Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék
TDK-dolgozat
Uracs Tímea AYNMTA
2011 1
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék
A könyvvizsgálat jövője, avagy élet az értékhatár-emelés után Future of the audit, life after the appreciation
Kézirat lezárása: 2011. november 10.
2
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 1 1. ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS- A SZÉLL KÁLMÁN TERV BÜROKRÁCIACSÖKKENTŐ PROGRAMJÁNAK ISMERTETÉSE ................................................................................. 2 1.1. Széll Kálmán Terv kidolgozásának okai, magyarországi helyzetkép ........................... 2 1.2. Az első bürokrácia-csökkentő program elemei ............................................................. 4 1.3. Az intézkedések várható hatásai ................................................................................... 7 2. JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................ 12 2.1. Banki hitelek és kölcsönök területére érkezett javaslatok ........................................... 13 2.2. Adóval, társasági adóval kapcsolatos javaslatok ......................................................... 15 2.2.1. Társasági adóra vonatkozóan született javaslatok ............................................ 15 2.2.2. ÁFA-t érintő javaslatok értékelése ................................................................... 19 2.2.3. Egyéb, adóval kapcsolatos javaslatok értékelése ............................................. 20 2.3. Beszámolóval kapcsolatban érkezett javaslatok.......................................................... 21 2.4. Önkormányzat, költségvetési szerv könyvvizsgálatára vonatkozó javaslatok ............ 26 2.5. Támogatás, pályázat kérdéskörébe tartozó javaslatok ................................................ 27 2.6. Állami könyvvizsgálatra született javaslatok értékelése ............................................. 29 2.7. Egyéb témakörökben született javaslatok .................................................................. 31 2.7.1. Fizetésképtelenség, felszámolás kérdéskörével foglalkozó javaslatok ............ 31 2.7.2. Leltárral kapcsolatban felmerült javaslatok ..................................................... 32 2.7.3. Környezetvédelemmel kapcsolatban felmerült javaslatok értékelése .............. 34 2.7.4. Építőiparral kapcsolatban felvetődött javaslatok ............................................. 35 2.8. Javaslatok összegzése .................................................................................................. 36 3. ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS HATÁSA A VÁLLALATOKRA .......................................... 38 3.1.Mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok működésére gyakorolt hatások bemutatása . 38 3.2. Milliárdokat bukhat az állam az értékhatár-emelésen ................................................. 46 3.3. A vállalatok adóellenőrzésének 2010-es megállapításai ............................................. 48 3.4.Vállalkozási terhek csökkentésének egyik jövőbeni lehetősége .................................. 49 4. ÖSSZEGZÉS ...................................................................................................................... 51
3
Ábrák jegyzéke 1. ábra: Kötelező könyvvizsgálat alól mentesülő vállalkozások száma ............................. 9 2. ábra: A regisztrált vállalatok számának alakulása 2000-2010 ..................................... 38 3. ábra: Az építőiparban regisztrált vállalatok száma 2010-ben....................................... 44
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A kötelező könyvvizsgálat alól mentesség ...................................................... 9 2. táblázat: A társasági adó mértékei az EU-ban .............................................................. 17 3. táblázat: Hazai könyvvizsgáló cégek és BIG 4 könyvvizsgálatból származó bevételei 2008-ban és 2009-ben .................................................................................................. 24 4. táblázat: A regisztrált vállalatok száma Magyarországon ............................................ 38 5. táblázat: Újonnan regisztrált és megszűnt gazdasági szervezetek száma 2009-ben és 2010-ben ....................................................................................................................... 38 6. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak és létszám-kategória szerint, 2010 ................................................................................................................. 39 7. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma gazdálkodási forma és létszám-kategória szerint, 2010 ................................................................................................................. 41 8. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma az építőiparban 2000-től 2010-ig ............... 43 9. táblázat: Nem pénzügyi vállalkozások száma és a foglalkoztatás alakulása Magyarországon és az EU-ban .................................................................................... 45
4
BEVEZETÉS „Az adminisztrációt ésszerűsíteni kell, nem pedig globálisan csökkenteni!” A könyvvizsgálati szakma az Enron cég 2001. év végén bekövetkezett összeomlását, és ezt követően az Arthur Andersen cég bukását követően erőteljes és gyors paradigmaváltáson ment keresztül, mely változások alapvető célja volt, hogy visszaállítsák a könyvvizsgálókkal szemben megrendült bizalmat. Emellett az audit munka gyökeres átalakulásában kétségtelenül szerepet játszott a napjainkban is végbemenő információtechnológia robbanásszer fejlődése, többek között az „internetes forradalom” széleskörű elterjedése. A könyvvizsgáló szó nemcsak egy hivatást, hanem egy felsőfokú szakképesítést is takar. A könyvvizsgáló sok esetben megkönnyíti az adóhatóság munkáját és csökkenti az ügyfele adókockázatát azzal, hogy a könyvvizsgálat során feltárja és kijavíttatja ügyfelével az esetleges hibákat. Bár a könyvvizsgálat nem tételes adóellenőrzést jelent, és nem lép az adóhatóság helyébe, nem váltja ki az adóellenőrzést, de a számviteli alapelvek betartásának felülvizsgálatával egyben megtörténik az adóalapok és az adók ellenőrzése is, feltárásra kerülnek az adókkal kapcsolatos hiányosságok, illetve a számviteli fegyelem betartása, az elszámolások átláthatósága kedvezőbbé válik. A törvénymódosítás a kötelező könyvvizsgálati értékhatárt 2012-es és a 2013-as üzleti évre az eddigi 100 millió Ft-ról 200 millió Ft-ra emeli meg. A 2014-től induló üzleti években az értékhatár 200 millió Ft-ról 300 millió Ft-ra emelkedik. A könyvvizsgálat hozzájárulhat az adózási morál javításához. Ahhoz, hogy a jelenleg rendelkezésre álló revizori állomány külső segítség nélkül minden magyar adóalanyt egyszer leellenőrizzen, 70 évnek kellene eltelnie. A könyvvizsgálónak a 2007. évi CXXXVI. törvény alapján fontos a szerepe a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésében és megakadályozásában. A jelenlegi kormányzat egyik kiemelt célja a gazdaság „kifehérítése”. Az értékhatár felemelése szöges ellentétben áll ezzel a koncepcióval, ami tovább növelheti a csalások, szabálytalanságok, a pénzmosás elkövetésének
kockázatát
és
a
terrorizmus
finanszírozásának
mozgásterét. 5
1.
ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS-
A
SZÉLL
KÁLMÁN
TERV
BÜROKRÁCIACSÖKKENTŐ PROGRAMJÁNAK ISMERTETÉSE1 2011. április 20-án a kormány ülése után tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy 500 milliárd Ft-os bürokrácia- és adminisztrációs terheket csökkentő csomagról döntött a kormány. A vállalkozások terheit csökkentő intézkedések között a kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelése is szerepel. A bejelentés szerint a kötelező könyvvizsgálat jelenlegi 100 millió Ft-os értékhatárát 200 millió forintra emelnék, mely intézkedés által több mint 17.000 vállalkozás mentesülne a kötelezettség alól 2012-2013-as években. Az emelést követően 2014 után az értékhatárt 300 millió forintra emelnék, mely további 7000 vállalkozással csökkentené a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások számát. A kormány ezen intézkedéstől 350-400.000 Ft-os évenkénti könyvvizsgálati díjjal számolva 2012-13-ra 5,6 milliárd Ft, majd 2014-től újabb 1,9 milliárd Ft (összesen 7,5 milliárd Ft) vállalkozói adminisztratív tehercsökkentést vár. 1.1. Széll Kálmán Terv kidolgozásának okai, magyarországi helyzetkép A magyarországi vállalatokat drámaian magas bürokrácia sújtja. Magyarországon az adminisztrációs terhek a GDP 10,5%-ára, mintegy 3000 milliárd Ft-ra rúgnak, szemben az uniós átlag 1000 milliárd Ft-tal, amely a GDP 3,8%-a. Tehát egy magyarországi vállalkozás bürokratikus költségei évente körülbelül 3.000.000 Ft-nak felelnek meg, ami azt jelenti, hogy a vállalatvezetőknek egy évben átlagosan 65 órát kell a különböző adminisztratív feladatok ellátására fordítaniuk. Ez a terhelés háromszor magasabb az uniós átlagnál, és kétszer nagyobb, mint a visegrádi országokban. Ahhoz, hogy hazánk az európai átlagot elérje, mintegy 2000 milliárd Ft-tal kell csökkenteni a bürokratikus terheket. A Széll Kálmán Terv ezt a csökkentést tűzte ki célul 2014-re, a ciklus végére. A kormány első bürokrácia-csökkentő programja 500 milliárd Ft-os terhet vesz le a magyarországi vállalkozások válláról, vagyis a felesleges 2000 milliárd Ft-os bürokratikus terhelés negyedét.
1
http://www.kormany.hu/download/2/43/30000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv%20B%C3%BC rokr%C3%A1cia-cs%C3%B6kkento%20program%20I..pdf (letöltve: 2011. október 10.) 6
A témát vizsgáló hazai kutatások szerint a vállalatvezetők számára egy évben átlagosan 65 órát jelent a különböző adminisztratív feladatok ellátása, azaz a teljes munkaidejük több mint 3%-a közvetlenül kapcsolódik az állam gerjesztette papírmunkához. Az adminisztratív terheket a vállalkozók nagyobb problémának tartják, mint a magas adórátákat. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2010-ben elvégzett egy nem reprezentatív felmérést, melyben a vállalatok érdekképviseleti szervezete által delegált szakértőket kérdezték a könyvvizsgálatról. Véleményük szerint a független szakértő ellenőrző és tanácsadó tevékenységének hozzáadott értéke a kkv-k esetében minimális, s ezért számukra ez fölösleges, semmiféle hasznos információt nem nyújtó, egyébként megtakarítható tevékenység és költség. Javaslatuk szerint a tulajdonosra kellene bízni, hogy eldöntse, szüksége van-e saját érdekében könyvvizsgáló alkalmazására, megéri-e számára vagy ugyanezt a funkciót más módon (például belső ellenőr alkalmazásával), esetleg hatékonyabban is el tudják látni. Az állami ellenőrzés kockázatai (esetleges szabálytalanságok feltárása, bírságok kiszabása), tehát az elkerülhető veszteségek mértéke alacsonyabb, mint a biztonságért a könyvvizsgálók alkalmazásával fizetendő költségek. A kormány célja, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa, így Magyarország a kelet-középeurópai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává válhat, ahol a vállalkozások működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható. Az adminisztrációs terhek csökkentésében az Európai Unió tagországai is elkötelezettek. Az Európai
Bizottság
2007
tavaszán
határozott
úgy,
hogy
gazdaságélénkítő
és
bürokráciacsökkentő programot indít, amelynek keretében az unió működésének és a cégeket érintő szabályozásnak az átalakításával 2012-re 25 %-kal csökkenti az üzleti szereplők közösségi jogból eredő, esetenként szükségtelen adminisztrációs ráfordítását. Emellett felkérte a tagállamokat, hogy határozzanak meg adminisztratív tehercsökkentési célértékeket, valósítsanak meg szigorúan ütemezett stratégiákat a nemzeti jogalkotásból adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (ez az intézmény megszűnt, jogutódja a Nemzetgazdasági Minisztérium) megbízásából egy nemzetközi tanácsadó cég által 2009 nyarán elkészült egy tanulmány, amely szerint az adminisztrációval kapcsolatos költségek Magyarországon az éves bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékára rúgnak. Az adminisztrációs teher 2800 milliárd Ft-ot tesz ki, ez mintegy 152 általános feladatból és 7
előírás teljesítéséből áll össze. A kötelező könyvvizsgálat a 18. legnagyobb tétel lett, s első helyen a könyvvezetési tevékenység állt. A könyvvizsgálatot nem megalapozott adminisztratív teherként beállítani. A könyvvizsgálat annak az ellenőrzése, hogy a jogszabályokban előírt dokumentációs, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségeknek eleget tett-e a vállalkozás. A könyvvizsgálói díj megspórolása nem biztos, hogy egyben költségcsökkenést is jelent a vállalkozásoknál, mivel olyan szakmai kérdések (adózás, számvitel, cégjog stb.) tekintetében, amelyekben korábban a könyvvizsgáló is tudott útmutatást adni, kénytelenek lesznek külső szakértőhöz fordulni, természetesen díjazás
ellenében.
Önmagában
tehát
a
könyvvizsgálat
nem
jelent
érdemi
többletadminisztrációt a vállalkozások számára. 1.2. Az első bürokrácia-csökkentő program elemei Az adminisztrációs tehercsökkentési program célja a vállalkozások adminisztrációs költségeinek és kockázatainak radikális csökkentése. A program céljai: · Az uniós átlag háromszorosára rúgó adminisztratív költségek, valamint a versenyképességet kiemelt mértékben rontó adminisztratív teherszint csökkentésével mintegy 500 milliárd Ft megtakarítás elérése a vállalkozások számára. · Felzárkózás az EU vezető tagállamaihoz az üzleti környezet minősége tekintetében, valamint a régió éllovasi pozíciójának megszerzése. A kormány célja, hogy a kisvállalkozások külső szakértő nélkül is képesek legyenek eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségeiknek. · A jogkövető magatartás üzemgazdaságossá tétele.
A kormány első lépésként az alábbi öt területen fogalmaz meg konkrét intézkedéseket: 1. Adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítése; 2. Könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál; 3. Kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások vezetése; 4. Hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló gyakorlatának kidolgozása; 8
5. A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése. 1. Adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítése kapcsán 15,2 milliárd Ft-os megtakarítással számolnak Az adófolyószámlák számának 50%-kal történő csökkentése 0,5 milliárd Ft megtakarítást hozhat. Ekkor 75, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezetett adószámla megszűnik. Jelenleg összesen mintegy 140 adószámlát vezet a NAV. Egyszerűbbé válik a vállalkozók számára az adószámlák követése és az ezekre történő utalás. Átutalások egyszerűsítése kapcsán 8 milliárd Ft-ot spórolhatunk. A jövőben egyetlen átutalással tudják a vállalkozók kötelezettségeiket rendezni az állam felé. Az adóbevallások gyakoriságának csökkentése 6,7 milliárd Ft-ot hozhat. Összevonásra kerül hat adónem (szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék, rehabilitációs hozzájárulás, játékadó, agrártermelési költség, cégautó adó) fizetési határideje. A kormány egyetlen időpontot jelöl ki a bevallásokra a jelenlegi, összesen 34 bevallás helyett. A ráfordításcsökkenés a szakképzési hozzájárulás esetében 2,5 milliárd, a rehabilitációs hozzájárulás esetében 0,5 milliárd, az innovációs járulék esetében 0,4 milliárd és a cégautóadó esetében 3,3 milliárd Ft-ot jelent. 2. Könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál eredményeképpen 5,6 milliárd Ft megtakarítással számolnak A kötelező könyvvizsgálói értékhatár 200 millió Ft-ra történő emelésével több mint 17.000 kis- és középvállalkozás mentesülne évente 350-400.000 Ft könyvvizsgálói díj alól. 2014-től az értékhatárt 300 millió Ft-ra emelésével további 7000 vállalkozás számára jelentene költségcsökkenést. 3. Gazdasági, társadalmi, kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások vezetése esetében 31,7 milliárd Ft megtakarítással kalkuláltak Hatósági adatbázisokat egymáshoz kell igazítani, ezzel 16 milliárd Ft-ot elehet megspórolni. A tárcák és az egyes hivatalok kezelésben álló hatósági adatbázisok egymáshoz igazításával elkerülhető számos, vállalkozásokat érintő adatszolgáltatási kötelezettség.
9
A vállalkozókat terhelő adatszolgáltatás végrehajtási kereteinek meghatározása 0,5 milliárd Ft megtakarítást
jelent.
Az
intézkedés
nyomán
csökken
a
vállalkozásokat
érintő
adatszolgáltatások idő és költségráfordítása, megszűnik az indokolatlan párhuzamosság, javul a hatékonyság. A NAV és a TB szervek adatigénye közötti átfedések megszüntetése 15,2 milliárd Ft megtakarítást eredményez. Feleslegessé válnak azok a járulékos adatlapok, melyek az egészségbiztosítási ellátás igénybevételekor kitöltendőek (pl.: táppénz, GYED, TGYÁS). 4. Hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló gyakorlatának kidolgozása 7 milliárd Ft-os megtakarítást jelent A vállalkozások számára átláthatóvá válik a szabályozás, pontosan megismerik, milyen előírás vonatkozik rájuk, ezek megsértése milyen jogkövetkezménnyel jár, és ki ellenőrzi a betartásukat. A jogkövető magatartás megkönnyítésével és a vállalkozói tevékenység kifehéredésével a GDP 0,1-0,2%-os többletnövekedése érhető el. 5. A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése 45,7 milliárd Ft megtakarítással számol A munkavállaláshoz kapcsolódó adatbejelentési kötelezettség egyszerűsítése 5 milliárd Ft-os spórolást jelent. A jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal (pl. az adószámmal) bejelenthető legyen a munkavállaló. A többi adat az egységes kormányzati adatbázisból elérhető lenne. Az egyéni járulékszámlák kialakítása 19,2 milliárd Ft megtakarítással jár. A jelenleg formális, a munkavállalók számára valódi biztosítékot nem jelentő adatszolgáltatást megszünteti. Az intézkedés az egyéni járulékszámlák kialakításával feleslegessé teszi a havi kimutatást a munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről és járulékokról. Az egyéni járulékszámlák kialakításával mindenki egyébként is nyomon tudja követni majd, hogy a munkáltató bejelentette-e, és befizette-e utána az adóelőleget és a járulékokat. Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhének számításával 3,4 milliárd Ft megtakarítható. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállalók munkabérével összefüggő juttatásaival és munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentáció egyszerűsítésre kerül. Az üzemi tanács opcionálissá tétele 80-100 millió Ft megtakarítással jár együtt. Az intézkedéssel megszűnik a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető idejét rabló kötelezettség.
10
A
munkavállaló
felvételének
megkönnyítése,
és
az
elbocsátással
kapcsolatos
követelményeknek a meghatározása 16 milliárd Ft-os spóroláshoz vezethet. Az intézkedés célja, hogy a mikro- és kisvállalkozások a lehető legkönnyebb módon vehessenek fel és bocsáthassanak el munkavállalót. A jövőben nem kell olyan nyilatkozatot kiállítania a munkáltatónak, amely vagy a munkavállaló képességire vagy a munkáltató gazdasági működésének
eredményességére
kell,
hogy
vonatkozzon.
A
felmondási
indokok
alátámasztása a vállalkozásoktól komoly és mindkét félre nézve méltánytalan erőfeszítéséket igényel, amelynek társadalmi hasznossága kétséges. A kárfelelősség kockázatának csökkentése 2 milliárd Ft megtakarításával jár együtt. Az intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön ésszerűtlen esetekben a kárfelelősség alól, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a munkavégzéshez. A munkaidő adminisztrációját rugalmassá kell tenni. Ezt irritációcsökkentő lépésnek számít. A munkaidő beosztás szabályai jelenleg igen bonyolultak, főként egy hektikus munkavégzést igénylő kisvállalkozásnál. A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg az éves munkaidő keret mellett. Az intézkedés feleslegessé teszi a rendkívüli munkavégzés elrendelését és rugalmassá teszi a pihenőidő kiadását, csökkentve az adminisztrációs kötelezettség irritációs hatását. A munkaidő-beosztás szabályainak módosítása 0,5%-os foglalkoztatás javulással, 50 ezer új, legális munkahellyel járnának együtt. Felülvizsgálatra kerülnek az éjszakai és hétvégi bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetőségei, valamint a folyamatos üzemű vállalkozásoknál az 5,5 munkanapos munkahét bevezetése. A képesítési követelmények csökkentése 1%-os foglalkoztatási javulást, és 100 ezer új, legális munkahelyet jelent. Eltörlésre kerülnek számos munkakör gyakorlása esetében a felesleges képesítési követelmények. Az intézkedés ezáltal lehetőséget biztosít a szakképzetlen munkavállalóknak és a munkakör olcsóbb betöltésére a vállalkozónak, mivel a garantált bérminimumot csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetnie. 1.3. Az intézkedések várható hatásai A konkrét intézkedések hatására összesen 500 milliárd Ft-tal kevesebb adminisztrációs költség
sújtja
majd
a
magyar
vállalkozásokat,
valamint
feláll
a
vállalkozások
adminisztrációjának alacsony szintjét megőrző, az adminisztrációs költségek újratermelődését
11
megelőző rendszer. Az adminisztrációcsökkentő lépések hatására a GDP 1,25-1,30%-os növekedése várható. Az adminisztrációcsökkentő intézkedések komoly pozitív hatással bírnak a magyar vállalatok és az egész nemzetgazdaság versenyképességére is. Az adminisztrációs költségek jelentős csökkentése fontos lépése annak, hogy Európa legversenyképesebb országait utolérjük, régiónkban pedig visszaszerezzük vezető helyünket. Az adminisztrációcsökkentés mérsékli azt a kockázatot, amelyet az államműködés jelent a vállalkozások számára. Az egyszerűsítés, a kiszámíthatóság megteremtése energiákat szabadít fel a vállalkozásoknál, amelyet fejlesztésre, bővítésre fordíthatnak. A kevesebb adminisztráció azt is jelenti, hogy csökken a magyar vállalkozások nemzetközi költséghátránya, így pénz szabadul
fel
növekedésre,
új
munkahelyek
létrehozására.
Mindezek
mellett,
az
adminisztrációs költségek csökkentése hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország, mint potenciális telephely jobb megítélés alá essen, ami több működő tőke befektetést hozhat, javítva az ország gazdasági, pénzügyi megítélését. Ha a szabályok egyszerűek, kiszámíthatóak és betarthatóak, növekszik a tisztességes érvényesülés lehetősége. Ma Magyarországon a vállalkozók 91%-a gondolja úgy, hogy az adórendszer bünteti a tisztességes magatartást. Az adminisztráció csökkentésével azok kerülhetnek előtérbe, akik tisztességesen akarják végezni a dolgukat: a vállalkozások nem abban versengenek, hogy ki tud jobban kibújni a szabályok alól, hanem hogy ki tud jobb terméket vagy szolgáltatást előállítani. A kormány adminisztrációcsökkentő intézkedései nyomán javul a hazai vállalkozások versenyképessége. Az adminisztrációs kötelezettségek tartalmának életszerűbbé tételével a vállalkozások jobban azonosulhatnak a szabályozással, nem érezve idegennek és céltalannak az állam adatigényét. Az intézkedések erősítik az állam és a vállalkozások közötti bizalmat, a tisztességes érvényesülés lehetőségébe vetett hitet. A munkajogi szabályozás rugalmasabbá tételével a munkaerőpiaci kilátások javulnak: könnyebbé válik a foglalkoztatás, a munkavállaló és a munkáltató hatékony munkavégzésben való érdekeltsége emelkedik. A vállalkozások nem termelő kiadásainak csökkenésével párhuzamosan jelentősen nőhet a termelékenységük, valamint a legális foglalkoztatás is. Az alábbi ábra a kötelező könyvvizsgálat alóli mentesség kritériumait határozza meg az EUban, Svájcban és Norvégiában.
12
1. ábra: Kötelező könyvvizsgálat alól mentesülő vállalkozások száma2 Az ábrából látható, hogy számos Európai Uniós tagországnál 6000 és 8000 millió euró között van a nettó árbevételi határ, a mérlegfőösszeg pedig 4000 millió euró körül van. Hazánkban mindegyik érték jóval 1000 millió euró alatt van, így az ábrázolásuk nem megoldható. A következő táblázatban azonban pontosabb adatok állnak rendelkezésre. A kötelező könyvvizsgálat alól mentesség teljesül, ha két egymást követő évben 3 feltételből 2 megvalósul. A kötelező könyvvizsgálat alól mentesség 1. táblázat Ország
Nettó
árbevétel Mérlegfőösszeg
(mEuró) Svájc
2
13.200
(mEuró) 6.600
Alkalmazottak száma (fő) 50
http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október 10.) 13
Ausztria
9.680
4.840
50
Szlovénia
8.800
4.400
50
8.800
4.400
50
Németország
8.030
4.015
50
Belgium
7.300
3.650
50
Hollandia
7.300
3.650
50
Írország
7.300
3.650
50
Olaszország
7.300
3.650
50
Románia
7.300
3.650
50
Luxemburg
6.25
3.125
50
Spanyolország
5.700
2.850
50
Görögország
5.000
2.500
50
Lengyelország
5.000
2.500
50
Franciaország
3.100
1.550
50
Portugália
3.000
1.500
50
2.9
1.737
15
Cseh Köztárs.
2.100
1.050
50
Észtország
1.800
0.900
30
Szlovákia
1.328
0.664
20
Dánia
1.067
0.533
12
Bulgária
1.000
0.500
50
Lettország
0.711
0.355
25
Egyesült Királyság
Litvánia
14
Magyarország
0.350
-
50
Svédország
0.300
0.150
3
Finnország
0.200
0.100
3
Ciprus
0
0
0
Málta
0.093
0,046
2
0
0
0
Norvégia
Forrás: http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október 10.)
A kötelező könyvvizsgálat értékhatára Finnországban, Máltán, Cipruson, valamint Norvégiában alacsonyabb, mint hazánkban, Svédországban és Lettországban velünk azonos mértékű. Nincs semmiféle uniós nyomás, amely a jogszabályi előírás alapján kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelését előírná. Az ezzel kapcsolatos uniós irányelv nem alulról, hanem felülről korlátos, és azt a méretnagyságot rögzíti, ahol mindenképpen kötelező a könyvvizsgálat. A tagországok szabadon dönthetnek ezen értékhatár alatti előírásról. Látható, hogy hazánkban csak nettó árbevételi és foglalkoztatási határ van, a mérlegfőösszeg alapján nem lehet a vállalatokat könyvvizsgálatra kötelezni. Az EU célja ezzel a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. A kisvállalkozás definíciója azonban jelentősen eltér az EU egyes tagállamaiban. A direktívában meghatározott kisvállalkozások értékhatárát nem használja minden tagállam. A tagállamoknak lehetőségük van, hogy a kisvállalkozásoknak megengedjék egyszerűsített beszámoló és kiegészítő melléklet
készítését,
mentesítsék
a
kisvállalkozásokat
a
kötelező
könyvvizsgálat,
könyvvizsgálati vélemény és éves jelentés készítésének követelménye alól.
15
2. JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE3 A bürokráciacsökkentő program megismerése után térjünk át a kamarához4 beérkezett javaslatok ismertetésére és elemzésére. A könyvvizsgálói szakmát jelenleg körülbelül ötezren képviselik Magyarországon. Jelentős hányaduk már ma sem jut megrendeléshez. Ma a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak csak mintegy 10%-a kötelezett könyvvizsgálatra (ez nagyságrendileg 42 ezer vállalkozás), s közülük közel 18 ezer a 300 millió Ft nettó árbevétel feletti, további 7,2 ezer a 200 és 300 millió Ft közötti. A 300 milliós értékhatár bevezetése 60%-kal szűkítené a piacot, ha a nem kötelezett cégek mindegyike felhagyna a könyvvizsgálók alkalmazásával. Mivel a 100 millió alattiak esetében sem így történt, ezért a szűkülés bizonyosan csekélyebb lesz. A szakma egzisztenciális gondjait némileg enyhíti, hogy a könyvvizsgálók jelentős része adótanácsadói, könyvelési és cégvezetési szolgáltatásokat is nyújt. A módosítások kedvező hatása lehet, hogy javul a könyvvizsgálók általános megítélése. Sokan ugyanis a könyvvizsgálói piac felhígulására panaszkodnak, és nagyban rontotta a piac minőségét, hogy sok vállalkozó valósi szolgáltatás helyett csak egy kötelező papírt várt el a könyvvizsgálótól. Ez a piaci árakat és a piac minőségét is lefelé nyomta. Azt várjuk, hogy a piac tisztul, a valósi értéket nyújtó könyvvizsgálói tevékenység felértékelődik. A könyvvizsgáló valósi hitelesítő és tanácsadó lehet, elkérheti ennek árát, az általa kiadott igazolás hasznos lehet a cégek számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a döntéselőkészítés keretében megvizsgálta, hogy milyen hatása lenne a cégek működésére a könyvvizsgálati értékhatár megemelésének, hogyan érintené az üzletmenetet, az adóhatóság működését, banki hitelezést, cégek adásvételét. A továbbiakban megvizsgálták, hogy várhatóan miként hatnak a változások a gazdaság egészének biztonságára, illetve más országokban mekkora az alsó értékhatár. Végül hogyan hatnak a tervezett változások a hazai könyvvizsgálói piacra. 2011. április 25-én megnyitottak a kamara honlapján egy fórumot 5, ahol bárki elmondhatja véleményét az értékhatár tervezett felemelésével kapcsolatosan, és megteheti javaslatait. A 3
Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat 2011/5. szám, 221. oldal Magyar Könyvvizsgálói Kamara 5 http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhatar_kronologia (letöltve: 2011. október 11.) 4
16
beérkezett javaslatokat témakör szerint csoportosítottam, így könnyebben áttekintő, hogy mely területeken érdemes könyvvizsgálót alkalmazni, és melyek azok, ahol másformában kellene a könyvvizsgálóknak közreműködnie. Főként az adózásra és beszámoló elkészítésére fókuszáltam, hiszen a vállalatok életében ez a két terület elengedhetetlen. 2.1. Banki hitelek és kölcsönök területére érkezett javaslatok Kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot banki hitel, Széchenyi kártya, tagi kölcsön, külföldről származó kölcsönök esetében. A bankok egységesen csak auditált beszámolókat fogadhatnának el a cégek hitelfelvételekor, ha 10 milliót meghaladó hitelt igényelnek. A hitelek értéke együtt lenne számítandó, annak érdekében, hogy ne lehessen feldarabolni azokat. Egy vállalkozás saját tőkéjének 10-szeresét meghaladó hitelkérelme esetén a hitelbírálat céljára benyújtott adatokat kötelező legyen könyvvizsgálóval átvizsgáltatni. Nem az előző évi beszámoló auditálására van szükség, hanem az adott évközben benyújtott adatok átvilágítására. Véleményem szerint a bankok nem adnak a saját tőke tízszeresénél nagyobb hitelt, hiszen ez óriási kockázatot jelentene a bank számára. Széchenyi hitellel gazdálkodó vállalkozások esetében könyvvizsgálatra lenne szükség. Tekintsük át, mit is takar ez a hitellehetőség. A Széchenyi-kártya6 már 6 éve elérhető a mikro, kis- és középvállalkozásoknak. Közel százezer vállalkozás jutott már hozzá, lényegében egy forgóeszközhitel. A hitel felső határa 25 millió Ft, de lehet 1 milliótól, 1 milliónként ugorva igényelni
és
kétéves
futamidő
is
választható
az
eddigi
egyéves
helyett.
A Széchenyi-kártya hitel elsősorban nem beruházási célra használható, hanem egy forgóeszközhitel, ami a napi likviditást segíti elő. Két héten belül felvehető, 25 millió Ft-ig, a kedvező kamatozású, az állami kamattámogatásnak köszönhetően, garanciadíj-támogatásként pedig a hitel garancia díj felét az állam fizeti. Az előzetes jóváhagyáshoz szükség van mérlegre az előző évről eredménykimutatással, kiegészítő melléklettel együtt. Azonban kérdéses, hogy ennek az évnek a működését ki vagy mi fogja igazolni. Szükség van egy kétsoros nyilatkozatra a vállalkozástól, hogy kb. mennyi volt az előző 12 hónap bankszámla forgalma, valamint szintén kétsoros nyilatkozat kell, hogy
6
http://www.hitelszerviz.hu/szechenyi-hitel-kartya (letöltés: 2011. október 25.) 17
a cégnek nincs köztartozása, vagy ha van, azt ki tudják fizetni az előzetes jóváhagyás után. Kérdéses, ha valakinek tartozása van, és a jóváhagyás után ki tudja fizetni, akkor eddig miért nem tette meg. Talán az adócsalás intézménye lép ekkor be. Kérnek még cégkivonatot, azonban nem kell friss. Ilyenkor mi igazolja, hogy tényleg él-e még a cég, vagy már felszámolás alatt van: A beszámoló előző évre vonatkozik, illetve a bankszámla-forgalom is. A vállalkozónak nyilatkoznia kell, hogy mekkora hitelre van szüksége. Ez azonban olyan összeget tartalmazhat, ami „álomnak” tűnik, nem az, amit kiutalnak. Ilyenkor magasabb összeget szoktak megjelölni, hiszen a kezelési és egyéb kamatköltséget is belekalkulálják. Az előzetes jóváhagyás után a véglegesítésre kerül sor. Társas vállalkozások esetén szükség van alapító okiratra, cégkivonatra, ami maximum 30 napos lehet. Akkor kérdés lehet, hogy az előzetes vizsgálathoz miért nem kell a legfrissebb, hiszen a 2 vizsgálat 2-3 nap telik el az igényléstől számítva. Szükség van még a tulajdonos személyi okmányaira, aláírási címpéldányra, a NAV által kiállított nullás igazolásra, bankszámla kivonatra a legutóbbi 30 napra vonatkozóan, bankszámla igazolásra az elmúlt számlaforgalmáról. Kérik a legutóbbi év mérlegét, eredménykimutatását, főkönyvét, legutóbbi lezárt negyedév főkönyvi kivonatát. Egyéni és társas vállalkozások (Bt. Kft., Kkt, Rt. Szövetkezet) igényelhetik, akik legalább 1 teljes (jan.1-től-dec.31.-ig), lezárt üzleti évvel rendelkeznek, köztartozásuk nincs vagy ki lesz fizetve, bankszámlán keresztül bonyolítják forgalmukat, illetve nyereségesen működtek. A Széchenyi kártya futamideje 1 év, melyhez 1 év hosszabbítás is jár. A forgóeszköz-hitel 1236 hónapra, míg a beruházási hitel 12-120 hónapra igényelhető. A Garantiqa Zrt. kezességet vállal a vállalkozás hitelére a hitelösszeg 80%-ig, de a vállalkozás többségi tulajdonosának ettől függetlenül kezességet kell adnia a hitel 100%-ára. Kötelező legyen a könyvvizsgálat, ha a vállalkozásnak 5.000.000 Ft-ot meghaladó folyószámla hitel kerete van, vagy ha a vállalkozás beruházási vagy forgóeszköz finanszírozás hitele meghaladja az 5.000.000 Ft értéket. Ez azonban egy relatív számérték, attól függ, hogy mihez viszonyítjuk. Sok esetben nem tűnik magasnak, hiszen a hitelek nagy részét több tízmilliós nagyságú beruházáshoz igénylik. Ennél jobb megoldásnak tűnik, ha a saját tőke meghatározott aránya vehető fel hitelként. A hitellel, kölcsönnel gazdálkodó társaságoknál egy bizonyos szint felett szükség van a fedezettségi kontroll, fizetési felkészültség könyvvizsgáló általi ellenőrzésére. Egy vállalkozásnál, ha a saját tőkéjénél nagyobb mértékben rendelkezik külső forrásból származó kötelezettséggel, akkor kötelező legyen nála a könyvvizsgálat. Ezáltal a kötelezettségének 18
teljesülése folyamatos kontroll alatt állna, kevesebb lenne a külső forrást adó szervezet vagy személy behajthatatlan követelése. A Hpt. szerint7 a természetes személy könyvvizsgálók számára jövedelemkorlát van előírva. Egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) 30%-át. Társaságokra az (5) bekezdés c.) pontjának hatályos szövege szerint a könyvvizsgáló társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. Mind a kisebb könyvvizsgáló társaságoknál, mind az egyéni vállalkozóknál ez a jövedelemkorlát a jövőben – a sok kieső 200 MFt alatti nettó árbevételű cég miatt – problémát fog jelenteni azoknak, akik takarékszövetkezetek könyvvizsgálatát is végzik. A kisebb takarékszövetkezetek meg sem tudják fizetni a nagyok tarifáit, a kicsiknek pedig újabb bevétel kiesés lesz a Hpt. jövedelemkorlátai miatt. Megoldási javaslatként fogalmazódott meg, hogy a 30, illetve 10 %-os korlát emelkedjen meg. 2.2. Adóval, társasági adóval, ÁFÁ-val kapcsolatos javaslatok 2.2.1. Társasági adóra vonatkozóan született javaslatok A kamaránál több könyvvizsgáló is javasolta, hogy a könyvvizsgálat társasági adóalapot csökkentő tétel legyen, illetve a könyvvizsgálói vélemény is legyen bemutatva. Jelenleg többféle jogcímen lehet a társasági adóalapot csökkenti8. Tekintsük át, hogy melyek ezek. 1. Korábbi évek elhatárolt vesztesége. Veszteségelhatárolás: Jelenleg érvényes szabályozás szerint az előző évek vesztesége időbeli korlát nélkül elhatárolható. Mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell leírni. A 2011. évben sem kell semmilyen esetben NAV engedély a veszteség elhatárolásához. 2. Adótörvény szerinti értékcsökkenés (épületek 2%, bérbe adott épület 6%, idegen ingatlanon végzett beruházás 6%, bérbe adott tárgyi eszközök 30%, számítástechnikai berendezések 33%, jármű 20%, 100 ezer Ft alatti beszerzésű értékű eszközök azonnali leírás 100%-ban, bútorok, egyéb berendezés 14,5%). Fejlesztési (lekötött) tartalékból beszerzett eszközökre nem lehet értékcsökkenést elszámolni.
7 8
Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 133. §. (4) c.) pontja http://www.artia.hu/hun/TAO_2011/ (letöltve: 2011. október 25.) 19
3. Új ingatlan, szellemi termék, gép, berendezés, jármű, beruházás értéke, valamint a meglévő ingatlan korszerűsítésére/bővítésére fordított összeg. További feltétel, hogy a cég egész évben magánszemélyek tulajdonában legyen. Valamint, hogy a cég az adóév utolsó napján csak kis és középvállalkozás lehet. 4. Lekötött fejlesztési tartalék. A lekötött fejlesztési tartalékot az adóév utolsó napjával kell az adózás előtti eredményt csökkenteni és az éves beszámolónkban ennek megfelelően, lekötött tartalékként kimutatni. A lekötött összeget 6 év alatt beruházásra kell fordítani, ha nem sikerül, kamatostul kell az adót rá megfizetni utólag. A lekötött tartalékból megvalósított beruházásra értékcsökkenés nem számolható el. 5. Kapott osztalék. 6. Munkanélküli, illetve szakképző tanuló továbbfoglalkoztatása, alkalmazása esetén a TB járulék összege (max.1 évig), amennyiben a munkanélküli nem állt nála alkalmazásban a megelőző 6 hónapban és az ő felvétele miatt nem bocsátott el senkit. 7. Átlagos állományi létszámnövekedésnél a növekmény és a havi minimálbér szorzata (éves szintre átszámított), feltéve, hogy az adózónak nincs december 31-én köztartozása és az átlagos állományi létszám az előző évben 5 fő volt mikrovállalkozások vehetik csak igénybe. 8. Behajthatatlan követelés (kivéve: elévült és bírósági úton sem behajtható követelés) leírása, visszaírt értékvesztés, követelés eladásakor a könyv szerinti értéket meghaladó bevétel, de maximum a nyilvántartott értékvesztés. 9. Kapott jogdíj bevételének 50%-a. 10. Bejelentett részesedés értékesítésének árfolyam nyeresége, feltéve, hogy egy éve már birtokolja a részesedést. 11. Műemlék épület, építményt értékét növelő felújítás költsége, feltéve, ha azt a tárgyi eszközei közt tartja nyilván. 12. Képzett céltartalék felhasználása miatti bevétel. 13. Adóellenőrzés, önellenőrzés során bevételként elszámolt összeg. 14. Elengedett bírság. 15. Terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege. 16. Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazása esetén a kifizetett bér, de maximum a minimálbér – maximális átlagos állományi létszám 20 fő lehet. 17. K+F költségek, alapkutatás költségei (csökkentve a kapott támogatással és az alvállalkozók költségével).
20
18. Közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés keretében adott adomány. A 13. pont szerint az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként, vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg csökkentheti az adóalapot. A könyvvizsgálat költsége éppen költségnövelésként jelenne meg, így ez nem jó megoldás véleményem szerint. Azonban ha a törvény engedné az elszámolást, akkor ennek fejében a könyvvizsgáló véleményét is szükséges lenne bemutatni. Így már az adóhatóság is megbízhatóbb, valósabb összképet kaphatna a vállalkozás működéséről. Ehhez kapcsolódóan volt olyan javaslatfelvetés, is, hogy az állam ösztönözze a könyvvizsgálók igénybevételét azzal, hogy azon vállalkozásoknál, amelyeknél az értékhatár emelés miatt nem lesz kötelező a könyvvizsgálat, és ha mégis igénybe vesznek könyvvizsgálót, akkor a könyvvizsgálói díj leírható legyen a társasági adó alapjából. Szerintem társasági adót csökkentő tételként való elszámolását nem csak a könyvvizsgálat alá nem eső vállalatokra, hanem az összes cégre ki lehetne vetni, így érvényesülne az egyenlőség elve. A következőkben tekintsük át, hogy az EU-ban milyen társasági adó mértékek vannak, és milyen az adócsalással való kapcsolatuk. Az Európai Unió egyes tagállamaiban a jelenleg hatályos szabályok szerint a társasági adó az alábbiak szerint alakul: A társasági adó mértékei az EU-ban 2. táblázat Ország
Adómérték
Ausztria
25,0%
Belgium
34,0%
Bulgária
10,0%
Ciprus
10,0%
Csehország
19,0%
Dánia
25,0%
Egyesült Királyság
28,0%
Észtország
21,0% 21
Finnország
26,0%
Franciaország
34,4%
Görögország
24,0%
Hollandia
25,5%
Írország
12,5%
Lengyelország
19,0%
Lettország
15,0%
Litvánia
15,0%
Luxemburg
28,6%
Magyarország
19,0% (20,6%)
Málta
35,0%
Németország
29,8%
Olaszország
31,4%
Portugália
26,5%
Románia
16,0%
Spanyolország
30,0%
Svédország
26,3%
Szlovákia
19,0%
Szlovénia
20,0%
Forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1082 (letöltve: 2011. október 31.) Ez alapján elmondható, hogy Magyarország közepes helyet foglal el a 19%-os adókulcsával, azonban a kedvezményes adókulccsal már az élmezőnybe kerül. 2012-ben egész évben marad a 10 százalékos kedvezményes társasági adó 500 milliós pozitív adóalap alatt, 2013-tól viszont már a legnagyobbak is élvezhetik a kedvezményt, mert akkor már nem lesz nyereségplafon. A 10 százalékos adókulcs 2013-ra a legalacsonyabb lesz az EU-ban, csak Cipruson ennyi. Európában pedig csak Moldáviában alacsonyabb a társasági adó (ahol nincsen). Az image tehát jó. Azonban most még csak az 500 milliós eredményig 10 százalékos a társasági adó, ez e fölötti eredményt realizáló (nem túl sok) céget nem is érinti. A társasági adó csökkentésének hátránya, hogy a költségvetés bevételtől esik el, vagyis több százmilliót hagy a cégeknél. De hogy mit csinálnak vele a cégek, vagyis hogy fejlesztésre költik-e vagy kifizetik a tulajdonosoknak osztalékként, azt nehéz előre megjósolni. 22
Amennyiben a fejlesztés mellett döntenek, az akár még a foglalkoztatottságot is növelheti, de nem számottevően. 2.2.2. ÁFA-t érintő javaslatok értékelése EU-s adószámmal rendelkező, és EU-s forgalmat bonyolító cégek például 50 millió Ft felett könyvvizsgálatra legyenek kötelezettek, azaz szükség van az ÁFA elszámolások könyvvizsgálatára. Ez két okból is célszerű. Egyik, hogy nagyon sok könyvelő nem tudja rendesen kezelni, könyvelni, bevallani az ÁFÁ-t, a másik ok pedig, hogy a vállalatirányítás célja az ÁFA elkerülése. Havi ÁFA bevallásra9 kötelezettek körének ellenőrzésére van szükség a kiemelkedő nagy forgalmuk miatt. Vizsgálni kell a beérkező számlákat, kimenő számlákat, exportot és az importot. Ma havi ÁFA bevallónak számít az az adózó, akinek a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adója éves szinten pozitív előjelű és az összege az 1 millió Ft-ot elérte. Azon vállalkozások, amelyek folyamatosan ÁFA visszaigénylési pozícióban vannak, értékhatártól függetlenül essenek könyvvizsgálat alá. Ennek az az indoka, hogy az államtól rengetegen úgy igényeltek vissza ÁFÁ-t, hogy a számla pénzügyileg nem volt még rendezve. Ezzel súlyosan megkárosították az állam pénztárcáját. Amennyiben az adóalanynak az adott adó-megállapítási időszakban az elszámolás eredményeként keletkezett különbözete negatív előjelű, azt saját döntése alapján a következő adó-megállapítási időszakra átviheti a fizetendő adóját csökkentő tételként, vagy visszaigényelheti az adóhatóságtól. A tárgyidőszaki adókülönbözet 3 részből tevődik össze:
a tárgyidőszaki felszámított adóból,
az előző időszakról áthozott követelésből, és
a korábbi időszakokban keletkezett levonható - de még nem levont - adóból.
Amennyiben visszakérjük a visszajáró általános forgalmi adót, akkor a bevallásban rendelkeznünk kell arról is, hogy mit kívánunk vele tenni:
az áfa-folyószámlán hagyjuk, mert tudjuk, hogy a következő bevallási időszakban fizetendő adónk lesz, ezért felhasználjuk annak fedezeteként; (mire visszautalnák, már újra fizethetjük be)
9
http://www.adokamara.hu/uploads/dokumentumok/afabevall.htm (letöltve: 2011. október 24.) 23
más adónemekre átvezettetjük;
illetve kérjük a kiutalását.
2.2.3. Egyéb, adóval kapcsolatos javaslatok értékelése Becslések szerint évi 200-250 milliárd eurót veszít az Európai Unió az adócsalók, adókerülők miatt10. A becsült 200-250 milliárd euró jelentős része áfa-csalásból adódik, hiszen jónéhány cég csak
áfa-visszatérítésre, számlaadásra jött
létre. Az
adócsalókat segítik
az
adóparadicsomok, öt európai ország, Svájc, Liechtenstein, Andorra, San Marino, Monaco valamint az egykori brit-holland gyarmat szigetek. Ezek a határokon átnyúló befektetések, megtakarítások kikerülését segítik, nem adóztatják a nem rezidens országok állampolgárainak kamatjövedelmét, illetve befogadják az off-shore cégeket. Az adócsalás elleni küzdelem jeleként a Tanács 2011. február 15-én elfogadta a megerősített kölcsönös segítségnyújtásról és az információcseréről szóló irányelvet. Célja a közvetlen adózás területén történő közigazgatási együttműködés megerősítése annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyabban tudjanak fellépni az adócsalás ellen. Megakadályozza, hogy valamely tagállam pusztán azzal az indokkal tagadja meg az információszolgáltatást egy másik tagállambeli adófizetőre vonatkozóan, hogy az információ egy bank vagy más pénzügyi intézmény birtokában van. Ami a vállalkozásoknak teher, hogy a jogszabályok sűrűn változnak, és a meglévők értelmezése sem egyértelmű. Így a tervezés nehéz számukra, hiszen sokféle adó van, így nagyobb az esély az adócsalásra. A könyvvizsgálat megszüntetése miatt a magántulajdonban lévő cégeknél nem lesz több munkahely, csak a tulajdonosnak lesz több osztaléka vagy egyéb nem látott jövedelme. Ezzel a megállapítással teljes mértékben egyet kell értenem, hiszen a magántulajdonban lévő cégeknek érdeke, hogy több embert foglalkoztasson. A költségei, ha csökkennek, azt nem újabb beruházásra, fejlesztésre fordítja, hanem osztalékként veszi ki. Javaslatként fogalmazódott meg az adószakértő könyvvizsgáló foglalkoztatása. Az Art.-ben11 rendezésre kerülne, hogy ha adószakértő könyvvizsgálót foglalkoztat a társaság, akkor a társaságok adóellenőrzésre való kiválasztásánál kedvezőbb helyzetben lenne. Nyilvánvaló, 10
http://www.ugyvezeto.hu/cikk/63603/evi-200-250-milliard-eurot-veszit-az-eu-az-adocsalokmiatt?wa=eugy0924h (letöltés: 2011. november 7.) 11 Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24
hogy az ilyen tevékenység után az adószakértő könyvvizsgáló felelősségét is meg kell határozni a társasággal kötött szerződésben. Itt szerepelne, hogy milyen mélységű adózással kapcsolatos tevékenység ellenőrzését folytatná a társaságnál, és hogyha a szerződésben meghatározottaknál adóhiányt állapítana meg az adóhatóság, ezért a könyvvizsgáló teljes felelősséggel tartozna a bírság, pótlék tekintetében. Tehát a könyvvizsgáló a hagyományos vizsgálaton felül az adót is ellenőrizze. Ezt természetesen megemelné a könyvvizsgálat díját is. Azonban elmondható, hogy a könyvvizsgálók jelentős része adótanácsadói, adószakértői végzettséggel is rendelkezik, tehát nem kellene átképzéseken részt venniük. Ezzel költség- és időmegtakarítás érhető el. Ehhez kapcsolódik az a javaslat, hogy az 50 millió és 300 millió Ft árbevétel közötti cégek adóbevallását kötelező lenne adószakértővel ellenjegyeztetni. További munkát adna azon könyvvizsgálók számára, akik adószakértők is egyben, azonban az adófegyelem javulna. A cégek persze tiltakoznának ellene, hiszen újabb kiadást jelentene számukra. Ha ezt törvénybe iktatnák és bevezetésre kerülne, számos cégnél adóhiányt állapítanának meg. 10 millió Ft-ot meghaladó, magas adóhiány esetén azonnal könyvvizsgálatra lenne szükség. További javaslat volt, hogy 3-5 évente kötelező legyen az adóellenőrzés. Ezt a felszabadult kamarai szakértők láthatnák el. Az EU-s pályázatok bírálatához, az irányító hatóságokhoz, a közreműködő szervezetekhez, illetve az NFÜ felé is használható lenne a felszabadult kapacitás. Ez a lépés az adófegyelem javulását eredményezhetné. A NAV-val együttműködési lehetőséget lehetne kialakítani. Például az adótartozások átütemezése terén könyvvizsgálói véleményt lehetne bekérni, ahol véleményt lehet adni a tartozások átütemezésére, és megfizetésére. Ez jó a NAV-nak, hiszen a tartozás behajtásának nagyobb az esélye, de a vállalkozásnak sem lesz reménytelen a talpra állás. Adózás területén is szükség lenne együttműködésre. Például egyes adónemnél célellenőrzéseket lehetne végrehajtani, vagy a tagi kölcsönöket megvizsgálni. Természetesen ebben az esetben a könyvvizsgálati biztosítás is kiterjeszthető. 2.3. Beszámolóval kapcsolatban érkezett javaslatok Javaslatok között szerepelt, hogy a 30.000.000 Ft feletti mérlegfőösszegű vállalkozás beszámolóját csak bejegyzett könyvvizsgáló állíthassa össze. Ennek az az előnye, hogy tudják, hogy mi a helyes, kevesebb probléma adódik a könyvvizsgálat során. Hátrányként jelenik meg, hogy a könyvvizsgáló alkalmazása sokba kerül, mérlegképes könyvelők 25
hatásköre csökken. Kérdés lesz, hogyan alakul a könyvvizsgáló felelőssége ilyen esetben, másrészt fennáll-e a függetlensége, ha a beszámolót a könyvvizsgáló állítja össze. Sokak szerint célszerűbb lenne a könyvvizsgálói ellenjegyzés előírása, de az már könyvvizsgálat lenne. Véleményem szerint a 30 milliós mérlegfőösszeg nem igazán megfelelő. Gondoljunk csak bele, hogy egy kisvállalkozásnál az ingatlan, autó és a gépek, berendezések, esetleg termelőberendezések értéke magasabb, mint 30 millió. És akkor még nem beszéltünk a vevőkövetelésekről, elszámolási betétszámlán és a pénztárban lévő pénzről. 10 millió Ft-ot meghaladó osztalék kifizetésénél a fizetőképességi nyilatkozatot könyvvizsgáló véleményezze, és küldhesse be a cégbíróságnak. A nyilatkozatra azért van szükség, hogy az ügyvezető nyilatkozzon, a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeit.
Csak akkor fizethető osztalék, ha az
ügyvezető fizetőképességi nyilatkozatot tesz, és azt 30 napon belül a cégbíróságnak is megküldi. A társasági törvény szerint a taggyűlés az osztalékról az ügyvezető javaslatára, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Ha ilyen határozat nincs, akkor osztalék nem hagyható jóvá, és nem is fizethető ki később. A kettős könnyvitelt vezető vállalkozásoknál a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tőketartalékkal, lekötött eredménytartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Szerintem a cégbíróság feladata lenne eldönteni, hogy a nyilatkozat megfelelő-e. Ha a könyvvizsgáló véleményezi ezt a nyilatkozatot, akkor az már könyvvizsgálat lenne, hiszen az osztalékfizetés feltételeit és korlátait vizsgálná. Javaslatként fogalmazódott meg, hogy az üzleti tevékenység eredménye, szokásos vállalkozási eredmény alapján kellene meghatározni a könyvvizsgálat határát. Az egyéb bevételek is beletartoznak a vállalkozás szokásos működésébe, akár a költségek ellentételezésére kapott támogatásokat, akár az eszközértékesítések bevételét vesszük figyelembe. Ehhez kapcsolódott egy másik javaslat is: a könyvvizsgálati értékhatár ne csak az árbevételre, hanem a mérlegfőösszegre is vonatkozzon, hiszen számos vállalkozás életében vannak éveken áthúzódó beruházások, ingatlan fejlesztések. Lássuk be, nem csak az árbevétel fontos egy vállalat érdekében, hanem a mérlegfőösszege, annak összetétele, szerkezete, valamint az egyéb bevételek is hozzátartoznak a mindennapi élethez.
26
2012-től a 200 millió Ft-ot meghaladó vállalatoknál kötelező lesz a könyvvizsgálat. Azonban ahol ez a kötelezettség nem kötelező, ott a közzétételhez könyvvizsgálói ellenjegyzést lehetne alkalmazni. Ez nem jelentene komolyabb ellenőrzést, csak a leltár – főkönyvi kivonat beszámoló egyezőségének kontrollját, illetve a társaság által elkészített beszámoló leltárakkal való alátámasztottságának vizsgálatát. Ezt a feladatot egy könyvelő program is el tudná látni, nem szükséges könyvvizsgálót felfogadni hozzá. Azonban a számítástechnika csodáit tekintve biztosabb egy ellenjegyzés, ha azt könyvvizsgáló végzi. Javaslatként merült fel a beszámoló ellenjegyzése, korlátozott vizsgálat, jog szerinti vizsgálat, mint szolgáltatás, melyeket kizárólag könyvvizsgálók nyújthatnak. Az értékhatárt akár 1 milliárd Ft-ig is lehetne emelni. 0-tól 10 millió Ft-ig bárki készíthetne beszámolót, 10-től 100 millió Ft-ig csak mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló készíthetne beszámolót, illetve 100 millió Ft-tól 1 milliárd Ft-ig a könyvvizsgáló köteles lenne ellenjegyezni az elkészített beszámolót, és 1 milliárd Ft-tól kötelező könyvvizsgálat. Véleményem szerint ez jó megoldás lenne, hiszen már akár 10 millió Ft-tól könyvvizsgálói kontroll alatt állna a vállalat, de legrosszabb esetben is 100 milliós árbevétel felett szakértői ellenőrzés lenne. Azonban a könyvvizsgálónak nem elég a beszámolót ellenjegyeznie, hiszen ekkor csak a beszámolót ellenőrzi. Szükség van a vállalat más iratát, például adóbevallást is megtekintenie, hiszen ekkor tud teljes bizonyosságot szerezni a vállalatról, iratok teljességéről. 50-200 millió Ft között egy egyszerűsített beszámoló vizsgálatra lenne szükség. Ezzel csökkenne az adminisztrációs teher, a könyvvizsgáló valóban az érdemi munkára összpontosíthat, pénzügyi és számviteli tanácsokat adhat, segíthet a vállalkozások gazdasági folyamatainak ellenőrzésében és felügyeletében természetesen a függetlenség megőrzése mellett. Kérdéses, hogy ez mennyire mélyen menne bele a vizsgálatokba, hiszen a felszínes ellenőrzéseknek semmi értelme sincs, csak felesleges pénzkidobás a vállalatoknak, a könyvvizsgálóknak pedig bevételt jelentene, de eleshetnének fontosabb megbízásoktól, ha nem tud teljes mértékben a jelentős megbízásokra koncentrálni. Az egyszerűsített beszámoló vizsgálatának része lenne az egyszerűsített mérlegvizsgálat, amely dokumentáció a mikro-vállalkozások sajátosságához igazodik, egyszerűsödik. Ez ugyan díj csökkenést eredményezhet, de a könyvvizsgálók több céget is tudnak vállalni. 200 millió Ft felett teljes körű, „nagy” könyvvizsgálat valósulna meg, mert ez valóban érdemi többletmunkát igényel még a vállalkozásoknál is, nem csak papírhalmaz-papírgyűjtés lenne.
27
A könyvvizsgálatra kötelezett társaságok éves beszámolóját a vállalkozás vezetőjén kívül a számviteli rendért felelős személynek is alá kellene írnia. A számviteli rendért felelős személynek könyvvizsgálói végzettséggel kellene rendelkeznie. Így érvényesülhetne a 4 szem elve, vagyis 2 ember könnyebben kiszűrhetné a beszámolóban lévő hibákat, illetve a felelősség is megosztott lenne. Talán ha 2 személy vállalna felelőssége egy beszámolóért, a csalás intézménye lecsökkenne. Felmerült a közös könyvvizsgálat gondolata is. Ezáltal a kisebb könyvvizsgáló cégek és az egyéni könyvvizsgálók is újabb megbízásokhoz jutnának. Azonban itt is lennének feltételek, mint például, hogy a BIG 4 és a TOP 25 tagjai együttesen nem lehetnek az éves beszámoló auditorai. Ez a módzser, hogy a könyvvizsgálói jelentésen két aláírás szerepel, jelentősen megnövelné a jelentést felhasználók bizalmát. Természetesen a két aláírás miatt a könyvvizsgálati díj összege nem növekedne, nem változna. Ennek az a célja, hogy a nagyobb munkákat nem külföldi BIG 4 vigye el a profittal együtt, hanem országon belül maradjon ez az összeg. Nézzük meg a hazai könyvvizsgáló cégek és a BIG 4 könyvvizsgálatból származó bevételeit 2008-ban és 2009-ben. Hazai könyvvizsgáló cégek és BIG 4 könyvvizsgálatból származó bevételei 2008-ban és 2009-ben 3. táblázat
28
Forrás:
www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/hirlevel/2011/hirlevel_201101.pdf,
5.
oldal
(letöltve: 2011. november 7.) A cégek Big 4 nélküli könyvvizsgálati tevékenységből származó összes díjbevétele 33 198 ezer Ft-tal növekedett, amely 0,2 %-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a Big 4 díjbevétele 317 229 ezer Ft-tal, százalékos mértékben 2,4 %-kal növekedett. A cégek könyvvizsgálatból származó díjbevétele 2008. évről 2009. évre összesen 350 427 ezer Ft-tal, 1,2 %-kal nőtt. A cégeknél a könyvvizsgálatból származó díjbevételek 43,7 %-át a Big 4 érte el 2009. évben, míg ez az arány 2008. évben 43,2% volt. Az egyéni könyvvizsgálók bevételét is figyelembe véve 2009. évben ez az arány 37,8%. A szolgáltatott adatok alapján a Big 4 könyvvizsgálati piaci részesedése egy év alatt 0,8 %-kal nőtt. A cégeknél a könyvvizsgálatból származó díjbevételek 43,7 %-át a Big 4 érte el 2009. évben, míg ez az arány 2008. évben 43,2 % volt. Az egyéni könyvvizsgálók bevételét is figyelembe véve ez az arány 37,8 százalék. A szolgáltatott adatok alapján a Big 4 könyvvizsgálói piaci részesedése egy év alatt 0,8 %-kal nőtt, míg az előző évben ez a növekedés 2,75 % volt. A növekedés mértéke jól tükrözi a világgazdasági válság gazdaságra gyakorolt hatását. Javaslatként fogalmazódott meg, hogy akik nem Ft-ban vezetik a könyveiket, azokra is vonatkozzon a könyvvizsgálati kötelezettség. A jogszabályok csak Ft-ban határozzák meg, hogy kinek kötelező a könyvvizsgálat, illetve ki kaphat mentességet. Szükség lenne, hogy például aki euróban vagy más devizába vezeti a könyveit, az ő bevételeinek, mérlegfőösszegének számait forintra számítsák át. Számukra is kötelező lehetne a könyvvizsgálat az előző üzleti év utolsó napján érvényes MNB árfolyamon átszámított Ft értékének meghaladása esetén. 2. 4. Önkormányzat, költségvetési szerv könyvvizsgálatára vonatkozó javaslatok Javaslat volt, hogy a költségvetési szervek, főleg önkormányzatok belső ellenőrzését is visszakaphatnák a könyvvizsgálók. Jelenlegi gyakorlat szerint az önkormányzat belső saját alkalmazottja látja el az ellenőrzési feladatot. Itt a függetlenség elve nem érvényesül, ami visszaélésre adhat okot.
29
Az átláthatóságot növelni kellene, így fogalmazódott meg, hogy az állami szervezetek, különböző állami vagy uniós támogatást felhasználói körének könyvvizsgálatára van szükség. A civil szektor gyakorta a saját maga termelte összeget, tagsága által adózott forintokból befizetett tagdíjat és önkéntes (ingyenes) munkáját veti latba (teszi az állami támogatás mellé), miközben a végzett tevékenység sokszor állami feladat lenne. Valamennyi állami tulajdonú, vagy állami felügyelet alá tartozó (minisztérium és önkormányzati) intézményre, társaságra kötelező legyen a könyvvizsgálat, bármely közpénzt felhasználó szervezet esetében is. Ezeket az állami intézményeket ritkán vizsgálják, holott a nagy állami pénzek itt tűnnek el. Az államháztartási hiányt talán kis mértékben, de csökkentené, ha valaki a bevételeket és kiadásokat alaposan átvizsgálná és elemezné.
Azonban a könyvvizsgálat működési
többletkiadást generálna a költségvetési szférában, az így is veszteségesen gazdálkodó önkormányzatoknak ez óriási terhet jelentene. A nagy intézményeket a nagy könyvvizsgálói cégek nyilvánvalóan megszereznék, amellyel újabb állami kiadást generálnának, és természetesen az adófizető polgárok innák meg ennek is a levét, ergo magasabb elvonások lennének. Javaslat volt, hogy 5 milliárd, vagy 10 milliárd Ft mérlegfőösszegű intézményeknél a mérlegképes végzettség helyett költségvetési minősítésű könyvvizsgálói követelmény legyen, Azon költségvetési intézmények, amelyeknél költségvetési minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló felelős a beszámoló összeállításáért (az Ámr. gazdasági vezetőnek nevezi), azon intézmények mentesülhetnének a kiterjesztett könyvvizsgálati kötelezettség alól. Ha könyvvizsgáló állítja össze a beszámolót, akkor felesleges újabb könyvvizsgáló által bevizsgáltatni, célszerű lenne csak ellenjegyeztetni, azaz a beszámolón 2 könyvvizsgáló aláírása szerepelne, de nem jelentene plusz terhet a költségvetési intézményeknek. Az önkormányzatok könyvvizsgálatát az állami könyvvizsgálat lehetővé tehetné, ezáltal az önkormányzat gazdálkodása helyre jöhetne, adótanácsadást is vállalhat a könyvvizsgáló. Az állami könyvvizsgálat feltételeiről a későbbiekben ejtek szót. A kisebb települések önkormányzatai és azok az intézményei, melyek nem képesek külön - külön egy könyvvizsgáló munkáját megfizetni, nekik konszolidált beszámolót kellene készíteniük, majd azt
felülvizsgáltatni
a
könyvvizsgálóval.
Változatlanul
a
hitellel
gazdálkodó
önkormányzatoknál, kistérségeknél, a tervezet szerint a leendő járásoknál, járásjogú városoknál, többcélú és egyedi önkormányzati társulásoknál is kötelező lenne a könyvvizsgálat. 30
2.5. Támogatás, pályázat kérdéskörébe tartozó javaslatok 2007 és 2013 közötti időszakban jelentős összegű uniós támogatás érkezik hazánkba. Az uniós, illetve a hazai forrásokkal kiegészített uniós támogatások jogszerű felhasználását rendkívül szigorú ellenőrzési intézményrendszer kontrollálja. Javaslatként merült fel, hogy bármely összegű uniós vagy állami támogatás elnyerése esetén könyvvizsgálatra van szükség. Ezzel teljesen egyetértek, hiszen a támogatásokat manapság arra használják a vállalkozások, amire akarják. Az elköltésüket csak utólag ellenőrzik, és ha számlával alá támasztva az anyagbeszerzés, akkor ezen a tételen átugranak. Holott szükség lenne a gazdasági események mélyebb ellenőrzésére, vizsgálatára is. A hatályos jogszabályok szerint közpénz terhére abban az esetben nyújtható támogatás, ha azt a támogatás céljának és feltételeinek megfelelően használják fel. Az ellenőrzés és a szabálytalanságkezelés azon információk megszerzését jelenti, hogy a pályázat valóban megvalósította-e célját, és ez megfelel-e a támogató által meghatározott feltételeknek. A pályázó szervezetek számára legfőképpen a bonyolult jogi háttér értelmezése és az annak való megfelelés okoz nehézségeket. Az esetek túlnyomó részében dokumentációs problémák okozzák a szabálytalanságot. A pályázatok zöme ugyanis utólag nem ellenőrizhető fizikailag, a tényleges végrehajtás csak a dokumentumok alapján követhető nyomon (pl.: képzések, tréningek, rendezvények). Ilyenkor a nem megfelelő dokumentumok nem képesek alátámasztani a szerződésszerű teljesítést. Jellemző hiba lehet például a jelenléti ívek ellentmondásossága, a záradékolás hiánya, vagy a dokumentumok eredeti példányainak elvesztése. Közbeszerzésen csak olyan társaságok indulhatnának, akik rendelkeznek a megelőző év beszámolójának auditálásával, azonban ezt utólag is beszerezhetik. Így elkerülhető lenne, hogy hamarabb megy csődbe a cég, mint ahogy az alvállalkozót kifizetné, esetleg a garanciális kötelezettségeit teljesítené. A könyvvizsgáló feladata lehetne továbbá a közbeszerzési pályázatok lebonyolításának ellenőrzése. Javaslatként jelent meg, hogy EU-s pályázatok esetében a projektvezető, pénzügyi vezető mellett legyen egy könyvvizsgáló is. Szerintem értékhatártól függetlenül, más vélemény szerint 200 millió Ft-ot meghaladó pályázatok elszámolása esetén lenne rá szükség függetlenül attól, hogy az uniós pályázatban előírták-e vagy sem a kötelező könyvvizsgálatot. 31
További javaslatnak számít. hogy az operatív programok forrásaiból, vagy akár más kormányzati forrásokból meghirdetett pályázatok esetén a projektszemélyzeten belül a pénzügyi vezetőre legyen előírva, hogy meghatározott összeg (például 200 millió Ft vagy 250 millió Ft) feletti összköltségvetésű projekteknél könyvvizsgálói végzettség kell. Jelenlegi előírás szerint projektvezetőből, szakmai vezetőből és pénzügyi vezetőből kell minimum állnia a projektvezetésnek. Ezek közül a pénzügyi vezetőnek, aki a projekt bizonylati szintű elkülönített könyvvezetéséért, a pénzügyi beszámoló bizonylati szintű elkészítéséért felelős, regisztrált mérlegképes könyvelőnek kell lennie. Azonban a több százezer milliós vagy milliárdos projekteknél a mérlegképes végzettség már nem elég, bejegyzett könyvvizsgálóra van szükség. A könyvvizsgálók részt vehetnének a pályázatok, támogatások kiírásában, elbírálásában. Az adminisztrációcsökkentő intézkedések kapcsán számos könyvvizsgáló esik el megbízásoktól, így a felesleges kapacitás felhasználható lenne a pályázatok, támogatások meghatározásában és értékelésében. A könyvvizsgálók nem egy támogatást ellenőriztek már, így ebben a témában naprakész információkkal rendelkeznek. A javaslatok szerint országos hatáskörű szervek, egyházak, pártok könyvvizsgálatát kötelezővé kellene tenni, együttműködhetnének az Állami Számvevőszékkel. A pártok gazdálkodásának ellenőrzésére szükség van, hiszen a pártok alapítványa és maguk a pártok gazdálkodása minden alól a kivételezettek körébe tartoznak, itt is lehetne, kellene a szigor irányába elmozdulni. Az alapítványok könyvvizsgálatára is szükség van, hiszen az emberek egyre kevésbé hiszik el, hogy az általuk felajánlott pénzek valóban oda kerülnek, ahová szánták. Ezzel a lépéssel a közéletben is javulna a bizalom erőssége. Kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot a gyógyszertárak, kórházak, gondozási központok (egészségügyi alappal finanszírozási kapcsolatban álló bármilyen szervezet) esetén, árbevételtől függetlenül. Javasolták, hogy a társasházak is kerüljenek könyvvizsgálat alá. Véleményem szerint ez nem jó megoldás, hiszen a bevételük is elég alacsony, illetve a működésük is eléggé kevés eredménnyel zárul év végén. Általában alaptevékenységet végeznek, melynek célja, hogy a beszedett közös költségből, vagy felújítási díjból, ahogy régen nevezték, fizessék ki a villany, szemétszállítás, karbantartás, liftüzemeltetés, fűtés, víz és további kiadások, esetleges beázások költségeit. Ha csak alaptevékenységet végeznének, akkor veszteséges lenne a gazdálkodásuk. Vállalkozási tevékenységként bérbe adják az épülethez tartozó helyiségeket, közismeret nevükön a garázsokat, és az ezekben üzemelő, működő vállalkozások bérleti díjat 32
fizetnek a használatért. Azonban ez a díj sem tekinthető olyan jelentős összegnek, hogy könyvvizsgálatra lenne szükség. Elég lenne egy évente lezajló ellenőrzés, audit, amely nem menne bele olyan mélységekbe, mint a könyvvizsgálat. A mi társasházunkban negyedévente van ilyen ellenőrzés, azonban felvetődhet a kérdés, vajon ezek az ellenőrök mennyire értenek a feladathoz. 2.6. Állami könyvvizsgálatra született javaslatok értékelése Ebben a témakörben is születtek javaslatok, melyek a következők. Létre kellene hozni állami szervek könyvvizsgálatát, melyet az állam fizetne, illetve a gazdasági társaságok könyvvizsgálatát, melyet a vállalatok fizetnének. Az állami szervezetek könyvvizsgálatára szükség van, mert itt a legnagyobb a csalás kockázata. Ezen intézmények könyvvizsgálatát az állam fizetné, ezzel rá lennének kényszerítve a szabályszerű működésre, illetve egyre kevesebb önkormányzat működtetésére. Az önkormányzatok számának csökkentésére azért van szükség, mert nem tudják a szűkös forrásból ellátni a tevékenységüket, ezzel az állami költségvetést is negatív pozícióba hozzák. Az önkormányzatok helyett körjegyzőségekre lenne szükség olyan települések esetében, amelyek lélekszáma 1000 fő alatti. A vállalatok könyvvizsgálata a megszokott módon történne. Törvény írná elő, hogy kinek kötelező, és ezeknek a vállalatoknak saját zsebből kellene kifizetni a könyvvizsgáló díját. Egy másik javaslat szerint a könyvvizsgálói kamara hozzon létre egy kiemelten közhasznú, nonprofit gazdasági társaságot, melynek a feladata törvényességi felügyelet gyakorlása lenne bizonyos
meghatározott
esetekben.
Ezt
nem
könyvvizsgálatnak
tekintik,
inkább
vagyonvizsgálatnak. Természetesen ezeknek a vagyonvizsgálatoknak az elvégzésére könyvvizsgálókat jelölnének ki hasonlóan az igazságügyi könyvszakértőkhöz. Tekintsük át, hogy mi az igazságügyi könyvszakértők feladata, mert ezen keresztül könnyebb megérteni a vagyonvizsgálatra kijelölt könyvvizsgálók munkájának jellegzetességét. Az igazságügyi könyv- és adószakértő feladata12, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, továbbá megbízás alapján szakvéleményével segítse az adott tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. Az igazságügyi könyvszakértői tevékenység nem könyvvizsgálati, hanem a könyvvizsgáló által végezhető tevékenység. Az igazságügyi könyvszakértő a vizsgálati eredményekről írásban
12
www.mkvk.hu/.../IK_modszertani_utmutato2007.doc (letöltve: 2011. november7.) 33
szakvéleményt (jelentést) készít. Az igazságügyi könyvszakértő a jelentésében csak ténymegállapítást tehet, a következtetés levonása a megbízó feladata. A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló pozitív bizonyosságot szolgálat a vizsgálat eredményéről, melyet a véleményében rögzít. A vagyonvizsgálatra tehát a kamara jelölné ki a könyvvizsgálókat, akiknek korlátozott joguk lenne. Nem kellene olyan mélységben ellenőrizniük a cégeket, mint a hagyományos könyvvizsgálat kapcsán, azonban a jelentésében csak ténymegállapításokat tehetnének. A vizsgálat díját ez a nonprofit társaság szedné be, és fizetné ki a vagyonvizsgálóknak meghatározott óradíjjal, elszámolás alapján. A vagyonvizsgálatokat nem a beszámoló elfogadása előtt, hanem a közzététel után kellene elrendelni, és nem árbevételi határhoz kellene kötni. Kötelező lenne azoknak a társaságoknak, akiknek 5 millió Ft-nál nagyobb bankhitele van (ideérte a lízinget is), és akiknek december 31-én 500 ezer Ft-nál nagyobb adótartozásuk van (ideértve az önkormányzati adókat is). Azoknak a társaságoknak, amelyek szállítói kötelezettsége a vevő követelések kétszeresét meghaladja, illetve amelyeknek nincsen befektetett eszköze, vagy igen csekély értékű, és a kötelezettség állománya a saját tőkénél magasabb, vagy ahol a saját tőke a jegyzett tőkénél alacsonyabb, szintén vagyonvizsgálat alá kell esniük. Azonban a vagyonvizsgálatoknál a személyes kapcsolatok a meghatározóak, vagyis az, hogy ki kinek a kije. Ez magával vonja a személyeskedést, ami újabb bürokráciához vezet. A könyvvizsgálóknak semmi és senki sem garantálja, hogy ugyanolyan mértékű feladatot fognak kapni. 2.7. Egyéb témakörökben született javaslatok 2.7.1. Fizetésképtelenség, felszámolás kérdéskörével foglalkozó javaslatok Javaslatként jelent meg, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése esetén a 100 millió Ft nettó árbevétel feletti cégeknél legyen kötelező könyvvizsgálóval átvilágítani a céget. Például fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetnek számít, ha egy cég szállítói tartozásainak összességéből a 180 napon túli tartozások összege meghaladja az előző évi nettó árbevétel 20-50%-át, és/vagy felszámolási eljárást kezdeményeztek ellene. Az átvilágítás célja a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése okainak feltárása és a lehetséges rendezési módok felvázolása a cég ügyvezetése számára. Erre a feladatra a cég rendes
34
könyvvizsgálója nem kérhető fel. A jelenlegi gyakorlat szerint a felszámoló segítséget kérhet könyvvizsgálótól. Kérdésként jelenik meg, hogy a könyvvizsgálói díjat hogy fogják kifizetni az ilyen cégek, hiszen már a normális üzletmenetet sem tudják finanszírozni. Egyes vélemények szerint felszámolási költség lesz, mások beragadt követelésként minősítik. Ezt a célt szolgálná a kamara által működtetett állami könyvvizsgálat, mert az állam érdeke is, hogy csődhelyzetben lévő cégek ne működjenek, és ne igényeljenek vissza áfa-t. Amikor bekövetkezik a fizetésképtelenség, akkor már késő van. Az átmenetet nehéz meghúzni a tartós fizetési nehézség, valamint az átmeneti likviditási hiány között. Ráadásul a gazdasági élet kockázata miatt nemcsak csalárd módon lehet valaki fizetésképtelen, hanem önhibáján kívül pl. megrendelések megszűnése, tartós veszteség, saját tőkevesztés. A fizetésképtelen vállalkozások számára komoly terhet jelent a minimális társasági adó fizetési kötelezettség13. Ha a könyvvizsgáló igazolná a valós veszteséget a jelentésben, akkor nem kellene fizetniük minimális társasági adót, és ezáltal a hitelezők érdekeit nagyobb mértékben Ki tudná elégíteni, és a könyvvizsgálók is hamarabb megkapnák a juttatásukat. Fizetésképtelenségről akkor beszélünk, ha az adós szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 15 napon belül, vagy jogerős bírósági határozatban megállapított határidőn belül nem egyenlíti ki. Fizetésképtelenség áll fent, ha a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, illetve fizetési kötelezettségeit a csődegyezség ellenére sem teljesítette. A bíróság a fizetésképtelenségről a kérelemtől 60 napon belül dönt. A fizetésképtelenséget megállapító végzésben elrendeli a felszámolást és a felszámolót kirendeli. Nézzük meg, hogy mit jelent a minimális társasági adó fizetési kötelezettség. Az elvárt jövedelem (jövedelem-nyereség minimum) adója 2008. január 1. óta létezik, a veszteséges vállalkozásoknak is fizetendő minimális adó. Amennyiben a társasági adóalapja, vagy az adózás előtti eredménye (a kettő közül a nagyobb) kisebb, mint az elvárt jövedelem adóalapja, akkor az adó alapja ez utóbbi összeg, és az adó mértéke ennek a 10%-a, illetve 19%-a. Ennek az adónak az volt a bevezetési indoka, hogy a 315 ezer társas vállalkozásból 118 ezer 13
http://www.smartbalance.hu/konyveles/elvart-jovedelem-jovedelem-nyereseg-minimum (letöltve: 2011. november 7.) 35
veszteséges, 16 ezer pedig nulla forint adót fizet. A 321 ezer egyéni vállalkozó közül 210 ezer nem fizet adót, minden második veszteséget mutat ki. A társasági adókörbe tartozó vállalkozás, ha az adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, akkor választhat. Vagy a 2%-os, minimumnak tekintett eredmény után fizeti az adót, vagy benyújtja a speciális nyilatkozatot, amely alapján a NAV már könnyebben mérlegelheti, hogy a veszteség kimutatását megalapozottnak tartja-e. A mérlegelésben nagy szerepet játszhatna a könyvvizsgálói vélemény, hiszen a NAV könnyebben hisz a könyvvizsgálóknak, mint a cég könyvelői és vezetői által benyújtott nyilatkozatnak. Javaslatok között volt, hogy a felszámolási tevékenységet végző társaságoknál kötelező legyen a könyvvizsgálat. Véleményem szerint erre azért van szükség, mert a válság után tömegével szűnnek meg a cégek, kerülnek felszámolás alá. Ezeknek a társaságoknak rengeteg munkájuk van az utóbbi időben, és jó lenne ellenőrizni, hogy vajon eleget tudnak-e tenni kötelességüknek, vajon eredményesen, hatékonyan működnek-e. A könyvvizsgálók által ellátható további feladat lehetne a felszámolt cégek záró beszámolójának könyvvizsgálata, a vagyonfelosztási javaslat kötelező könyvvizsgálata, illetve a már felszámolással érintett ügyvezető, tulajdonos új társaságának alapítása. 2.7.2. Leltárral kapcsolatban felmerült javaslatok Azon termeléssel és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozást kellene könyvvizsgálni, melyeknek éves nettó árbevétele a 100 millió Ft-ot meghaladja, és a számviteli, könyvvezetési feladataikat nem saját alkalmazottal, hanem könyvelő irodával végeztetik. A könyvelő irodák azokat a bizonylatokat dolgozzák fel, amit a megbízójuk ad át nekik. Nincs módjuk az év végi leltározási
folyamatban
részt
venni,
ezért
nem
tudnak
gondoskodni
a
leltárak
teljeskörűségéről, nem ellenőrzik annak pontos felvételét, és esetenként az értékelés sem feladatuk. Az 501. standard 5. pontja alapján14 a könyvvizsgálónak részt kell vennie a vállalkozás által szervezett leltározáson, amennyiben a készletek értéke a pénzügyi kimutatásban jelentős. Megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékra kell szert tennie a készletek létéről és állapotáról oly
14
www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/dokumentumok/.../501m.doc (letöltve: 2011. november 7.) 36
módon, hogy jelen van a fizikai leltárfelvételen, hacsak az gyakorlatilag nem kivitelezhetetlen. A 6. pont szerint, ha a könyvvizsgáló előre nem látott körülmények folytán nem tud jelen lenni a fizikai leltárfelvételen a tervezett időpontban, el kell végeznie, vagy meg kell figyelnie néhány fizikai leltárfelvételt egy alternatív időpontban, és ha szükséges, tesztelni kell az időközben felmerült ügyleteket. A 7. pont kimondja, hogy amikor olyan tényezők következtében, mint például a készletek jellege és elhelyezkedése, gyakorlatilag megoldhatatlan a könyvvizsgáló jelenléte, akkor a könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie, vajon az alternatív eljárások elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltatnak-e a készletek meglétéről és állapotáról olyan következtetés levonásához, ami alapján nem szükséges a vizsgálat hatókörének korlátozására hivatkoznia. A standard ajánlása alapján a készletek meglétére vonatkozó könyvvizsgálati bizonyosságot lehetőleg a fordulónapi leltározáson való részvétellel kell megszerezni. A leltározással kapcsolatos könyvvizsgálói teendőket három szakaszra lehet bontani: leltározás előkészítése, a leltárfelvételen való jelenlét, a leltár-megfigyelés eredményeinek értékelése. Javaslatként merült fel, hogy a készletek leltározását, a leltárak feldolgozását célszerű lenne ellenőriztetni, hiszen amilyen mértékben pontatlan a készlet értéke, ugyanolyan mértékben téves az eredmény. A leltározás náluk kimerül a tárgyi eszközök és a készletek leltározásában, a követelések és kötelezettségek vagy a saját tőke elemeinek év végi leltározásáról nem sokat tudnak a könyvelők. 2.7.3. Környezetvédelemmel kapcsolatban felmerült javaslatok értékelése Kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot a környezetre ártalmas termékeket előállító, tároló, forgalmazó vagy felhasználó vállalkozásoknál értékhatártól függetlenül. Ezek a cégek színesfém, - hulladék kereskedelemmel foglalkoznak. Rengeteg környezeti előírásnak, egyre szigorúbb környezetvédelmi normáknak kell megfelelniük, így a könyvvizsgálatot felesleges pénzkidobásnak minősítenék. Ezen vállalkozások számviteli rendszerében szükség lenne az általános információk, költségek és kötelezettségek nyilvánosságra hozatalára, valamint a vállalkozás által a környezetre
gyakorolt
minden
hatás
valamennyi
költségének
és
eredményének 37
számbavételére. Kevés vállalkozás készít működési kimutatást, melyben a szervezeten belüli anyag és energia átalakulási folyamatokat vizsgálja, eljárási kimutatást, melyben az anyagok és energia bevitelét és kibocsátását az egyes folyamatok és részterületek szintjére lebontva vizsgálja. El kellene készíteniük még a telephely kimutatást, mely a környezettel összefüggő állapotokat telephelyenként vizsgálja. Céltartalékot kell képezni a környezetvédelmi kötelezettségekre, ha azok a mérleg fordulónapon valószínűsíthetően vagy bizonyosan fennállnak; összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan; a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította15. Környezetvédelemmel kapcsolatos információknak a kiegészítő mellékletben is meg kell jelenniük. Itt kell kimutatni a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben és az előző üzleti évben képzett céltartalékot; a tárgyévben és az előző üzleti évben a környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költségek összegét; valamint a kötelezettségek között, a mérlegben ki nem mutatott környezetvédelmi és helyreállítási kötelezettségek várható összegét. A környezetvédelemmel kapcsolatos információkat az üzleti jelentésben is be kell mutatni16. Nevesítve a környezetvédelem befolyásoló, meghatározó szerepét a vállalakozó pénzügyi helyzetére
és
a
vállalkozó
környezetvédelemmel
kapcsolatos
felelősségét;
a
környezetvédelemhez kapcsolható megtörtént és várható fejlesztéseket; valamint a környezetvédelmi támogatásokat; illetve a környezetvédelmi intézkedéseket és ezek eredményeit. A kiegészítő mellékletben közzé kell tenni a környezetvédelmi tételek értékelési módszereit; a rendkívüli környezetvédelmi ráfordításokat; a környezeti kötelezettségekre elkülönített egyéb céltartalékok tétel részletezését, ha azt a mérleg nem tartalmazza, Valamint a feltételes környezetvédelmi kötelezettségeket; a jelentősebb környezetvédelmi kötelezettségeket; a hosszú távú területrendezési és bontási költségeket; a beszámolási időszakban aktivált környezetvédelmi költségeket, cél és terület szerinti bontásban. Továbbá a környezetvédelmi bírságokat,
büntetéseket,
környezetvédelemmel
harmadik
összefüggésbe
személyeknek
hozható,
kormányzattól
fizetett kapott
kártérítéseket; támogatásokat,
juttatásokat. Az üzleti jelentésben közzé kell tenni a környezetvédelmi intézkedéseket és szennyezés megelőzésére elfogadott terveket, programokat; a környezetvédelem különböző területein 15 16
2000. évi C. törvény szerint 2004. évi XCIX. törvény szerint 38
elért eredményeket; a környezetvédelemhez kapcsolható jogi hátteret; valamint a környezetterhelés
mértékét
(energiafelhasználás,
anyagfelhasználás,
szennyezőanyag-
kibocsátás) telephelyek szerinti bontásban, naturális mutatókkal; illetve az önálló környezetvédelmi jelentésben megtalálható, az éves beszámolóval és az üzleti jelentéssel összhangban álló információkat. 2.7.4. Építőiparral kapcsolatban felvetődött javaslatok Javaslat történt, hogy az építőipari vállalkozások is essenek könyvvizsgálat alá. Erre tényleg szükség lenne, hiszen az építőiparban nagyon magasak a körbetartozások, így a vállalatról nem lehet megbízható és valós összképet kapni. Valamint az építőiparban a legnagyobb a feketemunkások foglalkoztatása, jelentős fekete pénz fordul itt meg. A körbeszámlázás, körbetartozás problémájával a javaslatok között is találkozhattunk. Ha 1 millió Ft-ot elérően nem rendeződik az ellenérték kiegyenlítése, akkor kötelező ellenőrzésre lenne szükség. Véleményem szerint az 1 millió Ft nem elfogadható összeg, hiszen ha valaki 10 fős brigáddal dolgoztat, és havi 100 eFt-ot kapnak fejenként, akkor ez az összeg 1 hónap alatt összejön. Más iparágban tevékenykedő cégeknél is előfordulhatnak 1-2 hónap csúszások a fizetéseket illetően, ott azonban ezt nem tekintik körbetartozásnak. Tehát elfogadhatónak tartanám az 5 millió Ft-os értékhatárt, vagyis 5 millió Ft feletti tartozás esetén át kellene világítani a céget, hogy miért nem tudja az anyagokat kifizetni, szállítói tartozását rendezni, illetve a munkások bérét kifizetni. A CEEC Research a KPMG magyarországi irodájával együttműködve 100 építőipari vállalat megkérdezésével készítette el „A magyar építőipar 2011” című tanulmányát 17, melyben megállapítást nyert, hogy a cégek új megrendelésekhez leghatékonyabban személyes kapcsolataiknak köszönhetően juthatnak, azonban üzletszerzés szempontjából a pályázatokon való részvételt a cégvezetők nem tartják eredményesnek. A megkérdezettek többsége megerősítette, hogy a korrupció is nagy szerepet játszik abban, ki nyeri el az adott üzletet. Minden harmadik vállalatvezető számolt be arról, hogy kértek már tőle csúszópénzt megrendelések megszerzése során.
17
http://www.kpmg.com/HU/hu/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/Documents/A%20magyar%20%C3%A9p %C3%ADt%C5%91ipar%202011.pdf (letöltve: 2011. október 31.) 39
Kérdésként merülhet fel bennünk, hogy honnan van ezeknek a cégeknek csúszópénze, vajon az adóját befizette-e időre, a számláján az az összeg szerepel-e, amiért a munkát elvállata. Ezen kérdések tisztázása miatt lenne szükség a könyvvizsgálatra, egy átfogó cégátvilágításra. 2.8. Javaslatok összegzése Összegzésül elmondható, hogy azok a vállalkozások, melyeknek adóelkerülés a célja, a törvényi előírások ellenére sem alkalmaznak könyvvizsgálót. Az ilyen vállalkozások számának visszaszorítása érdekében a könyvvizsgálók véleménye szerint nagyobb szigorra lenne szükség. Javasolják, hogy az árbevétel mellett a mérlegfőösszeg és a kapcsolatság is fontos kritérium legyen a kötelező könyvvizsgálat alkalmazásának előírásakor. Közérdeket szolgálná az is, hogy folyamatos külső kontroll nélkül ne lehessen közbeszerzést lebonyolítani, illetve támogatásokat igénybe venni. Az EU-s adószámmal rendelkező, valamint a környezetre ártalmas terméket előállító, forgalmazó, tároló vagy felhasználó cégek számára is kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot. A kötelező könyvvizsgálat értékhatárának tervezett bármilyen szintű emelése alapjaiban rázza meg a szakmát, a praktizáló könyvvizsgálók jelentős része (becslések szerint 40-50%-a) könyvvizsgálói munka nélkül maradna. Ez ráadásul elsősorban a vidéki könyvvizsgálókat érintené, ami különösen nehéz helyzetbe hozná ezeket a szakembereket, a tudásuknak megfelelő alternatív munkalehetőségek hiányában. Egyúttal a mai könyvvizsgálati piac alapvető átrendeződéséhez vezet, amelynek következményeként jelentős piaci koncentráció fog bekövetkezni területileg a fővárosi, üzletileg a nagy nemzetközi könyvvizsgáló társaságok felé.
40
3. ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS HATÁSA A VÁLLALATOKRA A javaslatok értékelése után tekintsük át, hogy az értékhatár-emelés milyen hatással lesz a vállalatokra, előnye vagy hátránya fog a vállalatoknak ezen intézkedésből származnia. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhei közismerten nagyok, az uniós átlag két-háromszorosára rúgnak. Kérdés, hogy a kormány bürokráciacsökkentő csomagja mennyire segít ezt enyhíteni. A vállalkozások adminisztrációs terhei elsősorban a kedvezőtlen gazdasági környezettel, a gyorsan változó és bonyolult adózási, pénzügyi, gazdasági, munkaügyi, igazságügyi, közbeszerzési szabályokkal, valamint a kohéziós politikával, az uniós jogszabályi rendelkezésekkel hozhatók összefüggésbe. A kormány fontos törekvése, hogy javítsa, versenyképessé tegye a vállalkozások szabályozási környezetét. Ezért 2011. április 21-én rövid és középtávú programot hagyott jóvá a sok esetben bonyolult, elavult, hosszadalmas és költséges eljárásokat alkalmazandó állami szabályozásokból, túlszabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív költségek csökkentése érdekében. A program 3 intézkedéscsomagot határozott meg. Az első intézkedéscsomag célja 105 milliárd
Ft
nagyságú
vállalkozói
adminisztratív
tehercsökkenés.
A
második
intézkedéscsomag célja 400 milliárd Ft adminisztrációs költségcsökkentés elérése, s ennek érdekében jelöl ki kormányzati feladatokat, erősen építve a vállalkozói szektorral folytatandó együttműködésre, konzultációkra. Végül a kormányhatározat meghatározza egy olyan rendszer kialakításának feladatait, amely megakadályozza a vállalkozói adminisztrációs költségek és kockázatok ismételt növekedését. A könyvvizsgálói kötelezettség átalakítása kapcsán is az volt cél, hogy csökkenjen a vállalkozások adminisztrációs terhe, s ennek során ne romoljon az üzleti információk, adatok megbízhatósága, minősége.
3.1.
Mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok működésére gyakorolt hatások
bemutatása A továbbiakban tekintsük át, hogy hány mikro-, kis- és közepes vállalat van Magyarországon, és ezeknek milyen hatása van a gazdaságra, adómorálra.
41
A regisztrált vállalatok száma Magyarországon táblázat
4. Összes vállalat (db)
2000
2008
2009
2010
1.094.446
1.561.446
1.592.591
1.644.484
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 198. oldal
Regisztrált vállalatok száma 2 000 000
1 592 591 1 561 446
1 644 484
1 500 000 1 094 446 1 000 000 500 000 2000
2008
2009
2010
2. ábra: A regisztrált vállalatok számának alakulása 2000-201018 Az alábbi ábráról jól látható, hogy 2000-ről 2010-re hogyan változott a regisztrált vállalatok száma. Míg 2000-ben 1 milliónál egy kicsivel több vállalat volt, mára ez a szám fél millióval megnőtt. A növekedés miatt megnő a NAV ellenőrzésének száma is, mely terheket ró a szervezetre. Jelenleg ennyi potenciális vizsgálandó egyedük van. Kérdés, hogy mennyire hatékonyan tudják ellátni a feladatukat. Az 5. táblázat bemutatja az újonnan regisztrált és megszűnt gazdasági szervezetek számát 2009-ben és 2010-ben. Újonnan regisztrált és megszűnt gazdasági szervezetek száma 2009-ben és 2010-ben 5. táblázat Újonnan regisztrált (db) 2009 18
2010
Megszűnt (db) 2009
2010
Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 198. oldal 42
Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Összesen
46.588
48.676
28.322
27.795
77.704
72.614
65.184
41.892
124.292
121.290
93.506
69.687
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 205. oldal A táblázatból látható, hogyan az újonnan létrehozott és megszűnt gazdasági szervezetek száma. A társas vállalkozásokról elmondható, hogy 2010-ben többet hoztak létre, mint 2009ben. Ennek a gazdasági válság az oka, vagyis már kezd láthatóvá válni, hogy kezdünk kilábalni belőle. Egyre nagyobb a vállalkozói kedv, egyre több szervezet jön létre. Ez a tendencia nem igaz az egyéni vállalkozások számának alakulására, mert ezen szervezetek száma 5090-el, azaz 6,5%-kal csökkent. A negatív tendencia oka a magas adóelvonási mérték, illetve az egyéni vállalkozások kilátástalan helyzete. A megszűnt vállalkozások tekintetében mindkét évben és mindkét vállalkozási forma tekintetében csökkenés volt tapasztalható. Ez jónak tekinthető abból a szempontból, hogy több vállalat magasabb hozzáadott érték, magasabb GDP-t tud előállítani az egész gazdaság számára. Azonban az ellenőrzés alá tartozó szervezetek száma is nő, nagyobb lehetőség van az adócsalásra, adóelkerülésre. A 6. táblázat a regisztrált vállalkozások számát mutatja be nemzetgazdasági ágak és létszámkategória szerint a 2010-es évben. A regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak és létszám-kategória szerint, 2010 6. táblázat Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése,
0 fős és 1–9 ismeretlen létszámú
10–49
50– 249
250 és Összesen több
67 982
350 451
1 399
316
31
420 179
262 13 723 531
351 48 839 335
96 6 887 65
15 1 696 48
2 376 25
726 71 521 1 004
754
1 575
300
133
33
2 795
fős
43
kezelése, hulladékgazdálkod ás, szennyeződésmente sítés 19 144 73 323 4 396 316 Építőipar 44 944 145 405 7 986 828 Kereskedelem, gépjárműjavítás 5 677 32 193 1 767 221 Szállítás, raktározás 24 825 46 762 2 205 170 Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 16 731 31 559 974 145 Információ, kommunikáció 5 927 37 733 368 161 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 162 755 85 322 1 056 82 Ingatlanügyletek 49 266 114 283 1 781 159 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 43 091 2 105 471 Adminisztratív és 18 747 szolgáltatást támogató tevékenység 52 90 4 1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ás 12 850 34 377 168 15 Oktatás 5 474 25 674 301 30 Humánegészségügyi, szociális ellátás 15 912 22 319 241 29 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 41 686 335 50 Egyéb szolgáltatás 3 978 813 3 – Egyéb tevékenység 566 Összesen 470 100 1 136 181 32 437 4 886 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 201. oldal
28 114
97 207 199 277
63
39 921
18
73 980
42
49 451
28
44 217
9 22
249 224 165 511
75
64 489
–
147
2 7
47 412 31 486
2
38 503
3 – 880
46 052 1 382 1 644 484
A nemzetgazdasági ágazat szerinti csoportosítást tekintve a táblázatból kiderül, hogy az adócsalásra legjobban érintett területek az építőipar, kereskedelem, szállás és raktározás, pénzügyi tevékenység, valamint az ingatlanügyletek és az adminisztratív területek. Az építőiparral
a
későbbiekben
részletesebben
foglalkozok.
A
kereskedelemben
és
ingatlanügyletekben van a legtöbb vállalkozás, mely kiemelt területet jelent a NAV 44
ellenőrzések során. A kereskedelemben is elterjedt a feketemunka alkalmazása, melynek kiszűrése az adóhatóság feladatkörébe tartozik. Az ingatlanokkal foglalkozó vállalatok száma elég érdekesen alakult 2010-ben. Nagy arányban voltak azon vállalatok, ahol 0 főt, vagy ismeretlen létszámot alkalmaznak. 2004. január 1-jétől a KSH az addig nyilvántartott alkalmazotti létszám helyett bevezette a tevékenységi létszám fogalmát. A tevékenységi létszám a statisztikai elszámolásoknál a szervezet tevékenységében részt vevő, az adott munkáltatónál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek létszámát, valamint az egyéni vállalkozás tulajdonosát és a nem fizetett segítő családtagokat tartalmazza. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon a bedolgozói és a megbízási szerződéssel létesített jogviszonyt, illetve a munkaviszony jellegű személyes közreműködéssel létesített tagsági viszonyt kell érteni. Tehát a legtöbb ingatlanokkal foglalkozó vállalkozás egyéni vállalkozásnak minősül, ahol csak 1 fő, a tulajdonos dolgozik. A pénzügyi és biztosítási tevékenységet, valamint az adminisztratív tevékenységet végző vállalkozások száma elenyésző az összes vállalkozáshoz viszonyítva, azonban ezeken a területeken jobban ismerik az adóoptimalizálás fogalmát. A regisztrált vállalkozások száma gazdálkodási forma és létszám-kategória szerint, 2010 7. táblázat
Gazdálkodási
0
fős
és 1–9
10–19
20–49
50–249
250
és Összesen
több
ismeretlen
forma
létszámú
Társas vállalkozás
244 374
319 847
19 900
10 864
4 861
880
600 726
Egyéni vállalkozás
225 726
816 334
1 407
266
25
–
1 043 758
Vállalkozás
470 100
1 136 181
21 307
11 130
4 886
880
1 644 484
fős
összesen
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet A 7. számú táblázat bemutatja a regisztrált vállalkozások számát gazdálkodási forma és létszám-kategória szerint 2010-ben. A hatályos jogszabályok szerint mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (kb. 500 millió Ft). Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 45
legfeljebb
10
millió
eurónak
megfelelő
forintösszeg
(kb.
2,5
milliárd
Ft).
Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg (kb. 12,5 milliárd Ft), vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg (kb. 10,75 milliárd Ft). Nagyvállalatnak számít az a vállalat, ahol legalább 250en dolgoznak, valamint az éves nettó árbevétele 50 millió eurón, azaz 12,5 milliárd Ft-on felül van, és a mérlegfőösszege eléri a 43 millió eurót, azaz 10,75 milliárd Ft-ot. Magyarországon a bejegyzett vállalkozások 96 %-a mikrovállalkozás, és 99 %-a KKV. Vagyis a nagyvállalatok csupán 1%-ban képviselik magukat. Könyvvizsgálati kötelezettség értékhatára 100 millió Ft volt 2010-ben, vagyis a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok tartoztak/tartoznak könyvvizsgálat alá jogszabály alapján, azaz 2010-ben 36 505 vállalat volt könyvvizsgálatra kötelezett, ez az arány 6%. Ehhez még hozzátartoznak azon mikrovállalkozások is, ahol az árbevétel elérte a 100 millió Ft-ot, és azok a mikrovállalkozások, ahol a vezetés döntött a könyvvizsgálatról, de a jogszabály alapján nem lennének kötelesek könyvvizsgálót alkalmazni. 2012-től a könyvvizsgálatra kötelezett vállalatok száma csökkenni fog, hiszen az értékhatárt megemelték. Az egyik folyóiratban megjelent cikk szerint19 a 100 millió Ft-ról 200 millió Ft-ra történő értékhatár emelkedés a körülbelül 42 ezres ügyfélkörből 17 ezer vállalkozás mentesülését jelenti (40%-os csökkenés). A 300 millió Ft-os értékhatár-emelés további 7 ezer vállalkozást mentesít a könyvvizsgálat alól (28%-os csökkenés). E két lépés a 42 ezres piac 57%-át vonja ki a könyvvizsgálati kötelezettség alól. Itt érdemes megemlíteni, hogy 2008. január 1-je előtt az értékhatár 50 millió Ft volt. Az 50 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra történő értékhatár-emelés nyomán az akkor 69 308 könyvvizsgálatra kötelezett cégből 25 185 cég esett ki a könyvvizsgálati kötelezettség alól (36,3%). A 2008 előtti ügyfélállomány képest a 3 értékhatár-emelkedés együttes hatásaként a lemorzsolódás több mint 70%-os. Ez a tény a könyvvizsgálati piac csökkenését eredményezi, mely hatást gyakorol az árszínvonalra is a kereslet-kínálat törvényének érvényesülése miatt. A nemzetközi tendenciák alapján (ott az értékhatár 2 milliárd Ft-os árbevétel) nagy a valószínűsége, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett kör tovább szűkül, értékhatár tovább emelkedik, és a mikrovállalkozások kikerülnek a könyvvizsgálatra kötelezeti körből. Ezáltal csökkenni fog a könyvvizsgálói
19
Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat, 2011. október, 433. oldal 46
szolgáltatások iránti piaci kereslet, könyvvizsgálói díjakkal együtt a szakma megítélése, jelentősége is változni fog. Véleményem szerint az építőiparban van a legnagyobb szükség a könyvvizsgálatra. Nézzük meg, hogy az építőiparban hány vállalat van regisztrálva, és ebből hány kis- közép és nagyvállalat van, illetve milyen arányban van jelen a piacon az 1-2 fővel működő mikrovállalkozás. Regisztrált vállalkozások száma az építőiparban 2000-től 2010-ig 8. táblázat 2000
2007
2008
2009
2010
81 534
95 006
98 451
96 583
97 207
500 fős és nagyobb
10
14
15
17
13
250–499 fő
25
16
15
11
15
50–249 fő
379
343
353
348
316
20–49 fő
1 289
1 313
1 458
1 397
1 307
10–19 fő
2 535
3 151
3 433
3 228
3 089
1–9 fő
24 867
73 925
74 261
72 378
73 323
ismeretlen 52 429
16 244
18 916
19 204
19 144
Vállalkozás összesen Ebből:
0
és
létszámú Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet A 8. táblázat a regisztrált vállalkozások számát mutatja az építőiparban. A táblázat adataiból látható, hogy 2008-ban volt a legnagyobb az ezen a területen tevékenykedő vállalatok száma. 2010-ben 97 207 építőipari vállalkozás volt regisztrálva. Közülük 28 nagyvállalatként, 316 középvállalatként, 4396 kisvállalkozásként és 73 323 mikrovállalkozásként működik. Látható, hogy 19 144 vállalat esetében nem volt információ a létszámról, vagy 0 fős vállalkozás. Ezen területen a legnagyobb a feketemunka, itt van a legtöbb korrupció. A mikrovállalkozások az építőipari vállalkozások 75,5%-át teszik ki, vagyis itt a legnagyobb az esélye, hogy egyes munkaadó nem jelenti be a munkavállalóját.
47
Építőiparban regisztrált vállalatok száma 73 323
80 000 60 000 40 000 20 000
19 144 28
316
4 396
Építőiparban regisztrált vállalatok száma
-
3. ábra: Az építőiparban regisztrált vállalatok száma 2010-ben20 Az Európai Unió 2003. május 6-án elfogadott ajánlása21 tartalmazza a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározását, azonban ez csak egy ajánlás, minden tagállam maga határozhatja meg a kkv besorolásának mutatószámait. Magyarországon jelenleg a 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza a mikro-, kis-, és középvállalkozások meghatározását,
valamint
fejlődésük
előremozdítását
szolgáló
állami
támogatások
összefoglalását. A törvény 3.§-a foglakozik részletesen a KKV-k minősítésével, és kategorizálásával. A következőkben nézzük meg, hogy a KKV-k száma hogyan alakult 2008-ban Magyarországon és az EU-s tagországokban. Nem pénzügyi vállalkozások száma és a foglalkoztatás alakulása Magyarországon és az EU-ban
20 21
Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet 2003/361/EK számú ajánlás 48
9.
táblázat
Forrás: ec.europa.eu/.../sme/.../sba_fact_sheet_hu_hungarian_100528.pdf (letöltés ideje: 2011. november 7.) A táblázatból látható, hogy a kkv-k arány megegyezik Magyarországon és az EU-ban, azonban a könyvvizsgálatra kötelezett cégek aránya magasabb. Míg Magyarországon ez az arány 5,7% volt 2008-as becslések szerint, addig az EU-ban 8,2%.
3.2.
Milliárdokat bukhat az állam az értékhatár-emelésen22
Az Opten Kft. elemzéséből kiderült, hogy milliárdokat bukhat az állam a könyvvizsgálatra kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió Ft-os értékhatár emelésén. A 80 és 100 millió Ft közötti cégek szignifikánsan kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, lényegesen kisebb bérért, és a nyereségük is sokkal alacsonyabb, mint a 100-120 millió közöttieké. A különbség nehezen magyarázható mással, mint a folyamatos ellenőrzéssel. A vállalkozások adminisztrációs terhe ugyan csökkenne, az állam azonban sokat bukna, ha a kormány valóban megemelné a kötelező könyvvizsgálat jelenleg 100 millió Ft-os értékhatárát – derül ki az Opten Kft. hatásvizsgálatából. „Elemzésünkben összehasonlítottuk egymással a közvetlenül 100 millió Ft alatti, illetve fölötti árbevételű cégek foglalkoztatási és adófizetési adatait, és arra jutottunk, hogy a könyvvizsgálati kötelem erős fegyelmező erővel bír a tiszta foglalkoztatás, a nyereség kimutatás, és az adóbefizetés terén”.
22
http://www.opten.hu/ismerteto/cikkek.html#cikk00328_nagyot_bukhat_az_allam (letöltve: 2011. október 24.) 49
A nettó 80-100 millió Ft közötti árbevételű vállalkozásoknál az átlagos alkalmazotti létszám 7 fő, míg a nettó 100-120 millió Ft közötti cégek esetében ez több mint 50 százalékkal magasabb: 11 fő. „Az átlagos 20 százalékos árbevétel különbség, nem támasztja alá a több mint 50 százalékos alkalmazotti létszám különbséget, vagyis nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy éppen a kötelező könyvvizsgálat, a folyamatos kontroll az, ami miatt ezeknél a cégeknél több a bejelentett alkalmazott” – véli az Opten igazgatója. Éppen ezért félő, hogy az árbevételi küszöb megemelése a legális foglalkoztatás ellen hat, miközben a szürke és fekete munkavállalás visszaszorítása elismert nemzetgazdasági érdek. A 100 millió Ft-os határ ugyancsak vízválasztónak bizonyult az egy főre jutó átlagos személyi jellegű ráfordítások terén. Míg a könyvvizsgálat nélkül működő cégek egy főre jutó éves átlagos személyi jellegű ráfordítása 2.445.000 Ft, addig a könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társas vállalkozásoknál ez 3.148.000 Ft. A 29%-os különbség a létszámadatokhoz hasonlóan nem magyarázható az árbevétel különbséggel, így feltehetően ebben is szerepet játszik az állandó ellenőrzés. Még szembeötlőbb a különbség az átlagos nyereséget szemlélve. A könyvvizsgáló által nem felügyelt cégek esetében ez 5.622.000 Ft, míg a könyvvizsgált társaságoknál 19.291.000 Ft. A majdnem 3,5-szörös különbséget szintén nem indokolja a némileg magasabb árbevétel. „A különbség értelemszerűen abból adódik, hogy sok kisvállalkozó szürke számla-ügyletekkel csökkenti a nyereséget, míg erre a könyvvizsgált cégeknek kevesebb lehetősége van”. Amíg a kisebbek a nyereséget csökkentik, addig a nagyobb cégek a nyereség után fizetendő adót optimalizálják, részben feltehetőleg éppen a könyvvizsgálók által javasolt hathatós, de mindenképpen törvényes eszközökkel. Erre utal, hogy a könyvvizsgálatra kötelezettek nyereségükből átlagosan csak 6,6 százalék adót fizetnek, ugyanakkor a könyvvizsgálattal nem rendelkezők átlagosan 14 százalékot. „Ez a különbség részben abból származik, hogy a kisebb cégek a csökkentett nyereség után már nem mernek sok adókedvezményt igénybe venni, mert félnek az ellenőrzéstől” – véli az Opten igazgatója. A kontrollcsoportokat vizsgálva kimutatható, hogy a nem könyvvizsgált cégek esetében a felszámolások mértéke éves szinten 1,91%, vagyis majdnem kétszer annyi, mint a könyvvizsgálók által felügyelt társaságoknál, ahol ez az érték 0,98%. A könyvvizsgálat eszerint jelentősen csökkentheti azon cégek számát is, amelyek megszűnés esetén adósságot hagynak maguk után a cégvilágban. A könyvvizsgálói tevékenység következtében a cégeknél fennálló rendezettebb számviteli környezet, illetve a tájékozottság egyértelműen megmutatkozik az Európai Uniós források 50
kiaknázásánál is. Míg a könyvvizsgáló segítsége nélkül működő vizsgált cégek 9,5%-a jutott Európai Uniós támogatáshoz, a könyvvizsgált cégek esetében ez az arány több mint 15%. „Mindezt figyelembe véve nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az egész országot lefedő, kiépített, képzett könyvvizsgálói hálózat hozzájárul a bizalom megerősödéséhez, és a gazdasági kultúra jelentős fejlődéséhez, ezért kétszer is meggondolandó, hogy érdemes-e a csökkenteni a könyvvizsgálattal rendelkező cégek számát” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.
3.3.
A vállalatok adóellenőrzésének 2010-es megállapításai23
2010. évben az ellenőrzési szakterület 5519 adóellenőrzést végzett a szándékos adóelkerülő adózóknál. Az ellenőrzések során tett megállapítások a 2010. évben feltárt összes nettó adókülönbözet 44 %-át teszik ki. A vizsgálatok 79 %-a megállapítással zárult, a megállapított összeg 154 milliárd Ft volt, ami átlagosan 28 millió Ft nettó adókülönbözetet eredményezett. A korábbi időszakok gyakorlatát folytatva, az igazgatóságok kiemelt figyelmet fordítottak az általános forgalmi adó vizsgálatára mind az utólagos, mind a pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzéseik kapcsán. A beszámolóval érintett időszakban az igazgatóságok 14 829 utólagos és 4619 kiutalás előtti adóellenőrzést végeztek, amelynek eredményeként összesen mintegy 270 milliárd Ft nettó adókülönbözet megállapítására került sor. Az ellenőrzések elsősorban a közösségi kereskedelem dokumentálását, valós voltát, illetve a fordított adózás hatálya alá eső ügyletek szabályszerűségét vizsgálták, miközben egyre újabb és újabb adóelkerülési technikákra derült fény. 2010-ben is megvizsgálták az adóminimalizáló ügyleteket. A 4881 adóellenőrzés 147,6 milliárd Ft nettó adókülönbözet megállapításával zárult, ami átlagosan 30 millió Ft-ot jelent. A láncolatos ügyletet bonyolító adóalanyok vizsgálatainál 412 adóellenőrzésre került sor, és összesen 41 milliárd Ft nettó adókülönbözetet tártak fel. A közösség más tagállamának adózójával kereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok vizsgálatai (1085 adóellenőrzés, 63,5 milliárd Ft nettó adókülönbözet) rendszerint elhúzódtak a gyakori, de szükségszerű kapcsolódó vizsgálatok és az esetleges nemzetközi megkeresések miatt. További tapasztalat, hogy a cégtörvény liberalizációjának hatására jellemzővé vált a szándékos tartozásfelhalmozás céljából létrehozott cégek alapítása. Ezek a társaságok rövid ideig működnek, jelentős behajthatatlan tartozást halmoznak fel, és általában elérhetetlenek. A
23
http://www.apeh.hu/data/cms191064/APEH_bulletin_magyar.pdf (letöltve: 2011. november 7.) 51
vizsgálati tapasztalatok szerint az adóminimalizálás jelensége a gépjármű-kereskedelemhez és az
őrző-védő,
építőipari
és
munkaerő-kölcsönzési
tevékenységekhez
kapcsolódott
leggyakrabban. Vizsgáljuk meg, hogy a NAV hatáskörébe tartozó 2 fő ellenőrzési forma, az adóellenőrzés és az adóminimalizáló ügyletek vizsgálata mennyire hasznos. 2010-ben 1 644 484 regisztrált vállalkozás volt, ebből 10 400 vizsgálat irányult a 2 fő formára, tehát az összes vállalkozás egyszeri átvizsgálása 158 évbe telne. Azonban a vállalkozások jelentős része egyéni vállalkozás, így az előző eredmény eléggé torzító. 2010-ben 600 726 társas vállalkozás volt, az adóelkerülés és adóminimalizálás jelensége náluk a jellemzőbb. Ezen vállalkozások átvizsgálására 58 évet kellene az adóhatóságnak fordítania, ha a 2010-es vizsgálati arányokat tartaná. Azonban a könyvvizsgálók foglalkoztatása az adóhatóságnál ezen a területen csökkentené az ellenőrzés időszükségletét. A másik megoldás szerint a könyvvizsgálók adóvizsgálatot is végezhetnének, ezáltal az adóhatóság ténylegesen azon vállalkozásokra koncentrálhatna, melyek nem esnek könyvvizsgálat alá, de jelentős adóelkerülési nagyon minimális adót fizetnek be. Jelenleg 42 ezer körül van a könyvvizsgálatra kötelezett vállalatok száma, azaz körülbelül 558 ezer vállalkozás kiesik a folyamatos kontroll alól. Ezen vállalkozások ellenőrzése körülbelül 54 évbe telne. Tehát látható, hogy a NAV nem tud belátható időn belül minden vállalatot kellőképpen ellenőrizni, így az adócsalásra, adóelkerülésre, és az adóminimalizálásra mindig is meg lesz a lehetőség, hacsak a törvényalkotók másként nem döntenek. A NAV ellenőrzési tevékenységének legfontosabb feladata, egyben legfőbb célja a 2011. évben is az adóelkerülés és a költségvetésnek történő károkozás különböző formáival szembeni hatékony fellépés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, magatartási formák feltárása, nyomon követése, visszaszorítása. Fontos változás 2011-től, hogy amennyiben már értesültünk az adóellenőrzésről, úgy attól az időponttól nem élhetünk az önellenőrzéssel. A 2011. évben nagyobb hangsúlyt fektetnek a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzésére a társaságoknál.
3.4.
Vállalkozási terhek csökkentésének egyik jövőbeni lehetősége24
24
http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/vannak-otletek-a-tehercsokkentesre-347506 (letöltve: 2011. október 24.) 52
A bürokrácia valós csökkentésének eszköze lehetne a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) által kidolgozott elektronikus elszámoló rendszer (EER), amely érezhető költségcsökkentést hozna a vállalkozások életében. Az elektronikus alkalmazások fejlesztése, széles körben való terjesztése fontos feladata az egyesületnek, amely folyamatosan részt vett a törvényi előkészítésekben, így kellő rálátása van a témákra. Az MKOE szakmai irányításával kidolgozott modell megvalósítaná a gazdálkodó szervezetek közötti elektronikus számlázást, és integrálná az elektronikus számlafizetéseket. Az EER egyenlegalapú elszámolással működne, ezzel felgyorsítaná a pénzmozgásokat. A rendszerhez csatlakozott vállalkozások széles körű információkhoz jutnának a partnereik fizetőképességéről, ezzel csökkenthetnék kintlévőségeik keletkezésének kockázatát. Az adóhatóság számára szintén átláthatóvá válhatnának az adó- és járulékfizetések. Az EER modell működése egybevág az Európai Unió elektronikus gazdaságra és elektronikus államigazgatásra vonatkozó irányelveivel. Ha hazánkban megvalósul egy ilyen rendszer, az példamutató lehetne az EU-ban, illetve eszközt adna a nemzeti adóhatóságok kezébe a határokon túlnyúló adócsalások felderítésében. A vállalkozások adminisztratív terheit ezenfelül mérsékelni lehetne az éveken átnyúló, kiszámítható és alapjaiban nem változtatott adórendszerrel, a kiszámítható adóztatás feltételeinek megteremtésével, az ügyfélkapus szolgáltatások bővítésével (pl. a hivatalos cégiratok elektronikus úton történő lekérésének lehetőségével). Továbbá a tételes áfabevallás nagyobb áfabevételt eredményezhet, ez hosszú távon adócsökkentéshez vezethet. Az adminisztrációs terhek csökkentése valóban fontos érdek, ezt azonban a szakmai szervezetekkel együttműködve lehet kidolgozni.
53
ÖSSZEGZÉS Összegzésként elmondható, hogy ami a vállalkozásoknak teher, hogy a jogszabályok sűrűn változnak, és a meglévők értelmezése sem egyértelmű. Így a tervezés nehéz számukra, hiszen sokféle adó van, így nagyobb az esély az adócsalásra. Véleményem szerint a könyvvizsgálati díj társasági adóalapot csökkentő tételként való elszámolását nem csak a könyvvizsgálat alá nem eső vállalatokra, hanem az összes cégre ki lehetne vetni, így érvényesülne az egyenlőség elve. A társasági adómérték csökkentésének hátránya, hogy a költségvetés bevételtől esik el, vagyis több százmilliót hagy a cégeknél, azonban azt nehéz megjósolni, hogy a vállalkozók mit tesznek ezzel az összeggel. A csökkentés előnye, hogy Magyarország vonzóvá válik a külföldi befektetők számára. Javaslatként merült fel, hogy azon vállalkozások, amelyek folyamatosan ÁFA visszaigénylési pozícióban vannak, értékhatártól függetlenül essenek könyvvizsgálat alá. Ennek az az indoka, hogy az államtól rengetegen úgy igényeltek vissza ÁFÁ-t, hogy a számla pénzügyileg nem volt még rendezve. Ezzel súlyosan megkárosították az állam pénztárcáját. További javaslat volt, hogy 3-5 évente kötelező legyen az adóellenőrzés. Ezt a felszabadult kamarai szakértők láthatnák el, a NAV-val együttműködést lehetne kialakítani. Ezzel a lépéssel az adófegyelem javulása történhetne meg. Javaslatként fogalmazódott meg, hogy az üzleti tevékenység eredménye, szokásos vállalkozási eredmény alapján kellene meghatározni a könyvvizsgálat határát. Az EU-s tagországokban a mérlegfőösszeg is fontos szerepet játszik. Az 50-200 millió Ft árbevétel között egy egyszerűsített beszámoló vizsgálatra lenne szükség, azaz a leltár, főkönyvi kivonat, beszámoló egyezőségének kontrolljára. Azonban kérdés merült fel bennem, hogy ez mennyire mélyen menne bele a vizsgálatokba, hiszen a felszínes ellenőrzéseknek semmi értelme sincs, csak felesleges pénzkidobás a vállalatoknak, a könyvvizsgálóknak pedig bevételt jelentene, de eleshetnének fontosabb megbízásoktól, ha nem tud teljes mértékben a jelentős megbízásokra koncentrálni. Véleményem szerint létre kellene hozni állami szervek könyvvizsgálatát, melyet az állam fizetne, illetve a gazdasági társaságok könyvvizsgálatát, melyet a vállalatok fizetnének. Egy másik elképzelés szerint a könyvvizsgálói kamara hozzon létre egy kiemelten közhasznú, nonprofit gazdasági társaságot, melynek a feladata törvényességi felügyelet gyakorlása lenne bizonyos
meghatározott
esetekben.
Ezt
nem
könyvvizsgálatnak
tekintik,
inkább
vagyonvizsgálatnak.
54
Véleményem szerint, ha a nemzetgazdasági ágazatokat tekintjük, az adócsalásra legjobban érintett területek az építőipar, kereskedelem, szállás és raktározás, pénzügyi tevékenység, valamint az ingatlanügyletek és az adminisztratív területek A nemzetközi tendenciák alapján nagy a valószínűsége, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett kör tovább szűkül, értékhatár tovább emelkedik, ekkor a mikrovállalkozások kikerülnek a könyvvizsgálatra kötelezeti körből. Ebben az esetben csökkenni fog a könyvvizsgálói szolgáltatások iránti piaci kereslet, könyvvizsgálói díjakkal együtt a szakma megítélése, jelentősége is változni fog. Az Opten Kft. elemzéséből kiderült, hogy milliárdokat bukhat az állam a könyvvizsgálatra kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió Ft-os értékhatár emelésén. Átlagos nyereséget tekintve a különbség abból adódik, hogy sok kisvállalkozó szürke számlaügyletekkel csökkenti a nyereséget, míg erre a könyvvizsgált cégeknek kevesebb lehetősége van. A kisebb cégek a nyereséget csökkentik, a nagyobb cégek a nyereség után fizetendő adót optimalizálják a könyvvizsgálók által javasolt törvényes eszközökkel. Végül megvizsgáltam, hogy egy vállalkozásra 2010-ben mekkora adókülönbözet jutott. Az ellenőrzési szakterület 5519 adóellenőrzést végzett a szándékos adóelkerülő adózóknál, a megállapított összeg 154 milliárd Ft volt, ami átlagosan 28 millió Ft nettó adókülönbözetet eredményezett. Az adóminimalizáló ügyleteknél 4881 adóellenőrzés 147,6 milliárd Ft nettó adókülönbözet megállapításával zárult, ami átlagosan 30 millió Ft-ot jelent. Jelenleg 42 ezer körül van a könyvvizsgálatra kötelezett vállalatok száma, azaz körülbelül 558 ezer vállalkozás kiesik a folyamatos kontroll alól. Ezen vállalkozások ellenőrzése körülbelül 54 évbe telne. Tehát látható, hogy a NAV nem tud belátható időn belül minden vállalatot kellőképpen ellenőrizni, így az adócsalásra, adóelkerülésre, és az adóminimalizálásra mindig is meg lesz a lehetőség, hacsak a törvényalkotók másként nem döntenek. A vállalkozásokat sújtó bürokrácia mértéke jelentős versenyképességi hátrány Magyarország számára. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhei közismerten magasak, az uniós átlag két-háromszorosa. Nem lehet a könyvvizsgálatot adminisztratív teherként beállítani, mert a könyvvizsgálat annak ellenőrzése, hogy az egyébként jogszabályokban előírt dokumentációs, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségeknek eleget tett-e a vállalkozás. Tehernek csak azt nevezhetjük, aminek sem társadalmi, sem vállalkozási hasznossága nincs. Önmagában tehát a könyvvizsgálat nem jelent érdemi többletadminisztrációt a vállalkozások számára. Más kérdés, hogy a gyakorlat azt mutatja, hogy sok vállalkozás meg sem kísérli az előírt dokumentációs követelményeket teljesíteni addig, amíg 55
azt egy külső ellenőrzés (akár hatósági revízió, akár könyvvizsgáló) meg nem követeli. Ebben az esetben valóban többlet-munkával járhat a hiányzó nyilvántartások, értékelések stb. előállítása ellenőrzés céljából, de ez nem az ellenőrzést végzőnek róható fel, hanem sokkal inkább a szabálytalanul eljáró vállalkozónak. Ha az elérendő cél egy egyszerűbb üzleti adminisztráció kialakítása, akkor valójában az egész pénzügyi beszámolási rendszert kell felülvizsgálni. Ez az igény számos országban felmerült már a közelmúltban, aminek hatására meg is indult egy átfogó munka az Európai Unióban. Ennek részeként kiemelten foglalkozik az unió is a kisvállalkozások számviteli egyszerűsítéseivel, valamint a könyvvizsgálat jövőbeli szerepével. Mivel a kérdéskört a legtöbb uniós tagállam prioritásként kezeli, jó esélye van annak, hogy a javaslatok kidolgozása és tárgyalása nem húzódik el, és így 1-1,5 éven belül konkrét lépéseket tehet hazánk is a rendszerszintű érdemi egyszerűsítés irányába, aminek vélhetően a könyvvizsgálati értékhatár-emelés is része lehet, más intézkedések mellett. Az intézkedések egy része tényleges költségmegtakarításként jelenhet meg a vállalkozásoknál, azonban ettől a programtól nem lehet a munkahelyek számának növekedését várni.
56
Irodalomjegyzék Internetes források: http://www.kormany.hu/download/2/43/30000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n% 20Terv%20B%C3%BCrokr%C3%A1cia-cs%C3%B6kkento%20program%20I..pdf (letöltve: 2011. október 10.) http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október 10.) http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhatar_kronologia (letöltve: 2011. október 11.) http://www.hitelszerviz.hu/szechenyi-hitel-kartya (letöltés: 2011. október 25.) http://www.artia.hu/hun/TAO_2011/ (letöltve: 2011. október 25.) http://www.adokamara.hu/uploads/dokumentumok/afabevall.htm (letöltve: 2011. október 24.) http://www.ugyvezeto.hu/cikk/63603/evi-200-250-milliard-eurot-veszit-az-eu-az-adocsalokmiatt?wa=eugy0924h (letöltés: 2011. november 7.) www.mkvk.hu/.../IK_modszertani_utmutato2007.doc (letöltve: 2011. november7.) http://www.smartbalance.hu/konyveles/elvart-jovedelem-jovedelem-nyereseg-minimum (letöltve: 2011. november 7.) www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/dokumentumok/.../501m.doc (letöltve: 2011. november 7.) http://www.kpmg.com/HU/hu/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/Documents/A%20mag yar%20%C3%A9p%C3%ADt%C5%91ipar%202011.pdf (letöltve: 2011. október 31.) http://www.opten.hu/ismerteto/cikkek.html#cikk00328_nagyot_bukhat_az_allam
(letöltve:
2011. október 24.) http://www.apeh.hu/data/cms191064/APEH_bulletin_magyar.pdf (letöltve: 2011. november 7.) http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/vannak-otletek-a-tehercsokkentesre-347506 (letöltve: 2011. október 24.) http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október 10.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1082 (letöltve: 2011. október 31.) www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/hirlevel/2011/hirlevel_201101.pdf, 5. oldal (letöltés ideje: 2011. november 7.) ec.europa.eu/.../sme/.../sba_fact_sheet_hu_hungarian_100528.pdf
(letöltés
ideje:
2011.
november 7.)
57
Folyóiratok, évkönyvek: Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat 2011/5. szám, 221. oldal Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat, 2011. október, 433. oldal Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 198., 201., 205. oldal Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet Jogszabályok: Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2000. évi C. törvény 2004. évi XCIX. törvény 2003/361/EK számú ajánlás
58
