TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN A helyzetfeltárás célja A tervezés módszertana

PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETFELTÁRÁS

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ....................................................................................4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN.................................................5 1. A helyzetfeltárás célja............................................................................................5 2. A tervezés módszertana........................................................................................6 III. TERVELŐZMÉNYEK..............................................................................................7 3. Az Átfogó Fejlesztési Terv.................................................................................... 7 4. A Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszere.............................................................8 5. Regionális és megyei előzmények.....................................................................10 5.1 Észak-Magyarországi Régió .............................................................................10 5.1.1 Az Észak-Magyarország 2000 PHARE Területfejlesztési Program........... 10 5.1.2 Észak-Magyarországi Régió Turisztikai Fejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja............................................................................................ 11 5.1.3 Észak-Magyarországi Régió Egészségügyi Stratégiája............................. 12 5.2 Az Észak-Kelet-Magyarországi Régió...............................................................13 5.2.1 Az Észak-Kelet Magyarországi Régió Területfejlesztési Koncepciója....... 13 5.3 Heves megye fejlesztési terve...........................................................................15 6. A kistérség tervi előzményei...............................................................................16 7. A települések tervi előzményei...........................................................................20 7.1 Sirok község településfejlesztési koncepció- tervezete.................................... 20 7.2 Bátor, Bekölce, Bükkszenterzsébet, Egerbocs, Egercsehi, Fedémes, Hevesaranyos, Szúcs, Tarnalelesz települési Környezetvédelmi programja......... 21 IV. ADATELEMZÉSEK..............................................................................................24 8. A belső erőforrások elemzése............................................................................ 24 8.1 Általános természetföldrajzi bemutatás.............................................................24 8.1.1 Fekvés, domborzat, geológia......................................................................24 8.1.2 Éghajlat.......................................................................................................25 8.1.3 Vízrajz.........................................................................................................26 8.1.4 Talajok.........................................................................................................28 8.1.5 Védett természeti értékek, növény- és állatvilág........................................ 30 8.2 A gazdasági bázis (főbb gazdasági ágazatok)..................................................33 EXCELLENCE RT.

1


8.2.1 Vállalkozási aktivitás...................................................................................33 8.2.2 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás.......................................................... 36 8.2.3 Ipar..............................................................................................................40 8.2.4 Szolgáltatások.............................................................................................45 8.2.5 Idegenforgalom, turisztika...........................................................................48 8.2.6 Infokommunikációs infrastruktúra...............................................................56 8.3 A humánerőforrások..........................................................................................58 8.3.1 Demográfiai helyzet.................................................................................... 58 8.3.2 Munkaerőpiac, munkanélküliség ............................................................... 60 8.3.3 Gazdasági aktivitás.....................................................................................64 8.3.4 Szociális helyzet, jövedelmi viszonyok....................................................... 65 8.3.5 Egészségügy...............................................................................................70 8.3.6 Oktatás, képzés.......................................................................................... 73 8.3.7 Kultúra.........................................................................................................76 8.3.8 Civil szektor.................................................................................................80 8.4 Műszaki infrastruktúra .......................................................................................82 8.4.1 Közlekedés..................................................................................................82 8.4.2 Ivóvízellátás, szennyvízkezelés..................................................................86 8.4.3 Ár- és belterületi vízvédelem...................................................................... 88 8.4.4 Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás .....................................................89 8.4.5 Energiaellátás ............................................................................................ 91 8.5 Település- és térszerkezet................................................................................ 91 V. A MÉLYINTERJÚK TAPASZTALATAI................................................................93 8.6 A lekérdezés módszertana................................................................................94 8.7 A tapasztalatok..................................................................................................94 8.7.1 A státuszhoz kötődő megállapítások.......................................................... 94 8.7.2 Fejlődési irányok a térségben.....................................................................98 8.8 A kistérség területén élő szociálisan hátrányos helyzetű lakosság ................. 99 VI. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE..............100 9. A területfejlesztés eszközei...............................................................................100 10. A területfejlesztés intézményrendszere.........................................................100 10.1 Kistérségi szint...............................................................................................101 10.2 Megyei szint...................................................................................................102 10.3 Regionális szint..............................................................................................105 EXCELLENCE RT.

2


11. A területfejlesztés hatékonysága .................................................................. 106 12. A közigazgatási reform és a kistérségi szerepek megváltozása................ 107 VII. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE..............................................................................111 VIII. IRODALOMJEGYZÉK..................................................................................... 113

EXCELLENCE RT.

3


I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen dokumentum a Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás felzárkóztatási

fejlesztési

programja

tervezését

megalapozó

Helyzetfeltárás

munkarész eredményeit összefoglaló tervanyag. A II. fejezetben a tervezés megközelítési módszertana ismerhető meg az európai tervezési és programozási elveknek megfelelően. A helyzetfeltárási anyag a nemzetközi, majd a nemzeti tervezési dokumentumok vizsgálatából kiindulva elemzi a területi szintek figyelembe vételével a kistérségre ható tervdokumentumok célrendszerét (III. fejezet). Erre azért van szükség, hogy a már elfogadott tervezési anyagok és a Kistérség jelenben készülő tervanyaga összhangban legyen, és a Kistérségi tervanyag szervesen illeszkedjen ezen tervek sorába a programozhatóság és a projekttervezés tekintetében, illetve átláthatóvá váljék. Az adatelemzések (IV. Fejezet) a statisztikai nomenklatúrára támaszkodva vizsgálja a Kistérség helyzetét, míg a szubjektív adatkörök elemzése a tervezők területi munkájáról ad számot. A területfejlesztés eszköz-, és intézményrendszere (V. Fejezet) hangsúlyt helyez a tervezett közigazgatási reformra és a lehetséges kistérségi szerepváltozásra. Összhangban az előző fejezetek tartalmával rajzolódik ki a SWOT elemzés – a következő munkaszakaszban készülő fejlesztési koncepcióban -, amely ismételten innovációs technológiát hordoz, amennyiben értékelvűen képzi le a Kistérség erősségeit, gyengeséget, veszélyeit és lehetőségeit. A jelen anyagra támaszkodva a programozási szakaszban objektív tennivalók sora várható.

EXCELLENCE RT.

4


II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN 1. A HELYZETFELTÁRÁS CÉLJA Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás részére a tervezés célja egy olyan komplex területfejlesztési terv elkészítése, amely  az Európai Unió Magyarországra vonatkozó és a hazai jogszabályi keretek között,  a partnerség elvét maradéktalanul tiszteletben tartva (a kistérség lakosságának, önkormányzatainak, gazdasági és civil szervezeteinek egyetértésével),  a

települések

jelenlegi

és

hosszú

távú

érdekeinek

megfelelően

meghatározza a Kistérség jövőképét, kijelöli a fejlődési irányokat, megadja az elérendő célokat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A fejlesztés program fontosságát az adja, hogy csak kész tervek mentén lesz képes a kistérség támogatásokhoz jutni európai uniós és hazai forrásokból egyaránt. A

területfejlesztési

koncepció

idősíkja

10-15

év,

ezért

mindenekelőtt

elengedhetetlen a kistérség jövőbeni fejlődését meghatározó tényezők alapos feltárása, az adottságokra, a gazdasági-társadalmi-környezeti összefüggésekre rámutató helyzetelemzés elkészítése.

EXCELLENCE RT.

5


2. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA A „Helyzetfeltárás” munkaszakasz négy egymástól jól elkülöníthető vizsgálatot foglal magában, amelyet a felzárkóztatási program fejlesztési irányainak kijelölése követ

majd

a

második

kötetben.

Ezen

vizsgálatok

egyidejűsége

és

egymásmellettisége biztosítja a felzárkóztatási program és az intézkedések fejlesztési irányai pontos pályájának a kijelölését. Ezek sorrendben: Tervelemzések: hatályos nemzetközi / nemzeti / regionális / megyei / kistérségi / települési szintű fejlesztési programok elemzései. Adatelemzések: makrogazdasági statisztikai mutatókra, nemzeti költségvetési adatokra és a kistérség ágazati adataira, különös tekintettel a 2000-2003. év változásaira; Jogszabályelemzések: hatályos jogszabályok és előkészítés alatt lévő szabályozás háttértanulmányainak elemzése, különös tekintettel a kistérség, mint térkategória várható szerepváltozásaira. Mélyinterjúk: személyes, illetve telefonon lefolytatott beszélgetések, konzultációk, adathiányos vizsgálati területeken.

EXCELLENCE RT.

6


III. TERVELŐZMÉNYEK 3. AZ ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI TERV Az Átfogó Fejlesztési Terv (ÁFT) 1999-ben a Gazdasági Minisztérium által került kidolgozásra, de a dokumentum hivatalos elfogadására nem került sor. Ami miatt elemezni szükséges, hogy a tervdokumentum több helyen foglalkozik a kistérségek témakörével, és ezek a megállapítások új irányt mutathattak volna az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) készítéséhez, illetve mutathatnak a jelenleg előkészület alatt álló második NFT-hez. Már a Vezetői összefoglalóban megjelenik egy a kistérségi szintet érintő fontos javaslat, mégpedig az, hogy a gazdasági-társadalmi leszakadás veszélyének megakadályozására szolgáló források allokációjának elsődleges színtere a kistérség kell legyen. Ez sajnos még a mai napig nem valósult meg, bár láthatók a törekvés jelei. A tervdokumentum célrendszerében, mégpedig az agrárgazdaság és vidékfejlesztést tárgyaló részében célként szerepel, hogy a kistérségi falufejlesztés keretében évente 10 ezer fővel növeljék a vidéki foglalkoztatást. A Területfejlesztés alfejezetében – többek között – szó esik arról az igényről, hogy a területfejlesztési programozás alulról, a kistérségek szintjéről épüljön fel, oly módon, hogy a kistérségi programok a megyei területfejlesztési tanácsok szűrőjén keresztül jussanak el a régiós szintre. Sajnos ez az a lényegi irányváltás javaslat, amely nem történt meg az első NFT tervezésekor, és továbbra is felülről jövő elképzelések lettek ráhúzva a nagyon eltérő adottságokkal bíró magyar térszövetre. Mivel a 1999-es ÁFT nem ad jogszabályi keretet az ország fejlesztési folyamatainak, de erre nagy szükség lenne, 2004. februárjában megindult az új ÁFT kidolgozása. Ez a terv hosszú távra fogja kijelölni Magyarország fejlesztési irányait, mégpedig úgy, hogy benne egyeztetett ágazati és területi érdekek mellett az uniós támogatásokhoz szükséges fejlesztési célkitűzések is megjelennek. Az ÁFT tehát az

EXCELLENCE RT.

7


NFT-t, a Kohéziós Alap stratégiát és az ágazati terveket is tartalmazó bővített halmaz.

4. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV CÉLRENDSZERE Nemzeti Fejlesztési Tervet a Strukturális Alapok általános szabályozásának (1260/1999. EK Tanácsi rendelet) értelmében az 1. Célkitűzésbe tartozó régióknak kell készíteniük, amennyiben közösségi támogatásuk több mint 1 milliárd euró. Magyarországnak, mint újonnan csatlakozó, teljes egészében az 1. Célkitűzés alá tartozó országnak nem régiónként, hanem az ország egészére vonatkozóan kellett elkészítenie a Nemzeti Fejlesztési Tervet. Az NFT Magyarország EU-s csatlakozásának legkiemelkedőbb dokumentuma, mivel általa nyílik lehetőség az Uniós strukturális alapok fogadása. A Nemzeti Fejlesztési Terv felépítése a következő: távlati cél az életminőség növelése, átfogó célja 2012-ig az EU hoz való felzárkózás a jövedelmi szintek közelítése által és az országon belüli területi különbségek mérséklése. A Nemzeti Fejlesztési Tervben összesen három specifikus célt és négy megvalósítandó prioritást jelöltek meg: (1) a versenyképesség növelését, (2) a foglalkoztatás emelését és a humántőke fejlesztését, (3) a környezet és az egészség javítását, illetve (4) a termelőszektor versenyképességének növelését, a humántőke, az infrastruktúra és a mezőgazdaság- és vidékfejlesztést. A Nemzeti Fejlesztési Tervben kitűzött célokhoz operatív programokat rendelnek. Magyarország számára az első, 2004-től 2006-ig terjedő programozási időszakban, az NFT-hez öt Operatív Program tartozik: Gazdasági Versenyképesség (GVOP), Humánerőforrás-fejlesztés (HEFOP), Környezetvédelem és Infrastruktúra (KIOP), Agrár- és Vidékfejlesztési (AVOP) és területfejlesztésre vonatkozó Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP). A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program négy fő prioritása:  a befektetés ösztönzés,  a kis- és középvállalatok fejlesztése,  a kutatás-fejlesztés, innováció, és

EXCELLENCE RT.

8


 az információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Az operatív program a környezetvédelem-erőforrásgazdálkodás, a közlekedés, az egészségügy és a távközlés területén évtizedek során felhalmozódott hiányok orvoslásának beindítását, illetve folytatását tűzte ki célul. Az operatív program fejlesztési prioritásai:  Környezetvédelem  Egészségügyi infrastruktúra  Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés  A távközlési infrastruktúra fejlesztése Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az Agrár és Vidékfejlesztési OP a programozási időszakra három prioritási célt nevezett meg:  Versenyképes alapanyag-termelést,  Az élelmiszer feldolgozás modernizációját,  Vidéki térségek fejlesztését. Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) A foglalkoztatási szint emelését, a munkaerő versenyképességének javítását és a társadalmi beilleszkedés elősegítését a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program a következő prioritások mentén tartja megvalósíthatónak:  Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása,  Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő-piacra történő belépés segítésével,  Oktatás és képzés fejlesztése az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként,  Az alkalmazkodó-képesség és a vállalkozói készségek fejlesztése,

EXCELLENCE RT.

9


 A humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés. Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) A Regionális Operatív Program az ország kiegyenlített fejlődésének előmozdítására a következő prioritások megvalósítását tartja fontosnak.  A turisztikai potenciál erősítése  Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése  A régiók humán erőforrásának fejlesztése  Technikai segítségnyújtás

5. REGIONÁLIS ÉS MEGYEI ELŐZMÉNYEK 5.1 Észak-Magyarországi Régió 5.1.1 Az Észak-Magyarország 2000 PHARE Területfejlesztési Program Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács részére 2000. májusában készült el az Észak-magyarországi Régió Fejlesztési Terve. Az anyag a 2000-2003 közötti időszakra vázolja fel elképzeléseit, és az Észak-magyarországi Régiónak, mint PHARE célrégiónak határozza meg a feladatokat. A dokumentum jövőképét az alábbiakban fogalmazta meg: "Az Észak-Magyarországi Régió egy új, a XXI. század értékeinek megfelelő, a globalizálódó gazdaságba integrálódó, ugyanakkor regionális identitását megőrző fejlődést biztosító pályát választott, és a kb. 400 ezer aktív kereső munkájával lehetővé válik közelítően 1 millió lakos és évente idelátogató 1,5 millió turista számára a komfortos életfeltételek hosszú távon történő biztosítása." Az anyag egy olyan jövőt próbál felvázolni, mely alapján:  Észak-Magyarország lakossága megtalálhatja a helyét a foglalkoztatásban, továbbá hozzájut a szükséges tanulási lehetőségekhez és szociális feltételekhez, így az emberek maradéktalanul kiaknázhatják személyes potenciáljukat, hozzájárulva ezzel a térség gazdasági és szociális jólétéhez;  Észak-Magyarország lakossága az innovatív és kitekintő tevékenység révén fenntartható gazdasági növekedést és foglalkoztatási lehetőségeket teremt; EXCELLENCE RT.

10


 Észak-Magyarország lakossága és közösségei erős és magabiztos énképet építenek ki, világos célokat fogalmaznak meg, és megvan a szükséges erejük azok megvalósításához;  Észak-Magyarország lakossága és közösségei hosszú távon megőrzik a régió környezeti és kulturális értékeit. Az anyag terület-specifikusan nem foglalkozik sem a megyékkel, sem a kistérségekkel, fejlesztési elképzeléseit a régió összességére határozza meg.

A Pétervására és Körzete Önkormányzati Területfejlesztési Társulás tekintetében elsősorban a „Centrum és perifériák stratégiai elképzelés” értelmezhető, mely a „Városok regionális funkcióinak erősítése”, a „Falusi társadalom revitalizációja”, az „Alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek támogatása”, az „Elmaradott térségek pozitív diszkriminációja”, valamint a „Perifériák kommunikációs feltételeinek javítása” mentén látja megvalósíthatónak elképzeléseit. Az

aprófalvas,

határmenti

területek

teljesen

leépültek,

és

megindult

az

elnéptelenedésükhöz vezető népességelvándorlás. Az anyag készítői úgy gondolják, hogy a harmonikus regionális fejlődés elérése érdekében nem engedhető meg a periférián lévő területek további leszakadása. Ez a feladat azért is különösen nehéz, mert maga a régió is hátrányos helyzetűnek számít országos viszonylatban. A PHARE dokumentum tulajdonképpen azért született, hogy a régió képes legyen az Európai Unió nevezett előcsatlakozási alapjainak fogadására, és ezáltal a területnek lehetősége legyen egy újfajta fejlesztési-fejlődési pályán történő elindulásra.

5.1.2 Észak-Magyarországi Régió Turisztikai Fejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja A Miskolci Egyetem Marketing Intézete 2000-ben készítette el a Magyar Turizmus Rt. megbízásából az Észak-Magyarországi Régió Turisztikai fejlesztési elképzeléseit tartalmazó fejlesztési dokumentumát. A régió turisztikai fejlesztésének hosszú távú célja a „sokoldalú, határozott arculattal rendelkező,

országosan

EXCELLENCE RT.

meghatározó

súlyú,

nemzetközileg

is

megjelenített

11


versenyképes – a fenntartható fejlesztés elvét vállaló –, turisztikai kínálat kialakítása és hatékony értékesítése, mely komplex társadalmi-gazdasági hatást gyakorol a régió általános fejlődésére.” Ezen cél elérése érdekében a fejlesztési dokumentum kidolgozói fontosnak tartják,  a régió erősségét képező turisztikai sokoldalúság megtartását;  azt, hogy a régiót országosan meghatározó súlyú turisztikai területté kell tenni, mely mind a vendégek száma, mind az eltöltött napok számában megjelenik;  a külföldi vendégéjszakák csökkenő tendenciájának megállítását;  a

meglévő

és

újonnan

teremtendő

vonzerőkre

épített

marketingkommunikáció kialakítását. Fenti hosszú távú célok megvalósítása kapcsán az alábbi konkrét célok kitűzése indokolt: 1. A turizmus gazdasági súlyának növelése, 2. Kínálatorientált fejlesztés megindítása, 3. Hatékony közösségi és vállalkozói marketing rendszerének felépítése, 4. „Minőség rendszerének” kialakítása.

5.1.3 Észak-Magyarországi Régió Egészségügyi Stratégiája Az Észak-Magyarországi régió területére vonatkozólag 2001-ben készült az egészségügyi stratégia, mely 2003 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazza meg fejlesztési elképzeléseit. Az egészségügyi fejlesztési stratégia célkitűzései: 5. A

vezető

halálokokat

előidéző

betegségek

előfordulási

arányának

csökkentése, ezzel a veszélyeztetett, aktív korú népesség továbbélési esélyeinek növelése; 6. A gyógyítás hatékonyságának növelése a megbetegedések miatt kieső munkaidő, és a gyógyulás költségeinek csökkentése érdekében;

EXCELLENCE RT.

12


7. Az ellátórendszer területi különbségeinek mérséklésével a társadalmi és területi esélyegyenlőség javítása. A stratégiai célok elérése érdekében a fejlesztők által meghatározott prioritások: 8. A szűrő-megelőző-gyógyító tevékenységek közelebb vitele a hátrányos helyzetű településeken élőkhöz; 9. Az

ellátórendszer

alkalmazkodásának

segítése,

a

megváltozott

betegségcsoportok gyógyítása, a vezető halálokokat előidéző betegségek előfordulási arányának csökkentése érdekében; 10. Az egészségügyi szakemberhiány pótlása. Az elkészült anyag egységesen szemléli a régiót, sem megyei, sem térségi vonatkozás tekintetében nem strukturálja elképzeléseit. A fejlesztések megfogalmazásakor az anyag készítői az országos szinten megfogalmazott elképzelésekkel összhangban alkották meg a dokumentumot.

5.2 Az Észak-Kelet-Magyarországi Régió 5.2.1 Az Észak-Kelet Magyarországi Régió Területfejlesztési Koncepciója A koncepcióban Pétervására körzetére vonatkozó konkrét intézkedés nem található, azonban a vizsgált régióra vonatkozó fejlesztési intézkedések áttekintését fontosnak tartjuk, mert az ott indukált fejlesztések a területi közelség miatt hatással lehetnek a kistérségre. A fejlesztési prioritások az alábbi fejlesztési irányokra bonthatók: Egyrészt „A gazdasági versenyképesség javítása”, ezen belül a következő prioritások mentén valósulnak meg a feladatok:  A

régió

innovációs

képességének

és

teljesítményének

javítása,

technológia- és termékfejlesztés;  Az új befektetések vonzásához, és megvalósításához szükséges fizikai feltételrendszer kialakítása;

EXCELLENCE RT.

13


 A gazdasági infrastruktúra fejlesztése, koordinált befektetés ösztönző programok;  A kis- és középvállalkozások, beszállítói hálózatok fejlesztése. Másrészt „A régió K-Ny-i és északi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása” fejezeten belül az alábbi prioritások szerepelnek:  A régió elérési viszonyainak javítását szolgáló fő közlekedési hálózat és infrastruktúra fejlesztése;  A nemzetközi (tranzit) kereskedelem üzleti és humán infrastruktúrájának fejlesztése;  Határmenti együttműködések erősítése;  Regionális ökológiai hálózat megőrzése és fejlesztése; Harmadrészt

„A

meglévő

tudásbázis

piacgazdaság-orientált

minőségi

fejlesztése” prioritás ponton a következő fejlesztési terültekkel találkozunk:  A

felsőoktatási

intézmények

hatékonyságának

és

nemzetközi

versenyképességének javítása;  A

felsőoktatási

intézmények

gazdasági-társadalmi

kapcsolatainak

erősítése;  A szakképzés fejlesztése, a szakképző intézmények és a vállalkozások kapcsolatainak erősítése;  A rugalmas átképzés és továbbképzés rendszerének fejlesztése. A

dokumentumban

negyedrészt

„A

környezettudatos

vidékfejlesztés

megvalósítása” fejezet prioritásait találjuk, melyek:  Az agrárgazdaság modernizációja, hatékonyságának fokozása;  A régió nemzetközi hírű egyedi tájtermékeinek kiemelt fejlesztése;  A termálvízhez kötődő gyógyturizmus célcsoport orientált fejlesztése.

EXCELLENCE RT.

14


Végezetül a „A minőségi élet feltételeinek biztosítása a régió lakossága számára” programrész prioritásai kerülnek felsorolásra:  Környezetkímélő települési infrastruktúrák összehangolt és differenciált fejlesztése;  A régió perifériás térségeiben az általános utazási és elérési feltételek javítása;  Egészségügyi és szociális ellátás feltételeinek javítása;  A helyi közösségek innovatív kezdeményezéseinek ösztönzése;  Speciális alapfokú képzési formák és intézmények kialakítása a roma etnikum beilleszkedésének elősegítésére.

5.3 Heves megye fejlesztési terve A Heves Megyei Vállalkozói Központ által készített fejlesztési terv 2003-ban készült. A tervezők vizsgálták, elemezték, értékelték a megye 1998-ban elfogadott stratégiai fejlesztési programja végrehajtásának tapasztalatait, aktualitását, a szomszéd megyék és az önkormányzati kistérségek elkészült, elfogadott területfejlesztési programjaihoz, a Nemzeti Fejlesztési Terv ágazati programjaihoz való illeszkedést. A megbízó közreműködésével mintegy 370 megyei szervezettől (vállalkozások, önkormányzatok, intézmények, stb.) kértek a tervezők előkészített vagy tervezett projekt javaslatokat. A megyei fejlesztési terv döntően ezen ismeretekre és információkra alapozódik, természetesen a tervkészítés szakmai követelményeire figyelemmel. A fejlesztési terv 2003-2012 évekre kitekintéssel készült és a várható EU csatlakozásra tekintettel két EU pénzügyi ciklust fog át. Az operatív program viszont 2003-2006 évekre készült, az egyeztetések során kialakított és elfogadott prioritások figyelembevételével. Az operatív rész felépítése követi a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjainak célrendszerét. A pétervásárai kistérségre vonatkozóan nem fogalmazódik meg konkrét fejlesztési elképzelés, csak néhány célkitűzésnél jelenik meg az anyagban, mint bizonyos célok különös megvalósítási területe.

EXCELLENCE RT.

15


Ilyen például a „Humánerőforrás fejlesztés program” „A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése” című intézkedése, mely felveti, hogy a kistérségben az ügyfelek jelentős része roma, ezért elő kell segíteni, hogy a megyei munkaügyi központ roma programjainak előkészítésében és végrehajtásában minél több roma munkatárs vegyen részt. Ugyanezen programon belül „A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben” című intézkedés célkitűzése, hogy javítani kell a hátrányos helyzetű, különösen a roma, illetve fogyatékos diákok továbbtanulási lehetőségeit, ezáltal munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedési esélyeit elsősorban a pétervásárai és hevesi kistérségben. A „Gazdasági versenyképesség-javítás program” „Befektetésösztönzés prioritás” célrendszere többek között a minőségi termékeket előállító termelőkapacitások támogatását tartja elsőrendűnek, kiemelve a Pétervásárai kistérség elsőrendűségét. Emellett fontos feladatként fogalmazódik meg a már meglévő ipari parkokban a letelepedések ösztönzése, az elmaradott térségekben – ide tartozik Pétervására is -, ipari parkok létrehozása a munkanélküliség csökkentése, a jövedelemtermelő képesség javítása érdekében. A tervben megjelenik a térségek regionális kapcsolatrendszerének fejlesztése is. Külön kiemelésre kerül a Tarna-völgyben tervezett út Pétervására-Cered irányába, a 23. számú út szélesítése, valamint a főutak elkerülő szakaszának megvalósítása.

6. A KISTÉRSÉG TERVI ELŐZMÉNYEI A pétervásárai statisztikai kistérség, illetve a területén lévő tizenhét, illetve közben húszra bővült önkormányzat által létrehozott Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás számos fejlesztési dokumentummal rendelkezik. Az elmúlt tíz évben a következő fejlesztési tervanyagok születtek:  Pétervására és körzete komplex fejlesztési programja, 1995.  Pétervására és körzete agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja, 1999.  Pétervására és körzete kistérségi területfejlesztési koncepció és program, 2001.

EXCELLENCE RT.

16


 Pétervására kistérség komplex befektetés ösztönzési programja, 2002.  Pétervására és körzete agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja, 2004. A Pétervására és körzete komplex fejlesztési programja készítésének elsődleges célja a kistérség stagnáló gazdaságának élénkítése érdekében egy reális, lehetőleg rövid távon megvalósítható cselekvési sor megfogalmazása volt. A Program kialakítását egy alapos helyzetelemző, átvilágító munka előzte meg. Az átvilágítás alapján került meghatározásra a fejlesztési programsor, melynek alaptézise: „a helyi természeti erőforrásokra és a gazdaság szerkezetére alapozott, helyi munkaerő alkalmazását és védelmét biztosító önerős fejlődést megcélzó program

megvalósítása

a

fenntartható

fejlődés

követelményrendszerének

a

betartásával”. A program gazdasági áganként vázlatosan kijelöli a fejlesztés irányait, fő céljait – gazdaságfejlesztés koncepcionális szintje -, valamint a célok elérése érdekében 58 projektszintű javaslatot fogalmaz meg, melyből 44-et részletesen bemutat. A

projekteket

megvizsgálva

azt

mondhatjuk,

hogy

egy

szinte

vegytiszta

gazdaságfejlesztési programról van szó, mely a humánerőforrás fejlesztésének kérdéskörét csak koncepcionális szinten fogalmazza meg, így a címben a komplex jelző semmiképp sem indokolt. A Program újszerűségét és értékét az adja, hogy a tervezők javasolták egy kistérségi területfejlesztési ügynökség és iroda felállítását, mely a fejlesztési programsor

operatív

megvalósításáért

felelne.

A

fejlesztések

finanszírozási

hátterének biztosításához kétszintű megoldást javasoltak, mégpedig olyat, mely megyei szinten, megyei hatáskörrel valósul meg, de kistérségi szintű fejlesztéseket támogatna. Egyrészről egy megyei befektetési társaság megalapítását, mely a területen működő pénzügyi intézmények bevonásával valósulna meg, másrészről ezt kiegészítendő, egy garancia alap létrehozását, mely a hitelfelvételek fedezeti biztosítékát nyújtaná. Ezek olyan gondolatai a tervdokumentumnak, melyek még ma is aktuálisak, hisz a fejlesztések végrehajtó ügynöksége hiányzik1, valamint továbbra is a finanszírozási 1

A ma működő kistérségi iroda szinte csak pályázati tanácsadó feladatokkal rendelkezik, nem végez

pályázat-, projekt, és főleg nem programmenedzsment feladatokat.

EXCELLENCE RT.

17


háttér hiánya jelenti az egyik legnagyobb akadályát a fejlesztési programok meg nem valósulásának. Az 1999-ben készült agrárstruktúra és vidékfejlesztési program nem állt a rendelkezésünkre. Áttanulmányozva a 2004-es felülvizsgálatát, sajnos azt lehet érezni, a problémák ugyanazok voltak 1995-ben és 1999-ben is, mint 2004 év elején, és eddig nem sikerült azokra megoldást találni. A stratégiai programban megfogalmazott általános cél a „Fenntartható gazdasági fejlődés megvalósítása”. Az emellett kitűzött fő stratégiai cél „Az életminőség javításával a kistérség felzárkóztatása”. A célkitűzések elérése érdekében a következő fejlesztési prioritások fogalmazódtak meg: 11. Mezőgazdaság versenyképességének javítása. 12. Az iparszerkezet átalakításának felgyorsítása. 13. Turizmusból származó jövedelem növelése. 14. Környezeti problémák kezelése. 15. Társadalmi, szociális helyzet javítása. A tervanyagban az agrárium fejlesztése keretében a hangsúly a piaci ismeretek bővítésén, a termelői-értékesítői integrációk létrehozásán, a helyben termelt alapanyagok minél magasabb szintű feldolgozásán és a birtokviszonyok rendezésén van. A helyi ipar szerkezetének átalakítását elsősorban a technikai korszerűsítésen, a piaci követelményeknek megfelelő képzési, továbbképzési struktúra kialakításán és a nyelvtudás ösztönzésén keresztül kívánják elérni. A turizmusból származó jövedelmek növelése érdekében a tervezők komplex programcsomagok kialakítását, a szolgáltatási színvonal javítását, a hathatósabb marketingmunkát és a működőtőke bevonását javasolták. A környezeti problémák kezelése érdekében, itt is, mint az ország más kistérségeiben, a szennyvíz- és hulladékkezelés, valamint a vízbázisvédelem megoldása a legnagyobb kihívás. A társadalmi, szociális helyzet javítása prioritás fő intézkedései a roma kisebbség beilleszkedésének segítését, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását, valamint a civil szervezetek tevékenységének segítését célozzák.

EXCELLENCE RT.

18


A Program operatív része még nem készült el, így azt elemezni sem lehetséges. Mindazonáltal a stratégiai részről elmondható, hogy megpróbál választ adni a vidékfejlesztés kérdéseire, és sok más hasonló programmal ellentétben nem ragad le a mezőgazdasággal kapcsolatos fejlesztéseknél. Pétervására és körzete kistérségi területfejlesztési koncepció és program 2001.-ben született. A tanulmány elkészítését indokolta, hogy a kistérség 2000. júniusában elkészült helyzetelemzése, majd stratégiai programja alapján nem készült el a terület komplex operatív programja. Ezzel együtt a kistérség helyzetéből adódóan sürgetően fontossá vált a környezet állapotának alapos áttekintése, illetve az

az

alapján

meghatározott

környezetvédelmi

cselekvési

programrendszer

kidolgozása is. Az operatív alprogramok kidolgozásakor a tervezők a megbízás jellegéből adódóan nem törekedtek a teljes körűségre. Az operatív program keretében részletesen kidolgozásra kerültek a környezetvédelem, ill. a környezet állapotát leginkább befolyásoló kérdések. A környezetvédelmi szempontrendszer előtérbe helyezése mellett a program készítői figyelembe véve a térségi szereplők elvárásait, ill. a helyi gazdasági és társadalmi adottságokat is, fontos hangsúlyt fektettek a humán erőforrás fejlesztésére, valamint a gazdaság fellendüléséhez szükséges egyéb feltételek megteremtésére is. Az operatív program a hazai és EU elvárások és prioritások mellett alapul veszi a megye akkor készülő stratégiai és operatív programját is.

EXCELLENCE RT.

19


Pétervására kistérség komplex befektetés ösztönzési programja 2002.-ben készült el. A program részei:  befektetésösztönzési tanulmány;  a kistérség befektetési és turisztikai lehetőségeit ismertető nyomdai kiadvány;  a kistérséget bemutató CD;  a kiadványokban szereplő információk Internetes elérésének biztosítása a www.advisor.hu weboldalon. A befektetésösztönzési tanulmány nem felel meg a címben megjelölt célnak, kevés konkrétumot

tartalmaz,

sok

helyen

általánosságban

fogalmaz.

Inkább

egy

helyzetértékelő tanulmánynak tekinthető. A kistérség befektetési és turisztikai lehetőségeit ismertető nyomdai kiadvány és a kistérséget bemutató CD pedig sokkal inkább turistákat, mint befektetőket vonz a térségbe. A honlap ugyanilyen célokat szolgál.

7. A TELEPÜLÉSEK TERVI ELŐZMÉNYEI 7.1 Sirok község településfejlesztési koncepció- tervezete A 2000. évben született településfejlesztési koncepciót két egri és egy debreceni lakhelyet megjelölt építészmérnök állította össze. Előzményként vázolták, hogy a község rendezési terve még 1982-ben készült, amelyet többször is módosították. A módosításokat és a rendezési terv 2000. évi újratervezését a település életében, az eltelt 20 év történt változások indokolták. Az átadott dokumentum-tervezet nem tartalmaz utalást annak sorsáról, a képviselőtestület jóváhagyásáról. A koncepció-tervezet logikai sorrendben a település státuszát határozta meg mindenekelőtt, így a népesség számának alakulását, a foglalkoztatottság helyzetét, a lakás-, és intézményellátás, az idegenforgalom, a közlekedés, a közműellátás, köztisztaság és a természet- és környezetvédelem főbb adatait bemutatva. Végül röviden vázolja a kistérségi kapcsolatok tudnivalóit.

EXCELLENCE RT.

20


A dokumentum visszautal a Mátravidéki Fémmű 1950-ben alapítására, amely ugrásszerű változást hozott a község életében, mind a lakosság számának tetőzésével (1970-ben 2576 fő, amely 2000-ben már csak 2264 fő), mind a jelentőssé nőtt idegenforgalmával. A Fémművek „fénykorában” vált jól ellátottá a település intézményekkel, így – többek között - iskolával, napközivel, sportcsarnokkal, óvodával, bölcsődével, könyvtárral, sportpályával stb. A koncepció-tervezet – a jelen helyzet áttekintése alapján -, javaslatokat fogalmaz meg a jövő fejlesztését illetően, így pl. a község külterületének 62%-át elfoglaló erdő megtartására, a 38%-ot kitevő mezőgazdasági terület rét-legelő, szántó és gyümölcsöskénti

hasznosításáról.

idegenforgalommal,

Külön

fejezetben

foglalkozik

az

a vár és környéke felújításának fontosságát kiemelve,

figyelemmel arra, hogy Sirok a Mátra-Bükk üdülőövezet tagja. Az idegenforgalom hasznos „termékei” közé sorolja a község természeti és művi értékei védelmét is. A településfejlesztési koncepció-tervezethez kapcsolódik a Városrendezési műleírás, amelyben az adottságok feltárását követően számszerűsíti a koncepcióban meghatározottakat, majd rajzosan és szövegesen jeleníti meg a település kb. 10-20 évre vonatkozó művi és természeti környezetét.

7.2 Bátor,

Bekölce,

Fedémes,

Bükkszenterzsébet,

Hevesaranyos,

Szúcs,

Egerbocs,

Egercsehi,

Tarnalelesz

települési

Környezetvédelmi programja A felsorolt települések közül három, Bükkszenterzsébet, Fedémes és Tarnalelesz községek érintettek a programban, e kistérség vonatkozásában. A három település a Pétervásárai kistérséghez való csatlakozása jelenleg a Társulás jóváhagyó határozatát várja. A cím szerinti környezetvédelmi programot a tervező cég az Észak-Hevesi Kistérségi Területfejlesztési Társulás megbízásából készítette, és az elérni kívánt célok, valamint a célok elérése érdekében végrehajtandó feladatok meg meghatározását e három településre kiterjesztően fogalmazták meg. Az

1995.

évi

LIII.

tv.

46.§-a

rendelkezik

arról,

hogy

a

településeknek

környezetvédelmi programot kell készíteniük. A törvény engedélyezi, hogy ha a EXCELLENCE RT.

21


települések úgy látják, hogy környezetvédelmi problémáikat közösen hatékonyabban tudják megoldani, akkor közös települési programot is készíthetnek. Az Észak-Magyarországi Régió Környezetvédelmi Programja 2002-ben került elfogadásra. Heves megye Környezetvédelmi Programja 1998-ban készült el, amelynek aktualizálását tervezik. A térség felsorolásban szereplő települései 2002ben döntöttek a saját környezetvédelmi programjai elkészíttetéséről. A dokumentum a térség részére összesen 10 környezetvédelmi célt fogalmazott meg, az alábbi részletezetés szerint: 16. Levegőtisztaság-védelem, 17. Vízvédelem 18. Földvédelem 19. Települési és épített környezet védelme, 20. Az emberi egészség védelme 21. Természetvédelem, 22. Hulladékgazdálkodás, 23. Zaj- és rezgésvédelem, 24. Lakossági környezeti tudat és szemlélet, 25. Környezetbiztonság. A célok mellé részletes feladatokat rendeltek, végül – a települések környezeti állapotának elemzése, valamint Heves megye Környezetvédelmi programja és a Nemzeti Környezetvédelmi Program alapján – a kistérség környezetvédelmi prioritásait fogalmazták meg. Ezek a következők:  A környezeti levegő minőségének javítása,  Felszíni és felszín alatti vizek védelme,  Közműellátás javítása  Felszíni vizek rendezése  Talaj védelme

EXCELLENCE RT.

22


 Korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek a megteremtése,  Településkép javítása,  A közlekedési infrastruktúra fejlesztése,  Az energiagazdálkodás racionalizálása,  Természet- és tájvédelem,  Zajvédelem A program 2003-2008. évekre szól. A kidolgozás időszerűsége más térségek vonatkozásában is mintaértékű.

EXCELLENCE RT.

23


IV. ADATELEMZÉSEK A területi adottságok (a területi egységen belüli tényezők, jelenleg és jövőben rendelkezésre álló források, illetve azok fejlesztési irányainak, eszközeinek és intézményeinek áttekintése) a statisztikai adatelemzések alapján a jelen fejezetben kerülnek bemutatásra.

8. A BELSŐ ERŐFORRÁSOK ELEMZÉSE 8.1 Általános természetföldrajzi bemutatás 8.1.1 Fekvés, domborzat, geológia A Pétervásárai kistérség települései Heves megye északi részén, az Északiközéphegység területén helyezkedik el. A kistérséget öt természetföldrajzi kistáj érinti: Felső-Tarnai-dombság, Pétervásárai-dombság, Tarna-völgy, Parád-Recskimedence és a Mátralába. A kistérség domborzatmodelljét vizsgálva megállapítható, hogy a terület túlnyomó többsége 100 és 400 m tengerszintfeletti magasságban helyezkedik el és erősen tagolt dombsági, alacsony középhegységi térszín. Az átlagos relatív relief 60-120 m/km2 közötti. A terület geológiájára a harmadidőszaki üledékes kőzetek jellemzők (homokkő, márga, agyagos összletek), melyeket a miocénben andezit és riolit, míg a pannon földtörténeti időszakban bazaltos vulkáni anyag borított be. A vulkáni tufa és lávatakaró jórészt lepusztult, csak néhány exhumált szubvulkán, vulkánroncs és telér jelzi a korábbi fedőkőzetet. Siroktól délre még triász mészkő is a felszínre bukkan. A vulkanizmus kifulladásával erőteljes erózió indult meg a területen, melyet nagyrészt a tektonikusan összetöredező és a szerkezeti vonalak mentén függőleges mozgást végző kőzettestek közt lefolyást nyerő vizek végeztek. A fő felszínformáló erő ma is a folyóvíz, mely főleg a növényborítás nélküli dombhátakon igen erős eróziós munkát végez.

EXCELLENCE RT.

24


A Tarna-völgy közel É-D-i futású teraszos folyóvölgy, mely egy tektonikus árokban helyezkedik el. A völgy helyenként völgymedencékké tágul, de olykor szurdokszerű keskeny szakaszok tagolják. A kistérség területén található ásványkincsek közül szinte mindegyik a középidei vulkanizmushoz, illetve az utóvulkáni működéshez köthető. A vulkáni működés eredményeként a kiömlő lávából megszilárduló kőzetek (riolit és andezit) adják a térség kőbányászatának igen jó minőségű, kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkező alapanyagát, mely útkövezésre, zúzalékra vagy alapozásra is alkalmas. A leghíresebb kőbánya a híres-hírhedt recski Csákánykő, de több más ipari méretű termelésre alkalmas készlettel rendelkező kőzettest is feltárásra került. Az utóvulkáni működés eredményeként alakultak ki azok a teléres érctestek, melyek főleg arany, réz, cink és ólomásványokból állnak. A gazdaságosan kitermelhető teléreket az 1980-as évekre nagyjából lebányászták, így ma már az ércvagyon nem képez jövedelmező gazdasági lehetőséget. A bányászattal okozott tájsebek azonban még begyógyításra várnak. Istenmezeje térségében mélyműveléssel és külfejtéssel kitermelhető, hasznosítható ásványi anyagot, bentonitot bányásznak. Ezt az agyagásványt öntödei, szigetelési, számítástechnikai, mezőgazdasági talajjavítási és állattakarmányozási adalék célokra használják. Téglagyári agyag előfordulás Mátraderecskén található, ahol a feldolgozás 1912. óta folyamatos.

8.1.2 Éghajlat A kistérség klimatikus viszonyait hűvös és mérsékelten hűvös – mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlat jellemzi, a domborzati viszonyoktól függően. Az évi napfényes órák száma 1850 és 1900 között változik, melyből 750 körüli jut a nyári évszakra, míg 160-190 óra a téli negyedévre. Az évi középhőmérséklet 8,5 °C körül alakul, melyen belül a mezőgazdaság szempontjából meghatározó tenyészidőszak átlaga pedig 14,5-15,5 °C. A 10 °C-ot meghaladó középhőmérsékletű napok száma a kistérségben 175 körül van, az április

EXCELLENCE RT.

25


18., és az október 8-13. közötti időszakban. A fagymentes időszak április 25.-től kb. 170-175 napig tart, az első őszi fagyok október 10.-től várhatók. A csapadék évi összege a terület É-i részén 600 mm körül van; dél felé haladva a magasabb részeken 750 mm-ig nő, míg egyes helyeken csak 400 mm körüli értékek mérhetők. A talajt a magasabb részeken átlagosan 50-60 napig, míg az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú részeken 40-50 napig borítja hótakaró. A hótakaró átlagos maximális vastagsága 16-25 cm. A szélirányt nagyban befolyásolják a domborzati viszonyok, így az a kistérség területén rendkívül változatos. Leggyakoribb szélirányok a Ny-i, ÉNy-i, DNy-i, ÉK-i.

8.1.3 Vízrajz A kistérség vízrajza a geológiai adottságokból vezethető le. A geológiai adottságot a zömében vulkanikus kőzetek jelentik, melyek egyrészt nehezen oldódnak, így rajtuk változatos

rajzolatú

vízhálózat

alakul

ki,

másrész

az

utóvulkáni

működés

eredményeként a terület hévizekben igen gazdag. A felszíni vizek közül elsősorban a folyóvíz dominál, melyet számos időszakos és állandó folyó és patak jelez. A kistérség meghatározó vízfolyása a Tarna, mely a hozzákapcsolódó mellékvizekkel együtt jelentős felszínalakító munkát végez. Legjelentősebb mellékvizei: a Parádi-Tarna, a Hosszúvölgyi-patak, az Ivádi-patak, a Füzesi-patak, a Köves-patak, a Leleszi-patak. A vízfolyások vízhozama a csapadékviszonyoktól függően erősen ingadozó, ezért kisvizes időszakban van olyan, amely kiszárad, vagy erősen lecsökken a vízhozama és ezzel párhuzamosan erősen romlik a vízminősége, míg nagy, hirtelen csapadékhullás esetén árvízveszélyes helyzetek is kialakulhatnak. A területen számos kisebb tó is található, melyek közül a jelentősebbek mesterséges eredetűek. Ezek egy része korábban ipari hasznosítású volt, de ma már főleg halastóként vagy horgászvízként hasznosulnak. A legjelentősebb állóvizek: Búzásvölgyi-tó, Köszörű-völgyi-tó, Bodonyi-tó. A kistérség kiemelt jelentőségű országosan védett állóvize a siroki Nyírjes-tó. Ez tulajdonképpen ma már nem is igazi tó, hanem egy tőzegmohaláp. A valamikori tó

EXCELLENCE RT.

26


feltöltődött, feliszapolódott és felszínén vastag tőzegmohából, nádból, sásából és hínárból álló szőnyeg alakult ki. Ez a fajta „természeti jelenség” igen ritka hazánkban, és az éghajlat szárazabbá válásával fennáll a veszélye, hogy a tőzegmoha réteg kiszáradásával elpusztul ez a kivételes biológiai életközösség. A mikrorégió felszínalatti vizei igen jelentős gazdasági potenciát is jelentenek. Jelentős a terület hévíz és gyógyvízkészlete, melyet az idegenforgalomban már régóta hasznosítanak. Parádfürdő 250 éve részese a magyar gyógyfürdőkultúrának. Az első fürdők a XVIII. század végén épültek, gyógyvizét 1813-tól gyógyászati célokra is használják. A környék változatos, európai értelemben vett tiszta klímájú környezetben található. A helység legismertebb és legfontosabb kincse többféle gyógyvize. Ezek egyike savanyúvíz, az úgynevezett Parádi-víz, amely a vulkáni működés utóhatásaként jelentkező tipikus csevice. A csevice kénes vegyületeket tartalmazó gyógyvíz. A másik fontos, főleg a gyógyászatban használt gyógyvíz a sósvíz, vagyis a timsós fürdővíz, ezt már 1813-óta használják orvoslásra. Mátraderecske szintén közkedvelt kiránduló- és gyógyfürdőhely. A község természeti kincsekben gazdag, fekvése szemet gyönyörködtető, levegője tiszta. A Kincses gyógyfürdő vize bőr- és reumatikus betegségekre kedvező hatású. A település régebben termálvizéről vált híressé, a 90-es évek közepétől pedig Magyarország egyetlen szén-dioxidos gázfürdője (mofetta) található nálunk. A mofetta a szív- és érrendszeri betegek, magas vérnyomásban szenvedők, cukorbetegségek gyógyítására alkalmas. Bükkszék híres, gyógyító hatású, az ország határain túl is ismert vize a Salvus néven palackozott gyógyvíz. A gyógyvíz mind fürdő-, mind ivókúra formájában alkalmas különböző betegségek gyógyítására. 540 méter mélyből tör fel a 40°C hőmérsékletű víz. A Salvus gyógyvíz a nagy oldott ásványisó-tartalmú, alkáli- hidrogén- karbonátoskloridos, brómos-jodidos gyógyvizek csoportjába tartozik. Összetételét tekintve a világon egyedülálló, igen magas oldott anyag tartalmú (22205 mg/l) gyógyvíz. Az anionok közül kiemelkedő mennyiségű a hidrogén-karbonát, amely a többi EXCELLENCE RT.

27


összetevővel komplex hatást kifejtve a vizet az egyik legkülönlegesebb tulajdonságú gyógyvízzé teszi. A Salvus gyógyvízben oldott halogénelemek az egészséges emberek számára is jó hatásúak. A Salvus gyógyvízzel történő ivókúra eredményesen alkalmazható heveny és idült gyomorhurut, gyomorsavtúltengés esetében, rendszeres használata gyógyítja és megelőzi a gyomorfekélyt. Különböző bélrendszeri betegségek gyógyítására is eredményesen alkalmazható. Cukorbetegség esetén alkalmazva a beteg vércukorszintjét csökkenti. Palackozva gyógyszertárakban, de számos élelmiszerüzletben is kapható. A Salvus gyógyvízzel végzett belégzőkúra tisztítja a légutakat, és eredményesen gyógyítja a légutak heveny és idült gyulladásait, a hangszálak regenerálódását segíti elő. A Salvus gyógyvizet szaunavízként felhasználva a szaunában a gyógyvíz értékes ásványi összetevői a légtérbe kerülnek, a bõrfelületre, valamint a légutakra előnyös élénkítő, tisztító hatást fejtenek ki. Porlasztó készülékkel, vagy ventillációs párologtatóval a szobák légterébe porlasztva „gyógyklíma” képződik, mely igen jó hatással van a légutakra.

8.1.4 Talajok2 A kistérség domináns talajtípusa az agyagbemosódásos barna erdőtalaj (93%-ban). A köves és földes kopárok kiterjedése 7% körüli, melyek elsősorban Erdőkövesd, Pétervására, Kisfüzes, Szajla, Terpes, Sirok, Mátraballa, Bodony, Parádsasvár, Parád, Recsk és Bükkszék határában jelennek meg. A talajképző kőzet a talaj típusára, termékenységére, művelési ágára van elsősorban hatással. Az alapkőzet zömmel harmadkori és idősebb üledék, kisebb területen a köves földes kopárok alatt andezit, bazalt és riolit. Mátraballa térségben kis kiterjedésben az alapkőzet löszös üledék. A termőréteg vastagsága a talaj termékenysége, hasznosítása szempontjából meghatározó. A kistérség településeinek több mint 90%-án a talaj termőrétegének vastagsága 100 cm feletti. 6-7% azon talajok területének kiterjedése, ahol a talajréteg vastagsága nem éri el a 20 cm-t. Ez Erdőkövesd, Pétervására, Kisfüzes, 2

Pétervására és körzete statisztikai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja 2004-2006

– Helyzetfeltárás és stratégiai program, pp. 5-24., 2004.

EXCELLENCE RT.

28


Terpes, Szajla, Sirok és Recsk talajaira jellemző elsősorban. Mátraballa, Bodony, Parádsasvár és Parád talajai egy részén a termőréteg vastagsága 40-70 cm közötti. A talajok fizikai összetételét 50-50%-ban vályog és agyagos vályog jellemzi. Az erózióra hajlamos területeken, a köves kopár részeken nem, vagy részben mállott durva vázrészek találhatók. A térségekben a terület 85-90%-án a hektáronkénti szervesanyag-készlet 100 és 200 tonna közötti, ami közepes ellátottságot jelent. A kistérség talajának 10%-ában a szervesanyag-készlet (melynek zöme a humusz) 50 t/ha alatti, mely igen gyenge ellátottságot jelent. Ezek a földes kopárok, nagymértékben erodált területek elsősorban Erdőkövesd, Pétervására, Kisfüzes, Terpes, Szajla, Sirok térségében találhatók. A

fent

bemutatott

talajtulajdonságokból

levezethetők

a

talajok

kémiai

tulajdonságai, mely szerint a terület talajának 93-96%-a gyengén savanyú, 2-3%-a erősen savanyú (Mátraderecske, Recsk, Parád, Sirok), s 1% körüli mindössze azoknak a talajoknak az aránya, melyek felszíntől karbonátosak, azaz savanyodásra nem hajlamosak. Ilyen talajok találhatók Erdőkövesd, Pétervására, Váraszó, és Mátraballa térségében. Mátraballán, Mátraderecskén, Recsken, Parádon, Bodonyban közepes víznyelésű és gyenge vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, erősen víztartó talajok találhatók. Váraszó, Istenmezeje, Erdőkövesd, Ivád, Bükkszék talajai közepes víznyelésű és vízvezető képességű nagy vízraktározó képességű, jó víztartó talajok. Erdőkövesd, Pétervására, Kisfüzes, Terpes, Szajla, Recsk talajainak közel fele sekély

termőrétege

miatt

szélsőséges

vízgazdálkodású

talaj.

Erdőkövesd,

Pétervására területén néhány 10 ha jó víznyelésű és jó vízvezető képességű, jó vízraktározó képességű, jó víztartó talajok találhatók. Valamennyi talajtulajdonságot figyelembevevő talajértékelés a talajértékszám alapján történik. A termőhelyi adottságokat tekintve hátrányosnak tekinthetők azok a mezőgazdasági területek, melyek az agráralkalmassági értékszám alapján az országos átlagnál gyengébbek. A kistérségben a vizsgált talajok területének 17,1%-a, 6.637 ha, az

EXCELLENCE RT.

29


országos átlag 80%-át nem éri el, ezek a halmozottan hátrányos területek. Érdekességként megemlíthető, hogy ezek a talajok 0-30 talajértékszám közé esnek, 30-40 értékszámú talaj a kistérségben nem található. 82,55%, azaz 31.868 ha, amely az agráralkalmassági értékszám alapján az országos átlag és az átlag 80%-a közé esik, azaz 40-50 talajértékszámú.

8.1.5 Védett természeti értékek, növény- és állatvilág A kistérség települései részben a Mátrai Tájvédelmi Körzet, részben a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet területén helyezkednek el. E területek természetvédelmi kezelője: a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1995-ben nyilvánították védetté, területe meghaladja a 12 ezer ha-t (ebből fokozottan védett 2,2 ha). Közigazgatási határa két szomszédos megyét, konkrétan Heves megye 10 települését érintik, ebből a Pétervásárai kistérséghez tartozik Bodony, Parád, Parádsasvár és Recsk községek, és kismértékben Sirok erdőterületei. Nógrád megyében mindössze két település: Hasznos és Nagybátony. A Tájvédelmi Körzet - amely a Mátrának csak egy részét foglalja magában -, jellemzői

közül

kiemelhetők

a sajátos tájképi

szépség,

változatos

terület-

felhasználás, az ország legmagasabb pontja (1014 m-es Kékes és 965 m magas Galya-tető), a gyógyüdülőhelyi klíma, a téli sportok bázisa. E változatos táj képének kialakulásában a földtörténet különböző korszakaiban bekövetkezett változások eredményei játszottak szerepet, amelyek meghatározták a vidék mai sajátos arculatát. A földtörténeti ókor és középkor idején a kisebb vulkáni tevékenységek következtében jött létre a Mátra tömegének nagy része. A következő időszakra esett a hévizes utóvulkáni tevékenység, amelynek eredménye az ércesedés (Recsk), valamint a kénhidrogénes, szénsavas gyógyvizek (Parád, Recsk, Szajla és az un. csevice források). A Tájvédelmi Körzet kialakítása során fokozott figyelmet fordítottak a növényföldrajzi, florisztikai területegységekre. Más faj talált életteret az északi hűvös lejtőkön, más a déli, melegebb lejtőkön, a párás, hűvös mikroklímájú északi oldalon, a szurdok és törmeléklejtő-erdőkben.

EXCELLENCE RT.

30


A Tájvédelmi Körzet nyugati részén számos fokozottan védett növény, hüllő, kétéltű, madár és emlős faj ad életlehetőséget. Ezen a területen 23 védett növényfaj, mintegy 120 védett és 4 fokozottan védett állatfaj található. A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetet 1993-ban nyilvánították védetté. Területén helyezkedik el Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből négy és Heves megyéből hat település, amelyből Bükkszenterzsébet, Istenmezeje, Szentdomonkos, Tarnalelesz, valamint Váraszó községek a Pétervásárai kistérséghez tartoznak. Ez a terület a Mátrainál turisztikailag kevésbé feltárt, „ismeretlenebb”, ezért az ottani konfliktus helyzetből kevesebb van jelen, viszont a vadlétszám és a gazdálkodás okozta problémák itt is jelentkeznek. A Tájvédelmi Körzet létrehozásánál fő cél volt megőrizni a táj nagy részben fennmaradt eredeti arculatát, fenntartani a sok tekintetben egyedülálló dombvidék tudományos értékeit, így a magyar flóratartomány természetes erdőtársulásait, mint pl. a több fajta bükköst és tölgyest, a kaszáló réteken élő hegyi kökörcsint, a tudományos jelentőséggel bíró ősborókást. Itt található a fokozottan védett állatfaj: a császármadár, melynek az életfeltételei a térségben

adottak,

vagy

a

Bükkszenterzsébet

térségében

élő,

jelentős

példányszámú denevér állomány, de e területen fészkel a fokozottan védett madárfajunk, a kerecsensólyom. A kistérség területén több helyi jelentőségű természetvédelmi terület található, melyek a következők:  Parádfürdői belterületi park: Ez egy 8 hektáros terület, a település belterületén helyezkedik el. A környék egyik legidősebb és legnagyobb franciaparkja, amelyben sok örökzöld és lombhullató fafaj, gondozott gyepterület együttese van, - ez indokolta lényegében a védetté nyilvánítását is.  Siroki vár környéke: Védetté nyilvánításával a táj kulturális értékét, a geológiai és tájképi érdekességét képviselő szikla-alakzatát kívánták megőrizni. Ennek érdekében nem szabad olyan létesítményt elhelyezni,

EXCELLENCE RT.

31


vagy üzemeltetni e területen, amely a vár környékének állagát, természetes állapotát veszélyezteti.  A

pétervásárai

(Búzavölgyi)

gyertyános-tölgyes

növénytársulás:

Pétervására város határában fekvő erdőterületet, összesen 40,2 ha kiterjedésben,

amelyen

különleges

értéket

képviselő

növényfajok,

növénytársulások vannak. Szigorú védelmi előírások mentén az erdő művelési ágat tilos megváltoztatni, és a terület szigorúan védett részein is csak télen, megfelelő hótakaró esetén lehet fahasználati munkát végezni.  Bodony, Lágyasi-legelő: 1995-ben, községi önkormányzati határozattal védetté nyilvánított, helyi jelentőséggel bíró terület. Lényegében Bodony község külterületén elhelyezkedő táj őrzi a sajátos használata miatt kialakult fás, legelős arculatát, a maga értékes növény- és állatvilágával. A természetvédelem alá helyezése biztosítja a fás legelőn alkalmazott hagyományos mezőgazdasági művelésnek (legeltetés) fenntartását a jelenlegi szinten, és egyidejűleg a tudományos kutatást is.  Siroki Nyírjes-tó: Országos jelentőségű, 1961. év óta védett terület, kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Lényegében egy 23 hektáron fekvő tőzegmohaláp, amely a Darnó-hegy DK lankái és Sirok belterülete között helyezkedik el. Különleges látványosságot nyújtó eliszaposodott tó, amelyben 2-2,5 m vastag, négyféle tőzegmohából, nádból és hínárból szövődött sziget úszik. Szabadon látogatható, de nem szabad és nem tanácsos letérni a tó körüli ösvényről. A térség gazdag országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területei mellett folyamatosan folynak feltáró munkák részben a térségben működő társadalmi szervezetként működő egyesületek által, részben ilyen irányban érdeklődő magánszemélyek által. Remélhető, hogy a feltáró munkák eredményeként további védetté nyilvánítások várhatók. A védett természeti területek idegenforgalmi és erdőgazdasági szempontból is jelentősek, azonban éppen ezen helyzetből adódóan sok probléma és konfliktus forrását is jelentik: a térség erdőiben a vadállomány létszáma, és az általuk a növényzetbe okozott károk; a térségben jelenlévő bizonyos ipari, bányászai és infrastrukturális létesítmények zavaró hatása (parádsasvári üveggyár, recski

EXCELLENCE RT.

32


kőbánya, magasfeszültségű távvezetékek, autóversenyek helyszínei); a turisták által okozott károk.

8.2 A gazdasági bázis (főbb gazdasági ágazatok) 8.2.1 Vállalkozási aktivitás A vállalkozási aktivitást a működő vállalkozások száma, a vállalkozási méretek, a vállalkozások ágazati eloszlása, valamint a vállalkozások gazdálkodása mentén mutatjuk be. A működő vállalkozások száma az elmúlt években enyhe növekedést mutat, 1998ban 1.223, 2002-ben pedig 1.430 működő gazdasági társaság volt a kistérségben (2A diagram). A jogi személyiségű vállalkozások számának növekedési ütemében kisebb törés következett be 1998-ban (148 db), ez 2001-ben 173 db volt, majd 2002ben 166-ra csökkent, amiben főként Pétervásárán (28-ról 21-re) és Sirokon (17-ről 14-re) bekövetkezett csökkenés játszott szerepet. Ivád és Terpes községekben egy jogi

személyiségű

működő

vállalkozás

sincs.

A

kistérségben

kevés

(jogi

személyiségű) középvállalat van (10-15 db), 250 fő feletti nagyvállalat pedig 2002ben mindössze kettő volt, mindkettő Sirokon (1. számú táblázat). Az ezer főre jutó működő vállalkozások száma a kistérségben lassan, de folyamatosan növekszik, 1998-ban 50,4, míg 2002-ben 60,3 vállalkozás volt (2. számú táblázat, 2B diagram), ugyanakkor a megyei átlag 68, az országos pedig 85, tehát e területen elég nagy a lemaradás. A kistérségi települések között a mutató 17,7 (Terpes) és 202,6 (Parádsasvár) között szór, jól mutatja a nagy számú különbségeket (1A diagram). Az 1000 főre jutó jogi személyiségű vállalkozások számát tekintve az eltérések még nagyobbak a települések között (Terpes: 0, Parádsasvár: 27,4). A kistérségi átlag 7,0, míg a megyei átlag 11,6, az országos viszont 19,6, tehát a jogi személyiségű vállalkozások terén még nagyobb a lemaradás. A kistérségben arányaiban viszonylag sok, a több mint 50 főt foglalkoztató

középvállalkozás

(1B

diagram),

az

összes

jogi

személyiségű

vállalkozások 6%-a, miközben az országos átlag mindössze 2,4%! A Pétervásárai kistérségben működő 1.430 vállalkozás közül 161 db működik a mezőgazdaság-élelmiszeripar területén (2A táblázat, 2AA diagram). Ez 11,3%-os

EXCELLENCE RT.

33


arány, ami az utóbbi években kissé csökkent, de még mindig jóval magasabb, mint a megyei (6,8%) és az országos (4,4%) átlag. A legnagyobb az agrárvállalkozások száma Tarnaleleszen (33%) és Szentdomonkoson (25,9%). Az ipar, bányászat, energetika területén 250 vállalkozás működik, ami 17,5%-a az összes vállalkozásnak. Ez is jóval magasabb a megyei (10,3%) és az országos (9,6%) átlagnál. Legmagasabb az ipari vállalkozások aránya Parádsasváron (37%)! Az építőiparban 136 vállalkozás működik (9,5%), ami átlagosnak mondható. Fedémesen a vállalkozások 37,5%-a (8-ból 3) tevékenykedik ezen a területen. A kereskedelem területén 2002-ben 280 vállalkozás volt, ez 19,6%-os arány, ami alacsonyabb a megyei (23,3%) és az országos (22,9%) átlagnál. Legmagasabb a kereskedelmi vállalkozások aránya (34,6%) Erdőkövesden (26-ból 9). A többi (tercier) ágazat aránya a kistérségben összesen 42,2%-ot tesz ki, ami jóval alacsonyabb, mint a megyei 50%, és az országos 54,3%. A társasági nyereségadózás hatálya alá tartozó vállalkozásokról (4. számú táblázat, 4B diagram) az APEH tesz közzé adatokat, amelyeket olyan településekről adnak meg, ahol legalább 3 ilyen vállalkozás található. 2002-ben a Pétervásárai kistérségben 20 település közül 13-ban teljesül ez a kritérium, így ezeken a településeken rendelkezünk adatokkal. A társasági nyereségadó hatálya alá tartozó vállalkozások száma az elmúlt években folyamatosan növekedett, 1999-ben 116 db volt, 2002-ben pedig már 174 db. Jegyzett tőkéjük 2000-ig emelkedett, elérte a 17 milliárd forintot. Utána viszont jelentős visszaesés következett be, 2002-re a működő vállalkozások összes jegyzett tőkéje 10 milliárd forint alá csökkent! A vállalkozások saját tőkéje viszont 1999 óta folyamatosan növekszik, 5 milliárdról 12 milliárd forint fölé nőtt 2002-re. A külföldi tulajdoni hányad (4C diagram) a jegyzett tőkében 1999 óta 3,3%-ról 11,9%-ra nőtt, de még így is elmarad az országos átlagtól (36%). Az egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke (3. számú táblázat, 3A diagram, 4A diagram) a vállalkozások számának növekedésével párhuzamosan egyre csökkent: 2000-ben 132 millió Ft, 2001-ben 57,5 millió Ft, 2002-ben pedig már csak 55 millió Ft volt vállalkozásonként. Ez arra enged következtetni, hogy újabban a vállalkozásokat EXCELLENCE RT.

34


alacsonyabb jegyzett tőkével alapítják, ami kényszer-vállalkozásokra is utalhat. Ugyanakkor ez az érték még mindig jóval magasabb, mint a megyei (28 millió Ft/vállalat), de már csak kissé magasabb, mint az országos (52,7 millió Ft/vállalat). A legtőkeerősebb vállalkozások Parádsasváron (423 millió Ft/vállalat) és Bodonyban (42

millió

Ft/vállalat)

településenként

vannak.

mennyire

nem

Vizsgálva kiegyenlített

a

teljes a

adatsort

vállalkozások

látható, tőkeereje.

hogy Ha

Parádsasvár vállalkozásait nem vesszük figyelembe, a mutató kistérségi átlaga csak 35,6 millió Ft/vállalat., ami még inkább mutatja a mikrorégió tőkeszegénységét. A vállalkozások adózás előtti eredménye Parádsasváron, Recsken és Parádon negatív, míg a többi településen pozitív, Sirokon és Mátraderecskén meghaladja a 10 millió Ft-ot. A kistérségi átlag (2,6 millió Ft) azonban jóval alacsonyabb a megyei (7,8) és az országos (10,1) átlagtól. Az egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték (3B diagram) Sirokon (123 millió Ft/vállalat) és Mátraderecskén (66 millió Ft/vállalat) a legmagasabb. A kistérségi átlag 24 millió Ft, ami alatta marad a megyei (51 millió Ft.), és az országos (41 millió Ft) átlagnak.

EXCELLENCE RT.

35


Végül, érdekességként bemutatjuk az – a társasági nyereségadózó vállalatoknak köszönhető – egy főre jutó bruttó hozzáadott értéket az egyes településeken 2002ben, (ezer Ft/fő): Sirok

1 006

Mátraderecske

500

Parádsasvár

478

Bodony

115

Mátraballa

100

Pétervására

86

Parád

82

Bükkszék

66

Szajla

59

Bükkszenterzsébet

45

Istenmezeje

14

Tarnalelesz

12

8.2.2 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 8.2.2.1 A mezőgazdaság szerkezeti sajátosságai, tulajdonviszonyok A kistérség mezőgazdasági termelése nem jelentős. Ennek oka egyrészt a természeti adottságokban keresendő, másrészt azonban a földbirtokszerkezet sajátosságai is okolhatók érte. A rendszerváltás előtt a kistérségben is termelőszövetkezetek végezték a mezőgazdasági termelést. A már akkor sem rentábilis termelés mellet csak az alföldi szövetkezetek profitjának átcsoportosításával tudtak életben maradni, és több száz embernek munkát adni. A 90-es években megváltozott viszonyokhoz azonban már nem tudtak alkalmazkodni, és az országban az elsők között szerepelve számos termelőszövetkezet felbomlott. Az utolsó, még működő szövetkezet felszámolása jelenleg is tart. A szövetkezetek felbomlásával és az elhibázott kárpótlás eredményeként a kistérségben jellemezővé vált az osztatlan közös tulajdon, mely abszolút gátjává vált a térség mezőgazdaságának. A tulajdonosok egyéni félelmei és érdekei mentén nem alakulhatott ki termelés, így a mezőgazdasági területek zöme már több mint 10 éve EXCELLENCE RT.

36


nem művelt. Az így felhagyott szántók lés legelők azután fokozatosan elvadultak és a természet részévé váltak. Újbóli művelésbe vonásuk - főleg a szántó művelési ág esetén -, aránytalanul drága lenne, így nem is várható, hogy a területek visszanyerik eredeti művelési águkat. Persze sokszor ezt a gazdasági és természeti viszonyok nem is indokolják. Az agrárium fejlesztéséhez először az osztatlan közös tulajdonokat kellene valahogy felszámolni, mert amíg ezek fennállnak, addig nem lehet eredményesen termelni. A birtokrendezések egyrészt állami akcióprogram keretében - Földalap -, másrészt a másodlagos földpiacon keresztül megkezdődtek. Ezek gátja azonban, hogy a föld tulajdonosai nagyrészt nem is a térségben élnek, sőt sokszor nem is tudják, hogy tulajdonosok, illetve nem tudják, hogy pontosan hol van a tulajdonuk. Az osztatlan közös tulajdonok mellett a másik lényegi probléma, hogy a föld tulajdonosa és művelője elválik egymástól, így nem alakulhatnak ki nagy, saját táblás birtokok, melyeken már gazdaságos termelés lenne folytatható. Megoldás lehetne a különféle új típusú szövetkezetek létrehozása, vagy főként preferálandó lenne a már meglévőhöz történő csatlakozás, de lakosság szövetkezési hajlandósága igen alacsony. Ennek okaként a korábbi rossz tapasztalatok említhetők: a szocialista típusú kényszerített szövetkezetek rossz emlékei, illetve a 90-es években beindult, de gyorsan tönkre is ment értékesítési szövetkezetek (sertés, méz). A kistérségben a területek zöme magántulajdonban van, csak az erdők esetén jellemező az állami tulajdon. A kistérség mezőgazdaság szerkezeti sajátosságaihoz tartozik, hogy a jelenleg mezőgazdasággal foglalkozók 50%-a 70 év feletti, 20%-uk 60 év feletti, 20%-uk 60 év alatti, és csak 5%-uk 30 év körüli gazdálkodó. Nincs megfelelő hajlandóság a fiatalabb korosztályban, hogy mezőgazdasággal foglalkozzanak, így hiányzik a friss szellem az agráriumból. Pedig a kistérségben középfokú mezőgazdasági képzés is működik, sőt a gyöngyösi főiskola is könnyedén elérhető.

EXCELLENCE RT.

37


8.2.2.2 A térség mezőgazdasági termelése Az előző fejezetekben említett természeti és földbirtok-szerkezeti adottságokból kifolyólag a kistérségben nem beszélhetünk jelentős mezőgazdasági termelésről. A lejtésviszonyok miatt a szántóföldi művelés gazdaságtalan, ami van az is főleg a háztáji gazdaságokban megtermelt takarmányfélékre korlátozódik. Ezek a termékek nem kerülnek piacra, hanem a saját hasznosításra nevelt állatokkal feletetésre kerül. Állattartás is főleg a háztáji gazdaságokra korlátozódik. Csak néhány kis vagy közepes méretű állattartó telep van a térségben, de ezek sem képesek gazdaságosan termelni. Az állattartás pedig nagy hagyományokkal rendelkezik a térségben, hanyatlása több okra vezethető vissza: egyrészt a felvásárlási árak hektikus mozgása, másrészt, hogy nincs rentábilisan művelhető egybefüggő legelő, kaszáló (minimum 50-60 ha kellene, hogy extenzív tartás lehessen), harmadrészt nincsenek olyan értékesítő szövetkezetek, melyek hatékony érdekképviseletre lennének képesek. A jövőben elsősorban az extenzíven tenyészthető állatfajtáknak (juh, kecske, húshasznú szarvasmarha, ló) van jövője a térségben, mert ezekhez jó természeti adottságokkal rendelkeznek. További kiváló lehetőség még a vadgazdálkodás, vadnevelés és feldolgozás megerősítése. Az állattartáshoz kapcsolódóan az arra alkalmas területeken a takarmánynövény termesztés is rentábilis lehet. A terület alkalmas környezetgazdálkodási programokban való részvételre, melyeken keresztül jelentős források integrálhatók a kistérség mezőgazdaságába. Sajnos azonban a birtokviszonyok miatt a programokban való részvétel akadályozott lehet. A terület érdekes színfoltja a gyümölcstermesztés, melynek hagyományai is vannak a térségben. Korábban változatosabb volt a fajtaösszetétel, de ma az alma és a bogyósok dominálnak. A régi, 60-as években telepített ültetvények tönkrementek, kiöregedtek,

jelenleg

kevés

a

korszerű

fajtaösszetétellel

és

technológiával

rendelkező gyümölcsös.

EXCELLENCE RT.

38


8.2.2.3 Erdőgazdálkodás a kistérségben Az

erdőgazdálkodás

nagy

hagyományokkal

rendelkezik

a

kistérségben,

köszönhetően a természeti adottságoknak, melyek kitűnő alapokat biztosítanak a gazdálkodáshoz. A térség talajtípusai, a kedvező hőmérsékleti és, az országos átlagnál magasabb csapadékadatok, a változatos domborzati viszonyok gazdag és jó minőségű faállományt biztosítanak. A kistérség erdősültsége kiemelkedő, az összterület 58%-a erdőterület, ami majdnem kétszerese a megyei és regionális átlagnak, ugyanakkor több mint háromszorosa az országos mutatónak. A települések között azonban lényeges különbségek vannak. Parádsasváron az erdő dominál, miszerint az összterület 90%-át teszi ki. Jelentős az erdőterület nagysága Váraszón (78%), Istenmezején (74%), Ivádon (67%), Parádon (66%), Mátraballán (64%), Sirokon, Erdőkövesden (60%), és még 50% fölött van Recsken is. Terpesen a legalacsonyabb 10%, ami lényegesen elmarad a megye és a régió átlagától is. A faállomány összetételének területi vetületére jellemző, hogy 1/3-nál magasabb a tölgy aránya, 20%-20% körüli a bükk és a cser részesedése, míg a többi területen főleg fenyőfélék és gyertyán áll. Az erdőgazdálkodás hagyományai a középkorra vezethetők vissza, amikor még földesúri birtokokon folyt a fakitermelés és az egyéb erdei termékek begyűjtése. A XVIII. század végéig az erdősültség 70% volt, majd a növekvő földhiány miatt jelentős erdőirtások kezdődtek. Ez viszont oda vezetett, hogy a XX. század elejére igen felgyorsult a talajerózió. Ekkor nagyarányú telepítési program indult, főként akác betelepítésével. A 60-as években további talajvédelmi telepítések zajlottak, melyek ismét a kedvezőtlenebb irányba tolták el a fajtaarányokat, lévén, hogy az értékesebb bükk és tölgy helyett főként akác, cser és fenyő telepítése történt. Ekkor a telepítések a termelőszövetkezetek

melléküzemágaihoz

kötődtek,

melyek

fafeldolgozást

is

végeztek.

EXCELLENCE RT.

39


Az erdősültségi arány növelése továbbra is célszerű lenne, főként talajvédelmi szempontból. A kistérségben a becslések szerint, mintegy 15.000 ha olyan földterület van, ahol indokolt lenne a telepítés. Ezek főleg a meredekebb (10°-nál meredekebb) lejtők. Az ennél lankásabb térszíneken rövid életciklusú erdő is telepíthető, ahol alternatív fafajokkal energiacélú erdők jöhetnek létre. Ma az erdőterületek egy része magántulajdonban van, egyéni gazdák és erdőbirtokosságok kezelésében. Ezeket az erdőket a kedvezőtlenebb fajtaösszetétel jellemzi. Az

erdőterületek

kb.

2/3-án

az

állami

tulajdonú

Egererdő

Rt.

végez

erdőgazdálkodást. A kistérségben három erdészeti központtal képviseltetik magukat: Pétervására, Tarnalelesz és Parádfürdő. Az Rt. által művelt erdők fajtaösszetétele kedvezőbb, mint a magánerdőké, és főleg a Parádfürdői Erdészet állománya tekinthető egészségesnek. Az erdők ma még csak kevéssé kihasznált haszna az erdei termékek köre, mely a gombától kezdve, az erdei gyümölcsökön keresztül a különféle egyéb nem védett növényekig terjed. Ezen termékek gyűjtése nagy élőmunka-igényű, és igen erősen szezonális. Ma még főleg a szociális feszültség oldását szolgálja, mivel a gyűjtést végzők megtűrt személyek, ellenük birtokháborítási és tulajdon elleni eljárások nem szokásosak. A begyűjtött termékek jelentős része is illegális csatornákon jut el a végső fogyasztókhoz, ráadásul a térséget feldolgozatlanul hagyja el. Ezen helyzet változtatása a jövőben megoldandó feladatként fogalmazódik meg. Az erdőhöz kötődő gazdasági tevékenység a vadgazdálkodás is, mely a térségben eredményesen működik. Mindazonáltal ebben az üzletágban még vannak tartalékok, hisz mind a vadásztatás, mind pedig a vadaskerti vadnevelés felfutóban van.

8.2.3 Ipar A kistérség az ország egyik leghátrányosabb helyzetű területe, ahol ennek az állapotnak az oka elsősorban a gazdasági szféra gyengesége. A gyengeség ugyanúgy érvényes az ipari, termelő szektorra, mint a szolgáltató ágazatra.

EXCELLENCE RT.

40


Nem volt ez mindig így, hisz a szocializmus évei alatt virágzó nehézipari vállalatok munkát adtak a képzetlen emberek tömegének, ráadásul a mezőgazdaságban megszerezhető jövedelmeknél magasabb keresetek jellemezték ezt a szektort. A legnagyobb foglalkoztatók voltak:  a recski ércbánya,  a recski kőbánya,  a mátraderecskei téglagyár,  istenmezejei bentonitbánya,  a Mátravidéki Fémművek, Sirok,  a parádsasvári üveggyár. Ezeken az ipari vállalatokon kívül más jelentős ipari foglalkoztató nem volt a térségben, így a nagyszámú képzetlen munkaerő más térségek vállalatainál helyezkedett el - Ózd, Borsodnádasd, Salgótarján, Nógrádi-medence, Eger, Budapest -, főként a bányászatban, nehéz- és építőiparban. A rendszerváltás után a fent említett vállalatok zöme tönkrement vagy leépítések történtek. Ez a folyamat nagyarányú elbocsátásokkal járt, így óriási mértékű munkanélküliség alakult ki a kistérségben, mely ráadásul igen kedvezőtlen struktúrájú. A munkanélküliek közül egyrészt magas a képzetlenek aránya, másrészt magas a tartós munkanélküliek aránya. Mindkét tényező jelentős szociális feszültségeket gerjeszt a térségben, amellett, hogy ezek az emberek már ma is nehezen vonhatók be a munka világába. A 90-es években a leépült vállalatok helyén különféle vállalkozások jöttek létre, melyek azonban termelési kultúrájukat és tőkeerejüket tekintve sem tudják felvenni a versenyt a piacon. Az iparszerkezet továbbra is a meglévő természeti adottságokhoz kapcsolódik, de a bányászat és a fémipari tevékenység visszaszorulásával az ágazat jelentős kapacitás felesleggel rendelkezik (Sirok, Recsk). A

vállalkozók

tőkeereje

alacsony,

ráadásul

a

térségben

keletkezett

profit

visszaforgatása nem történik meg, így a lemaradás csak fokozódik. A gazdálkodó szervezetek mind pénzügyileg, mind a piaci helyzetet tekintve instabilak, a

EXCELLENCE RT.

41


vállalkozási ismeretek is hiányosak. Ezek a jellemezők kényszervállalkozásokra utalnak. A térségben hiányzik a termelési kooperáció, a rendszeres és kölcsönös információáramlás, a vállalkozások informatív segítése nem kellőképp kiépült. Az általános

infrastrukturális

szolgáltatási

színvonal

alacsony.

A

korszerű

infokommunikációs szolgáltatások nem elérhetők, az utak burkolatminősége nem megfelelő. Az ipar fejlesztése szempontjából a bányászott ásványi nyersanyagok közül kiemelkedik a jó minőségű építőkő, a téglagyártásban használt agyag, valamint a sokcélúan felhasználható bentonit. Ezek azok az ásványi erőforrások, melyre hosszú távon építeni lehet. A recski kőbánya kitűnő minőségű kövét még ma is bányásszák, de más jelentős kőzetvagyonnal rendelkező bánya is működik a térségben. Ezek néhány tíz munkavállalót tudnak foglalkoztatni. Az Istenmezeje térségében mélyműveléssel és külfejtéssel kitermelt bentonitot nyersanyagként és feldolgozott áruként értékesítik. A bánya és a feldolgozó körülbelül 20 főnek tud munkát biztosítani. A mátraderecskei Leier-Mátratherm téglagyár a Leier-csoport (osztrák) legnagyobb volumenű üzemegysége, dinamikusan fejlődik, évente megduplázza árbevételét. A téglagyár, mely 1912-től kezdve üzemel. 70-es években érte el a foglalkoztatási maximumát (500 fő), de még ma is 182 főt foglalkoztat, így a térség egyik legnagyobb munkaadója. 1994 óta tartozik a Leier cégcsoporthoz, és annak egy jelentős pillérét képezi. A cég évről-évre kisebb-nagyobb beruházásokat végez: infrastruktúra fejlesztés, falut elkerülő, tehermentesítő 1 km hosszú közút építése (saját forrásból), műszaki berendezések korszerűsítése. A cég komplex szolgáltatásokat nyújt. Jól szervezett osztrák alapokon nyugvó struktúráról van szó, melynek lényege, hogy minden gyáregységben az összes üzem termékei megtalálhatók, lefedve ezáltal az építkezések teljes vertikumának alapanyagigényét. Ennek köszönhetően nyereséges a cég és hosszú távú EXCELLENCE RT.

42


elképzelései vannak. Az üzemben nagy változásokat nem hoz az EU-csatlakozás, hisz ma is minden EU-s rendszerben működik. Szakemberhiányuk a magasabban kvalifikált, nyelvtudást igénylő munkakörökben van, melyet Gyöngyös- Eger vonzáskörzetből kell megoldaniuk. Bérszínvonaluk magasabb, a többi a régióban működő gyáregységhez képest, ezért a munkavállalók szívesen keresik őket. A kistérség legnagyobb foglalkoztatói Sirokon találhatók. Ezek a volt Mátravidéki Fémművek utódvállalatai és a Siroki Ipari Parkban működnek. A legnagyobb a Mátra Metál Kft. Jelenleg 475 főt foglalkoztat, tubus és aeroszol palack gyártásával foglakoznak. A létszám konstansnak tekinthető, átlagos üzletmenettel működik a cég. Korábbi években sikerült egy 1,5 milliárd forint értékű beruházást megvalósítaniuk, ezzel korszerű, nyugati színvonalra hozva a termelés minőségét. Az EU-csatlakozás következtében csökkenő tendenciát mutatnak a piaci kilátásaik, a nyugati befektetők és vásárlók a tőlünk keletre lévő olcsóbb üzemekben keresik a lehetőségeket. Újabb beruházásokban nem gondolkoznak, annak rendkívül magas bekerülési értéke miatt. Jelenlegi termelésüket szeretnék megtartani és mostani üzemmérettel hosszú távon működni. A közlekedés megoldott, az Ipari Parkban dolgozókat rendszeres buszjárat szállítja, ennek költségeit a parkban működő vállalatok viselik. Kölcsönös érdekük, hogy minden cég talpon maradjon és tovább folytassa tevékenységét, már csak a személyszállítás költségeinek megosztása miatt is. Másik nagy az ipari parkban működő utódvállalat az MFS Lőszergyár Rt. A gyár hosszú múltra tekint vissza 2002-ben ünnepelte az 50 éves évfordulóját. Ezen időszak alatt több tulajdonost és rendszert megélt a gyár. Termelése hektikusan változott az elmúlt 50 év alatt, 10000 db lőszertől egészen a 80000 db-os termelésig, mára azonban beállt egy konstans szintre, amit a vezetés szeretne a jövőben is megtartani. A gyárban jelenleg 210 fő dolgozik, a létszám évek óta stabil, a szakemberhiányt ők is nehezen oldják meg. A tulajdonosi szerkezetet tekintve a cég 1999 óta ugyanazon EXCELLENCE RT.

43


tulajdonosi kör kezében van és folyamatosan javuló tendenciával sikerült felhozniuk a gyár termelését a jelenlegi szintre. Az EU elvárásaitól nem tartanak, hiszen jelenlegi piacuk 80%-a az EU országaiból kerül ki. Minőségi szempontból bátran fel tudják venni a versenyt a jó nevű (RWS, Hinterberger) lőszereket gyártó cégekkel, áraik viszont lényegesen kedvezőbbek, ezért szívesen vásárolnak tőlük. Az interjúban a környék nagy hibájaként többször kiemelték a jól képzett szakmunkás szakemberek hiányát (pl. lakatos), ill. a környék útjainak minőségét, amely elmondásuk szerint gyakran elrettenti a külföldi partnereket. Az üzem gépesítettsége régi ezért megköveteli a nagy számú élőmunkát és a jól képzett szakembereket. Mivel a cég számos jelentős kül- és belföldi vásáron részt vesz (FeHoVa Magyarországon, Németország Nürnberg, USA) fontos a megfelelő szintű

nyelvtudás

és

szakmai

felkészültség.

A

mai

rendelésállomány

és

piacösszetétel tekintetében nem könnyen, de tudja teljesíteni a cég a nyelvi nehézségekből eredő problémákat, azonban a következő években más piacok felé is nyitniuk kell, amely újabb feladatok elé állítja a vezetőséget, melynek részét képezi a jól képzett szakembergárda kiépítése, mely elsősorban értékesítési feladatokat lát majd el. A siroki önkormányzattal kiépített kapcsolatuk, csakúgy, mint a régió más jelentősebb

hivatalaival

jónak

mondható.

Kölcsönös

együttműködés

és

segítségnyújtás jellemző. Az általános bérszínvonal alacsony, de még így is előnyös helyzetben vannak, mert a régióban magas a munkanélküliség, válogathatnak a jelentkezők közül. Az ipari parkban működik 3-4 kisebb Kft ill. Bt, ezek a cégek azonban 1-5 embert foglalkoztatnak, szerepük nem túl jelentős. Mátraderecskén működik még egy lakatos-galvanizáló üzem. Nem túl nagy létszámmal. Említést érdemel még Mátraballán a gyógyászati segédeszközöket gyártó cég, valamint a raklapgyártással foglalkozó vállalkozás. A térség jelentős foglalkoztatója még a fafeldolgozó iparág, mely a természeti adottságokból adódóan erős, bár még nem teljesen kihasználtak a lehetőségek. Az iparágban foglalkozatottak száma a térségben 160-170 fő. EXCELLENCE RT.

44


A

kistérségben

nincs

jellemző

hagyománya az

élelmiszeriparnak,

a helyi

feldolgozásnak, így gyakorlatilag nem beszélhetünk élelmiszeriparról. Egy-két pékséget és egy gyümölcs-zöldség feldolgozót leszámítva, nincs sem hús, sem baromfi, sem tej, sem malomipari feldolgozás. A jövőben a gazdaság ezen ágát mindenképp erősíteni kell, főleg az erdei termékek és a gyümölcsfeldolgozás tárgykörében. A kistérség iparának fejlesztésekor mindig számolni kell a külső adottságokkal, a tágabb települési rendszer térszerkezet alakító tényezőinek tovagyűrűző hatásaival. A tágabb térség fejlődése mindig is erőteljesen hatott a kistérség társadalmigazdasági szerkezetére, és így lesz ez a jövőben is. A fejlesztések vonatkozásában fontos kiemelni azt a tényt, hogy a térség rész az Ózd-Putnok-Észak-Hevesi

Vállalkozási

Övezetnek,

mely

számos

speciális

támogatást biztosító terület. Létrehozásakor cél volt a térség felzárkózása és a technológiai modernizáció megvalósítása, úgy, hogy pénzügyi kedvezményekkel vállalkozásokat és működő tőkét vonzanak az övezetbe. A megcélzott gazdasági területek a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek feldolgozása, az ipari termelés dinamizálása, az erdőgazdálkodás és faipar felfuttatása a turisztikai fejlesztések messzemenő figyelembevételével, az ágazatok integrált fejlesztésének módszerével. Az interjúk alapján megállapítható, hogy a Vállalkozási Övezet nem tölti be szerepét, jelentős dinamizáló hatás egyelőre nem érzékelhető.

8.2.4 Szolgáltatások 8.2.4.1 A szolgáltató szektor szerepe a kistérség gazdasági életében A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere alapján a szolgáltató szektorhoz sorolható a mezőgazdaság és az ipar, építőipar gazdasági ágakon kívüli valamennyi nemzetgazdasági ág. Közös vonásuk, hogy a termelési folyamat valamennyi fázisában jelen vannak, és növelik a termékek hozzáadott értékét. A nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy a XXI. században az ipar helyett a szolgáltatás válik a fejlődés motorjává, ezért elengedhetetlen e szektor gyorsütemű

EXCELLENCE RT.

45


fejlesztése. E szektoron belül a fő hangsúly az üzleti szolgáltatásokra, az infokommunikációs szektorra és a kereskedelemre helyeződik. A szolgáltató szektor szerepe az elmúlt évtizedekben fokozatosan erősödött a kistérségben, és az arány 2001-re 48,5%-ra nőtt. Azonban a szolgáltató szektor szerepe még így is jóval kisebb, mint az országos átlag (62 %). Pétervására lakosságszáma miatt sem tudja betölteni a térség szolgáltatási központja szerepét, legyen az kereskedelemi, üzleti vagy akár közszolgáltatás. Szinte csak a legelemibb szolgáltatások elérhetők a térségben, a komolyabb ügyek elintézéséért Egerbe kell utazni. 8.2.4.2 Üzleti szolgáltatások Az üzleti szolgáltatások körébe szertágazó gazdasági tevékenységcsoport tartozik: a banki, biztosítói és egyéb pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi tanácsadás; a könyvelési-számviteli és könyvvizsgálói tevékenység, az adó és jogi tanácsadás; az ingatlanügyletek lebonyolítása; a számítástechnikai szolgáltatások (hardver, szoftver, adatfeldolgozás) és az irodagép-javítás; a kutatás-fejlesztés; a piackutatás; az üzleti, műszaki stb. szaktanácsadás; a marketing-szolgáltatások (hirdetés, reklám stb.); a munkaközvetítés; a titkári, fordítói tevékenység; illetve a biztonsági (őrző-védő, pénzszállító, adatvédelmi stb.) szolgálatok. E tevékenységek segítik az új módszerek, eljárások alkalmazását, javítják az elosztás, az irányítás, a marketing és a vállalaton belüli szervezés hatékonyságát. Mindez hozzájárul új piacok megszerzéséhez, tőkeforrások bevonásához, termék- és szervezeti innovációk megvalósításához: egészében véve a gazdasági szervezetek versenyképességének javításához. A szektor ágazatainak többségében a kis szervezetek játszanak meghatározó szerepet. A kistérség üzleti szolgáltató cégeinek mindegyike kis- illetve mikrovállalkozás. Fő tevékenységük

a

banki,

biztosítói

szolgáltatások,

a

könyvelési-számviteli

tevékenység, az adó és jogi tanácsadás, a számítástechnikai illetve a biztonsági szolgáltatások.

EXCELLENCE RT.

46


A pénzintézetek közül az OTP Bank, a Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet és az Eger és Környéke Takarékszövetkezet van jelen. A pénzintézeti szolgáltatások csak a nagyobb településeken elérhetőek, még ATM pénzkiadókat illetően is. Más bankok egyelőre nem kívánnak betelepülni, hisz egyrészt szolgáltatásaikra nincs meg a fizetőképes kereslet, másrészt pedig vállalati ügyfeleik ma már Interneten keresztül is intézhetik pénzügyeiket. A biztosítási szaktanácsadás, üzletkötés jellemzően ügynökökön keresztül zajlik, így minden településen lehetőség van ezek igénybevételére. A

könyvviteli

tevékenység

a

rendszerváltás

után

vált

önálló

vállalkozási

tevékenységgé, mivel a megszaporodó egyéni és kisvállalkozók önállóan nem képesek ellátni cégük könyvelését, így azt kénytelenek külső vállalkozókra bízni. A kistérségben működő könyvelő vállalkozások zöme egyéni vállalkozó. 8.2.4.3 Kereskedelem A Pétervásárai kistérség kereskedelmi ellátottságát a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari üzletek számának és arányának alakulása mentén vizsgáljuk. Mindkét esetben bemutatjuk az egységek számának mennyiségi változását az elmúlt időszakban, valamint ezer főre jutó számuk alakulását is. A kiskereskedelmi üzletek száma (4. számú táblázat, 5. számú táblázat) a kistérségben viszonylagos állandóságot mutat, 1998-ban összesen 303 db, 2000ben 310 db, míg 2002-ben 297 egység volt. A vendéglátóipari üzletek száma ugyanakkor némi emelkedést mutat, míg 1998-ban 141, addig 2002-ben 170 egység volt a kistérségben. A lakossági ellátottság szempontjából vizsgálva megállapítható, hogy mindössze egy olyan település (Terpes) van a kistérségben, ahol se kiskereskedelmi, se vendéglátóipari egység nincs. Az ezer főre jutó kiskereskedelmi üzletek száma (4A diagram, 6A diagram): 0 (Terpes) és 19,1 (Mátraballa) között alakul a települések között. Az átlagos kiskereskedelmi ellátottsági mutató az elmúlt évtizedben 12,5-13 körül alakult, míg a megyei átlag, valamivel nagyobb 2002-ben: 15,6, az országos átlag pedig ennél is magasabb, 16,1 üzlet/ezer fő volt.

EXCELLENCE RT.

47


Az ezer főre jutó vendéglátóipari üzletek számát (5B diagram) tekintve nagyobb a szórás, a 20 település között a mutató 0 (Terpes) és 28,5 (Bükkszék) között változik. Az átlagos ellátottsági mutató a vendéglátás terén 5,8-ról 7,2-re nőtt az elmúlt 5 évben, ami így már jóval meghaladja az 5,5-ös megyei, és az 5,3-as országos átlagot! A kereskedelmi vállalkozások nagy része kényszervállalkozásként értelmezhető, így ugyan jelentős munkaerőt kötnek le, de piaci szerepük elhanyagolható, és a jövőbeni fejlődési kilátásaik is erősen korlátozottak. Az ellátás színvonala sem mindig kielégítő, számos cikk csak a megyeszékhelyen elérhető.

8.2.5 Idegenforgalom, turisztika 8.2.5.1 A kistérség idegenforgalmának helyzete, adottságai A pétervásárai kistérség Heves megye, ill. az Észak-magyarországi régió turizmusának

szempontjából

fontos,

frekventált

terület,

amely

jelentős

adottságaival, vonzó kínálatával hírnevet vívott ki magának. Parád nagyközség kiemelt üdülőhely kategóriába sorolt, és a kistérség jelentős része a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzet része. Turisztikai adottságok, a már kivívott hírnév szempontjából a kistérség viszont nem homogén. A Mátra északi részén fekvő településsor, ideértve a két fürdőkultúrával rendelkező települést, Bükkszéket és Mátraderecskét is, vonzereje hagyományosnak, sok szempontból kialakultnak tekinthető. E településeken, ill. körzetükben koncentrálódik a kistérség idegenforgalmának zöme. A parádi gyógyvizet már a XVIII. században ismerték és számon tartották. A korabeli viszonyoknak megfelelő fejlett fürdőkultúra viszonylag korán kialakult. A XIX. század első feléből több leírást ismerünk, amelyek beszámolnak a parádi gyógykúrákról. A század végére – 1873-ra –, felépült a máig meglévő szanatóriumegyüttes. A körzet adottságai a trianoni döntés következtében összezsugorodott ország keretei között fölértékelődtek. Az elcsatolt területeken marad hagyományos üdülőcentrumok elérhetősége megnehezült, ezért előtérbe került új üdülőkapacitások kiépítése az ország határain belül. Ekkor – a múlt század 20-as, 30-as éveiben –, került sor EXCELLENCE RT.

48


például a mátrai gyógyüdülők, szanatóriumok kiépítésére. Ebből profitáltak a körzet települései is, ekkoriban kezdődött a feltár gyógyvízre alapozott fürdő kiépítése Bükkszéken is. A kistérség északi része gazdasági fejlődése más utat járt be. A mező- és erdőgazdaság, az ipar egészen a múlt század 80-as éveiig domináns tényező volt. A gazdaság e hagyományos ágazatainak leépítése, visszafejlődése magával hozta a gazdaság más ágazatainak – például az idegenforgalomnak –, felértékelődését. Pétervására és közvetlen környéke, valamint a 23-as út sávja turisztikai adottságai azonban

eltérőek

az

előbb

említett

településekétől.

A

térség

e

részén

jelentősebbnek minősíthető turisztikai attrakció nincs. Továbbá a megkésettség miatt nem is épültek ki – néhány kivételtől eltekintve –, a turisztikai fogadókapacitás elemei. Szerencsés egybeesés viszont – és ez kihasználható adottság –, hogy nagyjából a gazdasági szerkezetváltással egyidőben – mintegy 10-15 éve –, tapasztalható, hogy fokozatosan felértékelődik a természeti tényezők szerepe, turisztikai motiválási tényezővé vált a szép, kellemes táj, a csendes, nyugodt pihenést lehetővé tevő érintetlen környezet. 8.2.5.2 A kistérség idegenforgalmának fő jellemzői Ezen fejezetben a kistérség turisztikai kínálatát, vonzerőit ismertetjük röviden. A felmérés során felhasználtuk a korábban készült kiadványokat, elemzéseket, a mélyinterjúk tapasztalatait, ill. a helyszíni bejárások eredményeit. Mindezek mellett lehetséges, hogy a felsorolás nem teljes. Célunk azonban nem is a teljességre törekvés volt, inkább az átfogó, a kistérségre jellemző kép megalkotása, amely e korlátokkal is lehetővé vált. A vonzerők értékelésénél – az illeszkedés biztosítása céljából –, átvettük a megyei turisztikai program kategóriáit:  nemzetközi jelentőségű vonzerők,  regionális és országos jelentőségű vonzerők,  helyi jelentőségű vonzerők. A bemutatás főbb turisztikai ágak szerint tagoltan: a) Kulturális és örökség turizmus:

EXCELLENCE RT.

49


 Múzeumok, kiállítások, tájházak, bemutatóhelyek: −

Nemzetközi jelentőségű vonzerők: -

−

Regionális és országos jelentőségű vonzerők: •

Parád: Palócház

•

Parádfürdő:

az

egykori

Károlyi-kastély

Cifra

Istállójában

berendezett kocsimúzeum, Gyógy- és Ásványvízgyűjtemény •

Parádsasvár: Üveggyár (üvegfúvás, csiszolás) Parád Kristály manufaktúra

−

Helyi jelentőségű vonzerők: •

Bodony: kézműves ház (szövés, hímzés)

•

Mátraderecske: tájház, benne palóckiállítás (szövés)

•

Pétervásárától 4 km található Janovicz-tanya szürkemarhával, hagyományos magyar állatállománnyal.

EXCELLENCE RT.

50


 Várak: −

Nemzetközi jelentőségű vonzerő: -

−

Regionális jelentőségű vonzerő: •

−

Sirok: a 269 méteres Papkőn a XIV. században épült vár


Mátraderecske: várrom a XIII. századból

 Kastélyok: −

Nemzetközi jelentőségű vonzerők: •

−

Regionális és országos jelentőségű vonzerők: •

−

Parádsasvár: Károlyi kastély, benne 5 csillagos kastélyszálló

Pétervására: Keglevich kastély


Ivád: Ivády kastély

 Egyéb építmények: siroki barlanglakások  Főbb kézműves hagyományok, hagyományőrző együttesek: Az ország egyik legszebb és legérintetlenebb néprajzi tájegysége a Palócföld, amely a kistérség jelentős részét lefedi. A vidék sajátos nyelvjárásáról, gazdag és színes népviseletéről és konyhájáról ismert. Fontosabb helyi értékek, kínálati elemek: −

Bodony: szövés, hímzés

−

Mátraderecske: szövés, kerámia, hagyományőrző népdalkör

−

Parád: Hagyományőrző együttes, Asztalos Joachim fafaragó kiállítás. Palócház: a színes népviseletet a jellegzetes fejkötő, szőtteseit a gazdag mintakincs jellemzi.

−

Recsk: hímzés.

−

Palóc rendezvények, események: •

Parád: Palóc Napok, palóc értékeket kínáló vendéglő

•

Mátraderecske: palóc étkezési szokások, Palóc lakodalmas

EXCELLENCE RT.

51


•

Sirok: palóc étkezési hagyományok

b) Vallási turizmus: −

Nemzetközi jelentőségű: -

−

Regionális és országos jelentőségű: •

Pétervására: templom

•

Váraszó: románkori templom

c) Kulturális rendezvények: −


−


Parád Palóc Napok (lovasbemutató, népi mesterségek bemutatója, bőrművesség, fazekasság, kosárfonás, palócbaba készítés, vadétel főző verseny, palóc gála stb.)

• −

Sirok: Várnapok, Motoros találkozó

Helyi jelentőségű rendezvények: Bükkszék Salvus Napok

d) Egészség turizmus: −


−


Bükkszék Salvus fürdő

•

Parádfürdő: timsós, vasas, kénes gyógyvíz

•

Parádsasvár: Csevice-forrás – gyógyvíz

•

Mátraderecske: termálfürdő, mofetta (széndioxidos szárazfürdő)

e) Aktív és ökoturizmus  Lovaglóbázisok, kínálat: •

Parádsasvár: Cifra Istálló

•

Kisfüzes: lovastanya

•

Parádsasvár: Fényes-major Lovastanya

•

Pétervására: Ispán 2000. lovastanya

•

Bodony: Lovastanya

EXCELLENCE RT.

52


 Horgászturizmus: •

Recsk: Buzás-völgyi-horgásztó

 Természeti értékek, ökoturizmus, természetjárás: •

Mátrai Tájvédelmi Körzet

•

Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet

•

Túraútvonalak: Mátra térsége

•

Parádfürdő Ilona-völgy vízesés

•

Sirok: Nyírjes-tó (tőzeg-moha lap)

•

Parádsasvár: Mátrai ősjuhar

•

Bodony: Lágyási legelő

•

Recsk-Parádfürdő: védett vadgesztenye fasor

f) Bor és gasztronómia: •

Mátraderecske: derecskei lepénysütés, palóc étkezési szokások.

•

Parád: palóc ételkülönlegességek (palócleves, herőce, sztrapacska stb.)

•

Sirok: palóc étkezési hagyományok.

g) Konferencia és üzleti turizmus: •

Parádsasvár: Károlyi Kastélyszálló

•

Parádfürdő: Rekreációs centrum, Freskó étterem.

h) Falusi turizmus: A térség turisztikai kínálatát színesíti, kiegészíti a bővülőben lévő falusi turizmus. Időben előbb alakult ki a Mátra északi részén lévő településsoron a hagyományos helyi kínálathoz illeszkedő falusi vendéglátóhelyek sorozata (Sirok, Recsk, Parádsasvár, Bodony, Mátraderecske, Bükkszék). Az utóbbi 10 évben a térség természeti tájak gazdagságával, csendes, nyugodt környezetével kínálatot teremtő településein is bővülő a falusi vendéglátás: (Mátraballa, Várasszó, Pétervására, Kisfüzes, Erdőkövesd).

EXCELLENCE RT.

53


8.2.5.3 Turisztikai fogadókapacitás, vendégforgalom alakulása: A vendégforgalommal kapcsolatos elemzésnél alapvetően a KSH település soros adatbázisát használtuk. Az idegenforgalom időbeni dinamikájának vizsgálatához kiválasztottuk a 2002. évet (a legfrissebb hozzáférhető adat) és az 1995. évit (nagyjából ekkor érte el a mélypontját a rendszerváltást követő látogatottsági visszaesés). Ismerve a KSH adatbázis pontatlanságát, illetve korlátjait, ahol szükséges

volt

kiegészítettük

tapasztalati

adatokkal,

más

forrásból

nyert

információkkal is. A területi adatokkal való összehasonlításként a hasonló megyei adatokkal való összevetést alkalmaztuk (7. és 8. számú táblázat). A kereskedelmi szálláshelyek száma a kistérségben 2002-ben 1930 volt. Igen jelentős a bővülés dinamikája: több mint háromszorosára nőtt a szállásférőhelyek száma a kistérségben. Jelentős momentum a területi bővülés: a korábbi 2 településsel

szemben,

2002-ben

a

KSH

9

településen

tud

kereskedelmi

szállásférőhelyről. A becslések szerint a kereskedelmi szállásférőhely-kínálatot kistérségi szinten mintegy 500-800 egyéb nem kereskedelmi szállásférőhely (falusi vendéglátás, szobakiadás) egészíti ki. A megye szállásférőhelyeinek 1995-ben 6 %a, 2002-ben közel 12 %-a a kistérségben található, azaz Heves megye (egyébként is jelentős) vendégforgalmából a pétervásárai kistérség jelentős, és növekvő részarányt képvisel. Ugyan ezt a képet mutatják a származtatott mutatók is. Az 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek száma megyei szinten 51, ugyan ez kistérségi szinten 81 volt (2002), azaz több mint másfélszeres (7B számú diagram)! Ha a vendégszámot vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a kistérségben található kereskedelmi szállásférőhelyeken 1995-ben 12.773, 2002-ben 26.102 vendég fordult meg. Itt is érdemes összevetést tenni a hasonló megyei adatokkal. Eszerint Heves megyében 1995-ben megfordult vendégek 5,4 %-a, ill. 2002-ben 8,9 %-a a kistérségbe érkezett. A tendencia, az arányok igen hasonlatosak a szállásférőhely megoszlásnál tapasztaltakhoz (8A számú diagram). A kistérségbe érkezett vendégek 1995-ben 35.811 vendégéjszakát, 2002-ben 80.719 vendégéjszakát töltöttek itt. A növekedés látványos, több mint kétszeresére nőtt a vendégéjszakák száma. A megyében regisztrált vendégéjszakák közül 1995ben 6 %, 2002-ben 10, 3 % a kistérségben realizálódott.

EXCELLENCE RT.

54


Kevés információtartalma, alacsony megbízhatósági foka miatt csak kiegészítő indikátorként érdemes vizsgálni a vendégek átlagos tartózkodási idejét. E mutató értéke 1995-ben 3,1 nap, 2002-ben 2,8 nap volt. Valószínűleg azt a tényt érdemes kiemelni, hogy e mutató értéke mindkét vizsgált évben magasabb volt a hasonló megyei mutatószámnál (2,5 nap), amely jelzi, hogy a kistérségi idegenforgalom szerkezetében a hosszabb tartózkodási idővel jellemezhető turisztikai ágak (egészségturizmus, természetközeli turizmus stb.) súlya nagyobb, mint Heves megye egészében (7A számú diagram). 8.2.5.4 A kistérség idegenforgalmának értékelése, tendenciák, fejlődési irányok Az előző fejezetben bemutattuk, hogy a pétervásárai kistérség idegenforgalma – az egyébként is jelentős turisztikai célpontot képviselő Heves megye egészéhez viszonyítva is –, jelentős és növekvő súlyú. A növekedés tényét és arányait jól alátámasztják mind a szállásférőhely,

mind a vendég, illetve az eltöltött

vendégéjszakákra vonatkozó adatok. Ugyancsak fontos tényező, hogy a kistérségen belül az idegenforgalom területileg is bővült. A korában is jelentős múlttal, hagyományokkal rendelkező Parád, Bükkszék mellett további települések váltak idegenforgalmi célponttá, azaz idegenforgalmi folyosó alakult ki a kistérség D-i részén. A forgalombővülést, az idegenforgalom súlyának növekedését tapasztalva látható, hogy több – idegenforgalmi hagyományokkal nem rendelkező –, településen érzékelhető az idegenforgalom megjelenése vagy erre vonatkozó szándék, terv. A forgalmi adatok, a bemutatott folyamatok bizonyítják, hogy az idegenforgalom további területi bővítése (elsősorban Pétervására és környező települései, a 23-as számú út nyomvonalán fekvő települések) reális lehetőség, elsősorban azon települések esetében, ahol a fogadókapacitás elemei már kezdenek kiépülni és az adottságok vonzerőkké fejleszthetők. A kistérség É-i részén tapasztalható szándékok a falusi-, lovas-, kerékpáros- és természetközeli túrázás bővülését vetítik előre. A bővülés dinamikája gyorsabb lehet, ha kapcsolódási pontokat tudnak találni (pl. kiegészítő szolgáltatások, alternatív kínálat stb.) a kistérségen belüli hagyományos, nagy vendégforgalommal jellemzett településekkel.

EXCELLENCE RT.

55


A kistérség idegenforgalmi szerkezetében meghatározó az egészségturizmus és a természetközeli turizmus. Kedvező, hogy mindkét turisztikai ág kereslete hosszú távon is bővülő. Ez előrevetíti a kistérségi turizmus további részarány-növekedését mind a gazdasági szerkezeten belül, mind a megye idegenforgalmán belül. A kínálatot jól kiegészítheti például a palóc hagyományok attraktív bemutatása, kapcsolódó eseményei, rendezvényei. Az idegenforgalom növekedését az elmúlt évtizedben jelentős kínálatbővítő, illetve a szállásférőhely kínálat mennyiségi és minőségi növekedését lehetővé tevő beruházások alapozták meg. Látható, hogy az invesztíciók többsége a keresleti tendenciáknak megfelelő, és a kistérségi adottságokat legjobban kihasználó településeken, ill. ágazatokban történtek. A szállásférőhely-kínálat bővítését a minőségi színvonal növekedése kísérte. Fontos elem volt a korábban üresen álló parádsasvári, volt Károlyi-kastély 5 csillagos kastélyszállóvá fejlesztése. Meg kell említeni a közeli Szent Hubertus panziót, és a parádi Erzsébet Szálló rekonstrukcióját is. Új kínálati elem a térségben a mátraderecskei szárazfürdő. Befejezés előtt áll az új mofetta, amely 300 beteg ellátására lesz alkalmas. A vendégszám, férőhelyszám várhatóan tovább bővülhet. A térségi kínálat szempontjából fontos a parádsasvári Csevice-forrás megújulása, a parádfürdői timsós gyógyvízre alapozott gyógy-idegenforgalom bővülése. Nagy szükség van a bükkszéki Salvus termálstrand tervezett rekonstrukciójának megvalósítására, amely a szolgáltatási színvonal növelése mellett várhatóan forgalombővülést is fog eredményezni. A

Parádfürdőre

tervezett

nagyszabású,

látványos

élményfürdő

komplexum

beruházása megkezdődött. Befejezésének ideje viszont távolabbinak látszik. Tekintettel arra, hogy a térség idegenforgalmi kínálatát jelentősen gazdagító nagyberuházásról van szó, nem közömbös megvalósulása, belépésnek ideje.

8.2.6 Infokommunikációs infrastruktúra A kistérség vezetékes telefonhálózata 1992 óta folyamatosan bővült. 2004-re a kistérség minden településén kb. 80%-os a hálózat kiépítettsége, de a 100%-os

EXCELLENCE RT.

56


kiépítést a szolgáltató kapacitása bármikor garantálja. A magas alapdíjak miatt azonban sokan mondják vissza előfizetésüket, tehát nem a szolgáltatás színvonala okozza a visszafejlődést, hanem a folyamatos elszegényedés. Mobiltelefonok használata 2006-ra oldódik meg a szolgáltatók ígérete szerint. A térség több mint 50%-ában nincs, illetve torz a frekvencia vétele. Az előfizetések számáról nem áll rendelkezésre publikus adat. A világháló elérhetősége mobilhálózaton keresztül a lefedettség hiánya miatt sok településen nem biztosítható. A jelenlegi nethálózat alapja a MATÁV által biztosított vezetékes hálózat. Istenmezején a csillagpontos TV hálózatot tervezik kiépíteni, ami megteremtené a szélessávú Internet elérését. A kistérségben kb. 50%-ban a Polgármesteri

Hivatalokban,

kisebb

részben

művelődési

házban,

iskolában,

könyvtárban van Internet elérési pont. Az e-önkormányzatok interaktív elérési technikája emiatt nem oldható meg ebben a térségben. A kistérség internetes elérhetősége a www.hevesmegye.hu, a www.matrahegy.hu és a www.advisor.hu weboldalon keresztül lehetséges, míg Bükkszéknek, Istenmezejének saját honlapja is van. A teleházak felállításáról, azok szükségességéről megoszlanak a vélemények: néhány település tervezi, de leginkább nem tudnák üzemeltetni, mivel sok önkormányzati alapfeladatra sem jut megfelelő összegű forrás. Kisfüzesen működik teleház. Kábeltelevíziós hálózat 3 településen van kiépítve, de több községben tervezik, úgy is, mint Internet elérhetőséget biztosító hálózatot. Ezt a mentális előny fel lehet használni arra, hogy a térségben a kábeltelevízió és Internet ugyanazon hálózaton működjön, így biztosítva legyen a szélessávú elérés. Sajnálatos, hogy az utóbbi évtized egyetlen látványos fejlődésen keresztül ment tudományának - a telekommunikációnak és az informatikának -, áldásos eredményeit épp ebben a térségben, ahol a legnagyobb szükség lenne az általa elérhető fejlődésre, nem aknázzák ki. Sokszor még megfelelő minőségű és mennyiségű informatikai eszköz sem áll az önkormányzatok rendelkezésére. A hivatalokban helyi hálózatok nincsenek, térinformatikai rendszer nem működik.

EXCELLENCE RT.

57


Az információs kultúra, az e-önkormányzat ebben a térségben túlzottan nagy forrásigényű, mert nemcsak a számítógépes hálózatok telepítése emészt fel sok pénzt, hanem annak szoftver ellátása és rendszergazdáik foglalkoztatása is folyamatos anyagi bázist követel. Szűkebb értelemben a telekommunikáció, tágabb ételemben

az

infrastruktúra

hiányosságai

gyengítik

a

térség

működőtőke

befektetéseit.

8.3 A humánerőforrások 8.3.1 Demográfiai helyzet A Pétervásárai kistérség 20 települést foglal magába. Területe 47.506 hektár, azaz 475 km2, ami a megye területének 13,1%-a. A térség demográfiai mutatói közül a népesség alakulását, a természetes szaporodást, a vándorlási különbözetet és a korösszetétel fontosabb elemeit mutatjuk be, továbbá ahol lehetséges, összevetjük a megyei és az országos adatokkal. Népesség, népsűrűség A térség lakónépessége az elmúlt évtizedben enyhe csökkenést mutatott, 1998-ban 24.267 fő volt, ez 2002-re 23.706-ra csökkent, ami Heves megye lakosságának 7,3%-át teszi ki (9. számú táblázat, 10. táblázat). A települések népsűrűsége 2002-ben 22,2 és 160,9 fő/km2 között alakult. Az átlag 49,9 fő/km2 volt, ami jelentősen elmarad nemcsak a 109 fő/km2 országos átlagtól, de még az országos viszonylatban is alacsony 89,4 fő/km2 megyei mutatótól is (9E diagram, 10D diagram). Mindössze egy olyan település van – Mátraderecske - a térségben, amelynek népsűrűsége 120 fő/km2 fölött van, ugyanakkor 2.251 fős lakosságával nem tekinthető urbánus településnek. A magas népsűrűséget viszonylag kis méretű közigazgatási területének köszönheti.

EXCELLENCE RT.

58


Természetes szaporodás Az élveszületések száma 1998 óta enyhe ingadozást mutat, hasonlóan a halálozások számához, bár ez utóbbi minden évben jelentősen meghaladta az előbbit. Az ezer főre jutó természetes szaporodás eredménye (9C diagram) az elmúlt öt évben negatív volt- - 8 és -10 fő között ingadozott -, tehát természetes fogyásról (10B diagram) beszélhetünk. Ugyanakkor a települések között nagy szóródás figyelhető meg. Terpesen (8,8 fő) és Tarnaleleszen (1,6 fő) pozitív a természetes szaporodás, míg például Parád (-24) mutatója kimondottan rossz. A kistérség ezer főre jutó természetes fogyása 8,4 fő, rosszabb, mint a megyei (5,0) és az országos (3,6) fogyási mutatószám. Vándorlási különbözet Az odavándorlások száma 1998 és 2002 évek között kisebb ingadozást mutat, 1000-1200 fő/év körül van a kistérségben, hasonlóan az elvándorlások számához. A kistérség vándorlási különbözete éppen ezért változó, az ezer főre jutó vándorlási különbözet (9D diagram) 1998-ban 2,8 fő, 1999-ben -0,79 fő, 2000-ben -0,87 fő, 2001-ben ismét pozitív (2,88 fő) volt, 2002-re viszont újból negatív lett (-1,81). Ez utóbbi érték kissé meghaladja a (-0,87) megyei átlagot. Településenként az értékek viszont jelentős eltéréseket mutatnak: 2002-ben a „legvonzóbb” települések Fedémes, Erdőkövesd, Bükkszék, Szajla és Váraszó voltak, 15 fő feletti ezer főre jutó vándorlási különbözettel, a legrosszabb mutatója pedig Szentdomonkosnak (-60,4) volt. Korösszetétel Sajnálatos tény, hogy a kistérségben az aktív korú népesség (18-59 év) száma és aránya folyamatosan csökken: 1998-ban 56,6% volt, ami 2002-re 56,2%-ra csökkent, a megyei átlag ugyanakkor 58,7%, az országos pedig 59,9%. A megyei átlagot a mutató három településen – Parádsasvár, Pétervására, Recsk – haladja meg, ugyanakkor Kisfüzesen még az 50%-ot sem éri el (9A diagram, 10A diagram). Az időskorú (60 évesnél idősebb) népesség aránya viszont folyamatosan nő: 1998ban összes lakoshoz képest 25,5% volt, 2002-ben pedig már 26,3%. Ez jócskán meghaladja az országos (20,4%) és a megyei (21,9%) átlagokat. Két településen

EXCELLENCE RT.

59


kisebb csak az idősek aránya, mint a megyei átlag (Parádsasvár, Pétervására), több településen viszont a 30%-ot is meghaladja azt: Kisfüzes, Bükkszék, Mátraballa, Erdőkövesd, Bodony, Fedémes, Váraszó (10C diagram). A fiatalkorú (18 év alatti) népesség aránya 1998-ban 18,0% volt, azóta folyamatosan csökkent, 2002-re már 17,5%-ra, ami jóval az országos (19,8%) és a megyei (19,5%) átlag alatti. A települések között a szóródás 11,6% (Bükkszék) és 23,9% (Terpes) között változik. A megyei átlagot meghaladja még Szentdomonkos, Tarnalelesz és Szajla is. Mivel az öregek aránya nő, a fiataloké, és azon belül a gyerekeké egyre csökken, a kistérségben az elöregedettség mutató (öregkorúak gyerekekhez viszonyított aránya) folyamatosan növekszik az elmúlt évtizedben, 174,5%-ról 183,9%-ra, jóval meghaladva a megyei 138%-ot, ill. az országos 127%-ot (9B diagram). A leginkább elöregedett falu, ahol az öregek száma több mint 3,6-szorosa(!) a gyerekekének: Bükkszék. A legkevésbé elöregedett települések pedig: Terpes és Tarnalelesz, ahol az elöregedettségi mutató nem éri el az országos átlagot. Az egyes települések korösszetételéből felsejlik az a tény, hogy ezeken a kistelepüléseken csak ott mutatható ki nagy számú 18 év alatti lakos, és ott mérsékelt az elöregedettségi mutató, ahol jelentős számú roma lakosság él.

8.3.2 Munkaerőpiac, munkanélküliség Az ún. „rendszerváltást” követően (ezt megelőzően ugyanis teljes volt a foglalkoztatottság, még akkor is, ha mindenki tudott a látens túlfoglalkoztatottságról) megjelent,

majd

az

1992-es

évektől

egyre

nagyobb

mértéket

öltött

a

munkanélküliség. Az ipari struktúraváltás a nehézipar és a bányászat nagy részének felszámolásához vezetett, ill. a mezőgazdasági szektorban is gyorsan felbomlottak a korábbi termelési rendszerek. A folyamat eredményeként viszonylag rövid idő alatt százezrek veszítették el munkahelyeiket. Így történt ez a Pétervásárai kistérségben is.

EXCELLENCE RT.

60


8.3.2.1 Munkanélküliség Heves megyében: Jellemző, hogy a munkanélküliség regionálisan is egyenlőtlenül oszlik meg a kezdetektől az országban, az egyik legkedvezőtlenebb helyzetképet ma is az ÉszakMagyarországi régió mutatja. Különösen igaz ez a kistérségekben élőkre, közép- és idősebb korosztályra, a nőkre és a romákra nézve. Helyzetüket tovább nehezíti alacsony iskolázottságuk, szakképzettségük hiánya és a hátrányos helyzetű térségekben továbbra is mérhető a munkalehetőségek szűkössége. Heves megyében az 1993-97 közötti stagnálást (lényegesen nem emelkedtek a mutatók) 1998-tól felváltotta az a gazdasági fellendülés, melyet jól mutat a foglalkoztatottság és inaktivitás jelzőszámainak kölcsönhatása. A munkanélküliség csökkent országosan és Heves megyében egyaránt. A foglalkoztatási törvény életbe lépése óta egyre bővültek a foglalkozáspolitikai eszközök: közhasznú foglakoztatás, képzés és átképzés, bértámogatás, vállalkozóvá válás támogatása, korkedvezményes nyugdíj, munkahelyteremtő beruházás stb. A 90-es évtized során és végére látványosan emelkedett Heves megyében is a probléma kezelésére szolgáló pénzügyi keret, pl. 1998-ban a megyére leosztott decemberi FA keret már túllépte az 1 milliárd forintot, 2000-ben pedig már csaknem 1,2 milliárd Ft volt. Jelenősen emelkedett a támogatásba bevontak száma is. Még 1992-ben 4897 fő, már 1993-ban 8022 fő, ezt követően elérik a 10 ezer fő körüli ügyfél létszámot, akiket valamilyen formában már foglalkoztatáspolitikai támogatásban részesített a Heves Megyei Munkaügyi Központ. Az 1990-2000 közötti években összegzésként azt is elmondhatjuk, hogy jelentősen nőttek az ún. támogatási formák is. Kiemelkedő a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés támogatása és ennek bővülése a csoportos személyszállítás és az albérleti költségek támogatásával. 1996-tól a foglalkoztatási törvény módosulása lehetőséget teremtett a pályakezdők speciális és a vállalkozóvá válás, önfoglalkoztatás illetve a járulékok átvállalhatóságának támogatása. Mindezekkel együtt évről-évre változtak a támogatások igénybe vételének feltételrendszerei is. EXCELLENCE RT.

61


2000-től indultak azok a komplex foglalkoztatási programok, amelyek Heves megyében

is

lehetővé

teszik

a

foglalkoztatáspolitikai

eszközök

komplex

alkalmazásával az érintettek elhelyezkedését, illetve az azt elősegítő megoldásokat. A Munkaügyi Központ egyre nagyobb számú ügyféllel és munkáltatóval állt és áll napjainkig is közvetlen munkakapcsolatban. 2000-ben már több mint 20 ezer közvetítésre került sor a megye hat kirendeltségén. 2001. májusában 14.100 fő munkanélkülit regisztráltak, így a következő kép alakult ki: Eger és körzete

9,0 %

Gyöngyös és körzete

9,1 %

Hatvan és körzete

9,2 %

Heves és körzete

18,3 %

Füzesabony és körzete

12,6 %

Pétervására és körzete

16,4 %

Az 1990-es évek eleje óta folyamatosan két mikrokörzet mutatja a leghátrányosabb helyzetet: a pétervásárai és a hevesi. A kistérségi és megyei adatok elemzése egyaránt azt mutatja, hogy a regisztrált munkanélküliek száma évszakonként változik: a közhasznú munkák évvégére befejeződnek, az ún. idénymunkák tavasztól-őszig, (kb. október végéig tartanak), ezért a december-január-február hónapok mutatói mindig a „legrosszabbak”. A munkanélküliek elhelyezkedési esélyei is általában térségi eltéréseket mutatnak. A Pétervásárai kistérségben ebben az időszakban a közvetíthető álláshelyek száma 25 %-kal esett vissza, így a munkanélküliek érintett létszáma négyszeresen meghaladta a munkahelyek kínálatát. 8.3.2.2 A munkanélküliség mutatószámai 2002-ben a KSH adatai alapján A térség munkanélküliségének alakulását a regisztrált-, és a tartós munkanélküliek, a jövedelempótló támogatásban részesülők számának és arányainak alakulásával érzékeltetjük, az 1998-2002 évek időszakában, a KSH adatai alapján.

EXCELLENCE RT.

62


A regisztrált munkanélküliek száma az 1998. évi 1.496 főről 2001-re 1.266 főre csökkent, de 2002-ben már ismét 1.428 fő volt (12. számú táblázat, 12A diagram). A tartós (180 napon túli) munkanélküliek száma ugyanilyen tendenciát mutat: 1998ban 834 fő, 2001-ben már csak 640 fő volt, 2002-ben pedig 766 főre nőtt. A szociális jövedelempótló támogatásban részesülők száma 1999-ben volt a legmagasabb 824 fővel, 2002-ben számuk mindössze 7 fő volt. 1998-ban az összes ellátásban részesülő 3.007 fő volt, 2001-ben 2.067 fő, 2002-ben viszont 2.201 fő. Eszerint tehát amellett, hogy a szociális jövedelempótló támogatás gyakorlatilag megszűnt, a munkanélküliek száma 2002. évben ismét növekedésnek indult, ami figyelmeztető kell legyen! Ezen rétegek arányát is megvizsgáltuk a térség népességében. A munkanélküli segélyben és jövedelempótló támogatásban részesülőket az aktív korú (18-59 év) népességhez viszonyítottuk. A

regisztrált

munkanélküliek

aránya

az

aktív

korú

népességben

(munkanélküliségi ráta) 2002-ben a térség településeinél 3,3% (Parádsasvár) és 26,7% (Terpes) között szóródik (11. számú táblázat). Az átlagos munkanélküliségi ráta 2002-ben 10,5%, ami teljesen megegyezik az 1998-as értékkel, köszönhetően az aktív korú népesség csökkenésének is. Ez az érték jóval magasabb a megyei átlagnál (6,8%), és jóval meghaladja az országos 5,7%-ot (11A diagram, 12B diagram). A tartós munkanélküliek aránya az aktív népességben 0,8% (Parádsasvár) és 19,2% (Terpes) között változik. Az átlagos ráta 1998-ban 5,9% volt, 2002-ben pedig 5,6%, ami rosszabb a megyei átlagnál (3,3%), és több mint az országos 2,6% (11B diagram). 8.3.2.3 A munkanélküliség mutatószámai 2004-ben a Heves Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján 2004. január 20-án 14.156 fő regisztrált munkanélküli volt a megyében, 0,5%-kal több mint egy évvel korábban. Ez pozitívabb, mint az országos átlag, hiszen az 3,6%-al nőtt ez idő alatt. (22. számú táblázat).

EXCELLENCE RT.

63


A megye munkanélküliségi rátája 10,9%, 1%-al haladja meg az országos átlagot, így a megyék között a középső (10.hely), ugyanakkor jelentősen - 5,4% ponttal -, alacsonyabb az Észak-magyarországi régió adatainál. A tendencia évek óta alig változik, úgy tűnik, a munkanélküliségi mutatók „beálltak”. Pétervására kistérség munkanélküliségi rátája a megyében jelenleg a legrosszabb: 23,6%-os. A „legjobb” mutatója Hatvan és Gyöngyös körzetének van (8,4%), valamint az egri kistérségnek (8,5%). Ha a mutatókat településsoros bontásban vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a regisztrált munkanélküliek száma 2004. január 20.-án 1583 fő volt (23. számú táblázat). A tartós (365 napon túli) munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélküliekre vonatkoztatva 19,4%, 307 fő volt. A munkanélküli járadékra jogosultak száma 2004. év elején 434 főre rúgott. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2004. év elején 732 főt kitett ki. Ezen rétegek arányát is megvizsgáltuk a térség népességében. A munkanélküli segélyben és jövedelempótló támogatásban részesülőket az aktív korú (18-59 év) népességhez viszonyítottuk. A

regisztrált

munkanélküliek

aránya

az

aktív

korú

népességben

(munkanélküliségi ráta) 2004 januárjában a térség településeinél 2,9% (Parádsasvár) és 29,5% (Terpes) között szóródik. Az átlagos munkanélküliségi ráta 2004 elején 10,9% volt. A tartós munkanélküliek aránya az aktív népességben 0,0% (Fedémes) és 11,6% (Terpes) között változik. Az átlagos ráta 2,5% volt 2004. január 20-án.

8.3.3 Gazdasági aktivitás A lakosság gazdasági aktivitását a főállásúak és az adófizetők kategóriáinak, számuk és arányuk alakulásának tükrében mutatjuk be. A főállásúak száma a térségben az 1998. évi 5.574-ről 2002-re 6.968-ra nőtt, ami örvendetes jelenség! Az adófizetők száma – kisebb ingadozásokat leszámítva –, ugyanakkor alig változott. 1998-ban számuk 8.983 volt, 2002-ben pedig 8.957 fő, ami

EXCELLENCE RT.

64


azt jelezheti, hogy a kereső tevékenység a főállás javára strukturálódott át (13. számú táblázat, 13A diagram, 13C diagram, 14 számú táblázat). A főállásúak aránya az aktív korú népességben településenként 34,8% (Váraszó) és 64,6% (Mátraballa) között szóródik, de Parádsasvár értéke is magas, 63,8%-os. Az átlagos arány 39,2%-ról öt év alatt 51,1%-ra emelkedett, pozitívum ugyanakkor, hogy még mindig elmarad a megyei (56,7%) és az (56%) országos átlagtól. A megyei átlagot elérte még Bodony, Mátraderecske és Parád település is (14A diagram, 14B diagram). Az adófizető lakosok aránya a teljes népességben viszonylag nagy szóródást mutat 26,1%-tól (Terpes) 58%-ig (Parádsasvár). A kistérségi átlagos mutató 35,7%ről (1998) 36,9%-ra nőtt 2002-re, ami nem túl nagy fejlődés, ha figyelembe vesszük, hogy a megyei átlag 42,3%, az országos pedig 43,2% (13B diagram).

8.3.4 Szociális helyzet, jövedelmi viszonyok 8.3.4.1 Jóléti infrastruktúra A lakosság jólétét alapvetően a lakások és személygépkocsik számának alakulásával kívánjuk bemutatni (15. számú táblázat, 16. számú táblázat). A térségben a lakásállomány 2000. év óta kismértékben csökkent, 10.367-ről 10.144-re. Az ezer főre jutó lakásállomány 359 db (Pétervására) és 530 db (Kisfüzes) között szóródik a települések között, viszonylag kiegyenlített (15A diagram). Az átlagos érték az elmúlt években kissé ingadozott, de jelentős változást nem mutat, 430 körül alakul, ami viszont meghaladja a 401-es megyei, és a 404-es országos átlagot is! A személygépkocsik száma a kistérségben 1998-ban 3.790 db volt, ez 2002-re 4.692 db-ra növekedett. Az ezer főre jutó személygépkocsik száma 126 db (Fedémes) és 350 db (Parádsasvár) között szóródott 2002-ben (16A diagram). Az átlag 1998 óta 156 db-ról 198 db-ra nőtt, ami viszont még mindig jelentősen alatta marad a megyei (236 db) és az országos (260 db) átlagnak (15B diagram).

EXCELLENCE RT.

65


8.3.4.2 Jövedelmi viszonyok A kistérség lakosságának jövedelmi viszonyait az APEH Személyi Jövedelemadó adatbázisának adatai segítségével elemeztük, vizsgálva a belföldi és azon belül a főállásból származó jövedelmeket (17. számú táblázat). Az adófizetők száma – mint már korábban utaltunk rá – öt év alatt alig változott, 1998-ban számuk 8.983 fő volt, 2002-ben pedig 8.957 fő. Az adófizetők aránya 35,7%-ről (1998) 36,9%-ra nőtt 2002-re, ami nem túl nagy fejlődés, ha figyelembe vesszük, hogy a megyei átlag 42,3%, az országos pedig 43,2% (18. számú táblázat). Az egy főre jutó (belföldi) jövedelem nagy szóródást mutat a kistérségben (17A diagram). Terpesen az érték 136 ezer Ft/fő, Parádsasváron 534 ezer Ft/fő volt 2002ben, tehát az arány közel négyszeres! Figyelemre méltó, hogy e két „szélső” település között már 1998-ban is ugyanez az arány volt. E nagy különbségek kialakulásában persze jelentős szerepet játszik az előző bekezdés szerinti adófizetői arány, ugyanis ha a jövedelmeket egy adófizetőre vetítjük, akkor a leggyengébb Terpes (520 ezer Ft/adófizető) és a legjobb helyzetben lévő Sirok (936 ezer Ft/adófizető) között már nincs akkora különbség (17B diagram). Az egy főre jutó jövedelem Heves megyében egyébként 422 ezer Ft/fő, míg a kistérségi átlag mindössze 297 ezer Ft/fő. (Az országos átlag 472 ezer Ft/fő!) A főállásból származó havi átlagos jövedelem ismét Terpes községben a legkisebb (46 ezer Ft/fő), és Parádsasváron a legnagyobb (89 ezer Ft/fő). A kistérségi átlag 76 ezer Ft/fő, a megyei átlag 94 ezer Ft/fő, az országos pedig 103 ezer Ft/fő, vagyis a kistérség elmaradása jelentős (17D diagram, 18C diagram)! A nem főállásból származó jövedelmek aránya a kistérségben évről évre csökken, 1998-ban 36% volt, 2000-ben 21,6%, 2002-ben pedig már csak 11,1%, ami azonos a megyei átlaggal (17C diagram, 18B diagram). Ez egybevág a főállásúak arányának évről-évre történő növekedésével. (ugyanakkor még mindig alacsony). A befizetett személyi jövedelemadó alakulását vizsgálva megállapítható, hogy akár egy főre, akár egy adózóra vetítve Terpes és Ivád községek állak a sor végén, és Parádsasvár és Mátraballa települések az élen. Az egy adózóra jutó SZJA Terpesen 45 ezer Ft, Parádsasváron pedig 198 ezer Ft, vagyis több mint négyszeres

EXCELLENCE RT.

66


a különbség! A kistérségi átlag 146 ezer Ft, a megyei 214 ezer Ft, az országos pedig 259 ezer Ft, tehát a kistérség lemaradása itt is jelentős (18A diagram). 8.3.4.3 Szociális helyzet, szociális intézményhálózat A

piaci

mechanizmusok

kiépülésével

jelentősen

megváltozott

a

magyar

munkavállalók munkaerő-piaci helyzete. A privatizáció következtében az állami vállalatok

aránya

csökkent,

a

magánvállalatok

aránya

pedig

jelentősen

megemelkedett. A vizsgált kistérség „veszteségei”: a Siroki Fémművek, a Recski Ércbánya és egyéb ipari, valamint mezőgazdasági létesítmények, melynek következtében a munkavállalási esélyek jelentősen lecsökkentek. Mivel a gazdasági válság és a piacgazdaság kiépülése egybeesett, a recessziós nyomás a felemelkedés esélyét vetítette előre, melynek legfőbb mutatója a magánvállalkozások számszerű gyarapodását eredményezte. Az országban ez, mint a társadalmi mobilitás egyik csatornájaként jelent meg, illetve a munkanélküliség előli menekülés alternatívájaként.

Tény,

hogy

szinte

mindenütt

csökkent

a

munkavállalók

biztonságérzete. Korábban nem ismert módon kerültek stresszes helyzetbe emberek, a bizonytalan megélhetés okozta nyomorgás és munkanélküliségtől való félelem miatt. A társadalmi és gazdasági változásokat kísérte az Európára és hazánkra is jellemző elöregedési folyamat, mely különösen nehézzé tette a probléma globális és lokális kezelését egyaránt. A szociális helyzet szempontjából meghatározó a demográfiai helyzet alakulása, mely főfolyamataiban hasonló képet mutat országosan és kistérségi szinten egyaránt: a születések számának folyamatos csökkenése, kedvezőtlen mortalitási adatok, negatív előjelű népesség-gyarapodás. Az elöregedés folyamatának gyorsulásával kell számolnunk, mely a szociális ellátórendszer számára egyre erősödő kihívást jelez. A szociális ellátórendszer törvény által előírt (1993. évi III. tv.), az önkormányzatok számára kötelezően megoldandó feladatai a következők: Ellátási forma / lakosságszám kategória

EXCELLENCE RT.

< 2.000

2.000 <

10.000 < 20.000 < 30.000 <

Megyei feladat

67

PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETFELTÁRÁS Étkeztetés

+

Házi segítségnyújtás

+

+

Családsegítés

+

+ +

Idősek klubja

+

Idősek gondozóháza

+

+

Fogyatékosok nappali int.

+

Szenvedélybetegek nappali intézete

+

+

Pszichiátriai betegek nappali intézménye

+

+

Nappali melegedő

+

+

Fogyatékosok gondozóháza

+

Szenvedélybetegek gondozóháza

+

Pszichiátriai betegek gondozóháza

+

Hajléktalanok éjjeli menedéke

+

Hajléktalanok ápoló-gondozó otthona

+

Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye

+

Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye

+

Hajléktalanok rehabilitációs intézménye

+

A kistérségben a 10.000 fő lakosságszám alatti kategória feladatai jelentkeznek az önkormányzatok számára. A megyei önkormányzat gondoskodik azoknak a szakosított ellátásoknak a biztosításáról, melyekről a helyi önkormányzatoknak nem kell, valamint a módszertani feladatok összehasonlításáról. A pénzbeli és természetbeli juttatások mellett az önkormányzatok különböző mértékben

tesznek

eleget

kötelezettségeiknek.

A

Pétervásárai

kistérség

településeinek sajátossága a korábban már említett idősödő népesség magas aránya mellett az ellátási formák sokszínűsége és minősége. A polgármesterekkel és a téma helyi szakembereivel készített interjúk szerint az alapellátás kiegészítése megtörténik. Népszerű formák közé tartoznak az Idősek Klubjai, melyek sokszor a közösségi élet színterei is. A keresztény közösségek, illetve az egyházak is segítik a szociális feladatok ellátását. A karitatív szerep mellett egyre erősödő szakellátási formákat is megpróbálnak felvállalni. A karitasz központok helyi szervezeti, a

EXCELLENCE RT.

68


plébánia

közösségek,

illetve

a

szegénygondozás,

a

szenvedélybetegek,

hajléktalanok ellátását is végzik. Az egyházak kezelésében működik:  „Mária Oltalma” Leányvédő Otthon, Recsken, mely 12 fős férőhellyel gyermekotthoni funkciót lát el.  „Hetednap

Adventista

Reformmozgalom”,

Tarnaleleszen,

mely

szeretetotthonként működik. Megyei fenntartású szociális intézmény a kistérségben egy működik: Idősek Otthona, Parádfürdőn. Működési engedélye ideiglenes. 1992-ben került a Heves Megyei Önkormányzat fenntartásába. 120 férőhelyen idősek ápolását-gondozását végzi. Az épület műemlék jellege miatt a jogszabályi előírás szerinti átalakítás nehézségekbe ütközik. A nagy alapterületű szobákban, a rendeletben előírt maximum 4 ágy helyett 6-8 fő került elhelyezésre. 1998-ban pályázaton elnyert minisztériumi támogatással négy szoba teljes felújítására, valamint az elkülönítő és orvosi szoba kialakítására került sor. Jelen időszakban – a szakhatósági előírásokból – csupán részfeladatokat sikerült megoldani. További feltételek egy zöldmezős beruházással teljesíthetők. Férőhely kihasználtság 100 %. Várakozók száma 33 fő. Az intézményben a többi intézményhez képest is magas az intenzív ápolást-gondozást igénylők száma. Az ellátottak egészségi állapota egyre rosszabb. Folyamatos igényként jelentkezik a fekvőbetegek, valamint a démens személyek ellátása. Megoldást jelentene az intézményen belül külön részleg kialakítása a speciális gondozást igénylők részére, melynek tárgyi feltételei jelenleg nem adottak. Nagy hangsúlyt fektetnek a lakók mobilizálására, valamint a mentális gondozásra. A hitélet gyakorlására felújították a kápolnát.

Rendezvények,

kirándulások,

üdülés

megszervezésével

teszik

változatosabbá a gondozottaik hétköznapjait. Ennek eredményeként családias légkör, jó hangulat jellemzi az otthont. A dolgozói létszám 66 fő. Létszámhiány 4 fő ápoló, 1 fő gyógytornász, 2 fő gazdasági-műszaki létszám. Szakképzettségi aránya jelentősen nőtt, jelenleg 87,8%.

EXCELLENCE RT.

69


Pszichiátriai, szenvedélybetegek gondozására szolgáló intézmény nincs a térségben. A megyeszékhely (Eger) viszonylagos közelsége és a települések között az évek során kialakult szociális és egészségügyi „együttműködések” működő rendszert hoztak létre. Komoly gond ugyanakkor az intézményekbe bekerülés várakozási ideje, az ellátásokhoz szükséges utazások (utaztatások) az általánosan romló gazdasági helyzet ellátási zavarai.

8.3.5 Egészségügy Az egészségügyi helyzetet jellemzik az ún. társadalmi tényezők, melyek előidézői lehetnek a romló egészségi állapotnak:  Egészség károsító tényezők (éghajlat, víztisztaság, környezet stb.)  Életmód, mely ugyan egyéni jellemzőkkel bír, mégis társadalmi gyökerekkel rendelkezik (dohányzás, alkohol-fogyasztás, kábítószer, rossz táplálkozási szokások, kevés mozgás stb.)  Szegénység,

hiányos

táplálkozás,

esetleg

éhezés,

hajléktalanság,

(lakáskörülmények, lakókörnyezet)  Nehéz fizikai munka, túlmunka, stressz, egészségtelen munkakörülmények Fentiek mindegyike külön-külön, de főleg együttes jelenléte, megjelenése miatt okozója a lakosság romló egészségi állapotának. A Pétervásárai kistérség egészségügyi jellemzői, adatai negatív irányú trend mentén változnak. Az egészségügyi állapot romlásában szerepe van (illetve lehet) az egészségügyi ellátás rossz működésének. Az állandó népesség alapján évek óta a munkaképes korúak aránya a pétervásárai kistérségben a legkisebb, az időskorúak aránya kiemelkedően a legnagyobb. A demográfiai adatokból következően viszonylag kevés az iskoláskorúak száma, az oktatási intézmények jelen- és jövőbeni fejlesztési irányait befolyásolva. A megyei átlagnál alacsonyabb a házasságkötések fajlagos mutatója. A térségben a háziorvosok száma 1998 óta (13 fő) 2002-ig gyakorlatilag nem változott. Recsk, Mátraderecske és Pétervására rendelkezik 2 háziorvossal, EXCELLENCE RT.

70


Bükkszék, Parád, Sirok, Bodony, Istenmezeje, Bükkszenterzsébet és Tarnalelesz pedig 1 fővel. Az ezer főre jutó háziorvosok száma 2002-ben 0,55 volt, ami megfelel az országos átlagnak. Gyógyszertár 3 településen van. Pétervásárán és térségben nincs kórház, így az egészségügyi ellátásban kiemelt szerepet kap a városban működő szakorvosi rendelőintézet, a mentőállomás. A város 2 mentőautóval rendelkezik, és 24 órás szolgálatot lát el. Mentőállomás létrehozása Recsken is szerepel a tervek között, így oldható lenne a kistérség központosított ellátása. A kórházi ellátásra szoruló betegeket a kistérség településeiről Egerbe, Gyöngyösre utalják be. A szakorvosi rendelő jól felszerelt, speciális szakellátási feladatokra alkalmas.

Rákszűrést,

nőgyógyászati

kezelést,

gyermekorvosi

rendelést,

belgyógyászati, háziorvosi, fogorvosi és fizikoterápiás kezelést nyújt. A kistérség egészségügyi jellemzője, hogy sok az idős, gondozást igénylő ember, sok a magas vérnyomású, cukor- és szívbeteg, ér- és idegrendszeri problémával küzdő beteg. Egyes településeken kiemelkedő a daganatos betegségben szenvedők vagy a fogyatékosok száma. Ennek oka ismeretlen, de valószínűleg a szociális helyzetre vezethető vissza. A térség rendelői általában jól felszereltek, az előírásoknak majdnem minden szempontból megfelelnek, de a kisebb településeken akadnak hiányosságok. Ivád községben például a rendelés a Művelődés Házában történik. A legtöbb helyen nem megoldott az akadálymentesítés, a gyógyításban használt eszközök sok településen cserére, kiegészítésre szorulnak. A

húsz

településre

13

orvos

jut,

így

a

kistelepüléseken

partnerségi

együttműködések keretei között oldják meg a gyógyítást. Az átjáró orvosok általában heti egy nap rendelési időben látják el a betegeket. Egy orvos Pétervásáráról jár ki öt kistelepülésre (Erdőkövesd, Ivád, Kisfüzes, Terpes, Váraszó) rendelni más-más napokon, heti egy, ill. két alkalommal. A házi segítségnyújtásban szakképzett ápoló, illetve védőnők vesznek részt. Ugyancsak 4 település foglalkoztat egy fogorvost (Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Fedémes, Szentdomonkos) községekben. Állandó, egész napos orvosi ellátást biztosít a

EXCELLENCE RT.

71


dolgozóinak Parádsasváron az Üveggyár, emellett a település lakosaihoz Parádról jár át orvos. Az ügyeleti rendszer szintén körzetesített, így Recsken és Pétervásárán érhető el. Gyógyszertár mindössze 3 településen van, több helyen az orvosi rendelés idején kézi gyógyszertár működik (Istenmezején, Kisfüzesen). Sajnos azonban – az interjúk során elhangzottak szerint –, néhány kistelepülésen gondot okoz a rendelésen felírt vények beváltása. Ivád községben például - szívességi alapon -, Pátervárásáról hozzák a betegeknek. Ugyancsak szervezetten oldják meg a gyógyszerek megvásárlását Váraszón. A kistérség települései általában erejükön felül sokat tesznek a lakosság egészségügyi ellátásának megfelelő módon való kielégítésére. A nagyszámú idős ember, a leszázalékoltak, a nagy arányú munkanélküliek és az szintén nagy számú roma lakosok ellátása érdekében azonban fejlesztésre, egészségügyi berendezések vásárlására, orvosok letelepítésére, a betegszállításhoz jobb útviszonyokra stb. lenne szükségük.

EXCELLENCE RT.

72


8.3.6 Oktatás, képzés A kistérségben megoldott az alapfokú oktatási ellátás, csaknem minden településén működik óvoda (Kisfüzesen nincs) és általános iskola. A kistérség 20 település felében van óvodai ellátás. Az erdőkövesdi óvodába pl. Váraszó, Pétervására és Szentdomonkos községekből is járnak át gyerekek. Mátraderecskén

napköziotthonos

ellátást

is

biztosítanak

a

három

csoport

gyerekeinek. Legnagyobb, 13 főt foglalkoztató intézmény Sirokon van, ahol 158 gyerek elhelyezésére van lehetőség. Az általános iskolák közül több intézményben összevont osztályokban (1-3 osztály) folyik a tanítás. Többéves gyakorlat a felső tagozatos „átjárás” a szomszédos települések iskolájába. Fejlődő és viszonylag jó helyzetben lévő intézmény van Sirokon, Mátraderecskén, Istenmezején, Pétervásárán (körzeti iskola), Recsken, Tarnaleleszen. A kistérség oktatási intézményeiben folytatott interjúk tapasztalatai az alábbiakban összegezhetők:  Általános iskolai oktatás a kistérség 20 települése közül 15 településen van. (Kisfüzes és Ivád és Szajla, Terpes, Parádsasvár községekben nincs.)  Van település, ahol az alsó tagozatos tanítás összevont osztályokban működik, és a felső tagozatosok más településekre járnak át. (Bodony, Váraszó, Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos).  Bükkszenterzsébeten és Fedémesen 1-3 osztályos tanulók tanítása folyik, 4. osztálytól a tanulók átjárnak Tarnaleleszre iskolába.  Szentdomonkoson és Mátraballán 1-4 osztályos tanítás van, a felső tagozatosok Tarnaleleszre ill. Mátraderecskére járnak iskolába. Kistérségre jellemző az óvodai és iskolai tanulói létszám csökkenése, a belsőarányok változása, a roma tanulók számának erőteljes növekedése. A mélyinterjú alanyai a kialakult helyzet kezelését, a hátrányos helyzetben lévő tanulók segítését sürgető feladatként említették.

EXCELLENCE RT.

73


A kistérség fenntartó önkormányzatai a gazdálkodás nehéz helyzete és a tanulói létszámadatok változásai ellenére sem tervezik az iskolák bezárását. A csökkenő tanulói létszámok ugyanakkor felvetik a tanulók későbbi esélyegyenlőségi kérdését is. Az alapfokú oktatás jövőbeni biztosítására két elképzelés merült fel: részben társulásos forma, részben az átjárás gyakorlatának megtartása. Ez utóbbi azért is népszerű, mert a kistérség valamennyi településéhez viszonylag jó a közlekedés. Középfokú oktatási intézmény csak a kistérségi központban, Pétervásárán van, a 42 éve működő Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet, a Keglevich Kastély épületében. Az iskola beiskolázási körzete: Heves, Borsod, Nógrád megye. Képzési területei folyamatosan bővülnek: mezőgazdasági gépészek, gépszerelő-gépüzemeltető, mezőgazdasági szakmunkás (gazda). 1991-től szakközépiskolai képzéssel bővült, 2000-től pedig lány tanulók részére, dísznövény és zöldségtermelő szakmákat oktatnak. Az intézményben 1998/99-től NAT szerinti képzésben indították el az első IX osztályos évfolyamaikat, amelyben a tanulók már OKJ-s szakmákat is tanulnak: mezőgazdasági gépésztechnikus, mezőgazdasági gépész, lótenyésztő, dísznövényés zöldségtermesztő. Az intézményben 34 fő pedagógus dolgozik, beiskoláztatási gondjaik nincsenek. A 2002/2003-as tanévben 160 tanuló vett részt szakiskolai-, 88 fő szakközépiskolai képzésben. Az intézmény sportcsarnok és tanuszoda építését tervezi (a tervek már elkészültek), a beruházás azonban csak pályázati segítséggel valósítható meg. A beruházás saját tanulói mellett megoldaná a környező településeken tanulók úszás-oktatását is. Felnőttoktatás nincs a kistérségben. Az élethosszig tartó tanulás elől elzárkóznak az emberek, legtöbb településen nincs érdeklődés, pénz-, oktatási feltételek hiányára hivatkozással, ezért nemcsak, hogy nincs, de nem is terveznek felnőttoktatást. A felnőttképzés keretében tanfolyamokat tartanak két településen. Ivád községben a bezárt iskola épületében (amelyet teleházzá terveznek átalakítani) számítógép kezelői tanfolyamat tartanak egy teremben, 22 fős csoportokban. A hallgatók

EXCELLENCE RT.

74


Egerben vizsgáznak. A nagy érdeklődésre tekintettel a tanfolyam bővítését tervezi. Igény van gépíró és nyelvtanfolyamokra is. Az Ivádon megszűnt iskolában a „teleház” elképzeléshez kapcsolódik a jelenleg is népszerű számítógépes tanfolyam. Több településen a non-profit szervezetekben aktívan bekapcsolódó felnőtt lakosság „képzése” történik (Sirok, Mátraderecske, Parád, Recsk, Mátraballa). Pétervásárán, a középfokú intézményben több felnőttoktatási forma is működik, ezek főleg a Munkaügyi Központ szervezésében, további tanfolyamok indítását is tervezik (ezüst- és aranykalászos gazda stb.) Parádsasváron az üveggyárban folyik általános képzés. Országos tény és Heves megyére is jellemző, hogy a 7 évesnél idősebb népesség iskolai mutatói jelentősen javultak az elmúlt évek során. Igaz ez a 8. osztályt végzettekre, a közép- és felsőfokú tanulmányukat folytatókra egyaránt. A kistérségek közül a Pétervásárai körzetben lakók iskolai végzettség szerinti összetétele kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége a következők szerint alakul (adatok százalékban):

Terület

Általános Egyetem, Általános Középiskola Egyetem, iskola 8. Középiskolai főiskola iskola 8. érettségi főiskola Összesen évfolyamnál érettségi oklevél évfolyam nélkül oklevéllel alacsonyabb nélkül

Eger

14,1

18,4

18,8

28,2

3,9

16,6

100,0

Pétervásárai kistérség

28,9

33,5

21,0

12,7

0,5

3,4

100,0

Megye összesen

22,7

26,7

21,9

19,1

1,8

7,8

100,0

A kistérségben az alapfokú oktatás és a középfokú szakképzés aránya kedvező, a felsőfokú képzésben rosszabbak a mutatók, ami erősíti pl. a felnőttképzési formák tervezését.

EXCELLENCE RT.

75


Az oktatás színvonala és eredményessége nehezen mérhető, emiatt a meglévő adatokkal leginkább a tanulmányi eredmények és a továbbtanulási arányok alapján szoktak következtetni minderre. A közvélemény-kutatási adatok is azt mutatják, hogy az oktatással kapcsolatos intézkedések, az oktatás értéke felértékelődött még a legkisebb településeken élők körében is. Megnőtt az igény a középiskolák, a felnőttoktatás és a távoktatás, az ún. posztszekunder képzési formák iránt. Miközben a lakosság igényli az iskola színvonalas,

hatékony

működését,

a

területi

egyenlőtlenségek

mélyülését

tapasztalva, az esélyegyenlőség mértékének javítását igénylő hangok is egyre erősebbek. Ebben az oktatási rendszerben megnő a helyi szereplők súlya. A központi oktatási programok, a tartalmi szabályozás megszűnésével sok alkotó energia szabadulhat fel, így az iskolák sora saját helyi pedagógiai programot készített. A tanárok 10-15%-a vett részt tananyagok és tankönyvek írásában. A helyi szintek már kevésbé egységes képet mutatnak. Az ún. monitor vizsgálatok is jelzik a kistelepülések, kis létszámmal dolgozó iskolák ilyen szempontból is hátrányos helyzetét. Pétervására látja el központi társulás keretében a nevelési tanácsadást és a logopédiai képzést. Tarnaleleszen tervezik (már végzik is) a gyógypedagógiai oktatást. Összességében a kistérség minden oktatási intézményében komoly erőfeszítésekkel tudják a minőségi oktatás valamely szintjét teljesíteni. Egyre nehezebben teljesíthetők a működés előírt feltételei, ennek ellenére a kötelező taneszközök és felszerelések biztosítottak.

8.3.7 Kultúra A kultúra hagyományos intézményei, művelődési házak, könyvtárak, az elmúlt évtized változásai okán válságba kerültek, főleg a kisebb településeken. Az önkormányzati törvény demokratikus lehetőséget adott az ezen intézmények bezárására is és a támogatására is. A civilizációs korszakváltás a kultúra fogalmának felértékelődésével, a média hihetetlen mértékű „nyomulásával” járt együtt. A 90-es évek végére újra középpontba

EXCELLENCE RT.

76


került a szabadidő kérdése, megjelent a szabadidő-ipar is. (ld. fitness termek, életmód programok stb.). A nem kevésbé fontos egyéb szociológiai dimenziók mellett (nem, munkajelleg, család, lakás, stb.). sokan gondolták és gondolják ma is, hogy a kultúra intézményeire ma kevésbé van szükség, mert azokat helyettesíti a televízió műsorkínálata. 8.3.7.1 Művelődési házak A Pétervásárai térségben: 20 db művelődési ház található, ám működési feltételeiket tekintve vegyes a kép. A művelődési házak a kistérségben főleg a kisebb településeken 1990 után rendszertelenül működnek, vagy bezártak. A meglévőkben különösen rosszak a személyi feltételek (képzettség, alkalmazási feltételek). Az alig működő intézmények ennek ellenére Falunapokat, különböző - felnőtteket, gyerekeket -, mozgósító rendezvényeket szerveznek. Sok helyen hiányolják ma, a korábban nagyszámú kulturális eseményeket. 8.3.7.2 Könyvtárak A könyvtári területen az 1997. évi CXL. törvény kinyilvánítja, hogy az információs társadalom, a tudás alapú társadalom alapintézménye az információt gyűjtő, feltáró és szolgáltató intézménye: a könyvtár. Ennek ellenére a településeken csak részben megoldott a nyilvános könyvtári ellátás. Szünetel a könyvtári szolgáltatás Terpesen, nincs könyvtára Kisfüzesnek és Parádsasvárnak. Társulási szerződés alapján működtet könyvtárat: Tarnalelesz, Szentdomonkos, Fedémes, Bükkszenterzsébet. Ezen kívül egy könyvtár

a

Művelődési Központ keretein belül, 7 könyvtár kettős funkcióban (iskolai és közkönyvtárként), továbbá 6 könyvtár önálló települési könyvtárként működik. A kistelepülések nagyobb része nem képes önállóan könyvtári szolgáltatást nyújtani a

lakosságnak,

követelményeknek.

másutt Szinte

pedig

a

nincs

szolgáltatás olyan

szintje

kistelepülési

nem

felel

könyvtár,

meg

a

amelynek

korszerűsítése ne lenne indokolt. Jelentős azoknak a könyvtáraknak a száma, amelyek teljesen magukra maradtak, és önerőből próbálnak fennmaradni.

EXCELLENCE RT.

77


Minden

könyvtárban

a

kölcsönzés

a

legjellemzőbb

szolgáltatás,

a

nagy

könyvtárakban e mellett növekvő a helybenhasználat, de egyre gyakoribbá és kedveltté válik a számítógéphasználat, a hálózati-internetes szolgáltatások elérése, fénymásolási kérések stb. A

csoportos

könyvtárhasználat

főként

a

kettős

funkciójú,

az

iskolai

és

közkönyvtárakra jellemző. Főleg a kis településen jellemző az iskolai és községi könyvtárak összevonása, összefüggésben a szakképzett, főfoglalkozású könyvtáros alkalmazásának és a számítástechnikai eszközök, infrastruktúra hiányával. A könyvtári ellátás színvonalát befolyásolja a település nagysága. A legrosszabb a helyzet az 1000 lakos alatti településeken, ott az önkormányzatok nem képesek megfelelni a nyilvános könyvtárak fenntartása és működtetése alapkövetelményeinek és alapfeladatainak. A könyvtáros főként megbízási díjas, heti 2-3 órában tart nyitva a könyvtár. A kistelepüléseken a könyvtárosok főként megbízási díjasok, túlnyomó többségben alap ill. középfokú végzettséggel, könyvtárosi szakképesítés nélkül. A könyvtárosok túlnyomó többségének nincs számítástechnikai végzettsége, a gép kezelését tapasztalat, helyi vagy megyei könyvtári tanfolyamok alapján sajátították el. Tarnalelesz, Fedémes, Szentdomonkos és Bükkszenterzsébet társulási szerződés alapján közös fenntartású intézményként működteti az Általános Művelődési Központot – s annak részeként a kettős funkciójú könyvtárat. A többszörösen hátrányos helyzetű települések teherbíró képessége és a négy település földrajzi adottságai szinte kínálják ezt a megoldást. A közös fenntartású intézmény korszerű, gazdag állománnyal rendelkezik, pályázati lehetőségeit maximálisan kihasználva törekszik a színvonalas könyvtári ellátás megvalósítására. Recsk, Parád, Mátraderecske és Sirok községek önálló könyvtár fenntartásával nyújtanak könyvtári és információs szolgáltatásokat. Fejlődésük és életképességük biztosított, hiszen az önkormányzatok fontosnak érzik intézményüket, a fenntartásra és működtetésre fordított összeg, pályázati lehetőségek biztosítják a megfelelő színvonalú munkát.

EXCELLENCE RT.

78


Bükkszék, Istenmezeje és Mátraballa könyvtári ellátása szintén fejlődőképes. Az infrastrukturális

feltételek

igénybevételével

jó

javításával,

színvonalú

az

ellátórendszer

könyvtárakat

lehet

szolgáltatásainak

mindhárom

településen

működtetni. Bodony, Szajla, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád könyvtárai csak vegetálnak, önerőből nem lesznek képesek a kor színvonalának megfelelő könyvtári szolgáltatást nyújtani. A jelenleg szünetelő Terpes, és a könyvtári szolgáltatással nem rendelkező Parádsasvár és Kisfüzes esetében is érdemes megoldást kell keresni. 8.3.7.3 Múzeumok A térség része és őrzője is a palóc kultúrának. Több évtizede folytat a Heves Megyei Múzeum a témában kutatást, segíti az önkormányzatok gyűjtemény-kialakító tevékenységét.

Az

alábbi

településeken

van,

ill.

kialakítható

(fejleszthető)

hagyományőrző intézményi lehetőség:  Bodony: Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet bemutató terem  Bükkszék: Kézműves ház és bemutató, idegenforgalmi hasznosítás  Mátraballa: Tájház  Mátraderecske:

Hevesi

Népművészeti

és

Háziipari

Szövetkezet,

Idegenforgalmi Szövőrészleg, (kiállítássá fejleszthető)  Parád: Palóc-ház, Hagyományőrző Egyesülettel együtt, ill. a Nyugdíjas klub helytörténeti gyűjteménye, Gasztronómia, rendezvények  Parádsasvár: Üveggyár története, bemutató terem  Recsk: A Faluházban bemutató terem, Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tájház, kézműves tevékenység  Váraszó: Felújított középkori templom, a térség egyik kiemelkedő jelentőségű értéke  Fedémes: Hagyományőrző Egyesület. Az ún. „Papírmerítő műhely”, a régi mesterség újraélesztése, egyben foglalkoztatás-teremtő is. (10 fő), Nyári Művésztelep, gyermektáboroztatás.

EXCELLENCE RT.

79


 Pétervására: A művelődési házban a hagyományőrzés, táncoktatás, kerámia tevékenység, személyi feltételek adottak. Állandó bemutató terem, múzeumi egység nincs. 8.3.7.4 Mozik Az 1990-es években Pétervására Kistérség minden – korábban működő helyszínein – megszűntek a mozik. Az Eszterházy Károly Főiskola művelődésszervező szakos hallgatói által végzett kutatás egyik lakossági „elégedetlenségi” pontja a mozik hiánya volt. Projektoros vetítések, egyéb mozi jellegű fejlesztések helyi feltételeit tisztázni lehetséges. A Filmtörvény lehetőségeit érdemes lenne a kisebb települések mozi-ellátottságánál figyelembe venni.

8.3.8 Civil szektor Az 1990-es évek elejétől felerősödött a civil mozgalom, egyre több szervezet jelent meg az országban. Ezt az időszakot több ezer szervezet létrejötte jellemezte, kissé áttekinthetetlen vagy szervezetlen formában. Az Egyesületi törvény (1989. évi II. tv.) ill., a Non-profit törvény (1997. évi CLVI. tv) szabályozta létrehozásuknak, működési körüknek rendszerét. Céljaik és funkcióik nehezen tisztulnak le, keverednek egymással a direkt és a napi politikától távolabbi tevékenységi formák. A Pétervásárai kistérségben 103 db civil szervezetet tartanak nyílván, melyeket a I. számú függelékben mutatjuk be. A Pétervásárai kistérségre is jellemző, hogy a civil szervezetek működésének rendszeressége és néha tevékenységének megismerése is nehéz. A megalakulást követően változó eredményességgel működnek, néhol a megszűnés ténye sincs regisztrálva. A civil szervezetek közötti együttműködésre az alkalomszerű és több esetben alacsony hatékonyságú kooperáció jellemző. A kistérségi együttműködésekre a községekben sem szakmai, sem érdekeltségi alapon nincs kialakult gyakorlat. A megye más településein is hasonló a helyzet. (Egerben és Gyöngyösön, ahol kialakult a civil szervezetek egyeztető fóruma, (civil kerekasztal) eredményes kapcsolati háló működik).

EXCELLENCE RT.

80


Az együttműködés kereteinek kialakítását szolgálta Heves megyei non-profit szektor fejlődését segítő szakmai találkozók sora. A találkozókhoz szakmai tanácsadás is kapcsolódott. A Pétervásárai statisztikai kistérségben rendezett fórumok közül a Pétervásárán, Recsken, Erdőkövesden, és Fedémesen rendezett találkozó elérte leginkább célját. A fórumok jól szolgálták, egymás kölcsönös megismerését és a megyei civil konferencia előkészítését. A civil szektor jellemzői megfelelnek a megyei átlagnak, ami a szervezetek szakmai tagozódását, feladatellátásban való részvételüket, forrásaikat illeti. Az önkormányzati és civil kapcsolatok terén – a hátrányos helyzetű települések jellemző gondjai ellenére - pozitív folyamatokat és eredményeket tapasztalható. Az együttműködés kialakításában az önkormányzatok és a szervezetek egyaránt kezdeményezők. Közhasznú feladatot ellátó civil szervezet együttes támogatására példa a tarnaleleszi körjegyzőség

területén

a

hangszeres

zeneoktatás.

Önkormányzati

civil

együttműködésre alapozott hároméves program indult ugyanebben a térségben. Jó példa továbbá a polgármesterek kezdeményezése a civil önkormányzati együttműködés kialakítására Istenmezeje, Szederkénypuszta, Erdőkövesd és Zabar községekben. A megyehatáron átnyúló önkormányzati, civil kapcsolatot tart fenn a kistérségből Bükkszenterzsébet, Pétervására. Bükkszék, Pétervására, Sirok települések idegenforgalmi egyesületei szakmai kapcsolatot létesítettek, közös projekt előkészítése zajlik. Előkészítés alatt van a térségi non-profit információs központ létrehozása, pétervásárai önkormányzati támogatással. A kistérségi civil fórum és a kistérségi civil egyeztető tanács megszervezése és létrehozása a térségben a Nemzeti Civil Alapprogram fejlesztésének fontos eleme. A non-profit szervezetek pénzügyi helyzetére jellemző, hogy igen kevés a különböző forrásokhoz hozzájutó civil szervezet. Az egyesületek, alapítványok nagy része kizárólag a helyi, vagy megyei pénzügyi alapokhoz pályázik. Ennek fő oka a vezetőség felkészületlensége, az információ és a pályázati önrész hiánya.

EXCELLENCE RT.

81


8.4 Műszaki infrastruktúra 8.4.1 Közlekedés 8.4.1.1 A közlekedési szerkezet általános bemutatása A Pétervására központú kistérség közlekedési szerkezetét a földrajzi adottságok határozzák meg. A településcsoport három völgy metszéspontjában helyezkedik el. Ezek a Mátra és a Bükk hegység között húzódó ÉÉNy – DDK irányú Tarna folyó völgye, annak parádi mellékvölgye, valamint az említett két hegység és a tőlük északra elhelyezkedő Heves-Borsodi-dombság közötti DNy – ÉK irányú völgyhajlat. A központi település, Pétervására, a Gyöngyös, Salgótarján, Eger, Ózd négyszög geometriai felezőjében, a Tarna-völgy és a hegységek

északi előterének

metszéspontban, közlekedési szerepéből adódóan alakult ki és lett a kistérség egyik központja. Ezt a szerkezetet követi a kistérség kelet-nyugati tengelyét jelentő Bátonyterenye – Szentdomonkos között húzódó 23. sz. főút, amely nyugaton a Hatvan – Salgótarján közötti 21. sz. főút, míg keleten a Kerecsend – Eger – Ózdot összekötő 25. sz. észak-déli irányú főutak közvetítésével kapcsolódik az M3 autópályához. Közúti szempontból meghatározó még a kistérség déli határán húzódó Gyöngyös – Recsk – Eger összeköttetést biztosító 24. sz. főút. A hálózat szerkezetéből alapvetően hiányzik egy, a Tarna völgyét követő, megfelelő kiépítésű út, amely közvetlen kapcsolatot biztosítana déli irányba az M3 autópályához. 8.4.1.2 Vasúthálózat A kistérség dél-nyugati szélét metszi a Kisterenye – Kál-Kápolna B2 jelű egyvágányú vasúti mellékvonal. A vonal kiépítési sebessége 60 km/óra, de Recsk – Kisterenye vasútállomások közötti szakaszon, közel 30 km hosszon állandó sebességkorlátozás van, ami általában 30 - 40 km/óra. A Recsk – Kál-Kápolna közötti szakasz fővonali bontott anyagból felújításra került. Itt csak egyes be nem látható útátjáróknál van sebességkorlátozás. A Kisterenye – Recsk közötti szakasz felújítását 2006 utánra tervezi a MÁV Rt. A forgalom állomástávolságú közlekedéssel bonyolódik. EXCELLENCE RT.

82


A vonal forgalmának jellemzői:  Napi öt személyvonat pár. A mentidő 1 óra 33 és 1 óra 43 perc között változik  A teljes vonal hosszában napi egy tehervonatpár. A kistérséget érintő szakaszon  Mátraballa vasútállomás  Mátraderecske megállóhely  Recsk-Parádfürdő vasútállomás  Sirok megállóhelyként üzemel. A mellékvonal a MÁV Rt. javaslata szerint a jövőben regionális üzemeltetésbe kerülne. 8.4.1.3 Közúthálózat A kistérség két meghatározó útja a 23. sz. Bátonyterenye – Szentdomonkos közötti főút, amely a 25. sz. főútban folytatódik Ózd, illetve Eger felé, valamint a Gyöngyös – Eger közötti 24. sz. főút. Mindkettő napi forgalma 2000-4000 E/nap közötti tartományba esik, így kapacitáskihasználtsága 40% alatti. Az évenkénti forgalom növekedése mérsékelt, 6% alatti. A 23. sz. főútnak a kistérséget érintő területen a burkolat teherbírása tűrhető, vagy rossz minősítésű, kivéve a Pétervására – Bükkszenterzsébet közötti szakaszt, amelyik jó teherbírású. A közút felületépsége tűrhető, vagy rossz minősítésű. A 24. sz. főút teherbírása jó, kivéve a Bodony – Recsk közötti szakaszt, ahol nem megfelelő. A felületépség itt is tűrhető, vagy rossz minősítésű.

EXCELLENCE RT.

83


Hálózati szempontból jelentős összekötő utak:  2411. jelű Recsk és Mátraterenye közötti út, amely összeköti a 23. és 24. sz. főutakat;  2412. jelű Sirok – Pétervására összekötő út, amely megfelelő kiépítettség esetén

mintegy

8

km-rel

rövidebb

kapcsolatot

biztosíthatna

a

megyeszékhellyel, mint a 23. és 25. sz. főutak.  2305. jelű Pétervására – Zabar összekötőút, amely a Tarna-völgy északi szakaszát kapcsolja a kistérségi központhoz. Megemlíthető még a 24132. jelű Recsk – Szajla közötti út, amely – mint ahogy a számjeléből

is

kiolvasható

-,

bekötőút

volt,

mely

a

zsáktelepülés

jelleg

megszüntetése során lett összekötő út. Ezen út sajátossága, hogy Heves megye egyetlen olyan számozott útja, amely egyes szakaszain még nem rendelkezik szilárd útburkolattal. Ez természetesen azt is jelenti, hogy Szajla települést valójában zsáktelepülésnek kell tekinteni. Külön kiemelendő a kistérség másik három zsáktelepülése:  Fedémes  Kisfüzes  Váraszó. Ezen települések zsákjellegének fokozatos feloldása a domborzati viszonyok lehetőségei között szükségszerű. A mellékút-hálózat általában 2000 E/nap érték alatti forgalomterheléssel bír, így a kétsávos utak kapacitáskihasználtsága 40 % alatt van. A forgalom növekedése ezeken az utakon is évi 6% alatti, de a Pétervására és Erdőkövesd között 6% feletti. A burkolat teherbírása és felületépsége tűrhető illetve rossz kategóriájú. A közúthálózat részletes adatai a 21. számú táblázatban találhatók meg.

EXCELLENCE RT.

84


8.4.1.4 Helyközi közúti közösségi közlekedés A kistérség területének ellátása megfelelő. A járatsűrűséget jellemző adatok a következők: Kistérségi központ  Pétervására – Eger (megyeszékhely), 28 járatpár  Pétervására – Parádfürdő (vasút), 8 járatpár  Pétervására – Bátonyterenye (vasút), 18 járatpár Zsáktelepülések  Fedémes – Pétervására, 8 járatpár  Fedémes – Eger, 9 járatpár (részben átszállással)  Váraszó – Pétervására, 6 járatpár  Váraszó – Eger 11 járatpár (részben átszállással)  Kisfüzes – Pétervására, 3 járat pár  Kisfüzes – Eger, 3 járat pár (átszállással) Kiemelhető,

hogy

a

fővonali

vasút

elérése

Bátonyterenyén

Pétervásáráról

autóbusszal 31 perc, ezért feltehető, hogy ez nagymértékben versenyképes a Kisterenye – Kál-Kápolna vonal használatával szemben. 8.4.1.5 Kerékpárút hálózat A kistérségben kerékpárút nem épült. Ugyanakkor a terepviszonyok ellenére a 23. sz. főúton, de a 2305. jelű összekötő úton is, jelentős kerékpárforgalom van. Ennek megoldása a jövőbeni fejlesztések feladata. 8.4.1.6 Logisztika, kombinált árufuvarozás A kistérségben az adottságok nem indokolják önálló logisztikai tevékenység beindítását. A kombinált fuvarozásnak nincsenek meg a feltételei, de igény sincs rá.

EXCELLENCE RT.

85


8.4.1.7 Az állami úthálózat fejlesztési tervei Az állami úthálózat fejlesztési előirányzatok 2003.-2006. közötti időszakra a kistérséget közvetlenül érintő fejlesztéssel nem számolnak. A 2006.-2015. közötti időszakra a 24. sz. főút Recsk tehermentesítő útjának II. ütemét irányozzák elő. A nagytávlatú elképzelések között szerepel a 24. sz. főút Parád – Parádsasvár Recsk elkerülő szakaszának megépítése, továbbá a Parádsasvár – Bátonyterenye összeköttetés korszerűsítése. A megyei közútkezelő társaság javaslatában szerepel a Recsk – Szajla összekötő út - jelenleg földút -, kiépítése, ami már régi megyei igény. A „zsáktelepülésekre vonatkozó programban Kisfüzes második kapcsolatának megépítése szerepel.

8.4.2 Ivóvízellátás, szennyvízkezelés A közműellátás alakulása alapvetően a víz- és csatornahálózat kiépítettsége és kihasználtsága tekintetében követhető nyomon. 8.4.2.1 Közüzemi ivóvízellátás Mind a 20 településen kiépült a vezetékes ivóvízellátás alaphálózata. A települések vezetékes ivóvízellátása részben az ÉRV által üzemeltetett regionális vízellátó rendszerről, részben az egyedi vízműtelepekről biztosított. Ez utóbbiaknál szinte minden vízműtelepen üzemel víztisztító berendezés alapvetően a vas és mangántartalom-, esetenként a gáztartalom határérték alá történő leválasztására. Ezt egészítik ki az egyedi házi vízellátó rendszerek. A vezetékes vízellátás alaphálózata a települések szinte minden utcájában kiépült. Az ivóvízvezeték hossza a kistérségben 1998. és 2002. év között nem változott: 250 km. A gerincvezeték ellátottság mellett ugyanakkor fontos tényező a hálózatra kapcsolt lakások aránya, hiszen hiába van kiépítve az alap infrastruktúra, ha azt a lakosság nem tudja igénybe venni (19. számú táblázat, 20. számú táblázat). Az ivóvíz-hálózatra kapcsolt lakások aránya a kistérség településeiben 51% (Sirok) és 100% (Bükkszék) között szóródik (19A diagram). A kistérségi átlag 78,4%,

EXCELLENCE RT.

86


miközben a megyei átlag 92,5%, az országos átlag 93,1%, tehát van még lemaradás ezen a területen (20A diagram). A megyei (és országos) átlagot egyébként csak Ivád és Bükkszék lépi túl. 8.4.2.2 Szennyvíztisztítás, csatornázás A 2003. decemberében átadott Pétervására térségi regionális szennyvízrendszer megépítésével jelentősen javult a térség szennyvíz-csatornázottsága, illetve bővült szennyvíztisztító kapacitása. Jelenleg az érintett 20 település közül már csak Kisfüzes, Szajla, Terpes, Ivád és Fedémes településeken nincs szennyvízcsatorna hálózat, ill. szennyvíztisztító telep. E települések közül Kisfüzes és Ivád csatlakozása figyelembe lett véve a Pétervására térségi regionális rendszer tervezésénél. Fedémesen a lakosságszám és a domborzati adottságok miatt valószínűsíthetően egyedi megoldásban kell gondolkodni. Terpes és Szajla közösen tervezi szennyvízberuházását. Szakmailag vizsgálható a bükkszéki szennyvíztisztító bővítése / áthelyezése kapcsán a két település ahhoz való csatlakozása is. A korábban elkészült önálló települési (Bükkszék, Sirok, Parádsasvár), valamint a Recsk térségi regionális szennyvízberuházásokban (Recsk, Parád (Parádóhuta), Bodony, Mátraderecske, Mátraballa) az ingatlanrákötések aránya településenként változó – 30-95 % kötött –, de a rákötések folyamatosan emelkednek. A 2002. évi vízközmű statisztikákat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ugyan az adattartalmat illetően már elavultnak tekinthetők, de mégiscsak ezek a „legfrissebb” hivatalos adatok, így ezeket elemezzük. 2002-ben az egy km vízvezetékre jutó szennyvízhálózat hossza nagy eltéréseket mutatott a térségben. Az akkor szennyvízhálózattal rendelkező 6 településen - KSH adat -, 240 és 1.470 m között szóródott a csatornázottság mutatója. A legmagasabb értékekkel Mátraderecske rendelkezett, míg az átlag 2002-ben 322 m volt, ami jóval alatta maradt a megyei 472 m-es és az országos 486 m-es átlagnak. Ma ezek a mutatók valószínűleg már meghaladják mind a megyei, mind az országos átlagot.

EXCELLENCE RT.

87


A szennyvízhálózatra kapcsolt lakások száma 2.500 körül alakult, arányuk – már ahol van ilyen – 27,2% (Sirok) és 93,7% (Bükkszék) között változott. A térségi átlag az elmúlt néhány évben nem változott, 2002-ben 24,5% volt, ami jóval alacsonyabb a megyei 43%-nál és az országos 56%-nál. (19B diagram) Az új Pétervására térségi regionális rendszerben a rákötések száma napról-napra változik, és 2004-ben várhatóan elérheti a 60-70%-ot.

8.4.3 Ár- és belterületi vízvédelem 8.4.3.1 Árvízvédelem A 18/2003. (XII. 9.) KVVM-BM együttes rendelet tartalmazza a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását. E szerint:  az

„A”

erősen

veszélyeztetett

kategóriába

van

besorolva:

Parád,

Pétervására, Recsk,  a „B” közepesen veszélyeztetett kategóriába van besorolva: Sirok. A domborzati adottságok alapján, e településeken a védmű nélküli vízfolyásokból kilépő árvizek adják a veszélyeztető körülményt, amely egyrészt a vízfolyások medrének

rendezésével,

másrészt

a

régóta

tervezett

Terpesi-víztározó

megépítésével lenne megfelelően csökkenthető. Ezen túl minden további települést is fenyeget a településen átfolyó vízfolyás árvize, ha a korábbi években elmaradt mederfenntartási / mederfejlesztési munkák forráshiány miatt továbbra is halasztódnak. A Mátra térségében az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a csapadékhullás intenzitása, illetve az egy alkalommal lehullott csapadék mennyisége, tovább növelve az árvízi veszélyeztetettséget. 8.4.3.2 Belterületi vízvédelem A térség domborzati adottságai alapján a térség települései valóságosan nem a belvizektől, hanem a csapadékvízből származó lefolyásokat levezető belterületi vízelvezető művek kiépítetlenségéből, valamint a forráshiány miatt elmaradt karbantartások miatti vízelvezető képesség csökkenéstől veszélyeztetettek.

EXCELLENCE RT.

88


Az önkormányzati interjúkban elhangzott vélemények is megerősítik azt a szakmai tapasztalatot, hogy összességében mind a 20 településen a szükségesnél alacsonyabb szintű a vízelvezető művek kiépítettsége és műszaki állapota. E költséges beavatkozásra az önkormányzatoknak nincs megfelelő forrása, de a szükséges önerő miatt, nagyon kicsi a támogatások esetleges elnyerhetőségének az esélye is.

8.4.4 Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás A jelenleg érvényes - EU kompatibilis -, jogszabályok előírásai szerint, az önkormányzatnak kötelező közszolgáltatásként kell biztosítaniuk a települési hulladékok3 gyűjtését, szállítását, előkezelését, hasznosítását, ill. ártalmatlanítását. A települési szilárdhulladékok szervezett gyűjtése és szállítása a 20 érintett településen

megoldott

nagyobbrészt

mikroregionális

rendszerben,

néhány

településen egyedi megoldással. Az ömlesztetten gyűjtött hulladék ártalmatlanítása jelenleg kizárólag lerakással történik épített szigetelés nélküli lerakókon, részben a kistérségen belül (Sirok, Pétervására, Mátraballa; Parád; Recsk; Sirok), részben azon kívül (Eger). A szilárdhulladékok összetevői közül az inert hulladékok4, valamint a biológiailag lebontható hulladékok5 is a lerakókra kerülnek beszállításra és ártalmatlanításra. A hulladéklerakók 2002. évi országos felmérése szerint az érintett 20 település közül Fedémesen,

Szentdomonkoson,

Tarnaleleszen,

Erdőkövesden,

Ivádon,

Parádsasváron és Terpesen nincs nyilvántartott lerakó, a további 13 településen viszont igen, Mátraballán és Váraszón több is. Ezek közül ma már nem mindegyik fogad hulladékot. A már bezárt / felhagyott lerakókon viszont nem készültek el azok a

3

Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási

hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. 4

Inert hulladék: az a hulladék, amely a lerakón nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai

átalakuláson (pl. építési törmelék, föld, stb.) 5

Biológiailag lebontható hulladék: minden szerves anyag tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob

módon lebontható

EXCELLENCE RT.

89


szakszerű rekonstrukciós munkák, amelyek a környezetterhelést a minimumra szorítanák. Alapvető gondot jelent, hogy a meglévő lerakókra nem készültek el a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben előírt környezetvédelmi felülvizsgálatok, így nem ismertek sem a lerakók valós környezetterhelési hatásai, sem a szükséges rekultivációs munkák műszaki megoldásai. Mind a 20 település társult tagja annak a tervezett Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási programnak, amely Kohéziós Alapos támogatással valósulhat meg 2007.–2008. évi üzembe helyezéssel. E tervezett rendszer a hulladékkezelés minden

technológiai

elemét

meg

kívánja

valósítani,

ami

egy

korszerű

hulladékgazdálkodástól elvárható beleértve a meglévő lerakók bezárását és területük természetközeli állapotba hozását is. A regionális rendszer keretében minden településen

megindulhat

a

szelektív

hulladékgyűjtés,

Pétervásárán

pedig

komposztáló és inerthulladék–kezelő telep létesítésére nyílik lehetőség, térségi vonzáskörzettel. A települési folyékony hulladék zömmel azon településeken / településrészeken jelentkezik, ahol még nem épült meg a szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep, illetve ott is, ahol már megépült, de az ingatlanrákötések aránya még nem teljes. A

szippantással

gyűjtött

folyékony

hulladék

egyrészt

az

erre

alkalmas

szennyvíztisztító telepekre szállítható tisztításra, másrészt a leürítő helyekre ártalmatlanításra. Sajnos emellett illegális leürítő helyekkel, leürítésekkel is számolni kell a térségben. A meglévő leürítő helyek épített szigetelés nélküliek, így környezetszennyezési kockázatot jelentenek a térségben. E tárgykörben megnyugtató és végleges megoldást csak a települések hiányzó csatorna-beruházásainak a megépítése, és szakszerű üzemeltetése hozhat a meglévő leürítő helyek területének rekultivációja mellett.

EXCELLENCE RT.

90


8.4.5 Energiaellátás 8.4.5.1 Elektromos-energia ellátás A vizsgált településeken az áramszolgáltatást az ÉMÁSZ Rt. biztosítja, megfelelő üzembiztonsággal. A települések belterületének ellátottsága gyakorlatilag eléri a 100%-ot, és a külterületek egy részén is biztosított az ellátás. A közvilágítás korszerűsítése az önkormányzatok túlnyomó többségénél teljesen elkészült, biztosítva ezzel az elvárható energiahatékonysági feltételeket. A lehetséges fejlesztések energiaigényének kielégítését az ÉMÁSZ Rt.-vel egyeztetettek szerint lehet biztosítani. 8.4.5.2 Gázellátás A

térségben

a

vezetékes

üzembiztonsággal.

A

gázellátást

települések

a

TIGÁZ

belterületének

Rt.

biztosítja

hálózati

megfelelő

alapellátottsága

gyakorlatilag közel 100%-os, a rákötések száma 70-90% közöttire tehető. Tartályos gázellátás jellemzően a külterületi ingatlanoknál fordul elő. 8.4.5.3 Alternatív energiaforrások használata A térségben jelenleg nem jellemző az alternatív energiaforrások használata. A helyi adottságokhoz alkalmazkodva elsősorban a napenergia, a szélenergia és a biológiailag

lebontható

anyagokból

származó

biogáz

hasznosítására

látszik

lehetőség.

8.5 Település- és térszerkezet A Pétervására kistérség településszerkezetét a földrajzi adottságok határozzák meg. A Mátra, a Bükk és a Heves-Borsodi-dombság között húzódó három fővölgy jelöli ki a települések helyét, melyek a völgyek kedvező adottságú szakaszain alakultak ki. A kistérség kijelölt központi települése Pétervására, amely azonban településföldrajzi értelmezés mentén nem tekinthető egyértelmű térségközponti településnek. A kistérség

földrajzi

EXCELLENCE RT.

adottságok

mentén

sokkal

inkább

többközpontú

91


településcsoportként értelmezhető, melynek központi települései az északi részen Pétervására, míg a déli részen Recsk. Pétervására - excentrikus elhelyezkedése miatt -, ráhatása csekély a kistérség déli településeire, inkább csak a kevés számú telepített funkció jelent vonzerőt. A város önkéntesen felvállalt funkciói nem adnak olyan jelentős erőt, hogy felvehetné a versenyt a tágabb környék nagyobb városaival. A kistérség településeit lakosságszám alapján vizsgálva megállapítható, hogy 8 településnek van 1000 főnél nagyobb lélekszáma, további 8 településnek 500 és 1000 fő közötti lakónépessége, és 4 település lélekszáma nem éri el az 500 főt. A lakónépesség arányában viszonylag nagy különbségek mutatkoznak, a legnagyobb településnek 18-szor annyi lakosa van, mint a legkisebbnek. A területi arányok ennél is jobban eltérnek, ott a különbség 28-szoros. Az északi és a déli rész között is mutatkozik népességszámbeli különbség, mégpedig úgy, hogy az északi rész települései zömében 1000 fő alatti kistelepülések, míg a déli részen éppen fordított a helyzet. Ez magával vonja azt is, hogy míg északon Pétervására központi szerepe egyértelműen kijelölhető, addig a déli részen sokkal kiegyensúlyozottabb a települések lakosságszáma, és így a különféle települési funkciók is egyenletesebben oszlanak el. A települések a Mátra északi előterében fekszenek, így a kistérség közlekedési szempontból elzárt területnek tekinthető. Az országos vérkeringéshez való kapcsolódást kétszámjegyű utak biztosítják, melyek

azonban meglehetősen

körülményes elérhetőséget biztosítanak a térségnek. A közúthálózat szorosabb kapcsolatát a közlekedési főtengelyekkel, és ezáltal a mikrorégió jobb elérhetőségét egy, a Tarna völgyét követő, megfelelő kiépítésű út biztosítaná.

EXCELLENCE RT.

92


V. A MÉLYINTERJÚK TAPASZTALATAI A kistérség fejlesztési programjának tervezése nem nélkülözheti az objektív elemek mellett a szubjektum bekapcsolását, a települések első emberei, a polgármesterek, és a térségben működő, vagy tevékenységükkel oda kapcsolódó szervezetek vezetői véleményének, a jövő fejlesztési tervezésébe építendő javaslatainak megismerését. A

helyzetfeltárási

munkaszakaszban

mélyinterjú

keretében

bővítettük

információinkat, törekedve arra, hogy a kistérség valamennyi települését felkeresve, személyes benyomásokat is szerezve, mind valósabb képet alkothassunk az ott élő, ott dolgozó emberek örömeiről, gondjairól, a szűkebb környezetükről, annak jövőbeni fejlődésével kapcsolatos elképzeléseiről. A kistérségnek a munka jelenlegi szakaszában még papírforma szerint 17 település volt hivatalosan a tagja, de három település

(Bükkszenterzsébet,

Szentdomonkos

és

Tarnalelesz

községek)

a

bejegyzésükhöz szükséges kistérségi határozatra vártak. Ezért a fejlesztési elképzelések kidolgozásához már e három települést tényleges tagokként kezelve, bevontuk az interjúalanyok körébe. A Helyzetfeltárási munkánk során összesen huszonnégy mélyinterjút folytattunk le, beszéltünk 20 település polgármesterével, az Agrárkamara vezetőjével, Az Egererdő Rt. vezérigazgatójával, a Kistérségi menedzserrel és a falugazdásszal. Az interjúkon szerzett információkat az egyes fejezetek tartalmába beépítettük. Az interjúalanyok mindegyike fogadókész volt, nyitottak és segítőkészek, amiért ezúton is köszönetet mondunk a mélyinterjút készítő munkatársaink és a vezető tervező nevében is. Azon kevesek, akik e körbe nem sorolhatók, a térség nagyfokú elmaradottságára, az eltelt évtizedek során érzett mellőzöttségére, az egyes települések sikertelen pályázati kudarcaira hivatkoztak, emiatt meglehetősen szkeptikusak a jövőt illetően, ennélfogva jelen stratégiaalkotástól, programkészítéstől éppúgy nem remélnek forráshoz jutási, és kitörési lehetőséget, mint ahogy az általuk, vagy a kistérség részéről korábban készíttetett különböző fejlesztési terv dokumentumokból sem

EXCELLENCE RT.

93


valósulhatott meg lényegében semmi. („Több kiló ilyen irat van a könyvtárakban, és Pétervásárán”)

8.6 A lekérdezés módszertana A mélyinterjúk minden esetben telefonon történt időpont egyeztetés alapján történtek, kellő időt tervezve a mondanivalók kifejtésének lehetőségére, beleértve a cégünk által vállalt feladat célját és várható eredményét. Az interjúkat egy-egy napon több munkatársunk folytatta le, olyan módon szervezve azokat, hogy földrajzilag lehetőleg azonos körzetekben, nagyjából azonos gondokkal, a fejlődés irányvonalát hasonló módon megítélő településeket egy időpontban keressük fel. A beszélgetések nyitottak voltak és két fő szempontra igyekeztünk fókuszálni: −

A jelen státuszban hogyan látják a településük (esetleg a kistérség) helyzetét és

−

A fejlesztés irányába mit, milyen feladatot helyeznének előtérbe.

A beszélgetéseket áthatotta a településük, városuk, községük, a szűkebb szülőföldjük iránti szeretet, a felelősség-tudat és a fejlődése érdekében – saját lehetőségük szerinti – tenni akarás.

8.7 A tapasztalatok A kistérség területén az elmúlt öt évben végbement fejlesztésekkel legtöbben nem voltak

maradéktalanul

elégedettek

annak

ellenére,

hogy

számos

kedvező

eredményről is beszámolhattak. Az értékeléseket meghatározta az a körülmény, hogy a kistérség adottságai, ehhez képest a fejlesztési lehetőségek is igen különbözőek.

8.7.1 A státuszhoz kötődő megállapítások A

települések

polgármesterei

eltérő

színvonalú

infrastrukturális

helyzetről

számolhatott be. A fejlesztésre fordítható források nagyságát számos tényező határozza meg, így az önkormányzat bevételeinek nagysága, amely összefüggésben vannak a munkanélküliséggel, a település adottságaival, földrajzi elhelyezkedésével, EXCELLENCE RT.

94


közlekedési helyzetével, megközelíthetőségével, talajviszonyaival, a demográfiai helyzettel és számos más szemponttal. Több kisebb település viszont a nagyobb fejlesztéséhez a szomszédos településekkel való összefogással volt eredményes. Van település, ahol az adottságok lehetővé teszik, és évente meghatározott összeget tudnak költeni fejlesztésre, sőt intézmények felújítására. Van, ahol a település minden útja szilárd burkolatú, belvízcsatornát építtetett, az egészségügyi ellátása kielégítő, könyvtárat, művelődési házat működtet, gazdag kulturális rendezvényeket tart. Voltak települési vezetők, akik a közművesítés szinte teljes kiépítettségéről tájékoztathattak (pl. Erdőkövesd, Mátraderecske, Recsk Sirok), szennyvízelvezetés 100%-os, víz, gáz, telefon, sőt több helyen kábeltelevízió kialakítására volt lehetőségük. Több

településen

viszont

a

szennyvízrendszer

még

csak

tervezés,

vagy

megvalósítás alatt áll, és van, ahol az elmúlt évben a közvilágítás korszerűsítésére került sor: pl.: Istenmezeje, Ivád, Terpes vagy Szajla. Gondot jelent a kistérségben a szilárd hulladék lerakó helyzete. Megoldást a 91 település hulladékát befogadó Hejőpapiban épülő lerakó jelenti majd. Ebbe a projektbe partnerként a kistérség minden települése betársult. A beruházás befejezése 2009-re tervezett. Addig, a legkülönbözőbb megoldások lelhetők fel. Mint pl. Sirok község lerakójába hordják Istenmezejéből, Terpesről, kéthetente szállítják Egerbe Fedémesről, Parádsasvárról, helyben helyezi el Recsk község. A hulladékszállítást nagyobb részben magánvállalkozók látják el. A települések fejlődésének alapfeltétele az úthelyzet javítása, ami nélkül mind a kistérségi központ, mind a községek megközelítése nehézkes, a cégek nem betelepülnek, hanem az ott lévők is megszűnnek. A meglévő rossz minőségű utak felújításához szükséges források megszerzésére több település is pályázott, de sajnos ezek sikertelennek bizonyultak. (pl. Szajla) A kistérség jelenét és jövőjét is meghatározó turizmus miatt, szükséges lenne a településeket összekötő utak mellett a kerékpárutak kiépítése és a turistautak felújítása, hálózatuk bővítése.

EXCELLENCE RT.

95


A kistérség északi területeinek idegenforgalomi és a turisztikai fejlesztéséhez – többek vélekedése szerint -, szemléletformálásra is szükség lenne, ugyanis az itteni embereknek idegen ez a tevékenység, jelenleg még nehezen fogadják be ezt a megélhetési formát. A kistérség népessége elöregedett, ami a kislélekszámú településeknél szembetűnő igazán. Jó példa erre Kisfüzes község, ahol a lakosság létszáma 166 fő, ebből 130 nyugdíjas, vagy Mátraderecske, ahol a 2.251 fő lakosból 300 fő 70 éven felüli. Az idősek között sok az egyedülálló nő. Sajnálatos módon a települések többségében igen magas a munkanélküliek száma. A munkanélküliség kialakulásának fő okaként a bányászat és a környékbeli nehézipar felszámolása említhető. A bányák korábban szociálisan igen kedvező helyzetet nyújtottak az ott dolgozóknak, a bányászok köztudottan viszonylag jó életkörülmények között éltek. A földrajzi helyzetből adódóan a mezőgazdasági tevékenység, ezen belül a növénytermesztés és az állattenyésztés nem jelentős a térségben, alapvetően saját szükséglet kielégítésére szolgál, így a háztáji gazdálkodás a jellemző. A rossz földbirtokszerkezet és a gyenge földminőség miatt a hagyományos mezőgazdaság életképtelen, ezért a lakosság nem kíván a mezőgazdasággal foglalkozni. A termőföldek többsége parlagon hever, az állattartás is csekély, főleg húshasznú szarvasmarha (Ivád), juh (Pétervására), ló (Tarnalelesz) jellemző. Erősen determinál, hogy a jelenleg mezőgazdasággal foglalkozók: 50%-a 70 év feletti, 20%-uk 60 év feletti, 20%-uk 60 év alatti, és csak 5%-uk 30 év körüli gazdálkodó. Agrár szakemberek véleménye szerint a lakosság körében a szövetkezési hajlandóság igen alacsony, amelynek fő oka a korábbi rossz tapasztalat: a szocialista típusú TSZ-ek, illetve a 90-es években nem túl sikeres új típusú szövetkezetek csődjei. Az interjúk során elhangzott, hogy a terület alkalmas környezetgazdálkodási programokban való részvételre, mely jövedelmező is lenne, de a birtokviszonyok miatt ez akadályozott.

EXCELLENCE RT.

96


A non-profit szektor, és civil szervezetek helyzetéről a mélyinterjúk keretében kaptunk hasznos információkat. Az érdekképviseletek többnyire rendszerváltás környékén vagy az azt követő években alakultak (újra), azonban számuk még ma is kevés és többségük gyenge. Fejlesztésüket általában fontosnak tartanák. A társadalmi szervezetek gondjai főleg anyagi és infrastrukturális jellegűek. Többjük fő bevételi forrása a tagdíjakból befolyt összeg, néhánynak nincs saját helyisége – önkormányzati támogatással biztosítják klubösszejöveteleik helyszínét. Figyelemre méltóak az egyes települések fejlődéséért létrejött szervezetek, mint pl.: Bodony Községért Alapítvány, Ivándért Alapítvány, Polgárőr Egyesület (Bükkszenterzsébet), Sasvár Baráti Egyesület, vagy a Váraszói Templom Védő Alapítvány, Bolex Alapítvány az idegen nyelvben tehetséges gyermekek segítésére. De ide sorolhatjuk a Nyugdíjas Klubok tevékenységét is. Két civil szervezet működik Fedémesen, a Faluszépítők és az Elszármazott Fedémesiek Egyesülete, Váralapítvány és a Vártársaság Sirokon, Muzsikáljunk Együtt Alapítvány Tarnaleleszen. Említésre méltó a kistérségben a sport szeretete, a sportegyesületek tevékenysége. Ezen belül is a futball kap kiemelt szerepet. Parádsasváron 30 éve minden évben autós hegyi versenyt rendeznek. Ilyenkor 30-50 ezer fő fordul meg a településen. Szívesen beszéltek az interjú alanyok a településükön, vagy szomszédos településekkel közösen folyó kulturális életről, amelyek a Művelődési Házakban, illetve Faluházakban zajlanak. Több helyen van énekkar, fiatalok klubja, ahol különböző

foglalkozásokat

tartanak,

ifjúsági

táncegyüttes,

nyugdíjas

klubok

működnek, hagyományőrzésben jeleskednek, Palóc napok rendeznek, több helyen színházlátogatásokat szerveznek.

EXCELLENCE RT.

97


8.7.2 Fejlődési irányok a térségben A kistérségi tervezésben a települések polgármesterei számos a kiaknázatlan lehetőséget látnak. Szinte egyöntetű véleményként és a kistérség erősségeként hangzott el a természet szépsége, turizmus és az erdőállomány nyújtotta lehetőség. A

kistérség

fejlődése

szerves

és

organikus

folyamatot

jelent,

amelynek

megvalósulása során nő a GDP, csökken a munkanélküliség, kitárul a lehetőség az egyes települések fejlesztéséhez. A fejlődéshez külső beavatkozás, segítség kell, hiszen a településeknek ilyen mérvű fejlesztésekhez nincs elég pénzük. Az utak megépítése

nemzetgazdasági

érdek,

központi

és

egyéb

források

nélkül

megvalósítani nem lehet. A megkérdezettek kitörési pontnak tekintették:  A természeti értékek bemutatására alapozott klasszikus erdei, bakancsos turizmus fejlesztését. Ehhez nyelvet beszélő vendéglátókra, fogadókra, minőségi szálláshelyekre, szép erdei turistaszállókra, gondozott erdei utakra, rendezett portákra, erdei iskolai programokra van szükség;  A kistérség területén a szakképzés átstrukturálását, új profilú szakmák képzésének beindítását;  A

vadgazdálkodás,

a

vadásztatás,

a

vadnevelés

lehetőségeinek

kiaknázását;  Legelőre alapozott állattartást, és takarmánynövény termesztést;  Erdei termékek gyűjtését, felvásárlását, feldolgozását; Fejlesztési irányok között nem hagyható figyelmen kívül a határ közelsége sem. (pl.. fontosnak tartaná Erdőkövesd a ceredi határátkelő megnyitását, a szétválasztott szlovák és magyar családok újra közelebb kerülését)

EXCELLENCE RT.

98


8.8 A kistérség területén élő szociálisan hátrányos helyzetű lakosság Meghatározó körülményt jelent mind a munkanélküliséget, mind a demográfiai helyzetet tekintve több település vonatkozásában a roma lakosok nagy aránya. A becslések szerint: Mátraderecske 10%, de a születéseknél 30-40% az arányuk, Bodony 10%, Szentdomonkos 25%, Terpes 25%, Sirok 16%, vagy Tarnalelesz, ahol a lakosság 40%-a roma, és az általános iskolába már a roma gyerekek vannak többségben (előfordult olyan osztály, ahol magyar tanuló egyáltalán nem volt). A roma tanulók sorsát végigkísérve látható, hogy a legtöbbször nem tudnak kilépni a közösségükre jellemző csapdából: alacsony iskolázottság, rossz egészségügyi és szociális háttér, kulturális adottságok, diszkrimináció. Ezért új munkahelyek telepítése esetén sem indulnának jó eséllyel, így a probléma komplex kezelést igényel, ami azonban csak és kizárólag országos programokon keresztül valósulhat meg. Az interjúalanyok részéről e tekintetben elhangzott főbb általános megállapításokat a következőkben foglaljuk össze:  A cigány lakosság beilleszkedése nem egyforma;  A cigány lakosság körében mindenütt magasabb a munkanélküliek száma, összefüggésben az iskolázottság, a szakképzés hiányával;  Az általános iskolát majdnem mindenki elvégzi a térségben, jelentős ugyanakkor a kisegítő iskolába járók aránya. Szakképzésben csak kevés iskoláskorú vesz részt;  Jelentős a roma lakosság „hatása az erdőre”.

EXCELLENCE RT.

99


VI. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 9. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZEI A

területfejlesztés

eszközrendszere

(1)

a

programozott

feladatmegvalósítás

(tervezés) mentén működő (2) regionális (megyei, kistérségi) forrásallokáció, (3) pályázatkiírás, (4) értékelés, (5) megvalósítás, (6) monitoring-, és (7) értékelési tevékenység, amely alapulhat:  Kormányzati kötelezettségvállalásból fakadó nemzetközi feladat, bi- vagy trilateriális megállapodás decentralizált forrásának felhasználásán (PHARE, ISPA, SAPARD, 2004-től strukturális és kohéziós alapok),  Kormányzati területfejlesztési feladat vagy pályázati cél megvalósításán (Területi kiegyenlítő források, decentralizált területfejlesztési támogatási rendszer

feladatai,

célfeladatok,

és

állami

pénzalapok

a

hatályos

költségvetési törvényben szabályozottan),  A Regionális (megyei, kistérségi) Tanács Tagjainak befizetésein, vagy átadott pénzeszközeiből megvalósítandó területfejlesztési feladaton.

10.A TERÜLETFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A

területfejlesztés

intézményrendszerének

keretfeltételeit

a

Területfejlesztési

Törvény biztosítja. Ebben a részben összefoglalóan tekintjük át a kistérségi, megyei és regionális szintű területfejlesztési intézményeket. A kistérségben működő fejlesztési intézmények rendszerét – a döntéshozó testületet, az operatív szervezetet, a jogszabály adta funkciókat és azokat a fejlesztési forrásokat, melyek fölött az adott szervezet rendelkezik

EXCELLENCE RT.

100


10.1 Kistérségi szint A kistérségi szint a területfejlesztésnek több település összefogására épülő alapszintje. A mai Magyarországon a kistérségi szint ugyanakkor meglehetősen kaotikus

állapotokat

tükröz:

többféle

kistérségi

szerveződés

is

létezik,

a

jogszabályban elfogadott tervezési statisztikai kistérségek nem fedik le a ténylegesen is működő kistérségi társulásokat. Az Észak-Magyarországi Régióban 28 statisztikai kistérség van, minden egyes ilyen kistérségben egy - a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti struktúrájába tartozó -, kistérségi megbízott tevékenykedik. A statisztikai térségek szerkezete többnyire lefedi a térségi szerveződések közigazgatási határát. A kistérségek fejlettségi szintjét tekintve megkülönböztetünk fejlődőt, felzárkózót, stagnálót, valamint lemaradót. A kistérségek fejlettségi szintjét bemutató mutatók szerint a Pétervásárai kistérség egyértelműen a lemaradó térségekhez tartozik. A Pétervásárai statisztikai kistérség területén 17 tagtelepüléssel működik a Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás, melyhez várhatóan a Társulásban eddig még nem tag 3 új település is csatlakozik. A Társulás 1999 nyarán alakult meg 16 települési önkormányzat (Bodony, Bükkszék, Erdőkövesd, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Pétervására, Recsk, Sirok, Szajla, Terpes és Váraszó), valamint a Heves Megyei Önkormányzat összefogásával, a kistérség átfogó - ezen belül elsősorban az infrastruktúra és a gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő -, fejlesztési programjainak kidolgozására, összehangolására, a fejlesztési célok megvalósítására. 2001. február 26-án a Társulás tagjai közé választotta Szentdomonkos Község Önkormányzatát. A TÁKISZ 2000. szeptember 28-án jegyezte be a társulást. Korábban - 1994-től -, nem hivatalos formában működött a Társulás. A Társulásnak 2001. október 1. óta van önálló térségmenedzsere. A feladatköre elviekben

a

kistérségi

menedzseri

feladatkör

-

pályázatfigyelés,

ennek

kommunikációja az önkormányzatok felé, adminisztratív teendők, a kistérség képviselete konferenciákon, rendezvényeken -, de a Társulás (kistérség) feladatai

EXCELLENCE RT.

101


mellett az önkormányzati, vállalkozói és a civil szervezetek pályázatait is segíti. Önmaga már nem képes átfogni mindezen feladatokat, így személyi bővítésére lenne szükség. A társulási tanács is megfogalmazott bővítési igényt (1-2 fő), de egyelőre hiányzik a finanszírozási háttér. A mostani kistérségi iroda a pétervásárai polgármesteri hivatal épületében működik, de 2004. tavaszán elkészül az új, önálló iroda, ahol már a bővülő létszámnak is adott lesz a megfelelő minőségű munkakörnyezet.

10.2 Megyei szint Megyei szinten az intézményrendszer egységes és áttekinthető. A Területfejlesztési Törvény előírja, hogy minden megyében létre kell hozni a megyei területfejlesztési tanácsokat, és szabályozza azok feladatait is. Ezzel összhangban tehát az ÉszakMagyarországi Régió mindhárom megyéjében működik területfejlesztési tanács és azoknak munkaszervezete. A Heves Megyei Területfejlesztési Tanács munkaszervezetének fő feladata a területfejlesztéshez kapcsolódó operatív feladatok ellátása: a megyei szintű területfejlesztési pályázati rendszerek működtetése, a különböző megyei szintű programok megszervezése, koordinációja. Ha megvizsgáljuk a Tanács pályázati rendszerének főbb eredményeit 1996 és 2002 között, akkor a következőket állapíthatjuk meg:  1996-tól a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásra (TEKI), a Területfejlesztési célelőirányzatra (TFC), majd 1998-tól a Céljellegű

decentralizált

támogatásokra

(CÉDA)

lehetett

pályázatot

benyújtani.  A Tanács forrásainak bővülésével, a pályázati rendszer megismerésével arányosan változtak a támogatási igények, növekedett a benyújtott pályázatok száma: 1996-tól összesen 1340 pályázat, melyből 858 részesült kedvező elbírálásban.  Az átlagos támogatás pályázatonként meghaladta az 5 millió Ft-ot, pályázatonként azonban erősen differenciáltan alakult. A legkisebb

EXCELLENCE RT.

102


támogatás alig haladta meg az 100 ezer Ft-ot, a legnagyobb elérte a 67 millió Ft-ot.  Általában jellemző volt, hogy a Tanács magasabb összeggel támogatta a szennyvízberuházásokat és a szilárd hulladékgazdálkodással összefüggő fejlesztéseket, az ipari parkok létesítését. Közepes, 15-25 millió Ft körüli támogatás

volt

beruházásoknál,

megfigyelhető

a

jelentősebb

középület-fejlesztéseknél,

ipari,

mezőgazdasági

infrastruktúraépítésénél,

az

idegenforgalom feltételeit javító beruházásoknál. A támogatások zöme nem érte el a 10 millió Ft-os mértéket, ugyanakkor eredményesen szolgálta a kis-

és

közepes

vállalkozások

fejlődését,

a

kevésbé

„tehetős”

önkormányzatok beruházásait.  A pályázati rendszer működtetése során viszonylag kevés volt a tartalmi és célszerűségi okokból elutasított pályázatok száma, mely magyarázható a pályázati követelmények viszonylagos egyszerűsége mellett a tervezett fejlesztések előkészítettségével, a pályázók felkészültségével.  Az igények minden évben meghaladták a rendelkezésre álló forrásokat, kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a megye egyes térségeiből viszonylag kevés pályázat érkezett. Különösen a megye északi, aprófalvas hegyvidéki területén volt érezhető a fejlesztési források, az önerő szűkössége annak ellenére, hogy a Tanács e területekre az átlagosnál magasabb támogatási mértéket alkalmazott.  A Tanács pályázati rendszere kezdetektől szorgalmazta más állami alapok, célelőirányzatok társfinanszírozását. A pályázók évente eltérő aránya élt ezzel a lehetőséggel, összességében arányuk a 25 %-ot sem érte el. Kedvezőtlen ez, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kapcsolódó társfinanszírozási források a Tanács lehetőségeit jelentősen meghaladják, illetve meghaladhatják.  A társfinanszírozás keretében általában az út- és vízügyi, környezetvédelmi központi előirányzatok, a cél és címzett támogatás, a Széchenyi terv gazdaságélénkítő forrásai jelentek meg a megyében, a munkaügyi és agrártámogatási decentralizált keretek mellett. A forráskeresés során csak

EXCELLENCE RT.

103


az utóbbi 2000. után kerültek a pályázók figyelmébe a közösségi források, az ágazati minisztériumok még nem említett szakmai pályázatai.  A Tanács 1998.-tól külön is figyelmet fordított a roma népesség helyzetének javítását szolgáló központi pályázati programhoz való kapcsolódásra. Évente átlagban 8 olyan önkormányzati fejlesztést támogatott, melyek – elsősorban

a

településeken

helyi élők

infrastruktúra

fejlesztésével

életkörülményeinek

segítették

közelítését.

A

elő

a

kistérségből

támogatásban részesült Szajla és Terpes Község.  A Tanács támogatási prioritásai között minden évben kiemelten kezelte az elmaradott térségek - ide tartozik a Pétervásárai kistérség is -, felzárkóztatását, azonban e törekvése a már említett saját erő korlátok miatt csak részlegesen valósult meg.  A pétervásárai kistérségben a decentralizált támogatások részaránya 19962001 között a következő volt: •

Területfejlesztési célelőirányzat: 10 %

•

Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás: 7 %

•

Céljellegű decentralizált alap: 12 %

 A pályázati rendszer fő célja a munkaerőpiac stabilitásának javítása, a munkanélküliség csökkentése volt, de a Tanács programszerűen támogatta a termelő (gazdasági) infrastruktúra fejlesztését, az idegenforgalmi és környezetvédelmi beruházásokat is. Ezen kívül egy kistérség kivételével támogatási források bevonásával készültek el a kistérségi operatív programok, környezetvédelmi programok és 12 települési önkormányzat esetén a rendezési tervek. A megyei „vezér” projektek közül 9 tervezett beruházás tanulmánytervének elkészítése kezdődhetett meg a Tanács és az

Észak-Magyarországi

Regionális

Területfejlesztési

Tanács

támogatásával. Az erősödő regionalizáció következtében a régiók súlya a megyék kárára jelentősen növekedni fog, azonban egy hatékonyan működő megyei intézményrendszerre – amely a program megvalósításban játszhat majd kiemelkedő szerepet –, továbbra is szükség lesz.

EXCELLENCE RT.

104


A megyei szintű területfejlesztési intézményrendszer másik fontos elemét a megyei önkormányzatok jelentik, szerepük elsősorban a megyei területrendezési tervek és területi információs rendszerek kialakítása, illetve az utóbbi működtetése. A megyei szintű intézményrendszer harmadik fontos vetületét azok a specializált – elsősorban a gazdaságfejlesztés terén tevékenykedő – szervezetek (gazdasági kamarák, helyi vállalkozói központok) jelentik, amelyek szintén fontos szerepet játszhatnak területfejlesztési programok megvalósításában. Ez az intézményrendszer mindhárom megyében hatékonyan működik.

10.3 Regionális szint A Területfejlesztési törvény egyértelműen szabályozza a Regionális Fejlesztési Tanács és a Regionális Fejlesztési Ügynökség működését és feladatait. Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 1999-ben jött létre az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezeteként. A Regionális Fejlesztési Tanács hatásköre kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékre. Az Ügynökség a régió központjában, Miskolcon működik, képviseletei Egerben és Salgótarjánban találhatók. Az Ügynökség célja többek között az, hogy tevékenységével elősegítse a régió gazdasági struktúraváltásának felgyorsítását, a térségi gazdasági integrációk kialakulását, a kistérségi és a határmenti gazdaságfejlesztési együttműködés felerősítését, a tőkebevonást és a munkahelyteremtés feltételeinek javítását, továbbá működésével segítse elő a térség társadalmi és gazdasági fejlődését. A területfejlesztési törekvések sikerre vitele érdekében alapvetően programgondozó, gazdaságszervező, koordinációs tevékenységeket lát el. Az Ügynökség működésének területei:  hazai és elõcsatlakozási alapok (PHARE) pályázatok előkészítése és menedzsmentje;  a

Strukturális

Alapok

által

támogatott

programok

végrehajtásában

közreműködő szervezeti (ROP KSZ) feladatok ellátása.  fejlesztési koncepciókat készít; EXCELLENCE RT.

105


 elősegíti a regionális fejlesztési programok megvalósulását;  összehangolja

a

megyék

összefogásával

megvalósítható

fejlesztési

programokat;  támogatja a kistérségi kezdeményezéseket, illetve elősegíti a kistérségek együttműködését;  együttműködik

a

területfejlesztésben

érdekelt

társadalmi-gazdasági

szervezetekkel, koordinálja a partnerségi és szakértői hálózatokat;  elősegíti a területfejlesztéssel kapcsolatos információk áramlását;  segíti a pályázók információhoz jutását, valamint segítséget nyújt a pályázóknak a pályázatok elkészítésében;  közreműködik a pályázatok ellenőrzési és értékelési folyamatában;  konferenciákat, szakmai találkozókat, képzéseket rendez.

11.A TERÜLETFEJLESZTÉS HATÉKONYSÁGA A területfejlesztési tevékenység eredményei és hatásai egy-két év távlatában nem értelmezhetőek, minimum 6-10 év az az időtáv, ami ebből a szempontból értékelhető. Mivel a regionális szint, a regionális intézmények tevékenysége ennél rövidebb múltra tekint vissza, a regionális intézményrendszer eredményeit, hatékonyságát megalapozottan nem lehet még értékelni. A kistérségi és a megyei szinteken bizonyos szempontok alapján a területfejlesztési tevékenység eredményei és hatékonysága viszont már megítélhető. Kistérségi szintre mindeddig jelentős források nem érkeztek. Az egyedüli megyei decentralizált források, melyek esetében a kistérségek egyértelmű beleszólással rendelkeznek:

a

Területi

Kiegyenlítést

szolgáló

Célelőirányzat

(TEKI)

a

Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC) és a Céljellegű Decentralizált Alap (CÉDA). A tapasztalat azonban az, hogy ezekből a forrásokból többnyire egyedi települési igényeket kiszolgáló fejlesztések valósulnak meg, nem pedig komplex kistérségi programok. Problémát jelent az is, hogy a kistérségi társulások nem rendelkeznek sem megfelelő jogosítványokkal, sem pedig pénzügyi háttérrel, hogy jelentős komplex programok EXCELLENCE RT.

106


végrehajtását koordinálják. Ezért még a kistérségi összefogásra alapuló fejlesztések is többnyire valamely település gesztorságával valósultak meg. Az eredmények, hatások (részben a fentiekből következően is) csak közvetetten, nem mérhetően jelentkeztek: azokban a kistérségekben, ahol a térségmenedzser aktívabb volt, mind az információszerzésben, mind a lobbi tevékenységben, ott a vállalkozások

és

a

települések

több

támogatáshoz

jutottak.

A

kistérségi

intézményrendszer hatása tehát jelenlegi formájában csak nagyon esetleges.

12.A KÖZIGAZGATÁSI REFORM ÉS A KISTÉRSÉGI SZEREPEK MEGVÁLTOZÁSA A Belügyminisztérium 2002. év őszén indította útjára a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programját IDEA néven (a program célkitűzéseit magába foglalja a betűszó tartalma Integráció, Decentralizáció, Európai Unió és Autonómia). A program célja a modernizációt szolgáló kormányzati intézkedések előkészítése, ennek keretében a kistérségi rendszer, a közép- és nagyvárosi rendszer, a regionális szintű önkormányzati rendszer megújítására vonatkozó döntés-előkészítő javaslatok megfogalmazása, s a változásokkal összhangban az önkormányzatok finanszírozási rendszerének megújítása. Az IDEA program lényegében a kormányprogram teljesítésére irányul, vagyis, hogy 2006-ig létrejöjjenek a kormányzati régiók, amelyek egyben területfejlesztési egységek is (ezek megfelelnek a NUTS-II. kategóriának). Valójában a cél a NUTSrendszer minden szintjének létrehozása: megye, mint intézményfenntartó területi egységet (NUTS-III.) és a kistérség (NUTS-IV). A magyar közigazgatásban így hármas középszint alakulna ki a maga jól tagolt funkciórendszerében. Jelenleg és mindenekelőtt a régió és a kistérség kialakítása és kölcsönviszonyuk megszervezése van napirenden. A területfejlesztési régiók -- melyeket választott testületek irányítanak -, egyrészt nagyfokú autonómiával rendelkeznek és megfelelnek az EU előírásainak, másrészt a területfejlesztés

hatékony

egységei,

melyek

elég

nagyok

ahhoz,

hogy

versenyképesek legyenek az Unióban a regionális személyi és tárgyi erőforrások maximális hasznosítására.

EXCELLENCE RT.

107


A komplex kistérségek viszont megoldják a széttagolt településszerkezet alacsony hatékonyságából

adódó

problémákat

és

alkalmasak

arra,

hogy

sikeresen

pályázzanak az EU Strukturális Alapjaira. A készülő közigazgatás modernizálásának, átszervezésének programja emiatt felértékeli és a legsürgetőbb feladatnak éppen

a kistérségek szerepének

megváltoztatását tekinti, mivel a reform végrehajtása során az első áttörési pont. Az IDEA program megvalósításával ilyen formán különböző szinteken, számos munkacsoport dolgozik, hiszen a kistérségek problémája sem szakítható ki a helyi önkormányzati rendszer átfogó reformjából, amely viszont igényli az Alkotmány módosítását, a helyi önkormányzatokról szóló, valamint a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvények módosítását csakúgy, mint számos más törvény és jogszabályi módosítást. Az önkormányzati rendszeren belül a kilencvenes évek elejétől tapasztalható a jelentős fejlődés a települések és ezek szerveződései tekintetében is. Ez fejlődés azonban együtt járt egy bizonyos fokú szervezeti elburjánzással is. Ez indokolja, hogy a fejlődési vonulatok kormányzati szinten áttekintésre, rendszerezésre, a jogi szabályozás megújításra kerüljenek, a térségi feladatellátás hatékonyságának biztosítása céljából. Mindezeket sürgeti az Európai Unióba való belépés is, hiszen az Unió – elfogadva és figyelembe véve a nemzeti önállóságot -, csak áttekinthető rendszereket tud fejlesztési, támogatási politikájába bekapcsolni. Az Európai Unió - alapelveiből adódóan -, nagy önállóságot biztosít a tagországok számára a területi közigazgatás, a települési együttműködések terén. A települési összefogásokat, ill. az együttműködések kötelező vagy szabadon választott formáit a nemzetállamok hagyományai, az adott településszerkezet, a fejlettségi szint, és nem utolsó sorban a közösségi célokhoz, programokhoz való kapcsolódások, az ezekből fakadó célszerűségek határozzák meg. A támogatási jogosultságok meghatározása többek között szükségessé tette az egységes statisztikai rendszer alkalmazását. Ez a Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúráján, az ún. NUTS rendszeren alapul. A NUTS öt szintet különböztet

EXCELLENCE RT.

108


meg, melyek közül az I.-III. a regionális szint. Ezek megnevezésükben, méretükben, számukban és hatáskörükben is, rendkívül széles variabilitást mutatnak a tagországok között. (Magyarországon az I. szint maga az ország, a NUTS-II. a jelenlegi 7 tervezési-statisztikai régió, a III. szint pedig a 19 megye valamint a főváros.) Az Unióban a NUTS-IV. szint felel meg a kialakítandó magyar kistérségi rendszernek, amely nem minden tagországban létezik. Végül a NUTS-V. a települések szintje, minden tagállamban egyezően. Szükséges rámutatni arra, hogy az uniós elírásokból nem következik a kistérségek létrehozásának

kötelezettsége,

azonban

a

versenyképességet,

a

területi

különbségek kiegyenlítését kiválóan szolgálják ezen szerveződések. A program kidolgozásánál azonban olyan fontos kérdésre is választ kell adni, mint a kistérség fogalmának pontos meghatározása, definiálása. A kistérség fogalmának, funkciójának meghatározására irányuló kísérletek, a közigazgatásban

elfoglalt

helyének

tisztázására

irányuló

törekvések

is

a

rendszerváltást követő években jelentkeztek először, de a nézetek tisztázását a jogi szabályozás nem segítette elő azóta sem. A kistérség mibenlétének, a megyéhez, a régióhoz való kapcsolatának kérdései az IDEA program kidolgozása során ismét előterébe került. Egyrészt amiatt, mert az egyes kistérségeken belül az elmúlt években komoly alulról szerveződő, új típusú önkormányzati együttműködés indult meg a jelenleg hatályos jogszabályok keretei között, másrészt az egyes államigazgatási feladatok ellátása már nem települési, vagy megyei, hanem kistérségi szinten zajlik. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a jogalkotás terén történtek előrelépések, a kistérség fogalmának, a közigazgatásban elfoglalt helyének és szerepének rendezetlensége a jellemző. A kistérség jelenleg, mint térszerkezeti egység statisztikailag meghatározott. A Központi Statisztikai Hivatal 1994-ben bevezetett - és 2004. január 1.-től átalakított -, rendszere a megyéknél kisebb területi egységek különböző szempontú statisztikai megfigyelésére irányult. A KSH meghatározta a statisztikai kistérség fogalmát, és lényegében ezt a definíciót vette át az 1996-ban megszületett területfejlesztési törvény is.

EXCELLENCE RT.

109


A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, a régióhatárokat (megyehatárokat) át nem lépő rendszer. Egy kistérség a földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka- és lakóhelyi, közlekedési, ellátási, esetleg kulturális és egyéb kapcsolatokra épül, ezeken alapul. Az, hogy a kistérség új intézményrendszerének kialakítására szükség van, nem vitatható. Ennek során az egyik leglényegesebb kérdés a kistérség, mint földrajzi és mint közigazgatási egység fogalmának meghatározása. A feladat megoldása természetesen elkerülhetetlenné tette a jelenlegi, statisztikailag meghatározott kistérségi beosztás áttekintését, felülvizsgálatát. A

közigazgatási

kistérségi

rendszer

létrehozása

új

követelmény

és

nem

elhanyagolható, hogy a közigazgatási reform előkészítése és végrehajtása hosszú folyamat. Ezzel szemben a területfejlesztési feladatok folyamatosak, és azokkal nem lehet a reformfolyamatok megvalósulásáig várni. A kistérségi szint megerősítési folyamatának legfrissebb történése (2004. március 29.), hogy bár a különböző településszövetségek támogatták, az országgyűlés nem szavazta

meg

a

többcélú

kistérségi

társulások

létrehozásához

szükséges

alkotmánymódosítást és az önkormányzati törvény átalakítását. Ez nehezíti ugyan a kistérségi szint további erősítését, de a jelenlegi kormány feltett szándéka, hogy végigviszi az átalakítási folyamatot, ha kell a támogatások meggyőző erejének segítségével.

EXCELLENCE RT.

110


VII. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AK

aranykorona

APEH

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

AVOP

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

ÁFT

Átfogó Fejlesztési Terv

BM

Belügyminisztérium

CÉDA

Céljellegű Decentralizált Alap

ÉMÁSZ

Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt.

ÉRV

Észak-Magyarországi Regionális Vízmű

FA

Foglalkoztatási Alap

GVOP

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

HEFOP

Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program

IDEA

Integráció, Decentralizáció, Európai Unió és Autonómia

K+F

kutatás – fejlesztés

KIOP

Környezetvédelem-

és

Infrastruktúra-fejlesztés

Operatív

Program KKV

kis- és középvállalkozás

KSZ

közreműködő szervezet

KVVM

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

NAT

Nemzeti Alap Tanterv

NFT

Nemzeti Fejlesztési Terv

NUTS

Regionális Statisztikai Egységek Rendszere / Nomenclature of territorial units for statistics

ROP

EXCELLENCE RT.

Regionális Fejlesztés Operatív Program

111


TEKI

Területi Kiegyenlítést szolgáló Célelőirányzat

TFC

Területfejlesztési Célelőirányzat

TIGÁZ

Tiszántúli Gázszolgáltató Rt.

EXCELLENCE RT.

112


VIII. IRODALOMJEGYZÉK Beluszky Pál: A középszintű igazgatás és hazánk térszerkezete, MTA RKK, 1987. Bükkszenterzsébet Község Önkormányzatának 2003-2006 közötti időszakra szóló Gazdasági Programja, 2003. Bükkszenterzsébet Összevont Rendezési Terv Szabályozási Előírásai, 1997. Észak-Kelet Magyarországi Régió Területfejlesztési Koncepciója, 2000. Észak-Magyarországi Régió Egészségügyi Stratégiája, 2001. Észak-magyarországi Régió Fejlesztési Terve, 2000. Észak-Magyarországi Régió Turisztikai Fejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja, 2000. Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban, VÁTI, 2000. Goldperger István: Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és Akcióterv, 2002. Gyöngyös Körzete Kistérség Vidékfejlesztési Stratégiai Programja, 1999. Hazai Térségfejlesztő Rt.: Bátor, Bekölce, Bükkszenterzsébet, Egerbocs, Egercsehi, Fedémes,

Hevesaranyos,

Szúcs,

Tarnalelesz

Települési

Környezetvédelmi

Programja, 2003. Hazai Térségfejlesztő Rt.: Pétervására és Körzete Környezetvédelmi Programja, 2004. Hazai Térségfejlesztő Rt.: Stratégiai Program a Heves Megyei Roma Társadalom Fejlődéséért, 2003. Heves megye fejlesztési terve, 2003. Heves megye közoktatás feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve, 2002-2007. Heves Megyei Statisztikai Évkönyv 2000., 2001., 2002. Infótár Bt.: Sirok község Idegenforgalmi Koncepciója, 1993.

EXCELLENCE RT.

113


Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006, 2003. Országos Területfejlesztési Koncepció, 1998 Országos Területrendezési Terv, 2003 Partner Kft.: Pétervására kistérség komplex befektetés ösztönzési programja, 2002. Pro-Terra Kft.: Pétervására és Körzete Komplex Fejlesztési Programja és Megvalósításának Stratégiája, 1995. Rechnitzer János: Területi stratégiák, Dialóg Campus, 1998. Területi Statisztikai Évkönyvek (1997, 1998, 1999, 2000.) Dr. Veres Zoltán: Városrendezési műleírás Sirok község rendezési tervéhez, 2000.

Internetes források: www.matrahegy.hu www.hevesmegye.hu www.norda.hu www.parad.lap.hu

EXCELLENCE RT.

114

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN A helyzetfeltárás célja A tervezés módszertana

Recommend Documents