TARTALOMMUTATÓ 1. IV. háziorvosi körzet betöltése 2. A költségvetés háromnegyed éves teljesítésér l 3. Szentgotthárd Város Ifjúsági koncepciója 4. Tótágas közalapítvány Felügyel Bizottságába új tag választása 5. Dr. Hevesi András képvisel tiszteletdíjának felajánlása 6. Városi Televízió KHT. Alapító Okirat módosítása 7. A Polgármesteri Hivatal álláshely betöltés iránti kérelme 8. 2008. évi bels ellen rzési terv elfogadása 9. 2007. évi karácsony határok nélkül cím rendezvény el készítése. 10. Kirakodó vásárok lehetséges helyszíneinek vizsgálata. 11. Az élelmezési nyersanyagnormák megállapításáról szóló rendelet módosítása 12. Temet kr l szóló rendelet módosítása. 13. Nyugat-dunántúli hulladékgazdálkodási projekt. 14. Közös környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére irányuló projekt 15. Szentgotthárd-Jakabházán sebességkijelz telepítése pályázat. 16. OLLÉ program 17..SZGS Kft. helyi építési szabályzat módosítási kérelme. 18. 2000 m2 alatti külterületi ingatlanok értékesítése 19. Reisinger Magdolna kérelme .(Nyilvános WC. ügye) 20. Üzlethelyiség értékesítése. (Kossuth L.u.2. fsz.2.) 21. Üzlethelyiség értékesítése. (Hunyadi u.3 fsz.1.-2) 22. Üzlethelyiség értékesítése.(Hunyadi u. 5/A fsz.3-4. és 5/B.fsz.1.-2) 23. Rába folyó szentgotthárdi szakaszán vadvízi szlalom pálya és vízi er m kialakítása 24. Beszámoló a két ülés között történt fontosabb eseményekr l és a lejárt határidej határozatokról 25. Beszámoló a Polgármesteri Hivatal hatósági tevékenységér l 26. A lakáskoncepció megvalósulásának felülvizsgálata, aktualizálása 27. B nmegel zési koncepció felülvizsgálata, aktualizálása. A kábítószer fogyasztás helyzete Szentgotthárdon, az ellene való fellépés tapasztalatai
El terjesztés A Képvisel testület 2007. október 31-i ülésére
Tárgy: IV. számú háziorvosi körzet betöltése Tisztelt Képvisel testület! A szentgotthárdi IV. számú feln tt háziorvosi körzet háziorvosa Dr. Lakosi György az Önkormányzattal 1995. március 31. napján megkötött megállapodást 2007. szeptember 30. napjával felmondta. A Képvisel testület által a háziorvosi tevékenység ellátására kiírt pályázatra nem volt jelentkez . Ezért a Képvisel testület 195/2007. számú határozatával döntött a pályázat ismételt kiírásáról, az alacsony kártyaszám miatt kies Tb. finanszírozás maximum hat havi kiegészítésér l és a megüresedett háziorvosi körzet három háziorvos közrem ködésével való helyettesítésér l. Mivel folyamatosan más csatornákon is kerestük a körzet betöltését vállaló háziorvost, így kerültünk kapcsolatba Dr. Birtha Gyöngyike Körmend, Munkácsy M.u. 4. II/5.szám alatti orvossal. A 2007. szeptember 14-i rendkívüli testületi ülésen a 222/2007. számú határozattal döntés született arról, hogy a IV. számú háziorvosi körzet betöltésére vonatkozó pályázati kiírás visszavonásra kerül, a praxis helyettesítését els sorban Birtha doktorn közrem ködésével kell megoldani, s a háziorvosi körzet végleges betöltésére irányuló el terjesztést legkés bb a 2007. októberi ülésre el kell készíteni. Dr. Birtha Gyöngyike a tevékenység ellátásához szükséges képesítéssel rendelkezik, háziorvostan szakvizsgája letételének várható id pontja 2007. november. A doktorn 2007. október 1-t l ellátja a helyettesítési feladatokat. Önéletrajza az el terjesztés melléklete. A doktorn a Csata- Med Egészségügyi és Szolgáltató Betéti Társaság (Csákánydoroszló, Vasút u.54.) alkalmazottja, a Bt. vezet tisztségvisel je Dr. Csata László Szilárd. A cégre vonatkozó információk az el terjesztés mellékletét képezik. Fentiekre tekintettel a megállapodást a betéti társasággal kell megkötnie az Önkormányzatnak azzal, hogy a háziorvosi ellátást a Bt. kizárólag Dr. Birtha Gyöngyike személyes közrem ködésével látja el. Az önálló orvosi tevékenységr l szóló 2000.évi II.tv. 2.§.(1) bekezdése értelmében a háziorvos önálló orvosi tevékenységet csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a m ködtetési jogot engedélyez határozat joger re emelkedését l. Amennyiben az Önkormányzat jóváhagyja a mellékletben szerepl megállapodást a doktorn ennek birtokában kezdeményezheti a m ködtetési jog megszerzését. Ezt követ en fordulhat a Bt. az ÁNTSZ Kistérségi Intézetéhez kérelmezve a m ködési engedély kiadását. A m ködési engedély kiadását követ en a Bt. a Vas Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral a körzet finanszírozására megkötheti a szerz dést. Mivel a MEP a tárgyhónap 10-ig megkötött szerz dések esetében a követ hónap 1-t l folyósítja a finanszírozást, ezért optimális esetben a körzet végleges betöltése 2007. december 1-t l lehetséges. A háziorvosi tevékenység ellátásának megállapodásban foglalt elemeinél a 4/2000. (II.25.) EüM.r. rendelkezéseire voltunk tekintettel. A Bt.-nek a háziorvos munkája segítéséhez ápolót kell alkalmazni; erre vonatkozóan a Képvisel testület már állást foglalt abban, hogy az ápoló szentgotthárdi illv. kistérségi lakhellyel rendelkez személy legyen, az ápoló személye ennek megfelel.
A rendel rendelkezésre bocsátása és a rezsi költségek viselésénél alkalmazott megoldás megegyezik a többi háziorvossal kötött megállapodás rendelkezéseivel. A helyettesítés megkezdése el tt szeptember 27-én leltározás történt a rendel ben, a rendel felszerelése és az ott lév eszközök részben megfelelnek a vonatkozó 60/2003. (X.20.) ESzCsM. rendeletben foglalt el írásoknak. A minimum feltételek közül hiányzik egy h t szekrény, ezt Dr. Mesterházy Mária F orvos Asszonnyal történ egyeztetés alapján meg tudjuk úgy oldani, hogy leltár szerint a véd n i szolgálatnál szerepl h t szekrény átkerül a doktorn rendel jébe. Az adminisztráció és az adat kezeléshez szükséges számítástechnikai hátteret már a helyettesítés ideje alatt is a Bt. biztosította saját számítógép és korszer szoftver alkalmazásával; továbbá a Bt. saját EKG készülékkel rendelkezik. A Képvisel testület 171-172/2002. számú határozataiban kimondta, hogy a Képvisel testület az 50e/Ft-nál nagyobb érték m szer, felszerelés cseréjét, pótlását, továbbá a minimum feltételekhez tartozó 50e/Ft feletti m szerek beszerzését, cseréjét és pótlását nem vállalja, ezért ezt a konstrukciót a mellékelt megállapodás sem tartalmazza. Amennyiben a minimum feltételeket szabályozó jogszabály módosul, az abból ered kötelezettségek vállalását a Feleknek egyeztetni kell egymással, nemcsak ebben a körzetben, hanem a többi háziorvosi körzetben is. A Képvisel testület által megszavazott maximum hat hónapig nyújtott, maximum havi 350.000 Ft-os támogatás biztosítása is része a megállapodásnak; mivel a kártyaszám után járó, korcsoportokat figyelembevev finanszírozás nehezen meghatározható, ezért célszer az önkormányzati kiegészítésnél az OEP által megadott, feln tt körzetre vonatkozó országos finanszírozási átlaghoz viszonyítani, ez jelenleg a teljesítménydíj esetében 485.900 Ft/hó. Határozati javaslat Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete a szentgotthárdi IV. számú háziorvosi körzet háziorvosi feladatainak ellátásával 2007. december 1.napjától a Csata-Med Egészségügyi és Szolgáltató Betéti Társaságot, Csákánydoroszló Vasút u. 54. bízza meg azzal , hogy a Bt. a háziorvosi ellátást kizárólag Dr. Birtha Gyöngyike Körmend, Munkácsy M.u. 4. II/5. háziorvos személyes közrem ködésével látja el. Az erre vonatkozó, az el terjesztés mellékletét képez megállapodást jóváhagyja, s annak aláírására a polgármestert felhatalmazza. Határid : Felel s:
azonnal Viniczay Tibor polgármester
Szentgotthárd, 2007. október 10.
Viniczay Tibor polgármester
Ellenjegyzem: Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
El terjesztés a Képvisel testület 2007. október 31 i ülésére Tárgy: Szentgotthárd Város önkormányzata 2007 évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésér l
Tisztelt Képvisel testület!
Az államháztartásról szóló 1992 évi XXXVIII.törvény 79 § - a alapján a polgármester az önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetér l tájékoztatja a Képvisel testületet a következ évi költségvetési koncepció benyújtásakor. A háromnegyed éves pénzügyi teljesítésr l a mérleget és a hozzá kapcsolódó mellékleteket tájékoztatásul a Képvisel testület elé terjesztem. Az anyag tartalmazza az önkormányzat költségvetési el irányzatainak háromnegyed éves alakulását és tételesen a beruházások pénzügyi teljesítését. A bevételi és kiadási el irányzatok teljesítésének f összegét az önkormányzat szint pénzmaradvány elvonás korrigálja. Finanszírozási nehézségek miatt szeptember 30 -án 116.881 e/Ft folyószámla hitel állományunk volt. A tájékoztató elkészítésének id pontjára a folyószámla hitel állomány 118 377 e/Ft .
Kérem a Tisztelt Képvisel testületet , hogy a tájékoztatót fogadja el. Szentgotthárd , 2007. október 20
Viniczay Tibor Polgármester Ellenjegyzés:
EL TERJESZTÉS a Képvisel -testület 2007. október 31-i ülésére
Tárgy: Szentgotthárd Városi Ifjúsági koncepciója Tisztelt Képvisel -testület! Többszöri nekifutás után sikerült el készíteni Szentgotthárd város Önkormányzatának Ifjúsági koncepcióját. Egy nagy létszámú társadalmi réteg problémáira próbálunk meg önkormányzati választ keresni. Egy társadalmi rétegére, melybe életkora szerint a szentgotthárdi 15-29 évesek tartoznak. Egy generáció, ami a változó világban a helyét keresi. Mások, mint az el ttük járók, az id sebbek. A világ dolgaiban köszönhet en a telekommunikációnak, az internetnek tájékozottak. Ennek alapján megfogalmazzák az igényeiket és megpróbálnák azokat kielégíteni. Önkormányzati szinten az a feladatunk, hogy Szentgotthárdon próbáljunk meg az igényeiket minél szélesebb körben kielégíteni. Amikor az ifjúsággal foglalkozunk, akkor meg kell próbálnunk elfogadni, hogy az gondolkodásuk más, meg kell ismernünk az gondolkodásukat, meg kell találnunk abban az el re mutató dolgokat, és ezekhez képest kell a mi tapasztalataink alapján megfogalmazni a kivitelezhet gondolatokat. És nem fordítva: a mi tapasztalatainkat helyezni el térbe, mellékesen figyelni a fiatalok által felvetettekre és így meghatározni a továbbiakat. Mi egy átfogó helyzetfelmérésb l szerettünk volna kiindulni. Több mint 90 kérdést tettünk fel nekik kérd íves módszerrel. A kérd íven feltett kérdések átfogták az élet fiatalok szempontjából lényeges területeit. A visszaérkezett válaszokat kiértékeltük és ebb l egy nagyon érdekes kép alakult ki (1. számú melléklet). Hogy mennyire kell új gondolkodás velük kapcsolatosan, azt a kérd íves módszer is fényesen visszatükrözte. A generációba tartozók közül azok, akik nem Szentgotthárdon járnak iskolába és a véletlenszer kiválasztás alapján postai úton kapták meg a kérd íveket, csak elenyész számban válaszoltak nekünk. Nem álltak velünk szóba, a lustaságon túl azért sem, mert nyilván a korábbi illetve a mostani tapasztalataik is azok, hogy a feln ttek még ha kérdezik is ket, igazán úgysem kíváncsiak rájuk. Ennek köszönhet en a generáció id sebb tagjaitól kevés válasz érkezett. Szinte teljes képünk van viszont a generáció Szentgotthárdon iskolába járó képvisel it l köszönhet en a oktatási intézményekben tanító pedagógusoknak, igazgatóknak, akik osztályf nöki órán kitöltették és összeszedték a lapokat. Tehát bár a felmérés egy picit féloldalas mégis jó alap arra, hogy ennek alapján ifjúsági koncepció készülhessen. Ezen túl pedig hosszabb id n át is meríteni lehet majd a felmérés eredményeib l, s t ez alapja lehet további vizsgálatoknak is. Az elkészített Ifjúsági Koncepció az el terjesztés 2. számú melléklete. Ezt a T. Testület elfogadhatja most is, de tekinthetjük az el terjesztett tervezetet ú.n. Els
olvasatnak is és a T. Testület adhat instrukciókat melyeket a következ ülésre be kell építeni a koncepcióba. A harmadik lépés lesz az elfogadott koncepció alapján Ifjúsági Cselekvési Terv elkészítése ott már határid ket és felel söket is meg kell határozni. Ezt követ en indulhat el az ifjúság élete szempontjából oly fontos koncepció végrehajtás mert mint tudjuk: minden koncepció annyit ér csak, amennyit meg is valósítanak bel le. A koncepció szentgotthárdiak összefogásából jöhetett csak létre. Azt is szeretném a T. Testület tudomására hozni, hogy az ehhez hasonló munkák elvégzésére felkérhettünk volna profi közvéleménykutató csapatot, szociológiai intézetet. A legtöbb önkormányzatnál ez az általános gyakorlat. Természetesen ennek ára van, 3-4 millió ft-ért készülnek ezek a munkák. Mi nem ezt az utat választottuk. Saját, a szentgotthárdi közösségben él kollégák segítségét, közrem ködését használtuk fel. Ezért, itt szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik heteket, hónapokat áldoztak ezen el terjesztés elkészítésére. Horváth Anita a Pannon Kapu Kulturális Egyesület munkatársa, aki a hivatallal együtt állította össze a kiadott kérd ívet és vett részt a válaszok kikódolásában, majd pedig elkészítette az értékelést. A Polgármesteri Hivatal azon munkatársai els sorban a Jogi és Koordinációs Iroda köztisztvisel i - akik munkakörébe nem tatozóan ugyan, de segítettek a közel 30 ezer válasz kikódolásában sokszor munkaid után végezve a munkát. A Pannon Kapu Kultúrális Egyesület, melynek egyes dolgozói ugyancsak segítettek ebben a munkában. Megemlítem még a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatot, a Móra F. Városi Könyvtárat , melyek munkatársai a saját területüket érint en segítették javaslataikkal a koncepció készít jét. A SZOI F igazgatóját és tagintézményeinek igazgatóit továbbá a III. Béla Szakképz Igazgatóját valamint az itt említet intézményekben az érintett korosztály osztályf nökeit akik a kérd ívek kitöltését segítették egy osztályf nöki óra feláldozásával . Elismerés és köszönet Nekik ezért! Határozati javaslat: 1.) Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete az El terjesztés 1. számú mellékletében Szentgotthárdi Ifjúsági Helyzetelemzést megismerte és elfogadja az abban foglaltakat. 2.) Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete az El terjesztés 2. számú melléklete szerinti Szentgotthárd Város Ifjúsági Koncepciója c. dokumentumot elfogadja. Az Ifjúsági koncepciót minden, az önkormányzati választásokat követ évben és az önkormányzati választásokat megel z évben felül kell vizsgálni. 3.) Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete az elfogadott ifjúsági koncepciója alapján Ifjúsági Cselekvési terv elkészítését írja el aminek a következ két évre kell szólnia.
Határid : az 1. 2. pontnál a közlésre azonnal, a 3. pontra a 2007. decemberi Testületi ülés Felel s: Viniczay Tibor polgármester
Szentgotthárd, 2007. október 19.
Viniczay Tibor Polgármester
Ellenjegyzem: Dr.Dancsecs Zsolt Jegyz
2. számú melléklet
SZENTGOTTHÁRD VÁROS IFJÚSÁGI
KONCEPCIÓJA
2007. október
SZENTGOTTHÁRD VÁROS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA Bevezet : Egy koncepció azért készül, mert a koncepció témáját képez területtel a jöv ben foglalkozni akar a koncepció készít je, és kell egy dokumentum, ami megmondja: az adott területen a következ id szakban milyen célok vannak, ezek elérése érdekében milyen irányokban van tennivaló. A végs cél természetesen nem maga a koncepció, hanem a koncepció alapján végrehajtott tettek eredménye. Ha az önkormányzati koncepció tárgya az ifjúság, akkor e csoportnak a jöv jét próbáljuk meghatározni.
társadalmi
Ez a koncepció a 2007-es Ifjúság helyzete Szentgotthárdon cím kérd íves felmérés adataiból merít. Ezen túlmen en tartalmazza Szentgotthárd város Önkjormányzata ifjúsággal is foglalkozó intzémények vezet inek a véleményét i s. A koncepció alapján Cselekvési Terv készül majd és igazából ennek segítségével érhetjük el, hogy ennek a társadalmi csoportnak az életét a jöv ben alakítani tudjuk. Az ifjúsági koncepció készítése különleges feladat egy önkormányzat számára. Hivatalos és vállalt feladatai kapcsán ugyan számos metszetben van és lehet rálátása az ifjúság problémáira, igényeire, de nincs és nem is lehet ezekr l kell összképel. Ennek számos oka van, amelyek közül kiemelend , hogy az ifjúság többnyire a koncepciót megalkotókhoz képest egy másik generáció, amelyik ráadásul az érdekeit városi szinten nem tudja közvetlenül képviselni, ett l aztán mindinkább egy sajátos külön világ lesz. Elméleti síkon még azt el kell mondani, hogy az ifjúságpolitikát egy önálló ágazattá szeretnék fejleszteni a politikai döntéshozók, ezt támasztja alá a régóta az országgy lés elé beterjesztett Ifjúsági törvénytervezet, amit viszont évek óta csak nem akar napirendjére t zni a Magyar Parlament. Addig viszont az ifjúsággal több különböz terület foglalkozik érint legesen, hiszen ágazati jogszabályok egyebek szabályozása mellet az ifjúság életét is szabályozzák. A szentgotthárdi helyzet ennek az országos állapotnak a leképezése
kicsiben.
Nincs igazi csak az ifjúság életét szabályozó koncepciónk. Létezik egy ifjúsági cselekvési program, de az el ször is 10 évvel ezel tti, másodszor az abban
9
el írtak részben az évek során megvalósultak, egyes részei pedig ma is, akkor is teljesthetetlenek. Vannak önkormányzati koncepciók, melyek érintik az ifjúság életét is, de alapvet en egy másik konkrét területet szabályoznak (pl. lakáskoncepció, sportkoncepció)
Az alább következ koncepció csak Szentgotthárd ifjúságával kapcsolatosan fogalmaz meg célokat. I. A koncepció értelmezési kerete: Az ifjúsági feladatok jellegzetesen több ágazatot érintenek illetve ágazat-köziek. Ezen túl részben kötelez feladatok, amelyeket jogszabályok szabnak meg az önkormányzatok számára, másrészt önként vállalt önkormányzati feladatok. Szentgotthárd Város Önkormányzata a tevékenysége f területein a kötelez és vállalt feladatai tekintetében illetve azok pontosítására városi koncepciókat dolgozott ki és fogadott el. Ezek mindegyike tárgyalja a témakörébe tartozó ifjúsági feladatokat. A jelen id szakban olyan ágazati jelleg ifjúsági törvény kidolgozása zajlik, amely azokat az ifjúsági illetve az ifjúság közéleti részvételével kapcsolatos ügyeket szabályozza törvényi szinten, amelyeket más törvény nem szabályoz, de amelynek elfogadása minden ígéret ellenére érthetetlen okokból továbbra is várat magára.. A város ifjúsági Koncepciója kidolgozása során illetve az elfogadott koncepcióban az Önkormányzat a jogszabályok és az önkormányzati koncepciók ismeretéb l indul ki és nem ismétli az abban foglaltakat. Ahol szükséges, ott az ezekben foglaltak rövid összefoglalása szerepel. A tárgyi városi koncepciók a következ k: lakáskoncepció közbiztonsági és b nmegel zési koncepció Sportkoncepció Egészségügyi koncepció Szociális szolgáltatástervezési koncepció Közm vel dési koncepció. civil stratégia közoktatási tervek
10
A koncepció egyik kiindulópontja az Ifjúság helyzete Szentgotthárdon c. felmérés. Az ifjúság ez a 15 29 év közötti generáció a koncepció szempontjából többféleképpen is tagolható lenne. Adódik a legegyszer bb felosztás: két nagy kategória: azok, akik még oktatási intézményekben tanulnak, és azok, akik már az iskolapadokból kikerültek, , feln tt életüket megkezdik, családot alapítanak, dolgoznak, vagy munkanélküliek. Tagolhatók egészségi szociális állapota szerint (egészséges és beteg, továbbá szociálisan hátrányos helyzet vagy jó szociális körülmények között van) egyedül álló vagy családos . Szüleikkel élnek szül kt l külön de egyedülállóan szül kkel együtt, és új családjukkal közös háztartásban, vagy külön háztartásban , egy fedél alatt. A koncepcióban beszélni kell a fiatalok szükségleteir l amiket ki kell elégíteniük.
arról, hogy mik azok,
A fiatalok szükségletei: - elemi szükségletek (család, táplálkozás, lakás, ruházat, egészséges természeti és normális társadalmi környezet) - tanulás, szellemi-, testi fejl dés - szakma, hivatás megszerzése - pályaválasztás, elhelyezkedés, munkavégzés - családalapítás - önálló lakáshoz jutás - megélhetés, tisztes jövedelem - társas élet, kapcsolatok, a szabadid tartalmas eltöltése, rekreáció, regenerálódás - politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvétel, szerepvállalás
Meg kellene határozni ezek után azt. hogy Szentgotthárd Város Önkormábnyzatának az ifjúsági koncepció szintjén mi a legfoontosabb célja a szentgotthárdi fiatalok életének szervezésével kapcsolatosan. Szentgotthárd Város Önkormányzata a fiatalok közül (15-29 évesek) azok számára, akik tanköteles korban vannak, biztosítania kell, hogy minél több fiatal Szentgotthárdon tanulhasson: itt szerezhessen érettségit illetve itt szerezhessen szakmát. Ez id alatt olyan szolgáltatások megszervezésére van szükség, amit a mai viszonyok közepette jogosan igényel ez a korosztály. 11
Az érettségi után a tehetséges fiatalok elkerülnek a városból és egyetemen, f iskolán szereznek diplomát illetve a megfelel intézményekben szakképesítést. E képesítések megszerzését követ en cél, hogy közülük minél többen térjenek vissza Szentgotthárdra. Az eltávozottakból akkor lesznek visszatér k, ha itt munkahelyet illetve lakhatási lehet séget találnak, továbbá minél több olyan szolgáltatást, ami a mindennapokhoz szükséges. A tanulmányaik befejezése után Szentgotthárdon maradók dolgozni kezdenek, családot alapítanak. Rájuk majdnem ugyanazokat kell elmondanunk, mint az el z kategóriánál: itt munkahelyet illetve lakhatási lehet séget kell, hogy találjanak, továbbá minél több olyan szolgáltatást, ami a mindennapokhoz szükséges. Mindez az ifjúsággal kapcsolatos feladatok tömör összefoglalása A fiatalok életének szervezése rendkívül kényes feladat. El ször is: a fent felsoroltak között igen kevés olyan van, ahol az önkormányzatnak közvetlen beavatkozási lehet ségei vannak. Ahol közvetlenek a lehet ségek, ott is általában valamelyik önkormányzati intézmény, önkormányzati feladatot ellátó szervezet az illetékes és konkrét teend i ezeknek a szervezeteknek vannak, de nekik is meg kell találniuk a kulcsot, a módszert a generációhoz tartozók kinyitásához Ahol csak közvetettek az önkormányzat lehet ségei, ott pedig még nehezebb a helyzet, ott a nem is az önkormányzat érdekkörébe tartozókkal kellene valamilyen módszert kitalálni és kialakítani.
II. A koncepció alapelvei: Az ifjúság új értékek hordozója, teremt je, jelent s er forrás. Alapvet fontosságú a fiatalság demokratikus közéleti szocializációja, és részvétele a koncepció megvalósításában. Az Önkormányzat épít: o o o
a hatályos önkormányzati koncepciókban foglaltakra; a városban m köd iskolák tantestületeinek, diákönkormányzatainak együttm ködésére; a civil szervezetek illetve korosztályi szervezetek és csoportok együttm ködésére;
Meghatározó elv az önrendelkezés alapelve, amelynek értelmében az Önkormányzat, csak az ifjúsági korosztályok intézményes képvisel inek egyetértésével hoz rájuk vonatkozó döntéseket.
12
A 15-29 éves korosztályok tagjait Szentgotthárd városban els sorban a Szentgotthárdi Ifjúsági Fórum képviseli. A nem kötelez ifjúsági feladatai tekintetében az Önkormányzata él a vállalt feladatok ún. kihelyezésének lehet ségével, konkrét szerz déses formában els sorban a civil szervezetek irányába. A Koncepciót az Önkormányzat a fenti alapelvek betartásával kétévenként felülvizsgálja, egyrészt az önkormányzati választások után egy évvel, majd a következ választást megel z en egy évvel.
Oktatás: - Szentgotthárd Város Önkormányzata illetve a Többcélú Kistérségi Társulás oktatási intézményeket tart fenn. Hogy hogyan és milyen formában, ezt az oktatásra vonatkozó városi és kistérségi programok tartalmazzák. A legfontosabb el írások itt törvényben, egyéb jogszabályokban meghatározottak. Viszont néhány területen biztosan változtatásokra van szükség. Mindenek el tt ilyen a sport. A sportiskola illetve a sportolást a jelenlegit l eltér módon a tantervbe illeszt iskola kialakítása biztosan vonzóbb a fiatalok számára. Egy, a jelenlegit l eltér en m köd középiskola illetve fels tagozat vélhet en könnyebben a városban tartja azokat a középiskolás korúakat is, akik ma az érettségit sem Szentgotthárdon szerzik meg. Ez az új irány elvezethet ahhoz is, hogy a sportban egy kézilabdasport oktatóbázis illetve a mára teljessé váló vízisportolási feltételeket kínáló városban létrejöhessen egy vízisport oktatóbázis /úszás, vizilabda, rafting, kenu (evezés)/ sportágakban új lelkesedést és új távlatokat nyújtva a szentgotthárdi középiskolás korú fiatalok számára. - Ugyanez a helyzet a m vészeti képzéssel, amit feltétlenül meg kell tartani, ez szintén vonzó lehet e korosztály számára. A képzésben részt vev k számára biztosítjuk a megjelenés, fellépés lehet ségét a jelenleg már m köd zenekarok, m vészeti együttesek megtartásával ez ugyancsak vonzó lehet a résztvev k számára. - A szakképzésben készül annak a feltételrendszere, hogy el relátóbban lehessen tervezni az indítandó, megtanítandó szakmákat, és akik egy szakmát megszereznek, azok nagyobb eséllyel tudjanak azzal és lehet leg Szentgotthárdon elhelyezkedni. A szakképzési intézményirányító társulás most elindult el készítése pontosan ezt a célt szolgálja. - Jó, vonzó iránynak t nik a gimnáziumban, de már a SZOI általános iskoláiban is bevezetni tervezett kéttannyelv oktatás, ami megintcsak a fiatalok Szentgotthárdon való megtartását célozza.
13
- Az egész nyáron át tartó nyári tábor hiányzik, erre igény van, ezt az igényt akár a koncepció más pontján is megemlíthetnénk. Vita lehet azon, hogy az oktatási intézmények feladata-e ennek a megszervezése vagy civil szervezetekre kellene inkánbb bízni mint azt tette az önkormányzat 2006-ban akkor ehhez anyagi támogatást nyújtva a civil szervezeteknek. Minden esetre a folyamatos nyári tábor az ifjúsági koncepció része, ennek létrehozása pedig az önkkormányzat feladata.
Kultúra, közm vel dés: M vel dés : - Támogatni kell: a jól szervez és jól vezet segít k közrem ködésével összejáró, non formális, baráti csoportokat , közösségeket. Irodalmi-, és ismeretterjeszt el adásokat, filmdélutánokat kell a fiatalok számára szervezni. els sorban a Pannon Kqpu Kulturális Egyesület segítségét véve igénybe. - mozi: Nagyszer dolog, hogy Szentgotthárd még rendelkezik mozival., ami objektív adottságai folytán (technika, székek, szolgáltatások) filmszínházunkat Vas megye második legjobb filmszínházává teszi. Ma már Szombathelyen kívül Körmend mienknél rosszabb állapotú és kevesebbet is üzemel moziját nem számítva az egyetlen városi mozi a szentgotthárdi! Ez a szentgotthárdi fiatalok számára egy helyben meglév kulturálódási lehet ség. A filmek kínálatával sincs baj, hiszen az többnyire megfelel a fiatalok igényeinek is. Valószín leg sokat javítana a helyzeten, ha valamilyen szakmailag indokolható tematika szerint indulhatna benne filmklub fiataloknak. A mai technikai lehet ségek DVD, internetr l való letöltések egyszer södése továbbá a fiataloknak szóló sikerfilmeket legel ször megkapó és vetít Pláza-mozik miatt a fiatalokat érdekl régebbi filmekb l összeállított filmklub programot adhat sok fiatal számára. Ugyanezen a területen fontos volna, hogy akár az oktatási intézmények is partnerek legyenek ebben a szervezésben annál is inkább, mert a vizuális kultúra, a filmkultúra a középiskolai tananyagnak is része, fontos eleme. - színház Éppen a most tárgyalt korosztály az, ami már a színházi gyermekel adásokból kimarad, a feln tt színházi el adásokra pedig magától nem megy el. A feln tt bérletekkel le nem fedett, szinvonalas el adásokhoz iskolai bérlet biztosítása a
14
színházat m ködtet Pannon Kapu Kulturális Egyesület és az oktatási intézmények közös feladata. - komolyzenei bérlet Az évr l évre szervezett bérletsorozat el adásai is programot jelenthetnek a fiataloknak. A bérletsorozat el nem adott bérleteire az oktatási intézmények segítségével lehetne iskolai bérleteket eladni. Akkor, amikor rendre elhangzanak azok a megjegyzések, hogy Szentgotthárdon nem tudnak hol szórakozni a fiatalok, akkor ezeket a kétség kívül hagyományos, azt is mondhatjuk, hogy konzervatív formákat is el kell venni. - könyvtár: A Móra Ferenc Városi Könyvtár a közm vel sé szempontjából jelent s szervezet. 25 ezer kötetes gy jteményével, a megfelel szakemberekkel, a kor kihívásainak megfelel technikai felszereltséggel rendelkezik. Ezt az intézmény is vonzóvá kell tenni a fiatalok számára. Amint az a Helyzetelemzésb l is kiderül viszonylag nagy számban olvasnak a fiatalok. - a középiskolás diákok (15-19 éves korosztály) részére az egyéni könyvtárhasználat kölcsönzés, tájékoztatás, információkeresés lehet sége biztosított. - csoportos könyvtárhasználat: könyvtárhasználati ismeretek oktatása (csoportosan) könyvtári foglalkozások: el adások, író-olvasó találkozók, az EU-val kapcsolatos programok a könyvtár által szervezett versenyek, vetélked k szervezése. - A f iskolai, egyetemi hallgatók (18-23 éves korosztály) számára a fentieken túl információkeresés (nyomtatott és elektronikus forrásokból, önállóan és könyvtáros segítségével), irodalomkutatás, referensz feladatok megoldása is a szolgáltatások közé tartozik. a fiatal feln ttek (23-29 éves korosztály) számára a fent említetteken túl mint kisgyerekes szül kkel a gyermekkönyvtár szolgáltatásaival is rendelkezésre áll az intézmény. - Szerepet vállal a Könyvtár a településrészeken lév fiókkönyvtárakban is egyrészt a fiókkönyvtárak üzemeltetéséhez szakszemélyzet biztosításával a fiókkönyvtárakban szélessávú internetkapcsolat lehet vé tétele a városrészek fiókkönyvtáraiban. . Lakáshoz jutás: - A 15-29 éves korosztály olyannyira heterogén, hogy miközben egyes csoportjai még a középiskola padjaiban ülnek és a tanulásra koncentrálnak, 15
addig egyes csoportok számára már a legfontosabb kérdés a lakáshoz jutás. Itt számításba jöhet a szociális bérlakához juttatás vagy a Fiatal Házasok Otthonának kialakítása. Ez utóbbi egy olyan új rendszer létrehozása, melyben a rászoruló fiatalok úgy kapnak alacsony lakbérrel önkormányzati bérlakást, hogy vállalják: az el takarékoskodást igazoltan elkezdik és meghatározott id ncélszer en öt éven belül saját lakást vásárolnak vagy építenek és az önkormányzattól kapott lakásból kiköltöznek. Amennyiben erre a kiköltözésre nem kerül sor, akkor a lakbér a piaci lakbér fölé emelkedik. Egy ilyen rendszer bevezetése elvileg m ködtethet a meglév önkormányzati bérlakások egy részének felhasználásával, de lehetséges új bérlakások építésével is. - Az els lakáshoz jutók támogatását valamilyen formában biztosítani kell de szigorúan csak a rászorultság alapján. A jelenlegi rendszert tovább kell fejleszteni, a forrásokat pedig magasabb összegben lenne célszer biztosítani. Ellentételezésképpen a támogatott fiatalok az ingatlant hosszabb ideig ne értékesíthessék és legyenek kötelesek a támogatással megszerzett ingatlanban lakni, ott állandó lakcímet fenntartani. - Lakásépítéshez telkek kialakítása egy lehetséges támogatási forma akkor, ha az önkormányzat a saját tulajdonát képez telket a piaci árnál alacsonyabban értékesíti kizárólag a rászorultság elve alapján olyanoknak, akik vállalják, hogy ennek ellentételezéseképpen a felépítend családi házat meghatározott ideig nem értékesítik, a házban állandó lakcímre bejelentkeznek. - a fiatalok keveset tudnak a lakáshoz jutási lehet ségekr l, pedig akár már 1718 éves kortól szívesen tájékozódnának ezen a területen is. ( Pl. kölcsönök, jelzálog információs beszélgetés) Ehhez a megfelel információkkal el kell látni ket, ennek szervezett formáját ki kell építeni. Munka: - diákmunka A diákmunkára a korosztály tagjai részér l igény mutatkozik. Itt els sorban a Szentgotthárd oktatási intézményeiben tanuló szentgotthárdiakra, másodsorban a nem Szentgotthárdon tanuló, de az iskolai szünetekben Szentgotthárdon tartózkodó szentgotthárdi diákokra gondolunk. A diákmunkát biztosító munkahelyek folyamatos összegy jtése, a diákok számára a munkavégzés lehet vé tétele segítene a jobb közérzet kialakításában és némi keresethez juthatnának a diákjaink is. Megoldást kellene keresni a diákmunkára az önkormányzati szervezeteknél is. - betölthet munkahelyek összehangolása A Munkaügyi Egyeztet Fórum egy olyan terület, melynek megfelel m ködtetésével célirányosan a fiatal munkavállalókat is segíteni lehet. Ehhez az szükséges, hogy a fiatalok számára rendelkezésre álló munkahelyeket külön is figyelemmel kísérjük.
16
- Fokozottabban kell figyelni a szakképzésben elindítandó új képzésekre. Figyelemmel kell lenni a munkaer piac várható igényeire is. Ehhez információk kellenek a város munkáltatóitól. A Munkaügyi Egyeztet Fórum megfelel forma ennek a célnak az elérésére is. - Az eddiginél több figyelmet kell fordítani a szentgotthárdi szakképzésb l kikerültek szakmai pályafutásának alakulására és a visszajöv információkat folyamatosan elemezni kell Közéleti szerepvállalás: - közéleti ifjúsági ügyek koordinálása Feln tt SEGÍT biztosítása a következ feltételekkel: A fiataloknak szükségük van olyan feln ttre, akiben megbízhatnak. A feln ttek többsége azonban nem tudja megtalálni a helyes viszonyt és hangot a fiatalokkal azon dolgok ügyében, amik a fiataloknak fontosak, amit igazán sajátjuknak éreznek. A fiatalok saját, kötetlennek mondható önszervez szórakozási, bulizási tereiben csak társként szabad megjelennie a feln ttnek. Ebben a körben olyan viszonyt KELL és LEHET is ellen rizni ket, de nem azért kell, hogy ott legyenek a feln ttek, mint fegyelmez személyek, hanem egyszer en csak legyenek beszélget partnerek: Társak számos dologban, amit a fiatalok kezdeményeznek és próbálnak megvalósítani. - Ifjúsági Fórum: az Ifjúsági Fórum letrejött 2004-ben, és együttm ködési megállapodást kötött az önkormányzattal. Ennek a része volt több olyan elem is, amit a felek kölcsönösen nem megfelel en tartottak be. Az Önkormányzat sem vitatta meg az ifjúsággal kapcsolatos döntéseit ( túl sok ilyen nem is volt), és a döntéseinek ifjúságot is érint részeit sem. De az Ifjúsági Fórum sem kereste az önkormányzatot javaslatokkal és felvetésekkel. Tehát valószín , hogy ezen a területen nem kell új elemeket kitalálni, csak a meglév kereteket kell megtölteni tartalommal, ezen a vonalon meg kell újulnia a kapcsolatnak különösképpen azután, hogy a jelen koncepció elfogadásra kerül - mert ennek végrehajtásán jó lenne, ha ez a szervez dés fokozottan rködhetne.
17
- Az Ifjúsági Fórum mint a közélet egyik szerepl je lehetne a legfontosabb közvetít az ifjúságtól mint korosztálytól az önkormányzat felé. Erre az önkormányzat nyitott. - A fiatalok véleményére közéleti kérdésekben az önkormányzat kíváncsi. Figyelembe véve a Helyzetfelmérés adatait, mely szerint a korosztály országos átlagot is meghaladóan rendelkezik internethasználati lehet séggel. E két elemet összekapcsolva ennek közvetlen fórumaként a Polgármesteri hivatal honlapján internetes párbeszédet kell elindítani ahol részben az önkormányzat által megadott fontos témákban, másrészt a fiatalok által megadott, általuk fontosnak tartott témákban lehetne t lük információt kapni, kérdéseikre válaszolnának az Önkormányzat illetékesei.
Sport - A helyzetelemzés kérdésére adott válaszok alapján Szentgotthárdon a fiatalok igen nagy számban sportolnak otthon, is, egyesületben is. A szabadid sportok szervezését ebb l is adódóan továbbra is támogatni kell. Szükség azoknak a szabadid sport-rendezvényeknek a megszervezésére (kerékpár- és gyalogos túrák, triatlon, futóversenyek, hársas tavi úszóversenyek, ahol a legjobb szentgotthárdi fiatalokat külön is díjazni kell. - Az úszás mint fontos alapsportág legjobban a fürd uszodájában gyakorolható. A rendszeresen úszó fiatal korosztály számára mindenképpen jelent s kedvezményt kell biztosítani amennyiben a rendszeres úszás valóban megvalósul. Ennek rendszerét ki kell dolgozni és el kell fogadtatni. - A sporttelep fejlesztése ugyancsak napirenden van, ami m füves labdarúgópályát jelent els sorban ezzel megrendezhet lesz az ifjúság körében különösen kedvelt téli Alpokalja Kupa nyári változtata. Ugyancsak szó van a sporttelepen teniszpályák elhelyezésér l, rekortán borítású futópálya kialakításáról. A Sporttelep az azon található Ifjúsági Parkkal együtt a szentgotthárdi fiatalok számára is elérhet kell, hogy legyen. A sporttelep üzemeltetése során az ifjúság érdekeit is szem el tt kell tartani a megállapodások megkötésekor. Ifjúságvédelem: - A családok segítése a nevel , véd funkciójának eredményesebb betöltéséhez. - Kortárs segít k képzése, aktivizálása. - A prevenciót szolgáló tárgyi, személyi, pénzügyi feltételek fejlesztése és a helyi szükségletekhez igazodó prevenciós programok. Mindenek el tt ide sorolandó a minél korábbi életkortól a szenvedélybetegségek megel zésére irányuló preventív programok megvalósulása, ennek tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása. - A mentálhigiénés szemlélet és készség alakítása. 18
- A helyi médiumok által a pozitív minták, értékek, ismeretek közvetítése, alternatív lehet ségek felkínálását, melyet a szabadid s színterek biztosával is lehet vé kell tenni. Nagy jelent ség , hogy a közvélemény minél több ismerettel rendelkezzen a szenvedélyekr l, és az átlagember is tudja, hogy saját szokásai, feszültség levezetési módjai, kialakult szenvedélyeit hogyan ismerheti fel és küzdheti le, és hogyan segíthet ebben másoknak. - a kommunikáció fejlesztése az ifjúsággal, gyermekekkel kapcsolatba kerül , és az életükben felel sséggel résztvev intézmények közötti kommunikációt, illetve segíteni kell az id sebb és a fiatalabb korosztály közötti elfogadó, érdekl d , el ítélett l, ítélett l mentes kommunikáció megvalósulását. - Drogstratégia végiggondolása a városban az intézmények összefogásával, tevékenységek összehangolása. - Szórakozóhelyek biztonságosabbá tétele a városban. - drogprevenció Külön is szót ejteni err l a prevencióról. Kábítószer ügyben a legfontosabb a megel zés. Ez nem képzelhet el másképp, mint drogmegel z akciók szervezésével. Erre az önkormányzatnak folyamatosan figyelmet kell fordítania. Ennek fórumai: B nmegel zési és Közbiztonsági Bizottság, ahol legalább évente foglalkozni kell a Kábítószerhelyzet Szentgotthárdon c. napirenddel. Ugyanezen témát az Önkormányzat Képvisel testülete is évente tárgyalja. A Családvédelmi és Egészségnevel Koordinációs Bizottság is foglalkozik a problémával. Ami a tartalmi kérdéseket illeti: a drogproblémával foglalkozni kell megel z programok támogatásával (D.A.D.A.); rendezvényekhez kapcsolódó drogprevenciós programokkal (Szentgotthárdi Ifjúság Napja; Hopp lá Fesztivál), további felvilágosító el adások szervezésével
Ifjúsági Klub: - Egy olyan közösségi tér, ami els sorban az ifjúság számára lett kialakítva a kialakításából a szentgotthárdi fiatalok különösképpen pedig az Ifjúsági Fórum tagjai kivették a részüket. A klub a M vel dési Ház pincéjében található. Az els és legfontosabb feladatra, a fiatalok számára saját tér biztosítására a fent már említett klub (a FIKUSZ) erre a legalkalmasabb. A Pannon Kapu kulturális Egyesület ennek felügyeletét átvenné, ott a felügyeletet a Ház nyitvatartási ideje alatt folyamatosan biztosítaná. A helyet programokkal is meg kell és meg lehet tölteni. Alkalmas ez olyan kiscsoportos klubfoglalkozásokra, melynek keretében akár el adások hangzanak el, DVD-n filmet néznek meg, koncerteket tartanak, az ott beállított számítógépen internet hozzáférést biztosít, oda beállítható asztali foci vagy más ehhez hasonló népszer játék. Mindezek szervezéséhez szükség van az Egyesület munkatársainak a jelenlétére úgy, hogy a fiatalok ne érezzék, hogy folyamatosan a feln ttek figyelik ket. 19
- Eszköztár fejlesztése.: a klubban szükséges a bútorok min ségének javítása, f tés korszer sítés, játékok beszerzése ( dars, asztalifoci, stb.) - Ifjúsági Park Az ott elhelyezett játékelemek többnyire népszer ek a korosztály egyes tagjai között. Ezzel kapcsolatosan két feladat van: további népszer elemek beszerzése olyanoké, melyeken azután akár versenyek is rendezhet k mindenek el tt tehát új kihívásokat jelentenek a fiatalok körében. A másik, hogy ennek az Ifjúsági Parknak is kellene egy olyan gazdája, aki ott a rendért felel és id közönként oda programokat is szervez pl. városi megmérettetést, bajnokságot ezekben a sportágakban. Pannon Kapu Kulturális Egyesület: - A kulturális egyesületre a közm vel dési feladatok kapcsán is számítani kell, de vannak további speciális feladatai is. A kulturális csoportokat meg kell rizni különösen a mazsorett csoportot, és az igények felmérése után további klubokat is létrehozva a fiatalok körében népszer számítógépes klubot, ahol hozzáért szakember segít az érdekl d knek akár a számítógép használatban, akár az internethasználatban. - Felvilágosítás, segítségnyújtás, megel z programok: beszélgetések, esetleges orvosi segítségnyújtás megszervezése egészségügyi állapot, betegségek ( diabetes, magas vérnyomás, elhízás, mentális zavarok stb.- ezek kiváltó okai: helytelen életmód ) - Problémaviláguk feltárása: pl. túlterheltség, sok az elmagányosodott fiatal, széls séges politikai nézetek terjedése Civil szervezetek - A Civil Fórum segítségével szükséges a fiatalok segítése folyamatos, érdekes és változatos szünidei táborok, programok szervezésében. Ezt az önkormányzatnak anyagilag is támogatni szükséges. - szükség van olyan civil szervezetekre. Melyeknek a feladatai közé illeszthet néhány, a fiatalokat érint tevékenység olyanok, melyek a generáció tagjait érdeklik, és érdekl désüket jelenleg nem tudják hol kielégíteni. Ilyen a lovaglás akár egy lovas klub keretében, ilyen a kerékpározás, vagy a technikai sportok iránti igény kielégítése pl. motorosok klubja, illetve vízi sportokat kedvel k számára evez s klub szeervezése. Az ifjúság egészségügyi állapota Egy 2007. tavaszi felmérés szerint a szentgotthárdi ifjúsági korosztályba tartozóknál - hátgerincferdüléses aránya 30% (általános iskolás korban ez még 1-2%) 20
- hanyag tartás 35-40% (általános iskolás korosztálynál 5%) - lúdtalp 40% (általános iskolás korosztálynál 20%) - allergiás betegségek 4-5% (általános iskolás korosztálynál 2%) - túlsúly 40-45% (ált. isk. 30%) - szemüveges 40% (ált. isk.: 25%). A számok zavarba ejt en magasak és látható az is, hogy néhány év alatt milyen ütemben romlanak. Ami az önkormányzat szintjén tehet : - a még iskolás korosztálynál a kistérségi szinten m ködtetett gyógytorna és a Rehabilitációs Kórház gyógytornászai segítségével gyógyúszás, gyógytorna biztosítása. - A kövérség mint népbetegség a kevés sportolás, mozgás és ezzel párhuzamosan a sok egészségtelen étel miatt tapasztalható. Ellene szabadid s sportrendezvények további szervezésének biztosításával, az iskolai sport hangsúlyossá tételével kell az önkormányzatnak foglalkoznia. - Ezen túlmen en az iskolákban ezzel kapcsolatban táplálkozási programokat kell indítani és szervezni. - Az allergiás megbetegedések, a dohányzás-, az alkoholfogyasztás- és a drogfogyasztás elleni fellépés érdekében prevenciós programokat kell m ködtetni.
21
SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérd íves vizsgálatának kiértékelése
Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007.
22
Bevezetés
Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. márciusában elérkezettnek látta az id t arra, hogy a város ifjú korosztálya körében átfogó helyzetelemzést végezzen. A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági változásai új feladatokat jelentenek a gyermek-és ifjúsági korosztállyal foglalkozók számára. A társadalom alrendszereinek ifjúságpolitika mint alrendszer
így az
átalakulásából törvényszer en következett, hogy gyökeresen
megváltozott a fiatalok helyzete is. Ez a speciális társadalmi csoport sajátos körülményei, társadalmi helyzete, függ sége, kultúrája, érdekl dése, problémái, önkifejezésének és életstílusának mássága, kommunikációjának eltérése miatt a legérintettebb és legérzékenyebb rétege
szakmai kutatások szerint vesztese
az átalakulásoknak.
A mai világ teljesítmény-centrikusságával, magas követelményrendszerével szemben sokszor bizonytalan a természetes és mesterséges támaszok köre, azaz nem elég er s hátteret biztosít a család, az iskola, a település, a baráti közösség, az intézmények és a munkahely. A családok felkészületlenek szerepükre, hiszen olyan tudást, kultúrát kellene átadniuk gyermekeiknek, amiket k sem kaptak meg szüleikt l. A lakáshoz jutásban, a családalapítás és életkezdés feltételeinek megteremtésében is legtöbbször a szül i családoknak kell segíteniük gyermekeiket. Az iskola elvégzése sem jelent egyértelm garanciát az állás megszerzésére. A munka
világában
ugyanakkor
kemény,
profitorientált,
teljesítmény
és
haszonelv
megközelítések érvényesülnek. A könnyen el álló krízishelyzetben a gyermekek és a fiatalok pillanatok alatt veszélyeztetetté válnak, a drog, az alkohol, a b nözés a probléma könny megoldása felé viheti el e korosztályt. Ezért az állam er feszítései és a családok támogatása mellett helyi (els sorban települési) szinten jelent s támaszokra, biztos pontokra, segít környezetre,
ifjúságbarát
önkormányzatokra,
intézményekre,
szakemberekre
és
kortárssegít kre van szükség. Mindezen folyamatokat, tényeket figyelmembe véve Szentgotthárd Városának is rövid távú célja között szerepel
a szentgotthárdi fiatalok életesélyeinek javítása érdekében-, hogy
ifjúságpolitikai koncepciót készítsen, melyhez ez az anyag megfelel kiindulási pontként szolgál.
23
A helyzetelemzés célja
A helyzetelemzés célja az ifjú korosztály állapotának felmérése a lentebb felsorolt témakörökben. Legfontosabb célunk az, hogy képet kapjunk a szentgotthárdi fiatalok anyagi és kulturális er forrásairól, életmódjáról és értékrendszerér l. A jelenlegi helyzetelemzés háttéranyaga lehet egy mélyebb kutatásnak, ennek kib vítése jó alapként szolgál egy szociológiai kutatáshoz. Most az alapadatok tárgyszer bemutatására vállalkoztunk. Az összefüggések feltárása, azok mélyreható elemzése, illetve mindazoknak a társadalmi, gazdasági átalakulásoknak köszönhet
változásoknak és
jellegzetességeknek a leírása, amelyek a generációs újratermel dés folyamataiban végbementek, szakemberek (szociológus, szociálpszichológus, társadalomkutató, történész) munkáját kívánja meg a társadalomtudomány és a szociológia eszközeinek a felhasználásával. Bennünk a lelkesedés nagy, hisz önkormányzatunk az utóbbi években folyamatosan kiemelt figyelmet fordított az ifjúsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Mindezen er feszítések, hosszú folyamatok összessége megalapozhatja egy olyan ifjúságpolitikai koncepció kialakítását, amely több helyi szervezeti egység és több szervezet közös, városfejlesztési szempontot is figyelembe vev kemény munkájának eredménye lehet.
Módszertan, mintaleírás A helyzetelemzés módszeréül a társadalomtudományokban leggyakrabban alkalmazott módszert, a kérd ívet választottuk, mely alkalmas nagyméret alapsokaság vizsgálatára. A kérd íves vizsgálatok egyaránt alkalmasak leíró, magyarázó, valamint felderít célokra. Jelen helyzetelemzésben els sorban a felderítés és a leírás volt a cél. A helyzetelemzés elemzési egysége, azaz a válaszadó az egyes ember volt. A kérd ív
a könnyebb elemzés érdekében
kizárólag zárt kérdéseket tartalmazott. A
kérd ív kérdéseit 2007. áprilisában állítottuk össze, a lekérdezés április és május hónapban történt meg.
A helyzetelemzés alapsokasága: 1.
Helyzetelemzésünkben azokat tekintjük szentgotthárdinak, akik Szentgotthárdon rendelkeznek állandó lakhellyel.
24
2.
Fiatalnak az ifjúságszociológiában standard kategóriának számító 15-29 éveseket tekintjük.
A helyzetelemzés metodikája: A 15-29 éves korosztályt két 2 korcsoportra osztottuk. A 15-18 éves korcsoport az 1989-1992 években, a 19-29 éves korcsoport a 1978-1988 években születetteket jelenti. A 15-18 éves korosztály fiataljait legkönnyebben az iskolákban érjük el. Ezért felvettük a kapcsolatot a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegység vezet jével, valamint a III. Béla Szakképz Iskola igazgatóhelyettesével. A két iskolában összesen 240 kérd ívet osztottunk ki, ebb l 223 értékelhet kérd ívet kaptunk vissza. A 19-29 éves korcsoport lekérdezéséhez igénybe vettük a szentgotthárdi népességnyilvántartás, melyb l utcák szerint, valószín ségi mintavételi eljárással, egyszer véletlen kiválasztáson alapuló mintavétellel választottuk ki azt a 350 f t, akiknek postai úton küldtük ki a kérd íveket egy kísér levéllel együtt. A kérd ívet kitölt természetesen anonim maradt. A kérd íveket azokba a gy jt ládákba vártuk vissza, amelyeket, véleményünk szerint, Szentgotthárd azon pontjain helyeztünk ki, ahol ennek a korosztálynak a fiataljai gyakran megfordulnak, illetve figyeltünk a területi elosztottság megfelel arányára is. Ezek a helyek a következ k voltak: Polgármesteri Hivatal földszintjén, a Pannon Kapu Kulturális Egyesület (M vel dési Ház) el terében, a Móra Ferenc Városi Könyvtár olvasószolgálatánál, a Club 3 Étteremben, a Hunyadi Vendégl ben, a 9-11 Pub-ban , a zsidai italboltban, a máriaújfalui Papp Csárdában, a Kertvárosi Vendégl ben (volt Biczó Kocsma)
vagyis bárki által
könnyedén elérhet helyen. Sajnos, a kiküldött 350 kérd ívb l csak 33-at kaptunk vissza, így a helyzetelemzés során mindösszesen 256 kérd ívet értékeltünk. Az adatok elemzése során fontos figyelembe vennünk azt, hogy az iskolai önkitölt s kérd ív esetében egyértelm nek t nik, hogy az a Szentgotthárdon a normál középiskolai képzésben résztvev ket reprezentálja, addig a postán kiküldött kérd ívek esetében jogosan merül fel a kérdés, hogy kiket reprezentál. A válaszadók 94%-a százaléka olyan, aki nem önállóan él, hanem szüleivel. Úgy t nik, hogy adatgy jtésünkkel a fiatalok ezen csoportját sikerült elérnünk, míg a szül kr l már levált, gazdaságilag aktív csoportot csak nyomokban sikerült bevonnunk a kutatásba. Épp ezért ezt az elemzés során végig figyelembe kell vennünk.
25
A helyzetelemzésben használt kérd ív a következ témaköröket tartalmazza:
f
blokkokat,
I. Demográfiai helyzet, társadalmi státusz Nemi jellemz k 1. kérdés Életkori jellemz k 2. Iskolázottság 3-5. Családi állapot 6. Gazdasági aktivitás/, 7-15. inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemz i 16-23. Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények 24-33. Anyagi helyzet 34-36. II. Információs társadalom Számítógép használat/Internet használat 37-41. III. Életmód, önkárosító magatartásformák el fordulása Sportolási szokások 42-46. Dohányzás 47. Alkoholfogyasztás 48-49. Kábítószer fogyasztás 50-51. Szexualitás 52-53. IV. Szórakozás Szabadid 54-67. A kulturális fogyasztás szinterei 68-71. Szabadid s, szórakozási programok, lehet ségek iránti igény 72-74. V. Társadalmi közérzet, közéleti aktivitás, a fiatalok értékvilága Társadalmi közérzet 75-77. Személyes élettervek 78. Politikai/közéleti érdekl dés, aktivitás 79-81. Egyes életelvek fontossága/értékpreferenciák 82. A szentgotthárdi fiatalok problémái 83. VI. Vallásosság 84-86. VII. A fiatalok Szentgotthárd-képe
26
Szentgotthárd a fiatalok szemében 87-90. Elégedettség az egyes intézményekkel, szolgáltatásokkal 91-93
DEMOGRÁFIAI HELYZET, TÁRSADALMI STÁTUSZ
Nemi és életkori jellemz k A lakónyilvántartás 2001. évi Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai szerinti a 15-29 éves fiatalok nemek szerinti megoszlása férfi:
% ,n
.%
A megoszlást jól közelíti a ténylegesen megkérdezettek aránya, azaz e tekintetben reprezentatív a minta. A válaszadók nemi megoszlása: 42,58 % férfi, 57,03 % n , 1 f nem válaszolt a kérdésre. Az életkori megoszlást figyelve szembet n , hogy a 21 éven aluli korosztály nagyobb súllyal jelenik meg a lekérdezettek körében. Ennek oka abban rejlik, hogy a postán, a 19-29 éveseknek kiküldött kérd ívek csak rendkívül kis hányadát kaptuk vissza, k voltak azok, akik esetleg az adott címen nem voltak elérhet k, leváltak már a szül kt l, vagy csak egyszer en nem fordítottak id t a kérd ív kitöltésére. A bevezet ben említett korcsoport szerinti (15-18 év, illetve 19-29 év) megoszlásban az adatok alapján átfedés tapasztalható, hisz a III. Béla Szakképz Iskola tanulói között akár 21 éves diákokat is találunk. Ez alapján, a korcsoportok szerinti megoszlás a következ képpen alakult: 15-18 év: 62,89 %, 19-29 év 36,72 %.
0%
43%
Fiú Lány
57%
Nem válaszolt
27
15
2. Hány éves vagy(%)?
16 17 18 19 16
05 7 23 4
5 11
38
20 21
10 44
22 23 24
41
25 26
37
42
27 28 29 Nem válaszolt
1.
Fiú Lány
Nem válaszolt 2.
109 146 1
42,58% 57,03% 0,39%
38
14,84%
44
17,19%
37
14,45%
42
16,41%
41
16,02%
10
3,91%
16
6,25%
7
2,73%
2
0,78%
3
1,17%
4
1,56%
0
0,00%
5
1,95%
5
1,95%
1 1
0,39% 0,39%
Hány éves vagy? 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 Nem válaszolt
28
Iskolázottság Ha a megkérdezettek iskolai végzettség szerinti megoszlását nézzük, akkor a következ ket állapíthatjuk meg: 1,56 % 8 osztálynál kevesebbet végzett, legnagyobb hányaduk, 58,2 %-uk, 8 osztályos végzettséggel rendelkezik, ami azt jelenti, és ezt már a fentebb jelzett adatok is mutatják, hogy nagyrészük még középiskolai diák, 7,03 % szakmunkásképz t végzett, 23,83 % szakközépiskolát, további 4,69 %-uk gimnáziumot, fels fokú végzettséggel jelenleg a megkérdezettek 3,12 %-uk rendelkezik. Ezen adatoknál figyelembe kell venni azt, hogy májusban már sok diák az érettségi el tt állt, így a tanulók közel 25%-a jelölte be azt, hogy már valamilyen középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolázottság országos adatait figyelembe véve a szentgotthárdi fiatalok képzettségi szintje megfelel az országos átlagnak, de ezt egy következ
témakör kapcsán részletesebben
tárgyaljuk. A szül k iskolai végzettségét tekintve látható, hogy a megkérdezettek a szül khöz képest felfelé mobilak az iskolát tekintve. A szül k iskolázottságánál megfigyelhet , hogy a fels fokú iskolai végzettség az anyáknál ma már nagyobb arányban van jelen, els sorban a f iskolai végzettség magasabb el fordulása miatt. A férfiak esetében magas a szakközépiskolával rendelkez k aránya, míg a n knél a 8 általánosnál kevesebb a gyakoribb.
2%
3. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged?
0% 3% 5%
2% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképz
24%
Szakközépiskola Gimnázium 57%
F iskola Egyetem
7%
Nem válaszolt
29
3.
Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképz Szakközépiskola Gimnázium F iskola Egyetem
4
1,56%
149
58,20%
18
7,03%
61
23,83%
12
4,69%
7
2,73%
1 4
0,39% 1,56%
Nem válaszolt
4. Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 1% 4% 0%
9%
8 általánosnál kevesebb
16%
8 általános Szakmunkásképz Szakközépiskola 36%
18%
Gimnázium F iskola Egyetem
16%
4.
Nem válaszolt
Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb
1
0,39%
8 általános
23
8,98%
Szakmunkásképz Szakközépiskola
94
36,72%
40
15,63%
Gimnázium
46
17,97%
F iskola
41
16,02%
Egyetem
9 2
3,52% 0,78%
Nem válaszolt
30
5. Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 4% 7%
0% 5% 8 általánosnál kevesebb
7%
8 általános Szakmunkásképz
11%
40%
Szakközépiskola Gimnázium F iskola Egyetem
26%
5.
Nem válaszolt
Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképz Szakközépiskola Gimnázium F iskola Egyetem Nem válaszolt
1
0,39%
12
4,69%
103
40,23%
67
26,17%
27
10,55%
18
7,03%
19 9
7,42% 3,52%
Családi állapot Az Ifjúság2000 és 2004-es kutatás is azt mutatja, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban eltöltött id
megnövekedése, valamint az els
munkába állás id pontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkez élettársi viszonyok válnak gyakoribbá.
31
Az életkori megoszlásnak megfelel en a válaszadók 86,72 %-a n tlen, hajadon. Házasságban 3,13 %-uk él, élettársi viszony 1,95 %-nál fordul el , és szintén csak 1,95% az elváltak aránya. 6. Mi a családi állapotod? 2% 2%
6%
3% N tlen/hajadon Házas Élettárssal élek Elvált/egyedül élek Nem válaszolt 87%
6.
Mi a családi állapotod? N tlen/hajadon Házas Élettárssal élek Elvált/egyedül élek Nem válaszolt
222
86,72%
8
3,13%
5
1,95%
5 16
1,95% 6,25%
Gazdasági aktivitás A szentgotthárdi fiatalok tevékenységi mintázatát vizsgálva nem tapasztalható meglep állapot. A 15 és 19 év közöttiek dönt többsége még tanulmányaival van elfoglalva, 8,2 %-uk jelezte azt, hogy nem tanuló, vagyis gazdaságilag aktívnak mondható. A gazdaságilag inaktivitás, amely ebben a korszakban leginkább a GYES-t, GYED-et jelenti, az elért és hozzánk visszajutatott korcsoportot tekintve nem számottev , hisz mindössze 1 f jelezte, hogy jelenleg gyesen van.
7.
Mi a foglalkozásod? Háztartásbeli
0
0,00%
32
Gyesen, gyeden vagyok Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas Munkanélküli vagyok Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló F iskolai, egyetemi hallgató Egyéb Nem válaszolt
7. Mi a foglalkozásod(%)?
1
0,39%
0
0,00%
1
0,39%
0
0,00%
42
16,41%
5
1,95%
21 186
8,20% 72,66%
Háztartásbeli Gyesen, gyeden vagyok Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas
1010 0
42
Munkanélküli vagyok 5 21
Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló
186
F iskolai, egyetemi hallgató Egyéb Nem válaszolt
A munkanélküliségt l való félelem központi szerepet játszik a fiatalok gondolkodásában, s t, inkább azt lehet mondani, hogy minél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb a munkanélküliségt l való félelme. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy megváltozott a pályakezd k elhelyezkedési lehet sége. A munkanélküliség különösen két csoportra bontható: az egyik fels fokú, a másik része általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolában töltött id hosszával a pályakezd munkanélküliek körében is érzékelhet egy életkor növekedés, így jellemz en a 20 év feletti korosztály tekinthet különösen veszélyeztetettnek. A fels oktatási intézményekben nincs összhang a kínálat és a munkaer piaci kereslet között. A diploma értéke csökken, egyre több van bel lük. Ennek hatása a diplomás pályakezd k számának növekedésében mutatkozik meg. A munkanélküliség az általunk lekérdezettek körében rendkívül elenyész , hisz kevés olyan fiatalt sikerült elérnünk, aki rövid, munkaer -piaci élete során, volt már munkanélküli.
33
Mindösszesen 6,64 % és ennek fele regisztráltatta is magát. Az érintettek kisebbsége egyenl arányban nem regisztráltatta magát, illetve volt regisztrált és regisztrálatlan munkanélküli is. A munkanélküliség problémája igazán azoknál jelentkezik, akik nem tudtak, vagy nem akartak hosszan az iskolarendszerben maradni. A munkanélküli id szakot figyelembe véve, mindössze 1,18 % jelezte azt, hogy egy évnél hosszabb ideig volt munkanélküli, a másik 3 id intervallumnál az arány megegyez : 2,35 %
8. Voltál-e már munkanélküli? 4% 1% 1% 0% 12%
Igen, regisztráltattam magamat Igen, de nem regisztráltattam magamat Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is Jelenleg is munkanélküli vagyok
82%
Nem voltam munkanélküli Nem válaszolt
8.
Voltál-e már munkanélküli? Igen, regisztráltattam magamat Igen, de nem regisztráltattam magamat Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is Jelenleg is munkanélküli vagyok Nem voltam munkanélküli Nem válaszolt
10 3 3 1 31 208
3,91% 1,17% 1,17% 0,39% 12,11% 81,25%
34
9. Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli id szakod? 2% 2% 2% 3 hónapnál rövidebb
1%
3-6 hónap között 7-12 hónap között 1 évnél hosszabb ideig Nem válaszolt 93%
9.
Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli id szakod? 3 hónapnál rövidebb 3-6 hónap között 7-12 hónap között 1 évnél hosszabb ideig Nem válaszolt
6
2,35%
6
2,35%
6
2,35%
3 234
1,18% 91,76%
A gazdaságilag aktívak foglalkozási megoszlásában a szellemi alkalmazottak jelennek meg a legnagyobb hányadban,
ket azok a szakmunkások követik, akik a
szolgáltatásban helyezkedtek el, majd az önálló vállalkozók és a szellemi vezet k zárják a sort.
10. Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol(%)?
Szellemi vezet Szellemi alkalmazott
2
9
Önálló vállalkozó iparban
402 7 0 7 Önálló vállalkozó mez gazdaságban Önálló vállalkozó szolgáltatásban Szakmunkás iparban Szakmunkás szolgáltatásban
223 Betanított munkás iparban Betanított munkás mez gazdaságban
35
10.
Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol? Szellemi vezet Szellemi alkalmazott Önálló vállalkozó iparban Önálló vállalkozó mez gazdaságban Önálló vállalkozó szolgáltatásban Szakmunkás iparban Szakmunkás szolgáltatásban Betanított munkás iparban Betanított munkás mez gazdaságban Betanított munkás szolgáltatásban Egyéb Nem válaszolt
2 9 4 0 0 2 7 0 0 0 7 223
0,79% 3,54% 1,57% 0,00% 0,00% 0,79% 2,76% 0,00% 0,00% 0,00% 2,76% 87,80%
A gazdaságilag aktív fiatalok (akik a minta 11,76 %-át teszik ki) nagy része, azaz 7,06 %-a 18 és 24 éves kora között kezdett dolgozni és 3,92 %-uk számolt be arról, hogy már 18 éves kora el tt munkába állt. 0,78 %-uk pedig 24 éves kora után lépett a munkavállalók sorába.
Az iskolai végzettség természetes módon befolyásolja a munkakezdést. A
tanulmányaikat az általános iskolával befejez k dönt
többsége 18 éves kora el tt
munkavállaló volt. A szakmunkásképz t végzettekt l kezdve azonban már a 18 és 24 év közötti kategória a meghatározó.
11. Hány éves voltál, amikor el ször munkába álltál?
4%
7% 1% 18 évesnél fiatalabb 18 és 24 év között 24 évesnél id sebb Nem válaszolt
88%
11.
Hány éves voltál, amikor el ször munkába
36
álltál? 18 évesnél fiatalabb 18 és 24 év között 24 évesnél id sebb Nem válaszolt
10
3,92%
18
7,06%
2 225
0,78% 88,24%
A foglalkoztatottak ( tehát a megközelít leg 12 %-os mintázat) legutóbbi munkahelye többségében Szentgotthárdon volt, valamivel több mint a válaszadók fele válaszolt így. A fennmaradó közel 6 % a felsorolt települések valamelyikén kapott állást.
12. Hol dolgozol(%)?
16
Szentgotthárdon
5 210 2 5
A kistérségben Körmenden Szombathelyen Zalaegerszegen Ausztriában Egyéb
225
12.
Nem válaszolt
Hol dolgozol? Szentgotthárdon A kistérségben Körmenden
16
6,25%
5
1,95%
2
0,78%
37
Szombathelyen Zalaegerszegen Ausztriában Egyéb Nem válaszolt
1
0,39%
0
0,00%
2
0,78%
5 225
1,95% 87,89%
A nem Szentgotthárdon dolgozók 1,95 %-a az egyéb kategóriát jelölte meg válaszul, 1,56%-a azért dolgozik más településen, mert nem talált a végzettségének megfelel munkát, 1,17 %-uk nem is akart Szentgotthárdon dolgozni, mindössze 0,78 % magyarázza az anyagiakkal, illetve azzal, hogy nem talált neki tetsz munkát. 0,39 % pedig a véletlennel magyarázza.
13. Miért nem Szentgotthárdon dolgozol(%)? Nem találtam nekem tetsz munkát 2 4 2 31 5
Nem volt a végzettségemnek megfelel munka Anyagilag jobban jöttem ki Nem is akartam itt dolgozni Véletlenül alakult így
239
Egyéb Nem válaszolt
13.
Miért nem Szentgotthárdon dolgozol?
38
Nem találtam nekem tetsz munkát Nem volt a végzettségemnek megfelel munka Anyagilag jobban jöttem ki Nem is akartam itt dolgozni Véletlenül alakult így Egyéb Nem válaszolt
2
0,78%
4
1,56%
2
0,78%
3
1,17%
1
0,39%
5 239
1,95% 93,36%
A szentgotthárdi munkaer piac lehet ségeit a foglalkoztatottak többsége borúsan értékeli: 5,47 %-nyian azon a véleményen vannak, hogy a körülmények kedvez tlenek, 4,69 % nagyon kedvez tlennek ítéli meg a helyzetet, közepes min sítést a foglalkoztatottak 1,56 %-a adott. Valamilyen szint kedvez helyzetképpel kevesebb, mint 1 %-uk bírt.
14. Milyenek az elhelyezkedési lehet ségek Szentgotthárdon és környékén(%)?
114
14
12
Kedvez ek 10
Nagyon kedvez ek Közepesek Kedvez tlenek Nagyon kedvez tlenek Nem tudom
214
14.
Nem válaszolt
Milyenek az elhelyezkedési lehet ségek Szentgotthárdon és környékén? Kedvez ek
1
0,39%
39
Nagyon kedvez ek Közepesek Kedvez tlenek Nagyon kedvez tlenek Nem tudom Nem válaszolt
1
0,39%
4
1,56%
14
5,47%
12
4,69%
10 214
3,91% 83,59%
A foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek 4,3 %-a jelenleg képzésben vesz részt, közel háromnegyede, 8,59 %-a nem vesz részt szervezett képzésben. 15. Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz e/részt veszel-e bármilyen szervezett képzésben?
4%
9%
Igen Nem Nem válaszolt
87%
Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz e/részt veszel-e bármilyen szervezett 15. képzésben? Igen Nem Nem válaszolt
11
4,30%
22 223
8,59% 87,11%
40
Inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemz i A 15-29 éves fiatalok élethelyzetének jelent s fejleménye, hogy az elmúlt néhány esztend ben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekv arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. A középiskolai tanulók többsége, 84,25 %-a, a lekérdezési mintából adódóan, Szentgotthárdon végzi középiskolai tanulmányait, 4,33 % pedig Szombathelyen, illetve Zalaegerszegen. Ez utóbbi tanulókat postai lekérdezés útján sikerült elérnünk, hisz a 19-29 évesek között vannak olyanok, akik az év második felében töltik be 19. életévüket, akik elképzelhet , hogy májusban még középiskolások voltak, de jelenleg már fels fokú képzésben vesznek részt, vagy munkába álltak.
16. Hol végzed középiskolai tanulmányaidat(%)?
010 010
Szentgotthárdon
29
Körmenden Szombathelyen K szegen Csepregen Zalaegerszegen Vas megye más településén Egyéb
214
16.
Nem válaszolt
Hol végzed középiskolai tanulmányaidat? Szentgotthárdon Körmenden Szombathelyen
214
84,25%
0
0,00%
10
3,94%
41
K szegen Csepregen Zalaegerszegen Vas megye más településén Egyéb Nem válaszolt
0
0,00%
0
0,00%
1
0,39%
0
0,00%
0 29
0,00% 11,42%
Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan növekedett a fels fokú oktatási intézményekben tanulók száma. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint az 1990-es évek eleji valamivel több, mint 76 ezer hallgatóról 217 ezerre n tt az egyetemeken és f iskolákon tanulók száma a 2005-2006-os tanévre. Hasonló növekedés figyelhet meg a Nyugat-dunántúli régióban él egyetemisták és f iskolások számában. 15 év alatt 7700-ról 21119-re n tt a fels fokú tanulmányokat folytatók száma. Azonos id alatt Vas megyében nagyságrendileg 2000 f r l 5390 f re n tt az egyetemi és f iskolai szint képzésben nappali tagozatokon tanulók száma. Az általunk megkérdezettek körében is magas, 47,27 % azoknak az aránya, akik tovább szeretnének tanulni, 14,84 % pedig jelenleg úgy gondolja, hogy nem kíván fels fokú oktatásban részt venni. A 27,34 %-os nem tudom arány valószín leg annak tudható be, hogy ezen diákok középiskolai tanulmányaik elején járnak és még bizonytalanok a továbbtanulást illet en. Az iskolákkal kapcsolatos egyik kiemelt elvárás az esélyegyenl ség megteremtése, a társadalmi különbségek csökkentése. Mégis egyes, els sorban az oktatás társadalmi hatásaival foglalkozó szerz k arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolák paradox módon gyakorta a meglév társadalmi különbségek, egyenl tlenségek újratermelésének egyik legf bb eszközei. Az Ifjúság2004 adataiból jól látható, hogy a fels fokú végzettséget szerz
Vas megyei
fiatalok több mint felének a szülei maguk is diplomásak. A lakosság általános iskolázottsági szintjének növekedésével ugyanakkor számos középfokú végzettséggel rendelkez
szül
gyermeke szerez egyetemi vagy f iskolai diplomát. A szakmunkás és különösen a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkez szül k gyermekeinek csupán elenyész arányban adatik meg a diplomaszerzés esélye. Az anyák és az apák végzettsége az adatok szerint közel azonos arányban termeli újra az egyetemi vagy f iskolai végzettséggel nem rendelkez k körét.
42
17. Szeretnél-e továbbtanulni?
11%
Igen Nem
47%
27%
Nem tudom Nem válaszolt
15%
17.
Szeretnél-e továbbtanulni? Igen Nem Nem tudom Nem válaszolt
121
47,27%
38
14,84%
70 27
27,34% 10,55%
A továbbtanulni szándékozó középiskolások 42, 14 %-a már tudja, hogy milyen pályán szeretne továbbtanulni, 31,1 %-uk pedig még nem döntötte el. A már határozott elképzeléssel rendelkez k körében el kel helyet foglal el az idegenforgalmi, katonai, rend ri pálya.
43
18. Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul(%)? Jogi Közgazdasági, pénzügyi 3 5
6
68
Bölcsészi, pedagógiai 7
15
37
Kereskedelmi 11 7
Idegenforgalmi Mez gazdasági M vészeti
43 79
Katonai, rend ri Orvosi, egészségügyi Egyéb Még nem döntöttem el Nem válaszolt
18.
Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul? Jogi Közgazdasági, pénzügyi Bölcsészi, pedagógiai Kereskedelmi Idegenforgalmi Mez gazdasági M vészeti Katonai, rend ri Orvosi, egészségügyi Egyéb Még nem döntöttem el Nem válaszolt
3
1,18%
5
1,97%
6
2,36%
7
2,76%
15
5,91%
3
1,18%
7
2,76%
11
4,33%
7
2,76%
43
16,93%
79 68
31,10% 26,77%
Azok közül, akik már gazdaságilag aktívak vagy munkanélküliek, illetve középiskolai tanulmányaikat nem f iskolán, vagy egyetemen szeretnék folytatni, közel 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy szeretne valamilyen fels fokú képzésben rész venni. A nemleges
44
választ adó közel 60%-ban átfedés van azokkal, akik valamely fels fokú oktatási intézményben szeretne továbbtanulni.
19. Tervezed-e szervezett, nem fels fokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után?
16%
24%
Igen Nem Nem válaszolt
60%
19.
Tervezed-e szervezett, nem fels fokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után? Igen Nem Nem válaszolt
62
24,22%
153 41
59,77% 16,02%
A továbbtanulást nem tervez középiskolai tanulók közel harmadának még nincs határozott elképzelése a leend munkahelyér l, de a már munkába állást tervez k többsége, mintegy 21,42 %-uk Szentgotthárdon, illetve valószín leg a jobb kereset reményében Ausztriában szeretne elhelyezkedni.
45
20. Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni(%)? Szentgotthárdon A kistérségben
27 87
2 50 8 05
Körmenden Szombathelyen
6
Vas megye más településén Zalaegerszegen Budapesten
27 15
A Nyugat-Dunántúlon Ausztriában Egyéb
70
Nincs határozott elképzelésem Nem válaszolt
20.
Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon A kistérségben Körmenden Szombathelyen Vas megye más településén Zalaegerszegen Budapesten A Nyugat-Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem Nem válaszolt
A fels fokú képzésben részvev k leend
27
10,71%
2
0,79%
5
1,98%
0
0,00%
8
3,17%
0
0,00%
5
1,98%
6
2,38%
27
10,71%
15
5,95%
70 87
27,78% 34,52%
szakmastruktúrájában kiemelkedik
els sorban a fiúk körében a katonai, rend ri pálya. A közgazdasági, pénzügyi képzés 3,13 %os részesedése mellett ugyanilyen súllyal szerepel az idegenforgalom, valamivel kevesebben, 2,34 %-ban, tanulnak szintén egyenl
súllyal bölcsészi, pedagógiai, valamint orvosi,
egészségügyi pályán. A többi közül még kiemelkedik a m vészeti oktatás.
46
21. Ha fels fokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jelleg a képzés(%)? 8 2 8 6
5
Jogi
4
Közgazdasági, pénzügyi
5
Bölcsészi, pedagógiai 10
Kereskedelmi
6
Idegenforgalmi Mez gazdasági
127
M vészeti Katonai, rend ri Orvosi, egészségügyi
75
Egyéb Nem válaszolt
21.
Ha fels fokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jelleg a képzés? Jogi Közgazdasági, pénzügyi Bölcsészi, pedagógiai Kereskedelmi Idegenforgalmi Mez gazdasági M vészeti Katonai, rend ri Orvosi, egészségügyi Egyéb Nem válaszolt
2
0,78%
8
3,13%
6
2,34%
5
1,95%
8
3,13%
4
1,56%
5
1,95%
10
3,91%
6
2,34%
75 127
29,30% 49,61%
Jelzés érték , hogy a fels oktatásban tanulók 32,42 %-a még nem rendelkezik határozott elképzeléssel a végzés utáni munkavállalásról és csak 6,64 %-uk jelez konkrét szentgotthárdi terveket. Talán hasznos lenne e fiatalok célzott tájékoztatása a helyi munkaer piac várható igényeir l, illetve a munkaer -piaci kínálat és kereslet a fiatalok széles spektrumát érint tájékoztatása valamilyen munkaer -piaci tájékoztató, börze formájában.
47
22. F iskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni(%)? Szentgotthárdon 17
212
A kistérségben 70
Körmenden
11
79
Szombathelyen
9
Vas megye más településén 24
Zalaegerszegen Budapesten A Nyugat- Dunántúlon
21
Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem
83
22.
Nem válaszolt
F iskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon A kistérségben Körmenden Szombathelyen Vas megye más településén Zalaegerszegen Budapesten A Nyugat- Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem Nem válaszolt
17
6,64%
2
0,78%
1
0,39%
2
0,78%
7
2,73%
0
0,00%
11
4,30%
9
3,52%
24
9,38%
21
8,20%
83 79
32,42% 30,86%
Az iskola befejezése utáni munkaer -piaci kilátások megosztják a szentgotthárdi diákokat: 47,24 %-uk tart, míg 25,20 %-uk nem tart attól, hogy tanulmányai befejeztével nem talál munkát, 16,93 % pedig még nem tudja. Leginkább a szakmunkásképz ben tanulók tartanak az elhelyezkedési nehézségekt l, a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járók körében már kisebb a feszültség e kérdés kapcsán. A fels oktatásban tanulók esetében pedig az optimizmus a domináns.
48
23. Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni?
11% Igen
17% 47%
Nem Nem tudom Nem válaszolt
25%
23.
Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni? Igen Nem Nem tudom Nem válaszolt
120
47,24%
64
25,20%
43 27
16,93% 10,63%
Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények Az Ifjúság2004-es vizsgálatot tekintve megállapítható, hogy a 15-29 éves fiatalok 36 %-a már önálló életvitelt folytat, egyedül, vagy saját családjával él.
k azok, akik már több-
kevesebb felel séggel tartoznak saját mindennapjaik és családjuk iránt. Saját mintákban a megkérdezettek mintegy 90 %-a még a szüleivel él, hisz többségük még középiskolai tanuló.
A háztartások összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a válaszadók körében is, úgy mint a magyar társadalom egészében, alacsony a többgenerációs együttélések aránya. A válaszadók 4,69 %-ban egy generáció él egy háztartásban, valószín leg k a singlik, illetve a fiatal házasok gyermek nélkül. A 79,68 %-nyi kétgenerációs családháztartások a szül gyermek generációt jelentik, ahol a megkérdezett a gyermek, csak töredék az a szám, ahol a szül szerepet tölti be. Három, illetve annál több generáció mindösszesen a válaszadók 12,5 %-ban él együtt egy háztartásban. Nemcsak a többgenerációs együttélés kevés, de csökkent az 49
együtt él k száma is. A válaszadók körében leggyakoribb a 4 személyes háztartás, 47,27 %, ezt követi az 5 személyes, 21,48 %, majd a 3 személyes háztartás, 14, 84%. A 3-5 személyes háztartás teszi ki a válaszadó háztartásainak 83,59 %-át.
24. Hányan éltek közös háztartásban(% )? 12
5 303
19 2 3
38
4 55
5 6 7 8 9 10 Nem válaszolt 121
24.
Hányan éltek közös háztartásban? 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Nem válaszolt
19
7,42%
38
14,84%
121
47,27%
55
21,48%
12
4,69%
5
1,95%
3
1,17%
0
0,00%
0 3
0,00% 1,17%
50
25. Hány generáció él jelenleg együtt? 3% 2% 20%
11%
1 2 3 3-nál több Nem válaszolt 64%
25.
Hány generáció él jelenleg együtt? 1 2 3 3-nál több Nem válaszolt
12
4,69%
204
79,68%
28
10,94%
4 8
1,56% 3,13%
A kérd ív kérdéseire választ adók 2,73 %-nak van gyermeke, mintegy 7 f nek, ebb l 4 f nek van 1 gyermeke, 2 f nek 3-nál több és 1 f nek van 2 gyermeke.
26. Van-e saját gyermeked?
2%
3%
Van Nincs Nem válaszolt
95%
51
26.
Van-e saját gyermeked? Van Nincs Nem válaszolt
7
2,73%
244 5
95,31% 1,95%
27. Ha van, hány gyermeked van?
2% 0% 0% 1 1%
2 3 3-nál több Nem válaszolt
97%
27.
Ha van, hány gyermeked van? 1 2 3 3-nál több Nem válaszolt
4
1,57%
1
0,39%
0
0,00%
2 248
0,78% 97,25%
A megkérdezett korosztályban a válaszadók kétharmada azon a véleményen van, azt tartja a legfontosabbnak, hogy a családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szül i házban is megoldható. Ezt követ en a legfontosabbnak a családalapításhoz a biztos anyagi hátteret és a bankszámlán lev megtakarítást gondolják. Legkevésbé fontosnak a szakma megszerzését tartják a fiatalok, ennél fontosabbnak értékelték a biztos munkahely meglétét, ez utóbbit legtöbben
2-es sorszámmal értékelték. A
családalapítás el tt a karrier meglétét nem tekintik fontosnak a fiatalok, legtöbben 5-ös, 6-os sorszámmal értékelték.
52
28. Véleményed szerint a családalapításhoz az alább felsoroltak közül mire van szükség? Sorszámozd fontossági sorrendben 1-7ig! 1: legkevésbé, 7: legfontosabb F 1
Legyen önálló, saját lakásom Szerezzek szakmát Legyen biztos munkahelyem Csináljak el tte karriert Biztos anyagi háttérrel rendelkezzek Legyen a bankszámlámon számottev megtakarítás A családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szül i házban is megoldható Nem válaszolt
2
3
4
5
6
7
16
30 60 37 33 19 30
74
20 24 40 19 29 16
43
86 33 20 11 12 14
10
28 29 27 57 45 21
42
31 46 29 37 11 37
2
9
15 38 53 77 15
21
4
7
31
31 31 31 31 31 31
3
9
21 138
A fiatalok többsége, 66,8 %-a, a családalapítás jöv jét tekintve úgy vélekedik, hogy nem a település számít, hanem a légkör maga. Azok, akik Szentgotthárdon, 14,06 %, illetve azok, akik semmiképpen sem Szentgotthárdon, 15, 23%, szeretnének családot alapítani, lényegében egyenl súllyal jelennek meg.
29. Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el?
4%
14% Kizárólag Szentgotthárdon
15%
Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni Nem a település a lényeg, hanem a légkör Nem válaszolt
67%
29.
Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el? Kizárólag Szentgotthárdon
36
14,06%
Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni
39
15,23%
Nem a település a lényeg, hanem a légkör
171 10
66,80% 3,91%
Nem válaszolt
53
A megkérdezett fiatalok mintegy 90 %-a még a szüleivel él. 2,73 %-uk él saját vagy házas/élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 5,46 % házas/élettársa szüleinél, kollégiumban, bérelt lakásban lakik az év legnagyobb részében.
30. Az év legnagyobb részében hol laksz(%)? Szüleimnél
7 4
Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában Házas/élettársam szüleinél
7 1203 1
Kollégiumban Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélyt l 231
Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismer söknél Egyéb Nem válaszolt
30.
Az év legnagyobb részében hol laksz? Szüleimnél Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában Házas/élettársam szüleinél Kollégiumban Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélyt l Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismer söknél Egyéb Nem válaszolt
231
90,23%
7
2,73%
4
1,56%
7
2,73%
1
0,39%
2
0,78%
0
0,00%
0
0,00%
3 1
1,17% 0,39%
54
Állandó lakhelyüket tekintve még többen élnek szüleiknél, mint ahányan az év nagy részében laknak szüleik otthonában: megkérdezettek majdnem 95 %-a. ez egyenesen következik abból, hogy a válaszadók többsége szentgotthárdi, középiskolai tanuló, valamint köszönhet
az iskolások életmódjának, hiszen állandó lakhelyét tekintve senki nem él
kollégiumban. Az egyetemista, f iskolás lakóhelynek számító, többekkel közös albérlet bérl k száma visszaesett 0-ra, a lakást bérlek magánszemélyt l 2 f helyett szintén egy f re esett vissza, feltételezhet en az az 1 f is fels fokú oktatásban vesz részt, valamint az állandó lakhelynél 1 f a lakást bérelek önkormányzattól választ jelölte meg.
31. Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz(%)? Szüleimnél
8
Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában Házas/élettársam szüleinél
10 1102 2
Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélyt l Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismer söknél
241
egyéb Nem válaszolt
31.
Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz? Szüleimnél Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában Házas/élettársam szüleinél Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélyt l Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismer söknél egyéb Nem válaszolt
241
94,14%
8
3,13%
1
0,39%
0
0,00%
1
0,39%
1
0,39%
0
0,00%
2 2
0,78% 0,78%
55
A
megkérdezettek
abszolút
többsége,
88,28
%-a
egyértelm en
elégedett
lakáskörülményeivel. Csupán 11 %-nyian vannak azok, akik elégedetlenek. A saját otthonban, vagy szüleik lakásában él k elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik egyéb helyen, azaz albérletben, házastárs szüleinél laknak.
32. Megfelel nek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet?
11%
0%
Igen Nem Nem válaszolt
89%
32.
Megfelel nek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet? Igen Nem Nem válaszolt
226
88,28%
29 1
11,33% 0,39%
56
Azok a fiatalok, akik elégedetlenek lakáskörülményeikkel, legtöbben, közel 10 %, azzal indokolta, hogy önállósodni szeretne, ezt követ en legtöbben a házuk/lakásuk méretével elégedetlenek. 2,37 % azért elégedetlen, mert nem a saját tulajdona a lakás, és ugyanennyien vannak azok, akik drágának találják lakásuk fenntartását.
33. Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? Kicsi a jelenlegi ház/lakás 9%
Önállósodni szeretnék 2%
2%
Nem a saját tulajdonom (pl. albérlet) Rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház Rossz a lakókörnyezet
0%
Drága a fenntartás
7%
Alacsony a lakás/ház piaci értéke Egyéb
2% 3%
2%
73%
Nem válaszolt
33.
Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? Kicsi a jelenlegi ház/lakás Önállósodni szeretnék Nem a saját tulajdonom (pl. albérlet) Rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház Rossz a lakókörnyezet Drága a fenntartás Alacsony a lakás/ház piaci értéke Egyéb Nem válaszolt
7
2,77%
24
9,49%
6
2,37%
5
1,98%
5
1,98%
6
2,37%
1
0,40%
17 182
6,72% 71,94%
57
Anyagi helyzet A fiatalok anyagi helyzetér l nehéz reális képet alkotni, hisz a jelen munka tárgyát képez
vizsgálati populáció nem adhat adekvát elemzési keretet az anyagi helyzet
értelmezéséhez. A vizsgálatunkban definiált korosztály 90 %-a középiskolai tanuló és nem is jut jövedelemhez, eltartott státuszban van a háztartásban, ahol a keres k általában a szül k. A válaszadók majdnem fele vallott úgy, hogy a családban az egy f re jutó havi átlagos nettó jövedelem 50-100.000,-Ft közötti, 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy 100200.000,-Ft közötti, 14,06 %, hogy 50.000,-Ft alatti és 4 f , hogy 200.000,-Ft feletti.
34. Mennyi a családodban az egy f re jutó havi átlagos nettó jövedelem?
12%
14%
2% 50.000,-Ft alatt 50-100.000,- Ft 100-200.000,-Ft
25%
200.000,-Ft felett Nem válaszolt 47%
34.
Mennyi a családodban az egy f re jutó havi átlagos nettó jövedelem? 50.000,-Ft alatt 50-100.000,- Ft 100-200.000,-Ft 200.000,-Ft felett Nem válaszolt
36
14,06%
122
47,66%
64
25,00%
4 30
1,56% 11,72%
58
A 15-29 éves szentgotthárdi fiatalok közel 40 %-a vélekedik úgy, hogy családja anyagi helyzetét legjobban az a kijelentés fejezi ki, mely szerint beosztással jól kijönnek jövedelmeikb l. A gond nélkül élünk közé sorolta magát a fiatalok 32,03 %-a. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatunkban szerepl fiatalok 70 %-a kiegyensúlyozott körülmények között él nek vallja magát. Mintegy 19,14 % jelölte meg azt a választ, jövedelmünkb l éppen, hogy kijövünk, 3,13 % gondolta úgy, hogy családja anyagi helyzetére a nélkülözések közt élünk min sítés illik és 2,73 %, hogy hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk. Ezek az adatok jelzik, hogy a diákok körében az átlagnál magasabb a magukat gond nélkül él ket vallók aránya. A mások oldalon ott vannak a munkanélküliek, vagy a gyesen, gyeden lév k.
k
azok, akik nehezebb anyagi körülményekr l számoltak be. Az általunk vizsgált válaszadók körében az országos átlagnál többen nyilatkoztak úgy, mintegy 73 %, hogy tudnak pénzt megtakarítani és egynegyedük számolt be arról, hogy nem tudnak pénzt félretenni. 35. Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét?
Beosztással jól kijövünk
3% 4%
Jövedelmünkb l éppen, hogy kijövünk 39% 32%
Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk Gond nélkül élünk Nélkülözések közt élünk
3% 19%
35.
Nem válaszolt
Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét? Beosztással jól kijövünk Jövedelmünkb l éppen, hogy kijövünk Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk Gond nélkül élünk Nélkülözések közt élünk Nem válaszolt
100
39,06%
49
19,14%
7
2,73%
82
32,03%
8 10
3,13% 3,91%
59
36. Tudtok-e pénzt megtakarítani?
2% 25% Igen Nem Nem válaszolt 73%
36.
Tudtok-e pénzt megtakarítani? Igen Nem Nem válaszolt
185
72,55%
64 6
25,10% 2,35%
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
Számítógép használat/Internet használat A fiatalok azok, akik legkönnyebben elsajátítják az információs társadalom legújabb vívmányait, az új technikai eszközök használatát. Teszik mindezt teljesen természetes és spontán módon, hisz a jelenleg felnövekv generáció már általános iskolában találkozik a számítógépek világával. A mindennapos használat nagymértékben befolyásolja az információszerzési
információfogyasztási, kommunikációs és médiafogyasztási szokásokat,
amelyek egyre inkább eltérnek az id sebbek szokásaitól. A World Internet Project adataiból kiolvasható, hogy a fiatalok számára egyre fontosabb az Internet mint információ, illetve mint szórakozási forma. (Székely, 2007.)
60
A megkérdezett fiatalok 81,86 %-a leggyakrabban otthon használ számítógépet, ami tehát azt jelenti, hogy a háztartások több mint háromnegyedében található számítógép. Az Ifjúság2004 adatai is azt mutatják, hogy a Nyugat-Dunántúlon magasabb a számítógépellátottság az átlagnál.(63 %). Szentgotthárdon ezek szerint ez az adat az átlagnál is jóval magasabb. A megye fiataljai körében ez az arány 55-58 % között mozgott. A szentgotthárdi magas arány valószín leg annak tudható be, hogy a mintában került lekérdezettek nagy része középiskolás és a 2004-es országos kutatás azt mutatja, hogy az id sebb korcsoport felé haladva csökken a számítógéppel rendelkez
háztartások aránya: míg a 15-19 éves
korcsoportot magukban foglaló háztartások 67 %-ban találunk személyi számítógépet, addig az id sebb ifjúsági korcsoportok esetében ez az arány már csak 49 %.
37. Hol használsz leggyakrabban számítógépet?
5%
4%0% 5%
0% 4%
Sehol Otthon Iskolában Munkahelyen e-Magyarország ponton Egyéb 82%
37.
Nem válaszolt
Hol használsz leggyakrabban számítógépet? Sehol Otthon Iskolában Munkahelyen e-Magyarország ponton Egyéb Nem válaszolt
9
3,53%
209
81,96%
12
4,71%
10
3,92%
1
0,39%
13 1
5,10% 0,39%
61
A számítógépet használó szentgotthárdi fiatalok 71,48 %-a naponta csatlakozik fel a világhálóra. Egynegyedük nyilatkozott úgy, hogy csak ritkán jut az Internethez és csak 2 %uk, hogy nem internetezik. Az Internet-használat tekintetében az adatok szintén az otthon internetez k magas számát mutatja, itt az arány 64,4 %, ez szintén magasabb a 2004-es országos átlagnál, hisz ott ez az arány 43 % volt. Itt már magasabb arányban jelenik meg az iskolában internetez k aránya: 18 %. Munkahelyen 2,8 %-ban interneteznek leggyakrabban. Természetesen, otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkez fiatalok számára az otthoni Internet-használat az els dleges.
38. Szoktál-e internetezni? 1% 2% 26% Igen, rendszeresen, naponta Ritkán, ha hozzájutok Nem Nem válaszolt 71%
38.
Szoktál-e internetezni? Igen, rendszeresen, naponta Ritkán, ha hozzájutok Nem Nem válaszolt
183
71,48%
66
25,78%
5 2
1,95% 0,78%
62
39. Ha igen, hol? 10% 0%
3%
1%
Otthon
3%
Iskolában Munkahelyen e-Magyarország ponton
18%
Net kávézóban 65%
Egyéb Nem válaszolt
39.
Ha igen, hol? Otthon Iskolában Munkahelyen e-Magyarország ponton Net kávézóban Egyéb Nem válaszolt
161
64,40%
45
18,00%
7
2,80%
3
1,20%
1
0,40%
26 7
10,40% 2,80%
63
Azoknak a fiataloknak az egyharmada, akik naponta interneteznek, átlagosan 1-2 órát töltenek el a világhálón. Viszonylag magas azoknak az aránya, közel 20 %, akik naponta 3 óránál is többet interneteznek. Ez mellett közel azonos súllyal, 18, 36 %, jelennek meg azok, akik viszont 1 óránál is kevesebbet töltenek el a világhálón. 2-3 órás intervallumot a naponta internetez fiatalok 12,89 %-a jelölte meg.
40. Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép el tt?
14%
18% 1 óránál kevesebbet 1-2 órát
20%
2-3 órát 3 óránál többet Nem válaszolt 35% 13%
40.
Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép el tt? 1 óránál kevesebbet 1-2 órát 2-3 órát 3 óránál többet Nem válaszolt
47
18,36%
89
34,77%
33
12,89%
51 36
19,92% 14,06%
A szentgotthárdi fiatalok legfontosabb internetes tevékenységként az ismer sök keresését, illetve az internetes beszélgetést jelölték meg. Erre érkezett a legtöbb 1-es és 2-es értékelés. Ezt követ en a legtöbben a tanuláshoz és a munkához szükséges anyagok megszerzése, letöltése miatt csatlakoznak fel a világhálóra. Az aktuális eseményekr l, hírekr l való internetes tájékozódása nem jellemz erre a korosztályra, erre a válaszadási lehet ségre leginkább az 5-7 kategóriát jelölték meg a fiatalok. 3-4-es értékkel a válaszadók 37 %-a jelölte meg a letöltök különböz zeneszámokat kategóriát. Viszonylag sokan, mintegy 33 %-nyian, 1-es és 2-es értékkel jelölték meg a játszom rajta választ. Szörfölni az oldalak között nem igazán szoktak a megkérdezettek.
64
41. Általában mire használod a számítógépet? Sorszámozd a válaszokat 1-8-ig! 1: leggyakrabban, 7: legritkábban F 1
2
3
4
5
6
7
Csak szörfölök az oldalak között
42
22 34 31 45 30 10
Tanulásra, munkára
43
36 33 22 24 24 28
Játszom rajta
40
29 23 24 29 27 33
A híreket olvasom el
12
20 37 33 34 30 39
Letöltök különböz zeneszámokat
25
28 41 34 24 22 29
E-maileket olvasok
35
45 20 30 23 44 11
Ismer söket keresek, ill. beszélgetek (msn, iwiw, skype)
71
45
Egyéb
6 55
9 15 7 9 4 41 55 55 55 55 55 55
Nem válaszolt
7
3
1
26
0
ÉLETMÓD, ÖNKÁROSÍTÓ MAGATARTÁSFORMÁK EL FORDULÁSA Sportolási szokások A 2004 országos ifjúságkutatás során a 15-29 éves fiatalok kétötöde nyilatkozott úgy, hogy szabadidejében rendszeresen sportol. Szentgotthárdon ez az arány jóval magasabb, 90 %. Ez örvendetes tény abban a tekintetben is, hogy itt valóban szabadid ben végzett tevékenységr l van szó, hisz a kérdést úgy tettük fel, hogy kizárja a kötelez testnevelés órán végzett testmozgást, sportolást. Országosan a férfiak a n knél lényegesen nagyobb arányban sportolnak. Hasonló különbség mutatható ki az életkori dimenzió tekintetében is: minél fiatalabb valaki, annál valószín bb, hogy napi szint testmozgást végez.
65
42. (A kötelez testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz?
9% 1%
Szinte minden nap
23%
Heti 2-3-szor Hetente
29%
Ritkábban Soha
22%
Nem válaszolt
16%
42.
(A kötelez testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz? Szinte minden nap Heti 2-3-szor Hetente Ritkábban Soha Nem válaszolt
59
23,05%
57
22,27%
42
16,41%
72
28,13%
24 2
9,38% 0,78%
A rendszeresem sportolók egynegyede egyesületi keretek között, igazolt versenyz ként mozog, és ugyanekkora az összesített arány azok körében, akik szervezett formán kívül, öntevékenységb l, önszorgalomból sportolnak. Viszonylag magas azok aránya, akik otthon sportolnak.
43. Ha rendszeresen sportolsz, milyen keretek között?
19%
Egyesületben, igazolt versenyz ként
24%
Egyesületben, nem igazolt versenyz ként Külön órán, fitness teremben 2%
Otthon
8% Egyéb 33% 14%
Nem válaszolt
66
43.
Ha rendszeresen sportolsz, milyen keretek között? Egyesületben, igazolt versenyz ként Egyesületben, nem igazolt versenyz ként Külön órán, fitness teremben Otthon Egyéb Nem válaszolt
61
24,11%
6
2,37%
20
7,91%
36
14,23%
82 48
32,41% 18,97%
A szentgotthárdi fiatal fiúk körében egyértelm en a labdarúgás a legnépszer bb sportág. Ez biztosan nem véletlen, hisz Szentgotthárdon és városrészeiben több labdarúgó torna klub létezik. Ez összefüggésben hozható a magas arányú, egyesületben sportolók arányával is. A foci után a legtöbb fiatal kézilabdázik szabadidejében. Ez szintén nem meglep , ha figyelembe vesszük a szentgotthárdi kézilabdázás hagyományait. A labdajátékok mellett még kiemelkedik, egyenl
arányban, az aerobic, amely inkább a n k körében
népszer , és a teke.
44. Mely sportágat zöd a leggyakrabban?
5%
Labdarúgás Kézilabda Kosárlabda
24%
37%
Aerobic Teke Futás
1% 0%
Egyéb atlétikai ág
7%
Sakk
2%
Egyéb 7%
44.
6%
11%
Nem válaszolt
Mely sportágat zöd a leggyakrabban? Labdarúgás Kézilabda
94
37,30%
28
11,11%
67
Kosárlabda Aerobic Teke Futás Egyéb atlétikai ág Sakk Egyéb Nem válaszolt
15
5,95%
17
6,75%
4
1,59%
17
6,75%
0
0,00%
3
1,19%
61 13
24,21% 5,16%
A megkérdezett fiatalok 60 %-a már részt vett Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen és 37,25 % azok aránya, akik nem. A szentgotthárdi fiatalok szintén 60 %- a nyilatkozott úgy, hogy alkalmanként részt vesz néz ként a sportrendezvényeken, egynegyedük, úgy, hogy soha és mintegy 16 %-uk, hogy rendszeresen jár sportrendezvényekre. Városunkban egyre több a szabadid sport rendezvények száma: ilyen az Alpokalja Kupa, a Kihívás Napja, a Csatafutás, ezekhez csatlakozott idén a Homokfoci Bajnokság és természetesen ezek mellett ott vannak a futball és kézilabda meccsek is.
45. Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen?
2%
37%
Igen Nem 61%
Nem válaszolt
68
45.
Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen? Igen Nem Nem válaszolt
155
60,78%
95 5
37,25% 1,96%
46. Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre néz ként?
1%
16%
25% Igen, rendszeresen Igen, alkalmanként Soha Nem válaszolt
58%
46.
Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre néz ként? Igen, rendszeresen Igen, alkalmanként Soha Nem válaszolt
40
15,63%
150
58,59%
64 2
25,00% 0,78%
69
Dohányzás A vizsgált korosztály fele állítja, hogy nem dohányzik. A megkérdezettek 32 %-a rendszeresen dohányzik, 12,11 %-a alkalmanként és 3,91 % az, aki korábban dohányzott, de mára már leszokott róla. Az országos adatok azt mutatják, hogy a legalsó életkori csoportban a naponta dohányzók aránya 21 %, míg a legaktívabb dohányosok a 20-24 évesek. Ez utóbbi adatnak megfelel az a tény, hogy vizsgálatunkban a megkérdezettek 51,56 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem dohányzik, hisz esetünkben a megkérdezettek 78 %-a 20 év alatti. 24 év felett némileg csökken az aktív dohányosok száma.
47. Dohányzol-e? 0% 4%
Nem Alkalmanként
32% Rendszeresen 52% Korábban igen, de már leszoktam Nem válaszolt 12%
47.
Dohányzol-e? Nem Alkalmanként Rendszeresen Korábban igen, de már leszoktam Nem válaszolt
132
51,56%
31
12,11%
82
32,03%
10 1
3,91% 0,39%
70
Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás gyakorisága tekintetében a fiataloknak 36,6 %-a nyilatkozott úgy, hogy havonta 1-2-szer fogyaszt alkoholt, egyharmaduk hetente 1-2-szer. 12 %-uk állítja, hogy évente csak 1-2-szer fogyaszt alkoholt, illetve szinte azonos súllyal jelennek meg azok, akik évente többször. 7,84 % soha nem iszik alkoholt és elenyész
azok száma a
megkérdezettek között, akik napi rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. Az alkoholt fogyasztó fiatalok hasonlóan jellemezhet ek, mint ahogy a dohányosokat is jellemezhetnénk. Az átlagosnál valószín bben kerülnek ki alkoholt fogyasztók azok közül, akik szórakozóhelyekre járnak, nagyobb baráti körrel jellemezhet ek, ellenben a szül vel való kapcsolattartás min sége gyengébb. Ez utóbbi inkább a középiskolásokra mondható el. Ahogy a dohányzás esetében is elmondatjuk, azok a fiatalok, akik több pénzzel rendelkeznek, inkább fogyasztanak alkoholt, mint társaik
48. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt?
1% 1% 2%
Soha 8%
Évente 1-2-szer 11%
29%
Évente többször Havonta 1-2-szer
11%
Hetente 1-2-szer Napi 1-szer Naponta többször Nem válaszolt
37%
71
48.
Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt? Soha Évente 1-2-szer Évente többször Havonta 1-2-szer Hetente 1-2-szer Napi 1-szer Naponta többször Nem válaszolt
20
7,84%
29
11,37%
28
10,98%
94
36,86%
75
29,41%
5
1,96%
2 2
0,78% 0,78%
Az alkoholt fogyasztók közel fele sört fogyaszt leggyakrabban. Ezt követ en a legtöbben az egyéb kategóriát jelölték be, 18, 47 %. Ennek a körnek a nagyobb hányada n , vagyis k valószín síthet en az un. gengébb n i italokat fogyasztják. Viszonylag magas azok aránya, akik égetett szeszt isznak leggyakrabban és hasonló arányban, 12,05 %-ban jelennek meg azok, akik, ha alkoholt fogyasztanak, akkor boroznak.
49. Milyen alkoholt fogyasztasz a leggyakrabban?
8%
18%
Sör Bor 48%
Égetett szesz Egyéb Nem válaszolt
14%
12%
72
49.
Milyen alkoholt fogyasztasz a leggyakrabban? Sör Bor Égetett szesz Egyéb Nem válaszolt
119
47,79%
30
12,05%
34
13,65%
46 20
18,47% 8,03%
Kábítószer fogyasztás Az önbevalláson alapuló kérd íves adatfelmérés valószín leg nem a legjobb módja, hogy meghatározzuk a drogfogyasztás mértékét, de arra mindenképp alkalmas, hogy a mért adatok különbségeib l a trendekre következtessünk. A megkérdezettek kevesebb, mint 1 %-a hárította el a kérdést, s 78 %-uk nyilatkozott úgy, hogy még sosem fogyasztott illegális kábítószert, 22 %-uk pedig úgy, hogy már igen.
A kábítószer-használat esetében is hasonlóakat tudunk elmondani, mint amit a dohányzás és az alkoholfogyasztás esetében már leírtunk. A biztos családi háttár befolyással van a fiatalokra és ez esetben kevésbé valószín en nyúlnak kábítószerhez, illetve ha már azt megtették, kevésbé valószín , hogy abból rendszer válik. Azok a fiatalok, akik diszkóba, kocsmába járnak hajlamosabbak arra, hogy drogot használjanak, körükben szignifikánsan magasabb a kipróbálok aránya.
50. Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert?
0% 22%
Igen Nem Nem válaszolt
78%
73
50.
Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert? Igen Nem Nem válaszolt
A megkérdezett korcsoporton belül, az el z
56
21,88%
199 1
77,73% 0,39%
kérdéshez képest majdhogynem
megfordult azok aránya, akik, bár jóllehet, maguk nem fogyasztanak kábítószert, de ismernek olyant, aki fogyaszt vagy fogyasztott valamilyen drogot. Az arány a következ : 97,19 % az igen, 31,64 % a nem. Az Ifjúság2004 adatai szerint a droghasználaton belül, ellentétben a dohányzással és az alkoholfogyasztással, minél magasabb magának a kérdezettnek a végzettsége, annál nagyobb a valószín sége, hogy kipróbált vagy használt valamilyen drogfajtát. Esetünkben elmondható, hogy a fiatalokon belül a legveszélyeztetettebbek a középiskolai végz s fiúk. Közülük is a leginkább azok, akiknek szül i kapcsolata nem túl intenzív és van pénzük, amit drogokra költhetnek.
51. Ismersz-e valakit a környezetedben, aki kábítószert fogyaszt/fogyasztott?
1% 32% Igen Nem Nem válaszolt 67%
51.
Ismersz-e valakit a környezetedben, aki kábítószert fogyaszt/fogyasztott? Igen Nem Nem válaszolt
172
67,19%
81 3
31,64% 1,17%
74
Szexualitás A szexualitás része a mindennapi emberi cselekvésnek. Egy adott társadalom által preferált szexuális kultúra tükörképe a társadalom, hiszen szabályozó mechanizmusrendszerén keresztül megmutatja, hogy a társadalom mennyire gátolja, illetve segíti az egyén lehet ségeit. A fiatalok átlagosan 17 évesen kezdik szexuális életüket. Ezen a ponton azonban különbség van a férfiak és a n k között. A férfiak átlagosan 16,7 évesen, míg a n k 17,2 évesen élnek el ször szexuális életet. A megkérdezett fiatalok 30 %-a még nem él nemi életet, 68,84 %-uk nyilatkozott úgy, hogy 15-19 éves kora között létesítette els szexuális kapcsolatát, 4 f 20-24 éves kora között és 2 f 25-29 éves kora között. Korcsoportunkat tekintve a legfiatalabb azok, akiknek még nincs e téren tapasztalata, ez megegyezik az országos átlaggal is.
52. Hány évesen éltél el ször nemi életet? 4% 1% 2% 29%
Még nem élek nemi életet 15-19 év 20-24 év 25-29 év Nem válaszolt
64%
52.
Hány évesen éltél el ször nemi életet? Még nem élek nemi életet
75
29,30%
75
15-19 év 20-24 év 25-29 év Nem válaszolt
166
64,84%
4
1,56%
2 9
0,78% 3,52%
A fiatalok jelent s része, 45,28 %-uk, rendszeresen alkalmaz valamilyen fogamzásgátló módszert. Legelterjedtebb a gumi óvszer és a fogamzásgátló tabletta. Az életkorral együtt csökken a gumi óvszert használók száma és növekszik a fogamzásgátló tabletta alkalmazása. Azok, akik a nem védekezek kategóriát jelölték meg, az id sebb korosztályból, vagyis a 25-29 évesek közül kerültek ki, náluk ez feltehet en már a gyermekvállalás feltétele. 53. Milyen fogamzásgátlási módszert alkalmazol a leggyakrabban?
18% Fogamzásgátló tabletta
29%
Gumi óvszer Megszakított közösülés 4%
Nem védekezek Nem válaszolt
4%
53.
45%
Milyen fogamzásgátlási módszert alkalmazol a leggyakrabban? Fogamzásgátló tabletta Gumi óvszer Megszakított közösülés Nem védekezek Nem válaszolt
46
18,11%
115
45,28%
10
3,94%
9 74
3,54% 29,13%
SZÓRAKOZÁS Szabadid A fiatalok életmódjának
bevallva vagy bevallatlanul - legfontosabb momentuma a
szórakozás. Ki, hol mennyit és kivel tud szórakozni? Kétségtelenül ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább a világ összes országának hasonló korban lév fiataljait.
76
Egy 15-29 éves szentgotthárdi fiatalnak a heti átlagos szabadid
mennyisége a
megkérdezettek körében természetesen a tevékenység jellegét l (tanul vagy aktív keres ) függ. Szabadid alatt a tanuláson, a munkán, a háztartási és ház körüli munkák elvégzése után fennmaradt id t kell érteni. A megkérdezettek mintegy 39 %-a nyilatkozott úgy, hogy 3 óránál több szabadideje van egy átlagos hétköznap, egyharmaduk 2-3 óra, 16,8 %-uk 1-2 óra, szabadid vel rendelkezik, míg 1 óránál kevesebb szabadid vel csupán 3,91 %-uk bír. A 15-29 éves korosztály 6,64 %-a állítja azt, hogy hétköznap nincs szabadideje. Megfigyelhet , hogy az életkor el rehaladtával, csökken a rendelkezésre álló szabadon felhasználható id . A
nincs szabadid m
és a
kevesebb mint 1 óra válaszadási lehet ségen belül nagyobb arányban vannak jelen a 25-29 éves korosztály képvisel i. Ezen kívül kimutatható, hogy a tanulók és az inaktívak heti átlag szabadideje az átlag feletti, míg a keres ké ennél kevesebb. 54. Mennyi szabadid d van egy átlagos hétköznap?
1%
7%4%
Nincs szabadid m 17%
39%
Kevesebb, mint 1 óra 1-2 óra 2-3 óra 3 óránál több
32%
54.
Nem válaszolt
Mennyi szabadid d van egy átlagos hétköznap? Nincs szabadid m Kevesebb, mint 1 óra 1-2 óra 2-3 óra 3 óránál több Nem válaszolt
17
6,64%
10
3,91%
43
16,80%
83
32,42%
100 3
39,06% 1,17%
Természetes módon hétvégére érdemben növekszik a szabadon többségében szórakozásra
feltehet en
felhasznált id . Lényegében azonos arányban, a fiatalok
egyharmada-egyharmada állítja azt, hogy az egyik nap, illetve az egész hétvége valóban szabadnap. 20 %-uk nyilatkozott úgy, hogy fél nap az, amit szabadon eltölthetnek és további 30 f
jelezte azt, hogy csak néhány óra ez az id . 4,3 % az az arány, akiknek nincs
szabadideje. Itt is elmondható, hogy az id sebb korosztályba tartozók, a házasok és élettársi
77
kapcsolatban él k és a magasabb iskolázottak rendelkeznek kevesebb szabadid vel. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a kulturális fogyasztáshoz nélkülözhetetlen szabadid vel els sorban a fiatalabbak, a családi kötöttségekkel nem rendelkez , els sorban középiskolába és f iskolára, egyetemre járók rendelkeznek hétvégén.
55. Mennyi szabadid d van egy átlagos hétvégén?
0%
4% 11% Nincs szabadid m
32%
Néhány óra 20%
Fél nap Az egyik nap Az egész hétvége Nem válaszolt
33%
55.
Mennyi szabadid d van egy átlagos hétvégén? Nincs szabadid m Néhány óra Fél nap Az egyik nap Az egész hétvége Nem válaszolt
11
4,30%
29
11,33%
50
19,53%
84
32,81%
81 1
31,64% 0,39%
78
A vizsgálat rámutatott arra, hogy a magyar társadalmat rendkívül módon jellemz passzív szabadid -eltöltés ebben a korosztályban is jelen van, ugyanis a megkérdezettek 34 %-a a Tv, dvd nézést, illetve az internetezést jelölte meg a leggyakoribb hétköznapi szabadid -eltöltési tevékenységeként, összesen 158 f jelölte meg ezt a két kategóriát az 1-es értékkel. A sport szerencsére még ebben a korosztályban fontos szerepet játszik, 44 %-nyian, mintegy 101 f az 1-essel és 2-essel értékelte ezt a lehet séget. A válaszadók többsége, 44 %a, leginkább barátaival tölti el szabadidejét. Legritkábban, a megkérdezettek 49 %-a, zenélnek, illetve m vészi tevékenységet folytatnak hétköznaponként szabadidejükben. A legritkább tevékenységek közé tartozik a moziba járás, és az olvasás. A fiatalok további 39 %-a nyilatkozott úgy, hogy a legritkább esetben unatkozik szabadidejében. A megkérdezettek arányaiban legtöbben, 27 %-uk, a szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek kategóriát a 2-es érékkel jelöltek, igaz ezen a válaszadási lehet ségen belül ezt követ en a 4-es értéket jelölték legtöbben, 25 %-nyian. Szórakozóhelyre, vendégl be, kocsmába megyek kategóriát a felsorolt 11 lehet ség közül az 5. leggyakoribb szabadid -eltöltési tevékenységként jelölték meg. Ez az arány kicsit magasnak t nik, ha azt nézzük, hogy hétköznapi szabadid -eltöltési lehet ségr l van szó.
56. Mit csinálsz szabadid dben hétköznaponként? ? Értékeld a felsoroltakat 1-5-ig terjed skálán! 1: leggyakrabban, 5: legritkábban csinálod F 1.
2.
3.
4.
5.
1) Olvasok
32
38
51
45
85
2) Tv-t, vagy DVD-t nézek
68
60
67
36
19
3) Moziba megyek
16
30
54
53
95
4) Internetezek
90
52
40
35
31
5) Barátaimmal vagyok
110
55
31
24
28
6) Kirándulok
18
33
58
64
58
7) Lógok, unatkozom
30
36
44
36
83
8) Sportolok
59
42
54
35
35
9) Zenélek, m vészi tevékenységet folytatok
34
21
24
32
108
10) Szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek
43
62
47
56
14
11) Szórakozóhelyre, vendégl be, kocsmába megyek
52
41
45
41
42
79
A hétvégi szabadid -eltöltési tevékenységek gyakoriságát figyelembe véve arányaiban nem mutat különbséget a hétköznapihoz képest. Ekkor is barátaikkal töltik el legtöbben szabadidejüket és legkevésbé jellemz
a zenélés, illetve egyéb m vészeti
tevékenység folytatása. Amiben változás tapasztalható az az, hogy hétvégén valamivel csökken azok aránya, akik a leggyakoribb tevékenységként említik a tv nézést és az internetezést. Sajnos a kirándulás szép környezetünk ellenére hétvégén sem vonzó a fiatalok körében. 57. Mit csinálsz szabadid dben hétvégenként? ? Értékeld a felsoroltakat 1-5-ig terjed skálán! 1: leggyakrabban, 5: legritkábban F 1.
2.
3.
4.
5.
1) Olvasok
34
32
49
41
92
2) Tv-t, vagy DVD-t nézek
58
62
60
46
18
3) Moziba megyek
24
27
63
50
78
4) Internetezek
80
49
43
31
38
5) Barátaimmal vagyok
122
44
30
14
30
6) Kirándulok
15
33
55
62
67
7) Lógok, unatkozom
25
30
44
38
89
8) Sportolok
54
38
60
38
39
9) Zenélek, m vészi tevékenységet folytatok
29
19
25
29
117
10) Szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek
43
68
57
37
15
11) Szórakozóhelyre, vendégl be, kocsmába megyek
54
42
37
42
35
Az Ifjúság2004 azt mutatta, hogy a szabadid eltöltés terén az elmúlt négy évben fontos elmozdulás történt az atomizált társadalmakra jellemz otthoni szabadid -eltöltés, ezen belül is els sorban a passzív tévénézés felé. Magyarországon a fiatalok tehát szabadidejüket nagyrészt otthon töltik, a televízió el tt. Az országos adatok azt mutatják, hogy a Tv-nézéssel töltött id lineáris képet mutat a szabadid mennyiségével: minél több egy fiatal szabadideje, annál több id t tölt el a Tv el tt. A szentgotthárdi fiatalok mintegy 23 %-a egy átlagos hétköznap legfeljebb egy órát tölt a Tv el tt, egynegyedük másfél és 2 óra között tv-zik, további egynegyedüknél már 2 és 3 óra között van ez az id intervallum. Legfeljebb egy órát szintén a megkérdezzek közel egynegyede tv-zik, a kevesebb mint fél órát 32 f jelölte meg és 6,64 % nyilatkozott úgy, 3 óránál is többet tölt a televízió el tt egy nap.
80
58. Mennyi id t töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétköznap?
7%
2%
13% Kevesebb, mint fél óra Fél óra és 1 óra között
19% 18%
1 és másfél óra között másfél és 2 óra között 2 és 3 óra között 3 óránál többet
19% 22%
58.
Nem válaszolt
Mennyi id t töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétköznap? Kevesebb, mint fél óra
32
12,50%
Fél óra és 1 óra között
46
17,97%
1 és másfél óra között
58
22,66%
másfél és 2 óra között
49
19,14%
2 és 3 óra között
48
18,75%
3 óránál többet
17 6
6,64% 2,34%
Nem válaszolt
Hétvégén, mint láttuk, megn
a felhasználható szabadid . Érdekes módon
eredményeink azt mutatják, hogy az országos adatokkal és azzal a feltételezéssel ellentétben, miszerint hétvégén a szabadid növekedésével n a televízió el tt eltöltött id is, nem állja meg a helyét, ugyanis ebben az id szakban jóval kisebb a televízió-nézési arány a szentgotthárdi fiatalok körében. Hétvégenként a legtöbb fiatal, a megkérdezettek egynegyede, átlagosan maximum 2 órát tölt a Tv el tt. 2 és 3 óra között a megkérdezettek 25 %-a, 3 és 4 óra között 18 %-uk Tv-zik hétvégenként. A kevesebb, mint egy órát , illetve a 4 óránál többet kategória lényegében azonos súllyal, megközelít leg 14 %-kal, jelenik meg a lekérdezettek körében.
81
59. Mennyi id t töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétvégén?
2% 14%
13% Kevesebb, mint 1 óra 1 és 2 óra között 2 és 3 óra között
18% 28%
3 és 4 óra között 4 óránál többet Nem válaszolt
25%
59.
Mennyi id t töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétvégén? Kevesebb, mint 1 óra
34
13,28%
1 és 2 óra között
71
27,73%
2 és 3 óra között
64
25,00%
3 és 4 óra között
46
17,97%
4 óránál többet
37 4
14,45% 1,56%
Nem válaszolt
A fiatalok mintegy 50 %-a minden napi valamelyik csatornán megnézi a híradót (erre a kutatás külön nem kérdezett rá
más kutatások, így az Ifjúság2004 is az RTL Klub és a
TV2 jelent s túlsúlyát mutatja a híradók tekintetében is) A felsorolt m sortípusok közül ez a leggyakrabban nézett. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy filmekr l nem érdekl dtünk a kérd ívben, mert azt többféle módon differenciálni kellett volna. A 15-29 éves szentgotthárdi fiatalok 35 %-a néz legalább hetente vetélked t és több mint egyharmada néz minden nap sorozatokat és csupán 22 % az, aki a sorozatoknál azt jelezte, hogy soha nem néz ilyen jelleg m sort. Az országos felmérés szerint a sorozatokkal szemben inkább a férfiaknak, a magasan iskolázottaknak, illetve a jelenleg f iskolára, egyetemre járóknak vannak fenntartásaik. Szintén viszonylag magas a sportm soroknak a nézettsége, megkérdezettek 50 %-a naponta,
82
vagy
legalább
hetente
megnéz
egy-egy
sportm sort.
A
természetfilmek
nem
a
legnépszer bbek a fiatalok körében, 43 %-nyian havonta vagy ritkábban néznek természetfilmet és csak 14 f jelezte, hogy naponta. Kulturális m sorokat is a válaszadók 45 %-a havonta vagy ritkábban néz, de itt meg kell jegyezni, hogy kulturális m sorokat leginkább kés este vagy éjjel vetítenek a csatornák, a megkérdezettjeink többsége pedig mint tudjuk középiskolai tanuló, valószín , hogy nem maradnak fent esténként sokáig. Legalacsonyabb a politikai m sorok nézettsége, csupán 4 f jelezte, hogy néz naponta, 64 %uk pedig soha sem kíséri figyelemmel ezeket kábeltelevíziós csatornákon látható
az els sorban közszolgálati vagy
m sorokat. A politikai m sorok nézettsége az országos
felmérés szerint az átlagnál magasabb az id sebb korcsoportokban, a közép és fels fokú végzettség ek, valamint a dolgozók és a férfiak körében Milyen gyakran nézel a TV-ben
F
Soha Havonta v. Hetente Naponta ritkábban 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)
híradót vetélked t sorozatot sportm sort természetfilm talk showt kulturális m sort politikai vitam sort
17
37
67
121
47
82
85
30
54
29
66
86
48
70
62
57
65
101
52
14
108
76
43
11
76
109
38
15
147
62
17
4
Az eredményekb l kit nik, hogy a fiatalok legnagyobb hányada, 53,13 %-a, hetente néz videót vagy dvd-t. Ez feltételezhet en köszönhet annak is, hogy az internetr l ma már könnyen letölthet k a legújabb filmek. 23,83 % nyilatkozott úgy, igen, de csak ritkán és további 18,75 %-uk, hogy
igen, havonta
és mindössze 5 f
nyilatkozott úgy, hogy
egyáltalán nem néz videót, dvd-t.
83
61. Szoktál nézni videót vagy DVD-t? 2% 2% 24%
Igen, hetente Igen, havonta 53%
Igen, de csak ritkán Nem Nem válaszolt
19%
61.
Szoktál nézni videót vagy dvd-t? Igen, hetente
136
53,13%
Igen, havonta
48
18,75%
Igen, de csak ritkán
61
23,83%
Nem
5 6
1,95% 2,34%
Nem válaszolt
A szentgotthárdi moziba a megkérdezettek 65 %-a alkalmanként jár. 22 % nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem jár a moziba és csupán mintegy 8 %, aki rendszeresen. Azok, akik Szombathelyre járnak moziba, a megkérdezettek 6 %-a, leginkább a 20 év felettiek köréb l kerültek ki. A vidéki mozik látogatottsága az utóbbi években országosan visszaestek, köszönhet en részben a bevásárló központokban el retört multiplaxeknek, részben pedig annak, hogy a legújabb filmek a premier után hamar megjelennek dvd-n és az otthoni házimozizás is már
84
egyre szélesebb körben elterjedt. A szentgotthárdi filmszínház, a vidéki mozik sorában, látogatottság tekintetében még mindig el kel helyet foglal el.
62. Szoktál járni a szentgotthárdi moziba? 2% 5%
Igen, rendszeresen
8%
Igen, de csak alkalmanként
21%
Nem Nem, mert Szombathelyre járok moziba 64%
62.
Nem válaszolt
Szoktál járni a szentgotthárdi moziba? Igen, rendszeresen
20
7,81%
Igen, de csak alkalmanként
165
64,45%
Nem
54
21,09%
Nem, mert Szombathelyre járok moziba
13 4
5,08% 1,56%
Nem válaszolt
A megkérdezettek fiatalok több mint fele, 55,86 %-a minden nap olvas újságot. Közel 9,77 % nyilatkozott úgy, hogy hetente többször és további 5,86 %, hogy hetente vesz kezébe napilapot, folyóiratot. Havonta többször a megkérdezettek 5,47 %-a, havonta mintegy 2,73 %uk olvas napilapot, folyóiratot. A ritkábban kategóriát 15,63 % jelölte meg. Csupán 3,13 % azok aránya, akik soha nem olvasnak napilapot. Ez arány jóval alacsonyabb a megyei átlagnál, ugyanis a megyei kutatás szerint a 15-29 éves korosztálynak egynegyede nem olvas napilapot, folyóiratot. A mi vizsgálatunk eredménye azért is örvendetes tény, mert a 2004-es országos felmérés szerint az újságolvasás inkább
feln tt
tevékenység, az általunk
lekérdezettek 79 %-a pedig 20 év alatti.
85
63. Milyen gyakran olvasol újságot, napilapot? 2% 3% 5%
Soha Naponta
3%
Ritkábban
6%
Hetente többször
10%
Hetente
16%
55%
Havonta többször Havonta Nem válaszolt
63.
Milyen gyakran olvasol újságot, napilapot? Soha
8
3,13%
Naponta
143
55,86%
Ritkábban
40
15,63%
Hetente többször
25
9,77%
Hetente
15
5,86%
Havonta többször
14
5,47%
Havonta
7 4
2,73% 1,56%
Nem válaszolt
A szentgotthárdi fiatalok körében a legnépszer bb, leggyakrabban olvasott írott sajtó a Vas Népe. Ezt követi, már jóval alacsonyabb mértékben, 10,13 %-ban, a bulvársajtók olvasottsága. Ezt magasabb arányban a n k jelölték meg. A n i magazinok olvasottságát, 25 %-ban jelölték meg a fiatalok, a férfi magazinokét 3, 08 %-ban. Ez az arány megfelel annak, hogy a vizsgálatunkban magasabb arányban, 57 %-ban jelentek meg a lányok, illetve elmondható az is, hogy a felsorolt férfi magazinok nem olcsók, a lekérdezettek többsége pedig még nem keres képes. Országos napilapokat mintegy 11 f olvas a megkérdezettjeink közül, k inkább az id sebbek közül kerültek ki. Gazdasági lapokat, valamint a Rábavidéket elenyész számba jelölték meg a fiatalok.
86
64. Milyen újságot, folyóiratot olvasol a leggyakrabban? Rábavidék
2%
0%
Vas Népe
14% Országos napilapok ( pl. Népszabadság, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport) Bulvársajtó (pl. Blikk, Story)
1% 3%
9% 56%
N i magazinok (pl. N k Lapja, Maxima, Kiskegyed) Férfi magazinok (pl. CKM, FHM, Penthouse)
10% 5%
Gazdasági lapok (HVG, Világgazdaság, Közgazdasági Szemle) Egyéb
Nem válaszolt
64.
Milyen újságot, folyóiratot olvasol a leggyakrabban? Rábavidék
1
0,44%
Vas Népe
127
55,95%
Országos napilapok ( pl. Népszabadság, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport) 11 Bulvársajtó (pl. Blikk, Story) 23
4,85% 10,13%
N i magazinok (pl. N k Lapja, Maxima, Kiskegyed)
21
9,25%
Férfi magazinok (pl. CKM, FHM, Penthouse)
7
3,08%
Gazdasági lapok (HVG, Világgazdaság, Közgazdasági Szemle)
2
0,88%
Egyéb
31 4
13,66% 1,76%
Nem válaszolt
Sajnos az elektronikus média el retörésével, a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak. Több mint egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem olvas könyvet, 46 % úgy, hogy olvas, de ritkán és 18 %-uk úgy, hogy havonta kiolvas 1-2 könyvet.
87
65. Olvasol-e rendszeresen könyvet?
2% Igen, ritkán 35% 45%
Igen, havonta kiolvasok 1-2 könyvet Soha Nem válaszolt
18%
65.
Olvasol-e rendszeresen könyvet? Igen, ritkán
118
46,09%
Igen, havonta kiolvasok 1-2 könyvet
45
17,58%
Soha
89 4
34,77% 1,56%
Nem válaszolt
88
A megkérdezettek fiatalok egyenl arányban tagjai, illetve nem tagjai a Móra Ferenc Városi Könyvtárnak: 127 f válaszolt igennel és 127 f nemmel. Valószín leg a gimnázium tanulói közül sokan saját könyvárukat használják.
66. Tagja vagy-e a Móra Ferenc Városi Könyvtárnak?
1%
Igen 49%
50%
Nem Nem válaszolt
66.
Tagja vagy-e Könyvtárnak?
a
Móra
Ferenc
Városi
Igen
127
49,61%
Nem
127 2
49,61% 0,78%
Nem válaszolt
89
Azok közül, akik tagjai a városi könyvtárnak 75 f
jelezte azt, hogy félévente
kölcsönöz ki könyvet, 29 f , hogy havonta és 3 havonta mintegy 21 f . További 11 f legalább kéthetente kölcsönök ki könyvet. A fiatalok a tanulmányaikhoz szükséges információkat nagyon sokszor már az internetr l töltik le, ennek is köszönhet az, hogy viszonylag alacsony a megkérdezettjeink körében a könyvkölcsönzési arány.
67. Ha igen, milyen gyakran jársz könyvet kölcsönözni?
3% 2% 11%
Hetente Kéthetente 8%
Havonta
47%
3 havonta fél évente Nem válaszolt 29%
67.
Ha igen, milyen gyakran jársz könyvet kölcsönözni? Hetente
7
2,73%
Kéthetente
4
1,56%
Havonta
29
11,33%
3 havonta
21
8,20%
Félévente
75 120
29,30% 46,88%
Nem válaszolt
90
A kulturális fogyasztás szinterei
A szentgotthárdi fiatalok mintegy fele általában Szentgotthárdon szórakozik és 17 %-uk jelezte azt, hogy a kistérség valamely más településén elégíti ki szórakozási igényeit. Szombathelyre a megkérdezettek mintegy 12 %-a jár szórakozni és további 8 % jelölte meg a más településre kategóriát. 10 % azok aránya, akik egyáltalán nem járnak szórakozni.
68. Hova jársz általában szórakozni? Szentgotthárdra 10%
2% A kistérség valamely településére
8%
Szombathelyre
1% 50%
12%
Zalaegerszegre Más településre
17%
Nem járok sehova sem szórakozni Nem válaszolt
68.
Hova jársz általában szórakozni? Szentgotthárdra
122
50,41%
A kistérség valamely településére
41
16,94%
Szombathelyre
29
11,98%
Zalaegerszegre
2
0,83%
Más településre
19
7,85%
Nem járok sehova sem szórakozni
25 4
10,33% 1,65%
Nem válaszolt
91
Az Ifjúság2004 adatai szerint a kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, a javakban dúskáló csoport, amelybe tartozók els sorban az un. elit kultúra (art mozi, opera, színház, múzeum, kiállítás, hangversenyek) szegmensei közül választanak. Mások viszont alig férnek bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az elit kultúra intézményeinek használatban lényegében formális. Természetesen a magas kulturális javak igénybevételét tekintve az országos mintán belül Budapest és a megyeszékhelyek helyzeti el nyben vannak a kisvárosokkal szemben, hisz egy kisvárosban mindig kevesebb a szórakozási lehet ség és az intézményi ellátottság. Azonban elmondható, hogy Szentgotthárd ebben a tekintetben még mindig azon kisvárosok közé tartozik, amely megpróbálja kielégíteni a magas kultúra iránt érdekl d k igényeit is. A megkérdezettek között szép számmal találunk olyant, akik soha nem látogatnak meg bizonyos kulturális intézményeket. A 15-29 évesek 76 %-a egyáltalán nem volt 2006 folyamán hangversenyen, 53 %-a múzeumban, 45 %-a kiállításon. Gyakrabban járnak viszont a szentgotthárdi fiatalok színházba, moziba és könyvtárba. Diszkóba, ami városunkban jelenleg nem m ködik, a fiatalok 10 %-a jár hetente. Könyvesboltba minden 5. megkérdezett legalább havonta betér. 69. Milyen gyakran voltál 2006. folyamán Tegyél x-et a megfelel helyre! F
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)
hangversenyen múzeumban kiállításon színházban könyvtárban diszkóban moziban könyvesboltban
soha
ritkábban
havonta Legalább hetente
189
45
14
2
133
110
5
1
113
119
16
0
68
135
36
6
65
118
46
14
77
65
75
26
34
117
77
14
68
117
45
9
A helyzetelemzésünk kitért arra is, hogy a fiatalok milyen gyakorisággal látogatják a helyi intézményeket, szórakozóhelyeket. Sajnos a felsorolt közm vel dési intézmények egyikét sem látogatják túl gyakran a fiatalok. A Pável Ágoston Múzeumba a válaszadók 78 %a nem tér be soha, a Pannon Kapu Kulturális Egyesületbe 55 %-a, a Móra Ferenc Városi
92
Könyvtárba pedig 38 %-a. Ez utóbbinál viszont a megkérdezettek 43 %-a jelezte, hogy ritkábban betér a könyvtárba. A havi és a heti alkalmi látogatottság nem számottev . A Pannon Kapu Kulturális Egyesület és a színház esetében torzult a kép, hisz itt nem magát az intézményt, hanem inkább annak rendezvényeit látogatják gyakrabban a fiatalok, mint ahogy ez a következ kérdésb l ki is derül. A vendéglátó helyek top-listáján a Rodeo Pizzéria szerepel, itt a válaszadók 30 %-a legalább havi gyakorisággal el fordul és 42 %-uk ritkábban . A megkérdezettek 23 %-a havi 1-2 alkalommal látogatja a 9-11 Pubot és a Champion Pizzériát. 26 f jelezte, hogy a Kiköt be heti 1-2 alkalommal tér be. A többi látogatóhely viszonylag ritkán látogatott. Szerencsére a vendéglátóhelyek egyikére sem jellemz , hogy naponta látogatják a fiatalok. Megjegyzend , hogy a kérd ívek elemzésekor a fiatalabb korosztályból sokan plusz válaszadási lehet ségként a Kele kocsmát írták be.
70. Milyen gyakran látogatod az alábbi intézményt, szórakozóhelyet? Tegyél x-et a megfelel helyre! F soha ritkábban havi 1-2 heti 1-2 heti napont alkalomm alkalommal többször a al 1) Pannon Kapu Kulturális Egyesület, Színház 2) Móra Ferenc Városi Könyvtár 3) Pável Ágoston Múzeum 4) 9-11 5) Kiköt 6) BM kocsma 7) Zöldfa 8) Nyírfa 9) Laguna 10) Club 3-as 11) Central Café 12) Rock Café 13) Rodeo Pizzéria 14) Champion Pizzéria
138
82
20
0
8
2
96
107
31
6
6
2
194
50
3
1
0
0
84
78
58
17
7
4
108
46
51
26
11
6
168
41
18
10
5
3
109
57
44
18
7
7
172
38
21
4
3
5
165
35
17
8
5
9
107
81
32
11
6
2
148
54
27
4
3
0
148
46
21
10
6
0
45
97
70
8
6
2
79
74
55
9
5
3
93
A 15-29 éves korosztály körében kimagaslóan a legnépszer bb rendezvény a városban a Karácsony Határok Nélkül, a megkérdezettek 94 %-a jelezte azt, hogy 2006 folyamán kilátogatott a rendezvényre. Ezt követi a népszer ségi listán az augusztus 20-a, itt feltételezhet en az esti bál vonzotta a fiatalok nagy részét. Az Ifjúsági Nap programjaira a válaszadók 71 %-a volt kíváncsi 2006 folyamán. Itt megjegyzend , hogy tavaly városunk rendezhette meg az ifjúsági megyenapot és valószín leg a gazdag és színes program jobban vonzotta várunk fiataljait is. A Hopplá Könny zenei Fesztiválra a megkérdezettek 64 %-a, a Retro Partira pedig 61 %-a látogatott ki. A Szentgotthárdi Történelmi Napok programsorozatra a megkérdezettek több mint fele kilátogatott. A válaszadók több mint egyharmada kíváncsi volt a Tökparti Gotthárdi módra rendezvényre, ezeket a fiatalokat feltételezhet en a felvonulás és a táncház vonzotta a rendezvényen belül, hisz a játékos feladatok a kisiskolásoknak szóltak. A legkevésbé vonzó a válaszadók körében a Civil Nap volt.
71. Voltál-e az alábbi rendezvényeken 2006-ban? Tegyél x-et a megfelel helyre! F
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)
Civil Nap, Május 1. Ifjúsági Nap Hopplá Könny zenei Fesztivál Szentgotthárdi Történelmi Napok Retro Parti Augusztus 20-a-i rendezvény Tökparti Gotthárdi Módra Karácsony Határok Nélkül
igen
nem
84
168
177
74
161
88
131
116
152
97
185
60
91
161
228
15
94
Szabadid s, szórakozási programok, lehet ségek iránti igény A megkérdezettek közel fele nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szórakozási lehet ség városunkban. Valószín leg ezek a fiatal középiskolások els sorban a zenés, táncos helyeket hiányolják leginkább. A közösségi terek hiányát jelzi, hogy a megkérdezettek 30 %-a vélekedik úgy, hogy nincs elég hely az ismerkedéshez. 9 % nyilatkozott úgy, hogy van elég szórakozási lehet ség Szentgotthárdon és további 7 % szerint szintén van megfelel számú szórakozási lehet ség, de csak középkorúak számára.
72. Véleményed szerint van-e elég szórakozási lehet ség Szentgotthárdon? 1% 5%
Van
9% 7%
Van, de csak középkorúak számára Nincs elég hely, kevés az ismerkedési lehet ség Nincs
49%
29% Nem járok szórakozni Nem válaszolt
72.
Véleményed szerint van-e elég szórakozási lehet ség Szentgotthárdon? Van
23
8,98%
Van, de csak középkorúak számára
18
7,03%
Nincs elég hely, kevés az ismerkedési lehet ség
75
29,30%
Nincs
124 48,44%
Nem járok szórakozni
14 2
Nem válaszolt
5,47% 0,78%
95
Az egyes szórakozási, szabadid s rendezvényekr l a korosztály tagjai barátaiktól, ismer seikt l szerzik az információt, ugyanis a válaszolók 75 %-a ezt a válaszadási kategóriát jelölte meg. A jó hely, jó program tehát szájhagyomány útján terjed. Tehát ahhoz, hogy a programok, rendezvények eljussanak a megcélzott közönséghez, csoporthoz, erre a bizonyos szájhagyományra lehet építeni. Vizsgálatunk szerint a tízen, húszon évesek körében ennél hatékonyabb tájékoztatási eszköz nincs. Természetesen a szájhagyományt is valaki elindítja. Erre érdemes építkezni. A fenti módszerhez képest eltörpül minden más tájékoztatási eszköz jelent sége. 12 %-uk jelezte a plakátot, szórólapot. A Gotthárd Tv-nek és a Vas Népének nincs érdemi információátadó funkciója. A Vas Népe szempontjából ez f ként meglep , hisz a napilapok olvasottságának a lekérdezésekor a válaszadók 56 %-a jelezte, hogy olvassa a megyei napilapot. A Gotthárdi Körkép a kérd ív összeállításánál még nem indult el. 73. Honnan szerzed leggyakrabban az információt a helyi szórakozási lehet ségekr l?
4% 0% 1% Barátoktól, ismer sökt l
1%
Plakátról, szórólapról
6%
Internetr l
12%
Vas Népéb l Gotthárd Tv híradójából Gotthárd Tv képújságjából Nem válaszolt 76%
73.
Honnan szerzed leggyakrabban az információt a helyi szórakozási lehet ségekr l? Barátoktól, ismer sökt l
182
75,52%
Plakátról, szórólapról
30
12,45%
Internetr l
15
6,22%
Vas Népéb l
2
0,83%
Gotthárd Tv híradójából
2
0,83%
Gotthárd Tv képújságjából
0 10
0,00% 4,15%
Nem válaszolt
96
A 15-29 éves korosztály tagjainak egynegyede leggyakrabban az utcán találkozik barátaival. Ez azt jelenti, hogy sokan, magát az utcát tekintik közösségi térnek, sokuk számára ez egy olyan találkozási pont, ahol eltölthetik szabadidejüket, vagy éppen csak egyszer en csellenghetnek. További 23 %-uk jelezte azt, hogy az iskolában, munkahelyen. Ez esetünkben leginkább az iskolára vonatkozik, hisz kicsi azok aránya a lekérdezettjeink körében, akik már munkába álltak. 22 % élt a
valamelyikünk lakásán
válaszadási
lehet séggel. Tapasztalataink szerint a fiatalok körében egyre inkább elterjedtebb az otthon szórakozás : a házibulik, a házimozizás, stb. Szórakozóhelyen a megkérdezettek 16 %-a találkozik barátaival.
74. Hol találkozol leggyakrabban a barátaiddal?
12%
2% 26% Utcán Valamelyikünk lakásán Szórakozóhelyen
23%
Iskolában/munkahelyen Egyéb 21%
Nem válaszolt
16%
74.
Hol találkozol leggyakrabban a barátaiddal? Utcán
63
25,40%
Valamelyikünk lakásán
53
21,37%
Szórakozóhelyen
40
16,13%
Iskolában/munkahelyen
57
22,98%
Egyéb
29 6
11,69% 2,42%
Nem válaszolt
97
TÁRSADALMI KÖZÉRZET, KÖZÉLETI AKTIVITÁS, A FIATALOK ÉRTÉKVILÁGA
Társadalmi közérzet A fiatalok társadalmi közérzetének, érzületének mérési eszközét a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézete ifjúságkutató csoportja dolgozta ki még a 90-es évek elején. Ennek keresztmetszetében az a felismerés állt, hogy a társadalom gondolkodásmódjában mindenképpen egyfajta törésvonalat képvisel a rendszerváltozás. Az Ifjúság 2000 eredményei oldódó feszültségekr l tesznek tanúbizonyságot. Egyértelm volt azonban, hogy a 15-29 éves fiatalok rendszerváltozásra visszatekint válaszait a negatív megítélés dominálta. A 2004 végén készített kutatás már pozitív elmozdulást mutatott a rendszerváltozás megítélésekor. A fiatalok gondolkodásmódjában a kutatást végz k megfigyelték, hogy minél fiatalabb a kérdezett, annál valószín bb, hogy inkább pozitívan látja a rendszerváltozás óta eltelt mintegy 15 esztend t. Számukra ez a mostani, a fogyasztói társadalom a realitás, a valóság. Nincs ismeretük a kádárizmusról, ezért nincs (esetleg) nosztalgiájuk sem. Viszont a legid sebb 25-29 évesek generációjának jelent s része épp a rendszerváltozás legnehezebb id szakában lépett ki a munkaer piacra. Egy részük a szerzett ismereteikkel képtelen volt alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Mi magunk nem vizsgáltuk a szentgotthárdi fiatalok körében, hogy a rendszerváltozás óta hogyan alakult a család helyzete, az ország gazdasági helyzete, vagy éppen az emberek életszínvonala, de a fentiek ismerete háttéradalékként szükséges ahhoz, hogy megértsük azt, hogy a vizsgált korcsoportunkból a mai 25-29 évesek vesztesei a rendszerváltozásnak és ennek következtében fél , hogy a felhalmozott hátrányaikat nem tudják ledolgozni, s t ezen hátrányok felhalmozódására van esély. Mindez annak a fényében érdekes, hogy Magyarország 2004. május 1-én belépett az Európai Unióba. De ezek a nevezzük ket veszteseknek
fiatalok nem hisznek az unióban. Nem várnak t le semmi kedvez t, hiszen
meglév tudásjavaikat nem tudják gazdasági t kére váltani. Az uniós csatlakozás kedvez hatásainak szentgotthárdi megjelenését a megkérdezettek relatív többsége, valamivel több mint egynegyede, 10 év múlva várja, 16 %-uk 20 évnél is kés bbre teszi ezt az id pontot. Ez utóbbi kategóriát az id sebb korosztály tagjai jelölték meg. További közel egynegyedük 1520 évre teszi azt az id pontot, amikorra bármiféle változás látható lesz a szentgotthárdi
98
hétköznapokban. A fiatalabbak körében már több optimista jelenik meg, hisz közülük kerültek ki azok, akik szerint legfeljebb 5 év múlva már érzékelhet lesz az EU csatlakozás. 75. Szerinted mennyi id után érzékelhet az EU-csatlakozás következménye?
4%
14%
Legfeljebb 5 év
16%
6 év 7%
7-9 év 10 év
7%
15 év
12%
20 év 14%
20 évnél több Nem válaszolt
26%
75.
Szerinted mennyi id után érzékelhet az EU-csatlakozás következménye? Legfeljebb 5 év
37
14,45%
6 év
18
7,03%
7-9 év
31
12,11%
10 év
65
25,39%
15 év
35
13,67%
20 év
18
7,03%
20 évnél több
42 10
16,41% 3,91%
Nem válaszolt
Azt, hogy a fiatalok mennyire elégedettek jelenlegi helyzetükkel szintén több faktor együttes figyelembevételével elemeztük. Ötfokú skálán vizsgálva 6 faktort, úgy t nik, hogy a 15-29 évesek jelenlegi életük meghatározó területeit összességében pozitívan ítélik meg. A baráti kapcsolataikkal vannak leginkább megelégedve a fiatalok, mintegy 132 f , azaz 57 % teljes mértékben elégedett ezzel a faktorral. Ezt követ en a partnerkapcsolataikkal vannak legtöbben teljes mértékben megelégedve, 73 f , azaz 30 %-a a válaszadóknak. Tanulási lehet ségeikkel és jelenlegi életszínvonalukkal többnyire elégedett a fiatalok, leginkább a 4-es és az 5-ös értékkel jelölték ezeket a területeket. Jöv beni kilátásaikkal kapcsolatban kissé szkeptikus ez a korosztály, 41 %-uk közepesen elégedett ezzel és további 23 %-uk is csak 2essel értékelte ezt a faktort. Egyetlen dimenzió esetében, a munkavállalási lehet ségeknél
99
tapasztalható az átlagnál alacsonyabb érték, a megkérdezettek 41 %-a egyáltalán nincs megelégedve ezzel és további 29 % is csak a 2-essel értékelte ezt a faktort.
Ez összefüggésben állhat a diák-és idénymunkák alacsony társadalmi presztízsével, anyagi megbecsültségével és e lehet ségek hiányával.
76. Mennyire vagy elégedett a következ tényez kkel általában? ? 1-t l 5-ig terjed skálán értékeld a válaszokat! 1: legkevésbé. 5: teljes mértékben
1) 2) 3) 4) 5) 6)
Munkavállalási lehet ségeiddel Jöv beni kilátásaiddal Jelenlegi életszínvonaladdal Tanulási lehet ségeiddel Partnerkapcsolataiddal Baráti kapcsolataiddal
1
2
3
4
5
99
71
52
11
8
41
57
102
35
10
11
32
74
87
37
16
32
66
87
37
35
32
36
63
73
15
11
14
61
132
Az általános elégedettséget vizsgálva, az összes szempontot figyelembe véve a válaszolók 32 %-a túlnyomóan vagy egyértelm en elégedett azzal, ahogyan most él, 45 %-uk % részben elégedett, részben elégedetlen, az egyértelm en elégedetlenek aránya 20 %. Az Ifjúság2004 eredményeihez képest ezek az adatok némileg kedvez tlenebbek. Magasabb az elégedetlenek aránya, és jóval alacsonyabb az inkább elégedettek aránya. A jelenlegi helyzettel való elégedettség társadalmi-demográfiai dimenziót vizsgálva meger södni látszik az a korábban kibontakozott kép: ahogy a múlttal és a jöv vel, úgy a jelennel is az átlaghoz képest legkevésbé elégedettek a 25-29 éves korosztály tagjai, a már házasok (gyermekesek), az alacsony iskolázottságúak
100
77. Mindent számításba véve, mennyire vagy elégedett azzal, ahogy most élsz? Egyértelm en elégedetlen Túlnyomóan elégedetlen 12% 2% 8% 12% 21%
Részben elégedetlen, részben elégedett Túlnyomóan elégedett Egyértelm en elégedett
45% Nem válaszolt
77.
Mindent számításba véve, mennyire vagy elégedett azzal, ahogy most élsz? Egyértelm en elégedetlen
21
8,20%
Túlnyomóan elégedetlen
31
12,11%
Részben elégedetlen, részben elégedett
116
45,31%
Túlnyomóan elégedett
53
20,70%
Egyértelm en elégedett
30 5
11,72% 1,95%
Nem válaszolt
Személyes élettervek A jöv kép megítélésnek fontos jelz eszköze, hogy a szentgotthárdi 15-29 évesek rendelkeznek-e olyan konkrét személyes élettervvel, amit a következ öt esztend ben meg szeretnének valósítani. Az Ifjúság2004 azt mutatja, hogy a magyar fiatalok dönt többségének van megvalósítandó célja. Ezek a konkrét élettervek jelzik a fiatalok sajátos életmódját. Az elképzelés-struktúra tetején az elhelyezkedés és ezzel párhuzamosan a jó munkahely megszerzése áll, ez már inkább a feln tté váláshoz kapcsolódó életterv. A következ célorientációt az önálló életvitel megteremtését lehet vé tev kívánalmak alkotják, amely szintén a feln tt életmódhoz kapcsolódik. A következ
legfontosabb elképzelés a
továbbtanulás és a szakma megszerzése. Az ötödik cél, amit a 15-29 éves fiatalok a következ öt évben el szeretnének érni, az a családalapítás. Ugyanakkor megjegyzend , hogy az összes válasz alig 20 %-a tartalmazza a gyermekvállalás igényét. Ez az adatsor jelzi, hogy a
101
családalapítás ma már nem teljesen függ össze a gyermekvállalással. A gyermekvállalás iránti igény leginkább a 25-29 éves generációba tartozó n knél mutatható ki.
78. Milyen személyes életterveid vannak a következ 5 évre? Tegyél x-et a megfelel helyre! F
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
jó munkahely gyermekvállalás autóvásárlás továbbtanulás, szakmaszerzés elhelyezkedés családalapítás önálló életvitel
Van
Nincs
178
66
49
191
88
149
172
67
182
56
70
170
175
64
Politikai/közéleti érdekl dés, aktivitás Az elmúlt évtizedben készített politikai szocializációs vizsgálatok egyértelm en jelezték, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdekl dése és aktivitása meglehet sen alacsony. Vizsgálatunk során a szentgotthárdi fiatalok körében szintén ezt a tendenciát tapasztaltuk, hisz a megkérdezettek 73 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem érdekl dik a politika iránt és csak 20 % jelezte azt, hogy igen.
79. Érdekl dsz a politika iránt?
6%
21% Igen Nem Nem válaszolt
73%
102
79. Érdekl dsz a politika iránt? Igen
54
21,09%
Nem
187 15
73,05% 5,86%
Nem válaszolt
A szentgotthárdi fiatalok politikai aktivitását az aktivitás min sített esetével, a hagyományos civil szervezeti tagsággal vizsgáltuk. 2004-ben a magyar fiatalok mintegy hetede tagja valamilyen civil, nonprofit szervezetnek, csoportnak. A szentgotthárdi fiatalok az országos átlaghoz képest alulreprezentáltak, legalábbis az általunk lekérdezett fiatalok. A tagságot tekintve egyedül a sportkörök, sportklubok érdemelnek említést. A felsorolt szervezettípusok említési gyakorisága olyan alacsony (szó szerint néhány fiatalról van szó egy-egy esetben), hogy differenciálásra nincsen mód.
80. Tagja vagy-e bármilyen szervezetnek! Több szervezet is választható! Tag Nem tag 1) 2) 3) 4) 5) 6)
sport kulturális ifjúsági politikai környezetvédelmi/természetbarát egyéb
88
146
24
204
26
199
26
199
5
220
8
216
A helyi közéletr l a megkérdezettek 76,17 %-nak van ismerete és 20 %-uk nyilatkozott úgy, hogy nincs. Ezek szerint a fiatalok érdekl dése a helyi, saját településük iránt jóval magasabb, mint az országis politika esetében.
103
81. Van-e ismereted arról, milyen a helyi közélet?
3% 21% Igen Nem Nem válaszolt 76%
81
Van-e ismereted arról, milyen a helyi közélet? Igen
195
76,17%
Nem
53 8
20,70% 3,13%
Nem válaszolt
Egyes életelvek fontossága/értékpreferenciák Megkértük a fiatalokat arról is, hogy néhány, az emberek életviteléhez kapcsolódó értéket osztályozzanak aszerint, hogy saját életükben mennyire fontosak ezek. Az értékhierarchiában - a tizenévesek életében a kortárscsoport fontosságához szorosan köt d - igazi barátság jelenik meg els ként a válaszadók körében. Ezt követi a családi biztonság és az egészség, majd a szabadság, ötödikként pedig a szerelem. Eszerint a humán értékek az els rangúak a válaszadó szentgotthárdi fiatalok életében. El kel helyet foglal el az értékrendszerben sorrendben a biztonság, a békés világ, a munka. A vallott értékek többségükben a tradicionális, inkább konzervatív értékek, miközben ezek hiányát mutatják a magyar társadalom mindennapjai. A lista els
felében végzett még a siker valamint a
kamaszkor élmény-és tapasztalatszerzésének id szakában nagyon fontos változatos élet. Az egzisztenciális biztonságot jelent
értékek közül egyedül a
békés világ végzett el kel
helyen, de olyan mint a társadalmi rend, a gazdagság a lista második felében végeztek a fontossági sorrend tekintetében. Alacsony értéket kapott hátulról visszafele nézve a fontossági sorrendet a hatalom, a vallásos hit, a nemzet szerepe, a tradíciók tisztelete és a szépség.
104
Összességében elmondhatjuk, hogy a személyes élet és az önkiteljesítés szempontjából fontosabb, a hétköznapi cselekvést közvetlenül befolyásoló elvek, értékek kerültek el térbe.
82. Mennyire fontosak az alábbi értékek az életedben? 1-t l 5-ig terjed skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos F
1) Családi biztonság 2) Békés világ 3) Szerelem 4) Igazi barátság 5) Szabadság 6) Gazdagság 7) Társadalmi rend 8) Érdekes élet 9) Változatos élet 10) Kreativitás 11) Nemzet szerepe 12) Tradíciók tisztelete 13) Szépség 14) Vallásos hit 15) Hatalom 16) Egészség 17) Siker 18) Elismerés 19) Önmegvalósítás 20) Biztonság 21) Munka 22) Függetlenség
1
2
3
4
5
11
4
10
34
192
11
7
34
70
128
7
4
31
55
151
10
1
11
34
193
8
1
22
51
164
17
21
82
77
50
20
21
81
83
41
14
22
47
91
71
18
9
41
73
104
16
30
63
78
49
25
49
81
48
31
19
50
78
60
27
10
29
71
75
47
52
53
63
37
26
53
59
67
33
20
12
1
8
36
172
6
6
30
83
104
4
11
34
85
94
12
7
33
61
112
12
5
11
54
144
11
6
18
56
133
9
13
30
63
102
A szentgotthárdi fiatalok problémái A szentgotthárdi fiatalok szerint korcsoportjuk legfontosabb problémája a munkanélküliség és ezzel összefüggésben a munkalehet ségek hiánya. (rangsor 4. helye.) A második legfontosabb probléma a szórakozási lehet ségek hiánya. Ez folyamatosan felmerül
105
a fiatalok részér l, hiszen már a 72. kérdésre is a megkérdezettek 48 %-a nemmel válaszolt, miszerint nincs elég szórakozási lehet ség Szentgotthárdon. Az említések sorrendje alapján képezett rangsor 5. helyén a kilátástalan jöv , és talán ezzel összefüggésben, 6. helyén a pénztelenség, a szegénység helyezkedik el. Az adatsorból kit nik, hogy a kilátástalan jöv érzetével, valamint a pénztelenséggel párhuzamosan a létbizonytalanság (rangsor 9. helye) is megjelenik, melyb l látható, hogy egyfajta általános bizonytalanságérzet uralkodik a szentgotthárdi
fiatalok
gondolkodásában.
Az
országos
felmérés
szerint
ezzel
a
problematikával leginkább a 25-29 évesek szembesülnek, akiknek a szül i család után saját családjuk megélhetését kell biztosítaniuk. A lakáskérdés, mely a lista 7. helyén áll, Magyarországon eltöltött id
megoldása általában
egyébként nemcsak
minden fiatal számára komoly dilemmát okoz. Az iskolarendszerben
meghosszabbodásával a családoknak az elmúlt évtizedekhez képest eleve
hosszabb ideig kell gondoskodniuk gyermekeikr l. A középiskola befejezése után többségük tovább tanul (természetesen nem feltétlenül egyetemen, f iskolán), ami újabb vaskos terhet ró az egyébként is nehéz helyzetben lév kibocsátó családra. A fels sfokú intézményekb l 24-26 évesen, frissdiplomásként kikerül
fiatalok egyrészt szembesülnek az elhelyezkedés
nehézségeivel, másrészt azt tapasztalják, hogy a szül i családtól való elszakadás roppant anyagi áldozatok vállalásával jár együtt: így nem véletlen, hogy a lakáshelyzet megoldatlansága a legid sebb korcsoportban jelentkezik az átlagosnál nagyobb mértékben. A 8. legfontosabb probléma a kulturálatlanság, amely a szentgotthárdi fiatalok szemében nagyobb probléma , mint ahogy azt az országos átlag mutatja. A dohányzás (rangsor 10. helye) és a kábítószer fogyasztás (rangsor 12. helye) témája Szentgotthárdon ezek szerint nem ölt még aggasztó méreteket, ezt mutatják az ezzel kapcsolatos korábbi kérdéseink is. Bár az Ifjúság2004-ben e kérdéskör volt messze-messze a legfontosabb. Fél , hogy a városban is néhány éven belül komolyabb er feszítéseket kell tenni ebben az ügyben. A blokkot a b nözés, a növekv
társadalmi különbségek és a játszóterek építése
problematikája zárja.
106
83. Mit tartasz a gotthárdi fiatalok legfontosabb problémájának? 1-t l 5-ig terjed skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos F
1) Szórakozási lehet ségek hiánya 2) Munkanélküliség 3) Pénztelenség 4) Lakáshelyzet 5) Létbizonytalanság 6) Kábítószer fogyasztás 7) Kilátástalan jöv 8) Kulturálatlanság 9) Növekv társadalmi egyenl tlenség 10) Iskolai problémák 11) Pénztelenség, szegénység 12) Munkalehet ségek hiánya 13) B nözés 14) Dohányzás 15) Játszóterek építése
1.
2.
3.
4.
5.
7
16
30
57
136
9
13
31
52
141
9
16
44
59
117
15
23
75
56
76
13
26
77
68
56
49
29
65
43
57
10
28
51
68
83
14
26
78
58
64
24
36
79
55
37
16
32
62
77
46
12
26
52
61
81
11
23
32
49
116
26
42
64
46
51
28
43
56
41
61
29
47
62
38
52
VALLÁSOSSÁG
Az Ifjúság2004 kutatás eredményei egyértelm en azt mutatják, hogy egy társadalom vallásosságának változása lassú folyamat, hisz a 2004-es kutatást megel z
2000-es
kutatásból is kit nik, hogy ez a lassú folyamat nem csak a feln tt társadalmon belül igaz, hanem az amúgy attit djeit, értékét tekintve változékonyságot mutató fiatalokra is. A 2004-es kutatás eredményeib l kirajzolódó kép szerint a 15-29 éves korosztály magát továbbra is többségében vallásosnak tartó, a vallási-kulturális tradíciókhoz jelent s részben ragaszkodó, ugyanakkor vallását egyházi keretek között csak kis arányban gyakorló fiatalokból áll. A szentgotthárdi fiatalok egyházhoz köt d viszonya, vallásossága megegyezik az országos átlaggal. A 15-29 éves korosztály 70 %-a tartja magát vallásosnak. A két ilyen 107
jelentéstartalmú kategória közül a többség a maga módján vallásos címkét választotta, míg az egyház tanítása szerint vallásos kategóriába a válaszadók 11 %-a sorolja magát. A skála másik oldala, a nem vallásosak kategóriája a következ arányokat mutatja: a nem vagyok vallásos, határozottan más a meggy z désem kategóriában a válaszadók aránya 10,16 % és aki egyáltalán nem tartja magát vallásosnak az arány, 11, 72 %
84. A következ kijelentések közül melyikkel tudnád önmagadat a leginkább jellemezni? Vallásos vagyok, az egyház tanításait követem
10%
3%
11%
Vallásos vagyok a magam módján Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem
12%
Nem vagyok vallásos 6%
58%
84.
Nem vagyok vallásos, határozottan más a meggy z désem Nem válaszolt
A következ kijelentések közül melyikkel tudnád önmagadat a leginkább jellemezni? Vallásos vagyok, az egyház tanításait követem
27 10,55%
Vallásos vagyok a magam módján
150 58,59%
Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem 15 5,86% Nem vagyok vallásos 30 11,72% Nem vagyok vallásos, határozottan más a meggy z désem 26 10,16% Nem válaszolt
8
3,13%
108
A felekezeti hovatartozást tekintve a válaszadók 74, 61%-a római katolikus, 3,52 % református és 5,08 % evangélikus vallású és viszonylag magas, 10,55 % azok aránya, akik semmilyen felekezethez nem tartoznak. Ez az arány közelít leg megegyezik azok számával, akik nem tartják magukat vallásosnak. 85. Tartozol-e valamilyen vallási felekezethez?
11%
3%
3%
Római katolikus
5%
Református Evangélikus
4%
Egyéb Semmilyenhez sem tartozom Nem válaszolt 74%
85.
Tartozol-e valamilyen vallási felekezethez? Római katolikus
191
74,61%
Református
9
3,52%
Evangélikus
13
5,08%
Egyéb
8
3,13%
Semmilyenhez sem tartozom
27 8
10,55% 3,13%
Nem válaszolt
Az egyházi, vallási szertartásokra járás gyakoriságát tekintve a válaszadók többsége, 30,08 %, állította azt, hogy évente néhányszor jár templomba. Közel 20 % azok aránya, akik egyáltalán nem járnak vallási szertartásokra, további 13 % pedig csak ritkábban mint évente. Minden héten 1-szer kategóriát a megkérdezettek 11 % -a jelölte meg. Ez utóbbi magasabb az országos átlagnál. Említésre méltó még a havonta 1-szer templomba járók aránya, ez 7,42 %. Hetente többször mindössze a megkérdezettek 1,56 % jár vallási szertartásokra.
109
86. Milyen gyakran jársz egyházi, vallási szertartásokra (mise, istentisztelet, egyéb vallási összejövetel), leszámítva a családi eseményeket (esküv , temetés, keresztel )?
2% 2%
11%
Hetente többször
19% 6%
Minden héten 1-szer Havonta 2-3-szor
7%
Havonta 1-szer Évente néhányszor
13%
Évente 1-szer Ritkábban, mint évente Soha 11%
86.
29%
Nem válaszolt
Milyen gyakran jársz egyházi, vallási szertartásokra (mise, istentisztelet, egyéb vallási összejövetel), leszámítva a családi eseményeket (esküv , temetés, keresztel )? Hetente többször
4
1,56%
Minden héten 1-szer
28
10,94%
Havonta 2-3-szor
16
6,25%
Havonta 1-szer
19
7,42%
Évente néhányszor
77
30,08%
Évente 1-szer
27
10,55%
Ritkábban, mint évente
32
12,50%
Soha
49 4
19,14% 1,56%
Nem válaszolt
110
A FIATALOK SZENTGOTTHÁRD-KÉPE Szentgotthárd a fiatalok szemében Több szempontból is arra kerestük a választ, milyen Szentgotthárd-képe van a város fiataljainak. Mi jut eszükbe a városról, vagy éppen milyen szavakkal, szópárokkal azonosítják a várost. A táblázat jelzi, hogy a várossal kapcsolatos percepciók az elkötelezettségre, a szeretetre, a köt désre vallanak. Szentgotthárd a szül földjük, itt él a családjuk, ez az otthonuk. Ide járnak iskolába, itt élik mindennapjaikat. Itt buliznak, itt élnek a barátok (szerelmek). Összességében szépnek és barátságosnak látják a várost. Ez a kedvez oldal ugyanakkor kétségtelenül néhány probléma is asszociálódik a várossal kapcsolatban: unalmas, vagy nagy a munkanélküliség a városban, illetve, hogy kevés a szórakozóhely. Mint az a lenti táblázatból látható, a fiatalok vegyes érzelmekkel viszonyulnak a városhoz, a tulajdonságpárok közül lényegében fele-fele arányban azonosítják a várost a tulajdonságpárok pozitív és negatív oldalával. Szül városuk a fiatalok szemében él , színes, barátságos, békés, nyugodt, személyes, modern, gondozott és tiszta. Negatívumai azonban, hogy kihalt, elhagyásra késztet, lusta, sz kös, fejletlen, öreg és túlságosan drága.
87. Mi jut leginkább eszedbe Szentgotthárdról? Maximum 3 választ jelölhetsz be! F 1) Otthon, család, szül föld 2) Barátok 3) Iskolám 4) Kicsi, kisváros 5) Határközelség 6) Munkanélküliség 7) Élményfürd 8) Kevés a szórakozási lehet ség 9) Barokk Templom 10) Barátságos, kellemes környezet 11) rség 12) Fiatalos, élettel teli 13) Unalmas 14) Szép hely
1.
2.
3.
139
11
3
55
93
0
23
36
37
13
11
13
7
24
10
7
26
9
4
5
8
3
30
27
0
10
17
1
0
14
0
0
10
0
0
2
0
0
64
0
0
20
111
88. Az alábbi tulajdonságok közül mi illik leginkább Szentgotthárdra? Húzzd alá a megfelel t! F 1) Él - holt 2) Színes szürke 3) Barátságos - barátságtalan 4) Zsúfolt - kihalt 5) Békés, nyugodt - nyugtalan 6) Maradásra késztet - elhagyásra készet 7) Személyes - személytelen 8) Szorgalmas - lusta 9) Tágas sz kös 10) Fejlett fejletlen 11) Modern - ódivatú 12) Fiatal öreg 13) Gondozott elhanyagolt 14) Tiszta - piszkos 15) Homogén - heterogén 16) Olcsó drága
1
2
108
91
113
79
133
55
41
147
154
40
58
128
140
49
88
96
71
86
57
100
85
70
74
84
129
26
108
49
75
76
58
95
Az el z ekben elemzett problémaértékelés és a problémamegoldás között vannak átfedések. Nem véletlen a 87. kérdésre adott válaszok alapján, hogy a szentgotthárdi fiatalok 73 %-a úgy ítélte meg, hogy a munkahelyteremtés problémakörét kell a lehet legsürg sebben megoldani. Ezt követ en rendkívül fontosnak tartják a hulladékéget megépítésének megakadályozását, itt mintegy 146 f , azaz 62 % nyilatkozott úgy, hogy ez az a probléma, amit a legsürg sebben kell megoldani, illetve ez esetben kell megakadályozni. Fontosnak tartják a fiatalok a több szórakozási lehet ség, szórakozóhely megteremtését, illetve az utak, járdák állapotának a javítását is. Mindkét esetben a megkérdezettek kétharmada 4-es és 5-ös értékkel jelezte ennek a problémakörnek a megoldását. A lakásteremtés kérdéskörét a megkérdezett fiatalok koruknál fogva még nem érzékelik annyira, de még itt is legnagyobb hányaduk 3-5-ös értékkel jelölte ezt a területet. A város tisztaságának kérdéskörét jó szervezéssel viszonylag könnyen meg tudja oldani a városvezetés. Itt nemcsak arról van szó, hogy milyen gyakran és hogyan szállítják el a szemetet a házakból, hanem hogy elegend köztisztasági szakembert látnak -e az utcán. Érdekes módon a 88. kérdésnél a fiatalok többsége úgy nyilatkozott, hogy tisztának tartják a várost, itt mégis 87 f szerint sürg s feladat a város tisztaságának megoldása. Az élményfürd beindítását, felvirágoztatását tartják a legtöbben a legkevésbé fontosnak, mintegy 46 f nyilatkozott így és csak 76 f tartja rendkívül fontosnak ezt a városi feladatot.
112
Az élményfürd a kérd ívek lekérdezéskor még nem nyílt meg, talán ezért is van az, hogy a városról sem jutott eszükbe a fiataloknak az élményfürd . 89. Milyen sürg s ügyet kell Szentgotthárdon megoldani? 1-t l 5-ig terjed skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
Munkalehet ségek biztosítása Szórakozás megoldása Utak-járdák állapotának javítása Lakáshelyzet megoldása Város tisztasága Az élményfürd beindítása, felvirágoztatása A hulladékéget megépítésének megakadályozása
1.
2.
3.
4.
5.
8
3
17
40
181
7
11
54
71
103
6
18
53
63
102
7
15
63
77
78
10
24
58
61
87
46
26
47
45
76
21
8
19
39
146
A mára már megnyílt élményfürd t l a válaszadók 41 %-a az idegenforgalom, a turizmus fellendülését várta, várja. Ez összefügg azzal, hogy ezek szerint a fiatalok valóban figyelemmel kísérik a helyi közélet alakulását, hisz az elmúlt id szakban sok helyütt elhangzott, hogy Önkormányzatunk a turizmus fellendítését városunk gazdasági életének egyik kiugrási pontjaként jelölte meg. Igen magas azok aránya, akik
munkahelyek
teremtését, elhelyezkedési lehet séget látott, lát a élményfürd megnyitásában és csupán 13, 15 % azok aránya, akik passzív szabadid eltöltési lehet ségként tekintenek a fürd re.
90. Mit vársz az élményfürd megnyitásától?
8% Munkahelyek teremtését, elhelyezkedési lehet séget
13% 38%
Az idegenforgalom, a turizmus fellendülését Passzív szabadid eltöltési lehet séget Nem válaszolt
41%
113
90.
Mit vársz az élményfürd megnyitásától? Munkahelyek teremtését, elhelyezkedési lehet séget Az idegenforgalom, a turizmus fellendülését Passzív szabadid eltöltési lehet séget Nem válaszolt
95
37,85%
104
41,43%
33 19
13,15% 7,57%
Elégedettség az egyes intézményekkel, szolgáltatásokkal A településhez való viszony egyik fontos fokmér je a kapott szolgáltatásokkal, ellátásokkal, intézményekkel való elégedettség. Helyzetelemzésünkben arra kerestük a választ, hogy mennyire ismerik, azaz mennyire képesek véleményt alkotni az egyes ellátásokról, illetve arra is, hogy ezeket hogyan ítélik meg. Skála-technikát alkalmaztunk, a szokásos 5-ös skálán, ( teljesen elégedett -t l az elégedetlen -ig) mértük az elégedettséget. Az egyes szolgáltatásokkal, alapellátásokkal, kialakított véleményt a táblázat részletesen tartalmazza. A f tapasztalatok a következ k: A legkevesebb információja van a megkérdezetteknek az építkezési és kereskedelmi lehet ségekr l, ez korukból adódóan érthet is, hisz még nem terveznek építkezésbe, vagy akár vállalkozásba fogni a válaszadók. A fiatalok többnyire elégedettek a tanulási és sportolási lehet ségekkel, ezek az értékek közelítenek leginkább a teljesen elégedett kategória. A szolgáltatások többségével a fiatalok legnagyobb hányada
közepesen elégedett , így a közbiztonsággal, a közlekedéssel, az
egészségügyi ellátással, a postai szolgáltatással és a lakosság helyi ügyekr l való tájékoztatásával. Az elégedetlenek tábora a munkalehet ségek és a szórakozási lehet ségek tekintetében a legmagasabb, közel a megkérdezettek fele nyilatkozott így. A közutak állapotával kapcsolatban is a válaszadók egyharmada szintén elégedetlen , de itt inkább már a többnyire elégedetlen kategória felé közelítenek az értékek. Az intézményeknél információhiány birtokában nem tudott véleményt alkotni a megkérdezettek megközelít leg egyharmada a Takács Jen
Zeneiskoláról, a Gondozási
Központról és a segélyezésr l. A Vörösmarty Mihály Gimnáziumot és a III. Béla Szakképz Iskolát értékelték a legmagasabbra a válaszadók, ez annak tudható be, hogy a válaszadók többsége valamelyik iskola tanulója és ez is mutatja, hogy köt dnek iskolájukhoz a fiatalok. 114
Általában közepesen elégedett , de inkább a többnyire elégedett kategória irányába mutatnak a feln tt háziorvosi, a fogászati, a véd n i ellátásra, a gyógyszertárra adott értékek, er teljesebben közepesen elégedettek az Óvodával, Arany János Általános Iskolával, a Széchenyi István Általános Iskolával, a Pannon Kapu Kulturális Egyesülettel és a Móra Ferenc Városi Könyvtárral. A Polgármesteri Hivatal tevékenységének megítélésekor még mindig a közepes érték dominál, de itt már több a többnyire elégedetlenek aránya. A megkérdettek legkevésbé a gyermek háziorvosi ellátással vannak megelégedve.
91. Mennyire vagy elégedett az alábbiakkal Szentgotthárdon? Tegyél x-et a megfelel helyre! Elégedetlen Többnyire Közepesen Többnyire Teljesen Nincs elégedetlen elégedett elégedett elégedett információm
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) ügyekr 14) 15) 16) 17) 18) 19) 20) 21) 22) 23) 24)
Munkalehet ség Szórakozási lehet ség Tanulási lehet ség Sportolási lehet ség Építkezési lehet ség Kereskedelmi lehet ség köztisztaság közbiztonság Közutak állapota közlekedés Egészségügyi ellátás Postai szolgáltatás A lakosság tájékoztatása a helyi l Óvoda Arany János Általános Iskola Széchenyi István Általános Iskola Vörösmarty Mihály Gimnázium III. Béla Szakképz Iskola Takács Jen Zeneiskola Háziorvosi ellátás/feln tt Háziorvosi ellátás/gyermek Fogászati ellátás Véd n i ellátás Gyógyszertár
115 94 9 17 15 21 19 13 80 17 31 9
51 61 28 26 40 40 48 36 64 61 55 37
65 53 76 79 82 92 95 91 57 97 89 80
10 28 83 63 57 46 46 62 31 43 37 60
0 7 50 45 24 20 35 31 7 16 15 42
6 4 1 12 25 25 2 7 3 8 15 16
22 9 16 7 14 13 20 19 27 8 7 15
36 26 33 25 23 13 22 36 27 35 28 28
80 62 62 57 47 49 55 67 72 77 75 67
61 58 46 51 60 56 34 52 52 54 49 63
26 38 36 53 57 66 38 31 35 35 39 43
19 49 45 45 36 41 68 31 23 31 40 16
115
25) 26) 27) 28) 29)
Gondozási központ Segélyezés Pannon Kapu Kulturális Egyesület Móra Ferenc Városi Könyvtár Polgármesteri Hivatal
14 17 17 14
22 22 31 19
58 69 63 55
42 29 32 45
34 25 36 40
65 68 49 54
24
34
55
34
21
55
Minden település szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy képes-e megtartani azokat a fiatalokat, akiket a közösség részben saját pénzén iskoláztatott, akik a település kés bbi felemelkedésének zálogai lehetnek. Az ország válságrégióiban (pl. Miskolcon) készített adatfelvételek arra utalnak, hogy
legalábbis tervek szintjén
a mai 15-29 évesek
jóval mobilabbak a feln tt generációknál. Készek elvándorolni részben Magyarország kapuvárosaiba, de akár az egyesült Európába is. Természetesen a mobilitás azokra a leginkább jellemz , akik rendelkeznek az ehhez szükséges adottságok, képességek legalább egyikével: gazdasági t ke, kulturális t ke, szaktudás, vállalkozói kedv. Szentgotthárd esetében beszélhetünk mobilitási kényszerr l, mely abból fakad, hogy a városnak nincs fels fokú oktatási intézménye, így a konkrét érdekl déssel rendelkez , vagy magasabb oktatási színvonalra vágyó fiataloknak az ország más településein kell megtalálniuk a számukra megfelel intézményeket. A kérdés, hogy mivel lehet a várost elhagyó szentgotthárdi fiatalokat hazacsábítani. Ez talán a városi ifjúságpolitikának egyik legfontosabb kérdése, hiszen a várost elhagyók sok esetben olyan stratégiailag fontos m szaki, orvostudományi stb. végzettséggel rendelkeznek, mely a város fejl désének záloga lehet. Ezért nem szabad hagyni, hogy elveszítsék köt désüket a városhoz, hogy elhagyva Szentgotthárdot gyökértelenné váljanak. Ennek záloga a fiatalok hazalátogatásában rejlik. A családi, baráti, hálók ápolása érdekében rendkívül fontosak azok a közösségi alkalmak, amikor nem csak a közeli emberek gy lnek össze, hanem rég látott ismer sökkel
is találkozhatunk. E közösségi alkalmak szervezése els sorban a város
feladata, melyeket érdemes úgy alakítani, hogy egybeessenek azokkal az id szakokkal, amikor a legnagyobb valószín séggel otthon találhatóak a más városokban tanulók. Fontos a lakhatás kérdése is. Az önkormányzatnak lépéseket kell tennie a lakhatási lehet ségek javítására. Ezen kívül a fels oktatásban részt vev szentgotthárdi fiatalok visszacsábításának kulcsa, hogy a város tud-e megfelel munkalehet séget biztosítani a számukra.
116
A megkérdezett 15-29 évesek 40 %-a jelezte, hogy elmenne a városból szemben azzal az 16 %-kal akiknek nem szerepel a tervei között az elköltözés. Jelzésérték azonban, hogy a szentgotthárdi fiatalok szintén 40 %-a
vacillál . Bizonyos körülmények között (ha
nem lesz munkahely, családi kötelékek, továbbtanulás) talán elhagyná a várost.
92. Mindent számításba véve, elköltöznél Szentgotthárdról?
4%
40%
Igen Nem
40%
Talán Nem válaszolt
16%
92.
Mindent számításba véve, elköltöznél Szentgotthárdról? Igen
101
39,61%
Nem
42
16,47%
Talán
101 11
39,61% 4,31%
Nem válaszolt
117
Azok, akik nagyobb mértékben mobilak jobb társadalmi, gazdasági körülmények között élnek, akiknek felhalmozott tudást kéje (iskolai végzettség, számítógépes ismeret) alkalmas arra, hogy azt gazdasági t kére illetve kapcsolati t kére váltsa az ország más részein, vagy mint azt a táblázat jelzi az Európai Unióban. Fontos azonban, hogy az elköltözés kapcsán mindig elvi lehet ségr l beszélünk. A tapasztalatok azt mutatják, ha egy fiatal elkötelez dik, élettársa lesz, házasságot köt, esetleg gyermeke születik, vagy az egzisztenciális problémái oldódnak, akkor (els sorban kényelmi okokból) erre az elköltözésre nem kerül sor. 93. Ha igen, akkor hová? Vas megye más városába 19%
9% Faluba, községbe 11% Budapestre
4% 10%
Magyarország valamely más városába Európai Unióba
19% Európai Unión kívülre 28%
93.
Nem válaszolt
Ha igen, akkor hová? Vas megye más városába
22
8,70%
Faluba, községbe
28
11,07%
Budapestre
25
9,88%
Magyarország valamely más városába
71
28,06%
Európai Unióba
49
19,37%
Európai Unión kívülre
11 47
4,35% 18,58%
Nem válaszolt
118
A települési önkormányzatok ifjúságpolitikai megvalósításához szükséges eszközök, szakterületek és ágazatok: - A kialakítandó ifjúságpolitika eszközrendszere: jogi eszközök (kötelez és megenged jogosultságok, önálló rendelet alkotásának és határozat hozatalának, a helyi ügyek szabályozásának joga); anyagi, pénzügyi eszközök (forrásai: normatív támogatások, céltámogatások, pályázati támogatások, központból átadott adók, helyi adók, egyéb saját bevételek, hitelek stb); szervezeti eszközök (bels k: testületi, tisztségvisel i, bizottsági, szakmai, stb. küls k: partneri, stb); intézmények (kötelez en m ködtetend és a helyi szükségletek kielégítésére szabadon alapítható intézményei lehetnek); személyi, szakmai feltételek (szükségesség és indokoltság szerint személyek, szakemberek alkalmazása, illetve szakmai feltételek biztosítása) kapcsolati eszközök (társulások, együttm ködések) A települési ifjúságpolitika fontosabb célterületei: szociális ellátás (települési szociálpolitika, családsegítés, gyermek-és családvédelem); egészségügyi ellátás (testi és lelki egészségvédelem, prevenció, mentálhigiéné, gondozás, gyógyítás, kezelés-egészségfejlesztés) oktatás, képzés (a helyi oktatási rendszer feltételeinek biztosítása, m ködtetése); társas és közösségi élet (szabadid , kultúra, sport, rekreáció, közélet, hitélet, egyesületi élet feltételeinek biztosítása, kialakításának és m ködtetésének támogatása stb) ; érdekvédelem, érdekérvényesítés, érdekképviselet (gyermek
és ifjúsági jogok
érvényesítése, érvényesülésének el segítése, szükségletek és igények kielégítésének biztosítása, a kezdeményezések támogatása stb); pályaválasztás, munkavállalás, lakáshoz jutás (az önálló feln tté válás lehet ségeinek, feltételeinek és esélyeinek biztosítása, segítése a településen); ifjúsági mobilitás, belföldi és nemzetközi kapcsolatok (az önkormányzat törekvései, meglév kapcsolatai és lehet ségei szerint)
119
SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérd íves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. márciusában elérkezettnek látta az id t arra, hogy a város ifjú korosztálya körében átfogó helyzetelemzést végezzen. A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági változásai új feladatokat jelentenek a gyermek-és ifjúsági korosztállyal foglalkozók számára. A társadalom alrendszereinek így az ifjúságpolitika mint alrendszer átalakulásából törvényszer en következett, hogy gyökeresen megváltozott a fiatalok helyzete is. Ez a speciális társadalmi csoport sajátos körülményei, társadalmi helyzete, függ sége, kultúrája, érdekl dése, problémái, önkifejezésének és életstílusának mássága, kommunikációjának eltérése miatt a legérintettebb és legérzékenyebb rétege szakmai kutatások szerint vesztese az átalakulásoknak. A mai világ teljesítmény-centrikusságával, magas követelményrendszerével szemben sokszor bizonytalan a természetes és mesterséges támaszok köre, azaz nem elég er s hátteret biztosít a család, az iskola, a település, a baráti közösség, az intézmények és a munkahely. A családok felkészületlenek szerepükre, hiszen olyan tudást, kultúrát kellene átadniuk gyermekeiknek, amiket k sem kaptak meg szüleikt l. A lakáshoz jutásban, a családalapítás és életkezdés feltételeinek megteremtésében is legtöbbször a szül i családoknak kell segíteniük gyermekeiket. Az iskola elvégzése sem jelent egyértelm garanciát az állás megszerzésére. A munka világában ugyanakkor kemény, profitorientált, teljesítmény és haszonelv megközelítések érvényesülnek. A könnyen el álló krízishelyzetben a gyermekek és a fiatalok pillanatok alatt veszélyeztetetté válnak, a drog, az alkohol, a b nözés a probléma könny megoldása felé viheti el e korosztályt. Ezért az állam er feszítései és a családok támogatása mellett helyi (els sorban települési) szinten jelent s támaszokra, biztos pontokra, segít környezetre, ifjúságbarát önkormányzatokra, intézményekre, szakemberekre és 120
kortárssegít kre van szükség. Mindezen folyamatokat, tényeket figyelmembe véve Szentgotthárd Városának is rövid távú célja között szerepel a szentgotthárdi fiatalok életesélyeinek javítása érdekében-, hogy ifjúságpolitikai koncepciót készítsen, melyhez ez az anyag megfelel kiindulási pontként szolgál. 2
A helyzetelemzés célja A helyzetelemzés célja az ifjú korosztály állapotának felmérése a lentebb felsorolt témakörökben. Legfontosabb célunk az, hogy képet kapjunk a szentgotthárdi fiatalok anyagi és kulturális er forrásairól, életmódjáról és értékrendszerér l. A jelenlegi helyzetelemzés háttéranyaga lehet egy mélyebb kutatásnak, ennek kib vítése jó alapként szolgál egy szociológiai kutatáshoz. Most az alapadatok tárgyszer bemutatására vállalkoztunk. Az összefüggések feltárása, azok mélyreható elemzése, illetve mindazoknak a társadalmi, gazdasági átalakulásoknak köszönhet változásoknak és jellegzetességeknek a leírása, amelyek a generációs újratermel dés folyamataiban végbementek, szakemberek (szociológus, szociálpszichológus, társadalomkutató, történész) munkáját kívánja meg a társadalomtudomány és a szociológia eszközeinek a felhasználásával. Bennünk a lelkesedés nagy, hisz önkormányzatunk az utóbbi években folyamatosan kiemelt figyelmet fordított az ifjúsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Mindezen er feszítések, hosszú folyamatok összessége megalapozhatja egy olyan ifjúságpolitikai koncepció kialakítását, amely több helyi szervezeti egység és több szervezet közös, városfejlesztési szempontot is figyelembe vev kemény munkájának eredménye lehet.
Módszertan, mintaleírás A helyzetelemzés módszeréül a társadalomtudományokban leggyakrabban alkalmazott módszert, a kérd ívet választottuk, mely alkalmas nagyméret alapsokaság vizsgálatára. A kérd íves vizsgálatok egyaránt alkalmasak leíró, magyarázó, valamint felderít célokra. Jelen helyzetelemzésben els sorban a felderítés és a leírás volt a cél. A helyzetelemzés elemzési egysége, azaz a válaszadó az egyes ember volt. A kérd ív a könnyebb elemzés érdekében kizárólag zárt kérdéseket tartalmazott. A kérd ív kérdéseit 2007. áprilisában állítottuk össze, a lekérdezés április és május hónapban történt meg. A helyzetelemzés alapsokasága: 1. Helyzetelemzésünkben azokat tekintjük szentgotthárdinak, akik Szentgotthárdon rendelkeznek állandó lakhellyel. 2. Fiatalnak az ifjúságszociológiában standard kategóriának számító 15-29 éveseket tekintjük. 3 A helyzetelemzés metodikája: A 15-29 éves korosztályt két 2 korcsoportra osztottuk. A 15-18 éves korcsoport az 1989-1992 években, a 19-29 éves korcsoport a 1978-1988 években születetteket jelenti. A 15-18 éves korosztály fiataljait legkönnyebben az iskolákban érjük el. Ezért felvettük a kapcsolatot a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegység vezet jével, valamint a III. Béla Szakképz Iskola igazgatóhelyettesével. A két iskolában összesen 240 kérd ívet osztottunk ki, ebb l 223 értékelhet kérd ívet kaptunk vissza. A 19-29 éves korcsoport lekérdezéséhez igénybe vettük a szentgotthárdi népességnyilvántartás, melyb l utcák szerint, valószín ségi mintavételi eljárással, egyszer véletlen kiválasztáson alapuló mintavétellel választottuk ki azt a 350 f t, akiknek postai úton küldtük ki a kérd íveket egy kísér levéllel együtt. A kérd ívet kitölt természetesen anonim maradt. A
121
kérd íveket azokba a gy jt ládákba vártuk vissza, amelyeket, véleményünk szerint, Szentgotthárd azon pontjain helyeztünk ki, ahol ennek a korosztálynak a fiataljai gyakran megfordulnak, illetve figyeltünk a területi elosztottság megfelel arányára is. Ezek a helyek a következ k voltak: Polgármesteri Hivatal földszintjén, a Pannon Kapu Kulturális Egyesület (M vel dési Ház) el terében, a Móra Ferenc Városi Könyvtár olvasószolgálatánál, a Club 3 Étteremben, a Hunyadi Vendégl ben, a 9-11 Pub-ban , a zsidai italboltban, a máriaújfalui Papp Csárdában, a Kertvárosi Vendégl ben (volt Biczó Kocsma) vagyis bárki által könnyedén elérhet helyen. Sajnos, a kiküldött 350 kérd ívb l csak 33-at kaptunk vissza, így a helyzetelemzés során mindösszesen 256 kérd ívet értékeltünk. Az adatok elemzése során fontos figyelembe vennünk azt, hogy az iskolai önkitölt s kérd ív esetében egyértelm nek t nik, hogy az a Szentgotthárdon a normál középiskolai képzésben résztvev ket reprezentálja, addig a postán kiküldött kérd ívek esetében jogosan merül fel a kérdés, hogy kiket reprezentál. A válaszadók 94%-a százaléka olyan, aki nem önállóan él, hanem szüleivel. Úgy t nik, hogy adatgy jtésünkkel a fiatalok ezen csoportját sikerült elérnünk, míg a szül kr l már levált, gazdaságilag aktív csoportot csak nyomokban sikerült bevonnunk a kutatásba. Épp ezért ezt az elemzés során végig figyelembe kell vennünk. 4
A helyzetelemzésben használt kérd ív a következ f blokkokat, témaköröket tartalmazza: I. Demográfiai helyzet, társadalmi státusz Nemi jellemz k 1. kérdés Életkori jellemz k 2. Iskolázottság 3-5. Családi állapot 6. Gazdasági aktivitás/, 7-15. inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemz i 16-23. Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények 24-33. Anyagi helyzet 34-36. II. Információs társadalom Számítógép használat/Internet használat 37-41. III. Életmód, önkárosító magatartásformák el fordulása Sportolási szokások 42-46. Dohányzás 47. Alkoholfogyasztás 48-49. Kábítószer fogyasztás 50-51. Szexualitás 52-53. IV. Szórakozás Szabadid 54-67. A kulturális fogyasztás szinterei 68-71. Szabadid s, szórakozási programok, lehet ségek iránti igény 72-74. V. Társadalmi közérzet, közéleti aktivitás, a fiatalok értékvilága Társadalmi közérzet 75-77. Személyes élettervek 78. Politikai/közéleti érdekl dés, aktivitás 79-81. Egyes életelvek fontossága/értékpreferenciák 82. A szentgotthárdi fiatalok problémái 83. VI. Vallásosság 84-86. 122
VII. A fiatalok Szentgotthárd-képe Szentgotthárd a fiatalok szemében 87-90. Elégedettség az egyes intézményekkel, szolgáltatásokkal 91-93 5
DEMOGRÁFIAI HELYZET, TÁRSADALMI STÁTUSZ Nemi és életkori jellemz k A lakónyilvántartás 2001. évi Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai szerinti a 15-29 éves fiatalok nemek szerinti megoszlása férfi: % , n . % A megoszlást jól (???) közelíti a ténylegesen megkérdezettek aránya, azaz e tekintetben reprezentatív a minta. A válaszadók nemi megoszlása: 42,58 % férfi, 57,03 % n , 1 f nem válaszolt a kérdésre. Az életkori megoszlást figyelve szembet n , hogy a 21 éven aluli korosztály nagyobb súllyal jelenik meg a lekérdezettek körében. Ennek oka abban rejlik, hogy a postán, a 19-29 éveseknek kiküldött kérd ívek csak rendkívül kis hányadát kaptuk vissza, k voltak azok, akik esetleg az adott címen nem voltak elérhet k, leváltak már a szül kt l, vagy csak egyszer en nem fordítottak id t a kérd ív kitöltésére. A bevezet ben említett korcsoport szerinti (15-18 év, illetve 19-29 év) megoszlásban az adatok alapján átfedés tapasztalható, hisz a III. Béla Szakképz Iskola tanulói között akár 21 éves diákokat is találunk. Ez alapján, a korcsoportok szerinti megoszlás a következ képpen alakult: 15-18 év: 62,89 %, 19-29 év 36,72 %. 6 43% 57% 0% Fiú Lány Nem válaszolt
2. Hány éves vagy(%)? 38 44 37 42 41 10 16 7 2 3 4 0 5 5 11 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 Nem válaszolt
1. Fiú 109 42,58% Lány 146 57,03% Nem válaszolt 1 0,39% 2. Hány éves vagy? 15 38 14,84% 16 44 17,19% 17 37 14,45%
123
18 42 16,41% 19 41 16,02% 20 10 3,91% 21 16 6,25% 22 7 2,73% 23 2 0,78% 24 3 1,17% 25 4 1,56% 26 0 0,00% 27 5 1,95% 28 5 1,95% 29 1 0,39% Nem válaszolt 1 0,39%
7
Iskolázottság Ha a megkérdezettek iskolai végzettség szerinti megoszlását nézzük, akkor a következ ket állapíthatjuk meg: 1,56 % 8 osztálynál kevesebbet végzett, legnagyobb hányaduk, 58,2 %-uk, 8 osztályos végzettséggel rendelkezik, ami azt jelenti, és ezt már a fentebb jelzett adatok is mutatják, hogy nagyrészük még középiskolai diák, 7,03 % szakmunkásképz t végzett, 23,83 % szakközépiskolát, további 4,69 %-uk gimnáziumot, fels fokú végzettséggel jelenleg a megkérdezettek 3,12 %-uk rendelkezik. Ezen adatoknál figyelembe kell venni azt, hogy májusban már sok diák az érettségi el tt állt, így a tanulók közel 25%-a jelölte be azt, hogy már valamilyen középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolázottság országos adatait figyelembe véve a szentgotthárdi fiatalok képzettségi szintje megfelel az országos átlagnak, de ezt egy következ témakör kapcsán részletesebben tárgyaljuk. A szül k iskolai végzettségét tekintve látható, hogy a megkérdezettek a szül khöz képest felfelé mobilak az iskolát tekintve. A szül k iskolázottságánál megfigyelhet , hogy a fels fokú iskolai végzettség az anyáknál ma már nagyobb arányban van jelen, els sorban a f iskolai végzettség magasabb el fordulása miatt. A férfiak esetében magas a szakközépiskolával rendelkez k aránya, míg a n knél a 8 általánosnál kevesebb a gyakoribb. 3. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? 2% 57% 7% 24% 5% 3% 0% 2% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképz Szakközépiskola Gimnázium F iskola Egyetem Nem válaszolt
3. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? 8 8 általánosnál kevesebb 4 1,56% 8 általános 149 58,20% Szakmunkásképz 18 7,03% Szakközépiskola 61 23,83% 124
Gimnázium 12 4,69% F iskola 7 2,73% Egyetem 1 0,39% Nem válaszolt 4 1,56% 4. Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 0% 9% 36% 16% 18% 16% 4% 1% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképz Szakközépiskola Gimnázium F iskola Egyetem Nem válaszolt
4.
Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb 1 0,39% 8 általános 23 8,98% Szakmunkásképz 94 36,72% Szakközépiskola 40 15,63% Gimnázium 46 17,97% F iskola 41 16,02% Egyetem 9 3,52% Nem válaszolt 2 0,78%
9 5. Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 0%5% 40% 26% 11% 7% 7% 4% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképz Szakközépiskola Gimnázium F iskola Egyetem Nem válaszolt
5. Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb 1 0,39% 8 általános 12 4,69% Szakmunkásképz 103 40,23% Szakközépiskola 67 26,17% Gimnázium 27 10,55% F iskola 18 7,03% Egyetem 19 7,42% Nem válaszolt 9 3,52%
Családi állapot Az Ifjúság2000 és 2004-es kutatás is azt mutatja, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban eltöltött id megnövekedése, valamint az els munkába állás id pontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok
125
kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkez élettársi viszonyok válnak gyakoribbá. Az életkori megoszlásnak megfelel en a válaszadók 86,72 %-a n tlen, hajadon. Házasságban 3,13 %-uk él, élettársi viszony 1,95 %-nál fordul el , és szintén csak 1,95% az elváltak aránya. 10 6. Mi a családi állapotod? 87% 3% 2% 2% 6% N tlen/hajadon Házas Élettárssal élek Elvált/egyedül élek Nem válaszolt
6. Mi a családi állapotod? N tlen/hajadon 222 86,72% Házas 8 3,13% Élettárssal élek 5 1,95% Elvált/egyedül élek 5 1,95% Nem válaszolt 16 6,25%
Gazdasági aktivitás A szentgotthárdi fiatalok tevékenységi mintázatát vizsgálva nem tapasztalható meglep állapot. A 15 és 19 év közöttiek dönt többsége még tanulmányaival van elfoglalva, 8,2 %-uk jelezte azt, hogy nem tanuló, vagyis gazdaságilag aktívnak mondható. A gazdaságilag inaktivitás, amely ebben a korszakban leginkább a GYES-t, GYED-et jelenti, az elért és hozzánk visszajutatott korcsoportot tekintve nem számottev , hisz mindössze 1 f jelezte, hogy jelenleg gyesen van. 7. Mi a foglalkozásod? Háztartásbeli 0 0,00% Gyesen, gyeden vagyok 1 0,39% Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas 0 0,00% Munkanélküli vagyok 1 0,39% Általános iskolai tanuló 0 0,00% Középiskolai tanuló 42 16,41% F iskolai, egyetemi hallgató 5 1,95% 11 Egyéb 21 8,20% Nem válaszolt 186 72,66% 7. Mi a foglalkozásod(%)? 01010 42 5 21 186 Háztartásbeli Gyesen, gyeden vagyok Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas Munkanélküli vagyok Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló F iskolai, egyetemi hallgató Egyéb Nem válaszolt
A munkanélküliségt l való félelem központi szerepet játszik a fiatalok gondolkodásában, s t, inkább azt lehet mondani, hogy minél alacsonyabb iskolai
126
végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb a munkanélküliségt l való félelme. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy megváltozott a pályakezd k elhelyezkedési lehet sége. A munkanélküliség különösen két csoportra bontható: az egyik fels fokú, a másik része általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolában töltött id hosszával a pályakezd munkanélküliek körében is érzékelhet egy életkor növekedés, így jellemz en a 20 év feletti korosztály tekinthet különösen veszélyeztetettnek. A fels oktatási intézményekben nincs összhang a kínálat és a munkaer piaci kereslet között. A diploma értéke csökken, egyre több van bel lük. Ennek hatása a diplomás pályakezd k számának növekedésében mutatkozik meg. A munkanélküliség az általunk lekérdezettek körében rendkívül elenyész , hisz kevés olyan fiatalt sikerült elérnünk, aki rövid, munkaer -piaci élete során, volt már munkanélküli. Mindösszesen 6,64 % és ennek fele regisztráltatta is magát. Az érintettek kisebbsége egyenl arányban nem regisztráltatta magát, illetve volt regisztrált és regisztrálatlan munkanélküli is. A munkanélküliség problémája igazán azoknál jelentkezik, akik nem tudtak, vagy nem akartak hosszan az iskolarendszerben maradni. 12 A munkanélküli id szakot figyelembe véve, mindössze 1,18 % jelezte azt, hogy egy évnél hosszabb ideig volt munkanélküli, a másik 3 id intervallumnál az arány megegyez : 2,35 % 8. Voltál-e már munkanélküli? 4% 1% 1% 0% 12% 82% Igen, regisztráltattam magamat Igen, de nem regisztráltattam magamat Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is Jelenleg is munkanélküli vagyok Nem voltam munkanélküli Nem válaszolt
8. Voltál-e már munkanélküli?
Igen, regisztráltattam magamat 10 3,91% Igen, de nem regisztráltattam magamat 3 1,17% Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is 3 1,17% Jelenleg is munkanélküli vagyok 1 0,39% Nem voltam munkanélküli 31 12,11% Nem válaszolt 208 81,25% 9. Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli id szakod? 2% 2% 2% 1% 93% 3 hónapnál rövidebb 3-6 hónap között 7-12 hónap között 1 évnél hosszabb ideig Nem válaszolt
9. Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli id szakod?
13 3 hónapnál rövidebb 6 2,35% 3-6 hónap között 6 2,35% 7-12 hónap között 6 2,35%
127
1 évnél hosszabb ideig 3 1,18% Nem válaszolt 234 91,76%
A gazdaságilag aktívak foglalkozási megoszlásában a szellemi alkalmazottak jelennek meg a legnagyobb hányadban, ket azok a szakmunkások követik, akik a szolgáltatásban helyezkedtek el, majd az önálló vállalkozók és a szellemi vezet k zárják a sort. 10. Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol(%)?
2 9 402 7 0 7 223 Szellemi vezet Szellemi alkalmazott Önálló vállalkozó iparban Önálló vállalkozó mez gazdaságban Önálló vállalkozó szolgáltatásban Szakmunkás iparban Szakmunkás szolgáltatásban Betanított munkás iparban Betanított munkás mez gazdaságban Betanított munkás szolgáltatásban 10.
Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol? Szellemi vezet 2 0,79% Szellemi alkalmazott 9 3,54% Önálló vállalkozó iparban 4 1,57% Önálló vállalkozó mez gazdaságban 0 0,00% Önálló vállalkozó szolgáltatásban 0 0,00% Szakmunkás iparban 2 0,79% Szakmunkás szolgáltatásban 7 2,76% Betanított munkás iparban 0 0,00% Betanított munkás mez gazdaságban 0 0,00% Betanított munkás szolgáltatásban 0 0,00% Egyéb 7 2,76% Nem válaszolt 223 87,80% 14 A gazdaságilag aktív fiatalok (akik a minta 11,76 %-át teszik ki) nagy része, azaz 7,06 %-a 18 és 24 éves kora között kezdett dolgozni és 3,92 %-uk számolt be arról, hogy már 18 éves kora el tt munkába állt. 0,78 %-uk pedig 24 éves kora után lépett a munkavállalók sorába. Az iskolai végzettség természetes módon befolyásolja a munkakezdést. A tanulmányaikat az általános iskolával befejez k dönt többsége 18 éves kora el tt munkavállaló volt. A szakmunkásképz t végzettekt l kezdve azonban már a 18 és 24 év közötti kategória a meghatározó. 11. Hány éves voltál, amikor el ször munkába álltál? 4% 7% 1% 88% 18 évesnél fiatalabb 18 és 24 év között 24 évesnél id sebb Nem válaszolt
11. Hány éves voltál, amikor el ször munkába álltál? 18 évesnél fiatalabb 10 3,92% 18 és 24 év között 18 7,06% 24 évesnél id sebb 2 0,78% Nem válaszolt 225 88,24%
128
15 A foglalkoztatottak ( tehát a megközelít leg 12 %-os mintázat) legutóbbi munkahelye többségében Szentgotthárdon volt, valamivel több mint a válaszadók fele válaszolt így. A fennmaradó közel 6 % a felsorolt települések valamelyikén kapott állást. 12. Hol dolgozol(%)? 5 2102 5 225 16 Szentgotthárdon A kistérségben Körmenden Szombathelyen Zalaegerszegen Ausztriában Egyéb Nem válaszolt
12. Hol dolgozol? Szentgotthárdon 16 6,25% A kistérségben 5 1,95% Körmenden 2 0,78% Szombathelyen 1 0,39% Zalaegerszegen 0 0,00% Ausztriában 2 0,78% Egyéb 5 1,95% Nem válaszolt 225 87,89%
A nem Szentgotthárdon dolgozók 1,95 %-a az egyéb kategóriát jelölte meg válaszul, 1,56%-a azért dolgozik más településen, mert nem talált a végzettségének megfelel munkát, 16 1,17 %-uk nem is akart Szentgotthárdon dolgozni, mindössze 0,78 % magyarázza az anyagiakkal, illetve azzal, hogy nem talált neki tetsz munkát. 0,39 % pedig a véletlennel magyarázza. 13. Miért nem Szentgotthárdon dolgozol(%)? 2 4 2 31 5 239 Nem találtam nekem tetsz munkát Nem volt a végzettségemnek megfelel munka Anyagilag jobban jöttem ki Nem is akartam itt dolgozni Véletlenül alakult így Egyéb Nem válaszolt
13. Miért nem Szentgotthárdon dolgozol? Nem találtam nekem tetsz munkát 2 0,78%
Nem volt a végzettségemnek megfelel munka 4 1,56% Anyagilag jobban jöttem ki 2 0,78% Nem is akartam itt dolgozni 3 1,17% Véletlenül alakult így 1 0,39% Egyéb 5 1,95% Nem válaszolt 239 93,36%
A szentgotthárdi munkaer piac lehet ségeit a foglalkoztatottak többsége borúsan értékeli: 5,47 %-nyian azon a véleményen vannak, hogy a körülmények kedvez tlenek, 4,69 17 % nagyon kedvez tlennek ítéli meg a helyzetet, közepes min sítést a foglalkoztatottak 1,56 %-a adott. Valamilyen szint kedvez helyzetképpel kevesebb, mint 1 %-uk bírt. 14. Milyenek az elhelyezkedési lehet ségek Szentgotthárdon és környékén(%)? 114 14 12 10
129
214 Kedvez ek Nagyon kedvez ek Közepesek Kedvez tlenek Nagyon kedvez tlenek Nem tudom Nem válaszolt
14.
Milyenek az elhelyezkedési lehet ségek Szentgotthárdon és környékén? Kedvez ek 1 0,39% Nagyon kedvez ek 1 0,39% Közepesek 4 1,56% Kedvez tlenek 14 5,47% Nagyon kedvez tlenek 12 4,69% Nem tudom 10 3,91% Nem válaszolt 214 83,59%
A foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek 4,3 %-a jelenleg képzésben vesz részt, közel háromnegyede, 8,59 %-a nem vesz részt szervezett képzésben. 18 15. Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz e/részt veszel-e bármilyen szervezett képzésben? 4% 9% 87% Igen Nem Nem válaszolt
15.
Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz e/részt veszel-e bármilyen szervezett képzésben? Igen 11 4,30% Nem 22 8,59% Nem válaszolt 223 87,11%
Inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemz i A 15-29 éves fiatalok élethelyzetének jelent s fejleménye, hogy az elmúlt néhány esztend ben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekv arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. A középiskolai tanulók többsége, 84,25 %-a, a lekérdezési mintából adódóan, Szentgotthárdon végzi középiskolai tanulmányait, 4,33 % pedig Szombathelyen, illetve Zalaegerszegen. Ez utóbbi tanulókat postai lekérdezés útján sikerült elérnünk, hisz a 19-29 évesek között vannak olyanok, akik az év második felében töltik be 19. életévüket, akik elképzelhet , hogy májusban még középiskolások voltak, de jelenleg már fels fokú képzésben vesznek részt, vagy munkába álltak. 19 16. Hol végzed középiskolai tanulmányaidat(%)? 214 010 010 29 Szentgotthárdon Körmenden Szombathelyen K szegen Csepregen Zalaegerszegen Vas megye más településén Egyéb Nem válaszolt
16. Hol végzed középiskolai tanulmányaidat?
130
Szentgotthárdon 214 84,25% Körmenden 0 0,00% Szombathelyen 10 3,94% K szegen 0 0,00% Csepregen 0 0,00% Zalaegerszegen 1 0,39% Vas megye más településén 0 0,00% Egyéb 0 0,00% Nem válaszolt 29 11,42%
Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan növekedett a fels fokú oktatási intézményekben tanulók száma. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint az 1990-es évek eleji valamivel több, mint 76 ezer hallgatóról 217 ezerre n tt az egyetemeken és f iskolákon tanulók száma a 2005-2006-os tanévre. Hasonló növekedés figyelhet meg a Nyugat-dunántúli régióban él egyetemisták és f iskolások számában. 15 év alatt 7700-ról 21119-re n tt a fels fokú tanulmányokat folytatók száma. Azonos id alatt Vas megyében nagyságrendileg 2000 f r l 5390 f re n tt az egyetemi és f iskolai szint képzésben nappali tagozatokon tanulók száma. Az általunk megkérdezettek körében is magas, 47,27 % azoknak az aránya, akik tovább szeretnének tanulni, 14,84 % pedig jelenleg úgy gondolja, hogy nem kíván fels fokú oktatásban részt venni. 20 A 27,34 %-os nem tudom arány valószín leg annak tudható be, hogy ezen diákok középiskolai tanulmányaik elején járnak és még bizonytalanok a továbbtanulást illet en. Az iskolákkal kapcsolatos egyik kiemelt elvárás az esélyegyenl ség megteremtése, a társadalmi különbségek csökkentése. Mégis egyes, els sorban az oktatás társadalmi hatásaival foglalkozó szerz k arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolák paradox módon gyakorta a meglév társadalmi különbségek, egyenl tlenségek újratermelésének egyik legf bb eszközei. Az Ifjúság2004 adataiból jól látható, hogy a fels fokú végzettséget szerz Vas megyei fiatalok több mint felének a szülei maguk is diplomásak. A lakosság általános iskolázottsági szintjének növekedésével ugyanakkor számos középfokú végzettséggel rendelkez szül gyermeke szerez egyetemi vagy f iskolai diplomát. A szakmunkás és különösen a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkez szül k gyermekeinek csupán elenyész arányban adatik meg a diplomaszerzés esélye. Az anyák és az apák végzettsége az adatok szerint közel azonos arányban termeli újra az egyetemi vagy f iskolai végzettséggel nem rendelkez k körét. 17. Szeretnél-e továbbtanulni? 47% 15% 27% 11% Igen Nem Nem tudom Nem válaszolt
17. Szeretnél-e továbbtanulni? Igen 121 47,27% Nem 38 14,84% Nem tudom 70 27,34% Nem válaszolt 27 10,55%
A továbbtanulni szándékozó középiskolások 42, 14 %-a már tudja, hogy milyen pályán szeretne továbbtanulni, 31,1 %-uk pedig még nem döntötte el. A már határozott 21
131
elképzeléssel rendelkez k körében el kel helyet foglal el az idegenforgalmi, katonai, rend ri pálya. 18. Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul(%)? 3 5 6 7 15 37 117 43 79 68 Jogi Közgazdasági, pénzügyi Bölcsészi, pedagógiai Kereskedelmi Idegenforgalmi Mez gazdasági M vészeti Katonai, rend ri Orvosi, egészségügyi Egyéb Még nem döntöttem el Nem válaszolt
18.
Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul? Jogi 3 1,18% Közgazdasági, pénzügyi 5 1,97% Bölcsészi, pedagógiai 6 2,36% Kereskedelmi 7 2,76% Idegenforgalmi 15 5,91% Mez gazdasági 3 1,18% M vészeti 7 2,76% Katonai, rend ri 11 4,33% Orvosi, egészségügyi 7 2,76% Egyéb 43 16,93% Még nem döntöttem el 79 31,10% Nem válaszolt 68 26,77%
22 Azok közül, akik már gazdaságilag aktívak vagy munkanélküliek, illetve középiskolai tanulmányaikat nem f iskolán, vagy egyetemen szeretnék folytatni, közel 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy szeretne valamilyen fels fokú képzésben rész venni. A nemleges választ adó közel 60%-ban átfedés van azokkal, akik valamely fels fokú oktatási intézményben szeretne továbbtanulni. 19. Tervezed-e szervezett, nem fels fokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után? 24% 60% 16% Igen Nem Nem válaszolt
19.
Tervezed-e szervezett, nem fels fokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után? Igen 62 24,22% Nem 153 59,77% Nem válaszolt 41 16,02%
132
A továbbtanulást nem tervez középiskolai tanulók közel harmadának még nincs határozott elképzelése a leend munkahelyér l, de a már munkába állást tervez k többsége, 23 mintegy 21,42 %-uk Szentgotthárdon, illetve valószín leg a jobb kereset reményében Ausztriában szeretne elhelyezkedni. 20. Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni(%)?
27 2508056 27 15 70 87 Szentgotthárdon A kistérségben Körmenden Szombathelyen Vas megye más településén Zalaegerszegen Budapesten A Nyugat-Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem Nem válaszolt
20.
Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon 27 10,71% A kistérségben 2 0,79% Körmenden 5 1,98% Szombathelyen 0 0,00% Vas megye más településén 8 3,17% Zalaegerszegen 0 0,00% Budapesten 5 1,98% A Nyugat-Dunántúlon 6 2,38% Ausztriában 27 10,71% Egyéb 15 5,95% Nincs határozott elképzelésem 70 27,78% Nem válaszolt 87 34,52%
A fels fokú képzésben részvev k leend szakmastruktúrájában kiemelkedik els sorban a fiúk körében a katonai, rend ri pálya. A közgazdasági, pénzügyi képzés 3,13 %os részesedése mellett ugyanilyen súllyal szerepel az idegenforgalom, valamivel kevesebben, 24 2,34 %-ban, tanulnak szintén egyenl súllyal bölcsészi, pedagógiai, valamint orvosi, egészségügyi pályán. A többi közül még kiemelkedik a m vészeti oktatás. 21. Ha fels fokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jelleg a képzés(%)? 2865 8 4 5 10 6 75 127
Jogi Közgazdasági, pénzügyi Bölcsészi, pedagógiai
133
Kereskedelmi Idegenforgalmi Mez gazdasági M vészeti Katonai, rend ri Orvos i, egés zségügyi Egyéb Nem válas zolt
21. Ha fels fokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jelleg a képzés? Jogi 2 0,78% Közgazdasági, pénzügyi 8 3,13% Bölcsészi, pedagógiai 6 2,34% Kereskedelmi 5 1,95% Idegenforgalmi 8 3,13% Mez gazdasági 4 1,56% M vészeti 5 1,95% Katonai, rend ri 10 3,91% Orvosi, egészségügyi 6 2,34% Egyéb 75 29,30% Nem válaszolt 127 49,61%
Jelzés érték , hogy a fels oktatásban tanulók 32,42 %-a még nem rendelkezik határozott elképzeléssel a végzés utáni munkavállalásról és csak 6,64 %-uk jelez konkrét szentgotthárdi terveket. Talán hasznos lenne e fiatalok célzott tájékoztatása a helyi 25 munkaer piac várható igényeir l, illetve a munkaer -piaci kínálat és kereslet a fiatalok széles spektrumát érint tájékoztatása valamilyen munkaer -piaci tájékoztató, börze formájában. 22. F iskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni(%)? 17 212 70 11 9 24 21 83 79
Szentgotthárdon A kis térségben Körmenden Szombathelyen Vas megye más településén Zalaegerszegen Budapes ten A Nyugat- Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem Nem válas zolt
22. F iskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon 17 6,64% A kistérségben 2 0,78% Körmenden 1 0,39% Szombathelyen 2 0,78% Vas megye más településén 7 2,73% Zalaegerszegen 0 0,00% Budapesten 11 4,30% A Nyugat- Dunántúlon 9 3,52% Ausztriában 24 9,38% Egyéb 21 8,20%
134
Nincs határozott elképzelésem 83 32,42% Nem válaszolt 79 30,86%
Az iskola befejezése utáni munkaer -piaci kilátások megosztják a szentgotthárdi diákokat: 47,24 %-uk tart, míg 25,20 %-uk nem tart attól, hogy tanulmányai befejeztével nem talál munkát, 16,93 % pedig még nem tudja. Leginkább a szakmunkásképz ben tanulók tartanak az elhelyezkedési nehézségekt l, a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járók 26 körében már kisebb a feszültség e kérdés kapcsán. A fels oktatásban tanulók esetében pedig az optimizmus a domináns. 23. Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni? 47% 25% 17% 11% Igen Nem Nem tudom Nem válaszolt
23. Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni? Igen 120 47,24% Nem 64 25,20% Nem tudom 43 16,93% Nem válaszolt 27 10,63%
Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények Az Ifjúság2004-es vizsgálatot tekintve megállapítható, hogy a 15-29 éves fiatalok 36 %-a már önálló életvitelt folytat, egyedül, vagy saját családjával él. k azok, akik már többkevesebb felel séggel tartoznak saját mindennapjaik és családjuk iránt. Saját mintákban a megkérdezettek mintegy 90 %-a még a szüleivel él, hisz többségük még középiskolai tanuló. A háztartások összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a válaszadók körében is, úgy mint a magyar társadalom egészében, alacsony a többgenerációs együttélések aránya. A válaszadók 4,69 %-ban egy generáció él egy háztartásban, valószín leg k a singlik, illetve a fiatal házasok gyermek nélkül. A 79,68 %-nyi kétgenerációs családháztartások a szül 27 gyermek generációt jelentik, ahol a megkérdezett a gyermek, csak töredék az a szám, ahol a szül szerepet tölti be. Három, illetve annál több generáció mindösszesen a válaszadók 12,5 %-ban él együtt egy háztartásban. Nemcsak a többgenerációs együttélés kevés, de csökkent az együtt él k száma is. A válaszadók körében leggyakoribb a 4 személyes háztartás, 47,27 %, ezt követi az 5 személyes, 21,48 %, majd a 3 személyes háztartás, 14, 84%. A 3-5 személyes háztartás teszi ki a válaszadó háztartásainak 83,59 %-át. 24. Hányan éltek közös háztartásban(%)? 19 38 121 55 12 5 303 2 3 4 5 6 7 8
135
9 10 Nem válaszolt
24. Hányan éltek közös háztartásban? 2 19 7,42% 3 38 14,84% 4 121 47,27% 5 55 21,48% 6 12 4,69% 7 5 1,95% 8 3 1,17% 9 0 0,00% 10 0 0,00% Nem válaszolt 3 1,17%
28 25. Hány generáció él jelenleg együtt? 20% 64% 11% 2% 3% 1 2 3 3-nál több Nem válaszolt
25. Hány generáció él jelenleg együtt? 1 12 4,69% 2 204 79,68% 3 28 10,94% 3-nál több 4 1,56% Nem válaszolt 8 3,13%
A kérd ív kérdéseire választ adók 2,73 %-nak van gyermeke, mintegy 7 f nek, ebb l 4 f nek van 1 gyermeke, 2 f nek 3-nál több és 1 f nek van 2 gyermeke. 26. Van-e saját gyermeked? 3% 95% 2% Van Nincs Nem válaszolt
26. Van-e saját gyermeked?
29 Van 7 2,73% Nincs 244 95,31% Nem válaszolt 5 1,95% 27. Ha van, hány gyermeked van? 2% 0% 0% 1% 97% 1 2 3 3-nál több Nem válaszolt
27. Ha van, hány gyermeked van? 1 4 1,57%
136
2 1 0,39% 3 0 0,00% 3-nál több 2 0,78% Nem válaszolt 248 97,25%
A megkérdezett korosztályban a válaszadók kétharmada azon a véleményen van, azt tartja a legfontosabbnak, hogy a családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szül i házban is megoldható. Ezt követ en a legfontosabbnak a családalapításhoz a biztos anyagi hátteret és a bankszámlán lev megtakarítást gondolják. Legkevésbé fontosnak a szakma megszerzését tartják a fiatalok, ennél fontosabbnak értékelték a biztos munkahely meglétét, ez utóbbit legtöbben 2-es sorszámmal értékelték. A családalapítás el tt a karrier meglétét nem tekintik fontosnak a fiatalok, legtöbben 5-ös, 6-os sorszámmal értékelték. 28. Véleményed szerint a családalapításhoz az alább felsoroltak F 30 közül mire van szükség? Sorszámozd fontossági sorrendben 1-7ig! 1: legkevésbé, 7: legfontosabb 1234567
Legyen önálló, saját lakásom 16 30 60 37 33 19 30 Szerezzek szakmát 74 20 24 40 19 29 16 Legyen biztos munkahelyem 43 86 33 20 11 12 14 Csináljak el tte karriert 10 28 29 27 57 45 21 Biztos anyagi háttérrel rendelkezzek 42 31 46 29 37 11 37 Legyen a bankszámlámon számottev megtakarítás 2 9 15 38 53 77 15 A családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szül i házban is megoldható 21 4 7 3 9 21 138 Nem válaszolt 31 31 31 31 31 31 31 A fiatalok többsége, 66,8 %-a, a családalapítás jöv jét tekintve úgy vélekedik, hogy nem a település számít, hanem a légkör maga. Azok, akik Szentgotthárdon, 14,06 %, illetve azok, akik semmiképpen sem Szentgotthárdon, 15, 23%, szeretnének családot alapítani, lényegében egyenl súllyal jelennek meg. 29. Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el? 14% 15% 67% 4% Kizárólag Szentgotthárdon Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni Nem a település a lényeg, hanem a légkör Nem válaszolt
29. Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el? Kizárólag Szentgotthárdon 36 14,06%
Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni 39 15,23% Nem a település a lényeg, hanem a légkör 171 66,80% Nem válaszolt 10 3,91%
31 A megkérdezett fiatalok mintegy 90 %-a még a szüleivel él. 2,73 %-uk él saját vagy házas/élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 5,46 % házas/élettársa szüleinél, kollégiumban, bérelt lakásban lakik az év legnagyobb részében. 30. Az év legnagyobb részében hol laksz(%)? 231 7 4 7 1203 1
Szüleimnél Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában
137
Házas/élettársam szüleinél Kollégiumban Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélyt l Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismer söknél Egyéb Nem válaszolt
30. Az év legnagyobb részében hol laksz? Szüleimnél 231 90,23%
Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában 7 2,73% Házas/élettársam szüleinél 4 1,56% Kollégiumban 7 2,73% Albérletet bérelek többekkel együtt 1 0,39% Lakást bérelek magánszemélyt l 2 0,78% Lakást bérelek önkormányzattól 0 0,00% Rokonoknál, ismer söknél 0 0,00% Egyéb 3 1,17% Nem válaszolt 1 0,39%
Állandó lakhelyüket tekintve még többen élnek szüleiknél, mint ahányan az év nagy részében laknak szüleik otthonában: megkérdezettek majdnem 95 %-a. ez egyenesen 32 következik abból, hogy a válaszadók többsége szentgotthárdi, középiskolai tanuló, valamint köszönhet az iskolások életmódjának, hiszen állandó lakhelyét tekintve senki nem él kollégiumban. Az egyetemista, f iskolás lakóhelynek számító, többekkel közös albérlet bérl k száma visszaesett 0-ra, a lakást bérlek magánszemélyt l 2 f helyett szintén egy f re esett vissza, feltételezhet en az az 1 f is fels fokú oktatásban vesz részt, valamint az állandó lakhelynél 1 f a lakást bérelek önkormányzattól választ jelölte meg. 31. Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz(%)? 241 8 101102 2 Szüleimnél Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában Házas/élettársam szüleinél Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélyt l Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismer söknél egyéb Nem válaszolt
31. Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz? Szüleimnél 241 94,14%
Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában 8 3,13% Házas/élettársam szüleinél 1 0,39% Albérletet bérelek többekkel együtt 0 0,00% Lakást bérelek magánszemélyt l 1 0,39% Lakást bérelek önkormányzattól 1 0,39% Rokonoknál, ismer söknél 0 0,00% egyéb 2 0,78% Nem válaszolt 2 0,78%
33 A megkérdezettek abszolút többsége, 88,28 %-a egyértelm en elégedett
138
lakáskörülményeivel. Csupán 11 %-nyian vannak azok, akik elégedetlenek. A saját otthonban, vagy szüleik lakásában él k elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik egyéb helyen, azaz albérletben, házastárs szüleinél laknak. 32. Megfelel nek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet? 89% 11% 0% Igen Nem Nem válaszolt
32.
Megfelel nek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet? Igen 226 88,28% Nem 29 11,33% Nem válaszolt 1 0,39%
Azok a fiatalok, akik elégedetlenek lakáskörülményeikkel, legtöbben, közel 10 %, azzal indokolta, hogy önállósodni szeretne, ezt követ en legtöbben a házuk/lakásuk méretével 34 elégedetlenek. 2,37 % azért elégedetlen, mert nem a saját tulajdona a lakás, és ugyanennyien vannak azok, akik drágának találják lakásuk fenntartását. 33. Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? 3% 9% 2% 2% 2% 2% 0% 7% 73%
Kicsi a jelenlegi ház/lakás Önállósodni szeretnék Nem a saját tulajdonom (pl. albérlet) Rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház Rossz a lakókörnyezet Drága a fenntartás Alacsony a lakás/ház piaci értéke Egyéb Nem válaszolt
33. Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? Kicsi a jelenlegi ház/lakás 7 2,77% Önállósodni szeretnék 24 9,49% Nem a saját tulajdonom (pl. albérlet) 6 2,37% Rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház 5 1,98% Rossz a lakókörnyezet 5 1,98% Drága a fenntartás 6 2,37% Alacsony a lakás/ház piaci értéke 1 0,40% Egyéb 17 6,72% Nem válaszolt 182 71,94%
Anyagi helyzet 35 A fiatalok anyagi helyzetér l nehéz reális képet alkotni, hisz a jelen munka tárgyát képez vizsgálati populáció nem adhat adekvát elemzési keretet az anyagi helyzet értelmezéséhez. A vizsgálatunkban definiált korosztály 90 %-a középiskolai tanuló és nem is
139
jut jövedelemhez, eltartott státuszban van a háztartásban, ahol a keres k általában a szül k. A válaszadók majdnem fele vallott úgy, hogy a családban az egy f re jutó havi átlagos nettó jövedelem 50-100.000,-Ft közötti, 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy 100200.000,-Ft közötti, 14,06 %, hogy 50.000,-Ft alatti és 4 f , hogy 200.000,-Ft feletti. 34. Mennyi a családodban az egy f re jutó havi átlagos nettó jövedelem? 14% 47% 25% 2% 12% 50.000,-Ft alatt 50-100.000,- Ft 100-200.000,-Ft 200.000,-Ft felett Nem válaszolt
34.
Mennyi a családodban az egy f re jutó havi átlagos nettó jövedelem? 50.000,-Ft alatt 36 14,06% 50-100.000,- Ft 122 47,66% 100-200.000,-Ft 64 25,00% 200.000,-Ft felett 4 1,56% Nem válaszolt 30 11,72%
A 15-29 éves szentgotthárdi fiatalok közel 40 %-a vélekedik úgy, hogy családja anyagi helyzetét legjobban az a kijelentés fejezi ki, mely szerint beosztással jól kijönnek 36 jövedelmeikb l. A gond nélkül élünk közé sorolta magát a fiatalok 32,03 %-a. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatunkban szerepl fiatalok 70 %-a kiegyensúlyozott körülmények között él nek vallja magát. Mintegy 19,14 % jelölte meg azt a választ, jövedelmünkb l éppen, hogy kijövünk, 3,13 % gondolta úgy, hogy családja anyagi helyzetére a nélkülözések közt élünk min sítés illik és 2,73 %, hogy hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk. Ezek az adatok jelzik, hogy a diákok körében az átlagnál magasabb a magukat gond nélkül él ket vallók aránya. A mások oldalon ott vannak a munkanélküliek, vagy a gyesen, gyeden lév k. k azok, akik nehezebb anyagi körülményekr l számoltak be. Az általunk vizsgált válaszadók körében az országos átlagnál többen nyilatkoztak úgy, mintegy 73 %, hogy tudnak pénzt megtakarítani és egynegyedük számolt be arról, hogy nem tudnak pénzt félretenni. 35. Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét? 39% 19% 3% 32% 3% 4% Beosztással jól kijövünk Jövedelmünkb l éppen, hogy kijövünk Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk Gond nélkül élünk Nélkülözések közt élünk Nem válaszolt
35. Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét? Beosztással jól kijövünk 100 39,06% Jövedelmünkb l éppen, hogy kijövünk 49 19,14% Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk 7 2,73% Gond nélkül élünk 82 32,03%
140
Nélkülözések közt élünk 8 3,13% Nem válaszolt 10 3,91%
37 36. Tudtok-e pénzt megtakarítani? 73% 25% 2% Igen Nem Nem válaszolt
36. Tudtok-e pénzt megtakarítani? Igen 185 72,55% Nem 64 25,10% Nem válaszolt 6 2,35%
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Számítógép használat/Internet használat A fiatalok azok, akik legkönnyebben elsajátítják az információs társadalom legújabb vívmányait, az új technikai eszközök használatát. Teszik mindezt teljesen természetes és spontán módon, hisz a jelenleg felnövekv generáció már általános iskolában találkozik a számítógépek világával. A mindennapos használat nagymértékben befolyásolja az információszerzési információfogyasztási, kommunikációs és médiafogyasztási szokásokat, amelyek egyre inkább eltérnek az id sebbek szokásaitól. A World Internet Project adataiból kiolvasható, hogy a fiatalok számára egyre fontosabb az Internet mint információ, illetve mint szórakozási forma. (Székely, 2007.) 38 A megkérdezett fiatalok 81,86 %-a leggyakrabban otthon használ számítógépet, ami tehát azt jelenti, hogy a háztartások több mint háromnegyedében található számítógép. Az Ifjúság2004 adatai is azt mutatják, hogy a Nyugat-Dunántúlon magasabb a számítógépellátottság az átlagnál.(63 %). Szentgotthárdon ezek szerint ez az adat az átlagnál is jóval magasabb. A megye fiataljai körében ez az arány 55-58 % között mozgott. A szentgotthárdi magas arány valószín leg annak tudható be, hogy a mintában került lekérdezettek nagy része középiskolás és a 2004-es országos kutatás azt mutatja, hogy az id sebb korcsoport felé haladva csökken a számítógéppel rendelkez háztartások aránya: míg a 15-19 éves korcsoportot magukban foglaló háztartások 67 %-ban találunk személyi számítógépet, addig az id sebb ifjúsági korcsoportok esetében ez az arány már csak 49 %. 37. Hol használsz leggyakrabban számítógépet? 4% 82% 5% 4%0% 5% 0% Sehol Otthon Iskolában Munkahelyen e-Magyarország ponton Egyéb Nem válaszolt
37. Hol használsz leggyakrabban számítógépet? Sehol 9 3,53% Otthon 209 81,96% Iskolában 12 4,71% Munkahelyen 10 3,92% e-Magyarország ponton 1 0,39% Egyéb 13 5,10% Nem válaszolt 1 0,39%
141
39 A számítógépet használó szentgotthárdi fiatalok 71,48 %-a naponta csatlakozik fel a világhálóra. Egynegyedük nyilatkozott úgy, hogy csak ritkán jut az Internethez és csak 2 %uk, hogy nem internetezik. Az Internet-használat tekintetében az adatok szintén az otthon internetez k magas számát mutatja, itt az arány 64,4 %, ez szintén magasabb a 2004-es országos átlagnál, hisz ott ez az arány 43 % volt. Itt már magasabb arányban jelenik meg az iskolában internetez k aránya: 18 %. Munkahelyen 2,8 %-ban interneteznek leggyakrabban. Természetesen, otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkez fiatalok számára az otthoni Internet-használat az els dleges. 38. Szoktál-e internetezni? 71% 26% 2% 1% Igen, rendszeresen, naponta Ritkán, ha hozzájutok Nem Nem válas zolt
38. Szoktál-e internetezni?
Igen, rendszeresen, naponta 183 71,48% Ritkán, ha hozzájutok 66 25,78% Nem 5 1,95% Nem válaszolt 2 0,78%
40 39. Ha igen, hol? 65% 18% 3% 1% 0% 10% 3% Otthon Iskolában Munkahelyen e-Magyarország ponton Net kávézóban Egyéb Nem válaszolt
39. Ha igen, hol? Otthon 161 64,40% Iskolában 45 18,00% Munkahelyen 7 2,80%
e-Magyarország ponton 3 1,20% Net kávézóban 1 0,40% Egyéb 26 10,40% Nem válaszolt 7 2,80%
Azoknak a fiataloknak az egyharmada, akik naponta interneteznek, átlagosan 1-2 órát töltenek el a világhálón. Viszonylag magas azoknak az aránya, közel 20 %, akik naponta 41 3 óránál is többet interneteznek. Ez mellett közel azonos súllyal, 18, 36 %, jelennek meg azok, akik viszont 1 óránál is kevesebbet töltenek el a világhálón. 2-3 órás intervallumot a naponta internetez fiatalok 12,89 %-a jelölte meg. 40. Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép el tt? 18% 35% 13%
142
20% 14% 1 óránál kevesebbet 1-2 órát 2-3 órát 3 óránál többet Nem válaszolt
40. Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép el tt? 1 óránál kevesebbet 47 18,36% 1-2 órát 89 34,77% 2-3 órát 33 12,89% 3 óránál többet 51 19,92% Nem válaszolt 36 14,06%
A szentgotthárdi fiatalok legfontosabb internetes tevékenységként az ismer sök keresését, illetve az internetes beszélgetést jelölték meg. Erre érkezett a legtöbb 1-es és 2-es értékelés. Ezt követ en a legtöbben a tanuláshoz és a munkához szükséges anyagok megszerzése, letöltése miatt csatlakoznak fel a világhálóra. Az aktuális eseményekr l, hírekr l való internetes tájékozódása nem jellemz erre a korosztályra, erre a válaszadási lehet ségre leginkább az 5-7 kategóriát jelölték meg a fiatalok. 3-4-es értékkel a válaszadók 37 %-a jelölte meg a letöltök különböz zeneszámokat kategóriát. Viszonylag sokan, mintegy 33 %-nyian, 1-es és 2-es értékkel jelölték meg a játszom rajta választ. Szörfölni az oldalak között nem igazán szoktak a megkérdezettek. 41. Általában mire használod a számítógépet? Sorszámozd F 42 a válaszokat 1-8-ig! 1: leggyakrabban, 7: legritkábban 1234567
Csak szörfölök az oldalak között 42 22 34 31 45 30 10 Tanulásra, munkára 43 36 33 22 24 24 28 Játszom rajta 40 29 23 24 29 27 33 A híreket olvasom el 12 20 37 33 34 30 39 Letöltök különböz zeneszámokat 25 28 41 34 24 22 29 E-maileket olvasok 35 45 20 30 23 44 11 Ismer söket keresek, ill. beszélgetek (msn, iwiw, skype) 71 45 7 3 1 26 0 Egyéb 6 9 15 7 9 4 41 Nem válaszolt 55 55 55 55 55 55 55
ÉLETMÓD, ÖNKÁROSÍTÓ MAGATARTÁSFORMÁK EL FORDULÁSA Sportolási szokások A 2004 országos ifjúságkutatás során a 15-29 éves fiatalok kétötöde nyilatkozott úgy, hogy szabadidejében rendszeresen sportol. Szentgotthárdon ez az arány jóval magasabb, 90 %. Ez örvendetes tény abban a tekintetben is, hogy itt valóban szabadid ben végzett tevékenységr l van szó, hisz a kérdést úgy tettük fel, hogy kizárja a kötelez testnevelés órán végzett testmozgást, sportolást. Országosan a férfiak a n knél lényegesen nagyobb arányban sportolnak. Hasonló különbség mutatható ki az életkori dimenzió tekintetében is: minél fiatalabb valaki, annál valószín bb, hogy napi szint testmozgást végez. 42. (A kötelez testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz? 23% 22% 16% 29% 9% 1% Szinte minden nap Heti 2-3-szor
143
Hetente Ritkábban Soha Nem válaszolt
42.
(A kötelez testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz? 43 Szinte minden nap 59 23,05% Heti 2-3-szor 57 22,27% Hetente 42 16,41% Ritkábban 72 28,13% Soha 24 9,38% Nem válaszolt 2 0,78%
A rendszeresem sportolók egynegyede egyesületi keretek között, igazolt versenyz ként mozog, és ugyanekkora az összesített arány azok körében, akik szervezett formán kívül, öntevékenységb l, önszorgalomból sportolnak. Viszonylag magas azok aránya, akik otthon sportolnak. 43. Ha rendszeresen sportolsz, milyen keretek között? 24% 2% 8% 14% 33% 19% Egyesületben, igazolt versenyz ként Egyesületben, nem igazolt versenyz ként Külön órán, fitness teremben Otthon Egyéb Nem válaszolt
43. Ha rendszeresen sportolsz, milyen keretek között? Egyesületben, igazolt versenyz ként 61 24,11% Egyesületben, nem igazolt versenyz ként 6 2,37% Külön órán, fitness teremben 20 7,91% Otthon 36 14,23% Egyéb 82 32,41% Nem válaszolt 48 18,97%
A szentgotthárdi fiatal fiúk körében egyértelm en a labdarúgás a legnépszer bb sportág. Ez biztosan nem véletlen, hisz Szentgotthárdon és városrészeiben több labdarúgó torna klub létezik. Ez összefüggésben hozható a magas arányú, egyesületben sportolók 44 arányával is. A foci után a legtöbb fiatal kézilabdázik szabadidejében. Ez szintén nem meglep , ha figyelembe vesszük a szentgotthárdi kézilabdázás hagyományait. A labdajátékok mellett még kiemelkedik, egyenl arányban, az aerobic, amely inkább a n k körében népszer , és a teke. 44. Mely sportágat zöd a leggyakrabban? 37% 11% 6% 7% 2% 7% 0% 1% 24% 5% Labdarúgás Kézilabda Kosárlabda Aerobic
144
Teke Futás Egyéb atlétikai ág Sakk Egyéb Nem válaszolt
44. Mely sportágat zöd a leggyakrabban? Labdarúgás 94 37,30% Kézilabda 28 11,11% Kosárlabda 15 5,95% Aerobic 17 6,75% Teke 4 1,59% Futás 17 6,75% Egyéb atlétikai ág 0 0,00% Sakk 3 1,19% Egyéb 61 24,21% Nem válaszolt 13 5,16%
A megkérdezett fiatalok 60 %-a már részt vett Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen és 37,25 % azok aránya, akik nem. 45 A szentgotthárdi fiatalok szintén 60 %- a nyilatkozott úgy, hogy alkalmanként részt vesz néz ként a sportrendezvényeken, egynegyedük, úgy, hogy soha és mintegy 16 %-uk, hogy rendszeresen jár sportrendezvényekre. Városunkban egyre több a szabadid sport rendezvények száma: ilyen az Alpokalja Kupa, a Kihívás Napja, a Csatafutás, ezekhez csatlakozott idén a Homokfoci Bajnokság és természetesen ezek mellett ott vannak a futball és kézilabda meccsek is. 45. Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen? 61% 37% 2% Igen Nem Nem válaszolt
45.
Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen? Igen 155 60,78% Nem 95 37,25% Nem válaszolt 5 1,96%
46 46. Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre néz ként? 16% 58% 25% 1% Igen, rendszeresen Igen, alkalmanként Soha Nem válaszolt
46. Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre néz ként? Igen, rendszeresen 40 15,63% Igen, alkalmanként 150 58,59% Soha 64 25,00% Nem válaszolt 2 0,78%
Dohányzás A vizsgált korosztály fele állítja, hogy nem dohányzik. A megkérdezettek 32 %-a rendszeresen dohányzik, 12,11 %-a alkalmanként és 3,91 % az, aki korábban dohányzott, de 145
mára már leszokott róla. Az országos adatok azt mutatják, hogy a legalsó életkori csoportban a naponta dohányzók aránya 21 %, míg a legaktívabb dohányosok a 20-24 évesek. Ez utóbbi adatnak megfelel az a tény, hogy vizsgálatunkban a megkérdezettek 51,56 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem dohányzik, hisz esetünkben a megkérdezettek 78 %-a 20 év alatti. 24 év felett némileg csökken az aktív dohányosok száma. 47 47. Dohányzol-e? 52% 12% 32% 4% 0% Nem Alkalmanként Rendszeresen Korábban igen, de már leszoktam Nem válaszolt
47. Dohányzol-e? Nem 132 51,56% Alkalmanként 31 12,11% Rendszeresen 82 32,03%
Korábban igen, de már leszoktam 10 3,91% Nem válaszolt 1 0,39%
Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás gyakorisága tekintetében a fiataloknak 36,6 %-a nyilatkozott úgy, hogy havonta 1-2-szer fogyaszt alkoholt, egyharmaduk hetente 1-2-szer. 12 %-uk állítja, hogy évente csak 1-2-szer fogyaszt alkoholt, illetve szinte azonos súllyal jelennek meg azok, akik évente többször. 7,84 % soha nem iszik alkoholt és elenyész azok száma a megkérdezettek között, akik napi rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. Az alkoholt fogyasztó fiatalok hasonlóan jellemezhet ek, mint ahogy a dohányosokat is jellemezhetnénk. Az átlagosnál valószín bben kerülnek ki alkoholt fogyasztók azok közül, akik szórakozóhelyekre járnak, nagyobb baráti körrel jellemezhet ek, ellenben a szül vel való kapcsolattartás min sége gyengébb. Ez utóbbi inkább a középiskolásokra mondható el. Ahogy a dohányzás esetében is elmondatjuk, azok a fiatalok, akik több pénzzel rendelkeznek, inkább fogyasztanak alkoholt, mint társaik 48 48. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt? 8% 11% 11% 37% 29% 2% 1% 1% Soha Évente 1-2-szer Évente többször Havonta 1-2-szer Hetente 1-2-szer Napi 1-szer Naponta többször Nem válaszolt
48. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt? Soha 20 7,84% Évente 1-2-szer 29 11,37% Évente többször 28 10,98%
146
Havonta 1-2-szer 94 36,86% Hetente 1-2-szer 75 29,41% Napi 1-szer 5 1,96% Naponta többször 2 0,78% Nem válaszolt 2 0,78%
Az alkoholt fogyasztók közel fele sört fogyaszt leggyakrabban. Ezt követ en a legtöbben az egyéb kategóriát jelölték be, 18, 47 %. Ennek a körnek a nagyobb hányada n , 49 vagyis k valószín síthet en az un. gengébb n i italokat fogyasztják. Viszonylag magas azok aránya, akik égetett szeszt isznak leggyakrabban és hasonló arányban, 12,05 %-ban jelennek meg azok, akik, ha alkoholt fogyasztanak, akkor boroznak. 49. Milyen alkoholt fogyasztasz a leggyakrabban? 48% 12% 14% 18% 8% Sör Bor Égetett szesz Egyéb Nem válaszolt
49. Milyen alkoholt fogyasztasz a leggyakrabban? Sör 119 47,79% Bor 30 12,05% Égetett szesz 34 13,65% Egyéb 46 18,47% Nem válaszolt 20 8,03%
Kábítószer fogyasztás Az önbevalláson alapuló kérd íves adatfelmérés valószín leg nem a legjobb módja, hogy meghatározzuk a drogfogyasztás mértékét, de arra mindenképp alkalmas, hogy a mért adatok különbségeib l a trendekre következtessünk. A megkérdezettek kevesebb, mint 1 %-a hárította el a kérdést, s 78 %-uk nyilatkozott úgy, hogy még sosem fogyasztott illegális kábítószert, 22 %-uk pedig úgy, hogy már igen. A kábítószer-használat esetében is hasonlóakat tudunk elmondani, mint amit a dohányzás és az alkoholfogyasztás esetében már leírtunk. A biztos családi háttár befolyással 50 van a fiatalokra és ez esetben kevésbé valószín en nyúlnak kábítószerhez, illetve ha már azt megtették, kevésbé valószín , hogy abból rendszer válik. Azok a fiatalok, akik diszkóba, kocsmába járnak hajlamosabbak arra, hogy drogot használjanak, körükben szignifikánsan magasabb a kipróbálok aránya. 50. Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert? 22% 78% 0% Igen Nem Nem válaszolt
50. Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert? Igen 56 21,88% Nem 199 77,73% Nem válaszolt 1 0,39%
A megkérdezett korcsoporton belül, az el z kérdéshez képest majdhogynem megfordult azok aránya, akik, bár jóllehet, maguk nem fogyasztanak kábítószert, de ismernek olyant, aki fogyaszt vagy fogyasztott valamilyen drogot. Az arány a következ : 97,19 % az igen, 31,64 % a nem. Az Ifjúság2004 adatai szerint a droghasználaton belül, ellentétben a
147
dohányzással és az alkoholfogyasztással, minél magasabb magának a kérdezettnek a végzettsége, annál nagyobb a valószín sége, hogy kipróbált vagy használt valamilyen drogfajtát. Esetünkben elmondható, hogy a fiatalokon belül a legveszélyeztetettebbek a középiskolai végz s fiúk. Közülük is a leginkább azok, akiknek szül i kapcsolata nem túl intenzív és van pénzük, amit drogokra költhetnek. 51 51. Ismersz-e valakit a környezetedben, aki kábítószert fogyaszt/fogyasztott? 67% 32% 1% Igen Nem Nem válaszolt
51.
Ismersz-e valakit a környezetedben, aki kábítószert fogyaszt/fogyasztott? Igen 172 67,19% Nem 81 31,64% Nem válaszolt 3 1,17%
Szexualitás A szexualitás része a mindennapi emberi cselekvésnek. Egy adott társadalom által preferált szexuális kultúra tükörképe a társadalom, hiszen szabályozó mechanizmusrendszerén keresztül megmutatja, hogy a társadalom mennyire gátolja, illetve segíti az egyén lehet ségeit. A fiatalok átlagosan 17 évesen kezdik szexuális életüket. Ezen a ponton azonban különbség van a férfiak és a n k között. A férfiak átlagosan 16,7 évesen, míg a n k 17,2 évesen élnek el ször szexuális életet. A megkérdezett fiatalok 30 %-a még nem él nemi életet, 68,84 %-uk nyilatkozott úgy, hogy 15-19 éves kora között létesítette els szexuális kapcsolatát, 4 f 20-24 éves kora között és 2 f 25-29 éves kora között. Korcsoportunkat tekintve a legfiatalabb azok, akiknek még nincs e téren tapasztalata, ez megegyezik az országos átlaggal is. 52 52. Hány évesen éltél el ször nemi életet? 29% 64% 2% 1% 4% Még nem élek nemi életet 15-19 év 20-24 év 25-29 év Nem válaszolt 52. Hány évesen éltél el ször nemi életet? Még nem élek nemi életet 75 29,30% 15-19 év 166 64,84% 20-24 év 4 1,56% 25-29 év 2 0,78% Nem válaszolt 9 3,52%
A fiatalok jelent s része, 45,28 %-uk, rendszeresen alkalmaz valamilyen fogamzásgátló módszert. Legelterjedtebb a gumi óvszer és a fogamzásgátló tabletta. Az
148
életkorral együtt csökken a gumi óvszert használók száma és növekszik a fogamzásgátló tabletta alkalmazása. Azok, akik a nem védekezek kategóriát jelölték meg, az id sebb korosztályból, vagyis a 25-29 évesek közül kerültek ki, náluk ez feltehet en már a gyermekvállalás feltétele. 53. Milyen fogamzásgátlási módszert alkalmazol a leggyakrabban? 18% 45% 4% 4% 29% Fogamzásgátló tabletta Gumi óvszer Megszakított közösülés Nem védekezek Nem válaszolt
53. Milyen fogamzásgátlási módszert alkalmazol a leggyakrabban?
53 Fogamzásgátló tabletta 46 18,11% Gumi óvszer 115 45,28% Megszakított közösülés 10 3,94% Nem védekezek 9 3,54% Nem válaszolt 74 29,13%
SZÓRAKOZÁS Szabadid A fiatalok életmódjának bevallva vagy bevallatlanul - legfontosabb momentuma a szórakozás. Ki, hol mennyit és kivel tud szórakozni? Kétségtelenül ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább a világ összes országának hasonló korban lév fiataljait. Egy 15-29 éves szentgotthárdi fiatalnak a heti átlagos szabadid mennyisége a megkérdezettek körében természetesen a tevékenység jellegét l (tanul vagy aktív keres ) függ. Szabadid alatt a tanuláson, a munkán, a háztartási és ház körüli munkák elvégzése után fennmaradt id t kell érteni. A megkérdezettek mintegy 39 %-a nyilatkozott úgy, hogy 3 óránál több szabadideje van egy átlagos hétköznap, egyharmaduk 2-3 óra, 16,8 %-uk 1-2 óra, szabadid vel rendelkezik, míg 1 óránál kevesebb szabadid vel csupán 3,91 %-uk bír. A 15-29 éves korosztály 6,64 %-a állítja azt, hogy hétköznap nincs szabadideje. Megfigyelhet , hogy az életkor el rehaladtával, csökken a rendelkezésre álló szabadon felhasználható id . A nincs szabadid m és a kevesebb mint 1 óra válaszadási lehet ségen belül nagyobb arányban vannak jelen a 25-29 éves korosztály képvisel i. Ezen kívül kimutatható, hogy a tanulók és az inaktívak heti átlag szabadideje az átlag feletti, míg a keres ké ennél kevesebb. 54. Mennyi szabadid d van egy átlagos hétköznap? 7%4% 17% 32% 39% 1% Nincs szabadid m Kevesebb, mint 1 óra 1-2 óra 2-3 óra 3 óránál több Nem válaszolt
54. Mennyi szabadid d van egy átlagos hétköznap? Nincs szabadid m 17 6,64%
54 Kevesebb, mint 1 óra 10 3,91% 1-2 óra 43 16,80% 2-3 óra 83 32,42% 3 óránál több 100 39,06%
149
Nem válaszolt 3 1,17%
Természetes módon hétvégére érdemben növekszik a szabadon feltehet en többségében szórakozásra felhasznált id . Lényegében azonos arányban, a fiatalok egyharmada-egyharmada állítja azt, hogy az egyik nap, illetve az egész hétvége valóban szabadnap. 20 %-uk nyilatkozott úgy, hogy fél nap az, amit szabadon eltölthetnek és további 30 f jelezte azt, hogy csak néhány óra ez az id . 4,3 % az az arány, akiknek nincs szabadideje. Itt is elmondható, hogy az id sebb korosztályba tartozók, a házasok és élettársi kapcsolatban él k és a magasabb iskolázottak rendelkeznek kevesebb szabadid vel. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a kulturális fogyasztáshoz nélkülözhetetlen szabadid vel els sorban a fiatalabbak, a családi kötöttségekkel nem rendelkez , els sorban középiskolába és f iskolára, egyetemre járók rendelkeznek hétvégén. 55. Mennyi szabadid d van egy átlagos hétvégén? 4% 11% 20% 33% 32% 0% Nincs szabadid m Néhány óra Fél nap Az egyik nap Az egész hétvége Nem válaszolt
55 55. Mennyi szabadid d van egy átlagos hétvégén? Nincs szabadid m 11 4,30% Néhány óra 29 11,33% Fél nap 50 19,53% Az egyik nap 84 32,81% Az egész hétvége 81 31,64% Nem válaszolt 1 0,39%
A vizsgálat rámutatott arra, hogy a magyar társadalmat rendkívül módon jellemz passzív szabadid -eltöltés ebben a korosztályban is jelen van, ugyanis a megkérdezettek 34 %-a a Tv, dvd nézést, illetve az internetezést jelölte meg a leggyakoribb hétköznapi szabadid -eltöltési tevékenységeként, összesen 158 f jelölte meg ezt a két kategóriát az 1-es értékkel. A sport szerencsére még ebben a korosztályban fontos szerepet játszik, 44 %-nyian, mintegy 101 f az 1-essel és 2-essel értékelte ezt a lehet séget. A válaszadók többsége, 44 %a, leginkább barátaival tölti el szabadidejét. Legritkábban, a megkérdezettek 49 %-a, zenélnek, illetve m vészi tevékenységet folytatnak hétköznaponként szabadidejükben. A legritkább tevékenységek közé tartozik a moziba járás, és az olvasás. A fiatalok további 39 %-a nyilatkozott úgy, hogy a legritkább esetben unatkozik szabadidejében. A megkérdezettek arányaiban legtöbben, 27 %-uk, a szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek kategóriát a 2-es érékkel jelöltek, igaz ezen a válaszadási lehet ségen belül ezt követ en a 4-es értéket jelölték legtöbben, 25 %-nyian. Szórakozóhelyre, vendégl be, kocsmába megyek kategóriát a felsorolt 11 lehet ség közül az 5. leggyakoribb szabadid -eltöltési tevékenységként jelölték meg. Ez az arány kicsit magasnak t nik, ha azt nézzük, hogy hétköznapi szabadid -eltöltési lehet ségr l van szó. 56. Mit csinálsz szabadid dben hétköznaponként? ? Értékeld a felsoroltakat 1-5-ig terjed skálán! 1: leggyakrabban, 5: legritkábban csinálod F 1. 2. 3. 4. 5. 56 1) Olvasok 32 38 51 45 85 2) Tv-t, vagy DVD-t nézek 68 60 67 36 19 150
3) Moziba megyek 16 30 54 53 95 4) Internetezek 90 52 40 35 31 5) Barátaimmal vagyok 110 55 31 24 28 6) Kirándulok 18 33 58 64 58 7) Lógok, unatkozom 30 36 44 36 83 8) Sportolok 59 42 54 35 35 9) Zenélek, m vészi tevékenységet folytatok 34 21 24 32 108 10) Szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek 43 62 47 56 14 11) Szórakozóhelyre, vendégl be, kocsmába megyek 52 41 45 41 42 A hétvégi szabadid -eltöltési tevékenységek gyakoriságát figyelembe véve arányaiban nem mutat különbséget a hétköznapihoz képest. Ekkor is barátaikkal töltik el legtöbben szabadidejüket és legkevésbé jellemz a zenélés, illetve egyéb m vészeti tevékenység folytatása. Amiben változás tapasztalható az az, hogy hétvégén valamivel csökken azok aránya, akik a leggyakoribb tevékenységként említik a tv nézést és az internetezést. Sajnos a kirándulás szép környezetünk ellenére hétvégén sem vonzó a fiatalok körében. 57. Mit csinálsz szabadid dben hétvégenként? ? Értékeld a felsoroltakat 1-5-ig terjed skálán! 1: leggyakrabban, 5: legritkábban F 1. 2. 3. 4. 5. 1) Olvasok 34 32 49 41 92 2) Tv-t, vagy DVD-t nézek 58 62 60 46 18 3) Moziba megyek 24 27 63 50 78 4) Internetezek 80 49 43 31 38 5) Barátaimmal vagyok 122 44 30 14 30 6) Kirándulok 15 33 55 62 67 7) Lógok, unatkozom 25 30 44 38 89 8) Sportolok 54 38 60 38 39 9) Zenélek, m vészi tevékenységet folytatok 29 19 25 29 117 10) Szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek 43 68 57 37 15 11) Szórakozóhelyre, vendégl be, kocsmába megyek 54 42 37 42 35 Az Ifjúság2004 azt mutatta, hogy a szabadid eltöltés terén az elmúlt négy évben fontos elmozdulás történt az atomizált társadalmakra jellemz otthoni szabadid -eltöltés, ezen belül is els sorban a passzív tévénézés felé. Magyarországon a fiatalok tehát szabadidejüket nagyrészt otthon töltik, a televízió el tt. 57 Az országos adatok azt mutatják, hogy a Tv-nézéssel töltött id lineáris képet mutat a szabadid mennyiségével: minél több egy fiatal szabadideje, annál több id t tölt el a Tv el tt. A szentgotthárdi fiatalok mintegy 23 %-a egy átlagos hétköznap legfeljebb egy órát tölt a Tv el tt, egynegyedük másfél és 2 óra között tv-zik, további egynegyedüknél már 2 és 3 óra között van ez az id intervallum. Legfeljebb egy órát szintén a megkérdezzek közel egynegyede tv-zik, a kevesebb mint fél órát 32 f jelölte meg és 6,64 % nyilatkozott úgy, 3 óránál is többet tölt a televízió el tt egy nap. 58. Mennyi id t töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétköznap? 13% 18% 22% 19% 19% 7% 2% Kevesebb, mint fél óra Fél óra és 1 óra között 1 és másfél óra között másfél és 2 óra között
151
2 és 3 óra között 3 óránál többet Nem válaszolt
58. Mennyi id t töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétköznap? Kevesebb, mint fél óra 32 12,50% Fél óra és 1 óra között 46 17,97% 1 és másfél óra között 58 22,66% másfél és 2 óra között 49 19,14% 2 és 3 óra között 48 18,75% 3 óránál többet 17 6,64% Nem válaszolt 6 2,34%
Hétvégén, mint láttuk, megn a felhasználható szabadid . Érdekes módon eredményeink azt mutatják, hogy az országos adatokkal és azzal a feltételezéssel ellentétben, miszerint hétvégén a szabadid növekedésével n a televízió el tt eltöltött id is, nem állja 58 meg a helyét, ugyanis ebben az id szakban jóval kisebb a televízió-nézési arány a szentgotthárdi fiatalok körében. Hétvégenként a legtöbb fiatal, a megkérdezettek egynegyede, átlagosan maximum 2 órát tölt a Tv el tt. 2 és 3 óra között a megkérdezettek 25 %-a, 3 és 4 óra között 18 %-uk Tv-zik hétvégenként. A kevesebb, mint egy órát , illetve a 4 óránál többet kategória lényegében azonos súllyal, megközelít leg 14 %-kal, jelenik meg a lekérdezettek körében. 59. Mennyi id t töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétvégén? 13% 28% 25% 18% 14% 2% Kevesebb, mint 1 óra 1 és 2 óra között 2 és 3 óra között 3 és 4 óra között 4 óránál többet Nem válaszolt
59. Mennyi id t töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétvégén? Kevesebb, mint 1 óra 34 13,28% 1 és 2 óra között 71 27,73% 2 és 3 óra között 64 25,00% 3 és 4 óra között 46 17,97% 4 óránál többet 37 14,45% Nem válaszolt 4 1,56%
A fiatalok mintegy 50 %-a minden napi valamelyik csatornán megnézi a híradót (erre a kutatás külön nem kérdezett rá más kutatások, így az Ifjúság2004 is az RTL Klub és a TV2 jelent s túlsúlyát mutatja a híradók tekintetében is) A felsorolt m sortípusok közül ez a leggyakrabban nézett. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy filmekr l nem érdekl dtünk a 59 kérd ívben, mert azt többféle módon differenciálni kellett volna. A 15-29 éves szentgotthárdi fiatalok 35 %-a néz legalább hetente vetélked t és több mint egyharmada néz minden nap sorozatokat és csupán 22 % az, aki a sorozatoknál azt jelezte, hogy soha nem néz ilyen jelleg m sort. Az országos felmérés szerint a sorozatokkal szemben inkább a férfiaknak, a magasan iskolázottaknak, illetve a jelenleg f iskolára, egyetemre járóknak vannak fenntartásaik. Szintén viszonylag magas a sportm soroknak a nézettsége, megkérdezettek 50 %-a naponta, vagy legalább hetente megnéz egy-egy sportm sort. A természetfilmek nem a legnépszer bbek a fiatalok körében, 43 %-nyian havonta vagy ritkábban néznek természetfilmet és csak 14 f jelezte, hogy naponta. Kulturális m sorokat is a válaszadók 45 %-a havonta vagy ritkábban néz, de itt meg kell jegyezni, hogy kulturális m sorokat 152
leginkább kés este vagy éjjel vetítenek a csatornák, a megkérdezettjeink többsége pedig mint tudjuk középiskolai tanuló, valószín , hogy nem maradnak fent esténként sokáig. Legalacsonyabb a politikai m sorok nézettsége, csupán 4 f jelezte, hogy néz naponta, 64 %uk pedig soha sem kíséri figyelemmel ezeket az els sorban közszolgálati vagy kábeltelevíziós csatornákon látható m sorokat. A politikai m sorok nézettsége az országos felmérés szerint az átlagnál magasabb az id sebb korcsoportokban, a közép és fels fokú végzettség ek, valamint a dolgozók és a férfiak körében Milyen gyakran nézel a TV-ben F Soha Havonta v. ritkábban HetenteNaponta 1) híradót 17 37 67 121 2) vetélked t 47 82 85 30 3) sorozatot 54 29 66 86 4) sportm sort 48 70 62 57 5) természetfilm 65 101 52 14 6) talk showt 108 76 43 11 7) kulturális m sort 76 109 38 15 8) politikai vitam sort 147 62 17 4 Az eredményekb l kit nik, hogy a fiatalok legnagyobb hányada, 53,13 %-a, hetente néz videót vagy dvd-t. Ez feltételezhet en köszönhet annak is, hogy az internetr l ma már 60 könnyen letölthet k a legújabb filmek. 23,83 % nyilatkozott úgy, igen, de csak ritkán és további 18,75 %-uk, hogy igen, havonta és mindössze 5 f nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem néz videót, dvd-t. 61. Szoktál nézni videót vagy DVD-t? 53% 19% 24% 2% 2% Igen, hetente Igen, havonta Igen, de csak ritkán Nem Nem válaszolt
61. Szoktál nézni videót vagy dvd-t? Igen, hetente 136 53,13% Igen, havonta 48 18,75% Igen, de csak ritkán 61 23,83% Nem 5 1,95% Nem válaszolt 6 2,34%
A szentgotthárdi moziba a megkérdezettek 65 %-a alkalmanként jár. 22 % nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem jár a moziba és csupán mintegy 8 %, aki rendszeresen. 61 Azok, akik Szombathelyre járnak moziba, a megkérdezettek 6 %-a, leginkább a 20 év felettiek köréb l kerültek ki. A vidéki mozik látogatottsága az utóbbi években országosan visszaestek, köszönhet en részben a bevásárló központokban el retört multiplaxeknek, részben pedig annak, hogy a legújabb filmek a premier után hamar megjelennek dvd-n és az otthoni házimozizás is már egyre szélesebb körben elterjedt. A szentgotthárdi filmszínház, a vidéki mozik sorában, látogatottság tekintetében még mindig el kel helyet foglal el. 62. Szoktál járni a szentgotthárdi moziba? 8% 64%
153
21% 5% 2% Igen, rendszeresen Igen, de csak alkalmanként Nem Nem, mert Szombathelyre járok moziba Nem válaszolt
62. Szoktál járni a szentgotthárdi moziba? Igen, rendszeresen 20 7,81% Igen, de csak alkalmanként 165 64,45% Nem 54 21,09% Nem, mert Szombathelyre járok moziba 13 5,08% Nem válaszolt 4 1,56%
A megkérdezettek fiatalok több mint fele, 55,86 %-a minden nap olvas újságot. Közel 9,77 % nyilatkozott úgy, hogy hetente többször és további 5,86 %, hogy hetente vesz kezébe napilapot, folyóiratot. Havonta többször a megkérdezettek 5,47 %-a, havonta mintegy 2,73 %uk olvas napilapot, folyóiratot. A ritkábban kategóriát 15,63 % jelölte meg. Csupán 3,13 % azok aránya, akik soha nem olvasnak napilapot. Ez arány jóval alacsonyabb a megyei 62 átlagnál, ugyanis a megyei kutatás szerint a 15-29 éves korosztálynak egynegyede nem olvas napilapot, folyóiratot. A mi vizsgálatunk eredménye azért is örvendetes tény, mert a 2004-es országos felmérés szerint az újságolvasás inkább feln tt tevékenység, az általunk lekérdezettek 79 %-a pedig 20 év alatti. 63. Milyen gyakran olvasol újságot, napilapot? 3% 55% 16% 10% 6% 5% 3% 2% Soha Naponta Ritkábban Hetente többször Hetente Havonta többször Havonta Nem válaszolt
63. Milyen gyakran olvasol újságot, napilapot? Soha 8 3,13% Naponta 143 55,86% Ritkábban 40 15,63% Hetente többször 25 9,77% Hetente 15 5,86% Havonta többször 14 5,47% Havonta 7 2,73% Nem válaszolt 4 1,56%
A szentgotthárdi fiatalok körében a legnépszer bb, leggyakrabban olvasott írott sajtó a Vas Népe. Ezt követi, már jóval alacsonyabb mértékben, 10,13 %-ban, a bulvársajtók olvasottsága. Ezt magasabb arányban a n k jelölték meg. A n i magazinok olvasottságát, 25 %-ban jelölték meg a fiatalok, a férfi magazinokét 3, 08 %-ban. Ez az arány megfelel annak, hogy a vizsgálatunkban magasabb arányban, 57 %-ban jelentek meg a lányok, illetve elmondható az is, hogy a felsorolt férfi magazinok nem olcsók, a lekérdezettek többsége pedig még nem keres képes. Országos napilapokat mintegy 11 f olvas a megkérdezettjeink 63
154
közül, k inkább az id sebbek közül kerültek ki. Gazdasági lapokat, valamint a Rábavidéket elenyész számba jelölték meg a fiatalok. 64. Milyen újságot, folyóiratot olvasol a leggyakrabban? 0% 56% 5% 10% 9% 3% 1% 14% 2% Rábavidék Vas Népe Országos napilapok ( pl. Népszabadság, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport) Bulvársajtó (pl. Blikk, Story) N i magazinok (pl. N k Lapja, Maxima, Kiskegyed) Férfi magazinok (pl. CKM, FHM, Penthouse) Gazdasági lapok (HVG, Világgazdaság, Közgazdasági Szemle) Egyéb Nem válaszolt
64. Milyen újságot, folyóiratot olvasol a leggyakrabban? Rábavidék 1 0,44% Vas Népe 127 55,95%
Országos napilapok ( pl. Népszabadság, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport) 11 4,85% Bulvársajtó (pl. Blikk, Story) 23 10,13% N i magazinok (pl. N k Lapja, Maxima, Kiskegyed) 21 9,25% Férfi magazinok (pl. CKM, FHM, Penthouse) 7 3,08% Gazdasági lapok (HVG, Világgazdaság, Közgazdasági Szemle) 2 0,88% Egyéb 31 13,66% Nem válaszolt 4 1,76%
Sajnos az elektronikus média el retörésével, a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak. Több mint egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem olvas könyvet, 46 % úgy, hogy olvas, de ritkán és 18 %-uk úgy, hogy havonta kiolvas 1-2 könyvet. 64 65. Olvasol-e rendszeresen könyvet? 45% 18% 35% 2% Igen, ritkán Igen, havonta kiolvasok 1-2 könyvet Soha Nem válaszolt
65. Olvasol-e rendszeresen könyvet? Igen, ritkán 118 46,09% Igen, havonta kiolvasok 1-2 könyvet 45 17,58% Soha 89 34,77% Nem válaszolt 4 1,56%
A megkérdezettek fiatalok egyenl arányban tagjai, illetve nem tagjai a Móra Ferenc Városi Könyvtárnak: 127 f válaszolt igennel és 127 f nemmel. Valószín leg a gimnázium tanulói közül sokan saját könyvárukat használják. 65 66. Tagja vagy-e a Móra Ferenc Városi Könyvtárnak?
155
49% 50% 1% Igen Nem Nem válaszolt
66.
Tagja vagy-e a Móra Ferenc Városi Könyvtárnak? Igen 127 49,61% Nem 127 49,61% Nem válaszolt 2 0,78%
Azok közül, akik tagjai a városi könyvtárnak 75 f jelezte azt, hogy félévente kölcsönöz ki könyvet, 29 f , hogy havonta és 3 havonta mintegy 21 f . További 11 f legalább kéthetente kölcsönök ki könyvet. A fiatalok a tanulmányaikhoz szükséges információkat nagyon sokszor már az internetr l töltik le, ennek is köszönhet az, hogy viszonylag alacsony a megkérdezettjeink körében a könyvkölcsönzési arány. 66 67. Ha igen, milyen gyakran jársz könyvet kölcsönözni? 3% 2% 11% 8% 29% 47% Hetente Kéthetente Havonta 3 havonta fél évente Nem válaszolt
67.
Ha igen, milyen gyakran jársz könyvet kölcsönözni? Hetente 7 2,73% Kéthetente 4 1,56% Havonta 29 11,33% 3 havonta 21 8,20% Félévente 75 29,30% Nem válaszolt 120 46,88%
A kulturális fogyasztás szinterei A szentgotthárdi fiatalok mintegy fele általában Szentgotthárdon szórakozik és 17 %-uk jelezte azt, hogy a kistérség valamely más településén elégíti ki szórakozási igényeit. Szombathelyre a megkérdezettek mintegy 12 %-a jár szórakozni és további 8 % jelölte meg a más településre kategóriát. 10 % azok aránya, akik egyáltalán nem járnak szórakozni. 67 68. Hova jársz általában szórakozni? 50% 17% 12% 1% 8% 10% 2% Szentgotthárdra A kistérség valamely településére Szombathelyre Zalaegerszegre Más településre Nem járok sehova sem szórakozni Nem válaszolt
156
68. Hova jársz általában szórakozni? Szentgotthárdra 122 50,41% A kistérség valamely településére 41 16,94% Szombathelyre 29 11,98% Zalaegerszegre 2 0,83% Más településre 19 7,85% Nem járok sehova sem szórakozni 25 10,33% Nem válaszolt 4 1,65%
Az Ifjúság2004 adatai szerint a kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, a javakban dúskáló csoport, amelybe tartozók els sorban az un. elit kultúra (art mozi, opera, színház, múzeum, kiállítás, hangversenyek) szegmensei közül választanak. Mások viszont alig férnek bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az elit kultúra intézményeinek használatban lényegében formális. Természetesen a magas kulturális javak igénybevételét tekintve az országos mintán belül Budapest és a megyeszékhelyek helyzeti el nyben vannak a kisvárosokkal szemben, hisz egy kisvárosban mindig kevesebb a szórakozási lehet ség és az intézményi ellátottság. Azonban elmondható, hogy Szentgotthárd ebben a tekintetben még 68 mindig azon kisvárosok közé tartozik, amely megpróbálja kielégíteni a magas kultúra iránt érdekl d k igényeit is. A megkérdezettek között szép számmal találunk olyant, akik soha nem látogatnak meg bizonyos kulturális intézményeket. A 15-29 évesek 76 %-a egyáltalán nem volt 2006 folyamán hangversenyen, 53 %-a múzeumban, 45 %-a kiállításon. Gyakrabban járnak viszont a szentgotthárdi fiatalok színházba, moziba és könyvtárba. Diszkóba, ami városunkban jelenleg nem m ködik, a fiatalok 10 %-a jár hetente. Könyvesboltba minden 5. megkérdezett legalább havonta betér. 69. Milyen gyakran voltál 2006. folyamán Tegyél x-et a megfelel helyre! F soha ritkábban havonta Legalább hetente 1) hangversenyen 189 45 14 2 2) múzeumban 133 110 5 1 3) kiállításon 113 119 16 0 4) színházban 68 135 36 6 5) könyvtárban 65 118 46 14 6) diszkóban 77 65 75 26 7) moziban 34 117 77 14 8) könyvesboltban 68 117 45 9 A helyzetelemzésünk kitért arra is, hogy a fiatalok milyen gyakorisággal látogatják a helyi intézményeket, szórakozóhelyeket. Sajnos a felsorolt közm vel dési intézmények egyikét sem látogatják túl gyakran a fiatalok. A Pável Ágoston Múzeumba a válaszadók 78 %a nem tér be soha, a Pannon Kapu Kulturális Egyesületbe 55 %-a, a Móra Ferenc Városi Könyvtárba pedig 38 %-a. Ez utóbbinál viszont a megkérdezettek 43 %-a jelezte, hogy ritkábban betér a könyvtárba. A havi és a heti alkalmi látogatottság nem számottev . A Pannon Kapu Kulturális Egyesület és a színház esetében torzult a kép, hisz itt nem magát az intézményt, hanem inkább annak rendezvényeit látogatják gyakrabban a fiatalok, mint ahogy ez a következ kérdésb l ki is derül. A vendéglátó helyek top-listáján a Rodeo Pizzéria szerepel, itt a válaszadók 30 %-a legalább havi gyakorisággal el fordul és 42 %-uk ritkábban . A megkérdezettek 23 %-a havi 1-2 alkalommal látogatja a 9-11 Pubot és a Champion Pizzériát. 26 f jelezte, hogy a Kiköt be
157
heti 1-2 alkalommal tér be. A többi látogatóhely viszonylag ritkán látogatott. Szerencsére a vendéglátóhelyek egyikére sem jellemz , hogy naponta látogatják a fiatalok. 69 Megjegyzend , hogy a kérd ívek elemzésekor a fiatalabb korosztályból sokan plusz válaszadási lehet ségként a Kele kocsmát írták be. 70. Milyen gyakran látogatod az alábbi intézményt, szórakozóhelyet? Tegyél x-et a megfelel helyre! F soha ritkábban havi 1-2 alkalomm al heti 1-2 alkalommal heti többször naponta 1) Pannon Kapu Kulturális Egyesület, Színház 138 82 20 0 8 2 2) Móra Ferenc Városi Könyvtár 96 107 31 6 6 2 3) Pável Ágoston Múzeum 194 50 3 1 0 0 4) 9-11 84 78 58 17 7 4 5) Kiköt 108 46 51 26 11 6 6) BM kocsma 168 41 18 10 5 3 7) Zöldfa 109 57 44 18 7 7 8) Nyírfa 172 38 21 4 3 5 9) Laguna 165 35 17 8 5 9 10) Club 3-as 107 81 32 11 6 2 11) Central Café 148 54 27 4 3 0 12) Rock Café 148 46 21 10 6 0 13) Rodeo Pizzéria 45 97 70 8 6 2 14) Champion Pizzéria 79 74 55 9 5 3 A 15-29 éves korosztály körében kimagaslóan a legnépszer bb rendezvény a városban a Karácsony Határok Nélkül, a megkérdezettek 94 %-a jelezte azt, hogy 2006 folyamán kilátogatott a rendezvényre. Ezt követi a népszer ségi listán az augusztus 20-a, itt feltételezhet en az esti bál vonzotta a fiatalok nagy részét. Az Ifjúsági Nap programjaira a válaszadók 71 %-a volt kíváncsi 2006 folyamán. Itt megjegyzend , hogy tavaly városunk rendezhette meg az ifjúsági megyenapot és valószín leg a gazdag és színes program jobban vonzotta várunk fiataljait is. A Hopplá Könny zenei Fesztiválra a megkérdezettek 64 %-a, a Retro Partira pedig 61 %-a látogatott ki. A Szentgotthárdi Történelmi Napok programsorozatra a megkérdezettek több mint fele kilátogatott. A válaszadók több mint egyharmada kíváncsi volt a Tökparti Gotthárdi módra rendezvényre, ezeket a fiatalokat feltételezhet en a felvonulás és a táncház vonzotta a rendezvényen belül, hisz a játékos 70 feladatok a kisiskolásoknak szóltak. A legkevésbé vonzó a válaszadók körében a Civil Nap volt. 71. Voltál-e az alábbi rendezvényeken 2006ban? Tegyél x-et a megfelel helyre! F igen nem 1) Civil Nap, Május 1. 84 168 2) Ifjúsági Nap 177 74
158
3) Hopplá Könny zenei Fesztivál 161 88 4) Szentgotthárdi Történelmi Napok 131 116 5) Retro Parti 152 97 6) Augusztus 20-a-i rendezvény 185 60 7) Tökparti Gotthárdi Módra 91 161 8) Karácsony Határok Nélkül 228 15
Szabadid s, szórakozási programok, lehet ségek iránti igény A megkérdezettek közel fele nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szórakozási lehet ség városunkban. Valószín leg ezek a fiatal középiskolások els sorban a zenés, táncos helyeket hiányolják leginkább. A közösségi terek hiányát jelzi, hogy a megkérdezettek 30 %-a vélekedik úgy, hogy nincs elég hely az ismerkedéshez. 9 % nyilatkozott úgy, hogy van elég szórakozási lehet ség Szentgotthárdon és további 7 % szerint szintén van megfelel számú szórakozási lehet ség, de csak középkorúak számára. 71 72. Véleményed szerint van-e elég szórakozási lehet ség Szentgotthárdon? 9% 7% 29% 49% 5% 1% Van Van, de csak középkorúak számára Nincs elég hely, kevés az ismerkedési lehet ség Nincs Nem járok szórakozni Nem válaszolt
72.
Véleményed szerint van-e elég szórakozási lehet ség Szentgotthárdon? Van 23 8,98% Van, de csak középkorúak számára 18 7,03% Nincs elég hely, kevés az ismerkedési lehet ség 75 29,30% Nincs 124 48,44% Nem járok szórakozni 14 5,47% Nem válaszolt 2 0,78%
Az egyes szórakozási, szabadid s rendezvényekr l a korosztály tagjai barátaiktól, ismer seikt l szerzik az információt, ugyanis a válaszolók 75 %-a ezt a válaszadási kategóriát jelölte meg. A jó hely, jó program tehát szájhagyomány útján terjed. Tehát ahhoz, hogy a programok, rendezvények eljussanak a megcélzott közönséghez, csoporthoz, erre a bizonyos szájhagyományra lehet építeni. Vizsgálatunk szerint a tízen, húszon évesek körében ennél hatékonyabb tájékoztatási eszköz nincs. Természetesen a szájhagyományt is valaki elindítja. Erre érdemes építkezni. A fenti módszerhez képest eltörpül minden más tájékoztatási eszköz jelent sége. 12 %-uk jelezte a plakátot, szórólapot. A Gotthárd Tv-nek és a Vas Népének nincs érdemi információátadó funkciója. A Vas Népe szempontjából ez f ként meglep , hisz a napilapok olvasottságának a lekérdezésekor a válaszadók 56 %-a jelezte, hogy olvassa a megyei napilapot. A Gotthárdi Körkép a kérd ív összeállításánál még nem indult el. 72 73. Honnan szerzed leggyakrabban az információt a helyi szórakozási lehet ségekr l? 76% 12% 6% 1%
159
1% 0% 4% Barátoktól, ismer sökt l Plakátról, szórólapról Internetr l Vas Népéb l Gotthárd Tv híradójából Gotthárd Tv képújságjából Nem válaszolt
73.
Honnan szerzed leggyakrabban az információt a helyi szórakozási lehet ségekr l? Barátoktól, ismer sökt l 182 75,52% Plakátról, szórólapról 30 12,45% Internetr l 15 6,22% Vas Népéb l 2 0,83% Gotthárd Tv híradójából 2 0,83% Gotthárd Tv képújságjából 0 0,00% Nem válaszolt 10 4,15%
A 15-29 éves korosztály tagjainak egynegyede leggyakrabban az utcán találkozik barátaival. Ez azt jelenti, hogy sokan, magát az utcát tekintik közösségi térnek, sokuk számára ez egy olyan találkozási pont, ahol eltölthetik szabadidejüket, vagy éppen csak egyszer en csellenghetnek. További 23 %-uk jelezte azt, hogy az iskolában, munkahelyen. Ez esetünkben leginkább az iskolára vonatkozik, hisz kicsi azok aránya a lekérdezettjeink körében, akik már munkába álltak. 22 % élt a valamelyikünk lakásán válaszadási lehet séggel. Tapasztalataink szerint a fiatalok körében egyre inkább elterjedtebb az otthon szórakozás : a házibulik, a házimozizás, stb. Szórakozóhelyen a megkérdezettek 16 %-a találkozik barátaival. 73 74. Hol találkozol leggyakrabban a barátaiddal? 26% 21% 16% 23% 12% 2% Utcán Valamelyikünk lakásán Szórakozóhelyen Iskolában/munkahelyen Egyéb Nem válaszolt
74. Hol találkozol leggyakrabban a barátaiddal? Utcán 63 25,40% Valamelyikünk lakásán 53 21,37% Szórakozóhelyen 40 16,13% Iskolában/munkahelyen 57 22,98% Egyéb 29 11,69% Nem válaszolt 6 2,42%
TÁRSADALMI KÖZÉRZET, KÖZÉLETI AKTIVITÁS, A FIATALOK ÉRTÉKVILÁGA Társadalmi közérzet A fiatalok társadalmi közérzetének, érzületének mérési eszközét a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézete ifjúságkutató csoportja dolgozta ki még a 90-es évek elején. Ennek keresztmetszetében az a felismerés állt, hogy a társadalom gondolkodásmódjában mindenképpen egyfajta törésvonalat képvisel a rendszerváltozás. Az Ifjúság 2000 eredményei oldódó feszültségekr l tesznek tanúbizonyságot. Egyértelm volt 160
azonban, hogy a 15-29 éves fiatalok rendszerváltozásra visszatekint válaszait a negatív 74 megítélés dominálta. A 2004 végén készített kutatás már pozitív elmozdulást mutatott a rendszerváltozás megítélésekor. A fiatalok gondolkodásmódjában a kutatást végz k megfigyelték, hogy minél fiatalabb a kérdezett, annál valószín bb, hogy inkább pozitívan látja a rendszerváltozás óta eltelt mintegy 15 esztend t. Számukra ez a mostani, a fogyasztói társadalom a realitás, a valóság. Nincs ismeretük a kádárizmusról, ezért nincs (esetleg) nosztalgiájuk sem. Viszont a legid sebb 25-29 évesek generációjának jelent s része épp a rendszerváltozás legnehezebb id szakában lépett ki a munkaer piacra. Egy részük a szerzett ismereteikkel képtelen volt alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Mi magunk nem vizsgáltuk a szentgotthárdi fiatalok körében, hogy a rendszerváltozás óta hogyan alakult a család helyzete, az ország gazdasági helyzete, vagy éppen az emberek életszínvonala, de a fentiek ismerete háttéradalékként szükséges ahhoz, hogy megértsük azt, hogy a vizsgált korcsoportunkból a mai 25-29 évesek vesztesei a rendszerváltozásnak és ennek következtében fél , hogy a felhalmozott hátrányaikat nem tudják ledolgozni, s t ezen hátrányok felhalmozódására van esély. Mindez annak a fényében érdekes, hogy Magyarország 2004. május 1-én belépett az Európai Unióba. De ezek a nevezzük ket veszteseknek fiatalok nem hisznek az unióban. Nem várnak t le semmi kedvez t, hiszen meglév tudásjavaikat nem tudják gazdasági t kére váltani. Az uniós csatlakozás kedvez hatásainak szentgotthárdi megjelenését a megkérdezettek relatív többsége, valamivel több mint egynegyede, 10 év múlva várja, 16 %-uk 20 évnél is kés bbre teszi ezt az id pontot. Ez utóbbi kategóriát az id sebb korosztály tagjai jelölték meg. További közel egynegyedük 1520 évre teszi azt az id pontot, amikorra bármiféle változás látható lesz a szentgotthárdi hétköznapokban. A fiatalabbak körében már több optimista jelenik meg, hisz közülük kerültek ki azok, akik szerint legfeljebb 5 év múlva már érzékelhet lesz az EU csatlakozás. 75. Szerinted mennyi id után érzékelhet az EU-csatlakozás következménye? 14% 7% 12% 26% 14% 7% 16% 4% Legfeljebb 5 év 6 év 7-9 év 10 év 15 év 20 év 20 évnél több Nem válaszolt
75 75.
Szerinted mennyi id után érzékelhet az EU-csatlakozás következménye? Legfeljebb 5 év 37 14,45% 6 év 18 7,03% 7-9 év 31 12,11% 10 év 65 25,39% 15 év 35 13,67% 20 év 18 7,03% 20 évnél több 42 16,41% Nem válaszolt 10 3,91%
161
Azt, hogy a fiatalok mennyire elégedettek jelenlegi helyzetükkel szintén több faktor együttes figyelembevételével elemeztük. Ötfokú skálán vizsgálva 6 faktort, úgy t nik, hogy a 15-29 évesek jelenlegi életük meghatározó területeit összességében pozitívan ítélik meg. A baráti kapcsolataikkal vannak leginkább megelégedve a fiatalok, mintegy 132 f , azaz 57 % teljes mértékben elégedett ezzel a faktorral. Ezt követ en a partnerkapcsolataikkal vannak legtöbben teljes mértékben megelégedve, 73 f , azaz 30 %-a a válaszadóknak. Tanulási lehet ségeikkel és jelenlegi életszínvonalukkal többnyire elégedett a fiatalok, leginkább a 4-es és az 5-ös értékkel jelölték ezeket a területeket. Jöv beni kilátásaikkal kapcsolatban kissé szkeptikus ez a korosztály, 41 %-uk közepesen elégedett ezzel és további 23 %-uk is csak 2essel értékelte ezt a faktort. Egyetlen dimenzió esetében, a munkavállalási lehet ségeknél tapasztalható az átlagnál alacsonyabb érték, a megkérdezettek 41 %-a egyáltalán nincs megelégedve ezzel és további 29 % is csak a 2-essel értékelte ezt a faktort. Ez összefüggésben állhat a diák-és idénymunkák alacsony társadalmi presztízsével, anyagi megbecsültségével és e lehet ségek hiányával. 76. Mennyire vagy elégedett a következ tényez kkel általában? ? 1-t l 5-ig terjed skálán értékeld a válaszokat! 1: legkevésbé. 5: teljes mértékben 12345 1) Munkavállalási lehet ségeiddel 99 71 52 11 8 2) Jöv beni kilátásaiddal 41 57 102 35 10 3) Jelenlegi életszínvonaladdal 11 32 74 87 37 76 4) Tanulási lehet ségeiddel 16 32 66 87 37 5) Partnerkapcsolataiddal 35 32 36 63 73 6) Baráti kapcsolataiddal 15 11 14 61 132 Az általános elégedettséget vizsgálva, az összes szempontot figyelembe véve a válaszolók 32 %-a túlnyomóan vagy egyértelm en elégedett azzal, ahogyan most él, 45 %-uk % részben elégedett, részben elégedetlen, az egyértelm en elégedetlenek aránya 20 %. Az Ifjúság2004 eredményeihez képest ezek az adatok némileg kedvez tlenebbek. Magasabb az elégedetlenek aránya, és jóval alacsonyabb az inkább elégedettek aránya. A jelenlegi helyzettel való elégedettség társadalmi-demográfiai dimenziót vizsgálva meger södni látszik az a korábban kibontakozott kép: ahogy a múlttal és a jöv vel, úgy a jelennel is az átlaghoz képest legkevésbé elégedettek a 25-29 éves korosztály tagjai, a már házasok (gyermekesek), az alacsony iskolázottságúak 77. Mindent számításba véve, mennyire vagy elégedett azzal, ahogy most élsz? 8% 12% 45% 21% 12% 2% Egyértelm en elégedetlen Túlnyomóan elégedetlen Részben elégedetlen, részben elégedett Túlnyomóan elégedett Egyértelm en elégedett Nem válaszolt
77.
Mindent számításba véve, mennyire vagy elégedett azzal, ahogy most élsz? Egyértelm en elégedetlen 21 8,20% Túlnyomóan elégedetlen 31 12,11% Részben elégedetlen, részben elégedett 116 45,31%
162
Túlnyomóan elégedett 53 20,70% Egyértelm en elégedett 30 11,72% Nem válaszolt 5 1,95%
Személyes élettervek 77 A jöv kép megítélésnek fontos jelz eszköze, hogy a szentgotthárdi 15-29 évesek rendelkeznek-e olyan konkrét személyes élettervvel, amit a következ öt esztend ben meg szeretnének valósítani. Az Ifjúság2004 azt mutatja, hogy a magyar fiatalok dönt többségének van megvalósítandó célja. Ezek a konkrét élettervek jelzik a fiatalok sajátos életmódját. Az elképzelés-struktúra tetején az elhelyezkedés és ezzel párhuzamosan a jó munkahely megszerzése áll, ez már inkább a feln tté váláshoz kapcsolódó életterv. A következ célorientációt az önálló életvitel megteremtését lehet vé tev kívánalmak alkotják, amely szintén a feln tt életmódhoz kapcsolódik. A következ legfontosabb elképzelés a továbbtanulás és a szakma megszerzése. Az ötödik cél, amit a 15-29 éves fiatalok a következ öt évben el szeretnének érni, az a családalapítás. Ugyanakkor megjegyzend , hogy az összes válasz alig 20 %-a tartalmazza a gyermekvállalás igényét. Ez az adatsor jelzi, hogy a családalapítás ma már nem teljesen függ össze a gyermekvállalással. A gyermekvállalás iránti igény leginkább a 25-29 éves generációba tartozó n knél mutatható ki. 78. Milyen személyes életterveid vannak a következ 5 évre? Tegyél x-et a megfelel helyre! F Van Nincs 1) jó munkahely 178 66 2) gyermekvállalás 49 191 3) autóvásárlás 88 149 4) továbbtanulás, szakmaszerzés 172 67 5) elhelyezkedés 182 56 6) családalapítás 70 170 7) önálló életvitel 175 64
Politikai/közéleti érdekl dés, aktivitás Az elmúlt évtizedben készített politikai szocializációs vizsgálatok egyértelm en jelezték, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdekl dése és aktivitása meglehet sen alacsony. Vizsgálatunk során a szentgotthárdi fiatalok körében szintén ezt a tendenciát tapasztaltuk, hisz a megkérdezettek 73 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem érdekl dik a politika iránt és csak 20 % jelezte azt, hogy igen. 78 79. Érdekl dsz a politika iránt? 21% 73% 6% Igen Nem Nem válaszolt
79. Érdekl dsz a politika iránt? Igen 54 21,09% Nem 187 73,05% Nem válaszolt 15 5,86%
A szentgotthárdi fiatalok politikai aktivitását az aktivitás min sített esetével, a hagyományos civil szervezeti tagsággal vizsgáltuk. 2004-ben a magyar fiatalok mintegy hetede tagja valamilyen civil, nonprofit szervezetnek, csoportnak. A szentgotthárdi fiatalok az országos átlaghoz képest alulreprezentáltak, legalábbis az általunk lekérdezett fiatalok. A tagságot tekintve egyedül a sportkörök, sportklubok érdemelnek említést. A felsorolt
163
szervezettípusok említési gyakorisága olyan alacsony (szó szerint néhány fiatalról van szó egy-egy esetben), hogy differenciálásra nincsen mód. 80. Tagja vagy-e bármilyen szervezetnek! Több szervezet is választható! Tag Nem tag 1) sport 88 146 2) kulturális 24 204 3) ifjúsági 26 199 4) politikai 26 199 5) környezetvédelmi/természetbarát 5 220 6) egyéb 8 216 79 A helyi közéletr l a megkérdezettek 76,17 %-nak van ismerete és 20 %-uk nyilatkozott úgy, hogy nincs. Ezek szerint a fiatalok érdekl dése a helyi, saját településük iránt jóval magasabb, mint az országis politika esetében. 81. Van-e ismereted arról, milyen a helyi közélet? 76% 21% 3% Igen Nem Nem válaszolt
81 Van-e ismereted arról, milyen a helyi közélet? Igen 195 76,17% Nem 53 20,70% Nem válaszolt 8 3,13%
Egyes életelvek fontossága/értékpreferenciák Megkértük a fiatalokat arról is, hogy néhány, az emberek életviteléhez kapcsolódó értéket osztályozzanak aszerint, hogy saját életükben mennyire fontosak ezek. Az értékhierarchiában - a tizenévesek életében a kortárscsoport fontosságához szorosan köt d - igazi barátság jelenik meg els ként a válaszadók körében. Ezt követi a családi biztonság és az egészség, majd a szabadság, ötödikként pedig a szerelem. Eszerint a humán értékek az els rangúak a válaszadó szentgotthárdi fiatalok életében. El kel helyet foglal el az értékrendszerben sorrendben a biztonság, a békés világ, a munka. A vallott értékek többségükben a tradicionális, inkább konzervatív értékek, miközben ezek hiányát mutatják a 80 magyar társadalom mindennapjai. A lista els felében végzett még a siker valamint a kamaszkor élmény-és tapasztalatszerzésének id szakában nagyon fontos változatos élet. Az egzisztenciális biztonságot jelent értékek közül egyedül a békés világ végzett el kel helyen, de olyan mint a társadalmi rend, a gazdagság a lista második felében végeztek a fontossági sorrend tekintetében. Alacsony értéket kapott hátulról visszafele nézve a fontossági sorrendet a hatalom, a vallásos hit, a nemzet szerepe, a tradíciók tisztelete és a szépség. Összességében elmondhatjuk, hogy a személyes élet és az önkiteljesítés szempontjából fontosabb, a hétköznapi cselekvést közvetlenül befolyásoló elvek, értékek kerültek el térbe. 82. Mennyire fontosak az alábbi értékek az életedben? 1-t l 5-ig terjed skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos F 12345 1) Családi biztonság 11 4 10 34 192 2) Békés világ 11 7 34 70 128 3) Szerelem 7 4 31 55 151
164
4) Igazi barátság 10 1 11 34 193 5) Szabadság 8 1 22 51 164 6) Gazdagság 17 21 82 77 50 7) Társadalmi rend 20 21 81 83 41 8) Érdekes élet 14 22 47 91 71 9) Változatos élet 18 9 41 73 104 10) Kreativitás 16 30 63 78 49 11) Nemzet szerepe 25 49 81 48 31 12) Tradíciók tisztelete 19 50 78 60 27 13) Szépség 10 29 71 75 47 14) Vallásos hit 52 53 63 37 26 15) Hatalom 53 59 67 33 20 16) Egészség 12 1 8 36 172 17) Siker 6 6 30 83 104 18) Elismerés 4 11 34 85 94 19) Önmegvalósítás 12 7 33 61 112 20) Biztonság 12 5 11 54 144 21) Munka 11 6 18 56 133 22) Függetlenség 9 13 30 63 102 81
A szentgotthárdi fiatalok problémái A szentgotthárdi fiatalok szerint korcsoportjuk legfontosabb problémája a munkanélküliség és ezzel összefüggésben a munkalehet ségek hiánya. (rangsor 4. helye.) A második legfontosabb probléma a szórakozási lehet ségek hiánya. Ez folyamatosan felmerül a fiatalok részér l, hiszen már a 72. kérdésre is a megkérdezettek 48 %-a nemmel válaszolt, miszerint nincs elég szórakozási lehet ség Szentgotthárdon. Az említések sorrendje alapján képezett rangsor 5. helyén a kilátástalan jöv , és talán ezzel összefüggésben, 6. helyén a pénztelenség, a szegénység helyezkedik el. Az adatsorból kit nik, hogy a kilátástalan jöv érzetével, valamint a pénztelenséggel párhuzamosan a létbizonytalanság (rangsor 9. helye) is megjelenik, melyb l látható, hogy egyfajta általános bizonytalanságérzet uralkodik a szentgotthárdi fiatalok gondolkodásában. Az országos felmérés szerint ezzel a problematikával leginkább a 25-29 évesek szembesülnek, akiknek a szül i család után saját családjuk megélhetését kell biztosítaniuk. A lakáskérdés, mely a lista 7. helyén áll, megoldása általában egyébként nemcsak Magyarországon minden fiatal számára komoly dilemmát okoz. Az iskolarendszerben eltöltött id meghosszabbodásával a családoknak az elmúlt évtizedekhez képest eleve hosszabb ideig kell gondoskodniuk gyermekeikr l. A középiskola befejezése után többségük tovább tanul (természetesen nem feltétlenül egyetemen, f iskolán), ami újabb vaskos terhet ró az egyébként is nehéz helyzetben lév kibocsátó családra. A fels sfokú intézményekb l 24-26 évesen, frissdiplomásként kikerül fiatalok egyrészt szembesülnek az elhelyezkedés nehézségeivel, másrészt azt tapasztalják, hogy a szül i családtól való elszakadás roppant anyagi áldozatok vállalásával jár együtt: így nem véletlen, hogy a lakáshelyzet megoldatlansága a legid sebb korcsoportban jelentkezik az átlagosnál nagyobb mértékben. A 8. legfontosabb probléma a kulturálatlanság, amely a szentgotthárdi fiatalok szemében nagyobb probléma , mint ahogy azt az országos átlag mutatja. A dohányzás (rangsor 10. helye) és a kábítószer fogyasztás (rangsor 12. helye) témája Szentgotthárdon ezek szerint nem ölt még aggasztó méreteket, ezt mutatják az ezzel kapcsolatos korábbi kérdéseink is. Bár az Ifjúság2004-ben e kérdéskör volt messze-messze a legfontosabb. Fél , hogy a városban is néhány éven belül komolyabb er feszítéseket kell tenni ebben az ügyben. A blokkot a b nözés, a növekv társadalmi különbségek és a játszóterek építése
165
problematikája zárja. 82 83. Mit tartasz a gotthárdi fiatalok legfontosabb problémájának? 1-t l 5-ig terjed skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos F 1. 2. 3. 4. 5. 1) Szórakozási lehet ségek hiánya 7 16 30 57 136 2) Munkanélküliség 9 13 31 52 141 3) Pénztelenség 9 16 44 59 117 4) Lakáshelyzet 15 23 75 56 76 5) Létbizonytalanság 13 26 77 68 56 6) Kábítószer fogyasztás 49 29 65 43 57 7) Kilátástalan jöv 10 28 51 68 83 8) Kulturálatlanság 14 26 78 58 64 9) Növekv társadalmi egyenl tlenség 24 36 79 55 37 10) Iskolai problémák 16 32 62 77 46 11) Pénztelenség, szegénység 12 26 52 61 81 12) Munkalehet ségek hiánya 11 23 32 49 116 13) B nözés 26 42 64 46 51 14) Dohányzás 28 43 56 41 61 15) Játszóterek építése 29 47 62 38 52
VALLÁSOSSÁG Az Ifjúság2004 kutatás eredményei egyértelm en azt mutatják, hogy egy társadalom vallásosságának változása lassú folyamat, hisz a 2004-es kutatást megel z 2000-es kutatásból is kit nik, hogy ez a lassú folyamat nem csak a feln tt társadalmon belül igaz, hanem az amúgy attit djeit, értékét tekintve változékonyságot mutató fiatalokra is. A 2004-es kutatás eredményeib l kirajzolódó kép szerint a 15-29 éves korosztály magát továbbra is többségében vallásosnak tartó, a vallási-kulturális tradíciókhoz jelent s részben ragaszkodó, ugyanakkor vallását egyházi keretek között csak kis arányban gyakorló fiatalokból áll. 83 A szentgotthárdi fiatalok egyházhoz köt d viszonya, vallásossága megegyezik az országos átlaggal. A 15-29 éves korosztály 70 %-a tartja magát vallásosnak. A két ilyen jelentéstartalmú kategória közül a többség a maga módján vallásos címkét választotta, míg az egyház tanítása szerint vallásos kategóriába a válaszadók 11 %-a sorolja magát. A skála másik oldala, a nem vallásosak kategóriája a következ arányokat mutatja: a nem vagyok vallásos, határozottan más a meggy z désem kategóriában a válaszadók aránya 10,16 % és aki egyáltalán nem tartja magát vallásosnak az arány, 11, 72 % 84. A következ kijelentések közül melyikkel tudnád önmagadat a leginkább jellemezni? 11% 58% 6% 12% 10% 3% Vallásos vagyok, az egyház tanításait követem Vallásos vagyok a magam módján Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem Nem vagyok vallásos Nem vagyok vallásos, határozottan más a meggy z désem
166
Nem válaszolt
84.
A következ kijelentések közül melyikkel tudnád önmagadat a leginkább jellemezni? Vallásos vagyok, az egyház tanításait követem 27 10,55% Vallásos vagyok a magam módján 150 58,59% Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem 15 5,86% Nem vagyok vallásos 30 11,72% Nem vagyok vallásos, határozottan más a meggy z désem 26 10,16% Nem válaszolt 8 3,13%
84 A felekezeti hovatartozást tekintve a válaszadók 74, 61%-a római katolikus, 3,52 % református és 5,08 % evangélikus vallású és viszonylag magas, 10,55 % azok aránya, akik semmilyen felekezethez nem tartoznak. Ez az arány közelít leg megegyezik azok számával, akik nem tartják magukat vallásosnak. 85. Tartozol-e valamilyen vallási felekezethez? 74% 4% 5% 3% 11% 3% Római katolikus Református Evangélikus Egyéb Semmilyenhez sem tartozom Nem válaszolt
85. Tartozol-e valamilyen vallási felekezethez? Római katolikus 191 74,61% Református 9 3,52% Evangélikus 13 5,08% Egyéb 8 3,13% Semmilyenhez sem tartozom 27 10,55% Nem válaszolt 8 3,13%
Az egyházi, vallási szertartásokra járás gyakoriságát tekintve a válaszadók többsége, 30,08 %, állította azt, hogy évente néhányszor jár templomba. Közel 20 % azok aránya, akik egyáltalán nem járnak vallási szertartásokra, további 13 % pedig csak ritkábban mint évente. Minden héten 1-szer kategóriát a megkérdezettek 11 % -a jelölte meg. Ez utóbbi magasabb az országos átlagnál. Említésre méltó még a havonta 1-szer templomba járók aránya, ez 7,42 %. Hetente többször mindössze a megkérdezettek 1,56 % jár vallási szertartásokra. 85 86. Milyen gyakran jársz egyházi, vallási szertartásokra (mise, istentisztelet, egyéb vallási összejövetel), leszámítva a családi eseményeket (esküv , temetés, keresztel )? 2% 11% 6% 7% 29% 11% 13% 19% 2% Hetente többször Minden héten 1-szer Havonta 2-3-szor Havonta 1-szer Évente néhányszor Évente 1-szer Ritkábban, mint évente Soha
167
Nem válaszolt
86.
Milyen gyakran jársz egyházi, vallási szertartásokra (mise, istentisztelet, egyéb vallási összejövetel), leszámítva a családi eseményeket (esküv , temetés, keresztel )? Hetente többször 4 1,56% Minden héten 1-szer 28 10,94% Havonta 2-3-szor 16 6,25% Havonta 1-szer 19 7,42% Évente néhányszor 77 30,08% Évente 1-szer 27 10,55% Ritkábban, mint évente 32 12,50% Soha 49 19,14% Nem válaszolt 4 1,56%
A FIATALOK SZENTGOTTHÁRD-KÉPE Szentgotthárd a fiatalok szemében Több szempontból is arra kerestük a választ, milyen Szentgotthárd-képe van a város fiataljainak. Mi jut eszükbe a városról, vagy éppen milyen szavakkal, szópárokkal azonosítják a várost. A táblázat jelzi, hogy a várossal kapcsolatos percepciók az elkötelezettségre, a szeretetre, a köt désre vallanak. Szentgotthárd a szül földjük, itt él a családjuk, ez az 86 otthonuk. Ide járnak iskolába, itt élik mindennapjaikat. Itt buliznak, itt élnek a barátok (szerelmek). Összességében szépnek és barátságosnak látják a várost. Ez a kedvez oldal ugyanakkor kétségtelenül néhány probléma is asszociálódik a várossal kapcsolatban: unalmas, vagy nagy a munkanélküliség a városban, illetve, hogy kevés a szórakozóhely. Mint az a lenti táblázatból látható, a fiatalok vegyes érzelmekkel viszonyulnak a városhoz, a tulajdonságpárok közül lényegében fele-fele arányban azonosítják a várost a tulajdonságpárok pozitív és negatív oldalával. Szül városuk a fiatalok szemében él , színes, barátságos, békés, nyugodt, személyes, modern, gondozott és tiszta. Negatívumai azonban, hogy kihalt, elhagyásra késztet, lusta, sz kös, fejletlen, öreg és túlságosan drága. 87. Mi jut leginkább eszedbe Szentgotthárdról? Maximum 3 választ jelölhetsz be! F 1. 2. 3. 1) Otthon, család, szül föld 139 11 3 2) Barátok 55 93 0 3) Iskolám 23 36 37 4) Kicsi, kisváros 13 11 13 5) Határközelség 7 24 10 6) Munkanélküliség 7 26 9 7) Élményfürd 4 5 8 8) Kevés a szórakozási lehet ség 3 30 27 9) Barokk Templom 0 10 17 10) Barátságos, kellemes környezet 1 0 14 11) rség 0 0 10 12) Fiatalos, élettel teli 0 0 2 13) Unalmas 0 0 64 14) Szép hely 0 0 20 88. Az alábbi tulajdonságok közül mi illik leginkább Szentgotthárdra? Húzzd alá a megfelel t! F 12
168
1) Él - holt 108 91 2) Színes szürke 113 79 3) Barátságos - barátságtalan 133 55 4) Zsúfolt - kihalt 41 147 5) Békés, nyugodt - nyugtalan 154 40 6) Maradásra késztet - elhagyásra készet 58 128 7) Személyes - személytelen 140 49 8) Szorgalmas - lusta 88 96 87 9) Tágas sz kös 71 86 10) Fejlett fejletlen 57 100 11) Modern - ódivatú 85 70 12) Fiatal öreg 74 84 13) Gondozott elhanyagolt 129 26 14) Tiszta - piszkos 108 49 15) Homogén - heterogén 75 76 16) Olcsó drága 58 95 Az el z ekben elemzett problémaértékelés és a problémamegoldás között vannak átfedések. Nem véletlen a 87. kérdésre adott válaszok alapján, hogy a szentgotthárdi fiatalok 73 %-a úgy ítélte meg, hogy a munkahelyteremtés problémakörét kell a lehet legsürg sebben megoldani. Ezt követ en rendkívül fontosnak tartják a hulladékéget megépítésének megakadályozását, itt mintegy 146 f , azaz 62 % nyilatkozott úgy, hogy ez az a probléma, amit a legsürg sebben kell megoldani, illetve ez esetben kell megakadályozni. Fontosnak tartják a fiatalok a több szórakozási lehet ség, szórakozóhely megteremtését, illetve az utak, járdák állapotának a javítását is. Mindkét esetben a megkérdezettek kétharmada 4-es és 5-ös értékkel jelezte ennek a problémakörnek a megoldását. A lakásteremtés kérdéskörét a megkérdezett fiatalok koruknál fogva még nem érzékelik annyira, de még itt is legnagyobb hányaduk 3-5-ös értékkel jelölte ezt a területet. A város tisztaságának kérdéskörét jó szervezéssel viszonylag könnyen meg tudja oldani a városvezetés. Itt nemcsak arról van szó, hogy milyen gyakran és hogyan szállítják el a szemetet a házakból, hanem hogy elegend köztisztasági szakembert látnak -e az utcán. Érdekes módon a 88. kérdésnél a fiatalok többsége úgy nyilatkozott, hogy tisztának tartják a várost, itt mégis 87 f szerint sürg s feladat a város tisztaságának megoldása. Az élményfürd beindítását, felvirágoztatását tartják a legtöbben a legkevésbé fontosnak, mintegy 46 f nyilatkozott így és csak 76 f tartja rendkívül fontosnak ezt a városi feladatot. Az élményfürd a kérd ívek lekérdezéskor még nem nyílt meg, talán ezért is van az, hogy a városról sem jutott eszükbe a fiataloknak az élményfürd . 89. Milyen sürg s ügyet kell Szentgotthárdon megoldani? 1-t l 5-ig terjed skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos 1. 2. 3. 4. 5. 1) Munkalehet ségek biztosítása 8 3 17 40 181 2) Szórakozás megoldása 7 11 54 71 103 3) Utak-járdák állapotának javítása 6 18 53 63 102 88 4) Lakáshelyzet megoldása 7 15 63 77 78 5) Város tisztasága 10 24 58 61 87 6) Az élményfürd beindítása, felvirágoztatása 46 26 47 45 76 7) A hulladékéget megépítésének megakadályozása 21 8 19 39 146
169
A mára már megnyílt élményfürd t l a válaszadók 41 %-a az idegenforgalom, a turizmus fellendülését várta, várja. Ez összefügg azzal, hogy ezek szerint a fiatalok valóban figyelemmel kísérik a helyi közélet alakulását, hisz az elmúlt id szakban sok helyütt elhangzott, hogy Önkormányzatunk a turizmus fellendítését városunk gazdasági életének egyik kiugrási pontjaként jelölte meg. Igen magas azok aránya, akik munkahelyek teremtését, elhelyezkedési lehet séget látott, lát a élményfürd megnyitásában és csupán 13, 15 % azok aránya, akik passzív szabadid eltöltési lehet ségként tekintenek a fürd re. 90. Mit vársz az élményfürd megnyitásától? 38% 41% 13% 8% Munkahelyek teremtését, elhelyezkedési lehet séget Az idegenforgalom, a turizmus fellendülését Passzív szabadid eltöltési lehet séget Nem válaszolt
90. Mit vársz az élményfürd megnyitásától?
Munkahelyek teremtését, elhelyezkedési lehet séget 95 37,85% Az idegenforgalom, a turizmus fellendülését 104 41,43% Passzív szabadid eltöltési lehet séget 33 13,15% Nem válaszolt 19 7,57%
Elégedettség az egyes intézményekkel, szolgáltatásokkal 89 A településhez való viszony egyik fontos fokmér je a kapott szolgáltatásokkal, ellátásokkal, intézményekkel való elégedettség. Helyzetelemzésünkben arra kerestük a választ, hogy mennyire ismerik, azaz mennyire képesek véleményt alkotni az egyes ellátásokról, illetve arra is, hogy ezeket hogyan ítélik meg. Skála-technikát alkalmaztunk, a szokásos 5-ös skálán, ( teljesen elégedett -t l az elégedetlen -ig) mértük az elégedettséget. Az egyes szolgáltatásokkal, alapellátásokkal, kialakított véleményt a táblázat részletesen tartalmazza. A f tapasztalatok a következ k: A legkevesebb információja van a megkérdezetteknek az építkezési és kereskedelmi lehet ségekr l, ez korukból adódóan érthet is, hisz még nem terveznek építkezésbe, vagy akár vállalkozásba fogni a válaszadók. A fiatalok többnyire elégedettek a tanulási és sportolási lehet ségekkel, ezek az értékek közelítenek leginkább a teljesen elégedett kategória. A szolgáltatások többségével a fiatalok legnagyobb hányada közepesen elégedett , így a közbiztonsággal, a közlekedéssel, az egészségügyi ellátással, a postai szolgáltatással és a lakosság helyi ügyekr l való tájékoztatásával. Az elégedetlenek tábora a munkalehet ségek és a szórakozási lehet ségek tekintetében a legmagasabb, közel a megkérdezettek fele nyilatkozott így. A közutak állapotával kapcsolatban is a válaszadók egyharmada szintén elégedetlen , de itt inkább már a többnyire elégedetlen kategória felé közelítenek az értékek. Az intézményeknél információhiány birtokában nem tudott véleményt alkotni a megkérdezettek megközelít leg egyharmada a Takács Jen Zeneiskoláról, a Gondozási Központról és a segélyezésr l. A Vörösmarty Mihály Gimnáziumot és a III. Béla Szakképz Iskolát értékelték a legmagasabbra a válaszadók, ez annak tudható be, hogy a válaszadók többsége valamelyik iskola tanulója és ez is mutatja, hogy köt dnek iskolájukhoz a fiatalok. Általában közepesen elégedett , de inkább a többnyire elégedett kategória irányába mutatnak a feln tt háziorvosi, a fogászati, a véd n i ellátásra, a gyógyszertárra adott értékek, er teljesebben közepesen elégedettek az Óvodával, Arany János Általános Iskolával, a Széchenyi István Általános Iskolával, a Pannon Kapu Kulturális Egyesülettel és a Móra
170
Ferenc Városi Könyvtárral. A Polgármesteri Hivatal tevékenységének megítélésekor még mindig a közepes érték dominál, de itt már több a többnyire elégedetlenek aránya. A megkérdettek legkevésbé a gyermek háziorvosi ellátással vannak megelégedve. 90 91. Mennyire vagy elégedett az alábbiakkal Szentgotthárdon? Tegyél x-et a megfelel helyre! Elégedetlen Többnyire elégedetlen Közepesen elégedett Többnyire elégedett Teljesen elégedett Nincs információm 1) Munkalehet ség 115 51 65 10 0 6 2) Szórakozási lehet ség 94 61 53 28 7 4 3) Tanulási lehet ség 9 28 76 83 50 1 4) Sportolási lehet ség 17 26 79 63 45 12 5) Építkezési lehet ség 15 40 82 57 24 25 6) Kereskedelmi lehet ség 21 40 92 46 20 25 7) köztisztaság 19 48 95 46 35 2 8) közbiztonság 13 36 91 62 31 7 9) Közutak állapota 80 64 57 31 7 3 10) közlekedés 17 61 97 43 16 8 11) Egészségügyi ellátás 31 55 89 37 15 15 12) Postai szolgáltatás 9 37 80 60 42 16 13) A lakosság tájékoztatása a helyi ügyekr l 22 36 80 61 26 19 14) Óvoda 9 26 62 58 38 49 15) Arany János Általános Iskola 16 33 62 46 36 45 16) Széchenyi István Általános Iskola 7 25 57 51 53 45 17) Vörösmarty Mihály Gimnázium 14 23 47 60 57 36 18) III. Béla Szakképz Iskola 13 13 49 56 66 41 19) Takács Jen Zeneiskola 20 22 55 34 38 68 20) Háziorvosi ellátás/feln tt 19 36 67 52 31 31 21) Háziorvosi ellátás/gyermek 27 27 72 52 35 23 22) Fogászati ellátás 8 35 77 54 35 31 23) Véd n i ellátás 7 28 75 49 39 40 24) Gyógyszertár 15 28 67 63 43 16 25) Gondozási központ 14 22 58 42 34 65 26) Segélyezés 17 22 69 29 25 68 27) Pannon Kapu Kulturális Egyesület 17 31 63 32 36 49 28) Móra Ferenc Városi Könyvtár 14 19 55 45 40 54 29) Polgármesteri Hivatal 24 34 55 34 21 55
Minden település szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy képes-e megtartani azokat a fiatalokat, akiket a közösség részben saját pénzén iskoláztatott, akik a település kés bbi felemelkedésének zálogai lehetnek. Az ország válságrégióiban (pl. Miskolcon) készített adatfelvételek arra utalnak, hogy legalábbis tervek szintjén a mai 15-29 évesek jóval mobilabbak a feln tt generációknál. Készek elvándorolni részben Magyarország 91
171
kapuvárosaiba, de akár az egyesült Európába is. Természetesen a mobilitás azokra a leginkább jellemz , akik rendelkeznek az ehhez szükséges adottságok, képességek legalább egyikével: gazdasági t ke, kulturális t ke, szaktudás, vállalkozói kedv. Szentgotthárd esetében beszélhetünk mobilitási kényszerr l, mely abból fakad, hogy a városnak nincs fels fokú oktatási intézménye, így a konkrét érdekl déssel rendelkez , vagy magasabb oktatási színvonalra vágyó fiataloknak az ország más településein kell megtalálniuk a számukra megfelel intézményeket. A kérdés, hogy mivel lehet a várost elhagyó szentgotthárdi fiatalokat hazacsábítani. Ez talán a városi ifjúságpolitikának egyik legfontosabb kérdése, hiszen a várost elhagyók sok esetben olyan stratégiailag fontos m szaki, orvostudományi stb. végzettséggel rendelkeznek, mely a város fejl désének záloga lehet. Ezért nem szabad hagyni, hogy elveszítsék köt désüket a városhoz, hogy elhagyva Szentgotthárdot gyökértelenné váljanak. Ennek záloga a fiatalok hazalátogatásában rejlik. A családi, baráti, hálók ápolása érdekében rendkívül fontosak azok a közösségi alkalmak, amikor nem csak a közeli emberek gy lnek össze, hanem rég látott ismer sökkel is találkozhatunk. E közösségi alkalmak szervezése els sorban a város feladata, melyeket érdemes úgy alakítani, hogy egybeessenek azokkal az id szakokkal, amikor a legnagyobb valószín séggel otthon találhatóak a más városokban tanulók. Fontos a lakhatás kérdése is. Az önkormányzatnak lépéseket kell tennie a lakhatási lehet ségek javítására. Ezen kívül a fels oktatásban részt vev szentgotthárdi fiatalok visszacsábításának kulcsa, hogy a város tud-e megfelel munkalehet séget biztosítani a számukra. A megkérdezett 15-29 évesek 40 %-a jelezte, hogy elmenne a városból szemben azzal az 16 %-kal akiknek nem szerepel a tervei között az elköltözés. Jelzésérték azonban, hogy a szentgotthárdi fiatalok szintén 40 %-a vacillál . Bizonyos körülmények között (ha nem lesz munkahely, családi kötelékek, továbbtanulás) talán elhagyná a várost. 92 92. Mindent számításba véve, elköltöznél Szentgotthárdról? 40% 16% 40% 4% Igen Nem Talán Nem válaszolt
92.
Mindent számításba véve, elköltöznél Szentgotthárdról? Igen 101 39,61% Nem 42 16,47% Talán 101 39,61% Nem válaszolt 11 4,31%
Azok, akik nagyobb mértékben mobilak jobb társadalmi, gazdasági körülmények között élnek, akiknek felhalmozott tudást kéje (iskolai végzettség, számítógépes ismeret) alkalmas arra, hogy azt gazdasági t kére illetve kapcsolati t kére váltsa az ország más részein, vagy mint azt a táblázat jelzi az Európai Unióban. Fontos azonban, hogy az elköltözés kapcsán mindig elvi lehet ségr l beszélünk. A tapasztalatok azt mutatják, ha egy fiatal elkötelez dik, élettársa lesz, házasságot köt, esetleg gyermeke születik, vagy az egzisztenciális problémái oldódnak, akkor (els sorban kényelmi okokból) erre az elköltözésre nem kerül sor. 93 93. Ha igen, akkor hová? 9%
172
11% 10% 28% 19% 4% 19% Vas megye más városába Faluba, községbe Budapestre Magyarország valamely más városába Európai Unióba Európai Unión kívülre Nem válaszolt
93. Ha igen, akkor hová? Vas megye más városába 22 8,70% Faluba, községbe 28 11,07% Budapestre 25 9,88%
Magyarország valamely más városába 71 28,06% Európai Unióba 49 19,37% Európai Unión kívülre 11 4,35% Nem válaszolt 47 18,58%
A települési önkormányzatok ifjúságpolitikai megvalósításához szükséges eszközök, szakterületek és ágazatok: - A kialakítandó ifjúságpolitika eszközrendszere: jogi eszközök (kötelez és megenged jogosultságok, önálló rendelet alkotásának és határozat hozatalának, a helyi ügyek szabályozásának joga); anyagi, pénzügyi eszközök (forrásai: normatív támogatások, céltámogatások, pályázati támogatások, központból átadott adók, helyi adók, egyéb saját bevételek, hitelek stb); 94 szervezeti eszközök (bels k: testületi, tisztségvisel i, bizottsági, szakmai, stb. küls k: partneri, stb); intézmények (kötelez en m ködtetend és a helyi szükségletek kielégítésére szabadon alapítható intézményei lehetnek); személyi, szakmai feltételek (szükségesség és indokoltság szerint személyek, szakemberek alkalmazása, illetve szakmai feltételek biztosítása) kapcsolati eszközök (társulások, együttm ködések) A települési ifjúságpolitika fontosabb célterületei: szociális ellátás (települési szociálpolitika, családsegítés, gyermek-és családvédelem); egészségügyi ellátás (testi és lelki egészségvédelem, prevenció, mentálhigiéné, gondozás, gyógyítás, kezelés-egészségfejlesztés) oktatás, képzés (a helyi oktatási rendszer feltételeinek biztosítása, m ködtetése); társas és közösségi élet (szabadid , kultúra, sport, rekreáció, közélet, hitélet, egyesületi élet feltételeinek biztosítása, kialakításának és m ködtetésének támogatása stb) ; érdekvédelem, érdekérvényesítés, érdekképviselet (gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése, érvényesülésének el segítése, szükségletek és igények kielégítésének biztosítása, a kezdeményezések támogatása stb); pályaválasztás, munkavállalás, lakáshoz jutás (az önálló feln tté válás lehet ségeinek, feltételeinek és esélyeinek biztosítása, segítése a településen); ifjúsági mobilitás, belföldi és nemzetközi kapcsolatok (az önkormányzat törekvései, meglév kapcsolatai és lehet ségei szerint)
173
EL TERJESZTÉS a Képvisel -testület 2007. október 31-i ülésére Tárgy: Tótágas Közalapítvány Felügyel Bizottsága tagjainak megválasztása. Tisztelt Képvisel -testület! Szentgotthárd Város Önkormányzata 2002 novemberében hozta létre a Tótágas Közalapítványt, ami 2003. január 1-jét l ellátja a Bölcs de fenntartását, m ködtetését. A 2002. november 22-én kelt Alapító Okirat VI. fejezetének 4.) pontja rendelkezik a Közalapítvány Felügyel Bizottságáról. Eszerint az alapító által létrehozott Felügyel Bizottság 3 tagból áll, felkérésük 5 évre szól, a tagok megbízása ismételten meghosszabbítható. A Felügyel Bizottság tagjai közül Lászlóné Király Tündét 2006. november 29-i ülésén a Képvisel -testület a Közalapítvány Kuratóriuma elnökéül választotta, így felügyel bizottsági tagságáról lemondott. Helyére a Felügyel Bizottságba Bánfi Józsefnét választotta az alapító 2007 május 30-án, így megbízatása 2012 májusáig tart. A Felügyel Bizottság elnöke Tóth Imre és másik tagja Virányi Balázs 2002 novembere óta látják el feladatukat, megbízatásuk tehát idén november 21-én lejár. Helyükre nem látom célszer nek új tagok választását, hanem javaslom megbízatásuk meghosszabbítását. Kérem a Képvisel -testület Tisztelt Tagjait, hogy amennyiben egyetértenek javaslatommal, fogadják el a határozati javaslat 1. pontját, amennyiben pedig nem, úgy kérem, hogy nevezzenek meg jelölteket a Felügyel Bizottság elnöki posztjára és egy tagjának. Itt hívom fel a figyelmüket arra, hogy amennyiben ez utóbbi esetben Bánfi Józsefnét jelölnék meg elnökként, és ezt a tisztséget vállalná, akkor nem egy, hanem két további tagot kell megválasztani a Felügyel Bizottságba. Határozati javaslat: 1. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a Tótágas Közalapítvány Felügyel Bizottsága elnökének, Tóth Imre 9963 Magyarlak, Arany J. u. 11. alatti lakosnak felügyel bizottsági elnöki megbízatását, valamint a Felügyel Bizottság tagjának, Virányi Balázs 9970 Szentgotthárd, Tótfalusi u. 105. alatti lakosnak a felügyel bizottsági tagságra való megbízatását további 5 évre meghosszabbítja. Határid : azonnal Felel s: Viniczay Tibor polgármester 2. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a Tótágas Közalapítvány Felügyel Bizottsága elnökének ............................ (cím: ...............) 5 évre megválasztja. A Képvisel -testület a Felügyel Bizottság tagjának .................................. (cím: ............................) 5 évre megválasztja, az Alapító Okirat ennek megfelel módosítását elfogadja.
174
Határid : azonnal Felel s: Viniczay Tibor polgármester Szentgotthárd, 2007. október 19.
Viniczay Tibor polgármester Ellenjegyzem: Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
175
EL TERJESZTÉS a Képvisel -testület 2007. október 31.-i ülésére.
Tárgy: Dr. Hevesi András képvisel tiszteletdíjának felajánlása.
Tisztelt Képvisel -testület! Dr. Hevesi András képvisel a mellékelt kérelem alapján kéri a Tisztelt Képvisel -testülett l, hogy 2007. november 1.-t l képvisel i tiszteletdíját havonta 50%-os megbontásban egyrészt a PRONAS részére, másrészt a SZOI Arany János Általános Iskola Sportkörének a nyári táborok megszervezésére utalják. Kérem, hogy a fenti kérelmet elfogadni szíveskedjenek.
Határozati javaslat:
1.) Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete tudomásul veszi, hogy Dr. Hevesi András képvisel tiszteletdíját 2007. november 1-t l képvisel i megbízatása id tartamáig havonta - fele-fele arányban egyrészt a PRONAS részére, másrészt a SZOI Arany János Általános Iskola Sportkörének a nyári táborok megszervezésére ajánlja fel. Határid : azonnal Felel s: Jakabné Palkó Edina irodavezet
Szentgotthárd, 2007. október 24.
Viniczay Tibor Polgármester
Ellenjegyzem:
176
177
EL TERJESZTÉS a Képvisel -testület 2007. október 31-i ülésére Tárgy: Városi Televízió és Kábelüzemeltet KHT. alapító okiratának módosítása. Tisztelt Képvisel -testület! A Szentgotthárd Város önkormányzatának 100%-os tulajdona a Városi Televízió és Kábelüzemeltet KHT. A Kht Felügyel Bizottsága tagjainak - Kissné Köles Erikának, Tóth Imrének és Dr. Dancsecs Zsoltnak a felügyel bizottsági megbizatása lejárt. A KHT a mellékelt kérelemben kéri a Tisztelt Képvisel -testületet, hogy a FB-tagok lejárt mandátuma miatt a FB tagjairól dönteni szíveskedjen. Kéri továbbá a Kht alapító okiratának módosítását is. A Kht Alapító Okiratának a kérelemben hivatkozott része (13. pont) tartalmazza egyrészt az ügyvezet nevét, továbbá az els megbizatása kezd (1998. március 01.)- és lejárati (2000. március 1.) id pontját. Az Alapító Okirat 15. pontja tartalmazza a Felügyel Bizottság tagjainak nevét valamint az els Felügyel Bizottság mandátuma megsz nésének id pontját (2001. március 01.) Az alapító okiratba javaslom annak rögzítését, hogy mind az ügyvezet , mind a Felügyel Bizottság tagjainak megbízatása öt évre szól. Kérem a T. Képvisel -testületet , hogy az Alapító Okirat módosítását megvitatni és jóváhagyni szíveskedjék. Határozati javaslat: 4.) Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltet KHT. Alapító okirata 13. pontját ( Ügyvezet : ) és 15. pontját ( Felügyel Bizottság ) módosítja az alábbiak szerint: A 13. pontba be kell emelni, hogy az ügyvezet megbízatása 5 évre szól. A 15. pontba be kell emelni, hogy a Felügyel Bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól. Határid : azonnal Felel s: a közlésért Viniczay Tibor polgármester az Alapító Okirat módosításának elkészítéséért Dékány István ügyvezet 2.) Szentgotthárd város Önkormányzatának Képvisel testülete a Szentgotthárd Városi Televízió Kht Felügyel Bizottságának tagjává választja: .. A FB. Tagjainak megbizatása 2012. október 31-ig tart. Határid : azonnal Felel s: a közlésért Viniczay Tibor polgármester Szentgotthárd, 2007. október 19.
Viniczay Tibor Polgármester
Ellenjegyzem:
Dr.Dancsecs Zsolt Jegyz
178
Tárgy: - Felügyel bizottsági tagok megbízása - Alapító okirat módosítása
Felügyel bizottsági tagok megbízása A Szentgotthárd Városi Televízió Kht. felügyel bizottsági tagjainak megbízása lejárt. Ezért kérem, hogy a 2007.október hónapban megtartásra kerül testületi ülés napirendi pontjai közé a megbízás meghosszabítását szíveskedjen felvenni. Alapító okirat módosítása Az el z tárgyhoz kapcsolódva, az alapító okirat 13.(Ügyvezet ) és 15.(Felügyel Bizottság) pontjaiban meghatározott határid meghosszabításra került illetve lejárt. A megbízási határid k kit zését követ en kérem az alapító okirat módosítását kezdeményezni szíveskedjen. Köszönettel: Kóczán Norbert Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltet Kht.
179
EL TERJESZTÉS a képvisel -testület 2007. október 31-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal álláshely betöltés iránti kérelme Tisztelt Képvisel -testület!
A Polgármesteri Hivatal Hatósági és Okmányirodája állományába tartozó 1 f ügyintéz i munkakörben foglalkoztatott hivatásos gondnok és 1 f jegyz i irányítás alatt álló közterületfelügyel közszolgálati jogviszonya 2007. november 30-án közös megegyezéssel megsz nik. Kérem a T. Képvisel -testületet, hogy a megüresed álláshelyek betöltését 2007. december 1jét l engedélyezni szíveskedjen. Képvisel -testületet, hogy az el terjesztést megtárgyalni és tárgyában dönteni szíveskedjen.
Határozati javaslat Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete 2007. december 1. napjától engedélyezi a Polgármesteri Hivatal alábbi megüresed álláshelyeinek betöltését: - 1 f hivatásos gondnok - 1 f közterület-felügyel
Határid : 2007. december 1. Felel s: Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
Szentgotthárd, 2007. október 16.
Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
180
El terjesztés A Képvisel -testület 2007. október 31-i ülésére Tárgy: 2008. évi bels ellen rzési terv Tisztelt Képvisel -testület! Jelen el terjesztés a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 18. §-ában el írt éves ellen rzési terv elfogadására tesz javaslatot.. I. Tartalmi összefoglaló: Szentgotthárd Város Önkormányzata Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül gondoskodik a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 92.§-a alapján az önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és a testületek hivatalának bels ellen rzésér l. A feladatot a Társulás munkaszervezeténél alkalmazott 1 f bels ellen r látja el, aki tevékenységét az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) 121/A. §-a, az Ötv., a költségvetési szervek bels ellen rzésér l szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban Ber.), és a Bels Ellen rzési Kézikönyv szerint végzi. Az ellen rzési feladatok tartalmát els sorban az éves költségvetési törvény, az Áht., az államháztartás m ködési rendjér l szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, és a számvitelr l szóló 2000. évi C. törvény határozzák meg. Az éves ellen rzési kötelezettséget a kockázatelemzés alapján felállított prioritások, valamint a bels ellen rzés rendelkezésére álló er források határozzák meg. Az ellen rzési tervet megalapozó elemzések: Az ellen rzési feladatok kiválasztásánál az alábbi szempontokat szükséges érvényesíteni: az ellen rzési feladatok kockázatelemzés alapján kerüljenek kiválasztásra. a kockázatelemzés foglalja magába a pénzügyi és szakmai irányítás folyamatában lév kockázatok elemzését. összpontosítson azokra az ellen rzésekre, melyek a legnagyobb hozamot biztosítják az elszámoltatás, a gazdaságosság, a hatékonyság és eredményesség javítása terén. törekedjen az ellen rzési er források lehet ségei között az ellen rzés hatáskörébe tartozó területek minél nagyobb mérték lefedésére, a háromévenkénti rendszerességgel végzend feladatok elvégzésére. A tervezett ellen rzések tárgya: Az ellen rzések tárgyát ellen rzési szervezetenként a Ber. 23. §-ában el írtak szerint összeállított ellen rzési programok tartalmazzák részletesen. Az ellen rzések célja annak értékelése, hogy: a önkormányzati intézmények által ellátott feladatok és a pénzügyigazdasági háttér összhangja biztosított-e, az intézmény bels szervezete és gazdálkodási rendszere alkalmas-e a feladatok színvonalas ellátására?
181
a feladatok meghatározása, a költségvetés egyensúlyának helyzete, a bevételi lehet ségek feltárása, a bevételek beszedése, elszámolása, a kiadások csökkentésére tett intézkedések és azok eredményessége megfelel -e? a gazdálkodás törvényességét, szabályszer ségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás során, a közbeszerzési eljárásokat szabályszer en végezték-e? az ágazati törvények, rendeletek, a képvisel -testület rendeletei és határozatai megfelel en kerültek-e végrehajtásra? a számviteli nyilvántartások helyessége, a pénz-és értékkezelés rendje, a bizonylati rend és okmányfegyelem, az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele megfelel-e az elvárásoknak? a gazdálkodás szabályszer ségét biztosító bels kontrollok lehet vé tették-e a szabálytalanságok, hiányosságok, gazdaságtalan megoldások id ben történ feltárását, megel zését? (a FEUVE kialakításának, m ködésének és hatékonyságának elemzése) a korábbi ellen rzések által feltárt hiányosságok megszüntetésére hozott intézkedések eredményesek voltak-e, a megállapítások kell képpen hasznosultak-e? A 2008. évi bels ellen rzési terv ezen követelmények figyelembe vételével, a rendelkezésre álló revizori kapacitásnak megfelel en került összeállításra. Az el terjesztés mellékleteként csatoltuk a bels ellen rzési tervet megalapozó kockázatelemzést. A gazdasági körülmények, a személyi feltételek változásai és az el re nem tervezhet feladatok indokolttá tehetik az ellen rzési terv évközi felülvizsgálását és módosítását. A 2008. évi bels ellen rzési tervben (2.sz. melléklet) d lt bet vel jelöltük Szentgotthárd Város Önkormányzatát, ill. a szentgotthárdi székhely intézményeket érint ellen rzéseket. Kérem a Tisztelt Képvisel -testületet, hogy 2008. évi ellen rzési tervet megtárgyalni, a tárgyában határozni szíveskedjen! Határozati javaslat: A Szentgotthárd Önkormányzatának Képvisel -testülete jóváhagyja a 2008. évi bels ellen rzési tervben meghatározott Szentgotthárd Város Önkormányzatát érint ellen rzéseket az el terjesztés 2. mellékleteként csatolt 2008. évi bels ellen rzési terv szerint. Határid : 2007. november 15. Felel s: Viniczay Tibor polgármester Doncsecz Gábor bels ellen r Szentgotthárd, 2007. október 19. Dr. Dancsecs Zsolt Jegyz
182
1. számú melléklet 2008. évi bels ellen ri kapacitás számítás Ellen rzési kapacitás bemutatása (2008. 01. 01
2008. 12. 31.)
Naptári napok száma:
365 nap/f
szombat, vasárnap
(-)
104 nap/f
fizetett ünnepek
(-)
8 nap/f
Munkanapok száma:
253nap/f
fizetett szabadság
(-)
27 nap/f
betegség, egyéb
(-)
10 nap/f
továbbképzés, beszámoló
(-)
18 nap/f
Revizori napok száma:
198 nap/f
Revizori létszám: 1 f 1 f bels ellen r (egyben a bels ellen rzési vezet )
Éves szinten rendelkezésre álló revizori munkanapok száma: 1 f x 198 nap = 198 revizori nap Ellen rzésre fordítható összes napok száma:
198 nap
Soron kívüli ellen rzések elvégzésére tartalékolandó (20%):
-39 nap
Bels ellen rzésekre fordítható napok száma:
159 nap
183
Kockázatelemzési kritérium mátrix KOCKÁZATI TÉNYEZ K 1. Utóellen rzések (az elmúlt 2 évben történt ellen rzések javaslatainak ellen rzése)
2. Felügyeleti ellen rzés (SZOI Arany J. Ált. Isk. Intézményegység, Apátistvánfalvasi Ált. Isk.)
3. A civil szervezetekkel ellátott önkormányzati feladatok ellátásának tapasztalatai az ilyen feladatok ellátásának tapasztalatai 4. A civil szervezetek részére adott támogatások tapasztalatai 5. Informatikai rendszerellen rzés a kistérség településein (m ködés jogszabályi megfelel ség, ellátottság)
6. Munkaer gazdálkodás, képzés, javadalmazás, teljesítményértékelés, munkakörelemzés (Szentgotthárdi Polgármesteri
CÉLRA GYAKOROLT HATÁS MAGAS (3) KÖZEPES (2) ALACSONY (1) Az elmúlt években készített ellen rzések megállapításainak betartása a gazdálkodás további javításait segíti, be nem tartása rontja a gazdálkodást. Az általános iskoláknál a pénzeszközök (normatívák) felhasználása, a jogszabályok betartása mind az iskola m ködésére vannak hatással A civil szervezetek által ellátott feladatok az önkormányzatok m ködését csak kis mértékben befolyásolják A civil szervezetek által kapott önkormányzati támogatások felhasználása A mindennapi munka elvégzéséhez szükséges alapvet informatikai háttér megvan-e a kistérség településein? A dolgozok humáner forrásgazdálkodása nagy hatással van az önkormányzatok m ködésére
184
Hivatalban, Apátistvánfalvasi és a Csörötneki k rjegyz ségben) 7. A kistérségben A tagintézménnyé válás tagintézménnyé vált fontos lépés a iskolák rendszer kés bbiekben ellen rzése bekövetkezend (m ködési költségcsökkentésekhez feltételeinek átfogó ellen rzése) 8. A körjegyz ségek és a Polgármesteri Hivatalok elhelyezésének körülményei, a tárgyi feltételek alakulása (A takarékossági és biztonsági szempontok figyelembe vételével) 9. Szigorú számadású nyomtatványok kezelése az okmányirodában 10. Központi költségvetésb l finanszírozott pénzbeli szociális ellátások megállapításának jogszer sége, információ szolgáltatás a pénzügyi iroda felé, az el irányzat megigénylése. 11. Normatíva ellen rzés
12. Közbeszerzési eljárások ellen rzése
A körjegyz ségek és a Polgámesteri Hivatalok körülményei és tárgyi feltételeinek megfelel sége a m ködésre közepesen nagy hatással van A nyomtatványok nem megfelel kezelése a rendszerben el forduló hibák számát növelik
A pénzbeli szociális ellátások nem jogszer megállapítása, valamint a nem megfelel információ szolgáltatás az önkormányzatok számára többlet kiadásokat jelentenek
A normatíva az önkormányzatok m ködésének jelent s részét képezik. Nem megfelel Normatíva számok leadása visszafizetéshez vezethetnek. A közbeszerzési eljárások folyamán
185
lehetséges hibák a költségevetési kiadásokat növelhetik 13. Pályázati támogatások felhasználása
A pályázati pénzek nem megfelel felhasználása, a pályázati pénzek nem megfelel felhasználásához vezethet
14. A vagyon vizsgálatának, Vagyongazdálkodás a vagyon ellen rzése értékesítésének, Szentgotthárdon és vásárlásának jelent s Vasszentmihály pénzügyi vonzata van településeken az önkormányzatok számára. 15. 2007. évi A nem megfelel költségvetésben nyilvántartások jóváhagyott egyes használata az el irányzatok önkormányzatok felhasználásával számára további kapcsolatos hibalehet ségekhez nyilvántartások vezethetnek ellen rzése. 16. A Pannon Kapu Az önkormányzat kulturális egyesület által folyósított számára nyújtott összeg nem Önkormányzati megfelel támogatások felhasználása nem felhasználásának az Önkormányzat ellen rzése, az számára pénzügyi idegenforgalom többletkiadást fellendítése jelent, valamint az érdekében tett idegenforgalom lépések fellendítése az Önkormányzat jelenlegi egyik legfontosabb feladata 17. A Szentgotthárdi A város Thermal projekt, a ipargazdaságból az Thermal fürd idegenforgalomra m ködése, valamint történ váltása komoly az erre épül következményekkel idegenforgalmi járhat nem csak a koncepció város, hanem a ellen rzése, az kistérség többi
186
elindulástól eltelt idöszak tapasztalatainak vizsgálata
települése számára is
KOCKÁZATI TÉNYEZ K 1. Utóellen rzések (az elmúlt 2 évben történt ellen rzések javaslatainak ellen rzése)
BEKÖVETKEZÉS VALÓSZÍN SÉGE MAGAS (3) KÖZEPES (2) ALACSONY (1) A ellen rzési javaslatok kés bbiekben történ kijavítása nem minden esetben látható A rossz gazdálkodás és a jogszabályok be nem tartása csak kis mértékben valószínüsíthet
2. Felügyeleti ellen rzés (SZOI Arany J. Ált. Isk. Intézményegység, Apátistvánfalvasi Ált. Isk.) 3. A civil szervezetekkel ellátott önkormányzati feladatok ellátásának tapasztalatai az ilyen feladatok ellátásának tapasztalatai
A civil szervezetek önkormányzati feladatellátásának be nem tartásának valószín sége kicsi
4. A civil szervezetek részére adott támogatások tapasztalatai
A támogatások nem megfelel felhasználása valószín tlen
5. Informatikai rendszerellen rzés a kistérség településein (m ködés jogszabályi megfelel ség, ellátottság)
A nem megfel informatikai ellátottság könnyen el fordulhat a kistérség településein
6. munkaer gazdálkodás, képzés, javadalmazás, teljesítményértékelés, munkakörelemzés (Szentgotthárdi Polgármesteri Hivatalban,
A nem megfelel humáner forrás rendelkezésre állása kicsi valószín séggel jár, ugyanakkor a meglév er források rossz
187
Apátistvánfalvasi és a Csörötneki k rjegyz ségben)
7. A kistérségben A nem megfelel tagintézménnyé vált átalakítás iskolák rendszer bekövetkezésének ellen rzése valószín sége (m ködési magas feltételeinek átfogó ellen rzése) 8. A körjegyz ségek és a Polgármesteri Hivatalok elhelyezésének körülményei, a tárgyi feltételek alakulása (A takarékossági és biztonsági szempontok figyelembe vételével) 9. Szigorú számadású nyomtatványok kezelése az okmányirodában
elosztása el fordúlhat
A nem megfelel tárgyi ellátottság és a Hivatalok nem megfelel elhelyezése el fordulhat
Bekövetkezésének esélye csekély
10. Központi költségvetésb l finanszírozott pénzbeli szociális ellátások megállapításának jogszer sége, információ szolgáltatás a pénzügyi iroda felé, az el irányzat megigénylése.
A pénzbeli szociális ellátások finanszírozásának megállapításánál elkövetett tévedések bekövetkezése el fordulhat
11. Normatíva ellen rzés
A normatíva igénylés közben elrontott mutatószámok el fordulása lehetséges A közbeszerzés rossz lefolytatásának
12. Közbeszerzési eljárások ellen rzése
188
valószín sége közepes 13. Pályázati támogatások felhasználása
14. A Vagyongazdálkodás vagyongazdálkodás ellen rzése során el forduló Szentgotthárdon és lehetséges hibák Vasszentmihály nem gyakoriak településeken 15. 2007. évi költségvetésben jóváhagyott egyes el irányzatok felhasználásával kapcsolatos nyilvántartások ellen rzése. 16. A Pannon Kapu A város életében kulturális egyesület új paradigma számára nyújtott váltás Önkormányzati (iparvárosból támogatások idegenforgalmi felhasználásának központtá válás) ellen rzése, az az ez irányú idegenforgalom tapasztalatlanság fellendítése miatt érdekében tett valószín síthet lépések 17. A Szentgotthárdi A fürd nem Thermal projekt, a megfelel Thermal fürd m ködtetésének m ködése, valamint bekövetkezésének az erre épül esélye magas. idegenforgalmi koncepció ellen rzése, az elindulástól eltelt idöszak tapasztalatainak vizsgálata
Bekövetkezésének valószín sége alacsony, mivel ezek a pénzek többszörösen vizsgálva vannak
A nyilvántartások nem megfelel használatának alacsony a valószín sége
189
Kockázatelemzés összesítés
KOCKÁZATI TÉNYEZ K 1. Utóellen rzések (az elmúlt 2 évben történt ellen rzések javaslatainak ellen rzése) 2. Felügyeleti ellen rzés (Arany J. Ált. Isk, Apátistvánfalvasi Ált. Isk.) 3. A civil szervezetekkel ellátott önkormányzati feladatok ellátásának tapasztalatai az ilyen feladatok ellátásának tapasztalatai 4. A civil szervezetek részére adott támogatások tapasztalatai 5. Informatikai rendszerellen rzés a kistérség településein (m ködés jogszabályi megfelel ség, ellátottság) 6. munkaer gazdálkodás, képzés, javadalmazás, teljesítményértékelés, munkakörelemzés (Szentgotthárdi Polgármesteri Hivatalban,
Kockázatelemzés összesítés Célra Bekövetkezésének Pont gyakorolt valószín sége hatása
6
5
2
3
4
5
190
Apátistvánfalvasi és a Csörötneki k rjegyz ségben) 7. A kistérségben tagintézménnyé vált iskolák rendszer ellen rzése (m ködési feltételeinek átfogó ellen rzése) 8. A körjegyz ségek és a Polgármesteri Hivatalok elhelyezésének körülményei, a tárgyi feltételek alakulása (A takarékossági és biztonsági szempontok figyelembe vételével) 9. Szigorú számadású nyomtatványok kezelése az okmányirodában 10. Központi költségvetésb l finanszírozott pénzbeli szociális ellátások megállapításának jogszer sége, információ szolgáltatás a pénzügyi iroda felé, az el irányzat megigénylése. 11. Normatíva ellen rzés 12. Közbeszerzési eljárások ellen rzése 13. Pályázati támogatások felhasználása 14. Vagyongazdálkodás ellen rzése Szentgotthárdon és
6
4
3
5
5 4 3
5
191
Vasszentmihály településeken 15. 2007. évi költségvetésben jóváhagyott egyes el irányzatok felhasználásával kapcsolatos nyilvántartások ellen rzése. 16. A Pannon Kapu kulturális egyesület számára nyújtott Önkormányzati támogatások felhasználásának ellen rzése, az idegenforgalom fellendítése érdekében tett lépések 17. A Szentgotthárdi Thermal projekt, a Thermal fürd m ködése, valamint az erre épül idegenforgalmi koncepció ellen rzése, az elindulástól eltelt idöszak tapasztalatainak vizsgálata
3
5
6
192
2. sz. melléklet ÉVES ELLEN RZÉSI TERV 2008 Ellen rzési tervet megalapozó elemzés címe, id pontja
Ellen rzési tervet megalapozó kockázat elemzés címe, id pontja
- Kockázatelemzés
Ellen rzend folyamatok és szervezeti egységek
Az ellen rzésre vonatkozó stratégia (ellen rzés célja, módszere, tárgya, terjedelme, ellen rzött id szak)
Azonosított kockázati tényez k
Az ellen rzés típusa
Központi költségvetésb l finanszírozot t pénzbeli szociális ellátások megállapítás ának jogszer sége , információ szolgáltatás a pénzügyi iroda felé, az el irányzat megigénylés e.
Cél: a pénzbeli szociális ellátások megállapításának ellen rzése Tárgya: A megfelel dokumentáltság és az információ szolgáltatás Id szak: 2007. január 1. 2007. december 31.
Nem megfelel adatközlés A nem megfelel információ áramlás
Témavizsgálat
Normatíva ellen rzés
Cél: A normatívák elszámolásának ellen rzése Tárgya: A normatíva elszámolása Id szak: 2007. január 1. 2007. december 31.
Hibás normatíva igénylés Finanszíro zási nehézség ek keletkezhe tnek
Témavizsgálat
Az Er forrás ellen rzés szükséglete ütemezése k
2008. január február
15
Jelentés: 2008. február
2008. február Jelentés: 2008. március
15
Ellen rzend folyamatok és szervezeti egységek
Az ellen rzésre vonatkozó stratégia (ellen rzés célja, módszere, tárgya, terjedelme, ellen rzött id szak)
Azonosított kockázati tényez k
Az ellen rzés típusa
Vagyongazd álkodás ellen rzése Szentgotthár don és Vasszentmih ály településeken
Cél: A vagyonvizsgazdálkod ás vizsgálata Tárgya: A vagyonrendelet vizsgálata és az abban foglaltak betartásának vizsgálata Id szak: 2007. január 1. 2007. december 31.
Hibás vagyonren delet A vagyonele mek eladásábó l és vétekéb l származta tható pénzügyi hibák
Témavizsgálat
A Pannon Kapu kulturális egyesület számára nyújtott Önkormányz ati támogatások felhasználás ának ellen rzése, az idegenforgal om fellendítése érdekében tett lépések
Cél: Az egyesület önkormányzati támogatásának felhasználása Tárgya: Az egyesületi támogatások felhasználása különös tekintettel az idegenforglomra Id szak: 2005 2008
Az önkormán yzati támogatás nem megfelel felhasznál ása Az idegenforg alom fellendítés e értelmébe n tett nem szakszer lépések
Célvizsgálat
Utóellen rzé sek (az elmúlt 2 évben történt ellen rzések javaslatainak ellen rzése)
Cél: Az elmúlt 2 év ellen rzéseinek útóvizsgálata Tárgya: Az ellen rzési jelentések megállapításainak figyelembevétele Id szak: 2006. január 1. 2007. december 31.
A megállapít ások figyelemb evételéne k elmulasztá sa
Témavizsgálat
Az Er forrás ellen rzés szükséglete ütemezése k
2008. március
15
Jelentés: 2008. április
2008. április
25
Jelentés: 2008. május
2008. június Jelentés: 2008. július
15
Ellen rzend folyamatok és szervezeti egységek
Az ellen rzésre vonatkozó stratégia (ellen rzés célja, módszere, tárgya, terjedelme, ellen rzött id szak)
Azonosított kockázati tényez k
Az ellen rzés típusa
Az Er forrás ellen rzés szükséglete ütemezése k
Felügyeleti ellen rzés (SZOI Arany J. Ált. Isk. Intézményeg ység, Apátistvánfal vasi Ált. Isk.)
Cél: Az iskolák m ködése Tárgya: Az iskola gazdálkodása, humán er forrás kihasználtsága, és a m ködésének vizsgálata Id szak: 2005. január 1. 2007. december 31.
Az iskola kihasznált sága nem megfelel A nem megfelel gazdálkod ás többletkia dásokat okozhat
Felügyeleti jelleg (átfogó) ellen rzés
2008. július
Munkaer gazdálkodás, képzés, javadalmazá s, teljesítményé rtékelés, munkakörele mzés (Szentgotthá rdi Polgármeste ri Hivatalban, Apátistvánfal vai és a Csörötneki k rjegyz ség ben)
Cél: A humán er forrás felhasználása Tárgya: munkaer gazdálkodás, teljesítményértékelés, munkakör elemzés Id szak: 2007. január 1. 2007. december 31.
A humán er forrás nem megfelel elosztása A munkakör ök nem megfelel pozicionál sása
Témavizsgálat
2008. augusztus
15
Jelentés: 2008. augusztus
Jelentés: 2008. szeptember
15
Ellen rzend folyamatok és szervezeti egységek
Az ellen rzésre vonatkozó stratégia (ellen rzés célja, módszere, tárgya, terjedelme, ellen rzött id szak)
Azonosított kockázati tényez k
Az ellen rzés típusa
A Szentgotthár di Thermal projekt, a Thermal fürd m ködése, valamint az erre épül idegenforgal mi koncepció ellen rzése, az elindulástól eltelt idöszak tapasztalatai nak vizsgálata
Cél: A Thermál projekt vizsgálata Tárgya: A Thermál fürd m ködése, valamint a fürd által gerjesztett idegenforgalmi vonzatok vizsgálata Id szak: 2005. január 1. 2007. december 31.
A fürd veszteség es m ködése A fürd t l várt idegenforg almi fellendülés elmaradás ának vizsgálata
Cél ellen rzés
A kistérségben tagintézménn yé vált iskolák rendszer ellen rzése (m ködési feltételeinek átfogó ellen rzése)
Cél: Az összevonás után az iskolák m ködése Tárgya: A tagintézménnyé válás vizsgálata, és annak hatásai Id szak: 2008. szeptember 1. 2008. november
A nem megfelel átalakítás további kiadásokh oz vezethet
Témavizsgálat
Az Er forrás ellen rzés szükséglete ütemezése k
2008. szeptember
27
Jelentés: 2008. november
2008. november
17
Jelentés: 2008. december
A tervezett napok között nincs feltüntetve, hogy az éves id keret 20%-a az esetleges év közi felkérésekre fenntartva. Dátum: Készítette: Jóváhagyta: _____________________________ bels ellen rzési vezet
_____________
szervezet
EL TERJESZTÉS A Képvisel -testület 2007. október 31-i ülésére Tárgy: Beszámoló a 2007. évi Karácsony Határok Nélkül cím el készületeir l
rendezvény
Tisztelt Képvisel -testület! A Tisztelt Testület a szeptemberi ülésén a 238/2007.sz. határozatában rendelkezett arról, hogy Szentgotthárd Város Önkormányzata a Karácsony Határok Nélkül cím rendezvény el készületeir l készített beszámolót elfogadja és javasolja, hogy a Pannon Kapu Kulturális Egyesület a rendezvény költségeit 3 millió forintra tervezze. A végleges program ismeretében a képvisel -testület az októberi ülésen térjen vissza a tárgyra. 2007. október 16-án megbeszélést tartottunk a 2007. évi Karácsony Határok Nélkül rendezvényr l. A megbeszélésen jelen voltak az önkormányzat részér l Kern Henrietta oktatási és közm vel dési ügyintéz , a Pannon Kapu Kulturális Egyesület elnöke, a Közszolgáltató Vállalt igazgatója valamint a szentgotthárdi oktatási intézmények vezet i. A megbeszélésen elhangzottak összefoglalása: A Pannon Kapu Kulturális Egyesület elnöke ismertette a fellép ket. (Zanzibár, Bikini) Az intézmények leadták m sortervezetüket a Pannon Kapu Kulturális Egyesület részére. A bölcs dés, óvodás és iskolás gyermekek megajándékozásával kapcsolatban: a SZOI Széchenyi István Általános Iskola idén is közös ajándékot szeretne, a többiek még nem döntötték el, a Játékvár Óvoda Szentgotthárd leadta a listáját. A rendezvény támogatására szóló vállalkozói felhívások postázva lettek. A legnagyobb problémát még mindig a rendezvény pénzügyi fedezete jelenti. A rendezvény anyagi fedezetére jelenleg a Pannon Kapu Kulturális Egyesület által megnyert pályázatból áll rendelkezésünkre 1 milló forint. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a vállalkozói támogatásokból befolyó összeg kb. 0,5 millió forintra tehet (az egyéb adományok a gyermekek megajándékozására fordítódnak). A mellékletben található a Pannon Kapu Kulturális Egyesület által készített pénzügyi kimutatás a várható költségekr l, mely összeg 3,1 millió forint. Ebb l kit nik, hogy a még hiányzó, várhatóan kb. 1,6 milló forintot egyéb forrásból szükséges el teremteni. Kérem a Tisztelt Testületet az el terjesztést megtárgyalni és tárgyában dönteni szíveskedjen. Határozati javaslat: Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a 2007. évi Karácsony Határok Nélkül cím rendezvény el készületeir l készített beszámolót elfogadja, a rendezvény pénzügyi fedezetéhez .....................forint összeget a 2007. évi költségvetés ................... kerete terhére biztosítja. Határid : azonnal Felel s: Viniczay Tibor polgármester Szalainé Kiss Edina PKKE elnöke Szentgotthárd, 2007. október 19. Viniczay Tibor Polgármester
Ellenjegyzem: Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
Melléklet KÖLTSÉGKIMUTATÁS
Karácsony Határok Nélkül 2007.december 13-15. Bikini zenekar: 720.000.-Ft/brutto Zanzibar zenekar 630.000.- Ft/bruttó EFFETA zenekar : 90.000.- Ft/bruttó Propagandaköltség: 230.000 Ft/bruttó Pavilonok bérleti díja és villanyszerelési munkálatok: 700.000.-Ft/bruttó Színpadfedés, hang- és fénytechnika : 504.000 Ft/ bruttó Szerz i jogdíj: 60.000.- Ft Polgár rség: 20.000.- Ft Csoportok étkeztetése, cuttering: 70.000.-Ft Kiegészít programok: 76.000.-Ft Összesen: 3.100.000 Ft
Programtervezet December 13. csütörtök 15.30 Hideg, havas december c. m sor Játékvár Óvoda nagycsoportosainak m sora ( magyar-német-szlovén kb. 15-20 perc, 60 f részvételével) 16.00 Mesés játék Széchenyi Isk. 15 perc 16.20 Tánc evolúciója c. m sor III. Béla Szakképz Iskola és Kollégium diákjai ( kb. 15 perc) 16.40
Zenei sokféleség
Torna népies módra c. m sor a jennesdorfi gimnázium és szakiskola tanulói- III. Béla Szakképz Iskola és Kollégium vendégeként ( kb. 30 perc) 17.15 Modern tánc-gimnázium kb. 8 perc 18.00 óra Énekkar blokk SZOI, Lendva 10-12 perc 18.30 óra Zaporozsec zenekar koncertje 20.00 óra Négy Jó Mindhalálig zenekar koncertje December 14.péntek 16.00 Szerbusz karácsony 15 perc
c. zenés-táncos m sor Arany J. ált. isk. 3-4.osztályos tanulói
16.30 Aerobic Széchenyi Ált. Isk. 17.00 Szeretetlánc c. m sor ( zenés, énekes karácsonyi m sor-20-25 perc Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona)
F városi
17.00 Zenés utazás c m sor ( 25-30 perc) muraszombati informatikai és m szaki szakképz iskola, valamint a muraszombati gimnázium diákjai III. Béla Szakképz Iskola és Kollégium vendégeként 17.20 Énekkar gimnázium ( 10-15 perc) 18.15 EFFETA zenekar koncertje 20.00 Zanzibar együttes koncertje December 15. szombat 16.00 Minden gazdagságom hangok és szavak a Takács Jen Zeneiskola m sora 17.00 Heiligenkreuzi harmónikazenekar 18.00 ljudski godci Lajkosi népi zenészek m sora ( Szlovénia) 20.00 Bikini együttes koncertje Kiegészít programok folyamatosan a három nap során: Interaktív játék Angyalka szépségverseny Karácsonyi mesemondó verseny
EL TERJESZTÉS A Képvisel -testület 2007. október 30-i ülésére Tárgy : A szentgotthárdi hagyományos május 1.-i és augusztusi 20.-i kirakódó vásárok lehetséges helyszíneinek vizsgálata Tisztelt Képvisel testület! Szentgotthárd városában több évtizedes hagyománya van a kereskedelmi és vallási jelleggel rendezett búcsúknak, kirakódó vásároknak. A jelent s társadalmi eseménynek számító búcsúk, vásárok megrendezésének helye az id k folyamán többször is változott. Gyakran rendeztek kirakódó vásárt a valamikori piactéren, a jelenlegi Széll Kálmán téren, búcsút a jelenlegi Szabadság ligetben. A ligetben tartott vásárok vonzerejét növelte, hogy a közeli településekr l (jelenleg Szentgotthárd városrészei) Zsida, Zsidahegy, Tótfalu, Kethely, Rábafüzes könnyen megközelíthet ek voltak. A május 1.-i és augusztus 20.-i kirakodó vásárok csak kés bb kerültek a várkertben megrendezésre. A valamikori néhány körhintából és árusító sátorból álló rendezvények egyre b vültek és mind több helyet, infrastrukturális kiszolgálást igényeltek. A dodzsem, a körhinták, a mini hullámvasút, az élelmiszert, italt árusító helyek, hangosító berendezések stb. elektromos áram ellátása mind nehezebb feladatnak bizonyult. A jogszabályi el írások és a látogatók szociális igényeinek növekedése következtében ma már ilyen rendezvény, mozgáskorlátozottak igényeit is kielégít , mobil WC-k telepítése nélkül elképzelhetetlen. Es s id járás esetén a rendezvény környezetében a kultúrált, sármentes közlekedés szintén követelmény. A tömeg rendezvény egészségügyi, t z- és rendvédelmi biztosítása is a rendez feladata. Az esemény alatt a város gépjárm forgalmát átszervezett formában, de biztosítani szükséges. A megnövekedett kulturális igényeknek, technikai, rendezvénybiztosítási feltételeknek egyre kevesebb helyszín felelt meg. A rendezés járulékos költségei, így a keletkezett hulladék elhordásának, a közterületek eredeti állapotába való visszaállításának költségei is egyre növekedtek. A Képvisel -testület 244/2007.sz. határozatának és a fentieknek figyelembe vételével vizsgáltuk meg a hagyományos szentgotthárdi kirakodó vásárok,búcsúk tartásának lehetséges helyszíneit. 1./ A Mártírok utca körforgalomtól az OTP ig, illetve a Széchenyi utcáig tartó szakasza : A körhintákat, dodzsemet, hullámvasutat az Arany János Iskola udvarába lehet telepíteni. A sátrak, árusító helyek a területen könnyen elhelyezhet ek, megközelíthet k, vis-maior esetén a ment k, t zoltók, rend rség a helyszínt könnyen meg tudják közelíteni. A közm csatlakozások, mobil WC-k elhelyezése nem okozna gondot. Es esetén az aszfaltburkolaton a vendégek mozgása nem akadályozott. A helyszín mindenki számára könnyen elérhet , a város központjában található. A rendezvény idejére a területet a közforgalom el l el kell zárni. Szükség esetén a sátrakat a rendezvény miatt ilyenkor amúgy is az átmen forgalom el l lezárt Mártírok útján is el lehetne helyezni. A helyszín hátránya, hogy különösen a Mártírok útjának igénybe vétele esetén még s r bben lakott mint a Liget környéke, ami mindenképpen az esetleges nagyobb zajhatás miatt problémát okozhat. 2./ A Városi sporttelep : A körhinták, dodzsem, egyéb szórakoztató berendezések, árusító sátrak, mobil WC-k a sportpályán, vagy a mellette lev füves területen elhelyezhet k, viszont elektromos megtáplálásuk nehezen biztosítható. A
városközponttól kissé távolabbi helyszín egyesek számára nehezen elérhet . A rendezvény ideje alatt a megnövekedett gépjárm forgalom miatt, a Magyar Közút Kht kezelésében lev Kethelyi úton részleges forgalomkorlátozást kell alkalmazni. A sportpálya gyepes részének a megóvása fokozott nehézséget jelentene. A rendezvény után a gyepes területének helyreállítása jelent s költséggel járna. A sporttelep esetleges b vítése (pl. a tervezett m füves pálya megépítése, futópálya kialakítása, teniszpályák építése esetén ez is csak átmeneti helyszín lehetne. Rövid távon a kirakodók gépjárm veinek a kártételei jelentik a legnagyobb veszélyt. 3. / A várkert angolparki, szabadtéri színpad el tti része : A körhinták, dodzsem, egyéb szórakoztató berendezések, árusító sátrak, mobil WC-k a színpad el tt vagy a mellette lev füves területeken elhelyezhet ek, viszont elektromos megtáplálásuk gondot okozna. A városközpontban lev rendezvény gyalogosan könnyen megközelíthet , szállító gépjárm vekkel, ment vel azonban nehezen. A turisztikai vonzer vel rendelkez rekreációs park búcsúk utáni helyreállításának költsége az önkormányzat részére nem kis terhet jelentene. 4./ A Széchenyi Általános Iskola és a Színház mögötti parkoló : Ez volt néhány évig a helyszíne ezeknek a rendezvényeknek. Mint lehet ség azonban elvileg továbbra is megvan a területen az ilyen rendezvényekre. A körhinták, dodzsem, egyéb szórakoztató berendezések korábban sem fértek el itt, árusító sátrak, mobil WC-k az iskola és a Füzesi út közötti parkolóban, a mellette lev zöldterületeken elhelyezhet k. Elektromos megtáplálásuk körülményesen, de biztosítható. A városközponti terület gyalogosan vagy gépjárm vekkel könnyen megközelíthet . A m köd Termálfürd megközelíthet ségét, a vendégek parkolási lehet ségeit viszont zavarná a rendezvény. Ez vonatkozna a kés bbiekben felépül Szálloda vendégeire is. A parkolók, zöldterületek helyreállításának költsége szintén az önkormányzatunkat terhelné. 5./ A Szabadság liget és az Arany János u, Eötvös u. Liget el tti szakasza : A körhinták, dodzsem, hullámvasút és egyéb szórakoztató berendezések, az iskola udvarán, a mobil WC-k a Liget területén biztonsággal elhelyezhet k, elektromos megtáplálásuk nem okoz gondot. A városközpontban lev liget gyalogosan és gépjárm vekkel is könnyen megközelíthet . A távoli múltba visszanyúló, tradíciókat feléleszt helyszín, minden id járási körülmény esetén (zöldterület, szilárd burkolatú utak, járdák) megfelel körülményeket tudna biztosítani a kirakodó vásárok, búcsúk részére. A rendezvény idejére lényeges forgalomkorlátozást nem kellene alkalmazni. Szükség esetén a sátrak, kirakodók a Vörösmarty utca, az Arany J. utca és az Eötvös utca felé b víthet k A terület helyreállításának takarításának költsége az elfogadható mértéket nem lépné túl. A környéken lakók egy részét zavarja a rendezvény, hiszen erre a kétszer egy napra zajosabbá válik a környék. Az általunk összeszedett szóba jöhet helyszínek közül ennek elfogadását javasoljuk leginkább.
Határozati javaslat
1./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete a hagyományos május 1.-i és augusztus 20.-i kirakódó vásárok helyszínéül az alábbi területet jelöli ki.
2./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete a hagyományos május 1.-i és augusztus 20.-i kirakódó vásárok területének az el terjesztésben szerepl egyik helyszínével sem ért egyet, felkéri a m szaki irodát újabb helyszínek vizsgálatára. Szentgotthárd, 2007. október 18. Határid : folyamatos Felel s : Viniczay Tibor polgármester
Dr.Dancsecs Zsolt jegyz
El terjesztés A Képvisel -testület 2007. október 31-i ülésére
Tárgy: Az élelmezési nyersanyag-normák megállapításáról szóló rendelet módosítása
Tisztelt Képvisel -testület !
Az oktatási-nevelési-, és szociális ellátást biztosító intézményekben élelmezési szolgáltatást végz Elamen Rt. és Szentgotthárd Város Önkormányzata között létrejött alap-megállapodás VIII. fejezet 39. pontja szerint a vállalkozó javaslatot tesz a tárgyévet követ év nyersanyagnormáira. Fentiekre hivatkozva az Elamen Rt. kidolgozta javaslatát a 2008. január 1-t l alkalmazandó nyersanyagnormákra. A szolgáltató kérelmében az ez évi áremelkedések, ill. a várható infláció mértékét is figyelembe véve két változatban nyújtotta be javaslatát, 12 %-os, ill. 15 %-os nyersanyag norma emeléssel. Szentgotthárd Város Önkormányzata intézményeiben az élelmezési normák megállapításáról szóló 22/2004. (VI.25.) sz. rendelet 4.§ (2) bekezdése értelmében a rendelet hatálya alá tartozó nyersanyagnormát évente egyszer, a tárgyévet megel z év október 31-ig határozza meg a Képvisel -testület. Az el terjesztéshez mellékletünk egy olyan táblázatot, amelyben bemutatjuk a 12 %-os és a 15 %-os emelés mellett számított eladási árakat, vagyis az ellátottak által fizetend térítési díjak alakulását. Fentieket figyelembe véve az el terjesztés mellékleteként elkészítettük az Elamen Rt. által tett javaslat alapján - a 2008. január 1-t l alkalmazandó nyersanyagnormákra vonatkozó rendelet módosítás tervezetét, amelyben az A változat a 12 %-os emelést, míg a B változat a 15 %-os emeléssel számított nyersanyagnormákat tartalmazza. Kérem a T. Képvisel -testületet, az el terjesztést megtárgyalni és tárgyában dönteni szíveskedjen! Határozati javaslat: 1./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete felkéri a Jegyz t, hogy Szentgotthárd Város Önkormányzata és az Elamen Rt. között létrejött alap-megállapodás módosítását a Képvisel -testület által elfogadott a Szentgotthárd Város Önkormányzata intézményeiben az élelmezési normák megállapításáról szóló 22/2004. (VI.25.) sz. rendelet . változat szerinti módosításának megfelel en készítse el, egyben felhatalmazza a Polgármestert a szerz dés módosítás aláírására. Határid : 2008. január 1. Felel s: Viniczay Tibor polgármester Dr. Dancsecs Zsolt jegyz Szentgotthárd, 2007. október 11.
Dr. Dancsecs Zsolt Jegyz
Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Zrt. H-1095 Budapest, Soroksári út 98. Telefon: (36-1) 215-3918 Fax: (36-1) 215-8958
[email protected] www.elamen.com
Ikt. sz.: 2-98/2007
Szentgotthárd Város Polgármesteri Hivatal 9970 Szentgotthárd Széll Kálmán tér 11. Viniczay Tibor Polgármester úr részére
Tisztelt Polgármester Úr!
Szer z désü n k ben fogl al t ak al apj án , j av asl at ot k ív án ok t en n i a 2008. j an u ár 01-j ét l ér v én y es ét k ezt et és n y er san y agn or m ák r a és el adási árakra. A j av asl at t ét el i i d pon t n em k edv ez , m er t a gazdasági k ör n y ezet v ál t ozása fol y am at osan k edv ez t l en ü l h at az él el m i szer ár ak r a, m el y al apj a a nyersanyagnormáknak. A KSH adatai szerint a 2007. januártól számított inflációs ráta 11,6 %, és az el r ej el zés szer i n t ez a szám t ov ább em el k edi k , szept em ber v égér e meghaladja a 12 %-ot. Beszál l ít ói n k el r ej el zése szer i n t az or szágban j el en t k ez al apan y ag h i án y a és az en er gi aár ak n öv ek edése m i at t az él el m i szer ek ár n öv ek edése meghaladja a 15 %-ot. Fen t i ek fi gy el em be v ét el év el k ét v ar i áci óban t eszü n k j av asl at ot az étkeztetések nyersanyagnormáira: -
az el s 12 %, a második 15 % emelés.
A r ezsi százal ék on n em m ódosít u n k k ér ésén ek m egfel el en an n ak el l en ér e, h ogy a k öl t ségek en er gi a, m u n k aer , adó, st b. m ég gy or sabban növekednek. A n n ak ér dek ében , h ogy bi zt osít an i t u dj u k a 67/2007. ( V I I . 10.) GK MEüM-SZMM egy ü t t es r en del et ben fogl al t aj án l ások at az ét k ezt et ések n api energia és t ápan y ag-bev i t el i , i l l et v e él el m i szer fel h aszn ál ási aj án l ások A ,
B, C, D t ábl ái ban r ögzít et t ek et , nyersanyagnormákat.
m i n i m u m 15 %-k al n öv el n i k el l en e a
A n y er san y agn or mák at k ér j ü k a K i st ér ségi K épv i sel Test ü l et t el i s egy ezt et n i szív esk edj en ek . A z el adási ár ak n ál a r ezsi % m ér t ék e ot t i s változatlan. A m en n y i ben j av asl at u n k k al k apcsol at ban k ér dése l en n e, szív esen ál l u n k r en del k ezésér e egy k özösen egy ezt et et t i d pon t ban a szem él y es t ár gy al ásr a. Válaszát várva.
Budapest, 2007-10-03
Tisztelettel:
Ujhelly András elnök-vezérigazgató sk.
Javaslat Élelmezési nyersanyagnormák és eladási árak 2008. január 01-j ét l megnevezés
Nyersanyagnorma nettó Ft/adag Jelenlegi I. variáció II. variáció
Óvoda (3-6 éves korcsoport) Tízórai 47,Ebéd 160,Uzsonna 37,Összesen: 244,Óvoda diéta Tízórai 49,Ebéd 167,Uzsonna 39,Összesen: 255,Általános Iskola (7-10 éves korcsoport) Tízórai 54,Ebéd 187,Uzsonna 52,Összesen: 293,Általános Iskola (10-14 éves korcsoport) Tízórai 54,Ebéd 199,Uzsonna 52,Összesen: 305,Általános Iskola diéta Ebéd 208,Kollégium (15-18 éves) + feln tt Reggeli 101,Ebéd 212,Vacsora 124,Összesen: 437,Szociális ellátás id skorúak Reggeli 87,Ebéd 212,Vacsora 124,Összesen: 423,Szociális ellátás id skorúak diéta Reggeli 90,Ebéd 222,Vacsora 131,Összesen: 443,-
Eladási ár bruttó Ft/adag Jelenlegi
I. variáció
II. variáció
53,179,41,273,-
54,184,43,281,-
99,336,78,513,-
111,376,86,573,-
113,386,90,589,-
55,187,44,286,-
56,192,45,293,-
103,351,82,536,-
116,393,92,601,-
118,403,94,615,-
60,209,58,327,-
62,215,60,337,-
113,393,109,615,-
126,439,122,687,-
130,452,126,708,-
60,223,58,341,-
62,229,60,351,-
113,418,109,640,-
126,468,122,716,-
130,481,126,737,-
233,-
239,-
437,-
489,-
502,-
113,237,139,489,-
116,244,143,503,-
212,445,260,917,-
237,498,292,1.027,-
244,512,300,1.056,-
97,237,139,473,-
100,244,143,487,-
183,445,260,888,-
204,498,292,994,-
210,512,300,1.022,-
101,249,147,497,-
104,255,151,510,-
189,466,275,930,-
212,523,309,1.044,-
218,536,317,1.071,-
Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testületének ./2007.(X.31.) ÖKT. rendelte Szentgotthárd Város Önkormányzata intézményeiben az élelmezési nyersanyagnormák megállapításáról szóló 22/2004.(VI.25.) sz. rendelet módosításáról
1.§ A rendelet 1.sz. mellékletének helyébe az alábbi szövegezés 1. számú melléklet lép: 1.sz. melléklet
A változat Élelmezési szolgáltatás nyersanyagnormái Óvoda
3-6 éves korcsoport Tízórai Ebéd Uzsonna Összesen Óvodás korú gyermekek diéta Tízórai Ebéd Uzsonna Összesen Általános Iskola 7-10 éves korcsoport Tízórai Ebéd Uzsonna Összesen Általános Iskola 10-14 éves korcsoport Tízórai Ebéd Uzsonna Összesen Általános Iskolás gyermek diéta Ebéd Kollégium 14-18 éves korcsoport és feln ttek Reggeli Ebéd Vacsora Összesen Szociális ellátás - id skorúak Reggeli
Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 53,179,41,273,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 55,187,44,286,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 60,209,58,327,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 60,223,58,341,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 233,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 113,237,139,489,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 97,-
Ebéd Vacsora Összesen Szociális ellátás id skorúak diéta Reggeli Ebéd Vacsora Összesen
237,139,473,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 101,249,147,497,-
B változat Élelmezési szolgáltatás nyersanyagnormái Óvoda
3-6 éves korcsoport Tízórai Ebéd Uzsonna Összesen Óvodás korú gyermekek diéta Tízórai Ebéd Uzsonna Összesen Általános Iskola 7-10 éves korcsoport Tízórai Ebéd Uzsonna Összesen Általános Iskola 10-14 éves korcsoport Tízórai Ebéd Uzsonna Összesen Általános Iskolás gyermek diéta Ebéd Kollégium 14-18 éves korcsoport és feln ttek Reggeli Ebéd Vacsora Összesen Szociális ellátás - id skorúak Reggeli Ebéd Vacsora
Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 54,184,43,281,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 56,192,45,293,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 62,215,60,337,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 62,229,60,351,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 239,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 116,244,143,503,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 100,244,143,-
Összesen Szociális ellátás id skorúak diéta Reggeli Ebéd Vacsora Összesen
487,Nyersanyagnorma ( nettó ) Ft/adag 104,255,151,510,-
2.§ A rendelet egyebekben nem változik.
3.§ A rendelet 2008. január 1-én lép hatályba.
Viniczay Tibor polgármester
Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
El
terjesztés
A Képvisel -testület 2007. október 31-i ülésére. Tárgy: A temet kr l és a temetkezésekr l szóló önkormányzati rendelet módosítása
Tisztelt Képvisel testület ! Az önkormányzat tulajdonában lév köztemet k helyi szabályaival a temet kr l és temetkezésr l szóló többször módosított 35/2000. (X.26.) számú ÖKT rendelet (továbbiakban: helyi rendelet) foglakozik. Az önkormányzat tulajdonában lév temet k üzemeltetését és fenntartását a 2003-ban 5 évre kötött kegyeleti közszolgáltatási szerz dés alapján a Vas Megyei Temetkezési Vállalat (továbbiakban: szolgáltató) végzi. A szerz dés ez év végén lejár, ezért az önkormányzat közbeszerzési terve alapján jelenleg a szolgáltató kiválasztásával kapcsolatos közbeszerzési eljárás el készítését folytatjuk. A temet kr l és temetkezésekr l szóló 1999. évi XLIII. Törvény (továbbiakban: TeTv.) 40. § (2) bekezdésében meghatározza, hogy az önkormányzat a temet k üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatban felmerült szükséges és indokolt költséget alapján milyen díjakat állapíthat meg. A temet kr l és temetkezésekr l szóló 1999. évi XLIII. Törvény végrehajtásával kapcsolatos 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet (továbbiakban: TeR.) ezen díjakkal kapcsolatban további szabályokat állapít meg. Te Tv. 4 0 . § ( 2 ) be k . (2) A temet tulajdonosa, köztemet esetén az önkormányzat a temet üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg a) a temetési hely, illet leg az újraváltás díját, b) a temetkezési szolgáltatók kivételével a temet ben vállalkozásszer en munkát végz k által fizetend temet -fenntartási hozzájárulás díját, c) a temet i létesítmények, illetve az üzemeltet által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetend díjat. TeR. 54. § (2) bek. ( 2 ) A temet üzemeltet je a szabályzatban megállapított díjakon felül más díjat nem állapíthat meg, így különösen: nem szedhet díj a temet látogatásért, a temet i utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért.
A TeR. 55. § (1) bek. (1) A temet üzemeltet je is köteles a szabályzatban meghatározott, a temetkezési szolgáltatókat terhel díjakat megfizetni, ha az üzemeltetés mellett temetkezési szolgáltató tevékenységet is végez A TeTv 40. § (4) bek. (4) Az egyes díjfajtákon belül a temet ben vállalkozásszer en munkát végz k által fizetend temet -fenntartási hozzájárulási díj mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított megváltási díjtételek egyszer számtani átlagának 5%-át nem haladhatja meg.
Annak érdekében, hogy az ajánlattev k az ajánlattétel során tudjanak kalkulálni, megfelel ajánlati árat tudjanak adni a köztemet ink fenntartására, illetve üzemeltetésére a helyi rendeletünkben jelenleg érvényes díjakat pontosítani szükséges az alábbiak szerint - A TeTv. 40 § (2) bekezdés a) pontja szerinti temetési hely, illetve újraváltás díjának szabályozása megfelel . A Képvisel -testület ez év februárjában vizsgálta felül a díjtételeket. - A TeTv. 40. § (2) bekezdés b) pontja szerint a temet -fenntartási hozzájárulást a temetkezési vállalkozók kivételével a temet ben vállalkozásszer en munkát végz knek kell megfizetniük az üzemeltet részére, ezért a helyi rendeletünk 8. § (1)
-
bekezdés k) pontját, illetve 9. § (1) bekezdését ki kell egészíteni annak érdekében, hogy az üzemeltet ellen rizni tudja, illetve be tudja szedni ezeket a díjakat a köztemet kben vállalkozásszer en munkát végz kt l. Ezt a díjat természetesen a hozzátartozóknak nem kell fizetni az általuk végzet sírgondozás, síremlék virágosítása, díszítése stb. munkálatok elvégzése során. A vállalkozásszer en munkát végz knek (pl. sírkövet állító, karbantartó vállalkozóknak) az üzemeltet nél regisztrálniuk kell magukat, illetve minden munkát be kell jelenteniük. Továbbá ezen díj mértékét, illetve díjegységét felülvizsgálni és pontosítani szükséges. A javasolt díjjal kapcsolatban egyeztettünk a szolgáltatóval, illetve tájékozódtunk más temet kben alkalmazott díjakról. Az el terjesztéshez csatolt tervezett rendeletmódosítás szerint a temet ben vállalkozásszer en munkát végz k részére kivéve a temetkezési szolgáltatók -, bruttó 2.100,- Ft/nap temet -fenntartási hozzájárulást javasolunk megállapítani (síremlék tisztítása vállalkozó által, illetve síremlékre történ bet vésés esetén bruttó 1.440,- Ft/nap). A korábban alkalmazott díj 10.000,- Ft volt temetésenként, de ezt az el írást nem is tartották be. A szabályozásunkat a hatályos központi rendelethez kell igazítanunk és ezen díj fizetését azok számára kell el írni, akikre ez az el írás valójában vonatkozik: a temet ben vállalkozást végz kre. A díj mértékét a jelenlegi szombathelyi díj alapján állapítottuk meg. A jelenlegi 1. számú Mellékletet azért kell módosítanunk, mert jelen pillanatban ez tartalmazza a fent már emlegetett 10.000.- ftos temetésenkénti temet fenntartási hozzájárulást is. A Rendelettervezet 4.§-a szerinti melléklet tehát nem változtatja meg a sírhelymegváltási díjakat, viszont ebb l a mellékletb l kerülnek ki a máshol és máshogy szabályozandó részek. A TeTv. 40. § (2) bekezdés c) pontja szerinti a temet i létesítmények, illetve az üzemeltet által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetend díjat jelenleg helyi rendeletünk 2. számú melléklete szabályozza. Amennyiben az önkormányzat ilyen díjakat megállapít, akkor a TeR. 55. § (1) bekezdése alapján a mindenkori temet üzemeltet jének is meg kell fizetnie ezen díjakat, ha egyben temetkezési szolgáltatói tevékenységet is végez. Annak érdekében, hogy a kiírandó közbeszerzési eljárásunkban az önkormányzat részére kedvez szerz dést tudjunk kötni, illetve kedvez ajánlati árat adjanak az ajánlattev k az elkövetkez 5 évre, az el terjesztéshez csatolt rendeletmódosításban javasoljuk ezen díjak eltörlését. A temetkezési szolgáltatók által a temet i létesítmények igénybevételével kapcsolatos költségek megtérítése érdekében pedig javasoljuk a R. 9. § (3) bekezdésének kiegészítését azzal, hogy a köztemet kben temetkezési szolgáltatást végz vállalkozók a temet üzemeltet jének kivételével kötelesek a tevékenységükkel összefügg energia-és vízhasználati, valamint egyéb költségeket az üzemeltet részére megfizetni. Ezt arra tekintettel javasoljuk szabályozni, mivel a helyi rendeletünk és a kegyeleti közszolgáltatási szerz désünk szerint is az üzemeltet feladata a temet i létesítmények (ravatalozó, technikai berendezések (pl.: tárolók és h t k), közcélú létesítmények (infrastrukturális) karbantartása, javítása és m ködtetése és az ezzel kapcsolatos költségek viselése.
Tisztelt Képvisel -testület !
Kérem az el terjesztés megtárgyalását a köztemet kben alkalmazott díjtételek módosításával kapcsolatos döntés meghozatalát.
Szentgotthárd, 2007. október 20.
Dr. Dancsecs Zsolt Jegyz
...../2007. ( --- ) ÖKT. rendelet Szentgotthárd Város Önkormányzatának a temet kr l és temetkezésekr l szóló 35/2000. (X.26.) számú ÖKT rendelet (továbbiakban R.) módosításáról.
1.§. A R. 8. § (1) bekezdés k) pontja az alábbiak szerint módosul: k)
A temet ben végzend minden munkát kivéve a hozzátartozók részér l történ sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését a temet üzemeltet jének be kell jelenteni. Az üzemeltet köteles a munka elvégzéséhez szükséges jogosultságokat ellen rizni. Jogosultságok megléte nélkül munka a temet területén belül nem végezhet . 2.§.
(1) A R. 9. § (1) bekezdését az alábbiak szerint módosul: (1) A temet területén végzend munkákról az üzemeltet külön bejelent formanyomtatvány alapján regisztrációt végez és ez alapján ellen riz. A temet területén munkát végz köteles: - az üzemeltet által el írt módon, vele el re egyeztetni és az elvégzett munkát ellen riztetni, - a munka környezetében lév sírok állapotára ügyelni, a bennük keletkez kárt megtéríteni, - a munkát úgy végezni, hogy azzal ne zavarja a környezetében kegyeletüket lerovó temet látogatókat. A temet területén munkát végezni csak az alábbi id pontokban lehet: Hétf -péntek 7.30 - 16.00 óra között. (2) A R. 9. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (3) A köztemet kben temetkezési szolgáltatást végz vállalkozók kivéve a temet üzemeltet je által végzett temetkezési szolgáltatást - kötelesek a temet üzemeltet jének megtéríteni a tevékenységükkel összefügg energia- és vízhasználati, valamint egyéb költségeket az üzemeltet vel kötött külön megállapodás alapján . 3.§. A R. 9. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidej leg a R. 9. § (4)-(5) bekezdéseinek számozása (5)-(6)-ra változik: (4) A köztemet kben vállalkozásszer en munkát végz k - a temetkezési vállalkozók kivételével - jelen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott temet -fenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni a temet üzemeltet jének . 4. §.
A R. 1. számú mellékletének szövege a következ szöveg re változik: SÍRHELY MEGVÁLTÁSI DÍJAK 25. évre: - egyes sírhely
5.000,-Ft
25. évre: - kettes sírhely
10.000,-Ft
25. évre: - gyermeksírhely
2.500,-Ft
60. évre:- kettes sírbolthely(kripta)
75.000,-Ft
60.évre: - négyes sírbolthely(kripta)
90.000,-Ft
60.évre: - hatos sírbolthely (kripta)
105.000,-Ft
20.évre: - urnafülke (kettes kolumbárium)
5.000,-Ft
10.évre: - urnafülke (kettes kolumbárium)
2.500,-Ft
20.évre: - urnafülke (kolumbárium)
4.000,-Ft
10.évre: - urnafülke (kolumbárium)
2.000,-Ft
20.évre: - urna-kripta (kialakított urna sírhelyen)
5.000,-Ft
10.évre: - urna-kripta (kialakított urna sírhelyen)
2.500,-Ft
A díjtételek az ÁFA-t nem tartalmazzák. 5. §. A R. 2. számú melléklete a következ k szerint módosul: Szentgotthárd város Önkormányzatának tulajdonában lév temet kben a vállalkozók - a temetkezési vállalkozók kivételével - részére felszámításra kerül szolgáltatási díjak az alábbiak: a.) Meglév felépítmény tisztítása, illetve síremlékre történ bet vésés esetén fizetend temet - fenntartási hozzájárulás díja: 1.200,- Ft/nap b.) Minden egyéb, az a,) alpontba nem tartozó tevékenység esetén fizetend temet fenntartási hozzájárulás díja: 1.750,- Ft/nap A díjtételek az ÁFA-t nem tartalmazzák. 6. §. A R. többi részei változatlanul maradnak. 7. §. Jelen rendeletmódosítás 2008. január 01-én lép hatályba.
Kihirdetés napja:
Viniczay Tibor
Dr. Dancsecs Zsolt
Polgármester
jegyz
EL
TERJESZTÉS
a Képvisel -testület 2007. október 31. ülésére.
Tárgy: Nyugat-Dunántúli Hulladékgazdálkodási Projekthez történ csatlakozás
Tisztelt Képvisel -testület ! A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából 2006. májusában elkészült a Nyugat- dunántúli regionális hulladékgazdálkodási programra vonatkozó megvalósíthatósági terv azokra a településekre, amelyek a Nyugat dunántúli régióban nem tartoznak egyik, Magyarországon megvalósítás alatt lév , illetve jóváhagyott hulladékgazdálkodási projekthez sem. Szentgotthárd is ezek közé tartozik. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete 2006. április 27-én megtartott ülésén már foglalkozott a projekttel és 109/2006. számú határozatában arról döntött, hogy csatlakozik a Nyugat-Dunántúli Hulladékgazdálkodási Programhoz és felhatalmazta a polgármestert az ezzel kapcsolatos szándéknyilatkozat aláírásával. Most Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata kéri, hogy az önkormányzat szándéknyilatkozatát újfent küldje meg részére. Amint a tanulmány is alátámasztja, a magyar jogszabályi rendszer követelményeinek kielégítéséhez az önkormányzatoknak mindenképpen beruházásokra lesz szüksége a jöv ben a hulladékgazdálkodás terén. A beruházások következtében a lakosságot érint díjak drágulni fognak. Amennyiben az önkormányzatunk részt vesz egy EU társfinanszírozású hulladékgazdálkodási programban, a szükséges beruházásokat sokkal kedvez bb áron tudjuk megvalósítani. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a tanulmányban bemutatott fehér foltos terület legnagyobb lakosságszámú települése, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Nyugat-dunántúli régiós akcióterv kiemelt projektjei körébe javasolta a projektötlet felvételét. A projektre vonatkozó tájékoztatást a jelen el terjesztés 1. számú melléklete tartalmazza. Önkormányzatunk a mellékelt szándéknyilatkozat elfogadásával újfent meger sítheti csatlakozási szándékát a projekthez. Ezt követ en részt vehet a társulás megalakításának folyamatában. Az el terjesztés 2 . számú melléklete Szombathely Megyei Jogú Város polgármesterének levele, a 3. számú melléklete a Képvisel -testület 2006. április 26. ülésére készült el terjesztés másolata. Tisztelt Képvisel -testület ! Kérem az el terjesztés megtárgyalását és projekttel kapcsolatos döntés meghozatalát.
Határozati Javaslat
1. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete ismételten meger síti a Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Programhoz történ csatlakozását. Egyben felhatalmazza a polgármestert az el terjesztéshez szerinti szándéknyilatkozat aláírására és arra, hogy részt vegyen a projektre vonatkozó tárgyalásokon. Határid : azonnal Felel s: Fekete Tamás m szaki irodavezet
2. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete nem ért egyet a NyugatDunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Programhoz történ csatlakozással. Határid : azonnal Felel s: Fekete Tamás m szaki irodavezet
Szentgotthárd, 2007. október 20.
Fekete Tamás m szaki irodavezet Ellenjegyzem:
El terjesztés A Képvisel testület 2007. október 31-i ülésére Tárgy: közös környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére irányuló projekt Tisztelt Képvisel testület! Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Gy r (továbbiakban: Felügyel ség) valamint a GreenLab Magyarország Mérnöki Iroda Kft. Budapest képvisel i a mellékelt projekt ajánlattal keresték meg Hivatalunkat, melyr l egyeztetést folytattunk le. A Felügyel ség Mér állomásának osztályvezet - helyettesével, Lautner Péter Úrral folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a városba két hetes intervallumokra letelepített mér állomás kapcsán. A megvalósítani kívánt projekt lényege egy Mosonmagyaróvártól Szentgotthárdig a magyar osztrák határ mentén húzódó, a leveg szennyezettségét figyel monitoring hálózat kialakítása lenne. Ez négy mér állomás beszerzését és rendszerbe állítását továbbá e monitoring tevékenység (m ködtetés) 2 évig való finanszírozását jelenti. A szakmai feladatokat mind a pályázat megírásánál, mind nyertes pályázat esetén a kivitelezésnél, mind pedig a mér állomások m ködtetésénél a megfelel szakmai szervezet fogja majd végezni. A Szentgotthárd mellé tervezett hulladékéget kapcsán is, az itt m köd Ipari Parkok miatt is izgalmasnak és érdekesnek ítéljük meg ezt a lehet séget. I. A pályázat és a résztvev k A pályázat még nem került kiírásra, el reláthatóan 2007. november végén, december elején fog megjelenni. Ezzel kapcsolatos további információ olvasható az Ausztria-Magyarország Területi Együttm ködési Program 2007 2013 cím összefoglalóban, mely a www.nfu.hu honlapon is megtalálható. A pontos határid k nyilván csak a pályázat megjelenése után ismeretesek. A tapasztalatok szerint a megjelenés után kb. 2 hónap a pályázat beadási határideje, leadás után kb. 3 hónap az elbírálás, döntés. Amennyiben nyertes pályázatról van szó, a mér állomások beszerzését közbeszerzési eljárás keretében kell lebonyolítani, melynek átfutási ideje min. 6-8 hónap. Mivel várhatóan viszonylag rövid beadási határid vel számolnak a résztvev k és több partner együttm ködése szükséges, már most el kell kezdeni az el készületeket. Jelenleg az érintett Önkormányzatok Képvisel testületei illv. Közgy lései állásfoglalásainak, nyilatkozatainak beszerzése folyik. A tervezett magyarországi telepítési pontokat a következ Mosonmagyaróvár, Sarród, Szombathely és Szentgotthárd:
térképen pirossal jelöltük:
Az Európai Területi Együttm ködés (ETE) célja, hogy közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább er södjön a határokon átnyúló együttm ködés, amely el segíti az integrált területfejlesztést a szomszédos országok között. A projekt célja határmenti légszennyezettségi mér rendszer kialakítása a helyi és a határon átterjed légszennyezettség folyamatos mérésére. A résztvev k (kedvezményezettek) köre a határmenti térség önkormányzatai és társadalmi szervezetei, állami intézményei. A részvétel önkéntes. A lebonyolítás során természetesen egyéb közrem köd partnerek (pl.: pályázatíró szolgáltatást nyújtó vállalkozás...) is bevonásra kerülnek. II. Költségek 1. A kedvezményezett által biztosítandó 5%-os öner (kb. 3,8 MFt) , melyet a kifizetés ütemében (azaz 2 év alatt) kell a kedvezményezettnek fizetnie. Ennek fedezete egyrészt az Önkormányzat éves költségvetésében rendelkezésre álló pályázati keret lehet. Másrészt a személyes egyeztetésen felmerült, hogy önrészként kezelhetnénk a konténer elhelyezésére szolgáló terület értékét, illetve az
Önkormányzat által vállalt telepítés költségét (betonozás, kerítés kialakítás, áram vételi lehet ség biztosítása). Ezt azonban határozatunkban nem mondhatjuk ki, mert ez a támogatási összeg csökkentését vonná maga után. 2. Az Önkormányzatnak, mint kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a pályázat befejezése (lezárása) után (2 évi üzemeltetési költség része a pályázatnak) 5 évig hozzájárul a mér állomás üzemeltetéséhez. Az éves becsült üzemeltetési költséget a melléklet 3.Költségek fejezetben közölt táblázat is tartalmazza; ez 1 db mér állomásra vetítve kb. 5,5 MFt, mely az alábbiakból tev dik össze: Megnevezés karbantartás, szerviz kalibráló gázok a m szerekhez, illetve viv gáz Áramellátás fogyóanyagok eszközök biztosítása: NOx monitor: pumpa kimeneti sz r NO konverter Szállópormonitor: sz r papír tekercs O3 monitor: bels zéro töltet ózon szelektív sz r CO monitor: bels zéro töltet SO2 monitor: bels zéro töltet (2 db / m szer) BTEX monitor: el fókuszáló cs BTEX monitor: gy jt cs (2 db/ /m szer) Kalibrátor: null leveg sz r készlet Monitorokhoz (5db) mintabemeneti sz r (1db/monitor) Az üzemeltet utazási költsége Üzemeltet munkadíja, egyéb költségei: Összesen:
egységár
éves költség
150.000 Ft/1 hó 350.000 Ft/1 év
1 800 000 Ft 350 000 Ft 250 000 Ft
20.000 Ft/3 hó 250.000 Ft/2 év 20.000 Ft/1 év 20.000 Ft/1 év 40.000 Ft/év 25.000 Ft/6 hó 25.000 Ft/ 6 hó 90.000 Ft/ 6 hó 70.000 Ft/6 hó 150.000 Ft/2 év 1.000 Ft/2 hét
80 000 Ft 125 000 Ft 20 000 Ft 20 000 Ft 40 000 Ft 50 000 Ft 100 000 Ft 180 000 Ft 280 000 Ft 75 000 Ft 260 000 Ft 920 000 Ft 1 092 000 Ft 5 642 000 Ft
A két év utáni fenti üzemeltetési költségek fedezetére a következ megoldásokat lehetne alkalmazni gyakorlati tapasztalat alapján: -
Megállapodni a KvVM-mel, hogy az Országos Légszennyezettségi Mér hálózat (OLM) elemeként biztosítsa a Minisztérium az üzemeltetési költségeket (erre Szentgotthárdnak jó esélye van tekintettel a 66/2007.(VI.27.) OGY határozatra).
-
A területen lev nagyobb légszennyez vállatokat bevonni az üzemeltetési költségekbe, hiszen ezzel k is bizonyítani tudják, hogy m ködésük során mekkora terhelést rónak a környezetre.
-
Újabb pályázat keretein belül lehet pályázni további üzemeltetési költségre.
-
A költségek között a mér állomásra (konténer, m szerek, telepítés) beállított összeg alakítható úgy a pályázat során, hogy az öt éves m ködtetéshez való hozzájárulás ténylegesen 2,5 , 3 éves m ködési hozzájárulást jelentsen akkor, ha az e bekezdés szerinti els fordulat nem valósulna meg.
A csatlakozás alkalmával nem kell konkrét összeg kötelezettséget vállalni a hozzájárulás tekintetében annál is inkább, mert a fenti lehet ségek alkalmazása miatt ez nagyságrendi eltéréseket mutathat. A Felügyel ség már egy csatlakozási szándékot kijelent Önkormányzat és az osztrák partner csatlakozása esetén benyújtásra érdemesnek tartja a pályázatot. A költség kalkulációk a felmerülhet maximális költségekkel számolnak, a jelenlegi stádiumban nyilvánvalóan konkrétan nem meghatározhatók, ezért szerepeltetünk a határozati javaslatban a Képvisel testület számára kontroll lehet ségeket. III. A projekt el nyei Az önkormányzatok számára a programban való részvétel el nyei: -
a település leveg min ségi állapotának, a változásoknak a gyors nyomon követése, a lakosság tájékoztatása esetleges veszélyhelyzetek kialakulása (szmog) esetén.
-
Szentgotthárd esetében a leveg ismert min sége akár turisztikai vonzer t is jelenthet; az ipari park, a határátkel , a f közlekedési út közelsége viszont feltétlenül indokolja a légszennyezettségi adatok folyamatos ismeretét (a költségek közt szerepl közönség tájékoztatási rendszer az Önkormányzat felé történ illv. a lakosság kültéren elhelyezett kijelz n való folyamatos tájékoztatását jelenti)
-
Az önkormányzat környezetvédelmi programjainak megalapozása valós adatokkal
-
Környezeti monitoring rendszert az önkormányzat felhasználhatja el nyös környezeti adottságait kihangsúlyozva marketing célra. A jó min ség talaj, a tiszta leveg , a geotermikus energia elérhet sége újabb befektet ket és lakosokat vonz a területre, indukálva ezzel a térség gazdasági fejl dését. Az önkormányzat környezeti jellemz inek tudatában, hasonlíthatja magát más földrajzi területhez és így versenyezhet a befektet kért. A hiteles forrásokból származó adatokra támaszkodva alakíthat ki magáról kedvez képet. Hasznos lehet bármely olyan termel tevékenység áruinak marketingkommunikációjában, mely termék, szolgáltatás min ségét, színvonalát nagymértékben befolyásolják a természeti, környezeti jellemz k
-
a fenti el nyök fényében egy ilyen projekthez való hozzáféréshez képest a nyilvánvaló alacsony önrész
A felügyel ségek számára a programban való részvétel el nyei: -
felügyel ségi (állami) szinten a projekt el nye lehet az el z ekben kifejtett határon átnyúló szennyezések kontrolálása.
-
a terület leveg min ségi állapotának nyomon követhet sége, az intézkedési tervek kidolgozásához adatbázis képzése.
Az adatok elemzése, felhasználása a következ célokat is szolgálja - Az önkormányzaton belüli döntéseket segít információk biztosítása, amelyek egyrészt a helyi gazdasági, természeti, egészségügyi és szociális környezet fejlesztését szolgálhatják másrészt, pedig újabb vállalkozások betelepülését segíthetik el
- A
vállalkozók pontosabb és részletesebb informálását az önkormányzat m ködésében rejl üzleti lehet ségekr l (pl. ajánlattételi lehet ség jelzése a vállalkozók felé, az aktuális feltételeknél jobb ajánlatok megfogalmazása az önkormányzat felé, stb.)
- A települést jellemz információk azon köre (gazdasági, oktatási, szociális, egészségügyi, környezetvédelmi, stb.), melyek különböz vállalkozók m ködését, piacszerzését (marketing tevékenységét) eredményesebbé, célirányosabbá teheti Köztudott, hogy ma már minden környezeti hatással bíró beruházás környezeti hatástanulmány köteles. Az illetékes hatóságokhoz benyújtandó tanulmányban be kell mutatni a környezet jelenlegi állapotát, a környezetben lejátszódó majd a beruházás hatására módosuló- folyamatokat, melyekhez a Környezeti monitoring rendszer által szolgáltatott adatokat hasznosíthatja a tanulmány készít je. A hatástanulmányokat elemz és a terveket engedélyez hatóságok számára elengedhetetlen, hogy biztosak legyenek a hatástanulmány alapjául szolgáló adatok megbízhatóságában. Határozati javaslat Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete 1.
a. kifejezi azon szándékát, hogy az Európai Területi Együttm ködés Operatív Program
2007 2013 finanszírozási keretei között a jöv ben kiírandó, közös környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére irányuló, határmenti légszennyezettségi mér rendszer kialakítására vonatkozó projekthez- mely a helyi és a határon átterjed légszennyezettség folyamatos mérését célozza meg- csatlakozik. Határid : azonnal Felel s: Viniczay Tibor polgármester b. mint kedvezményezett által biztosítandó 5%-os öner t, maximum 3,8 M/Ft-ot a pályázat által meghatározott ütemezésben, éves költségvetésében a pályázati alap terhére biztosítja. Határid : pályázati kiírás szerint Felel s: Dr. Dancsecs Zsolt jegyz Dr. Csanaki Eszter aljegyz Jakabné Palkó Edina irodavezet Fekete Tamás irodavezet c. kifejezi azon szándékát, hogy a pályázat által finanszírozott két éves üzemeltetési id szakot követ en öt évig a légszennyezettség mér rendszer üzemeltetési költségeihez hozzájárul. Határid : azonnal Felel s: Viniczay Tibor polgármester Bugán József alpolgármester Dr. Csanaki Eszter aljegyz Jakabné Palkó Edina irodavezet d. felhatalmazza a polgármestert, hogy az el terjesztés és jelen határozat 1.pontjában foglalt feltételeknek megfelel pályázat benyújtásra kerüljön, s amennyiben az itt meghatározott költségekhez képest a pályázat az 1.b.) alpontban foglalt önrésznél magasabb költség illetve többlet feltétel vállalását jelentené az Önkormányzat részér l, akkor ebben az
esetben ismételten a Képvisel testület döntését kell kérni. A pályázat alakulásáról a két ülés közti anyagban folyamatosan be kell számolni. Határid : pályázati kiírás szerint; többletkötelezettség esetén a soron következ Képvisel testületi ülés vagy rendkívüli Képvisel testületi ülés; beszámolásra:folyamatos Felel s: Viniczay Tibor polgármester Dr. Dancsecs Zsolt jegyz Dr. Csanaki Eszter aljegyz
2. az Európai Területi Együttm ködés Operatív Program 2007 2013 finanszírozási keretei között a jöv ben kiírandó, közös környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére irányuló, határmenti légszennyezettségi mér rendszer kialakítására vonatkozó projekthez- mely a helyi és a határon átterjed légszennyezettség folyamatos mérését célozza meg- nem kíván csatlakozni. Határid :
azonnal
Felel s:
Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
Szentgotthárd, 2007. október 12.
Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
Dr. Csanaki Eszter aljegyz
1.számú melléklet 1. Általános ismertetés Az Európai Területi Együttm ködés (ETE) célja, hogy közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább er södjön a határokon átnyúló együttm ködés, amely el segíti az integrált területfejlesztést a szomszédos országok között. Az ETE támogatja a közös környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére irányuló projekteket. Az Európai Területi Együttm ködés Operatív Program 2007 2013 finanszírozási kereteit 85%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és 10%-ban a nemzeti társfinanszírozás biztosítja, a kedvezményezett l várt öner 5%. 2. Pályázat A projekt célja határmenti légszennyezettségi mér rendszer kialakítása a helyi és a határon átterjed légszennyezettség folyamatos mérésére. A pályázat keretein belül egy el zetes (mobil laboratóriummal történ ) felmérés alapján 4 magyarországi és 1 ausztriai településen folyamatos légszennyezettséget és meteorológiai paramétereket mér állomás kerülne telepítésre. Ezt követ en lehet vé válik 24 órás, folyamatos mérések végzése SO2, CO, NOx, O3, BTEX, szállópor(PM10, PM2,5) komponensekre, valamint szállópor mintából id szakonként poliaromás szénhidrogén (= PAH) vegyületek és nehézfém (pl. ólom, kadmium, arzén) tartalom meghatározásra. A meteorológiai paraméterek (szélsebesség, szélirány, h mérséklet, páratartalom, légnyomás napsugárzás, UVA, UVB,)mérése a szennyez dés keletkezésének ill. terjedésének meghatározására nyújt hasznos információt.
3. Költségek A becsült (nettó) költségek - 1 db mér állomásra vetítve- az alábbiak: - el zetes felmérés (légszennyezettség térkép)
4 MFt
- mér állomás (konténer+m szerek+telepítés)
55 MFt
- közönségtájékoztató rendszer (kültéri+beltéri)
5 MFt
- üzemeltetési költség (2 év) - PR költségek Összesen:
11 MFt 1 MFt 76 MFt
A felmerül költségek 5%-a öner (kb. 3,8 MFt) , melyet a kifizetés ütemében (azaz 2 év alatt) kell a kedvezményezett önkormányzatnak fizetnie. 4. El zetes teend k: A pályázat beadásakor szándéknyilatkozatot kell adnia arról: Az Önkormányzatnak, hogy az 5% öner fizetését a településre kerül konténer vonatkozásában a fenti kimutatás szerint vállalja. Valamint arról, hogy a két év leteltével az üzemeltetési költségekhez hozzájárul.
A KTVF-nek, hogy az 5% öner fizetését a sarródi konténer vonatkozásában a fenti kimutatás szerint vállalja. Valamint arról, hogy a két év leteltével az üzemeltetési költségekhez hozzájárul. Arról, hogy a rendszer üzemeltetését az egységes karbantartást és adatkezelést vállalja. 5. Jogszabályi hivatkozások: 1995. évi LIII. Tv. A környezet védelmének általános szabályai -
A 47. § (2) bekezdése értelmében minden önkormányzatnak legalább kétévente felül kell vizsgálnia a település környezetvédelmi programját.
-
A törvény 48. § (2) bekezdése el írja, hogy az önkormányzatok környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét ill. környezeti állapotát érint terveinek tervezetét megküldik a szomszédos önkormányzatoknak és a területi környezetvédelmi hatóságnak, aki 30 napon belül szakmai véleményér l tájékoztatja az önkormányzatot. Az Országgy lés 66/2007.(VI.27.) OGY határozata a Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának megóvásáról és javításáról 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet 9. § A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint tagállamai közötti társulás létesítésér l szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdet 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, együtt összeegyeztethet szabályozást tartalmaz az Európai Közösségek következ jogszabályaival: a) a Tanács 96/62/EK irányelve a környezeti leveg min ség értékelésér l és ellen rzésér l; b) a Tanács 97/101/EK határozata a tagállamokban a légszennyezés mérését végz egyedi mér állomások és a mér hálózatok által szolgáltatott információk és adatok kölcsönös átadásának megteremtésér l; c) a Tanács 1999/30/EK irányelve a kén-dioxidra, a nitrogén-dioxidra, a nitrogénoxidra, a szálló porra és az ólomra vonatkozó leveg min ségi határértékekr l; d) a Tanács 2000/69/EK irányelve a benzolra és a szén-monoxidra vonatkozó leveg min ségi határértékekr l; e) a Tanács 92/72/EGK irányelve az ózon által okozott leveg szennyezésr l. Segítséget nyújt az önkormányzatok törvényben el írt tájékoztatatási kötelezettségének megtételére. Az önkormányzat megfelelhet az Európai Parlament és a Tanács 2000/69/EK irányelvének, mely a Környezeti monitoring rendszerben mért leveg szennyezettségi adatok mérését kötelez vé teszi 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
El terjesztés Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testületének 2007. október 31-i ülésére Tárgy: Szentgotthárd-Jakabházán sebességkijelz készülék telepítése pályázat
Tisztelt Képvisel -testület! A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megbízásából a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ /KKK/ az GKM Útpénztár el irányzat finanszírozásában pályázatot hirdet az országos f utak átkelési szakaszain a forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a járm vek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozásokra. A pályázaton azon települési önkormányzatok vehetnek részt, amelyek területén az országos közúthálózat I., vagy II. rend f útja halad át. Esetünkben ez az érintett szakasz Jakabháza településrészt jelenti. A társfinanszírozás mértéke pályázatonként legfeljebb bruttó 15 millió Ft. Az önkormányzatoknak ezen felül a teljes bekerülési összeg legalább 10%-ának megfelel önrészt kell biztosítaniuk és a pályázaton elnyerhet összegb l maximum három m szaki létesítmény valósítható meg. A pályázat kapcsán támogatható a fenntartás jelleg forgalombiztonsági beavatkozás az I. és II. rend országos f utakon, amely a pályázat céljának és a vonatkozó Útügyi M szaki El írásnak megfelel, vagyis szóba jöhet a biztonságos gyalogátkel hely kiépítése középszigettel és sávelhúzással, nyomógombos jelz lámpával, a település belépési pontján kapuzat létesítése sávelhúzással, sebességkijelz berendezés. A pályázat benyújtási határideje: 2007. október 31. A pályázat elbírálásának határideje: 2007. november 26. A pályázatokat bizottság bírálja el. A bizottság elnöke a GKM vezet munkatársa, a titkári feladatokat a KKK megbízottja látja el. A nyertes pályázatok lebonyolítására (el készítés, területszerzés, tervezés és kivitelezés) a KKK a Magyar Közút Kht-val szerz dést köt. A szerz dés részletesen tartalmazza a társfinanszírozás pénzfelhasználásának, a pénzek kezelésének, a beavatkozás utáni elszámolásának feltételeit, a megvalósulás során felmerül esetleges többletköltségeknek, illetve megtakarításoknak az elszámolását és a pályázat eredményes lebonyolításával összefügg minden egyéb kérdést. A kivitelez a számlákat a Magyar Közút Kht. felé nyújtja be, de a számlák kötelezettje a GKM Útpénztár el irányzat: Tisztelt Képvisel -testület! A pályázat kapcsán megvalósítható projekt célja két darab sebességkijelz berendezés kihelyezése (Útügyi M szaki El írásoknak megfelel en) a 8. sz. I. rend f útvonal belterületi átkelési szakaszán a Szentgotthárd -Jakabháza városrészen (Szentgotthárd, F u.) a belép sávban közleked járm vek sebességének kijelzésére. Szentgotthárd-Rábaf zes határátkel hely, Szentgotthárd és vonzáskörzetének tranzitforgalma e f útvonalon valósul meg, a 8. számú f út mintegy kettévágja településrészt. Az út számottev forgalmat bonyolít le, a 9602 egységjárm /nap (171+691 km szelvény adatai alapján, 2006 évi átlagos napi forgalom kimutatás szerint), ezen belül is jelent s a tehergépkocsi forgalom aránya 1348 járm /nap. A F út jól belátható egyenes rövid belterületi szakasza a tapasztalatok szerint bátorítja a járm vezet ket a sebességtúllépésre.
Egy 2004-ben megvalósult projekt eredményeképpen a F út belterületi szakaszán kiépített járdaszakaszokkal a gyalogos forgalom lekerült az úttestr l, melynek következtében lényegesen javultak a biztonságos közúti- és gyalogos közlekedés feltételei. A pályázat során most megvalósuló fejlesztéssel egy egységes rendszer alakulhat ki. F szándék a sebességtúllépések visszaszorításával a baleset-megel zés, a zaj és porterhelés csökkentése. A sebességkijelz t l azt várjuk, hogy felhívja a vezet k figyelmét aktuális sebességük szabálysért voltára és ezzel ket lassításra ösztönözze. Az érintett településrészen mintegy 100 f állandó lakcímmel bejelentett polgár él, els sorban az érdekükben és az átutazó forgalom biztonsága érdekében szükséges a fejlesztés megvalósulása. Szinte minden városrészi gy lésen elhangzik, hogy a közlekedésbiztonság növeléséhez kér segítséget a városrész lakossága. Ugyanezt kérte legutóbb a településrészi önkormányzat is. A m szer els sorban a jóérzés autósokra lesz hatással, de a száguldozók száma is csökken valamelyest, mivel a mérésekkel alátámasztott irodalmi adatok alapján elmondható, hogy egy jól kiépített és jól látható sebességkijelz berendezés az autósok sebességválasztását jelent sen és jó irányban befolyásolja. Átlagosan elmondható, hogy a szabályosan közleked k aránya a kijelz knél 15%-kal n , a jelent s mérték sebességtúllépések aránya pedig csaknem a felére csökken. A Közbiztonsági Bizottság ülésén a megoldást a rend r rs jelen lév képvisel je is támogatta és jelezte: a m szer a közlekedési ellen rzhéseket is segíti majd, ahhoz könnyebben kapcsolható a sebességellen rzés illetve a sebességet túllép k elleni ferllépést is egyszedr síti. A Városi Balesetmegel zési Bizottság, Szentgotthárd, támogató állásfoglallását már eljuttatta Szentgotthárd Város Polgármesteri Hivatala részére. A bekért árajánlatok alapján a projekt tervezett összköltsége 2.431.498.-Ft-ot tesz ki, melyb l a szükséges önrész összege 10 %, azaz, 243.150 Ft, az elnyerhet támogatás (90 %) összege pedig 2.188.348,-Ft. A pályázat érvényességéhez szüksétg van a képvisel testület támogató határozatára. Határozati javaslat: 1. Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testülete egyetért azzal, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megbízásából a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ /KKK/ az GKM Útpénztár el irányzat finanszírozásában meghirdetett felhívásra Szentgotthárd Város Önkormányzata pályázat nyújtson be Szentgotthárd-Jakabháza sebességkijelz berendezés telepítése projekt címmel és a pályázat benyújtását támogatja. 2. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a SzentgotthárdJakabháza sebességkijelz berendezés telepítése projekt megvalósításához szükséges 10 % önrész összegét, 243.150,- Ft-ot a 2007 évi költségvetés pályázati öner terhére biztosítja. Határid : Felel s:
azonnal EU Integrációs és Gazdaságfejleszt csoport
Szentgotthárd, 2007.10.17. Viniczay Tibor polgármester Ellenjegyz : Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
El terjesztés Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testületének 2007. október 31-i ülésére Tárgy: OLLÉ Program
Tisztelt Képvisel -testület! Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testülete a 135/2007. sz. Képvisel testületi határozattal támogatta, hogy az Országos Labdarúgópálya Létesítési Program (OLLÉ) keretében I. osztályú (FIFA), m füves 100x64 m (108x68 7.344 m2) labdarúgópálya létesítése valósuljon meg. A m füves pályák beszerzése kétfordulós, keret-megállapodásos közbeszerzési eljárás keretén belül valósul meg. I. fordulóként az OLLÉ-Programiroda külön közbeszerzési eljárást írt ki, ez a közbeszerzési eljárás sikeresen zárult le, az eredményhirdetéskor, szeptember 27-i Bíráló Bizottsági döntés alapján négy területen nevezték meg az alépítményi-, a m f fektetési-, a kerítés és palánk építési-, valamint a világítási rendszer kiépítési munkákra jelentkez k közül- a három-három gy ztes pályázót. Az OLLÉ programiroda által megküldött dokumentációk megtekinthet ek a Polgármesteri Hivatalban az EU integrációs és gazdaságfejleszt csoport irodájában (a beszerzés lefolytatásának szabályai, az eredményhirdetési jegyz könyv, összegzés az ajánlatok elbírálásáról stb) A Magyar Labdarúgó Szövetség által elindított országos labdarúgópálya létesítési programra jelentkezett önkormányzatok a nyertes cégekb l választhatják meg szabadon, hogy kivel kívánnak együttm ködni a pályák megépülésénél. Kiemelked eredménynek mondható el, hogy az el zetesen becsült létesítmény árak egyes pályatípusoknál várhatóan jelent sen csökkennek a modellárakhoz képest, így például a nagypályák estén a legkedvez bb építési körülményeket figyelembe véve, a FIFA min ségi követelményeinek megfelel harmadik generációs m f vel, kerítéssel, világítással- 106, 5 millió forintos nettó áron már elérhet vé válhatnak az önkormányzatok számára További jó hírként említhet , hogy az OLLÉ Programiroda a programban résztvev önkormányzatok számára kedvezményes kamatú hitelt biztosít, a Magyar Fejlesztési Bank Rt., Sikeres Magyarország Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogramja keretében, amely 15 éves futamid helyett akár 20 évre is felvehet . A hitel Euró alapú lesz, de forintban kerül majd folyósításra és visszafizetésére is forintban lesz lehet ség, elkerülve ezzel az Euró alapú hiteleknél keletkez esetleges árfolyamveszteséget, ami egy hosszúlejáratú hitelnél igen jelent s mérték is lehet. Ezzel az Önkormányzat egy euróbázisú forinthitelhez juthat, melynek kamata az Eurózónában érvényes kamatlábhoz az Euriborhoz kötött, melyhez az MFB Rt. kedvez kamatfeltételeket is kínál. A hitel kamata így 6,2 6,6 % között lesz. Az önkormányzatoknak a legf bb feladata a következ id szakban, hogy képvisel -testületeknek döntést kell hozniuk egyrészt az eredményhirdetés elfogadására, másrészt felhatalmazást kell adniuk a polgármesternek ahol
szükséges- a keret-megállapodások megkötésére. Kés bb majd döntés lesz szükséges a konkrét közbeszerzés megindítására is. Az aláírt keretmegállapodás csupán azt a funkciót szolgálja, hogy az azt aláíró önkormányzat lehet séget szerez a m füves pályaépítés kiválasztott megrendel kt l történ beszerzésére négy éves (2011. október 10-éig terjed ) id szakban, a keretmegállapodásban rögzített vagy annál kedvez bb vállalási áron. A határozati javaslatban mi a 2009. második negyedévet jelöltük meg lehetséges kezdési id pontként. Addig a ma még nem tisztázott, bizonytalan kérdések (pl. a finanszírozásba bevonható partner keresése) tisztázhatók. Határozati javaslat:
1. Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testülete, mint ajánlatkér , a nevében az OLLÉ-Progarmiroda által lebonyolított M füves pályák megvalósításához szükséges alépítményi munkák tárgyú, KÉ-9644/2007 számú, M füves pályák m f telepítési munkálatai elvégzése , KÉ-9647/2007 számú, M füves pályák megvalósításához szükséges világítási rendszer kiépítése , KÉ-9650/2007 számú és M füves pályák megvalósításához szükséges kerítés és palánképítési munkák tárgyú, KÉ-9646/2007 számú közbeszerzési eljárások eredményét, a csatolt írásbeli összegzésekben foglalt tartalommal elfogadja. 2. Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testülete jelen határozatával felhatalmazza a polgármestert az eljárások eredménye alapján a közbeszerzési eljárások nyertes ajánlattev ivel a keret-megállapodások megkötésére: m f
beszerzés
Strabag AG., A-1220 Wien Donau-City Str. 9. GRANUFLEX Kft.,1037 Budapest, Bécsi út 269. NÉMETH és társa kft. ,2092 Budakeszi, Pátyi út 57.
alépítményi munkálatok végzése Femol 97 Kft., 8086 Felcsút, F út 221. Alpokút és Mélyépít Kft., 9700 Szombathely Maros u. 22. Magyar Aszfalt Kft., 1135 Budapest, Szegedi út 35-37
kerítés- és palánképítési munkák Swietelsky Épít Kft., 1117 Budapest, Irinyi József u. 4-20. B épület 5. emelet COLAS Sportpályaépít Közös vállalkozás Konzorcium Magyar Aszfalt Kft., 1135 Budapest, Szegedi út 35-37.
világítás Lisys Fényrendszer ZRt., 1134 Budapest, Kassák Lajos út 81. Seb k és Seb k Kft., 5500 Gyomaendr d Bajcsy u. 82. Strom-Kovill Kft., 1191 Budapest, Corvin krt. 15-17.
3. Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testülete a megvalósítás tervezett id pontjaként 2009. második negyedévet tartja elfogadhatónak. Felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy készítsék el a pályamegrendelés konkrét lépéseit, tájékoztassák a Képvisel -testületet a hitelszerz dés konkrét feltételeir l.
Határid : Felel s:
azonnal EU Integrációs és Gazdaságfejleszt csoport
Szentgotthárd, 2007.10.17. Viniczay Tibor polgármester Ellenjegyz : Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
1. sz. melléklet M FÜVES PÁLYÁK LÉTESÍTÉSE Adott Beszerzés lefolytatásának szabályai
El zmények: a közbeszerzési eljárás 1. fordulója A m füves pályák beszerzése kétfordulós, keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás keretében történik. Az OLLÉ-Programiroda külön közbeszerzési eljárást írt ki az alépítményi munkák elvégzésére és a pályát körülvev kerítés létesítésére /a közbeszerzési dokumentációban megjelent pontos elnevezése: M füves pályák megvalósításához szükséges alépítményi munkák , az eljárás száma: KÉ-9644/2007 szám / a m f beszállításra és fektetésre /a közbeszerzési dokumentációban megjelent pontos elnevezése: m füves pályák m f telepítési munkálatai elvégzése , az eljárás száma: KÉ-9647/2007/ a pálya világításának kiépítésére /a közbeszerzési dokumentációban megjelent pontos elnevezése: M füves pályák megvalósításához szükséges világítási rendszer kiépítése , az eljárás száma: KÉ9650/2007/ kerítés, illetve palánk létesítésére /a közbeszerzési dokumentációban megjelent pontos elnevezése: M füves pályák megvalósításához szükséges kerítés és palánképítési munkák tárgyú, az eljárás száma: KÉ-9646/2007/ Az ajánlati felhívást az OLLÉ-Programiroda Kht. egyid ben adta fel mind a négy közbeszerzési eljárásra vonatkozóan, technikai okok miatt a m f beszerzésre vonatkozó felhívás pár nappal kés bb jelent meg. Az ajánlati felhívást, illetve az OLLÉ-Programiroda által készített közbeszerzési dokumentációt 47 cég vásárolta meg (világítás: 12, alépítmény: 16, m f : 13, kerítés: 6). A kiadott dokumentációval kapcsolatosan a potenciális ajánlattev kt l beérkezett kérdésekre 2007. szeptember 3-án adott kiegészít tájékoztatást az OLLÉ-Programiroda közbeszerzési szaktanácsadója az ügyvédi iroda. Az ajánlatok beadásának határideje a kerítés-, a világítás-, és az alépítmény tender esetében szeptember 6-a, a m f esetében szeptember 10-e volt. Az ajánlatok bontására az MLSZ székházban került sor, a bontásról hitelesített bontási jegyz könyv készült.
Az OLLÉ-Programiroda az eljárásban minden esetben biztosította a hiánypótlás lehet ségét, mellyel élnie is kellett: a formai hiányok pótlására szeptember 11-én küldött ki felhívást. A formai hiánypótlás teljesítése határidejének napján: szeptember 14-én az összes ajánlattev egyidej értesítése mellett az ajánlattétel id pontját október 1-ére halasztottuk a nagyszámú ajánlat és hiánypótlási igény miatt. Az ajánlatokat az OLLÉ-Programiroda szakért i tartalmi szempontból is gondosan átvizsgálták. A tartalmi átvizsgálás eredményeként szeptember 19-én újabb felhívást küldtünk ki: felvilágosítást, pontosítást kértünk az egyes ajánlati elemekkel kapcsolatosan, illetve a m f beszerzés tekintetében több ajánlattev t irreálisan alacsonynak t n árképzéssel kapcsolatos magyarázatra szólítottunk fel. A felhívásnak minden felszólított maradéktalanul eleget tett (egy kivételével, akinek ajánlatát kés bb érvénytelennek nyilvánítottuk). A kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozó kérdéseket az ajánlattev k kell megalapozottsággal válaszolták meg. 2007. szeptember 27-ére hívtuk meg az MLSZ székházba a programban részt vev önkormányzatok által megválasztott bíráló bizottságot. A bíráló bizottság feladata a beérkezett ajánlatok érvényességének megvizsgálása volt és a írásos javaslattétel elkészítése az eredményhirdetésre. A bíráló bizottság a beérkezett ajánlatok érvényességét az OLLÉProgramiroda szakért i el készít anyagai alapján megvizsgálta, a vizsgálat eredményét egyedileg kitöltött bírálati lapon rögzítette. A pályázatok rangsorolását és értékelését a bíráló bizottság jegyz könyvben rögzítette. Október 1-én került sor az eredményhirdetésre az MLSZ székházban, hitelesített jegyz könyv felvétele mellett. Az eredményr l korábban tájékozattuk az önkormányzatokat. Az eredményhirdetésen a megjelent ajánlattev knek írásbeli összegzést adtunk át. Az eredményhirdetésr l hivatalos tájékozatót teszünk közzé a Közbeszerzési Értesít ben. A keretmegállapodás 1. szakaszának lezártát követ en kerül sor a keretmegállapodás megkötésére. Nyertes ajánlattev k, akik jogot szereztek a keretmegállapodás megkötésére: m f Strabag AG., A-1220 Wien Donau-City Str. 9.
GRANUFLEX Kft.,1037 Budapest, Bécsi út 269.
NÉMETH és társa Kft. ,2092 Budakeszi, Pátyi út 57.
alépítmény Femol 97 Kft., 8086 Felcsút, F út 221.
Alpokút és Mélyépít Kft., 9700 Szombathely Maros u. 22.
Magyar Aszfalt Kft., 1135 Budapest, Szegedi út 35-37
kerítés Swietelsky Épít Kft., 1117 Budapest, Irinyi József u. 4-20. B épület 5.em
COLAS Sportpályaépít Közös vállalkozás Konzorcium
Magyar Aszfalt Kft., 1135 Budapest, Szegedi út 35-37.
világítás Lisys Fényrendszer ZRt., 1134 Budapest, Kassák Lajos út 81.
Seb k és Seb k Kft., 5500 Gyomaendr d Bajcsy u. 82.
Strom-Kovill Kft., 1191 Budapest, Corvin krt. 15-17.
A fentiekben megjelölt cégek szereztek jogot a keretmegállapodás megkötésére. A vállalási árat nem tüntettük fel, mivel az magában foglal olyan tételeket is, melyek az egyedi pálya kivitelezés során már nem lesznek figyelembe véve.
Keretmegállapodás megkötése A négy eljárás gy ztesével a jelen közbeszerzési eljárásban részt vev 129 önkormányzat keretmegállapodást köt. A keretmegállapodás megkötésével kapcsolatos f bb figyelembe veend szempontok: A keretmegállapodás szövege adott: a közbeszerzési dokumentáció részét képezte, melyet az ajánlattev knek az ajánlattételkor alá kellett írniuk. A már el re aláírt keretmegállapodást a hivatalos aláíráshoz az OLLÉ-Programiroda egységes formátumban, az ellen rzött cégadatokkal és a végleges vállalási árral kitöltve készíti el . A keretmegállapodás megkötésének hivatalos id pontja a közbeszerzési ajánlati felhívásban került meghatározásra: az eredményhirdetést követ naptól számított 9. nap, azaz 2007. október 10-e. Minden keretmegállapodás 3 eredeti példányban készül, melyet a nyertes ajánlattev k aláírnak. Az önkormányzatok a keretmegállapodást a keretmegállapodáshoz csatolt aláíró ív polgármester vagy más erre felhatalmazott képvisel aláírásával kötik meg (abban az esetben ha minden önkormányzat maga kötné meg külön-külön a megállapodást 3 példányban úgy 4644 példány készülne, melynek kezelése igen nehézkes lenne). Az önkormányzatok részér a keretmegállapodás aláírására a Programiroda több lehet séget biztosít,
Egyeztetett id pontban az OLLÉ Programirodában (MLSZ székház) Az október-november hónapban megszervezésre kerül megyei találkozók alkalmával Egyénileg egyeztetett módon Az így létrejöv 36 példányt az OLLÉ-Programiroda tárolja. Az aláírt keretmegállapodás csupán azt a funkciót szolgálja, hogy az azt aláíró önkormányzat lehet séget szerez a m füves pályaépítés kiválasztott megrendel kt l történ beszerzésére négy éves (2011. október 10-éig terjed ) id szakban, a keretmegállapodásban rögzített vagy annál kedvez bb vállalási áron. Második szakasz Egyedi megrendelés A Programban részt vev , az ajánlati felhívásban meghatározott 129 önkormányzat a közbeszerzési eljárás 1. szakaszának lezárásával egyidej leg, illetve kés bb is dönthet a konkrét pályamegrendelésr l. A konkrét megrendelés lépései: Az OLLÉ-Programiroda a konkrét beszerzési eljárás el készítéseként minden önkormányzatnak bels ajánlatot küld az általa igényelt pályá(k)ra vonatkozóan o a programiroda által készített egyedi pályafelmérési anyag, o az MFB Rt. által megállapított hitelfeltételek és o a nyertes ajánlattev k által az els szakaszban megajánlott fels limitárak alkalmazásával. Az önkormányzat képvisel -testülete az ajánlat alapján határozatot hoz: o felhatalmazza az OLLÉ-Programiroda Kht-t a konkrét beszerzés megvalósítására, o meghatározza a megvalósítandó pálya adatait, o elfogadja az MFB hitelfeltételeit és felhatalmazza a polgármestert a hitelszerz dés megkötésére, o elfogadja az együttm ködési felhatalmazza a polgármestert megállapodás megkötésére.
megállapodást és az együttm ködési
Hitelszerz dés megkötése a Magyar Fejlesztési Bank Rt-vel. Együttm ködési megállapodás megkötése és a konkrét pálya kivitelezését lehet vé tev tárgyalásos eljárás önkormányzat nevében történ lefolytatására vonatkozó felhatalmazás megadása az OLLÉ-Programiroda Kht-nak.
Az önkormányzat nevében ajánlati felhívás megküldése mind a négy beszerzési típus 3-3 keretmegállapodást kötött ajánlattev jének. Az ajánlati felhívás (az OLLÉ-Programiroda készíti) részei: a törvény által el írt adatok meghatározása, a konkrét pálya m szaki leírása a tárgyalásos eljárás lefolytatásának szabályai (a közbeszerzési törvény el írásai szerint un. hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni), a programiroda által el készített személyre és munkatípusra adaptált, a FIFA szakért k ajánlásait figyelembe vev min ségbiztosítási terv, a konkrét megrendelés szerz déstervezete. Tárgyalás, a konkrét pálya kivitelez inek kiválasztása: az OLLÉProgramiroda az önkormányzatoktól kapott felhatalmazás alapján, a beérkezett igények id - és térbeli csoportosítása alapján központosított (az MLSZ székhelyén tartandó), külön a kerítés-, világítás kivitelez kkel, az alépítmény épít kkel és a m f beszállítókkal folytatandó tárgyalások alapján kiválasztja (a legalacsonyabb ár alapján) a konkrét pályák konkrét kivitelez it. A tárgyalás eredményét jegyz könyvben rögzíti. Eredményhirdetés (a törvény rendelkezései szerint, az OLLÉProgramiroda hirdet eredményt, a bíráló bizottság írásbeli javaslata alapján). Szerz déskötés: a konkrét megrendelésre jelentkezett önkormányzatok a tárgyalási jegyz könyvek és az eredményhirdetésben foglaltak alapján saját maguk, saját néven kötik meg a pályánként négy kivitelezési szerz dést. Kivitelezés, üzemeltetés A kivitelezés és a pályák üzemeltetése a Programiroda folyamatos m szaki kontrollja mellett történik. A programiroda m szaki ellen rének feladata a munkaterület átadás minden helyszínen, minden kivitelez részére az elkészült munkák m szaki átvétele, hibák, hiányosságok kezelése, az egyes munkafázisok összehangolása.
Budapest, 2007. október 8.
EL TERJESZTÉS A Képvisel testület 2007. október 31-i ülésére
Tárgy: SZGS Kft. helyi építési szabályzat módosítási kérelme
Tisztelt Képvisel testület!
Az SZGS Kft. - Szombathely Kossuth L. u. 2.- építési engedély iránti kérelemmel fordult Hivatalunkhoz, mely a Szentgotthárd Füzesi u. 0222/10. hrsz-ú földrészleten ( Penny Market és Rába közti, jelenleg beépítetlen telek ) ( 1.sz. melléklet ) kereskedelmi egység építésére vonatkozik. A tervek szerint útcsatlakozást kívánnak létesíteni a Füzesi útra. Ez az elképzelés ellentétes a 28/2007.(lX.27.) ÖKT sz. rendelettel egységes szerkezetbe foglalt Helyi Építési Szabályzattal ( továbbiakban HÉSZ ) és a hozzá tartozó, az Ipari Park I. ütem szabályozási tervével. A HÉSZ 24.§ (1) a) pontja szerint ugyanis a Füzesi útra új útcsatlakozás nem alakítható ki. Az SZGS Kft. mellékelt levelével ( 2.sz. melléklet ) arra kéri a Tisztelt Képvisel testületet, hogy kezdeményezze a HÉSZ ez irányú felülvizsgálatát. Kérelméhez mellékelte a Közútkezel Kht. 1289-2/2007. számú állásfoglalását, mely szerint az új útcsatlakozás kialakításának - a feltételek teljesítése esetén - közútkezel i szempontból nincs akadálya. A Szabályozási Terv módosításának kérdésében a T. Képvisel testületnek van hatásköre dönteni. A módosítás költségekkel jár. Szentgotthárd Város Önkormányzata a költségeket felvállalni nem tudja, a módosítás költségeit tehát a kezdeményez nek vállalnia és fizetnie kell. Az már most látható, hogy a mellékelt, az SZGS Kft. elképzeléseit tükröz terven ábrázolt épület a környezetre - els sorban a M emlék-együttes látványára nemkívánatos hatást gyakorol. Err l kikértük Czeiner Gábor városi f építész véleményét is, az általa készített a szakmai értékelést. a 3.sz. melléklet tartalmazza. A felmerült ügy tehát két problémát hordoz: az útcsatlakozásét és a tulajdonos által tervezett épület engedélyezhet ségét. Nem szerencsés, ha szabályozási terveket egy egy ingatlan tulajdonosának pillanatnyi igényei miatt módosítani kell. A szabályzat funkciója éppen az, hogy az hosszú id re, el re láthatóan határozza meg az adott területen lehetséges változásokat. Ha most itt a Testület elzárkózik a módosítástól, akkor eleve elveszi a lehet séget az ingatlantulajdonostól, hogy az egyébként jó helyen lév telkét elképzelési szerint építhesse be, azzal vállalkozhasson. Ha viszont a módosításba belemegyünk, akkor nem felel s gondolkozás az sem, ha a Testület nem nyilvánítja ki, hogy ebben a tervezett formájában nem teheti lehet vé a Szabályzat a terület beépítését, erre vonatkozóan ha szükséges - a szabályzatba a megfelel korlátozó
el írásokat be kell építeni, hiszen a m emlékegyüttes páratlan optikai megjelenését semmilyen módon nem ronthatja semmiféle most felépíteni szándékozott kereskedelmi egység modern épületrésze. A Szabályzatba erre a megfelel el írásokat be kell emelni. A kérelmez t l nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a módosítás költségeit vállalja. Ezt követ en árajánlatot kell kérni a módosítás költségeire, ennek ismeretében a kérelmez vel meg kell kötni a megállapodást a költségek viselésér l és a költségeket ezzel egyidej leg a kérelmez nek meg kell fizetnie. A Szabályzat módosítását ezt követ en meg kell rendelni. A megrendeléskor el kell írni a Városi F építész jelen el terjesztéshez csatolt szakmai véleményének a figyelembe vételét. Határozati javaslat 1. Szentgotthárd város Önkormányzatának Képvisel testülete nem támogatja az SZGS Kft. - Szombathely Kossuth L. u. 2. - Helyi Építési Szabályzat felülvizsgálatára, módosítására irányuló kérelmét a szentgotthárdi 0222/10 hrsz.-ú ingatlan beépítése kapcsán. 2. Szentgotthárd város Önkormányzatának Képvisel testülete az SZGS Kft. Szombathely, Kossuth L. u. 2. alatti kérelmez által a szentgotthárdi 0222/10 helyrajzi számú ingatlan beépítése kapcsán a Helyi Építési Szabályzat és a hozzá tartozó, az Ipari Park I. ütem szabályozási terv felülvizsgálatára, módosítására irányuló kezdeményezést a következ k szerint támogatja: Meg kell vizsgálni annak lehet ségét, hogy a Szentgotthárd Füzesi u. 0222/10. hrsz-ú földrészlet megközelítésére kialakítható-e egy új útcsatlakozás a Füzesi útról. A 0222/10 helyrajzi számú ingatlan és a környezetében lév területek beépítése kapcsán kezdeményezi a Czeiner Gábor városi f építész jelen el terjesztés 3. számú mellékletében foglalt észrevételeinek maradéktalan figyelembe vételét mely szakmai véleménnyel egyébként Szentgotthárd város Önkormányzatának képvisel testülete egyetért. A felülvizsgálati, módosítási eljárással kapcsolatban felmerül valamennyi költség az SZGS Kft-t terheli. A költségek viselésére a kérelmez vel külön megállapodást kell kötni és a felülvizsgálati, módosítási eljárást csak a költségek kérelmez általi megel legezése után lehet megkötni.
Határid : a közlésre azonnal Felel s: Fekete Tamás irodavezet
Szentgotthárd, 2007. október 11.
Fekete Tamás m szaki irodavezet
Ellenjegyzem:
1.sz. melléklet
2.sz. melléklet
3.sz. melléklet
EL TERJESZTÉS A Képvisel testület 2007. október 31-i ülésére Tárgy: 2000 m2 alatti külterületi ingatlanok értékesítése Tisztelt Képvisel testület! A Képvisel testület 200/2007. számú határozatával a szentgotthárdi 0807/51 hrsz-ú 7614 m2 terület gyep (rét) és szántó m velési ágú külterületi ingatlanban lév 1/4 részarányát az Önkormányzat vagyonáról szóló többször módosított 4/2001. (II.1.) ÖKT rendelet /továbbiakban Vagyonrendelet/ 15. §. (2) bekezdés szerint a helyben szokásos módon (Városi TV, helyi újság, helyi honlap) meghirdette eladásra. A Vagyonrendelet 20.§. (4) bekezdése alapján az ingatlan eladási árát 40.933.-Ft-ban határozza meg. Ajánlatok beérkezési határideje: 2007. október 15. A vagyonrendeletünk értelmében 20 millió Ft értékhatár alatt a helyben szokásos módon kell meghirdetni a vételi ajánlattétel jogát. A Képvisel testület a legjobb ajánlattev javára dönt. A hirdetményre a megadott határid ig a fenti határozat feltételeit elfogadva egyedül Schmid Regina 8630 Mariazell Wienerstr. 47. sz. alatti lakos jelentkezett, (ajánlata 1. sz. melléklet) aki a meghirdetett 40.933.-Ft eladási ártól eltér en 45.000.-Ft-ot ajánlott. Az ingatlan a vagyonrendelet értelmében korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe tartozik, mivel a Natura 2000 természetvédelmi terület ( rségi Nemzeti Park) része. Regina Schmied magyar állampolgár, így tulajdonszerzésének akadálya nincsen. Határozati javaslat 1./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a szentgotthárdi 0807/51 hrsz-ú 7614 m2 terület gyep (rét) és szántó m velési ágú külterületi ingatlanban lév 1/4 tulajdoni részarányát Schmid Regina 8630 Mariazell Wienerstr. 47. sz. alatti lakos részére értékesíti. Az eladási ár: 45.000.- Ft. Az adásvételi szerz dés elkészíttetése a vev feladata. Az adás-vételi szerz dés elkészítésének, és a vételár egyösszegben történ befizetésének végs határideje az eladási ajánlat kézhezvételét követ 15 napon belül. A határid elmulasztása jogveszt . Határid a közlésre azonnal, Felel s Tófeji Zsolt vezet -tanácsos Szentgotthárd, 2007. október 18. Ellenjegyzem :
Fekete Tamás m szaki irodavezet
1.sz. melléklet:
EL TERJESZTÉS A Képvisel testület 2007. október 31-i ülésére. Tárgy : Reisinger Magdolna kérelme (Nyilvános WC ügye) Tisztelt Képvisel testület! A Szentgotthárd Város Önkormányzat Képvisel -testülete a 247/2007. számú határozata alapján az alábbi határozatot hozta: Képvisel -testület a szentgotthárdi 1074/3 hrsz-ú ingatlanból kiméretésre kerül , jóváhagyott területrészt bruttó 18.975.- Ft/m2 áron értékesíti a szentgotthárdi 1074/1. hrsz-ú földrészlet tulajdonosa (Reisinger Magdolna Szentgotthárd Zöld lomb u. 1. sz. alatti lakos) részére. Az értékbecslés költségét - bruttó 14.400.-Ft-ot - a 209/2007. sz. határozat 2/a.) pontja alapján a vételárhoz hozzá kell számítani. Reisinger Magdolna a mellékelt kérelemmel (1.sz. melléklet) fordult a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben kijelenti, hogy a fenti ingatlanrészt meg kívánja vásárolni, de ez a lehet ség váratlanul és felkészületlenül érte (nem számított ekkora vételárra) és ezért kérelemmel fordul a T. Testülethez, hogy számára 6 havi részletfizetési kedvezményt biztosítsanak. A 35 - 40 m2-es ingatlanrész (térkép 2.sz. melléklet, B -vel jelölt területrész) vételára a tényleges telekhatár-rendezési vázrajz elkészülte és jóváhagyása után az értékbecslés költségével együtt várhatóan kb. 678.525.-Ft-tól, 773.400.-Ft-ig terjedhet. Véleményünk szerint a részletfizetés lehet ségének akadálya nincs, valamint ténylegesen a Hivatal kereste meg eladási szándékkal Reisinger Magdolnát, annak érdekében, hogy szabályosabb alakú ingatlanok jöjjenek létre. Határozati javaslat 1./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete Reisinger Magdolna Szentgotthárd, Zöld lomb u. 1. sz. alatti lakos kérelmére tekintettel hozzájárul a szentgotthárdi 1074/3 hrsz-ú ingatlanból kiméretésre kerül , jóváhagyott területrész vételárának ..havi részletben történ kifizetéséhez. 2./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete nem járul hozzá a szentgotthárdi 1074/3 hrsz-ú ingatlanból a kiméretésre kerül , jóváhagyott területrész vételárának részletekben történ kifizetéséhez. Határid : a közlésre azonnal Felel s: Tófeji Zsolt vezet -tanácsos Szentgotthárd, 2007. október 15. Fekete Tamás m szaki irodavezet Ellenjegyzés:
1.sz. melléklet:
2.sz. melléklet:
EL TERJESZTÉS A Képvisel testület 2007. október 31-i ülésére Tárgy : Üzlethelyiség értékesítése (Kossuth L. u. 2. fsz. 2.) Tisztelt Képvisel testület! A Képvisel testület 251/2007. számú határozata alapján elrendelte a szentgotthárdi 1056/1/A/2 hrsz-ú, 19 m2 alapterület , természetben Szentgotthárd, Kossuth L. u. 2. fsz. 2.sz. alatti üzlethelyiség az eladásra való meghirdetését a helyben szokásos módon. Az ingatlan irányárát bruttó 4.920.000.-Ft-ban állapította meg. Pályázati feltételek az alábbiak voltak: Pályázatok beérkezési határideje: 2007. október 16. A vételi szándék bizonyítására 250.000.- Ft bánatpénzt a pályázat benyújtásának határidejéig át kell utalni az Önkormányzat OTP Bank Rt-nél vezetett számlájára és az átutalásról szóló igazolást az ajánlathoz kell mellékelni. A bánatpénzre a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadók. A nyertes ajánlattev bánatpénze a vételárban beszámít, míg a többi ajánlattev bánatpénze a pályázat ügyében való döntést követ 8 napon belül kamat nélkül visszafizetésre kerül. Az adásvételi szerz dés a legmagasabb érvényes vételi ajánlatot tev pályázóval kerül megkötésre. Az adásvételi szerz dés megkötésének határideje az elbírálás közlését követ 7 napon belül. Az adás-vételi szerz dés elkészíttetése a vev feladata. A vételárat az adásvételi szerz dés megkötését l számított 8 banki napon belül egy összegben kell megfizetni. Önkormányzat az értékesítési ajánlatához kötöttségét kizárja. A kiíró fenntartja magának a jogot, hogy számára megfelel ajánlat hiányában a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa és új pályázat kiírásáról döntsön. Amennyiben a legjobb ajánlati árat követ ajánlati ár eléri a legjobb ajánlati ár 90%-át, a kiíró a pályázók között nyilvános ártárgyalást tart. Az ártárgyalásról a kiíró azokat az ajánlattev ket hívja meg, akiknek az ajánlati ára a legmagasabb ajánlati ár 90%-át elérte. A nyilvános ártárgyalás id pontjáról, helyszínér l és feltételeir l a kiíró értesítést küld. Ha eredményes pályázat esetén a legmagasabb árat ajánló nem köt szerz dést, a 2. és a 3. ajánlatot adóval köt szerz dést az eladó ha az ajánlataik elérik az irányárat. A hirdetményt megjelentettük, a megadott határid ig a bánatpénz befizetésének igazolásával - az alábbi pályázatok érkeztek: 1. Vincze Csaba (9970 Szentgotthárd, Honvéd u. 11.) ajánlott vételár: bruttó 5.000.000.-Ft. (ajánlat 1. sz. melléklet) 2. Tornyos Szilárd (8900 Zalaegerszeg, Cserfa u. 17/A.) ajánlott vételár: bruttó 3.500.000.Ft. (ajánlata 2. sz. melléklet) Mivel a legjobb ajánlati árat követ ajánlati ár (3.500.000.-Ft) nem éri el a legjobb ajánlati ár (5.000.000.-Ft) 90%-át, ezért a kiírás értelmében a pályázók között nyilvános ártárgyalást nem kell tartani. Továbbá tájékoztatjuk a T. Testületet, hogy amennyiben a nyertes pályázóval nem jön létre szerz déskötés, úgy az üzlet ismételten meghirdethet , mivel a második ajánlatot adó ajánlata nem érte el a meghirdetett irányárat. A kiírásban nem szerepeltettük azt, hogy a pályázat érvénytelen, ha az irányárnál alacsonyabb vételár szerepel - azonban a kiíró fenntartja magának a jogot, hogy számára
megfelel ajánlat hiányában a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa és új pályázat kiírásáról döntsön. Határozati javaslat 1./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a Szentgotthárd, Kossuth L. u. 2. fsz. 2. sz. alatti, szentgotthárdi 1056/1/A/2 hrsz-ú, 19 m2 alapterület üzlethelyiségre Vincze Csaba 9900 Szentgotthárd, Honvéd u. 11. sz alatti lakossal történ adásvételi szerz dés megkötéséhez járul hozzá, a vételi ajánlatban szerepl bruttó 5.000.000.-Ft-os vételárért a 180/2007. számú Képvisel - testületi határozat alapján kiírt pályázatban rögzített fizetési feltételekkel és határid kkel. 2./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete a Szentgotthárd, Kossuth L. u. 2. fsz. 2. sz. alatti, szentgotthárdi 1056/1/A/2 hrsz-ú, 19 m2 alapterület üzlethelyiségre Tornyos Szilárd 8900 Zalaegerszeg, Cserfa u. 17/A. sz. alatti lakos által adott vételi ajánlatot nem fogadja el.
Felel s: Tófeji Zsolt vezet -tanácsos Határid : közlésre azonnal, szerz déskötésre a közlést követ 7 napon belül Szentgotthárd 2007. október 18.
Fekete Tamás m szaki irodavezet Ellenjegyzés:
1.sz. melléklet:
2.sz.melléklet:
EL TERJESZTÉS A Képvisel testület 2007. október 31-i ülésére Tárgy : Üzlethelyiség értékesítése (Hunyadi u. 3. fsz 1-2.) Tisztelt Képvisel testület! A Képvisel testület a 252/2007. sz. határozatával a Szentgotthárd, Hunyadi u. 3/B. fsz. 1. sz. alatti 1386/A/14 hrsz-ú 69 m2 alapterület és a Szentgotthárd, Hunyadi u. 3/B. fsz. 2. sz. alatti 1386/A/15 hrsz-ú 43 m2 alapterület üzlethelyiségeket értékesítésre illetve bérbeadásra a helyben szokásos módon / Városi TV, Polgármesteri Hivatal hirdet táblája, helyi honlap) / meghirdette. Az ingatlanokra együtt, vagy üzlethelyiségenként külön-külön is lehetett pályázni. A minimum bérleti díjajánlat és a minimum eladási ajánlat: Üzlethelyiség megjelölése 1386/A/14 hrsz. (fszt.1.) 1386/A/15 hrsz.(fszt.2.)
minimum bérleti díjajánlat bruttó 117.427.- Ft/hó bruttó 62.977.- Ft/hó
minimum eladási árajánlat bruttó 21.000.000.- Ft. bruttó 14.000.000.- Ft
Pályázati feltételek az alábbiak voltak: A bérleti és az eladási ajánlathoz egyaránt kapcsolódó el írások: - Az ajánlatokat forintra kerekített konkrét összegben kell megadni. - A Képvisel testület a legjobb ajánlattev javára dönt. Amennyiben a legjobb ajánlattev vel a szerz déskötés nem valósul meg, úgy a soron következ ajánlattev vel történik meg a szerz déskötés. - A pályázat beérkezésének határideje 2007. október 16.. Eredménytelen pályázat esetén a Képvisel -testület új pályázatot ír ki. A bérleti ajánlathoz kapcsolódó további el írások: - a bérlet id tartama 5 év. - a pályázatnak tartalmaznia kell a helyiségben folytatandó tevékenységet. - a pályázóknak vállalniuk kell 3 havi bérleti díjnak megfelel óvadék megfizetését is a bérleti szerz dés megkötésével egyidej leg. Az eladási ajánlathoz kapcsolódó további el írások: - A pályázatot kiíró a vételi árajánlat 10 %-ának megfelel bánatpénzt határoz meg. . A bánatpénzt a pályázat benyújtásának határidejéig át kell utalni az Önkormányzat OTP Bank NyRt-nél vezetett számlájára és az átutalásról szóló igazolást az ajánlathoz kell mellékelni. A bánatpénzre a Ptk. vonatkozó rendelkezései irányadók. A nyertes ajánlattev bánatpénze a vételárba beszámít, míg a többi ajánlattev bánatpénze a pályázat ügyében való döntést követ 8 napon belül kamat nélkül visszafizetésre kerül. - Az adásvételi szerz dés megkötésének határideje az elbírálás közlését követ 7 napon belül. Az adás-vételi szerz dés elkészíttetése a vev feladata. A vételárat az adásvételi szerz dés megkötését l számított 8 banki napon belül egy összegben kell megfizetni. - Értékesítés esetén amennyiben a legjobb ajánlati árat követ ajánlati ár eléri a legjobb ajánlati ár 90%-át, a kiíró a pályázók között nyilvános ártárgyalást tart. Az ártárgyalásról a kiíró azokat az ajánlattev ket hívja meg, akiknek az ajánlati ára a legmagasabb ajánlati ár 90%-át elérte. A nyilvános ártárgyalás id pontjáról, helyszínér l és feltételeir l a kiíró értesítést küld.
A hirdetményt megjelentettük, a megadott határid ig igazolásával - az alábbi vételi ajánlat érkezett:
a bánatpénz befizetésének
1. Magister Pharm Bt. (9970 Szentgotthárd, Rákóczi u. 5.) ajánlott vételár: bruttó 35.000.000.-Ft (ajánlat 1. sz. melléklet), az üzlethelyiségeket kizárólag csak együttesen hajlandó megvásárolni. A megadott határid ig a pályázati kiírásokat elfogadva az alábbi bérleti ajánlatok érkeztek: 1. PESCA BT. (9970 Szentgotthárd, Széll K. tér 21. képv.: Süle András) mindkét üzletet bérbe venné 2008. január 1-t l, a meghirdetett bérleti díjon és az üzletekben horgászboltot, illetve nyílászáró szaküzletet szeretne üzemeltetni. (ajánlata 2.sz. melléklet) 2. Vörös István Péterné (9909 Körmend, Vasúti u. 9.) egyéni vállalkozó bérleti ajánlata az 1386/A/14 hrsz-ú 69 m2 alapterület üzlethelyiségre: 125.000.-Ft/hó, a meghirdetett 117.427.-Ft-tal szemben. Az üzletben használtruha, lábbeli kiskereskedelem és egyéb használtcikk kiskereskedelmet szeretne folytatni. (ajánlata 3. sz. melléklet) Javasoljuk a T. Testület felé az ingatlanok értékesítését, mivel a költségvetésben tervezett bruttó 102.120.000.-Ft + ÁFA összeg m ködési hiány finanszírozásának fedezetéhez szükség van az értékesítésre. Amennyiben a testület mégis bérbeadás mellett döntene, úgy javasoljuk, hogy a két üzlethelyiségre együtt pályázó ajánlatát fogadja el. Határozati javaslat 1./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a Szentgotthárd, Hunyadi u. 3/B. fsz. 1. sz. alatti 1386/A/14 hrsz-ú 69 m2 alapterület és a Szentgotthárd, Hunyadi u. 3/B. fsz. 2. sz. alatti 1386/A/15 hrsz-ú 43 m2 alapterület üzlethelyiségekre Magister Pharm Bt-vel (9970 Szentgotthárd, Rákóczi u. 5.) történ adásvételi szerz dés megkötéséhez járul hozzá, a vételi ajánlatban szerepl összesen bruttó 35.000.000.-Ft-os vételárért a 252/2007. számú Képvisel - testületi határozat alapján kiírt pályázatban rögzített fizetési feltételekkel és határid kkel. 2./ a.) Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete a Szentgotthárd, Hunyadi u. 3/B. fsz. 1. sz. alatti 1386/A/14 hrsz-ú 69 m2 alapterület üzlethelyiségre -vel történ Bérleti szerz dés megkötéséhez járul hozzá. b.) Amennyiben az a.) pontban szerepl ajánlattev vel nem jön létre megállapodás, úgy a 252/2006. sz. határozat értelmében a Képvisel testület az a.) pontban megjelölt üzlethelyiségre -vel történ Bérleti szerz dés megkötéséhez járul hozzá. 3./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete a Szentgotthárd, Hunyadi u. 3/B. fsz. 2. sz. alatti 1386/A/15 hrsz-ú 43 m2 alapterület üzlethelyiségre PESCA BT.-vel (9970 Szentgotthárd, Széll K. tér 21. képv.: Süle András) történ Bérleti szerz dés megkötéséhez járul hozzá.
Határid : közlésre azonnal Felel s: Tófeji Zsolt vezet -tanácsos Szentgotthárd 2007. október 18.
Fekete Tamás m szaki irodavezet Ellenjegyzés:
1.sz. melléklet:
2.sz. melléklet:
3.sz. melléklet:
EL TERJESZTÉS A Képvisel testület 2007. október 31-i ülésére Tárgy : Üzlethelyiség értékesítése (Hunyadi u. 5/A. fsz. 3-4. és 5/B. fsz. 1-2.) Tisztelt Képvisel testület! I. A Képvisel testület 253/2007. számú határozat 3. pontja alapján harmadszor is elrendelte a - Szentgotthárd, Hunyadi u. 5/A. fsz. 3. sz. alatti 1574/A/3 hrsz-ú 15 m2 alapterület - Szentgotthárd, Hunyadi u. 5/A. fsz. 4. sz. alatti 1574/A/4 hrsz-ú 15 m2 alapterület - Szentgotthárd, Hunyadi u. 5/B. fsz. 1. sz. alatti 1574/A/13 hrsz-ú 15 m2 alapterület - Szentgotthárd, Hunyadi u. 5/B. fsz. 2. sz. alatti 1574/A/14 hrsz-ú 15 m2 alapterület üzlethelyiségek eladásra történ meghirdetését a helyben szokásos módon. Az eladási ár üzletenként bruttó 6.600.000- Ft., A vételár tartalmazza az 1574/A/5 helyrajzi számú kazánház ingatlan 1 tulajdoni illet ségének a vételárát is. A vev az üzlethelyiség megvételével együtt megvásárolja a kazánház 1 részét is, ami a négy üzlethelyiség tulajdonosainak osztatlan közös tulajdona lesz. Pályázatok beérkezési határideje: 2007. október 16. A pályázatokat konkrét összeg (forint) megjelölésével fogadjuk el. A pályázatok elbírálásának határideje a 2007. októberi testületi ülés. Pályázati feltételek az alábbiak voltak: A pályázók a vételár 10 %-ának megfelel bánatpénz megfizetését is kötelesek vállalni. A bánatpénzt a pályázat benyújtásának határidejéig át kell utalni az Önkormányzat OTP Bank Rt-nél vezetett számlájára és az átutalásról szóló igazolást az ajánlathoz kell mellékelni. A bánatpénzre a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadók. A nyertes ajánlattev bánatpénze a vételárban beszámít, míg a többi ajánlattev bánatpénze a pályázat ügyében való döntést követ 8 napon belül kamat nélkül visszafizetésre kerül. Az adásvételi szerz dés a legmagasabb vételi ajánlatot tev pályázóval kerül megkötésre. Az adásvételi szerz dés megkötésének határideje az elbírálás közlését követ 7 napon belül. Az adás-vételi szerz dés elkészíttetése a vev feladata. A vételárat az adásvételi szerz dés megkötését l számított 8 banki napon belül egy összegben kell megfizetni. A kiíró fenntartja magának a jogot, hogy számára megfelel ajánlat hiányában a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa és új pályázat kiírásáról döntsön. Amennyiben a legjobb ajánlati árat követ ajánlati ár eléri a legjobb ajánlati ár 90%-át, a kiíró a pályázók között nyilvános ártárgyalást tart. Az ártárgyalásról a kiíró azokat az ajánlattev ket hívja meg, akiknek az ajánlati ára a legmagasabb ajánlati ár 90%-át elérte. A nyilvános ártárgyalás id pontjáról, helyszínér l és feltételeir l a kiíró értesítést küld. Ha eredményes pályázat esetén amennyiben a legmagasabb árat ajánló nem köt szerz dést, úgy a 2. ill. a 3. ajánlatot adóval köt szerz dést az eladó ha az ajánlataik elérik az irányárat. A hirdetményt megjelentettük, a megadott határid ig az alábbi pályázat érkezett ( 1. sz. melléklet), amely alapján két üzlethelyiségre (A Rába híd fel l nézve a 2. és a 4. üzletre) az 1574 hrsz-ú ingatlanon lév pavilonok tulajdonosai használói közül Fasching Judit és az EUROGAST BT. képv.: Fasching Mária adott be pályázatot. A pályázók a mellékelt ajánlatukban az el z ekben hivatkozott üzletekre nyújtanak be vételi szándékot itt Fasching Judit a 2007. augusztus 3-án kelt ajánlatra hivatkozik (2007. augusztusi határid s pályázat), amely alapján a szentgotthárdi, 1574/A/4 hrsz-ú, - Rába híd
fel l nézve a 2. - üzletre pályázik, amire a Testület a 142/2007. sz. határozat 2. pontjával el vásárlási jogot biztosított részére (telefonos beszélgetés alapján ezt meg is er sítette). EUROGAST Bt. képviseletében Fasching Mária viszont a 2007. szeptemberi testületi ülésen tárgyalt 2007. szeptember 14-én kelt részletfizetés engedélyezésére irányuló levél utolsó bekezdésében jelezte, hogy Hunyadi János esetleges elállására figyelemmel további kérésünk, hogy a Tisztelt Képvisel -testület a határozatát akként módosítsa, hogy az EUROGAST Bt. számára az 1574/A/14 hrsz-ú, sorrendben az utolsó üzlethelyiséget biztosítsa Telefonos egyeztetést követ en továbbra is a Rába híd fel li 4. üzletet szeretné megvásárolni. A Testület a 142/2007. sz. határozat 2. pontjával erre az üzlethelyiségre Hunyadi János Szentgotthárd, Mártírok u. 9/B. sz. alatti lakos részére biztosított el vásárlási jogot, aki az újabb hirdetményre nem nyújtott be pályázatot. Ebben az esetben az el vásárlási jogról szükséges nyilatkoztatnunk t. Az EUROGAST BT.-t ugyanis a határozat alapján a Rába híd fel l nézve az 1. üzlethelyiség tekintetében illeti meg el vásárlási jog. Javasoljuk a T. Testület felé, hogy az AGRÁRPORT KFT. (Szentgotthárd, F u. 20. (1574/A/13 hrsz-ú üzlet tekintetében), és a Hunyadi János Szentgotthárd, Mártírok u. 9/B. (1574/A/14 hrsz-ú üzlet tekintetében) részére biztosított el vásárlási jogot vonja vissza. Javasoljuk a T. Testületnek továbbá ugyanígy a most még el nem adott 1574/A/3 hrsz-ú, (1. számú) üzlet esetében az EUROGAST BT-nek biztosított el vásárlási jog visszavonását, amennyiben az 1574/A/14 hrsz-ú (4. számú) üzlethelyiség tekintetében az Adásvételiszerz dés megkötésre kerül. A további két önkormányzati tulajdonban lév üzlethelyiséget javasolnánk bérbeadásra meghirdetni. Bérbeadás esetén a bérleti díjról is dönteni kell, a Hunyadi úton lév Önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek jelenlegi bérleti díja: bruttó 1580 1780.- Ft/m2/hó, ha az idei évre várható inflációt (kb. 8 -8,5%) és az üzletek újszer ségét is figyelembe veszzük, akkor ez kb. bruttó 2000 - 2500.-Ft/m2/hó. Egyel re javasoljuk, hogy a maradék két üzlethelyiségeket bérbeadás útján hasznosítsa az önkormányzat. Határozati javaslat 1./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a Szentgotthárd, Hunyadi u. 5/A. fsz. 4. sz. alatti 1574/A/4 hrsz-ú 15 m2 alapterület üzlethelyiségre Fasching Judit Szentgotthárd, Vakarcs u. 33/A. sz. alatti lakossal történ Adásvételi szerz dés megkötéséhez járul hozzá, a vételi ajánlatban szerepl bruttó 6.600.000.-Ft-os vételárért a 253/2007. számú Képvisel - testületi határozattal kiírt pályázatban rögzített fizetési feltételekkel. 2./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a Szentgotthárd, Hunyadi u. 5/B. fsz. 2. sz. alatti 1574/A/14 hrsz-ú 15 m2 alapterület üzlethelyiségre az Eurogast BT-vel (Szentgotthárd, Alkotmány u. 13. képv.: Fasching Mária) történ Adásvételi szerz dés megkötéséhez járul hozzá, a vételi ajánlatban szerepl bruttó 6.600.000.-Ft-os vételárért a 253/2007. számú Képvisel - testületi határozattal kiírt pályázatban rögzített fizetési feltételekkel. 3./ a.)Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a 83/2007, valamint a 142/2007. sz. határozatában a szentgotthárdi 1574/A/3 hrsz-ú üzlethelyiségre vonatkozó
EUROGAST BT. (Szentgotthárd, Alkotmány u. 13.) részére biztosított el vásárlási jogát visszavonja, amennyiben az 1574/A/14 hrsz-ú üzlethelyiség tekintetében az Adásvételiszerz dés megkötésre kerül. b.) Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a 83/2007. számú, továbbá a 142/2007. sz. határozatában az AGRÁRPORT KFT. (Szentgotthárd, F u. 20.) részére a szentgotthárdi 1574/A/13 hrsz-ú üzlethelyiségre, valamint Hunyadi János Szentgotthárd, Mártírok u. 9/B. sz. alatti lakos számára a szentgotthárdi1574/A/14 hrsz-ú üzlethelyiségre biztosított el vásárlási jogot visszavonja.
4./ Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel - testülete a - Szentgotthárd, Hunyadi u. 5/A. fsz. 3. sz. alatti 1574/A/3 hrsz-ú 15 m2 alapterület és a - Szentgotthárd, Hunyadi u. 5/B. fsz. 1. sz. alatti 1574/A/13 hrsz-ú 15 m2 alapterület , összkomfortos önkormányzati tulajdonban lév üzlethelyiségeket bérbeadásra a helyben szokásos módon / Városi TV, Polgármesteri Hivatal hirdet táblája, helyi honlap) / meghirdeti. Az ingatlanokra együtt, vagy üzlethelyiségenként külön-külön is lehet pályázni. A minimum bérleti díj: bruttó FT/m2/hó A bérlet id tartama 5 év. A pályázatnak tartalmaznia kell a helyiségben folytatandó tevékenységet. A Képvisel testület a legjobb ajánlattev javára dönt. Amennyiben a legjobb ajánlattev vel a szerz déskötés nem valósul meg, úgy a soron következ ajánlattev vel történik meg a szerz déskötés, amennyiben ajánlata elérte a meghirdetett minimum bérleti díjat. A bérleti ajánlatot forintra megnevesítve kérjük benyújtani. A pályázat beérkezésének határideje 2007. november 16. A pályázóknak vállalniuk kell a 3 havi bérleti díjnak megfelel óvadék megfizetését is a bérleti szerz dés megkötésével egyidej leg. Eredménytelen pályázat esetén a Képvisel testület új pályázatot ír ki. Az Önkormányzat az ajánlatához a kötöttségét kizárja. Felel s: Tófeji Zsolt vezet -tanácsos Határid : közlésre azonnal, Szentgotthárd, 2007. október 18. Fekete Tamás m szaki irodavezet Ellenjegyzés:
1.sz. melléklet:
EL
TERJESZTÉS
Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testületének 2007. október 31.-i ülésére. Tárgy:
Rába folyó szentgotthárdi szakaszán vadvízi szlalompálya és vízi er m kialakítása el -megvalósíthatósági tanulmány
Tisztelt Képvisel -testület! Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testülete 49/2007. sz. határozatában rögzítette, hogy Szentgotthárd város kiemelten kezelt projektjei közzé tartozik a Rába folyó szentgotthárdi szakaszán vadvízi szlalompálya és vízi er m kialakítása. Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testülete 69/2007. sz. határozatában továbbiakban rögzítette, hogy egy megvalósíthatósági tanulmány készítésével egyetért és a szükséges pénzügyi keretet a 2007. évi tervezési keret terhére biztosítja. Ajánlatkéréseket követ en a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésének lehet ségét a COMPLEX-Management Kutató Fejleszt Bt. (Zalaegerszeg) nyerte el, (továbbiakban Vállalkozó). Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel -testülete 183/2007. sz. határozatában rögzítette, hogy az el -megvalósulási tervdokumentáció elfogadását követ döntés után kerülhet sor a Vállalkozó részér l a komplex megvalósíthatósági tanulmány elkészítésre, a szakaszolt pénzügyi ütemezés értelmében. Az el -megvalósíthatósági tanulmányt a Vállalkozó megküldte, iktatásra került 2007. 09. 17-én. A tanulmány vizsgálatát követ en több hiányosság és kérdés is felmerült, így személyes találkozóra hívtuk a tanulmány készít jét az egyes problémás kérdések tisztázása érdekében. Erre 2007. 09. 28-án került sor. A megbeszélés során rögzítésre kerültek az általunk felvetett hiányosságok, amelyek beépítése elfogadottá vált a Vállalkozó részér l is. A megbeszélésen az átdolgozott, kiegészítetett el -megvalósíthatósági tanulmány Megrendel részére történ átadásának legutolsó határnapjaként 2007. 10. 19. került meghatározásra. A Vállalkozó 2007. október 20-án, szombaton 1200 kor küldte meg az átdolgozott tanulmányt, mellyel érdemben csak 2007. október 24.-én tudtunk foglalkozni. Az anyagot az el terjesztés mellékleteként csatoltuk a T. Képvisel -testület részére tájékoztatás céljából. Az anyagból els olvasatban továbbra is hiányoznak az általunk legfontosabbnak ítélt el zetes kezel i állásfoglalások a Nyugat Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól és a Fert -Hansági és rségi Nemzeti Parktól, amellett, hogy a készít több területen is pontosította, kiegészítette anyagát. A hiányosságok ellenére azért döntöttünk a tanulmány el terjesztése mellett , mert ezzel alkalma nyílik a T. Képvisel knek is az anyag alaposabb tanulmányozására. A projekt becsült bekerülési összköltsége mintegy 1-1,3 Mrd forint, így miel tt akár a végleges megvalósíthatósági tanulmánynak utat engedünk, elég id nek kell rendelkezésre állnia a terjedelmes el tanulmány átnézésére. Az elkövetkez 20072013 id szakra vonatkozó stratégiai fejlesztések, beruházások prioritásainak meghatározása még folyamatban van, erre fontos kihatással lehet ez a projekt is. Tekintettel arra, hogy fontos részletek még nem ismertek, így célszer nek látszik, ha a döntéshozatalt mely szerint készíthet -e a megvalósíthatósági tanulmány - a következ ülésre halasztja a T. Képvisel - testület.
Határozati javaslat Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a Rába folyó szentgotthárdi szakaszán tervezett vadvízi szlalompálya és vízi er m megvalósíthatósági el tanulmánya kapcsán nyújtott tájékoztatást nyugtázza. Felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a hiányok pótlását követ en a napirendi ponthoz a kiegészítéseket a novemberi ülésen terjessze el .
Határid : azonnal Felel s: m szaki iroda EU integrációs és gazdaságfejleszt csoport
Szentgotthárd, 2007. október 24.
Viniczay Tibor polgármester Ellenjegyzem:
Dr. Dancsecs Zsolt Jegyz
SZLALOMPÁLYA PROJEKT SZENTGOTTHÁRD
2007 EL -MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
TARTALOM
0. A projekt el zményei...........................................................................................................271 1. A projekt indokoltsága, kapcsolódása a térség fejlesztési stratégiájához..........................276 2. Piaci helyzet és lehet ségek felmérése ...............................................................................280 3. A beruházási projekt m szaki részletei...............................................................................286 4. A projekt célja és célkit zései, tartalma .............................................................................293 5. Kis-vízier m telepítésének vizsgálata a jelenlegi gát átépítésével ...................................303 6. A szlalompálya m ködtetésének lehetséges üzleti modellje ...............................................309 7. Költségbecslés, költség-haszon elemzés .............................................................................310 8. Gazdaságossági számítások és elemzések, fenntarthatóság- elemzés ................................313 9. Finanszírozási lehet ségek .................................................................................................315 10. A projekt hatása a térségre...............................................................................................316 11. A megvalósítás ütemezése.................................................................................................319 12. A turisztikai, idegenforgalmi, sport hasznosíthatóság lehet ségei...................................320 Egyéb ......................................................................................................................................325
0. A projekt el zményei 0.1. A kajak-kenu sport múltja
Egy id szakban a kajakot csak eszkimókajaknak nevezték Magyarországon, hisz
k készítették az els
fából, csontból és b rb l összetákolt kajakot. Majd el bb a skandinávok ismerték meg ezeket a vízi járm veket, aztán a németek, az angolok, és így tovább.
Hábl Károly, "Csárli" bácsi kutatásaiból az els verseny id pontját is ismerjük, melyet 1862ben rendeztek a pesti vízimolnárok, révészek, hajósok és halászok számára. 1933-ban már megrendezték a sportág els Európa-bajnokságát. Az említett 1933-as és az azt követ 1934es EB-nek akkora sikere volt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1934-es athéni kongresszusán felvette a sportágat az olimpia m sorára is. A kajak kenu azóta is az "olimpiai család tagja. 1937-t l már magyar résztvev i is voltak az európa- és világbajnokságoknak, melyekr l sorra jobb és jobb eredményeket hoztak a magyar versenyz k.
Az igazi áttörést az 1954-es maconi VB jelentette a magyarok számára. A világ pedig csak ámult és csodálkozott, amint a fiatal magyar versenyz k hat aranyérmet nyertek. Az elmúlt évek magyar kajak-kenu válogatottja tovább öregbítette a sportág hagyományait. Az olimpiák történetében összesen 14 aranyérmet szereztek sportolóink. Sydneyben igazán kitettek magukért a magyar versenyz k, hiszen minden id k legjobb szereplésével 4 aranyérmet, két ezüstöt és 1 bronzot nyertek. A tizenkét olimpiai számból dönt ib l tízben volt magyar egység. Ma Magyarországon 3-400 f re tehet az engedéllyel rendelkez versenyz k száma a hazai kluboknál. Az utóbbi években, köszönhet en a sportág említett eredményeinek és népszer ségének, egyre nagyobb érdekl dés és figyelem irányult az evezés szabadid s tevékenységekbe való illetsztésére, és a vízi sportok népszer sítésére.
0.2. A vadvízi sportok kialakulása
A kajak és kenu használata nem újkelet dolog. Amióta az ókorban az
ember
meghódította
a
folyóvölgyeket, léteznek ezek a tevékenységek, melyet megannyi si egyiptomi, mezopotámiai forrás is ékesen bizonyít. Szerepének állandósulását jól mutatja az a tény is, hogy egyes indián törzsek, de legf képpen az eszkimók között ma is ez a legelterjedtebb közlekedési eszköz.
A fenti szerepe mellett a sport és utazási (turizmus) célú kajakozás viszonylag kés n jelent meg. A múlt századi kísérletek után a XX.század elején jelentek meg az els komoly sport klubok az atlanti régióban, de ezek meg nem a klasszikusnak mondható vadvízi evezést képviselték. Maga a vadvízi evezés valójában nagyon rövid múltra tekinthet vissza. Ezeket a felfújható, nagy t r képesség
gumicsónakokat eredetileg az amerikai hadsereg számára
fejlesztettek ki, speciális akciók végrehajtására elit egységek számára. A sportág fejl désének talán legnagyobb mérföldkövet jelentette, mikor ezek a termékek lekerültek a tilalmi listákról.
A természet bátrabb szerelmesei gyorsan felfedezték, hogy ezek a szívós, speciális vászonból készült csónakok gyakorlatilag törhetetlenek és minden akadályt képesek legy zni. A rövid el zmények ellenére mára a sport egyre népszer bb, amit jól mutat, hogy világszerte szinte az összes arra alklamas folyó körül kin ttek a Whitewater club -ok.
0.3. A vadvízi sportok fajtái
Rafting A legelterjedtebb vadvízi sportok egyike, mivel egyben a legbiztonságosabbnak is számít. A raftingcsónakokon általában nagyobb, 4-12 személyes nagyobb gumicsónakokat értünk, habár a raftingozás szó ma Magyarországon a vadvízi evez s sportok gy jt nevévé is vált.
A raftokban való túrázás speciális tulajdonsága, hogy teljes és összehangolt munkát kíván a bent ül kt l, ezért különösen alkalmas team building (csoportépítés) jelleg
programok
szervezésére. A másik speciális tulajdonság, hogy a nagyobb biztonság miatt jól használható családi jelleg túrákra (family rafting) is. Ezeket a csónakokat általában egy ember irányítja, aki leghátul ül. A hatékony el rejutás legfontosabb el feltétele, hogy a raft két oldala egyszerre evezzen, vagyis összhang legyen. Ha valaki el ször van vadvízen, leginkább a raft-ban való túrázáson keresztül lehet ráérezni a vadvízi sportok ízére.
Outsider (trekking) A outsider esetében a raftokhoz hasonló anyagból készült 2 (max. 3) személyes csónakokról van szó. A kisebb létszám miatt itt még összehangoltabb együttm ködésre van szükség. Itt is a hátsó ember irányít; az outsider sokkal vízközelibb érzést jelent a túrázó számára és méretéb l adódóan nagyobb a felborulás esélye is. Ezek a gumicsónakok általában aktívabb evezést követelnek meg, mivel az irányíthatóságuk legfontosabb alapelve, hogy gyorsabbak legyenek a víznél (ne sodorjon el magával). Az európai vadvizek legtöbbje ezeken a csónakokon élvezhet igazán.
Vadvízi kajakozás Az el z két sporthoz képest a kajakozás képviseli az igazi vadságot, ezért ez követeli meg a legnagyobb szakértelmet is. A kajak egyik legfontosabb tulajdonsága a outsiderrel és a raft-tal szemben, hogy általában csak egy ember ül benne. Ezek az eszközök már komoly szakmai felkészülést igényelnek.
Vadvízi kenuk A vadvízi kenuk, akárcsak nagyobb társaik, a 4-10 f s raft hajók, speciálisan nagy igénybevételhez kifejlesztett gumiból készülnek. Ezekben a hajókban egyszerre 2-3 személy evezhet. Az elöl ül evez s(ök) gondoskodnak arról, hogy a hajónak megfelel
sebessége legyen a hullámok és a zúgók
leküzdéséhez. Aranyszabály, hogy a kenu mindig gyorsabb legyen a folyó sodrásánál. A
kormányzás a hátul ül dolga. A kenutúrák rendszerint 2 naposak, és a vízen 2-3 túravezet hajó kísér egy kb. 20-25 f s csoportot. A hajó irányítását bárki rövid id alatt elsajátíthatja az evezés el tti felkészítés során, és begyakorolhatja els napi könnyebb szakaszon. A második napon az el z nap megszerzett gyakorlattal felvértezett csapat már nagyobb kihívásoknak néz elébe. Aggodalomra azonban semmi ok, addigra minden hajó legénysége könnyedén veszi a legnehezebb zúgókat is.
Rodeó kajak Pörgés, forgás a habozó vadvízben, szörfözés a hullámokon.
Hydrospeed (vadvízi úszás) Egy speciális m anyag úszótest és békatalp segítségével az eszközt használó challengerek igazán közelr l szemlélhetik a vizek szépségeit, mivel gyakorlatilag benne úsznak. A speciális véd felszerelés lehet vé teszi, hogy bármilyen sérülés nélkül közvetlenül közelr l élvezhessék a vadvíz örömeit.
Canyoning A vadvízi evezés egyik legspeciálisabb formája. A túrázók el ször felkapaszkodnak egy hegyi patak völgyében, majd a speciális véd ruhában, ugrálva, csúszkálva és kötélen ereszkedve megpróbálnak lejutni onnan. Az igazi szépségét az adja a sportnak, hogy olyan teljesen érintetlen területeken járhatunk, melyet nemcsak el ttünk, de nagy valószín séggel utánunk is csak nagyon kevesen fognak látni.
0.4. Magyarország és a vadvízi sportok
Ma Magyarországon bármelyik komolyabb utazási irodában
megtalálhatjuk
kapcsolatos
szervezett
a utak,
vadvízi túrák
sportokkal kínálatát.
Mindamellett számos (országosan mintegy 60-70) túraszervez
club t zte ki céljául kifejezetten az
extrém sportok, azon belül is a vadvízi evezés, mint szabadid s sportág népszer sítését, utak és túrák szervezését, amelyek ma már nemcsak a családi-baráti kirándulások, kikapcsolódások, de a
vállalati ún. csapatépít
tréningek egyik kedvelt és egyre népszer bb fajtája. A
megszámlálhatatlan ajánlatok azonban szinte mind valamely külföldi ország vízi paradicsomába szólnak. Legnépszer bb célországok: Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Bosznia, Szolvákia, Franciaország, Svédország, Norvégia, stb. Ezen országok földrajzi adottságainak köszönhet en rendelkeznek mindazon feltételekkel, amelyek szükségesek a sportág magas szint m veléséhez.
A magyar sportkedvel k jelenleg ezért sokszor
kénytelenek
külfödre utazni, ha
sportszenvedélyüknek szeretnének élni, vagy csak egyszer en professzionális körülmények között ki szeretnék próbálni a vadvíz nyújtotta lehet ségeket és élményeket.
0.5. A sportág olimpiai háttere
A világon jelenleg 10500 olimpiai kvóta van, ebb l 16 (12 síkvízi / 4 vadvízi) a vízi kvóta. Magyarország sportolói is els sorban a síkvízi területen jártasak, hiszen az országban három ilyen pálya is van: Szeged (Maty-ér) Szolnok Velencei-tó A Fadd-dombori épített pálya, nagyon korlátozott használati lehet séggel. Nagyon fontos azt kiemelni, hogy
bár hazánkban nincsen ilyen pálya
(szlalom) az egyik legnézettebb olimpiai ág. A gy ri (Rába torkolat, illetve Kis-Duna ág) is csupán maratonra alkalmas. Források: www.mkksz.hu www.kajak.hu www.lettmann.hu www.malibukayaks.com www.cobrakayaks.com www.nelo.hu www.napszemuveg.hu
a vadvízi evezés
1. A projekt indokoltsága, kapcsolódása a térség fejlesztési stratégiájához 1.1. A vadvízi pályák hiánya
Jogos kérdésként merül fel, hogy a magas érdekl dés és a növekv
igények ellenére
Magyarország még miért nem rendelkezik ilyen vadvízi paradicsommal (jelenleg csak síkvízi pályák vannak kialakítva a Dunán a Tiszán és a Rábán). Bár földrajzi adottságaink kevésbé kedvez ek egy vízi slalompálya kiépítésére (szemben osztrák vagy szlovén szomszédeinkkal) az országot átszel
számos gyorsfolyású folyó, mint amilyen a Rába is, potenciálisan
rendelkezik mindazokkal az alapvet tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik egy vadvízi sportra épül víziparadicsom és szabadid s centrum kialakítására.
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) határozott lépéseket tett a szlalom szakág hazai meger sítésére (hivatkozás: Kajak-Kenu 2007/2 szám, 30. old.). Ebben a törekvésében jelent s segítséget kap a nemzetközi szervezett l (ICF) is. A szövetség ezen stratégiai irányvonal els
lépéseként hozta létre a már m köd
gyakorlópályát
Szentgotthárdon. Jelen projekt szorosan kapcsolódik e fejlesztési irányhoz, és a tervezett komplexummal egy világszínvonalú létesítményt kíván létrehozni.
1.2. Szentgotthárd és a Rába
az ideális helyszín
Szentgotthárd, mint Magyarország legnyugatibb városa kapu Európa nyugati országaira. A Rába és a Lapincs ölelésében, a magyar-osztrák-szlovén hármas államhatár közelében áll a három nemzet kultúráját és hagyományait rz település. Az ország legnyugatibb fekvés városa, amely egyúttal a legfiatalabb nemzeti park, az
rség kapuja is. A Rába völgye, a
Hársas-tó, a Vendvidék, az rségi erd k sok természeti szépséget és kellemes felfedeznivalót tartogatnak az ide érkez turistáknak. Vadászok, horgászok, vadvízi evez sök, kerékpárosok és lovas túrázók mind számos lehet ség közül választhatnak.
A kapu szerepét ugyanakkor kiterjeszti mindenkire, aki élményre és kikapcsolódásra vágyik. Szentgotthárd és térsége erre lehet séget kínál mindenkinek, aki az élet rohanásából kilépve fel szeretne töltekezni a természet, a kultúra és az önfeledt kikapcsolódás kalandjával.
A Rába szentgotthárdi szakasza különösen alkalmas lehet vadvízi pálya létesítésére, hiszen itt minden, egy ilyen projekthez szükséges feltétel megvan. Jelen tanulmány többek között erre kíván rámutatni. Külön kiemelend
adottság a térség turisztikai vonzereje; az
rség és
Vendvidék nyugalma, amely a maga naturális hátterével tökéletes környezetet teremt a vadvízi evezés számára.
2007. július 9-én nyitotta meg kapuit a St. Gotthard Spa & Wellness. Az egész évben m köd
animációs
termálpark
regenerálódást nyújt az ideérkez
komplex
szolgáltatást,
tökéletes
családok számára. A fürd
kikapcsolódást
és
egyedülálló mediterrán
hangulatát a pálmafák, egzotikus növények és a velük szoros összhangban kialakított természetes k burkolatok biztsítják. A fürd a valódi spa, wellness- és gyógyfürd k minden igényt kielégít
luxus szolgáltatásait és magas színvonalú él
animációt biztosít vendégei számára. Mintegy 1500 m2 vízfelületével, szaunáival,
különleges klasszikus
lehet ségekkel,
gyógy-
csúszdáival,
római és
pezsg fürd ivel,
fürd sorával,
wellness
sportolási
kezelésekkel
várja
vendégeit.
A Szentgotthárd város önkormányzatának középtávú terveiben (lásd a város gazdasági stratégiáját) a min ségi idegenforgalom fellendítése szerepel. Ennek érdekében a város elindította a Termálfürd -programot. Ehhez a stratégiai tervhez szorosan illeszkedik a város sportkoncepciója, amely az alapvet keretét adja meg a vadvízi paradicsom kialakítása. Ezzel együtt a szabadid s tevékenységek szinte valamennyi szegmensében képes lesz a város szolgáltatást nyújtani.
1.3. A projekt illeszkedése a regiós fejlesztési törekvésekbe
A
Nyugat-Dunánúli
Regionális
Operatív
Program
2007-2013
közötti
id szakra
megfogalmazott régiófejlesztési programjában kiemelt szerepet kap a térség turizmusának fejlesztése. A 2. specifikus célként jelenik meg a
Magas min ség
szolgáltatásokra és
örökséghasznosításra alapozott turizmus fejlesztésének el segítése.
A fejlesztést célzó különböz , ún. beavatkozási területek egyike a Tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése . A természeti, táji adottságok turisztikai lehet ségeinek kiaknázása szorosan kapcsolódik a környezetbe szervesen illeszked
sport-turizmus
megvalósításához.
A program kimondja, hogy az ökoturisztikai fejlesztések esetében kiemelten fontos azok környezeti fenntarthatósága, azaz hogy a turisztikai értékek kihasználása hosszú távon se okozza azok degradálódását. Ennek megfelel en el nyben kell részesíteni a kis területigény , ill. a barnamez s fejlesztéseket.
Projektünk lényege éppen ez, vagyis a Rába folyó
állagmeg rzésével és javításával megvalósítani a vadvízi sportolásra alkalmas szolgáltató központot.
A projekt mind a beruházás jellegét, mind hasznosságát tekintve tökéletesen illeszkedik a régió hét éves fejlesztési programjába.
1.4. Kapcsolódás a város sport-koncepciójához
Szentgotthárd városa évek óta óta rendelkezik sportkoncepcióval (legfrissebb változata 2007 júniusában került elfogadásra), amely meghatározza a sport fejlesztések irányait és prioritásait. A koncepció nemcsak a város jelenlegi, sportolásra alkalmas létesítményeit veszi számba és határozza meg kezelésük irányelveit, hanem aláhúzza az egészség, mint meg rzend érték fontosságát is.
Helyi egyesület szervezésében számos, az egészség meg rzését és a sport népszer sítését szolgáló akcióra kerül sor. Más városok ilyen szempontból is példának tekintik
Szentgotthárdot, és sorra vesznek át bevált gyakorlatokat. Több eseménynek, például a Csatafutásnak országos híre van.
A sportkoncepcióban az is deklarálásra került, hogy a város önkormányzata fontosnak tartja új, a sportot és a mozgást népszer sít események, programok, projektek generálását is. Ezen a ponton szintén fontos kapcsolat van a szlalompálya projekt és a város törekvései között.
Lehet ségként felmerül az élményfürd
bevonása is az egészséges életmód és a sport
terjesztését segít tevékenységekbe. A fürd szintén a vízi sportok terén er síti a sporttudatosságot. Források: www.szentgotthard.hu Szentgotthárd sport és idegenforgalmi koncepciója
2. Piaci helyzet és lehet ségek felmérése
2.1. Hasonló pályák a térségben
A pálya piaci helyzetét alapvet en meghatározzák a hasonló környékbeli szlalompályák: Tacen (Szlovénia) Dunacsuny (Szlovákia) Krakkó (Lengyelország) Wildalpen (Ausztria)
KRAKKÓ ( PL)
DUNACSÚNY ( SK) WILDALPEN ( A)
SZENTGO TTHÁRD ( H)
TACEN ( SLO )
TACEN (Szlovénia)
Tacen Ljubljana el városa, egy városka Szlovénia legnagyobb folyója, a Száva mellett. A város vadvízi szlalompályáját akár történelminek is nevezhetjük, az els
itteni
rendezték.
szlalomversenyt A
mostani
ugyanis
pályát
az
1939-ben 1990-es
világbajnokságra készítették.
A gyönyör és egyben rendkívül nehéz pálya 250 méter hosszú, a vadvíz sebessége pedig 15 köbméter/sec. A pályán a vadvizesek mantrája a következ : Gyorsan és pontosan. Ugyanis mostanra annyira összetorlódott a világelit, hogy akár egy kapuérintés véget vethet egy versenyz éremesélyének.
WILDALPEN, SALZA (Ausztria)
Az elmúlt években Wildalpen, Salza központtal vadvízi magát.
Stájerország
paradicsomává A
vadvízi
kirándulásra,
legszebb n tte
ki
evezésen
túl
hegymászásra,
biciklizésre, erdei szaunázásra és még számos egyéb aktív pihenésre van lehet ség. A falut átszel Salza folyó, gleccser
az
t
körülvev
vízéb l
hegyek
táplálkozik.
A
folyón a könny szakaszoktól az igazán izgalmasakig minden átmenet megtalálható. Ezért bátran ajánlható minden evez s számára, a pálya tökéletes választás a kezd knek és a legtapasztaltabbaknak is. A folyó átlagos vízer ssége közepes nehézség nek mondható, és nagyjából 60 km hosszan hajózható. Egy izgalmasabb, hullámosabb szakasz után mindig szelídebb rész következik. És hogy a legkisebbek is kipróbálhassák e nem minden napi izgalmakat, arról az Eisenwurzeni Természeti Parkban fekv , St.Gallenben található Eisenwurzen vízijátszótér gondoskodik, ahol egy mini rafting pályán ismerkedhetnek a kalandokkal a gyermekek.
DUNACSÚNY (CUNOVO) (Szlovákia)
Cunovo (Dunacsuny) a szlovák f várostól, Pozsonytól mindössze 15 km-re fekszik. A legismertebb m vileg kialakított, a Duna folyó táplálta vízi sportközpont már többször adott otthont nagyszabású versenyeknek is. A tökéletes technikai paraméterekkel rendelkez
pálya
egyúttal a szlovák olimpikonok edz terepe is. A kétágú 460 m és 356 m, de többszörösen összekapcsolódó pálya kombinációs lehet séget is kínál. A legnehezebb rész a Niagarának keresztelt 3 méteres ugrató. Az
elmúlt években sokan kipróbálták magukat a mesterségesen épített versenypályán. Ennek a pályának az egyik legnagyobb el nye, hogy felejthetetlen élmény a kezd knek, de elegend en technikássá tehet a profik számára is. A 600 m hosszú pályán, több útvonal kijelölésére van lehet ség, attól függ en, hogy milyen nehézség pályán szeretnénk magunkat próbára tenni. A csatorna ívesen betonozott tekn je, biztonságos körülményeket teremt az evezéshez, ugyanis esetleges borulás után nem okoz sérülést.
KRAKKÓ (Lengyelország)
A 2003-ban épült pálya méltón mondható Európa egyik legkedveltebb és legmodernebb pályájának. Az összesen 600 méter hosszú pálya, kb. WW III, III+ er sség , tetszés szerint variálható akadályokkal és kapukkal. A pálya els
szakasza a Kosciuszko duzzasztógát alatt 160
méterrel kezd dik. A víz sebessége itt 15 köbméter/sec. A pálya f szakasza kanyargós, szélessége 12 és 14 méter között van, mélysége pedig 1,45 m. Van hely a bemelegítéshez és a levezetéshez,
gondozott
világbajnokságoknak.
a
pálya
környéke.
Gyakori
helyszíne
kontinens-
és
2.2. A barcelonai pálya tapasztalatai
Helyszíni látogatás keretében részletesen elemeztük és vizsgáltuk Európa egyik leghíresebb pályáját Barcelona közelében. Projektünk során e pálya pozitív tapasztalataira is kívánunk építeni.
A pályát úgy valósították meg, hogy a völgy oldalába egy magasabb területen építették ki, evvel megóvták a völgyben kialakuló árvíz károkozásaitól. adottságok
A
folyó
lényegesen
által
nyújtott
kedvez bbek
a
Rábáénál. Ott jártunkkor 30 m3/s-os vízhozam érkezett a vízfolyáson. Ebb l 17 m3/s-ot engedtek
be
az
üzemvízcsatornán.
Az
üzemvízcsatorna egyben gyakorlópályaként is szolgál. Ezt a vízmennyiséget osztották meg a pályák és az áramtermel turbinák között. Az idei áramtermelési adatokból kit nt, hogy leállítani a turbinákat az idén még nem kellett. Erre akkor lenne szükség, ha a beereszthet vízhozam a pályák üzemeltetéséhez szükséges mennyiség alá csökken. Ilyenkor a turbinák szivattyúként m ködve képesek az alvízr l visszaemelni a szükséges vízmennyiséget egészen 14 m3/s-ig, Ilyenkor egy bels keringetés jön létre a pályán és függetleníteni tudják magukat a folyón érkez vízmennyiségt l. A folyón érkez vízhozam az év jelent s részében kiszolgálja a pálya vízszükségletét. Ez jelent s energia-megtakarítást jelent egy olyan rendszerrel szemben, ahol folyamatosan szükséges a vízpótlás. A teljes sport és energiatermel komplexum egy kézben van. A bemutatott pénzügyi mérleg szerint minimális nyereséggel m ködnek, igaz a válogatott sportolóktól (legyenek azok akár külföldiek is) nem kérnek pénzt a pályahasználatért. Mivel a város Andorra déli bejáratánál helyezkedik el, ezért az oda érkez
évi 10 millió turistából sokan felkeresik az arrafelé is kuriózum-számba men
létesítményt.
A megvalósított egységek: fenékküszöbök a folyón, vízbeereszt m tárgy, 0,4 km hosszú kibetonozott feltölt csatorna és gyakorló pálya, vízhozam-szabályzó m tárgy, betonmedr evez spályák, vízer m
kett s funkciójú szivattyú és turbina üzemmóddal, kiszolgáló
egységek (csónakliftek, öltöz k, felszerelés raktárak, karbantartó m hely, étterem).
Ilyen megoldás kialakítására Szentgotthárdon nincsenek meg a feltételek, ezért másfajta m szaki megoldásban kell gondolkodni. Mindenek el tt azonban a fenti bemutatásokból az is látható, hogy minden egyes pályának van valamilyen er ssége, amivel kiemelkedik a többi közül. A szentgotthárdi projekt esetében is szükséges ezt kidolgozni egy Marketing terv keretében. Források: www.kajak.hu www.roto.si
3. A beruházási projekt m szaki részletei
3.1. A tervezett pálya m szaki paraméterei
A projekt középpontjában a szlalompálya áll, amelynek szükséges minimális paraméterei ahhoz, hogy versenyeket lehessen rendezni rajta, a nemzetközi szövetség (ICF Slalom szakág) el írásai szerint: min. 200 m hosszúság és min. 1,5 % esés
ha nincs meg a
200 m és az 1,5 %, akkor nem hitelesített a pálya min. 10 m3/s vízhozam (nemzetközi versenyhez)
ha a 10
m3/s nincs meg, csak hazai feln tt verseny vagy ifjúsági nemzetközi verseny rendezhet
Mindezek alapján a pálya f tervezési paraméterei: min. 200-250 m hosszúság; min. 1,5 % esés (3-3,75 m vízszintkülönbség); ~ 5-7 m szélesség; 6-10 m3/s vízszükséglet.
3.2. A Szentgotthárdon lehetséges m szaki alternatívák
Tekintettel arra, hogy a 200 m hosszúságú és ~5-7 m szélesség
geometriai kialakítás
fizikailag nem okoz problémát, az esés és a vízhozam a vizsgálandó tényez k.
ESÉS
A Rába geometriai adatai alapján a jelenlegi vízszint-esési adatai: -
Szakonyi beköt út: 219
-
Sztg. Hunyadi u.* 214,8
A két pont távolsága: 4,8 km (*Pillanatnyilag haszbálaton kívüli duzzasztóm nél)
A pálya tervezett hossza: 250m Szükséges esés: 1,5% Ez igényel: 3,75 m vízszintkülönbséget!
A meglev különbség: 219 (duzz. szint)
214,8 = 4,2 m.
Ez már önmagában is elégséges lenne; ugyanakkor a javasolt megoldás további 0,8 m szintkülönbséget visz a rendszerbe, így közel 6 m-es szintkülönbségr l beszélhetünk!
Tehát a pálya az esés szempontjából megvalósítható!
VÍZHOZAM
A Rába vízhozam elemzése (adatok az 1. mellékletben):
Ha megnézzük az 1985 óta mért éves vízhozam-átlagokat, a következ képet kapjuk: Az éves vízhozam-átlagok 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 1985 1986
1987 1988
1989
1990 1991
1992 1993
1994
1995 1996
1997 1998 1999
2000 2001
2002 2003 2004
2005
Látható, hogy 10 m3/s alá nem ment az éves átlag, bár nagyon nagy az ingadozás (10 és 32 között!)
A tervezés szempontjából mértékadóbb a havi átlag-minimumokat elemezni. Az egyes években a legkisebb mért havi minimumokat mutatja a következ diagram: A legkisebb havi vízhozam-átlagok az egyes években 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Látható, hogy 2001-2002-2003-ban volt olyan hónap, ahol 6 m3/s alá ment a vízhozam-átlag.
Még jobb képet mutat az esélyekr l , ha a kritikus nyári id szak értékeit nézzük meg, hosszabb id -intervallumban: Nyári havi vízhozam-átlagok
70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 1985
1986 1987
1988
1989 1990 1991
1992 1993 1994
Maj
1995 1996 1997
Jun
Jul
Aug
1998
1999 2000 2001
2002 2003 2004
2005
Sep
A legalacsonyabb érték a 2003-as augusztusi 4,8 m3/s havi vízhozam-átlag volt.
A Rába vízhozamainak diagramja 2007. január 1. és július 17. között, kivéve a nincs adat sorokat: 35 30 25 20 15 10 5 0
1
3
5
7
9
1 1
1 3
1 5
1 7
1 9
2 1
2 3
2 5
2 7
2 9
3 1
3 3
3 5
3 7
3 9
4 1
4 3
4 5
4 7
4 9
5 1
5 3
5 5
5 7
5 9
6 1
6 3
6 5
6 7
6 9
7 1
7 3
7 5
7 7
7 9
8 1
8 3
8 5
8 7
8 9
9 1
9 3
9 5
9 7
9 9
1 0 1
1 0 3
1 0 5
1 0 7
1 0 9
1 1 1
1 1 3
1 1 5
1 1 7
1 1 9
1 2 1
1 2 3
1 2 5
1 2 7
1 2 9
1 3 1
1 3 3
1 3 5
1 3 7
1 3 9
1 4 1
1 4 3
1 4 5
1 4 7
1 4 9
1 5 1
1 5 3
1 5 5
1 5 7
1 5 9
1 6 1
1 6 3
1 6 5
1 6 7
1 6 9
1 7 1
1 7 3
1 7 5
1 7 7
1 7 9
1 8 1
1 7 7
1 7 9
1 8 3
1 8 5
1 8 7
1 8 3
1 8 5
Ha a március 24. és 25. kiugró 31-31 m3/s adatait kivesszük, a következ képet kapjuk: 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
1
3
5
7
9
1 1
1 3
1 5
1 7
1 9
2 1
2 3
2 5
2 7
2 9
3 1
3 3
3 5
3 7
3 9
4 1
4 3
4 5
4 7
4 9
5 1
5 3
5 5
5 7
5 9
6 1
6 3
6 5
6 7
6 9
7 1
7 3
7 5
7 7
7 9
8 1
8 3
8 5
8 7
8 9
9 1
9 3
9 5
9 7
9 9
1 0 1
1 0 3
1 0 5
1 0 7
1 0 9
1 1 1
1 1 3
1 1 5
1 1 7
1 1 9
1 2 1
1 2 3
1 2 5
1 2 7
1 2 9
1 3 1
1 3 3
1 3 5
1 3 7
1 3 9
1 4 1
1 4 3
1 4 5
1 4 7
1 4 9
1 5 1
1 5 3
1 5 5
1 5 7
1 5 9
1 6 1
1 6 3
1 6 5
1 6 7
1 6 9
1 7 1
1 7 3
1 7 5
1 8 1
Ha kritériumként fogadjuk el, hogya vízhozam 2 m3/s alá nem mehet környezetvédelmi szempontból; megállapíthatjuk, hogy csupán 7 ilyen nap volt az I. félévben (1 januárban, 1 májusban, 5 pedig a széls ségesen meleg 2007 évi júliusban). A 2007-es év I. féléves átlag-vízhozama, összevetve az 1985 óta mért vízhozamokkal, jelent sen alacsonyabb értékeket mutat. Ez azt is jelenti, hogy a 2007-es évet alapul véve a szezon tervezésénél, nagy biztonsággal reális vízhozamokkal számolhatunk. A gáton átfolyó víz egyúttal nem lehet kevesebb, mint a nyári átlag!
Lesz rhet ugyanakkor az is, hogy csupán önmagában a Rába vízhozama nem elegend megbízható nemzetközi paraméterekkel rendelkez
szlalompálya létesítéséhez. Ennek az
ellentmondásnak a m szaki-technikai megoldására négy alternatívát vázolunk fel: Tisztán szivattyús megoldás Áramtermeléssel kombinált szivattyús megoldás Áramtermeléssel és gravitációs vízpótlással kombinált szivattyús megoldás Tározós gravitációs megoldás, áramtermeléssel egybekötve és id nként szivattyúrásegítéssel
A következ kben ezek kifejtése következik.
1. Tisztán szivattyús megoldás El nyei: Kialakítható egy bels
cirkuláció és nincs szükség a Rábából
folyamatosan vizet venni. Könnyen elérhet a pályán a vízhozam állandósítása. Kiépítési költségei alacsonyabbak a kés bb ismertetend Függetleníthet
a
Rábától
és
így
a
természetvédelmi
megoldásoknál. aggályok
is
elenyészhetnek. Hátrányai, nehézségei: Üzemeltetési költsége a legmagasabb. ~1 MW/h, ami jelenlegi ár mellett 30 ezer Ft/üzemóra. Saját bevétel csak a turistáktól és a sportolóktól származó befizetésekb l keletkezik. A megvalósítandó egységek: szivattyúház, evez spálya vagy pályák, 10 ezer m3-es víztároló, kiszolgáló egységek (csónakliftek, öltöz k, felszerelés raktárak, karbantartó m hely). M szaki-gazdaságossági min sítés (0-10): 1
2. Áramtermeléssel kombinált szivattyús megoldás Ez a megoldás annyiban tér el az el z t l, hogy plusz költségként egy vízer m kerül megépítésre, melynek bevételéb l csökkenthet k a kiadások. Üzemelésben két egymástól független létesítmény. A fenti megállapításokon túl az alábbiak érvényesek erre a megoldásra: El nyei: Kompenzálni lehet a szivattyúk áramfogyasztását a megtermelt energiával. Nagyobb esély a megtérülésre. Hátrányai, nehézségei: Magasabb beruházási költség. Magasabb üzemeltetési költség. Elektromos hálózatfejlesztési költségigény. A megvalósítandó egységek: szivattyúház, evez spálya vagy pályák, víztároló + vízer m , kiszolgáló egységek (csónakliftek, öltöz k, felszerelés raktárak, karbantartó m hely). M szaki-gazdaságossági min sítés (0-10): 3
3. Áramtermeléssel és gravitációs vízpótlással kombinált szivattyús megoldás Az el z ekben ismertetett m szaki megoldások mellé még költségtakarékossági célból a Rábából kivett és a pályára vezetett víz lehet sége teremt dik meg. Ez a vízhozamadatok alapján átlag 2 m3/s-os vízpótlást jelenthet, kiváltva ezzel az amúgy felemelend hasonló mennyiség vizet. El nye: Gazdaságosabb mint az el z megoldások. Hátrányai, nehézségei: komplex technikai megoldást igényel. A megvalósítandó egységek: szivattyúház, vízkivételi m , üzemvízcsatorna, evez spálya vagy pályák, víztároló + vízer m , kiszolgáló egységek (csónakliftek, öltöz k, felszerelés raktárak, karbantartó m hely). M szaki-gazdaságossági min sítés (0-10): 4
4. Tározós gravitációs megoldás, áramtermeléssel egybekötve és id nként szivattyú-rásegítéssel A Rába által nyújtott viszonyok mellett ez t nik a leginkább megvalósíthatónak. El nyei: Legkisebb üzemeltetési költség. Többcélú hasznosítás lehet sége (síkvízi evez spálya, szabadid s környezet, görkorcsolya és kerékpárutak, több
más vízisport lehet sége, min ségi természeti környezet kialakításának lehet sége). A duzzasztónál megvalósítható a 6 m-es vízszintkülönbség. Hátrányai, nehézségei: Nagy területigény. Lakossággal történ elfogadtatás. Természetvédelmi aggályok merülhetnek fel a vízkivétel nagysága és a löketszer
vízkibocsátás miatt, valamint drágíthatják a természetvédelmi
igényeket célzó el írások. A talajtani vizsgálat eredménye is jelent s költségbefolyásoló tényez
lehet. A pálya napi használati ideje a tározó
méretét l függ. 36 ezer m3 betározott víztömeg 1 órai m ködést biztosít csak. Árvízi elöntések kiküszöbölése szintén jelent s költségigénnyel jár. A jelent s vízkivétel miatt egy párhuzamosan megépítend vízer m megkérd jelez dik. Osztrák hozzájárulás megszerzése. 2 órai m ködést biztosító tározónagyság esetén: A földmunka volumene (100200 ezer m3) és a területek nagysága (20 ha) miatti költségigény: Földmunka költsége= 900-1500Ft/ m3 ami összességében 90
300 millió Ft, míg 1 ha
földterületet 1-2 millió forinttal számítva: 20-40 millió Ft költséggel számolhatunk. A megvalósítandó egységek: fenékküszöb vagy küszöbök a Rábán, vízbeereszt
m tárgy, 2 km hosszú feltölt
csatorna, min. 8 ha terület
víztározó, vízhozam-szabályzó m tárgy, evez spálya vagy pályák, kiszolgáló egységek (csónakliftek, öltöz k, felszerelés raktárak, karbantartó m hely). M szaki-gazdaságossági min sítés (0-10): 6 1) A lehet ségeket és adottságokat figyelembe véve m szakilag el zetesen a 4., tározós megoldás t nik célszer nek. Azaz, szükség van egy tározóra a vízhozam pufferelésére. 2) Tekintettel arra, hogy a Rába esése és vízhozama miatt nagy esélye van, hogy id nként rá kell segíteni a pályára; célszer nek t nik (ahogy korábban elhangzott) egy áramtermel kisvízier m létesítése.
Els számú szempontként figyelembe véve a környezetvédelmi megfontolásokat, kiemelt hangsúlyt kell fektetni a projekt Rába környezetébe való megfelel integrációjára. Az anyag kidolgozása során egyeztetés már történt a NYUDUVIZIG és a Nemzeti Park szakembereivel. A hozzájáruló nyilatkozatot lásd a 3. Mellékletben. Forrás: NYUDUVIZIG
4. A projekt célja és célkit zései, tartalma
4.1. Projektcélok
A Szentgotthárdi szlalompálya projekt küldetése környezettudatos módon megvalósított, a Rába és a természeti környezet megóvását segít fejlesztés nyomán létrejöv világszínvonalú szolgáltatóközponttal hozzájárulni a vadvízi evezés sportág népszer sítéséhez és a térség vonzerejének növeléséhez.
A projekt víziója egy olyan sportparadicsom , amely Közép-Európában egyedülálló, mind a környezetbe való beillesztés módját, mind pedig a nyújtott szolgáltatásokat tekintve.
A projekt megfogalmazása, tervezése, kidolgozása, megvalósítása; valamint a majdani m ködtetés során a következ értékekre építünk: Környezetmegóvás, Természetközpontúság, Egészségmeg rzés, Professzionalizmus.
A projekt célja a városban vadvízi evezésre alkalmas szlalompálya létesítése a Rába folyó vízrendszerébe környezetvédelmileg illeszked
módon, a gazdasági fenntarthatóság szem
el tt tartásával.
A projekt két alprojektb l épül fel: 1. Szlalompálya 2. Helyi vízier m
Ehhez kapcsolódóan a projekt célkit zései a következ k: 1.1
Vadvízi evezésre alkalmas szlalompálya létesítése
1.2
A turistaforgalmat kiszolgáló egyéb létesítmények kialakítása
2.1
A Rába szentgotthárdi részén vízier m létesítése
4.2. A projekt megvalósítási helye
Szentgotthárd Európa szívében fekszik, amely a projekt vonzóképessége szempontjából kedvez .
SZENTGOTTHÁRD
A város megközelíthet sége jó, a Szentgotthárd határában húzódó E66 nemzetközi útvonal a legfontosabb üt ér .
A2
8 E 66 E 66 SZENTGOTTHÁRD
86 M7
E 71
II. tározó
I. tározó
RÁBA
Piros:
Tározórendszer
Rózsaszín:
Helyi vízier m
Kék:
Szlalompálya
El zetes becsült kapacitások: 2. tározó: 50.000 m3 1. tározó: 80.000 m3 + kett közötti csatorna: +40.000 m3 ÖSSZESEN: 170.000 m3
4.3. A pálya kialakítása
Pálya kiszolgáló épület
Vízier m
A gát - Wesselényi u. - Rába között található a Falco gyár elhagyott területe. Ennek bevonhatóságát meg kell vizsgálni (3000Ft/m2; 3ha körül a tulajdonosok hajlandóak tárgyalni.)
4.4. A pálya m ködése
A pálya használatának különböz funkciói az év során: Verseny:
1 nap
10 m3/s
Verseny el készület:
2 nap
(6..)8 m3/s
Edzés:
maximális napszám
(6..)8 m3/s
Szórakozás, gyakorlás:
365-? nap
(3-6) bármennyi m3/s
A projekt tervezésének és elemzésének sarokpontja, hogy milyen módon lehet az optimális szezont felépíteni. Peremfeltételként el kell fogadni a korábban említett kritériumot, vagyis hogy 2 m3/s alá nem mehet a Rába vízszintje.
A szezontervezésnél a fent említett három funkciónak kell megtalálni a megfelel
helyet az
évben. Sz k keresztmetszetet jelent a vízhozam, hiszen: a) ha elég a víz a Rábában az adott funkcióhoz, semmi probléma; b) ha a Rábában nem elég a víz, de a tározórendszer ezt lekezeli, nincs gond; c) legrosszabb az adott funkció teljes ideje alatt szivattyúzni kell a vizet.
Funkció:
Verseny
Edzés
Vízigény:
10 m3/s
8 m3/s
Rába természetes hozama 2 tározóból álló rendszer kapacitása A kisvízier m vel táplált szivattyú
Szinte kizárt Valószín leg nem elég Fel kell rá készülni
Inkább nem kell rá számítani Nagy eséllyel le tudja kezelni Minimális eséllyel lehet rá szükség
Szórakozás, gyakorlás Bármennyi, preferáltan 6 m3/s A látogatóktól függ en elég is lehet Szinte biztosan le tudja kezelni (Vészmegoldás; nagyon kicsi az esély, hogy kell)
Mindezek alapján nagyjából látható, hogy a három funkció esetén milyen fajta m ködtetésre kell készülni: Verseny: Tározó + Valamilyen valószín séggel szivattyú Edzés: Tározó + Kis eséllyel szivattyú Szórakozás, gyakorlás: Tározó + Minimális eséllyel szivattyú
1. FUNKCIÓ
A verseny (1 nap + 2 nap el készület) az a blokk, ahol maximális vízhozamra van szükség. Semmiképpen nem javasolt erre az április végét l nyár végéig terjed
id szak. Vagy a
március vége..április eleje, vagy a kora szi id szak lehet erre a legalkalmasabb. Ilyenkor a minimális az esélye, hogy végig szivattyúzni kell a vizet. A versenynap 6 órája során kb. 6 h *3600 s * 10 m3/s = 216.000 m3 mennyiség vízre van szükség. -
Ha ezen a napon a Rábából semmit nem lehet kivenni; a tározó 170.000 m3 kapacitásából (maradék-tartalékkal is számolva) kb. a verseny kétharmada alatt m ködtethet a pálya. A maradék 2h-ban szivattyúzni kell ~72.000 m3 vizet, 3,75 m
magasra. (Legrosszabb eset)
a tározók visszatöltése csak a verseny után oldható
meg. -
Ha ezen a napon a Rábából ki lehet venni 3 m3/s vízmennyiséget, ez 6 h *3600 s * 3 m3/s = 64.800 m3-re elegend ; a maradék ~150.000 m3 vizet szinte teljes egészében a tározókból (140.000 m3), lehetséges megoldani. (Legjobb eset)
a tározók
visszatöltése 13 h alatt megtörténik. -
Ha ezen a napon a Rábából ki lehet venni 1 m3/s vízmennyiséget, ez 6 h *3600 s * 1 m3/s = 21.600 m3-re elegend ; a maradék ~195.000 m3 vizet részben a tározókból (140.000 m3), részben szivattyúzva kell megoldani (45.000 m3, 3,75 m magasra, 1,7 hn át). (Reális eset)
a tározók visszatöltése 40 h alatt történik meg; ezt csak a verseny
után lehet megoldani. A verseny 2 el készületi napján (szintén 6 órás m ködéssel számolva, 6 h *3600 s * 8 m3/s = 172.800 m3 vízigény mellett) a megfelel esetek a következ k (a három lehet ség ugyanaz: nincs vízkivétel a Rábából / 3 m3/s vízkivétel / 1 m3/s vízkivétel): -
Legrosszabb eset: vízvisszaforgatás tisztán szivattyúzással
30.000 m3, 3,75 m
magasra, 1 h-n át (a tározók visszatöltése itt nem megoldott; erre az esetre megoldást kell találni) -
Legjobb eset: vízvisszaforgatásra szivattyúzással nincs szükség (a tározók visszatöltése 13 h alatt (pl. éjjel) megtörténik)
-
Reális eset: vízvisszaforgatás szivattyúzással
12.000 m3, 3,75 m magasra, 0,5 h-n át
(a tározók visszatöltése 40h alatt történhet meg; a tározók visszatöltése itt nem megoldott; erre az esetre megoldást kell találni)
Az itt szerepl
paraméterekkel számolva a verseny 2 el készületének napja abban az
esetben, ha a Rábából nem lehet 3 m3/s vízmennyiséget kivenni, mindenképpen kritikusnak tekinthet !
2. FUNKCIÓ Az edzéshez 8 m3/s vízmennyiségre van szükség; ez valamikor a verseny körüli (március eleje, április vége, május) id szakban a legalkalmasabb, esetleg kés
sszel.
Az edzésnapokat 4 órára célszer tervezni; így a nap során kb. 4 h *3600 s * 8 m3/s = 115.200 m3 mennyiség vízre van szükség.
-
Ha ezen a napon a Rábából semmit nem lehet kivenni; a tározó 170.000 m3 kapacitásából (maradék-tartalékkal is számolva) kb. a teljes edzésnap alatt m ködtethet
a pálya, szivattyúzni nem kell. (Legrosszabb eset)
a tározók
visszatöltése azonban csak kés bb oldható meg; ez akkor kritikus, ha másnap is van edzés, és addig nem lehet minimum ~2 m3/s vizet a Rábából kivenni. -
Ha ezen a napon a Rábából ki lehet venni 3 m3/s vízmennyiséget, ez 4 h *3600 s * 3 m3/s = 43.200 m3-re elegend ; a maradék ~72.000 m3 vizet a tározókból teljes egészében ki lehet venni; szivattyúzásra nincs szükség. (Legjobb eset)
a tározók
visszatöltése 13 h alatt (pl. egy éjjel során) megtörténik. -
Ha ezen a napon a Rábából ki lehet venni 1 m3/s vízmennyiséget, ez 4 h *3600 s * 1 m3/s = 14.400 m3-re elegend ; a maradék ~100.000 m3 vizet a tározókból teljes egészében ki lehet venni; szivattyúzásra nincs szükség. (Reális eset)
a tározók
visszatöltése 40 h alatt történik meg; ezt csak kés bb lehet megoldani; ez akkor kritikus, ha másnap is van edzés, és addig nem lehet minimum ~2 m3/s vizet a Rábából kivenni.
Az itt szerepl paraméterekkel számolva az edzések napja abban az esetben, ha ebben az id szakban a Rábából nem lehet minimum ~2 m3/s vízmennyiséget kivenni, kritikusnak tekinthet !
3. FUNKCIÓ A szórakozáshoz, gyakorláshoz 6 m3/s vízmennyiségre van szükség; ez az extrém id szakokat (december és január) leszámítva bármikor biztosítható; a versenynapokon és az edzés-id szakokon kívül..
A szórakozás-gyakorlás napokat 8 órára tervezzük. Feltételezve, hogy átlagosan az id felében szórakozásra használják a pályát, felében gyakorlásra; ez napi kb. 4 h *3600 s * 6 m3/s = 86.400 m3 mennyiség vizet igényel.
-
Ha ezen a napon a Rábából semmit nem lehet kivenni; a tározó 170.000 m3 kapacitásából (maradék-tartalékkal is számolva) kb. a teljes nap alatt m ködtethet a pálya, szivattyúzni nem kell. (Legrosszabb eset)
a tározók visszatöltése csak a
kés bb oldható meg. -
Ha ezen a napon a Rábából ki lehet venni 3 m3/s vízmennyiséget, ez 4 h *3600 s * 3 m3/s = 43.200 m3-re elegend ; a maradék ~43.000 m3 vizet a tározókból teljes egészében ki lehet venni; szivattyúzásra nincs szükség. (Legjobb eset)
a tározók
visszatöltése 13 h alatt (pl. egy éjjel során) megtörténik. -
Ha ezen a napon a Rábából ki lehet venni 1 m3/s vízmennyiséget, ez 4 h *3600 s * 1 m3/s = 14.400 m3-re elegend ; a maradék ~720.000 m3 vizet a tározókból teljes egészében ki lehet venni; szivattyúzásra nincs szükség. (Reális eset)
a tározók
visszatöltése 40 h alatt történik meg.
4.5. Szezontervezés
A fenti elemzésb l levonható következtetés, hogy a szükséges vízmennyiség megoldható, de a rendelkezésre álló vízzel mindenképpen takarékoskodni kell! Vagyis, csak akkor szabad menni a pályának, ha tényleges esemény (verseny, el készület, edzés, gyakorlás) van rajta.
Természetesen az adott napokon el rejelezhet vízhozamok és események függvényében a rendszer
m ködése
rendszerszabályozási
jól
optimalizálható.
optimumkeresére
Mindenképpen épül
javasolt
azonban
Vízhozam-optimalizálási
egy
elemzés
elkészítése. Bár szivattyúzással bármikor m ködtethet a pálya a kívánt vízhozammal; az optimális szezontervezés és a költségminimalizálás érdekében érdemes ezt az elemzést elkészíteni, figyelembe véve a teljes évre kiterjed napi vízhozamokat.
A 2007-es hozamokat áttekintve láthatók a lehetséges szezonterv keretei.
18 16 14 12
VERSENY
10 8
EDZÉS
EDZÉS
6 4 2 0
1
3
5
7
9
1 1
1 3
1 5
1 7
Jan
1 9
2 1
2 3
2 5
2 7
2 9
3 1
3 3
3 5
3 7
3 9
4 1
4 3
4 5
4 7
4 9
5 1
5 3
5 5
5 7
5 9
6 1
6 3
6 5
6 7
6 9
Mar
7 1
7 3
7 5
7 7
7 9
8 1
8 3
8 5
8 7
8 9
9 1
9 3
9 5
9 7
9 9
1 0 1
1 0 3
1 0 5
1 0 7
1 0 9
1 1 1
1 1 3
1 1 5
1 1 7
1 1 9
Maj
1 2 1
1 2 3
1 2 5
1 2 7
1 2 9
1 3 1
1 3 3
1 3 5
1 3 7
1 3 9
1 4 1
1 4 3
1 4 5
1 4 7
1 4 9
1 5 1
1 5 3
1 5 5
1 5 7
1 5 9
1 6 1
1 6 3
1 6 5
1 6 7
1 6 9
1 7 1
1 7 3
Jul 1 7 5
1 7 7
1 7 9
1 8 1
1 8 3
1 8 5
Mindezek alapján; a becsült adatokat és a Rába múltbeli vízhozamát is figyelembe véve a durva Szezonterv a következ :
Funkció
Szüks. vízhozam
Jan
Feb
Mar
Apr
Maj
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dec
Nap
Verseny és el készületei
10/8 m3/s
Edzés
8 m /s
~80 E
Szórakozás, gyakorlás
6 m3/s
~100 Gy; ~100 Sz
3
3+3 V
A januárt és decembert úgy tekintjük, hogy ekkor nem m ködik a pálya; viszont a tározók alkalmasak lehetnek téli sportokra (pl. korcsolyázás).
5. Kis-vízier m telepítésének vizsgálata a jelenlegi gát átépítésével
5.1 El zmények
Az összeállítás célja a fejlesztés környezet- és természetvédelmi megítélése szempontjából releváns szempontok feltárása annak érdekében, hogy a vízgazdálkodási-, környezet- és természetvédelmi feltételek megítélhet ek legyenek.
A fejezet tartalmilag: -
Vizsgája a duzzasztott víz, a vízer potenciál hasznosításának jogszabályi feltételeit, kezel i feltételeket, utóbbival kapcsolatban tárgyalási stratégiát javasol.
-
A megvalósítás f
feltételeit képez
releváns vízgazdálkodási, környezet- és
természetvédelmi körülmények tárgyalása.
5.2. A tervezett létesítmény
A tervezetett kisvízer m a Rába folyó 205+855 fkm szelvényében lév duzzasztóm esését hasznosítaná. A duzzasztóm egy fix küszöbb l, és a bal parton lév hárommez s, síktáblás mozgatható berendezésb l áll. A felette lév vízfolyásszakasz rezsimje alkalmazkodott ehhez, a fölötte lév vízkiviteli m vek és vízbevezetések küszöbszintjeit a duzzasztott vízhez igazították. A létesítmény a térség talajvízszintjének meghatározója lett, a fölötte lév folyószakaszon a duzzasztott térnek megfelel ökoszisztéma alakult ki.
A duzzasztóm esésének hasznosítása érdekében a következ ket irányozták el : A fix küszöb átalakítása oly módon, hogy az egyfel l 0,40 m-rel megemelkedne, másfel l az átalakított m tárgy egy korlátozott, mintegy 1 m-es tartománnyal bíró szabályozási lehet séget teremtene. A vízer telep a jobb parton, rövid megkerül
cs vezetékbe épülne be, és a cs
közvetlenül a duzzasztóm alatt csatlakozna vissza a mederbe. A vízer telep tervezett kapacitása 1,28 MW.
5.3. Elhelyezkedés, területi kapcsolatok
A duzzasztóm
a város nyugati szélén helyezkedik el. A város belterületének határa a
duzzasztóm vön keresztül húzódik, az iparterületek a Rába mellett vannak. A duzzasztóm területe közvetlen szomszédos egy települési központ, vegyes min sítés
területtel. A
Rábán felfelé mez gazdasági hasznosítású területek vannak. A folyó a duzzasztóm felett mintegy 3 km-rel a magyar-osztrák országhatáron folyik. Ez a 6 km-es sáv a vonatkozó államközi szerz dés értelmében un. közös érdek folyószakasz, ahol a vízgazdálkodási beavatkozásokat a két ország hatóságainak egyeztetniük kell. A duzzasztóm ig húzódik le az rségi Nemzeti Park határa. A Nemzeti Park magába foglalja a teljes Rába medret, ezzel országos jelent ség védett terület .
5.4. A kezel i feltételek vizsgálata
A Rába folyó kizárólagos állami tulajdonban van. A tulajdonost a pénzügyminiszter képviseli a Kincstári Vagyon Igazgatóságon keresztül. Az Igazgatósággal kötött
vagyonkezel i
szerz dés értelmében a tulajdonosi jogokat pedig a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi
Igazgatóság
(NYUDUKÖVIZIG)
gyakorolja.
Ennek
megfelel en
a
NYUDUKÖVIZIG illetékes minden bérleti, vagyonkezelési kérésben, illetve a hasznosítás költségeinek, ill. hasznainak megosztásával kapcsolatban.
1.) A szentgotthárdi duzzasztóm
mintegy 100 éves fennállása óta építéskori
funkcióját mára elveszítette. A felette lév
vízfolyás-szakasz rezsimje ehhez
alkalmazkodott. A NYUDUKÖVIZIG a létesítmény megszüntetését nem tervezi, de fejlesztését sem irányozza el . Ebb l következ en a létesítmény vízenergia hasznosításával kapcsolatos felújításának költségei a befektet t terhelik. Ez reális, törvényes megközelítés és a további elemzéseknek ez kell, hogy legyen a kiindulási alapja.
2.) A létesítmény kezel je a duzzasztott víz, vízer potenciál biztosításáért szolgáltatási díjat kíván szedni. A díj mértéke a szolgáltató és a befektet megállapodásától függ. A
létesítmény kezel jének ajánlata az energiatermelésb l származó nettó árbevétel 11%a. A létesítmény kezel je részér l a szolgáltatási díj megállapításának mértéke nem vitatható. A javasolt konstrukció reális, mint az is, hogy a duzzasztóm
állagát,
funkcióképességét érint beruházási hányad leírható lenne a szolgáltatási díjból. Javasolt, hogy a kezel számadatait minden elemében tekintsék induló ajánlatnak, tárgyalási alapnak. Lehet ség látszik arra, hogy ezeket a százalékokat a valós beruházási költségek, illetve a megvalósíthatóság ismeretében a szolgáltatóval pontosítsák.
3.) A beruházás további költségvállalási kötelezettségeket ró a beruházóra (pl. építési szakfelügyelet díja, meder fenntartás költsége, stb.). Ezen költségelemek tekintetében megállapodásra kell jutni a kezel vel. A fel- illetve alvízi mederfenntartást illet en meg kell állapítani, hogy a duzzasztás milyen mértékben hat a mederre, és ebb l kiindulva meg kell állapítani, hogy lesz-e emiatt fenntartási többletfeladat.
4.) A vízer m vi vízhasználat után (törvényben szabályzott módon és mértékben) vízkészletjárulékot kell fizetni.
5.5. A létesítés vízgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi feltételei
Vízgazdálkodási szakmai feltételek
Árvízvédelmi feltételek A terület árvízvédelmi szakaszon belül helyezkedik el, ezért számítani kell olyan el írásra, hogy árhullám levonulása esetén a duzzasztást meg kell szüntetni, ezért az energiatermelést is le kell állítani. Ez akkor következik be, amikor már olyan vízhozamok érkeznek, amelyek megtöltik az alvízi medret.
Csapadék- ill. tisztított szennyvízbevezetések
A vízbevezetések korlátozhatják a duzzasztási szintet, illetve ha a duzzasztási szintet magasabbra emelik, mint a bevezetések küszöbszintje, akkor azokat a bevezetéseket szivattyússá kell átalakítani.
Talajvízszint emel hatás A duzzasztási szint megemelése a talajvízszint rezsimjének megváltozásával jár. Ezeket a hatásokat további tanulmányokkal be kell mutatni, különös tekintettel a duzzasztás fels határának meghatározására, illetve a folyót kísér
területen a talajvízszintre gyakorolt
hatásokra. Tapasztalati úton végiggondolva nem valószín , hogy a hullámtéren túlterjed érdemi hatásra kellene számolni.
Hidromorfológiai kockázatok (al- és felvízi mederkarbantartás) A duzzasztási szint megemelése együtt jár a vízfolyás sebesség-viszonyainak és esésviszonyainak megváltozásával. Ez hidromorfológiai kockázatot jelent. Ezeket a kockázatokat elemezni kell, de nagy valószín séggel kimondható, hogy a duzzasztás mindössze 0,40 m-rel történ ,
a
középvízi
part-élek
között
maradó
megemelése
nem
jár
releváns
következményekkel.
Környezetvédelmi szakmai feltételek
A tervezett létesítmény üzemeltetését érint zaj- és rezgésvédelmi el írások Az egyéb környezeti hatások közül a tervezett tevékenység jellege miatt els sorban a zajjal kapcsolatos feltételek támasztására kell számítani. A Rába bal partján lév ipari területre a 60/65 dB-es zaj határérték van meghatározva.
A vízer m építési ideje alatti hatások Számítani kell az építés ideje alatti zaj- és rezgéshatások limitálására.
Természetvédelmi szakmai feltételek
A hatósági eljárás során természetvédelmi szempontból az alábbi feltételeket támasztják: A természetes folyószakaszok megtartása a jellemz fauna és flóra meg rzésével A folyó hosszirányú átjárhatóságának biztosítása, hallépcs k kialakítása A vízi turizmus szabályozása, kiköt helyek kialakítása (pl. csónak-átemel )
Az engedélyezési eljárás során számítani kell arra, hogy a duzzasztási szint el irányzott 0,40 m-es megemelését természetvédelmi szempontból kedvez tlennek ítélik.
Meghatározó jogi feltételek és eljárási követelmények
Telepítés A telepítés feltétele, hogy az igénybevett területet önálló birtoktestté kell alakítani, majd ennek az átmin sítésével ipari területté . E tárgyban a helyi földhivatal, illetve a városi önkormányzat illetékes.
Vízjogi engedély és környezeti hatástanulmány Környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni Meg kell vizsgálni a duzzasztás osztrák területre való hatását A duzzasztóm nél hallépcs t kell kialakítani
A korábban kiadott engedélyezett terv 1,5 méteres duzzasztási vízszint-emelést irányoz el , ezért a mostani elképzeléssel (0,40 m-es vízszint-emelés) nem vehet igénybe. A joger s elvi vízjogi engedély érvényességi határidejének lejárta el tt nem valószín , hogy a hatóság új kérelmet befogadna és elbírálna. A vízjogi engedély megadásának alapvet
feltétele, hogy környezeti hatásvizsgálattal
legyenek tisztázva a környezeti feltételek, annál is inkább, mivel a vízer m
országos
jelent ség védett területen létesül. Az eljárást illet en: el ször egy ún. el zetes dokumentációt kell készíteni, és a hatóság ennek alapján határozza meg a környezeti hatástanulmányban vizsgálandó tartalmat. A vízjogi létesítési engedély megadásához pedig igazolni kell a területhasználat jogosságát.
5.6. Összefoglalás
1. Reális és törvényes megközelítés, hogy a duzzasztóm vízenergia hasznosításával kapcsolatos felújítási költségek a befektet t terhelik. A felújítás m szaki tartalmát a vízjogi engedély és a kezel i igények szabják meg. 2. A létesítmény kezel je részér l a duzzasztott víz, vízer potenciál biztosításáért szolgáltatási díj megállapításának igénye nem vitatható, azonban a kezel számadatait induló ajánlatnak, tárgyalási alapnak kell tekinteni. 3.
Reális a lehet sége annak, hogy a 0,40 m-es többlet duzzasztást eredményez m szaki megoldásra a vízjogi engedély megkapható. Az elvi vízjogi engedély 2008 január 1-ig él.
4. A Rába folyó érintett szakasza az
rségi Nemzeti Park területén fekszik, így
egyértelm , hogy a tervezett létesítmény a jogszabály erejénél fogva környezeti hatásvizsgálat
készítésére
kötelezett.
A
vízjogi
engedély
hatásvizsgálattal legyenek tisztázva a környezeti feltételek.
(Kapcsolódó képeket lásd a 2. Mellékletben.) Forrás: El zetesen elkészült, elérhet m szaki tervek és elemzés
feltétele,
hogy
6. A szlalompálya m ködtetésének lehetséges üzleti modellje
A projekt felépítéséhez a következ érdekelt-csoportok definiálhatók:
Szentgotthárd város
Szakmai Befektet 1 Projekt koordinátor?? Szakmai Befektet 2
Állam (támogatás)
Pénzügyi befektet
A projekt koordinátor kérdése az el készítés jelenlegi fázisában még nem meghatározható.
Az egyes érdekeltek a különböz részekben például a következ módon vehetnek részt:
Projektrész Szlalompálya
Befektet je Szentgotthárd (terület)
M ködtet je Város
Szentgotthárd Város
Jellege Profitorientált
Szakmai befektet Szakmai befektet 1 (piaci ismeretek)
Pénzügyi befektet
Pénzügyi befektet (t ke) Állam (támogatás) Helyi vízier m
Szakmai befektet 2 (szakmai ismeret)
Szakmai befektet 2
Profitorientált
A pontos szerepek tisztázása többoldalú tárgyalások során történhet meg.
7. Költségbecslés, költség-haszon elemzés
A következ input-paraméterekkel számolunk:
BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK (f költségelemek)
1. Pálya - alprojekt - ingatlan (100 % önkormányzati) - meglev árvízvédelmi gát áthelyezése (30..50m) - tervezés, engedélyezés - mozgatható fenékküszöb - akadályok (mozgatható, fix) - földmunka - pálya medrének betonozása - épületek, kiszolgáló egységek - vezérlés, gépészet - er sáram, gyengeáram, hálózat
2. Tározó - alprojekt - ingatlanok megszerzése - tervezés, engedélyezés - földmunka, tereprendezés - egyéb kiegészít munkák - küls infrastruktúra, kiszolgáló épületek
3. Er m - alprojekt (Külön komplett költségvetés
szakmai befektet t l származó információ)
Teljes költségvetés: 300.000.000 Ft + ÁFA
A pálya és a tározók kialakításának költsége 1 MrdFt körüli nagyságrend; ha ehhez hozzávesszük az er m
alprojektet is; a város kb. 1,3 Mrd Ft-nyi beruházással
gazdagodik .
Fontos kiemelni, hogy a fenti költségek csupán egy el zetes, durve becslés eredményét tükrözik; a kalkuláció célja egy el -tanulmányban csupán a projekt nagyságrendjének körvonalazása!
BEVÉTEL
A projekt eredményeinek fenntarthatóságát segít bevételi források: 1) Helyi turisztikai forgalom: Sztg fürd (~500/nap) 2) Térségi turisztikai forgalom: 8-as átmen forgalom (4,1 millió személy; 1,2 millió szgk; 13 ezer busz) rségi turizmus Vadvízi evez k 3) Kifejezetten a pálya miatt idelátogatók
E csoportokból adódnak a pálya használói: Versenyek (2 verseny; összesen 6 nap/év) Edzések (80 nap * 50%-os lekötöttség = 40 nap/év) Gyakorlás (100 nap * 30%-os lekötöttség = 30 nap/év) Szórakozás (100 nap * 50%-os lekötöttség = 50 nap/év)
A bevételi becslés számai nagyon bizonytalanok, hiszen sem a projekt m szaki részletei, lehet ségei, sem pedig a konkrét marketing (szolgáltaások, árpolitika, stb.) nem ismert.
Bevételi oldalon a pálya m ködtetéséb l 100-200 MFt/éves árbevétel sem kizárt.
8. Gazdaságossági számítások és elemzések, fenntarthatóság- elemzés
Az el z fejezet költség- és bevételbecsléséb l látható, hogy a szlalompálya-projekt teljes beruházási költsége nagyságrendileg: Tározók:
~500 MFt
Pálya:
~500 MFt
Összesen:
~1 Mrd Ft
Ezzel szemben a bevételi potenciál: Évente:
~200 MFt
Viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a pálya m ködtetési költségeir l. 2 állandó emberrel számolva; az alapvet m ködési költségeknek nem szabad túllépniük a ~100MFt-ot. Nagyon meghatározó lesz a felépítmény finanszírozásának a módja, valamint a területekkel kapcsolatos költségek.
Mindezekkel együtt is valószín leg reális esély van a projekt 10-15 éves megtérülésére. Tekintettel arra, hogy a költség- és a bevételi számok egyrészt a részletes m szaki tervek, másrészt a marketing koncepció ismeretében tovább pontosítható, nem irreális a rövidebb idej
megtérüléshez való közelítés sem. Különösen igaz ez akkor, ha a projekt
megvalósításába valamilyen mérték pályázati forrást is sikerül bevonni.
A projekten belül külön alprojektként kezeltük a vízier m létesítését. Az el -megvalósítási tanulmány e pontján azt a következtetést kell levonni, hogy a projekt ezen eleme különválasztható; akár külön szakmai befektet vel is megvalósítható. Városi szempontból és érdekb l azonban nagyon fontos a két alprojekt közös hasznokon alapuló összekapcsolása. Az er m esetén a beruházási költség: Összesen:
~300 MFt
A bevételi potenciálról és a m ködtetési költségekr l nincs információ.
Figyelembe véve a szakmai befektet i érdekl dést, minden bizonnyal önmagában megtérül befektetésr l van szó. A város számára kulcsfontosságú a szlalompálya-projekt; helyi adózási szempontból klönösen érdekes lehet a vízier m alprojekt. A két alprojekt fizikailag is összekapcsolódik, hiszen a pálya vize ráfolyik az er m bemeneti oldalára. Ezen túl, az el zetes környezetvédelmi tájékozódás szerint a Rába vízszintemelése a városban elhelyezked
gátnál nem
engedélyezett, ugyanakkor a szlalompálya tározói fölött a Rábán ez már kivitelezhet .
Mindezek alapján a pálya fenntartható m ködtetése érdekében a következ kompromisszum lehetséges: A város támogatja (elvi döntéssel és engedélyekkel) a vízier m megvalósítását az érdekl d szakmai befektet vel A szlalompálya projekt megvalósításával (vízszintemelés a tározók befolyócsatlakozásánál) lehet vé válik az er m megvalósítása Ennek fejében: o Az er m az évente 1x vagy 2x megrendezett versenyekhez (ha egyáltalán szükség van rá) a szivattyúzáshoz az áramot kedvez feltételekkel biztosítja. o Nagyon minimális eséllyel, de az edzések során is el fordulhat, hogy m ködtetni kell a szivattyúkat; ennek költségét valamilyen mértékben (pl. 50%-ban) az er m állja. o A szórakozás, gyakorlás során szinte kizárt, hogy szükség van szivattyúzásra; ha mégis, ennek teljes önköltségét a pálya m ködtet je állja. Célszer azt is megfontolni, hogy miután számos további tanulmányra, elemzésre lesz még szükség (ezek 10MFt-os nagyságrendet képviselnek); ennek a költségéhez az er m szakmai befektet je is járuljon hozzá valamilyen mértékben.
Mindezekkel együtt azt lehet mondani, hogy a komplett projekt nagy biztonsággal fenntartható módon m ködtethet .
9. Finanszírozási lehet ségek
A projekt finanszírozási lehet ségei:
szakmai befektet i t ke,
pénzügyi befektet i t ke,
EU pályázati forrás,
állami támogatás,
regionális támogatás,
városi támogatás.
Minden bizonnyal a különböz finanszírozási módok valamilyen fajta kombinációja révén tud megvalósulni a projekt.
E rész további kidolgozása alapvet en az üzleti modellr l való döntést követ en lehetséges; amikor már láthatók a projekt megvalósításának konkrét szerepl i és azok érdekei a projektben.
Tekintettel arra, hogy a projekt a Rába árterén valósul meg, feltétlenül foglalkozni kell a részletes kidolgozás során ezen helyzet kezelésével; mind építészeti-vízügyi, mind üzleti kockázati, mind finanszírozási szempontból.
10. A projekt hatása a térségre
A projekt hatásai több szinten jelentkeznek: Szentgotthárd, Szentgotthárd kistérsége, Magyarország, Térség (határon átnyúló régió). Az egyes szinteknél megkülönböztethetünk környezeti, gazdasági, társadalmi hatásokat.
10.1. Hatás Szentgotthárdra
Környezeti hatásról a Rába városon átfolyó részének érintettsége kapcsán beszélhetünk. Tekintettel arra, hogy teljes projekt minden eleme környezetbarát megoldásokon alapul, környezetet szennyez hatás nem lép fel.
A projekt gazdasági hatásainak elemei a következ k: Új gazdasági szerepl k (vállalkozások) jelennek meg a városban. A város helyi adó bevétele n . A projekt eredményeként a városban kívülr l érkez fogyasztóer jelenik meg, amely egyéb szolgáltatások mentén is pozitív hatást fejt ki.
A városra gyakorolt legfontosabb társadalmi hatás a munkanélküliség csökkentése. Ezen túlmen en a projekt hozzájárul az életszínvonal növekedéséhez is. A megnövekedett küls turistaforgalom el segíti a pezsg társadalmi életet.
10.2. Hatás Szentgotthárd kistérségére
Környezeti hatásról a Rába Szentgotthárd környéki szakaszainak érintettsége kapcsán beszélhetünk. Tekintettel arra, hogy teljes projekt minden eleme környezetbarát megoldásokon alapul, környezetet szennyez hatás nem lép fel.
A projekt gazdasági hatásainak elemei a következ k: A projekt eredményeként megvalósuló objektumok városon kívüli munkaer t is foglalkoztathatnak. A projekt eredményeként a kistérségben kívülr l érkez
fogyasztóer
jelenik meg,
amely egyéb környékbeli szolgáltatások mentén is pozitív hatást fejthet ki.
A kistérségre gyakorolt egyik társadalmi hatás a munkanélküliség csökkentése. A projekt a megnövekedett küls
turistaforgalom révén el segítheti újabb attrakciók megjelenését a
kistérségben.
10.3. Hatás Magyarországra
Környezeti hatásról a Rába folyó érintettsége kapcsán beszélhetünk. Tekintettel arra, hogy teljes projekt minden eleme környezetbarát megoldásokon alapul, környezetet szennyez hatás nem lép fel.
A projekt gazdasági hatásainak elemei a következ k: Új gazdasági szerepl k (vállalkozások) jelennek meg. A befektetett t ke n . Az ország adóbevétele növekszik. Külföldi turisták és látogatók eredményeként növekszik az országba behozott, fogyasztásra szánt pénz.
A projekt nemzeti szint
társadalmi hatása a munkanélküliségen túlmen en az ország
nemzetközi elismertségének és imázsának javítása. A sport-társadalomban ez kiemelten jelentkezik, de hatása a turisztika egyéb területein is meghatározó lehet.
10.4. Határon átnyúló régiós hatás
Környezeti hatás e megközelítésben nem jelentkezik.
A projekt gazdasági hatásainak elemei a következ k: A térségben a turisztikai forgalmat növeli a projekt. A sporttevékenységek és sportturisztika terén dinamizáló hatást fejt ki.
A térségre gyakorolt f társadalmi hatás a turistaforgalom intenzitásának növekedése.
11. A megvalósítás ütemezése
A szükséges ingatlanok megszerzése külön figyelmet és körültekint tervezést igényel!
El zetesen áttekintésre került a projekt megvalósításához szükséges területmennyiség. A bevonandó területek listája (~155 ingatlan) elérhet ; a gát melletti terület (Mézga kertek) önkormányzati tulajdonban van; a mögötte lev területek NFA tulajdonúak; az ezt követ nadrágszíj-parcellák magángazdálkodók tulajdonát képezik.
12. A turisztikai, idegenforgalmi, sport hasznosíthatóság lehet ségei
A projekt, komplexitásából adódóan összetett és széleskör
hasznosítási lehet ségeket
biztosít. A korábban említett 3 alapfunkció (versenyek, edzések, szórakozás és gyakorlás) közül az els kett kifejezetten a pálya-objektumhoz köthet , a szórakozás és gyakorlás pedig a tározókhoz kapcsolódik.
A hasznosítás során megkülönböztethetünk els dleges, másodlagos és harmadlagos lehet ségeket.
a) Els dleges hasznosítás: Kifejezetten a szlalom-sport és evezés iránt érdekl d , ezt
z
profi és privát
sportolókat célozza meg.
b) Másodlagos hasznosítás: A sporthoz kapcsolódó egyéb lehet ségek, amelyek inkább a szórakozás, egészséges id töltés oldaláról igyekeznek látogatókat vonzani.
c) Harmadlagos hasznosítás: Olyan
további
lehet ségek,
amelyek
a
komplexum
egyedi
jellegéb l
és
nagyságrendjéb l, illetve fizikai kapacitásaiból adódnak. Ide tartoznak például az események, szórakoztató rendezvények, kiegészít szolgáltatások.
A f bb turisztikai hasznosítási lehet ségek ezek alapján:
Pálya
Tározó I. Tározó II. Tározók közötti csatorna Pálya környéke Tározók környéke
Els dleges hasznosítás Versenynapok Verseny-el kész. Edzés
Másodlagos hasznosítás
Harmadlagos hasznosítás
Csónakázás Gyakorlás Gyakorlás
Koncert
gördeszka görkorcsolya görsí motoros vízisí futópályák kerékpárpályák
Szálláshely Étterem Vendéglátó egység Koncert
Az egyes lehet séges számbavétele, elemzése és bevételi/forgalmi potenciállá fordítása a kés bbiekben elkészítend részletes Marketing terv feladata.
Összegzés
Az el -elemzés f konlúziói összegezve: A pálya a Rába esése szempontjából megvalósítható! (FIZIKAI AKADÁLY NINCS) A lehet ségeket és adottságokat figyelembe véve, szükség van egy tározóra a vízhozam pufferelésére. (M SZAKILAG MEGOLDHATÓ) Tekintettel arra, hogy a Rába esése és vízhozama miatt nagy esélye van, hogy id nként rá kell segíteni a pályára; célszer nek t nik egy áramtermel kisvízier m létesítése. (GAZDASÁGILAG MEGTÁMOGATHATÓ) A szükséges vízmennyiség megoldható, de a rendelkezésre álló vízzel mindenképpen takarékoskodni kell! Vagyis, csak akkor szabad menni a pályának, ha tényleges esemény (verseny, el készület, edzés, gyakorlás) van rajta. (OPTIMALIZÁLANDÓ A M KÖDÉS) A pálya és a tározók kialakításának költsége 1 MrdFt körüli nagyságrend; ha ehhez hozzávesszük az er m
alprojektet is; a város kb. 1,3 Mrd Ft-nyi beruházással
gazdagodik. (Mrd-OS NAGYSÁGREND PROJEKT) A
komplett
projekt
nagy
biztonsággal
fenntartható
módon
m ködtethet .
(ÜZLETILEG FENNTARTHATÓ) Tekintettel arra, hogy a projekt a Rába árterén valósul meg, feltétlenül foglalkozni kell a részletes kidolgozás során ezen helyzet kezelésével; mind építészeti-vízügyi, mind üzleti kockázati, mind finanszírozási szempontból. (KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOKAT KEZELNI KELL)
Összegzés az önkormányzat szempontjából:
Bevételi lehet ségek: Helyi adók (vízier m , pálya m ködtet , kiszolgáló vállalkozások) Terület haszonbérlet (ha pl. bérletbe adja a pálya-projekt számára az önkormányzat a területet) Fürd bevételének növekedése A megnövekedett vendégforgalom által generált közvetett bevételek
Lehetséges kiadások, feladatok: Területek megszerzése Engedélyezési folyamat segítése + szerepvállalástól függ en
A konkrét bevételek és kiadások alapvet en a projektben való önkormányzati részvétel mértékét l és módjától függnek.
A projekt állása:
Ahova eljutottunk: El -megvalósíthatósági tanulmány: NAGYJÁBÓL TUDJUK, MIT AKARUNK
Döntési pont: Menjen-e a város tovább?
LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁK: Alternatíva DÖNTÉS
1. Alternatíva
2. Alternatíva
3. Alternatíva
4. Alternatíva
A projektet
Folytatjuk a
Folytatjuk a
Folytatjuk a
leállítjuk
projektet; a
projektet; a
projektet; a
projekt komplett
projekt komplett
projekt komplett
kidolgozását* a
kidolgozását* a
kidolgozását* a
város végzi
város a
város a
megvalósít
megvalósít
(befektet ,
(befektet ,
m ködtet )
m ködtet )
partnerekkel
partnerekre bízza
megosztva végzi El nyök
Hátrányok
Nincs további
Kész projekt áll el ,
A város költségei
A város költségei
munka, nincs
amely teljes
csökkennek,
minimálisak
további költség
egészében a város
ugyanakkor a
tulajdona
kontrollja jelent s
(értékesíthet )
marad a projekten
Jelent s költség
Széles
A város kontrollja
város a projekt
együttm ködést
szinte teljesen
által, nem lesz
kell kialakítani; ez
megsz nik
többlet-bevétel
jelent s energiákat
Nem épül tovább a
igényel Kockázatok
Kés bb már nem
Ha mégsem valósul
Az érdekközösség
Az érintettek
lesz id szer a
meg a projekt, a
sérülhet
elviszik a projektet
projekt
veszteség a városon marad
* a komplett kidolgozás tartalmazza a következ részben felsorolt elemzéseket, terveket
más helyszínre
Egyéb
A részletes kidolgozás során a következ elemzéseket, terveket javasolt elkészíteni:
M szaki tervek, engedélyek (tározók) M szaki tervek, engedélyek (pálya) A Rába Natura 2000 kötöttségéhez kapcsolódó elemzés Vízhozam-optimalizálási elemzés Részletes környezeti hatástanulmány Részletes megvalósíthatósági tanulmány Üzleti terv Marketing terv
Természetvédelmi javaslat Szlalompálya Projekt, Szentgotthárd beruházás el zetes hatástanulmányának elkészítéséhez, tervezési munkájához a Rába védett zoológiai értékeire való tekintettel
A Szentgotthárdi Szlalompálya projekt el -megvalósíthatósági tanulmánya is utal rá, hogy a tervezett beruházás által érintett terület az rségi Nemzeti Park része, így jogszabályi el írás rendelkezik a környezeti hatástanulmány készítésér l. A Rába völgy érintett szakasza egyben Natura 2000-es terület is, így az európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés területekre vonatkozó el írások is vonatkoznak a hatásterületre (275/2004.(X.8.) Korm. Rendelet) A tervezett beruházás amellett, hogy a Rába f medrét érintetlenül hagyja, a tervezett víztározók területén, a versenypályán, valamint a versenypálya alatt, a természetes vízjárástól eltér , esetenként jelent sen változó mennyiség és áramlási sebesség , továbbá a tároztatás következtében egyes fizikai és kémiai tulajdondonságaiban változó vízjárást és vízmin séget fog eredményezni. Hasonlóképpen (várhatóan pozítív) változások következhetnek a beruházás megvalósulása esetén a víz hosszirányú átjárhatósága tekintetében is. A fentiek alapján a Rába érintett szakaszán el forduló védett állatfajok ismeretében az alábbi fajok, illetve állatcsoportok esetében tartom feltétlenül indokoltnak a hatástanulmány készítését. Ízeltlábúak Kérészek Denevérszárnyú kérész (Oligoneuriella rhenana) A Rába érintett szakaszáról is ismert védett faj. Szitaköt k Erdei szitaköt (Ophiogomphus cecilia) Védett, Európában sulyosan megfogyatkozott, számos helyen a kipusztulás szélére sodródott faj. Jelent s állománya él a Rábában. Javasolt szakért (vizirovarok): Kovács Tibor zoológus Mátra Múzeum, Elérhet ség: Mátra MúzeumH-3200 Gyöngyös Kossuth u. 40.Tel.: 06-36 (37) 505-530 36-06-37/311-884
Gerincesek Körszájúak Dunai ingola (Eudontomyzon mariae)
4A fokozottan védett faj hazai állományának jelent s része a hatásterületen él. Stabil és szaporodó állományát több szerz is közölte a beruházás közvetlen környezetében lév Grajka- és Szakonyfalui-patakokból. Halak : A Rábára jellemz védett halfajok. Kiemelten: magyar bucó (Zingel zingel), német bucó (Zingel streber), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer). Javasolt szakért (Körszájúak, halak): Sallai Zoltán halbiológus Elérhet ség: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; Közép-Tisza-Jászság Természetvédelmi Tájegység 5000 Szolnok, Tabán 50.(56) 376-899; e-mail:
[email protected]
Dr. Szinetár Csaba zoológus, NP Tanácsának tagja Szombathely, 2007. 10.20.
JELENTÉS a Képvisel -testület 2007. október 31-i ülésére A lejárt határidej határozatokról, a két ülés között történt fontosabb eseményekr l, valamint a hivatal munkájáról. Lejárt határidej határozatok:
329/2006. számú határozat 7. pontja Egyeztetést folytattunk a F polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Ügyosztályának vezet jével valamint jogászával a szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonában helyi lakosok számára legfeljebb öt fér hely biztosítása érdekében. Az erre vonatkozó írásban benyújtott kérelmünknek kértük a F városi Közgy lés elé terjesztését; ez várhatóan december vagy 2008. január hónapban fog megtörténni. Költségvetési koncepciónk készítésének idejére visszajelzést kértünk a program esetleges pénzügyi kihatásairól. Két ülés közötti építéshatósági feladatok: - Lakóház építésére kiadott engedélyek száma: - Lakóház használatbavételi engedélyek száma: - Lakóház b vítési, korszer sítési engedélyek száma: - Magánszemélynek kiadott engedélyek száma(épít.haszn.): - Nem magánszemélyek részére kiadott engedélyek száma: - Telekalakítások száma: - Hatósági,szakhatósági engedélyek, nyilatkozatok száma: - Építésrendészeti eljárások száma:
2 2 3 5 3 4 4 1
Tájékoztató a két ülés között történt fontosabb eseményekr l: Jogi és Koordinációs Iroda:
A III. Béla Szakképz Iskola és Kollégium tájékoztatása a jöv ben indítandó szakokról A Polgármesteri Hivatal tájékoztatást kért a III. Béla Szakképz Iskola és Kollégiumtól a következ kérdések tekintetében: A 2008/2009-es tanévben ill. a jöv ben mely szakok elindítását tervezi az iskolában? Az indítani kívánt szakok mely szempontok alapján kerülnek kiválasztásra? Megfelelnek-e ezek az aktuális munkaer piaci keresletnek? Az indítani kívánt szakokhoz rendelkezik-e a megfelel feltételekkel várható tanulólétszám, megfelel pedagógusképzettség stb. ill. el reláthatólag szükséges-e valamely fejlesztéseket/változtatásokat tervezni? Bedics Sándor igazgató az alábbiakról tájékoztatta a Hivatalt: Az iskola 2008/2009. tanévre meghirdetett szakmakínálata: SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK Tagozat Szakmacsoport Szakképesítés Képzési Egyéb kód id információ
Felvehet létszám
01
Informatika
Informatikai Rendszergazda
6
02
Vendéglátásidegenforgalom
Vendégl s
6
03
Környezetvédelem- Települési környezetvédelemi vízgazdálkodás technikus
04
Elektrotechnikaelektronika
Automatikai m szerész
6
05
Faipar
Fa-és bútoripari technikus
6
Tagozat Szakmacsoport kód 11 Faipar
6
Nyelvi el készít ECDL Nyelvi el készít EBCL Nemzetközi gazdasági oklevél EBCL Nemzetközi gazdasági oklevél EBCL Nemzetközi gazdasági oklevél CNC faipari gépkezel tanúsítvány EBCL Nemzetközi gazdasági oklevél
SZAKISKOLAI OSZTÁLYOK Szakképesítés Képzési Egyéb id információ Bútorasztalos 5 CNC faipari gépkezel tanúsítvány
12
Kereskedelemmarketing
Élelmiszer-vegyi áru- eladó
4
13
Szakács
5
14 15
Vendéglátásidegenforgalom Könny ipar Gépészet
N i szabó Géplakatos
5 5
16
M vészet
Fazekas
4
EBCL Nemzetközi gazdasági oklevél
15
15
12
12
12
Felvehet létszám 12
12
12
CNC fémipari gépkezel tanúsítvány
12 12
12
A III. Béla Szakképz Iskola és Kollégium a küldetés nyilatkozatában megfogalmazottak szerint Szentgotthárd város és környéke, Körmend és térsége, valamint az rség mindenkori társadalmi- gazdasági és munkaer piaci igényeinek megfelel en alakítja ki szakma-
struktúráját. Ennek érdekében széleskör partnereivel.
párbeszédet folytat közvetlen és közvetett
Rendszeresen részt vesz a korábban Vas Megyei, ma Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ munkaer -piaci igények ismertet jén, az általa szervezett Képzési Kiállításon. Az internetes honlapján megjelen tájékoztatások támpontot adnak a képzési kínálat kialakításában. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által közétett információk, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával való kapcsolattartás, a Gyáriparosok Megyei Szövetségének ülésén való részvétel további segítséget jelent az iskola számára a szakmastruktúra kialakításában. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által a szakképzés fejlesztésére kiírt decentralizált pályázatok nyomon követése újabb információ forrása. Az iskolában szervezett partnertalálkozókon a gazdasági életet szerepl i közvetlenül tájékoztatják iskolánkat az igényekr l. Az iskolai pályaválasztási Nyílt Napján aktívan vesznek részt azon partnereink, akik számára képzéseinket kínáljuk. Az iskolában végzett tanulók továbbtanulási és pálya nyomon követési mérése további információként szolgál a szakma struktúra kialakításában. Az általános iskolákkal való kapcsolattartás eredményeként a szül i, tanulói igények ismerhet k meg. A széles szakma kínálat azon társadalmi elvárást is tükrözi, hogy az iskola beiskolázási körzetében lehet ség szerint a szül k és a tanulók megtalálják azokat a képzéseket, amellyel, mint leend munkavállalók megtalálják számításaikat a lakóhelyük közelében. A képzési kínálatban az érettségit adó szakközépiskolai és az érettségi vizsgát nem igényl szakiskolai képzések egyaránt megjelennek. Ennek célja, hogy a térség a ,,kétkezi munkás és a magasabban képzett munkaer -igényének is megfeleljen a képzési választék. Meg kell azonban említeni, hogy a szakképesítések kiválasztásánál, az aktuális munkaer piaci kereslet nem minden esetben lehet mérvadó, hiszen a nappali iskolai rendszer képzések id tartama 4-6 év. Ilyen távra a munkaer -piaci aktualitás a szakmai vizsga id pontjára már id szer ségéb l veszíthet. Sajnos, a közelmúltban történ felméréseink is azt mutatták, hogy maguk a munkáltatók sem rendelkeznek hosszabb távú munkaer -szükséglet igény meghatározással. Így a széles körben szerzett információk körültekint mérlegelése alapján nyílik lehet ség a tervezésre. Az iskola a térség adottságaira a gazdaság és a munkaer -piac és a szül k, diákok elvárására alapozva több szakmacsoport számára nyújt képzési lehet séget. Az informatika a mai élet minden területén nélkülözhetetlen, így a szakközépiskolai szakon továbbra is a kiemelt képzések közé tartozik. Jó eséllyel indulnak ezen a szakon tanuló diákok a fels oktatási intézményekbe is. A vendéglátás-idegenforgalmi képzések a szakközép- és szakiskolai tagozaton egyaránt megtalálhatóak. Szentgotthárd Város Önkormányzata a 230/2003. (III.26.) sz. határozatával a 2003-20006. évi Társadalmi Gazdasági Programjában megfogalmazott igényére, a Magyar Turizmus Rt. Nyugat-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottsága támogatására alapozta az iskola a vendéglátó technikus, az új képzési jegyzék szerint a vendégl s képzését, valamint szakiskolai szakon a szakács és vendégfogadós képzést. Az idei tanévben bocsátja ki az els ként beiskolázott vendéglátó technikus tanulókat.
A környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban a korábbi igények alapján a gépészeti szakirányú környezetvédelmi technikus képzés iránt merült fel igény. A visszajelzések alapján az elhelyezkedésük a vártnál kedvez tlenebbül alakult, ezért a következ tanévt l a települési környezetvédelmi technikus képzés indul. Az elektrotechnika-elektronikai szakmacsoportban a korábbi automatizálási technikus képzést az új képzési jegyzék szerinti automatikai m szerészképzés váltja fel. A General Motors Powertrain Magyarország szentgotthárdi gyára a szakmai egyeztetés során fogalmazta meg ezt az igényét. A faipari szakmacsoportban, a szakiskolai képzésben az új képzési jegyzékben szerepl bútorasztalos képzés került meghirdetésre. A Munkaügyi Alap Képzési alaprész 2007. évi decentralizált pályázatában a Regionális Fejlesztési és Képzési Tanács Vas megye vonatkozásában a bútorasztalos szakképesítést, mint hiány szakképesítést jelölte meg. (Az iskola e képzésére irányuló 2007. évi pályázatával a nyertes pályázók között van.) Ugyanezen dokumentumban a faipari mérnök is, mint szükségelt képzés jelenik meg. Az iskola az érettségit igényl képzésében a bútoripari technikus képzést jelölte meg azzal a szándékkal, hogy a képzésben résztvev k jó eséllyel indulhassanak egy magasabb szint képzés felé, vagy a térség adottságaira alapozva a szakma középszint vezet i igényét tudja kielégíteni. A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a bolti eladó képzés, a kis és nagykereskedelmi egységek utánpótlását hivatott megoldani. A gépészeti szakmacsoportban a géplakatos szakma iránti igény újra jelentkezett.(Az iskola e képzésére irányuló 2007. évi pályázatával szintén a nyertes pályázók között van.) A könny ipari szakmacsoport n i-szabó képzése els sorban a társadalmi elvárásoknak kíván eleget tenni. A kis beruházást igényl , otthon végezhet munka, az egyéni vállalkozás lehet sége sok család számára jelenthet megoldást. A m vészet szakmacsoporton belül található fazekas képzés az rség, mint kiemelten magas munkanélküliségi mutatóval rendelkez térség foglalkoztatási gondját hivatott enyhíteni. A képzés tárgyi és személyi feltételei Az iskola az elmúlt id szakban többszöri képzési profilváltást hajtott végre annak érdekében, hogy rugalmasan igazodjon a társadalmi, gazdasági, munkaer -piaci elvárásokhoz. A képzés tárgyi feltételeinek biztosítását f ként a szakképzési alapból és a nyertes pályázati forrásokból tudta megvalósítani. A képzések humáner forrás szükségletét els sorban a rendelkezésre álló személyi állományának átképzésével, továbbképzésével oldotta meg. Szükség esetén óraadókat alkalmaz. Mind a tárgyi, mind a személyi feltételekben történ változtatások a fejlesztés szükséges velejárói, melyeket a mindenkori képzési igények hívnak életre. Összegzés: Az iskola 2008/2009. tanévére meghirdetett szakirányai megfelelnek az aktuális munkaer piaci igényeknek.
A neveléshez-oktatáshoz szükséges humáner forrás és tárgyi feltételrendszer jó színvonalon rendelkezésre áll. Fejlesztend terület: fémipari alapképzéshez, szakmai gyakorlati képzéshez tárgyi eszközrendszer korszer sítése, b vítése; informatikai eszközrendszer folyamatos fejlesztése; vendéglátás-turisztika gyakorlati oktatási feltételrendszer b vítése. Hatósági és Okmányiroda:
1. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Felügyel ségével országos vizsgálat keretében hivatalunk részt vett a gyermekélelmezési intézmények ellen rzésében. Ennek keretében az iskolavezetés és a tanulók körében reprezentatív felmérésre került sor, ami tájékozódás az iskolai közétkeztetés pályázatáról, továbbá mennyire elégedettek az iskolai közétkeztetés színvonalával. 2. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyel sége a fiatalkorúak szeszesitallal és dohányáruval történ kiszolgálása témakörben utóellen rzést végzett Szentgotthárdon, a felügyel ség koordinálásával, társhatóságok és fiatalkorú tanúk bevonásával. Az ellen rzések során a fiatalkorúakat nem szolgálták ki. 3. Az Okmányirodában az okmány nyomtatók amortizációs cseréjére került sor a KEK KH részér l. Beszerzés alatt van az Okmányirodába érkez ügyfeleket tájékoztató elektronikus rendszer. 4. Az ebek szervezett évenkénti veszettség elleni véd oltására az idén is október hónapban kerül, illetve került sor. 17 helyszínen és 26 különböz id pontban, így remélhet leg minden kutyatulajdonos talál számára megfelel id pontot és helyszínt kutyája beoltására. 5. Szeptember 27-én leltározásra került sor a IV. számú háziorvosi körzetben. Dr. Birtha Gyöngyike október 1-t l megkezdte helyettesítés formájában a háziorvosi rendelést. A rendelési id t a Hivatallal egyeztette, melyet több helyen is meghirdettünk, továbbá a doktorn helyi megismertetése érdekében a Városi Televízióval riportot készítettünk Róla. 6. A Gyermekétkeztetési Alapítvány a Sodexho Pass Hungária Kft-vel közösen az önkormányzatokon keresztül országos pályázatot írt ki a rászoruló családok támogatására. A pályázat keretén belül 3 helyszín 50 rászoruló családját segíti a Sodexho Pass 15.000 Ft értéku utalvánnyal, melyet családonként kapnak meg a nyertes pályázók. A családokat a Sodexho Pass Hungária Kft. és a GYEA viszi el bevásárolni egy helyi szupermarketbe, ahol az utalványok kizárólag élelmiszerre fordíthatók. Szentgotthárd Város Önkormányzata a pályázaton részt vesz, annak beadási határideje október 25. A pályázaton való részvételhez önrész biztosítása nem szükséges. 7. Szeptember végéig valamennyi kistérséghez tartozó önkormányzat Képvisel testülete jóváhagyta a Társulási megállapodás közösségi pszichiátriára vonatkozó módosítását. Ezen szociális ellátás iránti m ködési engedély kérelmet benyújtottuk a Nyugatdunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Vas Megyei Területi Osztályára.
M szaki Iroda:
- Befejez dött a Vörösmarty u, Eötvös u. burkolat felújítása. Kivitelez Magyar Közút Kht - Befejez dött a Vakarcs u. Zöldmez u. és Fels mez u. közötti szakaszának kétréteg bitumen emulziós (HB-s) zárása. Kivitelez STRABAG Zrt. - Befejez dött az Új u, Fels u, Madách u. Duxler u. Fels u, Madách u. közötti szakasza, burkolat meger sítési munkája. Kivitelez : COLAS kft. - Folyamatban van a Fels u, Új u. padkázása. Kivitelez COLAS kft - Folyamatban van a városi zárt csapadékcsatorna hálózat megrendelt szakaszainak mosatása. Kivitelez : VASI FLORA kft. - Folyamatban van a Hegyi u. 2 x 30 m-es, a Máriaújfalui u. 38 m-es szakaszán a balesetveszélyes nyílt árok zárttá tétele, továbbá a Radnóti u. É-i oldali árok szakaszának (255.0 m) folyásfenék lapozása. Kivitelez : Vízéptek Bt. - Megtörtént a Hétház u, Gyertyános u. D-i végében egy-egy rácsos csapadék folyóka építése. Kivitelez : Közszolgáltató Vállalat. - A rábatótfalui törmeléklerakó kötelez bezárása miatt - egyeztetve a MÜLLEX kft-vel - a lakossági sittet a jöv ben a Közszolgáltató Vállalat telephelyén elhelyezésre kerül 13.5 m3 es sitt szállító konténerbe lehet elhelyezni. - Szentgotthárd-Jakabháza városrész közlekedésbiztonságának javítása céljából, pályázati forrás igénybe vételével (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ /KKK/ az GKM Útpénztár el irányzat), sebességkijelz táblákat szándékozunk kihelyezni Bemutatásra került a CHIRON projekt 2007. október 4-5. között Kulturális örökségvédelem a turizmusban címmel konferencia került megrendezésre a Nemzeti Múzeum dísztermében, az ajkai kistérség, Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás HERITOUR elnevezés projektjének keretében. A projekt szintén az INTERREG IIIB programon keresztül részesül Európai Uniós támogatásban, akárcsak a CHIRON projekt, amelyben Szentgotthárd Város Önkormányzata partnerként vesz részt. A konferencia második napján közvetlenül a Végtelen utazás utak térben és id ben cím kiállítás megnyitója el tt került sor a CHIRON projekt bemutatására, Szentgotthárd a magyarországi barokk út kapuja címmel. Norvég Alap pályázat
Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Az európai örökség meg rzése cím felhívására a Szentgotthárdi Barokk Templomért Alapítvány pályázatot nyújtott be A szentgotthárdi barokk m emlék templom és környezetének rekonstrukciója címmel. A pályázat a 141.482.000,- Ft összköltség beruházás esetében 90 %-os támogatás elnyerésére adna lehet séget, amelyb l megvalósulhatna a templom oldalépületei tet szerkezetének, nyílászáróinak cseréje, küls vakolás, festett üvegablakok, sérült freskók és a templom környezetének rekonstrukciója. A pályázat elkészítésében az EU Integrációs és Gazdaságfejleszt Csoport nyújtott segítséget. Pénzügyi Iroda:
Bevétel kiadás alakulása Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. évi költségvetési helyzete rendkívül fegyelmezett gazdálkodást követel meg mind az intézmények, mind a Képvisel -testület részér l. Ennek érdekében a 2006. évhez hasonlóan ez évben is havonta beszámolunk a bevételek és kiadások alakulásáról a pénzforgalmi adatok alapján. Folyószámla hitelünk 2007. szeptember 1-én: Bevételek szeptember 1 szeptember 30.: Kiadások szeptember 1- szeptember 30.: Elszámolási számla egyenlege szeptember 30.:
- 319.691.834,- Ft 411.557.875,- Ft - 208.747.531,- Ft - 116.881.490,- Ft.
Pályázatok: Pályázatot nyújtottunk be a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésér l szóló 2006. évi CXXVII. törvény 5. sz. mellékletében meghatározott központosított el irányzatok körében: - A helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatására - 2007. szeptember 1-t l a pedagógusok kötelez óraszámainak növekedése miatt a SZOI-ban végrehajtott létszám-csökkentési döntésekhez kapcsolódó többletkiadások jogszabály által támogatott részének finanszírozására. - Az alapfokú m vészetoktatás támogatására - A SZOI Takács Jen Alapfokú M vészetoktatási Intézményegység min sítési eljárásának II. szakaszában. Benyújtottuk a Helyi Vidékfejlesztési Iroda m ködésének támogatására kiírt pályázat els id közi elszámolását. Elkészítettük és benyújtottuk a Magyar Államkincstár (MÁK) felé az id közi PM-infót, mérlegjelentést és a részesedésjelentést. A MÁK felé megküldtük a 2006. évi szociális és közoktatási normatívák felülvizsgálatának és a 2007. szeptember 1. és december 31. közötti id szakra igényelt közoktatási normatívák felülvizsgálatának adatszolgáltatását. Az egy éve elfogadott rendeleteink átvizsgálása:
SZMSZ-ünk értelmében az egy évvel korábbi rendeletek hatályosulását figyelemmel kísérjük és ha szükséges korrigáljuk. Rendeletek felülvizsgálata:
-
-
-
-
A 30/2006.(X.12.)és a 31/2006.(X.27.) rendeletek a Szentgotthárd Város Önkormányzata Szervezeti és M ködési Szabályzata valamint mellékletei módosításáról változtatatást nem igényelnek. A 32/2006.(X.27.) rendelet a Képvisel -testület , valamint bizottságai részére megállapított tiszteletdíjakról, természetbeni juttatásokról és költségtérítésr l szóló rendelet módosítás változtatást nem igényel. A 33/2006.(X.26.) rendelet a Szentgotthárd Város Önkormányzata intézményeiben az élelmezési nyersanyagnormák megállapításáról szóló rendelet módosítására a mostani képvisel -testületi ülésen kerül sor. A 34/2006.(X.27.) rendelet a Bursa Hungarica Fels oktatási Önkormányzati ösztöndíj elbírálásának szabályairól szóló rendelet módosítás változtatást nem igényel.
Törvényességi észrevétellel kapcsolatos ügy: - A Nyugat Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt tett a Víz- és csatornadíjak megállapításáról szóló 2/1994. (I.27.) ÖKT rendeletet módosító 43/2006.(XII. 14.) ÖKT rendeletünkre, miután egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozva az ország gyakorlatilag összes önkormányzati vízdíjrendeletét törvénysért nek min sítették. A T. Testület májusi ülésén 131/2007. sz. határozatával elfogadta ezt az észrevételt és el írta, hogy december 31-vel új tartalmú rendeletet kell el terjeszteni. Egy újabb alkotmánybírósági döntés értelmében viszont kiderült: önkormányzati rendeletünk MÉGSEM TÖRTVÉNYSÉRT . Ennek eredményeképpen a rendeletünkön ilyen szempontból nem kell változtatni. Képvisel i felvetésekre válasz:
Labricz Béla: Jakabháza városrészen pályázati forrást igénybe véve (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ /KKK/ az GKM Útpénztár el irányzat), sebességkijelz táblákat szándékozunk kihelyezni a 8-as út lakott területre ér szakaszain Dömötör Sándor: Az Árpád u. és Szabadság liget keresztez déséhez közeli gyalogos átkel helynél a közlekedés biztonságát zavaró fa lombkoronájának gallyazását a Közszolgáltató Vállalattól megrendeltük. Dömötör Tamás: A Széll Kálmán téren, a Centrál Kávéház melletti parkolóból való biztonságos kihajtást el segít tükör kihelyezését az útkarbantartási keret kimerülése miatt csak a jöv költségvetésünkben tudjuk szerepeltetni. A kérdéssel egyébként a forgalomszervezéssel foglalkozó novemberi testületi ülésen még foglalkozni fogunk. Szentgotthárd, 2007. október 24. Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
Szentgotthárd Város Önkormányzata által benyújtott pályázatok helyzete 2007. október 17-én CÍME
KIÍRÓ
Önkorm-i szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat- Ny-Dunántúli Reg. felújításának támogatása Új Fejlesztési Tanács utca - Fels utca - Duxler utca -Madách utca
Önkorm-i szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat- Ny-Dunántúli Reg. felújításának támogatás Fejlesztési Tanács F vég utca
Önkorm-i szilárd burkolatú Ny-Dunántúli Reg. belterületi közutak burkolat- Fejlesztési Tanács felújításának támogatás Eötvös utca -Vörösmarty utca
SZOI Széchenyi István Általános Iskola lapostet szigetelés fejlesztés
Ny-Dtúli Reg. Fejl. Tanács HÖF CÉDE
Magyarország legjobban fejl d vidéki turisztikai desztinációja
Magyar Turizmus Zrt.
Jóléti és parkerd fenntartás támogatása (Hársas-tó)
Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Id sbarát Önkormányzat Díj
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Virágos Magyarország Magyar Turizmus Zrt. Környezetszépít Verseny Közkincs Program
Oktatási és Kulturális Minisztérium
HAT.SZÁM
TELJES ÖSSZEG
ELNYERT ÖSSZEG
75/2007. sz. Képv.test. hat. 1. pont
7.571.527,-Ft
NYERT támogatás: 2.548.979,- Ft
75/2007. sz. Képv.test. hat. 2. pont
15.816.000,-Ft
Nem nyert
75/2007. sz. Képv.test. hat. 3. pont
5.600.752,-Ft
NYERT támogatás: 2.800.376,- Ft
77/2007. sz. Képv.test. hat.
7.300.000,-Ft
NYERT támogatás: 4.380.000,- Ft
-
-
Nem nyert
N
NYERT támogatás: 402.000,-Ft
N
-
149/2007. sz. Képv.test. hat.
-
Oklevélben részesült
-
-
Elbírálás alatt
114/2007 sz. Képv.test. hat..
4.950.000,- Ft
Nem nyert
CÍME Lelátó biztosítása a szentgotthárdi városi sportcsarnokban
CHIRON (Barokk út)
KIÍRÓ
HAT.SZÁM
TELJES ÖSSZEG
ELNYERT ÖSSZEG
52/2006. sz. Képv.test. hat.
7.142.857.- Ft
NYERT támogatás 5.000.000.-
SPO-KSL-06 Nemzeti Sporthivatal (2006.03.02.)
INTERREG IIIB CADSES
224/2006. sz. Képv.test. hat.
Szentgotthárdi barokk templom felújítás II. ütem
EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus.
Pályázó a Szentgotthárdi Barokk Templomért Alapítvány
Az országos f utak átkelési GKM megbízásából szakaszain a forgalom Közlekedésfej-lesztési csillapítására, a gyalogosok Koordinációs Központ védelmének növelésére, a járm vek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozások SzentgotthárdJakabházán sebességkijelz (2 db) berendezés telepítése
51.000.000.-Ft
NYERT támogatás 38.250.000.- Ft
552.125,141.482.000,- Ft
Elbírálás folyamatban
2.647.498,- Ft
Pályázat benyújtásának határideje: 2007. október 31.
UTÁNKÖVETÉS Határon átnyúló szennyvíz- MeH csatornázás 2. fázis PHARE CBC2002/000-317-01 Határon átnyúló környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok (2003.09.15.)
-
-
-
1
M
1
CÍME Szentgotthárd-Mogersdorf összeköt út
KIÍRÓ
HAT.SZÁM
TELJES ÖSSZEG
ELNYERT ÖSSZEG
-
-
Phare CBC 2003 AU/HU Határon átnyúló közlekedési infrastruktúra hálózatok -
Beszámoló A Képvisel testület 2007. október 31-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Polgármesteri Hivatal hatósági tevékenységér l Tisztelt Képvisel testület! A hatósági tevékenységr l szóló beszámolót a Képvisel testület önálló napirendként 2005-ben tárgyalta, azonban a négyéves önkormányzati munka értékelésének keretében szintén készült tájékoztató ezen témakörben 2006-ban, jelen értékelési id szak 2006. október 1-t l 2007.szeptember 30-ig terjed id szakot dolgoz fel. Hatósági tevékenység a Hivatal valamennyi szervezeti egységében folyik. I. Általános áttekintés A hatósági tevékenység min ségét, színvonalát, eredményességét nemcsak az anyagi jogszabályok maradéktalan betartása, hanem az is befolyásolja, hogy a jogalkalmazás milyen eljárásban, milyen eljárási garanciák mellett történik. 2005. november 1-én lépett hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL.tv. (továbbiakban: Ket.), amely fenntartva az el z eljárási törvény jelenleg is alkalmazható korszer rendelkezéseit számos új megoldást is bevezetett. Bevezetésképpen a legfontosabb eljárásjogi intézményekr l szólunk néhány szót. Az új eljárási törvény szerint a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar, a magyar nyelvet nem ismer ügyfél a fordítási és tolmácsolási költség viselése mellett kérheti, hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetít nyelven megfogalmazott kérelmét. Településünk határmentisége ellenére nem kellett az új nyelvhasználati szabályokat alkalmazni, az elmúlt id szakban egy ügyfél jelent meg mindössze tolmáccsal a Hivatalban. A Ket. kib vítette az ügyfél fogalmát, többféle jogalappal kerülhet valaki ügyféli pozícióba. Ez magát az ügyintézési határid t nem növelte, de bonyolultabbá vált az eljárás, több id t vett effektíve igénybe az ügyek intézése; pl. gyermekjogi képvisel esetenkénti részvétele a gyermekvédelemmel kapcsolatos eljárásokban vagy a m ködési engedélyezési eljárásokban mutatkozott ez.
Az iratbetekintési jog gyakorlásának lehet ségével f ként a gyámhivatali eljárásban éltek ügyfeleink. A jegyz i hatáskörben lév gyámügyekben is gyakorta élnek az ügyfelek (szül k) ezzel a joggal. Ez leginkább a gyermekükr l készült iskolai, óvodai jellemzés iránti érdekl désben merül ki, esetenként azokat a jegyz könyveket olvassák el, amely azokat a tanúvallomásokat tartalmazza, melyen az értesítés ellenére nem jelentek meg. Továbbá el fordult még gépjárm igazgatási illv. építéshatósági eljárásban. A betekintési jog hatósági döntéssel való korlátozására nem került sor. Hatáskör ill. illetékesség hiánya miatti áttétel az Okmányirodában eddig csak a székhelyet megváltoztató egyéni vállalkozók ügyei esetében történt, azonban gépjárm ügyintézés során jóval gyakrabban. A gyermekügyekben ugyancsak gyakoribb az illetékesség miatti áttétel például a családbafogadási, vagy kapcsolattartási ügyekre. A F városi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonának lakóinál hagyatéki eljárásban fordul el , hogy nem Szentgotthárdon történ haláleset halottvizsgálati jegyz könyvének hagyatéki példányát a tartózkodási helyre Szentgotthárdra küldik. Más hatósági területen nem jellemz . Gépjárm , vezet i engedély, személyazonosító igazolvány, útlevél, népesség nyilvántartás, és anyakönyvi ügyekben a személyes megjelenés szükséges. Míg a vállalkozói igazolvány, a m ködési engedély, kereskedelem, vendéglátás terén és általában a hatósági ügyeknél az írásban beadott kérelem a jellemz . Kiskorúakkal kapcsolatos ügyekben gyakorta el fordul a jegyz könyvbe foglalt kérelem felvétele, míg gondnoksági ügyekben meghatározóbbak az írásban beadott kérelmek. A szociálpolitikai ügyeknél általánosan alkalmazott a formanyomtatványon való kérelem beadás. Új eleme az eljárásnak, hogy a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról, a kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdek , illetve érintett ügyfelet a beérkezését l számított öt napon belül értesíteni kell. Van olyan ügyfél, aki akkor sem reagál a vele szemben indult eljárásra, ha végs határozati stádiumba érkezik az eljárás, ritkán -inkább olyan esetekben-, amikor a rend rségi ellen rzéskor kerül az okmánya bevonásra, az eljárás megindításáról való értesítést követ en szinte azonnal reagál, s t van amikor már el tte érdekl dik, hogy mit tud tenni ügyének rendezése érdekében. A m ködési engedélyezési ügyekben megtartott helyszíni szemléken, telepengedély ügyben összehívott helyszíni szemléken nem vesznek részt, nem nyilatkoznak. Hivatalból indult eljárás, például felülvizsgálat esetén is alkalmazzuk az ügyfél tájékoztatását. Adóhatósági eljárásban nem jellemz az ügyfél értesítése. Építéshatósági ügyekben negatívan értékelik az általános tapasztalat szerint az
ügyfelek az eljárás megindításáról való tájékoztatást, azonnal a szóbajöhet jogkövetkezményekr l érdekl dnek. Jegyz hatáskörében lév gyámügyeknél ha nem a Családsegít Szolgálat javaslatára, hanem más jelz rendszeri tag jelzésére történt az eljárás megindítása minden alkalommal történik értesítés. Ebben az esetben a gyámhatóságnak a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat javaslata, környezettanulmány készítése szükséges az ügy elbírálásához, az értesítés azért jó, hogy a Szolgálat megkeresése ne érje váratlanul az ügyfeleket. Ezidáig ügyfél még nem kérte a tájékoztatást az eljárás megindításáról az általa indított ügyben Lehet ség van már a közigazgatási hatósági eljárásban is arra, hogy a kérelem meghatározott esetekben érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerüljön. Ennek alkalmazására a Gyámhivatalban volt lehet ség, mivel nem hatósági ügyben beadott kérelemr l volt szó, illetve a kérelem elkésett. A Ket. több esetben teszi lehet vé az eljárás megszüntetését. Erre a legtöbbször akkor került sor, amikor az ügyfél az eljárás megindításáról való értesítés kézhezvételét követ en, vagy a rendelkezésre álló ügyintézési határid alatt kötelezettségét teljesítette pl. gépjárm tulajdonjog változás bejelentésekor. A szociális eljárásokban az eljárás megszüntetésének aránya csekély, leggyakoribb oka a kérelem visszavonása az ügyfél részér l, valamint el fordult még a hiánypótlás elmulasztása is megszüntetési okként. Ezek a megszüntetési okok szerepelnek más eljárásokban is, a gyámhivatalban el fordult még megszüntetési okként az, hogy az eljárás folytatására okot adó körülmény nem állt fenn. Az eljárás megszüntetésére jegyz i hatáskörben lév gyámügyeknél akkor került sor, amikor az eljárás során a Szolgálat javaslatából kiderült, hogy a gyermek nem veszélyeztetett, illetve a veszélyeztetettség mértéke még nem igényel hatósági beavatkozást, alapellátás keretében történ családgondozással a veszélyeztetettség megszüntethet . Az eljárás megszüntetésére 6 esetben került sor az elmúlt 1 évben. Eljárási cselekménynek min sül az eljárás felfüggesztése is. Gépjárm hatósági ügyintézés során 2 esetben fordult el , mindkét esetben azért mert más eljárás vált szükségessé, pl. nem volt bizonyított a tulajdonjog szerzése, vagy kétséges volt a jogügylettel kapcsolatos szerz dés aláírása. Az ügyfél kérte az eljárás felfüggesztését az üzlet m ködési engedélyezési eljárása során a szakhatósági megkereséseket követ en, ugyanis ekkor szembesült az ügyfél azzal a ténnyel, hogy az üzlet nem felel meg az adott profil folytatásához szakhatósági szempontból, ( némi átalakítás szükséges, amely id igényes vagy azért mert anyagi vonzata is van ). Építéshatósági eljárásban kértek felfüggesztést rendezési terv várható változása miatt egy esetben. A Gyámhivatalnál évente 5-6 esetben fordult el kiskorú ügyben felfüggeszt
döntés, melynek okai a következ k voltak: szakvélemény megérkezéséig, bírósági döntésig, más szerv ( végrehajtó ) eljárásának befejezéséig. A Ket. általános ügyintézési határid ként határozza meg a 30 napos ügyintézési határid t, kiskorú ügyfél esetében az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni. Az ügyintézési határid nagy odafigyelést igényel minden ügyintéz t l. Gépjárm hatósági ügyintézés terén ha az eljárás megindítását követ 1-2 napon belül megtörténik a kötelezettség teljesítése, akkor azt követ en azonnal megszüntetjük az eljárást nem várunk a 30. napig. A telepengedélyezési eljárás id tartama 60 nap. Egyéb esetekben mivel a hiánypótlási és a szakhatóság eljárásának id tartama nem számít be az ügyintézési határid id tartamába, tartható a 30 nap. A 30 napos ügyintézési határid a szociális ügyek vonatkozásában is tartható, kivételt jelentenek az Egészségügyi, Szociális és Jogi Bizottság hatáskörében lév ügyek, melyek esetében, pl. nyáron ennél jóval hosszabb id alatt intéz dnek el az ügyek. Kiskorú ügyfél esetében, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében megvalósul a soronkívüliség, egyéb ügyekben, pl. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén nehezebben valósítható meg. A 30 napos ügyintézési határid egyszer bb eljárások esetében az adóhatóságon tartható, összetettebb eljárások esetében pl. adóhatóság általi utólagos ellen rzés során feltárt adókülönbözet határozati formában való közlésére, 60 nap áll rendelkezésre. Építési ügyben 60 napos az ügyintézési határid . A gyámhivatalban intézend összes gyermek-, kiskorú ügyben nem tartható a határid , kivitelezhetetlen az ügyfél behívása, idézések, a meghallgatások, szakért i vélemények beszerzése, illetve az ügyek magas száma is a korlátja ennek. Gondnoksági ügyekben általában tartható az ügyintézési határid , némely esetben késlelteti a döntést a belföldi jogsegély. Kiskorú ügyfélnél a soron kívüliség abban az esetben tartható, ha azonnali intézkedést igényel a jegyz i gyámhatóságtól, illetve a védelembe vételi eljárásra a Családsegít Szolgálat javaslatára kerül sor. Amennyiben más jelzésére indul az eljárás, a környezettanulmány elkészítése miatt a soron kívüliség a 30 napos határid ben történ döntést eredményezi csak. A hagyatéki eljárásban belföldi jogsegély kérése esetén ha ott hagyatéki leltár elkészítésére kérjük fel a társhatóságot történhet 30 napon túli ügyintézés. A Ket. hatálybalépését l van arra lehet ség, ha jogszabály lehet vé teszi, hogy a nagyszámú ügyfelet érint eljárásban a hatóság fels fokú végzettség hatósági közvetít t vehet igénybe. Hivatalunkban még hatósági eljárásban nem vett részt hatósági közvetít . Az eljárási jogokban általánosan ismert kizárás intézményének alkalmazása vagy törvényi kötelezettség vagy mérlegelésen alapul, de minden esetben az
elfogulatlan ügyintézést szolgálja. Hivatali kezdeményezésre kizárási ok bejelentése egy esetben volt lakcímügyben, melyet a Közigazgatási Hivatal nem fogadott el. Ügyfél jogi képvisel jének a kérésére 1 esetben kértek kizárást m ködési engedély visszavonására irányuló eljárásban. A Gyámhivatalban saját kezdeményezésre két esetben történt kizárás kezdeményezése gondnoksági ügyben, ügyféli kérelem alapján 3 esetben történt kizárási kezdeményezés. Az új eljárási törvény pontosította illetve b vítette a szakhatóságoknak a hatósági eljárásban való közrem ködését. A szakhatóságokkal nagyon jó kapcsolat alakult ki mind a m ködési engedélyezési, mind a telepengedély vonatkozásában. Az üzletek m ködési engedélyezési eljárására alkalmazandó új kormányrendelet kötelez en el írja ( profiltól függetlenül ) az építésügy, a rend rség és az ÁNTSZ közrem ködését, ami a kapacitásukat megterheli. Probléma ez idáig nem merült fel. A közgyógyellátási igazolványra való jogosultság megállapítása során 2006.12. hó és 2007. 02. hó között folyamatos fennakadás volt, ebben az id szakban a Megyei Egészségbiztosítási Igazgatóság 2 hónapos késéssel küldte meg a szakhatósági állásfoglalásokat. A T zvizsgálati Hatósági Bizonyítvány kiállítása esetében nagyon pozitív tapasztalataink vannak Körmend Város T zoltóságával; segít készek, gyorsak. Az építés hatóság munkáját egyértelm en segítik a szakhatóságok. Az állattartással összefügg ügyekben kért szakhatósági állásfoglalások határid ben megérkeztek. A hatósági döntések körét nagyban színesítette az új eljárási törvény, az eddig dönt en határozatban döntést hozó hatóság eljárási kérdésekben végzéssel rendelkezik, egyezségre hozhatja a feleket, hatósági szerz dést köthet. Az egyezség létrehozása birtokvédelmi ügyekben kötelezettsége a hatóságnak, az elmúlt id szakban egy ügy kivételével létre lehetett hozni egyezséget, ez egyébként nemcsak az eljárást egyszer síti, hanem a vállalt kötelezettség önkéntes végrehajtását is garantálja. Egyezségre 1 esetben került sor vendéglátó üzlet m ködésével összefügg környezeti hatások csökkentése, megszüntetése érdekében a panaszos és az üzemeltet között, ami egy köztes megoldás az üzlet hétvégi éjszakai nyitvatartási idejére vonatkozóan (azóta panaszbejelentés az üzlet m ködésével összefüggésben nem érkezett.) Alkalmazza még az egyezség intézményét a Gyámhivatal, els sorban kapcsolattartási ügyekben, a kapcsolattartás szabályozása során évente körülbelül 3-4 esetben. Hatósági szerz dés alkalmazása közterületfoglalási engedélyek kiadásánál vált gyakorlattá. Megalapozott hatósági döntések a tényállás tisztázása nélkül nem hozhatók. A hatósági eljárásban bizonyítékként alkalmazzuk, szerezzük be különösen az ügyfél nyilatkozatát, iratot, tanúvallomást, szemlér l készült jegyz könyvet, szakért i véleményt, hatósági ellen rzésen készült jegyz könyvet, tárgyi
bizonyítékot. Szociális ügyeknél környezettanulmány készítésével van lehet ségünk arra, hogy az ügyfél által a kérelemben közölt adatok, állítások valódiságát ellen rizzük. Egyes ellátások esetében, pl. ápolási díj rendszeresen ellen rizzük az ápolási tevékenység megvalósulását, illetve min ségét. Más ellátások esetében esetenként végzünk környezettanulmányt. Fontosságára való tekintettel a Ket. külön fejezetben ad részletszabályokat a hatósági ellen rzésre vonatkozóan. Ebben az évben a Polgármesteri Hivatalban egyéként is kit zött cél a hatósági ellen rzések számának növelése A Hatósági és Okmányirodában az elmúlt egy évben 50 esetben éltünk a hatósági e1len rzés lehet ségével (18 éven aluliak alkohollal és dohánytermékkel történ kiszolgálása fiatalkorú tanuk, valamint a Vas Megyei Rend r-f kapitányság és a Vámhivatal bevonásával, valamint a NyugatDunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyel sége Területi Igazgatóságának a koordinálásával nappal kiskereskedelmi , éjszaka vendéglátóipari üzletekben); történt reklámvizsgálat, árvizsgálat, iskolabüfék vizsgálata, vendéglátó üzletek nyitvatartási idejének a betartása, zenés rendezvények bejelentési kötelezettségének betartása képezte az ellen rzés tárgyát. Teljeskör zeneszolgáltatás tiltására vonatkozó rendelkezés betartásának ellen rzése kapcsán eljárási bírság került kiszabásra 70.000.-Ft összegben. Hatósági ellen rzés még a Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíjpályázat esetén volt, valamennyi pályázónál (20 f ). 2006. augusztusban átfogó idegenforgalmi adóellen rzés történt, évente az APEH t l lekért adatok alapján helyi adóbevallások egyszer sített ellen rzését rendszeresen végzi a helyi adóhatóság. Az építéshatóságnál id hiányában az ellen rzés korlátozott, alapvet en az építésrendészeti eljárásra korlátozódik. Ez kb. 10 esetet jelent évente. A közigazgatási hatósági eljárásban a Ket. vezette be a költségviselés új szabályait. Okmányirodai szinten általános az eljárási illeték, az igazgatási szolgáltatási díj alkalmazása. Ezek megfizetése minden esetben rendben megtörténik. Anyakönyvi eljárásban még illetékbélyeggel, okmányirodai ügyekben csekken történik az illetékek, díjak megfizetése. Az Okmányirodában a szakrendszerek nagy része már támogatja ezen díjak, illetékek rögzítésének lehet ségét, majd a megfelel rendszerb l a számla, bizonylat kinyomatatását. Az okmányirodai munkaterületek azok, ahol a legtöbb eljárási költséggel találkozunk. A Gyámhivatalban kézbesítési ügygondnok, végrehajtási költség, az ügyfél megjelenésével kapcsolatos utazási költség-térítés, szakért i díj, szakért költsége merül fel. El fordult , hogy kapcsolattartási ügyben az ügyfél amikor megtudta, hogy ha kéri, a szakért díját neki kell fizetni, elállt a szakért kirendelését l.
Tisztelt Képvisel testület! A törvényekben, egyéb jogszabályokban foglalt el írások bármennyire is garanciális jelleg ek, az ügyintéz k bármennyire is jogszer en járnak el, az ügyintézés min ségét további tényez k is befolyásolják. Ezért már rendszeresen végzünk ügyfél elégedettségi felmérést, hogy a visszajelzések alapján további ügyfélbarát megoldásokat vezessünk be. Az 1.számú mellékletben szerepel a Polgármesteri Hivatalban ez évben folytatott ügyfél elégedettségi vizsgálat eredményének bemutatása. II. Államigazgatási ügyek A Polgármesteri Hivatalban a hatósági ügyek dönt többsége a Jegyz hatáskörébe tartozó államigazgatási ügy; a hatósági ügyek másik része önkormányzati hatósági ügy, amelyben a hatáskör címzettje a Képvisel testület, a hatáskör gyakorlását azonban átruházta a polgármesterre illetve bizottságaira. Az államigazgatási hatósági ügyek összefoglaló táblázata (az erre vonatkozó kötelez adatgy jtés évenkénti) az el terjesztés 2. számú melléklete. Az egyes államigazgatási ügyeket az eljárási szakaszok figyelembevételével mutatjuk be. A. Az els fokú eljárások Hatósági és Okmányiroda A beszámolási id szakban az államigazgatási ügyek ügycsoportonkénti megoszlását az Okmányirodában a 3. számú melléklet tartalmazza. Jegyz i gyámhatóság Védelembe vételi eljárások: gyakorlati eljárás, illetve törvényi kötelezettség is, hogy az eljárás során tárgyalást kell tartani, amire a hatóság megidézi a törvényes képvisel t, az ítél képessége birtokában lév gyermeket, a családgondozót, valamint, ha a döntéshez szükséges a kiskorúval kapcsolatban lév személyeket (általában pedagógus, esetenként nagyszül , más hozzátartozó). A tárgyalás során tisztázódik a veszélyeztetettség mértéke, annak megszüntetésére irányuló, az érintettre kötelez magatartási szabályok megállapítása, mely lehet szakorvosi vizsgálat, napközi otthonos ellátás igénybevételére kötelezés is. A tárgyalások jelent sége a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében nagy jelent séggel bír, hiszen a tárgyalás során szembesül az ügyfél azokkal a következményekkel is, melyet helytelen magatartása tovább folytatásával okozhat. A tapasztalat az, hogy az ügyfél a döntésben leírtakat próbálja megvalósítani. Az elmúlt évben védelembe lév kiskorúak száma 16. A védelembe vett kiskorúak közül 3 családnál, összesen 7
kiskorút kellet azonnali hatállyal elhelyezni. A gyámhivatal az elmúlt évben a 3 család közül 2 családhoz, összesen 5 gyermeket vissza tudott helyezni a szül gondozásába. A védelembe vett kiskorúak közül eredményesség miatt 3 esetben tudta a gyámhatóság megszüntetni a védelembe vételt. Azonnali hatályú ideiglenes elhelyezés: az elmúlt évben a fent említett 3 alkalommal került sor azonnali hatályú kiemelésre a családból. 2 alkalommal az azonnali intézkedés megtétele el tt a gyámhatóság a döntés megalapozottságához tanúkat hallgatott meg. Egy alkalommal a törvény adta lehet séggel élt, mivel a veszélyeztetettség olyan súlyos volt, hogy meghallgatás mell zésével hozta meg döntését. Hagyatéki eljárás: a leltár felvétele el tt a hatóság mentesítve ezzel az ügyfelet szerzi be a földhivataloktól az örökhagyó tulajdonában lév tulajdoni lapok másolatát. Ez a leltár felvételének pontosságát segíti el , ugyanis gyakori, hogy a várható törvényes örökös nem tudna egyébként pontos információkkal szolgálni a hagyatéki vagyont illet en. Vadkár ügyek: a vadkár bejelentések száma meglehet sen csökkent. A vadászati joggal rendelkez vadásztársaságok törekednek a károsulttal a hatóság bevonása nélkül egyezségre jutni. Szabálysértés A korábbi évek növekv tendenciájához hasonlóan a vizsgált id szakban is a szabálysértési ügyek számának növekedése figyelhet meg. (Míg 2002-ben éves szinten 63 szabálysértési eljárást folytattunk le, addig 2007-ben a beszámoló készítésének id pontjáig 195 db eljárást folytattunk le.) A szabálysértési jog által szabályozott életviszonyok nem csak széleskör ek, hanem rendkívül heterogének is, ezáltal maga a jogterület is nagyon összetett. Egyértelm en megállapítható, hogy a rendszeresen el forduló csekély súlyú szabálysértések mellett egyre több az összetettebb és hosszadalmasabb bizonyítási eljárást igényl ügyek száma. A vizsgált id szakban 158 külföldi állampolgár ellen folytattunk eljárást, legtöbbjét gépjárm közlekedéssel összefügg okmányokkal elkövetett szabálysértés elkövetése miatt. 25 eljárás indult tulajdon elleni szabálysértés miatt, ebb l 18 esetben lopás miatt. Jellemz en nem megélhetési b nözés van, a szabálysértés tárgya általában nem élelmiszer és megélhetéshez szükséges dolog, hanem mobiltelefon, szépségápolási cikk, alkohol, kerékpár. 2007. júniusától a szabálysértési értékhatár 10.000,-Ft-ról 20.000,-Ft-ra emelkedett, így várhatóan tovább emelkedik az ügyek száma. 10 esetben indult eljárás helyi önkormányzati rendeletünkbe ütköz szabálysértés elkövetése miatt. Jellemz ek még a fogyasztóvédelmi
szabálysértések, köztük is a bizonylati fegyelem megsértése (9db), áru hamis megjelölése (3db), a jogosulatlan kereskedés (3db), valamint a kereskedésre vonatkozó szabályok megsértése (6 db) szabálysértés elkövetése. 21 eljárás indult ismeretlen személy ellen, melyb l azonban néhány esetben sikerült az elkövet kilétét megállapítani.
Birtokháborítás 17 birtokháborítási ügyben jártunk el, amelyek nagyrészt a Ptk. szomszédjogi szabályainak alkalmazásán alapultak. Egy ügy kivételével az eljárások egyezséggel zárultak, illetve megszüntet végzés született két esetben, mert az ügyben nem volt hatáskörünk, ugyanis egy éven túli birtokállapotot érintettek a kérelmek, illetve olyan egyezség jóváhagyását kérték volna a felek, amelyben való döntés szintén nem tartozik jegyz i hatáskörbe. Szociális ügyek (tájékoztató adatok az 5. számú mellékletben) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2006.január 1-t l a rendszeres gyermekvédelmi támogatás helyébe rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény lépett. Lényeges különbség az el bbihez képest, hogy rendszeres pénzbeni ellátással nem jár. A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyz je 1 év id tartamra állapítja meg a jogosultságot. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény gyermekintézményi térítési díj kedvezményre, évente két alkalommal 5000-5000,-Ft összeg (2006. és 2007. évben) pénzbeni támogatásra és külön jogszabályban meghatározott kedvezményekre (pl. ingyenes tankönyv) jogosít. 2006. évben, valamint 2007.01.01-t l 2007.09.30-ig 9 9 esetben történt elutasítás a jövedelmi, vagy a vagyoni jogosultsági feltételeknek való meg nem felelés miatt. Ápolási díj: Az ápolási díj megállapítható alanyi jogon és méltányosságból, valamint 2005.09.01-t l kezd d en a fokozott ápolást igényl súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végz személy kérelmére emelt összeg ápolási díj állapítható meg. Az alanyi jogon és a fokozott ápolást igényl személy esetében a döntés jegyz i hatáskör. Az ápolási díjak megállapításakor, illetve felülvizsgálatkor minden esetben helyszínen környezettanulmány készül, melynek során az ápoló ápolási kötelezettsége kerül ellen rzésre. Az ápolási díjban részesül k száma emelkedik, ebben több tényez is közrejátszik.
Id skorúak járadéka Az id skorúak járadéka azon id s személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati id hiányában a nyugdíjkorhatár betöltése után saját jogú nyugellátásban nem részesülnek, illetve alacsony összeg ellátásra jogosultak. Az id skorú járadékban részesül k nagy része a Szentgotthárdon m köd F városi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonában ellátott személyek, csupán kett ellátásban részesül lakik az Otthonon kívül. A 32 id skorú járadékban részesül közül kett más ellátása mellett kiegészítésként kapja e támogatást. Vizitdíj visszaigénylése Amennyiben a biztosított nyugtával vagy számláva igazolja, hogy adott naptári évben általa igénybevett háziorvosi ellátásért (ideértve a fogászati alapellátást is) és járóbeteg-szakellátásért (ideértve a fogászati szakellátást is) legalább már 2020 alkalommal fizetett vizitdíjat, a kötelez egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 18/A.§. (14) bekezdése alapján a 20 alkalom feletti ellátások után befizetett - nem emelt összeg - vizitdíjak visszatérítését kérelmezheti. Minden hónap els hetének keddjén 8.00-12.00 óráig személyesen el terjesztett kérelem és a benyújtott bizonylatok megléte esetén a kérelem tárgyában az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt adó - azonnali döntés születik és amennyiben az ügyfél fellebbezési jogáról lemond, a visszaigényelt összeg készpénzben történ kifizetése azonnal megtörténik. Egyéb id pontokban benyújtott kérelmek esetén amennyiben a kérelemnek helyt ad a jegyz 15 napon belül, egyszer sített határozatban dönt. Egyre többen érdekl dnek a vizitdíj-visszatérítésr l. 2007.09.30-ig azonban még nem kereste fel Hivatalunkat olyan ügyfél, aki jogosult lett volna a visszatérítésre. (Október hónapban azonban már nyújtottak be kérelmet vizitdíjvisszatérítés iránt). A mozgáskorlátozott személyeket megillet kedvezmények A mód. 164/1995. (XII.27.) számú Kormányrendelet alapján a súlyosan mozgáskorlátozott személyeket az alábbi közlekedési kedvezmények illetik meg: - közlekedési támogatás - személygépkocsi szerzési támogatás - személygépkocsi átalakítási támogatás Ezen támogatási formák iránti kérelem a tárgyévben április 30-ig nyújtható be. A jövedelmi értékhatár meghaladása a közlekedési támogatás iránti kérelme
2006. évben 7, 2007. évben 6 f nek került elutasításra. Az elutasító határozatok ellen fellebbezés nem történt. A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Vas megyei Területi Kirendeltségének értesítése alapján 2006. évben 2 f , 2007. évben 3 f részesült személygépkocsi szerzési támogatásban. 2006. évben 1 f személygépkocsi átalakítási támogatásra jogosult. Közhasznú foglalkoztatás: Önkormányzatunk az elmúlt évben és az idén is szervezett közhasznú foglalkoztatást június 1-t l november 30-ig, 2 turnusban, 3 hónap id tartamra. Mindkét turnusban 5-5 f rendszeres szociális segélyben részesül , illetve szociális ellátásra nem jogosult személy került alkalmazásra. A foglalkoztatás a Közszolgáltató Vállalat irányítása alatt 65.500 Ft alapbérrel történt, illetve történik. Rendszeres szociális segély: A rendszeres szociális segélyezés feltételei 2006.07.01 napjától teljes mértékben megváltoztak 2007.01.01. napjától az ellátás jegyz i hatáskörbe került és az egészségkárosodott, illetve nem foglalkoztatott jogcím mellett megjelent a támogatott álláskeres ként történ rendszeres szociális segélyezés is. Támogatott álláskeres ként, f ként az ellátás alacsony összege 1.000,-Ft/hó miatt ezidáig 1 f nyújtott be kérelmet. Meghatározásra került a segély maximális összege, mely 2007. évben: 53.915 Ft. Az új rendszer bevezetését követ több mint egy év tapasztalata alapján megállapítható, hogy az új szabályozással az eljárás lefolytatása és a segélyezettek nyomon követése sokkal bonyolultabb és átláthatatlanabb. A segélyezettek nem minden esetben tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, mely szerint nem jelentik be, ha a család jövedelme 3 egymást követ hónapban a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt 10%-ot meghaladóan megváltozott. Ebben az esetben ugyanis, az új jövedelemnek megfelel en az ellátást más összegben kellene megállapítani. A segély foglalkoztatás melletti továbbfolyósítása nem váltotta be a jogalkotó elképzeléseit, a munkaer piacon való elhelyezkedésre való motiválást. Összehasonlítva a 2006. július 01-je el tti rendszert a mostanival megállapítható, hogy csak az eljárás lefolytatására a segélyezettek figyelemmel kísérésére fordított id többszöröz dött, a segélyezettek számában és a kifizetett segély összegét illet en jelent s változás nem tapasztalható. Továbbra is jellemz a rendszeres szociális segélyezettek közhasznú és közcélú foglakoztatás keretében történ foglalkoztatása, valamint a közmunka program keretén belül történ alkalmazása.
Mivel a központi forrásból igényelhet közcélú foglalkoztatásra fordítható összeg nem változott, a minimálbér pedig emelkedett, így a foglalkoztatás 6 órás részmunkaid ben történik. Közcélú foglalkoztatásra az Önkormányzatnál és intézményeinél kerül sor, a felmerül igények és lehet ségek figyelembevételével. Közgyógyellátási igazolvány: 2006.07.01. napjától átalakult a közgyógyellátás rendszere is. Az átalakítás célja az volt, hogy a közgyógyellátás keretében igénybe vehet szolgáltatások jobban igazodjanak az érintett szükségleteihez, a támogatás rendszere áttekinthet bb és igazságosabb legyen. A támogatás váljon célzottabbá, fokozottabban érvényesüljön a rászorultsági elv. Az ellátás jegyz i hatáskörbe került, a jogosultság egy évre kerül megállapításra alanyi, normatív és méltányossági jogcímek alapján. Bevezetésre került az egyéni gyógyszerköltség, mely a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szakhatósági állásfoglalása alapján maximum havi 12.000,-Ft összegben kerül megállapításra. Az egyéni gyógyszerkeret mellett évi 6.000,-Ft-os eseti keret áll a közgyógyellátottak rendelkezésére az akut megbetegedések kezelése céljából. 2007. januártól szigorításra került az egyéni gyógyszerkeret meghatározása. Sok korábban közgyógyellátásra jogosult, a magas jövedelmi értékhatár miatt az érvényesség megsz nését követ en újabb kérelemmel nem is fordult az önkormányzathoz. 2007. januárjától az egyéni gyógyszerkeret szigorítása általában csak maximum 6.000,- Ft összegben került meghatározásra -, és a nyugdíjminimum emelése jogosultság megállapításához szükséges 6.783,-Ft - következtében sajnos az els negyedévben a méltányossági jogcímen igényl k közül szinte minden kérelem elutasításra került. 2006.10.01-2007.09.30-ig 39 elutasításra került sor. Az egyéni gyógyszerkeret csökkenése és az elutasítások magas száma indokolta a helyi rendeletünk módosítását, a lakosság számára kedvez bbé tételét. 2007.05.01. napjától méltányossági jogcímen történ jogosultsághoz elég, ha a havi rendszeres gyógyszerköltség nagysága a nyugdíjminimum 20%-át (5.426,Ft-ot) eléri. A közgyógyellátásra jogosultak számát illet en jelent s változás nem történt, azonban az egy évre történ megállapítás és szinte minden esetben a szakhatósági állásfoglalás megkérése az ügyintézési id t és az érkezett ügyiratszámot duplájára emelte. A többi ellátás mellett nehezíti az ügyintézést a 3 napos (szakhatósági megkérése), illetve 5 napos (határozat megküldése) határid betartása. M ködés engedélyezéssel kapcsolatos tevékenység:
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények nyilvántartása céljából országos számítógépes rendszert hozott létre, melynek során minden intézmény részére külön ágazati azonosítót képeztek. Szentgotthárd város vonatkozásában mint engedélyes és mint fenntartó az adatok rögzítésre, a m ködési engedélyek 2007.09.30. napjáig a jogszabályi el írások szerint módosításra kerültek. Szociális Igazgatási Mintahely m ködtetésével kapcsolatos tevékenység: 2007. évben egy szakmai m hely megtartására került sor, melyen 51 f igazgatási ügyekkel foglalkozó ügyintéz , jegyz vett részt. Folyamatosan kapcsolatban állunk a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, Központi Mintahellyel, valamint a települési önkormányzatok ügyintéz ivel.. Egyéb tevékenységek A szociális ellátások alapját képez öregségi nyugdíj minimum ez évben a vizitdíj bevezetése miatt kétszer változott. 2007. január 1-t l: 26.830 Ft, 2007. február 15-t l: 27.130 Ft. A jogszabályi változások miatt- az öregségi nyugdíjminimum év eleji, kétszeri emelkedésére tekintettel- a szociális ellátások felülvizsgálatát (id skorúak járadéka, ápolási díj, rendszeres szociális segély) 2007.03.31-ig elvégeztük. Az alanyi jogú ápolási díj, az id skorúak járadéka, a rendszeres szociális segély ügyekben a Képvisel testület hatásköre megsz nt (ezen ügyekben hatáskörgyakorlás átruházás folytán a polgármester járt el). A 2007. január 1. után ezen ügyekben indult eljárásokban a jegyz rendelkezik hatáskörrel.
Pénzügyi Iroda Adóhatósági eljárás hivatalból és kérelemre indítható. Kérelemre induló hatósági eljárások jellemz en: fizetési könnyítés, fizetési halasztás, részletfizetés kérelmek. A benyújtott kérelmeket dönt en pozitívan bíráljuk el. Fontos a jó viszony kialakítása a szentgotthárdi adóalanyokkal. A helyi adótörvény (Htv.) sajátosságaiból adódóan helyi adók bevezetése nem kötelez (Az egyes települések maguk dönthetnek az adó bevezetésér l és mértékér l, természetesen a törvényi el írás keretein belül. Pl. Az ipar zési adó mértéke max. 2 %, ugyanakkor ett l a mértékt l kevesebb is lehet, illetve ezen adónemek bevezetése mint már említettem - nem kötelez ), törekedni kell, hogy a már bejelentkezett vállalkozások ne helyezzék át székhelyüket és telephelyüket Szentgotthárdról. Végrehajtási eljárást elkerülend , minden segítséget meg kell adni - a törvényi keretek között a szentgotthárdi adóalanyok részére az átmeneti financiális problémák kezeléséhez.
Adóhatósági igazolások kiállítása: amennyiben jogszabályi el írásoknak eleget tesz az adóalany a kérelmet - lehet ség szerint még a kérelem beérkezése napján teljesíti a helyi adóhatóság. Hivatalból induló hatósági eljárások: adókivetés (kiszabás) esetén a hatósági eljárás mell zhetetlen, hiszen az adó-megállapítás határozattal történik. Évente közel 900 (azaz kilencszáz) vállalkozásnak kell Fizetési Meghagyást küldeni ipar zési és vállalkozói kommunális adó vonatkozásában, valamint közel 2700 (azaz kett ezer-hétszáz) gépjárm adóalany részére kell Határozatot hozni. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy valamely vállalkozás adóbevallásában nem valóságos adatokat adott meg, adóellen rzést kell megindítani vele szemben (mivel egy átfogó ellen rzés lefolytatása id igényes, kevés lehet ség nyílik alkalmazására). Adóellen rzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezmény megállapítására egy esetben került sor. Összegezve: A helyi adóhatóság véleménye szerint kötelez en és egységes mértékben kellene bevezetni minden településen a helyi adókat (központi döntéshozatal lenne ehhez szükséges). Ezáltal az adóalanyok nem tudnák kikerülni az adófizetést azáltal, hogy tevékenységüket áthelyezik egy másik adóparadicsomba . Az önkormányzati adóhatósági munka hatékonysága ezáltal jelent s mértékben n ne. Építéshatóság A korábbi évekt l eltér en nem az új építkezések, inkább a meglév épületek b vítése, átalakítása a jellemz . A vállalkozások is kisebb lépték építkezést jelentenek. Miután ezeket nem az ipari parkban, hanem alapvet en a lakóterületeken tudják megvalósítani, ez egyben a szomszédokkal való konfliktusok forrása is. Jogi és Koordinációs Iroda T zvizsgálati Hatósági Bizonyítvány kiállítása: Ha az ügyfél kérelemmel fordul a jegyz höz, ez alapján szakhatósági állásfoglalásért fordulunk Körmend Város T zoltóságához, akik a helyszíni szemle alapján szakhatósági állásfoglalást adnak, ami alapján a jegyz kiadja a t zvizsgálati hatósági bizonyítványt. 2006. november 6-án történt egy t zeset, november 7-én hozta be az ügyfél a kérelmét és november 15-én lett kiállítva a hatósági bizonyítvány. Tanköteles gyermek beiskolázás el tti vizsgálatát kérte a Nevelési Tanácsadó. A szakért i véleményben megállapítást nyert, hogy a gyermek sajátos nevelési igény tanulók körébe tartozik, eltér tanterv iskolában kell képezni. A szül k kérelemmel fordultak a jegyz höz, hogy gyermekük nem eltér tanterv osztályban kezdhesse meg a tanulmányait. A jegyz egy újbóli szakért i vélemény elkészítését kérte a szakért i bizottságtól. A szakvélemény elkészüléséig a jegyz határozatban döntött arról, hogy a gyermek ideiglenesen nem eltér tanterv osztályban tanulhat.
Gyámhivatal A 331/2006.(XII.23.) Korm.rendelet 4.§-11.§-a határozza meg a városi gyámhivatalok feladat és hatáskörét , egyebek mellett : - intézkedéseket tesz a gyermekek védelme érdekében, - a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról, gyermektartásdíj megel legezésér l - eljár a gyermek családi jogállásával, az örökbefogadással kapcsolatosan pert indít és kezdeményez a gyermekekkel ill. a gondnokoltakkal kapcsolatosan - dönt a gyermek kapcsolattartása kérdésében - intézkedéseket tesz a gyermekvédelmi gondoskodás keretében hatáskörébe utalt ügyekben. - a városi gyámhivatal a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatosan gyámot vagy gondnokot rendel - A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatosan dönt - a jogszabályban meghatározott esetekben - a törvényes képvisel jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról A gyermekvédelmi gondoskodás keretében a gyámhivatal a gyermek a veszélyeztetettségének mértékét l függ hatósági intézkedéseivel a gyermeket kiemeli a családból, és gondoskodik a további megfelel elhelyezésér l, törvényes képviseletér l. Családbafogadás: A gyámhivatal 8 családba fogadott kiskorút tart nyilván. A családba fogadó személyek: nagyszül k, feln tt testvérek, közeli rokonok, illetve élettárs. A családba fogadott gyermekek részére a gyámhivatal a családba fogadót gyámul kirendeli. A gyámok tevékenységét a gyámhivatal irányítja, felügyeli, a vagyonkezelésr l évente számadásra kötelezi ket. Ideiglenes elhelyezés: Ideiglenes elhelyezés száma: 5 A jegyz i gyámhatóság által ideiglenesen elhelyezett gyermekek ügyében a gyámhivatal a felülvizsgálati eljárást lefolytatja minden esetben. Az eljárás során a gyermek vagy átmeneti nevelésbe kerül, vagy a gyámhivatal a védelembe-vételre történ javaslattétellel egyidej leg visszahelyezi a szül k gondozásába, vagy a gyermek harmadik személynél történ elhelyezése iránt pert indít a bíróságon..
Átmeneti nevelésbe vétel: Átmeneti nevelt gyermekek száma :10 f ; gyermekotthonban: 6 f , nevel szül nél: 4 f Minden esetben elvégeztük az éves kötelez felülvizsgálatot, amelynek eredményeképpen a gyámhivatal a nevelésbe vételt változatlan formában fenntartotta. Utógondozás: Utógondozási ügyek száma: 4 Utógondozói ellátás: A nagykorúságot elért intézeti nevelésb l kikerült fiatalok részére rendeli el az ellátást a gyámhivatal, ha a fiatal továbbtanul, illetve létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. A fiatal továbbra is a gyermekotthonban vagy nevel szül nél maradhat, 24 éves koráig. Ellátottak száma: 3 f Otthonteremtési támogatás: 3 otthonteremtési támogatást állapított meg a gyámhivatal a központi költségvetés terhére. Gyermektartásdíj megel legezése: A gyermektartásdíj állam általi megel legezése ügyében indított eljárások száma az el z évihez képest csökkent a feltételek szigorítása miatt az ismételt megel legezéseknél. Megel legezési eljárások száma: 5 A gyámhivatal egyéb hatósági intézkedései, feladatai a gyermekekkel kapcsolatosan: Az év során apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek: 1 f Apai elismerések száma : 5 Képzelt apa adatainak megállapítása: 0 f kezdeményezett kapcsolattartási ügyek : 24 gyámság alatt álló gyermekek száma : 35 Gyámok száma: 24 kezdeményezett gyámrendelés- vagy felmentés :6 Vagyonos kiskorúak ügyei : Nyilvántartott vagyonos kiskorúak száma : 130 Betétállománnyal rendelkezik: 75 Biztosítási kötvénnyel rendelkez k száma: 2 Kiskorúak ingatlaneladással, megterheléssel , befektetéssel kapcsolatos ügyei : 10 Kiskorúak vagyoni ügyével kapcsolatban szükséges eseti gondnokrendelés: 5
esetben. Méhmagzat gondnoka: 1 esetben gondnokrendelés Gondnoksági ügyek: A gondnokoltak számának növekedése évr l - évre emelked tendenciát mutat. A gyámhivatal a bíróság által gondnokság alá helyezett személyek részére a törvényes képviselet ellátására gondnokot rendel. Megfelel - alkalmas hozzátartozó hiányában hivatásos gondnokot kell rendelnie. A Polgármesteri Hivatal alkalmazásában két f kirendelhet hivatásos gondnok áll. A gondnoksági perek, a felülvizsgálati eljárás lefolytatásán túl a gondnoksági ügyek folyamatos ügyintézést igényelnek.. A gondnokok éves rendszeres számadásának, eseti számadásnak elfogadása, a vagyonkezeléssel, és a gondokoltak érdekeinek védelme id igényes, el készít munkát igényel, a perekhez számos okirat , szakvélemény , javaslat beszerzése szükséges, az ügyintéz nek pedig széleskör ismeretekkel kell rendelkeznie. Összességében n tt a gondnokoltak vagyona is , a gyámhatósági betétben kezelt ingóvagyon összege is jelent s. Gondnokoltak száma: 553 f Vagyonos gondnokoltak : Ingó-ingatlan vagyonnal rendelkez gondnokoltak: 205; Betétkönyvvel, értékpapírral rendelkez gondnokoltak : 367 Közterület-felügyelet Veszélyeztetés kutyával szabálysértésért figyelmeztetve 3 f . Vízszennyezés szabálysértésért feljelentve 1 f . Környezetvédelem rendeletének megsértéséért feljelentve 1 intézmény. Közúti közlekedés kisebb megsértése szabálysértés elkövetésért feljelentés 1 f . Engedély nélküli campingezésért 5.000 Ft helyszíni bírságolás 1 csoport esetében. Illegális szemét lerakó telepek felderítése és felszámoltatása 6 helyen. Park rongálásért helyszíni bírság kiszabása 11 esetben 29.000 Ft összegben. Közúti közlekedés kisebb megsértése szabálysértés elkövetéséért figyelmeztetés 139 esetben. Közúti közlekedés kisebb megsértése szabálysértés elkövetéséért helyszíni bírság kiszabása 122 esetben 280.500 Ft értékben.
B. Érdemi döntések, eljárási kérdésben hozott végzések
A Hivatalban folytatott összes hatósági tevékenység vonatkozásában elmondható, hogy kevésbé hoznak eljárási kérdésben a Kollégák végzést, a végzések száma elenyész , az érdemi döntések száma a meghatározó. Eljárási kérdésekben való döntések csak az Okmányirodában és a Gyámhivatalban fordultak el . Az Okmányirodában hozott érdemi döntések és az eljárási kérdésben hozott végzések számát a 4. számú melléklet tartalmazza. A Gyámhivatalban: Határozatok száma: 1531 Egyezség jóváhagyását tartalmazó határozatok száma: 3 Az eljárási kérdésekben hozott végzések száma nem sok, évi 25 db. C. Jogorvoslatok, felügyeleti szerv eljárása, ügyészi vizsgálatok Hatósági és Okmányiroda A benyújtott jogorvoslatok száma az ügyek összes számához viszonyítva nagyon kevés, határozatinkat ez esetekben a másodfok helybenhagyta, egy kivételével. o Gépjárm ügyben volt egy fellebbezés, elbírálása folyamatban van. o M ködési engedély nélkül üzletben folytatott, m ködési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység miatt az üzlet bezáratását rendeltük el. Az üzlet kiürítését és a bezáratást rend rhatóság közrem ködésével foganatosítottuk. Az ügyfél fellebbezését a másodfok elutasította, döntésünket helybenhagyta, meger sített Bennünket abban, hogy az üzletben m ködési engedélyköteles tevékenységet végeztek jogsért módon. o Vendéglátó üzletben bejelentési kötelezettség nélkül zenét szolgáltattak, amelyet jogszabálysértés miatt azonnali hatállyal megtiltottunk. A másodfok a döntést megalapozottnak ítélte meg. o Vendéglátó üzlet környezeti hatásai miatt a közvetlen lakókörnyezetben él k éjszakai pihenésének, nyugalmának a biztosítása érdekében egy üzlet hétvégi éjszakai nyitvatartási idejét korlátoztuk. A másodfok nem találta elégségesnek a lefolytatott eljárás során beszerzett bizonyítékokat, hiányolta, hogy a veszélyes mérték zajról, mint zavaró tényez r l éjszakai helyszíni szemlén nem gy z dtünk meg. o M ködési engedély visszavonását kezdeményeztük, mivel a m ködési engedély kiadásának a feltételei már nem álltak fenn az üzletnél. Az ügyfél jogi képvisel je kizárási okot jelentett be amiatt, hogy az üzlet tulajdonosa az önkormányzat. A másodfok a kizárási okot megalapozottnak ítélte meg, és másik hatóságot jelölt ki az eljárás lefolytatására
o Rendszeres szociális segély ügyben két fellebbezést nyújtottak be, a II. fokú szerv elutasította a fellebbezéseket és helyben hagyta döntéseinket. o Két közgyógyellátási ügyben nyújtottak be fellebbezést, a másodfok határozatainkat helybenhagyta. o Szabálysértési ügyben egy kifogást nyújtottak be, a bíróság a kifogást elutasította, határozatunkat helybenhagyta. Adóhatósági eljárásban jogorvoslati kérelmet nem nyújtottak be az ügyfelek. Építéshatósági eljárásban fellebbezést nyújtottak be három esetben, egy esetben a II. fok helybenhagyta az els fokú döntést, két esetben új eljárásra utasították az I. fokú hatóságot. Gyámhivatal Fellebbezés kiskorúak ügyében 5 esetben történt (átmeneti nevelésbe vétel, és kapcsolattartás ügyekben): helybenhagyás 4 esetben történt; részben helybenhagyó és részben új eljárás lefolytatására utasító: 1 Bírósági felülvizsgálatot egy esetben kért ügyfél, a Gyámhivatal döntését a bíróság helybenhagyta. Gondnoksági ügyben 1 fellebbezést nyújtottak be, az eljárás folyamatban van. A Ket. által biztosított új jogorvoslati lehet ségekkel nem éltek még az ügyfelek, nem kezdeményeztek újrafelvételi eljárást, s nem éltek a méltányossági eljárás lehet ségével sem. Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások közé tartozik a döntés módosítása, visszavonása, kijavítás, kicserélés, kiegészítés. Az Okmányirodában egy kijavító határozat született. Gyámhivatalban módosítás, kijavítás és kiegészítés is volt. Felügyeleti szerv eljárása, ügyészi vizsgálat: o Üzletek m ködésével kapcsolatos jegyz i hatósági eljárások ügyészi törvényességi vizsgálatára került sor a 2006.-és 2007.évben joger sen befejezett m ködési engedély ügyekben. Az ügyész felszólalással élt, 1 tulajdoni lap hiánya, illetve 3 üzlet elnevezésének hiánya miatt. o Ügyészi vizsgálat volt még vezet i engedély ügyekben a vizsgálat eredménye még nem érkezett meg. o Két szabálysértési ügyben élt óvással az ügyész, az egyikben az óvást a bíróság el tt megtámadtuk, a bíróság az óvást elutasította- határozatunkat hatályában fenntartotta; a másik óvással egyetértettünk. o Területi Szociális és Gyámhivatal ellen rizte a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását, észrevételt nem tettek.
o Ugyancsak e szerv ellen rizte az I. fokú gyámhatósági tevékenységet, az ellen rzés érdemi hiányosságot nem tárt fel. o Az ügyészség rendszeresen kivétel nélkül ellen rzi a gyermektartásdíj megel legezési ügyeket. Az idén ellen rizte az összes otthonteremtési támogatási ügyet. Felszólalással és jelzéssel élt. Els sorban az ügyintézési határid túllépését kifogásolta, illetve kisebb hiányosságokat észrevételezett. A gyámhivatal az ügyészi megállapításokat tudomásul vette és a jöv ben ennek megfelel en jár el. D. Végrehajtási eljárás A legtöbb gond a végrehajtással az Okmányirodában van: pl. nem adják le a rendszámtáblát, nem fizetik be az eljárási bírságot. Ezen a téren már van el re lépés, hiszen a végrehajtó segítségével a 10 bírságolásból 3 ügyfél önként teljesített, 3 a végrehajtó segítségével került befizetésre, 4 pedig még a végrehajtónál van, egy eset most van folyamatban. Birtokvédelmi ügyekben végrehajtás elrendelésére három esetben került sor, egy esetben rend rség közrem ködését kérve, ennek realizálására azonban nem került sor, mert a kötelezett teljesítette a határozatba foglalt kötelezettségét. Az adóhatósági eljárásokban többnyire azonnali beszedési megbízások benyújtása történik a számlavezet pénzintézethez. A különösen nagy adótartozást felhalmozó adóalanyok adótartozásainak átadása , további ügyintézésre a Fekete és Társa Bírósági Végrehajtó Irodának történik. Ingó és ingatlan lefoglalást - közvetlenül - nem folytattunk. Építésügyi bírság megállapítása alapján a kötelezés teljesítése folyamatosan, részletfizetési lehet ség alapján történik (1 esetben), bontási kötelezés és tereprendezésre kötelezés teljesítésre került (2 esetben), engedély nélkül végzett terepátalakítás végrehajtási eljárása II. fokon folyamatban van. Kapcsolattartási ügyekben a végrehajtás kérelemre indul. Amennyiben az eljárás során megállapításra kerül az önhiba fennállása, akkor a gyámhivatal a végrehajtási eljárása során végzésben felszólítja a mulasztó felet a meghatározott cselekmény elvégzésére. Ha a meghatározott cselekmény nem kerül elvégzésre, akkor a gyámhivatal a kötelezettel szemben eljárási bírságot szab ki, vagy védelembe vételi eljárást kezdeményez. Általában kapcsolattartási ügyekben fordul el gyakrabban a végrehajtási eljárás. A gyámhivatal az elmúlt id szakban 2 alkalommal szabott ki végrehajtási eljárás keretében eljárási bírságot.
III. Önkormányzati hatósági ügyek
A hatósági ügyek kisebb részét teszik ki, s nem meghatározó területe az önkormányzati tevékenységnek sem. A hatáskör címzettje a Képvisel testület, de az ügyek egyedi jellegét tekintve illetve a gyorsabb eljárás érdekében a hatáskör gyakorlás átruházásra került a tárgy szerint illetékes bizottságra vagy a polgármesterre. Egyébként pedig jellemz en egyre sz kül az önkormányzati hatósági ügyek köre, a tendencia az, hogy e hatáskörök gyakorlására is a település jegyz jét jogosítják fel a törvények. Önkormányzati hatósági ügyek szinte kizárólag szociális ügyeket jelentenek. Az oktatás területén az ösztöndíj pályázatnál jelentkezik. Az Oktatási Minisztérium a települési és a megyei önkormányzatok együttm ködésével a 2000/2001-es tanév során létrehozta és beindította a Bursa Hungarica Fels oktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot. A beadási határid után a Hatósági- és Okmányiroda ügyintéz je minden pályázónál környezettanulmányt készít. Ezekben az ügyekben a bizottságok döntése ellen a képvisel -testületnél lehet fellebbezni. Szociális ügyek (tájékoztató adatok az 5. számú mellékletben) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban a gyermek abban az esetben részesíthet , ha a gyermeket gondozó család id szakosan létfenntartási problémákkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztethet helyzetbe kerül. A támogatás megállapítása indokolt esetben természetbeni formában, például térítési díj hátralék, közüzemi díj hátralék formájában történt. Elutasítás nem történt, fellebbezés nem volt. Átmeneti segélyezés Az átmeneti segélyre való jogosultság megállapításánál jövedelmi helyzetet vizsgálunk. Ett l eltérni a család rendkívüli élethelyzete és hivatalból indult eljárás esetén lehet.Az átmeneti segély a kérelmez k egy részénél természetbeni formában kerül megállapításra, térítési díj hozzájárulás, lakbér, közüzemi díj hátralék átvállalása, vásárlási utalvány formájában. A helyi rendelet szerint 2007.04.30-ig átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható volt, maximum 50.000,-Ft összegben. Ez a támogatási formát egyre többen vették igénybe. Kamatmentes kölcsön 2006. évben 11 család számára került megállapításra. Változás az átmeneti segély tekintetében, hogy 2007. május hónaptól nincs lehet ség a segély kamatmentes kölcsönként való megállapítására. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete a 329/2006. számú határozatával döntött arról, hogy az átmeneti segély természetben történ felhasználását utalványok formájában kell biztosítani. E döntés alapján 2007.02.10-én megállapodást kötöttünk a PLUS Élelmiszer Diszkonttal
utalványok beszerzésére, az átmeneti segély természetbeni formában való nyújtásához.Ett l az id ponttól rendszeresen vásárlási utalvány formájában nyújtja az Egészségügyi, Szociális és Jogi Bizottság az átmeneti segélyek egy részét. Az átmeneti segély iránti kérelmek esetében az elutasítások száma viszonylagosan magas. Az elutasítások f ként a gyermeket nem nevel személyek esetében fordultak el . Átmeneti segélyben részesül személyek számának havonkénti megoszlása 2006.10.01-t l 2007.09.30-ig
70 60 50
F
40 30 20 10
20 06 .o kt
. 20 06 .n ov . 20 06 .d ec . 20 07 .ja n. 20 07 .fe br . 20 07 .m ár c. 20 07 .áp r. 20 07 .m áj . 20 07 .jú n. 20 07 .au g. 20 07 .sz ep t.
0
Hó
Az átmeneti segélyek havonkénti megoszlását tekintve elmondható, hogy a megállapított átmeneti segélyek száma változatos képet mutat 2006.10.01. és 2007.09.30. között. November és augusztus hónapban a legmagasabb a megállapított segélyek száma. Ennek egyik lehetséges oka az év végi ünnepek közeledése valamint a téli évszak plusz kiadásainak jelentkezése(tüzel ), augusztusban pedig a július havi ülésszünet miatt összegy lnek a kérelmek. A december havi alacsony számú átmeneti segély megállapítás abból adódhat, hogy a december havi bizottsági ülés id pontja korábbi a szokásosnál. Ápolási díj A méltányosságból folyósított ápolási díj összege Szentgotthárdon a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-a, mely a törvényben megengedett minimum összeggel egyenl . Adósságkezelési szolgáltatás
Önkormányzatunk 2005. január 1-t l vezette be ezt a szolgáltatást. Adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül, melyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat végzi. A megállapítások jellemz en 12 hónapos id szakra történtek, valamint el fordult ennél rövidebb, 6 havi id szakra történ megállapítás is. A támogatás a kérelmez k, vagy jogosultak viszonylagosan kis számától eltekintve nagy jelent ség , hiszen az önkormányzat a 12 személy részére összesen 1.076.550,-Ft összeg támogatást nyújtott adósságaik rendezéséhez, el segítve ezáltal lakhatásuk meg rzését is. Lakásfenntartási támogatás Az adósságkezelési szolgáltatásban résztvev k részére nyújtott lakásfenntartási támogatáson kívül a kérelmez k részére normatív illetve helyi lakásfenntartási támogatás adható az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos kiadások viseléséhez. A normatív lakásfenntartási támogatás szabályait a szociális törvény szabályozza. A viszonylag magas támogatáshoz (több esetben eléri a 8.000,-Ft/hó/háztartás) szigorú feltételek együttes fennállása szükséges. Az alacsony jövedelemhatár ellenére azonban folyamatosan emelkedik a normatív lakásfenntartási támogatásban részesül k száma. Míg 2006 októberében 60 f kapta, addig 2007. szeptemberében már 71 f részesül ezen támogatási formában, havonta összesen 332.700,-Ft összegben. Az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatás szabályait helyi rendeletében szabályozta. A rendelet magasabb jövedelemhatárt szabott meg, valamint magasabban húzta meg az elismert lakásnagyság fels határát. Ezáltal lehet séget nyújt azoknak is a támogatás igénybevételére, akik a normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosultak. A kedvez bb feltételek alapján 14 f jogosult támogatásra, összesen havi 35.600,-Ft összegben. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, illetve járulék alapjának igazolása A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér l szóló többször módosított 1997. évi LXXX. törvény módosítása következtében 2007. március 31. napjával megsz nt az eltartotti jogviszony alapján az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Azon személyek részére, akik nem rendelkeznek biztosítással, és egészségügyi szolgáltatásra más jogon sem jogosultak, csak az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése ellenében szerezhetnek jogot az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Fenti okok miatt a járulékfizetés alapjának meghatározása céljából 2007.04.01. napjától, kérelemre, egy év id tartamra a polgármester hatósági bizonyítványt állít ki, illetve akinek családjában az egy f re jutó
jövedelem a nyugdíjminimumot, egyedülél esetén a nyugdíjminimum 150%-át nem éri el szociális rászorultságot állapít meg. Fenti jogszabályváltozás miatt 2007. áprilisától megemelkedett a kiállított hatósági bizonyítványok száma. A korábbi években szociális rászorultság igazolása céljából évente 5-6 személy fordult Önkormányzatunkhoz. 2007.04.01. napjától 2007.09.30. napjáig szociális rászorultság megállapítására 22 esetben, járulék alapjának meghatározására 20 esetben került sor. Temetési segély: Temetési segély megállapítására akkor van lehet ség, ha a kérelmez családjában az egy f re jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 250%-át jelenleg 67.825 Ft - nem haladja meg. A segély összege a tényleges temetési mód földes, vagy hamvasztásos temetés figyelembevételével kerül meghatározásra 11.000-19.275,- Ft közötti összegben. A segélyt igényl k száma minden évben hasonló nagyságrend . Köztemetés: Azon személyek esetében, akik temetésre köteles és képes személy hiányában haláloznak el Önkormányzatunk a végtisztesség megadását köztemetés elrendelésével biztosítja. A köztemetés módja hamvasztás. Köztemetés elrendelésére 2006. októberét l 2007. szeptember 30-ig 31 esetben került sor. Minden esetben az elhunyt a Szentgotthárdon m köd F városi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonának lakója volt. A köztemetés elrendelések száma évr l-évre emelkedik és ezzel együtt az Önkormányzat költsége is. A hamvasztás és gyászszertartás költsége általában fele-fele arányban térül meg, illetve marad az Önkormányzat terhe. Tisztelt Képvisel testület! Kérem a beszámoló megtárgyalását és elfogadását.
Határozati javaslat Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete megismerte és elfogadja a Polgármesteri Hivatal 2006. október 1-t l 2007. szeptember 30-ig terjed id szakot bemutató hatósági tevékenységér l szóló beszámolót. Határid : azonnal Felel s: Dr. Dancsecs Zsolt jegyz Szentgotthárd, 2007. október 18.
Dr. Dancsecs Zsolt jegyz
1. számú melléklet ÜGYFÉL- ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLAT A SZENTGOTTHÁRDI POLGÁRMESTERI HIVATALBAN I. A FELMÉRÉS KÖRÜLMÉNYEI A szentgotthárdi Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: hivatal) folyó munka f elvei az ügyfél- és partnerközpontúság és a szolgáltató hivatal elve. A hivatal valamennyi munkatárásnak fontos törekvése, hogy a közigazgatási- hatósági munkával szemben támasztott követelményeknek a lehet
legmagasabb szinten
eleget tegyen. Az eredményes m ködés elengedhetetlen feltétele, hogy id r l id re információkat gy jtsünk arról, ügyfeleinek miként vélekednek tevékenységünkr l. Ennek érdekében a hivatalban 2007 nyarán ügyfél- elégedettséget vizsgáló felmérés készült. A kérd ívet 26 ügyfél töltötte ki, ez a lakosságszámhoz és a hivatalban megforduló ügyfelek számához képest nagyon alacsony, mely érdektelenséget vagy id hiányt jelez. Ugyanez volt megfigyelhet a 2005-ben készült felmérés esetében is, akkor 29 ügyfél válaszolt a kérdésekre. A kérd ívet a megkérdezettek segítség nélkül töltötték ki, a kitöltés önkéntes volt. A kérd ív három kérdéscsoportot tartalmazott: 1. Felméri a felmérésben résztvev k adatait ( életkor, korcsoport, foglalkozás, lakóhely szerint ); 2. Ügyfélforgalmi adatokra kérdez rá általánosságban ; 3. A konkrét ( a kérd ív kitöltése id pontjában intézett ) ügyintézést véleményezteti. A kérd ív három kérdéstípust tartalmazott:
1. A feltett kérdésre a megadott válaszok közül lehetett választani, egyes kérdéseknél több választási lehet ség is volt. 2. A kérdések alapján 1 és 5 közötti érdemjegyekkel osztályozhatták a hivatalt. 3. A kérdésekre szöveges választ, indoklást kellett adni.
II. AZ ÜGYFÉL- ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS ELEMZÉSE 1. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEV K ADATAI
Életkor szerinti összetétel (1. ábra)
A megkérdezettek 11,53 %-a 19-25 év közötti, 53,84 %-a 26-45 év közötti korosztályhoz tartozik, 15,38 %-a 46-60 év közötti és 60-69 év közötti ügyfél. 19 év alatti és 70 év feletti ügyfél nem töltött ki kérd ívet. 1 f nem válaszolt a kérdésre (3,84 %).
Életkor szerinti összetétel
0,00%
0,00% 3,84%
15,38%
11,53%
15,38%
53,84%
19 év alatti
19-25 éves
26-45 éves
46-60 éves
1. ábra
60-69 éves
70 év feletti
Nem válaszolt
Korcsoport szerinti összetétel (2. ábra) A
vizsgálatban
résztvev
populáció
nemek
szerinti
megoszlása
kiegyensúlyozott: 10 n (38,46 %) és 11 férfi (42,31%) töltötte ki a kérd ívet. 5 f (19,23 %) nem válaszolt a kérdésre. Korcsoport szerinti összetétel
19,23% 38,46%
42,31%
N k
Férfiak
Nem válaszolt
2. ábra Foglakozás szerinti összetétel (3. ábra) A megkérdezettek többsége (30, 76%) alkalmazott, 23,07%-a a nyugdíjas, 7,69%-a GYED-n vagy GYES-en lév , 11,53 %-a munkanélküli. 7 f (26, 92%) nem válaszolt a kérdésre. A megkérdezettek között nem volt vállalkozó és tanuló.
Foglalkozás szerinti összetétel 35% 30,76%
30% 26,92%
25%
23,07%
20%
15% 11,53%
10% 7,69%
5% 0,00% 0,00%
0% Tanuló
Alkalmazott
Nyugdíjas
GYED-en, GYES-en lév k
Munkanélküli
Nem válaszolt
Vállalkozó
3. ábra Lakóhely szerinti összetétel (4. ábra) A megkérdezettek fele szentgotthárdi, 30,77%-a Szentgotthárd környéki, 2 f (7,7 %) más településr l érkezett . 3 f (11,53%) nem válaszolt a kérdésre. Lakóhely szerinti összetétel
11,53% 7,70%
50,00%
30,77%
Szentgotthárdi
Szentgotthárd környéki
Más településr l érkezett
4. ábra
Nem válaszolt
2. AZ ÜGYFÉLFORGALMI ADATOK A hivatalban leggyakrabban felkeresett szervezeti egység megnevezése (5. ábra) Leggyakrabban felkeresett szervezeti egységek 25 21
Válaszok száma
20
15
10
5
4
3
2
2 1
1
Közterületfelügyelet
Jogi és Koordinációs Iroda
0 Jegyz
Hatósági és Okmányiroda
Pénzügyi Iroda
Gyámhivatal
5. ábra
M szaki Iroda
A hivatalban leggyakrabban intézett ügytípus (6. ábra) Leggyakrabban intézett ügytípusok 18
17
16
14
Válaszok száma
12
10
8
6
5
4
3 2
2
1
1
1
1
Építési ügy
Személyi ügyek
0
Okmányok kiállítása, cseréje
Szociális és Szabálysértés és egészségi ügyek birtokvita
Gyámügy
Adóügy
6. ábra Az ügyintézés gyakorisága (7. ábra) Az ügyintézés gyakorisága 25
21
Válaszok száma
20
15
10
5 3
3
Gyakran (havonta többször)
Nem válaszolt
0 Ritkán (évente 1-2 alkalommal)
7. ábra
Információ, tájékoztatás kérése
Az ügyfélfogadási id betartására vonatkozó adatok (8. ábra) Az ügyfélfogadási id betartására vonatkozó adatok 25 23
Válaszok száma
20
15
10
5 3
0 Ügyfélfogadási napokon
Ügyfélfogadási napokon kívül
8 ábra Az ügyfélfogadási rend megfelel ségére vonatkozó adatok (9. ábra) Az ügyfélfogadási rend megfelel ségére vonatkozó adatok 25
21
Válaszok száma
20
15
10
5
4 1
0 Megfelel nek tartja
Nem tartja megfelel nek
Nem válaszolt
9. ábra Indoklás Megfelel , mert: Gyors Ügyfélfogadási id n kívül is fogadnak
N em megfelel , mert: Még kellene délutáni ügyfélfogadás Eléggé korlátozott
Rugalmas id beosztás Van délel tt és délután is ügyfélfogadás A m szakban dolgozó kollégák is el tudják intézni az ügyeket A tájékoztatás megfelel ségére vonatkozó adatok (10. ábra) A tájékoztatás megfelel ségére vonatkozó adatok
4
19
Igen
Nem
10. ábra Indoklás Megfelel , mert: A tájékoztató füzet jó A világhálón is lehet tájékozódni, elektronikus úton is könny áttekinteni
N em megfelel , mert: Nem szervezeti egységenként vannak a tájékoztatók Hiányzik a régi újság, sok információt a VTV-t l sem kapunk meg
Az ügyek elintézésének gyorsaságára vonatkozó adatok (11. ábra)
Az ügyek elintézésének gyorsaságára vonatkozó adatok 20
19
18 16
Válaszok száma
14 12 10 8
7
6 4
3 2
2
1
1
0 Els próbálkozásra
Második próbálkozásra
Harmadik próbálkozásra
Negyedik- ötödik próbálkozásra
Hatodik próbálkozásra
Nem válaszolt
11. ábra
A türelem és az összeköttetés szerepe az ügyintézésben (1. táblázat) Válaszok
nagyon
közepesen
kicsit
A türelem fontos Az összeköttetés fontos
5 6
9 2
6 3
egyáltalán nem 3 10
1. táblázat Az elégedettség általános jellemz i (2. táblázat) Értékelés: 5 - teljesen egyetért az állítással 1- egyáltalán nem ért egyet az állítással Állítások:
1 2 3 4
o A városban jól ismerik a 0 2 5 7 Hivatalt. o A Hivatal közérthet 0 2 6 9 információkkal segíti a lakosokat. o A Hivatalban egyenl 3 3 2 10 bánásmódban részesülnek az
5
Értékelés átlageredménye 9 4
Hiányzó válasz 3
5
3,77
4
3
3,33
5
ügyfelek. o Az ügyfelek elégedettek lehetnek a tisztvisel k munkájával. o A Hivatal munkatársai szakmailag jól felkészültek. o A Hivatal épülete megfelel a céljának. o A Hivatal könnyen megközelíthet . o A Hivatalban könny megtalálni a keresett ügyintéz ket. o A Hivatalban nem személytelen az ügyintézés. o Az emberek elégedettek a Hivatal munkájával. Az elégedettség átlageredménye
0 3 4 10
7
4,65
6
0 1 5 6
1
4,13
4
0 3 8 4
7
3,66
4
0 1 5 9 10
4,12
1
0 1 6 5 10
4,09
4
0 2 5 8
8
3,95
3
2 0 8 10
4
3,66
2
3,94 2. táblázat
Megállapíthatjuk, hogy megkérdezett ügyfeleink többsége alkalmazott vagy nyugdíjas, 50%-a szentgotthárdi. Többségük ritkán jár a hivatalban, de akkor ügyfélfogadási id ben, leggyakrabban az okmányirodát keresi fel okmányok cseréje céljából. A hivatal ügyfélfogadási és tájékoztatási rendjét, az ügyintézés gyorsaságát többségük megfelel nek tartja, szerintük az ügyek elintézéséhez inkább türelemre, mint összeköttetésre van szükség, bár ennek némiképp ellentmond, hogy az egyenl
bánásmódban részesülés csak 3,33-as átlagértéket kapott.
A hivatal
tevékenységét általánosságban jónak ( 3,94es átlageredmény) ítélték..
3. A NAPI (KONKRÉT) ÜGYINTÉZÉSRE VONATKOZÓ ADATOK Hogyan, milyen segítséggel találta meg az ügyben illetékes irodát? (12. ábra)
Nem válaszolt
2
El zetes internetes honlapon történ tájékozódás
1
El zetes telefonos tájékoztatás
3
Helyismeret
12
Levélben megadott szoba
1
Tájékoztató tábla
7
0
2
4
6
8
10
12
14
Válaszok száma
12. ábra Milyen ügyben járt a hivatalban? (13. ábra) Nem válaszolt
1
Tanácsadás
1
El adás, fórum
1
Civil szervezetek ügyében
1
Segélykérelem
1
Gépjárm ügyintézés
3
Pénzügyek
1
Építési engedély
1
Adóügy
1
Okmányok készítése
15
0
2
4
6
8 Válaszok száma
13. ábra
10
12
14
16
Mennyi id t töltött várakozással? (14. ábra)
Aznap nem fogadták
1
30 percen túl fogadták
5
30 percen belül fogadták
12
Azonnal fogadták
8
0
2
4
6
8
10
12
14
Válaszok száma
14. ábra Mennyinek becsüli az id t, amit várakozással töltött? (15. ábra)
Nem válaszolt
2
Indokolatlanul hosszú id
2
A szükségesnél több id
5
Az ügyintézéshez szükséges id
17
0
2
4
6
8
10
Válaszok száma
15. ábra
12
14
16
18
Mennyi id t foglalkoztak Önnel? (16. ábra)
Nem válaszolt
5
30 percnél többet
0
15-30 perc között
3
Max. 15 perc
16
Kb.1-3 perc
2
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
Válaszok száma
16. ábra Amennyiben kérelme, elvárása nem teljesült, miben látja ennek okát? (17. ábra)
Nem válaszolt
14
Nem a hivatal hatáskörébe tartozott
3
Az ügyintéz felkészületlensége
0
Pénzhiány
2
A jogszabály nem tette lehet vé
5
Ilyen még nem fordult el
2
0
2
4
6
8 Válaszok száma
17. ábra
10
12
14
16
Milyennek ítéli meg az ügyintézést más hivatalokhoz képest? (18. ábra)
Nem válaszolt
7
Sokkal rosszabb
0
Rosszabb
1
Azonos
9
Jobb
4
Sokkal jobb
5
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Válaszok száma
18. ábra Milyennek értékeli egy ötfokozatú skálán az Önnel foglalkozó személy ? (3. táblázat) 1
Kérdés
udvariasságát? érthet ségét? segít készségét? szakszer ségét?
1
2
0
3
2
4
5
3
1
0
2
3
17 17
1
1
1
3
17
1
1
1
4
15
Átlag 4,4 7 4,5 2 4,5 2 4,4 7 4,4
Hiányzó válasz
3 3 3 4
3. táblázat Ön szerint mit kell tennie a hivatalnak az ügyintézés színvonalának emelése érdekében? (4. táblázat) Válaszok/ Vélemények - nyitvatartási id
hosszabbítása és több ügyintéz
Eset 1
Válaszok/ Vélemények alkalmazása az okmányirodában - egy ügyintéz több témakörben legyen tájékozott, ez továbbképzéssel megvalósítható - a várakozó helyiségnél több információt lehetne kitenni a várossal kapcsolatos intézkedésekr l, így jobb lenne az információáramlás - a hivatali ügyintézés színvonala tökéletes - az ügyfelek tájékozatlansága okozhat egyedül problémát, amit az ügyintéz k lehet ségeikhez képest korrekt módon elrendeznek 4. táblázat
Eset 1 1 1 1
A napi (konkrét) ügyintézésre vonatkozó válaszok is kedvez képet festenek a hivatalban folyó munkáról. Az ügyfelek többsége a konkrét napon az okmányirodát kereste fel. A várakozással töltött id t és az ügyintézés idejét megfelel nek találták. Az ügyintéz k türelmességét, érthet ségét, segít készségét, szakszer ségét magas pontokkal értékelték (átlageredmény: 4,47). Az ügyintézés színvonalának emelése érdekében a nyitvatartási id
hosszabbítására és az információáramlásra tettek
javaslatot.
ÖSSZEGZÉS Ügyfeleink többsége a hivatal tevékenységét magas színvonalúnak min sítette. Véleményük alapján az eligazodáshoz jobb
tájékozódási lehet séget
kell
biztosítanunk a hivatalon belül. Meg kell vizsgálnunk az ügyfélfogadási rendet, hogy lehet séget biztosítsunk az általános munkarenden kívüli ügyfélfogadásra. A felmérés eredményei, megállapításai a 2005. évben végzett felmérés eredményeivel megegyez ek. El bbre lépés az ügyintézés rugalmassága és a tájékozódási lehet ségek szélesebb skálája területén történt. Akkor is, most is kérték az ügyfelek az ügyfélfogadási id meghosszabbítását. Szentgotthárd, 2007. szeptember 1. A kérd íveket feldolgozta és az elemzést készítette: Glanz Zsuzsanna
2.számú melléklet
3. sz. melléklet Ügyek ügycsoportonkénti megoszlása 2006. október 1-t l - 2007. szeptember 30-ig Ügycsoportok Ügyek száma egyéni vállalkozói igazolvány 172 parkolási igazolvány 39 ügyfélkapu regisztáráció 173 szerencsejáték 3 m ködési engedély ügyek 126 telepengedélyezés 9 bálengedély 57 magánszálláshely 2 összesen: 581 személyazonosító ig. 1570 vezet i engedély 1381 útlevél 705 összesen: 3656 Gépjárm karbantart.száma* 4606 Indított törzskönyv 875 Kinyomtatott forg.eng. 1189 Adatszolgáltatás 146 Egyéb forg.eng., törzskönyv rendszám 73 összesen: 6889 rögzített anyakönyvi esetek 379 lakcímjelent lap 954 személyazonosító lap 32 Lakcímigazolvány ügyek 3687 Adatszolgáltatás 105 gépjárm hatósági és egyébügyek 656 leletezés 88 összesen: 5901 * tartalmazza: gépjárm tulajdonos váltás bejelentést forgalomból való kivonást átírást, forgalomba helyezést, zárdékok változásának bejegyzését müszaki változás átvezetését
4. sz. melléklet Hatósági ügyirat forgalom gépjárm és vezet i engedély ügyekben 2006. október 1-t l 2007. szeptember 30-ig Hatósági döntés módja Ügyirat száma Határozatok száma Eljárás megszüntetés végzéssel Illetékesség hatáskör miatt áttétel Végrehajtási szakasz végzés Összesen
228 103 157 20 508
% 45,0 20,0 31,0 4,0 100,0
Ügyirat száma
Határozatok száma Eljárás megszüntetés végzéssel Illetékesség hatáskör miatt áttétel Végrehajtási szakasz végzés
4. számú melléklet Hatósági döntések vállalkozói ig.m ködési engedély ügyekben 2006. október 1-tól 2007. szeptember 30-ig Hatósági döntés módja száma aránya % határozat 448 97,18 végzés 14 2,16 szakhatósági hozzáj. 3 0,66 összesen 465 100
500 400 300
Adatsor1
200
Adatsor2
100 0 határozat
végzés
szakhatósági hozzáj.
5.számú melléklet Eseti ellátások 2006.10.01-t l 2006.12.31-ig
2006. év Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (f ) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (kifizetett összeg) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egyszeri kiegészítése (5.000,-Ft/f Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása (f ) Közlekedési támogatásra kifizetett összeg Súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsi szerzési támogatása (f ) Temetési segély (f ) Temetési segélyre kifizetett összeg: Köztemetés (esetek száma) Közgyógyellátásra jogosultak száma: Ebb l: alanyi jogon (f ) Ebb l: normatív jogon (f ) Ebb l: méltányosságból (f )
39 család
53 gyermek
11 család 17 gyermek
18 család 29 gyermek
673.000,-Ft
194.000,-Ft
353.922,-Ft
263
146
121
99
-
91
864.000,-Ft
-
731.500,-Ft
7 40 537.800,-Ft 21
7 104.150,-Ft 9
6 32 468.175,-Ft 22
446 350 27 69
414 365 24 25
Rendszeres ellátások 2006. 10. havi 2007. 09. havi állapot állapot Ápolási díj összesen: Ebb l: Alanyi jogon Ebb l: Méltányosságból Ebb l: Emelt összeg Adósságkezelési támogatás
2007.01.01-t l 2007.09.30-ig
41 14 (25.800,-Ft/hó) 13 (20.640,-Ft/hó) 14 (33.540,-Ft)
49 19 (27.130,-Ft/hó) 18 (21.704,-Ft/hó) 12 (35.269,-Ft/hó)
9
3
Adósságkezelési támogatásra kifizetett összeg 635.000,-Ft 441.550,-Ft Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (f ) 148 151 Id skorúak 33 32 járadéka Lakásfenntartási támogatás 75 85 Rendszeres szociális segély 69 54 Ebb l: egészségkárosodott 2 2 Ebb l: nem foglalkoztatott 67 52 Rendszeres szociális segélyre 1.360.053,- Ft 1.134.846,- Ft kifizetett összeg Közcélú foglalkoztatásra 5.002.400,- Ft 3.211.600,- Ft igényelt összeg
EL
TERJESZTÉS
a Képvisel -testület 2007. október 31.-i ülésére Tárgy: Lakáskoncepció felülvizsgálata Tisztelt Képvisel -testület! I. Az elfogadott lakáskoncepció megvalósulása Szentgotthárd Város Képvisel -testülete 291/2005. sz. határozatával új lakáskoncepciót fogadott el, amely megvalósulásáról évente kell beszámolni. Szentgotthárd Város Önkormányzatának lakáskoncepciója a legnagyobb figyelmet az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra fordítja. Szükségesnek látta az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó szabályozás átalakítását. A koncepcióként elfogadott döntések és teljesülésük: 1.) A szociális alapon kiutalt bérlakások bérl inek jövedelmi-vagyoni helyzetét évente felül kell vizsgálni ennek módja a bérl k jövedelmi és egyéb viszonyairól készített nyilatkozata. A bérl k jövedelmi helyzete felmérésre került. Az Önkormányzati Közszolgáltató Vállalat mint ingatlankezel által a kitöltend rlap a februári hónapban a Lakások Bérletér l szóló rendeletben leírtak alapján kiküldésre került, amelyet a bérl knek március hó 31-ig kellett a M szaki iroda részére visszajuttatniuk. A 2006. évi jövedelmi viszony felmérésekor a nyilatkozatok és igazolások leadásakor tapasztalt hiányosságok és késedelmek szankcionálása végett meghozott rendeletmódosítás következtében az idei évben - meglep módon - a bérl k jelent s része a megadott határid n belül teljesítette ez irányú kötelezettségét. Csupán 10 bérl nek kellett 2007. április 1-t l - a lakások bérletér l szóló rendelet szerint a lakbér mértékét 100%-kal megemelni. Ennek következtében heten pótolták hiányosságukat, három bérl nek pedig továbbra is dupla lakbér kerül kivetésre. Azért ebben az évben is voltak ellentmondások az igazolt jövedelmek és rezsiszámlák összege között, aminek következtében beidéztük az érintett bérl ket a körülmények tisztázása érdekében. Többeknél is fel kellett tennünk a kérdést: mutassák meg, hogy lehet a becsatolt számlákból kiolvashatóan többet költeni a rezsire, mint amennyi jövedelmet igazoltak felénk. Volt, aki ekkor emlékezni kezdett más jövedelemre is, amit véletlenül elfelejtett, amikor a nyilatkozatát kitöltötte. 2.) A lakások bérletér l szóló rendeletünk tartalmazza, hogy a bérl a lakását felújíthatja, korszer sítheti. Ebben az esetben az ingatlankezel és a bérl külön megállapodást köt. Az ilyen megállapodás megkötésére nem volt igény. 3.)A lakáskoncepcióban megfogalmazottakkal ellentétben idén sem valósult meg az anyagi fedezet biztosítása a bérlakásfelújításokra olyan társasházaknál, ahol önkormányzati tulajdonú bérlemény (üzlethelyiség) van. Bár a tavalyi és az idei üzletértékesítés dömping következtében az ilyen ingatlanok száma le is csökkent, a költségvetés tervezésénél pedig a
testület az üzlethelyiségek felújítására és a lakások felújítására külön-külön kezelend összegeket törölte és csak a lakások felújítására hagyott 5.000.000.-Ft-ot. (Igaz ez egy kicsit több mint a tavalyi 3.000.000.-Ft,), Ezzel egyidej leg az els lakáshoz jutók támogatását csökkentette 5.000.000.-Ft-ról 1.000.000.-Ft-ra. 2006 augusztusában készült lakáskoncepció felülvizsgálatakor javasoltuk a következ ket: Azonban az önkormányzat anyagi lehet ségeire tekintettel meggondolandónak tartjuk azt, hogy az erre elkülönített összeget ami 2006-ban 5.000.000.-Ft - a bérlakások felújításához lehetne csoportosítani. mellyel a felújításra fordított keretet növelni lehetne. A T. Testület a kezdeményezésnek csak az els részét valósította meg - az els lakáshoz jutók keretéb l elvett 4.000.000.-Ft-ot és hozzátett 2.000.000.-Ft-ot a lakások felújításához Azt azért tisztázni kell, hogy ez az 5.000.000.-Ft felújítási alap a 248 db. önkormányzati lakáshoz viszonyítva nem sok: éves szinten: 20.161.-Ft/lakás egy olyan id szakban, amikor az évek óta elmaradó felújítások következtében a lakásállomány állapota folyamatosan romlik. Ezzel kapcsolatosan tájékoztatjuk a T. Testületet, hogy szeptember hónapban megrendeltük 4 tisztán önkormányzati tulajdonú ingatlan társasház felmérési-, felújítási tervének az elkészítését, amelyben pontos információt kapunk az adott ingatlanokban elvégzend felújításokról és azok költségér l, így jöv re tisztán látjuk azt, hogy milyen költségekkel lehet kalkulálni, ha netán egy nagyobb, komplettebb felújítást szeretnénk elvégeztetni. (Ennek ismeretében pedig ütemtervet is ki lehet dolgozni a felújításokra és azok költségeinek fedezetére.) Javasoljuk továbbra is a forrásképzés lehet ségét fenntartani és a költségvetés tervezésénél ezt figyelembe venni, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor annak kimondását, hogy nem különítünk erre a célra különböz összegeket és akkor a koncepcióból kiemelhet ez a fejezet. 4.)A szociális alapon bérbe adott lakás kiutalásakor, a lakásbérleti szerz dés megkötésének el feltétele a szociális helyzet felmérése, amely minden esetben megtörténik, nemcsak az igénylés benyújtásakor. Az együttm ködés a M szaki iroda és a Hatósági és Okmányiroda között folyamatos. Szociális bérlakás-igénylések felülvizsgálatát 2006. január-február hónapban elvégeztük, aminek következtében a lakásigényl k létszáma 25-tel csökkent, jelenleg 47 lakásigénylést tartunk nyílván. II. Lakhatást el segít elem az els lakáshoz jutók támogatása, amit továbbra is fenn kellene tartani. Azonban ez az összeg, ahogy korábban is jeleztük 2007-ben 5.000.000.-Ft-ról 1.000.000.Ft-ra csökkent, ami 3 igény támogatására volt elegend . Így a jöv re való tekintettel javasolnánk a T. Testület felé, hogy ezt az összeget vagy emelje fel legalább a korábbi szintre, vagy pedig a lakások önkormányzati tulajdonú ingatlanok - felújításához csoportosítsa át. Az biztos, hogy az idei keretet ebben a formában nem szabad meghagyni, mert a testület saját magát hozza nehéz döntési helyzetbe a jöv év elején várható több támogatási kérelem alapján.
III. Sajnos az elmúlt id szakban sem valósult meg az újabb bérlakások építése, illetve egy kis lépést tettünk a volt Farkasfai iskola lakásokká történ átalakítási terveinek elkészítésével. A bérlakásépítést önkormányzati er b l és/v. egyéb forrás bevonásával kell megvalósítani. Továbbra is els dleges cél kell, hogy legyen az önkormányzati bérlakáspiac mobilizálása. IV. Terveink között szerepel továbbra is építési telkek kialakítása a Szentgotthárd Máriaújfalu közötti részen a Kis u. északi oldalán. Építési telkek kialakítása esetén el nyt élveznek továbbra is azok, akik az építkezést követ en önkormányzati bérlakást adnak le. El nyben részesítés: azonos feltételeket vállaló több igényl esetén V. Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy a tavalyi döntés alapján idén megvalósult az, hogy a bérlakások ügyeinek elintézése egy helyen, a Polgármesteri Hivatal épületében történik. A bérl knek nem kell a Közszolgáltató vállalat és a Hivatal közt ingázniuk, szinte mindent egy helyben el tudnak intézni, a Hivatal felé is sokkal több információ érkezik, a bérl k, és a vállalat oldaláról is. Azonnal ellen rizhet vé váltak a korábban megszokott problémás bérl k ígérgetései is, mivel a Vállalat alkalmazottja azonnal pontos információval tud szolgálni az aktuális bérl befizetéseir l, illetve tartozásairól is. Az egyéb döntések meghozatalában is hatékonyabban és gyorsabban lehet eljárni. A lakás-felújítási keret elköltése, illetve az abból fedezend felújítási munkálatok csak a Hivatal beleegyezésével (akár Közbeszerzési munkacsoport döntésén keresztül), vállalkozói szerz dés megkötése alapján történhet. Az elvégzend munkálatokat a M szaki iroda a Közszolgáltató Vállalattal történ egyeztetés alapján rendeli meg. Véleményünk szerint összességében az eltelt id szak alapján el nyösebbnek t nik ez a változtatás mind a hivatal, mind a közszolgáltató Vállalat és mind a bérl k részér l is. Határozati javaslat 1./ A Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete a Lakáskoncepció felülvizsgálatáról szóló beszámolót elfogadja. 2./ A Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel testülete Szentgotthárd Város lakáskoncepcióját az 1. számú melléklettel egészíti ki.
Határid : folyamatos Felel s: Viniczay Tibor polgármester Dr. Dancsecs Zsolt jegyz Tófeji Zsolt vezet -tanácsos
Szentgotthárd, 2007. október 8. Viniczay Tibor polgármester Ellenjegyzem:
1. számú melléklet Szentgotthárd Város Önkormányzata lakáskoncepciójának kiegészítéséhez 1./ A lakáskoncepció II. fejezete új, 2.) ponttal egészül ki: 2.) Az els lakáshoz jutók támogatásának nyújtása esetén ellentételezésképpen a támogatott ingatlan sorsát az eddiginél alaposabban kell figyelemmel kísérni. El kell írni az eddigieken felül azt is, hogy a támogatottak legyenek kötelesek a támogatással megszerzett ingatlanban lakni, ott állandó lakcímet fenntartani. A lakáscélú támogatásáról rendeletet ennek megfelel en módosítani kell. 2./ A lakáskoncepció III. fejezete új, 3.) ponttal egészül ki: 3.) Az Ifjúsági koncepcióban tett javaslattal is összhangban a 35 éves életkorig terjed en egy külön lakáshozjuttatási rendszert kell kidolgozni. Itt számításba jöhet a korosztályba tartozó fiatal házasok szociális bérlakához juttatása a meglév lakásállomány egyes komfortos és összkomfortos - lakásainak felhasználásával, vagy külön felépítend Fiatal Házasok Otthonának kialakításával. Egy olyan rendszert kell létrehozni, melyben a rászoruló fiatalok úgy kapnak alacsony lakbérrel önkormányzati bérlakást, hogy vállalják: meghatározott id ncélszer en öt éven belül saját lakást vásárolnak vagy építenek és az önkormányzati lakásból kiköltöznek. Ennek érdekében az el takarékoskodást igazoltan el kell kezdeni és folyamatosan folytatni kell ennek tényét folyamatosan kell igazolni. Amennyiben a meghatározott id letelte után a kiköltözésre nem kerül sor, akkor a lakbér a szentgotthárdi piaci lakbér fölé emelkedik. A lakások bérletér l, valamint a lakbérek megállapításáról szóló rendeletet ennek megfelel en módosítani szükséges. 3./ A lakáskoncepció IV. fejezet 2.) pontja a következ képpen módosul: 2.) Szentgotthárd Város Önkormányzata építési telket csak családi házzal való beépítési kötelezettséggel értékesít, a beépítési kötelezettség teljesítéséig elidegenítési tilalom kikötésével (4 évre) és a visszavásárlási jog feltüntetésével. További feltétel, hogy nemcsak a felépítés, hanem a lakásba való tényleges bejelentkezést és bentlakást is vállalniuk kell az önkormányzati építési telekhez jutóknak.
EL TERJESZTÉS a Képvisel -testület 2007. október 31-i ülésére
Tárgy: A B nmegel zési és Közbiztonsági Koncepció felülvizsgálata, aktualizálása. A kábítószer-fogyasztás helyzete Szentgotthárdon, az ellene való fellépés tapasztalatai.
Tisztelt Képvisel -testület! Két, egymással szorosan összefügg témával kell foglalkoznunk jelen napirenden belül. Az egyiket egy 2005-ös döntésünk alapján kétévente kell tárgyalnunk, így a 2007. évi munkatervünkbe építettük, ezért kerül most megtárgyalásra, míg a második téma ugyancsak egy korábbi határozatunk alapján évr l-évre megtárgyalásra kell, hogy kerüljön a Képvisel -testület, illetve ezt megel z en Szentgotthárd Város B nmegel zési és Közbiztonsági Bizottsága által. Mivel a két téma szorosan kapcsolódik egymáshoz, a 2005. évi gyakorlatot követve idén is egy f napirend keretében vezetjük el . I. A B nmegel zési és Közbiztonsági Koncepció felülvizsgálata, aktualizálása Szentgotthárd Város Önkormányzata B nmegel zési és Közbiztonsági Koncepciójának felülvizsgálata és aktualizálása a Képvisel -testület 2007. évi munkaterve alapján történik a Képvisel -testület októberi ülésén. A Koncepciót 2003 októberében fogadta el a Képvisel testület. 2005 szeptemberében került sor az els felülvizsgálatára, s ekkor a 254/2005. számú Képvisel -testületi határozatban döntés született arról, hogy a Koncepciót kétévente felülvizsgáljuk és a szükséghez képest aktualizáljuk. A Koncepció felülvizsgálata a B nmegel zési és Közbiztonsági Bizottság 2007. október 11-i ülésén is napirend tárgyát képezte, a Koncepció teljes felülvizsgálata azonban csak ezt követ en fejez dött be a Polgármesteri Hivatal részér l, ezért el fordul a mellékelt anyagban több olyan új elem, ami nem került a B nmegel zési Bizottság elé. Az alábbiakban pontról pontra haladva kerülnek bemutatásra a Koncepció új elemei, amik a Koncepció 1. mellékletben megtalálható szövegében kék színnel vannak szedve. 1.) Mindjárt a címlapon történt egy változás, hiszen az eredeti Koncepció 2003 októberében lett elfogadva. Mivel a Koncepciót a polgármester és a B nmegel zési Bizottság elnöke írja alá, s mindkett személye az egyes választási ciklusokban más-más lehet (ez jelenleg a Bizottság elnökénél releváns), tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy az új Képvisel -testület a felülvizsgálata alapján a Közbiztonsági Koncepció aktualizálásával kvázi új Koncepciót fogad el, ami immár a módosítás idejével megegyez keltezés , és az új polgármester és az új bizottsági elnök írja alá. 2.) A Bevezet ben megemlítésre kerül a schengeni övezethez való csatlakozás, amire idén év végén, el re láthatóan még Karácsony el tt kerül sor. Aktualizálásra kerültek az egyes hatóságok nevei (megsz nt a helyi vámhivatal, helyette csak a Szombathelyi F vámhivatal, Határ r- helyett Határrendészeti Kirendeltség van Szentgotthárd-Rábafüzesen. A felsorolás kiegészült a Katasztrófa-védelemmel, az Önkéntes T zoltó Egyesülettel, az IPA-val és a Baleset-megel zési Bizottsággal.
3.) Az I. fejezetben Szentgotthárd szociometriai leírásánál az 1.) pontban aktualizálásra került a lakosságszám és a lakosság korcsoportonkénti megoszlása. A 4.) a.) pontban a már meglév er sségeink közé felvettük a Baleset-megel zési Bizottságot és a Közterületfelügyeletet. A 4.) b.) pontban a gyengeségeket a munkanélküliség magas arányával és az Ifjúsági rjárat kudarcával egészítettük ki. 4.) A II. fejezetet, ami a B nügyi helyzet címet viselte, a konkrét elmúlt évi statisztikai adatok feltüntetése helyett amit a T. Testület áprilisban már olvasott és megtárgyalt inkább a koncepcióba jobban ill rövidebb és általánosabb irányokat vettük be. Változott a játékautomatákat üzemeltet egységek felsorolása is. 5.) A lakosság biztonságérzetét er sít és fenntartó, már meglév tényez kr l szóló III. fejezetben a címmel ellentétben néhány negatívumra is felhívtuk a figyelmet, így a rend rség létszámgondjaira, az Ifjúsági rjárat sajnálatos eredménytelenségére. A Polgármesteri Hivatal a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság éves munkatervében meghatározott témavizsgálatokban vesz részt, továbbá panasz kivizsgálásokban m ködik közre. Az eddigi témavizsgálatok során a Fogyasztóvédelem koordinálásával az érintett társhatóságok illetve fiatalkorú tanúk bevonásával fokozott figyelmet fordítunk a fiatalkorúak szeszesitallal és dohányáruval történ kiszolgálására. Ezt a fajta ellen rzést a megyében két városban végzik rendszeresen, ezek közül az egyik Szentgotthárd. Ezen ellen rzések során párhuzamosan folyamatosan ellen riztük a II. kategóriájú játéktermekben (vendéglátó üzletek) a pénznyer automatáknál tartózkodó fiatalkorúakat. A B nmegel zési Bizottság összetételében bekövetkezett változások is átvezetésre kerültek, valamint a meglév tényez k felsorolása kib vült a Közterület-felügyelettel. 6.) A feladatokról szóló IV. fejezet 2.) pontjában az eredetileg benne szerepl 2003-as felmérések mellé idei kérd íves felmérések eredményeib l vett következtetéseket is felmutatunk. A parkokkal, els sorban a Várkerttel, Barokk kerttel foglalkozó 4.) pontot kiegészítettük a már elért eredmények felsorakoztatásával. Itt is kiegészítettük a Koncepciót a közterület-felügyel kkel, továbbá a B nmegel zési Bizottság október 11-i ülésén elhangzott javaslat alapján a térfigyel kamerarendszer fogalma mellé bevezettük az önkormányzati objektumfigyelést, els körben a Barokk Kert és a Színház vonatkozásában. 7.) A IV. fejezetet kiegészítettük a 8.) ponttal. Az EU-integrációs és pályázatíró csoportnak a B nmegel zési Bizottság október 11-i ülésére tett el terjesztése hívta fel a Bizottság figyelmét egy pályázatra, melyen sebességkijelz berendezések beszerzésére lehet támogatást elnyerni. A téma külön napirendként szerepel jelen képvisel -testületi ülésen. A Bizottság ülésén megfogalmazódott egy javaslat, mely szerint els sorban Szentgotthárd-Jakabháza területén, majd, ha lehet ség mutatkozik rá, a Kethelyi út és a Füzesi utca bevezet szakaszán lenne szükség ilyen berendezés elhelyezésére. Kisebb forgalmú, de ugyancsak veszélyes terület az Akasztó-domb alján az Árpád utca bevezet szakasza, ahol esetleg még indokolt lehet ilyen m szer elhelyezése. A Koncepció szövegében (egyel re) nem szerepel, de belevehet a rábatótfalusi városrész is, így valamennyi bevezet út le lenne fedve. 8.) A IV. fejezet kiegészült a 9.) ponttal is, szintén az EU-integrációs és pályázatíró csoport ajánlására, akik a Színház és környéke biztonságosabbá tételének szükségeségére hívták fel a figyelmet, különös tekintettel az ott megvalósított értékek védelmére, valamint egy 10.) ponttal is a Termálfürd kapcsán.
9.) A koncepció igen hangsúlyos külön fejezete volt 2003.ban a Várkert állapotának meg rzése. Itt egy részr l jelent s el relépések történtek, hiszen megvalósult a Várkert sétányainak kolostorépület (Polgármesteri Hivatal) fel li lezárása a gépkocsi-forgalom el l öntöttvas oszlopokkal, illetve a garázssornál lelakatolható láncokkal is. Ez, illetve a Városi Strand bezárása eredményezte, hogy az addig többször el forduló gépkocsiközlekedés teljesen megsz nt a parkban, Ez alól a megállapítás alól nem lehet kivétel az sem, amikor a m vel dési házban, illetve annak kerthelyiségében vásárokat tartanak, és a garázssortól indulva, a m vel dési házhoz vezet sétányt kívánják igénybe venni az árusok. Megvalósult a kerékpárosok elterelése a gyepterületekr l a barokk kert keleti oldalán ugyancsak öntöttvas oszlopok és az azokat összeköt láncok elhelyezésével, valamint a barokk kert északi bejáratánál forgó kapu elhelyezésével. A kerékpárosok számára a SZOI Széchenyi István Általános Iskola és a piac felé a barokk kertet északról és keletr l határoló hársfa allé alatt és annak meghosszabbításában került kerékpárút kialakításra. Ezzel az addig jellemz kerékpározás a barokk kert gyepén megsz nt. A kerékpáros közlekedés irányára és a kutyafuttatás tilalmára táblák hívják fel a közleked k és a kutyatartók figyelmét. Mindezekt l függetlenül a Várkertre továbbra is nagy figyelmet kell fordítani.
A fent megjelölt és a mellékletben részletezett változásokkal javasoljuk elfogadni Szentgotthárd Város Önkormányzata B nmegel zési és Közbiztonsági Koncepcióját.
II. A kábítószer-fogyasztás helyzete Szentgotthárdon, az ellene való fellépés tapasztalatai a 2006/2007. évben Szentgotthárd Város Önkormányzatának 161/2004. számú Képvisel -testületi határozata 4. pontja értelmében a város oktatási intézményeinek (az óvoda és a zeneiskola kivételével), a Rendel intézetnek, valamint a m vel dési háznak (jelenleg a Pannon Kapu Kulturális Egyesület m ködteti) be kell számolnia a kábítószer-fogyasztás helyzetével és a megel z tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatairól. Megkeresésünkre az intézmények/intézményegységek vezet i az alábbi tartalmú beszámolókat adták:
1.) III. Béla Szakképz Iskola és Kollégium A témával kapcsolatos tevékenység tervezése, szervezése az iskola érvényben lév dokumentumaiban (Pedagógiai és Szakmai Program, SZMSZ) meghatározottak alapján folyik. Az Egészségfejleszt csoport, az osztályf nökök és az ifjúságvédelmi megbízott felel s a gyakorlati megvalósításért. Az Egészségfejleszt csoport tagjai: a csoportot vezet pedagógus, a drogügyi koordinátor, a szabadid -szervez , a testnevelés munkaközösség vezet je, a diákönkormányzatot segít tanár, a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s. A csoport feladata: a bels és küls partnerek segítségével az iskolai egészségfejlesztési program kidolgozása, gyakorlati megvalósítása egy sokoldalú kommunikációs folyamat során, különböz formákon keresztül.
A fontosabb nevelési területek között szerepelnek az ún. veszélyeztet tényez k is, évfolyamonkénti bontásban. Az osztályf nökök éves munkatervükben tervezik a kábítószer-fogyasztás megel zésével, veszélyeivel kapcsolatos felvilágosítást. Az iskola tanulói közül 12 f részt vett a Kortárs segít programban. k társaiknak tartottak ismertet ket, foglalkozásokat. Természetesen az iskolában tanító minden tanárnak feladata és felel ssége, hogy a tanulóifjúsággal szoros kapcsolatot tartva, felhívja a diákok figyelmét e káros szenvedély elkerülésére, illetve azonnali jelzéssel kell élnie az iskolavezetés felé, amennyiben ilyen jelleg problémát észlel a tanulónál. A 2006/2007-es tanévben egy ilyen jelleg jelzés történt. A többi tanulóval kapcsolatosan kábítószer-fogyasztás gyanúja nem merült fel. A szül k részér l is megsz ntek az ezzel kapcsolatos a korábbi években háromszori-négyszeri - megkeresések, jelzések. Köszönhet ez a többoldalú (önkormányzat, hatóság, egészségügy, ifjúságvédelem, iskolák) és hatékony figyelemnek, felvilágosító tevékenységnek, a hatósági és iskolán belüli ellen rzésnek. Konkrét példával élve a szakképz iskola vonatkozásában: a biztonsági szolgálat, a szigorú beléptet rendszer, az iskolai és iskolán kívüli kamerarendszer - a vagyonvédelmen túl teljesen kisz rte annak lehet ségét, hogy idegenek próbálkozzanak elvegyülni az iskola diákjai közé, s e káros szert terjeszteni. Az iskolai felmérések (beszélgetések, interjúk, kérd ívek) azt támasztják alá, hogy komolyan visszaszorult a városban is a kábítószerrel kapcsolatos probléma, de nem sz nt meg. Els sorban a hétvégi rendezvények el tt t nnek fel a város néhány pontján a különféle drogokat árusítók. A szakképz iskola tanulóinak megítélése szerint a fiatalok 15-30 %-a ideiglenesen fogyaszt valamilyen kábítószert (becsült adat!). Érdekes, hogy a felmérésben részt vett tanulók nagy többsége a szigorúbb hatósági (rend ri) fellépésben látná a kábítószer-fogyasztás csökkentését, visszaszorítását. Összegezve: A 2006/2007-es tanévben a szakképz iskolában kábítószer-fogyasztással, vagy annak gyanújával kapcsolatos, komolynak min síthet probléma nem merült fel. Továbbra is fontos, hogy a tanulókat sokoldalúan felvilágosítsák e veszélyeztet tényez következményeire. Hasonlóan fontos, hogy a városban és környékén a hatósági ellen rzések megakadályozzák a terjesztés lehet ségét.
2.) SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium: A tanulók a drogmegel zési program keretén belül els sorban az osztályf nöki órákon ismerkednek meg a drogok egészségre káros hatásaival és annak következményeivel. Ezeket az ismereteket a véd n irányításával dolgozzák fel, de a témák megtárgyalásában szerepet kapnak az osztályf nökök is. Természetesen a biológiai tanulmányaik során is szóba kerül ez a téma, az egészségnevelés területén a szaktanár irányításával. Az elmúlt tanévben egy sikeres pályázat keretében minden osztály 8-8 drogprevenciós foglalkozáson vett részt, melyet az intézmény erre kiképzett pedagógusai, az intézmény
véd n je, illetve a rend rség egy el adója vezetett. Ezen pályázat keretén belül a gimnázium további 4 tanárát 40 óra keretében tovább képezték. A diákok részt vesznek a Pannon Kapu Kulturális Egyesület által szervezett hasonló jelleg programokon, rendezvényeken is. A tanulók elméletben jártasak, sok ismerettel rendelkeznek, de nem mindig tudják ezt a gyakorlatban megfelel en alkalmazni. Nagy küzdelmet vív az intézményegység a dohányzás ellen. Rajtaütésszer en ellen rzik az ügyeletes tanárok a szünetekben a mosdókat. Az ellen rzések során elcsípett tanulók megfelel büntetésben részesülnek. A gimnázium úgy gondolja, hogy a szül k következetesebb támogatásával nagyobb eredményt lehetne elérni ezen a területen. A gotthárdi fiatalok régen óhajtott vágya egy kulturált, szeszmentes szórakozóhely kialakítása. (Itt jegyezzük meg, hogy a FIKUSZ egy ilyen kezdeményezés eredményeként jött létre, de mintha a fiatalok mégsem látogatnák olyan lelkesen ezt a szeszmentes szórakozóhelyet.) A gimnáziumban délutánonként tartott felzárkóztatások és a különböz tanulmányi versenyekre való felkészítések jó lehet séget biztosítanak a szabadid hasznos, értelmes eltöltésére. Ezt egészítik ki a különféle sport- és tömegsport foglalkozások, amelyek edzik az akaratot, kitartásra, fegyelemre, önuralomra nevelnek, segítenek az érzelmek és az indulatok kordában tartására, a sikertelenség, esetleges frusztráció elviselésére.
3.) SZOI Széchenyi István Általános Iskola: Sikeres pályázat útján lehet ség nyílt újra "Életvezetési ismeretek" címmel drogprevenciós órákat tartani a SZOI iskoláiban. Lényegük az volt, hogy az 5. osztálytól a 12. osztályig minden gyermek ismereteket szerezzen a drogról és a káros szenvedélyekr l (alkohol, dohányzás stb.). Szituációs játékokkal tanítottak a visszautasításokra, "Tudj nemet mondani!" címmel. Ezek a didaktikai játékok nagyon sikeresek voltak a gyermekek körében. A pályázat során több pedagógus szerzett képesítést a drogmegel zésre. A megtartott foglalkozások nemcsak a tiltásról, hanem a megel zésr l is szóltak. Összesen 8 órát tartottak, amib l 7 órát pedagógus, 1-et megfelel végzettség rend r. Néhány f cím az órákból: önismeret, önbizalom er sítése, dohányzás káros hatásai, alkohol káros hatásai, drogról Tudj nemet mondani! , AIDS, Szentgotthárd droghelyzete. Az órák sikeresek voltak. A programokba bekapcsolódott az iskolavéd n is, aki szintén elvégezte a tanfolyamot. Az osztályf nöki órák munkaterve is az említett elvek alapján készül. A folyamat az egész évet végigkíséri. Az elmúlt években nagyon jó kapcsolatot alakított ki az iskola a rend rség DADA programot oktató munkatársaival. Sajnos az idei évt l személyi és anyagi lehet ségek hiánya miatt a DADA program lesz kült egy osztály néhány foglalkozására. Ez is csak a GYES-en lév rend r kollégan lelkiismeretes munkájának volt köszönhet ! Munkáját Huszár Gábor intézményegység vezet az intézményegység nevében ezúton is szeretné megköszöni.
4.) SZOI Arany János Általános Iskola:
Az intézményegységben a drogprevenció két formában folyik. Ebb l az egyik a rend rséggel közösen megvalósításra kerül D.A.D.A. program. Ennek el nye, hogy a tanulók közvetlenül a rend rségt l, azaz hiteles forrásból tájékozódhatnak. A hátránya, hogy csak kevés diák tud ebbe a programba bekapcsolódni (jelenleg egy osztály). Ezért fontosabbnak tartják az iskola saját drogprevenciós programját, amelyet el ször a 2001/2002es tanévben készítettek el a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium által kiírt, Az iskola egészségfejlesztési-drogmegel zési tevékenység támogatása cím felhívásra. Azóta minden tanévnek megvan a külön drogprevenciós programja, ami az adott tanévben kerül megvalósításra. Ezek általános célkit zései a következ k: A prevenciós munkában a pszichológiai, pszichoszociális és családi kockázati tényez k mellett dönt szerepet kapnak az iskolához, illetve a családhoz f z d meggyengült kapcsolatok. Ezért ezeket a kapcsolatokat, színtereket elevenebbé kell tenni. A tanulók tudják, hogy mit tegyenek, hogy egészségesebben éljenek. Persze annak tudatosítása is fontos, hogy mit ne csináljanak. Az illegitim drogok fogyasztásának megel zése nem különíthet el a legális drogok (alkohol, nikotin stb.) fogyasztásának prevenciójától, és nem különíthet el az egészség (általános, mentális, pszichés) hangsúlyozásától. A 2006/2007-es tanévben a program tervezését vezérl szempontok: szabadid hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés, szül k bevonása, családnak is élményt nyújtó programok, közösséghez való tartozás érzésének er sítése. A tavalyi programot az osztályf nöki munkaközösség vezet je dolgozta ki, illetve szervezte meg a team-et, ami a témában jártas szakemberekb l állt össze: a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s, a kortárs csoportot segít tanár, a 40 órás felkészítésen korábban részt vett tanárok. A fels tagozaton tanuló összes diákot bevonták a programba (kb. 211 tanuló). Osztályonként 5 foglalkozást illesztettek be a cselekvési tervbe. Feldolgozásra került témák: az egészség érték életünkben, kísértésnek kitéve, a drog hatása egyénre, családra, társadalomra, veszélyes és tiltott szerek, kritikus helyzetek és döntések. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szinték, a programot jól fogadók voltak a tanulók. Az aktivitás minden évfolyamon tapasztalható volt. Volt véleménye a diákoknak, szívesen bekapcsolódtak a beszélgetésbe, játékokba. A foglalkozások témáit érdekesnek, izgalmasnak tartották. Sokan fejezték ki azt a kívánságukat, hogy a foglalkozásoknak legyen folytatása. Az iskola nevel i is fontos feladatuknak tartják a program megfelel folytatását, a foglalkozások továbbvitelét. Talán a hét év óta folyó drogprevenciós munkának is köszönhet , hogy az intézményegységben jelenleg nincsenek súlyos, a drogfogyasztással összefügg problémák. Ami kisebb gondot jelent (néhány tanuló esetében), az a dohányzás, de ennek is igyekeznek gátat szabni a szül k támogatásával.
5.) Rendel intézet Szentgotthárd: A Rendel intézet addiktologia gondozója az Egészségügyi Minisztérium 2007. május 16án közzétett közleménye alapján már nem tartozik az eltereléshez kapcsolódó, el zetes
állapotfelmérést végz , a kábítószer-függ séget gyógyító kezelést és a kábítószerhasználatot kezel más ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók közé. Vas megyében Szombathelyen a Markusovszky Kórház drogambulanciája látja el a fenti feladatokat. A Rendel intézet addiktologiai gondozója csak a törvénnyel összeütközésbe nem kerül drogbetegeket gondozza. A Rendel intézet addiktológiai gondozójában jelenleg egy kábítószerfügg személy kezelése folyik, az utóbbi 3/4 évben 27 alkalommal jelent meg, a gondozón k 9 alkalommal látogatták otthonában. A Markusovszky Kórház drogambulantiájától kért adatok alapján 2006/2007-ben 2 drogfügg szentgotthárdi illet ség személyt tartanak nyilván az elterelés programban. A Rendel intézet iskola és ifjúsági véd n i a 2006/2007-es tanévben az iskolákban az 5., 6., 7., 8. osztályosoknak tartottak felvilágosító el adást szenvedélyekr l (alkohol, drog, dohányzás). A középiskolákban a 10., osztályosoknak tartottak felvilágosító el adásokat a drog káros hatásairól. A DADA program ifjúságvédelmi el adói az általános iskolák 5. osztályosainak felvilágosító el adást.
általános a káros 11., 12. tartottak
6.) Pannon Kapu Kulturális Egyesület: A M vel dés Háza és Színház, majd a Pannon Kapu Kulturális Egyesület az elmúlt évek folyamán mindig nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok részére szervezett felvilágosító el adásokra és foglalkozásokra. 2007. június 9-én a Szentgotthárdi Ifjúsági Napon, hagyományaiknak megfelel en drogprevenciós programmal is kiegészítették rendezvényüket, melyet a Vas Megyei Rend rf kapitányság B nmegel zési Osztályával és a Városi Vöröskereszttel közösen valósítottak meg. 2007. július 21-én a Hopplá Könny zenei Fesztiválra is szerveztek drogprevenciós programot, melyet szintén a Vas Megyei Rend r-f kapitányság B nmegel zési Osztályával, valamint a VASI LOGO-Mobil Ifjúsági Szolgálat kortárssegít ivel együttm ködve valósítottak meg. Novemberben újraindítják a FIKUSZ-t, ahol többek között egy filmklubot is elindítanak. A filmdélutánok beindításával nemcsak az ifjúság filmkultúrájának, látókörének szélesítése a céljuk, hanem prevenciós céljuk is van vele, hisz mindenképpen érintenek filmeken keresztül olyan témákat is (pl. Transpotting, Félelem és reszketés Las Vegasban), melyeken keresztül bemutatják azt, hogy mi történik velünk akkor, ha tiltott szerekhez nyúlunk. Ezáltal is felhívják a figyelmet a káros szenvedélyekt l mentes életmódra. Terveik között szerepel, hogy osztályok számára nyílt osztályf nöki órákat szervezzenek a FIKUSZ-ba, melynek keretében drogprevenciós el adásokat tartanának a Vöröskereszt, a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a Vas Megyei Rend r-f kapitányság B nmegel zési Osztályának segítségével. Ezeken kívül számos drogprevenciós prospektust helyeznek el a FIKUSZ információs pont részébe.
7.) A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat felmérése: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatnak nem volt beszámolási kötelezettsége, viszont összeállított egy kérd ívet, ami a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó kérdéseket is tartalmaz.
A kérd ívet 158 szentgotthárdi és a kistérségben él töltötte ki (98 n és 60 férfi), képviselve valamennyi korosztályt. Az alábbiakban a kérd ív kábítószer-fogyasztással kapcsolatos kérdései alapján mutatjuk be a felmérés eredményét úgy, hogy az adatokat táblázatokba szerkesztettük. 1. Ön kipróbált-e már valamilyen kábítószert? Kipróbálta (f )
Nem próbálta (f )
N
Férfi
N
Férfi
21
28
77
32
49 naponta:
3
hétvégenként:
6
havonta:
7
évente:
6
csak kipróbálta:
27
109
A felmérés eredménye alapján a megkérdezettek 31 %-a (49 f ) került már kapcsolatba a drogfogyasztással, ami jelent s szám. A n i válaszadók megközelít en 21 %-a (21 f ) és a férfiak megközelít leg 47 %-a (28 f ). Náluk a drogfogyasztás gyakorisága: - napi szinten: 3f ~ 6% - hétvégenként: 6 f ~ 12 % - havonta: 7 f ~ 14 % - évente: 6 f ~ 12 % - csak kipróbálta: 27 f ~ 55 % (A kerekítések miatt csak 99 % ezek összege.)
2. Egyetért-e a "könny drogok" legalizálásával? Egyetért (f )
Nem ért egyet (f )
Kipróbálók
Nem próbálók
Kipróbálók
Nem próbálók
27
30
22
79
57
101
A válaszadók 36 %-a (57 f ) ért egyet a "könny drogok" legalizálásával, míg 64 %-a (101 f ) nem ért egyet ezzel. Ennél a kérdésnél azok, akik már kapcsolatba kerültek kábítószerrel (49 f ) az alábbiak szerint válaszoltak: egyetért 55 %-a (27 f , az összes válaszadó 17 %-a) - nem ért egyet 45 %a (22 f , az összes válaszadó 14 %-a). Akik még nem próbálták a kábítószert, azok a következ k szerint válaszoltak erre a kérdésre: egyetért 27,5 %-a (30 f , az összes válaszadó 19 %-a) - nem ért egyet 72,5 %-a (79 f , az összes válaszadó 50 %-a). 3. Ön fontosnak tartja a drogfogyasztás megel zésére irányuló programokat? Fontosnak tartja (f )
Nem tartja fontosnak (f )
Kipróbálók
Nem próbálók
Kipróbálók
Nem próbálók
38
97
11
12
135
23
A drogfogyasztás megel zésére irányuló programokat az összes válaszadó jelent s többsége, kb. 85 %-a (135 f ) tartja fontosnak, míg 15 %-a (23 f ) nem tartja fontosnak. Akik már fogyasztottak kábítószert, azok 77,5 %-a (38 f ) fontosnak tartja a megel z programokat. 4. Fontosnak tartja Ön, hogy kell ismerettel rendelkezzen a drogokról? Fontosnak tartja (f )
Nem tartja fontosnak (f )
Kipróbálók
Nem próbálók
Kipróbálók
Nem próbálók
42
99
7
10
141
17
Az összes válaszadó 89 %-a (141 f ) tartja fontosnak, hogy kell ismerete legyen a drogokról, 11 %-a (17 f ) pedig nem. Azoknak, akik már fogyasztottak kábítószert, 31 %-a (42 f ) gondolja fontosnak, hogy ismerete legyen a drogokról.
5. Ha igen, mir l tartja fontosnak, hogy több ismerete legyen? Az összes kitölt válasza, valamint a kábítószert már kipróbálók és még ki nem próbálók válaszai alapján a következ rangsorokat lehet felállítani: Összes válaszadó sorrendje (f )
Kipróbálók sorrendje (f )
1. Hatásai
88
1. Tünetei
30
2. Tünetei
85
2. Hatásai
27
82
3. Tartós fogyasztás következményei
26
3. Megel zés lehet ségei
4. Tartós fogyasztás következményei 5. Drogok fajtái
6. Segítség lehet ségei drogfügg ség kialakulása esetén 7. Mi az oka, hogy valaki drogfogyasztó, illetve függ lesz
4. Drogok fajtái 80
63
61
52
5. Megel zés lehet ségei
6. Mi az oka, hogy valaki drogfogyasztó, illetve függ lesz 7. Segítség lehet ségei drogfügg ség kialakulása esetén
Nem próbálók sorrendje (f ) 1. Megel zés lehet ségei 64 2. Hatásai 3. Tünetei
22
61
55
18
4. Tartós fogyasztás következményei
16
5. Segítség lehet ségei drogfügg ség kialakulása 47 esetén 6. Drogok fajtái
14
54
41
7. Mi az oka, hogy valaki 36 drogfogyasztó, illetve függ lesz
6. Az ismeretszerzés mely formáit részesítené el nyben? Az összes kitölt válasza, valamint a kábítószert már kipróbálók és még ki nem próbálók válaszai alapján a következ sorrendeket lehet felállítani: Összes válaszadó sorrendje (f )
Kipróbálók sorrendje (f )
Nem próbálók sorrendje (f )
1. Média
84
1. Média
27
2. El adás a témáról
76
2. El adás a témáról
27
3. Csoportos beszélgetés lehet sége drogfogyasztóval 61
3. Kulturális programok keretében történ tájékoztatás
16
4. Csoportos beszélgetés lehet sége drogfogyasztóval
16
4. Kulturális programok keretében történ tájékoztatás
59
5. Csoportos beszélgetés lehet sége szakemberrel
54
5. Saját kutatás (internet, könyvtár stb.)
37
6. Csoportos beszélgetés lehet sége szakemberrel
6. Szórólap 7. Saját kutatás (internet, könyvtár stb.)
5 7
2. El adás a témáról
4 9
3. Csoportos beszélgetés lehet sége drogfogyasztóval
4 5
16
4. Kulturális programok keretében történ tájékoztatás
4 3
13
5. Csoportos beszélgetés lehet sége szakemberrel
4 1
6. Szórólap
2 9
7. Saját kutatás (internet, könyvtár stb.)
2 0
7. Szórólap 36
1. Média
8
8.) Felmérés a diákok körében: A diákok körében is végeztünk felmérést a témában a Polgármesteri Hivatal által összeállított kérd ív alapján, amit a korábbi években is felhasználtunk már ilyen célra, de sokkal kisebb körben. A SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziumot, a SZOI Széchenyi István Általános Iskolát és a III. Béla Szakképz Iskolát kértük fel, hogy egy-egy végz s osztályban osztályf nöki órán töltessék ki a tanulókkal a kissé felújított, kétoldalas kérd ívünket. Ennek eredményeként 69 kitöltött kérd ív érkezett vissza, 26 db a szakképz iskolából, 21 db az általános iskolából és 22 db a gimnáziumból. Az alábbiakban a kérdések szerint, táblázatokban mutatjuk be a felmérés eredményét. Hogy az egyes táblázatok egy része ne csússzon át a következ oldalra, oldaltöréseket alkalmaztunk a szövegben.
1. Mennyiben téma a tanulók körében a kábítószerezés? Összesen 1. Akkor téma, ha valahol a kábítószer miatt ügy keletkezik
III. Béla Szak. Isk. 1. Akkor téma, ha valahol a kábítószer miatt ügy keletkezik
SZOI VMG 1. Akkor téma, ha valahol a kábítószer miatt ügy keletkezik
SZOI Sz. I. Ált. Isk. 1. Akkor téma, ha valahol a kábítószer miatt ügy keletkezik
(médiában, városban stb.) (médiában, városban stb.) (médiában, városban stb.) (médiában, városban stb.) 49 % (34 f ) 50 % (13 f ) 64 % (14 f ) 33 % (7 f )
2. Csak akkor téma, ha 2. Csak akkor téma, ha 2. Csak akkor téma, ha 1. Csak akkor téma, ha valamelyik tanár ezt valamelyik tanár ezt valamelyik tanár ezt valamelyik tanár ezt felveti. 29 % (20 f ) felveti. 31 % (8 f ) felveti. 23 % (5 f ) felveti. 33 % (7 f ) 3. Szinte soha nem téma. 19 % (13 f )
3. Szinte soha nem téma. 15 % (4 f )
3. Szinte soha nem téma. 9 % (2 f )
1. Szinte soha nem téma. 33 % (7 f )
4. Szinte naponta téma 4. Szinte naponta téma 4. Szinte naponta téma 4. Szinte naponta téma egymás között is. 3 % egymás között is. 4 % egymás között is. 4 % egymás között is. 0 % (2 f ) (1 f ) (1 f ) (0 f )
A válaszokból kiderül, hogy a tanulók körében els dlegesen akkor kerül szóba a kábítószer, ha olvasni, hallani lehet egy-egy új esetet. A második sorból az is kit nik, hogy sokszor ezt egy pedagógus veti fel. A 3. oszlop adatai szerint azt is mondhatnánk, hogy az általános iskolában viszonylag ritkán vet fel egy-egy, a médiában megjelent új ügyet a tanár, ezért szinte soha nem téma a tanulók körében a kábítószerezés. Ha ez talán kissé túlzó is, az valószín leg igaz, hogy az általános iskolában még nem vet dik fel olyan gyakran a téma a diákok között, mint egy középiskolában.
2. Van-e olyan alkalom, amikor a kábítószerr l iskolai foglalkozáson beszélnek? (többet is lehetett) Összesen 1. Igen, az osztályf nöki órán. 77 % (53 f )
III. Béla Szak. Isk. 1. Igen, az osztályf nöki órán. 85 % (22 f )
SZOI VMG 1. Igen, az osztályf nöki órán. 68 % (15 f )
1. Igen, az osztályf nöki órán. 76 % (16 f )
2. Igen, a tanórákon
2. Igen, a tanórákon
(osztályf. órán kívül), ha
(osztályf. órán kívül), ha (osztályf. órán kívül), ha
(osztályf. órán kívül), ha
ezt a tanár lehet vé teszi. 30 % (21 f )
ezt a tanár lehet vé teszi. 11 % (3 f )
ezt a tanár lehet vé teszi. 45 % (10 f )
ezt a tanár lehet vé teszi. 38 % (8 f )
3. Igen, (nem of nöki
3. Igen, (nem of nöki
3. Igen, (nem of nöki
3. Nincs.
órán és nem tanórán, hanem) egyéb
órán és nem tanórán, hanem) egyéb
órán és nem tanórán, hanem) egyéb
foglalkozáson, ismeretterjeszt el adáson.14%(10 f )
foglalkozáson, ismeretterjeszt el adáson. 8% (2 f )
foglalkozáson, ismeretterjeszt el adáson. 27 % (6 f )
4. Nincs.
4. Nincs.
4. Nincs.
7 % (5 f )
8 % (2 f )
2. Igen, a tanórákon
SZOI Sz. I. Ált. Isk.
0 % (0 f )
2. Igen, a tanórákon
14 % (3 f )
4. Igen, (nem of nöki órán és nem tanórán, hanem) egyéb
foglalkozáson, ismeretterjeszt el adáson. 10 % (2 f )
Megállapítható tehát, hogy az iskolákban a drogprevenció, az ismeretterjesztés legfontosabb színtere az osztályf nöki óra, de nagyon örvendetes módon - más tanórákon is felvet dik a téma. A tanórákon kívüli egyéb foglalkozásokat, ismeretterjeszt el adásokat megjelöl k közül 3-an tudtak megnevezni konkrét esetet: drogprevenciós el adás (2 általános iskolás), illetve véd n i óra (1 gimnazista) formájában. Ez a forma tehát annak ellenére, hogy a gimnáziumból viszonylag sokan bejelölték nem olyan releváns, pedig, mint az a kés bbiekben kiderül, a tanulók igényelnék ezt.
3. Ha az el z kérdésre "igen" választ adtak, akkor az el z tanévben összesen hány alkalommal foglalkoztak a kábítószerrel? Összesen
III. Béla Szak. Isk.
SZOI VMG
1. többször, de 5 alkalomnál nem többször. 71 % (49 f )
1. többször, de 5 alkalomnál nem többször. 54 % (14 f )
1. többször, de 5 alkalomnál nem többször. 77 % (14 f )
2. Egyszer.14%(10 f )
2. Egyszer. 35 % (9 f ) 2. 5 alkalomnál is többször 18 % (4 f )
3. 5 alkalomnál is többször 7 % (5 f )
3. 5 alkalomnál is többször 3,8 % (1 f )
SZOI Sz. I. Ált. Isk. 1. többször, de 5 alkalomnál nem többször. 86 % (18 f ) 5 alkalomnál is többször 0 % (0 f )
3. Egyszer. 5 % (1 f ) Egyszer.
0 % (0 f )
Nem válaszolt.
Nem válaszolt.
Nem válaszolt.
Nem válaszolt.
7 % (5 f )
8 % (2 f )
0 % (0 f )
14 % (3 f )
Arra lehet következtetni a kérdésre adott válaszok alapján, hogy az iskolák feltehet en megfelel számú alkalommal foglalkoztak a problémával. Továbbra is fontos, hogy ez a gyakoriság ne csökkenjen. 4. Az iskolában tanulók közül Ön szerint kb. hányan próbálták már ki a kábítószert akár csak egy alkalommal is? Összesen 1. 100 tanulóból 10-20 42 % (29 f ) 2. Nem próbálták ki. 19 % (13 f ) 3. 100 tanulóból 30-50 14 % (10 f ) 4. 100 tanulóból 1-2 13 % (9 f )
III. Béla Szak. Isk. 1. 100 tanulóból 10-20 50 % (13 f ) 2. 100 tanulóból 30-50 19 % (5 f )
SZOI VMG 1. 100 tanulóból 10-20 64 % (14 f ) 2. 100 tanulóból 30-50 23 % (5 f )
SZOI Sz. I. Ált. Isk. 1. Nem próbálták ki. 57 % (12 f ) 2. 100 tanulóból 1-2 33 % (7 f )
2. 100 tanulóból 50-nél 3. 100 tanulóból 50-nél 3. 100 tanulóból 10-20 is több 19 % (5 f ) is több. 9 % (2 f ) 10 % (2 f ) 3. 100 tanulóból 1-2 4 % (1 f )
5. 100 tanulóból 50-nél 3. Nem próbálták ki. is több: 10% (7 f ) 4 % (1 f )
4. 100 tanulóból 1-2 5 % (1 f ) Nem próbálták ki. 0 % (0 f )
100 tanulóból 30-50
0 % (0 f ) 100 tanulóból 50-nél is több 0 % (0 f )
4. Az iskolában tanulók közül Ön szerint kb. hányan próbálták már ki a kábítószert akár csak egy alkalommal is? Nem válaszolt
Nem válaszolt
Nem válaszolt
Nem válaszolt
1 % (1 f )
4 % (1 f )
0 % (0 f )
0 % (0 f )
A középiskolás tanulók többsége szerint tehát kb. 10-20 %-a a diákoknak kipróbálta már a drogot, ami egy reális szám lehet. Az általános iskolások szerencsére és reméljük reálisan látva a helyzetet ennél jóval alacsonyabbra saccolták ezt a számot. 5. Melyik kábítószerfajták lehetnek azok, amelyek esetleg kipróbálásra kerültek? Összesen
III. Béla Szak. Isk.
SZOI VMG
SZOI Sz. I. Ált. Isk.
1. füves cigaretta, marijuana:70%(48 f )
1. speed 65 % (17 f )
1. füves cigaretta, 1. füves cigaretta, marijuana 73 % (16 f ) marijuana 76 % (16 f )
2. speed 49 % (34 f )
2. füves cigaretta, 2. speed 14 % (3 f ) marijuana 62 % (16 f )
2. speed 67 % (14 f )
3. extasy 28 % (19 f )
3. extasy 46 % (12 f )
2. extasy 14 % (3 f )
3. extasy 19 % (4 f )
4. heroin 7 % (5 f )
4. rush** 8 % (2 f )
2. hasis* 14 % (3 f )
3. heroin 19 % (4 f )
5. LSD 6 % (4 f )
5. heroin 1 % (1 f )
2. LSD 14 % (3 f )
5. kokain 10 % (2 f )
6. kokain 4 % (3 f )
6. kokain 4 % (1 f )
5. LSD 5 % (1 f )
6. hasis* 4 % (3 f ) 8. rush** 3 % (2 f ) Egyik sem: 1 % (1 f )
Egyik sem: 5 % (1 f )
Nem tudja: 4 % (3 f )
Nem tudja: 4 % (3 f )
Nem válaszolt13%(9 f )
Nem válaszolt19 % (5 f ) Nem válaszolt:14% (3 f ) Nem válaszolt:5% (1 f )
* A hasis alapanyagát ugyanazon növények képezik, mint a marijuána esetén, de a hasis 8-10-szer er sebb. Kizárólag a gyantatartalmú, érett n i virágokból szárítással, szitálással nyerik. /www.hevespolice.hu/ ** A rush a drogok történetében fiatalnak számító kábítószer. Nálunk a drogtörvény nem, de a gyógyszertörvény kitér a használatukra. Vény nélkül illegálisnak min sül. A folyadék g zének belégzése után a hatása azonnal érezhet . Közvetlenül az üvegb l, vagy átitatott zsebkend b l történik a belégzés. Használatának gyakori kísér je a fejfájás, szédülés, eszméletvesztés, mivel a vérnyomást csökkenti (a zívverést viszont gyorsítja). /drognet.uw.hu/
Ha jól tippelték meg a diákok a kábítószerfajták fogyasztását, akkor elmondható, hogy els sorban az ún. könny drogokkal kísérleteztek a tanulók.
Itt jegyezzük meg, hogy az alkohol is egyfajta drog, aminek a fogyasztása sajnos mindenhol egyre elterjedtebb a tanulók körében, ráadásul állítólag számos új és meglep ivási, vagy inkább lerészegedési szokás is divatba jött az utóbbi id ben, s ami a legaggasztóbb, hogy egyre inkább a tömény alkohol felé fordulnak a fiatalok.
6. Miért kezdhet el egy tanuló kábítószert fogyasztani? Összesen
III. Béla Szak. Isk.
1. Mert kíváncsi a hatására 62 % (43 f )
1. Mert kíváncsi a hatására 54 % (14 f )
SZOI VMG 1. Mert kíváncsi a hatására 73 % (16 f )
SZOI Sz. I. Ált. Isk. 1. Mert kíváncsi a hatására 62 % (13 f )
2. Mert családi vagy 2. Mert úgy érzi, hogy iskolai gondjai vannak nem értik meg t a szül k, a tanárok, a 29 % (20 f ) feln ttek 23 % (6 f )
2. Mert családi vagy 2. Mert családi vagy iskolai gondjai vannak iskolai gondjai vannak 36 % (8 f ) 43 % (9 f )
3. Mert fel akarja hívni 3. Mert unatkozik magára a 19 % (5 f ) figyelmet:28% (19 f )
2. Mert fel akarja hívni 3. Mert fel akarja hívni magára a figyelmet magára a figyelmet 36 % (8 f ) 33 % (7 f )
4. Mert úgy érzi, hogy nem értik meg t a szül k, a tanárok, a feln ttek 26 % (18 f )
4. Mert fel akarja hívni 4. Mert úgy érzi, hogy magára a figyelmet nem értik meg t a szül k, a tanárok, a 15 % (4 f ) feln ttek 32 % (7 f )
4. Mert úgy érzi, hogy nem értik meg t a szül k, a tanárok, a feln ttek 24 % (5 f )
5. Mert unatkozik
5. Mert családi vagy 5. Mert unatkozik iskolai gondjai vannak 18 % (4 f ) 12 % (3 f )
5. Mert unatkozik
13 % (9 f ) 6. Egyéb ok miatt: % (7 f )
10 6. Egyéb ok miatt 8 % (2 f )
Nem válaszolt: 3 % (2 f )
Nem válaszolt: 8 % (2 f )
0 % (0 f )
6. Egyéb ok miatt 14 % 6. Egyéb ok miatt 10 % (3 f ) (2 f )
A legf bb motiváció a diákok szerint tehát a kíváncsiság. Az egyéb okoknál a következ 1-1 magyarázatokat adták a diákok: baráti kör miatt (VMG) szerelmi bánat (VMG) mert élvezi (VMG) azt hiszi, ett l nagyobb lesz (Széch.) túl sok pénze van és nem tud vele mit csinálni (Széch.) jó buli (III. B.) mert hülye (III. B.)
7. Ön szerint hol lehet Szentgotthárdon kábítószerhez jutnia egy iskolásnak? Összesen
III. Béla Szak. Isk.
SZOI VMG
SZOI Sz. I. Ált. Isk.
1. szórakozóhelyeken 61 % (42 f )
1. szórakozóhelyeken 54 % (14 f )
1. szórakozóhelyeken 73 % (16 f )
1. szórakozóhelyeken 57 % (12 f )
2. parkban, Ligetben, Várkertben, Rábaparton és hasonló helyeken 38 % (26 f )
2. parkban, Ligetben, Várkertben, Rábaparton és hasonló helyeken 42 % (11 f )
2. bizonyos magánházaknál, magánlakásokban 27 % (6 f )
1. parkban, Ligetben, Várkertben, Rábaparton és hasonló helyeken 57 % (12 f )
3. bizonyos magánházaknál, magánlakásokban 29 % (20 f )
3. bizonyos magánházaknál, magánlakásokban 31 % (8 f )
3. parkban, Ligetben, Várkertben, Rábaparton és hasonló helyeken 14 % (3 f )
3. bizonyos magánházaknál, magánlakásokban 29 % (6 f )
4. utcai árusnál, közterületen 14 % (10 f )
3. utcai árusnál, közterületen 31 % (8 f )
utcai árusnál, 4. egyéb helyen közterületen 0 % (0 f ) 19 % (4 f )
5. egyéb helyen 10 % (7 f )
5. sportpályán 19 % (5 f )
sportpályán 0 % (0 f )
5. utcai árusnál, közterületen10 % (2 f )
6. sportpályán 7 % (6 f )
6. egyéb helyen 12 % (3 f )
egyéb helyen 0 % (0 f )
6. sportpályán 5 % (1 f )
Nem tudja:35 % (24 f ) Nem tudja:50 % (13 f ) Nem tudja: 18 % (4 f ) Nem tudja: 33 % (7 f )
A tanulók nyilván elég reálisan úgy gondolják tehát, hogy els sorban a szórakozóhelyeken lehet drogot szerezni. Sajnos ezt követi a Liget, Várkert, Rába-part és hasonló helyek, azaz közterületek, közparkok. Említésre méltó még az egyes magánlakások, házak válaszadók általi gyakori bejelölése is. Az "egyéb helyek" esetében egy általános iskolás írta a következ ket: fesztiválokon, disco, hopplá. A többiek nem neveztek meg "egyéb helyeket". 2 db "kamu gyanús" válasz is született, mindkett 7-6-5-4-3-2-1 eredménnyel. Amint az a táblázat utolsó sorából kit nik, igen sokan válaszoltak úgy, hogy nem tudják, hol lehet kábítószerhez jutni Szentgotthárdon.
8. A fenti helyeken Ön szerint kik adják el a kábítószert a diákoknak? Összesen
III. Béla Szak. Isk.
SZOI VMG
SZOI Sz. I. Ált. Isk.
1. id sebb barát, haverok 45 % (31 f )
1. id sebb barát, haverok 31 % (8 f )
1. id sebb barát, haverok 68 % (15 f )
1. id sebb barát, haverok 38 % (8 f )
2. ismeretlen feln ttek 17 % (12 f )
2. ismeretlen feln ttek 15 % (4 f )
2. ismeretlen feln ttek 14 % (3 f )
2. ismeretlen feln ttek 24 % (5 f )
3. feln tt ismer sök 13 % (9 f )
2. feln tt ismer sök 15 % (4 f )
3. feln tt ismer sök 14 % (3 f )
3. az iskola volt tanulója 19 % (4 f )
4. az iskola volt tanulója 7 % (5 f )
4. az iskola volt tanulója 4 % (1 f )
az iskola volt tanulója 0 4. feln tt ismer sök % (0 f ) 10 % (2 f )
Nem tudja:33%(23 f )
Nem tudja:50% (13 f ) Nem tudja:18 % (4 f )
Nem tudja:29 % (6 f )
Erre a kérdésre amint az a táblázat utolsó sorában látható - f leg a szakképz iskola diákjai körében volt népszer a "nem tudom" válasz (50 %). A válaszok sorrendjéb l is látszik, mennyire fontos a szül k odafigyelése arra, hogy kivel barátkozik gyermekük. A Széchenyi iskola beszámolójában olvasható Tudj nemet mondani! ennél a kérdésnél jelenthet igazán sokat.
9. Mennyibe kerül Ön szerint "egy adag"? Összesen
III. Béla Szak. Isk.
1. 2000 Ft felett: 64 % (44 f )
1. 2000 Ft felett: 50 % (13 f )
2. 1500-2000 Ft: 25 % (17 f )
2. 1500-2000 Ft: 19 % 2. 2000 Ft felett: 45 % (5 f ) (10 f )
1500-2000 Ft: (0 f )
0%
3. 1000-1500 Ft: 6 % (4 f )
3. 1000-1500 Ft: 12 % 3. 1000-1500 Ft: 5 % (3 f ) (1 f )
1000-1500 Ft: (0 f )
0%
4. 500-1000 Ft: (2 f )
4. 500-1000 Ft: (2 f )
500-1000 Ft: (0 f )
0%
3%
8%
SZOI VMG
SZOI Sz. I. Ált. Isk.
1. 1500-2000 Ft: 55 % 1. 2000 Ft felett:100 % (12 f ) (21 f )
500-1000 Ft: (0 f )
0%
4. 500 Ft-nál nem több: 4. 500 Ft-nál nem több: 500 Ft-nál nem több: 3 % (2 f ) 8 % (2 f ) 0 % (0 f )
500 Ft-nál nem több: 0 % (0 f )
9. Mennyibe kerül Ön szerint "egy adag"? Nem tudja: 1 % (1 f )
Nem tudja: 4 % (1 f )
Ennél a kérdésnél egy kitölt két összeg-intervallumot is megjelölt, ami valóban idnokolt lehet, hiszen más fajta kábítószer nyilván más összegbe kerül. Annyi bizonyos lehet, hogy mint mindent, bizonyára kábítószert is csak egyre drágábban lehet beszerezni, így a következ években a kérd ívünknek bizonyára már más összeghatárokat kell tartalmaznia.
10. A diákoknak honnan lehet pénzük az esetleges kábítószerre? Összesen
III. Béla Szak. Isk.
SZOI VMG
SZOI Sz. I. Ált. Isk.
1. zsebpénz:62% (43f ) 1. zsebpénz:65% (17f ) 1. zsebpénz:68% (15f ) 1. zsebpénz:52% (11f ) 2. kisebb b ncselekményekb l (lopás): 26 % (18 f )
2. kisebb b ncselekményekb l (lopás): 19 % (5 f )
2. szül i kereset: 27 % 2. kisebb b ncselekményekb l (6 f ) (lopás): 43 % (9 f )
3. szül i kereset: 20 % 2. baráti kölcsön: 19 % 3. kisebb b ncselekményekb l (14 f ) (5 f ) (lopás): 18 % (4 f )
3. szül i kereset: 19 % (4 f )
4. baráti kölcsön: 10 % 4. szül i kereset: 15 % 4. baráti kölcsön: 5 % (7 f ) (4 f ) (1 f )
4. baráti kölcsön: 5 % (1 f )
Nem tudja: 1 % (1 f )
Nem tudja: 4 % (1 f )
Itt a zsebpénz és a szül i kereset között nyilván átfedés van, hiszen a tanulók zsebpénzének jelent s része nyilván a szül k keresetéb l adódik. Elgondolkodtató mindenesetre, hogy az el z kérdésre adott magas összegeket egy-egy diák felt nés nélkül ki tudja fizetni a zsebpénzéb l. Igaza lehet néhány a 2. számú mellékletben olvasható - választ adónak abban, hogy talán nem szabadna a szül knek anyagilag annyira elereszteni gyermekeiket. A kisebb b ncselekmények viszonylag gyakori megjelölése is figyelemre méltó. De szép is lenne, ha ez csupán a drogprevenciós el adásokon, osztályf nöki órákon hallott, általánosított el adásszöveg visszaadása lenne, és nem feltétlenül a helyi viszonyokat tükrözné.
11. Hogyan lehetne csökkenteni vagy megel zni a kábítószer-fogyasztást a tanulók körében? Összesen
III. Béla Szak. Isk.
SZOI VMG
SZOI Sz. I. Ált. Isk.
1. gyakoribb rend ri, hatósági fellépéssel: 74 % (51 f )
1. gyakoribb rend ri, hatósági fellépéssel: 69 % (18 f )
1. gyakoribb rend ri, hatósági fellépéssel: 86 % (19 f )
1. gyakoribb rend ri, hatósági fellépéssel: 67 % (14 f )
2. több felvilágosító el adással az iskolában, TV-ben: 61 % (42 f )
2. több felvilágosító el adással az iskolában, TV-ben: 50 % (13 f )
2. több felvilágosító el adással az iskolában, TV-ben: 73 % (16 f )
2. több felvilágosító el adással az iskolában, TV-ben: 62 % (13 f )
3. kábítószer-ellenes városi programok (pl. koncerten stb.) szervezésével: 46 % (32 f )
3. kábítószer-ellenes városi programok (pl. koncerten stb.) szervezésével: 31% (8 f )
3. kábítószer-ellenes városi programok (pl. koncerten stb.) szervezésével: 64 % (14 f )
3. kábítószer-ellenes városi programok (pl. koncerten stb.) szervezésével: 48 % (10 f )
4. szórólapokon történ felhívással, kiadványokkal: 36 % (25 f )
4. szórólapokon történ felhívással, kiadványokkal: 27 % (7 f )
4. szórólapokon történ felhívással, kiadványokkal: 55 % (12 f )
4. szórólapokon történ felhívással, kiadványokkal: 29 % (6 f )
5. egyéb módon: 14 % (10 f )
5. egyéb módon: 23 % 5. egyéb módon: 14 % (6 f ) (3 f )
Nem válaszolt:3%(2f ) Nem válaszolt:4%(1f )
5. egyéb módon: 5 % (1 f ) Nem válaszolt:5%(1f )
Erre a kérdésre feleltek a diákok a legegységesebben, a válaszok azt hiszem, magukért beszélnek. Az "egyéb módon" válaszoknál az alábbi ötleteket írták a tanulók: szül i elbeszélgetés (1 f VMG) kedvenc énekesük olyan dalt énekel (1 f Széch.) A kérd ív végén kértük, hogy írják le a diákok azt, amit a kábítószerrel, a kábítószerezés megel zésével kapcsolatban fontosnak tartanak. Ennek a kérésnek 18-an (26 %) nem tettek eleget. A válaszok iskolák szerinti bontásban jelen el terjesztés 2. számú mellékletében olvashatók.
9.) B nmegel zési és Közbiztonsági Bizottság: A témát Szentgotthárd Város B nmegel zési és Közbiztonsági Bizottsága is napirendjére t zte 2007. október 11-i ülésén. A rend rség jelen lév képvisel je elmondta, hogy jelenleg 5 f ellen folyik eljárás ilyen ügyben. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén már el fordulhatott kábítószer hatása alatt, vagy kábítószer beszerzéséhez anyagi eszközök el teremtése céljából elkövetett b ncselekmény. Itt
az egy éjszaka alatt feltört tetemes mennyiség gépjárm esetére célzott, ahol is mikor kés bb elfogták az elkövet t, éppen kábítószer hatása alatt volt. A B nmegel zési Bizottság üléséig a III. Béla Szakképz Iskola és Kollégium, a SZOI Széchenyi István Általános Iskola és a Rendel intézet beszámolója érkezett meg, így a Bizottság tagjai csak azokat ismerték meg. Az említett beszámolókban foglaltakkal a Bizottság tagjai egyetértettek, azokat meger sítették. III. Összefoglalás A B nmegel zési és Közbiztonsági Koncepció megléte önmagában nem ad elegend alapot arra, hogy a jól végzett munka feletti megelégedettséggel hátrad ljünk és várjuk az eredményeket, melyek jelen esetben pl. a b ncselekmények, szabálysértések csökken el fordulásában nyilvánulnak meg. Az Önkormányzat, a rend rség, a polgár rség és a többi hatóság, szervezet célirányos tevékenységére, eddigiekhez hasonló összefogására és legalább az eddigiekben tapasztalt mérték és hatékonyságú együttm ködésére van szükség ahhoz, hogy a Koncepcióban foglalt tervek megvalósuljanak. Ebben a továbbiakban is egyik legfontosabb koordináló szerepe a B nmegel zési és Közbiztonsági Bizottságnak lehetne, de ehhez a jelenlegi el terjesztés-véleményezési funkciója nem elegend . A Bizottságnak bátrabban kellene javaslatokkal élnie, akciókat kezdeményeznie és a tagságát képez szervezetek m ködésének összehangolásában részt vennie. Nyilván sok mindennek gátat vet a pénzhiány, de anyagi er forrásokat nem, vagy csupán csekély mértékben igényl ötletekkel is néha jelent s eredményeket lehet elérni. A pénzigényesebb tervek megvalósítása céljából pedig szükség van arra is, hogy a Bizottság tagjai által képviselt valamennyi szervezet részt vegyen az ezekhez nélkülözhetetlen támogatási források felkutatásában. A kábítószer-probléma, ha sokak szerint csökken mértékben is, de jelen van Szentgotthárdon, s az els számú veszélyeztetett réteg e tekintetben nyilvánvalóan az ifjúság, azaz a tanulók és a fiatal feln ttek köre. A problémájukból kilábalási lehet séget nem látó bölcsebb id sebbek inkább a generációk során keresztül már bizonyítottan jól bevált alkoholhoz folyamodnak, ami ráadásul még olcsóbb is. Egy fiatal még nem rendelkezik akkora élettapasztalattal, hogy az elé kerül egyre újabb és addig még sosem tapasztalt problémákat viszonylagos higgadtsággal kezelje, vagy úgy, mint amik szükséges rosszak ahhoz, hogy jelleme kifejl djön és meger södjön. Ilyenkor el fordulhat tehát, hogy teljesítménye fokozására számos sportoló által is mutatott rossz példa alapján - meg nem engedett eszközöket használjon fel, vagy teljes letargiába zuhanva talmi örömök kóstolgatásában próbáljon vigaszt keresni. Ebben a korban az ember még könnyen befolyásolható, s ilyenkor hamar elvesztheti az irányítást életmódja felett, f leg egy általa nagyra tartott id sebb barát, vagy istenített black metal (elnézést a stílus rajongóitól, írhattam volna akár mást is) énekes életvitelének láttán felbuzdulva. Ráadásul egy fiatal embert butaságok megtételére még a kíváncsiság is er teljesebben ösztökél, mely tulajdonság általában már a bibliai id kben sem vált az emberek egészségére (ld. szegény Lót felesége). Tanulságos a diákok véleménye arról, hogy mi lenne a leginkább célravezet eszköz a megel zésben: szerintük els sorban gyakori rend ri, hatósági fellépésre van szükség, de nagyon fontos a témában való ismeretterjesztés is és az, hogy hasznos, tartalmas programokat biztosítsunk a fiatalok számára Szentgotthárdon. Megjegyzend , hogy a programok hiányát sokszor szemünkre vetik a fiatalok, pedig számos lehet ség lenne a városban, hogy szabadidejüket hasznosan töltsék el (városi, iskolai, pannon kapus rendezvények, ifjúsági park, FIKUSZ, sportegyesületek stb.). Vajon tényleg csak diszkóra és metál zenére lenne igénye a többségnek? Lehet, de ebben az esetben nem az
Önkormányzat az illetékes (rémálomnak sem utolsó: a Polgármesteri Hivatal habpartit szervez a helyi ifjúság részére a refektóriumban), els sorban talán vállalkozóknak lehetne felkarolnia a kezdeményezést. Olyanoknak, akik nem csak a helyszínt tudják biztosítani, de a rendet is ezeken a rendezvényeken. Tisztelt Képvisel -testület! Kérem, hogy a Koncepció felülvizsgálatáról szóló el terjesztést megtárgyalni és tárgyában dönteni, a kábítószerhelyzettel kapcsolatos beszámolót megvitatni és elfogadni szíveskedjenek!
Határozati javaslat: 1. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete Szentgotthárd Város Önkormányzata B nmegel zési és Közbiztonsági Koncepciójának felülvizsgálatáról, aktualizálásáról szóló el terjesztést megtárgyalta, az új Koncepciót az 1. számú mellékletben foglalt megszövegezés szerint elfogadja. Határid : azonnal Felel s: Viniczay Tibor polgármester Huszár Gábor,a B nmegel zési és Közbiztonsági Bizottság elnöke 2. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete a kábítószer-fogyasztás helyzete Szentgotthárdon, az ellene való fellépés tapasztalatai cím beszámolót, benne a III. Béla Szakképz Iskola és Kollégium, a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium, a SZOI Arany János Általános Iskola, a SZOI Széchenyi István Általános Iskola, a Rendel intézet és a Pannon Kapu Kulturális Egyesület beszámolóját megismerte és tudomásul veszi. Kéri a beszámoló elkészítésében részt vett intézményeket, hogy a drogprevenciót hatékony közrem ködésükkel a jöv ben is segítsék. Határid közlésre: azonnal feladatra: folyamatos Felel s közlésért: Dr. Krajczár Róbert irodavezet feladatért: Pénzes Tibor igazgató Bedics Sándor igazgató Dr. Mesterházy Mária intézményvezet f orvos Szalainé Kiss Edina elnök
Szentgotthárd, 2007. október 18.
Viniczay Tibor polgármester Ellenjegyzem: Dr. Dancsecs Zsolt Jegyz
1. számú melléklet
SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
B NMEGEL ZÉSI ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓJA
2007. október 31.
BEVEZET
Szentgotthárd Vas megye egyik legbékésebb kisvárosa, az rség kapuja, a Vend-vidék szíve, valamint kapu Ausztria felé, de a határátkel k közelsége, illetve a kultúra - és reméljük, hogy egyre inkább a gazdaság - szempontjából Szlovénia felé is. Az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat feladata a gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól. Szentgotthárd Város Önkormányzata ezért szoros kapcsolatot alakított ki mindazon szervekkel és szervezetekkel, amik a b nmegel zés és a közbiztonság területén szerepet vállalnak városunkban. A közrend és közbiztonság fenntartása és a b nmegel zés egy városban rendkívül összetett dolog, nem pusztán rend rségi feladat. Különösen speciális a helyzet városunkban, ahol két országhatár közelsége, ma már a város területén két nemzetközi határátkel , a környez településekkel együtt a város közvetlen környezetében négy nemzetközi határátkel m ködik, melyek miatt határrendészeti, ill. a határátlépéssel járó vám- és pénzügy ri feladatok is jelentkeznek - ezeknek mind van közrend-közbiztonsági vonatkozásuk. Hamarosan pedig, a schengeni övezethez való csatlakozásunkat követ en szabad lesz a zöldhatár is, ami a jelent s szabadságérzet mellett a b nöz k szabadabb közlekedését is magával hozhatja. Ugyanakkor a Polgármesteri Hivatalon belül is vannak közrend-közbiztonsági feladatok, hiszen az itt elbírált szabálysértések, az Okmányirodánál folyó gépjárm -igazgatással kapcsolatos ügyek közvetlenül a közrend-közbiztonság kérdéskörébe tartoznak, az üzletek m ködtetésére, m ködési engedélyek kiadása pedig közvetve jelenthet közrend-közbiztonsági kérdést. A Szentgotthárdi Rend r rs, a területünkön is illetékes Szombathelyi F vámhivatal, a Szentgotthárdi Határrendészeti Kirendeltség, (itt kell megjegyezni, hogy a Határ rség hamarosan beolvad a rend rségbe) és a területünkön illetékes Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Körmendi Polgári Védelmi Kirendeltsége az állam szervei, jogszabályok pontosan körülírják a feladataikat. Szentgotthárd Város Polgármesteri Hivatala közrendközbiztonságot érint hatósági feladatainak ellátása során törvényekkel jól körülhatárolt módon végzi el a feladatait. Jelen van a közrend-közbiztonság területén a civil szféra is, a Polgár r Egyesület és az Önkéntes T zoltó Egyesület formájában. Adott olyan szervezet is, melynek a feladata a finanszírozás és a maga eszközeivel mindent megtesz a célok elérése végett - a Város Közbiztonságáért Közalapítvány, valamint az International Police Assotiation (IPA) Magyarországi Szekciójának Területi Csoportja. A közlekedés-biztonság terén Szentgotthárd Város Balesetmegel zési Bizottsága ténykedik. A b nmegel zési és közbiztonsági feladatok koordinálására pedig 2003-ban létrehoztuk Szentgotthárd Város B nmegel zési és Közbiztonsági Bizottságát, mely azóta is folyamatosan m ködik.
Azért, hogy Szentgotthárd Város polgárai és az idelátogató vendégeink a jöv ben is biztonságban érezhessék magukat, hogy ne váljanak b ncselekmények elkövet ivé, vagy áldozataivá, az Önkormányzat az Országos B nmegel zési Program és a Vas Megye Biztonságáért koncepció és programtervezet ajánlásainak figyelembevételével szükségesnek látta a helyi b nmegel zési és közbiztonsági koncepció kidolgozását. Ezt 2003-ban el is végezte, s a képvisel -testület az októberi ülésén elfogadta a koncepciót. Jelen koncepció ennek a dokumentumnak a felülvizsgált és aktualizált változata. I SZENTGOTTHÁRD SZOCIOMETRIAI LEÍRÁSA, TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
1.) Szentgotthárd Város lakosságának száma: 8939 f .
Kimutatás Szentgotthárd lakosságának korcsoport szerinti megoszlásáról korcsoport
létszám férfi
n
össz
0-14 éves
607
595
1202
15-18 éves
199
184
383
19-60 éves
2849
2703
5552
61-
éves
705
1097
1802
Összesen:
4360
4579
8939
Sajnos elmondhatjuk, hogy a lakosság száma csökkent (2005: 8961 f ; 2006: 8969 f ). Szentgotthárd második legnagyobb munkaadója az Önkormányzat, ami intézményeiben és a polgármesteri hivatalában összesen mintegy 500 f t foglalkoztat. A legnagyobb foglalkoztató az OPEL, ami a gyár területén m köd alvállalkozóival együtt 1200 f t alkalmaz. A fentieken kívül nagyobb létszámot foglalkoztatók - és így a lakosság foglalkoztatási helyzetét meghatározók - az ipari egységek. A fentiekb l is következik, hogy a város lakosságának jelent sebb része az iparban dolgozik. Tekintettel arra, hogy az itt m köd üzemek nemcsak Szentgotthárdról foglalkoztatnak embereket, így jelent s létszám ingázik Szentgotthárdra napi rendszerességgel. Számuk becsléseink szerint nagyobb mint a Szentgotthárdról más településekre ingázók létszáma. Ugyancsak jelent s létszámot tesz ki a Szentgotthárdon m köd két középiskolába más településekr l bejáró tanulók száma.
2.) A településszerkezet építészeti sajátosságai (családi házas - lakótelepi jelleg részek aránya, lakásszám). Sajátos és ebben az anyagban szót érdemel Szentgotthárd településszerkezete, amiben szinte minden települési típus jegyei megtalálhatók: van s r n beépített városközpont emeletes épületekkel és üzletekkel; van lakótelep társasházakkal és szövetkezeti lakásokkal; van családi házas, kertvárosi jelleg övezet és vannak Szentgotthárdhoz csatolt településrészek falusias jelleg beépítettséggel, illetve szórt beépítéssel. Ez azt jelenti, hogy ha a b nmegel zési feladatokat ellátóknak minden, a település beépítettségéhez kapcsolódó felmerül problémák megoldására fel kell készülniük. 3.) Az egyes napszakokban rendszeresen otthon tartózkodók száma és aránya a településszerkezeti (építészeti) egységeken. A lakosság korösszetételéb l, a foglalkoztatottság jellemz adataiból és a településszerkezet jellegzetességeib l kiindulva érdekes kérdéseket vet fel Szentgotthárd b nügyi helyzete az egyes napszakokra vetítve. Elkészíthet a város napszakokra bontott b nmegel zési térképe, ami azután figyelembe vehet a b nmegel zés szempontjából. Reggel, a hajnali óráktól kezd d en, amikor indul a munka, mindenki nagyjából egyid ben a munkaid kezdete el tti percekben a munkahelyére igyekszik. Ezekben az órákban els sorban a közlekedés-rendészet kapcsán merülhetnek fel feladatok a város központi részeihez, illetve az üzemekhez vezet utakon. A munkaid kezdetét l, tehát a reggeli óráktól vannak olyan városrészek, melyek szinte teljesen kiürülnek. Figyelemre méltó ilyenkor a kethelyi mez ben lév családi házas, kertvárosias rész, ahol az ott lakók többsége aktívan dolgozik, így tehát reggel szinte minden családi házból elmennek otthonról, és csak délután térnek haza. A város ezen részén a vagyontárgyak, a házak magukra maradnak, jó esetben néhány gyermekével GYES-en lév kismama marad az egész telepen. Hasonló a helyzet az aktív korú lakosság lakta tömbházakban, illetve sorházakban, továbbá a családi házas beépítettség utcákban. Délel ttre benépesül a városközpont, ahol idegenek és helyiek nagyobb számban fordulnak meg, b nmegel zés szempontjából ugyancsak a nem kell en rzött vagyontárgyak jelenthetnek csábítást a b nelkövetésre indíttatást érz knek. Nap közben ugyancsak figyelemre méltók lehetnek a f leg az id sek, különösen pedig az egyedül él id s emberek lakta városrészek, ahol egy-egy, magát házaló keresked nek mondó, b nelkövetésre spekuláló személy jelenhet meg és a juthat be különféle ürügyekkel a házakba, nézhet körül és választhatja ki az ellopni szándékozott értékeket. A délutáni órában indul meg a hazaáramlás, bár ekkor már talán nem annyira egyszerre és egyid ben mint reggel. Ett l kezdve jellemz en a lakásokban tartózkodnak a lakók, így az addig magukra hagyott családi házak és értékek kevésbé csábítanak. Az esti - különösen a koraesti - órákban jelennek meg a kivilágítatlanul, illetve alkoholos állapotban kerékpározó városlakók és jelentenek veszélyt a közlekedésre. Az éjszakai órákban a lezárt üzlethelyiségek, a közterületeken hagyott gépjárm vek jelentenek els dleges célpontot a vagyon elleni b ncselekményeket elkövetni szándékozó b nelkövet knek, illetve az éjszakai szórakozóhelyek a személy elleni, garázda jelleg b ncselekmények elkövet inek. 4.) Ha Szentgotthárdot más szempontból mérjük fel, és megnézzük a b nmegel zési területen a város gyengeségeit és er sségeit, illetve a környezetbb l érkez fenyegétéseket és lehet ségeket, az alábbiakat látjuk:
a.) Er sségek: - Szentgotthárd kisváros, annak minden el nyével: kisebb a lakosságszám, az emberek ismerik egymást, a megjelen idegenek nagyobb felt nést keltenek, a szomszédok emberileg a legtöbbször közelebb állnak egymáshoz, mint egy nagyobb településen; - Az emberek mentalitása más mint egy nagyvárosban: talán kisebb a rohanás, kevesebb az ebb l adódó konfliktus, er sebben és mélyebben élnek bennük az erkölcsi szabályok, melyet az ország sok más területén lév nél mélyebb vallásosság is er sít; - Egyel re a szociális fenyegetés és kilátástalanság kisebb mint sok más részén az országnak; - A városban a Rend r rs mellett itt van a Határrendészeti kirendeltség és Katasztrófavédelem is, tehát a felmerül problémák esetében közelebb vannak a hatóságok mint sok már településen; - Aktívak a városlakók akkor is, ha a b nmegel zés területén is m köd társadalmi szervezeteket nézzük, hiszen aktívan m ködik a Polgár rség; - a település illetékesei - els sorban az Önkormányzat - sokat tett annak érdekében, hogy a közbiztonság er sítése területén a megfelel szervezeteket létrehozza és hatékonyan m ködtesse, így Szentgotthárdon a fent már említett hatóságokon túl van B nmegel zési Bizottság, Családsegít és Egészségnevel Koordinációs Bizottság, Szentgotthárd Közbiztonságáért Közalapítvány, Balesetmegel zési Bizottság, Közterület-felügyelet. b.) Gyengeségek: - romló korösszetétel; - a megjelen mind értékesebb vagyontárgyak rzésére az emberek nem biztosítanak arányaiban többet; - a szociális helyzet bár nem kilátástalan, de romló tendenciát mutat, az országos átlagot meghaladó mérték a munkanélküliek aránya; - a megfelel rend ri létszám hiánya; - a település szerkezete er sen tagolt; - az Ifjúsági rjáratok beindítása nem vezetett eredményre, mivel nem volt hathatós eszköz a kezében. c.) A környezetb l fakadó lehet ségek: - jó földrajzi fekvés; - Ausztria és Szlovénia közelsége; - esély a fejl désre, hiszen Szentgotthárd jó turisztikai és befektet i célpont. d.) A környezetb l várható fenyegetés: - Földrajzi fekvésünkb l következ en nagyobb esély van a kábítószer és az ehhez kapcsolódó b nözés megjelenésére, a prostitúció és a hozzá kapcsolódó b nözés megjelenésére; - A mozgób nözés megjelenésének esélye nagyobb; - Homályos eredet t ke s homályos eredet vállalkozások megjelenésének az esélye nagyobb; - Országhatáron átnyúló b nözés esélyei nagyobbak; - Agresszív filmek, játékok és a mindennapi agresszió fokozódó jelenléte.
II B NÜGYI HELYZET
1.) B ncselekmények - Az ismertté vált b ncselekmények száma az utóbbi években csökkent. - A fiatalkorú b nelkövet k száma némi emelkedést mutat. - Aggasztó azonban, hogy 2005. évben és 2006-ban is a b nelkövet k körében magas a büntetett el élet ek aránya, s az ismételt b nelkövet k kategóriájába tartozó elkövet k is jelen vannak. - A szentgotthárdi Rend r rs ismeretlen tetteses felderítési mutatója 2006. évben 49,7 % volt, az el z évi 62,9 %-hoz képest. - Továbbra sem történt a Rend r rs illetékességi területén személy elleni b ncselekmény. - Csökkent a közlekedési b ncselekmények, a közrend elleni b ncselekmények száma; jelent sen csökkent a vagyon elleni b ncselekmények száma. - A rend ri állomány közterületi jelenléte az elmúlt években évr l évre csökkent. - Az elmúlt évben két, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények mellett mind több olyan rendezvény van Szentgotthárdon is, melyeknek biztosítása a Rend r rs számára új kihívást jelent. - Az elmúlt év szének budapesti eseményei kapcsán az állomány rendszeresen vezénylésre került a f városba. Így a közterületi szolgálat még kisebb arányú volt, csak a szentgotthárdi Határrendészeti Kirendeltség közrem ködésével volt ellátható. - A körmendi rend rkapitány által elrendelt fokozott ellen rzések hozzájárultak a lakosság biztonságérzetének növeléséhez. - A rend ri létszám alacsony, így a feladatellátás nehézséget okoz. - A közlekedés rendjének biztonságát mutatja, hogy 2006. évben halálos kimenetel baleset nem történt. A Körmendi Rend rkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán rendelkezésre áll egy darab Fáma lézer típusú sebességmér készülék, amellyel rendszeresen végeznek méréseket Szentgotthárdon. - Szentgotthárd Város Önkormányzatának 2007. évi költségvetése nem tartalmaz támogatást a Rend rs számára. - Térfigyel kamerák elhelyezésére máig nem került sor az önkormányzat erre költségkeretet nem biztosított. - Megnyílt az élményfürd , mellyel b nügyi, közrend és közbiztonsági problémaként számolni kell. 2.) Szabálysértések - N a szabálysértések száma részben a jogszabályok változása folytán, mivel több korábbi b ncselekmény is szabálysértéssé min sült át. - Az elkövet k tekintetében az el z évekhez képest megn tt a nem magyar állampolgárok száma. 3.) Közterület-felügyelet - A közterületek rendjének fenntartásában nagy szerepe van ennek a szervezetnek részben már maga a jelenlét is megold problémákat, részben több alkalommal is élnek a bírságolás és a feljelentés eszközeivel ha nincs már mód a rend elérésére.
4.) Szombathelyi Határ r Igazgatóság Határrendészeti Kirendeltség Szentgotthárd
- 2006. évben tovább emelkedett a Kirendeltség által regisztrált intézkedések száma. - Továbbra is jellemz ek a zöldhatáron bekövetkezett illegális migrációhoz kapcsolódó események. - A Kirendeltség, s a Vámhivatal fokozottabban ellen rzés alá vonják a tehergépjárm veket, s ezen esetben sok szabálytalanságot tapasztalnak. 5.) Szombathelyi F vámhivatal - Szentgotthárd közigazgatási területén a Szombathelyi F vámhivatal által felderített b ncselekmények és szabálysértések száma csökken. - A F vámhivatal a város közigazgatási területén folyamatosan végzett jövedéki ellen rzést. 6.) Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Körmendi Polgári Védelmi Kirendeltség Szentgotthárdi Iroda - A Vám-és Pénzügy rség, a Határ rség, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Polgári Védelem heti rendszerességgel ellen rzik a rábafüzesi határátkel helyen, a 8-as számú f közlekedési útvonalon áthaladó veszélyes anyagokat szállító járm veket. - Tovább folytatódott az ifjúság katasztrófa helyzetekre való felkészítésének folyamata. 7.) Önkéntes T zoltó Egyesület A vonulások, amelyek között el fordult a t zesetekhez való vonulás, m szaki mentés, kid lt fa eltakarítása, vízben elt nt személy keresése. 8.) Polgár r Egyesület Szentgotthárd - Rendezvényeken látott el biztosítást; - Jár rözések, figyel szolgálat. 9.) Szentgotthárd Közbiztonságáért Közalapítvány . A közalapítvány anyagi forrásokat nyújt ahhoz, hogy a közbiztonság területén tevékenyked szervezetek jobb tárgyi feltételek között m ködhessenek, lehet ség legyen fejlesztésekre, többlet feladatok ellátására. 10.) A játékautomaták továbbra is problémákat okoznak. Kimutatás a Szentgotthárd Városban m köd játéktermekr l I. kategóriájú játéktermek: 1./ Átrium Hotel Alkotmány út 81./D. 2./ Hunyadi utcai pavilonsor /Rock Cafe mellett/ 3./ Hunyadi u. 19. /Turista italbolt mellett/ (I. kategóriájú játékteremnek min sül a közterület fel l saját bejárattal rendelkez épület vagy olyan külön bejárattal rendelkez , építészetileg zárt helyiség, amely -gépenként
legalább 2 m2 figyelembevételével - legalább 10 pénznyer automata elhelyezésére alkalmas. Az I. kategóriába tartozó játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják, a II. kategóriába tartozó játékteremben pedig pénznyer automatán nem játszhatnak. Ifjusági, gyermek,oktatási vagy nevelési intézmény, ifjusági klub, továbbá egyházi, illet leg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében I. kategóriába tartozó játékterem nem m ködhet. A 200 m-es körzeten a játékterem és az intézmény közterületr l nyíló bejárata között azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen közúton, gyalogosan vagy közúti járm vel az intézmény megközelíthet . Az I. kategóriájú játéktermet úgy kell kialakítani, hogy kívülállók ne láthassanak be a játékterembe. Az I. kategóriába sorolt játékteremben a pénznyer automata illetve játékautomata üzemeltetésén kívül más szerencsejáték nem folytatható, továbbá más tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás nem nyújtható. A játékterem engedélyezése iránti kérelem esetén csatolni kell a települési önkormányzat jegyz jének nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzat területén létesítend játékterem az építésügyi és szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelel, a játékterem m ködéséhez hozzájárul. A játéktermet a Szerencsejáték Felügyelet az engedélyében I. vagy II. kategóriába sorolja be.)
II. kategóriájú játéktermek: 1./ Rodeo vendégl Pet fi S.út 51. 2./ Kék lagúna Borozó Árpád út 6. 3./ italbolt Radnóti út 1. 4./ Nappali Bár Tótfalusi út 23. 5./ Söröz Hunyadi út 2. 6./ Papp csárda Máriaujfalui út 90. 7./ Zöldfa halászcsárda Széchenyi út 8. 8./ italbolt Zsidai út 50. 9./ resti Étterem Ady E.út 10. 10./ Viktória Vendégl Á.ltp.butiksor 11./ Eszpresszó Alkotmány út 59. 12./ Volán büfé Hunyadi út 14. 13./ Nyírfa italbolt Kethelyi út 52. 14./ Italbolt Farkasfa Farkasfai út 14. 15./ Rock Cafe kávézó Hunyadi úti pavilonsor 16./ Makkhetes vendégl Árpád út 12. 17./ Turista italbolt Hunyadi út 17. 18./ Italbolt Mathiász út 1. 19./ Vándorfogadó Ady Endre út 9. 20./ italbolt Kethelyi út 10. 21./ Club3-as Étterem Mártirok út 1. 22./ Átrium Alkotmány út 81. 23./ Sikátor italbolt Deák Ferenc út 8. 24./ Klub 9-11 kávézó Deák F.út 9.-11. 25./ Hársfa vendégl Tótfalusi út 116. 26./ Gomba büfé Alkotmány út 13. 27./ italbolt Máriaujfalui út 60.
28./Agip Bár 8-as elkerül út 29./Bárka eszpresszó Kossuth L.út 18. 30./Kék laguna borozó Árpád út 6. 31./Reisinger italbolt Széchenyi út 4. (II. kategóriába tartozó játékteremnek min síthet a külön jogszabályban meghatározott vendéglátó üzlet : -a melegkonyhás vendéglátóipari üzletek / különösen:étterem, csárda,vendégl , étkezde, kif zde, söröz , bisztró/ közül a III. IV. osztályba besorolt egységek, amennyiben az üzletben szeszesital-kimérés történik. -- az italüzletek / italbolt, borozó, borkimérés, drinkbár, kocsma / -- az egyéb vendéglátóipari üzletek közül az eszpresszó Az üzemelés feltétele, hogy az üzlet legalább 15 négyzetméter - a vendégek kiszolgálására alkalmas - eladótérrel rendelkezzen. A II. kategóriába tartozó játékteremben kizárólag 2 db II. kategóriába tartozó pénznyer automata üzemeltethet .) A Vas megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyel ségével közösen lefolytatott ellen rzések alkalmával fokozott figyelmet fordítunk a kiskorúak játékautomatán való játszásának ellen rzésére. Az eddigi ellen rzések alkalmával kiskorúakat, fiatalkorúakat nem találtunk az egységekben. 11.) A házaló kereskedés, mint még mindig terjed kereskedési forma ugyancsak még mindig hordoz magában veszélyeket. Szentgotthárdon a Polgármesteri Hivatalban kialakított és követett gyakorlat a házaló keresked k / egyéni vállalkozó, társaság, személy/ek/ gépjárm /vek/ regisztrálása.
III A LAKOSSÁG BIZTONSÁGÉRZETÉT ER SÍT ÉS FENNTARTÓ, MÁR MEGLÉV TÉNYEZ K
1) A Szentgotthárdi Rend r rs a m ködési területének közrend-közbiztonságát, az állampolgárok relatív biztonságérzetét az országos, a megyei és a városi rend rkapitánysági elvárásoknak megfelel en biztosítja. A rend r rs munkája szakszer bbé és hatékonyabbá vált, ennek köszönhet en sikerült növelni a felderítési és nyomozati eredményességeket. Az egységesebb és számon kér bb vezetés következtében a városban, valamint a rend r rs m ködési területén: 5 a prostitúció minimálisra csökkent 6 a bordélyházak üzemeltetése megsz nt 7 az emberkereskedelem nem vált ismertté 8 külföldiek és id s emberek, valamint pénzintézetek sérelmére rablás nem történt.
A hatékonyabb és szakszer bb munkát segítette a Robotzsaru 2000 integrált ügyfeldolgozó és ügyviteli rendszer, mely 2002-ben került telepítésre. A megyei és országos hálózat biztosítja a modern b nüldöz tevékenység feltételeit. A település területén a baleset-megel zési tevékenységet egy baleset-megel zési bizottság segíti. Megállapítható, hogy érvényesült a tanácsadó, koordináló szerep, valamint különböz KRESZ propaganda el adásokon és rendezvényeken való aktív részvétel. Az általános iskolák környékén baleset-megel zési célból folyamatosan biztosították a rend ri jelenlétet a reggeli, valamint a délutáni órákban is. Ennek köszönhet , hogy a m ködési területen gyermekbaleset az iskolák környékén nem történt. A Rend r rs vezetése jó kapcsolatot alakított ki a helyi Polgár r egyesülettel, melynek köszönhet en lehet ség nyílt a közös célok érdekében közösen tevékenykedni. A rendezvény biztosításai alkalmával, valamint az iskolák környékének közlekedés rendjének biztosításában is nagy segítségükre voltak. A város általános iskoláiban D.A.D.A. oktatást folytatnak, ennek érdekében oktató kiképzésére intézkedés történt, a jelenlegi oktató 2003-ban kezdte meg m ködését. A Rend r rs létszámgondjai miatt jelenleg csak sz kebb keretek között folyik az oktatás. A helyi sajtóval és televízióval a lehet ségeikhez képest jó kapcsolatot tartanak fenn, segítik a propaganda tevékenységüket, munkájukat. Az egyes b ncselekmények és b ncselekménycsoportok megel zésével kapcsolatban els sorban a közterületi szolgálat színvonalát emelték. Az intézkedések színvonalának és aktivitásának köszönhet en felszámolásra kerültek városunkban a jogsértéseket elkövet csoportok. 2) A Képvisel -testület 193/2003. sz. határozatában felkérte a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat által m ködtetett Családvédelmi és Egészségnevel Koordinációs Bizottságot az Ifjúságvédelmi rjárat újbóli megszervezésére 2003. szeptember 30-ig. Ez meg is történt, azonban az rjárat 2007-ben már nem folytatta tevékenységét, mivel nem állt a rendelkezésére megfelel eszköz a fegyelem fenntartására, s így az illetékesek nem látták célszer nek a további megszervezését. 3) Ugyancsak ezen határozat értelmében a Polgármesteri Hivatal köteles a kereskedelmi egységek ellen rzése során ellen rizni a dohányáruk, alkoholtermékek gyermekek részére történ értékesítését, ill. játékgépet m ködtet egységben a játékgépen, pénznyer automatákon játszó kiskorúakat, fiatalkorúakat. Ezen program végrehajtásában a Fogyasztóvédelmi Felügyel ség szakemberei is segítséget nyújtanak. A határozatban foglaltak végrehajtása megkezd dött, a munka folyamatos. A Polgármesteri Hivatal a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság éves munkatervében meghatározott témavizsgálatokban vesz részt, továbbá panasz kivizsgálásokban m ködik közre. Az eddigi témavizsgálatok során a Fogyasztóvédelem koordinálásával az érintett társhatóságok illetve fiatalkorú tanúk bevonásával fokozott figyelmet fordítunk a fiatalkorúak szeszesitallal és dohányáruval történ kiszolgálására. Ezt a fajta ellen rzést a megyében két városban végzik rendszeresen, ezek közül az egyik Szentgotthárd. Ezen ellen rzések során párhuzamosan folyamatosan ellen riztük a II.
kategóriájú játéktermekben (vendéglátó üzletek) a pénznyer automatáknál tartózkodó fiatalkorúakat. A 2007.06.30.-tól hatályos az egyes , gyermek- és fiatalkorúak egészségének védelmét szolgáló törvényi rendelkezések - módosított fogyasztóvédelmi törvény értelmében: dohányterméknek, szeszes italnak kereskedelmi forgalomban 18.életévét be nem töltött személy részére történ kiszolgálása esetén, az eljáró hatóság a dohánytermékek, szeszes italok forgalmazását a jogsértés megállapításától számított legfeljebb 1 évig megtilthatja. A jogsértés ismételt elkövetése esetében az eljáró hatóság legfeljebb 30 nap id tartamra - elrendelheti az üzlet ideiglenes bezárását is. Az eljáró hatóság vezet je elrendelheti a termék forgalmazását, illet leg az üzlet ideiglenes bezárását elrendel határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását. Ehhez kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy a 2006.06.01.-t l hatályos, a kereskedelemr l szóló 2005.évi CLXIV.törvény 5.§.(7) bekezdése szerint: 18.életévét be nem töltött személy részére szeszes italt, szexuális terméket, valamint dohányterméket kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. Az e bekezdésben meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a keresked feladatkörében eljáró személy, kétség esetén saját eljárási jogosultságának igazolását követ en életkorának hitelt érdeml igazolására hívhatja fel a terméket vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelel igazolásának hiányában a termék kiszolgálását meg kell tagadni. 4) A Polgár r Egyesület f feladatának kellett tekinteni az elmúlt évben a közterületeken való jelenlét fokozását. Tevékenységi területeik: - Együttm ködés és közös jár rszolgálat a helyi rend r rssel; - Fokozott jár rtevékenység a posta, valamint a pénzkihordók védelmére; -Önkormányzati rendezvények biztosítása / Karácsony határok nélkül , Barokk park, halottak napja és mindenszentek során a rend rséggel közösen a temet k biztosítása, sportrendezvények biztosítása, ezen kívül az állami rendezvények során közösen a forgalomterelés megszervezése/; -Egyházak tekintetében az éjféli mise, bérmálások biztosítása, kegyeleti helyek (templomok, temet k) és környékük védelme fokozott polgár ri jelenlét biztosításával; -Tevékenyen vesznek részt a megyei b nmegel zési hónap feladatainak megszervezésében, e tevékenységük során szeptember 01-jét l szeptember 30-ig kiemelt figyelmet fordítanak az iskolák el tti közlekedés koordinálására; -Környezetvédelem tekintetében illegális szemétlerakó helyeket derítenek fel, melyet jeleznek a VMRFK környezetvédelmi referensének; -Üdül övezetek, közparkok felügyelete. Nagy hangsúlyt fektettek a személyi állomány képzésére, ennek keretében a rend rkapitányságtól felkért el adók közrem ködésével frissítették fel tudásukat. 5 f folyamatosan részt vesz a közlekedési polgár r akciókban a Körmendi Rend rkapitányság közlekedési osztályával közösen. Ezen kívül a választások biztosítása is jelent s er ket köt le. Itt kell megemlíteni a Szomszédok Egymásért Mozgalom támogatását is, mely mozgalom a városban három helyen - a belváros, egy tömbház és a kiskertek védelmében - szervez dött. Ezt lehetne kiszélesíteni úgy, hogy lakossági fórumokon igyekeznek meggy zni a mikroközösségeket ennek hatékonyságáról.
5) A közterületek tisztaságának biztosítása érdekében az Önkormányzat megállapodást kötött az Önkormányzati Közszolgáltató Vállalattal. A megállapodás a következ munkálatok elvégzésére terjed ki: -útszakaszok és kísér járdák tisztítása, -közterületeken elhelyezett hulladékgy jt kb l a szemét elszállítása, -buszmegállóhelyek és buszöblök takarítása, -hóeltakarítási feladatok. A többször mód. 22/2001. (VI.28.) ÖKT. rendeletünk alapján: a./ A gondozatlan járdaszakasz, vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az Önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégezteti. Az Önkormányzat gondoskodik a város területén a tulajdonában lév : -közutak, a hozzá tartozó m tárgyak, buszvárók, vasútállomások környékén, -terek, sétányok, parkok, szabad strandok, -hidak, átereszek, -autóparkoló helyek, -temet k, -Rába-parti területek területén keletkezett szemét, hulladék eltakarításáról, tisztításáról. 6) Az Önkormányzat évente településtisztasági napot szervez, amikor is a lakosság által kirakott minden olyan hulladékot - az építési törmelék, a veszélyes- és mérgez anyagok, valamint a gazdasági tevékenységb l származó hulladék kivételével -, melyek évközben a szeméttároló edényekben nem helyezhet k el, a közzétett id pontban, díjmentesen az önkormányzat elszállíttatja. 7) Megalakult városunkban a Hóhelyzet-kezel Operatív Csoport, melynek tagjai: a polgármester, a jegyz , a Polgármesteri Hivatal M szaki Irodájának képvisel je, az Önkormányzati Közszolgáltató Vállalat Igazgatója. 8) A katasztrófák megel zése és az ellenük való védekezés önkormányzatunk számára is nagy fontosságú ügy. Ezért önkormányzati rendeletben a város területén bekövetkez katasztrófák esetére egy katasztrófaalapot különítettünk el. Minden, városunkban m köd szervnek, állampolgárnak, illetve közösségnek joga van arra, hogy a környezetében lév katasztrófaveszély elhárításához, illetve a bekövetkezett katasztrófa következményeinek felszámolásához anyagi támogatást kapjon akkor, ha az elhárítás és védekezés az anyagi erejét meghaladja. A katasztrófa következményeinek felszámolásában részt vev szervezetnek is joga, hogy a felmerült, máshonnan meg nem térül költségeit megtérítsék. A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott alapból lehet pénzügyileg finanszírozni. 9) A Képvisel -testület a 60/2003. sz. határozatában Városi B nmegel zési Bizottság megszervezésének kezdeményezését írta el . A 2003. július 4-én megtartott rendkívüli képvisel -testületi ülés a 260/2003.sz. határozatában, az illetékes rend rkapitánnyal egyetértésben Városi B nmegel zési és Közbiztonsági bizottságot hozott létre és megbízta tagjait, valamint elnökét. A 2006. évi választásokat követ en a képvisel -testület új bizottsági tagokat választott.
A bizottság szakmai testület, elnöke az Oktatási, Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság elnöke, tagjai a b nmegel zés, illet leg közbiztonság különböz területein dolgozó szakemberek, úgy mint: -a rend rkapitányság vezet je, -a rend r rs vezet je, -a jegyz , -a polgármesteri hivatal szabálysértési ügyintéz je, illetve jelenleg az aljegyz , -a Szombathelyi F vámhivatal képvisel je, -a határrendészeti kirendeltség vezet je, -a Polgár r Egyesület titkára, a PV alezredese, a város közbiztonságáért létrehozott közalapítvány kuratóriumának elnöke, - a Civil Fórumképvisel je, -a Családsegít és Egészségnevel Koordinációs Bizottság képvisel je (az egyik általános iskola ifjúságvédelmi felel se), -az önkormányzat erd - és mez re, -a Szentgotthárdi Ifjúsági Fórum képvisel je. Az els bizottság 2003. szeptember 23-án tartotta alakuló ülését, az új bizottság 2007. december 7-én tartotta alakuló ülését. 10) A Szentgotthárd Város Közbiztonságáért Közalapítvány tevékenységét az alapító okiratnak megfelel en folytatja, melyben els dleges szempont az anyagi háttér megteremtése, melyb l finanszírozni tudják a közrend és közbiztonságban résztvev szervek és szervezetek tevékenységét. A Rend rség részére eddig legnagyobb kiadás irodatechnikai eszközök beszerzése volt, illetve a Vas Megyei RFK részére riasztó rendszer üzemeltetésének fedezése. A polgár rség rádiótelefonjának fenntartását, mint támogatást a közalapítvány biztosítja. Támogatták a drogellenes akciókat, valamint a tanuló ifjúság polgári védelmi felkészítését. A közalapítvány m ködésének eredménye még a helyi rend r rs rendezvényének támogatása, VMRFK I-II. negyedévi felügyeleti díja, PV. verseny támogatása, kártyanaptár készítése (propagandaanyaggal), 1 db rend rségi kamera javítása, SIBA felügyeleti díj, Önkéntes T zoltó Egyesület önrész átvállalása pályázat során. 11.) Újból felállításra került a Közterület-felügyelet Szentgotthárdon. A 2 f felügyel a Polgármesteri Hivatal állományában van.
közterület-
IV FELADATOK
1.) A rend r rs el tt álló f bb feladatok a következ k: A városban és a rend r rs illetékességi területén folytatni kell a b nözésb l él személyek ellen rzését és felderítését. Stabilizálni kell az elmúlt évben elért b nügyi eredményességi mutatókat, ezzel párhuzamosan biztosítani a b nüldöz állomány és a közrendvédelmi állomány
színvonalasabb munkavégzését. E feladat érdekében: a rend rkapitányság szakembereinek bevonásával folyamatosan gondoskodni kell a jogszabályváltozások - különös tekintettel a büntet eljárás - oktatásáról és elsajátításáról. A b nmegel zési tevékenységet az értékelt id szak negatív jelenségeinek a kiküszöbölésére kell fordítani, így különös tekintettel a visszaélés kábítószerrel b ncselekmény visszaszorítására. A szervezett b nözéssel összefüggésbe hozható csoportok ellen rzését továbbra is kiemelt feladatnak tekintik. A közterületek rendjének fenntartása érdekében szorosabb kapcsolatot alakítanak ki jár ri szolgálati tevékenységük során a városban m köd Polgár r szervezettel. Biztonságérzetet növel tényez lenne a rend ri jelenlét fokozása a közterületeken, amelyet a rend rség létszámának növelésével lehetne elérni. Rendezvények biztosítása. Fontos itt a szervez k együttm ködési készsége, hiszen id ben be kell jelenteniük a rendezvényt, id ben be kell szerezniük a szükséges engedélyeket. A rendezvények biztosítása a polgár rökkel közösen zajlik, eddig minden esetben esemény nélkül lettek lebonyolítva. A sportrendezvények is ebbe a körbe tartoznak. A rend rség és az MLSZ között létrejött egy megállapodás a játékvezet k védelmében, ennek keretében egy rend r mindig jelen van a megyei I. és II. osztályú mérk zéseken. Természetesen ezeknek a feladatoknak a többségét nem az Önkormányzat, hanem a rend rség fogalmazta meg a Rend r rssel szemben. 2.) Városunkban egy évtizede felütötte fejét a drogveszély. Minden oktatási intézményben kidolgozták a drogstratégiát a drogprevenció érdekében. A rend rség közrem ködésével a két általános iskolában DADA program m ködik. Ezt alátámasztja a tanulók körében a Polgármesteri Hivatal által 2003 tavaszán névtelenül kitöltetett kérd ív is. A 100 megkérdezett tanulóból 4 leány és 2 fiú (mind a 6 f 16-18 éves korosztályból) ismerte el, hogy kipróbálták a drog valamelyik fajtáját. A Diákönkormányzatok számára készített kérd ívb l kiderül, hogy a DÖK a diákok káros szenvedélyei közül az els helyen a dohányzást, a második helyen az alkoholfogyasztást, majd a játékautomatázást, ill. a drogfogyasztást tüntették fel. 2007-ben a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat által elvégzett, minden korosztályra kiterjed kérd íves felmérés alapján a 158 válaszadó 31 %-a (49 f ) már kipróbálta a kábítószerek valamely fajtáját. A Polgármesteri Hivatal 2007 októberében a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, a SZOI Széchenyi Istv n Általános Iskolában és a III. Béla Szakképz Iskolában végeztetett a végz s osztályokban kérd íves felmérést. A válaszadó 69 diák közül a legtöbben úgy gondolták, hogy 100 tanulóból 10-20 már kipróbált valamilyen drogot. Az alkohol és a drogfogyasztás a jelek szerint jelen van a tanulók körében, de az iskola falain kívül. Újabb kelet a játékautomatázás - ahogy a drogfogyasztásnak, úgy nyílván ennek is megvannak a fokozatai, kezdve az egyszer pénzbedobás - egy játék rendszer gépt l a nyer automatákig. Ám ezt a drogozástól eltér en nem lehet titokban, elbújva csinálni, ez nyilvános helyen, mások szeme láttára történik, ez a hatóság által ellen rizhet és élni kell a legszigorúbb szankcionálási lehet séggel az üzemeltet vel szemben.
3.) A Hóhelyzet-kezel Operatív Csoport feladatai a rendkívüli id járási körülmények bekövetkezése el tt: -felméri a rendkívüli hóhelyzet esetén igénybe vehet technikai eszközökkel rendelkez , városunkban székhellyel, vagy telephellyel rendelkez vállalkozókat és vállalkozásokat, -megállapodást köt velük a járm vek rendkívüli helyzetben történ igénybevételér l és a megállapodások alapján nyilvántartást készít, -tervet készít a megállapodást köt vállalkozók rendkívüli helyzetben való riasztásáról, -a terveket és megállapodásokat minden év szeptember 30-ig aktualizálja. A csoport feladatai a rendkívüli id járási körülmények bekövetkezése során: -a csoport vezet je összehívja a csoport tagjait, -a csoport a kialakult helyzetet a lehet leggyorsabban felméri, -a helyzet rendezése érdekében mindenekel tt az Önkormányzati Közszolgáltató Vállalat gépeit és dolgozóit kell igénybe venni, amennyiben ez nem elégséges, a riasztási tervben meghatározottak szerint kell az igényt jelezni mindazoknak a vállalkozóknak, akikkel aláírt megállapodás van. A vállalkozó, aki a csoport vezet jével (polgármester) megállapodást kötött, köteles a megállapodás szerinti gépeket és technikai eszközöket a csoporttól kapott utasítás szerinti helyen m ködtetni. 4.) Sajnálatos módon a város parkjainak színvonalas fenntartását sokszor akadályozta a parkok nem megfelel használata, valamint az egyre nagyobb számban elszaporodott rongálások és lopások. A Barokk Kertben a kijelölt kerékpárutakat figyelmen kívül hagyták és nemcsak a sétányokon kerékpároztak, hanem a gyepfelületeken is, a kihelyezett hulladékgy jt k ellenére a parkot sokszor csúfította elszórt hulladék, ill. kutyafuttatónak használták a kertet. Jelent s károkat okoztak parkjainkban els sorban a nyári id szakban megnövekedett éjszakai rongálások, valamint a lopások. A város közcélú zöldfelületeinek egyik kiemelt eleme az egykori ciszterci épületegyüttest körülölel park, amelynek megóvására az Önkormányzat egy programot fogadott el. A Kolostorpark - közismert nevén a Várkert - és benne az újonnan kialakított Barokk Kert a város történelméhez és a jelenkori arculatához szervesen hozzátartozó közpark. A gyermekekt l az id s korúakig mindenki számára rekreációs lehet ségeket nyújt, amely szerepét azonban csak megfelel használat mellett tudja a park betölteni. A program szerint a park megóvása alapvet en két stratégia mentén valósulhat meg: -A Kolostorpark kerítéssel való körbevétele, kapuval való ellátása és nyitvatartási id meghatározása. A nyitvatartási id alatt park r alkalmazása, nyitvatartás után a kapuk bezárása és a kert éjszakai rzése. Ez a variáció az Önkormányzat jelenlegi elképzelései és pénzügyi lehet ségei szerint nem járható, azonban sok helyen az országban és a világon bevett gyakorlatot jelent. -A Kolostorpark védelmének komplex megvalósítása: A kert megóvását ebben az esetben a lakosság és a látogatók szabad bejárása mellet valósítjuk meg. A program egyik eleme lehet egy, a Kolostorpark (benne kiemelten a Barokk Kert) használatát rögzít szabályzat megalkotása. Ezen kívül a tárgyi-technikai védekezés, a személyi védelemre és a megel z kampány együttes alkalmazása alkotja ezt a programot, amit Szentgotthárd Város Önkormányzata már bevezetett. A Széll Kálmán tér irányába a Várkert közepén a két nagy platánfa között húzódó utat jelöltük ki kerékpározásra. A Barokk Kert murvás burkolatú sétányai kerékpározásra nem alkalmasak.
A Kolostorpark használati szabályzat elkészítése. A szabályzat rögzítené a Kolostorpark és benne a Barokk Kert rendeltetésszer használatához tartozó tevékenységek helyét és módját. Szükséges, hogy a szabályzat az egész Kolostorparkot érintse, azonban a Barokk Kert kiemelten szerepeljen benne, mint a legérzékenyebb, ezért fokozott védelemre szoruló része. A szabályzat ismeretében lehet meghatározni a további szükséges technikai eszközök helyét, szerepét, az rzéssel, védelemmel megbízott szervezetek precíz munkaköri feladatait és a Kolostorpark védelmét szolgáló média, ill. iskolai kampány pontos tartalmát. További tárgyi, technikai védekezés: Várkert éjszakai megvilágítása kandeláberekkel: els ütemben a Barokk Kert megvilágítása történt meg a Polgármesteri Hivatal épületér l reflektorral. A kés bbi fejlesztéseknél figyelembe kell venni a park térvilágításának kiépítését (Barokk Kert, Angol kert tava, f bb útvonalak). Térfigyel kamerák kihelyezése: Egyel re a Barokk Kert és a Színház környékének esetében célszer , amennyiben a városi térfigyel rendszer megkezdi m ködését. A továbbiakban els sorban az önkormányzati objektumok védelmét szolgáló kamerarendszer kialakítása történhetne meg, majd ezt követhetné az általános városi térfigyel rendszer kiépítése. Személyi védekezés: A Kolostorparkot megóvni csak a feladattal megbízott személyek, szervezetek segítségével lehet. A Polgár rség kiemelt feladatává lehetne tenni a kertben való megfigyel szolgálat végzését, lehet leg a legveszélyeztetettebb id szakban. Közterület-felügyel k számára a Kolostorpark védelme munkaköri feladat. Kertész alkalmazása, aki park ri feladatokat is ellát - ennek kivitelezése csak hosszú távú célként képzelhet el. Rend rség felkérése a Kolostorparkban és a Színház környékén való rendszeres jár rözésre, els sorban az esti, éjszakai órákban (a rend rség jelenlegi létszámgondjainak megoldása esetén). A Várkert értékeit bemutató és a rendeltetésszer használatát megismertet (folyamatos) kampány: A kampány célja a Kolostorpark és benne a Barokk Kert értékeinek széles körben történ meg-ismertetése, és veszélyeztetettségének tudatosítása minden polgárban. Médiakampány: Folyamatos jelenlét a városi újságban és a televízióban, jó és rossz példák bemutatásával. Iskolai kampány: tanárok megismertetése a Várkert használatának szabályaival. diákok számára osztályf nöki órákon az értékek és a veszélyeztetettség bemutatása. iskolákban a Várkertben folytatott rendrakási munkák szervezése. A kampány lefolytatásához az intézmények vezet inek és a helyi sajtó képvisel inek hatékony közrem ködésére van szükség.
S hogy a kampányra szükség van, azt az is bizonyítja, hogy vannak szentgotthárdiak, akik nem is tudják, hogy milyen értékünk van a barokk épületegyüttes mögött. 5.) Célunk, hogy Szentgotthárd Város B nmegel zési és Közbiztonsági Bizottsága megkerülhetetlen legyen a város egészét érint b nmegel zési, közbiztonsági kérdésekben. Feladata így a közbiztonságért, b nmegel zésért fáradozó valamennyi szerv és személy támogatása, feladatellátásuk ellen rzése, koordinálása. A bizottság feladata különösen a) A város közbiztonságának folyamatos biztosítása és javítása érdekében a rend rség, valamint a közbiztonság helyzetében érintett állami és társadalmi szervezetek tevékenységének koordinálása, segítése és ellen rzése. b) A közbiztonság és a közrend fenntartásáért felel s szervek, szervezetek tevékenységével kapcsolatban állásfoglalást alakít ki, javaslatokat, ajánlásokat tesz feladatuk jobb és hatékonyabb ellátása céljából. Az önkormányzat programján szerepl , a bizottság feladatkörét érint napirendeket el zetesen véleményezi. c) A b nmegel zés érdekében a város közbiztonságban érintett er inek összefogása, tevékenységük összehangolása, vagyonvédelmi és b nmegel zési rendezvények támogatása, valamint azok szervezéséhez, a D.A.D.A. Program terjesztéséhez való segítségnyújtás. d) A város közbiztonságáért közalapítvány alapító okiratában meghatározott célok és feladatok megvalósításához, illetve végrehajtásához javaslatok kidolgozása, a közalapítvány által nyújtott anyagi támogatás, a m szaki, technikai eszközök és egyéb lehet ségek ésszer , célirányos, hatékony felhasználásának biztosítása. e) A legjellemz bb vagyon elleni b ncselekmények, szabálysértések megel zése érdekében propagandaanyag készítése. f) A rend rség D.A.D.A. programjához kapcsolódva drog- és alkoholellenes propaganda kifejtése. Esetleg drogellenes diszkó szervezése. g) Az illetékes intézmények és szervezetek bevonásával a b ncselekmények által különösen veszélyeztetett személyek felmérése, és ajánlások tétele annak érdekében, hogy áldozattá válásuk és potenciális b nelkövet vé válásuk elkerülhet legyen. h) A családon belüli er szak megakadályozására felmérések végzése, ajánlások tétele. i) Rendszeressé kell tenni a felmérést az iskolások alkoholfogyasztási, szórakozási szokásairól, a kábítószer hatásának ismereti szintjér l. Ajánlások tétele, propaganda tevékenység folytatása a hathatósabb megel zés érdekében. j) A városi lapon és a városi televízión keresztül a bizottságban résztvev szervek munkájának bemutatása annak érdekében, hogy a lakosság azt megismerve jobban tudja segíteni ket. Önálló rovat indítása a fent említett médiumokban Közbiztonságunkért címmel.
k) Tájékoztató el adás megszervezése az id sek klubjában az id sek és a szociális gondozók számára az áldozattá válás megel zésér l. l) Cselleng gyermekekkel való folyamatos foglalkozás megszervezése. m) Biztonsági kamerarendszer szükségességének megvizsgálása, esetleg mobil térfigyel rendszerek telepítése. Meg kell vizsgálni egy kamerás térfigyel rendszer felállításának szükségességét, mivel bizonyítottan b nözés-visszatartó ereje van annak, ha a potenciális elkövet k tudják, hogy a közterületen ilyen megfigyelés történik. Ehhez a rend rségen ügyeletet kell m ködtetni. Meg kell találni az anyagi forrását ezen rendszer m ködtetésének, karbantartásának is. n) A bizottságban résztvev szervek által el adás tartása az iskolákban osztályf nöki órákon. o) Ellen rzési programok a következ területeken: - ifjúságvédelem feladatai, - ebtartás ellen rzése, - hajnalig nyitva tartó szórakozóhelyek ellen rzése, - szabályozás áttekintése az alábbi területeken: illegális hulladék-elhelyezés, illegális plakátragasztás, parkolások, parkolóhelyek kijelölése.
falfirkálás,
szabálytalan
p) A közlekedés biztonságának a fokozása - a városi közlekedési koncepció kidolgozásában, felülvizsgálatában való részvétel. 6.) A Családsegít Koordinációs Bizottságban az eddigi gyakorlatnak megfelel en folytatni kell az iskoláskorúak, fiatalkorúak problémáinak folyamatos figyelemmel kísérését, a b nnel, b nözéssel, kábítószerezéssel kapcsolatos jelenségek feltárását és jelzését, a problémák megoldására javaslat kidolgozását, a problémás egyedi esetek megtárgyalását, az Ifjúságvédelmi rjáratok szervezését. 7.) Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képvisel -testülete évente értékeli a közbiztonság helyzetét, ehhez az e téren tevékenyked szervek és szervezetek beszámolókat adnak, melyek az el z évi statisztikákat és fontosabb adatokat tartalmazzák. Ezen beszámoló keretében valósul meg a rend rségr l szóló 1994. évi XXXIV. tv. 8.§ (4) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése is, mely szerint a rend rkapitány személyesen vagy képvisel je útján évente beszámol a rend rkapitányság illetékességi területén m köd települési önkormányzat képvisel testületének a település közbiztonságának helyzetér l, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekr l és az azzal kapcsolatos feladatokról. 8.) Szentgotthárd-Jakabháza településrészen a 8-as számú I. rend f út mellé tervez az Önkormányzat 2 db. sebességkijelz berendezést kihelyezni, amelyek feladata a településrészre beérkez járm vek sebességének mérése, kijelzése, a járm vezet k figyelmének felhívásaaz aktuális sebességük esetleges szabálysért voltára, a vezet k lassításra késztetése érdekében. A továbbiakban a Kethelyi út bevezet szakaszára, a Füzesi út bevezet szakaszára is hasznos lenne ilyen eszköz elhelyezése. (Esetleg az Akasztó-domb alatt az Árpád utca bevezet szakaszán is, bár itt kisebb a forgalom.)
9.) 2007. szeptember 12-én átadásra került a CADSES Interreg III.B. CHIRON projekt támogatásával megvalósult, a Színház épületében kialakított turisztikai információs látogatóközpont. Az épületen belül a recepciós el tér helyiségének felújításával, biztonsági üvegajtók beépítésével, bútorok és nagy érték elektronikai eszközök beszerzésével, összesen közel 10 millió forintos beruházással nyílt meg az intézmény. A Színház épülete és a látogatóközpont vagyonvédelme érdekében az épület hiányos küls megvilágításából adódóan szükséges mozgásérzékel lámpák felszerelése a nevezett projekt költségére, a homlokzatra és az épület oldalsó lábazati részének megvilágítására. Ez és a rend rség fokozott ellen rzése biztosítaná az épület és környékének biztonságosabbá tételét az objektum-, illetve a térfigyel kamerarendszer kialakításáig. 10.) Szentgotthárd az idegenforgalom területén jelent s lépéseket tett. Az idegenforgalmi koncepció alapján megindult fejlesztések, az élményfürd átadása a túristák nagyobb számban való megjelenését jelenti. A vendégek megérkezése és itt tartózkodása közbiztonsági szempontból hordoz kihívásokat. Ennek kezelésére külön cselekvési tervet kell készítenie a Bizottságnak.
V ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalva az eddig leírtakat megállapítható három prioritás, melyek a jöv beni b nmegel zési - közbiztonsági munkát meghatározzák: 1.) Prevenciós programok Csak példát említve ennek fontosságára: a vagyon elleni b ncselekmények és szabálysértések jelent s részénél a sértett figyelmetlensége, nem kell el vigyázatossága, hanyagsága is közrejátszott áldozattá válásában. Ezért az ennek megel zését szolgáló kiadványok, m sorok, cikkek, rendezvények, el adások els dleges fontosságúak. De ide sorolható többek között a rend rség azon tevékenysége is, amikor új vállalkozás megjelenésekor a telepengedélyezési eljárás keretében bejárják a telephelyet, feltérképezik a helyszínt, javaslatokat tesznek a biztonsági intézkedések megtételére. 2.) Közterületi jelenlét fokozása Ennek b nözés-elrettent hatása van, hiszen növeli a b nöz kockázatát, a lebukás veszélyét. A rend rségnek és a polgár rségnek van ebben kiemelked szerepe, de az esetlegesen újraindítandó ifjúságvédelmi rjáratnak is lesz feladata e téren. Pozitív és megtartandó gyakorlat, ha a településen megjelen ismeretlen és bármilyen okból gyanúsnak t n személyeket és gépkocsik utasait a rend rök ellen rzik, ket kikérdezik jelenlétük okáról és céljáról. Ugyancsak fontos annak tudatosítása és a gyakorlat kialakítása arra vonatkozóan, hogy a megjelen házaló keresked k esetében bármely polgár rend rségre tett jelzése esetén a rend rjár r rövid id n belül megjelenik és igazoltatja a házalókat majd ha szükséges, intézkedést tesz. A Polgármesteri Hivatalhoz bejelentkez házaló keresked k esetén a Hivatal kötelez jelleggel jelez a rend r rsre, megadja a házaló keresked k legfontosabb adatait és ezek alapján a rend rség ellen rzi és igazoltatja ket.
3.) Ifjúságvédelem Bár harmadikként soroltuk fel, de talán a legfontosabb feladat a b nmegel zés terén. Nem csak az ifjúság áldozattá válásának megakadályozásáról van itt szó, hanem ugyanilyen fontos cél annak megel zése, hogy b nelkövet kké váljanak.
Viniczay Tibor Szentgotthárd Város polgármestere
Huszár Gábor Szentgotthárd Város B nmegel zési és Közbiztonsági Bizottságának elnöke
2. számú melléklet
III. Béla Szakképz Iskola 1. Nem élek vele. (4) 2. Nem kell kábszerezni. 2. Nem szabad elkezdeni!! 3. Senki se próbálja ki! 4. Nem érdemes kipróbálni, mert függ séget okoz. 5. Egészségroncsoló. 6. Legyen több kábítószer ellenes program a városban! 7. Legyen több program a városban! 8. Legyenek programok a városban! 9. Legyen több program a fiataloknak! 10. Legyen legális, meg, hogy ebbe a városba legyenek valami normális programok. 11. Ez mindenkinek a magánügye. Ha valaki él vele, akkor orvosi segítségre van szüksége, nem városi programokra. 12. Hollandiai módszer. 13. Legyen korlátozottan fogyasztható.
SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium 3. Ne szívjál füvet, mer elvisz a rend rség! 4. A fiataloknak jobban kellene figyelni az egészségre. 5. A lehet leghatározottabb fellépés a terjeszt vel szemben! Kevesebb zsebpénz a gyerekeknek. Ne fürdjé le 6. Ne adjanak pénzt a gyerekeknek. 7. Kevesebb zsebpénz, dílerek lecsukása. 8. El kell kapni a dílert. 9. Alapvet en megváltoztatni a hozzáállást (nemcsak a suliba, az óvodába is + a szül knek). 10. Jobban oda kellene figyelni a szül knek, hogy gyermekük kivel barátkozik. Lehet, hogy azért kezd valaki drogozni, mert az iskolában már nem bírja a hajszolást és úgy gondolja, hogy így megoldódnak a problémái. 11. Több odafigyelés a szül kt l, beszélni kéne róla. 12. Több odafigyelés a fiatalokra, valamint több felvilágosító óra. 13. Sok felvilágosítási óra. Több hatósági ellen rzés a szórakozás helyeken! 14. Gyakoribb rend ri fellépés, több felvilágosító el adás. 15. Több felvilágosítás legyen. 16. El adások tartása. 17. El adások. 18. Fontos, hogy korán tájékoztassák a gyerekeket a drogokról, így megel zhet , hogy kíváncsiságból kipróbálják. Fontos a szül k és az iskola szerepe a felvilágosításban. 19. Nem tudom.
SZOI Széchenyi István Általános Iskola 1. A kábítószer teljesen tönkreteszi, leépíti az embert szellemileg, fizikailag. El kéne magyarázni a gyerekeknek, hogy attól, hogy drogoznak, nem lesznek nagyobbak. De ha már függ vé váltak, a saját b rén tapasztalták a drog hatását, talán tanulnak bel le, ha nem, akkor úgyis mindegy neki. 2. A városi rendezvényeken. A boltban, aki úgy néz ki, hogy 18 éven aluli szeszel és cigivel kiszolgálni tilos: elkérném az igazolványukat. 3. Egyszer mindenki kíváncsiságból ki akarja próbálni, de el bb-utóbb rájönnek (remélhet leg), hogy káros ! 4. Jobban kell figyelni egymásra. 5. Több városi koncert. A szül knek többet kéne foglalkozni a gyerekkel. 6. Egy-két órán fel kéne világosítani a diákokat. 7. Szentgotthárdon mindenhol szüntessék be és akinél találnak, zárják életfogytiglanra! 8. Többször kellene a rend rségnek közbelépni és figyelni a dílereket, vagy kinyomozni, kik azok. 9. Nem éri meg kábítószerezni, mert sokan meghalnak t le, káros az egészségre. 10. A szül i, tanári odafigyelést, és az azonnali közbelépést. 11. Tartsuk távol azoktól, akik cigarettáznak, és ne engedjük el s r n házibulikba, bulikba. 12. A gyerekeket jobban fel kell világosítani. 13. Több városi programot, több felhívást. 14. A rend rök aktívan jár rözzenek és figyeljék a gyanús alakokat. 15. Ne próbálja ki senki! 16. A rend rök egy nap alatt a gyanús embereknél házkutatást rendeznek, és börtönbe rakják ket. Kisebb gyerekeket fel kéne világosítani.
