Tartalomjegyzék. Logisztikai hírek... Gyárüzemeltetőt keres Kecskemétre a Mercedes... Megéri ipari ingatlanba fektetni

2010 10. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Komplett házakat árul az IKEA .......................................... 5 Frankhitel kiváltási hullám indulhat! Mi kell hozzá? ........................... 6 13 lélegzetállító úszómedencés villa ...................................... 9 Csúszdán a budai telekárak ........................................... 10 Összehasonlítottuk az új forinthiteleket: ezt kínálják a bankok márciustól ......... 11 Így élünk mi: túlzsúfoltan, fürdőszoba nélkül .............................. 14 Tessék, már akciózzák az ingatlanokat! - Most érdemes bevásárolni garázsból? .... 16 Így változtak a lakásárak: lássuk a számokat! ............................. 18 Innovációs díjat kapott a Duna House .................................... 19 Eladatlan lakás-rekord Budapesten - Mi várható? ........................... 20 Költözne, de nincs elég pénze? –új értékesítés ösztönző módszer a piacon ........ 22 Irodapiaci hírek .................................................... 25 Buszjárattal, étteremmel és kávézóval bővült az Office Garden ................ 26 Új bérlők a Kálvin Centerben .......................................... 28 Új irodában az Alpiq Energia Magyarország Kft és az Alpiq Csepel Kft. ........... 29 London: bizakodnak az ingatlanfejlesztők ................................. 30 Stagnálás vagy növekedés? ........................................... 31 Befektetési kilátások a régióban - Christopher Naylor, a Mosaic Property regionális igazgatója ........................................................ Hatalmas veszteség a spanyol ingatlanóriásnál ............................ Ingatlanfejlesztés helyett "B" kategóriás irodaházak modernizálása ............. Újraindulnak a román spekulációk ......................................

Logisztikai hírek ................................................... Gyárüzemeltetőt keres Kecskemétre a Mercedes ........................... Megéri ipari ingatlanba fektetni ........................................ Retail hírek ....................................................... Tarolnak Lidl-ék, szívnak a kisboltok ..................................... Az utcai kereskedők lenyomják a plázákat? ............................... Kiderült, hol nyílik az 50. Kika áruház .................................... Tesco: Elég volt! Besokalltak a pénztárosok ............................... Kivirágzik a Blaha Lujza tér ............................................ Nemet mondtak Demján kaszinóvárosára ................................. Német befektető veheti meg a TriGranit plázáját ........................... Filléres irodák és üzlethelyiségek ....................................... Gazdasági hírek ................................................... Már a vitorlásoknak is sok a kikötődíj .................................... Ki most a világon a leggazdagabb? Hol van már Gates! ...................... Megugrott a magyar export ........................................... Meglepte az elemzőket a kiváló magyar ipari adat .......................... Hagyó a lánya nevére íratta budai ingatlanjait ............................. Óriási cég születik a gyógyszeriparban ...................................

2/101

32 34 35 37 38 39 40 41 42 43 45 46 48 49 50 51 53 54 55 56 57 58 59

Cseppet sem lettek átláthatóbbak a magyarországi cégek .................... Mire fizet az állam 35 milliárdot? ....................................... Demján Sándor hat pontja ............................................ Matolcsy: Három fordulatnak kell jönnie .................................. Csányi Sándor: elpazaroltuk az elmúlt 8 évet .............................. Négy- és hatéves adócsökkentést ígért Orbán Viktor ........................ Három év múlva bevezethető a használatarányos útdíj ...................... Újra itt a sztárpályázat ............................................... 2014-ig tovább dagad Budapest adóssága ................................ A bankok nem akarnak veszteni - Dubaj közel a megállapodáshoz .............. Emelkednek a feltörekvők, de friss tőke csak kevés érkezett .................. Tovább nő a benzin ára .............................................. Bedőlhet a Nabucco-projekt ........................................... Rohamosan tör előre a mobilnet használata ...............................

60 61 62 63 64 65 67 68 70 71 72 73 74 75 Egyéb hírek ....................................................... 76 1100 év büntetés várhat a 450 milliós szocpolcsalás vádlottjaira ............... 77 Aranyárban épülne a sávolyi pálya ...................................... 78 Ömlik a pénz a német ingatlanalapokba .................................. 81 Kidurrant a bukaresti ingatlanbuborék, év végén érdemes lehet figyelni ......... 82 Kiolvadás alatt a kereskedelmi ingatlanbefektetési piac? ..................... 84 Folytatódott a közös gondolkodás az Üllői út jövőjéről ....................... 86 Interjú Berényi Andrással, Újpest főépítészével ............................ 88 Az állam útépítéssel készül Sávolyra .................................... 90 Patkányok lepik el az elhagyott falusi portákat ............................. 91 Csődközelben vannak a vidéki repterek .................................. 92 Milyen legyen Budapest 10 év múlva? - Centralizálás vagy halál ............... 93 Lényegében tovább épülne a bős-nagymarosi vízlépcső ...................... 95 Vevőt keresnek a budapesti iskolákra .................................... 96 Hatalmas líbiai megrendelést kapott a Vegyépszer .......................... 97 Hullámzó hírek Albertfalváról .......................................... 98 Property News ..................................................... 99 Thawing in the Commercial Real Estate Investment Market? ................. 100

3/101

Lakáspiaci hírek 2010 10. hét

4/101

Komplett házakat árul az IKEA 2010. Március 12. Péntek Komoly hatással lehet a német készház-piacra az IKEA tavaly év végén bejelentett innovációja: a svéd lakberendezési áruház Nyugat-Európában már nem csak bútorokat, hanem készházakat is forgalmaz. A BoKlok faépítmények "a megfizethető ház" koncepcióját keltik életre.

A  házak emeletesek, három félszobával rendelkeznek, és 100 ezer euró (26,7 millió forint) alatti áron kerülnek a német piacra. Az áruházlánc konyhabútorral, hőszigetelő ablakokkal bocsátja a vásárlók rendelkezésére. Az összeszerelhető készházak Svédországban igencsak sikeresek: évente 800 darab talál gazdára belőlük Svédországban. Nagy-Britanniában pedig idén megnyílik az első IKEA-házas lakópark: 90 BoKlok (magyarul "Élj Okosan!") lakóházzal.   A Deutsche Welle című lapnak nyilatkozó Petra Sievert düsseldorfi építész szerint a németeknél is népszerűek lesznek a különleges ingatlanok. A szakember úgy véli, a BoKlok jól illeszkednek majd a lakóövezetek modern házaihoz, a -főleg fiatal- vevőket pedig az sem zavarja majd, hogy nem lesz pincéjük. A hírek szerint az IKEA-házak iránt már most hatalmas az érdeklődés.

Forrás: Pénzcentrum.hu

5/101

Frankhitel kiváltási hullám indulhat! Mi kell hozzá? 2010. Március 12. Péntek Két ütemben tovább szigorodik a lakáshitelezés rendszere Magyarországon. A márciustól már hatályba lépett és a júniustól bevezetésre kerülő korlátozásokról és a változások hatásaival kapcsolatos első tapasztalatairól kérdeztük Bánfalvi Lászlót az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatóját.

Pénzcentrum: Milyen esélyekkel indult a változások előtt és mire számíthat márciustól az, aki egy 15 millió forintos lakást kíván megvásárolni? Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatójaBánfalvi László: Fél évvel ezelőtt még akár a fedezetként felajánlott ingatlan hitelbiztosítéki értékének 90%-át is megfinanszírozták a bankok, ennek megfelelően - elegendő igazolt jövedelem esetén - az igénylő akár 1,5 millió forinttal is belevághatott a lakásvásárlásba. Később az LTV (loan-to-value) arányok tovább szűkültek, a változások előtt devizanemtől függetlenül átlagosan 70% körül alakult a finanszírozási hányad. Márciustól forint alapú hitelek esetén 75%, euró hiteleknél 60%, míg más devizanem - például svájci frank - esetén 45% finanszírozható, lízing konstrukció esetén öt százalékponttal magasabbak ezek az arányok.   A szigorítások következtében jóval magasabb önerő bevonása szükséges, vagy kiegészítő ingatlanfedezetet kell felmutatni.   Pénzcentrum: Hogyan alakult az igényelt hitelek deviza-összetétele?   Bánfalvi László: Korábban a svájci frank alapú hitelek domináltak, majd ezt a szerepet átvették az euró alapú konstrukciók. Megkezdődött az érdeklődés a forinthitelek iránt is, de egyelőre még nem képviselnek markáns részt az összes hitelen belül, bár az intézkedések egyértelműen a forinthitelek felé terelik az ügyfeleket. A szigorítások mellett a jegybanki alapkamat csökkenése is ilyen hatást válthat ki, a forint- és euró alapú hitelek versenyfutása jelenleg is tart.   Pénzcentrum: Az ügyfelek milyen hányada szorulhat ki a lakáshitelezésből, hiszen korábban sem mindenki kért 90% hitelt?   Bánfalvi László: A szigorításokat megelőzően is voltak olyan vásárlók, akik 25-50% önerővel rendelkeztek, de a pontos számokat nehéz megtippelni. Fontos elmondani, hogy kettősség figyelhető meg az önerő mértéke és a vállalható törlesztőrészletek vizsgálatakor. Sokan a forint alapú hitelhez szükséges önerővel rendelkeznek, de az euró alapú hitel törlesztőrészletét tudnák vállalni. Ezek az ügyfelek kénytelenek elhalasztani a lakásvásárlást addig, amíg össze nem gyűjtik a szükséges induló összeget.   Pénzcentrum: Milyen további szigorításokra kell felkészülni júniustól?   Bánfalvi László: A bankok devizanemtől függően úgynevezett hitelezhetőségi limiteket vezetnek be, ami annyit jelent, hogy aki forinthitel esetén 100 ezer forintos törlesztőrészletre lenne hitelképes, az euró alapú kölcsön esetén csak annyi hitelt kaphat, amelynek a havi részlete nem haladja meg a 80 ezer forintot, más devizanem esetén pedig a 60 ezer forintot. Ez a korlátozás is egyértelműen a forinthiteleket részesíti előnyben, ebbe az irányba tereli az érdeklődőket.   Pénzcentrum: A hitelezhetőségi limit bevezetését követően lesz-e értelme fenntartani a

6/101

bankoknak a svájci frank alapú konstrukciókat?   Bánfalvi László: Ma a legtöbben már levették a palettáról a frankhiteleket, 2-3 olyan pénzintézet maradt, amely kínál ilyen típusú lakáshitel terméket. A kettős korlátozást követően a frankhitelek nagy valószínűséggel kiszorulnak a piacról, de nem szabad elfelejtetni, hogy még 20-25 évig ott lehetnek a bankok portfoliójában. A frankhitelek kiváltása több hullámban történhet meg, az egyiket az euró bevezetése indíthatja el, de addig is sokan megfontolhatják a frankhitelük kiváltását, ha újra megközelíti a 160 forintos szintet az árfolyam. Azok az ügyfelek azonban egyelőre jó ideig nem tudnak szabadulni a frankhitelüktől, akik a vételár 80-90%-át vették fel vagy az ingatlanuk fedezeti értéke a fennálló tartozás összege alá csökkent, mert az új hitelfedezeti szabályok ezt nem teszik lehetővé.   Pénzcentrum: Mit tehetnek azok az ügyfelek, akiknek a fennálló tartozásuk megközelíti az ingatlan értékét?   Bánfalvi László: Ezek az ügyfelek általában nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, ezért előtörleszteni csak kevesen tudnak, ráadásul ezzel realizálnák az árfolyamveszteségüket. A lakáshitelek 20-30 éves futamideje miatt érdemes türelmesnek maradni és fizetni a havi részleteket, az árfolyam esetleges csökkenésével arányosan majd a havi terhek is mérséklődhetnek. Át kell vészelni ezt a nehéz időszakot és utána fontolóra lehet venni a hitelkiváltást, ha megjelenik egy kedvezőbb konstrukció a piacon. A bankok ugyanakkor többféle lehetőséget is kínálnak a bajba jutott ügyfeleiknek, ezek közé tartozik a tőkemoratórium és a futamidő hosszabbítás.   Pénzcentrum: Mit kell tudni az Otthon Centrum hitelezési üzletágáról?   Bánfalvi László: A hitelközvetítői tevékenység egy évtizedes múltra tekint vissza, jelenleg közel 30 pénzintézettel állunk kapcsolatban. Mára a hitelközvetítői piac meghatározó szereplőjévé váltunk, amit nem csak a bankok felé közvetített volumenre értek. Fokozott hangsúlyt helyezünk az előszűrésre, így a közvetített hitelportfoliónk minősége általában kedvezőbb a piaci átlagnál.   Ezt a szintet és ezt a minőséget kívánjuk fenntartani még akkor, ha ez azzal jár, hogy néhány érdeklődőnek nemet kell mondanunk. Ez az üzletfilozófia a céget és a bankokat is védi, egyikünknek sem érdeke olyan hitelek kihelyezése, melyek visszafizetésére kevés az esély. A fő hangsúlyt továbbra is a lakáscélú hitelekre helyezzük, emellett a komplex pénzügyi tanácsadás megvalósításán dolgozunk. A hiteltermékek skálája jelentősen kibővült az elmúlt évek során, így lehetőség van nálunk személyi hitelek és autófinanszírozási hitelek igénylésére is.   Pénzcentrum: Hogyan változtak az ügyféligények az elmúlt időszakban?   Korábban hajlamosan voltak az ügyfelek tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takarójuk ér, mára óvatosabban vesznek fel hitelt az emberek. Sokan az irodáinkban szembesülnek a lehetőségeikkel és ahelyett, hogy túlvállalnák magukat, inkább egy fél szobával kisebb lakást vesznek, vagy későbbre halasztják a lakásvásárlást.   Pénzcentrum: Mennyi hitelt vesznek fel átlagosan az ügyfeleik?   Bánfalvi László: Az elmúlt években átlagosan 8 millió forintot igényeltek az ügyfeleink, a válság és a szigorúbb hitelezési rendszer következtében ez 6 millió forintra csökkent. A fővárosban az átlag felett igényelnek 1,5-2 millió forinttal, vidéken pedig - az alacsonyabb ingatlanárak miatt körülbelül ennyivel kevesebb is elég a lakásvásárláshoz.   Pénzcentrum: Ki választ bankot, az ügyfél, vagy Önök?   Bánfalvi László: Amennyiben egy ügyfél több bank kritériumainak is megfelel, akkor a különböző

7/101

ügyféligények szerint tovább próbáljuk szűkíteni a kört, a tanácsadóink vázolják az egyes konstrukciók előnyeit illetve hátrányait, a végső szót azonban az ügyfél mondja ki. Sokan csak a havi törlesztőrészletet nézik, pedig jelentős összeget tehetnek ki az induló költségek is. Mindenki számára fontosak az akciók, egy-egy ilyen banki kedvezménycsomaggal akár 100 ezer forintot is spórolhatnak az ügyfelek. Összességében a havi részlet és a THM a meghatározó, de más szempontokat is figyelembe kell venni. Ha egy ügyfél tudja, hogy 2-3 év múlva vissza fogja fizetni a hitelt, akkor érdemes olyan konstrukciót választani, amely kedvező előtörlesztési díjakkal rendelkezik. Mindezek ellenére vannak olyan ügyfelek, akik negatív tapasztalatokra tettek szert valamelyik bank kapcsán, ezért akkor sem választják őket, ha náluk találtuk a legkedvezőbb ajánlatot.   Pénzcentrum: Hogyan lehet 30 pénzintézettel fenntartani a kapcsolatot?   Bánfalvi László: Néhány évvel ezelőtt aki 3-4 bankkal szerződésben állt, az a hiteligénylők 99%-ának talált megoldást. Mára a helyzet megváltozott, a piac hónapról hónapra változik, az egyik negyedévben az egyik bank csúcsokat dönt, a következő negyedévben a sor végén kullog. Nekünk folyamatosan a legjobb ajánlatokat kell közvetíteni az ügyfeleink felé, amihez elengedhetetlen, hogy ennyi piaci szereplővel álljunk kapcsolatban.

Forrás: Pénzcentrum.hu

8/101

13 lélegzetállító úszómedencés villa 2010. Március 11. Csütörtök A Freshome összeszedte a világ legszebb úszómedencés villáit, ezekből szemezgettünk egy csokorra valót.

Érdekes megfigyelni, hogy a stílusra és formára rendkívül változatos medencék mennyire harmonizálnak az épületekkel, illetve a kerttel. A gyakorlott szem például rájöhet arra, hogy melyiket építették utólag a villához, és melyiket az épülettel egy időben. Akárhogy is: az alábbi gyönyörű képeket elnézve bármelyik úszómedencét elfogadnánk - a hozzá tartozó villával együtt.

Forrás: Ingatlanmenedzser

9/101

Csúszdán a budai telekárak 2010. Március 11. Csütörtök Továbbra is tetszhalott a fejlesztési telkek piaca, egyes területeken a válság előtti ár 40-50 százaléka vált ki egyáltalán vevői érdeklődést - derül ki az Otthon Centrum lakáspiaci monitorjából.

Nincs érdemi mozgás a társaházi építésére alkalmas telkek piacán, a kereslet minimális, s az eladatlan lakáskészletek, valamint a kiadatlan irodaterületek bővülése gátat szab a  végfelhasználók vásárlási kedvének. A helyzetet csak rontja a kereskedelmi és a szállodai forgalom csökkenése, valamint a banki oldalról tapasztalható projektfinanszírozási  stop - állítja piaci elemzésében az Otthon Centrum. Kétféle vevőtípus van jelenleg a piacon, a kisebb, régóta jelenlévő, szinte kizárólag magyar fejlesztők, akik saját erőből, vagy a szakaszos vevői befizetésekből finanszíroznak, valamint a nagyobb beruházók, akik hosszú távú fejlesztési céllal vásárolnak. Tranzakciók híján továbbra is nehéz a telekérték meghatározása, egyes részeken azonban a válság előtti ár 40-50 százaléka vált ki egyáltalán érdeklődést. Az OC felmérése szerint a társasház fejlesztésre alkalmas telekár csökkenés  legnagyobb mértékben Budán az I., II. kerületben, valamint a XII. kerület belső részén ment végbe. Ebben a térségben a nettó eladható lakásnégyzetméterre vetített nettó telekár 80-140 ezer forint között alakul. Pesten a Vi., VII. kerület Nagykörúton kívüli részén a legmeredekebb az áresés, ahol az Andrássy út kivételével a telekár az 50-70 ezer forint közötti sávban mozog. Legolcsóbban Kőbányán, (10-15 ezer forint között) és a VIII. kerület rehabilitációs részén kínálnak építési területeket (15-40 ezer forint), a legdrágább a már említett budai régiókon túl a VI., VII. kerület belső része, ahol nettó lakásnégyzetméterenként 80-100 ezer forintos négyzetméterárral kalkulálhatnak a fejlesztők.

Forrás: Napi.hu

10/101

Összehasonlítottuk az új forinthiteleket: ezt kínálják a bankok márciustól 2010. Március 11. Csütörtök A Pénzcentrum.hu összehasonlította a magyarországi pénzintézetek által a hónap elejétől hatályos szigorításoknak megfelelően kínált forint alapú lakáshiteleket. Mint ismert, forint alapon ezentúl csak a fedezetként felajánlott ingatlan(ok) hitelbiztosítéki értékének 75%-a finanszírozható, ennek megfelelően egy 5 millió forintos lakáshitelhez legalább 6,7 milliós, egy 10 millió forintos lakáshitelhez legalább 13,3 millió forintos fedezetet kell biztosítani.

A pénzintézetekről két kivétellel elmondható, hogy már felfüggesztették a svájci frank alapú lakáshitel termékeiket (lásd: Svájci frank tömegkatasztrófa: túlélők után kutattunk!), a jegybanki alapkamat csökkenésével pedig az euró alapú hitelek előnye is a korábbi szint alá csökkent. Az igényelt hitelösszegekben és az átlagos futamidő tekintetében egyelőre nem történt mérhető változás, de többen is a felvenni kívánt összegek csökkenésére számítanak. A lista élén 5 és 10 millió forintos hitelösszeg esetén is az AXA Bank végzett 9,10 %-os, valamint 8,96%-os teljes hiteldíj mutatóval. 5 millió forint esetén a havi törlesztőrészlet 45 121 forint, míg egy 10 milliós forint alapú lakáshitelt havi 89 619 forinttal kell törleszteni. Az AXA Bank képviseletében Gyenes Gergely jelzáloghitel termékmenedzser elmondta, hogy a március 1-jén hatályba lépő kormányrendelet elsősorban a svájci frank alapú hiteleket korlátozza, így a forint alapú hitelekkel továbbra is finanszírozható egy lakásvásárlás jelentős része. Ha valaki a forint alapú termékeknél meghatározott 25%-os minimális önerő megléte nélkül szeretne lakáshoz jutni, akkor számára csak a kiegészítő ingatlanfedezet lehet a megoldás, mert a rendelet semmilyen alternatív megoldásra nem ad lehetőséget. Az AXA Bank új, referencia kamathoz kötött (HAZAI) forinthitelének bevezetése óta folyamatosan növekszik a forint igénylések száma, ami februárban már az összes igénylés körülbelül 40%-át tette ki. Mivel a bank kínálatában eddig is megtalálhatóak voltak az igen kedvező kamatozású svájci frank alapú hitelek, így a fennmaradó részt ezek tették ki, azonban már most érezhető, hogy a jogszabályi szigorítás megtette a hatását és rohamosan zuhan az e devizában befogadott igénylések száma. Az átlagos kölcsönösszeg a válság kirobbanása óta folyamatosan csökken, jelenleg valamivel 7 millió forint alatt alakul, a futamidő viszont nem változik, így az igénylések zöme 20 éves futamidővel érkezik be. Hosszú távon a bank nem számít az átlag kölcsönök további csökkenésére csupán arra, hogy a deviza alapú kölcsönök irányából átterelődik a hitelezés a forint irányába. A HAZAI hitelek kamata továbbra is kedvező és a bank minden esetben elengedi az értékbecslési díjat, amennyiben az igénylő rendelkezik, vagy nyit AXA bankszámlát és csatlakozik valamelyik AXA nyugdíjpénztárhoz, és a munkabére is a bankhoz érkezik. A második helyezett K&H Bank a márciusi jogszabályi szigorítások hatására a forintban történő hitelfelvétel némi térnyerésére számít, de összességében vélhetően kevesebb hitelt tud majd felvenni a lakosság. A teljes vételár finanszírozása kiegészítő ingatlanfedezet bevonásával a K&H Banknál is megoldható. A bank 5 milliós ajánlatához két törlesztőrészlet tartozik, az első két évben havonta 38 542 forintot, majd ezt követően havi 43 748 forintot kell fizetni.

11/101

A harmadik helyen az FHB Bank végzett, mely az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúlyt fordít a forint alapú hitelek értékesítésére. Tájékoztatásuk szerint az ügyfelek is ezt keresik elsősorban, amit a devizahitelektől való tartózkodás mellett az egyre kedvezőbbé váló forint hitel kondíciók is támogatnak. Az FHB-nál kétfajta referencia kamatot követő hitel (FHB Referencia Kölcsön és Rugalmas Kölcsön), államilag támogatott forint alapú hitel is elérhető. A 28 210 forintos induló törlesztőrészlet a legfeljebb 3 évre kérhető csökkentett törlesztésű időszakra vonatkozik, azt követően változatlan kamatszint mellett havi 55 372 forintot kell törleszteni. A teljes vételár kiegészítő ingatlanfedezet bevonásával, valamint egyes forint alapú hitelek esetén állami készfizető kezességvállalás mellett finanszírozható. Az átlagos hitelösszeg az egyes konstrukciók esetében eltérő, de általánosságban elmondható, hogy ingatlanonként 5 millió feletti. A forint alapú kölcsönök esetén valamennyi induló költséget feltételek nélkül elenged a bank, további akcióikban pedig kamatkedvezmény is elérhető. A negyedik helyen található UniCredit Bank törlesztőrészletei a március 8-tól érvényes kondíciók szerint lettek megállapítva. Az UniCredit képviseletében a lakáshitelekről elmondták, hogy 2008 novembere előtt a bank ügyfelei döntően svájci frankban vettek fel hiteleket, azóta jellemzően euróban igénylik a forinthitelek egyre inkább növekvő aránya mellett. A március 1-jétől életbe lépett szabályozás nyomán a forinthitelek további térnyerésére számítanak. A lakáshitelek esetében az átlagos hitelösszeg 6 millió forint körüli volt, az átlagos futamidő továbbra is mintegy 20 év. Ebben jelentős változásra az új szabályozás nyomán sem számítanak, mert a korábbi igények forintban továbbra is kiszolgálhatók. Az UniCredit lakáscélú és szabad felhasználású, forint- és euró-, valamint euró alapú jelzáloghiteleinek igénylése esetén a hitel futamidejének első 6 hónapjában akciós kamatláb érvényes. Az akcióban történő részvétel feltételei: legalább két csoportos beszedési megbízás vagy havonta legalább két állandó átutalási megbízás indítása vagy betéti/hitelkártya vásárlási aktivitás (minimum 10.000 forint/hó) vagy munkabér-átutalás az UniCreditnél vezetett bankszámlára vagy új pénz elhelyezése betétben (minimum 500.000 forint) vagy lakáselőtakarékossági szerződés megkötése (a feltételt a hitel futamidejének első 6 hónapjában fent kell tartani). Dinsdale Julianna, az Allianz Bank Üzleti Terület ügyvezető igazgatója a Pénzcentrum.hu kérdésére elmondta, hogy a fennálló lakáshitelek túlnyomó része devizaalapú, a forinthitelek állománya 1% körüli. Ebben szerepet játszik, hogy a bank soha nem foglalkozott állami kamattámogatott forinthitelek értékesítésével. Ugyanakkor a forinthitelek iránti kereslet az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt, a 2009. év első felére jellemző 2-3%-os arány a 2009 végére 2010 elejére 35-40%-ra nőtt az összes jelzáloghitel-igénylésen belül. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy az Allianz Bank az elsők között - 2009. október 12-én - vezette be kedvezményes kamatozású forint-jelzáloghitel termékeit. Az átlagosan igényelt hitelösszeg körülbelül 6 millió forint, az átlagos futamidő 20 év. A tavalyi év azonos időszakához képest az átlagos kölcsönösszeg tekintetében érzékelhető volt bizonyos visszaesés. A jogszabály által - a forgalmi érték arányában - meghatározott maximumok az Allianz Bank esetében csak viszonylag csekély hányadnak jelentik a maximális nyújtható kölcsönösszeg csökkenését. Ugyanakkor a jogszabály azon pontja, miszerint az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzáloggal fedezett követelések az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett értékkel csökkentik a maximális kölcsönösszeget bizonyos esetekben jelentősen tovább szigorítja a felvehető kölcsön összegét.

12/101

Forrás: Pénzcentrum.hu

13/101

Így élünk mi: túlzsúfoltan, fürdőszoba nélkül 2010. Március 10. Szerda A nyugat-európai országokhoz képest mindig is le voltunk maradva a bérlakások arányát tekintve, mi magyarok ugyanis ragaszkodunk a saját tulajdonú ingatlanhoz, a válság azonban sok mindent megváltoztat ezen a téren is.

Nagy-Britanniában fordulat látszik bekövetkezni a lakáspiacon, ahol korábban - szemben az európai modellel - a családok többsége saját tulajdonú lakásban lakott, , most azonban számos faktor következtében a hosszú távú bérlet felé tolódik a súlypont. Egy brit közvélemény kutató cég által végzett felmérés szerint a válaszadók 41 százaléka hajlik inkább a bérlet, mint a lakásvásárlás felé, elsősorban anyagi helyzetük miatt, mivel egyre kevesebben tudnak megfelelő önerőre szert tenni, vagy jelzálogot biztosítani. 27 százalékuk ugyan szeretne később saját ingatlant, 14 százalékuk azonban egyáltalán nem ragaszkodik hozzá, főként eltérő életstílusuk miatt. 2003-ban még a brit családok 71 százaléka lakott saját tulajdonú lakásban, ami 2009-re 68 százalékra csökkent, az ingatlanárak átlag 20 százalékos zuhanása ellenére. Ennek oka elsősorban a hitelezési feltételek szigorodása: míg három évvel ezelőtt átlagosan 12 700 fontnyi önerőt kellett felmutatniuk a lakáshitelt felvevőknek, addig ez mára 34 ezer fontra nőtt - a brit hitelezőket tömörítő szövetség (Council of Mortgage Lenders) adatai szerint. Ennek következtében a tipikus első lakást vásárlók, vagyis a 25-34 évesek körében a tíz évvel ezelőtti felére csökkent a vásárlás valószínűsége - írja a Financial Times. Az új trenddel Nagy-Britannia tulajdonképpen közelít az európai modellhez, ahol a lakosság viszonylag nagy része lakik bérleményben. Honnan ez a birtoklási vágy? 2007-ben a háztartások 65 százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakott az EU-ban, 21 százalékuk bérleményben, 8 százalékuk valamilyen formában csökkentett díjú bérleményben, 7 százalékuk pedig ingyen biztosított lakásokban. A saját tulajdonhoz leginkább a románok ragaszkodnak (96 %), de a litvánokkal, szlovákokkal (89%) együtt mi magyarok (87%) is inkább a saját ingatlant preferáljuk az albérlettel szemben. A rendkívül alacsonynak mondható magyarországi bérlakás-szektor létére magyarázatul szolgálhat, hogy a környező országok közül a rendszerváltás előtti időszakban itt volt a legmagasabb a magántulajdonú (ezen belül is a családi házas) lakásépítés, de a privatizáció során is a magántulajdonú lakássá válást támogatták. Ezzel szemben Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Dániában, Franciaországban és Lengyelországban a lakosság több, mint fele bérleményben él. Ami az ingatlanok típusát illeti, 2007-ben az EU háztartásainak 46 százaléka lakásban élt, 30 százaléka családi házban, 22 százalékuk pedig ikerházban. A lakásban lakó családok aránya az átlagosnál jóval magasabb Lettországban (72%), Észtországban (69%), Spanyolországban (66%) és Németországban (62%), míg a családi házakban élők Szlovéniában (65%), Romániában (56%), Dániában (48%) és hazánkban (57%) felülreprezentáltak. Messze vagyunk még az egy gyerek- egy szobától!

14/101

Sokat elárul az életkörülményekről, illetve a lakhatási viszonyokról a túlzsúfolt otthonokban élők aránya, amit az ingatlan mérete, valamint az ott élők száma, életkora is meghatároz (definíció szerint túlzsúfolt például az a háztartás, ahol nem jut külön szoba minden 18 éven felüli személynek, vagy ahol a 12-17 év közötti különböző nemű gyerekek egy szobában kénytelenek lakni). 2007-ben a népesség 17 százaléka élt túlzsúfolt háztartásban az EU 27 tagállamában, azonban egyes országokban - Lettországban, Romániában, Litvániában és Lengyelországban - ez az arány az ötven százalékot is meghaladta. Hazánk helyezte sajnos nem sokkal jobb, nálunk is meghaladja ugyanis a 45 százalékot a mutató. A skála másik végén Ciprus és Hollandia áll, ahol mindössze a háztartások 2 százaléka kénytelen túlzsúfolt körülmények között élni. Ha az egy főre jutó szobaszámot külön vizsgáljuk, az összes háztartásra vetítve ugyan már 2005 óta átlagosan egy szoba jut egy főre hazánkban, azonban ha az olyan háztartásokat vesszük csak figyelembe, ahol legalább egy eltartott is lakik, vagyis a gyereknélkülieket, szingliket nem vesszük számításba, akkor a mutató értéke már csak 0,8, azaz kevesebb, mint egy szoba jut egy főre. Az EU 27 tagállamának átlagát tekintve több, mint egy szoba jut egy főre ezekben a háztartásokban, Belgiumban, Írországban, Máltán és Cipruson pedig a másfelet is meghaladja a mutató értéke. Szintén hátul kullogunk a tagországok között a lakások fürdőszobával való ellátottsága terén, bár 2005-höz képest sikerült felére, azaz négy százalékra visszaszorítani a fürdőszoba nélküli ingatlanban élők arányát, szemben például Romániával; ahol még mindig negyven százalék fölötti a mutató.

Forrás: Pénzcentrum.hu

15/101

Tessék, már akciózzák az ingatlanokat! - Most érdemes bevásárolni garázsból? 2010. Március 10. Szerda A válság kitörése óta alig esett szó a garázsok piacáról, noha az esetenként több millió forintért kínált, néhány négyzetméteres ingatlanokból továbbra is bőségesen van kínálat a piacon, vevő viszont egyre kevesebb akad.

Míg néhány évvel ezelőtt, az új építésű projektek aranykorában még az is megesett, hogy sorban álltak az új lakók a garázsokért, ma már sok esetben alig-alig lehet eladni azokat. Érdemes most venni? Bár az elmúlt évek során számos ingatlanfejlesztő hívta fel különféle sajtóközleményekben a figyelmet arra, hogy az új lakás vásárlásakor nem árt időben és gyorsan az autó számára szükséges beállóhelyet is megvásárolni, a piac valahogy egyre nehezebben értett a szóból. Sok esetben lehetett tapasztalni, hogy a lakások elkészülte után, a jellemzően 1-3 millió forintért kínált garázsok értékesítésére újabb és újabb akciókat indított a beruházó, majd ezek részleges sikerét látva elkerülvén azt, hogy az objektumok egyetlen forint bevételt se hozzanak - különféle bérleti konstrukciókat ajánlottak fel, jellemzően havi 10-25.000 forintért. A tulajdonosoknak anyagilag jóval kedvezőbb megoldás itt-ott sikeres volt, ám így is bőven maradtak üres beállók. Csak az első fecskére kellett várni Mióta rendelet szabályozza, hogy legalább annyi autóbeállót kell építeni, mint ahány lakás található az épületben, még inkább megnehezedett az értékesítők dolga, hiszen nagy valószínűséggel nincs minden beköltözőnek autója, a piaci tapasztalatok szerint pedig az üresen maradt helyeket még azok sem töltik fel teljesen, akik adott esetben több autó számára is vásároltak parkolót. Ráadásként némi matekozással könnyen rájöttek a tulajdonosok, hogy ha kivárnak és bérelnek, a garázs vételárát havi részletben befizetve 5, vagy akár 10 évig is viszonylag alacsony havi díjért parkolhatnak, az eredeti alaptőkét pedig valamilyen befektetési formába invesztálva a hozamból a bérleti díj jó része is kitermelhető. Különösen nehéz helyzetben voltak azon társasházak beruházói, akik olyan területen építkeztek, ahol az utcai parkolás ingyenes volt (sokáig nem csak a külvárosi területek voltak ilyenek, hanem az újlakás vásárlás szempontjából máig népszerű Zugló, vagy a XIII. kerület egyes részei), avagy a közvetlen közelben olcsó havi díjjal üzemelő parkolóház működött. Egy Pesterzsébeten épült lakóparkban például az átadás után három évvel is a garázsok több, mint egyharmada áll üresen, de egy igen felkapott és népszerű zuglói projektben, mely 2006-ban került átadásra is akciózik még a beruházó, hátha valaki mégis rászánja magát a vásárlásra. A tulajdonosok között természetesen működött az információcsere, melybe sokszor a kelleténél bőbeszédűbb értékesítők is besegítettek - olykor bizony egy-egy elszólásból is felmérhette a potenciális vevő, hogy a garázsvásárlással nem feltétlenül kell sietni. A bérleti konstrukciók terjedésének köszönhetően pedig egyre többen kivárják a végső, legkedvezőbb ajánlatot. Ha nem veszik, akkor kötelező Más építkezéseknél sokkal egyszerűbb módját választották a garázsok értékesítésének: kötelezővé tették azt, a lakást csak az autóbeállóval együtt lehetett megvásárolni. Bár az árukapcsolás etikusságáról lehet vitatkozni, a módszer semmiképpen sem új: a használt ingatlanok piacán is számos példát lehet találni arra, hogy az egyébként árban, elhelyezkedésben kedvező eladó lakás

16/101

mellé ki kell fizetni a hozzá tartozó garázst is. A fenti üzleti modell - főleg azokban a körzetekben, ahol az utcai parkolás drága volt, vagy közbiztonsági okok miatt nem feltétlenül tűnt a legjobb döntésnek - sokáig működött is, ám a gazdasági válság ezen a téren is kellemetlen következményeket hozott az újépítésű piac számára. A 2008 ősze óta takaréklángon üzemelő szegmensben már annak is örül sok beruházó, ha a lakást elviszik - a garázsokat pedig vagy "emészthető" szintre árazták le (ez általában 1 millió forint körüli összeget jelent), vagy lehetőséget biztosítanak a bérlésre. Időnként előfordultak "csomagajánlatok" is, amikor a nehezen fogyó garázsokat beépítették az ingatlan árába, ez azonban sokszor hitelezési szempontból okozott problémákat. Előnyben a Belváros A legjobb helyzetben máig a belső, belvárosi projektek vannak, ahol a garázsvásárlás ösztönzéséhez szükséges mindegyik feltétel teljesül: az utcán drága és időkorlátos a parkolás, általában nem szokott parkolóhely lenni, és az egymás hegyén-hátán parkoló járművek miatt az átlagember nem szívesen hagyja az utcán többmilliós autóját. Ezeknél a beruházásoknál akár 2.5-3 millió forintot is elkérnek egy-egy parkolóhelyért, jóval nagyobb sikerrel téve ezt, mint Budapest szellősebb területein. Hasonló képet mutat a vidéki piac is - a közhiedelemmel ellentétben - sok megyei jogú nagyvárosban a garázshelyek egy fillérrel sem olcsóbbak, mint a főváros belső kerületeiben. Pécs belvárosában közel 3 millió forintot kérnek egy garázsért (némi alkudozás után tároló is járhat hozzá), Nyíregyházán, Miskolcon, Tatabányán vagy éppen Győrben 1.5-2 millió forint között lehet gondoskodni az autó biztonságos elhelyezéséről. A főváros kevésbé frekventált kerületeiben - mint például a VIII.-ban - 1.2 millió forintért kínálják a parkolóhelyeket, azonban tömött sorok szinte sehol sem állnak. Megéri beállni? Ingatlanszakértők szerint az a piaci környezet, ami a 2004-2007-es időszakot jellemezte, a közeljövőben aligha fog visszatérni, ráadásul a vevők is sokkal jobban megnézik, mit vesznek. "Míg korábban mindegy volt, csak legyen parkoló, ma már árban is erősen érződik a különbség a belső udvarra felfestett két festékcsík, a fedett teremgarázshely, illetve a biztonsági személyzettel működő, fűtött garázshelyek között" - jelzi a piac átalakulását egy ingatlanközvetítő. Véleménye szerint sok helyen komoly probléma volt, hogy a garázsokban - azok őrizetlensége miatt rendszeresek voltak a lopások és az autófeltörések, ami újabb kiadásokat tett szükségessé a tulajdonosok részéről. Az új áraktól sokszor semmiben el nem maradó használt garázsok esetében - a főváros egyes elit kerületeiben az 5 millió forintos kínálati ár sem számít ritkáságnak - elsősorban a lakótelepi garázsokban van a legtöbb fantázia, melyek továbbra is nagy eszmei értékűnek számítanak, és kiválóan alkalmasak másfajta, vállalkozási célokra is - az ország számos lakótelepén üzemelnek garázsokból átalakított üzletek, jellemzően havi néhány tízezer forint bérleti díjjal. Garázst vásárolni ma sem feltétlenül rossz üzlet. Azon területeken, ahol a parkolási lehetőség igen szűkös, vagy éppen kevés a garázs (ilyen például Budán a Várnegyed környéke, vagy éppen az V-VII. kerület a pesti oldalon), középtávon az autóbeálló értéke még növekedhet is, szükség esetén pedig bevételt is termelhet. A központtól távolabb, ahol láthatóan nehezen fogynak a garázsok, első körben inkább a bérlet lehet jó megoldás.

Forrás: ReSource

17/101

Így változtak a lakásárak: lássuk a számokat! 2010. Március 09. Kedd A Global Property Guide közzétette a világgazdaság jelentősebb szereplőinek ingatlanpiaci teljesítményéről és azok összehasonlításáról szóló legfrissebb jelentését. Több változás is történt az előző negyedévhez képest, a III. negyedévben még listavezető Izraelt (15,52%) ezúttal Tajvan (18,29%) és Hongkong (20,81%) is megelőzte, míg a sort a mélyrepülésben lévő Lettország zárja mínusz 50,22%-kal.

Az elemzés megállapította, hogy a világ számos országában megkezdődött a lakáspiacok felépülése. A vizsgált államok közül az utolsó negyedévben 22 országban emelkedtek az árak, de ha a teljes évet nézzük, akkor nem ennyire rózsás a kép. 2009-ben a statisztikát szolgáltató 34 országból reálértéken 18-ban csökkentek az árak. A lista élén Hongkong (20,81%), Tajvan (18,29%) és Izrael (15,52%) található. A korábbi éllovast ketten is megelőzték, ami nagyrészt annak tudható be, hogy az ázsiai országok többsége könnyebben és gyorsabban meg tudott megerősödni a válság hullámainak csendesedését követően. A válság által mélyebben érintett országokban még a harmadik és a negyedik negyedévi adatok sem mutatnak kedvező képet, számos területen még most is az árak csökkenését tapasztalják. A felépülés területileg és százalékos mértékben sem mutat egyenletes képet, ráadásul időben is eltérő szakaszokban kerülhet rá sor. A sort Litvánia (-29,29%), az Egyesült Arab Emirátusok (-43,29%) és Lettország (-50,22%) zárja, de Bulgáriában, Izlandon és Thaiföldön is vastag mínuszokat mértek. A régióból Szlovákia és Bulgária szerepel a táblázatban, északi szomszédunknál 12,70%-os, míg a bolgároknál 26,36%-os csökkenést regisztráltak. A legnagyobb esést - az utolsó negyedévben - Írországban mérték -5,83%-kal, hol vannak már azok az idők, amikor valamivel több, mint egy évtizeddel ezelőtt 26%-os szárnyalást mértek. A jelenlegi munkanélküliségi adatok és a várható gazdasági visszaesés tükrében egyhamar nem lesz rá példa.

Forrás: Pénzcentrum.hu

18/101

Innovációs díjat kapott a Duna House 2010. Március 08. Hétfő A díj kétéves fennállásának történetében másodszorra, az ingatlanközvetítők közül egyedül kapta meg a Magyar Ingatlanszövetség Innovációs díját a Duna House. Az elismeréssel...

A díj kétéves fennállásának történetében másodszorra, az ingatlanközvetítők közül egyedül kapta meg a Magyar Ingatlanszövetség Innovációs díját a Duna House. Az elismeréssel a 2009-ben megvalósított, elsősorban az Ügyfeleket érintő fejlesztési tevékenységeket, eredményeket honorálta a cím felajánlója. Magyarország piacvezető hálózata számára ez az elismerés fontos visszajelzés arról, hogy a Duna House jó úton jár – mondta a díj átvétele után Szalay Kinga, a Duna House franchise-igazgatója. Hozzátette, a cégcsoport a jövőben is azon lesz, hogy mind Ügyfelei, mind üzleti partnerei felé megbízható, professzionális szolgáltatást nyújtson, valamint továbbra is elsőszámú felelősségként tekint a szakmai színvonal magas szinten tartására, melyben a Magyar Ingatlanszövetséggel közösen jelentős eredményeket sikerült elérni.

Forrás: Lakoter.com

19/101

Eladatlan lakás-rekord Budapesten - Mi várható? 2010. Március 08. Hétfő A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009-ben 32 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 28 400 új lakásra adtak ki építési engedélyt országosan. A használatba vett lakások száma 11, az új engedélyeké 35 százalékkal volt kevesebb, mint 2008-ban.

A visszaesés az év második felében ennél erőteljesebb volt: a használatba vett lakások száma a 2008. második félévinek a háromnegyedét tette ki, az új lakásépítési engedélyeké valamivel több, mint a felét. A Budapesten használatba vett lakások számának 9 477-ről 10 385-re való növekedése ellentétes az országos trendekkel. „A budapesti emelkedés még a válság előtti lendületnek köszönhető, az idei évre viszont akár 50 százalékos visszaesésre kell számítani” - mondta Valkó Dávid, a cég vezető elemzője. Az elmúlt szűk másfél évet nagyban befolyásolta a lakossági hitelezés terén tapasztalt szigorítás, amely a kedvezőtlen reálgazdasági környezettel együtt jelentős visszaesést eredményezett a lakáspiacon.   A vállalat 2010. év eleji felmérése szerint idén tetőzhet az eladatlan készlet a budapesti újlakás-piacon. Míg a tavalyi év során alig valamivel több, mint 1600 újépítésű társasházi lakást értékesítettek Budapesten, amely talán évtizedes negatív rekord, addig az eladatlan lakások száma a már átadott beruházásokban most először haladta meg a háromezret; 2010. elején 3 800 körül alakult. Ehhez jön hozzá az épülő projektekben 3000 lakás, tehát összesen közel 7 000 új lakás közül választhat az, aki most keres új lakást.   2010-ben körülbelül 4 500-ig bővülve tetőzhet az átadott lakáskészlet; a vevőknek az általánosan jó alkupozíció, az illetékcsökkenés és beruházói akcióknak köszönhetően most érdemes lakást vásárolni, mert ha beindulnak az új építések, mindenképpen magasabb árakkal kell kalkulálni.   A beruházok által eddig használt vevőcsalogató megoldások (garázs fél áron, konyhabútor vagy plazmatévé az árban) már nem mindig érik el az új lakást vásárlók ingerküszöbét; a fő probléma, hogy a potenciális vásárlók nem mernek, vagy nem tudnak hitelt felvenni. Ezért egyre több fejlesztő áll elő a mostani hitelfelvétel nehézségeit kiküszöbölő értékesítés-ösztönző módszerekkel. Ilyen az egyre terjedő konstrukció, amikor a lakásár 15-20 százalékának befizetésével, illetve opciós vásárlást biztosító előszerződés aláírását követően a vevő beköltözhet a lakásba. A lakás fennmaradó árát a következő egy-két évben törleszti, aminek mértéke úgy van meghatározva, hogy a fel nem vett „elméleti” hitel havi törlesztőrészleténél alacsonyabb összegről legyen szó. Tulajdonossá azt követően válunk, hogy az előszerződésben meghatározott időszak után végszerződést kötünk, a lakás teljes vételárát kifizetve. Az addig fizetett havi részletek beszámításának lehetősége a lakás árába beruházó-függő. Ha a vevő egy-két év után eláll a szerződéstől, akkor természetesen elveszíti a foglalót.   A cég 2010-re összességében stagnálásra számít árakban, bár a tömeges kényszerértékesítések még nem indultak el, s ezek megjelenése a piacon újból csökkenést eredményezhet. A lakáspiac 2009-ben érte el a mélypontot, a tavalyi 30-40 százalékos forgalmi visszaesés után idén optimistán - minimális, körülbelül 5 százalékos bővülésre számít a cég.

20/101

Forrás: Világgazdaság online

21/101

Költözne, de nincs elég pénze? –új értékesítés ösztönző módszer a piacon 2010. Március 08. Hétfő Rekordmennyiségű eladatlan lakáskészlet a budapesti új lakás - piacon, csökkenésből inkább stagnálásba váltó árak, szigorodó hitelezési feltételek, illetve a mérséklődő illetékterhek miatt minimálisan bővülő forgalom - ez várható 2010-ben a lakáspiacon az Otthon Centrum szerint.

Lakásépítések A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009-ben 32 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 28.400 új lakásra adtak ki építési engedélyt országosan. A használatba vett lakások száma 11, az új engedélyeké 35%-kal volt kevesebb, mint 2008-ban. A visszaesés az év második felében ennél erőteljesebb volt: a használatba vett lakások száma a 2008. második félévinek a háromnegyedét tette ki, az új lakásépítési engedélyeké valamivel több, mint a felét. A Budapesten használatba vett lakások számának 9.477-ről 10.385-re való növekedése ellentétes az országos trendekkel. "A budapesti emelkedés még a válság előtti lendületnek köszönhető, az idei évre viszont akár 50%-os visszaesésre kell számítani" - mondta Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. "A tavalyi adatok kivételesek abból a szempontból, hogy az építési engedélyek száma elmarad a használatba vételi engedélyek számától, mind országosan, mind a fővárost nézve." Az építkezések területi megoszlását vizsgálva megfigyelhető, hogy tovább erősödött a főváros szerepe, amely az országos lakásépítés egyharmadát adja. Budapest mellett Baranya, Csongrád és Somogy megyében nőtt a használatba vett lakások száma, Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron kivételével viszont átlag feletti visszaesés következett be minden megyében. A lakásépítésre kiadott új engedélyek száma minden megyében csökkent, bár nem azonos mértékben. Budapesten az országos átlagot valamivel meghaladóan, 38%-kal, s így a 2008-as 12.084-hez képest tavaly csak 7.537 engedélyt adtak ki. Fejér és Heves megyében az 50%-ot is meghaladja a visszaesés, míg a másik véglet Bács-Kiskun megye, ahol csupán 8%-os a csökkenés.  Országosan 47-ről 51%-ra nőtt a vállalkozók által épített lakások aránya. A használatba vett lakások számának csökkenése tehát elsősorban a lakossági építkezés terén figyelhető meg; ebben a szegmensben egyötöddel csökkent a megépült lakások száma, míg a vállalkozói lakásépítés csupán 3%-os csökkenést mutatott. Budapesten ugyanakkor 81-ről 80%-ra csökkent a vállalkozói részarány. Bizonyítva, hogy az építtető és a lakásméret között szoros összefüggés van, ezeknek megfelelően változott a megépült lakások átlagos alapterülete: míg országosan minimálisan csökkent (89 m2-re), Budapesten minimálisan nőtt (67 m2-re). Szigorodó lakáshitelezés Az elmúlt szűk másfél évet nagyban befolyásolta a lakossági hitelezés terén tapasztalt szigorítás, amely a kedvezőtlen reálgazdasági környezettel együtt jelentős visszaesést eredményezett a lakáspiacon. 2009-ben a hitelpiac központi szabályozása és a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítése volt a fő cél. Ezek keretében tavaly óta állami kezességvállalás mellett nyújtott áthidaló kölcsönt igényelhetnek a bajba jutott törlesztők, júliusban viszont megszűnt a támogatott forinthitel és a szocpol. Az

22/101

októberben új lakásokra bevezetett, az eddigiekhez képest szűkebb kört érintő támogatott forint hitel hatása, elsősorban a magas önerő-igény miatt minimális. Idén márciusban életbe lépett az a kormányrendelet, amely tovább szigorítja a hitelfelvételt, maximalizálva a hitelfedezeti arányt. "Ennek következtében szűkül az a kör, akik hitelképesek maradnak; a jövedelemmel nem rendelkezők, az alacsony vagy egyáltalán nem bejelentett foglalkoztatottak kiszorulnak a hitelfelvételből és ugyanez vár a falun, kistelepülésen élőkre. Éppen ezért arra számítunk, hogy idén kisebb területű és olcsóbb lakások iránt nő majd a kereslet, ugyanakkor a hitelszigorítás nem hoz drasztikus keresletcsökkenést, hiszen nagy számban vannak még jelen a készpénzes vásárlók, emellett a lakosság amúgy is óvatosabbá vált hitelfelvételkor" tette hozzá Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Az Otthon Centrum tapasztalata szerint a tervezett vagyonadó bevezetésének híre nem befolyásolta érdemben a keresletet az elmúlt évben, így az Alkotmánybíróság januári döntése, amely megsemmisítette a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részét, nem eredményezett látványos hatást a piacon. Tetőző eladatlan lakáskészlet Az Otthon Centrum 2010. év eleji felmérése szerint idén tetőzhet az eladatlan készlet a budapesti újlakás-piacon. Míg a tavalyi év során alig valamivel több, mint 1600 újépítésű társasházi lakást értékesítettek Budapesten, amely talán évtizedes negatív rekord, addig az eladatlan lakások száma a már átadott beruházásokban most először haladta meg a háromezret; 2010. elején 3.800 körül alakult. Ehhez jön hozzá az épülő projektekben 3000 lakás, tehát összesen közel 7.000 új lakás közül választhat az, aki most keres új lakást. "Az épített lakások száma az értékesítéssel ellentétben nem esett vissza, köszönhetően annak, hogy még mindig kitart a beruházói lendület, és a már megkezdett építkezéseket befejezik a fejlesztők. Idén azonban jelentős visszaesés várható; a piacra kerülő lakások számában akár 50%-os visszaesésre is számíthatunk, ezáltal megindulhat az eladatlan készlet felszívódása" mondta Valkó Dávid. 2010-ben kb. 4.500-ig bővülve tetőzhet az átadott lakáskészlet; a vevőknek az általánosan jó alkupozíció, az illetékcsökkenés és beruházói akcióknak köszönhetően most érdemes lakást vásárolni, mert ha beindulnak az új építések, mindenképpen magasabb árakkal kell kalkulálni. Új vevőcsalogató konstrukció A beruházok által eddig használt vevőcsalogató megoldások (garázs fél áron, konyhabútor vagy plazmatévé az árban) már nem mindig érik el az új lakást vásárlók ingerküszöbét; a fő probléma, hogy a potenciális vásárlók nem mernek, vagy nem tudnak hitelt felvenni. Ezért egyre több fejlesztő áll elő a mostani hitelfelvétel nehézségeit kiküszöbölő értékesítés-ösztönző módszerekkel. Ilyen az egyre terjedő konstrukció, amikor a lakásár 15-20%-ának befizetésével, illetve opciós vásárlást biztosító előszerződés aláírását követően a vevő beköltözhet a lakásba. A lakás fennmaradó árát a következő egy-két évben törleszti, aminek mértéke úgy van meghatározva, hogy a fel nem vett „elméleti” hitel havi törlesztőrészleténél alacsonyabb összegről legyen szó. Tulajdonossá azt követően válunk, hogy az előszerződésben meghatározott időszak után végszerződést kötünk, a lakás teljes vételárát kifizetve. Az addig fizetett havi részletek beszámításának lehetősége a lakás árába beruházó-függő. Ha a vevő egy-két év után eláll a szerződéstől, akkor természetesen elveszíti a foglalót. "Kis jelenbeli pénzügyi tehervállalással juthatunk hozzá, tehát olyan lakáshoz, amelyet egyébként nem tudnánk megvenni. A konstrukciónak emellett számos előnye van a vevők számára: elég, ha csak egy-két év elteltével vesznek fel hitelt, várhatóan a mainál kedvezőbb feltételekkel; az

23/101

illetéket a végszerződést követően kell csak megfizetniük; ha sürgősen költöznének, de nem tudták eladni korábbi lakásukat, akkor ezzel a megoldással haladékot kapnak, hogy legyek elég idejük vevőt találni." sorolja Valkó Dávid. Az árak és a forgalom várható alakulása Az árak alakulása átlagosan a kereslet változásaitól függ, ennek megfelelően csökkenő tendencia indult el 2009 második félévétől (panellakásoknál már tavaly egész évben ez látszott). Idén, a januári adatok szerint ez a csökkenés megállni, de mindenképpen lassulni látszik. Kivételt képeznek a panellakások, ahol még idén januárban is estek az árak a tavalyi szinthez képest. Az Otthon Centrum 2010-re összességében stagnálásra számít árakban, bár a tömeges kényszerértékesítések még nem indultak el, s ezek megjelenése a piacon újból csökkenést eredményezhet. "A lakáspiac 2009-ben érte el a mélypontot, s a tavalyi 30-40%-os forgalmi visszaesés után idén optimistán - minimális, kb. 5%-os bővülésre számítunk A lakásvásárlási hajlandóság 2010. II. félévétől indulhat erősödésnek, de a 2008-as ingatlanpiaci helyzet így is leghamarabb csak 2011. közepére térhet vissza." - tette hozzá Kühne Kata. Befagyott a fejlesztési telkek piaca Továbbra is tetszhalott a fejlesztési telkek piaca, ahol a kereslet minimálisnak mondható. A készleten lévő lakások számának, illetve a kiadatlan irodaterület bővülése, valamint a szállodai és kiskereskedelmi forgalom visszaesése miatt a végfelhasználói oldalról hiányzik a hatás, ami érdemlegesen változtatna ezen a helyzeten. Ugyancsak ezt a helyzetet erősíti, hogy a bankok többségénél projektfinanszírozási stop van hatályban. Kétféle vevő típus van a piacon: a kisebb, régóta a piacon lévő, szinte kizárólag magyar fejlesztők, akik saját erőből, vagy szakaszos vevői befizetésekből finanszírozzák az építkezést, valamint a nagyobb beruházók, akik hosszú távú fejlesztési céllal vásárolnak telkeket. A piaci helyzet továbbra is megnehezíti a tényleges telekértékek meghatározását. Bizonyos területeken (pl. tömegpiac) nincs is adásvétel, így az árváltozást nem lehet mihez viszonyítani. Ezeken a részeken jelenleg a válság előtti ár 40-50%-a vált ki egyáltalán vevői érdeklődést.   "A jövőt tekintve biztatóak a kedvező makrogazdasági előrejelzések, az államháztartás helyzete rendeződni látszik, finanszírozási oldalról jó hír a forinthitelek kamatának csökkenése, illetve hitelezési oldalról óvatos banki expanzió látszik - ami azonban egyelőre nem érinti a projekthiteleket. Mindezek miatt ez év közepétől nőhet a fejlesztési telkek iránti kereslet, amely azonban differenciáltan fog bekövetkezni. Először a bel-budai piac élénkülhet, illetve nőhet a kereslet a felértékelődő területek - pl. IX. kerület rehabilitációs része, XIII. kerület Béke tértől a belváros felé eső részei, illetve központi XI. kerület - közepes méretű lakótelkei iránt." - mondta Valkó Dávid. Ugyanakkor a fejlesztők és a bankok óvatosságából adódóan, a kereslet zöme a prémium kategóriában az 5-20, felső-közép kategóriában pedig az 50-100 lakásos projektekre koncentrálhat majd.

Forrás: Otthon Centrum

24/101

Irodapiaci hírek 2010 10. hét

25/101

Buszjárattal, étteremmel és kávézóval bővült az Office Garden 2010. Március 11. Csütörtök Irodaválasztásnál a bérleti díj, a hatékony helykihasználás és a könnyű megközelíthetőség mellett a házban található szolgáltatások számítanak fontos szempontnak a bérlők számára. Egy étterem, kávézó, terasz kényelmesebbé tehetik az irodában töltött hosszú órákat.

 Az Office Garden I. üteménél mindez megtalálható, a ház március 1-től külön buszjárattal is rendelkezik, amely a gyalog érkező dolgozókat szállítja minden hétköznap reggel 7 és este 18 óra között a Móricz Zsigmond tér és az iroda között.

Étterem és saját buszjárat "A szűkülő piacon a siker kulcsa a hatékony irodakialakítás, a költséghatékonyság, a ház magas műszaki tartalma és azok a különböző szolgáltatások,amelyek kényelmesebbé teszik a napi 8-10 órát, amit átlagosan egy irodaházban töltünk.  Ezért döntöttünk úgy, hogy kávézóval és saját buszjárattal bővítjük az Office Garden első ütemét." - mondta Torma Ignác, a fejlesztő GRT Group vezetője. 2010. februárjától két lehetőség közül is választhatnak az első ütem bérlői, ha ebédelni, reggelizni vagy csak egyszerűen kávézni szeretnének. Az étterem és a kávézó a B torony recepciója mellett került kialakításra.  Az önkiszolgáló étterem naponta kb. 250 fő befogadására képes, kínálatában megtalálhatóak az olasz, magyar, vegetáriánus és a WOK konyha remekei. A kávézóban reggeltől késő délutánig fogyaszthatóak szendvicsek, sütemények és különböző kávékülönlegességek. A másik újdonság, a saját buszjárat beindítása március 1-től, amely tovább javítja az irodaház megközelíthetőségét. A buszjárat negyedóránként szállítja az irodaház dolgozóit a ház és a Móricz Zsigmond körtér között. A Szerémi úti "irodafolyosón" lévő Office Gardent ezen kívül a 103-as buszjárattal, illetve a Fehérvári úton közlekedő 18-as, 41-es, és 47-es villamosokkal is megközelíthető. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az Office Gardenbe érkező dolgozók mind a nap elején, mind a nap végén a jelentős ingázó forgalommal szemben haladnak, azaz kevesebb forgalmi dugóra számíthatnak." Hatékonyság és költségcsökkentés Az Office Garden I. ütemének közel 70%-át adták ki, a neves bérlők között a Philips mellett a Magyar Telekom leányvállalatát, az Origo Zrt.-t , a nemzetközi biotechnológiai céget a Genzyme-t, a VirusBuster-t és a médiavásárló Media Planning-et, említhetjük.  Az Office Gardenben alkalmazott különböző technikai megoldásokkal az üzemeltetési költség akár 30%-kal csökkenthető más házakhoz viszonyítva. Ez, a hatékony irodakialakítással elérhető bérleti díj csökkenéssel párosulva nagyon magas ár-érték arányt teremt. Az irodapark területére az elektromos áram nagyfeszültségű formájában érkezik, ezt helyben, a parkban saját transzformátor állomásokkal alakítják át a bérlők számára, a megszokott 240V-os feszültséggé. A transzformátorok segítségével így az elektromos áram díja 25%-kal alacsonyabb, mint a hagyományos megoldást használó irodaházak esetében.

26/101

Az alkalmazott légtechnika is az üzemeltetési költségek csökkentését szolgálja. Az ekkora méretben Magyarországon egyedülálló, hűtésre és fűtésre egyaránt alkalmas, VRV rendszerű technológia képes működés közben a hő akár 80%-ának a visszanyerésére is, ami jelentősen csökkenti a rendszer energia szükségleteit. Az Office Garden második, 17.000 négyzetméteres üteme elkészült, jelenleg a parkosítás és a recepció belső építészeti kialakítása zajlik. Az I. ütem tovább fejlesztett műszaki tartalmával és azonos hatékonysággal rendelkező irodaházra már az átadás előtt jelentős érdeklődés tapasztalható.

Forrás: Goodwill Communications

27/101

Új bérlők a Kálvin Centerben 2010. Március 11. Csütörtök Új bérlők költöznek a Kálvin Centerbe. Az Alpiq csoport két tagja, az Alpiq Energia Magyarország Kft. és az Alpiq Csepel Kft. összesen kb. 800 négyzetmétert vesznek bérbe a jogi viták miatt évekig üresen álló Kálvin téri irodaházban - közölte a bérbeadásban közreműködő GVA Robertson.

"Annak ellenére, hogy a tényleges területfoglalással járó bérleti tranzakciók aránya csökkent az elmúlt év során, a piacon továbbra is érzékelhető a bérlői kereslet. A bérlőkért folyó harcban azok a fejlesztők, illetve irodaházak a nyertesek, akik képesek megfelelni a bérlők költségcsökkentési törekvéseinek." - mondta el Tilki Róbert, a GVA Robertson ügyvezető igazgatója

Forrás: Portfolio.hu

28/101

Új irodában az Alpiq Energia Magyarország Kft és az Alpiq Csepel Kft. 2010. Március 10. Szerda Az ingatlanpiacon tapasztalható lassulás ellenére az élet nem állt meg a budapesti irodapiacon, a GVA Robertson nemzetközi ingatlantanácsadó csapata az Alpiq Energia Magyarország Kft.-nek és az Alpiq Csepel Kft.-nek talált új irodát a Kálvin Centerben.

"Annak ellenére, hogy a tényleges területfoglalással járó bérleti tranzakciók aránya csökkent az elmúlt év során, a piacon továbbra is érzékelhető a bérlői kereslet. A bérlőkért folyó harcban azok a fejlesztők, illetve irodaházak a nyertesek, akik képesek megfelelni a bérlők költségcsökkentési törekvéseinek." - mondta el Tilki Róbert, a GVA Robertson, nemzetközi ingatlantanácsadó cég ügyvezető igazgatója. A GVA Robertson két irodabérleti tranzakcióban is közreműködött az elmúlt hónapokban, mindegyiknél a bérbevevő céget közvetítették. Az Alpiq vállalatcsoport két tagja; az Alpiq Energia Magyarország Kft.  és az  Alpiq Csepel Kft. 2009. decemberben írt alá irodabérleti szerződést a Kálvin Centerben. A svájci székhelyű piacvezető energiaipari társaság magyarországi leányvállalatainak választásában elsősorban a belvárosi lokáció és a napi üzletmenetnek leginkább megfelelő irodaterületi elrendezés játszott szerepet. A két cég összesen 806 m² területet bérel az irodaház Baross, illetve Múzeum szárnyában. A GVA Robertson a bérlőt közvetítette a tranzakció során, valamint kizárólagos képviselője a Kálvin center irodaháznak. "A bérlők egyrészt költségcsökkentési megfontolásból hatékonyabb irodakialakítású házakat keresnek, másrészről pedig erős pozícióban vannak az irodabérleti piacon, ezért előnyös feltételekkel bérelhetnek maguknak területeket." - hangsúlyozta Tilki Róbert. A GVA Robertson szerint egy-másfél éven belül elfogynak az irodaház-átadások és azt követően újabb fél-egy éven belül felszívódik majd a túlkínálat. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a túlkínálat csökkenésével a nagy bérlőknek egyre nehezebb dolga lesz összefüggő üres területet találni.

29/101

London: bizakodnak az ingatlanfejlesztők 2010. Március 10. Szerda Újabb felhőkarcoló építését fontolgatja a londoni Cityben a Brookfield Asset Management, amely a brit pénzügyi negyed jelenleg épülő legmagasabb épületének, a 64 emeletes, várhatóan 2012-re elkészülő Pinnacle-nek is résztulajdonosa.

Az ingatlanfejlesztők szerint véget ért Londonban az irodapiacot sújtó receszszió, és a King Sturge brókercég úgy számítja, a bérleti díjak három éven belül elérhetik a 2007-ben látott csúcsot.

Forrás: Világgazdaság online

30/101

Stagnálás vagy növekedés? 2010. Március 10. Szerda A magyarországi ingatlanpiac megítélése a javuló gazdasági adatoknak köszönhetően már nem egyértelműen negatív. A 2009-es év a visszaesésre vonatkozó várakozásoknak többé-kevésbé megfelelt, és a 2008-as szintet is meghaladta: összesen 520 millió euró összértékű befektetés valósult meg, ebből hozzávetőleg a fele volt egymástól független felek által végrehajtott adásvétel, ún. nyílt piaci tranzakció.

A 2009-ben tapasztalt gyenge befektetési teljesítményhez (melyre csak 2004-et megelőzően volt példa) hozzájárult az, hogy Magyarország gyenge gazdasági helyzete gyakran szerepelt a nemzetközi sajtóban, aminek következtében az intézményi befektetők egy időre levették Magyarországot a befektetési térképről. Ennek a folyamatnak mindenképpen elértünk a végére, és remélhetőleg nem várható további romlás. A kérdés csak az, hogy stagnálás vagy javulás lesz-e, illetve ez utóbbi mikor következik be. Ez sokban függ az új kormány meghirdetendő gazdaságpolitikájától, ugyanakkor várakozásaink szerint összességében a 2010-es év hasonlóan nehéz lesz kereskedelmiingatlan-befektetési szempontból, mint a 2009-es volt. Az irodafejlesztési telekkereslet várhatóan növekszik 2010 folyamán. Az elsődleges szempont továbbra is a lokáció marad. Az érdeklődők a kiváló tömegközlekedéssel rendelkező, 20-30 ezer négyzetméteres irodaház építéséhez megfelelő méretű telkeket keresik, de a telekár nem haladhatja meg a 150 eurót épített négyzetméterenként. Egyelőre még nem tapasztalható a szigorú finanszírozási környezet enyhülése, a bankok kizárólag a kiemelkedő paraméterekkel rendelkező, lehetőleg minél magasabb szintű előre kalkulálható cash-flow-val rendelkező ingatlanprojekteket hajlandóak csak finanszírozni. A saját erő mértéke a két évvel ezelőtti szintek 2-3-szorosára emelkedett, és gyakran a teljes projektérték 50%-át is elérheti. A finanszírozás a bérbeadási piac kiegyenlítődése révén válhat kockázattűrőbbé, de a 2006-2007-es szinteket a közeljövőben nem fogja megközelíteni. Az iroda-bérbeadási piacon tapasztalható túlkínálat legkorábban 2011 közepére szívódik fel. Jelenleg a bérbeadási piac mutatói, azaz a kihasználatlanság, a bérleti díjak és a nettó kereslet nem jósol gyors fellendülést, és még 2010-ben is jelentős új kínálat piacra kerülése várható (170 000 nm a már meglévő 2,9 millió nm-hez). Amíg a jelenleg 18,2%-os kihasználatlansági ráta (ami az év folyamán akár a 20%-ot is elérheti) nem csökken 10% alá, addig a bérleti díj emelkedéséről nem beszélhetünk. Általánosságban más régiós országok irodapiacával összehasonlítva Budapesten ugyanúgy vannak problémák, mint Varsóban és Prágában, de a túlkínálat nyomása sokkal kisebb. Jó hír, hogy a közelgő ingatlanpiaci szakvásár, a MIPIM kapcsán már jelentkeztek cégünknél a hagyományosan kiemelten konzervatív befektetési politikát követő nyílt végű német ingatlanalapok. Ezek nemcsak azt jelezték, hogy Magyarországon újból be kívánnak fektetni, hanem aktívan keresnek 25-75 millió euró közti méretű, iroda és retail kombinációjú befektetési lehetőségeket. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a befektetési lehetőségeket nemcsak regionális, hanem kontinentális szinten is összehasonlítják a befektetők. Kizárólag a piaci árazású és legjobb paraméterekkel rendelkező projekteknek van esélyük az értékesítésre. Azt tisztán kell látni, hogy továbbra is a vevők diktálnak a piacon.

Forrás: ReSource

31/101

Befektetési kilátások a régióban - Christopher Naylor, a Mosaic Property regionális igazgatója 2010. Március 09. Kedd Számíthatunk vajon a befektetési aktivitás erősödésére a közép-európai ingatlanpiacon? Megfelelő-e az ingatlanok jelenlegi árazása Közép- és Kelet-Európában? Milyen lehetőségeket rejt a budapesti irodapiac a befektetőknek? Interjú Christopher Naylorral, a Mosaic Property regionális igazgatójával.

Chris Naylor, Mosaic Property LLP kelet-közép-európai regionális igazgatója. A DTZ Magyarország korábbi vezetőjeként az elmúlt 11 évben Budapesten élt. A DTZ-ben eltöltött ideje alatt a regionális fejlesztéseknek köszönhetően jelentős kapcsolati hálót épített ki. Ő felelős az üzletmenetért, a tranzakciók végrehajtásáért, és 2006-os érkezése óta kulcsszerepet játszott a cég portfóliójának felépítésében. Tagja az RICS-nek, és több mint 25 éves tapasztalattal rendelkezik az ingatlanpiacon. Milyennek látja a befektetési piac 2010-es kilátásait? A Mosaic közép-európai alap, tehát a régióban mindenfelé befektetünk. Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban is vannak befektetéseink. Nem titok, hogy az utóbbi két évben Magyarország nem volt éppen a legfelkapottabb befektetési célpont. A legtöbb befektető, különösen a német nyílt végű alapok Varsóra fókuszálnak - Közép- és Kelet-Európában ez jelenleg a legpörgősebb piac -, illetve Prága is népszerű célpont. Ugyanakkor az utóbbi hat-hét hétben azt érzem, hogy Magyarországon újból erősödik a befektetői érdeklődés. Úgy gondolom, a makrogazdasági változások és a kormány legutóbbi lépései a befektetők figyelmét valamennyire a magyar piacra irányították. Szerintem ebben az évben nagyobb aktivitásra számíthatunk, az árak egyre inkább meg fogják közelíteni a valós szintet. A vevők és az eladók elvárásai közelednek egymáshoz, ami 2010-ben valószínűleg több tranzakciót jelent majd. Úgy látom, vannak olyan befektetők, akik hajlandók eszközöket vásárolni a magyar piacon. Említette, hogy a befektetők jelenleg Magyarország helyett inkább Lengyelországot és Csehországot célozzák meg. Visszaköszön ez a preferencia az árszintekben is? Árazási különbséget igenis látok a piacokon. Varsóban ismét 7% alá estek a hozamok, Prágában 7% környékén állnak, míg Budapesten az irodapiaci hozamok valószínűleg elérik vagy meg is haladják a 8%-os szintet. Közép-Európa egyes piacai között tehát jelentős különbségek alakultak ki. Véleményem szerint a makrogazdasági kérdések igen fontosak, különösen tengerentúli befektetők szemében. A brit és amerikai befektetőknek - ahogy azt én látom - nehéz túllépni a tisztán makrogazdasági mutatókon és csak az ingatlanpiacra koncentrálni. Természetesen az ingatlanpiaci jellemzők is fontosak - és jelenleg a budapesti irodapiacot sajnos nyilvánvalóan nagymértékű túlkínálat jellemzi. Egyes befektetők ezt lehetőségként fogják fel, mások nem. Tehát a befektetők általában véve nem felejtették el a közép- és kelet-európai régió ingatlanpiacait? Hiszünk a közép-európai gazdaságok és az ingatlanpiacok közép- és hosszú távú növekedési potenciáljában. Megvan a lehetőség a növekedésre, és ezzel együtt természetesen jelen van a kockázat is. Így az ingatlanbefektetések csak az árazáson dőlnek el, azaz a kockázat megfelelő árazásán. Úgy gondolom, 2006-2007-ben elértünk arra a pontra, hogy - a globális piacok likviditásbősége miatt - a kockázat nem volt elegendő mértékben árazva. Akkoriban az árszintek nem tükrözték a fennálló kockázatot. Most azonban már kezd visszaállni a tíz-tizenegy évvel ezelőtti helyzet, amikor a kockázat árazása megfelelő volt. A közép- és kelet-európai régió

32/101

ingatlanpiacait a pénzügyi válság előtt jellemző fokozott érdeklődés ugyanakkor nem fog mostanában visszatérni. Mi a helyzet a délkelet-európai piacokkal, például Bulgáriával vagy Romániával? Románia valószínűleg Európa legkeresettebb befektetési célpontja volt a válság előtt. Ez a felfogás az utóbbi egy vagy két évben drámaian megváltozott. Mi nem fektettünk be ezeken a piacokon, noha vizsgáltuk a lehetőségeket a globális pénzügyi válság előtt. A magyar ingatlanpiac szerintem sokkal kevésbé kockázatos, mint Bulgária, Románia vagy Ukrajna. Jelenleg melyek a legvonzóbb termékek a befektetői piacon? Az irodai és kereskedelmi ingatlanok körében még mindig a belső kerületeket érdemes vizsgálni. Mint említettem, a budapesti irodapiacon jelentős a túlkínálat, és ennek megfelelően az irodabérleti díjak jelentős mértékben, fejlesztői oldalról nézve nagyon alacsony szintre csökkentek. Befektetői szempontból ugyanakkor ez a bérleti szint középtávon is kifejezetten fenntartható. Ezért azt gondolom, befektetőként valós értéket láthatunk most a piacon. Fontos még megjegyezni ugyanakkor, hogy a két-három évvel ezelőtti helyzethez képest még inkább megnőtt a jelentősége az épületek minőségének és a megfelelő elhelyezkedésnek. Ön szerint meddig fog tartani, hogy a budapesti irodapiac felszívja a jelenlegi túlkínálatot, és ismét egészségesebb legyen az üresedési szint? Ez a folyamat szerintem 2010 során végig, sőt még jövőre is bőven kitart. Világosan látszik, hogy a beruházók a válság miatt számos projekt leállítására kényszerültek, ez pedig ellensúlyozni fogja a kínálat bővülését. Valószínűleg a jövő év második félévében érünk el egy elfogadhatóbb, 10% alatti általános üresedési szintet. Mindazonáltal, ha a budapesti irodapiac általános üresedési arányáról beszélünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy a fővárosban számos olyan irodaépület van a piacon, amelyek előnytelenebb helyszíneken épültek, az ilyen épületeket pedig jóval nehezebb bérbe adni. Ön szerint ingatlanok?

játszhatnak

jelentős

szerepet

2010-2011-ben

a

"distressed

assets"

Ez a folyamat még nem zajlott le, és nem is látom, hogy nagyobb ütemben elindult volna. Ez főleg annak tudható be, hogy amíg a befektetésből az adósság bizonyos fokú finanszírozására van valamilyen bevétel, a bankok egyszerűen nem akarnak feltüntetni semmilyen értékcsökkenést a mérlegükben. Amíg vannak józan tulajdonosok és eszközkezelők, akik működtetik ezt a folyamatot, nem lesznek nagymértékű bedőlések. Természetesen akadnak majd kivételek, és a piacon valószínűleg lesznek ilyen jellegű tulajdonosváltások is. A Mosaic Property tervezi az elkövetkező időszakban új eszközök vásárlását? Mindenképpen tervezzük, hogy a három-négy legfontosabb piacon, azaz Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában vásárolunk. Már több mint két éve nem vettünk semmilyen épületet, és az alapban van is elég befektethető tőke. Most tehát ismét be akarunk fektetni a régióban, de továbbra is nagyon óvatosak leszünk.

Forrás: ReSource

33/101

Hatalmas veszteség a spanyol ingatlanóriásnál 2010. Március 09. Kedd A legnagyobb spanyol ingatlanos vállalatnak, a Metrovacesának, 2009-ben 880 millió eurós veszteséget kellett leírnia. Egy évvel ezelőtt a cégnek 738 millió eurós vesztesége volt, írja a PropertyEU.

A társaság a tavalyi évben 125 millió euró értékű ingatlanát adta el, köztük a Barcelonában található Meridina 238 üzleti parkot és egy Madridhoz közeli fejlesztési területet Valdebebasban. A Metrovacesa vezetőinek elmondása szerint, a cég halad tovább a tervekkel és a fejlesztésekkel. Spanyolországban további 10 projektjük van, melyből 4 darab, mintegy 53.000 nm-nyi irodaház, 60.000 nm-en terveznek 2 bevásárlóközpontot, valamint 2 hotelt. Franciaországban pedig jelenleg egy irodaház fejlesztése van folyamatban, a cég neve alatt. A cégnek, amelynek 2009 végére közel 6 milliárd eurónyi adóssága halmozódott fel, folyamatosan folytat tárgyalásokat a bankokkal a hitelek refinanszírozásáról. A hasonló bajba keveredett, szintén spanyol érdekeltségű Martinsa Fadesa (akinek hazánkban is voltak érdekeltségei) azt közölte, hogy 2009 végére 714 millió eurós veszteséggel zárt.

Forrás: ReSource

34/101

Ingatlanfejlesztés helyett "B" kategóriás irodaházak modernizálása 2010. Március 08. Hétfő A felfüggesztett vagy el sem kezdett irodafejlesztések miatt egy-két éven belül hiány alakulhat ki a modern, "A" kategóriás irodaházakból. A régi és felújításra szoruló irodaházak modernizációja megoldás lehet azon fejlesztők számára, akik banki finanszírozás hiányában nem tudnak irodát építeni, ugyanakkor egyre növekvő bérlői igénnyel találják magukat szemben - derül ki a GVA Grimley és a GVA Robertson legújabb elemzéséből.

A GVA Worldwide angol irodája a GVA Grimley legutóbbi felmérése szerint a mostani és jövőbeni piaci tendenciák részeként az irodaház felújítások lehetséges alternatívát jelenthetnek az új építésekkel szemben. Finanszírozás hiányában és a bérlők átmeneti,  visszafogottabb  irodaköltözési szokásai miatt a válság kezdete óta szinte teljesen leállt a spekulatív irodafejlesztés. A gazdasági helyzet normalizálódását követően  azonban néhány éven belül visszatér a bérlők aktivitása, nagyobb igény lesz üresen álló "A" kategóriás irodaházakra, amelyekből addigra hiány alakul ki. A megoldást az üresen álló, felújításra szoruló, régi "B" kategóriás irodaházak modernizálása jelentheti. Londonban már néhány helyen észlelhetjük az "A" kategóriás irodaépületek hiányát. Mivel a banki finanszírozás még egy ideig nem áll a fejlesztők rendelkezésére, kénytelenek lesznek meglévő, elavult irodaportfoliójukat felújítani. A bérleti időszakok egyre rövidebbek és a bérleti feltételek egyre rugalmasabbak, mivel a tulajdonosok rövid távra szeretnék bebiztosítani magukat a bérlők pedig  nem merik hosszú távra elkötelezni magukat. Ez azt jelenti, hogy bérlői aktivitás jelentősen növekedni fog.  Nagy-Britanniában a kormány és a bérlők részéről egyre növekvő  igény  van és lesz a modern, költséghatékony irodákba való költözésre, ezzel is arra kényszerítve a tulajdonosokat, hogy portfoliójukat  ezekhez az elvárásokhoz igazítva fejlesszék.” - mondta el Carl Potter, a GVA Grimley irodák vezetője. Miért előnyösebb és hatékonyabb egy régi épületet felújítani, mint újat fejleszteni?     * Rövidebb építkezési idő: a felújítás során szükséges hatósági engedélyek rövidebb idő alatt megvannak, mint új ingatlanfejlesztés során     * Költséghatékonyabb: a meglévő épület egyes elemeinek megtartásával, illetve újrahasznosításával alacsonyabbak az építési költségek     * Gyorsabb megtérülés: az épület több fázisban történő átalakítása lehetővé teszi már a felújítás alatt az irodaház modernizált részeinek kiadását és ezáltal bevételhez való jutást     * Nagy-Britanniában az adómérséklés  felújítások  esetén akár 60-80%-át is elérheti a beruházás értékének. Amennyiben azonban hátrányos helyzetű területen történik a fejlesztés és a felújítással az épület újból hasznosításra kerül ez az érték akár 100 % is lehet.     * Azok a projektek, ahol a meglévő szerkezeteket, építőanyagokat és földterületet újrahasznosítják BREEAM krediteket kapnak. "A kelet-európai piac és azon belül Magyarország is, hagyományosan, fél-egy éves késéssel követi a nyugat-európai ingatlanpiaci tendenciákat; itthon még a fejlesztési boom időszak utolsó irodaházait adják át, míg London egyes területein már a közeljövőben hiány lehet modern, új építésű irodákból. Angliai partner irodánk, a GVA Grimley felmérése alapján a meglévő irodaépületek felújítása kedvezőbb megoldás a fejlesztők számára, mint új projektek beindítása, amelyre banki

35/101

finanszírozás még egy ideig nem áll a rendelkezésükre." - hangsúlyozta Papp Róbert, a GVA Robertson iroda üzletágának vezetője. Budapesten a "B" kategóriás irodaállomány kb. 326 000 m2, de számos további kedvező lokációjú, alacsonyabb besorolású épület is megfelelő alap lehet az átépítéshez. Az épület modernizációra korábban is találunk példákat a budapesti irodapiacon. Ezek között említhetjük Budapest egyik legrégibb irodaháza, az East-West Business Center felújítását, valamint a nemrégiben teljes modernizáción átesett Rumbach Center, illetve a 2009-ben a Volksbank Csoporthoz tartozó Premiumred által modernizált Duna Office Centert. Az East West Business Center és a Duna Office Center esetében a munkálatokat úgy hajtották végre, hogy a bérlők közben használták az épületet és nem utolsó sorban bérleti díj bevételt generáltak. Az említett tényezők mellett a bérbeadókat motiválhatja még a bérlők részéről egyre több esetben elvárásként megfogalmazódó energiahatékonysági követelmények, melyek arra késztethetik a fejlesztőket, hogy a sok esetben környezetszennyező, drága üzemeltetési költségekkel működő régi irodaportfoliójukat átalakítsák, annak érdekében, hogy azok továbbra is vonzó befektetési lehetőségek maradjanak "Nincsen örökérvényű recept: nem minden esetben éri meg felújítani az elavult portfoliónkat; egy műemléki védelem alatt álló épület felújítási költségei például megközelítik egy új építésű irodaház fejlesztési költségét, ezért mi inkább a kedvező lokációjú, ún. "szocreál", illetve a múlt század utolsó évtizedeiben épült "B" kategóriás irodaházak esetében látunk üzleti potenciált." hangsúlyozza Papp Róbert.

Forrás: Goodwill Communications

36/101

Újraindulnak a román spekulációk 2010. Március 08. Hétfő Az AIG Lincoln romániai vezetője egy interjúban kijelentette, hogy cége újra vizsgálja bukaresti fejlesztési telkek megvásárlását. Az amerikai ingatlanfejlesztő elsősorban irodaház építésére alkalmas telkeket vizsgál - írja a Ziarul Financiar.

Sven Lemmes kijelentése azért érdekes, mert a cég egy évvel ezelőtt a telekvásárlás gondolatát is elvetette, annak ellenére, hogy a válság előtti csúcsidőszakhoz képest 75 százalékkal alacsonyabb áron kínáltak neki fejlesztési telkeket Bukarestben. A Magyarországon is jelen levő AIG Lincoln a közeljövőben fejezi be első romániai projektjét, a Lakeview irodaházat, melyet 50 millió eurós beruházásból valósít meg. Az irodaház leendő bérlői között többek között olyan cégeket találunk, mint a Colgate-Palmolive, a PricewaterhouseCoopers és a Royal Bank of Scotland.

Forrás: ReSource

37/101

Logisztikai hírek 2010 10. hét

38/101

Gyárüzemeltetőt keres Kecskemétre a Mercedes 2010. Március 10. Szerda Ma mutatkozhattak be a Daimler AG potenciális hazai létesítmény-üzemeltetési partnerei Kecskeméten. A Daimler AG nemzetközi versenyben választ fővállalkozót a Kecskeméten felépítendő gyára teljes körű üzemeltetéséhez.

A Daimler AG nemzetközi versenyben választ fővállalkozót a Kecskeméten felépítendő gyára teljes körű üzemeltetéséhez. Ehhez kapcsolódva az ITD Hungary és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara március 9-én, Kecskeméten "Facility Management Fórumot" szervezett a hazai létesítmény-üzemeltetési vállalkozások számára - közölte a befektetésösztönzési társaság. A rendezvény célja volt, hogy a lehető legtöbb hazai vállalkozás, mint potenciális beszállító, bemutatkozási lehetőséghez jusson, és bekerüljön a versenyző multinacionális létesítmény-üzemeltetési cégek látókörébe. A hazai létesítmény-üzemeltető vállalkozások közül több mint 70 céget választottak ki, ezek vehettek részt a kecskeméti fórumon, ahol a Mercedes Benz Manufacturing Hungária Kft. üzemeltetési és beszerzési vezetői ismertették a projektet és adtak tájékoztatást a leendő feladatokról, elvárásokról. Ezt követően a befektető által kijelölt 10 nemzetközi létesítmény-üzemeltetési vállalat mutatkozott be rövid prezentáció keretében. Az ezt követő üzletember-találkozón a hazai vállalatok képviselői személyes kétoldalú megbeszéléseket folytathattak a reménybeli fővállalkozókkal, a jövőbeni lehetséges együttműködésről.

Forrás: Napi.hu

39/101

Megéri ipari ingatlanba fektetni 2010. Március 08. Hétfő Az ipari ingatlanok piacán továbbra is előkelő helyen szerepel Közép-Európa, ahol Magyarország vezet a kihasználtságot illetően - derül ki a Cusman&Wakefield tanulmányából.

Közép-Európa ipari ingatlanpiaca továbbra is jelentős szerepet játszik a régióban és a világgazdaság megingása ellenére a tavalyi évben több jelentős, összesen körülbelül 1,5 millió négyzetméternyi bérbeadási tranzakció történt a térségben - írja a Cusman&Wakefield legújabb tanulmányában. Az itt bérbeadott terület mennyisége majdnem eléri a Franciaországban, Európa vezető ipari ingatlanpiacán bérbeadott 1,6 millió négyzetmétert. A régió kiemelkedő előnyökkel rendelkezik: olcsó és képzett a munkaerő, jó elhelyezkedés Nyugat-Európa közvetlen közelében, valamint a lakosság meglehetősen magas vásárlóereje - mondja a Cushman & Wakefield közép-európai régiójának ipari üzletágvezetője. Ferdinand Hlobil szerint a térségben a jövőt illetően is a fogyasztás növekedése várható, amely az ipari ingatlanpiac növekedését is jelenti - a szakértők szerint ez elsősorban a logisztikai raktárak, ipari parkok piacán hoz majd fellendülést. A tanulmányból az is kiderül, hogy a közép-európai régió számon tartott ipari ingatlanjainak átlagos kihasználatlansága 16 százalék. A mutató Szlovákiában a legalacsonyabb (7 százalék) és Magyarországon a legmagasabb (19 százalék). A bérbeadott ipari területek mennyisége jelentősen megnövekedett az elmúlt tíz év során, a csúcspont 2,8 millió négyzetméter bérbeadással 2008-ban volt. Az elmúlt évben az összes bérbeadás körülbelül 1,5 millió négyzetméterre csökkent, a bérlői érdeklődés Lengyelországban és Csehországban volt a legjelentősebb. Közép-Európa főbb lokációinak átlag bérleti díja körülbelül havi 3,5 euró négyzetméterenként. Tavaly az alacsony kihasználtságú területek bérleti díjai hozzávetőlegesen 10-12 százalékkal csökkentek. Az elmúlt év végén azon lokációk árai, ahol alacsonyabb a kihasználatlanság, emelkedésnek indultak, ami 2010-ben várhatóan a keresett, jó lokációk bérleti díjainak lassú növekedésében fog mutatkozni.

Forrás: Napi.hu

40/101

Retail hírek 2010 10. hét

41/101

Tarolnak Lidl-ék, szívnak a kisboltok 2010. Március 12. Péntek Egyetlen bolttípus mutat növekedést a hazai piacon az elmúlt évet tekintve: a szupermarketek, diszkontok növelték részesedésüket 2009-ben. Az élelmiszerek szegmenségben többek közt a sajt, ásványvíz, margarin, túró és jégkrém kiskereskedelmi eladása mennyiségben is, értékben is nőtt, de igazán nagyot az energiaital tarolt.

Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma értékben változatlanul mintegy 1 300 milliárd forint 2009. február-2010. januárban, az előző hasonló időszakkal összehasonlítva, a Nielsen piackutató vállalat által mért 90 termékcsoportból. Értéket tekintve legalább 5 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a legnagyobb forgalmú élelmiszerek közül például a margarin, táblás csokoládé (5-5 százalékkal), fűszer, zöldségkonzerv (8-8), valamint energia- és sportital (17) bolti eladása. Ha a mennyiséget tekintjük, akkor a bolti eladásnál, 2009. február-2010. januárban mínusz 3 százalékot regisztrált a Nielsen, az előző hasonló időszakhoz képest. Viszont többet adtak el többek között sajtból (18 százalékkal), ásványvízből (5), tejfölből (6), étolajból (9) és túróból (7).   Az átlagok mögött sokféle különbség rejlik. Értékben is, mennyiségben is nőtt 2009. február-2010. januárban, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva, például a sajt, ásványvíz, margarin, túró és jégkrém kiskereskedelmi eladása, a nagy forgalmú kategóriák közül.   Kiemelkedően emelkedett a bolti forgalom energia- és sportitalból, mennyiségben 26, értékben 17 százalékkal. Az energia- és sportital éves piacának mérete immár meghaladja a 12 milliárd forintot. Azon kívül igen pozitívan alakulnak a trendek például savanyú uborkánál és desszert szósznál.   Az élelmiszerek beszerzési helyei tovább koncentrálódtak. A főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres bolttípus piaci részesedése 32-ről 33 százalékra nőtt.   Az előretörés elsősorban a Lidl és az Aldi diszkontláncok előretörésének, illetve a Tesco kisebb boltjainak - Tesco expresszek és szupermarketek- köszönhető. Az 1 százalékpontot a hagyományos, legkisebb, 50 négyzetméteres és kisebb üzletektől vették el.   A hipermarket piaci részesedése stabilan 31 százalék, változatlan a 201-400, és a hagyományos 51-200 négyzetméteres boltok 9, illetve 18 százalékos mutatója.

Forrás: Pénzcentrum.hu

42/101

Az utcai kereskedők lenyomják a plázákat? 2010. Március 11. Csütörtök Az Eston International Zrt. közzétette a cég idei első piaci elemzését, melynek fókuszában, az elmúlt félév ingatlanpiaci fejlesztései, átadásai és irányadó mutatói szerepelnek.

2009 második fele a kiskereskedelmi piac szemszögéből nem bővelkedett sok újdonságban. A válság már korábban átírta a fejlesztők forgatókönyveit, így a piaci szereplők helyzete nem változott érdemben az első félévhez képest. Budapesten a terveknek megfelelően, novemberben percre pontosan megnyitott az újbudai Allee bevásárlóközpont (45 000 m2) és sikere azóta is töretlen, ami leginkább központi jellegével magyarázható. Az Allee diadala befektetői szempontból is megkérdőjelezhetetlen, hiszen az átadás után alig 2 hónappal, több érdeklődő befektető közül végül az Allianz SE szerzett 50%-os részesedést az ingatlanban. A szintén 2009 végére ígért fejlesztések közül a Corvin Átrium és az Europeum Hotel és Retail Komplexum átadása is elmaradt idén. Az Europeum elérte ugyan szerkezetkész állapotát, azonban megfelelő mennyiségű és minőségű bérlői összetétel hiányában a nyitást elhalasztották. A szálloda rész üzemeltetője, a Marriott ettől függetlenül biztosan megnyitja 2010 tavaszán a 235 szobás, négycsillagos Courtyard Hotelt. A kisebb retail területtel rendelkező irodafejlesztések közül a második félévben az Eiffel Square Irodaház, összesen 2200 négyzetmétert kitevő kiskereskedelmi egységeivel bővült a kínálat, melyből a Costa Coffee 300, az Inmedio sajtótermékeket kínáló lánc pedig 260 négyzetmétert bérel. Egyes piaci hírek szerint a hasonló árkategóriájú Starbucks-ra, a kávévilág piacvezetőjére sem kell sokáig várnunk. Az angol étterem-, szálloda- és klubtulajdonos Whitbread Group PLC tulajdonában lévő Costa 2010-ben kívánja igazán megalapozni kelet-európai terjeszkedését azáltal, hogy év végén ajánlatot tett a lengyel Coffeeheaven készpénzes felvásárlására. A cég részvényeiért darabonként 24 penny-t (-74 Ft) kínál, így 90 meglévő kávézó, köztük 4 magyarországi felett venné át az irányítást. A kávérajongók november óta egy igazán presztízs helyszínen, a megújult Párizsi Nagyáruház Lotz-termében az Alexandra Könyvesház által üzemeltetett BookCafe-ban is felfrissülhetnek. A "könyvesház és kávézó/teázó" koncepció nem újkeletű, azonban egyre erősödő jelenség, hogy a könyvek árusítása mellett egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe vehetnek a vásárlók. A budapesti multifunkcionális projektek közül a KÖKI Terminál (50 000 m²) átadása várható legkorábban, a fejlesztő tájékoztatása szerint 2010 végén éri el a szerkezetkész állapotot. A többi projekt ütemezése részben átalakult az előző félévi tervekhez képest. A budapesti utcák kis üzlethelyiségeit a válság a plázáknál is nehezebb helyzetbe sodorta. A vásárlóközönség becsábítására számtalan különleges kezdeményezés indult a főváros különböző pontjain. Új jelenségként megfigyelhető, hogy tovább emelkedett a tematikus utcák száma és jelentősége. Ez annak is köszönhető, hogy az önkormányzatok jelentős kedvezményeket biztosítanak azoknak a bérlőknek, akik az általuk preferált üzleti profil alapján alakítják ki az üzlethelyiségeket. Az V. kerület dizájn boltjait összefűzve megalakult a "Design District Budapest", mely egyedi divatárukat, lakberendezési kellékeket és egyéb dizájn-különlegességeket kínáló butikokat ölel fel. Azzal a célkitűzéssel alapították, hogy a plázákba járó vásárlóközönség egy részét újra a belvárosi utcákra csábítsák. A Király utca kereskedői is összefogtak és közös kereskedelmi akciókat indítva igyekeztek népszerűsíteni a környéket, hogy méltó helyet foglaljanak el a tematikus utcák rendszerében.

43/101

A vendéglátóipari üzlethelyiségek is az együttműködést választották az egymás elleni vetélkedés helyett. A Hajós utca éttermei és bárjai különböző arculatuk ellenére közösen hirdetnek, bízva abban, hogy ezzel a Ráday utca, a Liszt Ferenc tér vagy a Jókai tér nyomdokaiba léphetnek. A belváros üzlethelyiségeinek fellendülése szoros korrelációban áll a térségfejlesztéssel, a városkép pozitív irányú átalakulásával. Budán az Allee felépülésével koránt sem állt le a XI. kerület fejlődése. A BARTÓK kulturális városközpont program keretében, a Bercsényi utca és a Bartók Béla út kereszteződésénél hosszú távon a 20-as évek kávéházi hangulatát igyekeznek megteremteni a következő években azáltal, hogy az önkormányzat saját preferencia rendszere alapján, üzleti minőségen alapuló differenciált bérleti díjakat határozott meg, ezzel motiválva új galériák, klubok, műhelyek illetve minőségi szolgáltató és vendéglátóhelyek betelepedését. Feltételrendszerüknek való megfelelés esetén egy utcára nyíló, földszinti, európai nívójú, kiemelten preferált profilú üzlethelyiség a Bartók Béla út Gellért térhez közeli szakaszán, akár 6€/m²/hó-ért is kibérelhető. A II. Kerületi Önkormányzat is kidolgozott egy akciótervet, mégpedig Bel-Buda kerületközpontjának újjáalakítására. A közösségi beruházások lezárulása után minőségi átalakulás, illetve profilváltás várható a környék egyes üzlethelyiségeinél. A forgalomcsillapítás és a fejlesztések mielőbbi előremozdítása itt is összefogásra késztette a kiskereskedőket. A kerület várakozásai szerint az üzletek fokozatos funkcióváltása eredményeként nőni fog a baba- és kismama-ruházati üzletek, igényes (gyermek) könyvesboltok, játékboltok, cipő és bőráru üzletek száma. Összességében tehát elmondható, hogy a fővárosi kiskereskedők a térség rehabilitációjától várják, hogy visszatérjen az élet az utcákra, ezáltal pedig a boltokba is. A fejlődés vidéken sem állt meg az elmúlt időszakban. Sétálóutcák felújítása, illetve kialakítása zajlik jelenleg is több vidéki nagyvárosban, főként európai uniós pályázati forrásból. Ami a bevásárlóközpontokat illeti, itt sem történt meglepetés. A második félévben átadták Győrben a Dunacenter (12 000 m²) beruházást, mely 50%-ban a CA Immobilien, 50%-ban a Holler Ivan Group Ingatlan Alapítvány tulajdonában áll.Zalaegerszegen a ConvergenCE első vidéki fejlesztéseként debütált a Zala Park (17 800 m2), mely közel 250-300 új munkahelyet teremtett. A strip-mall típusú ingatlanokat fejlesztők módosítottak 1-2 évet ütemterveiken az első félév óta. A STOP.SHOP-ok folyamatosan igyekeznek lépést tartani a Family Centerekkel, azonban 2009 második felében végül nem adtak át új üzletközpontot. A budapesti bérleti díjak nem változtak nagyságrendileg az első félév óta, a többi részpiachoz hasonlóan a bérbeadók ebben a szegmensben is hajlandóak egyedi árengedményt, hosszabb bérleti díj mentes időszakot felajánlani egy-egy mágnesbérlő megszerzéséért.

Forrás: Portfolio.hu

44/101

Kiderült, hol nyílik az 50. Kika áruház 2010. Március 11. Csütörtök 2010. március 25 -én a csehországi Liberec városában nyíló kika áruházzal az 50. Kika lakberendezési áruház nyílik meg, s ezt a jubileumi nyitást Európa szerte minden Kika áruház megünnepli. A Liberecben nyíló áruház a 3. a Közép - Kelet európai országokban, amely a Kika "Cash&Carry" koncepciót követi.

2000 -ben nyílt meg a magyarországi első Közép - Kelet európai áruház, s azóta az európai vezető bútorkereskedők egyikévé nőtte ki magát. Lépésről lépésre további áruházak nyíltak Dél- és Kelet Európában. 2008 végén a horvátországi Slavonski Brod városában, 2009 áprilisában pedig a csehországi Olmütz-ben nyílt meg a két "Cash&Carry" áruház. A libereci Kika Cash&Carry már a 6. kika áruház Csehországban és a 18. a Közép-Kelet európai régióban. Az expanzió nem állt meg, újabb áruházak nyitása Kelet - és Dél - Európában továbbra is a tervek között szerepel. Csehországban a 6 áruház kereken 600 alkalmazottat foglalkoztat. "A nehéz gazdasági feltételek miatt még fontosabb, hogy a piachoz és a vásárlói igényekhez igazodjunk, A Kika "Cash&Carry" koncepció lehetővé teszi számunkra, hogy kisebb városokban is áruházat nyithassunk. A vállalat számára a libereci nyitás az expanzió folytatását és piaci pozíciónk megerősítését jelenti." jelentette ki örömmel Paul Koch, a Kika/Leiner csoport ügyvezető igazgatója. Az új áruház - 8 milliós eurós tőkebefektetést és 40 új munkahely teremtését jelenti. A március 25 -i áruháznyitás alkalmából akciókkal és nyereményjátékkal várják a vásárlókat. "Egész Európa ünnepel - 50xKika Európában" szlogennel a március végéig tartó jubileiumi ajánlatokkal kedvezményekkel, kedvező áruvásárlási hitelakcióval és éttermi ajánlatokkal várják a vevőket a magyar áruházakban is.

Forrás: Pénzcentrum.hu

45/101

Tesco: Elég volt! Besokalltak a pénztárosok 2010. Március 10. Szerda Érdekes eseményeknek lehettek szemtanúi azok, akik a napokban valamely nagyobb hazai Tesco áruházban jártak. A vásárlók nem a jól megszokott csíkos szatyrocskákkal jöttek ki a boltokból, hanem mindenki kezében zöld lábnyommal díszített szalagfüles táska volt látható. Úgy tűnik, véget ért a kék-fehér szatyrok korszaka.

Annak érdekében, hogy minél több vásárló álljon át a környezettudatos, többször használható bevásárlótáskák használatára, a Tesco múlt péntektől kezdve minden hazai áruházában fizetőssé tette a műanyag bevásárlótáskákat. Az áruházlánc az elmúlt évben tesztjelleggel számos áruházában vezette be a fizetős szatyrok rendszerét. Ezekben az üzletekben azt tapasztalták, hogy a szatyorfogyasztás közel kilencven százalékkal visszaesik, ha nem ingyen kapják a vásárlók a tasakokat. Ezzel az intézkedéssel a Tesco egy év alatt közel háromszáz millió darab nejlonszatyortól kíméli meg a környezetet. A klasszikus kék-fehér nejlonszatyrok ezentúl egységesen öt forintért vásárolhatók meg a pénztáraknál. A Tesco 2005 óta széles választékban kínál ún. "tartós táskákat", melyek közül az "örökzöld" táska különlegessége, hogy csak egyszer kell 49 forintért megvásárolni. Ezt követően ugyanis megrongálódás vagy elhasználódás esetén a vásárló kérésére ingyen kicserélik azt, a leadott használt szatyrot pedig újrahasznosítják. A környezetbarát "tartós táskák" erősek, számtalanszor használhatók, élettartamuk végén pedig újrahasznosíthatók. 2010. március 5-11. között azonban ezeket a 100%-ban lebomló, tartós táskákat ingyen adják a vásárlóknak. Minden megkezdett 5000 Ft érték felett további ingyenes szatyrot adnak, egészen holnapig 14 budapesti és 21 vidéki áruházban. Az eddigi ingyenes, eldobható szatyrokat mostantól 5 Ft-os darabáron vásárolhatja meg. Tapasztalataink szerint a pénztárosoknak minden vásárlót tájékoztatniuk kell a változásokról. Úgy tudjuk, ez komoly fizikai megterhelést jelent az áruházi dolgozók számára. Mint egy pénztáros fogalmazott: már munkaideje felénél teljesen be van rekedve, olyan sokszor kellett elmondania a vásárlóknak a változás mibenlétét. Az ötforintos szatyrok bevezetése egyébként kapcsán 2010. március 12. és április 11. között pecsétgyűjtő akciót hirdet a Tesco. Aki legalább 200 forint értékben vásárol, és nem kér eldobható bevásárlótáskát, kap egy matricát az erre a célra használandó gyűjtőfüzetbe. Ha a füzetben mind az öt pecsét összegyűlik, ingyenesen beváltható egy parányira összehajtható, strapabíró zsebtáskára. A fizetős bevásárlószatyrok rendszerének bevezetése csak egy része a vállalat zöld programjának: a Tesco többek között azon dolgozik, hogy 2020-ig fajlagosan felére csökkentse áruházai károsanyag-kibocsátását a 2006-os bázisévihez képest, hogy minél több üzletben hozzáférhetővé tegye a PET-palack- és alumíniumdoboz-visszaváltási rendszert, illetve minél több fiatalt motiváljon a felelős hulladékkezelés elveinek elsajátítására. "Hiszünk abban, hogy vásárlóinkkal összefogva fontos lépést teszünk az élhető környezet megteremtése és fenntartása felé, és a közeljövőben számos piaci szereplő követi majd példánkat", mondta el Iglódi-Csató Judit, a Tesco kommunikációs igazgatója.

46/101

Forrás: Pénzcentrum.hu

47/101

Kivirágzik a Blaha Lujza tér 2010. Március 10. Szerda A Marriott International 2010 áprilisában nyitja meg első magyarországi Courtyard szállodáját a Blaha Lujza téri Europeumban. Az új hotellel immáron három tagúra bővül a szállodalánc budapesti portfóliója.

A rövidesen megnyíló, 235 szobás szálloda, az Ablon fejlesztésében kerül megvalósításra. A hazai ingatlanpiacon jól ismert Ablonnak ez az első elkészült szállodafejlesztése, melyet a hagyományaiktól eltérően nem ők maguk fognak üzemeltetni, hanem kiadják azt az egyik legnagyobb nemzetközi szállodaláncnak, a Marriottnak. A fejlesztés mintegy 20.000 négyzetméteres, melyben a szállodai szobák mellett üzletközpont, nyilvános mélygarázs, vendéglátó egységek, kisebb rendezvénytermek és tárgyalók, valamint egyéb szolgáltatások is helyet kapnak. A bevásárlóközpont nyitása egyelőre nincs kitűzve, mivel a fejlesztő meg kívánja várni a minimum 70%-os bérbeadottsági szintet, ami a jelenlegi kiskereskedelmi helyzetben igen nagy feladatnak tűnik, de amint sikerül elérni a kitűzött százalékokat, megnyithat a belváros legújabb modern bevásárló részlege is. Az épület mellett - melyben az Ablon a kétszázezredik Budapesten megépített négyzetméterét ünnepelheti - magára a térre is nagy hangsúlyt fektetnek a beruházók. A tervek szerint, több száz milliós költséggel, felújítják magát a Blaha Lujza teret is, melynek engedélyezése már folyamatban van. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a Blaha Lujza téren naponta 360.000 ember fordul meg, úgyhogy éppen itt volt az ideje a tér szerkezetének és működésének az újragondolására. A hosszabbtávú jövőre tekintettel, a szomszédos Corvin áruház felújítása is tervbe van véve, és a két kiskereskedelmi egység, a mostani Europeumhoz tartozó bevásárlóközpont, és az új Corvin áruház majdani összekapcsolása. A jelenlegi épület megvalósítása is az egykori Corvin áruház épületéhez lett igazítva, így csak kisebb műszaki akadályok lehetnek a tervek előtt.

Forrás: ReSource

48/101

Nemet mondtak Demján kaszinóvárosára 2010. Március 10. Szerda Nemet mondott a pozsony-ligetfalusi önkormányzat a városkerület (és a szomszédos Horvátjárfalu) területére tervezett többfunkciós központ urbanisztikai tervére kedden. A Metropolis nevet viselő projekt fő kivitelezője a Demján Sándor tulajdonában lévő TriGranit csoport lenne, írja az MTI.

A ligetfalusi önkormányzat a tervet elutasította, s nem ajánlja a munkálatok folytatását. Milan Ftácnik, ligetfalusi polgármester közölte, hogy számukra ezt a téma "le van zárva". Miután a ligetfalusi mellett a horvátjárfalui önkormányzat is állást foglalt, Ftácnik szerint most a városon a sor, hogy döntsön. A "megakaszinó" néven elhíresült terv ellen elsősorban a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) hadakozik, amely szerint a többfunkciós központ éppen a kaszinó miatt a bűnözés melegágyává válhat. A másik oldalon azonban számos támogatója van a tervnek, amely a vitatott kaszinón kívül egyebek között kongresszusi központot, szabadidő központot, üzleti negyedet, golfpályát, élményfürdőt is tartalmaz. A vita egyelőre nincs lezárva. Zászlós Gábor, a nagyberuházást kivitelező TriGranit társaság szlovákiai elnöke újságíróknak elmondta, hogy részletes tervek, hatástanulmányok nélkül nem lehet ilyen fontos kérdésben véleményt alkotni. A TriGranit szerint az 1,5 milliárd eurót felemésztő nagyberuházás összterületéből csupán 27.365 négyzetméter esik a kaszinó negyedre, a szállodákra viszont 144 ezer, a kongresszusi termekre, konferenciaközpontokra 76,6 ezer, az aquaparkra és a szórakozó negyedre 159 ezer, az üzlethelyiségekre 137 ezer, az éttermekre, kávázókra pedig további 44 ezer négyzetméter, azaz az új városnegyed korántsem csak a kaszinókról szól. A beruházó hajlandó esetleg a kaszinó területét módosítani, ám világossá tette, hogy a kaszinó nélkül nem valósul meg a Metropolis. Ha a főváros kereszténydemokrata képviselői továbbra is megtorpedózzák a tervet, akkor a TriGranit végső esetben kivár az őszi önkormányzati választásokig. A Metropolis az eddig hiányzó kongresszusi turizmus első komoly hazai bázisává válhat, ezt a célt szolgálják a szállodák és az előadótermek - mutatott rá a beruházás egyik fő előnyére a TriGranit szlovákiai vezetője. A kongresszusi turizmus szereplői az átlagos kirándulónál ötször többet költenek, ami az adott város számára komoly bevételt jelent. Zászlós szerint a beruházáshoz szükséges földterületet már felvásárolták, és a Metropolis, ha megvalósul, legalább 10 ezer embernek adhat munkát, a működéséből befolyó jelentős adóbevételekről nem is szólva.

Forrás: ReSource

49/101

Német befektető veheti meg a TriGranit plázáját 2010. Március 10. Szerda A német CommerzReal alapkezelő kizárólagos tárgyalásokat folytat a KKE régióban tevékenykedő TriGránittal a lengyelországi Krakkóban lévő Bonarka bevásárlóközpont megvásárlásáról, állítja megbízható forrásokra hivatkozva a PropertyEU.

Az újságnak adott interjújában Szabó Zsolt, a TriGranit befektetési vezetője megerősítette, hogy valóban folytatnak tárgyalásokat egy nemzetközi intézményi befektetővel, a tulajdonrészük 50%-ának, több mint 250 millió euróért való értékesítéséről. "Nem kívánjuk értékesíteni a tulajdonrészünk 100%-át, mert nagy jövőt látunk ebben a befektetésünkben" nyilatkozta Szabó. "Csak 50%-os részt fogunk eladni, melyre több ajánlatot is kaptunk, de mindenképp meg kívánjuk őrizni a TriGranit irányítását az üzletközpontban." Szabó szerint, a céget csakúgy bombázzák a befektetők az ajánlatokkal, a tavaly novemberben nyitott bevásárlóközpont tulajdonrészének megszerzése érdekében. A befektetők nagyon körültekintőek a régiós ingatlanokkal, de a minőségi fejlesztések iránt nagy az érdeklődés. A Bonarka bevásárlóközpont Dél-Lengyelországban, Krakkóban található, mintegy 91,000 nm-en 270 üzlettel, kávézóval, étteremmel és egyéb szolgáltatással működik. A TriGranit mintegy 200 millió eurós hitel felhasználásával végezte a beruházást. Múlt csütörtökön, a TriGranit megkapta a tulajdonosok hozzájárulását a Bonarka további fejlesztésére, így a következő ütemekben felső kategóriás iroházat, és lakóparkot is építenek, mintegy 500 millió euróból.

Forrás: ReSource

50/101

Filléres irodák és üzlethelyiségek 2010. Március 09. Kedd Sosem látott mélységbe zuhantak az irodák és az üzlethelyiségek bérleti díjai a válság után: a korábbi, szinte kőbe vésett árszínvonal egyelőre a történelemkönyvek lapjaira került, a bérlőre váró üres üzlethelyiségek és irodaterületek tulajdonosai pedig sokszor egymás alá licitálnak árban. Itt az idő üzletet nyitni?

Az üzleti ingatlanok piacán végigsöprő árcsökkenés jelentősen mérsékelte az újonnan induló vállalkozások indulási és havi fix költségeit - legalábbis azokéit, amelyeknek a tevékenység végzéséhez üzlethelyiségre vagy irodára is szükségük van. Az irodapiacon a korábban szinte iparági sztenderdnek számító 14-15 eurós négyzetméterenkénti bérleti díj néhány extrém esetben 5-6 euróig süllyedt, az üzlethelyiségek esetében pedig a korábban egyáltalán nem példa nélküli milliós tarifák zsugorodtak töredékükre. Mindenki mozog Az elszálló forintárfolyam hatására és a vállalkozások bevételeinek csökkenésével egyidejűleg érdekes körforgás kezdődött el az üzleti ingatlanok piacán: a bérleti díjakat fizetni nem tudó cégek hacsak nem tudtak díjcsökkentésben megállapodni - "A"-ból akciós "A", vagy "B" kategóriás házakba költöztek. Előfordult az is, hogy a korábban belvárosi irodát fenntartó vállalkozás egyik napról a másikra egy külvárosban bérelt lakásban folytatta tovább működését; 80-90 ezer Ft környékén ma is válogatni lehet a cégközpontnak is alkalmas kiadó lakások között. Időközben a fejlesztők is léptek. Előbb megjelentek - a szakmában sokak által vállalhatatlannak és felháborítónak tartott - 9 eurós akciós irodabérleti díjak, majd ezt is elsöpörte az idő: Budapest forgalmas csomópontja közelében nagybetűs plakáton hirdetnek 5 eurós négyzetméterenkénti tarifát, ami egy-két éve a fantasztikus képtelenségek birodalmába tartozott volna. Az akciós "A" kategóriás épületek irodáit olykor olcsóbban kínálták, mint néhány felújítást már régen látott "B" kategóriás épületet vagy éppen egyes irodaként kiadott lakásokat: nem csoda, ha az árzuhanás hatására a vállalkozások egy része ismét megindult az irodaházak felé. A túltöltöttségtől azonban az újonnan épült irodaházak egy része még így is igen messze áll: nem ritka a mindössze 10-20%-os kihasználtság. Üzlethelyiség önköltségi áron Hasonló tendenciák figyelhetők meg az üzlethelyiségek piacán is, ahol ugyancsak ritkán látott árakkal találkozhat az, aki most foglalkozik a bérlés gondolatával. A forgalmas közlekedési csomópontokon, frekventált környékeken lévő üzletek jó része ugyan továbbra sem küzd kiadási problémával, de a második vonalba tartozó mellékutcák, kevésbé felkapott főutak igencsak kedvező árakkal várják az új üzleti partnereket: a VII-VIII. kerületben például már 60 ezer Ft-tól bérelhető 50 négyzetméteres üzlethelyiség, 100-150 ezer Ft környékén pedig már válogatni is lehet. Nem reménytelen a helyzet a főváros budai oldalán sem: egy Moszkva térhez közeli, forgalmas utcában többen is már-már önköltségi ár alatt kínálnak üzlethelyiségeket: egy 20 négyzetméteres egykori ingatlanirodáért például csak az önkormányzat által kért bérleti díjat kérte a jog tulajdonosa. Az üzletek bérbeadásával foglalkozó közvetítők elmondása szerint a többség először magasról indít, majd az érdeklődés hiánya láttán sokan már a fedezeti pont környékén is odaadják az ingatlant: "Ha már hasznot nem hoz, legalább veszteséget se termeljen!" felkiáltással.

51/101

Új színfolt mind a fővárosi, mind a vidéki piacon a társbérlet. Ha a lakóingatlanok piacán nagyon rosszul hangzó kifejezés teljesen még nem nyert is teret az üzleti piacon, egyre többen próbálkoznak vele, így próbálva megtermelni a bérleti díj egy részét. Ez a modell tapasztalatok szerint leginkább csak akkor működőképes, ha a tér fizikailag is elválasztható, esetleg két külön bejárat alakítható ki, vagy ha a két bérlő profilja nagyjából hasonló. Megint a helyszín dönt el mindent A bérlőknek igen kedvező piaci helyzet ellenére az iroda- és üzleti piacon jártas szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a kedvező ajánlatok közül is válogatni kell, hiszen a helyszín rossz megválasztása komolyan árthat a vállalkozás eredményességének. Mivel a hatalmas területeket bérlő multicégek - már csak a költözési költségek miatt is - ritkán mozdulnak meg (a szerződés újratárgyalása az utóbbi időben sokkal jellemzőbb volt), az akciókból leginkább a mobilabb kis- és középvállalkozások tudnak hasznot húzni. A legjobb helyzetben azok a cégek vannak, ahol az üzletmenet nem vagy csak minimálisan épül a bejövő ügyfélforgalomra. Nekik (figyelembe véve az irodaház üzemeltetési, illetve az üzlet rezsiköltségét) a minőségi szint megtartása mellett gyakorlatilag szinte bármely ajánlat megfelelő lehet - jelzi egy közelmúltban indult, főleg a "B" kategóriás piacra fókuszáló üzleti ingatlanügynökség értékesítője. De hiába az alacsony bérleti díj, ha nincs megfelelő ügyfélforgalom, ami a vállalkozást eltartsa: vagyis a rosszul kiválasztott üzlethelyiséggel a tapasztalatok szerint nagyot lehet bukni. Sok új vállalkozás indítója esik abba a hibába, hogy az üzlet kiválasztásakor csak az árat nézi, és nem végez például forgalomszámlálást. Pedig mit sem ér az olcsóság, ha a környéken alig jár valaki, vagy az üzlet kiesik a fő közlekedési útvonalakból. A forgalmas helyen lévő boltoknak továbbra is megkérik az árát, bár az utóbbi időben már a bevásárlóközpontok egy részében is kedvezőbb pozíciókból tud tárgyalni a leendő bérlő - állítja forrásunk. Az árrobbanásra még várni kell A mostani felállás szerint még jó néhány hónapig nem várható, hogy az iroda- és üzlethelyiségek bérleti díjai magasra szökjenek: elég ránézni az újonnan épült irodaházak kihasználtsági mutatóira vagy éppen a városszerte üresen álló üzlethelyiségekre. Keményebb feltételeket egyelőre csak a legjobb helyen lévő ingatlanok tulajdonosai diktálhatnak, a többieknek továbbra is az összezsugorodott tortán kell osztozkodniuk, vagyis a bérlők kedvező alkupozíciója a következő időszakban aligha fog romlani.

Forrás: ReSource

52/101

Gazdasági hírek 2010 10. hét

53/101

Már a vitorlásoknak is sok a kikötődíj 2010. Március 12. Péntek A balatoni vitorlázók szerint már a turizmus fejlődését gátolják a Balatoni Hajózási Zrt. megemelt, áprilisig befizetendő kikötői díjai. A cég szerint a piac diktálja az árakat.

Gelencsér János, a balatoni vitorlázók érdekvédelmének fő szervezője szerint a két és fél ezerre tehető balatoni vitorlástulajdonos többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a 22 tóparti önkormányzat tulajdonába került Balatoni Hajózási Zrt. egyre drasztikusabban emeli a kikötői díjait. Balatonbogláron idén 25-30 százalékkal emelkedtek a díjak az előző évihez képest: ez egy középkategóriás hajó esetében évi 270 ezer helyett 344 ezer forintot jelent. Gelencsér szerint a Balatonon piaci erőfölénnyel bíró cég árai miatt egyre többen kényszerülnek feladni a hobbijukat, vagy más kikötőkben helyet találni, ami károsan hat az üdülőrégió turizmusára. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Pénzcentrum.hu

54/101

Ki most a világon a leggazdagabb? Hol van már Gates! 2010. Március 11. Csütörtök Bill Gatest, a Microsoft alapítóját megelőzve Carlos Slim mexikói befektető lett a világ leggazdagabb embere - közölte szerdán a Forbes magazin, amely évről évre közzéteszi a legvagyonosabb személyek listáját.

Slim vagyona tavaly 50 százalékkal 53,5 milliárd dollárra növekedett, míg az amerikai Gates "csak" 53 milliárd dollárt tudhat magáénak. Ez a második alkalom 1995 óta, hogy a szoftvercég alapító-elnökét letaszították a Forbes listájának éléről. A főleg a telekommunikációs szektorban utazó Carlos Slim birtokában van Mexikó több nagy áruházlánca, ezenkívül szállodákat, éttermeket tulajdonol, és ugyancsak jelen van az olaj- és építőiparban. Befektetett az amerikai Saks luxusáruház-láncba és a The New York Times médiavállalatba is. A harmadik helyen Warren Buffett befektető futott be 47 milliárd dolláros vagyonnal. A vezető hármas tavaly 41,5 milliárd dollárt szerzett vissza az egy évvel korábban, a globális gazdasági válságban elszenvedett 68 milliárdos veszteségükből. A több milliárdos vagyonnal rendelkezők száma a világon mostanra csaknem visszaállt a korábbi szintre, miután a pénzügyi krízis miatt harmadával csökkent. Jelenleg 1011 ilyen személyt tartanak nyilván, számuk egy éve 793, két éve pedig 1125 volt. Az Egyesült Államokban 403-an, Európában 248-an élnek közülük. Vagyonuk nagysága a tavalyi 2,4 ezer milliárdról 3,6 ezer milliárdra nőtt, ez még elmarad a 2008-as 4,4 ezer milliárdos adattól - olvasható a Forbes összeállításában, amely a február 12-i állapotot tükrözi. Egy milliárdos átlagos vagyona 3,5 milliárd dollár, az exkluzív klubban a nők száma 89-re nőtt a tavalyi 72-ről. Steve Forbes, a Forbes elnöke azt mondta, hogy a vagyonosodás a globális gazdaság rendbejövetelét tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a feltörekvő pénzügyi piacokon - azon belül is kimondottan Ázsiában - különösen erős felépülés tapasztalható. Rámutatott, hogy a világ leggazdagabb embereinek listáján a negyedik és ötödik helyen két indiai van, Mukesh Ambani (29 milliárdos vagyonnal) olajipari, Lakshmi Mittal (28,7 milliárd dollár) acélipari mágnás. A legtöbb milliárdos az Egyesült Államok után Kínában él. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Világgazdaság online

55/101

Megugrott a magyar export 2010. Március 11. Csütörtök Első becslés szerint idén januárban a kivitel értéke 1292 milliárd forintot (4783 millió eurót), a behozatalé 1216 milliárd forintot (4493 millió eurót) tett ki.

Euróban számolva a kivitel 15, a behozatal 3 százalékkal nőtt 2009 januárjához viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg az év első hónapjában 76 milliárd forint (290 millió euró) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 124 milliárd forintos (490 millió eurós) javulását jelenti 2009 januárjához képest. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Napi.hu

56/101

Meglepte az elemzőket a kiváló magyar ipari adat 2010. Március 10. Szerda A KSH reggeli közlése szerint januárban 8.8 százalékkal emelkedett a magyar ipari termelés az előző hónaphoz képest (előzetes adatok), az év/év alapon számolt 3.4%-os bővülés pedig a második pozitív adat az elmúlt 16 hónap során. Az elemzők szerint az első hónap kiváló ipari teljesítménye mögött az export növekedése állhat, és a tavalyi hatalmas zuhanás után idén bővülés vár a szektorra, a kilátások azonban igen bizonytalanok.

Barta György, CIB Bank A friss adatok reményt adnak arra, hogy idén növekedni fog a magyar ipar - véli Barta György, a CIB elemzői egyébként 5%-os növekedéssel számolnak a 2010-es évre az iparban. A bank szakértője szerint az adatok azt mutatják, hogy a magyar ipar időbeli késéssel (a lengyel és cseh iparhoz képest) ugyan, de javulást mutat. A termelés kilátásai továbbra is bizonytalanok, a ma reggeli kiváló adatok minden bizonnyal a kedvező német megrendelési adatoknak köszönhetőek. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Portfolio.hu

57/101

Hagyó a lánya nevére íratta budai ingatlanjait 2010. Március 10. Szerda A BKV-botrányokban érintett Hagyó Miklós a minap lánya nevére íratta át két budapesti ingatlanját, melyek korábban a volt szocialista főpolgármester-helyettes tulajdonában álltak - tudta meg a hvg.hu. Hagyó Miklós szerint ebben semmi különös nincs.

Lányának ajándékozta két budapesti ingatlanját Hagyó Miklós, a földhivatali dokumentumok szerint március 5-én, azaz múlt hét pénteken - tudta meg a hvg.hu. A szóban forgó ingatlanok Hagyó vagyonnyilatkozatában is szerepelnek, mindkettő a XII. kerületben, a Rege úton található. A tulajdoni lap tanúsága szerint a budai ingatlanok immár Hagyó lányának nevén vannak, a politikus ugyanakkor haszonélvezeti jogot élvez. Mindkét ingatlan szerepelt a politikus vagyonnyilatkozatában. Telefonon kerestük Hagyó Miklóst is az ügyben, de nem értük utol. A Népszavának a politikus azt nyilatkozta: semmi különlegeset nem lát abban, hogy lányának ajándékozta a két ingatlant, amely közül ráadásul csak az egyik "valódi" ingatlan, a másik a külön tulajdoni lapon feltüntetett, a társasházi lakáshoz tartozó kerti kocsibeálló. Mint ismeretes, a BKV korrupciós ügyeiben voltak, akik állítólag Hagyó Miklósra tettek terhelő vallomást. A politikust azonban még nem hallgatták ki, de nem is tudnák: képviselőként ugyanis mentelmi jogot élvez. Bár párttagságát felfüggesztette, nem mondott le mentelmi jogáról és erre az MSZP nem is kérte. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: HVG

58/101

Óriási cég születik a gyógyszeriparban 2010. Március 10. Szerda A francia Sanofi-Aventis és az amerikai Merck újra egyesíti állatgyógyászati részlegeit. Az így létrejövő közös vállalat legalább évi 5,3 milliárd dollár forgalmat hozhat és a piac 29 százalékát ellenőrizheti.

Amennyiben a szükséges versenyhatósági engedély megérkezik, 16,5 milliárd dollár értékűre taksált állatgyógyászati cég jöhet létre az évente 5 százalékkal bővülő, jelenleg 18 milliárd dollárosra becsült piacon - derül ki az ft.com tudósításából. A kedden bejelentett megállapodásra azt követően került sor, hogy a Sanofi-Aventis tavaly négymilliárd dollárért kivásárolta korábban már meglévő, Merial nevű közös, szintén állatgyógyászati cégükből a Merck & Co. Inc. 50 százalékos részesedését. A Merck kiszállása volt a feltétele annak, hogy a versenyhatóság engedélyezze az amerikai társaság számára a rivális Schering-Plough 41 milliárd dolláros felvásárlását, amivel a Merck hozzájutott a Schering Intervet nevű állatgyógyászati részlegéhez is. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Napi.hu

59/101

Cseppet sem lettek átláthatóbbak a magyarországi cégek 2010. Március 10. Szerda Nem javult a hazai vállalatok átláthatósága az elmúlt másfél évben - állapítja meg a KPMG legfrissebb kutatása, amely a nagyvállalatok fenntarthatósági jelentéseit vette górcső alá.

Kiderült, hogy Magyarország 100 legjelentősebb társaságának csupán egyharmada - 33 vállalat, a 2008-as 34-gyel szemben - készített olyan jelentést, amelyben beszámolt tavalyi nem pénzügyi teljesítményéről. Ezek közül 8 vállalat beszámolója esetében volt külső ellenőrzés, ez visszaesés a 2008-ban publikált eredményekhez képest. Vélhetően a költségmegtakarítás miatt hiányzik ez a folyamatból, ami azonban jelentős bizalomvesztéssel járhat. Iparági bontásban a legaktívabb jelentők a pénzügyi és a közüzemi szolgáltatók voltak. Jelentős javulás várható a kereskedelmi, a járműipari, a számítástechnikai cégeknél, ezek ugyanis nagyon sok embert foglalkoztatnak, így egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire átláthatók a különböző érintettek számára. A felmérés megállapítja, hogy a cégeket leginkább a márkaépítés, valamint a különböző etikai megfontolások vezérlik a készítés során, a gazdasági mérlegelések és a számszerűsíthető eredmények még csak néhány jelentésben jelennek meg. A költségek megtakarítása, az innováció vagy éppen a hatóságokkal folytatott párbeszéd csak ezek után következik. A jelentés készítése Szabó István, a KPMG vezető tanácsadója és a kutatás vezetője szerint azért is fontos, mert egy esetleges felvásárlás előtt számos hasznos információ szerezhető így a kiszemelt társaságról. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Világgazdaság online

60/101

Mire fizet az állam 35 milliárdot? 2010. Március 09. Kedd Se becslések, se vizsgálatok nincsenek azzal kapcsolatban, miért lesz jó Magyarországnak, ha Sávolyon épül egy motorpálya. Az állam úgy készül kifizetni 35 milliárd forintot, hogy az eddig sokszor hatástanulmányként hivatkozott KPMG-vizsgálat valójában csak a nem túl fényes bizonyítványa egy állami hitelre ácsíngózó beruházó üzleti tervének.

Ha el is készülne még idén a pálya, lényegében borítékolható, hogy az üzleti tervet nem sikerül tartani, a bevételek elmaradása pedig a hitelt is azonnal bedöntheti. Az idei terv teljesüléséhez például az kéne, hogy az év utolsó három hónapjában minden napra sikerüljön bérbe adni a pályát, miközben novembertől alighanem érdemesebb bezárni. Az állam ráadásul kisebbségi tulajdonos lesz a saját maga által hitelezett cégben, így a hitel bukása esetén annak 30 százalékát magán követelheti. A hitel viszont annyira kedvező, hogy ilyenről a piacon nem is lehet álmodni. Nem hatástanulmány, nem megvalósíthatósági tanulmány, hanem egy vállalkozó üzleti tervéről kiállított, annak ellenére sem túl hízelgő bizonyítvány, hogy éppen az üzleti terv készítőjének megrendelésére, az általa adott adatokra építve készült. Így összegezhető a sávolyi MotoGP pályáról készített, az állami támogatásokról szóló előzetes döntések alapjául is szolgáló KPMG-s anyagról az Index által megkérdezett szakértők véleménye. Némileg leegyszerűsítve a dolgot a következő példával lehet megvilágítani, miről is van szó: ha egy magánszemély lakáshitelt kér egy banktól, számolnia kell azzal, hogy a kiszemelt ingatlant a bank egy általa felkért és fizetett szakértővel felméretteti. Az értékbecslés költségét, a szakértői díjat aztán persze kiszámlázzák az ügyfélnek, de a szakértő a banknak dolgozik. A KPMG-tanulmányt viszont, bár többek között az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank használja, hogy eldöntse, folyósít-e hitelt a beruházáshoz, nem a bank, hanem a hitelt igénylő Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. rendelte meg és fizette ki, még ha erre a bank kérésére is volt szükség. A különbség szakértők szerint igen jelentős, a piaci hiteleknél általában fordított, a fent említett lakossági hiteles példához hasonló a gyakorlat: ha egy beruházó hitelt akar, a bank, hogy megnézze, mennyire kockázatos a projekt, érdemes-e finanszíroznia, maga végez vizsgálatot, akár külső, független szakértő bevonásával, aminek aztán költségét ráveri a hitelkérőre. Stimmel-e az excel? Nem részletkérdésről van szó: mivel az SMF volt a fizető megrendelő, a tanácsadó cégek gyakorlata szerint ilyenkor nyilvánvalóan vele egyeztettek az egyes bizonytalan kérdésekről, de, ahogy azt az anyag elején a korlátozó feltételek között is leírja a tanácsadó cég, az adatok zöme is az SMF-től származik. A KPMG pedig, bár igyekezett a kapott számokat nemzetközi összehasonlításba helyezni, a kapott adatok valódiságát nem vizsgálta, azokért felelősséget nem vállal. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Index

61/101

Demján Sándor hat pontja 2010. Március 09. Kedd "Ha nem jött volna a válság, Magyarország csődbe ment volna, a termelőképességünk alacsony szintje, az eladósodottság miatt." - mondta előadásában Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke a VOSZ által szervezett, Művészetek Palotájában tartott gazdaságpolitikai konferencián. Demján Sándor a VOSZ által javasolt, a következő kormány számára követendő gazdaságpolitikai lépéseket fogalmazott meg.

A javaslatok hat fő irány köré csoportosultak: 1.) Versenyképes adórendszer: Versenyképes adórendszerrel lehet az Európai Unión belül a gazdaság versenyképességét megőrizni, erősíteni - mondta Demján. A VOSZ azt javasolja, a vállalkozások adóterhelését 4 év alatt, a lakosságét 6 év alatt a régiós versenytársak átlagos adóterhelése alá kellene csökkentenie a következő kormánynak. 2.) A társulás ösztönzése A gazdasági társulások ösztönzése főleg uniós forrásokból, ebbe foglaltan a kistérségi összefogás, belső fogyasztás ösztönzése. Demján Sándor elmondta, fontos, hogy minél kevesebbet importáljunk, és ettől nem lennénk protekcionistábbak a többi uniós országnál. 3.) A termelés prioritása Rendkívül fontos a munka társadalmi megítélésének helyreállítása. Új, termelő munkahelyeket kell létesíteni, ezzel is segítve az előbbi pont megvalósulását, vagyis kevesebb importra szorulna az ország. 4.) A magyar többségi vállalkozások előnyben részesítése A VOSZ javaslata szerint 2012-re ugyanolyan arányban kellene nyerjék a közbeszerzési pályázatokat többségi magyar vállalatok, mint például a francia hasonló többségi cégek. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Portfolio.hu

62/101

Matolcsy: Három fordulatnak kell jönnie 2010. Március 09. Kedd Az elmúlt években velünk egy gazdasági tömegszerencsétlenség történt, ami az utóbbi 8 év gazdaságpolitikájának következménye - kezdte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által szervezett gazdaságpolitikai konferencián Matolcsy György, korábbi gazdasági miniszter.

Úgy fogalmazott, három nagy fordulatra van szükség Magyarországon: politikai fordulatra, tényfeltárásra, növekedésre és foglalkoztatásra van szükség, máskülönben az országra stagnálás vár. A politikai fordulat nagyon közel van hozzánk, utalt itt a közelgő parlamenti választásokra. Tényfeltárásra van szükség, hogy megismerjük a gazdaság való állapotát, van amit tudunk, van amit nem - mondta Matolcsy. A növekedés és a foglalkoztatás bővítése pedig az a két "fegyver", amivel az országot a jelenlegi siralmas állapotából ki tudjuk rángatni. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Portfolio.hu

63/101

Csányi Sándor: elpazaroltuk az elmúlt 8 évet 2010. Március 09. Kedd Sokat beszélünk a költségvetési hiányról és államadósságról. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy ez hogyan viszonyul a bennünket körülvevő világ számaihoz - mondta el Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a VOSZ rendezvényén A magyar gazdaság banki nézőpontból című előadásában.

Az elmúlt 8 évet elpazaroltuk és nehéz kondíciókat állítottunk a következő 8 év elé - fejtette ki Csányi Sándor utalva az elmúlt évek fiskális politikájára. A VOSZ társelnöke előadásában úgy fogalmazott, hogy a GDP újraelosztása és az adóterhelés is magas régiós összehasonlításban. Megszenvedtük az erős és a gyenge forintot is az elmúlt időszakban - emlékeztetett az OTP elnök-vezérigazgatója, aki az OTP Elemzési Központjára hivatkozva megjegyezte: az egyensúlyi árfolyam 260 körül mozog. Egy alacsonyabb leértékelődés (275-280) még pozitív hatással lehet az exportra, ennél nagyobb leértékelődés viszont rendkívüli hatással van az adósokra - hívta fel a figyelmet előadásában Csányi Sándor, aki több tényezőt is felsorolt, ami befolyásolhatja a gazdasági növekedést a jövőben: - nincs kőbe vésve ez a 4% körüli államháztartási hiány: lehetne magasabb, ha olyan befektetésekre kerülne sor, ami az állami vállalatok veszteségtermelésének csökkentését szolgálná - tette hozzá Csányi Sándor. - oktatási reformra van szükség. Betanított munkások és diplomások országa lettünk - emelte ki az üzletember. - az adózás struktúráját lehetne változtatni. Ki kellene tisztítani a feketegazdaságot, akár büntetőjogi eszközökkel is fellépni - vélekedett Csányi Sándor. - az állam lássa el a piac védelmének feladatát - jelentősen vissza kellene szorítani a korrupciót. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Portfolio.hu

64/101

Négy- és hatéves adócsökkentést ígért Orbán Viktor 2010. Március 09. Kedd Felelős kormányprogramot nem lehet elkészíteni valós adatok nélkül - jelentette ki Orbán Viktor a VOSZ rendezvényén. A Fidesz elnöke kifejtette: "Felállítunk egy gazdasági tényfeltáró bizottságot, melynek vezetését Varga Mihályra bízzuk". Célja, hogy lezárhassuk a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb korszakát - mondta el a Orbán Viktor, aki pártja adócsökkentési terveiről is elárult egy újabb mondatot.

Alábbi cikkünkben összefoglaljuk a VOSZ rendezvényén elhangzott előadások lényeges elemeit. Orbán Viktor: adócsökkentés, tényfeltáró bizottság és euró Az ellenzéki párt első embere ezúttal is elmondta, hogy nem ismerni a gazdaság pontos állapotát. A Fidesz elnöke előadásának első felében gyakorlatilag megismételte a három héttel ezelőtt, az MKIK rendezvényén elmondott kijelentéseit: a spekulációt (gazdasági és politikai) helyezte a középpontba. Mit akar Orbán Viktor? - Meglepő kijelentés Önöknek szükségünk van egy erős kormányra, a kormánynak szüksége van egy erős vállalkozói rétegre. Mindkettőnkre szüksége van Magyarországnak - üzente a hallgatóságnak Orbán Viktor. A vállalkozások adóterheit négy év alatt, a lakosság terhelését hat év alatt a régiós versenytársaink szintjére, vagy az alá csökkentjük - emelte ki előadásában Orbán Viktor a Demján Sándor által említett főbb pontokra reagálva. Demján Sándor hat javaslata 1.) Versenyképes adórendszer 2.) A társulás ösztönzése 3.) A termelés prioritása 4.) A magyar többségi vállalkozások előnyben részesítése 5.) Kis-és középvállalkozások fellendítése 6.) Euró, nem minden áron Biztonságos változásban vagyunk érdekeltek, ehhez két dolog kell: tapasztalat és erő. Szélsőséggel nem jön létre az a környezet, ami versenyelőnyt kínál a magyar vállalkozóknak - húzta alá a Fidesz elnöke, aki azt is elmondta, hogy "bennünket nem zavarnak a gazdag emberek". Magyarország ereje itt van a teremben - utalt a hallgatóközönség komoly szerepére Orbán, aki a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökének korábban elmondott 6 pontjára is reagált. Az adórendszerrel kapcsolatban a párt elnöke 4, illetve 6 éves adócsökkentést ígért. A társulásokra vonatkozóan állami részvétellel megvalósuló támogatást helyezett kilátásba. A termelés prioritásáról szóló ponttal kapcsolatban a Fidesz már régóta hangoztatott "10 év alatt 1 millió új munkahely" vállalását ismételte meg.

65/101

Nagyarányú adócsökkentést ígér Orbán Viktor Az ellenzéki párt első embere egyedül az utolsó ponttal nem értett teljesen egyet. Mint ismeretes, Demján Sándor üzletember szerint akkor kéne csatlakozni az euróövezethez, amikor a magyar gazdaság színvonala (ezalatt az egy főre jutó GDP-t érthetjük) eléri az uniós átlag 80%-át ("euró, de nem mindenáron"). Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy a 80% az sok. Ha 80%-ot mondunk, akkor időpontot is mondunk. Ebben az esetben viszont nem belátható időpontra tolódik az euró bevezetése - fűzte hozzá. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Portfolio.hu

66/101

Három év múlva bevezethető a használatarányos útdíj 2010. Március 09. Kedd Feladatot adott Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a következő kormány közlekedési miniszterének. Átvette ugyanis a Greenpeace Magyarország Egyesület és a Levegő Munkacsoport közös, a használatarányos útdíj bevezetését sürgető petícióját.

Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a petícióval kapcsolatban megjegyezte: ha a megfelelő országgyűlési és kormánydöntések időben, 2010 novemberéig megszületnek, a rendszer 2013. január elsejével bevezethető. Hónig ígéretet tett arra is, hogy a feladatok nyári átadás-átvételekor hivatali utódjának figyelmét felhívja az előkészületek folytatásának kiemelt fontosságára. A miniszter leszögezte, hogy a tárca a civil szervezetek által megfogalmazott célokkal alapvetően egyetért, a szabályozás előkészítése már megkezdődött. A használatarányos útdíj-fizetés sikeres bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges a társadalom támogatása, a rendszer széleskörű elfogadottsága. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Napi.hu

67/101

Újra itt a sztárpályázat 2010. Március 08. Hétfő A mikro- és kisvállalkozások együttesen 10 milliárd forint európai uniós forráshoz juthatnak az idén, hogy technológiai fejlesztéssel és korszerűsítéssel növeljék jövedelemtermelő képességüket.

Ebből a keretből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) becslése szerint 1000-1300 projekt kaphat támogatást a kon-vergenciarégiókban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl). A pályázatokat március 29-től lehet benyújtani. Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési operatív programjának (GOP) 2.1.1./A számú kiírására gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók pályázhatnak. Mint a felhívásból kiderül, a pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatott beruházással létrehozott termelőkapacitásokat, szolgáltatásokat, IT-fejlesztéseket, honlapot, valamint a támogatott minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszereket, szabványokat a projekt befejezését követő harmadik üzleti év végéig az adott régióban fenntartja és üzemelteti. További fontos információ, hogy nemcsak az elnyerhető támogatás és a támogatás mértéke, hanem az előleg összege is csökkent. Az ÚMFT legnépszerűbb pályázati kiírásánál az igényelhető összeg ezúttal minimum egymillió, maximum 20 millió forint. A GOP tavalyi felhívásainak 40 százalékos szintjéről 25 százalékra csökkent az indokolt esetben kapható előleg mértéke. "Mivel kapós pályázatról van szó, szerintem legfeljebb 2-3 hónapig lehet nyitva ez a támogatási ablak" - jósolta lapunknak Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda vezérigazgatója. Sajnálkozott ugyanakkor amiatt, hogy a felhívás nem terjed ki a hátrányos területek 1–9 főt foglalkoztató mikrovállalkozásaira. Szerinte megtévesztő információ az, ami az NFÜ honlapján a kiírás meghirdetésével kapcsolatban megjelent; "ez a felhívás kizárólag a mikro- és kisvállalkozásoknak szól, és sajnos nem vonatkozik a középvállalkozásokra". Értésre adta, hogy a piac már nagyon várja a közép- és nagyvállalkozásoknak szóló B és C jelű felhívásokat is, ezért is figyeltek fel az említett "kommunikációs bakira". "Az ideális az lenne, ha március végén ezeket is meghirdetnék, és ha a pályázatok már április elején-közepén beadhatók lennének" - közölte Essősy Zsombor. Fájlalta a középvállalkozások kimaradását Csomár Zoltán, az European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet gazdasági igazgatója is. Egyidejűleg emlékeztetett arra, hogy a 40 százalékos előleg tavaly nagy segítség volt a kedvezményezetteknek, "A mostani 25 százalékos mérték már nem olyan vonzó". A cég ügyfelei azt is nehezményezik, hogy az előző, tavaly őszi kör nyerteseit kizárták a mostani kiírásból. Így nem érvényesíthetik fejlesztéseiknél a folyamatosságot, élve az EU-támogatás lehetőségével. A 20 millió forintban maximált támogatási összeg kevés, emiatt várható, hogy elaprózódik a keret; a tavaly őszszel elnyerhető 50 millió forintból már nagyobb gazdasági haszonnal járó projektekben lehetett gondolkodni. Ráadásul a folyton változó pályázati paraméterek megnehezítik a fejlesztések tervezhetőségét, és megkérdőjelezik a rendszer kiszámíthatóságát is - szögezte le Csomár Zoltán. Ezt a pályázati ablakot mindig nyitva kellene tartani, sohasem lett volna szabad bezárni - mondta Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgazdasági igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi kamarák kevésnek tartják az ÚMFT keretében a vállalkozások rendelkezésére álló forrást. Megjegyezte azt is, hogy a kiírás nyelvezetén még mindig nem látszik, hogy mikro- és kisvállalkozások számára készült: a szövegének egyszerűbbnek, "testreszabottabbnak" és számukra is értelmezhetőnek kellene lenni. A mostani kiírás 10 milliárd forintos kerete "csak csepp a tengerben" az MKIK vezető közgazdásza szerint, az igény az ilyen támogatásokra óriási, így az újabb forrásátcsoportosítás ide elkerülhetetlen. Kompaktor Emília

68/101

érthetetlennek tartja a 40 százalékos előleg lecsökkentését, "egy ilyen kedvező szabály" megváltoztatását, amely fölgyorsíthatná a válságból való kilábalást.

Forrás: Világgazdaság online

69/101

2014-ig tovább dagad Budapest adóssága 2010. Március 08. Hétfő A következő ciklusban ugyan folyamatosan lassul Budapest hitelállományának növekedése, de 2014-re elérheti a 234 milliárd forintos csúcsot - írja a Napi Gazdaság.

A következő önkormányzati ciklusban még nő Budapest tervezett adóssága - írta hétfői számában a Napi Gazdaság egy rendelettervezetre hivatkozva, amelyet szerdán tárgyal a fővárosi közgyűlés. A testület az idei költségvetést 47 milliárd forintos hiánnyal tervezi elfogadni, ugyanakkor tőketörlesztésre is sor kerül ebben az évben, vagyis a hitelállomány - változatlan devizaárfolyamokat figyelembe véve - 33 milliárd forinttal nőhet. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Privátbankár

70/101

A bankok nem akarnak veszteni - Dubaj közel a megállapodáshoz 2010. Március 08. Hétfő Több hónapos huzavona után végre ebben a hónapban elindulhat az érdemi tárgyalássorozat a Dubai World és a hitelezők között, a legnagyobb kitettséggel rendelkező bankok pedig úgy látszik, nem engednek.

Számukra elfogadható lenne az eredeti hitel lejárat meghosszabbítása, viszont a hitelüket teljes egészében viszont akarják látni. Szakértők szerint a javaslatcsomag nem fogja mindenki tetszését elnyerni, annak ellenére, hogy a körülmények ismeretében egy reális csomagot tehet le az asztalra Dubaj. Több hírforrás szerint is már sikerült felmérni teljes egészében a Dubai World pénzügyi helyzetét, ezen a héten pedig végre elkezdődhetnek az érdemi tárgyalások a dubaji állami holding és a hitelezők között. Eddig minkét fél titkolózott, az állami cég egyenesen azt mondta korábban, hogy konkrét tervvel sem rendelkeznek, hiszen ahhoz fel kell mérni a társaság helyzetét, úgy látszik azonban ez már nem állhat a megállapodás útjába. A tárgyalássorozat oroszlánrésze csak ezután következik, hiszen az ismert körülmények mellett meg kell győzni a hitelezőket az adósság-átstrukturálásról. A Bloomberg nevük elhallgatását kérő bankárokra hivatkozva azt írja, hogy a legvalószínűbb megoldás az lehet, hogy a bankok az összes hitelükhöz hozzáférhetnek, ehhez viszont le kell nyelniük azt a békát, hogy a pénzüket csak meghosszabbított lejárat (több év) után kaphatják meg. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Portfolio.hu

71/101

Emelkednek a feltörekvők, de friss tőke csak kevés érkezett 2010. Március 08. Hétfő Mindössze 240 millió dollárnyi friss tőke érkezett a fejlődő országok részvényalapjaiba szerdával bezáróan az EPFR adatai szerint, ami azért is lehet meglepő, hiszen az MSCI EM index ugyanezen időszak alatt 3.5 százalékot emelkedett.

Nagy valószínűséggel az állhat a háttérben, hogy a nagyobb befektetők a bizonytalan nemzetközi hangulatban nem mernek nagyobb lépéseket bevállalni, inkább kivárják a megfelelő alkalmat. Tavaly akár egyetlen hét alatt összegyűlt néhány milliárd dollár, most viszont az a jellemzőbb, hogy csak kisebb adagokban fektetik be az ügyfelek a "fölösleges" euróikat. Amennyiben az egyes alapkategóriákat nézzük meg, azt láthatjuk, hogy a legtöbb pénzt a ázsiai alapok tudták magukhoz vonzani, míg a sereghajtó a GEM régió volt. Kézzel fogható volt a feszültség a feltörekvő piacokon, az EPFR Global legfrissebb adatai alapján pedig mindösszesen 240 millió dollár áramlott a részvényalapokba a szerdán zárult hét nap során. Egy héttel ezelőtt még egy milliárd dollár körüli összegek ütötték az alapok markát, viszont most úgy esett vissza érezhető a befektetési kedv, hogy egész jól teljesítettek az MSCI indexek. A heti adatokat befolyásolhatta, hogy mindössze szerdán került bejelentésre a görögök várakozásoknál is erősebb megszorító csomagja, az EU által üdvözölt lépések pedig nem fejthették ki még pozitív hatásukat. Lehet, hogy a benchmark indexek már korábban is bíztak ebben a lehetőségben, a befektetőket azonban ez nem sarkallta arra, hogy be is szálljanak a piacra. A múlt év után ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen rekord mértékű tőkebeáramlást láthattunk a feltörekvő piaci részvényalapoknál, a pénzcsapok elzárásával pedig nem feltétlenül van már erő az ügyfelekben, hogy új pénzeket hozzanak be. Persze lehet erre számítani, de a tőke nem gyorsan és nagyobb adagokban, hanem inkább hónapokon keresztül elnyújtva, kisebb adagokban fog megérkezni. Az elmúlt hetekben rájárt a rúd az ázsiai alapokra, viszont most ők kerültek a sor végéről a dobogó legfelső fokára. Jól érzékelteti a hetet, hogy 170 millió dolláros plusszal első lehetett az ázsiai alapkategória. A hosszú távú, tíz hetes gördülő mutató süllyedése egyelőre megállt, azonban egy esetleges lejtmenet esetén a bizonytalan kilátásokkal fűszerezve még kerülhet az indikátor lejjebb is. A pénzcsapok elzárása megkezdődött, a korábban támaszt jelentő intézményi befektető most nem kapkodnak a befektetési jegyek iránt, inkább a friss pénzeket apánként fektetik be a piacon. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Portfolio.hu

72/101

Tovább nő a benzin ára 2010. Március 08. Hétfő Jelentősen emelkedtek a múlt héten az üzemanyagok világpiaci árai, ezért a Portfolio.hu úgy véli, hogy szerdán a Mol is megemelheti a benzin árát. A gázolaj esetében csak egy kisebb emelésnek van valószínűsége, és az is elképzelhető, hogy itt egyáltalán nem változik a nagykereskedelmi listaár.

A múlt héten 8,4 százalékot emelkedett dollárban mérve a benzin ára, miközben a gázolaj 4 százalékkal lett drágább, mint a megelőző hét utolsó napján. A forint mindeközben erősödni tudott a dollárral szemben (a múlt pénteki 197,4 után tegnap délután 195,3 körül járt a jegyzés), ezért forintban mérve a benzin és a gázolaj jegyzésára 7,3, illetve 2,9 százalékkal lett magasabb. A múlt héten nem változtatott a Mol az üzemanyagok nagykereskedelmi listaárain. Az utolsó árdöntés bázisához képest (véleményünk szerint ez a benzin és a gázolaj esetében is 2010. február 19.) tegnap délutánig a benzin 6,7, gázolaj pedig 1,1 százalékot drágult forintban mérve a világpiacon. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Index

73/101

Bedőlhet a Nabucco-projekt 2010. Március 08. Hétfő Günther Oettinger, az Európai Bizottság (EB) energiaügyi biztosa nem zárja ki, hogy a Nabucco gázvezetéket építő nemzetközi konzorcium kihátrál a beruházás mögül - derült ki az EUobserver cikkéből.

Ha nem sikerül lendületet adni a 2002 óta csigalassúsággal haladó, becslések szerint 7,9 milliárd euróba kerülő projektnek, akkor az EB erre szánt, 200 millió eurós támogatását más energetikai beruházásokra fordítják - tette hozzá. A német biztos annak kapcsán nyilatkozott, hogy Brüsszel engedélyezte 43 energiaprojekt támogatását. A cikk további részleteiért kattintson ide.

Forrás: Napi.hu

74/101

Rohamosan tör előre a mobilnet használata 2010. Március 08. Hétfő A telefonbeszélgetések időtartamának háromnegyede mobiltelefonokról indított hívásokból származott. Miközben a kábeles telefonálás egyre népszerűbb, a vezetékes vonalak száma tovább csökkent - derül ki a KSH legfrissebb, távközlésről szóló jelentéséből.

Az internet-előfizetések száma egy év alatt 472 ezerrel gyarapodott, majdnem átlépve a 2,8 milliót. A széles sávú technológiához (xDSL és kábeltévé) 57 százalékuk kötődik, ez a szolgáltatási terület 2008 vége óta négy százalékkal bővült. A már egymilliós vezeték nélküli kategória egy év alatt másfélszeresére nőtt. Az összes előfizetés egyharmada mobilinternetre szól. A mobiltelefon-előfizetések száma egy év alatt 432 ezerrel (3,5 százalékkal) csökkent. Az állomány 2009. végén 11,8 milliós volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma ugyan emelkedett, de ez nem tudta ellensúlyozni a feltöltőkártyás szegmens mintegy 802 ezres visszaesését. Száz lakosra 118 mobil-előfizetés jutott. A mobilhálózatban a negyedév folyamán közel ugyanannyi hívást kezdeményeztek, mint az egy évvel korábbi időszakban, eközben 5 százalékkal emelkedett a mobiltelefonálással töltött összes percidő. Egy előfizetésre átlagosan 362 percnyi beszélgetés jutott. Egy hívás átlagos hossza 2,2 perc volt. A teljes évi mennyiséget tekintve a hívások száma nem növekedett, az időtartam viszont igen, majdnem 6 százalékkal. Bár egyre több vállalkozás (köztük kábeltévé-, illetve internetszolgáltató) kínál vezetékes vonalat és hívásszolgáltatást, 2009 végén - előzetes adatok szerint - az egy évvel korábbinál 55 ezerrel kevesebb, 3,1 millió vezetékes fővonal volt üzemben, ennek 15 százaléka kábeltévés, 17 százaléka ISDN. A 100 lakosra jutó vezetékes fővonalak száma az időszak utolsó napján 31 volt. A cikk további részletetiért kattintson ide.

Forrás: ReSource

75/101

Egyéb hírek 2010 10. hét

76/101

1100 év büntetés várhat a 450 milliós szocpolcsalás vádlottjaira 2010. Március 12. Péntek Az InfoRádió beszámolója szerint 60 ügyvéd, 202 vádlott, 464 oldalas vádirat, 450 millió forintos kár, 1100 év lehetséges összbüntetés a mérlege a taktaközi szocpolcsalásként elhíresült büntetőpernek, amely a vádirat-ismertetéssel kezdődött a B-A-Z Megyei Bíróságon.

Valaki az évszázad perének nevezte a taktaközi szocpolcsalás ügyében kedden indult tárgyalássorozatot. A Miskolci Nyomozó Ügyészség 2009 szeptemberében emelt vádat vesztegetés, csalás, közokirat-hamisítás vagy hivatali visszaélés miatt 202 személy ellen, akik az ügyészség összesítése szerint 450 millió forinttal károsították meg a magyar államot. A vádlottak között vannak építési vállalkozók, építtetők, mérnökök, ügyvédek, banki alkalmazottak, földhivatali dolgozók és a szerencsi önkormányzat korábbi építésügyi osztályvezetője is. A vád szerint az érintettek olyan családokat kerestek meg, akik jogosultak voltak szocpol felvételére. A nevükben kitöltötték az igénylőlapokat, valamint elintézték, hogy a bank elfogadja a kérelmet. Taktakenézen, Monokon, Prügyön, Mezőzomboron, Tiszalúcon és Megyaszón 43 olyan "Patyomkin" társasházat építettek fel, amelyek lakhatatlanok voltak. A 2-4 lakásos társasházak között volt olyan, amelyik csak négy falból és a tetőből állt. Amelyik végül felépült, az is életveszélyes vagy lakhatatlan állapotban, víz és áram nélkül van, mégis kaptak rá építési engedélyt az önkormányzatoktól. A szocpol felvételére jogosult személyek általában csak a nevüket adták az ügyletekhez, ők valamint az építtetők legfeljebb 5 éves börtönbüntetésre számíthatnak, a köztisztviselőkre, földhivatali dolgozókra és a banki alkalmazottakra akár 15 éves szabadságvesztést is kiróhat a bíróság, a vád szerint ugyanis folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen követték el a bűncselekményt. Összesen körülbelül 1100 évnyi büntetés várhat a vádlottakra. Mivel a per ezen szakaszában az ügy minden érintettjének jelen kell lennie, a bíróság kibérelte egy miskolci irodaház konferenciatermét, a bíróság épületében ugyanis nem volt akkora tárgyalóterem, amelyben elfért volna a 202 vádlott, a 60 ügyvéd, az ügyészek és a bíróság.

Forrás: Pénzcentrum.hu

77/101

Aranyárban épülne a sávolyi pálya 2010. Március 11. Csütörtök Az M7-es kőröshegyi viaduktos szakaszát leszámítva egyetlen magyar autópálya kilométere sem került annyiba, mint amennyiért a sávolyi Balatonring egy kilométerét építtetné a Sedesa, kétharmadrészt állami hitelből. Bő négy kilométert több mint húszmilliárd forintért. Építőipari szakértők szerint az üzletet piaci alapon a feléből-harmadából ki lehetne hozni, de aligha véletlenül fogott vastagon a ceruza.

Mint köztudott, hetven százalékban az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott hitelből építené meg a sávolyi Balatonringet a beruházó, a spanyol Sedesa. Az aláírás előtt álló hitelszerződés értelmében az építkezéshez 15,3 milliárd forintos kölcsönt adna az MFB, ami nemcsak önmagában tekintélyes összeg, hanem a fejlesztési bank erre az évre tervezett hitelkihelyezéseinek arányában is. Drága ringem Az MFB-től kapott tájékoztatás szerint az idei folyósítási terv 6,7 százalékát jelenti ennek az egyetlen projektnek a hitelezése, másképpen: a kihelyezni tervezett pénzből minden tizenötödik forintot a sávolyi építkezés kapna meg. A bank szerint ennek ellenére a kölcsön nem kiemelkedően nagy, az elmúlt években körülbelül tíz ilyen nagyságú beruházás hitelezéséről döntöttek, ráadásul a nagy hitelek felső korlátja huszonhét milliárd forint, tehát ennek alig több mint fele a Sedesa által kért pénz. A szakértőknek azonban nemcsak pénzügyi szempontból szúrt szemet a tizenöt milliárdot meghaladó hitel. Hanem azért is, mert ez azt jelenti, hogy a Sedesa megközelítőleg huszonkétmilliárd forintot szán a Balatonring kialakítására. Az építőiparban, útépítésben, azzal kapcsolatos költségtervezésben jártas szakemberek szerint ez irdatlanul sok pénz, és nem tudni pontosan, hogy mire akarják elkölteni. Vastagon fogott Pontos költségvetést nem lehet készíteni, ha nem tudjuk a pontos műszaki tartalmat. Az azonban hozzáértő szemmel becslések alapján is látszik, hogy itt vastagon fogott a ceruza, mondta egy útépítési, úttervezési szakember, aki üzleti okokból kérte neve elhallgatását. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az építőiparban nem ismeretlen jelenség, hogy az első költségbecslések csak egy nem túl részletes előterv alapján készülnek el. Ilyenkor mindig mindenki jobban megnyomja a ceruzát, hogy "legyen egy olyan tartalék az árban, amin belül később szabad mozgásterünk van". Magyarán minél bizonytalanabb egy műszaki tartalom, annál magasabb az ár egy tervezett költségvetésben. A szakértő szerint ebben az esetben is lehet szó erről, de akik megpróbálták elemeire bontani a pályaépítés költségeit, azok egyikének sem jött ki a húszmilliárd forintot meghaladó ár. Egy másik szakember, szintén neve elhallgatását kérve, arra emlékeztetett, hogy a mogyoródi Hungaroring célegyenesének néhány évvel ezelőtti átépítése és a pálya vonalvezetését is érintő nagyszabású felújítás összesen csak egymilliárd forintba került. Ha nagyon nagyvonalúan ötezer méter hosszú, átlagosan tizenöt méter széles versenypályával számolnánk, akkor az aszfalt felülete hetvenötezer négyzetméterre jönne ki. Ennél a valóságban vélhetően kisebb lesz majd, hiszen a pálya hossza mindössze 4232 méter, bár ehhez hozzá kell adni a boxutcát és a depókat is. Mindenből a legjobbat

78/101

A ma Magyarországon használt legjobb minőségű aszfalttal - és aszfalt alatti rétegekkel - számolva is négyzetméterenként tizenöt–tizennyolcezer forint ár a reális. Ez így legfeljebb 1,3-1,4 milliárd forintot jelent. Ha ehhez hozzáadjuk a pálya építéséhez szükséges földmunka, a pályaszerkezet kialakításának, a festésnek, a növénytelepítésnek a költségeit is, és most is úgy számolunk, hogy mindenből a legjobb, legerősebb készül, akkor magának az aszfaltcsíknak az elkészítésére lehet szánni négymilliárd forintot. "De ez nagyon felső határ" - fogalmazott egy szakértő. Egy ilyen beruházásnál négy nagyobb tétel merülhet még fel. Ilyen a speciális biztonsági zónák és bukóterek kialakítása, a közművesítés és a pálya fekvése miatt itt várhatóan jelentős kiadásokat igénylő vízelvezetés, a tribünök és a boxutcák, depók létesítése, valamint a hírközlési rendszer megépítése. Ezek alapesetben tételenként egy-kétmilliárdos, összesen körülbelül hatmilliárdos kiadást jelentenek alapesetben. Ha a sávolyi pályát valóban mobil tribünökkel akarják felszerelni, akkor ez a sor lényegében kiesik, és négy-ötmilliárd forint lehet ezeknek a beruházásoknak a költsége. "Ha mindenből a legjobbat számolom, akkor is legfeljebb tizenötmilliárd forint az az összeg, amiből egy pályát ki lehet hozni, kiindulva persze a nem túl bőséges műszaki információkból - sorolta a szakértő. - Alsó hangon számolva azonban akár nyolcmilliárd forintból is ki lehet gazdálkodni az építkezést, így a pálya reális középára murvás parkolókkal és informatikával tíz–tizenkétmilliárd forint." Túlárazták Az évtizedes útépítési és úttervezési tapasztalatokkal rendelkező szakember kalkulációja szerint tehát a Sedesa által becsült huszonkétmilliárd forintnak legrosszabb esetében is a kétharmadáért, de reálisabban inkább a feléért meg lehetne építeni a Balatonringet. Az árak túlbecslése azonban nem meglepő, és nemcsak a már említett műszaki bizonytalanság miatt, mondják egybehangzóan a szakértők. „A közszféra bármilyen közreműködésével, akár egy támogatással, akár egy állami hitellel megvalósuló beruházásnál megfigyelhető: a beruházó vagy a kivitelező igyekszik úgy föltornászni az előzetes építési árat, hogy a valós költség annak csak a hatvan-nyolcvan százaléka legyen. Hogy miért? Mert ha ténylegesen ennyiből kijön a papíron húsz-negyven százalékkal drágább a beruházás, akkor az építkezés végére máris kivehető a projekt elején a hitelt vagy támogatást nyújtó szervezet által megkövetelt önerő.” Viaduktos árszint A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a pálya árbecslésénél akkor is csúnyán kilóg a lóláb, ha annak a kilométerenkénti tervezett költségét az olcsónak szintén nem tartott hazai sztrádaépítések kilométerenkénti díjaival vetjük össze. (Az összehasonlítás persze szükségképpen torz, inkább az érdekesség kategóriába sorolható, de nem teljesen megalapozatlan. Míg az autópályáknál a különböző műtárgyak, alagutak, lehajtók is emelik a kilométerekre jutó költséget, a ring esetében a főépület és a szükséges technika.) A huszonkétmilliárd forintból megépülő 4232 méter kilométerenként 5,19 milliárd forintos költséget jelent. Fajlagosan ennyiért – vagyis ennél egy árnyalattal többért – egyetlen nem ppp beruházásban megvalósuló magyarországi autópályaszakasz épült, az M7-esnek a sokak szemében a pazarlás szimbólumává lett kőröshegyi völgyhidas szakasza, ahol 5,3 milliárd forintba került egy kilométer. Mivel azonban Sávolyon nem lesz viadukt, érdemes inkább egy átlagos autópályaszakasz árával összevetni. Ebben a versenyben az M3-as és az M7-es egy-egy szakasza áll az élen kilométerenként 3,25 milliárd forintos árral, ráadásul utóbbiról, a Balatonszárszó és Ordacsehi közötti M7-esről kiderült, hogy a sztrádaépítők kartellezése nyomta fel az árát.

79/101

Tehát a legdrágább magyar autópályánál is másfélszer drágábban építené meg a sávolyi ringet a Sedesa, amely egy konzorcium vezetőjeként történetesen épít egy autópályát is nálunk, az M43-as egy 8,7 kilométeres szakaszát 26,8 milliárd forintért készítik el. Ez kilométerenként 3,08 milliárd úgy, hogy ebben benne van egy új Tisza-híd is.

Forrás: Index

80/101

Ömlik a pénz a német ingatlanalapokba 2010. Március 11. Csütörtök Poztitív hónapot zártak a német nyílt végű ingatlanalapok. A közép-európai ingatlanpiacokon aktív német ingatlanalapok jelentős tőkebeáramlást tapasztaltak az év első hónapjában.

A német befektetési alapokat felügyelő szervezet, a BVI (Bundesverband Investment und Asset Management) adatai szerint 2010 januárjában a nettó tőkebeáramlás 170 százalékkal haladta meg a 2009 decemberi és 116 százalékkal a tavaly januári adatokat. A nettó tőkebeáramlás a német nyílt végű ingatlanalapokhoz januárban 1.7 milliárd eurót tett ki, ami meghaladja a 2008 januári tőkebeáramlást, ami még a válság kitörése előtti egyik utolsó hónap volt. A régiós és így a hazai ingatlanszektor számára mindez egyértelműen pozitív jel, hiszen a német nyílt végű ingatlanalapok meghatározó szerepet játszanak a közép-európai ingatlanpiacon. Az elmúlt hónapokban szinte az összes jelentős befektetési tranzakció vételi oldalán német alapok álltak.

Forrás: Portfolio.hu

81/101

Kidurrant a bukaresti ingatlanbuborék, év végén érdemes lehet figyelni 2010. Március 11. Csütörtök A román ingatlanpiaci buborék véglegesen kidurrant, a piaci hozamok pedig az árak csökkenésének köszönhetően rekord szintre nőhetnek a következő időszakban, állapítható meg a román fővárosra készített, elmúlt évek negyedéves és féléves statisztikáiból. Ha jó áron szeretnénk befektetni, az év vége felé már érdemes lesz körbenézni Bukarest ingatlanpiacán.

Egyre több irodaház Az elmúlt évek ingatlanfejlesztési szárnyalása után, komoly piaci nehézségekkel kell megküzdenie minden egyes, a romániai vagy a bukaresti piacon érdekelt fejlesztőnek. Az új építésű irodaházak és bevásárlóközpontok olyan elképesztő ütemben fejlődtek, amit a gazdasági világválság által megtépázott nemzetgazdaság, és annak első számú károsultjai, a helyi cégek és a lakosság, képtelenek felszívni. A hatalmas kínálat növekedést jól mutatják a számok is. Az elmúlt 3 évben a bukaresti irodaállomány megkétszereződött. A városban 2006-ban még alig 800.000 négyzetméter modern irodaterület volt található, mára ez a szám meghaladja az 1,6 millió négyzetmétert. A már most is nehéz helyzetben lévő, és nagyon magas kihasználatlansági rátákkal küzdő fejlesztőknek, az előrejelzések szerint 2010-ben további 450 ezer négyzetméter új irodaterülettel kell felvenniük a bérleti harcot. Kérdés persze, hogy az építés vagy tervezés alatt álló ingatlanok fejlesztői mennyire fogják tartani magukat az előzetes terveikhez, és képesek lesznek-e még leállítani a projekteket, és ha igen, akkor hány darabot és mekkora területet? A bevásárlóközpontok is csak nőnek ki a földből Az irodapiac mellett, a másik sikersztorit az újonnan megvalósuló bevásárlóközpontok jelentik. A meggondolatlan fejlesztési "bummnak" köszönhetően, 2009 végére már közel 550.000 négyzetméter bevásárlóközpont található a román fővárosban, ami a kétszerese a két évvel korábbi 2007-es állománynak. Az előzetes felmérések pedig itt is további bővülést jósolnak, így idén akár 50-100 ezer négyzetméter új üzlethelyiséggel bővülhet a bukaresti üzlethelyiségek piaca. A gyors bővülésnek és a kereslet csökkenésének pedig egyértelmű velejárói a meredeken süllyedő bérleti díjak, amik a másfél évvel ezelőtti 130 euró/nm/hó szintről, 1,5 év alatt bőven 80 euró/nm/hó alá süllyedtek. Az üzletházak helyzetét azonban nemcsak a csökkenő bérleti díjak, hanem a vásárlók szűkre szabott pénztárcája miatt, a bérlők számának meredek csökkenése is nehezíti. Az elmúlt hetekben jöttek is olyan hírek a román fővárosból, hogy egy bevásárlóközpont szinte teljes emelete kiürült. Február közepén derült ki, hogy az egy évvel ezelőtt megnyitott Grand Arena bevásárlóközpont felső szintjén 15 üzlet kényszerült bezárásra. Ezek a jelek pedig korántsem az egészséges piaci fejlődés felé mutatnak rövid- és középtávon, a bukaresti ingatlanpiacon. Magasak a hozamok, ha egyáltalán vannak Befektetési ingatant értékesíteni az egyik legnehezebb feladat mostanában, bár bíztató jelek, vannak már nyugaton, és egy-egy fehér holló akad a régiónkban, így hazánkban is. Románia viszont szinte lehetetlen helyzetben van mostanában. Olyan persze nincs, hogy semmi sincs, így itt is történtek eladások, de a szint drasztikusan visszaesett. Míg 2006 második félévétől 2008 első félévéig átlagosan 15-20 tranzakciót bonyolítottak a piacon, mintegy 800-900 millió euró értékben, addig az elmúlt három félévben, országosan 5 tranzakció zajlott le, mindössze 100-200 millió euró

82/101

cserélt gazdát. Az értékesítéseknek persze nem kell feltétlen leállniuk, csak az árakat kellhet egy fájdalom szint alá leszorítani. A hozamok pedig minden részpiacon megállíthatatlanul elindultak felfelé. Az irodapiacon az elmúlt két évben 2%-al 9,5%-ra emelkedett a "prime-yield". A bevásárlóközpontok esetében a szintén 9,5%-os érték 3%-os növekedést jelent az elmúlt 2 évben, míg a "high street" hozama már egy éve 12%-on jár. Az ipari ingatlanok hozama pedig csak kicsit tud lassabb ütemben emelkedni a többi szegmenshez képest, így 2 év alatt 2,5%-os emelkedéssel, 10,5%-os hozamszinten áll. A rövidtávú kilátások nem kecsegtetnek gyors fellendüléssel. Ez az év, hasonlóan gyengén fog zárulni Romániában, mint az elmúlt másfél. Igaz azonban az is, hogy a fejlesztések tekintetében töretlen a fejlődés, ezek bérbeadásával és értékesítésével azonban több probléma várható, mint eddig bármikor. 2010-re egyértelműen az állományok, a kihasználatlansági ráták, és a hozamszintek további növekedése, valamint a bérleti díjak, a kereslet, és a piaci tranzakciók csökkenése prognosztizálható.

Forrás: Portfolio.hu

83/101

Kiolvadás alatt a kereskedelmi ingatlanbefektetési piac? 2010. Március 11. Csütörtök Ahogy a tél végén a várva várt felmelegedés megindul, úgy kezd a fagyos hangulatból kiolvadni az üzleti bizalom Magyarországon, amely lassan az ingatlanok iránti keresletben is mérhető lesz - kommentálta cégének befektetési piacra vonatkozó legfrissebb piaci jelentését Hamish White, a Colliers International magyarországi irodájának partnere.

A legtöbbek számára 2009 olyan év volt, amelyet szívesen elfelejtenének, és bár 2010 során sem várható jelentős javulás, a Colliers International mindenképpen pozitívabb piaci trendeket prognosztizál. Előrejelzésük szerint a fellendülés motorjai a pénzügyi magánbefektetők lehetnek, akik magasabb hozam reményében keresnek befektetési ingatlanokat, vagy a már Európa-szerte működő alapok, amelyek a kényszerértékesítéseket célozzák meg. Emellett a saját tulajdonú ingatlanba költöző bérlők illetve a magyar ingatlanalapok generálhatnak számottevő eredményt. "A magánbefektetőket tipikusan a banki kölcsönök alacsony kamatai és az egyéb befektetési eszközökben rejlő bizonytalanság hajtja, és az ingatlanokat mintegy az infláció elleni védelemként kezelik. Egyre növekvő listánk van olyan befektetőkkel, akik minőségi bérlőkkel, hosszú távra bérbe adott ingatlanokat vennének, folyamatosan figyelve ezek piacra kerülését" - mondta Hamish White. Az ingatlanalapok, mint például a nyílt végű német ingatlanalapok, újra aktívak a piacon. Habár a befektetésijegy-visszaváltások már csupán távoli emléknek tünnek, ennek ellenére csak a kiemelt lokációban található remek bérbeadási mutatókkal rendelkező és 7,5% feletti hozamszintű iroda- és kiskereskedelemi ingatlanokra összpontosítanak. Erre a legjobb példa az ING Real Estate által fejlesztett Allee Bevásárlóközpont, melynek 50%-át vásárolta meg az Allianz RE. Emellett a belső magyar befektetési piac is mozgásnak indult, köszönhetően a történelmien alacsony - 5,75%-os alapkamatnak. Ezzel a hazai alapok is visszatértek a piacra 8%, vagy e fölötti hozamon vásárolva, kihasználva az új adótörvényeket, amely alapján ingatlant vásárolni könnyebb és nem drágább, mint projektcéget. "Jelenleg dolgozunk egy ingatlanügyleten, amely - ha minden terv szerint halad - 6 héten belül lezárul, és jelentősen javítja majd a csekély összehasonlítási alapot adó budapesti befektetési ingatlanok listáját. Hosszú időt töltöttünk az ingatlan marketingjével, amely számos ajánlatot eredményezett, egyértelművé téve a növekvő igényt a hazai befektetési szektorból" - engedett betekintést a kulisszák mögé az ingatlanpiaci szakember. Egy másik biztató trend volt a saját épületbe költöző felhasználók megjelenése, amely szegmens kifejezetten aktivizálta a budapesti irodapiacot. Erre egy példa a Wing fejlesztésként megvalósult K3 irodaház eladása volt az Allianz Hungary számára (utóbbi esetében nincs kapcsolat a fent említett Allee-tranzakcióval). A fent említett tranzakciók kapcsán a szakember azt is kiemelte, hogy a saját felhasználásra vásárolt irodaház lehetőséget teremt a fejlesztők számára, hogy visszanyerjék az elveszett értéket, miután ezek a  vevők általában többet hajlandóak fizetni. "A nagyszabású ingatlanvisszavétel ugyan még várat magára, de a bankok már készülnek a mérlegeik korrekciójára, és elkezdték visszavenni a projekteket, elsősorban a lakossági piacon. Várhatóan a harmadik illetve negyedik negyedévben több aktivitást láthatunk

84/101

kényszerértékesítések formájában, de úgy tűnik, egyelőre jól kell helyezkedni egy-egy kedvező tranzakcióhoz. Óvatosan kell azonban kezelni a kecsegetető hitelmegvásárlást is, ugyanis több esetben látni negatív hitelértékarányokat a piac legkedvezőbb szegmensén kívül" - zárta kommentárját Hamish White, a Colliers International budapesti irodájának partnere. Teljes prezentáció a mellékletben tekinthető meg.

Forrás: Colliers

85/101

Folytatódott a közös gondolkodás az Üllői út jövőjéről 2010. Március 11. Csütörtök A XVIII. kerületi önkormányzat és a REevolutio Consulting által szervezett fórumon a kerületben dolgozó, élő építészeti szakemberekkel való közös gondolkodás, az Üllői út jövőjéről alkotott elképzelések megismerése volt a cél.

Az érintett szakemberek élhető csomópontokat, több "megállító" funkciót, logikusan tervezett, élhető mértékű forgalmat, a monotonitás csökkentését szeretnék elérni ezen az útszakaszon. Fontos feladat a helyi szempontok és az összvárosi szintű érdekek egyensúlyban tartása. Köszöntőjében dr. Mester László polgármester elmondta, az Üllői út a főváros kapujaként jelentős szerepet tölt be Budapest életében és eljött az idő, hogy egy sikeres fejlesztési koncepció mentén mindenki számára élhetővé váljon ez a terület. A négy kerületet keresztülszelő forgalmas út újragondolása Ikvai-Szabó Imre, Budapest főpolgármester-helyettesének támogatásával kezdődött meg, a XVIII. kerület elsőként vállalta, hogy a kezdeményezés élére áll és helyi fórumokon indítja el párbeszédet - tájékoztatott Sándor László alpolgármester. Juhász Kálmán, a kerület főépítésze hangsúlyozta, az eredményes munkához nagyon fontos lenne újragondolni a merev szabályozási terveket, figyelemmel követni a települési szempontokat, az összvárosi szintű szándékokat. A hosszú úton szükség lenne tájékozódási pontok, új csomópontok létrehozására, az épületek minőségállományának növelésére, egyes esetekben az épített örökség védelmére. Jáki Monika, a REevolutio Consulting vezető tanácsadója, az esemény moderátora elmondta, a jelenlegi munka célja, hogy kezdetét vehesse Budapest egyik legforgalmasabb és legjelentősebb útjának a megújítása. Azonban ez csak a helyi szakemberek, érintett lakók, vállalkozók bevonásával, igazi összefogás kialakításával lehet hosszú távon működőképes és hatékony. Közel egy évvel ezelőtt a REevolutio Consulting konferenciát tartott a témában. Az azóta eltelt időszak eredménye, hogy sikerült létrehozni azt az egységes politikai, és szakmai akaratot, amely alapján az Üllői út revitalizációjában elindulhatott az operatív lépésekből álló előkészítő munka, a projekt társadalmasítása. Ez a második fórum, amelynek a XVIII. kerület ad otthont, január végén a kerületi vállalkozókat hívták közös gondolkodásra - hangsúlyozta a szakember. A Studio Metropolitana - a fővárosi Tematikus utcák program ötletgazdája képviseletében Együd Réka tanácsadó a városfejlesztő műhely szakmai tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel a Rákóczi úton zajló közösségi fejlesztés bemutatásán keresztül. A Tematikus utcák program arra keres megoldást, hogy egyes jelenleg méltatlan állapotban lévő közterületek rehabilitációja során hogyan lehet újragondolni, élhetővé tenni a tereket. A fórum résztvevői elmondták, napi ügyeik intézése során kerülik az Üllői utat, az átláthatatlan közlekedési struktúra, az esztétikailag méltatlan külső megjelenés miatt, ha tehetik, inkább más útvonalat választanak. A szakemberek úgy látják, problémát jelent az, hogy az Üllői út túlságosan lineáris, hiányoznak a közterekre épülő szolgáltatások, a kereskedelmi szempontból is vonzó funkciók, az építészetileg is érdekes jellegpontok - minden olyan elem, amely élhetőbbé tehetné az emberek számára ezt az utat. A vállalkozókhoz hasonlóan az építészeti szakemberek is a közlekedési problémákat tartják elsődlegesnek. Mivel az út egyik oldala nehezen elérhető, szükség lenne az itt elhaladó villamos vonal újragondolására, esetleg trolival, vagy más módon való

86/101

helyettesítésére. A forgalom lassítása, racionalizálása is létfontosságú, azonban nem szabad figyelmen hagyni azok érdekeit sem, akik a területen naponta utaznak át. A foghíjas telkeken fontos az új épületek kialakítása, hiszen lakófunkció elvesztésével kihalttá válna az útszakasz. A jövőben további fórumokkal, közösségi tervezéssel folytatódik az Üllői út jövőjéről megkezdett párbeszéd. A REevolutio Consulting korábban szakmai előtanulmányt készített az útszakasz egyik legjelentősebb csomópontjának, a Határ út környékének újragondolására. Budapest Főváros erre a Ferencváros, Kőbánya és Kispest határán fekvő - területre jelenleg az építészeti ötletpályázat kiírását készíti elő. A REevolutio Consulting bízik benne, hogy a Főváros, valamint az összes érintett kerület, a szakma, a lakosság és a vállalkozók közös gondolkodásának, munkájának eredményeként megújulhat Budapest egyik leghosszabb és legforgalmasabb sugárútja. A XVIII. kerületben eddig lezajlott fórumok is azt bizonyítják, a kezdeményezés pozitív fogadtatásra talált.

Forrás: Revolutio

87/101

Interjú Berényi Andrással, Újpest főépítészével 2010. Március 11. Csütörtök Településfejlesztési tanácsadócégként nagyon fontos számunkra, hogy minél jobban megismerjük a Budapesten zajló munkálatokat, valamint a kerületek szakembereinek véleményét a helyi fejlesztésekről, ezért egy interjúban kérdeztük Berényi Andrást, Újpest főépítészét.

Milyen hosszú távú fejlesztési stratégiát fogalmazott meg Újpest az IVS-ben, és mely akcióterületek fejlesztését kezeli kiemelt fontossággal? A kerület már korábban, 2008 tavaszán elfogadott egy kerületfejlesztési koncepciót, amelyben 18 akcióterületet fogalmaztunk meg. Ezt követően és ez alapján a Főtér európai uniós pályázati feltételeként készült el kerületünk IVS-e. Újpesten négy kiemelt akcióterületet határoztunk meg. Ezek közül már megkezdődött a Főtér rekonstrukciója, amelynek jelenleg első üteme zajlik. A munkálatok végére teljesen megújul a tér arculata és igazi élhető központjává válik a kerületnek. Fontosnak tartjuk a Károlyi István városközpont megvalósítását is. Ez az egyetlen olyan tömb, melyben az egykori ipari funkció tudatos feladásával olyan - dominánsan intézményi épületegyüttes létesítésével számolunk, melyben akár magasház is kialakítható lenne. A tömbben található szecessziós műemléképület, amely egykoron gimnáziumként működött remélhetőleg a jövőben is tudományos, kulturális, vagy oktatási létesítménynek ad helyet. Harmadik kiemelt akcióterület a volt Petőfi és Hunyadi laktanya környéke. Az egykori honvédségi területeken a régi épületek nagy részét le kell bontani és jó lenne, ha helyükre elővárosi karakterű nagykereskedelem, szakáruházak, valamint irodaberuházás települnének, a terület belső részein a meglévő lakóterületek szomszédságában pedig vegyes intenzitású lakótömbök kerülhetnek. Negyedik különösen fontos akcióterületünk Káposztásmegyeren az Íves út két oldalán lévő, jelenleg beépítetlen terület. Itt a rendszerváltás előtt egykoron az ország egyik legnagyobb lakótelepét építették volna, néhány éve felmerült egy téli-nyári sípálya kialakításának terve is. Az itteni fejlesztéseket újra kell gondolni úgy, hogy a dominánsan intézményi fejlesztések mellett a lakófunkciót is számításba lehet venni. Mely területek jövőbeni fejlesztését tartja összvárosi jelentőségűnek a kerületben? Az Újpesten az elmúlt évtizedben megvalósult legfontosabb fejlesztések (így például az MO és a 2/A autóutak és természetesen a Megyeri) elsősorban a budapesti közlekedés javításához kapcsolódtak, de további, kapcsolódó fejlesztéseket is indukálnak. Fontos, hogy a kerület a város északi kapuja is, ennek a feladatnak is eleget kell tenni a tervezés során. Következő lépés lehet az Aquincumi híd megépülése, annak összekötése az M3-as autópályával, a külső keleti körút kialakítása, valamint az elővárosi vasút fejlesztése káposztásmegyeri megállóval. Újpest lakossága számára a legfontosabb azonban az M3 metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása lenne. Milyen típusú fejlesztések, akciók valósultak meg az elmúlt néhány évben? Nagyon sok fejlesztés zajlott az elmúlt időszakban a kerületben, megkezdődött a Szent István tér rekonstrukciója, valamint megépült a Megyeri híd. Ezen kívül lakóterületi fejlesztések is zajlottak. Külön öröm, hogy több újpesti beruházás is nívós szakmai elismerésben részesült, így pl. az un. "Schilling ház", valamint a káposztásmegyeri városrész-központ lakóépület-együttese építészeti

88/101

nívódíjat kapott. A Káposztásmegyeri ipari parkban is jelentős beruházások zajlanak. Milyen potenciálja van Újpestnek, melyet a jövőben jobban kíván pozícionálni? Újpest kisvárosias hangulatú, polgári része volt a városnak. Sok épület műemléki-, illetve fővárosi védelem alatt áll manapság is. Úgy vélem a XXI. század városfejlesztési elvárásainak úgy kell megfelelnünk, hogy közben ezt a minőségi örökséget kellene megőrizni a jövőben is. A Megyeri híd megépülése milyen hatással van a kerületben folyó fejlesztésekre, az újpestiek életkörülményeire? A tapasztalatok azt mutatják, jó hatással volt a kerületre a híd megépülése. Alaptalanok voltak azok a félelmek, hogy a megnövekvő forgalom tönkreteszi a várost. Hogyan képzeli a Szent István téri Piac és Vásárcsarnok jövőjét? Lehet-e ez a terület klasszikus értelemben vett élhető központ, „belváros” a kerületben élők számára? A Főtér rekonstrukciója három nagy ütemben zajlik. Ennek második üteme a környéken a parkolási problémák megoldása egy mélygarázs kialakításával, valamint az új virágpiac építése. A harmadik ütemben a Vásárcsarnok felújítására kerül sor – a tervek szerint 2014 környékén – természetesen a jelenlegi funkcióik megőrzésével, de a kor követelményeinek megfelelő működési feltételek megteremtésével és a Főtér karakteréhez méltó megjelenéssel. A Főtér környékének felújítása nem csak építési munka. A területet meg kell tölteni élettel, rendezvényekkel, programokkal tenni mozgalmassá. Mely funkciók megtelepedését sürgeti, támogatja leginkább a kerület? A jövőben milyen fejlesztési irányokat tart fontosnak? Nagyon fontosnak tartom a gazdaság szerepét, hiszen az tudja hosszú távon fenntartani, biztosítani a kerület fejlődését. Ezt a funkciót szolgálja például a káposztásmegyeri ipari park is, ahol egyre több cég telepedett le. Újpest egyik - számomra leginkább vonzó - különleges adottságának a funkcionális és építészeti sokszínűséget tartom, ezért a fejlesztések előkészítése során is ennek megőrzésére törekszem.

Forrás: Revolutio

89/101

Az állam útépítéssel készül Sávolyra 2010. Március 10. Szerda A Sávoly településen létesülő Moto GP versenypálya megközelítéséhez szükséges, a Magyar Államot terhelő útépítésre írt ki nyílt közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - a felhívás a szerdai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

A feladat két részből áll., az első a sávolyi autópálya csomópont összekötő ágát körülbelül 700 méteren át kell építeni, hogy az közvetlenül csatlakozhasson a 7. számú főúthoz, a második feladat pedig egy 250 méter hosszú földút átépítése. A részleteket az ajánlatkérési dokumentáció tartalmazza, amelyet 60 ezer forintért vásárolhatnak meg a potenciális ajánlattevők. A munkával idén június 15-re kell elkészülni. Ajánlatot az a cég tehet, amelynek az utóbbi három év mindegyikében elérte az útépítésből származó nettó bevétele a 200 millió forintot. Az ajánlattételi határidő április 19. Az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes, de a három értékelendő kritérium súlyozásánál az ár a meghatározó. Az eredményhirdetés tervezett időpontja április 29., míg a szerződéskötésre május 19-én kerül sor.

Forrás: Inforádió

90/101

Patkányok lepik el az elhagyott falusi portákat 2010. Március 10. Szerda Az elmúlt évtized közepétől számos üres házat és telket vásároltak a magyarok és a külföldiek a Somogy megye északi részén található Koppányvölgy falvaiban. Az osztrák, német, holland és svájci vevők egy része beilleszkedett a falvak közösségébe, de mára egyre szaporodnak a tulajdonosok által elhagyott, romos házak.

A sorsukra hagyott épületek rontják a falvakról kialakult képet, az ott élők az önkormányzattól várják a megoldást. Csak Andocson 20 üres lakóingatlant tartanak nyilván. A település polgármestere elmondta, hogy tulajdonosok vagy meghaltak, vagy ismeretlen helyre költöztek. A házak többsége mára életveszélyessé vált, a portákon megjelentek a patkányok és a rókák. Az önkormányzat télen ellapátoltatja a havat, nyáron kaszáltatja a füvet, de a munkálatok ellenértékét senkin nem tudják behajtani. Egy másik településen két családi ház állapota kritikus, az egykori NDK-s vevők felkutatására tett kísérletek nem vezettek eredményre. A magántulajdonban levő, elhanyagolt házak gazdáival szemben az önkormányzat tehetetlen. A jegyző szerint csak időveszteséggel jár a külföldi tulajdonos kötelezése. Ha a külföldre címzett levelek "elköltözött", vagy "ismeretlen" megjegyzéssel érkeznek vissza, akkor a nemzetközi jogsegély útján deríthető csak ki a tulajdonos elérhetősége. A nemzetközi jogsegély intézése plusz időt jelent, illetve költséges is a hiteles fordítás beszerzése.

Forrás: Pénzcentrum.hu

91/101

Csődközelben vannak a vidéki repterek 2010. Március 10. Szerda A vidéki repterek mintegy fele csődbe mehet, korábbi milliárdos fejlesztéseik pusztulásnak indulhatnak - írta Vadász Lászlóra, a Vidéki Repülőterek Szövetsége elnökére hivatkozva a Világgazdaság szerdai száma.

A lap szerint számos vidéki önkormányzat szabadulna veszteséges, kihasználatlan repülőterétől, mert nincs pénze sem a fenntartására, sem az életre keltésére. A kilátástalan helyzetben a repülőtéri beruházások megálltak, vagy el sem indultak. A csökkenő, elvesző forgalomért a szakma elsősorban a hazai szabályozást okolja, és csak másodsorban a válságot - olvasható a lapban. Vadász László a Világgazdaságnak azt mondta: a hazai légiközlekedés túlzottan Ferihegy-központú. Véleménye szerint a döntéshozók a fővárosi repülőtér működésében érdekeltek, a vidéki repülőterek fejlődését nem tartják fontosnak. Az állam a külföldi tulajdonú Budapest Airportnak számos olyan feltételt biztosít, amelyeket a vidékieknek maguknak kell megoldaniuk vagy drága szolgáltatásként igénybe venniük - írta a Világgazdaság. Ellenpéldaként a sármelléki repülőteret említette a napilap: a FlyBalaton félévnyi kényszerpihenő után április 1-jén fogad újból repülőt.

Forrás: HVG

92/101

Milyen legyen Budapest 10 év múlva? - Centralizálás vagy halál 2010. Március 10. Szerda A főváros fejlesztési stratégiájáról, szükséges szervezeti-szabályozási változásokról vitatkozott a tegnap megrendezett Desztináció Marketing Workshop-on Budapest jelenlegi vezetése és ellenzéke. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint centralizálni kell Budapestet, a Fideszes Ughy Attila szerint egy-másfél éve van a fővárosnak ahhoz, hogy kitalálja az új szervezeti-szabályozási struktúrákat.

Ughy Attila, a Fidesz Fővárosi Frakcójának frakcióvezető-helyettese az Aera által szervezett konferencián elmondta, hogy az elmúlt 20 év az elszalasztott lehetőségekről szólt. Ughy Attila szerint a 80-as években Bécs és Budapest között nem volt számottevő különbség, míg ma hatalmas a különbség élhetőség, fejlettség tekintetében. Éppen ezért nagyon komoly feladtaok állnak a főváros következő vezetése előtt. A Fideszes politikus szerint Budapestnek a Kárpát-medence első számú városává, gazdasági-kulturális fővárosává kell tenni a várost. Ikvai-Szabó Imre jelenlegi főpolgármester-helyettes szerint Budapest legfontosabb imidzsépítő eszköze a Duna. A fővárost jelenleg az agglomerációs törvény és a kerületi széttagoltság egyszerre bénítja meg Ikvai-Szabó szerint. Emellett a főpolgármester-helyettes szerint érdemes összevetni Bécs és Budapest feljlesztéseinek finanszírozását: míg az osztrák fővárosban a források 70 százalékban állami oldalról érkeznek, addig Budapesten ez az erány mindössze 20 százalék. Ikvai-Szabó szerint az infrastruktúra-fejlesztés és a közbiztonság kérdésében a legnagyobb Budapest lemaradása. A városnak üzemeltetési problémái vannak elsősorban: az üzemeltetésre fordított források jelenleg túlságosan szét vannak aprózódva az állami, fővárosi, kerületi és piaci szereplők között. A döntéshozatal a legapró üzemeltetési kérdésekben is nagyon lassú - tette hozzá a főpolgármester-helyettes. Nem feltétlenül a városvezetés tehet a Budapesten elburjánzott túlzott bürokráciáról, mely jelentősen lelassítja az ingatlanfejlesztéseket. A Fideszes politikus szerint szabályozási változásokra van szükség: gyorsabbá és transzparensebbé kell tenni a fejlesztők szabályozási környezetét. Ughy szerint egy-másfél éve van a fővárosnak arra, hogy újragondolja, milyen szervezeti-vezetési struktúrákra van szüksége. Ikvai-Szabó szerint 2020-ra muszáj centralizálni Budapestet, különben a városnak nincsen jövője. A fejlesztési koncepciók kapcsán a toronyházak kérdése is felmerült a beszélgetés során. Ughy Attila a magasházak kérdéséről elmondta, hogy tudomása szerint a XIII. kerüet jelenleg tárgyalja egy magasház építési engedélyének kiadását, és a Fideszes politikus információi szerint valószínűleg meg fogják adni az Árpád-híd pesti hídfőjéhez tervezett toronyház építési engedélyt. Működhetne jobban is a rendszer A konferencián a kerületi polgármesterek is megszólaltak. Láng Zsolt II. kerületi polgármester szerint a főváros és a kerületek viszonyát szabályozó rendszer közel sem tökéletes, azonban még a jelenlegi rendszert is lehetne sokkal jobban működtetni. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere élesebben fogalmazott, szerinte partner-számba sem veszi a fővárosi vezetés a kerületeket. A kerületi polgármester szerint a legtriviálisabb kérdésekben sincs kompromisszum-készség a fővárosi vezetésben. Példának a Várban lévő, a főváros által kezelt közutak borzalmas állapotát hozta fel, melyek felújtására a főváros midnen évben ígéretet tesz, azonban tenni nem tesz semmit.

93/101

Az I. kerületet 12 éve irányító politikus elmondta, hogy a kerületek hiába működnek együtt, hiába vannak közös elképzeléseik, ha a mindenkori központi kormányzat és a fővárosi vezetés nem partner ebben, akkor a kerületek tehetetlenek az adott ügyekben. Láng Zsolt szerint a kerületek és a főváros kapcsolatában a legnagyobb probléma az, hogy a fővárosban az elmúlt 20 évben nem született érdemi városfelesztési, városarculati, közlekedésfejlesztési stratégia, melyek mentén az adott kerületek dolgozhatnának.

Forrás: ReSource

94/101

Lényegében tovább épülne a bős-nagymarosi vízlépcső 2010. Március 09. Kedd Nem tekinthető a magyar kormány álláspontjának az a szakértői munkaanyag, amely szerint mobil fenékgátak építésével kell pótolni a Szigetköz vízellátását - közölte a szaktárca az után, hogy ismét vita bontakozott ki a Bős-Nagymarosi Vízerőmű kapcsán. A Duna-kör tiltakozik, a Fidesz a minisztérium vezetésének távozását követeli, a tárca pedig cáfol.

A környezetvédelmi tárca szerint valaki egy független szakértők által készített munkaanyag egyik lehetséges forgatókönyvét küldte el Szlovákiának egyeztetésre. A közlemény szerint a dokumentum a Szigetköz vízpótlásának lehetséges műszaki megoldásait veszi számba, amelyek közül csak az egyik az, amely szerint mobil fenékgátakkal kellene felduzzasztani az Öreg-Duna vizét. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter szerint ez nem a tárca álláspontja, a szóba jövő megoldásokat a minisztérium széleskörű társadalmi vitára és szakmai egyeztetésre bocsátja majd. Hozzátette, belső vizsgálatot indít annak érdekében, hogy kiderüljön, ki és miért küldte el az anyagot Pozsonynak. Minderről először a Népszabadság írt a szombati számában. Droppa György, a Duna-kör ügyvivője az InfoRádiónak azt mondta, a terv egy átverés. "Mobil az, amit az ember fel tud tenni a teherautóra, vagy a hátára tud venni. Ez nem ilyen. A legnagyobb bajt abban látom, hogy ez egy átverés. Nem mobilgátról van szó, hanem gátról. Ennek is betonból készülnének az alapjai" jelentette ki. Droppa György szerint tehát ezzel lényegében tovább épülne a bős-nagymarosi vízlépcső, amit a kormány határozatban függesztett fel még 1989-ben. Az egykori tüntetések egyik szervezője azt mondta, ha tényleg így lesz, a 20 évvel ezelőtti tiltakozásokra lehet számítani. A Fidesz is támadást indított. Deutsch Tamás, a párt európai parlamenti képviselője a környezetvédelmi miniszter és az államtitkár azonnali menesztését követeli a Szlovákiához eljuttatott bősi munkaanyag miatt. A politikus szerint nem lehet kifogás a miniszter részéről az, hogy nem látta a dokumentumot, és az sem, hogy a kikerült változat csak egy a sok közül. Droppa György szerint egyébként a legfőbb baj, hogy továbbra sem történik semmi. Szlovákia a 90-es évek elején elterelte a Dunát, és beindította a bősi erőművet. Ez a hágai nemzetközi törvényszék szerint ugyanúgy jogtalan volt, mint az, hogy Magyarország felmondta a vízlépcsőrendszer építéséről szóló szerződést. Bárhogy is, a Szigetközben azóta vízhiány van, ami óriási ökológiai károkat okozott a térségben, a tervek szintjén felül pedig semmi nem történt az elmúlt 13 évben.

Forrás: Inforádió

95/101

Vevőt keresnek a budapesti iskolákra 2010. Március 09. Kedd Mintegy 6,3 milliárd forint értékű, a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló, értékesítésre meghirdetett ingatlancsomag pályázati határideje jár le pár napon belül. Vevőt keresnek a 813 millió forintra értékelt II. kerületi Jurányi utcai, a 410 milliós Szépvölgyi úti, valamint a 366 millió forintra tartott Hernád utcai középiskolákra is.

Mintegy 6,3 milliárd forint értékű, a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Zrt. (BFVK) által értékesítésre meghirdetett ingatlancsomag pályázati határideje jár le 15-20 napon belül. A kínálatban jellemzően már a többedik értékesítési körüket futó ingatlanok találhatóak, köztük egy kéthely-sáripusztai, egy tordasi és egy szőlősgyöröki kastély. Ebben a körben keresnek vevőt a 813 millió forintra értékelt II. kerületi Jurányi utcai, a 410 milliós Szépvölgyi úti, valamint a 366 millió forintra tartott Hernád utcai középiskolákra is. A 6,3 milliárdos csomagot rövidesen követő újabb körben megjelenik három, Hajógyári szigeti Álomsziget-beruházás szomszédságában fekvő telek, valamint a Bécsi út 343. alatti terület mondta a Napinak a vagyonkezelő vezérigazgatója. Bár Gál Csaba szerint a befektetők érdeklődése lassan élénkül, igazi változást csak a finanszírozók stratégiájának megváltoztatása hozhat. A héten tárgyalja a fővárosi közgyűlés a Flórián téri üzletközpont értékesítését, amelyre egy érvényes ajánlat érkezett. Ha a pályázatot eredménytelennek minősítik, elképzelhető, hogy az új kiírásban már az üzletközpont előtti parkoló is az ajánlat részét képezi majd (ha sikerül azt közterületből átminősíteni az üzletközpont részévé). Folynak a tárgyalások a Bakáts téri Schöpf-Merei kórház újrahasznosításáról, amelyben a ferencvárosi önkormányzat rendezkedne be ingatlancserés ügylet során.

Forrás: Napi.hu

96/101

Hatalmas líbiai megrendelést kapott a Vegyépszer 2010. Március 09. Kedd Mintegy 80 milliárd forint értékű infrastrukturális és kommunális építési megbízást kapott Líbiában a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. Ilyen nagyságrendű külföldi üzlethez évtizedek óta nem jutott a magyar építőipar - írja az MTI.

Az átfogó fejlesztési beruházás az észak-líbiai Az-Zawya város közműveinek kiépítését foglalja magában, összességében mintegy 300 millió euró értékben, a pontos összeg a líbiai valuta árfolyamának változásától függ - ismerteti a cég sajtóközleménye. Ennek részeként 600 kilométernyi csatornahálózatot és 450 kilométer vízvezetéket fektetnek le, 600 ezer négyzetméter járdát készítenek el, mindemellett kiépítik csaknem 400 kilométer hosszan a város közvilágítását is. A megbízást pályázaton nyerte el a társaság. A megbízó újabb megrendeléseket is kilátásba helyezett, amelyek révén a munkák volumene másfél-kétszeresére nőhet. A szerződés bővítéséről folyamatban vannak a tárgyalások - közölte az MTI érdeklődésére a Vegyépszer igazgatósága. A munkát a most hatályba lépett szerződés szerint 40 hónap alatt kell elvégezni. A társaság ehhez szabad kapacitásából telepít át Líbiába építőipari gépeket. Az irányítók és a gépkezelők a Vegyépszer alkalmazottai lesznek, összesen 100-120 magyar fog csúcsidőben dolgozni a beruházáson. A Vegyépszer fővállalkozóként végzi a fejlesztést, Magyarországról több alvállalkozót szeretnének bevonni, így más cégek dolgozói is munkához juthatnak. Mivel sok anyagot itthonról fognak beszerezni, a hazai építőipari anyaggyártók is megrendelésekhez jutnak. A líbiai üzlet összességében több száz embernek fog munkát adni. A líbiai fél a szerződés szerinti 15 százalék előleget április végéig utalja, a munkálatok ezt követően megindulnak.

Forrás: ReSource

97/101

Hullámzó hírek Albertfalváról 2010. Március 08. Hétfő Panamai érdekeltségű cégek vidámparkot építenek az ezerötszáz éves, 3,2 hektáros budapesti római katonai tábor területén, a 6-os út és a Duna között, a 18-as villamos végállomásánál, a leendő Albertfalvai híd tövében, számol be a nem mindennapos tervekről a HVG.

A 13,5 hektáros, a XI. kerület tulajdonában lévő, közpark besorolású területet, még 2007-ben a Római Vár Kft. kezdeményezésére hirdette meg az önkormányzat hasznosításra. Perlaky Zsolt a cég leendő ügyvezetője elmondta, hogy mostanra kitisztították a területet, és kialakították a 14 méter magas, majdani műanyag borítású sípálya és csúszda dombját, feltárták a romok egy részét. A távolabbi tervekben 40-50 féle játék, köztük hullámvasút, csónaklesikló is szerepelnek.

Forrás: ReSource

98/101

Property News 2010 10. hét

99/101

Thawing in the Commercial Real Estate Investment Market? 2010. Március 11. Csütörtök As the eagerly awaited winter thaw starts in the Northern hemisphere, finally we are beginning to experience a renewing of business confidence in Hungary, which is trickling into demand for real estate - commented Hamish White, Partner at Colliers International Hungary.

For most, 2009 is a year to forget, and don't count on 2010 being too much better yet in spite of this, Colliers International Hungary predicts a more positive market, primarily driven by private equity investors seeking higher yield investment properties, existing pan European Funds, new entities geared towards distressed real estate, owner occupiers and the Hungarian Real Estate Funds. Private investors are typically being driven by the low rates of return offered on bank deposits and the uncertainty of other asset classes such as stocks, and see property as a hedge against inflation. We have a growing list of investors seeking to purchase real estate assets leased long term to quality companies and are actively looking for stock. Real Estate Funds such as your German open funds are back in business with redemptions seemingly a distant memory, however they are very focused on purchasing buildings with prime locations, excellent lease profiles and on yields above 7.5% percent for office and retail. A recent example has been the transaction involving the Allee Shopping Center, where Allianz RE purchased a 50% share from ING Real Estate Development. In addition, the Hungarian domestic investment market is seeing movement due to the current national bank rate at a historical low of 5,75% and we know they are also back in the market buying on yields of eight percent and upwards taking advantage of the local network and new tax legislation making purchasing assets and not companies easier. "We currently have a transaction under due diligence, and if all goes to plan this will close within the next six weeks, and will certainly add to the limited list of comparable transactions for investment properties in Budapest" - Hamish White mentioned. We spent a long time in marketing the property, which resulted in a number of offers, and this highlighted to us a growing demand from within the domestic (Hungarian) investment sector. Another encouraging trend has been that of owner occupiers, who have certainly created activity in the Budapest market, As an example, the K3 Office Building sold by prominent Hungarian developer WING to Allianz Hungary (no connection to the above mentioned Allee transaction). "Owner occupier purchases offer some hope in the recover of value for Developers, as they typically pay a premium" - he stated. We have yet to see large-scale distress, but the Banks are certainly bracing themselves for corrections to their balance sheets, and have started taking back projects in the residential sector. We expect by the 3rd to 4th quarter to see some more activity in the form of distressed sales, however it seems one will have to be well placed to pick " low hanging fruit". Also, beware of thinking that buying the debt is attractive, as we see negative loan-to-value ratios in the non-core sector of the market.

100/101

Forrás: Colliers

101/101