1. lecke: A tervezés előtti lépések Az internet teljesen más felépítésű és más elven működő médium, mint a megszokott, hagyományos kommunikációs eszközök, és ezért egy weboldalon teljesen másképpen és másfajta eszközökkel kell közvetíteni az információkat. Másképpen kell szervezni és másfajta formába kell önteni a tartalmakat, mint a nyomtatott anyagokban vagy az egyéb hagyományos eszközökön. Mint minden egyes tervezésnél, ebben az esetben is elsősorban azok szemszögéből kell tervezni, akik a produktumot használni fogják, tehát ez esetben a weblapok látogatói illetve használói igényeit kell esősorban szemellőtt tartani. Ezt nevezik felhasználó központú tervezésnek. A weboldalak sikere abban rejlik, hogy mennyre tetszik a látogatóknak. Másodsorban saját, illetve a megrendelő céljait kell pontosan definiálni és ennek megfelelően a közölni kívánt tartalmakat áttekinthető, ízléses formában megjeleníteni. Tehát még a tervezési fázisok előtt a következő kérdésekre kell választ adni:
kiknek a számára készül, milyen céllal készül és milyen tartalmat szeretnénk közvetíteni a készítendő weblapon.
1. ábra: Út a weblaptervezés felé
Ezen három tényező meghatározása a kulcs egy jó weboldal elkészítéséhez, ha ezt a három tényezőt tervezéskor és majd a weblapfejlesztés során figyelemben tartjuk, akkor biztosított a siker. Természetesen a fenti információk pontos körvonalazásához egyrészt konzultálni kell a weblap igénylőjével, megrendelőjével. Ki kell puhatolóznunk, hogy mi az elvárása a megrendelt weblappal szemben, kiknek szánja, milyen céllal készítteti, és feltétlenül tájékozódnunk kell arról is, mennyi és milyen jellegű tartalmakat kíván megjeleníteni. Másrészt nekünk, mint design, site és layout tervezőnek tisztában kell lennünk a kornak megfelelő weblapokkal szemben állított webdizájn (http://hu.wikipedia.org/wiki/Webdiz%C3%A1jn) és webergonómiai követelményekkel, valamint a mai internetezők böngészői és fogyasztói szokásaival. A kettőnk összeadott tudása és igénye adja a megfelelő megoldást, amellyel, remélhetően, az oldalra látogató szörfösök is elégedettek lesznek.
Jó esetben tehát az említett három tényező határozza meg alapvetően a végleges weboldal arculatát, használatát és felépítését. Vegyük csak szemügyre közelebbről a kérdéses pontokat, mit is takarnak valójában, mennyiben befolyásolják a weboldal kimenetét.
Célcsoport meghatározás (Kiknek szánja?) Ebben a pontban tulajdonképpen a webhelyre látogató személyekről van szó, maguk a weboldal befogadói, gazdasági kifejezéssel élve ők a weboldal célcsoportja. Alkotás előtt mindenképpen figyelembe kell venni a látogatók jellemzőit, mely egyaránt lehet egy tágabb vagy egy szűkebb, jól körülhatárolható csoport. Figyelembe kell venni a célcsoport nemét, korát, érdeklődési körét, műveltségét, böngésző és fogyasztói szokásait, ízlésvilágát, továbbá vallási hovatartozását, politikai befolyásoltságát, nézeteit, ideológiáját, mániáit, életfelfogását, mindezek összességét és egyáltalán minden más tényezőt melyek körvonalazhatják a célcsoportot. Egy híroldalt például sokféle látogató olvas, ennek megfelelően minél univerzálisabb kinézettel és minél sokfélébb tartalommal érdemes megjelenni, hogy a tág közönség igényeinek eleget tehessen. Könnyebb dolgunk van, ha csak egy szűkebb, jól körülhatárolható célcsoportnak kell tervezni.
Célok megfogalmazása (Mi célból jön létre a weboldal?) Alapvetően ma már egy önmagát valamire is tartó cég vagy intézmény nem engedheti meg magának, hogy ne jelenjen meg a világhálón. Minden cégnek saját érdeke az „új médiumon” való jelenlét; a nagy versenyben a cégeknek küzdeniük kell a fennmaradáshoz, ezért alapvető, hogy a weben is képviselik magukat. Cél ez esetben az ismertté válás, illetve tájékoztatás. Számos célból hozhatók létre weboldalak. Igen gyakoriak a híroldalak, hírportálok, amelyek hírek közlésének (sokszor politikai befolyásolások) céljából készülnek. Sok nyomtatott újság és folyóirat van jelen a neten, melyek célja a fogyasztók figyelmének, érdeklődésének fenntartása, olvasói kör bővítése és egyáltalán maga az internetes jelenlét. Szerencsére temérdek ismeretterjesztő, szakmai és tudományos célú szájttal találkozhatunk, gyakoriak az oktatással és tananyagokkal kapcsolatos webcímek, komplett webes adatbázisok. Rengeteg művészi megjelenésű oldal él a neten: fotóművészek, grafikusok, dizájnerek oldalai, zenekarok és klubok sitejai. Számos cég termékek, szolgáltatások reklámozására, és azok eladása céljából hoznak létre weboldalakat. Megjelentek a blogok, amelyek célja az önmegvalósítás, ismertté válás, megjelentek a közösségi oldalak, ahol ismertségek köthetők a neten; továbbá kép, hang, videó, prezentáció és linkmegosztásra szolgálnak. Manapság igen meghatározóak a gazdasági célok. A webáruházak, webshopok, netes könyvkereskedések, adok-veszek oldalak gombamód elszaporodtak a weben. A legfőbb célja mégis minden weboldalnak, az, hogy sok embert vonzzon, a leglátogatottabb oldalakon reklámokat helyeznek el, ezzel ismét a gazdasági előnyök élvezhetők. A lehetséges célok egy csokorba összefoglalva a következők lehetnek:
-
tájékoztatás; ismeretterjesztés; hírközlés; gazdasági cél; meggyőzés, befolyásolás; oktatási cél, tudományos cél; termék, szolgáltatás vagy cég reklámozása; közösségi élettér biztosítása, (pl.: közösségi rajongói, illetve közösségi szakmai oldal); közösségi információ és adatmegosztás; vizuális hatás, művészi hatáskeltés; önkifejezés, önmegvalósítás;
Természetesen olyan oldalakkal is találkozhatunk, melyek nem igazán jól használhatóak, ahol nemes egyszerűséggel a webfejlesztő vagy grafikus öncélú játékáról nyerhetünk tanúbizonyságot, ezek sokszor nem veszik figyelembe a felhasználói igényeket – ez az önkifejezés egy szélsőséges formája.
Tartalom meghatározása (Mi legyen a weboldal tartalma?) A weboldal egészének talán a legfontosabb meghatározója a tartalom. Mindig a tartalomból kiindulva építjük fel az oldalainkat. A tartalom nem csak a megjelenést és színvilágot befolyásolja, hanem a site navigációs szerkezetét és egyes képernyőoldalak elrendezését. Tervezés előtt látnunk kell, mekkora adatmennyiséget kell jól szervezetten elhelyeznünk a webszájt struktúrájában és az egyes megjelenő oldalakon. Tudnunk kell, mi mindent kell majd vizuálisan megjeleníteni, elérhetővé tenni úgy, hogy a látogató könnyedén eligazodjon a tartalmak között. Sokszor a webtervező maga javasolja, hogy az egyes tartalmakat hogyan érdemes menürendszerbe foglalni, mik lehetnének a navigációs útvonalak, milyen vonzó szolgáltatásokkal lehetne tartalmasabbá tenni a szájtot. Tehát egy gyakorlott webtervező maga találja ki és kínálja fel a megjelenítendő tartalmak okos és hatékony elrendezését a megrendelő számára. A tervező szakembereknek kell ismernie azokat a trükköket, fortélyokat és eszközöket is, melyekkel a felhasználókat minél tovább az oldalon lehet tartani, hiszen ezek többségével a megrendelők nincsenek tisztában.
Konkurenciaelemzés Az igények felmérése után szükség van konkurenciaelemzésre. A konkurenciaelemzés abból áll, hogy tartalmukban hasonló websiteokat megtekintünk. Erre azért van szükségünk, hogy lássuk milyen hasonló jellegű oldalak vannak a piacon, ezek szolgáltatásai közül miket érdemes ötletként beépíteni sajátunkba és miket érdemes elvetni saját oldalunk jobbá tétele érdekében. A megrendelővel közösen végignézett weben található oldalak megtekintésével is közelebb juthatunk a végső és mindhárom fél (a harmadik maga a böngésző felhasználó) számára optimális megoldásokhoz. Majd ha a megrendelő az adott eszközkészletből, felvázolt lehetőségekből kiválasztja, melyeket igényel, akkor kezdődhet a tényleges tervezési folyamat. A konkurenciaoldalak megtekintése tulajdonképpen egy hatékony brainstorming (ötletroham), mely során lassan körvonalazódik a készítendő oldal.
2. lecke: A weboldalakkal szemben állított követelmények Ahhoz, hogy a világháló szörfösei számára valóban vonzó és jól használható „kikötőket” (webhelyeket) készíthessünk, tisztában kell lennünk a weboldalakkal szemben támasztott elvárásaikkal. Hiszen a weboldalakat nem önmagunk vagy a megrendelő örömére készítjük, hanem az odalátogatók számára. Ha a felhasználó elégedett a szájtunkkal, akkor többször látogat el rá és több időt tölt el felületünkön. Munkánk sikerét az oldalunkra látogatók elégedettségének mértéke határozza meg.
2. ábra: A 21. század szörfösei számára a gyors haladás és hatékony böngészés a cél
Egy weblafejlesztőnek tudnia kell azt, hogy milyen alapvető követelményeknek kell megfelelnie egy weboldalnak. Íme, a weboldalakkal szemben állított alapkövetelmények felsorolása: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
értékes információtartalom, jól megfogalmazott szövegek (nyelvezet), gyors és könnyű információszerzés, jól olvashatóság, átlátható és logikus oldal-elrendezés, áttekinthető tartalomszervezés, vonzó és igényes megjelenés (harmonikus színvilág, harmonikus elrendezés), könnyen kezelhető, felhasználóbarát felület, logikus struktúra, egyértelmű navigáció, könnyen bővíthető és módosítható, különböző eszközökön is jól jelenjen meg, más-más felbontásban és böngészőben ugyanúgy jelenjenek meg.
1. Értékes információtartalom A weboldal tartalmában valami fontosat, újat közöljön, ami a többség számára érdekes és figyelemfelkeltő. Érdemes olyan tartalmakat és szolgáltatásokat helyezni az oldalra, melyek más oldalon nem elérhetők. A közölt tartalom tartsa fent a látogatók érdeklődését. Szövegek estében tömören, objektíven fogalmazzunk. Inkább kevesebb, de értékes legyen a tartalmunk.
2. Jól megfogalmazott szövegek (nyelvezet) Ügyeljünk arra, hogy szövegeinket tényszerűen közöljük, tömören és világosan fogalmazzunk. Tudatosan építsük fel mondandóinkat. Mindig a legfontosabb információval kezdjünk, aztán fokozatosan fejtsük ki a részleteket, majd végül térjünk rá a háttér információra és ajánljunk kapcsolódó írásokat. A felhasználók türelmetlenek és gyorsan információhoz szeretnének jutni, elégítsük ki kíváncsiságukat, hadd tudják meg mihamarabb a lényeget, s ha számukra érdekes a téma, tovább olvashatnak, de a kutatások szerint legtöbben úgyis csak a cikkek elejét olvassák el. 3. Gyors és könnyű információszerzés A világhálót böngészők többsége elsősorban információszerzés céljából töltik idejüket a weben. Számukra a keresett információ gyors és hatékony megszerzése az elsődleges cél. Ennek érdekében jó, ha a lényegi és értékesnek vélt információkat kiemelten jelenítjük meg. Előnyös, ha kereső funkcióval (http://hu.wikipedia.org/wiki/Keres%C5%91motor) látjuk el a szájtot. Érdemes odafigyelni, az oldalak letöltési idejére is. A letöltési időt egyrészt a funkcionális részek okos technikai megvalósításával másrészt a médiaelemek körültekintő kiválasztásával csökkenthetjük. Kerüljük például a nehézkesen letölthető, bár csillogó-villogó nagyméretű animációk elhelyezését oldalainkon. 4. Jól olvashatóság
3. ábra: A Verdana betűtípus -http://hu.wikipedia.org/wiki/Verdana
Ahhoz, hogy a böngésző személyek könnyen el tudják olvasni az elektronikusan megjelenő szövegeket, igen körültekintően kell bánni a betűtípusok, a betűméretek, a betűszínek és a betűk hátterének kiválasztásával. A szövegek háttérszínét igyekezzünk úgy megválasztani, hogy az jól elkülönüljön a szöveg színétől. Sötét háttérre világos, míg világos háttérre sötét betűszínt válasszunk. Nagyon éles kontrasztokat viszont nem érdemes használni, ugyanis az fárasztja a szemet. Például fehér háttérre jobb sötétszürkével írni, mint feketével. Fehér karakterek számára pedig előnyösebb a sötétszürke háttérszín a feketénél. Fontos, hogy daraboljuk a szövegeket, elektronikus formában nehéz hosszú sorokat és egybefüggő hosszú szövegeket olvasni. Ügyelnünk kell, hogy a gyengébben látók csoportja számára is olvasható és áttekinthető formában jelenítsük meg szövegeinket, legalábbis legyen lehetőségük egy könnyebben olvasható verzió választására. A weben a talpatlan (sans-serif) betűtípusok olvashatók könnyen. Például a Verdana az egyik legolvashatóbb, s ezért a leghasználatosabb betűtípus a weben.
5. Átlátható és logikus oldal-elrendezés Szerencsés, ha szörföseink egy kikötőbe érkezve egy vizuálisan jól strukturált és jól átlátható oldal képével találkoznak. Annak érdekében, hogy egy ilyen képet érjünk el, a képernyő egészét funkcionálisan részekre kell osztani. A részekre osztás azt jelenti, hogy a képernyőterület egyes részeinek jól körülhatárolható funkciók feleljenek meg. Például a menü, mint navigációs rész, mindig a képernyő bal oldalán vagy a jobb oldalán, vagy épp az oldal tetején helyezkedjen el. Mindig a képernyő ugyanazon része töltődjenek be az egyes menüpontok alatti tartalmak. Vagy például az oldalra bejelentkezéshez szükséges dobozok mindig a képernyő jobb felső oldalán helyezkedjenek el. Lényeg, hogy a szájt minden egyes oldalán ezek a funkcionális elemek mindig a képernyő ugyanazon részén jelenjenek meg, így a felhasználónak nem kell minden egyes aloldal esetében újra felfedezni a képernyőterület részeit. Fontos az, hogy ezeket a részeket valamilyen úton-módon, grafikai elemek és trükkök segítségével vizuálisan is jól elkülönítsük egymástól. Alkalmazzunk erre a célra térközöket, pontokat, vonalakat, boxokat, foltokat stb. Az egyes képernyőrészeken lévő tartalmakat az adott feladatnak megfelelően, szükség szerint vizuálisan is tovább tagolhatjuk. Jó, ha a már jól bevált elrendezési sémák közül válogatunk, így nem lesz idegen a felhasználónak az elrendezés és gyorsabban „megtanulja” kezelni az oldalt. 6. Tartalmi áttekinthetőség Jó, ha tartalmainkat szervezetten kínáljuk oldalunkon. Ha már a menüpontok elolvasásával körvonalazódik nagyjából a felhasználó előtt az, hogy miről szól, mit tartalmaz a honlap egésze. A felhasználó számára egyértelműnek kell lennie annak, hogy bizonyos információk eléréséért vagy feladat elvégzéséhez melyik menüpontot kell választani. Tehát a tartalmakat fedő meghatározásokkor konkrétan érdemes fogalmazni, azért, hogy a látogató valószínűsíthesse meg az adott kifejezés, link vagy piktogram mögötti tartalmat. Nagyobb tartalommennyiség esetén érdemes almenüpontokat is létrehozni. A felhasználók azokat az oldalakat szeretik melyek tartalmi struktúrája könnyen átlátható. 7. Vonzó és igényes megjelenés Egy „kikötőbe” (webszájtra) érkezéskor természetesen igen meghatározó a webhely külső megjelenése, arculatra. Az első benyomás mérvadó. Ennek érdekében nagy gondot kell fordítani a színek kiválasztására és helyes használatukra. Figyelembe kell venni az elrendezésre vonatkozó szabályokat, elveket és a jól elterjedt gyakorlatot. Egyaránt ügyelni kell a grafikai elemek pontos, igényes megszerkesztésére és az oldalakon megjelenő fotók, ábrák, rajzok kiválasztására. A megjelenítendő képeken – még a weboldalra helyezés előtt – végezzük el a szükséges előmunkálatokat, mint például retusálás, képkivágás, kontraszt-, fényerő- és színegyensúly beállítása. Az oldalhoz tartozó logót és a böngészőablakban megjelenő ikont is nagy gonddal tervezzük meg. Ha nem muszáj, ne erőltessük a 3D-s grafikákat oldalainkon, csak ha profik vagyunk előállításukban. A megjelenítendő videók és animációk számával bánjunk csínján, merjünk elhagyni olyan elemeket, amelyek funkciójukat tekintve feleslegesek az oldalon. Ne feledjük, a felhasználók nem szeretik a felesleges, csillogó-villogó és mozgó elemekkel teletűzdelt webfelületeket, helyette sokkal inkább az egyszerű, egységes, koherens és harmonikus kinézetet részesítik előnyben.
8. Könnyen kezelhető, felhasználóbarát felület Azok a felhasználói felületek a jók, melyek kezelése egyértelmű és használata nem okoz frusztrációt a kezelőjében. Azt szeretik a szörfözők, ha a felület kezelésének elsajátítása nem kerül nagy erőfeszítésbe és támaszkodhatnak korábban szerzett weboldal-használati ismereteikre. Továbbá, a felhasználók szeretik, ha általánosan elterjedt ikonokat találnak az oldalakon, hiszen többségüknek nincs ideje és kedve kitapasztalni egy kreatív, de a többi sokmilliárd szájttól nagyon eltérő felépítésű oldal kezelését. A felhasználók zöme, ha egy oldal első ránézésre nehezen kezelhetőnek vagy használhatatlannak tűnik: továbbszörfözik. 9. Logikus struktúra A logikus struktúra az, ami nem mindig látható első ránézésre egy oldalon. Ez tulajdonképpen a szájt egyes oldalainak a kapcsolódási rendszere. Hypertextről (http://hu.wikipedia.org/wiki/Hypertext) lévén szó, ez nyilvánvalóan egy hálós szerkezet. Ha egy oldalon már sokszor jártunk, szinte a fejünkben van ez a szerkezet és tudjuk, hol járunk benne éppen. Ennek a hálós szerkezetnek a megjelenítésére szolgál egyébként az úgynevezett webtérkép szolgáltatás, amelyet sok weblap alkalmaz szerkezetének megmutatására (tulajdonképpen csak a menüszerkezet megmutatására, az összes kapcsolatot ezek nem mutatják). Ez is az oldalon lévő navigációt segíti tulajdonképpen. Azt az elvet tartom jónak, mikor a weboldal struktúrája a felhasználó által jól bejárható, és ugyanazon az útvonalon (lehetőleg több állomást átugorva) térhetek vissza a nyitóoldalra. Nem szerencsés a sok áthivatkozás aloldalakról más aloldalakra, mert nagyon áttekinthetetlenné teszi a struktúrát. 10. Egyértelmű navigáció A weboldalon való tájékozódásnak egyértelműnek kell lennie, nem szabad hagyni, hogy a felhasználó „eltévedjen” az oldalon, és ezért frusztrálva érezze magát. Egyértelműek legyenek a továbbhaladáshoz és a visszalépéshez szükséges útvonalak egyaránt. Mindig lássa a felhasználó, hogy éppen melyik menüponton belül tartózkodik, és szerencsés, ha láttatjuk a látogatókkal azt is, hogy a szájt egészében jelenleg hol állnak. Alapszabály és jól elterjedt gyakorlat az, hogy az oldal logójára klikkelve visszajuthatunk a kezdő oldalra, ügyeljünk arra, hogy ezt mindig megvalósítsuk. Helyezzünk el kivezető linkeket más, kapcsolódó oldalakra is. 11. Különböző böngészőben, felbontásban egyaránt jól jelenjen meg az oldal Minden felhasználó más-más böngészőt és felbontást használ a weboldalak megtekintésére. A böngészők egyes kódokat eltérő módon értelmeznek és a szabványokat nem egyformán tartják be, ezért sajnos nagy esély van arra, hogy weboldalaink különböző böngészőkben különbözőképpen jelennek meg. Ennek elkerülése érdekében érdemes oldalunkat, még a nyilvánosságra hozatal előtt, különböző, az adott időszaknak megfelelően a leggyakrabban használt böngészőkben tesztelni. Ezek ma ábécé sorrendben a következők: Apple Safari, Internet Explorer, Google Chrome, Mozilla Firefox, Opera.
4. ábra: Különböző böngészők ikonjai
A változó képernyőfelbontás problematikája kicsit összetettebb ennél. Sokan fix szélességű oldalakat terveznek, mások pedig tudatosan kerülik a fix szélességű oldaltervezést. Minkét elvnek megvannak a maga előnyei és hátulütői egyaránt. A fix szélességű tervezésnél nagy előny, hogy az oldal minden felbontásban ugyanúgy fog kinézni, a felhasználót nem érheti meglepetés, hogy nagyon szétcsúszik, vagy összeugrik a tartalom, de ezzel a megoldással az oldal két oldalán valószínűleg kitöltetlen részek lesznek, vagy rosszabb esetben – kis felbontás esetén – a teljes oldal megtekintéséhez vízszintesen is gördíteni kell. A másik megoldást az éppen aktuális felbontástól függő maximális ablakméret kihasználása és a betűk könnyű nagyíthatósága érdekében szokták alkalmazni, de ebben az esetében közel sem olyan mutatós az oldal, minden felbontásban más-más képet mutat, és sajnos hosszúra nyúlhatnak az olvasandó sorok. 12. Különböző eszközökön egyaránt jól mutasson Ma már sokan nem csak számítógép, hanem más kisebb méretű eszközzel (különféle telefon, iPhone, HTC, PALM PDA, PSP, stb.) is böngésznek a weben, a webes tartalmak jó megjeleníthetősége érdekében sokan visszaálltak kisebb képernyőfelbontásra tervezésre, annak érdekében, hogy ezeken a „kütyükön” is ugyanolyan formában jelenjenek meg az oldalak, mint a monitorok esetében.
5. ábra: A képen egy Kindle Wireless Reading Device és egy iPhone látható
13. Könnyen bővíthető és módosítható A könnyed bővíthetőség és a tartalom könnyű módosíthatósága a webfejlesztő érdeke. Ugyanis a megrendelő bármikor kitalálhatja, hogy egy újabb menüpont vagy funkció beépítésére van szükség. Vagy például megváltoztatná a menüpontok neveit és színeit, stb.
Ha a tervező, a designer, a html szerkesztő és a programozó egyaránt elővigyázatos és számol ezekkel az eshetőségekkel, akkor már eleve úgy tervezik és készítik el az oldalak designját, stílusfájljait és kódját, hogy azok könnyen módosíthatóak legyenek. Továbbá fontos, hogy a design elemek nyers fájljait illetve az animációk vagy 3D grafika forrásfájljait archiváljuk, ezzel a bővíthetőség és módosíthatóság első lépését már megtettük. A ma elterjedt tartalomkezelő rendszerek nagy segítséget nyújtanak a weblapfejlesztőknek ezen a téren, ugyanis velük nagyon könnyen újradesignolhatóak, tartalmukban módosíthatóak és bővíthetőek az oldalak. A következő fejezetekben az említett pontokra részletesebben is kitérek, számos saját és mások által készített munkákat sorakoztatok fel, amely példák jól szemléltetik a tervezési és szerkesztési irányelveket.
3. lecke: Web 2.0-es technológiák elterjedése, növekvő követelmények Ma a web 2.0 weboldalak, a közösségi szájtok, megosztó portálok, adok-veszek oldalak és a blogok korát éljük. Ezért a weboldalakkal szemben állított általános alapkövetelmények – a web 2.0-es weboldalaknak megfelelően – számos más követelménnyel egészülnek ki. A designereknek ezek az új szolgáltatások arculati elemeinek megtervezése és kivitelezése újabb nagy kihívásokat jelent. Ahhoz, hogy egy designer meg tudja tervezni ezeket, jól kell ismernie magukat a szolgáltatásokat és használatukat. A web 2.0-es oldalak sok új, korábban nem ismert lehetőségeket foglalnak magukban. Ezek az új trendek, amelyek a bejelentkezésre, közösségi profil kialakítására, megosztásra, kapcsolatlétesítésre vonatkoznak, egyre inkább követelménnyé alakulnak át egy mai, igényes web 2.0-es weboldal estében. A leckében szó esik a blogokról, közösségi szájtokról és az ezek gerjesztette kibővülő weblapkövetelményekről.
Web 2.0-ás weboldalak „A web 2.0 kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította, a webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0)
6. ábra: A web 2.0-val kapcsolatosan elterjedt fogalmak cimkefelhőben megjelenítve (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0)
Blogok A blogok egyetlen személy által készített naplószerű bejegyzéseket tartalmazó websiteok, melyek tartalma mindig újabb bejegyzésekkel bővül. Az egyes aloldalakat a hosszabb bejegyzések teljes szövege adja, a blogbejegyzések általában megírásukat tekintve fordított sorrendben jelennek meg az oldalakon (Azaz a legfrissebb bejegyzés áll lefelül). A blog kifejezés a „web” és a „log” szócskák összetételéből jött létre, a log szó jelentése napló. A blogok többnyire szakmai eredmények megosztására vagy önmegvalósítás, önkifejezés vagy élmények megosztása céljából készülnek, ezek többnyire nyilvános, bárki által elérető oldalak. Ismeretlenek és ismerősök közös tájékoztatására szolgál, amely szólhat saját kutatásainkról, élményeinkről, gondolatainkról illetve nézeteinkről. A blogokkal a nagy, ismert közösségi oldalakhoz könnyedén csatlakozhatunk, virtuális ismeretségeket köthetünk, olvasótábort toborozhatunk. Ezek az oldalak igen népszerűek manapság. (pl.: blog.hu, blogger.com) (http://hu.wikipedia.org/wiki/Blog)
7. ábra: A magyar blog.hu képernyőképe
Közösségi oldalak A legnagyobb közösségi oldalak (ismertségi hálózatok, social network, http://hu.wikipedia.org/wiki/Ismerets%C3%A9gi_h%C3%A1l%C3%B3zat) az ismerősök összegyűjtéséről, újabb ismerősök kereséséről szólnak, azaz webes kapcsolati hálózatok kialakítása céljából jöttek létre. A közösségi oldalak sokszor egy-egy szakma, hobby vagy akár egyéni blog köré csoportosulnak. Vannak melyek tartalommegosztás (képek, hanganyagok, videók, linkek) illetve azok közösségi véleményezése, értékelése céljából jönnek létre. Ezen kép-, hang-, videó-, prezentáció-, és linkmegosztó szájtok célja egy jól használható plattformnak a biztosítása, ahova regisztráció után bárki szabadon tölthet fel és oszthat meg anyagokat, fájlokat; ezzel a tartalmat nem a weboldalszerkesztők, hanem maguk a felhasználók feltöltött anyagai adják. A web 1.0-ás weboldalak esetében az oldal készítője szolgáltatta a tartalmakat is.
8. ábra: Néhány elterjedtebb közösségi szolgáltatás emblémája
Jó ezekben a rendszerekben, hogy nagyon hatékony, belső keresővel rendelkeznek. Az ismerettségi kör kialakítására és médiaelemek megosztására létrejövő oldalakon várhatóan igen nagy lesz a forgalom, így ezek a site-ok igen jó reklámfelületek. A szakmák és tudományterületek köré szerveződő közösségi oldalak nemes cél érdekében jönnek létre, ezek azok a helyek, ahol a szakmabeliek vagy egy közösség tagjai megoszthatják egymással tudásukat és eredményeiket. (Tim Berners Lee (http://hu.wikipedia.org/wiki/Tim_Berners-Lee) már 1994-ben a tudományos eredmények megosztása céljára találta ki a böngészőt.)
Kibővült weblapkövetelmények (Mi kell a szörfösöknek?) Az alapkövetelmények betartásán túl érdemes a weboldalakat olyan hasznos szolgáltatásokkal kiegészíteni, amelyek tovább fokozzák a felhasználói élményt és fenntartják az érdeklődését. Az alább felsorolt lehetőségeket azért is érdemes alkalmazni weboldalainkon, mert ezek zömére már rászoktak a webes felhasználók, ezek használata sokuk számára már mindennapos szokássá vált, így ezek beépítése oldalainkra fél siker. De ne építsük be mindet készülő oldalainkra, előbb fogalmazzuk meg weboldalunk célját, tartalmát és célcsoportját, majd ezek tudatában válasszuk a szükségesnek ítéltet az alábbi lehetőségek közül. A következő megvalósítások és trendek elsősorban a web2-es technológiák térhódításának köszönhetőek. Lássuk! Milyen oldalakat kedvelnek a szörfösök? 1. ahol egyének lehetnek A böngészők leginkább az olyan oldalakat szeretik, ahol „egyénnek” érezhetik magukat, nem pedig „egy látgatónak a sok közül”. Sokáig hangoztatott nézet szerint a hálózat sikerét az adja, hogy anonimek maradhatnak a felhasználók, de a gyakorlat azt mutatja, hogy egyre több személy fedi fel anonimitását a weben. a. regisztrálhatnak az oldalakra Ma már igen nagy gyakorlata van a weboldalakon történő regisztrációnak, ahol a felhasználó igényel egy accountot (felhasználónév és jelszó páros), amely megadásával bármikor hozzáférhet az oldal tartalmához. A bejelentkezéssel további szolgáltatásokat
kaphat, illetve további tartalmakat tekinthet meg, amelyekhez regisztráció nélkül nincsen hozzáférés. Egyes oldalak tartalmai account nélkül is hozzáférhetőek, csak szolgáltatásaik nem használhatók. Máshol eleve a tartalom megtekintéséhez szükséges a felhasználói név és a jelszó megadása.
9. ábra: Egy konferencia-weboldal képe a bejelentkezés utáni állapotról. A weboldal jobb felső sarkában helyezkedik el a belépést igazoló blokk.
b. személyre szabott információkat kapnak Az adatok megadása és a tevékenységek webmester általi regisztrálásából a felhasználó sok esetben egyénre szabott ajánlásokat kap az oldalon. c. megváltoztathatják a design kinézetét A felhasználók szeretik, ha megváltoztathatják oldaluk kinézetét, például különféle, egyéniségükhöz illeszkedő stílusok közül választhatnak a megjelenéshez, betűszínt és háttér színt választhatnak. d. egy közösség tagjai lehetnek A közösségi oldalak vonzzák ma leginkább a világháló szörföseit. Egyrészt az ember természeténél fogva a valóságban is szeret egy közösséghez tartozni, a virtuális terekben sincsen ez másképp. Másfelől ez egy jó lehetőség szakmai kapcsolatok és ismeretségek létrehozására, fenntartására. e. kommunikálhatnak a többi felhasználóval Fórum és chat oldalak biztosítása, bejegyzésekhez való hozzászólás biztosítása. f. kommunikálhatnak a webfejlesztővel Igen felvillanyozza a felhasználókat, ha azt érezhetik, hogy beleszólásuk van az oldal szervezésébe, kinézetébe: - bizonyos korlátokon belül tényleg létrehozhat változásokat (például új témákat hozhat létre, saját designokat tölthet fel, stb.), - szavazással (a webfejlesztő kérdez az oldal jobbá tétele érdekében), - szóban megfogalmazva (lehetősége van írni az oldallal kapcsolatban); g. megoszthatnak és értékelhetnek más által megosztott tartalmakat - szöveg, kép, hang és/vagy videó fájlok feltöltése, - mások feltöltött fájljainak vagy linkjeinek véleményezése, értékelése, annotálása, - például blog oldalakon hozzászólás formájában kommentezés. Példaként nézzünk meg egy olyan webszolgáltatás képét, melynél már-már alapfeltétel a felhasználói oldal kinézetének megváltoztatása, egyénivé tétele. Példánkban a twitter mikroblog (rövid pár szavas információközlésre szolgáló szolgáltatás) egyéni felületkialakításaira látható egy példa.
10. ábra: Egy twitteres profiloldal képe
2. könnyen kereshetnek a. hatékony belső keresőmotorok elhelyezése, b. címkézési lehetőség: úgynevezett címke-felhőt / szó-felhőt jelenítenek meg. 3. közösségformáló lehetőség: regisztrációval kapcsolódni lehet az oldalhoz és az oldalra regisztrált rendszeres olvasók képe látható az oldalon. 4. kapcsolattartás más szájtokkal a. ikonos kapcsolat a közösségi szájtokkal Más szájtok logójának vagy favikonjának (az adott oldal böngészőablakának a címsorában, az URL cím előtt megjelenő ikon) megjelenítése. Ha a felhasználók portfólió oldalt, vagy saját blogoldalt tartanak fent, akkor általánosan elterjedt szokás, hogy kiteszik azon többi hálózaton található oldalak ikonját, ahol még regisztrálva vannak illetve a Elterjedt szokás, hogy a felhasználók egy oldalon járva kinyilváníthatják tetszésüket adott dolgokkal (linkkel, képpel, fotóval, cikkel stb-vel) kapcsolatosan. (Pl.: A Facebook „tetszik” ikonja ( ) sok weboldalon megjelenik, amelyre klikkelve a Facebook oldalán az adott profilnál meg is jelenik az adott dolog linkje. ) b. más oldalak szolgáltatásainak beilleszthetősége saját oldalainkra
A példában a II. Oktatás-informatikai konferencia weboldalába beágyazva jelenik meg a konferenciához tartozó twitter oldal, amelyen állandóan változó, friss információk jelennek meg a konferenciával kapcsolatban.
