A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése E-szeminárium 1. lecke
1
Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése 1. lecke 1. Bevezetés A szeminárium szakmai tartalma a munkabaleseti jegyzőkönyvek kitöltése, azonban: a helyes kitöltés feltétele, hogy a baleset vizsgálata során megfelelő fogalmakat alkalmazzunk, helyes, logikus következtetéseket vonjunk le a baleset bekövetkezését illetően, a munkabaleseti jegyzőkönyv tartalma a balesetvizsgálat megállapításait tükrözze vissza, kielégítse a jogszabályi előírásokat, a munkavédelmi hatóság igényeinek is megfeleljen. Az előbbiek indokolttá teszik, hogy a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésén túlmenően ismerjük meg azokat az alapvető jogszabályi előírásokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek, hogy a jegyzőkönyv a formai és tartalmi követelményeket egyaránt kielégítse. 2. Munkabaleset, üzemi baleset 2.1. A munkabaleset fogalma, kritériumai A munkabalesetet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.) 87. § 3. a következőképpen definiálja: „munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.” A munkabaleset definíciójából következik, hogy csak azokat az eseteket lehet munkabalesetnek minősíteni, amelyek az előbbi kritériumoknak megfelel. A munkavállaló a balesetet szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben szenvedje el. Szervezett munkavégzésnek minősülnek az Mvt. 87. § 9. pontjában felsoroltak. Látható, hogy az Mvt. a szervezett munkavégzés eseteit tételesen sorolja fel. Ha a munkáltató a balesetet szenvedett személyt nem szervezett munkavégzés keretei között foglalkoztatta – mint pl. bedolgozói jogviszonyban, polgárjogi szerződés alapján végzett munka – a baleseti esemény nem minősül munkabalesetnek. Ugyancsak nem minősül munkabalesetnek a munkavégzés hatókörében tartózkodók, a szolgáltatást igénybe vevők balesetei sem. Az Mvt. a munkába járást nem tekinti olyan esetnek, amely szorosan összefügg a munkavégzéssel, illetőleg amely bekövetkezése munkáltatói intézkedéssel megelőzhető, ezért kizárja a munkába járás során elszenvedett baleseteket a munkabaleseti körből. Ez alól egyetlen kivételt határoz meg, amikor a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történik. Nem sorolható e körbe, ha a munkáltató egy vállalkozóval (más munkáltatóval) a munkavállalók rendszeres szállítására köt szerződést (szállás/lakás – munkahely – szállás/lakás). Munkabalesetek körébe tartozik azonban az a baleseti esemény, ha a lakáson ügyeletet tartó munkavállaló a hibaelhárítás helyére történő utazás közben szenved balesetet, mert ezt a
2
közlekedést a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedésnek kell tekinteni. Nem feltétele a munkabalesetté minősítésnek, hogy a baleset a munkáltató telephelyén következzen be. Ha a baleset a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következik be, akkor is munkabalesetnek minősül, ha a munkáltatótól független helyen (pl. kiküldetéskor, kirendeléskor a munkavégzés során, a rendeltetési helyre vagy onnan visszafelé vezető utazás közben) következik be a baleset. Nem feltétele a munkabalesetté minősítésnek, hogy a baleset munkaidőben következzen be. Ha a baleset a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következett be, akkor is munkabalesetnek minősül, ha az a törvényes munkaidőn kívül történt, és a munkáltató túlmunkát sem rendelt el. Annak sincs jelentősége a minősítés szempontjából, hogy a munkáltató engedélyezte vagy sem a munkavégzést. Nem feltétele a munkabalesetté minősítésnek az sem, hogy a sérült munkavállaló a munkavédelmi előírásokat teljes mértékben betartsa, vagyis hogy magatartása ne játsszon szerepet a baleset bekövetkezésében. A munkabalesetté minősítés szempontjából irreleváns a sérült magatartása, közrehatása a baleset bekövetkezésére. Természetesen, ha a sérült az egészségkárosodását szándékosan maga okozza, az nem lesz baleset, és így nem lesz munkabaleset sem. Önmagában a munkavédelmi előírások megsértése azonban nem zárja ki a munkabalesetté minősítés lehetőségét. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállaló munkájához vagy az életviteléhez kapcsolódó tevékenysége során következik be. A törvény példaként, és nem taxatíve sorol fel eseteket, ami azt jelenti, hogy a törvényben megfogalmazott esetkörön túl is lehetnek olyan esetek, amelyek a végzett munkához kapcsolódnak. A törvényi felsorolás (közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás) az evidenciákat tartalmazza, amire a stb. megjelölés egyértelműen utal. 2.2. Üzemi baleset Az üzemi baleset társadalombiztosítási kategória. Ez azt jelenti, hogy elsősorban egészségbiztosítási, szolidaritási szempontokat helyezve előtérbe minősíti a baleseteket. Az üzemi baleset fogalmát a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 52. § határozza meg. Társadalombiztosítás szempontjából üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat: a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset); munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri (munkavégzéssel összefüggő úti baleset); közérdekű vagy közcélú munka végzése közben éri; a keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálatokon vagy kezelésen történő megjelenésével összefüggésben érte.
3
A 1997. évi LXXXIII. törvény 53. § alapján nem minősül üzemi balesetnek, ha a sérülés: kizárólag a sérült ittassága miatt történt, munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás (verekedés) során következett be, a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt balesetek, nem minősül üzemi balesetnek az öncsonkítás és az öngyilkosság, továbbá az a baleset, amely a munkavállalót a munkahelyén sport és kulturális rendezvény közben nem a munkájával összefüggésben érte. 3.
Munkabalesetek bejelentése
3.1 Belső jelentési, értesítési kötelezettség Az Mvt. 60. § (1) szerint a munkavállaló köteles munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse. Többek között köteles „balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni”. A bejelentési kötelezettséget szélesebb körben kell értelmezni. Bejelentési kötelezettség terheli a sérültet, a sérült egészségi állapota miatti akadályoztatása esetén a közvetlen munkatársat, de elvárható a családtól, hozzátartozótól is a baleseti esemény bejelentése pl. úti – üzemi baleset esetén. A munkabaleset bekövetkezéséről történő tájékoztatás, bejelentés rendjét célszerű vállalati belső utasításban szabályozni különösen azoknál a munkáltatóknál, akik több telephellyel rendelkeznek, jellemző a telephelyen kívüli munkavégzés vagy tevékenységük kockázatai számottevőek. Az Mvt. 66. § (3) szerint a munkáltatónak lehetővé kell tenni a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában, ezért – ha a munkáltatónál választottak – a munkavédelmi képviselőt is értesíteni az eseményről. 3.2 Bejelentési kötelezettség a munkavédelmi hatóság felé A munkáltató a munkabalesetek bejelentési kötelezettségét a munkavédelmi hatóság felé két módon teljesítheti: a munkabaleseti jegyzőkönyvek utólagos megküldésével, a súlyos munkabalesetek esetében azonnali bejelentést köteles tenni. A belső bejelentési kötelezettségen túlmenően súlyos munkabaleset esetén a munkáltatónak – az Mvt. 64. § (5) alapján – azonnali bejelentési kötelezettsége van a munkavédelmi hatóság felé. A bejelentett súlyos munkabalesetet – a munkáltató felelősségét nem érintve – a területileg illetékes fővárosi, megyei (továbbiakban területileg illetékes) munkavédelmi felügyelőség is kivizsgálja.
4
A munkabalesetek bejelentése szempontjából a területi munkavédelmi felügyelőség illetékességét – az általános illetékességtől eltérően nem a munkahely székhelye, hanem – a baleset helyszíne alapozza meg. Tehát egy Budapesten székhellyel rendelkező munkáltató pl. Debrecenben kiküldetés során bekövetkezett súlyos munkabalesetét a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelőségének kell bejelenteni. A külföldön bekövetkezett munkabaleseteknél csak a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójával történt balesetet kell bejelenteni. Ennél az esetkörnél az illetékesség az általános szabályok szerint alakul, vagyis a munkáltató székhelye szerinti munkavédelmi felügyelőség az illetékes. 4.
Munkabalesetek kivizsgálása
„Mvt. 64. § (4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.” „5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 6. § (1) A munkáltatónak a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet – az arról történő tudomásszerzését követően – haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni – tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel stb. –, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.” A munkabalesetek kivizsgálásának kötelezettsége akkor is fennáll, ha pl. a baleset több hónappal a bekövetkezése után jutott a munkáltató tudomására. A munkabaleset bekövetkezésétől számított három év után a munkáltatónak a tudomására jutott munkabalesetet már nem köteles bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartani (Mvt. 67. §). A balesetvizsgálat célja: a baleset térben, időben és környezetében történő vizsgálata, a balesettel összefüggő veszélyforrások, a veszélyes emberi cselekedetek feltárása, a baleset ok-okozati összefüggéseinek megállapítása, valószínűsítése. A balesetvizsgálattól, a vizsgálati dokumentációtól további követelmény, hogy a jogszabályban előírt formai és tartalmi előírásokon túlmenően alkalmas legyen a hasonló balesetek megelőzésére szolgáló intézkedések megtételére. Ki kell hangsúlyozni, hogy a vizsgálati kötelezettség egyaránt fennáll a munkaképtelenséget nem eredményező, valamint a munkaképtelenséget eredményező munkabalesetekre egyaránt. A munkaképtelenséggel nem járó munkabalesetek körülményeinek vizsgálatára a jogszabály nem határoz meg követelményeket, módját azonban az alapvető adatok rögzítésén túlmenően a baleset bekövetkezésének okát is célszerű rögzíteni, és – ha szükséges – intézkedéseket meghatározni a hasonló balesetek megelőzésére.
5
4.1. A munkabalesetek okainak, oksági láncolatának meghatározása A munkabaleset mindig térben és időben meghatározott módon, bizonyos előzmények által determináltan játszódik le, ezért folyamatnak tekinthető, ami az előbbi fejezetnek megfelelően szakaszokra bontható. A baleset, így a munkabaleset, folyamatának több szakasza különböztethető meg: az ok indítja be a folyamatot, a lefolyás során összegződnek a baleset bekövetkezéséhez körülmények, és az emberi szervezet a következmény során sérül meg.
szükséges
A balesetre érvényes a „többokúság elve”, más szóval a baleseti következményt általában okok sorozata váltja ki. A külső okok csak a belső okokon keresztül gyakorolhatnak hatást a következményre. Általában nem az utolsó ok a kiváltó tényező. Az okok elemzésének nagy szerepe van a megelőzés irányának és módjának meghatározásában. A munkabalesetet előidéző okokat rangsorolni kell. A kiváltó okokat fontosság szerint minősítik. A balesetvizsgálat megállapításainak figyelembevételével meg kell határozni a baleset bekövetkezésének oksági láncolatát. Az oksági láncolat mindazokat a feltárt előzményeket tartalmazza, amelyek a balesethez vezettek, megmutatja a közöttük lévő logikai és időrendi kapcsolatokat. Azoknak az előzményeknek a hálózatát jeleníti meg, amelyek a balesetet közvetve vagy közvetlenül befolyásolták. Példaként egy épület építkezésénél az aljzat betonfelületének csiszolása közben bekövetkezett baleset oksági láncolata: a liftaknanyílásnál a leesés elleni védelem látszólagos, a munkavállaló hátramenetben végezte a csiszolást, a nem megfelelő szilárdságú korlát átszakítása, a munkavállaló liftaknába zuhanása, koponyaalapi törés, halál beállta. 4.2. A hasonló munkabalesetek megelőzését szolgáló intézkedések meghatározása A munkabalesetek vizsgálata során a munkáltatónak meg kell határozni azokat a munkáltatói intézkedéseket, amelyek a vizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetését, a hasonló balesetek bekövetkezésének megelőzését célozzák. Gyakran több intézkedés megtételére van szükség a hatékonyabb megelőzés biztosítása érdekében. A munkavédelmi hatóság a balesetvizsgálat során vizsgálja a megtett és tervezett munkáltatói intézkedések szakmai megalapozottságát, várható hatékonyságát. Ki kell hangsúlyozni, hogy esetenként a vállalt határidők lejártát követően gyakran – különösen a súlyos munkabaleseteknél – ellenőrzik a munkáltatói intézkedések végrehajtását, ezért a jegyzőkönyvben felsorolt intézkedések határidőre történő végrehajtását, a végrehajtás utóellenőrzését mindenképpen ajánlott biztosítani.
6
4.3. Baleseti esemény minősítése Az Mvt. 66. § (2) alapján a munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót, értesíteni kell. Az Mvt. 68. § szerint a sérült vagy hozzátartozó a baleset helyszíne szerinti területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőséget keresheti fel, ha a munkáltató munkabalesetével kapcsolatos intézkedését kifogásolja, sérelmezi. A munkáltatónak egy baleseti eseménnyel összefüggésben döntenie kell arról, hogy: munkabalesetnek vagy nem munkabalesetnek, illetve üzemi vagy nem üzemi balesetnek tekinti. Gyakran előfordul, hogy a munkáltatók a balesetek minősítésekor nem járnak el körültekintően. Nem minősítenek olyan eseményeket munkabalesetnek, amelyek a törvényi előírások szerint munkabalesetnek minősülnek. Nem megfelelő a munkáltató döntése, ha a balesetet azért nem minősíti munkabalesetnek, mert pl. a munkavállaló nem tett eleget azonnal a bejelentési kötelezettségének, nem a rábízott feladatot végezte, a baleset időpontjában alkoholos befolyásoltság alatt állt, a munkáltató telephelyén a kijelölt munkaidő kezdete előtt vagy befejezése után szenvedett balesetet, szabálytalanul végezte a munkáját. Az előbbiekben hangsúlyoztuk, hogy a munkáltatónak – a baleset körülményeinek vizsgálata alapján – döntenie kell, hogy a balesetet munkabalesetnek tekinti-e: ha a balesetet munkabalesetnek minősíti, intézkednie kell a munkabaleset nyilvántartásba vétele és a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” kitöltése iránt, ha nem tekinti (minősíti) munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslati lehetőségről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíteni kell. (Az értesítésben meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek a döntést alátámasztották, valamint hogy jogorvoslati kérelmével konkrétan milyen hatóságot kereshet meg.) Amennyiben a munkáltató egy balesetet a körülmények vizsgálatát követően nem munkabalesetnek, de üzeminek ítéli meg, az üzemi balesetekről „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-et kell kitölteni. Az üzemi balesetet a területileg illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz kell a tárgyhónapot követő hó 15-ig bejelenteni. A bejelentéssel egy időben be kell nyújtani a munkabaleseteknek nem minősülő munkabalesetek esetén az „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-et. 5.
Munkabaleseti jegyzőkönyv
A 322/1997/EK rendeletnek megfelelően az EU tagországoknak időben hozzá kell tudni férniük összehasonlítható statisztikai információkhoz, amelyeknél fontos, hogy időszerűek, megbízhatók legyenek. Ennek biztosítására került az új „Munkabaleseti jegyzőkönyv” bevezetésre az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet egyes rendelkezéseit módosító 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelettel 2011. január 1-jétől.
7
Az új munkabaleseti jegyzőkönyv formátuma megfelel az EU-követelményeknek, tartalmi kialakítása az ESAW (European Statistics of Accidents at Work) módszertanának figyelembevételével történt. Ha az új munkabaleseti jegyzőkönyvet áttanulmányozzuk, első benyomásként azonnal szembetűnik, hogy négy oldal helyett mindössze kettőből áll, illetve elmaradt az ún. „Módosító munkabaleseti jegyzőkönyv”. Ez az első benyomás azonban kissé csalóka, hiszen a „D” blokk – amely a munkabaleset részletes leírására szolgál – bizony szűkös felület, a pontos tájékoztatás érdekében „A baleset leírása külön lapon folytatható”, így az oldalszám – különösen akkor, ha fénykép, ill. helyszínvázlat is beillesztésre kerül – megnövekedhet. A munkabalesettel kapcsolatos adatokat, szöveges meghatározásokat a fejrovatban, valamint tíz blokkban kell megjeleníteni. (A) Blokk: A munkáltató adatai (B) Blokk: A sérült (munkavállaló) adatai (C) Blokk: A munkabaleset adatai (D) Blokk: A munkabaleset részletes leírása (E) Blokk: A munkabalesettel kapcsolatos egyéb információk (F) Blokk: A balesethez vezető ok/okok (G) Blokk: Munkáltatói intézkedés(ek) a hasonló balesetek megelőzésére (H) Blokk: Mellékletek, megjegyzések (I) Blokk: A kivizsgálást végzők adatai, hitelesítések (J) Blokk: A jegyzőkönyvet ellenőrző munkavédelmi felügyelő Alapvető követelmény, hogy a kitöltés során a vonatkozó jogszabályban foglaltakat figyelembe véve pontosan töltsük ki az – elsősorban statisztikai számbavételt szolgáló – egy, illetve két (*) csillaggal jelölt mezőket és kódnégyzeteket. A jegyzőkönyv kitöltése a megfelelő rovatokba: szövegbeírással, valamint kódok alkalmazásával történik. A kitöltésnél alkalmazandó kódokat egyrészt az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5. sz. melléklete szerinti útmutatóból, a munkáltató munkaügyi nyilvántartásaiból, másrészt az egyes pontoknál felsorolt jogszabályokból nyerhetjük, mint pl.: 21/2012. (IV. 16.) KIM rendeletből a gazdálkodó szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozását, 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet 2. sz. mellékletéből a kistérségi kódszámokat, a KSH elnökének 7/2000 sz. közleményéből a FEOR 08 kódszámot. A jegyzőkönyvbe a munkabaleset kivizsgálása során nyert adatokat számítógéppel, írógéppel vagy nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A „Munkabaleseti jegyzőkönyv” nyomtatványként megvásárolható a nyomtatványboltokban, illetve letölthető: a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapjáról a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” címszó alól, valamint a jegyzőkönyv-kitöltő szoftverrel együtt megrendelhető a Fórum Média honlapján – Termékek – Munkabaleseti jegyzőkönyv címszó alatt.
8
Javasoljuk a „Munkabaleseti Jegyzőkönyv” végleges kitöltése előtt egy munkapéldány kitöltésével a szükséges adatok összegyűjtését, mert – mint később látható – a munkaügyi adatokból, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5. sz. melléklete szerinti útmutatóból, valamint különféle jogszabályokból kell a kódokat értelemszerűen kiválasztani, kimunkálni. 5.1. Munkabaleseti jegyzőkönyv felvétele, kitöltése Az Mvt. 64. § (1) szerint a munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, és a kivizsgálás eredményét „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-ben kell rögzíteni. A munkabaleseti jegyzőkönyvi formátum – az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4/a. sz. melléklete – a korábbi tartalmi követelményeket lényegesen megváltoztatta. A jegyzőkönyv kitöltése az eddigiektől eltérően „munkafolyamat, konkrét fizikai tevékenység, különleges esemény, sérülést okozó érintkezés” logika szerint bontja ki a balesetet statisztikai oldalról. A jegyzőkönyv az eddigiektől eltérően kétoldalas. Megszűnt a módosító munkabaleseti jegyzőkönyv, helyette a jegyzőkönyv egyes blokkjait kell ismételten kitölteni, és az ismételt adatszolgáltatás célját kell megfelelő kóddal megjelölni. Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5 sz. melléklete részletes útmutatót tartalmaz a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltéséhez, ezért az útmutatóban foglaltakon túlmenően csak néhány értelmező megjegyzést fűzünk az egyes blokkok rovatainak kitöltéséhez. A munkabaleseti jegyzőkönyveket továbbra is legalább 5 évig meg kell őrizni. Megnyugtatónak látszik azonban az, ha a jegyzőkönyveket hosszabb ideig megőrizzük.
9
10
11
A munkabaleset kivizsgálása során nyert adatok alapján a munkáltatónak – számítógéppel, írógéppel vagy nyomtatott betűvel – kell kitölteni a munkabaleseti jegyzőkönyv valamennyi rovatát, a következők kivételével: (E) blokk „A munkabalesettel kapcsolatos egyéb információk” 1-6 pontjaihoz tartozó kódnégyzetek, (F) és (G) blokkban lévő kódnégyzetek, valamint – értelemszerűen – a (J) blokkot. A felsorolt kivételek jegyzőkönyvön történő kitöltése az illetékes munkavédelmi felügyelőségei, illetve a bányakapitányság feladata. A továbbiakban a munkabaleseti jegyzőkönyv egyes blokkjainak, sorainak kitöltésével, értelmezésével – kiemelve az újonnan adandó adatokat – foglalkozunk. Jegyzőkönyv fejrovata Nyilvántartási szám A munkáltatónak minden munkabalesetet – minden évbe 1-es sorszámmal kezdődően – nyilvántartásba kell venni. Ebbe a rovatba ezt a sorszámot kell beírni a következők szerint pl. 2013 / 12 / 000002. (Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónál decemberben a második munkabaleset jegyzőkönyvéről van szó.) Csak megjegyezzük, hogy ugyanezt a nyilvántartási számot kell szerepeltetni a munkabaleseti nyilvántartásban, valamint a balesettel kapcsolatos összes dokumentumon. Területi kód Kitöltésének szabályai nem változtak, a kódot az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 5 sz. melléklete alapján kell kiválasztani. Ki kell hangsúlyozni, hogy annak a területnek a kódját kell a kitöltési útmutatóból beírni, ahol a munkabaleset bekövetkezett. „Adatszolgáltatás jellege” kód kitöltése. A kódnégyzetbe az alábbi kódszámok közül azt a számot kell beírni, amelynek okán a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésre került. 1-es, új jegyzőkönyvre utaló sorszámot kell beírni a kódnégyzetbe abban az esetben, ha az adott balesetről első alkalommal töltöttek ki munkabaleseti jegyzőkönyvet. 2-es, módosításra, kiegészítésre utaló sorszámot kell beírni, ha a balesetről már korábban töltöttek ki jegyzőkönyvet, de valamely adattal (kivéve munkaképtelen napok száma), tényezővel, megállapítással kapcsolatosan módosítás vált szükségessé. 3-as, nyilvántartásból való törlésre utaló sorszámot kell beírni, ha az adatszolgáltatásban meghatározott bejelentés megtétele után bekövetkezett, vagy utólag felismert tény, körülmény miatt, esetleg hatósági, bírósági döntés alapján a baleset nem minősül munkabalesetnek. 4-es, a balesetből eredő munkaképtelen napok számának közlésére utaló sorszámot kell beírni a kódnégyzetbe abban az esetben, ha a már jelentett munkabaleset sérültje visszanyerte munkaképességét és a sérülés miatti munkaképtelen napok számát a korábban megküldött jegyzőkönyv nem tartalmazta.
12
„(A) A munkáltató adatai” blokk A munkáltatóra jellemző pontok nagy része értelemszerűen töltendő ki. Magyarázatként egyes pontokhoz: 1. Neve: A munkáltató (cégjegyzékben/vállalkozói igazolványban szereplő) teljes nevét kell beírni, kivéve a gazdálkodási formát, ami rövidített is lehet, pl. kft. bt. stb. 2. Címe: A munkáltató címeként (cégjegyzékben/vállalkozói igazolványban szereplő) székhely pontos címét kell beírni. Amennyiben a levelezési cím ettől eltérő, akkor azt a (H) blokkban fel kell tüntetni. 3–4. Telefonszáma, e-mail címe: A rovat kitöltése során a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatos esetleges további felvilágosítást adó személy elérhetőségi adatait célszerű megadni. 5. Adószáma: Amennyiben a munkáltató adószámmal nem rendelkezik, pl. magánszemély munkáltató, akkor az adóazonosító jelet kell a megfelelő kódnégyzetekbe beírni. 6. Közösségi adószáma: A rovat külföldi tulajdonú munkáltatók esetén töltendő ki. 7. Gazdálkodási forma: A forma jelölésére szolgáló kódnégyzetekbe a 8/2010. (VIII. 25.) KSH közlemény 2. sz. melléklete szerinti kódszámot (113 Kft., 212 Bt., 325 Polgármesteri Hivatal stb.) kell beírni. A kódszámot célszerű a munkáltató munkaügyi adatai közül kikeresni. 8. Fő tevékenysége: A kódnégyzetekbe a cégjegyzékben/statisztikai számjelben/vállalkozói igazolványban szereplő fő tevékenységi kört jelölő TEÁOR’08 (szakágazati) kódszámot kell beírni. A kódszám a munkáltató gazdasági főtevékenységét jelöli. A kódszámot célszerű a munkáltató munkaügyi adatai közül kikeresni. A TEÁOR’08 kódjai megtekinthetők az NHM Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapján „Munkabaleseti jegyzőkönyv” címszó alatt is. Magánszemély munkáltató esetében annak a gazdasági tevékenységnek megfelelő kódszámot kell beírni, amelyben a sérültet foglalkoztatta. 9. Helyi egység fő tevékenysége: Egy vállalkozás helyi egysége az üzleti vállalkozás, szakmai tevékenység, gazdaság, gyártó, közszolgáltató stb. földrajzi helye, pl. telephely, fióktelep stb. A kódnégyzetekbe a sérült munkahelyéül szolgáló helyi egység fő gazdasági tevékenységét jelölő kódszámot kell beírni a TEÁOR’08-ban leírtaknak megfelelően.
13
A sérült munkahelyéül szolgáló helyi egység fő gazdasági tevékenysége eltérhet a cégjegyzékben/statisztikai számjelben szereplő fő tevékenységtől. A külön helyi egységgel nem rendelkező munkáltatónál történt baleset esetén a munkáltató fő tevékenységét kell megjelölni (8. és 9. pontok kódjai azonosak). Például a munkáltató cégjegyzékben megjelölt főtevékenysége „Saját tulajdonú ingatlan adásvétele” és a munkavállaló balesete a munkáltató fémszerkezetgyártó telephelyén történt, akkor a helyi egység fő tevékenysége kódnégyzetekbe az utóbbi gazdasági tevékenységet jelölő 2511 kódszámot kell beírni. 10. Összlétszám-kategória: A munkáltató összlétszámának megfelelő kategóriakódszámot kell beírni. Összlétszám alatt a rész- és teljes munkaidőben, a munkáltató központjában és telephelyén (telephelyein, fióktelepein stb.) foglalkoztatott munkavállalók együttes létszáma értendő. Az összlétszámnál figyelembe kell venni a kirendelés, munkaerő-kölcsönzés keretén belül foglalkoztatott munkavállalókat (Mvt. 87. § 8. pont), szakmai gyakorlaton lévő tanulókat is. 11. Helyi egység létszám kategória: A kódnégyzetekbe a balesetet szenvedett munkavállaló munkahelyéül szolgáló helyi egységben dolgozó munkavállalók számának megfelelő létszámkategória (10. pont) kódszámát kell beírni. Amennyiben a munkáltató külön helyi egységgel nem rendelkezik, úgy az összlétszámnak megfelelő kategóriakódszámot kell szerepeltetni. Az ESAW-módszer a teljes munkaidő egyenértékben számított munkavállalók számát veszi figyelembe. A teljes munkaidő egyenértékben számított dolgozó meghatározását az 5. sz. melléklet 11. pontja tartalmazza. A „helyi egység” az a földrajzilag meghatározható helyszín, ahol a munkát általában végzik, vagy amely a munka bázisának tekinthető. Ha egy személy több helyen (szállítás, építőipar, karbantartás, felügyelet, ügynökölés) vagy otthon dolgozik, helyi egységnek azt a helyet kell tekinteni, ahonnan az utasításokat adják vagy ahol a munkát szervezik. Rendszerint ez egy önálló épület, egy épület része vagy legföljebb egy önálló épületcsoport. A vállalkozás helyi egysége tehát azoknak a munkavállalóknak a csoportja, akik földrajzilag egyazon telephelyen dolgoznak. A földrajzi meghatározottságot szigorúan kell érteni, mert egyazon munkáltató két egysége, amely különböző helyen található (ha közel esnek is egymáshoz) két helyi egységnek tekintendő. Ugyanakkor egyetlen helyi egység több szomszédos adminisztratív területen is fekhet egyszerre. Az egység határait a telephely határai jelölik ki, ami azt jelenti, hogy például egy áthaladó közút nem szakítja meg a határvonalak folytonosságát. 10. és 11. pontnál alkalmazható kódszámokat az 5/1993. (XII. 26) MüM rendelet 5. sz. melléklet 10. pontja tartalmazza. (Megegyeznek a „régi” munkabaleseti jegyzőkönyvnél használtakkal.)
14
Összlétszám és helyi egység létszám kategóriája – kódszám
Létszámkategória-határok
Nincs munkavállaló (pl. egyéni alkalmazása nélkül) 2110–49 fő munk 1–9 fő munkavállaló 2 10–49 fő munkavállaló 3 50–249 fő munkavállaló 4 250–499 fő munkavállaló 5 500 vagy több munkavállaló 9 A munkavállalók száma ismeretlen 0
vállalkozó
munkavállaló
Ki kell hangsúlyozni, hogy: az általánostól eltérő foglalkoztatás esetén (pl. kirendelés, munkaerő-kölcsönzés keretén belül foglalkoztatott) bekövetkezett munkabalesetről felvett jegyzőkönyv (H) blokkjában a kirendelő és kölcsönbeadó munkáltató nevét és címét is szerepeltetni kell, amennyiben a munkáltató címe a levelezési címtől eltér, akkor azt a (H) blokkban fel kell tüntetni. „(B) A sérült (munkavállaló) adatai” blokk 1. Neve: A sérült személyi okmányaiban szereplő teljes nevét kell beírni. 2. TAJ száma: A kódnégyzetekbe a balesetet szenvedett munkavállaló hatósági bizonyítványában szereplő TAJ számot kell beírni. 3. Születési neve: A rovatba, amennyiben a sérült a születésekor anyakönyvezett nevétől eltérő házassági nevet használ, úgy minden esetben a születésekor anyakönyvezett (pl. leánykori név) nevet fel kell tüntetni. 4. Anyja neve: A rovatba az anyja születési családi és utónevét kell beírni. 5. Születési helye: A rovatnál, ha a munkabalesetet szenvedett munkavállaló születési helye Magyarország államhatárán kívüli területre esik, akkor annak az országnak a nevét kell feltüntetni a jegyzőkönyvben, ahol a születési okmányt kiállították. Tehát ez azt jelenti, hogy pl. valaki Magyarországon született, akkor a helyiség nevét, külföldön született, akkor a rovatba az ország nevét kell beírni. 6. Születési ideje: A kódnégyzetekbe az évet követő hó és nap kódokba egytagú, egykarakterű szám esetén 0-át kell a szám elé beírni. (Pl. 1961. május 4-én született munkavállaló esetén 1961 év, 05 hó, 04 nap számokat kell szerepeltetni.)
15
7. Neme: Csökkent a kódok száma. A sérült nemének megjelölésekor a kódnégyzetbe: férfi esetén 1-es, nő esetén 2-es, ismeretlen nem esetén 9-es kódszámot kell alkalmazni. 8. Állampolgársága: A kódnégyzetbe a megadott – régiekkel megegyező – kódszámokból kiválasztottat kell beírni. Ha a sérült többszörös állampolgár, akkor azt az országot kell megjelölni, ahol a sérült a balesetét bejelentette. Kód 0 1 2 3
Megjelölés Ismeretlen állampolgárságú Belföldi (magyar) állampolgár Nem belföldi, de EU-tagállamból való Nem belföldi és EU-tagállamon kívüli
9. Életkora: Az életkor megjelölésekor a sérült években kifejezett életkorát kell megadni, vagyis a születési idő és a baleset időpontjának adatai alapján a betöltött éveket kell számolni, és azt kell a kódnégyzetekbe beírni. (Pl. egy 1980. március 30-án született munkavállaló 2013. március 27-én történt balesetének időpontjában 32 éves volt.) 10. Lakcíme: A rovatnál elsősorban a lakcímet igazoló hatósági igazolványba vagy más, személyazonosításra alkalmas okmányba bejegyzett és postai irányítószámmal ellátott lakóhelyet (annak a lakásnak a címét, amelyben él) kell feltüntetni. Ha ez nem állapítható meg, úgy ebbe a rovatba a tartózkodási helyet kell beírni. Ki kell hangsúlyozni, hogy erről a körülményről a munkáltatónak a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatban tájékoztatást kell adnia. 11. Telefonszáma: A telefonszám beírására a sérült tudtával és hozzájárulásával kerülhet sor. 12. Munkaköre: A szövegbeírásra alkalmas rovatba azt a munkakört kell beírni, amelyben a sérült munkavállalót a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatták. A kódnégyzetekbe a FEOR-kódszámot kell szerepeltetni. Tanulói, hallgatói munkabaleset esetén azt a munkakört kell megjelölni, amelyben a gyakorlati képzése történt. 13. Alkalmazotti viszonya: A kódnégyzetekbe a balesetet szenvedett munkavállaló munkaviszonyának jellegét, a foglalkoztatási viszonyának tartamát, valamint a munkaidő mértékét kifejező kódszámot kell beírni az alábbiak közül:
16
Kódszám
Foglalkoztatás jellege
000 100 300 301 302 310
Ismeretlen Önfoglalkoztató Munkavállaló Munkavállaló Munkavállaló Munkavállaló
311
Munkavállaló
312
Munkavállaló
320
Munkavállaló
321
Munkavállaló
322
Munkavállaló
400 500 900
Családi dolgozó Tanuló Egyéb alkalmazotti státusz
Foglalkoztatási viszony tartama Nem meghatározott Nem meghatározott Nem meghatározott Állandó munkaviszonyban lévő határozatlan időtartamra Állandó munkaviszonyban lévő határozatlan időtartamra Állandó munkaviszonyban lévő határozatlan időtartamra Ideiglenes munkaviszonyban lévő határozott időtartamra Ideiglenes munkaviszonyban lévő határozott időtartamra Ideiglenes munkaviszonyban lévő határozott időtartamra
Munkaidő mértéke
Nem meghatározott Teljes munkaidős Részmunkaidős Nem meghatározott Teljes munkaidős Részmunkaidős Nem meghatározott Teljes munkaidős Részmunkaidős
(szakmai gyakorlati képzés esetén) Idesorolható az Mt. 72/A. §-a szerint foglalkoztatott személy is.
Emlékeztetőül: a „régi” munkabaleseti jegyzőkönyvben ezeket az információkat – szűkebb adattartalommal – három külön kódnégyzet kitöltésével lehetett teljesíteni. Részmunkaidőnek kell tekinteni az Mt.-ben meghatározott teljes munkaidő mértékét el nem érő munkaidőt. Például: alkalmi munkavállaló esetében, aki a sérülés napján négy órában volt foglalkoztatva, az alkalmazotti viszonyt jelölő kódnégyzetekbe 322 kódszámot kell írni, határozatlan időtartamra kötött teljes munkaidős munkavállaló balesete esetén a 311 kódszámot kell szerepeltetni. 14. Munkatapasztalat az adott munkakörben a munkáltatónál: Az eddigiekhez képest a munkabalesetek feldolgozásában új információt ad a kitöltése. A kódnégyzetekbe azt az időtartamot kell beírni, amennyit eltöltött abban a munkakörben, amelyikben a balesetét elszenvedte a munkavállaló. Például, ha: tíz éve lakatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló átképzést követően hegesztőként dolgozott tovább a munkáltatónál negyed éven keresztül, amikor a balesete történt, akkor a kódnégyzetekbe 00 év 03 hónapot kell szerepeltetni, abban az esetben, ha az adott munkáltatónál lakatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, aki rendszeresen targoncavezetői feladatot látott el már három és fél éve, és targoncavezetés közben szenvedett balesetet, akkor a munkatapasztalat időtartama 03 év 06 hónap. A munkatapasztalat időtartamát az adott munkáltatónál kell figyelembe venni. „(C) A munkabaleset adatai” blokk
17
1. Dátuma: A kódnégyzetekbe az év utolsó 2 számát (pl. 2009. esetében 09-et), a baleset hónapját (pl. március hó: 03-at), a munkabaleset napját (pl. harmadika: 03-at) kell beírni. 2. Időpontja: A kódnégyzetbe a baleset bekövetkezésének időpontját, 24 órás időszámítás szerint kell kódolni egész órákban (pl. ha a munkabaleset délután 1 és 2 óra között következett be, akkor 13-at, ha hajnali 1 és 2 óra között történt, 01-et kell beírni. A 01 esetében az időt 01.00-tól 01.59-ig kell figyelembe venni). Új előírás, hogy amennyiben a baleset időpontja ismeretlen, akkor 99-et kell beírni. 3. Sérülés a munkavégzés hányadik órájában és a hét hányadik napján következett be: A kódnégyzetek kitöltésénél az órákat a műszakkezdés időpontjától kell számolni teljes órákban, így amennyiben a napi 8 órás munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalót a munkaidőn túli első órában éri a baleset, akkor a kódnégyzetekbe 09-et kell írni. A 8 órás munkarendtől eltérő foglalkoztatás esetén, (pl. részmunkaidő vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás) a jegyzőkönyv (H) blokkjának „Mellékletek, megjegyzések” rovatában a munkaidő mértékét meg kell jelölni. A hét napjainak kódolásakor a hét első napja a hétfő, ezért amennyiben a munkavállaló balesete szombaton történik, akkor a kódnégyzetbe 6-os kód kerül. 4. A sérülés típusa: Az eddigiekhez képest új előírás, ez ideig a kódokat a munkavédelmi felügyelőség töltötte ki. A kódnégyzetek kitöltésénél azt a sérülést kell megjelölni, amely a munkaképtelenséget okozta. Többszörös sérülés esetén a legsúlyosabb sérülést kell feltüntetni (pl. nyílt törés). A sérülés típusát szöveggel is szerepeltetni kell. A háromjegyű kódok – meglehetősen nagy számuk miatt – az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5. sz. mellékletében találhatók. 5. A sérült testrész: Az eddigiekhez képest új előírás. Szöveges meghatározásánál és kódolásánál azt a testrészt kell pontosan megjelölni, amely a baleset során a legsúlyosabb mértékben sérült (pl. bal kéz, mutatóujj). A kétszámjegyű kódok – meglehetősen nagy számuk miatt – az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosított 5. sz. mellékletében találhatók. 6. A munkavégzés helye: A kódnégyzetben – az eddigieknek megfelelően – azt a helyet kell megjelölni, ahol a munkavállaló a balesetkor tartózkodott. Kód 0 1 2 9
Megjelölés Nem meghatározott Szokásos munkavégzés helye Változó (alkalmi, mozgó) munkavégzési hely Egyéb munkavégzési hely
18
A szokásos munkavégzés helyét szigorú értelemben kell venni, mindig a szokásos helyi munkaegység telephelyén belül. Például helyhez kötött a munkavégzés műhelyben, üzletben, hivatalban és általánosságban a munkáltató helyi egységének telephelyén belül. A változó (alkalmi, mozgó) munkavégzési hely tágabb értelemben használatos, lefedve az alábbiakat: Olyan munkák, amelyek esetén a munkavégzés helye „mobil” (teherautó-vezető, építőipari munkás, szerelő, karbantartó, rendőr, őr, utcaseprő stb.). Általában állandó a munkavégzés helyén dolgozó személyek eseti helyzetekben: – eseti utazás a munkáltató képviseletében, – meghatározott eljárás a munkáltató képviseletében a helyi egységen kívül és valamely ügyfél vagy egy másik vállalat telephelyén belül (találkozó, küldetés, üzleti megbeszélés, telepítés vagy javítás stb.), – ideiglenes megbízás rögzített, de más a munkavégzés helyén vagy a szokásostól különböző helyi egységben, ideértve a több napig vagy hétig elfoglalt munkaállásokat is, amelyek azonban nem jelentenek végleges megbízást (a vállalat munkavállalójának vagy munkaközvetítő alkalmazottjának ideiglenes kihelyezése egy másik vállalathoz, fontos karbantartási munkálatok egy ügyfél telephelyén, távmunka stb.). Az egyéb munkavégzési hely a fentiekhez nem kapcsolható munkaterület.
7. A baleset földrajzi helye: A baleset földrajzi helye az a területi egység, ahol a baleset bekövetkezett. Magyarországon történt baleset esetén szövegesen be kell írni a baleset helyét a pontos cím (helységnév, út, utca, házszám) megjelölésével. A kódnégyzetekbe a területi számjelrendszerről szóló 9001/2008 (SK. 1) KSH közlemény 2. számú melléklet táblázatának utolsó oszlopában szereplő – az adott helységhez (településhez) tartozó – NUTS-kódot kell beírni. Példa a rovat helyes kitöltésére: A baleset helyszíne a munkáltató Vezseny, Fő út. 23. szám alatti telephelye 7. A baleset földrajzi helye: Vezseny, Fő út 23 H U 3 3 2 0 4
Ha a baleset lakott településen kívüli területen következett be, akkor a baleset helyszínéhez legközelebb eső település nevét és NUTS-kódjának, HU jelet követő első három kódnégyzetébe a megyét jelölő, utolsó két kódnégyzetbe 99 kódszámot kell beírni. Közúton történt baleset esetén a közút számát, és ha ismert a km szelvényét, valamint a két irányban lévő települések nevét kell feltüntetni. A NUTS-kód beírásánál a közelebbi települést kell figyelembe venni, kivéve, ha baleset a távolabbi településhez eső megyében történik, de ebben az esetben is az utolsó két kódnégyzetbe 99 kódszámot kell írni. A külföldön bekövetkezett baleset kódolása megváltozott. Abban az esetben, ha a baleset külföldön következett be, szövegesen be kell írni a baleset helyét az ország és a település megjelölésével. A kódnégyzetekbe EU-s ország esetén – amennyiben ismert – a megfelelő
19
kódokat kell beírni, ennek hiányában NUTS-kódnak megfelelően az országot jelölő első két betű feltüntetése mellett a további öt kódnégyzetbe nulla számjegyet kell írni. A NUTS-osztályozás B függelékben meghatározott szintjét kell alkalmazni (NUTS 95, az 1998-as revízióval bővítve). Az osztályozás megnevezi az országot és az abban meghatározott régiókat. Például, ha a baleset Németországban, Hamburg közeli autópályán történt, akkor a rovatot az alábbiak szerint kell kitölteni. 7. A baleset földrajzi helye: Németország, Hamburg D E 6 0 0 9 9
8. A sérülés súlyossága: A kódnégyzetekbe a nem súlyos, de 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset, valamint a súlyos munkabaleset (Mvt. 87. § 3. pont) súlyosságának mértékét jelölő kódszámot kell beírni [az eddig alkalmazottnak megfelelően 0–8 közötti értékek, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosított 5. sz. mellékletében találhatók]. 9. A munkaképtelenség időtartama: Az eddigiekhez képest lényegesen megváltozott a tartalma. A munkaképtelenség időtartama azon naptári napok száma, amelyek alatt a munkavállaló a munkabalesetből kifolyólag munkaképtelen volt. A számot három számjegyes formátumban kell megadni. Mivel jelentésre csak azok a munkabalesetek kötelezettek, amelyek több mint három teljes naptári napig tartó munkaképtelenséget okoznak, ezért a munkaképtelen napok számát egy 4től 182 napig terjedő tartományban (a két szélsőértéket is beleértve) kell jelölni három számjegyű formában olyan esetekben, ahol a munkaképtelenség nem haladja meg a hat hónapot. Speciális kóddal kell jelölni a tartós rokkantságot (997) és a halálos balesetet (998). Ilyen esetekben a tartós rokkantság megállapításáig vagy a halál bekövetkeztéig kieső napokat nem kell figyelembe venni. A munkaképtelen napok számának meghatározásánál valamennyi kieső napot figyelembe kell venni még akkor is, ha azok pihenőnapra (pl. szombat, vasárnap) vagy munkaszüneti napra esnek. Amennyiben a munkabaleseti jegyzőkönyv beküldési határidejéig a munkaképtelenség időtartama ismertté válik, akkor az alábbi számokat kell figyelembe venni: 004–182 Munkaképtelen napok száma (hat hónapnál rövidebb munkaképtelenség esetén) 997 Maradandó károsodás (munkaképesség elvesztése) vagy 183, vagy több munkából kiesett nap (hat hónap vagy annál hosszabb ideig történő munkaképtelenség) 998 Halálos kimenetelű munkabaleset 999 Másutt nem említett 000 Munkából kiesett napok száma ismeretlen
20
Abban az esetben, ha a munkaképtelenség időtartama a jegyzőkönyv beküldési határidejéig nem állapítható meg, a harmadik kódnégyzetbe „A” betűjelzést kell beírni. A munkaképtelenség időtartamának ismertté válását követően haladéktalanul, de legkésőbb a tárgyhónapot követő 8 napjáig gondoskodni kell a munkaképtelen napok számát közlő munkabaleseti jegyzőkönyv megküldéséről, amely az első jegyzőkönyv adatai közül – a munkaképtelen napok számán túl – legalább az (A), (B), (C) blokkokban leírtakat tartalmazza. A jegyzőkönyv egy-egy példányát mindazon helyekre el kell juttatni, ahova az eredeti jegyzőkönyvet megküldte a munkáltató. Amennyiben a munkavállaló a felgyógyulását követően a munkabalesetéből eredően ismét munkaképtelenné válik, akkor az ismételt felgyógyulását követően az előzőekben leírtak szerint kell eljárni, és az összes munkaképtelen napok számát közölni kell, továbbá a (H) blokk „mellékletek, megjegyzés” rovatában az ismételt jegyzőkönyv megküldésének okát jelezni kell. 5.2. Tanácsok, megjegyzések a jegyzőkönyv „A” – „C” blokkjai kitöltéséhez Tekintettel arra, hogy az egyes blokkokban jelentős számban vannak olyan adatokkal kapcsolatos kódok, melyek az előző „négyoldalas” jegyzőkönyv-formátumban is szerepeltek, most elsősorban azokra irányítjuk a figyelmet, melyekkel korábban nem találkozhattunk, illetve kitöltésük az elmúlt időszakban sem volt zökkenőmentes. Az (A) Blokk-ban: [A munkáltató adatai]
Helyesen határozzuk meg a munkáltató fő tevékenységét, illetve a helyi egység fő tevékenységét. Nem kell „számításokat végezni” a létszám meghatározáshoz! Csak egyszerűen az összlétszámhoz, ill. a helyi egységnél foglalkoztatottakhoz kell a létszám-kategóriának megfelelő kódot beírni. Pl. a baleset egy alapvetően növényi szaporítóanyag termesztésének tevékenységét folytató munkáltató, gépjármű-karbantartó szolgáltatást végző részlegénél következett be: – a cég összességében 158 munkavállalót foglalkoztat, – ahol a baleset történt 18-an dolgoznak. A fő tevékenység (növényi szaporítóanyag termesztés TEÁOR’08) 0130, a helyi egység tevékenységét (gépjármű-karbantartó szolgáltatás) 4520 kóddal kell jelölni. A fő tevékenység létszámadatát 3-as, a helyi egység létszámadatát 2-es kódszámmal kell jelölni a kitöltési útmutató szerint.
A (B) Blokkban: [A sérült (munkavállaló) adatai]
Az életkor megjelölésekor a sérült években kifejezett életkorát kell megadni, vagyis a születési idő és a baleset időpontjának adatai alapján a betöltött éveket kell számolni, és azt kell a kódnégyzetekbe beírni:
21
– –
Ha pl. 1980. május 30-án született a munkavállaló, és 2013. május 27-én szenvedett balesetet, akkor balesetének időpontjában még csak 32 éves volt, mivel nem érte el a határnapot. Abban az esetben, ha a baleset 2013. május 31-én következik be a munkavállaló már 33 éves, mert túl van a határnapon. [A határnap 2013. 05. 30., mert a munkavállaló ekkor töltötte be a 33 évét!]
Pontosan a FEOR’08-ban foglaltakat felhasználva kell beírni a balesetet szenvedett foglalkozását és a kódszámot. Pl.: gépjármű- és motorkarbantartó, 7331 Figyelem! Abban az esetben is ezt a megnevezést kell bejegyezni, ha a karbantartót a munkaidő racionális kihasználása érdekében más feladattal, pl. légtechnikai rendszer hegesztési munkáival bízták meg, és ekkor szenvedett munkabalesetet.
A munkatapasztalat meghatározásakor annál a munkavállalónál, aki több, esetenként jellegében összetetten több különböző feladatot is ellát, nem indokolt a részfeladatonkénti meghatározás. Pl.: a munkavállaló több mint öt éve a gépjármű-karbantartás mellett, üzemanyagkúti kiszolgálást, targoncával alkatrészszállítást, raktározást is végez, „követhetetlen”, meghatározhatatlan részidőtartamban, és a balesetet a targoncával történő munkavégzés közben szenvedte el. Nem kell „kigyűjteni”, hogy mennyi időt töltött targoncavezetéssel. Elegendő, ha ezen összetett feladatra vonatkozó megbízás kezdetétől (munkaszerződés, munkaköri leírás stb.) eltelt időtartam kerül bejegyzésre pl. 05 év 02 hó.
A (C) Blokkban: [A munkabaleset adatai]
Nem befolyásolják a munkanap-összevonások sem azt a tényt, hogy a hét hétfővel kezdődik! „A sérülés a hét hányadik napján” kódnégyzetbe „3”-t kell beírni abban az esetben is, ha pl. 2013. május 20. pünkösdhétfő munkaszüneti nap, és a baleset 23-án szerdán következik be!
A munkavégzés helyének meghatározása a korábbiakhoz hasonlóan – a jogszabályban leírtak – szerint történhet. A kistérségi kód szolgál a baleset földrajzi helyének pontos meghatározására. A székhelytől különböző helyszínen bekövetkezett baleset esetében arra kell vigyázni, hogy a helyi egység (telephely) esetenként a székhelytől eltérő kistérségi kódszámmal jelölhető. Ha pl. a munkáltató székhelye a Szombathely melletti Sé településen a Fő út 23. alatt található, és a baleset a községhez tartozó Séi parkerdőben történt, akkor a székhelyre utaló HU 22208 kistérségi kód helyett a baleset földrajzi helyeként a HU 22299 kistérségi kódot kell a jegyzőkönyvbe beírni.
Ügyelni kell a sérülés megjelölésére szolgáló kódnégyzet kitöltésére. A kódszámok nem fednek le minden sérülést, így meg kell fontolni, hogy melyik kódszámot választom. Alapelv, hogy mindig a legsúlyosabb, domináns károsodást kell megjelölni.
22
Az előbbi példát folytatva a munkavállaló a Séi parkerdőben fakitermelés közben védősisak nélkül dolgozott. Egy lehulló ~10 kg tömegű hegyes ágdarab darab betörte a fejét mintegy 20 mm méretben és agyrázkódást is szenvedett. Laikus személy – nem orvos – nem tudja egyértelműen diagnosztizálni, hogy melyik károsodás miatt került a munkavállaló munkaképtelen állapotba. Előfordulhat, hogy az agyrázkódás miatt három napig kell „pihennie” a munkavállalónak, ugyanakkor a koponyacsontja csak 3 hét múlva forr össze, és ezért nem tud munkába állni. A munkaképtelenséget megállapító orvos csak e sérülésből történő felgyógyulást követően „írhatja ki betegállományból” a munkavállalót, ezért a C blokk 4. sorába koponyatörést kell beírni, és mivel a bőr is beszakadt, így az eseményt a nyílt törésre utaló 022 kódszámmal kell rögzíteni.
A rendeletben lévő útmutató szerinti módon kell a munkaképtelenség időtartamát jelölni. A munkaképtelenség időtartamának meghatározása (a naptári napok kiszámolása) a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos által kiadott dokumentáción szereplő időpontok alapján történhet. [102/1995. (VIII. 25.) Korm. rend. 2. mellékletében szereplő A3517-140/nyomtatvány „ORVOSI IGAZOLÁS A KERESŐKÉPTELEN (terhes) ÁLLOMÁNYBA VÉTELRŐL” II. ill. VI. adata] Pl. a munkabalesetet szenvedett munkavállaló munkaideje 8 órától 16 óra 30 percig tart. A baleset 2013. február 05-én 12 óra 20 kor következett be, a sérültet orvoshoz vitték elsősegélyre, és ez az orvos jogosult a keresőképtelenség megállapítására, nagy valószínűséggel már e naptól keresőképtelennek nyilvánítja. Ha az elsősegélyt nyújtó orvos nem volt jogosult a keresőképtelenség megállapítására, és csak másnap (február 6-án) fordul az elbírálásra jogosult orvoshoz, és ő a keresőképtelenség kezdeteként február 5-ét jelöli meg, akkor a keresőképtelen napok számába ez a töredék nap is egész napként beszámít. Akkor azonban, ha a keresőképtelenség kezdetét február 6-tal jelöli, e naptól kell az időtartamot számítani.
23
