Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
A jelenlegi helyzet ●
●
●
A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak sokkal több figyelmet kellene az élőhelyi adottságok felmérésére fordítania
Nagyságrendek ●
Európában 19 csülkös vadfaj fordul elő
●
Létszámuk együttesen legkevesebb 15 millió példány
●
Élő tömegük hozzávetőleg 2/3 milliárd kg
●
Biomassza súlyuk elérheti a 150.000 kg/100 km²-t
●
Helyileg és regionálisan egészen meglepően magas lehet a sűrűségük –
Ausztriában (85000 km²) a becsült állomány összesen 1.26 millió csülkösvad, ami közel 15 állat/ km² sűrűség.
A jelenlegi helyzet ●
Jelentőségük ●
●
● ●
Mind gazdasági, mind a biodiverzitás szempontjából óriási óriási potenciális forrást képviselnek. Évente kb. 5.2 millió csülkös vadat zsákmányolnak, ami 120000 tonna húst jelent => hatalmas energia- és fehérjeforrás
A jelenlegi helyzet ●
Ökológiai jelentőségük ●
●
●
Több százmillió € vadászati bevétel lehetőségét jelentik Felmérhetetlen esztétikai, változatos kulturális értéket képviselnek, minden országnak a saját történeti és vadászati hagyományai szerint.
●
Becsült éves zöld növényzet fogyasztásuk kb. 20 millió tonna
Ezért, nagy hatásuk van az ökoszisztémák más elemeire. Domináns szerepük van a természetes és az ember által kialakított z ökoszisztémák szerkezetének és dimamikájának alakulására. Számos növény-, madár-, és rovartársulás faji összetételét, valamint a természetes és telepített erdők korösszetételét és fizikai szerkezetét is alakítják.
Tények ●
●
Egy Európa – számos gazdálkodási cél
Nem megkérdőjelezhető a tájra gyakorolt hatásuk, Biodiverzitás valamit kulcs-szerepük az ökoszisztémák működésében. Nyilvánvaló, hogy hatékony szakmai politikákra van szükség a csülkös-vad fajok állományainak és az általuk kifejtett hatások kezeléséhez.
● ● ●
●
Legelési nyomás
●
Országok közti eltérések Országokon belüli eltérések Az egyes országokon belül a fajok közötti különbségek Egy faj különböző állományai közötti eltérések 1. példa: Milyen létszámbecslési módszereket használnak?
Egy Európa – számos becslési módszer
Egy Európa – számos becslési módszer
Direkt becslések
Indirekt becslések
Vadászok megfigyelései
Abs
Hullaték kupacok/csomók számolása
Fogás-jelölés-visszafogás (CMR)
Abs
Nyomsávban végzett számlálás
Sávos becsés (line transects) Teljes légi számlálás Nyílt területek számlálása (open hills counts) Etető helyeken végzett számlálás
Abs Abs Abs
Transzektek Megfigyelő helyeken végzett számlálás
Abs
Fényszórós számlálás Hajtásos számlálás
Rel
Havon végzett nyomszámlálás
●
●
Rel Rel
Jelek számlálása
Rel
Rel
Kohort analízis
Abs
Rel
Állatok hangjainak számlálása
Abs
Rel
Szarvas megfigyeléses monitoring
Rel
Rel
Vitális értékek elemzése
Rel
Élőhely minőség nyomonkövetése
Rel
Abs
Nem meglepő, hogy a számos becslési módszer tükrözi a különböző gazdálkodási célokat Meglepő, hogy a legtöbb országban olyan módszereket használnak, amik az abszolút létszámot vagy sűrűséget becslik, miközben ilyen adatokra az adott gazdálkodási célok eléréséhez nincs is szükség Úgy tűnik, hogy az állatok számlálására valamilyen belső késztetésünk van
Rel
Abs
Finn háromszög (Wildlife triangle)
Rel
Egy Európa – számos gazdálkodási cél
Egy Európa – számos gazdálkodási cél ●
Abs
●
Európa nagy részében a csülkös fajokkal való gazdálkodás céljai valamilyen formában kötődnek valamilyen más társadalmi szektor céljaihoz, mint pl. a mezőgazdaság, erdészet, vagy közlekedés
●
”a fenntartható gazdálkodás érdekében ...”
●
Ezek után még meglepőbb, hogy csak kevés olyan ország van, amely a nagytestű fajok állományai által biodiverzitás más fajtáiban okozott hatások mérésére alkalmas lenne
Egy Európa – számos gazdálkodási cél ●
Következtetés ●
●
Majdnem minden európai országban tudják, hogy a számlálási módszerek alkalmatlanok a célok elérésére!! Ezért, gyakran a csülkös vaddal való gazdálkodás gyakran csak az idő, pénz és az munka felesleges fecsérlése
Az állományfelmérési módszerek alkalmatlansága és azok hatásai a vadlétszámokra és a vad hatásaira ●
●
●
A csülkös vad állományának abszolút létszámát rendkívül nehéz (lehetetlen) pontosan felmérni A pontos létszám becslését egyetlen európai országban sem tudták megoldani A gazdálkodás szinte mindig régi és nem bizonyított hatékonyságú módszereken alapul, így nem csoda, hogy azok gyakran nem tudnak semmilyen valós és igazából reális számot szolgáltatni az állományok méretéről vagy trendjéről
Az állományfelmérési módszerek alkalmatlansága és azok hatásai a vadlétszámokra és a vad hatásaira
Négy lehetőség
●
Módszerek ● ●
●
Egyszerű és ellenálló (robusztus) legyen, Olyan legyen, ami felesleges bonyolultság nélkül, gazdaságosan szolgáltat adatokat Nagy léptékben is elfogadható pontossággal alkalmazható.
A: torzítatlan és pontos; b: torzítatlan, de nem pontos; c: torzított, de pontos; d: torzított és pontatlan
Az állományfelmérési módszerek alkalmatlansága és azok hatásai a vadlétszámokra és a vad hatásaira ●
Módszerek ●
●
●
Legyenek könnyen használhatók, de legalábbis a vadászok, vadgazdák, vadőrök és a földtulajdonosok könnyen megértsék őket Tegyék lehetővé, hogy a rájuk alapozott döntések átláthatók és mindenki számára érthetők legyenek. Az állomány felmérésekben való részvétel ennek a folyamatnak fontos része lehet.
A hangsúly a közvetett módszerekre helyeződik át
A szarvasfélék megfigyeléseken alapuló monitoringja
Rel
Az állomány vitális rátáinak vizsgálata
Rel
Élőhely minőség felmérésén alapuló módszerek
Rel
Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás ●
●
●
Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás
A gyakorlati gazdálkodóknak elvárásokat és célokat kell meghatároznia.
A kiválasztott ökológiai indikátorok időbeni változásai számszerűsíthetők és az előzetesen meghatározott célokhoz hasonlítható.
●
Ezeket az állatok teljesítményére, az állomány produktivitására és az élőhely minőségére kell alapozni.
Értékelhető, hogy a vadászati nyomás elég nagy vagy nem.
●
Ez a megközelítés magában foglalja: – – –
Ezek alapján lehet az új lelövési kvóták révén a gazdálkodási döntést számszerűsíteni és a korábban meghatározott célok irányába haladni.
●
Az egyedi teljesítmények változásainak éveken át való nyomon követését (monitoring) Az állomány jellemzők változásainak éveken át való követését (monitoring) Az élőhely minőségének és/vagy a növényevők élőhelyre gyakorolt hatásának vizsgálatát.
Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás ●
●
Ez a folyamat nagyon hasonló az alkalmazkodó gazdálkodás (adaptive management) modelljéhez Az alkalmazkodó gazdálkodás során ●
●
●
folyamatosan adatokat gyűjtenek a rendszernek a gazdálkodási beavatkozásra adott válaszairól és ezeket az információkat a jobb biológiai megértésére és a jövőbeni döntések megalapozására használják fel.
Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás ●
●
●
●
Európában érdemes lenne bizonyos tevékenységeket egységesíteni – de legalább tanulni egymás korábbi hibáiból. Ehhez jobban ismerni kell egymás gazdálkodási gyakorlatát Egymás jobb ismeretében alkalmasabb nemzeti gazdálkodási stratégiákat lehet kidolgozni. Összehangolt európai megközelítéseket lehet kialakítani, amely megerősíti a természet megőrzését és az egészséges környezet fenntartását Európában.
Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás ●
A csülkös vadfajokkal való gazdálkodásnak előnyös ez a megközelítés ●
A populáció-környezet rendszer monitorozása révén,
●
A több és jobb minőségű adat gyűjtése következtében,
●
Amihez a vadászokat ösztönözni kell a bennük való részvételre.
