Tartalom KÖSZÖNTÔ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1. SZAKMÁT ADNI A HÁTRÁNYOS HELYZETÛ IFJAKNAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. MUNKANÉLKÜLIEK SEGÍTIK A RÁSZORULÓKAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. GANDHI-PROGRAM A ZALAI ROMÁKÉRT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. HARMINC NÔNEK SEGÍT AZ ALAPÍTVÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. JOB(B) A NÔKNEK VÁLLALKOZÓI KLUBBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. „KIUGRÁS” KÉPZÉSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. EGYÜTTMÛKÖDÔ NÔI VÁLLALKOZÓK HÁLÓZATA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. A SIKERES MUNKAERÔ-PIACI INTEGRÁCIÓÉRT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. MUNKANÉLKÜLI FIATALOKNAK NYÚJTANAK SEGÍTSÉGET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. LÉPÉSRÔL LÉPÉSRE ÉRNEK EL EREDMÉNYT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
1
TISZTELT OLVASÓ! A magyar pályázók szorgalmának köszönhetôen több mint 1700 magyar városban és községben valósul meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott fejlesztés. Minden második településen készül, vagy már el is készült olyan program, beruházás, amely az Európai Unió és a magyar adófizetôk támogatásával hozzájárul jobb, európai minôségû életfeltételeink megteremtéséhez. Több mint 14 ezren nyertek március végéig az I. Nemzeti Fejlesztési Terv különféle pályázatain. Ezek európai mércével mérve is sikeres, példaértékû fejlesztési programok! Pályázóink érdeklôdésének, tehetségének és kitartó munkájának köszönhetôen 630 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás már a tagság elsô két évében gazdára talált. Ez pedig a 2006 végéig elosztható, teljes keret több mint kilenctizede! Hatezer sikeres pályázó bankszámlájára pedig márciusig megérkezett összesen 160 milliárd forint fejlesztési célú támogatás. Eddig 40 ezer új munkahely létrejöttéhez és 110 ezer munkahely megtartásához, vagyis 150 ezer család biztos megélhetéséhez járultak hozzá az Európai Unió támogatásával a magyar vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek programjai. Utak, iskolák épülnek szerte az országban, fejlesztenek, bôvítenek és versenyképesebbé válnak vállalkozásaink, napról napra lesznek élhetôbbek a településeink. Az európai uniós társfinanszírozású programok természetesen a civil szférában is éreztetik a hatásukat. A hazai civil szervezetek tenni akaró elkötelezettsége, fontos és nagyszerû programjai hozzájárulnak sok száz, sok ezer honfitársunk életminôségének javításához, fogyatékkal élô, vagy más okból hátrányos helyzetû, segítségre szoruló embertársaink életének jobbá tételéhez, szerte az országban. Több uniós tagországot megelôztünk az uniós források felhasználásában. Bebizonyítottuk: pályázóink szorgalmának eredményeként, az itt is olvasható programoknak köszönhetôen képesek vagyunk élni a tagság nyújtotta lehetôségekkel! Elért eredményeink biztatást jelentenek, hogy képesek leszünk a 2007-tôl a mostani háromszorosára növekvô uniós támogatások hatékony felhasználására. Magyarország mára sikeres, teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Budapest, 2006. április Dr. Szaló Péter a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke
3
Szakmát adni a hátrányos helyzetû ifjaknak A magyar iskolák pedagógiai eszközökkel többnyire nem képesek ellensúlyozni a társadalmi hátrányok tanulási eredményekre gyakorolt hatásait. Össztársadalmi érdek tehát a hátrányok felszámolását eredményesen szolgáló új iskolai modellek kifejlesztése és elterjesztése, különös tekintettel az oktatás és a munka világa közötti átmenetet segítô új oktatási formákra. Ilyen iskola mûködik már több éve sikeresen a Csepel-sziget déli csücskében.
A szigetszentmiklósi 1000 Mester Alapítványi Iskolában – ebben a dán típusú termelô iskolák mintájára mûködô intéz-
„Jó hangulatban, nagyon lendületes kezdéssel, jó szakembergárdával sikerült elindítani a programot.”
JUHÁSZ ILDIKÓ
4
ményben – a térség hátrányos helyzetû fiataljait képezik önálló életvezetésre. Az itt tanuló gyermekek az általános iskolai képzésen túl megtanulhatják a kômûves, bôrdíszmûves vagy varrószakmát. A program kibôvítéséhez a Humánerôforrásfejlesztési Operatív Program pályázatával 107 millió forint uniós támogatást kapott az iskola. – Projektünk 2005. március 1-jén kezdôdött a támogatási szerzôdés aláírásával – mondja Juhász Ildikó, az iskola igazgatója. – A pályáztatás és a felkészülés nem okozott nagyobb gondot, ugyanis az elmúlt években komoly tapasztalatokat
szereztünk. Egyesületünk 1998-óta mûködik Szigetszentmiklós és Ráckeve térségében a hátrányos helyzetû fiatalok társadalmi reintegrációját elôsegítendô. Az iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzésünkben olyan célcsoporttal foglalkozunk, amely pedagógiai és szociális értelemben egyaránt halmozottan hátrányos helyzetû. A hagyományos szakképzési rendszerbôl lemorzsolódtak, iskolai kudarcaik következtében a tanulást megtagadták, a családi háttér hiánya az emberi értékek további devalválódásához vezetett. Az alapítványi iskola megteremti azokat a feltételeket, amelyek sikeresen hozzájárulnak a fiatalok önálló életvezetéséhez. A foglalkoztatással egybekötött szakképzés eredményességét az állami szakmai vizsgák igazolják. A fiatalok személyisége megváltozik, korábbi kudarcaik helyett a sikerorientáció válik számukra természetessé. A szakmai vizsga után a fiatalok elhelyezkedésében is segítséget nyújtanak, további foglalkoztatásukról is gondoskodnak. Jó hangulatban, nagyon lendületes kezdéssel, jó szakembergárdával sikerült elindítani a programot. Az eddigi eredmények nagyon biztatóak, a szakképzésben 92 százalékos volt a hatékonysági mutató, a foglalkoztatásban pedig teljesítették a 78 százalékot. A szakemberekre is nagy feladat hárul, mivel nagy önfegyelmet, reagálóképességet, empátiát és nagyon sokszor lemondást követel ez a pedagógiai munka. 2004-ben 37 munkanélküli fiatal (köztük 18 fô fogyatékkal élô) szerzett OKJ-s szakképzettséget az iskolában. További 24 munkanélküli szakképzését kezdték meg, akik közül 22-en 2005-ben szereztek szakmát. Szakmáikat kimondottan a Csepel-szigeti munkaerô-piaci viszonyokhoz igazították, az utol-
só évben nagy sikere volt a turisztikai ágazathoz kötôdô szakmáknak, valamint a kômûves és a szakács szakmának, illetve a gyorsétkeztetési eladónak. A legnehezebb a célcsoportnak megfelelô, piacképes szakma megtalálása. A projekt 2006. július 30-án fejezôdik be szakmai vizsgáztatással, majd a nyomonkövetéssel. Az évek során sikerült jó kapcsolatot kiépíteni a térségbeli cégekkel és vállalkozásokkal, amelyek folyamatosan fogadják az iskolából kikerült fiatalokat. Ez jól illeszkedik az iskola fô céljához, vagyis ahhoz, hogy ne csak szakmát adjanak a tanulók kezébe, ne csak a foglalkoztatás szabályos elemeit ismertessék meg, hanem a nyílt munkaerôpiacon is legyen lehetôségük elhelyezkedni.
SZIGETSZENTMIKLÓS
EU- és hazai támogatás: 107 millió forint Projekt összköltsége: 107 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. július 30. Fejlesztés helyszíne: Szigetszentmiklós 5
Munkanélküliek segítik a rászorulókat Ettôl az évtôl a Székesfehérvár és a Mezôföld között elterülô Sárvíz kistérségben egy kis falu, Aba szociális gondozó központja látja el a gyermekjóléti szolgálatot, valamint a család- és idôsgondozási feladatokat. A kilenc települést tömörítô kistérségben sokan hátrányos helyzetûek. Az itt élôk helyzetének javítását a bakonyi falvakban az utóbbi években e téren komoly sikereket elérô Jobb Otthon Szociális és Egészségügyi Ellátásért Alapítvány tûzte ki célul. A nonprofit szervezet a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében pályázatot nyújtott be a munkanélküliek képzésére és négyéves foglalkoztatására szociális ápolóként. Az Európai Unió támogatásával létrejött program a roma családoknak is segít, hogy a közösség részévé válhassanak.
– Hosszú ideje foglalkozunk családgondozással, például Bodajkon komoly sikereket értünk el. Sárvíz kistérség felkérésére vállaltuk, hogy szakmai tapasztalatainkat összegyûjtve
„A tanfolyamot elvégzôk a szociális ápoló és gondozó szakma elsajátítása után gyakorlati tapasztalatokat gyûjthetnek.”
ZSIGMOND ÁGNES
6
kialakítunk egy integrált rendszert, amellyel közvetlenül eljuthatunk a térség településeire – mondta Zsigmond Ágnes, az alapítvány titkára. A szervezet a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatán csaknem 114 millió forintot nyert, amit elsôsorban a térségben élô munkanélküliek képzésére és foglalkoztatására fordítanak. A program a megvalósítás küszöbén áll, a szervezet szakértôi az önkormányzatokkal együttmûködve kiválogatták azt a 20 munkanélkülit, akik részt vehetnek a képzésben. Erre a feladatra nagyfokú szociális érzékenységgel rendelkezô embereket kerestek. A képzés 2005 decemberében indult, s erre a szervezôk olyan oktató intézményt kerestek, amely azt is vállalta, hogy helybe hozza a képzést, így a tanfolyamon résztvevôk a gondozási központban sajátíthatják el az elméleti ismereteket. Mivel a kétéves programban a tízhónapos képzés mellett a tanulók foglalkoztatását is vállalta az alapítvány, az oktatással egyidôben a tanulókkal munkaszerzôdést is kötöttek. A tanfolyamot elvégzô hallgatók a szociális ápoló és gondozó szakma
elsajátítása után gyakorlati tapasztalatokat gyûjthetnek Abán és a környezô településeken. E tudásukat – miután az uniós pályázatban az alapítvány vállalta, hogy két év lejárta után további négy évig foglalkoztatja a programban résztvevôket – késôbb a mindennapi munkájukban is kamatoztathatják. A pályázattal az volt a céljuk, hogy a résztvevôk életkörülményeinek javítására adjanak lehetôséget. Másodlagos, mégis fontos célkitûzés, hogy szeretnék kiépíteni a kistérségben a szociális hálózatot. Egy-egy településen van ugyan idôsgondozás, családsegítô szolgálat, de a rendszer lényegében kidolgozatlan. Bár a szervezôk ügyeltek arra, hogy a települések igényeinek megfelelôen mindenütt legyen gondozó, aki ott él, óhatatlanul elôfordul, hogy valaki nem tudja ellátni feladatát. A te-
lepülések önkormányzatai jól együttmûködnek, de hiányos az infrastruktúra, nehéz közvetlenül eljutni egyik településrôl a másikra, ezért a program megvalósításához a civilek robogót, kerékpárt, ételszállító autót és egy kilencszemélyes kisbuszt is vásároltak. A program egyik legnehezebb feladata lesz a kistérségben népes számú roma család bevonása a közösségbe – vélik a program gazdái, akik e munkában a gyerekeket iskoláztatása mellett legalább ilyen fontosnak tartják, hogy a felnôtteknek munkahelyet tudjanak találni.
ABA
EU- és hazai támogatás: 113,8 millió forint Projekt összköltsége: 120,3 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. július Fejlesztés helyszíne: Aba 7
Gandhi-program a zalai romákért A nagykanizsai Magyar utcában a régi kisvárosi házak közé illeszkedik a Zala Megyei Cigányok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesületének helyet adó épület, amelyben a fél megyére kiterjedô sikeres projekt, a Gandhi-program született. A fennállásuk óta legnagyobb jelentôségû program a jelenlegi, amelyet már az Európai Unió strukturális alapjai is támogatnak. A Gandhi-programban kistérségi roma közösségfejlesztô referensek képzése és foglalkoztatása valósul meg.
– Ennél persze jóval több történik, hiszen leendô referenseinknek és nekünk is az a célunk, hogy a program lezárulása után önállóan is folytatni tudják a megkezdett munkát. A jelenleg képzésen részt vevô 18 térségi koordinátort tehetséges roma származású, munkanélküli fiatalokból választottuk ki. Szempont volt, hogy legalább nyolcosztályos általános iskolai
„Azt szeretnénk, hogy a programba bevont fiatalok képzésüket követôen tanúságot adjanak felkészültségükrôl, humanista hozzáállásukról.”
DALNOKI JÓZSEF
8
végzettségük legyen, de érettségizettek is vannak közöttük. Feladatuk lesz, hogy segítséget nyújtsanak a térségben élô romáknak. Ez a segítség az általános felvilágosításon kívül jogi és munkaügyi tanácsadásban nyilvánul meg. Oktatásuk kiterjed pályázatírásra is, amelynek segítségével – és lakókörnyezetük, a romák életének ismeretével – részt vehetnek majd uniós esélyegyenlôségi programok kidolgozásában – mondja lelkesen Dalnoki József. Az érdekvédelmi és kulturális egyesület pályázatát 2004ben fogadták be a Regionális Fejlesztés Operatív Programba. A 23 hónapos programból 2005 elején négy hónapot jelentett az elôkészítô szakasz, amely során 40 fiatalból választották ki azt a 18-at, akikkel május 19-én megindították Nagykanizsán a képzéseket. A fiatalok kiválasztásában a rátermettségen kívül szerepet játszott az is, hogy lakóhelyük az a 15 település, amely a körülöttük levô falvak közt alközpontokká válnak, s így összesen 73 településen fejhetik ki tevékenységüket. – Szeptembertôl négy hónapig tartott a közösségfejlesztô képzés, heti három napon át, a hét két napján pedig terepgyakorlaton vettek részt leendô koordinátoraink. Ezalatt közösség- és szervezetfejlesztést, pályázatírást, konfliktuskezelést,
projektmenedzsmentet, felhasználói szintû számítástechnikai ismereteket tanultak. A képzés után ugyanis egy-egy hordozható számítógépet kap mindegyikük, azzal végzik a helyszíneken a munkát. A program 15 hónapig foglalkoztatja majd ôket – mondja az egyesület elnöke, hozzátéve, hogy a tanulással párhuzamosan, azokon a bizonyos kétnapos terepgyakorlatokon már értékes munkát is végeztek a koordinátor-jelöltek. A programban vállaltak része egy felmérés elkészítése is a roma lakosság körében. Dalnoki József 8-10 oldalas adatlapo-
kat mutat, amelyen az identitástól az anyagi helyzetig, a képzettségtôl a lakáshelyzetig sok szempontból felmérik a lakosságot. Azt szeretnék, hogy a programba bevont fiatalok a négy hónapos képzést követôen a kistelepüléseken adjanak tanúságot felkészültségükrôl és humanista hozzáállásukról. Nyújtsanak segítséget mindazoknak – függetlenül attól, hogy romák vagy nem romák –, akik hozzájuk fordulnak segítségért – fogalmazott Dalnoki József.
EU- és hazai támogatás: 64,2 millió forint Projekt összköltsége: 64,2 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. április Fejlesztés helyszíne: Zala megye (Becsehely, Bocska, Esztergályhorváti, Garabonc, Kiscsehi, Letenye, Murakeresztúr, Muraszemenye, Nagykanizsa, Orosztony, Pusztamagyaród, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár) 9
Harminc nônek segít az alapítvány Harminc nônek nyújt lehetôséget a munkaerôpiacra való visszatérésre az a program, amelyet a füzesgyarmati Ösvény Esélynövelô Alapítvány indított májusban. A másfél éves képzés során a résztvevôk gyógymasszôrnek, illetve szociális asszisztensnek tanulnak.
A füzesgyarmati Ösvény Esélynövelô Alapítvány uniós támogatással azokat a nôket kívánja segíteni, akik harmonikus családi élet mellett szeretnének igényes munkát végezni, karriert építeni és érvényesülni. A „Mi nôk is állást keresünk” címû, 2005. május 1. és 2006. augusztus 31. között megvalósu-
„A karitatív szervezeteknek, alapítványoknak, családsegítô szolgálatoknak egyre több képzett szociális munkásra van szükségük!”
CSONTOSNÉ LAKATOS GABRIELLA
10
ló program célcsoportja a gyesen, gyeden vagy gyeten lévô kisgyermekes nôk, munkahelyüket gyermekvállalás miatt elvesztôk, kiszolgáltatott helyzetükön változtatni akarók – mondta Makra Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke. A programot lebonyolító konzorcium tagjai az Ösvény Esélynövelô Alapítvány, a Gara Hotel, Gara Mozgás Centrum Gyógyászati Központ, a Békéscsabai Regionális Képzô Központ, illetve a Regionális Tudáshálózatért Alapítvány. Az egész sárréti térségre kiterjesztett program tárgya: gyógymasszôr és szociális asszisztensképzés kisgyermekes édesanyák részére. A program célja piacképes, akár hivatásszerûen ûzhetô szakmát nyújtani sajátos felnôttképzési módszerekkel, kiegészítô szolgáltatásokkal. A programot eredetileg 10-10 fô részére tervezték, de a gyógymasszôrök iránt ennél nagyobb munkaerô-piaci igény mutatkozott, amely az induló létszámot – az eredeti költség mellett – 18 fôre változtatta. Szociális asszisztensnek 12-en kezdtek tanulni. Az együttmûködô önkormányzatok vállalták a szociális munkások szakmai gyakorlatának lebonyolítását, a Gara Mozgás Centrum gyógyászati részlege pedig a masszôrök gyakorlati képzését szervezi. Igen magasak a követelmények a programban résztvevôkkel szemben. A választott szakterülethez szükséges a személyes vonzódás, az egészségügyi alkalmasság, a mentális eltökéltség, és elengedhetetlen a rendszeres tanulásra való hajlandóság.
A résztvevôk cserébe piacképes szakmát, a tanulás idôtartamára képzési támogatást, ingyenes tankönyveket, utazási és gyermekelhelyezési támogatást kapnak. A program részét képezi a hallgatók munkába állásának segítése. A gyógymasszôrök a záróvizsgáig leendô munkahelyükön gyakorolhatnak, bizonyíthatnak, kapcsolatokat építhetnek. Speciális szaktudásuk akár egy jól mûködô vállalkozás alapjait is képezheti, különösen akkor, ha a gyógyturizmus fejlôdése töretlen marad. A karitatív szervezeteknek, alapítványoknak, családsegítô szolgálatoknak egyre több képzett szociális munkásra van szükségük, sokan szívesen fizetnék meg az idôs szüleikrôl való gondoskodást. Adott a lehetôség a szociális asszisztenseknek is, ha az oklevél megszerzése mellett az önmegvalósítás képességét is sikerül fejleszteniük. Leendô állásuk ma betöltött állás – akár képesítés nélkül –, esetükben a program csak
ahhoz nyújthat segítséget, hogy „kitalálják magukat”, magasabb minôségû teljesítményt kínáljanak fel a munkaerôpiacon. A program háromnegyedének elteltével mindenkinek reális esélye van az elhelyezkedésre. A hallgatók egy részét a volt munkahelye visszavárja, a többieket egyházi, alapítványi, önkormányzati helyekre ajánlják majd. Makra Péter a sikeres programban kiemelte Bere Károly projektfelelôs, szociálpolitikus, valamint Csontosné Lakatos Gabriella nonprofit ügyintézô szerepét is. A kuratóriumi elnök mottóként a következôt fogalmazta meg: „Ha nem tetszik, amit a (munkaerô)piac kínál, növeljük magunk a kínálatot! Akár úgy is, hogy megmondjuk felnôtt fejjel is, mik szeretnénk lenni! Találd ki, készülj fel, valósítsd meg!”
FÜZESGYARMAT
EU- és hazai támogatás: 30 millió 600 ezer forint Projekt összköltsége: 30 millió 600 ezer forint A projekt befejezésének dátuma: 2006. augusztus 31. Fejlesztés helyszíne: Füzesgyarmat 11
Job(b) a nôknek vállalkozói klubban Mit gondolhat az ember egy nôi klubról? Ott biztosan lehet egy jó kévét vagy teát inni, aprósüteményt majszolni, s közben izgalmas dolgokról tereferélni. A Job(b) a nôknek! elnevezésû – a szójáték az angol job, azaz munka szót is magában rejti – program keretében természetesen erre is van lehetôség, de a cél egy stabil nôi vállalkozói klub kialakítása Hajdú-Bihar megyében.
Akik az elsô pillanattól kezdve részt vesznek a programban, azok már a „saját gyermeküknek” érzik azt, hiszen tapasztalják, hogy folyamatosan az ô igényeik szerint alakul –
„Volt olyan vállalkozó hölgy, aki egy itt megismert társának munkát adott, és vannak, akik közösen fognak vállalkozásba.”
KARIKÁS BEÁTA
12
mondta el Karikás Beáta projektvezetô, aki egyébként a programgazda debreceni Lépéselôny Egyesület elnöke. A klubtevékenységet csapatépítô – kommunikációs, önismereti és személyiségfejlesztô – tréning elôzi meg, ahol megismerik egymást, összeszoknak az emberek, s már úgy érkeznek a klubba, hogy nem idegenek egymás számára, sôt jó ismerôsök, esetleg barátnôk is lettek. Az elsô klubfoglalkozást 2005 októberében 15-20 hölgy részvételével tartották. A rendszeres látogatók létszáma december közepére 43-ra gyarapodott, s a cél összesen 120 ember bevonása a programba. Ma már öt kör
mûködik a klubban. A Praxis kör célja a vállalkozói tapasztalatátadás: foglalkoznak például a vállalkozási ötletek megvalósíthatóságával, az üzleti stratégiával és tervvel, a reklám, a marketing, a logisztika kérdéseivel, a tôkeszerzés lehetôségeivel, számviteli és jogi ismeretek szerzésével. A Szakma körben az egyes szakterületekre vonatkozó legfrissebb információkat cserélik ki egymással a hölgyek, s ennek jegyében a szakmai információforrások használatát is gyakorolják. Az Informatikai klub elsôsorban az internetes ügyintézés rejtelmeivel ismerteti meg a résztvevôket. Folyamatosan figyelik a pályázati lehetôségeket, s a legfrissebb adózási tudnivalókat. A Nyelvi klub két csoporttal – kezdô és haladó szinten – mûködik. A projekt futamideje alatt három – egymásra épülô – képzési modult indítanak. A heti egy alkalommal zajló oktatások egyenként két-három hónapon át tartanak, vizsgával. Az elsô modulban általános vállalkozási ismereteket kapnak a résztvevôk, a másodikban az üzleti tervezés rejtelmeivel ismerkednek, a harmadik modul pedig a már megszerzett vállalkozói ismeretek gyakorlati alkalmazásával, valamint a képességek fejlesztésével foglalkozik. Ez a képzés teljesíti ki a programnak azt a törekvését, hogy ismerjék fel, milyen készségek, képességek birtokában lehetnek sikeres vállalkozók, hogyan alkalmazkodhatnak minél jobban a gazdasági, jogi és társadalmi környezethez. A végsô cél az, hogy a projekt zárása után fennmaradjon a nôi vállalkozói klub – melynek anyagi alapjait is remélhetôleg sikeres vállalkozásaik révén maguk a klubtagok teremtik majd meg –, a szakmai hátteret pedig továbbra is a Lépéselôny Egyesület kívánja adni. – A továbblépésre van igény, mert sok nô számára szinte ez az egyetlen lehetôség, hogy saját mozgásterét megtalálja. Több
együttmûködés is született már a klubtagok között. Volt olyan vállalkozó hölgy, aki egy itt megismert társának munkát adott, vannak, akik közösen fognak vállalkozásba, s más üzleti kapcsolatok is alakulnak – mondta el Karikás Beáta, aki a nagyon pozitív fejlemények ellenére kifejtette: a vállalkozóvá válni kívánó hölgyek üzleti sikereit természetesen a klub nem tudja garantálni, de segít nekik, hogy sikeres vállalkozóvá váljanak. A támogatott résztvevôk számára ingyenes a projekt. Feltétel, hogy legyen érettségijük, valamilyen szakképesítésük, legyenek vállalkozási szándékaik vagy vállalkozási kapcsolataik.
DEBRECEN
EU- és hazai támogatás: 13,5 millió forint Projekt összköltsége: 13,5 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. május 31. Fejlesztés helyszíne: Debrecen 13
„Kiugrás” képzési és foglalkoztatási program Hátrányos helyzetû emberek alternatív munkaerô-piaci képzésére és foglalkoztatására vállalkozott a Kunszentmiklósi Szülôk Egyesülete és partnere, a Közösségi Információs Térség Alapítvány. Programjuk célja 27 hátrányos helyzetû ember képzéssel egybekötött foglalkoztatása Kunszentmiklóson és kistérségében, valamint a projekthez kapcsolódó szervezetfejlesztés.
A szervezetfejlesztés célja a menedzsment, az adminisztráció és a forrásteremtés hatékonnyá tétele. Ennek megfelelôen fôbb tevékenységeik: részletes helyzetfeltárás, célmeghatározás, önértékelés, a vezetés professzionálissá tétele, az innová-
„A programban résztvevôk versenyképes szakmához jutnak, amely segíti elhelyezkedésüket a munkaerôpiacon.”
JÓZANNÉ SIPOS ETELKA
14
ció serkentése, alkalmazkodás a változó környezethez, tudásbôvítés, az együttmûködés erôsítése, a forrásteremtés támogatása, az adminisztráció gyorsítása, szupervízió. A szervezetfejlesztés során 8 fô vett részt a folyamatban, ezzel is nôtt a szervezet szakmai színvonala, ami lehetôvé tette, hogy az együttmûködés a térség civil szférájának meghatározó tagjává váljon. A munka 2004 februárjában kezdôdött el. A program célkitûzései a hátrányos helyzetû, köztük roma munkanélküli emberek tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének elôsegítése, valamint az alacsony iskolai végzettségûek számára a lehetôség megteremtése az állam által elismert szakképesítés megszerzésére. 2004. május 1-jén 27 fô kezdhette meg a munkát és egyben a tanulást is. Célcsoportjukat az alacsony iskolai végzettségû vagy elavult szakképesítéssel rendelkezô munkanélküliek alkották. A kiválasztási folyamatban a helyi kisebbségi önkormányzat segítségét is igénybe vették. A programban partnerként bevonták a Kunszentmiklósi Fogyatékosokért Alapítványt, amely a kiválasztásban is nagy segítséget jelentett. A programban 12 férfi és 15 nô vett részt, s közülük 23-an szereztek végzettséget. A program elemei közé tartoztak az újratanulásra felkészítô, képzéssel egybekötött foglalkoztatások, a folyamatos pszichoszociális támogatás, a foglalkoztathatóság szempontjából fontos kulcsképességek fejlesztése, valamint az elhelyezés az elsôdleges munkaerôpiacon.
A képzés sajátossága, hogy speciális tananyaggal, pszichológus, fejlesztô pedagógus, szociális munkás szakemberek segítségével minimálisra csökkentették a képzésbôl való lemorzsolódást. Három képzésük közül a 10-10 fôs kômûves-, illetve számítógép-kezelôi képzést sikerrel zárták. A kertimunkás-képzés viszont újra indul kiegészített csoporttal, mert a nyolc osztályt nem végzettek közül kevesen tudnak munkában lépni, még szakemberek segítsége mellett is. Bár a munkában kevés ember állt helyt, az ô szerzôdésüket szívesen meghosszabbították.
KUNSZENTMIKLÓS
EU- és hazai támogatás: 80 millió forint Projekt összköltsége: 80 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. november. 11. Fejlesztés helyszíne: Kunszentmiklós és kistérsége 15
Együttmûködô nôi vállalkozók hálózata A nemzetközi és hazai tapasztalatok és tanulmányok azt mutatják, hogy a vállalkozó nôk meghatározó része tôke nélküli vagy igen szerény anyagi lehetôségekkel rendelkezô önfoglalkoztató, illetve kényszervállalkozó, aki napi nyolc óránál is többet tölt vállalkozásával, miközben ôrlôdik hagyományos családi szerepe és munkája között.
A nôk késôbbi életkorban fognak önálló vállalkozásokba, mint a férfiak: gyakran csak 35-45 éves kor között kezdenek.
„A projektben nagy szerepe van annak, hogy egymással együttmûködô nôi vállalkozói körök jöjjenek létre.”
CSAPÓ IDA
16
Az idôsebben kezdô nôk vállalkozásai sikeresebbek, köszönhetôen élettapasztalatuknak, kapcsolati tôkéjüknek, elmélyültebb szaktudásuknak. A vállalkozni szándékozó nôk fele sem megrendelésekkel, sem vevôkörrel nem rendelkezett induláskor, nem voltak vállalkozási ismeretei. Alig egyötödük vett részt szervezett vállalkozóképzô programokban. A vállalkozó, illetve a vállalkozni szándékozó nôknek tehát szükségük van speciális tréningekre és hálózatépítésre. Ez vezérelte a MINôk Egyesületét és annak pályázatíróját, Csapó Idát – aki maga is egyéni vállalkozó –, hogy 2004-ben európai uniós támogatást
igényeljen a Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program pályázatán a vállalkozó nôk ismeretbôvítésérôl és hálózatépítésérôl szóló elképzeléseikhez. – A program indulásakor pályázati felhívást tettünk közzé a vállalkozó, illetve a vállalkozni szándékozó nôknek – mondta Csapó Ida. – Az augusztus végi határidôre több mint 170 jelentkezés futott be, s végül csaknem 120 nô kapcsolódott be a projektbe. Öt vidéki helyszínen indult csoport: Hódmezôvásárhelyen, Jászfényszarun, Mezôkövesden, Szegeden és Székesfehérváron. A résztvevôk számára a képzés tandíjmentes, a tanácsadás és a kiegészítô szolgáltatás ingyenes. A program célja a mûködô, illetve induló nôi vállalkozások támogatása személyre szabott szolgáltatásokkal, átfogó kommunikációs tevékenységgel, valamint a vállalkozó, illetve vállalkozni szándékozó nôk megerôsítése szakmailag meglévô vagy tervezett vállalkozásaik önértékelésével, vállalkozási ismereteik bôvítésével. A projektben nagy szerepe van annak, hogy egymással együttmûködô nôi vállalkozói körök jöjjenek létre helyi, regionális és országos szinten, továbbá üzleti célú együttmûködések, partnerségek alakuljanak ki. A program keretében a képzett, vállalkozást vezetô nôk, illetve a vállalkozás indítását tervezô nôk hálózatba tömörülhetnek, és ennek eredményeként tapasztalataik átadásával, szorosabb szakmai és emberi együttmûködéssel nagyobb erôvé válnak a vállalkozói szférában. 2005-ben havi egy képzési napon valamennyi résztvevô elmélyülhetett a következô témákban: vállalkozó nôi önisme-
ret, EU-alapismeretek, marketingismeretek. 2006-ban a fôbb képzési témák: adó- és pénzügyi, jogi ismeretek, közösségi vállalkozás, e-business, pályázatírás. A képzés végére, 2006. június 15-ére a résztvevôknek üzleti tervet kell készíteniük. Ezt a projekt szakemberei oktatással, kiscsoportos tanácsadással, egyéni mentorálással és végsô írásos értékeléssel segítik. A programot sikeresen befejezô vállalkozó, illetve vállalkozni szándékozó nôk tanúsítványt kapnak. 2006 nyarán a program kedvezményezettjei e-learning segítségével mélyíthetik tovább tudásukat, majd 2006 szeptemberében zárókonferenciával fejezôdik be a program.
MEZÔKÖVESD JÁSZFÉNYSZARU
SZÉKESFEHÉRVÁR
BUDAPEST
HÓDMEZÔVÁSÁRHELY SZEGED
EU- és hazai támogatás: 15,3 millió forint Projekt összköltsége: 15,3 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. június 15. Fejlesztés helyszíne: Budapest, Hódmezôvásárhely, Jászfényszaru, Mezôkövesd, Szeged, Székesfehérvár 17
A sikeres munkaerô-piaci integrációért A Konszenzus Alapítvány Heves Megyei Szervezete kiemelten közhasznú szervezet, 1997-tôl végez széles körû tevékenységet a szociálpolitika, a szociális munka fejlesztése, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásának elôsegítése, valamint a szociálpolitikában érdekelt állami, önkormányzati és civil szervezetek együttmûködésének fejlesztése érdekében.
A szervezet által kidolgozott, komplex és integrált módszer figyelembe veszi a kliensek sajátos egyéni képességeit,
„Ingyenes számítástechnikai tanfolyamot szervezünk, a tanulók, továbbtanulók pedig korrepetálást kérhetnek.”
JÉKLI SÁNDOR
18
végzettségét, tapasztalatait, és egyéni szolgáltatásokat nyújt, amelyek középpontjában egy fejlesztési folyamat áll a sikeres munkaerô-piaci integráció, reintegráció érdekében. Erre a módszerre épül az a projekt is, melyre a Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program keretébôl több mint 78 millió forintos, nagyrészt európai uniós támogatás nyert el a Konszenzus Alapítvány Heves Megyei Szervezete. A program a Perspektíva nevet viseli, célcsoportját pedig az Egerbôl, valamint a környezô 21 településrôl érkezô, elsôsorban 25 év alatti vagy 45 év fölötti tartós munkanélküliek adják. Külön figyelmet fordítanak a speciális élethelyzetû – leszázalékolt, volt szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg vagy éppen büntetett elôéletû – munkavállalói korú, de állással nem rendelkezô ügyfelekre is. A projekt 2005 januárjában indult, és összességében 18 hónap idôtartamú. Az alapítvány 8 fôállású munkatársa mellett iskolák, képzôintézmények, kisebbségi önkormányzatok, családsegítô és gyermekjóléti intézmények munkatársai, valamint pszichológus, pályaorientációs szakember, roma közösségfejlesztô is segíti a minél szélesebb körû szolgáltatást, illetve azt, hogy a valóban rászorulókhoz eljussanak az információk. Munkatársaik az egri bázisirodán kívül jelenleg 3 településen – Kerecsenden, Szomolyán és Verpeléten – heti rendszerességgel kihelyezett ügyfélfogadást is tartanak. A
Perspektíva-projekt egyik sajátossága, hogy a programba bekerülôk a fejlesztési szakaszban – tehát amíg a munkavállalásra, továbbtanulásra, szakmaszerzô képzésre felkészítés folyik – ösztöndíjat kaphatnak. – Az eltelt 11 hónap alatt több mint 210 fô számára nyílt lehetôség belépni a projektbe – ismerteti Bene Balázsné programvezetô –, 65 százalékuk roma származású, többségükben alacsony iskolai végzettségûek. Közülük november végéig 92 fô került képzésbe vagy vállalt tartósan munkát. A rendkívüli igényt mutatja, hogy eddig közel 400 fô kereste fel a programirodát. Számukra az alapítvány munkaerô-közvetítô irodájának adatbázisa is rendelkezésre áll, valamint igénybe vehetik a teljes infrastruktúrát: telefonálhatnak, elkészíthetik önéletrajzukat, hozzáférhetnek az internethez. Azok számára, akik még nem értenek a számítógéphez, ingyenes számítástechnikai tanfolyamot szerveznek, a tanulók, továbbtanulók pedig korrepetálást kérhetnek, amelyhez a helyi fôiskola hallgatóit vonták be. A Perspektíva-projekt minden szolgáltatása ingyenes, nemcsak a munkavállalóknak, hanem a munkaadóknak is. A cél, hogy a program végére minimum 40 fô szakmát szerezzen és ebben elhelyezkedjen, illetve hogy minimum 60 fô tartósan, legalább fél évig folyamatosan – és legálisan – munkát vállaljon és végezzen. A projekthez kutatási elem is kapcsolódik a munkaadók bevonásával, amely a munkaerô-piaci készségigényeket szándékozik felmérni, ezzel is azt célozva, hogy a program folytatásához minél pontosabb képet kapjanak az elvárásokról és lehetôségekrôl.
EU- és hazai támogatás: 80 millió forint Projekt összköltsége: 88 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. június 30. Fejlesztés helyszíne: Heves megye 19
Munkanélküli fiataloknak nyújtanak segítséget A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programjának (HEFOP) keretén belül alternatív szolgáltatási program megvalósítását tûzték ki célul Salgótarjánban. A program céljai között szerepel a többszörösen hátrányos helyzetû roma lakosság lehetôségeinek javítása is, ezért a bevont emberek között jelentôs arányban, mintegy negyven százalékban képviseltetik magukat a romák.
– A szakképzetlen, regisztrált és nem regisztrált munkanélküli fiataloknak, fogyatékkal élô vagy megváltozott munkaké-
„A program céljai között szerepel az olykor többszörösen hátrányos helyzetû roma lakosság lehetôségeinek javítása is.”
URAMECZ JÁNOS
20
pességû embereknek nyújtunk segítséget helyzetük javításához – jelentette ki Uramecz János, a projekt vezetôje. A projekt gesztora, a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítôk Egyesülete, a program megvalósításában részt vevô konzorciumi partnerei pedig a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselôk és Szószólók Szövetsége, a József Attila Mûvelôdési Központ, a Salgótarjáni Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, valamint a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztô Egyesület. A program találó címet kapott: Lépésrôl lépésre. Az akció 2005. február elsején kezdôdött és 2006 nyarán fejezôdik be. Célja nemes: a munkanélküliség csökkentése és a hátrányos helyzetû emberek foglalkoztathatóságának javítása Salgótarjánban és kistérségében. Ennek érdekében a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítô Egyesülete százötven személyt, köztük nyolcvan, 16 és 25 esztendô közötti fiatalt, ötven fogyatékkal élô embert, valamint húsz tartósan munkanélkülit vont be a programba. Azt szeretnék elérni, hogy legalább ötven embert képezzenek és huszonötöt munkába helyezzenek, vagyis visszavezessék ôket a munka világába. – A program céljai között szerepel az olykor többszörösen hátrányos helyzetû roma lakosság lehetôségeinek javítása is – folytatta Uramecz János projektmenedzser –, ezért a bevont emberek között jelentôs arányban, mintegy negyven százalékban képviseltetik magukat a romák. A megvalósítás során a
nôket nagyjából ötven százalékban vonják be, mivel a program célcsoportjába tartozó hölgyek fokozottabban hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztatottság terén. A résztvevôk számára az információszolgáltatáson túl mentori támogatást nyújtanak, a személyre szóló fejlesztéshez, a képzésbe és munkába helyezéshez, a felzárkóztatáshoz, a hiányzó ismeretek pótlásához adnak segítséget, valamint pályaorientációs foglalkozásokat és különféle tanácsadásokat szerveznek. A programban részt vevôknek lehetôségük van arra, hogy bekapcsolódjanak zenei, táncos és kézmûves tevékenységekbe, többnapos intenzív, bentlakásos fejlesztésbe, mivel a mûvészet eszközét felhasználva könnyebb
javítani a kommunikációs és együttmûködô képességeken. A projekt eddigi eredményei a számok tükrében: a bevontak száma 215 fô, közülük a nôk aránya 47, a romák aránya 44, a fogyatékkal élôk aránya pedig 34 százalékos. A résztvevôknek eddig 30 százalékát munkába helyezték, 21 százalékukat pedig valamilyen képzési programban helyezték el. A programot megvalósító, nyolcfôs stábban három megváltozott munkaképességû munkatárs dolgozik.
SALGÓTARJÁN
EU- és hazai támogatás: 60 millió forint Projekt összköltsége: 64 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. július 31. Fejlesztés helyszíne: Salgótarján és kistérsége 21
Lépésrôl lépésre érnek el eredményt Egyedülálló programot indított útjára a Savorrengi Egyesület munkanélküli fiatalok és környezetük foglalkoztatási problémáinak megoldására, amelyben közösségi facilitátorok segítségével az elmaradott térségekben élô, halmozottan hátrányos helyzetû, illetve roma lakosság esélyteremtését tûzték ki célul. A Roma évtized facilitátorképzése és -foglalkoztatása elnevezésû program megvalósítására a Regionális Fejlesztés Oparatív Programra beadott pályázatukkal 122 millió forint európai uniós társfinanszírozású támogatást nyertek el.
– Ilyen program nemcsak Magyarországon, de Európában sem volt még – mondja Vámosi Gyula, a Savorrengi Egyesület projektmenedzsere. – Brüsszelben az Európai Parlament elnökének is bemutattuk, az Európai Tanács is fontosnak tartja más országokba történô kiterjesztését. A Brüsszelben elsô alkalommal megtartott Roma Diplomáciai Konferencián nagy
„A program elsôdleges célja az elmaradott térségekben élô, halmozottan hátrányos helyzetû, illetve roma munkanélküli fiatalok és környezetük foglalkoztatási problémáinak megoldása.”
VÁMOSI GYULA
22
érdeklôdés kísérte a program ismertetését, több ország is jelentkezett már, hogy szintén megvalósítaná. Mint Vámosi Gyula elmondta: Somogy, Tolna és Baranya megyébôl azokat a munkanélküliséggel az országos átlagnál sokkal inkább sújtott településeket vonták be a programba, amelyekben nemcsak az egyes emberek kerülnek a társada-
lom perifériájára, hanem az egész falu. Ezek az emberek nem rendelkeznek semmilyen végzettséggel, a település infrastruktúrája elmaradott, képtelenek kimozdulni, máshol munkát találni, ezért helyben kell számukra megoldást keresni helyzetük javítására. – A facilitátorok képzésének elsôdleges célja, hogy helyben adják át azt a tudást, amelyet a koordinációs központokban szereztek – folytatja Vámosi Gyula. – A halmozottan hátrányos helyzetû embereket (hajléktalanokat, állami gondozásból kikerült fiatalokat, gyógyult szenvedélybetegeket, börtönviselteket) nem lehet azonnal visszailleszteni a társadalomba, csak lépésrôl lépésre lehet velük eredményt elérni. A roma munkanélküliség csökkentése is helyi kezdeményezésekkel, az integrációt elôsegítô programokkal érhetô el. A program célja az aktív korú, nem foglalkoztatott emberek munkaerô-piaci reintegrációjának elôsegítése új munkahelyek teremtésével, elsôsorban a szociális ágazatban. A nonprofit alapon foglalkoztatott facilitátorok szolgáltatásaira nagy a kereslet a hátrányos helyzetben lévô településeken. A Roma évtized facilitátorok képzése és foglalkoztatása elnevezésû program keretében másfél éven át 48 roma közösségi vezetô képzése és foglalkoztatása valósul meg. A képzés részeként kommunikációs, foglalkoztatási és tanácsadási tréningen vesznek részt, vállalkozói, számítógép-kezelôi ismereteket szereznek, nyelveket – romanit vagy beást, valamint angolt vagy németet – tanulnak.
Részmunkaidôs foglalkoztatásuk 2006 februárjától indult, emellett májustól szakmai továbbképzéseket tartanak részükre. Az elsô kilenc hónapban legjobban teljesítô négy facilitátort a tizedik hónaptól fôállásban foglalkoztatják a projektet megvalósító szervezetek. A programban legjobban teljesítô facilitatornak pedig 2006-ban a Savorrengi Egyesület egy új számítógép-konfigurációt ajándékoz.
EU- és hazai támogatás: 122,7 millió forint Projekt összköltsége: 122,7 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. január Fejlesztés helyszíne: Somogy, Tolna és Baranya megye 23
NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Telefon: 06 (1) 237-4400 Információs kék szám: 06 (40) 2004-94 Honlap: www.nfh.hu Nyomdai elôkészítés: PERJÉSI GRAFIKAI STÚDIÓ KFT. www.perjesi.hu Nyomdai munkák: KOMÁROMI NYOMDA ÉS KIADÓ KFT. Felelôs vezetô: KOVÁCS JÁNOS ügyvezetô igazgató Felelôs kiadó: DR. SZALÓ PÉTER a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke
