1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. október 24.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról 54 napig tart a főjavítás a paksi atomerőmű kettes blokkján Az atomenergia-jelentés elfogadását javasolja a gazdasági bizottság Tudományos kutatást szorgalmaz az óraátállításról a VOSZ főtitkára
2 2-3 3-4
Szponzorálás Teller-emléksarok nyílt az Atomenergetikai Múzeumban
4-5
A paksi bővítés hírei Lázár János Brüsszelben tárgyalt Fellebbezés Paks II. környezetvédelmi engedélye ellen - A kormánybiztos szerint nem megalapozottak a civilek érvei Ajánlatot kér új telefonokra a paksi projektcég
5 6-7 7
Alternatív energia Visszaküldte az államfő a szélerőművek építését szigorító törvényt MEKH: téves következtetések szélerőművek építéséről Hat megyei jogú város együttműködik az energiahatékonyság javítására Újabb CNG-töltőállomás nyitását tervezi a FŐGÁZ
8-9 9-10 10-11 11
Hazai hírek Uniós rendeletek a belső árampiac kialakításáért 13 százalékkal több földgáz van a tárolókban, mint tavaly ilyenkor Kényszerű visszavonulás a rezsiharc frontján Megtört a rezsicsökkentés lendülete Az autómegosztásba is beszáll a MOL
12 12-13 13 14-15 15-16
Külföldi energiaszektor Rekordnagyságú plazmanyomás egy amerikai magfúziós reaktorban Idén sem sikerül átadni a mohi atomerőmű 3. és 4. energiablokkját Veszélyes reaktorokat találtak Franciaországban Indiai-orosz nukleáris együttműködés: egy tucatig meg sem állnak A Gazprom csaknem 10 százalékkal növelte gázexportját az idén A Naftogaz 2,6 milliárd dollárra perli Oroszországot a Krím elcsatolása miatt Novemberre elkészül az Északi Áramlat 2 első szakasza Nemzetközi energetikai óriásoknak hirdetett pályázatot Irán
16-17 18 18-19 19-20 20 21 22 22-23 Hírek röviden 23-24 A zongoránál: Balázs János - Új házakhoz villanytöltőt kell építeni 2019-től - Átlátszó napelemen dolgoznak kutatók
2
Hírek az MVM Csoportról 54 napig tart a főjavítás a paksi atomerőmű kettes blokkján 2016. október 18.
(fotó: oah.hu)
Tervezett főjavításra leállították a paksi atomerőmű kettes blokkját 2016. október 18-án hajnalban. Az esemény a másik három blokk működését nem befolyásolta - közölte honlapján a cég. Arról az Országos Atomenergia Hivatal számolt be, hogy várhatóan 54 napig tart a közepes hosszúságú, éves főjavítás, amely a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű karbantartást foglalja magában. A munkát az előzetes terveknek megfelelően teljes zónakirakás mellett, a reaktortartály ciklikus vizsgálatával egybekötve végzik el. A blokk leállítását, indítását és a fűtőelem-cserével, karbantartással kapcsolatos összes tevékenységet az Országos Atomenergia Hivatal folyamatosan felügyeli. A hatósági felügyelet kiterjed a karbantartási és főjavítási tervekre, azok végrehajtására, valamint a karbantartási rendszer hatékonyságának monitorozására. A karbantartási folyamat végén az üzemeltetési feltételek és korlátok szerint indítják majd újra a blokkot, miután az OAH kiadta az ehhez szükséges indítási engedélyt. Az indulást követően az atomerőmű jelentésben összegzi a karbantartás tapasztalatait, eredményeit. A jelentést az OAH értékeli, szükség esetén beavatkozik a folyamatba - ismertette a közleményt a Paks-Press Hírügynökség. Az atomenergia-jelentés elfogadását javasolja a gazdasági bizottság 2016. október 18., 19.
(fotó: facebook.com/mvm)
Parlamenti elfogadásra javasolta az atomenergia 2014. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentést az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért
3
felelős államtitkára az ülésen elmondta: a jelentés is tükrözi, hogy az atomenergia alkalmazásában a biztonság az elsődleges szempont. Az Országos Atomenergia Hivatal folyamatosan ellátja a létesítmények biztonsági felügyeletét, ezek a létesítmények az üzemeltetési feltételeknek és korlátoknak megfelelően működnek - hangsúlyozta az államtitkár. A jelentés egyebek mellett kitér arra is, hogy a paksi atomerőmű 2-es blokkja 2014-ben kapta meg a 20 éves üzemidő-hosszabbításhoz szükséges engedélyt. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának környezetvédelmi működési, valamint üzemeltetési engedélye módosult, ennek alapján a létesítmény alkalmas az újabb típusú kazetták átmeneti tárolására. Az ionizáló sugárzások munkahelyi felhasználása biztonságos volt, munkahelyi sugárforrástól származó sugárbaleset, emberek baleseti szintű sugárterhelésével járó rendkívüli esemény 2014-ben nem történt. A jelentés szerint az atomenergia sokrétű alkalmazása és a biztonsággal összefüggő kérdések jelentősége is indokolja, hogy az Országgyűlés az atomtörvény előírásainak megfelelően tájékoztatást kapjon a nukleáris energia hazai alkalmazásáról. A gazdasági bizottság kilenc igen szavazattal és három tartózkodással javasolta elfogadásra a jelentést - erről a hirado.hu, a ProfitLine, a Magyar Hírlap is beszámolt az MTI alapján.
Tudományos kutatást szorgalmaz az óraátállításról a VOSZ főtitkára 2016. október 20.
(fotó: privatbankar.hu)
Politikai indítvány helyett a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával, tudományos tényekkel alátámasztott tanulmányt kellene készíteni az óraátállítás hatásairól Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaáltatók Országos Szövetsége főtitkára szerint. A Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában jelezte: ha kiderül, hogy a vállalkozások számára előnyös volna egész évben a nyári időszámítás, érdemes lépni. Hozzátette: 1980 óta a magyar társadalom elfogadta az évi kétszeri óraátállítást, ezért az eltörlése melletti érveknek "sziklaszilárdnak" kell lenniük. A lap megkeresésére a MAVIR Zrt. közölte: becslései szerint az óraátállítással a magyar fogyasztók évente négy-ötmilliárd
4
forintot takarítanak meg áramköltségeikből. Mindez környezetvédelmi szempontból is rendkívül előnyös, mert a kisebb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. Előzőleg a Jobbik országgyűlési képviselője az óraátállítás megszüntetéséről szóló határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyet a költséghatékony termeléssel és a lakosság mentális egészségének javulásával indokolt. Az indítvány szerint a jövőben a nyári időszámítás lenne a kötelező. A valasz.hu portál felidézte: a britek és az oroszok is kísérleteztek a kétszeri óraátállítás eltörlésével, de pár év után visszakoztak. A téli időszámítás október utolsó vasárnapján, 30-án kezdődik: hajnali 3-kor 2 órára kell átállítani az órákat.
Szponzorálás Teller-emléksarok nyílt az Atomenergetikai Múzeumban 2016. október 21., 20.
(fotó: atomeromu.hu)
Az Atomenergetikai Múzeum a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozatban emléksarkot avatott Teller Ede atomfizikus tiszteletére - közölte honlapján a cég. A múzeum fogadóterében kialakított sarok központi tárgya az a zongora, amelyen Teller Ede játszott paksi tartózkodásakor. Az akkor általa előadott Mozart C-dúr szonáta II. tétel kottájára azt írta a tudós: „Szép lenne, ha jól menne. De a zongora sokkal nehezebb, mint a fizika.” A rendezvényen a Pro Artis Művészeti Iskola növendékei meg is szólaltatták a Teller Ede által is használt hangszert, illetve a múzeumnak ajándékozták az eredeti kottafüzetet. Hargittai István Széchenyi-díjas akadémikus, kutatóprofesszor, tudománytörténész - a Teller Edéről szóló könyvek szerzője - előadásában kiemelte: „Teller rendkívül ellentmondásos személyiség volt. (…) A tudós személyisége és a történelemben játszott szerepe sokkal árnyaltabb, mint ahogyan sokan gondolják.” A Telleremlékekről a paksihirnok.hu is beszámolt.
5
A pakspress.hu pedig arra is kitért, hogy Teller Ede először 1990 decemberében járt Pakson, majd 1991 januárjában, és nagy megelégedéssel szólt tapasztalatairól. A következő látogatásakor, 1996. október 21-én is megállapította, hogy a paksi atomerőmű biztonságát és a szakemberek képzettségét tekintve a világ élvonalába tartozik. Főként az érdekelte, hogy milyen a reaktor köré épült hermetikus tér nyomáscsökkentő rendszere, hogyan vizsgálják az erőműben a reaktortartály ridegedési folyamát. Tapasztalatait úgy foglalta össze, hogy a paksi szakemberek felkészültsége jó, átlátható módon működik a szervezet, a paksiak szakmaszeretete kiváló. Fontosnak tartotta a képzést, az oktatást.
A paksi bővítés hírei Lázár János Brüsszelben tárgyalt 2016. október 18., 19.
(fotó: pakspress.hu)
A paksi beruházás összes vitája tulajdonképpen le van zárva, és arra vár, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja a bővítésről szóló döntést - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi budapesti sajtótájékoztatóján. Oroszországgal a paksi atomerőmű kapcsán kiváló együttműködést alakított ki Magyarország - idézte Lázár Jánost a Paks-Press Hírügynökség. A tárcavezető a legutóbbi Kormányinfón előzetesen közölte: október 19-én Brüsszelben tárgyal a paksi atomerőmű bővítéséről. (A tárgyalás eredményéről nincs információ - a szerk.)
6
Fellebbezés Paks II. környezetvédelmi engedélye ellen - A kormánybiztos szerint nem megalapozottak a civilek érvei 2016. október 18., 19., 20.
(fotó: facebook.com/MVMPaks2)
Az Energiaklub és a Greenpeace fellebbezést nyújtott be Paks II. környezetvédelmi engedélye ellen az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez. A két szervezet kirívóan jogsértő részeket és hiányosságokat talált az engedélyben és az engedély alapjául szolgáló környezeti hatástanulmányban - közölte az Energiaklub az MTI-vel. A közlemény szerint a kiadott engedély alapjául szolgáló környezeti hatástanulmány több ponton hiányos, nem ad választ arra, mi történne súlyos baleset esetén, hol tárolnák véglegesen a kiégett fűtőelemeket, illetve hogyan hatna az erőmű hőterhelése a Duna élővilágára. Az Energiaklub és a Greenpeace szerint téves a hatástanulmányban szereplő Natura 2000 hatásbecslés is. Álláspontjuk szerint a Duna hőterhelése és a radioaktív kibocsátásokkal való terhelése sérti a víz keretirányelvben és a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben előírt kötelezettséget is. Hangsúlyozták: a hatóságok által megfogalmazott követelmények sok esetben nem kérhetők számon, és nem tisztázzák egyértelműen a kérelmező MVM Paks II. Zrt. feladatait - idézte a közleményt a Napi, a hvg.hu, a figyelo.hu, a hirado.hu, a BpBaecon, a Mandiner, a GazdPort, a Magyar idők stb. Aszódi Attila, Paks II. kormánybiztosa az ATV Start című műsorában arra a kérdésre, miért a Baranya Megyei Kormányhivatal adta ki a környezetvédelmi engedélyt, azt válaszolta, hogy már 30 éve működik a paksi atomerőmű, így a nukleáris környezetvédelmi kompetencia Pécsen van, az ottani kormányhivatal ismeri alaposan a jogszabályokat. Ezek alapján ellenőrzik a hivatalnokok a környezetvédelmi hatástanulmányt. Az is kiderül a tanulmányból - folytatta Aszódi Attila -, hogy a radioaktív hulladék tárolására építhetnek egy ideiglenes tárolót vagy visszaszállíthatják Oroszországba - ennek eldöntése később várható. A Greenpeace kifogásolta a hő Duna élővilágára gyakorolt hatását, mert a hűtési rendszert a folyó biztosítja. A kormánybiztos szerint a hőhatás nem károsítja a
7
Duna élővilágát. Mindezek alapján a fellebbezésnek semmi alapja sincs, ismételte meg a korábban elmondottakat Aszódi Attila, aki biztos abban: megkapják az engedélyt Brüsszeltől. Jelezte: nemcsak Magyarországnak van szüksége az atomenergiára, hanem az uniónak is, mert az integrált európai rendszerben olyan kapacitást ad, amely télen, nyáron, éjjel-nappal termel.
Ajánlatot kér új telefonokra a paksi projektcég
2016. október 20., 19.
(logó: mvmpaks2.hu)
Néhány napon belül több mint ezer mobiltelefonra és ahhoz szükséges internetes szolgáltatásra kér ajánlatot az atomerőmű bővítésére alapított állami cég, az MVM Paks II. A HVG idézett a Közbeszerzési Értesítőből, amelyből kiderül: a vállalat arra készül, hogy hamarosan jóval több munkavállalója lesz, jóllehet az Európai Unió hivatalosan még nem hagyta jóvá a projektet. A pályázónak 871 dolgozói telefonra, 122 vezetői és 28 kiemelt vezetői mobilra kell ajánlatot tennie, egyszersmind garantálnia kell, hogy a paksi erőmű területének leárnyékolt zugaiban is lesz térerő, és mindezért nagyjából nettó 200 millió forintot kérhet el. A paksi atomerőmű tervezett bővítésén már eddig is 277-en dolgoztak, a bérekre 2015-ben 2,5 milliárd forintot költöttek, a cég vesztesége pedig meghaladta az egymilliárd forintot. Több mint ezer új előfizetőre szóló felhívás ritka kivétel a mobilszolgáltatási szektorban, így várható, hogy a három nagy mobilszolgáltató mellett a kisebb szereplők is beszállnak a versenybe - jegyezte meg a hvg.hu portál.
8
Alternatív energia Visszaküldte az államfő a szélerőművek építését szigorító törvényt 2016. október 21.
(fotó: keh.hu)
Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a köztársasági elnök a villamos energiáról szóló törvény módosítását, amely szigorított a szélerőművek létesítésének szabályain. Áder János szerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését. Az inforadio.hu, a Portfólió, a vg.hu, a vs.hu, az Origó, a Mandiner/MTI is ismertette az államfő levelét, beszámoltak róla tévés és rádiós hírműsorok. Eszerint azért nem ért egyet az október 11-én elfogadott módosítással, mert az nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, ellentétben áll a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervvel, és indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be. Emlékeztetett, hogy a párizsi klímamegállapodásban célul tűzték ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását. Ehhez szinte minden gazdasági ágazatban előrelépésre van szükség, különös tekintettel az energiatermelésre. Szerinte Magyarország érdekét az szolgálja, ha a lehető legnagyobb mozgásszabadsággal választhatja ki a további energetikai modernizációs erőfeszítések módját. A hosszú távú dekarbonizációs fejlődés megvalósíthatóságát támogatja - folytatta -, ha az ország rendelkezésére áll minden tiszta energiaforrás felhasználásának lehetősége. A szélerőművek időjárásfüggő teljesítményük ellenére - a megújuló forrásból előállított energiával a dekarbonizációhoz járulnak hozzá - érvelt a köztársasági elnök. A törvénymódosítás és különösen a mögöttes szabályzás szerinte azonban nem a dekarbonizációhoz való hozzájárulás lehetőségét erősíti, hanem a szélenergia jövőbeli felhasználásának lehetőségeit szűkíti. Jelezte továbbá, hogy ebben a tekintetben visszalépést mutat a megújuló energia hasznosításáról szóló 20102020 közötti cselekvési tervben foglaltakhoz képest, ami 2020-ra 750 megawatt szélerőművi kapacitást irányzott elő. Azzal kapcsolatban, hogy a megszavazott jogszabály a szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének,
9
használatbavételének szabályozását kormányrendeleti hatáskörbe utalta, Áder János úgy foglalt állást: a megújuló energia hasznosításának bővülését az szolgálja, ha a jogalkotó törvényben határozza meg a szélerőművek és szélerőmű-parkok létesítésének lényeges feltételeit, hogy a beruházásokkal kapcsolatos döntések megalapozottak legyenek. Azt azonban üdvözölte, hogy megtiltották szélerőművek és szélerőmű-parkok létesítését világörökségi és védett természeti területen. Azzal sem ért egyet, hogy az ilyen létesítmények építésére adott engedély hatálya nem hosszabbítható meg. Ez szerinte aránytalanul megnehezíti az építést, korlátozva a megújuló energia hasznosításának bővülését. Összegzése alapján a módosítások ellehetetlenítik szélerőművek, szélerőmű-parkok építését, és veszélyeztetik a szélenergia részarányának növelésére vonatkozó célt. Ezért Áder János a parlamentet a törvény újratárgyalására és olyan szabályok megalkotására kérte, amelyek támogatják a gazdaság "dekarbonizációs pályán tartását", megőrzik az összes elvi lehetőséget "energiakosarunk tisztulásához", és hozzásegítik az országot klímavállalásainak teljesítéséhez. Az Országgyűlés 113 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el a villamosenergia-törvény módosítását a kormány javaslatára. A változtatást a szélerőművek azon hátrányával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy teljesítményük nagy mértékben függ az időjárástól, és a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra kapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell - magyarázta.
MEKH: téves következtetések szélerőművek építéséről 2016. október 19., 18. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal korábbi határozataira hivatkozva tévesen az az információ jelent meg (a Világgazdaságban), hogy Magyarországon kilenc „széltorony” biztosan fel fog épülni. Az írásban megnevezett cégek szélerőművek rendszerbe állítására kaptak engedélyt 2012ben, illetve 2013-ban az akkor érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével. Miként a hivatal honlapján írta: az időközben hatályba lépett jogszabálymódosítások ugyanakkor megváltoztatták, szigorították a szélerőművek
10
telepítési feltételeit, biztonsági követelményeit. Egy szélerőmű létesítéséhez több hatóság engedélyére van szükség, önmagában tehát a MEKH határozata nem jelenti azt, hogy a szélerőművek építése megkezdhető. 2016. szeptember 1-jétől új engedélyezési elemként a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében minden évre meghatározzák, hogy összesen hány darab, mekkora teljesítményű szélerőmű, valamint szélerőműpark létesítésére vonatkozó építési engedély, illetve használatbavételi engedély adható ki. Az engedélyek számára a MEKH tesz javaslatot. Magyarországon szélerőmű építése, használatbavétele és üzemeltetése csak a mindenkor hatályos jogszabályi előírások maradéktalan betartása, az összes engedély beszerzése után lehetséges - tette egyértelművé a hivatal.
Hat megyei jogú város együttműködik az energiahatékonyság javítására 2016. október 20.
(fotó: kormany.hu)
Kaposvár, Tatabánya, Zalaegerszeg, Dunaújváros, Szombathely, Veszprém együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, hogy közösen nyújtják be az energiahatékonyság javítását, az energiafüggőség csökkentését célzó pályázataikat az Európai Unióhoz az Európai Helyi Energia Segítségnyújtás (ELENA) programban. Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere elmondta: reményei szerint az együttműködéssel a 6 megyei jogú város minimum 40 milliárd forint értékű közvetlen európai uniós támogatáshoz jut majd hozzá. Szabó Zsolt, az NFM fejlesztés és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára jelezte: a tárca támogatja a 6 megyei jogú város összefogásával létrejövő mintaértékű projektet, amelynek megvalósulásával várhatóan néhány éven belül nagyot lép majd előre az ország a megújuló energia és energiatakarékosság területén. Az ELENA programot az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank hozta létre a megújuló energiaforrások elterjedésének és az energiahatékonysági beruházások támogatására. Az igényelhető támogatás lehetőséget ad a városoknak, hogy valamennyi középületüket megújuló energiaforrással (napelemmel) lássák el, átalakítsák a közvilágítási
11
hálózat és egy épületfelügyeleti rendszert építsenek ki - ismertette Kaposvár polgármestere. Erről a kormány honlapján kívül beszámolt a hirado.hu, a Portfólió/MTI, a Dunaújvárosi Hírlap, a Napló, az m1 hírcsatorna.
Újabb CNG-töltőállomás nyitását tervezi a FŐGÁZ 2016. október 21.
(fotó: autoszektor.hu)
Újabb CNG-kút nyitását tervezi a jövő év első fél évében a FŐGÁZ CNG Kft., a társaság a nemzetközi tapasztalatok alapján növekvő igényre számít Magyarországon - közölték az MTI megkeresésére. Ez alapján írta a hvg.hu, az Autószektor, a magyarhirlap.hu, a Tőzsdefórum, hogy az ENKSZ Zrt. szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ CNG Kft. két közforgalmú és két üzemi töltőállomást üzemeltet a fővárosban, illetve Kaposvár tömegközlekedésének üzemanyagellátásáról is gondoskodik. Az első közforgalmú CNG-kutat öt évvel ezelőtt nyitották meg a budapesti Kőbányai úton. Az azóta eltelt időszakban a társaság több mint 5 millió köbméter földgáz felhasználásával 3,6 millió kilogramm sűrített földgázt értékesített CNG-üzemanyagként. A sűrített földgázzal üzemelő járművek körülbelül 25 százalékkal kevesebb szén-dioxidot és csaknem 70 százalékkal kevesebb nitrogén-oxidot bocsátanak ki, mint a hagyományos járművek, 120-szor kevesebb szilárd részecskét bocsátanak ki, mint a dízelesek. A FŐGÁZ CNG Kft. nettó árbevétele mintegy 740 millió forint volt 2015-ben, ebben a társaság más tevékenységeiből származó bevétel is benne van. Az ENKSZ válaszában hangsúlyozta: negyedik fővárosi - és második üzemi töltőállomásukat júliusban nyitották, hogy lehetőséget teremtsenek a BKV Zrt. CNG-buszflottájának bővítésére a környezetkímélő közösségi közlekedés fejlesztése érdekében. Kaposváron a város tömegközlekedésének üzemanyagellátásáról a Kapos CNG Kft. gondoskodik. Az ENKSZ Zrt., a nemzeti közműszolgáltatás részeként működő FŐGÁZ CNG Kft. és a Kaposvári Közlekedési Zrt. által létrehozott vegyesvállalat a CNG-hajtásra átálló kaposvári tömegközlekedés kiszolgálása érdekében CNG-töltőállomást hozott létre, hogy ellássa üzemanyaggal Kaposvár CNG-buszait.
12
A hazai energiaszektor hírei Uniós rendeletek a belső árampiac kialakításáért 2016. október 18.
(fotó: mekh.hu)
Három új rendelet lépett hatályba ősszel az Európai Uniós belső villamosenergia-piaci üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások közül. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján tudtatta: a rendeletek hangsúlyozzák, az átfogó módon működő és összekapcsolt belső energiapiac mielőbbi kialakítása döntő fontosságú az energiaellátás biztonságának fenntartása, a versenyképesség növelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy minden fogyasztó elérhető áron tudjon energiát vásárolni. Az Európai Bizottság 2016/1719 rendelete a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról, a 2016/1388 rendelet a felhasználók csatlakozására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról, a 2016/1447 rendelet a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozási követelményeiről szóló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról rendelkezik. A MEKH feladata a hatálybalépést követően a rendeletek hazai átültetésének támogatása és ellenőrzése, valamint a megfelelés hazai ellenőrzése. További részletek a hivatal honlapján olvashatók.
13 százalékkal több földgáz van a tárolókban, mint tavaly ilyenkor 2016. október 19.
(fotó: mekh.hu)
A téli fűtési időszak kezdetén 3,7 milliárd köbméter földgáz van a hazai tárolókban, 13 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, és ez a folyamatos földgázimporttal együtt fedezi a teljes lakosság téli igényét - a
13
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal MTI-hez küldött közleményét a Privátbankár, az mfor.hu, az Energiainfó, a Pénzcentrum is ismertette. Eszerint a hivatal az idei betárolási időszaktól kezdve új módszertan alapján határozza meg, hogy a téli felkészülésnél az egyetemes szolgáltatóknak mekkora földgáztartalékot szükséges elhelyezniük a hazai kereskedelmi tárolókban. A jogszabály szerint ez a mennyiség az elmúlt tíz év legmagasabb téli gázfogyasztásának legalább 60 százaléka. Az új szabályok miatt több az idei betárolt mennyiség 13 százalékkal, mint a tavalyi - közölte a MEKH, hozzátéve, hogy az ország téli ellátását a tárolói készletek mellett a folyamatos földgázimport is biztosítja. A MEKH az ellátásbiztonság érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a gáztárolásért felelős piaci szereplők tevékenységét, a hazai földgáztárolók töltöttségét, a rendszerek karbantartását, a téli fűtési szezonra való felkészülést. A tárolói készlet szintje nyomon követhető a hivatal honlapján.
Kényszerű visszavonulás a rezsiharc frontján 2016. október 21. A kormány rezsiharcának továbbvitelében is jelentős változást hozhat a Magyar Közlönyben október 13-án megjelent két módosítás. A hvg.hu portálon Szabó M. István jelezte: az egyik az áram rendszerhasználati, csatlakozási díjakról és díjszabási keretszabályokról szóló energiahivatali rendelet, a másik a földgáz rendszerhasználati díjakra vonatkozik. Ám ezek nem pusztán technikai jellegű vagy pontosító módosítások, bármennyire is ezt sugallja, hogy több mint 50 jogszabály-módosítás között jelentek meg. Mindkét rendelet egy, a Magyarországgal szembeni brüsszeli kötelességszegési eljárásra adott észszerű, meghátráló, és főként a továbbiakra nézve meghatározó jelentőségű válaszként értelmezhető. Az Európai Bizottság 2015. február 27-én azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert úgy találta: hazánkban az ún. harmadik energiacsomag passzusainak átültetése és érvényre juttatása nem történt megfelelően. Az EB több dolgot is kifogásolt. Például azt, hogy a magyar jogszabályok nem biztosítják az energiahivatal függetlenségét (a most megjelent jogszabály szakterületén maradva: a csatlakozási, rendszerhasználati és a külön díjak megállapításában sem), márpedig ezt megköveteli az EU irányelve. De az is kifogásolták, hogy a MEKH energetikai, rezsicsökkentési döntései ellen Magyarországon nem biztosították a jogorvoslati lehetőséget.
14
Megtört a rezsicsökkentés lendülete 2016. október 18.
(grafika: mehi.hu)
Megtört a rezsicsökkentés lendülete, a kormány elsődleges céljává az eddigi eredmények megőrzése vált - a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. véleményét az nrgreport.com portál ismertette. A villany és gáz ára az EU tagállamai közül már nálunk az egyik legolcsóbb, ezért a rezsicsökkentés tartaléka nem az árak további lefaragásában, hanem az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint négy év alatt több mint 821 milliárd forintot hagyott a fogyasztók zsebében, több lépésben átlagosan 25 százalékkal csökkentve a gáz, áram és távhő árát. Hasonló nagyságrendű pénz több százezer lakás energiahatékonysági beruházását tenné lehetővé, így akár feleződhetnének az érintett háztartások energiaköltségei - érvelt a MEHI. A magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk csaknem negyedét fordítják lakásfenntartásra és rezsire. A KSH adatai szerint a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a lakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének fontosságát, a tető, födém hőszigetelését, cseréjét, vagy a fűtés korszerűsítésének szükségességét. Az érintettek 84%-a szerint a felújítás akadálya a pénzhiány. Ezért a MEHI Kft. azt javasolja, hogy a rezsi további lefaragása érdekében a kormány inkább az otthonok felújítását támogassa. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint 2020-ig 700 ezer otthont kellene felújítani, ami mintegy 1600 milliárd forint beruházást igényel. Idén összesen 3500 családi ház, tavaly pedig 14 ezer társasházi otthon programszerű energetikai megújítását tudta támogatni a kormány az Otthon Melege Programban. 2018-tól minden új épület építésekor vagy felújításakor már olyan normák lépnek életbe, amelyek a mai épületenergetikai elvárásoknál mintegy 40 százalékkal szigorúbbak. 2021-től pedig minden uniós tagállamban bevezetik a majdnem nulla energiaigényű épületekről szóló szabályozást. Ez a változás felér egy épületenergetikai forradalommal és a meglévő, elavult épületállományt még
15
jobban leértékeli. „Az igazi rezsicsökkentés az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. (…) Így még fontosabb, hogy egymásra épülő, állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat” mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa. Az autómegosztásba is beszáll a MOL 2016. október 20., 17. A várhatóan csökkenő üzemanyag-felhasználás, a tartósan 50 dollár körül hullámzó kőolajár, a vegyipari termékek kelendő volta, a változó vásárlói szokások és igények, valamint a fogyasztói környezettudatosság erősödése: ezek a fő tényezők, amelyek miatt a MOL két fő pilléren álló gazdálkodási modellt jelölt ki magának. „A piaci környezet változásaira a többi integrált olajvállalat csak lassabban reagál, és főleg csak költségcsökkentéssel vagy egyes üzletágai eladásával” - jelentette ki egy háttérbeszélgetésen Hernádi Zsolt, a csoport elnök-vezérigazgatója. Erről beszámolva B. Horváth Lilla írt a Világgazdaságban, jelezve: a cég mostantól a minél nagyobb hozzáadott értékű vegyipari termékek előállítására és egy teljesen újfajta kiskereskedelemre teszi a hangsúlyt. Előbbi érdekében ötévente másfél milliárd dolláros beruházásra készül azokban az országokban, amelyekben finomítói vannak. Ám mivel termelése fókuszába a speciális - például a gépjárműiparban vagy a háztartásokban használt - vegyipari cikkek kerülnek a tömegtermékek helyett, szüksége lehet olyan új technológiákra is, amelyekhez a licenctulajdonosokkal alapítandó vegyes vállalatokon keresztül juthat. A finomítók üzemanyagelőállítása a jelenlegi 70-ről 50 százalékra esik a vegyipari profil javára. A benzinnek és a dízelnek egyre kisebb szerep jut a töltőállomásokon is, ahol majd újabb szolgáltatások jelennek meg. Például elektromosautó-töltők, de majdani számuk és telepítésük ütemezése még nem látható. Még a villamos energia eladásának sincs szabályozása. Az viszont biztos, hogy ezt az áramot nem a MOL Százhalombattára tervezett, de (a kedvezőtlen áram-gáz árarányok miatt) eddig meg nem épített gázüzemű erőműve adná. Az építkezés terve végleg lekerült a terítékről. A megváltozó utazási szokások miatt a MOL arra is készül, hogy beszáll az osztott autózás majdani piacába. Piacra vinné a csoportnál felhalmozódott mérnöki tudást is, amely akár a Paks II. projektben is hasznosulhat.
16
(fotó: origo.hu)
Ma már egy másik ligában játszik a MOL, a régióban a legstabilabb céggé, igazi nemzetközi vállalatcsoporttá vált. Közben a világ is megváltozott, így újabb és más típusú feladatok előtt áll a társaság - egyebek közt ezzel indokolta Hernádi Zsolt cégvezető az Origónak adott interjújában, hogy miért volt szükség az új, 15 éves stratégia megalkotására. Kovács Andrásnak elmondta: a következő időszakban 4,5 milliárd dollárt fektetnek a vegyiparba, Magyarországon évente több mint 100 milliárd forint beruházást terveznek a meglévő kapacitásaik bővítésére. Arra is felhívta a figyelmet, hogy visszafordíthatatlan folyamatok indultak el az energiaszektorban, bár a következő 15 évben a hagyományos üzemanyagok még domináns pozícióban lesznek.
Külföldi energiaszektor Rekordnagyságú plazmanyomás egy amerikai magfúziós reaktorban 2016. október 18.
(fotó: news.mit.edu)
Újabb előrelépést tettek az amerikai Massachusetts Institute of Technology tudósai a tiszta energia létrehozása felé: a valaha mért legnagyobb plazmanyomást állították fel a tokamak típusú magfúziós reaktorában. A plazmanyomás kulcsfontosságú a magfúzióból származó energia előállításában, az MIT kutatóinak sikerült 2,05 atmoszféra nyomást elérniük az intézet Alcator C-Mod tokamak magfúziós reaktorában. (A tokamak orosz betűszó, amely a berendezés elemeinek orosz nevéből ered.) 15 százalékkal növelték a korábbi, 2005-ben elért rekord plazmanyomást, két másodpercen át több mint 35 millió Celsius-fok hőmérsékleten, ami kétszer olyan meleg, mint ami a Nap belsejében van - olvasható az intézet honlapján közzétett közleményben, melyre a távirati iroda nyomán a hirma.hu portál hivatkozott. Más tokamakberendezések fúziós
17
kísérleteiben értek már el ilyen magas hőmérsékletet, de a nyomás csak az egy atmoszférát közelítette meg. Earl Marmar, a kísérlet vezetője eredményeiket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kiotóban folyó fúziósenergiakonferenciáján mutatta be. A magfúziós erőművekben ugyanaz az energiatermelő folyamat zajlik kicsiben, mint a Napban. A könnyű atommagok fúziójakor felszabaduló energiát hasznosítják. Egy ilyen erőmű tiszta, biztonságos és szénmentes energia előállítására lesz képes korlátlan mennyiségben. A tokamak magas hőmérsékletű plazma létrehozására szolgáló berendezés, amely mágneses mezővel préseli és hevíti a hidrogén izotópokat több százmillió Celsius-fokra, amíg össze nem olvadnak. A keletkező fúziós reakciók nagyenergiájú neutronokat bocsátanak ki, amelyek elektromosság létrehozására hasznosíthatók. A sikeres fúzió azt jelenti, hogy több energiát nyernek ki, mint amennyit belefektettek. Ehhez az szükséges, hogy a nyomás, a hőmérséklet és az idő meghaladjon egy kritikus értéket, amelynél a reakció önfenntartóvá válik. A rekord plazmanyomás elérése igazolja, hogy a magas mágneses mezős megközelítés ígéretes a magfúziós energia létrehozása felé. Az Alcator C-Mod kormányzati támogatással 23 éve működött, a világcsúcsot éppen működése utolsó napján érték el. Az amerikai kormány azonban nem támogatja tovább a kísérleteket, ezért beszüntetik a rektor működését. Az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, India, Dél-Korea, Oroszország és Japán azonban közösen építi fel Dél-Franciaországban a világ legnagyobb magfúziós berendezését, a Nemzetközi Termonukleáris Reaktort (ITER), amely a tervek szerint 15-20 év múlva készül el. Az ITER tokamak berendezése 800-szor nagyobb lesz, mint az MIT kísérleti reaktora. Cél, hogy 500 megawatt energiát állítson elő, amely körülbelül akkora, mint a mai nagy atomerőművek energiatermelése. A magfúziós erőművel a jelenlegieknél olcsóbb, tisztább és biztonságosabb energiatermelők jöhetnek létre és szinte kimeríthetetlen energiakészlettel láthatják el az emberiséget. Üzembe állításukkal teljesen megszűnhetne a világ függősége a fosszilis és a nukleáris energiahordozóktól.
18
Idén sem sikerül átadni a mohi atomerőmű 3. és 4. energiablokkját 2016. október 20.
(fotó: ujszo.com)
Beigazolódni látszik az ujszo.com portál által tavasszal jelzett késés, miszerint a mohi atomerőmű harmadik blokkját leghamarabb jövő ősszel, a negyediket egy évvel később adhatják át. A gazdasági tárca tavaly még azzal kecsegtetett, hogy a 3. blokkot az idei év végén adhatják át, a 4. blokkot egy évvel később. Zuzana Hostovecká, az atomenergia hivatal szóvivője szerint a létesítmények nincsenek olyan állapotban, hogy biztonságosan üzembe lehetne helyezni azokat. „Olyan projektnél, amelynél az átadás határidejét sorozatosan kitolják, nehéz felmérni, hogy az új határidő valós-e” - mondta Peter Marcan, az Energiabiztonsági Intézet elemzője. A mohi atomerőmű 3. és 4. blokkját 1987ben kezdték el építeni, 1991-ben azonban leállt a munka. Az olasz Enel 2006-ban jutott hozzá a Szlovák Villamos Művek (SE) 66 százalékos részvénycsomagjához, és a szlovák áramtermelő többségi tulajdonosaként 2008-ban látott hozzá a befejezéshez. Eredetileg azzal számolt, hogy a 3. blokkot 2012-ben, a következőt 2013-ban adja át. Azóta pedig folyamatosan csúszik az átadás. Ennél is botrányosabb a blokkok ára. Az eredeti, még a múlt század nyolcvanas éveiben kidolgozott tervek 1,8 milliárd euróval számoltak. Az Enel 2008-ban már 2,8 milliárddal kalkulált, amit 2013-ban 3,8, 2014-ben pedig 4,63 milliárd euróra növelt. Most úgy tűnik, ez sem lesz elég. Az idén tavasszal felröppent információk szerint az építkezés költségei újabb félmilliárd euróval drágulnak, már 5,1 milliárdra rúgnak. Peter Ziga gazdasági miniszter azonban bevallotta, hogy az összeg jóval nagyobb is lehet.
Veszélyes reaktorokat találtak Franciaországban 2016. október 19.
(fotó: index.hu)
19
A francia nukleáris hatóság kérte az állami tulajdonú EDF energiaszolgáltatót, hogy az 58 francia reaktor közül az 5 veszélyeztetettet állítsa le és vizsgálja át. A The Lokal cikkét itthon az Indexen Csarnó Ella szemlézte. A felügyelet azt kifogásolta, hogy túl nagy a szén aránya a nagynyomású hőcserélőkben használt acélban, amitől kockázatosabb lesz az egész erőmű működése, és nagyobb a szivárgás vagy robbanás esélye. Az említett reaktorokat - és még hét másikat - el is kezdték ellenőrizni, de az EDF szóvivője azt nyilatkozta a Le Mond c. lapnak, hogy ez olyan apró probléma, amiért még akkor sem lehetne megkérdőjelezni a biztonsági előírásokat, ha tényleg felrobbanna egy reaktor. Sem ennek a nyilatkozatnak, sem a leállt atomerőművek miatt meredeken emelkedő energiaáraknak nem örülnek a franciák. Az EDF azt ígérte, még év végéig befejezik az ellenőrzéseket, és újra működni fognak a reaktorok. Pesszimistábbak szerint viszont akár áramkimaradásra is fel lehet készülni télen. Indiai-orosz nukleáris együttműködés: egy tucatig meg sem állnak 2016. október 18.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az orosz elnök és az indiai miniszterelnök egy videókonferencián jelképesen indította be minap az indiai Kudankulamban az atomerőmű kész, kettes energiablokkját. A két politikus tanúja volt annak is, hogy letették az építkezés második szakaszának (a 3. és a 4. reaktornak) az alapjait. Az atomenergiainfo.hu beszámolója kitért arra is, hogy a második ütem összesen hatmilliárd dollárra becsült beruházását 3,4 milliárd dolláros állami hitellel segíti Moszkva. Sajtójelentések szerint ez az orosz társaságokra eső munka értékének 85 százaléka. A két újabb blokk építése várhatóan 2020-2021 között fejeződhet be. Vlagyimir Putyin és Narendra Modi az indiai Goán, a BRICS (Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot egyesítő) országcsoport csúcstalálkozóján tartott megbeszélést. A találkozó után az orosz elnök azt is közölte, hogy már készülőben van a kudankulami harmadik kiépítésről, vagyis két újabb blokkról szóló szerződés, amelyet az egyeztetésről kiadott közös közlemény szerint várhatóan még idén aláírnak. Alekszej Lihacsov, a Roszatom nemrég kinevezett vezérigazgatója is azt mondta, hogy már nagyon
20
közel van a megállapodás szentesítése. Arról is szó volt Goán, hogy Kudankulamon kívül újabb helyszínt is keresnek az orosz közreműködéssel épülő atomerőműveknek, hiszen egy 2014-es megegyezés értelmében a következő húsz évben legalább 12 ilyen létesítmény épülhet Indiában. Előzetesen már jelöltek ki helyszíneket: egyet Maharashtra államban, Jaitapurban, ahol francia közreműködéssel épülnének - az EDF hat, egyenként 1650 megawattos reaktorával felszerelt - atomerőművek, egyet-egyet pedig a Gujarat állambeli Mirhi Virdinél és Andhra Pradesh államban, Kovvadánál, ahol hat-hat, 1000 megawattos amerikai reaktorblokk kapna helyet.
A Gazprom csaknem 10 százalékkal növelte gázexportját az idén 2016. október 18., 19.
(fotó: gazprom.ru)
Az orosz gázcég éves összevetésben csaknem tíz százalékkal növelte gázexportját a Független Államok Közösségén kívüli országokba az év elejétől október közepéig tartó időszakban - közölte a Gazprom, melyre a Napi, az nrgreport.com/MTI hivatkozott. Kilenc és fél hónap alatt 11,8 milliárd köbméterrel több földgázt exportált, mint egy évvel korábban, ami 9,6 százalékos növekedés. Arra nem tért ki a közlemény, hogy a vizsgált időszakban mennyi földgázt exportált. A Gazprom az év eleje óta Dániába 148,6 százalékkal, Hollandiába 92,5 százalékkal, Görögországba 53,7 százalékkal, Ausztriába 24,8 százalékkal, Franciaországba 21,1 százalékkal, Németországba pedig 7 százalékkal több földgázt exportált, mint a tavalyi első kilenc és fél hónapban. Tavaly 159,4 milliárd köbméter földgázt juttatott a FÁK-országokon kívüli piacokra.
21
A Naftogaz 2,6 milliárd dollárra perli Oroszországot a Krím elcsatolása miatt 2016. október 19.
(fotó: naftogaz.com)
Az ukrán állami gázcég és hat leányvállalata döntőbírósági eljárást kezdeményezett Oroszországgal szemben: 2,6 milliárd dollár kártérítést követel a Krím félsziget önkényes elcsatolása miatt elszenvedett veszteségeiért - jelentette be a vállalat. A Naftogaz keresetében a két ország közötti, egymás befektetéseinek kölcsönös védelméről szóló kormányközi megállapodásra hivatkozik, amelyet Oroszország a félsziget bekebelezése után a cég és leányvállalatai krími vagyonának jogellenes elkobzásával sértett meg. Az ukrán gázkonszern veszteségét 2,6 milliárd dollárra becsüli. Szerinte 2014-ben Oroszország összehangolt művelettel fosztott meg vagyonától ukrán vállalatokat úgy, hogy kompenzációt nem fizetett. Fegyveresen szálltak meg fúrótornyokat, és a Naftogaz szinte minden krími vagyonát orosz vállalatoknak adták át. Február közepén az ukrán gázvállalat írásban értesítette Oroszországot kártérítési követeléséről, jelezve: ha a vitát tárgyalással nem rendezik, bírósághoz fordul. 2015-ös jelentése szerint a vállalatcsoport évi két milliárd köbméter földgáz kitermelésétől esett el. A Krím elcsatolása előtt ottani leányvállalata 18 lelőhelyen folytatott kitermelést, gázszállító rendszere volt csaknem 1200 km főgázvezetékkel, 286 km tengeri vezetékkel. Néhány hete vált ismertté, hogy a Naftogaz két tételben, összesen 28,3 milliárd dollárt követel az orosz Gazpromtól a stockholmi nemzetközi döntőbíróságon. Az ukránok szerint 18,1 milliárd azért járna az orosz gázóriástól, mert vitatható volt a cég gázár-képzése 2011 és 2015 között, 10,2 milliárd dollár pedig azért, mert 2009 és 2015 között nem az érvényes szerződéssel összhangban teljesítette a tranzit gázszállítási kötelezettségeit. Ehhez jött most hozzá a Krím elcsatolása miatti kártérítési igény. Ugyanakkor a Gazpromnak is van követelése Ukrajnával szemben: 38,7 milliárd dollárra tart igényt arra hivatkozva, hogy a "take or pay" szerződés ellenére Ukrajna csak a felhasznált mennyiségű gázért fizetett, több éven át nem használva ki a teljes kvótát, amelynek megvételére kötelezettséget vállalt. (hirado.hu, magyaridok.hu, napi.hu, mno.hu, Tőzsdefórum, vs.hu/MTI)
22
Novemberre elkészül az Északi Áramlat 2 első szakasza 2016. október 22.
(fotó: nord-stream.2com)
Az Északi Áramlat 2 gázvezeték első szakasza 2016 novemberében elkészül jelentette be a vállalkozás kommunikációs igazgatója, Ulrich Lissek. „Az év végéig aláírják azt a szerződést, amely a csővezeték két szakaszának megépítéséről szól. A két szakasz összeillesztése megkezdődött és az elsőt novemberben már át is adják” - idézte az igazgatót a figyelo.hu portálon Csepi Lajos. Az Északi Áramlat 2 projektben két gázvezetéket fektetnek le a Balti-tenger talapzatára. Az orosz tengerpartról Németországba tartó vezetékek 55 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmasak. Az új csöveket a már működő Északi Áramlat gázvezeték mellett helyezik el. A projekt költségvetését 8 milliárd euróra becsülik, amely a hitelekkel együtt elérheti a 9,9 milliárd eurót. A cikkíró megjegyezte: a V4 csoport ellenzi a beruházást.
Nemzetközi energetikai óriásoknak hirdetett pályázatot Irán 2016. október 17.
(fotó: tozsdeforum.hu)
Nemzetközi energetikai óriásoknak hirdetett pályázatot Irán nemzeti olajvállalata, a National Iranian Oil Company (NIOC). A honlapon közzétett információk szerint a kutatási és termelési olaj- és gázprojektekre november 19ig lehet pályázni, a nyerteseket december 7-én hirdetik ki. Miként a Tőzsdefórum és a Privátbankár/MTI megjegyezte: az nem egyértelmű, mely projekteket hirdetik meg, de előzetes jelentések több ígéretes célpontról számoltak be, főleg olyanokról, amelyeken Irán és Irak közösen osztozik. Így szóba jöhet a DélAzadegan, a Yadavaran és a Yaran olajmező is. Teheráni hivatalnokok korábban elmondták: az új projektekhez új típusú szerződést kínálnak, amely rugalmasabb feltételeket kínál külföldi befektetőknek. Az iráni atomprogramról kötött
23
nemzetközi megállapodásnak köszönhetően januárban feloldották az Iránt sújtó nyugati büntetőintézkedések jelentős részét. A napi több mint 3,5 millió hordó olajat kitermelő OPEC-tagállam azt reméli, hogy külföldi beruházásokat és technológiákat tud vonzani.
Hírek röviden 2016. október 23.
(fotó: azongora.hu)
Október 24-én az egyik legkiválóbb magyar zongoraművész, Balázs János „A Zongora 1-ben” sorozata folytatódik a Zeneakadémia Nagytermében, Variációk címmel. A hangverseny este fél nyolckor kezdődik. (azongora.hu) 2016. október 21.
(makett: automotor.hu)
2019-től minden családi és társasház építésénél, illetve felújításakor meg kell teremteni az elektromos autó töltésének a lehetőségét. Ez az uniós jogszabály leginkább a felújításoknál lesz költségnövelő, olyan esetekben, ahol pl. a társasháznak nincs saját belső udvara, jellemzően lakótelepeken. Új építésű ingatlanoknál a tulajdonos köteles megoldani kellő számú autó elhelyezését a telken belül. A parkolóhelyek közelében konnektort kell elhelyezni. Azt is meg kell oldani, hogy onnan csak a megfelelő felhatalmazással lehessen elektromos energiát „tankolni”. (automotor.hu) 2016. október 18.
(fotó: tisztajovo.hu)
A Los Alamos National Laboratory-ban 2014 óta foglalkoznak átlátszó napelemekkel. Elképesztően kicsi félvezetőket, úgynevezett kvantum dot technológiát használnak, hogy begyűjtsék a nap energiáját. Legutóbbi kutatásuk
24
szerint ezek a kvantum dotok 14 évig képesek működni az üvegen és 1,9%-os hatékonysággal működnek. Ez még messze van a 6%-tól, amitől kezdve "praktikusnak" lehet nevezni egy ilyen eszközt, de a csapat már ezzel is hatalmas lépést tett, hogy ez a technológia a jövőben valóban hatékonyon legyen. (tisztajovo.hu)
Összeállította: László Judit
