Tartalom o o o o o

1

2

Tartalom

Tájékoztató az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Munkavállalói Oldal (OKÉT MVO), továbbá a KÖZDEMOSZ 2011-2015. évi tárgyalásairól 2011……………………………………………………………………………………...…3.o. 2012………………………………………………………………………………….……33.o. 2013…………………………………………………………………………………….…76.o. 2014…………………………………………………………………………………..…167.o. 2015………………………………………………………………………..……………226.o.

Tájékoztató a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) és a Munkavállalói Oldal (OKÉT MVO) 2011-2015. évi tárgyalásairól 2011…………………………………………………………………………………..…254.o. 2012………………………………………………………………………….…………258.o. 2013………………………………………………………….…………………………271.o. 2014…………………………………………………………………………….…….…274.o. 2015……………………………………………………………………….…….………286.o.

3

Tájékoztató az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Munkavállalói Oldal (OKÉT MVO), valamint a KÖZDEMOSZ 2011-2015. évi tárgyalásairól ________________________________________________________

2011. OKÉT MVO egyeztetés, 2011. szeptember 9. Napirend: 1. Egyeztető megbeszélés a közszféra munkavállalói 2011. első félévi kereset alakulásáról. Felkészülés a 2012. évi bértárgyalásokra. 2. Konzultáció az OKÉT további működéséről. 2. Konzultáció az OKÉT további működéséről Fehér József oldalügyvivő javasolta, hogy az OKÉT Munkavállalói Oldal működésében, belső ügyrendjében, a szavazati arányokban 2011. december 31-ig ne történjen változás, azaz az Alapszabályban is maradjon a status quo. Bár szóbeli felvetések eljutottak hozzá, hivatalos megkeresés még nem volt e témában. Megtörtént a közalkalmazotti reprezentativitás felmérése, de ehhez kapcsolódó KOMT (Közalkalmazottak Munkaügyi Tanácsa) következmények, döntések még nem történtek. Csak ezt követően lenne célszerű visszatérni az OKÉT működésének változtatására. Migács Tibor (LIGA) emlékeztetett arra, hogy 3-4 hónapja felvetődött, hogy a közalkalmazotti reprezentativitás megállapítása után az oldal visszatér e kérdésre. Ennek megfelelően át kell tekinteni a helyzetet, bár nem a mai egyeztetésen. Először a KOMT-ban kell a reprezentativitás a következményeit érvényesíteni. Fehér József, mint a KOMT Munkavállalói Oldal ügyvivője, jelezte, hogy egy alkalmas időben összehívja a KOMT Munkavállalói Oldalt. 1. Egyeztető megbeszélés a közszféra munkavállalói 2011. első félévi keresetének alakulásáról. Fehér József bevezetőjében elmondotta: a 2011. első félévi hivatalos KSH adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a munkavállalói oldal bérprognózisa megalapozott volt. Romlott a nettó pozíció, mert 2011-ben az adójóváírás kivezetése és a bérbefagyasztás együttesen okozott keresetcsökkenést. 2010-ben volt kétszer 49 ezer forint plusz kifizetés a közszférában, amelyek 2011-ben nem ismétlődnek meg. Mindazonáltal, 2011-ben valószínűsíthető a nettó keresetek állapotának „0” szintje, bár valószínűbb, hogy némileg alatta lesz annak, tehát év/év alapon csökkenés lesz, (a gyermekek után járó

4

kedvezményeket nem számítva ide). Ez visszaigazolja azt a korábbi szakszervezeti megállapítást, hogy az egykulcsos adó a munkavállalók döntő többségét hátrányosan érinti. A teljesség kedvéért szükséges megemlíteni azt is, hogy a közszolgálati munkavállalók kb. 20 %-ának nettó keresete növekedett. A közszolgálati munkavállalók létszáma – bár nem a kormány által prognosztizált arányban, de –csökkent. Az átlagosan megközelítőleg 135eFt-os nettó kereset abszolút száma nagyjából megfelel a 2008-as kereseti szintnek, reálértékben ez a 2002-2003-as szinthez közelít, tehát óriási a veszteség. Nem hivatalos információk szerint nemzetgazdasági szinten a mintegy 2800 milliárdos közszolgálati személyi juttatásokat a kormányzat 200 MrdFt-tal akarja csökkenteni, bár azt nem tették világossá, hogy az egyházi-, nonprofit-, vagy vállalkozói körbe történő kiszervezésekre gondoltak-e első sorban, vagy pedig tényleges csökkenést jelent. (A kormány már tárgyalta a költségvetés tervezetét, de az nem ismerhető meg.) Várható, hogy majd azt mondják „meglátjuk”, de mire meglátnánk már késő lesz változtatni a dolgokon. Az október 1-i nagygyűlés előkészítése nem az OKÉT feladata. Mindenki a saját ágazatában tegyen amit kell. Korányi kolléga a következő napokban táblázatokat készít, melyeket Fehér József még a következő ülés előtt bemutat. Azt javasolja, hogy kezdeményezés történjen dr. Kardkovács Kolos államtitkárnál, hogy a 2011. szeptember 20-28. közötti időszakban kerüljön sor egy OKÉT plenáris ülésre. Varga László szerint az OKÉT tárgyalások megkezdéséhez a vonatkozó célkitűzésekre, háttéranyagra is szükség van. A rendszeres nettó keresetekben, mint várható volt, 100% alatt lennének a közszféra munkavállalói. A reálpozíciót az infláció állítja be, de eközben ennek prognózisa is változik, például legutóbb a gázolaj áremelés miatt. Lehetne kérni az inflációt kompenzáló bértábla emelést kérni, de erre semmi esély. A szuperbruttó korábban bejelentett kivezetésének elhalasztása még rosszabb helyzetet eredményez. Az önkormányzati reform hatása 2012. egészében fog jelentkezni. Az OKÉT kormányzati oldalhoz a tárgyaláson az lehetne a kérésünk, hogy hozzanak minket olyan helyzetbe, hogy egyáltalán legyen fogalmunk a várható történésekről, folyamatokról, azt is figyelembe véve, hogy a német gazdaságnak – melytől legnagyobb mértékben függ a magyar – jósolnak a legnagyobb mértékű visszaesést a jövőben. A számokból az látszik, hogy 2008-től egy nagymértékű hazai reálkereset veszteség következett be, már akinek egyáltalán megmaradt a munkahelye. Fehér József szerint el kell dönteni, milyen bérigényt határozunk meg 2012-re vonatkozóan. Eldöntendő az is, hogy a munkavállalók jogos igényének megfelelően követeljük az illetménytételek (illetményalap, közalkalmazotti bértételek) „legalább” a tervezett inflációnak megfelelő mértékű növelését, vagy figyelemmel a pénzügyi-gazdasági válságra, az európai tapasztalatokra más igényt fogalmazunk meg. Fel kell készülni, hogy az ígérgetésekkel megoszthatják a munkavállalói oldalt. Korábban hitegettek a közszolgálati életpályával, pedagógus életpálya modellel, vagy jelentős mértékű

5

egészségügyi béremeléssel. Mára kiderült, hogy semmi nincs, csak esetleg „majd ha Munka Törvénykönyve meglesz”. Kis Papp László tájékoztatása szerint az ÉSZT előző kedden tárgyalt a közalkalmazottakról. Három kérdéskörben foglalta össze a legsürgősebb teendőket: 1. A közalkalmazotti bértábla és a minimálbérek által okozott feszültségek megoldása; 2. A közalkalmazott bértábla nem veszi figyelembe a nyugdíj korhatár emelését; 3. A nyugdíjasokat érintő kérdéseket (svéd modell bevezetése, emellett jónéhány elvarratlan szál) ki kellene tárgyalni a munkavállalói oldalon belül. Migács Tibor szerint nem látszik tiszta kép, hiszen a kormány a költségvetésről tárgyal, de számok nélkül. 7,5%-os strukturális hiány várható a költségvetésben, ami idén a nyugdíjpénztári pénzek elvonása miatt kisebbnek látszik a ténylegesnél, de 2,5%-os hiányt terveznek. Nem világos, hogy honnan, miből? Fel kell készülni, hogy a kormány részéről nem szokványos eszközök is bevetésre kerülhetnek, a hiány lefaragása miatt, valamint nagymértékű elbocsátásokra kerülhet sor a közszférában. Bértárgyalás valószínűleg nem lesz, csak valami más, kisebb jelentőségű tárgyalás vagy tájékoztatás. Emellett a kormány kommunikációs trükkjeire is fel kell készülni, ha pedig esetleg Görögország bedőlne, akkor meglesz a hivatkozási alapjuk a megszorításokra. Kónya Péter szerint a szakszervezeteknek nagyon offenzív kommunikációs technikát kellene bevezetni. A progresszív adórendszer eltörlése nagymértékben oka a jelenlegi bajoknak, ezt meg kell értetni a közvéleménnyel. Emellett számos helyen folyik pazarlás, például a terek, repterek átnevezésére, és egyebekre mennek a százmilliók. Továbbá, a honvédségnél szakmailag sem helyesek a folyamatok. Huszonéves emberek kapnak főosztályvezetői megbízásokat a Honvédelmi Minisztériumban. Egy, korrupció miatt menesztett államtitkárt visszahelyeznek főosztályvezetői munkakörbe, mialatt a volt főosztályvezető megy államtitkárnak. A sor folytatható lenne. Földiák András egyet értett a kommunikáció erősítésének szükségességével. A közgyűjtemények területén nagymértékű létszámcsökkentések vannak folyamatosan, és emellett elképesztő központosítás várható. Fehér József rámutatott arra, hogy emellett új kormányzati szervek jöttek létre, a kormánytisztviselők 72e fős állományából kb. tízezer főt elbocsátottak, de a létszám lényegében nem csökkent, mert kb. ugyanannyit fel is vettek. A változás lényegét tekintve állománycsere. A kormányzat vélhetőleg „taktikai” okokból folyamatosan kommunikálja, illetve sejteti a létszámcsökkentést. Ez a hír (és részben az ennek igazolását jelentő tényleges elbocsátás) megbénítja a közszolgálati személyi állományt. Az egyébként is mérsékelten akcióképes közigazgatási munkavállalói kör lényegét tekintve semmilyen nyomásgyakorlásban nem hajlandó részt venni. Galló Istvánné szerint megrekedt a közös álláspont kialakítása. A közoktatási intézmények államosítása 2-300 MrdFt többletköltség igénnyel jár együtt. Nem látszik, hogy honnan

6

teremtik ezt elő? Szerinte ezt inkább a jelenlegi közoktatás javítására kellene költeni. Intézménybezárási és akár 30 ezer fős létszám-leépítési hullám várható a közoktatásban. Az államosítás mögött az egységes alaptanterv gondolata is állhat, hogy abban egyes ideológiai kérdéseket központilag meg lehessen határozni. Amit az életpályamodell finanszírozásáról lehet tudni, annyi, hogy az legfeljebb az eddigi túlórákat fogja kompenzálni. Hoffman Rózsa szerint „amikor a gazdaság teherbíró képessége azt lehetővé teszi, akkor lesz lehetőség béremelésre”, egyébként csak létszámleépítés mellett lehetne azt megvalósítani. Pető Ferenc szerint a szakszervezeteknek egy olyan versenyre kell trenírozniuk magukat, melynek nem tudható sem a távja, sem a körülményei. További váratlan helyzetek is bekövetkezhetnek, akár a nominális bércsökkentés forgatókönyvei, mint Romániában (25% mértékű) és máshol (Cipruson). Ha Magyarországon összeadnánk az utóbbi 5-6 év alatti veszteségeket, talán kiderülne, hogy mostanra már meghaladtuk a külföldi intézkedések mértékeit. A helyi közigazgatásban várható fejlemények között elképzelhető, hogy egyes polgármestereknek nem lesz hivataluk, helyette járási hivatalok lesznek. A mintegy 3200 önkormányzati hivatal közül kb. 2100 számolhat azzal, hogy megszűnik, és a megszűnő hivatalokból nem vehetnek át mindenkit. 2013-ra lehetséges, hogy 2 fő létszámú politikai döntnökök kerülnek a járási hivatalok élére. Ugyanakkor elindulhat a magyar gazdaságnak egyféle bezárkózása, ami a legrosszabb forgatókönyv, nemzethalál-szerű vízió. Hogyha egyszer megszorításokra van szükség, ne kreáljanak plusz költségeket! Nemcsak az egykulcsos adórendszer során ömlenek ki óriási pénzek, a jelenlegi kormánypártok már ellenzéki pozícióból is rontották a költségvetés helyzetét. Most, a MOL részvények 500 MrdFt-os árából már el is buktak 160 milliárdot. Bokros Lajos friss írásában tételesen felsorolja, elemzi, hogy az elmúlt 1,5 évben milyen kormányzati intézkedés mennyibe került az országnak. Most várható, hogy majd ezt akarják megfizettetni az emberekkel. Ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 690 ezer fős a közszféra, általában ott a házaspár másik tagja, és két gyermek, akkor láthatjuk, hogy körülbelül mekkora kört érintenek ezek az intézkedések. Kónya Gusztávné tájékoztatása szerint a kiszervezéssel korábban érintett ágazatokban a munkavállalók nem kaptak kompenzációt, e helyett az egyházakhoz mennek a pénzek. Dr. Zsigai Imre szerint a honvédségnél elfogyott az évi 80eFt-os üdülési csekk. A kötelező kompenzáció (amire nem volt pénz) visszavételét egyes helyeken az étkezési jegyek csökkentésével „oldották meg”. Az évi cafetéria keretet 200 ezer forintra csökkentették, majd létrejött az Első magyar cafetéria társaság”, mely ráteszi a kezét oly módon, hogy ebből is minél kevesebb maradjon. Fehér József az elhangzottakat az alábbiakban összegzte. A 2012. évi költségvetésben mintegy 200 milliárdos csökkentés várható a közszolgálat személyi juttatások körében. Ha csökken a vásárlóerő, az átgyűrűzik az egész gazdaságra. Követeljük a közszolgálati illetményrendszereknek legalább inflációkövető növelését. (Mert ha ezt sem, akkor miről tárgyaljunk egyáltalán?)

7

Tavaly 40 MrdFt-ot jelentett volna – bruttóban – ha a minimálbér és a szakmunkás bérminimum növekedését arányosan átvezették volna a közalkalmazotti illetménytáblán. A 2011. évi bérfolyamatok értékelésénél feltétlenül meg kell említeni azt az ellentmondást, amelyet a tavalyi tárgyalásokon folyamatosan képviseltünk. Nevezetesen elfogadhatatlan, hogy a gyerekkedvezményt a bérkompenzációból levonják. 2012-re vonatkozóan bizonytalan a helyzet. Ha az adójóváírás kivezetése folytatódik, valamint a szuperbruttó kivezetését elhalasztják, akkor 2012-re a 2010. évi reálkereset megtartása lehetne a szakszervezet kiinduló álláspontja az OKÉT bértárgyalásaira. Képviselhető álláspont lehetne a 2011. évihez hasonló (de más mértékű és rendszerű) kompenzáció azok számára, akiket az egykulcsos SZJA hátrányosan érint. Általános megoldást az illetménytételek növelése jelentene. Varga László szerint ez azt jelenti, hogy legalább 3-4%-os emelésről kellene indítani, figyelemmel a bérbeállási szintekre is. Nominálisan nőnie kellene mindennek, és az 500 MrdFt-os lyukat, amit az egykulcsos SZJA bevezetésével ütött a kormány, most kompenzálnia kellene. Mivel nincs OÉT (Országos Érdekegyeztető Tanács), a szakszervezeteknek nincs tudomása számos olyan kérdésről, amire az OKÉT-nek is szüksége lenne. Dilemma alakulhat ki, ha a „bércsökkenés vagy elbocsátás” kérdése elé állítja a kormány a szakszervezeteket. Földiák András kérte, hogy a kiszervezettek érdekeiről se feledkezzünk meg, az igények szakszerű megfogalmazásával erre meg kellene teremteni a lehetőséget. A tagság nagymértékű veszteségét is okozhatja, ha elfeledkezünk róluk, akik egyébként közfeladatokat látnak el. Fehér József elmondotta még, hogy e héten – egy szakszervezeti delegáció tagjaként – találkozott Andor László EU-biztossal Brüsszelben. Andor László tájékoztatása szerint a foglalkoztatás szintje az állami szférában az EU országaiban nem fog nőni, inkább az állami alkalmazottak csökkenésére kell számítani. Fehér József bejelentette, hogy az oldal felhatalmazása alapján 2011. szeptember 12én megírja levelét az OKÉT Munkavállalói Oldal nevében dr. Kardkovács Kolos részére, mely azt fogja tartalmazni, hogy 2011. szeptember 20-28. közötti időszakra kéri az OKÉT plenáris ülés összehívását. Az ülés napirendjeire vonatkozó javaslatok: - a 2011. évi közszolgálati bérfolyamatok értékelése; valamint - egyeztetés a 2012. évi közszolgálati bérpolitikáról. A továbbiak a választól függenek. Fehér József táblázatokkal kiegészített tárgyalási csomagot is készít. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

8

OKÉT MVO egyeztetés, 2011. október 19. Napirend: - Felkészülés az OKÉT 2011. október 20-ai plenáris ülésére (Megjegyzés: Az OKÉT 2011. október 20-i plenáris ülés javasolt napirendje: 1. A közszféra 2011. évi bérfolyamatainak értékelése 2. Magyarország 2012. évi költségvetésének a közszféra munkavállalóit vonatkozásai)

érintő

Fehér József az első körben az írásos kormányzati anyagról kérdezte a véleményeket, illetve mindarról, ami a makroszintű érdekegyeztetésben történik. Kik nyilatkozzanak a holnapi OKÉT ülésen? Varga László szerint a Parlament és egyéb honlapokon megjelent törvényjavaslatokból már csak azok terjedelme miatt is, nehéz lenne szakmailag kiszűrni az OKÉT érdekkörébe tartozó kérdéseket, ez nehezen lenne elvárható a szakszervezetektől, de igaz lehet ez az önkormányzati oldal képviselőire is. Meg kell ezt jegyezni a holnapi ülésen. Ami látható, hogy a frissebb kormányzati tervek rosszabb helyzetet teremtenek a közszolgálati munkavállalók számára, mint a korábbiak, abban az esetben, ha a kormány a tarifákhoz nem nyúl hozzá. A szuperbruttó részbeni megmaradása, illetve az 1%-os járulékemelés is ezt a hatást erősítik. A SZEF álláspontja a következő követelés-csomag előterjesztése: - Elfogadhatatlan, hogy 2008. január 1. óta nem volt tarifaemelés a költségvetési szférában. Azt is figyelembe véve, hogy a versenyszférában a kompenzációt ahhoz köti a kormányzat, hogy a versenyszférás munkáltató 5%-os keresetemelést hajtson végre, és ott az azon felüli részt visszaadja, lehetne igényelni a költségvetési szférában egy minimum 5%-os tarifaemelést. - Ezen felüli kompenzációt, ahol szükséges; - Éves szinten egy minimum cafetéria bevezetését minden közszolgálati munkavállaló számára, ahol jelenleg nagyobb lenne, mint ez a minimum, ott maradjon a mostani szint. Fehér József kiegészítő javaslata szerint, e mellett legalább két lépcsővel növekedjenek az illetménytáblák, a korábbi ÉSZT-felvetés szerint. Továbbá, ahol a családi kedvezmény és a kompenzáció is jár, 2012-ben mindkettő legyen, és ne csökkentse egyik a másikat. Kis Papp László szerint az OÉT megszüntetése az OKÉT-ot nem érinti. Sok éves pályafutása alatt nem emlékszik olyan helyzetre, hogy ne jöjjön megfelelő írásbeli előterjesztés a közszféra munkavállalóinak helyzetére, ez elfogadhatatlan, ilyen eddig még nem volt. Álláspontja szerint a közalkalmazotti bértábla vízszintes sorainak bővülnie kellene. Mivel az infláció bizonytalan, de akár 5% körüli is lehet, ezt legalább követnie kellene a tarifáknak. Kónya Péter szerint nincs veszteni valónk. Az FRDÉSZ ragaszkodik a kormány által korábban beígért 30%-os bérfejlesztéshez. A cafetéria helyett bevezetésre kerülő kártya előnyei nem világosak. Részükről felmerült egy „B verzió” lehetősége, mely szerint, ha valaki nem a kártyát választaná, akkor választhassa e

9

helyett az (egyösszegű vagy többszöri) pénzbeni kifizetést, a 200 ezer forintos keretösszeg 16%-kal csökkentett – azaz az SZJA adószinttel csökkentett – mértékében. Scheer Ferencné a BDDSZ részéről jelezte, hogy a kötelező normatíva 9 ezer forintról ezervalamennyire csökkent, ezt a salátatörvényben fedezte fel, valamint, hogy a bölcsődei területen az 5 éves munkaviszonyt követően járó egy havi plusz munkabér kifizetését hatályon kívül helyezték. Véleménye szerint más területeken is előfordulhatnak hasonló vagy egyéb, rejtett változtatások. Sok kolléga a bölcsődékben étkezik, nem tudja a cafetéria helyetti kártya hogyan befolyásolja ezt a rendszert. Varga László tájékoztatása szerint 2012-ben még lesz Sodexo-utalvány. 2013-tól ezt beolvasztják a SZÉP kártyába. Zsiga Imre nem tudja, hogy egyáltalán érdemes-e tárgyalni, ilyen fogadókészség mellett. A honvédségnél alkalmazott civilek körében a kötelező cafetériát egyes esetekben úgy oldották meg, hogy azok értékét vagy egy részét levonták a bérből. Pongó Géza szerint 5%-nál magasabb tarifaemelést kellene megcélozni, és felvetni, hogy a keresetek méltó növelését építsék be az életpálya-modellekbe is. A cafetéria szintjére meg kellene határozni egy minimumot. Tóth József szerint ha már egyszer van egy közalkalmazotti bértábla, az azon belüli különbségeknek érvényesülniük kellene, különben erős konfliktusok alakulhatnak ki a különböző osztályokba és fokozatokba tartozó munkavállalók között. Kérjük a kormányzati oldaltól ennek karbantartását! A Kjt-ben elérhető bérezés pedig nyújtson perspektívaképet! Varga László szerint mindenki felelős a kialakult helyzetért, főleg a kormány, de mi is. Belekevertünk egy csomó szempontot. Úgy érzékeli, a SZEF három pontos javaslatát a további kiegészítésekkel, az FRDÉSZ-t kivéve mindenki elfogadta. Kónya Péter alternatív javaslata a cafetéria béresítésére nem szerencsés, még ha meg is valósul, olyan bér lenne, ami nem kerülne bele a bérrendszerbe. A cafetéria elemek eredeti céljainak (pl. egészséges táplálkozás, vagy öngondoskodás) eltűnése miatt sem lenne ez jó ötlet. A Kjt-bértáblában eredetileg a valamikori minimálbér szerepelt és szerepel, és szorzószámok. Az ezekből kalkulálható összegeket most már betakarja a jelenlegi megemelt minimálbér. A hajdani „50%-os béremelés” tarifaemelés volt valójában. A legalább 5%-os tarifaemelési igénnyel a kormányt a saját érvelésével akarjuk szembesíteni. Fehér József azt javasolja, hogy az OKÉT-en annak két napirendjét együtt tárgyaljuk, az előbbieknek megfelelően. Az írásos előterjesztés mindenben méltatlan.

10

Kérjük a minimum 5%-os tarifaemelést a közszférában, 2012-től az egységes elveken nyugvó cafetéria rendszert. Ma erre három féle módszer is van, van ahol kötelező, ahol lehetséges, és ahol semmi nincs. (2008-as adat szerint akkor a közalkalmazottak kb. 60%-a részesült valamilyen béren kívüli juttatásban.) Kérjük a kompenzációt. Továbbá, kérjük a közalkalmazotti illetménytáblák sorainak növelését. Varga László ehhez hozzátette, hogy kérhetjük a kormányzati oldalt az ágazati tárgyalások folytatására vonatkozó intézkedések megtételére, és ekkor megemlíthetőek az itteni további igények, felvetések, mint például a Kónya Péter részéről elhangzott 30%-os béremelési igény, és egyebek. Mendrey László tájékoztatása szerint Hoffmann Rózsa azt ismételgeti, hogy „Amit a kormány megígért, azt megtartja”. Ha ez így van, akkor Kónya Péterékre is vonatkozzon az előbbi ígéret. Lehetne két megszólaló a munkavállalói oldal részéről, a szóvivő, és Kónya Péter. Varga László felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési szféra létszámában egy jelentős struktúra átrendeződés megy végbe: A nem teljes munkaidősök létszáma az egy évvel korábbi időszakhoz képest csaknem a felével nőtt, amíg a teljes munkaidősök létszáma közel egytizedével csökkent. Kónya Péter szerint napirend előtti hozzászólásban kellene tiltakozni az ellen, hogy a kormányzat be akarja vezetni a kötelező kamarai tagságot a fegyveres-rendvédelmi területeken, szakszervezeti jogosultságokkal, vezetőit pedig fentről neveznék ki. Hírek szerint más területeken is tervez a kormány hasonló lépést. Fehér József szerint Gál András Levente a kormánytisztviselői területen is ezt tervezi. Varga László azt a javaslatot indítványozza az OKÉT-re, hogy kerüljön az OKÉT elé az új Munka Törvénykönyve tervezete, hiszen az nagy hatással lesz a közszolgálati munkavállalókra is. Ami a kamarai tagságot és a kormányzati beavatkozást illeti, az ILO szabad kezet ad a kormányzatoknak a fegyveres és rendvédelmi területek ilyen fajta átalakításra, az EU pedig a közigazgatási területre engedélyezi ugyanezt. Fehér József az előbbi felvetéseket két kérdéskörre bontaná, az egyik a Munka Törvénykönyve és a közszolgálati munkajog, a másik általában a munkavállalói érdekképviselet és a kamarák szerepe ebben. Fel lehetne vetni, hogy voltaképpen mi a kormány célja a kamarák létrehozásával? Mendrey László szerint mindenféle kamara ellen tiltakozni kell, mivel ez a korporatív államszervezési modell felé vezető út, ami rendkívül veszélyes. Orbán valahol azt mondta, hogy „10-15 évig nincs szükség szakszervezetekre”. A kamaráknak az etikai és egyéb szabályok betartásával kellene foglalkozniuk, nem a munkavállalói érdekvédelemmel. Furcsa a közoktatási intézmények önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba adása is, ami az önkormányzatiságot csökkentő lépés. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

11

1./2011. OKÉT plenáris ülés, 2011. október 20. Napirend: 1. A közszféra 2011. évi bérfolyamatainak értékelése 2. Magyarország 2012. évi költségvetésének a közszféra munkavállalóit érintő vonatkozásai Napirend előtti felvetések a szakszervezeti oldal részéről: 1. Az OKÉT tűzze napirendre az új Munka Törvénykönyve tervezetének a megtárgyalását, mivel a közszféra munkajogviszony törvényeinek is az Mt. az alapja. Kormányzati válasz: Rövidesen nyilvános lesz az október 19-i kormányülésen elfogadott Mt. tervezet, ezt követően a kormányzat kész napirendre tűzni az OKÉT-ben. Amíg a parlamenti tárgyalás zajlik, mód van további kérdések tisztázására. Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úr a felvetés kapcsán tájékoztatást adott a kormányülésen jóváhagyott tervezet tartalmáról, kiemelve, hogy a Kormány által elfogadott változat 99%-ban megegyezik az érdekképviseletekkel történt egyeztetések, a hármas megállapodások eredményével (védett kor, szabadság mértéke, kártérítési felelősség, műszakpótlék stb.). Véleménykülönbségek elsősorban a kollektív jogok tekintetében maradtak fent. Ugyancsak tárgyalások folynak az érdekképviseletekkel a minimálbér és garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérek nettó szintentartását költségvetési forrásból támogató, vállalati szinten igénybe vehető bérkompenzációról. A szakszervezeti oldal reagálásában kifogásolta, hogy a kormányzat sem az Mt. tervezetéről, sem a munkavállalókat érintő, más tervezett intézkedésekről háromoldalú érdekegyeztető tárgyalásokat nem folytatott. 2. Az OKÉT folytasson konzultációt az új önkormányzati törvény tervezett tartalmáról, mivel az önkormányzati rendszer átalakítása is széles körben érinti a közszféra munkavállalóit. Kormányzati válasz: A BM képviselője, dr. Vass György elmondta, hogy amint a tervezet megfelelő készültségi fokon lesz, napirendre lehet tűzni az OKÉTban, azonban kérik a tárgyalandó kérdések körének pontosítását. Egyelőre a közigazgatási egyeztetés zajlik, illetve rövid időn belül az önkormányzati szövetségekkel is tárgyalnak a tervezetről. A legfontosabb konkrét kérdéseket azonban nem az önkormányzati törvény, hanem az ágazati törvények fogják tartalmazni. 3. Tájékoztatást kérnek a közszolgálati kamarák (pl. köztisztviselői, rendvédelmi, pedagógus) tervezett létrehozásáról, javasolják a „kamarai kérdés” áttekintését

12

Kormányzati válasz: Még csak a szakmai tervezetek készültek el, egyelőre nem tárgyalhatóak. Célszerű lenne először az ágazatokban egyeztetni, utána lehetne az OKÉT-ben. A szakszervezetek jelezték, hogy nem értenek egyet a kamarák létrehozásával, tiltakoznak az ellen, hogy az érdekképviseleti feladatokat a szakszervezetek helyett a kamarák lássák el, a munkák leállítását követelik. Megítélésük szerint a kamarai tagság nem egy-egy ágazat ügye, hanem a közszférát átfogóan érintő kérdés. A szakszervezeti oldalon további felvetéseket fogalmazott meg a Liga képviselője (Cser Ágnes, MSZ EDDSZ):  Az OKÉT tekintse át az alapszabályát – különös tekintettel a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás 2011. évi megállapításának eredményére és a „kiszervezettekre” -, mivel jelentős strukturális változások következtek be a résztvevők szervezeteiben. Mivel az OKÉT működése csak megállapodáson nyugszik, azt is szükséges áttekinteni, hogy indokolt lenne-e a jogi szabályozás is. (A szakszervezeti oldal ügyvivője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az OKÉT-nek törvényi alapja is van a jogviszony törvényekben, illetve alapszabálya szerint a közszférán kívül közfeladatot ellátókra is figyelmet fordít.) Kormányzati válasz: Az OKÉT működési szabályait át lehet tekinteni. Azonban az OKÉT-ban a közalkalmazotti reprezentativitás csak részben határozza meg a részvételi jogokat, mivel a többi jogviszonyban nincs hasonló, törvényben szabályozott mérési mód a szakszervezeti reprezentativitásra.  A közszférából gazdasági társaságokba „kiszervezettek” is részesüljenek a nettó szintentartást szolgáló kompenzációban, a korábbi évek keresetkiegészítéséhez hasonlóan a 2011. évi kompenzáció sem vonatkozik rájuk. Kormányzati válasz: A gazdasági társaságokba az ezzel járó egyébkénti gazdasági előnyök miatt, önként történt a kiszerveződés, ezért nem indokolt, hogy az egyházi fenntartású intézményekhez hasonlóan itt is költségvetési kompenzációra kerüljön sor.  A Semmelweis Tervet tűzze napirendre az OKÉT. Kormányzati válasz: Ez ágazati érdekegyeztetésbe tartozó ügy.  Meg kell vizsgálni az OKÉT-ben, hogy lehet-e kötelező alkalmazási előfeltétel a kamarai tagság.  Szükséges áttekinteni a közszféra egyes területein a kezdő illetményeket. Cser Ágnes jelezte, hogy több kérdést azért vetett fel, mert az egészségügyi ágazati érdekegyeztetés nem működik.

Napirendi téma:

A közszféra bérfolyamatainak 2011. évi értékelése; Magyarország 2012. évi költségvetésének a közszféra munkavállalóit érintő vonatkozásai (az előzetesen javasolt két külön napirendi pont a szakszervezeti oldal javaslatára összevontan került tárgyalásra)

13

A 2011. évi bérfolyamatokról Őri János, az NGM szakértője – az írásos előterjesztés szóbeli kiegészítéseként - negatív elemként említette, hogy nem volt táblaemelés és nem volt keresetkiegészítés. Pozitív tényezőnek tekinthető ugyanakkor, hogy a garantált illetmények befagyasztásának ellenére az előmeneteli rendszer működik, emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, jelentősebb nem rendszeres kifizetésekre került sor a statisztikák szerint, a nettó szintentartás érdekében működik a kompenzáció, a családi adókedvezmény pedig a szféra egészére átlagosan mintegy 3% nettó pozíciójavulást eredményez, a gyermekeseknél ennél érzékelhetően többet. A 2012. évi költségvetés kapcsán Banai Péter, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára 2011-es pozitívumként kiemelte, hogy az ország – más európai uniós tagállamokkal ellentétben – fent tudta tartani a fizetőképességét, az ellátások folyósítását, tartani tudjuk a hiánycélt, az államadósság csökkent. 2012-ben a külső és ezáltal a belső makrogazdasági körülmények javulása nem várható, a GDP növekedése a korábban feltételezetthez képest várhatóan alacsonyabb lesz, így kevesebb lesz az elosztható jövedelem is. Ugyanakkor az államadósság finanszírozása súlyos terheket ró az államra és ezáltal minden adófizetőre, így az adósság csökkentése elsődleges prioritás. A bizonytalanságok miatt jelentős méretű tartalékkal tervezték a költségvetést. A kiadásoknál a kormány az olyan kitörési pontokra koncentrál, mint a Startmunka programok és az EU támogatási források maximális lehívása. A források hiánya miatt a kormány 2012-ben változatlan bértáblákkal számol, ugyanakkor a nettó szintentartáshoz működteti az adóváltozásokat ellentételező kompenzációt, erre 64 Mrd Ft-ot irányoz elő a költségvetés. (Megjegyzés: az ülésen elhangzott 65 Mrd Ft utólag került pontosításra 64 Mrd-ra.) A kifizetés szabályait kormányrendelet fogja tartalmazni. A kormány a közszféra munkavállalóitól áldozatvállalást kér a bérek szinten maradása miatt, illetve más, az egyén számára kedvezőtlen hatású intézkedések, pl. áfa-emelés, elfogadásához. Látni kell ugyanakkor, hogy ezen lépésekre közös érdekünk, az adósságcsapdából való kitörés, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében van szükség. Csak a növekedéssel, több munkahellyel és az állam szerkezeti átalakításával teremthetőek meg a későbbi kiadás-növekedések és/vagy adó-csökkentések alapjai. A munkavállalói oldal egyeztetett véleményét szóvivőként Fehér József ismertette: - nehezményezték, hogy a 2011. évi bérfolyamatokról a kormányzati oldal nem a megszokott szakmai tartamú, mélységű elemzést készítette, - a makrogazdasági helyzet ismertetése korrekt volt, ugyanakkor a kormány gazdaságpolitikája - pl. szja rendszer módosítása - kérdéseket vet fel, - a 2011. évi kompenzációs rendszer igazságtalan - elsősorban az alacsony keresetűekkel és a családi kedvezményben részesülőkkel - és nem ösztönöz a munkára,

14

-

a bértáblák – amiatt, hogy csak a minimálbér és garantált bérminimum emelkedik - mára már értelmetlenné váltak, a szférában bekövetkezett jelentős bércsökkenést, a versenyszférával szembeni növekvő kereseti elmaradást már nem lehet csak a válsággal indokolni.

A szakszervezeti oldal bérigénye 2012-re:  nem fogadható el a bérbefagyasztás, a további reálcsökkenés, a versenyszférához hasonlóan 5% bruttó keresetnövelés megvalósítása indokolt; a 2012. évi kompenzálásra a 2011. évi kompenzáció figyelembevételével vett bázison kerüljön sor,  a kafetéria legyen egységesen szabályozva a közszférán belül; ne a maximum (200e Ft) kerüljön meghatározásra, hanem a minimum,  a közalkalmazotti és a többi bértáblában a fizetési fokozatok száma bővüljön 1-2 fokozattal a nyugdíjkorhatár emelése miatt, ezt a viszonylag kis forrásigényű lépést az oldal már több éve javasolja. Egyéb észrevételek a szakszervezeti oldalon: - a fegyveres szakszervezetek igényt tartanak a kormány által többször megígért 30%-os béremelésre (FRDÉSZ), - a kormány ne türelmet, megértést kérjen, megegyezésre lenne végre szükség (SZEF), - a bölcsődékben dolgozók kereseti helyzete már elviselhetetlen (BDDSZ), - Magyarország kérje az államadósság elengedését, mint ahogy azt Lengyelország korábban sikeresen tette (MSZ EDDSZ), - a közszféra méretéről, feladatairól közös megegyezés kellene, az ebben való közreműködést már többször felajánlották (MSZ EDDSZ), - többször javasolták a közszférában egy szociális alap létrehozását, erre most különösen nagy szükség lenne, pl. a hitelek kiváltásához (MSZ EDDSZ), - az egészségügyben – eltérően a tűzoltóktól - továbbra sem kapták meg az EU munkaidő irányelv szerint járó ügyeleti pénzt; javasolják, hogy ezért az érintett politikusok magánvagyonukkal feleljenek a 2004-2007 közötti ügyeleti díjak kifizetéséért, erre a költségvetési törvény elfogadása előtt érdemi választ várnak (MSZ EDDSZ). Az önkormányzati oldal szóvivője, Nagy Zsolt szintén azt emelte ki, hogy a közszféra bérhelyzete súlyos, 2008 óta nem változtak a garantált illetmények, és a 2011-es állapotot akár az az egy szám is jól jellemzi, hogy 4,4%-kal csökkennek a nettó keresetek. A minimálbér-emelésnek lehet ugyan örülni, de a bértáblák befagyasztása miatt lassan már a köztisztviselők is ezen a minimumon keresnek. Az önkormányzati törvény tervezetében szereplő, az önkormányzati vezetők díjazására vonatkozó szorzószámok is elfogadhatatlanok a jelenlegi illetményalapra vetítve. A közfoglalkoztatásban résztvevők által teljesíthető óraszám és a kapott bér is csökkent. A MÖSZ képviselője megerősítette, hogy az önkormányzati szférában tarthatatlanul alacsonyak a bérek, a köztisztviselőknek napi megélhetési gondjaik vannak.

15

A kormányzati oldal részletes választ adott az elhangzott kérdésekre, észrevételekre. Többek között elhangzott: - a benyújtott költségvetési törvényjavaslaton még lehet módosítani, - az államadósság csökkentése, a hiánycél tartása prioritást élvez, ehhez kéri a kormány a munkavállalóktól az áldozatot, és a szakszervezetek közreműködését a szűkös mozgástér kommunikálásában; a magyar államadósság piaci alapú, elengedésének kérése számunkra nem járható út, pl. a forint árfolyama miatt sem, - a személyi jövedelemadó-rendszer átalakítása indokolt volt a magas adóterhek és a demográfiai helyzet miatt, - a fegyveresek radikális béremelése – ha volt is ilyen ígéret – a mai körülmények között (pl. az egészségügyben foglalkoztatottak bérére is tekintettel) igazságtalan lenne, - a javasolt „szociális alap” funkcióit a kormány a közszféránál szélesebb körben valósítja meg (pl. devizahitelesek megsegítése, rezsiköltségek befagyasztása, gázár támogatás átalakítása stb.), - a kompenzációt a közszférában kormányrendelet fogja szabályozni 2012-ben is, lehetséges opció, hogy szabályozás a 2011-es kompenzációval együtt számított (azaz 2010-es) nettó szint tartását biztosítsa. A szakszervezeti és az önkormányzati oldal megköszönte a kormányzati oldal szóvivőjének a költségvetési törvényjavaslat kapcsán kialakult őszinte hangú konzultációt. Egyúttal az egyeztetések fenntartását kérte. A 2012. évi költségvetéshez kapcsolódó tárgyalások további menete: A kormányzati oldal javasolta a kompenzációra vonatkozó kormányrendelet tervezetének OKÉT-ban történő megtárgyalását, illetve egyetértett a konzultáció fenntartásával. Az oldalak a javaslatot elfogadták. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

16

2./2011. OKÉT plenáris ülés, 2011. november 9. Napirend: 1. Konzultáció az új önkormányzati törvényjavaslatról 2. Konzultáció az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatról Napirendi javaslat: A szakszervezeti oldal 3. napirendi pontként javasolta az október 20-án megkezdett egyeztetés folytatását a 2012. évi költségvetésről, a költségvetési bérekről. A kormányzati oldal az egyeztetés folytatását a mai ülésen nem, de a szakszervezeti oldallal megállapodva november 15-ére vállalta. Napirend előtt a szakszervezeti oldal a következő kérdéseket vetette fel: 1. Tájékoztatást kért a kormány konkrét közigazgatási létszámcsökkentési elképzeléseiről, intézkedéseiről. Kormányzati válasz: A kormány még nem döntött a létszámcsökkentésről, így erről nem tud a kormányzati oldal tájékoztatást adni. 2. Az október 20-i ülésen elhangzott kérésüket és álláspontjukat megismételve kérte, hogy az OKÉT foglalkozzon átfogóan a különböző ágazatokban, szakmákban létrehozandó közszolgálati kamarák ügyével. Kormányzati válasz: A BM-ben a RÉF ülésén már volt róla a Hszt. keretében tárgyalás, a kormánytisztviselői kamaráról szintén lesz a KÉT ülésén, tehát az egyeztetést az egyes tárcák folytatják, itt nem tudunk róla tárgyalni. 3. Kapcsolódva a most nem tárgyalandó 2012. évi költségvetéshez is, tájékoztatást kért egyrészt az ezzel kapcsolatban hallható újabb, a tárcákat érintő megszorító intézkedésekről, másrészt kormányzati álláspontot kért arról a benyújtott kormánypárti képviselői módosító indítványról, hogy a 2012. évi közszférabeli bérkompenzációban részesüljenek a közfeladatot ellátó, nem költségvetési intézményi munkavállalók is. Kormányzati válasz: A közszolgálati törvény tervezetében a bérek tekintetében megszorítás nincs, a tervezet még kormánydöntés előtt áll. A 2012. évi kompenzáció kapcsán benyújtott módosító indítványról sincs még kormányzati álláspont. A szakszervezeti oldal további felvetései:  Célszerű lenne a kormánydöntések előtt megismerni az intézkedések hatástanulmányait (Cser Ágnes, MSZ EDDSZ).  Kérdés, hogy a javasolt szociális hozzájárulási adó (Rogán javaslat) minek a forrását képezi majd (Cser Ágnes, MSZ EDDSZ). Kormányzati válasz: A képviselői javaslatról még nincs kormányzati álláspont. Ha lesz, választ ad a kormányzati oldal.

17

 A Rendvédelmi Érdekegyeztető Fórumon egyeztetés folyt a rendőrök tiszthelyettesi pótlékának bevezetéséről. A kérdés, hogy ennek forrása hol szerepel a költségvetésben (Pongó Géza FRSZ, Bárdos Judit BRDSZ). Kormányzati válasz: A kormányzati oldal a választ a költségvetésről folytatandó konzultáció keretében tudja majd megadni. A kormányzati válaszok kapcsán a szakszervezeti oldal két általános megállapítást tett: - Nem elfogadható az a kormányzati válasz, hogy bármely kérdésről – különösen bérkérdésekről - azért nem lehet konzultálni, mert még nem döntött a Kormány. Az egyeztetéseknek már a kormánydöntés előtt meg kell kezdődniük. - Az OKÉT ülésein – mivel szinte minden téma kapcsolódik a költségvetéshez – mindig legyen képviselve az államháztartási államtitkárság. 1. napirendi pont: Konzultáció az új önkormányzati törvényjavaslatról A napirend előadójaként dr. Vass György úr (BM) általános tájékoztatást adott az új önkormányzati törvény megalkotásának fő indokairól, szükségességéről, a szabályozás fő változásairól („paradigmaváltás”), majd a szakszervezeti oldal előzetesen megadott tíz kérdésének megválaszolására tért ki. Jelezte, hogy a munkavállalókat leginkább érintő kérdéseket (6-10. kérdés) azonban nem az önkormányzati törvény, mint kerettörvény szabályozza részleteiben, hanem majd az erre épülő ágazati törvények, amelyek azonban nem a BM hatáskörébe tartoznak, így ezekre a kérdésekre ágazati mélységű válaszokat nem tud adni. Ezen kérdésekről az érintett szaktárcákkal kell konzultálni. A munkavállalói oldal egyeztetett véleményét szóvivőként Fehér József ismertette, ennek fő üzenete a következő volt: - Nem vitatják az önkormányzati rendszer átalakításának szükségességét, de ez a munka sokkal hosszabb, alaposabb előkészítést, megalapozást, és szélesebb körű, komolyabb egyeztetést igényelne. Nem ismertek a hatástanulmányok, az ágazati összefüggések. Összességében elutasítják a törvény ilyen módon történő tárgyalását, elfogadását. - Az érintett munkavállalók szempontjából rendkívül aggályos a törvényjavaslat, amelynek célja az erős központosítás, pénzkivonás, aminek következtében várhatóan az érintett munkavállalók helyzete, a közösségi szolgáltatások minősége is romlani fog. - Tudomásul veszik, hogy ma az ágazati, szakmai összefüggésekről, elgondolásokról nem tud az OKÉT tárgyalni, mert nincsenek jelen az érintett tárcák megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői, azonban indokoltnak tartják az önkormányzati törvényről a konzultáció ilyen ágazati vonatkozásokkal kibővített folytatását. A munkavállalói oldal részéről az általános álláspont mellett számos tartalmi kérdés, észrevétel is elhangzott mind a szóvivő, mind az oldal többi tagja részéről.

18

Az önkormányzati oldal részéről dr. Zongor Gábor több vonatkozásban egyetértett a szakszervezeti véleménnyel. Így az önkormányzati szövetségek sem állítják, hogy változatlanul fenn kellene tartani a jelenlegi rendszert, de ha már átalakítjuk, akkor ennél jobban, átgondoltabban kellene csinálni. Ebben a munkában sokkal fontosabb szerepet kellett volna adni az egyeztetéseknek, mégpedig már a kormánydöntés előtt is. Pozitív kivételként említette, hogy a BM a kormányülés előtt egyeztetett az önkormányzati törvénytervezetről a szövetségekkel, ami eredményeként a tervezet több pontját érintően sikerült fontos tartalmi módosításról megállapodni (pl. tisztségviselők díjazása kikerült a tervezetből). Felhívta a figyelmet a hatástanulmányok hiányára, a 2012-es átmeneti év problémáira. A kormányzati előadó a felmerült általános és konkrét észrevételekre, kérdésekre részletes választ adott. Többek között elmondta, hogy az új szabályozásnak nem célja a pénzkivonás, bár hosszabb távon a megújult struktúra és működési rend ésszerűbb és így takarékosabb is lesz, továbbá nem célja a helyi érdekek érvényesítésének az elsorvasztása sem. Megerősítette, hogy az önkormányzati törvény csak kerettörvény, és nem is lenne célszerű az ágazati-szakmai kérdéseket ebben a kétharmados törvényben szabályozni, ezekről az ágazati törvények fognak rendelkezni. Az ágazati szabályozás kialakításához a hatástanulmányok elkészítése is az ágazati tárcák hatásköre, feladata. Az új szabályozás kapcsán azt is kiemelte, hogy ennek egyetlen rendelkezése sem ütközik az Európai Önkormányzati Chartába. A szakszervezeti oldal reagálásában megerősítette, hogy a konzultációt folytatni kellene, mert az önkormányzati szférában foglalkoztatott munkavállalók veszélyeztetve érzik magukat. Ugyanakkor a kormányzati részről javasolt ágazati egyeztetéseknek akadálya, hogy egyes területeken (pl. egészségügy, kultúra) az ágazati érdekegyeztetést a szakszervezetek kezdeményezései ellenére az érintett tárca nem működteti, többek között ezért is kénytelenek az OKÉT szintjén kérni a konzultáció folytatását. A kormányzati oldal a szakszervezeti igény közvetítését vállalta. 2. napirendi pont: törvényjavaslatról

Konzultáció

az

új

Munka

Törvénykönyvéről

szóló

A szakszervezeti oldal bejelentette, hogy a mai ülésen a törvényjavaslatról tárgyalni nem kíván, többek között az önkormányzati oldal hiánya (a második napirendi pontnál az önkormányzati oldal képviselői már nem voltak jelen), valamint a kormányzati oldal számukra nem megfelelő összetétele miatt. Ugyanakkor átadja a kormányzati oldalnak a szakszervezetek észrevételeit és parlament elé beterjeszthető módon megfogalmazott mintegy 50 módosító javaslatát, amelyeket ma minden parlamenti frakciónak megküldtek. Kéri az oldal, hogy az október 15-i

19

ülésen kerüljön sor az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalására is, amelyen számítanak Czomba Sándor államtitkár úr személyes részvételére. Az október 15-i tárgyaláson kérik az átadott csomagra történő reagálást, valamint annak bemutatását, hogy az új Mt. hogyan fogja érinteni a közszféra egyes jogviszony törvényeit, az ezek alapján foglalkoztatottak helyzetét, jogait, különös tekintettel a közalkalmazottakra. A kormányzati oldal vezetője, dr. Jáczku Tamás a javaslatcsomagot átvette, elfogadta a tárgyalás október 15-i napirendre tűzését, valamint ígéretet tett az államtitkár úr személyes részvételére vonatkozó kérés tolmácsolására. A törvényjavaslat kapcsán tartott rövid tájékoztatójában elmondta, hogy a hatálybalépés tervezett időpontja 2012. július 1-je, a kapcsolódó ágazati szabályozások kialakítása 2012. első félévében történik. Felhívta a figyelmet a jelenleg zajló parlamenti tárgyalások, a bizottsági jegyzőkönyvek figyelemmel kísérésére, így pl. arra az egészségügyi bizottságban elfogadott álláspontra, hogy az új szabályozás nem okozhat keresetcsökkenést az egészségügyben. Kiemelte azt is, hogy az új Mt. mindenben megfelel az EU közösségi szabályozásának. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

20

OKÉT MVO egyeztetés, 2011. november 14. 1. Felkészülés az OKÉT 2011. november 15-re tervezett plenáris ülésére, melynek (várható) napirendjei: -- A konzultáció folytatása az új Munkatörvénykönyvéről -- Egyeztetés a 2012. évi közszolgálati bérekről (bértáblák, bérrendszerek tarifa növelése, közfeladatot ellátó nem költségvetési intézmények alkalmazottainak bérfejlesztése, egységes cafetéria rendszer kialakítása, bértáblák fizetési fokozat számainak növelése. -- Döntés (a közszolgálati bérigények várható elutasítása, a bértarifák negyedik évre történő befagyasztása, a keresetek reálértékének előrelátható drasztikus csökkenése, és további más közszolgálati érdeksérelmek) miatti egységes tiltakozás kifejezésére esetleges közös akciók szervezéséről. Az oldal tagjai megállapították az alábbiakat, illetőleg megállapodtak a következőkben: -

A másnapra tervezett OKÉT plenáris ülés a kormányzati oldal „jóvoltából” elmarad. Az ülés végén informálisan (telefonon) kapott hír szerint a következő OKÉT plenáris ülés időpontja: 2011. november 22. 09:30 óra. Az ülés témái a korábbiaknak megfelelően a közszolgálati dolgozók bérhelyzete, és az új Munka Törvénykönyve tervezete, elsősorban annak közszférát érintő vonatkozásai. Az oldal tagjainak egységes álláspontja, hogy egyik, általunk tett észrevételt, sem a követeléseket (5%-os tarifaemelés, bértábla sorokkal való kiegészítése, egységes cafetéria, stb.) nem kell felülírni.

-

Lázár János, Fidesz frakcióvezető, 2011. november 18-ra (péntek) 11:30-ra egy megbeszélésre hívott meg egyes szakszervezeti vezetőket (Varga László kapott ilyen meghívást, másról – egyelőre – még nem derült ki, vagy nem tudnak róla.). A keddi OKÉT plenáris ülést megelőzően valamikor sor kerülhet a munkavállalói oldal oldalegyeztetésére. Ennek témái kiegészülhetnek a Lázár Jánossal való megbeszélésen elhangzott esetleges releváns információkkal, közlésekkel.

-

Szűcs Viktória javaslatára az OKÉT-re két napirend előtti téma merült fel. Az egyik, hogy egy új törvénytervezet szerint a bölcsődékben térítési díj, azaz jelentős önrész fizetésére kell felkészülniük a gyerekes szülőknek. A másik az a javaslat, hogy az OKÉT üléseket előzze meg az ágazati érdekegyeztető fórum megtartása, ahol a kormány részéről kompetens és felkészült tárgyalópartnerek vegyenek részt.

-

Megállapodás történt, hogy az OKÉT munkavállalói oldal a jövőben 14 szavazattal fog működni oly módon, hogy a SZEF 5, a LIGA 3, az ÉSZT 2, az FRDÉSZ 2, az MSZOSZ 1, és a Munkástanácsok 1 szavazattal fog rendelkezni. A részletes szabályokat később dolgozzák ki. A munkavállalói oldal ülésein bármely (szak)szervezet/konföderáció képviselője részt vehet, az OKÉT plenáris ülésein pedig oldalálláspontként csak az hangozhat el, amiről korábban oldalegyeztetés történt, és csak az szólalhat meg, aki a megelőző oldalülésen előzetesen jelezte, hogy milyen témában kíván megszólalni.

-

2011. november 15-re (másnapra) Varga László kérte a konföderációk, szervezetek egyértelmű válaszát arra, hogy sikertelen OKÉT tárgyalások esetén hajlandóak-e részt venni egy, december 3-ra tervezett „Nemzeti közszolgálatmentő akció” elnevezésű demonstrációban. (A területfoglalás már megtörtént a Széchenyi térre, a

21

régi Roosevelt térre.) Megállapítást nyert, hogy a SZEF testületileg a demonstráció mellett van, az MSZOSZ támogatólag „inkább igen”, a többiek nem tudtak egyértelműen nyilatkozni. Mindenki részéről egyértelmű válasz szükséges. A választ Fehér József részére kéretik megküldeni – nemleges válasz esetén is! – a csatlakozók részéről kiegészítve egy olyan személy nevével és elérhetőségével, aki az operatív testület munkájában kész részt venni. Szerdán-csütörtökön az operatív testület ülésére fog sor kerülni. A demonstrációhoz külső szervezetek is csatlakozhatnak. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

22

OKÉT MVO egyeztetés, 2011. november 17. Napirend: - Egyeztetés a december 3-ai Nemzeti Közszolgálatmentő akcióról, demonstrációról Érintőlegesen szóba került a 2011. november 22-i (kedd) 09:30-kor kezdődő OKÉT plenáris ülés, melyre a meghívó is hamarosan kiküldésre kerül. Ezt megelőzően, aznap 08:00 órakor azonos helyszínen kerülne sor a Munkavállalói Oldal megbeszélésére. Az OKÉT várható napirendjét, napirend előtti témáit érintették, illetve Szűcs Viktória azt a felvetést fogalmazta meg: Tisztázandó, hogy az önkormányzati vagyon „államosítása” alkalmával mely intézmények maradnak az önkormányzatok felügyelete alatt. Varga László az OKÉT-napirend Mt tervezet témáját kibővíteni javasolta a friss ILO vélemény (az MT régebbi verziójára írt, de nagy részben a mostanira is érvényes) releváns pontjaira való hivatkozásokkal. Fehér József szerint a kedd reggeli konzultáción majd ismertetik a Lázár Jánossal e hét pénteken történő (akkor már múlt idő) megbeszélés eredményeit, tanulságait. (Varga László szerint annyit lehet erről tudni, hogy az MSZOSZ, az ÉSZT, a SZEF, az Autonómok elnökei, valamint a SZEF egyik tagszervezetének elnöke kapott meghívást egy bizonyos időpontra Lázár úrtól. Tehát ez nem zárja ki, hogy más időpontban másokkal is tárgyalhat.) A december 3-ra tervezett „Nemzeti Közszolgálatmentő Akció” nevű demonstrációval kapcsolatban az oldal tagjai megállapodtak a következőkben: A SZEF-en kívül az ÉSZT mindenféle hatáskörrel és minőségben részt vesz, az MSZOSZ-tag HODOSZ „igen” (formálisan csak a jövő keddi ülése után), az FRDÉSZ először igent mondott (azzal a kitétellel, hogy a Honvédszakszervezet jövő heti tisztújítását követően meg visszavonathatja az elkötelezettséget), később azonban kiderült, hogy a költségekhez nem tudnak hozzájárulni a szükséges mértékben, így a meghirdető szervezetek között nem fog szerepelni az FRDÉSZ, de tevőlegesen részt vesznek a demonstráción. A Liga álláspontja Pongó Géza várt telefonhívása után derülhet ki, az ülés végéig nem volt utolérhető, a Liga és a Munkástanácsok másnapig, péntek 12:00-ig kaptak haladékot a válaszra. (Utóbbi képviselője nem volt jelen.) Eldöntésre került még, hogy a koreográfia egy, a Széchenyi térre, esetleg zenekari kísérettel történő odavonulással egészül ki, mely teret a SZEF már lefoglalta. Az ülés e ponton átalakult az „Operatív Testület ülésé”-vé. -

-

Az átvonulás igényéről haladéktalanul értesítést kell küldeni a rendőrségnek. (Az emberek körében akkora a kirúgástól való félelem, hogy egyes demonstrációkra már csak fehér maszkkal mernek kimenni az emberek, ami ugyancsak szabálytalan, de még mindig kisebb a kockázat, mint arccal megjelenni, mert számos olyan fenyegetés történt már a versenyszférában is, hogy ha a főnöke felismer valakit a tv-ben, azt másnap már elbocsátja.) A gyülekező így a Kossuth téren lesz a KIM előtti téren, 10:00-től 11:00 óráig (az időpont még változhat, valószínűleg későbbre tolódik), majd séta a Nádor utca sarkáig, azon átvonulás a József Attila utcáig, ott tovább a Széchenyi (volt Roosevelt) térre. A helyszínen 12:00-től 14:00-ig tart a rendezvény. A színpad platós teherautó vagy kamion lesz.

23

Az Operatív Csoport tagjai a SZEF részéről: Radlingmayr-Déri Tímea SZEF ORSZÁGOS IRODA, Szabó Zsuzsa PSZ, Lázár András PHDSZSZ, Kovács József BRDSZ. A többi résztvevő szervezettől kéretik haladéktalanul jelezni az Operatív Csoportban résztvevő nevét, elérhetőségét Fehér Józsefnek, valamint Hernádvölgyi Andreának. (Az MSZOSZ a további operatív ülésekhez tud helyszínt biztosítani.) 2011. november 21-én (hétfőn) 15:00 órakor az MSZOSZ-ben az Operatív Csoport ülést tart. A költségek (toi-toi – ennek kedvezményes bérlésében segít az FRDÉSZ; teherautó odavitele; mentő biztosítása; hangosítás; művészköltség vagy CD jogdíj; stb.) elosztásra kerülnek, a résztvevő három (vagy több) szervezet, azaz a SZEF, az MSZOSZ, az ÉSZT (utóbbi jelenlévő képviselője megjegyezte, hogy nem döntéshozó e kérdésben) között, azzal, hogy az összes számlát a SZEF nevére kell kiállítani, majd azokat a későbbiekben „visszaosztják”. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

24

3./2011. OKÉT plenáris ülés, 2011. november 22. Napirend: 1. Konzultáció az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatról 2. A konzultáció folytatása a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat közszféra munkavállalóit érintő vonatkozásairól Napirend előtt a szakszervezeti oldal a következőket vetette fel: 1. Az ágazati egyeztetéseken nem kapnak megfelelő választ a kérdéseikre, a kormányzati oldal – pl. a november 10-én megtartott egészségügyi és szociális ágazati egyeztetésen – a feltett kérdések érdemi megválaszolását főrészt visszautalta az OKÉT-ba. Az ágazati egyeztetések hiánya és hiányosságai miatt az oldal különösen fontosnak tartja az OKÉT működését, és hogy a kormányzati oldal az ágazati kérdések megválaszolására is készüljön fel az OKÉT-ban. Kormányzati válasz: Az OKÉT-on a kormányzati oldal továbbra is nyitott a közszférát érintő bármely - akár ágazati - kérdés megvitatására, ehhez a tárcák képviselete biztosított. Mindazonáltal az ágazati témákat - már csak a szakmai hozzáértés miatt is - célszerűbb az ágazati fórumokon napirendre tűzni. A szakszervezeti oldal az OKÉT-ra vonatkozó választ tudomásul vette, de fenntartja az ágazati fórumok megfelelő működtetésére vonatkozó igényét. 2. A szakszervezeti oldal tudomása szerint a Magyar Államkincstár felmérést végez a közszféra intézményeiben a devizahitellel rendelkezőkről. Mi ennek a célja? Hogyan van biztosítva az adatvédelem? Kormányzati válasz: A kormányzat vizsgálja a devizahitelesek megsegítésének lehetőségét a közszférába. Ehhez az érintett kör, hitelállomány nagyságának előzetes felmérését szolgálja az anonim megkérdezés. A szakszervezeti oldal jelezte, indokolt lett volna a szakszervezeteket előzetesen tájékoztatni, illetve a program kidolgozásába őket bevonni. A kormányzati oldal elmondta, hogy a kezdeményezés egészen friss keletű. A közreműködésre vonatkozó szakszervezeti igényt a kormányzat tudomásul vette, és várja a szakszervezetek előzetes javaslatait. 3. Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke kapcsolódott az ágazati egyeztetések hiányosságait jelző felvetéshez. Elmondta, hogy az egészségügyi-szociális érdekegyeztető fórumon nem kaptak érdemi kormányzati válaszokat a kérdéseikre (pl. bölcsődei dolgozók jövőbeni jogviszonya), az írásban ígért válaszok sem érkeztek még meg. Konkrét felvetésük, hogy a bölcsődei térítési díjak tervezett bevezetése, mértéke számos negatív hatással jár, ezért az erre vonatkozó törvényjavaslat visszavonását kérik. Kormányzati válasz: A bölcsődei dolgozók a jövőben is a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartoznak. Az elképzelések szerint a Kjt. háttérszabályaként az Mt. továbbra is megmarad. Ezért az új Mt-hez igazodva bizonyos változtatásokra a jövő év első felében várhatóan sor kerül, azonban az Mt-től való eltérés

25

lehetősége is fennmarad. Dr. Kecskés Péter úr, a NEFMI képviselője elmondta, hogy a bölcsődei térítési díj bevezetése egyrészt nem kötelező, másrészt olyan korlátok kerültek beépítésre, amelyek megakadályozzák, hogy az esetlegesen megállapított díj túlzott anyagi terhet jelentsen. Kormányzati megítélés szerint alapvetően inkább a kevés bölcsődei férőhely okoz gondot, nem pedig az, hogy a térítési díj a férőhelyek megszűnését okozná, ezért fontosabb a kormány 10%-os férőhely-bővítésről szóló döntése. 1. napirendi pont: Konzultáció az új törvényjavaslatról

Munka

Törvénykönyvéről

szóló

A szakszervezeti oldal nehezményezte, hogy a november 9-i ülésen megfogalmazott kérésük ellenére dr. Czomba Sándor államtitkár úr nem vesz részt a napirend tárgyalásán, és erről az oldal nem kapott előzetesen értesítést. Dr. Kardkovács Kolos helyettes államtitkár úr elnézést kért, de csak tegnap délután derült ki, hogy államtitkár úrnak parlamenti bizottsági ülésen kell részt vennie, ezért nem tudott szándéka ellenére az OKÉT ülésre jönni. A napirend előadójaként dr. Kardkovács Kolos úr (NGM) először tájékoztatást adott a törvényjavaslat tárgyalásának parlamenti menetéről, az egyeztetésekről, így elmondta azt is, hogy Lázár János frakcióvezető úr külön tájékozódó megbeszélést folytatott a szakszervezetekkel. A jövő héten lehet még kapcsolódó módosító indítványokat benyújtani, a rákövetkező héten pedig bizottsági módosítókat. Az új Mt. ágazati összefüggései kapcsán elmondta, hogy ágazati törvényekben mód lesz az Mt-től való eltérésre, ezt várhatóan tételesen is kimondja majd az új törvény. A munkavállalói oldal szóvivője, Varga László úr (SZEF) ismertette a szakszervezetek egyeztetett véleményét:  Az oldal nem értékeli úgy, hogy Lázár János frakcióvezető úr tárgyalt volna bármilyen szakszervezeti oldallal, mivel a meghívás nem valamely (NGTT, OKÉT) oldalnak, hanem egyes szakszervezeti vezetőknek szólt.  Fontos lenne, hogy a közszféra fogalmát, terjedelmét illetően legyen azonos, egyértelmű, kölcsönösen elfogadott definíció.  Az ILO véleményére is hivatkozva az oldal álláspontja, hogy bár általánosságban elfogadható az Mt. módosításának szükségessége a foglalkoztatás növelése érdekében, az már nem, hogy minden módosítás a munkabéke, a szakszervezetek ellen van, és elfogadhatatlan továbbá az új törvény megalkotásának módszere is.  Nem véletlenül kérték, hogy az Mt. a többi jogviszony törvény változásaival együtt kerüljön tárgyalásra az OKÉT-ban. A szolgálati jogviszonyra (Hszt.) időközben benyújtott módosítások, illetve az új közszolgálati tisztviselői törvény pl. igazolják a szakszervezetek szerepét gyengítő kamarák létrehozásával kapcsolatos kifogásaik megalapozottságát.  Teljességgel elfogadhatatlan, hogy a kollektív jogok korlátozására vonatkozó új szabályok már január 1-jével hatályba lépnének, miközben az új Mt. csak július 1-

26

jén. Érthetetlen az is, hogy miért szakaszosan lépnek hatályba az egyes jogviszony törvények, illetve azok módosításai. Összességében a szakszervezeti oldal elfogadhatatlannak tartja a kialakult jogalkotási eljárást. Részletesebb és már a benyújtás előtt megkezdett egyeztetésekre lenne szükség. Tapasztalataik azt mutatják, hogy hiába van lehetőség módosításokra a benyújtást követően, a törvényjavaslatok irányultsága már nem befolyásolható. A kormányzati oldal részéről a reagálásban elhangzott:  A kormányzati oldal sem gondolja, hogy Lázár János frakcióvezető úr a szakszervezeti oldallal tárgyalt, nem is ez volt a célja.  Az ILO véleményét az új Mt-vel kapcsolatban a kormányzat ismeri. Van, amiben időközben már elmozdulás történt, van, amin még gondolkozik a kormány. Az ILO szempontjait, a vonatkozó normákat figyelembe vesszük, de az egyes országoknak van önálló mozgástere a végrehajtásban, a szakszervezeti jogok tekintetében is. A fegyveres és rendvédelmi szervek vonatkozásában eleve lehetőséget ad az ILO külön szabályozásra. Hazafi Zoltán főosztályvezető úr (KIM) az ágazati vonatkozások tekintetében kiegészítésként elmondta:  A köztisztviselői fórum rendszeresen összehívásra kerül, ma is lesz ülése.  A közszolgálaton belül legalább annyi differenciáló tényező van, mint amennyi a közös vonás. A kormány korábban határozatban döntött arról, hogy a Hszt-t, Hjt-t és a kormánytisztviselői jogviszonyt markánsabban összehangolja, jobban biztosítja ezen életpályák között az átjárhatóságot. Ez a célja a jelenlegi törvénymódosításoknak.  A fokozatos hatálybalépést a törvények készültségi foka, illetve a végrehajtás indokolja: a Hszt. csak módosítás, ez január 1-jén lépne hatályba, a közszolgálati tisztviselők jogviszonyáról teljesen új törvény készül, ennek hatálybalépése március 1-je. De a közszolgálati tisztviselői törvényen belül is vannak olyan intézkedések (pl. teljesítményértékelés bevezetése, kamara létrehozása), amelyek március 1-je után lépnek hatályba. Dr. Szebeni Andrea osztályvezető asszony (BM) elmondta, hogy a Hszt-ről már a benyújtás előtt is tárgyaltak az érdekképviseletekkel. Amennyiben igény van rá, úgy akár a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsban, akár a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fórumán készek a tárgyalások folytatására. Varga László úr a szakszervezeti oldal részéről sajnálkozását fejezte ki, hogy Kardkovács Kolos úrnak parlamenti bizottsági elfoglaltsága miatt időközben távoznia kellett. Az egyeztetések során a további teendő azoknak a speciális szektorális törvényeknek a vitája, amelyek már benyújtásra kerültek, illetve az OKÉT-on a közszféra egésze vonatkozásában a jogviszony szabályozások összehangolása azzal a Munka Törvénykönyvével, amely remélhetőleg nem a beterjesztett módon kerül elfogadásra. Választ várnak arra, hogyan viszonyul a Kormány a korábban

27

átadott szakszervezeti módosító javaslatokhoz, mikor lesz erről tárgyalás a szakszervezeti oldallal. Összességében az ILO megállapításával értenek egyet, miszerint a munkaügyi törvénykezést, annak jelentősége miatt, kiemelt módon kell kezelni. Vagyis már a koncepció megvitatásával kellett volna az új Mt. megalkotását is kezdeni, majd folytatni a kodifikált szöveg egyeztetésével. Bárdos Judit a BM képviselőjének a tárgyalások folytatására vonatkozó felajánlására jelezte, a belügyminiszter úr ígéretet tett arra, hogy mielőtt benyújtja a Hszt. módosítását, szakértői értekezletet hívnak össze, ez nem történt meg. Amennyiben még van értelme a Hszt-ről tárgyalni, akkor ezt az értekezletet kellene összehívni. Fehér József oldalügyvivő úr összefoglalta az oldal fő követeléseit:  A szakszervezeti oldal ragaszkodik ahhoz, hogy az új Mt-hez kapcsolódóan jelzett Kjt módosítás az előtt kerüljön plenáris egyeztetésre a szociális partnerekkel, mielőtt azt a Kormány benyújtaná a parlamenthez.  A kollektív jogok változtatására vonatkozó bármilyen jogszabály az Mt-vel együtt lépjen hatályba, azaz július 1-jén. Az önkormányzati oldal a napirendhez nem tett észrevételt.

2. napirendi pont: A konzultáció törvényjavaslat vonatkozásairól

folytatása a közszféra

2012. évi költségvetési munkavállalóit érintő

A kormányzati oldal szóvivője, Banai Péter helyettes államtitkár úr (NGM) bevezetőben ismertette a törvényjavaslat tárgyalásának parlamenti menetét, miszerint a főösszegekről november 30-án lesz szavazás, decemberben már csak fejezeten belüli átcsoportosításokra van lehetőség. Elmondta, a kormányzati oldal megvizsgálta a szakszervezetek előző OKÉT üléseken a költségvetést, bérezést érintően felmerült kérdéseit, igényeit, és ezekre a következő válaszokat adja:  Kompenzáció kiterjesztése: A közszféra alkalmazottai nettó jövedelemmegőrzését szolgáló, 2012-ben is működtetendő költségvetési kompenzációnak a közfeladatot nem költségvetési szervként ellátó intézményeknél foglalkoztatottakra való kiterjesztését a kormány továbbra sem támogatja - így az ezzel kapcsolatban a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt sem. Ezt a szervezeti kört nem lehet megfelelően körülhatárolni, és erre a körre nincs az intézkedésnek fedezete a költségvetésben. Lehetősége van azonban ezeknek a szervezeteknek költségvetési szervvé történő visszaalakulásra, és ezzel a kompenzációhoz történő hozzájutásra.

28

 Fizetési fokozatok számának növelése: Az NGM megvizsgálta a javaslatot. Nagyobb esély van arra, hogy csak a 2013-as költségvetésben jöhet szóba ennek megvalósítása.  Ki nem fizetett ügyeleti pótlékok az egészségügyben: A téma felmerült az egészségügyi-szociális ágazati érdekegyeztető fórumon is, ezt követően az NGM egyeztetett a NEFMI-vel. A kapott tájékoztatás szerint több per van folyamatban, ezek azonban intézmény specifikusak. Egyes intézményekben kiterjesztették a pótlékolást a jogszabályhoz képest, ami jogszerű, viszont ebből adódtak olyan értelmezési viták, amelyek perekhez vezettek. Ezeket a pereket a munkavállalók elvesztették, egy per van még a Legfelsőbb Bíróság előtt. A kormányzat arra a következtetésre jutott, hogy nincs általános pótlék rendezési ügy.  A BM irányítása alá tartozó rendvédelmi szerveknél a tiszthelyettesi-zászlósi kiegészítő juttatás: Benyújtásra került egy olyan módosító javaslat, amely mintegy 9 Mrd Ft-os forrást tartalmaz erre az intézkedésre. A kormány a javaslatot támogatni fogja.  5% illetménynövelés a közszférában: A béremelésnek nincs fedezete 2012-ben, a kormány nem tudja támogatni.  Egységes kafetéria rendszer kialakítása: A központi költségvetési szerveknél egységesen legfeljebb személyenként 200 ezer forint a felső határ. Dr. Bárdos Judit (BRDSZ) emlékeztetett azon korábbi, megválaszolatlan kérdésére, hogy az önkormányzati tűzoltók hogyan és miből fogják megkapni az átszervezés előtti utolsó, 2011. decemberre járó bérüket, mivel ennek a forrását nem látják. A kormányzati oldal ígéretet tett a kérdés megvizsgálására. A szakszervezeti oldal összegzésként megállapította, hogy a kormányzat minden lényeges bérkövetelésüket elutasította. Ezért hivatalosan bejelentik, hogy a közszolgálati szakszervezetek december 3-án, szombaton a bérhelyzet megoldatlansága és a közszolgálatok ellehetetlenülése miatt országos demonstrációt tartanak. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

29

4./2011. OKÉT plenáris ülés, 2011. december 16. Napirend: - Konzultáció a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról Az ülés megkezdésekor az önkormányzati oldal képviselettel nem rendelkezett, ezért az ülés kétoldalú konzultációként indult. A szakszervezeti oldal napirend előtt kérte rögzíteni, elfogadhatatlan, hogy a közszféra kiemelt fóruma így működjön, hogy például utolsó pillanatban, sürgősséggel kerül összehívásra, az önkormányzati szövetségek nem képviseltetik magukat. Napirendi pont:

Konzultáció a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról

Banai Péter Benő helyettes államtitkár úr (NGM) ismertette a 2012. évi adó- és járulékváltozások miatti kompenzáció kétpilléres rendszerét, ami eltérő a költségvetési szervek és az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó intézmények, illetve a magánszféra vonatkozásában. A közszférában a munkavállalók közvetlen kompenzációt kapnak, a magánszférában viszont a munkáltatók kapnak meghatározott mértékű adókedvezményt, ha végrehajtják az elvárt mértékű béremelést, illetve itt emellett egyéni szociális kompenzációra is lehetőség nyílna majd központi forrásból. A közszféra kompenzációjáról az államtitkári értekezleten egyszer már megtárgyalt előterjesztést kapta meg az OKÉT. Az OKÉT-en ma elhangzó és a 19-én délelőttig írásban eljuttatott véleményeket az előterjesztő a 19-i államtitkári értekezletre, illetve a 21-i kormányülésre továbbítani tudja. Az előterjesztés egy „olcsóbb” A és egy „drágább” B variációt tartalmaz a családi kedvezmény kezelésétől függően. A B variáció célja, hogy minden munkavállaló bérkifizetése és családi kedvezménye együtt, azaz az összes nettó kifizetése 2012ben ne csökkenjen. Az A változat a bér szintentartását biztosítja, de adott esetben a családi kedvezmény csökkenését nem zárja ki. Emellett különbséget tesz a kompenzáció attól függően, hogy a munkavállaló 2010-ben vagy 2011-ben lépett be a közszolgálatba, illetve figyelembe veszi, hogy hány gyermek után jogosult családi kedvezményre és hogy házastársa a közszférában dolgozik-e. A kompenzáció konkrét összegét az egyes esetekre a kormányrendelet melléklete tartalmazza. Az egyéni nyilatkozatok március 15-ig történő leadása esetén a kompenzáció visszamenőleg is jár, ezt követő jelentkezés esetén csak a következő hónaptól. A finanszírozás az önkormányzati rendszerben megelőlegezéssel, a központi rendszerben tételes felméréssel történik. Az oldal szakértője részletesen ismertette ezt követően az A és B változat közötti különbséget.

30

A szakszervezeti oldal álláspontja: - Pozitívumként vették tudomásul, hogy még a kormányülés előtt kerül sor az egyeztetésre. - Mindkét előterjesztett változat elfogadhatatlan, mivel a kormányzati bérpolitika szintjére emeli a családok, munkavállalók közötti megkülönböztetést. A magasabb keresetűeknél egyszerre érvényesülhet a családi kedvezmény és az adórendszer változásából eredő nettó bérnövekmény, míg az alacsony keresetűeknél a családi kedvezmény beszámít a kompenzációba. Még elfogadhatatlanabb a különbségtétel e tekintetben a közszféra és a versenyszféra között. - Máshogy alakulna a kompenzáció, ha a kormány a szakszervezetek javaslatára legalább egy 5%-os tarifa emelést a közszférában végrehajtott volna a 2008 óta befagyasztott illetményeken. Ezért azt nem kifogásolják, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése beszámít a kompenzációba, mivel ezek legalább valós béremelések. - Az egyházi intézményekre való kiterjesztést támogatják. - Elhangzott továbbá, hogy a rendvédelmi szerveknél, ha a 2011-ben belépettek nem kapnak kompenzációt, akkor tulajdonképpen nem jelent többletet a tiszthelyettesi pótlék. Varga László, a SZEF elnöke többek között hozzátette: - Az előterjesztés elfogadhatatlan, erről megállapodni nem akarnak. Kérik, hogy a kormányzati kommunikáció se szóljon megállapodásról. - Megállapította, hogy a téves gazdaság és költségvetési politika miatt alakult ki a közszférában ez az elfogadhatatlan helyzet: ilyen tévedés az „igazságos” egykulcsos adó, a családi kedvezmény és a bér összemosása, az alapítványi szervezetek kirekesztése a közszférára vonatkozó intézkedésekből, a versenyszférával szembeni bérlemaradás növekedése, amihez hozzájárult, hogy a közszférában 2008-óta bérbefagyasztás van. A kompenzáció is az igazságtalanságok fenntartását szolgálja. A kormányzati válaszban elhangzott többek között: - A kormányzati oldal tudomásul veszi, hogy nincs megállapodás a kompenzációról. - Rögzíteni fogja a szakszervezeti oldal álláspontját, miszerint a családi kedvezmény beszámítása igazságtalan. - Rögzíteni fogja továbbá azt is, hogy a szakszervezetek szerint a hatály nem elég széles, mivel csak a költségvetési és egyházi intézményekre terjed ki. Ugyanakkor Banai Péter újra elmondta, hogy a magánszféra közfeladatot ellátó szervezeteinek saját bevétele is van, amiből lehetséges a béremelés, ehhez kaphatnak adókedvezményt 2012-ben, továbbá visszatérhetnek a költségvetési körbe is, ha ott kedvezőbbnek ítélik a feltételeket. - Kiemelte, hogy a kompenzáció elismeri a többletteljesítmény (pl. nyelvvizsga) miatti bérnövekedést. - Fontos különbség a versenyszférával szemben, hogy a közszférában a kompenzálás egyéni szinten garantált, a versenyszférában csak a minimálbérek

31

garantáltak, a többi emelés csak elvárás, amihez legalább 5% béremelés költségét a munkáltatónak ki kell termelnie. - A tiszthelyettesi pótlék plusz juttatás, ettől független a kompenzáció. A szakszervezeti oldal megerősítette, hogy a legnagyobb probléma a kompenzációval a családi kedvezmény beszámítása, továbbá, hogy nem lesz egy legalább 5%-os illetményemelés 2012-ben. Az oldal bejelentette, megkeresik Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, hogy képviselje a kormányban a családok érdekét. Az önkormányzati oldal képviselője (a napirend tárgyalása közben érkezett) a napirendhez nem tett észrevételt.

Napirend utáni témák: 1. Banai Péter választ adott az előző OKÉT ülésen dr. Bárdos Judit BRDSZ elnök által feltett azon kérdésre, hogy hogyan lesz biztosítva az átszervezés kapcsán az önkormányzati tűzoltók decemberre járó bérének kifizetése. A válasz szerint a bérek januári kifizetését az államkincstár megelőlegezi, az önkormányzatoknak ezzel tételesen el kell számolniuk, minderről az érintettek részletes útmutatót kaptak. 2. A szakszervezeti oldal tájékoztatást kért a devizahitelesek megsegítésére tervezett intézkedésekről a közszférában. A kormányzati válaszban Banai Péter elmondta, hogy egy előterjeszés elkészült, a Kormány foglalkozott vele, de döntés még nem született. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos szabályok is lehetőséget adnak arra, hogy a munkavállaló visszatérítendő támogatást nyújtson, ami a végtörlesztéshez is felhasználható. A kormány az ezen túlmenő lehetőségeket keresi. A végtörlesztésre való bejelentkezés határideje december 31., ezt követően kell majd a konkrét lépéseket megtenni, tehát még van idő. A szakszervezeti oldal a céllal egyetért, de nehezményezi, hogy nem kerültek bevonásra az intézkedés előkészítésébe, kevés a rendelkezésükre álló információ, az idő pedig sürget. 3. A szakszervezeti oldal az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatos egyeztetések során, majd az egyeztetések lezárása (megállapodás) után a foglalkoztatáspolitikai államtitkártól levélben külön is kérte, hogy az OKÉT sürgősséggel tárgyaljon az új Mt. és a közszféra jogviszony törvényei összefüggéseiről, így kiemelten a kollektív jogok szabályozásáról, különös tekintettel a küszöbön álló végszavazásokra. Ezideig ilyen konzultációra nem került sor, levelükre választ nem kaptak.

32

A kormányzati oldalon dr. Kardkovács Kolos helyettes államtitkár úr adott tájékoztatást. Eszerint az Mt.-ről a megállapodás a versenyszférával köttetett. Az NGM felvette a kapcsolatot az új szabályozással összefüggésben a BM-mel és a KIM-mel. A Hszt.-ből kikerül az Mt. módosítása, tehát az új Mt. egységesen július 1jén fog hatályba lépni, a kollektív jogokra vonatkozó rendelkezések is. Az Mt. megszűnik a közszolgálati törvény háttérjogszabálya lenni, és e törvény, valamint a Hszt. nem fogja teljesen átvenni az Mt. kollektív jogokra vonatkozó szabályait. A szakszervezeti oldal egységes kormányzati álláspontot kér az ügyben, nem tartja kielégítőnek az NGM véleményét. Elfogadhatatlan, hogy a kollektív jogok nem egységesen érvényesülnek az egyes törvényekben, illetve hogy a szabályozások nemzetközi szerződéseket is sértenek. Még az idén tárgyalni szükséges az OKÉTben a kollektív jogok érvényesüléséről a közszféra jogviszony törvényeiben. A kormányzati válaszban elhangzott, hogy van egységes kormányzati álláspont, mégpedig az, hogy a kormány eltérő szabályokat kíván érvényesíteni az egyes törvényekben, mivel ezek eltérő jellegű területeket szabályoznak. Nincs akadálya, hogy legyen egyeztetés az új közszolgálati törvényről. 4. Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke újra jelezte, hogy bölcsőde bezárások várhatók a térítési díj bevezetése és a magasabb óvodai normatíva miatt. Kérdezte, hogy a kormány felülvizsgálja-e a térítési díjat, ha beigazolódik, hogy bölcsőde bezárásokkal és létszámleépítéssel jár? A NEFMI képviselője, dr. Kecskés Péter elmondta, hogy a félelem nem reális. A térítési díj bevezetése csak lehetőség egy plusz bevételre, nem érdek a bölcsőde bezárás, sőt új férőhelyekre 8,5 Mrd forint van tervezve. Nincs kormányzati szándék a térítési díj rendelet visszavonására. A BDDSZ elnöke a folyamatok monitorozását kérte. ________________________________________________________

33

2012. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

1./2012. OKÉT plenáris ülés, 2012. március 12. Napirend: - Konzultáció a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjának végrehajtásáról A szakszervezeti oldal napirend előtti felvetései:

1. A szakszervezeti oldal – hivatkozva arra a tavaly decemberi, kormányzati oldaltól kapott válaszra, hogy a közalkalmazotti törvény „marad” - jelezte, részt kíván venni a Kjt. új Mt-vel összefüggő módosításának már az előkészítő fázisában, a kodifikációs munkában, tehát nemcsak a kész tervezet OKÉT egyeztetésében. Kérdésük: mikor és hogyan kapcsolódhatnak be legalább 2 fő szakértővel az előkészítő munkába? Kormányzati válasz: A kérés továbbításra kerül az NGM illetékes államtitkárának.

2. Minél korábban kezdődjön meg az egyeztetés a 2013. évi költségvetésről, illetve a közszféra bérpolitikájáról, annál is inkább, mivel a 2011-12. évi folyamatok komoly problémákat jeleznek (pl. a béren kívüli juttatások jelentős csökkenése). Tárgyalni szükséges ennek keretében a bértábla „meghosszabbításáról”, a béren kívüli juttatások közszférabeli egységesítéséről is. Készítsen a kormányzat részletes elemzést a közszféra 2011. évi bérhelyzetéről. Válasz: Banai Péter helyettes államtitkár úr elmondta, az új államháztartási törvény értelmében március végéig elkészül a költségvetési irányelv a Kormány részére, május végéig lezajlanak a tárcaegyeztetések, a költségvetési törvényjavaslat benyújtási határideje szeptember vége. Konkrét részletek még nincsenek a bérpolitikát illetően, de az ECOFIN holnap dönt a túlzott deficit eljárással kapcsolatos ajánlásairól, ami több évre meghatározhatja a költségvetés lehetőségeit, így a közszféra bérpolitikáját is. Május végén, június elején lehetőség nyílhat OKÉT konzultációra 2013-ról. Ha erre sor kerül, akkor a közszféra 2011. évi létszám- és keresetalakulását is át lehet egyúttal tekinteni.

3. A szakszervezeti oldal ügyvivője írásos választ kér a BM illetékes vezetőjétől a következő kérdésükre: A Hszt. 2012. január 1-jétől hatályos módosítása szerint a fegyveres szerveknél nem kell alkalmazni a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX törvényt, azaz a munkáltató nem köteles levonni és átutalni a munkavállaló kérésére a szakszervezeti tagdíjat. A Hszt. új rendelkezése szerint a levonásra és átutalásra a fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagjának erre vonatkozó megállapodása esetén kerül sor. Azonban a BM-nél és az irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél a munkáltató elzárkózik a megállapodástól, a tagdíjat nem vonja le. A szakszervezetek álláspontja szerint ez a munkáltatói magatartás rendeltetésellenes joggyakorlás. Írásos indoklást kérnek, hogy a munkáltatók miért zárkóznak el a szakszervezeti

34

tagdíjlevonásra vonatkozó megállapodástól. (A kérdést azért az OKÉT-on vetik fel, mert a rendvédelmi érdekegyeztető fórum – RÉF – megszűnt, viszont a hatályos Hszt. alapján az OKÉT a szolgálati viszonyban állók érdekegyeztető fóruma is.) Válasz: A kérés továbbításra kerül a kormányzati illetékesekhez.

Napirendi pont:

Konzultáció a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjának végrehajtásáról

A téma napirendre tűzését a szakszervezeti oldal kezdeményezte. A szakszervezeti oldal ügyvivője, Fehér József úr elöljáróban ismét hangsúlyozta a kompenzálással kapcsolatos álláspontjukat, miszerint jobb megoldás lett volna – már csak a hatalmas adminisztráció elkerülése miatt is –, ha a közszférában 2012-ben megvalósult volna egy 5%-os illetménytábla növelés. Ez mintegy 70 Mrd Ft-ba került volna, alig többe, mint a 64 Mrd Ft-os kompenzáció. A szakszervezetek felmérései és a hozzájuk beérkezett nagyszámú levél tanúsága szerint a közszférában nem valósult meg teljes körűen a kompenzáció. Sokan, talán akár tízezres nagyságrendben is rosszabbul jártak, annak ellenére, hogy a nagy többség számára a kompenzáció rendeltetésszerűen működik. 4 „típushibát” azonosítottak be: - gyermekes családok, ahol az egyik szülő nem a közszférában dolgozik, esetenként családi szinten is kevesebb a nettó jövedelem, - a minimálbér és a garantált bérminimum sem hozza a szinten tartást, - esetenként kisebb összeg, 200-300 Ft hiányzik, kérik, hogy ezt év végén egy összegben kapják meg az érintettek, - azok köre, akik a 2011-es adójóváírást az idén veszik igénybe egy összegben. Az oldal részéről a PSZ és a BDDSZ képviselője konkrét példákkal illusztrálta a problémákat. A BDDSZ elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövedelemkiesés fokozza a nők kereseti hátrányát, kiszolgáltatottságát is. A kormányzati válaszban Banai Péter helyettes államtitkár úr jelezte, hogy a konkrét panaszokat az ülést megelőzően nem kapta meg, így először általánosságban reagál. Elmondta, a közszférában a cél az volt, hogy a családi kedvezmény figyelembevételével a munkavállalóknak a nettó jövedelme ne csökkenjen. Voltak kisebb hiányosságok a kompenzációs rendszerben, emiatt a kormányrendelet már egyszer módosításra került. A munkáltatók több körben kaptak arra felszólítást, hogy a kompenzáció mechanizmusáról értesítsék a munkavállalókat. Március 15-ig történő nyilatkozattétellel még lehet visszamenőlegesen igényelni a kompenzációt, ez ügyben a figyelemfelhívásra kérte a szakszervezetek segítségét is. Hangsúlyozta,

35

hogy a 64 Mrd Ft-os előirányzat felülről nyitott, azaz túlléphető. A „típushibákkal”, azok esetleges okaival kapcsolatban a következőket mondta: - nem szándékolt a 200-300 Ft-os hiány, legfeljebb 100 Ft eltérés lehet a kerekítések miatt, - ismert volt, hogy a családi adókedvezményt a rendszer figyelembe veszi, vagyis lehet kisebb a közszférában dolgozó jövedelme, ha a házastárs nem a közszférában dolgozik; családi szinten azonban a nettó szinten tartás megvalósul, - ha a bruttó illetmény valamilyen okból csökkent (pl. megszűnt az eltérítés vagy a helyettesítési pótlék), akkor a nettó is csökken. - az egyéni bérezésben bekövetkezett változásokat nem célja a kompenzációnak ellensúlyozni vagy elvenni, ezért nemcsak a csökkenés érvényesül, hanem a többlet (pl. kiemelés) is. Javasolta, hogy a munkavállalók a problémáikkal először a munkáltatójukhoz forduljanak. Emellett működtet az NGM egy e-mailes ügyfélszolgálatot is, ahol levélben lehet érdeklődni. ([email protected]). Az NGM szakértője, Erdélyi Gabriella ehhez kapcsolódva azt kérte, minél részletesebben, dokumentumokkal alátámasztva kerüljön megfogalmazásra a kérdés, mert így könnyebb és konkrétabb lehet a válaszadás. Most az ülésen elhangzott levelekre, a dokumentumok áttekintése nélkül, nem lehet választ adni. A szakszervezeti oldal reagálásában elhangzott, hogy véleményük szerint biztosan vannak a kompenzációs rendszerben – vélhetően nem szándékolt – hibák, javasolják ezek utólagos – pl. egyösszegű – pénzbeli korrekcióját 2012 második félévében. Véleményük szerint a kormányrendelet módosítására szükség lesz. Az oldal kérte, hogy a probléma súlyának megfelelően hivatalosan, kormányzati szinten, illetve az OKÉT keretében is kerüljenek áttekintésre a jelzett típusproblémák, akár alakuljon erre közös munkacsoport. Felvetették, hogy a március 15-i határidőt meg kellene hosszabbítani. Banai Péter úr elmondta, hogy az adórendszer átalakítása már csak azért is fontos volt, mert nagyon kevesen fizettek adót. A kompenzációval valóban jár többletadminisztráció, de ez elkerülhetetlen, a vizsgált változatok között lett volna sokkal bonyolultabb is. A gyermekesek egyértelmű nyertesei az adórendszer átalakításának. A minimálbér esetén a nettó csökkenés csak hibás elszámolásból adódhat. Ha a kompenzációs rendszert módosítani kell, akkor a visszamenőlegességre nyitott a kormányzat, emiatt a határidőt most nem szükséges meghosszabbítani. Az önkormányzati oldal képviselője a napirendhez nem tett észrevételt. A továbblépés tekintetében az OKÉT a következőkről állapodott meg:

36

- a szakszervezeti oldal március végéig megküldi a típushibákat bemutató eseteket az NGM államháztartásért felelős államtitkárságának, szükség esetén személyes konzultációra vagy munkacsoport alakítására is sor kerülhet, illetve az OKÉT is áttekintheti egy-két hónapon belül a vizsgálat eredményét, - amennyiben vannak „típushibák”, akkor az NGM a kormányrendelet módosítását kezdeményezi, az erre vonatkozó javaslatot az OKÉT is megtárgyalja. A szakszervezeti oldal felvetette azt is, hogy a fizetési jegyzéken az államkincstár a prémium államkötvényt „reklámozza”, ami kapcsán egyes vezetők ennek jegyzésére buzdítják az alkalmazottakat. Sok esetben ez félelmet és felháborodást keltett a napi megélhetési gondokkal küzdő munkavállalók között. Banai Péter úr hangsúlyozta, az állampapír vétel csak lehetőség, nem kényszer, akinek van megtakarítási lehetősége, annak hasznos lehet az információ. A Kormány szándéka az államadósság belső finanszírozási arányának növelése, ezt szolgálja a szóban forgó figyelemfelhívás is. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

37

OKÉT MVO egyeztetés, 2012. június 12. Napirend: Felkészülés a 2013. évi közszolgálati bértárgyalásokra Fehér József elmondta, hogy informális tájékoztatás szerint 2012. június 20-án (szerdán) 15:00 órakor, az NGM Erdész teremben várható az OKÉT plenáris ülésének sorra kerülése, a 2011. évi bérfolyamatok értékelése, valamint a 2013. évi közszolgálati keresetpolitika témaköreivel. Ha megjön a meghívó, szétküldi. (A szavazás szerint ez esetben a mvo szóvivője Fehér József lesz.) Nem lehet tudni, hogy lesz-e írásos előterjesztés a meghívóhoz. Ha lesz, akkor az OKÉT plenáris ülés előtt (2012. június 20-án 14:00 órakor) célszerű lenne még egy OKÉT munkavállalói oldal egyeztetés beiktatása. A KSH 2012. I. negyedévi kereseti adatai szerint a közszolgálati ágazatokban a nettó keresetek többségükben épp hogy tartják nominális értéküket, egyes esetekben azonban jelentős, 5% körüli nominális keresetcsökkenés történt, az inflációt nem számítva. A tárgyalások alkalmával célszerű lenne 2010-es bázishoz hasonlítani, hiszen egyes csoportoknál 2011-ben is tapasztalható volt némi keresetcsökkenés. Főleg azoknál, akik hatványozottan rosszul jártak, mert különböző okoknál fogva – pl. nem tudták, hogy kérni kell, a munkáltatója ellenezte – nem kérték a kompenzációt. (Az adóbevallás analógiájára kérhetjük, hogy ezeket visszamenőlegesen fizessék ki.) Továbbra is fennáll a keresetcsökkenés veszélye a közszférás-versenyszférás gyerekes házaspárok esetében, nem volt erre megnyugtató válasz. A 200-300 forintos „kerekítési” csökkentések kifizetésére látszik némi kormányzati hajlandóság. Felmerült az az igény, hogy az oldal tagjai kapják meg a KSH honlapján egyébként is nehezen megtalálható létszám és kereseti adatokat. Ennek megfelelően, ezen Emlékeztetővel együtt szétküldésre kerül az adatok elérhetősége a KSH honlapján, valamint a KSH-tól kapott pótlólagos adatszolgáltatás nagyobb felbontású táblázatai. (Megjegyzés: Ezek azonban félhivatalos jellegüknél, módszertani bizonytalanságaiknál fogva, valamint részbeni saját, SZEF kalkulációval elkészített részeik miatt kizárólag ellenőrző/tájékoztató/figyelemfelhívó célokat szolgálhatnak a munkavállalói oldal részére, a tárgyaláson nem lehetnek „hivatalos” hivatkozási alap.) Fehér József áttért a 2013. évi közszolgálati bértárgyalások témájára. A SZEF javaslata három követelés: - 2013-ra 20%-os tarifaemelés a bértáblákban, illetőleg a közszolgálati illetményrendszerek mindegyikében (Már a júniusi demonstráción felmerült, esélye azonban minimális); - A bértáblák fizetési fokozatainak minimum két további fokozattal történő kiegészítése (4MrdFt-os költségigénnyel, erre látszik némi kormányzati hajlandóság); - Jogilag egységes béren kívüli juttatások rendszere, melynek egy részét központilag finanszírozzák.

38

Emlékezetes, hogy 2002-ben a közalkalmazotti bértáblának a minimálbérrel és bérminimummal való nagymértékű lefedettségét az 50%-os tarifaemelés szüntette meg. Jelenleg mintegy 62 tételt fednek le a bérminimumok. A lépcsőzetes kereseti arányok „átvezetésének” forrásigénye több mint 80 MrdFt lenne. 2013. júliustól az új Mt lehetőséget teremt a szakmánkénti minimálbérről történő megállapodásra. Ami a tarifarendszereket illeti, a köztisztviselői, felsőoktatási és a közalkalmazotti rendszerek a közeljövőben kibővülhetnek az egészségügyre vonatkozó, valamint a rendőröknek beígért 40MrdFt-tal növelt bértömegű bérrendszerekkel. Nem tudható pontosan, hogy hol tartanak az életpálya modellek kidolgozásai, a munkakör alapú díjazási bérrendszer (ennek terve a KarrierHíd-Bizottság ülésén hangzott el) esetleges előkészületei. A katonai pályára felmerült egy olyan kormányzati terv, hogy aki ott nem tudna eleget tenni a katonai készültség követelményének, az majd átmegy a közszférába. (Az integráció a képzésben, egyetemi szinten már létrejött.) A tervekre és bevezetési határidőkre az OKÉT plenáris ülésen rákérdez a munkavállalói oldal. A LIGA képviselője tolmácsolja az elnökségük részére az elhangzottakat. Az ÉSZT csatlakozik a SZEF állásponthoz, főleg a 20%-os tarifaemelési igényt erősíti meg. A többi résztvevő is rábólintott a követelésekre. „Napirend utáni” témaként, az ÉSZT részéről felmerült egy további igény. Ennek előzménye, hogy a 2012. április 25-i KOMT plenáris ülésen Kardkovács Kolos NGM helyettes államtitkár azt ígérte, hogy „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvénytervezetre” vonatkozóan lesz esetleg lehetőség a szakszervezeti javaslatok (főleg a BDDSZ és a PSZ javaslatai relevánsak) figyelembe vételére. Tehát még annak parlamenti benyújtása után is lesz mód esetleges módosító javaslatokról egyeztetni. Ennek egyelőre nem látni jelét, a Parlament honlapján figyelemmel kísérendő a folyamat. (Viszont a BDDSZ által kapott levél szerint a műszakpótlékkal kapcsolatos javaslatukat figyelembe veszik majd a gyermekvédelmi törvényben.) Fel kellene tehát vetni az OKÉT-on, hogy miért nem veszik figyelembe a javaslatok nagy részét, és ha nem, akkor mi értelme volt az egyeztetésnek? Mi lesz a sorsa a felsőoktatásban dolgozó oktatóknak, kutatóknak? A közalkalmazotti státuszban maradás? A BM területén a megállapodás elmaradása a szakszervezeti tagdíjlevonásról, szintén tisztázandó az OKÉT-en. (A honvédelemben szintén nincs megállapodás, de ott vonják a tagdíjat.) A korábban említett, katonai-közszféra átjárhatóság szintén a tisztázandó ügyek közé tartozik. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

39

2./2012. OKÉT plenáris ülés, 2012. június 20. Napirend: 1. A 2012. évi közszolgálati bérkompenzáció tapasztalatainak értékelése, 2. A 2013. évi állami költségvetéssel összefüggésben – a közszolgálati alkalmazottak összességét érintő – költségvetési és bérezési helyzet alakulása. A kormányzati oldal vezetőjének ügyrendi javaslatával, miszerint a levezető elnök mindig az oldalügyvivőknek adja meg a szót, és ők adják tovább az oldalon belül a megszólalási lehetőséget, az oldalak egyetértettek. Napirend előtt:

1. Dr. Kardkovács Kolos oldalügyvivő úr bejelentette, hogy dr. Cser Ágnes, az MSZ EDDSZ elnöke többek között az OKÉT és a KOMT összetételét, működését is érintő javaslatokkal levélben kereste meg az NGM vezetőit. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek, konföderációk belső ügyeivel a kormányzati oldal nem kíván foglalkozni, az ágazati szerződés kérdését javasolja az ágazati fórumon megtárgyalni, az OKÉT és a KOMT alapszabályának módosítását pedig az alapszabály értelmében az oldalak kezdeményezhetik, a kormányzati oldal ilyen kezdeményezést nem kíván tenni. A „kiszervezettek” problémái az OKÉT-on – alapszabály szerint is –, de KOMT-ban is napirendre szoktak kerülni, képviseletüket a konföderációk eddig is ellátták. A szakszervezeti oldal válaszában elhangzott, hogy az oldal összetételét továbbra is belügyként kívánják kezelni, az alapszabályok módosítását nem kezdeményezik.

2. A

szakszervezeti oldal kérdezte, hogy hol tart az 1207/2011. sz. kormányhatározat alapján a közszolgálati életpályák összehangolása, mikor és hol, milyen fórumon kapcsolódhatnak be az egyeztetésbe? Kormányzati válasz: Ismertetésre került a harmonizáció állása, a KIM képviselője, Lóczy Péter, pedig részletesen beszámolt a munkaköri rendszer bevezetésével kapcsolatos modellkísérletek eredményéről, a munka további menetéről. A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon lehetőség lesz az egyeztetésre. A „fegyveres” szakszervezetek jelezték, hogy ők is részt kívánnak venni az egyeztetésben, de nincs olyan saját érdekegyeztető fórumuk, ahol ezt megtehetnék. A kormányzati oldal megvizsgálja a „fegyveres” szakszervezetek egyeztetésbe való bevonásának módját.

3. A szakszervezeti oldal kifogásolta, hogy az új Mt. hatályba léptetéséről szóló törvénytervezethez, a Kjt. módosításhoz a KOMT–ban tett észrevételeiket a kormányzat nem érvényesítette. Javasolták, hogy a módosításokat a KOMT tekintse át. Kormányzati válasz: A szakszervezeti észrevételekre tekintettel számos ponton módosításra került a törvény tervezete. A KOMT ülésen írásban is megkapott

40

szakszervezeti javaslatokra adott válaszokat, megoldásokat a kormányzat kész a szakszervezeti oldal részére összeállítani és megküldeni.

4. A szakszervezeti oldal javasolta, hogy a mai napirenden túl a költségvetés közszférát érintő általános kérdései (pl. intézmények, önkormányzatok helyzete) is kerüljenek az OKÉT-on napirendre. Kormányzati válasz: Az OKÉT ülésre sor kerülhet két héten belül.

1. Napirendi pont: A 2012. tapasztalatainak értékelése

évi

közszolgálati

bérkompenzáció

A kormányzati oldalon Banai Péter helyettes államtitkár úr az írásban is kiküldött anyag alapján ismertette a 2012. évi kompenzáció adatait, eredményeit. Elmondta, hogy a tapasztalatokat 2013-ban érvényesíteni fogják. Elmondta továbbá, hogy az NGM még vizsgálja a szakszervezetek által jelzett, az átadott levelekkel is dokumentált problémákat, ezért még nem tud arról nyilatkozni, indokolt-e, és esetleg sor kerülhet-e a 2012. évi kompenzációval kapcsolatban korrekcióra. A szakszervezeti oldal reagálásában elhangzott: - remélik, hogy a későbbiekben részletesebb értékelésre is még sor kerülhet, - megerősítették, továbbra is úgy látják, jobb lett volna a kompenzáció helyett az általuk javasolt 5%-os illetménynövelés, - továbbra is érzékelik a kompenzáció rendszerében a korábban már jelzett 4 fő típushibát (pl. gyermekes családoknál nem áll helyre a nettó pozíció, fennállnak a kisösszegű eltérések stb.) Összességében álláspontjuk szerint a kompenzáció nem teljesíti azt az ígéretet, hogy senki sem járhat rosszabbul. Mindehhez járul, hogy már negyedik éve be vannak fagyasztva a garantált illetmények, csökkennek a béren kívüli juttatások, a reálkeresetek. Hasonlóképpen csökken a „kiszervezettek” jövedelme is. Nem látni az egykulcsos adó kedvező hatásait, ugyanakkor bevezetése jelentősen csökkentette a költségvetési mozgásteret. Javasolja az oldal, alakuljon munkacsoport a 2012. évi kompenzáció problémáinak áttekintésére. Válaszában Banai Péter hangsúlyozta, a kormány álláspontja egyértelmű az egykulcsos adó tekintetében. Felhívta a figyelmet az adóváltozások, a családi adókedvezmény pozitív hatásaira: a családi kedvezmény számos háztartásban jelentős jövedelemnövekedést eredményezett, az egykulcsos adó pedig segít abban, hogy csökkenjen az európai összehasonlításban kiugróan magas magyar adóék és bővüljön a rendkívül alacsony foglalkoztatottság, valamint növekedjen az adófizetők jelenleg alacsony aránya.

41

Az önkormányzati oldal a napirendhez nem tett észrevételt.

2. Napirendi pont: A 2013. évi állami költségvetéssel összefüggésben – a közszolgálati alkalmazottak összességét érintő – költségvetési és bérezési helyzet alakulása Banai Péter úr a makroszámok rövid ismertetését követően a 2013. évi költségvetési bérpolitika fő elemeit a következőkben összegezte: - a garantált illetmények (bértáblák) változatlanok maradnak, - a kompenzáció rendszere marad, - néhány területen béremelések fedezetét is tartalmazza a költségvetés, így: o a 2012. évi, egyszeri tiszthelyettesi bérkiegészítés 2013-ban is biztosítva lesz a rendészetben, o a bírák, ügyészek, ÁSZ 2012. évi bérrendezésének fedezete 2013-ben is biztosított, o a köznevelés területén 2013-ban megvalósuló bérintézkedések forrását a költségvetés tartalmazza, o a 2012. évi egészségügyi bérrendezés fedezetét a költségvetés továbbviszi, és a Kormány a benyújtott költségvetési törvényjavaslathoz képest további béremelési lehetőségeket is vizsgál az ágazatban, erről az egyeztetések már megkezdődtek. A költségvetésben található 2014-16-os kitekintés ugyan nem számol bérnövekedéssel, ez azonban nem zárja ki azt, hogy például az életpálya modellekre ne lenne biztosítható a forrás. A szakszervezeti oldal szóvivője, Fehér József úr három pontban összegezte a 2013. évi szakszervezeti bérkövetelést: - 2013. január 1-jétől az illetménytételek növekedjenek 20%-kal (becslésük szerint ez mintegy 270-280 Mrd Ft) és szűnjön meg a kompenzáció rendszere. - Kerüljön kialakításra a közszférában a béren kívüli juttatások egységes szabályozása, ezen belül legyen meghatározva a juttatások egységes, minimális összege. - A fizetési fokozatok száma növekedjen kettővel – összhangban a nyugdíjkorhatár emelésével (2 Mrd Ft). Az önkormányzati oldal szintén a bérezésben kialakult feszültségeket hangsúlyozta: évek óta nincs béremelés, a bérkülönbségek elmosódnak, a kompenzáció rendszere is feszültségekkel terhes és túlzott adminisztrációt kíván. Támogatják a plusz két fizetési fokozat bevezetését. A kormányzati válaszban elhangzott, hogy a 20% béremelés végrehajtása lehetetlen. Továbbá nem biztos, hogy igazságos a plusz két fizetési fokozat bevezetése olyankor, amikor nincs általános béremelés.

42

A szakszervezetek a továbbiakban többek között hangsúlyozták: - A költségvetés alakításának még olyan fázisában tárgyalunk, amikor van mód az elosztás módosítására. A szakszervezeti oldal 3 pontos bérigénye kerüljön továbbításra a politikai döntéshozókhoz. - Az oldal kéri, hogy az OKÉT a 2013. évi költségvetés közszférát érintő általános kérdéseiről, hatásairól is tárgyaljon, így a költségvetési intézmények, az önkormányzatok várható helyzetéről. - Mivel az OÉT megszűnt, a szakmai mellett politikai egyeztetés is szükséges az OKÉT-ban. Emellett fontos lenne az ágazati érdekegyeztetés működtetése, hogy ne az OKÉT-ra tolódjanak fel az ágazati problémák. - Kérdésként merült fel továbbá, hogy milyen alapon számol a kormány 20 Mrd Ft megtakarítással 2013-ban a 62 évesek közszférában tervezett kötelező nyugdíjazása kapcsán, és mik ennek az intézkedésnek a részletei. A kormányzati reagálásban elhangzott: - A politikai döntéshozókhoz eljut a szakmai vélemény és az OKÉT oldalak álláspontja is. - A 20%-os béremeléshez nincs forrás, a 2 fizetési fokozat bevezethetőségét, forrásigényét a kormányzat megvizsgálja. - A 62 évesek nyugdíjazásával kapcsolatban a kincstári körről pontos adatok állnak rendelkezésre, miszerint az itt érintett 22 ezer fő jelentős része az illetmény mellett nyugdíjat is kap. A tervezett intézkedésre benyújtott törvénymódosítás még nincs. Egyelőre a vizsgálatok folynak a fő szempontok alapján, miszerint a közfeladatok ellátását a nyugdíjazás ne veszélyeztesse, az államháztartást ne terhelje az illetmény és a nyugdíj együttes folyósítása, a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedését segítse az intézkedés. A szakszervezetek kérték, hogy a nyugdíjazásra vonatkozó intézkedésekről, jogszabály módosításokról legyen velük egyeztetés. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

43

OKÉT MVO egyeztetés, 2012. július 5. Napirend: - Felkészülés a 2013. évi állami költségvetéssel kapcsolatos konzultációra Vita alakult ki arról – nem az OKÉT napirendjéhez kapcsolódóan – hogy mi legyen dr. Cser Ágnes javaslatával (melyet egyes minisztereknek is megküldött), az OKÉT munkavállalói oldal „átrendezésére”, mely az OKÉT plenáris ülésen való megnyilvánulási jogosultságot is befolyásolja. Figyelembe kell venni, hogy dr. Cser Ágnes állítólag nem képvisel konföderációt, sőt az EDDSZ a LIGA konföderáció által – melynek tagja – képviselve van az OKÉT-en, továbbá az egészségügyi munkavállalók képviselete más konföderációk által is „itt van”. Viszont az FRDÉSZ példája azt mutatja, hogy a konföderációs megkötést eddig sem vették szigorúan. Dr. Cser Ágnes meghallgatása, és hogy az OKÉT munkavállalói oldal napirendre vegye „az OKÉT munkavállalói oldal belső ügyeiről, aktuális kérdéseiről” – ezen belül dr. Cser Ágnes felvetéseiről – tartandó konzultációt, ez viszont kikerülhetetlen. Az OKÉT munkavállalói oldal 2012. július 13-án (pénteken) 9:00-kor, a SZEF székhelyén (Városligeti fasor 10.) a fenti napirenddel konzultációt tart, melyre a meghívók kiküldésre kerülnek. (A tervezett konzultációról az ülést követően megérkező dr. Cser Ágnes is tájékoztatást kapott.) Fehér József áttérve az OKÉT napirendjére, illetve az ehhez kapcsolható bértárgyalásokra, elmondta, hogy a szakszervezetek hármas követelése – 20%-os tarifaemelés, egységes és egy minimumot meghatározó béren kívüli juttatások, közszolgálati illetménytáblák fokozatainak legalább 2-vel való kibővítése – változatlan legyen. A 2013-as költségvetésben a kompenzáció kissé növekszik, de az egészségügyi bérrendszer és hatásai és a pedagóguspályával kapcsolatban sok bizonytalanság (pl. kire fog vonatkozni egyáltalán). Varga László a 2013-as költségvetés tervezetben mintegy 200 milliárd pluszt talált, a közszolgálati munkavállalók keresetét érintően: a kompenzációra 84 milliárdot, a közoktatásra 70 milliárdot, az önkormányzati soron 12,4 milliárdot az óvodáknak és pedagógusoknak, az egészségügyi bérrendezésre 30 milliárdot, és ezek mind bértáblán kívüli tételek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy kb. 25 milliárdba fog kerülni a valószínűsíthető minimálbér- és szakmunkás bérminimum emelés, akkor látható, hogy ezek összegzésével már egy elfogadható bértábla emelést is végre lehetne hajtani. Fehér József emlékeztetett arra, hogy kb. 240 milliárd forintba „kerülne” egy 20%-os tarifaemelés. Ha ez elmarad, a bértáblák még nagyobb részét lefedik majd bérminimumok. Felvethető az OKÉT oldalai részére 600 milliós állami finanszírozási igény, a versenyszféra mintájára. Szűcs Viktória szerint normatívák helyett főleg feladatfinanszírozás van a költségvetésben (bár normatíva most is van), a kormány pedig tegnap fogadta el a Szociálpolitikai koncepciót. Senki nem tudja, hogy hogyan lesz hozzárendelve a pénz az intézményekhez, bár a globál összeg megegyezik a tavalyival. Káosz látszik a közigazgatás, az eg.ügyi-szoc, kulturális szféra finanszírozásában, szabályozásában. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

44

3./2012. OKÉT plenáris ülés, 2012. július 5. Napirend: - Konzultáció a 2013. évi állami költségvetés költségvetési intézményeket és önkormányzatokat érintő vonatkozásairól. Az önkormányzati szövetségek képviseletének hiánya miatt az alapszabály szerint az ülés kétoldalú konzultációnak minősült. Napirend előtt: A szakszervezeti oldal napirend előtt – és a napirend tárgyalása során is többször kifogásolta, hogy a közszférában nem működik az ágazati érdekegyeztetés. Álláspontjuk szerint az ágazati ügyeket nem az OKÉT-ban kellene tárgyalni, hanem az ágazati fórumokon, de ilyen fórumok működésének hiányában kénytelenek itt felvetni az ágazati problémákat is. Különösen kiemelték az egészségügyi és szociális ágazati érdekegyeztetés hiányát, ahol a fórum összehívását, az érdemi tárgyalásokat a szakszervezetek már többször, eredménytelenül kezdeményezték. Kérik a szakszervezetek megvizsgálni, hogy miért nem működik az ágazati érdekegyeztetés, és kérik a működtetésre felhívni az érintett minisztériumok figyelmét. Kormányzati válasz: A kormányzati oldal vezetője, Banai Péter helyettes államtitkár úr (NGM) elmondta, hogy eddig az OKÉT összehívására, és ott az egyes napirendek tárgyalására vonatkozó minden szakszervezeti kezdeményezésnek eleget tett a kormányzat. Ami az ágazati egyeztetéseket illeti, ígértet tett a szakszervezeti kérés továbbítására. Dr. Kecskés Péter úr, az EMMI szociális államtitkárság részéről jelezte, hogy 2011 novemberében volt egészségügyi-szociális ágazati érdekegyeztető ülés. Az érintett szakszervezetek azonban erre úgy reagáltak, hogy ott nem történt érdemi egyeztetés, csak tájékoztatást kaptak.

Napirend: Konzultáció a 2013. évi állami költségvetés költségvetési intézményeket és önkormányzatokat érintő vonatkozásairól A kormányzati oldalon Banai Péter helyettes államtitkár úr szóbeli tájékoztatást adott a költségvetés elfogadásának menetéről. Elmondta, hogy július 12-ig a költségvetés fejezeti főösszegei várhatóan elfogadásra kerülnek, majd szeptember folyamán a részletes vitában fejezeten belüli átcsoportosításokra lesz még lehetőség, és szeptember végén a költségvetési törvény elfogadásra kerül. A legfontosabb feladatmegosztásiés ezzel járó finanszírozási változásokról, ezek önkormányzatokat érintő hatásairól a köznevelés, szociális ellátás és a kultúra ágazatokban - az írásban kiküldött háttéranyagon túl - Szelényi György úr (NGM) adott tájékoztatást.

45

A szakszervezeti oldal szóvivője, Fehér József úr a napirend tárgyalásához bevezetésképpen: - hiányolta, hogy a központi költségvetési intézményi körre nem kaptak az önkormányzati területhez hasonló tájékoztatást. - Megismételte a június 20-i OKÉT ülésen megfogalmazott 2013. évi szakszervezeti bérigényeket (20% tarifaemelés, egységes béren kívüli juttatási rendszer, további két fizetési fokozat), kiemelve, hogy a kormányzat által is jelzett 2013. évi bérintézkedések (mintegy 200-220 Mrd Ft) és a 20%-os tarifaemelés költségigénye (mintegy 280 Mrd Ft) között nincs áthidalhatatlan különbség, más elosztással az általános tarifaemelés megvalósítható lenne. Nem lehetnek 2013ban olyan területek (pl. felsőoktatás, szociális ellátás, közigazgatás), ahol már ötödik éve nincs béremelés. Az emelkedő minimálbér és garantált bérminimum a közszolgálati bértábláknak már a nagyobb részét le fogja fedni, akár a felsőfokú végzettségűek illetménytételeit is. - A normatív finanszírozásról az új, feladat típusú finanszírozásra való átmenetről több információra lenne szükség, mert például nem láthatók jól a konkrét feladatok. Banai Péter úr az előzetes felvetésekre adott válaszában elmondta: - a 2013. évi szakszervezeti bérigények eljutottak a politikai döntéshozókhoz, egy 20%-os tarifaemelés azonban esélytelen. A béren kívüli juttatásoknak a költségvetési szerveknél egységesen bruttó 200 ezer forintos felső határt állít a törvényjavaslat 53.§-a. A plusz két fizetési fokozat mostani bevezetése inkább az igazságosság, mintsem a finanszírozás oldaláról kérdőjeleződhet meg, kormányzati döntés erről még nincs. - A központi költségvetési körre vonatkozó információk megtalálhatók a költségvetési törvényjavaslatban, nincsenek olyan szervezeti, finanszírozási változások, amelyek külön tájékoztatást indokolnának. Egy várható intézkedés nem szerepel a törvényjavaslatban, az ún. munkavédelmi akcióterv, amely még kidolgozás alatt áll, de várhatóan a közszférára is kiterjed. A napirendhez közvetlenül kapcsolódó, további konzultációs körben a következő megjegyzések, kérdések, igények, illetve kormányzati válaszok hangzottak el: Szakszervezeti oldal: - Fehér József úr jelezte, elfogadhatatlan a közszférában a további létszámleépítés és bércsökkentés. Átláthatatlan, hogy egy-egy terület, ágazat, feladat finanszírozására mennyi az előirányzat, az átcsoportosítások kapcsán történik-e forráskivonás, például hogy az önkormányzati szférából kivont 400 Mrd Ft hogyan jelenik meg a központi körben? Hamarabb születik döntés a finanszírozásról, mint a feladatok átszervezéséről. Forrást kell találni átcsoportosítással az intézmények működésére, a közszféra béreire. A 20%-os tarifaemelés alapvető szakszervezeti követelés 2013-ra, a kormányzat nyilatkozzon, hogy amennyiben ez nem reális, akkor milyen mértéket tart elfogadhatónak. - Kedvező, ha a munkahelyvédelem kiterjed a közszférára is, de hogyan értelmezhető együtt például az 55 év felettiek védelme és a 62 év felettiek kötelező nyugdíjazása, státuszuk megszüntetése, vagy például a járások

46

-

-

-

-

-

kialakításával várható mintegy 10-12 ezres létszámleépítés? Mi lesz a járások feladata? Mi lesz a kistérségi közös intézmények, az ott foglalkoztatottak sorsa? A szakszervezeti oldal szóvivője külön jelezte, valótlan az az állítás az egészségügyi kormányzat részéről, hogy az egészségügyi bérrendezés ügyében a szociális partnerekkel egyeztetés történt, elfogadhatatlan, hogy az érintett munkavállalói képviseletek véleményét nem kérték ki. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke kérte, hogy a költségvetésben a kellő áttekinthetőség érdekében tételesen is jelenjenek meg az egyes alapszolgáltatási feladatokra (pl. bölcsődei ellátás) szánt összegek, mert a feladatokat és a finanszírozást tapasztalatuk szerint még az önkormányzatok sem látják át. Hasonlóképpen nem világos a korai fejlesztési feladat helye és finanszírozása a törvényjavaslatban. Kiemelte, a szociális ágazat bérhelyzete a közszférában a leggyengébb, a 20%-os emelés különösen indokolt lenne. Cser Ágnes az MSZ EDDSZ elnöke is jelezte az ágazati érdekegyeztetés hiányát, továbbá hogy leveleikre sem kapnak választ a minisztériumtól. Elmondta, hogy az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról elfogadott törvény 33.§-ának indokolásában foglaltakkal ellentétben a kormányzat és az egészségügyi érdekképviseletek (szakszervezetek) között 2012 márciusában nem jött létre megállapodás az ágazati illetményszámítás szabályairól. 2004-es sztrájkkövetelésüket fenntartva továbbra is egységes egészségügyi és szociális bérrendezést kérnek. Igénylik, hogy költségvetési háttéranyagként az állami vagyonkataszter mutassa be az államosításból származó vagyonnövekedést, a működtetésből származó bevételt. A költségvetésben legyen követhető az egyes közfeladatok és az ahhoz tartozó forrás és létszám alakulása. Kérik pontosítani a költségvetési kötet 127. oldalán az egészségügyi ágazat létszámadatát, mert a 135 ezer fő kevés. Nem világos, kiket takar az „állami alkalmazott” kategória a költségvetésben (pedagógusok vonatkozásában fordul elő), ilyen jogviszony ugyanis nincs. A ki nem fizetett ügyeleti díjak ügyében is sürgős intézkedést várnak, kérik a szakszervezetek képviseleti jogát e téren, már több levelet is írtak e tárgykörben a kormányzatnak, amelyekre választ nem kaptak. Fontos számukra az ágazati kollektív szerződés megkötése, mert a magántulajdonú intézményekben a dolgozók nem kapnak bérfejlesztést (ahogy kompenzációt sem kaptak). Fontos számukra továbbá, hogy a közfeladatot ellátó munkavállalók között ne legyen különbség attól függően, hogy milyen jogviszonyban, közalkalmazottként vagy például egyházi intézmény munkavállalójaként látják el a feladatot. Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szintén kiemelte a költségvetés nehéz áttekinthetőségét a közgyűjtemények, közművelődés területén is. Például nem látni, hogy megvan-e a településekhez került megyei önkormányzati intézmények tavalyi pénze. Félő az is, hogy az eddig normatív közművelődési hozzájárulásként, most kulturális alapfeladat ellátásként kapott központi pénzhez, az önkormányzatok ezek után fognak-e, és a korábbiakhoz képest milyen arányban saját forrást hozzátenni. Varga László, a SZEF elnöke rámutatott, hogy a változások miatt technikailag is nehéz összevetni a 2013-as javaslatot a 2011-2012. évi költségvetésekkel. Emellett a szakmai-ágazati változások, szabályok is szinte „titkosak”, ezekről mindenképpen az ágazati fórumokon kellene egyeztetni, erre szakmailag az

47

-

OKÉT nem megfelelő. Az ágazati fórumokat működtetni kell. A 2013. évi bérek tekintetében elmondta, a 20%-os illetménytábla-növelési igény nem jelent 20%-os béremelést, a tervezett előirányzatok kis korrekciójával teljesíthető lenne. Ez az emelés talán még a minimálbér miatti átfedések megszüntetésére sem lenne elegendő, főleg, ha a minimálbér hatszámjegyű lesz. Mindenképpen át kellene a közszféra táblaemelési céljaira csoportosítani a költségvetési kiadások közül, alapvetően az egyébként is bérpolitikai célokat szolgáló előirányzatokból. Ilyen többletforrás lehetne a munkavédelmi programban a közszférában megspórolt pénz is. Jelezte, ha nincs béremelés, akkor nehéz lesz megőrizni a munkabékét. Javasolta a törvényjavaslat 130. oldalán található, a közszféra létszámarányára vonatkozó, nem korrekt megfogalmazások pontosítását, a lakossághoz és az ellátandók számához történő viszonyítást. Javasolta továbbá, hogy a versenyszféra szervezeteihez hasonlóan (VKF) a közszférában is kapjanak az érdekegyeztetésben részt vevő érdekképviseletek költségtérítésként 600 millió Ft költségvetési támogatást. Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a sokat és pozitívan emlegetett pedagógus életpálya modell keretében nem minden köznevelésben dolgozó fog kapni béremelést, a modellről nem volt érdekegyeztetés, továbbá jelentős munkaterhelés növekedéssel fog várhatóan járni a modell bevezetése, de erről bővebb információkat még nem kaptak.

A kormányzati oldal részéről Banai Péter úr reagálásában a következőkre tért ki: -

-

-

-

-

Az OKÉT-ban a kormányzat mindig partner a párbeszédre, az ágazati fórumok tekintetében az igényt továbbítjuk. A közszféra egészére nem igaz a bérhelyzet „drasztikus” romlása, hiszen például a pedagógusoknál mintegy 40% béremelés lesz, de javul az egészségügy bérhelyzete is. Látni kell azonban, hogy az évek során felhalmozódott költségvetési hiány, a túlköltekezés tarthatatlan. A 62 év felettiek nyugdíjazása tekintetében még nincs új jogszabály tervezet, a kormányzat – széleskörű háttérvizsgálatok alapján – a június 20-i OKÉT ülésen már elmondott három fő szempont (feladatellátás, finanszírozhatóság, foglalkoztatás) érvényesítését tartja továbbra is szem előtt. A szociális szakellátási intézményeknél az uniós forrásból finanszírozott beruházásokra vonatkozó szabályok szerint az intézmények működtetését 5 évre mindenképpen vállalni kell, függetlenül a tulajdonos, a fenntartó esetleges változásától. Korábban a kistérségi intézmények, most a járási hivatalok létrehozásánál is a cél a hatékonyabb, takarékosabb működtetés, így nem lehet kizárni a létszámleépítést sem. A bölcsődei, gyermekjóléti területen pénzelvonás nem történt, a finanszírozás módja változott. Az egészségügyi-szociális fórum működtetésére a kérést továbbítjuk. Az állami vagyonkataszter valóban fontos lenne, létrehozására voltak/vannak törekvések, nehéz feladat, de mindenesetre a vagyonkatasztert nem a költségvetésnek kellene tartalmaznia. A ki nem fizetett egészségügyi ügyeleti pótlékról az egészségügyi államtitkársággal az NGM már egyeztetett, de kéri újra a levelet megküldeni. A költségvetési törvényjavaslatban szereplő 135 ezer fő

48

egészségügyi ágazati létszám csak a költségvetési intézményekben dolgozók számát jelenti. - Az egyházi intézmények a bérkompenzációt a költségvetési intézményekhez hasonlóan megkapták. A többi, közfeladatot nem költségvetési szervként ellátó intézmény valóban nem kapott központi kompenzációt, a költségvetési szervvé történő visszaalakulásra azonban ezen szervezeteknek lehetőségük van, az NGM véleménye szerint is a közfeladatokat költségvetési szerveknek kellene ellátniuk. - A minimálbér, garantált bérminimum 2013. évi összegére vonatkozóan kormányzati javaslat még nincs. - A munkavédelmi akcióterv jogszabályi hátterének kidolgozása még folyamatban van. A költségvetési intézményeknél „0” szaldósok lesznek az intézkedések, azaz intézményi szinten plusz forrást nem jelentenek. - A költségvetési törvényjavaslatban a közszféra létszámára vonatkozó, a magyarázó szövegben lévő megfogalmazások (130. old.) nem félrevezetőek, inkább védik, magyarázzák az adatokat, azokat kiigazítani nem szükséges, de mivel nem normaszövegről van szó, nem is lehetséges. - A 600 millió Ft-os érdekvédelmi támogatási kérelemről nyilatkozni nem tud, azt meg kell vizsgálni. Jelezte, ha írásban is megkapja a kormányzat azokat a kérdéseket, amelyekre nem tud az oldal most az ülésen megfelelően reagálni, akkor írásban válaszolni fognak. Az egyes ágazatok és további részletek tekintetében Szelényi György úr (NGM) is reagált a kormányzati oldalról. Elmondta többek között, hogy az új finanszírozási mód valóban új megközelítést, új filozófiát jelent a normatívákhoz képest, de a feladat és a forrás így is megtalálható a költségvetésben. Kialakítás alatt áll az új Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció, amelyben az alapellátásról az önkormányzatoknak „csomag”-ban kell gondolkodniuk, amit a helyi szükségletek szerint lehet összeállítani (pl. bölcsőde és/vagy családi napközi); ezért is nem lehet konkrét feladatokat, sorokat megnevezni a költségvetésben. Változás az is, hogy a normatívákkal szemben ezek kötött támogatások, amelyeket az adott szakmai feladatra kell felhasználni. A közművelődés területén a forrás ugyanannyi, mint korábban volt, az önkormányzat továbbra is fordíthat erre a célra saját forrást is a helyi adókból. Mindenütt a szaktörvényekben kell megteremteni azokat a kötelezettségeket, amelyeket majd a kormányhivataloknak az ellenőrzés során számon kell tudni kérni. A kormányzati válaszokra reagálásként a szakszervezeti oldal részéről az alábbiak hangzottak még el: -

-

Kónya Gusztávné, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a szociális államtitkárság két éve nem egyeztet velük. Bár érinti a munkavállalóikat, még semmit nem hallottak a formálódó Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióról sem. Szűcs Viktória az új finanszírozási filozófia mellett is változatlanul szükségesnek tartja konkrétabban ismerni a szociális alapellátás, és ezen belül a bölcsődei ellátás szakmai, finanszírozási garanciáit, mert széleskörű a tájékozatlanság e tekintetben. Az új finanszírozási filozófiával nincs összhangban Lázár János

49

-

-

képviselő úr levele sem, amelyet a bölcsődei csoportlétszám emelésre vonatkozó javaslattal kapcsolatos szakszervezeti kifogásukra válaszul kaptak. Ha maradnak a bölcsődéknél a korai fejlesztés feladatai, akkor az EMMI oktatási államtitkársággal szükségesnek tartják az egyeztetést a finanszírozás megteremtésére. Cser Ágnes fontosnak tartana egy részletes, írásos, általános tájékoztató anyagot az új finanszírozási filozófiáról. Továbbra is fontosnak tartaná az EMMI fejezeten belül az egészségügyi, szociális területen dolgozók létszámának, tervezett bér- és járulékkiadásainak részletes áttekintését, tekintettel például arra is, hogy ha a költségvetés csak 135 ezer főről beszél az egészségügyi és a szociális ágazatban, akkor milyen felhatalmazás alapján járul hozzá az ágazatban további tízezrek béréhez. Kéri nyilvánosságra hozni annak listáját, hogy az egészségügyi beruházások forrásai között milyen államosított ingatlanok és ingóságok értékesítésére gondol a kormány (153. old.). Fehér József megkérdezte, hogy a feladatok jelentős átcsoportosítása, pl. önkormányzatoktól államhoz, milyen foglalkoztatási következményekkel jár, illetve hogy amennyiben a kormány is számol a járási rendszer kialakítása során jelentős – mintegy 10 ezer fős – létszámcsökkentéssel, akkor mit kíván tenni az érintett munkavállalók jövőjét illetően.

Dr. Kecskés Péter, az EMMI szociális államtitkárság képviselője elmondta: - a szociális szférában általában nincs forráskivonás 2013-ban, - erősödött a garanciális elem a bérfizetés tekintetében a MIK-es átalakítással, - a napközbeni gyermekellátás területén megindult fejlesztések is azt mutatják, hogy a kormányzat a jövőben is támogatni kívánja ezt a területet, - az ágazati egyeztetésre vonatkozó szakszervezeti igényre saját területén az illetékesek figyelmét felhívja. Sági Miklós úr a BM képviseletében elmondta, hogy a BM-ben háromszor volt a szakszervezetekkel konzultáció, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács áprilisban ülésezett, az együttműködési megállapodás felülvizsgálatáról megszületett az egyezség, már csak miniszter úr aláírására vár. Az ülés végén a szakszervezeti oldal ügyvivője a következő két fő szakszervezeti kérést emelte ki a 2013-as költségvetés kapcsán: -

-

Folytatni kívánják az egyeztetéseket a 2013. évi költségvetési bérpolitikáról, kiemelten a garantált illetmények 20%-os emeléséről, amelynek fedezetét nem a költségvetési kiadások, a hiány növelésében, hanem a költségvetési kiadások más elosztásában látják. Igénylik, hogy a versenyszféra érdekképviseleteihez (VKF) hasonlóan a közszféra országos, ágazati érdekegyeztetésében részt vevő érdekképviseletek számára is biztosítson a költségvetés 600 millió Ft-ot költségtérítési hozzájárulásként.

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

50

OKÉT MVO egyeztetés, 2012. július 13. Napirend: - Egyeztetés az OKÉT Munkavállalói Oldal belső ügyeiről, aktuális kérdésekről Fehér József javasolta, hogy a meghívóban jelzett témát tárgyalja az OKÉT Munkavállalói Oldala (továbbiakban: Mvo.). Elsőként dönteni kell dr. Cser Ágnes MSZ EDDSZ elnök kezdeményezéséről, az OKÉT Mvo tárgyaló csoportjába az MSZ EDDSZ szavazati jogú tagként történő felvételéről. Az ügyvivő javasolta azt is, hogy a mai napon tárgyaljon az oldal a 2013. évi bértárgyalások folytatásáról és állást kell foglalni a legutóbbi plenáris ülésen beterjesztett igény, az OKÉT Munkavállalói Oldalán résztvevő szakszervezetek költségvetési támogatásával kapcsolatos további tárgyalásokról is. A jelenlévők a tárgyalási témákat elfogadták. Fehér József Dr. Cser Ágnes javaslatával kapcsolatban elmondotta, hogy az tulajdonképpen az OKÉT Alapszabály függelékének módosítását jelentené. Dr. Kardkovács Kolos helyettes államtitkár, az OKÉT Kormányzati Oldala részről korábban jelezte, hogy a Kormányzati Oldal nem kíván vizsgálódni a Munkavállalói Oldal belügyeiben. A kérdést jelen körben az Mvo-nak kell eldönteni. Az OKÉT Alapszabály tartalmaz egy Mellékletet (mint az Alapszabály része) és egy Függeléket is. Ez utóbbi kiegészítő, illusztráló jellegű. Tartalmaz már régen nem érvényes adatokat is. (Pl. minisztériumok felsorolása.) A függelék érvényessége nem feltétele az Alapszabály érvényességének. A Függelék eredetileg 5 (SZEF)-2 (ÉSZT)-1 (FRDÉSZ) „helyeket” szavazati arányokat tartalmazott a szakszervezeti oldal összetételére (plusz a meghívottak). Egy későbbi megállapodás ezt megváltoztatta, elsősorban a LIGA Szakszervezetek igényének megfelelően. A LIGA arra hivatkozott, hogy tagszervezetei között van (volt) az EDDSZ is és az FRDÉSZ is. A vonatkozó emlékeztető szerint a szavazati arányok megváltoztatásáról a Munkavállalói Oldal tagjai megállapodtak, azaz jelenleg az 5(SZEF)-3(LIGA)-2(ÉSZT)-2(FRDÉSZ)-1(MSZOSZ)-1(MOSZ) szavazati arányok érvényesek. Ezt a megállapodást mindenki érvényesnek fogadja el, ami azonban nem került átvezetésre a Függelékben. Dr. Cser Ágnes utalt a 2009-es eseményekre, amikor egy felmérést követően az EDDSZ testületei arról döntöttek, hogy önállósodjanak, de ha ez nem lehetséges, akkor a Ligához csatlakozzanak. 2009. szeptemberben döntöttek a SZEF-ből való kiválásról, és a Ligához történő csatlakozásról. Az önállósodást akadályozta, hogy az önálló konföderáció alakításának (az OÉT törvény vonatkozó szabálya értelmében) az Európai Szakszervezeti Szövetséghez (ESZSZ) való tartozás is feltétele volt, amivel nem rendelkezhetnek. 2011ben pedig egy újabb testületi döntés értelmében, a tagdíjfizetés beszüntetésével meg kívánták szüntetni a Liga-tagságot. Arról nem tehettek, hogy a Liga-tag vasutas szakszervezet részletekben megfizette helyettük a 20 millió forintos tagdíjat, és 6 milliót egyebekre. Ezt követően az EDDSZ kimondta a Ligából való kilépést. Valamennyi állítása dokumentálva van.

51

A közelmúltban az EDDSZ leveleket írt az érintett minisztereknek, többek között az ágazati érdekegyeztető fórumok összehívását kérve. Az EDDSZ jelenleg is megfelel az országos konföderáció követelményeinek, leszámítva azt, hogy ESZSZ tagsággal nem rendelkeznek. E miatt az előírás miatt egyébként az Alkotmánybírósághoz fordultak, többek között arra hivatkozva, hogy ezt a munkaadói szövetségek esetében nem alkalmazott követelményt indokolatlanul érvényesíti a jogszabály a munkavállalói szövetségekre. Az OKÉT Munkavállalói Oldal átalakítása egyébként is aktuális, mint ahogyan az Önkormányzati Oldalé is. Azt is figyelembe kellene venni, hogy mintegy 100 ezer munkavállaló képviselet nélkül van, hiszen a nem költségvetési intézményeknél dolgozó, de közfeladatot ellátó munkavállalók érdekeit sem a volt OÉT, sem jelenleg az OKÉT, sem más makroszintű fórum nem képviselte/képviseli. Fehér József megerősítette, hogy egy 2009. szeptemberében dr. Cser Ágnes EDDSZ elnök levélben jelentette be az EDDSZ SZEF-ből való kilépését, és a Ligához való csatlakozását. Elnök Asszony kérte azt is, hogy ezt a tényt az országos érdekegyeztető fórumokon is vegyék figyelembe. Ez megtörtént! Jelenleg a Munkavállalói Oldal ügyvivője nem rendelkezik olyan levéllel vagy hivatalos dokumentummal, amely arról adna tájékoztatást, hogy az MSZ EDDSZ nem tagja a Liga konföderációnak. (Fehér József nem javasolta tárgyalásra azt a kérdést, hogy mely szövetségek minősülnek reprezentatívnak, és a „kiszervezettek” képviseletét se a mai tárgyaláson rendezzék, de a későbbiekben vissza kell térni ezekre az ügyekre.) Azt is meg kell vizsgálni, hogy - az OKÉT Alapszabály függelékének módosítása mellett – az Alapszabály egyéb tartalmára vonatkozóan az Mvo. tegyen-e módosító javaslatot. Ez sem tárgya a mai oldalegyeztetésnek. Jelen egyeztetés tárgya: az MSZ EDDSZ OKÉT Munkavállalói Oldal tárgyaló csoport önálló szavazati jogú tagjaként történő elismerés. LIGA álláspont: Gaskó István az MSZ EDDSZ-t a Liga tagszervezetének tekinti, tekintettel arra, hogy az MSZ EDDSZ Liga Szövetségi tagdíja fizetve van. Az ügyészségi feljelentésben foglaltakra – mely a bírósági szakaszba nem jutott el – a Liga megfelelő válaszokat adott. Szerinte: (szó szerinti idézet) „Dr. Cser Ágnes a magyar szakszervezeti mozgalom fekélye. Munkastílusa elviselhetetlen, képtelen együttműködni a szakmai szereplőkkel, mindenki ezt mondja (pl. a szakdolgozói kamara). Az Ecosoc munkavállalói oldala kizárta tagjai közül. John Monksnak (az ESZSZ volt főtitkára) azt mondta, hogy akkor is elmegy az Orbán-Monks találkozóra, ha ott Orbán oldalára kerül. A Liga már mindenhonnan visszahívta – nem az EDDSZ-t, hanem dr. Cser Ágnest. Dr. Cser Ágnes az EDDSZ küldöttgyűléséről kizárta a küldöttigazolvánnyal rendelkező embereket. Valamint, az EDDSZ-ből kizárta az ellene indulni készülő elnökjelölteket. A szakszervezeti vagyonhoz nem engedi hozzáférni, az okiratokba nem engedi betekinteni a tulajdonostársakat. A bíróság kimondta, hogy dr. Cser Ágnes 2010-ben jogellenesen lett EDDSZ-elnökké választva.” A Liga ellenzi, hogy Dr. Cser Ágnes részt vegyen az OKÉT Munkavállalói oldal munkájában, az MSZ EDDSZ a Liga tagjaként részt fog venni az OKÉT szintű érdekegyeztetésben.

52

ÉSZT álláspont: Kuti László szerint, mivel az OKÉT Munkavállalói Oldalát konföderációk alkotják (még jobb volna az „egy konföderáció – egy szék” arány), ezért nem támogatja az ettől eltérő szándékot. Az OKÉT Alapszabály függeléke lényegében egy megállapodás. A szakszervezetek azért tömörülnek konföderációkba, hogy érdekeiket ily módon tudják képviselni. Fehér József kiegészítése szerint az OKÉT Alapszabály 4. pontjának második francia bekezdése határozza meg a Munkavállalói Oldal tagsági feltételeit. SZEF álláspont: Varga László bejelentése szerint a SZEF Ügyvivő Testülete megtárgyalta az MSZ EDDSZ indítványát. Tekintettel arra, hogy az MSZ EDDSZ nem konföderáció, ezért a SZEF nem támogatja ezt az igényt. (Az Ügyvivő Testület ülésén számos egyéb szempont is felmerült, de a testület nem tartja indokoltnak a Munkavállalói Oldal konföderációs összetételének megváltoztatását. Ennek az igénynek az elfogadása – egy ágazati szakszervezet szavazati jogú tagként történő elfogadása – további hasonló igények jelentkezését ösztönözné.) MSZOSZ álláspont: Dr. Zsiga Imre tájékoztatása szerint az MSZOSZ nem támogatja a tagfelvételt. De az OKÉT Munkavállalói Oldal felülvizsgálatának napirenden tartását javasolja. (Tekintettel arra is, hogy a Honvédszakszervezet kilépett az FRDÉSZ-ből, így elveszítette tagságának nagy részét.) Az EDDSZ-LIGA ügyben nem tud állást foglalni. Fehér József megállapította, hogy a mai napon a 14 lehetséges szavazataból (5+3+2+2+1+1) 11 „nem” szavazat történt. Ennek alapján az OKÉT Munkavállalói Oldala nem fogadta el az MSZ EDDSZ javaslatát. Dr. Cser Ágnes jelezte, hogy megkérte a titkárságvezetőjét, hogy küldje el a SZEF titkárságának azt a dokumentumot, amely igazolja, hogy a Vasutas Szakszervezet által teljesített LIGA-tagdíjfizetés az EDDSZ nevében, érvénytelen. Ebben visszautasítják a sorozatos tagdíjfizetést, visszautasítják a kényszer LIGA-tagságot, és kezdeményezik a kilépésüket. Legyen ez majd jelen Emlékeztető melléklete. A teljesítmények megítélésére inkább majd utólag kerüljön sor. Ami a „konföderációs” követelményt illeti, ez a fogalom a jelenlegi jogrendben három helyen szerepel, ennek jelenleg egyedül a SZEF felel meg. Javasolja, hogy mindenki tekintse át a saját helyzetét, jogállását. A hetedik magyarországi szakszervezeti szövetség (konföderáció) bejegyzése folyamatban van. Úgy gondolja, hogy az MSZ EDDSZ több ember érdekét képviseli, mint az OKÉT Munkavállalói Oldalán résztvevő egy-egy konföderáció.

53

Korábbi levelére az Emberi Erőforrás miniszter szívélyes megszólítású levélben válaszolt, ettől eltekintve, nem érzi kötelességének, hogy a LIGA elnökének beszámoljon a mindenkori tevékenységéről. (Dr. Cser Ágnes kézfogását Gaskó István elhárította. Ezt követően Dr. Cser Ágnes távozott az egyeztetésről.) Fehér József javasolta hogy a Munkavállalói Oldal ezt az ügyet tekintse lezártnak. Ugyanakkor szükséges lenne megoldást találni arra, hogy egy felkészült, hiteles és kompetens, az egészségügyet képviselő és az ottani helyzetet jól ismerő szakszervezeti vezető legyen jelen az OKÉT Munkavállalói Oldalán. (Kuti László és Gaskó István is jelezte, hogy az ÉSZT és a LIGA megoldja ezt a problémát.) Gaskó István – az Emlékeztető számára is – bejelentette, hogy tudomása szerint nincs az FRDÉSZ-nek törvényes képviselője és bejelentett székhellyel sem rendelkezik. Erre figyelemmel javasolta, hogy az FRDÉSZ OKÉT Munkavállalói Oldal tagságát az Oldal függessze fel, addig, amíg annak nincs képviselője és székhelye. Többek (Varga László, Kuti László, dr. Zsiga Imre, Gaskó István, dr. Bárdos Judit, Pongó Géza, Kántor Rajmund) többszöri hozzászólásai alapján az oldal tagjai megegyeztek abban, hogy – mivel döntési kényszer jelenleg nincs – az FRDÉSZ OKÉT Mvo-státuszára későbbi időpontban visszatérnek. Az FRDÉSZ tagszervezetei (nemzetbiztonsági, polgári védelmi, börtönőr munkavállalók, összesen mintegy 500 taggal) közül valakik dr. Bárdos Judit telefonos megkeresésére jelezték, hogy meg kívánják oldani az FRDÉSZ legalitásának kérdéseit. Ennek, vagyis az OKÉT Mvo összetételének az eldöntése azért is kiemelten fontos, mert a közelmúltban felmerült az OKÉT oldalainak állami támogatási igénye (a versenyszférás VKF egyeztető fórum mintájára).

További téma: Bértárgyalás Dr. Bárdos Judit tájékoztatása szerint a sajtóban Orbán Viktor bizonyos béremeléseket helyezett kilátásba, melyek feszültségeket fognak gerjeszteni. Erre való hivatkozással folytatni szükséges a bértárgyalásokat. Fehér József szerint a 2013-as költségvetésben van kb. 220 MrdFt bértartalmú költség. Varga László szerint a 20%-os tarifaemelés kb. 240-280 MrdFt-ba kerülne (a 280 Mrd a 100%-os bérbeállási szintek esetében lenne, amitől jelenleg biztos, hogy magasabb az általános beállási szint). A cafetéria jogi egységesítése és minimumösszeg – a meglévő magasabb szinteket nem érintő – meghatározása, valamint a bértáblákban a legalább plusz két fizetési fokozat bevezetése (45-50 ezer embert érintően, kb. 3 Mrd-os forrásigénnyel) jóval kisebb nagyságrendű követelések. Ugyanakkor, a költségvetésben 220-230 MrdFt bértartalmú költség kereshető ki (83 Mrd a kompenzációra és egyebek). Fehér József a rákérdezését követő igenlő válaszok alapján kezdeményezi a bértárgyalások folytatását, a dr. Kardkovács Kolos helyettes államtitkárnak megírandó levélben,

54

(bér/kereset, illetőleg létszám/foglalkoztatás témaköreiben). Dr. Bárdos Judit és Varga László javaslatára az oldal kezdeményezi az egészségügyi bérrendezésről és az eddigi bértervek forrásigényéről, hatásáról történő tájékoztatást is. Varga László szerint, egy esetleges OKÉT plenáris ülést közvetlenül megelőzően, 1-1,5 órával korábban kezdődően, meg lehetne majd tartani az oldalegyeztetést. Ha esetleg kapnánk írásos kormányzati előterjesztést, csak abban az esetben lenne szükséges megfontolni egy külön napra kitűzni az oldalegyeztetés időpontját. Az OKÉT Munkavállalói Oldal megállapodott abban, hogy folytatni kell a 2013. évi közszolgálati bérfejlesztésről és a foglalkoztatási feltételekről szóló tárgyalásokat. A kormányzati válasz függvényében (írásos előterjesztés küldése esetén) oldalegyeztetést a plenáris ülés előtt (annak helyszínén) kell tartani.

További téma: OKÉT működési támogatási igény Gaskó István a versenyszférás fórum támogatásával nagyjából azonos összeget javasol megcélozni, ez 300 millió forintot jelentene a Munkavállalói Oldal számára. A közeljövőben valószínűleg találkozik Lázár Jánossal, sőt nem kizárt, hogy Orbán Viktorral is, ezeken a megbeszéléseken akár ez az igény is felvethető lehetne. Az OÉT megszüntetésének oka lehetett a pártpolitikai belemagyarázás, azaz a jobboldali kormány az előző baloldali ciklusokhoz köthette azt. A Versenyszféra Konzultatív Fóruma (VKF) Alapszabálya sok OÉT-kompetenciát átvett, és érdekes módon azt tartalmazza, hogy a kormányt a kormányfő képviseli. Az OKÉT támogatása indokolt lenne, de más célt is ki lehetne tűzni, nevezetesen egy közös csúcs-egyeztető fórum létrehozását, mely a verseny- és közszférára egyaránt kompetens lenne. A VKF és az OKÉT munkavállalói oldalai ülnének ott. Kérdés, hogy az OKÉT-en az önkormányzatokat mennyire kellene „erőltetni” ebben a támogatás ügyben? Egy biztos, a Munkavállalói Oldalnak megnyugtatóan rendeznie kell a struktúráját. Varga László emlékeztetett arra, hogy a versenyszféra fóruma létrehozásának egyik indoka az volt, hogy „mint ahogyan az OKÉT is létezik”, a versenyszférában is szükség van hasonlóra. Az OKÉT anomáliái között megemlítette, hogy csúcs-fórum jellege ellenére nincs kompetenciája számos lényeges kérdésben, például a nyugdíj ügyekben sem. Továbbá, a kormányzati oldal részéről általában olyanok jelennek meg az OKÉT-on, akiknek nincs felhatalmazásuk szinte semmire (tárgyalni igen, az igények továbbításán kívül ígéretet tenni, megállapodni nem). További lehetőség az érdemi kommunikációra, hogy a kormány az NGTT-be „jönne be”. Az OKÉT támogatása érdekében történő esetleges „lobbizást” nem tartja szerencsésnek. Kuti László szerint az OKÉT-en is indokolt lenne a támogatás. Az egyik korábbi OKÉT plenáris ülés jegyzőkönyvére kellene hivatkozni, mely tartalmazza ezt az igényt. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

55

OKÉT MVO egyeztetés, 2012. augusztus 9. Napirend: - Egyeztetés az OKÉT Munkavállalói Oldal belső ügyeiről, az OKÉT szociális partnereinek esetleges kormányzati támogatásáról, illetve az ehhez szükséges oldalszintű döntések meghozatala Az oldalegyeztetés témája az OKÉT MVO belső ügyei, az OKÉT szociális partnereinek esetleges kormányzati támogatása. Ezen ügyekben döntések meghozatala volt várható. A testület határozatképes, mivel megállapítható, hogy minden mandátumot legalább 1 ember képvisel. Az OKÉT MVO belső ügyei Az OKÉT működésére vonatkozó rendelkezések szerint az lehet tagja (tehát a szakszervezeti oldalnak is), amely az „alatta lévő” három szektoriális fórum (a fegyveres és rendvédelmi terület azóta kettévált, a KÉT, valamint a KOMT) közül legalább kettőben reprezentatív. Még a 2011. november 14-i OKÉT MVO egyeztetésen megállapodtak arról, hogy az OKÉT munkavállalói oldal onnantól kezdve 14 szavazattal működik oly módon, hogy a SZEF 5, a LIGA 3, az ÉSZT 2, az FRDÉSZ 2, az MSZOSZ 1, és a Munkástanácsok 1 szavazattal (döntéshozatali mandátummal, tárgyalási székkel) rendelkezik. Az MSZ EDDSZ felvételét a legutóbbi, 2012. július 13-i oldalülésen nem szavazták meg. Felmerült az FRDÉSZ-ből kilépett Honvédszakszervezet (1 mandátummal történő) felvételi kérelme az OKÉT MVO-ba. E mellett hozták fel a következő érveket: A HOSZ a „régebbi” FRDÉSZ fegyveres ágából áll, több mint 10 ezer taggal. Mint ilyenek egyedül vannak (lennének) jelen, ha kikerülnek, senki nem képviseli ezt az ágazatot. Eddig kemény kiállásokkal segítették a munkavállalókat a kormányzattal szemben, egy mostani szakszervezeti elutasítást kegyelemdöfésként értékelne a tagságuk. Ha egy éves átmeneti időre – vagy egy konföderációhoz való csatlakozásuk időpontjáig – sem kapják meg e jogot, megítélésük szerint jelenlétük okafogyottá válna. Amikor létszám kellett, jó volt a – régi – FRDÉSZ, most amikor érdekeket kellene képviselni, már nem kell. Kb.40 rendőrszakszervezet nem rendelkezik kellő képviseleti erővel. Az elhangzott ellenérvek: Az OKÉT MVO-t konföderációk alkotják. Az NGTT törvény hat konföderációt jelöl meg, nevesítve őket. (Ezek közül egyikük – ASZSZ – nincs jelen az OKÉT-on, mert nincs közszférás tag-szakszervezete.) A HOSZ nem jogosult a felvételre. Sőt, már az FRDÉSZ felvétele is vitatható volt, ma pedig már az FRDÉSZ tagságának fenntartására is megszűntek még a korábbi indokok is. Ettől még az OKÉT MVO egyeztetésein bárki (például az FRDÉSZ vagy a HOSZ) elmondhatja véleményét, mivel a megszólalási lehetőség mindenki irányában fennáll, mely vélemények így később megjelenhetnek az OKÉT plenáris ülésein is (honvédelmi ügyekben akár a szót is vihetik). Eddig is lett volna lehetőségük kezdeményezni valamely konföderációhoz való csatlakozást, az ő felelősségük, hogy ezt nem tették meg. Ha

56

az OKÉT MVO nem teszi világossá, átláthatóvá, jogszerűvé a működését, hogyan lenne ez elvárható a vele tárgyaló partnerektől? Ezért közös érdek a rendbetétel. A felmerült bizonytalanságokat, ellentmondásokat (jogi tisztázatlanságok, székek számának megtartási- – FRDÉSZ –, felosztási – HOSZ – igényei, FRDÉSZ átalakulása, HOSZ státusza, EDDSZ felvételi kérelmét a HOSZ is elutasította) valahogy kezelni kell. Szavazásra került sor, melyben minden OKÉT MVO-tag (azaz minden szervezet részéről egy-egy személy) részt vett.

……/2012. (VIII.09.) OKÉT MVO Határozat: Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala (OKÉT MVO) megszünteti a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) OKÉT MVO-on fennállt, eddigi két mandátumát. Ez által az OKÉT Alapszabály 5. pontja szerinti, az OKÉT szakszervezeti oldalának tárgyalócsoportjában tagsággal rendelkező országos szakszervezeti szövetségek, és az őket megillető helyek száma az alábbiak szerint módosul: Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (5 hely), LIGA Szakszervezetek (3 hely), Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (2 hely), Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (1 hely), Munkástanácsok Országos Szövetsége (1 hely). Ezzel, egyben, az OKÉT MVO mandátumainak száma (14-ről) 12-re módosul. A Határozatot 11 „Igen” szavazattal (SZEF 5, LIGA 3, ÉSZT 2, MSZOSZ 1), 3 „Nem” szavazattal (FRDÉSZ 2, MOSZ 1), 0 tartózkodás mellett fogadta el az OKÉT MVO. A döntést követően tájékoztató levél megy az OKÉT plenáris üléseinek technikai feltételeit biztosító Horváthné Batár Emesének, az OKÉT MVO „székeinek” a fentieknek megfelelő módosulásáról, és hogy a teremelőkészítés alkalmával ezt vegye figyelembe, a helyeket a fentieknek megfelelően jelölje meg.

Szavazás: Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala (OKÉT MVO) úgy dönt, hogy az a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) korábbi és jelenlegi tagjai érdekeinek megjelenítése érdekében 2012. december 31-ig különleges, tanácskozási jogú státuszt biztosít az FRDÉSZ volt tagjai, valamint a jelenlegi FRDÉSZ számára az OKÉT MVO egyeztetésein. Közülük, aki még nem került fel a címlistára, azt felveszik, minden értekezletre meghívót fognak kapni. 11 „Igen” szavazat (SZEF 5, LIGA 3, ÉSZT 2, MSZOSZ 1), 1 „Nem” szavazat (MOSZ 1), 0 tartózkodás mellett megszavazva. Az OKÉT szociális partnereinek esetleges kormányzati támogatása Gaskó István tájékoztatása szerint, mivel lehetősége volt rá, megtörtént részéről a miniszterelnök és közvetlen munkatársainak tájékoztatása az OKÉT MVO támogatási igényéről, ennek következtében a téma már napirendre is került a 2012. augusztus 8-i

57

kormányülésen. Informálisan lehet tudni, hogy a kormány részéről támogatást nyert. Évi mintegy 300 millió forint össz-támogatásról van szó. A továbbiak képlékenyek. Amennyiben ebből megállapodás lenne, az valószínűleg a versenyszférás érdekegyeztető fórum megállapodásának mintájára lenne elkészíthető, de vélhetően a finomításoknál több lesz/lenne benne a rugalmasság. (Felmerült az informatikai eszközök beszerzésére való felhasználási igény, valamint, hogy a részesülő konföderációk megoszthassák a támogatást a tagszervezeteikkel. Nem biztos, hogy minden igénynek meg lehet felelni.) Ha a támogatás ténylegesen megvalósul, felmerül a támogatás elosztásának módja, erre is fel kell készülnie az OKÉT MVO-nak.

Szavazás: Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala (OKÉT MVO) úgy dönt, hogy amennyiben az OKÉT MVO működési támogatást kapna a kormányzat részéről, akkor annak a konföderációk közötti elosztása mandátum-arányosan (az össz-támogatás 12vel elosztva, majd megszorzódva a konföderációk mandátumainak számával) történjen. Az OKÉT MVO megbízza Gaskó Istvánt, a LIGA Szakszervezetek elnökét, hogy a kormányzat képviselőivel folytatandó esetleges tárgyaláson, egyeztetésen képviselje az OKÉT MVO konföderációit. 11 „Igen” szavazat (SZEF 5, LIGA 3, ÉSZT 2, MSZOSZ 1), 1 „Nem” szavazat (MOSZ 1), 0 tartózkodás mellett megszavazva. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

58

OKÉT MVO egyeztetés, 2012. október 19. Napirend: - Felkészülés az OKÉT 2012. október 19-i plenáris ülésére (Megjegyzés: Az OKÉT 2012. október 19-i plenáris ülés javasolt napirendje: 1. Konzultáció a közszolgálati foglalkoztatás 2013-ban várható alakulásáról 2. A közszféra 2013. évi béralakulása) Áttekintésre kerültek a korábbi szakszervezeti követelések (20%-os tarifaemelés, valamennyi közszolgálati illetménytáblázatban a fizetési fokozatok 2-vel való növelése, egységes cafetéria-szabályozás). Az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre, az általános problémákon (nominális átlagkeresetek stagnálása, itt-ott csökkenése, infláció) felmerültek speciális, ágazati problémák is. Ott, ahol eleve viszonylag magasabbak a keresetek, mint a kötelező minimum (eltérítések, személyi illetmények miatt), ott egy esetleges tarifaemelés hatása nem, vagy csak kisebb mértékben érvényesülne. A fegyveres és rendvédelmi szférában nincs tarifatábla, ezért beszélnek béremelésről. (Az ügyvivő megjegyzése: A fegyveres és rendvédelmi szerveknél is érvényes a kttv szerinti illetményalap, amely szerint állapítják meg az illetményeket.) Tájékoztatás kérése lenne szükséges az életpálya-modellek állásáról. (Ha már nincs lehetőség semmire most, legalább jövőkép legyen.) A fegyveres és rendvédelmi képviselők szerint fel kellene vetni a közszférában a nyugdíj melletti foglalkoztatás kérdéskörét. (A pedagógusok esetében ez nagyrészt hiányterületeket érintene.) A 40 évet elérő munkaviszony után nyugdíjba ment nők esete e vonatkozásban problematikus. A szolgálati járulékban részesülőknél fel kellene oldani a kifizethető összeg maximális mértékét. (Jelenleg ez a minimálbér másfélszerese.) Bizonyos területeken (például szociális-, és egészségügyi-) egyáltalán nem működik az ágazati érdekegyeztetés. Ez OKÉT-téma, hiszen az OKÉT felelős az ágazati érdekegyeztető fórumok fennmaradásáért, működéséért. Az állam által átveendő intézmények státusza, fenntartása ügyében totális a bizonytalanság. A hírekből értesülve, 22 ezres létszámcsökkentés van napirenden. Egyes hivatalok megszűnésével a munkavállalók jogviszonya is megszűnik. Ezek nagy része valószínűleg önkormányzati köztisztviselő és oktatási dolgozó lehet. (Az oktatásban minden plusz 2 kötelező óra kb. 11 ezer álláshely csökkentését, megszűnését okozhatja.) Ez sztrájkkészültséget indukál. Nem lehet tudni, hogy Matolcsy György friss bejelentése a további költségvetési egyenlegjavító intézkedésekről, felülírja-e az OKÉT-on tárgyalt témában a kormányzati álláspontot. A TBDSZ elnöke szerint elképzelhető, hogy megszüntetik a Társadalombiztosítás (egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás) jelenlegi igazgatási szervezetét. Ez az apparátus átszervezését jelentené, és annak beolvasztását valamelyik minisztériumba. A közszférában ma körülbelül 660 ezer státusz van, ezekből mintegy 623 ezer a teljes munkaidős munkahelyek száma.

59

Ugyanakkor, célszerű lenne az OKÉT plenáris ülésen felvetendő témák számát reális keretek között tartani, a fő témára koncentrálni, a plusz kérdéskörök tárgyalását egy későbbi OKÉT-re halasztani, most pedig csak jelezni – a napirend elfogadásakor – az igényeket. Elfogadásra került, hogy a napirend szóvivője az oldal-ügyvivő lesz. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

60

4./2012. OKÉT plenáris ülés, 2012. október 19. Napirend: 1. Konzultáció a közszolgálati foglalkoztatás 2013-ban várható alakulásáról 2. A közszféra 2013. évi béralakulása Napirend előtt: A kormányzati oldal részéről Banai Péter helyettes államtitkár (NGM) tájékoztatást adott a 2013. évi költségvetést és annak elfogadási folyamatát meghatározó, illetve a július 5-i OKÉT tárgyalás utáni egyes fejleményekről:  Az államháztartásról szóló törvény módosítása három esetben (Költségvetési Tanács kifogása, nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalások miatt, az EU Bíróság vagy Alkotmánybíróság döntése) lehetőséget teremt a törvényjavaslat már elfogadott főösszegeinek módosítására, más esetekben azonban nincs jogalap a törvényjavaslat már elfogadott számainak változtatására.  Két új intézkedés-sorozat vált szükségessé ahhoz, hogy az EU Bizottság szerint is meg tudjunk felelni a 3% alatti államháztartási hiány követelményének, ezáltal mentesüljünk az EU túlzottdeficit-eljárás következményei, így a Kohéziós Alapból nyerhető támogatások esetleges elvesztése alól. Az első, október 5-i, 397 Mrd Ft-os intézkedés-sorozatról előzetesen jelezte az Európai Bizottság, hogy az nem lesz elegendő, így kényszerből született az október 17-i, 367 Mrd Ft-os második intézkedéssorozat. Hivatalosan november 7-én teszi közzé a Bizottság a saját prognózisát az egyes országok várható államháztartási hiányáról. A Kormány célja ezen két intézkedés-sorozat esetében is a bérek, a nyugdíjak megőrzése, a lakosság védelme volt. 1. Napirendi pont: Konzultáció a közszolgálati foglalkoztatás 2013-ban várható alakulásáról A kormányzati oldalon Banai Péter szóbeli tájékoztatást adott a közszféra létszámalakulását befolyásoló egyes kormányzati szándékokról, amelyekről a végső döntést az Országgyűlés fogja törvényekben meghozni. Ezek: - párhuzamos folyósítás eltörlése a közszférában, azaz választani kell a nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás és a bér között; - a jogviszony főszabály szerinti kötelező megszűnése nyugdíjjogosultság esetén, - a nyugdíj miatti üresedésre főszabály szerinti létszámfelvételi stop bevezetése, - a közfeladatok zavartalan ellátása érdekében egyes területeken a kötelező nyugdíjazás alóli mentesítések lehetősége (pl. az egészségügy egyes területei). Érintette a pedagógus életpálya modellhez kapcsolódó illetményemelés 2014-re történő elhalasztását is, amelynek bevezetését már az április 25-i kormányhatározat is a makrogazdasági és költségvetési feltételektől tette függővé. A kormány

61

szándéka továbbra is a 2013. szeptemberi bevezetés, ehhez 2013 tavaszán sor kerül a makropálya vizsgálatára. A felsorolt intézkedések kidolgozására vonatkozó feladatokat a várhatóan ma megjelenő kormányhatározat fogja tartalmazni. Az intézkedésekkel érintett létszámok meghatározásán a kormány még dolgozik. A szakszervezeti oldal szóvivője, Fehér József általános véleményként többek között elmondta:  a közszférában nincs túlfoglalkoztatás, a többszöri elbocsátási hullám ellenére is viszonylag stabil a létszám pl. az igazgatásban,  kikre vonatkozik a sajtóban elhangzott 22 ezer fős leépítés, hányan dolgoznak nyugdíj mellett?  a létszámcsökkentés nincs összhangban a munkahelyvédelmi akcióterv céljával, a közszférából elküldöttek nem tudnak elhelyezkedni, vagy másokat fognak kiszorítani, új munkahelyek nincsenek,  összességében a létszámcsökkentés elfogadhatatlan, semmilyen szakmai, foglalkoztatási indoka nincs, sőt a növekvő közfeladatok ellátását veszélyezteti. Szintén a szakszervezeti oldalról Holecz Gábor (VPDSZ) felhívta a figyelmet arra, a NAV törvény folyamatban lévő módosítása kapcsán félő, hogy a bérük 2013-ban csökkenni fog, garanciát kérnek legalább a megőrzésre. Varga László, a SZEF elnöke, elsősorban a napirend előtti tájékoztatóhoz kapcsolódva megállapította:  itt már semmiről nem lehet megállapodni, kész döntésekről kapnak tájékoztatást az OKÉT-ben,  a Kormányt, mint tárgyalófelet hiányolja az OKÉT-on,  a létszámcsökkentés a Kormány döntése volt, nem a „kényszercsomag” része,  a kényszernyugdíjazás, a kettős kifizetés megszüntetése diszkriminatív a versenyszférával összehasonlítva,  az „elviselhetetlen” helyzetet a Kormány állította elő. Az önkormányzati oldal részéről Pelyhe József (MÖSZ) többek között a következőket mondta: - két éve, az újjáalakítása óta nem működik a Kormány és az önkormányzati szövetségek közötti egyeztető tanács, - közös érdek az önkormányzatok által ellátott szolgáltatások színvonalának legalább a megőrzése, de 2013-ban inkább annak süllyedésére kell számítani az oktatásban (államosítás), a szociális területen és a közigazgatásban is. Ami a közigazgatást illeti, itt problémás, hogy pusztán a lélekszám alapján, más szempontok (pl. árvízveszély) figyelmen kívül hagyásával kerülnek megszüntetésre az önkormányzati hivatalok, előkészítetlen a járási hivatalok felállítása, túlzott mértékű a forráskivonás, az alkalmazottak száma elérte az alsó határt, a munkakörök további összevonására nincs mód. A kormányzati oldal nevében Banai Péter válaszában hangsúlyozta:

62

-

-

-

-

-

-

a kormányzati oldal mindig készen áll az egyeztetésre, amikor a szakszervezetek kérik, és az OKÉT-on elhangzottak becsatornázódnak a Kormány döntési folyamatába, az egyeztető fórumok működtetésére vonatkozó igényt tolmácsolni tudjuk az érintett tárcákhoz; a szakszervezeti oldal által említett „elviselhetetlen” helyzet előállítása már a 2000-es évek közepén megtörtént, amikor jelentős gazdasági növekedés mellett nőtt az államadósság 80%-ra, egyes években a folyó költségvetési hiány 9%-a fölé; mindazonáltal más országoktól eltérően nálunk nem lesz bérés nyugdíjcsökkentés, azzal együtt sem, hogy más, Magyarországnál nagyobb deficittel jellemezhető országok kapcsán felmerül a kettős mérce alkalmazása a 22 ezer fő azokat jelenti, akik jelenleg kettős ellátásban részesülnek, emellett több ezer fő van, aki eléri a nyugdíjkorhatárt; pontos számot egyelőre az intézkedések várható létszámcsökkentő hatásáról nem lehet mondani, pl. mentesítések miatt sem, a magyar gazdaságpolitikai érdekek melletti IMF megállapodás pénzügyileg előnyös, ugyanakkor az IMF és a pénzügyi világ más fontos szereplői, pl. a hitelminősítők szerint a közszféra létszáma túl nagy, a NAV-nál jelzett esetleges bércsökkenés nem rendszeres, hanem ún. „kondicionális” elemet érinthet. Ilyen más bérrendszerekben nemigen van. Kiemelendő ugyanakkor a negyedéves plusz juttatás lehetősége, Fehér József úr kérdésére megerősítette, hogy a közszférában nincs konkrét létszámra vonatkozó, a 2012. év elejihez hasonló, kötelező létszámcsökkentési szándék, ilyet a megjelenő kormányhatározat sem fog várhatóan tartalmazni.

A szakszervezeti oldal a továbbiakban kérte: - a közszféra létszámától minden elemzésben, statisztikában, közleményben mindig egyértelműen különüljön el a közfoglalkoztatottak létszáma, - a kormányzati oldal mutassa meg azt az IMF elemzést, ami sokallja a közszféra létszámát. Pongó Géza (Liga Szakszervezetek) a „fegyveres” szakszervezetek nevében kifogásolta, hogy az elmúlt időszak intézkedései, csakúgy mint a várható intézkedések hatványozottan és igazságtalanul sújtják a munkavállalóikat, akiktől elvették a nyugdíjat, ezután nem dolgozhatnak majd ellátásuk mellett a közszférában, a versenyszférában csak limitált bért kereshetnek, ennek a limitnek az eltörlését kérik. Mindez ellentétben van azzal, hogy állítólag számítanak a munkájukra. Megkérdezte, mi a helyzet a fegyveres életpálya bevezetésével, ami 2013. januártól indult volna 30%-os béremeléssel egybekötve? Megkérdezte továbbá, hogy az Európai Bizottság kérte vagy a Kormány ajánlotta fel a pedagógus béremelés elhalasztását? Boros Péterné (MKKSZ) az iránt érdeklődött, hogy a létszámcsökkentés hogyan érinti az önkormányzatokat (járások kiépítése, 2000 fő alatti települések), milyen kört ért az IMF a közszféra alatt?

63

Az önkormányzati oldalon Pelyhe József (MÖSZ) kiszámítható irányvonalat, jogalkotást igényelt, olyat, amit nem egyéni képviselői indítványok határoznak meg. Veszélyesnek tartja jól működő rendszerek teljes átalakítását kisebb korrekciók helyett (pl. járási rendszer kialakítása). A kormányzati szóvivő, Banai Péter elmondta:  a fegyveres életpálya bevezetéséről ágazati egyeztetés keretében kellene tárgyalni, a fedezetét azonban nem látja 2013-ban,  a közszféra létszámáról készülnek elemzések, a lakosság számához viszonyítva valóban nem sok, de nemzetközi összehasonlításban pl. a közigazgatás létszáma nagy az önkormányzatok száma miatt. Szintén magas a magyar közszféra létszáma az összes foglalkoztatott részarányához viszonyítva – ez azonban a foglalkoztatottak alacsony számából ered,  a hivatkozott IMF jelentés a 2010-es technikai segítségnyújtás keretében született, ellenőrizni kell, hogy nyilvános-e,  a 22 ezer fő a kettős ellátásban részesülők száma, ezek fele korhatár alatti; nem biztos, hogy ennyi fő fog távozni a közszférából,  az önkormányzati létszámra konkrét kormányzati ráhatás nincs,  egyetért azzal, hogy a fiskális szempont mellett a feladatellátási szempont is fontos. A szakszervezeti oldalon Mendrey László (PDSZ) kérdésként tette fel, hogy a Kormány valóban maga ajánlotta-e fel a pedagógus bérrendezés elhalasztását? Banai Péter válaszában elmondta, a kormánynak javaslatokat kellett tenni az Európai Bizottság felé a túlzottdeficit-eljárás keretében, tehát ez független az IMF tárgyalásoktól. A szakszervezeti oldalon Fehér József javasolta, hogy az OKÉT térjen vissza a létszámhelyzet tárgyalására, amikor már az önkormányzati létszámcsökkentés is átláthatóbb lesz. Banai Péter jelezte, hogy novemberben dr. Szabó Erika KIM államtitkár egyeztetni fog a KÉT-ben az önkormányzatokkal is az igazgatást érintő átalakításokról.

2. Napirendi pont:

A közszféra 2013. évi béralakulása

A kormányzati oldal részéről Banai Péter ismertette a 2013. évi bérpolitika fő elemeit:  a közszférában marad a kompenzáció, ennek forrása tervezve van,  az egészségügyi bérrendezés folytatódik,  a pedagógus életpálya modell bevezetéséhez kapcsolódó illetményemelés 2013. szeptemberi végrehajtására akkor kerülhet sor, ha a 2013. évi makrogazdasági és költségvetési feltételek a 2013 tavaszi értékelés alapján azt lehetővé teszik; amennyiben nem, úgy a bevezetés 2014. januárig halasztásra kerül;

64

 egy-két további területen további bérintézkedések forrása biztosítva lesz (pl. a tiszthelyettesek pótléka 2013-ban is kifizetésre kerül). További bérintézkedésekre, általános béremelésre mozgástér továbbra sem áll rendelkezésre, ezért ezirányú változtatásra a kormány korábbi – OKÉT-ban tárgyalt bérpolitikai elképzeléseihez képest nem került sor. A szakszervezeti oldal nevében Fehér József úr a következőket jelentette be:  Kezdeményezték, hogy a közszféra bérhelyzetének 2012. évi alakulását önálló napirend keretében egy későbbi – novemberi – időpontban – tárgyalja az OKÉT, ehhez a kormányzati oldal készítsen előterjesztést.  Amennyiben a kormányzat 2013-ra a korábbi álláspontjához képest nem tud elmozdulni, úgy a munkavállalói oldal továbbra is a június 25-én már megfogalmazott hárompontos követelését tartja fenn: 1. 2013. január 1-jétől 20%-os tarifaemelés; ennek indoka, hogy az elmúlt években mintegy 25%-os reálkereset veszteséget szenvedtek el a közszféra munkavállalói, mindeközben a minimálbér és garantált bérminimum emelések miatt pl. a közalkalmazotti bértábla belső arányai eltorzultak, a kompenzáció rossz megoldás, 2. egységes, garantált kafetéria-rendszer a közszférában, 3. az illetménytáblák továbbvezetése plusz két fizetési fokozattal, tekintettel a nyugdíjkorhatár emelésére. A szakszervezetek álláspontja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat („tortát”), beleértve a kompenzációra szánt összeget, másképp kell felosztani, ez nagyrészt megteremtené a 20%-os táblaemelés forrását. Amennyiben a kormány nem lát lehetőséget a 20%-os emelésre, akkor milyen mértékű emelésről tud tárgyalni? Pető Ferenc (NAVOSZ) kérdést tett fel, hogy a 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedésekről megjelenő kormányhatározat érinti-e a fejezeti szintű személyi juttatási előirányzatokat? A kormányzati válaszban Banai Péter elmondta:  a szakszervezeti oldal hárompontos követelésének ismeretében döntött a Kormány a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról, nincs új kormányzati álláspont,  a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban a fejezeti főösszegeket csak meghatározott törvényi esetekben lehet változtatni,  a 2012. évi béralakulásról a 2013. évi kompenzációra vonatkozó javaslattal együtt tárgyaljon az OKÉT, a cél továbbra is a nettó jövedelem megőrzése,  a kormányhatározat nem fogja érinteni a fejezeti személyi juttatási előirányzatokat. A szakszervezeti oldal bejelentette, a 2013. évi bérpolitika tekintetében a hárompontos követelésükre adott kormányzati választ nem fogadja el. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

65

OKÉT MVO egyeztetés, 2012. november 6. Témák: 1. A 2012. évi közszolgálati bérfolyamatok értékelése, különös tekintettel bérkompenzációs rendszer működésére 2. Előzetes egyeztetés a 2013. évi bérkompenzációs rendszer tartalmi kérdéseiről - Az egészségügyi bérintézkedés végrehajtásának tapasztalatai - Javaslat a fenti témákban az OKÉT plenáris ülésének összehívására.

a

Tájékoztatásként elhangzott: Előző héten megalakult és ülésezett a Belügyi Érdekegyeztető Tanács. Továbbra is aktuális a tagdíjlevonás tilalma (csak) e területen. (Később erre válaszként elhangzott, hogy nincs kifejezetten megtiltva a levonás, egy korábbi levelezés szerint a munkáltató dönti el, hogy megállapodik-e erről, vagy nem. Az ombudsman pedig – egy beadványra – úgy nyilatkozott, hogy nem sérti az alaptörvényt ez a gyakorlat, így az ügy lezárult.) Többek szerint (LIGA-, ÉSZT-, SZEF-hozzászólók) az egészségügyi munkavállalók helyzete, az e területen történő bérintézkedés témáját nem a dr. Cser Ágnes által megküldött anyag alapján kellene tárgyalni (mert nem alkalmas az anyag, nem fedi le a problémákat, dr. Cser Ágnes nem tagja az OKÉT-nek), ezért le kell venni a jelen napirendről. Ezt a jelen lévő konföderációk egyhangúan elfogadták. Fehér József emailben/levélben megkeres három más, OKÉT-tag konföderáció tagszervezeteinek vezetőit (dr. Berki Zoltán, ÉSZT/Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége; dr. Bélteczki János, LIGA/Magyar Orvosok Szövetsége; Zalatnai Zoltán, MOSZ/Független Egészségügyi Szakszervezet) annak érdekében, hogy szervezeteik készítsenek november 20-26. körüli időre egy tárgyalásra alkalmas anyagot. (Az egyeztetés végén ebben formális megegyezés is történt.) Ez terjedjen ki az egészségügyi bérstruktúra Kjt-bértáblához való viszonyítására, összehasonlításra is. Toma Lajos (MÖSZ) szerint figyelembe veendő, hogy egyes mozgóbérek 2013. január 1jével, a „lejáró” jogszabályok hatályon kívül kerülésével kivezetésre kerülnek a rendszerből, és jelenleg az látszik, hogy nem lesz helyettük semmi. Sem a KOMT, sem a szektorális, sem az ágazati fórumok nem tárgyalnak bérkérdésekről, ezért az OKÉT-on kell azokat tárgyalni. Felmerült az egészségügyi területen, valamint a szociális területen szintén, az érdekegyeztető fórum működtetésének igénye, Fehér József ennek tárgyában levélben megkeresi az illetékes (EMMI) minisztert. Áttérve a 2012. évi bérfolyamatok és kapcsolódó kérdések témájára: December 19-én dönt a kormány a 2013. évi kompenzációs rendelet-tervezetről. Előtte december 18-án várhatóan az OKÉT-en kerül tárgyalásra. Korábbi típushiba-kifogásaink voltak, hogy a gyerekeseknél a nem-közszférás házastárs esetleges jövedelememelkedését figyelembe vették, a várható minimálbér/bérminimum nem hozza a szinten tartást, viszont a Kjt-bértábla egyre nagyobb részét fedik le, a „kis összegű” hiányok/lefelé kerekítések összegződése már számottevő, valamint az adójóváírást a következő év elején

66

igénybevevők e miatt kevesebbet kapnak. E mellett, a határozott időre felvett pedagógusokat egyáltalán nem is kompenzálják. 2012-ben a nettó keresetek is csökkentek a tavalyihoz képest, ez azt jelenti, hogy KSH adatokra alapozva kijelenthető, hogy a kompenzációs rendszer nem töltötte be feladatát. Az egészségügyi-szociális ágazatban a csökkenés az átlagosnál is nagyobb mértékű. A közszférában a reálkeresetek csökkenése 2008-hoz képest 20%-ot meghaladó. Eddig 200 000.-Ft körüli volt a kompenzáltak határ-jövedelme, most olyan újsághírek olvashatóak, hogy ezt állítólag levinné a kormány 130 000.-Ft-ra. Olyan vélemény is elhangzott, hogy ez az egész kompenzációs (a 2011-es kompenzáció 2012-es kompenzációja) ügy egy „maszatolás”, csak egy egyre bonyolódó, de kis jelentőségű kérdéskör a három fő szakszervezeti követeléshez (20%-os tarifaemelés, közalkalmazotti bértábla két sorral növelése, egységes cafetéria) képest. De ez utóbbiakra már mind megkaptuk a „nem” válaszokat, a kompenzáció területén talán még ki lehet harcolni valamit. (Külön kérdésként merül fel, hogy nem kellene-e határozottabb módon reagálni erre a három „nem”-re? November 7-ére a PSZ meghívta a konföderáció-vezetőket, a sztrájkbizottsághoz való viszonyulásuk megismerése miatt.) Az oktatási ágazat bérigénye hatalmas összeg (570 Mrd körüli), mialatt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ennek nagy részét várhatóan felemészti. Egy OKÉT plenáris ülés megtartására lenne szükség a 2012. évi bérfolyamatok, a kompenzáció tárgyköreiről (külön tárgyalva az egészségügyet, belügyet, mire különít el a kormány és mennyit, a kompenzációnak a létszámleépítési tervekkel való összefüggése, közfeladatot ellátó non-profit intézmények és kft-k érintettsége stb.), levélben kérjük tehát a kormányzatot, hogy egy ilyen értékelést, elemzést készítsenek el a munkavállalói oldal részére. (Magára az OKÉT-re kérhetnénk Czomba Sándor államtitkár részvételét is.) Felmerült még a bankszámláról való pénzfelvétel költségei kieső támogatásának (2000.-Ft) kompenzálásának ismételt napirendre tűzése. 2012. november 19-én, 15:00 órakor várhatóan a KOMT plenáris ülésének megtartására kerül sor. (Előtte, aznap 12:00 órakor oldalegyeztetés lesz.) _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

67

OKÉT MVO egyeztetés, 2012. december 17. Napirend: - Felkészülés az OKÉT aznapi plenáris ülésére (Megjegyzés: Az OKÉT 2012. december 17-i plenáris ülés javasolt napirendje: 1. Konzultáció a közszféra 2012. évi béralakulásáról 2. Konzultáció a közszféra 2013. évi béralakulásáról, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról) 1. A MVO egyetértett abban, hogy a 2012. és a 2013. évi bérügyeket az OKÉT-en komplexen, összefüggéseiben kell tárgyalni. A közszférában 25%-ot meghaladó a keresetek reálérték-vesztesége 2012./2008. vonatkozásában, az illetménytáblákat nagyrészt betakarják a minimálbérek, ezáltal a képzettségek elveszítik értéküket. A kormányzat ellehetetleníti a közszolgálatot. A kormánypárt felől újabb törvénymódosítást adtak be a Parlamentbe, a nyugdíj melletti foglalkoztatás tilalmáról. A legrosszabb a helyzet a szociális területen. Ráadásul, ott az alacsony és csökkenő kereseteken kívül (a kompenzáció sem biztosítja a nettó keresetek szinten tartását) nagyfokú elbocsátások is tapasztalhatóak. Úgy tűnik, az állam minimalizálni kívánja ezt a szektort, feltehetően azon az alapon, hogy az Alaptörvény szerint a szülőknek kell gondoskodnia a gyerekekről és később a felnövő gyerekeknek az idős szülőkről. De az egészségügyben is, a tapasztalt bérkorrekció vagy -kiigazítás megosztó hatású, a garanciák nélküli bizonytalanság továbbra is migrációt generál. A már elkészült, az egészségügyben tapasztalható bér- és kereseti szakmai anyagokat majd a későbbiekben elkészülő, a szociális terület áttekintésével együtt adják át a kormányzati oldalnak. A honvédelmi tárcánál nincs kompenzáció a tiszthelyetteseknél, amíg a rendvédelemben ennek a kompenzációnak az összege bruttó 14eFt. Több helyen közmunkásokkal váltják fel a megüresedett munkahelyeket, és amíg tavaly ez főleg a nyugdíjazások által állt elő, idén már inkább az emberek utcára kerülésével. A kormányzati oldal által készített összefoglaló nem elfogadható, abból kiindulva nem lehet a 2013. évi bérekről tárgyalni. 2. 2013-ra vonatkozóan, nemcsak a kompenzációs rendelet áttekintése szükséges (melynek szövege egyébként lényegében azonos az egy évvel korábbival). A rendelet tervezettel két súlyos probléma van. Egyrészt nem kap megfelelő kompenzációt az a közszférás munkavállaló, akinek a házastársa a versenyszférában dolgozik. (Ennek kiküszöbölése mintegy 32 MrdFt-ba kerülne.) Másrészt, főleg a közoktatásban tapasztalható – de máshol is lehet hasonló szituáció –, hogy június 30. után tömegével bocsátják el a munkavállalókat, akiket aztán szeptembertől újra felvesznek, így több hónapos keresetük esik ki, és kompenzációt sem kapnak. Munkahelyi „váltás” (pl. egy valós példa szerint óvodai gondozóból szakács) esetében sem jár kompenzáció. Ezeket és a hasonló eseteket kezelni szükséges. A MVO nem zárhatja le a 2013-as bértárgyalásokat, hiszen a pedagógus Sztrájkbizottság a 20%-os tarifaemelés-követelés ügyét az OKÉT hatáskörébe utalta. Balog Zoltán – mint a kormány által kijelölt tárgyalópartner – is ezt közölte a nyilvánossággal.

68

Ha a kért januári 20%-os tarifaemelés elutasításra kerülne, akkor igényként felvethető egy három lépcsős – 2013. januártól 10%-os, szeptembertől erre rátevődően további 5%-os, majd 2014. januártól ismét 5%-os – tarifa-emelés. Ha ezt is elutasítanák, akkor a MVO kétszer bruttó 50eFt-os (az elsőt a szeptemberi, a másodikat a decemberi kifizetésekhez kapcsolva – fog javasolni a kormányzati oldalnak. (Ez mintegy 60 Mrd költségvetési forrásigényt jelentene, mely által a várható 5,2%-os infláció reálkereset-csökkentő hatását részben – 3-4%-kal – vissza lehetne hozni.) Az első és a második verziót, mint lehetséges célt a MVO tagjai egységesen elfogadták, a harmadik verziót a LIGA kivételével mások elfogadták, vagy minimum – tartózkodással – nem ellenezték. (A LIGÁnak itt az az álláspontja, hogy a közszférában 2013-ra az „infláció+0,5%” mértékű keresetemelés szükséges, ez akár év közben is megtörténhetne, 2014-re pedig a közszolgálati életpálya-modellek bevezetése.) Nem valószínű, hogy mindezekre jelenleg lenne mozgástere a kormányzatnak, illetve a későbbi OKÉT plenáris ülésen lenne felhatalmazása a kormányzati oldalnak, hacsak nem a költségvetés tartaléka. Az esetleges bér- vagy keresetemelés forrása semmi esetre sem lehet az elbocsátás. Az OKÉT-re napirend előttire két felvetést javasoltak: A nyugdíj melletti foglalkoztatás tilalma (mely 2013. július 1-jén lépne hatályba a 65 év feletti közszolgálati munkavállalók nagy részénél) elfogadhatatlan, valamint, hogy mi van akkor, ha egy gyógypedagógust a Klebelsberg központ munkáltatói hatáskörébe helyeznek, azaz milyen jogviszony törvény hatálya alá fognak kerülni e munkavállalók? Ez utóbbira tájékoztatást kell kérni a kormányzati oldaltól. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

69

5./2012. OKÉT plenáris ülés, 2012. december 17. Napirend: 1. Konzultáció a közszféra 2012. évi béralakulásáról 2. Konzultáció a közszféra 2013. évi béralakulásáról, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról Napirend előtt: 1. A szakszervezeti oldal részéről Fehér József ügyvivő, valamint az önkormányzati oldal részéről dr. Fábián Zsolt (Magyar Önkormányzatok Szövetsége) kormányzati tájékoztatást sürgetett a kötelező nyugdíjazásra és az ezzel összefüggő létszámpótlási stopra, valamint az együttfolyósítási tilalomra vonatkozóan a közszférában tervezett intézkedésekről. Pongó Géza (LIGA) megkérdezte, igaz-e az a hír, hogy az együttfolyósítási tilalom kiterjedne a versenyszférára is. Fábián Zsolt pontosítást kért arról, hogy az önkormányzati szférában kikre terjedne ki a tilalom. Kormányzati válasz: Dr. Kardkovács Kolos elöljáróban elmondta, a tervezett intézkedések a kormány októberben eldöntött intézkedéssorozatának a részét képezik. Lóczy Péter (KIM) tájékoztatott arról, hogy az együttfolyósítás tilalmáról a T/9401/8 számú bizottsági módosító javaslat került benyújtásra. A zárószavazást követően a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) december 19-i ülésén a kormányzat tájékoztatást ad róla. Dr. Kardkovács Kolos kiegészítésképpen elmondta, hogy többféle intézkedésről van szó. Egyelőre csak a kettős folyósítást kizáró módosító javaslatról volt kormánydöntés. Ami a kötelező nyugdíjazást illeti, a kormány irányítása alá tartozó körben a főszabály várhatóan az lesz, hogy aki nyugdíjjogosultságot szerzett, az vonuljon nyugdíjba. Ez alól az eddigi álláspont szerint csak egyedi mentesítésre lesz mód ott, ahol a nyugdíjazás a feladatellátásban problémát okozhat. A mentesítés részleteiről (pl. személyre vagy státuszra vonatkozik-e) még nem döntött a kormány, de várhatóan ágazati kivétel nem lesz. Továbbfoglalkoztatás esetén sem lenne azonban kettős folyósítás, a nyugdíjas (pl. utazási) kedvezmények viszont ez esetben megmaradnának. Az együttfolyósítás tilalma a versenyszférát érintően nem merült fel. A dupla folyósítás tilalmának hatálya várhatóan a módosító javaslatban foglaltak szerint alakul, így az önkormányzatoknál például a képviselőkre nem terjedne ki. A szakszervezeti oldal a tájékoztatást tudomásul vette és kérte, hogy mivel a bevezetés hatálya 2013. július 1-je, kerüljön OKÉT ülés napirendjére a kialakítandó szabályozás (pl. mentesítés) véleményezése. A kormányzati oldal elfogadta, hogy a még megválaszolatlan kérdésekről, ahogy arra a kormányzati döntések alapján mandátum lesz, kerüljön sor konzultációra az OKÉT-ban. 2. Szűcs Viktória (Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) jelezte, nem tudják, hogy azon gyógypedagógusok, konduktorok esetében, akik a

70

törvényváltozások alapján január 1-jétől nem végezhetik az önkormányzati intézményekben a tevékenységüket, melyik jogállási törvény, melyik paragrafusa szerint kerül sor a munkáltató, illetve az ágazatváltásra, hogyan kerülnek át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK). A nagyfokú bizonytalanság, a kisszámú érintett, a szakmai tapasztalatok átadásának időigénye miatt a szakszervezet javasolja az átkerülés elhalasztását. Kormányzati válasz: Dr. Kardkovács Kolos személyes választ ígért a jogi megoldásra. 3. Dr. Fábián Zsolt az önkormányzati szövetségek részéről kifogásolta, hogy bár a Klebelsberg Központtal december 15-ig kellett volna megállapodniuk az önkormányzatoknak az intézményátadásról, a határidő már letelt, az átadás pontos menetrendje azonban még mindig nem ismert. Kormányzati válasz: Lóczy Péter (KIM) jelezte, a szerdai KÉF ülésre – amennyiben azt a szociális partnerek igénylik - a KIK vezetője is meghívást kap, és így lehetőség lesz a KIK-et érintő különféle kérdésekről a tájékozódásra. 4. A Honvédszakszervezet képviselője jelezte, hogy a fegyveresek nyugdíj helyetti járandóságuk mellett a versenyszférában is csak a minimálbér másfélszeresét kereshetik. Kérte ezen korlát eltörlésének vagy felemelésének megfontolását. Kormányzati válasz: Dr. Kardkovács Kolos jelezte, ilyen kivételekre jelenleg nincs mód. 5. Banai Péter kormányzati részről bejelentette, hogy az elfogadott 2013. évi költségvetés alapján – 2012-höz hasonlóan – az OKÉT tevékenységében részt vevő szervezetek 300 millió forint költségvetési támogatásban részesülnek. Az előirányzat a Miniszterelnökség fejezetben szerepel.

Napirend A szakszervezeti oldal jelezte, a sztrájktárgyalások során a pedagógus szakszervezetek a Kormány képviselőjével abban állapodtak meg, hogy a bértárgyalások az OKÉT keretében folytatódnak, mivel a pedagógus bérkövetelés (20%-os bértábla-növelés) az egész közszférára vonatkozik. Ezt figyelembe véve az oldal javasolta, hogy az OKÉT külön-külön konzultáljon a 2012. évi béralakulásról, illetve a 2013. évi bérpolitikáról és kompenzációról. A javaslatot az OKÉT elfogadta. 1. Konzultáció a közszféra 2012. évi béralakulásáról A kormányzati oldalról az írásban kiküldött tájékoztató anyagot Őri János szóban kiegészítette azzal, hogy az ágazati bérintézkedéseknek, csakúgy minimálbér és a garantált bérminimum emelésének ágazatilag differenciált van. Ugyancsak figyelembe kell venni az adatok megítélésénél, hogy

(NGM) mint a hatása egyes

71

ágazatokban a létszámbővülés, illetve a létszámösszetételbeli változások miatt a számított statisztikai átlagkereset-indexek eltérhetnek az effektív béralakulástól. Fehér József a szakszervezeti oldal általános megjegyzésként elmondta, hogy bár a kérésük a 2012-es bérfolyamatok áttekintésére vonatkozott, a későbbiekben szükség lenne elkészíteni egy átfogó, részletes, kifejezetten szakmai elemzést is a közszféra bérhelyzetének alakulásáról az utóbbi években. A szakszervezetek azt is evidenciának tekintik, hogy a közszféra béreit közfoglalkoztatás nélkül kell tekinteni. Fontosnak tartották volna kiemelni, hogy nemcsak 2012-ben, hanem a megelőző években sem volt béremelés. Ugyanakkor a minimálbér és garantált bérminimum emelések miatt lassan értelmét veszíti például a Kjt. bértábla, az előmenetel átlagos bérnövelő hatása emiatt egyre csökkenő mértékű. Jól jellemzi az alacsony bérszintet, hogy a fegyveresek 14.000 Ft-os kiegészítő járandósága körükben a bér közel 10%át jelenti. Az egészségügyi béremelésről külön szakértő szól majd, de ez az intézkedés is inkább több problémát vet fel, mint amennyit megoldott. A közölt táblázatban szereplő egyes nettó ágazati adatok is azt erősítik meg, hogy az adórendszer átalakítása miatt sokan jártak rosszabbul, a dolgozók több mint 50%-a kompenzációra szorul. Szintén a szakszervezeti oldalról Kiss László (Munkástanácsok - Független Egészségügyi Szakszervezet) elmondta, átfogó felmérést és ennek alapján tanulmányt készítettek az egészségügy bérhelyzetéről, a 2012. évi egészségügyi bérrendezés végrehajtásáról. A tanulmányt még kiterjesztik a szociális ágazatra is, ezt követően átadják a kormányzatnak. A felmérés fő megállapításait részleteiben ismertette. Többek között hangsúlyozta, hogy a 2012. évi béremelés nem elegendő (pl. a migráció visszafogására), azt csak első lépésként tekintik. Emellett szükséges lenne béremelés a szociális ágazatban is, mert a dolgozók átmennek az egészségügybe, ami veszélyezteti a szociális ellátást. Fontos lenne a béremelést 2013-tól beépíteni az alapbérbe, mert a külön kezelés bizalmatlanságot szül. Az egészségügyi érdekképviseletek egy ágazati életpályamodellhez kapcsolódó szolgálati illetmény- és hűségpótlék-rendszer bevezetését szorgalmazzák, továbbá hogy az OEP által finanszírozott minden egészségügyi dolgozóra terjedjen ki a Kjt-ben meghatározott illetmény- és juttatási rendszer. Fehér József oldalügyvivő kiegészítésképpen jelezte, az előterjesztést azért hozták az OKÉT-ba, mert az EMMI – többszöri kérésük ellenére - továbbra sem működteti az egészségügyi és szociális ágazati érdekegyeztető fórumot. Ezért a kiegészített írásos összefoglalót is az OKÉT-ban fogják átadni azzal a kéréssel, hogy az kerüljön továbbításra az Emberi Erőforrások Minisztériumába. A szakszervezeti oldal részéről Szűcs Viktória (BDDSZ) és Kónya Gusztávné (Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete) szintén azt kifogásolták, hogy az

72

EMMI nem biztosít számukra lehetőséget problémákról az egyeztetésre, a konzultációra.

a

szociális

területen

felmerülő

Az önkormányzati oldal részéről Fábián Zsolt (MÖSZ) elmondta, hogy az önkormányzatok sajátos helyzetben vannak, gazdasági lehetőségeik főrészt a kormánytól függnek, ez határozza meg azt is, hogy mit tudnak a munkavállalóiknak biztosítani. Még bizonytalanok, hogy a feladatfinanszírozás mit hoz 2013-ban, javul-e a 2002 óta romló finanszírozási helyzet. Hiányolta, hogy több közfeladat ellátása (pl. közétkeztetés) kimarad a statisztikákból, így a számok – pl. a bérhelyzet - a valós állapotnál vélhetően szebb képet mutatnak 2012-ben is. A kormányzati oldal részéről dr. Kardkovács Kolos ígéretet tett az egészségügyiszociális ágazatban készített írásos szakszervezeti anyag kézhezvétele után annak továbbítására az EMMI érintett államtitkáraihoz. Vállalta továbbá az ágazati érdekegyeztetés iránti nagyfokú szakszervezeti igény továbbítását is, hozzátéve, az ágazati egyeztetés elmaradása esetén az OKÉT-ban van mód ezen kérdések megvitatására is. A kormányzati oldalról Őri János reagálásként a béralakulás tekintetében még elmondta, azért lehetséges esetenként nettó keresetcsökkenés a 2012. évi adatokban, mert a nettó bérek nem tartalmazzák a nem bérként kifizetett kompenzációt. Továbbá a családi kedvezmény figyelembevételére sincs mód, mert a KSH csak nemzetgazdasági szinten végez ilyen modellszámítást, a közszférára külön nem. Mindezekkel együtt a közszféra jövedelmi helyzete a bemutatottnál kedvezőbb. A téma lezárásaként Fehér József a szakszervezetek nevében ismételten kérte egy több évet átfogó, szakmai bérelemzés, jövedelemelemzés, foglalkoztatási helyzetkép elkészítését a közszféráról.

2. Konzultáció a közszféra 2013. évi béralakulásáról, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról A kormányzati oldal részéről Banai Péter elmondta, hogy a 2013. évi kompenzációra szánt, felülről nyitott költségvetési keretet az Országgyűlés már elfogadta. A kormányrendelet tervezetét – amelyet az OKÉT megkapott - a Kormány december 19-én tárgyalja, így még van lehetőség az OKÉT véleményének továbbítására. A kompenzáció hasonlóan fog működni a 2012. és 2011. évihez. Célja a 2010-es, illetve 2011-es nettó kereset szinten tartása. Az OKÉT-ban korábban felmerült észrevételek alapján a kormányrendelet pontosult, például a jelzett kisebb („pár száz forintos”) eltérések 2013-ban nem merülhetnek fel.

73

A szakszervezeti oldal nevében Fehér József megerősítette azt a szakszervezeti álláspontot, hogy bár fontos számukra a kormányrendelet is és méltányolják a problémák korrigálását, azonban a bonyolult, bürokratikus kompenzációs rendszert továbbra is alapvetően rossz megoldásnak tartják. Helyette - a 2013. évre korábban megfogalmazott, hárompontos követelésük alapján - egy 20%-os általános, minden jogviszonyra kiterjedő tarifaemelést tartanának szükségesnek. Ez a 20%, figyelembe véve pl. a Kjt. tábla alsóbb besorolási osztályait, ahol a tarifaértékeket már a minimálbér és a garantált bérminimum gyakorlatilag mindenhol és jelentős mértékben meghaladta, mérsékelt és időszerű követelésnek tekinthető. Tudja az oldal, hogy a 20%-os emelésre nem elég a kompenzáció összege, azonban a tarifák belső arányainak helyreállítása előbb-utóbb kikényszerül, amit majd csak egy igen jelentős emeléssel lehet megvalósítani, 2002-höz hasonlóan. Az önkormányzati oldalon Dr. Fábián Zsolt (MÖSZ) arra hívta fel a másik két oldal figyelmét, hogy ha lesz is megállapodás valamilyen béremelésről, a korábbi időszaktól eltérően az önkormányzatok egy forinttal sem tudnak ehhez hozzájárulni, mert a feladatfinanszírozásra való áttéréssel ők gyakorlatilag már csak „postások”. Egyelőre az sem világos a számukra, hogy az általuk működtetett intézményeknél hogyan lesz a „technikai” dolgozók bérére, illetve a kötelező feladatok egy részének ellátására (pl. kéményseprés, okmányiroda portaszolgálata stb.) forrás. A kormányzati válaszban Banai Péter elmondta, a költségvetés már elfogadásra került, attól többletkiadást eredményező intézkedés tekintetében most a kormányzat nem tud eltérni. Emlékeztetett arra, hogy az európai bizottsági egyeztetések kapcsán a kormány olyan döntést kényszerült hozni a pedagógus béremelés végrehajtásáról is, hogy az a korábban meghatározott 2013. szeptember 1-jei időpontban csak akkor léphet hatályba, ha a 2013. év eleji makrofolyamatok és költségvetési helyzet alakulása ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben a kormánynak szándékában áll a pedagógus béremelést megvalósítani. Ha lesz egy ilyen költségvetési felülvizsgálat, akkor ennek keretében várhatóan az is felmerül majd, hogy milyen más területeken lehet még esetleg többletkiadásokat vállalni vagy például adókat csökkenteni. Mindezek alapján többletkiadásokról a kormányzat jelenleg nem tud tárgyalni, ilyen vonatkozásban a tárgyalást most lezártnak tekinti. Azonban az első néhány hónap folyamatai alapján lehetőség nyílhat ezen álláspont felülvizsgálatára. Beszélt arról, hogy míg számos európai országban akár nominális bércsökkentésre is kényszerültek, addig nálunk 2010 óta sikerül megőrizni a munkavállalók nettó jövedelmét, sőt a költségvetési hiánycsökkentés ellenére az egészségügyben jelentősebb béremelésre is sor került. Az önkormányzatok vonatkozásában kitért arra, hogy a kormány szándéka szerint a költségvetési törvény teljeskörűen meghatározta az önkormányzati feladatellátás finanszírozását. Ha mégis hiányos a szabályozás, azt kéri a kormányzatnak jelezni.

74

A szakszervezeti oldal részéről Fehér József oldalügyvivő a kormányzati „nem” válasz ellenére a tárgyalás folytatását javasolta. A vita során két további kompromisszumos javaslatot terjesztett elő a 2013. évi bérintézkedésre. Hangsúlyozta, hogy 2013-ban mindenképpen el kell mozdulni a közszféra bérezésében a holtpontról, és ehhez, ha a politikai akarat megvan, a kormány tud forrást találni. Jelezte, hogy a javaslatokat az OKÉT oldalán résztvevő öt konföderációból négy támogatja.  Ragaszkodva a 20%-os béremeléshez, az lépcsőzetesen valósuljon meg: 2013. január 1-jétől 5%-os tarifaemelés legyen, erre 2013. szeptember 1jétől további 10%, majd 2014. január 1-jétől újabb 5% tarifaemelés történjen. Amennyiben a kormány ezt a második változatot sem tudja elfogadni, úgy javasolják, hogy  2013. szeptemberben, majd decemberben személyenként 50-50 ezer forintos kereset-kiegészítés kerüljön kifizetésre a közszférában. Ennek költségkihatása számításaik szerint mintegy 60 Mrd Ft lenne, részbeni visszapótlásaként annak a 400 Mrd forintnak, ami a szféra személyi juttatásaiból 2010 óta kivonásra került. A LIGA szakszervezet eltérő javaslata, hogy 2013. január 1-jétől egy inflációt kissé meghaladó mértékű béremelés valósuljon meg, 2014-ben pedig az életpálya modellek, az azokhoz kapcsolódó béremeléssel, minden területen kerüljenek teljeskörű bevezetésre. Galló Istvánné PSZ elnök elsősorban a köznevelés átalakításának várható költségkihatását, illetve a pedagógus béremelés garanciájának fontosságát hangsúlyozta. Varga László SZEF elnök, Kis Papp László FDSZ elnök külön is aláhúzták a közszféra felé teendő gesztus fontosságát, és kérték a 2013-ra vonatkozó bérigény továbbítását Miniszterelnök úr felé. Az oldal kérte továbbá, hogy a kormányülést követően, december 20-án, csütörtökön kapjanak tájékoztatást arról, a Kormány hogyan reagált javaslataikra. A szakszervezeti oldal néhány konkrét észrevételt is tett a kompenzációs kormányrendelet tervezetéhez. Kormányzati részről Banai Péter elmondta a párbeszéd fenntartása, működése fontos. Bár a kompenzációs rendszer 2013-ban mindenképpen fennmarad a közszférában, a jövőt illetően azonban lehetséges különböző béremelési javaslatokat vizsgálni. Most azonban semmilyen 2013. évi béremelési változatról nincs kormányzati mandátum tárgyalni. Vállalta, hogy a december 19-i kormányülésre készülő bérkompenzációs előterjesztésben szerepelni fognak a 2013. évre vonatkozó szakszervezeti bérjavaslatok, továbbá azt is, hogy a kormány ülése után a döntésről a szakszervezeti oldal tájékoztatást kap. Ugyanakkor azt is előrevetítette, a

75

kormány álláspontja, hogy bármilyen többletkiadásról döntés csak az év eleji folyamatok alakulásától függően lehetséges. ________________________________________________________

76

2013. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

1./2013. OKÉT plenáris ülés, 2013. január 25. Napirend: 1. Egyeztetés a közszolgálatban alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló jogszabályok – elsősorban a vonatkozó kormányhatározat – végrehajtásának feltételeiről, következményeiről, 2. Konzultáció folytatása a közszolgálati munkavállalók 2013. évi bér- és kereseti helyzetének várható alakulásáról. Napirend előtt: 1. A szakszervezeti oldal részéről Varga László SZEF elnök kifogásolta a kultúráért felelős államtitkár médiumokban elhangzott nyilatkozatát, miszerint általánossá kellene tenni a pályáztatás nélküli vezetői kinevezéseket. Kérdezte, hogy ez a kormány véleménye-e. Kormányzati részről Kardkovács Kolos a kifogás továbbítására tett ígéretet. Jelezte, hogy a nyilatkozat tartalmát illetően kormányálláspontról nincs tudomása. Napirend elfogadása: Az ülés összehívását a szakszervezeti oldal kezdeményezte. Az oldal tudomásul vette, hogy az általuk előzetesen javasolt 3. napirendi pontról (Tájékoztatás az államigazgatási szervezetrendszer átalakításáról szóló 1007/2013.(I.10.) Korm. határozat végrehajtásának a foglalkoztatást érintő várható következményeiről) a kormányzati oldal a kormányzati belső egyeztetéseket követően vállalja az OKÉTban a konzultációt.

1. napirendi pont: Egyeztetés a közszolgálatban alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló jogszabályok – elsősorban a vonatkozó kormányhatározat – végrehajtásának feltételeiről, következményeiről

A szakszervezeti oldal ügyvivője, Fehér József emlékeztetett arra, hogy már korábbi OKÉT üléseken is folyt előzetes konzultáció a témáról, és a december 17-i OKÉT ülésen a kormányzati oldal ígéretet tett a nyugdíjazás és a kettős folyósítás még elfogadás előtt lévő részletszabályairól történő konzultáció lehetőségére. Azóta megjelent az 1700/2012.(XII.29.) sz. kormányhatározat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről. Az OKÉT szakszervezeti oldalát alkotó 5 konföderáció egységes álláspontja, hogy a kötelező nyugdíjazással és a kettős folyósítás tilalmának elveivel, a Kormány által elfogadott intézkedésekkel nem értenek egyet. A szakszervezetek továbbra is készek az intézkedésekről az

77

általuk korábban igényelt, de elmaradt előzetes szakmai egyeztetésre, ehhez azonban követelik a kormányhatározat január 31-ig történő visszavonását. Álláspontjuk szerint az intézkedések: - súlyos alkotmányossági aggályokat vetnek fel, ezen túlmenően ellentételesek nemzetközi (pl. ILO) kötelezettségvállalásainkkal, - szakmailag elfogadhatatlanok nemcsak a munkavállalók, hanem a közszolgáltatások garantálása, az állampolgárok megfelelő színvonalú ellátása szempontjából is, - végrehajtásuk, az egyéni mentesítés rendkívül bürokratikus, nincs egységes eljárásrend, - feleslegesek és a munkáltatók döntési jogosultságát sértik, hiszen a munkáltató a hatályos szabályozás alapján is felmondhat a nyugdíjra jogosult munkavállalónak, - nem szolgálják a takarékossági elvet, ezzel pl. a meghirdetett szenior ösztöndíj sincs összhangban, - a nyugdíjazott munkavállalók álláshelyének zárolása miatt nem segítik a fiatalok elhelyezkedését, ami egyébként támogatható cél lenne, Varga László SZEF elnök szerint az elvek „kinyilatkoztatás” jelleggel kerültek meghatározásra. Az intézkedések jogellenesek, és végrehajtásuk is ellentmondásos. A hangoztatott elvek ellenére van, ahol mégis érvényesülhet ágazati mentesség (felsőoktatás). Kifogásolta a „kettős juttatás” kifejezés használatát is, mert sem a nyugdíj, sem a bér nem tekinthető „juttatásnak”. Véleménye szerint azt az elvet is tiszteletben kellene tartani, hogy az állampolgároknak joguk van a megfelelő közszolgáltatásokra, ami a kötelező nyugdíjazás miatt esetenként nem lenne garantálható. Összességében úgy ítélte meg, hogy az intézkedések mindenki érdekeit sértik, beleértve a Kormány érdekeit is. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke többek között elmondta, hogy a kormányhatározat nem jogszabály, így álláspontjuk szerint nem írhat elő a munkavállalók számára választási lehetőséget a munkavégzés és a nyugdíjba vonulás között. Tájékoztatta az OKÉT-ot arról, hogy kifogásaikkal az ombudsmanhoz fordultak. Bárdos Judit, a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke arra utalt, hogy a közalkalmazottak a kötelező nyugdíjazás esetén elesnek a felmentési időre járó többhavi – pl. nyolchavi - díjazás egy részétől, mivel a kettős kifizetés tilalma már július 1-jétől hatályba lép. Utalt az egészségügy ellehetetlenülésére, ami az egész társadalmat érinti. Hasonlóképpen fontosnak tartotta, hogy az érintett egészségügyi továbbfoglalkoztatottak pontos képet kapjanak arról, a nyugdíjhelyettesítő járandóságukat milyen elvonások fogják terhelni. Kiss László a Független Egészségügyi Szakszervezet részéről elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a továbbdolgozók számára tervezett nyugdíjpótlás („szenior

78

ösztöndíj”) nagy bérfeszültségeket okozna. Az intézkedések társadalmi érintettsége hatalmas, a létszámstop a szolgáltatások összeomlásához fog vezetni. Az önkormányzati oldal részéről Sándor Zsuzsa egyrészt megkérdezte, hogy az intézkedések hogyan érintik a polgármestereket. A kormányzati válasz szerint a polgármesterekre és alpolgármesterekre egyik intézkedés sem terjed ki, az együttfolyósítás tilalma azonban az önkormányzati tisztviselőket is érinti. Az önkormányzat képviselője jelezte továbbá, hogy az önkormányzatok létszámproblémák miatt jelenleg sem tudják ellátni a kötelező feladataikat. A kormányzati oldal részéről dr. Kardkovács Kolos a konzultáció során a következőket hangsúlyozta: - az intézkedésről a túlzott deficit eljárás alóli kikerülés érdekében a kormány már 2012. októberében döntött, amely a hiány tartását és ezáltal az államadósság csökkentését szolgálja, ezért a kormányzati oldal részéről nem látjuk indokoltnak az intézkedések visszavonását, már csak ezért sem, mert ezek hiányában esetleg más, súlyosabb egyenlegjavító intézkedésekre lenne szükség, - a kormányhatározat két fő elvet rögzít, nevezetesen: egyrészt főszabályként nyugdíjra jogosult munkavállaló foglalkoztatására ne kerüljön sor és ezek a státuszok csak kivételesen kerüljenek betöltésre, másrészt szűnjön meg a bér és a nyugdíj kettős folyósítása. Megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy a közszféra létszámának hasonló módon történő csökkentését jelenleg 15 OECD ország alkalmazza, tehát az intézkedés nemzetközileg sem példa nélküli. Továbbá elmondta, hogy lesznek olyan státuszok, amelyekre nyugdíjazás esetén a zárolás alól felmentés adható. - Emlékeztetett arra, hogy a munkáltató jelenleg sem köteles a nyugdíjra jogosultakat foglalkoztatni, a kormányhatározat nem jelenti a munkáltatói jogkörök gyakorlásának átvételét, csak arra szolgál, hogy egyrészt a munkáltatói intézkedésekre egységes elvek mentén kerüljön sor, másrészt a Kormány a felmérés, a regisztrálás és a továbbfoglalkoztatási igények megismerése révén részletes információkkal rendelkezzen a közszféra ágazatainak humánerőforrás helyzetéről. - Ahol szakmailag és a tevékenység miatt indokolt a továbbfoglalkoztatás, ott egyéni mentesítést lehet kérni, a mentesítési kérelmek elbírálásába pedig véleményezőként a Kormány is bevonásra kerül; ágazati mentesítésre nincs lehetőség. - A feladatok ütemezése szerint most a továbbfoglalkoztatásra, illetve mentesítésre vonatkozó igények felmérése a sürgős. A leginkább érintett két területen, az egészségügyben és a köznevelésben a felmérést szervezett formában, egységes elvek és módszertan mentén, intézményesen végzik, az ezzel kapcsolatos levelet az intézményvezetők már megkapták. A két kiemelt területen a szakterület szerint illetékes államtitkárok folyamatos egyeztetést biztosítanak az intézkedésekről. - A kettős kifizetések tilalma alól mentesítési lehetőség biztosítását nem teszi lehetővé a kormányhatározat, ugyanakkor a részletszabályok kidolgozása megkezdődött, az intézkedés bevezetésére július 1-jétől kerül sor. A

79

-

részletszabályok – így a tervezett kompenzálás - megismerése után a munkavállalók még mérlegelhetik, hogy élnek-e a továbbfoglalkoztatás lehetőségével vagy a nyugdíjazást választják. A nyugdíjazásra vonatkozó kormányhatározat végrehajtása jogviszonyonként is eltérő: a Kttv-ben jelenleg is automatikusan megszűnik a nyugdíjasnak minősülő jogviszonya, a Kjt-ben a munkáltató mérlegelhet; az Mt-ben nincs ilyen szabály, rájuk a kormányhatározat sem vonatkozik, ahogy a hatályos megbízási szerződéseket sem érinti, a jövőbeni megbízási szerződésekre viszont vonatkozik a kormányhatározat.

Az intézkedések alkotmányossága tekintetében Salgó László főosztályvezető a KIM részéről elmondta, hogy a kettős folyósítás tilalma nem tekinthető diszkriminatív intézkedésnek, mivel azokra a speciális, közszférabeli jogviszonyokra terjed ki, ahol egyrészt a munkaviszonytól eltérően a munkavállalóknak többletjogosítványaik is vannak, azaz kevésbé kiszolgáltatottak, mint az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók, másrészt más vonatkozásban is vannak ezekben a jogállási törvényekben eltérések. A kormányhatározat pedig csak a kormányzati szervekre vonatkozik, az önkormányzati szervekre nem, így nem törvénysértő. A napirend lezárásaként a szakszervezeti oldal ügyvivője újból megerősítette, hogy egységesen a kormányhatározat visszavonását követelik. Kardkovács Kolos még egyszer utalt arra, hogy a hatályos törvények alapján ma is fel lehet menteni a nyugdíjasnak minősülőket. A kormányhatározat nem vonja el a munkáltatók ezen jogát, de e tekintetben egységes elv alkalmazását írja elő, illetve kötelezővé teszi a nyugdíjjogosultság és a továbbfoglalkoztatási igények felmérését, a mentesítéseket pedig a Kormány is véleményezni fogja.

2. napirendi pont: Konzultáció folytatása a közszolgálati munkavállalók 2013. évi bér- és kereseti helyzetének várható alakulásáról A szakszervezeti oldal ügyvivője, Fehér József a következőkkel indokolta a bértárgyalás folytatásának a szükségességét: - A december 17-i OKÉT ülésen megfogalmazott bérkövetelésükre megkapták írásban a kormányzati oldal tájékoztatását a december 19-i kormányülés reagálásáról. Eszerint a Kormány egyrészt 2013-ra is a kompenzáció fenntartása mellett döntött, másrészt rögzítette, hogy „a 2013. év első időszakának gazdasági-költségvetési folyamatai alapján kerülhet sor további, a 2013. évi központi költségvetést érintő intézkedések mérlegelésére, melynek során a közszféra illetményrendszereinek, illetve az egyszeri juttatás fizetésének megvizsgálására is sor kerülhet”. Kérdéses, hogy mikor van 2013 „első időszaka”? Rámutatott arra is, hogy ezen kormányzati állásfoglalást követően azonban a kormány más kiadásokra „talált” pénzt (pl. gázüzletág felvásárlása), továbbá elfogadásra került a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, ami még elavultabbá tette a bértáblákat. Hivatkozott arra, hogy a Kormány és a pedagógus sztrájkbizottság megállapodása a

80

-

közszféra 20%-os béremelésére vonatkozó tárgyalásokat az OKÉT keretébe utalta. A szakszervezeti oldal számításai szerint mintegy 520-550 ezer fő nettó nominális bére januárban változatlan marad úgy, hogy 220-250 ezer főt érint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. 30-40 ezer főnél nominális csökkenés is várható, pl. a járásoknál, ahol a kiemelések várhatóan elvesznek. Talán 70-80 ezer főnél következik be növekedés az adóváltozások miatt. 2008 óta már mintegy 20-25%-os reálcsökkenés mérhető a közszférában, miközben a versenyszférában 2013-ban is reálnövekedés várható.

A szakszervezeti oldal a december 17-én tett kompromisszumos bérajánlatát (20%-os béremelés 3 lépcsős végrehajtása 2013-2014-ben vagy 2013. II. félévben kétszer 50 ezer Ft kereset-kiegészítés kifizetése a közszférában) már nem tekinti érvényesnek, mivel arra a Kormány decemberben nemet mondott. Az oldal visszatér a korábbi 3 pontos 2013. évi bérköveteléséhez: - 20%-os tarifaemelés, - egységes és garantált kafetéria-rendszer a közszférában, valamint - az illetménytáblák továbbvezetése két fizetési fokozattal, tekintettel a nyugdíjkorhatár emelésére. Az oldal javasolja, kezdődjön el a szakmai egyeztetés a 2013. évi 20%-os tarifaemelés megvalósításáról. Ennek megalapozásához alakuljon szakértői bizottság a tények feltárására, készüljön egy több éves időtávot (pl. 2008-tól vagy 2010-től) bemutató korrekt szakmai elemzés a közszféra bérhelyzetéről. Az önkormányzati oldal részéről Sándor Zsuzsanna (MÖSZ) megerősítette, hogy rendkívül alacsonyak a bérek, különösen a létszámhoz, a munkaterheléshez viszonyítva. Az ülés során többször is utalt arra, hogy a kormánynak a financiális szempontokon túl az intézkedések emberi vonatkozásait is figyelembe kellene vennie. Kormányzati részről Kardkovács Kolos rámutatott, hogy a decemberi OKÉT ülés óta nincs az elfogadott költségvetéshez képest többletkiadásról döntés, ez nem indokolhatja a sürgős bértárgyalást. A konzultációt a kormányzat is fontosnak tartja, azonban pár hónap szükséges a folyamatok értékeléséhez. Rámutatott, hogy nem lehet nominális bércsökkenés 2013-ban a közszférában, sőt a minimálbér és garantált bérminimum emelése kismértékű reálnövekedést is jelent az érintett körben. Az egyéni illetményeltérítésről évente dönt a munkáltató, az nem automatikusan jár. Banai Péter azzal egészítette ki, hogy még csak három hét telt el az évből, nem látni a mozgásteret. A gázüzletágban nem a Kormány, hanem az MVM a vásárló. A szakszervezeti oldalon ezt követően több szakszervezet képviselője is megszólalt:

81

-

-

-

Varga László (SZEF elnök) arra hívta fel a figyelmet – példával illusztrálva -, hogy más célokra a Kormány, a költségvetés tud biztosítani pénzt. Elfogadhatatlan, hogy a közszféra béremelésére évek óta nincs pénz. Szűcs Viktória (Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke) elmondta, hogy a bölcsődei dolgozók napi megélhetési gondokkal küzdenek, esetenként már uzsorakölcsönből élnek. Készítettek 2011-ről egy felmérést, amit bárkinek szívesen átadnak. Jelezte, hogy a kötelező béremelést is jellemzően más keresetelemek, juttatások terhére hajtották végre, tehát a munkavállaló jövedelme nem nőtt. Bazsik István (LIGA - Honvédszakszervezet) többek között szintén az alacsony bérekre apellálva (kezdő katona nettó 65 ezer forintot kap) javasolta, hogy ne várjuk meg a „szikrát”, keressünk közösen értelmes megoldást. Boros Péterné (Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára) elsősorban a követelmények és a díjazás egyensúlyának fontosságáról beszélt. Galló Istvánné (Pedagógusok Szakszervezete elnöke) arra mutatott rá, hogy a munkabékét már csak a szakszervezetek közreműködése tartja fent. De ha rövid időn belül a kormány nem fog a munkavállalóknak valamiféle elfogadható bérrendezést ajánlani 2013-ra, akkor nem tudják garantálni, hogy nem robban-e ellenőrizhetetlenül a feszültség, amit egyetlen felelős szakszervezet sem akar. A 20%-os tarifakövetelést azért utalták a sztrájkmegállapodásukban az OKÉT-ba, mert ez a közszféra egészét érinti; a bérköveteléssel kapcsolatban a sztrájkbizottság semmiféle akciómoratóriumot nem vállalt a megállapodásban. Kuti László (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke) a 20%-os emelést méltányosnak és megvalósíthatónak tartja, a színvonalas munkához megfelelő bér kell. A nyugdíj melletti munkavégzést a megélhetés miatt vállalják.

Kormányzati részről Banai Péter válaszában úgy reagált, a szakszervezetek által felvetett társadalmi felelősségvállalásnak az is része, hogy mindenki szem előtt tartsa, milyen helyzetben van a költségvetés (az uniós statisztikák szerint 6 évig Magyarországon volt a legnagyobb, vagy második legnagyobb hiány az EU-ban), más országok hogyan reagáltak a válságra (pl. nominális bércsökkentés a közszférában), miközben a Kormány és az Országgyűlés az EU-ban egyedülálló módon számos, a lakosságot védő, sőt több esetben jövedelemnövekedést is eredményező intézkedést is tett (pl. nominális bérek legalább szinten tartása, egyes területeken béremelés, személyi jövedelemadó-rendszer széles rétegek, pl. a többgyermekesek számára kedvező átalakítása, devizahitelesek megsegítése, rezsicsökkentés). A lakosságot védő, a számos európai országban jellemzően alkalmazott konszolidációs megoldásokkal szembemenő intézkedések miatt számos oldalról támadások is érik a Kormányt. Ugyanakkor a megtett intézkedéseknek megvan az eredménye, van esély arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficit eljárás alól, és adósságunk finanszírozása ezáltal is olcsóbb lehet. A szakszervezeti oldal ezt követően azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek nem érdeke a konfliktus, folytatni kívánják a tárgyalásokat és megoldást szeretnének elérni. Javasolják OKÉT szakértői bizottság mielőbbi létrehozását

82

a tények feltárására, a bér- és létszámadatok pontosabb megismerésére, beleértve a nemzetközi összehasonlításokat is, mivel a szakszervezetek nem rendelkeznek megfelelő adatokkal. Rövid időn, egy-két héten belül választ várnak a bérkövetelésükre. Galló Istvánné (PSZ) felhívta a figyelmet arra, hogy a januári fizetések kézhezvétele után robbanhat az elégedetlenség. Bazsik István (Liga) a rezsicsökkentéssel kapcsolatos aggályainak adott hangot, emellett azt is hangsúlyozta, hogy a 2013-as bérekről most kell elkezdeni az egyeztetést, májusban már a 2014-es bérpolitikáról kell tárgyalni. Kiss László (Munkástanácsok) úgy ítélte meg, hogy a kormányzat által felsorolt kedvező intézkedések nem a legrosszabb anyagi helyzetben lévőknek segítenek. Míg az ország igyekszik kikerülni az adósságból, az egyes emberek adóssága nő, 80%-uk hitelből él. Kormányzati részről Banai Péter utalt arra, hogy a tárgyalásokhoz fontos a gazdaságpolitikai környezet, a mozgástér ismerete is. Megerősítette, hogy a felsorolt kedvező intézkedések a közszférában is sokak helyzetét javítják. A 2013-ra vonatkozó tárgyalás folytatása tekintetében elmondta, hogy az NGM havonta elemzi a makrogazdasági, költségvetési folyamatokat, de ezek megalapozott megítéléséhez egy hónap kevés. Javasolta, hogy mindenképpen később térjen vissza az OKÉT a 2013. évi bérkérdésekre, de ennek konkrét időpontját egyelőre nem javasolja meghatározni, minimum 3-4 hónapot azonban mindenképpen indokoltnak lát várni. Kardkovács Kolos ígéretet tett arra, hogy a miniszterek és a Kormány tájékoztatást kapnak az elhangzottakról, így arról, hogy a munkabéke szempontjából a szakszervezetek legfeljebb kéthetes időkorlátot látnak a bérköveteléseikre történő kormányzati reagálásra. A tényfeltárás, a közszféra részletes bér- és létszámadatai megismerése tekintetében a kormányzati oldal javasolta a mindenki által elérhető adatforrások használatát (KSH, munka.hu, költségvetési törvény stb.), de nem zárkózott el egyes területeket érintően kérés alapján az adatok összeállításától sem. A következtetéseket az oldalak az adatok alapján le tudják vonni a maguk számára. A szakszervezeti oldal javasolta, hogy 2 héten belül újra tárgyaljon az OKÉT a 2013. évi bérekről. A tárgyalási igényt a kormányzati oldal tudomásul vette. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

83

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. február 11. Témák: - A 2013. január 25-ei OKÉT tárgyalás értékelése; - Egyeztetés a bérköveteléssel kapcsolatos további érdekérvényesítési lehetőségekről; - A 2013. február havi bérkifizetési tapasztalatok, nettó bérek alakulása, és – kiemelten – a kompenzációs rendelet végrehajtásának hatásai. A 2013. január 25-i OKÉT tárgyalás lényegében eredménytelen volt. Kérdés, hogy mit lehet erre tenni, reagálni? Fehér József felkérte dr. Horváth István munkajogászt, hogy készítsen szakmai anyagot a Kjt és az Mt módosításait értékelendő. Ezt KOMT ülésen kívánja bemutatni, a szerző részvételével, majd a testület dönthet arról, hogy annak birtokában mit tesz. 2014-ben, mint választási évben a kormány várhatóan érzékelhető illetményemelést fog végrehajtani a közszférában. Jelenleg még nem akarnak erről sem tárgyalni, legfeljebb a 2013. év elejei makrogazdasági adatok birtokában. Bár a 2013. szeptemberi pedagógus életpálya bevezetése még nincs biztosan elvetve. Hírek érkeztek arról, hogy egy, a szociális ágazatot szabályozó régi SZCSA 1/2000-es rendeletet meg akarnak szüntetni. Hasznos lehet a kormányzati oldalt annak megindokolására késztetni, hogy egyes nagy, költségvetési kiadásokra (stadionok, Eon üzletág) honnan van pénz, ha illetményemelésre azt mondják, hogy nincs. A 400 milliárdos országvédelmi alapot szeptemberig nem igen lehet felhasználni. Egyes szektorokban már szinte éheznek az emberek. Mindeközben, a szakszervezeti oldalon – a költségvetési tervszámok kismértékű kiigazításával – találnánka, találtak is forrást a kért bérintézkedések fedezetére. Jelenleg három alternatíva létezik. Ez egyik, az újabb OKÉT plenáris ülés kezdeményezése, majd – sikertelenség esetén – sztrájkbizottság megalakulásának bejelentése. A másik, március elejére sztrájkbizottság létrehozása (OKÉT kezdeményezése nélkül). Illetve a harmadik, hogy nem teszünk semmit. A 20%-os tarifaemelés szükségességével majdnem mindenki egyetértett. (A LIGÁtól csak a közszolgálati szekció álláspontja jelent meg ekképpen, illetve Holecz Gábor szerint a szektorukban tapasztalható kaotikus „bérrendszer” – vagy személyi illetmény vagy jelentős eltérítés – miatt értelmezhetetlen a kérdés.) Felmerült egy olyan elképzelés, hogy a 20%-os tarifaemelés (mely 400 milliárdos bértömeg-növelési igényt jelentene) megnyílása esetén a kis keresetűek ebből nagyobb mértékben részesüljenek. Ebben két markáns álláspont jelent meg, mivel voltak, akik határozottan ellenezték. Felmerült továbbá egy összesen 100eFt/fő x létszám, mint éves bértömeg szétosztása a közszférában. (Az eredeti hármas cél a 20%-os tarifaemelés, az illetménytáblákban további fizetési fokozatok létrehozása a nyugdíj előtt állók részére, valamint az egységes cafetéria voltak.) További felvetés volt a követelések kibővítése a nyugdíj melletti foglalkoztatás (együttfolyósítás) tilalmának azonnali visszavonásával, nem egyértelmű azonban – így jogászi véleményt igényel – hogy lehet-e ez sztrájkkövetelés.

84

Tisztázandó, hogy a sztrájkbizottság alatt csak egy tárgyalási keretet (pl. legalább államtitkári szintű érdemi tárgyalópartner kikényszerítésére), vagy annál többet (pl. sztrájk előkészítését és meghirdetését felvállaló akciószövetséget) értünk. Egy sztrájk aktív megszervezésére lényegében senki részéről nem jelent meg hajlandóság – már aki egyáltalán sztrájkolhat – a megfélemlített tagság várható passzivitása miatt. Egy sztrájkbizottságot mindenki támogatna, vagy részt is venne benne – hiszen a tagok részére fennálló sztrájktilalom nem azonos azzal, hogy a vezető nem vehetne részt a sztrájkbizottságban – az ÉSZT azzal a feltétellel, hogy a PDSZ ne vegyen abban részt. Meg kell fontolni a várható előnyöket és a várható pozícióromlás esélyét egyaránt. Egyetértés történt abban, hogy 2013. február 13-ra (szerda) minden konföderáció kijelöl 2-2 szakértőt, ez összesen 10 fő, akik megfogalmazzák az új közszolgálati bérkövetelést. (A tizenegyedik tag, Pogány György lenne, mint a csapat kommunikációs szakembere.) Ezt követően 2013. február 18-én (hétfőn) 15:00 órakor a szakértői kör találkozik a SZEF székhelyén a Tanácsteremben, és egyeztetik javaslataikat. Eközben Fehér József kezdeményezi az OKÉT plenáris ülésének összehívását, egy 2013. március 4-8. közötti időpontra. 2013. február 21-án (csütörtökön) 08:30 órától kb. 12:00-ig az OKÉT munkavállalói oldal véglegesíti bérkövetelését. Ennek folytatásaként, azaz 2013. február 21-án (csütörtökön) 12:00 órától kezdődően a KOMT munkavállalói oldal is ülést tart (dr. Horváth István munkajogász meghívottként ezen vesz részt). A jelenlegi tervek szerint tehát március 4-8. között az OKÉT plenáris ülésének összehívása remélhető. A kompenzációval, azaz a februári bérekkel kapcsolatos tapasztalatokat – bár érkeztek különféle, nettó bércsökkenéssel kapcsolatos bejelentések – egyelőre szinte lehetetlen értékelni. Ennek oka számos esetben a bérlapok hiánya, átszervezések, a minimálbéremelés és a soros előmenetelek bizonytalansága, hogy beszámítják-e azokat a kompenzációba. Mi van azokkal, akik tavaly is az akkori minimálbéresek voltak (és most is a mostani szerint), azokkal, akik tavaly is az idei minimálbért keresték, illetve, akiknek keresete a két érték közé esett. És, akik tavaly még nem is dolgoztak? Kéretik, hogy mindenki juttassa el február 20-ig saját tapasztalatait Fehér József részére. Továbbá, felmerül – mint OKÉT-téma – egy újabb anomália, mely szerint a szabadság időpontja jelentősen befolyásolja az aktuális havi keresetet (hol nő, hol csökken). _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ OKÉT MVO egyeztetés, 2013. február 21. Témák: - Egyeztetés a közszolgálati munkavállalók 2013. évi bér- és kereseti helyzetének javításával kapcsolatos kezdeményezésről. A 2013. február 18-i (hétfő) szakértői egyeztetésen elhangzott követelési javaslat: (Előzménye, a „három pontos” munkavállalói követelés, azaz a 20% tarifaemelés, a +2 fizetési fokozat bevezetés, az egységes cafetéria voltak. Ezeket fenntartja az OKÉT MVO.)

85

Emellett, illetve amíg ez megvalósul, havi bruttó 10eFt/hó/fő jövedelem-kiegészítés januártól – azaz visszamenőlegesen – történő biztosítását (éves szinten ez bruttó 120eFt/fő) javasolta a szakértői csoport, ami a kompenzáción felül történne meg. Ennek össz-bértömege mintegy 76 MrdFt lenne, a járulék-vonzatai nélkül. További két „kompromisszumos” javaslat is elhangzott: Az egyik, ugyanez, csak márciustól, tehát ez éves szinten bruttó 100eFt/fő jövedelem-kiegészítést jelentene. Illetve, a „legvégső” javaslat ennek az összegnek az Erzsébet-utalványban történő kifizetése. Az ÉSZT támogatta mindezeket, ezen felül javasolja a kormánynál kezdeményezni az új kollektív szerződések megkötését. A HODOSZ szintén támogatta, megjegyezve, hogy a havi 10eFt-os Erzsébet-utalvány a jelenlegi cafetéria kereten felül értendő. A PSZ is támogatta, azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben a plusz Erzsébet-utalvány terve a kormány részéről elfogadásra kerülne, akkor meg kell teremteni annak összhangját az SZJA és egyéb jogszabályokkal. Az MSZOSZ egységesen támogatta a javaslatot. A LIGA is támogatta, abban az esetben, ha a 10eFt/fő/hó kiegészítés a fenti „három pontos” követelésen felül lenne, illetve abban az esetben is, ha a „három pont” későbbi megvalósulása, vagy egyebek (pl. életpálya-modellek beindulása) mellett a 10eFt/fő/hó juttatás beszámításra, tulajdonképpen levonásra kerülne. (A LIGA-tag KRSZ tájékoztatása szerint a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsban differenciált béremelést fogalmaztak meg.) Mindenképpen az eredeti hármas követeléssel kellene kezdeni a tárgyalást, még akkor is, ha azt már háromszor elutasították, és ha azt most is egyértelműen elvetik, csak akkor kellene felhozni a havi 10eFt/fő/hó javaslatot. A MOSZ részéről megjegyezték, hogy abban az esetben, ha a 20%-os tarifaemelés esetlegesen megvalósulna, azt a magas keresetűek (nevezetesen a bruttó 250eFt feletti keresetűek) ne kaphassák meg egyáltalán, vagy teljes egészében ne. (Ezt a javaslatot végül elvetették.) A MOSZ egyébként támogatja a komplex javaslatot. A SZEF is támogatja a tárgyalt javaslatot, azzal a kiegészítéssel, hogy a kormány ezt az esetleges kiegészítést ne számíthassa be sem a soros előmenetelek miatti illetményemelkedésekbe, sem a minimálbér-bérminimum emelések hatásaiba, sem semmilyen más, most hatályos, illetményeket meghatározó rendszerbe. A javaslatot ki kellene terjeszteni azokra a munkavállalókra, akik nem a Kjt. hatálya alá, hanem pl. az Mt. alá tartoznak, de költségvetési intézményekben dolgoznak. (Az Erzsébet-utalvány azért is előnyös lenne, mert e mellett fenntarthatóak lennének az eredeti, tehát a 20%-os tarifaemelési, stb. követelések, valamint ennek elfogadtatására több esély látszik, mint a tarifa- vagy illetmény-emelésre vagy -kiegészítésre.) Hangsúlyozandó, hogy a plusz juttatás forrása a központi költségvetés lenne. Fehér József felolvasta a komplex, azaz a fenti javaslatokat tartalmazó, időközben megszerkesztett levél vázlattervezetét – mely indoklást is tartalmazott – amelyhez az OKÉT MVO mind az öt konföderációja „igen” szavazatával csatlakozott.

Az elkövetkezendő OKÉT plenáris ülésen tisztázandó továbbá (ebben valamennyien egyetértettek), hogy a szabadságra menő munkavállaló havi fizetése annak függvényében emelkedhet, vagy csökkenhet, hogy melyik hónapban megy szabadságra, és a változás több

86

ezer forintos nagyságrendű. Ez megmagyarázhatatlan, tarthatatlan helyzet, melyre mindenképpen megoldást kell találni. A kormány tájékoztassa az OKÉT MVO az VKF-en történt megállapodásról! (Állítólag ott az hangzott el, hogy a havibéresek a szabadságuk idejének hónapjára nem kaphatnak a hivatalos keresetüknél sem kisebb, sem nagyobb összeget.)

Fennmaradó kérdés, hogy mi legyen a teendő abban az esetben, ha a kormányzati oldal a havi 10eFt/fő/hó Erzsébet utalványra is elutasítóan válaszol? Van-e olyan szándék az OKÉT MVO-on, hogy sztrájkbizottsággá alakuljon? (Ez eszköze lehet egy magasabb tárgyalási szint kikényszerítésének, mint ahogyan a pedagógussztrájkbizottság esetében történt. De ellenkező is lehet annak hatása, mint ahogyan azóta történt a PDSZ-szel.) Kérdés, részese lehet-e egy sztrájkbizottságnak egy olyan ágazati szakszervezet, amely ágazat munkavállalóira jogszabály mondja ki, hogy nem sztrájkolhatnak. Felmerült a demonstrációs bizottság megalakítása. De, egy esetleges demonstráció sem biztos, hogy hatékony lenne, hiszen az embereket távol tarthatja az a helyzet, hogy egy fotó is elég lehet ahhoz, hogy a munkáltatója bizalomvesztésre hivatkozva elbocsássa állásából. Végül, abban maradtak, hogy kormányzati elutasítás esetén az OKÉT MVO egy meghívó levelet ír Orbán Viktornak, javasolva, hogy személyesen jelenjen meg a rákövetkező OKÉT plenáris ülésen, mely egy neki alkalmas időben kerülne megtartásra. Ennek elutasítása, vagy figyelmen kívül hagyása esetén lehetne visszatérni a demonstrációs bizottság, illetve a sztrájkbizottság megalakításának kérdésére.

A kompenzáció tapasztalatairól való konzultációt későbbre kellett halasztani. Fehér József addig is kéri az érdekelteket, hogy a korábban felmerült, vagy újabb keletű problémák leírását mindenki küldje el részére, hogy elkészíthesse azok összegzését. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

87

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. március 27. Témák: - Felkészülés az OKÉT plenáris ülésére. (Megjegyzés: Az OKÉT 2013. március 27-i plenáris ülés javasolt napirendje: 1. Tájékoztatás és konzultáció az egészségügyi intézmények munkavállalóit érintő egyes kérdésekről – gazdasági társaságok költségvetési szervvé alakítása, bérrendezés, nyugdíjazás; 2. Konzultáció a közszolgálati munkavállalók 2013. évi kompenzációjának megvalósulásáról.) Az 1. napirendhez (egészségügyi munkavállalók) három témakör tartozik tehát, a „visszaszervezés”, a béremelés, valamint a nyugdíj és kereset folyósításának problematikája. Az egységes állami egészségügyi szolgálat fő prioritása a sürgősségi betegellátás lesz. Ténykérdés, hogy 2013. április 1-jétől megvalósul a kiszervezettek „visszaszervezése”. Probléma lesz a vállalkozóként (társas-, egyéni-), megbízás keretei között, szabadfoglalkozásúként stb. dolgozó orvosok visszavétele egy, közös munkáltató alá. Béren kívüli juttatás hol van, hol meg nincs. Felmentési idő, jubileumi jutalom és egyebek egyik helyen vannak, máshol nincsenek. Mozgó-bér, és egyéb pótlékok, kiegészítések egyes területeken igen jelentős részét képezik a kereseteknek, máshol meg elhanyagolhatóak. A visszaszervezéskor tekintettel lenni a jelenleg igen eltérő cafetéria-rendszerekre. Felmerült az ágazati cafetéria ötlete. Az egészségpolitikai egyes aktuális feladatairól szóló 1149/2013. (III.22.) Korm. határozat szerint rendezni fogják az egészségügyben fennálló foglalkoztatási jogviszonyokat, kiváltják a megbízási és vállalkozási jogviszonyokat. Felmerült, hogy akiknek közszolgálati jogviszonya a kiszervezés miatt szünetelt, azoknak az Mt hatálya alatti munkavégzésük idejét számítsa be a kormány. (Ezt állítólag megígérték, illetve ebben az esetben, mivel az adott egészségügyi munkához szükséges végzettség – mint feltétel – fennállt a kiszervezés alatt is, e miatt ez a munkaidő is be kell, hogy számítódjon az új besorolásnál.) Igényként fel kell majd vetni az európai formáknak, szokásoknak is megfelelő ágazati érdekegyeztetés felélesztését. A jelenlegi szisztéma szerint az államtitkár meghívja „az ágazat szereplőit”, nem világos azonban, hogy mi alapján szelektál, lehetnek „nem szívesen látott” szereplők, és a Kamara is ott van. Nem szerencsés, hogy sztrájkbizottságokkal tárgyal – esetenként – a kormányzat. A formális érdekegyeztetésnek az is része kell legyen, hogy az elhangzottakat, esetleges megállapodásokat emlékeztető rögzítse. (Jelenleg, még ha ígérnek is valamit, az nem számonkérhető.) Az állam tulajdonosként történő megjelenése miatt felvethető lenne az ágazati kollektív szerződés megkötése. Amennyiben 2013-ban megjelenik egy 30 Milliárd forint bértömegű illetmény-emelés az év egynegyedére, akkor e szerint 2014-ben 120 Milliárd lenne az erre fordítandó arányos összeg, de a kormány akkor is csak 30 Milliárdot akar adni. A diplomás egészségügyi szakdolgozók csak nagyon kis béremelésben részesültek, az ő helyzetüket is rendezni kellene.

88

A nyugdíj és kereset együttfolyósításának tilalma megoldására konkrétumok nincsenek, csak nyilatkozatok, a senior-díjról. Ennek formája, mértéke, technikája bizonytalan, emiatt számos szakorvos, szakdolgozó távozik a szakmájából. Az e témában a kormányzat által terjesztett számokat fenntartással kell kezelni.

Az OKÉT plenáris ülés 2. napirendjéhez (kompenzáció megvalósulása) év eleje révén nem áll még rendelkezése elegendő információ. Az azonban megállapítható, hogy maga a rendszer igazságtalan, ellentmondásos, rossz. Nem helyes, hogy 2010. a bázisév, az sem, hogy a minimálbér(ek) beszámítódik/nak a kompenzációba, és ugyanez igaz egyes esetekben a soros előmenetelekre is (oly módon, hogy a rangsorban való előrehaladás alkalmával a magasabb kötelező kereset növekményét levonhatják a munkáltatói döntésen alapuló – korábbi – eltérítésből), továbbá, a „szezonálisan” pl. szünidők alatt kilépők-belépők helyzete bizonytalan, és a családi adókedvezmény csökkenti a kompenzációt. És akkor az évek óta befagyasztott bérrendszerekről még szó sem esett. A bérjegyzék annyira bonyolulttá vált, hogy azt a dolgozók nem értik. (A kincstárnál arra hivatkoznak, hogy ők is „hozott anyagból” dolgoznak.) Igen nagy a hibalehetőség, mert a munkáltatók közül sokan szintén nem értik rendszert, az esetleges – akár havi több ezer forintos kereset-csökkenést eredményező – hibáikat nem ismerik el, illetőleg a dolgozók nem is mernek előállni ilyen ügyekkel. Szükség lenne tehát egy olyan „OKÉT-Ajánlás” kihirdetésére, amely a munkáltatók kötelezettségévé tenné a kompenzációs 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet betartásának felülvizsgálatát. (Pontosabban, annak ellenőrzését, hogy a rendelet 5. mellékletének II. és III. pontjait a munkáltató helyesen töltötte-e ki.) Egy ilyen OKÉT-Ajánlás kihirdetése esetén a munkahelyi szakszervezetnek lenne joga, hivatkozási alapja fellépni a munkáltatóknál. Egyedi esetek tömege igazolja – a munkáltatók egy részének felületessége miatt – ennek szükségességét. Ezen kívül, a MÁK-ot is kötelezni kellene, hogy érthető – jogszabályi hivatkozásokat is tartalmazó – leírást szerkesszen meg a fizetések kiszámítási módjára. A fentebb elhangzott igényekkel, követelésekkel a jelen lévők mindegyike egyetértett. Felmerült egy, a dolgozók részére szerkesztett, egyszerűbb nyelvezetű tájékoztató levél igénye is. A jogutódlás esetében (amikor a munkáltató személye változik) ne terheljék a dolgozókat dupla nyomtatvány-kitöltéssel, azaz a dolgozó bér-papírjaival együtt kompenzációs papírjai is kerüljenek átadásra. Ezt azonban jogi előírásokkal kellene/lehetne biztosítani. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

89

2./2013. OKÉT plenáris ülés, 2013. március 27. Napirend: 1. Tájékoztatás és konzultáció az egészségügyi intézmények munkavállalóit érintő egyes kérdésekről (gazdasági társaságok költségvetési szervvé alakítása, bérrendezés, nyugdíjazás), 2. Konzultáció a közszolgálati munkavállalók 2013. évi kompenzációjának megvalósulásáról. Az ülés összehívására a szakszervezeti oldal napirendi javaslatai alapján került sor. Az ülés az alapszabály értelmében kétoldalú konzultációnak minősül, mivel az önkormányzati oldal nem képviseltette magát.

Napirend előtt: A szakszervezeti oldal részéről Fehér József oldalügyvivő emlékeztetett arra, hogy már korábban is tiltakoztak a nyugdíj és az illetmény együttfolyósítási tilalma ellen, és kérték a vonatkozó határozat visszavonását. Álláspontjuk szerint az intézkedés minden ágazatban számos problémát és sérelmet okoz, működési, szolgáltatási zavarokhoz vezethez, a végrehajtás indokolatlanul differenciál az egyes területek között. Ezért újból kérik a kormányzattól az intézkedés felfüggesztését, és az érdekegyeztetés keretében a komplex, szakmai áttekintés lehetőségét április 30-a előtt. Kormányzati részről dr. Kardkovács Kolos hangsúlyozta, a kormány határozott szándéka az intézkedés végrehajtása, annak hatásaival tisztában van. Nem cél a humán szolgáltatások, ágazatok ellehetetlenítése, ennek elkerülésére az „érzékeny” ágazatokban megfelelő intézkedések fognak születni. A kormányzati oldal nevében nem zárkózott el az elől, hogy konzultáció keretében sor kerüljön az intézkedések általános és ágazati áttekintésére. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnöke kérte, hogy az egészségügyi és oktatási ágazathoz hasonlóan a szociális ágazatban is kerüljön sor a szakszervezetek részvételével ágazati egyeztetésekre az intézkedésekről. Kardkovács Kolos kormányzati részről vállalta a kérés továbbítását az EMMI szociális államtitkársága felé.

1. napirendi pont: Tájékoztatás és konzultáció az egészségügyi intézmények munkavállalóit érintő egyes kérdésekről (gazdasági társaságok költségvetési szervvé alakítása, bérrendezés, nyugdíjazás)

90

a. Kötelező nyugdíjazás Dr. Páva Hanna, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi koordinációért és EU ügyekért felelős helyettes államtitkára tájékoztatást adott a kötelező nyugdíjazásról, a nyugdíjazás alól mentesítésről, a kompenzálásról: - 2013-ban az ágazatban 6500 főt érint a kormány határozata, beleértve a 28 visszaszervezésre kerülő gazdasági társaság állományát is. Ezt a létszámot csökkenti az állami tulajdonba nem került szakrendelők érintett létszáma. - A továbbfoglalkoztatásra 2700 mentesítési kérelem érkezett, ebből 700 az, amely az álláshelyre vonatkozik, - A mentesség alá tartozók kompenzálására kialakított javaslatot jelenleg a parlament tárgyalja. A kompenzáció csak a szakszemélyzetre vonatkozik, mértéke legfeljebb a mindenkori nyugdíj bruttósított összege. A kompenzáció összege a munkáltatóhoz kerül átutalásra, konkrét mértékét a munkáltató állapítja meg. A megtakarított kompenzációt vissza kell utalni. A kompenzáció fedezetére az Egészségügyi Alapban pótlólagos forrás áll rendelkezésre. b.

Állami tulajdonú egészségügyi gazdasági társaságok költségvetési szervvé történő visszaalakítása

Dr. Raffay Bálint (EMMI, Egészségügyért felelős államtitkárság) tájékoztatást adott a törvényi szabályozásról: Az állam kizárólagos tulajdonában lévő 28 fekvőbeteg intézményt érinti az intézkedés. A visszaszervezés alapelve, hogy a munkavállalók továbbfoglalkoztatása felajánlásra kerül. Ennek részeként április 15-ig közalkalmazotti kinevezést kapnak azok, akikkel a közalkalmazotti törvény szerint ilyen jogviszony létesíthető. A munkavállalók 15 napon belül nyilatkozhatnak, ha nem fogadják el a kinevezést. A közalkalmazotti besorolásnál beszámít a gazdasági társaságnál, illetve annak jogelődeinél munkaviszonyban, továbbá a közfinanszírozott egészségügyi intézményekben töltött idő. Az illetmény megállapításánál alapvető szempont, hogy a rendszeres díjazások összege nem lehet kevesebb, mint a gazdasági társaságnál az átadás előtt biztosított díjazás, és nem lehet kevesebb, mint a Kjt., valamint az egészségügyi ágazati béremelés szabályai által meghatározott. Ha a munkavállaló nem fogadja el a kinevezését, akkor a jogviszony megszűnik, és sor kerül a ki nem vett szabadság megváltására, viszont más juttatásra (felmentés, végkielégítés) nem lesz jogosult. A vezetői kinevezések jogfolytonosak lesznek. c. Béremelések Dr. Páva Hanna erről a következőket mondta: Március 7-én kezdték el az egyeztetéseket az idei ágazati béremelésről, amely célra 30 Mrd Ft áll 2013-ban rendelkezésre. Az egészségügyi államtitkárság javaslatokat kért a szakmai szervezetektől az elosztást illetően. Az eddig beérkezett javaslatok szerint a diplomás szakdolgozók számára, az idei garantált bérminimum emelés miatti korrekcióra, a gyógyszerészek részére, valamint a mozgóbérek (pl. ügyeleti díj)

91

emelésére kellene a forrásokat felhasználni. A jövő héten újabb tárgyalásra kerül sor, ahova az államtitkárság várhatóan alternatív javaslatokat készít elő. Az első egyeztetésen elhangzottakhoz képest megerősödött az a szándék, hogy a béremeléseket szeptember 1-jétől, de visszamenőlegesen hajtsák végre. Dr. Berki Zoltán (Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, ÉSZT) elmondta, hogy az egészségügyben zajlik egyeztetés a szakszervezetek részvételével, azonban ezt formalizáltabbá kellene tenni a jövőben. A nyugdíjak kompenzálásával kapcsolatosan kérdésként tette fel, hogy a munkáltató hogyan szerez tudomást a nyugdíj mértékéről, részidős foglalkoztatás esetén milyen kompenzálásra kerül sor, illetve a mozgóbérekre, pótlékokra is vonatkozik-e a garanciális szabály. Javasolta továbbá, hogy a bértől elkülönítve és nem a bérfizetéssel együtt jussanak hozzá az érintettek a kompenzációhoz. A béremelésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a visszamenőlegesség új elem. Továbbá fontosnak tartotta, hogy az egészségügyben dolgozó nem szakszemélyzetre is gondolni kellene a béremelések előkészítésénél. Kiss László (Független Egészségügyi Szakszervezet, Munkástanácsok Országos Szövetsége) azt kérte, hogy: - az érintettek kapjanak átfogó tájékoztatást a nyugdíjazásról, illetve a kompenzáció melletti továbbfoglalkoztatásról. Megkérdezte, hogy a 700 státusz betöltésére milyen elképzelése van a tárcának. - A béremelésbe ő is indokoltnak tartja a nem szakszemélyzet bevonását. Ugyancsak indokoltnak tartja a béremelést a szociális ágazatban is. Fehér József felvetette, hogy a Kjt-ben kellene szabályozni a mostani egészségügyi intézkedésekhez hasonló, Mt-ből történő visszaszervezéseket. Pozitívumként megállapította, hogy működik az egészségügyi ágazatban az érdekegyeztetés, célszerű lenne, ha az egyeztetések megállapodási célzattal folynának, és ágazati kollektív szerződés kötésére is sor kerülne. Dr. Páva Hanna válaszában elmondta, hogy az egyeztetések formalizálásának erősítésére emlékeztetők készülnek. A kollektív szerződéskötést megvizsgálják, ilyet reprezentatív szakszervezet köthet. A kompenzálással kapcsolatban azt a választ adta, hogy részidő esetén is a teljes nyugdíj kompenzálására kerül sor, azonban csak egy jogviszonyban. A nyugdíj összegére vonatkozóan a munkavállalótól célszerű nyilatkozatot kérni, megfelelő dokumentációval együtt. A nyugdíj miatti kompenzáció kifizetésére az illetménnyel egyidejűleg, de külön jogcímen kerül sor. A visszamenőleges béremelés mellett szól, hogy a forrás 2014-ben is 30 Mrd Ft lehet. Az egészségügyben a béremelésekre a humán erőforrás krízis miatt van szükség, a nem szakdolgozók béremelésére az intézkedés ezért sem terjedhet ki. A tárca tájékoztató levelet állít össze a munkáltatók részére a nyugdíjazással összefüggő teendőkről. Az üres álláshelyek betöltésével kapcsolatban elmondta, hogy a kormány számára nemcsak a bérről, hanem egy komplex életpálya modellről kell javaslatot

92

tenni. A rokon szociális területen a bérrendezés szükségességével egyetért, forrásszükségletének megítélésében nem kompetens, az igényt tolmácsolni fogja. Dr. Raffay Bálint válaszként elmondta, hogy a „visszaszervezés” során a munkabérek garanciája azon rendszeres bérelemekre terjed ki, amelyek jogszabály, munkaszerződés vagy kollektív szerződés szerint járnak. Természetesen a bérstruktúra meg fog változni. Kérte, hogy a szakszervezetek majd jelezzék, ha a bérszámfejtésben anomáliákat tapasztalnak, mert a korrekt végrehajtás a tárca számára is fontos. Dr. Kardkovács Kolos javasolta, hogy az Mt-ből a Kjt-be történő visszaszervezés kérdéseire egy későbbi egyeztetés során térjenek vissza. Az ágazati kollektív szerződéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a GYEMSZI (vagy például a közoktatási ágazatban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) által – a szerződéskötésre jogosult szakszervezet megléte esetén - esetleg kötendő kollektív szerződés munkáltatói szintűnek tekintendő, ami kiterjesztéssel válhat ágazativá. Megerősítette, hogy a szociális ágazat felé továbbításra kerül a szakszervezetek egyeztetési igénye. A Közegészségügyi Szakszervezet képviselője felvetette, hogy a bérekről történő egyeztetést ki kellene terjeszteni a közegészségügyi intézményekben foglalkoztatott, közalkalmazotti státuszú szakszemélyzetre is. Dr. Páva Hanna jelezte, hogy a tárgyalásokba bevonható ez a munkavállalói kör is.

2. napirendi pont: Konzultáció a közszolgálati munkavállalók 2013. évi kompenzációjának megvalósulásáról A szakszervezeti oldal részéről Fehér József elmondta, hogy a kompenzációval kapcsolatban felmerült problémák tekintetében valószínűleg az április eleji bérfizetéseket követően tisztább lesz a kép, mint az első két hónap alapján. Úgy látják, hogy a jogszabályban nincs rendszerhiba, maga a kompenzáció rendszere azonban elhibázott (családi kedvezmény beszámítása, újra belépők kezelése, minimálbér-emelés és előmenetel szabályai). Ezért annak 2014. évi megszüntetésére, valamint a közszféra 2013. évi béralakulásával kapcsolatos szakszervezeti javaslatokra vissza kell térni. Javasolják, hogy a rendelet 5. számú mellékletét képező nyilatkozat II. és III. pontjában foglaltakkal kapcsolatban az OKÉT adjon ki ajánlást a munkáltatók számára annak érdekében, hogy a nyilatkozatok akár utólag is pontosításra kerüljenek. Kormányzati részről Banai Péter (NGM, költségvetésért felelős helyettes államtitkár) elmondta, hogy a 2013. évi szakszervezeti bérjavaslatokra csak később, legalább a

93

gazdaság és a költségvetés első negyedéves teljesítménye ismeretében lehet visszatérni. Az idei bérkompenzáció megvalósulásával kapcsolatban átadott szakszervezeti dokumentumok átvizsgálása alapján megállapítható, hogy a rendeletben nincs rendszerjellegű hiba, a végrehajtásban azonban jelentkeznek problémák, amelyeket visszamenőlegesen is rendezni szükséges. A helyben feltárt problémákkal kapcsolatban a konkrét munkáltatókat kell megkeresni a hiba kiküszöbölése céljából. A kormányzati oldal az átadott 19 esetről készített egy írásbeli összefoglaló szakmai anyagot. Fehér József jelezte, hogy a munkavállalók esetenként jogos panasz esetén sem mernek a munkáltatójukhoz fordulni, ezért indokoltnak tartják az OKÉT ajánlás kiadását a megtett nyilatkozat pontosításáról, továbbá kérték, hogy a Magyar Államkincstár belső útmutatóját kaphassák meg a szakszervezetek. A fentiek alapján, a napirendi pont lezárásaként a két oldal a következőkről állapodott meg: - a szakszervezetek által bemutatott 19 eset alapján készített kormányzati összefoglaló válasz az emlékeztető mellékletét képezi, - a Magyar Államkincstár útmutatója - annak felülvizsgálatát követően - a szakszervezeti oldalnak egy héten belül átadásra kerül, - a szakszervezetek a nyilatkozat II-III. pontjával kapcsolatos OKÉT ajánlásra szövegszerű javaslatot tesznek. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

94

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. június 5. Témák: Javaslat az OKÉT plenáris ülésének összehívására és napirendjére. - Az OKÉT Munkavállalói Oldala 2013. február 21-ei levelében kezdeményezte a közszolgálati dolgozók 2013. évi keresetének növelését. A javaslat azt is tartalmazta, hogy a 2013. teljes naptári évre minden közszolgálati munkavállaló havi nettó 10 ezer forint értékű Erzsébet utalványban részesüljön. A javaslatot az OKÉT Kormányzati Oldala nem utasította el, de az erről szóló tárgyalások időpontját 2013. május vége, június eleje időszakban tartotta célszerűnek. - Ezen túlmenően – egyetértés esetén – az OKÉT MVO kezdeményezi a 2014. évi bér- és jövedelmi helyzetről szóló egyeztetések megkezdését. 2013. évről: Fehér József megírta a levelet Czomba Sándor NGM államtitkárnak – mivel a kormányzati oldal eddigi vezetője, dr. Kardkovács Kolos helyettes államtitkár távozott posztjáról – az OKÉT plenáris ülésének összehívására. Erre – vélhetően – 2013. június 17-21. között kerülhet sor. Az OKÉT szakszervezeti és kormányzati oldalai ajánlást fogadtak el a költségvetési intézményekben dolgozó munkavállalók 2013. évi bérkompenzációjának teljesülése érdekében. Ez az NGM honlapján is megjelent. (Megjegyzés: A weboldal helye innen érhető el: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/foglalkoztataspolitikaert-elelosallamtitkarsag/hirek/ajanlas-szuletett-a-kozszfera-2013-evi-berkompenzaciojanak-pontos-teljesuleseerdekeben

az „OKÉT bérkompenzációs ajánlás (2013. május 17.)”-re való további kattintással) A havi 10eFt-os Erzsébet-utalvány juttatás a költségvetési szerveknél/intézményeknél dolgozó munkavállalók részére kb. 65MrdFt-jába kerülne a költségvetésnek. Fel kell készülni az alábbi – esetleges – kormányzati reakciókra (bár eddig nem ígértek semmit): - A folyósítás csak év vége felé lehetséges; - Legyen jövedelem korlát; - Ahol jelenleg is van jelentős cafetéria, ott ne részesüljenek a juttatásból; - Visszamenőleg nem lehetséges; - Csak egy részét (pl. az évre összesen 60eFt értékben) adják; - Ahol lesz életpálya, jövedelem-kiegészítés, stb., ott ne kapjanak. Hangsúlyozandó, hogy a kormányzat senkinek nem ígért semmit, ezek hipotetikus helyzetek. Eldöntendő a követelés pontos meghatározása. Nem lehet cafetéria, nem lehet béren kívüli elem, Lehetne kapcsolódni a versenyszektorban megkötött „ajánlás”-hoz (melyből – egyesek szerint – kiolvasható egy 3,1%-os bérnövelési ajánlás). Az ÉSZT elnöksége a teljes közszférára vonatkozó, január 1-jétől való juttatásra – mint elfogadható kompromisszumra – adott felhatalmazást Kis Papp Lászlónak. A 2016-ig történő bérbefagyasztás – mely a Konvergencia-programban olvasható – elfogadhatatlan. Emlékeztetőül, a megelőző szakszervezeti javaslatok voltak:

95

- A közszolgálati bértarifák, bérek, az illetménytáblák legalább 20%-os mértékű emelése; - Legalább két további fizetési osztály bevezetése a közszolgálati bérrendszerekben; - A cafetéria egységes szabályozása, minimumának meghatározása. A februári követelés lényegében egy kompromisszumos javaslat lett, a fentiek fenntartása mellett. Megállapodás történt a munkavállalói oldalon az alábbiakban: - A februári követelést ne változtassa meg a szakszervezeti oldal; - A tárgyalások alkalmával figyelemmel kell lenni, hogy a „külön juttatás” legyen a követelés megnevezése (nem jó a „béren kívüli juttatás”, sem a „cafetéria”, külön kiemelve, hogy a HM cafetériát nem érintheti). Továbbá, az Erzsébet-utalványhoz még szükséges hozzátenni, hogy az „étkezési célú/étkezésre felhasználható” szöveg legyen feltüntetve az utalványokon. (Mivel van ezen kívül többféle más.) - A követelés mindenkire vonatkozzon (jövedelem határ nélkül, életpályával érintettekre is, stb.); - A kifizetésre 2013. november 30-ig kerüljön sor, egyéves határidővel lehessen felhasználni; 2014. évről: Tekintettel kell lenni a 2014. évi költségvetés elkészítésének várható szakaszaira, azok ütemezésére. A költségvetésben lesz hat olyan tétel, amelyek hatással lesznek az illetményekre, nevezetesen: - Pedagógus életpálya (2013. szeptembertől vagy 2014. elejétől); - 2013. évi egészségügyi béremelés (kb. 40MrdFt-os államháztartási kihatással); - Minimálbér ill. bérminimum tervek (101dFt, ill. 117-118eFt), ebben 2013-ban kb. 220e (a 600e-ből) fő érintett; - A nettó bér kompenzációját 2014-ben is fenntartják; - 3 ezer tervezett új rendőri munkahely létrehozásának bértömege; - Választási többletmunkadíj bértömege, illetve a 2014. szeptembertől 400 darabra növelni tervezett kormányablakok munkavállalóinak (kb. 16-18e fő) 30%-os ügyfélszolgálati pótléka. A 2014-ben egyre szélesebb körben bevezetni tervezett munkaköralapú bérrendszer bevezetése lényegében a köztisztviselői bérrendszer végét jelenti. A közalkalmazottaknál a pedagógusok (életpálya), egészségügyiek (számos táblán kívüli pótlék), felsőoktatásiak már lényegében kikerülnek a bérrendszer hatálya alól. A legrosszabb a mindenből kimaradók (pl. szociális ágazat, egészségügyi jellegű, de béremeléssel nem érintettek) helyzete. A szociális ágazat képviselői az intézkedés és egyáltalán a válasz elmaradása miatt petíciót nyújtottek be az illetékesekhez. Megoldásai javaslatként felmerült egy új, a minimálbérhez rugalmasan alkalmazkodó új bértábla, illetve egy sávos, alkudozásra lehetőséget adó bérrendszer bevezetése. További javaslat az illetményrendszereknek az inflációval való emelése. Megegyezés történt abban, hogy a szakszervezeti oldal fenntartja eredeti követeléseit (lásd az oldal második bekezdésében) számszerűsítve, hogy az illetményalap emelkedjék 45eFtra.

96

Amennyiben az OKÉT plenáris ülésének időpontját kitűzésre kerül, a Munkavállalói Oldal előtte két órával, annak helyszínén még egy további oldal-egyeztetést tervez. (Ezen lehetőleg már ne legyen gyökeresen új felvetés.) _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

97

3./2013. OKÉT plenáris ülés, 2013. június 18. Napirend: - Konzultáció a közszolgálati munkavállalók 2013. évi bér- és kereseti helyzetének alakulásáról, a kompenzációs rendszer hatályosulásának tapasztalatairól. - Előzetes konzultáció a közszféra 2014. évi béralakulásáról. Az ülés összehívására a szakszervezeti oldal kezdeményezésére került sor, a kormányzati oldal kérésére elhalasztott februári tárgyalási igényük alapján. Kormányzati részről bemutatkozott az oldal új ügyvivője, dr. Modori László foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár úr. Napirend előtti felvetések a szakszervezeti oldal részéről: 1. Fehér József oldalügyvivő a banki tranzakciós adók augusztus 1-jétől kilátásba helyezett újabb emelése kapcsán kérte – ahogyan már korábbi üléseken is -, az OKÉT vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a havi fizetés készpénzben történő felvételének a költsége a közszféra minden munkavállalója számára kompenzálásra kerüljön, ahogy az a fizetések banki átutalásának bevezetése idején általános volt. Banai Péter (NGM) kormányzati válasza: Az európai összehasonlításban is kiemelkedő költségvetési konszolidációt a kormány a lakossági terhek növelésének elkerülésével, sőt esetenként a terhek csökkentése mellett hajtotta végre. A készpénzfelvét 0,6%-ra emelkedő illetéke ezt az általános képet érdemben nem befolyásolja. A kormány a készpénzfelvét, illetve a banki átutalások mértékét úgy határozta meg, hogy az Európában is nyomon követhető trendnek megfelelően a készpénzben történő kifizetések - és ezzel a feketegazdaság - visszaszorulását ösztönözze. Kérte, hogy a szakszervezetek ezt az indokolást is közvetítsék a munkavállalók felé. 2. Kónya Gusztávné (MSZOSZ, Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete) felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális ágazatban nem működik az érdekegyeztetés. Kérik ezért, hogy az OKÉT keretében – ahogy az történt az egészségügyi ágazat vonatkozásában – kerüljön sor a szociális ágazat helyzetének, problémáinak (pl. bérrendezés) áttekintésére a szociális államtitkárság vezetőinek részvételével. Boros Péterné (SZEF, MKKSZ) megerősítette, hogy a szociális szféra helyzetének megoldása sürgető, mielőbbi tárgyalási lehetőséget kérnek. Banai Péter kormányzati válaszában elmondta, tolmácsolni fogjuk az EMMI felé a kérést, hogy a szociális ágazat képviselője vegyen részt az OKÉT ülésen, illetve hogy működtessék az ágazati érdekegyeztetést.

98

3. Szűcs Viktória (SZEF, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) a kettős folyósítás tilalmát érintően a következőket jelezte: - Várhatóan egy, de akár 2-3 hónapig ellátás nélkül maradhatnak azok a munkavállalók, akik áprilisban úgy nyilatkoztak, hogy foglalkoztatottak, azonban később július 1-jétől mégis a nyugdíjazást választották. Kérik, a kormányzat segítse az adminisztrációs folyamatokat, hogy ellátatlanság ne fordulhasson elő. - A 65 év feletti munkavállalók közszférában történő foglalkoztatásának lehetősége vonatkozásában ellentétes állásfoglalást kapott a minisztériumtól, illetve a nyugdíjfolyósító szervtől. Kéri e tekintetben egységes kormányzati álláspont kialakítását. Banai Péter elmondta, a kormányzat is szeretné elkerülni, hogy egyes esetekben ellátatlanság alakuljon ki, ezért kérte írásban megküldeni a problémát. Hasonlóképpen kérte a 65 év felettiekre vonatkozó két állásfoglalás megküldését. 4. Dr. Bárdos Judit (SZEF, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete) megkérdezte, hogy miután a közszféra több területén életpálya modellek kerülnek várhatóan bevezetésre és béremelésekre kerül sor (pedagógusok, egészségügyi dolgozók), mikor kívánja a kormány elindítani a rendvédelmi ágazatban 2010-ben megígért életpálya modellt az akkor ígért legalább 30%-os béremeléssel. Banai Péter kifejtette, az is értéknek tekintendő, hogy a közszférában a béreket nem kellett csökkenteni, a tiszthelyettesi pótlékot sikerült megőrizni, hogy több ágazatban béremelés is történik, hogy a családi adókedvezmény széles körben jövedelemnövekedést eredményez. A pedagógus béremelésre 2014-ben mindenképpen sor kerül, a 2013. szeptemberi megvalósítás még a feltételektől függ. Több költségvetési kiadásra sem a jogi, sem a közgazdasági korlátok miatt jelenleg nincs mód. (A jövőben, a költségvetés helyzetétől függően, azonban a közszféra más területein is sor kerülhet majd bérrendezésekre.) 5. Holecz Gábor (MOSZ, Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete) felhívta a figyelmet az APEH és a VPOP egyesítése során kialakított bérrendszer, a bevezetett teljesítményértékelés negatív hatásaira, az elsősorban a tiszthelyetteseket érintő bércsökkenésre. Választ kér arra, hogy az NGM mint jogutód miért nem működteti a Közpénzügyi Érdekegyeztető Tanácsot, érvényes-e még a Tanács működésére kötött megállapodás. Írásos felvetésére eddig nem kapott választ a minisztériumtól. Szintén kifogásolt egy korábbi szocialista képviselői kérdésre Matolcsy György miniszter úr által adott írásos választ. Banai Péter kérte, küldjék meg részére az említett írásos dokumentumokat a reagálás érdekében.

99

Napirend: Konzultáció a közszolgálati munkavállalók 2013. évi bér- és kereseti helyzetének alakulásáról, a kompenzációs rendszer hatályosulásának tapasztalatairól. Előzetes konzultáció a közszféra 2014. évi béralakulásáról. (Háttéranyagként a szakszervezeti oldal február 21-i írásos igénye kiküldésre került.) Banai Péter (NGM) elöljáróban új intézkedésekről számolt be: - A 2013. évi bérkompenzációról szóló kormányrendelet hatálya kiterjesztésre került, így az április 1-jétől költségvetési szervként működő kórházak dolgozói is részesülnek kompenzációban, amennyiben előző munkáltatójuk az elvárt béremelést nem hajtotta végre. - A bérkompenzáció 2013. évi végrehajtásáról az OKÉT két oldala által májusban aláírt ajánlás a tapasztalatok szerint sikeres, már több munkáltató korrigálta nyilatkozatát. A szakszervezetek által javasolt 2013. évi bér- és jövedelemintézkedések kapcsán elmondta, csak olyan kiadásra kerülhet sor, amelynek a forrása biztosított. A javaslatban szereplő, a közszféra munkavállalói számára kért 10.000 Ft/hó értékű Erzsébet utalvány éves szinten 90 Mrd Ft-os nettó többletkiadást jelentene, erre ígéretet tenni nem tud. A minisztériumban havonta áttekintik a költségvetési folyamatokat, ha mozgástér látszik egy egyszeri juttatásra, az javaslatként a kormány elé kerülhet döntésre. Fehér József (oldalügyvivő, SZEF) fontosnak ítélte a bérkompenzáció végrehajtásáról elfogadott ajánlást, és megköszönte a kormányzati együttműködést. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kompenzálási rendszer - és főleg annak még 2014-re is tervezett fenntartása - elfogadhatatlan. Különösen problémás, hogy szerintük nem képez nyugdíjalapot, és hogy összegébe a családi adókedvezmény is beszámításra kerül, ami diszkriminatív a versenyszférával összehasonlítva. A közszférában a 2010-es bérszint megőrzése nem dicsőség; azon országokban, ahol bércsökkentés történt, ezt 2-3-szor nagyobb bérekből tették. A munkavállalói elégedetlenség elérkezhet egy olyan ponthoz, amikor az itt ülő szakszervezeteknek már nem lesz kompetenciájuk az eseményeket kézben tartani. Kérte, hogy a 10.000 Ft-os havi juttatás ügyét ne zárja le az OKÉT. Pongó Géza (LIGA) a kormányzati választ elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte. Véleményük szerint egységes közszolgálati szabályozásra lenne szükség, a kormány jelenleg megosztja a közszférát. A kormányzat elutasítás helyett adjon érdemi választ a javasolt havi 10.000 Ft-os juttatásra, tegyen helyette más javaslatot. Nehezen hihető, hogy a kormányzat június közepén nem tud választ adni arra, bevezetésre kerül-e szeptember 1-jétől a pedagógus életpályamodell. Elfogadhatatlan, hogy a közszféra munkavállalói csökkenő infláció mellett sem tudnak megélni a fizetésükből, a kormány teremtsen pénzügyi forrást a helyzet javítására, biztosítsa a versenyszférában általa is elfogadott 3,1%-os bérnövelési

100

ajánlás érvényesítését a közszférában is. Tarthatatlan például, hogy a 47 ezer rendőr 15%-ának a bérét kellett a minimálbér-emelések miatt kiegészíteni. Bárdos Judit (SZEF, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete) elmondta, hogy munkavállalóik a rendészeti ágazatban még tűrnek, de a kormányzat vegye figyelembe, hogy ők az ország biztonságáért felelnek. Sándor Zsuzsanna (Magyar Önkormányzatok Szövetsége) az önkormányzati oldal részéről támogatólag nyilatkozott a szakszervezeti követelésekről, így a havi 10.000 Ft-os juttatásról. Megerősítette, hogy az önkormányzati területen is érzékelhető az elszegényedés, ez ellen feltétlenül tenni kell. Dr. Modori László (oldalügyvivő, NGM) elmondta, hogy nem a kormányzati szándék hiányzik a jövedelmi helyzet javítására, hanem a forrás, a lehetőségek szűkösek. Megérti azok elégedetlenségét, akiknek most nem jut, ők ezt igazságtalanságnak tartják, de ugyanakkor örülni kellene annak, hogy mégis vannak olyan területek, ahol több évtizedes adósságot kiegyenlítve mód van a béremelésre. Ezeket az emeléseket értelmetlen lett volna nem megtenni csak azért, mert ilyen emelésekre nincs mindenütt mód. Ami a kompenzációt illeti, az nyugdíjalapot képez, tehát a nyugdíjak tekintetében nem éri veszteség a közszféra munkavállalóit. Banai Péter (NGM) is megerősítette, hogy nem a kormányzati szándék hiányzik. Ezt mutatja, hogy a kormányzat kész minden esetben a tárgyalásra a szakszervezeti oldal kezdeményezésére, támogatta a bérkompenzációs ajánlás elfogadását. Ezért is elfogadhatatlan a LIGA képviselőjének álláspontja. Az Eurostat adatai szerint a 2002 és 2007 közötti hat évben a magyar államháztartási hiány volt a legmagasabb vagy a második legmagasabb az EU-ban. Ezen hiány-szintet kellett leszorítani. 2010-től pedig a nehéz európai gazdasági helyzetben a konszolidálásra a Kormány - éppen a munkavállalók, a nyugdíjasok érdekében - nem a más országokban alkalmazott, az EU vagy az IMF által is preferált, a béreket és ellátásokat kedvezőtlenül érintő megoldásokat választotta/választja – ez vonatkozik a mostani, Varga Mihály miniszter úr által jegyzett törvénymódosítási javaslatokra is -, hanem például családi kedvezményt vezetett be, illetve az alacsonyabb kereseteknél az állam bérkompenzációs rendszert működtet. A konszolidáció tétje, hogy anélkül jelentős uniós forrásokat veszíthetünk el. A kormányzati oldal érti, érdemben tanulmányozza és közvetíti a Kormány felé a szakszervezeti oldal javaslatait, érveit, de kéri, hogy a szakszervezetek is értsék meg és lássák azt a környezetet, amelyben ezt a konszolidációt végre kell hajtani, és ennek függvényében értékeljék a Kormány lépéseit. A konkrét felvetésekre megismételte, hogy a kormányzat részletesen tanulmányozta azokat. Így például a havi 10.000 Ft-os Erzsébet utalvány nyújtását is, azonban erre pillanatnyilag nincs meg a mintegy 90 Mrd forintos forrás. A minisztérium azonban a

101

jövőben is havonta áttekinti a folyamatokat, lehetőségeket. Támogatja a szakszervezeti oldal ügyvivőjének javaslatát, hogy ne álljunk fel úgy ma az asztaltól, hogy nem maradunk semmiben, ezért a továbbiakban is nyitott lesz az egyeztetésekre. Erre legközelebb talán a 2014. évi költségvetés összeállítása, benyújtása idején, azaz szeptemberben lehetne az OKÉT-ban alkalmat találni, amikor a 2013. és 2014. évi kérdésekről is lehetne tárgyalni. A cél továbbra is legalább a nettó bérek megőrzése, a kérdés, hogy ehhez képest hol és mekkora béremelésekről, plusz juttatásokról lehet szó, és itt figyelembe kell venni, hogy az államnak sok más többlet kiadása is felmerül. Fehér József (oldalügyvivő, SZEF) megállapította, úgy látják, a kormánynak továbbra sincs szándéka a közszférában az általános bérrendezésre, pedig a „tortát” lehetne másképp is elosztani. A kormány által sikerként elkönyvelt intézkedések (családi adókedvezmény, egészségügyi bérrendezés) végrehajtása sem tekinthető egyértelműen sikeresnek a közszférában, az érintettek nem elégedettek maradéktalanul. Ahol kisebb a „nyomás”, például a szociális szférában, oda egyáltalán nem irányul figyelem. Elfogadhatatlan, hogy még mindig nincs kormányzati válasz arra, mikor indul a pedagógus életpályamodell. Mi értelme van a kormányzat által elmondott makrogazdasági, konszolidációs sikereknek, ha az emberek közben elszegényedtek. Nem telhet úgy el a 2013. év, hogy a közszférában még ezt az Erzsébet utalványra vonatkozó minimális igényt sem teljesíti a Kormány. Ezért erről, a juttatás lehetséges részleteiről, bármikor, például augusztusban készek tárgyalni. Boros Péterné (SZEF, MKKSZ) megállapította, azt, hogy „Magyarország jobban teljesít”, honorálni kellene a kormánytisztviselők körében. Pongó Géza (LIGA, Független Rendőr Szakszervezet) Egyértelmű választ kért, hogy a kormánynak van-e szándéka a közszférában a kért intézkedés megtételére, mert ha nincs, akkor a további tárgyalásnak sincs értelme. Ők a tárgyalás hívei, de a szakszervezet csak közvetítő. Támogatják az egészségügyi és a pedagógus bérrendezést, de jobb lenne az egész közszférára kiterjeszteni. Választ vár arra, hogy szándékszik-e a közszférában is végrehajtani a kormány a versenyszférában általa is ajánlott mintegy 3,1%-os béremelést. Dr. Modori László (oldalügyvivő, NGM) Megerősítette, a kormány ismeri a közszféra munkavállalóinak helyzetét, és van szándék a javítására, aminek lehetőségét a költségvetésért felelős államtitkárság folyamatosan vizsgálja. Valóban jó lenne egy általános béremelés, érthető a szociális ágazatban dolgozók igénye is, de ehhez képest legalább valami elkezdődött, a közszféra 35-40%-át érintő egészségügyi és pedagógus bérrendezés egy öngerjesztő folyamat kiindulópontja lehet. Ha a tortából most mindenki kapna, csak morzsák jutnának. A makrogazdasági feltételektől nem lehet elszakadni, ehhez képest a szinten tartás és egyes területeken a béremelés

102

mindenképpen siker. A pedagógus életpályamodell bevezetése nem bizonytalan, a kérdés csak az, előbbre tudja-e hozni a Kormány 2013. szeptemberre. Banai Péter (NGM) szintén megerősítette a kormány szándékát. Ismételten kérte, hogy a szakszervezetek is közvetítsék a munkavállalók felé a kormányzati álláspontot, az ismertetett indokokat. A versenyszférában elfogadott bérajánlás a gazdasági társaságokra vonatkozik, így a kormány azt az állami tulajdonú cégeknél érvényesíteni fogja. Őri János (NGM) felhívta a figyelmet arra, a versenyszféra bérajánlásában egyenlő súllyal szerepel, hogy a béremelés ne járjon létszámcsökkentéssel. Másrészt a cél a reálbér szinten tartása, így alacsonyabb infláció esetén ennek a 3,1%-nál kisebb nettó béremelés is eleget tesz. Fehér József (oldalügyvivő, SZEF) a tárgyalások folytatása tekintetében elmondta, indokolt lenne még a 2014-re vonatkozó költségvetési tervezési körirat júliusi kiküldése előtt tárgyalni az OKÉT-ban, mert tapasztalataik szerint ezt követően már nincs érdemi mozgástér. A „szándék van, de pénz nincs” kormányzati álláspont nem tartható. Banai Péter (NGM) jelezte, a kormányzat nyitott a tárgyalásokra. A szakszervezet kérését is figyelembe véve a következő konzultációra 2014-ről leghamarabb csak augusztusban kerülhet sor, akkor már látható, hogy a költségvetésben milyen folyamatok várhatóak, de a szeptember közepi kormánydöntés súlyát sem lehet alábecsülni. A szakszervezeti követeléseket a kormány ismeri, azok „becsatornázásra” kerültek. A konkrét dátum tekintetében – figyelembe véve a költségvetés készítésének menetét is - arra tud ígéretet tenni, hogy a kormányzat a lehetséges augusztusi tárgyalási időpont előtt 10 nappal - 2 héttel értesíti az oldalakat. Dr. Modori László (NGM) megerősítette, a közszféra munkavállalói magas színvonalú munkát végeznek, annak ellenére, hogy ennek külön honorálására most nincs mód. „Egy csónakban evezünk”, az igényeket közvetítjük. A külön juttatásra vonatkozó szakszervezeti javaslat visszafogott, de ma a kormányzat elfogadni nem tudja, azonban napirenden tartja. Ahogy a feltételektől függően a további béremelések lehetőségét is. Bárdos Judit (SZEF, BRDSZ) emlékeztetett arra, hogy a kormányzat részéről még nem hangzott el a köszönet a közszféra munkavállalói felé azért, hogy az ország „jobban teljesít”. Banai Péter reagálásában köszönetet mondott a jelenlévő szakszervezeti vezetők útján a közszférában dolgozó összes munkavállalónak. Dr. Modori László szintén köszönetét fejezte ki a kormányzat részéről. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

103

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. július 9. Témák: Javaslat az OKÉT plenáris ülésének összehívására. - Indoklás: Az elmúlt napokban a közszolgálati szakszervezetek a sajtóból értesültek arról, hogy a Kormány különböző ágazatok és jogállási területek munkavállalói számára 2013/2014-ben részben ismeretlen mértékű bérfejlesztési, keresetnövekedést tervez. Szükséges, hogy az OKÉT Kormányzati Oldal a döntés előtt hivatalosan tájékoztassa az érintett szakszervezeteket a tervezett intézkedésről, és a jogszabályok szerinti egyeztetés is megtörténjen. A pedagógus életpályához kapcsolódó, szeptembertől hatályos bérintézkedés (statisztikai áthúzódó hatással), az egészségügyi béremelés, a rendőri területen a létszámnövelés és a tiszthelyettesi pótlék, a „közszolgálati” béremelés 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban rendre 15%, 10%, 5% a „gazdaság teljesítményétől függően”, valamint ezek összefüggései tartoznak a megválaszolandó kérdések körébe. Továbbá, tisztázandó, hogy a kormányzati kommunikációban mit kell a közszolgálat alatt érteni, egy korábbi jogszabály szerinti „hagyományos”, vagy a 2011. évi CXCIX. törvény szerinti értelmezés-e a mérvadó? A hivatalos konvergenciaprogramot (mely bérbefagyasztást tartalmaz) még nem módosította a kormány. Az Erzsébet-utalványra vonatkozó szakszervezeti javaslatra már érkezett egy burkolt elutasítás. A fegyveres és rendvédelmi szféra legutóbbi oldalegyeztetésén az OKÉT plenáris ülésének „azonnali” összehívását kezdeményezték, azzal, hogyha az nem hozna semmi eredményt, akkor fel kell állni az asztaltól. A PSZ kongresszusán ott volt Balog Zoltán miniszter, további kedvező intézkedéseket helyezett kilátásba. A Hszt is bevezette az életpálya modellt, csak éppen a pénz hiányzik belőle, és a honvédségnél sem lehet már a tagdíjat levonni a fizetésből. A kezdő katonák bére nettó 65 eFt. A szociális ágazat aláírásgyűjtésbe kezdett a tarthatatlan helyzet miatt, sikeresség esetén a tisztes munka világnapján (október 7-én) adják át petíciójukat. (Náluk még a korábban követelt 20%-os tarifaemelés sem lenne megoldás mert nagy részük a bértábla minimálbér által lefedett része alá tartozik.) A kulturális terület is az „elfelejtettek” között van. Az átlagkereseteket mutató statisztika egyébként is csalóka, az időközben növekedett egyenlőtlenségek miatt. A 2013-as követeléseket fönn kell tartani. Kérdés, mit lehet/kellene tenni, ha például a kormány a havi 10 eFt Erzsébet kártyára vonatkozó követelés, vagy a 2014-től egy 15%-os keresetemelés egyikét vagy másikát elfogadná?

104

Egyes szervezetek részéről felmerült a demonstráció megtartásának szükségessége, esetleg a sztrájkbizottság megalakítása, és egyéb (pl. autós) akciók. Figyelembe veendő, hogy meddig lehet elmenni anélkül, hogy az pártpolitizálássá válna? A sajtó hatékony tájékoztatására mindenképpen szükség lesz. Tudni kell, hogy a közszféra „vezető” állománya nem támogat semmilyen akciót, sem a követeléseket, hiszen 2013-ban ők az élvezői a keresetnövekedésnek. Guy Rydernek (ILO főigazgató) átadásra került egy dokumentum, mely azt tartalmazza, hogy a kormány mely területeken sérti az ILO előírásokat. Az OKÉT MVO úgy döntött, hogy kezdeményezi az OKÉT plenáris ülésének minél előbbi, de 2013. július 25-i határidővel történő összehívását. A levél címzettje Varga Mihály miniszter úr lesz. Ha ez létrejön, akkor a plenáris ülés előtt egy órával újra találkozik a Munkavállalói Oldal. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

105

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. augusztus 30. Témák: - Felkészülés az OKÉT plenáris ülésére. (Megjegyzés: Az OKÉT 2013. augusztus 30-i plenáris ülés javasolt napirendje: - Tájékoztató és konzultáció a közszféra 2013. és 2014. évi bér- és kereseti helyzetének alakulásáról, valamint a június 18-ai OKÉT ülésen történt szakszervezeti felvetésekkel kapcsolatos intézkedésekről) Napirend előtti témák, a következő OKÉT plenáris ülésre (a később eldöntött sorrendjükben): - A kompenzáció továbbra sem tölti be teljesen a rendeltetését, egyes esetekben előfordul, hogy a munkavállalók kevesebbet kapnak kézhez, mint egy évvel korábban. Ennek fő oka, hogy a korábbi kitöltési hibák következményeit a munkáltatók és/vagy a kincstár nem tudják/hajlandóak visszamenőlegesen korrigálni. (Az OKÉT plenáris ülésen előadó: Szűcs Viktória.) - A szociális ágazatban továbbra sem működik az érdekegyeztetés. Szakszervezetek és civil szervezetek részvételével szociális ágazati demonstrációs bizottság állt fel, mely egyre bővül (szinte az egész szféra csatlakozott már). Levelet írtak Balog Zoltán miniszternek – témája a tarthatatlan bérhelyzet, valamint az intézmények összevonása miatti bizonytalanság – mely válasz nélkül maradt. Állítólag házon belül küldözgetik egymásnak, illetve az intézményvezetőknek. (Az OKÉT plenáris ülésen előadó: Szűcs Viktória.) Ehhez kapcsolódóan, Boros Péterné tájékoztatta a MVO-t arról, hogy augusztus 29-én tárgyalt Soltész Miklós államtitkárral, valamint Fülöp Attila helyettes államtitkárral. A tárgyalófelek közölték, hogy szeptember 4-én 15:00 órára összehívják a szociális ágazat érdekegyeztető tanácskozását. Ott első sorban az ágazati érdekegyeztető tanács megalakítását tervezik, és az életpályamodell megalkotásához várnak szakmai javaslatokat. Várhatóan a demonstrációs bizottság követeléseire is ott történik válaszadás. - Nem működik a Közszolgálati Pénzügyi Érdekegyeztető Tanács (KPÉT). A jelenleg hatályos szabályok és ügyrend szerint a KPÉT működését a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kellene biztosítania. A MVO kezdeményezi, hogy működjön a KPÉT. (Az OKÉT plenáris ülésen előadó: Holecz Gábor.) - A bankszámlavezetési díjak kompenzálására igényt tart a MVO, a javaslat szerint legalább évi nettó 36eFt mértékben. Valamilyen térítésnek mindenképpen járnia kell, január 1-től visszamenőleg, amint azt a pécsi törvényszék ítélete is igazolja. (Az OKÉT plenáris ülésen előadó: Varga László.) - Az MVO nevében kérdést kell intézni a kormányzati oldalhoz arra vonatkozóan, hogy a rendészeti életpályamodell bevezetése mikorra várható. Kormányzati kommunikáció és sajtóhírek szerint ez rövidesen várható. (Az OKÉT plenáris ülésen előadó: Pongó Géza.) - Az OKÉT működésének támogatására szánt ez évi összeg nem érkezett meg. Erre vonatkozóan Fehér József ügyvivő intézzen kérdést az OKÉT kormányzati oldalához. (A MVO-ban képviselt konföderációk közül négy konföderáció „igen”-nel, egy konföderáció pedig tartózkodással szavazott. Az OKÉT plenáris ülésen előadó: Fehér József.)

106

Fehér József ügyvivő észrevételezte, hogy a kormányzati oldal nem készített írásos anyagot az OKÉT napirendjéhez. Javasolta, hogy ezt kifogásoljuk, mert ez a gyakorlat az OKÉT Alapszabályában foglaltaknak nem felel meg. Ugyanakkor indítványozta, hogy a MVO mégis tárgyaljon a napirendről, hogy ne lehessen megkérdőjelezni az OKÉT plenáris ülés megtartását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány honlapján megjelent a költségvetési tájékoztató és irányelv. Vélhetően a kormányzati oldal ezt olyan információnak tekinti, amely megfelelhet az OKÉT tárgyalás írásos anyagául. Azt is említette, hogy a költségvetési irányelvekben csak a pedagógus életpálya bevezetéséhez kapcsolódó béremelés található meg. (Megjegyzés: Egy hivatalos, e tárgyú dokumentum itt olvasható: http://www.kormany.hu/download/3/85/f0000/2014_tervtaj.pdf) Bárdos Judit felvetette, hogy információi szerint a kormány közel akkora összeget kíván a sportra (ezen belül például stadionok építése) költeni, mint amennyire az Erzsébet utalvány kifizetéséhez lenne szükség. Nem lehet tudni, hogy a kormány gondolkodik-e egységes Erzsébet-utalványban, egyáltalán egységes közszolgálatban, vagy rendészeti életpályamodellben (mint a sajtóban megjelent). Külön pótlékokról is szólnak sajtóhírek (a készenléti rendőrségnél és a parlamenti őrségnél). Varga László felhívta a figyelmet arra, hogy a Kjt illetményrendszer kiüresítése tapasztalható, azaz, újabb és újabb munkavállalói csoportokat helyeznek külön szabályok hatálya alá. Ezzel egy időben a Kjt bértábla egyre nagyobb részét lefedi a minimálbér és a szakmunkás bérminimum. Ugyanakkor figyelembe veendő az is, hogy az elmúlt 6 évben – az illetményrendszer szabályai szerint – minden fizetési osztályban legalább egyszer történt előrelépés. Ez statisztikailag is kimutatható keresetnövekedést jelent. Varga László tájékoztatta az oldalt a SZEF javaslatáról. A SZEF azt kezdeményezi, hogy az MVO tartsa fenn korábbi bérköveteléseit. Nevezetesen: - Valamennyi közszolgálati bérrendszerben történjen legalább 20%-os tarifaemelés (a pedagógus életpálya költségei nélkül ez mintegy 100 milliárdos költségvetési igényt jelentene); - Valamennyi illetményrendszer fizetési osztályaiban a fizetési fokozatok száma növekedjen meg legalább további 2-vel; - a közszolgálat valamennyi munkavállalójára egységes jogi szabályozás legyen érvényben a cafetéria juttatás tekintetében. A MVO képviselői ezt a javaslatot egyhangúan elfogadták, és megállapodtak abban, hogy a plenáris ülésen az oldal javaslatát Fehér József ügyvivő ismertesse. Kiegészítésként, Bárdos Judit BRDSZ főtitkár felvetette, hogy a 2013. évi kereseti helyzet kapcsán kérdezzünk rá a havi 10eFt-os Erzsébet-utalvány juttatásra. Ehhez valamennyi jelenlévő csatlakozott. (Az ÉSZT szerint az Erzsébet utalvány 2013-as követelésével kellene kezdeni a tárgyalást.) Horváth Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógus életpályamodell nemcsak keresetemelkedést jelent, hanem jelentős többletmunkát eredményez, valamint a korábban a leginkább leterhelt pedagógusok anyagi elismerésének csökkenését is eredményezi. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

107

4./2013. OKÉT plenáris ülés, 2013. augusztus 30. Napirend: - Tájékoztató és konzultáció a közszféra 2013. és 2014. évi bér- és kereseti helyzetének alakulásáról, valamint a június 18-ai OKÉT ülésen történt szakszervezeti felvetésekkel kapcsolatos intézkedésekről Napirend előtti felvetések a szakszervezeti oldal részéről: 1. Szűcs Viktória (SZEF, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) jelezte, hogy a 2013. évi kompenzáció folyósításánál a hibás munkáltatói adatszolgáltatás korrigálása esetén - az OKÉT ajánlás ellenére - egyes esetekben a MÁK nem fizeti ki a munkavállaló számára visszamenőlegesen a különbözetet. Banai Péter (NGM, helyettes államtitkár) azt ígérte, hogy az NGM intézkedik a MÁK felé. Ehhez segítségként kérte konkrét esetek dokumentumainak a megküldését. 2. Szűcs Viktória a június 18-i felvetésük, és az arra érkezett NGM levél alapján ismételten megkérdezte, hogy mikor számíthatnak a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács (SZÁÉT) összehívására. Dr. Kecskés Péter (főosztályvezető, EMMI) elmondta, hogy az MKKSZ-szel előzetesen konzultálva a szakszervezetekkel az egyeztetést szükségesnek látják, a további részletek a jövő hét elején kerülnek pontosításra. Boros Péterné (MKKSZ) mindezekhez hozzátette, hogy a Soltész Miklós államtitkár úrral a héten folytatott megbeszélésen a szakszervezetekkel történő szeptember 4-i találkozóban állapodtak meg előzetesen. 3. Holecz Gábor (Munkástanácsok, Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete) jelezte, hogy a június 18-i ülést követően a kért dokumentumokat megküldte az NGM-nek, ennek alapján ismételten megkérdezte, hogy mikor számíthatnak a Közszolgálati Pénzügyi Érdekegyeztető Tanács összehívására. Banai Péter elmondta, hogy az igény továbbításra került az NGM illetékes vezetőihez, akik foglalkoznak az üggyel, ősszel lehetséges visszatérni a tanács működtetésének a kérdésére. 4. Varga László (SZEF elnök) a bankszámla költségtérítéséről – hivatkozással a bevezetéskori egységes gyakorlatra, a Kúria mostani döntésére, a költségtérítés eltörléséről megjelent ellentmondásos nyilatkozatokra – az oldal részéről megállapodást javasolt a következők szerint: a közszférában egységes, kötelező költségtérítés működjön, amelynek összege a bevezetéskori havi 2000 Ft 50%-kal emelt összege legyen. Banai Péter elmondta, nincs olyan döntés, amely a költségtérítés megszüntetéséről szólna. A mára kialakult gyakorlat valóban eltérő, a kormány vizsgálja az egységes szabályozás lehetőségét. (Megjegyzés: Bevezetéskor az

108

szja törvény legfeljebb évi 2000 Ft összegben biztosította a banki költségtérítés adómentességét.) 5. Pongó Géza (LIGA, Független Rendőr Szakszervezet) elmondta, hogy a közszolgálat egységes kezelését támogatják az életpályák bevezetése terén. Más életpályákkal és a korábbi kormányzati ígéretekkel szemben azonban a rendvédelmi életpálya bevezetése lekerült a napirendről, bár pár hete mintha újból a rendvédelmi életpálya 2014. évi bevezetéséről lehetett volna olvasni. Kerüljön összehívásra a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) – amit már fél éve sürgetnek -, és kapjanak tájékoztatást a rendvédelmi életpálya modell sorsáról. Banai Péter elmondta, hogy a kormány foglalkozott további életpályákkal, az ezekhez kapcsolható bérrendszerekkel, ezek bevezetéséről azonban nincs döntés. A BÉT összehívására vonatkozó igény a BM-hez továbbításra kerül. Lóczy Péter (KIM) elmondta továbbá, hogy a közszolgálati életpályák (Kttv., Hszt., Hjt.) összehangolása a vonatkozó kormányhatározatok alapján (1207/2011, 1004/2013) elkészült, az illetményrendszeren kívül a stratégia valamennyi eleme teljesül, az illetményrendszer pedig a költségvetési lehetőségek függvénye. Holecz Gábor (MOSZ) felidézte, hogy a NAV részére külön – a rendészetitől eltérő - életpályamodellt ígértek. Kérte, hogy amennyiben van ilyen tervezet, azt kapják meg véleményezésre. 6. Fehér József segítséget kért az NGM-től a szakszervezeti oldalt megillető 2013. évi költségvetési támogatáshoz való hozzájutáshoz. Banai Péter elmondta, hogy a támogatás a Miniszterelnökség fejezetben rendelkezésre áll, az illetékesekkel történő kapcsolatfelvételhez az oldalnak az NGM segítséget nyújt. Az önkormányzati oldal részéről Dr. Steiner Erika (TÖOSZ) a szakszervezeti felvetéseket támogatta, külön kiemelve az egységes számlaköltség-térítés szükségességét. A kormányzati oldal kérte, hogy a felkészülés érdekében lehetőség szerint a napirend előtti témákat a jövőben az ülést megelőzően kaphassa meg.

Napirend:

Tájékoztató és konzultáció a közszféra 2013. és 2014. évi bér- és kereseti helyzetének alakulásáról, valamint a június 18-ai OKÉT ülésen történt szakszervezeti felvetésekkel kapcsolatos intézkedésekről

Fehér József szakszervezeti ügyvivő az oldal nevében kérte, hogy a jövőben a kormány – az alapszabálynak megfelelően - készítsen írásos előterjesztést a napirendhez.

109

Banai Péter (NGM) elöljáróban ismertette a költségvetés benyújtásának a menetét, eszerint: a következő két héten belül a költségvetés első változata kormányülésre kerül, majd a Költségvetési Tanács véleményezi, előzetes tervek szerint szeptember 25-én a Kormány ismét megtárgyalja és szeptember végéig benyújtásra kerül az Országgyűléshez. Vagyis még két kormányülés foglalkozik vele, így az OKÉT véleményének becsatornázására van lehetőség. Ismertette továbbá, hogy időközben döntés született a pedagógus életpályamodell bevezetésével párhuzamosan a béremelés megkezdéséről is. 2013. szeptember elsejétől a béremelés 60%-a valósulhat meg, majd az ezt követő négy évben 1010%. Ez összességében éves szinten 150 milliárd forint feletti többletbér-kiadást okoz, és ez 34%-os növekedést jelent az emelés előttihez képest. További ágazati vagy általános jellegű béremelésről a közszférában a kormány nem döntött. Ugyanakkor hozott olyan döntéseket, amelyek a közszféra munkavállalóit is érintik, ilyenek a devizahitelesek megmentése érdekében tervezett újabb intézkedések, a családi adókedvezmény nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék terhére történő igénybevételi lehetőségének bevezetése. A közszféra béreinek növelésére vonatkozó szakszervezeti javaslatok a kormány számára ismertek, de – a pedagógusokon kívül - nincs döntés a bruttó bérek emelésére. Fehér József (oldalügyvivő) elmondta, a szakszervezetek nem tekintik béremelésnek a devizahitelesek megsegítését, a rezsiköltségek csökkentését, a családi kedvezmény kiterjesztését. A munka ellenértéke a bér, de az elmúlt időszakban a bérezés, a munkajövedelem leértékelődése zajlik. A szakszervezetek fenntartják bérkövetelésüket:  a 2008 óta változatlan bértáblák 20%-os emelése,  a fizetési fokozatok számának 2-vel történő emelése,  egységes kafetéria rendszer a közszférában. Fontosnak tartják továbbá, hogy 2013 ne teljen el úgy, hogy a közszférában nincs semmilyen általános intézkedés. A közszférában az egész kormányzati ciklusban be vannak fagyasztva a bérek, miközben más célokra jut forrás. Tarthatatlan, hogy 2014-re is csak a kompenzáció fenntartását tervezi a kormány, miközben a GDP növekedésével számol. Bárdos Judit (SZEF, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete) többek között arra emlékeztetett, hogy 2011-12-ben a rendvédelmi dolgozóknak 30%-os keresetnövekedést ígért a tárca. Varga László (SZEF elnök) arról beszélt, hogy bár egyénileg akár örülni is lehet a kormány egy-egy intézkedésének, összességében azonban a problémák csak halmozódnak. Szükség lenne normális párbeszédre, érdekegyeztetésre ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek az ellentmondások, a téves döntések. Ehhez azonban az is

110

kellene, és ezt nyomatékosan kérik, hogy a politikai vezetők is jöjjenek el az érdekegyeztető tárgyalásra, hogy első kézből hallják ezeket a problémákat. Dr. Horváth Péter (SZEF, Pedagógusok Szakszervezete) egyrészt köszönetét fejezte ki a pedagógusok nevében, hogy mégis elindul 2013 szeptemberében az életpályamodellel a béremelés is, másrészt részletezte, hogy a béremelés miért vált ki a pedagógusok széles körében ellenérzéseket. A legfontosabb kifogás, hogy a minőséget, a többlettudást nem ismeri el a rendszer, nem azok jutnak a nagyobb mértékű emeléshez (sőt esetenként veszteséget könyvelnek majd el), akik ezt jobban megérdemelnék. Boros Péterné (SZEF, MKKSZ) megkérdezte, hogy lehet-e számítani az ún. kormányablak képzésben részesült kormánytisztviselők 30%-os illetménypótlékára. Szűcs Viktória (SZEF, BDDSZ) a szociális ágazat bérproblémáira hívta fel a figyelmet, miszerint a nettó átlagkereset mindössze 78 ezer forint az ágazatban, és gyakorlatilag nincs bérkülönbség az A-E besorolási osztályokban. Az ágazatból sokan átmennek az egészségügybe és az oktatásba, illetve külföldön vállalnak munkát. Nem volt szerencsés az egészségügyi és a szociális ágazat szembeállítása, kérik az egészségügyi béremelés kiterjesztését a szociális ágazatra, illetve az ágazati tárgyalások megkezdését az EMMI-vel. Holecz Gábor (MOSZ, VPDSZ) hangsúlyozta, hogy hiába valósul meg a közszolgálati életpályák összehangolása, azok valamennyi kormányhatározatokban szereplő eleme, az előmeneteli és bérrendszerek nélkül nincs életpálya. Továbbá a közszolgálati életpályák szóban forgó megújítása a NAV-ra nem is terjed ki, itt önálló életpályára lenne szükség. Bazsik István (LIGA, Honvédszakszervezet) többek között elmondta, hogy a kormány bérpolitikája feszültséget kelt a közszféra bérrendezésben részesült és az abból mindezideig kimaradt munkavállalói csoportjai között. A kompenzáció kivezetését meg kell oldani. A közszféra valamilyen pozitív, általános kormányzati megerősítésre, bérintézkedésre vár, a családpolitikai és a kormányzat által említett egyéb jövedelempolitika intézkedéseket nem tekintik ilyennek. A statisztika elfedi a valós helyzetet, azt, hogy például a kezdő katonák nettó 65 ezer forintot kapnak. Pongó Géza (LIGA, FRSZ) elkeserítőnek tartotta, hogy megint semmilyen előrelépésről nem fog tudni beszámolni a tagságuknak. Fehér József jelezte, hogy a szakszervezeti oldal a költségvetés parlamenti benyújtása előtt újra tárgyalni kíván a 2014. évi bérekről, és kérik, hogy a tárgyaláson legyen jelen a politikai vezetés is (miniszter, államtitkár), ahogy azt Varga Mihály miniszter úrnak írt júliusi levelükben is már kérték. Emlékeztetett arra is, hogy az

111

alapszabály szerint az OKÉT nem tárgyal adókról, nyugdíjakról, jövedelempolitikáról, így nem is vett részt ezen kormányzati intézkedések véleményezésében. Dr. Steiner Erika (TÖOSZ) elmondta, hogy az önkormányzatok is tarthatatlannak ítélik a változatlan bérszinteket, ezért támogatják a szakszervezetek béremelési törekvéseit, feltéve, hogy ennek megvalósításához az önkormányzatok központi támogatást kapnak. Banai Péter (NGM) - az önkormányzatokat emlékeztette arra, hogy az állam részben-egészben átvállalta az adósságállományukat, illetve, hogy feladataikhoz a megfelelő forrást is megkapják, - felhívta a figyelmet arra, hogy a makrogazdasági feltételek alakulását nem lehet figyelmen kívül hagyni; 1%-os GDP többlet ugyan nagyságrendileg 120 Mrd Ft többletbevételt jelent 2014-ben a költségvetésben, de ez a többlet kevesebb, mint amennyi a pedagógus béremeléshez és a családi adókedvezmény kiterjesztéséhez kell. Fedezetlen kiadást pedig a Kormány nem vállalhat. - A kormányzat álláspontja szerint a munkavégzés ellenértékének tekinthető a kézhez kapott nettó bér, amelynek vásárlóértékét, szabadon felhasználható részét kedvezően alakítják az adórendszer változásai mellett a rezsicsökkentés tételei, a devizaadósok megsegítése, illetve a csökkenő infláció is, azaz beszélni kell az OKÉT-ban a bérek reálértékének alakulásáról is. - Ugyancsak nem lehet munkavállalói oldalról sem figyelmen kívül hagyni, hogy a kormány a bérek csökkentése nélkül hajtotta végre a hihetetlen mértékű költségvetési konszolidációt (a 2006. évi 9,4%-ról 3% alá süllyedt az államháztartás hiánya), sőt, hogy 2013. I. félévében már nőtt a közszférában a reálkereset, ezen belül a minimálbér és a garantált bérminimum reálértéke is. - Egy olyan átfogó bérrendezésnél, mint amilyen a pedagógusoknál megvalósul, előfordulhatnak olyanok, akik nem értenek mindennel egyet. - A „másra van pénz” felvetésnél túlzó a sportra költött, szakszervezetek által idézett költségvetési összeg. - A kormánytisztviselők „kormányablak” pótléka tekintetében a kormányzat ismeri a felvetést, arról tartanak az egyeztetések. - A szociális területen a bérek valóban a legalacsonyabbak a közszférában, azonban a szakszervezet által idézettnél magasabbak (a KSH adatok alapján a bruttó átlagbér 142 ezer, a nettó 93 ezer Ft). Az adatok egyeztetése érdekében a kormányzati oldal kéri, hogy a BDDSZ elnöke küldje meg az általa idézett adatok forrását. - A kormányzat nyitott az újabb bértárgyalási fordulóra szeptemberben. A politikai vezetők tudnak a felvetésekről, a tárgyaláson való személyes részvételükre vonatkozó szakszervezeti kérést továbbítja. A szakszervezeti oldal képviselői ezt követően:  megismételték, hogy a tárgyalás folytatását kérik szeptember folyamán, mégpedig döntéshozó politikai vezető részvételével. Méltánytalannak tartják azt mondani, hogy a bérből és fizetésből élőket érintette a legkevésbé a válság.

112



   

Egyértelmű választ várnak arra, hogy lesz vagy nem béremelés a közszférában. Emlékeztettek arra is, hogy 2010 óta semmit nem kaptak az OKÉT-ban. Megállapították, hogy Magyarországon senki nem kapja meg a munkaereje árát. Felhívták a figyelmet arra, hogy a közszféra munkavállalóinak több mint egyharmadát nem érintik a kormányzat által emlegetett kedvező intézkedések (egészségügyi és pedagógus béremelés, adóváltozások, rezsicsökkentés stb.), velük mi lesz? Konkrét választ kértek a havi 10.000 Ft Erzsébet utalvány juttatásra vonatkozó javaslatukra. A munkabéke érdekében a közszféra munkavállalói valamilyen gesztust várnak a kormánytól. Felvetették, hogy amennyiben a kormányzat különböző adó- és jövedelempolitikai intézkedésekre hivatkozik a bérpolitika helyett, úgy kapjon az OKÉT is jogot az ezekről való tárgyalásra. Az életpályák tekintetében megismételték, hogy azok bérek nélkül semmit nem érnek. A pedagógusok körében pedig a bérintézkedések mellett is nagyfokú az elkeseredettség, mivel az új kötelezettségek végrehajtásához egyrészt a munkafeltételek nincsenek biztosítva, másrészt a pedagógusok eddig is jelentős munkaterhe tovább nőtt, a kérdéseiket pedig az államtitkárság nem hallgatja meg. Összességében az életpályák messze vannak az európai normáktól.

A kormányzati válaszban Banai Péter  újból megerősítette, a kormány célja az volt, hogy úgy hajtsa végre az államháztartási konszolidációt, hogy a nettó bérek ne csökkenjenek. Míg 2006ban 9,4%-os volt a hiány, a 13. havi illetmény elvonásával is 2010-re csak 7%-ra sikerült ezt csökkenteni. A mostani kormány nem a keresetek, és nem is létszám további csökkentésével oldotta meg a hiány leszorítását. Ismételten kérte, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók ne csak a bruttó bérek „befagyasztására” hivatkozzanak, hanem vegyék figyelembe mindazon pozitív intézkedéseket (adóváltozások, rezsicsökkentés, családi kedvezmény stb.) is, amelyeket a munkavállalók rendelkezésére álló, nettó jövedelem növelése érdekében tettek. Nem lehet azt mondani, hogy az utóbbi években nem történt semmi kedvező. Csak a bruttó bérekről tárgyalni nem elégséges, figyelembe kell venni pl. az adórendszer változását is. Emellett pozitív tényező az infláció jelentős csökkenése is.  Az Erzsébet utalvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy havonta értékelik az államháztartási folyamatokat, így született döntés a pedagógus béremelés szeptemberi indításáról is. A folyamatok alapján jelenleg nem lát lehetőséget arra, hogy 2013-ban plusz juttatásra kerüljön sor a közszférában. Bármilyen intézkedésre csak akkor nyílna lehetőség, ha a költségvetés plusz bevételekhez jutna.  Az OKÉT-tal kapcsolatban utalt arra, nem lehet azt mondani, hogy az OKÉT tárgyalásoknak semmi eredménye nem volt. A kormányzat a szakszervezetek kérésére mindig kész a konzultációra, egyeztetésre, amelyeknek olyan eredménye volt, mint például a tiszthelyettesi pótlék megtartása, vagy a 2013. évi kompenzációra vonatkozó ajánlás elfogadása. Emellett sok napirend előtti felvetésben is segítséget nyújtott a kormányzat. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

113

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. szeptember 11. Témák: 1.Konzultáció a 2013. augusztus 30-i OKÉT tárgyaláson ismertetett – 2014. évi közszolgálati keresetekről szóló – kormányzati álláspontról. 2.Javaslat az OKÉT plenáris ülésének (legkésőbb 2013. szeptember 21-ig történő) összehívására. 3.Egyeztetés a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökének indítványáról 4.Egyeztetés a Hetedik Szövetség elnöke (dr. Cser Ágnes) levelében foglalt indítványról 1.-2. napirendek Fehér József ügyvivő emlékeztetett arra, hogy a 2013. és 2014. évi bértárgyalások témái nem lezártak. A 2014. évi költségvetési törvény tervezetét várhatóan a szeptember 25-i kormányülést követően nyújtják be a Parlamentnek, ezért azt megelőzően lenne csak értelme OKÉT plenáris ülést tartani, például szeptember 20-án (pénteken). A korábbi, 2014re vonatkozó szakszervezeti „hármas követelés” javaslatot (a közszolgálati illetményrendszerekben legalább 20%-os tarifaemelés, legalább 2 új illetményfokozat bevezetése, egységes cafetéria) a kormányzati oldal eddig elutasította, hivatkozva a minimálbér-emelések kedvező hatására, a devizahitelesek megsegítésének pénzigényére, és egyéb kedvezményekre. Megállapítható, hogy a 2014-es költségvetésben mintegy 360 milliárd forintot elérő bázisintézkedést terveznek a bérekre, azon felül mást nem. Az közalkalmazotti illetménytábla hatálya alól egyre több munkavállalói csoport kerül ki (pedagógusok, egészségügyiek, valamint munkakör alapú bérrendszert terveznek a rendvédelemben stb.) egyébként a minimálbér(ek) annak egyre nagyobb részét fedi(k) le. Horváth Lajos, a Liga konföderáció képviselője bejelentette, hogy a Ligánál egy felmérés van folyamatban, hogy milyen erőfelmutatásra lennének képesek, ha nem történne további csoportoknál béremelkedés. Bárdos Judit SZEF-alelnök javasolta, hogy az MVO fontolja meg az Erzsébet-utalványra vonatkozó korábbi indítványát, és 2013-ra csökkentett összegben fogadja azt el. A követelést esetleg korlátozni lehetne a közszféra egy részére (például az átlagkereset alattiakra, akik 2013. januárban a bérkompenzációban részesültek), valamint, hogy ne az egész évi összeget, hanem annak egy részét (például 50%-át) kérjük, de az még Karácsony előtt kerüljön kiosztásra. Javasolta azt is, hogy amennyiben a Kormány ezt az indítványt is elutasítja, az OKÉT MVO alakítson demonstrációs bizottságot. Varga László jelezte, hogy a SZEF testületi álláspontja erről a jövő héten alakulhat ki. Egyébként nem sok esélyt lát a javaslat kormányzati elfogadására, hiszen a költségvetési tervezési körirat nem tartalmaz ilyet. Az egészségügyi bérrendszer nehezen látható át. Az alacsony infláció pedig – egyéb feltételek teljesülése esetén – akár egy 5% körüli reálkereset-növekedést is lehetővé tehet.

114

Nem lezárt a bankszámlavezetési-fizetésátutalási költségek témaköre, a szakszervezeti oldal 3eFt/hó javaslatát (ami a jelenlegi mértéktől 50%-kal lenne magasabb) ismét fel lehetne vetni. Kérdés, mi legyen, ha a kormány minden javaslatot elutasít (mint ahogyan az várható)? Boros Péterné szerint nem lenne érdemes megváltoztatni az – egyébként helyes – korábbi szakszervezeti követeléseket. A kormány minden tárgyalásból úgy próbál kihátrálni, hogy az életpályamodellekre hivatkozik. Az eredeti követeléseket tehát fenn kellene tartani, a kormány pedig szeptember 25-én valamit reagál majd ezekre. (A teljes körre, 12 hónapra 7678 milliárd forint lenne az Erzsébet-utalvány költségvetési terhe. Ha azonban abból csak a kb. 220eFt alatti keresetűek részesülnének, akkor 35-38 milliárd, és ha ugyanezek csak 6 hónapra részesülnének, akkor 20 milliárd alatti.) Kis Papp László szerint Bárdos Judit javaslata (csökkentett körre, csökkentett mértékű Erzsébet-utalvány) megfontolandó, Varga László javaslatának (bankszámlavezetési díj térítés megnövelése) felvetését/fenntartását támogatja, valamint fontos lenne, hogy a kormányzati oldalon felhatalmazással, frakció-háttérrel rendelkező személyek is jelenjenek meg. Holecz Gábor nem támogatta a „kompromisszumos” Erzsébet-utalványos javaslatot, az eredetit tartaná fenn. A kompenzációs rendeleteket (melyeket vagy végrehajtanak, vagy nem) szerinte ki kellene már vezetni, a bankszámlavezetés kérdéskörét pedig napirenden kellene tartani. Zsiga Imre az egységes szakszervezeti fellépés fontosságát hangsúlyozta, mivel egyébként a kormányt nem érdekli sem a szakszervezet, sem az OKÉT. Agg Géza szerint feltétlenül szükséges az OKÉT plenáris ülés megtartása, melyet sajtóoffenzívával, szlogenekkel lehetne hangsúlyosabbá tenni („a közszolga nem rabszolga”, stb). A „kompromisszumos” Erzsébet-utalványos javaslatot támogatná, tekintettel a legrászorultabbak helyzetére. Egyébként egy sávosan bontott táblázatot készített arról, hogy melyik fizetési sáv eddig kb. mit kapott. Ezt egy team fejleszthetné tovább, például életszerű példákkal egészíthetné ki. A fizetés-átutalási díj növelésének igényét szerinte is fenn kellene tartani. Földiák András szerint ragaszkodni kell az OKÉT szeptember 20-i összehívásához. Ott pedig hangsúlyozni kell a szakszervezetek kompromisszumkészségét. Szűcs Viktória szerint megfontolandó, hogy azok a munkavállalók, akik a közalkalmazotti bértábla minimálbérek által lefedett fokozataiba tartoznak, akik ezért (is) a demonstrációba leginkább bevonhatóak lennének, nos, nekik még egy 20%-os tarifaemelés sem sokat, vagy éppen semmit nem hozna. Ezért nem várható el tőlük egy demonstrációban való aktív részvétel. Ezért a követelések tekintetében el kellene mozdulni az ágazati bérfejlesztések irányába.

115

Bazsik István tájékoztatása szerint náluk szinte már nincs is/nem is érvényes senkire a tarifatábla. Béremelésben kellene tehát gondolkodni, azaz a jelenlegi bérek valamilyen mértékű megemelésében. Boros Péterné tájékoztatta az MVO-t, hogy a szociális területen dolgozók számára – az alakuló ágazati érdekegyeztetés keretében – a szakszervezetek indítványozták, hogy a jelenlegi egészségügyi szakdolgozói illetménytáblát terjesszék ki pl. Bejelentette azt is, hogy a kormánytisztviselők és a köztisztviselők estében sem 2013-ban, sem 2014-ben bérrendezést nem tervez a Kormány mindaddig, amíg az úgynevezett munkakör értékalapú illetményrendszert be nem vezetik. Varga László szerint 2014-re még lehetne – mintegy új javaslatként – évi 120eFt-os Erzsébet-utalványt kérni (a banki tranzakciós díjak kompenzációjának megemelése mellett), e javaslatot azonban csak egy esetleges demonstrációs bizottság keretei között lenne érdemes felvetni. Az OKÉT MVO egyhangúan felhatalmazta Fehér Józsefet az OKÉT plenáris ülése összehívásának legkésőbb 2013. szeptember 20-ára (pl. 10:00 körüli időponttól) történő kezdeményezésére. (Ebben az esetben két órával előtte a MVO ismételten egyeztetést tartana.) Ha ez nem teljesülne egyáltalán, vagy a kormányzati oldal csak szeptember 25-e utánra hívná össze, akkor az OKÉT MVO megalakítaná a demonstrációs bizottságot. A követelésekre vonatkozóan – Fehér József összegzése szerint – a 2013-as évre az Erzsébet-utalványra - az egyik verzió szerint maradna az eredeti követelés (évi 120eFt-os mérték a teljes közszférára), - a másik verzió szerint az évi 60eFt-os lenne, és csak a közszolgálati átlagkereset alattiak részesülhetnének belőle. Kéretik minden konföderáció képviselője testületi felhatalmazást kérni, hogy melyik verziót támogatja. (Megjegyzendő, hogy egy esetleges decemberi Erzsébet utalvány-kiosztás esetén – mivel az utalványok elvásárlását követően azok pénzösszegét a költségvetés 30 napos csúszással fizeti ki a kereskedőknek – annak költségvetési hatása átcsúszik januárra, 2013-at tehát nem is érintené.) A bankköltségek megtérítésének ügyét 2013-ra vonatkozóan is fenn kellene tartani, a követelés mértéke 3eFt/hó lenne. 2014-re pedig szintén kétféle – alternatív – igény fogalmazódott meg: - az egyik a korábbi „hármas követelés” fenntartása, - a másik a rendszeres havi bruttó keresetek valahány %-kal történő emelése. Ha a kormányzati oldal a határidőig összehívná az OKÉT plenáris ülését, de ott a kéréseket elutasítanák, akkor szintén – az ülésen történő bejelentéssel – alakuljon meg a demonstrációs bizottság. A demonstráció bizottság megalakítására – valamennyi fenti esetre – a konföderációk képviselői kérjenek testületi felhatalmazást. 3. napirend

116

Palkovics Imre ismertette mandátum-módosító javaslata hátterét, kérte az OKÉT MVO tagjainak támogatását. Horváth Lajos támogatta a MOSZ pozíciójának javulását, de közölte, hogy annak mértékéről még nincs Liga-álláspont. Holecz Gábor szerint gyakorlatilag az FRDÉSZ két volt mandátuma kerülne a MOSZ-hoz, ahová maga a volt FRDÉSZ is került. Egyben javasolta az OKÉT Alapszabály függelékének (mely része az Alapszabálynak) módosítását az új szavazati arányok szerint, és annak egyéb (pl. a minisztériumok nevének – a jogutódlásukkal egybekötött – megváltozása) aktualizálását is. Ezt a módosított függeléket szerinte az OKÉT plenáris ülés elé kellene terjeszteni. Később megjegyezte, hogy korábban is volt már példa a szavazati arányok megváltozására. Ezt a gyakorlatot ismételnék meg most is. Kis Papp László elismerte tárgyalási alapnak a MOSZ szerepének növelését. Varga László a SZEF Ügyvivő Testülete elé fogja terjeszteni az indítványt. Az OKÉT Alapszabály módosítása szerinte indokolt lehet, az abban szereplő mandátumok azonban nem voltak ellenőrizve. Ez azt jelenti, hogy a mandátumok mögötti létszámok, és azok arányai, különbségei nem voltak vizsgálva. Teljes „rendbetétel” nélkül nem tudja támogatni a javaslatot, de a döntést nem ő, hanem a SZEF testülete fogja meghozni. Bardócz-Tódor András szerint, ha az írásos levezetés helyes volt, támogatni kellene. Bazsik István felhívta a figyelmet arra, hogy az FRDÉSZ nem elérhető, tartozásait nem rendezte. Egyébként a valós létszámok rendezését támogatná, minél hitelesebben, de legalább közjegyzői okirattal. Horváth Lajos szerint kompromisszumra lenne szükség. Szabó Ferencné szerint lényegében a FESZ bértáblája alapján történt meg az egészségügyi béremelés, itt tehát valós érdekegyeztetés van, érdemi eredményekkel. Kónya Gusztávné tájékoztatása szerint az MSZOSZ szeptember 16-án dönt az indítvány támogatásáról. Fehér József jelezte, hogy a kérdést nem lehet szavazásra bocsátani, mivel többen jelezték, hogy nincs felhatalmazásuk, és dönteni itt csak konszenzussal lehet. (Ez ismét felveti azt a problémát, hogy nincs ügyrendje az OKÉT MVO-nak.) 4. napirend

117

Dr. Cser Ágnes levélben kérte Fehér Józseftől, hogy az OKÉT MVO tűzze napirendre a saját összetételének megváltoztatását, felvéve tagjai közé a Hetedik Szövetséget, egyúttal „a közpénzből az OKÉT részére juttatott 300 millió forint újraelosztásának tárgyalását” is tűzze napirendre a MVO. Az OKÉT MVO – még a 3. napirend tárgyalásának elején – jelen ülésére felvette e kérdés tárgyalását (egy – az ÉSZT – ellenszavazata mellett). A tárgyalás során megállapításra került, hogy a Hetedik Szövetség jelenleg jogi értelemben egy szövetség, nem egy szakszervezeti konföderáció. Nem tagja az NGTT-nek, és az Európai Szakszervezeti Szövetségnek, valamint több más kritériumnak sem felel meg. (Viszont az ágazati alapon működő KOMT-ban helye lehetne.) Valamennyi jelen lévő konföderáció képviselője „nem”-mel szavazott arra, hogy a Hetedik Szövetség lehessen-e tagja az OKÉT MVO-nak. Az időközben távozott ÉSZT-képviselő e szavazásban már nem vehetett részt, de ő korábban már a kérdés napirendre vételét is ellenezte, így e döntés egyhangúnak minősül. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

118

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. szeptember 20. Témák: 1. Döntés a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökének indítványáról. 2. „A” változat (amennyiben az OKÉT plenáris ülését erre a napra hívják össze) esetén: felkészülés az OKÉT plenáris ülésére „B” változat (amennyiben az OKÉT plenáris ülését nem hívják össze) esetén: egyeztetés további teendőkről. 1. napirend Döntés a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökének indítványáról Az indítvány arról szól, hogy az OKÉT MVO-on a MOSZ mandátumszáma 1-ről 3-ra nőjön (ezzel a MVO össz-mandátumszáma a jelenlegi 12-ről 14-re emelkedne). Varga László SZEF testületi álláspontját ismertette. E szerint az esetleges változtatásokat követően a SZEF mandátum-arányának mértéke az össz-mandátumszámhoz képest ne csökkenjen. (E mandátum-arány már jelenleg is alulbecsült, a valóságos taglétszámarányokhoz képest.) Ennek figyelembevételével, a MOSZ mandátum-növekedése kétféleképpen történhetne meg: Az egyik féle változtatás szerint a Ligától átkerülne egy mandátum a Munkástanácsokhoz, és onnantól kezdve mindkettő 2-2 mandátummal rendelkezne. Először erről kellene konzultálni, később a másik javaslatról. Kelemen Melindának, mint az érintett Liga képviselőjének jelenleg nem volt mandátuma, csak egy későbbi időpontra tud a Ligatanács által jóváhagyott véleményt ismertetni. (A Ligatanács ülésére szeptember 27-én kerül sor.) Fehér József megállapította, hogy a felhatalmazás hiánya azt jelenti – lévén az OKÉT MVO határozataihoz konszenzus szükséges – hogy erről most nem is lehet dönteni. Varga László tájékoztatást adott a SZEF második, alternatív javaslatáról. E szerint a Munkástanácsok mandátumszáma a kérésüknek megfelelően nőhetne 3-ra, de akkor egyben a SZEF-ének is nőnie kell, 5-ről 7-re. A teljes OKÉT MVO mandátum-megoszlása ebben az esetben a következő lenne: SZEF 7 (43,8%), LIGA 3 (18,8%), MOSZ 3 (18,8%), ÉSZT 2 (12,5%), MSZOSZ 1 (6,3%). Ez mindösszesen 16 mandátum. Palkovics Imre megköszönte, hogy az oldal tagjai foglalkoztak a MOSZ kérésével. Annak kimenetele a forráselosztás szempontjából is releváns. A tényleges taglétszámok nincsenek pontosan és megbízhatóan felmérve, támogatja, hogy ez valamikor megtörténhessen. Addig is azonban, amíg ez remélhetőleg megtörténik, számára elfogadható a SZEF második javaslata. Holecz Gábor (MOSZ) szerint a rendezett viszonyok fennállása közös munkavállalói érdek. Varga László rámutatott, hogy az OKÉT MVO konföderációira vonatkoztatva a támogatási összeg 100 millió forintban történő maximalizálása (az adott szervezet tényleges súlyától függetlenül) e tekintetben igazságtalan.

119

A szavazati arányokat tekintve, csak olyan változtatás fogadható el, amely esetben a LIGA és a MOSZ össz-mandátumszáma nem haladja meg a SZEF-ét. Holecz Gábor szerint valamennyi konföderációnak a döntéshozó szervei elé kell terjeszteni mindkét verziót, aztán, ha döntés lesz valamelyikről, akkor azt az OKÉT plenáris ülésen is elő kell terjeszteni. Kónya Gusztávné tájékoztatása szerint az MSZOSZ – egyelőre – az első verziót (LIGA, MOSZ, 2-2 mandátum) tudja támogatni. Fehér József szerint a szeptember 30-tól október 4-ig tartó héten tárgyalható tovább a kérdés, és ekkor lehet arról döntést is hozni. Amennyiben a MVO módosítani szeretné az OKÉT Alapszabály függelékét (mely az Alapszabály része), azt mindenképpen OKÉT plenáris ülésen kell jóváhagyatni a kormányzati és az önkormányzati oldalakkal is. Oldal-ügyrend elkészítésének szükségessége is tárgyalható a MVO egyeztetésén. Ennek elfogadásához és bevezetéséhez nem szükséges az OKÉT többi oldalának jóváhagyása. Kis Papp László az ÉSZT nevében támogatja az ügyrend elkészítését. Varga László szerint egy konszenzust tartalmazó ügyrend előnye az lenne, hogy a különféle reakciók, álláspontok így utólag számonkérhetőek lennének. Az ügyrend kérdése külön tárgyalandó a MOSZ javaslattól. A helyekről/mandátumokról történő egyetértés esetén a függeléket lehet módosítani. Holecz Gábor a MOSZ részéről is kifejezte az igényt az ügyrend elkészítésére vonatkozóan. Plusz napirend A MVO előző, 2013. szeptember 11-i egyeztetésének folytatásaként, Fehér József tájékoztatást adott arról, hogy levélben értesítette dr. Cser Ágnest, a Hetedik Szövetség elnökét arról, hogy az OKÉT MVO nem tudja a Hetedik Szövetséget konföderációként elismerni, és az OKÉT MVO-on tagként elfogadni. A levél tértivevénnyel lett postázva (nem email által). Többen jelezték a levél pontos szövege iránti igényüket. Ami a várható válaszreakciókat illeti, megjegyzendő, hogy az OKÉT MVO nem jogképes, csak az azt alkotó konföderációk. 2. napirend Felkészülés az OKÉT plenáris ülésére A SZEF javaslata (Varga László ismertette) szerint 2013-ra 60eFt értékű Erzsébet-utalvány kiosztása legyen a követelés, azon munkavállalók között, akik a 2013. első félévi „közszolgálati” bruttó átlagkereset alatti (megjegyzés: a KSH kiadvány szerint ez kb. 219eFt)

120

keresettel rendelkeznek. Ezt a kiegészítést a novemberi bér kifizetésével egy időben kapják meg. 2014-re figyelembe kell venni azokat az áthúzódó hatásokat, amelyek a Kjt előmeneteli illetményrendszerét lényegében értelmezhetetlenné tették. Ezért a SZEF az eredeti hármas követelés első pontját úgy javasolja módosítani, hogy a költségvetési intézményeknek az illetmény-emelésben nem részesülő munkavállalói rendszeres havi juttatásai emelkedjenek meg 5%-kal. Ehhez kapcsolódik, hogy azoknál a munkavállalóknál, akiknél a „bármely egyéb” (életpályák, minimálbér-emelés, gyermek-kedvezmény, stb.) bérintézkedés következtében a kereseteik növekednek ugyan, de annak mértéke nem éri el az 5%-ot, a kormányzat egészítse ki ez utóbbi mértékre. (Különös tekintettel kell lenni, a Kjt bértábla hatálya alatt maradó munkavállalókra, például a szociális szférára, stb.) Boros Péterné közbevetése szerint egyéb, ilyen kimaradók is vannak, pl. egyes önkormányzati munkavállalók, illetőleg a kormánytisztviselők, stb. Varga László folytatta, az eredeti hármas követelés második pontjával (a fizetési fokozatok legalább 2-vel növelése a bérrendszerekben), amely változatlanul maradna követelésként. Az eredeti harmadik pont (cafetéria) úgy szólna, hogy a jelenlegi cafetériák változatlanul hagyása mellett mindenhol bevezetésre kerülne havi 10eFt értékű Erzsébet-utalvány. A SZEF továbbá javasolja a bankszámladíjakkal kapcsolatos térítés 50%-kal, havi 2eFt-ról havi 3eFt-ra való növelését. Bárdos Judit tájékoztatása szerint a rendvédelem sem kapott semmilyen kereset kiegészítést, a majdani állítólagos létszámnövelés pedig nem bérintézkedés. Kiemelendő, hogy a havi 10eFt-os Erzsébet-utalvány a jelenlegi cafetérián felüli követelés legyen! Felmerül, hogy a kormány által tervezett 5milliárd dolláros amerikai kötvénykibocsátás fényében hogyan kell értékelni a kormányzat magatartását. Palkovics Imre szerint a KSH kiadványból egy 9% körüli kereset emelkedés már 2013. első féléves adataiból kiolvasható (Varga László kiegészítése szerint ez azonban csak júniusi adat, mely mérték nem érvényes az első félév átlagára), így az 5%-os béremelési követelést lényegében e szintre, 9-10% körüli mértékre kellene emelni. (Ehhez az állásponthoz Holecz Gábor is csatlakozott.) Ez legyen a tárgyalási alap. Az amerikai kötvénykibocsátás a fenti mértékben nem egyszerre valósul meg, már ha egyáltalán megkapják rá az elvi engedélyt. Varga László felhívta figyelmet arra, hogy KSH adatok értékelésekor figyelembe kell venni – többek között – hogy az a soros előmenetelek hatását is tartalmazza, továbbá, hogy az átlagkereset „elfedi” a valóságot, nevezetesen a fizetések szóródását. (Ezt a jelenséget Soós Adrianna is kiemelte.) A minisztériumi apparátus azonban képes kiszámítani, hogy kinek mennyi keresetemelkedést kellene adni. Jelen felvetett követelés a rendszeres havi bruttó átlagkeresetekre vonatkozna. Ahol pedig a keresetemelés egyébként meghaladja az 5%-ot, azt tudomásul vesszük. Soós Adrianna (MOSZ) azt javasolta, hogy az 5%-os kereset növelési követelés a minimálbér-emelésen felül legyen értendő. Ők egyébként már a 20%-os tarifaemelési igény alkalmával is a 20%-os keresetemelési igényt szerették volna megfogalmazni.

121

Fehér József felhívta a figyelmet arra, hogy 2010-hez képest 2013-ban a kormány mintegy 200 milliárd forinttal csökkentette a közszolgálati szféra bértömegét. Az OKÉT plenáris ülésen először meg kell várni, hogy a kormányzati oldal milyen javaslato(ka)t tesz, hiszen lényegében az előző plenáris ülés napirendjének folytatásáról van szó. Illetve jelezni kell, hogy ezt várjuk tőlük. Ha a kormányzati oldal nem tenne érdemi javaslatot, akkor a MVO terjessze elő kompromisszumos javaslatát, a következőképpen: 2013-ra: - Amely közszolgálati munkavállalóknak a 2013. októberi (novemberben folyósított) keresete nem haladja meg a 2013. első félévi közszolgálati átlagkeresetet, azok még 2013-ban kapjanak 60eFt értékű Erzsébet utalványt. 2014-re: - Bármely, ismert (vagy csak később nyilvánosságra kerülő) bérintézkedéssel nem érintett közszolgálati munkavállaló havi rendszeres keresete 5%-kal, vagy 10%-kal növekedjen (a minimálbéreket is beleértve). - A MVO korábbról fenntartja a fizetési fokozatok legalább 2-vel való növelését a bérrendszerekben. - A MVO követeli – a jelenleg hatályos cafetériákat nem érintve – minden közszolgálati munkavállalónak havi 10eFt értékű Erzsébet utalvány megadását. - A „bankszámladíj”-juttatás 2014. január 1-től legyen egységesen 3eFt/hó. Továbbá, kérdéseket kellene feltenni a kormányzati oldalnak a „kompenzációs” kormányrendelet 2014-re történő továbbvitelének esetleges szándékáról, illetve, hogy a jogállás törvényekkel (Kjt, Ktv, Kttv, Hszt, Hjt) mit terveznek egyáltalán. A fentiekhez valamennyi konföderáció csatlakozott. Egyetértés született abban is, hogy a plenáris ülésen a MVO szóvivője Fehér József ügyvivő legyen. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

122

5./2013. OKÉT plenáris ülés, 2013. szeptember 20. Napirend: - Tájékoztató és konzultáció a közszféra 2013. és 2014. évi kereseti helyzetének alakulásáról, valamint az augusztus 30-ai OKÉT ülésen történt szakszervezeti felvetésekkel kapcsolatos intézkedésekről Az önkormányzati oldal konzultációnak minősül.

nem

képviseltette

magát,

így

az

ülés

kétoldalú

A szakszervezeti oldal kifogásolta, hogy határozott kérésük ellenére politikai döntéshozó személy nem vesz részt az ülésen kormányzati részről. Dr. Modori László, a kormányzati oldal vezetője válaszában elmondta, hogy törekedtek a magasabb szintű képviselet biztosítására, más elfoglaltság miatt ez nem járt sikerrel, a jelen lévő két NGM helyettes államtitkár azonban megfelelő felhatalmazással rendelkezik a kormányzati álláspont képviseletére. Napirend:

Tájékoztató és konzultáció a közszféra 2013. és 2014. évi kereseti helyzetének alakulásáról, valamint az augusztus 30-ai OKÉT ülésen történt szakszervezeti felvetésekkel kapcsolatos intézkedésekről (a 2013. augusztus 30-ai napirend folytatása)

A napirend tárgyalásának első részében a kormányzati oldal beszámolt az augusztus 30-ai ülésen felmerült szakszervezeti kérdésekkel, kérésekkel kapcsolatos intézkedéseiről: 1. Banai Péter (NGM) elmondta, hogy a Szűcs Viktóriától (SZEF, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) az ülést követően megkapott írásos dokumentumok alapján az NGM a MÁK bevonásával intézkedett, így a hibás munkáltatói adatszolgáltatás korrigálása miatt azon jelzett munkavállalók is megkapják január-április hónapokra visszamenőlegesen a 2013. évi kompenzációt, illetve annak különbözetét, akik esetében ezt az illetékes MÁK eddig nem folyósította. Mivel szeptember 20-a van, a kompenzációt technikailag már nem lehet az október elején kifizetendő illetménnyel együtt folyósítani, de októberben soron kívül számfejtésre kerül. Szűcs Viktória kérte, hogy általános érvénnyel intézkedjen a kormány, mert a dokumentált helyen túl máshol is lehetnek, illetve vannak problémák, a konkrét iratok, adatok beszerzése azonban rendkívül nehéz. Banai Péter jelezte, a kormány minden eszközzel arra törekszik, hogy mindenkihez eljusson az őt megillető kompenzáció. Így került sor év közben az egészségügyben a szervezeti változások miatti kompenzációra is. A jogos kompenzációhoz való hozzájutás érdekében a kormányzat minden problémás esetben, ami a tudomására jut, eljár, ezért a szakszervezeteket a továbbiakban is a konkrét, egyedi esetek jelzésére kérte.

123

2. Dr. Modori László (NGM) beszámolt arról, hogy a több szakszervezet részéről elhangzott kifogásnak, illetve az ez alapján a kormányzati oldal részéről a szociális államtitkárság felé történt figyelemfelhívásnak is köszönhetően – a szociális ágazat vezetése egyeztetéseket kezdett a szakszervezetekkel. A Soltész Miklós államtitkár úr és Fülöp Attila helyettes államtitkár úr részvételével lezajlott szeptemberi két egyeztetésen az államtitkárság késznek mutatkozott az ágazati fórum létrehozására, az ágazati bérigények képviseletére, illetve az egyeztetések folytatására. Szűcs Viktória (BDDSZ) a tárgyalások megkezdését előrelépésnek tekintette, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy az eddigi egyeztetések még nem tekinthetők az általuk kért szociális ágazati érdekegyeztető tanács működtetésének, mivel ezeken a megbeszéléseken nem vett részt az ágazat minden érintett szakszervezete. 3. Dr. Modori László elmondta, hogy a szakszervezeti felvetés alapján Gondos Judit, az NGM közigazgatási államtitkára szeptember 16-án megbeszélést tartott Holecz Gábor úrral (Munkástanácsok, Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete) a Közszolgálati Pénzügyi Érdekegyeztető Tanács működtetéséről. A megbeszélés alapján az NGM tovább vizsgálja az érdekegyeztetés formalizálásának a lehetőségeit. Holecz Gábor jelezte, péntekig írásban megküldik javaslataikat az NGM-nek. 4. A bankszámla költségtérítésről Banai Péter elmondta, az NGM készített egy szakmai javaslatot a térítés egységesítésére, azonban államtitkári és kormánydöntés erről még nem született. A szakszervezetek kérdéseire – pl. hogy a NAV miért nem fizet térítést, illetve hogy a kormány tudja-e, hogy hol nincs még költségtérítés - mindezt kiegészítette azzal, a kormányzatnak van arról felmérése – alapvetően a MÁK adatai alapján -, hol és mennyi költségtérítést fizetnek jelenleg a közszférában. Elmondta még, hogy a vizsgált egységes mérték a szakmai javaslat szerint maximum havi 2000 Ft. Ezzel kapcsolatban felhívta az előző ülésen elhangzott szakszervezeti javaslattal kapcsolatban arra a figyelmet, hogy a bevezetésnél nem havi, hanem éves szinten volt 2000 Ft az adómentesen nyújtható költségtérítés. A kormányzati oldal ígéretet tett az OKÉT tájékoztatására, amennyiben a bankszámla költségtérítés ügyében további fejlemény lesz. 5. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) összehívására vonatkozó kérésre, amit több érintett szakszervezet is sürgetett, a Belügyminisztérium képviseletében dr. Kovács Anikó elmondta, a BM – miután kézhez vette az augusztus 30-ai OKÉT ülés emlékeztetőjét - írásban fog a szakszervezeteknek válaszolni. 6. A szakszervezeti oldalt megillető 2013. évi költségvetési támogatáshoz való hozzájutás érdekében az NGM a Miniszterelnökséggel való kapcsolatfelvételhez a segítséget megadta.

124

A napirend tárgyalásának második részében Banai Péter (NGM) a 2014. évi költségvetéssel kapcsolatban tájékoztatást adott az eljárási kérdésekről. Eszerint a Kormány szeptember 23-áig kapja meg a Költségvetési Tanács véleményét, ezt is figyelembe véve a Kormány szeptember 25-én tárgyal újra a költségvetésről, és szeptember 30-áig benyújtja azt az Országgyűléshez. A KT véleménye befolyásolhatja, hogy az eddig ismerteken túl van-e lehetőség más bérintézkedésre a közszférában, jelenleg azonban nincs mandátuma a kormányzati oldalnak ilyenről tárgyalni. Fehér József (oldalügyvivő) ismertette a szakszervezeti oldal álláspontját. Eszerint:  Annak ellenére, hogy továbbra is minden javaslatukra nemleges kormányzati választ kaptak, folytatni kívánják a tárgyalásokat, és kérik, hogy álláspontjuk jusson el a szeptember 25-i kormányülésre.  Kérik a kormányt, hogy mérlegelje a közszférában kialakult körülményeket, mert azzal együtt, hogy egyes területeken volt béremelés, amit tudomásul vesznek, nagy számban vannak olyan munkavállalók, akik 2008 óta nem részesültek legfeljebb csak a kötelező (minimálbér, garantált bérminimum) - béremelésben. Mindent mérlegelve korábbi javaslataikhoz képest új, kompromisszumos javaslatokat terjesztett elő:  2013-ra 60 ezer Ft Erzsébet utalványt kérnek az októberi bérfizetéssel együtt novemberben azon munkavállalók számára, akik októberi rendszeres keresete nem haladja meg a közszféra 2013. I. félévi átlagos keresetét, azaz a 219 ezer Ft-ot. A javaslat a korábbival szemben nem 120, hanem csak 60 ezer Ft-ot tartalmaz, és nem a közszféra mintegy 670 ezer munkavállalóját, hanem csak a legnehezebb anyagi helyzetben lévőket érinti.  2014-re javasolják: o további fizetési fokozatok létrehozását azon bérrendszerekben, amelyek a megnövelt nyugdíjkorhatár ellenére nem biztosítják a hosszabb szolgálati idővel rendelkező munkavállalóknak az előmenetelt (ez a számítások szerint mintegy 4-5 Mrd Ft többletkiadást jelentene); o a kafetéria rendszer egy minimális összeggel (pl. havi 10 ezer Ft-tal) történő rendszerszerű és egységes bevezetését ott, ahol az jelenleg még nem működik; o béremelés végrehajtását a 2008 óta befagyasztott bérek okozta jelentős veszteség pótlásának megkezdésére. A béremeléshez kapcsolódóan két kérdést is megfogalmazott: egyrészt arról, hogy mi a kormány szándéka a jelentős bérezési feszültségeket okozó, a bértábla alsó felében nivellálódott bérrendszerekkel, másrészt pedig arról, hogy 2014-ben is fenn kívánja-e tartani a kormány a már három éve súlyos milliárdokért, rosszul működő bérkompenzációt. A kormányzati választ feltételezve ismertette javaslatukat, miszerint azon munkavállalók rendszeres személyi juttatása (bére), akik a közszférában semmilyen bérrendezésben nem részesülnek, 2014-ben átmeneti lépésként – az életpályák kiteljesedéséig - kerüljön 10%-kal megemelésre, úgy, hogy a 10%-ba beszámítana a kötelező minimálbér és garantált bérminimum 2014. évi emelése. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy 2014-ben még mindig a 2010.

125

évi bér megőrzése a kormányzati cél a munkavállalók széles köre számára. A kormányzati válaszban dr. Modori László (NGM) elmondta, hogy a szakszervezet álláspontját, javaslatait a kormányzati résztvevők – mint mindig – ez alkalommal is részletesen megvizsgálják és továbbítják a döntéshozók számára. Elismerte, hogy a 2013. évi Erzsébet utalvány juttatásra vonatkozó új szakszervezeti javaslat valóban komoly kompromisszumot mutat. Hasonló, visszafogottabb megoldásokra az NGM is készített időközben szakértői számításokat, azonban - mint a pedagógus béremelés többlépcsős bevezetése is mutatja – a költségvetés a szűk keresztmetszet ezek megvalósításához. A kafetériára vonatkozó kérés is továbbításra kerül. A 2014. évi, a kötelező béremeléseket is beszámító 10%-os emelési javaslat szintén korrekt és visszafogott, teljesíthetősége azonban erősen kétséges. A kormány elismeri, hogy további területeken is elmaradás van a bérekben, például a szociális ágazatban, ennek az enyhítésére a lehetőségek függvényében törekszik. Banai Péter a 2013. évi Erzsébet utalvány juttatás vonatkozásában – az előző OKÉT ülésekhez hasonlóan - ismét elmondta, hogy az NGM havonta értékeli a költségvetés helyzetét, elsősorban a 3%-os hiánycél tartása szempontjából, és a vizsgálat eredményétől függően születhet csak döntés bármilyen újabb kiadásról. Természetesen az Erzsébet utalványra vonatkozó új javaslatot is számszerűsíti az NGM, annak elsődleges és másodlagos (pl. többlet adóbevétel) költségvetési hatásait is figyelembe véve, de csak a költségvetés mozgásterének függvényében kerülhet sor a szakszervezeti igényről történő döntésre. Fehér József a szakszervezeti oldal egységes véleményét úgy összegezte, hogy a javaslatukra kapott kormányzati válasz az oldal számára elfogadhatatlan. Az érdemi tárgyalás szempontjából problémának tekintik, hogy határozott kérésük ellenére a kormányzati oldalon nincsenek jelen politikai döntéshozók, a kormányzati résztvevők csak közvetítenek, és mindenre kizárólag nemleges választ tudnak adni. Felmerül a kérdés a szakszervezetek részéről, hogy vajon az erő felmutatása, mint azt a pedagógusok tették, hozna-e eredményt? Várják a választ, hogy a szeptember 25-i kormányülést követően milyen folytatásra számíthatnak. Dr. Modori László válaszul elmondta, hogy a kormányzati oldalon szereplők nemcsak „postások”, hanem próbálják finomhangolni és szakmailag alátámasztva közvetíteni a javaslatokat. Lépéseket tettek annak érdekében is, hogy az OKÉT ülésen felső vezető is vegyen részt, azonban ezt a mai ülésre nem sikerült biztosítani. Megérti, hogy a szakszervezetek jobban szeretnék a döntéshozókkal közvetlenül ismertetni javaslataikat, álláspontjukat, azonban konkrét ígéreteket a döntéshozók sem adhattak volna a mai ülésen. A közszféra ügyeit prioritásként kezeli a kormányzat, de a végső döntéseket a Kormány hozza, amelynek sok más prioritás közül kell választania. Banai Péter felajánlotta, hogy a szeptember 25-i kormányülést követően az OKÉT tájékoztatást kap.

126

Ezt követően a szakszervezeti oldal néhány tagja külön-külön is összegezte véleményét. Ennek során Varga László (SZEF) nyomatékosan kifogásolta a politikai vezetők jelenlétének hiányát. Erősen bírálta a kormány egyes intézkedéseit (pedagógus béremelés megvalósítása, IMF hitel visszafizetése után újabb hitelfelvétel). Elmondta, hogy számára érdektelen, milyen prioritásokat kell kezelnie a kormánynak, a kormány és a parlamenti többség arra ad pénzt, amire akar, tekintse hát fő prioritásnak a közszféra bérrendezését; az immár teljesen visszavett szakszervezeti bérkövetelésekkel értelmezhetetlen a 3%-os hiánycélt korlátként szembeállítani. Boros Péterné (MKKSZ) többek között elmondta, nem szeretné, ha olyan lépésre kellene elszánni magukat, amit nem igazán akarnak. Dr. Bárdos Judit (BRDSZ) kétségeit fejezte ki a BÉT összehívása tekintetében, pedig többek között választ várnának a megígért rendészeti béremelésre. Továbbá arról is beszélt, hogy a rendvédelemben dolgozók a tárgyalásokon kívül tudnak más módot is találni az érdekeik alátámasztására, noha lehetőségeik igen korlátozottak. Holecz Gábor (VPDSZ) pozitívan értékelte az NGM hozzáállását a KPÉT működtetésével kapcsolatos kérésükhöz, és ismét hangsúlyozta, hogy a pénzügyőrök számára a jelenlegi NAV bérrendszer elfogadhatatlan. Utalt arra is, hogy jó lett volna a Költségvetési Tanácsnak olyan költségvetés-tervezetet átadni, amelyben szerepelnek a szakszervezeti oldal javaslatai is. Kormányzati részről dr. Modori László és Banai Péter visszautasította a Varga László által használt egyes megfogalmazásokat. Ehhez kapcsolódóan Fehér József elmondta, hogy az oldal hivatalos álláspontját az oldalügyvivő képviseli. Varga László jelezte, hogy valószínűleg félreérthető volt, amit mondott. Palkovics Imre (Munkástanácsok Országos Szövetsége) szintén elhatárolódott az oldalán elhangzott erős megfogalmazástól. Az ülés lezárásaként a további egyeztetések tekintetében a szakszervezeti oldal álláspontját Fehér József fogalmazta meg. Eszerint az eddigi bértárgyalásokon nem történt semmilyen előrehaladás. Kiemelte, az egyeztetések érdekében azt is vállalták, hogy az ülések ne legyenek sajtónyilvánosak, és a szakszervezetek sem léptek ki eddig a nyilvánosság felé. Azt indítványozta, akkor kerüljön összehívásra az OKÉT, ha a Kormány pozitív elmozdulásra tud javaslatot tenni. A kormányzati oldal ezzel egyetértett. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

127

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. október 3. Témák: 1.Döntés a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnökének indítványáról 2.Konzultáció a 2013. szeptember 20-ai OKÉT ülésen megfogalmazott szakszervezeti javaslatok kormányzati fogadtatásáról 1. napirend Döntés a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnökének indítványáról Az eredeti indítvány arról szólt, hogy az OKÉT MVO-on a MOSZ helyeinek száma 1-ről 3-ra nőjön (ezzel egyben a MVO össz-helyszáma a jelenlegi 12-ről 14-re emelkedne). Szintén még korábban, a SZEF is tett két alternatív javaslatot (annak szem előtt tartásával, hogy egy esetleges változtatást követően a SZEF helyei számának aránya az össz-helyek számához képest ne csökkenjen), az alábbiak szerint: A.) Az egyik változat szerint a Ligától átkerülhetne egy hely a Munkástanácsokhoz, és onnantól kezdve mindkettő 2-2 hellyel rendelkezne. (A továbbiakban: „A verzió”.) B.) A másik SZEF javaslat szerint a Munkástanácsok helyeinek száma a kérésüknek megfelelően nőhetne 3-ra, de akkor egyben a SZEF-ének is nőnie kellene, 5-ről 7-re. (A továbbiakban: „B verzió”.) E ponton két fogalom tisztázása szükséges. Egyrészt: Az OKÉT Alapszabály függelékében a „hely” megnevezés az OKÉT plenáris ülésein a Munkavállalói Oldalon résztvevő tagok számát jelöli. Ez a hivatalos megnevezés, meghatározás. Tehát, amennyiben a korábbiakban, vagy a jövőben bárhol, bárki erre a fogalomra a „mandátum”, a „szék”, az „arány”, vagy egyéb más, hasonló megnevezéssel hivatkozott/ik, minden esetben az előbbi értelmezés szerinti „helyek” számát/arányát kell alatta érteni. Másrészt: Az OKÉT MVO egyeztetéseiről nem készül jegyzőkönyv, hanem emlékeztető. Azaz, ha az egyeztetésen bárki „a jegyzőkönyv számára” közöl(t) valamit, vagy egy korábbi jegyzőkönyvre hivatkozott/ik, ott mindenhol emlékeztetőt kell érteni. Visszatérve a MOSZ indítvány vagy alternatívái eldöntésére, annak módjára: Az egyik karakteres, többször megismételt álláspont (Holecz Gábor, Gápel István, Bazsik István) szerint mivel korábban is előfordult, hogy egy-egy szavazáskor az OKÉT MVO a többségi álláspont szerint hozott döntést vagy határozatot, most is ezt kellene tennie. A konszenzusos döntés követelményét (elfogadott ügyrend hiányában) a korábbiakban sem tartották be minden esetben, ezért most sem szükséges. Ezt az állítást korábbi jegyzőkönyvek (megjegyzés: emlékeztetők) igazolják. A másik érvelés, illetőleg megállapítások szerint (Fehér József, Varga László) a korábbi többségi szavazás(ok) alkalmával előzetesen megállapodhattak a MVO tagjai, hogy abban/azokban az adott eset(ek)ben lehetséges a többségi szavazás, ebből azonban nem következik, hogy ez a továbbiakban is automatikusan elfogadott lenne. Az sem eldöntött, hogy ha esetlegesen valamikor többségi szavazásra kerülne sor, akkor mi lenne a súlyozás alapja: a konföderációk mögött álló taglétszám, az OKÉT-„helyek” száma, vagy az egyes konföderációk azonos súlyú szavazata (mint ahogy korábban az OÉT-ben volt ez szabály)?

128

Továbbá, figyelembe kell venni azt a precedenst is, hogy az OKÉT plenáris üléseire a szóvivő által képviselt álláspontról mindig is előzetesen konszenzusos döntést alakítottak ki a MVO tagjai. Később – ehhez kapcsolódva – Varga László azt is megjegyezte, hogy a SZEF közszférás taglétszám-aránya az összes közszférás szakszervezeti taglétszámhoz képest a jelenlegi helyek által biztosított aránynál is nagyobb, ezért sem lenne elfogadható a korábbiakat követően, egy még további arány-csökkenés a SZEF részére. Palkovics Imre megjegyezte, hogy már a harmadik forduló zajlik, és még mindig a szabályértelmezésnél tartunk. E helyett inkább a döntést kellene minél hamarabb meghozni, ezért kérte, hogy – egy esetleges konszenzus reményében – ismertessék az álláspontjukat a konföderációk. Kis Papp László tájékoztatása szerint az ÉSZT elnöksége az „A” verziót tartotta elfogadhatónak. Zsiga Imre az MSZOSZ nevében közölte, hogy részükről mindkét („A” vagy „B”) verzió egyaránt elfogadható. Pongó Géza azt nyilatkozta, hogy mind az „A” mind a „B” verzió a Liga rovására menne, mármint a MVO-on fennálló mandátum-arányát (megjegyzés: hely-arányát) tekintve. Ezért a Liga részéről egyik eddigi javaslat sem elfogadható. Új, alternatív javaslatuk szerint: C.) A MOSZ helyeinek száma növekedjék 1-ről 2-re, a többi konföderáció hely-számainak változatlansága mellett. (A továbbiakban: „C verzió”.) Palkovics Imre közölte, hogy a MOSZ számára ez az opció is – azaz mindhárom verzió – elfogadható lenne, és az elől sem zárkózik el, hogy hosszú távú megoldásként vezessék be az ellenőrzött taglétszámokon alapuló hely-arányokat. (Bárdos Judit szerint például a fegyvereseknél, vagy a kormánytisztviselőknél jelenleg nem mérik a taglétszámokat. Varga László pedig – később – arra emlékeztetett, hogy az OKÉT MVO tagság feltétele régebben az volt, hogy az adott résztvevőnek legalább két szektorális fórumon tagsággal kellett rendelkeznie, és ekkor még volt közalkalmazotti-, illetőleg a köztisztviselőknél elfogadott reprezentativitás.) Ezen kívül Palkovics Imre megfontolásra javasolt egy, „a demokratizmus jegyében” lebonyolítandó, a jelenlegi mandátumok (megjegyzés: helyek) alapján lebonyolítandó azonnali szavazást. A későbbiekben hozzátette, hogy ha a jelenlegi hely-arányok maradnának, az a MOSZ részéről nem lenne elfogadható. Ezt azonban semmi esetre sem fenyegetésnek szánta. Egyöntetűen megállapításra került, hogy az elhangzott három verzió közül egy olyan sincs, amelyet jelen egyeztetésen konszenzussal el lehetne fogad(tat)ni. A kérdés – későbbi – megnyugtató eldöntéséhez két előzetes feltételnek kell teljesülnie, nevezetesen: Egyrészt, valamennyi konföderációnak álláspontot kell kialakítania abban, hogy az immár három verzió – azokat külön-külön vizsgálva – melyikét tudja elfogadni, és melyikét zárja ki. (Azzal a fontos kiegészítéssel, hogy mostantól kezdve már lehetőleg ne vessen fel senki további, még újabb verziót.)

129

Másrészt, abban is minden konföderációnak véleményt kell formálnia, hogy egy szavazás esetében elfogadnának-e egy esetleges többségi állásponton alapuló döntést OKÉT MVO határozatként, még abban az esetben is, ha az övék lenne a kisebbségi vélemény. (Egy ilyen – esetleges – szavazáskor a jelenleg érvényes „helyek” száma jelentené a szavazatok számát.) A konföderációk képviselői vállalták, hogy ezeket a kérdéseket a lehető leghamarabb a döntéshozó testületeik elé terjesztik. Pongó Géza azonban már most, előzetesen jelezte, hogy a Liga számára a három opció közül csak a „C” verzió elfogadható, más kimenetelt többségi szavazással sem tudnának elfogadni. Ez viszont lényegében azt jelenti, hogy máris elvetették a többségi döntés lehetőségét, hiszen egy olyan eljárásban akár őket is leszavazhatná a többség. Varga László megjegyezte, hogy a vita helyekről szól. Ha azonban ezeket valaki arányokként értelmezné (mint ahogyan az például Kis Papp László részéről elhangzott, aki „osztó”-ként hivatkozott az össz-helyszámra), és az OKÉT „helyek”-en túlmenően bármi másra vonatkoztatná (például az OKÉT támogatási keretösszeg „osztó”-jára), nos, egy ilyen értelmezés a SZEF részéről egyáltalán nem automatikus, és nem lehet támpont. Viszont-kérdésre (Palkovics Imrétől), Varga László az előbbieket kiegészítette azzal, hogy jelenleg egy szervezet sem kaphat 100 millió forintnál többet a támogatási keretösszegből, attól függetlenül, hogy mennyi a tagsága létszáma, illetőleg aránya, vagy a helyeinek száma, aránya. Valaki más viszont többet kap, mint amennyi a helyei arányából következne. Kiss László (MOSZ/FESZ) kiemelte, hogy a korábbi „hely”-szám változások mögött a konföderációk közötti mozgások (EDDSZ, FRDÉSZ) álltak. Ezzel ellentétben, most egy új, de máris meghatározó, a MOSZ ágazati szakszervezete (a FESZ) megjelenésével más a helyzet. Bazsik István szerint megállapítható és rögzítendő, hogy a MOSZ közszférás állományon belüli aránya nőtt. Ehhez képest szinte minden más szempont viszonyítás kérdése. Holecz Gábor szeretné az OKÉT Alapszabály függelékének változását hivatalossá is tenni, ezáltal mintegy legalizálni. Emellett szükségesnek tartja OKÉT MVO ügyrend elfogadását, bevezetését. (Fehér József válasza szerint ez folyamatban van, lényegében kész. De amíg nem tudunk megállapodni fő elvekről, nem lehet azt véglegesíteni, lezárni.) Fehér József megállapította, hogy a MOSZ indítvány(ok) eldöntésére, lezárására jelen egyeztetésen már nincs lehetőség. Az a kérdés, mikor tehetjük ezt meg, itt figyelembe kell venni a konföderációk döntéshozó testületeinek programját, időzítését. Megegyezés született a következőkről: - Az oldalügyvivő előterjesztést készít az OKÉT Alapszabály függelékének módosításáról, mely az oldalvélemények figyelembe vételét követően az OKÉT plenáris ülés elé is beterjeszthető; - A konföderációk döntéshozó testületei a fent részletezett két kérdésben („A” és/vagy „B” és/vagy „C” verzió fogadható-e el, valamint egy többségi – a jelenlegi „hely”számok szerint többségi – szavazáson alapuló döntés elfogadható lenne-e)

130

álláspontot alakítanak ki, és a következő OKÉT MVO egyeztetésen a képviselőik felhatalmazással nyilatkozhatnak a nevükben; - A következő OKÉT MVO egyeztetésre 2013. október 8-át követően kerülhet sor (a meghívó legalább három nappal a kitűzött nap előtt meg fog érkezni). 2. napirend Konzultáció a 2013. szeptember 20-ai OKÉT ülésen megfogalmazott szakszervezeti javaslatok kormányzati fogadtatásáról Fehér József tájékoztatása szerint formális válasz nem érkezett a kormányzati oldal részéről a szeptember 20-ai szakszervezeti javaslatokra, de a szeptember 30-án a Parlament honlapján megjelenő törvénytervezet Magyarország 2014. évi költségvetéséről lényegében annak tekinthető. A kormány ezzel (is) jelezte, hogy az OKÉT tárgyalásokat befejezettnek tekinti. A törvényjavaslatból kiolvasható, hogy a kormányzat a szakszervezeti követelések egyik elemét sem fogadta el. Az Erzsébet-utalványt sem kívánják megadni sem 2013-ra, sem jövőre, a csökkentett mértékben/körre sem. A bérkompenzáció (akinek a keresete nem éri el a 2010-es szintet, annak arra kiegészítik) továbbvitelének céljára található a költségvetésben egy mintegy 71 milliárd forintos keret. A minimálbér(ek) emelését azonban nem kívánják külön kezelni a kompenzációtól, azaz beszámítják a viszonyításnál, és hasonlóképpen kezelik a családi adókedvezménnyel esetlegesen növekedett kereseteket is. A szakszervezeti oldal mindent megtett a siker érdekében. Már június 18-án kezdeményezték a 2014-es bértárgyalások megindítását, melyek az augusztus 30-i és a szeptember 20-i plenáris üléseken tárgyalásra is kerültek. Varga László saját álláspontot ismertetett (lévén, a SZEF-en belül még nem volt erről egyeztetés) mely szerint a kormányzati féllel történő további tárgyalásokra csak akkor van esély, ha az OKÉT MVO sztrájkbizottságot alakít, ekkor ugyanis a kormánynak kötelezően ki kell jelölnie egy tárgyalót. Mivel azonban a MVO egy része a rájuk vonatkozó sztrájktilalom miatt egy ilyenben nem vehet részt, megfontolandó még egy demonstrációs bizottság megalakítása. Ennek azonban csak akkor lenne értelme, ha egy demonstrációra legalább 10 ezer fős tömeget lehetne mozgósítani. Pongó Géza tájékoztatása szerint a Ligatanács úgy döntött, nem kívánja lezárni a 2013-as követelések ügyét sem, azokat hozzá kívánják csatolni a 2014-es követelésekhez. Nyitottak a demonstrációs bizottság ötletére. Kiss László (MOSZ) a szociális ágazat demonstrációs bizottsága nevében megköszönte az OKÉT MVO-nak, hogy támogatták őket törekvéseikben. Mivel azonban eddig nem kaptak ígéretet keresetemelésre, ezért 2013. október 7-én petíciót adnak át a kormányzati illetékesnek. Ehhez két partner-konföderációtól is szolidaritási nyilatkozatot kaptak. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

131

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. október 16. Témák: 1.Döntés a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnökének indítványáról 2.Konzultáció folytatása a 2013. szeptember 20-ai OKÉT ülésen megfogalmazott szakszervezeti javaslatok kormányzati fogadtatásáról 3.Egyebek. Ennek keretében: TÁMOP pályázatok tapasztalatai 1. napirend Döntés a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnökének indítványáról Az MSZOSZ képviselői közül senki nem tudott jelen lenni. Varga László jelezte, hogy rendelkezik az MSZOSZ írásba foglalt felhatalmazásával, az 1. napirendről tartandó szavazás esetére is. (Felhatalmazó levél az MVO iratai között megtalálható.) Az egyik eldöntendő kérdés az volt, hogy a – továbbra is fenntartott – MOSZ indítványról, illetve annak alternatíváiról tartható-e többségi szavazás (a jelenlegi hely-számok szerinti súlyokkal), vagy pedig csak a konszenzusos döntés legyen elfogadható (ebben az esetben a konföderációk azonos súlyokkal szavaznak) az OKÉT MVO határozataként. Az ÉSZT és a Liga csak a konszenzust tartotta elfogadhatónak. A MOSZ, a SZEF, valamint az MSZOSZ (utóbbinál írásban megküldött) testületi álláspontja szerint – a korábban már többször alkalmazott gyakorlatnak megfelelően – a hely-szám szerinti többségi szavazás is elfogadható. (Varga László ismét emlékeztetett rá, hogy egyébként a jelenlegi helyarányokat, és az attól is eltérő forráselosztást egyaránt igazságtalannak tartja, de nem kívánja hátráltatni az indítványról való döntést.) Mivel ebben nem sikerült megegyezni, Fehér József megállapította, hogy a MOSZ indítványáról csak konszenzussal lehet dönteni. (Holecz Gábor ismételten nyomatékosan hivatkozott arra, hogy hely-számokról történő döntés többségi szavazás alapján volt az MVO-n. Később Gápel István felvetette, hogy magáról a többségi szavazás lehetőségéről is lehetne többségi szavazással dönteni.) Emlékeztetőül, a korábban is tárgyalt verziók: A.) A Ligától átkerülne egy hely a MOSZ-hoz, és onnantól kezdve mindkettő 2-2 hellyel rendelkezne. B.) A Munkástanácsok és a SZEF hely-számai egyaránt 2-2-vel növekedne, és így a MOSZ hely-száma 3-ra, a SZEF hely-száma 7-re módosulna. C.) A MOSZ hely-száma nőne 1-ről 2-re, a többi konföderáció hely-számainak változatlansága mellett. A konszenzus megteremthetőségének reményében a konföderációk ismertették álláspontjukat (ez nem szavazás volt, csak vélemény-ismertetés). Mivel az „A” verziót a Liga egyértelműen elutasította, ezért arra vonatkozóan nem nyilatkoztak a konföderációk. Az MVO-t alkotó konföderációk képviselői egyhangúan kinyilvánították, hogy a MOSZ helyszám-növelési igényének jogosságát elismerik.

132

Holecz Gábor szerint a korábbi Emlékeztetőkben (tehát nem jegyzőkönyvekben!) fel sem merült, hogy egy többségi szavazást ne lehetne elfogadni, és ezt a döntési szabályt kell alkalmazni most is. Minden döntéshozatali mandátumról így született döntés. Mind Holecz Gábor, mind Palkovics Imre indítványt tett a hely, szám szerinti többségi szavazásra. A mandátum hely szerinti szavazás szerint a „B” verziót 7 „igen” szavazattal (SZEF 5, MSZOSZ 1, MOSZ 1), 5 „nem” (LIGA 3, ÉSZT 2) szavazattal, 0 tartózkodással zárult. A „C” verzió 5 „igen” szavazattal, (LIGA 3, ÉSZT 2), 7 „nem” szavazattal (SZEF 5, MSZOSZ 1, MOSZ 1) és 0 tartózkodással zárult. Fehér József erre reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy az MVO ülésekről készült Emlékeztetők nem a szó szerint elhangzott szöveget rögzítették. Lehettek előtte megegyezések az aktuális szavazás módjáról. A résztvevők jelenleg elvetették a többségi szavazás lehetőségét. Fehér József arra is emlékeztetett, hogy az OKÉT megalakításakor (2002-ben) az volt az alapelv, hogy a MVO-on csak olyan konföderáció vehet részt, amely az akkor működő három fő szektorális fórum [Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT), Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT), Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma] közül legalább kettőben részt vesz, azaz rendelkezik arra feljogosító reprezentativitással. Az eddigiekben ennek a feltételnek kizárólag a SZEF felelt meg. Az ÉSZT önállóan nem volt reprezentatív a közalkalmazotti területen, reprezentativitását a SZEF-ÉSZT Unió tette lehetővé. A munkavállalói érdekek előtérbe helyezése miatt azonban a SZEF lemondott a kizárólagosságról. Az OKÉT eredeti Alapszabálya függelékében szereplő hely-számok 2010-ben módosultak. (Ekkor a Ligáé 0-ról 3-ra nőtt.) Ezzel kapcsolatban Holecz Gábor megjegyezte, hogy már ekkor sem volt igaz az a hivatkozás, hogy az FRDÉSZ tagságának 90%-a Liga-tag volt. A későbbiekben az MSZOSZ és a MOSZ is 1-1 helyet kapott az OKÉT MVO-n. Mindezek miatt indokolt lenne az egész rendszer újraértékelésére. Ebben a 2014-ben esedékes közalkalmazotti reprezentativitási felmérés segíthet. Palkovics Imre szerint az OKÉT MVO pénzügyi támogatásának elosztása is kitárgyalandó tárgykör. Ezen belül az, hogy a Liga 3 hellyel miért kap ugyanúgy 100 MFt támogatást, mint a SZEF az 5 helyével. A támogatás elosztása megkerülhetetlen téma, hiszen itt a szervezetek létfeltételeinek alakulásáról van szó. Komplexen kell tárgyalni a jelenlegi helyszám-módosító indítványról, a támogatás elosztásról (Varga László hozzáfűzte, hogy ez jelenleg államtitkári döntés alapján „működik”, aminek az is része, hogy az egy szervezetnek adható támogatási összeg 100 millió forintban történő maximálása révén „felszabaduló” 25 millió forintot egy másik konföderáció, jelen esetben a Liga kapta meg). Mivel a helyszám-módosító indítványról nem látszik esély a döntésre, a véleményeket, álláspontokat rögzíteni kell, és egy későbbi alkalommal lehet tárgyalni arról. Varga László megjegyezte, hogy a költségvetési szféra munkavállalóinak utóbbi években tapasztalt,– a versenyszféránál nagyobb mértékű – veszteségének egyik lehetséges oka az,

133

hogy az egyik konföderáció elnöke a tripartit párbeszédet és a szakszervezeti jogokat feladó, a látszat-egyeztetést elfogadó magatartást tanúsít. Pongó Géza kifejezte, hogy amennyiben az előbbiek a saját konföderációjára vonatkoztak, azt visszautasítja. Fehér József összegzése szerint: Az OKÉT MVO konföderációinak jelen lévő képviselői megalapozottnak tartják, és egyhangúan elfogadják a MOSZ helyszám-növelési igényét. Az ennek mértékéről, módjáról tartandó többségi szavazás lehetőségét 3 szervezet (SZEF, MSZOSZ-írásban, MOSZ, összesen 7 „hellyel” rendelkeznek) elfogadhatónak tartotta, 2 szervezet (Liga, ÉSZT, összesen 5 „hellyel” rendelkeznek) elutasította. A döntés módszeréről nem született megállapodás. A jelen tárgyalás alkalmával elhangzott álláspontok szerint az „A” verzió elfogadásának/elutasításnak aránya 6/6, a „B” verzióé 7/5, a „C” verzióé pedig 6/6. Mindezek alapján a „B” verzió lehet a legesélyesebb az elfogadásra, ezért arról kellene a későbbiekben tárgyalni. Palkovics Imre kiemelte, hogy a MOSZ indítványa nem célozza a 2013. évi, az OKÉT MVO részére nyújtandó támogatási összeg – már eldöntött – felosztásának módosítását, a 2014-i évit azonban igen. Varga László kiegészítése szerint a támogatás felosztása eddig sem a helyek számának arányában történt, arról eddig egyáltalán nem tárgyalt és döntött az OKÉT MVO. 2. napirend Konzultáció folytatása a 2013. szeptember 20-ai OKÉT ülésen megfogalmazott szakszervezeti javaslatok kormányzati fogadtatásáról Fehér József tájékoztatása szerint a kormányzati oldal részéről dr. Modori László helyettes államtitkár – az MVO ügyvivőjének nyomatékos igényét elfogadva – írásbeli választ ígért a szakszervezeti javaslatokra. A 2014-es költségvetési törvény-tervezetből azonban már most megismerhető a kormányzati oldal, illetve a kormányzat elutasító álláspontja. A tervezet semmilyen olyan többletet nem tartalmaz, ami a szakszervezeti javaslatok elfogadását jelentené. (Próbálkozás van a bankszámláról történő pénzfelvétel ingyenessé tételére egy bizonyos összeghatárig. De ez sem felel meg a szakszervezeti javaslat – a kormányzati megtakarítás ellentételezéseként egy adott összeg térítése – elfogadásának.) A kormányzat magatartása miatt felmerült a demonstrációs bizottság és a sztrájkbizottság megalakításának terve. Realitása csak kisebb „flash” jellegű demonstrációknak van. Boros Péterné tájékoztatása szerint ilyenekből az MKKSZ a közeljövőben kettőt tervez:

134

- 2013. október 19-én (09:45-től 10:15-ig) a Millenáris Központ Fény utcai bejáratánál (a Kormányzati Karrier Expohoz kapcsolódva), a 20%-os tarifaemelés szükségességét hangsúlyozva lesz egy gyorsreagálású demonstráció, melynek szlogenje: „38650+20%”. Úgy tűnik, megkapják az egyesülő három konföderáció valamennyi, azaz 64 tagszervezetének támogatását. Üzenete az lesz, hogy van értelme az egyesülésnek, illetve az, hogy a közalkalmazottak és kormánytisztviselők problémái mellé odaállnak a munkások a pedagógusok, és a többi, a lehető legszélesebb munkavállalói csoportok. - A fent említett demonstráció végén jelentik be a következő tervezett eseményt. Egyöntetű álláspont szerint a sztrájkbizottság különböző okok miatt (nem mindenki sztrájkolhat, kötelező szolgáltatások jogi értelemben vett bizonytalanságai, kicsi a sztrájkhajlandóság) csak a tárgyalások folytatása kikényszerítésének az eszköze lehet. A demonstrációtól pedig a munkavállalók félelme (pl. a bizalomvesztés is lehet felmentési ok), valamint a reménytelenség miatti passzivitás lehet a visszatartó erő. A közszolgálati demonstrációs- illetve a sztrájkbizottságnak az OKÉT MVO-t alkotó konföderációk általi megalakítását minden jelenlévő támogatta. Ez lehetne a reagálás a majdani kormányzati írásbeli „válasz”-ra. A bizottság(ok) követeléseinek lényegét 2-3 tömör mondatban kellene megfogalmazni, a feladatok meghatározásával egyidejűleg. Az időzítésnél tekintettel kell lenni arra, hogy november25-e után lezárul, és már nem lehet módosítani a 2014. évi költségvetés fejezeti főszámait. Arra is számítani kell, hogy a 2014. évi közszolgálati bérkompenzáció biztosításáról szóló kormány rendelet-tervezet véleményezésére november végén vagy december elején az OKÉT plenáris ülésének összehívása várható. (Előzetes információk szerint elképzelhető, hogy a minimálbér/bérminimum emelkedésének bérnövelő hatása nem számít a kompenzációba, illetve a családi kedvezmény sem csökkenti a kompenzáció összegét.) 3. napirend Egyebek Boros Péterné tájékoztatása szerint az MKKSZ által beadott TÁMOP pályázatról („Megújuló közszolgálat, megújuló szakszervezetek”) megkapták az elutasító értesítést. Ebből az a következtetés volt levonható, hogy az MKKSZ „tartaléklistára” kerülése, lényegében a pályázatuk elutasítása nem látszik megalapozottnak. Nem látszik a többi pályázó pontszáma, nem lehet tudni, hogy ahol a pályázati kiírásban nem írtak hátrányt, azt miért bírálták el mégis kedvezőtlenül, nem átlátható az elbírálás módja. A fentiek miatt minden jogi eszközt igénybe vesznek a pályázat körülményeinek tisztázása érdekében. Bardócz-Tódor András hasonló tapasztalatokról számolt be, már ami a TÁMOP pályázati forrásból való kirekesztésüket illeti. Bárdos Judit sajtóhírekre alapozva megjegyezte, hogy 1 nyertes konföderációról, illetve annak tagszervezeteiről lehet hallani.

135

Palkovics Imre pontosítása szerint valamennyi későbbi nyertes szervezet ott volt egy, a Liga által előzetesen szervezett találkozón. A jelek kizárólagosságra utalnak, azaz, akik elköteleződtek a Ligához, vagy valamilyen együttműködést ígértek annak, azok kapnak a pályázatból. A TÁMOP C komponensből a Liga által szervezett konzorcium nyert el 1,6 milliárd forintot. Eközben a MOSZ egyes tagszervezeteinek ez a pályázati lehetőség a túlélést jelentené. Maga a MOSZ is „szakmailag megfelelt”, csak éppen pályázati pénzt nem kapnak. A válaszok alapján megállapítható, hogy az értékelők vagy figyelmetlenül olvasták el a pályázataikat, vagy egyáltalán el sem olvasták azokat. A MOSZ elnöke közös tiltakozást javasolt a kormánynál, az EU-nál, és a közvéleménynél egyaránt. Megjegyezte, hogy a jövőben EU-s forrásból ilyen pályázati támogatás nem lesz elnyerhető. Varga László azt javasolta, hogy az OKÉT MVO kérje az összes pályázat megvizsgálásának lehetőségét a pályázatokat lebonyolító intézménytől olyan szempontból, hogy kik pályáztak, hogyan történt az értékelés, és mennyire volt korrekt a bírálat. A formai tisztánlátásra is szükség van a véleményezéshez. Majd egy bizottságot kellene kijelölni ezen ellenőrző munka elvégzésére. Pongó Géza azt javasolta, hogy erről a frissen felmerült problémáról valamennyi konföderáció alakítson ki saját véleményt, majd a következő OKÉT MVO egyeztetésen folytassanak érdemi vitát. Fehér József összegzése szerint: Az OKÉT MVO tagjai szükségesnek tartják a következő egyeztetésen a TÁMOP 2.5.3 pályázati rendszerének áttekintését, beleértve az elbírált pályázatok céljának, irányának megismerését is. Az ÉSZT, a MOSZ, az MSZOSZ és a SZEF (egyeztetés alapján) „Igen”-nel szavazott erre, a Liga képviselője szerint pedig a kérdés jelenleg még nem tárgyalható. Boros Péterné szerint a pályázatok megnyitását követően 10 napon belül lehet jogorvoslati lehetőséggel élni, akinek tehát erre van szándéka, az – késlekedés nélkül – tegye meg. Palkovics Imre pontosította a reklamációk határidejét, ez 2013. október 21., hétfő (elvileg „éjfélig”). Varga László a fentiek értelmében kezdeményezte a következő OKÉT MVO egyeztetésen a TÁMOP pályázatokról szóló vita külön napirend keretében történő tárgyalását. Boros Péterné azt is elmondta: Egyes MKKSZ-es kollégák jelezték számára, hogy megkeresték őket más konföderáció képviselői azzal, hogy szervezetük csatlakozzon hozzájuk. Boros Péterné szerint szerencsésebb lenne, ha a konföderációk nem egymástól próbálnának tagokat toborozni, hanem „zöldmezős” területekről, azaz a szakszervezeti tagsággal, illetőleg szervezettséggel még nem rendelkező munkavállalói csoportok köréből. Ennek más lenne a megítélése. Ezt kéri a Ligától. Az OKÉT MVO következő egyeztetésének várható időpontja: 2013. október 30 (szerda), 15:00 óra. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

136

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. október 30. Témák: 1.Egyeztetés a szakszervezeti javaslatokkal kapcsolatos kormányzati válaszról. Döntés a „Közszolgálati Demonstrációs és Sztrájkbizottság” megalakításáról. 2.Egyeztetés a TÁMOP-2.5.3.A-13/2-2013-0024 EMIR pályázatok elbírálásával kapcsolatos tapasztalatokról. Napirend előtti témák, napirend elfogadása Az 1. napirendet minden jelenlévő tárgyalni kívánja. Gaskó István jelezte, hogy a Javasolt napirend 2. pontját nem szeretné tárgyalni. A többi konföderáció tárgyalásra kívánta venni ezt a kérdést is, de előbbiek miatt ehhez nem volt meg a konszenzus. Bardócz-Tódor András szerint a napirendtől való eltéréshez kell a konszenzus, így a kérdést tárgyalni lehetne, és kellene. Fehér József megállapította, hogy – mivel a napirendet is konszenzussal lehet elfogadni – a 2. napirend jelenleg nem tárgyalható. Bárdos Judit felvetette, hogy nem lehetne-e a 2. napirend témáját napirend előtt – azaz az esetleges határozathozatal kizárásával – tárgyalni. Másik – napirend előtti – felvetésében tájékoztatást adott arról, hogy a fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek létrehoztak egy demonstrációs és sztrájkbizottságot. Kéri a jelen lévő konföderációkat, csatlakozzanak ehhez, vagy támogassák. Boros Péterné a minimálbér(ek) OKÉT plenáris ülésen való tárgyalásának kezdeményezését javasolta, arra hivatkozva, hogy – bár ez VKF-kompetencia – több százezer közszférás munkavállalót is érint. Szintén az OKÉT plenáris ülésére, felvetendő igényként javasolja, hogy a kormány adjon tájékoztatást az Erzsébet utalványnak készpénzben történő kifizetéséről (sajtóhír), annak esetleges nettó összegéről. Szintén tájékoztatást kérne a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltásának lehetőségéről (Kósa Lajos indítványa), mely főleg a pedagógusokat és a kormányablakoknál napi 12 órázó munkavállalókat érintené. A kedvezményes banki pénzfelvétel lehetőségéhez kapcsolódóan pedig kezdeményezni javasolja (az OKÉT plenáris ülésen), hogy e helyett inkább töröljék el a bankszámlanyitás, a fizetés bankszámlára utalása, következésképpen a pénzfelvétel kötelezővé tételét, melynek költségei csökkentik a munkavállalók „tiszta” jövedelmét. Varga László szerint – mivel ezek „bérre irányuló” követelések – az 1. napirendre vonatkozó döntés után kellene azokat tárgyalni. Holecz Gábor – Gaskó István tiltakozása ellenére – felolvasta azt a levéltervezetet, amelyet Csepreghy Nándornak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkárának írtak a TÁMOP 2.5.3. pályázatok ügyében, rámutatva számos, az értékelésben tapasztalható visszásságra. Kiemelte, hogy a Liga és a hozzá társult szakszervezetek a pályázati források 80%-át megkapták, amellett, hogy egy konzorcium

137

keretében a Liga további 1,6 Mrd forint forráshoz is jutott. Kérik a levélben a helyettes államtitkárt, hogy intézkedjen az értékelések szakmai felülvizsgálatának érdekében, és adjon betekintést a nyertes pályázatokba. Ezt a levelet Holecz Gábor előzetesen megküldi az OKÉT konföderációi részére, egyben kéri azok támogatását. Szerinte azért is szükség lenne minderre, hogy a legközelebbi és a további pályázatkiírásoknál lehessen hasznosítani a jelenlegi tapasztalatokat. Soós Adrianna szerint hasznos lenne, ha egyéb esetlegesen felszabaduló forrásokat a kormány átcsoportosítana a jelen pályázatokban tartaléklistára tett szakszervezetek támogatására. 1. napirend Egyeztetés a szakszervezeti javaslatokkal kapcsolatos kormányzati válaszról. Döntés a „Közszolgálati Demonstrációs és Sztrájkbizottság” megalakításáról Kis Papp László tájékoztatása szerint az ÉSZT elnöksége támogatta a Közszolgálati Demonstrációs és Sztrájkbizottság megalakítását, a 2013-as, és a 2014-es követelések teljesülése érdekében. Szűcs Viktória bejelentette, hogy a nyáron megalakult Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság 2013. november 12-ére nagydemonstrációt hirdetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé. Feltehetőleg a sztrájkbizottságot is megalakítják. Bárdos Judit szerint a rendvédelemre sztrájktilalom áll fenn, ugyanakkor lehetőségük van és készek is részt venni egy demonstrációs és sztrájkbizottság munkájában, a tárgyalások kikényszerítése céljából. Gaskó István a Liga nevében a csatlakozásról még nem tudott kialakult álláspontról beszámolni, de valószínűleg ilyen bizottság(ok)ba konföderációként nem vesznek részt. Viszont Pongó Géza (mint rendvédelem, és mint a Liga közszolgálati ága) érdekelt lesz azokban. Pongó Géza ezt megerősítette, megismételve, hogy mind 2013., mind 2014. vonatkozásában a követeléseket nem tekintik lezártnak, ennek érdekében részt kívánnak venni a demonstrációs és sztrájkbizottságban. Varga László szerint tisztázandó, hogy az OKÉT MVO konföderációi alakulnának-e át demonstrációs- és/vagy sztrájkbizottsággá (ez most az eddigiek szerint „egységes” módon nem valósulhat meg), vagy pedig a konföderációk tagszervezetei hoznák-e azt létre. Ez egyben integrálhatná a rendvédelmi és a szociális ágazat követeléseit is. A konföderációk pedig szolidaritást vállalhatnának a követelésekkel. Kónya Gusztávné tájékoztatása szerint az MSZOSZ támogatja a szociális demonstrációs bizottságot, és annak ágazati összefogásos sztrájkbizottsággá alakulását, de konföderációként nem vesz abban részt.

138

Fehér József összegzése szerint OKÉT- illetőleg konföderációs szintű sztrájkbizottság nem alakítható meg, a tagszervezeti szintű demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról az érintett tagszervezetek dönthetnek. Varga László szerint – még ha a Liga és az MSZOSZ fenn is tartaná véleményét – az OKÉT MVO még mindig felhasználható lenne a sztrájkkövetelés kialakítására. Ez lehetne például 2013-ra 60eFt mértékű Erzsébet-utalvány, 2014-re a bankszámlavezetési díj ellentételezése, valamint a nettó keresetek minimum 5%-os – vagy 10%-os – mértékű megemelése, vagy – egyéb megvalósuló kereseti intézkedések mellett – legalább e mértékre történő kiegészítése. Az OKÉT MVO ugyanakkor keretet tudna nyújtani az ágazati demonstrációs és sztrájkbizottság megalakítására is. Fehér József megjegyezte, hogy ha végül a „tagszervezeti” bizottság jönne létre, ekkor az OKÉT és a MVO szerepe is megmaradhatna, az egységes konföderációs sztrájkbizottság esetében viszont lényegében az venné át az oldal szerepét. A követelésekhez – az illetményalap és az illetménytáblák változatlanul maradása mellett – figyelembe kell venni a közszolgálati bérrendszerekben bizonyos időközönként bekövetkező automatikus előmeneteli rendszert, valamint a minimálbér(ek) évről évre történő emelését, melyek létező, megvalósult keresetemeléseket eredményeztek. Gaskó István tájékoztatása szerint a Liga mögé tud állni egy tagszervezeti vagy ágazati demonstrációs és sztrájkbizottságnak, érintett tagszervezetei pedig részt is vesznek abban. A Varga László által felvetett követelésekkel egyetért, azzal a korrekcióval, hogy a Liga a bankszámlavezetési díj ellentételezésére még nem alakított ki álláspontot, a keresetek 2014es növelésére pedig az infláció+GDP növekedés (a jelenlegi prognózisok szerint 2% + 2,4% = 4,4%) lenne a követelésük minimális mértéke. Lázár András felvetette a közfeladatot ellátó, de nem közvetlenül a költségvetés által finanszírozott ágazatok helyzetének megoldatlanságát. Az ő megjelenésükre, részvételükre akkor van lehetőség, ha az „ágazati” típusú bizottság alakulna meg. Gaskó István felajánlotta, hogy a VKF-ben Liga-ként addig nem állapodik meg a minimálbér(ek)ről, „amíg erre az OKÉT MVO fel nem hatalmazza”. Azt is felajánlotta, hogy a jövőben a VKF „nem csak versenyszféra” jellegű napirendjeit véleményezésre az OKÉT MVO elé terjeszti. A Ligának az a törekvése, hogy a verseny- és közszféra mellett a közüzemi szférának is jöjjön létre egy érdekegyeztető fóruma, valamint egy ezek által delegáltak részvételével egy közös, makroszintű érdekegyeztető fórumra is szükség lenne. Fehér József emlékeztetett arra, hogy egy korábbi OKÉT plenáris ülésen felvetette az OKÉT kompetenciájának kiterjesztését az adó-, nyugdíj-, és egyéb társadalompolitikai ügyekre. Az OKÉT MVO részére, illetőleg azok részére, akik érdekeltek az „ágazati” jellegű egyeztetésekben, illetve a demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításában, valamint részt kívánnak venni a követelések kidolgozásában, azok számára 2013. november 5-én (kedden) 15:30-kor, a Városligeti fasor 10. I.em-i Tanácsteremben lesz lehetőség minderről egyeztetni.

139

A konföderációk kéretik, hogy tájékoztassák a tagszervezeteiket erről a tervről, illetőleg lehetőségről. Ez azt is jelenti, hogy az OKÉT plenáris ülése is összehívható, az ott felvetendő témákat pedig el kell választani, illetőleg összhangba kell hozni a demonstrációs és sztrájkbizottsági követelésekkel. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

140

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. november 5. Témák: - Az ágazatok közös demonstrációs- és sztrájkbizottságának sztrájkkövetelés(ek) tartalmának meghatározása, - Az OKÉT plenáris ülése összehívásának esetleges kezdeményezése.

létrehozása,

a

A tárgyalást Fehér József OKÉT MVO oldalügyvivő vezette, moderálta. Pongó Géza kérdezte, hogy csak a bérek kerüljenek-e tárgyalásra, vagy egyebek is? (Pl. pedagógus munkaterhek növekedése, orvosok tömeges külföldre kitelepülése, stb.) Szűcs Viktória a három konföderáció (SZEF, MSZOSZ, MOSZ) tagszervezetei és civil szervezetek által megalakított Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság november 12-i (a Szociális Munka napján tartandó) 15:00 órakor kezdődő nagygyűléséről tájékoztatott, melyre az EMMI épülete előtt (az MTA parkolójában) történik a gyülekezés, majd vonulással folytatódik. Ennek célja az egészségügyi bértábla kiterjesztése a szociális munkavállalói szférára, egy ez évi egyösszegű juttatás elérése, valamint az érdemi ágazati érdekegyeztetés beindítása. Kéri a jelenlévőket, hogy leginkább személyes részvétellel, de akár szolidaritási nyilatkozattal, akár kék szalag kitűzésével támogassák a demonstrációt. A 20%-os tarifaemelés – mint korábbi OKÉT MVO követelés – esetleges megvalósulása a szociális ágazat nagy részénél nem jelentene megoldást (a közalkalmazotti bértábla nagy részének lefedettsége miatt a minimálbérek által). Egyébként ki is számolta, hogy milyen mértékű tarifaemelés mennyi nettó keresetemelést jelentene egy-egy fizetési sáv részére. Kis Papp László az ÉSZT szervezetei részéről 10 ágazat felhatalmazásáról – a csatlakozásra – tájékoztatott. Bárdos Judit új követelésként felvetette a minimálbér középpontba helyezését, mint az illetményrendszerek kiinduló pontja. Boros Péterné egy flashmob akcióról adott hírt, „lyukas cipők gyűjtése” szlogennel, a József nádor téren, november 8-án (pénteken) 11:00 órai kezdettel, melyhez csatlakozhatna a felálló demonstrációs- és sztrájkbizottság, illetve annak, vagy az OKÉT MVO-nak a tagjai. Ehhez kapcsolódhatna egy – közös – helyszíni sajtótájékoztató. Kónya Gusztávné szerint a szociális területen akár a sztrájkhajlandóságról is megvan. Tóth József nevében (MKSZSZ) is a terület törekvéseihez való csatlakozásról tájékoztatott. Az egységes fellépést szorgalmazza. Földiák András a cafetéria – mely utólag könnyebben elvehető lenne – mellett inkább a megfogható béremelést szorgalmazná, a közgyűjteményi területen a bérhelyzet – még a tapasztaltabb szakemberek között is – a minimálbér elterjedésével jellemezhető. Szerinte az egyes követelések ágazatonként eltérhetnek egymástól. A kormányzat a különféle életpályákkal, vagy azok ígéretével is próbálja megbontani az egységes szakszervezeti fellépést, erre a módszerre a differenciált követeléssel lehetne választ adni.

141

Holecz Gábor egy 10%-os nettó keresetemelési követelést javasolt. Fehér József összegzése szerint az előzmények miatt csak a tagszervezeti (ágazati) sztrájkbizottság lehetséges, és ehhez kellene megfogalmazni a – lehetőleg egységes – követelést, mint legkisebb közös többszöröst. A sztrájkjog és a sztrájk-képesség kérdéseit is ki kell tárgyalni, hiszen egy sztrájkhelyzet előállása lehet a következménye egy sikertelen sztrájkbizottsági tárgyalás-sorozatnak. Pach Dániel szerint elsőként azok a területek kapjanak kedvezményt, akik eddig minden béremelésből kimaradtak. Meg kellene próbálni egységesen fellépni. Egyébként a kormányzat – az eddigi tapasztalatok alapján – csak azok részére tesz engedményeket, akik erőt képesek demonstrálni. Egy autós demonstráció – esetleg félpályás útlezárással – alkalmas eszköze lehetne ennek, annál is inkább, mivel egy tömegdemonstráció eleve szinte esélytelen. Ami az emelés mértékét illeti, a 10%-os – esetleges – emelést is kevesellné. A későbbiekben emlékeztetett a fegyveresek korábbi, 30%-os bérkövetelésére. Ese Ferenc szerint eleinte egy egyszerű – pl. 10%-os béremelési – követelést kellene megfogalmazni, esetleg kiterjeszteni az egészségügyi bérrendszer hatályát a szociális területre, aztán később lehetne finomítani a követeléseken. Ha pedig menet közben valakinek teljesülne a követelése, akkor legfeljebb kilépne a sztrájkbizottságból. A tűzoltók részére a jogszabályi sztrájktilalom miatt csak a demonstrációs bizottsági jelenlét adott lehetőség, amivel élni is kívánnak. Fabók Ferencné a bértáblákat csúsztatná szét, a szorzószámok alapján, majd arra kérne valahány százalékos illetményemelést. Horváth Péter az egységes, 10%-os mértékű követelést támogatná. Ehhez – később – Pongó Géza is csatlakozott. Nemes István szerint átgondolandó, hogy egy sztrájkbizottság sikertelensége esetén kié lenne a felelősség, és hogyan lehetne az előálló helyzetet a tagság részére megmagyarázni. Egyébként minimum 10%-os nettó keresetemelést tartana korrektnek. Boros Péterné is a 10%-os bérfejlesztést támogatná, akik nem részesültek abban, illetve a cafetéria általánossá tételét. (Fabók Ferencné szerint az egészségügy egyes területein pénzben kifizetik a cafetáriát, Árva János pedig a kormány- és köztisztviselőknél a maximum 200eFt-os évi cafetéria keretre emlékeztetett, ami nehogy épp a követelések miatt csökkenjen le 120eFt-ra.) Bárdos Judit emlékeztetett arra, hogy az OKÉT 2013. szeptember 20-i plenáris ülésén a szakszervezeti oldal már megfogalmazta konkrét követeléseit. E korábbi követeléseket Szűcs Viktória fel is olvasta (a korábbi emlékeztetőből):  „2013-ra 60 ezer Ft Erzsébet utalványt kérnek az októberi bérfizetéssel együtt novemberben azon munkavállalók számára, akik októberi rendszeres keresete nem haladja meg a közszféra 2013. I. félévi átlagos keresetét, azaz a 219 ezer Ft-

142



ot. A javaslat a korábbival szemben nem 120, hanem csak 60 ezer Ft-ot tartalmaz, és nem a közszféra mintegy 670 ezer munkavállalóját, hanem csak a legnehezebb anyagi helyzetben lévőket érinti. 2014-re javasolják: o további fizetési fokozatok létrehozását azon bérrendszerekben, amelyek a megnövelt nyugdíjkorhatár ellenére nem biztosítják a hosszabb szolgálati idővel rendelkező munkavállalóknak az előmenetelt (ez a számítások szerint mintegy 45 Mrd Ft többletkiadást jelentene); o a kafetéria rendszer egy minimális összeggel (pl. havi 10 ezer Ft-tal) történő rendszerszerű és egységes bevezetését ott, ahol az jelenleg még nem működik; o béremelés végrehajtását a 2008 óta befagyasztott bérek okozta jelentős veszteség pótlásának megkezdésére. A béremeléshez kapcsolódóan két kérdést is megfogalmazott: egyrészt arról, hogy mi a kormány szándéka a jelentős bérezési feszültségeket okozó, a bértábla alsó felében nivellálódott bérrendszerekkel, másrészt pedig arról, hogy 2014-ben is fenn kívánja-e tartani a kormány a már három éve súlyos milliárdokért, rosszul működő bérkompenzációt. A kormányzati választ feltételezve ismertette javaslatukat, miszerint azon munkavállalók rendszeres személyi juttatása (bére), akik a közszférában semmilyen bérrendezésben nem részesülnek, 2014-ben átmeneti lépésként – az életpályák kiteljesedéséig - kerüljön 10%-kal megemelésre, úgy, hogy a 10%-ba beszámítana a kötelező minimálbér és garantált bérminimum 2014. évi emelése. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy 2014-ben még mindig a 2010. évi bér megőrzése a kormányzati cél a munkavállalók széles köre számára.”

Fehér József szerint a sok szempontot mérlegelve, ki kellene választani egy vagy több konkrét követelést 2014-re, aztán ennek érdekében „valamit csinálni”. Akik már megindultak, és lendületbe jöttek valamely konkrét ágazati követelés érdekében, azokat semmiképpen nem szabad akadályozni a miatt, mert a többieknél még nem alakult ki egységes követeléssor. A fenti, szeptember 20-i szöveg alapján Fehér József haladéktalanul megszerkeszti az aktuális követelés-javaslatot, mint világos célkitűzést, és megvitatásra megküldi valamennyi érdekeltnek. Ezt egy adott határidőre véleményezzék a partnerek, alakítsanak ki álláspontot, döntsék el, hogy mennyiben tudnak azzal azonosulni. A véleményezés határideje, egyben az OKÉT MVO tagszervezetei tárgyalásának következő időpontja: 2013. november 13. (szerda), 10:00 óra, a SZEF székhelyén a Tanácsteremben, azzal a kikötéssel, hogy akkor e teremben a tárgyalás időtartama maximum négy óra lehet. Szűcs Viktória emlékeztetett arra, hogy a kormányzati konvergencia-programban továbbra is a bér-befagyasztás szerepel. Javaslata szerint „közszolgálat” megnevezés helyett egy másik, eladhatóbb kifejezést kellene találni e szféra megnevezésére. Holecz Gábor – az OKÉT MVO október 30-i egyeztetésén felolvasott TÁMOP témájú levelére hivatkozva – közölte, hogy a hivatkozott levél-tervezetüket megküldték az oldal tagjai részére, kéri csatlakozásukat, várja esetleges szövegjavaslataikat. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

143

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. november 13. Témák: - Az ágazati tag-szakszervezetek közös demonstrációs- és sztrájkbizottságának létrehozása, a sztrájkkövetelés(ek) tartalmának meghatározása, - Az OKÉT plenáris ülése összehívásának esetleges kezdeményezése. A tanácskozást Fehér József OKÉT MVO oldalügyvivő vezette. Többen gratuláltak a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság jelenlévő tagjainak az előző napi sikeres demonstráció miatt. Az ágazati tag-szakszervezetek közös demonstrációs- és sztrájkbizottságának létrehozása, a sztrájkkövetelés(ek) tartalmának meghatározása Eldöntendő, hogy külön közszolgálati demonstrációs- és sztrájkbizottság alakuljon meg, vagy pedig álljanak be a már megalakult, PDSZ-es sztrájkbizottság, illetőleg a szociális területen várhatón napokon belül meg-/átalakuló sztrájkbizottság mögé. (Esetleg egyes versenyszférás szakszervezetek támogatásával.) Emellett, ismét felmerült az OKÉT MVO konföderációi által megalakítandó közszolgálati demonstrációs- és sztrájkbizottság létrehozása, ezt azonban – tekintettel az előzményekre, valamint a technikai, egyeztetési lebonyolítás nehézségére – elvetették. A sztrájkbizottság jó eszköze lehet az OKÉT-on megrekedt bértárgyalások folytatásának kikényszerítésére. LIGA Pongó Géza a Független Rendőr Szakszervezet, a Könyvtári Dolgozók Független Szakszervezete, valamint a Magyar Közszolgálati Dolgozók Független Szakszervezete nevében közölte, hogy részt kívánnak venni a bizottságban. Javaslata szerint kezdeményezni kellene az OKÉT plenáris ülésének összehívását, a tárgyalási készség demonstrálása céljából. Pach Dániel tájékoztatása szerint a Balassi Bálint Rendőr Szakszervezet, a Dél-Alföldi Rendőr Szakszervezet valamint a Központi Rendőr Szakszervezet támogatja a demonstrációs- és sztrájkbizottságban való részvételt. Emlékeztetett arra, hogy a kb. 3 évvel ezelőtti 25 ezres rendvédelmi demonstrációkor (meg is kapták érte a „jutalmukat”: tagdíjlevonás megszüntetése, elbocsátások, stb.) a teljes közszféra nem állt mögéjük. Bazsik István a Honvédszakszervezet részéről a bizottság támogatásáról és – egységes részvétel esetén – egy demonstráción való részvételi szándékról tájékoztatta a jelenlévőket. A feltételeket (létszám, pénzügyi) tudják biztosítani, de csak akkor látják értelmét, ha mások is képesek erre. Az ágazati igényeket közösségi igénnyé kellene formálni, és mögé állni. Mendrey László a PDSZ részvételével megalakuló sztrájkbizottságról adott tájékoztatást. SZEF Szűcs Viktória szerint a BDDSZ eddig mindenben odatette magát, mégis kimaradtak minden bérfejlesztésből. Számukra csak az egészségügyi bértábla kiterjesztése jelentene

144

megoldást, az eddig megfogalmazott bérkövetelések nem elégségesek, mert éppen őket érintené a legkevésbé. Földiák András közölte, hogy a KKDSZ csatlakozik a demonstrációs- és sztrájkbizottsághoz, melynek megalakítására minél korábbi időpontot tartott szükségesnek. Nemes István a KSZSZ támogatásáról biztosította a demonstrációs- és sztrájkbizottság megalakítását. Szerinte a részvételi szándékot kellene „tesztelni”, és azt is, hogy az OKÉTon belül, vagy máshol kellene-e azt bejelenteni. Varga László szerint az ágazati demonstrációs- és sztrájkbizottság megalakítása érdekében meg kellene egyezni a vezetőjében, valamint a követeléseiben (kiegészítve a szociális szféra részére az egészségügyi bértáblát), majd levelet írni a miniszterelnöknek, kérve a tárgyaló kijelölését. ÉSZT Kis Papp László tájékoztatása szerint az ÉSZT csatlakozna egy OKÉT MVO-ból alakuló sztrájkbizottsághoz, beleértve két versenyszférás tagszervezetét is. Jelen helyzetben azonban ő is csak az ágazati szinten tartaná azt megoldhatónak. A hármas követeléssel egyetértenek. Javasolja Czomba Sándor megkeresését az OKÉT plenáris ülésének rendkívüli összehívására. Schneider Istvánné szerint kevés a korábbi követeléscsomagban meghatározott 10%-os béremelés, azt is tekintetbe véve, hogy 2008. óta a minimálbér 40%-kal emelkedett. MOSZ Kiss László szerint a szociális ágazati demonstrációs bizottság napokon belül átalakul sztrájkbizottsággá. Egyelőre fenntartják a velük „egységes különutat”, követeléseikből nem vesznek vissza. Kucsera Miklós (aki szakszervezeti tisztségei mellett a Magyar Rendvédelmi Kar főtitkára is) tájékoztatása szerint, egy Kocsis Mátéval való megbeszélésen szóba került, hogy a tiszthelyettesi pótlékokat januártól megemelnék, nem ismeretes azonban annak mértéke, mikéntje. Egy ilyen esetleges intézkedés azonban alkalmas lehet a rendőrök egységes álláspontja megosztására. MSZOSZ Kónya Gusztávné: a szociális sztrájkbizottság mellett, meg kellene találni a módját a minél szélesebb körű, minél egységesebb fellépésnek. Zsiga Imre elmondta, hogy a HODOSZ a demonstrációs bizottságban igen, a sztrájkbizottságban nem tud részt venni. Szerinte a jelenlévők részvételével meg kellene kezdeni a követelés aláírását. Kérdés még, hogy mikor kellene bejelenteni a közszolgálati demonstrációs- és sztrájkbizottság megalakítását, esetleg az OKÉT-on, vagy nyilvános helyen? A további vita során kialakult egy olyan vélemény, hogy a béremelés lehet az az egyetlen követelés, amely mögé mindenki egységesen fel tudna sorakozni. Annak mértékére a 20% látszik megalapozottnak. Ez lefedné szinte valamennyi – már eddigi, a már megalakult demonstrációs- vagy sztrájkbizottság által megfogalmazott, valamint az időközben megfogalmazott – követelést. Egyben, az egész közszféra rá is csatlakozhatna az eddigi akciókra, vagy bizottsági követelésekre.

145

Fehér József összegzése szerint: A jelenlévők elhatározták a közszolgálati demonstrációs- és sztrájkbizottság megalakítását, melynek követelése: 2014-ben valamennyi közszolgálati dolgozó részére 20% mértékű béremelés. A részleteket később dolgozzák ki. Lehetőséget kell adni a csatlakozásra minden érdekelt szakszervezetnek. Ennek érdekében a felhívás haladéktalanul megküldésre kerül a konföderációk vezetői részére azzal a kéréssel, hogy továbbítsák azt valamennyi tagszervezetüknek. Ezt követően, 2013. november 18-áig (hétfő) legyen lehetősége bármely szakszervezetnek, hogy csatlakozásáról vagy támogatásáról biztosítsa a kezdeményezést. (Ez alatt azoknak is lehetőségük lesz egyeztetni, akik jelen tanácskozáson még csak a korábbi követelések támogatására rendelkeztek formális felhatalmazással.) Addig legyen hírzárlat a külvilág felé, a bejelentéskor viszont a minél szélesebb média-nyilvánosság kívánatos. A Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs- és Sztrájkbizottsága formális megalakulása bejelentésének tervezett időpontja: 2013. november 18. (hétfő). Az érdekelt szakszervezeti vezetők/képviselők aznap 11:00 órakor találkoznak a Hotel Benczúr (1068 Budapest, Benczúr u. 35.) Mozaik termében. Ezt követően 12:30-kor (ugyanazon a helyszínen) sajtótájékoztató megtartására kerül sor. Az OKÉT plenáris ülése összehívásának esetleges kezdeményezése Az OKÉT plenáris ülése december elején egyébként is aktuálissá válhat, a kompenzációs rendelettel kapcsolatos egyeztetés miatt. Az OKÉT plenáris ülésének összehívása a következő „fő témák” miatt szükséges: - A minimálbér és a szakmunkás bérminimum mértékeinek meghatározása kerüljön az OKÉT plenáris ülése elé tárgyalásra. - A 98%-os különadó eltörlése témájában Strasbourgban több per folyik, ezek közül néhányat már meg is nyertek az adóval sújtott felek. Tényleges kárpótlásuk is felmerülhet. A munkavállalók járandóságának mielőbbi teljesítése érdekében – illetve a tömeges bírósági eljárásokat megelőzendő – szükség lenne ennek tárgyalására. További, OKÉT-on – napirend előtt – felvetendő témák: - PSZ (Horváth Péter) felvetés: A dadusokat a bértábla alapján valahová besorolják, de aztán – mivel e munkakört alapfokú végzettséggel is el lehet látni – nem a szakmunkás bérminimumot, hanem a minimálbért kapják keresetként. (Mindkettő meghaladja a bértábla szerinti – elvi – keresetüket.) Ez a felvetés (bértábla-minimálbér-bérminimum összefüggései) más munkavállalói köröket is érintenek (pl. a Schneider Istvánné által képviselt TBDSZ kör). - Boros Péterné szerint lényeges, hogy a ki nem vett szabadságok pénzbeli megváltásának kezdeményezésére (Kósa Lajos által) tett törvényjavaslat sorsa mi lehet? (Túlterhelik a munkavállalókat, majd a szabadságpénzt később vagy odaadják, vagy nem.) Kérjünk erről is tájékoztatást! - Nemes István olyan híreket hallott, melyek szerint a 2014-es adótörvényekben a cafetériával kapcsolatos, annak közterheit érintő, számos változtatás várható. Erről is tájékoztatást kellene kérni.

146

- Szűcs Viktória szerint még mindig megoldatlan a folyószámla-bankkártya kompenzáció kérdése. (A 150eFt értékhatárig az ingyenes pénzfelvétel lehet erre a megoldás, esetleg az, hogy ne legyen kötelező a fizetéseket a bankszámlára utalni.) _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

147

Ágazati tagszervezetek egyeztetése, 2013. november 18. Témák: - Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottsága megalakulásának bejelentése A tanácskozást Fehér József vezette. A Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottságának megalakítására a 2013. november 13-i tanácskozáson elhangzottak szerint, a mai napon formálisan is sor kerül. E bizottságot az OKÉT MVO konföderációihoz tartozó ágazati szakszervezetek alakítják meg. A továbbiakban e bizottságra a KÖZDEMOSZ rövidítéssel is lehet hivatkozni. A KÖZDEMOSZ követelése: 2014. január 1-jétől 20%-os béremelés a közszolgálati munkavállalók részére. Egyhangú döntés született arról, hogy a KÖZDEMOSZ ügyvivője Fehér József legyen. Valamint, egy 5 tagú Operatív Bizottság kerüljön megalakításra, melynek tagjai (az elhangzás sorrendjében): Dr. Kuti László (TUDOSZ), Mendrey László (PDSZ), Dr. Zsiga Imre (HODOSZ), Holecz Gábor (VPDSZ), és Boros Péterné (MKKSZ). Vita folyt arról, hogy a jelenlévő alapítók – akik aláírták a követelést – mellett az újonnan belépni szándékozó szervezetekre milyen csatlakozási feltételek teljesüljenek, és hogyan történjen a döntés a belépésről. Be kelljen-e fogadni minden, a célokkal egyetértő szervezetet, amennyiben az demokratikus, és pártoktól függetlenül működik? Tisztán szakszervezeti kör lehessen-e tagja a KÖZDEMOSZ-nak, vagy egyéb szervezetek (pl. egyesületek) is. Abban egységes vélemény alakult ki, hogy politikai pártokat, vagy azok mögöttes szervezeteinek esetleges jelentkezése nem fogadható el. Az már kérdéses, hogy a szakszervezeti körön belül is, nem lenne-e célszerű valamilyen feltételt szabni? Hogyan döntsék el, hogy csatlakozhat-e valamely szervezet, vagy nem? Fel kellene-e szólítani az OKÉT MVO konföderációinak tagszakszervezeteit a csatlakozásra, vagy pedig várni, hogy maguktól jelentkezzenek? Eldöntendő – később – hogy mi legyen a különböző Karokkal (Rendvédelmi-, Kormánytisztviselői-, Pedagógus). Itt most a KÖZDEMOSZ-ban való részvételről van szó, ami igen nagy felelősség. Egy esetleges demonstráción való részvételtől senki semmilyen szervezetet nem tud távol tartani, de egyértelművé kell tenni, melyik szervezet tartozik a KÖZDEMOSZ-hoz. A bizottságon belül, annak két funkcióját (demonstráció, sztrájk) el kell választani egymástól. A KÖZDEMOSZ tekintetében három státuszt lehet meghatározni: alapítók (ezek a jelen aláírók), a csatlakozók (a későbbi aláírók), és a támogatók. A későbbi csatlakozás elfogadásáról az alapítók többségi szavazással döntenek. Egy javaslat szerint, a támogatók körét is célszerű majd minősíteni. Döntés született arról, hogy a mai napon a KÖZDEMOSZ levelet küld Orbán Viktor miniszterelnök részére, azzal, hogy tájékoztatja őt a KÖZDEMOSZ megalakulásáról, ismerteti a követelését, ami 20%-os béremelés a közszolgálati dolgozók részére, és

148

kéri, hogy jelölje ki a kormány nevében tárgyaló személyt. A levelet – a KÖZDEMOSZ valamennyi tagszervezete nevében – Fehér József, KÖZDEMOSZ ügyvivője írja alá. A témára való „rászervezés”-ként, máris fölmerült (Boros Péterné részéről), hogy egy női delegációt terveznek küldeni Orbán Viktorhoz, melyhez szívesen fogadna delegáltakat az ágazati szakszervezetek részéről. A média megjelenéssel kapcsolatosan az az álláspont, hogy a tagok számára a KÖZDEMOSZ-on kívüli témákban nincs megkötés a megszólalásra. A további tennivalók ütemezésénél figyelembe kell venni, hogy december 6-13. között van értelme utca demonstrációt tartani. A 2014. évi költségvetést december 17-én lezárják, tehát azt követően a Kormány hivatkozhat a már elfogadott költségvetésre. Másik lehetőség, 2014. február hónapban demonstrációt tartani. Erre az időszakra a munkavállalók – a januári fizetésük alapján – szembesülnek azzal a ténnyel, hogy ismét nem történt bérfejlesztés. Ez növelheti a demonstrációs és sztrájk hajlandóságot. A tárgyalások eredményét mindenképpen meg kell várni, mielőtt bármilyen akcióra sor kerülne. Egy lehetséges média-akció lehetne az is, hogy valamennyi, a KÖZDEMOSZ-ban részt vevő szakszervezet bemutatja, hogy milyen, az általa képviselt ágazatban dolgozók bér-, keresetiés munkaügyi helyzete. A jelenlévő egyetértettek abban, hogy a KÖZDEMOSZ hozzon létre egy Facebook oldalt, amelyen e bizottság tevékenységével kapcsolatos valamennyi hírt, eseményt, dokumentumot meg lehet jelentetni. Az oldal lájk-olható lenne, ezáltal is bővítve a kezdeményezés ismertségét. Boros Péterné vállalta egy ilyen web-oldal létrehozásának megszervezését. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

149

KÖZDEMOSZ egyeztetés, 2013. november 26. Témák: Téma: 1. OKÉT üléssel kapcsolatos állásfoglalás. 2. „KÖZDEMOSZ” akciók szervezése 1. OKÉT üléssel kapcsolatos állásfoglalás. A jelenlévők számára előzetesen kiküldésre került dr. Modori László helyettes államtitkár levele, mellyel az OKÉT plenáris ülésének – különböző aktuális témák miatti – összehívásának kezdeményezésére válaszolt. Államtitkár úr 2013. december első felében, illetőleg „egy későbbi időpontban” tartaná azt célszerűnek megtartani, de a javasolt napirendek közül kizárólag a 2014. évi bérkompenzációt tárgyalóan, valamint a napirenden kívüli kérdéseket (egy kivétellel) megválaszolandóan. A minimálbér és a garantált bérminimum, valamint a cafetéria (ez utóbbi a napirenden kívüli) kérdéseit mellőzné, a 98%os különadó tárgykörét pedig függőben hagyná. (Az OKÉT MVO napirendi és napirend előtti javaslatait a 2013. november 13-i Emlékeztető tartalmazza.) Az általános vélemény (Pongó Géza, Kuti László, Varga László) szerint a „december első fele” megfogalmazásnál konkrétabb, és minél korábbi időpont lenne szükséges az OKÉT plenáris ülésének a megtartására, és valamennyi érdemi témát érintően, de erre nem sok esély van. A Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottsága lehet a tárgyalás kikényszerítésének az eszköze. Fehér József szerint a minimálbér(ek) napirendre tűzését indokolja egyrészt azok meghatározó hatása a közszolgálati bérrendszerekre, másrészt a több százezer közszolgálati munkavállaló érintettsége. Valamint az, hogy ezek emelését „betudják” a kompenzációba. (Ugyanez igaz családi adókedvezmény keresetemelő hatására. A soros előmenetelek – külön – hatását viszont nem szüntették meg.). A különböző szintű – akár a közszférában eltérő – minimálbér(ek) bevezetését is meg kellene fontolni. Felmerült egy, az OKÉT és a VKF felett álló „csúcsfórum” gondolata. Az OKÉT MVO tagjai felhatalmazták Fehér József ügyvivőt egy olyan tartalmú válaszlevél megírására dr. Modori László részére, melyben tájékoztatja, hogy értelmezhetetlen a mostani – a korábbiakkal részben ellentétes – elzárkózó álláspontja egyes kérdések tárgyalásától, és a munkavállalókat érintő ügyekben igenis tárgyalási lehetőséget kell keresni. 2. „KÖZDEMOSZ” akciók szervezése A KÖZDEMOSZ Operatív Bizottsága – egy kivétellel – jelen volt, vagy helyettes által volt képviselve. Fehér József részére érkezett egy további levél, melyben az olvasható, hogy a KÖZDEMOSZ ügyében Orbán Viktornak írt levél Varga Mihály gazdasági miniszterhez került átküldésre. Ez akár úgy is értelmezhető, hogy Varga Mihály lenne a kormányzat által kijelölt tárgyalópartner.

150

Mendrey László szerint haladéktalanul levelet kellene írni Varga Mihály részére, a tárgyalás konkrét lehetséges időpontjának, a helyszínének a megadásával. Fehér József tájékoztatása szerint várhatóak ugyan bizonyos kifizetések (a honvédség tiszthelyettesei körében néhány ezer forint, a szociális ágazatban 3X8eFt), ezek azonban nem oldják meg a közszolgálat problémáit. (Salamon Lajos szerint a tiszthelyetteseknek járó 6 ezret így is úgy is ki kellene fizetni, a bérminimum emelkedéséből következően.) A következőkben egyetértettek a résztvevők: A KÖZDEMOSZ nevében Fehér József haladéktalanul küldjön Varga Mihály részére egy levelet, tájékoztatva arról, hogy a KÖZDEMOSZ őt tekinti a kormány által kijelölt tárgyalópartnernek, egyben tárgyalást javasolva. A tervezett tárgyalás ideje: a 2013. december 2-ával kezdődő hét. Helyszíne: A Szakszervezeti Együttműködési Fóruma székhelye (1068 Budapest, Városliget fasor 10.) az épület I. emeleti Tanácsterme. Amennyiben a tárgyalási kezdeményezés, vagy maga a tárgyalás sikertelen lenne, már most szükséges tervet kialakítani a lehetséges válaszlépésekről. Egy általános közszolgálati figyelmeztető sztrájk, vagy falshmob akciók jöhetnek szóba, lehetőleg olyanok, amelyek alkalmasak a szakszervezeti figyelmeztetés fenntartására. Forgalomkorlátozó (pl. úttesten átsétáló) akciók kerültek szóba, ezek alkalmával azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a KRESZ- és a jogszabályok betartására. (Egy ilyen falshmob akció esetleges időpontja december 11., 15:00 óra, esetleges helyszíne József nádor tér.) E héten találkozik az Operatív Bizottság, a tervek vagy egyéb ötletek kidolgozása céljából. Ajánlott mindenkinek tanulmányozni a KÖZDEMOSZ Facebook oldalát (https://www.facebook.com/pages/K%C3%96ZDEMOSZ/733082090052835?fref=ts ). Ott egy elemzés is olvasható (http://www.policyagenda.hu/hu/nyitolap/a-kormany-magarahagyta-a-kozszolgakat), mely több oldalról mutatja be, és igazolja, hogy a közszolgálat keresetei – számos összehasonlításban – nagymértékben lemaradtak az egyéb, releváns gazdasági mutatók növekedésétől. Földiák András korábban javasolta, hogy a KÖZDEMOSZ-ban részt vevő szakszervezetek bemutatására egy média-akciót lehetne lebonyolítani. Amennyiben ez az ötlet támogatást nyerne, ebben az esetben kész annak előkészítése céljából egy kérdőívvel mindenkitől bekérni a különböző területek körülményeit bemutató leírást. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

151

OKÉT MVO egyeztetés, 2013. december 5. Témák: - A közszolgálati munkavállalók számára 2014-ben fizetendő bérkompenzációt szabályozó kormányrendelet-tervezet véleményezése Az OKÉT plenáris ülésre a szakszervezetek által javasolt napirend előtti témák lesznek: - A ki nem adott szabadságok pénzbeni megváltásának terve (Kósa Lajos parlamenti beterjesztése), melyre a kormányzati oldal korábban úgy reagált, hogy „nem OKÉT kompetencia”. (Fehér József előterjesztésében.) - Cafetéria szabályozás esetleges változásairól tájékoztatás kérés.(Fehér József terjeszti elő.) - A 98%-os különadó eltörlése, mely különadó a 2010. és 2013. között elbocsátottaknál okozza a végkielégítések 3,5 millió forint fölötti részének lényegében elvételét. (Fehér József előterjesztésében.) - A bankszámavezetési pénzt kompenzációjának kérdése. (Fehér József előterjesztésében.) - Szakmunkás bérminimum jogosságának el nem ismerése egyes képesített munkavállalók körében, főleg a közalkalmazotti területen. (Horváth Péter előterjesztésében.) - Minimálbér, szakmunkás bérminimum az OKÉT-on történő tárgyalása. (Fehér József előterjesztésében.) Varga László megállapította, hogy a versenyszféra kb. 1/4-e dolgozik minimálbéren, a közszféra mintegy 1/3-a. Az NGTT legutóbbi ülésén nyilvánosságra hoztak többfajta bontásban (ágazat, terület stb.) különféle létszám- és fizetési adatokat, a versenyszférára vonatkozóan. Szükséges lenne ilyen bontású adatok megadására a közszféra vonatkozásában is, az OKÉT plenáris ülésen kell felvetni ezt a kérést. (Egyetértve.) Fehér József felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem zárja ki a különböző (akár a közszférára eltérő) mértékű minimálbéreket. Boros Péterné szerint szükséges vizsgálni, hogy a kormányzat minimálbéremelései milyen hatást váltottak ki az átlagkeresetekre, és miért egyeztetés nélkül vezette be e közszférára (is) ható emeléseket a kormány. Meg kell vizsgálni, hogy kiknek jelentett ez tényleges nettó kereseti emelkedést, és elemezni szükséges a folyamatokat, annak meghatározása céljából, hogy a bérköveteléseket hozzá lehessen kapcsolni a valós folyamatokhoz. Gaskó István tájékoztatása szerint a VKF-en csak elvi megállapodás született – szignált emlékeztető által – a minimálbér(ek) kérdésében, az végülis NGTT kompetencia, illetőleg ha ott nem lenne megállapodás, akkor a kormány állapíthatja meg az(oka)t. A 20%-os KÖZDEMOSZ bérkövetelést irreálisnak tartja, ha viszont a VKF-en egyetértett 3,5%-os átlagos keresetemeléshez csatlakozna a közszféra, illetve az OKÉT MVO, ez reálisabb, erőteljesebb lehetne. A LIGA a teljes munka világában ezt követeli 2014-re. Később azzal is kiegészítette: Jó taktika lenne, ha az NGTT-re a 6 konföderáció egységes állásponttal érkezne, azzal, hogy a VKF bérajánlás legyen érvényes a közszférára is.

152

Bajor Tamás hozzátette ehhez, hogy a 2,3%-osnak tekinthető kompenzációt követően kellene arra még 3,5%-os bérnövelést követelni. Bárdos Judit megállapította, hogy a LIGA elnök mostani javaslata közel sem azonos a Pongó Géza által a LIGA nevében korábban megfogalmazott javaslattal. Szűcs Viktória rámutatott arra, hogy a szociális ágazatban a munkavállalók 74%-a érintett a minimálbérek által. Bazsik István tájékoztatása szerint a katonáknál is széles az érintettek köre. Holecz Gábor szerint szükséges tartani a KÖZDEMOSZ által követelt 20%-ot. Tóth József szerint a költségvetési törvény által meghatározott bértábla annak beismerése, hogy a Kjt nem tölti be eredeti funkcióját. Fehér József felhívta a figyelmet arra, hogy egyes (pedagógus, egészségügyi) béremelések rávetülnek a közszféra egészére, olyan átlagos béremelkedést mutatnak ki, melyek egyes területeken egyáltalán nem valósulnak meg. 1. napirend A közszolgálati munkavállalók számára 2014-ben fizetendő bérkompenzációt szabályozó kormányrendelet-tervezet véleményezése. Fehér József megállapította, hogy már negyedik éve kénytelenek alkalmazni a kompenzációt, mindez az egykulcsos adó, az adójóváírás kivezetése, és egyebek következménye. Varga László szerint rossz az egész módosított adórendszer, és az is, hogy a 2010-es szintre kompenzálnak, és még ehhez is mintegy 74 milliárd forintra lesz szükség. Szűcs Viktória szerint több hibapont van a rendeletben, elírások, félreértésre (a bérszámfejtők félreértésére) okot adó magyarázatok is, ezeket részletesen ismertette. Bazsik István véleménye szerint a korábbi bértáblák, a bérrendszer összeomlott, ezt ki kellene már mondania a kormánynak, a kompenzáció pedig kivezetésre megérett. Új bértáblák, új bérrendszerek bevezetésére van szükség. Varga László úgy látja, hogy a Kjt változatlanul fontos, bár a bértábla elveszítette a funkciója egy részét, a felsőoktatási, a közoktatási, az egészségügyi és a kormánytisztviselői bérrendszerek bevezetésével. Fehér József szerint a jogosultak körét ki kellene terjeszteni, és az sem helyes, hogy a 2010-es és a 2013-as minimálbér emelkedéseket jelentős mértékben (94%-ban) beszámítják a kompenzációba, azaz szinte nem engedik érvényesülni. A családi adókedvezményeket is beszámítják, ugyancsak helytelenül. Varga László emlékeztetett, hogy a soros előrelépéseket viszont hagyják érvényesülni, a kompenzáció mellett. Szűcs Viktória szerint a kompenzációs rendelet a „kiszervezetteket” sem hozza vissza, kivéve az egyházi fenntartású intézményeket, ahol viszont kompenzálnak.

153

Tóth József ezt az észrevételt, illetve az ebből következő követelést úgy fogalmazta meg, hogy nem a jogállás, hanem a tevékenység határozza meg, hogy kiket kompenzálnak! Aki az állammal szerződést kötött, annak munkavállalóit kompenzálják. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

154

6./2013. OKÉT plenáris ülés, 2013. december 6. Napirend: 1. Kormányzati válaszok a szakszervezeti oldal előzetesen megküldött felvetéseire és további felvetések 2. Konzultáció a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2014. évi kompenzációjáról Az önkormányzati oldal konzultációnak minősül.

nem

képviseltette

magát,

így

az

ülés

kétoldalú

1. Napirendi pont: Kormányzati válaszok a szakszervezeti előzetesen megküldött felvetéseire és további felvetések

oldal

1.1. A szakszervezeti oldal tájékoztatást kért a közszolgálatban ki nem adott szabadságok pénzbeni megváltása ügyében benyújtott T/12141. sz. képviselői indítvánnyal kapcsolatos kormányzati álláspontról. Megítélésük szerint a ki nem adott szabadság halmozódása alapvetően a létszámhiány és az ebből fakadó feladattorlódás, a túlórák szabadsággal történő megváltása miatt alakult ki. A kormányzati oldal részéről dr. Modori László (NGM) elmondta, hogy az intézkedés a javasolt módon nem valósítható meg, ellentétes az ILO és az EU nemzetközi normáival, amelyek szerint az éves szabadság minimális időtartama (alapszabadság) még a munkavállaló hozzájárulásával sem váltható meg a munkaviszony fennállása során. Mivel így a pénzbeni megváltás csak a pótszabadságra vonatkozhatna, amelynek halmozódása a tapasztalatok szerint nem jelentős, a javaslat gyakorlatilag jelentőségét veszítette, és egyelőre lekerült a napirendről. Boros Péterné hangsúlyozta, hogy a szabadság halmozódásának oka, ami alapvetően a létszámhiány, továbbra is fennáll, így a kérdést – függetlenül a pénzbeni megváltás sorsától – továbbra is indokolt napirenden tartani, a halmozódást szükséges lenne monitorozni. Dr. Modori László elmondta, egyetért azzal, hogy a halmozódás okait kell megszüntetni, illetve megfelelő szabadságolási gyakorlatot kell folytatni, erre most határozottan törekszik is a kormányzat, de látni kell azt is, hogy a helyzet több kormányzati ciklus alatt alakult ki. A KIM részéről Lóczy Péter elmondta, hogy a ki nem vett szabadságokról 2006-2007 táján készült felmérés a központi közigazgatásban, ez akkor csak néhány száz fős érintett létszámot mutatott. A fluktuáció és a nyugdíjazások miatt azóta jórészt már kiadták, illetve megváltották ezeket a szabadságokat, mostanában pedig már fokozottan figyelnek a munkáltatók a szabadság kiadására. Fehér József a szakszervezeti oldal részéről javasolta, hogy az OKÉT tekintse át egy későbbi időpontban komplexen a helyzetet, mert véleményük szerint akár több tízezer érintett is lehet 2010 óta, akinek nem adták ki a szabadságát.

155

Dr. Modori László egyetértett azzal, hogy szükséges a helyzetet felmérni. Erre a KIM már kapott felkérést, de indokolt az önkormányzati területen kialakult helyzet áttekintése is, mindez hosszabb időt vesz igénybe. 1.2. A szakszervezeti oldal tájékoztatást kért arról, hogy milyen módosításokat tervezett a Kormány a cafetéria-rendszerben. Dr. Modori László elmondta, hogy amint azt már levélben előzetesen is jelezte a szakszervezeti oldal ügyvivőjének, a Kormány úgy döntött, hogy a cafetéria szabályozása 2014-ben érdemben nem változik. 1.3. A szakszervezeti oldal továbbra is aktuálisnak tartja a banki költségekhez történő hozzájárulást a közszférában, mivel a havi kétszeri, legfeljebb 150 ezer Ft-ig terjedő ingyenes készpénzfelvétel nem jelent megoldást, a bankok a számlavezetési díj vagy más díjak növelésével hárítják át a költségeiket. A kormányzati válaszban Lóczy Péter (KIM) elmondta, hogy a Kormány a T/13217. számon november végén benyújtott törvényjavaslatban – figyelembe véve a Kúria e tárgyban hozott ítéleteit is – az egységesítésre törekedett. A jogállási törvények javasolt módosítása szerint a munkáltató legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámlahozzájárulást fizethetne, ennek összege 2014-ben a javaslat szerint havi 1000 Ft. A szakszervezeti oldal részéről Fehér József hiányolta a benyújtott törvényjavaslatról az előzetes egyeztetést. Az egységesítéssel az oldal egyetértene, de kéri a törvénytervezet olyan módosítását, hogy a hozzájárulás fizetése ne a munkáltató mérlegelésétől függjön, hanem kötelező legyen. Holecz Gábor (VPDSZ) leszögezte, abban tehát egyetértés van, hogy eddig a munkavállalóknak járt a banki költségtérítés, bár sok helyen, így a NAV-nál sem fizették. Megkérdezte, hogy a Kúria kedvező ítélete alapján mikor kaphatják meg három évre visszamenőleg a költségtérítést. A benyújtott törvényjavaslat kapcsán ellentmondásosnak találta, ha a hozzájárulás csak adható lesz és nem kötelező. A NAV és elsősorban a pénzügyőrök bérezési helyzetének javításával kapcsolatos intézkedésekért köszönetet mondott. 1.4. A szakszervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy a költségvetési intézményekben esetenként eltérő a gyakorlat a garantált bérminimum megadása, illetve meg nem adása tekintetében azon munkakörökben, ahol jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, de iskolai végzettségtől függően több fizetési osztályba történő besorolást is lehetővé tesz, mint pl. az óvodai dajkák esetében. Ezért a minimálbérről szóló kormányrendelet kiegészítését látnák szükségesnek egy olyan rendelkezéssel, hogy a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatottak legyenek jogosultak a garantált bérminimumra, ha legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek. Kormányzati részről Őri János (NGM) elmondta, nem támogatható, hogy a minimálbérről szóló kormányrendeletben a közszféra vonatkozásában eltérjünk a

156

garantált bérminimum bevezetésénél elfogadott azon általános alapelvtől, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges (jogszabályban vagy a munkáltató által vagy kollektív szerződésben előírt) szakképzettséget kell a garantált bérminimummal elismerni, és ehelyett a közszférában bármilyen megszerzett középfokú végzettség, szakképzettség esetén kötelezővé tegyük a garantált bérminimum megfizetését. A kérdéses esetekben a Kjt-ben és annak ágazati végrehajtási rendeleteiben foglaltakra is tekintettel lehet meghatározni a garantált bérminimumra való jogosultságot. Az óvodai dajka esetében, ha az érintett rendelkezik dajka középfokú szakképesítéssel, akkor a garantált bérminimumot ki kell fizetni. Ilyen értelmű szakmai véleményt a minisztérium konkrét esetre vonatkozóan – a korábbi, de azonos tartalmú kormányrendelet alapján – már adott ki, a minisztérium álláspontja nem változott. Béresné dr. Dunai Gyöngyi (EMMI) megerősítette, hogy az óvodai dajkák esetében a munkakör ellátásához hasznosítható szakképesítést el kell ismerni. Besorolásukhoz a Kjt., valamint korábban a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, jelenleg a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 32. § (1)-(2) bekezdése az irányadó. A dajkák esetében figyelembe kell venni például a dajka szakképesítést, amelynek 31-gyel kezdődő OKJ száma utal a középfokú képesítési szintre. Az EMMI és az NGM szakmai véleménye tehát azonos. A jogszabályok megfelelő alkalmazásával a garantált bérminimum megadása körüli vita elkerülhető. A szakszervezeti oldalon Szűcs Viktória (BDDSZ) jelezte, a garantált bérminimum alkalmazása a szociális ágazatban is probléma. Konkrétan felvetette, hogy a MÁK programja nem engedi besorolni a „B”, csak az „A” fizetési osztályba a nem ágazatspecifikus és a kisegítő munkakörökben dolgozó közalkalmazottakat akkor sem, ha megvan a munkakörben hasznosítható középfokú szakképesítésük, holott 2012-ben még volt lehetőség a „B” osztályba sorolásukra. Dr. Modori László kérte, hogy a szakszervezet a besorolással kapcsolatos jogsértő munkáltatói joggyakorlat kivizsgálásához dokumentáljon és küldjön meg egyedi eseteket, mert ezek alapján lehet konkrét szakmai állásfoglalást kiadni. A MÁK felé szintén intézkedést ígért a jelzett probléma kapcsán. 1.5. A szakszervezetek szükségesnek tartanák jogszabályban kimondani, hogy a nem állami vagy önkormányzati fenntartású intézményekben foglalkoztatott pedagógusokat is illesse meg a pótszabadság, ahogy azt korábban a közoktatásról szóló törvény tartalmazta. Béresné dr. Dunai Gyöngyi (EMMI) megköszönve a jelzést elmondta, hogy nem volt szándék a különbségtétel. A problémát már a minisztérium is érzékelte, ezért a T/13091. sz. törvényjavaslatba bekerült a pótszabadságra vonatkozó

157

módosítás, illetve folyamatban van a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása is. 1.6. A szakszervezeti oldal kifogásolta, hogy a 2014. évi minimálbér és garantált bérminimum emelés OKÉT ülés napirendjére tűzésével nem értett egyet a kormányzati oldal. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatandó konzultációt nem tartják elégségesnek, mert a korábbi helyzethez képest jelenleg már a közszféra mintegy 1/3-át érintik a garantált minimumok, a pedagógus bértáblának pedig 2013-tól a minimálbér lett az alapja. Hiányolták azt is, hogy az NGTT ülésre megküldött anyagok nem tartalmaznak hatásszámítást a közszféra vonatkozásában, ennek a pótlását kérték. Boros Péterné (MKKSZ) megerősítette, szükségesnek tartják – a közszféra nagyszámú érintett munkavállalójának a nevében – az OKÉT tárgyalást a bérminimumokról, továbbá hogy a jövőben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) kapjon tájékoztatást az OKÉT-en elhangzott álláspontokról, és a közszféra érdekképviseleteinek véleménye is megfelelő súllyal kerüljön figyelembevételre a döntésnél. Dr. Modori László elmondta, hogy nem merev kormányzati elzárkózásról van szó, de az eddigi gyakorlat szerint az OKÉT nem egyeztetett a minimálbérről. Vállalta, hogy az NGTT jövőbeni, közszféra vonatkozásában hiányolt tájékoztatására irányuló kezdeményezést közvetíteni fogja a minisztérium felső vezetése felé. Pozitívumként utalt arra, hogy a VKF megállapodásban szereplő 3,6, illetve 3,5%-os emelés és a tervezett 2,4%-os infláció mellett reálértéken is nőnek 2014-ben a bérminimumok, és a minimálbér emelésen alapulva január 1jétől a pedagógusok illetménye is emelkedni fog. A VKF tájékoztatására vonatkozó kérés továbbítására a minisztérium felső vezetése felé szintén ígéretet tett. 1.7. A szakszervezeti oldal javasolta az önkormányzati szövetségek elnökeinek írásos megkeresését annak érdekében, hogy lehetőség szerint képviseltessék magukat az üléseken, mivel az OKÉT háromoldalú fórum és szükség lenne a szövetségek részvételére. Dr. Modori László utalt arra, hogy bár megváltozott az intézményfenntartói struktúra, az önkormányzatok továbbra is jelentős számú munkavállaló foglalkoztatásában érintettek a közszférában. Javasolta közös levél megfogalmazását a két oldal ügyvivője nevében, amelynek előkészítését vállalta. (A közös levél időközben elkészült, aláírásra és megküldésre került.) 1.8. A kormányzati oldal részéről dr. Modori László bejelentette, hogy 2014-ben – az eddigi háromévenkénti szabálynak megfelelően – sor kerül a közalkalmazotti szakszervezetek reprezentativitásának a megállapítására. Ennek érdekében a Kjt-be beépítésre kerül a vonatkozó – korábban technikai hiba miatt deregulált – rendelkezés. A kormány át fogja tekinteni a végrehajtásról rendelkező, jelenleg is hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

158

XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendeletet is a szükséges módosítások meghatározása érdekében, és a tervezett módosításokról a KOMT-ban 2014 elején egyeztetni fog. A technikai lebonyolítás – 2011-hez hasonlóan – a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszeren (MKIR) keresztül elektronikusan fog történni, ennek felelőse 2012-től a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. 1.9. Dr. Modori László arra is kitért, hogy a szakszervezetek által javasolt, a 98%-os különadóra vonatkozó téma azért nem került az ülés napirendjére, mivel annak tárgyalásával a KIM mint illetékes szaktárca nem értett egyet, tekintettel a még folyamatban lévő eljárásokra, valamint arra, hogy az ügyben kormányzati döntés még nem született.

2. Napirendi pont: Konzultáció a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2014. évi kompenzációjáról Banai Péter (NGM) a kormányzati oldal szóvivője 2014 vonatkozásában is megerősítette azt az alapelvet, hogy a közszférában bruttó béremelésre, illetve nettó béremelkedést eredményező adócsökkentésre csak a gazdaság teljesítményével összhangban, a biztos költségvetési források függvényében kerülhet sor. Ezen logika mentén valósulhat meg a pedagógus béremelés folytatása és a családi adókedvezmény igénybevételének a járulékok terhére történő kiterjesztése, de emiatt van szükség 2014-ben a kompenzáció fenntartására is. A 2013-as bérkompenzációs kormányrendeleten csak kisebb jogtechnikai változtatások történnek, de két fontos pozitívumot kiemelt. Egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum 2014. évi emelése – a 2013. évihez hasonlóan – nem csökkenti a kompenzáció összegét, így ebben a körben biztosan nettó, illetve reálbérnövekedés valósul meg. Másrészt a családi kedvezmény járulék terhére történő érvényesítése sem kerül levonásra, ami szintén jövedelemnövekedést jelent az érintetteknél. Kérte, hogy az észrevételek a kompenzációs rendeletre vonatkozzanak, ne a közszféra bérügyeire, amiről már több külön tárgyalás zajlott korábban. Elmondta, hogy a kompenzációs rendeletet a Kormány még nem tárgyalta, ezért az OKÉT észrevételeinek figyelembevételére még van mód. Fehér József a munkavállalói oldal közös álláspontjaként elmondta, hogy a bérkompenzáció továbbra is több szempontból is rossz, többek között rendkívül bürokratikus megoldásnak tartják. Amennyiben az ország jobban teljesít, és van forrás sok más célra, például adósságátvállalásra, úgy – ha lenne rá politikai akarat – lehetett volna a közszféra béreit is rendezni. Például a bérkompenzációra költött 74 milliárd forinthoz lehetett volna annyi kiegészítő forrást találni, hogy a bérkompenzációt kivezessük, és a közszférában egy megnyugtató – ha nem is általános – bérrendezést hajtsunk végre. A kompenzáció tekintetében a szakszervezeti oldal véleménye:

159

1. A kompenzációra jogosultak köre tevékenységi alapon kerüljön meghatározásra, és a költségvetési és egyházi intézményeken túl terjedjen ki a nonprofit szervezeteknél és gazdasági társaságoknál foglalkoztatott mintegy 50 ezer főre is, akik a kompenzációban részesülőkkel azonos tevékenységet végeznek. A jogosultak köre tekintetében szintén nehezen értelmezhetőek a jogviszony keletkezésének, megszakításának időpontjaira vonatkozó feltételek. 2. Ne legyen a kompenzációt csökkentő tétel a 2011-2012-es minimálbér és garantált bérminimum összegének elérését szolgáló béremelés. 3. Nem világos, hogy a teljes családi adókedvezmény levonásának megszüntetését tartalmazza-e a kormányzati javaslat, amit a szakszervezetek üdvözölnének, mert a tervezet szövegében nincs közvetlen utalás a levonásra. Banai Péter válaszában elmondta, hogy a gazdaság valóban jobban teljesít, ezt igazolják a statisztikák is. A többletbevétel azonban nem fordítható csak a közszféra béremelésére, mert emellett más prioritásai is vannak a Kormánynak, így: a foglalkoztatás növelése (START Munkaprogram, Munkahelyvédelmi Akcióterv), a gazdasági növekedés ösztönzése, ehhez az EU források lehető legteljesebb körű felhasználása (a társfinanszírozáshoz 2014-ben több mint 200 Mrd Ft többlet szükséges), a devizahitelesek megsegítése (2010 óta több mint 200 Mrd Ft-ot fordított rá a költségvetés), a demográfiai helyzet javítása (családi adókedvezmény, gyed extra). Mindezek mellett az államháztartási hiányt is próbálja leszorítani a Kormány, aminek az eredményességét mutatja, hogy az Eurostat adatai alapján az Unióban a legnagyobb államháztartási konszolidációt sikerült végrehajtanunk. Mindezek figyelembevétele és a munkavállalók felé történő közvetítése mellett arra is kérte a szakszervezeti oldalt, értékeljék azt is, hogy míg az Unió 14 országában csökkentették a közszféra béreit vagy létszámát, a magyar kormány nem ezt az utat választotta az egyensúly javítására, és legalább a nettó bérek megőrzésére törekedett. A kompenzációval kapcsolatban elmondta, hogy az egyházi intézmények munkavállalóira a Vatikáni Szerződés miatt terjed ki a hatály. A gazdasági társaságokra, nonprofit szervezetekre a kompenzáció kiterjesztése továbbra sem indokolt, mivel ezek önkéntesen, gazdasági alapon vállalták az adott tevékenységet. A családi kedvezmény tekintetében megismételte, hogy 2014-től a járulékok terhére igényelhető kedvezményrész nem kerül levonásra a kompenzációból, amire a jogszabály szövegében valóban nincs külön utalás, de a kompenzáció összegei ezt tükrözik. A kompenzáció rendszerének módosítására nincs lehetőség 2014-ben, megszüntetésének időpontjára sincs döntés, a kormányzat most a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó észrevételeket várja. A szakszervezeti oldalon ezt követően az ügyvivő mellett több konföderáció és ágazat vezetője is hozzászólt. Fehér József utalt arra, hogy Magyarországon is mintegy 30 ezer fővel csökkent a közszféra létszáma 2010 óta. Megerősítette, hogy meg kell szüntetni a kompenzációban a 2011-12-es minimálbér emelések levonását, de legalább csökkenteni kell annak 94%-os mértékét például 10%-ra. Holecz Gábor (VPDSZ) a Munkástanácsok nevében külön is kérte a korábbi minimálbér emelések

160

miatti levonás csökkentését. Bárdos Judit (BRDSZ) arról beszélt, hogy ha az ország jobban teljesít, akkor hogyan magyarázható, hogy a rendvédelemben dolgozók 60%a bérkompenzációra szorul. Boros Péterné (MKKSZ) utalt rá, hogy a családi kedvezmény kiterjesztése igazából csak a 3 gyermekeseknél érvényesül. Ha nominális bércsökkentés nem is volt az elmúlt időszakban, a reálkeresetek mintegy egyharmaddal csökkentek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közszférában kialakult feszült helyzet csak a szélsőségeket erősíti. Jó lenne, ha a kormányzat megnyugtató megoldást találna, ha az OKÉT-ban nem sikerült, akkor legalább a sztrájkbizottsággal folytatandó tárgyalások során, mert a szakszervezetek a közszféra kiegyensúlyozott működésében érdekeltek. Az ország jobb teljesítményében benne van a közszféra teljesítménye is, ami ellentételezést érdemelne. Gaskó István arra mutatott rá, hogy ha minden más prioritás (pl. a demográfiai helyzet alakulása miatt hosszú távon szükséges intézkedések) megelőzi a közszféra béremelését, akkor a közszféra munkavállalói számára kilátástalan a helyzet. A bérek rendezésére lehetőséget kell találni, mert az országnak, a kormánynak is érdeke az elégedett közszolga. Utalt arra, nem jó, ha a közszféra a Kormány ellen tüntet, mert ez a társadalomban is morális kérdéseket ébreszt. Kuti László arra utalt, hogy egy sor probléma, ellentmondás fel sem merülne, ha a közszférában tisztes bérek lennének, átgondolt intézkedések születnének. A gazdaság teljesítményéhez a közszféra is hozzájárul, ezt megfelelő módon végre el kellene ismerni a bérekben. Szűcs Viktória három konkrét pontosító javaslatot tett a rendelettervezethez, illetve az annak mellékletét képező nyilatkozatokhoz. A kormányzati reagálásban dr. Modori László és Banai Péter többek között elmondta, a Kormány prioritásai nem jelentik azt, hogy addig nem kerülhet sor béremelésre a közszférában, amíg a prioritásokban foglaltak nem teljesülnek teljes mértékben (pl. demográfiai helyzet javulása). Felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző kormányzati intézkedések, prioritások nem feltétlenül konkurálnak egymással, hanem erősíthetik is egymást (pl. a kedvezőtlen demográfiai helyzet rendezésének hiánya a bérrendezést is megnehezíti, sőt el is lehetetlenítheti). A Kormány igenis több módon jelét adta annak, hogy odafigyel a közszféra munkavállalóira, a közszféra béreire is. Fedezet nélküli kötelezettségvállalásra, béremelésre azonban nincs lehetőség, és a béremelés nem adott volna megoldást a szakszervezetek által említett problémák egy részére sem (pl. devizahitelek). Ami a 2011-2012. évi minimálbér emelés miatti levonás megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozó javaslatot illeti, az valójában olyan nettó béremelkedést jelentő bérintézkedés lenne, ami a közszféra béremelésének témakörébe tartozik. A tervezet szövegéhez tett konkrét észrevételeket megköszönték. Fehér József a szakszervezeti oldal részéről úgy foglalta össze a vitát, hogy a Kormány egyetlen érdemi javaslatukat sem fogadta el, csupán a bérkompenzációra vonatkozó technikai pontosításokat. A közszférában a bérfeszültségek nőnek, a Kormány csak ott tett eddig kedvező intézkedéseket, ahol komoly

161

nyomásgyakorlásra került sor a munkavállalók részéről, de a közszféra más területein is legalább meg kellene vizsgálni a szükséges lépéseket. A közszféra létszámának mintegy egyharmada semmilyen béremelésben nem részesült az utóbbi években, rájuk is gondolni kellene. Mint mondta, a politikai döntéshozóknak valószínűleg közvetlenül is hallaniuk kellene a szakszervezeti véleményeket ahhoz, hogy azok valóban kellő súllyal mérlegelésre kerülhessenek. A bérkompenzációval kapcsolatban – a bemutatott bérfeszültségekre való tekintettel is –kérte, hogy a kormányzat fontolja meg legalább a 2011-2012. évi minimálbér és garantált bérminimum emelés miatti 94%-os levonás mértékének 10-50%-ra csökkentését, ami becsléseik szerint nem érint túl sok munkavállalót. Emellett kérte – hivatkozással a kormány családpolitikájára is – a családi kedvezmény levonásának megszüntetését, mert érthetetlen a számukra, hogy a családi adókedvezmény kiterjesztése nem lesz csökkentő tétel, miközben a személyi jövedelemadó terhére igénybe vett kedvezményrész az marad. Kedvezőtlen válasz esetén ezzel a kérésükkel akár a legfelső politikai döntéshozókig is elmennek. Mindkét bérkompenzációval kapcsolatos javaslatukra írásos kormányzati választ várnak. Javasolta, hogy januárban az OKÉT hozzon létre egy monitoring bizottságot a bérkompenzáció végrehajtásának, az e téren tapasztalható jogszerűtlenségek vizsgálatára. Dr. Modori László válaszában kérte, hogy a szakszervezetek minden esetben küldjenek konkrét, dokumentált példákat a jogszerűtlen eljárásokra, mert ezek alapján lehet azokat valóban feltárni, kivizsgálni. A bérkompenzációval kapcsolatban Őri János (NGM) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2011-2012-ben a minimálbér és a garantált bérminimum emelése már önmagában is kompenzálta az adóváltozásokat, vagyis az egyébként az illetmény összegétől függő bérkompenzációból a kettős kompenzálás elkerülése érdekében szükséges az emelést levonni. Ennek hiányában ugyanis a bérkompenzáció tekintetében nem részesülnének egyenlő elbánásban a bérminimumokon keresők és az ennél magasabb illetménnyel rendelkezők. A 94%os mérték pedig nem alku kérdése, hanem egy egzakt matematikai megoldás az előzőekben kifejtett jogpolitikai cél megjelenítésére, ahol azért nem 100% a levonás, mert növekvő bérminimumok esetén matematikailag a 94%-os mérték adja ki azt az összeget, ami által elkerülhető a korábban tapasztalt „néhány száz forintos” probléma. Fehér József jelezte, hogy a napirend szakszervezeti oldal nem tekinti lezártnak.

keretében

tárgyalt

kérdéseket a

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

162

KÖZDEMOSZ egyeztetés, 2013. december 11. Témák: - A KÖZDEMOSZ teendői, demonstráció előkészítése A KÖZDEMOSZ teendői, demonstráció előkészítése Fehér József bejelentette, hogy Orbán Viktor kijelölte a KÖZDEMOSZ-szal való egyeztető eljárásban a tárgyalásokhoz a kormány képviselőjét, dr. Modori László úr, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára személyében.

Megegyezés történt abban, hogy az EGYEZTETÉS javasolt időpontja, helyszíne: 2013. december 16. (hétfő) 08:30 óra (nem kizárt, hogy ez átcsúszik keddre – vagy későbbre – jelenleg azonban a hétfő megvalósíthatónak tűnik.)

SZEF székhelye (1068 Budapest, Városligeti fasor 10), I. emeleti Tanácsterem legyen.

Arról is megegyezés történt, hogy a KÖZDEMOSZ-SAJTÓTÁJÉKOZTATÓt is tart 2013. december 16-án (hétfőn) 10:00 órakor azaz, az egyeztetést követően, változatlan helyszínen. Maga az egyeztetés nem lesz sajtó-nyilvános. A megbeszélés hangrögzítésre kerül, arról jegyzőkönyv készülhet. (A PSZ gondoskodik arról, hogy a hangrögzítő berendezés az adott időpontra beüzemelve, használatra kész állapotban várja a résztvevőket, és azt kezelni képes személyzet is rendelkezésre álljon. A hozzászólóknak a szó megadása a rögzítő berendezéseken feltüntetett számok alapján fog történni.) Az egyeztetés elején a szakszervezetek követeléseit Fehér József fogja elmondani a kormányzati résztvevő(k) – remélhetőleg többen is lesznek – részére. A követelések lényege a változatlanul 20%-os mértékű bérrendezés lesz, melynek jogcíme az „elmaradt béremelések visszapótlása”. (Bár a LIGA a VKF-en 3,5%-os mértékű béremelést javasolt bérajánlásként. Felmerült még a „közszolgálati minimálbér” ötlete.)

Fehér József vélelmezte, hogy ezen az egyeztetésen valamennyi, a KÖZDEMOSZ-ban résztvevő szakszervezet részt fog venni. (Bánk Gábor bejelentette, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete felfüggesztette a KÖZDEMOSZ-ban való tevékenységét, mert a hivatal – beleértve a szakszervezeti tisztviselőket – költözése miatti átmeneti állapot nem teszi azt lehetővé.)

163

Felmerült az a kérdés, hogy mi történjék, ha a kormány nem fogadja el a 20%-os bérrendezési követelést, sőt semmit nem hajlandó ígérni? Vagy abban az esetben, ha Modori Lászlónak nem is lesz megbízása, felhatalmazása semmire? Ismét szóba került a gyalogátkelőhelyen (esetleg többön egyszerre) átsétálós-megállós forgalom-akadályozó demonstráció lebonyolításának ötlete, többek szerint azonban egy ilyen csak bohóckodás, kimenetele inkább hatástalan, nem tudni, hogy mi lehet annak folytatása. Az semmilyen szempontból nem tud helyettesíteni egy igazi demonstrációt. Tisztában kell lenni azzal is, hogy „nem lenne teljesen szabályos” az akció, és aki hajlandó abban részt venni, az tudja, hogy mit vállal fel. Több csomóponton történő „séta” ötlete is szóba került. Felmerült egy vagy több flashmob akció, vagy egy valódi demonstráció lebegtetése, továbbá egy félpályás útlezárás, vagy egy autós demonstráció megszervezése, illetőleg egy egyeztetett időpontban, több városban történő, nagyobb demonstráció. A KÖZDEMOSZ szakszervezetei próbáljanak arra vonatkozó ötleteket adni, hogy milyen akciókkal lehetne fellépni a tárgyalások sikertelensége esetén! _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

164

7./2013. KÖZDEMOSZ-Kormány tárgyalás 2013. december 16. Napirend: - Egyeztetés a szakszervezetek követeléseiről. Facebook https://www.facebook.com/pages/K%C3%96ZDEMOSZ/733082090052835 KÖZDEMOSZ – Kormány egyeztető tárgyalás http://www.hsz.hu/rovatok/akt/kozdemosz-egyezteto-targyalas/ 2013. december 16-án a Nemzetgazdasági Minisztérium József Nádor utcai épületének Vadász termében a KÖZDEMOSZ ágazati szakszervezeteinek vezetői egyeztettek a kormány által kijelölt Dr. Modori László fogalakoztatásért felelős helyettes államtitkárral, Banai Péter költségvetésért felelős helyettes államtitkárral, Dr. Borbíró Zoltán védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkárral, valamint Sulyok János dandártábornokkal, a Gazdasági Tervezési és Szabályozási Főosztály főosztályvezetőjével. A fentieken kívül a rendezvényen képviseltették magukat az érintett ágazati minisztériumok képviselői is. A KÖZDEMOSZ ügyvivője Fehér József ismertette, hogy 28 ágazati szakszervezet és 5 országos konföderáció alkotja a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottságát. 2006. óta nem volt a közszférában illetményemelés, az elmúlt évek adóváltozásai miatt mindegy 400.000 közszférás munkavállaló kompenzációt kap és a bérek tekintetében jelentős lemaradásunk van a versenyszférától. A munkavállalók túlterheltek, a szabadságaikat sem tudják kivenni. A versenyszféra elszívja a jól felkészült kollégákat. A bérek emelése, az egészségügyi, a pedagógusi és a szociális ágazaton kívül is szükségesek. A követelések között megfogalmazta az egységes a 20%-os béremelést. A három órás találkozón minden egyes ágazati érdekképviseleti vezető elmondta a bérkövetelés rájuk vonatkozó részletes indokait. … Az ágazati minisztériumok válaszát követően Dr. Modori László helyettes államtitkár összegzésként elmondta, hogy bár a gazdaság bővül, de jelenleg nem lát lehetőséget az érintett (pedagógus, egészségügyi) területeken kívül a többi közszférás ágazat béremelésre. A közszférában nem volt létszámcsökkentés több európai országhoz hasonlóan és a kompenzáció miatt nettó bércsökkentés sem történt. Sajtótájékoztatóról: „NEM ÉS NEM! - Ezek a kormány válaszai a KÖZDEMOSZ követeléseire” http://pdsz.hu/cikk/36509 _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

165

KÖZDEMOSZ egyeztetés, 2013. december 17. Témák: - A KÖZDEMOSZ teendői, demonstráció előkészítése Megállapításra került, hogy a KÖZDEMOSZ-Kormány tárgyaláson nem értek el eredményt a bérköveteléssel. Még egyes szakszervezeti hozzászólások is gyengítették a tárgyalási pozíciót. Az azt követő sajtótájékoztató média-visszhangja is gyér volt, három TV csatorna, az inforádió, valamint talán az origo tett említést – röviden – az eseményről. Felmerült a helyzet, a lehetőségek tisztázásának igénye. Fehér Józsefnek az OKÉT Munkavállalói Oldal keretében, Orbán Viktornak írt levele (a családi adókedvezmények igazságtalanságairól) bár elküldésre került, de erre is jött egy „vétó” a Ligától, így csak hárman írták azt alá. Felmerült az OKÉT plenáris ülésen a MVO hozzászólásai számának korlátok között tartása. 2014. január első felében szükséges lesz ismét találkozni, OKÉT Munkavállalói Oldal-ként. A KÖZDEMOSZ teendői, demonstráció előkészítése Felmerült javaslatok: – Sok, kis létszámú figyelemfelkeltő utcai tüntetés- vagy demonstráció-sorozat (falshmobok, területi rendezvények, demonstrációk, ütős szövegű molinókkal, pl. „kilóg a gatyánk”) 2014. január 15.-30-ig. – Fél- (egész-) pályás útlezárás. – 19 megyében bejelenteni 5-5-5 ezer fős (kamu)demonstrációkat. – Autós demonstráció. – 400-600 fős, teremben megtartandó rendezvény. – Összefogás a versenyszférával. - Rászervezés az esetleges BKV-s (januári tervezéssel) akciókra, a BKV leállására, a buszok dudálására, a villamosok csengetésére. (Autómentes napot hirdetni, aztán amikor az emberek tízre érnek be a munkába, utána ők sztrájkolnak két órát.) - Rászervezés az esetleges vasúti akciókra. – Egységes közszolgálati sztrájk lebegtetése. – Egységes közszolgálati figyelmeztető sztrájk (február elején). – Egységes közszolgálati országos sztrájk (február végén). – Orbán Viktor bevonása (reakcióra késztetése) az akciókba. Az időzítéskor érdemes figyelemmel lenni a 2014. februári (januári munkabér után járó) fizetésekre, melyek sok munkavállalónál csalódást fognak okozni. Tisztában kell lenni azzal, hogy már a következő kormánynak lesznek címezve ezek az akciók. Fel kell készülni, hogy bármennyien is lesznek egy-egy demonstráción, a kormányzati reakció az lesz, hogy akik nem voltak ott, azok mind nem értenek egyet a céljaival. Kommunikációs szakember bevonása szükséges annak megítélésére, hogy milyen hatása lehet ezeknek az akcióknak, melyek a kockázataik.

166

Fehér József e hét végéig (2013.december 20-ig) várja az esetleges további ötleteket, javaslatokat, a [email protected] email címre. Az 5 fős Operatív Bizottság hamarosan ismét találkozik, majd 2014. január 7-ére Fehér József összefoglalja az eddigieket. Egyetértés született abban, hogy Boros Péterné a KÖZDEMOSZ kommunikációs felelőse.

________________________________________________________

167

2014. KÖZDEMOSZ egyeztetés, 2014. január 7. Téma: - A KÖZDEMOSZ akcióinak, esetleges közös demonstrációjának, a figyelmeztető sztrájk szervezésének egyeztetése, esetleges véglegesítése Fehér József ismertette a korábbi megbeszélések során körvonalazódó cselekvési kereteket: 1. Egy akció-sorozat. (Megjegyzés: A korábbiakban elhangzottak pl. sok, kis létszámú falshmob vagy egyéb rendezvények, forgalomlassító részleges útlezárás, 19-20 megyében/városban demonstrációk, autós demonstrációk, teremben tartandó rendezvény, rászervezés BKV-s vagy MÁV-os akciókra) Ezeknél figyelembe kell venni, hogy melyiknek van értelme, illetőleg, hogy egy hónapba „mi fér bele”. 2. Egy kétórás figyelmeztető sztrájk. 3. Egy jelentős záróesemény.

Az 1. pont keretei közé sorolható a Mendrey László által ismertetett, 2014. január 25-re (d.u. 15:00 órára), a Szabadság-térre tervezett demonstráció, majd több helyszínt érintő vonulás. Ennek hangulatát feltehetőleg a „dühös”, „haragos” kifejezésekkel lehet majd a leginkább illetni, a Haha (Hallgatói Hálózat) is a résztvevők között lesz. A KÖZDEMOSZ felkérte a PDSZ-t, hogy a KÖZDEMOSZT „dedikálja” arra az eseményre. Boros Péterné tájékoztatást adott a „Nézd meg a bérjegyzéket” szlogenű műsorfüzet tervről; az Orbán Viktor részére készített videó újraindításáról, melynek célja egy delegáció és a miniszterelnök találkozója létrejöttének kikényszerítése; valamint egy önsegélyező retrokoncert megszervezéséről (február 25. környékén, a Vasas Szakszervezet VIII. kerületi székhelyén) melyhez annyiban kéri a KÖZDEMOSZ tagjainak segítségét, hogy annak meghívóját majd juttassák el a tagságukhoz. Kb. 500 fő résztvevő lenne szükséges, a mérsékelt árú belépőből befolyó bevételt pedig alapítványok között tervezik szétosztani. (Bánk Gábor szerint néhány, a szegénységről szóló József Attila, vagy Ady Endre verssel is ki lehetne egészíteni az előadást.) Az MKKSZ részéről egy esetleges sztrájkban való részvétel is szóba jöhet. A közszférában több mint 150 ezer munkavállalónak 75 ezer forintnál kevesebb a nettó keresete, a helyzet tehát rendkívül kedvezőtlen, erre is fel kellene hívni a figyelmet. Földiák András felvetette egy folyamatos szónoklat ötletét. Az egyik szónok adná át a felszólalás lehetőségét a következőnek, több napon (például három napon) keresztül, folyamatosan. Mindenki a maga területének problémáit ismertetné. Ehhez persze vállalkozó kedvű felszólalókra, szervezésre, szervezőkre, egy helyszíni koordinátorra, valamint egy minimális létszámú állandó hallgatóságra is szükség lenne. Egy felszólalóra mintegy 8-10 perc beszédidő jutna, aztán jönne a következő. Ese Ferenc ehhez azt javasolta, hogy szembesíteni lehetne a kormány ígéreteit a valósággal, sorba véve azokat.

168

Bárdos Judit szerint akár üzenőfalat is fel lehetne állítani az esemény idejére. Fehér József kérte, hogy a KÖZDEMOSZ szakszervezetei adjanak meg 10-10, a fellépést elvállaló személyt (6-8 „beszélő”, 3-5 „tartalék”). A helyszínt is ki kell még jelölni. Megállapodás történt arról, hogy a január 25-i demonstráció/vonulás felelőse Mendrey László, a februári önsegélyező- („koldus-”) koncert felelőse Boros Péterné, a folyamatos szónoklaté pedig az ötletgazda Földiák András lesz. Pósa Zoltán emlékeztetett a félpályás útlezárás korábbi tervére, ezt azonban csak teljesen egységes fellépés, valamint országos hatáskörrel rendelkező szakszervezet szervezésében tartja elképzelhetőnek. Ennek technikai feltételeit Kovács Józseffel együtt készíti el, és küldik meg Fehér József részére. A 3. pont – egy jelentős záróesemény – keretében Bárdos Judit a következőt vetette fel: A Bazilika előtt lehetne megtartani a „Rajtunk már csak a Jóisten segít” jelmondatú gyűlést, mely közimára is lehetőséget adna a közszolgálati dolgozók részére. (Felmerült Iványi Gábor felkérésének ötlete a rendezvényre.) Többen (Fehér József, Kis Papp László, Kuti László) határozottan ellenezték ezt a tervet, egyrészt, mivel a vallásos érzülettel nem lehet játszani, másrészt, mert a szakszervezet célja nem a csodavárás, hanem éppenséggel a munkavállalók ösztönzése, hogy magukon segítsenek. Ha azonban nem ironikus, hanem őszinte, és valódi lenne az összhatása, akkor – mások szerint – nincs benne semmi kivetnivaló, hiszen a szegénység és a kilátástalanság valós problémák. E rendezvény időpontjára felvetődött március vége (a Parlament ülésének vége előtt két héttel), valamint a parlamenti választások előtt két nappal. Az a vád érhetné a szervezőket és a résztvevőket, hogy politikai célokat szolgálnak, erre is fel kell készülni. A következményeket feltétlenül előzetesen végig kell gondolni! Ennek koreográfiájának elkészítését Bárdos Judit vállalja fel, Salamon Lajos és Ese Ferenc segítségével. Ha már lesz pontosabb leírás az eseményről, akkor döntik el, hogy megszervezik-e és megtartják-e egyáltalán. Fehér József arra kérte a fenti 3+1+1 téma „felelőseit” (Mendrey László, Boros Péterné, Földiák András, valamint Pósa Zoltán, Bárdos Judit), hogy mindenki dolgozza ki a saját (vagy az általa javasolt) rendezvényének a forgatókönyvét, a szervezeti leírását, egyéb szükséges instrukciókat, és legkésőbb 2014. január 10-ig (péntek) emailben küldjék el részére. Fehér József január 13-án (hétfőn) szétküldi az addigi elképzeléseket. A KÖZDEMOSZ szakszervezeteinek legközelebbi egyeztetésének – tervezett – időpontja: 2014. január 15. (szerda) 15:00 óra. Helyszíne: SZEF székhelye. Felmerült azt követően egy sajtónyilatkozat megjelentetése, és/vagy a következő napra (2014. január 16., csütörtökre) egy sajtótájékoztató megtartása. Boros Péterné észrevételezte, hogy Palkovics Imre, MOSZ elnök egy sajtóhír szerint csak 10%-os béremelést kért a közszférának, ez ellentétes a KÖZDEMOSZ követelésével.

169

Fabók Ferencné szerint ez vélhetően elírás lehetett. Egyben tájékoztatott, hogy a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság nem fogadta el a kormány háromezer-valahányszáz forintos bérpótlék-emelési javaslatát, másnap lesz egy újabb tárgyalásuk Fülöp Attila (EMMI) családés esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkárral. Megjegyzendő, hogy a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság nem csatlakozott a KÖZDEMOSZ-hoz. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

170

KÖZDEMOSZ egyeztetés, 2014. január 15. Téma: - A KÖZDEMOSZ akcióinak, demonstrációjának, a figyelmeztető sztrájk szervezésének egyeztetése A meghívóban Fehér József az alábbi tervezett akciókat/eseményeket emelte ki: 1) Utcai demonstráció a "SZABAD OKTATÁSÉRT". 2014. január 25. (szombat), Budapest Szabadság tér (Mendrey László tájékoztatóját mellékelve.) 2) "KÖZSZOLGÁLATIAK PANASZA" címmel folyamatos utcai előadások, beszédek. (Időpont pontosítva !!): 2014. február 21-22.: (Földiák András és Agg Géza összeállítását mellékelve.) 3) Segélykoncert a közszolgálati szegényekért. (Időpont módosítva !!): 2014. február 23. (vasárnap), Budapest VASAS Szakszervezet Budapest, Magdolna utcai színházterme. A koncertet az MKKSZ szervezi. (Boros Péterné, MKKSZ főtitkár tájékoztatást ad.) Pósa Zoltán jelezte, hogy ő is készített egy anyagot az – esetleges – részleges útlezárás technikai feltételeiről, egy ilyen kérdést azonban még megfontolás tárgyává kell tenni. Fehér József megjegyezte, hogy van három további terv, melyekről még szintén nincs döntés, a „harag napja” szlogenű gyűlés (a Gerevich Aladár Sportcsarnokban, vagy esetleg máshol), egy figyelmeztető sztrájk, valamint az „ima a közszolgálatért” rendezvény. Ami KÖZDEMOSZ-t alkotó szakszervezetek körét illeti, ez – Pongó Géza bejelentése alapján – bővült egy Liga-taggal, a Nevelőszülők Országos Érdekegyeztető Szakszervezetével. Mendrey László kiegészítő tájékoztatása szerint a fenti, 1) akció (helyszíne: Szabadság tér -> Szent István tér --> Szalay utca, a mobilszínpadot teherautó szállítja végig) csatlakozó szervezetei között van a PDSZ. A szervezők szívesen vennék a KÖZDEMOSZ megjelenését, részvételét. Galló Istvánné tájékoztatása szerint a szervezők a PSZ-t is megkeresték, csatlakozásra való felhívás céljából. A megbeszélés tapasztalatai nem voltak megnyugtatóak. Tulajdonképpen még az sem derült ki, hogy ki az a négy fő, akikkel tárgyaltak (egy Toldi-, egy Fazekas gimnáziumi tanuló, és két további középiskolás), és – bár a csatlakozó szervezetek szerepelnek a kiküldött papíron – tulajdonképpen kik a demonstráció fő szervezői. A rendezvény pontos célja, a tiltakozáson felül – pl. valamely követelés, vagy tárgyalások kikényszerítése, vagy kizárólag terep biztosítása az elégedetlenkedésre (?) – sem ismeretes. Nincs olyan írásos anyag, melyet döntésre a PSZ vezetősége elé lehetne tárni. Ugyancsak nincs információ az esemény finanszírozási hátteréről, valamint a rendőrségi biztosításáról sem. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a PSZ éppen jelenleg próbál kedvezményeket kiharcolni az életpálya-modellel nem érintett, az oktató-nevelő munkában tevékenykedő munkavállalók részére. Nem látszik egyértelműnek az sem, hogy egy ilyen esemény erősítené, vagy gyöngítené-e a KÖZDEMOSZ követelését. Az időpont sem túl szerencsés, egybeesik az MSZP kampánynyitó gyűlésével.

171

Mindezeket kéri figyelembe venni, amikor a KÖZDEMOSZ meghozza döntését a részvételről. Mendrey László próbálta eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Ő maga tárgyalt a szervezők felnőtt, valamint egyetemista tagjaival is, és immár saját magát is a szervezők körébe sorolja. A fiatalokban valamennyire meg kell bízni, tapasztalható volt, hogy a diákakciók a közelmúltban is eredményesek voltak. A rendezvény célja az erődemonstráció, annak bemutatása, hogy ha kell, képesek összefogni a különböző társadalmi csoportok. Az MSZP rendezvénye távoli helyszínen fog zajlani, továbbá meg lehet kérni őket, hogy pártzászlókkal, pártszimbólumokkal ne vegyenek részt a demonstráción, már ha egyáltalán oda kíván jönni közülük valaki. Azt kellene szem előtt tartani, hogy minden ami összeköt, az erősít, és minden ami elválaszt, az gyengít. Az ezt követő vitában többen (az előbbieken kívül Bárdos Judit, Boros Péterné, Varga László, Agg Géza, Kuti László, Szabó Zsuzsa, Zsiga Imre, Pongó Géza, Földiák András, Pósa Zoltán, Kiss László, Pach Dániel, Bánk Gábor) részt vettek. Az elhangzott fő érvek a részvétel mellett: Mendrey László is része a szervezőknek, aki – ha bármilyen jogszerűtlenséget tapasztal – jelzi, és lefújják az egészet; Jó megjelenési lehetőség a KÖZDEMOSZ-nak, egyben az egységének kinyilvánítására is jó alkalom; A szolidaritás – ma nekem, holnap neked – kifejezése. Az elhangzott fő ellenérvek: A PSZ-t felkereső és bemutatkozó négy fiatal „szervező” egy része kiskorú; A látogatáskor még nem volt rendőrségi engedélyük; Esetleges politikai és balhés csatlakozók; Nincs pontos célja de a „szervezők” már kérték a tervezett beszédek szövegét; Azt sem tudják a „szervezők”, hogy hány fő várható; A csatlakozó szervezetek egy része még nem erősítette meg a felkérést. A KÖZDEMOSZ tagjai részéről elhangzott feltételek: A meghívón legyen rajta a KÖZDEMOSZ; Legyen legalább egy KÖZDEMOSZ-hozzászóló; A célok kerüljenek pontosításra; Kerüljön meghatározásra a demonstrációra a célok között a 20%-os béremelési követelés a közszférában, és hangozzék is az ott el; Időben készüljenek el az anyagok. Ezt követően, a jelenlévők – a PSZ kivételével (aki kinyilvánította amellett, hogy hivatalos PSZ testületi döntés még nincs is, hogy „nem gátolják” a KÖZDEMOSZ részvételét) – támogatták, hogy a KÖZDEMOSZ csatlakozzék a „Szabad oktatásért” demonstrációhoz, és a rendezvényen táblával, plakáttal, illetve felszólalással is jelenjen meg. Mindezt be fogják jelenteni a másnapi sajtótájékoztatón is. Egyetértés volt abban, hogy a KÖZDEMOSZ képviselőjének – Boros Péternének – a felszólalására a Szabadság téri helyszínen kerüljön sor.

A közszolgálatiak panasza eseményre szükséges lesz pontosan meghatározni, hogy annak időpontjáig hány napja lépett hivatalba a kormány (megjegyzés: 1365), és annyi percig tartsanak a folyamatos beszédek. Pach Dániel megjegyezte, hogy annak sikere nem garantált, korábban volt már hasonló próbálkozásuk, az érdektelenség miatt „mérsékelt” sikerrel, lényegében kudarcnak élték azt meg. Az is kockázatos, hogy a felvett beszédekből utólag könnyű lesz összevágni pár rosszul sikerült mondatot, majd félremagyarázni.

172

Földiák András egy 5 fős, a konföderációk képviselői által alkotott operatív bizottság felállítását kérte, ezt azonban nem sikerült helyben megalakítani.

A közszolgálati szegényekért szóló segélykoncertre február 23-án, vasárnap (13:00 órától 15:30-ig) fog sor kerülni a Vasas székházban (1086 Budapest, Magdolna u. 5-7.). 4-500 résztvevőre számítanak. Az eseményre neves zenészeket, színészeket hívtak meg, várják a meghívottak visszaigazolását. Meghívóval lehet majd bemenni, jegy nem lesz. 1000 Ft értékű adomány azonban elvárt a belépőktől, annak érdekében, hogy – közjegyző által hitelesítetten – a befolyt összeg átutalásra kerülhessen a Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egymásért Alapítvány számlájára. Annak felhasználási célja 28 szegény család megsegítése, 40-50 ezer forint körüli összegekkel. E célból lehetőség lesz majd 500 forintos adományok átutalására is magánszemélyek, szakszervezetek részéről. Boros Péterné kéri, hogy esetleges régi szakszervezeti relikviákat, melyeket fel lehetne tenni internetes értékesítésre, aki tud, ajánljon fel. Pach Dániel felvetette, hogy a kormánytagokat is meg kellene keresni a támogatásra való felhívással. Boros Péterné és Fehér József fog beszédet tartani az eseményen, akkor hangozhat majd el a 20%-os bérkövetelés.

A figyelmeztető sztrájk kérdéskörében elhangzott, hogy – egyelőre – csak annyit célszerű arról kommunikálni, hogy a követelések eredménytelensége esetén a KÖZDEMOSZ fontolgatja azt. Mendrey László javasolta a sztrájk-hajlandóság felmérését, megállapítását a tagság körében.

A másnapi sajtótájékoztatót Fehér József, dr. Kuti László, Mendrey László, és Földiák András fogják tartani. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

173

KÖZDEMOSZ egyeztetés, 2014. február 5. Téma: - A KÖZDEMOSZ következő akciói Két téma került megtárgyalásra, a harmadik – már lezajlott esemény – értékelése mellett: – Segélykoncert a közszolgálati szegényekért. 2014. február 23. (vasárnap), 13:00-tól – kb. 16:00 óráig. Vasas Szakszervezet, Budapest, Magdolna utcai színházterme. (Az MKKSZ szervezi.) – "Közszolgálatiak panasza" címmel folyamatos utcai előadások, beszédek. (Időpont, helyszín módosítva !!): 2014. február 21. (péntek) 10:00-től 18:00 óráig. Vértanúk tere, Nagy Imre szobor környéke + Utcai demonstráció „a Szabad oktatásért". Már lezajlott, 2014. január 25-én. Segélykoncert a közszolgálati szegényekért. „A hetedik krajcár” jótékonysági gála a közszolgálat szegényeiért szól. 2x45 perces blokkokból fog állni. Boros Péterné tájékoztatása szerint várható a Vasas Szimfonikus Zenekar, Hegedűs D. Géza, a Szakértők Zenekar, Fullajtár Andrea, Kulka János, Szikszai Rémusz, Závada Pál, Hábetler András, valamint a Kiscipők (Republic emlék) Zenekar, Takács Nikolas, és a Balkan Fanatik trió fellépése. A moderátor Ámon Betti lesz. Bár a művészek ingyen lépnek fel, a hangosítás, terembérlet (a szokásos fele) stb. költségei felmerülnek. A meghívó/plakát rövid időn belül elkészül. „Belépő” nem lesz (annak adó-vonzata miatt), de 1000 Ft-os hozzájárulás/fő elvárt, melynek funkciója adomány/tombola. A tombola díjai (a SZEF részéről 1 hét üdülés a Benczúr szállóban, az MKKSZ üdülőjében, a BRDSZ üdülőjében, a PSZ bükszéki üdülőjében, 2 ipad, stb.) szintén ingyenes felajánlások. (Az IFA is rendezve lesz.) Az adományozás technikájára több javaslat merült fel (a belépéskor kelljen-e befizetni, a küldő szakszervezet kapja-e meg előre a megfelelő számú meghívóval együtt, családok kapják-e meg, vagy csak a szakszervezeti tagok), miként a tombolára is (tombola-szabályzat szükségessége, együtt vagy különválasztva legyen-e az adománytól). Az alapítvány a „Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egymásért" Alapítvány) pontos adatai fontosak. Tulajdonképpen a rendezvény célja 28 család részére (egy-egy család a 28 KÖZDEMOSZban érdekelt szakszervezetek részéről) 50-50 ezer forintos adomány összegyűjtése. Úgy tűnik, az RTL Klub részéről van érdeklődés az esemény iránt, és ez várható esetleg egyéb média részéről is. Megegyezés történt arról, hogy minden szakszervezet annyi meghívót kap, amennyit kér; Ezen felül mindenki annyi adományt ad, amennyit akar az Alapítvány támogatására; A tombola-részvételre mindenkinek egyénileg lesz lehetősége.

174

Hangsúlyosan felmerült arról való tájékozódásnak az igénye, hogy ki mennyi látogatót tud mozgósítani az eseményre. A BRDSZ 20 főt, az FRSZ 10 főt „biztosan”, a PDSZ 15 főt, a KKDSZ 15 főt, a TUDOSZ 10 főt, az ÉSZT többi része kb. 10 főt, a MOSZ/FESZ/EDSZ 15 főt (egy nappal később még megerősíti), a KSZSZ 20 főt, a PSZ 100 főt, az MKKSZ 230 főt tud „felvállalni”. Ez 500 alatt van, holott az elvárt 500 fő részvételéhez mintegy 600 fő előzetes jelzés szükséges – a tapasztalatok alapján. Pongó Géza részéről kritikai vélemény fogalmazódott meg (a szervezők munkájának elismerése mellett) a fellépés „erőteljességének” hiánya miatt. Szerinte kissé öncélúnak tűnik ez az esemény, szinte biztos, hogy ilyen módon („miniatűr akciókkal”) nem lehet nyomást gyakorolni a kormányra a célok elérése érdekében, és közben megy az idő, ezek pedig pénzbe is kerülnek... Tömegbázis nélkül, sőt a 28 (vagy 30) KÖZDEMOSZ-ban érdekelt szakszervezet vezetői/képviselői egy részének hiányában értelmetlennek látszik a rendezvény. Erről megoszlottak a vélemények. Egyesek szerint Pongó Gézának igaza van, és valamikor (de nem most) szembe kellene nézni a valósággal. Mások szerint nem világos, kinek címezte a kritikát, és nem világos, ki mennyiben felelős mindezekért. Felmerült, hogy akik nincsenek itt, azoktól be kellene kérni a vállalt létszámot, hiszen 550600 fő részvételi szándék alatt nincs értelme szerződést aláírni, sőt nem is szabad. Galló Istvánné a PSZ nevében azt a felajánlást tette, hogy amennyiben a rendezvényt követően a 28 család részére az 50eFt/család összegéből még valamennyi hiányozna, a PSZ azt kiegészíti. Rövid időn belül az elhangzottak szerint a szervezők elkészítik a precíz anyagokat. Közszolgálatiak panasza Az eredeti időpont február 20-21-22. volt. Felmerült, hogy jelen körülmények között (parlamenti ciklus vége február 13-án, aztán választási kampány, majd új kormány felállása) van-e értelme egyáltalán, és ha igen, kinek szólnak majd a panaszok, a régi, már érdektelen kormánynak, vagy a frissen összeállt újnak? Felmerült az esemény időpontjának májusra történő eltolása, hiszen az aktualitásából addig sem veszít, és úgy több idő lenne a szervezésre. A helyszínéről sem történt még – eddig – döntés. Mivel az időpont feltétlenül eldöntendő, szavazásra került sor. A jelenlévők egyhangúan megszavazták, hogy az esemény 2014. februárjában kerüljön megrendezésre, mégpedig február 21-én (pénteken) 10:00-től 18:00 óráig. A helyszínre vonatkozó elhangzott javaslatok közül (Millenáris, Jászai Mari tér, Széchenyi tér sarka, József nádor tér, a BM előtti járdarész, Nagy Imre szobornál a Vértanúk terénél) végül az utóbbi került elfogadásra. A jelenlévő szervezetek képviselői nyilatkoztak arról, hogy a beszédek időtartamából mennyit vállalnak fel. E szerint a BRDSZ 30 percet, az MKKSZ 11x8 percet, az FRSZ 30 percet, a KKDSZ 30 percet, az ÉSZT 30 percet, a TUDOSZ további 30 percet, a MOSZ/FESZ/EDSZ 30 percet, az AOKDSZ 30 percet, az MSZOSZ/HODOSZ 30 percet, a KKDSZ 30 percet, a

175

PSZ 30 perc beszédet vállal. Felmerült még Fehér József (mint első felszólaló), Varga László, illetve a közszolgálatban érintett többi szakszervezeti konföderáció valamennyi elnökének fellépése. Ennek technika kidolgozását, pontosítását Agg Géza és Földiák András e hét péntek délutánig elkészítik, és megküldik. Utcai demonstráció „a Szabad oktatásért" - értékelés Az esemény sajnálatos módon csekély érdeklődés mellett, valamint csekély visszhangot kiváltva zajlott le, de dicséret jár a szervezőknek és a résztvevőknek. A KÖZDEMOSZ képviselettel rendelkező ágazati szakszervezetek vezetőinek/képviselőinek legközelebbi ülésére 2014. február 11-én (kedden) 13:00 órakor kerül sor, a SZEF székhelyén. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

176

KÖZDEMOSZ egyeztetés, 2014. február 11. Téma: - A KÖZDEMOSZ panasznap (2014.02.21.) és a jótékonysági gála (2014.02.23.) rendezésének egyeztetése Jótékonysági gála (2014.02.23.) „A Hetedik Krajcár” jótékonysági gála a közszolgálat szegényeiért szól. A meghívó/plakát már rendelkezésre áll, a részletek ott olvashatóak. Fehér József kéri, hogy február 17. (hétfő) 17:00 óráig – de lehetőség szerint minél hamarabb – mindenki nevezze meg azokat a családokat, akiket a segélyezettek körébe javasolnak a KÖZDEMOSZ szakszervezetei. A gálán, a „bevétel” felosztásra kerül annyi felé, ahány család lesz. Hangsúlyosan felmerült, hogy csak azok részesülhessenek a segélyezésben, amely szakszervezetek vállalják, hogy kiegészítik a segélyek összegét családonként 50eFt-ra (abban az esetben, ha a „bevétel” ezt nem biztosítaná), illetőleg amely szakszervezetek vállalják legalább 10 fő részvételét a gálán. Nem világos, hogy mi legyen azokkal, akik eddig nem nyilatkoztak erről, sőt részt sem vesznek az egyeztetéseken. A hozzájárulások összegszerű meghatározására, a szétosztás részletekbe menő pontosítására – a jogszabályok és adózási szabályok betartása mellett – a gálát követő megbeszélésen kerül majd sor. Felmérésre került, hogy a jelenlévők tudják-e teljesíteni az elhangzott feltételeket. Ennek eredménye, hogy valamennyi jelen lévő szervezet vállalta a segélyek összegének – esetlegesen – 50eFt-ra való kiegészítését. (Egyes más vezetők már korábban vállalták.) Ami a résztvevők létszámához való hozzájárulást illeti: A PSZ (Horváth Péter) 100 főt, az ÉSZT ágazati szakszervezetei nevében (Kuti László) összesen 100 főt, a KSZSZ (Agg Géza) 20 főt, a BRDSZ (Bárdos Judit) 20 főt, az MKKSZ (Boros Péterné) 100 főt, az FRSZ (Pongó Géza) 10 főt, a HTFSZ (Salamon Lajos) 20 főt, a HOSZ (Szendrei Zoltán) 20 főt, a PDSZ (Mendrey László) 15 főt, a KKDSZ (Földiák András) 15 főt tudnak ígérni a rendezvényre. Ez összesen 420 fő résztvevő, a korábban nyilatkozók ígéretei mellett/ figyelembe vételével. (Salamon Lajos, Szendrei Zoltán és Pongó Géza további 1-1 hetes üdülési lehetőségeket ajánlottak fel tombola nyereményekként, utóbbi ezt kiegészítette egy 30eFt-os Liga-tagszervezet felajánlással az alapítványnak. Boros Péterné pedig egy Vodafone előfizetést ajánlott fel a tombolára.) Panasznap (2014.02.21.) A lebonyolítás előkészítését, szervezését Agg Géza, Földiák András és Kovács József végzi. Az esemény narrátora feltehetően Dobrovits Orsolya (KKDSZ) lesz. Élő közvetítést nem terveznek, de az esemény rögzítése, az érintetteknek, „címzetteknek” (pl. az országgyűlési képviselőknek, vagy az internetre) való elküldése felmerült. Kérdés még, ki mit tud felajánlani, a lebonyolítás költségvetésébe. Várhatóan 1-1,5MFt-ban kell gondolkodni. (Sátor, tea, pogácsa, hangosítás, toilette, csapadék esetében ernyő, panaszfal és alkatrészei, stb.) Mendrey László megadta egy másik, a technikai lebonyolításban profi vállalkozó elérhetőségeit, a költségcsökkentést célozva.

177

A költségek megosztására kerül sor, annyi felé, ahány tagja van a KÖZDEMOSZ-nak. A SZEF megelőlegezi a költségeket, aztán ha valaki esetleg utólag közölné, hogy nem vállal részt a költségmegosztásban, ez a SZEF kockázata lesz. Fehér József rövid időn belül levelet ír a tagoknak, tájékoztatva őket a fentiekről. A hozzászólások sorrendje – vitát és sorsolást követően – valamint az azokhoz tartozó becsülhető időtartam a következő lesz: 1. „Kultúra” (KKDSZ, MSZSZ) kb. 30 perc 2. „Rendvédelem” (BRDSZ, FRSZ, HOSZ) kb. 70 perc 3. MKKSZ kb. 80-90 perc 4. KSZSZ kb. 30 perc 5. PSZ kb. 30 perc 6. „Egészségügy” (FESZ) kb. 20 perc 7. „Felsőoktatás, Kutatás” + PDSZ kb. 100 perc + 20 perc A konföderáció vezetők – szintén sorsolást követően dőlt el – a következő sorrendben, de előbbi szónoklatok között „elosztva” – kapnak megszólalási lehetőséget: 1. MSZOSZ 2. ÉSZT 3. LIGA (feltehetőleg Pongó Géza társelnök személyében) 4. ASZSZ 5. MOSZ 6. SZEF A pontos, percre lebontott beosztás legkésőbb csütörtökre készül el. A két tervezett akcióról a KÖZDEMOSZ egy sajtóeseményen fogja előzetesen (azaz február 21-ét megelőzően) tájékoztatni a közvéleményt. A sajtótájékoztató időpontja véglegesen még nem eldöntött. Helyszíne valószínűleg a SZEF székhelye (1068 Budapest, Városligeti fasor 10., I.em-i Tanácsterem) lesz. A sajtótájékoztatót Boros Péterné, Földiák András és Fehér József fogják tartani. A tervek szerint a sajtótájékoztató követően kerül sor a KÖZDEMOSZ – kommunikátorokkal, PR szakemberekkel való kibővített – tanácskozására. Fehér József előre jelezte, hogy 2014. február 26-án a KOMT várhatóan ülést tart, a közalkalmazotti reprezentativitás ügyében. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ KÖZDEMOSZ egyeztetés, 2014. március 6. Témák: 1. Elszámolás a 2014. február 21-i Közszolgálati Panasznap szervezési, rendezési, technikai költségeiről. Döntés a költségek megosztásáról. 2. Elszámolás a 2014. február 23-i Jótékonysági Gálaműsor szervezési, rendezési, technikai költségeiről. Elszámolás az adományokról, a tombolabevételről és a tagszervezetek által az Alapítvány részére történt átutalásokról. Egyeztetés a KÖZDEMOSZ egyes tagszervezetei által megjelölt közszolgálati munkavállalók (családok) segélyezéséről. (A segélyezés összegéről, a segélyek átadásának módjáról, időpontjáról.)

178

3. Egyeztetés a KÖZDEMOSZ további tevékenységéről. 1.-2. témák

(Elszámolások…)

- Fehér József összegezte a Panasznap eseményeit. Összesen 35 szónok beszélt (különböző ágazatokba tartozó szakszervezeti vezetők), 480 percen keresztül. Médiaérdeklődés vagy -visszhang az Echo TV, a Hír TV, az ATV, az RTL Klub, a Kossuth Rádió, a szolidaritás.hu, az index.hu, az origo.hu a hir24.hu, valamint a HVG.hu részéről volt tapasztalható, továbbá három vidéki újság (Délmagyar, Petőfi Népe, Zalai Harlap) közölt az eseményről tudósítást. Bizonyos kormányszóvivői reakció is volt. A rendezvény költségei tagszervezetenként kb. 15eFt-ra jönnének ki abban az esetben, ha valamennyi, a KÖZDEMOSZ-ban érintett tagszervezet kifizeti a rá eső részt. Ehhez azonban szükséges megkérdezni/felszólítani valamennyi tagot, azokat is, akik nincsenek itt a jelen tanácskozáson. A tagszervezetenkénti térítési összeg a válaszok függvényében még változhat. Az összegek megfizetésekor – ha szükséges – cserébe ÁFÁ-s számla adására van lehetőség. Az ÁFÁ-s számla-igényt kéretik előzetesen jelezni! A felszólalásokról 165 oldal terjedelmű szöveg készült, egyelőre nyers változatban. Megegyezés történt arról, hogy a szöveg minden felszólalónak kiküldésre kerül azzal, hogy március 20-ig ellenőrizzék, és – ha szükséges – módosítsák a saját beszédeik szövegét. A végén egy olvasószerkesztő is átfésüli, stilárisan, formailag is tökéletesíti. A végleges változatot mindenki – elektronikus formában – megkapja. - A Gála bevételei és kiadásai is összegzésre kerültek, ennek egyenlege kb. 366eFt többlet. Vita alakult ki arról, hogy ki kaphasson a forrásból, és mi legyen az esetlegesen hiányzó rész kiegészítésének módja, milyen arányban vegyenek abban részt a KÖZDEMOSZ tagjai. A jogi kényszer az, hogy meg kell mondani, hogy hány felé oszlik a bevétel, és azt segélyként oda kell adni az érintetteknek. A segély igénylésére új határidő megadása szükséges. Az igénylési dokumentumot kitöltve kell leadni, egyénileg, a – tagszervezetek által kijelölt – személyek részéről, az Alapítványhoz. Ennek határideje: 2014. március 11. (kedd) 16:00 óra. Erről Fehér József levélben tájékoztatja az érdekelteket, egyben arról is, hogy további adományozásra is eddig lesz lehetőség. A tagszervezeteknek pedig garanciát kellene vállalniuk arra, hogy szükség esetén 50eFt-ra kiegészítik az adományok összegét. (Amíg ez a kiegészítés meg nem történik, az Alapítvány – a segélyezetteknek történő minél gyorsabb kifizetés érdekében – megelőlegezi a szükséges összeget.)

A szervezőknek és az eseményekben résztvevő személyzetnek többen is megköszönték munkájukat! E mellett azonban megállapításra került (Pongó Géza, később Kuti László részéről), hogy célját, azaz eredményt a KÖZDEMOSZ egyelőre nem ért el, hiszen a 20%-os bérnövekedési követelés nem valósult meg. Viszont összekovácsolta a tagokat, tartalmas beszédek hangzottak el, mindezekre lehet építeni a későbbiekben.

179

Agg Géza a tanulságokat is összegezte, mely szerint ha lenne ilyen panasznap ismét, akkor annak szervezésére kb. 1 hónapi idő szükséges, 3 hét a tartalmi előkészítésre. A PR-t szerencsésebb lenne profi szakemberre bízni, és a technikán sem érdemes feltétlenül spórolni. A környezetet is körültekintőbben kellene kialakítani (ne rendőrautók és kamerák legyenek a beszélők közvetlen közelében) úgy hogy inkább vonzó, mint elriasztó legyen a helyszín. Boros Péterné szerint a „szegénység” mint elkoptatott frázis mellett/helyett valami új szlogenre is szükség lett volna. Kuti László a beharangozó sajtótájékoztató elmaradását fájlalta. Salamon Lajos a beszédekre való odafigyelés hiányát helytelenítette. 3. téma.

Egyeztetés a KÖZDEMOSZ további tevékenységéről.

Általános az az álláspont, hogy fenn kell tartani a KÖZDEMOSZ-t. A legalább 20%-os béremelési követelést a továbbiakban is fenn kell tartani. E mellett a szakszervezeti tagság bővítésének az egyik eszköze is lehet a KÖZDEMOSZ. De csak azok vehessenek abban részt, akik az ügyek lezárásakor (pl. a költségtérítéskor) is korrekt magatartást tanúsítanak. Holecz Gábor tájékoztatást adott arról, hogy a VPDSZ-nél ezentúl minden szakszervezeti tisztséget engedélyeztetni kell. A VPDSZ elnöksége kényszerűségből úgy döntött, hogy flashmob jellegű akciókban a jövőben nem vesznek részt. A jelenlévők azt a feladatot adták a KÖZDEMOSZ operatív bizottságának, hogy – 2014. április 30-i határidővel – készítsenek egy stratégiai javaslatot arra vonatkozóan, hogy a parlamenti választásokat követően milyen igényekkel, javaslatokkal kellene megkeresni az „új” kormányt. A határidőt követő két héten belül lenne a koncepció tárgyalása. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

180

OKÉT MVO egyeztetés, 2014. május 29. Téma: Javaslat az OKÉT plenáris ülésének összehívására és napirendjére. Fehér József bejelentette, hogy a KÖZDEMOSZ Operatív Bizottságának röviddel korábban lezajlott egyeztetésének eredményeképpen döntés született arról, hogy: - a KÖZDEMOSZ továbbra is működni fog; - a KÖZDEMOSZ részéről rövidesen összeállításra kerül egy szakmai javaslat a kormányzattal való tárgyalások megalapozására, melyet az OKÉT MVO elé terjesztenek; - az Operatív Bizottság szívesen fogadná, ha az OKÉT MVO-ról mások is bekapcsolódnának a KÖZDEMOSZ munkájába. (Megjegyzés: az Operatív Bizottság tagjaiként Boros Péterné (MKKSZ), Holecz Gábor (VPDSZ), Dr. Kuti László (TUDOSZ), Mendrey László (PDSZ) és Dr. Zsiga Imre (HODOSZ) lettek megválasztva 2013. november 18-án, ügyvivőként pedig Fehér József (SZEF).) Rátérve az OKÉT plenáris ülés témájára, a vélemények, szempontok ismertetését követően egyetértés született abban, hogy szükség van az OKÉT plenáris ülésének összehívására, aminek a kormányzati partnernél történő kezdeményezésére Fehér József ügyvivő meg is kapta a felhatalmazást. Ennek összehívására optimális esetben június második felében kerülhet sor, figyelembe véve azt is, hogy biztosnak látszik, hogy dr. Czomba Sándor NGM államtitkár folytathatja korábbi megbízatását, és dr. Modori László helyettes államtitkár mandátumának meghosszabbítására is jó esély látszik. (Biztosat a június 6-i kormányülés után lehet tudni a személyi kérdések egy részéről.) A tárgyalásokra valószínűleg hatást fog gyakorolni, hogy a 2017-ig „érvényes” Konvergenciaprogram továbbra sem tartalmaz általános közszolgálati béremelést. Egyetértés született arról, hogy az OKÉT plenáris ülésére a következő napirendeket fogja javasolni a MVO: –

Tájékoztatás kérése a kormányzati oldaltól a közszolgálat működésével összefüggő kormányzati elképzelésekről, főleg a hatályos – a közszolgálati munkavállalókat érintő – szabályozás, a törvények sorsáról (azt is figyelembe véve, hogy a Ptk-nak is vannak az Mt-t érintő rendelkezései); Ehhez kapcsolódik az azonos munkát végző – akár egy munkahelyen dolgozó – de különböző jogállási törvények alá tartozó munkavállalók eltérő kereseti helyzete.

–

El kell kezdeni a 2015-ös bértárgyalásokat. A kiemelt csoportokon kívül a többi közszolgálati munkavállaló bére 6 éve változatlanul be van fagyasztva (a kötelező előmeneteleket nem számítva, ami az egyének szempontjából megvalósul, de az egész körre nézve nincs folyamatos keresetnövelő hatása). E napirendhez a béremelési javaslatot is rövidesen elkészít a MVO.

–

Korábban félbeszakadt témák: - A minimálbér megállapításának jelenlegi gyakorlata nem helyes, az OKÉT kompetenciájának a megteremtése szükséges. (A közszolgálati munkavállalók

181

-

érintettsége – a versenyszférásokénál nagyobb mértékben – vitathatatlan. A Kjt bértábla kb. 1/3 részét már lefedik a minimálbérek. A pedagógus életpálya modell már a minimálbérhez kötött. Mindezek ellenére a „versenyszférás” VKF kompetenciája tárgyalni a minimálbért.) Tájékoztatás kérése a kormányzati oldaltól a bérkompenzációra vonatkozó terveikről. (Hírek szólnak arról, hogy az arra fordítandó összeg 6-8 milliárd forinttal meg fogja haladni a tervezettet.)

Varga László külön megjegyezte, hogy elültek a különadót (előbb 98%, majd 75% mértékű) érintő szakszervezeti javaslatok is, a Parlament nem ült össze e tárgyban. Holecz Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti jogok ILO egyezményekkel ellentétes megsértése a munkáltató által (pl. konzultációs lehetőség mellőzése) szintén tarthatatlan – amellett, hogy különböző törvények különböző szakszervezeti jogokat tartalmaznak –, ezért az Eurofedop-nál (European Federation of Public Service Employees) és más fórumokon (Uniós illetékeseknél) is felvetik ezt a kérdéskört. A magyar szakszervezeti mozgalom jövőjére is kihathat ennek a megoldása. Holecz Gábor egy levéltervezetet fog szerkeszteni e kérdés megoldásának kezdeményezésére, melyet az OKÉT MVO tagjai a későbbiekben egyeztetnek. Soós Adrianna felhívta a figyelmet az egyes ágazatoknak (pedagógus, egészségügy, egyéb) a bérfejlesztésből kimaradó csoportjaira (dajkák, stb). Szintén Soós Adrianna hívta fel a figyelmet arra, hogy az Európai Uniós-s pályázati programoknak igen nagy jelentőségük van. Ebből finanszírozzák a közszféra egyre nagyobb csoportjait, egyre szélesebb körét. Ezért részvételt kellene kérni a kormányzattól, ezeknek a pályázati projekteknek már a kidolgozásából is. Holecz Gábor szerint az is előfordulhat, hogy egyes szakszervezeti rendeltetésű pénzek nagy részét végül a kamarák kapják meg. Boros Péterné tájékoztatása szerint Független Szakszervezetek Európai Szövetsége az Európai Unióban egységes számítási módszeren alapuló minimálbér bevezetését vetette föl. Ezt kapcsolatba lehetne hozni a KÖZDEMOSZ 20%-os keresetemelési követelésével, illetve az életpálya programok kidolgozásával. Javaslatcsomagjukat az OKÉT MVO elé fogják terjeszteni. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

182

OKÉT MVO egyeztetés, 2014. szeptember 24. Témák: 1./ Felkészülés a 2015. évi bértárgyalásokra. 2./ Javaslat az OKÉT plenáris ülésének összehívására és napirendjére. +./ Tájékoztató információk a közszolgálati életpályamodellről Előző nap szétküldésre került egy – Holecz Gábor nevével fémjelzett – MOSZ kezdeményezés, egy szakmai anyag a szakszervezeti jogok ellen tapasztalható jogsértésekről, melynek napirendre tűzését indítványozzák. Ezt jelenleg nem, hanem a következő OKÉT MVO egyeztetésen tárgyalják. A napirendet elfogadták. A későbbiekben Kiss László szétosztott egy dokumentumot a költségvetési szféra bér- és jövedelem helyzetének rövid elemzését. 1./ napirend Felkészülés a 2015. évi bértárgyalásokra.

Fehér József tájékoztatta a jelenlévő konföderáció képviselőit, hogy – figyelembe véve a különböző kormányzati tényezők OKÉT-et is érintő programjának ütemezését – az OKÉT plenáris ülésének összehívására várhatóan 2014. október 16-án vagy 17-én lesz lehetőség. Ezen feltehetően ott lehet (Modori László ügyvivőn kívül) Banai Péter Benő, és Czomba Sándor is. Továbbra is bizonytalan az Önkormányzati oldal aktív részvétele az OKÉT-on, egyes hírek szerint az azt alkotó szövetségek egy részének – informálisan kifejezett – érdektelenségéről lehet hallani. Varga László tájékoztatott a tegnapi, KOMT Munkavállalói Oldal egyeztetésen elhangzottakról, hiszen bizonyos OKÉT jogosultságok onnan is levezethetőek. E szerint a tájékoztató szerint a konföderációk közül csak a SZEF lett „reprezentatív”. Mégis azt javasolta, hogy a KOMT Szakszervezeti oldal struktúrája legyen változatlan. Ezt a KOMT Szakszervezeti oldala elfogadta. Egyúttal a KOMT Szakszervezeti oldal ügyvivője – egyhangúan támogatottan – Fehér József maradt. Varga László most az OKÉT MVO-nak is azt javasolja – SZEF testületi felhatalmazással – hogy annak jelenlegi struktúrája maradjon változatlan. (Ebben most nem kell döntenie az OKÉT MVO-nak.)

Boros Péterné javaslatai a bérmegoldásra több kérdéskörre bonthatóak. A minimálbér az első, mely a közszférában 48-50 ezer főt érint. Ezt kellene az életpályák kiindulásaként alkalmazni. Európai szakszervezeti szövetségi szinten is felmerült az egységes elveken alapuló „európai minimálbér” gondolata, jelenleg annak módszertanát dolgozzák ki. (A jelenlegi helyzet tarthatatlanságát néhány kiragadott példa is szemlélteti: A minimálbér Luxembourgban 10,8 euró/óra, Franciaországban 9,4, Nagy-Britanniában 7,6,

183

Spanyolországban 3,9, Magyarországon 1,9. Egy másik összevetés szerint Magyarországon a megélhetési minimum 94,5eFt/hó, amíg a nettó minimálbér 65,7eFt/hó) A második nagy témakör a minimálbér hatása a bértáblákra. A Kjt bértábla nagy részét lefedi, a többi bérrendszerre is jellemző a minimálbéresekkel egy szintre „süllyedés”, például egy 29 éves szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállaló is minimálbért kap. Kérdés, hogy mik legyenek a javaslatok (minimálbér, bértábla vonatkozásában) és milyen időtávra szóljanak? Mi legyen a korábbi 20%-os keresetnövelési követeléssel? Hogyan viszonyuljon az OKÉT MVO a már bevezetett, vagy a tervezett életpályákhoz (közszolgálati, közgyűjteményi, hivatásos katonai, stb.)? Bárdos Judit a közel 100e fő fegyveres- és rendvédelmi munkavállalóról elmondta, hogy azok közel 50%-a bérkiegészítésre szorul (olyan kevés a fizetésük). De Varga Mihály NGM miniszter szavai további 1 700 Mrd-os megszorító csomagot sejtetnek, meghatározott területeken. Ebből az következik, hogy létszámleépítési szándékokra szinte biztosan lehet számítani. „Mit lehetne tenni, ha ez bekövetkezik?” – ezt kérdezi majd a szakszervezeti tag. Varga László emlékeztetett rá, hogy a pedagógus életpálya modellnek már a minimálbér az alapja. De a többi ágazat mindegyikét érinti valamilyen módon a minimálbér/bérminimum. Sőt a szociális ágazatban a munkavállalók 68%-a az alatt keres. Mivel az OKÉT MVO tagjai közül 3 a versenyszférás Vkf-en is részt vesz, ott beleszólhatnak a minimálbér tárgyalásokba. Célszerű lenne – és erre javaslatot is tesz – az OKÉT MVO ügyvivőjének, vagy képviselőjének jelenléte a Vkf ülésein, ezt kérni kellene a kormányzati oldaltól. (A jelenlévők a későbbiekben támogatták e javaslatot, Holecz Gábor jelzi a MOSZ elnökségnek a felvetést.) Ezt valószínűleg nem akadályoznák meg, kérdéses azonban a munkáltatói oldal reakciója. Ami a Varga Mihály féle bejelentést illeti, annak kifutását 2017-ig prognosztizálják, ami egybeesik a konvergenciaprogram hatályával, e szerint addig a fő bérrendszereken belül semmilyen körülmények között nem fog történni semmilyen előrelépés, legfeljebb „egyéb” életpályákon keresztül. Figyelembe veendő továbbá, hogy a soros előmenetelek is eredményeznek mintegy 0,9-1,2%-os évi átlagos bérnövekedést, az abban érintetteknél. Amire látszik lehetőség, az több lépcsős módon, a ciklus végéig eljutni „valahová”, például arra hivatkozva, hogy a felső decilisbe tartozó fizetések hányszorosai az alsó 1-2-3 deciliseknek. Fehér József négy pontban foglalta össze a fő témaköröket: A minimálbér, a bértábla megmentése, az életpálya modellekhez való viszonyulás, valamint, hogy mi a teendő, ha a kormány semmire sem hajlandó (azt is figyelembe véve, hogy 2015-ben, ’16-ban és ’17-ben nem lesz semmilyen választás). Kuti László a hosszú- és rövidtávú feladatok meghatározását tartotta fontosnak. A következő OKÉT ülésen le kellene tenni az asztalra valamilyen konkrét 2015-ös követelést. A korábbi Közdemosz követelések – esetleges korrekciókkal – alkalmasak lehetnek erre. (20%-os keresetnövelés, egységes cafetéria, 2-3 plusz fizetési sáv.) A minimálbér megélhetési funkciója mellett annak az adóelkerülés kivédésének eszközeként is funkcionálni kellene. (Bizonyos munkavállalói „érdek” is szól a – papíron – minimálbér elterjesztése mellett.) Talán még elővehető az ágazati bértáblák korábbi ötlete. Aki valahová

184

belép, az lássa, hogy mikor és hová fog eljutni, melyek az adandó és az adható elemei a bérrendszereknek. Zsiga Imre emlékeztetett arra, hogy 1992-ben a Kjt megfogalmazásakor a végkielégítés, a bértábla és a 13. havi illetmény voltak annak fő eredményei. Mára 13. havi illetmény nincs, a bértábla nagy részének jelentősége nincs. A HODOSZ köre 7 éve nem kapott bérfejlesztést. Mialatt a polgári alkalmazottaknak az esetek egy részében katonákat is kell helyettesíteniük, a Kjt gyakorlatilag kiüresedett. Egyes alakulatok (káli, kalocsai) megszűnéséről pedig a Metró újságból kell értesülniük... Schneider Istvánné tájékoztatása szerint tudomásukra jutott, hogy a kormány a közszféra egy részében 30-40%-os létszámcsökkentést tervez. Ezért a létszámügyek legalább olyan fontosak mint a bérügyek. Ha végképp nincs lehetőség bérfejlesztésre, még az egyszeri juttatás is jobb lenne a semminél. Holecz Gábor szerint mindenképpen tájékozódni kell az 1 700 milliárdos megszorításról, annak várható létszámcsökkentési hatásáról, akár az OKÉT-en, akár azon kívül. A béremelési javaslatot ki kell dolgozni. A NAV vezetése nem foglalkozik a NAV bértábla tervezettel. Életpályát – tudomása szerint – a Hjt, a Hszt alá tartozókra, és a kormánytisztviselők körére tervez a kormány, legalábbis Bakondi György miniszteri biztos így nyilatkozott. (Egy kiegészítés szerint Bakondi úr csupán belső, miniszteriális egyeztetést követően, novemberre már végleges anyagot szeretne bemutatni.) Szendrey Zoltán kiemelte, hogy folyamatos lemaradásuk miatt az életpályával kapcsolatosan 30%-os béremelést kértek, ezzel szemben a kompenzációt és 2eFt-ot kapnak. Javasolja, hogy a követelés mértékét is módosítsa az OKÉT MVO, ahol kell, akár 30%-ot is lehetne követelni. (Ebből is lássák, hogy a korábbiaknál még rosszabb a helyzet.) A megosztó politikának pedig nem kellene engedni. Kiss László szerint az október 13-14-i kormányülésen lényeges dolgok dőlhetnek el. Az egységes kiállás fontosságát hangsúlyozta. Fehér József szerint az OKÉT plenáris ülésének összehívása október 16-ra, vagy 17-re várható. (Felmerülhet erre Zsinka András BM helyettes-államtitkár meghívása is.) Ezt követően, október 26-án tárgyalja a kormány a 2015. évi költségvetést, amit aztán 30-án benyújtanak a Parlamentnek. Arról is kellene tárgyalni (a minimálbér, és a Kjt bértábla megvédése mellett) hogy mi legyen azzal a mintegy 180-220e fővel, akik semmilyen módon nem (vagy csak nagyon kis mértékben) voltak érintettek az elmúlt évek bérpolitikai intézkedéseiben. És mi legyen a 94 Mrd Ft mértékű kompenzációval? Hogyan kezelendő a Közdemosz korábbi javaslata (20%-os béremelés, egységes cafetéria, plusz 2-3 fizetési sáv bevezetése)? Horváth Lajos a LIGA elnökségi üléséig annyit tudott mondani, hogy támogatják, hogy a minimálbér érje el a megélhetési minimumot (bár utóbbi fogalma nem teljesen tisztázott).

185

A Vkf tárgyalások kormányzati dominancia mellett zajlanak. A LIGA szerint az infláció+GDP növekedés mértékének összegének kellene lennie a bérajánlásnak (ez legjobb esetben 5% körüli lesz). Valószínűleg a közszférára is ugyanezt fogják javasolni. A LIGA a Vkf-ben is tekintettel van a közszférát érintő ügyekre. Az OKÉT MVO megjelenése a Vkf-en, a szakszervezeteken is múlik. Véleménye szerint a közszféra amortizálása folyik, melynek lényege a munkavállalói csoportok jogviszonyainak megváltoztatása „rendvédelem-->Kjt”, „Kjt-->Mt”, „Mt->közfoglalkoztatott” irányban. Nem sok esélyét látja egy mostani 20-30%-os követelés eredményének. Vannak olyan csoportok, ahol ilyen mértékű emelés korábban már teljesült. Az eddigi tapasztalata, hogy ha egy munkavállalói réteggel kezdeményezték a külön tárgyalásokat, azok éltek is a lehetőséggel. Át kellene gondolni azt a dilemmát, hogy lehet-e ezek után mindenki részére követelni. Fehér József szerint a közszférában az említett kb. 180-220e fős állomány az, akiknek biztosan nem növekedett a keresetük 2008 óta. Közömbösség, apátia, félelem tapasztalható a szférában, a belső feszültségek helyi szinten is tapasztalhatóak. Az esetleges egységes (pl. 30%-os) mértékű emelési elképzelések mérlegelésekor eldöntendő, hogy az bértáblavagy a bérek emelése lenne, és figyelembe veendő, hogy – a minimálbérek emelkedése miatt – a legalsó sávokban volt a legnagyobb mértékű az eddigi béremelkedés. Varga László szerint a vitát a Kjt bértáblára, azokra a munkavállalókra akik nem kaptak semmit, valamint arra az eshetőségre kell fókuszálni, hogyha ismét nem lenne fogadókészség a kormányzat részéről, mi a teendő. A Közdemosz követeléseire most is lehetne építeni. A bérintézkedések össztársadalmi hatása itt-ott érzékelhető (várólisták növekedése, stb). A bevezetett életpályákkal kapcsolatosan a munkateher is általában megnőtt. Emlékezni kell arra, hogy régebben a szakszervezetek nem fogadtak el olyan kormányzati javaslatokat (pl. az infláció és a GDP növekedés felével nőjenek automatikusan a keresetek, 13. havi illetmény beépítése a bértáblákba), amelyek a későbbiekben enyhítettek voltak a feszültségeken. A létminimum, megélhetési minimum pedig életkoronként, nemenként, területenként változik. Fehér József javaslatára a jelenlévők a következőkben állapodtak meg: Az OKÉT MVO a következő egyeztetését 2014. október 15-én (szerdán) 9:00 órakor tartja. Ennek napirendje: A szakszervezeti követelések/javaslatok a 2015. évi bér- és kereseti intézkedésekre, illetve álláspont kialakítása a várható költségvetési megszorításokra; (Az egyes területek bérhelyzetéről várják az érintett szakszervezetek információit, álláspontait.) A Holecz Gábor nevével fémjelzett MOSZ kezdeményezés, a szakszervezeti jogok ellen tapasztalható jogsértésekről. 2./ napirend Javaslat az OKÉT plenáris ülésének összehívására és napirendjére.

186

Az OKÉT MVO felhatalmazta Fehér Józsefet, hogy levélben keresse meg dr. Modori Lászlót, melyben - kezdeményezze az OKÉT plenáris ülésének összehívását a 2015. évi költségvetésnek a közszolgálati munkavállalókat érintő vonatkozásai tárgyában; továbbá - kérjen tőle kormányzati tájékoztatást a médiában megjelent hírekről (Varga Mihály 51%-ról 45%-ra viszi le a „központi elosztás” mértékét), melyek a közszféra munkavállalói részére megszorításokra engednek következtetni; ezen kívül - kérjen tőle statisztikai adatokat, melyekből képet lehet kapni a különböző bérrendszerekről, valamint a közszférának a minimálbérrel/bérminimummal való érintettségéről. A béremelési javaslatokat az oldalülésre mindenképpen ki kell dolgozni, akár lesz addig meghívó az OKÉT plenáris ülésére, akár nem. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

187

OKÉT MVO egyeztetés, 2014. október 15. Témák: 1./ Felkészülés az október 22-i OKÉT plenáris ülésre. (Megjegyzés: Az OKÉT plenáris ülés javasolt napirendje: 1. Tájékoztató és konzultáció a 2015. évi költségvetésről. 2. A közszolgálati életpályával kapcsolatos tájékoztatás.) 2./ A szakszervezeti jogokkal kapcsolat érdeksérelmek összefoglalója” című dokumentum tárgyalása. (Az összefoglalót a Munkástanácsok Országos Szövetsége készítette, és azt 2014. szeptember 23-án e-mailben küldtük meg a konföderációk képviselőinek.) 2./ napirend A szakszervezeti jogokkal kapcsolat érdeksérelmek összefoglalója” című dokuemntum tárgyalása. A legutóbbi javaslat az volt, hogy a MVO egyeztetését követően kerüljön OKÉT elé a kérdéskör. Kiderült azonban, hogy ugyanezt az anyagot a Nemzeti ILO Tanács Munkavállalói Oldala készítette, és már be is terjesztették az ILO Tanácsba, sőt meg is tárgyalták, kb. egy hónappal ezelőtt. A Holecz Gáborral való egyeztetés mindenképpen szükséges arról, hogy mi a teendő ebben helyzetben. Ezzel összefüggésben megállapításra került, hogy a Nemzeti ILO Tanács eredetileg az OÉT egyik szakbizottságaként működött, az utóbbi azonban évekkel ezelőtt megszűnt, amíg az ILO Tanács tovább működött. A Tanács fenntartása egyes nemzetközi egyezmények miatt kötelező. Annak egyik csoportját az NGTT-ben résztvevő hat szakszervezeti konföderáció alkotja. Végül abban maradtak, hogy nemcsak a leírt problémák felsorolását kell tárgyalni az OKÉTon, hanem megoldási javaslatokat is kell készíteni az anyaghoz, majd az kerüljön beterjesztésre. 1./ napirend Felkészülés az október 22-i OKÉT plenáris ülésre.

Megállapításra került, hogy az OKÉT plenáris ülésen „tájékoztató” helyett tárgyalásnak kellene lennie. Nem világos, hogy a Kjt 25/A §-ának módosításával összefüggésben miért nem hívták össze a KOMT-ot? (Később elhangzott, hogy ezt a módosítást azóta jogász vizsgálja, véleményezi.)

A kormányzati oldal által küldött adatsor a költségvetési szféra létszám és kereseti helyzetéről nem elégséges, 2013. helyett legalább 2010-ig, de talán 2008-ig vissza kellene menni.

188

Boros Péterné ismertette a SZEF javaslatait. E szerint a Vkf-en történő minimálbér tárgyalásokon szükséges az OKÉT MVO képviselőjének részvétele. A kereseteket érintő javaslatok a következők (a főbb hozzászólásokkal kiegészítve): 1. Folytatódjon a pedagógus életpályához kapcsolódó béremelés. (Szerepeljen arra a forrás a költségvetésben.); 2. Folytatódjon az egészségügyi béremelés; 3. Legyen egy három éves bérfelzárkóztatási program, mely minden munkavállalóra legalább a 2008. évi reálkeresete szintjét, illetve – ez később hangzott el – a megélhetési minimum reálértékét célozza meg. (Egyes körökben ehhez 20-25%-os reálbérnövekedésre lenne szükség.) 2015-ben mindenkinek emelkedjen valamilyen mértékben a keresete, de minimum olyan mértékben mint a Vkf-es bérajánlás. Varga László szerint azonban e kifejezést nem nagyon kellene használni, mert nem is biztos, hogy lesz bérajánlás, vagy ha mégis, akkor sávos lehet.) A SZEF-es javaslatok alpontjai: 3.1. Általános béremelés; 3.2. Illetményrendszerek megmentése, azokban a minimálbér/bérminimum érvényesítése. (Az illetménytábla valorizálása.); 3.3. Életpályarendszerek bevezetésének folytatása; 3.4. Életpályarendszerek és a nyugdíjrendszer összehangolása. (Sok évi „parkolás” van, a nyugdíjkorhatár emelése és a bértáblák változatlanul hagyása miatt.); 3.5. Egységes közszolgálati cafetéria; 3.6. Túlmunka egységes díjazása. Fehér József tájékoztatása szerint kb. 200 Mrd Ft-nyi bérpolitikai intézkedést tervez a kormány, 150 milliárdot a pedagógus-életpályához kapcsolódóan, kb. 30 Mr-ot az egészségügyben, és 20 Mrd-ot egyebekben (rendőrség, szociális szféra stb.). A bérkompenzációt továbbra is fenntartják. A cafetéria egy európai jellegű, szándékosan bevezetett juttatási forma. Az ingyenes túlmunkát az állam bizonyos minisztériumokban már szentesíti. Bárdos Judit felhívta a figyelmet, hogy 2015-re több helyen beígérték az életpályát, de a közszolgálati életpálya az önkormányzatokat, valamint a rendvédelmet – a hírek szerint – nem fogja érinteni. Állítólag Bakondi György a katasztrófavédelem dolgozóit válaszút elé állította, hogy a munkahelyet vagy a szakszervezetet választják-e, ez azonban nem került nyilvánosságra. Kuti László szerint érdemes lenne megkérdezni ezt az érintettől. Varga László emlékeztetett arra, hogy a konvergenciaprogramban a bérrendszerek továbbra is változatlanok maradnak. A cél az lehetne, hogy legyen rendszer a bérekben, legyenek azok összefüggésben a minimálbérekkel, valamint a létminimumot is figyelembe kellene venni. A Varga Mihály által bejelentett 1700 Mrd-os „elnyújtott” (bár ezt nem lehet tudni, hogy mennyire) bürokrácia-csökkentés egyelőre nem látható a költségvetés tervezetben. Galló Istvánné annak megfontolását javasolta, hogy érdemes-e egyáltalán részt venni egy szóbeli tájékoztatáson. A MVO akár a távolmaradással is tiltakozhatna ezen eljárás ellen. Ezt a javaslatot később megerősítette.

189

Pongó Géza emlékeztetett a közszolgálati bérrendszerek kormányzat általi szétverésére, az illetményalap befagyasztására. Az életpályákkal az érintettek sincsenek megelégedve. A további életpályák pedig lehet, hogy éveket csúsznak. Terjed a közmunkási státuszban történő foglalkoztatás, többek között a rendőrség állományának körében is. (Ezt az információt később Bárdos Judit is megerősítette.) A Ligatanács ajánlása az, hogy minden szektorban a GDP plusz az infláció mértéke legyen a bérajánlás mértéke. A létminimumhoz kellene igazítani a minimálbért. A várható feszültségek kezelésre a több lépcsős életpályák – lineárisan emelkedve – bevezetését javasolják. A kormány ajánlatának meghallgatása után lehetne konzultálni, dönteni. Egyébként a kormányzati kommunikációban hangoztatott „voltak tárgyalások” kifejezést félrevezetőnek tartja, mert elég egyoldalú ez a „tárgyalás”. Varga László a Liga javaslatát kb. 5%-ban (2,5% GDP növ., 2-2,5% infláció) számszerűsítette. Felhívta a figyelmet az egészségügyben tapasztalható már-már tarthatatlan viszonyokra. Valamint a szakszervezeteknek juttatott kormányzati források egyenlőtlenségére hívta fel a figyelmet. Boros Péterné felvetette a kormányzati tárgyalási taktikák nyilvánosságra hozását, nemcsak sajtótájékoztatón, hanem egyéb módokon is. Kuti László a korábbi szakszervezeti tárgyalási javaslatokra – melyeket megerősítene – kérne választ a kormánytól, illetve a költségvetésben szeretné azokat megvalósulva látni. Kiss László szerint a kormány lényegében egy hallgatóságot vár az OKÉT-ra. Még egy további plenáris ülést tartana szükségesnek e kérdéskörökben, mely írásos anyagra épülne. Ők éppen sztrájk-tárgyalásban vannak. Varga László szerint is, vissza kell térni e kérdéskörökre. Emlékeztetett arra, hogy a Közdemosz létezik, ami ugyanakkor nem konföderációs, hanem tagszervezeti bizottság. (Volt azon kívül például Szociális Demonstrációs Bizottság is.) Bárdos Judit szerint valami eredményt kellene felmutatni a tagság számára, hiszen azt várják. Boros Péterné híreket hallott arról, miszerint a közmunkások/közfoglalkoztatottak alkalmazását a kormány határozatlan idejűvé kívánja alakítani. Erről is tájékoztatást kellene kérni! A közfoglalkoztatás terjedését többen is határozottan elítélték, Galló Istvánné szerint fennáll a veszélye, hogy az elbocsátásokat követően ugyanarra a feladatra ugyanazokat alkalmazzák, de már közmunkás státuszban. Fehér József összegzése szerint a fő témakörök, melyekről – akár egyenként – OKÉT plenáris üléseket kellene tartani, tehát a 2015. évi költségvetés, a szakszervezeteket ért jogsértések, majd a közfoglalkoztatottak, stb. Lényegében folyamatosan is ülésezhetne az OKÉT, annyi az aktuális probléma.

190

Boros Péterné felvetette a KOMT-on és az OKÉT-en például a megyei titkárok megjelenését (hogy közvetlenül tájékozódjanak a helyzetről). Varga László szerint ez azonban nem lenne szerencsés, hiszen a látogatók számának bővítése felvethetné a konföderáción kívüli egyes szervezetek részvételi igényét, valamint a nagyobb létszám a helyszín tekintetében is bizonytalanságokat okozna. Megállapodtak, hogy a 2014. október 22-i OKÉT plenáris ülésen a MVO szóvivője Fehér József lesz. Nem lesz további, helyszínen történő egyeztetése a MVO-nak, kivéve, ha esetleges kormányzati anyag érkezne. Ha a helyszínen váratlan felvetés történne, érdemes lesz akkor időt kérni. Felmerült a Kovács Géza levezető elnök nyugdíjazása által kialakult helyzet. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

191

1./2014. OKÉT plenáris ülés, 2014. október 22. Napirend: 1. Tájékoztató és konzultáció a 2015. évi költségvetésről, 2. A közszolgálati életpályával kapcsolatos tájékoztatás. Napirend előtt: 1. Fehér József, a szakszervezeti oldal ügyvivője kifogásolta, hogy a kormányzat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) – más törvényekkel egy csomagban – folyamatban lévő módosításáról nem kezdeményezett egyeztetést a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában. Jelezte, hogy szakértői észrevételeiket az ülés előtt írásban megküldték a kormányzati oldalnak. Kérte, hogy észrevételeikről, amennyiben azokra az ülésen nem kapnak választ, a KOMT mielőbb folytasson konzultációt. Dr. Modori László elmondta, hogy a Kjt. folyamatban lévő módosítása csak technikai jellegű, koncepcionális módosításokra most nincs mód, ezért nem tartotta szükségesnek a kormányzat a KOMT összehívását. A szakszervezeti oldal írásos észrevételeit az NGM megvizsgálta, és egyúttal továbbította a törvénymódosításért felelős Igazságügyi Minisztériumba (IM) is. A technikai jellegű, elsősorban a megfelelő terminológia alkalmazására vonatkozó észrevételek figyelembevételét az NGM támogatólag kérte az IM illetékes helyettes államtitkárától. A tartalmi észrevételek jövőbeni érvényesíthetőségét tovább vizsgálja a kormányzat. Az elmondottakat a kormányzati oldal írásban is megküldi a szakszervezeti oldalnak. 2. Fehér József az OKÉT további menetrendjére vonatkozóan javasolta, hogy:  október 31-e után a már benyújtott törvényjavaslat alapján folytatódjon a 2015. évi költségvetéssel összefüggő tárgyalás olyan ütemezéssel, hogy még legyen mód érdemi módosításokra,  a szakszervezeti jogok közszférabeli érvényesüléséről átadott írásos szakszervezeti anyag alapján kerüljön sor az OKÉT-ban konzultációra. Dr. Modori László elmondta, hogy természetesen a költségvetés benyújtása után is folytatódik a tárgyalás, ennek ütemezéséről az 1. napirend keretében célszerű szót váltani. A szakszervezeti jogok tekintetében a vonatkozó ILO egyezmények végrehajtásáról készített kormányjelentések kapcsán már lezajlott egy részletes konzultáció a Nemzeti ILO Bizottságban, de a kormányzat – egy később egyeztetendő időpontban – kész erről az OKÉT-ban is konzultálni. Napirendre vételét azért nem javasolta, mivel a másik két napirend tárgyalása is rendkívül időigényes, ezt az érvet a munkavállalói oldal is elfogadta. Erről levélben már tájékoztatta a szakszervezeti oldalt.

1. Napirendi pont:

Tájékoztató és konzultáció a 2015. évi költségvetésről

192

Banai Péter az NGM államháztartásért felelős államtitkára a következőkről adott tájékoztatást a szóbeli előterjesztés keretében:  A költségvetési törvényjavaslat benyújtásának határideje október 31. A kötelezően alkalmazandó eljárás keretében október 20-án átadásra került a törvényjavaslat a Költségvetési Tanácsnak, amelynek a véleményét megvárva október 29-én dönt róla a Kormány. A kormányülésre az NGM közvetíti az OKÉT szakszervezeti és önkormányzati oldalának a mai ülésen elhangzott véleményét, javaslatait.  A tervezet október 31-ig nem nyilvános, ezért nem készült róla írásos előterjesztés, szóban is csak a fő vonalakról lehet ma konzultálni. A benyújtás után a kormányzat kész a részletesebb szóbeli vagy írásos tájékoztatásra, illetve a konzultációra.  A költségvetés fő vonalairól elmondta, hogy kiemelt célként folytatódik a hiány- és államadósság csökkentés. E téren gyakorlatilag már 2014-től új EU-s előíráshoz is igazodni kell, miszerint nemcsak a hiány 3% alatt tartása, hanem az államadósság folyamatos csökkentése is követelmény a túlzott deficit eljárás elkerüléséhez. Mindez korlátozza a kiadási oldalt. A bevételi oldal változásait Varga Mihály miniszter úr az adótörvények benyújtása kapcsán előző nap ismertette. A közszféra béralakulását, a kedvező intézkedések lehetőségét a Kormány évek óta figyeli, illetve vizsgálja. Hogy az eddigieken túl a jövőben mikor és milyen további területeken nyílik mód új életpálya programok indítására, kedvező bérintézkedésekre, arról – a 2. napirend témáját képező közszolgálati életpályán túl – egyelőre nincs döntés. Fehér József a szakszervezeti oldal ügyvivőjeként elmondta, hogy ezen az ülésen nem is számítottak részletes konzultációra. Az oldal általános véleményét ismertetve közölte, hogy közszférában a 6 nehéz év után a 7. évben már nem tudnak beletörődni a változatlanságba. 2010-2014-ben a mintegy 660 ezer közszolgálati munkavállaló csak mintegy egyharmadát érintette valamilyen kedvező bérintézkedés. Javaslataik a következők:  Folytatódjon a pedagógus életpálya bevezetésének végrehajtása.  Folytatódjon az egészségügyi bérrendezés.  Kezdeményezik egy több – minimum 3 – évre szóló megállapodás kidolgozását a közszférára a következő fő elemekkel: o a béremelések tekintetében alapvető a 2015. év, elvi követelésük, hogy 2015-ben ne legyen olyan munkavállaló, akinek nem nő valamilyen módon a keresete, e tekintetben konkrét javaslatokat is fognak tenni; o tárgyalni szükséges a közszolgálati bérrendszerek, illetménytáblák sorsáról, különös tekintettel arra, hogy azok egy jelentős részét már a minimálbér és a garantált bérminimum fedi le, így a korábban követelt 20%-os táblaemelés már kevés; o kerüljenek továbbvezetésre a fizetési fokozati skálák a nyugdíjrendszerrel összehangoltan (ismereteik szerint mintegy 70-80 ezer fő számára nincs előrelépésre mód a skálák tetején), o a közszférában minden munkavállaló részesüljön egységes és harmonizált módon cafeteria juttatásban;

193

o rendezni szükséges továbbá a túlmunka végzésének, díjazásának szabályait, gyakorlatát, mivel általános probléma, hogy a feladathoz kevés a létszám. A szakszervezeti oldal részéről többen is kiegészítették az ügyvivő általános hozzászólását: Boros Péterné (MKKSZ) a keresetek mellett hasonlóan fontosnak tartotta a létszámról történő tárgyalást is a többéves megállapodás keretében. Szűcs Viktória (BDDSZ) visszatérve a Kjt. módosításra úgy vélte, hogy az nem csak technikai jellegű, ezért egyeztetést igényelne. A szociális ágazat kereseti helyzetéről elmondta, hogy a pótlékkal csak alamizsnát kaptak, és a kormányzati tájékoztatásban nem hangzott el, hogy milyen továbblépés várható az ágazatban. Emlékeztetett az ágazati sztrájkbizottság létére is. Megkérdezte, hogy továbbra is marad-e 2015-ben a kompenzáció? Galló Istvánné (PSZ) azt kérdezte, hogy a közoktatásban sor kerül-e az intézményhálózat racionalizálására? Földiák András (KKDSZ) elmondta, hogy bár tárgyaltak az EMMI-vel, de a közművelődés, kultúra területe még ígéretet sem kapott a 2008 óta változatlan bérhelyzet javítására. Ha továbbra sem kapnak még ígéretet sem, akkor év végén tiltakozásukat is ki fogják fejezni. Palkovics Imre (Munkástanácsok) kifogásolta, hogy az adószabályok javasolt változtatásáról semmilyen makrofórumon nem egyeztetett a kormányzat, és ezért kérte, hogy a törvényjavaslat elfogadása előtt kerüljön sor egyeztetésre a szakszervezetekkel. Külön kiemelte, hogy a béren kívüli juttatások (cafeteria) adójának emelése várhatóan jövedelemcsökkenést okoz majd a munkavállalók számára. Kuti László (ÉSZT-TUDOSZ) ellentmondásosnak látja, hogy bár a kormány szerint a tudomány fejlesztése cél, azonban az ott dolgozók tisztes bérének biztosításáról évek óta még csak hallani sem lehet. Az országnak képzett munkavállalókra van szüksége, az érettségit nem lehet szembeállítani a szakképzéssel. Az internetadó ellen tiltakoznak, mivel több kárt okozna, mint amennyi hasznot hozna, hiszen az internet már széles körben munkaeszköz. Holecz Gábor (VPDSZ) az adótörvények változatása kapcsán kérdezte, hogy az internetadó és a termékdíj valóban többletbevételt jelent-e majd, avagy az élőhús áfacsökkentésének kiegyensúlyozása a cél. Sándor Zsuzsanna (MÖSZ) az önkormányzati oldal ügyvivőjeként egyrészt kérte, hogy a kormányzat kellő időben, amikor még lehetőség van a törvényjavaslat módosítására, javaslatuk szerint november második hetében folytasson kétoldalú egyeztetést az országos önkormányzati szövetségekkel a 2015. évi költségvetésről, annak konkrét számairól. Másrészt emlékeztetett arra, hogy a kiszámítható életpályát

194

is évek óta támogatja az oldal, az nagyban segítené a bérek több évre történő tervezhetőségét is. Az elhangzott véleményekre, javaslatokra Banai Péter és dr. Modori László reagált. Banai Péter a szakszervezetek 2015-re vonatkozó általános béremelési igénye, illetve a többéves megállapodás kapcsán megállapította, hogy elvi kérdés az, hogy egységesen kell-e közszféra béremelését kezelni, avagy a lehetőségek függvényében, lépésről-lépésre, ágazati életpálya-modellek bevezetésével kell-e előre haladni? Mindkét megoldásnak lehet létjogosultsága, a Kormány az utóbbi időben a második lehetőséget választotta. Nincs olyan kormányzati döntés, mint mondta, amelyik a létszámokat érintené, ugyanakkor látni kell, hogy nemzetközi összehasonlításban magas az állam működési kiadásainak az aránya. Az Államreform 2 Program keretében a cél az állam egész működésének áttekintése, annak vizsgálata, hogy a szolgáló állam irányába történő előrelépésre hol van még szükség. A szociális ágazat helyzetével foglalkozik a kormány, készültek számítások az ágazati életpálya bevezetésének költségeire. A kompenzáció tekintetében elmondta, hogy 2015-ben sem fordulhat elő nettó keresetcsökkenés. A közoktatási intézményhálózat átalakításáról nincs kormányzati döntés. A kultúra területe, bérhelyzete beletartozik a közszféra egésze bérhelyzetének kezelésébe. Az adóváltozások kapcsán elmondta, hogy a cafeteria adójának növelésére vonatkozó javaslat valóban csökkentené a cafeteria előnyét a bérrel szemben, de továbbra is annál kedvezőbben adózna. Az internetadónak elnevezett tétel a meglévő távközlési adó kiszélesítése, bevezetését indokolja többek között, hogy a telefonhívások egy része is már az internetre tevődött át. Az adó a szolgáltatókat terhelné, összege maximálva lenne, és mintegy 20 milliárd forint bevételt jelentene. Egyelőre a Kormány javaslata, az Országgyűlés még nem döntött róla. A különböző igények kapcsán felmerülő többletkiadásokhoz a költségvetésnek bevételekre van szüksége. Emlékeztetett arra, hogy 2010 után EU-s viszonylatban a legnagyobb államháztartási konszolidációt hajtottuk végre, úgy sikerült a hiányt 3% alá csökkenteni, hogy 17 EUs országgal szemben Magyarországon a Kormány nem hajtott végre bércsökkentést vagy jelentős létszámcsökkentést. A hús áfacsökkentésének további kiterjesztése az ágazat kifehérítését ösztönzi, így az adóbevételek tekintetében – a sertéshúshoz hasonlóan – várhatóan nem okoz bevételkiesést. De lesznek olyan tételek is az adóváltozások között, amelyek csökkentik a bevételeket, így a demográfiai célú intézkedések, például az első házasságkötés adótámogatása. Az önkormányzati szövetségekkel való kétoldalú költségvetési konzultációra nyitott, az érintett fórum az ÖNET, ennek működtetése a BM hatáskörébe tartozik. Dr. Modori László a szakszervezeti bérigények kapcsán utalt arra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is mintegy 190 ezer főt érintett, de persze nem szerencsés, ha csak emiatt nő a reálbér. A kormány törekvése a béremelésekre nyilvánvaló (pedagógusok, egészségügy), de az is megérthető, hogy

195

a bérintézkedésekből kimaradók elégedetlenek és türelmetlenek. Az életpálya modellek bevezetésének ugyanakkor van egy öngerjesztő hatása is a teljes közszféra bérfejlesztésére. Ezt korábban is hangsúlyozta, és úgy gondolja, hogy az eddigi történések őt igazolják. A túlmunka igénybevételét próbálja elkerülni a kormányzat. Nehéz egyensúlyt teremteni aközött, hogy a társadalom igényli a több és jobb állami szolgáltatást, de ugyanakkor elvárja, hogy arra kevesebbet költsünk. Az aktuális Kjt. módosítás kapcsán megerősítette, hogy az technikai jellegű, a szakszervezeti oldalnak pedig írásos válasz készül a felvetéseire. A szakszervezeti oldal által javasolt hosszabb távú megállapodásra várja a szakszervezetek szöveges javaslatát, hogy annak lehetőségét a kormányzat megvizsgálhassa. Az adóváltozásokkal kapcsolatos véleményeket, felvetéseket továbbítja az NGM illetékes államtitkárságára. A költségvetésről az önkormányzatokkal folytatandó kétoldalú egyeztetésre vonatkozó igény BM felé történő továbbítására szintén ígéretet tett. A kormányzati reagálásra a szakszervezeti oldalon második körben további hozzászólások voltak. Ennek során megerősítették, hogy közös érdek lenne egy kiszámítható, hosszabb távra, a kormányzati ciklus végéig szóló megállapodás megkötése. Többen úgy reagáltak, hogy miután az utóbbi időben az életpályák kialakítása, bevezetése irányába mozdult el a szabályozás, és ezek az életpálya modellek jobban le tudják képezni az egyes területek speciális körülményeit, így gyakorlatilag ettől az iránytól már nehéz lenne eltérni az általános béremelés irányába. Ugyanakkor mihamarabb azon területeken is ki kellene alakítani, be kellene vezetni a hasonló modelleket, amelyek eddig kimaradtak (pl. szociális ágazat), illetve az életpályák esetében biztosítani kellene, hogy az adott tevékenységi területen (ágazatban) dolgozók közül senki ne maradjon ki (pl. az óvodai dajkák). Annál is fontosabb lenne mindez, mert ezeken az eddig kihagyott területeken (pl. rendvédelem, szociális ágazat) a kereseti elmaradás miatt a dolgozók jelentős része részesül még most is bérkompenzációban, emellett a jövedelmi helyzetüket a cafeteria adóterhelésének tervezett növelése is ronthatja. Konkrét kérdésként hangzott el, hogy a szociális életpálya benne van-e a 2015. évi költségvetésben? Arra is rámutattak, hogy más nemzetközi mérési módszerekkel a közszféra magyarországi mérete arányaiban – összehasonlításban más országokkal – nem tekinthető nagynak. Banai Péter mindehhez újból elmondta, hogy igenis vívmánynak tekinthető, hogy 17 más európai országgal szemben mi elkerültük a bércsökkentést, senki nettó bére nem lett kisebb, és egymás után indulnak az életpálya programok is. Az egyes adóterhek növelése kapcsán emlékeztetett arra, hogy a családi adókedvezmény, a rezsicsökkentés és a devizaadósok megmentése mindenképpen pozitívan érinti a családokat, ezt is mérlegre kell tenni, és természetesen ez is jelentős költségvetési

196

kiadásokkal jár. A szociális életpálya bevezetése kapcsán elmondta, hogy a kérdésben még nincs kormánydöntés. 2. Napirendi pont: A közszolgálati életpályával kapcsolatos tájékoztatás Dr. Bakondi György, a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszteri biztos (BM) szóbeli tájékoztatást adott a kidolgozás alatt álló közszolgálati életpályáról. Hangsúlyozta, hogy a konkrétumok a költségvetési törvényjavaslat benyújtása előtt még nem publikusak, így az általános célokról, elképzelésekről tud beszélni. Beszámolt arról, hogy az előkészítés során minden területtel folytattak egyeztetést, így az érintett szakszervezetekkel is, de kérdőíves felmérésre is sor került a hivatásos állományúak körében. Az életpályáról elmondta, hogy annak öt – az érintettekkel közösen kialakított – prioritása a következő:  a jövedelmi helyzet javítása,  a foglalkoztatási jogviszony stabilitása,  a teljesítmény megjelenítése a jövedelmekben (pozitív és negatív irányban is),  az előmeneteli rendszer biztosítása,  gondoskodás az önhibájukon kívül kiválni kényszerülők részére. Ezután ismertette az életpálya 3 fő elemére – előmeneteli és illetményrendszer, a lakhatási támogatás új rendszere, új közszolgálati biztosítási rendszer – vonatkozó elgondolásokat, hangsúlyozva, hogy ezek anyagi hátteréről, bevezetésének ütemezéséről csak a költségvetés benyújtása után tud információt adni. Kiemelte, hogy a tervezett modell mintegy 157 ezer kormánytisztviselőre, valamint rendvédelemben és honvédelemben dolgozó szolgálati jogviszonyban állóra terjed ki. Ahhoz, hogy a közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre is kiterjedjen, külön kormányzati döntésre lenne szükség. Jelenlegi biztosi megbízatása e jogviszonyban állókra nem terjed ki. Fehér József a munkavállalói oldal nevében megerősítette, hogy már korábban is sor került a szakszervezetekkel egyeztetésre. Ugyanakkor indokoltnak tartják az OKÉT keretei közötti konzultációt is, mivel az életpálya több jogviszonyt érint, és a várakozásaik szerinti további életpályákról is kívánnak majd tárgyalni. Az életpálya koncepciója tekintetében kifogásolja az oldal, hogy az nem terjed ki a köztisztviselőkre és a többi érintett törvény hatálya alá tartozó területeken foglalkoztatott egyéb jogviszonyban állókra; álláspontjuk szerint a szervi hatály legyen a mérvadó. A prioritások tekintetében – amelyek vonatkozásában hangsúlyozta, hogy azok számukra is elfogadhatóak – megkérdezte, hogy az csak a felmérés eredménye, vagy már a kormány álláspontja is? A bérrendszer ismertetett elemeit (pl. 47 év szolgálati pálya, előmenetel, pótlékok) szimpatikusnak tartják. Javasolják, hogy az életpálya 2015-ben induljon el.

197

A szakszervezeti oldal részéről további vélemények is elhangzottak: Bárdos Judit (BRDSZ) arra utalt, hogy ha a Magyar Rendvédelmi Karban az érintett szerveknél jogviszonyban álló közalkalmazottak is kötelezően tagok, akkor az életpálya is terjedjen ki rájuk. Továbbá javasolta, hogy az új életpálya illetményalapja a mindenkori minimálbér legyen, mint a pedagógusoknál. Pongó Géza (LIGA) szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy pl. a rendőrségi közalkalmazottak és a köztisztviselők évek óta semmilyen béremelésben nem részesültek. Kérdésként tette fel, hogy az életpálya egyszerre vagy lépcsőzetesen lép-e hatályba, és a következő években is emelkednek-e majd a bérek, e tekintetben egy évente valamilyen mutatóhoz igazított, koordináltan emelkedő illetményalap lenne megfelelő. Fontosnak tartotta, hogy minden beosztási kategóriában legyen valós bérelőmenetel. Megkérdezte, hogy a tiszthelyettesek kiegészítő juttatása beolvad-e az alapilletménybe? Reményét fejezte ki, hogy a lakhatási támogatás rendszere a jelenleginél hatékonyabb és szélesebb kört érintő lesz. Pozitívan értékelte a hosszabb pálya (47 év) tervét. A biztosítás tekintetében indokoltnak tartja, hogy azt a munkáltató fizesse. A pótlékok száma jelenleg valóban túl sok, de az sem lenne méltányos, ha mind beolvadna az illetménybe, mert akkor azok járnának jobban, akik korábban kevesebb pótlékot kaptak. A teljesítményértékeléshez kötött 20%-os keret akkor tud jól működni, ha megvan mögötte a külön fedezet, és senki 100%-os béréből nem kell emiatt elvenni. Boros Péterné (MKKSZ) megdöbbenésének adott hangot, hogy a köztisztviselőkre nem terjed ki az életpálya. A kiterjesztés megfontolandó lenne, már csak az átjárhatóság miatt is. Az életpálya elnevezése is megtévesztő. Megkérdezte, hogy mikor lép hatályba, mikor és hogyan lesz az átsorolás, lesz-e illetménycsökkenés, hogyan történik a vezetők besorolása. Felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyességi pótlékra is szükség lenne. Megkérdezte, hogy mekkora emelés kell ahhoz, hogy az egyes területek közötti kiegyenlítés és az előrelépés is biztosítható legyen? Megkérdezte továbbá, hogy mikor lesz köztisztviselői életpálya? Javasolta, hogy a közszolgálatban, a köztisztviselőknél is a minimálbér legyen az illetmények alapja. Kuti László (ÉSZT) szintén azt javasolta, hogy a közszférában minden bértáblánál a minimálbér legyen az illetményalap. Emellett a Bakondi miniszteri biztos úr által is hivatkozott mentori rendszer fontosságára, elismerésére hívta fel a figyelmet. Holecz Gábor (MOSZ) megkérdezte, hogy a NAV-ra is kiterjed-e az életpálya, teljesen megváltozik-e a lakástámogatás rendszere, illetve teljesen lecserélődik-e a most is létező teljesítményértékelési rendszer? Megkérdezte azt is, hogy mikor lesz tárgyalható anyag, és a szakszervezetek véleményezhetik-e? Agg Géza (KSZSZ) elismeréssel szólt arról, hogy az általuk megismert előzetes ütemtervhez képest a kormány előbbre sorolta a feladatot. Kérte a továbbiakban is, így például a költségvetési törvényjavaslat publikussá válása után a véleményezés, a szakértői munka lehetőségét.

198

Sándor Zsuzsanna (MÖSZ) az önkormányzati oldal részéről indokoltnak tartotta és kérte, hogy az életpálya a köztisztviselőkre is terjedjen ki. Papp Erika (MJVSZ) arról kérdezett, hogy a képzésre vonatkozóan van-e valamilyen elképzelés az életpálya modellben? Konkrét kérdésként tette fel, hogy a közterületfelügyelők képzésével mi az NGM szándéka, levélben kérték ugyanis, hogy az kerüljön vissza a jelenlegi OKJ-s képzések helyett az állami képzések körébe. Azt is kérte, hogy lehetőség szerint kapjanak egy áttekintést arról, hogy mikor, hol, milyen ütemezéssel kerülnek az életpályák bevezetésre. Dr. Bakondi György ezután válaszolt a kérdésekre, észrevételekre. Többek között elmondta, hogy a bevezetés ütemezésére, a bérezésre, a forrásokra vonatkozóan csak a költségvetési törvény benyújtása után tud részletesebb információval szolgálni. Kiemelte, az a legfontosabb, hogy az életpálya 2015-ben elindulhat, és már az indulásnál érezhető hatása lesz. Megerősítette, hogy a NAV-ra is kiterjed. Mint elmondta a rendszer biztosítani fogja az előmenetelt, mindenkinek több lesz a fizetése, az életpálya jövőbeni működtetése, „karbantartása” tekintetében azonban nem tud most nyilatkozni. A lakástámogatáshoz szélesebb körű lesz a hozzáférés, és a rendszer kidolgozottabb lesz. A teljesítményértékelésnél az illetménycsökkentés lehetőségével is számolnak. Zsinka András (BM) emlékeztetett a közszolgálati életpályáról született 2011-es kormánydöntés óta eltelt időszakban elvégzett munkára, a széleskörű egyeztetésekre, és jelezte, hogy a koncepcióról történő kormánydöntést követően készek a további egyeztetésekre. Ezután az oldalak részéről felmerült kérdésekre, észrevételekre reagálva kitért az életpálya több részletére is. Hangsúlyozta, hogy most a köztisztviselők bevonására nincs mandátum, de egyes elemek esetleg őket is érinthetik. Beszélt az egyes bérelemek összehangolásáról, sorsáról, utalva arra is, hogy a tiszthelyettesek juttatásáról vagy a teljesítmény-elem formájáról (eltérítés vagy egyösszegű juttatás) nincs még döntés. A rendvédelemben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében inkább azt vizsgálják, hogy hogyan lehetne őket a 3 hivatásrendbe bevonni. Dr. Modori László (NGM) többek között megerősítette, a közszolgálati életpálya is azt mutatja, hogy az általános bérrendezéssel szemben egyértelmű a kormányzati elköteleződés az életpályák iránt, ezek bevezetése pedig döntéstől és a költségvetési feltételek meglététől függ. Ígéretet tett, hogy utánanéz a közterületfelügyelők képzésére vonatkozó önkormányzati kérés sorsának. Fehér József azzal összegezte a konzultációt, hogy folytatni kellene az életpályák létrehozását más területekre kiterjedően is. Emellett visszatért arra, hogy amennyiben a közszolgálati életpálya egyik célja az átjárhatóság megteremtése, úgy ebbe a köztisztviselőket is be kell vonni. Kérte a kodifikált törvényszöveg egyeztetésének a lehetőségét is. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

199

OKÉT MVO egyeztetés, 2014. november 17. Téma: 1./ Felkészülés az OKÉT plenáris ülésére. Megállapításra került, hogy a LIGA képviselője nincs jelen. November 24-re várható az OKÉT plenáris ülésének összehívása, két – valószínűsíthető – napirenddel: - A 2015. évi állami költségvetés, illetőleg annak a közszféra intézményeit és munkavállalóit érintő részei; - A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjáról szóló kormányrendelet. Fehér József tájékoztatása szerint a költségvetés kb. 160 Mrd Ft bérpolitikai kihatású intézkedést tartalmaz. Kb. 55 milliárd a kompenzáció, kb. 67 milliárd az életpályák (22-23 milliárd a köznevelésbe, 44 milliárd a – júliustól kezdődő – rendvédelmi területre), valamint az egészségügyi és a szociális területekre. Egyéb bérfejlesztési forrás nem látható. A korábbi szakszervezeti javaslatok mentén lehetne a követeléseket megfogalmazni. A három éves bérfelzárkóztatási program, melynek 2015-re eső része: - a kereseteknek egy általános „legalább 5%-os emelkedésének”, de legalább bruttó 10eFt-os emelkedésének (Soós Adrianna későbbi javaslatára) megvalósulását célzó kiegészítése (figyelembe véve a versenyszféra bérmegállapodását is), - a bértáblák/életpályák összehangolása a nyugdíjrendszerrel (a fizetési fokozatok számának növelése által), - az egységes közszolgálati cafetéria (itt felmerült a különféle felhasználási lehetőségek – pl. lakáscélú felhasználás esetén nincs közteher – különböző mértékű közterhekkel való összekapcsolása), valamint - a túlmunka egységes díjazása. Ezekről kellene tehát tárgyalásokat folytatni. Hírek hallhatóak „a vezetők létszámának 4 ezer fővel való csökkentéséről” kormányhivatalokban, minisztériumokban. A napi 10 órás munkaidőt egyes helyeken talán már be is vezették. (Bárdos Judit szerint a heti munkaidőkeretből vezethető ez le, napi szinten ugyanakkor rugalmas a munkaidő.) Olyan információ is hallható, hogy 2010. óta 75 ezer fő körüli munkavállaló került közszolgálati jogviszonyba, azaz ők olyanok, akik nem jogosultak a kompenzációra sem. (Soós Adrianna kiegészítése: A kórházakban is vannak a kompenzációból kimaradók, akiket valamikor „visszaszerveztek”.) A szociális szférában a közfoglalkoztatottak száma meghaladta a 42 ezret. Egyetértettek abban, hogy az OKÉT plenáris ülésének napján, azt megelőzően még egy egyeztetést tart a MVO. Varga László érintette az NGTT múlt heti ülését, és egyéb aktualitásokat. A középszintű oktatásban egy átirányítás figyelhető meg a gimnáziumok felől a szakképzés felé.

200

Bárdos Judit szerint a rendvédelemben további közalkalmazotti létszámcsökkentés, valamint széles rétegeknek a Mt alá való kerülése várható. A diplomások különféle pótlékainak megszűnésével (néhány kivételtől eltekintve, mint délutáni-, éjszakai-, nyelv-, és hivatásosoknak járó pótlékok) lehet számolni. A januártól járó kompenzáció módja sem ismert. Soós Adrianna szerint létszámleépítések, és a munkanélküli ellátásban szigorítások (időbeli rövidítések, összegbeni csökkentések) várhatóak. Ez a költségvetésből is látható, a foglalkoztatási és a munkaerőpiaci alap értékeiből. A közfoglalkoztatottakat statisztikailag egyszerűen „berakják” a szociális ágazatba, lehetetlenné téve a tisztánlátást, például az átlagkeresetek értelmezését. Ezeket ugyanakkor a Munkaerőpiaci alapból akarják finanszírozni, melynek rendeltetése első sorában a munkanélküli járadék biztosítása lenne. (Varga László kiegészítése szerint általánossá kezd válni a szakmai típusú munkahelyek közfoglalkoztatottakkal való feltöltése.) Agg Géza szerint egy konferenciát kellene tartani január közepén, mely körvonalazódik, több oldal, és különböző neves szakértők részvételével. Valamint javasolta az „OKÉT támogatás” egy részének oly módú felhasználását, hogy ezáltal az OKÉT MVO működése professzionálisabbá váljon. Megállapodtak abban, hogy továbbra is a középtávú megállapodásban kellene gondolkodni. Ennek alapjai lehetnek a fentebb kiemelt korábbi követelések. Amennyiben a tárgyalások eredménytelenek lennének, abban az esetben a Közdemosz felújítására, vagy valamilyen akcióra lenne szükség. Ismételten felmerült a szakszervezeti jogokkal kapcsolatos érdeksérelmek MOSZ által előterjesztett összefoglalója. Holecz Gábor hangsúlyosan felvetette, hogy a kérdéskört a legközelebbi OKÉT plenáris ülésen napirendre kell tűzni. Ezt a MVO tagjai elfogadták, a napirend szóvivőjeként pedig Holecz Gábort bízták meg. Zsiga Imre felvetette a Kjt és a Hjt újabb módosításainak tervét – egyelőre munkaanyag – mely azt célozná, hogy a munkahelyen kívüli munkavégzés helyét – a jelenlegi 44 napról megnövelve – a továbbiakban időben nem korlátozná. Erre is rá kellene kérdezni az OKÉT plenáris ülésen. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

201

OKÉT MVO egyeztetés, 2014. november 24. Téma: Felkészülés az OKÉT 2014. november 24-i (aznapi) plenáris ülésére. (Megjegyzés: Az OKÉT 2014. november 24-i plenáris ülés javasolt napirendje: 1. Konzultáció a szakszervezeti jogok helyzetéről a közszférában, 2. Konzultáció a 2015. évi állami költségvetési törvényjavaslatról, különös tekintettel a közszféra intézményeit és munkavállalóit érintő vonatkozásaira, a 2015. évi bér- és kereseti helyzet várható alakulására, 3. Konzultáció a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjáról Felkészülés az OKÉT plenáris ülésére Napirend előtti témák: A HODOSZ (Zsiga Imre) korábbi tájékoztatása volt, hogy a Kjt-nek a Hjt általi módosításával a munkahelytől távol töltendő munkaidő 44 napos korlátjának megszüntetését tervezi a kormányzat, az egész Kjt által szabályozott munkavállalói körre. Ez elfogadhatatlan. Bárdos Judit által tolmácsolt hír egy olyan lehetséges módosítás, mely szerint a bérfizetések napjára a hónap 1-10. napja kerülne meghatározásra (az egységes KIR rendszerre hivatkozva), mely gyakorlatilag a 10-ét jelentené. Ez elfogadhatatlan lenne, hiszen felborítaná a családok költségvetését, többek között a banki hitelek havi törlesztésének ütemezését sem venné figyelembe. Szűcs Viktória ehhez jelezte, hogy sok munkahelyen a kollektív szerződésekben foglaltak szerint jelenleg a 3-a a fizetési nap, ez is borulna a tervvel. Boros Péterné tájékoztatása szerint a KLIK vizsgálja – 2010-ig visszamenőleg – hogy a munkavállalók megkapták-e a munkabéreknek a bankszámlára utalása, és az onnan történő pénzfelvétel miatti költségeik megtérítését. Ezt a felülvizsgálatot szerinte az egész közszolgálati körre ki kellene terjeszteni. Szűcs Viktória felvetette, hogy egy – internetes honlapon meghirdetett – pályázaton egy szociális munkakörű szakmai listára kerüléshez szükséges a polgármesternek vagy a jegyzőnek a támogató nyilatkozata. Ez megengedhetetlen politikai beavatkozás a szakmai kérdésekbe, ami elfogadhatatlan. Nem lehet tiszta képet kapni a statisztikai adatok alapján a folyamatokról. Például arról sem, hogy a közalkalmazotti bértábla egyes fokozataihoz milyen létszámok tartoznak. Hasonló adatok lennének szükségesek a kormánytisztviselői bérskála egyes fokozataihoz. Továbbá, szerencsés lenne annak is az ismertetése: Az adott – minimálbérek által lefedett tételeknél – hány munkavállalónak milyen a bér-beállása, valamint, esetlegesen adott tételeknél a kompenzáció által nem érintettek (azaz, a 2010. óta belépettek) milyen arányt képviselnek. Ezekhez az igényekhez kapcsolódott Soós Adrianna, aki szerint további torzítást okoz a még hozzáférhető statisztikai adatok esetében is, a közfoglalkoztatottakkal való összemosás, mely főleg a főleg a szociális szféra adatait teszi szinte értelmezhetetlenné.

202

Varga Lászlót a közszféra egyes ágazatainak a minimálbérekkel való érintettsége érdekelné, valamint az, hogy a „befagyasztott” bérrendszerek meghatározott pontjain hány munkavállaló áll. Felhívta a figyelmet annak a veszélyére, hogy a közfoglalkoztatottak alkalmazása – még az úgynevezett szakmai munkakörökben is – terjed, egyre általánosabb. Napirend: Felkészülés az OKÉT plenáris ülésére Konzultáció a szakszervezeti jogok helyzetéről a közszférában Ezt az anyagot a Nemzeti ILO Tanács Munkavállalói Oldala már korábban a Nemzeti ILO Tanács elé terjesztette. A problémák orvoslása érdekében a kormány azóta sem tett semmit, holott a szerzett munkavállalói jogok elvételének tilalma általános ILO elv. Fehér József szerint az anyag folytatása – azaz, a problémák felsorolása mellett, a megoldási javaslatok – még hiányoznak. Pongó Géza szerint állítsák vissza az eredeti állapotot, ez legyen a követelés. Kis Papp László véleménye szerint „az eredeti állapot visszaállítását” könnyen ki tudják játszani, ezért e helyett inkább téziseket kellene felállítani. Fehér József szerint megfontolandó, hogy legalább a Kjt-ben érvényes szabályozás általánossá tételét nem kellene-e követelni. Holecz Gábor szerint első lépésben meg kellene kérdezni, hogy milyen lépéseket tervez a kormány, aztán a következő oldalülésen lehetne folytatni a vitát, hogy Kjt, Mt, stb. szinten mik legyenek a MVO javaslatai. Soós Adrianna szerint e vonatkozásban maga az Mt sem jó. Árva János szerint nemcsak a jogszabályok aggályosak, hanem egyes szakszervezeti vezetők különböző „karok”-beli pozíciója, az összefonódás sem kezelhető. Boros Péterné szerint e komplex kérdéskör szakértői áttekintést, egyeztetést igényel, ezt kellene tehát kezdeményezni. Fehér József emlékeztetett arra, hogy a kormány az ILO tanácskozás folyományaként már tárgyalta ezt a kérdéskört, sőt, a kormányzati álláspont szerint ők már bebizonyították, hogy nincs semmilyen jogsértés. Modori László valószínűleg erre is fog hivatkozni válaszában.

Konzultáció a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjáról Fehér József megállapította, hogy semmi érdemi változtatás nincs a tavalyi kompenzációs kormányrendelethez képest. Varga László jelezte: Új probléma, hogy az életpályákkal újonnan, év közben érintettek (pl. rendvédelem) az év addigi időszakában felvett kompenzáció megtartására jogosultak-e? (Másként fogalmazva: A kompenzáció alapja a havi, vagy az éves kereset?) Fehér József szerint továbbra is fennáll, hogy a családi adókedvezmények érintik (azaz csökkentik) a kompenzációt. Egy családbarát kormánytól nem ez várható el. (Kis Papp László is hangsúlyozta ez irányú kifogását.) Szűcs Viktória felvetette, hogy a szociális, bölcsődei területen nem tudható, hogy az ágazati pótlék beleszámít-e a kompenzációba. Továbbá, itt a munkáltatók továbbra is folytatják azt a helytelen gyakorlatot, hogy számos esetben rosszul értelmezik a rendeletet a munkavállalók kárára, még olyan esetekben is, ahol egy évvel korábban már módosítani voltak kénytelenek rossz kalkulációjukat. Javasolni kellene az eljárás egyszerűsítését. Soós Adrianna szerint a Kjt-ből Mt-be, majd újra a Kjt-be átminősített munkavállalók esetében – főleg egészségügyi, szociális területeken, de ez ugyanakkor általános probléma – előfordul, hogy nem jár kompenzáció.

203

Holecz Gábor szerint a minimálbér(ek) növekedésének nagy részbeni beszámítása a kompenzációba, igazságtalan.

Konzultáció a 2015. évi állami költségvetési törvényjavaslatról, különös tekintettel a közszféra intézményeit és munkavállalóit érintő vonatkozásaira, a 2015. évi bér- és kereseti helyzet várható alakulására A legfontosabb szakszervezeti követelés az általános bérintézkedés. Kb. 260-280 ezer fő munkavállalót semmi, vagy csak nagyon minimális bérintézkedés érint. Ezek részére kellene megcélozni a bruttó kereseteknek legalább 5%-kal való (de minimálisan legalább havi bruttó 10eFt-tal való) megemelését, illetőleg e mértékre történő kiegészítését. (Erre alapot szolgáltat az Eurostat friss jelentése is, mely szerint a szegénység mértéke Magyarországon magas.) Erre a keresetemelési javaslatra – valamint az „egyebekre” is – választ kérnek majd a következő OKÉT plenáris ülésre, melyre – remélhetőleg – december elején kerül majd sor. Abban is megegyeztek, hogy a mai OKÉT plenáris ülésen a MVO szóvivője Fehér József lesz. Soós Adrianna megjegyezte, hogy egészségügyi életpályáról – egyelőre – szó sincs. Az egészségügyben a kiszolgáló személyzet/munkakörök még béremelést sem kap(nak). Akik pedig kaptak legalább ágazati pótlékot, az meg nem épült be a keresetükbe. Rá kellene kérdezni: Mi a kormány terve az egészségügyben? _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

204

2./2014. OKÉT plenáris ülés, 2014. november 24. Napirend: 1. Konzultáció a szakszervezeti jogok helyzetéről a közszférában, 2. Konzultáció a 2015. évi állami költségvetési törvényjavaslatról, különös tekintettel a közszféra intézményeit és munkavállalóit érintő vonatkozásaira, a 2015. évi bér- és kereseti helyzet várható alakulására, 3. Konzultáció a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjáról. Napirend előtt: Kovácsné dr. Szekér Enikő, a BM Közszolgálati Életpálya Fejlesztési Főosztály vezetője röviden ismertette a közszolgálati életpálya kidolgozásával kapcsolatos, az október 22-i OKÉT ülés óta ismertté vált friss információkat, határidőket. Mint elmondta, az Államreform Bizottság (ÁRB) november 18-án tárgyalta a koncepcióról készített előterjesztés tervezetét. Az ÁRB véleményének figyelembevételével átdolgozott előterjesztés és az ott elhangzottak alapján készített vezetői összefoglalóban bemutatott döntési pontok közigazgatási véleményezése november 25-én zárul. Fontos változás, hogy a korábban döntési pontként szereplő kérdés (rendvédelmi szervek közalkalmazottait át kell minősíteni kormánytisztviselővé) ebbe az előterjesztésbe már beépítésre került. Az ÁRB december 2-án újra tárgyalja az előterjesztést, majd az várhatóan december 10-én kerül kormányülésre. A tájékoztatóhoz kapcsolódóan a szakszervezeti oldal részéről több kérdés, észrevétel merült fel: Varga László (SZEF) utalt arra, hogy 2010 óta folyamatos ígéreteket kapnak különböző életpályák bevezetésére, de az egyetlen eddig bevezetett életpályáról létrejött megállapodás is sérülni fog, amennyiben a pedagógus bértábla alapja a költségvetési törvényjavaslatnak megfelelően 2015-től nem az aktuális minimálbér lesz. Hogyan bízhatnak ezek alapján bármilyen jövőbeni megállapodás hosszú távú érvényességében? Ezért is fontos lenne, hogy a pedagógus életpályáról született megállapodás se sérüljön. Boros Péterné (MKKSZ) a közszolgálati életpálya kiterjesztését kérte az önkormányzati köztisztviselőkre, akik már 6 éve nem részesültek béremelésben. Jelezte, hogy december 6-án demonstrációt szervez az MKKSZ a közszolgálatban dolgozók érdekében. Bárdos Judit (BRDSZ) arra utalt, a koncepcióban nincs annak nyoma, hogy az életpálya kiterjedne a fegyveres szerveknél közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra, akik az egészségügyi bérrendezésből is kimaradtak. Holecz Gábor (VPDSZ) az iránt érdeklődött, hogy mikor kerül sor az életpálya kidolgozását segítő szakértői bizottságok felállítására, amelyekben a részvételi

205

lehetőségre korábban ígéretet kaptak. Utalt arra is, hogy a pénzügyőrök egy jelentős része egy közelmúltban végrehajtott bérrendezés során kapott illetménykülönbözet miatt nem részesülhet illetményemelésben, és kérte, hogy ez ne legyen így. Kovácsné dr. Szekér Enikő (BM) a következő válaszokat adta:  az Államreform Bizottságban november 18-án döntési pontként merült fel az életpálya kiterjesztése a köztisztviselőkre; a beérkezett véleményeket is figyelembe véve az Államreform Bizottság, illetve a Kormány fog dönteni ebben a kérdésben.  A döntési pontok közül már bekerült az anyagba, ezért egyértelműnek tekinthető, hogy a rendvédelmi szervek közalkalmazottait át kell minősíteni kormánytisztviselővé, és így az életpályához kapcsolódó illetményemelésben is részesülnek.  Már megkezdődött a munka a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) átdolgozására. A héten el fog dőlni, hogy milyen szakértői csoportok létrehozása indokolt. Természetesen a NAV is érintett ebben a munkában, a szakszervezetek részvételére is számítanak. Dr. Modori László a pedagógus életpályával kapcsolatos szakszervezeti megjegyzésre utalva elmondta, arra, hogy azért mert a költségvetés helyzete miatt nem lehetséges minden területen rövid időn belül bevezetni az életpályát, nem az a megoldás, hogy akkor sehol se valósuljon meg. Mindenképpen pozitívum, hogy így is már több területen sikerült a bérrendezést megkezdeni, és mint többször utalt rá, véleménye szerint ez egy öngerjesztő folyamat, amit az eddigi történések igazolnak. Ebbe az irányba mutat az a fejlemény is, hogy a legutóbbi OKÉT ülés óta már felmerült a közszolgálati életpálya köztisztviselőkre történő kiterjesztése is. Kecskés Péter (EMMI) fontosnak tartotta kiemelni, hogy bár 2015-től megszűnik a pedagógus illetményeknek az aktuális minimálbérhez való kapcsolása, ami 2014-ben kétszeri illetményemelést tett lehetővé, 2017-ig minden szeptemberben kiszámítható módon nőni fognak az illetmények. Azt sem lehet kizárni, hogy a vetítési alap a későbbiekben emelkedjen. Fehér József a szakszervezeti oldal nevében a tájékoztatást és a válaszokat tudomásul vette.

1. Napirendi pont: Konzultáció a szakszervezeti jogok helyzetéről a közszférában (a Munkástanácsok Országos Szövetsége által készített írásos összefoglaló alapján) Holecz Gábor (MOSZ) utalt arra, hogy az ILO egyezmények végrehajtásáról készített kormányjelentés nyári véleményezésén túl két aktualitás is motiválta az újabb anyag összeállítását: egyrészt a NAV törvénynek történt egy olyan

206

módosítása, ami szintén kedvezőtlenül érintette a szakszervezeti jogokat, másrészt újrakodifikálásra kerül a Hszt., ami kapcsán az a félelmük, hogy esetleg a szakszervezeti jogok további korlátozására kerülhet sor. A MOSZ anyagából kiemelt pár példát arra, hogy megítélésük szerint a szakszervezeti jogosultságok hol csorbulnak. Példaként említette többek között a Magyar Rendvédelmi Kar szakszervezetekkel párhuzamos jogosultságait, a szakszervezeti tisztségviselők védelmének gyengülését, a tisztségviselői képzés munkaidő kedvezményének megszüntetését, a munka törvénykönyvétől eltérő, diszkriminatív szabályok alkalmazását, a munkaidő kedvezmény számítását. Jelezte, hogy rendelkezésükre áll a kiküldöttnél egy részletesebb anyag is. A szakszervezeti oldal elszánt arra, hogy nemzetközi szintre terelje ezeket a kérdéseket, amennyiben nem születik valamiféle kompromisszum. Célszerű lenne a kormány intézkedéseit mielőbb megismerni, a kérdéskörről szakértői szinten egyeztetni, tisztázni, hogy mely pontokon kész a kormány elmozdulni. Számukra a minimum követelés, a tárgyalások kiindulópontja a korábbi szabályozáshoz történő visszatérés. Dr. Modori László elmondta, hogy a szakszervezeti összefoglalóban szereplő felvetések nagyrészt nem az NGM, hanem más tárcák hatáskörét érintik. E tárcák közül a mai ülésen az Igazságügyi Minisztérium feladattorlódás miatt a személyes képviselet alól kimentette magát, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt (a továbbiakban: Kttv.) érintő felvetésekre azonban írásban válaszolni fognak. Dr. Modori László utalt arra is, hogy a szakszervezeti észrevételek a Nemzeti ILO Tanácsban (NILO) szeptemberben már részletes egyeztetésre kerültek, azonban a szakszervezetek a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben is rögzített eredményekből végül semmit nem vettek figyelembe az érintett egyezmények végrehajtásáról az ILO-nak készített kormányzati jelentéshez tett végleges észrevételeikben. Felidézte, hogy a NILO ülésen egyetértés volt abban, a magyar szabályozás nem ellentétes az ILO egyezményekkel, legfeljebb a korábbi kedvezőbb hazai szabályozáshoz képest történt néhány ponton visszalépés. A NILO egyeztetés tapasztalatai alapján felhívta a figyelmet arra, hogy az újabb egyeztetésnek csak akkor van értelme, ha a szakszervezetek figyelembe veszik az egyeztetések eredményét álláspontjuk kialakítása, illetve esetleges felülvizsgálata során. Dr. Bognár László (BM) jelezte, hogy az anyag Hszt-t érintő felvetéseire a BM is írásban fog reagálni. Jelezte azt is, hogy a Hszt. aktuális átdolgozásához kapcsolódóan is fel lehet vetni és meg lehet vizsgálni ezeket a kérdéseket. Amennyiben a hatályos szabályozás esetleg sértené valamely ILO egyezményt, akkor ott nyilvánvalóan korrigálás szükséges. Dr. Modori László az elhangzottakhoz többek között még hozzátette, a különösen sérelmezett, a szakszervezeti képzések céljára biztosított munkaidő-kedvezmény megszüntetésére hozott szabályozást a kormányzat is vizsgálja. A korábbi szabályok

207

visszaállítása tekintetében elmondta, ha a jelenlegi szabályok ellentételesek valamely ILO egyezménnyel, akkor ezek esetében az összhangot biztosítani kell, azt viszont a kormány kompetenciája eldönteni, hogy az ILO egyezményekhez képest mennyivel több garanciát, kedvezményt biztosítunk. Utalt arra, hogy az ebben a témakörben nemrég szervezett budapesti szemináriumon az ILO magas rangú vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy a magyar jogszabályok megfelelnek az ILO előírásainak. A munkavállalói oldal felvetéseit a kormányzati oldal az érintett szaktárcák bevonásával megvizsgálja, és a kialakított álláspontjáról a munkavállalói oldalt tájékoztatja. Varga László (SZEF) emlékeztetett arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács megszűntetésekor ugyan a NILO megmaradt, de az ILO nem a nemzeti ILO tanácsokat tartja az elsődleges és kizárólagos tripartit fórumoknak. Az, hogy egy NILO ülésen kialakul egy látszólagos konszenzus valamely kérdésben, nem azonos egy teljes körű tripartit rendszerben kialakítható konszenzussal. Ezért a kormányzati részről érzékelt diszharmóniával kapcsolatban fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, a szakszervezetek egy része nem gondolja, hogy ezekről a kérdésekről a NILO kompetenciája a megegyezés. Arra is kitért, hogy az ILO Alapokmány elfogadása nem csak egy-egy konvenciónak való megfelelést jelent, hanem egy viselkedésmód elfogadását is. Az ILO alapelvei szerint egy új konvenció létrejötte esetén nincs lehetőség a korábbi nemzeti szabályozástól való visszalépésre. Szerintük itt is erről van szó. Az ILO főigazgatója számukra úgy nyilatkozott, hogy ebben a magyar szakszervezeteknek igaza van. Utalt arra is, hogy a 2014. évi Nemzetközi Munkaügyi Konferencián a kényszermunkával kapcsolatos ILO konvenció értékelése volt többek között napirenden. Kényszermunka az, ha megtagadása esetén az érintettet bármilyen szankció éri. Ez megítélése szerint azt jelenti, hogy a magyar közfoglalkoztatás ebbe a kategóriába esik. Holecz Gábor elmondta, az ILO helyi irodavezetőjével arról tárgyaltak, hogy amennyiben a kormánnyal nem sikerül valamiféle kompromisszumot kialakítaniuk, akkor az érintett szakszervezetek ismét beadják mindkét ILO szakbizottságba a kifogásaikat, és újra kérik azok tárgyalását. Kéri ezért, hogy egy záros határidőn belül a kormányzati és a munkavállalói oldal szakértői tekintsék át a hatályos jogszabályokat, és állapítsák meg, hogy milyen módosítások indokoltak. Dr. Modori László megerősítette, hogy az összefoglaló megállapításait az érintett tárcák meg fogják vizsgálni, és azokra a kormányzati oldal szakmailag megalapozott, írásos választ fog adni. Ezt követően lenne célszerű egyeztetni. Utalt arra is, hogy a NILO az ő álláspontja szerint sem fedi le teljes körűen a tripartit egyeztetést, feladata az ILO-val kapcsolatos egyeztetés. Az adott fórum tekintetében utalt egy, az oldalakkal történt konkrét egyeztetésre, valamint arra, hogy azt a munkavállalói oldal a későbbi álláspontjának kialakítása során teljes mértékben figyelmen kívül hagyta.

208

A kényszermunka–közfoglalkoztatás szakszervezeti részről elhangzott értelmezése kormányzati részről elfogadhatatlan. A közfoglalkoztatásban való részvétel ugyanúgy önkéntes, mint a munkavállalás. Nem tekinthetők ILO egyezmény szerinti szankcióknak a közfoglalkoztatásban történő részvételt ösztönző előírások. Varga László (SZEF) emlékeztetett arra, folyamatosan sérelmezik, hogy klasszikus, ILO értelemben vett országos tripartit érdekegyeztető fórum ma nincs Magyarországon. Amennyiben lenne ilyen fórum, ott például a közfoglalkoztatásról is lehetett volna érdemben egyeztetni, ami az egyeztetett döntés összehangoltabb nemzetközi képviseletét is lehetővé tette volna. A napirend lezárásaként a szakszervezeti oldal részéről Holecz Gábor még megjegyezte, hogy nem ellenzik a létrehozott karokat, de ezek jogosítványait mindenképpen meg kell vizsgálni. Fehér József jelezte, azért is fontos lenne mihamarabb megkapni a kormányzati választ a felvetéseikre, mert a közszolgálati törvények, így a Hszt. újrafogalmazása lehetőséget adna a vitatott szabályok felülvizsgálatára is. Javasolta a december 15-i határidőt, azzal, hogy az év elején pedig meg lehetne kezdeni a szakértői konzultációkat. Dr. Modori László a kormányzati oldal írásos válaszára a december 15-i határidőt elfogadta. Megjegyezte továbbá, hogy az ILO Konferencián a kormányzat a lehető legjobb együttműködésre törekedett a másik két oldallal, amelyet az oldalak maguk is méltattak, vagyis minden, az ILO normáknak történő megfeleléssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő véleménykülönbség tisztázására – így a közfoglalkoztatás és a kényszermunka téves párhuzamba állításának megvitatására is – megvolt, illetve meg lett volna a lehetőség.

2. Napirendi pont: Konzultáció a 2015. évi állami költségvetési törvényjavaslatról, különös tekintettel a közszféra intézményeit és munkavállalóit érintő vonatkozásokra, a 2015. évi bér- és kereseti helyzet várható alakulására Banai Péter államtitkár (NGM) utalt arra, hogy a szakszervezeti oldal kérésének megfelelően a költségvetési törvényjavaslatról a kormányzati oldal írásos összefoglalót készített, amely kiküldésre került. Az előző üléshez képest két pozitív változásról számolt be. Egyrészt végső döntés született arról, hogy évi 200 ezer forintig nem változik a cafeteria adózása. Másrészt a Kormány döntött arról, hogy 2015. július 1-jétől a fegyveres szerveknél egy átlagosan 30%-os béremeléssel elindulhat az életpálya, 2016-tól pedig indulhat a kormánytisztviselők béremelése is. Ezekkel az új életpályákkal, béremelésekkel 2015-2018-ra számol a kormányzat. Elmondta, hogy a szociális ágazat tekintetében is zajlanak az egyeztetések a

209

lehetséges bérintézkedésekről. A pedagógus béremelés is folytatódik 2017-ig, az illetmények vetítési alapja 2015-től azonban nem az aktuális minimálbér lesz, ahogy a közszférában érvényesülő egységes elv alapján más területeken sem az. Fehér József oldalügyvivő elmondta, hogy köszönik az írásos összefoglalót, de az oldal számára komoly gondot okozott a véleményük kialakítására rendelkezésre álló rövid határidő. Részben emiatt is javasolta, hogy mai tárgyalás legyen első forduló, ami december 1-jén folytatódjon, továbbá hogy most csak a bérkérdésekkel foglalkozzon az ülés. Ennek kapcsán először emlékeztetett arra, hogy az oldal az október 22-i ülésen egy több, például három évre szóló megállapodást javasolt azzal, hogy ennek feltétele egy 2015. évi minimális béremelésről létrejövő megállapodás. Az eddigi bérintézkedéseket, életpályákat természetesen tudomásul veszik, de számításaik szerint a közszférában foglalkoztatott 660 ezer munkavállaló közel fele továbbra sem részesül már évek óta bérintézkedésben, nem számítva ide a minimálbér és garantált bérminimum emelését. Ezért a konkrét követelésük, hogy 2015-ben ezen munkavállalók is részesüljenek legalább 5%-os, de minimum bruttó 10 ezer forintos béremelésben. Azok esetében pedig, akik bár részesülnek bármilyen okból béremelésben, de annak összege ennél kisebb, kapjanak kiegészítést a jelzett mértékig. Az ezen igényükre adott kormányzati válasz kapcsán lehet visszatérni a kompenzáció sorsára is. Javasolta, hogy a felvetésükre a kormányzati oldal a javasolt december 1-jei ülésen reagáljon, és akkor kerüljön lezárásra erről a tárgyalás. Kérte továbbá, hogy amennyiben folytatódik majd a tárgyalás, akkor a 2015. évi létszám és foglalkoztatási helyzet is kerüljön áttekintésre; e téren továbbra is az október 22-i ülésen kormányzati részről elhangzottakat tekintik mérvadónak, miszerint nincs létszámcsökkentésre vonatkozó kormánydöntés. Boros Péterné (MKKSZ) jelezte, hogy a köztisztviselőkre is várják az életpálya bevezetését. Jelezte továbbá, hogy a munkaügyi szervezet átszervezésével kapcsolatos kormányzati szándékokról kevés információval rendelkeznek az érintett munkavállalók, emiatt körükben jelentős a feszültség. Kérik a munkavállalók megfelelő kormányzati tájékoztatását, amihez saját finanszírozásukban rendezvény szervezését is felajánlotta. Szűcs Viktória (BDDSZ) megerősítette, hogy valóban folynak tárgyalások a szociális kormányzattal, de a finanszírozás biztosítása miatt a tárgyalásokhoz az NGM támogatására is szükség lenne. Az életpálya bevezetésére alakult korábban munkacsoport, de szeptember óta nem volt ülése. Kormányzati részről időközben azonban már nem is életpályáról van szó, hanem csak egy 2015 januárjától végrehajtandó bérrendezésről, de ennek a fedezetét, ami mintegy 14-15 milliárd forint, sem látják a költségvetési törvényjavaslatban. Szeretnék, ha az ágazatban – például a szociális segélyeken – megtakarított pénz az ágazatban maradna, és a

210

bérhelyzet javítását szolgálná. Tarthatatlan, hogy az ágazat dolgozóinak mintegy 70 százaléka a létminimum alatti jövedelemből él, kérik ezért a Kormány támogatását. Földiák András (KKDSZ) megkérdezte, hogy miért mindig a kultúra területén dolgozók maradnak ki a Kormány terveiből, a bérrendezésekből? Ágazatuk minisztériumi vezetői támogatják, jogosnak tartják a követeléseiket, azonban a Kormány szintjén ezt a támogatást már nem kapják meg. Területükön az oldal által 2015-re kért általános bérintézkedésen túl is szükség van bérrendezésre, ennek elmaradása esetén januárban demonstrációkra készülnek. Dr. Soós Adrienn (Munkástanácsok) több kérdést tett fel: Az egészségügy egyes foglalkoztatotti csoportok (pl. háziorvosok, friss diplomás orvosok) jövedelmi helyzetének javítására többletforrásokat kap 2015-ben, de mi a helyzet az ápolókkal és a szakszemélyzettel, akik 2014-ben sem kaptak béremelést? A költségvetés 2. mellékletében az önkormányzati támogatások között az óvodapedagógusok, illetve az óvodapedagógusok munkáját közvetlenül segítő személyek bérrendezésére a tavalyihoz képest nagyobb összeg van elkülönítve. A dajkák, illetve azok, akik tényleg közvetlenül segítik az óvodapedagógusok munkáját feszültségként élik meg, hogy nagyon alacsony bérük ellenére ők eddig nem kaptak béremelést. A magasabb előirányzat azt jelenti-e, hogy talán ők is részesülnek 2015ben bérintézkedésben? Nehezen tudják megítélni, hogy valójában hányan vannak a szociális szférában, és mekkorák a keresetek, mivel eddig minden hivatalos helyről más adatokat kaptak, a KSH pedig a közfoglalkoztatottakat is a szociális ágazatban szerepelteti. Kérte, hogy a KSH rendszeresen közöljön közfoglalkoztatottak nélküli adatokat is. Varga László (SZEF) több általános megjegyzést tett. Így többek között a pedagógusok aktuális tüntetésére hivatkozva utalt arra, hogy bár ők kapnak béremelést, mégis tüntetni kényszerülnek a közoktatás újabb átszervezése, a gimnáziumok háttérbe szorítása miatt. Kitért arra is, hogy a cafeteria szabályok változatlanul hagyását nem érzik pozitívumnak, különösen, mivel számos munkavállaló részére semmilyen cafeteria juttatás nincs garantálva, hiába kérik ezt hosszú évek óta a szakszervezetek. Újból aggodalmát fejezte ki amiatt, nehogy a többi életpályához kapcsolódó bérrendszer is a pedagógus életpályához hasonló sorsra jusson, és a költségvetés pillanatnyi helyzetétől függően majd befagyasztásra kerüljön. Ennek kapcsán jelezte, régi probléma, hogy a bértáblákat időről-időre „beborítja” a minimálbér, erre lenne megoldás a bértételek minimálbérre vetítése, ezzel mindenképpen foglalkozni kellene. Mindezeket is figyelembe véve egyértelmű választ várnak arra a határozott követelésükre, hogy az egyes területeken megvalósuló bérintézkedéseket is figyelembe véve 2015-ben mindenki kapjon legalább 5%-os, minimum 10 ezer forintos béremelést a közszférában, azzal, hogy ahol ennél magasabb mértékű a béremelés, például az életpálya bevezetésével összefüggésben, azt természetesen örömmel veszik tudomásul. Majd az Eurostat

211

szegénységi adatait idézve többek között azzal is indokolta a bérintézkedés szükségességét, hogy Magyarországon a dolgozói szegénység már a közszféra egy jelentős részét érinti, becslésük szerint a szférában mintegy 200 ezer főt, de ennek pontosabb megítéléséhez is adatokra lenne szükségük. Pecze Dániel (MÖSZ) az önkormányzati szövetségek részéről egyetértett a munkavállalói oldal álláspontjával, miszerint a teljes szférában szükség lenne életpálya modellek bevezetésére. Ehhez mindenképpen központi költségvetési forrás szükséges, mert az önkormányzatoknak erre nincs fedezete. Banai Péter (NGM) először arról beszélt, hogy a bérintézkedések tekintetében két eltérő koncepció alakult ki: a bérintézkedés vagy egységesen vonatkozzon minden közszférában dolgozóra, vagy az egyes nagy területeken lépésről-lépésre életpályák kerüljenek bevezetésre. A mostani tárgyalások alapján az szűrhető le, hogy a szakszervezeti oldal az egységes béremelés mellett áll ki. A kormányzat több megoldást is megvizsgált, de a Kormány most is az életpályák, és azok eltérő időpontban történő bevezetése mellett döntött. Miután tisztázásra került, hogy a munkavállalói oldal nem vagylagosan igényli a béremelést 2015-ben, hanem az életpályák bevezetésével, folytatásával együtt, Banai Péter elmondta, hogy erre számításokat kell végezni. Azonban egy hétig nem lesz kormányülés, így december 1-jére a Kormány részéről új döntésre nem lehet számítani. A béremelés kapcsán kitért arra, az is világosan igazolja, hogy a Kormány folyamatosan figyel a közszféra béreire, hogy sok területen már történt és az ismertetett tervek szerint történni fog bérrendezés. Ugyanakkor más, átfogó feladatokra is figyelnie kell a Kormánynak, és ezekre is forrást kell biztosítania. Így például a jövő évi költségvetésben 60 milliárd forint segíti majd a költségvetési szervek adósságállományának rendezését, vagy például a KLIK is több forrást kap. Ha bérrendezésre többet kívánunk fordítani, azt valahonnan el kell venni, vagy többletbevételt kell hozzá teremteni. A magyar költségvetési politika sikeres, és ebben a költségvetési politikában fontos helye van a közszféra béremeléseinek is. Annak elfogadását kéri a szakszervezetektől, hogy a költségvetésből minden problémát egy lépésben nem lehet megoldani. A többi kérdésre reagálva a következőket válaszolta: Létszámcsökkentésről a mai dátumig nincs döntés. Az Államreform Bizottság a hatékonyabb állami működés megteremtésének lehetőségeit vizsgálja. A szociális ágazat béremelésére valóban nincs többletforrás beépítve a 2015. évi költségvetésbe, de a béremelés lehetőségével foglalkozik a kormányzat, és döntés esetén más módon is lehet a költségvetés keretei között forrást biztosítani. A kultúra területére még nem kerülhetett sor a bérintézkedések között, mert csak lépésről-lépésre tud a Kormány haladni, de kulturális célokra érezhetően több forrás lesz 2015-ben.

212

Az egészségügyben a 2012-13. évi béremelésekhez hasonló, átfogó intézkedés nem lesz 2015-ben. Ugyanakkor a háziorvosi rendszer megerősítésére 10 milliárd forint szerepel 2015-re, és hasonlóan 10 milliárd forintot terveznek 2016-ra is. Az óvodai dajkák béremelésére vonatkozó kérdésre írásos választ ígért. A dolgozói szegénység tekintetében emlékeztetett egyes nemzetközi pénzügyi szervezetek javaslatára, amelyek megvalósítása még rosszabb helyzetet teremtett volna, illetve ismét utalt arra, hogy a kormány fontosnak tekinti a közszféra bérhelyzetének javítását. Modori László ígéretet tett arra, hogy a szakszervezeti oldal részére havonta átadásra kerülnek a közszféra közfoglalkoztatás nélküli KSH adatai. A munkavállalói oldalon elhangzott több, a béremelés halaszthatatlanságát indokoló hozzászólást követően Varga László megerősítette, az oldal elvárja az érdemi tárgyalást, és azt, hogy a kormányülés után határozott igen vagy nem választ kapjanak a 2015. évi bérkövetelésükre, mert tarthatatlan, hogy hetedik éve ne legyen béremelés a közszférában. Banai Péter (NGM) elmondta, az igényeket és a lehetőségeket együtt kell látni. Elfogadhatatlannak nevezte azt a szakszervezeti megközelítést, miszerint semmilyen bérintézkedés nem történt, és utalt arra, hogy a megvalósított bérintézkedéseken túl további olyan intézkedések is voltak, amelyek a nettó keresetalakulást, illetve a jövedelmeket kedvezően befolyásolták. Jelezte, a tárgyalás folytatására csak a következő kormányülést követően és csak akkor kerülhet sor, ha arra mandátumot kap. A konzultáció során a továbbiakban még néhány ponton tisztázásra kerültek a szakszervezeti bérigény részletei, például, hogy azokra is terjedjen ki, akik 2015 júliusában az életpálya bevezetése miatt béremelésben részesülnek, de annak összege nem éri el a 10 ezer forintot. A szakszervezetek számítása szerint javaslatuk mintegy 300 ezer főt érintene. A szakszervezetek kérik arra vonatkozóan is a számításokat, hogy a kompenzációra 2015-re előirányzott 51 milliárd forintot is figyelembe véve javaslatuk mennyi költségvetési többletforrást igényelne. Dr. Modori László összefoglalásként megerősítette, hogy a szakszervezetek 2015. évi bérkövetelését a kormányzati oldal részletesen megvizsgálja, és a Kormány ülését követően a döntésről a szakszervezeti oldalt tájékoztatja.

A 3. napirendi pont: Konzultáció a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjáról

213

A napirend tárgyalása az ülés 2. napirenddel kapcsolatos döntésével összefüggésben elmaradt azzal, hogy a 2015. évi szakszervezeti bérigényre adandó kormányzati választól is függően a kompenzációról a konzultációra a következő OKÉT ülésen kerülhet sor. Szűcs Viktória (BDDSZ) javasolta, hogy amennyiben változatlan formában mégis megmaradna 2015-ben a kompenzáció, a bürokrácia csökkentése, a téves adatszolgáltatások elkerülése érdekében a munkáltatóknak és a munkavállalóknak ne kelljen újra nyilatkozatot tenniük, hanem automatikusan folytatódjon a kompenzáció folyósítása. Nyilatkozni csak változás esetén legyen szükséges. Dr. Modori László ígéretet tett arra, hogy a javaslat megvalósíthatóságát a kormányzat megvizsgálja.

Egyebek: Dr. Modori László tájékoztatást adott arról, hogy az október 22-i ülésen elhangzott egyes felvetésekkel kapcsolatban időközben milyen intézkedések történtek:  Az MJVSZ-nek a közterület-felügyelők képzésére vonatkozó javaslatát tartalmazó, az ülésen jelzett levele megérkezett, azt az NGM illetékes, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkársága fogja megvizsgálni és megválaszolni.  Az önkormányzati oldal kérése az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) költségvetéssel kapcsolatos összehívása tárgyában továbbításra került a BM illetékes államtitkárságára. Tájékoztatásuk szerint az ÖNET december 1-jére összehívásra kerül.  Az internetadó bevezetése és a cafeteria adóztatásának változtatása miatti szakszervezeti észrevétel okafogyottá vált, mivel mindkét adó tekintetében a Kormány változtatott korábbi javaslatán.  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosítása tekintetében elmondta, hogy a szakszervezeti oldaltól kapott írásos észrevételeket az NGM továbbította a módosításért felelős IM-be is. Ezek közül az NGM által is támogatott, elsősorban a megfelelő terminológia használatára vonatkozó, technikai jellegű észrevételeket az IM elfogadta. A tartalmi jellegű módosítási javaslatokat a kormányzat megvizsgálja, és amennyiben a Kjt. érdemi módosítására kerül sor, úgy azokról a KOMT-ban egyeztetni fog. A szakszervezeti oldal részéről a következő felvetések hangzottak el: 1.) Fehér József oldalügyvivő elmondta, hogy a Hjt. módosításáról szóló tervezet a Kjt. 44/A. § módosítását is tartalmazza, mégpedig nemcsak a honvédségre vonatkozóan, hanem általában a közalkalmazottakra. Egyrészt sérelmezik, hogy erről az érdekegyeztetés elmaradt, másrészt tartalmilag is kifogásolják, hogy a tervezett szabály az Mt. 53. § (2) bekezdésétől eltérően a munkáltató és a

214

közalkalmazott megegyezése alapján a munkavégzés helyének a megváltoztatására 44 munkanapot meghaladóan is lehetőséget adna, mégpedig korlátozás nélkül. Varga István (HODOSZ) elmondta, elfogadhatatlan a számukra, hogy a honvédségi közalkalmazottak időkorlát nélkül kikerüljenek az általános, 44 napos korlátozás alól. Ezt a véleményüket továbbították a HM-hez azzal a kompromisszumos javaslattal, hogy az időkorlát esetleges megemeléséről azonban készek egyeztetni. Dr. Modori László elmondta, hogy a szóban forgó módosítást, illetve annak a közalkalmazottakra történő általános megfogalmazását az NGM és a BM is észrevételezte, így a benyújtott törvényjavaslat szerint a kivétel már csak a honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottakra terjedne ki. Az NGM a hatásköre alapján azt tudta elérni, hogy ez a szabály általános érvénnyel ne kerüljön be a Kjt-be. Kész azonban megkeresni a HM illetékes szervezeti egységét a HODOSZ álláspontjának továbbítása érdekében, ehhez kérte, hogy a HODOSZ továbbítsa számára a HM-nek megküldött írásos észrevételét. 2.) Fehér József, utalva arra, hogy a napokban kezdődnek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a 2015. évi minimálbérről a tárgyalások, emlékeztetett arra, hogy már több alkalommal jelezték és indokolták, hogy a közszféra szakszervezetei valamilyen módon be kívánnak kapcsolódni a minimálbérről folyó tárgyalásokba. Vagylagosan elfogadható a számukra, ha a VKF-ben bármilyen státuszban – akár megfigyelőként – képviselőjük lehetőséget kap a részvételre, de az is, ha az OKÉT keretében kapnak lehetőséget az egyeztetésre. Dr. Modori László tájékoztatta a szakszervezeteket arról a már korábban is közölt kormányzati álláspontról, miszerint a minimálbérről történő tárgyalást a VKF-ben indokolt lefolytatni, a VKF pedig a versenyszféra szereplőinek az egyeztető fóruma, ugyanakkor a VKF-ben a tárgyaló felek a költségvetési szféra vonatkozó adatairól is tájékoztatást kapnak. Mindazonáltal ígéretet tett arra, hogy a kérést újból közvetíti az illetékes államtitkárhoz. 3.) Szűcs Viktória (BDDSZ) kérte, hogy a kormányzat adjon a szakszervezetek részére adatokat a közszféra egyes bérrendszerei fizetési fokozatai szerinti létszámokról. Dr. Modori László az adatok átadására ígéretet tett. A következő 4-8. felvetések tekintetében dr. Modori László arra tett ígéretet, hogy azokat továbbítja válaszadás, illetve állásfoglalás céljából az illetékes kormányzati szakterületek vezetőihez, és a válaszokról a szakszervezeti oldalt írásban tájékoztatja: 4.) Fehér József tájékoztatást kért arról, megfelelnek-e a valóságnak azon értesüléseik, miszerint a központi illetmény-számfejtési rendszerben az illetmények utalásának rendje 2015. január 1-jétől megváltozna, és az eddigi

215

gyakorlattól eltérően nem a hónap első munkanapjáig történne az utalás, hanem a munka törvénykönyve általános szabályai szerint a hónap 10. napjáig. A szakszervezetek határozott kérése, hogy az utalás időpontja ne változzon, mivel az a munkavállalók számára hátrányos következményekkel járna például a közüzemi számlák, a banki törlesztő részletek fizetése, átutalása terén. 5.) Boros Péterné (MKKSZ) jelezte, információik szerint a KLIK intézményrendszerében 2010-ig visszamenőlegesen felmérést végeznek az illetmények bankszámláról történő felvételével kapcsolatos költségek munkavállalók részére történő kompenzálásának előkészítése érdekében. Kérte, hogy a költségek visszamenőleges felmérése és megfizetése a teljes közszférában történjen meg. 6.) Boros Péterné (MKKSZ) kérte továbbá, hogy az ügyfélszolgálati feladatokat ellátó állami és önkormányzati alkalmazottak ingyen kaphassák meg az influenza elleni oltóanyagot. 7.) Szűcs Viktória (BDDSZ) – arra való hivatkozással, hogy nem működik a szociális ágazatban az érdekegyeztető fórum – kifogásolta, hogy az EMMI által meghirdetett SZAKE-IFJ-14 kódszámú, általános gyermek és ifjúsági szakértői névjegyzék kialakítására vonatkozó pályázati felhívás 3. pontja szerint a jelentkezőnek a pályázatához egy települési önkormányzat jegyzőjének vagy polgármesterének, illetve egy megyei önkormányzat főjegyzőjének vagy közgyűlési elnökének támogató nyilatkozatát is mellékelni szükséges. Egyetértenek a szakmai szervezet támogató nyilatkozatával, de indokolatlannak tartják és sérelmezik az önkormányzati részről történő nyilatkozattételt. Tekintettel a december 15-i beadási határidőre, kérik a jelzett feltétel sürgős törlését a pályázati kiírásból. 8.) Szűcs Viktória (BDDSZ) megkérdezte, jól érzékelik-e, hogy bár a köznevelési törvény és annak egyik végrehajtási rendelete, a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok munkáját segítő munkakörökre is irányoz elő bérfejlesztést 2015-re, ennek bérigénye sem forrásoldalról, sem a szöveges indoklásban nem jelenik meg a költségvetési törvényben. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

216

OKÉT MVO egyeztetés, 2014. december 9. Téma: Felkészülés az OKÉT 2014. december 9-i (aznapi) plenáris ülésére. (Megjegyzés: Az OKÉT 2014. december 9-i plenáris ülés javasolt napirendje: 1. Konzultáció folytatása a közszféra 2015. évi bér- és kereseti helyzetének várható alakulásáról, 2. Konzultáció a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjáról.) Felkészülés az OKÉT plenáris ülésére Napirend előtti témák: Az internetes honlapon meghirdetett december 14-i határidejű pályázaton – egy szociális munkakörű szakmai listára kerüléshez – még mindig szerepel, hogy szükséges a polgármesternek vagy a jegyzőnek a támogató nyilatkozata. (BDDSZ-es észrevétel volt, hogy ez elfogadhatatlan.) A kormányzati oldal az egyik érintett körre (közalkalmazottak) megadta a létszám megoszlási adatokat, a többiekre – Hjt, Hszt, Kttv által érintettek – viszont nem, pedig azok vizsgálata is aktuális lenne. Felkészülés az OKÉT plenáris ülésére 2. napirend: Konzultáció a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjáról A kompenzáció a havi bruttó 213,5 eFt alatt keresők részére járhat, ami az SZJA mértékek korábbi változtatásaiból vezethető le. De az már nem világos, hogy tulajdonképpen mit kell illetménynek tekinteni. A MÁK-tájékoztató szövege lehet ebben a kérdésben az irányadó. Függő kérdések: Mi legyen/várható az év közbeni változás (pl. életpálya bevezetése miatt) esetén a korábban kifizetett, és a továbbiakban esedékes kompenzációs összegekkel? Bárdos Judit kérdése – azok helyzete a kompenzációra jogosultsággal összefüggésben, akik év közben részesülnek valamilyen béremelésben az életpálya által – továbbra is aktuális. Szűcs Viktória szerint az egészségügyi életpálya év közbeni bevezetésekor nem történt meg a korábbi kompenzáció visszafizettetése. A soros előrelépések esetén nem csökken a kompenzáció. Fehér József szerint a bérminimumok emelésekor az emelést kivették, azaz levonták a kompenzáció összegéből. Dudás Lilian szerint a pedagógus életpálya bevezetésekor az érintetteknél azonnal megszüntették a kompenzációt. Mi legyen a „kiszervezettekkel”? Kónya Gusztávné szerint ők már évek óta nem kapnak kompenzációt, csak abban az esetben, ha a kompetens minisztérium pályázatokat ír ki arra. A kompenzáció tekintetében választ kellene kapni az összes kérdéses pontra. Felkészülés az OKÉT plenáris ülésére

217

1. napirend: Konzultáció folytatása a közszféra 2015. évi bér- és kereseti helyzetének várható alakulásáról Fehér József tájékoztatása szerint a szakszervezetek követeléseinek teljesítésével együtt mintegy 160 Mrd Ft-os bérintézkedést kellene a költségvetésnek tartalmaznia, viszont ugyanakkor a kompenzációra szánt összeg 52 milliárdról kb. 16-18 milliárdra csökkenne. Jelenleg az egészségügyben csekély kivételtől eltekintve semmi, viszont a pedagógus-, a rendvédelmi-, valamint a szociális területen található a tervezetben némi plusz forrás. Jelenleg, a VKF Monitoring Bizottsága – ami lényegében magával a VKF-fel azonos, csak a miniszterelnök nélkül – ülésezik, melyben a híradások szerint a munkavállalók a bérminimumok és a bérajánlás esetében legalább 5%-os emelést szeretnének elérni, a munkáltatók 1,8-2% mértékű emelést tartanak indokoltnak, a kormány pedig 3,5-3,9%-os emelést tartana reálisnak. A követelések nyomatékosítása mellett az is legalább annyira fontos, és eldöntendő kérdés, hogy mi legyen a szakszervezetek reakciója a követelések kormányzati elutasítása esetén? A Közdemosz felújítása (mely formálisan meg sem szűnt), ennek kezdő lépéseként a Közdemosz Operatív Bizottságának összehívása, vagy esetleg akár egy általános, figyelmeztető sztrájk előkészítése legyen a soron következő lépés? Boros Péterné szerint a hagyományos módszereken (pl. tüntetés) túlmenően olyan módszerek, eszközök használatát is meg kellene fontolni, amelyek által a tömegek éppúgy kifejezhetik véleményüket (pl. internetes eszközök). Ha a kormányzati oldal a követeléseket egyértelműen elutasítaná, akkor szünetet kell kérni, és a helyszínen egyeztetni. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

218

3./2014. OKÉT plenáris ülés, 2014. december 9. Napirend: 1. Konzultáció folytatása a közszféra 2015. évi bér- és kereseti helyzetének várható alakulásáról, 2. Konzultáció a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjáról. Napirend előtt:  Fehér József, a szakszervezeti oldal ügyvivője jelezte, a körülményekre tekintettel az oldal kivételesen elfogadta, hogy az ülés mindössze egynapos határidővel került összehívásra, azonban kérte, hogy a jövőben erre az ügyrendnek megfelelő határidőkkel kerüljön sor.  Fehér József a szakszervezeti oldal nevében megköszönte a kormányzati oldalnak a közalkalmazotti bértábla szerinti létszámadatokról kapott táblázatot. Megerősítette ugyanakkor, hogy továbbra is kérik a többi bérrendszer (kormánytisztviselői, köztisztviselői, rendvédelmi, honvédségi és NAV) fizetési fokozataira is az adatokat, függetlenül attól a kormányzati felvetéstől, hogy az életpálya bevezetésével ezek hamarosan aktualitásukat vesztik.  Szűcs Viktória (BDDSZ) jelezte, hogy még nem kapott választ a SZAKE-IFJ-14 szakértői pályázati kiírással kapcsolatban a november 24-i ülésen megfogalmazott kérésére, ami a december 15-i pályázati határidő miatt sürgős lenne a számukra. Dr. Modori László kormányzati ügyvivő a három szakszervezeti felvetésre a következőket válaszolta:  Az ülés rövid határidővel történt összehívására – ami miatt a szakszervezeti oldaltól már előzetesen is elnézést kért – a törvényalkotás szoros határidői, az érintett állami vezetők rendkívüli leterheltsége miatt került sor.  Az egyes jogviszonyok szerint kért adatok átadását előzetesen egyeztetni szükséges a hatáskör szerint érintett tárcákkal, ezt követően tudná azokat a kormányzati oldal a szakszervezetek rendelkezésére bocsátani.  A szakértői pályázati kiírás módosítására vonatkozó szakszervezeti kérést továbbította az EMMI illetékes helyettes államtitkárságára, a válasz tekintetében tájékoztatást fog kérni. Dr. Modori László ezt követően tételes tájékoztatást adott arról, hogy a november 24i ülésen elhangzott szakszervezeti kéréseket, javaslatokat intézkedés céljából mely tárcákhoz, szakmai részlegekhez továbbította. Boros Péterné emlékeztetett arra, hogy még a banki költségtérítés teljes közszférára kiterjedő visszamenőleges felmérését és kifizetését is kérték. Dr. Modori László ezen felvetés illetékes szakterülethez történő továbbítására is ígéretet tett. 1. Napirendi pont: Konzultáció folytatása a közszféra 2015. évi bér- és kereseti helyzetének várható alakulásáról

219

A napirend előadója, dr. Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár (NGM) bemutatkozással kezdte. Ezt követően szóbeli választ adott a november 24-i ülésen a költségvetési törvényjavaslatot érintően elhangzott két kérdésre:  Dr. Soós Adrianna (MOSZ) kérdésére elmondta, hogy a törvényjavaslat 2. sz. mellékletében szereplő önkormányzati támogatás növekedése a pedagógus illetményemelés miatt van, nincs arról szó, hogy ez a dajkákat érintené.  Szűcs Viktória (BDDSZ) felvetésére elmondta, hogy 2015-ben a köznevelési törvénynek megfelelően már a pedagógusok munkáját segítő dolgozók tekintetében is sor kerül béremelésre, ennek forrása, amennyiben nem elegendő a törvényben előirányzott összeg, év közben kerül megteremtésre. Ezután rátért a november 24-i ülésen megfogalmazott szakszervezeti béremelési javaslatra, miszerint 2015-ben a közszférában minden munkavállaló részesüljön 5%, de legalább havi 10 ezer forint béremelésben, ami szakszervezeti álláspont szerint alkalmas lenne a kompenzáció nagy részének a kiváltására is. A javaslattal kapcsolatban elmondta, a Kormánynak sem célja, hogy a kompenzáció hosszú távon fennmaradjon. Ennek megszüntetését olyan módon kell elérni, hogy a bruttó illetményeken keresztül a nettó illetmények úgy emelkedjenek, hogy ne legyen szükség kompenzációra. A béremelési javaslat tekintetében mandátuma annak közlésére van, hogy a Kormány a javaslatot megvizsgálta, de jelenleg nincs mozgástér a költségvetésben a megvalósítására, és a javaslat nem illeszkedik a bérrendezések kezelésére vonatkozó kormányzati elképzelésekbe. A Kormány két irányból kívánja kezelni a jelenben és a jövőben is a közszférában a bérrendezést. Egyrészt az egyes ágazatokban külön-külön megvizsgálva az ott dolgozók kereseti és egyéb helyzetét, életpálya modelleket lát célszerűnek felállítani, amelyek jelentősebb béremelést is tartalmaznak. Emellett működik a kompenzációs rendszer, ami azt hivatott biztosítani, hogy a 2010-11. évi nettó kereset az adóváltozások miatt ne csökkenjen. Továbbá a kedvező adóváltozásokat is figyelembe kell venni a kereseti helyzet vizsgálatánál, mert a nettó kereset növekedése – változatlan bruttó összeg mellett is – keresetnövekedést jelent a munkavállalók számára. Említést tett az eddig elindított pedagógus életpálya modell és más bérintézkedések kedvező hatásáról, amelyek sora 2015 közepétől a fegyveres életpálya modell bevezetésével folytatódik. A későbbi években további intézkedések is várhatóak, így az Államreform Bizottság is vizsgálja más területek bevonásának lehetőségét is az életpályába. Utalt arra, hogy a mandátuma ezek közlésére vonatkozott, és minderre – beleértve a korábbi bérintézkedések bázisba építését is – a fedezet megvan a 2015. évi költségvetési törvényjavaslatban. Ezeken túlmenő intézkedések kapcsán azonban a törvényjavaslat módosítására már nincs mód. A költségvetéshez kapcsolódóan készült egy kitekintés hosszabb időszakra is. Ez a kitekintés már számol mindazon bérnövekményekkel is, amelyekről már született döntés, illetve amelyekről már van elképzelése a Kormányzatnak. Ezekből a számokból látszik, hogy a költségvetésben

220

nyílik majd mozgástér az intézkedésekre. Nem zárható ki, de erre most semmilyen ígéretet nem tud tenni, hogy akár már 2015-ben is valamilyen többlet juttatásra esetleg sor kerülhet. 2016-ban, ha a döntés megszületik, további területekre is bevezetésre kerülhet az életpálya, ehhez a költségvetési fedezet a mostani számítások szerint rendelkezésre fog állni. 2017 és 2018 tekintetében szintén optimistán nyilatkozott. Fehér József megköszönte dr. Adorján Richárd személyes bemutatkozását. A munkavállalói oldal nevében kifejezte rendkívüli csalódottságukat a 2015-re vonatkozó 5%-os béremelési igényük elutasítása miatt, és elfogadhatatlannak tartotta a Kormány álláspontját. Utalt arra, hogy a szakszervezetek egy hosszabb távú bérfelzárkóztatásban, egy hosszabb távú megállapodásban érdekeltek, de az arról való tárgyalásnak csak akkor van értelme, ha 2015-re a Kormány egy olyan minimális mértékű béremelést elfogad, ami hat év után lehetővé tenné, hogy a közszolgálati dolgozók mintegy fele ne kényszerüljön további reálkereset csökkenést elszenvedni. A Kormány elutasította azt a javaslatot, ami békét teremthetett volna, így az ezzel kapcsolatos felelősség nem az ő oldalukon van. Mindazonáltal az oldalt továbbra is érdekelné, hogy a kormányzati számítások szerint javaslatuk megvalósítása milyen költségkihatással járt volna, hogyan érintette volna a kompenzációt. A szakszervezeti oldal 10 perc szünetet kért. Fehér József a szünetet követően ismertette a munkavállalói oldal egyhangú döntését. Eszerint az oldalt mélységesen felháborította a kormányzati válasz, számukra ez elfogadhatatlan, és tiltakozásuk jeléül felállnak a tárgyalóasztaltól. Az oldalt alkotó konföderációk további döntésétől függ az, hogy hogyan alakulnak a tárgyalások és a további reakcióik. A mai tárgyalást befejezettnek tekintik. Sándor Zsuzsanna (MÖSZ) az önkormányzati oldal részéről tájékoztatást adott arról, hogy az előző héten az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa keretében részletes tájékozódásra volt lehetőségük a költségvetési törvényjavaslatról, illetve ott már kifejtették véleményüket, feltették kérdéseiket, ez is oka a szövetségek mai hiányos képviseletének. Csatlakozva a szakszervezeti oldalhoz elmondta, az önkormányzatok is égetően fontosnak tartják a közszférában dolgozók bérrendezését. Arra is kitért, hogy sajnos a kistelepüléseken nem sikerült elérniük a polgármesterek bérének növelését. Dr. Adorján Richárd újra rögzítette, hogy kormányzati szinten megfontolásra került a szakszervezeti javaslat, de elvetésre került, mert a Kormány más típusú megoldásban gondolkodik. A Kormányzat számítása szerint a jelenleg mintegy 40 milliárd forintba kerülő kompenzációhoz képest, amit mintegy 75-80%-ban ki tudott volna váltani a javasolt béremelés, az 5%-os, de legalább 10 ezer forintos emelés további 50-60 milliárd forintba kerülne.

221

A meghívó szerint tervezett 2. napirend (Konzultáció a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjáról) tárgyalására nem került sor. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

222

OKÉT MVO egyeztetés, 2014. december 12. Téma: Egyeztetés az OKÉT plenáris ülésén kialakult helyzetről. Fehér József megállapította, hogy a december 9-i OKÉT ülésen a Kormány nem volt hajlandó annak a plusz kb. 55 Mrd Ft-nak a költségvetésben történő biztosítására, amely a szakszervezetek kompromisszumos követelései teljesítéséhez – a valamennyi közszolgálati munkavállaló számára biztosítandó 5% (de legalább 10eFt) béremeléshez – szükséges lett volna. A Kormány a maga részéről „a költségvetési szféra bér- és kereseti helyzetéről tartott tárgyalásokat befejezettnek tekinti”. E miatt vált szükségessé az újabb szakszervezeti egyeztetés. Érdemes tisztázni, hogy a munkavállalói félelem és az elégedetlenség, melyet gyakran idéznek a szakszervezeti vezetők, általánosságban nem igaz, vagy legalábbis nem mindig érzékelhető. Varga László konkrét lépések megtételét, ennek érdekében konkrét döntések meghozatalát szorgalmazta. Kérdésként merül fel részéről, hogy a KÖZDEMOSZ legyen-e annak a kerete vagy más? Ugyanakkor, mi legyen a viszony a szociális területen működő demonstrációs és sztrájkbizottsághoz? Egy megkérdezés válaszaiból megállapítható volt, hogy lehetséges a két Bizottság egységesítése, a folyamatban lévő valamennyi ügy fenntartása mellett. Javasolja, hogy 2015. január második felében (mely a megbeszélés későbbi részében 2015. február első felére módosult) egy demonstráció lehetőségéről, illetőleg február kb. közepére/második felére egy egyórás figyelmeztető sztrájk (a sztrájkra nem jogosultak szolidaritásának kifejezése mellett) megtartásáról is egyeztessenek, és fejtsék ki álláspontjaikat a jelenlévők. Az elégedetlenség és az akcióképesség fokozódása nemcsak a közszférában tapasztalható. (Hallani útlezárási tervekről, mozdonyvezetők akcióra való készülődéséről, a KKDSZ által szervezett demonstrációról.) Fontos lenne a szakszervezeti tagok „megmozdítása”, valamint a nem tag munkavállalók szimpátiájának elnyerése. Varga László tájékoztatást adott arról, hogy a VKF-en kívül az NGTT is napirendre tűzte a konzultációt a minimálbér/bérminimum kérdésköréről. Czomba Sándor államtitkár egyébként visszautasította azt a szakszervezeti javaslatot, hogy ezekkel együtt a tervezett nyugdíjváltozások (korkedvezményes nyugdíj eltörlése), a sztrájktörvény tarthatatlansága, valamint a Munka Törvénykönyvének anomáliái is egyeztetés tárgyát képezzék. Varga László megjegyezte, hogy a költségvetésben találhatóak olyan tételek (pl. 170 Mrd Ft állami vagyon vásárlására), amelyről még a szakértők sem tudják, hogy tulajdonképpen mit takarnak. Amennyiben Varga László készséget tapasztalna a javaslatai támogatásáról, akkor ezt követően meg lehetne vitatni a többi munkavállalói/társadalmi csoport akcióival való lehetséges összehangolást. Jelenleg a javasolt akciókról való döntést, az azokra való felkészülést tartaná a legfontosabbnak, ha ebben nem lehetséges megegyezni, nem sok értelmét látja a megbeszélésnek. Pongó Géza szerint az a lényeg, hogy mit lehet tenni, és ki áll mögöttünk. Sajnos még a szakszervezeti tagság részéről sem érzékeli mindig, hogy felsorakoznának a vezetők mögött (pl. a közszolgálati panasznapon sem jelentek meg kellő számban), annak ellenére, hogy az

223

ágazati érdekegyeztetésben is komoly gondok vannak. Ezért csak a szélesebb körű összefogás esetén látja reálisnak, hogy valamit el lehetne érni. Ahol van erő, összefogás, anyagi forrás, csak ilyen körülmények között, és csak azokkal közösen, együtt szabad valamiféle tiltakozást kezdeményezni. Gaskó István LIGA-elnök nevében közölte, hogy a december 13-i (másnapi) LIGA által szervezett útlezárásokhoz szívesen venné akár a KÖZDEMOSZ, akár az OKÉT MVO legalább névleges csatlakozását. (Korábban az útlezárás ötletéről a LIGÁ-n belül viták zajlottak.) Az esetleges részvételt aztán úgy is elő lehetne adni, mint ami az OKÉT MVO első megmozdulása. Szerinte még nincs meghatározva, hogy mit akarnak elérni a szakszervezetek a közszolgálat utóbbi években történt kormányzati szétverését követően. Az életpályák pedig esetlegesek. Azonban, a sztrájk ötletét nem támogatja, mivel sem a jogi környezet, sem a hajlandóság nem teszi lehetővé annak sikeres lebonyolítását. Boros Péterné megköszönte a december 6-i „Tele a puttony” című MKKSZ akció támogatását. Enyedi Nagy Mihály felolvasta a december 16-i civil demonstrációra szóló felhívás szövegét. Ennek lényege, hogy a költségvetés tervezet elfogadása ellen, a rendszer-szerű korrupció, a szociális ellátások csökkentése, a szegregáció ellen lépnek fel a demonstrálók. Megálljt akarnak parancsolni a tulajdonok károsításának, az oktatásból és az egészségügyből való további pénz”kivonás”-nak. Céljuk, az átláthatóság, az erős, modern, európai Magyarország, illetőleg Magyar Köztársaság. Akik ezekkel tudnak azonosulni, azokat várják, illetve fővárosi, vidéki, határon túli tüntetésekre, falshmobokra buzdítanak. Galló Istvánné tájékoztatott egy további sztrájkbizottság, a PDSZ sztrájkbizottság működéséről. Ugyanakkor azt is kifejezte, hogy – az OKÉT-tárgyalások eredménytelensége ellenére – az ágazati szakszervezetek közötti szolidaritást nem igazán érzékeli. Hiányolja a KÖZDEMOSZ eddigi tevékenységének értékelését. (Annak fényében is, hogy az egyetlen, a Kormánnyal tartott tárgyaláson a 28 tag-szakszervezetének kb. a fele vett részt.) Szerinte el kell ismerni, hogy a társadalom számára a civilek hitelesebbnek látszanak, mint a szakszervezetek. Náluk viszont a szervezettség, a megszerveződés nem járatódott be. Megállapította, hogy valamennyi követelés (köztük a szociális párbeszéd helyreállítása, valamint a minimum 5%-os – de legalább 10eFt-os – keresetnövekedés biztosítása) eredménytelen lett. A lakosságnak meg kellene tudnia, hogy a közszolgáltatások színvonala (pl. oktatás, egészségügy, szociális ellátások) került veszélybe. Ez által lehetne a demonstrálók mellé állítani őket. Most válaszút előtt állnak a szakszervezetek, a társadalom támogatásának elnyerésén áll vagy bukik a dolog. Ha feláll, vagy újjáalakul a sztrájkbizottság, meg kell határozni annak tagjait, vezetőit, a belső és külső kommunikációt, a működését (pl. előterjesztések módja, az esetleges tüntetések technikai szervezése) azaz az operatív feladatokat, valamint a finanszírozás forrását is. Meg kell határozni a bizottság követeléseit, mozgásterét, valamint eredménytelensége esetére más terveket. A sztrájk lehetőségét, ebben a 6 konföderáció részvételének esélyét alaposan meg kell fontolni.

224

Földiák András felhívta a figyelmet, hogy a kultúra dolgozói most sem kaptak semmit. Ezért önálló akciót szerveznek január 20-ára. Erre az akcióra kéri a minél szélesebb támogatást. Közös akcióban is készek részt venni, de sztrájkot csak abban az esetben tudnának felvállalni, ha előtte megszondáztatnák a sztrájkhangulatot. Bárdos Judit véleménye szerint egy érdekvédelmi/érdekképviseleti kerekasztal megalakítása, összehívása szükséges, melynek a civil oldalról is lennének tagjai. Ennek kezdeményezői az OKÉT MVO tagjai kellenének, hogy legyenek. Szerinte a szakszervezeti mozgalom nincs abban a helyzetben (többek között a sztrájktilalom, vagy a sztrájkkészség hiánya miatt) hogy országos sztrájkot lehessen hirdetni. Holecz Gábor tájékoztatása szerint a sztrájk kérdésében nincs még egységes MOSZ álláspont. A tervezett demonstrációt támogatja, ezzel egyben lemérhető lenne a sztrájkhangulat is. Ezt azonban össze lehetne kapcsolni útlezárásokkal, autós felvonulással, és egyebekkel. Kuti László szintén kiemelte az önértékelés hiányát. „Kifogásokban jók vagyunk.” Meg kellene értetni az emberekkel, hogy tulajdonképpen ők (is) a szakszervezet, nem csak a vezetők. Akkor úgy működhetnének a dolgok, mint Franciaországban, ahol tömegek vonultak utcára, lényegében sztrájkhangulatot keltve. Mindenekelőtt a stratégiát, a taktikát, és a személyi felelősséget kell meghatározni, és ezt a munkát haladéktalan meg kellene kezdeni. Fabók Ferencné szerint a munkavállalók csalódtak az érdekképviseletekben. A civileknek pedig a demonstrációk utáni „hogyan tovább”-ra nincsenek válaszaik. Kis Papp László – az ÉSZT nevében – 4 pontból álló javaslatot fogalmazott meg: 1. Össze kell hívni a KÖZDEMOSZ Operatív Bizottságát; 2. Az OKÉT MVO vagy a KÖZDEMOSZ kezdeményezze az érdekvédelmi kerekasztal létrehozását; 3. Támogatják a január 20-i kulturális demonstrációt; 4. Legyen egy össz-demonstráció, melynek forgatókönyvét a KÖZDEMOSZ Operatív Bizottsága határozza meg. Emlékeztetőül, a KÖZDEMOSZ Operatív Bizottságának vezetője Fehér József, tagjai: Boros Péterné (SZEF), Holecz Gábor (MOSZ), dr. Kuti László (ÉSZT), Mendrey László (LIGA), és dr. Zsiga Imre (MSZOSZ). Schneider Istvánné szerint a demonstrációt a megyeközpontokra is ki kellene terjeszteni a 6 konföderáció összefogásával, valamint a civilekkel együtt, akikkel a kerekasztalnál lehetne egyeztetni. Tájékoztatása szerint a már megjelent „közigazgatási reform”, melyet egy salátatörvény keretében jelentetett meg a Kormány, még nagyobb káoszt fog okozni a közszolgálatban. Kónya Gusztávné jelezte, hogy a szociális terület kész belépni a KÖZDEMOSZ-ba. Fehér József összegzésként megállapította, hogy a demonstráció előkészítésére egyértelmű „igen” volt az általános vélemény, annak tervezett időpontját azonban – több ok

225

miatt – február első felében célszerű meghatározni. A sztrájk kérdésében megosztottság volt tapasztalható. Emlékeztetett arra, hogy a KÖZDEMOSZ tevékenységét értékelték. A KÖZDEMOSZ hivatalos fellépésének tulajdoníthatóan a miniszterelnök kijelölte a tárgyalópartnert. Nem fogadható el az a vélemény, hogy a KÖZDEMOSZ nem végezte el eddigi feladatát. Természetesen csak azt tehette, amelyre a KÖZDEMOSZ tagszervezetei felhatalmazást adtak. 2013. december 16-án a KÖZDEMOSZ és a Kormány képviselőinek tárgyalásán a jelen nem lévő szervezetek megbízták konföderációjuk képviselőjét, tehát a távolmaradás semmilyen problémát nem jelentett. A kerekasztal ötletét többen (a korábban jelzetteken kívül Boros Péterné, Zsiga Imre) támogatták. Felmerült egy sajtótájékoztató, valamint egy közlemény kiadásának szükségessége is. A jelenlévők a sajtótájékoztatót nem tartották célszerűnek, és megállapodtak abban, hogy az OKÉT MVO ügyvivője adjon ki egy Közleményt. (Jelen Emlékeztetőhöz a kiadott Közleményt mellékeljük.) Az OKÉT MVO tagjai megállapodtak abban, hogy Fehér József, Boros Péterné, Holecz Gábor, dr. Kuti László, Mendrey László (aki nincs jelen, de Pongó Géza szerint „naprakész” az utóbbi időszak történései tekintetében), és dr. Zsiga Imre felkérést kapnak arra, hogy az OKÉT MVO nevében készítsenek javaslatot a további tevékenységek előkészítésére. Egyetértettek abban is, hogy 2015. január 6-án (kedden) az OKÉT MVO újabb egyeztetést tart.

________________________________________________________

226

2015. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ OKÉT MVO egyeztetés, 2015. január 6. Téma: A 2014. december 12-én megkezdett egyeztetés folytatása Fehér József az utóbbi időszak történéseit sorba véve megállapította, hogy a 2014. december 29-én a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában (VKF) megkötött Megállapodás következményeként a közalkalmazotti bértábla 68 elemét fedi le a minimálbér, illetve a bérminimum, és a közszolgálati tisztviselők illetménytábláját is tovább erodálta. (Az illetménytáblák lefedettségét a melléklet tartalmazza.) Sajtónyilatkozatok alapján nem egyértelmű, hogy a VKF-ben megkötött megállapodás kapcsán egyes szakszervezeti konföderációk vállaltak-e moratóriumot tiltakozó akciók tekintetében? A „kompenzációs” kormányrendelet – melyet az OKÉT is tárgyalt – megjelent. Január 20-án (kedden) a KKDSZ a kultúra – és a kulturális területen dolgozók érdekében – demonstrációt szervez. (A demonstrációról szóló tájékoztató – felhívás, levél – mellékelve.) Az előző egyeztetés óta nem történt olyan fejlemény, amely a szakszervezetek akkori álláspontjuk megváltoztatását indokolná. Változatlanul az a helyzet, hogy a közszolgálatban dolgozó munkavállalók közül közel 400 ezren 2008 óta egyáltalán nem, vagy nem érzékelhető módon részesülnek béremelésben, és ezért keresetük reálértékének közel 30%át elveszítették. Jelenleg három akcióról tárgyal az OKÉT MVO: - A KKDSZ demonstrációjának támogatásáról; - egy közös közszolgálati demonstrációról (csatlakozva másokhoz, például a március elejére tervezett „második taxisblokád”-hoz), - és egy esetleges sztrájk lehetőségéről. Pongó Gézának nincs tudomása arról, hogy a LIGA bármilyen moratóriumot vállalt volna. Mint ismert, a LIGA különböző közszolgálati tagszervezetei több akcióban is részt vettek, bár a LIGA konföderációként nem csatlakozott egyetlen akcióhoz sem. Boros Péterné tájékoztatást adott arról, hogy tudomása szerint a korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetése miatti elégedetlenség valószínűleg a mozdonyvezetőknél vált ki (először) sztrájkot. Esetükben már érvényes bírósági döntés van a még elégséges szolgáltatásról. Minimum egynapos sztrájkban gondolkodnak. A Volán/BKV is tervez tiltakozó akciót. Hamarosan kiderülnek a konkrét tervek. Ekkor lehet majd eldönteni, hogy tényleges részvétellel, vagy szimbolikusan (kék szalag kitűzésével) csatlakozunk-e ezekhez az eseményekhez. Ennek sikerét egy figyelemfelhívó „közszolgálati piknikkel” is lehetne támogatni, például kék szalaggal, és az ebédidőben történő egységes figyelemfelhívással. A három éves bérfelzárkóztatási program sikeréhez egy jól összeállított követeléscsomagot kellene készíteni. A kommunikáció – amely a társadalom szimpátiájának megnyerését célozza – tartalmi és logisztikai feladatit egy szakemberre kell bízni.

227

Galló Istvánné szerint a követelések meghatározásával kellene kezdeni. Ez lehet az 5%-os (de minimum 10eFt-os) keresetnövekedés, majd erre ráfűzni több mindent. A nyomásgyakorló eszközök tekintetében az egységes, minél szélesebb körű fellépést tartja célszerűnek. Bárdos Judit szerint még akik részesülnek is valamilyen keresetemelésben, vagy érintettek valamely életpályában, azok helyzete is felemás. Az egészségügyben viszonylag szűk körre vonatkoznak a bérnövekedések. A pedagógusi életpálya a növekvő munkateher és értelmetlen minősítési rendszer miatt okoz csalódást. Az érintettek becsapását jelenti az, hogy az új pedagógus-bérrendszert az eredeti szabályokat felrúgva elszakították a mindenkori minimálbértől. A köztisztviselői életpálya bevezetése is konfliktusokat hordoz, részben azért, mert abból kihagyják az önkormányzati köztisztviselőket, és a kormánytisztviselők esetében az eredetileg ígért 2016. január 1-jét most 2016. július 1-re módosították. Nehéz lesz megtalálni azt a hívó szót, amely megmozdítja az embereket. A béremelés érdekében már a tagság sem megy ki az utcára, a társadalom pedig nem is érti pontosan, miről van szó. A kisebb-nagyobb kör által szervezett közszolgálati sztrájk szerinte nem célszerű, csak ha teljesen egységesen leállna a közszolgálat, annak lenne komoly hatása. Az egyéb sztrájkok (pl. vasutassztrájk) támogatása viszont eredményes lehet. Soós Adrianna szerint nemcsak pénzt vesznek el az emberektől, hanem a gondolkodás szabadságát is. Például a kórházak állapota és ott a humán erőforrás állapota katasztrofális, és más szférák is vegetálnak, mindezekről tudomást kell szereznie a széles közvéleménynek. Minél több megmozdulás (külön-külön szervezendő és közös) egyaránt szükséges. A félelem igenis létezik, a tüntetéseken megjelenők arról számolnak be, hogy sok kollégájuk ezért nem jelenik meg. (Fabók Ferencné, majd Pongó Géza és Szabó Zsuzsa is konkrét példákkal is szolgáltak arra, hogy milyen nyomásgyakorló eszközökről lehetett tudomásuk.) A tiltakozó kollégák a kirúgáson kívül a karrierjüket, az előmenetelüket is kockáztatják. Kuti László szerint a szolidaritást be kell bizonyítani. Valamint a közvéleményt rá kell döbbenteni, hogy nekik van szükségük a közszolgáltatásokra, nem (csak) az ott dolgozóknak. Az életpályák jelenlegi formájukban átverések. „Ágazati” életpályákra lenne szükség, a kisegítőket is magában foglaló rendszerekre. A követeléseket újra kellene fogalmazni. A lehetséges akciók tekintetében sorba kellene venni a lehetőségeket, módszereket a belföldi és külföldi példák alapján. (A francia közalkalmazotti sztrájk idején tömegek vonultak utcára. Az ausztrál egészségügyi sztrájknál a hozzátartozók követelték a megegyezést.) Tehát az akciók megtervezésére is szükség van. Varga István szerint az 5%-os (minimum 10eFt-os) keresetnövekedés mellett az elrontott nyugdíjszabályok visszaállítása, valamint a minimálbérnek a létminimumhoz való igazítása is e követelések között szerepelhetnének. A társadalom számára világossá kellene tenni, hogy a közalkalmazottak 2008 óta több mint 25% bért vesztettek.

228

Szűcs Viktória beszámolt a „szociális elégedetlenség napjáról” és következményeiről. Korábban kilátásba helyezték a szociális dolgozóknak a 2015. évi béremelést, majd 2016-tól az életpályát. Ennek forrása azonban nincs benne az ezévi költségvetésben. Az ezzel való szembesítéskor azt közölte a „partner”, hogy „sokféle forrása lehet annak”. Ezalatt az életpálya bizottságot, mely egy ideig még működött, feloszlatták, nem ülésezik. Kijelölt tárgyalópartnerük már a kompetenciáját is tagadja. A sztrájkbizottság Nyitrai Imre helyettes államtitkárral tárgyalt a még elégséges szolgáltatások meghatározása érdekében. A helyettes államtitkár álláspontja szerint a szakszervezeti javaslat „a gyermekek érdekeinek nem felel meg”. Megegyezés hiányában valószínűleg bírósághoz kell fordulnia a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottságnak (SZÁDEMBIZ). Szerinte ugyanez várható más sztrájkbizottság esetében is. A jelenlegi sztrájkszabályozás szinte lehetetlenné teszi az érzékelhető munkabeszüntetést, ugyanis a még elégséges szolgáltatások tekintetében nincs kialakult bírói gyakorlat. Ezért igen eltérő döntések születnek. Az OKÉT MVO tagjai megállapodtak abban, hogy az egyeztetést egy hét múlva tovább folytatják. Fehér József javaslatára a következő heti egyeztetést megelőzően az ágazati szakszervezetek és/vagy a konföderációk készítsék el/küldjék el saját „problémagyűjteményüket”. Ez szolgálhat majd alapinformációul a kommunikációs szakemberek számára, illetve ennek alapján lehet majd a társadalom számára is érzékelhető, értelmezhető „hívó szavakat” megfogalmazni és közzétenni. Az OKÉT MVO egységesen támogatja a január 20-i KKDSZ demonstrációt. Valamennyi konföderáció és ágazati szakszervezet mozgósítja tagjait a részvételre. Az OKÉT MVO következő egyeztető megbeszélésére 2015. január 13-án (kedden), 14:30 órai kezdettel kerül sor. (Az oldalegyeztetésre az ügyvivő meghívót küld.) _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

229

OKÉT MVO egyeztetés, 2015. január 13. Téma: A 2014. december 12-én megkezdett egyeztetés folytatása A következő három akció tárgyalása folytatódik: - A KKDSZ demonstrációjának támogatása; - egy közös közszolgálati demonstráció; - és egy esetleges sztrájk lehetősége. A KKDSZ 2015. január 20-i demonstrációját az OKÉT MVO tagjai egységesen támogatják. Valamennyi konföderáció és ágazati szakszervezet mozgósítja tagjait a részvételre. (A felvonuláshoz a fáklyák a helyszínen kerülnek kiosztásra.) Fehér József ismertette, hogy a „problémagyűjtemény” keretein belül szakmai anyagokat kapott két szervezettől, az ÉSZT-től (ami immár annak elnöksége hivatalos állásfoglalásaként tekintendő), valamint a FESZ-től. Egyébként, az 5%-os (de minimum 10eFt-os) keresetemelési igényt tartja annak a közös gondolatnak, ami köré fel lehet építeni a követeléseket. Emlékeztetett arra, hogy több százezer olyan munkavállaló van, akik 2008. óta (szinte) semmilyen béremelésben nem részesültek. Ez a munkavállalói kör az elmúlt 7 év alatt 25% körüli reálkereset veszteséget volt kénytelen elszenvedni. Fehér József felhívta a figyelmet arra is, hogy a lehetséges cselekvések megtervezésekor figyelembe kell venni az egyéb akciókat/eseményeket. (Részben az azokkal való együttműködés, részben az azokkal való egyidejűség elkerülése miatt). A korábbi hírek a mozdonyvezetők – a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése által kiváltott – sztrájk-készülődéséről szóltak, a sztrájkkal kapcsolatos döntés azonban csak február elején születhet meg. Az esetleges BKV-s vagy Volános akcióról nincs újabb információ. A szociális területen a sztrájk lebonyolíthatóságát késlelteti az a körülmény, hogy bírósági útra terelődött a még elégséges szolgáltatások meghatározása. A március 1-jei esetleges „második taxisblokádhoz” nem lenne célszerű csatlakozni. Figyelembe veendő továbbá a SZEF február 21-i, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) február 27-28-ra tervezett kongresszusa. A tervezett akció tekintetében egy autós felvonulás gondolata merült fel, több száz autóval. Boros Péterné szerint a társadalom vagy a civilek megszólítása mellett a sajtó figyelmét kiváltó eseményekre kellene összpontosítani. A KÖZDEMOSZ-nak fel kellene újítania a tevékenységét. Az autós tüntetéshez röplapok megjelentetését is megfontolásra javasolta. Felhívta a figyelmet, hogy a minimálbér(ek) tárgyalásának a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) általi kisajátítása nem elfogadható. Továbbá, a SZEF ÜT nevében azt javasolta, hogy az OKÉT tárgyalja – a minimálbér(ek)en kívül – azokat a kérdéseket is, melyek a VKF megállapodás a), b) és c) pontjaiban szerepelnek (Munka Törvénykönyve, Sztrájktörvény, korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetése).

230

Kuti László a rövid-, közép-, és hosszú távú követelések külön-külön történő meghatározását szorgalmazta. Szerinte a Kormánnyal magas szinten (Orbán Viktor, Varga Mihály) kellene kezdeményezni a tárgyalásokat. Erre egy nagyszabású utcai megmozdulás – francia mintára – lehetne a rásegítés, melynek zárásaként adnák elő a követeléseket. A demonstrációkat addig kellene folytatni, amíg eredménye nem lesz. A „mit akarunk”, a „milyen ütemben”, valamint a „hogyan” kérdésekre meg kell találni a válaszokat. Jelenleg a mozdonyvezetőkkel – más alkalommal bárki mással – való szolidaritást ki kell fejezni, ekkor várhatunk majd később viszonzást. Kis Papp László ezt azzal egészítette ki, hogy egy újabb, rendkívüli OKÉT ülést is lehetne tartani, mely sajtótájékoztatóval folytatódna. A programot a KÖZDEMOSZ Operatív Bizottságának kellene elkészítenie. A civilekkel való kerekasztalt korábban támogatta, mostanra azonban rossz tapasztalatai lettek a civilek által tartott gyűlésekről. Olyan durva, unintelligens megnyilvánulásokat hallott, melyek nem alkalmasak az ész-érvekkel való előrehaladásra. Bárdos Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a most felmerülő javaslatokat, témákat már évek óta, a korábbi egyeztetéseken is hallani lehetett. Mindenesetre a civil tüntetéseken hallható egyes durva megnyilvánulásoktól, jelszavaktól el kellene határolódni, hiszen a közszférában a Kormány a munkaadó. Hívó szavakat – az egészségügyről szóló vészjelentések kivételével – nem nagyon találtunk. A folyamatos tüntetésre jelen helyzetben nem tartja alkalmasnak a szakszervezeti mozgalmat. Kovács József javaslatot tett az autós demonstráció lehetséges megoldásaira. Fabók Ferencné rámutatott arra, hogy ha minden közszférás dolgozó csak a munkaköri leírásában foglaltakat végezné el munkaidejében, abban az esetben leállna a magyar közszolgálat. Pongó Géza szerint a civil tüntetések jelszavai a szakszervezeti tagság, illetve a munkavállalók érdekeivel és eszköztárával nem azonosak, sőt ellentétesek azokkal. A Kormánynak a tárgyalóasztalhoz ültetése, és ott a „nulláról” való elmozdítása lenne alapvető fontosságú. A célkitűzést kellene megfogalmazni. Az 5%-os (minimum 10eFt-os) keresetemelés – az ezt már elérők/meghaladottak kivételével – mindenkinek megfelelő lehet, és e mellé kellene további néhány fő követelést (pl. a korkedvezményes nyugdíj témájában) hozzátenni. Az akciókhoz nehéz lesz odaállítani a rendőröket, akik részére júliustól lép hatályba az életpálya. Földiák András jelezte, hogy számos – emlékezete szerint 20-at meghaladó – szervezet jelezte már vissza a KKDSZ tüntetéséhez való csatlakozást. Szabó Zsuzsa támogatja az 5%-os (minimum 10eFt-os) keresetemelési követelést.

231

Zsiga Imre szerint is, 2-3 pontra kellene leszűkíteni a követeléseket. A KÖZDEMOSZ tagjainak megkeresése – egy megerősítő nyilatkozat céljából – elengedhetetlen, valamint ajánlatos lenne annak körének kibővítése. A jelenlévő megállapodtak abban – ezt Fehér József összegezte – hogy az alábbi akciókat kezdeményezik: 1. Az OKÉT MVO felkéri Boros Péternét, hogy – lehetőleg 2015. január 25-i határidővel – állítson össze egy olyan szakértői anyagot, mely – a minimálbéren kívül – (a VKF keretében tárgyalandó témákhoz hasonlóan) az OKÉT MVO ülés napirendjére kerülhet: – Munka Törvénykönyve tapasztalatainak áttekintése, javaslatok a módosításra; – Sztrájktörvény alkalmazásának áttekintése; – a különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének esetleges javítása (a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésével összefüggésben). Ennek elfogadás esetén – a későbbiekben – az OKÉT MVO kezdeményezze az OKÉT plenáris ülésének összehívását, a témák napirendre tűzése, tárgyalása érdekében. 2. A KÖZDEMOSZ Operatív Bizottsága (illetőleg, Fehér József) keresse meg a KÖZDEMOSZ korábbi tagjait, a kölcsönös tájékoztatás, valamint egy megerősítő nyilatkozat megtétele céljából. Tegyen kísérletet a KÖZDEMOSZ körének kibővítésére. A KÖZDEMOSZ Operatív Bizottsága állítson össze egy – a Kormány részére szóló – követelés-sort, valamint találja meg azokat a hívó szavakat, amelyek a mobilizálásra alkalmasak. 3. A KÖZDEMOSZ Operatív Bizottsága – annak érdekében, hogy 2015. február második felében (talán február 20-án, valamely hétköznapi napon) Budapesten, és esetleg máshol is forgalomlassító autós demonstrációt lehessen tartani – készítse el a demonstráció szervezetére, tartalmára, útvonalára, koreográfiájára, technikai lebonyolítására vonatkozó tervet, valamint a kommunikációs tervét. A következő egyeztetés – melyre már KÖZDEMOSZ-ként kerül sor – időpontja 2015. január 22. (csütörtökön) 14:30 óra, helyszíne: a KKDSZ székháza (Budapest V. ker., Akadémia u. 11.). (Azt megelőzően, 13:00 órakor az Operatív Bizottság is ülést tart.) Ekkor kerülhet tárgyalásra az a javaslat, hogy a KÖZDEMOSZ keresse meg Modori László kijelölt tárgyalópartnert, a Kormány-KÖZDEMOSZ tárgyalásokat kezdeményezendő. Fehér József tájékoztatást adott arról, hogy szakszervezeti jogok megsértéséről készített szakszervezeti anyagra – tudomása szerint – hamarosan megérkezik a kormányzati oldal válasza. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

232

KÖZDEMOSZ egyeztetés, 2015. január 22. Téma: - Javaslat a KÖZDEMOSZ és a Kormány részéről kijelölt tárgyalópartnerrel való kapcsolatfelvételre, a KÖZDEMOSZ – Kormány tárgyalás előkészítésére. - KÖZDEMOSZ által szervezhető érdekérvényesítő akciók során megjeleníthető követelések tartalma, KÖZDEMOSZ törekvések kommunikációja. Fehér József ismertette, hogy a KÖZDEMOSZ eredeti ágazati tag-szakszervezetei közül 15 feletti azok száma, akik jelen egyeztetés időpontjáig – írásban vagy szóban – jelezték csatlakozási szándékukat. (Eddig egy szervezet jelezte, hogy nem kíván csatlakozni.) A jelenlévők a távolmaradók részére az igenlő nyilatkozat megtételére január 28-ban szabták meg a határidőt. A nyilatkozatok beérkezése után a KÖZDEMOSZ aktuális tagjainak meghatározására 2015. január 29-én kerül sor. Ezt követően Fehér József a KÖZDEMOSZ nevében megkeresi dr. Modori László h. államtitkár urat, a kijelölt kormányzati tárgyalópartnert a követelések ismertetésével, és a KÖZDEMOSZ-tárgyalások megkezdésének indítványával. A követeléseket aktualizálták. Ezek elsősorban arra a mintegy 400 ezer emberre vonatkoznak, akik 7 éve nem részesültek szinte semmilyen mértékű keresetemelésben, és eközben a reálkeresetük mintegy 25%-kal csökkent. Egyetértés született abban (több javaslat mérlegelése után), hogy az általános béremelési követelés 2015-re eső mértéke havi bruttó 10% (de legalább 15eFt) legyen, ami azt jelenti, hogy minden közszolgálati munkavállaló legalább ekkora béremelésben részesüljön. (Akik egyéb jogcímeken – minimálbérek, életpálya, stb. – ettől kisebb mértékű béremelést kapnának, azokét erre a mértékre egészítse ki a Kormány, akik pedig ettől többet kapnak, azok természetesen tarthassák meg e nagyobb mértékű keresetüket.) Ez lesz tehát a KÖZDEMOSZ sztrájkkövetelése. Emellett a három éves bérfelzárkóztatási programot (mely szerint 3 év alatt minden munkavállaló legalább a 2008. évi reálkeresete szintjét érje el) továbbra is napirenden tartják. Ennek többi elemét is, továbbra is érvényes követeléseknek tekinti a KÖZDEMOSZ. (Megjegyzés: A korábbi követelések voltak: Illetményrendszerek valorizálása azáltal, hogy azokban a minimálbér/bérminimum érvényesüljön referenciaként; Életpályarendszerek bevezetésének folytatása; Bértáblák/életpályák összehangolása a nyugdíjrendszerrel a fizetési fokozatok számának növelése által; Egységes közszolgálati cafetéria; Túlmunka egységes díjazása.) Szóba került – Fabók Ferencné részéről – hogy az egészségügyi „béremelés” az esetek jelentős részében ténylegesen bércsökkentést eredményezett – sok esetben a 10-12 órás napi munkaidőért „cserébe”. Boros Péterné tájékoztatása szerint a kormánytisztviselői körben új probléma látszik felmerülni: Az osztályvezetői szintek tervezett megszüntetése százezer forintos nagyságrendű fizetéscsökkenéseket vetít elő a tisztviselők körében.

233

Egyetértettek abban, hogy a Kormány vonja be az OKÉT MVO-t (a minimálbéreken kívül) a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése következtében meginduló tárgyalásokba, arról azonban megoszlottak a vélemények, hogy a KÖZDEMOSZ fogalmazza-e meg e témakörben is a követelését? Továbbá, elhangzott, hogy a munka törvénykönyve és a sztrájktörvény munkavállaló-baráttá tétele érdekében készül a szakszervezetek szakértői javaslata. Végül abban egyeztek meg, hogy mindezeket a témaköröket az OKÉT tárgyalja. Agg Géza felvetése szerint tájékozódni és tájékoztatni kellene az érdekelteket a sztrájk fogalmáról, a várható sztrájktárgyalások felmerülő témaköreiről, és ezt 2-3 tréningen – esetleg a SZEF-Akadémia keretében – lenne célszerű lebonyolítani. Mendrey László – ehhez kapcsolódóan – rövid tájékoztatást adott a PDSZ-Kormány sztrájktárgyalásokról. A követeléseiket (főleg a közoktatásban dolgozó nem pedagógusok nagymértékű béremelését) megfogalmazták. A tárgyalások várhatóan január végén kezdődnek, kimenetele bizonytalan. (Mint ahogyan a március 15-éhez kapcsolódó egyéb, a kormányzati tevékenységet kritizáló akciók kimenetele is bizonytalan.)

Fehér József megállapította – a jelenlévők egyetértése mellett – hogy szakszervezeti akciókat csak 2015. március 15. utáni időpontokra lehetséges kitűzni. (Egyéb természetű civil és más gyűlések/akciók, valamint a várható magas rangú külföldi állami meghívottak miatt történő út- és területlezárásokat figyelembe véve.) A következő KÖZDEMOSZ egyeztetésen – melyre feltehetően február elején fog sor kerülni – tovább tárgyalják a terveket. (Autós demonstráció; Munkaköri leírások pontos „betartása” – annak szemléltetésére, hogy mennyi a pluszmunka; Közszolgálati piknik; Sztrájk fogalmának, következményeinek bővebb ismertetése; Egyéb esetleges javaslatok.)

Földiák András megköszönte a január 20-i KKDSZ-demonstráció résztvevőinek támogatását. Megállapították, hogy a demonstráció a körülményekhez képest sikeresnek bizonyult. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

234

OKÉT MVO egyeztetés, 2015. január 30. Téma: Javaslat az OKÉT plenáris ülésének összehívására és napirendjére (Megjegyzés: az OKÉT MVO 2015. január 13-ai ülésén elfogadta azt a SZEF javaslatot, amely szerint kezdeményezzük a Munka Törvénykönyve, a Sztrájktörvény és a korkedvezményes nyugdíjazással kapcsolatos szabályok, valamint a minimálbér (bérminimum) megállapításáról szóló tárgyalások OKÉT plenáris ülésre tűzését. A témához kapcsolódó –az OKÉT MVO számára készülő szakmai anyagot – várhatóan január 27-én küldjük meg.) Munka Törvénykönyve/ Sztrájktörvény Az egyeztetést megelőző nap Szűcs Viktória (BRDSZ) is küldött egy javaslatot a Munka Törvénykönyve és a Sztrájktörvény módosításaira vonatkozóan. (Személyesen nem volt jelen.) Szabó Imre tájékoztatása szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében már beadtak egy szakértői anyagot a Munka Törvénykönyve felülvizsgálatáról. Tisztázandó, hogy mi legyen a viszonya ennek a szakértői anyagnak (ami az OKÉT MVO-on nem került ismertetésre) jelen témához, azaz készüljön-e közös anyag, illetőleg külön-külön tárgyalják-e azt/azokat a fórumok? Magát a Munka Törvénykönyvét – annak kapcsolódásai miatt számos egyéb jogszabályhoz – egy jogi monstrumnak tartja. Varga László emlékeztetett arra, hogy az érdekegyeztetési rendszer 2010-es átalakítása következtében merülhetnek fel ilyen kérdések, hiszen jelenleg kizárólag a VKF tárgyal több, a közszférát is érintő dolgot. Nem lehet tudni, hogy e helyzetben mi lenne az optimális megoldás, esetleg az OKÉT kapcsolódjon be a VKF-be, vagy fordítva? Amíg nem lehet jelét látni az egységes tripartizmusnak, mindaddig felmerülhetnek e kérdések. A vélemények megoszlottak abban a tekintetben, hogy az OKÉT MVO haladéktalanul kezdeményezze-e az OKÉT plenáris ülésének összehívását a Munka Törvénykönyve felülvizsgálatáról, vagy pedig halasszák-e el ezt addig, amíg egy közös (OKÉT-VKF) MVO anyag készülne mindkét fórumra. Szabó Zsuzsa ezt a dilemmát azzal egészítette ki, hogy még a jelenlegi OKÉT MVO tervezet is részletesebb jogászi áttekintést igényel, tekintettel egyéb törvényekhez, valamint a Szociális Chartához való kapcsolódásokra. Szerinte az is megfontolandó, hogy a Sztrájktörvény toldozgatása helyett nem kellene-e egy külön Szakszervezeti törvényt kodifikálni? Varga László álláspontja szerint egy mostani kezdeményezést követően is lehet még a későbbiek folyamán módosítani a javaslatokat. Fehér József felhívta a figyelmet arra, hogy általában valaminek az OKÉT-en való napirendre tűzéséhez szükséges az Önkormányzati Oldal hozzájárulása is, valamint – a címen túlmenően – egy, már elkészült teljes javaslatot kellene beterjeszteni.

235

Emlékeztetett arra, hogy a 2011-ben aláírt, a Munka Törvénykönyvét érintő módosítások – már többször megállapítottan – közszolgálat-ellenesek voltak. Határozati javaslat: Az OKÉT MVO a Munka Törvénykönyve észrevételezésére, módosítására vonatkozó jelenleg szétküldött anyagot 1.0.-ás verziónak tekintve (a változtatás jogát fenntartva) kezdeményezi e tárgyban az OKÉT plenáris ülésének összehívását. Szavazás: - SZEF (5 szavazat, Varga László): Igen; - LIGA (3 szavazat, Pongó Géza): Igen; - ÉSZT (2 szavazat, dr. Kuti László): Igen; - MSZOSZ (1 szavazat, dr. Zsiga Imre): Igen; - MOSZ (1 szavazat, dr. Szabó Imre): Igen. A Határozat javaslatot tehát egyhangúan elfogadták. Fehér József kérte a jelenlévőket, hogy akinek az anyaghoz van tartalmi módosítási javaslata, az 2015. február 5-ig (csütörtök) 16:00 óráig jelezze, valamint azok részéről is visszajelzést kér, akiknek nincs észrevételük. Várhatóan 2015. február 9-én (hétfő) fogja az OKÉT plenáris ülésének összehívását kezdeményező levelet elküldeni. Dr. Horváth István ügyvéd úr megjegyezte, hogy csak a „racionális” javaslatait tette meg a dokumentumban, azaz amelyek elfogadására lát némi esélyt. Konzultáció a szakszervezeteket érintő jogsértésekről Dr. Modori László NGM helyettes államtitkár úr válaszait elfogadhatatlannak tartották, a MOSZ viszontválaszt fogalmazott meg. Egyetértettek abban, hogy e kérdést napirenden kell továbbtárgyalásáról is OKÉT plenáris ülést kezdeményeznek.

tartani,

ezért

e

kérdés

Közszolgálati életpályák jövője Szabó Imre a MOSZ nevében kezdeményezte az OKÉT plenáris ülésének összehívását amiatt is, mert szerintük elfogadhatatlan lenne, ha a vám- és pénzügyőrök nem részesülnének a rendőri életpályából. Árva János felvetette, hogy a köztisztviselők is kimaradnak a – rendvédelmet, a honvédséget és a kormánytisztviselőket érintő – életpályából, ráadásul annak felelősének (dr. Bakondi György) mandátuma lényegében lejárt. Javasolja erről is OKÉT plenáris ülést kezdeményezni. Zsiga Imre tájékoztatása szerint egy lényegében egy korábbi mulasztást pótló 2%-os illetménykiegészítést a Kormány most úgy próbál tálalni, mintha egy új kedvezményben részesültek volna a honvédségi polgári alkalmazottak. A jelenlévők – a vélemények ismertetését és vitát követően – egyetértettek az alábbiakban:

236

- Az OKÉT MVO tájékoztatást kér a Kormányzati Oldaltól a Hszt (a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról), valamint a Hjt (a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról) törvényeket érintő terveiről, az esetleges kodifikált tervezetekről; - Az OKÉT MVO egy átfogó ismertetőt kér a Kormányzati Oldaltól a közszolgálati törvények tervezett további módosításairól, az életpályákról, a tervezett bérrendszerekről, valamint arról, hogy közép távon egyáltalán kik fognak a Kjt alá tartozni? - Az OKÉT MVO kidolgozza a saját koncepcióját, stratégiáját arról, hogy az egységes közszolgálati bérrendszert váltsák-e fel a különböző életpályák? (Figyelembe véve a már hatályos életpályák/ bérrendszerek/ béremelések eddigi visszásságait, negatív tapasztalatait, úgymint egyenlőtlenségek a különböző bérrendszerek miatt, bérfeszültségek kialakítása, az életpályákból még az adott ágazatokon belül is kimaradó munkavállalói körök, a Kormány utólagos visszanyúlásai az életpályákba a megállapodások be nem tartása által, a munkavállalók megosztása, számos munkavállalói kör bizonytalansága az életpályákkal való érintettség tekintetében, ágazatok egymás ellen való kijátszása.) Egyes vélemények (pl. Pongó Géza) szerint az életpályák egyáltalán nem jelentenek megoldást, de az FRSZ készített egy anyagot, mely aktuális javaslatokat tartalmaz. Agg Géza véleménye szerint az életpályákhoz és a Kjt-hez kapcsolódó korábbi megállapodások (pedagógus-béremelés mértéke, minimálbér mint referenciapont, a plusz fizetési fokozatok beépítése a Kjt bértáblába) egy része máris felborult. Megegyeztek abban, hogy – mindezen gondolatok jegyében – egy kb. féléves időtávban egy koncepciót dolgoznak ki, és aztán kezdeményezik az anyagnak a Kormány elé terjesztését. Fehér József az elkövetkező napokban megteszi a kormányzat felé az OKÉT MVO kezdeményezéseit. Földiák András tájékoztatása szerint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által a közelmúltban megrendezett konferencián figyelemre méltó megállapítások, elemzések, javaslatok hangzottak el. Felajánlotta, hogy egy összefoglalót készít a konferenciáról. Ez is felhasználható lenne a stratégiai célok meghatározásakor. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

237

OKÉT MVO egyeztetés, 2015. március 16. Téma: Javaslat az OKÉT plenáris ülésének összehívására. (Az Országgyűlés tárgyalja (illetve részben már elfogadta) a közigazgatás, a megyei és járási kormányhivatalok átszervezésére vonatkozó törvényeket. A jogszabályok előzetes egyeztetése nem történt meg. Az intézkedés – 2015. április 1-jétől, illetve június 1-jétől – több ezer közszolgálati munkavállalót hátrányosan érint. Egyebek.) „Egyes jogállási tárgyú törvények módosítása” Fehér József megállapította, hogy a 2015. február 27-28-i Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kongresszusa nem változtatott az OKÉT MVO összetételén azon kívül, hogy ott az MSZOSZ helyett/mellett a – minden tekintetben – jogutód, a MASZSZ foglal helyet. A T/3019-es törvényjavaslatot „Egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról” a köztársasági elnök – az MKKSZ kérésére – visszaküldte megfontolásra a Parlamentnek. (Megjegyzés: A T/3115-es törvényjavaslatot „A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról” a köztársasági elnök ugyancsak visszaküldte a Parlamentnek megfontolásra.) A T/3019-es törvényjavaslat a KÉF ülésén – 2015. március 21-én (szombaton) 14:00 órától – kerül napirendre. Ezért jelen egyeztetésen – szerinte – nem szükséges azt az OKÉT MVOnak tárgyalnia. Röviden ismertette a törvényjavaslat által bevezetendő – részben április 1-től, részben június 1-től érvénybe lépő – változásokat: Szó van benne (vagy levezethető belőle) egyes vezető beosztások megszüntetéséről, egyes fizetések nagymértékű csökkenéséről, a munkakör alapú illetményrendszer – későbbi – bevezetéséről, stb. Schneider Istvánné tájékoztatása szerint az ÉSZT és a KSZSZ is kezdeményezte az érdekegyeztetés összehívását Lázár Jánosnak, Trócsányi Lászlónak, és egyebeknek írt levelek által, még az előző év júliusától kezdődően. (Ekkor jutottak tudomásukra a kormányzati tervek.) Tudomása szerint januárban volt egy megbeszélés, amiről azonban – kényszerű távollétét követően – nem kapott részletes tájékoztatást. Közben pedig a jogszabályok megalkotása (az egyes jogállási törvények módosítása, valamint a közigazgatási rendszer átalakítása) halad. Ezekkel a tervezetekkel kapcsolatosan számos, több oldalon felsorolt, egyes pontokon a változtatásokat elfogadhatatlannak minősítő (pl. kormánytisztviselők kirendelése, 70 fős osztályok létrehozásának lehetősége) kifogásaik voltak. Szerinte mindezeket a kérdéseket az OKÉT-nak is tárgyalnia kellene, illetve, amennyiben a KÉF-en kerülnének napirendre, még előzetesen, azaz néhány nappal korábban kellene azokról egyeztetni. Széles körűnek tartja ezt a megjelenő problémát, szerinte a közvetlenül érintett munkavállalókon kívül a majd sorbaállásra kényszerülő ügyfelek érdekeit is figyelembe kell venni. Boros Péterné szerint az érintett körben kellene lefolytatni ezeket az egyeztetéseket. A hivatkozott korábbi megbeszélésen a KSZSZ részéről Agg Géza részt vett. Az ezzel

238

kapcsolatos dokumentumok megtalálhatóak például az MKKSZ honlapján. (Az MKKSZ a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégiát is véleményezte.) Szombaton (azaz 2015. március 21-én) lesz a KÉF tárgyalás, addig lehet erről egyeztetni, és akkor lehet arról megnyugtató módon tárgyalni. E téma az OKÉT MVO előbbire vonatkozó egyetértésével lezárásra került. Munka törvénykönyve, Sztrájktörvény Fehér József helyzetértékelése szerint a Munka Törvénykönyvére vonatkozó javaslatokat most van lehetőség egyeztetni, első sorban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), illetve annak Monitoring Bizottságában (MB) zajló tárgyalásokon elhangzottak esetleges kiegészítését lehet kezdeményezni az OKÉT MVO igényekkel. Vitára adott okot – magának az egyeztetésre való „felkérésen” kívül – a VKF megítélése. Elhangzott, hogy a közszféra szakszervezetei a LIGA elnöke által lettek megszólítva, tájékoztatva arról a lehetőségről, hogy be lehet kapcsolódni a VKF-en zajló egyeztetésbe, az oldalálláspont kialakítása által. Hivatalosan ott az OKÉT MVO nem vehet részt. Nem egyértelmű, hogy az OKÉT MVO javaslatait mennyire veszik komolyan a VKF-en, kötnek-e ott egy esetleges megállapodást a javaslatok figyelmen kívül hagyása mellett. Jelenleg azt az eldöntendő kérdést kell megválaszolni: Az OKÉT MVO a Munka Törvénykönyvére vonatkozóan támogassa-e a VKF MB ülésre készített oldalálláspontot, vagy pedig ragaszkodjon-e javaslatainak az OKÉT-en belüli megtárgyalásához? Fehér József szerint – mint ahogyan az a 2011. december 5-i, a Munka Törvénykönyvéről szóló, a közszférára katasztrofális következményekkel járó megállapodáskor bebizonyosodott – a VKF MB mostani tagjai, a korábbi aláírók nem alkalmasak a közszféra érdekeinek képviseletére. Szabó Imre tájékoztatása szerint március 17-én (kedden) a Munka Törvénykönyvét, március 19-én (csütörtökön) a Sztrájktörvényt tárgyalja a VKF MB. Az OKÉT MVO álláspontja már eddig is figyelembe lett véve, a javaslatok egy részének átvételével. Véleménye szerint átfogó módosításra – mint például a Ptk-nak mint háttéranyagnak a kiküszöbölésére – nincs semmi reális lehetőség. A keddre véglegesített változatot szétküldik. A Sztrájktörvény a Kormány és a Munkáltatók szerint is megfelelő, így a tárgyalásokon nem lesz lehetőség a módosításra. A tárgyalások esetleges duplikálásának a MOSZ nem látja értelmét. Szabó Imre szerint a LIGA, mint az NGTT MVO soros elnöke próbálta koordinálni ebben az esetben az oldalvéleményeket. Az OKÉT MVO-nak másfél hónapja volt becsatlakozni, de még most is lehet egyeztetni az igényekről. Varga László szerint az aktualitásokon túlmenően szakszervezetpolitikai kérdésről is szó van. A VKF MVO az egész magyar szakszervezeti oldal nevében tárgyal. Azon nem vehet részt az OKÉT MVO ügyvivője, sem a SZEF, sem az ÉSZT. Nem lát garanciát arra, hogy a VKF-es esetleges megállapodásban megjelennének a közszféra érdekei. Szerinte a VKFben nem is kellene megállapodnia a szakszervezeteknek addig, amíg a közszférában sincs

239

megoldás. Ténylegesen, a VKF eddigi megállapodásainak kompromisszumai a közszféra kárára történtek. Varga László szerint az OKÉT statútuma az OKÉT hatáskörébe utalja e kérdéseket. Pongó Géza ismertette a LIGA álláspontját, mely szerint egy szálon kell futniuk a tárgyalásoknak, és ez a VKF. Pásztóy András Pataky Péter MSZOSZ elnök álláspontját közölte, aki nem támogatja azt, hogy a témát az OKÉT is tárgyalja. Boros Péterné emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi minimálbér-bérajánlás Megállapodáskor a közszféra érdekei figyelmen kívül maradtak. Ezért is kellene most egy – a versenyszférához képest – különböző munkáltató esetében külön kezelni az igényeket, OKÉT MVO véleményként. A VKF-en egy igen jelentős munkáltatói kör – az önkormányzatok – nem vesznek részt. Kéri ezért a versenyszférás kollégák támogatását annak érdekében, hogy az OKÉT is tárgyalhassa a témákat. Megállapítást nyert, hogy az OKÉT-en történő napirendre tűzés kezdeményezéséhez egyöntetű döntés kellene, ezért szavazásra került sor. Határozati javaslat: Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala kezdeményezi az OKÉT plenáris ülésének összehívását, a Munka Törvénykönyve módosításának, valamint a Sztrájktörvény módosításának napirendre tűzésével. SZEF (5 szavazat): Igen; ÉSZT (2 szavazat): Igen; LIGA (3 szavazat): Nem; MSZOSZ (1 szavazat): Nem; MOSZ (1 szavazat): Nem. Összesen: 7 szavazat „Igen”, 5 szavazat „Nem”. Mivel a konszenzus nem valósult meg, az azt jelenti, hogy elvetették a határozati javaslatot. Az OKÉT MVO ügyvivője tehát e tárgyban nem kezdeményezi az OKÉT plenáris ülés összehívását. Szűcs Viktória valamilyen kompromisszumot szeretne teremteni a két álláspont között. Javasolja ezért egy az OKÉT MVO-lal kibővített VKF ülés megtartásának kezdeményezését. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

240

KÖZDEMOSZ egyeztetés, 2015. március 16. Téma: Az esetleges javaslatok egyeztetése. Fehér József tájékoztatást adott arról, hogy – a január 22-i megállapodásnak megfelelően – levélben megkereste dr. Modori László államtitkár urat, a KÖZDEMOSZ-Kormány tárgyalások megkezdésének indítványával. Ennek az az akadálya látszik, hogy a visszajelzések szerint a Kormánynak az az álláspontja, hogy az előző kormányzati ciklusban történt kijelölés (dr. Modori László, mint tárgyalópartner) már nem érvényes, lévén, hogy „új kormány van”. Jelenleg három elvi lehetőség van a KÖZDEMOSZ előtt: Vagy megvárja a – levél elküldéséhez képest – harmincvalahány napot, vagy még azt megelőzően új levelet ír Orbán Viktor miniszterelnökhöz, vagy haladéktalanul bírósághoz fordul. Erre az a döntés született, hogy a kb. harminc nap – várhatóan eredménytelen – lejártával Fehér József írjon új levelet Orbán Viktornak, a tárgyalások feltételeinek megteremtése, és azok megkezdése érdekében. A korábban szóba került KÖZDEMOSZ-akciók tekintetében, illetve, hogy aktuális-e azokról teljeskörű KÖZDEMOSZ ülést összehívni, az alábbi hozzászólások hangzottak el: Pongó Géza szerint a hivatásos rendőri állomány a 30%-os illetményemelés miatt jelenleg nem érdekelt ilyen akciókban. Ugyanakkor a rendőrségi közalkalmazotti státuszok megszüntetésével vagy átalakításával kapcsolatosan súlyos problémák várhatóak. Schneider Istvánné a másnapi ÉSZT elnökségi ülés után tud álláspontról tájékoztatást adni. Boros Péterné a köztisztviselők körében tapasztalható felháborodásról és félelemről tett említést. Hasznosnak tartaná az „elégedetlenkedő” Volán-os, BKV-s, MÁV-os munkavállalókkal való kapcsolattartást. E körök nehezményezik a várható létszámcsökkentést, a bérajánlás elmaradását, valamint a korkedvezményes nyugdíjuk lehetőségének megszüntetését. Ami a konkrétumokat illeti, a szolidaritást kifejező kék szalagot, a betarthatatlan, a munkát megbénító szabályok betartására alapozott tiltakozást, valamint az autós demonstrációt továbbra is lehetségesnek tartja. Fontosnak véli ugyanakkor, hogy a rendőrségi kör maradjon benne a KÖZDEMOSZ-ban. Fabók Ferencné tájékoztatása szerint az Orvosszövetség, a Rezidensszövetség, az Orvosegyetemek, valamint a FESZ másnap az illetékes államtitkárral tárgyal. Ezek közül a Rezidensszövetség részéről egy esetleges figyelmeztető sztrájk elképzelése körvonalazódik. Földiák András fontosnak tartaná, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) vezetősége megnyilvánulna egy esetleges KÖZDEMOSZ fellépésről. A fenti kérdések megtárgyalására – a fejlemények, vélemények ismeretében – a 2015. március 30-ával kezdődő héten térnek vissza. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

241

OKÉT MVO egyeztetés, 2015. március 30. Téma: 1. Javaslat az OKÉT plenáris ülésének összehívására (a 2016. évi költségvetés egyeztetése tárgyában.) 2. Egyeztetés a Munkástanácsok Országos Szövetsége Elnökének levelében foglalt kezdeményezésről Egyebek: A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülésének, valamint a témákhoz kapcsolódó felmerülő kérdések tárgyalása. 1. Javaslat az OKÉT plenáris ülésének összehívására (a 2016. évi költségvetés egyeztetése tárgyában.) Fehér József köszöntötte a résztvevőket, közöttük – az OKÉT MVO-on első ízben résztvevő – Kordás Lászlót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökét. Tájékoztatása szerint az OKÉT plenáris ülésének várható időpontja 2015. április 20. 10:00 óra, helyszíne még nincs meghatározva. Az is tudható, hogy a Kormányzati Oldalt nem Banai Péter Benő, hanem Adorján Richárd fogja képviselni. Annak témái a 2016. évi költségvetés, valamint a közszolgálati munkavállalókat érintő intézkedések lesznek. Ezekhez kapcsolódóan, a közszféra munkavállalói helyzetének megítéléséhez rendelkezésre állnak a KSH tisztított, 2015. januári adatai („OKÉT_rendszeres_kereset_2015_jan” nevű melléklet), valamint – hogy a táblázatokban megjelenő átlagkeresetekből a differenciákat is némileg becsülni lehessen – egy korábbi időszakra vonatkozó, a közalkalmazotti tábla fizetési osztályainak/fokozatainak megfelelő létszámok („közalkalmazotti táblalétszám 2014 május” nevű melléklet). Ezeken kívül azonban OKÉT előterjesztésként szükségesnek látszik a 2015-2016. években tervezett kormányzati intézkedésekről külön összefoglaló (előterjesztés, elemzés, a teljes körűen lefedett közszférára) elkészítését kérni a Kormányzati Oldaltól. Zsiga Imre emlékeztetett arra, hogy a 2015-ről szóló KÖZDEMOSZ tárgyalás (10%-os, de minimum 15eFt béremelést célozva) eddig teljesen eredménytelen volt, ennek fényében különösnek tűnik 2016-ról tárgyalni. Varga Lászlónak az NGTT ülésről adott tájékoztatása szerint, ott mindössze egy egyoldalas anyag által hivatkozottan (ezért az NGTT-n a napirendre vételtől leszavazottan) utalás történt, egy Brüsszelbe küldendő reformprogramra. Maga a hivatkozott anyag az interneten hozzáférhető, abban olvasható, hogy 2017-tel bezárólag a pedagógus életpályához kapcsolódó keresetemelésen kívül nincs egyéb bérintézkedés. (Megjegyzés: A hatályos konvergencia program itt http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2014/cp2014_hungary_hu.pdf olvasható el.) Ezt a dokumentumot (Holecz Gábor kiegészítése szerint) minden év áprilisában kell elküldeni az Európai Unió megfelelő hivatalának. Kuti László felhívta a figyelmet arra, hogy az NGTT-n a napirendre vétel elmaradása következtében a Kormány nem írhatja rá a dokumentumra, hogy „a társadalmi egyeztetés megtörtént”, hiszen az egyébként is csak névlegesen történt volna meg.

242

Bárdos Judit kiegészítése szerint a költségvetési köriratban sem olvasható 2016-ra tervezett bérfejlesztés. Bazsik István rámutatott arra, hogy ettől függetlenül megvalósulhatnak bérfejlesztések, például a fegyveres- és rendvédelmi szférában is ez tapasztalható. A béremelésen kívül más jogcíme – pl. szerkezetátalakítás, vagy hasonló – is lehet a bevezetendő életpályáknak. Fehér József magkapta a felhatalmazást arra, hogy egy esetleges 2015. április 20-án tartandó OKÉT plenáris ülés megtartását az OKÉT MVO nevében elfogadja. 2. Egyeztetés a Munkástanácsok Országos Szövetsége Elnökének levelében foglalt kezdeményezésről Fehér József bevezetőjében kifejtette: A levél mellett valamennyi, a témával foglalkozó Emlékeztetőt áttanulmányozott. Megállapította, hogy valóban volt példa konszenzusos, és nem konszenzusos szavazásra egyaránt, talán a véletlen okozta, hogy egyetlen olyan döntéskor sem volt jelen személyesen, amelyen mandátumarányos szavazásra került sor az OKÉT MVO-on. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a MVO ügyvivője nem „jogforrás”, ilyen hatáskörrel nem rendelkezik. Amit minden kétséget kizáróan meg lehet, és meg is tud állapítani – az ügyrend hiányában is – az az, hogy az OKÉT MVO konszenzussal meghozott döntései biztos, hogy megtámadhatatlanok. Holecz Gábor a Munkástanácsok elnökének levelére utalt, mely – szerinte – minden releváns megállapítást tartalmaz. Janus arcúnak nevezte a korábbi döntéseket. Az FRDÉSZt ki lehetett hagyni (mandátumok alapján mandátumokat elvenni), de mások bevételét már nem lehet mandátumokkal kompenzálni. Mindez felveti az OKÉT MVO legitimitását. Szerinte a Függelék szerves része az Alapszabálynak, de a Függelék alapján ma már nem is működhetne az OKÉT. (Van, aki már nem is szerepel benne, a MASZSZ helyzete függőben van stb.) Meg kell alkotni az ügyrendet. Amennyiben a Munkástanácsok Országos Szövetsége nem tudná a racionális érveit elfogadtatni, előtte áll a lehetőség, hogy akár bíróságon is megtámadhatja a korábbi döntéseket, nagyon bízik benne, hogy erre nem kerül sor. Szerinte a „jegyzőkönyv” tartalmazza, hogy az ügyvivő szavai szerint „a Függelék tájékoztató jellegű”, amivel ő nem ért egyet. Szabó Imre mindezeket azzal egészítette ki, hogy a jogi lépéseket – bár kényszerből – komolyan megfontolják. A tagságban történt változásokat valamilyen módon – akár a KOMT reprezentativitási felmérés alapján – nyomon kellene követni. Már ötödször küldik meg indítványukat, igazán időszerű lenne tehát annak megnyugtató lezárása. Ők az OKÉT MVO törvényes működésére hívták fel a figyelmet, ami egyben a közpénzfelhasználás jogszerűségének a feltételét is jelenti. A MOSZ évek óta elszenvedi ennek hátrányait, mivel az érdemi döntések állandóan el lettek tolva. Tiszta OKÉTAlapszabály, tiszta Függelék kellene. Bárdos Judit véleménye szerint az OKÉT MVO-on csak a közszféra, a közszolgálati munkavállaló szakszervezeti tagok száma alapján indokolt differenciálni, nem a teljes tagság alapján. (Mint ahogyan a SZEF sem ülhet be a VKF-be, mert nem domináns a

243

versenyszférás szakszervezeti tagok tekintetében.) Azaz, a konföderációk tegyék le az asztalra a közszolgálati tagjaik számát igazoló adataikat. Kuti Lászlónak az volt az eredeti javaslata, véleménye, amit jelenleg is fönntart, hogy konföderációnként egy fő (egy mandátum) lehetne az OKÉT MVO optimális működésének feltétele. A mostani prioritás pedig szerinte inkább az legyen, hogy 9 éve nem volt béremelés a közszférában. Ezzel kellene inkább foglalkozni az egymással folytatott mostani vita helyett. Arra szerinte a nyártól októberig tartó időszakban kellene visszatérni. Varga László magánvéleménye – mivel a SZEF ÜT ülésére csak később kerül sor – szerint az OKÉT MVO-on a tagság eredeti feltételeinek (a közalkalmazotti, a köztisztviselői és a fegyveres-rendvédelmi területek közül legalább kettőben való hangsúlyos jelenlétnek, közöttük a KOMT-on meglévő reprezentativitásnak) jelenleg csak a SZEF felel meg, aki a végletekig kompromisszumkész volt a KOMT-on is és az OKÉT-on is. Az is a megfontolandó szempontok között kell, hogy legyen, hogy a forrásmegosztás ügyét nem kellene kizárólag az OKÉT-ra szűkíteni, hanem például a VKF-re (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) is kiterjeszteni, lehetne azt is vizsgálni, hogy e két fórumon melyik konföderáció összesen mennyi kap, az ezeken rendelkezésre álló 600 millió forintból. A hivatkozott egyik korábbi OKÉT MVO döntésre – az FRDÉSZ „kizárása” – az a véleménye, hogy egy akkor érdemileg már nem létező szervezet tagságát nem volt lehetséges fenntartani. A jelen MOSZ-felvetésre SZEF elnökként az a reakciója, hogy Palkovics Imre levelét szétküldi a SZEF tagszervezetek között, véleményezést kérve. Bazsik István a helyzet tisztázását, a taglétszámok igazolását tartja a legaktuálisabb kérdésnek. Sőt, szerinte ezt már évekkel korábban meg kellett volna tenni. A hitelesség és a legitimitás forog kockán. Boros Péterné felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezetek által képviselt munkavállalói körben nagyon komoly jövedelmi problémák léteznek, és ezzel kellene inkább most foglalkozni. A taglétszámok tekintetében mostanában komoly mozgások tapasztalhatóak, a taglétszámok megállapításával célszerűbb lenne megvárni, míg egy viszonylagos stabilitás alakul ki. Kordás László szerint a központi költségvetés korábbra hozása e témát tette a fő aktualitássá. Ugyanakkor az egyik fórumon kormányzati szándék látszott arra vonatkozóan, hogy a költségvetéshez kapcsolódóan komolyabb bértárgyalások induljanak meg. Jelenleg a költségvetés a fő prioritás, de a remélhetőleg megkezdődő bértárgyalásokra célszerű lenne tisztázni, hogy melyik szervezet milyen súllyal vehet részt azokon. Horváth Lajos felhívta arra a figyelmet, hogy a VKF-en nem a reprezentativitás alapján történik a forráselosztás, ott nincs olyan kritérium. (Az NGTT-n való megjelenéskor azonban van valami alapja annak.) Szerinte a jelen felvetéssel kapcsolatosan csak annak lenne értelme, ha a rendszer egésze egyben kerülne felülvizsgálatra.

244

Továbbá, mivel dinamikusan változnak a taglétszámok (a tagság körében változások, átlépések is megfigyelhetőek), olyan rendszert kellene létrehozni, amely ezt a mozgást is képes követni. Holecz Gábor összegzése szerint mindenki azt gondolja, hogy az OKÉT legitimitását meg kell teremteni, és itt elsősorban nem a pénzelosztásra utal. Erre vonatkozóan egy szavazást kér. Lehetségesnek tartja, hogy a két hivatkozott kérdéskörrel (a költségvetés-bérhelyzet, illetve az OKÉT legitimitása) egyidejűleg, egymással párhuzamosan is lehessen foglalkozni. Varga László ehhez hozzáfűzte, hogy a legitimitás kérdése az egész közpénzfelhasználás tekintetében felmerül, alkalmas helyzetben célszerű lenne tehát a rendszer egésze tekintetében vizsgálni a legitimitást. A források elosztásában több indokolatlanság vagy anomália fedezhető fel (pl. a VKF MVO tagonkénti támogatás maximumként való átvétele az OKÉT MVO-ba stb). Ami az OKÉT-ot illeti, át kell gondolni, hogy a reprezentativitás nem biztos, hogy mindenki számára azt az „eredményt” hozza, amit vár, és a bértárgyalások közepette nem biztos, hogy hasznos lenne ilyen ügyek felszínre kerülése. Varga László véleménye szerint az OKÉT MVO-on eddig is mindenki egyenrangú volt abban a tekintetben, hogy mindenkinek a véleménye képviselve lett az egyeztetéseken. Fehér József tájékoztatása szerint az OKÉT Alapszabály módosítását az OKÉT bármelyik oldala kezdeményezheti. A MVO ügyvivőjének ehhez írásos felhatalmazás kell. Aztán a három oldal ügyvivőjének kell egyeztetnie (azt is tekintetbe véve, hogy a Függelék tartalmazza a másik két oldal leírását is), és azt követően lehetne a plenáris ülés napirendjére tűzést indítványozni. Jelenleg nem kapott arra írásos előterjesztést. Az ügyrendet az Alapszabálynak mellékletként kellene tartalmaznia. A korábbi évtizedben Fehér József ügyvivő több alkalommal is készített ügyrend tervezeteket (azok jelenleg is a birtokában vannak, be tudja mutatni), azokat azonban az OKÉT MVO tagjai valamennyi alkalommal leszavazták. Határozati javaslat: Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala egyetért azzal, hogy az OKÉT Alapszabályát, azon belül annak szerves részeként a Függelékét, módosítani szükséges. Az ezzel kapcsolatos munkát haladéktalanul kezdje meg az OKÉT MVO. SZEF (5 szavazat): Tartózkodik; LIGA (3 szavazat): Nem szavaz; ÉSZT (2 szavazat): Tartózkodik; MOSZ (1 szavazat): Igen. MASZSZ (1 szavazat): Tartózkodik; Összesen: 1 szavazat „Igen”, 8 szavazat tartózkodik. Mind konszenzusos, mind többségi szavazásként értékelve az eredményt, megállapítható, hogy elvetették a Határozati javaslatot.

245

Egyebek. A KÉF ülése. Munka törvénykönyve, Sztrájktörvény A KÉF üléséről szóló internetes linkek: SZEF, BRDSZ, KSZSZ, MKKSZ, RKDSZ, VPDSZ. Felmerült az a bizonytalanság, hogy azok a KÉF-en – Fehér József ügyvivő által – tett javaslatok, mely szerint a Munka törvénykönyve és a Sztrájktörvény módosításai, valamint a korkedvezményes nyugdíj szabályainak módosulásának kérdéskörei az OKÉT elé kerüljenek, megvalósul-e? Többen (Boros Péterné, Holecz Gábor) javasolták, hogy minden, a közszférát érintő ügy tárgyalásának (pl. minimálbér, önkormányzati reform, stb.) az OKÉT elé kell kerülnie. Szabó Imre tájékoztatása szerint a VKF-en a Sztrájktörvény módosítására a másik két oldal arra való hivatkozása miatt, hogy „ez egy alkotmányos törvény”, nem volt lehetőség. A VKF vonatkozásában egy feloldandó bizonytalanságnak érzi, hogy a SZEF – amely jelenleg hivatalosan tagja a MASZSZ-nak – tagja lehet-e ez okból a MASZSZ-t magába foglaló VKF MVO-nak, ezen keresztül a VKF-nek, és ha igen, milyen minőségben? Vita alakult ki arról, hogy a VKF Munkavállalói Oldal képviselői mennyire kompetensek a közszférát is érintő kérdésekben, azokról a VKF-en tárgyalni, megállapodásokat kötni. Illetőleg, amennyiben az ilyen megállapodások végül a közszféra kárára történnének meg, az mennyiben tulajdonítható a közszféráról való ismeretek hiányának, és mennyiben a tudatos „más kárára történő kompromisszum” keresésnek. Fehér József visszautalt arra az érthetetlen gesztusra, hogy Pataky Péter miért nem tudta elfogadni a Munka Törvénykönyvének és a Sztrájktörvénynek az OKÉT-on történő tárgyalását? Annak ellenére, hogy – véleménye szerint – nem lett volna benne semmilyen kockázat. A közszféra érintettsége a minimálbér/bérminimum vonatkozásában is megkérdőjelezhetetlen. Pásztóy András javasolta a presztízs-szempontok kizárását e megnyilvánulásokból, szerinte a MASZSZ, illetőleg Pataky Péter legalább olyan felkészült ezekben a témákban, mint bárki más. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

246

OKÉT MVO egyeztetés, 2015. április 20. Téma: Felkészülés az OKÉT plenáris ülésére. (Megjegyzés: Az OKÉT plenáris ülésének javasolt napirendje: 1. Tájékoztató és konzultáció a 2016. évi költségvetési törvény tervezetéről, különös tekintettel a közszféra munkavállalóit érintő vonatkozásaira 2. Egyebek) Fehér József megállapította, hogy valamennyi érdekelt konföderáció képviselője jelen van. Az OKÉT plenáris ülésének 1. napirendjéhez kapcsolódóan már most tudható, hogy Adorján Richárd helyettes államtitkár nem fog írásos anyagot előterjeszteni. A 2. napirendhez pedig számítani lehet arra, hogy dr. Modori László helyettes államtitkár kérdést fog feltenni arra vonatkozóan, hogy az OKÉT Alapszabálya módosítását indítványozza-e valaki. Varga László tájékoztatása szerint a fegyveres és rendvédelmi szférára vonatkozó új törvénytervezet – amelyet egyébként az OKÉT-on nem egyeztettek, holott oda tartozó téma – a 333.§ (1) bek-ben betiltaná a szakszervezetek működését, ami példátlan, egyben elfogadhatatlan szándék. Javasolja ennek az OKÉT plenáris ülésen való felvetését, melyet elfogadtak. Holecz Gábor tájékoztatása szerint nem lehet tudni, hogy a NAV állományára vonatkozik-e majd a fegyveres és rendvédelmi életpálya, és ha igen, mikortól. Szintén elfogadták ennek a felvetését is a plenáris ülésre.

Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetsége által kezdeményezett, az OKÉT MVO-on indítványozott mandátumszám-korrekció ügyében szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben az OKÉT MVO nem tudná e kérdést rendezni, akkor felmerülhet magának a támogatásnak a felfüggesztése, hiszen ez költségvetési pénz, közpénz. Nem érti egyébként, miért ne lenne lehetséges egy meghozandó – vagy egy már korábban meghozott – döntést átvezetni az OKÉT Alapszabály Függelékébe. Korábban (2012. augusztus 9-én) már volt érvényes, átvezetett többségi szavazás, a 2013. évi – szintén – többségi szavazás eredményét viszont „konszenzus hiányában” nem vezették át a Függelékbe. Jelenleg azt javasolja, hogy a MOSZ, valamint a SZEF helyeinek, azaz mandátumainak a száma egyaránt 2-2-vel emelkedjen. Az OKÉT MVO hozzon egy döntést, és a plenáris ülésen kérje ennek a döntésnek az OKÉT Alapszabály Függelékébe való átvezetését. A teljes rendszer áttekintésétől sem zárkózik el. Szerinte lényegében megmagyarázhatatlan az OKÉT MVO-on a LIGA „többletfinanszírozása”, 2012-ben annak a következő évben történő felülvizsgálatára ígéretet kaptak a LIGÁ-tól. A mandátumok témáját – napirend előtti témaként – fel szeretné vetni a plenáris ülésen. Bardócz-Tódor András kiegészítése szerint itt nem egyszerűen pénzigényről, hanem a szervezetek működési feltételeinek biztosításáról van szó. Holecz Gábor szerint is szükséges a plenáris ülésen való felszólalás ebben a kérdéskörben.

247

Szabó Imre szerint az előző OKÉT MVO egyeztetésen hozott döntés (1 szavazat „igen”, 8 szavazat tartózkodás) akár konszenzusnak is tekinthető, abban az értelemben, hogy „nem”mel senki nem szavazott. Fehér József megismételte, hogy az ügyvivő nem kompetens az OKÉT MVO határozatainak módjáról döntést hozni, egyébként ő maga nem volt jelen egyetlen „nem konszenzusos” döntéskor sem. Annyit tud minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a konszenzussal hozott döntések megtámadhatatlanok. Varga László a SZEF Szövetségi Tanácsán hozott döntésre utalt, mely szerint a SZEF nem támaszt akadály a MVO-on elinduló munka ellen, amely amikor megfelelő eredményt hoz, alapja lehet egy OKÉT MVO általi kezdeményezésnek, de ma nem lehetséges a kérdést napirendre venni, hanem csak akkor, amikor a dokumentum már elő lesz készítve. A SZEF nyitott a vizsgálat megindítására. Szerencsésebbnek tartaná azonban, ha inkább a szabályozás oldaláról – mint például a reprezentativitás – közelítenék meg a kérdést, mint a zsarolás-jellegű felszólításokkal, és abban az esetben is az egész finanszírozási rendszer (beleértve a VKF-et) konföderációnkénti, tételes felülvizsgálatát kellene lebonyolítani. Az OKÉT MVO-on, és az OKÉT plenáris ülésen is egyébként valamennyi konföderáció aktív részese a tárgyalásoknak. A SZEF véleményéhez Zsiga Imre is csatlakozott. Kuti László szerint a szakszervezetek alkalmatlanságára utalna, ha most sem a szakszervezeti munka végzésével, a költségvetéssel, az előmeneteli rendszereknek a kormányzat általi szétverésével, hanem a pénzelosztás módjával telne az idő. Szerinte eleve a többségi szavazás lehetősége érdekében jöttek létre a mandátumok, és ez vonatkozik a két évvel ezelőtti döntésre is, de mindezekkel a költségvetési tárgyalások lezárulta után kellene foglalkozni. Horváth Lajos „nem”-mel válaszolt a napirendre vétel ötletére. Szerinte amíg nincs rögzítve, hogy hogyan kell működnie a rendszernek, addig – a konszenzusos döntésektől eltekintve – nem evidensek a döntések, azok értelmezései. A közös oldal-álláspont kialakítása érdekében – alkalmas időben – az egész rendszert újra kell gondolni. Az OKÉT MVO nem hozott olyan döntést, hogy a plenáris ülés tárgyalja az indítványt, szerinte azonban a MOSZnak napirenden kívül joga van felvetni az Alapszabály módosítási igényét a plenáris ülésen. Fehér József megállapította, hogy az aznapi plenáris ülésen senki nem kívánja kezdeményezni az OKÉT Alapszabály és a Függelék módosításának napirendre vételét. Amennyiben ilyen kérdést kapna a Kormányzati Oldaltól, ezt fogja tehát válaszolni. Az OKÉT MVO az ügyvivőt bízta meg e válaszadással.

A 2016. évi központi költségvetés, és a közszféra munkavállalóinak helyzete Varga László szerint a mai napon nem várható semmilyen kormányzati ajánlat. Szerinte vissza kell térni a 2015-ös év lezáratlan témáinak tárgyalására, főleg arra, hogy egy széles réteg semmilyen bérintézkedésben nem részesült, illetőleg, hogy az életpályák is csak

248

látszólag rendszer-szerűek. (Pl. a pedagógus-életpálya máris elszakadt a mindenkori minimálbértől.) Szerinte felvethető lenne akár egy többéves/középtávú bérmegállapodás ötlete is. Emlékeztetett arra, hogy a KÖZDEMOSZ nem szűnt meg, és annak minimum-követelésére a kormány nem reagált. Az elemzésre alkalmas statisztikai adatokra (például a bértáblák szerinti létszámmegoszlásokra) szerinte mindenképpen szükség van. A hiányzó adatoktól eltekintve, sem a 2016-ra vonatkozó minimálbér, sem az adójogszabályok nem ismertek, ezek nélkül nehéz lenne értékelni a várható helyzetet. Boros Péterné szerint valamennyi bértábla-eloszlásra (közalkalmazotti, köztisztviselői, felsőoktatási, esetleges többire, tehát valamennyire) szükség van. Nincs rendezve a hónapokon belül hatályba lépő bércsökkentések (hivatali vezetők ezres nagyságrendben, valamint az önkormányzatoktól a járásokba átkerülő munkavállalók) ügye. Az évek alatt megvalósult mintegy 25%-os mértékű reálbércsökkenést (azaz a kb. egynegyedes, de visszafelé kalkulálva egyharmados „hiányt”) pótolják vissza. Fehér József a bérhelyzet mellett a foglalkoztatási kérdések megoldatlanságára utalt. Nagy probléma a közszolgálati munkakörök egyre szélesebb körű kiváltása a közfoglalkoztatással. Nem lehet tudni, hogy mi a Kjt és a közszolgálati bérrendszer jövője. Jelenleg mind a közalkalmazotti-, mind a köztisztviselői-, valamint a felsőoktatási bértáblák is, jogilag egyaránt léteznek. A közszférából való bértömeg-kivonás mértéke vitatott, de megállapítható, hogy annak mértéke 2010-hez képest nagyjából 400 milliárd forint körül mozoghat, abból különböző jogcímeken körülbelül 180 milliárdot pótoltak vissza. A statisztikai adatok szerint 2015-ben mintegy 4%-os keresetemelkedést realizált a közszféra, ez azonban csak az átlag, jelentős szórásokkal. Kívánatosnak tartaná, hogy az írásos kormányzati előterjesztés (valamint a bértáblák szerinti létszám-megoszlások) birtokában ismételnék meg az OKÉT plenáris ülését. Palkovics Imre is javasolta e kérdések felvetését. Kuti László szerint el kell dönteni, hogy a szakszervezetek ragaszkodjanak-e az egységes bértáblákhoz, vagy nyugodjanak bele a szektorális életpályákba (külön táblákkal), és utóbbi esetben mik legyenek a kezdeményezéseik, javaslataik. (Megfontolandó például a szektorális életpályákba a kisegítő jellegű személyzet bevonása.) A nemrég bejelentett, Lázár János által a kormánytisztviselői körre tervezett 30%-os béremelést az egész közalkalmazotti körre követelné, bár tudja, hogy ez irreális. Horváth Lajos szerint már szinte megszűnt az egységes közalkalmazotti bértábla és jogviszony, helyette életpályák, kiszervezések, a közfoglalkoztatás terjedése tapasztalható. Bárdos Judit felhívta a figyelmet a rendvédelmi területen a közalkalmazotti státuszok várhatóan 2017. július 1-jei hatállyal történő megszűntetésére, helyette tervezik a kormánytisztviselői és a Munka Törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatás teljes körű bevezetését. Arra számít, hogy az egyes területek közötti átjárhatóság a jövőben lehetséges lesz.

249

Zsiga Imre a minimálbérrel való lefedettséget tartja tragikusnak, ami miatt sok esetben nem érvényesül a „kötelező” előmenetel rendszere sem. Soós Adrianna egy olyan összegzést kérne a kormánytól, amely részletesen bemutatná, hogy 2015-ben és 2016-ban az egyes ágazatokban, területeken mi fog történni a munkavállalókkal, a kormányzat szándékai szerint, és mindezeknek a terveknek a fedezete hol jelenik meg a költségvetésben. Mindenekelőtt: Mit tervez a Kormány? Fehér József összegzése szerint az OKÉT plenáris ülésére a MVO szükségesnek tartja felvetni, hogy a 2015-ös bértárgyalásokat (melyre vonatkozó követelés volt, hogy mindenkire legalább 10%-os mértékű, minimum 15eFt-os bruttó keresetnövelés valósuljon meg) nem tekintik lezártnak, a foglalkoztatási kérdéseket (közfoglalkoztatás, Kjt, Kttv, életpályák, egyéb törvényekhez való viszony) rendbe kell tenni, a kompenzációs rendszer (a 2010-es adójóváírás kivezetése miatt átmeneti jelleggel bevezetett rendszer) jövőjét pedig szintén megnyugtatóan rendezni kell. A szükséges statisztikai adatokat (pl. a bértáblák szerinti bérpontokon lévő létszám-megoszlást) pedig szükséges megkérni. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

250

1./2015. OKÉT plenáris ülés, 2015. április 20. Napirend: 1. Tájékoztató és konzultáció a 2016. évi költségvetési törvény tervezetéről, különös tekintettel a közszféra munkavállalóit érintő vonatkozásaira, 2. Egyebek. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

251

OKÉT MVO egyeztetés, 2015. május 5. Téma: 1. Felkészülés az OKÉT 2015. május 6-ai plenáris ülésére. (Az OKÉT plenáris ülés javasolt napirendje: „Konzultáció a 2016. évi költségvetési törvény tervezetéről, különös tekintettel a közszféra munkavállalóit érintő vonatkozásaira.”) 2. Tárgyalás és döntés Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke 2015. április 24-ei levelében foglalt kérésről.

Fehér József és Szabó Imre tisztázták, hogy a MOSZ a jelenlegi egyeztetésen nem kezdeményezi, hogy a 2. pontban az OKÉT MVO döntést hozzon, hanem kizárólag tárgyalást szeretne folytatni. 1. Felkészülés az OKÉT 2015. május 6-i plenáris ülésére. Fehér József tájékoztatása szerint elkészült – a MOSZ javaslatait is tartalmazó – „Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldal álláspontja és összefoglaló javaslatai a 2016. évi költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokra” című dokumentum. Varga István tájékoztatása szerint a fegyveres és rendvédelmi szférára vonatkozó új szabályozásban a szakszervezetek betiltása elfogadhatatlan, az érintett munkavállalók ennek megakadályozására megindítják a szükséges jogi eljárást. Varga László megállapította, hogy a Kormányzati Oldal által szolgáltatott statisztikai táblázatok értelmezése nem lehetséges, mert az abban szereplő adatok – különösen a bérbeállási szintek – ellentmondanak a korábbi adatoknak, illetve (Földiák András szerint is) a tapasztalatoknak. A keresetek jelentősen többnek látszanak, mint az illetmények, mindez értelmezhetetlen. Egyébként fontos lenne a Kormányzati Oldal tudomására hozni, tisztázni, hogy nem általános közszolgálati béremelést kér az OKÉT MVO, hanem az eddig kimaradó munkavállalói körökre egy bizonyos minimum növekedési szintre való kiegészítést. Pongó Géza felhívta a figyelmet, hogy a 2016-os mellett a 2015-ös, a 2014-es, sőt a 2013as bérhelyzet tárgyalása sem lezárható. Amely ágazatokban egyáltalán volt/van életpálya, ott is vannak abból kimaradó szegmensek, és akik benne vannak, azok sem elégedettek, máshol meg nincs semmi. Valljon színt a kormányzat, hogy mik a tervei, szándékai. Ez utóbbi információ igényt Varga István is osztotta, Kis Papp László 2-3 évre előre igényelné a kormányzati szándékok megismerését. Boros Péterné az eddigi követeléseknek (10%-os, de legalább 15eFt-os bruttó keresetemelés) azzal való kiegészítését javasolta, hogy mindenki részesüljön életpályában. Továbbá, a külön juttatásokra (mint például a bankszámla-kompenzáció kiterjesztése az önkormányzati munkavállalókra) vonatkozó igényeket is meg kellene fogalmazni.

252

A cafetéria szabályozás fontosságát – kiterjesztését – többen (Bárdos Judit, Varga László) kihangsúlyozták. Soós Adrianna szerint a tervezett SZJA csökkentés a jövedelmek közötti differenciákat fogja még inkább fokozni. Varga László emlékeztetett arra, hogy ez lényegében az egykulcsos SZJA bevezetésével kezdődő probléma, amit – szerinte – fel kellene váltani a többkulcsos SZJA-val. Kis Papp László figyelmeztetett arra, hogy ha az adócsökkenést nem támogatnák a szakszervezetek, az a Kormány számára kommunikációs előnyt eredményezhetne. Varga István szerint ez odáig is elmehet, hogy „a szakszervezetek nyúlkálnak a melósok zsebébe”. Boros Péterné szerint egy, az SZJA rendszer átalakítását célzó javaslatot csak megfelelő, körültekintő elemzést követően lehetne tenni, most semmiképpen nem. Agg Géza szerint kifogásolandó, hogy a Konvergenciaprogramot – mely 2018-ig nem tartalmaz egyes szférákban továbbra sem keresetemelést – idén sem egyeztette a kormány. Az egészségügy mellett a kultúra – Földiák András szerint – meg sincs említve a Konvergenciaprogramban. Szabó Imre negatív példaként megemlítette a „kulturális közmunka” fogalmát. Vitát követően, az első bekezdésben hivatkozott „Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldal álláspontja és összefoglaló javaslatai a 2016. évi költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokra” című dokumentumot – bizonyos változtatásokat követően, illetőleg azzal a lényegi korrekcióval, hogy az 5. pont utolsó 5 sora az SZJA csökkentéséről, illetőleg a 3. oldal felső két bekezdése az OKÉT vagy a VKF kompetenciájáról a minimálbér kérdésében nem tekinthető a teljes OKÉT MVO álláspontjának – elfogadták, mint az OKÉT plenáris ülés elé terjesztendő szakszervezeti véleményt. Néhány kiegészítés: Minden ágazatnak életpályát. A kereseteket, azok emelését törvényi garancia mellett valorizálni kell. Egyetértettek abban, hogy a plenáris ülésen Fehér József adja elő az oldalálláspontot.

2. Tárgyalás és döntés Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke 2015. április 24-i levelében foglalt kérésről. Szabó Imre összegzése szerint a levélváltásokból tisztázódott, hogy a mandátumváltozásoknak a korábbi alkalomkor foganatosított átvezetése hogyan történt meg, de arra továbbra sincs hivatalos válasz, hogy mi az összefüggés a mandátumok és a támogatási összegek mértéke között. Ezt a kérdést az OKÉT Alapszabályának, az OKÉT MVO ügyrendjének kérdésköreivel együtt tisztázni szükséges, de egy későbbi időpontban. Ismételten hivatkozott arra, hogy a MOSZ közszolgálati tagjainak száma növekedett. Varga László tájékoztatása szerint (a Palkovics Imrével történt megbeszéléséről) az ügy megnyugtató rendezését az őszig kellene prolongálni. Megítélése szerint itt lényegében egy LIGA-MOSZ konfliktusról – mint a probléma kiváltó okáról – van szó, mely konfliktus feloldását a SZEF nem tudja felvállalni. Visszautalt a minimálbér témájára, melynek tárgyalási színterének a már megszüntetett OÉT-nek, illetve egy ahhoz hasonló fórumnak kellene lennie. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

253

2./2015. OKÉT plenáris ülés, 2015. május 6. Napirend: - Konzultáció a 2016. évi költségvetési törvény tervezetéről, különös tekintettel a közszféra munkavállalóit érintő vonatkozásaira _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

254

Tájékoztató a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) és a Munkavállalói Oldal (OKÉT MVO) 2011-2015. évi tárgyalásairól ________________________________________________________

2011. 1./2011. KOMT plenáris ülés, 2011. február 1. Napirend: - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló kormányrendelet tervezetének egyeztetése Napirend előtti felvetések a szakszervezeti oldal részéről: 1. A nők korhatártól független, 40 év jogosultsági idővel történő öregségi nyugdíjba vonulása lehetőségének bevezetése miatt indokolt a Kjt. jogviszony megszüntetésre vonatkozó szabályainak áttekintése, esetleges törvénymódosítás kezdeményezése. 2. Az oldal ismételten kérte a közalkalmazotti illetménytábla fizetési fokozatai számának növelését a nyugdíjkorhatár megemelése miatt. 3. Megismételték az OKÉT-on már elhangzott javaslatot a Prémiumévek Programba való belépés lehetőségének 2011-2012-re történő meghosszabbítására. 4. Kérik biztosítani visszamenőlegesen a 2011. évi kompenzációra való jogosultságot január hónapra azon esetekben, ha a január 15-i nyilatkozattételi határidőről való lekésés nem a munkavállaló hibájából következett be. 5. A képviselői indítvánnyal módosított Kjt. 25/A. § inkább a további kiszervezéseket, jogviszony váltást segíti, semmint az OKÉT november 8-i ülésén elhangzott politikai nyilatkozatban ígért, garanciákkal támogatott „visszaszervezést”. A szakszervezetek kérik a Kjt. módosítás visszavonását, illetve a tárgyalás lehetőségét. 6. A szakszervezetek – az OKÉT-on december 21-én elhangzott kérésüket megismételve – javasolják, hogy a 2011. évi kompenzációs intézkedés a közpénzből közfeladatot ellátó, nem állami, önkormányzati stb. fenntartású intézmények munkavállalóira is kerüljön kiterjesztésre. A szakszervezeti oldal jelezte, hogy a felvetésekre nem vár azonnali kormányzati választ, de megtárgyalásukat a következő KOMT ülésen indokoltnak tartja. Különösen sürgősnek tekintik a kompenzációval (4. és 6. téma), valamint a nők 40 év utáni nyugdíjba vonulásával (1. téma) kapcsolatos tárgyalást.

255

A kormányzati oldal a tárgyalást valamennyi témáról vállalta azzal, hogy a szakszervezetek – elsősorban az 1-3. témára - adjanak mielőbb előzetes írásos javaslatot, esetleges számításokat.

Napirend: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló kormányrendelet tervezetének egyeztetése A napirend előadója, dr. Bérces Kamilla (NGM) jelezte, hogy a kiküldött tervezethez képest szóbeli módosításokat kíván tenni. A szakszervezeti oldal szintén módosítási igényeket jelzett, míg az önkormányzati oldal bejelentette, hogy nincsen módosítási javaslatuk. Az oldalak a paragrafusonkénti tárgyalásról döntöttek. 1.§ Szakszervezeti javaslat: a létszámigazolás ne az igazolás hónapjában legalább egy napig közalkalmazotti jogviszonyban állóra, illetve szakszervezeti tagra vonatkozzon, hanem a hónap első napja szerinti adatokra, azaz gyakorlatilag a kisorsolandó három dátum: 2010. december 1-je, 2011. január 1-je és 2011. február 1-je. Sorsolás utáni igazolási dátum elfogadhatatlan. A kormányzat a javaslatot jogilag kezelhetőnek tekinti, amennyiben az adatok így feldolgozhatóak. Szakszervezeti javaslat: Az egyértelmű végrehajtás érdekében az „ágazat, alágazat, szakágazat” felsorolás maradjon meg a normaszöveg többi részében is, ne az együttes „ágazat” megjelölés kerüljön használatra. Az előterjesztő a javaslat kormányzati egyeztetését normaszöveg szerkesztési szempontból szükségesnek tartja. 2.§ Az előterjesztő módosítása: A normaszöveg egészében az „adatszolgáltatás, adatszolgáltatásra kötelezett” kifejezés kerül átvezetésre, a „jelentéstevő” helyett. Az oldalak egyetértettek. Szakszervezeti javaslat: A (3) bekezdésben az ágazati osztályozási rendszer (TEÁOR) alkalmazására való hivatkozás ne csak a (2) bekezdés bb) pontjára vonatkozzon, hanem általános érvénnyel az egész rendeletre. Az előterjesztő jelezte, hogy ezt egy általános rendelkezés beiktatásával biztosítani fogják. 3.§ Szakszervezeti javaslat: Az (1) bekezdés b) pontban kérik beszúrni a „közalkalmazott” szót a következők szerint: „a szakszervezeti pénztárba befizető közalkalmazott tagok összesített létszámát…” Az előterjesztő jelezte, hogy a

256

bekezdés felvezetésében szerepel a „közalkalmazotti” jelző, így az a b) pontra is vonatkozik, megismétlése ellentmond a jogszabály szövegezési elveknek. Az adatközlő elektronikus felületen mód lesz majd az elsődleges jogalkalmazók számára is könnyebben értelmezhető megfogalmazás alkalmazására. Az előterjesztő módosítása: Az igazolási hónap sorsolására a KOMT alapszabálynak megfelelően, de ne csak plenáris ülés keretében kerülhessen sor /(2) bekezdés/. A szakszervezeti oldal a plenáris ülésen történő sorsolás megtartásával ért egyet, ezt az előterjesztő elfogadta. 4.§ Szakszervezeti javaslat: Az (1) bekezdésben ne csak a munkáltatónál működő szakszervezet hiányában lehessen a szakszervezeti központ az adatszolgáltató, hanem akkor is, ha az adatszolgáltatás a munkáltatónál technikai nehézségekbe ütközik (pl. megfelelő számítógépes kapcsolat hiánya, amire kisebb intézményeknél van példa). Az előterjesztő a javaslattal szemben felvetette az esetleges kettős adatszolgáltatás előfordulásának lehetőségét, illetve annak problémáját, hogyan dönthető el a „technikai nehézség” fennforgása. Az elhangzottak alapján további kormányzati belső egyeztetést ígért. Szakszervezeti javaslat: Az adatszolgáltatás tartalmában ne legyen eltérés a munkahelyi szakszervezet és a szakszervezeti központ jelentése között /(2) és (3) bekezdés/. Az előterjesztő elfogadta. 5. § Az előterjesztő módosítása: A (3) bekezdésben az adatközlési határidő nem a vonatkozó törvényben szereplő március 31-ét megelőző 15 nap, hanem az azt követő 30 nap, azaz április 30. Az oldalak egyetértettek. 6.§ Az előterjesztő módosítása: Az 5.§ módosításával összhangban más határidők is változnak. Így az (1) bekezdésben az MKIR rendszer üzemeltetője a március 31-i határnapot megelőző 8. nap helyett a március 31-ét követő 45. napig köteles tájékoztatni az összesített adatokról a 7. § szerinti döntést hozó szervet. 7.§ A szakszervezeti oldal két apró pontosítást jelzett. A szakszervezeti oldal kérte, hogy a konkrét adatközlő felület tartalmát is megismerhesse. A kormányzati oldal szakértője elmondta, hogy az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság – amelybe az egyes szakszervezetek és az önkormányzati oldal is tagot delegál - többek között az elektronikus adatközlő lap tartalmának a kialakításában is részt fog venni.

257

A munka további menete: A reprezentativitás megállapítására vonatkozó rendelet-tervezet várhatóan a február 16-i kormányülésen elfogadásra kerül. A rendelet kihirdetését követően KOMT plenáris ülést kell tartani az ún. igazolási időpont kisorsolására a KOMT 2008. január 31-én módosított alapszabálya 6.4. pontjának megfelelő eljárás keretében. - A napirend előtt felvetett, a szakszervezetek által legsürgősebbnek ítélt ügyekben (kompenzáció, 40 év) a kormányzati oldal kész akár a sorsolást megelőzően is KOMT ülést tartani – a szakszervezeti oldal által az 1. ponthoz készítendő írásos anyag beérkezésétől függően is. A kevésbé sürgető kérdésekről a sorsolásra összehívott ülésen célszerű egyeztetni. Az ülés(e)k időpontjának kijelölését a KOMT Titkárság koordinálja. ________________________________________________________ -

258

2012. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

1./2012. KOMT plenáris ülés, 2012. április 25. Napirend: - Egyeztetés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvénytervezetről Napirend előtti témák:

4. A szakszervezeti oldal – emlékeztetve az OKÉT 2012. március 12-i ülésén e témában elhangzott pozitív kormányzati válaszra -, újból kérte, hogy májusban kezdődjenek meg az OKÉT-ban a konzultációk a 2013. évi bérezési és költségvetési helyzetről, továbbá kerüljön napirendre a 2012. évi kompenzáció értékelésének, a felvetett problémáknak a témája is. Kormányzati válasz: A kormányzati oldal tartja magát az OKÉT-on elhangzott válaszához, miszerint kész nyár elején a 2013. évi költségvetési és bérpolitikáról konzultálni. 5. A kormányzati oldal ügyvivője tájékoztatást adott arról, hogy az Európai Bizottság 2012. március 21-én elfogadta a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EGK (ún. „posting”) irányelv érvényesítését segítő új jogszabálycsomagot, és kérte, hogy a KOMT-ban részt vevő szervezetek is véleményezzék a tervezeteket. Megegyezés született, hogy az érdekképviseletek elektronikusan is megkapják a tervezeteket, és aki véleményt kíván nyilvánítani, azt két héten belül írásban megküldi az NGM-nek. Napirendi pont:

Egyeztetés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvénytervezetről

A kormányzati oldal szóvivője, dr. Kardkovács Kolos helyettes államtitkár úr (NGM) elmondta, hogy a tervezet még csak munkaanyag, jelenleg államigazgatási körözésen van. Elsősorban az általános véleményeket várja most szóban – alapvetően a Kjt-ről -, a részletes észrevételeket inkább írásban kéri átadni. A szakszervezeti oldal ügyvivője, Fehér József úr elöljáróban hiányolta, hogy a tervezet előkészítésében – kérésük ellenére – mégsem vehettek részt a szakszervezeti szakértők, ugyanakkor méltányolta, hogy most munkaanyagként megkapták a dokumentumot. Jelezte, hogy a Kjt-ről, illetve a gyermekvédelmi és a szociális törvényről lesznek észrevételeik.

259

Az általános észrevételek között elsősorban a Kjt. módosítás indokolásának egyes kitételeit kifogásolta, a közalkalmazotti jogviszony és a Kjt. fenntartásának, garanciáinak fontosságát hangsúlyozta. Az oldal részletes észrevételei is elhangzottak szóban, ezeket külön szóvivők tolmácsolták az oldal, illetve a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete részéről. A kormányzati oldalon dr. Kardkovács Kolos megerősítette, hogy a Kjt-re szükség van, és elismerte, hogy az indokolás kissé „markánsra” sikerült. Majd részletesen is válaszolt az egyes paragrafusokat érintő szakszervezeti felvetésekre, ígérve azok további megfontolását is. A szakszervezeti oldal jelezte, hogy észrevételeit írásban is átadja. Továbbá az oldal ügyvivője kezdeményezte egy szakmai vita lefolytatását a közszolgálati jogviszonyokról. A bölcsődei és szociális területet érintő kérdésekre dr. Kecskés Péter (NEFMI) adott részletes válaszokat. Ő is kérte a szakszervezeti felvetéseket (pl. műszakpótlék megtartása) írásban, hogy azokat az illetékes államtitkárság mérlegelhesse azokat. Az önkormányzati oldal a napirendhez nem szólt hozzá. A törvénytervezet elfogadásának menetéről, a további egyeztetések lehetőségéről dr. Kardkovács Kolos helyettes államtitkár úr a szakszervezeti oldal kérdésére elmondta, hogy az előterjesztés hamarosan közigazgatási államtitkári értekezlet elé kerül. Amennyiben szükséges, úgy írásos visszamutatásra esetleg még lehetőség lesz, újabb KOMT egyeztetésre azonban már nem. A parlamenti benyújtás után is lesz azonban még mód a módosító javaslatokról is egyeztetni. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

260

KOMT MVO egyeztetés, 2012. szeptember 12. Napirend: - A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) jogalkotási ellentmondásai, tartalmi problémái 2012. őszére nem tervezi a kormány a munka világát szabályozó törvények további módosítását, ez azonban nem jelenti azt, hogy erre biztosan nem kerül sor. Jelen tárgyalandó, a Kjt-re vonatkozó anyagot (melyet dr. Horváth István jogász készített) mely lényegében egy, a hatályos szabályozásra vonatkozó hibajegyzéknek tekinthető, hármas csoportosításba szerkeszti át Fehér József, dr. Horváth Péter, dr. Horváth István és dr. Falusi Andrea segítségével. – Az első csoport lesz a hibákat, joghézagokat felsoroló lista. – A második az ellentmondásokat, következetlenségeket tartalmazó felsorolás. – A harmadik, a jogilag rendben lévő, de a munkavállalói és szakszervezeti jogokat sértő rendelkezések bemutatása. (E hármas elvi csoportosítási metodikát célszerű lenne átvenni más jogszabályok vizsgálatára is.) Meg kellene próbálni a felvetett kifogásokat egyúttal fontossági sorrendbe is állítani. Felmerült az igény, hogy a KOMT és az OKÉT is tárgyalja a Munka Törvénykönyvét. Az egészségügyben például, a munkavállalók 30%-a, a kiszervezettek, ez alá tartoznak. Ez utóbbiak helyzete lehetne külön tárgyalási pont az érdekegyeztető fórumokon. A közalkalmazottak mintegy kb. 50%-a nem kap béremelést, az itt-ott (pedagógusok, egészségügy, bírák, ügyészek, stb.) megvalósuló vagy tervezett béremelések mellett/ellenére. A KOMT MVO egyetértett abban, hogy Fehér József kezdeményezze: – a KOMT-on szakértői tárgyalások megkezdését (dr. Horváth István anyaga alapján, de a fenti terv szerinti hármas csoportosításba átszerkesztve), – a KOMT plenáris ülésének összehívását, – az OKÉT-re pedig - a 2013-as bértárgyalások folytatását (később, majd a 2013. évi minimálbér és bérminimum ismeretében), - a közfeladatokat ellátókra a munkajogi szabályok vizsgálatát, - a kompenzáció napirendre visszahozását (több gyerekes szülők kevesebbet kapnak, több száz forintos nagyságrendű lefelé kerekítések, határozott idejű – szeptember-június – szerződéssel nem kapnak). Ahol ez évben pályázattal történt a kompenzáció, azoknál mi lesz jövőre? A kompenzáció évi (prognosztizált) kerete 71 helyett kb. 86 milliárd lesz. Szeptember 28-ra elkészül egy szakmai anyag a kollektív szerződésekről, az új szabályok alapján. Az atipikus foglalkoztatási formák napirendre vétele (10 hónapra kötnek szerződéseket), valamint az egészségügyi bérfejlesztés anomáliáinak vizsgálata (pl. az emelést nem

261

alapbéresítik) elkerülhetetlen. Erről dr. Cser Ágnes két hét múlva rövid összefoglalót fog írni, létszámadatokkal, konkrétumokkal. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

262

2./2012. KOMT plenáris ülés, 2012. október 17. Napirend: - Konzultáció a Kjt. és az Mt. – közalkalmazottakat érintő – egyes szabályainak alkalmazási tapasztalatairól. Napirend előtti témák:

1. A szakszervezeti oldal a következő OKÉT ülések napirendjével kapcsolatban javasolta: a. az október 19-i ülésen a második napirendi pont keretében folytatódjon a 2013. évi bérekről már megkezdett tárgyalás, b. egy későbbi OKÉT ülésen, novemberben, kerüljön napirendre a közszféra 2012. évi bérhelyzete, ennek keretében különösen a 2012. évi kompenzáció problémáinak kezelése, valamint az egészségügyi bérrendezés egyes kérdéseinek áttekintése. 2. A szakszervezeti oldal részéről felmerült, hogy a fizetések bankszámlára utalásával, illetve annak felvételével kapcsolatban korábban nyújtott költségtérítést sok munkáltató megszüntette, ami a munkavállalóknál jövedelemveszteséget okoz. Javasolják ezen költségtérítés közszférabeli alkalmazásának rendszerszerű áttekintését. A javaslatok azzal kerültek elfogadásra, hogy a 2. pontban jelzett témáról az OKÉT a 2012. évi bérhelyzettel foglalkozó napirend keretében folytasson konzultációt.

Napirendi pont:

Konzultáció a Kjt. és az Mt. – közalkalmazottakat érintő – egyes szabályainak alkalmazási tapasztalatairól

A szakszervezetek (mint a napirendet javasló oldal) részéről a téma előadója, dr. Horváth Péter úr röviden ismertette az oldal nevében írásban átadott és a KOMT részére előzetesen megküldött észrevételeiket, amelyeket három csoportba soroltak: I. Jogszabály módosítás indokolt, II. Módosítás indokolt, de rövidtávon értelmezéssel is megoldható problémák, III. A szakszervezetek számára különösen hátrányos rendelkezések (kollektív jogok.) A kormányzati oldal részéről dr. Kardkovács Kolos NGM helyettes államtitkár úr az egyes konkrét módosítási javaslatokkal kapcsolatban a következő válaszokat adta: I. 1.) Felmondási védelem: elfogadva, egységes lesz Mt.-vel. 2.) Nyugdíjasnak minősülés: elfogadva, Mt. szerint lesz. 3.) Átlagkereset helyett távolléti díj: elfogadva. Értelemszerűen július 1-jétől távolléti díjat kell számolni átlagkereset helyett. Kérte, jelezzék a

263

szakszervezetek, ha ágazati törvényekben további jogszabályhelyeken is szükséges a módosítás. II. 1.) Kollektív szerződés a közalkalmazotti szférában: elfogadva, a Kjt-ben az Mt. 272.§ (2) bekezdésre kell hivatkozni. 2.) Rendkívüli felmondás: elfogadva. 3.) Lemondás határozott idejű jogviszonynál: elfogadva. 4.) Közalkalmazotti igazolás: elfogadva. A betegszabadság tekintetében 2012. II. félévre a kormány részéről állásfoglalás kiadása szükséges. 5.) Vezető állásúak: elfogadva. 6.) Munkaerő-kölcsönzés lehetőségének megengedése: értelmező megfogalmazás kerül a törvénybe. A kormányzati álláspont egyértelműen az, hogy alaptevékenységet csak közalkalmazotti jogviszonyban lehet ellátni, és ehhez képest a munkaerő-kölcsönzés csak rendkívüli esetben és ideiglenesen alkalmazható. 7.) Kártérítési felelősség: nem indokolt a módosítás, illetve a pontosabb definíció, a bíróságok mérlegelési jogkörükben megfelelően tudják majd kezelni a különböző eseteket. III. 1.) Taglétszámon alapuló reprezentativitás: a kollektív szerződéskötésre való jogosultság vonatkozásában nem okoz változást, hogy az Mt. szabályait kell alkalmazni, mivel az Mt-ben is a taglétszámon alapul a szakszervezeti reprezentativitás. Célszerű lenne azonban a reprezentativitásról – pl. ágazati szinten – a későbbiekben még konzultálni. 2.) Közalkalmazotti tanács együttdöntési joga (Kjt. 16.§): elfogadva. 3.) Csoportos létszámcsökkentés Mt-nél kedvezőbb szabályainak megtartása: elfogadva. A szakszervezeti oldal szóban további javaslatokat, észrevételeket tett:  Dr. Cser Ágnes (MSZ EDDSZ) kifogásolta, hogy az Mt. hatálya alá tartozó, köztulajdonban álló, közfeladatot ellátó egészségügyi intézményeknél („kiszervezettek”) a munkaközi szünet tekintetében nincs lehetőség az Mt-től való eltérésre, ami indokolatlan különbséget jelent a Kjt-hez képest. Az Mt. tegye lehetővé az eltérést. Kormányzati válasz: Az Mt. módosítására most nincs mód, de a kormányzat megfontolja, hogy a Kjt-ben az eltérésre lehetőséget adjon.  Szűcs Viktória (BDDSZ) kifogásolta, hogy a helyettesítési díj fizetésének lehetősége megszűnt a Kjt-ben. Kormányzati válasz: Benne maradt a július 1-jétől hatályos Kjt-ben (24.§).  Dr. Zsiga Imre (HODOSZ) felvetette, hogy a távolléti díjnak legyen része a Kjt. 77.§ (1) bekezdés szerinti keresetkiegészítés is, mivel ezt a honvédségnél egész évre, rendszeresen kapják a közalkalmazottak, de pl. a szabadság idejére nem jár. Kormányzati válasz: a kormányzat megvizsgálja.

264

Az önkormányzati oldal a napirendhez nem szólt hozzá.

Dr. Kardkovács Kolos helyettes államtitkár úr a napirend kapcsán még a következőket jelentette be:  A parlament őszi ülésszakán benyújtásra kerül a Kjt. módosítása, amelyről még folyik a kormányzati egyeztetés. A Kormány által elfogadott normaszöveg-javaslatot a kormányzat a KOMT elé fogja terjeszti, olyan időpontban - várhatóan novemberben -, amíg mód lesz a törvényjavaslat módosítására.  A kormányzat a mai ülésről készült emlékeztető részeként írásban bemutatja, hogy a szakszervezeteknek a 2012. április 25-i KOMT ülésen a Kjt. módosítási javaslathoz tett észrevételeiből mely pontok kerültek elfogadásra, beépítésre (csatolva). _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

265

KOMT MVO egyeztetés, 2012. november 19. Napirend: Felkészülés a KOMT plenáris ülésére (Megjegyzés: A KOMT 2012 november 19-i plenáris ülés javasolt napirendje: - Konzultáció a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. év XXXIII. törvény módosításáról A napirend előtti kérdések lesznek: - Mi várható a nyugdíj melletti foglalkoztatás tilalmával kapcsolatban a közalkalmazottaknál? Melyek lesznek azok az ágazatok, akikre nem vonatkozik? A kormányzat korábban október 31-ét, majd november 15-ét jelölte meg, amely időpontra ezt kidolgozzák. (Ehhez kapcsolódna a korkedvezményes/korengedményes nyugdíjak– 2013. január 1-től szóló – rendszeréről tájékoztatás-kérés.) - A fizetések felvételéhez kapcsolódó bankkártya-költségek (tekintettel a tranzakciós díjra) kompenzálása korábban felmerült, azóta nincs erről információ. - Más jogállás alá átkerülő (pl. Kjt-alól Ktv alá vagy Mt alá) munkavállalók esetében mi lesz a kollektív szerződések sorsa? (A bölcsődei ágazatnál felmerülő – esetükben a fogyatékosokat gondozók a Klebelsberg központ hatáskörébe kerülnek – de általános természetű kérdés.) Háttéranyag 13. §-a: Kjt-módosítás. A MVO szóvivője a KOMT plenáris ülésen dr. Horváth Péter lesz. Minden ígért változtatás átvezetésre került a törvénytervezetben. (Felsorolása az előző KOMT plenáris ülés Emlékeztetőjében.) Az ágazatokért felelős miniszter felhatalmazást kap az eltérések szabályainak meghatározására (a (12) bek szerint). Szükséges erre rákérdezni, tekintettel arra, hogy a TUDOSZ által képviselt munkavállalók esetében erre külön kormányrendelet van. A háttéranyag 15. § (ágazati párbeszéd bizottságok) más – de releváns – törvényre vonatkozik. A 19. § egy hatályba lépést töröl el, de nem világos, hogy a hivatkozott jogszabályhely további hivatkozása pontosan mire utal (esetleg egy, már hatályon kívül került jogszabályra). Tisztázni szükséges ezt a kérdést. A 18. § (2) bek Mt-beli jogszabályhelyek törléséről rendelkezik. A LIGA szerint ez a szakszervezeti tisztségviselők védettsége megszűnését hozza egy korábbi időpontra. Ugyancsak tisztázni szükséges. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

266

3./2012. KOMT plenáris ülés, 2012. november 19. Napirend: - Konzultáció a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról (az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló T/9063. számú törvényjavaslat alapján) Napirend:

Konzultáció a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról (az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló T/9063. számú törvényjavaslat alapján)

A kormányzati oldal részéről dr. Kardkovács Kolos NGM helyettes államtitkár úr ismertette a törvénymódosítás menetét, miszerint a törvényjavaslat november 9-én került benyújtásra, a Foglalkoztatási bizottság ma döntött róla, a plenáris vita, expozé holnap délután lesz. A kormányzati oldal – vállalásának megfelelően – a benyújtott törvényjavaslatot a KOMT elé terjeszti. Röviden ismertette szóban is a törvényjavaslat Kjt-t érintő pontjait, amelyeknél a kormányzat messzemenően érvényesítette a szakszervezeti oldal korábbi, konstruktív javaslatait. A szakszervezeti oldal részéről Fehér József úr a szakszervezetek észrevételeinek figyelembevételét köszönettel vette. Jelezte ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat továbbra sem tér ki az általuk korábban átadott észrevételcsomag III. fejezetében foglaltakra, azaz a szakszervezetek számára hátrányosan megváltoztatott kollektív jogokra, de ez ma nem a konzultáció tárgya. Az oldal szakértőjeként dr. Horváth Péter is megállapította, hogy a törvényjavaslat Kjt-re vonatkozó 13.§ (1)–(14) pontjai számukra elfogadhatóak, a munkavállalók számára megnyugtatóan rendezik a felmerült bizonytalanságokat. Ugyanakkor néhány tisztázandó kérdést tett fel, amelyekre kormányzati részről dr. Kardkovács Kolos válaszolt: - A Kjt. 85.§ új (10) bekezdése tekintetében az MTA vonatkozásában ki az ágazatért felelős miniszter? Válasz: Az MTA vonatkozásában – a szabályozás tekintetében - az EMMI az ágazatért felelős minisztérium. - Lehet-e az iskolák állami kézbe kerülése után a KIK, mint munkáltató bevonásával köznevelési ágazati párbeszéd bizottságot létrehozni (törvényjavaslat 15.§)? Válasz: Az ágazati párbeszéd lehetőségére és kollektív szerződés megkötésére olyan ágazatokban is lehetőség van, ahol a munkáltató állami tulajdonban van (pl. Posta, MÁV), ugyanakkor az ágazati párbeszéd bizottságok nem a közszféra, hanem a versenyszféra párbeszéd fórumai. A közszférában az egyeztetésekre az

267

-

-

ágazati érdekegyeztető fórumban vagy – többek között – a KOMT-ban van lehetőség. Nem világos, hogy a törvényjavaslat 19.§-a alapján mi nem lép hatályba? Válasz: Mivel az iskolai végzettségre, szakképzettségre vonatkozó Kjt. rendelkezések módosulnak, ezért nem szükséges hatályba léptetni az érintett rendelkezéseket. Hasonlóképpen nem világos, hogy az Mth. 13.§ (1) és 14.§ (1) bekezdése miért veszti hatályát? Válasz: A két kérdéses bekezdés átmeneti szabályként plusz 6 hónap védettséget nyújt azon szakszervezeti tisztségviselőknek, akik tisztsége 2012. július 1-jével az új Mt. alapján megszűnt. Ez a védettség 2012. december 31-én lejár. A jogalkotói szándék egyértelműen átmeneti szabály megalkotására irányult, ugyanakkor az eltérő értelmezési felvetéseket a kormányzat még egyszer áttekinti.

Az önkormányzati oldal részéről Pelyhe József úr rövid indoklást kért a Kjt. 30. és 61.§-a módosításához, amelyet dr. Kardkovács Kolos úr adott meg. A szakszervezeti oldalról dr. Cser Ágnes – megköszönve a módosításokat - további javaslatokat, kérdéseket fogalmazott meg, amelyekre szintén dr. Kardkovács Kolos válaszolt kormányzati részről: - A Kjt. alkalmazása kerüljön kiterjesztésre az egészségügyi és szociális ágazatban nem közalkalmazottként foglalkoztatottakra is. Erre jó példa az egészségügyi bérrendezés kiterjesztő alkalmazása. Válasz: A Kjt. személyi hatályának kiterjesztésére most nincs mód. - A munkaerő-kölcsönzés korlátozását nem garantálja kellőképpen a Kjt. módosítás. Válasz: A kormányzat szándéka egyértelműen az, hogy alaptevékenységet kizárólag rövid időre, átmeneti munkaerő-hiány elhárítása érdekében lehessen kölcsönzött munkaerővel ellátni. A jogszabály csak kivételes jelleggel ad erre lehetőséget (ez került most pontosításra), akkor, ha az alapfeladat ellátása - pl. egy pályázati időszakban - másként ellehetetlenülne. - Fontos lenne a közszolgáltatási ágak mellett a „klasszikus” közszférában is – különösen ahol Mt-s és Kjt-s jogviszony együtt létezik – az ÁPB-k létrehozásának lehetőségét egyértelművé tenni, különösen mivel az ágazati érdekegyeztetés nem működik, illetve az ágazati fórumok nem foglalkoznak a „kiszervezett”, Mt-s munkavállalókkal. Így pl. a várható csoportos létszámcsökkentésről sem lehet most ágazati szinten egyeztetni azon területeken, ahol az intézmények állami fenntartásba kerülnek. Válasz: Az ágazati párbeszéd bizottságok a versenyszféra kétoldalú fórumai. A közszférában sem kizárt a párbeszéd, erre szolgálnak az országos és ágazati érdekegyeztető fórumok. Nincs akadálya, hogy ezeken a fórumokon a „kiszervezett” munkavállalókra is kiterjedjen a konzultáció. - Megerősítést kér, hogy a Kjt. 85.§ új (10) bekezdése - javaslatuk alapján – valóban felhatalmazást ad az ágazati eltérésre az Mt. 86.§(3) bekezdésétől.

268

-

-

-

Válasz: Igen. A „nem megfelelő munkavégzés” (Kjt. 37.§ (2) bekezdés) túl általános szabály, pontosítani kellene ennek kritériumait munkáltatói hatáskörben, mert a munkavállaló így kiszolgáltatott. Válasz: Ez a szabályozás az Mt-vel analóg, kialakult joggyakorlata van. A Kjt. 61.§ (4) bekezdésében „a törvény erejénél fogva megszűnik” jogkövetkezmény hogyan értelmezhető pl. arra az esetre, ha betegség miatt nem tudja a közalkalmazott a képesítést megszerezni. Válasz: Arra vonatkozik, ha a munkavállaló önhibájából nem teljesíti a követelményt. A közalkalmazotti tanács hatáskörének megváltozása is számos kérdést vet fel.

A szakszervezeti oldal részéről Fehér József úr úgy összegezte a konzultációt, hogy a törvénytervezetben foglaltakkal egyet tudnak érteni. Ugyanakkor kérte annak meggondolását kormányzati részről is, hogy a különféle jogviszonytörvények alá tartozó munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok számos ponton – akár egy munkahelyen belül is – komoly feszültségeket okoznak ezekben az ágazatokban. Az ÁPK-k kapcsán megjegyezte, ismeretei szerint Európában klasszikus közszolgálati ágazatokban is működnek ilyen bizottságok, másrészt a KIK és a GYEMSZI létrehozásával – a korábbiaktól eltérően – most már vannak olyan munkáltatók, akikkel lehetne ágazati szinten tárgyalni. Napirenden kívüli témaként a szakszervezeti oldal a következőket vetette fel, amikre kormányzati részről dr. Kardkovács Kolos válaszolt, jelezve, hogy egy részüket továbbítani szükséges az illetékesekhez, illetve megválaszolásuk felkészülést igényelne:

6. Fehér József tájékoztatást kért, hogy hogyan áll a kötelező nyugdíjazásra, valamint a nyugdíj és illetmény együttfolyósítási tilalmára vonatkozó szabályozás kidolgozása? Mikor lehet erről véleményt mondani? Kormányzati válasz: Az intézkedéseken – több változatban - a kormányzat dolgozik, kormánydöntés még nem született. 7. Dr. Bárdos Judit érdeklődött, hogy a korkedvezményes munkakörök év végi megszűnését követően lesz-e a jövőben lehetőség tevékenységi alapon korkedvezményre jogosító szolgálati időt szerezni? Kormányzati válasz: A kormányzat szándéka szerint a lehetőség megmarad, több olyan változaton is dolgoznak, ami tevékenységi alapon a jövőben is lehetővé tenné korkedvezményre jogosító szolgálati idő szerzését, döntés még erről sincs. 8. Szűcs Viktória megismételte az október 17-i KOMT ülésen már feltett kérdését, nevezetesen, hogy mi a helyzet a fizetések bankszámlára utalása kapcsán nyújtott munkáltatói költségtérítéssel, amit sok munkáltató megszüntetett, hogyan alakul ez a jövőben? Újból javasolta a szabályozás és a gyakorlat áttekintését az OKÉT-ban. Kormányzati válasz: A kérést továbbítjuk az NGM államháztartásért felelős államtitkárságának.

269

9. Szűcs Viktória – az ágazati fórum működésének hiányában -, arról kért tájékoztatást, hogyan fog átkerülni a bölcsődékből a pedagógiai szakszolgálathoz - közelebbről a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) - (azaz a szociálisból a köznevelési ágazatba) a korai fejlesztés? Hogyan fog alakulni a dolgozók helyzete? Hogyan lehet a két ágazat szabályait „összehozni”? Hogyan kezelhetők, tarthatók az Mt. alapján egy évig kötelezően hatályban a KIK-ben a különböző intézményi kollektív szerződések, ha az átszervezések munkáltatói jogutódlással történnek? Kormányzati válasz: Az átvételre vonatkozó kérdést továbbítjuk az EMMI illetékes államtitkárságaihoz. A kollektív szerződések – az EU irányelvnek megfelelően továbbra is hatályosak munkajogi jogutódlás esetén, ha ez nem kezelhető, akkor a munkáltató felmondhatja azokat. 10. Dr. Cser Ágnes kifogásolta a GYEMSZI által 2012. január 1-je óta bonyolított igazgatói pályáztatást, ami az intézmények működését és a munkavállalókat is súlyosan érinti. Ezzel kapcsolatban közérdekű bejelentést kíván tenni. Ugyanakkor a KOMT-on keresztül kormányzati vizsgálatot is kezdeményez a GYEMSZI-vel, mint munkáltatóval szemben. Kormányzati válasz: A kifogást, illetve kezdeményezést továbbítjuk az illetékes tárcához. 11. Dr. Cser Ágnes jelezte, hogy az egészségügyi intézmények – az államosítás miatt – felmondják a kollektív szerződéseket. Bizonytalanság van atekintetben, hogy kivel lesz jogosult a szakszervezet tárgyalni pl. kollektív szerződés kiterjesztéséről? Pl. a GYEMSZI főigazgatójával? Kormányzati válasz: A kollektív szerződések kiterjesztésének megvannak a jogszabályi feltételei. A GYEMSZI mint munkáltató köthet kollektív szerződést, és amennyiben az megfelel a feltételeknek, akkor elvileg kiterjeszthető. 12. Dr. Cser Ágnes kifogásolta, hogy más területekkel (pl. tűzoltók) szemben az egészségügyben továbbra sincs rendezve az ügyeleti díjak kifizetése, ezzel kapcsolatos legújabb levelére választ vár az egészségügyi államtitkártól. Kormányzati válasz: A kifogást továbbítjuk az illetékesekhez. 13. Dr. Cser Ágnes kérte a kormány felé továbbítani, hogy az egészségügyben nem valósul meg az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a „kiszervezettek” – ugyanolyan finanszírozás mellett - tartósan kevesebbet keresnek, díjazásukat esetenként visszatartják, foglalkoztatási feltételeik is egyes vonatkozásokban hátrányosabbak, mint a közalkalmazottaké. Kormányzati szintű írásos nyilatkozatot, állásfoglalást vár e tekintetben. Kormányzati válasz: Jelenleg a Kjt. hatályának kiterjesztésére nincs mód. A felvetés továbbításra kerül. A szakszervezeti oldal kérte továbbá, hogy korábbi javaslatuknak megfelelően kerüljön az OKÉT napirendjére a 2012. évi bérfolyamatok áttekintése, ehhez a kormányzati oldal készítsen írásos előterjesztést. A napirend tárgyalására a 2013. évi kompenzációs rendeletről történő – december közepén várható - egyeztetést megelőzően, tehát november végén vagy december elején kerüljön sor, hogy a 2013-ról szóló tárgyaláshoz a 2012. évi tapasztalatok is hasznosíthatóak legyenek.

270

Kormányzati válasz: A kormányzati oldal a javasolt napirendi témát már korábban is elfogadta, az ülés időpontjáról egyeztetni szükséges. ________________________________________________________

271

2013. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ KOMT MVO egyeztetés, Téma:

2013. március 11.

A jelenlévők tudomásul vették, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) plenáris ülésére az eredeti témában – az ügyvivő dr. Kardkovács Kolos helyettes államtitkárral történt levélváltását követően – a tervezett időben nem, hanem egy későbbi időpontban kerülhet sor. A KOMT plenáris ülésén, a MVO napirend előtti vagy utáni felvetései, kérdései lehetnek: - A költségvetési intézményeknél a közszolgálati dolgozók közlekedési kedvezményének megvonásáról szóló hírekből mi az igazság? - Mi várható a nyugdíj melletti foglalkoztatás tilalmával kapcsolatban a közalkalmazottaknál? (Bár ez inkább OKÉT-téma.) - Mi várható az egészségügyi ágazat bértárgyalásain, tekintettel a kormány „reprivatizációs” terveire? (Itt már van kormányrendelet a nyugdíjazás végrehajtásáról.)

A KOMT plenáris ülésen a napirend tárgyalásakor a MVO szóvivője dr. Horváth Péter lesz. Néhány konkrét észrevétel történt a kormányzati oldal előterjesztéséhez, mely lényegében a dr. Horváth István munkajogász közreműködésével elkészült korábbi szakszervezeti javaslatok figyelembe vétele. (Megjegyzés: Később, a KOMT plenáris ülés elején további kiegészítést osztottak szét.) A Klebelsberg intézetnél – a hírek szerint – átfogó ágazati kollektív szerződést készül. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

272

1./2013. KOMT plenáris ülés, 2013. március 11. Napirend: - Konzultáció a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a munka törvénykönyve távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról Az ülés az alapszabály értelmében kétoldalú konzultációnak minősül, mivel az önkormányzati oldal nem képviseltette magát.

Napirend előtt: 1. A szakszervezeti oldal kérte, hogy a közeljövőben kapjanak átfogó tájékoztatást az egészségügyben zajló bértárgyalásokról, a gazdasági társaságként működő intézmények költségvetési szervvé történő visszaalakításáról, a nyugdíjazással kapcsolatos intézkedésekről, mivel az ágazat szintjén a tájékoztatásuk nem biztosított, az ágazati érdekegyeztető fórum nem működik. A kormányzati oldal nevében dr. Kardkovács Kolos jelezte, hogy a kérés az EMMI Egészségpolitikáért felelős államtitkárságához továbbításra kerül, a választól függően ágazati vagy OKÉT konzultáció lehetséges. 2. A szakszervezeti oldal tájékoztatást kért a közszolgálati munkavállalók 2013. évi utazási kedvezményéről, mivel ellentmondásos információkkal rendelkeznek annak fennmaradásáról. Kormányzati részről dr. Kardkovács Kolos ismertette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium írásos válaszát, miszerint a 85/2007.(IV.25.) Korm. rendelet vonatkozó szabályozása nem módosult, a 12 alkalommal igénybe vehető 50%-os kedvezmény változatlanul érvényesíthető 2013-ban is. A 2013-ra szóló utalványok kiadását a munkáltatók már megkezdhették.

Napirend:

Konzultáció a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a munka törvénykönyve távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról (a konzultációt a kormányzati oldal kezdeményezte, a törvénymódosítás tervezete a KOMT tagjainak előzetesen megküldésre került.)

A kormányzati oldal részéről dr. Kardkovács Kolos NGM helyettes államtitkár úr az írásban előzetesen kiküldött törvénymódosítás tervezet ismertetése során elmondta, hogy miután az új munka törvénykönyve alapján nehézségek merültek fel a távolléti díj számításában, megállapodás született a szakszervezetekkel és a munkaadókkal a szabályok módosításáról, ami a Kjt-t is érinti. Az egyéb célú módosítások pedig elsősorban az Európai Bizottsággal az Mt-ről folytatott egyeztetések alapján megfogalmazott pontosításokat tartalmazzák (pl. transzfer irányelv alapján, munkaidő irányelv alapján a kötetlen munkarend tekintetében stb.). Elmondta, hogy a Kjt.

273

vonatkozásában a korábban átadott szakszervezeti észrevételekből is érvényesítésre kerül néhány olyan, amelynek nincs többletköltség vonzata. Jelezte, hogy a tervezet még munkaanyag, államigazgatási egyeztetésen nem volt, így a héten még lehetősége lesz a szakszervezeteknek az ülésen tett észrevételeiken túl esetleges további javaslatok megtételére is. A szakszervezeti oldal részéről Fehér József úr elöljáróban emlékeztetett arra, hogy javaslataik közül a távolléti díj újraszabályozásán túl rendkívül fontos a Kjt. módosítása a bértábla tekintetében is, de tudomásul veszik, hogy most ez nem része a napirendnek. Mindazonáltal fontos lenne konzultációt folytatni, illetve megkezdeni a szakértői munkát a közalkalmazotti előmeneteli és bérrendszer jövőjéről is. A távolléti díj kapcsán pedig azt kérte, hogy a megváltoztatott szabályozás január 1-jével visszamenőleges hatályú legyen. Az oldal szóvivőjeként dr. Horváth Péter úr ismertette az oldal négy pontba foglalt konkrét észrevételeit, amelyeket írásban is átadtak. Kormányzati részről dr. Kardkovács Kolos a távolléti díj visszamenőleges szabályozása tekintetében elmondta, hogy arra az illetmény vonatkozásában nincs jogi lehetőség. Viszont az Mt-s pótlékok (pl. műszakpótlék) kérdése, ahol nem volt egyértelmű, hogy a távolléti díjban a Kjt-s pótlékok mellett ezeket is figyelembe kell venni, valószínűleg jogértelmezéssel megoldható. Őri János hangsúlyozta, a módosított szabályozás célja, hogy távollét esetén a közalkalmazott az illetményét és a Kjt. 70-75.§-a szerinti pótlékait úgy és olyan összegben kapja meg, mint amikor munkát végez. A kereset-kiegészítés tekintetében pedig annyiban pontosul a szabályozás, hogy a havi rendszerességgel kapott kereset-kiegészítést a Kjt-s pótlékokhoz (azaz az illetményhez) hasonlóan kell figyelembe venni a távolléti díjban, az egyszeri, egyösszegű kereset-kiegészítést viszont – a kettős kifizetés elkerülése érdekében – figyelmen kívül kell hagyni. ________________________________________________________

274

2014. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ KOMT MVO egyeztetés, 2014. február 26. Téma: - Felkészülés a KOMT aznapi, plenáris ülésére. (Megjegyzés: a KOMT plenáris ülésének javasolt napirendje: Egyeztetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet módosításáról) Megállapítást nyert, hogy a KOMT Alapszabálya legutóbb 2008. január 31-én módosult. A Munkavállalói Oldalon szakszervezeti konföderációk jogosultak részt venni, a SZEF 6 hellyel, az ÉSZT 3 hellyel, az MSZOSZ 1 hellyel, a LIGA 1 hellyel. Napirend előtti téma Varga László vetette fel, hogy a különadó – korábban 98%-os mértékű, jelenleg 75%-os mértékű – jogilag továbbra sincs rendben. Régebben az Alkotmánybíróság rendelkezett az azt elrendelő jogszabály alkalmazásának tilalmáról, a közelmúltban pedig egy tatabányai munkaügyi bíróság döntése okozhat tömeges „következményekkel” járó precedenst. A javaslata szerint (melyhez többen – Fehér József, Kuti László, Horváth Péter – csatlakoztak, illetőleg pontosították is azt), a különadó kivetésével kapcsolatos összes jogszabályi rendelkezést (mind a 98%-os, mint a 75%-os mértékre vonatkozóakat), azok végrehajtását, beleértve a folyamatban lévő pereket is, a kormány – a NAV/APEH apparátusa/adatai segítségével – 2010-ig visszamenőleg semmisítse meg, akiket pedig eddig már sújtottak ezek az intézkedések, azok kapjanak kártérítést. E javaslatot valamennyi jelenlévő elfogadta, a plenáris ülésen a téma előterjesztője Varga László lesz. Napirend, illetve ahhoz kapcsolódó témák Ami a KOMT plenáris ülés napirendjét illeti, azzal összefüggésben még egy további KOMT plenáris ülés kitűzése várható, mivel, ha a jelen tárgyalt kormányrendeletet kihirdetik, utána még egy sorsolást is kell tartani, a reprezentativitás mérésének hónapjáról. A későbbiekben a sorsolásba betett hónapok, az ezekről való javaslat (január-februármárcius, vagy december-január-február) szükségessége is felmerült. Szűcs Viktória felvetette, hogy a kormányrendelet-tervezet mellett a Kjt módosításának szükségességét is napirendre lehetne tűzni, például azért, mert csupán a tervezet által a munkáltatói szintű reprezentativitás mérése nem biztosított. Kuti László szerint erre pedig a kollektív szerződések megkötéséhez is szükség van. Továbbá, az ágazati szintű reprezentativitás mérése sem megoldott. Horváth Péter szerint azonban óvatosan kell előhozni ehhez hasonló felvetéseket, hiszen ez azt is jelenthetné, hogy a szakszervezeti oldal most még nincs felkészülve semmilyen számlálásra. A javaslatok tömege nyílna meg ez által, ami kezelhetetlen helyzetet okozna.

275

A Kjt módosítási szándékra, egy lehetséges kormányzati ellenvetés az lehetne: Miért nem a Kjt módosításakor hozta fel ezt a szakszervezeti oldal? Bárdos Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet-tervezet a konföderáció szintű reprezentativitáson kívül más – például ágazati szintű, azon belül rendvédelmi – megállapítást nem tesz lehetővé. Fehér József kiegészítése szerint nem világos a tervezet 4.§-ában hivatkozott 1.§ (5) bek megfogalmazása. Horváth Péter szerint a különböző jogállás-törvények alá tartozó munkavállalók létszámainak mérésére is lehetőséget kellene teremteni. Felmerült még a KOMT fenntartásának szükségessége, annak fényében, hogy az OKÉT is számos alkalommal próbált „kezelni” a közalkalmazottakat, illetőleg a KOMT-ot (is) érintő kérdéseket. A Kjt mostani szóbahozásának szükségességéről nem született döntés. Amiatt is veszélyes „feszegetni” ezt a kérdéskört, mert kormányzati válaszreakcióként nem lehet kizárni további munkavállalói köröknek, szektoroknak a Kjt alól a Mt hatálya alá való helyezését. Az a vita is újraindulhat, hogy egységes, vagy differenciált jogi szabályozásra lenne-e szükség a közalkalmazottak különböző csoportjainál. Varga László megjegyezte, hogy e kérdések kitárgyalása szerepel Vadász János könyvében. Az európai példák eltérőek, a tendencia azonban inkább a munkakör alapú rendszerek terjedése, a szolgálati időn alapuló előmeneteli rendszerek rovására. Az egyértelmű, hogy a Kjt bértábla mostani formájában nem tölti be teljesen feladatát, hiszen 42%-kal kellene annak elemeinek összegeit megemelni, hogy az eredeti arányai szerinti linearitása érvényesüljön. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

276

1./2014. KOMT plenáris ülés, 2014. február 26. Napirend: - Egyeztetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet módosításáról Napirend előtt: A szakszervezeti oldal nevében Varga László (SZEF) kért szót az Alkotmánybíróság (AB) napokban megjelent állásfoglalásával kapcsolatban. Az AB megállapította, hogy a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvény egyes rendelkezései nemzetközi szerződésbe ütköznek, ebből következően az egyes bíróságokon folyamatban lévő munkaügyi perek tekintetében sem alkalmazhatóak. A szakszervezeti oldal korábban az OKÉT-on is tett már javaslatot a Kormánynak a témában, figyelembe véve azt a körülményt, hogy kezdettől fogva nem értettek egyet a jogszabállyal: ami törvényből fakad, az nem lehet „pofátlan” kifizetés. - Javaslatuk, hogy a Kormány terjesszen elő egy olyan törvénymódosítást, amely eltörli a 98% helyébe lépő 2014. január 1-jétől hatályos 75%-os mértéket is, mert az AB 98%-os adóval kapcsolatos indokainak a 75%-osra is helytállóaknak kell lenniük. - Kezdeményezik, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendelkezésre álló adatok alapján minden érintett munkavállalót kártalanítsanak, a jövedelmekre vonatkozó általános adójogszabályok szerint. A sajtóból úgy értesültek, hogy márciusban lesz egy rendkívüli Parlamenti ülés, amelyen úgy vélik, ez a napirend is tárgyalható és az elvárt döntés meghozható lenne. A kormányzati oldal nevében dr. Modori László jelezte, hogy a szakszervezeti oldal kezdeményezését továbbítja a KIM részére, mert a felvetésre adandó válasz nem az NGM kompetenciájába tartozik. A KIM válaszát természetesen eljuttatja majd az oldalnak. Napirend: Egyeztetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III.9.) Korm. rendelet módosításáról A napirend előadója, dr. Modori László a kiküldött tervezethez képest szóbeli kiegészítéseket tett. A rendelet módosítása során elsődleges törekvés volt, hogy a korábbi struktúrát – ami hosszas egyeztetés eredménye volt és bírta az érintettek egyetértését és támogatását is – minél kisebb mértékben változtassák meg, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény (Kjt.) nagymértékű változása miatt azonban módosítani kellett. A főbb változások az alábbiak: - a munkahelyi reprezentativitás fogalma megszűnt a Kjt. hatálya alatt is, munkahelyi szinten az Mt. szabályai lépnek be,

277

- az önkormányzatok mellett más fenntartók is megjelentek, pl. az oktatási ágazatban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), ezért új szabályok jelentek meg a Kjt.-ben, amelyek átvezetésre kerültek, - az igazolás hónapjára tett módosítási javaslatban már a január, február, március hónapok közötti sorsolás szerepel, a korábbi december, január, február helyett, - változott az államháztartási szakfeladat osztályozási rendjéről szóló jogszabály, ezért az is átvezetésre került a tervezeten, - a három évvel ezelőtti reprezentativitás számítás során tapasztalt időszükséglet miatt az egyes határidők megnövelésre kerültek, - szintén a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével az ORMB és a TRMB-k feladatait markánsan különválasztották, - a területi reprezentativitás differenciáltan, fenntartónként történő megállapítása új elem, melynél speciális szabály a KLIK területén a járási és megyeközponti tankerületek szintjén történő reprezentativitás megállapítása, - a fegyveres és rendvédelmi szervek tekintetében egyértelműen meghatározásra került, hogy a közalkalmazotti szakszervezetek létszáma csak a KOMT tagság tekintetében, az országos szintű reprezentativitás megállapításához vehető figyelembe, a területre vonatkozó speciális Kjt. szabály miatt. A KOMT tagjai részére korábban elküldött tartalomhoz a KIM kisebb technikai, illetve tartalmi pontosításokat tett. Ezek közé tartozott pl. az adatok törlése helyett – az iratkezelésre vonatkozó NGM utasítás miatt – az adatok jövőbeni archiválásának tervezeten történő átvezetése, az ORMB tagságra való bejelentkezéshez a szakszervezetek bírósági bejegyzése egy hónapnál nem régebbi hitelesített másolatának csatolása, illetve annak pontosítása, hogy meddig tart az ORMB és a TRMB mandátuma a közzététel időpontjához kötődően. A szakszervezeti oldal részéről Fehér József oldalügyvivő tájékoztatta a résztvevőket, hogy miután nem először találkoznak ezzel a feladattal és jogszabállyal, ezért a szakszervezeti oldalnak nincs különösebb észrevétele. Véleményük szerint is minden gyakorlati tapasztalat, amely a két utóbbi reprezentativitás számításnál, illetve a törvénymódosításból adódóan felmerült átvezetésre került, nincs generális kifogásuk. Kérdése arra vonatkozóan van, hogy a rendvédelemnél mi indokolja a kormányzati oldal szóbeli kiegészítésében is elhangzott speciális szabályozást, mely szerint csak az országos összesítésnél kell figyelembe venni a szakszervezeti létszámadatokat a KOMT tagság tekintetében? Jól értik-e, hogy a fegyveres és rendvédelmi területen lévő közalkalmazott szakszervezeti tagok számát munkahelyi és fenntartói szinten nem lehet figyelembe venni? Bárdos Judit (BRDSZ) kérdése, hogy ágazati szintű reprezentativitást a fegyveres szerveknél ezek szerint nem lehet mérni? Ha területi és helyi szinten nem veszik figyelembe a létszámot, akkor adott rendvédelmi ágazatban figyelembe lehet-e venni, vagy csak a KOMT tekintetében?

278

Varga László utalt a napirend elején elhangzó szóbeli kiegészítésre, amely az ORMB tagsághoz való bejelentkezéshez szükséges, egy hónapnál nem régebbi bírósági bejegyzés másolatáról szólt, melynek kapcsán az alábbi probléma merült fel benne: a korábbi szabályozás lehetővé tette a szakszervezetek szabad összefogását annak érdekében, hogy közösen érjenek el reprezentativitást, ha úgy gondolják. Ezzel konföderációs szinten éltek is, volt olyan, hogy SZEF-ÉSZT unió szerzett reprezentativitást a KOMT-ban. Ez olyan szerveződés volt, ami nem járt bírósági bejegyzéssel. Az elhangzott tájékoztató szerint viszont a – KIM javaslatára – a szervezetek bírósági bejegyzése egy hónapnál nem régebbi másolatának csatolását kérik, amelyet úgy tud értelmezni, hogy ezzel korlátot szabnak a koalíciónak, ami korábban nem volt tiltva, nem volt általános gyakorlat, de létezett. Jobban tudtak volna a témában készülni, ha az általuk is ismert tervezetben ez a változtatás már szerepelt volna. Szűcs Viktória (BDDSZ) a munkahelyi szintű reprezentativitás számítására kérdezett rá. Kormányzati részről dr. Arany-Tóth Mariann (NGM) tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a munkahelyi reprezentativitásra vonatkozó szabályokat a rendelet azért nem tartalmazza, mert a Kjt. módosításának következtében az Mt. erre vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni, nevezetesen a 10%-os küszöbérték számítására vonatkozó szabályt. A rendvédelmi szervek esetében a Kjt. 6/B. szakaszával kívánja megteremteni az összhangot a jogalkotó, ebben az esetben a Hszt. és a Kjt. alapján az szűrhető le, hogy sem munkahelyi, sem ágazati szinten nem szabályozhatja a rendelet a reprezentativitást, kizárólag a KOMT-ban történő részvétel tekintetében, országos szinten. Bárdos Judit véleménye, hogy a Hszt-nek, ami a szolgálati viszonyban állókra vonatkozik, semmi köze a közalkalmazottakhoz, illetve a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoknak sem. A közalkalmazottak tekintetében az tekinthető reprezentatívnak helyi szinten és területi szinten, akinek megvan a 10%-os tagsága, és az köthet kollektív szerződést is. Amennyiben ezt teljes egészében kiirtják a rendszerből, akkor utat engednek annak, hogy a rendvédelem területén nem lehet kollektív szerződést kötni. Ezt viszont nem mondja ki sem a Hszt., sem más törvény. Nem kaptak tájékoztatást arról a kormányzati szándékról, hogy megvonnák a kollektív szerződéskötési jogot a fegyveres szerveknél működő szakszervezetektől. dr. Arany-Tóth Mariann elmondta, a Kjt. 6/B. §-a képezte a kiindulópontot a jogalkotás során, amely világosan meghatározza, hogy ha a közalkalmazott a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, akkor a szakszervezeti érdekképviseletére a Hszt. szabályait kell alkalmazni. Bárdos Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a Kar nem jogosult kollektív szerződés kötésére. Kérdésként merül fel, hogy ki köti meg a rendvédelmi ágazatban a közalkalmazottakra vonatkozóan a kollektív szerződést? Ki jogosult ezt megtenni, ha

279

a szakszervezetektől elvonják ezt a jogosultságot? Mi lesz a már megkötött kollektív szerződések sorsa? dr. Modori László felhívta a figyelmet arra, hogy a vita alapjául szolgáló rendelkezés a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben van és nem a módosítás tárgyát képező kormányrendeletben. A feladat arra terjedt ki, hogy a kormányrendeletet kell összhangba hozni a hatályos törvényi szabályozással. A szakszervezeti oldal részéről felmerült kérdésekben megkeresi és felkéri az érintett szaktárcát válaszadásra. Tájékoztatta a résztvevőket, hogy a tervezet módosított verziója azért nem került kiküldésre, mert a KIM-mel folyamatosan zajlott az egyeztetés. Volt olyan KIM-es javaslat, amit nem tudtunk elfogadni, ennek szakmai indokát és az ezt alátámasztó érveket a KIM végül elfogadta és elállt az észrevételtől. Nem sokkal a KOMT előtt zárult le az egyeztetés, ezért nem volt idő a módosítások továbbküldésére, azonban azok kisebb súlyúak, jellemzően technikai jellegűek voltak. Az igazolással kapcsolatos problémára visszatérve, a KIM az eljárási garanciák pontos kiépítését javasolta a tervezetben, és az egyeztetetések folyamán megállapodás született arról, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően elegendő, ha a nyilvántartásba vételről szóló igazolást nyújtja be a konföderáció, illetve az ágazati szakszervezet. Ennél több, kiegészítő jellegű garancia nem került bevezetésre éppen az eljárás rugalmas fenntartása és gördülékenysége biztosítása érdekében, valamint hogy a határidőket be lehessen tartani. Így nem történt szigorítás a hatályos szabályozáshoz képest, azonban a tervezetben korábban szereplő adminisztrációcsökkentést sem volt lehetőség e tekintetben megvalósítani. A koalíciós megállapodásra vonatkozó kérdésre válaszként elhangzott, hogy bár korábban lehetett koalíciót kötni a reprezentativitás érdekében, 2011-ben született egy állásfoglalás arról, hogy mivel a jogszabály szakszervezetre rendeli el a reprezentativitás megállapítását, amely bejegyzett szervezet, a reprezentativitást nem bejegyzett szövetségre nincs lehetőség megállapítani. A szakszervezeti oldal szünetet kér. A szünetben a szakszervezeti oldal egyeztetést tartott, melyről Fehér József az alábbi tájékoztatást adta: az oldalon sok bizonytalanság merült fel, ezért azt gondolták, hogy az lenne a helyes álláspont, ha valamilyen átmeneti szabály közbeiktatásával meghosszabbításra kerülne a 2011-es reprezentativitás megállapítás hatálya és idő lenne a felmerült kérdések tisztázására és átbeszélésére, a reprezentativitás megállapítására pedig egy későbbi időpontban kerülne sor. Megnézték azonban a hatályos törvényeket, és tudomásul veszik, hogy nincs más lehetőség, mint a jelenlegi szabályok szerint végrehajtani a számlálást, de egyúttal jelzik, hogy a következő kormányzati ciklusban az ellentmondásokat tisztázni kell és valamilyen más rendszerre szükséges áttérni. Bejelentette, hogy az oldalnak jelenleg nincs módosító indítványa. Megerősíti, hogy igénylik annak megválaszolását, hogy a fegyveres és rendvédelmi szervek tekintetében miért van ez a hátrányos megkülönböztetés, és választ várnak a kollektív szerződés kötésével kapcsolatosan felmerült kérdésekre is. Ezzel

280

lezártnak tekintik a témát, azzal, hogy a felmerült problémákat nem tudták most megoldani. dr. Modori László az elhangzottakra a következők szerint reagált: - a felvetésekkel kapcsolatban – álláspontjának egyidejű ismertetése mellett – megkeresi az érintett szaktárcákat, egyúttal felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy a kormányzati munkamegosztást tiszteletben kell tartani mindenkinek, adott tárgyú kormány-előterjesztés előkészítésére és benyújtására csak az e vonatkozásban feladat- és hatáskörrel rendelkező tárcának van lehetősége; - a koalíciós megmérettetés bár a 2005-ös és 2008-as reprezentativitás számításnál még alkalmazott módszer volt, azonban 2011-ben a Kjt. és annak megfelelően a kormány-rendeleti szabályozás már egyértelműen szakszervezetek reprezentativitási feltételét határozta meg, szakszervezetek eseti szövetsége keretében megállapítandó együttes reprezentativitásra nem adott lehetőséget. Mindezek alapján tehát nem most, a jelenlegi módosítás következtében került be ennek a korábbi lehetőségnek a korlátozása, hanem az már a 2011-es szabályozásnak is a részét képezte; - véleménye szerint az Mt. szerinti 10%-os szabály alapján van lehetőség munkahelyi kollektív szerződéskötésre a rendvédelem területén is, azonban ágazati szinten kollektív szerződés kötésére jelenleg nincs lehetőség, mely álláspontról megkéri a szaktárca álláspontját is. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

281

KOMT MVO egyeztetés, 2014. március 26. Téma: - Felkészülés a KOMT aznapi, plenáris ülésére. (Megjegyzés: a KOMT plenáris ülésének javasolt napirendje: 1. A kormányzati oldal tájékoztatása a szakszervezeti oldal részéről a február 26-i ülésen felmerült kérdések, javaslatok kapcsán tett intézkedésekről 2. A szakszervezeti reprezentativitás igazolási hónapjának kisorsolása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján 3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek területi, ágazati és országos reprezentativitásának megállapításával és a szakszervezeti taglétszám 2014. évi igazolásával összefüggő feladatokról szóló KOMT tájékoztató egyeztetése) Fehér József tájékoztatása szerint munkajogászok felvetették, hogy az új Ptk és az azzal összefüggő törvények 2014-ben történő hatályba lépésének számos, az Mt-re és a Kjt-re vonatkozó relevanciája, hatása van/lesz. A KOMT plenáris ülése napirendjének 3. pontjához kapcsolódóan, a „Tájékoztató” 1. 1.1. pontjában szerepel „alapszervezet” megnevezés, mint ahová a tagdíjlevonás összegét átutalja a szakszervezeti tag. Szűcs Viktória szerint ez a kifejezés nem szerencsés (mert számos helyen az országos szervezethez érkezik a tagdíjlevonás összege), helyette lehetne pl. a „szakszervezet” szó. (Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a tagdíjlevonásoknál akár 2 hónapos csúszások is tapasztalhatóak voltak.) Horváth Lajos (és Boros Péterné) szerint viszont jó a Tájékoztató, annak 1. 1.2. pontjának értelmezése kiküszöböli az említett bizonytalanságot. Fehér József szerint hasznos lenne, ha a „Tájékoztató” szövege megjelenne – az NGM értesítőn kívül – közismertebb felületen is, például a Magyar Közlönyben. Ezt lehetne kérni a KOMT plenáris ülésen. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

282

2./2014. KOMT plenáris ülés, 2014. március 26. Napirend: 1. A kormányzati oldal tájékoztatása a szakszervezeti oldal részéről a február 26-i ülésen felmerült kérdések, javaslatok kapcsán tett intézkedésekről 2. A szakszervezeti reprezentativitás igazolási hónapjának kisorsolása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján 3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek területi, ágazati és országos reprezentativitásának megállapításával és a szakszervezeti taglétszám 2014. évi igazolásával összefüggő feladatokról szóló KOMT tájékoztató egyeztetése _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

283

KOMT MVO egyeztetés, 2014. szeptember 23. Téma: 1./ Tájékoztató az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság (ORMB) munkájáról. Előadó: Árva János ORMB Munkavállalói Oldal elnöke 2./ Az ORMB jelentés alapján egyeztetés a KOMT Munkavállalói Oldal összetételéről. Fehér József emlékeztetett arra, hogy a KOMT Alapszabályának függeléke szerint a Szakszervezeti oldalon négy konföderáció jogosult a részvételre, az alábbi arányok szerint: SZEF (6 hely), ÉSZT (3 hely), MSZOSZ (1 hely), LIGA (1 hely). A helyek pozícióknak, szavazatoknak is tekinthetőek. Az ORMB általi jelentést nyilvánosságra hozták, a KOMT további 3 évig ennek alapján működik. A két (fenti) napirenden kívül (a második a KOMT Munkavállalói Oldal összetételén kívül a további működéséről is fog szólni) egyéb tárgyalási javaslat nem volt. Az ORMB munkáját az egyeztetés során minden konföderáció képviselője megköszönte. 1.-2. napirend Árva János tájékoztatása szerint az ORMB májusi megalakulását, majd kétszeri határidőmódosítást követően augusztus végén elfogadták a jelentést. Adatok csak a PDSZ-nél hiányoztak, illetve az MSZ-EDDSZ-nél volt bizonytalanság (változtatás) e tekintetben. A végeredményben a „Hetedik Szövetség” nem szerepelt. Árva János véleménye szerint – annak ellenére, hogy a PDSZ bírósághoz fordult, valamint az MSZ-EDDSZ kifogásolt több dolgot – a jelentés és mellékletei a valós képet tükrözik. Az olyan jellegű kritikákkal, hogy „valami mást kellene kitalálni és csinálni”, vagy „meg kell semmisíteni az eredményeket”, nem lehet mit kezdeni. Mindazonáltal – ezt Varga László jelezte – az MSZ-EDDSZ szervezettsége nagyobb, mint a sorrendben második konföderációé, az, mint szövetség, előbb-utóbb bejegyzésre kerülhet. (Egyébként már jelenleg is jóval több „szövetség” működik, mint hét.) Varga László a SZEF nevében azt javasolta, hogy a KOMT Munkavállalói Oldalon a részvétel és a jelenlegi arányok egyelőre ne változzanak meg, annak ellenére se, hogy a vizsgálat eredményének tükrében a helyzet arra lehetőséget adna a SZEF-nek. Kuti László szerint megkülönböztetendő a föderáció (szövetség) a konföderációtól (szövetségek szövetsége). A KOMT Munkavállalói Oldalán a részvételi arányokon egyelőre ő sem kívánna változtatni, e kérdésre esetleg később lenne célszerű visszatérni. A szakmailag hatékonyabb működést azonban kívánatosnak tartaná. Pataky Pétert a PDSZ bírósági beadványának konkrét indoka érdekli. A konföderációs jogosítványokat a jelenlegi jogi szabályozás az NGTT tagsághoz köti, ha e törvényt a közeljövőben nem írják át, akkor tavaszig – amikor lejár az NGTT „ciklus” határideje – új eljárás indul e tekintetben is. (Fehér József kiegészítése szerint a Kjt 5.§ (5) bek további feltételeket határoz meg a konföderációkra, nevezetesen, hogy annak legalább három különböző ágazatban kell képviselettel rendelkeznie.)

284

De mégiscsak anomáliának kell tekinteni, hogy egy fontos közalkalmazotti csoport, vagy annak többsége nincs, vagy nem kellően van reprezentálva a KOMT-on. Úgy néz ki, hogy jelenleg a kisebbség dönthet a többséget érintő kérdésekben. (Még akkor is így van ez, ha a mentősök a SZEF, az orvosegyetemek pedig az ÉSZT által képviselve vannak.) Ugyanakkor, olyan jelek látszanak, hogy ennek a „többség”-nek a tagjainak az azt vezető személy leváltására nincs lehetőségük. Horváth Lajos tájékoztatása szerint a LIGA is elfogadta az ORMB jelentését. A bírósághoz fordulni pedig mindenkinek jogában áll, így a LIGA egyik szervezetének, a PDSZ-nek is – mely a jelentés által érintett. A számlálás eredményét a LIGA elnöksége 2014. szeptember 29-én (hétfőn) tárgyalja, értékeli. Egyébként, továbbítja a SZEF javaslatát (hogy a részvétel és az arányok egyelőre ne változzanak meg) a LIGA elnöksége részére. Az EDDSZ „problémájára” – nevezetesen, hogy nem vehetnek részt a KOMT-on – azt javasolná nekik, hogy lépjenek be valamelyik konföderációba. Fehér József tájékoztatása szerint 2014-ben a közalkalmazott létszám 483 214 fő (a 2011-es 513 404 fővel szemben), a szakszervezeti tagok száma 75 560 fő (a három évvel korábbi 101 044 fővel szemben), ez 15,54%-os szervezettséget jelent (a korábbi 19,68%-os volt). Papp Katalin felhívta arra a figyelmet, hogy a taglétszám főleg az elbocsátások következtében csökkent, csak kisebb részben a kilépések miatt. Galló Istvánné szerint sem optimális, hogy egy nagy taglétszámú szervezet nem vehet részt az érdekegyeztetésben. (Ehhez kapcsolódóan Varga László tájékoztatott arról, hogy dr. Cser Ágnes – a médiában – a mostani érdekegyeztetést „minden eddiginél jobb”-nak minősítette. Az ágazati reprezentativitási határtól – ez 10% – ugyanakkor ők is messze állnak.) Galló Istvánné további tájékoztatása szerint a PDSZ elnöke a sajtóban minősítette az eddigi érdekegyeztetést („bűnös, kirekesztő vonásokkal bír”), azt is kilátásba helyezve, hogy e területen több módosítás kezdeményezését is tervezi. Ezt a honlapjukon is megjelentették. Nem lehet tudni, igaz-e az a hír, hogy mindezt a LIGA támogatásával tenné a PDSZ? Horváth Lajos tájékoztatása szerint a LIGÁ-nak van egy közszférásokat tömörítő egysége, melynek vezetője Pongó Géza. Kérték Mendrey Lászlót, hogyha bármilyen változás(oka)t tervez, készítse el az arra vonatkozó előterjesztését, eddig a fázisig azonban eddig még nem jutottak el. (Ettől persze még a PDSZ elnöke hétfőn kérheti a LIGA segítségét céljaihoz.) Összegzésképpen megállapítható, hogy a megjelent konföderációk egyik képviselője sem kezdeményezte a KOMT Alapszabályának módosítását, az tehát változatlan marad. Az ORMB jelentés kihirdetése megtörtént, ezzel a KOMT előző időszak-beli ügyvivőjének megbízatása lejárt. Fehér József mindenkinek megköszönte az előző időszakban tapasztalt együttműködést. A jelenlévők is megköszönték Fehér Józsefnek a tevékenységét. A SZEF indítványára a KOMT MVO egyhangúan Fehér Józsefet kérte fel a további oldalügyvivői munkára, aki a felkérést elfogadta. Hivatalos 2014.09.23-i határozat:

285

A KOMT Szakszervezeti oldala 11 igen szavazattal (a SZEF 6, az ÉSZT 3, az MSZOSZ 1, LIGA 1 szavazattal) úgy döntött, hogy a következő három éves időszakra Fehér Józsefet bízza meg a KOMT Szakszervezeti oldal ügyvivői feladataival. Fehér József ezt azzal egészítette ki, hogy új ügyvivő megválasztására a három éves KOMT-cikluson belül is lesz lehetőség. Napirend után Papp Katalin arról adott tájékoztatást, hogy Budapest főváros illetékességi területén csak a KKDSZ bizonyult reprezentatív szakszervezetnek. Szintén Papp Katalin felvetése: Visszatetszőnek látszik, hogy a szakszervezetek ifjúsági szervezetei „üdvözölték” Navracsics Tibor Európai Uniós biztossá való jelölését, aki miniszterként több esetben kifogásolható, kétes döntésekkel keltett feltűnést.

________________________________________________________

286

2015.