Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! január XI. évfolyam 1. szám. 1) Új munkabaleseti jegyzőkönyv 2013

Munkavédelem Szakmai folyóirat

2013. január

XI. évfolyam 1. szám

Munkabiztonság rovatunkban szó lesz az új munkabaleseti jegy­ ző­könyvről, a föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatáról és az új hulladékgazdálkodási törvényről. Ezt a Kitekintő, az új szabványok és jogszabályok követik, végül ismét egy munkabaleset tanulságait ismerhetik meg.

Munkabiztonság 1) Új munkabaleseti jegyzőkönyv 2013. január 1-jétől A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 9. § (2) bekezdése – többszöri halasztás után – 2013. január 1-jén lép hatályba, amely alapján új munkabaleseti jegyzőkönyvmintát kell alkalmazni: „8. § (1) A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket – ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is – a 3. számú melléklet szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvben (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a munkabaleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor ezt a tényt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. (2) A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, a 4. számú mellékletben foglaltak alapján kell kiállítani.” A 322/1997/EK rendeletnek megfelelően az EU tagországoknak időben hozzá kell tudni férniük összehasonlítható statisztikai információkhoz, amelyeknél fontos, hogy időszerűek, megbízhatóak legyenek. Az uniós követelményeknek való jogszabályi közelítés miatt került 2005. január 1-jétől az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet módosításra, illetve a módosított Munkabaleseti jegyzőkönyv bevezetésre. A módosítás azonban csak részben használta az uniós fogalmakat, az ESAW (European Statistics of Accidents at Work) módszertan szerinti logika a munkabaleseti jegyzőkönyvek kitöltésénél csak részben érvényesült. E probléma megszüntetése céljából az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet egyes rendelkezéseit módosító 5/2010. (III. 9.) SZMM

Tartalom Szerzők: Felföldi Krisztina, Kálmán László

A kézirat lezárásának dátuma: 2012. december 17.

Munkabiztonság • Új munkabaleseti jegyzőkönyv 2013. január 1-jétől • Megjelent a föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzata • 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról • „Elhallgattak” – remélhetőleg ideiglenesen – a munkavédelmi hatóság információs csatornái

A hónap témája • Elavult, hiányos munkavédelmi jogszabályi háttér

Kitekintő • Szabványok • Jogszabályok

Egy munkabaleset tanulságai • Figyelmetlen tolatás

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

Tisztelt Előfizetőnk! Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás elérhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: munka77 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1 Munkavédelem

2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

rendelet először 2011. január 1-jétől új Munkabaleseti jegyzőkönyv alkalmazását rendelte el, amely bevezetését a rendelet hatályba lépését megelőzően – ismereteink szerint a nem megfelelő informatikai háttér hiánya miatt – 2013. január 1-jére halasztották. A 2013. január 1-jétől alkalmazandó új Munkaba­le­seti jegyzőkönyv formátuma megfelel az EU jog­sza­bá­lyi követelményeknek, tartalmi kialakítása az ESAW módszertanának figyelembe vételével történt. Az új munkabaleseti jegyzőkönyvi formátum – az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet új 3. sz. mel­léklete – a korábbi tartalmi követelményeket lé­ nye­ ge­ sen megváltoztatta. A jegyzőkönyv kitöltése: • a bővült adatok miatt vitathatatlanul többletmunkát jelent a kivizsgálást végzőknek, • a formátum kitöltése időigényesebb, • az eddigiektől eltérően „munkafolyamat, konkrét fizikai tevékenység, különleges esemény, sérü­ lést okozó érintkezés” logika szerint bontja ki a balesetet statisztikai oldalról. Az új jegyzőkönyv az eddigiektől eltérően kétoldalas. Megszűnt a módosító munkabaleseti jegyzőkönyv, helyette a jegyzőkönyv egyes blok­kja­it kell ismételten kitölteni, és az ismételt a­ dat­ szolgáltatás célját kell megfelelő kóddal megjelölni. Az új munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján létrehozott egységes adatbázis alkalmas EU - n belüli összehasonlításokra, a munkahelyi kockázatok csök­ken­té­se céljából a tendenciák egységes megítélésére, átfogó intézkedések kezdeményezésére, megtételére. Az új munkabaleseti jegyzőkönyvvel, alkalmazásával, kitöltésének szabályaival a következő számban részletesen foglalkozunk.

2) Megjelent a föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzata A 154. sz. Magyar Közlönyben megjelent a 61/2012. (XI. 22.) NFM rendelet a föld alatti bá­nyá­szati tevékenységek biztonsági szabályzatáról. A rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. A rendelet alkalmazási köre kiterjed: • az ásványi nyersanyagok mélyműveléses bányászati tevékenységére, • a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartására és felhagyására, és

• az előbb felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítményekre és berendezésekre, • valamint a bányászatról szóló törvényben meghatározott, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységekre a rendelet néhány fejezete, paragrafusa kivételével. A biztonsági szabályzat – fő fejezetenként – rész­letesen tartalmazza: • az alapvető biztonsági követelményeket (bányatérségek biztosítása, világítás, felügyelet, üzemzavar-elhárítás, menekülési útvonalak stb.), • a bányák és bányatérségek veszélyesség szerinti minősítésének szempontjait (sújtólégveszélyes, szénporrobbanás-veszélyes, tűzveszélyes, gázkitörésveszélyes, szilikózisveszélyes stb.), • a bányaveszélyek elleni védekezés módját, előírásait, (védekezés sújtólég- és szénporrobbanás-veszélyes légtér kialakulásával szemben, szellőztetési követelmények stb.), • bányatűz kialakulásával, vízveszéllyel szembeni védekezést, • gépek, berendezések elhelyezésének és alkalmazásának biztonsági követelményeit, • az anyagtárolás, szállítás és mozgatás biztonsági követelményeit, • a függőleges aknaszállítás és berendezéseinek üzemét, biztonsági előírásait, • a villamosenergia-ellátás és a villamos berendezések biztonsági követelményeit, • a bányából való mentés műszaki, személyi és szervezeti követelményeit, előírásait, • valamint mellékletként a veszélyek megállapításának számítási módszereit, egyéb biztonsági követelményeket. A rendelet 223. § alapján: „(2) A bányafelügyelet az 5/1982. (Ip. K.17.) OBF számú utasítással kiadott általános bányászati biztonsági szabályzat előírásai alóli felmentést vagy eltérést engedélyező határozatokat e rendelet hatály­balépését követő 60 napon belül felülvizsgálja. (3) Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy a határo­zat az e rendeletben foglalt előírásoknak nem felel meg, felhívja a bányavállalkozót, hogy eltérés vagy fel­­mentés engedélye­ zése iránt kérelmet nyújtson be. (4) Ha a bányavállalkozó a kérelmet a bányafelügyelet által megállapított, legalább 30 napos határidőn belül nem nyújtja be, a bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti eltérést vagy felmentést engedélyező határozatot vissza­ vonja. (5) A bányafelügyelet által vissza nem vont (2) be­kez­dés szerinti felmentést vagy eltérést engedélyező ha­tá­ro­zat az abban meghatározott határidő lejártáig hatályos.”

2 2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

Munkavédelem

3) 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 288 igen, 55 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett szavazta meg az Országgyűlés a hulladékról szól­ó törvényt. A törvény a 160. sz. Magyar Köz­löny­ben került kihirdetésre, ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a hulladékról szóló 2000. évi. XLIII törvény. A jogszabály elfogadásával egy korszerű törvényi hát­ tér született, ami átlátható és ellenőrizhető vi­szo­nyo­kat teremt az ágazatban, lehetőséget teremt a hulladékképződés nagyobb arányú csökkenésére és a hasznosítás arányának növelésére, valamint ki­ ter­ jesz­ ti a gyártók felelősségét, hogy a termékgyár­tás­ban hul­ladékszegény technológiákat alkalmazzanak. Az Európai Unió 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – amely korszerűsítette az előző szabályozást – első lépésben 2010 decemberéig adott határidőt a hulladék keretirányelv átültetésére. Ennek megfelelően az új irányelv harmonizációját a tagországoknak 2010. december 12-éig kellett volna elvégezniük. A 27 tagállam közül azonban egyik ország sem teljesítette a feladatot, így a határidőt 2011. december 31-ére módosították. Az EU egyik elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, és a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. A hulladékmegelőzést újabb, a hulladék keletkezésének mérséklését célzó kezdeményezésekkel, jobb erőforrásfelhasználással és a fenntartható felhasználási mintákra való átváltással szeretné elérni. Ennek elősegítésére az új irányelv 6 évre szóló nemzeti hulladékmegelőzési programok kidolgozására kötelezi a tagországokat. A hulladékgazdálkodásra vonatkozóan az EU joganyaga több mint 60 tanácsi vagy bizottsági rendeletet, irányelvet, határozatot és ajánlást fogalmaz meg, melyek három fő csoportba sorolhatók: • hulladékokra és hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános és átfogó szabályok, • hulladékkezelő létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó követelmények, • egy-egy anyag- vagy hulladékáramra vonatkozó speciális előírások. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény 2012. november 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben.  A törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény fő célja a hulladékképződés megelőzése,

a képződő hulladék minél nagyobb arányú begyűjtése és hasznosítása. A törvény szemléletváltásra ösztönöz: • rendelkezik az elkülönített gyűjtési rendszer felállításáról, • a hasznosítási arányok növeléséről, • a gyártó kiterjesztett felelősségéről. Az intézkedések hatására egységesebb és hatékonyabb lesz a hazai hulladékgazdálkodás rendszere, kevesebb hulladék képződhet, és több hasznosulhat. A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvény új logikai rendszerre épül, új és pontosított fogalmakat vezet be, intézkedéseket és kötelezettségeket állapít meg. Az elmúlt tíz év gyakorlati tapasztalatai alapján lehetőséget biztosít az  intézkedések egyszerűsítésére. A törvény megfogalmazza azokat az alapelveket, amelyeket a hulladékgazdálkodásban érvényesíteni kell. Ezek az alapelvek a következők: • az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve, • a kiterjesztett gyártói felelősség elve, • az önellátás elve, • a „szennyező fizet” elve, • a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve, • a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve, • a keresztfinanszírozás tilalmának elve. A hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: • az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, • az anyag termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását, • a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot, továbbá a kevesebb szennyező anyagot, illetve kisebb környezetterhelést eredményező termékek előállítását, • a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. Fontos új elemként, önálló fejezetben jelennek meg az egyes hulladéktípusra vonatkozó különös szabályok: • a termelési hulladék, • a hulladékolaj, • a veszélyes hulladék gyűjtésének és kezelésének általános szabályai. Mindezen túlmenően a törvény az eddigieknél átláthatóbb és egyértelműbb nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket állapít meg. Az új törvény továbbfejleszti a hulladékhierarchia rendszerét, amely a hasznosítási lehetőségeken belül is elsőbbségi sorrendet határoz meg. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy: 3

Munkavédelem

2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

• csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük az hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, vagy a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását; • másodsorban arra kell törekedni, hogy a képződő hulladékot fajtánként elkülönítve begyűjtsék, majd újrafeldolgozásra alkalmassá tegyék; • lehetőség szerint csak azt a hulladékot ártalmatlanítsák, amelynek hasznosítása nem lehetséges. A hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, e törvényben megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) kell készíteni. A hulladékképződés megelőzése, valamint a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében – az OHT részeként – Országos Megelőzési Program készül. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak hat évre kiterjedő hulladékgazdálkodási program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket. Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a hulladék képződésének megelőzésére irányuló célkitűzések és feladatok a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg, továbbá könnyebben nyomon lehessen követni az intézkedések által elért eredményeket. Az új törvény rendelkezik az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer egész országra kiterjedő kötelező bevezetéséről, amelyet 2015-ig kell elindítani. 2020-ig a háztartási és az ahhoz hasonló hulladékból származó: • a üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, • a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át vissza kell gyűjteni és anyagában hasznosítani, • a biológiailag lebomló szerves anyag mennyiséget az 1995. évhez viszonyítva 2016. július 31-éig 35%-ra kell csökkenteni az EU irányelv szerint. Az új törvény célja, hogy a hulladékból hasznos termékeket állítsunk elő, ezzel segítve a gazdaságot és kímélve a környezetet. Az új törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről is, előírva azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az anyag vagy a tárgy hulladékként megszűnik, hasznosításával elhagyhatja a hulladékkört, és ismét termékké válik. Ez azt jelenti, hogy meghatározott feltételek esetén – pl. van rá kereslet a piacon,

használata nem jár nagyobb környezetveszélyeztetéssel vagy az emberi egészséget károsító hatással, mint az eredeti anyag vagy tárgy használata – a hulladékból ismét hasznos, emberi szükségleteket kielégítő termék lehet. Az új törvényben a jogalkotó pontosította a kiterjesztett gyártói felelősség elvét. Ennek értelmében a termék előállítójának már a gyártásnál gondoskodnia kell arról, hogy: • a termékből származó hulladék mennyisége és veszélyesanyag-tartalma minél kisebb legyen; • a termék hosszabb ideig betölthesse használati funkcióját; • egyszerűbben javítható, és hulladékká válása után könnyen hasznosítható legyen; • a gyártónak külön jogszabályban meghatározott termékeknél a képződő hulladékok összegyűjtéséért és kezeléséért is felelősséget kell vállalnia. A hulladéktörvény értelmében 2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerződést kötöttek a települési önkormányzatokkal. A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak az OHÜ (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség) által minősített, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel köthet. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés a közszolgáltatóval legfeljebb 10 évre köt­he­tő meg. A tervek szerint 2014-től egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. A fizetendő díjakat a Ma­gyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevé­te­lé­vel kell meghatározni. Az energiahivatalnak min­den év szeptember 30-áig kell megküldenie a díj­ meg­ ál­ la­ pítással kapcsolatos javaslatát. A Hivatal ja­vas­la­tát első alkalommal 2013. szeptember 30-áig küldi meg. A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezettnek negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az illetékes környezetvédelmi hatóság által megjelölt számlára kell befizeti. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja. A járulékkal a cégeket a hulladék szétválog­ a­ tá­ sára ösztönzi a kormány. A cél az, hogy a köz­szolgáltató cégeknek a szemét lerakása helyett az

4 2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

Munkavédelem

legyen az érdekük, hogy a lakosság szelektíven gyűjtse a hulladékot. A járulékfizetésre kötelezettnek a hulladéklerakóban elhelyezett hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: • a járulékfizetés alapjára és a megfizetett járulék ös�szegére, valamint • a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyiségére és fajtájára, jellegére, illetve típusára vonatkozó adatokat. A hulladékról szóló jogszabály az első olyan törvény, amely a hozzá tartozó végrehajtási rendeletekkel együtt lép hatályba: 2013. január 1-jén. Az új szabályozással létrejön az a jogi bázis, amely hosszú távra megalapozza a hulladékgazdálkodás helyzetét Magyarországon. Ez azért is nagy eredmény, mert a hulladékgazdálkodást eddig szabályozó törvényhez korábban 8 év alatt készültek el a végrehajtási rendeletek, ami az elmúlt évtizedben nagy bizonytalanságot okozott az ágazat jogi szabályozásában. Magyarország területére csak az 1013/2006/EK euró­pai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendeletben előírtak szerint hozható be hulladék. Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni tilos.

4) „Elhallgattak” – remélhetőleg ideiglenesen – a munkavédelmi hatóság információs csatornái A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapján több információ állt rendelkezésre a munkabaleseti helyzetet illetően, amelyet a munkavédelmi szakemberek szívesen kerestek fel, mert számos információt, elemzést találtak: • a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről, • a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nemzetgazdasági gyakoriságáról, a jellemző tendenciákról, • azokról az intézkedésekről és eredményeiről, amelyek segítséget nyújtottak, fel tudták használni a gazdálkodó szervezetek munkavédelmi feladataik ellátásában. Sajnos – egyelőre – nagy részüket hiába keressük, mert: • 2009 óta nem készült – legalább is a honlapon nem ta-

lálható – a Kormány részére tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről, • a „Hírlevél” 2011 novemberében jelent meg utoljára, • országos munkabaleseti statisztika 2012. I. negyedévet követően nem áll rendelkezésre, • és nem léptek helyükbe új információs csatornák, amelyek a munkavédelmi szakemberek, vállalati vezetők részére lehetővé tennék a tájékozódást a munkavédelem cseppet sem egyszerű jogszabályi területén, a proaktív megelőzés legjobb gyakorlatainak megismerésében. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2012. (II. 24.) NGM utasítás szerinti a munkavédelem és a munkaügyi hatósági tevékenységgel összefüggő fe­ladatkörében: „(1) a) elősegíti a Kormány és a nemzetgazdasági miniszter munkavédelemmel és munkaügyi el­le­nőr­zéssel kapcsolatos feladatainak ellátását; b) részt vesz a munkavédelmi és a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilá­ gosító tevékenységében; c) közreműködik a nemzeti munkavédelmi politika kialakításában és végrehajtásának irányításában; d) előkészíti a nemzetgazdaság munkavédelmi helyze­tének évenkénti áttekintését, a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló éves beszámoló jelentést;”

A hónap témája Elavult, hiányos munkavédelmi jogszabályi háttér A munkavédelmi szakemberek gyakran tapasztalják, hogy a munkavédelmi jogszabályok nehezen értelmezhetők, esetenként akadályozzák munkájukat, felesleges terheket rónak a munkáltatókra, a jogalkalmazókra. Néhány példát kiemelve szeretnénk érzékeltetni a problémát, mert az utóbbi időszakban sem változott, nem javult a munkavédelmi jogszabályok szakmai előkészítése, indokolatlanul hosszú idő telik el egy-egy probléma megoldását illetően. Az építési munkahelyek minimális követelményeiről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet korszerűsítése nem halasztható tovább. A ha­tály­balépést követően számos módosítás tervezet tűnt el a szakmai egyeztetések minisztériumi út­vesz­tő­i­ben, csak remélhető, hogy eltérő szakmai és vélhetően egyéb érdekek nem késleltetik tovább hatályba lépését. Várható, hogy a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor tevékenysé5

Munkavédelem

2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

gének fe­la­da­ta­i – amely a jogszabályi feltételekkel nem hoz­ta az elvárt eredményt – kibővítésre kerülnek, szi­go­ rí­tá­sok várhatók a szakmai képzettséget illetően, kötelezővé teszik a rendszeres szakmai továbbképzésüket. Előbb-utóbb hozzá kell nyúlni az egyes veszélyes tevékenységeket szabályozó biztonsági szabályzatok korszerűsítéséhez is. A biztonsági szabályzatokban foglalt követelmények jelentős részét a műszaki fejlődés eredményei sok esetben meghaladták, esetenként indokolatlan akadályt jelentenek a hatékonyabb munkavégzés előtt (pl. Erdészeti Biztonsági Szabályzat, Vas és Fémipari Biztonsági Szabályzat, Emelőgép Biztonsági Szabályzat). Az Mvt. 45. § a munkáltató feladatának teszi a munkahelyi elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítását. „A munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.” 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet ennél valamivel részletesebben szabályozza a követelményeket. A jogszabályi kötelezés alapján az üzemekben, minden munkahelyen (közintézményekben, iskolákban, vízügyi létesítményekben, gazdálkodó egységekben, sporteseményeken, kulturális rendezvényeken stb.) állandóan készenlétben kell tartani az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket, biztosítani kell az elsősegélynyújtást szakszerűen alkalmazni tudó személyzetet. Az elsősegélynyújtás törvényi kötelezésének végrehajtását nem segíti elő, hogy a részleteket tartalmazó 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 2009. január 1-jétől hatályát vesztette, helyette – e témakörben – másik nem jelent meg, az új rendelet tervezete elkészült, azonban ismeretlen okok miatt mai napig sem jelent meg. Általános tapasztalat, hogy a munkahelyi elsősegélynyújtás körülményei – amelyet a 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet ír elő – az elmúlt években általánosságban romlottak. Az újonnan alakult kis- és középvállalkozások kellő információk hiányában nehezen boldogulnak, kevésbé tudnak olcsó és hatékony megoldásokat önmaguknak biztosítani a munkahelyi elsősegélynyújtást illetően. Nincsenek irányadó normatívák az elsősegély felszerelésekre, illetve az elsősegélynyújtók számát tekintve sem.

együttes rendelet a munkahelyi megvilágítással kapcsolatban a következőket tartalmazza: „8. § (2) Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg.” Az Mvt. 11. § alapján „Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tar­tal­mú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyel­vű nemzeti szabványtól különböző megoldás al­kal­ma­zá­sa esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bi­zo­nyí­tás­ ára, hogy az általa alkalmazott megoldás mun­kavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vo­nat­kozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.” A belsőtéri mesterséges világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit az MSZ EN 12 464 -1:2003 szabvány tartalmazta. A szabvány helyett megjelent MSZ EN 12  464 -1:2012 azonban egyelőre csak angol nyelven kapható, így az előbb idézett Mvt. 11. § alapján nincs számonkérhető követelmény a belsőtéri világítást illetően. A külsőtéri mesterséges megvilágítás követelményeit a 3/2002. (II. 8.) SzCsM – EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza, azonban teljesen egyértelmű, hogy a táblázatban felsorolt jellemzők nem fedik le a külsőtéri megvilágítás jóval bonyolultabb összefüggéseit. A szabadtéri munkahelyeken végzett tevékenységek sokkal komplexebb, bonyolultabb követelmények alkalmazását kívánják meg azokban az esetekben, amikor a munkaterületen munkát végzők látásigényén túlmenően a munkát végzők észlelésének követelményét is biztosítani kell. Csak megjegyezzük, hogy 2008 szeptemberében hatályba lépett a „MSZ EN 12464 – 2:2007 Munkahelyi világítás. 2. rész. Szabadtéri munkahelyek” szabvány, amely – a szakmailag hiányosnak tekinthető – jogszabályi külsőtéri világítási követelményeket célszerűen felválthatná.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM – EüM 6 2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

Munkavédelem

Kitekintő Szabványok

9

MSZ

13015:2012

10

MSZ EN

13218:2002+ A1:2009

11

MSZ EN

13451-3:2012

12

MSZ EN ISO

20349:2011

13

MSZ EN HD

60364-5-54: 2012

Munkabiztonságot érintő nemzeti szabványok közzététele (A Szabványügyi Közlöny 2012. decemberi száma alapján) FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabványok címfordítása nem hivatalos for­ dítás, csak tájékoztatásul szolgál. A nemzetközi szabványok a bevezetéskor kapják meg a hivatalos magyar nyelvű címüket. 1

MSZ EN

12717:2001+ A1:2009

Szerszámgépek biztonsága. Fúrógépek – Az MSZ EN 12717:2001 helyett –

2

MSZ EN

12978:2003+ A1:2009

Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, kapuk. A gépi működtetésű ajtók és kapuk biztonsági szerkezetei. Követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 12978:2003 helyett –

3

MSZ

13009:2012

Állványelemek anyagai – Az MSZ 13010-5:1979 helyett –

4

MSZ

13010:2012

5

MSZ

13011:2012

6

MSZ

13012:2012

7

MSZ

13013:2012

8

MSZ

13014:2012

Munka-, támasztó-, védő- és felvonóállványok. Létesítési és biztonsági követelmények – Az MSZ 13010-1:1979, az MSZ 13010-2:1985, az MSZ 13010-3:1985, az MSZ 13010-5:1979 és az MSZ 20163:1985 helyett – Állványok munkaszintjeinek elemei – Az MSZ 13011-1:1976, az MSZ 13011-2:1976, az MSZ 13011-3:1976, az MSZ 13011-4:1976, az MSZ 13011-6:1976, az MSZ 13011-7:1976 az MSZ 13011-9:1976 és az MSZ 20163:1985 helyett – Fa állványbakok – Az MSZ 130121:1984, az MSZ 13012-2:1984, az MSZ 13012-3:1984 és az MSZ 13012-4:1984 helyett – Fém állványbakok – Az MSZ 130131:1978, az MSZ 13013-2:1978 és az MSZ 13013-3:1978 helyett – Fa létraállványok elemei – Az MSZ 13014-1:1977, az MSZ 13014-2:1977, az MSZ 13014-3:1977, az MSZ 13014-4:1977, az MSZ 13014-5:1977, az MSZ 13014-6:1977, az MSZ 13014-7:1977, az MSZ 13014-8:1977, az MSZ 13014-9:1977, az MSZ 13014-10:1977, az MSZ 13014-11:1977, az MSZ 13014-12:1977, az MSZ 13014-13:1977, az MSZ 13014-14:1977, az MSZ 13014-15:1977, az MSZ 13016:1976 és az MSZ 20163:1985 helyett –

14 MSZE

15

MSZ EN

9116:2012 131-2:2010+ A1:2012

Csőállványelemek – Az MSZ 13015-1:1978, az MSZ 13015-2:1978, az MSZ 13015-3:1978, az MSZ 13015-4:1978, az MSZ 13015-5:1978, az MSZ 13015-6:1978, az MSZ 13015-7:1979, az MSZ 13015-8:1979, az MSZ 13015-9:1979 és az MSZ 13015-10:1979 helyett – Szerszámgépek. Biztonság. Helyhez kötött köszörűgépek – Az MSZ EN 13218:2003 helyett – Uszodai berendezések. 3. rész: A befúvások, a vízelvezetések és a vizes/ levegős vízi élményelemek kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei – Az MSZ EN 13451-3:2001 és az MSZ EN 13451-8:2001 helyett – Személyi védőeszköz. Öntödékben és hegesztéskor előforduló termikus kockázatok és a megolvadt fém kifröccsenései ellen védő lábbeli. Követelmények és vizsgálati módszerek Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések és védővezetők – Az MSZ HD 60364-5-54:2007 helyett, amely azonban 2014. 04. 27-éig még érvényes – Felvonók létesítése. Kis sebességű, személy- és személy-teher felvonók műszaki követelményei Létrák. 2. rész: Követelmények, vizsgálatok és jelölések – Az MSZ EN 131-2:2011 helyett –

Visszavont nemzeti szabványok A Szabványügyi Közlöny 2012. decemberi számában nem volt visszavont munkabiztonságot érintő szabvány.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról (Hatályos: 2013. 01. 01., 2013. 03. 01.) [Módosítja az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRMÖM-PTNM együttes rendeletet] 61/2012. (XI. 22.) NFM rendelet a föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatáról (Hatályos: 2013. 02. 20.) 58/2012. (XI. 27.) BM rendelet a komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézményekről (Ha7

Munkavédelem

2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

tályos: 2012. 12. 05., 2013. 01. 01.) [Hatályon kívül helyezte az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 2008. (X. 8.) ÖM rendeletet, az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 26/2008. (XI. 20.) IRM rendeletet] 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 12. 06., 2013. 01.01.) [Módosítja az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletet] 42/2012. (XI. 28.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 11. 29., 2012. 12. 29.) [Módosítja az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól szóló 21/2010. (V. 4.) EüM rendeletet, a tűzvédelem és a műszaki mentés egészségügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól szóló 28/2000. (X. 11.) EüM rendeletet] 1530/2012. (XI. 28.) Korm. határozat a TÁMOP–1.1.1–12/1–2012–0001 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” című kiemelt projekt támogatásának jóváhagyásáról és akciótervi nevesítéséről 1531/2012. (XI. 28.) Korm. határozat a TÁMOP–­– 1.2.1­–­07/­1–2007–0002 „Hátrá­nyos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények” című kiemelt pro­jekt támogatásának jóváhagyásáról 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben a közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó miniszteri rendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 12. 05., 2013. 01. 01.) [Módosította az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, valamint a foglalkozásegészségügyi szolgálatról a büntetés-végrehajtási szervezetnél című 2/1999. (II. 11.) IM rendeletet] 40/2012. (XII. 6.) AB határozat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről 1569/2012. (XII. 6.) Korm. határozat az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. magyarországi beruhá-

zásához kapcsolódó képzéseinek, valamint a Kft. tanműhely létrehozását, felszerelését célzó fejlesztési tevékenységének kormányzati támogatásáról 65/2012. (XII. 10.) NFM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 12. 18.) 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 12. 18., 2013. 11. 01.) 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprőipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról (Hatályos: 2013. 01. 01.) [Módosította a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet] 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól (Hatályos: 2013. 01. 01., 2015. 01. 01.)

Egy munkabaleset tanulságai – Figyelmetlen tolatás A munkabaleset előzményei, tényállás Az egyik gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó Kft. (a továbbiakban: Megbízó) a profiljába nem tartozó feladatok ellátására különböző vállalkozókkal kötött megállapodást. A telephelyeken a helyiségek és a szabadtéri tárolók takarításának munkálataira N. M. Kft.-vel kötött öt éve szerződést. A szerződésben foglaltak szerint megállapodtak abban, hogy négy telephelyen a belső terek takarítását reggel 600 és 830 között, míg a szabadtéri tárolók takarítását reggel 600 és délután 1600 között kell elvégezni. Az N. Kft. mint munkáltató a Megbízóval kötött megállapodás szerint – figyelembe véve a helyi sajátosságokat – a telephelyeken kétórás intervallumokban végezte a szabadtéri területek takarítását. A szabadtéri tárolók takarítására két fővel kötött munkaszerződést. A Megbízó egyik telephelyén a takarítást R. A. nyugdíjas munkavállaló végezte napi 4 órában. A baleset napján a takarító munkaideje déli 1200kor kezdődött.

8 2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

Munkavédelem

Munkája során rendszeresen megtisztította a telephely mögötti utat és a parkolót. A Megbízó telephelyeire rendszeresen naponta két alkalommal történik alkatrészszállítás a cég saját, belső gépkocsijaival. A baleset napján az egyik alkatrészeket szállító kisteherautó déli 1300 után néhány perccel érkezett a telephelyre. Beállt a raktár elé, és a gépkocsivezető bement a szállítási dokumentumokkal az irodába. Ezalatt a telephely raktári dolgozói a hozott alkatrészeket rakodták a gépjárműről. A rakodás közben a telephely mögötti út tisztítását elvégezte és a területre bement R. A. is. Ebben az időben érkezett egy másik – önrakodó – gépkocsi is, mely egy nagyobb terjedelmű és tömegű szállítmányt hozott. A teherautó mögött tartózkodó R. A. – ahogy azt a burkolaton lévő hulladék, szennyeződés helyzete megkívánta – folyamatosan változtatta a helyét a belső üzemi úton, közben figyelte az önrakodós gépkocsi manőverezését. Az alkatrészt szállító kisteherautó gépkocsivezetője – a biztonsági kamera felvételei szerint – a gépkocsi hátsó vége előtt elhaladva üdvözölte R. A.-t, aki az üdvözlést viszonozta. A gépkocsivezető a vezetőfülkébe helyezte a szállítási iratokat tartalmazó mappát, majd elölről megkerülte a járművet, és úgy szállt be a vezetőfülkébe. Mivel az alkatrészrakodás befejeződött, beindította a motort, hozzákezdett a tolatáshoz. A tolató mozgást kb. 4,5 km/h sebességgel végezte, miközben a mintegy 6,2 m távolságban álló R. A.-t elütötte. A járművezető az elütést nem észlelte, csak egy „huppanást” észlelt, amikor a jármű hátsó kerekével átment a sérültön. Amikor egy következő „huppanást” észlelte, – ekkor ment az első kerékkel keresztül a R. A.-n másodszor – majd megállt és ezt követően ment először hátra, majd előre. Ekkor vette észre, hogy R. A. a jármű előtt fekszik. A baleset észlelése után az épületbe sietve kért segítséget, és hivatott mentőt. A kiérkező mentő súlyos életveszélyes állapotban szállította R. A.-t kórházba, ahol a sérült a kórházi kezelések ellenére a balesetet követő napon elhunyt. A munkabaleset észlelése, a belső információ A menők értesítése után a Megbízó telepvezetője felhívta a központban a főnökét, a takarítást végző Kft. ügyvezetőjét és a rendőrséget. Az N. Kft. munkabiztonsági szakembert nem foglalkoztatott. A Megbízó ügyvezetője javasolta az N. Kft. ügyvezetőjének, hogy az általuk is foglalkoztatott céget bízzák meg a baleset kivizsgálásával. A telefonhívásra a biztonságtechnikai szolgáltatást nyújtó cég szakembere hamarosan megérkezett. Előze-

tesen telefonon utasítást adott a helyszín biztosítására, és a jogszabályokban foglaltak szerint értesítette a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségét. A Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője az értesítés után 30-35 perccel érkezett a helyszínre. A munkabaleset kivizsgálása A helyszínelést munkavédelmi szakember és a rendőrség helyszínelője együttesen végezte, amibe a felügyelő csak később kapcsolódott be. A Megbízó telepvezetője biztosította a helyszínelőknek a telep méretarányos helyszínraját, melyre pontosan felrajzolták a kisteherautó helyzetét elindulás előtt, az önrakodó gépkocsi elhelyezkedését, R. A. haladási útvonalát, valamint az elütés helyét. A kézi helyszínrajz mellett fényképfelvételeket készítettek, feljegyezték a közelben tartózkodó személyek, a telepvezető, valamint az N. Kft. ügyvezetőjének a nevét. Az irodában előkészítették a térfigyelő rendszer anyagát, hogy a baleset bekövetkezésének minden mozzanatát elemezzék. A szerződő felek közötti dokumentációt áttanulmányozták, és a tanúkén meghallgatott személyek – gépkocsivezető, telepvezető, N. Kft. ügyvezető – vallomását jegyzőkönyvben rögzítették. A kivizsgálás megállapításai A személyi tényezők Az életveszélyes, majd halálossá vált sérüléssel járó munkabalesetet szenvedett nyugdíjas munkavállalót két éve foglalkoztatja a Kft. A munkavállaló munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton nem vett részt, a munkáltató megszegte a jogszabályi kötelezettségét a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 49. §-ában foglaltakat. A munkabaleset körülményeinek vizsgálata során megállapításra került, hogy a munkavállalók részére munkavédelmi oktatást az N. Kft. nem tartott, a telephelyi renddel kapcsolatos tudnivalókat a Meg­ren­de­lő képviselője ismertette. Az oktatás elmaradása tehát azt jelenti, hogy az N. Kft. mint munkáltató nem tett eleget az Mvt. 55. § előírásában foglaltaknak. A balesetet okozó gépkocsivezetőt a Megrendelő határozatlan időtartamú szerződéssel már ötödik éve foglalkoztatta, gépkocsivezetői szakképesítéssel rendelkezett. A munkavállaló munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti 9

Munkavédelem

2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, és az adott munkakörben történő foglalkoztatásra „alkalmas” minősítést kapott. Vezetői engedélye szerint „B” és „C” kategóriába tartozó jármű vezetésére volt jogosult. Vezetői engedélye 2013. július 6-áig érvényes. A munkaszerződésbe FEOR-08 szerinti kódszám 8417 (Tehergépkocsi-vezető) került bejegyzésre. Egyéni védőeszköz Az N. Kft. kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz-juttatási renddel nem rendelkezett, megszegte ezzel az Mvt. 56. § -ában foglaltakat. „Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.” A munkavállaló részére a cég logójával ellátott munkaruhát, védőcipőt, mechanikai sérülés elleni védelmet biztosító védőkesztyűt biztosított. A munkaeszköz(ök) A balesetet szenvedett munkavállaló cirokseprűt és hosszúnyelű csapófedeles kivitelű szemetes lapátot használt, illetve a feltakarított hulladékot MSZ EN 840-1:2001 szerinti 120 literes gördíthető kukaedénybe gyűjtötte. A gázoló kisteherautó: furgon Felépítmény mérete (h×sz×m): 4540×1800×1900 mm A munkaeszközök kialakítása, biztonsági állapotuk megfelelő volt, nem voltak előidézői a munkabalesetnek. A munkakörnyezet A baleset időpontjában a belső üzemi úton mint szabad téren 27-28 0C volt a hőmérséklet, fátyolfelhős égbolton átszűrődő napfény, enyhe szellő nem befolyásolta a munkavégzést. A járófelület egyenletes, lejtésmentes betonfelület, víz, kenőanyag, egyéb szennyeződés a kisteherautó kormányzását, R. A. közlekedését (munkavégzését) nem befolyásolta. Egyéb dokumentációk A kisteherautó menetokmányainak ellenőrzésén túl a Megrendelő és az N. Kft. közötti szerződés vizsgálata, a Megrendelő telephelyi rendjében foglaltak tanulmányozása is megtörtént. Intézkedésre okot adó hiányosság nem volt megállapítható. Hiányosságként

jelentkezett, hogy az N. Kft.-nek az Mvt.-ben előírt írásos dokumentumokat, pl. kockázatértékelést, egyéni védőeszköz-juttatási rendet, oktatási tematikát nem tudott bemutatni. A baleset rekonstruálása A szakértő által megvizsgált gépkocsi fékrendszere tökéletesen működött, a visszapillantó tükörből a belső üzemi út belátható volt. A térfigyelő rendszer képeinek elemzésével rekonstruálva a baleset előtti pillanatokat megállapítható volt, hogy R. A. a jobb oldali visszapillantó tükörből az utolsó pillanatig látható volt. A térfigyelő által rögzített képen az is látható, hogy R. A. figyelmét elvonta a közelben lévő önrakodós jármű, így nem észlelte a tolató kisteherautót. A tevékenységgel összefüggésben A munkáltató Közvetlen oksági munkáltató mulasztás a munkáltató N. Kft.-t nem terhelte. A balesetet szenvedett munkavállaló Tudatában volt annak, hogy a belső üzemi úton gépkocsiforgalom bonyolódik, mégis figyelmetlenül végezte munkáját, nem az útfelület tisztítására, hanem az önrakodós jármű manőverére figyelt, így nem vette észre a tolató kisteherautót. A balesetet okozó kisteherautó vezetője A gépkocsi elindítása előtt találkozott R. A.-val, tudta, hogy az üzemi út takarítását végzi, mégis a tolatást figyelmetlenül hajtotta végre, a visszapillantó tükröket nem figyelte folyamatosan. Az esemény rekonstruálása során bizonyított, hogy abban az esetben, ha a jobb oldali tükör figyelésére koncentrált volna, észlelte volna a jármű mögé kerülő R. A-t, és a kellő pillanatban történő fékezéssel nem üti el. A munkabaleset okláncolata • belső üzemi út tisztítása, • a kisteherautó gépkocsivezetője figyelmetlenül tolatott a járművével, • az út tisztítását végző figyelme elterelődött, • R. A. nem észlelte a tolató kisteherautót, • gázolás, életveszélyes majd halálos belső sérülés. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében

10 2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

Munkavédelem

• A munkabaleset tanulságainak széleskörű ismertetése, • szerződéskötés munkavédelmi szakemberrel, • az Mvt. előírásai szerinti dokumentumok pótlása. A Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelőségének intézkedése • A Megrendelő kötelezése a telephelyen történő gépkocsiforgalom, rakodási manőverek ellenőrzésére, különös tekintettel takarítási munkálatok időtartama alatt, • A munkáltató Kft. kötelezése a telephelyi munkálatok rendszeres ellenőrzésére, a dokumentumok pótlására, • Az N. Kft.-vel szemben munkavédelmi bírság kiszabása, az orvosi vizsgálatra küldés elmulasztása az Mvt. szerinti kötelező dokumentumok hiánya miatt.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk  Az acélsodrony kötélen kívül hol vannak megadva az egyéb teherfelvevőknél a vizsgálatra vonatkozó gyakorisági idők? A nem sodronykötélből készült teherfelvevőkre – a gyártó egyéb, konkrét meghatározásának hiányában – a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet szerinti „ellenőrző felülvizsgálat” és „időszakos ellenőrző felülvizsgálat” előírásai alkalmazhatók. „2. § E rendelet alkalmazásában a) ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszköznek a szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző – vizsgálata; b) időszakos ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköznek – a munkáltató által meghatározott gyakoriságú – felülvizsgálata, amely a károsító hatások lehetősége miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő.” A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. fejezete a teherfelvevő eszközök időszakos vizsgálatáról a következőket tartalmazza:

„7.2.9. Teherfelvevő eszközök időszakos vizsgálatáról az üzemeltető köteles gondoskodni. 7.2.9.1. A teherfelvevő eszközök közül a merev te­her­ felvevők időszakos vizsgálatát a vonatkozó nemzeti szabvány szerinti időközönként és módon kell elvégezni. 7.2.9.2. Az acélsodronykötélből készült teherfelvevők időszakos vizsgálatát, amennyiben a használat során tartósan a névleges terheléssel vannak igénybe véve, legalább negyedévenként, egyéb esetben félévenként kell elvégezni. 7.2.9.2.1. A felülvizsgálat előtt a teherfelvevőket meg kell tisztítani olyan eljárással, amely annak károsodását nem okozza. 7.2.9.2.2. A külsőleg is látható hibákat szemrevételezéssel kell megállapítani. A teherfelvevőket legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikai terhelési vizsgálatnak kell alávetni, a névleges terhelés 1,25-szörösével. 7.2.9.2.3. A műanyag teherfelvevő kötelek és hevederek időszakos vizsgálatát a gyártó által előírt gyakorisággal és módon kell elvégezni. 7.2.9.2.4. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben vagy a teherfelvevő eszköz nyilvántartásában kell rögzíteni, és fel kell tüntetni • a teherfelvevők azonosító adatait, • a vizsgálat eredményét, • a vizsgálat időpontját, • a vizsgálatot végző személy nevét, beosztását.” A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet hatálya kiterjed a teherfelvevő eszközökre a következő értelmezésben: „16. teherfelvevő eszköz: olyan, a teher megtartását szolgáló és az emelőgéphez kapcsolható tartozék vagy alkatrész, amelyet a berendezés és a teher közé vagy a teherre magára helyeztek, vagy amely a teher részét képezi, és amelyet önállóan hoznak forgalomba; a hevederek és elemeik is teherfelvevő eszköznek minősülnek.” A teherfelvevő eszközök felülvizsgálatáról a következő szabványok tartalmaznak előírásokat: MSZ EN 13155:2003+A2:2009 Daruk. Biztonság. Oldható teherfelvevők „7.1.3. Karbantartási útmutató A gyártó elegendő információt adjon a teherfelvevő megfelelő karbantartásához, amely tartalmazza a következőket: a) a rendszeres karbantartásra vonatkozó előírásokat; b) a javításra vonatkozó előírásokat; c) a javítások közben végrehajtandó óvintézkedéseket; d) az eredeti tartalék alkatrészek használatát; e) ha szükséges, a karbantartási jegyzőkönyveket; 11

Munkavédelem

2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

f ) a külön kezelést és ellenőrzést igénylő alkatrészek listáját; g) különleges kenőanyagok használatát.” „7.1.4. Igazoló ellenőrzések és felülvizsgálatok A gyártó adúkat: a) a) az üzembe helyezés előttre; b) b) javítás vagy újbóli összeszerelés utánra; c) c) a berendezés üzemi élettartamára. A gyártó mellékelje továbbá: 1) a különleges kezelést és ellenőrzést igénylő alkatrészek jegyzékét; 2) a várható hibalehetőségeket.” Az igazoló ellenőrzésekre az MSZ EN 13155:2003+​ A2:2009 szabvány részletes előírásai vonatkoznak: • A melléklet (előírás) „Az igazoló ellenőrzés általános módszerei” • B melléklet (előírás) „A lemezfogók igazoló ellenőrzésének módszerei” • C melléklet (előírás) „A vákuumos emelők igazoló ellenőrzésének módszerei” • D melléklet (előírás) „Az emelőmágnesek igazoló ellenőrzésének módszerei” • E melléklet (előírás) „Az emelőgerendák igazoló ellenőrzésének módszerei” • F melléklet (előírás) „Az emelővillák igazoló ellenőrzésének módszerei” • G melléklet (előírás) „A megfogószerkezetek igazoló ellenőrzésének módszerei”

a) a használatból való kivonás okairól; b) a javításokról, a felújításokról, az újravizsgálatról és a bizonylatkészítésről; c) a vizsgálati és a karbantartási naplóba való bejegyzésekről.” Az előzőek alapján valóban nem áll rendelkezésére meghatározott időpont vagy időhatár a teherfelvevők vizsgálati gyakoriságára. Ehhez az adott teherfelvevőre vonatkozó előírások alapján a gyártó által összeállított – tartalmát tekintve – használati utasítás ismerete szükséges. Mindezek összhangban állnak az Mvt. 18. § (1) bekezdésében foglaltakkal, amely kimondja, hogy „Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet.”

MSZ EN 818-6:2000+A1:2008 Rövid szemű teherlánc. Biztonság 6. rész: Láncfüggesztékek. A gyártó által megadott használati és karbantartási utasítások „5.6. Teljes átvizsgálás és rendszeres karbantartás Információt kell adni a következőkről:

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kér­désekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez ve­zethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Munkavédelem XI. évfolyam, első szám, 2013. január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M.C. Direct Kft.

12 2 013 . j a n u á r X I . é v fo l ya m 1. s z á m

Munkavédelem