radikális reformokat, piacgazdaságot és polgári demokráciát hozott az országba a civil szervezetek szempontjából felkészületlenül érte a magyar gazdaságot és társadalmat egyaránt. Külföldi elemzık szerint nálunk járt a legkisebb

megrázkódtatással

a

rendszerváltás.

Kialakult

a

piacgazdaság

intézményrendszere és a kilencvenes évek végére stabilizálódott a gazdasági helyzet. A társadalmi hatását pedig egy szóval lehet jellemezni, polarizáció. Minden értelemben kettéosztotta a társadalmat, kialakult egy erıs, de viszonylag szők gazdag réteg, de a társadalom nagy része a rendszerváltás vesztese lett. S a várakozásokkal ellentétben nem született erıs középréteg. A polarizáció nemcsak a külföldi és belföldi tulajdonú cégek

24

között jelent meg (szétnyílt az olló a keresetek között), hanem az országon belül (régiók közötti különbségek) is.”13

3.4. A 2007-es világgazdasági válság és hatása a háztartásokra „Elızménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság vagy amerikai jelzáloghitelválság (a sajtónyelvben subprime-válság) az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság, amely más országokban is érezteti a hatását. A válság során több jelentıs cég csıdbe ment, vagy kénytelen volt versenytársaival egyesülni. A válság érzékenyen érinti a nyugat-európai bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban megmutatkozik. Szők minıségi ingatlankínálat, lanyhuló dinamikájú hozamesés: ezek is a jelzáloghitel-válság hatásai.”14 A pénzügyi krízis hatásai világszerte azonos,- sajnos negatív tendenciát mutattak, a problémák, a fizetésképtelenség növekedett, a társadalom és háztartásai megélhetése, életszínvonala zuhanásba kezdett.

Amerikában tehát nagy ingatlanirodák mentek csıdbe, óriási bankok lettek veszteségesek, becsıdölt a New Centurg Finencial amerikai jelzálogbank, 2008-ban természeti csapások következtek be, az iraki és afganisztáni háború még tart, az Egyesült Államok védelmi költségvetése nıtt, óriási hitelfelvételek, átláthatatlan kereskedések indultak el, majd ennek eredményeként a válság hamar kiterjedt az egész világra. A brit Northern Rock bank bejelentette, hogy a gazdasági válság elérte ıket, tehát a válság során több jelentıs cég csıdbe ment, vagy kénytelen volt versenytársaival egyesülni. A válság érzékenyen érinti a nyugat-európai bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban megmutatkozik. Érdekességképp megjegyzem, hogy az 192933-as nagy világgazdasági válság is Amerikából robbant ki (bankválságok, túltermelés, eladási láz, csıdhullám, stb.). Hazánkban akkor az elhúzódó válságot lassú, megváltozott pénzügyi politikával élte túl. Tehát az Amerikából kiinduló pénzügyi válság az egész világon komoly gondokat okoz Európától Ázsiáig. Az USA és az Európai Unió valamennyi tagországa nagy kihívásokkal néz szembe, és jelentıs intézkedéseket léptetnek életbe a pénzügyi stabilitás érdekében.

13 14

http://www.nepfoiskola.hu/mntlap/archiv/2002_2/sapri.htm (letöltve: 2010. október 17.) http://www.világválság.hu/uj.html (letöltve: 2010. november 2.)

25

Az Európai Unió összehangolt intézkedései során elfogadta, hogy hitelgaranciával finanszírozza a pénzügyi szektort.15

Forrás: KOPINT-TÁRKI Konjuktúrakutató Intézet Zrt. tanulmánya 6. ábra. A válság jelei

Magyarországon a forint árfolyamának mozgását nagymértékben meghatározzák a nagy külföldi befektetési társaságok. Olyan helyzetben azonban, amikor nap, mint nap hallhatunk történelmi befektetési házak csıdjérıl, mindennél fontosabb a biztonság. Ebben az esetben érthetı, hogy a külföldi befektetık a legbiztonságosabb befektetési formák felé menekülnek, vagyis fejlett államok állampapírjait veszik meg, és nem fektetnek sem forintbetétbe sem magyar állampapírokba, sıt lehetıleg minél hamarabb eladják azokat. A világ minden táján hatalmasat zuhantak a részvények árfolyamai. A cseh, a lengyel tızsdék (és a régiónkban található nemzeti valuták is) komoly zuhanást szenvedtek el az utóbbi idıkben.

A nemzetközi pénzügyi válság elmélyülésével a forint árfolyama jelentısen gyengült, az általános pénz- és tıkepiaci bizalmatlanság körülményei között Magyarország piaci megítélése a szigorú költségvetési konszolidáció jelentıs eredményei ellenére számottevıen romlott. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank megvédte a forint 15

http://gazdasagivilagvalsag.blog.hu (letöltve: 2010. október 31.)

26

árfolyamát a támadásoktól, több kormányzati intézkedés született a pénzügyi rendszer védelmében. A Kormány és az MNB mintegy 20 milliárd eurós hitelcsomagról kötött megállapodást az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal. Mi lehet a kiút, mi a megoldás? Vannak családok, akiknek a lakhatásuk is beszélybe került. Ez már gazdaságpolitikai kérdés, de létezése nem elhanyagolható.

Ha egy ország gazdaságilag megfelelı szinten van, akkor állampolgárai is jól élnek. A háztartások – saját lehetıségeiken felül – csak az állam erejében és segítségében bízhatnak, de „Csak egy erıs magyar állam nyúlhat bele a folyamatokba, például abba, hogy a beszerzési ár alatt ne lehessen értékesíteni. „Az állam feladata nem az, hogy eldöntse, mi mennyibe kerüljön, de az igen, hogy kimondja, ha valami tilos, és alapkötelessége a társadalmi problémák orvoslása is…”. „Mindenbe nem kell beleszólni, a létfontosságú ügyekbe viszont igen!”16

A háztartások, családok elsıdleges feladatai a kötelezı költségek, elsısorban a rezsiköltségek

fedezése.

Ezt

elsıdlegesen

a

fizetésük

készpénzben

történı

kézhezvételekor, általában azonnal befizették, hogy a maradékot fel tudják osztani. De Magyarországon a készpénz még ma is fontos szerepet játszik a fizetési mőveletekben, a lakossági áruvásárlás döntı része ma is készpénzben történik. A készpénz gyártása, forgalomba hozatala, a bankjegyek minıségének felügyelete, szállítása, ırzése, hamisítás elleni védelme viszont egyre költségesebb. A jelenleg forgalomban lévı bankjegysorozat címleteinek a meghatározásakor az Magyar Nemzeti Bank az EU, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásait és a magyar bankjegykibocsátás hagyományait követte. A bankjegy kibocsátás során az alapvetı szempont az, hogy a fizetéseket a lehetı legkevesebb bankjeggyel lehessen lebonyolítani, hogy csökkenteni lehessen a készpénzfizetések költségét. A készpénzkímélı fizetési módok (kártya, bankszámláról történı átutalás) egyre szélesebb választéka, a fiatal generációk pénzügy-technikai ismeretei segítik elı többek között a készpénzfizetések visszaszorulását. A készpénz kímélı fizetési megbízások jelentıs részét úgynevezett távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközökön keresztül kezdeményezik (pl. bankkártya, telefon, személyi számítógép, telekommunikációs

16

Észak-Magyarország, 2010. szeptember 17. száma (3. oldal)

27

vonalak, stb.). A bankok egyre inkább támogatják ügyfeleiket abban, hogy használják a papír nélküli elektronikus fizetési formákat. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 6/1997. számú, a pénzforgalomról szóló rendelkezése meghatározta a különféle fizetési módok/eszközök legfontosabb szabályait és szabványait. Ezek egységesek az összes résztvevı számára, legyen az bank, kereskedelmi fizetés, lakossági ügyfél.

3.5. A válságkezelés Immár egyértelmő, hogy a magyar gazdaság fejlıdése ismét "Vargabetőt" írt. A "válság" különbözı módon, de rendszerválságként jelentkezett hazánkban 1990-ben és 2010-ben is. 1990-ben a "rendszerváltás" utáni "transzformációs válság" veszteségeit éltük meg, 2010-ben pedig harmadik éve annak, hogy az információs forradalom által főtött globalizációs folyamatot a rendszer lényegébıl, belsı ellentmondásaiból is fakadó pénzügyi-, banki- és reálgazdasági válság teszi próbára. A rendszerváltástól a világgazdasági válságig eltelt évtizedek korszakformáló változásokat hoztak, amelyek a jelentıs terhek, veszteségek és kedvezıtlen események ellenére is számottevı eredményeket jelentenek. A megtett út meglehetısen göröngyös volt, sok tekintetben a tanulás éveit élte az ország. A korábban veszni látszott demokrácia és piacgazdaság alapjai megteremtıdtek. Az amúgy sem könnyő tanulási, kísérleti idıszakot a világgazdaság korszakos változásai, olykor annak válságai nehezítették. Ez mindenkitıl áldozatokat is követelt. A jelenlegi világgazdasági válság okozta a legnagyobb megrázkódtatást hazai és nemzetközi téren egyaránt. A társadalmi-gazdasági nehézségek fokozatosan oldódni látszanak, a megrázkódtatás mérete és okai azonban nyilvánvalóvá teszik, hogy a piacgazdaság új korszaka kezdıdik, a korábbi sztereotípiák már nem mőködıképesek, a globális gazdaság kezelése új eszközrendszert igényel, amely értelemszerően a meglévık reformjából, új intézkedések kidolgozásából fog összeállni. Mára jó esély nyílhat egy lassú, konszolidált felemelkedésre, ehhez azonban tárgyszerően kell értékelni a közelmúltat. Ezen gondolatoktól vezérelve tőzte napirendre az ECOSTAT a társadalmigazdasági folyamatok rendszerszemlélető vizsgálatát:

28

„Az összeállítás öt fejezetre tagoldóik: A nyitófejezetben a magyar gazdaság külsı mozgásterét tekintettük át, figyelemmel arra, hogy ilyen kismérető és nyitott gazdaság lehetıségeit alapvetıen külkapcsolatai determinálják. Kiemelkedı a szerepe e téren az Uniós csatlakozásnak 2004 májusában, amely

kiszélesítette

és

egyben

szigorú

keretek

közé

vonta

nemzetközi

munkamegosztásban elfoglalt helyünket. A fejezet a jelenlegi gazdasági válság természetrajzát új szempontból közelíti meg, egyben felvázolja világgazdasági mozgásterünk várható tendenciáit. A második fejezet a hazai makrogazdasági növekedés és egyensúly alakulásának két évtizedét tekinti át, nekirugaszkodásaink és megtorpanásaink korszakai szerinti tagolásban.

A

fejezet

a

fenntartható

egyensúly

kérdésköre

mellett

újszerő

megközelítésben vizsgálja a hazai és külföldi tıkefelhalmozás, valamint a mőködıtıkebeáramlás

társadalmi-gazdasági

modernizációban

játszott

szerepét.

Az

állam

szerepvállalása és a piacgazdaság hatására bekövetkezett társadalmi rétegzıdés bemutatása szintén érdeklıdésre tarthat számot. A harmadik fejezet a magyar gazdaság gyökeres szerkezeti és ágazati átalakulását tekinti át, a mezıgazdaság pozícióvesztésétıl a korszerő gépipar kiépüléséig, illetve a szolgáltató szektor megerısödéséig. Az egyes ágazatok fejlıdése iránt érdeklıdık bıséges tényanyagot találnak ismereteik kiegészítéséhez és adott esetben munkájukhoz is. Az ország idırıl-idıre megroppanó egyensúlyi problémáival a negyedik fejezetben, kiemelten foglalkoztunk. Eredményeink inkább diagnózis jellegőek, az átfogó terápia kidolgozása a további kutatásaink tárgya. A tanulmány rendkívül gazdag és új összefüggésekre is rávilágító fejezete a társadalmi viszonyok két évtizedes változásait bemutató V. rész. A magyar társadalom romló demográfiai

tendenciákkal,

fenntarthatatlan

önpusztító

életszínvonallal,

életmóddal,

korszerőtlen

rossz

egészségi

képzettséggel,

állapotban,

ugyanakkor

óriási

várakozásokkal és a modernizáció igényével ért a rendszerváltás küszöbére. A kilencvenes évek elejének néhol alig követhetı gyorsasággal végbement változásai egyes csoportok számára olyan jelentıs veszteségekkel jártak, amelyeket a késıbbiekben sem lehetett pótolni, ugyanakkor mások számára a kibontakozás lehetıségeit hordozták és a 29

modernizációs folyamatok megkezdését is lehetıvé tették. Napjainkban a társadalom életfeltételei sok esetben alig emlékeztetnek a két évtizeddel ezelıttire. Hogyan változtak meg a demográfiai tendenciák? Mi okozza a permanensen alacsony foglalkoztatottságot? Milyen jövedelmi folyamatok mentén indult meg a társadalom polarizálódása? Hogyan ment végbe az életmód modernizációja? Képesek voltak-e reagálni a változásokra a nagy ellátórendszerek? Alkalmas-e arra az oktatási rendszer, hogy a következı generációk csökkenthessék az ország fejlettségbeli lemaradását? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ az ötödik fejezetben. E téren a terápia kidolgozása, a jövı feladatainak kijelölése, idızítése, széleskörő társadalmi konszenzus megteremtése középtávú erıfeszítéseket igényel.”17 Az összefoglaló tárgyszerő és széleskörő látleletet, számos következtetést és javaslatot tartalmaz, mely csak egy lépés annak érdekében, hogy minél szélesebb körben, minél körültekintıbben feltérképezésre kerüljenek az eddigi problémák, a jövıbeni elképzelések azért, hogy Magyarország gazdasága sok-sok év után újra talpra álljon, hogy megmutathassa ez a nemzet, ennek a nemzetnek a háztartásai, családjai, hogy egy dolgozó közösség mindig talpra tud állni. Az alábbi tervezet is azt példázza, hogy ez az ország nem tétlenkedik, mindent megpróbál megtenni állampolgárai, háztartásai életének javítása érdekében. Bár ez az írás 2009. év február hónapban íródott, így mára már ezt ez elképzelést is újragondolták, áttervezték, de a legfontosabb, hogy napról-napra foglalkoznak a fennálló problémák megoldásáért. „A Kormány kidolgozta Magyarország válságkezelı és növekedési stratégiáját, az erıs Magyarország stratégiai cselekvési tervét. Kettıs szorításban egyszerre ad választ a válság kihívásaira, miközben fenntartható növekedési pályára állítja az országot. Ez a cselekvési stratégia több és mélyrehatóbb változtatásokat tartalmaz mint amit az elmúlt években bármelyik politikai erı javasolt. Egyszerre fékezi le a nemzetközi válság hatásait és teremti meg a növekedés lehetıségét az ország számára. Munkahely – ez a válságkezelı stratégia kulcsszava. Megóvjuk a lehetı legtöbb munkahelyet, és mindent megteszünk azért, hogy újak is létesüljenek, akkor is ha tudjuk minden munkahelyet nem tudunk megvédeni.

17

http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/konyv-2010.html (letöltve:2010.november 1.)

30

Magyarország kettıs szorításban – a világválság mellett szerkezeti problémáival is szembe kell néznie. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb világválságának közepén Magyarország különösen nehéz helyzetben van. Ha nem avatkozunk közbe, legfontosabb állami rendszereink (szociális- és nyugdíjrendszer, család támogatások rendszere) finanszírozhatatlanná válnának, a külsı pénzügyi nyomás megbénítaná az országot. A kormány 2006-ban elkezdett reformprogramja részben kezelni tudta a kialakult helyzetet, és elhárította a közvetlen válságot, javította az államháztartás egyensúlyát, és elindított néhány fontos szerkezeti változást. Néhány strukturális probléma azonban eddig még nem oldódott meg. Növekedés az egyensúly pálya fenntartása mellett. Az ország gazdaságának mérete és szerkezete miatt azonban a Nyugat-Európában alkalmazott tiszta állami keresletélénkítési és költségvetési hiánynövelésen alapuló program hazánkban nem megvalósítható. Jelen helyzetben pusztán az adócsökkentés és az állami kiadások, támogatások növelése ırültség lenne. Most egyszerre kell a válság közvetlen következményeit enyhíteni, és a kilábaláshoz szükséges növekedési pályát szerkezeti átalakításokkal megalapozni. Mindezt úgy, hogy a gazdaság nyitottsága és a költségvetési helyzet korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét, nem adhatjuk fel az elmúlt évek nagy eredményét: az egyensúlyt. Hatékony válságkezelés és szerkezeti átalakítások A tavalyi év végén megtett azonnali válságkezelı lépéssorozat az

állami

kiadások

csökkentésével

és

külsı

adósságunk

finanszírozásának

megszilárdításával kezdıdött. Ezeket a lépéseket követték a mindennapok pénzügyi biztonságát és a vállalkozások mőködését támogató intézkedések. Ezek átmenetileg enyhítették a nyomást, és lehetıséget adtak egy új, a kettıs kihívásra választ adó átfogó stratégia végrehajtására. Ezt a lehetıséget nem lehet elvesztegetni: olyan stratégiára van szükség, ami teljeskörően, mélységében alakítja át az ország mőködését, gazdaságát. A válságkezelı és növekedést serkentı stratégia céljai világosak – mélyreható változások végrehajtásával hosszútávon fenntartható növekedési pályára kell állítani az országot. Ezért olyan lépésekre teszünk javaslatot, amelyek egyszerre kezelik a válság hatásait és javítanak az ország szerkezeti gyengeségein. Tehát a kormány kétfázisú válságkezelı és növekedés serkentı stratégiát javasol, melynek céljai, hogy:¶ - az ország gazdasági növekedése fenntarthatóan haladja meg 2%-al az EU átlagot - a Magyarországon foglalkoztatottak arányát 57 százalékról 70 százalékra növelje - legyen Magyarország hivatalos fizetıeszköze az euró.

31

A stratégia öt alapfeladat megoldását tőzi ki célul: Munkabarát adórendszer hozunk létre. Munkahelyvédı és munkahely teremtı változásokat hajtunk végre az adó és járulék rendszerben. Csökkenek a munkát terhelı adók és járulékok, hogy jobban megérje dolgozni és a munkahelyeket megtartani. Azt javasoljuk, hogy emelkedjen a személyi jövedelemadó sávhatára 3 millió forintra, és a munkavállalók 83%-a számára egykulcsos 19%-os legyen a személyi jövedelemadó. Ezzel egy átlagkeresető kétgyermekes család havi jövedelme 11.500 forinttal nı. Átalakítjuk a szociális támogatásokat, hogy a segélyezés rendszere célzottan mőködjön és ösztönözzön a munkavállalásra. Univerzális támogatások helyett célzottan a rászorulók felé irányítjuk a támogatásokat, az új szabályokkal pedig a munkavállalást támogatjuk a segélyezés helyett. 50 évre biztosítjuk a nyugdíjrendszer mőködését, stabillá és kiszámíthatóvá tesszük a nyugdíjjak kifizetését. A nyugdíjak vásárló értékét mindenkor megırizzük, a nyugdíjak emelését pedig az ország teljesítıképességéhez

és

a

gazdasági

növekedéshez

rögzítjük

Támogatjuk

a

vállalkozásokat, hogy a válság idején is eredményesen mőködhessenek. Vállalkozásfejlesztésre 1400 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a magyar vállalkozások védekezhessenek a válság ellen, megırizhessék piacaikat és nem utolsó sorban azért, hogy a munkaerı piacon keresleti hatás alakuljon ki. Milliárdokat fektetünk az infrastruktúra fejlesztésére, hogy a direkt gazdasági hatásokon túl, korszerő gazdasági feltételek jöjjenek létre Magyarországon. Javasoljuk a parlamenti választási rendszer és az önkormányzati rendszer átalakítását, kevesebb fıállású tisztségviselıvel, olcsóbb mőködéssel. Új pártfinanszírozási szabályokat és átláthatóbb képviselıi jövedelem rendszert javaslunk. Javasoljuk, a csökkentett 200 fıs parlamenti létszámot és az ennek megfelelı, a jelenleginél arányosabb és takarékosabb választási rendszer létrehozását. Szükségesnek látjuk politikai intézményeink megújítását, amely önmagában évi 100 milliárdos megtakarítást hoz egyetlen választási ciklusban. Elkészítettük a korszerő államigazgatás megteremtéséhez szükséges javaslatainkat is. Csökkenı állami és önkormányzati bürokrácia valamint az egyszerőbb adminisztráció gyorsabb ügyintézést és több tíz milliárd forintos megtakarítást eredményez. Összefogás a sikeres válságkezelés érdekében A kormány még tavaly ısszel kezdeményezte a Nemzeti Csúcs és a Gazdasági Csúcs megrendezését, hogy lehetıséget teremtsen a közélet, a politika és a gazdaság legfontosabb szereplıi számára a válsággal és annak kezelésével kapcsolatos elképzeléseik és javaslataik bemutatására. A múlt év végén, a válság azonnali hatásainak elhárítása után a kormány tagjai és a kormányfı intenzív tárgyalásokat kezdtek a 32

gazdasági élet legfontosabb szereplıivel, a társadalmi partnerekkel, többek között az Országos Érdekegyeztetı Tanáccsal, a Reformszövetséggel. A kormány idén januárban rendkívüli parlamenti ülésen ismertette a válságkezelı és növekedés serkentı stratégiai munkájának alapvetı elemeit. Az azóta kidolgozott stratégia végleges változata több száz ismert és elismert szakértı véleményének ismeretében és javaslatainak felhasználásával, a kormányzati szakemberek közremőködésével készült el. A stratégiai javaslatot egyöntetően támogatták a kormányzó párt legfontosabb testületei – egyhangúlag megszavazta az elnökség és a frakció, támogatta a választmány is. A kormány teljes egységben felsorakozott a javaslat mögé. Ezen kívül a kormány eltökélt abban, hogy azonnali egyeztetéseket kezdeményez a társadalmi partnereivel, a szakszervezetekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, egy átfogó gazdasági és társadalmi megállapodás érdekében. Meggyızıdésünk, hogy a válságkezelés és növekedés stratégiájának megvalósítása érdekében meg kell egyezni a társadalmi partnerekkel, a gazdaság szereplıivel, munkaadókkal és munkavállalókkal, hogy közös érdekeink mentén létrejöjjön a szükséges társadalmi támogatás. A válság gyors cselekvésre és döntésre kényszerít mindenkit. A kormány készen áll arra, hogy a javaslatok jelentıs részét már februárban benyújtsa a Parlamentnek, ezt követıen pedig elindulhat a jogalkotási folyamat.. Számos változtatást azonnal meg kell tenni, más elemek, különösen az adó rendszer átalakítása pedig szakaszosan lépnek életbe. A javaslat csomag egyes részei ugyanakkor széleskörő politikai és társadalmi egyeztetést igényelnek – ilyenek a nyugdíj reform vagy a választási rendszert átalakítását célzó javaslataink. Ennek a programnak az eredményei nem látszanak majd egyik napról a másikra. Egyes elemeinek hatásai évek, másoké évtizedek múltán mutatkoznak csak meg. Építve a korábbi évek tapasztalataira, valamint a nemzetközi példákra, ezt csakis egy ciklusokon átívelı, széles körő társadalmi támogatással bíró program érheti el. A nemzetközi válság és annak kivédhetetlen magyarországi hatásai összefogásra ösztönöznek minden felelıs közéleti szereplıt. Készek vagyunk a megegyezésre.”18

18

http://www.világválság.hu/valsagkezeles.html (letöltve: 2010. november 2.)

33

4.A HÁZTARTÁSOK KAPCSOLATA A PÉNZINTÉZETEKKEL

A szakember gyakorlati tapasztalata szerint az emberek nem ismerik eléggé a bankszámlák által nyújtott lehetıségeket, így nem tudják kihasználni a különféle számlák adta lehetıségeket, melyek egyébként nagymértékben segítik egy-egy háztartás munkáját, pénzügyi tevékenységeit, az ezzel járó megtakarításokról nem is beszélve. A bankszámlákra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések a 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Pénzforgalmi rendelet) és a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezésben olvashatók

4.1. A háztartások lakossági folyószámla ismerete és használata

A háztartások legszorosabb kapcsolata a pénzkezelés során a pénzintézetekkel, a bankokkal alakul ki. A háztartások zöme, a fiatalokat és a nyugdíjasokat is ide értve, tehát az egyének általában rendelkeznek valamilyen lakossági folyószámlával, melynek vezetése is pénzbe kerül, de megléte számtalan elınnyel jár.

A háztartások jelentıs része azonban nincs tisztában a pénzügyi fogalmakkal, a pénzügyi ismeretekkel, mint az a Magyar Nemzeti Bank jelentésébıl és a 8. ábra szerinti grafikonból is kitőnik, ezért szükség lenne a pénzügyi ismereteket kötelezı tantárgyként tanítani, hogy a fiatalok ugyan olyan hamar elsajátíthassák mint a számítógép- és az internet-használatot.

34

Forrás: http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_ kultura_kvantitativ.pdf (letöltve:2010.október 25.) 7. ábra. Kvantitatív kutatási jelentés

35

Forrás: http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_ kultura_kvantitativ.pdf (letöltve: 2010.október 21.) 8. ábra. A pénzügyi ismeretek, információk követésének gyakorisága

4.2 Lakossági bankszámla-használat részletei a szomszédos országokra is kivetítve

Az alapismeretek mellett nagyon fontos még, hogy az állampolgárok tisztában legyenek a környezı országok pénzintézetek tevékenységeivel, tudják, hogy mi azonos az itthoni ügyintézéssel és miben tér el. Az alábbiakban a hazai, a cseh, a szlovák és osztrák bankszámla-használat kerül bemutatásra.

Kik vezethetnek lakossági bankszámlát? mind a négy országban a hitelintézetek/bankok/ és a takarékszövetkezetek vezethetnek bankszámlát, a többi szolgáltató nem. Bankszámlavezetés pénzneme: az osztrákoknál a bankszámlavezetés euró alapú, de más deviza is választható, 36

a cseheknél, magyaroknál és szlovákoknál hazai pénznemben és külföldi valutában is vezethetı bankszámla.

A számlavezetés feltételei: Sehol nincs korlátozó rendelkezés arra nézve, hogy devizabelföldi vagy devizakülföldi lehet csak a számlatulajdonos. Általában a 18 év felettieknek nyitnak számlát, de szülıi engedéllyel a 18 év alattiak is nyithatnak. A számla vezetése sehol nincs rendszeresen beérkezı jövedelemhez kötve. Nincs megkötve, hogy egy bankszámla felett hányan rendelkezhetnek. Számlanyitásnál feltétel

a személyazonosság igazolása és a szerzıdés megkötése Ausztriában a bankszámláról történı készpénzfelvétel általában ingyenes, a cseheknél, a szlovákoknál és Magyarországon nem. A bankszámlák közötti átutalás minden országban mőködik, a megbízások lehetnek egyszeriek vagy ismétlıdık. Az átvezetés a számlák között mindenütt van. A csoportos beszedési megbízás határokon átnyúlóan nem mőködik. Betéti/ takarékszolgáltatás: A megtakarítások mindenütt fix és változó kamatozással leköthetık. Fizetési kártyák/bankkártyák: Mind a négy országban a kártyák belföldi és külföldi használatra egyaránt alkalmasak Kártyához kapcsolódó hitel lehetıség: Ausztriában felsı határa a kártyabirtokos munkabérének a háromszorosa.

37

Csehországban és Magyarországon is mőködik ez a hitellehetıség (a hitel összege függ a banktól, és az adós anyagi helyzetétıl, a maximum a rendszeres jövedelem háromszorosa), A szolgáltatások általában elérhetık, de vannak különbségek: a szolgáltató elérhetısége Magyarországon, a cseheknél és a szlovákoknál 24 órás, az osztrákoknál - internet és telefonalapú kapcsolattal - ugyancsak 24 órás. A bankszámlához kapcsolódó költségek: Ausztriában a bankszámlanyitás ingyenes, a számlavezetésnek van költsége, a készpénzfelvételnek, a vásárlásnak, a számlakivonatnak általában nincs költsége, a további három országban valamennyi mővelethez költségek kapcsolódnak. Vannak-e

olyan

szerzıdési

feltételek,

amelyet

a

szolgáltató

egyoldalúan

megváltoztathat: osztrákoknál a számlavezetés költségét, és jutalékot, a csehek és a szlovákok nem adtak erre konkrét választ, csak annyit, hogy a szolgáltató a feltételeket egyoldalúan megváltoztathatja. nálunk is megteheti a szolgáltató, de a számlatulajdonos – feltehetıen úgy mint máshol -, nem köteles elfogadni. A számlatulajdonos panaszainak intézése: mind a négy országban a szolgáltató ügyfélszolgálati irodát tart fenn, Ausztrián kívül a felügyeleti hatósághoz is fordulhat, fogyasztóvédelmi hatósághoz is fordulhat. 19

Az pénzügyi ismeretek birtokában hogyan is válasszunk bankot? Elıször is tájékozódjunk, hogy a környezetünkben, lakó vagy munkahelyünk közelében, vagy más szempontból (pl: közlekedés) számunkra fontos helyen:- milyen bankfiókok találhatók- a kiválasztandó bank milyen típusú termékválasztékot nyújt,- milyen típusú megbízásokkal 19

http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/nemzetkozi/projektjeink/penzugy/lakossag.html (letöltve: 2010. október 31.)

38

tudjuk ellátni, és a szolgáltatásoknak mi az „ára”!A számba jöhetı bankfiókokat lehetıleg többször keressük fel, és ismerkedjünk meg a nyitva tartás rendjével, az ügyintézés kultúrájával, a számlanyitás és a többi banki szolgáltatás feltételeivel. Érdemes elolvasni a bank hirdetményét arról, hogy milyen feltételek mellett nyújtja a szolgáltatásait. Hasznos lehet az internetes banki honlapokat megkeresni, ajánlataikat összehasonlítani, esetleg némelyikrıl szakember véleményét kikérni. Döntenünk kell arról is, hogy milyen módon kívánjuk a bankkal tartani a kapcsolatot, hiszen a személyes megjelenésen kívül több más módja (pl.: megbízott, telefon, elektronikus) is van a kapcsolattartásnak.20 Ha

már megnyitásra került a folyószámla, érdemes még tudni, hogy „A Ptk.

rendelkezései szerint a bankszámlaszerzıdés aláírásával a bankot három kötelezettség terheli: 1. A számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja; 2. Azok terhére a szabályszerő kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti; 3. A számlatulajdonost pedig értesíti a számla javára és terhére írt összegekrıl és a számla egyenlegérıl.”21

4.3 A bankkártya

Az

elsı

hazai

kibocsátású

bankkártya

megjelenése

1988-ra

tehetı,

amely

devizaszámlához kapcsolódott és kizárólag csak külföldön lehetett használni. Az OTP nevéhez főzıdik, hogy 1989. július 1-jén, megjelent az úgynevezett ügyfélkártya. Vásárláskor fizetni ugyan még nem lehetett vele, de készpénzfelvételre az OTP saját automatáiban már használható volt. Ez a kártya továbbá arra is szolgált, hogy igazolja, tulajdonosa az OTP ügyfele, aki átutalási betétszámlával rendelkezik. Az elsı valódi bankkártyát a Dunabank bocsátotta ki, szintén 1989-ben, amely mögött már forintszámla is állt, alkalmas volt fizetésre is.

20

http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bank.html (letöltve: 2010. október 31.) http://www.jegyzetportal.hu/download/bank_jog/abankbetetrevonatkozoalapvetojogszabalyieloirasok.rtf (letöltve: 2010. október 30.) 21

39

A lakossági folyószámla használatához ma már elengedhetetlenül szükséges a bankkártya megléte, melynek használata sok elınnyel, de némi hátránnyal is jár, hiszen használatának költségvonzata van.

Napjainkban a Magyarországon kibocsátott kártyák száma már meghaladja a nyolcmilliót, s hogy a növekedés miként is alakult, azt az alábbi táblázat mutatja Bankkártya darabszám alakulása22 5. táblázat Kártya darabszám

Év

Növekedés az elızı évhez képest

1992

137453

1993

221252

60,97%

1994

379459

71,51%

1995

750293

97,73%

1996

1348649

79,75%

1997

2052537

52,19%

1998

2935306

43,01%

1999

3843011

30,92%

2000

4468394

16,27%

2001

5085788

13,82%

2002

5672243

11,53%

2003

6234860

9,92%

2004

6553996

5,12%

6986046

6,59% (fél éves adat!)

2005. 30:

jún.

Forrás: http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010.október 22.) 22

http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010. október 22.)

40

Milyen mennyiségnek felel ez meg az egyes európai országokhoz viszonyítva? Láthatjuk, hogy a növekedés üteme - amint az várható volt - az EU-hoz frissen csatlakozott középkelet-európai országokban a legnagyobb, de hazánk sincs nagyon lemaradva. Bankkártyák száma és használatuk egyes európai országokban 6. táblázat

Ország

Lakosság (millió fı)

Debit POS 100 fıre kártyák Fizetési tranzakciók jutó száma tranzakció száma kártyák (millió db/kártya (millió db) száma db)

Ausztria

8,2

5,3

140

65

26

Belgium

10,2

11,9

503

117

42

Csehország

10,3

5,7

41

55

7

Dánia

5,3

3,3

480

62

145

Észtország

1,4

1,0

35

71

35

Finnország

5,2

2,8

354

54

126

Franciaország

58,9

45,6

4.096

77

90

Hollandia

15,7

16,8

1.070

107

64

3,7

1,0

55

27

55

Lengyelország

38,7

15,1

76

39

5

Magyarország

10,0

5,0

148

50

30

Nagy-Britannia

58,7

59,4

2.994

101

50

Németország

82,2

93,1

1.375

113

15

4,4

4,4

455

100

103

57,3

23,5

527

41

22

9,9

14,6

381

147

26

39,6

53,6

612

135

11

Svájc

7,3

4,4

134

60

30

Svédország

8,9

4,9

509

55

104

Szlovákia

5,4

2,2

15

41

7

Írország

Norvégia Olaszország Portugália Spanyolország

Forrás: http://www.farkashazy.hu/attila/pages/hitelkartya/haszn.html (letöltve: 2010. október 20.)

41

Mit kell tartalmaznia kártyabirtokos és a hitelintézet közötti szerzıdésnek? a fizetési eszköz leírását és használatának módját, ha a birtokosnak a használathoz technikai berendezéssel kell rendelkezni, a berendezés elengedhetetlen mőszaki leírását, a kibocsátó és a birtokos kötelezettségeit és felelısségét, a birtokos kifogásai esetén a rendelkezésre álló lehetıségekrıl szóló tájékoztatást, a kifogás elıterjesztésének és elintézésének módját, határidejét, külföldön történı használat esetén az alkalmazandó árfolyam számításának a módját, a felszámítható kamatot, jutalékot, díjat és költséget, azt, hogy a kibocsátó az elektronikus fizetési eszközzel végzett mőveletekrıl a bankszámlakivonatra vonatkozó elıírások szerinti tartalommal, módon és gyakorisággal értesíti a birtokost a bankszámlakivonattal. Mire figyeljünk a szerzıdés megkötése elıtt? Alaposan meg kell vizsgálni a számba jöhetı bankok kártya kibocsátási feltételeit. Körültekintıen válasszuk ki a kártyát kibocsátó pénzintézetet. Vegyük

figyelembe

az

ATM

(bankautamata)

és

bankfiókhálózatát,

a

szolgáltatások körét, a kártya használatával járó valamennyi díjat, beleértve a lopás, elvesztés esetén szükségessé váló letiltás költségeit is. Aláírás elıtt gondosan olvassuk el a szerzıdés legapróbb betős szövegét is! Biztonsági elıírások Az ügyfél azonosítására szolgál az ügyfél aláírása, valamint a bankkártya birtokosát azonosító szám, a PIN kód, amelyet a bankkártyával lebonyolított mőveleteknél, a bankjegykiadó automatánál, illetve a vásárlási (POS) termináloknál használunk. A bankkártyát kibocsátó köteles gondoskodni arról, hogy a kártya birtokosának személyazonosító kódját rajta kívül más ne ismerje meg. Ezért a banki alkalmazott sértetlen borítékban adja át a kártyát, és a jegybanki rendelkezésnek megfelelıen az ügyfél az alkalmazott jelenlétében írja azt alá. Ha postai úton történı kiküldésre kerül sor, akkor a kibocsátó külön küldi a kártyát, és külön a személyt azonosító borítékot, és a megérkezést, illetve átvételt a kártyabirtokosnak igazolnia kell. A kártyahasználat során a

42

kártyabirtokosnak kell gondoskodni arról, hogy a PIN kódja ne jusson mások tudomására. A családtagoknak sem ajánlatos a titkos számot elmondani, mert a visszaélések jelentıs részét a kártyabirtokosok rokonai követik el. Ha van lehetıségünk arra, hogy magunk válasszunk PIN kódot, akkor kerüljük a személyünket kézenfekvıen azonosító számokat (mint pl. születési évszám, irányítószám stb.), és lehetıleg ne ugyanazt a kódot adjuk valamennyi kártyának.

Fizetésnél: kövessük szemmel a kártyát, úgy, hogy az ne tőnjön el a látókörőnkbıl, mikor visszaadják, gyızıdjünk meg arról, hogy a sajátunkat kaptuk vissza, ellenırizzük a vásárlás összegét, a számlát pedig tartsuk meg! bankszámlakivonatunkon is ellenırizzük a mőveletet! Pénzkivételnél: a bankjegykiadó automatákból lehetıleg ne késı este, rosszul megvilágított, félreesı helyen (különösen hölgyek ne) vegyenek ki pénzt, felvett pénzt ne az automatánál számolgassuk, az automata által kiadott számlákat gondosan tegyük el, és késıbb vessük össze a bankszámlakivonattal!23 Magyarországi bankok és kártyatársaságok Bankok Accord Magyarország

http://www.accord.hu/

Általános Értékforgalmi Bank

http://www.aeb.hu/

BNP Paribas Bank

http://www.bnpparibas.hu/

Budapest Bank

http://www.budapestbank.hu/

Cetelem Bank

http://www.cetelem.hu/

CIB Bank

http://www.cib.hu/

Citibank

http://www.citibank.hu/

Commerzbank

http://www.commerzbank.hu/

Credigen

http://www.credigen.hu/

Deutsche Bank

http://www.db.hu/

Dresdner Bank

http://www.dresdner-bank.hu/

23

http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bakkartya.html#smalltitle_2 (letöltve: 2010. október 20.)

43

ELLA Elsı Lakáshitel Bank

http://www.elsolakashitel.hu/

Erste Bank

http://www.erstebank.hu/

Hanwha Bank

http://www.hanwhabank.hu/

HBW Express Takarékszövetkezet

http://www.ebank.hu/

IC Bank

http://www.icbank.hu/

ING Bank

http://www.ingbank.hu/

Inter-Európa Bank

http://www.ieb.hu/

KDB Bank

http://www.kdb.hu/

K&H Bank

https://www.kh.hu/

MKB Bank

http://www.mkb.hu/

OTP Bank

http://www.otpbank.hu/

Raiffeisen Bank

http://www.raiffeisen.hu/

Volksbank Hungary

http://www.volksbank.hu/

UniCredit Bank

http://www.unicreditbank.hu24

Takarékszövetkezetek Magyar Takarékszövetkezei Bank

http://www.takarekbank.hu/

Takarékszövetkezetek portálja

http://www.takarek.net/

Regionális takarékszövetkezetek linkjeinek győjtıoldala

link...

Takarékszövetkezetek netbakning linkjei

https://netbank.tksz.hu/

Kártyatársaságok, ATM üzemeltetık American Express

http://www.americanexpress.com/

Diners Club

http://www.dinersclub.com/

Discovery Card

http://www.discovercard.com/

JCB

http://www.jcbusa.com/

MasterCard

http://www.mastercard.com/

Visa International

http://www.visa.com/

Euronet Rt. (ATM üzemeltetés)

http://www.euronetworldwide.com/

GBC (Giro Bankkártya bankkártya kibocsátás)

24

Rt.

-

http://www.gbc.hu/

http://www.bankkartya.hu/?oldal=banklinkek (letöltve: 2010. október 25.)

44

Teljesen egyéntıl függ, hogy a pénzköltés melyik formáját tartja valaki takarékosabbnak, de azt alá tudom támasztani, hogy sokan csak úgy tudnak csínján bánni a forintjaikkal, ha készpénzben náluk van, mert a bankkártyánál nem érzik a költés súlyát – fejtegeti Huszti Ákos pénzügyi tanácsadó. – Ha tízezer forinttal a zsebünkben sétálva megéhezünk, habozás nélkül elköltünk 500 forintot egy hamburgerre, de ha egy ezres bankó van nálunk, jobban meggondoljuk a vásárlást, hiszen akkor már az összeg felétıl kell megválnunk – magyarázza a tanácsadó, hozzátéve: rengeteg ügyfele csak kártyával fizet, mert praktikusnak tartja, s képes így is kontrollálni a költekezést. De a kártyás fizetést még mindig sokan macerásnak tartják: a pénztáraknál kis összegő vásárlás esetén gyakran kérnek inkább készpénzt, mert nem éri meg a kártyaterminál használata. Ráadásul sokszor a sorban álló vásárlók is hangot adnak türelmetlenségüknek, amikor az elıttük álló elıhúzza kártyáját. A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint ezért a magyarok inkább a nagyobb vásárlásoknál fizetnek kártyával.”25 „A Europay International megbízásából felmérés készült a magyarok bankkártya használati szokásairól, valamint összehasonlítás a bankkártyával rendelkezık és a magyar lakosság egészének helyzetérıl. A felmérés az ország felnıtt lakosságát nem, életkor és lakóhely szerint reprezentáló 1000 fı megkérdezésével történt. A megkérdezettek közel fele (43%) rendelkezik bankkártyával. Az átlagosnál magasabb a kártyabirtokosok aránya a 45 év alattiak, - különösen magas a 18-30 évesek (58%) között. A megyeszékhelyeken 25

http://www.borsonline.hu/news.php?hid=35183 (letöltve: 2010. október 31.)

45

élık 63%-a rendelkezik plasztik kártyával. A magasabb végzettségőek körében az érettségizetteknek (61%), a diplomásoknak (69%) és az alkalmazottaknak (69%) van leginkább bankkártyájuk.

Érdekes megemlíteni, hogy a 4 fıs háztartások 56%-ában található bankkártya. A másik végletet a 60 évnél idısebbek, a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek, a nyugdíjasok, az egy fıs háztartások jelentik, ahol 11, 21, 18 és 26%-nál van csak plasztik fizetési eszköz. Az emberek bankkártya használatát erıteljesen befolyásolja vagyoni helyzetük. A bankkártyával rendelkezık átlagos egy fıre esı jövedelme meghaladja a 32.100 forintot A bankkártyával rendelkezık négyötödének egy kártyája van. A bankkártyák számát tekintve a vállalkozók térnek el leginkább az átlagtól. Az ı esetükben a legmagasabb azok aránya (30%), akik legalább két kártyával rendelkeznek. Ugyancsak kiemelkedı, hogy az átlagot meghaladó mértékben van legalább két bankkártyája a diplomásoknak (28%). A Eurocard/MasterCard, Maestro vagy Cirrus kártyával rendelkezık kétharmada (64%) már több mint 2 éve kártyabirtokos. A legrégebbi kártyabirtokosok körét felsıfokú végzettségőek, vállalkozók, egyedülállók és budapesti lakosok alkotják. A 'legifjabb' birtokosok pedig az eltartottak, GYES-en, GYED-en lévık, tanulók. A válaszadók 64%-a havi 2-10 alkalommal használja kártyáját. A válaszadók további 24%-a havonta mindössze egyszer, 11% pedig több mint 10 alkalommal használja. A megkérdezettek társadalmi jellemzıit a kártyahasználat gyakorisága szerint vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az alacsonyabb végzettségőek, a rossz és átlagos anyagi körülmények között élık általában egyszer, míg a fıiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezık, vállalkozóként dolgozók általában 10-nél többször használják kártyájukat.

A megkérdezettek bankkártyájukat a leggyakrabban pénzfelvételre használják (81%). A válaszadók 18%-a használja bankkártyáját inkább vásárlásra, bár 56%-uk tisztában volt azzal, hogy a Eurocard/MasterCard, Maestro vagy Cirrus kártyával történı vásárláskor nem számítanak fel extra költséget. Bár a magyarok külföldi bankkártya használata még gyerekcipıben jár, érdekes megemlíteni, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége jól tippelt, amikor azon európai országok számát kérdezték tılük, ahol az ATM-ek elfogadják a Eurocard/MasterCard, Maestro és Cirrus kártyákat. A pozitív változásokat jelzi, hogy a megkérdezettek 41%-a hallott már a Europay International, azaz a Eurocard/MasterCard, Maestro és Cirrus márkákat adó szervezet erıfeszítéseirıl annak érdekében, hogy csökkenjen a bankkártya csalások száma. 46

A Magyarországon kibocsátott 4,5 milliós kártyaállomány döntı többsége, kétharmada, azaz 2,9 millió bankkártya tartozott 2000 év végén a Eurocard/MasterCard a Maestro vagy a Cirrus rendszerhez. A Europay rendszerébe tartozó 2,9 millió bankkártyával 2000ben

61

millió

vásárlási

és

készpénzfelvételi

tranzakciót

bonyolítottak

le

a

kártyabirtokosok, összesen 1200 milliárd forint értékben. Így a mostani kutatással megismert adatok jellemzı képet adnak a teljes magyar bankkártya populáció viselkedésére vonatkozólag is. Magyarországon legfontosabb feladatunk, hogy a már kibocsátott bankkártyáknál az egy bankkártyára esı - elsısorban vásárlási - tranzakciók számát növeljük a bankkártya birtokosok használatát ösztönzı programjainkkal, partnerbankjainkkal szoros együttmőködésben. A magyar bankkártya ellátottság és használat a közép-kelet európai régióban a legjobbak közé tartozik, amit hamarosan egy, a régió összes országát felölelı kutatás adataival fogunk alátámasztani, és közép-kelet európai perspektívába helyezni.”26

4.4 A bankok szolgáltatásai, amit a lakossági bankszámlához kapcsolódó szolgáltatásokról tudni érdemes Átutalások Az átutalásokat alapvetıen 3 csoportra bonthatjuk: -

Egyszeri átutalások

Az egyszeri átutalásokkal egyszeri érvénnyel, a tulajdonos által meghatározott idıben (például azonnal, vagy egy adott napon) "küldhet" egy másik bankszámlára pénzt. Ez a másik bankszámla lehet bankon belüli, vagy akár egy másik hazai vagy külföldi banknál vezetett számla is. Az egyszeri átutalások fıbb típusai: Eseti belföldi forint átutalás Eseti külföldi forint átutalás Eseti bankon belüli deviza átutalás (konverzió)

26

http://www.bankkartya.hu/?cikk=526&lap=1 (letöltve: 2010. november 2.)

47

Eseti átutalás Postai kifizetési utalványon Bankközi azonnali (VIBER) forint átutalás 7*24 órás, a bankkártyák közötti azonnali átutalás Eseti belföldi értéknapos forint átutalás Eseti bankon kívüli deviza átutalás

-

Rendszeres átutalások

Rendelkezhet úgy is, hogy a Bank egy állandó összeget a tulajdonos által megadott gyakorisággal és a megadott célszámlára utaljon el. A rendszeres átutalást használhatja például a család gyermeke zsebpénzének pontos és zökkenımentes folyósítására, de biztosítási díjat, közös költséget is utalhat ily módon.

A rendszeres átutalások fıbb típusai: Állandó átutalási megbízás - belföldi forint átutalás Állandó átutalási megbízás - postai kifizetési utalvány

-

Csoportos beszedési megbízás

A csoportos beszedési megbízásoknál a szolgáltatóval és a Bankkal egyszerre szerzıdik: meghatalmazza a szolgáltatót (pl. ÉMÁSZ, T-Com), hogy az esedékességkor a tulajdonos számlájáról emelje le a díjat, és ugyanakkor engedélyt ad a banknak, hogy ezt a szolgáltató részére lehetıvé tegye.27 Hitelek

A rendszeres jövedelem vagy nyugdíj mellett igényelhetı folyószámlahitellel akár havi nettó jövedelménél nagyobb összeget is felhasználhat egyszerre, a hitelkeretbıl visszafizetett összeget ismételten igénybe veheti. A lekötött betét fedezete mellett igényelhetı folyószámlahitellel elkerülheti betéte feltörését. 27

https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok/Atutalas (letöltve: 2010. október 29.)

48

Lekötött betétének óvadékba helyezésével, illetve zálogba vonásával kedvezı kamatozású Lombard hitelhez juthat. Rendelkezés a bankszámla felett A tulajdonos számlája felett személyesen vagy meghatalmazott útján jogosult rendelkezni. A meghatalmazás szólhat egyszeri alkalomra vagy visszavonásig. A számlának egy vagy több tulajdonosa lehet. Több számlatulajdonos esetén a tulajdonosokat a számlával kapcsolatban ugyanazon jogok illetik meg, illetve ugyanazon kötelezettségek terhelik. A tulajdonosok a számla felett a külön-külön vagy együttesen rendelkezhetnek (1997. szeptember 1-jétıl együttes rendelkezéső számlát nyitni, illetve külön-külön rendelkezéső számlát együttes rendelkezésővé átalakítani nem lehet.) A számla tulajdonosa jogosult a számlájáról írásbeli nyilatkozatával elhalálozása esetére rendelkezni. Ebben az esetben a számla nem képezi hagyaték tárgyát, a rendelkezésben megjelölt kedvezményezett(ek) hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül rendelkezhet(nek) a számláról. A kedvezményezett elhalálozása esetére másik kedvezményezett (helyettes) nem jelölhetı, de a Számlatulajdonos rendelkezését bármikor megváltoztathatja, vagy visszavonhatja.28 Természetesen a különbözı bankok szolgáltatásai és a szolgáltatások díjai között eltérések vannak, ezért egy háztartásnak akár a folyószámla megnyitásakor, akár idıközönként ellenıriznie kell, hogy melyik banknál tartsa a pénzét. Ezen túl még egy nagyon fontos dolog van, amit tudniuk kellene (bár a reklámok nem erre hívják fel az állampolgárok figyelmét), hogy a hitelfelvételnél legyenek nagyon körültekintıek.

A világgazdasági válság hatására sokan váltottak pénzintézetet, hiszen ez is a spórolás egyik nagyon fontos eleme.

28

https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok (letöltve: 2010. október 20.)

49

ÖSSZEFOGLALÁS

Ebben a dolgozatban a háztartások gazdasági életének alapvetı elemzése, a családok tevékenységének legfontosabb céljainak, azok megvalósításához szükséges eszközöknek a bemutatása volt a cél.

Történelmi áttekintésként a II. világháború utáni gazdasági idıszakot, majd a rendszerváltás utáni változásokat vettem figyelembe, mivel napjainkban, a 2007-tıl tartó világgazdasági válság nehézségei révén ezen idıpontok jelenthetnek támpontot a háztartások elemzésénél.

A háztartásokon belüli munkamegosztáson túl az egyik legfontosabb tényezı a bevételek és kiadások megtervezése, valamint a családok gyermekvállalásának motívumai, hiszen országunk népessége csökken, melynek gazdasági okai is vannak. A háztartások gazdálkodása nagyrészt még ma is hagyományos, a nık szerepe a házimunkában alapvetı. Otthoni munkaidejüket legerısebben a gyerekek száma befolyásolja, akárcsak a férfiak házimunkában való részvételét.

Bár a háztartások munkájának kézzelfogható értéke mára a pénzzel kimutatható tételek között szerepel, a családok számára nélkülözhetetlen segítsége a pénzintézetekkel való kapcsolattartás lett.

A dolgozat azért próbálja – a teljesség igénye nélkül - részletezni a pénzügyi világhoz tartozó alapvetı fogalmakat és eljárási módokat, hogy rámutasson annak fontosságára, és megerısítse azt a szemléletet, hogy a már meglévı és a leendı háztartásoknak és azok tagjainak, az egyéneknek, a fiataloknak is elengedhetetlenül szükségük van a pénzügyi ismeretekre, azok gyakorlati tapasztalatainak megismerésére.

50

IRODALOMJEGYZÉK

Max Weber- Gazdaságtörténet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979. Szilágyi Dezsőné Dr.- Háztartásgazdaságtan, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1995.

KOPINT-TÁRKI Konjuktúrakutató Intézet Zrt. tanulmánya Észak-Magyarország, 2010. szeptember 17. száma Bors-teszt http://tarhely.sokoldal.hu/finance/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hupenzgazdalkodas.doc (letöltve: 2010.október 17.) http://www.gfk.com/gfkhungaria/index.hu.html (letöltés: 2010. november 2.) http://3.bp.blogspot.com/_ZKPyUmjBPsM/Sbk_5YAiMtI/AAAAAAAAFEw/4r2Bx66pVks/s 1600-h/KSH_haztartasok_fogyasztasa_2007_6.JPG (letöltve: 2010. november 2.) http://www.pszaf.hu/data/cms1571956/fv_tanul_haztart.pdf (letöltve: 2010. október 31.) http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_ alakulasa (letöltve: 2010.október 20) http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_ alakulasa/ (letöltve: 2010. október 20.) http://mek.niif.hu/02100/02185/html/331.html (letöltve: 2010. október 20.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_népessége (letöltve: 2010. október 17.) http://www.fn.hu/cikk/00230000/232607/3_N.jpg (letöltve: 2010. november 1.) http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=39394&kat=1 (letöltve: 2010. október 31.) http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=253 (letöltve: 2010. november 2.) http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zvesz%C3%A9lyes_munkaker%C3%BCl%C3% A9s (letöltve: 2010. november 2.) 1   

http://hu.wikipedia.org/wiki/Munkan%C3%A9lk%C3%BCli (letöltve: 2010. november 2.) http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://outside.mfor.hu/mfor/images/chart_id_92_20 10_05_27t09_08_12_02_00.png&imgrefurl=http://btsoft.net23.net/kifejezes/munkan%25 C3%25A9lk%25C3%25BClis%25C3%25A9g%2Bnem%2Blesz%2Bfriss&usg=__SLKd T6Jup_HMrvNCwKctqrWYClA=&h=300&w=600&sz=13&hl=hu&start=106&zoom=1 &tbnid=F0qwycRGOp9YWM:&tbnh=86&tbnw=172&prev=/images%3Fq%3Dmunkan %25C3%25A9lk%25C3%25BCli%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DX%26biw%3D 1024%26bih%3D584%26tbs%3Disch:10%2C3460&um=1&itbs=1&iact=rc&dur=644&e i=twTQTNyACYKSswb7qcyQAg&oei=JgTQTK6QK4KxtAbY8PCGAg&esq=8&page= 8&ndsp=14&ved=1t:429,r:13,s:106&tx=96&ty=57&biw=1024&bih=584 (letöltve: 2010. november 2.) http://www.nepfoiskola.hu/mntlap/archiv/2002_2/sapri.htm (letöltve: 2010. október 17.) http://www.világválság.hu/uj.html (letöltve: 2010. november 2.) http://gazdasagivilagvalsag.blog.hu (letöltve: 2010. október 31.) http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/konyv-2010.html (letöltve:2010.november 1.) http://www.világválság.hu/valsagkezeles.html (letöltve: 2010. november 2.) http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_ kultura_kvantitativ.pdf (letöltve:2010.október 25.) http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_ kultura_kvantitativ.pdf (letöltve: 2010.október 21.) http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/nemzetkozi/projektjeink/penzugy/lakossag.html (letöltve: 2010. október 31.) http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bank.html (letöltve: 2010. október 31.) http://www.jegyzetportal.hu/download/bank_jog/abankbetetrevonatkozoalapvetojogszaba lyieloirasok.rtf (letöltve: 2010. október 30.) http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010.október 22.) http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010. október 22.)

2   

http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bakkartya.html#smalltitle_2 (letöltve: 2010. október 20.) http://www.bankkartya.hu/?oldal=banklinkek (letöltve: 2010. október 25.) https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok/Atutalas (letöltve: 2010. október 29.) https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok (letöltve: 2010. október 20.)

3