Tartalom Vállalkozói hírek A számla korrekció formáiról o. Mit tegyünk régi számítógépünkkel? o

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

10. évfolyam 3. szám

A Kamara és a vállalkozások lehetõségei a válság tükrében 2009-ben

Lapunk Béres Vilmost, a kamara általános alelnökét kérdezte a válság évének nehézségeirõl, illetve a kamara és a vállalkozások lehetõségeirõl. „Rendkívül nehéz helyzetben van a magyar gazdaság, de ezt már több tucat szakértõ elemezte, errõl már százak nyilatkoztak. • Nagyon rossz az ország gazdasági állapota, ezt a helyzetet súlyosbítja a válság, amelynek alapvetõen nem belsõ okai vannak.

• Egy olyan gazdaság, amelyik annyira nyitott, mint a mienk, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. • A válságból történõ kilábalás döntõen külsõ, részünkrõl befolyásolhatatlan tényezõk megváltozásától, az export-piacok megélénkülésétõl függ. • De ez a körülmény nem menti fel a gazdaság törvényi, pénzügyi feltételeit meghatározó szereplõket (a kormányt, a parlamentet, MNB-t), valamint a gazdasági szereplõket (vállalkozásokat, pénzügyi szférát, érdekképviseleti szervezeteket) az alól, hogy a maguk lehetõségei között a lehetõ legtöbbet tegyenek azért, hogy ez a negatív gazdasági folyamat a belsõ piacon megálljon, megforduljon. • Ahhoz, hogy cselekedjünk, leegyszerûsítve kell átgondolnunk, mi a válság oka?” Béres Vilmos beszélt arról is, hogy kinek a feladata a fogyasztói bizalom erõsítése, a kereslet bõvítése, illetve mit tehetnek ebben a helyzetben a gazdasági szereplõk, és hangsúlyozta: a válság egy lehetõség is, amit ki kell használni! A teljes cikk lapunk 4. oldalán olvasható

Munkahelyteremtés kedvezõbb feltételekkel Immáron negyedik éve kerül meghirdetésre az a munkahelyteremtõ program, melyet Bonyhád Város Önkormányzata hirdet meg. Mint az ismeretes, a kamara által 2005-ben készített gazdaságfejlesztési koncepció egyik központi eleme volt egy, a helyi iparûzési adóbevételekre épülõ pályázati rendszer kidolgozása, felállítása és mûködtetése. Ennek elsõdleges célja a helyi foglalkoztatás támogatása, valamint a helyi vállalkozói potenciál erõsítése, a technológiai fejlesztés és korszerûsítés. A gazdaságban bekövetkezett kedvezõtlen folyamatok hatására azonban a program komoly

2009. március

A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági havilapja

változtatására van, illetve lesz szükség. Ennek megfelelõen az önkormányzat tervezi a konstrukció újragondolását, továbbfejlesztését, melyet természetesen a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttmûködve, közösen hajt végre. Megoldási lehetõségként több módozat is szóba került, ezek közül a legoptimálisabbakat kell majd beépíteni a rendszerbe. A tervek szerint a 2009. évi pályázati felhívásban már ezen elemek is meg fognak jelenni, annak érdekében, hogy egy vállalkozóbarát, az aktuális gazdasági viszonyokhoz jobban igazodó pályázat jöjjön létre. Részletek az 5. oldalon

Tartalom Vállalkozói hírek A számla korrekció formáiról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. o. Mit tegyünk régi számítógépünkkel? . . . . . . . . . . . . . . . . 2. o.

Ágazati hírek A harmadik szûk esztendõ jön a kereskedõknek . . . . . . 3. o. A napi stand helyett havi standolás lép érvénybe . . . . . . 3. o. A kemény, jól szervezett munka meghozza gyümölcsét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. o.

Aktualitások A Kamara és a vállalkozások lehetõségei a válság tükrében 2009-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. o.

Nóvum Jogpont irodák ügyfélfogadási rendje Tolna megyében . . . 5. o. Munkahelyteremtés kedvezõbb feltételekkel . . . . . . . . . . 5. o.

Adózási információk Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Irányelve – Ellenõrzési feladatok 2009. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. o.

Hatósági információk Mulasztási bírságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. o. Ellenõrzések az építõiparban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. o. Az eddiginél több okból függesztheti fel az adószámot az APEH . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. o.

Ismerjük meg közelebbrõl…

. . . . . . . . . . . . . . . 8. o.

Új taggal bõvült a kamara… Joda Stúdió – Mindent a kedves vendégért . . . . . . . . . . . 8. o.

Több éves kamarai tagviszonyban… Az együttmûködés célravezetõ lehet . . . . . . . . . . . . . . . . 8. o.

Segítettünk, segítünk

Keszthelyiné és Társai Bt. – A túlzott ellenõrzés gátat szab a fejõdésnek? . . . . . 9. o.

Vállalkozásfejlesztés

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10-11. o.

Ügyintézés a kamaránál

. . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. o.

Hirdetés, partnerkeresés

. . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. o.

Vállalkozói hírek

2

A számla korrekció formáiról Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) rendelkezéseibõl egyértelmûen az a következtetés vonható le, hogy számlának csak az ügyletrõl eredetileg kiállított bizonylat tekinthetõ. Elõfordulhat, hogy a számlát hibásan, vagy hiányosan állították ki, de számolni lehet olyan esetekkel is, amikor az utóbb bekövetkezett körülmények miatt a számla adatait módosítani szükséges. Az Áfa. tv. 77. §-a például rögzíti az adó alapjának utólagos csökkenése eseteit az érvénytelenség, a hibás tejesítés, illetve az elõleg visszafizetés és a betétdíjak viszszatérítése jogcímek nevesítésével. Ezekben az esetekben gondoskodni kell a hibás vagy hiányos számla kijavításáról, illetve az eredeti bizonylat adatainak módosításáról, korrekciójáról. A korrekció másként történik a kézi számla és másként a számítógépes számla esetében. A kézzel kiállított számlák javításának a módja lehet hagyományos javítás, elvégezhetõ a számlával egy tekintet alá esõ okirattal illetve stornózással. A kézi számla hagyományos javítása a hibás vagy hiányos szám-

la esetén célszerû, vagyis akkor, ha név, számelírás szerepel a számlában vagy olyan hiányosság, amely az adóalapot és az adó összegét nem érinti. Ilyen esetben a kibocsátó köteles a számla minden egyes példányán a számlán szereplõ hibás adatot áthúzni, majd a helyes adatot a számlára felvezetni a javítás dátumával és a javítást végzõ személy szignójával együtt. A javításnak olyannak kell lenni, hogy az eredeti hibás adat felismerhetõ legyen. A javítás második módja a számlával egy tekintet alá esõ okirattal történõ javítás. Az Áfa. tv. 170. §-a szerint a számlával egy tekintet alá esõ okiratnak tartalmaznia kell az okirat kibocsátásának keltét, az okirat sorszámát, hivatkozást arra a számlára, amelynek adattartamát az okirat módosítja, azon számla adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint, illetõleg a számszerû hatását, ha ilyen van. Az okirat tartalmi elemei között az idézett szakasz nem sorolja fel a számla kibocsátó adatainak illetve a számla befogadó adatainak a feltüntetést Ennek ellenére javasolt ezeknek az okiraton történõ feltüntetése egyrészt a könnyebb beazonosíthatóság érdekében, másrészt azért is, mert számviteli bizonylatként így

lesz elfogadható. Az okirat kötelezõ tartalmi eleme a sorszámozás, melybõl az a következtetés vonható le, hogy meg kell felelnie a számviteli törvényben a bizonylatokkal szemben megfogalmazott szigorú számadású kötelezettségnek is és illeszkednie kell az APEH által kiadott sorszámtartományba. A számszerû hatás érintheti az adó összeget, az adó alapját. Az okiratból pontosan ki kell tûnnie, hogy a számlához képest mi és milyen összegben módosult, továbbá meg kell jelölni a módosítás okát is. Ilyen ok lehet például az utólagos árleszállítás, az engedményezés, betétdíjas termékek esetén a betétdíj visszatérítése, stb. Amennyiben a hibás, a hiányos számlát hagyományos úton nem javítják, úgy mód van a számlával egy tekintet alá esõ okirattal történõ módosításra. Ilyenkor az eredeti számlára való hivatkozás mellett fel kell tüntetni, hogy mely adatot mire módosítottak, illetve milyen hiányosságot pótoltak. Például: ……… sorszám alatt kibocsátott számlán elírásra került a vevõ családi neve, mely Szalay helyett helyesen Szalai. A javítás harmadik módjaként fogadható el, ha a hibás illetve a

hiányos számlát a számla kibocsátó lestornózza, s ezt követõen a jogszabályi követelményeknek megfelelõ új számlát állít ki. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha adóösszeget nem érintõ elírás, vagy hiányosság fordult elõ. Stornózás lehetséges akkor is, ha az eredeti számlát érvényteleníteni kell. Érvénytelenítés következhet be, ha az ügylet kötése elõtt fennállott helyzetet vissza kell állítani, a jogosult elállt az ügylettõl vagy teljesítés hiánya miatt az elõleget vissza kell fizetni. A számítógéppel kiállított számlák korrekciója a számlával egy tekintet alá esõ okirattal történhet, vagy stornírozással és ezzel együtt új számla kibocsátásával. Amennyiben érvénytelenség valósul meg az eredeti számlát stornírozni lehet, új számlát ilyenkor nem kell kiállítani. A számlával egy tekintet alá esõ okirat módosítását ésszerû idõn belül kell elvégezni. Az ésszerû idõt – 15 napon belüli – a korrekcióra jogalapot teremtõ tény, egyéb körülmény bekövetkeztétõl kell számítani. Forrás: http://www.adoforum.hu/cikk/ 60089/a-szamla-korrekcioformairol?wa=hk09

Mit tegyünk régi számítógépünkkel? Évente 220 millió tonnányi régi számítógép és más mûszaki eszköz kerül a szemétbe. Sokan azt hiszik, a régi gépük értéktelen, pedig jobban tennék, ha elajándékoznák. Ám mielõtt bontóba viszszük vagy eladományozzuk a régi eszközt, távolítsuk el a kényes információkat és visszaállíthatatlanul töröljük a merevlemezt. És ne csak hardvert ajándékozzunk. A szanálásnak is megvannak a szabályai. A régi számítógépek elajándékozása vagy selejtezése elõtt mindig meg kell gyõzõdni arról, hogy nem maradt bizalmas vagy kényes üzleti adat a gépen. Senki se vessen szabad prédát a bûnözõknek, ne hozza magát se kényelmetlen helyzetbe, a jog procedúra sem hiányzik senkinek. A Symantec a közelmúltban készített tanulmányt az elajándékozott használt számítógépeken felejtett adatok és információk típusairól. Eszerint rengeteg bizalmas vagy kényes üzleti információt, például számlákat, leltárlistákat, banki számlakivonatokat, egy cég neveket és pozíciókat tartalmazó

szervezeti táblázatát, kapcsolatlistákat és üzleti e-maileket is vissza lehetett nyerni a használt eszközökbõl. Adataink biztonságáért és a környezet védelmében néhány megfontolandó ajánlás. Használható-e még máshol a régi számítógép? Döntsük el, hogy újra felhasználható-e a régi számítógép. A legtöbb ember tévesen hiszi azt, hogy a régi számítógépe értéktelen. Ezzel szemben számos iskola, közösség és más csoport jó hasznát veheti a régi eszközöknek. Az idejét múlt vagy hibás számítástechnikai eszközök újrahasznosítása Az EPA adatai szerint 220 millió tonnányi régi számítógép és más mûszaki eszköz kerül a szemétbe évente. Ezek a rendszerek ráadásul gyakran olyan alkatrészeket tartalmaznak, amelyek károsak a környezetre, és ezért különleges ártalmatlanítást igényelnek. A kör-

nyezet védelme érdekében keressünk egy helyi újrafeldolgozó céget a régi vagy hibás számítógépeink újrahasznosításához. Az újrafeldolgozó cégek kiemelik a számítógép használható részeit és a veszélyes anyagokat osztályozva, biztonságosan kezelik. Szerezzük be az adományozási útmutatókat és tartsuk magunkat azokhoz! Ha a számítógép még használható, mielõtt elajándékoznánk, keressünk meg egy helyi iskolát vagy jótékonysági szervezetet, mivel az ajándékozás módja minden szervezetnél más és más lehet. Egyik-másik adományozással foglalkozó webhelyen útbaigazítást találhatunk arra nézve, hogy hol és hogyan adományozhatunk használt számítógéprendszert. Távolítsuk el a kényes információt, és visszaállíthatatlanul töröljük a merevlemezt! A régi számítógép elajándéko-

zása vagy selejtezése elõtt távolítsuk el az összes bizalmas vagy kényes fájlt, és visszaállíthatatlanul töröljük a merevlemezt! Sokan nem tudják, hogy a régi fájlok és könyvtárak törléséhez több kell, mint a fájlnak a munkaasztal szemetesébe történõ áthúzása, majd a szemetes kiürítése. A legtöbb így törölt fájl és könyvtár még visszahozható. Ennek megelõzésére gyõzõdjünk meg arról, hogy minden ilyen jellegû fájl eltávolításra került egy jó rendszer-segédprogram használatával. Tartsuk nyilván az adományokat! Kérjünk elismervényt az ajándékozásról, és vezessünk errõl nyilvántartást! Egy adótanácsadó meg tudja mondani, hogy mely adományok írhatók le az adóból. A legtöbb szervezet kérésre ki tud állítani adónyugtát. Forrás: http://www.piacesprofit.hu /?r=23294

Ágazati hírek

3

A harmadik szûk esztendõ jön a kereskedõknek Hasonlóan 2007-hez tavaly is decembertõl várták a kereskedõk a visszaesõ eladási trend megfordulását, de ezúttal sem jött be a számításuk. Második éve szûkül a hazai piac. Év végére még csak nem is lassult a kiskereskedelmi visszaesés üteme, sõt, éven belül decemberben mutatkozott a legnagyobb visszaesés. A tavalyi utolsó hónapban 3,9 százalékkal esett viszsza 2007 decemberéhez képest a kiskereskedelmi volumen, míg éves átlagban 2,1 százalékos volt a zsugorodás – derült ki a KSH legfrissebb adataiból. A havi adat 2007 vége óta a legrosszabb, novemberben még csak 2 százalékos volt a zsugorodás. Hasonlóan

rossz lett a szezonálisan kiigazított statisztika is, amely 0,8 százalékos havi szintû csökkenést mutat, szintén 2008 legkedvezõtlenebb értékét. Havi alapon egész évben csak kétszer mért a hivatal nagyon enyhe emelkedést. A 2008-as év amúgy is rosszul indult a kiskereskedelemben, mivel a 2007-es nagy reálbércsökkenést követõ visszaesés után várt fellendülés õszig nem következett be. A lakosság sokkal óvatosabban költött, simította a fogyasztását. Õsszel viszont újabb csapás érte a hazai keresletet, ezúttal a fogyasztási hitelek elapadása állította meg a költekezést, ahogy a hazai bankokhoz is elért a pénzügyi válság hatása. További kedvezõtlen fejlemény az eladók számára

a forint gyengülése is, nem csak az importáruknál jelentkezõ költségoldali nyomás miatt, de a kereslet szintjét is visszaveti, hogy a devizahitelesek törlesztés után fennmaradó jövedelmét is szûkíti. Ismét szétnyílt az élelmiszerek és egyéb árucikkek forgalma, hasonlóan 2007-hez utóbbiak mutatják a nagyobb visszaesést. Elõbbi csoportban decemberben 1,5, éves átlagban 1,2 százalékos forgalomesés következett be. A nem-élelmiszerek esetében viszont a tavalyi utolsó hónapban 5,6 százalékos esést mért a hivatal, így az éves átlag 2,8 százalékra süllyedt. A karácsonyi szezon miatt az eladások – fõként a tartós fogyasztási cikkek és ruházati termékek esetében – decemberre

összpontosulnak, a teljes kiskereskedelmi forgalom 11 százaléka ekkor zajlik. Ezért jött igen rosszkor a pénzügyi válság a kereskedõk szempontjából. Idén ugyan várhatóan folytatódik a 2008-ban kezdõdött lassú reálbér-emelkedés, azonban amíg a pénzügyi krízis tart, a kereslet felfutására nem lehet számítani. A gyenge forint is csak néhány kereskedõnek kedvez, elsõsorban a határok mentén a bevásárlóturizmus miatt. Valószínûleg a harmadik forgalomcsökkenést hozó év következik az ágazat számára, így sok üzletbezárásra, esetleg további cégfelvásárlásokra és összeolvadásokra lehet számítani 2009 során. Forrás: Világgazdaság

A kemény, jól szervezett munka meghozza gyümölcsét A tamási Kop-Ka Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-nek a közelmúltban a „Legdinamikusabban startoló magyar cég 2009” elismerõ címet adományozta az Up Klub Hungary, melyet – ünnepélyes keretek között – a cég elnök-vezérigazgatója, Jakab Ede vehetett át Budapesten, a Parlament Vadásztermében 2009. február 26-án, Gábor Miklós elnöktõl. A Legdinamikusabban startoló magyar cégek klubja idei évben országosan 50 cégnek/vállalkozásnak ítélte oda a címet, melyet egy nívós erkölcsi elismerésnek értékel a szervezet elsõ embere. A Kop-Ka Zrt. a szövetkezeti formából 2007-ben alakult át zártkörûen mûködõ részvénytársasággá, fejlõdése azóta is töretlen. Többek között ezen elért eredmények miatt is esett a választás a megyei élelmiszer-kereskedelemben meghatározó szerepet betöltõ cégre. Az Up Klub Hungary a gazdasági mutatók, számadatok ismeretében elõször telefonon vette fel a kapcsolatot a Kop-Ka Zrt.-vel, majd ezt követõen kezdõdtek meg a szükséges egyeztetések. Jakab Ede kérdésünkre válaszolva elmondta, a Zrt. nem nyújtott be pályázatot, a budapesti szervezet kereste meg a céget, amely már maga is egyfajta elismerés a végzett tevékenység, munka kapcsán. A rendszerváltás óta hasonló elismerésben még nem részesült a vállalkozás, ezért is tartja nagy jelentõségûnek az elnök az elért eredményt, amely egyszersmind megerõsíti az ember hitét, a szakmába vetett meggyõzõdését. Fontos, hogy Magyarországon

a magyar teljesítményeket is értékeljék, ami jót tesz a hazai gazdaságnak, piacnak egyaránt. Ösztönzõ elemként arra buzdít, hogy folyamatosan javítsa a vállalkozás önmaga mûködését, hozzájárulva a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének növeléséhez – tette hozzá Jakab Ede. A szervezet, – mint arról korábban már szó esett – 2007-ben alakult át Zrt.-vé, mely több volt annál, hiszen a tolnai Coop ÁFÉSZ üzleteinek átvételével és mûködtetésével jelentõs forgalmi növekedést ért el a cég, s mûködési eredménye is növekvõ tendenciát mutat. 2008-ban körülbelül 30%-os növekedést ért el a Zrt. az elõzõ évi forgalmi adatokhoz képest. Sajnos a kedvezõtlen folyamatok az élelmiszer-kereskedelemben is

Jakab Ede elnök-vezérigazgató büszke a cég eredményeire

jelentkeznek – jegyzi meg Jakab Ede. Az idei év elsõ hónapjaiban csaknem 5%-os forgalomcsökkenést tapasztaltak a kereskedelmi egységekben, mindazonáltal az elnök bízik abban, hogy a helyzet hamarosan rendezõdik. Túlélni, átvészelni kell ezt az idõszakot – teszi hozzá. Cél a foglalkoztatási szint, a piaci részesedés megtartása, a fizetõképesség, a pénzügyi stabilitás megõrzése. A cég egyébként hitel nélkül mûködik, sõt a hatékony gazdálkodás és irányítás eredményeként a tavalyi évben önerõbõl csaknem 70 millió Ft-os fejlesztõ beruházást hajtott végre a Zrt., amely külön is meghatározó sikerként értékelhetõ. A szemléletmód a szervezet jövõképét is elõre vetíti, mivel a 2009-es évben is terveznek hasonló mértékû, informatikai tárgyú beruházásokat, fejlesztéseket, hozzávetõ-

leg 40 millió Ft értékben, melyhez természetesen vissza nem térítendõ támogatásokat is igénybe kívánnak venni. Zárszóként Jakab Ede hozzá teszi, az eddig elért eredmények, így jelen elismerõ cím is, a Kop-Ka Zrt. dolgozóinak, tisztségviselõinek, tulajdonosainak közös sikere, munkájuk elismerése, mely kapcsán ez úton is köszönetét fejezi ki a szervezet egésze számára.

A napi stand helyett havi standolás lép érvénybe Márciustól nem naponta, hanem havonta egyszer kell standolni a vendéglátóiparban. Márciustól megszûnt a február 1-jétõl bevezetett, sokat bírált standolási rendszer, amely miatt a vendéglátóipari üzleteknek naponta készletforgalmi nyilvántartást kellett vezetniük az általuk készletezett és forgalmazott, zárjeggyel ellátott alkoholtermékekrõl, mint például a vodka, a whisky, a pálinka és más röviditalokról. Az Országgyûlés döntött arról is, hogy az eltörölt, illetve módosított elõírás esetleges megszegése miatt kiszabott bírságokat az APEH-nek hivatalból vissza kell vonnia, a befizetett büntetéseket pedig vissza kell fizetnie. A napi standolás helyett tehát márciustól havonta kell majd standolni, ugyanakkor a módosítás szerint visszamenõleg sem lehet majd bírságot kiszabni emiatt.

Aktualítások

4

A Kamara és a vállalkozások lehetõségei a válság tükrében 2009-ben Lapunknak Béres Vilmos, a kamara általános alelnöke beszélt a válság évének nehézségeirõl, illetve a kamara és a vállalkozások lehetõségeirõl. Rendkívül nehéz helyzetben van a magyar gazdaság, de ezt már több tucat szakértõ elemezte, errõl már százak nyilatkoztak. • Nagyon rossz az ország gazdasági állapota, ezt a helyzetet súlyosbítja a válság, amelynek alapvetõen nem belsõ okai vannak. • Egy olyan gazdaság, mint a mienk, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. • A válságból történõ kilábalás döntõen külsõ, részünkrõl befolyásolhatatlan tényezõk megváltozásától, az export-piacok megélénkülésétõl függ. • De ez a körülmény nem menti fel a gazdaság törvényi, pénzügyi feltételeit meghatározó szereplõket (a kormányt, a parlamentet, MNB-t), valamint a gazdasági szereplõket (vállalkozásokat, pénzügyi szférát, érdekképviseleti szervezeteket) az alól, hogy a maguk lehetõségei között a lehetõ legtöbbet tegyenek azért, hogy ez a negatív gazdasági folyamat a belsõ piacon megálljon, megforduljon. A válság egy valóságtól elszakadó pénzügyi, gazdasági esemény következménye, amely megrendítette a gazdasági szereplõk közötti, valamint a fogyasztói bizalmat. Ez drasztikus kereslet csökkenést okozott, visszavetette a termelést, a jövedelem kiáramlást, ami tovább csökkentette a keresletet, stb. és önmagát erõsítõ folyamatként tovagyûrûzött az egész gazdaságban, negatív jövõbeni várakozást idézett elõ a fogyasztókban. Egy ilyen helyzetben a pozitív változások elindulását pszichológiai tényezõk is nehezítik: • Senki nem tudja megítélni milyen mély a válság, de mindenki errõl beszél, mélyíti a válságtudatát, gyengíti cselekvõképességét, végül mindenki mástól várja a segítséget. • A médiában csak a negatív hírek jelennek meg, erõsítve a félelmet, a negatív várakozásokat. • Válságban várunk, kiszámíthatatlannak tartjuk a jövõt, nem kockáztatunk. • Több mint 50 évvel ezelõtt George Katona, egy magyar származású közgazdász bebizonyította, hogy a negatív hírek, fogyasztói

várakozások gerjesztése önmagában is képes válságos helyzetet teremteni a gazdaságban. • Minden olyan szereplõnek (kormány, parlament, MNB, pénzügyi szféra, gazdasági szereplõk, érdekképviseleti szervek, stb.) aki tehet valamit a folyamat megállításáért, megfordításáért, azzal kellene foglalkoznia. A feladat világos, bár nem egyszerû. Kialakult egy nem kívánatos folyamat. Megrendült a fogyasztói bizalom index, negatívak a jövõbeni várakozások, visszaesett a kereslet, …stb., stb... Ezt a negatív folyamatot kell megállítani, megváltoztatni. Olyan lépéseket kell tenni, amely erõsíti a fogyasztói bizalmat, pozitívvá teszi a jövõbeni várakozásokat, a csökkenõ jövedelem kiáramlás ellenére is bõvíti a keresletet és önmagát erõsítõvé teszi ezt a folyamatot. (A külpiacok megélénkítésére sajnos rendkívül kevés lehetõségünk van!) Kinek a feladata a fogyasztói bizalom erõsítése, a kereslet bõvítése? A helyzet nagyon ellentmondásos. A fogyasztói bizalom erõsítése tekintetében a legtöbbet a kormány tehet. Kérdés, az ismert körülmények között erõsíthetõ-e a fogyasztói bizalom? Alapvetõ fontosságú lenne, hogy a kormány mielõbb döntsön azokról a gazdasági szabályozókról, feltételekrõl, támogatásokról, stb., amelyek a jövõbeni kereteit, lehetõségeit határozzák meg a gazdaságnak, hogy legalább ezen a területen megszûnjön a bizonytalanság. (Ilyen helyzetben még egy rossz döntés is jobb, mint a permanens halogatás). A kormány intézkedései rövid távon nem teremtenek elegendõ pénzt, keresletet a gazdaságban és a fogyasztói bizalom változása sem gyors folyamat. Mit tehetnek ebben a helyzetben a gazdasági szereplõk? • A legfontosabb, hogy nem szabad becsapni Önmagukat! • A piaci szereplõknek látniuk kell, hogy külsõ „segítségre” nem nagyon számíthatnak, a legtöbbet saját maguknak kell tenni a túlélés érdekében. • Az biztos, õk nem várhatnak fél évet, õk nem tehetik meg, hogy majd holnap!

• Ha ma cselekszenek, már lehet, hogy az is késõ! Õk tehetnek legtöbbet a költségeik csökkentéséért, a piacuk bõvüléséért. • A vállalkozók is tehetnek a fogyasztói bizalom erõsítéséért, a kereslet fenntartásáért, fellendítéséért. • Ha lehetõségük van rá, akkor a költségcsökkentésnél a létszámcsökkentés a lehetõ legutolsó eszköz legyen. • Csökkenõ jövedelem kiáramlásnál hogyan lehet keresletet indukálni? Változtatni kell, nincs más választás! • Minden piaci szereplõ fel kell tegyen és õszintén meg kell válaszoljon magának néhány kérdést: A termékem, szolgáltatásom minõsége hol helyezkedik el a piacon? Elégedettek a termékeimmel, szolgáltatásommal a vevõim? Ismerem-e a vásárlóim igényeit? Ismerem-e a konkurenciám erõsségeit, gyengeségeit? A legjobb szakembereket, technológiát, alkalmazom-e, stb., stb.? • Ha valakinek ez a belsõ cégértékelése hiányosságokat jelez, akkor el kell gondolkodnia, tud-e és hogyan, ezeken a tényezõkön (termék, szaktudás, technológia, piacismeret stb.) változtatni. • Szinte nincs olyan termék, szolgáltatás, amelyen ne lehetne javítani, változtatni. Elsõsorban ezzel van esély valamilyen új, bõvülõ fogyasztói igényt felkelteni, keresletet bõvíteni. • A válságban sokkal nagyobb energiát kell fordítani a vevõkre, a vevõkkel folytatott kommunikációra. • Aki a válságban képes fejleszteni (terméket, szolgáltatást, vevõkapcsolatot, szakismeretet, stb.) az óriási elõnyre tehet szert a fellendülés után. • Ez persze sokkal nagyobb személyes erõfeszítést, folyamatos megújulást igényel, mint normál piaci viszonyok között. • Az a vállalkozás, amelyik saját szegmensében nem tud megújulni, az kilátástalan helyzetbe kerülhet. Egy új profilt elindítani, ott piacra kerülni és piacon maradni többszörös erõfeszítést igényel. A válság egy lehetõség is, amit ki kell használni! • A válság olyan, mint a tisztítótûz, csak a legjobbak maradnak meg. • A válság lehetõséget ad a meg-

újulásra, de ez nem mindenkinek sikerül. • A válság lehetõséget ad a korábban felvállalhatatlan kellemetlen döntések (átszervezés, létszámcsökkentés, stb.) meghozatalára. A Kamara és a válság A válság a Kamarát is több oldalról érinti. A Kamarának is el kell végeznie azt az önértékelést, amit a vállalkozóknak. Fel kell tegye a kérdéseket önmagának, hogy szervezeti felépítése, mûködési mechanizmusa, apparátusának személyi összetétele, felkészültsége, a Kamara szolgáltatásainak kínálata megfelel-e a vállalkozások igényeinek. Mennyiben szolgálja, támogatja azok versenyképes mûködését, védi érdekeiket, segíti a tisztességes vállalkozási tevékenység megbecsülésének erõsödését, a fekete gazdaság visszaszorulását. Ennek az önértékelésnek a megtörténte után meg kell tegye azokat az intézkedéseket (stratégia módosítás, szervezeti korrekció, személyi feltételek erõsítése, szolgáltatási szerkezet és színvonal javítás, stb.) amelyek az elõzõ tevékenységek javulását eredményezik. A Kamarának a jövõben differenciálnia, vállalkozásra szabottá kell tennie szolgáltatási tevékenységét. Ezt a bevezetés alatt lévõ Fõnix program jól szolgálhatja. Nagyobb energiát kell fordítania és folyamatossá kell tennie a megye, azon belül kistérségek, városok, ágazatok gazdasági helyzetének értékelését, helyi gazdaságfejlesztési lehetõségek feltárását, elemzését. Jobban kellene kommunikálnia, hogy a versenyképesség biztosításához a kis és középvállalkozások szintjén is szükség van új (vezetési, pénzügyi, befektetési, marketing, stb.) ismeretek, jártasság megszerzésére. A szakképzés, a mesterképzés szervezése, hangsúlyozása mellett, elõadások, tanfolyamok, rendezvények szervezésével, iskolarendszerû képzések népszerûsítésével kellene a vállalkozók figyelmét felhívni arra, hogy a kitûnõ szakember, a kiváló technológia, a jó termék ma már nem elég a sikeres vállalkozáshoz. A vállalkozás vezetése, menedzselése, a termék piacának biztosítása új, korábban iskolapadban nem tanított ismeretek, tudás megszerzését teszi szükségessé.

Nóvum

5

Jogpont irodák ügyfélfogadási rendje Tolna megyében Mint arról lapunkban már hírt adtunk, Jogpont irodák kezdik/kezdték meg mûködésüket a Dél-dunántúli régió 16 településén. Az irodákban 14 ügyvéd nyújt jogsegélyt a munkavállalóknak, illetve munkaadóknak, vállalkozásoknak társadalombiztosítási, munkajogi, cégjogi és adózási témákban. Kialakításra kerül/került egy olyan integrált jogsegély-szolgálati, foglalkoztatási és szociális, ügyfélközpontú szolgáltatási rendszer, mely hozzásegíti a településen, kistérségekben élõket az életminõségük javításához, a társadalmi tõkenöveléshez, a felzárkózáshoz, ezzel a szolgáltatásokat igénybe vevõk képessé válnak a belsõ erõforrásaik hasznosítására és a külsõ erõforrások fogadására. 19 JOGPONT kerül kialakításra a régióban, minden megyei jogú városban, valamint kistérségben, melybõl 9 hátrányos helyzetû.

Helyszínek

Jogász

Elérhetõségek

Ügyfélfogadási idõ

7100 Szekszárd, Arany J. u. 17-21.

Dr. Krausz Róbert

74/312-847 72/532-293

Minden kedden 9.00-13.00

7140 Bátaszék, Budai u. 21.

Dr. Krausz Róbert

72/532-293

Páros csütörtök 12.00-14.00

7200 Dombóvár, Teleki u. 9.

Dr. Krausz Róbert

74/565-100 72/532-293

Páros szerda 14.00-17.00

7150 Bonyhád, Rákóczi u. 8.

Dr. Krausz Róbert

74/451-456 72/532-293

Páratlan csütörtök 10.00-13.00

7030 Paks, Kölesdy út 66.

Dr. Hunyadi Beáta

75/417-117 72/532-293

Páros hétfõ 10.00-13.00

7020 Dunaföldvár, Tavasz u. 2.

Dr. Tímár András

75/541-170 72/532-293

Páros hétfõ 13.30-16.30

Munkahelyteremtés kedvezõbb feltételekkel A 2009. évben immáron negyedik éve kerül meghirdetésre az a munkahely-teremtõ program, melyet Bonyhád Város Önkormányzata hirdet meg, s a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság, mint a pályázati rendszer Közremûködõ Szervezete koordinál. Mint az ismeretes a kamara által 2005-ben készített gazdaságfejlesztési koncepció egyik központi eleme volt egy, a helyi iparûzési adóbevételekre épülõ pályázati rendszer kidolgozása, felállítása és mûködtetése. Ennek elsõdleges célja a helyi foglalkoztatás támogatása, valamint a helyi vállalkozói potenciál erõsítése, a technológiai fejlesztés és korszerûsítés. A program fogadtatása mindenképpen pozitívnak értékelhetõ, hiszen az idei évben már negye-

2006. év 2007. év 2008/I. 2008/II.

Beérkezõ pályázatok száma (db) 15 9 6 7

dik alkalommal került meghirdetésre a nevezett vissza nem térítendõ támogatást nyújtó pályázati felhívás. Az eltelt idõszakban több, mint 100 új munkahely jött létre, amely mindenképpen sikerként könyvelhetõ el – emelte ki Potápi Árpád János, Bonyhád Város polgármestere. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. tehát, mint Közremûködõ Szervezet végzi a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi adminisztrációs (pályázatok ellenõrzése, javaslattétel, Támogatási Szerzõdések elkészítése, pénzügyi elszámolások ellenõrzése stb.) és monitoring tevékenységet, melyrõl évente beszámol a finanszírozó önkormányzat felé, ez az idei évben sem lesz másként. A gazdaságban bekövetkezett kedvezõtlen folyamatok hatására azonban a program komoly válRendelkezésre álló forrás (m Ft) 20 22 22 22

toztatására van, illetve lesz szükség. Ennek megfelelõen az önkormányzat tervezi a konstrukció újragondolását, továbbfejlesztését, melyet természetesen a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttmûködve, közösen hajt végre. Megoldási lehetõségként több módozat is szóba került, ezek közül a legoptimálisabbakat kell majd beépíteni a rendszerbe. A tervek szerint a 2009. évi pályázati felhívásban már ezen elemek is meg fognak jelenni, annak érdekében, hogy egy vállalkozóbarát, az aktuális gazdasági viszonyokhoz jobban igazodó pályázat jöjjön létre. A végsõ kiírást, s ezzel együtt a rendszer alapvetõ elemeit Bonyhád Város Képviselõtestületének kell jóváhagynia. A pályázati felhívás, illetve dokumentáció az elõzetes elképzelések szerint tavasszal (április – május) jelenik meg, a korábbi

Összes megítélt támogatás (m Ft) 20 16 9 8

Vállalt munkahelyek száma 48 32 18 16

A Munkahelyteremtõ beruházások Bonyhádon program eredményei – összefoglaló táblázat

évekhez hasonló összegû támogatási kerettel. A pályázati rendszerben tervezett változtatások.

Formai elemek A pályázati formanyomtatvány leegyszerûsítésével, egyes kérdések összevonásával a pályázati dokumentációs anyag csökkentése érhetõ el, amely segítheti a pályázási folyamatot.

Tartalmi elemek A támogatható tevékenységek és elszámolható költségek köre kibõvül a szervezeti, illetve egyéb mûködési innovációhoz kapcsolódó, ahhoz kötõdõ törekvésekkel.

Támogatás mértéke Az elõzetes elképzelések szerint a támogatás mértéke a 75%-os mértéket éri majd el, az egy fõre jutó támogatás pedig 750.000 Ft lenne. A korábbi évekhez képest ez jelentõs elõrelépés, mivel a pályázathoz kötõdõ önrész lecsökken 25%-ra, amely elõsegítheti a vállalkozásfejlesztéshez kötõdõ beruházások megvalósulását. Az 1 fõre jutó támogatás emelkedése szintén támogató funkciót tölthet be a helyi gazdaságélénkítés kapcsán.

6

Adózási információk

Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Irányelve Ellenõrzési feladatok 2009. Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 90. § (1) bekezdése értelmében a kötelezõ ellenõrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenõrzési tevékenységét a vezetõje által évenként február 20-áig közzétett ellenõrzési irányelv alapján végzi. I. Kiemelt vizsgálati célok 1. A feketegazdaság fehérítése az ellenõrzés eszközeivel Az elmúlt év kiemelt vizsgálati irányának folytatását jelenti az adójogi szempontból kockázatot jelentõ új vállalkozások ellenõrzése. Az adószám megállapítását követõ 90 napon belül végrehajtott helyszíni vizsgálatok az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselõre vonatkozó adatok) valóságtartalmának, hitelességének, az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenõrzésére irányulnak. Folytatni kell a többszörösen székhelyet, illetve tulajdonost váltó, adóbevallást be nem nyújtó, tartósan veszteséges, több éven keresztül jelentõs összegû tagi kölcsönnel mûködõ, nagy összegû adóhátralékot felhalmozó társaságok vizsgálatát. Figyelmet kell fordítani az azonos székhelylyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetõvel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel vagy kézbesítési megbízottal rendelkezõ adóalanyokra. 2009-ben folytatódik a jövedelem (nyereség) minimumot el nem érõ jövedelmet (nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalap valódiságának ellenõrzése. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak biztonsága szempontjából kiemelkedõ jelentõségû a feketefoglalkoztatás ellenõrzése. Ellenõrizni kell a munkavégzés alapjául szolgáló szerzõdéseket. Továbbra is elõtérben áll a személyi jövedelemadó ellenõrzések során feltárt szabálytalanságok járulék- és egészségügyi hozzájárulás vonzatának megállapítása, a nem biztosított, a természetbeni egészségügyi szolgáltatás igénybevételére csak egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése mellett jogosult belföldi magánszemélyek bejelentési kötelezettsége teljesítésének vizsgálata. Az elmúlt évhez hasonlóan továbbra is vizsgálni kell a magán-

személyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangját, különös tekintettel az illegálisan szerzett jövedelmek feltárására fokozott kockázatkezelés és célirányos kiválasztás alapján. Fokozottan ellenõrzés alá kell vonni az EU tagországok vállalkozásaival folytatott kereskedelmet, illetve harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyleteket és áfa-mentes termékimportot bevalló adózókat. 2. Az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentõ gazdasági folyamatok, magatartási formák vizsgálati irányai A vállalati struktúra és a piaci kapcsolatrendszer nemzetközi méretekben is megfigyelhetõ változásai miatt 2009-ben tovább növekszik a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek, a transzferárak ellenõrzésének fontossága, különös tekintettel a nemzetközi ügyletekre, a szokásos piaci ár – kérelemre történõ – hatósági megállapítására és a kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatására. Ellenõrizni szükséges azokat az elõtársaságokat, amelyek az elõtársasági idõszakban az áfa bevallásban nagy összegû fizetendõ és levonható áfát vallanak be. Lényeges feladat a társaságok közül azoknak a vizsgálata, amelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalap-csökkentést vettek igénybe. Szükséges az alapítványok, közhasznú társaságok fokozottabb ellenõrzése az általuk adományként kapott, az adományozónál adóalap csökkentõ tételként elszámolható összegek felhasználása és az adományozóktól befogadott nagy összegû költségszámlák valóságtartalma tekintetében. Az eltitkolt bevételek feltárása céljából vizsgálni kell a vállalkozások pénzkezelési szabályzatait és leltárait, valamint a készpénzes adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. 3. A jogszabályváltozásokból, illetve jogszabályi elõírásokból fakadó egyéb feladatok. Valamennyi adónem esetében figyelemmel kell kísérni a vizsgált adóalanyoknál a jogszabályváltozások betartását, azok hatását.

Az általános forgalmi adó vizsgálatok között fontos szerepet biztosítanak a fordított adózás hatálya alá esõ tevékenységek (hulladékgazdálkodás, ingatlanhoz kapcsolódó, szolgáltatás nyújtásának minõsülõ építési-szerelési és egyéb szerelési munkák) ellenõrzésének. Kiemelt figyelmet kell fordítani a számla-kibocsátási kötelezettség teljesítésének vizsgálatára, ideértve az elõlegfizetés jogszabályban elõírt eseteit is. Ellenõrizni kell a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásokról szóló számlák és más bizonylatok megõrzési kötelezettségének teljesítését, különös tekintettel az eva alanyokra, az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozókra és mezõgazdasági õstermelõkre. Ellenõrizni kell azt is, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások napi készpénz záró állománya nem haladja-e meg a törvény elõírásai szerint számított összeget. 2009. évtõl különösen indokolt azon vállalkozások ellenõrzése, amelyek a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adótörvény alapján adóalap csökkentõ tételt vettek figyelembe. Az adóhatóság a fejlesztési adókedvezmény igénybevétel feltételeinek teljesítését – a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen – az elsõ igénybevételt követõ harmadik, illetve negyedik adóév végéig legalább egyszer ellenõrizni köteles. Kiemelt feladatként kell kezelni a beruházási adókedvezmény ellenõrzését, különös figyelemmel az adókedvezménnyel érintett idõszak jogszabályban meghatározott lezárulására. II. Az ellenõrizendõ fõbb tevékenységi körök Fontos feladat a 2008. évi Ellenõrzési irányelv által a 2009. évi adóellenõrzéseket elõkészítõ adatgyûjtések eredményének felhasználása. Továbbra is indokolt a munkaerõ-kölcsönzési szolgáltatást nyújtó társaságok ellenõrzése, különös tekintettel az azonos tulajdonosi körrel rendelkezõ vállalkozások közötti munkaerõáramlásra és a kölcsönbe adott munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó közterhek megfizetésére. Célszerû e területen a preventív ellenõrzések számának növelése.

Hangsúlyt kell fektetni az értékesítési láncolatok közbensõ láncszemeként gyakran megjelenõ fuvarozók vizsgálatára, mivel a fuvarozást végzõk tevékenysége kiemelt jelentõségû az áruk útjának nyomon követésében. Folytatni kell az elektronikus világ (elektronikus számlázás, Ekereskedelem, internetes áruházak) ellenõrzését, amit az e körbe tartozó tevékenység intenzív térnyerése indokol. Vizsgálni szükséges a befektetési szolgáltatók által az állami adóhatósághoz elektronikus úton benyújtott – a magánszemélyek értékpapír (értékpapír-letéti) számlái közötti értékpapír-áthelyezési megbízásaival kapcsolatos – adatszolgáltatások tartalmát. Kiemelt területek:

• A felnõtt és egyéb oktatással foglalkozó vállalkozások, nyelviskolák, stb. szerzõdései, foglalkoztatottjainak jogviszonya, adó- és járulékfizetési kötelezettsége és e kötelezettségek teljesítése; • A gépjármû kölcsönzéssel foglalkozók bevétel- és költségelszámolásainak, nyilvántartásainak teljes-körûsége; • A reklámozási, hirdetési tevékenységgel foglalkozó vállalkozások bevétel- és költségelszámolásai, alvállalkozói és egyéb szerzõdéses kapcsolatai. III. Az aktuális adózási folyamatokat feltáró és vizsgálat-elõkészítõ adatgyûjtések irányai Az elõzõ évhez hasonlóan 2009ben is nagy hangsúlyt kell fektetni a leltárfelvételekre és az áruk eredetének vizsgálatára, különösen a piacokon, közterületeken értékesítõ vállalkozások és a tõlük árut beszerzõ árusok körében. A következõ évek adóellenõrzéseit elõkészítõ adatgyûjtések fõbb irányai: • A foglalkoztatás szabályszerûsége a vendéglátóhelyeken; • A rendezvényeken, kiállításokon foglalkoztatott hostessek és más dolgozók jogviszonya, adóés járulékkötelezettsége; • A szórakoztató tevékenységû egyesületek, klubok, szerencsejáték szervezõk tevékenységének és gazdálkodásának jellemzõi. Forrás: Kivonat - Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal

Hatósági információk

7

Mulasztási bírságok Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 172.§-a tartalmazza azokat a tényállásokat, amelyek alapján az adóhatóságnak mulasztási bírság kiszabására van lehetõsége. A tényállások köre sajnos egyre bõvül, a bírságmértékek felsõ határa emelkedik, súlyosabb vétségnek ítélt egyes tényállások esetén pedig nincs már megkülönböztetés a magánszemély adózó és más adózók részére kiszabható bírság mértékében. Például a számlavagy nyugta-kibocsátási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, vagy igazolatlan eredetû áru forgalmazása esetén, mindegy, hogy a cselekményt egyéni vállalkozó vagy cég, vagy természetes személy követi el. A kiszabható bírság felsõ határa mindenkinél 1.000.000 forint. A mulasztási bírság kiszabásánál – különös tekintettel két esetre, – az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adó-

zó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedõ képviselõje, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tõle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellõzi. Tehát az adóhatóságnak mérlegelési jogköre van. Ezt támasztják alá a törvény megfogalmazásában a „sújtható”, „terjedhet”, „felsõ határa” kifejezések. Ezekben az esetekben mindig a mentségünkre szolgáló körülményeket kell összeszednünk az észrevételhez vagy fellebbezéshez. Biztosak lehetünk abban, hogy az adóhatóság a mérlegelési jogkörét gyakorolja a következõ két tényállás megvalósulásakor: – Ha a munkáltató, illetõleg a kifizetõ a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifize-

tésrõl teljesítendõ bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja. – A foglalkoztatót terhelõ bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felsõ határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. E szabályt kell alkalmazni a foglalkoztató mellett arra a személyre, illetve annak a közvetlen vezetõjére, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése, azzal, hogy a kiszabható mulasztási bírság felsõ határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottanként 500 ezer forintig terjedhet. A törvény megszövegezésére támaszkodva azt mondhatjuk, hogy a mulasztási bírság kiszabása két tényállás megvalósulásakor nem biztosít mérlegelési jogkört az adóhatóság számára, vagyis nem fizethetünk kevesebb bírsá-

got a törvényben meghatározottnál. Ezek az esetek a következõk: – Ha az adózó igazolatlan eredetû árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyezõ összegû, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírságot szab ki. (Itt az alsó öszszeghatár van meghatározva.) – Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában, az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, a kifizetés teljesítõjére az adóhatóság ügyletenként, a 250 ezer forint összeghatárt túllépõ kifizetés értékének 20%-ával megegyezõ összegû mulasztási bírságot szab ki. Az adóhatóság által kiadott bírságolási kézikönyv két fõ csoportba sorolja a mulasztási bírságokat. Eszerint van tételesen illetve százalékosan meghatározott bírságmérték, a következõ általuk fogalmazott tényállásokkal.

Az eddiginél több okból függesztheti fel az adószámot az APEH Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) február 1-jétõl a korábbinál több okból függesztheti fel az adószámot, és – akinek van – a közösségi adószámát is. Így az APEH-nak fel kell függesztenie az adószámot, ha a postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követõ alkalommal a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza a feladóhoz, és/vagy a megfelelõ levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthetõ - hívja fel a figyelmet az APEH a honlapján közzétett tájékoztatóban. Fel kell függeszteni az adószámot akkor is, ha az adózó székhelyén (ideértve a székhelybiztosítás esetét is), illetve a székhelytõl eltérõ központi ügyintézés helyén végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy az adózó ezeken a helyeken

nem található. Továbbra is fel kell függeszteni az adószám alkalmazását, ha az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelõ szervezeti képviselõt az adóhatósághoz nem jelentette be, továbbá, ha az adóhatóság hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselõvel, vagy a bejelentett szervezeti képviselõ nem valós személy, illetve a megadott elérhetõségi helyeken nem fellelhetõ. Az elõbbi esetekben a felfüggesztés idõtartama a felfüggesztés megszüntetésének, vagy az adószám törlésének idõpontjáig tart. Ezekben az esetekben a felfüggesztés idõtartama 2009. február 1-jétõl 45 napról 30 napra csökkent. A felfüggesztés idõtartama alatt az adózó bizonyíthatja, hogy a felfüggesztés oka megszûnt, ennek hiányában az adóhatóság a felfüggesztést követõen törli az adószámot.

Február 1-jétõl az adószámot akkor is fel kell függeszteni, ha az adózóval szemben az állami adóhatóság 60 napos üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el. Ez esetben az adószámot határozott idõtartamra kell felfüggeszteni. Fel kell függeszteni az adószámot akkor is, ha az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendõ bevallási vagy adófizetési (adóelõlegfizetési) kötelezettségének a törvényi határidõtõl, illetve az esedékességtõl számított 365 napon belül nem tesz eleget. Ekkor az adószámot határozatlan idõtartamra, a bevallási, illetve adófizetési kötelezettség teljesítéséig függeszti fel az adóhatóság. Az állami adóhatóság felfüggeszti az adózó adószámát továbbá, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére, illetve a közzétételi költségtérítés telje-

sítésére vonatkozó kötelezettségét a törvényi határidõn belül nem teljesíti, és ezt az adóhatóság felhívására sem pótolja, a felfüggesztés idõtartama ilyenkor 60 nap. Az adózó az adószám felfüggesztésének idõszakára adó-viszszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követõen sem érvényesíthet, illetve túlfizetés visszatérítését sem kérheti. A felfüggesztést megelõzõ idõszakra vonatkozó kérelmeket kizárólag a felfüggesztés megszüntetését, lejártát követõen teljesítheti az adóhatóság. A felfüggesztett adószámok és a felfüggesztést követõen törölt adószámok az APEH honlapján megtekinthetõek. Forrás: http://www.adoforum.hu/ cikk/60076/az-eddigineltobb-okbol-fuggesztheti-felaz-adoszamot-az-apeh

Munkavédelmi ellenõrzések 2008-ban az építõipar területén Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség évek óta megkülönböztetett figyelemmel végzi az építõipar ellenõrzését, hiszen még mindig ezen a területen tárják fel a legtöbb hiányosságot. 2008-ban az építõipar területén lefolytatott munkavédelmi ellenõrzések az összes munkavédelmi ellenõrzés 42%-át tették ki.

Felügyelõi intézkedés száma Felügyelõi intézkedés száma az Helyszíni bírság Helyszíni az egyéni védõeszköz egyéni védõeszköz használatákiszabásának bírság összesített biztosításának hiánya miatt (db) nak elmulasztása miatt (db) esetszáma (db) összege (Ft) 3 309 35 353 000 2 412 2 566

Munkavédelmi ellenõrzések száma (db) 10 484

Munkavédelmi bírsághatározat száma (db) 2 264

Munkavédelmi bírság összesített összege (Ft) 767 535 000

Szabálysértési bírság száma 1 040

Szabálysértési bírság összesített összege (Ft) 42 405 000

Ismerjük meg közelebbrõl…

8 Új taggal bõvült a kamara…

Joda Stúdió – Mindent a kedves vendégért

Januskó Judit, üzletvezetõ és tulajdonos 2003. október 1-jén indította el vállalkozási tevékenységét Szekszárdon. Kezdetben, mint fodrász tevékenykedett, majd kb. fél év elteltével úgy döntött, hogy továbblép, kéz- és lábápoló, mûköröm-építõ tanfolyamon képzi magát. A képzés eredményes elvégzése után, bõvítve tevékenységét, már két helyszínen (bérleményben), kétféle szolgáltatással állt a folyamatosan bõvülõ ügyfélköre rendelkezésére, majd két évvel késõbb már saját stúdiójában

várta kedves vendégeit, az Arany J. u. 16-ban. Az önálló mûködéshez banki forrást is igénybe kellett vennie, de visszagondolva jó döntésnek bizonyult, hogy mert vállalkozni és belevágni az egyébként komoly megfontolást igénylõ tervbe. A vállalkozó fontosnak tartja a szakmai továbbképzést: „Ahhoz hogy valaki sikeres legyen elengedhetetlen a folyamatos fejlõdés képessége, nyitottnak kell lenni az újdonságok felé, el kell sajátítani a technikákat, meg kell ismerni az új trendeket.” – hangsúlyozza Januskó Judit. Ennek megfelelõen elõadásokra, fórumokra jár. Folyamatosan – az anyagi lehetõségek függvényében – fejleszt, technikai, technológiai oldalon egyaránt. „Ha valaki fejleszt, és folyamatosan képzi magát, akkor biztosan sikeresen tudja mûködtetni a vállalkozást!” – húzta alá az üzletvezetõ. Meggyõzõdését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy március végén fog államvizsgázni kéz- és lábápoló, mûkörömépítõ szakoktatói szakon. Januskó Judit fontosnak tarja a

megszerzett tudás, a szakmai tapasztalatok átadását is. Ennek lehetõségét akár a tanulók, akár csoportos felkészítések megszervezésében és lebonyolításában látja. Ezért is lépett be a kereskedelmi és iparkamarába, hisz a szervezet egyik kiemelt feladata a gyakorlati képzésekkel kapcsolatos szervezési, adminisztrációs tevékenység. Az induláskor még kevésbé volt erõs a piaci környezet, legalábbis ami a mûköröm-építést illeti. Napjainkra azonban már egyre többen próbálják ki magu-

kat, kreativitásukat. Ennek ellenére érdemes vállalkozni, bátran belevágni. Fontos a türelem és az elszántság, a szakmai elhivatottság. Mint minden szolgáltatási területen, itt is a sikeresség alapvetõ kritériuma a magas minõségi munka. Az ügyfelek egyedi igényeinek ismerete, és a megvalósítás képessége, egyedi specifikumok alkalmazása, ügyfélbarát szemléletmód. Ezeket lehet erõsíteni megfelelõen felépített marketing tevékenységgel, melyek hosszú távon kamatoznak majd.

Több éves kamarai tagviszonyban…

Az együttmûködés célravezetõ lehet

Hámori Róbertet, a Tolna Alimentál 91 Kft. ügyvezetõjét kérdeztük a vállalkozás múltjáról, jelenérõl, jövõjérõl, tervekrõl, elképzelésekrõl. A vállalkozás 1991. március 1jével indult. Hamarosan pályázat útján elnyerték a tolnai II. számú iskola 320 fõs közétkeztetési feladatát, amely teljes egészében diákétkeztetést jelentett. A következõ fontos állomás 1994 volt, amikor is az I. számú iskola konyhájának megvásárlására nyílt lehetõség. A bõvítés következményeként jelentõsen

megnõtt a Kft. ellátó képessége, így eredményes lehetett a Tolna Város Önkormányzata által kiírt teljes közétkeztetést célzó pályázat. Ettõl kezdve a cég látta el gyakorlatilag a teljes iskolai, óvodai, egyéb közintézmények étkeztetési feladatait. Az 1996-os év a cég számára komoly „érvágást” jelentett, amikor is egy tûzeset következtében leégett az étterem. Nehéz idõszak következett, de egy új rendszer bevezetésével sikerült megtartani, bõvíteni az ügyfélkört. Az új étterem és konyha 1998ra készült el, mintegy 100–110 millió forintos beruházás megvalósításával. A fejlõdés azóta folyamatos és töretlen. Az étkeztetés mellett gyakorlatilag az ország egész területén végeznek party-service szolgálatot. A testvérpár által üzemeltetett vállalkozás évrõl-évre bizonyítja, hogy a kisebb-nagyobb problémák ellenére eredményesen és sikeresen is lehet dolgozni. A feladatokat megosztják egymás között: Attila az adminisztrációs feladatokat végzi, míg Róbert

feladata a szervezés, árubeszerzés. Az ügyvezetõ a helyi vendéglátósokkal folytatott és ápolt kapcsolatát jónak értékeli, hangsúlyozva a szakmai összefogás fontosságát. A közelmúlt eseményeit (standolással kapcsolatos, a banki utalással kapcsolatos rendelet) már ezen összefogás sikerének tudja be. A kamarával szintén rendszeres és eredményes kapcsolatokat ápol, amely több területen is megmutatkozik.

Mint tisztségviselõ, s mint vállalkozó a kamara elsõdleges feladatának tekinti az érdekvédelmi-, érdekképviseleti tevékenységet, mely kapcsán kiemeli: „Meg kell erõsíteni a kamara gazdasági életben betöltött szerepét a helyi, regionális és országos szinten egyaránt.” Kamarai tisztségviselõként ezen feladatok és célok megvalósításában kíván a jövõben aktívan részt venni. – hangsúlyozta Hámori Róbert.

Segítettünk, segítünk

9

Keszthelyiné és Társai Bt. A túlzott ellenõrzés gátat szab a fejõdésnek?

A vállalkozás családi vállalkozásként 1993-ban a rendszerváltással szinte egy idõben indult. Azóta is megtartotta ezt a mûködési formát, hiszen a gyerekek is vendéglátó-ipari iskolában tanultak, illetve végeztek. Az üzletvezetõ – Keszthelyiné Vajda Mária – komoly szakmai múltra tekinthet vissza, hiszen annak idején a Gemenc Szállóban dolgozott, ahol nagy tapasztalatra tett szert. A vállalkozás kezdetben az Illyés Gyula Fõiskola konyháját, mint bérleményt üzemeltette, majd az évek során – bõvítve tevékenységét – megnyitotta a Szász Sörözõt, illetve valamivel késõbb a Belvárosi Kávéházat. Ezek már saját tulajdonú vendéglátó egységként szolgálják Szekszárd város minden korosztályának igényét. A szekszárdiak jól ismerik a napjainkra komoly törzsvendég gárdával rendelkezõ, minõségi szolgáltatást nyújtó egységeket. Kapcsolatát a kamarával – amelynek elindulása óta folyamatosan tagja – jónak értékeli, hiszen több éve eredményesen foglalkozik gyakorlati oktatással, tanulóképzéssel, melyhez szinte elengedhetetlen a kontaktus. A segítségnyújtás azonban nem merül ki a szakképzéssel kapcsolatos tanácsadásban, adminisztratív, valamint pályázati tanácsadás-támogatás révén a vállalkozás képes volt változó értékû technikai fejlesztések megvalósítására. A kamarán keresztül elkészített pályázatok szinte kivétel nélkül eredményesek voltak. Keszthelyiné Vajda Mária vallja, hogy a jövõben a szakmai szövetségeken alapuló együttmûködéseknek kell elterjedniük, melynek kapcsán a kamarának egyfajta katalizátor szerepe kell, hogy legyen. Kiemelve a szervezet szakmai érdekképviseleti feladatának

fontosságát. Ezen a területen – megítélése szerint – a kamarának még erõsödnie kell. Az üzletvezetõ úgy érzi, napjainkban a kereskedelem és vendéglátás elvesztette tisztességét, mintha a nemzetgazdasági ágak mostohagyereke lenne, offenzívaként, folyamatos támadásként értékelve az elmúlt idõszak eseményeit: különbözõ ellenõrzési akciók, rendeletek, mely utóbbiaknál a szakma bevonása nélkül történt/történik a jogszabályalkotás! Nem érti, miért van erre szükség?! Magyarország gazdasága egyébként is érzékeny a külsõ hatásokra, s ha csak a kereskedelmi vendéglátást tekintjük, a külföldi vendégforgalom számára a hazai gyakorlat egy cseppet sem hízelgõ. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség ellenõrzésekre, szabályozásokra. A gond ott kezdõdik, hogy az illetékes szervek ezt a szakma teljes kihagyása, megkerülése mellett teszik, a tolerancia hiánya, vagy legalábbis annak csekély megjelenése mellett. „Azt tapasztalom, hogy a mai Magyarországon olyan szabályozások vannak érvényben, melyek csakis hazai sajátosságok. A HACCP rendszer szerinti mûködés Európa egyik államára – országára sem jellemzõ… Fontos a folyamatok minõségi ellenõrzése, de ez ne jelentsen versenyhátrányt a magyar vendéglátás számára. Sajnos azonban ezek olyan plusz kiadások és terhek, melyek ezt eredményezik!

A szakma jelenét és jövõjét az üzletvezetõ meglehetõsen borúsan látja. Véleménye szerint a magyar állampolgárok és a magyar állam közötti bizalom teljesen eltûnt. A bizonytalanságban senki nem mer fejleszteni, beruházni, félve az esetleges revízióktól. A helyzetet súlyosbítja a tapasztalható gazdasági recesszió, amely a vendéglátásban is jelentkezik. Érzékelhetõen csökkent a lakossági fogyasztás, igény a különbözõ rendezvények iránt. A takarékosság, a kiadások csökkentésének kényszere eredményeként ahol lehet a lakossági szektor is mérsékli fogyasztásait, melynek hatása visszahat a gazdaságra, olyan mint egy bezáródó kör. A közelmúltban kezdõdött negatív tendencia folytatódik: a szakácsok, felszolgálók – a szakemberek – külföldön vállalva munkát elhagyják az országot, hosszú távon ez nem mehet. Sõt, van úgy, hogy teljes családi vállalkozások települnek ki. Meglátása szerint a hazai körülmények olyan irányba mutatnak, amely méltatlan a magyar mentalitáshoz, magyar vendégszeretethez. S a legnagyobb baj az, hogy azok mennek el, akik elhivatottak a szakma iránt, akik többet akarnak és többet tudnak, és képesek tenni a vendéglátásért. – teszi hozzá Keszthelyiné Vajda Mária. Mindazonáltal bízik abban, hogy ezeket a problémákat közös erõvel, szakmai összefogással le lehet gyõzni, meg lehet oldani. Véleménye szerint csakis ez ve-

zethet ki ebbõl a felemás helyzetbõl. A helyi vezetés és szakmai szervezetek együttmûködésével, együtt gondolkodásával különbözõ gazdaságösztönzõ programok kidolgozásával, mûködtetésével, a helyi vállalkozói potenciálra építve lehet eredményeket elérni. A jövõbeli tervekrõl, elképzelésekrõl kérdezve az üzletvezetõ asszony elmondta, a fõiskola konyháján a vállalkozás tevékenysége valószínûleg megszûnik, azonban a másik két vendéglátó egység természetesen a már megszokott színvonalon továbbra is várja a helyieket, illetve a városba látogató turistákat, vendégeket – fiatalokat és idõsebbeket egyaránt. A többszörös nagymama elárulta, hogy a „vendéglátós” család a nyáron két unokával tovább bõvül, de a majdani nyugdíjas évek alatt sem fog elszakadni a munkától: tervei szerint a szakmai érdekvédelem területén kíván tevékenykedni, melynek formáját még keresi. Tele energiával és tervekkel Keszthelyiné Vajda Mária, a Keszthelyiné és Társai Bt. üzletvezetõjeként bizakodva tekint a jövõ felé, s bár a jelenlegi helyzetet szakmailag nem tudja túl optimistán szemlélni, de azt gondolja, hogy a jelentkezõ akadályokat kellõ rugalmassággal, alkalmazkodóképességgel le kell, és le lehet gyõzni, s egymásra odafigyelve, együttmûködve eredményesen lehet képviselni a vendéglátós szakmát, javítva a megsérült becsületét.

A vállalkozás kezdetben az Illyés Gyula Fõiskola konyháját, mint bérleményt üzemeltette, majd megnyitotta a Szász Sörözõt, illetve a Belvárosi Kávéházat

Vállalkozásfejlesztés

10

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára – GOP-2009-2.1.1/B Pályázat célja A mikro-, kis- és középvállalkozásoknál alkalmazott mûszaki technológiai színvonal javításának érdekében a komplex vállalkozásfejlesztési projektek célja, fejlõdõképes vállalkozások: 1. Innovációs, adaptációs képességének erõsítéséhez; 2. Vállalkozások által elõállított hozzáadott érték növeléséhez; 3. Környezetvédelmi, energiaés anyagtakarékossági célokhoz való hozzájárulás elõsegítéséhez; 4. Piacra jutáshoz kapcsolódó technológiai fejlesztés megvalósítása. Pályázók köre a) Jogi forma Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak: – kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaságok, – szövetkezetek, – SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók. b) Méret A pályázati kiírásra kizárólag mikro-, kis és középvállalkozásnak minõsülõ vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelõzõ

legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fõ volt. c) Székhely A pályázati kiírásra Magyarországon székhellyel rendelkezõ kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság, szövetkezet, vagy SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ szövetkezet, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagy kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság fióktelepe pályázhat. Támogatható tevékenységek a) Eszközbeszerzés: – technológiai korszerûsítést eredményezõ új, illetve 3 évnél nem régebbi eszközök beszerzése, – szállítás és üzembe helyezés, – betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva), – az eszközök felszerszámozásához az új szerszámok, új kiegészítõ berendezések költsége. b) Infrastrukturális és ingatlan beruházás: – infrastruktúra építése, korszerûsítése, – ingatlan építése, bõvítése, korszerûsítése, átalakítása. c) Eszközbeszerzéshez kapcso-

lódó ingatlan bérleti díja a megvalósítás idõszakában a pályázat benyújtását követõen maximum 12 hónapos idõintervallumra d) Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések. e) Információs technológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb eszolgáltatások, modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is: – hardver, – szoftver (beleértve: alapszoftverek, speciális egyedi fejlesztésû szoftver), – betanítás (közvetlenül a szoftverhez kapcsolódóan), – domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja f) Piacra jutás támogatása: – piaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel), – marketingeszközök elkészítése, beszerzése. g) Tanácsadás igénybevétele az alábbi támogatott tanácsadási területeken: – vállalati stratégiai tanácsadás, – szervezetfejlesztési tanácsadás,

– menedzsmentfejlesztési tanácsadás, – vállalati folyamatmenedzsment támogatása, – online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás, – technológiai fejlesztési tanácsadás, – marketing tanácsadás, piackutatás, igényfelmérés, – logisztikai tanácsadás, – a horizontális célok érvényesítéséhez kapcsolódó tanácsadás. h) Minõség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása. Támogatás mértéke és összege Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhetõ támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a. A jelen pályázat keretében az igényelhetõ támogatás összege: minimum 20.000.000 Ft, de maximum 150.000.000 Ft lehet. Pályázat benyújtásának határideje 2009. február 23-tól 2009. március 30-ig lehetséges.

Komplex vállalati technológia fejlesztés – GOP-2009-2.1.1/C A komplex technológiai fejlesztésen, korszerûsítésen alapuló vállalkozásfejlesztési projektek célja a vállalkozások jövedelemtermelõ képességének növelésén keresztül: 1. Innovációs, adaptációs képességének erõsítéséhez; 2. Vállalkozások által elõállított hozzáadott érték növeléséhez; 3. Környezetvédelmi, energiaés anyagtakarékossági célokhoz; 4. Piacra jutáshoz kapcsolódó technológiai fejlesztés megvalósítása.

zat benyújtását megelõzõ legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fõ volt. c) Székhely A pályázati kiírásra Magyarországon székhellyel rendelkezõ kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság, szövetkezet, vagy SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ szövetkezet, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagy kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság fióktelepe pályázhat.

Pályázók köre

Támogatható tevékenységek

a) Jogi forma Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak: – kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaságok, – szövetkezetek, – SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók. b) Méret A pályázati kiírásra kizárólag azok a vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályá-

a) Eszközbeszerzés: – technológiai fejlesztést eredményezõ új eszközök beszerzése, – szállítás és üzembe helyezés, – betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva), – az eszközök felszerszámozásához az új szerszámok, új kiegészítõ berendezések költsége. b) Infrastrukturális és ingatlan beruházás, amennyiben megfelel az induló beruházás fogalmának: – infrastruktúra fejlesztése,

Pályázat célja

– ingatlan építése, bõvítése, fejlesztése, átalakítása. c) Eszközbeszerzéshez kapcsolódó ingatlan bérleti díja a megvalósítás idõszakában, a pályázat benyújtását követõen maximum 12 hónapos idõintervallumra. d) Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések. e) Információs technológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb eszolgáltatások, modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is: – hardver, – szoftver (beleértve: alapszoftver, speciális egyedi fejlesztésû szoftver), – betanítás – domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja f) Piacra jutás támogatása: – piaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel), – marketingeszközök elkészítése, beszerzése.

g) Vállalati HR fejlesztés: – munkavállalók képzése (tanfolyamok, tréningek, képzések, idegen nyelvi, informatikai oktatás). h) Tanácsadás igénybevétele az alábbi támogatott tanácsadási területeken: – vállalati stratégiai tanácsadás, – szervezetfejlesztési tanácsadás, – menedzsmentfejlesztési tanácsadás, – vállalati folyamatmenedzsment támogatása, j) Minõség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása. Támogatás mértéke és összege A támogatás mértéke mikrokisvállalkozások esetében maximum 50%, középvállalkozások esetében maximum 40%, nagyvállalkozás esetében maximum 30%. Az igényelhetõ támogatás öszszege: minimum 150.000.001 Ft, maximum 400.000.000 Ft.

Vállalkozásfejlesztés

11

Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendõ leghátrányosabb helyzetû kistérségekben mikro-, kis- és középvállalkozások számára – GOP-2009-2.1.2/B A pályázat célja A mikro-, kis- és középvállalkozásoknál alkalmazott mûszaki technológiai színvonal javításának érdekében a komplex vállalkozásfejlesztési projektek célja, a fejlõdõképes vállalkozások: 1. Innovációs, adaptációs képességének erõsítéséhez; 2. Vállalkozások által elõállított hozzáadott érték növeléséhez; 3. Környezetvédelmi, energiaés anyagtakarékossági célokhoz való hozzájárulás elõsegítéséhez; 4. Piacra jutáshoz kapcsolódó technológiai fejlesztés megvalósítása a komplex programmal segítendõ leghátrányosabb helyzetû kistérségekben. A pályázók köre a) Jogi forma Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak: – kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaságok, – szövetkezetek, – SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók. b) Méret A pályázati kiírásra kizárólag mikro-, kis-, és középvállalkozásnak minõsülõ vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a

pályázat benyújtását megelõzõ lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fõ volt. c) Székhely A pályázati kiírás Magyarországon székhellyel rendelkezõ kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság, szövetkezet, vagy SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ szövetkezet, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagy kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság fióktelepe pályázhat. Támogatható tevékenységek a) Eszközbeszerzés: – technológiai korszerûsítést eredményezõ új, illetve 3 évnél nem régebbi eszközök beszerzése – szállítás és üzembe helyezés – betanítás – az eszközök felszerszámozásához az új szerszámok, új kiegészítõ berendezések költsége b) Infrastrukturális és ingatlan beruházás: – infrastruktúra építése, korszerûsítése – ingatlan építése, bõvítése, korszerûsítése, átalakítása. c) Eszközbeszerzéshez kapcsolódó ingatlan bérleti díja a megvalósítás idõszakában, a pályázat

benyújtását követõen maximum 12 hónap idõintervallumra vonatkozóan. d) Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések. e) Információs technológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is: – hardver – szoftver (beleértve: alapszoftver, speciális egyedi fejlesztésû szoftver) – betanítás – domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja f) Piacra jutás támogatása: – piaci megjelenés – marketingeszközök elkészítése, beszerzése g) Vállalati HR fejlesztés: – munkavállalók képzése h) Tanácsadás igénybevétele az alábbi támogatott tanácsadási területeken: – vállalati stratégiai tanácsadás, – szervezetfejlesztési tanácsadás, – menedzsmentfejlesztési tanácsadás,

– vállalati folyamatmenedzsment tanácsadás, – vállalati folyamatmenedzsment támogatása, – online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás, – technológiai fejlesztési tanácsadás, – marketing tanácsadás, piackutatás, igényfelmérés – logisztikai tanácsadás, – a horizontális célok. i) Minõség-, környezet- egyéb irányítási rendszerek, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása. A támogatás mértéke és összege Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhetõ támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a. A jelen pályázat keretében az igényelhetõ támogatás összege: minimum 20.000.000 Ft, de maximum 150.000.000 Ft lehet, maximum 50% támogatási arány mellett. A pályázat benyújtásának határideje A pályázatok benyújtása 2009. február 23-tól 2009. március 30-ig lehetséges.

Vállalati innováció támogatása – GOP-2009-1.3.1/A Pályázat célja A konstrukció célja azon vállalkozások innovációs tevékenységeinek támogatása, amelyek meglévõ K+F eredményre (prototípus vagy termék) új vagy jelentõsen javított, korszerû, magas értéket képviselõ, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozását, piaci bevezetését vállalják. Pályázók köre a) Jogi forma Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak: – gazdasági társaságok (kivéve non profit gazdasági társaságok), – szövetkezetek, feltéve, hogy – kettõs könyvvitelt vezetnek, és – nem tartoznak az EVA hatálya alá. b) Méret A pályázati kiírásra kizárólag olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai

állományi létszáma a pályázat benyújtását megelõzõ legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fõ volt. c) Székhely A pályázati kiírásra Magyarországon székhellyel rendelkezõ kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság vagy szövetkezet, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ szövetkezet vagy kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság fióktelepe pályázhat. Támogatható tevékenységek a) Kísérleti fejlesztés: az alkalmazott (ipari) kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (ide tartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülõ prototípus elkészítése is), azzal, hogy nem minõsül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létezõ

szolgáltatásokon végzett rutinszerû változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlõdését is eredményezi, de termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése szintén ebbe a körbe tartozik, amennyiben azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani ipari vagy kereskedelmi alkalmazás vagy hasznosítás céljából. b) Marketing: azon tevékenységek összessége, amelyek a vállalkozás által létrehozott új vagy továbbfejlesztett termék, technológia, szolgáltatás piacon történõ megjelenését szolgálják. Kizárólag a termék-, technológia-, szolgáltatásfejlesztésig tartó marketing tevékenység támogatható! Az elsõ pontban szereplõ tevékenység kötelezõen részét kell képezze a benyújtott pályázatnak. Kísérleti fejlesztésre a K+F projekttámogatás jogcím keretében lehet pályázni. Marketing tevékenységre kizárólag csekély összegû támogatás nyújtható.

Támogatás mértéke és összege K+F projekttámogatás kategóriában a projekthez nyújtható támogatás mértéke nem haladhatja meg a K+F projekttámogatásra elszámolható költség 25 százalékát. Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor – kisvállalkozásnak minõsül, akkor a támogatás mértéke 20 százalékponttal növekszik, – középvállalkozásnak minõsül, akkor 10 százalékponttal nõ. A marketing tevékenységhez elnyerhetõ támogatás mértéke megegyezik az „A” pontban kiszámolt támogatási mértékkel. Jelen pályázat keretében az igényelhetõ támogatás összege: minimum 15 millió Ft, maximum 350 millió Ft, de maximum az „A” pontban meghatározott támogatási mértéknek megfelelõ arányban. Pályázat benyújtási határideje 2009. március 16-tól 2010. február 15-ig lehetséges.

Hirdetés, partnerkeresés

12

Ügyintézés a kamaránál Hunyadi Eszter

Hornok Jenõ

Hága László

Ügyfélszolgálati referens Okmányhitelesítés, pénztár Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Pályázati kabinetvezetõ Pályázati és közbeszerzési tanácsadás, pályázatírás Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Szakképzési vezetõ Szakképzéssel kapcsolatos tanácsadás Tel.: 06/74 529-251, E-mail: [email protected]

Szeibert Antalné

Erõs Rajmund

Tóth László

Titkársági koordinátor Adminisztrációs tevékenység Tel.: 06/74 529-252, E-mail: [email protected]

Pályázatíró Vidékfejlesztési pályázatok készítése Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Szakképzési tanácsadó Szakképzési tanácsadás Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Dr. Dusáné Bakó Erika

Letenyei Hédi

Dubai Erika

Gazdasági osztályvezetõ Pénzügyi-, adózási tanácsadás Tel.: 06/74 529-255, E-mail: [email protected]

Széchenyi kártya irodavezetõ Hitelügyintézés Tel.: 06/74 529-253, E-mail: [email protected]

Szakképzési munkatárs Mesterképzés Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Baka Péterné

Erõs László

Hudák Kitti

Könyvelõ Könyveléshez kapcsolódó ügyintézés Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Szakképzési munkatárs Tanulószerzõdéssel kapcsolatos ügyintézés Tel.: 06/74 411-661

Gazdasági ügyintézõ Tagsággal kapcsolatos ügyintézés Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Üzleti partnerkeresõ • Víz, -gáz-, központi fûtés és szellõzés szerelõt felveszünk Szekszárd és környékérõl. Érdeklõdni: 06-20/912-6614 vagy 06-20/945-7510. • CITY CARTEL Ingatlaniroda teljes körû biztosítás, hitelügyintézés. Szekszárd, Arany J. u. 6. Tel.: 06-30/959-4511. • Szénerõmûvi, olajtársasági, üzemanyag-forgalmazói és felhaszná-

lói kapcsolatokat keresek Európában. Profilunk: légszennyezõanyagcsökkentés, energiahatékonyság javítás. Bíró Péter vezérigazgató – nemzetközi Green Plus manager Tel.: +36 30 33 22 666 greenplus@ t-online.hu. www.greenplus.ro. www.biofriendly.com. • Vállalkozások teljes körû könyvelését vállalom. Tel.: 74/438-235, 20/935-9729. • A munkavédelemmel kapcsolatos teendõit bízza rám! Kling Péter. Tel.: 06-30/965-5426. Email: [email protected]. • Vállalkozásoknak és magánszemélyeknek teljes körû hitelügyintézés. Scheffer Nóra. Tel.: 06-30/216-4766. • Daruk, targoncák, építési és garázsipari emelõgépek adásvétele, javítása, dokumentációpótlás, munkavédelem, gépvizsgálatok. Honti és Társai Kft., Szekszárd, Mátyás kir. u. 74., Tel./fax: 74/412-899. E-mail: [email protected], Web: www.honti.hu. • Garanciavállalás hazai és uniós pályázatokhoz (ÚMFT, ÚMVP pályázataihoz) 10 millió Ft feletti támogatási összeg esetén. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Tel.: 06-1/485-8361. • A munkavédelemmel kapcsolatos teendõit bízza rám! Kling Péter. Tel.: 06-30/9655-426. Email: [email protected]. • Bíró Péter vezérigazgató – nemzetközi Green Plus manager, Tel.: +36 30 33 22 666 [email protected] www.greenplus.ro www.biofriendly.com Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az

Partnerkeresô lap Alulírott kamarai tag, kérem az alábbi szövegû üzleti ajánlatomat, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tolnai Kamara címû havilapjának következõ számában az üzleti ajánlatok között, ingyenesen megjelentetni. (Maximum 10 szóig). .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. 2009. év ............................ hó ........ nap ................................................. cégszerû aláírás Megrendelését e-mailben is elküldheti: [email protected] vagy [email protected].

TOLNAI K AMARA

O B S E RV E R

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja

BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ KFT. 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: [email protected] • Web: www.observer.hu

Levélcím: 7101 Szekszárd, Pf. 358. • Telefon: 74/411-661 • E-mail: [email protected] • Internet: www.tmkik.hu • Kiadó: Dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke • Fõszerkesztõ: Vidáné Hévizi Bernadett és Hornok Jenõ • Szedés, tördelés: Soponyai Viktor, Budapest • Nyomtatás: Séd Nyomda ISSN 1586-8672 • A lap tagoknak ingyenes