KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SZEGED IPARI LOGISZTIKAI KÖZPONT KIJELÖLÉSE

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1075 BUDAPEST, MADÁCH TÉR 3-4. TEL.: (36 1) 413 0959 FAX: (36 1) 413 0958 www.vatikft.hu

K ÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SZEGED IPARI LOGISZTIKAI KÖZPONT KIJELÖLÉSE

Légifotó a tervezési területről (forrás: Google)

T ÉMAFELELŐS : A KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÉRT FELELŐS TERVEZŐ : T ERVEZŐ : Ü GYVEZETŐ IGAZGATÓ :

Dr. Orosz Bálint Dr. Balogh Ákos (TT1 11-0008/04, TR1 11-0008/04, K1 11-0008/4) Fodor-Dollmayer Petra okl. tájépítészmérnök Dr. Orosz Bálint

2010. MÁJUS

SZEGEDI IPARI LOGISZTIKAI KÖZPONT KIJELÖLÉSE KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

TARTALOMJEGYZÉK 1.

Bevezetés ..................................................................................................................................................... 3 1.1 Tematika.................................................................................................................................................. 4 1.2 A tervmódosítás céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése (célrendszer) .......................... 5 1.3 A terv és a változatok rövid ismertetése............................................................................................. 6 1.4 A környezet védelméért felelős szervek, valamint egyéb szakhatóságok előzetes véleményeinek és észrevételeinek összefoglalása ...................................................................................... 8 1.4.1

2.

Az érintett nyilvánosság meghatározása .......................................................................................................... 10

A terv összefüggése más releváns tervekkel, programokkal........................................................... 10 2.1 A terv koncepcionális alapját jelentő településfejlesztési koncepció és fejlesztési határozatok bemutatása, elemzése a környezeti vizsgálat szempontjából (környezeti, társadalmi, gazdasági)... 10 2.2 A terv összefüggése (környezet- és természetvédelmi, társadalmi és gazdasági célok, fenntarthatóság) más releváns tervekkel és programokkal (területi tervek, jogszabályok, természetvédelmi kezelési tervek stb.)....................................................................................................... 13 2.2.1 2.2.2

Országos Területrendezési Terv ....................................................................................................................... 13 Csongrád Megye Területrendezési Terve ......................................................................................................... 16

2.3 A releváns tervek és programok összevetése, ütköztetése a terv koncepciójával és céljával, környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata (országos, megyei, települési környezetvédelmi programok, elvek) ......................................................................................................................................... 19 2.3.1 2.3.2 2.3.3

A III. Nemzeti Környezetvédelmi Program környezeti vizsgálat szempontjából releváns célkitűzései............. 19 Csongrád Megye Környezetvédelmi Programja ............................................................................................... 20 A Szegedi kistérség környezetvédelmi programja ............................................................................................. 20

3. A környezeti állapot feltárása (a terv megvalósulása előtti vagy a terv meg nem valósulása esetén).................................................................................................................................................................. 21 3.1 A település környezeti elemeinek és rendszereinek ismertetése, a tervezési terület környezeti állapotának bemutatása................................................................................................................................ 21 3.2 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség)..................... 27 3.3 A fennálló környezeti, tájhasználati konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg .................................................................................................... 28 4. A terv megvalósítása esetén várható, környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése (közvetlen és közvetett környezeti következmények)......................................................... 29 4.1 Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén különös tekintettel, a környezeti elemek és rendszerek megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire:.................................................................................................................................................. 29 4.2 Hatások előrejelzése a közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén különös tekintettel........................................................................................................................................................ 29 4.3 Összefoglaló táblázat, a változatok összehasonlítása ..................................................................... 29 4.4 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek, az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok .............. 30 5. A környezeti következmények alapján a terv és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása, a változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása.............................................................................................. 31 6. A terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre....................... 31 7. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv által befolyásolt más tervben illetve programban figyelembe kell venni............... 32 8. A várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan monitorozási javaslatok megfogalmazása, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre ................................................................ 32 9. Összefoglaló ............................................................................................................................................. 33 10. Melléklet ................................................................................................................................................... 34

2010. MÁJUS

2


1. BEVEZETÉS Az M5-ös autópálya és a hozzákapcsolódó M43-as gyorsforgalmi út E75-ös útig tartó szakaszának közelmúltban történt megépülésével és a gyorsforgalmi út jelenleg folyó továbbépítésével az autópálya csomópontok közelében lévő, korábban mezőgazdasági művelésű területek felértékelődtek és funkcióváltásuk megkezdődött. Ezt a helyzetet előrevetítve Szeged város 2000-ben elfogadott településszerkezeti terve már gazdasági területet jelölt ki az M43as út – E75-ös út – Ny-i elkerülő út – Szeged-Budapesti vasútvonal közötti, a város ÉNy-i részén fekvő, ún. Gumigyár fölötti területre. Ezt követően 2002-ben elkészült a kiemelt gazdasági övezet szabályozási terve, amely az E75-ös út mellett lehetőséget teremtett egy logisztikai központ megvalósítására is. Az eljárás során a jelenlegi kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet jelentős mértékű zavaró hatású iparterületbe kívánja átsorolni a város. Szeged településrendezési tervének módosításához kapcsolódóan a kidolgozó kikérte a környezet védelméért felelős szervek véleményét, a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről. A beérkezett véleményeket figyelembe véve a vizsgálat szükségességével kapcsolatosan a Főépítészi Iroda 2010. február 2-án 11:00 órától egyeztetést tartott. Az egyeztetésen elhangzottak alapján a település önkormányzata a környezeti vizsgálati eljárás lefolytatása mellett döntött. A környezet védelméért felelős szervek a környezeti értékelés tartalmára vonatkozó véleménykérelemben javasolt tematikát elfogadták, a megküldött előzetes vélemények és a megtartott egyeztetés alapján a következő szempontokra vonatkozó kiegészítést kérték: – A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság részéről Faggyas Szabolcs: A megküldött állásfoglalás fenntartása mellett, ha készül vizsgálati anyag, akkor célszerűnek tartja annak megvizsgálását, hogy a beruházás milyen hatással lesz a Fehér-tóra. A logisztikai központ funkciójából adódóan nem lehet szennyező hatással a védett területre, de amennyiben a módosítás kapcsán már más ipari tevékenység is létesíthető a területen, akkor annak környezeti hatása már nagyobb lehet, és akkor már célszerű elvégezni a vizsgálatot. A módosítással kapcsolatosan fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a tervezési terület tényleges kiterjedése jóval nagyobb, mint a tényleges módosítással érintett területé (13 ha), így a tervezési terület érint olyan területeket, amelyeken módosítás nem következik be.

Jelmagyarázat: – tervezési terület határa: piros szaggatott vonal – módosítással érintett terület: kék vonal Légifotó forrása: Google

1

A környezeti értékelést a fenntarthatóság alapelvét – a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteinek kielégítési lehetőségétől1 – figyelembe véve készítettük el.

Közös jövőnk című ENSZ jelentés, 1987.

2010. MÁJUS

3


1.1

TEMATIKA

A környezeti értékelés a 2/2005. (I. 11.) kormányrendelet 4. számú melléklete alapján került összeállításra. 1. Bevezetés 1.1. Tematika, tartalomjegyzék 1.2. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése (célrendszer) 1.3. A terv és a változatok rövid ismertetése 1.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság előzetes véleményeinek és észrevételeinek figyelembe vétele, az indokok összefoglalása 2. A terv összefüggése más releváns tervekkel, programokkal 2.1. A terv koncepcionális alapját jelentő településfejlesztési koncepció és fejlesztési határozatok bemutatása és elemzése a környezeti értékelés szempontjából (környezeti, társadalmi, gazdasági) 2.2. A terv összefüggése (környezet és természetvédelmi, társadalmi és gazdasági célok, fenntarthatóság) egyéb releváns tervekkel és programokkal (területi tervek, jogszabályok, természetvédelmi kezelési tervek stb.) 2.3. A releváns tervek és programok összevetése, ütköztetése a terv koncepciójával és céljával, környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata (országos, megyei, települési környezetvédelmi programok, elvek) 3. A környezeti állapot feltárása (a terv megvalósulása előtti vagy a terv meg nem valósulása esetén) 3.1. A halgazdasági major működése 3.2. A környezeti elemek és rendszerek, a környezetállapot ismertetése 3.3. A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) 3.4. A fennálló környezeti konfliktusok, tájhasználati konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg 4. A terv megvalósítása esetén a várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése (közvetlen és közvetett környezeti következmények) 4.1. Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén különös tekintettel, a környezeti elemek és rendszerek megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire: − a környezeti elemekre, − a környezeti elemek rendszereire, a természeti rendszerekre, élővilágra, ökoszisztémákra, − tájra, − településre, településszerkezetre és épített környezetre, építészeti és régészeti örökségre, − településökológiai viszonyaira (klíma, átszellőzés, biológiai aktivitásérték), − emberre, társadalomra. 4.2. A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén különös tekintettel: − új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére − környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására − olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak − a természeti erőforrások megújulásának korlátozására − a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítására 2010. MÁJUS

4


−

a közvetlen és közvetett hatások következtében az érintett közösség társadalmi, gazdasági helyzetében, különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben várhatóan fellépő változásokra 4.3. Értékelési módszer alkalmazása 4.4. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek, az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok 5. A környezeti következmények alapján a terv és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása, a változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása 6. A terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre 7. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv által befolyásolt más tervben illetve programban figyelembe kell venni 8. A terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre 9. Összefoglaló

1.2

A TERVMÓDOSÍTÁS (CÉLRENDSZER)

CÉLJAINAK,

TARTALMÁNAK

ÖSSZEFOGLALÓ

ISMERTETÉSE

A Szegedi Ipari Logisztikai Központ (SZILK) területének egy részét érinti az északabbra lévő sertéstelep védőtávolsága, amely bizonyos mértékig korlátozza az itt elhelyezhető funkciókat. A bűzös létesítmény védőterületébe esik annak a mintegy 13 ha nagyságú, 01416/17 hrsz.-ú földrészletnek az északi része is, melyen zavaró hatású ipari gazdasági zóna kialakításának igénye merült fel. A jelenleg hatályos kereskedelmi szolgáltató gazdasági zóna (Gksz) módosításával a terület olyan besorolást kap (Gip), amely a jelenlegi korlátozásra – lévén maga is zavaró hatású – nem érzékeny, így bővíthető az itt elhelyezni kívánt funkciók köre, a terület hasznosításának lehetősége. A tervezésnél figyelembe veendő szempontok 1. A tervezési terület Szeged Megyei Jogú Város hatályos településrendezési terve szerint 2002. óta beépítésre szánt terület 2. Az M43-as autópálya csomópontja racionális közlekedési szempontokat figyelembe véve az eddig is rendkívül forgalmas Budapesti úthoz csatlakozik, így a város területén található kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek felértékelődtek, mint ipari, logisztikai, kereskedelmi területek. Ezt a potenciált felismerve a város 2002ben kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz) területeket alakított ki az autópálya csomópont közelében. 3. Az előző két pontot értelemszerűen adottságként kell kezelnünk a környezeti értékelés során. A beépítésre szánt területté minősített szántóterületek művelésből való kivonása csak konkrét beruházás megindulása esetén történik meg. Ennek megfelelően a Gksz területek jelenleg szántóként hasznosítottak, és a beruházás megindulása előtt a humuszos termőréteg mentésére is sor kell, hogy kerüljön. Vagyis a jelenlegi mezőgazdasági potenciál csak a beépítésre szánt terület tényleges igénybevételével veszik el. 4. A környezeti értékelés feladata a rendezési terv módosításának vizsgálata, a kialakuló állapot tervi, stratégiai összhangjának feltárása. A beruházás várható környezeti hatásait a létesítményre készítendő környezeti hatásvizsgálat tudja bemutatni.

2010. MÁJUS

5


A tervezési terület az M 43-as autópálya és az E 75 számú út csomópontjának közvetlen közelében helyezkedik el, felértékelődését jelezte korábbi kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe való besorolása is. A területre tervezett jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági területre készülő szerkezeti és szabályozási terv céljai a következők szerint foglalhatók össze: – az épülő infrastruktúra által teremtett lehetőségek kihasználása egy olyan területen, amely a tőle északra elhelyezkedő sertéstelep védőtávolsága miatt egyébként korlátozottan lenne hasznosítható, – a városban található ipari területek kínálatának bővítése. – a beépítési paraméterek előírása, – a módosítás következtében fellépő környezetterhelő hatások csökkentésére irányuló javaslatok megfogalmazása, – valamint annak megválaszolása, hogy a két régészeti lelőhellyel érintett földrészlet állapotában bekövetkezik-e valamilyen változás a beruházás következtében. A tervmódosítás érdekében készített vizsgálatok során felmerült, hogy a területen korábban meliorációs berendezéseket építettek ki. A tervezési területről szerzett információink alapján megállapítható, hogy a módosítással érintett területen meliorációs berendezés nincs.

1.3

A TERV ÉS A VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE

A területen a későbbiekben ténylegesen megvalósuló tevékenység ismerete hiányában jelen környezeti értékelésben nem tudtunk a „szokásos” módon egy tervet, valamint annak várható környezeti hatásait csökkentve kialakított tervváltozatot elemezni, csak tevékenységeket vizsgálhattunk. Így tehát nem új beépítésre szánt terület kijelölését, vagy az övezeti átsorolás várható környezeti hatásait vizsgáljuk, hanem – az egyeztető tárgyalás alapján – a GIP területre betelepülő, várhatóan KHV köteles tevékenységeket. A környezeti értékelést ennek fényében meghatározta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt környezeti hatásvizsgálat (KHV) köteles tevékenységek számbavétele, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 20. §-ban meghatározott ipari építmények elhelyezhetősége: „Ipari terület 20. § (1) az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (2) az ipari terület lehet: 1. jelentős mértékű zavaró hatású terület, 2. egyéb terület. (3) a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.” A környezeti értékelés átláthatósága érdekében, valamint figyelembe véve, hogy jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület kerül kijelölésre, a következőkben részletesebben ismertetjük az 1. számú mellékletben meghatározott KHV köteles tevékenységeket, továbbá felsoroljuk a 2. és a 3. sz. mellékletben szereplő iparágakat, illetve tevékenységeket. A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek a következők (a felsorolásból értelemszerűen töröltük azokat a létesítményeket, tevékenységeket, amelyek a tervezési terület jellegéből és tervezett övezeti besorolásából adódóan nem jelentenek reális lehetőséget pl.: bányászat, védett természeti terület igénybevétele, stb.):

2010. MÁJUS

6


1. 2. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Baromfitelep Sertéstelep Feldolgozóipar Papír- és kartongyártás Papíripari rostos alapanyag előállítása fából és más hasonló szálas nyersanyagból Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozó létesítmény Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló Radioaktív hulladékot feldolgozó telep Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik: a) szerves vegyi alapanyagok gyártása, vagy b) szervetlen vegyi alapanyagok gyártása, vagy c) foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágya gyártása, vagy d) növény-egészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása, vagy e) biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszer hatóanyaggyártás, vagy f) robbanóanyag-gyártás

22. 23. 24. 25. 26. 27.

28. 31. 32. 33.

34. 35. 43. 44. 45. 46. 54.

2010. MÁJUS

Cementgyártás Azbesztcement termékek gyártása Azbeszt súrlódóanyag előállítása Azbeszttartalmú termékek előállítása Kohómű (vas, acél) Nemvas fémek előállítása ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárásokkal Villamosenergia-, gőz-, vízellátás Hőerőmű Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása, azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítása

Villamos légvezeték Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleráris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból Felszíni vizet átvezető létesítmény Szállítás, raktározás Repülőtér Kőolaj, kőolajtermék tárolása Földgáz tárolása Vegyi termék tárolása Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását

7


2. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 1. Energiaipar 2. Fémek termelése és feldolgozása 3. Építőanyag-ipar 4. Vegyipar 5. Hulladékkezelés (radioaktív hulladékok és települési folyékony hulladékok szennyvíztisztítási eljárással történő kezelése kivételével) 6. Papíripar

3. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez A felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás Kereskedelem, járműjavítás Szállítás, raktározás Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények

7. Textilipar 8. Bőripar 9. Élelmiszeripar 10. Állati anyagok feldolgozása 11. Nagy létszámú állattartás 12. Gépipar, fémfeldolgozás 14. Egyéb létesítmények

A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) ba) pontja értelmében a környezeti vizsgálat lefolytatása, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozóan – a rendeletben megadott küszöbértéktől és területi megkötéstől függetlenül – kötelező. Ezt figyelembe véve a fenti táblázatból töröltük a Korm. rendeletben szereplő mennyiségi megkötéseket. A hatályos településrendezési terv szerkezeti tervlapja a következő övezeteket határozta meg a tervezési területre vonatkozóan: – Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz). A tervezési terület kedvező infrastrukturális ellátottsága, jelenlegi beépítetlensége, átlátható területhasználata és a tulajdonviszonyok kezelhetősége következtében a fejlesztés, befektetés számára vonzó. A terület északi fele (módosítással érintett terület) jelenleg beépítetlen mezőgazdasági hasznosítású terület, amelynek a vasút melletti sávja – a módosítás következtében – alkalmassá válik zavaró hatású ipari létesítmény elhelyezésére. Az új létesítmény minden bizonnyal a mai ipari épületek racionális, funkcionalista formajegyeit viseli majd magán.

1.4

A

KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK, VALAMINT EGYÉB SZAKHATÓSÁGOK

ELŐZETES VÉLEMÉNYEINEK ÉS ÉSZREVÉTELEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

A környezet védelméért felelős szervek környezeti vizsgálattal kapcsolatosan adott véleménye Szakhatóság

Állásfoglalás

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

A környezeti vizsgálattal kapcsolatban nem nyilatkozott.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A szabályozási terv módosításával érintett terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben szereplő Natura 2000 területekre és jelölő fajokra káros hatást nem jelent. A várható környezeti hatások nem érintenek olyan területet, amelyek hazai (országos vagy helyi) közösségi vagy más nemzet-

2010. MÁJUS

8


közi szintű védettséget élveznek. Fentiek alapján a Nemzeti Park Igazgatóság nem tartja szükségesnek a környezeti vizsgálat lefolytatását. ÁNTSZ Dél-alföldi Regioná- A megküldött tervanyaggal kapcsolatban kifogást nem emel. A környezeti lis Intézete vizsgálattal kapcsolatosan nem nyilatkozott. A tervezett módosítással a zavaró hatás tovább fog terjedni. Fontos cél, hogy a zavaró létesítmények védőtávolsága telkükön belül kijelölhető legyen. szegeden a jellemző szélirány nyugat – észak-nyugati, ezért ez ebben az irányban létesülő légszennyező üzemek kibocsátása közvetlenül rontja a város levegőtisztaságát. Dél-alföldi Regionális KözA módosítani kívánt területrész Szeged településkapujában van, ezért az igazgatási Hivatal, Állami épületek építészeti minőségére és a város jellegzetes tájképi megjelenésére Főépítész is vigyázni kell. a környezetbe illesztés érdekében a zöldfelületek kertészeti rendezése kívánatos. Javasolt a jellemző helyekről látványvizsgálatot készíteni és ennek fényében meghatározni a vizsgálat tartalmát. A környezeti vizsgálattal kapcsolatosan nem nyilatkozott. Csongrád megyei Mezőgaz- A változtatással érintett területen erdőterület nem található. A környezeti dasági Szakigazgatási Hiva- vizsgálat lefolytatását akkor tartják szükségesnek, ha ilyen az eredeti (Gksz kijelölésekor) tervhez is készült. tal, Erdészeti Igazgatóság A tervben javasolják figyelembe venni a következő talajvédelmi előírásokat: a beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. Külterületi talajcsövezett területen megCsongrád Megyei Mezőgaz- valósuló beruházások nem károsíthatják a talajcsövezett rendszert, ezért a dasági Szakigazgatási Hiva- tábladrénnel berendezett terültek a tervben kerüljenek feltüntetésre. A beruházások megvalósulása során a beruházó köteles gondoskodni a tal, Földművelésügyi Igazhumuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról, a 400 m2-t meghagatóság ladó beruházás esetén talajtani szakvéleményen alapuló talajvédelmi tervet kell csatolni az engedélyezési tervhez. A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásról a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni. A környezeti vizsgálattal kapcsolatban nem nyilatkozott. Csongrád Megyei Földhiva- A környezeti értékeléssel kapcsolatban eltérő véleményt nem fogalmaztak tal meg. A módosítás várhatóan mérsékelt hatással lesz a környezeti elemekre, ezért nem tartják szükségesnek a környezeti vizsgálat lefolytatását. A környezeti vizsgálattal kapcsolatosan tartott egyeztetésre adott levelében korábbi állásfoglalását fenntartotta, és jelezte, hogy amennyiben logisztikai Szolnoki Bányakapitányság központ kerül kialakításra, úgy a központ környezetre gyakorolt hatását mérsékeltnek ítélik meg. Abban az esetben, ha egy zöldmezős ipari beruházás alapjait teremti meg a módosítás, akkor elsődlegesen a tervezett tevékenyég határozza meg a környezeti hatás mértékét. Ez utóbbi esetben a környezeti vizsgálat lefolytatása indokolt lehet. Műemléki és régészeti szempontból a tervezett módosítás és a környezeti vizsgálat kapcsán vázolt tematika ellen kifogást nem emelt. A módosítással érintett területen a Hivatal régészeti lelőhelyeket tart nyilván. Ezért javasolják a módosítással érintett területre terepbejárással egyKulturális Örökségvédelmi bekötött örökségvédelmi hatástanulmány készítését, melynek segítségével Hivatal Dél-alföldi Iroda tisztázható a régészeti lelőhelyek és a tervezési terület viszonya. A hatástanulmány tartalmi követelményeit a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet tartalmazza. Csongrád Megyei Katasztró- Súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően a környezeti vizsgálat lefavédelmi Igazgatóság folytatása nem indokolt.

2010. MÁJUS

9


A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerint 3. számú melléklete szerint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. nem szerepel a környezeti védelméért felelős szervek között, azonban az Étv. 9. § (2) bekezdése szerinti megkeresésre adott véleménye egy esetleges beruházás során fontos figyelembe veendő szempontokat tartalmaz: „Az M43 autópálya közelsége miatt a továbbtervezésbe mindenképpen javasoljuk bevonni a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot. Jelezni szeretnénk, hogy a logisztikai központ északi részén tervezett – az öthalmi gazdaság bejárójával szembeni – csomópont helyszűke és az autópálya csomópont közelsége miatt nem alakítható ki az érvényes előírásoknak megfelelő módon. Ez korlátozhatja a tervezett egység megközelíthetőségét, elérhetőségét, melyre kérjük a beruházó figyelmét időben felhívni szíveskedjenek. Teljes értékű elérés csak a nyugati elkerülő útról, azaz a logisztikai központ déli részéről lesz.”

1.4.1 Az érintett nyilvánosság meghatározása A tervezett módosítások megvalósulása és működése során bekövetkező hatások (társadalmi, természeti, környezeti, gazdasági) elsősorban Szeged város, valamint ingázó munkavállalók esetében a kistérség lakosságát érintik. A nemzeti ökológiai hálózat részét képező védett értékek tervezési területhez való közelsége, miatt, az érintettek közé soroljuk a 2/2005. (I. 11.) Korm. Rendelet 2.§ (1) bekezdés a), b) pontjában foglaltaknak megfelelően, azon természetes személyt, jogi személyt, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amelyre a környezeti vizsgálat köteles tervről való döntés – különösen környezeti hatásai miatt – kihat, vagy kihathat, valamint amely a döntésben érdekelt, különösen az olyan környezetvédelmi vagy más civil szervezet, amelynek tevékenységi körét a környezeti vizsgálat köteles tervről, illetve programról való döntés érinti. Az érintettek tájékoztatását, illetve a velük folytatott egyeztetéseket az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) korm. rendelet előírásai szerint szükséges lefolytatni.

2. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, PROGRAMOKKAL A következőkben vizsgáljuk a különböző szintű tervekben megfogalmazott elvek és célkitűzések konzisztenciáját.

2.1 A

TERV

KONCEPCIONÁLIS

ALAPJÁT

JELENTŐ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

KONCEPCIÓ ÉS FEJLESZTÉSI HATÁROZATOK BEMUTATÁSA, ELEMZÉSE A KÖRNYEZETI

VIZSGÁLAT

SZEMPONTJÁBÓL

(KÖRNYEZETI,

TÁRSADALMI,

GAZDASÁGI)

Szeged Megyei Jogú Város hatályos hosszú távú városfejlesztési koncepciója 2008-ban került jóváhagyásra. A továbbiakban a készülő koncepciót vizsgáljuk. Településfejlesztési határozat A jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület (Gip) kijelölésére vonatkozóan Szeged MJV közgyűlési határozatot hozott 129/2009. (IV. 3.) számon, melyben a Gksz övezet módosítását Gip övezetre elfogadták.

2010. MÁJUS

10


2010. MÁJUS

11


Településfejlesztési koncepció Az elmúlt húsz évben megfigyelhető volt az ipari termelés átalakulása: korábbi ipari üzemek megszűntek (DÉLÉP, Konzervgyár, Textilművek, stb.), majd új ipari parkok (Első, Szegedi Ipari Park, DÉLÉP Ipari Park stb.) alakultak ki. Az új iparterületek kialakulásában kedvező tendencia, hogy részben a megszűnt üzemek területén jelentek meg. Emellett zöldmezős beruházásra alkalmas, nagy kiterjedésű (50-100 ha) területekre is igény mutatkozik. A 2008ban jóváhagyott új településfejlesztési koncepció az Étv. 8. § (1) c.) pontja alapján fontosnak tartja, hogy a város É-i – ÉNy-i részén kijelölt zöldmezős, ipartelepítésre alkalmas területek csak abban az esetben kerüljenek igénybevételre, ha a belső területeken megfelelő méretű ipari terület már nem áll rendelkezésre. A fejlesztési koncepció három lehetséges városfejlődési változatot fogalmaz meg. – Az „A” változat (pesszimista változat) a „Biopolis Pólus-program” részleges megvalósulásával, a tervezési területet érintő Nyugati Ipari Logisztikai Tengely (NyILT) kiépülésével számol. A változat szerint a tudásipar fejlődése, az innovatív szerkezetváltozás elhúzódva valósul meg. A változat előnyei között számba veszi a foglalkoztatottság jelentős növekedését, valamint az ennek következtében kialakuló nagyobb adóbevételt. Hátrányai, hogy a város szétterül a tájban, a városban élő magasan képzett munkaerő csak korlátozottan tud elhelyezkedni, növekvő közlekedési igény, sérülékeny gazdasági szerkezet, az extenzív fejlesztés miatt növekednek az üzemeltetés költségei. – A „B” változat új ipari területek korlátozott igénybevételével számol, amelyek egy része barnamezős terület. A tudásalapú, kis területigényű iparfejlesztést helyez előtér-

2010. MÁJUS

12


be, így az innovatív szerkezetváltozás gyorsabban valósul meg. A változat előnyei: magasan képzett munkaerő foglalkoztatása, kevesebb helyváltoztatási igény, kisebb környezeti ártalom, intenzív városfejlesztés. Hátrányai: az alacsonyan képzett munkaerő korlátozott elhelyezkedési lehetősége. – A „C” változat a „B” változaton alapul, azzal a különbséggel, hogy fokozott városiasodást feltételezve jelentősen nő a tercier és a quaterner ágazatok szerepe (optimista változat). Előnyei: erős központi szerepkör, mind az alacsonyabb, mind a magasabb képzettségű munkaerő elhelyezkedési lehetőséget talál, minden területen nő a jövedelmezőség, az intenzív fejlesztés csökkenti az autófüggőséget. Hátránya, hogy megvalósítására csak igen jelentős EU-s támogatással, valamint a legszélesebb körű társadalmi összefogás mellett, a lehető legnagyobb erőfeszítések árán van remény. Megfeleltetés ¾ Az „A” változat számol tervezési terület ipari, gazdasági területté alakulásával, amely azóta „Szeged kiemelt gazdasági övezet” elnevezéssel szabályozási és településszerkezeti tervi szinten meg is valósult. A kijelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek hasznosítása egyes üzemek betelepülésével már elindult.

2.2

A

TERV ÖSSZEFÜGGÉSE

GAZDASÁGI

CÉLOK,

(KÖRNYEZET-

ÉS TERMÉSZETVÉDELMI, TÁRSADALMI ÉS

FENNTARTHATÓSÁG)

MÁS

RELEVÁNS

TERVEKKEL

ÉS

PROGRAMOKKAL (TERÜLETI TERVEK, JOGSZABÁLYOK, TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVEK STB.)

A tervhierarchia összhangjának megteremtése érdekében számításba kell vennünk a magasabb szintű terveket, valamint azok tervezett módosításait, mivel figyelembevételük hiánya tervi ellentmondásokat idézhet elő.

2.2.1

Országos Területrendezési Terv

Az OTrT lapjait vizsgálva megállapítható, hogy a következő tervlapok nem érintik Szeged közigazgatási területét: – 3/4. sz. melléklet: Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, – 3/7. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, – 3/8. sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete, – 3/9. sz. melléklet: Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete, – 3/11. sz. melléklet: Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete.

2010. MÁJUS

13


2. sz. melléklet: Az ország szerkezeti terve (tervezési terület fehérrel)

3/1. sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete (tervezési terület pirossal)

2010. MÁJUS

3/3. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (tervezési terület pirossal)

14


3/5. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (tervezési terület pirossal)

3/6. sz. melléklet: Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete (tervezési terület pirossal)

3/10. sz. melléklet: Együtt tervezhető térségek övezete (tervezési terület pirossal)

A bemutatott tervlapokból látható, hogy a következő országos övezetek érintik a tervezési területet: – 3/5. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete – 3/6. sz. melléklet: Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete – 3/10. sz. melléklet: Együtt tervezhető térségek övezete. A településhálózatban és a tájképben bekövetkező változásokat elsősorban az M5-ös autópálya és a hozzákapcsolódó M43-as gyorsforgalmi út E75-ös útig tartó szakaszának közelmúltban történt megépítése és további folytatása jelenti. Az autópálya csomópontok közelében lévő, korábban mezőgazdasági művelésű területek felértékelődése ennek következményeként jelentkezik. A tájképre jelentős hatást gyakorol az M43-as út, annak töltése és vasbeton hídja. A tervezési területen elhelyezhető ipari létesítmények az autópálya tájképi hatásain túl további jelentős táji hatásokat eredményezhetnek. Tájbaillesztés szempontjából kedvező hatású az iparterület

2010. MÁJUS

15


telekhatárai mentén történő fasor és cserjesáv telepítés az alátámasztó munkarészben a tájrendezési, környezetalakítási javaslatban leírtak szerint. A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelőhelyeket a tervezett övezeti átsorolás, illetve a tervezési területen várható beruházás nem érinti. A Kötv 10.§-a szerint a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A KÖH és a CsMMI nyilvántartásaiban szereplő két régészeti lelőhely közül egyiket sem érinti, vagy veszélyezteti jelenlegi ismereteink szerint a tervezett Gip – zavaró hatású ipari gazdasági zóna létrehozása. Jelenleg a területen nincs védelem alatt álló épített örökségi érték. A tervezett új létesítmények minden bizonnyal a mai ipari épületek racionális, funkcionalista formajegyeit viselik majd magukon. Az ipari gazdasági terület vizuális lehatárolása, ill. a települést érő szélerózió csökkentése érdekében a telekhatárok mentén fásítás javasolt. A burkolatlan (szabad) talajfelületeket szintén az erózió csökkentése érdekében gyepesíteni kell. A Településszerkezeti Terv és Szeged Építési Szabályzata (SZÉSZ), valamint a Szabályozási Terv jelen módosítása az együtt tervezhető települések kérdéskörét nem érinti, hiszen egy konkrét helyszínről, annak módosításáról van szó, amit ráadásul egy nagyon erős fizikai vonal, az M43-as gyorsforgalmi út választ el a szomszédos települések felé eső területektől.

2.2.2

Csongrád Megye Területrendezési Terve

Csongrád megye 21/2005. (XII. 1.) megyei önkormányzati rendelettel jóváhagyott területrendezési terve szerint a következő tervlapok nem érintik Szeged közigazgatási területét: – 3/1. sz. melléklet: Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete, – 3/3. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület öv., – 3/4. sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete.

2. sz. melléklet: Szerkezeti terv

2010. MÁJUS

16


3/2. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (tervezési terület pirossal)

3/5. sz. melléklet: Védett természeti terület övezete, Védett természeti terület védőövezete Természeti terület övezete, Ökológiai (zöld) folyosó övezete (tervezési terület pirossal)

3/6. sz. melléklet: Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete (tervezési terület pirossal)

3/7. sz. melléklet: Tájképvédelmi terület övezete (tervezési terület pirossal)

2010. MÁJUS

17


3/8. sz. melléklet: Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (tervezési terület pirossal)

3/9. sz. melléklet: Rendszeresen belvízjárta terület övezete, Hullámtér és nyílt ártér övezete (tervezési terület pirossal)

3/10. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete (tervezési terület pirossal)

3/11. sz. melléklet: Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete (tervezési terület fehérrel)

A bemutatott tervlapokból látható, hogy a következő megyei övezetek érintik a tervezési területet: – 3/2. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, – 3/6. sz. melléklet: Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete, – 3/10. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete, – 3/11. sz. melléklet: Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete. Megfeleltetés ¾ A tervezési terület 2002 óta kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként beépítésre szánt terület, ezért a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületre vonatkozó előírások nem relevánsak. Ugyanakkor a terület beépítése előtt a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának előzetes tájékoztatása szerint a humuszos termőréteg mentéséjez talajvédelmi terv készítése szükséges. ¾ A tervmódosítás a térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetére nincs hatással, mivel az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben

2010. MÁJUS

18


meghatározott újrahasznosítási cél alapján történő rehabilitációt nem befolyásolja. A tervezési területen tájrehabilitációt szükségessé tevő konfliktus nincs. ¾ A szélerózió csökkentésével kapcsolatosan a területre vonatkozóan javaslatokat adunk a tájrendezési és környezetalakítási szakági munkarészben (telephely ésszerű fásítása, gyepesítése). ¾ Csongrád Megye Területrendezési Terve a honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezetére vonatkozóan nem tartalmaz előírást.

2.3

A

RELEVÁNS

TERVEK

KONCEPCIÓJÁVAL VIZSGÁLATA

ÉS

ÉS

PROGRAMOK

CÉLJÁVAL,

(ORSZÁGOS,

ÖSSZEVETÉSE,

KÖRNYEZETI

ÜTKÖZTETÉSE

SZEMPONTÚ

A

TERV

KONZISZTENCIA

MEGYEI, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK,

ELVEK)

A környezetvédelmi programok vizsgálata során az ipari fejlesztéssel, energiatermeléssel kapcsolatos szempontokat emeljük ki hangsúlyosabban a jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület alkalmasságából kiindulva.

2.3.1

A III. Nemzeti Környezetvédelmi Program környezeti vizsgálat szempontjából releváns célkitűzései

A 2009-2013-as időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP III.) még nem került elfogadásra, társadalmi egyeztetése azonban már lezárult. A következőkben ismertetjük az NKP III., jelen környezeti értékelés szempontjából releváns, környezetbiztonságra és éghajlatváltozásra vonatkozó tematikus akcióprogramjainak főbb célkitűzéseit.

„5.2. Éghajlatváltozás 5.2.1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 5.2.1.1. Részvétel az EU kibocsátás-csökkentési rendszerének fejlesztésében, végrehajtásában Célok – A 2012-ig hatályos emisszió-kereskedelmi rendszer hatékony végrehajtása. – Felkészülés a 2012. utáni EU emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) végrehajtására. – A kibocsátás-csökkentési célok megvalósítása és a versenyképesség csökkenésének elkerülése az érintett ágazatok esetében. 5.2.1.2. Energiagazdálkodás Célok – Az energiahatékonyság évi 1-1% javítása a 2008-2016. közötti időszakban, összhangban az EU vonatkozó irányelvével és a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervvel. Az Európai Bizottság által 2007. januárban közzétett klíma-energia csomag ezt a kötelezettséget 2020-ra 20%- ra emeli, valamint – o a közösségi szinten előírt célkitűzések elérése érdekében, Magyarország számára 2020-ra 13%-os megújuló energiaforrás részarányt, illetve o a közlekedési benzin- és dízelolaj felhasználáson belül, az energiatartalomra vetítve minimum 10%-os bio-üzemanyag részarányt ír elő. A program feladata e célok időarányos teljesítése. – A hazai energiastratégiával összhangban 2020-ra az összenergia felhasználáson belül 14,9-15,9%- os megújuló energiahordozó részarány elérése (186,3 PJ elérése a 2006. évi 55 PJ-hoz képest).

2010. MÁJUS

19


5.9. Környezetbiztonság 5.9.1. Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás 5.9.1.1. Emberi tevékenységgel összefüggő környezetbiztonság Célok – Biztonságos, környezetkímélő ipari tevékenység megvalósítása, ipari cégek környezeti teljesítményének javítása. – A minőség és megbízhatóság érvényesítése a megelőzésben, a felkészülésben és az elhárításban. – A vegyipari technológiák okozta környezetterhelés csökkentése. – A termékek teljes élettartama során a káros környezeti hatások mérséklése.” Megfeleltetés ¾ A területen a későbbiekben ténylegesen megvalósuló tevékenység ismeretének hiányában, továbbá figyelembe véve, hogy a Program még nem került elfogadásra, az NKP III. megfeleltetése nem értelmezhető. Jelen állapotban a tervezett ipari területen létesülő beruházásra a megelőzés elve és a legjobb elérhető technológia alkalmazásának igénye fogalmazható meg, amely a fenntartható fejlődés szellemében egyébként is irányadó elvárás.

2.3.2

Csongrád Megye Környezetvédelmi Programja

A következőkben a terv szempontjából releváns környezetvédelmi programokat ismertetjük, (az eredeti dokumentummal megegyező számozással). 7. program: Egészséges települési környezet 7.5. A légszennyezés csökkentése a beépített területeken „Levegővédelmi szempontból kiemelten fontos a nitrogén-dioxid (NO2) és a szállópor (PM10) légszennyezőanyagok koncentrációjának csökkentése. A célkitűzés szervesen kapcsolódik az 5. (A megújuló energiaforrások használatának elterjesztése), a 6. (Környezetbarát közlekedés) és a 8. (Környezetbarát mezőgazdaság) stratégiai programokban szereplő feladatokhoz. A jogszabály alapján Szegedre vonatkozóan intézkedési terv készült a kiemelt légszennyező komponens koncentrációjának csökkentése érdekében. Az intézkedési program hosszú távú célokat és feladatokat fogalmaz meg a város levegőminőségének javítása érdekében. Tekintettel arra, hogy Szegeden a nitrogén-dioxid mellett már a szállópor koncentrációja is meghaladja a határértéket, a város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési programot ki kell egészíteni a szállópor csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatokkal, feladatokkal. A programban kitűzött feladatok teljesüléséről az EU felé éves jelentési kötelezettségnek kell eleget tenni.” Megfeleltetés ¾ A települési levegőminőség javítása érdekében figyelembe kell venni a megyei program levegőminőségre vonatkozó ajánlásait.

2.3.3

A Szegedi kistérség környezetvédelmi programja

A kistérségi környezetvédelmi programnak azon elemeit emeljük ki a következőkben, amelyek a környezeti értékelés szempontjából számottevőek. – Erdősítés, defláció elleni védekezés. A kistérségben jelentkező szállópor mennyiségének csökkentése, esztétikusabb települési környezetek kialakítása. Indokoltság: A Szegedi kistérségben a folyókat övező erdőkön kívül igen kevés az erdőállomány. A fák hiánya főként a tavaszi időszakban jelentős deflációs hatásban is megnyilvánul, gyakori a határérték feletti porszennyezés. Legsúlyosabb problémát ez a nyugati, homokos felszíneken jelent, de számottevő szinte minden településen. 2010. MÁJUS

20


– Helyi értékek védelme, a kistérség idegenforgalmi vonzerejének fejlesztése. 6e Alprogram: Régészeti bemutatóhely. A program célja: Az M5 (majd 43) autópálya építések során a kistérségben feltárt régészeti emlékek, illetve néhány a térségre jellemző érték bemutatása. Indokoltság: Az M5-M43 autópálya-csomópont környezete jó adottságot teremt a térség értékeinek bemutatására egy pihenőhellyel összekapcsolva. A hely arra is alkalmas lenne, hogy ráirányítsa a figyelmet a környék egyéb nevezetességeire is. Megfeleltetés ¾ Az ipari, gazdasági használat építményeinek kialakítása mellett a fennmaradó szabad talajfelszínt gyepesíteni kell, s a terület erre alkalmas részein fasor és cserjetelepítés szükséges. E két utóbbi telepítésére – figyelembe véve az iparterület telken belüli igényeit (későbbi bővítés, nagyobb gépjárművek közlekedése), valamint a tájbaillesztés szempontjait – elsősorban a telekhatárok mentén kerülhet sor. Emellett a telken belüli feltáró utakat egy, illetve ahol megoldható kétoldali fásítással kell kialakítani. ¾ Az övezeti átsorolás, illetve a várható ipari beruházás a régészeti lelőhelyeket nem érinti, így feltárásukat követő bemutatásuk sem valósulhat meg.

3. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT FELTÁRÁSA (A TERV MEGVALÓSULÁSA ELŐTTI VAGY A TERV MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN) Szeged környezeti állapotáról a legpontosabban „A Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Program” (2005.)- ból tájékozódhatunk, amelyet jelen fejezetben forrásként használtunk fel.

3.1

A TELEPÜLÉS KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÉS RENDSZEREINEK ISMERTETÉSE, A TERVEZÉSI TERÜLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA

Levegőminőség A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint Szeged város kijelölt légszennyezettségi zónába tartozik, amelyen belül: – kén-dioxid (SO2), Arzén (As), kadmium (Cd), nikkel (Ni), ólom (Pb) légszennyező anyag koncentrációja az „F”, – nitrogén-dioxid légszennyező anyag koncentrációja a „C”, – szén-monoxid, benzol légszennyező anyag koncentrációja az „E”, – szálló por (PM10) légszennyező anyag koncentrációja a „B”, – talajközeli ózon légszennyező anyag koncentrációja az „O-I”, – benz(a)-pirén (BaP) légszennyező anyag koncentrációja a „D” zónacsoportba tartozik. B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. A légszennyezettségi zónák határértékeire a fent hivatkozott rendelet előírásai érvényesek.

A település közigazgatási területén tapasztalható, a határértéket meghaladó porterhelés jelentős részben a defláció, valamint kiterjedt burkolt felületek következménye. A defláció a 2010. MÁJUS

21


kül- és belterületeket egyaránt súlyosan érinti. A város levegőminőségére jelentős hatást gyakorol a fő átszellőzését biztosító Tisza folyó medervonala, valamint az uralkodó É-i–ÉNyi szélirány. A jelen módosítás keretében kijelölésre kerülő jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület a várostól észak-nyugati irányban helyezkedik el, levegőterhelő kibocsátásai így terhelést jelentenek majd a város számára. Zaj- és rezgésterhelés A nappali közúti zajterhelés főleg a forgalmas körutakon és sugárutakon meghaladja a 75-80 dB-es értéket (az egészségügyi határérték 65-70 dB). A zajterhelés a belvárosban, valamint a külső körút és a fontos csomópontok környezetében a legnagyobb. Az éjszakai zajterhelés általában 15-25 dB-el alacsonyabb a nappali értékeknél. A megvalósulás alatt álló közúti fejlesztések (M5, Ny-i elkerülő út, valamint a belterület tehermentesítése miatt különösen fontos M43-as várható fejlesztése) nyomán az átmenő forgalom – melyben igen jelentős a nagy zajhatású kamionforgalom – jelentősen csökkeni fog, s ez főként az éjszakai órában jelent majd érzékelhető javulást. Az ipari zajforrások nem jelentenek problémát, kisebb gond inkább a lakótelepi hőközpontok környezetében jelentkezik. Szeged fontos kulturális és turisztikai központ, s ez főként a nyári időszakban sok jelentős, zajhatással is együtt járó szabadtéri rendezvényben is megnyilvánul. (Szegedi kistérség környezetvédelmi program, 2005.) Víz- és talajvédelem Szeged a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekvő település. A település területén a folyószabályozások következtében komoly gondot okoz a belvizesedés, illetve a felszíni vízlevezetés. A fejlesztések és beépítések következtében (inaktív burkolatok, tetőfelületek kialakítása) a levezetésre kerülő csapadékvíz mennyisége nő, amelynek terhelése a közeli felszíni vízlevezető csatornákat érinti. Hulladékgazdálkodás A közszolgáltatást végző Szegedi Környezetvédelmi Kht. ISO 9000-es minőségbiztosítási és ISO 14000 szerinti Környezetvédelmi Irányítási Rendszerben működik. A szervezett hulladékszállítási közszolgáltatás (egyes kiskerti területeket kivéve) a város teljes közigazgatási területére kiterjed. (Szegedi kistérség környezetvédelmi program, 2005.)

A TERVEZÉSI TERÜLET ISMERTETÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA A tervezési terület tágabb környezetének ismertetése A területtől dél-nyugati irányban kb. 730 m-re (kiskundorozsmai), míg déli irányban kb. 1500 m-re (Hosszú utcai) találhatók a legközelebbi kiépült lakóterületek. A Hosszú utcai lakóövezet bővítésére a szerkezeti és a szabályozási tervben további területeket jelöltek ki, amelyek kb. 1250 m-re találhatók a módosítási területtől. A legközelebbi lakónépesség a Budapesti út átellenes oldalán, egyéb ipari gazdasági zónában található lakóházakban él. A terület átalakulása megkezdődött, részletesen a zaj- és rezgés című pontban foglalkozunk vele. A lakóterületektől jelenleg főként szántók, vízfolyás menti fás növényállomány és kisebb facsoportok választják el. A tervezési terület közvetlen szomszédságában, a Szeged-Budapesti vasútvonal átellenes oldalán kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület található, míg a Budapesti út túloldalán, valamint a tervezési területtől délre a szerkezeti terv egyéb ipari, gazdasági területet jelöl. A kereskedelmi és az ipari területeken túl különleges és kistanyás mezőgazdasági zóna helyezkedik el.

2010. MÁJUS

22


A következőkben ismertetésre kerülő környezetvédelmi szempontok értékelésénél szem előtt kell tartani, hogy egy már beépítésre szánt terület övezeti átsorolásáról van szó, és nem új terület kijelöléséről, ugyanakkor az övezeti átsorolás a zavaró hatású ipari gazdasági zóna miatt többletterhelést fog jelenteni. G G

TT

G G G

TT

G G G G

G G

G

G

G

G

G

G G

########################### ###### ##### ## ###### #### ### #### # ### ### ### ### ### ## ##

## ##

#

## ##

G

# ##

G

G

# ##

G G

#################### #### ###### ### ##### ### ###### ### ## ### ##

G

####### ############## ####### ###### ###### #### # ####### # ### #### ### ### ### ## ### ## ### ##

##

G G

G

G

# ## ##

##

####### ####################### ## ## ####### ### #### ### ## # ### #### # ### ## #

G G G G G G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G G G G G

G G

G

G G G

##### ## #

###################### #### #### ### ### #### ### #### #

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G G

G

G

G

G

G

G G

############### # ## ## ## #### ## ### ## ### ### ##

G

########################## ## ## ####### ### ## # ### ### ### ## ### ## ###

G

G

G

## ## ##

G

G

G

G

G G G

G

G

G

G

G

G

G G

G

G

G

G

G

G

G

### ### ### ### #### ##### # ### #### # ## ## ###

G

# ## ## ###

G

############################# ################# ########## ####### ###### ####### ####### ########## ########## ########## ##### ##### ##### ##### ####### ######## ##### ######## ####### ### #### ### ####### ### ###### ## ####### #### ##### ### ### ### #### #### ### ## #### ## #### ## ## ## ### ## #### ####

G

G

G

Szeged MJV településszerkezeti tervlap 2008. – részlet

#### #### ## ###

G

########### ######################## ####### ####### # ### #### ## ### #### # ### ### ### ##

### ## #### #### ## ## ### ## ### #### ## ## #### ## ## #### ### ## ### ## ## ## ## ## ## #### ###

Jelmagyarázat

A föld állapota, földhasználat A tervezési terület az alföldi síkság része, morfológiailag tagolatlan, sík felszínű kiváló termőhelyi adottságú szántó, de 2002 óta beépítésre szánt. Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás alapján, a tervezési területen ásványi nyersanyaglelőhely nem található, védendő földtani értékek nem ismertek. A módosítás földhasználat szempontjából nem jelent változtatást, mivel annak beépítése a szabályozási terv alapján jelenlegi formájában is megtörténhet. Levegőtisztaság A terület levegőminőségét a közvetlen közelében lévő közutak forgalmából adódó kibocsátások, a mezőgazdasági területek porszennyezése, a közeli iparterületek kibocsátásai, valamint a város és a környező területek felől érkező egyéb terhelések (közlekedés, ipari kibocsátások) határozzák meg. A levegőminőség egy betelepülő újabb ipari létesítménnyel, valamint az ehhez várhatóan hozzáadódó forgalomnövekedéssel negatív irányban fog változni. A „légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú melléklete szerint a természetvédelem alá vont területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek), így a tervezési terület közelében elhelyezkedő Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet is ökológiailag sérülékeny területek. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület kialakításával a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetet, valamint a közeli lakóterületeket a jelenlegihez képest növekvő levegőszennyezés fogja érinteni. A Gip területen elhelyezésre kerülő létesítmény kivitelezése illetve üzemelése során a fent nevezett rendelet szerinti „légszennyezettség ökológiai határértékeit”(ld. 1. sz. melléklet) a

2010. MÁJUS

23


környezeti hatásvizsgálatnak a Pusztaszeri Tk-ra vonatkozóan igazolnia kell, valamint biztosítania kell a meglévő lakóterületek levegőminőségének megőrzését. Zaj- és rezgés A tervezési területtől mintegy 700-1500 m közötti távolságban találhatók legközelebbi kertvárosias övezetbe sorolt lakóterületek. A legközelebbi lakónépesség a Budapesti út átellenes oldalán, egyéb ipari gazdasági zónában található lakóházakban él. Ezek a lakóházak a Délalföldi Kísérleti Gazdaság Öthalmi tehenészetéhez kapcsolódóan kerültek kialakításra, s lakóövezeti besorolásuk már korábban megszűnt. A terület ipari jellegű átalakulása kisebb ipari üzemek betelepülésével már megkezdődött, így a zárványként megfigyelhető lakófunkció végleges átalakulása várható. Az elérhető legjobb technológia alkalmazása a települési környezet védelme érdekében megfogalmazható elvárás. A kialakítandó üzemi létesítményeknek meg kell felelniük a jogszabályok szerinti kibocsátási követelményeknek, s a meglévő, illetve tervezett lakóterületeken nem okozhatnak majd határérték feletti zajterhelést. A gazdasági terület még meglévő lakóházait érő terhelések új ipari létesítmény kialakításával növekedni fognak. Vízminőség A tervezési területhez legközelebb eső nyílt vízfelület a Pusztaszeri TK-hoz tartozó szegedi Fehér-tó. A tó tervezési területtől való legkisebb távolsága 1250 m körüli. Mivel a módosítással érintett területen nincs meliorációs berendezés, így az ipari hasznosítás a Fehér-tó vízminőségét nem fogja közvetlenül károsítani. A tervezési terület ipari hasznosítása következtében a levezetésre kerülő felszíni vizek minősége változhat. Az ipari létesítményből levezetett csapadékvíz és szennyvíz tisztítását az ipari termelés jellegétől függően meg kell oldani, a jogszabályok szerinti határértékeket az üzemnek teljesíteni kell. Hulladékkezelés A területen illegális hulladéklerakás nem figyelhető meg. Jelenlegi hasznosítása (szántó) miatt a terület hulladékelszállítási rendszerhez nem kapcsolódik. Az új ipari létesítmény hulladékkezelését a kommunális hulladékkezeléstől függetlenül kell majd megoldani. Kulturális örökség A tervezési terület déli részén található a 244. és a 349. régészeti jelentőségű lelőhely, ami Szeged kulturális örökségének részét jelenti. A lelőhelyek a KÖH és CsMMI által nyilvántartottak. „A tervezés célja egy zavaró hatású gazdasági-ipari terület kialakítása a tervezési terület É-i felében az M43 autópálya csomópont közelében. A KÖH és a CsMMI nyilvántartásaiban szereplő két régészeti lelőhely közül egyiket sem érinti, vagy veszélyezteti jelenlegi ismereteink szerint a tervezett GIP terület létrehozása.” - Vágner Zsolt sk. okl. régész, az alátámasztó munkarészhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban Táj- és természetvédelem Az átsorolással érintett területet természetvédelmi érdekű terület közvetlenül nem érinti. A tervezési terület az Alsó-Tisza-völgyben helyezkedik el, az alábbi (a „tervezési terület környezetének természetvédelmi érdekű területei” című) ábrán megfigyelhetők ökológiai hálózat elemei. A tervezett iparterület Tisza-völgy mentén kijelölt ökológiai hálózat magterületének legdélibb részét jelentő szegedi Fehér-tótól való legkisebb távolsága 1250 m körüli. A szegedi Fehér-tó a Pusztaszeri tájvédelmi körzet (Pusztaszeri TK) része, valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben szereplő Natura 2000 területek közé sorolt.

2010. MÁJUS

24


A tervezési terület környezetének természetvédelmi érdekű területei Forrás: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm

Az új ipari létesítmény kialakítása az ökológiai hálózat magterületének közvetlen közelében tervezett. A tervezett jelentős mértékű zavaró hatású iparterület várható kibocsátásainak minimalizálása, így a természetvédelmi területet érő terhelések csökkentése hatásvizsgálat köteles létesítmény esetén a környezeti hatásvizsgálat és az ez alapján kiadott környezetvédelmi engedély feladata. Nem hatásvizsgálat köteles létesítmény kialakításakor a környezetvédelmi előírások betartásával a jogszabályok szerinti környezeti állapot biztosítható. Zöldfelületi rendszer A tervezési terület jelenleg szántóként hasznosított, így csak ideiglenes növényborítással rendelkezik a termesztett mezőgazdasági növénykultúrának megfelelően. Környezetében jelentősebb fás növényzetet csak vízfolyás menti keskeny erdősávok és kisebb, a területtől délre elhelyezkedő erdőfoltok jelentenek. A tervezett ipari terület OTÉK szerinti zöldfelületi minimuma 40%. Az ipari területeken gyakorta megfigyelhető, hogy a kialakított zöldfelület csak egyszintű növényzetet, vagyis gyepet jelent. Ez a megoldás több szempontból is káros hatású: – az egyszintű növényzet nem nyújt védelmet az egyre jelentősebb nyári felmelegedés ellen, kondicionáló hatással nem rendelkezik, – az iparterület táj-, illetve településképbe illesztését nem valósítja meg. Jelen tervezési terület esetében plusz negatív hatásként kell számolni a Szeged közigazgatási területét sújtó szélerózióval. Ennek káros hatásai (pl. homokverés) akár az iparterületen belül is jelentős zavaró tényezőként jelenhetnek meg. A tervezett iparterület környezete sík alföldi táj, amelyből jelentősen kiemelkedik az M43-ös autópálya lehajtója, így az ipari létesítmény tájbaillesztése nem oldható meg minden irányból. Az iparterület telekhatár menti fásítása az autópálya lehajtó felől nézve nem jelent tájképbe, településképbe illesztést, azonban egyéb nézőpontok felől (pl. 5 sz. bevezető út, közeli lakóterületek stb.) a telekhatár menti fásítás jelentős kedvező esztétikai hatást fejthet ki.

2010. MÁJUS

25


Légifotó a tervezési területről (forrás: Google)

Az ipari gazdasági terület vizuális lehatárolása, ill. a települést érő szélerózió csökkentése érdekében a telekhatár mentén fásítás javasolt. A burkolatlan (szabad) talajfelületeket szintén az erózió csökkentése érdekében gyepesíteni kell. Biológiai aktivitásérték számítás Az Étv. 7. § (2) bekezdése b) pontja szerint „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitásértéke az átminősítés előtti aktivitásértékhez képest nem csökkenhet”. A hatályos településrendezési terv szerint a tervezési terület 2002 óta beépítésre szánt terület, kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági terület. Jelen módosítás során övezeti besorolása változik meg jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági területre. Az előírások szerint biológiai aktivitásérték változás tehát nem történik, pótlásra nincs szükség.

A tervezési terület bemutatása képekben

A tervezési terület látványa az M43 autópálya lehajtójáról

2010. MÁJUS

A tervezési terület közelében található kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

26


Az M43 autópálya vasúti felüljárója a tervezési terület felől

3.2

A

KÖRNYEZETI

ÁLLAPOT

EGYÉB

A tervezési terület közelében haladó Szeged-Budapesti vasútvonal

JELLEMZŐINEK

LEÍRÁSA

(ELTARTÓKÉPESSÉG,

TERHELHETŐSÉG)

Egy település terhelhetőségét több tényező együttes hatása alakítja ki. Számolnunk kell a város területén keletkező terhelésekkel, valamint a település tágabb környezetében meglévő, egyéb területről érkező terhelések összességével, az úgynevezett háttérterhelésekkel. Szeged közigazgatási területén megfigyelhető egyrészt egy koncentrált városmag, amely sűrű beépítéssel jellemezhető, valamint ennek dél-keleti irányban való elnyúlása lazább kertvárosias beépítéssel, továbbá a várostól észak-nyugati irányban kialakult, az E75-ös útra „felfűzött”, ipari-gazdasági, és kereskedelmi-szolgáltató területekkel jellemezhető zóna. A város területén jelentős kiterjedésű úgynevezett barnamezős területek találhatók, amelyek utóhasznosítása részben megindult, részben várat magára. A korábbi ipari, gazdasági termelés felhagyott területeinek használatát, átalakítását megnehezítik az átláthatatlan tulajdonviszonyok, a szétaprózódott telekstruktúra. A lakóterületeken kívül jelentős területi kiterjedéssel figyelhetők meg a különböző zónákba sorolt mezőgazdasági területek, erdőterületek és az ökológiai hálózat elemei. Az autópálya csomópont közelében kijelölt gazdasági területek beépülésével a lakóterületeken kívüli burkolt felületek aránya jelentős mértékben fog növekedni. A település belterületét jelentős zaj-, rezgés-, valamint légszennyezés éri az áthaladó közúti forgalom miatt. Ezt a hatást a közeljövőben várhatóan kiépülő M43-as autópálya jelentősen csökkenteni fogja. Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a 2002-ben kijelölt északi kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területekkel a zöldmezős beruházásokra felhasználható területek jelentős kínálata alakult ki. A város – tekintettel a közúti csomópont közelségére – a jelenlegi Gksz területekből 13 ha-nyi területet jelentős mértékű zavaró hatású iparterületbe kíván átsorolni, ezzel sokszínűbbé téve a települési kínálatot a befektetők felé. ¾ A település teljes területe – figyelembe véve a kiterjedt zöldfelületi elemeket, illetve ezek fás növényzetének bővíthetőségét – levegőszennyezés (nitrogén-dioxid, szálló por) vonatkozásában túlterhelt. A város hosszú távú fenntarthatósága érdekében szem előtt kell tartani erőforrásainak fenntartható használatát.

2010. MÁJUS

27


A tervezési területet és környezetét egy rendszerben vizsgálva terhelhetőségüket a következő tényezők befolyásolják: – Kiépülő közúti infrastruktúra, valamint az ezáltal generált forgalom. – A 2002-ben kijelölt kereskedelmi-, szolgáltató, valamint egyéb ipari, gazdasági területek használatba vételével járó hatások (forgalomnövekedés hatásai: emelkedő levegő, por-, zaj- és rezgésterhelés, valamint a beépített inaktív felületek növekedése következtében az elvezetésre kerülő csapadékvíz szennyezettsége és mennyiségi növekedése). – Az autópálya csomópontok mellett beépítésre szánt területek kijelölésével, az E 75-ös út mentén megfigyelhető gazdasági gyűrű kiépülése veszi kezdetét. Ennek során a csomópontok melletti, illetve a lehajtókról megközelíthető, a város felé eső valamenynyi terület potenciálisan felértékelődik, a gazdasági területek további kijelölése és beépülése várható. – Amennyiben az új iparterület jelentős levegőszennyezéssel jár, az kedvezőtlenül befolyásolhatja a város egyébként is kedvezőtlen légszennyezettségi zónabesorolását, valamint a Fehér-tó környezeti állapotát (pl. talajfelszínen, illetve vízfelszínen való kiülepedés) és ezen keresztül élővilágát. Konkrét iparág/létesítmény ismerete esetében a várhatóan kötelező környezeti hatásvizsgálat feladata, hogy meghatározza azokat a környezetvédelmi eszközöket, amelyek segítségével a lakóterületeket és a Pusztaszeri TK-et érő káros hatások a lehető legkisebbre csökkenthetők.

3.3

A

FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI, TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK LEÍRÁSA ÉS

MINDEZEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA, HA A TERV NEM VALÓSULNA MEG

A tervezési terület egésze, valamint közvetlen környezete 2002 óta beépítésre szánt terület. Jelenlegi használatát tekintve részben szántó, részben a szabályozási tervben rögzítettek szerint már kereskedelmi területként hasznosított. Jelen állapotában sem funkcionális, sem ökológia, sem vizuális-esztétikai konfliktus nem figyelhető meg. A jelentős mértékű zavaró hatású iparterület kialakításával azonban az említett lakóterületek, és a természetvédelmi területek közelsége miatt funkcionális, ökológiai, valamint vizuális-esztétikai konfliktusok alakulhatnak ki. A funkcionális és az ökológiai konfliktusok megelőzésére a környezeti hatásvizsgálatban kell a környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóságokkal, ill. kezelővel egyeztetve olyan környezetvédelmi megoldásokat kidolgozni, amelyek biztosítják a lakóterületek és a védett terület jelenlegi állapotának fennmaradását, valamint nem akadályozzák az esetleges természetvédelmi rehabilitációs célok megvalósulását. A kedvezőtlen táji hatások megelőzésére az iparterületre vonatkozóan látványterv készítése javasolt a tervkészítés során. Az ipari létesítmény feltárulásának vizsgálatát négy fő nézőpontból javasolt megvizsgálni: az autópálya felüljáróról, a Budapesti úton a város felé haladva, a közeli kiskundorozsmai lakóterületek felől, valamint a Fehér-tóról nézve. Ez utóbbi nézőpont – a Nemzeti Park ilyen irányú elvárása esetén – lehet a Szegedfish Kft. kilátójából is.

2010. MÁJUS

28


4. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN VÁRHATÓ, KÖRNYEZETET ÉRŐ HATÁSOK, KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ELŐREJELZÉSE (KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK) 4.1

JÓL

AZONOSÍTHATÓ KÖRNYEZET IGÉNYBEVÉTEL VAGY TERHELÉS ESETÉN KÜLÖNÖS

TEKINTETTEL,

A

KÖRNYEZETI

ELEMEK

ÉS

RENDSZEREK

MEGMARADÁSÁNAK,

FENNTARTÁSÁNAK, HELYREÁLLÍTÁSÁNAK, FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIRE:

Mivel a tervezés jelen fázisában a területen későbbiekben ténylegesen megvalósuló létesítmény nem ismert, a várható környezet igénybevételt, ill. terhelést sem lehet pontosan beazonosítani, illetve a hatásterületet pontosan lehatárolni. Ennek hiányában a környezeti elemeket érő terhelések előrejelzése a betelepülő tevékenységre készítendő környezeti hatásvizsgálat feladata lesz.

4.2

HATÁSOK

ELŐREJELZÉSE

A

KÖZVETETT

MÓDON

HATÁST

KIVÁLTÓ

TÉNYEZŐK

FELLÉPÉSE ESETÉN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

– új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére o A napjainkban elérhető legjobb technológiai lehetőségek alkalmazásával az ipari gazdasági területek környezeti hatásai jelentősen csökkenthetők. o A tervezett iparterület és a Fehér-tó közelsége miatt meg kell oldani a káros környezeti kibocsátások minimálisra csökkentését.

4.3

–

környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására o Jelen ismereteink alapján nem értelmezhető.

–

Olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak o A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen folytatott gazdálkodás illeszkedett a táj eltartó képességéhez. Emellett azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Szeged korábbi ipari üzemei a rendszerváltás után szétaprózódtak, átalakultak, illetve jelentős részük meg is szűnt. A város életében tehát fontos gazdasági tényező új iparágak, üzemek, kereskedelmi egységek betelepítése.

–

a természeti erőforrások megújulásának korlátozására o A kiváló termőhelyi adottságú szántón tervezett beruházás az egyik leglassabban megújuló természeti erőforrást, a talajt rombolja. A humuszos termőréteg mentése enyhíti az okozott kárt.

–

a közvetlen és közvetett hatások következtében az érintett közösség társadalmi, gazdasági helyzetében, különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben várhatóan fellépő változásokra o Az ipari területen megvalósuló beruházás munkahelyeket teremt, így javítja az érintettek életminőségét. o A szántó beépítésével a terület mezőgazdasági hasznosítása visszafordíthatatlanul megszűnik.

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT, A VÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A környezeti értékelésben a 2.1. pontban leírtak szerint nem tudtunk változatokat vizsgálni, csak a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti tevékenységeket elemezhettük. Az elemzés 2010. MÁJUS

29


alapján konkrét változatok összehasonlítása nem értelmezhető, egyes iparágak/tevékenységek kizárása pedig korai lenne. A következőkben az iparterületre vonatkozóan a település érzékenységét figyelembe véve általános javaslatokat tudunk megfogalmazni. Megoldatlan települési és környezetvédelmi elemek

Iparterületre adott általános javaslatok

– legjobb elérhető technológiák alkalmazása

–

–

– a lakóterületek és a Fehér-tó jelenlegi állapotának megőrzése a KHV-ban kidolgozott környezetvédelmi eszközök segítségével

–

–

Iparterület létesítésének hatásai

Megoldott települési és környezetvédelmi elemek – ipari innováció és tiszta technológiák alkalmazása, Környezetvédelmi előírásoknak és határértékeknek való megfelelés – a lakóterületek és a Fehér-tó védelme, egy esetleges természetvédelmi rehabilitáció lehetőségeinek biztosítása

Az iparterületre vonatkozóan általánosságban adható környezet- és látványvédelmi javaslatok – káros településképi hatások a városkapu térségében, amelyek az autópálya, a lakóterületek és a Fehér-tó felől is jól láthatók

– betelepítetlen, kezeletlen zöldfelületek

4.4

A

– látványvizsgálat előírásának hiányában a településképi szempontból kedvezőbb változatok nem kerülnek kidolgozásra, illetve vizsgálatra

– látványvizsgálat készítése meghatározott nézőpontokból

– a jelentős vizuálisesztétikai konfliktusok kiküszöbölhetők

– a települést sújtó defláció a tervezési területen nem kerül kezelésre

– növénytelepítés (fásítás, cserjetelepítés) a telekhatárok és a telephely főbb feltáró útjai mentén, gyepesítés a burkolatlan (szabad) talajfelületeken

– a defláció kezelése az ipari területen belül, a létesítményhez és a telek kiterjedéséhez mérten

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA, AZ

ALKALMAZOTT MÓDSZER KORLÁTAI, NEHÉZSÉGEK, AZ ELŐREJELZÉSEK ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRAI, A FELMERÜLT BIZONYTALANSÁGOK

A környezeti értékelésben felhasznált adatok az egyes fejezetekben megjelölt jogszabályokból, koncepciókból, programokból, tervekből és hivatkozott irodalomból, továbbá a Szeged Megyei Jogú Város településfejlesztési döntéséből származnak. Az alkalmazott szöveges értékelés (becsléses előrejelzés) korlátja, hogy csupán a változás tendenciáit képes bemutatni, számszerűsített adatokkal nem tud szolgálni. Ez adódik egyrészt a környezeti értékelésben vizsgált tervtípus (településrendezési terv) sajátosságaiból (létesítményi tervezést megelőző, a település fejlődési elhatározásait jogi formába öltő tervfajta), másrészt abból, hogy a tervezés jelenlegi fázisában nem állnak rendelkezésünkre olyan adatok, amelyekkel a becslések pontosságát növelhettük volna. Ki kell emelni, hogy a módszer alkalmas az előírt jogszabályok, tervek, programok által kijelölt fejlődési irányvonal,

2010. MÁJUS

30


valamint a jelenlegi tervi szándék elemzésére, a párhuzamok, illetve az ellentmondások feltárására. A szöveges értékelési módszer azonban nem alkalmas a tervezett tevékenység élővilágra kifejtett hatásainak pontos megítélésére, ezért a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ipari tevékenység megvalósulása esetén előírhat további, a környezeti hatásvizsgálatban elvégzendő vizsgálatokat.

5. A KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ALAPJÁN A TERV ÉS A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL ELFOGADHATÓ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA, A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI, A VÁLASZTÁST ALÁTÁMASZTÓ VIZSGÁLAT RÖVID LEÍRÁSA

Jelen környezeti értékelésben a fenti szempontokra vonatkozóan csak általános javaslatokat tudunk adni. A 21. század elejének technológiai lehetőségeit, s a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb figyelmeztető jeleit figyelembe véve a környezeti értékelésben minimális környezetvédelmi feltételnek tekintettük a legjobb elérhető technológia alkalmazását, a közeli lakóterületek és a Fehér-tó jelenlegi állapotának fenntartását, továbbá az esetleges természetvédelmi rehabilitációs célok megvalósíthatóságának biztosítását. E követelményeken felül a megyei terv által jelzett deflációt, valamint a városkapu térségének településképi hatásait, mint területi érzékenységet alapul véve a kialakítandó iparterületre vonatkozóan a következő általános javaslatokat fogalmaztuk meg: – Az ipari gazdasági terület vizuális lehatárolása, ill. a települést érő szélerózió csökkentése érdekében a telekhatár mentén legalább egy, ahol erre lehetőség van kettős fasor telepítése javasolt. A kedvező hatást fokozza a fasor cserjesávval történő kiegészítése. – A jelentősebb telken belüli feltáró utak mentén egy, ill. kétoldali fasor telepítése javasolt. A javasolt fásítás a telephely tekintetében klímajavító és üzemi porterhelés csökkentő hatással bír, míg a közeli kiskundorozsmai lakóterület, és az 5 sz. főút menti kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek vonatkozásában fontos esztétikai, tájbaillesztési igényeknek tesz eleget. – A burkolatlan (szabad) talajfelületeket gyepesíteni kell. – A javasolt zöldfelületi elemek rendezett településképi hatást, vizuális elválasztást biztosítanak, valamint kondicionáló, mikroklíma-javító szerepet töltenek be. – Az iparterület a városkapu térségében helyezkedik el. Ennek figyelembevételével az ipari létesítmény látványtervi vizsgálata javasolt a tervezés és engedélyezés során.

6. A

TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE, CSÖKKENTÉSÉRE VAGY ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE

A fenti szempontok jelen környezeti értékelésben nem részleteikben megválaszolhatók. Az ismertetett helyzet miatt csak annyit tudtunk tenni, hogy a feltárt érzékeny tényezőkre, illetve az azokat majd várhatóan érő káros környezeti hatásokra vonatkozóan javaslatokat fogalmaztunk meg a létesítményre készítendő környezeti hatásvizsgálat számára. A KHV-ban tehát fokozott figyelemmel kell eljárni a közeli kiskundorozsmai és Hosszú utcai lakóterültek, valamint a Fehér-tó élővilága vonatkozásában. A hatásvizsgálatban meg kell

2010. MÁJUS

31


határozni azokat a környezetvédelmi létesítményeket és intézkedéseket, amelyek elősegítik a fenti érzékeny területek jelenlegi állapotának fenntartását. A környezeti értékelés a defláció, valamint a káros településképi hatások vonatkozásában fogalmazott meg javaslatokat a helyi építési szabályzat kiegészítésére vonatkozóan. E javaslatok az ipari létesítmény típusától függetlenül alkalmazhatók kedvezőbb megoldás megvalósulása mellett.

7. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, ELŐÍRÁSOKRA, FELTÉTELEKRE, SZEMPONTOKRA, AMELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN ILLETVE PROGRAMBAN FIGYELEMBE KELL VENNI

Környezeti szempontú intézkedési javaslatok elsősorban a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozóan adhatók: – fokozott figyelemmel kell eljárni a közeli lakóterültek és a Fehér-tó élővilága vonatkozásában – ökológiailag sérülékeny területek védelmének biztosítása, – a létesítmény ismeretében meghatározható, a környezeti elemeket érő terhelések csökkentése, – települési levegőminőség monitorozása a létesítmény megvalósulása után, az üzemelés során. Egyéb tervekre megfogalmazott javaslatok: – Az autópálya csomópontok közelében fekvő kedvező adottságú mezőgazdasági területek ütemezett beépítése. – A kistérségi környezetvédelmi programba javasolt belefoglalni a további kiváló, illetve jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek művelésben tartását. – A természetvédelmi célú és a beépítésre szánt területek közötti pufferterületek megőrzése a kistérségi programok irányelveiben és a települési tervekben foglaltakon keresztül. – A kistérségi turizmusfejlesztési programba is javasolt belefoglalni a pufferterületek védelmét.

8. A

VÁRHATÓAN FELLÉPŐ MONITOROZÁSI JAVASLATOK SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE

KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓAN MEGFOGALMAZÁSA, JAVASLATOK EGYÉB

Monitorozási javaslatok – A levegőminőség valamint a zaj- és rezgésterhelés egyes jellemzőinek (légszennyező anyagok kibocsátása, porszennyezés, zaj- és rezgésterhelés) monitorozása az új ipari létesítmény telepítése előtt, levegő-szennyezettségi, valamint zaj- és rezgésterhelési mérőállomás telepítésével, rendszeres méréssel, a mérési eredmények összehasonlító elemzésével, és a területileg illetékes KTVF felé való megküldésével. A telepítés utáni monitoring pontos meghatározása a létesítményhez készülő KHV feladata. – A konkrét létesítmény várható hatásai alapján a felszíni- és felszín alatti vízminőség monitorozása félévenkénti mintavétellel, a mintavételi eredmények összehasonlító elemzésével, és a területileg illetékes KTVF felé való megküldésével. – A konkrét létesítmény várható hatásai alapján a talajszennyezések monitorozása félévenkénti mintavétellel, a mintavételi eredmények összehasonlító elemzésével, és a területileg illetékes KTVF felé való megküldésével. – Mivel egy új, és várhatóan a kereskedelmi egységekhez mérten jelentősebb kibocsátásokat okozó szennyező forrás megjelenésének élőélővilágra kifejtett hatása nem egy-

2010. MÁJUS

32


értelmű, szükséges a természetvédelmi területek élővilágát érő terhelések monitorozása a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye, iránymutatása alapján. A monitoringot a beruházás megkezdése előtt kell elkezdeni, és a természetvédelmi kezelő, illetve hatóság elvárásai szerint az üzemelés első éveiben is folytatni kell.

9. ÖSSZEFOGLALÓ Szeged Megyei Jogú Város kezdeményezte jóváhagyott településrendezési eszközeinek módosítását. A módosítás a település észak-nyugati részén elhelyezkedő kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül egy jelentős mértékű zavaró hatású iparterület kialakítására irányul, amellyel a város sokszínűbbé teszi a települési kínálatát a befektetők felé. A módosítás jelen állapotában a területen a későbbiekben ténylegesen megvalósuló létesítmény még nem ismert. Mivel jelentős mértékű zavaró hatású iparterület kerül kijelölésre feltételezhető, hogy olyan tevékenység fog betelepülni a területre, amely környezeti hatásvizsgálat köteles. Ennek fényében a város – a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe – véve úgy döntött, hogy lefolytatja a rendelet szerinti környezeti vizsgálatot, ami KHV köteles tevékenységek esetében kötelező. A területen a későbbiekben ténylegesen megvalósuló létesítmény ismeretének hiányában a környezeti értékelést a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1-3. sz. melléklete szerinti tevékenységeket figyelembe véve folytattuk le. Az értékelés a fent leírt okok miatt a várható beruházás káros környezeti hatásainak csökkentésére vonatkozó módosítási javaslatokat, környezetvédelmi eszközöket nem tud megfogalmazni, illetve javasolni. Az értékelés során az megállapítható volt, hogy a zavaró hatású ipar betelepülése legérzékenyebben a közeli lakóterületeket, valamint a szegedi Fehér-tó élővilágát érintheti, továbbá, hogy egy magas létesítmény tájképi szempontból szintén jelentős negatív hatásokat okozhat mind a város, mind a védett területek felől feltáruló látványban. A konkrét létesítményre készülő környezeti hatásvizsgálatnak tehát fontos feladata, hogy e tényezők tekintetében megkeresse a várható környezeti hatások csökkentésének lehetőségeit.

2010. MÁJUS

33


10. MELLÉKLET 2. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez A légszennyezettség ökológiai határértékei és a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek típusai A levegő térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra át kell számítani. [CAS szám: Chemical Abstracts Service azonosító száma] I. A légszennyezettség ökológiai határértékei A) Koncentrációk Légszennyező anyag [CAS szám]

Éves határértékek [µg/m3]

Kén-dioxid [7446-09-5]

201

Nitrogén-dioxid (mint NO ) 2 Ammónia [7664-41-7]

Megjegyzés 1 betartandó a téli félév (X-III. hó) féléves átlagában is

30 8

B) Megengedett ülepedések Légszennyező anyag [CAS szám] Nitrogén tartalmú vegyületek (mint N) Kén tartalmú vegyületek (mint S) Aeroszolok Ca [7440-70-2] Mg [7439-95-4] Pb [7439-92-1] Cu [7440-50-8] Zn [7440-66-6] Cd [7440-43-9] Összes sav

Határérték

Mértékegység

25 40

kg/ha x év kg/ha x év

140 175 2,5 2,5 10 0,05 4000

kg/ha x év

mol/ha x év

C) Talajközeli ózon koncentráció okozta terhelés megengedett értékei Légszennyező anyag [CAS szám] Ózon [10028-15-6]

2010. MÁJUS

Jellemző érték

Cél érték

AOT40, a májustól júliu- A vegetáció védelmére, sig terjedő időszak 1 órás 2010. évre 18 000 µg/m3 értékeiből számolva. x óra, 5 éves átlagban.

Hosszú távú cél érték A vegetáció védelmére, 2020. évre 6000 µg/m3 x óra.

34

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SZEGED IPARI LOGISZTIKAI KÖZPONT KIJELÖLÉSE

Recommend Documents