1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. január 25.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Miniszterelnökség: fel sem merült a nukleáris alap pénzének elvonása Világgazdaság: atommentes övezetté válhat az MVM Népszabadság: csúcsközelben az áramfogyasztás
2-3 4 5-6
Szponzorálás Világsztárok és neves fiatal művészek az MVM Koncertek színpadán
6-7
A paksi bővítés hírei Az atomerőmű bővítéséről tárgyalt Orbán Viktor a GE alelnökével Ázsiai vállalatok is beszállhatnak a bővítésbe Aszódi Attila: nincs állami támogatás a paksi beruházásban Orosz bejelentés: a paksi hitelt folyósítják Lázár János: nem épül ma atomerőmű tender alapján Idén legalább egymilliárd lesz a paksi térség fejlesztésére
7-8 8 8-10 10-11 12 12-14
Alternatív energia Az LG csaknem félmilliárd dollárt fektet napelem-gyártásba Szélerőmű épül Montenegróban
14 14
A hazai energiaszektor hírei Összekapcsolják a szlovén-magyar energiahálózatot A lakosság uniós támogatást igényelne lakáskorszerűsítéshez
15 15-16
Külföldi energiaszektor A Ganz EEG gyártott szivattyúkat a rosztovi atomerőműnek Gázvezeték uniós pénzből Bulgária és Magyarország között A Gazprom felbontotta a Déli Áramlat-megállapodást Többet kér az orosz gáz tranzitjáért Ukrajna - Büntetés a Gazpromnak IEA: idén valamelyest csökken a túlkínálat az olaj világpiacán Németország gyorsítaná a szénipar leállítását
16-17 17-18 18-19 19-21 20-21 21-22 Hírek röviden 22 Új tisztségviselők a Magyar Nukleáris Társaság Women in Nuclear (WIN) szakcsoportjában Ismét vár hallgatókat nyári szakmai gyakorlatra az atomerőmű - Pályázat készül családi házak korszerűsítésére
2
Hírek az MVM Csoportról Miniszterelnökség: fel sem merült a nukleáris alap pénzének elvonása 2016. január 19., 20.
(fotó: pakspress.hu)
Fel sem merült a nukleáris alap forrásainak elvonása - közölte a Miniszterelnökség az MTI-érdeklődésére, miután több lap, portál is foglalkozott a paksi atomerőmű Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetéseinek esetleges felfüggesztéséről. Az inforadio.hu, a figyelo.hu, a portfolio.hu, a hvg.hu, a Paks-Press Hírügynökség által is ismertetett közlemény szerint a sajtóban megjelent elképzelés egy szakmai vita felvetése volt, nem pedig kormányzati döntés, és azt kizárólag a média emelte napirendre. A Miniszterelnökség szerint az olyan nemzetstratégiai kérdésekben, mint a rezsicsökkentés, nincsenek olyan témák, amelyeket fel sem lehet vetni. "Ilyen téma volt a nukleáris alap befizetéseinek átstrukturálása is, azonban a sajtó állításaival szemben az alap forrásainak elvonása még csak fel sem merült" olvasható a közleményben. Mint írták, az energiaárak, illetve a magyar emberek közüzemi terheinek mérséklése nemzetstratégiai kérdés, éppen ezért a Miniszterelnökség a rezsicsökkentés feltételeit és további lehetőségeit vizsgálva több forgatókönyvet is felvázolt, számos ötletet bemutatott, amelyet a nyilvánosság előtt is vállalva széleskörű vitára is bocsátott. Közölték azt is, hogy továbbra is megvizsgálnak minden olyan lehetőséget, amellyel a hazai ellátásbiztonság és a közműszolgáltatások színvonala növelhető, az energiaárak alacsony szinten tarthatók, de szívesen részt vesznek más, hasonló szakmai elképzelések megvitatásában is, amennyiben lesznek ilyenek. Előzőleg a Napi azt írta: elvetette a Miniszterelnökség azt a rezsicsökkentő tervét, miszerint a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. évi 20 milliárd forintos befizetését elvonja a nukleáris alapból. Papp Zsolt cikkében emlékeztetett: a blokkok üzemidejének (engedélyezett és folyamatban lévő - a szerk.) meghosszabbítása után a blokkok várhatóan 2032-2036 között állnak le, vagyis a következő években kell a cégnek kitermelnie a bezárás költségeit is. A magyar reaktorok bezárása nemcsak a négy paksié, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem oktató és az MTA
3
Központi Fizikai Kutatóintézete kutató reaktorának leállítása - a 2020-2030-as évekre várható, vagyis 2040 után egyszerre több projekttel kell megbirkózniuk a magyar cégeknek és hatóságoknak. A lezárás után általában 15-20 évig pihentetik a reaktorokat - addig is gondoskodni kell az őrzésről -, a tényleges leszerelés ezt követően kezdődhet. A felkészülés jegyében az elmúlt évtizedekben több intézkedés is történt: 1998-tól életre hívták a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA), amelybe a működő rektorok üzemeltetői éves díjat fizetnek, így spórolva a majdani bezárásra. A legnagyobb befizető az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., amely 19-20 milliárd forintot fizetett évente az alapba. Ugyanakkor az alapból kifizetések is történtek, hiszen jelenleg is zajlik a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának építése, a hulladéktároló helyének keresése, valamint a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése. Míg 2014-ben a pénzügyi alap megtakarításai 19,6 milliárd forinttal nőttek, tavaly ez az összeg már csak 11,4 milliárd forint volt - idén pedig a tervek szerint az alap vagyona nettó 12,7 milliárddal emelkedhet. A KNPA-ban 2015 december végén 261,3 milliárd forint volt, ám a készülő tervek szerint a négy paksi blokk lebontásnak költségei 2084-ig elérhetik az 1650 milliárd forintot - olvasható a lapban. Ennek az összegnek alig 15 százaléka áll rendelkezésre. A cikkíró megjegyezte: a Miniszterelnökség közleményétől még nem megnyugtató a helyzet, ugyanis az erőmű leszerelési költségeit 1655 milliárd forintra teszi a blokkok felszámolását is tervező, állami tulajdonban lévő RHK Kft. közép- és hosszú távú terve, amely 2013-ben készült. Ebből a pénzből áll rendelkezésre jelenleg 261,3 milliárd forint, a hiányzó 1400 milliárdot a következő húsz évben kell megspórolni. Ezért lett volna rossz megoldás, ha az évi 20-40 milliárdot a rezsicsökkentés miatt nem tették volna be az alapba - azt ugyanis a későbbi években kellett volna pótolni. A nukleáris alap megtakarításaival még egy gond van: azok fizikailag nem léteznek - derült ki a 2009-ben készült állami számvevőszéki jelentésből. Eszerint a nukleáris alap pénze nem államkötvényben, hanem a kincstári egységes számlán (kesz) pihen. A kesz az alap pénze után kamatot nem fizet, ezért a költségvetés kompenzációt utal át a nukleáris alapba. A 2016-os költségvetés alapján idén a 261,3 milliárd forintra az állam 4,7 milliárd forint kamatot fizet - ez 1,8 százalékos kamatnak felel meg - jelezte a cikk. A Népszabadság információi szerint a hazai nukleáris alap megcsapolásának kormányzati tervével az Európai Bizottság is foglalkozott Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének írásbeli kérdése alapján. Bár a kérdésre hivatalos válasz még nem érkezett, a lap úgy tudja: a bizottság informális csatornákon jelezte a magyar kormánynak: a lépés a nukleárishulladék-irányelvbe ütközne, és kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
4
Világgazdaság: atommentes övezetté válhat az MVM 2016. január 21.
(fotó: mvm.hu)
Főként hátrányokkal járna a paksi atomerőmű üzemeltetésének és fejlesztésének szempontjából, ha a létesítmény az MVM Csoporttól a Miniszterelnökséghez kerülne - szűrhető le a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők véleményéből. A feltételezett lépés a Miniszterelnökség közműtervének része, célja pedig az, hogy a paksi áramot önköltségi áron kapja a lakosság - írta korábban a 444. hu. „Még nemigen fordult elő, hogy egy több évtizede rendben, biztonságosan működő atomerőművet kiemelnek addigi felügyeleti, irányítási környezetéből, alapos és igen részletes hatástanulmányok nélkül” - mondta B. Horváth Lillának az MVM korábbi vezérigazgatója. Mártha Imre szerint előbb azt kellene megnézni, hogy a feltételezett előnyök hogyan érhetők el az MVM-en belül, mert így sok pénz és üzemeltetési kockázat spórolható meg. Mellesleg Paks attól sem többet, sem olcsóbban nem fog termelni, ha az állami szférán belül máshová teszik. Egy termelőüzemnek egyébként is kedvezőbb szakmai közegben működnie, mint általában az államigazgatás keretében. Az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke, Járosi Márton szerint az lett volna kézenfekvő, ha a visszaszerzett állami tulajdonnal és közműszolgáltatásokkal az MVM erősödik, és amely a gázüzletággal is bővülve a nemzeti közszolgáltatások központjává válhatott volna. E képbe már az sem illett bele, hogy létrejött az ENKSZ közműholding, a Paks II. projekt a Miniszterelnökség alá került, és az sem, hogy tavaly nyár óta vizsgálják a paksi atomerőmű leválasztásának lehetőségét az MVM-ről. E lépéssel az MVM áramés gázkereskedő csoporttá szűkülne, bár még hozzátartozik a MAVIR, néhány gáztároló és más cégek is - ezt Drucker György, az energiapiaci elemzésekre szakosodott Ex Libris Kft. ügyvezetője mondta a lapnak. Szerinte így az is kérdéses, hogy az MVM meghatározó térségi piaci szereplővé erősödhet-e, miként azt szeretné. Újságírói kérdésre Lázár János miniszter szokásos tájékoztatóján úgy válaszolt: az EB dönt arról, kiveszik-e az MVM szervezetéből a paksi atomerőművet, mert felvetődhet a túlzott koncentráció - idézte őt a Paks-Press Hírügynökség.
5
Népszabadság: csúcsközelben az áramfogyasztás 2016. január 19.
(fotó: nol.hu)
Mindössze fél százalék híján tavaly majdnem megdöntötte kilencéves csúcsát a hazai áramfogyasztás - írta a Népszabadságban Marnitz István a MAVIR friss adatsora alapján. Eszerint 2015-ben az úgynevezett bruttó fogyasztás - ami az erőművek saját felhasználását és a hálózatokon eltűnő áramot is számon tartja az előzetes tavalyi adatok szerint 43,7 terawattórát tett ki. Ez 2014-hez képest 2,6 százalékos növekedés. A gáz- és üzemanyag-fogyasztástól eltérően az áramigények görbéje a válság óta inkább változékonyságot, semmint visszaesést mutat: a 2007-es csúcsponthoz képest 2009-ben már megéltük a mélypontot is. Azóta pedig az erős hullámzás melletti enyhe emelkedés a jellemző. Miközben a jelek szerint a gázfogyasztás még mindig nem talált magára, az üzemanyag különösen a dízel - iránti igények a villamos energiához hasonlóan tavaly már szintén rekordközeli értékre hágtak. Biztos, hogy idén megdől a hazai áramfogyasztási csúcs - jósolta Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezetője. Ezt a nyugat-európai országokhoz viszonyított nagyon alacsony szintű hazai áramfogyasztással indokolta. A kutatóintézet becslése szerint egyébként az országos villamos energia igénynövekedése idén két százalék lesz. A kutató a MEKH-nél nyilvántartott - még csak októberig közzétett - adatsor alapján újabb részletre is rámutatott: a lakossági igények 2014 azonos időszakával összevetve 1,8, az ipariak pedig négy százalékkal emelkedtek. Szerinte az ipariáram-igények növekedése egyenesen arányos a termelés felfutásával. Ezt támaszthatja alá, hogy leginkább a legnagyobb gyárak igényei ugrottak meg. Az adatokból szintén kimutatható, hogy a lakosságon kívüli, de az állami tarifákra még jogosult fogyasztói kör egyre nagyobb arányban szerződik át a piaciár-szabású kereskedőkhöz. A szabadpiacon tehát immáron alacsonyabbak az árak az államiaknál. A lakosság igényei jóval szerényebb mértékben emelkedtek. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy ezen belül a legkisebb fogyasztású sáv hétszázalékos ugrást mutat. A kutató a bruttó hazai termékbővüléssel arányos áramfogyasztás-emelkedést vár. Így tehát elsősorban szintén a gazdálkodókra
6
számít. Hosszú távon azonban ez az ív a két százalékról évi 0,9 százalékra mérséklődhet - vélekedett. Hosszú évek óta először tavaly nem nőtt az árambehozatal aránya - közölte Barta Judit. Az adatokból az is kiolvasható, hogy ez elsősorban az atomerőműtermelés felfutásának köszönhető. Szakértők évek óta egyre inkább sokallják, hogy a hazai fogyasztás mintegy harmadát külföldi erőművekből kell fedezni. Ennek fő oka nem a hazai kapacitáshiány, hanem az, hogy a külföldiek jóval olcsóbban termelnek - olvasható a lapban.
Szponzorálás Világsztárok és neves fiatal művészek az MVM Koncertek színpadán 2016. január 19.
(logó: azongora.hu)
Idén is nagyszerű művészek zongoraestjére látogathatnak el a komolyzene iránt érdeklődők az MVM Koncertek - A Zongora 2016-os koncertsorozatban. Az ország egyik legkiemelkedőbb komolyzenei hangversenysorozatán a hazai és nemzetközi zenei élet kiválóságai lépnek fel a Művészetek Palotájában és a Zeneakadémia Nagytermében. Miként az MVM honlapján közölte: az évről évre hatalmas érdeklődésre számot tartó koncertsorozaton idén olyan neves magyar zongoraművészek lépnek fel, mint Ránki Dezső, Várjon Dénes vagy Bogányi Gergely, tiszteletét teszi az amerikai Beethoven-specialista Richard Goode és 2014 után ismét bemutatkozik a világ egyik legkiválóbb zongoristájaként számon tartott Nyikolaj Luganszkij is. Újra Budapestre látogat a világhírű Grigorij Szokolov és Jevgenyij Koroljov is, akik visszatérő vendégei az MVM Koncerteknek. „A kiemelkedő fiatal magyar tehetségek és a neves nemzetközi és hazai sztárok bemutatásával az MVM hosszú évek óta nagymértékben hozzájárul a zeneművészet igazi értékeinek megőrzéséhez. Nagyon örülünk annak, hogy az idei igazán különleges programmal ismét feledhetetlen élményt tudunk szerezni a komolyzene rajongóinak” - mondta Bentzik Réka, a MVM Magyar Villamos Művek Zrt. megbízott kommunikációs igazgatója. Az MVM Koncertek
7
programjában idén különleges sorozattal jelentkezik Balázs János. A hazai zongoraestek világában új irányvonalat képviselő „A Zongora 1-ben” koncertek a 19. századi párizsi szalonok hangulatát idézik. A Junior Prima és Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett, világszerte koncertező zongoraművészt a Zeneakadémia nagytermében hallgathatja meg a közönség.
(fotó: Várjon Dénes, azongora.hu)
Az MVM Koncertek - A Zongora sorozat következő előadása január 29-én, este fél nyolctól lesz a Zeneakadémia Nagytermében: Várjon Dénes Haydn, Schumann, Chopin műveket játszik. (azongora.hu)
A paksi bővítés hírei Az atomerőmű bővítéséről tárgyalt Orbán Viktor a GE alelnökével 2016. január 20., 19.
(fotó: kormany.hu)
A paksi atomerőmű bővítési projektjéről is tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és John G. Rice, a General Electric (GE) alelnöke az Országházban. A megbeszélésen részt vett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. Az atomerőmű bővítésével kapcsolatban a GE alelnöke cégét érdekeltnek, motiváltnak nevezte. Orbán Viktor és John G. Rice reményét fejezte ki, hogy a projektben amerikai-orosz szakmai együttműködés valósulhat meg - olvasható a beszámoló a kormány honlapján, írt róla a hirado.hu, az OrientPress, az mno.hu, a klubradio.hu, az inforadio.hu, a ProfitLine is az MTI alapján. Előzőleg John G. Rice egy Veresegyházon tartott háttérbeszélgetésen azt mondta: a GE vizsgálja annak lehetőségét, hogyan kapcsolódhatna a Paks II. beruházáshoz. A globális növekedésért és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli összes üzleti folyamatért felelős alelnök találkozott az MVM vezetőivel is. A paksi beruházáshoz a GE a teljes turbinaszigetet és a generátort is tudná
8
szállítani, számítanának a magyar termelésre és a helyi beszállításra. Becslésük szerint 1,5 milliárd dollárt tehetne ki a GE beszállításának értéke, a hazai beszállítói arány 40 százalékának jelentős részét tudnák adni. Kitért arra is, hogy az Alstom erőművi részlegének megvásárlásával a General Electric további kapacitást, gyártási képességet vett, és a Magyarországon működő Alstom erőművi tevékenységére is építene. Mint mondta, az egyesülés révén munkahelyek megszűnhetnek, de az ott dolgozóknak munkalehetőséget kínálnak a GE más magyarországi gyáraiban. A magyar kormány 2012 végén kötött stratégiai együttműködési megállapodást a GE-vel - emlékeztetett a Tőzsdefórum, a hvg.hu, az Index, a gazdasagportal.hu, a pakspress.hu/MTI.
Ázsiai vállalatok is beszállhatnak a bővítésbe 2016. január 20. A Siemens német iparvállalat és a francia Alstom mellett dél-koreai cég is kaphatna beszállítói lehetőséget a Paks II. beruházásban, ha ajánlatot tenne a megbízás elnyerésére - valószínűsítették a Népszabadságnak kormányzati szereplők. Dél-koreai vállalatok technológiában egyes területeken „bizony utolérik a Siemenst” - fogalmazott egy, az atomerőmű-bővítési terveket közelről ismerő forrás, jelezve: ha az ázsiai ország cégei is megjelennének a projektben, az elmozdulás lenne. Csuhaj Ildikó és Hargitai Miklós cikke felidézte: a Handelsblatt november végén írta meg, hogy a Siemens beszállítóként részt venne a paksi beruházásban, egymilliárd euróért szállítana turbinákat, illetve az üzemeltetéshez szükséges irányítási és szabályozási berendezéseket. A német üzleti lap akkor francia ajánlattal is számolt, ám koreaival nem. Aszódi Attila: nincs állami támogatás a paksi beruházásban 2016. január 21.
(fotó: paksihirnok.hu)
Nincs állami támogatás a paksi beruházásban, erre nem is lenne szükség, mert a beruházás piaci körülmények között is megtérülne - szögezte le a paksi
9
atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos budapesti sajtóbeszélgetésén, melyről a vg.hu, a nepszava.hu, az OrientPress, a Mandiner, az inforadio.hu, a magyaridok.hu/MTI is beszámolt. Aszódi Attila felidézte: az Európai Bizottság hivatalos lapjában január 12-én tették közzé a Paks II. projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálatról a bizottsági álláspont összefoglalóját, ezzel megkezdődött az egyhónapos konzultációs időszak. A magyar álláspont szerint a paksi beruházás nem versenytorzító, a Rothschild nemzetközi bankház által készített tanulmány szintén alátámasztja, hogy egy piaci befektető is hajlandó lenne a projektet ugyanilyen körülmények között megvalósítani - közölte a kormánybiztos. Úgy fogalmazott, a paksi projektet mindenképpen megvalósítják, az Európai Bizottság esetleg szab bizonyos feltételeket. Aszódi Attila kifejtette: négy feltétel együttes teljesülése esetén állapítható meg állami támogatás, ezekből azonban kettő nem teljesül. Ismertette: a projektbe ugyan állami forrást vonnak be és a megvalósításra kijelölték a Paks II. projekttársaságot, ugyanakkor a beruházás nem versenytorzító hatású, és az állam nem nyújt a projekttársaságnak gazdasági előnyt. Megjegyezte: az Európai Unió 28 tagállamának összekapcsolt villamosenergia-rendszerében az összes európai erőmű kapacitásának csak mintegy 0,24 százaléka lesz a két új paksi blokk kapacitása. A beruházás költségeinek és megtérülésének részletes összehasonlításával pedig a Rothschild-tanulmány megállapította, hogy a megtérülés magasabb lesz, mint a befektetett teljes összeg - idézte fel. Kérdésre válaszolva a kormánybiztos kifejtette: az Európai Bizottság azt tanácsolta, hogy amíg a vizsgálat folyik, ne fizessenek a fővállalkozónak. A kérést, illetve az európai jogot most is betartja Magyarország - hangsúlyozta Aszódi Attila, hozzátéve, hogy még nem fizettek az orosz félnek, bár már sokat dolgoztak az előkészítésen. Elmondása szerint az orosz partnerrel napi kapcsolatban vannak, jó az együttműködés, teljes összhangban folyik a munka. A kormánybiztos úgy fogalmazott: soha nem látták, hogy a paksi projekttel kapcsolatban kétségei lennének az orosz félnek, hogy ne akarnák a beruházást megvalósítani vagy ne tudnák finanszírozni. A paksi erőmű beszállítóit tenderen választja ki az orosz partner - mondta a kormánybiztos az M1 aktuális csatornának. Aszódi Attila kifejtette: a paksi tendereken nem a technológiát, hanem a turbina, az irányítástechnika vagy különböző komponensek, rendszerek beszállítóit fogják ilyen formában kiválasztani. Magyarország érdeke, hogy egy biztonságos, jó erőművet
10
vásároljon, hiszen 60 éven át ez fogja adni az ország alaperőművi áramtermelését. A turbina kiválasztása kulcsfontosságú, mert befolyásolja az erőmű hatásfokát. Örülünk annak, ha akár a Siemens, akár az Alstom vagy a GE jelentkezik erre, mert ha ezek a cégek mérnöki, műszaki értelemben versenyeznek egymással, a legjobb megoldást lehet kiválasztani - hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy az orosz fél választja ki az alvállalkozókat és köti meg velük a szerződéseket, így a turbina szállítására vonatkozót is. Az orosz fél az oroszmagyar államközi szerződésben vállalta, hogy 40 százalékban Magyarországon aktív cégeket von be a projekt megvalósításába - emlékeztetett.
Orosz bejelentés: a paksi hitelt folyósítják 2016. január 21., 19.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Oroszország Pénzügyminisztériuma a magyarországi AtomenergiaInfo szakportál megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy Szergej Sztorcsak pénzügyminiszter-helyettes január 18-i nyilatkozata az Oroszország által külföldi országoknak nyújtott hitelek szüneteltetéséről csak az új hitelmegállapodásokra vonatkozik. A közlemény szerint a Paks II. projekt hitelszerződése esetében egy elfogadott kötelezettségről van szó, amelynek felülvizsgálatáról nincs szó. „Oroszország Paks II.-vel kapcsolatos hitelkötelezettségeit teljes terjedelmében a korábban aláírt kormányközi megállapodásnak megfelelően teljesíti” - olvasható az orosz pénzügyminisztérium válaszában. A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáról 2014. január 14-én aláírt magyar-orosz kormányközi szerződés alapján az orosz fél legfeljebb 10 milliárd euró hitelt biztosít 21 éves futamidőre, átlagosan 4,5%-os kamatra, ami lehető teszi, hogy az új blokkok versenyképes áron termeljék a villamos energiát. Ez a pénzügyi konstrukció azt is lehetővé teszi, hogy az új paksi blokkok is kizárólagos állami tulajdonban maradhassanak. Pakson két, egyenként 1200 MW-os VVER-1200-as típusú nyomottvizes reaktor létesül. Az építkezés a tervek szerint 2018-ban kezdődik.
11
A Moszkvából érkezett közlemény előzménye Szergej Sztorcsak pénzügyminiszter-helyettes bejelentése. Az Interfax hírügynökség szerint azt mondta: „a büdzsé egyre feszesebbé válik. Azt hiszem, abba a helyzetbe kerültünk, amikor szüneteltetnünk kell az új hitelek kiutalását”. A jelenlegi helyzetben az újabb kötelezettségek vállalása különösen magas kockázattal járna. Sztorcsak elmondta azt is, hogy az Iránnak szánt ötmilliárd dolláros kölcsönről megkezdett tárgyalások folytatódnak. Ezzel kapcsolatban még nem született meg a végső döntés idézte a cikket a Napi. A perzsa állam tavaly ötmilliárd dollár hitelt kért, amelyből közös projekteket finanszíroznának. Ezek között elektromos erőművek építése és vasútfejlesztések is szerepelnek. Az orosz pénzügyminiszter-helyettes nem beszélt arról, hogy a költségvetés újragondolása érintheti-e a Budapest és Moszkva között létrejött 10 milliárd eurós megállapodást, amelyből a paksi bővítést finanszíroznák. A Népszabadság közben a Bloomberget idézte, amely arról cikkezett, hogy a magyar projekt finanszírozására kijelölt Vnyesekonombank anyagi gondokkal küszködik. Ennek egyik oka, hogy az orosz gazdaság vergődése miatt egyre több bank nem tudja törleszteni adósságát, a másik, hogy az ukrán konfliktus nyomán elfogadott uniós szankciók miatt nem fér hozzá nyugati pénzforrásokhoz. A 2016-os orosz büdzsét arra a feltételezésre építették, hogy az olaj átlagos ára idén hordónként 50 dollár lesz. Ez azonban pillanatnyilag puszta reménynek látszik. A rubel az olajár év eleji hanyatlásával párhuzamosan gyengülni kezdett, ami hírek szerint arra kényszeríti a moszkvai kormányt, hogy legalább 10 százalékkal lefaragja a költségvetés kiadásait. A lap cikke szerint Vlagyimir Putyin azért kezdeményezett tárgyalást Orbán Viktorral, hogy szövetségeseket találjon az Oroszország elleni gazdasági szankciók ellenpontozásához. A paksi bővítési szerződés felmondására vélhetően még nem gondoltak a felek, az előkészítés dinamikája viszont jelentős mértékben lassulni fog - kommentálta a fejleményeket a Népszavának Deák András György, az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Az Oroszország-szakértő kizárta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor kormányfő februári találkozóján meglepő bejelentések születnének a paksi bővítés ügyében. Szerinte kölcsönösen megerősítik majd szándékukat és sajnálkoznak azon, hogy az EU "keresztbe tesz".
12
Lázár János: nem épül ma atomerőmű tender alapján 2016. január 21.
(fotó: pakspress.hu)
„Ha az Európai Bizottság megkérdőjelezi, hogy más országokkal szerződést kössünk, ha ettől eltiltanak bennünket, ez az EU alapszerződésébe ütközik és bíróságra fogunk menni, a politikai ellenfelek a bizonytalanságot szeretnék fenntartani” - mondta újságírói kérdésre válaszolva a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóján. Miként a Paks-Press Hírügynökség beszámolt róla: Lázár János utalt arra, hogy nincs olyan épülő atomerőmű, amelyet tendereztettek volna. Kiemelte, hogy Magyarországon is fontosnak tartják az átláthatóságot, illetve az uniós szabályok betartását. Az EU számára a (január 20-kai) határidő lejártával választ küldött a magyar fél a kifogásokra. Lázár János hangoztatta, hogy az unióban az energiamix 30 százalékának atomenergiából kell származnia, ebben a magyar projekt zászlóshajó lesz. Orbán Viktor februári moszkvai útjáról elmondta: az orosz elnökkel áttekintik a magyar-orosz kapcsolatokat és minden bizonnyal szó lesz Paksról is. Szavai szerint Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője is megerősítette: a magyar beruházás érdeke az orosz nukleáris iparnak is.
Idén legalább egymilliárd lesz a paksi térség fejlesztésére 2016. január 19.
(fotó: paksihirnok.hu)
A paksi térség fejlesztésére a kormány a tavalyi, 750 millió forintot meghaladó összeg után 2016-ban legalább egymilliárd forintot ad - mondta Lázár János miniszter Pakson. A Miniszterelnökség MTI-hez eljuttatott közleménye szerint melyet a kormany.hu, a magyarhirlap.hu, a magyaridok.hu, a Tőzsdefórum is átvett - Lázár János erről a Paksi Társadalmi Tanács ülésén beszélt. Azt mondta:
13
várja a települések terveit, javaslatait a pénz hatékony felhasználására. Beszélt arról is, hogy a Paks II. projekt az előzetes ütemtervnek megfelelően halad. Kiemelte: az unió sem vitatja, hogy szükség van új blokkokra. Brüsszellel kereskedelempolitikai vitája van a magyar kormánynak, amely azonban nem veszélyezteti és nem is késlelteti a projekt megvalósítását. Megismételte: stratégiai cél, hogy minél több magyar vállalkozás vegyen részt a projekt megvalósításában, valamint olyan biztonságosan működő atomerőmű épüljön, amely hosszú távon olcsó áramot biztosít a lakosságnak és az ipari fogyasztóknak. Az ülésen Süli János polgármester (Fidesz-KDNP), a tanács társelnöke elmondta: a tanácsban kialakult együttműködésnek köszönhetően a térség települései az elvárásaiknak megfelelő támogatásban részesültek, a civil szervezetek és a sportegyesületek támogatása mellett számos sikeres fejlesztést valósítottak meg. A Paks-Press Hírügynökség beszámolója szerint Süli János, a tanács társelnöke reményét fejezte ki, hogy Brüsszel válasza pozitív lesz. Esély van arra, hogy 2018ban megtörténhet a „gödörnyitás”, az engedélyezési folyamat halad - fűzte hozzá. A Paksi Társadalmi Tanács előtt álló közvetlen feladatok között szerepel, hogy az már szervezett formában működjön, az első negyedévben-félévben létrejöhet egy öttagú munkaszervezet, paksi székhellyel. Süli János hangsúlyozta, hogy a Paksi Társadalmi Tanács 41 településének egységben, közös érdekek mentén kell gondolkodnia. Abban van még bizonytalanság, hogy egyes feladatokat milyen pénzből finanszíroznak, és ebben az egyes szaktárcák is érintettek lehetnek. Egyelőre az igények felmérése van napirenden, és nem valószínű, hogy a társadalmi tanács jutna közvetlenül pénzhez. A finanszírozás mikéntjéről később születhet döntés. Nagy Róbert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója tájékoztatást adott a Kalocsa térségében épülő új Duna-híd előkészítésének részleteiről. A híd tervezésére kiírt tenderre több érvényes ajánlat érkezett, ezekről napokon belül dönthetnek.
(fotó: paksihirnok.hu)
A Paksi Hírnök szintén Süli Jánosra hivatkozva azt írta: a meglévő blokkokat működtető, illetve az újakat építtető társaságok minden bizonnyal külön állnak majd helyt. Ennek egyebek mellett az az oka, hogy más minisztérium irányítása
14
alá tartoznak, illetve meghiúsulni látszik az az elképzelés, hogy a blokkok elkészülte után azonos lesz az üzemeltető. Korábban az volt a terv, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-hez kerül ez a feladat, amit az Európai Unió a piac túlzott befolyásolásának lehetősége miatt kifogásol - idézte Süli Jánost Vida Tünde.
Alternatív energia Az LG csaknem félmilliárd dollárt fektet napelem-gyártásba 2016. január 18.
(fotó: privatbankar.hu)
Jelentősen bővíti napelem-üzletágát az LG Electronics (LG), amely dél-koreai napelem-panel gyártási kapacitását 435 millió dollár értékű beruházással fejleszti tovább. Erről az LG szándéknyilatkozatot írt alá az üzemnek helyet adó Gumi városával. A fejlesztéssel hat új gyártósort állítanak üzembe a meglévő nyolc mellé, a jelenleg évi 1 gigawattos gyártási kapacitás 2018-ra 1,8 gigawattra, 2020-ra pedig 3 gigawattra nő. Az üzemből évente kikerülő napelemek teljes kapacitása így egymillió háztartás áramigényét lesz képes fedezni az évtized végén. Az LG 1995-ben indította el napenergia-üzletágát, a 2014 novemberében létrehozott Energy Business Center pedig a napenergia-megoldásokon kívül az energiatárolással foglalkozó Energy Storage System munkáját, illetve a világítástechnikai fejlesztéseket fogja össze. (Privátbankár, GazdPort, 24.hu/MTI) Szélerőmű épül Montenegróban 2016. január 19. Hamarosan elindul Montenegróban a Wind Farm program: 23, egyenként 2 megawattos szélerőművet építenek fel. A fejlesztés kínai, máltai és angol cégek együttműködésével valósul meg. A helyi piacok (az ország közelsége és a fejlesztési potenciál révén) a magyar vállalatok számára is érdekesek lehetnek olvasható az alternativenergia.hu/smartinvest.hu portálon. A szélturbinák évente várhatóan 100 gigawattóra áramot termelnek majd.
15
A hazai energiaszektor hírei Összekapcsolják a szlovén-magyar energiahálózatot 2016. január 22.
(fotó: kormany.hu)
A magyar-szlovén együttműködés új dimenzióba lép a két kormány együttes szlovéniai ülése után - jelentette ki Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy Ljubljanában tárgyalt szlovén kollégájával, Karl Erjaveccel. Elmondta: megállapodnak a két ország gázvezetékhálózatának összekötéséről, amivel egy 1,3 milliárd köbméter kapacitású közös rendszer jön létre, javítva mindkét ország energiabiztonságát. Szintén megállapodnak a villamosenergia-hálózatok összekapcsolásáról. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy Közép-Európában integrált villamosenergia-hálózat jöjjön létre. (kormany.hu)
A lakosság uniós támogatást igényelne lakáskorszerűsítéshez 2016. január 20.
(fotó: energiaklub.hu)
A lakosság 94 százaléka indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás az otthonok energetikai korszerűsítésére - derült ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és az Energiaklub felméréséből. A két szervezet közös közleményében felidézte: a kormány november végi határozatában úgy rendelkezett, hogy a lakosság energiahatékonysági fejlesztéseit uniós pályázati források helyett csak hitelekkel fogja ösztönözni. Pályázati támogatás a kormányzati tervek szerint csak állami, illetve egyházi intézmények számára lesz elérhető. A MEHI és az Energiaklub adatai szerint ezzel szemben a magyarok több mint 90 százaléka úgy gondolja: leginkább az otthonok energetikai felújítását kellene támogatnia az államnak. A felmérés
16
szerint a háztartások csaknem kétharmada pályázati források nélkül, csak saját megtakarításaira és hitelekre alapozva nem fogja felújítani lakását a következő három évben. Az új uniós finanszírozási időszakban akár százmilliárd forint is jutna az otthonok felújítására - vélik, megjegyezve, hogy a magyar kormány és Brüsszel által is elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program még tartalmazza a lakossági energiahatékonysági felújításokra vonatkozó beruházási támogatásokat is. Szalai Gabriella, a MEHI programigazgatója arra hívta fel a figyelmet: a kutatás egyértelművé teszi, hogy csak hitelalapon nem fog elindulni egy felújítási hullám. Bart István, az Energiaklub társelnöke szerint érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak felújításra. Ugyanakkor jogos elvárás a lakosság részéről, hogy az állam is támogassa az elöregedett, energiapazarló épületállomány korszerűsítését. A kutatás reprezentatív mintán, ezer ember telefonos megkérdezésével készült tavaly decemberben - erre is kitért az OrientPress, a klubradio.hu, a Napi/MTI.
Külföldi energiaszektor A Ganz EEG gyártott szivattyúkat a rosztovi atomerőműnek 2016. január 21.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A rosztovi atomerőmű 4-es blokkjához a gyártó szentpétervári CKBM cég leszállított három fő keringtető szivattyút. A berendezések beszerelése a januári helyszíni átvétel után rövidesen megkezdődik - tudósított az atomenergiainfo.hu. Összesen 4 fő szivattyú biztosítja majd a 4-es blokk VVER1000-es reaktorában a hűtőközeg áramlását, illetve a termelődő hő elvezetését a reaktortól a gőzfejlesztőhöz. Jelenleg a primerköri csővezetékek hegesztési munkálatainak előkészületei zajlanak. A nagy nyomáson működő rendszerben a primerköri csővezeték köti össze a reaktort, a fő keringtető szivattyút és a gőzfejlesztőt. Az atomerőművi munkák között is kiemelten felelősségteljes feladat a hegesztés, azt csak a speciális minősítéssel rendelkező szakembereket
17
alkalmazó és a nagyon szigorú előírásoknak megfelelő cégek végezhetik. Rosztovban a Szezam Zrt. tenderen nyerte el a két blokk primerköri szerelési feladatait. A 4-es blokk indítása 2017-ben várható. A rosztovi atomerőmű építésének van magyar vonatkozása is: a Roszatom magyarországi leányvállalata, a Ganz EEG Kft. összesen 18 nagy teljesítményű szivattyút gyártott a két blokk hűtőrendszeréhez. Hét MPB-2200-as és két BvDF-600-as magyar gép a 3-as blokkon 2014 óta már működik, a másik 9, ugyanilyen típusú magyar szivattyú pedig a 4-es blokkon várja az indulást.
Gázvezeték uniós pénzből Bulgária és Magyarország között 2016. január 20., 19.
(fotó: privatbankar.hu)
A román Transgaz földgázszállító vállalatnak 179 millió eurós támogatást hagyott jóvá az európai energiaügyi szaktestület (CEF-Energy) a Bulgáriát Románián és Magyarországon keresztül - Ausztriával összekötő BRUA gázvezeték építésére - közölte a román energiaügyi minisztérium. Az MTI alapján írta az nrgreport.com, az inforadio.hu, a Napi, a Privátbankár, hogy a 15 támogatásra javasolt projekt közül 9 a földgázhálózatok (6 pedig a villamosenergia-szektor) fejlesztését szolgálja. A közleményből kiderült, hogy a román földgázszállító kapja a legnagyobb támogatást a több mint 200 millió eurós keretből, ám a szaktárca szerint ez a Transgaz által elvégzendő beruházásoknak így is csak egy részét fedezi. A BRUA gázvezeték építése Románia hozzájárulása az Európai Unió energetikai biztonságának növeléséhez, Közép-Európa gázellátási forrásainak változatosabbá tételéhez - közölte a bukaresti szaktárca. A magyar diplomácia többször sürgette Romániát és Horvátországot, hogy gázhálózatukat kapcsolják össze a magyar hálózattal. Tavaly nyáron a Mediafax arról számolt be, hogy a Transgaz megállapodott a magyar földgázszállítóval (FGSZ) egy uniós alapokból finanszírozandó terv megvalósításáról az Arad-Szeged-gázvezeték befejezése, a fordított irányú
18
(Magyarország felé történő) gázszállítás infrastruktúrájának kiépítése érdekében. A két ország között épült interkonnektor egyelőre csak azt teszi lehetővé, hogy Románia kapjon földgázt Magyarországtól. Előzőleg a BruxInfo írta, hogy az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok 217 millió eurós beruházást szavaztak meg alapvető fontosságú transzeurópai infrastruktúra-fejlesztésekre elsősorban Közép- és Délkelet-Európában. „Ma az erre leginkább rászoruló európai régiókat célozzuk. A finanszírozással hozzá fogunk járulni a biztonságos energiaellátáshoz és az Európában meglévő hálózatok összekapcsolásával a teljesen integrált európai energiapiac kialakulásához” - jelentette ki Miguel Arias Canete, klíma- és energiapolitikáért felelős uniós biztos. A Romániát, Bulgáriát, Ausztriát és Magyarországot összekapcsoló rendszerösszekötő gázhálózatok is uniós finanszírozásban részesülnek. Ez a bizottság szerint jelentős fejlemény az uniós gázpiacon, mivel a Kaszpi-tenger térségéből és egyéb potenciális forrásokból származó gáz zavartalanul juthat el Közép-Európába. A megítélt támogatásból a bolgár gázszállító rendszer korszerűsítését célzó tanulmányok elkészítését is finanszírozzák majd, amiből a térségen belüli gázszállítási lehetőségek bővülésével Görögország, Románia, Macedónia és Törökország is hasznot húzhat. A Gazprom felbontotta a Déli Áramlat-megállapodást 2016. január 20.
(fotó: lenta.ru)
Az orosz gázcég felbontotta a Déli Áramlatról szóló megállapodást - közölte a Gazprom. A vg.hu, a Privátbankár, a magyaridok.hu, az mno.hu, a Tőzsdefórum, az inforadio.hu/MTI felidézte: a tervek szerint 15,5 milliárd eurós Déli Áramlat projektben évi 67 milliárd köbméter orosz földgáz jutott volna Európába. A vezeték egy 931 km-es szakasza a Fekete-tenger alatt húzódott volna. E szakaszt a South Stream Transport építtette és működtette volna. Az orosz elnök 2014 december elején Törökországban jelentette be, hogy Oroszország az Európai Unió ellenkezése miatt nem tudja megkezdeni a terv megvalósítását. Néhány héttel később a Gazprom azt közölte: kivásárolja európai partnereinek
19
részesedését a leállított Déli Áramlat projektben. A South Stream Transport holdingvállalatban 20 százalékos részesedése volt az olasz ENI vállalatnak, 15 százalékos tulajdonjoga a német BASF vállalathoz tartozó Wintershallnak és 15 százaléka a francia EDF-nek. A fennmaradó 50 százalék eddig is a Gazpromé volt, amely így most a száz százalékban saját tulajdonában lévő South Stream Transport céggel bontotta fel a szerződést. Korábban szó volt arról, hogy a South Stream Transport aktíváinak egy részét a Török Áramlat építésekor felhasználják, de a terv megvalósítását felfüggesztették. A Gazprom a mostani negyedévben átlagosan 100 dollárral olcsóbban szállít földgázt Európába, mint egy éve - mondta egy bécsi fórumon a cég igazgatótanácsának elnöke. Viktor Zubkov emlékeztetett arra, hogy a tavalyi első negyedévben a Gazprom ezer köbméterenként átlagosan 284 dollárt kért európai vásárlóitól, most viszont csak 180 dollárt. A Gazprom azzal számol, hogy idén 160 milliárd köbméter földgázt exportál Európába, nagyjából ugyanannyit, mint tavaly. A cég az elmúlt három évben 467,5 milliárd köbméter fölgázt szállított Európába, ami a fogyasztás harmada. Tavaly 159,4 milliárd köbméter fölgázt exportált, ami 8 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. (Napi, Tőzsdefórum/MTI)
Többet kér az orosz gáz tranzitjáért Ukrajna - Büntetés a Gazpromnak 2016. január 18., 19., 22.
(fotó: napi.hu)
Az érvényben lévő szerződés ellenére megháromszorozta az EU-ba irányuló orosz gázszállítások tranzitdíját Ukrajna. Ukrán médiajelentések szerint a Naftogaz ukrán állami gázszolgáltató vállalat 100 kilométerenként és ezer köbméterenként 7,25 euró tranzitdíjat számláz a Gazpromnak 2,3 euró helyett. A Gazprom által fizetendő tranzitdíj így egy év alatt 1,8 milliárd euró helyett 5,5 milliárd euró lesz. (Napi, nrgreport.com, Index, vs.hu, inforadio.hu, Magyar Idők, Világgazdaság/MTI)
20
Közben Ukrajna 85 milliárd hrivnyára (3,5 milliárd dollár) büntette a Gazpromot. Az ukrán versenyjogi bizottság vezetőjének Facebook-bejegyzése szerint a Gazprom visszaélt az ukrán tranzitpiacon élvezett monopolhelyzetével. Az összeg kísértetiesen azonos azzal a 3,5 milliárd dollárral, aminek visszafizetésére Kijev moratóriumot hirdetett Oroszországgal szemben december 18-án. A tartozásból 3 milliárd dollár az az összeg, amelyet a hivatalából eltávolított Viktor Janukovics volt elnök kapott Moszkvától, a maradékot pedig két ukrán állami vállalat vette fel orosz bankoktól. (Napi/MTI) A Gazprom jogalapot nélkülözőnek tartja a domináns piaci pozícióval való visszaélés miatt rá kiszabott ukrán bírságot - tájékoztatta a Gazprom az MTI-t. Ez alapján írta a Tőzsdefórum, a ma.hu, hogy a döntés meglepetésként érte a Gazpromot, mert semmiféle üzleti tevékenységet nem folytat ukrán területen, ugyanis az Orosz Föderációból érkező földgázt az orosz-ukrán határon az ukrán Naftogaz veszi át - érvelt az orosz gázcég. Közleménye szerint az ukrán bírság egyúttal azt a látszatot is próbálja kelteni, mintha a Gazprom megsértette volna a szerződéses feltételeket, így azt szabadon lehet módosítani. Ennek megállapítására viszont egyedül a stockholmi kereskedelmi kamara intézete (The Arbitration Institute of the Stockholm Chamber of Commerce) hivatott, amelyet mindkét fél, a Gazprom és a Naftogaz is a vitás kérdések rendezésére választott bíróságként fogadott el - szögezte le a Gazprom.
IEA: idén valamelyest csökken a túlkínálat az olaj világpiacán 2016. január 19.
(fotó: iea.org)
Az idén mérséklődik, de korántsem tűnik el a túlkínálat az olaj világpiacán - írta a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) rendszeres olajpiaci jelentésének januári kiadása. Miként az OrientPress, a Napi, az inforadio.hu, a 24.hu, a stop.hu/MTI jelezte: a világ olajkeresletének növekedése az északi félteke kivételesen enyhe téli időjárása, valamint a kínai, brazíliai és oroszországi üzleti hangulat romlása miatt a tavalyi negyedik negyedévben napi
21
1,0 millió hordóra esett vissza az ötéves csúcsnak számító harmadik negyedévi napi 2,1 hordóról. A világpiaci kereslet növekedése pedig az idén napi 1,2 millió hordóra mérséklődik a tavalyi napi 1,8 millió hordóról az IEA előrejelzése szerint. Tavaly az olajkínálat napi 2,6 millió hordóval emelkedett a 2014-es napi 2,4 millió hordó után. Decemberben azonban a kínálati többlet éves összehasonlításban már napi 0,6 millió hordóra zsugorodott. Az OPEC termelése napi 90 ezer hordóval csökkent decemberben, de még ezzel együtt is magas, napi 32,28 millió hordó. Az IEA prognózisa szerint az OPEC-olaj iránti kereslet az idén napi 300 ezer hordóval napi 31,7 millió hordóra csökken. A szankciók kötelékeitől megszabadult Irán napi 500 ezer hordóval tervezi növelni termelését, ebből azonban az IEA az első negyedév végéig napi 300 ezer hordót tart megvalósíthatónak. Mindenesetre az iráni olajtermelés várható növekedése részben ellentételezi majd az OPEC-en kívüli termelők az idén várhatóan napi 600 ezer hordós termeléscsökkenését. A globális olajkészletek 2014-ben és 2015-ben egymilliárd hordóval nőttek, az idén pedig további 285 millió hordóval gyarapodnak. A tározókapacitás folyamatos bővítése ellenére is a készletek felhalmozódása próbára teszi a tározó infrastruktúrát, olyannyira, hogy már az úszó készletezés is nyereségessé válhat. A finomítók a tavalyi negyedik negyedévben napi 79,5 millió hordó olajat dolgoztak fel, 0,3 millió hordóval kevesebbet az IEA előző, december havi becslésénél.
Németország gyorsítaná a szénipar leállítását 2016. január 21.
(fotó: euractiv.com)
A német energiaügyi miniszter szerint 2040-ig teljesen le kell állítani a szénkitermelést Németországban. Az erről szóló javaslatot még nyár előtt szeretné letenni Angela Merkel kancellár íróasztalára Barbara Hendricks. Ezt megelőzően az energetikai vállalatokkal, szakszervezetekkel és tartományi vezetőkkel március végéig szeretné lezárni az egyeztetést - a Scientific American magazin cikkét az nrgreport.com vette át. A szénkitermelés leállításáról szóló
22
viták a német közélet mindennapjaihoz tartoznak és a párizsi klímacsúcs után a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosának számító Németországra rossz fényt vetne a kitermelés folytatása. Hendricks javaslata szerint a kitermelést legkorábban 2040-re lehetne teljesen leállítani Németországban, míg a szénipar szereplői legalább 2050-ig folytatnák a működést. Környezetvédelmi szakemberek szerint a szénkitermelés leállítása a 2030-as évek elején nemcsak tudományos alapon szükséges, hanem technikailag és gazdasági szempontok alapján is megvalósítható. Ha az erőművek nullára csökkentenék a szénfelhasználást, példájukat más iparágak is követnék - vélik. A szénipar fokozatos leállítása pedig azt is jelentené, hogy a részvényeseknek lenne idejük felkészülni az átállásra, megakadályozva a nagyarányú elbocsátásokat.
Hírek röviden 2016. január 19. Megválasztották a Magyar Nukleáris Társaság Women in Nuclear (WIN) szakcsoportjának új tisztségviselőit Pakson. A WIN elnök-társelnökének választották Endrei Katalint, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tanácsadóját és Szabó Ágotát, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. főtechnológusát. A WIN egyik legfontosabb feladata, hogy párbeszédet építsen ki a lakossággal, eloszlassa a nukleáris technikáról kialakult negatív képzettársításokat és félelmeket. (mvm.hu) 2016. január 22. Az előző évekhez hasonlóan 2016-ban is fogadja nyári szakmai gyakorlatra a hallgatókat a paksi atomerőmű. A jelentkezéseket április 15-éig várják a felsőoktatási intézmények hallgatóitól. (atomeromu.hu) 2016. január 23. Készül a családi házak komplex energetikai korszerűsítését lehetővé tevő pályázatcsomag, a tulajdonosok várhatóan augusztustól pályázhatnak hitelre. Ezt válaszolta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére. (greenfo.hu/MTI)
23
Összeállította: László Judit
