2011 27. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 A devecseri lakóparkban is megkezdődött a beköltözés az új házakba ............ 5 Filléres nyaralók Magyarországon, a Balatontól Egerszalókig ................... 6 Mától részlegesen újraindul a devizahitelezés .............................. 7 Valakik még így is jól jártak a devizahitellel - Íme a számok! ................... 8 Drasztikusan nő az eladatlan újlakások aránya .............................. 9 Lakásárak a moratórium után: visszaesés vagy növekedés? ................... 10 Irodapiaci hírek .................................................... 11 Startra kész az ABLON legújabb projektje ................................. 12 Mégsem adja el az ORCO a Szervita téri ingatlanokat ........................ 13 A Futureal 100 millió euró friss tőkével, partnerként támogatja más fejlesztők projektjeit .. 14 Közel a segítség: defibrillátor az Infoparkban .............................. 15 Új bérlő a RiverParkban .............................................. 16 Logisztikai hírek ................................................... 17 Letették az új Audi-gyár alapkövét ...................................... 18 Siker a Bravos Business Parkban ....................................... 20 Elgázolta a vasút a Harkály utcai óvodát ................................. 21 Záhony, hogyan tovább? ............................................. 22 Pang a hazai buszpiac ............................................... 24 Újra napirenden a Szeged - Temesvár vasút újraindítása ..................... 26 Új ügyvezető igazgató az Audi Hungariánál ............................... 28 7-es korridor: memorandumot írtak alá a közlekedési miniszterek .............. 29 Cáfolja a Népszabadság hírét a GYSEV ................................... 30 Új irányítóközpont Budapesten, egységes légtér Európában ................... 31 Új vezérigazgató a postánál ........................................... 34 Robot integrátor cég települ a Paksi Ipari Parkba ........................... 35 Továbbra is áll a nagykanizsai elkerülő építése ............................ 36 Váltás az Indoteknél ................................................. 37 Alakulóban a Volkswagen teherautó-birodalma ............................ 38 Két év alatt kétmilliárd forint beruházás a Paksi Ipari Parkban ................. 39 Íme a kormány terve: nem lesz több káosz vasutassztrájk alatt ................ 41 Az európai sereghajtók között a magyar ipariár-adat ........................ 43 Napi 170 autót vásárolunk ............................................ 44 A Rába 25 millió eurós megállapodást kötött .............................. 45 Regionális központtá válunk? .......................................... 46 70 éve közlekedünk a jobboldalon ...................................... 48 Retail hírek ....................................................... 50 A CET szerint félreérthetőek a vádak .................................... 51 Elpattant egy húr: Össztűz a hitelminősítőkre .............................. 53 Az ÁSZ feljelentést tett a Közraktárak ügyében ............................ 55 Ősszel nyit a Váci1 .................................................. 56 Kipukkadt Hellasz ................................................... 57
2/88
CET: az indítókulcs a fővárosnál van ..................................... 58
Gazdasági hírek ................................................... Külkereskedelem: 192 milliárd forint aktívum .............................. Észak-Magyarország - Érdeklődés a diósgyőri kohászat iránt .................. Egyszemélyes hitelminősítő: 5 EU tag megy csődbe ......................... Rendkívül jó adat az USA-ból, szárnyalnak a határidők ....................... Nem kizárt egy újabb krízis, de az euró életben marad ....................... Nonszensz, felháborító: Európa egyik legolcsóbb cigarettája a magyar ........... Lassult az ipari növekedés ............................................ A Duna-stratégia megvalósításáról tanácskoztak Bécsben .................... Érdekes fizetések az MNB-nél .......................................... Változatlanok a kkv-k üzleti várakozásai .................................. Fellegi súlyos vádjai: Egy ppp szerződéssel sem jártunk jól ................... A kormány a termelő szféra erősítésére koncentrál ......................... Fizetésképtelenségi rekordok a hazai cégvilágban .......................... Ki állja a számlát? Görög válság ........................................ OGY - Fellegi: a kormány hamarosan dönt a ppp-szerződések kiváltásáról ........ Molgate: meredeken zuhanó részvények ................................. Ötmilliárdos német segítség Görögországnak .............................. Újra termel a nagymányoki szénbánya ................................... Kiadják Hernádit? ................................................... IMF: társadalmi feszültségek nehezíthetik a Széll Kálmán-terv megvalósítását ..... Az S&P már feni a görög bárdot: mindenképpen csőd lesz a vége .............. Így kerüld ki az SZJA-t! ............................................... Property News ..................................................... Success in Bravos Business Park .......................................
3/88
59 60 61 62 63 64 65 69 70 72 73 74 75 76 77 78 80 81 82 83 84 85 86 87 88
Lakáspiaci hírek 2011 27. hét
4/88
A devecseri lakóparkban is megkezdődött a beköltözés az új házakba 2011. Július 08. Péntek Kolontár után Devecserben is megkezdték a beköltözést új otthonaikba a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjai, a lakóparkban pénteken tizenegy családnak adják át házuk kulcsait - tájékoztatta az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnoka az MTI-t.
Forrás: MTI
5/88
Filléres nyaralók Magyarországon, a Balatontól Egerszalókig 2011. Július 07. Csütörtök Nyomott árak jellemzik az ingatlanpiacot szerte az országban. Ugyanez határozza meg a nyaraló övezetek piacát is. Az árverezési moratórium részleges feloldása ugyanakkor még kevéssé hat a piacra. Érdemes lehet tehát megfontolniuk a tőkével rendelkezőknek, hogy most vegyék meg áhított nyaralójukat. Filléres ajánlatokból pedig akad bőven a Balatontól a gyógyfürdők városain át egészen a Velencei-tóig.
A magyar tenger Tavaly nyár végén a régió ingatlanárainak 20-30 százalékos eséséről szóltak a hírek. Az idei szezon elején a Pénzcentrum.hu által megkérdezett ingatlanközvetítők arról számoltak be, hogy az árak azóta is stagnálnak. Mindezek mellett továbbra is jelentős túlkínálat jellemzi a piacot, még annak ellenére is, hogy akadnak bőven tulajdonosok, akik kivárásra játszanak. Az ingatlan.com adatbázisában jelenleg összesen 1464 darab nyaraló besorolású eladó ingatlant találtunk a régióban. A fényképpel rendelkező hirdetések között a legolcsóbb egy 1,37 millióért kínált karmacsi (Zala megye) tégla-vályog-kő építésű, 1950-ben felhúzott földszintes hétvégi ház a hozzá tartozó 400 tőke fehérszőlővel és présházzal. Az adatbázisban megfigyelhető, hogy a meghirdetett ingatlanok közel egyharmadát 10 millió forint alatt próbálják értékesíteni tulajdonosaik. Természetesen lehet találni méregdrága luxusingatlanokat is. Az egyik legdrágább egy balatonfüredi, 200 négyzetméteres közvetlen vízparti, saját stéggel, kikötővel rendelkező nyaraló, mely 275 millió forintot kóstál. Tovább a Pénzcentrum.hu cikkére.
Forrás: Pénzcentrum.hu
6/88
Mától részlegesen újraindul a devizahitelezés 2011. Július 05. Kedd Hétfőn megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló kormányrendeletet módosításával meghatározott feltételekkel újra lehetővé teszi az ingatlanalapú devizahitelek nyújtását.
A rendelet szerint a devizahitel olyan hitelképes természetes személynek nyújtható (az egyéni vállalkozót ide nem értve), akinek a hitelkérelem benyújtásakor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított, a hitel devizanemében fennálló, dokumentálható rendszeres havi bruttó jövedelme meghaladja a hitelszerződés aláírásának időpontjában érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének a tizenötszörösét. Ezt a pénzügyi lízing esetén nem kell alkalmazni. Tovább a Pénzcentrum.hu cikkére.
Forrás: Pénzcentrum.hu
7/88
Valakik még így is jól jártak a devizahitellel - Íme a számok! 2011. Július 05. Kedd Közkeletű vélekedés, hogy a piaci alapú forinthitelek törlesztőrészlete még ma is magasabb, mint a hasonló paraméterű frankhiteleké. A Portfolio.hu számításai viszont azt mutatják, ez az adósok többségénél már nincs így, de összességében még mindig a forinthitelesek fizették eddig a legtöbbet.
A Portfolio korábban cikkében már bemutatta, hogy 2007 őszén melyik devizában volt érdemes lakáshitelt felvenni, a mostaniban pedig arra keresik a választ, hogy az elmúlt hat és fél évben mikor, mely deviza volt a legjobb döntés. Kiderül: az időpont és a devizanem megválasztásától függően akár a duplája is lehet az egyik hitel törlesztőrészlete a másikénak, holott a hitelcél, a felvett forintösszeg és a futamidő ugyanaz. Eközben a június hónap különösen kritikusnak bizonyult a frankhitelek törlesztőrészlete szempontjából. 2004-ben indult és 2005-ben futott fel igazán a magyarországi deviza alapú lakáshitelezés, 2009 elején visszaesett, 2010 nyarán pedig csaknem teljesen meg is szűnt. A devizában kihelyezett lakáshitelek több mint 90%-a frankhitel volt, az euróhitelezés csak rövid időszakokra futott fel, jenhitelt pedig alig több mint egy évig (2007 őszétől 2008 őszéig) kínált néhány hazai bank. Eközben a kihelyezett forint lakáshitelek mennyisége többé-kevésbé stabil volt. Tovább a Portfolio.hu cikkére.
Forrás: Portfolio.hu
8/88
Drasztikusan nő az eladatlan újlakások aránya 2011. Július 04. Hétfő Budapesten a kilakoltatási és árverezési moratórium feloldásával egy időben, mintegy 152 újlakás projekt áll értékesítés alatt, melyben 3056 már felépült, de még el nem adott újlakás található, ez derül ki a Budapesti Lakásprojekt Adatbázis 2011 első félévére vonatkozó elemzéséből.
Az elmúlt időszakban a lakáspiaci kereslet beszűkülése miatt az újlakás kínálat is csökkent. Míg 2008 őszén újlakás projektekben 25 ezer lakás állt értékesítés alatt, addig 2011 közepére ez a szám 15 ezerre csökkent a fővárosban. Ezzel párhuzamosan a projektek száma 2011 közepére 152-re csökkent, mely érték az utóbbi években tartósan 250 felett volt. Az elemzésben az összes, négylakásosnál nagyobb, értékesítés alatt álló fővárosi újlakás projekt szerepel, melyek már átadásra kerültek, illetve tervezés vagy építés alatt állnak. Az egyre csökkenő kínálatból azonban összességében csökkent az eladatlan lakások aránya. Míg 2010 év végén az értékesítés alatt álló újlakás projektekben a lakások 33%-a volt eladatlan, addig ez az érték idén év közepén 29%-ra csökkent. A kutatás készítői külön vizsgálták a már felépült lakásokat, illetve a még csak tervezőasztalon vagy építés alatt lévő lakóegységeket. Az eladatlan egységek aránya 2011 év közepén az átadott, beköltözhető lakások között 23% (fél évvel korábban ez 25% volt), eközben a tervezés vagy építés alatt álló lakások 72%-a vár vevőre (2010 év végén ez 68% volt). Tovább a Portfolio.hu cikkére.
Forrás: Portfolio.hu
9/88
Lakásárak a moratórium után: visszaesés vagy növekedés? 2011. Július 04. Hétfő Mi a véleményük a kormány és a Bankszövetség által első körben kihirdetett adósmentő csomagról, az Otthonvédelmi Akciótervről? Milyen folyamatokat indíthat be ez az intézkedéscsomag a hazai lakáspiacon? Hogyan változhatnak rövid távon az árak és a lakáspiaci forgalom?
Horváth Áron, kutatóközpont-vezető, Eltinga Az Otthonvédelmi Akciótervet megvalósító részletes megegyezésnek az egyik legnagyobb előnye kétségtelenül az lesz, hogy megszületik. A méltányosságáról, igazságosságáról, hatékonyságáról sokáig vitázni fognak, de az érintettek számára évekre kiszámítható környezetet jelenthet, amelyhez döntéseik kialakítása során igazodhatnak. Abból is lehet érezni, hogy mindenki mennyire várta már a megállapodást, hogy bár az Akcióterv részletei még nem ismeretesek, hozzánk hasonlóan mindenki spekulál a várható hatásokon. A lakáspiac kínálati oldalát rövid távon leginkább a megállapodás "árverezési moratórium megszűnése"-ként bejelentett része befolyásolja, amely idén gyakorlatilag a moratórium fennmaradását jelenti. (A szabályozás jövőre sem enged meg nagyarányú kínálati növekedést, hiszen legfeljebb az érintett lakásállomány 12%-a kerülhet piacra.) A lakáspiac nagymértékű visszaesésének veszélye - a kvótarendszer rögzítése miatt szinte eltűnt.
A lakáspiac keresleti oldalára pedig pozitív hatást gyakorolhat a helyzet stabilizálódása, mert cselekvésre ösztönözheti az eddig a bizonytalanság miatt kiváró potenciális vásárlókat. A hitelezést ugyanakkor nem segíti sem a bankadó hosszabbítása, sem a banki portfóliótisztulás lassúsága, sem az euróalapú hitelezés erős korlátozása.
A legújabb konstrukciójú kamattámogatott hitel és a NET felállításának hatása akkor kalkulálható majd, amikor kiderül, hogy milyen költségvetési forrásokat rendelnek hozzájuk. Az eddigi nyilatkozatok alapján az állami szerepvállalásnak ez a része szociális problémákat kezelhet, de a lakáspiac egészének folyamatai szempontjából nem lesz meghatározó. A kínálat és a kereslet kismértékű növekedése azt eredményezi, hogy a lakáspiaci forgalom idén meghaladhatja majd a 2010-es év forgalmát. Az árváltozás eredője kérdéses, de bízva a keresletben, pozitív hatást jövendölök. Tovább a ReSourceinfo.hu cikkére.
Forrás: ReSource
10/88
Irodapiaci hírek 2011 27. hét
11/88
Startra kész az ABLON legújabb projektje 2011. Július 07. Csütörtök Finanszírozási szerződést írt alá az ABLON Csoport az osztrák Volksbankkal a varsói Karolkowa Business Park megvalósítására. A szerződéssel zöld utat kap a Varsó belvárosában összesen 18 ezer négyzetméternyi bérbe adható területű irodakomplexum építése.
Varsó egyetlen üzleti negyedében, a városközpont közvetlen szomszédságában építi meg Karolkowa Business Park néven legújabb projektjét Magyarország és Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, az ABLON Csoport. A közel 50 millió eurós beruházás keretében egy 11 emeletes, összesen 18 ezer négyzetméternyi bérbeadható területű komplexum épül fel, melyből több mint 15 ezer négyzetméter iroda és 3 ezer négyzetméter kereskedelmi terület áll majd a bérlők rendelkezésére. Az épület egyedülálló különlegessége az a 2 500 négyzetméteres egybefüggő közpark, mely a kereskedelmi területek fölötti tetőkertben kerül kialakításra, és amely mind az irodaházban dolgozóknak, mind a környékbelieknek kikapcsolódási lehetőséget biztosít árnyas kávézókkal és éttermekkel. „A Karolkowa beruházás hozzávetőlegesen 10 százalékkal emeli a csoport teljes ingatlanportfoliójának volumenét, és ez az ABLON második legjelentősebb irodaház-komplexuma a budapesti Gateway Office Park után – mondta Lovro Adrienn, az ABLON Csoport igazgatósági tagja. Mindig is az volt az elképzelésünk, hogy a magyar piacon kialakult és jól bevált vertikálisan integrált ingatlanfejlesztési üzleti modellt a régió további országaiban is meghonosítsuk, és üzleti előnyre váltsuk ezeken a piacokon. Természetesen nem elfeledkezve azokról a helyi sajátosságokról, melyek az egyes piacokat jellemzik.” A londoni tőzsdén jegyzett társaság eddig elsősorban Magyarországon és Csehországban épített irodaházakat, kereskedelmi, logisztikai és lakóingatlanokat, valamint hoteleket. Legutóbbi befejezett projektje a 31 ezer négyzetméteres, tizenegymilliárd forintos beruházásból megépített Blaha Lujza téri Europeum, amely egy közel 6 000 négyzetméteres bevásárlóközpontnak és egy négycsillagos, 235 szobás Courtyard by Marriott hotelnek ad otthont. A hazánkban több mint 400 millió eurónyi befektetést megvalósító ABLON csoportnak három lengyelországi projektje van jelenleg fejlesztés alatt, melyek közül elsőként a Karolkowa Business Park lép a megvalósítás fázisába. Az irodakomplexum 2013 első negyedévében kerül átadásra. A Karolkowa Business Park a varsói ingatlanpiacon is egyedi építészeti megoldásként ötvözi a modern irodákra jellemző megjelenést a historikus formákkal. A fejlesztés a XX. század elején épült Philips gyár vöröstéglás, földszinti homlokzati elemeit megtartva egy hatemeletes egységből és két 11 emeletes toronyból áll majd. A tervek kialakításánál fontos szempont volt a természetes fény beengedése az irodaterekbe, így minimálisra csökkenthető a mesterséges világítás alkalmazása és nagyobb rugalmassággal alakíthatók a belső terek. Az új komplexum közlekedési adottságai is kiválóak: a varsói városközpont szomszédságában, a város egyetlen irodaparkjának részeként helyezkedik el, számos busz és villamosjárat érinti, gyalogos távolságra van a belváros, továbbá az épülő metróvonal két tervezett állomása is. A két földalatti szinten összesen 260 autó befogadására alkalmas mélygarázst alakít ki a fejlesztő.
Forrás: Goodwill Communications
12/88
Mégsem adja el az ORCO a Szervita téri ingatlanokat 2011. Július 07. Csütörtök Még februárban jelent meg a hír, hogy az Orco Property Group eladta a Szervita téri iroda- és parkolóházát. Ezt az információt Kalapács Kornél a hazai cég vezetője akkor nem erősítette meg az MTI-nek.
Először február elején jelent meg az a piaci pletyka, hogy az ORCO eladta a Szervita téri ingatlanjait az egykori irodaházat és a parkolóházat, ahova korábban még Zaha Hadid tervei alapján "óriáscsigát" álmodtak. Pár hónap hallgatás után a Napi Gazdaság hasábjain találkozhattunk újra az ORCO Szervita téri ingatlanjairól szóló hírekkel. A hír szerint: "Az Orco-csoport által februárban értékesített épületegyüttes beruházója, a Mundial Kft. a jelenlegivel azonos volumenű, 22 ezer négyzetméteres komplexumként újítja meg, itt-ott bontásokkal és újjáépítésekkel. Irodabérlők helyett szállóvendégeket fogadnak majd az itt létesülő 370 szobás hotelben, a parkolóban pedig 240 gépkocsi számára biztosítanak helyet. Információink szerint az üzemeltető a holland érdekeltségű Motel-One lánc lesz." Az ügy kapcsán a Portfolio.hu felkereste Kalapács Kornélt, aki írásban úgy tájékoztatott minket, hogy "A fenti hír ebben a formában nem igaz, a Szervita téri ingatlanok továbbra is az ORCO tulajdonában vannak." Felkerestük továbbá Petra Zdeňková-t is, az ORCO Property Group PR és Kommunikációs igazgatóját, aki szintén azt a választ adta, hogy az ingatlanok továbbra is 100%-ban az ORCO tulajdonában vannak. A hírek csak annyiban igazak, hogy jelenleg valóban azon dolgoznak, hogy az épületet hotelnek alakítsák át.
Forrás: MTI
13/88
A Futureal 100 millió euró friss tőkével, partnerként támogatja más fejlesztők projektjeit 2011. Július 06. Szerda „A Futureal más hazai és regionális fejlesztők partnereként, 100 millió euró friss tőkével és a több mint 100 fős fejlesztő csapatának tapasztalatával kíván részt venni megakadt ingatlanfejlesztési projektek újraindításában.” – jelentette be Futó Gábor, a Futureal Csoport alapító társtulajdonosa.
A Futureal a pénzügyi befektetésen túl komoly hozzáadott értékkel járul hozzá a közös sikerhez, a projektek szolgálatába állítva a csoport értékesítési, tervezési, műszaki és finanszírozási tapasztalatát és reputációját. A több mint 100 főt foglalkoztató, három országban működő ingatlan befektető és fejlesztő az elmúlt években több mint 100 milliárd forintnyi projektet fejezett be sikeresen partnerségek keretében, tavaly 270 ezer négyzetméternyi ingatlant adott át, mellyel egyben az egyik legnagyobb megrendelő volt az építőipar számára. „Ezt az eredményt a gazdasági válság és a recessziós időszak ellenére sikerült elérnünk partnereinkkel. Szeretnénk a fejlődés során felhalmozott tudást, tapasztalatot megosztani másokkal is. Olyan hozzáadott értékeink vannak, amelyeket egy tisztán pénzügyi befektető nem tud biztosítani egy projekt számára.” – emelte ki Futó Gábor – „A csoport eddig is számos hazai és nemzetközi partnerrel működött együtt, beleértve más fejlesztőket, intézményi befektetőket, bérlőket és önkormányzatokat is. Valamennyi együttműködés kiállta az idő és a gazdasági válság próbáját, véleményem szerint azért, mert olyan alapértékekben leltünk egymásra, mint az őszinteség, a korrektség, a nyílt és effektív kommunikáció és a csapatszellem.” A felvázolt partnerségi stratégia első sikere a Caelum Development és a Futureal közelmúltban megkötött együttműködési megállapodása a 120 millió euró értékű, lengyel Nova Park bevásárlóközpont közös fejlesztésére.
Forrás: Futureal
14/88
Közel a segítség: defibrillátor az Infoparkban 2011. Július 05. Kedd Mostantól félautomata defibrillátor készülék érhető el az Infoparkban, a főváros egyik legnagyobb, közel 7000 dolgozót befogadó irodaparkjában. Az orvosi közreműködés nélküli is újraélesztésre képes eszköz az Infopark C épületében kapott helyet.
A társadalmi felelősségvállalás jegyében a berendezést az Országos Automata Életmentő Defibrillátor (AÉD) Adatbázisban is regisztrálták. A Közép-Kelet Európa első innovációs és technológiai parkjaként ismert Infoparkban 70 vállalat közel 7000 dolgozójának nyújthat életmentő segítséget az a félautomata defibrillátor, amellyel bárki képes egy hirtelen szívmegállás esetén újraindítani az életveszélyben lévő ember szívműködését. A hirtelen szívhalál bekövetkeztét megakadályozni képes eszközt az Innomed Medical gyártotta, a készülék megnövelt telepteljesítménye biztonságos tartalékot szolgáltat minden helyzetben, használata pedig nem igényel orvosi közreműködést. Bár a készülék kezelése egyszerű, hiszen magyar nyelven, hangos és szöveges utasításokat ad a segítségnyújtónak, az Infopark Property Management csapata és biztonsági őrei azért rövid oktatáson sajátították el a használatához szükséges ismereteket A bérlők által delegált munkavállalók később hasonló oktatáson vehetnek részt. A készüléket az Országos Automata Életmentő Defibrillátor (AÉD) Adatbázisban is regisztrálták, vagyis felkerült a hazai defibrillátor térképre. A közel 1000 hasonló készüléket jegyző rendszer legújabb tagja így nem csak az Infopark dolgozóinak, de a környéken tartózkodóknak is növelheti a biztonságérzetét. Ha szerencsétlenül járt embertársunk az Infopark területén mutatja a hirtelen szívmegállás tüneteit, a segítségnyújtók a kritikus percekben közeli segítséget találhatnak az Infopark C épületében.
Forrás: IVG
15/88
Új bérlő a RiverParkban 2011. Július 04. Hétfő A Bellville Rodair, nemzetközi szállítmányozási cég 200 m2-es loft stílusú irodaterületre írt alá bérleti szerződést a GVA Robertson által képviselt RiverPark Irodákban.
A brit-kanadai gyökerekkel rendelkező Bellville Rodair a világ 22 országában nyújt szállítmányozási és logisztikai szolgáltatásokat. Az egykori Ferihegyi Repülőtér közelében 2002 óta béreltek irodát. Új székhelyüknek olyan épületet kerestek, ahonnan a repülőtér könnyen megközelíthető , ugyanakkor a Belváros üzleti negyedéhez is közel van. A RiverPark irodaház fejlesztője, az IVG.
Forrás: GVA Robertson
16/88
Logisztikai hírek 2011 27. hét
17/88
Letették az új Audi-gyár alapkövét 2011. Július 07. Csütörtök Letették az Audi új győri gyárának alapkövét; az üzemben 2013-tól évi 125 ezer jármű készülhet. Ez a társaság negyedik olyan gyára, amelyben az autógyártás minden munkafázisát egy helyen végzik. Indításával a mostani csaknem 6500-as létszám újabb 2100 munkatárssal bővül.
Az eseményen részt vett Orbán Viktor, aki arról beszélt: "rendkívül hízelgő ítéletet" mondtak ki a befektetők, amikor az a döntés született, hogy bővítik a győri Audi-gyárat, azt üzenve ezzel, hogy "a magyaroknak van jövőjük". A kormányfő szerint a cég olyan, "amilyennek Magyarországot látni szeretnénk: világos, hogy van jövője, duzzad az erőtől, modern, termel, és sok-sok magyar embernek ad munkát". A miniszterelnök megjegyezte: az alapkőletétellel "egy elhatározás testet öltött", márpedig "sem Magyarország, sem az Európai Unió nem fog megújulni szavakból". Nem segélyekre, nem hitelekre, hanem munkahelyekre van szükség, mondta, és arról is beszélt: a gyár szakképzési programjának köszönhetően a győri üzemben autók mellett szakmunkások is "készülnek" majd, olyan emberek, akik a megszerzett ismeretekkel bátran vághatnak neki szakmai pályájuknak. Az urnát Rupert Stadler, az Audi AG igazgatóságának elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Frank Dreves, az Audi AG termelésért felelős igazgatótanácsi tagja, az Audi Hungaria Motor Kft. felügyelőbizottságának elnöke, Thomas Faustmann, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnöke és Borkai Zsolt, Győr polgármestere helyezte el csütörtökön, az új üzemegység helyén. A korábban jelzett 1.800-nál háromszázzal több, 2.100 munkahelyet teremt Győrben az Audi jelentette be az ünnepségen Rupert Stadler, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke. Mint mondta, arról is döntés született, hogy Győrben saját présüzemet állít fel a járműgyártó - mondta, hozzátéve, hogy az új győri üzem - Ingolstadt, Neckarsulm és Brüsszel mellett - az Audi negyedik olyan telephelye lesz, amely a teljes gyártási folyamatot elvégzi. Megemlítette, hogy az eddig eltelt 18 évben Győrött 20,5 millió motort és 530 ezer autót gyártott az Audi. Emlékeztetett arra, hogy a cég 2020-ig szóló stratégiájában célként jelölték meg az évi kétmillió autó gyártását. Magyarország mindig is stabil és megbízható partner volt, amely újra és újra saját erőből tudott talpra állni - fűzte hozzá. Rupert Stadler köszönetet mondott a parlamentnek, a kormánynak és személyesen a miniszterelnöknek, amiért kezdettől fogva nagyon nyitott, a mély bizalmon lapuló tárgyalásokat folytathattak. A kormányfő és a cégvezető tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a járműgyártó cég 900 millió eurós fejlesztést hajt végre a nyugat-magyarországi telephelyen, ez közvetlenül 1.800-zal növeli a munkatársak létszámát. (A tavalyi év utolsó napján 6.422-en dolgoztak a gyárban, közülük 6.138-an munkaszerződéssel.) Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter három hónappal később közölte, hogy az Európai Unió kiemelt közérdekre hivatkozva jóváhagyta a beruházásban érintett Natura 2000 területek átminősítését, zöld utat adva ezzel a fejlesztésnek. Az Audi-fejlesztés 11,2 milliárd forintos állami támogatást kap.
18/88
Thomas Faustmann, a magyarországi Audi-leányvállalat ügyvezetésének elnöke február elején beszélt újságíróknak arról, hogy március elsején - a közműépítésekkel és a földmunkákkal megkezdődött a kivitelezés. Akkori közlése szerint 2013 22. hetében el kívánják indítani az új üzemrészben a sorozatgyártást, ami azt jelenti, hogy az első kocsiknak 2012 őszén el kell készülniük itt. Az év elején megjelentek sajtóinformációk arról, hogy egy 2018-ban üzembe álló második ütem is szerepel a társaság terveiben. Erről Thomas Faustmann március elején úgy nyilatkozott: a járműgyártás bővítése után születik döntés arról, hogyan tovább, de jó, ha van szabad terület a fejlesztéshez.
Forrás: MTI
19/88
Siker a Bravos Business Parkban 2011. Július 07. Csütörtök 2011 tavaszán új bérleti szerződés került aláírásra a szentendrei Bravos Business Park G épületének egységére. „A bérlő az egészségügyi és rehabilitációs segédeszközök gyártásával, összeszerelésével és kereskedelmével foglalkozó, nemzetközi hátterű Rehab Trade Kft.
A tranzakció során raktár és irodahelység került bérbeadásra, melyben a bérlő az átadást követően 2011 nyarán kezdi meg tevékenységét.” – tájékoztatott Dobos Csaba, a tranzakcióban a tulajdonost képviselő Colliers International Hungary ipari ingatlan üzletágának tanácsadója. A Szentendre és Pomáz kereskedelmi és lakóövezetének határán, közvetlenül a 11-es főút mellett elhelyezkedő, további fejlesztési lehetőséget kínáló logisztikai park több, különálló épületből áll saját kiszolgáló egységgel és parkolási lehetőséggel. A tulajdonost kizárólagos megbízás keretében képviselő Colliers International és a bérlőt prezentáló Cushman & Wakefield együttműködésének eredményeként létrejött tranzakcióval a park jelenleg meglévő raktárterületei gyakorlatilag megteltek.
Forrás: Colliers
20/88
Elgázolta a vasút a Harkály utcai óvodát 2011. Július 07. Csütörtök A nyári szünet után nem mehetnek vissza óvodájukba a Budapest és Székesfehérvár közötti vasútfejlesztés útjában álló Harkály utcai óvodások Érden. Az óvoda nemrég egy év haladékot kapott, de a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. hétfőn közölte az önkormányzattal, hogy nincs erre lehetőség.
Az önkormányzat mindenre hajlandó lenne, hogy új helyet találjanak a 80 gyereknek. A 120 milliárdos vasútfejlesztés elkezdődött, a nyolcvan óvodás elhelyezése megoldatlan. Játék vasutat akart átadni Segesdi János, Érd alpolgármestere a Harkályi utca tagóvoda gyerekeinek, mondván, „az építkezés, a fejlesztés szükséges, de ezért ne a vonatra haragudjanak”. Mivel már egy hete tart a nyári szünet, az ajándékot az intézmény vezetője vette át, majd az óvodavezető legnagyobb meglepődésére az alpolgármester bejelentette, a gyerekek nyári szünet után nem mehetnek vissza az intézménybe. Minderről írásban a vasútfejlesztést végző Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) hétfőn írásban tájékoztatta. A Kelenföld–Tárnok közötti kétvágányos, 120 milliárd forint uniós támogatással létrejövő vasút új nyomvonala az óvoda telkének végében fog keresztülmenni. Az Index legutóbb még arról számolt be, az érdi önkormányzat és a beruházást koordináló Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt közötti megállapodás szerint 2012 nyaráig jegelik a kisajátítás miatti árvitát, de hogy tartani lehessen az építkezés határidejét, egy éven át a még működő óvoda udvarán kezdődhet a vasúti töltés építése.
Forrás: Index
21/88
Záhony, hogyan tovább? 2011. Július 06. Szerda Az elmúlt években sok tanulmány, terv, elképzelés készült Záhony és térsége vasúti árufuvarozásban betöltött szerepének meghatározására, a követendõ útirányra, a lehetséges kitörési pontokra vonatkozóan, ezekbõl azonban eddig nagyon kevés valósult meg – derül ki a Logisztikai Egyeztetõ Fórum (LEF) helyzetelemzésébõl.
Figyelmeztetnek arra, a versenytársak fejlődnek, új logisztikai irányok alakulnak ki, és ha nem akarunk le-, illetve kimaradni, fel kell venni a piac által diktált versenyt. A LEF (amelyben az átrakókörzet több oldalról is képviselve van) elemzése kitér arra, hogy az orosz–magyar és a kínai–magyar vasúti áruszállítási forgalom az egymással évtizedek óta éles versenyben álló Záhony és a szlovákiai Ágcsernyõ átrakókörzeten keresztül érkezik és távozik. Miközben az 1980-as évek végén mintegy kétszer annyi áru lépte át a határt az elõbbinél, addig a jelenlegi négymillió tonna forgalmának több mint dupláját (kilencmillió tonna) bonyolítja Ágcsernyõ és Dobra (Szlovákia) együtt Ázsia–Európa viszonylatban. A két átrakókörzet között eddig semmilyen együttmûködés nem valósult meg, és a LEF szerint a közeljövõben sincs realitása, folyamatos a verseny az áruk adott útirányra való terelésében. Ennek egyrészt gazdasági, másrészt történelmi okai vannak. Például az orosz érdekeltségben lévõ dobrai terminálra érkezik a távol- keleti konténervonatok többsége, majd a konténerek általában közúton mennek tovább magyarországi célállomásra. A magyar oldal kapacitása jelenleg évi 8-10 millió tonna áru átrakását teszi lehetõvé, melynek felsõ értéke fejlesztéssel elérheti a 15-18 millió tonnát. A Záhony Port kezelésében levõ kombiterminál napi kapacitása folyamatos üzemben 120 kocsi (240 konténer). A szlovák oldalon lévõ átrakók (Ágcsernyõ, Dobra) a már évekkel ezelõtt megkezdett fejlesztésekkel, 5-9 millió tonna évi átrakott menynyiséggel megkerülték a magyar átrakási lehetõséget. Problémát okoz, hogy a Záhony térségi szolgáltatók – a MÁV is – szinte kivétel nélkül küzdenek az életben maradásért. Forgalmuk a 2008. évinek 20-30 százaléka. Ez azért is gond, mert a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek – vasúti átrakás és logisztikai szolgáltatás – több mint háromezer embernek adnak munkát, ennek elvesztése társadalmi feszültséget okoz a munkalehetõségek hiányával küzdõ térségben. Az elemzés a vasút és a tengeri hajózás új mennyiségekért folyó versenye kapcsán megállapítja, hogy a kelet–nyugat irányú áruszállításban továbbra is az utóbbi marad a nagyobb szegmens. A jelenlegi kapacitások azonban lehetõvé teszik, hogy a vasút megfelelõ alternatíva legyen a fuvaroztató cégek számára. Már vannak is vasúti megoldások Európa–Kína relációra. A küldemények átrakására a kínai– orosz megállapodástól függõen az ukrán–magyar vagy az ukrán–szlovák határon kerül sor. A LEF sajnálatosnak nevezi, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországon újból felmerült a széles nyomtávú hálózat ország belsejébe – Dunaújváros, Gyõr, Gönyû – való meghosszabbításának kérdése mint lehetséges fejlesztési alternatíva. Az elemzés szerint megépítése csak a dobrai kombiterminál és az ágcsernyõi átrakó versenypozícióját erõsítené tovább Záhonnyal, illetve hazánkkal szemben. Továbbá a prognosztizálható árumennyiség és a logisztikai szolgáltatások komplexitása sem indokolja a széles nyomtáv továbbvitelét, hosszú távon negatív hatással lenne a magyar gazdaságra. A záhonyi térség közlekedéspolitikai problémáiról szólva a LEF egyebek között említi, hogy az ottani szolgáltatók egymással szembeni versenyzése sem mutat elõre, az eltérõ tulajdonviszonyok miatt jelentkezõ érdekellentétek is akadályozzák az optimalizálást. Ezzel szemben Ágcsernyõn és Dobrán egy kézben van a teljes átrakási rendszer. A szlovákok sokkal rugalmasabban alkalmazzák a vasúti díjszabási rendszerüket is. A LEF szerint az elmúlt években Záhony térségére fordított több mint 30 milliárd forint értékû infrastruktúra-fejlesztés (a széles nyomtávú vasút felújítása, közúti fejlesztés, egyebek) ebben a formában nem szolgálja a térség kitörését, csak konzerválta a kialakult
22/88
szétaprózódást. Ez pedig gátolja az összefogást, az egységes üzleti fellépést. Az egységet biztosító koncepció hiánya miatt például a Fényeslitkén elkészült logisztikai és ipari park is kihasználatlanul áll. A Záhony Logisztikai Klasztert is felszámolták, mivel nem tudta betölteni az eredeti feladatát, a térség szolgáltatóinak az összefogását. Az említettek miatt a térségben nincs egységes logisztikai érdekképviselet, illetve -érvényesítés. Mivel a záhonyi térség gazdasági alapjait veszélyeztetõ osztrák–orosz széles nyomtávú vágány kiépítésének terve még nem került le a napirendrõl, a logisztikai szakma fontosnak tartja a fejlesztési alternatívák szélesebb körû bemutatását, a lehetõségek nemzetgazdasági elõnyöket is eredményezõ kihasználását. A szlovák–orosz közeledés kapcsán pedig felhívják a figyelmet az Ázsia– Európa közötti áruforgalom lebonyolításánál a konkurens északi elkerülõ vasútvonal igénybevételére. Ezért diplomáciai, gazdaságpolitikai és marketingeszközök segítségével az orosz gazdasági érdekeltségek térségi megjelenésének elõmozdítását, a már meglévõ közlekedéspolitikai és gazdasági kapcsolatok gyakorlati alkalmazását javasolják. A LEF szerint Záhony térségében minden további infrastruktúra- fejlesztés csak komplex logisztikai koncepció keretén belül, erõs külkapcsolati marketinggel és ügyfél-akvizíciós tevékenységgel lehetséges. Ez hosszú távon nemcsak a térségnek, hanem a nemzetgazdaság számára is elõnyös és jövedelmezõ (például növekvõ vámbevételek) lenne. Az elképzelések megvalósításához szakminisztériumi intézkedéseket, projektfinanszírozást tartanak szükségesnek, melyek a hatékonyságnövelés mellett a térség tõkevonzó erejét hivatottak gazdaságpolitikai eszközökkel és milliárdos beruházásnövelõ támogatásokkal vonzóvá tenni. LEF-JAVASLAT ZÁHONY FEJLESZTÉSÉRE: 1. Egyértelművé kell tenni a jogi helyzetét, tulajdonviszonyait, a szomszédos konkurens terminálok figyelembevételével ésszerűsíteni kell üzletpolitikáját. 2. Meg kell vizsgálni, hogy a tengeri kikötők működéséhez hasonlóan átalakítva tud-e az Európai Unió gazdasági rendszeréből fakadó bevételeket magához vonzani, illetve versenyképes alternatívát biztosítani a széles nyomtávú vasúti fuvarozást követő közúti szállítással, valamint a külföldi vasúti átrakókkal szemben. 3. A konténerforgalom nagyarányú megnövekedésével számolva a biztos átrakási, tárolási kapacitás érdekében felújítások, fejlesztések, bõvítések, beruházások szükségesek. 4. Sokkal rugalmasabb – a szlovákokénál kedvezõbb – vasúti díjszabási rendszert kell kialakítani a térségre. 5. Az érdekelt magánszolgáltatók és a Záhony–Port között egészséges munkamegosztást kell kialakítani. 6. A szolgáltatások koncentrálását követõen felszabaduló (MÁV-) területeken szükséges lenne mielõbb egy vámszabad terület létrehozása, hogy termelõ cégek odatelepítésével hosszú távra megoldható legyen a térség problémaköre. 7. Záhony térségében szükséges egy egységes és mûködõképes logisztikai érdekképviselet létrehozása.
Forrás: Indóház online
23/88
Pang a hazai buszpiac 2011. Július 06. Szerda Rekordot dönthetnek a Volán vállalatok autóbuszvásárlásai, de úgy tűnik, hogy legfeljebb alulról. A hazai közforgalmú autóbuszállomány (Volánok, BKV és egyéb városi közlekedési vállalatok flottája) csaknem 9000 járműből áll, ezek átlagéletkora jelenleg körülbelül 12 év, jóval magasabb az ideálisnál.
Ahhoz, hogy ezt az értéket belátható időn belül sikerüljön leszorítani a nyugat-európai átlagra, évente legalább 600 új autóbusz beszerzésére lenne szükség, de ez már nagyon régóta nem teljesül: az utóbbi öt évet tekintve például 2006. volt a csúcs a maga 500 példányos járművásárlásával, de azóta folyamatos és erőteljes csökkenés tapasztalható. Tavaly például már csak kevesebb, mint 150 új busz állt forgalomba a Volánok színeiben, sok cég semmit nem vásárolt. A média mégis a buszbeszerzésektől hangos az utóbbi időben, de azt általában elfelejtik hangsúlyozni, hogy a közelmúltban megjelent közbeszerzési eljárások egyelőre még csak hitelfelvételre vonatkoznak, ami sajnos az igazat megvallva egyelőre még bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Eredményes pályázat esetén is újabb tendereket kell majd kiírni – immár ténylegesen járműbeszerzésre – ahol az eredményhirdetés megint csak újabb hónapokat vesz majd igénybe, így könnyen előfordulhat, hogy az új buszokból idén már nem lesz semmi. Egyes források szerint a járműbeszerzés jelenleg központilag, „fentről” van megtiltva a Volánoknak, pedig sok cégnél rendelkezésre állna az ehhez szükséges pénzügyi keret. Tény, hogy jelen pillanatban semmilyen ilyen irányú közbeszerzés nem fut, a Volánok a tavalyi év tendereinek opcióit igyekeznek lehívogatni, persze ezt csak ott tudják megtenni, ahol volt ilyen. „Krónikus kocsihiány” természetesen egyik társaságnál sem lépett fel, az utasbiztonság sincs veszélyben, viszont eme intézkedés szenvedő alanyai egyelőre éppen azok, akiken hosszabb távon segíteni szeretnének: a hazai gyártók. Az export ugyanis szintén nem úgy megy, ahogy kéne (illetve a jelenlegi cégek többségénél soha nem is beszélhettünk ilyenről), a hazai magánfuvarozóknak zömében nem olyan kategóriájú buszokra lenne szüksége, amit a hazai gyártók kínálnak (de a többségük egyébként sem tudja megfizetni az új járműveket), így megrendeléseik lassan elapadnak. Gyakorlatilag minden gyártó más megoldást keres a túlélésre: van ahol fejlesztenek, van ahol leépítenek, egyesek előregyártanak, míg máshol igyekeznek profilbővítéssel némi bevételhez jutni. De a hosszú felvezetés után térjünk rá a tárgyra, nézzük meg hogy az idei év első felében hány darab autóbusz talált gazdára! Sajnos se a gyártók, se az üzemeltetők nem közölnek szívesen ilyen jellegű adatokat, ezért kénytelenek voltunk a saját megfigyeléseinkre, gyűjtéseinkre hagyatkozni, ez pedig azzal jár, hogy kisebb nagyobb pontatlanságok, néhány darabos tévedések előfordulhatnak. Jelen listában csak a „közpénzből vásárolt” új járművekkel foglalkozunk, így a használt és az alvállalkozós kocsik is kimaradnak, igaz komoly változások ezeken a területeken sem történtek. A listát – akárcsak a korábbi években – idén is a Kravtex vezeti, tőlük a Bács, a Bakony, a Borsod, Hatvani, a Kapos, a Körös és a Somló Volán vásárolt összesen 31 darab buszt, a Kisalföld Volánnál pedig bérleti konstrukcióban fut további öt jármű (a részletes, típus szerinti elosztást a táblázat tartalmazza). Sikerük elsősorban a vételárban keresendő, ebben „nincs párjuk”, a közbeszerzési eljárásokon is általában versenytárs nélkül indulnak. Azt lehet mondani, hogy az idei évre érett be az EN9,5 típusú midibuszok, ami még kisebb, még olcsóbb az eddigi modelleknél; rögtön két társaságnál is megjelentek relatíve nagyobb mennyiségben. Továbbra is kelendő az EC12 típusuk, ami annakidején központi volán-tenderek nyertes járműve volt több éven át (amíg voltak ilyenek). Kevesebb, mint feleennyi buszt gyártott az idei év első felében a második helyezett Ikarus: ebben
24/88
az időszakban kizárólag a Borsod Volánnál állítottak forgalomba 14 E134-est, a járművek egy részét a közlekedési cég miskolci telephelyén található, direkt erre a célra kialakított üzemben szerelték készre, több embernek munkát adva ezzel a hátrányos helyzetű régióban. A harmadik szereplő az egyetlen külföldi cég, a Scania, amely hazai viszonylatban egy újdonsággal jelent meg a piacon, az OmniExpress-szel. A Pannon Volán kettőt állított forgalomba ebből a turistabuszból, elsősorban különjárati feladatokra szánják őket. A baranyai cég járműparkjában mintegy másfél évtizeddel ezelőtt jelentek meg a Scania alvázas autóbuszok, ezek többségét az egykori Ikarus Egyedi Autóbuszgyár felépítményezte. Azt lehet mondani, hogy a tapasztalatok igen kedvezőek, a buszok még ennyi idő eltelte után is rendben teszik a dolgukat, remélhetőleg méltó utódokká válnak a mostani finn gyártású jövevények is. Tehát szumma új 52 busszal frissült az állomány az utóbbi hat hónapban, valószínűleg nem kell hosszasan ecsetelni, hogy ez nagyon kevés, de a jelek szerint az év hátralévő részében se lehet ettől komolyabb mennyiségre számítani. Pozitív fordulat talán majd csak jövőre következhet be, bízunk benne, hogy a nehéz pénzügyi helyzet ellenére (az utóbbi évekkel ellentétben) nem a vételár lesz az első és egyetlen tényező a beszerzéseknél, hanem nagyobb hangsúlyt kapnak a kényelmi, környezetvédelmi, minőségi szempontok is.
Forrás: Indóház online
25/88
Újra napirenden a Szeged - Temesvár vasút újraindítása 2011. Július 06. Szerda Szeged - A kínai miniszterelnök látogatása óta ismét mozgolódnak a Szeged–Temesvár vasútvonal felújításának hívei. Kína Magyarországon hozná létre európai logisztikai központját, ehhez vasútvonalak kellenek a tengeri kikötőkhöz – Constantához pedig Szegeden és Temesváron át vezethet a pálya.
Háromszor is zárt ajtók mögött tárgyalt a közelmúltban a Csongrád Megyei Közgyűlés a Szeged–Temesvár vasútvonal helyreállításáról. Az utolsó zárt ülés jegyzőkönyvéből, amelyet kérésünkre elküldött a megye, kiderül, hogy a vasútvonal helyreállítását vizsgáló tanulmányhoz uniós pályázattal szerezne pénzt a DKMT Nonprofit Kft. Ezt a céget a három dél-alföldi megye, a határ menti román megyék és a Vajdaság hozta létre, hogy a közös pályázatok ügyeit intézze. A cég most tagi kölcsönt kért a megyei önkormányzattól az említett pályázat saját erejéhez. A megyei közgyűlés úgy döntött, felkéri az elnökét, Magyar Annát, „vizsgálja meg, hogy az érintett települési önkormányzatok" bevonhatók-e a projekt előfinanszírozásába. Ez egyelőre semmi konkrétumot nem jelent. A megyei önkormányzat vezetése nem akarta indokolni a döntést, a DKMT NKft. igazgatója, Csókási Eszter sem nyilatkozott. Úgy tudjuk, a pályázati határidő még nem járt le, és Temes megye szívesen adja a kölcsön rá eső részét. A Szeged–Temesvár vasútvonalat 1857. november 18-án adták át, hosszú ideig komoly személy- és teherforgalmat bonyolított le. A trianoni határhúzás után átalakultak a gazdasági kapcsolatok és útvonalak, 1944 októberében pedig megsemmisült a szegedi vasúti híd. Így nemcsak Szeged és Újszeged között nincs vasúti kapcsolat, de az egykori Szeged–Oroszlámos–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vonal első két állomása között sincs. Sokáig bíztak benne, hogy lesz híd, 1967-ig az állt a menetrendkönyvekben, hogy Szeged és Újszeged között „a vasúti forgalom átmenetileg szünetel". A kilencvenes évek közepe óta rendszeresen találkozó helyi magyar, szerb és román politikusok szívesen támasztanák föl ezt az összeköttetést. Ha ennek a DKMT-együttműködésnek lenne falvédője, a Szeged–Temesvár vasútvonal térképe lenne rajta. A grandiózus tervekből – e vasútból, csanádi Maros-hídból, a Hármashatár ipari parkból – eddig nem lett semmi a magas költségigény miatt, és mert a választások után hatalomra jutó megyei vezetők általában már csak azért sem úgy képzelik el a „külpolitikát", ahogyan ellenkező pártállású elődeik. A hozzáértők szerint egyformán sokat jelentene Szeged, a Vajdaság és Temesvár gazdaságának is a vasút fejlesztése. Négy éve, amikor lapunk újságírói végigjárták a nyomvonalat, Bláth József okleveles közgazdász, a nagykikindai vasútbarátok elnökségi tagja az akkori árakon számolva 216 millió euróra kalkulálta az építés és felújítás, valamint a villamosított vonal és a szegedi vasúti híd árát. Ahhoz azonban, hogy meg lehessen építeni – és erre pénzt szerezzen az Uniótól a három állam –, előbb a fönt említett tanulmánytervre lesz szükség. Ebből kiderül például, hol érdemes helyreállítani a régi pályát, hol célszerűbb újat építeni, jó-e ez a nyomvonal, vagy új kell, és hogyan tudnak rákanyarodni a szegedi vonatok a majdani hídra. Annyi azért mégis történt, hogy a helyi politikusokon és lelkes vonatbarátokon túl a magyar és a román vasúttársaság, a MÁV és a CFR is tárgyalni kezdett a beruházásról, és Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára is követi az eseményeket. A terv a magyar–kínai megállapodások tükrében fölértékelődött. Orbán Viktor magyar és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök június 25-én olyan megállapodást írt alá, amely a vasúti fejlesztésről, szállításról, és arról szól, hogy a kínai befektetők Magyarországon hoznák létre logisztikai
26/88
központjukat. Ehhez szükség lesz olyan vasútvonalakra, amelyek a közeli tengeri kikötőkhöz, Trieszthez, Fiuméhez és Constantához vezetnek – utóbbihoz Szegeden és Temesváron keresztül.
Forrás: Délmagyarország Online
27/88
Új ügyvezető igazgató az Audi Hungariánál 2011. Július 06. Szerda Július elsejétől az Audi Hungaria Motor Kft. járműgyártásért felelős ügyvezető igazgatói tisztét Ulrich Minke tölti be – jelentette be a társaság szerdán. Az új ügyvezető igazgató Ingolstadtból, az Audi AG-től váltott a magyar vállalathoz. Ezzel az Audi Hungaria ügyvezetése 5 tagúra bővül.
Ulrich Minke audis karrierjét 1981-ben kezdte Ingolstadtban a rendszertervezésen. 1983-ban logisztikai területre váltott, a gyártási program-tervezés és irányítás csoportvezetője, majd 1984-től vezetője volt. 1988 és 2010 között különböző logisztikai és szervizterületeket irányított Ingolstadtban és Neckarsulmban. 2010 novemberétől a „Járműgyártás Győr“ projekt vezetőjeként tevékenykedett, ennek keretein belül felel a tervezésért, míg a jövőben annak irányításáért. Az új ügyvezető igazgató mostantól Thomas Faustmannal, az ügyvezetés elnökével, Dr. Johannes Roscheck pénzügyekért felelős ügyvezető igazgatóval, Achim Heinfling termelésért felelős ügyvezető igazgatóval és Rozman Richárd személyügyekért felelős ügyvezető igazgatóval együtt áll a vállalat élén.
Forrás: MTI
28/88
7-es korridor: memorandumot írtak alá a közlekedési miniszterek 2011. Július 06. Szerda 2011. június 16-án, Luxemburgban egyetértési megállapodást írtak alá Ausztria, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, Románia és a Szlovák Köztársaság közlekedési miniszterei a 7-es korridorral kapcsolatban. A CER által is üdvözölt memorandum egyúttal egy menedzsment board létrehozását is jelzi, amely tovább erősíti majd az együttműködést az érintett országok között.
Ez fontos lépés afelé, hogy a korridor 2013-ra működőképessé váljon. Az aláírási ceremónián Siim Kallas uniós közlekedési biztos is részt vett. Az aláírás célja az Európai Parlament és az Európa Tanács 913/2010-es rendeletének végrehajtása, amely 2010. november 9. óta hatályos. A rendelet végrehajtása érdekében a menedzsment board tagjai együtt határozzák meg és valósítják meg a 7-es korridor működőképességéhez szükséges feltételeket. Ennek kapcsán közép- és hosszú távú terveket dolgoznak ki az infrastruktúra fejlesztésével, valamint az áruszállító vonatok kapacitásával és útvonalával kapcsolatban. A miniszterek környezetvédelmi szempontokat és a Fehér Könyv utasításait egyaránt figyelembe veszik munkájuk során. Hangsúlyt kap a multimodalitás, az interoperábilitás, illetve a jogi és üzemeltetési szabályozások egységesítése is. A célok közt szerepel továbbá az üzleti szféra bevonása a korridorok fejlesztésébe. A Magyar Köztársaság részéről a memorandumot Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős államtitkára írta alá.
Forrás: LogPortál
29/88
Cáfolja a Népszabadság hírét a GYSEV 2011. Július 05. Kedd A sajtóban megjelent hírek szerint, az esetlegesen Vas-megyében épülő kínai tulajdonú cargorepülőtér megépítésével kapcsolatba hozták a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt.-t, mint legfőbb érdekeltet. A GYSEV a napokban veszi át a MÁV mindösszesen 214 km hosszú dunántúli vonalát, köztük a Porpác-Szombathely szakaszt. Dávid Ilona, a GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója cáfolja a Népszabadságban megjelent hírt, amely a vezérigazgató asszony szerint, több ponton sem felel meg a valóságnak.
Dávid Ilona a GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója cáfolja a Népszabadság július 1-jei számában megjelent híreket, amely szerint a magyar-osztrák tulajdonban lévő vasúti vállalat, a GYSEV Zrt. a Vát és Porpác közötti repülőtér megépítése mellett lobbizna. "A GYSEV Zrt. stratégiája és üzleti terve 2010 őszén elkészült, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011-ben el is fogadott. Ennek központi eleme, a jelenlegi közlekedéspolitikával is összeegyeztethető törekvés: amely szerint a társaság Nyugat-Magyarország meghatározó regionális személyszállítási közszolgáltatójává váljon, az üzemméretét optimalizálja. Amennyiben a vonalátvétel megvalósul, a régi és új vonalainkat folyamatosan fejleszteni fogjuk, ami a térségben a közösségi közlekedés minőségi változását eredményezi majd. A közlekedéspolitikai és üzleti célok feltétele, hogy a vonalak átvételét követően a vonalak az Európai Uniós finanszírozású, KÖZOP források igénybevételével kerüljenek felújításra. A GYSEV Zrt. üzleti tervének elkészítésekor a szolgáltatás minőségének fejlesztésén, a folyamatos beruházásainkon, az intermodális közlekedés megvalósításán volt a hangsúly. Kína szándékairól, akkor semmilyen értesülésünk nem volt" mondta Dávid Ilona. "A személyszállítás zavartalan működésének fenntartását illetve a versenyképesség biztosításához szükséges fejlesztéseket a GYSEV - az uniós forrásoknak köszönhetően - gyorsan, hatékonyan, és alacsony költséggel tudja megvalósítani és a megvalósított infrastruktúrát hatékonyan képes működtetni a bővítés következtében előálló optimalizált vállalati méret miatt. Erre koncentrál most a GYSEV, hiszen a vonalátvétellel nem csak a személyszállítás zavartalan működését, de a munkavállalók integrációját és biztonságérzetének kialakítását is biztosítania kell" - mondta a vezérigazgató asszony. Árufuvarozási érdekeltsége a GYSEV-nek, mint anyacégnek van, azonban az áruforgalom bonyolítása a 100%-ban állami tulajdonban lévő GYSEV CARGO Zrt. feladata. A GYSEV CARGO Zrt. vasúti árufuvarozási tevékenységét folytató, jogilag önálló vasúti fuvarozó vállalat, amely 2011. január 1-jétől látja el a továbbra is integrált formában működő GYSEV Zrt. vasúti árufuvarozási és logisztikai tevékenységét. Tevékenysége keretében jelentős részt vállal egyrészt a kelet-nyugati irányú és észak-déli irányú európai tranzit vasúti árufuvarozás piaci szegmenseiben, másfelől a magyar és osztrák export, import vasúti árufuvarozásban. Az új vonalak felújítása után az észak-dél irányú korridor megerősödésével, a vasúti árufuvarozás alternatívája lehet a közúti teherszállításnak. A 86-os út kamionos leterheltségének egy része átterelhető vasútra, ami szintén a hazai közlekedéspolitikai törekvéseknek egyik meghatározó eleme.
Forrás: Tőzsdefórum.hu
30/88
Új irányítóközpont Budapesten, egységes légtér Európában 2011. Július 05. Kedd A HungaroControl elnök-vezérigazgatója, Szepessy Kornél az Indóház online-nak arról beszélt, miért van szükség tudásközpontra és új irányítóközpontra, és miképp lehet a közforgalmi, kisgépes és katonai repüléseket összehangolni.
Iho.hu: Az innovációs központ megnyitásakor az illetékes államtitkár arról beszélt, hogy bár minden állami vállalat olyan hatékony és nyereséges lenne, mint a HungaroControl. Ezek szerint az átalakulás, költségvetési intézményből Zrt.-vé, jól sikerült… Sz. K.: Mindenképpen, részvénytársasági formában jobban, hatékonyabban tudunk működni, mint költségvetési intézményként. Egyébként mindez egy nemzetközileg megfigyelhető trend, hiszen a dán szolgáltató nemrégiben alakult részvénytársasággá, a svéd szolgáltató pedig most fog gazdasági társasággá válni. Magyarország meglehetősen komoly szerepet vállalt az Egységes Európai Égbolt, illetve a Közép-európai Funkcionális Légtérblokk kialakításában, jelezte ezt a márciusi Budapesti Nyilatkozat. Mennyire lehetett felgyorsítani ezt a folyamatot? Az Egységes Európai Égbolt, amelyet az Európai Unió kezdeményezett, a nemzetközi légiforgalmi irányítási ágazat rendkívül fontos projektje, egyúttal a légitársaságok érdekeit is szolgálja. Magyarország mindig is támogatója, aktív szereplője volt az integrációs folyamatoknak. A Közép-európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásában Magyarország, így a HungaroControl is kezdeményező szerepet vállal, annak érdekében, hogy a légtérblokkunk a legmagasabb technikai és műszaki színvonalon kezdhesse meg a működését, és Európa egyik legelismertebb FAB-ja legyen. Ennek ékes bizonyítéka például a márciusban Budapesten megrendezett magas szintű ATM-konferencia, amelynek eredményeként a résztvevők elfogadták a Budapest Nyilatkozatot, amely igen fontos lépést jelent az Egységes Európai Égbolt megvalósításában. Emellett Völner Pál államtitkár úr egy jelentős és egyre égetőbb problémára tett megoldási javaslatot. Sajnos évek óta előfordul, hogy a léginavigációs szolgáltatók kapacitáshiánnyal küzdenek nyáron a forgalom ugrásszerű növekedése miatt, ami késésekhez vezet. A konferencián az államtitkár úr azt javasolta, hogy azok a szolgáltatók, akik meglévő kapacitásukkal nem képesek ellátni nyáron a megnövekedett feladatokat, a hatékony munkavégzés érdekében delegáljanak szomszédos szolgáltatókra feladatokat, vagyis gyakorlatilag alvállalkozóként vonják be őket, így elkerülhetőek a késések, torlódások. A szektorok átrendezésével például? Akár egy-egy szektort is át lehet alakítani nyárra, esetleg napszakon belüli dinamikus szektoralakítási megoldással, úgy, hogy mind a két szomszédos szolgáltató annyi feladatot végezzen, amennyi késések nélkül belefér a kapacitásaiba. A Közép-európai Funkcionális Légtérblokk kialakítása kapcsán azért a korábbi években meglehetősen heves vitákról szóltak szórványos sajtóbeszámolók. Például arról, hogy hol is lesz ennek a légtérblokknak a központja. Mintha ez lenne a legfontosabb kérdése a résztvevő nemzeteknek.
31/88
A közép-európai térség nyolc országa, vagyis a mostani funkcionális légtérblokk hét országa és Olaszország, már a kilencvenes évek vége óta tervezgettek egy nyolc országra kiterjedő együttműködést. Ennek a központi kérdése az volt, hogyan osztják meg a funkciókat az országok egymás között úgy, hogy utána azt egy fallal el is választják egymástól gyakorlatilag. Most utólag azt mondhatjuk, hogy ez nem működőképes modell, ezért nem is valósult meg ebben a formában. Mindezzel annyit szerettem volna elmondani, hogy a FAB CE nem minden előzmény nélkül kezdi meg a működését. Tanultunk a múlt hibáiból, és közösen keressük az optimális megoldást az együttműködésre. Például az a kérdés, hogy összevonjuk-e a távolkörzeti útvonal-irányítást, és egyetlen központból irányítanánk a teljes légteret, fel sem merül. Hogy erre valaha sor fog-e kerülni, az a jövő zenéje. Ezek után jogosan adódik, hogy akkor milyen faktorokban tudja javítani a hatékonyságot ez az együttműködés? Elsősorban majd a támogató tevékenységek területén. De ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre ott tartunk, hogy 2011. május 5-én Szlovéniában aláírtuk a FAB CE megalakításáról szóló államközi egyezményt. És ez nagy eredmény – tehát az igazi egyeztetés majd most fog megkezdődni. Sikerült ugyanazon a napon megkötnünk a szolgáltatókkal is az együttműködési megállapodását, és ez alapján gondolkodhatunk tovább arról, hogy milyen funkciókat szeretnénk közösen, FAB szinten együtt végezni. Alacsonyabb tarifák, magasabb minőségű irányítás A HC meglehetősen komoly beruházásokat hajtott és hajt végre: néhány hónappal ezelőtt tették le az új irányító központ alapkövét, és sikerült összehozni azt a bizonyos szimulátort a Népliget Centerben, amiről sokan úgy tudják, hogy oktatási célokra készül. Valójában, ha jól értem, inkább kutatóközpontnak nevezhetjük. A HC új menedzsmentje tavaly december közepére elkészítette a társaság ötéves stratégiáját, és az igazgatóság ezt el is fogadta. A stratégia szinte minden eleme arra fókuszál, hogy a regionális együttműködésben a HungaroControl kezdeményező szerepet tölthessen be, és az integrációs folyamat aktív részese legyen. Az látszik, hogy a HC valamennyi funkcióban nagyon erős kvalitásokkal rendelkezik. Azonban nem szabad megelégedni, azért fejlesztünk, hogy még magasabb színvonalú szolgáltatásokat biztosíthassunk, és beruházásainkkal mindig egy lépéssel a forgalom növekedése és a változások előtt járhassunk. Az új légiforgalmi irányítóközpont megépítése egy régebbi terv, de ötéves stratégiánk egyik legfontosabb programja, versenyképességünk megőrzésének egyik záloga. A beruházást az indokolja, hogy a légiforgalmi iránytó szoftverünk egy jelentősebb fejlesztéshez érkezett, és ez a hardverek cseréjét is indokolja. Egyébként egyszerűbb, általánosabb, boltban megvásárolható hardverelemekre fogunk áttérni a bonyolultabb, speciális eszközökről. Ráadásul az irányító központunk építészetileg is megérett egy felújításra. Azt a megoldást választottuk, amit egyébként a dán és a német kollégák is, vagyis hogy egy új központot építünk. Amikor az teljesen kész és szerkezetileg alkalmas lesz, akkor kezdjük el az új technikát telepíteni az épületbe, és egy relatíve gyors átállással, várhatóan a jövő év második felében átköltözünk az új központba. A régi épületet felújítjuk, és elvégezzük ugyanazt az informatikai fejlesztést, amit az új szárnyban, és egy oktatási, kutatás-fejlesztési, szimulációs célra használható tudásközpontot hozunk létre várhatóan 2013-ban. A másik beruházásunk, amit említett, vagyis a szimulációs központ megnyitása, szintén stratégiai jelentőségű a HungaroControl számára. Még a Eurocontrol égisze alatt jött létre 2001-ben egy kutatóközpont a budapesti repülőtéren, idén januárban a HungaroControlnak sikerült megállapodnia az európai szervezettel, és megvásároltuk a berendezéseket, valamint átvettük a kollégák egy részét. Idén májusban már meg is nyitottuk a CRDS-re keresztelt szimulációs centrumot. A tudásközpont létrehozása után a CRDS-t is a most irányító központként üzemelő épületbe fogjuk telepíteni.
32/88
A cég stratégiáját olvasva nekem a legfeltűnőbb két fogalom volt: az alacsony díjtételek és a még inkább minőségi szolgáltatás. Hogyan lehet ezt a kettőt egyszerre megvalósítani? Nincs ebben semmi szemfényvesztés… Szeretném kiemelni: a HungaroControlnál tíz éve folyamatosan gondos fejlesztés zajlik, mert a társaság korábbi vezetői is tudták, hogy a technológiai fejlődés hosszú távon meghozza a gyümölcsét. A vállalat a 2000-es évek elején kezdte meg együttműködését a Thalesszel, az egyik legelismertebb légiforgalmi szoftvergyártó céggel. A Thalesszel közösen és a légiforgalmi irányító kollégák igényei szerint fejlesztették tovább a vállalat termékét, és létrehozták a MATIAS-t. Így ma egy rendkívül hatékony szoftver áll rendelkezésünkre, amelynek segítségével megtakarításokat érünk el az operációs költségeinket tekintve. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy Magyarország földrajzi fekvése nagyon kedvező, a nyugat-európai és közel-keleti nagy desztinációk közti forgalom jelentős része felettünk halad el, és ha ez a forgalom jó ütemezésben repül át felettünk, az relatíve alacsonyabb fajlagos költséggel megoldható terhelést jelent. Úgy értsem, ha jó technológiával, jó szervezéssel idecsábítják a járatok jelentős részét, az kompenzálja, hogy nem emelik a tarifákat? A csábítást leszámítva ez így van. A csábítás azért nem lehetséges, mert a légiforgalmi irányítás díjai a légitársaságok számára nem számottevőek az iszonyatos kerozin-költséghányad miatt. Utasszállítók, sportrepülők, harci gépek egy légtérben Az approach képernyőin pirossal van bejelölve Dunakeszi légtere, épp a 13R tengelyében… szóval nem lehet egyszerű a kisgépes és sportrepülést koordinálni a nagygépes forgalommal. Nem beszélve a katonákról, akik legutóbbi hírek szerint szeretnének a reptereik körzetein kívül is alacsonyan repülni. A magyar légtérben magas fokon integrált polgári és katonai irányítás működik, ez azt jelenti, hogy az útvonal-irányításban a katonák itt ülnek a munkatermünkben, és együtt dolgoznak a polgári alkalmazottainkkal. A HungaroControl és a honvédség kiemelkedően jó kapcsolatot ápol, nagyon rég nem volt olyan eset, amit nem tudtunk közösen kezelni, a földközeli repülés kockázatait is megoldjuk. A HungaroControl feladata az irányítás mellett a légiforgalmi tájékoztatás is, ami elsősorban a kisgépek számára nyújtott szolgáltatást jelent. Dunakeszi ennek a tevékenységnek az egyik emblematikus helyszíne, annak ellenére, hogy pályairányban van. De ez nem okoz problémát, a HC kollégái és a kisgépek üzemeltetői állandó kapcsolatban vannak, magas szintű szakmai barátságot ápolnak, amit az is bizonyít, hogy a HungaroControlnak szerepe volt abban is, hogy idén sikerült 9000 méter fölötti magassággal új vitorlázórepülő csúcsot beállítani. Ehhez ugyanis megfelelően el kellett különíteni a rekordot repülő motornélküli gépet és a közforgalmi repülést.
Forrás: Indóház online
33/88
Új vezérigazgató a postánál 2011. Július 05. Kedd A Magyar Posta új üzletstratégiájának elfogadásával lejárt a társaság vezérigazgatójának megbízatása is, Schmidt Pál utódját július közepén nevezik meg – közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. hétfőn.
Az MNV sajtóközleménye szerint a Magyar Posta Zrt. igazgatósága június 29-i ülésén megvitatta és elfogadta a társaság új stratégiáját. A stratégia célja, hogy a posta sikeres választ adjon a 2013 januárjától bekövetkező piacnyitás és a hírközlésben zajló paradigmaváltás várható következményeire. Schmidt Pál, aki egy évvel ezelőtt a posta új stratégiájának elkészítésére és elfogadtatására kapott felkérést, 2011. július 31-ig tölti be pozícióját, ezt követően más területen számítanak tapasztalatainak hasznosítására -– közölte az MNV.
Forrás: LogPortál
34/88
Robot integrátor cég települ a Paksi Ipari Parkba 2011. Július 05. Kedd Európai uniós támogatással épít kísérleti csarnokot és irodaházat a Paksi Ipari Parkban a Robolution Kft. A kanadai mintára alakult robot integrátor cég ipari robotcellák tervezésével, megvalósításával és beüzemelésével foglalkozik. A mostani fejlesztés lehetőséget teremt a létszámbővítésre, közölte Kasó Tibor ügyvezető az MTI-vel.
A Robolution Kft.-t korábban az atomerőmű biztonsági rendszereinek üzembe helyezésén dolgozó két szakember, Juhász Andor és Kasó Tibor hozta létre. A szintén Pakson lévő jelenlegi csarnok kétszintes, 250 négyzetméteres. Az új ennek éppen a háromszorosa lesz. A könnyűszerkezetű épületben összeszerelő tér, raktár kap helyet, lakatos és forgácsoló műhelyt, irodákat és rekreációs helyiséget alakítanak ki. A beruházás teljes költsége megközelíti százmillió forintot, amelyből 23,5 millió forint vissza nem térítendő Európai Uniós támogatás Kasó Tibor elmondta, hogy integrátori cég korábban nem is létezett Magyarországon, csupán meglévő robotcellák karbantartására szakosodott vállalkozások működtek. A multinacionális cégek külföldi robot integrátori cégeket foglalkoztattak, a magyar gyártók körében pedig nem volt elterjedt a robotizálás, hangsúlyozta. A Robolution az elmúlt évek során autóipari beszállítóknak, élelmiszeripari cégeknek dolgozott, de készítettek robotcellát gépipari feladatra, mondta az ügyvezető. Megrendelések zöme belföldről érkezett, de Romániában is működnek már Robolution fejlesztésű berendezések. Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy a gazdasági válság hatását erősen megérezte a cég, több reményteli projektet elodáztak a megrendelők. Ennek ellenére folyamatosan emelkedett a cég árbevétele: 2009-ben az előző évhez képest megduplázták a bevételt, 2010-ben pedig a válság ellenére ezt tovább növelték 15 százalékkal, ebben az évben pedig még ennél is jelentősebb emelkedéssel számolnak.
Forrás: MTI
35/88
Továbbra is áll a nagykanizsai elkerülő építése 2011. Július 05. Kedd A 61-es főút nagykanizsai elkerülő szakaszának az épülő vasúti felüljárója. Az elkerülő út az M7-es autópályát a Kaposvár felől érkező főúttal kötné össze, a munkálatok 2009-ben kezdődtek el, de tavaly ősz óta állnak. Az egyik kivitelező, a csődbe ment Vegyépszer. A felvétel július 4-én készült.
A Horvátország felé tartó tranziforgalom miatt fontos elkerülő befejezésére egyelőre nem sok remény látszik.
Forrás: MTI
36/88
Váltás az Indoteknél 2011. Július 05. Kedd Június közepétől régióigazgatóként Holecska Ildikó irányítja a fővárosi B kategóriás iroda- és raktárpiac vezető szereplője, az Indotek Group dél-alföldi jelenlegi és később tervezett projektjeit. A 32 éves vezető a Szegedi Tudomány Egyetem egészségfejlesztés és rekreáció-szervezés szakán szerzett diplomát, tanult szakmája helyett azonban már pályakezdőként az ingatlanüzletet választotta.
Júniusi kinevezését megelőzően a Lombard Ingatlan Zrt. szegedi képviseletének ipari és kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó finanszírozási szakértője volt. Az új igazgató egyik legfontosabb feladata az októberben átadásra kerülő Szegedi Vállalkozói Inkubátorház kivitelezésének és bérlőkkel feltöltésének koordinálása lesz.
Forrás: Gold Communications
37/88
Alakulóban a Volkswagen teherautó-birodalma 2011. Július 04. Hétfő Európa teherautógyártó nagyhatalma lehet a Volkswagen azzal, hogy hétfőn jóváhagyást kapott a MAN teherautógyár többségi tulajdonrészt biztosító részvénypakettjének megvásárlására. Az ügyletbe később integrálják a svéd Scaniát is.
A VW májusban 29,9 százalékról 30,47 százalékra növelte részesedését a MAN törzsrészvényeit tekintve, a 30 százalék feletti tulajdonrész pedig a német jog alapján arra kötelezi a társaságot, hogy vételi ajánlatot tegyen valamennyi részvényesnek. Ezt az ajánlatot fogadta most el a MAN, amelynek értelmében a VW a MAN törzsrészvényeiből 53,7 százalékot kap, szavazati aránya 55,9 százalékra növekszik a német teherautógyárban. A VW a MAN törzsrészvényekért 95 eurót, az elsőbbségi részvényekért nagyjából 60 eurót ajánl darabonként. Ennek alapján a MAN 13,76 milliárd eurót ér. A Scaniában a VW-nek és a MAN-nak is van részesedése - 46 és 17 százalék -, s az ebből adódó együttműködést akarják szorosabbra fűzni, illetve a szinergiákat jobban kihasználni. A VW a legnagyobb európai gépjárműgyártó társaság. Az autómárkák közül a névadó VW mellett az Audi, a Seat, a Skoda, a Bentley, a Bugatti és a Lamborghini tartozik hozzá, valamint a VW haszongépjárműveket gyártó részlege, illetve a Scania. A Volkswagen távolabbi célja, hogy 2018-ban a világ legnagyobb autóipari csoportja legyen.
Forrás: MTI
38/88
Két év alatt kétmilliárd forint beruházás a Paksi Ipari Parkban 2011. Július 04. Hétfő Idén már három beruházás indult, és nyáron a negyedik is elkezdődhet a Paksi Ipari Parkban. Nyolcszázmillió forint uniós támogatásnak köszönhetően összesen kétmilliárd forintnyi fejlesztés valósul meg a következő két évben. Nyolcszázmillió forint összegű uniós forrás segítségével kétmilliárd forintnyi fejlesztés valósul meg két év alatt a Paksi Ipari Parkban.
Idén három új beruházás kezdődött, a negyediket, egy inkubátorház megépítését nyár végén kezdik el – mondta Sztruhár Sándor, a Paksi Ipari Park (PIP) Kft. ügyvezetője. Jelenleg huszonegy cég működik a Paksi Ipari Parkban, amelynek területe indulás óta 22 hektárról 36 hektárra bővült. A betelepült cégek kis- és középvállalkozások: van 8-10, de 200 főt foglalkoztató vállalat is köztük. Az itt működő gazdasági társaságok összesen több mint ötszáz főt foglalkoztatnak – tájékoztatott Sztruhár Sándor. A park vállalkozásai között van építőipari cég, elektronikai gyártó, ipari termelő vállalkozás, valamint összeszerelő üzem, a legújabb betelepülő pedig egy robottechnikai vállalkozás – közölte az ügyvezető. A Paksi Ipari Parkban tizenhárom és félmilliárd forint befektetett működő tőke van, az itt tevékenykedő vállalkozások múlt évi árbevétele közel 11 milliárd forint volt, amelynek 60 százaléka az exportból származott. Sztruhár Sándor elmondta: idén vette birtokba új telephelyét a 22-es Építő, Tervező és Szolgáltató Kft., telephelyfejlesztésbe fogott két helyi vállalkozás, a Pakett Kft. és a Robolution Kft., valamint az olasz tulajdonú A&A lámpagyár. Az ügyvezető összegzése szerint két év alatt 800 millió forint vissza nem térítendő pályázati forrás épül be a parkba. Negyven-negyvenöt százalékos támogatási intenzitással számolva ez kétmilliárd forintot tesz ki. A fejlődés mögött véleménye szerint az áll, hogy a Paksi Ipari Park nagyon jó helyen – az ország közepén, a Duna és a M6-os autópálya között – fekszik, nagyon jó az ellátottsága, teljes közműhálózattal rendelkezik és egy olyan szervezet van a cégek segítségére, amely ügyeik intézésében “olyan mértékben és mélységben” segít, ahogyan arra igényt tartanak – húzta alá. Kifejtette: ennek egyik fő irányvonala éppen az a pályázati és tanácsadási háttérmunka, amely most “kezd beérni”. Fel kell ismertetni a vállalkozások vezetőinek a saját cégükben, és a pályázatokban rejlő lehetőségeket – mutatott rá. Kiemelte azt is, hogy Pakson a fejlődés mellett elkötelezett, befektetőbarát önkormányzat és képviselő testület segíti munkájukat. A százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő kft-ben pedig felkészült szakemberek igyekeznek a betelepülő és a bent lévő cégek fejlődését elősegíteni. Hozzátette, hogy a kft. önfenntartó, az elmúlt évben is pénzügyileg eredményesen gazdálkodott. Sztruhár Sándor beszámolt arról is, hogy a következő nagy beruházás a parkban egy inkubátorház megépítése lesz, amelyre a Paksi Ipari Park Kft. kétszáz millió forint uniós támogatást nyert. A teljes költség 495 millió forint, a kivitelezés az elképzelések szerint augusztusban indul. Ezzel együtt a meglévő területen új parcellák kialakításán, a szükséges infrastruktúra kiépítésén, valamint azon dolgoznak, hogy újabb ipari tevékenységre alkalmas területeket jelöljenek ki Pakson
39/88
– fűzte hozzá. Sztruhár Sándor rámutatott: erre azért is szükség van, mert a város a továbbiakban is szeretné a felmerülő igényeket magas szinten kielégíteni, illetve fel kell készülni az atomerőmű küszöbön álló bővítésére is.
Forrás: LogPortál
40/88
Íme a kormány terve: nem lesz több káosz vasutassztrájk alatt 2011. Július 04. Hétfő A helyi és elővárosi közlekedésben legalább 66 százalék, az országos és regionális közlekedésben pedig legalább 50 százalék lenne az elégséges szolgáltatás sztrájk idején – olvasható a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény tervezetében. Ráadásul a sztrájk szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel léphetne fel a szolgáltató. Mfor.hu-háttér.
Még májusban került fel a kormany.hu oldalra a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény tervezete, melyet június elejéig véleményezhettek az érintett szervezetek. A kormány terve szerint januártól lépne életbe a törvény, ha a parlament is elfogadja. Az utazási kedvezmények meghatározásában teljesen szabad kezet kapna a mindenkori kormány, és ha életbe lép a törvény, akkor szinte lehetetlen lesz sztrájkolni a vasutasoknak. Kihúznák a szakszervezetek méregfogát Az utóbbi években a közlekedési dolgozók sztrájkjai előtt rendre hosszas alkudozás volt az elégséges szolgáltatásról, amiről általában nem tudtak megállapodni, hiszen a szolgáltató minél több járatot közlekedtetett volna, míg a sztrájkolók akkor érik el céljukat, ha minél kevesebb járat indul el. A szakszervezetek az utóbbi hónapokban többször élesen bírálták a sztrájktörvény módosítását, hiszen most már kötelező megállapodni az elégséges szolgáltatásról, különben törvénytelen a sztrájk. Ha nincs megállapodás, akkor pedig a bíróság mondja ki a döntő szót, ott azonban hetekig-hónapokig is húzódhat az ügy. A szakszervezetek szerint ezzel a kormány lényegében lehetetlenné tette a sztrájkot. Többek között ezért hiúsult meg a múlt szerdára tervezett munkabeszüntetés is. Az Orbán-kormány azonban a jelek szerint nem áll meg itt, hiszen már májusban elkészült az a törvénytervezet, mely előírná az elégséges szolgáltatás mértékét, így nem lenne helye további alkudozásnak. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvénytervezet 59. paragrafusa értelmében a helyi és elővárosi közlekedésben a megrendelt szolgáltatás legalább 66 százalékának, a regionális és országos közlekedésbe pedig az 50 százalékának kellene teljesülnie januártól. Ráadásul az elővárosi közlekedés nem csak a fővárosra, hanem a megyei jogú városok 70 kilométeres vonzáskörzetére terjedne ki. Az elégséges szolgáltatás meglétének kiszámítása 24 órásnál rövidebb sztrájk idején óránkénti bontásban történne, míg egy napnál hosszabb munkabeszüntetés esetén naponta vizsgálnák a fenti arányt, de munkanapokon reggel 6 és 9 óra, valamint 15 és 18 óra között óránként is teljesülnie kellene az előírásnak. "Amennyiben a munkabeszüntetésben résztvevők a szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a közlekedési szolgáltató a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet" – olvasható a törvényjavaslatban. Kérdés, hogy ezek után az anyagi felelősség mellett lesznek-e olyan szakszervezeti vezetők, akik felvállalják sztrájkok szervezését. Szabad kezet adott magának a kormány A törvényjavaslat másik érdekes része a menetdíjkedvezményekkel foglalkozik. Korábban a
41/88
közösségi közlekedés átalakításakor a kormány is zászlajára tűzte a kedvezményrendszer átalakítását, azonban arról egyelőre semmit nem tudni, hogy ez kiket fog érinteni. A legtöbbet arról lehetett hallani, hogy a vasúti dolgozók és családtagjaik kedvezményeit szüntetné meg vagy csökkentené a kabinet, döntés azonban még nincs. Az elkészült törvényjavaslattal sem lettünk sokkal okosabbak, legfeljebb támpontokat kaptunk. Az mindenképpen érdekes, hogy a szolgáltatóknak eddig nyújtott árkiegészítést, amit a kedvezményes jegyek után kaptak, ezentúl szociálpolitikai utazási támogatásra keresztelnék át. Ez pedig akár arra is utalhat, hogy a jövőben nem fog egyes csoportoknak egységesen kedvezmény járni, hanem esetleg rászorultsági elv alapján jár majd az olcsóbb utazás. "A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékét, a jogosultak körét és a kedvezmények igénybevételének feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg" – szól a 43. paragrafus 4. pontja. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslat csak annyi támpontot nyújt, hogy a díjat egy alsó-középkategóriás benzinüzemű autó hasonló útra vetített költségei alapján határoznák meg úgy, hogy a díj a közösségi közlekedésre ösztönözzön. Magyarul az a cél, hogy ugyanakkora távolságra olcsóbb legyen vonattal vagy busszal eljutni, mint autóval. A vasutasok kedvezményeivel kapcsolatban látszólag egymásnak ellentmond a törvényjavaslat két passzusa: az 57. paragrafus első bekezdése szerint "az országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző, valamint országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság munkavállalóját, nyugdíjasát és igényjogosult hozzátartozóját kedvezmény illetné meg". Ezek alapján tehát legfeljebb a jelenlegi százszázalékos kedvezmény csökkentése jöhet szóba. A javaslat záró rendelkezései közé azonban bekerült az a pont, mely szerint "a vasúti dolgozók menetkedvezményre jogosultságának és igénybevételének részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja majd meg". Ezek alapján valamilyen változás várható a vasutaskedvezmények terén. Vonalbezárásról nincs szó Az elmúlt hónapokban bírálói többször támadták a kormányt azzal, hogy amíg ellenzékben élesen kikeltek a vasúti pályaszakaszok bezárása ellen, addig ők is hasonló lépéseket terveznek. Konkrét lépés egyelőre nem történt, sőt a korábban bezárt szakaszok egy részén újraindult a közlekedés, azonban több kormányzat anyagban lehetett már olvasni a közösségi közlekedés racionalizálásáról, optimalizálásáról, amibe egy esetleges vonalbezárás is beleférhet. A jelenlegi törvényjavaslatban nincs szó arról, hogy csökkenne a vasútvonalak hossza, azonban ennyivel nem érdemes elmenni a kérdés mellett. A javaslatban ugyanis többször szerepel a "költségvetés teherbíró képességét figyelembe vevő" kitétel, erre pedig utólag könnyen rá lehet húzni, hogy ha a költségvetés nem bírja el, akkor be kell zárni bizonyos szakaszokat. Ez persze csak logikai következtetés, a dokumentumban konkrétan nem szerepel. A törvényjavaslat rendelkezik azokról az alapellátásokról, melyeket minden településen biztosítani kell, azonban ezeknél is szerepel a bűvös kifejezés, hogy "az államháztartás teherbíró képességének keretein belül". Beke Károly
Forrás: Mfor.hu
42/88
Az európai sereghajtók között a magyar ipariár-adat 2011. Július 04. Hétfő Az áprilisi 0,9 százalékos emelkedés után májusban 0,2 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest az ipari termelői árak az euróövezetben – számolt be hétfő délelőtt az Eurostat.
A piac valamivel kisebb, 0,1 százalékos olcsulásra számított. Az Európai Unió egészében az ipari árak 0,3 százalékkal csökkentek átlagosan (az áprilisi 1,0 százalékos emelkedés után). 2010. májusához képest a közös pénzt használó blokkban 6,2 százalékos (a konszenzust 0,1 százalékponttal meghaladó mértékű), az Unió egészét tekintve 7,1 százalékos volt az áremelkedés ebben a kategóriában. Havi összevetésben az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül Németországban, Máltán, Romániában és Finnországban stagnáltak az ipari árak, a legnagyobb mértékű, 1,4 százalékos csökkenésről Görögország, a legnagyobb, 1,8 százalékos emelkedésről Ciprus számolt be. Az éves drágulás tekintetében az élen az Egyesült Királyság áll (11,9 százalék), a legkisebb mértékű (belföldi) áremelkedést Máltán (0,8 százalék), Svédországban (2,3 százalék) és – Szlovákiával holtversenyben – Magyarországon (3,2 százalék) regisztrálták.
Forrás: HVG
43/88
Napi 170 autót vásárolunk 2011. Július 04. Hétfő A forgalomba helyezett új gépjárművek számának májusi 16,3 százalékos éves növekedési üteme júniusra 0,4 százalékra lassult, a múlt hónapban 5580 új gépjárművet helyeztek forgalomba. Az első félév 31 032-es darabszám pedig 11,3 százalékkal magasabb ugyan mint egy éve, de a 2009-estől még 37,9 százalékkal elmarad.
A Data House legfrissebb összeállítása szerint a forgalomba helyezett új személygépkocsik száma az idén az első félévben szerényen, 7,3 százalékkal nőtt, a kis haszongépjárműveké jelentősebben, 26 százalékkal emelkedett, a nagy haszongépjárműveké megduplázódott, míg a motorkerékpárok száma 24 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest. A 2009. első félévi adatokhoz viszonyítva csak a nagy haszongépjárművek száma emelkedett. Személygépkocsiból júniusban 4.194, az első félévben pedig 23.112-őt helyeztek forgalomba, ami magasabb ugyan az előző évinél, de több mint 40 százalékkal alacsonyabb a két évvel korábbinál. A júniusi 829 forgalomba helyezett kis haszongépjármű szám 7,1 százalékkal haladja meg a 2010. júniusit és csak 2,4 százalékkal marad el a 2009-estől. Az első félévi forgalomba helyezések 4.788-as darabszáma pedig 26 százalékkal magasabb mint egy éve, de még így is mintegy 25 százalékkal marad el a 2009-estől. Továbbra is jelentős a visszaesés motorkerékpárok piacán: a júniusban forgalomba helyezett 248 motorkerékpár száma mintegy 25 százalékkal kevesebb mint egy éve és csaknem a felével marad el a két évvel korábbitól. Az első féléves számok szerint az éves visszaesés 24 százalék volt, a kétéves pedig elérte az 52 százalékot. Látványos ugyanakkor a bővülés a nagy haszongépjárművek piacán: a júniusi 299-es darabszám 72,8 százalékkal magasabb mint tavaly júniusban és több mint a duplája a két évvel ezelőttinek. Az első félévben 1.867 nagy haszongépjárművet helyeztek forgalomba, több mint a dupláját az egy évvel korábbinál és 93 százalékkal többet a két évvel ezelőttinél.
Forrás: MTI
44/88
A Rába 25 millió eurós megállapodást kötött 2011. Július 04. Hétfő Három évre szóló, közel 25 millió euró értékű megállapodást kötött a világ egyik, meg nem nevezett vezető járműipari vállalatával a Rába Futómű Kft. futómű komponensek szállításáról - közölte a Rába a BÉT honlapján hétfőn.
A Rába a "prominens" teherautó-gyártó közvetlen beszállítója lett, ami a magyar cég céljához vezető újabb lépés a közvetlen beszállító szerep, a stratégiai partnerség eléréséhez - olvasható a közleményben. A Rába termékek prémium kategóriás tehergépjárművekbe épülnek be. A közlemény megjegyzi, hogy a "beszállítói szerződés a korábbi éveknél lényegesen magasabb értékesítési volument jelent". Az új megállapodással évente mintegy százezer új teherautót gyártanak Rába futómű-termékekkel. A Rába legutóbb június 14-én jelentette be, hogy 2015 végéig szóló, mintegy 30 millió euró értékű megállapodást írt alá a német tulajdonú BPW Hungária Kft.-vel pótkocsi futóművekbe épített kovácsolt tengelycsonkok szállításáról. A Rába Nyrt. üzleti portfóliója a futómű, az alkatrész és a jármű üzletágból áll. A futómű fejlesztő és gyártó társaság speciális futóművekkel és nagy sorozatú futóműalkatrészekkel van jelen stratégiai exportpiacain: az Egyesült Államokban, az Európai Unió és a FÁK-országaiban. A Rába részvényei a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában forognak. A papír a hétfői kereskedést 810 forinton, a pénteki záróárral megegyező árfolyamon kezdte, és 11 órakor - közel kilencmillió forintos forgalomban - 820 forinton állt. Az elmúlt 52 hétben a részvény legmagasabb árfolyama 988, a legalacsonyabb 740 forint volt.
Forrás: MTI
45/88
Regionális központtá válunk? 2011. Július 04. Hétfő Egy sor multainacionális cég döntött úgy az elmúlt években, hogy Magyarországra telepíti a regionális központját. Áprilisban az amerikai National Instruments, június elején pedig a kínai Huawei kommunikációtechnológiai óriás jelentett be ilyen lépést, de mások is tervezik.
A cégek nem csak a munkabérek alapján döntenek, fontos a stabil adórendszer és jogi környezet mellett az is, hogyan teljesít a magyar iroda. A többi között jelentős munkaerő-piaci hatásai vannak, amikor egy-egy multinacionális nagyvállalat Magyarországon hozza létre regionális központját – vagy éppen elviszi innen. De vajon a bérköltségeken és az adókulcsokon kívül egy sor más szempontot is figyelembe vesznek a cégek írja a Gazdasag.hu. Az amerikai Texas állambeli austini székhelyű National Instruments (NI) informatikai cég áprilisban nyitotta meg Európai rendszermérnöki kiválósági központját Budaörsön, ahonnan rádiófrekvenciás mérnöki szolgáltatásokat nyújt partnereinek. Az NI, amely világszerte több mint 30 ezer cégnek szállít személyre szabott szoftvereket és moduláris, költséghatékony hardvereket, 2001-ben Debrecenben nyitotta meg első tengeren túli gyárát, ahol több mint 1100-an dolgoznak. Itt gyártják a cég összes hardver termékének kilencven százalékát. Június elején a Huawei, a világ második legnagyobb mobiltávközlési-berendezés szállítója közölte: a közel kétéves tesztüzemet követően eldőlt, hogy a régiós ellátó-központ után, amely az anyavállalat második legnagyobb ellátó-bázisává válik, európai logisztikai központjukat is Magyarországra telepítik. A multinacionális vállalatok számos regionális bázist működtetnek hazánkban, a gazdasági válság nyomán azonban az elmúlt időszakban sok helyütt átgondolták, hol, mekkora kapacitással működtessék egységeiket. A nagyvállalatok korántsem csak a munkaerő költségei, képzettsége vagy az adókulcsok alapján döntenek – sem a telepítésről, sem egy-egy regionális központ felszámolásáról vagy áthelyezéséről. A Panasonic Marketing Europe Gmbh magyarországi fióktelepe 86 munkatárssal, tíz ország értékesítési feladatait ellátó regionális központként működik. „Mivel a magyar leányvállalat nagyon jó eredményekkel, kiválóan működött a vállalatcsoporton belül, nyilvánvaló választás volt, hogy az anyacég itt hozza létre regionális központját, ráadásul általában véve a környező országok – mint például Szlovénia vagy Horvátország – gazdasági potenciálja, mérete kisebb is, mint Magyarországé. Szempont volt az is, hogy a földrajzi közelség és az ezzel járó helyismeret miatt a magyarok jobban kötődnek a régió országaihoz mint bármely más nyugat-európai állam lakói" – mondja Müller Endre, a Panasonic South-East Europe marketing igazgatója. A cégnél egyébként alacsony a fluktuáció, a lojalitás fontos eleme a hr-politikának. A Panasonic Corporation ebben az évben is folytatja Green Transformation 2012 (GT12) nevű programját, melynek egyik fontos eleme a cégcsoport átalakítása annak érdekében, hogy az iparágban környezettudatos vállalatként vezető szerepet töltsön be. „Ez a termelő kapacitások racionalizálásával jár – ilyen például a Sanyo teljeskörű integrálása –, ez azonban a kereskedelmi képviseleteket kevésbé érinti" – magyarázza Müller Endre. A szórakoztató elektronikai piac ugyanakkor továbbra is nehéz helyzetben van, és nemcsak a
46/88
gazdasági válság miatt. "A karácsonyi ajándékvásárlás mellett jellemzően a futball világ- és Európa bajnokság, valamint az olimpia dobja meg az eladásokat, főként a TV üzletágban. 2011 e szempontból nem lesz a legjobb év, jövőre azonban bízhatunk a foci EB-ben és a londoni nyári játékokban" – teszi hozzá Müller Endre. A Coca-Cola Hellenic cégcsoport nemrég a bolgár fővárosba, Szófiába telepített regionális szolgáltató központot, a közép-kelet európai térségbe pedig újabb, várhatóan 6-8 országot ellátó üzemet terveznek. A regionális gyártóközpontért folytatott verseny egyik esélyese Magyarország. „Egy FMCG-t, azaz gyorsan forgó fogyasztási cikkeket gyártó vállalatnál elsődleges szempont, hogy ha lehetséges, ne új gyárat telepítsen, hanem a már meglévő kapacitásokat bővítse. A munkaerő képzettsége, ár-érték aránya mellett fontos tényező az adó- és járulékszabályozás, az adminisztratív terhek nagysága, valamint a földrajzi elhelyezkedés azokhoz az országokhoz képest, ahova például exportálni szeretne a társaság" – mondja Pogány Éda, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. kommunikációs vezetője. A cégcsoportnál folyamatosan vizsgálják felül a leányvállalatok méretét, elhelyezkedését, és a piaci dinamika függvényében változtatják a kapacitásokat. Az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egy hosszú hónapokon át érlelt döntést, amelynek eredményeképpen felépítenek egy új gyárat vagy jelentős beruházást eszközölnek, jó ideig nem változtatnak meg. „Egy nagyobb fejlesztés előtt szempont lehet az is, hogy a vállalat kap-e valamilyen adókedvezményt, esetleg mentességet néhány évre. Ezt sem ellensúlyozza viszont, ha a jogszabályi környezet bizonytalan. Magyarországon az elmúlt időszakban váratlanul bevezetett szektorális különadók, illetve a jelenleg kidolgozás alatt álló, élelmiszereket sújtó népegészségügyi termékdíj terve is képes lehet eltántorítani egy nagybefektetőt. Elérhető közelségben innen, Szlovákiában évek óta fix, egykulcsos adórendszer működik, ami fontos tényező a döntési mechanizmus során, ráadásul a cégek tudják: ez az a távolság, amit akár a képzett magyar munkavállaló is hajlandó megtenni a biztos állás reményében" – teszi hozzá Pogány Éda.
Forrás: Index
47/88
70 éve közlekedünk a jobboldalon 2011. Július 04. Hétfő Hetven éve, 1941. július 6-án új közlekedési rend lépett életbe Magyarországon: bevezették a jobboldali közlekedést. A változás ekkor még nem érintette Budapestet, a fővárosban néhány hónappal később, november 9-én álltak át az új közlekedésre.
A baloldali közlekedés eredetéhez számtalan, nem bizonyítható legenda kapcsolódik. Akad olyan vélemény, amely szerint már a régi rómaiak is az út bal oldalán közlekedtek, hogy - lévén az emberek többsége jobbkezes - veszély esetén gyorsan elő tudják rántani fegyverüket. Hasonló megfontolásból a középkori szekerek és a hintók is a bal oldalon közlekedtek, hogy a vezetők ostort tartó keze szabadabb legyen. Az erre vonatkozó első írásos anyag az 1300-as évek elejére datálódik, VIII. Bonifác pápa bullája azt tanácsolta a Rómába tartó zarándokoknak: jobb kézbe fogott karddal utazzanak, mert így jobban tudják magukat védeni. A közlekedés rendjén az annyi mindent megreformáló Napóleon változtatott. Egyesek úgy vélik, azért, mert ő maga balkezes volt, mások szerint azért, hogy az általa meghódított országokban ne úgy közlekedjenek, mint Angliában, megint mások szerint azért, hogy jobbra igazodó katonái meglephessék az ellenséget. Akármi volt is a császár indoka, Európa nagy részén (és persze az új módihoz alkalmazkodó országok gyarmatain is ) áttértek a jobboldali közlekedésre. Mindez azonban csak a közutakra igaz: magában a változást elindító Franciaországban például a vasutakon a mai napig baloldali a közlekedés (miként nálunk is a gödöllői HÉV-en), és a repülésben és a hajózásban a kikerülést jobbról végzik. A háborúk után több országban visszatértek a baloldali közlekedéshez, így Ausztriában és Magyarországon is, érdekesség, hogy Ausztriában még egy évszázada is egyes tartományokban jobb, másokban baloldali közlekedés volt, a vezetők nem kis bosszúságára. A jobboldali közlekedés fokozatosan hódított tért, Oroszország az első világháború végén tért rá át, majd az 1930-as években valamennyi Magyarországgal szomszédos államban bevezették. Az elszigetelődés elkerülése érdekében végül a kontinensen utolsó előttiként Magyarország is átállt a jobboldali közlekedésre (Svédország csak 1964-ben változtatott). A döntésnek oka volt a német orientáció, és az is, hogy a bécsi döntések által visszacsatolt területeken már jobboldali rend volt. A közlekedési tárca 1939 júniusában már határozott a változásról, de a bevezetés a háború miatt két évet tolódott. Az 1941. június 26-i 187 000/1941. BM rendelet szerint az áttérés két lépésben történt. Július 6-án hajnali 3-kor Budapestet és környékét kivéve az egész országban, november 9-én hajnali 3-kor pedig a fővárosban és környékén tértek át a jobboldali rendre. Az előmunkálatokat áprilisban kezdték: a rádió figyelmeztette a lakosságot, a lapok tájékoztató cikkeket közöltek, az iskolák az új rendet elmagyarázták a gyerekeknek. Július 6-ától a Budapest körüli határvonalon burkolati jelek, táblák terelték a járműveket megfelelő sávokba. Az áttérés simán lezajlott, csak egy baleset történt: egy fehérvári kalauz a lezárt baloldali ajtónak dőlve kiesett a járműből. A fővárosi tömegközlekedés november 8-án 23 órakor leállt, hajnalig elvégezték a műszaki átalakításokat. Az átállás nem okozott gondot a Beszkárt villamosainál, ezeknek ugyanis mindkét oldalon volt ajtaja, de a buszok másik oldalán ajtót kellett vágni, a költség 12 millió pengő volt.
48/88
Forrás: MTI
49/88
Retail hírek 2011 27. hét
50/88
A CET szerint félreérthetőek a vádak 2011. Július 08. Péntek Az Állami Számvevőszék lépései alapján a Duna-parti CET beruházója készséggel áll bármilyen vizsgálat elé, bár arról a sajtóban közölt hírek ismét semmilyen konkrétumot nem tartalmaztak, valamint semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett hozzá - írja a CET sajtóközleménye.
Ezzel szemben a főpolgármester által tegnapi napon kiadott "Fehér könyv" tartalmaz ugyan tényeknek tűnő megállapításokat, de ezeknek túlnyomó többsége téves, pontatlan, illetve félinformációkon alapul. A fejlesztő az ÁSZ és Főváros aktuális lépései mögött Budapest előző és mostani vezetése közötti “csatározásokat” sejti, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a projekttel kapcsolatos meggondolatlan, alaptalan vádak és híresztelések kizárólag a Főváros tulajdonában álló CET-nek, így ezen keresztül magának Budapestnek okoznak károkat. Az Állami Számvevőszék vizsgálata A CET történetében nem ez az első alkalom, hogy feljelentéssel riogatnak, de ez minden esetben tények és konkrétumok említése nélkül történt, ráadásul ezeknek eddig semmilyen eredménye nem született. Sőt, a beruházó Porto Investment Hungary Kft. éppen maga kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a szolgáltatási szerződés felülvizsgálatát. A fejlesztő eddig a vizsgálatról csak a sajtóból értesült, és arra gyanakszik, hogy a feljelentés a Főváros előző vezetése ellen irányulhat, eddig általa ismeretlen tényekre hivatkozva. Mivel a Porto kizárólag a Főváros vagyonát gyarapítva ruházott be a projektbe, így semmilyen kárt nem okozhatott, ezért vele szemben nem állhat fenn semmilyen bűncselekménnyel kapcsolatos gyanú, hűtlen kezelésről nem is beszélve, hiszen a fejlesztő nem kezel önkormányzati vagyont. A fejlesztő korábban már felajánlotta együttműködését az Állami Számvevőszéknek, de az nem élt vele, ezzel szemben közvetlenül alvállalkozóit kereste meg. Ennek ellenére a Porto Investment továbbra is készséggel rendelkezésre áll, hogy bármilyen - a projekttel kapcsolatos - vizsgálathoz segítséget nyújtson. A "Fehér könyv" A Tarlós Isván főpolgármester által szerdán kiadott "Fehér Könyvvel" kapcsolatban a CET fejlesztője számos pontatlanságra és tévedésre is felhívja a figyelmet. A CET projekt esetében alkalmazott MPP (tévesen PPP-nek nevezett) konstrukció kivételesen jó lehetőséget teremtetett a Főváros számára egy, a piaci viszonyok között működő kulturális, gasztronómiai és kereskedelmi központ megvalósítására. A Főváros egyetlen forint közpénz elköltése és vagyonátruházás nélkül válhat a 8,5 milliárd forintos értékű új, a beruházó által megvalósított kiváló minőségű ingatlan tulajdonosává, miközben a teljes üzleti kockázatot az üzemelés első nyolc évében a beruházóra hárítja. (A nyolc év nem véletlen, hiszen szakmailag alátámasztható, hogy bármely hasonló intézmény működése és így bevételei is, ezen időszak alatt stabilizálódnak.) Így bármilyen negatív esemény bekövetkezése esetében is kizárt a Főváros vagyonvesztése. A projekt fővárosi bírálata - miszerint a 8,5 milliárdos beruházásért 31 milliárdot fizet a beruházónak – “megfeledkezik” arról, hogy ez 25 éven keresztül történik, és az összeg tartalmazza az üzemeltetés, karbantartás és felújítás teljes, valamint a hitel törlesztésének költségét is, ezen kívül arról, hogy a CET által generált bevételekből és nem közpénzből fizeti mindezt az
51/88
Önkormányzat. Teljesen értelmezhetetlen, hogy a Főváros miként hasonlít össze két számot anélkül, hogy ezeknek a “tartalmát” figyelembe venné. Amennyiben a Főváros ma felvenne egy 8,5 milliárdos hitelt, 42 milliárd forintot kellene csak a banknak visszafizetnie, nem beszélve az üzemeltetés költségeiről és a hasznosításból eredő kockázatokról. A fejlesztő egyszer és mindenkorra megkéri a Fővárost, hogy hagyjon fel a rosszhiszemű "offshore-ozással". A Porto Investment Hungary Kft. - mint a legtöbb nemzetközi ingatlanfejlesztés esetében - egy kizárólag Magyarországon adózó projekttársaság, amely a hónapok óta tartó “ellenszél” ellenére maradéktalanul teljesítette szerződéses kötelezettségeit. A társaság tulajdonosa a projekt kezdete óta, azaz több mint 5 éve ismert a Főváros régi és jelenlegi vezetése előtt. A bérletezéssel kapcsolatos kritikákra reagálva a fejlesztő felhívja a figyelmet, hogy 2010 ősze óta éppen a Főváros gátolta folyamatosan a helyiségek bérbeadását, a piaci viszonyokhoz képest mérhetetlenül lassú, körülményes adminisztratív eljárásával ellehetetlenítve azt. Példaként említhető a bevezetésre javasolt, több mint szakmaiatlan bánatpénz intézménye, amelyet három hónapos „gondolkodás” után, a beruházó heves tiltakozása miatt a Főváros elvetett. Ugyanakkor ez a folyamat az utóbbi hetekben - a Fővárosi Közgyűlés pozítív döntése alapján - ismét elindulni látszik. A Porto Investment reméli, hogy az utóbbi hetek pozitív hangvétele és a felek együttműködési szándéka folytatódik és a ház mielőbb megnyithatja kapuit a budapestiek előtt. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy minden, a projekttel kapcsolatos meggondolatlan, alaptalan vád és híresztelés elsősorban a Főváros tulajdonában álló CET-nek, így ezen keresztül magának Budapestnek okoz károkat.
Forrás: Raygun Kommunikációs Ügynökség
52/88
Elpattant egy húr: Össztűz a hitelminősítőkre 2011. Július 07. Csütörtök Korábban nem látott mértékben sikerült felhergelnie a három nagy hitelminősítő ügynökségnek az európai politikusokat. A közvetlen kiváltó ok a Portugáliával és Görögországgal szembeni, indokolatlannak tartott túlzott szigor volt.
Az Európai Központi Bank (EKB), az olasz tőzsdefelügyelet (Consob), az Európai Bizottság, a német gazdasági bölcsek tanácsa, de még az ENSZ szakosított szervezete, az UNCTAD sem mulasztotta el az elmúlt néhány napban, hogy nemtetszésének adjon hangot a piacot uraló nagy hitelminősítők működésével kapcsolatban. A Moody’s és a Standard & Poor’s pedig a jelek szerint mindent meg is tett azért, hogy kiváltsa ezt a mindeddig példátlan bírálathullámot. A legutóbbi sort a Consob nyitotta meg, amikor múlt pénteken berendelte meghallgatásra az S&P, illetve a Moody’s képviselőit. Az volt a kifogása, hogy a két ügynökség már a részletek közzététele előtt, a múlt pénteken kritizálni kezdte a római kabinet 47 milliárd eurós megszorító csomagját, elégtelennek nevezve annak intézkedéseit az államadósság lefaragásához. Ráadásul a két cég a tőzsde nyitvatartási idejében tette közzé értékelését, miközben a Consob egy évvel korábban éppen arra kérte az ügynökségeket, hogy ezt kerüljék el. Az olasz tőzsdefelügyelet egyébként a fentebb említett ESMA tagszervezeteként működik, vagyis a képviselők berendelése uniós jelentőségű ügynek számít. Ráadásul az ESMA uniós vezetője, Steven Maijoor napokban közzétett nyilatkozata is meglehetősen harcias hangnemet ütött meg a hitelminősítők befolyásával kapcsolatban. „Nem kötelezhetnek minket arra, hogy harmadik országokból származó szabályozási elveket kövessünk” – fogalmazott Maijoor a Financial Times Deutschlandnak. A tisztviselő azzal fenyegette meg a három nagy ügynökséget, a Moody’st, az S&P-t és a Fitchet, hogy megvonja működési engedélyüket, ha nem tartják magukat az uniós játékszabályokhoz. Erre pedig éppen a mai naptól meg is van a lehetősége az ESMA-nak. Az EKB részéről Ewald Nowotny , az osztrák központi bank elnöke kritizálta a hitelminősítőket, amelyek szerinte az euróövezeti hitelválság kapcsán sokkal nagyobb szigort mutatnak, mint tették korábban más, ezzel összehasonlítható helyzetekben, például Dél-Amerikában. Nowotny megjegyzését azzal váltották ki a hitelminősítők, hogy leszögezték: a görög állammal szembeni követelések esetleges átütemezését a hitelezők beleegyezése ellenére is államcsődként fogják értékelni. A túlzott szigorra, sőt, egyenesen elfogultságra utaló kritikák azonban azután erősödtek fel igazán, hogy a Moody’s kedd este egyszerre négy szinttel, Ba2-es „bóvlira” rontotta Portugália besorolását, annak ellenére, hogy a frissen kinevezett lisszaboni kabinet – a baloldali ellenzék támogatása mellett – ambiciózus takarékossági programot mutatott be. A Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök által egész egyszerűen hasba rúgásnak nevezett leminősítés drasztikus hatást váltott ki a portugál állampapírok piacán. A kétéves államkötvények kamata 9-ről 11,28 százalékra emelkedett, a CDS-felár az előző napi 807-ről 900 pontra ugrott. A portugál pénzügyminisztérium visszautasította a hitelminősítő vádjait, mondván: a kormány gazdasági programja mögött széles körű politikai konszenzus van. Ennél sokkal élesebben fogalmazott azonban José Manuel Barroso , az Európai Bizottság elnöke. Strasbourgi sajtótájékoztatóján a volt portugál miniszterelnök úgy vélte, ez a döntés szinte kizárólag arra jó, hogy fokozza a spekulációs tevékenységet a piacon, és növelje az európai pénzügyi helyzettel kapcsolatos előítéleteket. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio az Európai Bizottság szokásos napi brüsszeli sajtótájékoztatóján szintén bírálta a
53/88
leminősítést, amelyet szerinte rosszul időzítettek, ráadásul szinte kizárólag hipotéziseken alapul, nem tényeken. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési ügyekért felelős szakosított szervezete, az UNCTAD vezető közgazdásza ugyanakkor egyenesen megkérdőjelezte a hitelminősítők illetékességét azzal kapcsolatban, hogy egész országok hitelképességét osztályozzák. A minősítők szavahihetőségének értelmetlenül „magas a besorolása” – fogalmazott Heiner Flassbeck az ARD műsorában.
Forrás: Világgazdaság online
54/88
Az ÁSZ feljelentést tett a Közraktárak ügyében 2011. Július 07. Csütörtök Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen az Országos Rendőr-főkapitányságon, mert a budapesti Közraktárak projekt PPP-konstrukcióban történő megvalósítása kapcsán feltárt tények megalapozzák a bűncselekmény elkövetésének gyanúját.
Az ÁSZ közleménye szerint a számvevőszék elvégezte a fővárosi önkormányzat költségvetési és pénzügyi egyensúlyi helyzetének elemzését, a költségvetés-tervezés és a zárszámadás-készítés folyamatában kialakított belső kontrollok működésének 2011. évi ellenőrzését. Hozzátették: ezzel összefüggésben a számvevők által feltárt tények megalapozzák bűncselekmény elkövetésének gyanúját. A tájékoztatás szerint az ÁSZ-nak a rá vonatkozó törvény szerint ilyen esetben haladéktalanul meg kell keresnie az illetékes hatóságot. A szervezet jogi osztálya különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésének, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérletének gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést. A fővárosi önkormányzat szerdán nyilvánosságra hozott fehér könyve is tartalmazza a CET – Közraktárak ügyét mint Budapest egyik legsúlyosabb problémáját. A kötetben szerepel, hogy az összes projektköltség 30,8 millió euró, amelyből a beruházó Porto kft. mindössze 3,1 millió eurót vállalt, a maradék 28,4 millió eurót pedig az MKB-tól vette fel projekthitelként. A főváros a közvetlen megállapodásban a teljes tőketartozás megtérítésére kötelezettséget vállalt arra az esetre, ha a Porto kft. nem tudná a hitelösszeget a főváros által nem ismert finanszírozási szerződés alapján rendezni.
Forrás: MTI
55/88
Ősszel nyit a Váci1 2011. Július 06. Szerda A tervek szerint október 13-án nyitja meg kapuit a VÁCI1, az utóbbi évek egyik legnagyobb magyarországi műemléki jellegű kereskedelmiingatlan-fejlesztése. Egy felmérés szerint a magyar fogyasztó azt tartja legfontosabbnak, hogy az ideális pláza alacsony, közepes és magas árfekvésű termékeket is áruljon, továbbá legyen közel és legyen könnyen megközelíthető.
A budapesti belváros új üzletházát abban a Váci utcai, egykor a tőzsdének is helyt adó épületben alakították ki, amelyet Alpár Ignác tervei alapján építettek 1911 és 1915 között. 1933 óta az épület az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része, és műemlékvédelem alatt áll. A VÁCI1 épületének átalakítási munkái befejeződtek, így az újjászületett, egyedülálló belvárosi üzletközpontban megkezdhetik a bérlők üzleteik kialakítását. A korábban a Budapesti Értéktőzsde kereskedőtermének is helyt adó impozáns, üvegtetős terem ad majd otthont az üzletház egyik legnagyobb kereskedelmi egységének. E mellett a fejlesztő megőrizte a Róth Miksa üvegablakaival díszített lépcsőházat, amely szervesen illeszkedik a modern kereskedelmi térhez is, de többek között megmentésre került egy több mint 20 négyzetméteres gipszdombormű illetve több padlómozaik, amelyeket az újonnan kialakított lépcsőházakban helyeztek el. Tovább a Pénzcentrum.hu cikkére.
Forrás: Pénzcentrum.hu
56/88
Kipukkadt Hellasz 2011. Július 05. Kedd A görögországi nyaralók, tengerparti villák, apartmanok ára 5-6 éve nem volt olyan alacsony, mint idén nyáron, a tavalyi szezonkezdethez képest pedig az ingatlan fekvésétől függően 5 és 30 százalék közötti mértékben csökkentek az árak. Rodoszon például egy 270 négyzetméteres, 5 hálószobás villát 2009-ben 850 ezer euróért kínáltak, jelenleg pedig 695 ezer euró az irányár - mondta a dpa hírügynökségnek Georg Petras, az Engel & Völkers ingatlanügynökség helyi partnere.
Elsősorban Németországból, Ausztriából, Nagy-Britanniából és Olaszországból érdeklődnek az ingatlanok iránt, de a legtöbben igen óvatosak. A németek közül például sokan további árcsökkenésben reménykednek, emelkedésre pedig senki sem számít - tette hozzá Jürgen Michael Schick, a német ingatlanszövetség (IVD) elnökhelyettese. A kínálat a héten elfogadott újabb megszorító csomag következtében is növekedhet, hiszen a csomag nagyszabású privatizációs programot is tartalmaz. Az athéni tervek szerint nagyjából 75 ezer állami ingatlant adnak el, köztük számos kisebb szigetet és hatalmas telkeket is, mint például Krétán a Gorunes nevű település térségében fekvő egykori amerikai támaszpontot, amely 750 ezer négyzetmétert foglal el, vagy az Amerika Hangja rádiócsatorna 8 millió négyzetméteres egykori telephelyét az ország északi részén fekvő Xanthi városnál.
Forrás: MTI
57/88
CET: az indítókulcs a fővárosnál van 2011. Július 04. Hétfő A Duna-parti CET fejlesztője elhalasztotta a két héttel ezelőttre meghirdetett sajtótájékoztatóját, mivel a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat projektfelelőse Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes jelezte, hogy lehetőséget lát a konstruktív együttműködésre a fejlesztővel.
Ennek eredményeképpen a felek máris kijelölték a műszaki átadás-átvétel megkezdésének időpontját és a Közgyűlés jóváhagyta több mint harminc bérlemény pályáztatását is. Eközben a CET kivitelezői a WHB konzorcium és alvállalkozói elégelték meg a várakozást, hiszen a ház kulcsrakész, de a sikeres műszaki átadás-átvétel lezárásáig a végszámlát a fejlesztő – szerződéses kötelezettségei miatt - nem fizetheti ki. A kivitelezők a Fővárosi Közgyűlés ülésén demonstráltak és a sajtóban követelték jussukat. A békepipa és a CET "indítókulcsa" tehát most már a Fővárosnál van, a városvezetésen múlik, hogy a budapestiek mikor vehetik birtokba a CET-et. A CET elkészült. A Duna-parti, üvegbálnára emlékeztető épület készültsége az összes hátráltató körülmény ellenére is elérte a 100%-ot, kulcsrakészen várja további sorsát. A CET beruházói és kivitelezői nem bizonygatják tovább, hogy kötelezettségeiket szerződésszerűen és szakszerűen végezték, hiszen a ház kész, a tények most már önmagukért beszélnek. A víz ugyanakkor az elmúlt hetekben is forrt a bálna körül. Mire számíthatunk most? Miben reménykedhetnek a bérlők, a CET megnyitását váró budapestiek és a kivitelezésben részt vevő, pénzükre váró becsületes magyar vállalkozások? A fejlesztő Porto Investment álláspontja szerint az ehhez szükséges döntések zöme a tulajdonos, Fővárosi Önkormányzat kezében van. A két héttel ezelőttre tervezett sajtótájékoztatót a Porto a Főváros kérésére lemondta, hiszen úgy tűnik, az elmúlt hónapok csatározásai után a felek már valóban a ház mielőbbi megnyitására koncentrálnak. A Főváros nem éheztetheti tovább a budapestieket, akik nap mint nap látják a különleges épületet, de előnyeit nem élvezhetik.. A hangnemváltásra a jelek szerint megvan az esély, ha lassan is, de a Főváros jó néhány ponton együttműködő: 31 bérlemény pályáztatási eljárásának elindítását hagyta jóvá a június 22-i közgyűlés, a műszaki-átadás átvétel első bejárását is kitűzték július 14-re. A Főváros kezében lévő egyéb döntések ugyanakkor még jelentősen befolyásolhatják a CET megnyitásának időpontját, ilyenek például: az árvízvédelmi fővédvonal áthelyezése, a Fővám téri forgalomba-helyezési eljárás, hozzájárulás az összes bérlői terület kiépítésének megkezdéséhez - a teljesség igénye nélkül, – mind-mind a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat kötelessége, illetve annak közreműködése nélkül nem lehetséges. Ha ez megtörténik, a Főváros 8 és fél milliárdos vagyonnal gazdagodik és a CET fogadhatja a látogatókat. A beruházó szerint elképzelhető, hogy az össztűz, amelyet az elmúlt háromnegyed évben az új fővárosi vezetés a projektre zúdított, mindössze a kezdeti óvatosság, zsigeri bizalmatlanság szülte, de bízik abban, hogy mostanra, hogy a ház 100%-os és kulcsrakész mindenki megbizonyosodhatott a projekt konstrukciójának teljes korrektségéről és a kifogástalan kivitelezési minőségről. A Porto Investment előre tekint és csakis a nyitás mielőbbi elérése a célja. Ezt viszont mostantól kezdve rendszeresen számonkéri majd a Fővárosi Önkormányzaton.
Forrás: Raygun Kommunikációs Ügynökség
58/88
Gazdasági hírek 2011 27. hét
59/88
Külkereskedelem: 192 milliárd forint aktívum 2011. Július 08. Péntek 2011. májusban – első becslés szerint – a kivitel értéke 1805 milliárd forintot (6780 millió eurót), a behozatalé 1612 milliárd forintot (6060 millió eurót) tett ki. Euróban számolva a kivitel 19, a behozatal 14%-kal nőtt 2010 májusához viszonyítva.
A külkereskedelmi mérleg az év ötödik hónapjában 192 milliárd forint (720 millió euró) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 78 milliárd forintos (318 millió eurós) javulását jelenti az előző év azonos időszakához képest. A májusi kivitel 76, a behozatal 72%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. 2011. január–májusban – előzetes adatok szerint – a kivitel értéke 8947 milliárd forint (33 136 millió euró), a behozatalé 8067 milliárd forint (29 865 millió euró) volt. A kivitel euróértéke 20, a behozatalé 19%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg 880 milliárd forint (3271 millió euró) aktívumot mutatott, ez az egyenleg 256 milliárd forintos (956 millió eurós) javulását jelenti a 2010. január–májusi 624 milliárd forint (2314 millió euró) aktívumhoz viszonyítva.
Forrás: KSH
60/88
Észak-Magyarország - Érdeklődés a diósgyőri kohászat iránt 2011. Július 08. Péntek Újra indulhat a termelés több mint két éve leállított, korábban már valamennyi dolgozóját elbocsátó diósgyőri kohászati üzemben - írta az Észak-Magyarország pénteken.
A lap által meg nem nevezett, de feltehetően külföldi befektetői csoport egyik magyarországi képviselője szerint a kormány hitelgarancia vállalására lenne szükség ahhoz, hogy megkezdjék az előkészületeket a termelés újraindítására, a befektető ugyanis már megszerezte több bank támogató jóváhagyását - olvasható a megyei napilapban. A cikk megemlíti, hogy a befektetői csoport 20 milliárd forintot invesztálna a gyárba, a fejlesztéseknek köszönhetően pedig évi 600 ezer tonnára növelnék a gyártósorok kapacitását.
Forrás: MTI
61/88
Egyszemélyes hitelminősítő: 5 EU tag megy csődbe 2011. Július 07. Csütörtök Ultrapesszimista véleményt fogalmazott meg az eurózóna jövője szempontjából az egyik legismertebb és legjobban figyelt amerikai befektetési szakértő, Dennis Gartman. A híres Gartman Letter szerzője a CNBC élő adásában jósolta meg az eurózóna periférikus országainak (PIIGS: Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) csődjét. Nem is akárhogyan: Gartman másfél éven belül várja a földindulásszerű eseményeket.
A CNBC annak kapcsán foglalkozott az eurózóna kérdéseivel, hogy a görög kiigazítási csomag parlamenti megszavazása után alig néhány nappal újra csúcsra szöktek az európai adósságválsággal kapcsolatos befektetői aggodalmak. Gartman ezzel kapcsolatos sarkos véleménye, hogy az EU ezeket a problémákat képtelen lesz megoldani. Hogy pontosan mikor kerekednek felül a problémák Európán, némiképp ellentmondásosan nyilatkozott a befektető: egyrészt elismerte, hogy rövid távon fel lehet tartóztatni a bajt, majd mégis inkább úgy látta, hogy a következő másfél évben mind az öt periférikus ország csődbe megy. Ehhez képest egészen megengedő volt Jon Najarian (vagy ahogy pénzügyi körökben ismert: Doctor J), hiszen még 3-5 évet adott az európai gazdaságoknak. Ám abban ő is egyetértett, hogy a csőd be fog következni. Ez az adósság fenntarthatatlan, szögezte le, hozzátéve, hogy az országok nagyon rosszul teszik, hogy adóemeléssel próbálják stabilizálni a költségvetésüket. Gartman ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy ezek a nemzetek 20%-os munkanélküliséggel néznek szembe. Tovább a Portfolio.hu cikkére.
Forrás: Portfolio.hu
62/88
Rendkívül jó adat az USA-ból, szárnyalnak a határidők 2011. Július 07. Csütörtök Júniusban 157 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban - derül ki az ADP jelentéséből. Az adatközlés óriási meglepetést okozott, hiszen az elemzők 60 ezer körüli növekedéssel számoltak.
Az ADP legfrissebb adatai szerint júniusban 157 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az USA-ban (az ADP jelentése a kormányzati szektor és a mezőgazdaság adatait nem tartalmazza). A szolgáltató szektorban 130, a termelő ágazatokban 27 ezerrel, a feldolgozóiparban pedig 24 ezerrel bővült a foglalkoztatottság. A mai adatok miatt könnyen lehet, hogy felfelé módosítják a holnapi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokkal kapcsolatos prognózisaikat az elemzők, a mai adatközlés ugyanis óriási meglepetést okozott. Jelenleg 80 ezres foglalkoztatottság-bővüléssel, és változatlan munkanélküliségi rátával (9,1%) számolnak az elemzők. Tovább a Portfolio.hu cikkére.
Forrás: Portfolio.hu
63/88
Nem kizárt egy újabb krízis, de az euró életben marad 2011. Július 07. Csütörtök Ismét Magyarországon járt az amerikai származású, de jelenleg német állampolgárságú befektető legenda, Mark Mobius. A guru - mint ahogy azt már megszokhattuk tőle ismét markáns véleményt fogalmazott meg a befektetői szempontból fontosabb lehetőségekkel és kockázatokkal kapcsolatban.
A Portfolio.hu kérdésére válaszolva Mobius elmondta, alapvetően optimista a világgazdaság kilátásait illetően, de több kockázati tényezőt figyelembe véve nem tartja kizártnak, hogy nemsokára egy újabb krízis bontakozzon ki. Európa azonban megerősödve kerülhet ki a jelenlegi adósságválságból, az euró megmarad közös fizetőeszközként, és a neves befektető szerint nem lesz olyan ország, amely az eurózóna elhagyására kényszerül. Portfolio.hu: Mark Mobiust úgy ismerjük, mint egy mindig optimista befektetőt, aki a vételi lehetőségeket keresi a piacon. De mikor fordult elő önnel utoljára, hogy pesszimistává vált és azt gondolta, hogy ideje eladni a részvényeket, esetleg be is kellene shortolni a piacokat? Mark Mobius: Először is el kell mondanom, hogy nem gondolom azt, hogy a jelenlegi piaci helyzetben a shortoláson kellene gondolkodni, de az igaz, és ezt korábban is hangsúlyoztam, hogy bármikor bekövetkezhet egy újabb krízis. A korábbi nyilatkozataimat félreértették, akkor nem arra gondoltam, hogy a következő válság már akár holnap, a jövő héten, vagy akár a következő hónapban ránk köszönt, csak arra figyelmeztettem, hogy a befektetőknek fel kell készülniük ezekre a helyzetekre. Minden időpillanatban tisztában kell lenni azzal, hogy mik a legfontosabb kockázatok, mi az, ami elromolhat a világban. A másik dolog, amire a befektetőnek fel kell készülniük, az az, hogy az aktuális krízist pontosan értelmezve képesek legyenek venni, amikor mások pánikszerűen eladnak. A legtöbb befektetőt váratlanul érik a válságok, és ijedtükben inkább eladnak, ami pont a rossz stratégia. Tovább a Portfolio.hu cikkére.
Forrás: Portfolio.hu
64/88
Nonszensz, felháborító: Európa egyik legolcsóbb cigarettája a magyar 2011. Július 07. Csütörtök Biztosították, hogy továbbra is a magyar dohányosok jussanak az EU-ban szinte a legolcsóbban cigarettához, a dohánygyáraknak pedig azt, hogy az elmúlt félév drasztikus árcsökkentése után ne kelljen még lejjebb adniuk nyereségüket. Győzött a dohánylobbi
- nagyjából így összegezhető annak hatása, hogy a kormány eredeti előterjesztését leszavazva, egy ismeretlen eredetű, váratlan módosító javaslattal a koalíciós frakciók leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését. Pedig hosszabb távon nem maradhat az olcsó cigi, 2018-ra egy doboz árát legalább 800 forintra kell emelni. "A dohánylobbi erősebb volt" - adott magyarázatot Balsai István a zárószavazás előtti módosítót benyújtó parlamenti alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke az Indexnek arra a kérdésére, miért döntöttek mégis úgy, hogy nem emelik a dohánytermékek jövedéki adóját. Balsai úgy fogalmazott: "hozott anyagból dolgoznak", de arra már nem emlékszik arra, hogy ki adta nekik a javaslatot. Megszavazni mindenesetre megszavazták, előbb a bizottság, majd a plénum előtt is. Az eredmény: elmarad a dohánytermékek jövedéki adójának emelése. Ez az Index számításai szerint idén néhány, jövőre viszont több mint 20 milliárd forint bevételtől üti el a költségvetést. (Az NGM eredetileg egy év alatt három lépésben a cigaretták jövedéki adóját összesen 7, a vágott dohányét 28 százalékkal emelte volna.) Pedig az adóemelésről a kormány is döntött, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata a kabinet jóváhagyása után került június 3-án a parlament elé. A javaslatot ugyan a Matolcsy-minisztérium készítette, de az elképzelést bizonyosan támogatta az egészségügyért is felelős tárca is. A Nefmi az NGM-hez irányított, az NGM pedig – még – nem válaszolt az Index azon kérdésére, hogyan értékelik eredeti javaslatuk leszavazását, illetve, hogy mekkora bevételkieséssel számolnak a döntés nyomán. Ha a szakapparátusokban és a kormányban eldőlt, valahol a kormánypárti frakciókban kellett megdőljön az adóemelés – adódik a logikus következtetés. A javaslat azonban az utolsó pillanatban érkezett, a pénzügyi törvénycsomag hétfő esti zárószavazása előtt órákkal, és nem találtunk olyan képviselőt, az azt előterjesztő Balsait is beleértve, aki tudná, ki írta és miért a javaslatot. A bizottságban elolvasni sem tudták A parlament alkotmányügyi bizottságának tagjai a tárgyalás előtt néhány perccel kapták kézhez az előterjesztést. Az ülésen részt vett több ellenzéki képviselői egyhangúlag állította: Balsai István bizottsági elnök nem adott lehetőséget arra, hogy a javaslatról érdemi vita folyjon. „Nem is emlékszem arra, hogy ezt a javaslatot láttam, elolvashattam volna. Gyalázatos, de így igaz: hétfőn több olyan javaslatot kaptunk, amit a vita kezdete előtt másodpercekkel osztottak ki” – mondta Staudt Gábor, a testület jobbikos tagja. Azt mondta, tudja, hogy a bizottság nevében végül született egy zárószavazás előtti módosító a salátatörvényhez, de „ez nem volt egyeztetve a bizottsággal”. A politikus biztos abban, hogy a tervezetet nem Balsai István találta ki, „ezt küldték valahonnan, ahogyan ilyenkor lenni szokott, és Balsai csak a nevét adta hozzá”, fogalmazott Staudt. A szocialista Bárándy Gergely sem olvasta az előterjesztést. „Két körben tárgyaltuk a bizottság elé kerülő előterjesztéseket. Amikor az első harminc oldalt a kezünkbe nyomták az adminisztrátorok, akkor még kaptunk tíz perc olvasási szünetet az elnöktől. Amikor a második körben kaptunk újra
65/88
nagyjából harminc oldalt, akkor már ennyit sem, azonnal kezdődött a vita”. Nem tudja, ez az indítvány melyik körben került eléjük, de nem találkozott vele. És ha olvasta volna, „akkor sem tudok érdemben hozzászólni, nem vagyok gazdasági szakember, nem tudom kapásból eldönteni, hogy egy adóemelés vagy annak elhalasztása ilyenkor indokolt-e vagy sem”. (A házszabály szerint a zárószavazás előtti utolsó pillanatban már csak bizottsági módosítót lehet benyújtani. Hogy miért pont az alkotmányügyi vállalta magára a gazdasági törvények megváltoztatását, azt ugyanannyira nem tudni, mint sokmindent ebben a történetben.) A javaslat végül kizárólag a Fidesz-KDNP szavazataival ment át a parlamenti ülésen is. Mennyibe kerül? Az idén csak pár milliárd, jövőre viszont 22 milliárd forint bevételtől esik a költségvetés az Index számításai szerint, változatlan fogyasztást feltételezve. Az adóemelést eltörlő módosító javaslat számokra nem tér ki, ehelyett nehezen érthető stratégiai célokra hivatkozik. Számoljon adót A nemzetgazdasági tárca által készített törvénytervezet a cigaretta jövedéki adóját ezer szálanként minimum 1320 forinttal emelte volna. A törvény szerint az adó most ezer szálanként 9750 forint és a kiskereskedelmi ár 28,4 százaléka, de a kettőnek együtt el kell érnie a legalább 18 080 forintos ezer szálankénti értéket - ez a minimum. Ezt három lépcsőben úgy emelték volna, hogy júliustól ezer szálanként legalább 18 510 forint, jövő januártól legalább 18 950 forint, majd jövő júliustól legalább 19 400 forint legyen a jövedéki adó. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt szálanként legalább 1,32 forinttal nőtt volna a jövedéki adó, további 33 fillérrel az áfa - hiszen a jövedéki adó a nettó ár része -, vagyis szálanként minimum 1,65 forint lett volna az adóemelés mértéke. A költségvetés idén 273 milliárdos bevételre számít a dohánytermékek jövedéki adójából, további 92 milliárdot jelenthet az áfa, ez összesen 365 milliárd forint. 2012 januártól a mostaninál 4,8 százalékkal, júliustól 7,3 százalékkal lenne magasabb a jövedéki adó a mostaninál. Ha csak egy sima szorzást végzünk - az idei éves bevételi terv felét ennyivel, másik felét annyival növeljük -, akkor az jön ki, hogy az adóemelés nyomán, változatlan forgalommal számolva, az áfa 97,5 milliárdra, míg a jövedéki adó 289,5 milliárdra nő. Így az állam összes várható dohánybevétele 22 milliárddal 387 milliárd forintra nőne, néhány milliárd pedig már az idei év utolsó hónapjaiban is befolyhatott volna az adóemelés első részéből. (A számításban a dohánytermékek adóbevételével számoltunk, amibe beletartozik a vágott dohány adója is: ez azonban a tervek szerint a cigarettáét meghaladó mértékben nőtt volna, azaz változatlan fogyasztási mennyiséget és szerkezetet feltételezve 22 milliárd forintnál is több lehetne a többletbevétel.) "A dohányfogyasztás mutatószámainak változása alapján a dohánytermékek adóztatásának szerkezeti átalakításában hosszú távú stratégia kialakítása szükséges. Cél, hogy az azonosan káros termékek azonos mértékben adózzanak. Ennek a gondolatnak a mentén a cigaretta és a fogyasztási dohány vegyes adójának értékarányos részét csökkenteni, mennyiségi alapú összetevőjét növelni, egyben adóterhelésüket közelíteni szükséges. Ezért szükséges a stratégiai célokkal ellentétes hatást kiváltó törvényjavaslat visszavonása." Miután nem tudni ki írta, nem tudni azt sem, pontosan milyen stratégiai célokról szólhat az indoklás. Az látszik, hogy a stratégia egyik eleme a fogyasztási dohány (vágott vagy sodorni való dohány) adójának radikálisabb emelése, hogy az árszintet közelítsék a hagyományos cigikéhez. Csakhogy: az eredeti törvény ennek eleget tett volna, a vágott dohány adóját nagyobb mértékben tervezték emelni. Ez a cél egyébként, miközben nyilván adó- és népegészségügyi szempontból is méltányolható, véletlenül a legnagyobb dohányipari szereplőknek is célja. Az idei első félévben őrült árháború alakult ki a dohánypiacon, szinte minden termék ára csökkent. Sok termék ára már az első negyedévben nagyot esett, száz forint körüli összeggel lett olcsóbb. Bár volt gyártó, például az Imperial, ami akkor még azt mondta, kimarad az árversenyből, azóta az általuk forgalmazott
66/88
Davidoff és Gauloises ára is alacsonyabb lett durván egy százassal. (A Gauloises-nál 710-ről kapásból 590 forintra vitték le az árat.) Az árcsökkentést a dohánygyárak a sodort cigaretta – szerintük a vágott dohány alacsony adóterhének köszönhető – olcsóságával és terjedésével magyarázták. És persze azzal, hogy ha a másik csökkent, nekik is lépniük kell. Az árháború célja és következménye nyilván az eladások visszaesésének megállítása, sőt, akár a forgalom növelése illetve a piac átrendezése lehetett. Az olcsóbb cigiből több fogy. Csakhogy az adószabályokból következően az árak esése döntően a gyártók zsebéből visz el pénzt (az állam is bukik természetesen áfát), a jövedéki adó aránya pedig értelemszerűen nő minden doboz árában. A British American Tobacco (BAT) számításai szerint egy 560 forintos, 19 szálas cigarettán a forgalmi és jövedéki adó együttesen 456,3 forint, vagyis 81,5 százalék. Nagyon rosszul jött volna az adóemelés
Ha most emelkedik az adó, a gyártóknak két lehetősége lett volna: az egyik, hogy benyelik, tovább csökken a hasznuk minden szál cigarettán, hiszen a változatlan árból még többet vitt volna el az adó. A másik, hogy az elmúlt fél év árháborúját és az attól remélt eredményeket feladva elkezdenek újra árat emelni. A legnagyobb vesztes egyébként a nagy gyártók által korábban is támadott "sodrós iparág" lett volna (ami persze az elmúlt évek legnagyobb nyertese volt), hiszen a legnagyobb mértékben az ő adójuk nőtt volna. Mindezen idén már biztosan nem kell gondolkodni. A parlament a jövő héten ülésezik utoljára, legközelebb szeptemberben ül össze, és még ha akkor azonnal tárgyalnának is egy új javaslatot, annak átfutása és az adóemelés hatályba lépése előtt kötelező 45 napos várakozás az idei emelést lényegében letehetetlenné és értelmetlenné teszi. Ennek fényében különösen nehezen magyarázható, hogy legalább az idei adóemelést miért nem hagyták "életben" a kormánypárti frakciók, a stratégiát vagy finomítást a jövő évre bízva. Különösen, hogy az NGM által jegyzett előterjesztés a három lépcsős adóemelést három külön paragrafusba foglalta, így könnyű lett volna azokat külön kezelni. De mindhármat törölték. Mi a stratégia? Ráadásul az adóemelés elkerülhetetlen, uniós kötelezettség. A jelenlegi szabályok szerint az EU-államokban a jövedéki adó szintjének el kell érnie a cigaretta átlagárának 57 százalékát, és nem lehet alacsonyabb 1000 cigarettánként 64 eurónál (ahol ez több mint 101 euró, ott el lehet tekinteni az 57 százalékos szinttől). Magyarország 2008 végére, a derogációs időszak lejártára teljesítette is ezt a szintet. 2014 január elsejétől az EU által elvárt szintek tovább emelkednek, a cigaretta árának 60 százalékára, illetve 1000 szálanként 90 euróra. Az új szintek elérésére Magyarország 2018-ig kapott haladékot. A százalékos arányt már most is elérjük, de az ezer szálra megállapított összeg 23 euróval marad el az előírt szinttől. Ez 265-ös árfolyam mellett azt jelenti, hogy a legolcsóbb doboz cigarettának csak a jövedéki adó tartalma és az arra rakodó áfa hatszáz forint felett lesz. Ez a kiskereskedelmi ár egyéb összetevőit is figyelembe véve azt jelenti, hogy 800 forint alatt aligha lehet a legolcsóbb cigaretta sem (ma 520 forint körül van a legolcsóbb cigik ára). Minél később kezdődik az emelés, annál drasztikusabb egyszeri lépésekre lesz szükség később. Az is látszik az Európai Bizottság nemzetközi összehasonlításából (pdf, angol), hogy a százalékos előírást ma még azért tudjuk ilyen könnyen teljesíteni, mert Magyarországon a többi államnál sokkal olcsóbb (átlagosan 575 forint) egy doboz cigaretta. Ennél csak Litvániában és Észtországban olcsóbb néhány forinttal egy átlagos árú doboz, viszont még Bulgária (585 Ft) és Románia (622 Ft) is drágább lett nálunk. (Az árak az idén márciusi állapotot, az akkori árfolyamokon való számításokat tükrözik.)
67/88
Az olcsó cigiből több fogy. Ez a tétel nem csak a dohánygyáraknál, hanem az államnál is igazolódott az elmúlt években. A tapasztalatok szerint minden jövedékiadó-emelés kis mértékben visszaveti a legális hazai fogyasztást, és erősíti a feketepiacot. A 2004-es uniós csatlakozást egy jelentős adóés áremelkedés előzte meg a dohánypiacon, részben ez is hatással volt arra, hogy a 2002-es, húszmilliárd szál fölötti fogyasztás 2005-re 15 milliárd alá esett. Az akkori jövedékiadó-emelés végül valóban az állami bevételek csökkenéséhez vezetett. Hasonló félelem azonban ma aligha lehet megalapozott: a most tervezett adóemelések kisebbek voltak, mint 2003-ban, illetve hatásuk a piaci árcsökkentés után valójában a korábban megszokott szintek közelébe emelte volna vissza a dohánytermékek árát. Legalábbis alighanem ezzel is számoltak az előterjesztő gazdasági tárca szakértői. Emellett alapul vehettek olyan számításokat is, amelyek a dohányzás nemzetgazdasági összhatásait kutatták. Egy korábbi GKI-felmérés szerint 2004-ben az aktív és passzív dohányzás konzervatív becslés alapján 379-397 milliárd forint kiadást okozott a költségvetésnek. Ugyanabban az évben az állam a dohánytermékek jövedéki adójából (183,9 milliárd) és áfájából (73,9 milliárd) összesen 257,8 milliárd forint bevételre tett szert, azaz több mint 120 milliárddal kevesebbet, mint amennyit állampolgárai dohányzása miatt elköltött. A Világbank tanulmánya szerint egy 10 százalékos adóemelés egy Magyarországhoz hasonló közép-európai országban 4-6 százalékos keresletcsökkentést vált ki, és megfelelő időtávban érzékelhetően csökkenti a halálozást is. "Reményeim szerint az év végén valamilyen formában emelni fogják a jövedéki adót a WHO-s és uniós ajánlásoknak megfelelően, és emelkedni fog a cigaretta kiskereskedelmi ára" – mondta Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának vezetője. Demjén szerint a dohányzás elleni harcban az idei év legnagyobb eredménye a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása volt, a másik fontos lépés a jövedéki adó emelése lett volna, ez ugyanis a leghatékonyabb eszköze a fogyasztáscsökkentésnek. Demjén szerint ha a jövő évtől betiltják a dohányzást a zárt helyeken, az is 3-5 százalékkal csökkentheti a cigarettafogyasztást. Nem várható a kereslet ennél nagyobb mértékű, 7-9 százalékos csökkenése, amelyre korábban a NAV alapozta az 50 milliárd forintos jövedékiadó-kiesést (márciusban erre hivatkozva halasztották el a törvény végszavazását, noha mint az Index megírta, a tanulmány meglehetősen megalapozatlannak és dohányszagúnak tűnt.) A kereslet és az eladások csökkenését látva érthető, hogy a dohánycégek is mindent megtesznek korábbi bevételeik fenntartásáért, de az államnak is mindent meg kell tennie a dohányzás visszaszorításáért, hangsúlyozta Demjén Tibor. A jövedéki adóból befolyó költségvetési bevételek messze nem fedezik a dohányzás miatt jelentkező kiadásokat, hívta fel a figyelmet a szakember. Egy hozzánk hasonló helyzetű országban a dohányzás miatti egészségügyi és más kiadások 3-3,5-szer nagyobbak, mint a dohánytermékekből befolyó adó.
Forrás: Index
68/88
Lassult az ipari növekedés 2011. Július 07. Csütörtök Az ipari termelés volumene májusban 7,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a munkanaphatással korrigált index 2,6 százalék - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az előzetes adatok alapján.
Az előző hónaphoz képest a termelés 0,8 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított adatok szerint májusban. A termelés az év első öt hónapjában 10,3 százalékkal volt magasabb, mint 2010 azonos időszakában. Az ipari termelés 2010 májusában az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,7 százalékkal nőtt, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezett a kiigazítatlannal. A termelés volumene 2010 első öt hónapjában 7,3 százalékkal volt magasabb, mint 2009 azonos időszakában. Az idei év első hónapjaiban az ipar még kétszámjegyű növekedést mutatott: januárban 13,3, februárban 14,6 százalékkal nőtt. Az ütem márciusban 9,2 százalékra, áprilisban 7,1 százalékra lassult.
Forrás: MTI
69/88
A Duna-stratégia megvalósításáról tanácskoztak Bécsben 2011. Július 06. Szerda Az Európai Unió Duna-stratégiájának megvalósításáról rendezett konferenciát az osztrák külügyminisztérium hétfőn Bécsben.
Michael Spindelegger külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács politikai döntése után most a megvalósításnak kell következnie, "teljes munkát kell végezni". Felidézte, hogy a Duna-stratégia Ausztria és Románia közös kezdeményezésére vezethető vissza. Méltatta az osztrák-román együttműködést és kiemelte azt is, hogy a stratégiát Magyarország európai uniós elnöksége alatt fogadta el az Európai Tanács. Az Európai Tanács kétéves előkészítő munka után, június végén hagyta jóvá a Duna menti országok makroregionális együttműködéséről szóló stratégiát. A stratégia véglegesítése és elfogadása a magyar európai uniós elnökségi félév egyik kiemelt célkitűzése volt. Spindelegger hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés ezúttal nem az Európai Bizottság, hanem az európai uniós tagállamok felől indult ki, ugyanakkor nem működhetne az Európai Unió, annak pénzügyi eszközei és regionális politikája nélkül. Hozzátette azt is, "a kormányos az Európai Bizottság marad", a bizottság feladata az összehangolás, a projektek jóváhagyása és eszközök hozzárendelése azokhoz. Theodor Baconschi román külügyminiszter szerint elsőként azokra a projektekre kell összpontosítani, amelyek rövid időn belül végrehajthatóak és láthatóvá teszik a lakosság számára az együttműködés eredményességét. Fontosnak nevezte azt is, hogy a folyó egész hosszában hajózható legyen. Úgy vélekedett, hogy a bizottság szerepe nem merülhet ki a projektek végrehajtásának megfigyelésében és ellenőrzésben. Pröhle Gergely a Külügyminisztérium helyettes államtitkára kitért arra is, Magyarország "egy kicsivel óvatosabb" Ausztriánál és Romániánál a Duna hajózhatóságának kérdésében. A bős-nagymarosi vízlépcső megépítésének meghiúsulása "az új magyar demokrácia alapító mitológiájához" tartozik, ezt nem szabad szem elől téveszteni – fogalmazott. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország nem támogatja a hajózhatóság javítását más technikai eszközökkel, de a legfontosabbnak a közlekedési és szállítási ágazatok – közút, vasút és hajózás – kombinált fejlesztését tartja – jelentette ki. Johannes Hahn regionális biztos, a bizottság osztrák tagja hangsúlyozta a dunai szállításban rejlő lehetőségeket. Kijelentette, biztos abban, hogy sikerül a vízi szállítási lehetőségek jobb kihasználására "integrált, intelligens" megoldásokat találni, a közúti és vasúti közlekedésre is építve. Hahn arra ösztönözte a résztvevő tagállamokat, hogy már most kezdjenek el dolgozni azokon a projekteken, amelyekre a még tervezés alatt álló, 2014-2020 közötti uniós költségvetési periódus alatt igényelhetnek majd forrásokat. Ausztria három részterületen vállalt koordinációs szerepet: a belföldi hajózás fejlesztése, az érintett régiókban élő lakosság képzése és az intézményi háttér fejlesztése. Doris Bures osztrák közlekedési miniszter kifejtette, hogy az osztrák célkitűzések értelmében 2015-ig konkrét intézkedéseket kell hozni a hajózhatóság javítása érdekében. Rudolf Hundstorfer szociális és munkaügyi miniszter hangsúlyozta, törekedni kell a részt vevő országok közötti gazdasági különbségek csökkentésére.
70/88
"Akinek nincs képzettsége, annak egyszerűen nincs esélye" – mondta. A Duna-stratégiában a folyó vízgyűjtő területéhez tartozó országok vesznek részt: nyolc uniós tagállam és hat unión kívüli ország.
Forrás: LogPortál
71/88
Érdekes fizetések az MNB-nél 2011. Július 06. Szerda A bérek teljesen elszakadtak a realitásoktól a Magyar Nemzeti Banknál. A vezetők körülbelül 35 százalékkal többet keresnek, mint a kereskedelmi bankok hasonló beosztású dolgozói – jelentette ki a Lánchíd Rádióban az intézmény felügyelőbizottságának titkárságvezetője.
Missura Gábor hangsúlyozta: az MNB a függetlenség álarca mögé bújva kötött indokolatlan, sőt egyes esetekben jogszabálysértő szerződéseket. Hozzátette: nagyjából egymilliárd forinttal kevesebből is lehetne működtetni az MNB-t.
Forrás: Magyar Nemzet Online
72/88
Változatlanok a kkv-k üzleti várakozásai 2011. Július 06. Szerda Alig változtak a kis- és középvállalatoknak a következő fél évre szóló üzleti várakozásai, a Policy Agenda-Ipsos kutatása szerint ugyanis a március végén mért 50,2 százalékos mutató júniusra 50,4 százalékra emelkedett - közölte a Policy Agenda szerdán az MTI-vel.
A 700 céget bevonásával készült felmérés szerint a magyar gazdaság kilátásait illetően a kkv-vezetők 30 százaléka javulást, 32 százalékuk romlást vár és a maradék arra számít, hogy a magyar gazdaság helyzete nem változik. A kkv-k többsége, 62 százaléka nem számít arra, hogy a következő hat hónapban változik a likviditási helyzete. A válaszolók közel fele, 48 százalék olyan nehézségekre számít a következő évben, ami megingathatja a cégének helyzetét, és leginkább a gazdasági környezet bizonytalanságaitól tartanak. A kkv-vezetők több mint fele, 55 százaléka úgy véli, hogy kapacitásai megfelelnek a következő hat hónapban várható keresletnek, mindössze 6 százalék számol kapacitáshiánnyal, a többieknek a várakozások szerint felesleges kapacitásaik lesznek. A megkérdezettek szerint az elmúlt 12 hónapban a fogyasztói árak átlagosan 11 százalékkal emelkedtek, miközben értékesítési áraik 61 százalékban változatlanok maradtak. A válaszolók 24 százaléka átlagosan 10,2 százalékos áremelés érvényesítéséről számolt be, de az átlagot tekintve a vállalatvezetők "önbevallása" alapján a kkv-szektorban az értékesítési árak mindössze 0,5 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy évben. A családi vállalkozások - 50 százalékot meghaladó mértékben családi tulajdonban lévő cégek konjunktúra mutatója 51,3 százalék, kicsit magasabb a kkv-szektor 50,4 százalékánál. A családi vállalkozások az átlagosnál optimistábbak a bővítésük kilátásait tekintve, míg összességében hasonló a véleményük a kkv-vezetőkéhez. A vizsgálatot másodszorra végezte el a Policy Agenda - derül ki a kutatóintézet honlapjáról. A módszertanról szólva a honlapon az olvasható, hogy a kutatás a magyar kis- és középvállalat, azaz a 10-249 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok populációját reprezentálja vállalatméret - az alkalmazottak száma -, gazdasági ágazat és területi elhelyezkedés szerint.
Forrás: MTI
73/88
Fellegi súlyos vádjai: Egy ppp szerződéssel sem jártunk jól 2011. Július 06. Szerda Végleg búcsút intene a kormány a PPP-nek. A köz- és magánszféra közös finanszírozásában készülő projektekről Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tájékoztatta az Országgyűlés gazdasági bizottságát, ahol elmondta: a legnagyobb beruházásokat, az autópályákat leszámítva, szeretnék minél korábban, lehetőség szerint akár már az idén kivásárolni a magánfeleket.
Fellegi rendkívül súlyos váddal illette a korábbi időszak PPP-beruházásait: mint elmondta, több mint száz szerződést néztek át, ezek között egyet sem találtak, amelyben megoszlottak volna a kockázatok a két fél között. Az állam vagy az önkormányzatok magukra vállalták a rizikót, a magánhaszon pedig jelentős, gyakran túlárazott volt a miniszter szerint. A kormány a múlt héten kezdett tárgyalni, és a következő hetek egyeztetései után dönt arról, hogy milyen ütemezéssel, milyen megállapodásokkal váltsák ki a PPP-szerződéseket. Elmondása szerint erre 200 milliárd forintot biztosít a Széll Kálmán-terv; a korábbi nyilatkozatok arra utalnak, hogy ezt az összeget a magánnyugdíjpénztárakból átirányított bevételekből vennék el. A cikk a hirdetés után folytatódik Ha a most futó projektek megmaradnak, akkor évi 100-120 milliárd forint körüli összeget kell kifizetni közpénzből még évtizedeken keresztül, összesen több mint 3000 milliárd értékben. Igaz, ezt árnyalja az, hogy a szerződések időtartama alatt a magánfélnek is vannak kötelességei, az építkezés befejezése után is. Egy a PPP-ügyekben is érintett, névtelenséget kérő cég lapunknak korábban arról beszélt: a kormány szerintük nem veszi figyelembe a költségek kiszámításánál azt, hogy amit a magánfél megépített, azt neki is kell karbantartania. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerződések lejártakor, általában valamikor a 2030-as években, ami most megépült, úgy kerül át az államhoz, hogy a magáncég saját költségén az akkori legmodernebb technikai követelményeknek megfelelő állapotúra újítja fel. Így igaz, hogy az állam vagy az önkormányzat fizet időközben, de a felújítási költségeket megspórolják. A vizsgált PPP-beruházások többsége kisebb, gyakran városi projekt. Többtucatnyi sportcsarnok és uszoda épült ilyen finanszírozásban, nem egy olyan helyen, ahol az önkormányzat képtelen évről évre fizetni a magánfélnek. Ötvenhat felsőoktatási intézmény campusait és kollégiumait is felülvizsgálták, ahogy a szombathelyi és a tiszalöki börtönt is. Az autópályák helyzetének a rendezése azért bonyolultabb, mert ezek a legdrágábbak, és az államnak most nincs annyi pénze, hogy onnan is kivásárolja a magánfeleket. Az összes PPP-ben épült autópálya állami tulajdonba vétele mintegy 800 milliárdba kerülne. Így ott most csupán az a kormány célja, hogy módosítsák a szerződéseket, a kivásárlás pedig csak később jöhet szóba.
Forrás: Világgazdaság online
74/88
A kormány a termelő szféra erősítésére koncentrál 2011. Július 05. Kedd A kormányzat a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése területén elsősorban a termelő szféra erősítésére koncentrál – jelentette ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára abból az alkalomból, hogy aláírták az SBS fémipari társaság negyven munkahely létrehozását segítő, 64 millió forint értékű támogatási szerződését kedden a Heves megyei Erdőtelken.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az idén éppen a hazai kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak ösztönzésére ötmilliárd forint értékű támogatást biztosít hazai költségvetési forrásból – közölte az államtitkár. Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű vidékén, a Hevesi kistérségben tevékenykedő SBS Kft.-nél ezzel kétszáz fölé emelkedhet a dolgozók száma – tette hozzá a politikus. Czomba emlékeztetett arra, hogy a kormányzat talán legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése, ezen belül is a feldolgozóipari termelés fejlesztése. Ugyanis, miközben a tízmilliós Magyarországon mindössze 3,7-3,8 millió ember dolgozik, a termelő szférában foglalkoztatottak száma csupán 1,2 millió. Ezen a szakképzési rendszer fejlesztésével és a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatásával kíván változtatni a kormányzat. Hangsúlyozta: a kormány szívesen lát minden külföldi beruházót, de külön öröm, hogy ezúttal az SBS Kft., egy teljes egészében magyar vállalkozás hozott létre jelentős ipari kapacitást egy hátrányos helyzetű térségben. A közvetlen támogató Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ vezetője azt hangsúlyozta, hogy az Észak-magyarországi régió a 24 százalékát használhatja fel az ötmilliárd forintos keretnek, 1,2 milliárd forintot. Ezen belül Heves megyébe 230 millió forintnyi támogatás jut, ami 300 millió forint értékű munkahelyteremtő beruházást tesz lehetővé. Ez utóbbi 147 új munkahelyet jelent Hevesben – fűzte hozzá Szabó József. Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott arról szólt, hogy miközben tavaly összesen 7 munkahelyteremtő pályázatot nyújtottak be a vállalkozások Hevesben, az idén már 27 pályázat született, 15 már kapott is támogatást.
Forrás: MTI
75/88
Fizetésképtelenségi rekordok a hazai cégvilágban 2011. Július 05. Kedd Soha annyi felszámolás nem indult még Magyarországon egyetlen hónap, illetve egyetlen félév alatt, mint most júniusban, illetve az első hat hónapban – jelentette be az Opten céginformációs szolgáltató mai sajtótájékoztatóján Csorbai Hajnalka stratégiai igazgató. A felszámolások száma egy héten belül átlépi a tízezret, végelszámolással pedig már 12 ezer cég bezárását kezdeményezték.
Idén az első félévben 9500 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ami azt jelenti, hogy egy héten belül átlépi a tízezres határt az Opten számlálója. Csak júniusban 2116 céggel szemben indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, ami abszolút rekord; korábban egyetlen hónapban sem közelítette meg a felszámolások száma a kétezret – derült ki ma az Opten legfrissebb adatait bemutató sajtótájékoztatón. Végelszámolással az első félévben 11 778 cég megszüntetését kezdeményezték, ami kiugróan magas, 65 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. "A végelszámolások megugrásának hátterében örvendetes hatósági intézkedéssorozat húzódik meg, a NAV és a cégbíróságok ugyanis végre eljárnak azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem adják le időben előző évi mérlegeiket, és ennek a folyamatnak a végeredménye a mind gyakrabban elrendelt kényszer-végelszámolás” – mondta Csorbai Hajnalka. A stratégiai igazgató szerint hasonló szigorra volna szükség a cégvezetéstől eltiltott vagy eltiltható személyekkel szemben is, mert továbbra is rendkívül sok az adósságszédelgő és az olyan magánszemély, aki adósságot hátrahagyó cége után rövid időn belül új céget alapít. "A felszámolt cégek több mint felének tulajdonosai azonnal megjelennek a piacon egy újabb, gyakran hasonló profilú céggel, holott a törvény következetes alkalmazásával ezek az emberek eltilthatók lennének a cégvezetéstől” – mondta az Opten igazgatója. Részben ennek tudható be, hogy továbbra is magas az új alapítású cégek száma: az első félévben csaknem 25 ezer új céget jegyeztek be. Sajnos nem számít már egyedi esetnek az sem, hogy bizonyos magánszemélyek tömegesen vesznek át nehéz pénzügyi helyzetben levő cégeket, majd megszüntetésükkor – kihasználva a jogi kiskapukat – kicsúsznak a hitelezők kezei közül és elkerülik a felelősségre vonást. A legnagyobb ilyen magyarországi cégtemető Erdélyi Józsefé, ő eddig 286 felszámolásra jutó cégben volt érdekelt. Őt Jakics Mónika Zsuzsanna követi 171 felszámolt céggel. Az idei kilátásokat illetően Csorbai Hajnalka úgy vélekedett, hogy a fizetésképtelenségi eljárások száma magas szinten stabilizálódhat: a felszámolásoké elérheti a 19 ezret, a végelszámolásoké pedig a 25 ezret. A gazdaság megtisztulásához a jogszabályok következetes betartására lenne szükség, ennek nyomán erőteljes megtisztulási hullám indulna el, ami összességében kedvező hatással lenne a magyar gazdaságra, amelyben az 560 ezer társas vállalkozás mindössze 8 százaléka éri el a 100 millió forintos árbevételt.
Forrás: Mfor.hu
76/88
Ki állja a számlát? Görög válság 2011. Július 05. Kedd Az eurózóna adósságválsága a görög helyzet ideiglenes rendezésével nincs még megoldva, sőt, meglehetősen borús kép tárul elénk, ha végiggondoljuk, hogy mi is jön azután, hogy a görögöket az Európai Unió megmenti a következő néhány hónapra, illetve a következő néhány évre.
Darvas Zsolt, a neves Bruegel Intézet, az MTA KTI és a Corvinus Egyetem kutatója számba véve a várható fejleményeket úgy látja, hogy a csődöt csak akkor lehet elkerülni, ha fokozatosan az Európai Unió válik Görögország kizárólagos finanszírozójává. Már amennyiben erre az EU addig fel tud készülni. És ha valóban ezt a meglehetősen kockázatos utat akarjuk járni. A görög parlament megszavazta ugyan a kiigazítási csomagot, ám az eurózóna adósságválsága még távolról sincs megoldva. Idén a GDP 10,5 százalékára becsülték a görög állam költségvetési hiányát az újabb kiigazítás előtt, és ennek kétharmada származott az adósság kamatterheiből vagyis még az adósságfizetés teljes megtagadása mellett is óriási hiány lenne a büdzsében. Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet brüsszeli kutatója szerint a most formálódó megoldás, ami szerint a lejáró adósságot a mostani hitelezők viszonylag alacsony kamaton (5,5-8 százalékon) hajlandók refinanszírozni, ígéretes kezdet, bár kétséges, hogy sikerül-e tető alá hozni, és a kamat is meglehetősen magas. Ugyanakkor a görögök fizetőképessége még akkor sem áll helyre, ha a program sikerességéhez szükséges feltételek (a belső társadalmi ellenállás legyőzése és a hitelezők tömeges megnyerése a refinanszírozás mellett) megteremtődnek. 2014-ben ugyan ez esetben már valamivel kisebb lenne az államadósság, mint 400 milliárd (!) euró, ám ehhez képest az 50 milliárd eurós hitelezői újrafinanszírozás érezhetően csak rövid távon enyhíti a problémákat. A görög államadósság a GDP 150-160 százalékán marad, ami egyszerűen túl magas, szögezi le Darvas. Tovább a Portfolio.hu cikkére.
Forrás: Portfolio.hu
77/88
OGY - Fellegi: a kormány hamarosan dönt a ppp-szerződések kiváltásáról 2011. Július 05. Kedd A kormány a múlt héten tárgyalta és a következő hetek egyeztetései után döntést hoz arról, hogy milyen ütemezéssel, milyen megállapodásokkal váltsák ki a jelenlegi ppp-szerződéseket - közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kedden az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságában.
A tárcavezető leszögezte: a ppp-szerződések megszüntetése nem járhat sem a hiány, sem az államadósság növekedésével. A parlamenti szakbizottság Fellegi Tamást a fejlesztési tárca egy évéről hallgatta meg. A miniszter a bizottság előtt kiemelte: a tárca átvilágította a több mint 100 futó ppp-szerződést, amely közül egyik sem tartalmazott kockázatmegosztást az állam és a magánszereplők között; minden kockázat az államé volt. Úgy fogalmazott: sok szerződés volt túlárazott, biztosított jelentős magánhasznot és sok esetben offshore cégen keresztül valósult meg. A ppp-szerződések kiváltására a Széll Kálmán Terv 200 milliárd forintot biztosít, amelyet remélhetőleg az idén sikerül felhasználni - mondta a miniszter azzal, hogy az autópálya-szerződéseket külön kezelik. Emlékeztetett, hogy ha nem változtatnának, akkor a szerződések végigfutása 3.000 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek, ezért "elemi érdeke" az országnak, hogy amilyen mértékben csak lehet, váltsák ki ezeket az új megállapodásokkal. Beszélt arról is, hogy legkésőbb szeptemberben a parlament elé kerül a vagyongazdálkodási irányelvek címet viselő dokumentum, amely a cikluson túlmutatóan fogalmazza majd meg a stratégai elképzeléseket a nemzeti vagyon kezeléséről. A nyári szünet előtt a kormány elé kerül ez az előterjesztés - mondta Fellegi Tamás. Hozzátette: ebben az évben elkészül a vagyonleltár is. A fejlesztési miniszter kiemelte, hogy szintén a nyári szünet előtt tárgyalhatja meg a kormány a közösségi közlekedés átalakításáról szóló előterjesztést, azzal a tárca elkészült. A parlament ősszel el is kezdheti ez ezzel kapcsolatos törvényalkotást; a cél, hogy külön válasszák az állami és az üzleti feladatokat, a cégek fenntartható, minőségi szolgáltatást nyújtsanak az utasoknak és az, hogy a menedzsment számára világos felelősségi területeket állapítsanak meg. Ősszel kerülhet a parlament elé az energiastratégia is - hangsúlyozta a szakminiszter. Ebben következetesen szerepelnek a kiemelt szempontok, közte az energiabiztonság, az energiafüggetlenség, a gazdaságosság, a finanszírozhatóság és a környezetvédelem kérdése. Az atomenergiáról azt mondta: Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy az atomenergiát nélkülözni tudja a következő évtizedekben. Közölte: a parlamentnek jóvá kell hagyni az energiastratégiát, amelyben egyértelműen el kell magyarázni, hogy az ország milyen energiaforrásokat kíván használni a következő évtizedekben, illetve végig kell futtatni a stressztesztet, amely eredményét be kell építeni a döntési mechanizmusba. Utóbbi kapcsán kitért arra, hogy el kell dönteni, legyen-e bővítés Pakson, és ha igen, milyen formában, milyen feltételekkel. A kormány határozott szándéka, hogy az MVM-ből, mint villamos ipari vállalatból, integrált energiavállalatot alakítson ki, amely nemzeti érdekek mentén a régióban is meg tud jelenni üzleti szereplőként - emlékeztetett a fejlesztési miniszter. Kérdésekre válaszolva Fellegi Tamás a kínai miniszterelnökkel való megállapodás kapcsán arról beszélt: stratégiai jelentőségű megállapodások aláírásával lehetőséget teremtettek arra, hogy kínai technológia, erőforrások bevonásával jelentős gazdaságfejlesztést hajtsanak végre
78/88
Magyarországon. A kínai logisztikai és kereskedelmi központ kialakításáról szólva azt emelte ki, hogy felgyorsulhat a kínai vállalatok Magyarországra települése. Mint mondta, nem igaz az az állítás, hogy erodálódtak a magyar-orosz kapcsolatok, sőt, hiszen megoldottak egy örökölt problémát a Mol-részvények vásárlásával. Fellegi Tamás a Mol-részvények vásásáról szólva leszögezte: nincs, nem volt háttéralku, "vagy elhiszik, vagy nem, de nem tudok mást mondani". Megjegyezte, ha a jövőben valamilyen tenderen orosz vállalat nyert, nem jelenti azt, hogy mégiscsak volt háttéralku. A különadóval kapcsolatos felvetésre reagálva megjegyezte: miközben a távközlési szektorra különadót vetettek ki, a három nagy mobilszolgáltató bejelentette a teljes mobilinfrastruktúra megújítását. A különadó nem tette tönkre a beruházásokat és az árakat sem emelték az érintett szektorban - hívta fel a figyelmet. Azt mondta: a válságadó miatt egy vállalat, a Panrusgáz vonult csak ki az országból. Úgy fogalmazott: a kormánynak nem érdeke, hogy külföldi vállalatokat űzzön ki, hogy ellehetetlenítse azokat; szakmai egyeztetések folynak arról, hogy 2012 után milyen szektorális szabályozás kövesse az energetikai különadót. A Malév értékesítés kapcsán pedig kijelentette: szakmai befektetőt keresnek, a tárgyalások jól állnak, de még számos gazdasági, jogi vitakérdés van az orosz féllel. A legfontosabb elvi kérdést már tisztázták, azaz azt, hogy az orosz partner nem kíván részt venni a Malév jövőjében - közölte azzal, hogy ebben, és abban is egyetértés van, hogy pénzügyileg el kell számolni egymással, de a méret, a jogcím kapcsán a magyar fél több pontot vitat. Emlékeztetett arra is, hogy uniós eljárás folyik Magyarország ellen, miszerint tiltott állami támogatásban részesült a Malév, mivel állami forrásokból kellett finanszírozni a céget az életben maradáshoz. E problémákat kezelni kell - hívta fel a figyelmet, de mint mondta: bíznak abban, hogy az ügyet sikerrel megoldják.
Forrás: MTI
79/88
Molgate: meredeken zuhanó részvények 2011. Július 05. Kedd Arra a hírre, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató előzetes kiadatását.
Az olajipari részvény árfolyam a lélektaninak számító 20.000 forint alá került, napi mélypontja eddig 19.935 forint volt. Tizenegy óra körül 20.050 forinton kereskednek vele, ez 4,07 százalékos gyengülés a hétfői záráshoz viszonyítva. Kereskedők szerint három nagy külföldi befektető adja folyamatosan a részvényt, kérdés, hogy ez a hír mennyire ingatja meg a befektetőket. A Molt jegyzik a varsói tőzsdén is, ott 4,74 százalékot esett az árfolyam, 301,50 zlotyba kerül. A Mol azt közölte, hogy sem a társaság, sem Hernádi Zsolt nem kapott hivatalos értesítést az ügyről. A Népszabadság keddi számban azt írta, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója előzetes kiadatását. A lap több, egymástól független, de meg nem nevezett forrásból úgy értesült: a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és a később megadandó kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként a Mol-vezért. A Népszabadság szerint ez azt sejteti, hogy egyelőre, legalábbis részben felajánlották az eljárás lefolytatását. Az ügyben illetékes magyar hivatalos források nem kívánták kommentálni a lap értesülését. A lap emlékeztetett arra, hogy horvát lapértesülések szerint Hernádi Zsoltot vesztegetéssel gyanúsítja az ottani ügyészség. A napilap valószínűsíti, ha a Hernádi elleni eljárás magyar részről zöld utat kapna, az alighanem már önmagában együtt járhat az elnök-vezérigazgató kényszerű távozásával Mol éléről. A Mol 400 forinttal, 1,88 százalékkal 20.900 forinton zárt hétfőn, forgalma 1,5 milliárd forint volt.
Forrás: Hirado.hu
80/88
Ötmilliárdos német segítség Görögországnak 2011. Július 05. Kedd Ötmilliárd eurót utal Németország a súlyos válságban lévő Görögországnak abból a 12 milliárd euróból, ami a tavaly jóváhagyott 110 milliárdos mentőöv részét képezi. Az összeget július közepéig folyósítja Németország.
Az euróövezeti országok a 12 milliárd euróból 8,7 milliárd eurót adnak, a többit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyújtja, amiről a napokban dönt a washingtoni székhelyű szervezet. A 110 milliárd eurós mentőcsomaghoz Németország 28 százalékkal járul hozzá, s most azért fizet a hozzájárulási arányánál többet, mert korábban ennél kevesebbet folyósított – írja a Bild. Az euróövezeti pénzügyminiszterek szombaton bólintottak rá a hitelrészlet megadására, azután, hogy a görög parlament szerdán és csütörtökön jóváhagyta a kormány újabb takarékossági intézkedéseit. Mivel világossá vált, hogy Görögországot a 110 milliárd eurós mentőcsomag nem mentheti meg az államcsődtől, hetek óta tart egy újabb mentőöv előkészítése. Ez a tervek szerint 100 milliárd euró körüli lehet. Az euróövezeti pénzügyminiszterek azt kívánják elérni, hogy ebből 30 milliárdot a magánhitelezők álljanak a lejáró adósság újrahitelezésével. Amadeu Altafaj, Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője azt mondta, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek július 11-i ülésén előrelépés várható a kérdésben, de még hetekre van szükség ahhoz, hogy tisztázódjon a magánszektor szerepe a mentőcsomagban.
Forrás: Hirado.hu
81/88
Újra termel a nagymányoki szénbánya 2011. Július 05. Kedd Tavaly december 4-én újra megnyitották a 45 éve bezárt nagymányoki szénbányát. A külszíni fejtés azonban a laborvizsgálatok és az engedélyek megszerzését követően csak idén májusban indulhatott meg. A Nagymányok melletti 42 hektáros területen a kutatások szerint 2,3 millió tonna feketeszén várja a kitermelést.
A szén jelentős részét egy a Nagymányok közelébe telepítendő hőerőműben használnák föl, de ennek megépüléséig is van vevő az energiahordozóra. A nagy mennyiségű ömlesztett áru, így a szén szállítása tipikus vasúti feladat. Noha Nagymányokon megvan az iparvágány az anno a szénbányászatra épült brikettgyárhoz, a lakosok egy része és a környezetvédők ellenkezése miatt a szén rakodását a szomszéd állomáson, Hidas-Bonyhádon végzik. Nagymányok és Hidas-Bonyhád állomás is az 50. számú, Dombóvár—Bátaszék vasútvonalon fekszik. A helyi teherforgalmat jelenleg a heti kétszer közlekedő tolatós tehervonat képviseli, amely a vonal állomásai mellett a szekszárdi és a pörbölyi vagonokat is továbbítja. A Dombóvár és Bátaszék közötti állomásokon már évek óta nem adtak fel vasúton árut. Korábban Mágocs-Alsómocsoládról gabonavonatok, Máza-Szászvárról fával rakott kocsik, Hidas-Bonyhádról pedig ócskavasas és gabonás vagonok keltek útra. A hidas-bonyhádi rakodás így új lendületet visz a vonal életébe. Az első üres kocsik július negyedikén érkeztek a tolatós tehervonattal Dombóvár felől a hidasi rakodóra. A 14 vagon a megrakás után az ajkai hőerőműbe szállítja a nagymányoki szenet. A bányát üzemeltető Calamites Kft. a szintén szomszédos Váralja- és Máza-környéki 438 millió tonnás szénmező kitermelését is tervezi. A vasúti teherforgalom élénkülésére így minden reményünk meg lehet.
Forrás: Indóház online
82/88
Kiadják Hernádit? 2011. Július 05. Kedd Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója előzetes kiadatását. A Népszabadság több, egymástól független forrásból úgy értesült: a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és a később megadandó kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként a Mol-vezért.
Ez azt sejteti, hogy egyelőre, legalábbis részben felajánlották az eljárás lefolytatását. Az ügyben illetékes magyar hivatalos források nem kívánták kommentálni értesülésünket. Mint arról korábban beszámoltunk: horvát lapértesülések szerint Hernádi Zsoltot vesztegetéssel gyanúsítja az ottani ügyészség. Állítólag már csak az volt kérdéses, mikor kérik a kiadatását. Ennek időzítése az ügyet ismerő horvát forrásaink szerint nem volt véletlen. Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Magyarország az elmúlt hónapokban keményen dolgozott azon, hogy Brüsszel még ebben a ciklusban lezárja a horvát csatlakozásról szóló tárgyalásokat. Ez a múlt héten megtörtént, júliussal pedig átadtuk a stafétát Lengyelországnak, így a horvátoknak már nem volt okuk tovább halogatni Hernádi Zsolt kiadatásának ügyét. A horvát sajtó beszámolója szerint Ivo Sanader egykori kormányfő tízmillió eurót vett át annak fejében, hogy átengedte a magyar olajvállalatnak az INA irányítását. (A magyar társaság a legnagyobb, de nem többségi tulajdonosa a horvát nemzeti olajtársaságnak, két éve mégis átvehette a vezetését.) A gyanú szerint emellett a miniszterelnök ennek hatására döntött úgy, hogy az állam megvásárolja a horvát nemzeti olajvállalat veszteséges gázüzletágát. A korábban már egyéb korrupciós ügyletekkel is megvádolt, miniszterelnöki megbízatásáról 2009 júliusában indoklás nélkül lemondó Ivo Sanader hónapok óta Ausztriában ül előzetes letartóztatásban. Szökés közben fogták el az osztrák hatóságok. Minden idők egyik legnagyobb horvátországi politikai perének harangozzák be azt a küszöbönálló tárgyalássorozatot, amely során Ivo Sanadernek és még legalább tizenhat vádlott-társának számot kell adnia különböző politikai döntések és gazdasági tranzakciók összefonódásáról. A Mol-ügy Horvátországban kőkemény belpolitikai kérdés is, része a választási csatározásoknak. A Molnál tegnap este már nem találtunk hivatalos nyilatkozót, egyes, az olajvállalathoz közel álló források ugyanakkor úgy látták: lehet alapja annak a híresztelésnek, hogy a Fidesz köreiben „elengedték” Hernádi Zsolt kezét. Vagyis: ha a horvát ügyészség ilyet kér, a magyar hatóságok nem gördítenek különösebb akadályt a törvényes eljárás elé. Ha a Hernádi elleni eljárás magyar részről zöld jelzést kapna, az alighanem már önmagában együtt járhatna az elnök-vezérigazgató Mol éléről történő kényszerű távozásával. Nehezen képzelhető el olyan helyzet, amikor az ország legnagyobb cégének hivatalban lévő vezérét bűncselekmény gyanújával hallgatják ki. Nem hivatalosan az olajtársaság köreiben mindeddig mindenki lehetetlenségnek nevezte Hernádi Zsolt távozását, az ilyen jellegű hírek terjesztését pedig a Mol elleni árfolyam-befolyásoló kísérletként értelmeznek. A kiadatás kérése azonban alapvetően változtathat ezen a helyzeten, és a horvát hatóságok, politikai vezetők alighanem előzetesen megszondázták a várható magyar reakciót.
Forrás: Népszabadság Online
83/88
IMF: társadalmi feszültségek nehezíthetik a Széll Kálmán-terv megvalósítását 2011. Július 04. Hétfő A legsérülékenyebb, legszegényebb rétegeket érinti majd nagyon súlyosan a Széll Kálmán-terv, és ez olyan kockázatokat hordoz, amelyek az egész terv megvalósíthatóságát alááshatják - mondta a Hírszerzőnek adott interjújában Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi vezetője, aki szerint az állami munkahelyteremtés maximum átmeneti megoldás lehet.
Teljes fordulatot hozott a kormány gazdaságpolitikájában a Széll Kálmán-terv meghirdetése és néhány ehhez kapcsolódó intézkedés Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi vezetője szerint, aki a Hírszerzőnek adott interjúban véleményezte a magyar gazdaságpolitikát, a Széll Kálmán-tervet, valamint a kormány terveit. Ivascsenko elmondta, bár a 2011-es költségvetés elfogadása előtt az IMF és a kormány között volt véleménykülönbség számos gazdaságpolitikai lépést illetően, de az azóta beköszöntött változásokat csak üdvözölni tudják, mert mind a Széll Kálmán-terv, mind a konvergenciaprogram iránya és célkitűzései általában konzisztens az IMF gazdaságpolitikai ajánlásaival is, amelyeket tavaly vagy azelőtt fogalmaztak meg. "Most már végre szó van strukturális változásokról is. De persze várjuk meg a megvalósítást" - hangsúlyozta Ivascsenko, aki elmondta, az IMF a magyar gazdasági növekedéssel kapcsolatban konzervatívan gondolkozik, ezért idén 2,6, jövőre pedig 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számol, leginkább azért, mert a fiskális kiigazítás "visszaveti a belföldi keresletet 2012-ben, mielőtt még támogatná a növekedés 3 százalékra történő gyorsulását". A közmunkaprogrammal kapcsolatban az IMF magyarországi vezetője elmondta, bár a kormány előrejelzései szerint az állam lesz a fő munkahelyteremtő az elkövetkező években, ez csak átmeneti megoldás lehet, mert a fő munkahelyteremtővé a magánszférának kellene válnia. Ivascsenko arra is figyelmeztetett, hogy a bérek rendeleti úton történő szabályozása elbocsátásokhoz vezethet, és hosszú távon sem tesz jót a munkaerőpiacnak, mert valójában rugalmas bérpolitikára lenne szükség: "Magyarországon a gazdaság helyzete még gyenge, a növekedés szintén, a bérdinamika mérsékelt, a gazdasági szereplőknek arra van szükségük, hogy alkalmazkodni tudjanak a helyzethez - ha bérnyomást tapasztalnak, akkor lehet, hogy leépítésekkel reagálnak majd. A legfontosabb most minden vállalkozás számára, hogy bővülni tudjon, ehhez pedig a költségei csökkentésére (akár a bérköltségek csökkentésére is) van szükség." Irina Ivascsenko arról is beszélt, hogy az adóváltozások strukturális bevételkiesést fognak okozni, amit kompenzálni kell, az adóreform pedig elképzelhető, hogy a fogyasztást sem fogja annyira élénkíteni, mint ahogy azt a kormány várja. "Mindegy, ez már megtörtént, az adóreformot végrehajtották, a magasabb jövedelmek adóterhelése csökkent" - mondta, majd hozzátette: "a jóléti kiadások csökkentése vagy az adóreform a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat érinti majd. Ez társadalmi feszültségeket kelthet, ami a program megvalósítását is nehezítheti, hiszen ha szociális feszültségek vannak, lehet, hogy a tervezett intézkedéseket is módosítani kell."
Forrás: HVG
84/88
Az S&P már feni a görög bárdot: mindenképpen csőd lesz a vége 2011. Július 04. Hétfő Az euróövezet tagállamainak pénzügyminiszterei a hét végén szabad kezet adtak újabb pénz Görögország részére történő folyósításának. De hiába jutnak levegőhöz a görögök, a Standard & Poor’s továbbra is a csőd elkerülhetetlenségéről beszél.
Az euróövezet tagállamainak pénzügyminiszterei a hét végén úgy határoztak, hogy a magasan eladósodott Görögországnak kifizetik a legközelebbi részletet és ezzel az államot lélegzetvételi szünethez juttatják. Egy második segélycsomagot várhatólag a következő hetekben dolgoznak ki. Ebben magánhitelezők is minden bizonnyal részt vesznek majd – írja a The Wall Street Journal. A cikk a hirdetés után folytatódik A hitelminősítő szerint a görögök számára nyújtott fizetési könnyítés, illetve az államkötvények futamidejének meghosszabbítása gyakorlatilag a csődhelyzetnek felelne meg az S&P kritériumai szerint. Ugyanígy csődhelyzethez vezetne a francia jegybank kétféle, a kölcsönök futamidejének meghosszabbítására irányuló terve. Európa jelenleg azon igyekszik, hogy megnyerje a bankokat egy olyan terv támogatására, amelynek alapján a görög államkölcsönöket több mint 30 milliárd euró értékben meghosszabbítanák. Az S&P közlése kulcsfontosságú, hiszen az Európai Központi Bank már korábban jelezte, hogy nem fogad el csőd minősítésű kötvényeket. Az euró kurzusa közben esett. A hétfő reggeli ázsiai kereskedelemben az uniós közös valutát 1,4521 dollárért adták-vették. Előzőleg az ázsiai kereskedelemben az euró kurzusa 1,4577 dollárt ért el, ami több mint egy hónap óta nem látott csúcs volt. A kereskedők szerint az S&P nyilatkozata megterhelte az eurót.
Forrás: Világgazdaság online
85/88
Így kerüld ki az SZJA-t! 2011. Július 04. Hétfő Megkönnyebbülhetnek az offshore cégeken keresztül nyerészkedők, hiszen három olyan bekezdés került ki a személyi jövedelemadó törvényből, amelyek eddig értelmetlenné tették az adóparadicsomba történő jövedelemátcsoportosítást. A megszüntetett rendelkezések és a már negyedszer meghosszabbított adóamnesztia révén Magyarország is az adózás paradicsoma lehet. Az államkassza mindeközben milliárdokat bukik az ügyeskedő vállalkozások miatt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
86/88
Property News 2011 27. hét
87/88
Success in Bravos Business Park 2011. Július 07. Csütörtök In the spring of 2011 a new lease agreement was concluded with respect to the unit of Building ‘G’ of Bravos Business Park. “The Tenant – Rehab Trade Ltd. – is a multinational company dealing with manufacture, assembly and distribution of medical and rehabilitation equipments.
With the transaction, warehouse and office premises had been leased, where the new tenant intends to start its activities during the summer of 2011, after the handover of the unit.” - informed us Csaba Dobos, consultant at the Industrial Agency of Colliers International Hungary, representing the landlord. Located at the border of the commercial and residential zones between Szentendre and Pomáz, directly next to the national road No. 11, the logistics park – providing further development opportunities – consists of several separate buildings (including warehouses and offices) with own service units and parking places. By the transaction – executed as the result of the successful co-operation between Colliers International (representing the landlord based on an exclusive assignment) and Cushman & Wakefield (representing the tenant) – the currently vacant warehouse spaces of the park have practically become occupied.
Forrás: Colliers
88/88
