T a r t a l o m Tartalom

Tartalom

Tartalom Küldetésnyilatkozat

3

Vezetõi összefoglaló

5

Kiemelt eredmények

7

Szervezeti felépítés

9

A Tudományos és Technológiai Tanács tagjai

10

A Projekt Tanács tagjai

11

A Konzorcium Tagjai

12

Együttmûködõ partnerek

14

Központi programok

15

Bázislaborok

15

1. Kutatási program: Központi idegrendszerre ható molekulák kiválasztására irányuló targetek kutatása genomikai és molekuláris patológiai módszerekkel

19

2. Kutatási program: Prediktív és preventív immungenomikai kutatások

22

3. Kutatási program: Megváltozott szöveti proliferáció: közös molekuláris targetek a népbetegségekben

25

4. Kutatási program: Alap és alkalmazott idegtudományi kutatások új típusú neuroprotektív hatású vegyületek felhasználására idegrendszeri kórképekben

33

5. Kutatási program: Info-bionika a medicinában

37

Számszerû eredmények

41

Szabadalmak

43

Publikációk

45

Elõadások

48

Kommunikáció

51

A konzorciumban dolgozók

53

Rövidítések

56

1

2

Küldetésnyilatkozat

Küldetésnyilatkozat A Szentágothai János Regionális Egyetemi Tudásközpont célja az információs technológia és a molekuláris medicina ötvözése a hatékony kutatás-fejlesztés érdekében. A Tudásközpont rövid távon szemléletváltást kíván elérni az egyetemi szférában, annak érdekében, hogy az értékes alapkutatásbeli tevékenység piacképes termékek létrehozásához vezessen. Versenyképes munkahelyek teremtésével hozzájárul az agyelszívás megfordításához és olyan kritikus innovatív tömeget hoz létre, ami a régióban meghatározó piaci szerephez juthat. Középtávon, a támogatástól független befektetõi kör felkutatásával inkubátorházat hoz létre, amelyben elhelyezi a Tudásközpont bázislaborjait és a fejlesztési eredményeket hasznosító újonnan alakuló vállalkozásokat.

3

4

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló A Szentágothai János Tudásközpont a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2004. évben meghirdetett pályázatának támogatásával jött létre. A konzorciumot alkotó négy nagy partner 4 kisés középvállalkozással egészültek ki, és a konzorcium 4 éves mûködését mintegy 270 tevékenységben rögzítette. A kutatási programok mellett a Tudásközpont kiemelt feladatának tekinti az egyetemi szférában az innovációs szemléletváltás és a hatékony technológiai transzfer serkentését. Ennek érdekében 15 új posztdoktori állást hozott létre versenyképes fizetéssel, és ezeket a helyeket döntõen külföldrõl hazatérõ kutatókkal töltötte fel. A központi oktatási programok keretében 3 PhD kurzus indult a szemléletváltást segítve (Iparjogvédelem kutatóknak, Hazai és európai pályázati rendszerek, Science és projekt management). Jelenleg több mint 450 regisztrált hallgatónk van. Nagyértékû mûszerekbõl immár 9 bázislabort hoztunk létre. A hatékony és transzparens technológiai transzfer érdekében létrehoztuk a szellemi tulajdon kezelési szabályzatát és a Technológiai Transzfer Irodát. A kutatócsoportok vállalt feladataik idõarányos részét teljesítették, sok esetben azon túl is eredményeket mutatnak fel. Megalakultak az elsõ hasznosító vállalkozások, és megnyílt a Tudásközpont fMRI Kutatási Központja, amely máris számos európai kutatási hálózat aktív részese.

Dr. Tulassay Tivadar

5

6

Kiemelkedõ eredmények

Kiemelkedõ eredmények 5 szabadalom Eljárás tapintásérzékelõk csúszásának és csavarodásának érzékelésére Rugalmas borítás tapintásérzékelõkhöz és rugalmas borítással ellátott tapintásérzékelõ elrendezés Eljárás biológiai reakciók kvantitatív összehasonlítására Desensitization with vehicle placebo for reducing the risk of hypersensitivity reactions to particle containing medicines Fizikai edzésre késztetõ informatikai berendezés 4 új bázislabor Virális géntranszfer laboratórium (MTA KOKI) Nagyállat kísérletes laboratórium (Semmelweis Egyetem) Semmelweis biobank (Semmelweis Egyetem) In vivo tömegspektrometer laboratórium (Semmelweis Egyetem) 1 prototípus Tapintó érzékelõ rendszer 49 tudományos publikáció 44 tudományos elõadás 90 millió forint árbevétel 120 millió forint külsõ forrás bevonása 3 nemzetközi tudományos rendezvény

7

8



9

A Tudományos és Technológiai Tanács tagjai

A Tudásközpont egyetlen döntéshozó testülete a Tudományos és Technológiai Tanács, amelynek tagjai Dr. Ádám Veronika Az MTA levelezõ tagja Az 1. sz. kutatási program vezetõje Bogsch Erik A Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója Dr. Falus András Az MTA rendes tagja A 2. sz. kutatási program vezetõje Dr. Freund Tamás Az MTA rendes tagja Az MTA KOKI igazgatója Dr. Kopper László Az MTA doktora A 3. sz. kutatási program vezetõje Dr. Proszéky Gábor A kisvállalkozások képviselõje Dr. Roska Tamás Az MTA rendes tagja A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának dékánja Az 5. sz. kutatási program vezetõje Dr. Sperlágh Beáta Az MTA doktora A 4. sz. kutatási program vezetõje Dr. Tulassay Tivadar Az MTA levelezõ tagja A Semmelweis Egyetem rektora

10

A Projekt Tanács tagjai / állandó szakértõi

A Projekt Tanács tagjai Héjj Tibor (elnök) stratégiai feladatok Molnár Béla a KKV-k képviselõje Oberfrank Ferenc a KOKI képviselõje Pörzse Gábor pályázati szakértõ Tóth Miklós tematikus témák Török Ferenc szabadalmi ügyek Vácziné dr. Takács Zita project Vajda Katalin a Richter Gedeon Rt. Képviselõje Vetõ István a PPKE ITK képviselõje

A Project Tanács állandó szakértõi Matuz János jogi tanácsadó Schwarczné Dóra gazdasági tanácsadó Hegedûs Eszter PR tanácsadó

11

A Konzorcium Tagjai

A Konzorcium Tagjai Semmelweis Egyetem Az ország legnagyobb orvosi egyeteme, ahol mintegy 1400 oktató és kutató dolgozik. Az egyetem öt karán magyar, angol és német nyelven folyik graduális és posztgraduális képzés.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Az ország elsõ olyan intézménye, ahol a biomedicinális és információs technológiai képzés egyszerre valósul meg.

Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet Az idegtudományokban világviszonylatban is vezetõ intézmény, amely elnyerte a nemzetközi „Centre of Excellence” címet.

Richter Gedeon Rt. A hazai gyógyszergyártás vezetõ intézménye, amely mintegy 80 országba exportálja termékeit.

12

A Konzorcium Tagjai

KPS Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft. (KPS) A fiatal egyetemi kutatókból alakult cég fejlesztõ tevékenységét az egyetemtõl bérelt laborokban folytatja.

3DHistech Kft. A cég által kifejlesztett háromdimenziós szövettani képeket generáló eljárás 2004-ben Innovációs Nagydíjban részesült.

Analogic Computers Kft. A kisvállalkozás egyedi hardware- és software-fejlesztéssel foglalkozik.

MorphoLogic Kft. A cég orvosi diagnosztikai célú szövegelemzõ eljárásokat fejleszt.

13

Együttmûködõ partnerek

Együttmûködõ partnerek IBM Magyarország Kft. Igazgató: Dr. Harangi János Cím: 1117 Budapest, Infopark Neumann J. u. 1. Philips Magyarország Kft. Igazgató: Dr. Erõss György Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 84/a. PMC 2002. Kft. Igazgató: Héjj Tibor Cím: 2040 Budaörs, Zombori u. 29. Szinergia Tanácsadó Kft. Igazgató: Havrancsik István Cím: 1025 Budapest, Törökvész út 33-37. Experimetria Kft. Igazgató: Grósz György Cím: 1062 Budapest., Podmaniczky u. 87. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet Igazgató: Dr. Nyáry István Cím: 1145 Budapest, Amerikai út 57. Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézete Igazgató: Dr. Czigler István Cím: 1132 Budapest, Victor H. u. 18-22. Lascor GmbH Laser Medizintechnik Cím: Zennerstr. 16. D 81379 München, Németország Kiss Kft. Igazgató: Kiss István Cím: 5462 Cibakháza, Madaras part 1. Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Iroda Igazgató: Dr. Gödölle István Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 13/B. Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Igazgató: Lantos Mihály Cím: 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 16. SeroScience Kft. Igazgató: Dr. Szebeni János Cím: 1124 Budapest, Lejtõ út 1.

14

Központi programok

Központi programok Bázislaborok 2007-ben a Tudásközpont – a már mûködõ 5 bázislaboron túl – 4 új bázislabort alapított, jelentõs külsõ forrást is igénybe véve: Virális géntranszfer laboratórium (MTA KOKI) Nagyállat kísérlets laboratórium (Semmelweis Egyetem) Semmelweis biobank (Semmelweis Egyetem) In vivo tömegspektrometer laboratórium (Semmelweis Egyetem)

Virális gén transzfer laboratórium 2007 A komplexum tartalmaz két független állatszobát így egyszerre két – vírusbiztonsági szempontból inkompatibilis – virális rendszerrel is lehet állatkísérleteket végezni. Egér és patkány sztereotaxiás készülék és folyadék mikroinjektáló rendszer áll rendelkezésre a víruspreparátumok sztereotaxiás injektálásához. Megoldható, hogy a sejtvonalak vírusmentes fenntartása és a sejt- és szövetkultúrák fertõzés elõtti preparációja elkülönüljön a vírustermeltetéstõl és az in vitro vírusos kísérletektõl. Lehetõség van az elkészült víruspreparátumok laboratórium területén belüli hosszú távú tárolására -80 °C-on.

15

Központi programok

Bio-info-nano-medicinális Számítástechnikai Központ 2007 A BIM-InfoCenter lehetõséget ad a következõ kutatási feladatokra: Molekulaszimuláció: molekulaszimulációs és modellezõ szoftverek segítségével a kísérleti mérések elméleti úton igazolhatók, illetve az eddig nem létezõ megoldások kereshetõk a SYBYL Molekula Modellezõ szoftver lehetõvé tette, hogy megkezdõdjenek az enzimológiai szimulációk alkalmazásai Agyi elektromos jelek elemzése: agyi bioelektromos tevékenység elemzése, epilepsziás rohamok detektálása, és elõrejelzése, Hurst exponens becslésével Agykérgi idegsejtek hálózatának szimulációja: a GENESIS neurális szimulátor felhasználásával vizsgáljuk a jelek feldolgozását az egyes idegsejtekben, ill. az információ reprezentációját a hálózatban Diszkrét molekuladinamika szimuláció: sikeresen használtuk peptidek, illetve a Trp-cage minifehérje folding szimulációjára távlatokban alkalmazható lehet mindenhol, ahol kisméretû fehérjék (10-50 aminosav) konformációinak és asszociációs tulajdonságainak vizsgálata szükségeltetik Bioinformatika: nagy mennyiségû genetikai adatok elemzése MR Kutató Központ 2007 Alapkutatások Az irreleváns szenzoros információ kíszûrése. fMRI kísérletsorozatunkkal kimutattuk, hogy az irreleváns vizuális mozgásinformáció kiszûrése elsõdlegesen a dorsalis látórendszer V3d kérgi áreájában történik. Továbbá kimutattuk, hogy gyakorlással fokozható az irreleváns vizuális ingerek kiszûrésének hatékonysága. A tanulási folyamat háttereként a mozgásinformáció neurális reprezentációjának specifikus átrendezõdését sikerült azonosítani. Eredményeink lényegesen segíthetik a figyelmi funkciók zavaraival járó betegségek neurális hátterének feltárását. fMRI biomarker a fájdalomérzet mérésére: kidolgoztunk és kísérletesen igazoltunk két pszichofizikai és egy fMRI módszert, melyek alkalmasak a szubjektív fájdalomérzet pontos és reprodukálható mérésére viselkedéses és neurális szinten. fMRI-perimetria: a látótér funkcionális térképezésére alkalmas biomarker: kidolgoztunk és önkénteseken igazoltunk egy kombinált pszichofizikai és fMRI eljárást, mely a látótérkiesések neurális szintû térképezésére alkalmas. Klinikai kutatások DTI hõmérsékletmérés: kidolgoztunk és ex-vivo kalibráltunk egy módszert az agykamrák hõmérsékletének non-invazív mérésére. Mûtét elõtti tervezés fMRI-vel. kidolgoztunk az OITI-vel közösen a nyelvi és motoros funkciók lokalizálására alkalmas paradigmákat

16

Központi programok

Landau–Klefner-szindróma: kidolgoztunk és részben validáltunk a nyelvi funkciók mérésére alkalmas paradigmákat. Microarray bázislabor 2007 A microarray core facility 2006 tavaszán jött létre azzal a céllal, hogy elérhetõ áron biztosítsa az expressziós microarray mérést a Semmelweis Egyetemen belüli, valamint kívüli kutatók számára. A laboratórium az ESFRI (European Strategy Forum of Research Infrastructures) roadmap kiemelt része; kialakítása, felszerelése saját erõforrások, GVOP pályázati támogatás és a Kromat Kft. beruházásának keretén belül valósult meg. A laboratórium rutinszerû egyszínû és kétszínû expressziós mérési szolgáltatást végez az Agilent microarray rendszeren, valamint bizonyos esetekben adatanalízist is vállal. A technológia egyetemen belüli megismertetése és népszerûsítése érdekében a laboratórium munkatársai 2006. szeptemberében továbbképzést szerveztek mintegy 40 kutató számára. A továbbképzés teljes anyaga, a módszerek és mûszerek bemutatása, a „workflow”, a megrendelésre szolgáló „microarray request form”, valamint a különbözõ array formátumokra vonatkozó tájékoztató jellegû árak a rendszeresen frissített honlapunkon megtekinthetõk (www.dgci.sote.hu/microarray). SNP bázislabor 2007 A 11q13-as genomrégióban 180 allergiás rhinitises, 105 vegyes allergiás, 72 kontroll és 24 asztmás egyén DNS-ét genotipizáltuk 48 SNP-vel és 1 plate-n. A mérés folyamán 14.440 genotípus meghatározása sikerült. A következõ méréscsoportban 20 SNP-t mértünk le a 11q13-as kromoszóma régióban, 76 db-ot a 14q22-es régióban 315 asztmás és 406 kontroll mintán, összesen 4 plate-n. Az SNP-k közül 48 volt AG típusú, 48 CT. A 4 plate-n összesen 56.246 értékelhetõ genotípust kaptunk. Bioinformatikai tevékenység: a Jedlik pályázatban (obesitas) az SNP laborra esõ munkákat elkezdtük. Irodalmi adatok alapján kiválasztottunk 53 obezitásban szerepet játszó gént, és bennük azonosítottunk és validáltunk 72 SNP-t. Az így kiválasztott SNP-kre primereket terveztünk. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának (osteoporosis) elvégeztük 96 SNP genotipizálását 2 db 384 lyukú plate-n. A kiválasztott 96 SNP-bõl 85-öt tudtunk genotipizálni, ami 88%-os hatékonyság, és megfelel a cég által jelzett 80–90%-os értéknek. A Szegedi Bõrgyógyászati Klinikának a TLR2 és TLR4 génekben kerestünk és validáltunk 12 SNP-t. Az SNP-ket összesen 680 mintán és 2 plate-n mérjük le. A plate-n fennmaradó helyeken kontroll és párhuzamos mérések történtek. 2007-ben a Genomiális SNP Core Facility Labor összesen 184.320 genotipizálást végzett.

17

18

1. Kutatási program

1. Kutatási program Központi idegrendszerre ható molekulák kiválasztására irányuló targetek kutatása genomikai és molekuláris patológiai módszerekkel (programvezetõ: Dr. Ádám Veronika) Résztvevõk Semmelweis Egyetem Richter Gedeon Rt. A program célja A programban a központi idegrendszert érintõ megbetegedések új terápiás útjait kutatják. Az alkalmazott stratégia a sejtmûködés szempontjából olyan általános jelentõséggel bíró célpontokat vizsgál, mint a mitokondriumok vagy az endoplazmás retikulum. A program másik célja gasztroprotekció és a szemikarbazid-szenzitív amin-oxidáz enzim vizsgálata.

1.1. Metabolikus és mitokondriális célpontok a neurodegenerációban (témavezetõ: Dr. Ádám Veronika) A Richter Gedeon Rt. vegyületeinek hatásmechanizmus vizsgálata Tengerimalac agykéregbõl izolált Vinpocetin (30 µM) hatására a szinaptoszómákban mind a nyugalmi, mind a szétkapcsolószerrel stimulált légzés csökkent. Ha a szinaptoszómákat glukóz helyett laktáttal lélegeztettük, akkor is észleltük a stimulált légzés csökkenését, ami a Vinpocetin mitokondriális támadáspontjára utal. Mind a nyugalmi, mind a rotenonnal provokált Reaktív Oxigén Származék (ROS) képzés csökkent, ezzel szemben nem tapasztaltuk izolált mitokondriumokban a H2O2 elimináció szignifikáns mértékû felgyorsulását sem glutamát-malát, sem szukcinát szubsztráttal. A légzési lánc komplexeinek aktivitása Vinpocetin hatására nem változott. A kapott eredmények felvetik, hogy a Vinpocetin hatására a mitokondrium valamely kulcsfontosságú transzportfolyamatának aktivitása csökken. A mitokondriális ROS képzést befolyásoló tényezõk vizsgálata izolált mitokondriumokon A mitokondriális ROS képzés egyik aspektusát az alfa-glicerofoszfát által kiváltott mitokondriális ROS képzést tanulmányoztuk, és összehasonlítottuk a szukcinát

19


szubsztráttal kiváltott ROS képzés sajátosságaival. Mindkét szubsztrát jelentõs ROS képzést indukál a légzési láncban, mely ROS képzésben fontos komponens a redukált koenzim Q-ról a komplex I felé történõ úgynevezett reverz elektrontranszport (RET). Annak ellenére, hogy mindkét szubsztrátról a mitokondriális légzési lánc hasonló redoxpotenciálú helyére érkeznek elektronok, jelentõs különbségek is észlelhetõk a ROS képzés sajátosságaiban. Amennyiben a RET feltételeit a mitokondriális légzési lánc I komplexének gátlásával megszüntetjük, az alfaglicerofoszfátról származó elektronok még jelentõs szuperoxid-képzést képesek indukálni közvetlenül az alfaglicerofoszfát-dehidrogenáz mûködése által. Az alfa-glicerofoszfát-dehidrogenáz így a mitokondriális légzési láncban önálló ROS képzést kiváltó helynek tekinthetõ.

1.2. Az endoplazmatikus retikulum stressz, a neuroprotekció molekuláris célpontja (témavezetõ: Dr. Mandl József) Az idegsejtek metabolikus állapota és a mitokondriális funkciók közötti összefüggések vizsgálata Munkacsoportunkban a neurodegeneratív kórképekben bekövetkezõ központi idegrendszeri elváltozásokat és a sejtpusztuláshoz vezetõ folyamatokat vizsgáljuk, melyekben meghatározó szerepet játszik az idegsejtek metabolikus állapota és a mitokondriális funkciók. Vizsgálataink során ezért in situ képalkotó mikrofluorimetriás méréseket végzünk primer idegsejtkultúrán a kalciumháztartás és metabolikus állapot jellemzésére, mely a sejtek általános kompetenciáját jelzõ, alapvetõ fiziológiai paraméter. Kimutattuk, hogy patológiás körülmények között a kalciumháztartás irrverzíbilis megváltozásával párhuzamosan a sejtek redox háztartása is jelentõsen megváltozik, a citoplazma oxidatív metabolizmusában fontos szerepet játszó intermedierek fokozatos kimerülése a mitokondriális metabolikus és kalciumháztartás összeomlásához és végül sejthalálhoz vezet. Elsõként írtunk le továbbá élõ sejteken a mitokondriális duzzadás vizsgálatára szolgáló módszert, mely a mitokondriális funkciózavar egyik legkorábbi jele, és szinte minden esetben sejtpusztuláshoz vezet.

20


1.3. Centrális alfa-2B adrenoceptorokon ható vegyületek (témavezetõ: Dr. Mátyus Péter) Az á2A-adrenoceptor modell után elkészítettük és validáltuk az á2B- és á2C-adrenoceptor homológia modelljét is. Az á2A-adrenoceptor modellünket felhasználva kvantitatívan is becsülni tudjuk agonista ligandumok á2A-affinitását, bár alkalmazhatóságuk egy nagyságrenden belüli predikciós pontossággal elsõsorban a szerkezetileg közeli analógok esetében várható, így ilyen vegyületek in silico prioritizálására is alkalmas. Az á2B és á2C altípusokkal kapcsolatban hasonló modellezési munkák jelenleg is folynak. E modellek alapján újabb származékok szintézise indult el. II. Figyelemre méltóak az ez évben kapott in vivo eredmények, az indometacin fekélymodellen, carrageen-ödéma, és writhing-teszteken hatásos származékok (SZV-583, SZV-512) továbbvizsgálata és újabb analógok szintézise találmányi bejelentéshez vezethet. Ugyanis igen elõnyös és kívánatos lenne egy olyan molekula kifejlesztése, mely az indometacin vagy egyéb NSAID ulcerogén hatását gátolná és még maga is rendelkeznék gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatással. Ennek jelentõsége annál is nagyobb, mivel a szelektív COX-2 gátlók nem váltották be a hozzájuk fûzött terápiás reményeket. I.

1.4. Szemikarbazid-szenzitív amin-oxidáz inhibitor gyógyszerjelölt vegyület (témavezetõ: Dr. Mátyus Péter) Jelentõs, továbbfejlesztésre érdemes eredmények születtek e munkaciklusban: I.

SSAO-gátlók körében jelentõs számú és hatású vegyülettel rendelkezünk, közülük több esetében jelentõs in vivo hatást is igazoltunk. A továbbiakban az eddigi hatás-szerkezet összefüggések alapján még néhány újabb vegyületet állítunk elõ és a projekt záró szakaszában találmányi bejelentést benyújtani, valamint a legkedvezõbb vegyületek már fejlesztési szempontok szerinti farmakológiai vizsgálatát folytatni kívánjuk. II. Egy nagy fontosságú klinikai vizsgálatot is tervezünk elindítani (engedélyeztetése folyamatban van), melynek részleteit a zárójelentésben ismertetjük majd. III. SSAO szubsztrátumok – melyek újabban kerültek a kutatások fókuszába – között különösen egy vegyület (SZV-2016) jelentõs hatást mutat, ennek részletesebb vizsgálatát (nemzetközi kooperációban) és rokonszármazékok elõállítását tervezzük, melyek eredménye a koncepció (szubsztrátumok terápiás értéke) igazolása szempontjából nagy jelentõségû. Ezen túl, ez esetben is várható iparjogvédelmi szempontból hasznosítható eredmény. IV. MAO B gátlás és neuroprotekció szempontjából – a lead-vegyület SZV-558 MAO B gátló, neuroprotektív és nem toxikus az elõbbi hatásokhoz szükséges dózisokhoz képest! – is körvonalazódik az a kör, melynek további farmakológiai vizsgálata dönti el hasznosíthatóságukat, sort kerítünk néhány, a fejlesztés szempontjából lényeges vizsgálatra is. E csoportra vonatkozóan is találmányi bejelentést tervezünk.

21


2. Kutatási program Prediktív és preventív immungenomikai kutatások (programvezetõ: Dr. Falus András)

A program célja A humán genom felderítésével megnyílt az út a betegségek genetikai hátterének tanulmányozásához. A program célja az immunrendszer olyan genomikai szinten tetten érhetõ eltéréseinek azonosítása, amelyek kapcsolatba hozhatóak a betegségek kialakulásával.

2.1. A hisztamin H4 receptorának genetikai, farmakogenomikai és bioinformatikai vizsgálata új vakcinálási eljárás kifejlesztésében (témavezetõ: Dr. Falus András) Az in silico screening alapján ígéretesnek tûnõ molekulák in vitro screening-je befejezõdött. Ennek során 255 vegyületet teszteltünk radioligand binding assay-vel. A 255 vegyület közül 26 olyat találtunk, amely három egymástól független mérésen is mérhetõ hisztamin leszorítást mutatott a H4 receptoron 5 ìM-os koncentrációban. Két további vegyület esetében az elsõ mérésnél jelentõs H4 affinitást tapasztaltunk, azonban feltehetõleg a vegyületek gyors bomlása miatt nem tudtuk megismételni az elsõ eredményeket. Az in vitro hit-ek között számos olyan új alapszerkezet van, amelyek kiindulópontjai lehetnek új potens és szelektív H4 agonisták. illetve antagonisták kifejlesztésében. Eredmények A humán hisztamin H4 receptoron (hH4R) végzett virtuális screening után összesen 255 vegyületet teszteltünk le a hH4R-ral transzfektált SK-N-MC sejtvonalon. A teszteket radioligand binding assay-vel végeztük, melynek során a vizsgált vegyületeknek 5 ìM-os koncentrációban kellett leszorítaniuk a 10 nM-os koncentrációban lévõ radioaktívan jelzett hisztamint. A 255 vegyület közül 26 mutatott mérhetõ leszorítást. A 26 vegyületbõl 15, 4 csoportba sorolható, míg 11 ún. singleton. 12 vegyület mutatott 50%-nál nagyobb leszorítást. 5 vegyület mutatott 70%-nál nagyobb leszorítást. A két legjobb vegyület a hisztamin több mint 90%-át leszorította, ezért ezeknél a vegyületeknél meghatároztuk az IC50 értéket. Ebbõl – a scatchard görbébõl számolt Kd értéket felhasználva – kiszámoltuk a vegyületek Ki értékeit. Ezt a két vegyületet, valamint az öttagú második csoport vegyületeit választottuk ki további vizsgálatok céljából.

22


2.2. A középkorú egyének korai halálozásáért felelõs immungenetikai tényezõk kimutatása (témavezetõ: Dr. Füst György) A 21-hidroxiláz génnel kapcsolatos genetikai és endokrinológiai vizsgálatok A 2006-2007-es periódusban lezárult az a genetikai vizsgálat, amelynek fõ célja az volt, hogy a teljes CYP21 (21-hidroxiláz) gén közel 100 egészséges egyénben történõ szekvenálása segítségével olyan polimorfizmust találjunk a génben, amely a C4B gén alacsony kópiaszámával kapcsolódik. A 21-hidroxiláz enzim génje 4. intronjában találtunk is két ilyen SNPt, ezek ritka alléljei két mintasorozatban is csak alacsony C4B kópiaszámú egyénekben fordultak elõ. A C4 géneket magában foglaló RCCX modul vizsgálata A C4A/C4B gének fenotipizálásával és genotipizálásával nyert eredmények összehasonlítása izlandi beteganyagon. A C4A/C4B gén kópiaszám új betegség asszociációinak leírása. Ilyen kapcsolatot találtunk a C1-inhibitor veleszületett deficienciája okozta herediter angioneurotikus oedema kedvezõ lefolyása és a mgas C4B génszám között. Az alacsony C4A génkópiaszám igen gyakran része az ún. 8.1. õsi, kiterjesztett haplotípusnak (AH8.1). A mi munkacsoportunk mutatta ki elõször, hogy a AH8.1 hordozóinak colorectalis carcinoma kockázata szignifikánsan magasabb, mint a nem-hordozóké. Az eredményt tartalmazó közlemény (Tóth, Internat J Cancer) már megjelent és elõadás formájában ismertetésre is került a 2007-es Nemzetközi Immunológiai Kongresszuson. A 21-hidroxiláz génnel kapcsolatos genetikai és endokrinológiai vizsgálatok 96 olyan egészséges egyénben végeztük el a 21-hidroxiláz enzim szekvenálását, akiknek a genomjában elõzõleg meghatároztuk a C4A és a C4B gének számát. A vizsgált személyek egyharmadában alacsony (0 vagy 1) C4B, kb. ugyanennyiben alacsony C4A gén kópiaszámot találtunk, míg a maradék egyharmadban a két gén kópiaszáma azonos volt. A 21-hidroxiláz (21CYPB) gén szekvenálása mind a 96 egyénben sikeres volt. Mivel eddig csak 5 egyénbõl áll rendelkezésre publikált szekvencia, az eredmények formális genetikai része is érdeklõdésre tarthat számot. A szekvenálás nehézségét az jelentette, hogy a CYP21 valódi aktív gént akartuk klónozni és nem a közvetlen közelben kódolt CYP21A pseudogént. Megfelelõ primerek alkalmazásával ezt a feladatot sikerült megoldanunk. A vizsgált egyének esetében nemcsak a C4A/C4B kópiaszám volt ismert, de elõzetesen meghatároztunk az MHC centrális régiójában néhány SNP-t is. Ez lehetõvé tette annak a meghatározását, hogy a CYP21B génben talált variánsok mutatnak-e kapcsoltságot az MHC centrális régiójában kódolt SNP-kel és a C4A/C4B kópiaszámmal.

2.3. Farmakogenomika: Dokumentációs és biobank központ kialakítása a bõrön is jelentkezõ súlyos gyógyszer-mellékhatások regisztrálására, a prevenció kidolgozása céljából (témavezetõ: Dr. Kárpáti Sarolta) Áttekintettük a Klinika közelmúltban felvett beteganyagának eseteit, a gyógyszer-érzékenységhez köthetõ esetek kiemelésével és retrospektív, ill. folyamatos mintagyûjtéssel bõvítettük biobankunkat is. Kb. 190 komplett (DNS, RNS izolátumok, szöveti vagy limfocita minta), ill. 300 inkomplett (a biológiai anyagból még hiányzó vagy nem pótolható mintaanyaggal rendelkezõ) eset anyagát tartalmazza mintagyûjteményünk. További kb. 2000 esetet sikerült a Klinika archívumában jövõbeli retrospektív vizsgálatok céljából azonosítanunk.

23


Kiterjesztettük témánk együttmûködéseit, érdeklõdési körünkbe vontuk a gyógyszer-patogén kölcsönhatások okozta esetek genetikai hátterének kutatását, valamint a farmakogenomikai diagnosztikai genotipizálás mellett a fenotipizálás vizsgálatát is. Ennek szellemében több kutatócsoporttal, többek között a magánszektorban tevékenykedõ kutatásban érdekelt céggel is sikerült kölcsönös kutatási alapú kollaborációt kialakítanunk. Kollaborációink: SE Orvosi Igazságügyi Intézet – Toxikológiai Laboratórium: Prof. Dr. Róna Kálmán MTA Mycoplasma Kutatócsoport: Prof. Dr. Stipkovits László Rt Europe Kht: Dr. Szathmáry Zsuzsanna Kutatócsoportunk 2007-tõl a gyógyszer-metabolizmus I. és II. fázis enzimeinek polimorfizmusait és azok asszociációit preferáltan vizsgálja. Elsõként a CYP2D6 és CYP2C19 enzimek vizsgálatait vezetjük be a Roche Amplichip diagnosztikai array használatával. Ezzel párhuzamosan az enzimmûködés fenotipizálását is elvégezzük HPLC módszerrel. Tervezzük továbbá a NAT-1 és -2 enzimek genetikai és biokémiai tipizálását. Ezen vizsgálatokat rutinszerûen, úgy diagnosztikai, mind kutatási céllal tervezzük végezni. Kollaborációban végezzük el továbbá a különbözõ Mycoplasma törzsek DNS alapú kimutatásának összehasonlítását a rendelkezésre álló szerológiai módszerekkel.

24


3. Kutatási program Megváltozott szöveti proliferáció: közös molekuláris targetek a népbetegségekben (programvezetõ: Dr. Kopper László)

3.1. Proteaszóma és NF-êB jelrendszer, mint terápiás célpont a daganatgátlásban (témavezetõ: Dr. Kopper László) A XIAP fehérje gátlásában rejlõ lehetõségeket RNS interferencia módszerrel vizsgáljuk. Az RNS inteferencia módszer lehet a sejtekbe direkt módon bejuttatott kis RNS-eken alapuló gátlás (siRNS technika), vagy vektor-alapú módszer is (shRNS). Munkánk nyomán jelenleg 2 olyan klón áll a rendelkezésünkre, amely mutációt nem tartalmaz. A továbbiakban ezeket tranziens módon transzfektáljuk RKO sejtekbe, illetve az shRNs szekvenciákat kódoló kazettát lentivírusvektorba helyezzük át. Ezt követõen a vektort stabilan tartalmazó, XIAP fehérjét nem expresszáló RKO sejteket szelektálunk és ezeken vizsgáljuk a TRAIL kezelés hatékonyságát.

A: XIAP mRNS-t támadó shRNS szekvenciák (zöld: túlnyúló vég, lila: tervezett célszekvencia, piros: loop szekvencia). B: A célszekvenciák analízise szekvenálás után. A tervezett szekvenciák a vektorban mutációmentes formában vannak jelen.

25


A proteaszómagátló bortezomib hatékonyságát prediktáló diagnosztika kifejlesztése Kísérleteinkben olyan bortezomib kezelési idõt és koncentrációt kerestünk, amely normál sejtekre (humán fibroblaszt sejtek) egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben citotoxikus. A megfelelõ paraméterekkel kezelve a rendelkezésünkre álló 6 sejtvonalat, az elsõdleges célunk az, hogy megkülönböztessük a bortezomibra érzékeny és rezisztens vastagbéltumor sejtvonalakat, és összefüggést kerestünk a molekuláris genotípus és a bortezomib érzékenység között.

A: Bortezomib kezelés hatása humán fibroblaszt sejtekre. B: Bortezomib hatása humán fibroblaszt sejtekre 9 órás kimosás után.

26


Vastagbéltumor sejtvonalak

P53 státus

Bortezomib IC50

TRAIL érzékenység

SW480

-/-

0.1 µM

+

HT29

-/-

0.1 µM

+/–

GC3

+/-

0.03 µM

+

RKO

+/+

0.02 µM

-

HCT116

+/+

0.02 µM

+

HCT8

+/+

0.03 µM

–

Humán fibroblaszt sejteket kezeltünk bortezomibbal annak megállapítására, hogy melyik koncentráció, illetve idõtartam a legkevésbé toxikus a sejtekre. Kezelési idõnek 24, 48 és 72 órát választottunk, mert a bortezomib farmakodinamikai paraméterei szerint a proteaszómát gátló hatás a kezelést követõ 24. órában a felére csökken, és 72 óra múlva teljesen helyreáll a proteaszómaaktivitás. Megállapítottuk, hogy a 0,3 µM feletti dózisok nagymértékben toxikusak a fibroblaszt sejtekre 72 órás kezelés után. A toxicitás csökkenthetõ, amennyiben a sejteket bortezomibbal elõkezeljük, majd a szert eltávolítjuk, és a sejteket így inkubáljuk tovább. Ebben a munkaszakaszban tehát siRNS technológiát fejlesztettünk a XIAP fehérje expressziójának gátlására. Megfigyeltük, hogy a proteaszóma kezelés specificitását az expozíció idõ csökkentésével is lehet fokozni. Megállapítottuk, hogy a colon karcinóma sejtvonalak érzékenyebbek a bortezomib kezelésre, mint a fibroblasztok, azonban vannak egyedi különbségek az érzékenységben, amely összefüggést mutat a p53 státussal. A TRAIL hatása és a TRAIL/ bortezomib közötti szinergizmus viszont p53 független. A p53 mulekuláris diagnosztikájának ezzel egy új prediktív diagnosztikai funkciót adtunk.

27


3.2. Megváltozott sejtproliferáció kissúlyú újszülöttek szervi károsodásaiban (témavezetõk: Dr. Tulassay Tivadar, Dr. Vásárhelyi Barna) 1. Genetikai polimorfizmus (SNP)-vizsgálatok koraszülöttekben Vizsgálatsorozatunk befejezõdött. Ennek kapcsán 32 különbözõ génpolimorfizmus kapcsolatát vizsgáltuk különbözõ perinatális szövõdményekkel. Eredményeinkrõl 26 nemzetközi közleményben számoltunk be. Eredményeinket az alábbi ábra összesíti:

Genotípus-fenotípus asszociációs vizsgálataink eredményeinek összefoglalása az egyes szövõdmények közti kapcsolat tükrében

28


Azt, hogy a genotípus-mintázat ismerete a megszületéskor mennyire segíti ezt a célt, egy újonnan kifejlesztett, koraszülött genotípusok esetében elsõként általunk alkalmazott robusztus non-parametrikus eljárással (random forest technikával) vizsgáltuk. Ennek során meghatároztuk azokat a genotípus-mintázatokat, melyek a legjobban segítik a betegek besorolását aszerint, hogy bekövetkezik-e náluk késõbb az adott perinatális szövõdmény. Az optimalizált mintázatok alkalmazásával a predikció pontossága akár 10 százalékkal is javítható. 2. Eljárás kidolgozása kinetikus vizsgálatok elemzésére áramlási citométeren Az áramlási citométert eddig elsõsorban statikus vizsgálatok végzésére használták. Fejlesztésünk lényege egy olyan algoritmus, amivel kinetikus elemzések végzése is lehetõvé vált (lásd az alábbi ábrát). Eljárásunkat 2006 õszén szabadalmaztattuk. További információ: calciumflux.intralab.eu

a)

b)

Áramlási citométeren végzett kinetikus vizsgálatok elemzésére algoritmus. A pontsokaság (a) mediánjára görbéket (b) illesztve a legjobban illeszkedõ görbét (kalcium-flux esetében a hormesis-függvény) alapján a pontsokaság minden egyes percentilisére illesztjük; az így illesztett függvények paramétereinek eloszlása statisztikai módszerekkel elemezhetõ.

c)

29


3. Aktivációs panel kidolgozása áramlási citométeren Vizsgálatainkat koraszülötteken végezzük, ezért igen fontos az, hogy minél kisebb mintatérfogaton minél nagyobb számú paramétert tudjunk meghatározni. Munkánk eredményeként 2-300 mikroliter vérbõl 19 különbözõ sejtfelszíni markert mérünk, melyek a T-sejt aktivációt, valamint az erre ható sejtes környezetet perifériás vérben jellemzik. Az alábbi ábrán az általunk rutinszerûen vizsgált sejtfelszíni markereket szemléltetjük vázlatosan.

Aktivációs panel kidolgozása áramlási citométeren

30


3.3. Morfológiai és gén expresziós profilvizsgálatok keringési betegségekben és osteoporosisban (témavezetõk: Dr. Szabó András, Dr. Tóth Miklós) Angiotenzin II (AII) indukálta szívhipertrófiában a transzkripciós faktor NF-kB szerepét vizsgáltuk. AII infúzió fokozta az NF-kB nucleáris kötõdését, és ezt PDTC-vel gátolni lehetett. Ugyanakkor az AP transzkripciós faktor viselkedését nem befolyásolta. PDTC kezelés csökkentette az AII által kiváltott szívhipertrófiát és teljesen gátolta az apoptózist, intersticiális fibrózist és a collagen I génexpressziót. a)

b)

c)

31


Liposzómák Vizsgáltuk a doxorubicin kardiotoxikus hatását is. A liposzómába csomagolt doxorubicin elveszti ezt a hatást (Doxyl), ugyanakkor a szer alkalmazása során úgynevezett complementaktivációs pszeudoallergia (CARPA) reakció jelenik meg, ami gyakran végzetes kimenetelû. Malac modellt dolgoztunk ki a jelenség tanulmányozására és sikerült egy olyan doxorubicin mentes liposzómát kifejlesztenünk, amely modellünkben hatékonyan gátolja a CARPA reakciót. Ez a nanotechnológiával készült liposzóma gyógyszerkandidáns szer.

32


4. Kutatási program Alap és alkalmazott idegtudományi kutatások új típusú neuroprotektív hatású vegyületek felhasználására idegrendszeri kórképekben (programvezetõ: Dr. Sperlágh Beáta)

Résztvevõk Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete Richter Gedeon Rt. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar A program célja A központi idegrendszeri kórképek gyógyításának kutatása. Elsõsorban a gátlás modulálását, az önerõsítõ szabadgyök-képzõdést és a monoaminerg neurotranszmisszió kínálta lehetõségeket tanulmányozza a program.

4.1. Az epilepsziás és ischaemiás sejtpusztulás patomechanizmusa. Neuroprotekció a gátlás modulálásán keresztül (témavezetõ: Dr. Freund Tamás) A 4-ér okkluziós patkány ischaemia modellben a KCC2 expressziós mintázatának idõbeli változását vizsgáltuk. Az ischaemiát követõ 6, 12, 24 órában a KCC2 különbözõ mértékû upregulációja következett be a hippocampus bizonyos régióiban, és foltokban történõ sejtpusztulás kezdõdött a CA1 régió piramis rétegében az ischaemiát követõ 2. napon. Az eredményekbõl kézirat készül. Erõs korrelációt figyeltünk meg a pilocarpine-indukált status epilepticus viselkedési megnyilvánulásai és a késõbb kialakuló sejtpusztulás erõssége között. A gyenge epilepsziás roham-megnyilvánulásokat mutató állatok (Racine-féle skálán 1-3) gyenge sejtpusztulást mutattak az esetek 70–80%ában. A tónusos-clonusos rohamot produkáló állatok (Racine skálán 4-5) az esetek 80%-ában scleroticus sejtpusztulást produkáltak több mint egy hónap túlélés után.

33


Megvizsgáltuk a KCC2 expresszióját a hosszú túlélésû állatokban, és a membránfehérje denzitásának emelkedését találtuk immunfestett hippocampusban (1. ábra), hasonlóan a temporális lebeny eredetû epilepsziában szenvedõ betegek hippocampusában találtakhoz. Sikerült kimutatnunk, hogy a pilocarpine-kezelt állatok visszatérõ rohamokat produkálnak, ami összefüggésben van a sejtpusztulási mintázatukkal, mert jellemzõen a sclerotikus állatokban figyeltük meg a jelenséget. A nem-sclerotikus állatok EEG-je sem volt kontrollszerû, interiktális tüskék jelentkeztek, de visszatérõ rohamokat csak egyes állatok produkáltak (2. ábra). Richter Gedeon Rt.-vel kollaborációban, a preklinikai kutatások keretén belül megkezdtük reménybeli antiepileptikus hatású anyagok kipróbálását, melyek közül az egyik, egy mGluR5 agonista a cannabis-rendszerrel mûködhet együtt. A másik szer NR2b antagonista. Vizsgáltuk a CB1 receptorok eloszlási mintázatának feltérképezését humán epilepsziás mintákban egy új antitesttel, mely mind a gátló, mind a serkentõ KCC2: kontroll

Nem sclerotikus

1. ábra

2. ábra

34

Sclerotikus


terminálisokon jelenlévõ CB1 receptorokat kimutatja. Különbséget találtunk a kontroll és az epilepsziás betegekbõl származó hippocampusok között: a sejtpusztulás erõsségének függvényében a gyrus dentatus szemcsesejt rétege fölötti , erõs CB1-immunpozitivitást mutató rostköteg elhalványodik, illetve a sclerotikus hippocampusokban el is tûnik (3. ábra).

3. ábra

4.2. A monoaminerg transzmisszió és a ROS termelõdés szerepének vizsgálata a Rotenone indukált Parkinson modellben: új gyógyszercélpontok azonosítása és ismerten neuroprotektív vegyületek tesztelése (témavezetõ: Dr. Sperlágh Beáta) Kimutattuk, hogy a transzmitter felszabadulás méréshez hasonló kísérleti protokoll mellett a H2O2 és a rotenone is fokozza a ROS podukciót a stritatumban, míg a diclofenac esetében ilyen hatást nem tapasztaltunk. Vizsgáltuk a Parkinson-kór terápiájában jelenleg alkalmazott gyógyszerek hatásait az elektromos téringerlés által kiváltott fiziológiás, és rotenone elõkezelést követõen az oxidatív stressz (H2O2) által kiváltott kóros dopamin felszabadulásra patkány striatum szeleteken. Az elektromos téringerlés jól reprodukálható és reverzibilis emelkedést okozott a tricium kiáramlásban, míg a H2O2 perfúzió hatására elnyújtott választ tapasztaltunk. Rotenon elõkezelés potencírozta a mintaszedés során alkalmazott oxidatív stressz hatását, és ilyen körülmények között jelentõsen magasabb [3H]dopamin kiáramlást tapasztaltunk (1. ábra). Ugyanez a kezelés szignifikánsan csökkentette a striatum szeletek [3H]dopamin felvételét, amely a dopaminerg funkció kezdeti károsodására utal. L-DOPA fokozta a nyugalmi [3H]dopamin kiáramlást a striatum szeletekbõl, a H2O2 által kiváltott kóros [3H]dopamin felszabadulást azonban nem befolyásolta (1. ábra), és tovább fokozta a [3H]dopamin felvétel rotenon elõkezelés által elõidézett csökkenését. Ez arra mutat, hogy az L-DOPA, terápiás hatásával egyezõen valóban képes dopamint mobilizálni a még mûködõ dopaminerg terminálisokból, a nigrostriatális neuronok degenerációjának kezdeti

35


1. ábra. Antiparkinson gyógyszerek hatása a H2O2 által kiváltott kóros [3H]dopamin felszabadulásra rotenonnal (Rot, 10 µM) elõkezelt patkány striatum szeleteken.

patofiziológiájába azonban nem képes beleavatkozni, sõt súlyosbíthatja azt. MAO-B inhibitor szignifikánsan csökkentette a H2O2 által kiváltott kóros [3H]dopamin felszabadulást, azonban a szeletek csökkent [3H]dopamin felvételét ez a kezelés sem ellensúlyozta. Az ugyancsak MAO-B gátlóként alkalmazott rasagiline (50 mM) ugyanakkor nem befolyásolta sem a H2O2 által kiváltott [3H]dopamin felszabadulást, sem pedig a csökkent [3H]dopamin felvételt. Az elektromos ingerlés által kiváltott fiziológiás [3H]dopamin felszabadulást egyik vizsgált vegyület sem befolyásolta szignifikánsan.

36


5. Kutatási program Info-bionika a medicinában (programvezetõ: Dr. Roska Tamás)

Résztvevõk Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Analogic Kft. Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Iroda IBM Hungary Kft. MorphoLogic Kft. MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Pszichológiai Kutató Intézet OPNI Juhász Pál Epilepszia Központ Országos Idegsebészeti Intézet Philips Hungary Kft. Semmelweis Egyetem A program célja A program úttörõ módon kíván hidat verni a biomedicinális kutatások és az információs technológia közé. A kutatás egyik ága képalkotó és processzáló eljárásokat fejleszt, amelyek segítségével például a gyengén látók számára lehet speciális szemüvegeket készíteni. A program másik ága az epilepszia kutatás módszereit valamint bionikus interfészeket fejleszt. 5.1. Képalkotó-processzáló-diagnosztikai eszközök és eljárások (témavezetõ: Dr. Roska Tamás) Bionikus szemüveg Célunk a vakok és gyengén látók számára olyan eszköz kidolgozása, amely az illetõ személynek elõre definiált környezetben azonnali felismerési és tájékozódási tanácsokat ad. Kidolgoztunk egy kifejezetten erre a feladatra alkalmazandó videóstabilizációs módszert. Ennek fõ célja, hogy az álló részeket (pl. épületek) azonos pixelpozíción tartsa, míg a mozgó részek (pl. gyalogosok) pixelpozíciói változhatnak. Ezt teszteltük is különféle helyszíneken rögzített felvételeken. Az így elõfeldolgozott videókon már lehet „patternkeresõ” algoritmust futtatni, aminek a váza szintén elkészült.

37


Algoritmikus fejlesztések révén kibõvítettük azon tömegközlekedési eszközök körét, amelyeken képesek vagyunk felismerni a járatszámot, így immár az egyre inkább elterjedõ pixeles kijelzõket is megtalálja a rendszer, valamint robosztusabb lett a számfelismerés is. Jelentõsen bõvítettük a tesztadatbázist, többféle mobiltelefonnal és digitális kamerával készült felvételekkel. A színdetektálásban felhasználásra kerül a színek régió információi is a pixelek színértékei mellett. A vizuális mikroprocesszor és a mobiltelefonok hardverspecifikációi vizsgálata alapján megkezdtük a hardverillesztés tervezését és a célplatform implementációs környezetének vizsgálatát. Amblyopia projekt Célunk a tompalátás (amblyopia) korai gyermekkorban való szûrésére alkalmas számítógépes tesztrendszer kifejlesztése az amblyopia hátterét képezõ kóros idegrendszeri folyamatok alaposabb megismerésén alapuló, a jelenleg alkalmazottnál hatékonyabb terápiás eljárás kidolgozása. Számítógépes tesztrendszer: Folyamatban van az amblyopia korai gyermekkorban való szûrésére alkalmas számítógépes tesztrendszer binokuláris látás hatékonyságát mérni képes változatának kipróbálása. Elkezdõdött egy szûrés sorozat, melyben 3-5 éves óvodás gyerekek binokuláris látását vizsgáljuk az általunk készített tesztrendszerrel és az eredményeket összehasonlítjuk az ugyanazon gyerekeken szokásos szemészeti vizsgálatokkal kapott eredményekkel. Amblyopia hátterét képezõ kóros idegrendszeri folyamatok: Kimutattuk, hogy az amblyop szembõl jövõ vizuális információ figyelmi szelekciója kevésbé hatékony, mint a normális szem esetén. Továbbá, pszichofizikai és EEG kísérleteinkkel sikerült kimutatnunk, hogy a magasabb szintû vizuális tárgyfeldolgozási folyamatok is sérülnek az amblyop szem foveális területén kódolt vizuális információ esetén. EEG eredményeink arra engednek következtetni, hogy az amblyop szem foveális területérõl jövõ információ feldolgozása lelassul a normális szemhez képest. Tapintó eszköz diagnosztikai alkalmazásának feltárása Célunk 3 dimenziós érzékelõ taxeleket tartalmazó, 8x8-as eszközök alkalmazásának feltárása tapintáseseményeken keresztül orvosi diagnosztikai célokra. Kidolgoztak egy tapintó érzékelõ-feldolgozó rendszert, amely 2 db 8x8 taxelt tartalmaz. Az új rendszer lényeges elõnye, hogy nem csak a függõleges, hanem mindhárom irányú erõkomponenseket is érzékeli. Elkészült a rendszer hardver és szoftver környezete. Az új érzékelõ rendszer fontos alkalmazási területe a robotika. Egy kéz által tartott tárgyra irányuló külsõ hatás felismerésére és az erre történõ gyors reakció konkrét igény az ismeretlen környezetben mûködõ robotoknál. A kidolgozott módszer lehetõvé teszi, hogy a robot gyorsan fel tudja ismerni az ujjai között tartott tárgyra ható húzó és/vagy csavaró erõket, így érdemben helyes reakciót valósítva meg. Abban az esetben, amikor a tartott tárgy törékeny, nagyon fontos a szorítóerõ pontos szabályozása, a megtartáshoz szükséges és elégséges erõ megtalálása és betartása. Ilyen lehet vegyi, biológiai stb. laboratóriumokban a kémcsövek mozgatása. Az orvosi eljárások során azokban az esetekben, amikor a diagnózist végzõ orvos vagy a mûtétet vezetõ sebész kézzel nem fér a kritikus területekhez, életbevágóan fontos a precíz információszerzés. Katéterek, MIS (Minimal Invasive Surgery) esetében használt eszközök tapintószenzorokkal való ellátására valós, sürgetõ igény fogalmazódott meg az orvosok körében. A rendszer hasznosítására Spin-off céget alapítottak (Tactologic Kft.).

38


5.2. Bionikus interfészek (témavezetõ: Dr. Karmos György) A több intézmény együttmûködésével folyó kutatások célja olyan egymásba illeszkedõ vizsgálatok folytatása, melyek módszereket dolgoznak ki az epilepsziás folyamat neurális mechanizmusainak feltárására, a rohamok elõrejelzésére és képesek a rohamok indulásának idõpontját on-line módon meghatározni, majd ezen jelzések alapján mûködésbe lépõ kémiai és/vagy elektromos rohamgátlást életbe léptetni. Az EKP és az epilepsziás aktivitás állatkísérletes modelljei Az alvás alatt jelentkezõ lassú EEG oszcillációk irodalmi adatok szerint erõsen kapcsolódnak az epilepsziás aktivitás megjelenéséhez. Macskákon intrakortikális multielektródokkal elemeztük, hogy külsõ ingerek hogyan befolyásolják alvásban a lassú oszcillációt. Megállapítottuk, hogy a lassú oszcilláció fázisától függõen az akusztikus inger vagy aktivációt, vagy a lassú hullámok fázis-átrendezõdését váltja ki. A KOKI-ban alkalmazott egér epilepszia modellhez kidolgoztuk az éber, szabadon mozgó állaton történõ elektrofiziológiai elvezetések feltételeit. Megvizsgáltuk milyen krónikusan implantálható elektródákat lehet felhasználni egérben hippocampális elvezetésekre. Kidolgoztuk a mûtéti technikákat, valamint az egér fejre szerelhetõ konnektor rendszert. A módszer az epilepsziás folyamat kialakulásának több hétig tartó követését teszi lehetõvé. Megkezdtük a kiértékelõ szoftverek fejlesztését és tesztelését. Az epilepsziás folyamat intrakortikális mechanizmusainak elemzése Elvégeztük az elsõ 24 órás krónikus video-EEG elvezetéseket epilepsziás betegen, az OITI által rendelkezésre bocsátott monitorozó helyiségben. Kidolgoztuk és teszteltük a klinikai grid és sztrip elektródok, az experimentális intrakortikális multielektródok, valamint a páciensrõl készült videofelvételek együttes regisztrálási módszereit. Fejlesztjük, és folyamatosan teszteljük a különbözõ modalitású regisztrátumok együtt futó, konkurens feldolgozásához szükséges szoftvereket. Beállítottuk az epilepsziás betegbõl eltávolított agyszövet szelet-technikával történõ rétegelvezetéses és intracelluláris vizsgálatát. Elõzetesen állatkísérletekben teszteltük a rendszert, majd humán kérgi és hippocampális szeleteken vizsgáltuk az epilepsziás aktivitás kialakulását. Az in vitro ion-környezet összetételének változtatásával rohamszerû aktivitást tudtunk regisztrálni. Temporális lebeny epilepsziás aktivitás intraoperatív vizsgálata Intraoperatív elvezetésekben vizsgáltuk a hippocampus és a temporális lebeny epilepsziás aktivitását. Interiktális tüske-hullám kisüléseket regisztráltunk mind a temporális lebenyben, mind a hippocampus szubikuláris területén. Kimutattuk, hogy a szubikuláris kisülések egy csoportja megelõzheti a kéregben tapasztalt tüske-hullám aktivitást. Továbbfejlesztettük és teszteltük az elektromos ingerlõ rendszert, így az alkalmassá vált együttes temporális kérgi ingerlési és hippocampális elvezetési paradigmák kivitelezésére emberben.

39


Az epilepsziás roham elõrejelzés vizsgálata 2007-ben elkezdõdött a CerebroLab EEG megjelenítõ és feldolgozó Matlab Toolbox fejlesztése. Az epilepsziás agyi tevékenységek sztochasztikus folyamatokkal való modellezése során a Hurst paraméter változását vizsgáltuk. Ez a paraméter a jelekben jelen lévõ sztochasztikus összefüggéseknek egy karakterisztikus mérõszáma. A paraméter becslése az R/S statisztika alapján a fent említett Toolbox keretében lett implementálva. A valós adatokon elvégzett számítások igazolták, hogy Hurst exponens értéke drasztikusan változik epilepsziás rohamok alatt. A rohamok elõtti és utáni periódusokban a paraméter fokozatos növekedése és csökkenése figyelhetõ meg. A tapasztalt jelenségek lehetõvé tehetik a rohamok detektálását és elõrejelzését egyes páciensek esetében.

40

A Tudásközpont 2005–2007. évben elért eredményei

A Szentágothai János Tudásközpont 2005-2007. évben elért eredményei (A teljes futamidõre vállaltak, a 2005-2007-ben teljesített adatok és azok százalékos aránya)

2 005 -8

2 005 -7

%

Új technológia

5

7

140

Szabadalom

7

9

129

Prototípus

2

4

200

Publikáció

35

99

282

PhD-tézis

15

12

80

PhD-kurzus

3+9

3+6

83

Postdoc állás

15

15

100

Vállalkozás

4

6

150

Nemzetközi kapcsolat

20

17

85

Bázislaborok

0

9

Kongresszusok

20

12

MSc képzés

0

3

60

41

42

Szabadalmak, 2007

Szabadalmak, 2007 Kis A, Vásárhelyi G, Szolgay P, Kovács F. Eljárás tapintásérzékelõk csúszásának és csavarodásának érzékelésére. Magyar szabadalmi bejelentés; P0700080 (bejelentés dátuma: 24/01/2007). Vásárhelyi G, Kis A, Dücsõ Cs, Fodor B. Rugalmas borítás tapintásérzékelõkhöz és rugalmas borítással ellátott tapintásérzékelõ elrendezés. Magyar szabadalmi bejelentés; P0600892 (bejelentés dátuma: 30/11/2006). Veress G, Kaposi A, Treszl A, Vásárhelyi B Eljárás biológiai reakciók kvantitatív összehasonlítására (bejelentés dátuma 18/04/2007) Chezy Barenholz, Szebeni J, Tóth M, Rosivall L Desensitization with vehicle placebo for reducing the risk of hypersensitivity reactions to particle containing medicines (bejelentésre elõkészítve) Bencsik P, Vásárhelyi B, Treszl A, Tóth M, Tulassay T Fizikai edzésre késztetõ informatikai berendezés (bejelentésre elõkészítve)

43

44

Publikációk

Publikációk 1) Chinopoulos C, Adam-Vizi V.: Calcium, Mitochondria and Oxidative Stress in Neuronal Pathology: Novel Aspects of an Enduring Theme. FEBS Journal, 273(3): 433-450, 2006. 2) Adam-Vizi V, Christos Chinopoulos.: Bioenergetics and the formation of mitochondrial reactive oxygen species. Trends in Pharmacological Sciences, 27(12): 639-645, 2006 3) Tretter L, Takacs K, Hegedûs V, Adam-Vizi V.: Characteristics of alpha-glycerophosphate evoked H2O2 generation in barin mitochondria. J. Neurochem. 2007 Feb; 100(3):650-63. 4) Tretter L, Mayer-Takacs D, Adam-Vizi V. The effect of bovine serum albumin on the membrane potential and reactive oxygen species generation in succinate-supported isolated brain mitochondria. Neurochem Int. 2007 Jan; 50(1):139-47. Epub 2006 Sep 11. 5) Tretter L, Adam-Vizi V.: Neurochemical Res. 32 (4-5): 569-575 APR 2007 6) Tretter L, Adam-Vizi V.: Uncoupling is without an effect on the production of reactive oxygen species by in situ synaptic mitochondria. J Neurochem. 2007 Sep 13; [Epub ahead of print] PMID: 17854347 7) Révész K, Tüttõ A, Margittai É, Bánhegyi G, Mandl J, Csala M.: Glucuronide transport across the endoplasmic reticulum membrane is inhibited by epigallocatechin gallate and other green tea polyphenols. Int. J. Biochem. Cell Biol. 39, 922-930, 2007 8) Csala M, Marcolongo P, Lizák B, Senesi S, Margittai É, Fulceri R, Magyar ÉJ, Benedetti A, Bánhegyi G. Transport and transporters in the endoplasmic reticulum (review). Biochim. Biophys. Acta – Biomembr. 1768, 1325-1341, 2007 9) Csala M, Margittai É, Senesi S, Gamberucci A, Bánhegyi G, Mandl J, Benedetti A. Inhibition of hepatic glucose 6-phosphatase system by the green tea flavanol epigallocatechin gallate. FEBS Lett. 581, 1693-1698, 2007 10) Bánhegyi G, Benedetti A, Csala M, Mandl J.: Stress on redox. FEBS Lett. 581, 3634-3640 11) Bánhegyi G, Baumeister P, Benedetti A, Dong D, Fu Y, Lee A.S, Li J, Mao C, Margittai É, Ni M, Paschen W, Piccirella S, Senesi S, Sitia R. Wang M, Yang W.: Endoplasmic Reticulum Stress. Ann. N.Y. Acad. Sci. (in press) doi:10.1196/annals.1391.007 12) Mandl J, Bánhegyi G. Az endoplazmás retikulum stressz - különbözõ betegségek közös patomechanizmusa? Orv. Hetil. 148, 1779-1785, 2007 13) Bánhegyi G, Csala M, Benedetti A. Endoplasmic Reticulum: Topics in Chemical Biology. Wiley Encyclopedia of Chemical Biology (in press) doi:10.1002/9780470152672.wecb152 14) R. Kiss, B. Noszál, A. Rácz, A. Falus, D. Erõs, G.M. Keserû Binding Mode Analysis and Enrichment Studies on Homology Models of the Human Histamine H4 Receptor Eur. J. Med. Chem. (Accepted on the 17th of July 2007) 15) J Laki, I Laki, K Németh, R Újhelyi, O Bede, E Endreffy, K Bolbás, K Gyurkovits, E Csiszér, E Sólyom, G Dobra, A Halász, É Pozsonyi, K Rajczy, Z Prohászka, G Fekete, G Füst: The 8.1 ancestral MHC haplotype is associated with delayed onset of colonization in cystic fibrosis. International Immunol, 18, 1585-1590, 2006

45

Publikációk 16) A Bíró, Z Prohászka, G Füst, B Blaskó: Determination of complement factor H functional polymorphisms (V62I, Y402H, and E936D) using sequence-specific primer PCR and restriction fragment length polymorphisms.Mol. Dioagn Ther 10, 303-310, 2006 17) Petra Kiszel, George Füst, Mikko Hurme, Zoltán Prohászka: Associations between Interleukin-6 genetic polymorphisms and levels of autoantibodies to 60-kDa heat-shock proteins. Human Heredity, a62, 77-83, 2006 18) Éva Katalin Tóth, Judit Kocsis, Balázs Madaras, Adrienn Bíró, Zsuzsa Pocsai, George Fust, Bernadett Blaskó, István Karádi, Róza Ádány, Judit Laki: The 8.1 ancestral MHC haplotype is strongly associated with colorectal cancer risk. Int. J. Cancer 121, 1744-1748, 2007 19) G. J. Arason, J. Kramer, B. Blaskó, R. Kolka, P. Thorbjornsdottir, K. Einarsdóttir, A. Sigfúsdóttir, S. T. Sigurðarson, G. Sigurðsson, Z. Rónai, Z. Prohászka, M. Sasvári-Székely, S. Böðvarsson, G. Thorgeirsson, G. Füst Smoking and a complement gene polymorphism interact in promoting cardiovascular disease morbidity and mortality. Clin exp Immunol. 149, 132-138, 2007 20) Bernadett Blaskó, Gábor Széplaki, Lilian Varga, Zsolt Ronai, Maria Sasvari-Szekely, Beáta Visy, Henriette Farkas, George Füst: Protective effect of high copy number of C4B, a gene encoding fourth component of complement against severe course of hereditary angioedema (HA). Mol. Immunol. 44, 2667-2674, 2007 21) Jakab L, Laki J, Sallai K, Temesszentandrási Gy, Pozsonyi T, Kalabay L, Varga L, Gombos T, Blaskó B, Bíró A, Madsen HO, Radics, J, Gergely P, Füst G, Czirják L, Garred P, Fekete B: Association between early onset and organ manifestations of systemic lupus erythematosus (SLE) and a down regulating promoter polymorphism in the MBL2 gene Clin. Immunol. Közlésre elfogadva 22) Proteasome Inhibitors Sensitize Colon Carcinoma Cells to TRAIL-Induced Apoptosis via Enhanced Release of Smac/DIABLO from the Mitochondria. Pathol Oncol Res. 2006;12(3):133-42. 23) Targeting death receptors in bladder, prostate and renal cancer. J Urol. 2006 Feb;175(2):432-8. 24) Treszl A, Kaposi A, Hajdú J, Szabó M, Tulassay T, Vásárhelyi B: Tuuhe extent that genotype information may add to the prediction of disturbed perinatal adaptation: none, minor or major? Pediatric Research PMID: 17805198 25) Rusai K, Vannay Á, Szebeni B, Borgulya G, Fekete A, Vásárhelyi B, Tulassay T, Szabó AJ: Endothelial nitric oxide synthase gene T-786C and 27-bp repeat gene polymorphisms in retinopathy of prematurity. Molecular Vision (in press) 26) Pászthy B, Švec P, Vásárhelyi B, Túry F, Mazzag J, Tulassay T, Treszl A: Investigation of regulatory T cells in anorexia nervosa, European Journal of Clinical Nutrition, 2007 Feb 7. 27) Svec P, Vásárhelyi B, Pászthy B, Körner A, Kovács L, Tulassay T, Treszl A: Do regulatory T cells contribute to Th1 skewness in obesity? Experimental And Clinical Endocrinology And Diabetes 115: 439-443 (2007) 28) Bokodi G, Derzbach L, Bányász I, Tulassay T, Vásárhelyi B: The association of interferon.gamma T+874A and interleukin-12 p40 promoter CTCTAA/GC polymorphism with the need for respiratory support and perinatal complications in low birth weight neonates. Archives of Diseases in Childhood 9: F25-29 (2007) 29) Bokodi G, Treszl A, Kovacs L, Tulassay T, Vasarhelyi B: Dysplasia: A review. Pediatric Pulmonology 42: 952-961 (2007) 30) Róka A, Vásárhelyi B, Bodrogi E, Machay T, Szabó M. Changes in laboratory parameters indicating cell necrosis and organ dysfunction in asphyxiated neonates on moderate systemic hypothermia. Acta Paediatrica 96: 1118-21 (2007) 31) Balogh Á, Szabó M, Kelen D, Bokodi G, Prechl J, Bõsze Sz, Vásárhelyi B: Prohepcidin levels during human perinatal adaptation. Pediatric Hematology and Oncology 24: 361-8 (2007) 32) Szebeni B, Veres G, Dezsofi A, Rusai K, Vannay A, Bokodi G, Vasarhelyi B, Korponay-Szabo IR, Tulassay T, Arato A: Increased mucosal expression of Toll-like receptor (TLR)2 and TLR4 in coeliac disease. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition 45: 187-193 (2007) 33) Paszthy B, Svec P, Tury F, Kovacs L, Vasarhelyi B, Tulassay T, Treszl A. Impact of anorexia nervosa on activation characteristics of lymphocytes. NeuroEndocrinology Letters Pmid: 17693974 (2007)

46

Publikációk 34) Lengyel C, Virág L, Bíró T, Jost N, Magyar J, Biliczki P, Kocsis E, Skoumal R, Nánási P, Tóth M, Kecskeméti V, Papp JG, Varró A Diabetes mellitus attenuates the repolarization reserve in mammalian heart Cardiovasc Res 2007 1:73(3) 512-20 IF: 5,283 35) Skoumal R, Szokodi I, Aro J, Földes G, Göõz M, Seres L, Sármán B, Lakó-Futó Z, Papp L, Vuolteenaho O, Leppaluoto J, deChatel R, Ruskoaho H, Tóth M Involvement of endogenous ouabaim like compound in the cardiac hypertrophic process in vivo Life Sci 2007. 13,80(14), 1303-10 IF: 2,345 36) Breuer T, Sápi E, Skoumal R, Tóth M, Ala-Kopsala M, Vuolteenaho O, Leppaluoto J, Ruskoaho H, Szatmári A, Székely A N-terminal probrain natriuretic peptide level inversely correlates with cardiac index after arterial switch operation in neonates Paediatr Anaesth 2007, 17(8) 782-8 IF 1.412 37) Szebeni J, Alving CR, Rosivall L, Bünger R, baranyi L, Bedõcs P, Tóth M, Barenholz Y Animal models of complement-mediated hypersensitivity reactioins to liposomes and other lipid-based nanoparticles J Liposome Res 2007, 17(2), 107-17 IF.: 1.0 38) Soltész Z, Tábi T, Halász AS, Pálfi M, Kocsis E, Magyar K, Tóth M, Szökõ É Studies on the insulinomimetic effects of benzylamin, exogenous substrate of semicarbazide- sensitive amine oxidase enyzme in streptozotocin induced diabetic rats J Neural Transm 2007 114(6):851-5 IF.: 2.544 39) Sármán B, Skoumal R, Leskinen H, Rysa J, Ilves M, Soini Y, Tuukkanen J, Pikkarainen S, Lakó-Futó Z, Sármán B, Papp L, deChatel R, Tóth M, Ruskoaho H, Szokodi I Nuclear factor kappa B signaling contributes to severe, but not moderate angiotensin II-induced left ventricular remodeling J Hypertension 2007. 25(9): 1927-39. IF.: 4.021 (2006) 40) Á Fekete, E.S. Vizi, K.J. Kovács, B. Lendvai and T. Zelles (2007) Layer-specific differences in reactive oxygen species levels after oxygen-glucose deprivation in acute hippocampal slices. (under minor revision at Free Rad Biol Med) – referált publikáció 41) E. Milusheva, M. Baranyi, A. Kittel, A Fekete, T. Zelles, E. S. Vizi, B. Sperlágh, (2007) Modulation of dopaminergic neurotransmission in rat striatum upon in vitro and in vivo diclofenac treatment (under minor revision at J. Neurochem) – referált publikáció 42) Toth, K., Wittner, L., Urban, Z., Doyle, W.K., Buzsaki, G., Shigemoto, R., Freund, T.F. & Magloczky, Z. (2007) Morphology and synaptic input of substance P receptor-immunoreactive interneurons in control and epileptic human hippocampus. Neuroscience, 144, 495-508. 43) Blagoev KB, Mihaila B, Travis BJ, Alexandrov LB, Bishop AR, Ranken D, Posse S, Gasparovic C, Mayer A, Aine CJ, Ulbert I, Morita M, Muller W, Connor J, Halgren E. Modelling the magnetic signature of neuronal tissue. Neuroimage. 2007 Aug 1; 37(1):137-48. 44) Clemens Zs, Mölle M, Erõss L, Barsi P, Halász P, Born J. Temporal coupling of parahippocampal ripples, sleep spindles and slow oscillations in humans. Brain Advance Access. 2007. 45) Devor A, Tian P, Nishimura N, Teng IC, Hillman EM, Narayanan SN, Ulbert I, Boas DA, Kleinfeld D, Dale AM. Suppressed neuronal activity and concurrent arteriolar vasoconstriction may explain negative blood oxygenation level-dependent signal. J Neurosci. 2007 Apr 18; 27(16):4452-9. 46) Einevoll GT, Pettersen KH, Devor A, Ulbert I, Halgren E, Dale AM. Laminar population analysis: estimating firing rates and evoked synaptic activity from multielectrode recordings in rat barrel cortex. J Neurophysiol. 2007 Mar; 97(3):2174-90. Epub 2006 Dec 20. 47) Hackett TA, De La Mothe LA, Ulbert I, Karmos G, Smiley J, Schroeder CE. Multisensory convergence in auditory cortex, II. Thalamocortical connections of the caudal superior temporal plane. J Comp Neurol. 2007 Jun 20; 502(6):924-52. 48) Knake S, Wang CM, Ulbert I, Schomer DL, Halgren E. Specific increase of human entorhinal population synaptic and neuronal activity during retrieval. Neuroimage. 2007 Aug 15; 37(2):618-22. 49) Smiley JF, Hackett TA, Ulbert I, Karmas G, Lakatos P, Javitt DC, Schroeder CE. Multisensory convergence in auditory cortex, I. Cortical connections of the audal superior temporal plane in macaque monkeys. J Comp Neurol. 2007 Jun 20; 502(6):894-923.

47

Elõadások

Elõadások 1) European Human Genetic Conference, Nice (France), June 16-19, 2007 Bernadett Blaskó, Gabor Gyapay, Ágnes Szilágyi, Maria Sasvari-Szekely, George Füst: Sequencing and detection of novel single-nucleotide polymorphisms (SNPs) in the steroid 21-hydroxylase gene and association WITH THE C4A/C4B COPY NUMBER POLYMORPHISM IN 96 individuals. Poster awarded with Young Investigators’ Travel Award 2) 13th International Congress of Immunology, Rio de Janeiro, August 21-25, 2007 Judit Kocsis, Eva Katalin Toth, Balazs Madaras, Adrienn Bíró, . Zsuzsa Pocsai,, George Fust, Bernadett Blaskó, Róza Ádány, Judit Laki: The 8.1 ancestral MHC haplotype is strongly associated with colorectal cancer risk. Elõadás 3) 11th European Meeting on Complement in Human Disease. Cardiff (U.K.) 9-11 Septemebr, 2007 George Füst, Bernadett Blaskó, Gabor Gyapay, Maria Sasvari-Szekely, Ágnes Szilágyi5, Katalin Rajczy, Éva Pozsonyi, Zoltán Prohászka Studies on mechanisms of the strong association between low C4B gene copy number and cardiovascular morbidity/mortality: cross-talk of two neighboring genes. Elõadás 4) Katalin Nagy, Kinga Szekely-Szuts, Kamel Izeradjene, Leslie Douglas, Mike Tillman, Helga Juhász, Rudolf Mihalik, Janet A. Houghton, Laszlo Kopper, Istvan Petak..Selective release of SMAC/Diablo from the mitochondria in response to combined treatment with TRAIL/APO2L and proteasome inhibitors. ECDO (European Cell Death Organisation) 2005. Október 1., Budapest 5) Nagy Katalin, Peták István, Székely-Szûts Kinga, Kamel Izeradjene, Leslie Douglas, Mike Tillman, Juhász Helga, Janet A. Houghton, Kopper Laszló. Mitokondriális proapoptotikus faktorok szelektív kiszabadulása proteaszóma gátló és TRAIL kezelés hatására vastagbélrák sejteken. Magyar Onklógusok Társaságának éves közgyûlése 2005. November 10, Budapest 6) Peták István: Proteaszóma-gátlás jelentõsége és hatásmechanizmusa. „Velcade – Új lehetõség a myelóma multiplex kezelésében.” Tudományos Ülés 2005. Szeptember 16. Budapest 7) Helga Barti-Juhász, Katalin Nagy, Melinda Kánya, László Kopper, Massimo Dominici, Rudolf Mihalik, István Peták: TRAIL and proteasome inhibitors can synergistically overcome apoptotic resistance in rhabdomyosarcoma cells overexpressing Bcl-2. Cell Death and Cancer Conference (The International Cell Death Society) 2007. június 8-10. , Nice 8) Barti-Juhász Helga, Nagy Katalin, Kánya Melinda, Mihalik Rudolf, Kopper László, Peták István: Rekomináns TRAIL citokin és a proteaszómagátló bortezomib szinergista módon aktivál apoptózist a Bcl-2-t túltermelõ RD rhabdomyosarcoma sejtekben. A Magyar Onkológusok Társaságának XXVII. Jubileumi Kongressusa 2007. november8-10. , Budapest 9) Nagy K, Szekely-Szuts K, Barti-Juhász H, Mihalik R, Kopper L, Petak I Proteasome inhibitors sensitize colon carcinoma cells to TRAIL-induced apoptosis via enhanced release of Smac/DIABLO from the mitochondria Cell Death and Cancer Conference (The International Cell Death Society) 2007. június 8-10. , Nice 10) Nagy K., Barti-Juhász H., Árvai K., Peták I., Kopper L. A TRAIL (TNF-related-apoptosis inducing ligand) felhasználása a vastagbélrák személyre szabott kezelésében. 2007 november 8-10, A Magyar Onkológusok Társasága 50 éves fennállásának XXVII. Jubileumi Kongresszusa, Budapest 11) Peták István, Schwab Richárd, Pintér Ferenc, Nagy Katalin, Juhász Helga, Jóri Balázs, Mihalik Rudolf, Kéri György, Kopper László. A teranosztika integrációja az aktív sejthalált célzó jelátviteli gyógysze-

48

Elõadások rek fejlesztésébe 2007 november 8-10, A Magyar Onkológusok Társasága 50 éves fennállásának XXVII. Jubileumi Kongresszusa, Budapest 12) Baranyi M., Vizi E.Sz., Sperlágh B. In vitro szöveti perfúzátum aminosav tartalmának multidimenzionális detektálása. MITT XI. Konferenciája, Szeged, 2007. január 24-27. – kongresszusi absztrakt 13) B. Sperlágh, The role of oxidative stress induced, non-synaptic release of neurotransmitters in neurodegeneration. International Symposium on „Non-synaptic transmission”, Budapest, 2007. március 20. – kongresszusi elõadás 14) E. Milusheva, A. Kittel, M. Baranyi,A Fekete, T. Zelles, E. S. Vizi, B. Sperlágh, Effect of in vitro and in vivo treatment with the mitochondrial inhibitor diclofenac on oxidative stress induced [3H]dopamine release in rat striatal slices. 17th ESN meeting, 3rd Conference on Advances in Molecular Mechanisms of Neurological Disorders, Salamanca, 2007 május 19-22. – kongresszusi absztrakt 15) M. Baranyi, E. Milusheva, B. Sperlágh, Chromatographic analysis of neurochemical changes in the rat striatum after chronic diclofenac treatment 17th ESN meeting, 3rd Conference on advances in Molecular Mechanisms of Neurological Disorders, Salamanca, 2007 május 19-22. – kongresszusi absztrakt 16) M. Baranyi, E. Milusheva, B. Sperlágh, Chromatographic analysis of biogenic amines and nucleotides int he striatum after chronic iv. diclofenac treatment. A Magyar Experimentális Farmakológia III. Szimpoziuma, Budapest, 2007 június 1-2. – kongresszusi absztrakt 17) Fekete A., Lendvai B., Kovács K.J., Vizi E.S. and T. Zelles, Real-time imaging of in vitro ischemiaevoked ROS production in CA1 pyramidal and granule cell layer of acute hippocampal slices. A Magyar Experimentális Farmakológia III. Szimpóziuma, Budapest, 2007. június 1-2. – kongresszusi absztrakt 18) Fekete Á., Vizi E. Sz., Kovács J. K., Lendvai B., Zelles T, Régió specifikus reaktív oxigén speciesz szint változások akut hippocampusz szeletekben in vitro ischemia hatására. A Magyar Élettani Társaság LXXI. Vándorgyûlése, Pécs, 2007. június 6-8. – kongresszusi absztrakt 19) M. Baranyi, B. Sperlágh, Two diemnsional liquid chromatography for simultaneous analysis of adenine nucleotides and biogenic amines. The XIV. Symposium on Analytical and Environmental Problems, Szeged, 2007. szeptember 24. – kongresszusi absztrakt 20) R. Karlócai, K. Tóth, T.F. Freund, Zs. Maglóczky Long-term changes of type 2 potassium chloride cotransporter (KCC2) expression in pilocarpine-induced epilepsy 11th Annual Meeting of the Hungarian Neuroscience Society, Szeged, 25-27 Jan., 2007. 21) E. Papp, C. Rivera, T.F. Freund Relationship of neuronal vulnerability and type 2 potassium- chloride cotransporter (KCC2) immunoreactivity in hippocampus following transient forebrain ischemia 11th Annual Meeting of the Hungarian Neuroscience Society, Szeged, 25-27 Jan., 2007. 22) Tóth, K., Erõss, L., Vajda, J., Halász, P., Freund, TF, Maglóczky, Z. Changes in target selectivity of calretinin-positive interneurons in the CA1 region of the epileptic human hippocampus.11th Annual Meeting of the Hungarian Neuroscience Society, Szeged, 25-27 Jan., 2007. 23) Tóth, K.1, Erõss, L.2, Vajda, J.2, Halász, P.3, Freund, TF1, Maglóczky, Z.1 Changes in target selectivity of calretinin-positive interneurons in the CA1 region of the epileptic human hippocampus. Neurotrain 2nd Training Course, Ofir, 20-27 June, 2007. 24) Ulbert István, Erõss Loránd, Halász Péter, Fabó Dániel Wittner Lucia, Maglóczky Zsófia, Freund Tamás, Karmos Az epilepszia komplex elektrofiziológiai és szövettani vizsgálata. Magyar klinikai neurophysiologiai társaság 43. kongresszusa. Pécs, 2007. május 17.-19. 25) Pék Ágnes, Fabó Dániel, Maglóczky Zsófia; Freund Tamás, Erõss Lóránd, Czirják Sándor; Vajda János, Halász Péter, Ulbert István, Hippocampális epilepsziás tüskék összefüggése a temporo- bazális kérgi tüskézéssel emberben. Magyar klinikai neurophysiologiai társaság 43. kongresszusa. Pécs, 2007. május 17.-19. 26) Ludanyi, L. Erõss, S. Czirják, J. Vajda, P. Halász, M. Watanabe, M. Palkovits, Z. Maglóczky, T. F. Freund, I. Katona1 Down-regulation of the neuroprotective CB1 cannabinoid receptor and related molecular elements of the endocannabinoid system in epileptic human hippocampus. 37th Meeting of the Society for Neuroscience, 2007, San Diego

49

Elõadások 27) Zs. Maglóczky, L. Wittner, Z. Katarova, Gy. Rásonyi, L. Erõss, S. Czirják, P. Halász, G. Szabó, J.A Payne Enhancement of type 2 potassium-chloride cotransporter (KCC2) expression correlates with synaptic reorganization in epileptic human hippocampi Magyar Mikroszkópos Társaság kongresszusa, 2007. május 25-27. Balatonalmádi 28) Tóth Kinga, Wittner Luca, Urbán Zoltán, Werner K. Doyle, Buzsáki György, Ryuichi Shigemoto, Maglóczky Zsófia1 Substance P receptort expresszáló interneuronok funkcionális morfológiai vizsgálata human epilepsziás hippocampusban fény- és elektronmikroszkópos módszerekkel Magyar Mikroszkópos Társaság kongresszusa, 2007. május 25-27. Balatonalmádi 29) Karacs K, Lázár A, Wagner R, Bálya D, Roska T, Szuhaj M. Bionic Eyeglass: an Audio Guide for Visually Impaired. Proceedings of the First IEEE Biomedical Circuits and Systems Conference; 2006; 190–193. 30) Karacs K, Roska T. Locating and Reading Color Displays with the Bionic Eyeglass. Proceedings of the 18th European Conference on Circuit Theory and Design, Seville, Spain; August 2007; 515–518. 31) Karacs K, Roska T. Route Number Recognition of Public Transport Vehicles via the Bionic Eyeglass. Proceedings of the 10th IEEE International Workshop on Cellular Neural Networks and their Applications, Istanbul, Turkey; August 2006; 79–84. 32) Kis A, Kovács F, Szolgay P. 3D Tactile Sensor Array Processed by CNN-UM: A Fast Method for Detecting and Identifying Slippage and Twisting Motion. International Journal on Circuit Theory and Application; 2006; 34:517-531. 33) Kis A, Kovács F, Szolgay P. Grasp Planning Based on Fingertip Contact Forces and Torques. Proceedings of the Eurohaptics International Conference, Paris, France; 2006; 455-459. 34) Lazar A, Roska T. Human tested saliency map generation in the Bionic Eyeglass project. Proceedings of 10th IEEE International Workshop on Cellular Neural Networks and their Applications, Istanbul, Turkey; Aug 28-30 2006; 85–90. 35) Vásárhelyi G, Ádám M, Vázsonyi É, Bársony I, Dücsõ Cs. Effects of the Elastic Cover on Tactile-Sensor Arrays. Sens. Actuators A; 2006; 132:245-251. 36) Vásárhelyi G, Ádám M, Vázsonyi É, Vízváry Zs, Kis A, Bársony I, Dücsõ Cs. Characterization of an Integrable Single - Crystalline 3D Tactile Sensor. IEEE Sensors Journal; 2006; 6:928-934. 37) Vásárhelyi G, Fodor B, Roska T. Tactile Sensing-Processing: Interface Cover Geometry & the Inverse Elastic Problem. Sens. Actuators A; 2007; accepted, waiting for publication. 38) Wagner R, Szuhaj M. Color Processing in Wearable Bionic Eyeglass. Proceedings of 10th IEEE International Workshop on Cellular Neural Networks and their Applications, Istanbul, Turkey, Aug 28-30 2006; 85–90. 39) Blomquist P, Indahl UG, Devor A, Ulbert I, Einevoll GT, Dale AM. Estimation of cortical microcircuit model from joint thalamic single-unit and cortical laminar-electrode recordings in rat whisker-barrel system. Neuroscience Meeting Planner. Atlanta, GA: Society for Neuroscience. 2006; Online. 53.23/O15. 40) Cash SS, Meng N, Melinosky C, Ulbert I, Devinsky O, Doyle W, Mehta A, Wang C, Bromfield E, Madsen J, Halgren E. Macro- and microelectrode recordings show complex spatiotemporal evolution of focal seizures in human epilepsy. Epilepsia. 2006; 47:208-208 Suppl. 4. 41) Cash SS, Meng N, Melinosky C, Ulbert I, Devinsky O, Mehta A, Wang C, Doyle W, Bromfield E, Madsen J, Halgren E. Spatio-temporal evolution of focal seizures in humans recorded with macroelectrodes and laminar microelectrodes. Atlanta, GA: Society for Neuroscience. 2006. Online. 313.2. 42) Halgren E, Cash SS, Dehghani N, Rossetti A, Csercsa R, Fabo D, Magony A, Eross L, Karmos G, Halasz P, Madsen J, Ulbert I. Laminar analysis of evoked and spontaneous K-complexes in humans. Atlanta, GA: Society for Neuroscience. 2006. Online. 539.11/L13. 43) Knake S, Wang C, Ulbert I, Schomer DL, Halgren E. Specific increase of human entorhinal population synaptic and neuronal activity during retrieval. European Journal of Neurology. 2006; 13:36-36 Suppl. 2. 44) Ulbert I, Grand L, Dombovari B, Csercsa R, Magony A, Boldizsar E, Karmos G. Evoked cortical hyperpolarization controls auditory information processing in natural non-REM sleep. Atlanta, GA: Society for Neuroscience. 2006. Online. 239.1/G5.

50

Média megjelenések a beszámolási idõszakban

Média megjelenések a beszámolási idõszakban

Se mmelweis Egyetem címû új s á g VII. évfolyam 13. szám

2006. december 11.

Tudásközpont a jobb alkalmazásért

VII. évfolyam 13. szám

2006. december 11.

Genomikai továbbképzések és szolgáltatások

VII. évfolyam 13. szám

2006. december 11.

Töretlen fejlõdés a mûszerparkban

Eg yé b újság, magazin Gazdasági Tükörkép Magazin

2007. március

Gyógyít és hasznot hoz a tudományos munka

Gazdasági Tükörkép Magazin

2007. november

Kutatások, támogatások és új eredmények

Rádió és Televízió megjelenés e k Duna TV Németh Sarolta

2007. tavasz

Interjúsorozat: Kutatás, innováció, fejlesztés

Re ndezvények, ko nfer enciák Rendezvény

Idõpont

Helyszín

Éves Tudományos Rendezvény 2006

2006. november 24.

Magyar Tudományos Akadémia

fMRI Éves Konferencia

2007. szeptember 24.


Éves Tudományos Rendezvény 2007

2007. november 22.


51

52

A konzorciumban dolgozók neve, témája és munkaideje

A konzorciumban dolgozók neve, témája és munkaideje Meghatározó személy (név)

Konzorciumi tag

Feladatok (sorszám, munkaterv szerint)

Ráfordított idõ (nap/2005-2006)

Tretter László

SE

1.1

170

Christos Chinopoulos

SE

1.1

750

Dóczi Judit

SE

1.1

180

Ádám Veronika

SE

1.1

90

Mandl József

SE

1.2

110

Csala Miklós

SE

1.2

340

Mátyus Péter

SE

1.3-4

280

Tóth Sarudy Éva

SE

1.3-4

620

Vajda Katalin

SE

1.1-2-3-4

140

Pázmány Tamás

SE

1.1-2-3-4

290

Károlyházy László

SE

1.3-4

500

Czompa Andrea

SE

1.3-4

350

Tapolcsányi Pál

SE

1.3-4

320

Balogh Balázs

SE

1.3-4

590

Kocsis Ákos

SE

1.3-4

320

Búsné Radics Noémi

SE

1.3-4

460

Szilágyi Réka

SE

1.3-4

320

Molnárné Czagány Krisztina

SE

1.3-4

320

Dunkel Petra

SE

1.3-4

350

Nagy Vilmos

SE

1.3-4

340

53


Meghatározó személy (név)

54

Konzorciumi tag



Zádori Zoltán

SE

1.3-4

560

Lendvai Attila

SE

1.3-4

440

Szalai Istvánné

SE

1.3-4

590

Rónai András

SE

1.3-4

320

Friedmann Tamás

SE

1.3-4

280

Falkai György

SE

1.3-4

300

Márky Árpád

SE

1.3-4

300

Falus András

SE

2.1

320

Szalay Csaba

SE

2.1

750

Füst György

SE

2.2

350

Blaskó Bernadett

SE

2.2

620

Kovács Margit

SE

2.2

440

Kiszel Petra

SE

2.2

300

Laki Judit

SE

2.2

260

Széplaki Gábor

SE

2.2

320

Kárpáti Sarolta

SE

2.3

280

Holland Katalin

SE

2.3

350

Blazsek Attila

SE

2.3

340

Kollár Katalin

SE

3.1

280

Peták István

SE

3.1

590

Nagy Katalain

SE

3.1

750

Jóri Balázs

SE

3.1

300

Tulassay Tivadar

SE

3.2

200

Vásárhelyi Barna

SE

3.2

440

Treszl András

SE

3.2

380

Szabó András

SE

3.3

350

Vannay Ádám

SE

3.3

750

Kozma Gergõ

SE

3.3

750

Szebeni Bea

SE

3.3

320


Meghatározó személy (név)

Konzorciumi tag



Bernáth Mária

SE

3.3

380

Tóth Miklós

SE

3.3

350

Skoumal Réka

SE

3.3

750

Bedõcs Péter

SE

3.3

320

Breuer Tamás

SE

3.3

310

Csõsz Tiborné

SE

3.3

350

Szokodi István

SE

3.3

340

Szebeni János

SE

3.3

160

Szendrei Eszter

SE

3.3

350

Patikás Attiláné

SE

3.3

340

Faragó Zsolt

SE

3.3

320

Freund Tamás

KOKI

4.1

290

Maglóczky Zsófia

KOKI

4.1

750

Tóth Kinga

KOKI

4.1

620

Ulbert István

KOKI

4.1

430

Sperlágh Beáta

KOKI

4.2

300

Kittel Ágnes

KOKI

4.2

670

Baranyi Mária

KOKI

4.2

460

Körössy Zsuzsanna

KOKI

4.2

470

Roska Tamás

PPKE-ITK

5.1-2

400

Vetõ István

PPKE-ITK

5.1-2

360

Karmos György

PPKE-ITK

5.1-2

340

Szomolányi Márta

PPKE-ITK

5.1-2

320

Prószéky Gábor

PPKE-ITK

5.1-2

340

Zarándy Ákos

PPKE-ITK

5.1-2

460

Bártfai István

PPKE-ITK

5.1-2

480

55

Rövidítések

Rövidítések ITK

Információs Technológiai Kar

MRKT

MR Kutatási Tanács

MTA KOKI

Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet

NKTH

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

PI

Projekt Iroda

PPKE

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

PT

Projekt Tanács

SE

Semmelweis Egyetem

TTI

Technológiai Transzfer Iroda

TTT

Tudományos és Technológiai Tanács

A kiadvány a Pázmány Péter Program keretén belül a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával készült.

Kiadja a Szentágothai János Tudásközpont A kiadásért felel: Dr. Tulassay Tivadar Grafikai tervezés: Táncos Grafika Nyomdai kivitelezés: Mester Nyomda Kft.

56

T a r t a l o m Tartalom

Recommend Documents