1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. július 4.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Mérföldkövek az MVM külpiaci szereplésében Az MVM NET nemzetközi távközlési szervezet tagja lett Nem látogathatják diákcsoportok a paksi atomhulladékot
2-3 3-4 4
Szponzorálás VeszprémFest 2016: négy világsztár először Magyarországon
5-6
Alternatív energia Magyarország lesz a villamos meghajtású motorok gyártásának központja Lerakták a turai geotermikus kiserőmű alapkövét Veszélybe kerülhet a piacegyesítés a Brexit miatt
6 7 8
Hazai hírek Megállapodás kölcsönös segítségnyújtásról Magyarországnak szüksége lenne egy új gázellátási útvonalra Tovább csökkentek az ipari termelői árak A MOL lezárta az Eni szlovéniai leányvállalatának megvásárlását
9 9-10 11 11
Külföldi energiaszektor Új reaktorok épülnek Dél-Koreában Francia cégek is mennének a finnországi Hanhikivibe Épül a második atomerőmű Kurszknál 600 millió euró határokon átnyúló energetikai infrastruktúrára A Gazprom kész felújítani a Déli Áramlat előkészületeit Az idén a tavalyinál olcsóbban exportálják az orosz földgázt Csökken a gáz nagykereskedelmi ára Bulgáriában - Nem emelnek Romániában 2020-ra 50 százalékkal nőhet Kína gázfogyasztása
12 13 14 14-15 15-16 16 17 18 Hírek röviden 18-19 Litván-lengyel összekötő gázvezeték épül - Leáll négy belgiumi gázerőmű - Meleg télben kevesebb a káros gáz - Magyar elektromos autók is indultak Londonban
2
Hírek az MVM Csoportról Mérföldkövek az MVM külpiaci szereplésében 2016. június 30.
(fotó: mvm.hu)
Külképviseleti irodák nyitásával kívánja hatékonyabbá tenni jelenlétét a külpiacokon az MVM Zrt. Moszkva és Brüsszel után a következő állomás Pozsony. Bentzik Réka kommunikációs igazgató a Lokál Extrának adott interjújában elmondta: stratégiai kérdés volt az említett két városban irodát nyitni. „Célunk, hogy sokkal aktívabbak legyünk a közép-kelet-európai régióban, az európai uniós és egyes távolabbi piacokon. Aktívan be kívánunk kapcsolódni az uniós politikai-szabályozási folyamatokba is. A moszkvai és a brüsszeli külképviseleti iroda megnyitása kapcsán elmondható, hogy az időpont és a helyszín megválasztása korántsem volt véletlen. A két iroda megalakításával a cégcsoport egy régi hiányosságát pótolja. Igazi mérföldkő ez számunkra. Az MVM számos ponton kapcsolódik Moszkvához, az orosz gazdasághoz és kereskedelemhez. Az energetika területén komoly szakmai együttműködés van a hátunk mögött. A sikeres közös múltunk után most azon dolgozunk, hogy üzleti kapcsolataink révén ígéretes jövőnk újabb sikereket hozzon számunkra”. A brüsszeli iroda megnyitásával lehetőség nyílik arra, hogy az Európai Unió döntéshozóival, a városban lévő több mint száz energetikai nagyvállalat képviselőivel személyes kapcsolatot alakítsanak ki. Mint fogalmazott, a külképviseleti irodák az MVM Csoport új stratégiáját, a stratégiához szorosan kapcsolódó új szemléletet képviselik. Eszerint egy modern, innovatív, nemzetközi szinten is versenyképes, dinamikus, piac- és ügyfélorientált vállalatcsoportot alakítanak ki. Az irodák elsődleges feladata az új üzleti lehetőségek feltérképezése, a jelenlegi együttműködések hatékony támogatása, a cégcsoport legfontosabb értékeinek és érdekeinek képviselete. A regionális és nemzetközi kapcsolatok bővítésében kulcsszerepe lesz a brüsszeli irodának. „Az uniós folyamatokba történő bekapcsolódás - különös tekintettel az EU zöld- és klímapolitikájára, valamint a villamosenergia-piaci reformra -, az új üzleti
3
lehetőségek feltérképezése, illetve az európai energiapiaci átalakulások kapcsán zajló intenzív szakmai párbeszédben való részvétel szintén kiemelt feladat lesz az iroda számára” - nyilatkozta a kommunikációs igazgató. A moszkvai irodával kapcsolatos kérdésre kifejtette: az orosz kormányzati és gazdasági szereplőkkel való szorosabb kapcsolattartás és a közös üzleti lehetőségek hatékonyabb kiaknázása a cél. Az energetika területén régóta működnek együtt. A nukleáris és a földgáz-kereskedelmi szerződéseik kölcsönösen előnyösek. Bíznak abban, hogy a moszkvai külképviseleti iroda nagymértékben hozzájárul az orosz-magyar gazdasági és energetikai kapcsolatok további erősödéséhez. A következő iroda Pozsonyban nyílik. Erről Bentzik Réka azt mondta: Szlovákia mindenképpen kulcsfontosságú piac az MVM számára. Az energiamix szinte összes területén vannak lehetőségek, amelyek vonzóak lehetnek a cégcsoport számára. Újabb kérdésre kifejtette: egyelőre Moszkvával, Brüsszellel és Pozsonnyal számolnak, de a jövőben nem tartják kizártnak, hogy távolabbi országokban is támogassák szerepvállalásukat külképviseleti irodák nyitásával - mondta az interjút készítő Kerékgyártó Györgynek.
Az MVM NET nemzetközi távközlési szervezet tagja lett 2016. július 1.
(grafika: mvmnet.hu)
Az MVM Csoport távközlési tagvállalata, az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. csatlakozott a 450 megahertzes (MHz) frekvenciasáv használatában érdekelt szolgáltatókat, berendezésgyártókat, felhasználókat, szabályozói testületeket tömörítő 450Alliance nemzetközi szervezethez - közölte a társaság az MTI-vel. Miként a Gazdport, a figyelo.hu írta, a nemzetközi szervezet évente megrendezett amszterdami összejövetelén a társaság bemutatta az idén átadott LTE450-es mobil adatátviteli hálózatát. Az MVM NET Európa egyik első 4. generációs, vagyis LTE hálózatát építette ki a 450 MHz-es frekvencián. A társaság 2016 április elején indította el szolgáltatásait LTE450MHz-es mobil adatátviteli hálózatán. A kormányzati és üzleti ügyfeleket kiszolgáló hálózaton nagysebességű adatátviteli szolgáltatások, valamint M2M (machine-to-machine - gépek közötti) alkalmazások kiszolgálására kissebességű adatátviteli
4
szolgáltatások érhetők el Magyarország teljes területén. A 450 MHz-es frekvenciára 2013 decemberében írt ki pályázatot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a tendert egyedüli indulóként az állami tulajdonú MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. nyerte, amellyel a hatóság 2014. április 30-án kötötte meg a szerződést a frekvenciablokk használatára.
Nem látogathatják diákcsoportok a paksi atomhulladékot 2016. június 26., 24.
(fotó: kalohirek.hu)
Megszüntették a diákcsoportok látogatását a paksi atomerőmű mellett működő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában, hogy a fiatalokat még véletlenül se tegyék ki sugárterhelésnek - írta a KALOhirek alapján a nol.hu. Kalocsa környékén közmeghallgatásokat tart a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Társulás. Az első ilyen rendezvényen Honti Gabriella, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Kft. kommunikációs igazgatója tartott előadást a kalocsai ÖKO Pont irodájában. Az előadó a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának működéséről, biztonsági rendszereiről is tájékoztatta az érdeklődőket. Beszélt a püspökszilágyi Radioaktív Hulladékfeldolgozó és Tároló létesítményről is, amelyet az 1960-as évek nemzetközi és KGST-szabványai alapján terveztek és helyeztek üzembe 1976-ban. Az atomerőműből származó radioaktív hulladékot azonban nem ott, hanem Bátaapátiban, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban tárolják. A szilárd halmazállapotú hulladékot 200 literes acélhordókban, a folyékony hulladékot tartályokban gyűjtik össze az atomerőműben. A folyékony hulladékot is szilárd halmazállapotúvá változtatják elszállítás előtt. Egy fizikatanár kérdésére Honti Gabriella elmondta: azért szüntették meg a diákcsoportok látogatását Pakson, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában, hogy a fiatalokat még véletlenül se tegyék ki sugárterhelésnek. A bátaapáti atomhulladék-temetőben azonban most már látogatóközpont is működik, ahol lehet gyakorolni mindazt, ami a fiatalokat érdekli: a védősisak viselését, a védőruha felvételét, a sugárterhelés utólagos mérését.
5
Szponzorálás VeszprémFest 2016: négy világsztár először Magyarországon 2016. június 24.
(fotó: veszpremfest.hu)
Ismét a világzene, a dzsessz és a pop hírességei játszanak a VeszprémFesten, amelyet tizenharmadik alkalommal rendeznek meg július 13-tól 17-ig Veszprémben - emlékeztetett a zene.hu portál. A nyitókoncerten a kubai Buena Vista Social Club dívája, a 85 éves Omara Portuondo lép fel a dél-spanyol flamenco énekes, Diego el Cigala társaságában. Omara Portuondo július 13-án hetvenéves előadói pályafutása valamennyi fontos állomását felidézi. A koncerten a Latin Grammy-díjas énekes, Diego el Cigane is színpadra áll, akit a flamenco Sinatrájaként tartanak számon a világzenében. A fesztivál második napján (14-én) fellépő amerikai Gregory Porter napjaink egyik legkeresettebb dzsesszénekese, aki 2014-es Liquid Spirit című albumáért kapott Grammy-díjat. A blues, a soul és a gospel elemeit is előszeretettel használó előadó idei lemezét, a Take Me to the Alleyt mutatja be Veszprémben. A brit Lisa Stansfield a nyolcvanas-kilencvenes évek sikeres popénekesnője volt, nevéhez fűződik az All Around the World című sláger. Két évvel ezelőtt tíz év szünet után készített albumot, elsősorban a soul iránti rajongása előtt adózva. A dzsesszt, a rockot és a popot vegyítő 36 éves világsztár, a szintén brit zongorista-énekes Jamie Cullum már több mint tízmillió lemezt adott el, a legjelentősebb koncerttermekben (Carnegie Hall, Hollywood Bowl) és fesztiválokon (Fuji Rock, Glastonbury) lépett fel. Július 16-án Veszprémben saját szerzeményeit és feldolgozásait is eljátssza. A Thievery Corporation (fellépés július 17-én) fennállása huszadik évfordulóján turnézik. A washingtoni csapat legutóbb tizenegy évvel ezelőtt, a soproni VOLT Fesztiválon járt Magyarországon, a két dj egyike, Rob Garza (a másik Eric Hilton) ugyanakkor tavaly a budapesti Akvárium Klubban játszott szólóban. Bentzik Réka, a főtámogató MVM Zrt. kommunikációs igazgatója a korábbi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a VeszprémFest szponzorálása az MVM Csoport új középtávú stratégiájában is szerepel, a komolyzene mellett az igényes könnyűzenét is szívesen támogatják.
6
Július első hétvégéjén tartották Pakson a Gasztroblues Fesztivált - erről előzetesen írt a Dunaújvárosi Hírlap. Öt színpadon ötven koncertet láthattak az érdeklődők. A rendezvényt a paksi atomerőmű is támogatta.
Alternatív energia Magyarország lesz a villamos meghajtású motorok gyártásának központja 2016. június 27.
(fotó: hirado.hu)
A magyarországi Audi továbbra is a kormány egyik legfontosabb stratégiai partnere, a cég tervei szerint Magyarország lesz a villamos meghajtású motorok gyártásának központja - számolt be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Peter Kösslerrel, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnökével a győri székhelyű vállalat hosszú távú fejlesztéseiről folytatott megbeszéléséről. A hirado.hu, a Tőzsdefórum, a magyaridok.hu, az OrientPress/MTI is ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét, miszerint a részletekről folyamatosan egyeztet a cég a magyar kormánnyal, a Jedlik Ányos Tervben megfogalmazott e-mobilitási program megvalósításával összhangban. A vállalat Győrben gyártja majd a Q3 SUV (városi terepjáró) modelljeit. Az átállás az új modellre komoly folyamat, amely rövid távon ingadozást okozhat a termelésben, de a munkavállalók helyzete biztosított, a kibocsátás pedig a mostani szinthez képest is emelkedni fog - hangsúlyozta a tárcavezető. Varga Mihály ismertette: az 1993-ban alapított cég Magyarország egyik legjelentősebb autóipari vállalkozása, évente mintegy 2 millió motort állít elő, mintegy 12 ezer embernek ad munkát. A cég csaknem 100 hazai beszállítótól vásárol alkatrészeket, egyéb termékeket, valamint szolgáltatásokat évente 1,5 milliárd euró értékben. Az NGM hangsúlyozza: az Audi az elmúlt két évtized alatt több mint 7 milliárd eurót fektetett be Magyarországon, jelenlegi - mintegy 32 milliárd forintos - fejlesztését a magyar kormány 6 milliárd forinttal támogatja.
7
Lerakták a turai geotermikus kiserőmű alapkövét 2016. június 29., 30.
(fotó: energiainfo.hu)
Lerakták Közép-Európa első geotermikus kiserőművének alapkövét a Pest megyei Turán. A kiserőmű várhatóan már jövőre megkezdi a termelést - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-vel. Ezt ismertetve írta a hvg.hu, a magyaridok.hu, az energiainfo.hu, az nrgreport.com, hogy az erőművet a termálvizek hasznosításában élen járó szingapúri KS Orka Renewables Pte Ltd (KS ORKA) és a Turawell Kft. építi. A korszerű technológiával készülő, 2,6 megawattos erőműben a föld mélyéről érkező 129 Celsius fokos termálvíz hajtja majd a turbinákat. A projekt mintegy 4 milliárd forintból valósul meg és 800 családi ház évi áramigényét fedezheti. Az erőmű mellett a tervek szerint egy zöldségtermesztésre berendezkedő óriás üvegház is épül. A szaktárca közleményében kifejtette: a geotermikus technológia Izlandról származik, ahol az épületeket 90 százalékban környezetszennyezés nélkül, geotermikus víz felhasználásával fűtik, és az áramtermelés 99 százaléka megújuló energiákon alapul. A geotermia még mindig kiaknázatlan terület Magyarországon, a megújuló energiáknak mindössze 6-10 százalékát adja. Ugyanakkor Magyarországnak rendkívül jó adottságai vannak, mintegy 1200 hévízkút működik, amelynek alig 12 százaléka szolgál ki ipari vagy közösségi energiarendszereket. Az erőmű alapkövét Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes, Eirikur Bragason, a KS ORKA ügyvezető igazgatója, valamint Szendrei Ferenc, Tura város polgármestere helyezte el.
8
Veszélybe kerülhet a piacegyesítés a Brexit miatt 2016. június 29.
(fotó: technologyreview.com)
Hatalmas zavar keletkezhet az EU zöldenergia-piacán, miután Nagy-Britannia kilép az EU-ból - jelezte a Világgazdaság. Az ország eddig élen járt a megújuló alapú energia termelésében, támogatásában és szabályozásának előkészítésében, de modellje volt sok jelentős energiapiaci változtatásnak is, például az energiamonopóliumok feltörésének. Távozásával mégsem siklik ki, csak alaposan megnehezedik a tavaly decemberben Párizsban megfogalmazott klímacélok 2020-ig történő megvalósítása a technologyreview.com portálnak nyilatkozó szakértők szerint. A brit kormányok ugyanis már egyébként is visszafogták a napelemek és a naperőmű-parkok támogatását, ami miatt az ország klímacéljait féltő Megújuló Energia Szövetsége már korábban megkongatta a vészharangot. Egy másik, márciusi vészharang szerint a 2020-as évektől évi félmilliárd fontba (csaknem 700 millió dollár) kerül az országnak, hogy az unióból való kilépésével bizonytalanná teszi energia- és klímavédelmi beruházásait. Jelenleg ugyanis Nagy-Britanniának van a világon a legfejlettebb és a legnagyobb tengeri szélenergia-ipara. Ám számos projektjét az EU finanszírozta, és ezekből sok a kontinensen valósult meg. Kérdés, mi lesz a rájuk vonatkozó szerződésekkel a Brexit után. Nem véletlen, hogy a brit kilépés egyik fő ellenzője a német Siemens, amely éppen hatalmas szélturbina-gyárat épít az angliai Hullban. A legnagyobb kérdés mégis az, mi lesz a britek nélküli Európában a már két évtizede épülő és mostanra sok szempontból egyesült energiapiaccal. Létrehozásakor új szállítási útvonalak jöttek létre és új, főként a nemzetközi piac liberalizálását segítő szabályok születtek. A földrész egészét lefedő energiapiacra azért is szükség van, mert csak így juthat be az európai rendszerbe nagy mennyiségű megújuló energia. A projekt jelentős láncszemei a nagy, tenger alatti összekötő vezetékek Skandinávia, Észak-Európa és NagyBritannia között. Utóbbi nélkül (amely az EU harmadik legnagyobb energiapiaca) tehát akár be is fagyhat a piacegyesítés - olvasható a cikkben.
9
A hazai energiaszektor hírei Megállapodás kölcsönös segítségnyújtásról 2016. június 27., 28.
(fotó: mekh.hu)
A katasztrófa-elhárítás idejére szóló kölcsönös segítségnyújtásról írtak alá együttműködési megállapodást a Magyarországon működő, a villamos energia elosztásáért és a hálózat üzemeltetésért felelős regionális elosztócégek közölte az EDF Démász, az E.ON Hungária csoport és az ELMŰ-ÉMÁSZ közös közleményben az MTI-vel. A dokumentumot az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft., az ELMŰ Hálózati Kft., az ÉMÁSZ Hálózati Kft., valamint az E.ON Észak-, illetve Dél-dunántúli, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. képviselői írták alá. Kiemelték: katasztrófa-elhárítás esetén a megegyezés értelmében a cégek speciális gépjárműveiket, nagy értékű berendezéseiket, szakértőiket bocsáthatják egymás rendelkezésére. Gelencsér Lajos, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a megállapodást aláíró cégek partnerséggel, összefogással, az egyedi megoldások rendszerbe iktatásával tudnak felkészülni a rendkívüli időjárási helyzetek hatékony, gyors és biztonságos kezelésére - ismertette a közleményt a Napi, az Origó, a figyelo.hu, az nrgreport.com/MTI, de beszámoló olvasható a MEKH honlapján is.
Magyarországnak szüksége lenne egy új gázellátási útvonalra 2016. június 30., 28. Hiábavaló lehet Oroszország kérése, az Európai Bizottság ugyanis nem adhat garanciát arra, hogy az esetlegesen megépülő Déli Áramlat teljes mértékben ki lesz használva, de ösztönözheti a tagállamokat a hosszú távú ellátási szerződések aláírására - mondta a Magyar idők c. lapnak Barta Judit szakértő, aki szerint hazánknak mindenképpen szüksége lenne egy új gázellátási útvonalra. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője Alekszandr Novak nyilatkozatára reagált: a miniszter úgy fogalmazott, hogy Oroszország kész megépíteni a Déli Áramlatot,
10
ha Európa garantálja a keresletet az orosz gázra. Amennyiben Bulgária és az Európai Bizottság hivatalosan is megerősíti érdeklődését, és garanciákat vállal arra, hogy egy ilyen tőkeigényes infrastruktúrát kihasznál, akkor az orosz fél vállalja az építést és a szükséges gázmennyiség szállítását. A szakértő jelezte: nyilván Novak is jól tudja, hogy hosszú távú szerződéseket vagy kereskedelmi alapon, vagy államközi megállapodással lehet kötni. Az unió ennek értelmében nem is kötött még soha senkivel hosszú távú kereskedelmi megállapodást. Barta Judit úgy gondolja, hogy a miniszter egy hamarosan megszülető szabályozásra is célozhat. Somogyi Orsolya cikkében felidézte: az unióban régóta zajlik a vita arról, hogy az országok energiaellátásáról szóló, nemzetközi kapcsolatokat érintő döntéseket az EU a közösségi jog szempontjából előzetesen ellenőrizhetné. A miniszterek június elején megállapodtak erről, és hamarosan az Európai Parlament elé kerül a szabályozás. Ez azt tartalmazza, hogy nemzetközi, államközi - és főleg a földgázra vonatkozó - szerződéseket előzetes normakontroll alá kell vetni. Így az unió akár nyomást is gyakorolhat az egyes államokra a hosszú távú szerződések aláírására. Ha 2020-ig nem készül el térségünket ellátó alternatív útvonal, a horvátországi Krk szigeten épülő LNGterminál javíthat a helyzeten. A cseppfolyós gázt fogadó és továbbító állomás kapacitása viszont nem lesz elegendő az egész térség ellátására, Barta Judit szerint legfeljebb Horvátország és Magyarország igényeit fedezheti. Ezért nem kizárt az sem, hogy a térségbeli országok felsrófolják az árat. (További részletek a Déli és a Török Áramlatról a külföldi hírek között.)
(fotó: kormany.hu)
2018-ban Azerbajdzsánból megindulnak a gázszállítások nyugatra. Magyarországnak érdeke csatlakozni a déli gázfolyosóhoz, amely Európába hozza a gázt - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bakui tárgyalási után. Megjegyezte: a kontinens gázellátásában Azerbajdzsán az egyetlen olyan ország, amely rövid távon újabb forrásokat képes bevonni a rendszerbe. Hazánk a gazdasági kapcsolatokat és az energiabiztonságot szem előtt tartva azt is szorgalmazza, hogy az Európai Unió mielőbb kössön stratégiai partnerséget Bakuval. A kétoldalú kapcsolatokról szólva jelezte: az azeri Socar bevonná a MOL-t a szárazföldi és tengeri kutatási munkálatokba, ami új piaci lehetőséget teremtene a magyar vállalatnak - írta a kormany.hu/MTI.
11
Tovább csökkentek az ipari termelői árak 2016. június 30., július 1.
(fotó: profitline.hu)
A jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás árai az energiahordozók világpiaci árcsökkenésének hosszú távú hatására 6,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól - közölte a KSH. A belföldi értékesítésben az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban - az energiahordozók árának alakulása miatt - 7,1 százalékkal csökkentek az árak. Az ipari exportértékesítés árai 0,8 százalékkal mérséklődtek. Ezen belül a feldolgozóipari árak 0,5, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág árai 8,8 százalékkal voltak alacsonyabbak. (figyelo.hu, ProfitLine, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Magyar Idők/MTI)
A MOL lezárta az Eni szlovéniai leányvállalatának megvásárlását 2016. június 30. A MOL Nyrt. sikeresen lezárta az Eni Slovenia cég felvásárlását, ezzel 17 Agip töltőállomással bővül a MOL kiskereskedelmi hálózata - közölte a magyar olajipari vállalat a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Miként a Privátbankár, a magyarhirlap.hu, az Autópro, a Napi, az mfor.hu/MTI felidézte: a két cég tavaly írta alá a szerződést az Eni teljes szlovéniai kis- és nagykereskedelmi üzletágának megvásárlásáról, a leányvállalat átvételével a MOL immár 57 töltőállomást üzemeltet Szlovéniában. A tervek szerint minden töltőállomás a MOL márkanevet használja majd. A magyar olajkonszern a három legnagyobb kiskereskedelmi piaci szereplő egyike Szlovéniában, a mostani felvásárlás pedig egyúttal lehetőséget nyújt a ljubljanai megjelenésre is. Az Európai Bizottság versenyhivatala áprilisban hagyta jóvá a tranzakciót és megállapította: az Eni Slovenia felvásárlása nem kelt versenyjogi aggályokat, tekintettel a vállalat kis méretére, valamint arra, hogy az érintett piacokon továbbra is erős versenytársak maradtak. A vételárat a MOL nem közölte, üzleti titokra hivatkozva.
12
Külföldi energiaszektor Új reaktorok épülnek Dél-Koreában 2016. június 27.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Dél-Koreában új nukleáris reaktor építését engedélyezték: a Shin Kori atomerőművet bővítheti két blokkal az állami tulajdonú energetikai társaság, a KHNP. Miként az atomenergiainfo.hu beszámolt róla, a kormány 2014-ben jóváhagyott tervére a nukleáris felügyelet is rábólintott. A legutóbbi ilyen engedélyt csaknem öt éve adták ki - azóta a fukusimai baleset miatt elakadt ez a folyamat. A két új egységben APR-1400 típusú, 1400 MW teljesítményű reaktorok üzemelnek majd, a beruházás költségeit pedig 7,5 milliárd dollárra becsülik. A délkeleti partvidéken, Puszan kikötőváros közelében hamarosan megkezdik a reaktorok építését (az elsőét idén szeptemberben, a másodikét pedig egy évvel később). Átadásuk 2021-re, illetve 2022-re várható. A Rosszijszkaja Gazeta moszkvai napilap összesítése szerint Dél-Koreában így összesen kilenc új blokk épül, illetve szerepel a tervek között. A lap idén május végi adatokra hivatkozva azt írta, hogy jelenleg 25 reaktor van az országban. Az 1978-ban beindított Kori-1-et azonban jövőre véglegesen leállítják, így a folyamatban lévő építkezések és a tervek megvalósítása után 33 blokk üzemelhet majd Dél-Koreában. Az ázsiai ország az atomreaktorok száma alapján - az Egyesült Államok (100), Franciaország (58), Japán (43), Oroszország (35) és Kína (34) mögött - a hatodik helyen áll. Az atomerőmű-építésben Kína a listavezető: ott jelenleg 21 blokkot építenek.
13
Francia cégek is mennének a finnországi Hanhikivibe 2016. június 29.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Együttműködésük bővítéséről tárgyalnak francia és orosz atomenergetikai cégek - ez volt a fő téma azon a szemináriumon, amelyet Párizsban rendezett a Roszatom külföldi képviseleteit üzemeltető társaság, a Roszatom Nemzetközi Hálózat a Business France francia kereskedelmi és befektetési kormányügynökséggel együttműködve. Az atomenergiainfo.hu portál beszámolója szerint a francia társaságok részéről nagy az érdeklődés a Roszatom külföldi beruházásaiban való részvétel iránt - jelentette ki Nyikolaj Drozdov, a Roszatom nemzetközi üzletekkel foglalkozó részlegének igazgatója. Mint mondta: ezúttal is több francia cég kérte, hogy minősített eszköz- és szolgáltatásbeszállítóként kapcsolódhasson be az orosz atomóriás részvételével, orosz technológiával tervezett finnországi atomerőmű-projektbe, a Hanhikivi-1be. Új elem volt a tanácskozáson, hogy már nemcsak arról tárgyalnak, miként vehetnek részt francia vállalatok a Roszatom oroszországi és külföldi beruházásaiban, hanem arról is, hogyan tudnak a két ország társaságai együtt fellépni a nukleáris szolgáltatások, a korszerűsítés és az atomerőművek üzemidőhosszabbításának piacán. Azt is hozzátette, hogy egyaránt szó van orosz tervezésű, VVER típusú és - mindenekelőtt Franciaországban - nyugati gyártmányú nyomottvizes reaktorokkal üzemelő atomerőművekről. Az oroszfrancia nukleáris együttműködés már hosszú évekre nyúlik vissza, és számos jó kezdeményezés igazolja eredményességét. A Schneider Electric franciaországi központú multinacionális társaság nemrég együttműködésbe kezdett a Roszatomhoz tartozó szentpétervári konstruktőrirodával, a paksi atomerőműbe ajánlott új blokkokat is tervező Atomprojekttel. Az Areva francia atomenergetikai konszern pedig tavaly ősszel jelentette be, hogy reaktorok szervizelésével foglalkozó oroszországi leányvállalat alapítására készül, mert részt kíván venni a Roszatom által kiírt tendereken. A francia-orosz együttműködés jó példája az is, hogy a belojarszki atomerőműben próbálnák ki a tervezés alatt álló francia gyorsneutronos reaktorba, az ASTRID-ba szánt különleges fűtőanyagot.
14
Épül a második atomerőmű Kurszknál 2016. június 28.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Megkezdődött a Kurszk-2 atomerőmű építése. A Roszatomhoz tartozó Roszenergoatom közleménye szerint a létesítmény a már működő Kurszki Atomerőmű bezárásra váró blokkjait váltja ki. Az AtomenergiaInfo arról számolt be, hogy a Kurszktól mintegy negyven kilométerre üzemelő létesítmény 1. és 2. egységét 1976 végén, illetve 1979 elején kapcsolták rá a villamos hálózatra. Leállításukat 2022-ben és 2024-ben tervezik. A tervek szerint a Szejm folyó másik partján, Makarovka falunál 4 egység épül új generációs, VVER-TOI típusú nyomottvizes reaktorokkal, amelyek névleges teljesítménye 1255 MW. A beruházás fővállalkozója ugyancsak egy Roszatom-cég, a NIAEP, amelynek a paksi bővítésben is ugyanez a szerep jut majd. A kurszki létesítmény igazgatója, Vjacseszlav Fegyukin elmondta: a projekt összköltsége meghaladja a 400 milliárd rubelt (a mai árfolyamon számolva mintegy 6,2 milliárd dollárt). Ebből tízmilliárd rubelt már az idén befektetnek, tavaly pedig 2,8 milliárdot fordítottak előkészítő munkálatokra. Az első két új reaktor üzembe helyezésének időpontját összhangba hozzák a legrégebbi kettő leállításával, vagyis 2020-ra, illetve 2023ra tervezik átadásukat. A harmadik és a negyedik új reaktort 2024-ben, valamint 2026-ban adnák át. A Kurszk-1 atomerőműben négy darab 1000 MW-os reaktor üzemel. A 3. és 4. számú 1984-ben, illetve 1986-ban kezdte meg a kereskedelmi működést, ezek a tervek szerint 2029-ig, illetve 2030-ig termelhetnek áramot.
600 millió euró határokon átnyúló energetikai infrastruktúrára 2016. június 30.
(fotó: ec.europa.eu)
Az Európai Bizottság 600 millió eurós pályázati felhívást tett közzé a határokon átnyúló energiahálózatok fejlesztésére - a bizottság honlapjára az NRGREPORT
15
hivatkozott. A támogatások odaítélésekor elsőbbséget élveznek azok a fejlesztések, amelyek a lakosság energiaellátásának biztonságát növelik, elősegítik a fenntartható fejlődést és környezetkímélők. A támogatandó projektek az egységes uniós energiapiac fontos elemei lesznek. A Európai Bizottság a 600 millió eurót katalizátornak szánja annak érdekében, hogy minél több új fejlesztés valósuljon meg, és hogy a magán-, de az állami szektorból is érkezzenek befektetők. Az idén ez a második hasonló pályázati felhívás: a korábbi 200 millió dolláros keretet áprilisban zárták le. Az új pályázatokra 2016. november 8-áig lehet jelentkezni, eredményhirdetés 2017 márciusában lesz.
A Gazprom kész felújítani a Déli Áramlat előkészületeit 2016. június 29., 27.
(fotó: gazprom.ru)
Az orosz gázipari cég a politikai helyzet változása esetén készen áll arra, hogy felújítsa a Déli Áramlat előkészületi munkálatait - jelentette be a vállalat egyik vezetője. Előző nap az orosz energetikai miniszter azt mondta, hogy Oroszország kész megépíteni az Európába vezető Déli Áramlat gázvezetéket, ha Európa garantálja a keresletet az orosz gázra - idézte az MTI-t az mno.hu, a Privátbankár, a 24.hu portál. Andrej Kruglov, a Gazprom igazgatótanácsának elnökhelyettese egy Moszkvában tartott sajtóértekezleten egyebek között arról beszélt, hogy a tervhez szükséges kapacitás rendelkezésre áll. Jelenleg a kapacitás egy részét a krasznodari terület, valamint Dél-Oroszország fogyasztóinak gázellátására fordítják, a kitermelés egy részét pedig befagyasztották. "Amennyiben változik a politikai helyzet, ha leporolnák a Török Áramlat vagy a Déli Áramlat tervét, meglehetősen rövid időn belül fel lehetne futtatni a kapacitásokat" - mondta Andrej Kruglov. Szerinte a Déli Áramlat finanszírozásával kapcsolatos tárgyalásokat rövid időn belül újra lehet indítani. Meggyőződése, hogy "nem nagy ügy a Déli Áramlat kapcsán felújítani a korábbi tárgyalásokat, tekintettel arra, hogy gyakorlatilag nem változtak azok a személyek és pénzügyi intézmények, illetve vállalatok, akik korábban már részt vettek a tárgyalásokban." Alekszandr Novak orosz energetikai miniszter előzőleg úgy
16
fogalmazott: "álláspontunk egyszerű, korábban is ismert volt: ha Bulgária és az Európai Bizottság hivatalosan is megerősíti érdeklődését és garanciákat vállal arra, hogy egy ilyen tőkeigényes infrastruktúra ki lesz használva, akkor vállaljuk az építést és a szükséges gázmennyiség szállítását.” A Gazprom másik képviselője is hasonlóképpen nyilatkozott a TASZSZ orosz hírügynökségnek. Eszerint Moszkva kész újrakezdeni a tárgyalásokat a Török Áramlat projektről. "A Gazprom mindig is nyitott volt a tárgyalásokra a Török Áramlatról" - jelentette ki Szergej Kuprijanov a javuló orosz-török kapcsolatokat firtató újságírói kérdésre. (Napi, magyaridok.hu, mno.hu, Energiainfó/MTI) Andrej Kruglov a moszkvai sajtóértekezleten a Szibéria Ereje gázvezetékről is beszélt: csökkentették annak költségét mintegy tíz százalékkal, vagyis idén 200 milliárd rubel helyett 170-180 milliárd rubelt terveznek. A jövő évi költségeket 250 milliárdra becsülte - erről a gazeta.ru honlap is beszámolt.
Az idén a tavalyinál olcsóbban exportálják az orosz földgázt 2016. június 29.
(fotó: gazprom.ru)
A Gazprom a tavalyinál olcsóbban exportál földgázt az idén, miközben kiadáscsökkentéseket hajt végre az orosz gázipari cég, amelynek három év alatt csaknem 26 milliárd dollárnyi adósságot kell rendeznie. A társaság prezentációja szerint a cég idei költségvetése ezer köbméterenként 199 dolláros átlagos exportárra épül. Ez jóval alacsonyabb a tavalyi 234 dollárnál. A Gazprom a kőolaj árához köti az exportra szánt gáz árát 6-9 hónap eltolódással. A dokumentumból az is kiderült, hogy idén 8,9 milliárd dollár, 2017-ben 6,5 milliárd dollár, 2018-ban pedig 10,5 milliárd dollár, három év alatt így összesen 25,9 milliárd dollár adósságot kell visszafizetnie a Gazpromnak. A gázipari cég idén 15,3 milliárd rubel (1 rubel 4,46 forint) kiadáscsökkentést hajt végre a tavalyi 18 milliárd rubel megtakarítás után. (Origó/MTI)
17
Csökken a gáz nagykereskedelmi ára Bulgáriában - Nem emelnek Romániában 2016. június 28., 29. Bulgáriában 10 százalékkal csökkentik a földgáz nagykereskedelmi árát júliustól, miután olcsóbb lett az importgáz - jelentette be az ország energiapiaci árhatósága. Júliustól október végéig ezer köbméter földgáz ára 281,08 leva (1 leva=162,20 forint) lesz. A földgáz nagykereskedelmi árát 23 százalékkal csökkentették az áprilistól június végéig tartó negyedévre. Bulgária gázszükségletének 85 százalékát a Gazprom fedezi. (hirado.hu/MTI)
(fotó: anre.ro)
A bukaresti kormány elhalasztotta a lakossági gáz árának emelését, így 2017. március 31-ig a megawattóránkénti 60 lejes (4200 forint) szabályozott energiaár marad érvényben. Ezt közölte a Mediafax hírügynökség Victor Grigorescu energiaügyi miniszter előző esti bejelentését ismertetve. Itthon az nrgreport.com/MTI felidézte: a lakossági gázár tavaly nyáron elfogadott újabb liberalizációs ütemterve alapján a bukaresti kormány már nem negyedévenként vagy félévenként, hanem éves ütemben tervezte tíz százalékonként drágítani a gázt, amely így 2020 áprilisában érte volna el a liberalizációs program elején kitűzött 90 lejes árat. A szénhidrogének világpiaci ármozgása miatt azonban már az importgáz sem kerül többe, mint a román kitermelésű szabályozott árú gáz, ezért az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) vezetője áprilisban a lakossági gáz árának korábbi liberalizációját javasolta. Erre ugyan nem került sor, de a kormány elhalasztotta a július elsején esedékes tízszázalékos áremelést, amely azt eredményezte volna, hogy a lakosság drágábban vásárolja a szabályozott árú energiahordozót, mint az ipari fogyasztók. A kabinet az ANRE által évente meghatározott tartalékolási kötelezettségeik betartására szólította fel a szolgáltatókat, hogy a téli hónapokban is képesek legyenek kivédeni az energiaszükséglet szezonális ingadozásait. Romániában a lakosság még államilag szabályozott áron veszi a gázt, az ipari fogyasztók azonban már nem. A kormány tavaly nyáron fogadta el a legújabb liberalizálási ütemtervet, amely 2018 helyett 2021-ig tolta ki a gázár-szabályozás megszüntetésének határidejét.
18
2020-ra 50 százalékkal nőhet Kína gázfogyasztása 2016. június 30. Kína gázfogyasztása 50 százalékkal 300 milliárd köbméterre nő 2020-ra mondta egy pekingi konferencián a Beijing Gas Group vezetője. A G20-ak energetikai minisztereinek ülésén a vállalatvezető arról számolt be, hogy Kína energiafelhasználásában a gáz aránya a jelenlegi 6-ról 10 százalékra emelkedik az évtized végére. Számításai szerint, ha gázzal helyettesítenék a szenet, Kína éves gázszükséglete 700 milliárd köbméterre nőne. Kína fokozatosan föl akarja váltani a szenet földgázra, ami jelentős keresletnövekedéssel jár, ez pedig hozzájárul a globális gáztermelés bővüléséhez - mondta a Beijing Gas Group vezetője. Kínában tavaly 4 milliárd tonna szenet és 191 milliárd köbméter fölgázt használtak fel. (magyarhirlap.hu/MTI)
Hírek röviden 2016. június 29. A litván kormány jóváhagyta a litván-lengyel összekötő gázvezeték építésének tervét. A balti országnak mintegy 136 millió eurójába kerülhet az építkezés, az összegből az EU 55 milliót áll. A 165 km-es vezetéken évi 2,6 milliárd köbméter gáz juthat Litvániába és 1,8 milliárd Lengyelországba. Mindkét ország képes fogadni LNG-t is. (Világgazdaság/NGE) 2016. június 29. A francia EDF Luminus a jövő év októberétől végleg le akar állítani belgiumi gázerőműveiből négyet. Belgiumban csökken az áramkereslet, miközben nő a megújuló forrásból származó villamos energia aránya. Ráadásul a csúcsigények egyre nagyobb hányadát fedezik a szénerőművek, mert a működésüket büntető szén-dioxid-kvóták ára alacsony. (Világgazdaság/NGE) 2016. június 27. A jelentősen melegedő téli időjárás egyenes következménye, hogy kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki Európa. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legutóbbi jelentése szerint 1990 és 2014 között majdnem negyedével csökkent a káros gázok kibocsátása. Ebben szerepe van a szén földgázzal való felváltásának, a gazdasági visszaesésnek, a megújuló energiák használatának, illetve az enyhébb teleknek, amikor kevesebbet kell fűteni. (Népszabadság)
19
2016. június 29. Hat diákcsapat indult Londonban, a Shell Eco-marathon Europe 2016-os versenyén. Köztük a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi Egyetem hallgatói, valamint egyetlen középiskolás magyar indulóként a kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola diákjai is próbára tették járműépítési tudásukat. (AltEnerg)
Összeállította: László Judit
