1
MVM Hírlevél III. évfolyam, 2014. március 24.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről Akcióterv a magyar-jordániai együttműködés fejlesztésére Orbán Viktor: átadják a magyar-szlovák gázvezetéket
2-3 3
A cégcsoport hírei Orbán: nem került szóba az orosz részvétel felfüggesztése a paksi bővítésben Mérlegen a paksi beszállítók Aszódi: a legversenyképesebb áron az atomerőmű termel áramot A medinai radar védi az atomerőmű légterét is Francia vendégek Pakson és Bátaapátiban
4 5 5-7 7 7-8
Alternatív energia itthon és külföldön Elektromos és CNG járművek Budapesten Hibrid buszok Kecskeméten Folytatja miskolci projektjét a PannErgy
8-9 9 10
A hazai energiaszektor hírei Orbán Viktor: az energiaár versenytényező lesz Energetikai kérdések a lengyel-magyar államfő találkozóján Martonyi János: infrastruktúra kell a norvégiai gáz fogadására A non-profit szolgáltató lehet a további rezsicsökkentés alapja Jövőre megszűnik az áramtarifák közötti korábbi átsorolási lehetőség MKET: meg kell állítani az ágazat zsugorodását
10-11 11 11-12 12-13 13 14
Külföldi energiaszektor Folytatják a mohi atomerőmű építését Atomerőművet építene Nagy-Britanniában a Roszatom Orosz-iráni szerződés új blokkokra Gyorsítaná a tóriumos reaktort építését Kína NAÜ: tökéletesen biztonságos atomerőmű nem létezik Leállították a fukusimai atomerőmű szűrőrendszerét Az EU gyorsítaná az orosz energiafüggőség csökkentését A Shell nem tárgyal tovább egy ukrán gázmező kiaknázásáról Energiacégek 9 pontos levele az Európai Tanácsnak ACER: új szereplő az európai energiaszabályozásban
14-15 15 16 16-17 17 17-18 18-19 19 20 21 Hírek röviden 21-22 Az MVM nem támogatta az osztalékfizetést - Május 15-éig lehet jelentkezni atomerőművi gyakorlatra - LED-es projekt Budapesten és Zalakaroson - Átadták Barcson a geotermikus közműrendszert - Jön az óraátállítás
2
Hírek az MVM-ről Akcióterv a magyar-jordániai együttműködés fejlesztésére 2014. március 18.,19.
(fotó: kormany.hu)
A magyar-jordániai gazdasági együttműködés bővítésére 6+5 pontból álló akciótervben állapodtak meg a két ország képviselői - jelentette be Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség államtitkára Budapesten, a magyar-jordániai gazdasági vegyes bizottság alakuló ülése után. Az akcióterv tartalmazza az együttműködés lehetséges területeit és az ehhez szükséges eszközöket is, egyebek közt a jordániai infrastrukturális beruházásokban és nukleáris fejlesztésekben való magyar részvételt. Száleh al-Harábse, a jordániai tervezési és nemzetközi együttműködési minisztérium államtitkára hangsúlyozta: nagy örömmel fogadták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban ellátogatott Jordániába és aláírták az együttműködési megállapodást. Az akciótervben az együttműködés fejlesztésének hat lehetséges területét jelölték ki, öt pontban pedig az együttműködés fejlesztéséhez szükséges eszközöket foglalták össze - a részletek a kormany.hu, az OrientPress, a hirado.hu honlapon is olvashatók és beszámolt róla a Magyar Nemzet, az m1 híradó is, az Inforádió pedig interjút készített Szijjártó Péter államtitkárral.
(logó: mvm.hu)
Az egyik együttműködési terület a villamos energia. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. két villamos távvezeték építésének projektjében érdekelt Jordániában, amelyek összértéke 17 milliárd forint. A cél összesen 185 kilométer hosszú távvezeték megépítése és az Amman környéki távvezetékrendszer felújítása. Az egyik projektben az MVM-é a legkedvezőbb ár, s bejutott a második körbe, a másik projektben várják a jordániai hatóságok döntését. Az MVM felajánlotta továbbá, hogy a szírek által lakott jordániai menekülttáborok
3
villamosenergia-hálózatának létrehozásában is szerepet vállal. Az együttműködés másik területe a nukleáris energia. A Roszatom nyerte 2013 októberében az első jordániai atomerőmű építésére szóló pályázatot, Jordániának a közeljövőben 800-1000 nukleáris mérnökre és szakemberre lesz szüksége. A két ország ezért megállapodott abban, hogy haladéktalanul megkezdik a tárgyalásokat a magyar oktató-képző intézmények - a paksi atomerőmű oktatóközpontja és a Budapesti Műszaki Egyetem - bevonásáról a jordániai szakemberek képzésébe, májusban pedig Magyarországra látogat a Jordán Atomenergia Bizottság elnöke.
Orbán Viktor: átadják a magyar-szlovák gázvezetéket 2014. március 22.,19.,21.
(fotó: gaztranzit.hu)
Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozása után nyilatkozatában megerősítette, hogy március 27-én adják át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgázvezetéket, amelyet uniós támogatással építettek meg - ezt az MTI írta, cikkét pedig a napi.hu, a Magyar Hírlap Online, a stop.hu is ismertette. Egyébként az átadásról a kormányfő már korábban is beszélt, legutóbb a minap Budapesten tartott Gazdasági évnyitón, amelyről az OrientPress, a Tőzsdefórum, a Figyelő Online is tudósított. A Bruxinfó felidézte: a kormányfő Brüsszelben történelmi pillanatnak nevezte, hogy az átadás után többé már nemcsak orosz gáz, hanem a szlovákcseh vonalon keresztül „északi gáz” is elérheti majd az országot. A beruházó Magyar Gáz Tranzit Zrt. korábbi tájékoztatása szerint a magyarszlovák gázvezeték az észak-déli gázfolyosó fontos elemeként összeköttetést teremt a nemzeti földgázvezeték-rendszerek között Lengyelországtól Horvátországig. Általa új gázforrások - horvát és lengyelországi cseppfolyós földgáz, illetve palagáz - is elérhetővé válnak a régió piacai számára. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. két meghatározó tulajdonosa az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az MFB Invest Zrt.
4
A cégcsoport hírei
Orbán: nem került szóba az orosz részvétel felfüggesztése a paksi bővítésben 2014. március 21.,19.
(fotó: pakspress.hu)
Az Oroszországgal szemben alkalmazandó büntetőintézkedések harmadik körével, az esetleges széleskörű gazdasági szankciókkal kapcsolatban nem került szóba az orosz részvétel felfüggesztése a paksi atomerőmű bővítésében és nem is fog - jelentette ki az EU csúcstalálkozó második napjára érkezve Orbán Viktor miniszterelnök, aki az MTI kérdésére válaszolt. Elmondta, hogy Magyarország már a válság kitörésekor felmérte, milyen következményekkel járna egy szankció vagy a kereskedelem befagyasztása a magyar ipar különböző ágazataira. "Mi már megvizsgáltunk mindent…mi a saját számainkat ismerjük" hangoztatta Orbán Viktor. Nyilatkozatát ismertette a Kossuth Rádió, átvette a Figyelő Online, a Portfólió, Index, a PaksPress, az Energiainfó stb. Az mfor.hu (már említett) Gazdasági évnyitóról készült beszámolója kitért az orosz kapcsolatra is: Orbán Viktor ugyanis azt mondta a rendezvényen, hogy azzal tudjuk az oroszokat érdekeltté tenni, ha van egy terület, ahol minőségi partnerségi viszonyt alakítunk ki. Bár azt nem mondta ki konkrétan, de ez lehet a paksi bővítés - jegyezte meg a portál. A kormányfő ugyanis közölte: az oroszok jelenleg csak két helyen tudnak Európán belül erőművet építeni: Angliában és nálunk. Így ezzel a kapcsolattal tudjuk elérni azt, hogy az oroszoknak is fontos legyen hazánk eredményessége és sikere. A kormányfő megjegyezte: Törökországgal is minden bizonnyal valamilyen energetikai alapokon nyugvó megállapodás születhet.
5
Mérlegen a paksi beszállítók 2014. március 17.
(fotó: facebook.com/MVMPaks2)
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. többlépcsős minősítési eljárásban választja ki az új blokkok lehetséges hazai beszállítóit, amelyekkel elérhető a 40 százalékos hazai beszállítói arány. A társaság tájékoztatóin csaknem 400 vállalkozás vett részt és szinte mindegyik vállalta az előzetes minősítést. Ez a folyamat már tart, az így készülő adatbázist az MVM Paks II. Zrt. át fogja adni szerződéskötés után a fővállalkozónak - mindezekről a Világgazdaság írt annak kapcsán, hogy a fejlesztési miniszter tájékoztatott egy őt kérdező ellenzéki képviselőt. Németh Lászlóné válaszában emlékeztetett arra, hogy egy három évvel ezelőtti felmérés (a Lévai Projektben) igen konzervatív becslésre épült, csak a paksi atomerőmű jelenlegi beszállítóit vette figyelembe. Azóta nőtt az érdeklődés és a potenciális beszállítók köre - írta a minisztert idézve B. Horváth Lilla.
Aszódi: a legversenyképesebb áron az atomerőmű termel áramot 2014. március 20.,22.
(fotó: Aszódi Attila, paksihirnok.hu)
Bár az atomenergiáról nagyon sok vita van, mégis az ár az egyik legmeggyőzőbb érv mellette: ha összehasonlítjuk a versenytársakat, az atomerőmű tud majd versenyképes áron villamos energiát adni - ezt Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója nyilatkozta a Paksi Hírnöknek. A portál az atomerőmű bővítését kísérő politikai vita miatt kereste a szakembert. Az interjú készítője (md monogrammal) arról érdeklődött, hogy veszítettünk vagy nyertünk-e az elmaradt tenderrel. „A pályáztatás elvileg segíthetett volna a technológiák összehasonlításában, és talán csökkenthette volna az árat, de pont ennek a két szempontnak van hátoldala is. A műszaki képességeket jól meg
6
lehetett ítélni az előzetes műszaki dokumentációk alapján is, viszont számos olyan projektet láttunk már, ahol a tender vesztes szereplői megtámadták a versenykiírást, ennek folytán a projekt elhúzódott, felesleges veszteségeket okozva” - mondta Aszódi Attila, aki nem kívánt állást foglalni a tender mellett vagy ellen. Megismételte korábban többször is hangoztatott véleményét, miszerint a finanszírozás a döntő szempont, mert a műszaki megoldások az igazán versenyző három technológia között nagyon hasonlóak. Ekkora beruházási tőkét hosszú időre a piacon meglehetősen nehéz szerezni. A kockázatok költségként árazódnak be, ezt a gordiuszi csomót oldja fel az oroszok által kínált alacsony hitelkamat - vélekedett az igazgató. Hasonló kérdések kerültek szóba abban az interjúban is, amelyet a Népszabadság készített. A leendő erőműben termelt áram önköltsége elsősorban a hitel költségeitől függ - magyarázta ott is Aszódi Attila. „Ha magas, 10 százalékos kamattal kapnánk a pénzt, az közel megduplázhatná a villamos energia árát. Az ötszázalékos kölcsön viszont évtizedekre versenyképessé teheti a hazai nukleárisenergia-termelést” - érvelt az igazgató. A Paksi Hírnöknek adott interjúban szó volt az energiatárolással kapcsolatos kutatásról is. Válaszában Aszódi Attila kifejtette: „abban az átmeneti időben, amikor az új paksi blokkok egyszerre működnek a régiekkel (ez kivitelezéstől függően hat-nyolc év lehet), nem tudni pontosan, hogy mekkora lesz a villamosenergia-igény. Ha marad a mostani, akkor éjszaka elképzelhetőek olyan időszakok, amikor vissza kell terhelni valamelyik blokkot. Erre az új létesítmények nemzetközi szabványoknak megfelelően képesek, de ez nem kedvelt eljárás az energetikában, mert akkor a blokk nem termel annyi áramot, ennek következtében romlik a gazdaságossága” - utalt a szakmai részletekre. A másik lehetőség, hogy a felesleges áramot - amely számításai szerint 1-2 terrawattóra lenne évente, ez a Pakson megtermelt áram 3-6 százaléka - exportáljuk. Ehhez a határkeresztező kapacitások rendelkezésre állnak. A harmadik lehetőség, hogy addigra kiépítünk olyan tárolókapacitást, amely az éjszakai időszakokat áthidalja: „éjjel töltjük azokat és napközben kisütjük”. Ez a megoldás hasznos lenne a megújuló energia szempontjából is. Utalt arra is, hogy az áram tárolásáról világszerte sok kutatás zajlik. Számára is izgalmas kérdésnek nevezte, hogy a világban számolnak az elektromos autók terjedésével. Aszódi Attila úgy kalkulált, hogy ha számottevő villanyautó lépne üzembe hazánkban, az nagyjából abban
7
a mennyiségben igényelhetne áramot, amennyi éjszaka feleslegként keletkezne. A következő tíz évben sok fejlődés várható, így az elektromos autók terjedése sokat javíthat a képen - nyilatkozta a Paksi Hírnöknek a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. A medinai radar védi az atomerőmű légterét is 2014. március 19.,18.
(fotó: honvedelem.hu)
A Tolna megyei Medinán átadták azt a toronyépületet, melynek tetején működik majd a Magyar Honvédség nagyrészt NATO-finanszírozású, olasz gyártmányú légtérellenőrző radarjainak harmadik példánya. Az eredetileg a mecseki Zengő csúcsára tervezett berendezés felderítési lehetőségei ugyan sokkal gyengébbek a végleges helyszínen, ám a legfontosabb feladatot, a Duna völgyének, benne a paksi atomerőmű légterének ellenőrzését megfelelően el tudja látni - írta a Magyar Nemzet. Az átadásról beszámolt a többi közt a kormany.hu és a honvedelem.hu portál is. Francia vendégek Pakson és Bátaapátiban 2014. március 18.
(fotó: rhk.hu)
Bátaapátiba látogatott a Francia Atomenergia Bizottság küldöttsége és megtekintette a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszíni és felszín alatti létesítményeit - erről honlapján (rhk.hu) számolt be a cég. A delegációt Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója, Nős Bálint stratégiai és műszaki igazgató, valamint Bertalan Csaba telephely-vezető fogadta. A vendégeket tájékoztatták a radioaktívhulladék-kezelés hazai gyakorlatáról és a társaság által üzemeltetett létesítményekről. Ezután a technológiai épület és a már üzemelő tároló kamra megtekintése következett, erre a programra Kovács Pál államtitkár
8
is elkísérte a külföldi látogatókat. Bernard Bigot, a CEA elnöke elmondta: szerinte az RHK Kft.-nél a biztonságot és a gazdaságosságot szem előtt tartó professzionális tevékenység folyik, a magyar szakemberek felkészültsége és a bátaapáti létesítmény pedig világszínvonalú. A delegáció a paksi atomerőműben is látogatást tett - erre is kitért az rhk.hu portálja.
Alternatív energia itthon és külföldön Elektromos és CNG járművek Budapesten 2014. március 19.
(fotó: autosforum.hu)
Elektromos és sűrített földgázzal működő járműflottát mutatott be a Budapest Taxi: két elektromos Nissan Leafet és ötven, CNG-vel működő Opel Zafirát állított forgalomba - erről számoltak be hírműsorok, köztük a Lánchíd Rádióé, a TV2-é. Az autoszektor.hu, a metropol.hu, a Tőzsdefórum, a Privátbankár/MTI tudósításában Horváth Csaba, a társaság vezérigazgatója azt mondta: az autókkal évente 7 tonnával kevesebb káros anyag kerül a levegőbe. Szerinte a villanyautók száma akkor nőhet, ha a töltőállomásokét is növelik. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója közölte: a taxirendelet bevezetésével az volt a céljuk, hogy magasabb legyen a szolgáltatás színvonala, ez a folyamat vezetett oda, hogy a Budapest Taxi villanyautókat állított forgalomba. A levegő minőségének javítására fejlesztik a villamoshálózatot, ezt a szolgálja CNG-üzemű buszok beszerzése is. Palkovics Péter, a Nissan Magyarország munkatársa azt mondta, most már egy taxitársaságnak 4-5 év alatt megtérül egy elektromos autó beszerzése, így ez alternatíva lett a hagyományos járművek mellett. Dános András, az Opel Magyarország kommunikációs vezetője úgy vélte, hogy a földgázüzemű autók átmenetet jelenthetnek a hagyományos és elektromos autók között addig, amíg az utóbbiak nem terjednek el kellőképpen. Kövesdi Zoltán, az ELMŰ igazgatósági tagja emlékeztetett: a fővárosban 37
9
töltőállomásuk van, egyelőre ingyen lehet tölteni az autókat, de a kutak alkalmasak arra, hogy mérjék és számlázzák az energiát. Becslése szerint 2020ra Magyarországon 10 ezer elektromos autó lehet majd. A szakmai részletekről az autosforum.hu írt: egy taxi egy nap 150-200 kilométert megy, a Nissan Leaf legnagyobb hatótávolsága 199 km. A villanyautóknál minden elektromos berendezés használata csökkenti a megtehető kilométert (rádió, CB, klíma). A társaság 150 kilométeres hatósugárban vállalja utasok szállítását.
Hibrid buszok Kecskeméten 2014. március 22.
(fotó: autoszektor.hu)
Határidőre szállította Kecskemétnek az EvoBus Hungária Kft. a Mercedes-Benz hibrid autóbuszokat. 2014. március 24-től mind a 25 jármű forgalomba áll. A buszok a városnak egyetlen fillérjébe sem kerülnek: a projektet 95 százalékban az unió és a magyar állam finanszírozza, az 5 százalékos önerőt pedig az önkormányzat nyerte szintén az EU-tól - erről az OrientPress közölt cikket. Ingo Fröhlich, a kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: 25 hibrid Mercedes autóbusz egy időben történő beszerzése és forgalomba állítása nemcsak Magyarországon, hanem a világon is egyedülálló. (hirado.hu) A Citaro G BlueTec Hybrid busz akár 10 kilométert is képes megtenni a dízelmotor használata nélkül. A járműben összesen négy elektromos kerékagymotor működik, amely a lithium ion akkumulátorból nyeri az elektromos energiát és fékezéskor képes energiát visszatáplálni a rendszerbe. A folyamatos energiaellátást a dízelmotor által hajtott generátor jelenti, a motor működése azonban nem folyamatos, az akkumulátor töltöttségi szintjétől függően be-, illetve kikapcsol - mutatta be a buszt az Autószektor.
10
Folytatja miskolci projektjét a PannErgy 2014. március 17.
(logó: pannergy.com)
A PannErgy megkezdte Miskolcon a geotermikus projekt második fázisának kivitelezését - a társaság közleményét a napigazdasag.hu, a ProfitLine, a hirado.hu is átvette. Eszerint tíz hónappal a projekt első ütemének átadása után a második célja a miskolci belváros és a Miskolci Egyetem geotermikus hővel történő ellátása. A cég megkapta az építési és műszaki engedélyt a mintegy négy km-es távhővezeték és egy új hőközpont építéséhez. A munka várhatóan az idei fűtési szezon kezdetére elkészül. A tőzsdén jegyzett Pannergy Nyrt. tavaly májusban adta át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kistokaj határában a 7,5 milliárd forintos miskolci geotermikus projekt első szakaszát. Magyarország és a térség legnagyobb geotermikus hőt hasznosító rendszere tízezer miskolci háztartást és több mint száz intézményt lát el környezetbarát hővel.
A hazai energiaszektor hírei
Orbán Viktor: az energiaár versenytényező lesz 2014. március 19.,21.
(fotó: Orbán Viktor, kormany.hu)
A kormány arra törekszik, hogy ne csak a háztartási, hanem az ipari energia ára is Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában - közölte Orbán Viktor kormányfő Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című rendezvényén. A cél az, hogy "mi, magyarok versenyképesek legyünk az Egyesült Államok energiaár-rendszerével" - mondta a miniszterelnök. Hangsúlyozta: a következő időszakban az olcsó és képzett munkaerő mellett az energiaár lesz a legfontosabb versenytényező a gazdaságban. Ezt emelte ki tőle
11
az m1 híradó, a Kossuth Rádió hírműsora is. Két nappal később a Napi Gazdaság közölt interjút a kormányfővel - abban is megismételte a kormány célját, hogy Magyarországon legyen a legolcsóbb energia Európában. "Ha az unió nem is képes rá, mi magyarok legyünk versenyképesek az Egyesült Államok energiaiparával" - mondta.
Energetikai kérdések a lengyel-magyar államfő találkozóján 2014. március 21.
(fotó: Bronislaw Komorowski és Áder János, magyarhirlap.hu)
Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök és Áder János magyar államfő budapesti találkozóján három gazdasági kérdés szerepelt. Elsőként a gázellátás biztosítására egy észak-déli gázvezeték befejezése, ami mérsékelheti az érintett országok energiafüggőségét. A magyar államfő tájékoztatása szerint a gázvezeték működéséhez már csak egy - a szlovák és lengyel határon épülő beruházáshoz van szükség. Áder János emellett célként említette, hogy Lengyelország csatlakozhasson Csehország, Szlovákia és Magyarország egységesített villamosenergia-hálózatához. Emlékeztetett: korábban Románia és Bulgária is jelezte csatlakozási szándékát - tudósított a Magyar Hírlap Online, a napi.hu/MTI.
Martonyi János: infrastruktúra kell a norvégiai gáz fogadására 2014. március 21.
(fotó: Martonyi János, kormany.hu)
Közép-Európa energiaellátásának kérdése és az ukrán helyzet volt a legfőbb téma az oslói NATO-konferencián - erről nyilatkozott Martonyi János külügyminiszter a Kossuth Rádiónak. A déli krónikában elhangzott, hogy a norvég
12
gáz és kőolaj Közép-Európának, így Magyarországnak is lehetséges energiaforrást jelenthet, ehhez azonban komoly infrastruktúrát kell kiépíteni. „Az ukrán helyzet és az esetleges gazdasági szankciók, annak következményei nagyon sürgőssé teszik, hogy ezt a norvég lehetőséget is biztosítsuk az ország számára” - mondta a miniszter. Jelezte, hogy folyamatosan épülnek a norvég gáz exportjához szükséges terminálok: a lengyelországit év végére fejezik be, a horvátországit már építik és a tervek szerint Görögországban is lesz egy. A magyar külügyminiszter azt is hozzátette: „rajtunk áll, hogy ezeket a feltételeket megteremtsük”. Szerinte az ezzel kapcsolatos munkákat gyorsan be kellene fejezni, hogy mielőbb tudjuk fogadni a norvég gázt és kőolajat. A non-profit szolgáltató lehet a további rezsicsökkentés alapja 2014. március 18.,17.
(fotó: Orbán Viktor, pecsma.hu)
Olcsóbb lehet az áram, a gáz és a víz, ha létrejön az állami non-profit közszolgáltató cég. A vállalat tervéről Orbán Viktor miniszterelnök a Pécs Televíziónak adott nyilatkozatában beszélt, jelezve: ez a cég lehet az alapja a további rezsicsökkentésnek. „Nemsokára eljutunk odáig, hogy lesz Magyarországon egy új vállalat, mi ezt úgy hívjuk, hogy első magyar közhasznú vagy közszolgáltató vállalat” - mondta a kormányfő. „Az lesz a dolga, hogy úgy adjon az embereknek energiát, nemcsak a háztartásoknak, hanem az iparnak és a kis- és középvállalkozóknak is, hogy nem akar ezen profitra szert tenni” hangsúlyozta. A PécsMa portálnak hozzátette: ezzel szeretnének a harmadik rezsicsökkentés után egy újabb komoly árzuhanást elérni. Az m1 híradó a nyilatkozat alapján készített összeállítást, felidézve, hogy a szolgáltatók jelenleg üzleti vállalkozásként működnek. Bevételük nagy részét működésre, illetve fejlesztésre költik és törekednek rá, hogy tulajdonosaiknak profitot is termeljenek. Ha belép egy non-profit társaság, akkor a fogyasztóknak csak a szolgáltatás díját és a cégek működésének költségeit kellene kifizetniük, a profitot viszont nem. „A non-profit szektor alapvetően úgy néz ki, hogy vannak költségek és a költségeket lehet ellenőrizni, hogy nem irreálisak-e” - mondta Lóránt Károly közgazdász. Leszák Tamást, a Napi Gazdaság energiapiaci szerkesztőjét is megkérdezte a hírműsor - ő úgy vélte: az állami kézbe kerülő
13
energiacégek, ahogy erre már példák és törekvések is vannak, nagyobb biztonságot jelentenek a fogyasztóknak. Ha létrejön az első közszolgáltató vállalat, akkor ebbe be lehetne vonni a már most állami kézben lévő cégeket, illetve azokat, amelyek később kerülnek közösségi tulajdonba. Így sokat lehetne spórolni a működési és beszerzési költségeken. Ennek köszönhetően pedig még olcsóbb lehetne a szolgáltatás - hangzott el az m1 híradójában.
Jövőre megszűnik az áramtarifák közötti korábbi átsorolási lehetőség 2014. március 21. Az elmúlt öt évben akár 9-10 milliárdot is kifizethettek úgy a nem lakossági áramfogyasztók, hogy a rossz tarifabesorolás miatt a kelleténél többet számláztak nekik a szolgáltatók. Az áramcégek már tízmilliós nagyságrendben fizettek vissza pénzt emiatt, de jövő januárban lezárul az átsorolási lehetőség írta a Magyar Nemzet. Dékány Lóránt cikkéből kitűnt: több száz olyan nem lakossági fogyasztó is lehet Magyarországon, amelyiknek nem megfelelő tarifacsoport szerint számláz a szolgáltató. A lap által megkérdezett energetikai tanácsadó cég szerint a fölöslegesen fizetők között lehetnek kisvállalkozások mellett társasházak is, amelyekben a közös helyiségek fogyasztása nem tartozik a lakossági kategóriába. A lap emlékeztetett: 2008-ban a gazdasági tárca új díjszabást dolgozott ki azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, amelyek a kategóriájukhoz képest aránytalanul sok áramot használnak. Ez a tarifa átmenet a közép- és kisfeszültségen fogyasztók között. Az úgynevezett köf/kif besorolás nem jelent olcsóbb áramot, de csökkenti a rendszerhasználati díjakat, tehát a végfelhasználói tarifa alacsonyabb, mint ha a kisvállalkozás a kisfeszültség mellett maradt volna. A gazdasági tárca akkori rendelete szerint - ha a fogyasztót 2008 után sorolták át kedvezőbb kategóriába - a szolgáltatónak visszamenőleg ki kell fizetnie a két díjszabás közti különbséget. Az vita tárgya, hogy ezt hány évre visszamenőleg kell megtenni, mert a jogszabály kétéves elévülést tartalmaz, ám a polgári törvénykönyv öt évet. A lap felidézte a hvg.hu minapi cikkét, miszerint egy gazdálkodónak a bíróság másodfokon visszamenőleg több mint ötmillió forintot ítélt meg az EDF Démásszal szemben, de nyertek már az E.ON ellen is. Egy tavaly novemberi minisztériumi rendelet 2015 januárjától megszünteti a köf/kif tarifát, így minden olyan fogyasztót visszasorolnak kisvagy középfeszültségre, amelyik nem kapcsolódott be a távmérésbe.
14
MKET: meg kell állítani az ágazat zsugorodását 2014. március 18.,19. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság a választások után az energetikai kormányzattal szeretne mielőbb konzultálni, hogy megállítsák az ágazat zsugorodását, elsorvadását - hangzott el az éves szakmai konferencián, Siófokon. Rudolf Viktor, a MKET elnöke borúlátóan jellemezte a kapcsolt energiatermelés helyzetét. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon öt évvel ezelőtt még a teljes hazai áramtermelés 21 százalékát adta a kapcsolt energia, ez az európai átlag felett volt. Az elmúlt három évben azonban csaknem 50 százalékkal csökkent a részaránya. Tavaly a termelésnek alig 13 százalékát adták a hőt és áramot termelő erőművek, pedig ez az energiatermelés nagyobb hatékonysággal és kisebb környezetterheléssel jár. Rudolf Viktor kitért arra, hogy a 2011 októbere óta életben lévő szabályozórendszernek tulajdonítható az, ami a szektorral történt. Azt látja alapvető problémának, hogy az új szabályozás 2 százaléknyi nyereséget enged a szektornak, holott a gazdaságilag kiegyensúlyozott működéshez legalább 5-6 százalékra lenne szükségük az erőműveknek. Ahhoz, hogy a szektor talpon maradjon, a miniszteri rendelet ármeghatározása pontosításra szorul - szögezte le a társaság elnöke. Jelezte, hogy már megkezdődött a gázmotoros egységek, erőművek leállítása. (hirado.hu, Elemzésközpont, ProfitLine, Energiainfó/MTI) Németország és Lengyelország ambiciózus tervekkel és támogatással 2020-ra a jelenlegi megduplázásával emeli 20 százalék feletti értékre a kapcsolt energiatermelés részarányát - erre az OrientPress tért ki.
Külföldi energiaszektor Folytatják a mohi atomerőmű építését 2014. március 18.
(fotó: seas.sk)
15
Várhatóan két év csúszással adják át a Szlovákiában épülő mohi atomerőmű két blokkját, ám a költségeket nem emeli tovább az olasz építő - a Napi Gazdaságnak Sidó Zoltán Pozsonyból küldte cikkét, melyben idézte Fulvio Contit, az olasz Enel vezérigazgatóját, aki kijelentette: a társaság belefér a tavaly kitűzött 3,8 milliárd eurós pénzügyi keretbe. A magyar határ közelében megvalósuló két reaktor eredeti költségét 2,8 milliárd euróban határozták meg, a Slovenské Elektrárne (SE) kétharmadát birtokló Enel azonban a keret növelését kérte, a legújabb biztonsági előírások okozta többletkiadásokra hivatkozva. A harmadik blokkot várhatóan 2014 végén, a negyediket 2015-ben adják át, miközben az eredeti határidő 2012 vége, illetve 2013 ősze volt. A két új reaktor együttes kapacitása mintegy 1000 megawatt lesz.
Atomerőművet építene Nagy-Britanniában a Roszatom 2014. március 20.,11.
(fotó: theguardian.com)
A brit energiaügyi tárca nukleáris ügyekben illetékes új vezetője azt mondta, hogy a kormány egy új maghasadásos erőmű létesítéséről tárgyal a Roszatommal. A Figyelő hetilap jelezte, hogy Hergen Haye tagja a kétoldalú munkacsoportnak, és nemrégiben Moszkvában járt. Ő tökéletesen biztonságosnak tartja a nyomottvizes VVER reaktorokat, de mint mondta, kérdéses, hogy meg lehet-e győzni a közvéleményt az oroszokkal kötendő egyezségről éppen a krími válság idején. Szerinte legalább 10 év kell, amíg lesz valami az elképzelésből. A két ország tavaly szeptemberben egyetértési nyilatkozatot írt alá, ebben az is szerepel, hogy előkészítsék a Roszatom belépését a békés célú brit nukleáris piacra. Az orosz félnek már partnerségi megállapodása van a Rolls Royce atomenergetikai tervező cégével. A témáról a minap a The Guardian online felülete is írt, jelezve: a Hinkley Point atomerőmű francia és kínai tőkével épülne, de az oroszok befektetnének a projektbe.
16
Orosz-iráni szerződés új blokkokra 2014. március 18.,19. Irán és Oroszország szerződést írt alá két új busheri atomerőművi blokk építéséről. Ezt a minap jelentette a központi iráni hírügynökség. Az Atomic Energy Organisation of Iran és a Roszatom szerződése szerint a két új blokk a már működő busheri atomerőmű mellett épül majd. A gazdasági és műszaki háttér kidolgozása további tárgyalások tárgya lesz. A szerződés része két tengervízsótlanító üzem építése is. A telephelyen az első blokk 2013 szeptemberében kezdte meg a termelést, a Roszatom leányvállalata, az Atomsztrojekszport volt a kivitelezője. A Roszatom saját technológiát épített be a német fejlesztésű épületszerkezetbe - emlékeztetett a NucNet nyomán a Nukinfó, majd az Energiainfó is.
Gyorsítaná a tóriumos reaktort építését Kína 2014. március 20.
(korábbi grafika: greentecmedia.com)
Miközben Kínában 28 atomreaktort építenek, az urán helyett tóriumot használó reaktorok fejlesztését is gyorsítja az ország - az Index szemlézte a The Telegraph cikkét. Eredetileg az volt Kína terve, hogy 25 év alatt építi meg első tóriumos reaktorát, ám most 10 éven belül kellene elkészülni vele. A sietség oka a cikk szerint érthető: egyrészt a tórium tiszának minősül, nem tudnak belőle fegyvert készíteni, mint az atombombák alapanyagait szolgáltató uránból (pontosabban a melléktermékként keletkező plutóniumból). Kínának becslések szerint akkora tóriumkészlete van, amely húszezer évig fedezné energiaigényét. A projektet a Sanghaji Atomfizikai Intézet 140 tudósával indították el, jövőre 750 főre növelték volna a fejlesztőcsoportot. Ezeket a terveket át kell majd írni, ha idejében akarnak végezni a reaktor felépítésével. A kínaiak egyébként a sóolvadékos (LFTR) megoldással kísérleteznek. Nyugati laborokban is zajlanak kísérletek, de ott az uránalapú reaktorokban használt vizes technológiát alkalmazzák. Mindenki abban reménykedik, hogy a tóriummal olyan tiszta és
17
kisebb, a felhasználók közelébe telepíthető reaktorokat tudnak majd építeni, amelyekkel ellátható egy város vagy egy ipari üzem is.
NAÜ: tökéletesen biztonságos atomerőmű nem létezik 2014. március 17.
(fotó: Amano Jukija, iaea.org)
Bár a fukusimai baleset után hozott japán biztonsági intézkedések „bizonyos szempontból a legszigorúbbak a világon”, az atomerőművük még így sem lehet százszázalékosan védett a természeti katasztrófáktól - közölte Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója Tokióban. Erről az Europress nyomán számolt be a vs.hu portál. „Nincs százszázalékos biztonság. Annyit tehetünk, hogy meghozunk minden lehetséges intézkedést a balesetek elkerülésére és a következmények kezelésére" - fogalmazott sajtótájékoztatóján. Azelőtt beszélt erről, hogy találkozott Abe Sindzó japán miniszterelnökkel. Sindzó a minap a biztonságosnak nyilvánított reaktorok újraindítását sürgette, a japánok többsége viszont ellenzi az atomenergia használatát. 17 reaktor biztonsági ellenőrzése jelenleg is zajlik. A NAÜ főigazgatója azt is elmondta, hogy fontolóra kell venni a Fukusima-1 erőműben felgyülemlett sugárszennyezett víz tengerbe eresztését. Hangsúlyozta: fenntarthatatlan az a helyzet, hogy az erőmű területén több mint ezer ideiglenes tartályban tárolják a csaknem 400 ezer köbméter szennyezett vizet, miközben világszerte bevett eljárás, hogy a sugárszennyezett vizet kezelés után kieresztik a természetbe. Leállították a fukusimai atomerőmű szűrőrendszerét 2014. március 19.
(fotó: rawstory.com)
18
Műszaki probléma miatt leállították a fukusimai atomerőmű szűrőrendszerét, amellyel a 2011-ben balesetet szenvedett reaktorok hűtésére használt vizet tisztítják. A TEPCO közölte: 13 ezer tonna vizet újra kell kezelni. Az üzemeltető cég egyik szóvivője elmondta: a szűrőberendezést azután kapcsolták ki, hogy észrevették: nem megfelelően működik az egyik áramköre. Azt nem tudta megmondani, mikor indítják újra a víztisztítót, amelyet különböző rendellenességek miatt egyszer már le kellett állítani. A tervek szerint még idén hatékonyabb szűrőrendszert helyeznek majd üzembe. (hvg.hu, vs.hu, inforadio.hu, mertropol.hu/MTI)
Az EU gyorsítaná az orosz energiafüggőség csökkentését 2014. március 21.,18.
(fotó: Rompuy és Barroso, napi.hu)
Az Európai Unió magasabb sebességfokozatba kapcsol, hogy csökkentse energiafüggőségét, elsősorban Oroszországtól - jelentette ki az EU állam- és kormányfőinek tanácskozása után Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A napi.hu/MTI tudósítása szerint az állam- és kormányfőket tömörítő testület vezetője megismételte: ha semmi sem változik, Európa 2035-ben energiaellátásának 80 százalékát kénytelen lesz importból fedezni, az energiafüggőség pedig az energiaárakra, a versenyképességre és a külpolitikára is hatással van - ezért a belső energiapiacban rejlő lehetőségek teljes kihasználása mellett tört lándzsát. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ismertette, hogy az energiaellátás diverzifikációja már az elmúlt években megkezdődött, ami nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai okokból is hasznos.
(fotó: Paolo Scaroni, eni.com)
Az ukrajnai feszültség miatt fennakadások lehetnek Európa gázellátásában és emelkedik a gáz ára télen - figyelmeztetett az Eni olasz olaj- és gázipari cég vezérigazgatója a Financial Times cikkében. Ezt ismertetve a Privátbankár/MTI idézte Paolo Scaronit, aki szerint különösen nagy veszélynek van kitéve
19
Olaszország, Ausztria és Németország déli része, amelyek az orosz földgáz legnagyobb piacai és Ukrajnán keresztül jutnak orosz energiahordozóhoz. Az ITAR-TASZSZ emlékeztetett Olag Ljasko ukrán parlamenti képviselő kijelentésére, miszerint sokkal többet, ezer köbméterenként 500 dollárt kell kérnie Ukrajnának az országán Európába tartó orosz földgáz tranzitjáért. Ez a jelenlegi tranzitot figyelembe véve 43 milliárd dollárt hozna az ukrán költségvetésnek. A képviselő hozzátette: ha Oroszország ódzkodna elfogadni az új feltételt, akkor a tranzitot azonnal le kell állítani. Ukrajna tavaly 3,6 milliárd dollárt kapott Oroszországtól a földgáz tranzitjáért. Akkor a tranzitdíj 1000 köbméterenként és 100 kilométerenként 3,4 dollár volt.
A Shell nem tárgyal tovább egy ukrán gázmező kiaknázásáról 2014. március 19.,23.
(korábbi fotó: interfaxenergy.com)
A Royal Dutch Shell megunta a régóta tartó egyezkedést a kijevi hatósággal és januárban lemondott arról, hogy üzletet kössön a fekete-tengeri Szkifszka szénhidrogénmezőn történő földgázkitermelésről - jelentette be a cég szóvivője. A Shell 2012-ben kezdett tárgyalásokat a termelés-megosztási szerződésről (a gázmező állami kézben marad, de a termeléshez segítséget nyújtó cég részesül a kitermelt földgázból) és abban bízott, hogy még abban az évben sikerül megállapodni. Ám mind ez ideig nem történt semmi - indokolta a döntést a Shell szóvivője. Hangsúlyozta azonban, hogy a cég továbbra is részt vesz más ukrán energiatervekben. A tárgyalások kezdetén az akkori ukrán kormány 10-12 milliárd dollárra becsülte a projektet, ami része lett volna Ukrajna törekvésének, hogy a gázellátásban minél inkább függetlenítse magát Oroszországtól. A Szkifszka szénhidrogénmező mintegy 200-250 milliárd köbméter földgázt rejt, ebből várakozások szerint évi ötmilliárd köbméter termelhető ki. (hvg.hu, hirado.hu/MTI)
20
A Krímben folyó olajkitermelést állami ellenőrzés alá vonják, az orosz államot csak a Gazprom vagy a Rosznyefty képviselheti ezekben a tevékenységekben jelentette ki Gennagyij Kramov, az orosz tárca miniszterhelyettese. A Kommerszant cikkét a napi.hu ismertette.
Energiacégek 9 pontos levele az Európai Tanácsnak 2014. március 20. Azonnali és drasztikus beavatkozásokat sürgetnek Európa legnagyobb energiavállalatainak vezetői. A mintegy egy tucat tagot számláló csoportosulás szerint az elmúlt időszakban az EU mindhárom alapvető energiapolitikai célkitűzése sérült: magasabbak lettek az árak, romlott az ellátásbiztonság és növekedett a CO2-kibocsátás. A legnagyobbakat tömörítő Magritte Csoport 9 pontos tervezetet írt az Európai Tanácsnak. Portfólió ismertette érveiket: a cégek vezetői szerint az EU csak reformokkal képes szembenézni az európai energiaellátás kihívásaival. Szerintük az Európai Tanács ülésein a politikusoknak nem elég csak véleményezniük az Európai Bizottság által korábban beterjesztett, 2030-ig mutató energiaprogramot, érdemi döntéseket kell hozniuk az unió energiaellátásának biztonságáért. A felszólaló cégek között van a német E.ON és az RWE, a francia GDF SUEZ, az olasz Eni és Enel, a spanyol Iberdrola, a holland GasTerra, az osztrák OMV, a finn Fortum és a cseh CEZ. A Magritte Csoport 9 pontos javaslatának lényege: 1. Az energiaárak versenyképesebbé tétele 2. Az Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer vezető szerepének visszaállítása az EU klímaés energiapolitikájában 3. A nemzetközi klímatárgyalásokon egyezségre kell jutni Európa versenytársaival (USA, Kína) 4. A megújuló energiaforrásoknak nyújtott állami támogatási rendszerek módosítása 5. A zöld technológiák (globális) vezető szerepének elérése erőteljesebb kutatási és fejlesztési tevékenységekkel 6. Diverzifikált, költséghatékony és karbonszegény energiamix elérése 7. A karbonszegény energiaforrások belföldi termelésének növelése, a külső beszerzési utak számának növelése 8. Az ellátásbiztonság javítására szolgáltatásként el kell ismerni a már kiépített és megfelelő minőségű kapacitásokat 9. Jól működő belső energiapiac kialakítása
21
ACER: új szereplő az európai energiaszabályozásban 2014. március 20.
(fotó: acer.europa.eu)
Megtartotta éves első ülését az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (Agency for the Cooperation of Energy Regulators, ACER) igazgatási tanácsa. Az ülésen a testület új póttagjaként részt vett Kovács Pál, a fejlesztési tárca energiaügyért felelős államtitkára. A közleményt ismertetve a Tőzsdefórum, az Elemzésközpont felidézte: az Európai Unió Tanácsa 2013 novemberében döntött az Ügynökség Igazgatási Tanácsa két tagjának és három póttagjának kinevezéséről, ez alapján 2014. január 28-án kezdődött meg Kovács Pál négyéves megbízatása. A ljubljanai székhelyű Ügynökség tanácskozásán a résztvevők elfogadták az EB első értékelését, eszerint az Ügynökség az európai energiaszabályozás lényeges szereplőjévé lépett elő. Az Európai Bizottság ösztönzi, hogy közvetítői szerepével továbbra is aktívan járuljon hozzá a belső energiapiac hatékonyságának erősítéséhez. Az Ügynökség működésének első két évében a hálózati csatlakozási, a határkeresztező kereskedelemre és a rendszerirányításra vonatkozó szabályozás uniós harmonizációját célzó iránymutatások fejlesztésén dolgozott. Az idei munkaprogramban kiemelt feladata között szerepel a villamos energia és földgáz határkeresztező kereskedelméről szóló uniós célmodellek értékelése.
Hírek röviden 2014. március 22.,21. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ közgyűlése megszavazta a két energiacég után járó, összesen 25 milliárdos osztalékot. Az MVM nem támogatta sem az ELMŰ 16, sem az ÉMÁSZ 9 milliárdos osztalékának kifizetését, ám a többségi tulajdonosok leszavazták a javaslatot. (Népszabadság, Magyar Nemzet, napi.hu)
22
2014. március 19. Május 15-éig lehet jelentkezni a paksi atomerőműhöz szakmai gyakorlatra. A társaság fontosnak tartja, hogy a tevékenységi körével összefüggő szakirányokban is támogassa a felsőoktatást, így az előző évekhez hasonlóan idén is fogad nyári szakmai gyakorlatra hallgatókat, ha gyakorlati idejük nem haladja meg a 6 hetet. (atomeromu.hu) 2014. március 18. Elkészült az első két fővárosi finanszírozású, LED-es közvilágítási projekt az Árpád fejedelem útján és a Vérmezőn, a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. beruházásában. A lámpatestekkel évente 50 ezer kWh energiát és 1,5 millió forintot takarít meg a főváros. Emellett az üzemeltetési költségek is csökkennek, hiszen a nyertes több mint 10 éves garanciát vállalt a lámpatestek cseréjére. A beruházás teljes költsége 10,9 millió forint volt. (OrientPress) 2014. március 20. Interneten keresztül adatokat továbbító LED-lámpákat szereltek fel egy szlovén-magyar európai uniós projektben Zalakaroson. Csaknem 60 százalékos megtakarítást érnek el a beruházással: eddig évente csaknem 3,2 millió forint volt a közvilágításra fordított költség, amely a korszerűsítés után nem éri el az 1,9 millió forintot. (sg.hu/MTI) 2014. március 20. Geotermikus közműrendszert adtak át Barcson, így önállóan, a gázfűtési rendszertől függetlenül is elláthatják hővel a várost. A kivitelező az AQUAPLUS Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Kft., amely az Új Széchenyi Tervben több mint 560 millió forint uniós támogatást elnyerő beruházással építette ki a 18 közintézményt ellátó rendszert. (hirado.hu) 2014. március 19. Március 29-éről 30-ára virradóra jön az újabb óraátállítás: hajnalban kell előreállítani az órákat 2 óráról 3-ra. (hvg.hu)
Összeállította: László Judit
23
