1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. április 4.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Elkészül az állami mobilhálózat Évtizedekig építhetik a bátaapáti atomtárolót Osztalékjavaslat az ELMŰ-nél és az ÉMÁSZ-nál
2 3 3-4
Szponzorálás Szemmel látható fejlődést hoz az erőmű alapítványának támogatása A támogatást hiányolták a Parlamentben
5 6
A paksi bővítés hírei Lázár János az idei év céljairól Berakták a fűtőanyagot a referenciareaktorba A Mezőföldvíz Kft. is készül a bővítésre Jogorvoslati lehetőség adatigénylőknek
7 7-8 9 9-10
Alternatív energia Nagy állami napelem-parkok jöhetnek Napelem-farm épült norvég támogatásból Kemecsén
10-12 12
A hazai energiaszektor hírei Nőtt a gázfogyasztás 2015-ben Az államhoz kerülnek a gázfogyasztók - megemelték az árrést A Mász átvette a Tigáz szabadpiaci földgáz-portfólióját Négy távhőszolgáltatónál tártak fel hiányosságokat a számvevők
13 13-14 14 15
Külföldi energiaszektor Szorosabb lesz az OMV-Gazprom együttműködés Egyre olcsóbb az orosz földgáz A Roszatom kínai banktól kölcsönözne Megkezdték a talaj lefagyasztását Fukusimában Atomcsúcs Washingtonban Magyarország a kibernetikai védelemre koncentrál
16 17 17-18 18-19 19-21 21-22 Hírek röviden 22 Az evopro csoport kapta az idei Innovációs Nagydíjat - Már csaknem ötszáz zöld rendszámos autó van Magyarországon - Gazdasági társasághoz kerülnek a lakossági pályázatok - Oktatást népszerűsítő körúton az ELMŰ-ÉMÁSZ
2
Hírek az MVM Csoportról
Elkészül az állami mobilhálózat 2016. április 1.
(logó: mvm.hu)
A legújabb, végső határidőre az MVM NET Zrt. nagyjából elkészül a 450 MHzes frekvenciát hasznosító hálózat kiépítésével. A társaság ugyanis azt közölte a Világgazdasággal, hogy országos mobiladat-átviteli hálózatának lefedettsége március végére megközelítette a 90 százalékot, ezzel pedig már képes országos szolgáltatást nyújtani. A megyeszékhelyek, a nagyobb települések, az egy- és kétszámjegyű utak, valamint az ezek közelében lévő területek hálózati lefedettsége is teljessé vált. A hatósági szerződésben vállalt 95 százalékos országos területi lefedettséget a következő hetekben elérik - emelte ki az MVM NET. A hatóság a céget korábban kétszer megbírságolta, mert nem teljesítette a hálózatépítéssel kapcsolatos vállalásait - emlékeztetett a cikk. A kiemelt szintű szolgáltatáshoz még egy központi egység is szükséges, ennek megépítése és tesztelése áprilisban kezdődik. Ezzel az MVM NET a többi piaci mobilszolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz képest speciális kormányzati igényeket is maradéktalanul ki tudja szolgálni. A rendszeren keresztül az MVM NET kizárólag adatátviteli szolgáltatást fog nyújtani, a lakossági mobiltelefonálási igények kielégítésére nem vállalkozik. Az LTE 450 projekt elsődleges célja a kormányzati és iparági igények kiszolgálása. A célcsoportot az államigazgatási szervezetek, a készenléti szolgálatok, az oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok, valamint a kereskedelmi szektor egyes szegmensei alkotják. A hálózat egy része már jelenleg is üzemszerűen működik egyes kormányzati feladatok kiszolgálására - ezt is felidézte a lap.
3
Évtizedekig építhetik a bátaapáti atomtárolót 2016. március 29.
(fotó: rhk.hu)
Egy vasbeton medence megépítésével folytatódik idén Bátaapátiban a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló fejlesztése, amelynek I-K2 jelű kamrája így 2017-től fogadhatná a paksi atomerőműből érkező hulladékot - egyebek között ez is kiderült a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti program stratégiai környezeti vizsgálatának eredményeit összegző tanulmányból, amelyből a Magyar Idők idézett. A bátaapáti tároló több ütemben készül: 2008 közepére felépültek a felszíni épületek, 2012-re kialakították az első két tárolót és az ezeket kiszolgáló technológiai rendszereket. A hulladék végleges elhelyezésre szolgáló kamrák 250 méteres mélységben vannak. Ezek átadása után folytatódott a munka. Tavaly az I-K3-as és I-K4-es termek bányászati módszerekkel történő „kihajtásával” végeztek a beruházáson dolgozó szakemberek. A bátaapáti hulladéktárolóval a nemzeti program hosszú távon számol. A továbbépítésre és a hasznosításra az évszázad második felének közepéig készültek tervek, s ha a paksi bővítés megvalósul, akár 2100-ig érkezhetnek majd oda a veszélyes anyagok. A tanulmány kitért arra is, hogy a nemzeti program szerint a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését Magyarországon „stabil, mélységi geológiai formációban”, azaz a föld mélyén, megfelelően zárt kőzegrétegben kialakított tárolóban kell megoldani emlékeztetett cikkében Nagy Áron.
Osztalékjavaslat az ELMŰ-nél és az ÉMÁSZ-nál 2016. március 29., 30., 31. Az ELMŰ tulajdonosainak részvényenként 1200, az ÉMÁSZ-nál 1100 forintos osztalék kifizetésére tesz javaslatot az igazgatóság a cégek áprilisban esedékes éves rendes közgyűlésén. Ezt a két társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján
4
hozta nyilvánosságra, melyre a Napi, a vg.hu, a ProfitLine, a Gazdport, a Privátbankár/MTI is hivatkozott. Az azonos tulajdonosi körhöz tartozó két cég igazgatósága április 19-re hívta össze éves rendes közgyűlést. Az elfogadásra beterjesztett éves beszámoló szerint az ELMŰ mérlegfőösszege 2015-ben 275,649 milliárd forint, az eredmény-kimutatás alapján az adózás utáni eredmény pedig 2,301 milliárd forint. A javasolt osztalék mértéke az adózás utáni eredmény, kiegészítve a szabad eredménytartalékból felhasznált 4,989 milliárd forint összeggel, azaz összesen 7,290 milliárd forint, ez részvényenként 1200 forint. Az ÉMÁSZ igazgatósága azt indítványozza a közgyűlésnek, hogy a 2015-ös éves beszámolót 105,473 milliárd forint mérlegfőösszeggel fogadja el, az eredmény-kimutatás alapján az adózás utáni eredmény 4,991 milliárd forint legyen. Ebből az igazgatóság az osztalék kifizetésére 3,355 milliárd forintot javasol, részvényenként 1100 forintot. A fennmaradó 1,636 milliárd forint adózás utáni eredmény az eredménytartalékba kerül az igazgatóság indítványa alapján. Tavaly a legnagyobb éves árfolyamemelkedést az ELMŰ és az ÉMÁSZ érte el a BÉT-en, az előbbi 65,2 százalékkal, az utóbbi 57,5 százalékkal drágult. 3,8 milliárdról 2,3 milliárdra csökkenő tavalyi nyeresége ellenére változatlanul 7,3 milliárd forint osztalékot fizet tulajdonosainak a német RWE irányítása alatt álló ELMŰ Nyrt. - a tőzsdén jegyzett, 16 százalék erejéig az állami MVM jegyezte közép-magyarországi áramszolgáltató éves jelentésére a Népszabadság hivatkozott. Marnitz István megjegyezte: idén tehát a részvényesek többet igényelnek a tartalékokból. Az észak-magyarországi ÉMÁSZ Nyrt. eredménye alig, 5,3 milliárdról ötmilliárdra csökkent. Ebből a tavalyi 2,7 milliárd után idén 3,4 milliárdot visz haza a hasonló tulajdonosi kör. 2016. április 1. Közben a német RWE közölte: főbb üzletágainak szétválasztása az eredeti tervek szerint halad, a megújuló energia, elosztás és kiskereskedelem szegmens április elejétől kezdi meg a működést. A cég tőzsdei bevezetésére pedig év végéig sor kerülhet - írta a Portfólió.
5
Szponzorálás
Szemmel látható fejlődést hoz az erőmű alapítványának támogatása 2016. március 30.
(fotó: paksihirnok.hu)
Elfogadta idei költségvetési és kommunikációs tervét, valamint a tavaly év végén lezárt monitoringjelentését az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott, a Miniszterelnökség által támogatott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma, amely Solton tartotta ülését tudósított a paksihirnok.hu portál. Mint elhangzott: az alapítástól, 2011-től 2014-ig 169 pályázatot támogatott az alapítvány, ezek többsége lezárult a múlt év végére. A függőben lévő projektek zömmel az Európai Unió által is támogatott fejlesztések, elszámolásuk ezért hosszadalmas. A kuratórium a működési költségek tételes átvizsgálása alapján javasolt költségcsökkentő intézkedéseket tudomásul vette és jóváhagyta. Ezekkel - például az elektronikus ügyintézésre való áttéréssel - jelentős, a működési költségek akár 15-20 százalékát elérő megtakarítás érhető el, mondta Kováts Balázs szakértő. A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány hatodik esztendeje segíti a térség fejlesztését a paksi atomerőmű körzetében fekvő negyvenegy településén. Az alapító MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2011-től 2014-ig évente 500 millió forintot bocsátott az alapítvány rendelkezésére, 2015-ben pedig a Miniszterelnökséghez benyújtott nyertes pályázatával jutott 750 millió forinthoz. Kovács Antal, a kuratórium elnöke azt mondta, a sikeres pályázatokkal megvalósult fejlesztés a települések mindegyikén szemmel látható. Az ülésnek otthont adó Solt az eredményesen pályázó települések egyike, 2011-től féltucatnyi célra kért és kapott támogatást, összesen mintegy 100 millió forintot - erről Kalmár Pál polgármester beszélt. A legutóbbi, tavaly novemberi kuratóriumi ülés óta mind a 86 nyertes pályázóval megkötötték a támogatási szerződéseket, így a beszerzéseket és beruházásokat az érintett önkormányzatok megkezdték, amelyeket 12 hónapon belül be kell fejezniük - erre is kitért cikkében Vida Tünde.
6
A támogatást hiányolták a Parlamentben 2016. március 29.
(fotó: paksihirnok.hu)
Bár a város és környéke teljes mellszélességgel támogatja az atomerőművet, Pakson a sport- és civil szervezetek nem kapták meg a támogatást 2016-ra, ahogy az atomerőmű saját alapítványa, a helyi sajtó és a térség települései sem - mondta felszólalásában Heringes Anita (MSZP) a Parlamentben, az azonnali kérdések órájában. Miként a paksihirnok.hu beszámolt róla, a paksi országgyűlési képviselő Lázár Jánosnak címzett kérdésében arról beszélt, hogy ezzel egy évtizedek óta jól működő, bizalmi rendszert döntenek romba. A települések azt az információt kapták, hogy ne is számoljanak ezzel a pénzzel a költségvetésben - fogalmazott. A sporttámogatás elmaradását firtatva hozzátette: nem biztató az a jövőkép, ha az új paksi stadionban nem lesz futballcsapat. „Ugye nem lesz ez így minden évben, hogy áprilishoz közeledve még bizonytalan a térség, a paksi sportolók és sportegyesületek jövője? - tette fel a kérdést a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, a Paks II. beruházás gazdájának, a Paksi Társadalmi Tanács elnökének címezve. „Új mechanizmusokat hoztunk létre a paksi atomerőmű kapacitás fenntartásával kapcsolatos társadalmi egyeztetéseken: olyan pénzügyi forrásokat biztosítunk a településeknek, amelyek hozzájárulnak azok fejlesztéséhez és életminőség-javító beruházásaikhoz” - válaszolta Lázár János, hozzátéve: ő Paks II. kapcsán dönt, Paks I. esetében pedig segíteni tud abban, hogy ezek a források rendelkezésre álljanak. Hozzátette: szívesen leül egyeztetni Heringes Anitával a Paks I.-es támogatások üteméről és rendjéről Hirt Ferenccel és Seszták Miklóssal közösen. „Nem ígéretet vagy biztatást, hanem pénzt szeretnénk adni. Ahogy tavaly, úgy idén is találunk megoldást a pénzek kifizetésére. Számítunk a paksi polgárok támogatására és ők is számíthatnak ránk” - hangsúlyozta Lázár János.
7
A paksi bővítés hírei
Lázár János az idei év céljairól 2016. március 31.
(fotó: kormany.hu)
A Kormányinfón ismét szó volt a paksi atomerőmű bővítéséről. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a legfontosabb célkitűzésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyását két tételben megszerezzék az év első felében. Ezek egyike a beruházás megkezdése után a közbeszerzések megvalósítása, a másik pedig a megtérülés-számítás. Utóbbiról azt mondta: Magyarországnak az az álláspontja, hogy az állam külön támogatása nélkül, a megtermelt, majd eladott áram árából a beruházás finanszírozható, a hitel törleszthető. (kormany.hu/MTI)
Berakták a fűtőanyagot a referenciareaktorba 2016. március 30., 29.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A novovoronyezsi atomerőmű 2-es kiépítés 1-es reaktorának aktív zónájába behelyezték az első fűtőelem-köteget, ezzel megkezdődött a blokk fizikai indítása, ami egyebek között a paksi atomerőmű bővítése szempontjából is fontos - erről az atomenergiainfo.hu portál tudósított. A majdani Paks II. számára is referenciaként szolgáló típus az első VVER-1200-as nyomottvizes reaktor a világon. Az új atomerőmű indítása több hónapos folyamat, amelynek végeztével a blokk eléri az első kritikusságot és megkezdődik a próbaüzem. A novovoronyezsi atomerőmű 2-es kiépítés 1-es blokkja (másként a Novovoronyezs 6-os blokk) a 3+ generációs új orosz reaktortípus első tagja. Az
8
1200 MW-os reaktor lesz a legnagyobb egységteljesítményű orosz nyomottvizes blokk, amelyből máris 34-et rendeltek a világon. Ilyen reaktorból létesül majd kettő Pakson is. A fizikai indítás első lépését jelentő első fűtőanyag-köteg berakását azután végezték el Novovoronyezsben, hogy az orosz hatóság március 23-án kiadta a blokk működési engedélyét. Az üzemanyag berakásának megkezdésével egy hónapokon át tartó folyamat kezdődött el. Az atomerőmű igazgatója, Vlagyimir Povarov elmondta: a biztonság növelése érdekében vegyesen helyezték el a fűtőanyagot tartalmazó kötegeket, illetve az üres kazettákat, amelyeket fokozatosan cserélnek fűtőanyagot tartalmazó kötegekre. A blokktípus egészét is a megnövelt biztonság jellemzi. A VVER-1200-as blokk megfelel a legszigorúbb orosz és nemzetközi előírásoknak. Az AESZ-2006-os atomerőmű-típus tervezésekor az Atomenergoprojekt Rt. figyelembe vette a nyomottvizes VVER-reaktorok üzemeltetésének több évtizedes tapasztalatait. Az aktív biztonsági rendszerek mellett a fizikai törvényszerűségeken alapuló passzív biztonsági rendszerek egész sora jellemzi az új típust. A reaktort kettős falú vasbeton konténment védi, amely kibírja egy utasszállító repülőgép rázuhanását, ellenáll a földrengésnek és akár egy szökőárnak is. Passzív hőelvezető rendszere van és egészen minimális, 6×10-7/reaktorév a valószínűsége egy zónaolvadásos balesetnek. Még ebben az erősen hipotetikus esetben sem kerülhetne a környezetbe sugárzó anyag a reaktor alatti zónaolvadék-csapdának köszönhetően. A novovoronyezsi blokkok (II-1, II-2) építése 2008-ban és 2009-ben kezdődött, a megrendelő a majdani üzemeltető, a Roszenergoatom. Az építkezés fővállalkozója - akárcsak Paks II. esetében - a NIAEP-ASZE-Atomenergoprom cég.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Új típusú burkolatot gyártottak második generációs fűtőelemekhez a Csepecki Mechanikai Művekben (CSMZ). Az orosz TVEL-hez tartozó vállalat termékéből az első szállítmányt a csehországi Dukovany atomerőművének szánt fűtőelemek gyártásához használják fel - írta másik cikkében a szakportál. A porózus nyersanyagból készülő új burkolat sikeresen kiállta a kísérleteket, így megkapta a gyártási engedélyt. Az Interfax közleménye szerint az orosz társaság szlovák, magyar és finn cégekkel működik együtt, hogy - a Dukovanyban szerzett tapasztalatokat alkalmazva - másutt is meghonosítsa ezt a fűtőelem-típust.
9
A Mezőföldvíz Kft. is készül a bővítésre 2016. április 1.
(fotó: paksihirnok.hu)
Márciusban volt egy éve, hogy hivatalosan átadták az uniós támogatással korszerűsített paksi szennyvíztisztító-telepet, ám ezzel a fejlesztések nem értek véget - mondta Csapó Sándor, a Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. ügyvezetője a paksihirnok.hu portálnak. A paksi bővítést felkészülten várja a cég: a telep rekonstrukciójával a létesítmény kapacitása már alkalmas arra, hogy a lakosságszám 20%-os emelkedésekor is meg tudja tisztítani a beérkező szennyvizet. Emellett a Paks II. építési területéről is tud majd fogadni 500 köbmétert naponta. Ami az ivóvízhálózatot illeti: elkészült a tanulmányterv a városi többletfelhasználás mellett az építési területet is kiszolgáló rendszer megvalósításához. Idén elkészülnek a kiviteli tervek, az ütemezés alapján 2018 közepétől biztosított lesz a megnövekedett igényekhez elegendő mennyiségű ivóvíz. A fejlesztéshez azonban több pénz is kell: a közműfejlesztési hozzájárulás mellett a város és a Paks II. beruházó között megkötendő településfejlesztési szerződés is nyújthat erre fedezetet.
Jogorvoslati lehetőség adatigénylőknek 2016. március 30.
(fotó: mvmpaks2.hu)
Az Országgyűlés az Európai Bizottság kifogásaira reagálva módosította a paksi atomerőmű bővítéséről szóló közérdekű adatigénylés szabályait, lehetővé téve az adatigénylőknek a jogorvoslat lehetőségét az adatkiadás állami megtagadása után. A parlament tavaly márciusban 30 évre titkosította a beruházás üzleti és műszaki adatait, az ezekkel összefüggő döntések alapjául szolgáló adatokat. Az előterjesztést jegyző Trócsányi László igazságügyi miniszter
10
szerint a most elfogadott módosítás nem jelent tartalmi változtatást, csupán egyértelművé teszi, hogy a közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a nyilvánosságra hozatal nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sért. Völner Pál államtitkár az általános vitában arra emlékeztetett, hogy a hatályos titkosítást több oldalról is támadták, többen az Alkotmánybírósághoz fordultak, az EB pedig azt kifogásolta, hogy a törvény uniós irányelveket sért. Elmondta: a módosítás egyértelműsíti, hogy a titkosítást együtt kell értelmezni az infotörvény közérdekűadat-igénylésre vonatkozó fejezetével és az egyéb ágazati törvényekkel, így az Európai Bizottság szerint a jogszabály már megfelel az irányelveknek. A változtatás ugyanis biztosítja, hogy az adatmegismerés korlátozására kizárólag törvényben meghatározott eljárás eredményeként kerülhet sor - fejtette ki Völner Pál, aki hangsúlyozta: biztosították a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget, amely kiterjed a korlátozás tartalmi vizsgálatára is. Szerinte a módosítás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az adatigénylésnél az állam előbb megvizsgálja: a kért információkra vonatkozik-e a titkosítás, és csak akkor tagadja meg mérlegelés nélkül az adatok kiadását, ha azok nemzetbiztonsági érdekből, illetve a szellemi tulajdon védelme miatt odasorolhatók. Az adatkiadás megtagadása után az adatigénylő az infotörvény szerinti bírósági jogorvoslattal élhet. A bíróság azt is vizsgálhatja, hogy a megtagadás jogalapja, a nemzetbiztonsági vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogot érintő érdekek valóban fennállnak-e. (vg.hu, nrgreport.com, Privátbankár, nepszava.hu, hirado.hu, stop.hu, Tőzsdefórum/MTI)
Alternatív energia Nagy állami napelem-parkok jöhetnek 2016. március 31.
(fotó: nrgreport.com)
Körülbelül tíz, átlagosan 4 MW teljesítményű állami napelem-park építését fontolgatja a kormány - értesült az NRGreport, amely szerint ezzel jelentősen
11
nőne a hazai beépített napelem-kapacitás. Végh Zsófia cikkében arra is utalt, hogy a tervezett parkok társulási formában működnének (állami és önkormányzati közreműködéssel) az ország különböző részein, körülbelül tíz helyen. Még keresik a helyszíneket, több tényezőtől is függ, hol épülnének meg az erőművek. Fontos, hogy találjanak olyan önkormányzatokat, amelyek ingyen vagy legalább kedvezményesen adnának megfelelő nagyságú területet. Nem kis területekről van szó, hiszen már fél MW megtermeléséhez is körülbelül 2 hektárra van szükség. Megfelelő transzformátorokra, vezetékekre is szükség van a környéken. A parkok által termelt energiát közvilágításra és közintézmények energiaellátására használnák. Az NRGreport úgy tudja: az áramot betáplálnák a rendszerbe, ami után rendszerhasználati díjat fizetnének, ám az energia nem lenne része a METÁR-nak, azt a helyszínen használnák fel. A jogszabályi háttér összeállításának határideje januárban lejárt, a tervezet még ezután kerül a kormány elé. A projekt összköltsége 20-25 milliárd forint lenne, amelyet uniós forrásból (KEHOP) finanszíroznának 50%-os támogatás mellett. Bár a tervezett 40 MW-os beépített kapacitásnövekedés tekintélyesnek tűnhet, Magyarország olyannyira lemaradt a napenergia használatában az unió más országaihoz képest, hogy még egy ekkora beruházás is csak az első lépést jelentené a felzárkózáshoz. Szolnoki Ádám, a Magyar Napelem Iparági Egyesület elnöke szerint öt-hét éven keresztül legalább 30 MW kapacitásnövekedésre lenne szükség, hogy lefaragjuk a lemaradást. A beépített napelem-kapacitás két éve 80 MW volt, csaknem háromszorosa az előző évinek, de ilyen mértékű növekedés nem volt tavaly. A beruházások zömét közintézmények korszerűsítései, önkormányzati projektek adták, mert csak ezek kaptak uniós támogatást. A lakossági piac szépen fejlődik, a rezsicsökkentés ellenére, támogatás nélkül is mondta az elnök, napelem-parkot viszont eddig keveset és elszórtan építettek. Az MVM érdekeltségébe tartozó pécsi és mátrai erőműveken kívül tavaly több kisebb, 500 KW alatti parkokat adtak át. Ezek egy része egy-egy közeli település energiatermelését támogatja, például a mórahalmi 499,5 KW teljesítményű. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sóstófalván tavaly átadott, átlagosan 465,7 KW teljesítményű rendszert áramkereskedelmi céllal is telepítették uniós pénzből. 2016. április 1. Magyarországon 2015-ben 60-70 megawattnyi megújuló alapú áramtermelő berendezést adtak át, de ennek csak egy százaléka hasznosította a nap energiáját - erre a Világgazdaságban tért ki B. Horváth Lilla. Nagyobb növekedés
12
ösztönzőkkel lenne elérhető. Ilyenek jelenleg is léteznek, például a kötelező áramátvételi rendszer, amelyhez kilowattóránként 31 forintos átvételi ár társul. Relatíve azonban magasak az adók (27 százalékos áfa), fajlagosan 114 forint a környezetvédelmi termékdíj és az inverterek után is kell fizetni. Ráadásul a piac a szabályozás közelgő módosulása miatt kivár az új beszerzésekkel - írta egy háttérbeszélgetés kapcsán a lap, idézve Balogh Attilát, az ABB e-mobilitás szakértőjét. Ő úgy látja, hogy a napelemes rendszerek ösztönzők nélkül is megállhatnak a lábukon. A napenergiából egyenáramot előállító napelemek ára esik, csakúgy, mint az invertereké, amelyek az egyenáramot már felhasználható, illetve hálózatra táplálható váltóárammá alakítják. Egyre olcsóbb a rendszerek telepítése is. A rendszerek megtérülése a lakosság vagy az üzleti szféra számára (tehát támogatás nélkül) kedvező esetben 8-10 év, de ez nagyon projektfüggő.
Napelem-farm épült norvég támogatásból Kemecsén 2016. március 30.
(fotó: dreamway.hu)
Napelem-farm és biomasszát gyártó gépsor épült ki 240 millió forintból a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén, a nagyrészt norvég támogatásból megvalósult beruházást a Nyíregyházához közeli kisvárosban adták át. A programban egy 150 kW teljesítményű, 540 napelem-táblából álló farmot hoztak létre, amely a megtermelt energiát az elektromos hálózatba táplálja. A rendszer éves szinten három nagyobb iskola áramellátását fedezné - mondta Gacs Mátyás, a projektgazda Dream Way Global Kft. tulajdonosa az átadáson. A gépsor zöldhulladékból pelletet és brikettet állít elő, a Zöld-ház projekt pedig szigetelési és nyílászáró megoldásokat mutat be. A több mint 239 millió forintos beruházáshoz a Norvég Alap csaknem 171 millió forint támogatást biztosított. A megújuló energiákkal és környezetbarát technológiákkal foglalkozó társaság a nyilvános cégadatok szerint 2014-ben 677,5 millió forintos nettó árbevétel mellett 86,8 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el - tudósított az MTI nyomán a szabolcshir.hu és a civishir.hu portál.
13
A hazai energiaszektor hírei Nőtt a gázfogyasztás 2015-ben 2016. március 29.
(fotó: mekh.hu)
Tavaly 5,7 százalékkal nőtt a hazai lakossági- és üzletigáz-fogyasztás - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal statisztikáiból ezt állapította meg a Népszabadság. A fogyasztás 2015-ben összesen 8,04 milliárd köbmétert tett ki, szemben a 2014-es év 7,61 milliárd köbméterével. Miként cikkében Marnitz István megjegyezte, ez kevesebb, mint amennyit a közműhivatal tart számon teljes éves felhasználásként. A hivatal szerint tavaly mintegy 8,9 milliárd köbméter fogyott a tavalyelőtti 8,35 milliárd után, ami 6,6 százalékos emelkedés. A két érték közötti eltérést módszertani okok magyarázzák: a lap csupán a közműhivatal által közölt lakossági és üzleti értékesítés számait összesítette, míg a MEKH az értékbe más tényezőket is beleszámít. Korábban az újság azt írta: ötéves gázfogyasztás-zuhanás állt meg. A mostani mennyiség ugyanakkor továbbra is mintegy 40 százalékkal alatta marad a 2005-ös csúcsnak. A rekordot szakértők belátható időn belül nem is látják veszélyben. A mostani emelkedés szinte kizárólag a lakosság számlájára írható. A vállalatok körében ugyanis nem volt rezsicsökkentés, ott jobban meghúzzák a nadrágszíjat - jegyezte meg a cikk.
Az államhoz kerülnek a gázfogyasztók - megemelték az árrést 2016. március 31. Most, hogy a lakossági földgázpiacról távoznak a külföldi tulajdonban lévő cégek, és szinte csak az állam marad a piacon, jelentősen megemelik a lakosságot ellátó földgázszolgáltatók árrését - írta az Index és nyomában más portálok is. Mind ez ideig a 20 köbméter/óránál kisebb fogyasztóknál 516 forint volt megawattóránként a szolgáltató árrése, ezt a március 31-én kihirdetett NFM-rendeletben 792 forintra emelték. 20 köbméter/óra fölött 245 forint volt
14
az árrés megawattóránként, ami 376 forintra nő. Eközben a gázt is olcsóbban kaphatják majd a szolgáltatók, a rendeletben ugyanis csökkentik az MFGK Zrt. által a szolgáltatóknak értékesítendő földgázforrás legmagasabb hatósági árát. Az árváltozásokból a lakosság nem érez majd semmit, az olcsóbb gázból származó előnyöket ugyanis egyelőre nem engedik nekik át, csak az árrés növekszik. Pedig korábban a kormány képviselői gyakran azzal érveltek, hogy a multik helyett azért lenne szükség inkább állami cégekre a gázszolgáltatásban, mert a külföldi cégek extraprofitot tesznek zsebre és túl sokat keresnek a lakosságon. Mostanra a külföldi cégek erről a piacról csaknem mind kivonultak, a fogyasztói ár azonban nem csökken, holott időközben a földgázpiaci árak nagyrészt az olajár esését követve az utóbbi évben mindenhol nagyot zuhantak. A rendeletben egyébként jelentősen emelték a földgázpiaci egyetemes szolgáltatás meghatározásánál figyelembe veendő devizaárfolyamokat is, 260ról 280 Ft/USD-ra és 300-ról 310 Ft/EUR-ra.
A Mász átvette a Tigáz szabadpiaci földgáz-portfólióját 2016. március 31.
(fotó: masz.co.hu)
Lezárult a Magyar Áramszolgáltató (Mász) Kft. tranzakciója, így megszerezte a Tigáz versenypiaci földgáz-kereskedelmi üzletágát - közölte az ÉMÁSZ és az ELMŰ a BÉT honlapján. A Mász és a Tigáz Zrt. 2016. február 19-én megkötött megállapodása március 31-én sikeresen lezárult, az abban rögzített feltételek teljesültek. A tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatal március 1-jén jóváhagyta. A Tigáz február 25-én jelentette be, hogy a Mász veszi át a társaság magyarországi szabadpiaci földgáz-portfólióját. Ezt követően a Tigáz befejezi szabadpiaci gázkereskedelmi tevékenységét Magyarországon. A korábbi közlés szerint az átadás-átvétel csaknem 3000 ügyfelet érint. Minden érintett külön értesítést kap a szerződésátadás részleteiről. A Mász fele-fele részben (az RWE német energiaszolgáltató többségi tulajdonában lévő) Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ) és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (ÉMÁSZ) tulajdona, jegyzett tőkéje 200 millió forint. (minap.hu/MTI)
15
Négy távhőszolgáltatónál tártak fel hiányosságokat a számvevők 2016. március 31. Lezárta az Állami Számvevőszék a Sárvár Távhő Hőtermelő és Szolgáltató Kft., a Kapuvári Hőszolgáltató Kft., a Makói Kommunális Nonprofit Kft. és a Szalkatávhő Kft. ellenőrzését: egyebek közt pénzügyi, számviteli hiányosságokat tártak fel. Az MTI alapján a ProfitLine, a stop.hu arról számolt be, hogy az ÁSZ a 2011-2014 közötti időszakban értékelte a társaságok közfeladat-ellátását érintő gazdálkodási tevékenységének szabályszerűségét. A Sárvár Távhő Hőtermelő és Szolgáltató Kft. ellenőrzése a tulajdonosi joggyakorlás, a vagyongazdálkodás, valamint a pénzügyi gazdálkodás területén is tárt fel szabálytalanságokat, hiányosságokat. A Kapuvári Hőszolgáltató Kft. ellenőrzésekor kiderült: a tulajdonosi jogok önkormányzati érvényesítése és a társaság vagyongazdálkodása alapvetően megfelelő volt, de a szabályzatok kialakítása nem volt teljes körű, a számviteli elszámolásokban is előfordultak hiányosságok. A Makói Városgazdálkodási Nonprofit Kft. ellenőrzésekor a tulajdonosi joggyakorlás, a vagyongazdálkodás, valamint a pénzügyi gazdálkodás területén is tárt fel szabálytalanságokat, hiányosságokat a számvevőszék. A mátészalkai Szalkatávhő Kft. ellenőrzése megállapította, hogy a számviteli szabályozás tartalmi hiányosságai mellett a társaság vagyongazdálkodása alapvetően szabályszerű volt. Több hiányosságot tártak fel ugyanakkor a tulajdonosi joggyakorlás területén, az önköltségszámítással és a számviteli elszámolásokkal összefüggésben is, miközben a távhődíjakat nem támasztották alá számításokkal. Az ÁSZ a társaságok ügyvezető igazgatóinak és a polgármestereknek javaslatokat tett, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
16
Külföldi energiaszektor Szorosabb lesz az OMV-Gazprom együttműködés 2016. április 1., 2.
(fotó: gazprom.ru)
Szorosabb együttműködést alakít ki és aktívákat cserél az osztrák OMV vállalattal az orosz Gazprom. A Reuters az orosz RIA hírügynökséget idézve arról számolt be, hogy a Gazprom olajipari leányvállalata, a Gazpromnyeft az idén 1,5 millió tonna olajat szállítana az osztrák OMV-nek. Olajpiaci kereskedőktől pedig a hírügynökség úgy értesült, hogy az első Urals és Siberian Light olajtípusszállítmányok már áprilisban meg is indulnak Ausztria felé. A német dpa hírügynökség szerint a Gazprom és az osztrák OMV gázmező-részesedéseket cserélt egymással. Az OMV 24,98 százalékos részesedésre tett szert az urengoji gázmező két blokkjában, a Gazprom pedig az OMV északi-tengeri gázmezőprojektjében szerzett - meg nem nevezett nagyságú - részesedést. Az osztrák APA hírügynökség értesülése szerint az orosz cég még a Gas Connect Austria (GCA) gázvezeték üzemeltető vállalatban, illetve a schwechati olajfinomítóban, esetleg az OMV romániai finomítójában is részesedést szerezhet. A gázmezőrészesedések cseréjéről a megállapodást Alekszej Miller, a Gazprom és Rainer Seele, az OMV vezérigazgatója írta alá Szentpéterváron. Alekszej Miller vezérigazgató újságírókkal közölte: a Gazprom idén rekord földgázexportra számít Nagy-Britanniába és Hollandiába, ugyanakkor az együttműködés kiterjesztéséről tárgyal az olasz Eni energiaipari konszernnel is. Meggyőződését fejezte ki, hogy 2019-ig sikerül befejezni az Északi Áramlat II. gázvezeték beruházást, miután a projekt kifizetődő és előkészítése a terveknek megfelelően halad. Az MTI cikkét a portfolio.hu, a Napi, a 24.hu is átvette. A Gazprom 2015-ben az orosz számviteli szabványok szerint 403,5 milliárd rubel (5,9 milliárd dollár) nyereséget ért el, több mint dupláját az előző évi 189 milliárd rubelnek - számolt be a Reuters. Az OMV 2015-ös nettó nyeresége 1,148 milliárd euró lett a 2014-es 1,132 milliárd euró után, árbevétele 22,527 milliárd euró volt, 37 százalékkal alacsonyabb az előző évinél.
17
Egyre olcsóbb az orosz földgáz 2016. március 30., április 3. Felére csökkent a Németország határán átadott orosz földgáz szerződéses átlagára februárban az egy évvel korábbihoz hasonlítva. Az orosz szaktárca az IMF adataira hivatkozva közölte: a német határon átadott orosz földgáz szerződéses átlagára 172,4 dollár volt ezer köbméterenként az év második hónapjában. A mostani ár a tavaly februárihoz képest 48,4 százalékkal alacsonyabb, az előző hónap 183,2 dolláros átlagárával összevetve pedig 5,9 százalékkal kisebb - derült ki az Interfax orosz hírügynökség által ismertetett dokumentumból. Az idei év első két hónapjában ezer köbméterenként 177,8 dollárt fizettek az orosz földgázért, ami éves összehasonlításban 47,4 százalékos visszaesés. Az orosz szaktárca szerint az európai piacra szállított orosz földgáz szerződéses árának folytatódó mérséklődésében kulcsszerepet játszik, hogy tavaly csökkent a földgáz tőzsdei ára. A földgáz szerződéses ára a 6-9 hónapos lejáratú tőzsdei jegyzések függvénye - emlékeztetett a figyelo.hu, a ProfitLine/MTI. Közben Bulgáriában 23 százalékkal csökkentették a földgáz nagykereskedelmi árát, amit az tett lehetővé, hogy olcsóbb lett az importgáz. (hirado.hu/MTI) A Roszatom kínai banktól kölcsönözne 2016. március 31.
(fotó: rosatom.ru)
A Roszatom pénzügyi vezetője azt mondta: amint kedvezővé válnak a piaci feltételek, a cég megfontolná eurókötvény kibocsátását, miközben azt tervezi, hogy bővíti együttműködését a kínai bankokkal. Ilja Rebkov, az orosz állami atomenergetikai konszern pénzügyi vezetője az Atomnij Ekszpert orosz kiadványban megjelent interjúban egyebek között arról beszélt, hogy ha az ázsiai országtól vásárol a Roszatom berendezéseket, azt a kínai bankok egy az egyben meghitelezik. Lehetséges szabadon felhasználható hitel felvétele is, igaz, ennek összege nem túl nagy, 100-200 millió dollár. A kínai hitelek kamata teljesen versenyképes - mondta. Az orosz polgári atomipart összefogó cégcsoportnak, az
18
Atomenergopromnak az orosz bankok jelenleg 12-12,5 százalékos kamat mellett nyújtanak hitelt. Az Atomenergoprom hitelportfóliójában az átlagos kamatszint nem éri el a 10 százalékot, ami kisebb a jegybank jelenlegi 11 százalékos alapkamatánál. Ilja Rebkov ezt azzal indokolta, hogy az Atomenergoprom hiteleinek döntő részét 2012 és 2014 eleje között vette fel, amikor még kedvezőbbek voltak a feltételek. (portfolio.hu, 24.hu/MTI)
Megkezdték a talaj lefagyasztását Fukusimában 2016. március 31.
(fotó: euronews.com)
A Fukusima-1 erőmű körül jégfallal próbálják csökkenteni a talajvíz bejutását az erőmű erősen sugárszennyezett létesítményeibe, illetve kiszivárgását onnan a tengerbe - írta a 24.hu, az mno.hu/MTI. Az atomipart felügyelő kormányhivatal engedélyt adott a munkálatok megkezdésére a fukusimai erőművet üzemeltető vállalatnak, a Tepcónak. Először az erőmű tenger felőli, keleti részén fagyasztják le a talajt, majd a nyugati, hegyvidék felé néző oldalán. A cég szerint három hónap alatt elvégzik a munka mintegy 95 százalékát, ezután hozzáláthatnak a jégfal üzembe helyezéséhez. A munkálatok 2014 júniusában kezdődtek el, és ha minden a tervek szerint halad, novemberig el is készülnek. 1550, függőlegesen a földbe süllyesztett csőből álló, másfél km hosszú vezetéket építetettek ki a létesítmény négy megrongálódott reaktorépülete köré. A harminc méter mélyre nyúló csőrendszerben hűtőanyagot áramoltatnak, lefagyasztják körülötte talajt, megakadályozva, hogy a talajvíz bejusson a reaktorépületek alagsorába, illetve kiáramoljon onnan. Az üzemeltető azzal számol, hogy a jégfallal, illetve más intézkedésekkel körülbelül a nyolcadára, napi négyszázról ötven tonnára csökkentik az atomerőmű alatt áramló talajvíz mennyiségét. A világon egyedülálló jégfal kiépítéséhez a japán kormány csaknem 35 milliárd jennel (86 milliárd forint) járult hozzá. A probléma forrása, hogy a Tepco napi több száz tonna vizet fecskendez be a 2011 márciusában megrongálódott reaktorokba, amelyek magja megolvadt, hűtőrendszere pedig tönkrement. A fűtőelemekkel érintkező, és a reaktorfal repedésein át az erőmű földalatti helyiségeibe, illetve
19
talajvíz-elvezető rendszerébe távozó, és eközben jelentős mértékű radioaktivitást felvevő vizet ezután kiszivattyúzzák, majd sugármentesítik. A helyzetet bonyolítja, hogy a környező hegyekből érkező talajvíz szivárog be a létesítmény földalatti helyiségeibe, és keveredik az ott felgyülemlett, erősen sugárszennyezett vízzel, majd onnan egy része a tengerbe szivárog. Ez utóbbi problémára kínálhat megoldást a talaj lefagyasztása, de hogy mennyire hatékony ez a módszer, azt legkorábban másfél hónap múlva tudják értékelni. A japán kabinet abban bízik, hogy rövid időn belül sikerül csökkenteni a talajvíz mennyiségét. Sok szakértő azonban kételkedik, sőt, maguk a jégfal kiötlői is azt mondják, hogy nehéz megjósolni az intézkedés hatékonyságát. A kormányhivatal korábban arra figyelmeztetett, hogy ha jelentősen csökken a jégfalon belül lévő talajvíz mennyisége a kívülről beszivárgó víz mennyiségének csökkenése miatt, könnyebben fog a talajba szivárogni az erőmű csarnokaiban felgyülemlett erősen sugárszennyezett víz. A Tepco közölte: leállítja a talajfagyasztást vagy a víz pumpálását a megsérült reaktorok körüli kutakba, ha túl alacsony szintre ereszkedne a jégfalon belüli talajvíz mennyisége. Atomcsúcs Washingtonban 2016. április 2., 1.
(fotó: usatoday.com)
A világ konkrét lépéseket tett az atomterrorizmus megakadályozására, de még mindig van esélye, hogy terroristák nukleáris támadást hajtanak végre figyelmeztetett az amerikai elnök a washingtoni atomcsúcs záróbeszédében. A figyelo.hu, a vg.hu, a Napi, az mno.hu, a magyaridok.hu/MTI tudósítása szerint Barack Obama emlékeztetett arra: az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet régóta nukleáris anyagok beszerzésére törekszik, és a párizsi, a brüsszeli merényletekben érintett személyek filmre vették egy nukleáris létesítmény tisztségviselőjét. Az amerikai elnök szerint kétségtelen az is, hogy ha az Iszlám Állam "őrültjei" nukleáris fegyverhez jutnának, felhasználnák arra, hogy a lehető legtöbb emberrel végezzenek. Záró sajtóértekezletén az elnök kitért a Japánban felhalmozott hatalmas mennyiségű nukleáris anyag kezelésével kapcsolatos amerikai programra, leszögezte ugyanakkor, hogy Észak-Korea törekvései
20
jelentik a legközvetlenebb aggodalmat mindannyiunk számára. Az indiai szubkontinensen és a Koreai-félszigeten még bőven van tennivaló az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására - hívta fel a figyelmet. Újságírók előtt arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei további lépéseket tesznek, hogy Irán gazdasági előnyökre válthassa az általa tavaly aláírt, nukleáris programjának korlátozását előíró megállapodást. Oroszországot illetően pedig megjegyezte: Vlagyimir Putyin elnöknek az az igyekezete, hogy a hadsereget tovább fejlessze, akár a gazdaság visszaesése árán is, visszavetette a nukleáris leszerelés következő szakaszát. "Én támogatnám, hogy csökkentsük tovább nukleáris arzenálunkat" - mondta. A nukleáris biztonságról szóló nemzetközi csúcsértekezleten a résztvevők közös nyilatkozatban kötelezték el magukat ismét az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása mellett. Az összegyűlt több mint ötven állam- és kormányfő az elfogadott záródokumentumban ugyanakkor bejelentette, hogy az idei volt az utolsó atomcsúcs. A mostani volt a negyedik ilyen konferencia, a kétévenként sorra került csúcsértekezletek ötletét még 2009-ben Barack Obama vetette fel, abban a bevallott reményben, hogy elnökségének egyik "öröksége" az atomfegyverektől mentesebb világ lesz. Az április elsején zárult washingtoni rendezvény csaknem valamennyi előadása, találkozója és tárgyalása a terrorizmus - és a nukleáris terrorizmus - veszélyére összpontosított. Az ezzel kapcsolatos aggodalmak főként az elmúlt hetek belgiumi és pakisztáni terrortámadásai után erősödtek fel ismét. A csúcstalálkozó egy részét maga az amerikai elnök is az erről folytatott tárgyalásoknak szentelte: a japán miniszterelnökkel, a dél-koreai elnökkel, a kínai államfővel tartott megbeszélésein egyaránt a nukleáris terrorizmus veszélyéről volt szó.
(fotó: kormany.hu)
A konferencián a magyar miniszterelnök is részt vett. Orbán Viktor a közmédiának adott interjúban leszögezte: "nagyon fontos az a bizonyosság, amelyet itt kaptunk, s amely megerősít bennünket abban, hogy a nukleáris energia a következő évszázadban is velünk lesz, s a legfejlettebb országok nem leépítik nukleáris kapacitásukat, hanem éppen hogy fejlesztik". Hangsúlyozta azonban: "mindennek az előfeltétele az, hogy a biztonságot garantálni tudjuk, s
21
nem is egyszerűen a technológiai biztonságról van szó, arról, hogy ne legyen baj az erőműveinkkel, hanem arról, hogy a világban megnövekedett terrorfenyegetettség miatt az atomerőműveket például a szokásosnál nagyobb veszély fenyegeti". Hozzátette: e veszélyek elhárításában is együtt kell működni, s a konferencián éppen ennek az együttműködésnek a technikáit és módszereit dolgozták ki. A magyar kormány komolyan veszi a terrorfenyegetést és megtette a szükséges intézkedéseket - folytatta Orbán Viktor. Arra az információra, melyet a napokban a The Washington Times című amerikai lap közölt, miszerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet Magyarországot is megfenyegette, azt mondta: "nem lehet egy ilyen fenyegetést nem komolyan venni". A magyar kormány megtette a szükséges intézkedéseket, kapcsolatban áll az európai és az amerikai szervezetekkel. (kormany.hu/MTI) Magyarország a kibernetikai védelemre koncentrál 2016. április 2.
(fotó: faktor.hu/MTI)
Magyarország a kibernetikai védelem fejlesztését vállalta a washingtoni csúcsértekezleten - tájékoztatta az MTI-t a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint a világnak ma a valaha volt legbrutálisabb terrorfenyegetéssel kell szembenéznie, hiszen az Iszlám Állam szervezete, az alKaida és az elsősorban Afrikában aktív Boko Haram globális terrorhálózatot hozott létre. Ezért alapvető kérdés a fokozott figyelem, az ellenőrzés és az azonnali cselekvés - fűzte hozzá a miniszter, aki szerint minden korábbinál éberebbnek kell lenni. Ugyanakkor Magyarország már eddig is sok mindent tett, sok feladatot elvégzett. Felszámolta például a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletét, megerősítette a hasadóanyagok biztonságát, és az elmúlt években 36 sugárzásmérőt telepített a határokra, továbbá a postát is felszerelte sugárzásmérő készülékekkel - sorolta. Megjegyezte, hogy ez utóbbi intézkedés a hasadóanyagok feketekereskedelmének visszaszorítását szolgálja. Kitért arra is, hogy Magyarország már jóval korábban létrehozta az úgynevezett nukleáris védettségi központot a Magyar Tudományos Akadémia energetikai kutatóközpontjában, amely koordináló szerepet lát el, nyilvántartja és kezeli
22
valamennyi meglévő nukleáris anyag adatait, és természetesen kapcsolódik a nemzetközi adatcseréhez is. (kormany.hu, faktor.hu, OrientPress, hirado.hu, magyaridok.hu, nol.hu/MTI)
Hírek röviden 2016. március 31. Az evopro csoport kapta a 2015-ös Innovációs Nagydíjat. A cégcsoport - az evopro Innovation Kft. és az evopro systems engineering Kft. - az eRDM dinamikus vasúti terhelési rendszer kifejlesztéséért részesült az elismerésben. Mészáros Csaba, a csoport tulajdonos elnöke kiemelte: öt éven át csiszolták a rendszert, amely mára exportképes termékké vált. (Tőzsdefórum/MTI) 2016. március 29. Már csaknem ötszáz zöld rendszámos autó van Magyarországon - mondta a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának főosztályvezetője. 2015. szeptember végétől lehet igényelni ilyen rendszámtáblát elektromos, valamint a nulla emissziós járművekre, vagyis amelyek egyáltalán nem bocsátanak ki légszennyező anyagot. A rendszámhoz különféle kedvezmények járnak. (m1/MTI) 2016. április 1. A fejlesztési tárca és a jogelődei által hazai forrásból kiírt valamennyi lakossági pályázat kezelését a Nemzeti Fejlesztési Stratégiai Intézet Kft. veszi át április elsejétől a hatékony, egységes és gyors ügyintézés érdekében. Az érintett lakossági pályázatok között szerepel egyebek mellett az Otthon melege program három alprogramja, a társasházak energetikai felújítása alprogram és a 2002 és 2008 között kiírt panelprogramok is. (origo.hu/MTI) 2016. március 30. Oktatást népszerűsítő országos körútra indul az ELMŰ-ÉMÁSZ. Az általános és középiskolás diákoknak a megújuló energiaforrásokról, a környezetvédelemről és a fenntartható jövőről tartanak interaktív előadásokat. A szolgáltató egyébként a háztartásoknak is segít az energiagazdálkodásban és finanszírozási lehetőséget is kínál. (HírTV, híradó)
23
Összeállította: László Judit
