Egységes Európa? A jelenlegi helyzet: Magyarország. A jelenlegi helyzet: a világ. Erõs Adrienn. Európai számviteli harmonizáció 1

Erõs Adrienn

Nemzetközi számvitel 1. ea ea..

A jelenlegi helyzet: Magyarország A hazai szabályozás Többszintû: számviteli törvény és kormányrendeletek Összhangban(!?) van más jogszabályokkal (pl. adótörvények) Kevéssé rugalmas Kapcsolat a gyakorlattal: számviteli politika, belsõ szabályzatok

u

A számvitel nemzetközi gyakorlata napjainkban Dr. Pál Tibor

A jelenlegi helyzet: a világ

u

u u

EU direktíva

IAS

US GAAP

A nemzetközi gyakorlat jellemzõi (kiindulási pontok): - normarendszerek létezése - változások az integráció miatt - új jelenségek és azok hatása

Nemzetközi standardok

Fõ számviteli rendszerek u

u

u

Az Európai Unió számviteli irányelvei - keretszabály IAS - Nemzetközi számviteli standardok – elvekre alapozott szabályok USA--GAAP - Az Amerikai Egyesült USA Államok általánosan elfogadott számviteli alapelvei – szabályokra alapozott modell

Egységes Európa? u

Európai számvitel

? Nem létezik!

Európai számviteli harmonizáció

Easy PDF Creator is professional software to create PDF. If you wish to remove this line, buy it now.

1

Erõs Adrienn

Az európai számvitel sajátosságai: a kontinentális európai és az angolszász számviteli filozófia

Jogrendszer

Az eltérések fõbb okai 1. történelmi fejlõdés 2. jogi háttér u jogrend u szabályozás kerete 3. tõkepiac u finanszírozás u információk közzététele 4. adózási rendszerek 5. könyvvizsgálók szerepe

A számvitel szabályozási kerete Kontinentális európai országok:

Kontinentális Angolszász országok: európai országok: • a római kodifikált jogon (code law) alapul • deduktív levezetési módszer (általánosból az egyedire)

u

• precedensjog, a bírói jogalkotásból építkezik: • induktív módszerrel egyedi esetekbõl (case law) kiindulva

J J J

Angolszász országok

Kontinentális Európa

A tõkepiacok jelentõsége a vállalatfinanszírozásban

családi és banki finanszírozás

u

u u

Angolszász országok: u

u

tõkepiaci kockázat vállalása

hitelezõk érdekeinek védelme az óvatosság elvének túlhangsúlyozás)

privát szakmai szervezetek standard-ek, értelmezések, ajánlások gyakorlathoz közelebb álló, rugalmasabb

Az információk közzététele u

Befektetõk érdekeinek védelme

a beszámolás: kormány céljai, az adóztatás kereskedelmi kódexben, társasági jog keretében (No., Au., Fro., Ho.)

Angolszász országok:

• törvények, rendeletek a • általános szabályok meghatározók (common law)

A finanszírozás eltérései

számviteli törvények és rendeletek

tõzsdék, a(z intézményi) befektetõk szerepe releváns, a befektetési döntést megalapozó információk (decision usefulness), valós információk igénye ⇒ fair presentation

Kontinentális európai országok: u u u

kevesebb információ nyilvánosságra hozatala adómegfontolások igaz és valós kép torzul



2

Erõs Adrienn

Az óvatosság elve

A számvitel és az adózás kapcsolata Kontinentális európai országok: u

u u u

az adóalapot a számviteli eredménybõl kell levezetni (irányadóság elve) adóalap minimalizálása az adótörvény normatív értékeinek alkalmazása egyszerûsítési cél

Három csoport: u u u

nagyon erõs kapcsolat: No, Ol, Port, Mo. erõs kapcs. : Fr, Sp, Finno, Au, Belgium Gyenge kapcsolat: Nagy-Britannia, Írország

Kontinentális európai országok: u u

óvatosság: alapvetõ szabály realizációs elv: v elfogadott teljesítés v sokszor a megfizetéshez kapcsolják

Angolszász országok: u u

óvatosság: alacsonyabb szintû alapelv az igaz és valósághû kép (fair presentation) bemutatását nem sértheti

A könyvvizsgálók szerepe

Az elszámolásban és az értékelésben fennálló különbségek hatása

USA, Egyesült Királyság, Hollandia:

Az angolszász országok számvitele általában • pozitívabb eredményt • magasabb eszközértéket • alacsonyabb céltartalékcéltartalék-képzést eredményez, mint a kontinentális európai országok számvitele, Az óvatosság elvének háttérbe szorulása miatt

u u u

könyvvizsgálói kamarák/szervezetek: XIX. sz. tagok száma jelentõs jelentõs szerep a számvitel szabályozásában

Kontinentális európai országok: u u

könyvvizsgálói kamarák/szervezetek: 1930- as é interpretációk, ajánlások

A számviteli nyereség az egyes országokban alkalmazható elszámolási módszerek függvényében Ország Belgium Németo. Spanyolo. Franciao. Olaszo. Hollandia Anglia

Max legvalószínûbb Min 193 135 90 140 133 27 192 131 121 160 149 121 193 174 167 156 140 76 194 192 171

IAS-- Nemzetközi Számviteli Standardok IAS u

IASC, 1973 Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (késõbb IASB)

u

Független magántestület

u

104 országból 143 tagszervezete van

u

Több alternatív megoldást kínál, másképp nem tölthetne be integráló szerepet



3

Erõs Adrienn

US--GAAP US

Nemzetközi számvitel

Alkalmazása kötelezõ az amerikai, kanadai, ausztrál és

2. ea ea..

Az Amerikai Egyesült Államokban Általánosan Elfogadott Számviteli Elvek u

japán tõzsdéken jegyzett vállalkozások számára és sok

A számvitel az Európai Unióban

európai országban is elfogadják u

Elõírásai nagyon részletesek, sok kiskaput, kivételt tartalmaznak („kreatív számvitel”)

u

A közelmúlt botrányai (ENRON) ráébresztették a

Dr. Pál Tibor

hatóságokat, hogy változtatni kell (elvi alapok a részletszabályozás helyett)

Az Európai Unió számviteli harmonizációja

Az EU számviteli szabályozása Az EU a társasági jog keretében foglalkozik a beszámolási kötelezettséggel Direktíva / irányelv: u Másodlagos jogforrás u A jogharmonizáció legfõbb eszköze u Csak az elérendõ célokat határozza meg, a megvalósítás módját a tagállamokra bízza

u u u

EGK alapító szerzõdése (1957. 03. 25) elsõ lépések: az 1960-as években Probléma 1973. után Nagy-Britannia és Írország csatlakozásával u Az angolszász és a kontinentális európai rendszer közti ellentétek u

számos választási lehetõség

A számvitelt szabályozó irányelvek u

Szabályozási szintek az Európai Unióban

u

u

1.Számviteli 2. Rendelet irányelv

u

u

4. Ajánlások 3. Az EU Bizottság közleménye

u

1.sz. irányelv (1968.09.03.) a nyilvánosságra hozatalról 4. sz. irányelv (1978.07.25.) a tõketársaságok éves beszámolójának és az üzleti jelentésének tartalmi és formai szabályozásáról 7. sz. irányelv(1983.06.13) irányelv a tõketársaságok konszolidált éves beszámolójáról 8. sz. irányelv (1984.04.10.) a számviteli dokumentumok törvényes könyvvizsgálatának elvégzéséért felelõs személyek mûködésének engedélyezésérõl Irányelv a közkereseti társaságokról (1990.11.08) Irányelv (1990.11.08.) a középvállalatok egyszerûsített éves beszámoló készítési kötelezettségérõl

Az elõírásokat nem kötelezõ szó szerint átvenni, de ezekkel ellentétes nemzeti szabályozást nem lehet kialakítani



4

Erõs Adrienn

Az irányelvek tartalma, jellemzõi

A negyedik irányelv célja

-a beszámolókészítés szabályozása fejezetekre bontva (általános elõírások, a részek kötelezõ tartalma, kiemelt feladatok részletezése

u u

- a beszámolókészítési kötelezettség alanyai (felelõsség, kapcsolatok, mentességek)

u

u

- alapelvek az egyes mérlegtételek értékelésével kapcsolatban (a megbízható és valós kép biztosítása érdekében)

Javítani a pénzügyi beszámolók összehasonlíthatóságát minimális követelményeket megfogalmazásával. Nem célja a teljes harmonizálása, egységes közösségi számviteli szabályok létrehozása, Cél az igaz és valós kép bemutatása. Ha ez nem biztosítható önmagában a direktíva elõírásainak való megfeleléssel, akkor további információkat kell pótlólagosan benyújtani. Abban az esetben, ha az elõírások követése ellentmondana az igaz és valós kép elvének, az elõírásoktól el kell térni. Az eltérést a kiegészítõ mellékletben indokolni kell, és be kell mutatni az eltérés hatását.

- választási lehetõségek (tételek elhelyezése, értékelési módok) - egyszerûsítési feltételek (kis- és közepes vállalkozások) - a beszámoló nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos elvárások

26

A hetedik irányelv célja u u

u

u

A nyolcadik irányelv

Harmonizálni a vállalatcsoportok számviteli beszámolójának gyakorlatát. Az egységes gazdasági szereplõként megjelenõ vállalatcsoportokról nyilvánosságra hozott információk alapvetõen azonos szabályok alapján készüljenek, biztosítva az összehasonlíthatóságot. A konszolidált beszámolónak igaz és valós képet kell nyújtania a vállalatcsoport együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl úgy, mintha az egy vállalat lenne. Eligazítást ad a jogok számítási módjára vonatkozóan, meghatározza a bevonandó vállalatok körét, a mentesség kritériumait.

u u u u u u u

összehangoló intézkedéseket tartalmaz a tagállamok törvényeire, rendeleteire és közigazgatási rendelkezéseire vonatkozóan meghatározott felelõs személyek – könyvvizsgálók - tekintetében a könyvvizsgáló felelõs a társaságok éves beszámolójának, a vállalatcsoportok konszolidált éves beszámolójának kötelezõ könyvvizsgálatának elvégzéséért, és annak ellenõrzéséért, hogy az üzleti jelentés összhangban áll-e az éves beszámolóval rögzíti a könyvvizsgáló személyére vonatkozó engedélyezési szabályokat megfogalmazza a szakmai vizsga témáit, alapvetõ útmutatásokat ad a könyvvizsgálói szakmai tisztességre és függetlenségre vonatkozóan, elõírja az engedéllyel rendelkezõ természetes személyek és könyvvizsgálócégek nevének és címének közzétételét

27

28

A számviteli irányelvek adaptálásának idõpontja EU csatlakozás éve Belgium Hollandia Franciaország Németország Olaszország Dánia Egyesült Királyság Írország Görögország Portugália Spanyolország Finnország Svédország Ausztria

1957 1957 1957 1957 1957 1973 1973 1973 1981 1986 1986 1995 1995 1995

A 4. Irányelv adaptálása (1978) 1983 1983 1983 1985 1991 1981 1981 1986 1986 1989 1989 1998 1995 1996

A 7. irányelv adaptálása (1983) 1990 1988 1986 1985 1991 1990 1989 1992 1990 1991 1989 1998 1995 1996

Rendeletek „egészében kötelezõ és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban”, tehát szó szerinti alkalmazást ír elõ, be kell illeszteni a szabályozásba (ilyen az 1606/2002/EK rendelet, más néven az IAS-rendelet)



5

Erõs Adrienn

Ajánlások

Az EU bizottság közleményei Szakmailag vitatott kérdések, aktuális problémák megvilágítását, megoldását szolgálják (ilyen pl. az euro bevezetésével kapcsolatos számviteli feladatokról szóló közlemény) u

Átvétel nem kötelezõ Pl. - környezetvédelmi témák bemutatása a beszámolóban - a könyvvizsgálat minõségének biztosítása - a könyvvizsgálók függetlenségének megõrzése

u u

Nem kötelezõ a tagállami szabályozásba illeszteni

Stratégiai dokumentum (1995) ( u

u

u

u u u

u

Az EU az irányelvek életbe léptetésével nem érte el a teljes harmonizációt, ezért stratégiát váltott, és az IAS(C)/(B) felé fordult. fordult

Javaslata: Legkésõbb a 2005. Január 1-tõl kezdõdõ beszámolási idõszakra minden EU - tõzsdén jegyzett vállalkozásnak az IAS IAS--ekkel összhangban kell elkészítenie a konszolidált beszámolóját

Lépések:

Irányelv (2001/64/EK)

Akcióterv (1999)

Egyértelmûsíti az IAS IAS--ek felé való fordulást Vizsgálatot indítottak a direktívák és az IAS-ek összehasonlítása céljából Megállapítások: nincsenek jelentõs különbségek a két rendszer között, a meglévõ eltérések a direktívák adta választási lehetõségek megfelelõ kihasználásával áthidalhatók. engedélyezték a tõzsdei társaságok számára az IAS IAS--ek alkalmazását

az EU és az IASC szorosabb együttmûködését határozta el

u u u

u

Módosítja a 4.és a 7. irányelvet Átveszi a 39. IAS szellemét Engedélyezi a valós értéken történõ értékelést Az irányelvet a tagállamoknak 2004. január 1. elõtt át kellett ültetniük nemzeti szabályozásukba



6

Erõs Adrienn

A valós értéken történõ értékelés A valós (piaci) érték megállapítása - bevezetése kötelezõ, de a konszolidált beszámolóra korlátozható - csak a pénzügyi instrumentumok adott körére vonatkozik, elsõsorban a kereskedési célú instrumentumokat érinti (ide értve a származékos instrumentumokat is) - pénzügyi instrumentum: minden olyan szerzõdés, amely egyszerre jelent az egyik gazdálkodónál eszközt, a másiknál pénzügyi kötelezettséget, vagy tõkeinstrumentumot - a valós érték meghatározása: az az összeg, amelyért jól tájékozott, hajlandó felek között, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet keretében egy eszközt el lehet cserélni, vagy egy kötelezettséget rendezni lehet

(IAS) rendelet (1606/2002) u

A rendelet tervezetét 2001. február 13-án adták ki

u

Terve már a Stratégiai Dokumentumban is szerepelt

u

A rendelet közvetlen hatállyal bíró jogforrás, alkalmazása

-nincs konkrét elõírás a módszerre - cél: maximalizálni a piaci inputokat, minimalizálni a belsõ becsléseket - a befolyásoló tényezõket (pénzügyi nehézség, jogi elõírás, más megállapodások ügyletek, kapcsolt vállalkozások, hibás közlések, illegális tevékenység) ki kell szûrni - az árajánlatok átlagát kell alkalmazni, stb.

Nemzetközi számvitel 3. ea ea..

tehát kötelezõ minden tagállamban u

Minden tõzsdén jegyzett vállalkozás számára elõírja, hogy konszolidált éves beszámolóját az IAS IAS--ekkel összhangban készítse 20052005-tõl

u

2007. 01. 0101-ig felmentést kaptak azok a társaságok, amelyet

A nemzetközi számviteli standardok kialakítása

USA beli tõzsdéken jegyeznek, és ezért US US--GAAP szerinti u

beszámolót is kell készíteniük A tagállamok megengedhetik vagy elõírhatják az IAS-ek alkalmazását a tõzsdén nem jegyzett vállalkozások számára is.

A közelmúltban az IASC elõtt két út állt: Harmonizációs szerepvállalás

Globális standardalkotóvá válás

A nemzeti standardalkotókra hárítja a standardok fejlesztését

Az átalakításra hatást gyakorló tényezõk Európai Unió u

u

u

Dr. Pál Tibor

u

Az egységes, globális standardrendszer szolgálja leginkább a befektetõk érdekeit Ennek a feladatnak az ellátásoz az IASC szervezete átalakításra szorult

u

Igényelte a nemzetközi standardkibocsátó politikai legitimitását A testületi tagság földrajzi alapon való szétosztása mellett állt ki

Az USA ÉrtékpapírÉrtékpapír- és Tõzsdefelügyelete u

célja: az USA-GAAP globalizálása

u

A standardok minõség minõségének emelése

u

Független, nagy tudással rendelkezõ, fõállású szakértõk rendelkezõ bevonása a standardalkotó munkába



7

Erõs Adrienn

u

u

u

u

2000. márciusában az IASC elfogadta új alapszabályát

Kiegyensúlyozott kompromisszum a politikai legitimitás, a függetlenség és a szakmai hozzáértés követelménye között A Kuratórium tagjait a földrajzi egyensúly figyelembe vételével választják ki. A testület fõ feladata: a standardalkotó testület tagjainak kinevezése A Standardtestületnek (IASB) 12 fõállású és 2 részfoglalkozású tagja van, itt nem kell érvényesíteni a területi elvet A Tanácsadó Bizottság (SAC) azoknak az országoknak biztosít fórumot, amelyek nem vesznek részt az IASB standardalkotó munkálataiban, közvetíti az általa képviselt országok és szervezetek álláspontját.

u

u

u

u

Az újjáalakult testület feladata: az eddig kiadott standardok felülvizsgálata, olyan újak kidolgozása, melyekkel az új, globalizálódó világ kihívásainak kívánnak megfelelni. Az IAS mellett bevezetik IFRS (International Financial Reporting Standard – Nemzetközi Pénzügyi Jelentés Standard) megnevezést is. Az eddig kiadott standardok neve IAS marad, az újak kapják az IFRS jelölést. standardokat dolgoznak majd ki például a környezeti és a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozóan, ezekre pedig nem illik a „számviteli” megnevezés

Az új tényezõk hatása

Konvergencia

Szabályozás

Új elemek Szigorúbb szabályozás igénye

Számvitel Biztonsági kérdések, pénzmosás

A kockázat és a függetlenség új megítélése

Kockázat, függetlenség

Szigorúbb szabályozás igénye

magánszektor

állam

Biztonsági kérdések

Könyvvizsgálói kockázat és függetlenség

Közgazdaságmódszertani kérdés

etika, erkölcs



8

Erõs Adrienn

Biztonsági kérdések

Megoldás: Illegális szervezetek finanszírozása

pénzmosás

a számvitel harmonizálása

A számviteli harmonizáció fogalma:

A harmonizációs törekvések csoportosítása

A számviteli gyakorlatok összehasonlíthatóságának növelése érdekében zajló folyamat

A harmonizáció mértéke szerint: u standardizálás u egyenértékûség megteremtése u összehasonlíthatóság elérése

standardizálás egyenértékûség öszehasonlíthatóság 0%

a harmonizáció foka

100 % a harmonizáció lehetséges célspektruma

A szabályozás szükségessége A globalizáció folyamata és hatásai: u Gyors tõkeáramlás u Vállalati kapcsolatok kiszélesedése u Nemzeti határok átlépése u A vállalatok tõkeigénye folyamatosan nõ u A befektetési lehetõségek is széleskörûek

54



9

Erõs Adrienn

A harmonizáció mellett szóló érvek

Az egységes számviteli nyelv szükségessége u u u u

u

Eltérõ elvek alapján készült pénzügyi beszámolók egységesítése miatt. Az eltérõ beszámolók összehasonlítása többletköltséget okoz a nagyvállalatoknak, azok kapcsolt vállalkozásainak A különbözõ országokban mûködõ részlegek teljesítményének egységes mérése szükséges. A befektetõk szempontjából is fontos az egységes elveken készülõ beszámolás a különbözõ országokban.

nemzetközi tõkepiacokra való jutás

világosabb, érthetõbb és nemzetközileg összehasonlíthatóbb számviteli információk u

konszolidált beszámoló-készítési folyamat egyszerûsödése u

a globális vállalatok könyvvizsgálata egyszerûsödik u 55

A harmonizáció ellen szóló érvek u

országonként eltérõ környezeti adottságok: v

gazdasági,

v

politikai,

v

jogi,

v

szocio-kulturális környezet

elsõsorban a nemzeti versenytársakhoz való viszonyítás u

u

választási lehetõségek széles skálája

Ki ?

Milyen formában ?

•Nemzetközi •Nemzetközi szervezetek törvények, (EU, OECD, UN) irányelvek •Nemzeti törvények •Egyes országok és szabályozások •Nemzeti •Ajánlások szervezetek (kamarák, IASC) •Számviteli •Vállalatok gyakorlat

Mit? •Fogalmakat, alapelveket, célokat •Számviteli elszámolásokat •Éves beszámolót •Konszolidált éves beszámolót

összehasonlíthatóság ??

Az új elemek hatásának egyik következménye

Szigorúbb szabályozás igénye

KON-

A kockázat és a függetlenség új megítélése

VER-

Biztonsági kérdés

GENCIA


A konvergencia elvárás teljesülése

IAS

US GAAP

NEMZETKÖZI BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI STANDARDOK

10


Erõs Adrienn

Nemzetközi számvitel

A számvitel környezete

4. ea ea..

Állam

A számviteli szabályozás modellje az Európai Unióban

Standardbizottság

SZÁMVITEL

Végrehajtó szervek, személyek

Egyéb szakmai szervezetek, testületek

Dr. Pál Tibor

Az állam

Számviteli szabályozás módszere

Számvitel adózás viszonya

A standardbizottságok u

Kik a bizottság résztvevõi? Gyakorlati szakemberek Oktatók ...

u

Kik alapíthatják? Állami testületek Magánkezdeményezések Vegyes

Törvények, rendeletek

A standardbizottságok u

Mi a bizottságok feladata? Szabályok megfogalmazása Tanácsok a kormánynak

Magyar Számviteli Standard Testület 32 fõ

Jogszabály tervezetek egyeztetése a kormánnyal

A számviteli rend védelme

Hivatalosan


Nem hivatalosan

Standard Elõkészítõ Testület 11 fõ

Standard Értelmezõ Testület 5 fõ

Országos Számviteli Bizottság 21 fõ

11


Erõs Adrienn

Egyéb szakmai szervezetek, testületek u

u

Végrehajtó szervek, személyek

Mi a feladatuk? Tagjai a standardbizottságoknak Ajánlásokat fogalmaznak meg Kik a tagjai? Tõzsdék Könyvvizsgálók Adótanácsadók Bankfelügyelet Biztosítás felügyelet Értékpapír felügyelet Érdekvédelmi szervezetek (ágazatonként)

u u u u

Vállalatok Intézmények Vállalkozók Magánszemélyek, gazdálkodók

IAS

A számvitel fejlõdésének várható tendenciái, hatás Magyarországon

Magyarország ?

EU Standardok

u

u

u

A standardizálás az EU tagállamok körében általános gyakorlat, mivel a jogszabályalkotásnál rugalmasab ugalmasabban képes alkalmazkodni a változó igényekhez A hazai szabályozás fejlesztésében a magyar számviteli standardok megalkotása a következõ cél, cél aminek kereteit a 2001. január 1-én hatályba lépõ újrakodifikált számviteli törvény tartalmazza Az OSZB javaslattételi feladata kiterjed a törvénymódosításokra, és megfelelõ jogi forma alkalmazásával (rendelet) közvetlenül is végezheti a standardok kihirdetését


US GAAP

„válogatás”

u

A különbözõ országok gyakorlata alapján a 15-20 legfontosabb számviteli standard megalkotása várhatóan 4-5 évet vesz igénybe

u

A standardok által való szabályozáshoz szükséges: v

magas szinten képzett és jól felkészült számviteli szakemberek

v

olyan gazdasági környezetre, környezetre amelyben a vállalkozások meg is tudják fizetni ezeket a szakembereket.

12


Erõs Adrienn

u

Az EU elkötelezte magát az IAS-ek mellett, 2002-ben kihirdették alkalmazásukat

u

Az OSZB elfogadta, hogy a magyar szabályozás alapját az IAS-ek és IFRS-ek képezzék, azokat adaptálni kell.

u

A standardok kialakítása nem feltétele az irányelvekkel való teljes harmonizációnak, így ezek a problémák nem okoztak gondot Magyarország EU csatlakozásánál.

A szabályozás hierarchikus szintjei

u

A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy ha egyelõre meg is lehetünk elégedve számviteli szabályozásunkkal, hosszú távon mindenképpen fejlesztünk kell majd azt

u

Az újításokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni és át kell ültetni a magyar gyakorlatba, hogy beszámolóink összehasonlíthatók maradjanak, maradjanak és így megkönnyítsék a befektetési döntéseket

Konkrét hazai lépések 2003-tól

Az Európai Unió számviteli elõírásai - az IAS-ek hivatalos fordítása

Nemzeti jogszabályok

- döntés szervezetben és az eljárásban (standardalkotás)

A beszámolókészítés általános elveirõl

- a számviteli törvény módosításának elõkészítése (valós érték),

Nemzeti számviteli standardok

felülvizsgálata (vámszabadterületi társaságok, fióktelepek)

A jogszabályok végrehajtási elõírásaiként

- a közösségi joganyag számviteli részének szabályozása

Értelmezések, ajánlások

- a hivatalos fordítás kiegészítése az új IFRS-ekkel,

(támogatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatások) Aktuális, vagy vitás kérdések megoldásához

fejlesztésekkel - a nemzeti standardok témaköreinek kiválasztása

Szükséges módosítások a számviteli irányelvekben -a beszámoló részeinek lehetséges kibõvítése

Az EU direktívák és az IAS-ek összehasonlítása EU direktívák

IAS-ek

Megközelítés

Elvi megközelítésûek

Céljuk a gyakorlati alkalmazás minden lehetséges módjának összegyûjtése

Hatály

Az EU tagállamokban meghatározott jogi formában mûködõ vállalkozások

Tõzsdén jegyzett vállalkozások

Alkalmazás

Kötelezõ

Önkéntes

Befolyásoló tényezõk

Hitelezõi érdekek védelme, adózás

Befektetõi érdekek védelme Tisztán technikai szabályok

Nyilvánosságra hozandó információk

A beszámolóra minimumkövetelményeket ír elõ

Teljes körû iránymutatást adnak

- az elõírt mérleg és eredménysémáktól való eltérés lehetõsége - az alapelvek kiegészítése: tartalom elsõdlegessége a formával szemben - a céltartalékképzés jogcímeinek közelítése a 37. IAS-hez - az immateriális javak átértékelésének lehetõsége - egyes (további) eszközök valós értéken történõ értékelésének lehetõsége - az üzleti jelentés elvárt tartalmának pontosítása - a könyvvizsgálói jelentés tartalmának egységesítése - a leányvállalat fogalmának befolyásolási oldalról történõ


13


Erõs Adrienn

EU irányelv u u u

u u

u u

u u

u

u

u

u

IAS u

a mérlegfordulónap utáni események nem szabályozottak az SZP. megváltoztatásának hatását a KM-ben be kell mutatni beszámoló nemzeti pénznemben és euróban is, nincs átszámítás eltérõ tevékenységû leányvállalatot nem kell bevonni

u

EU irányelv u

-

politikai testület szabályoz a teljes beszámolást átfogja megbízható és valós összkép, ennek érdekében el lehet térni egyszerûsítési lehetõség van hibák javítása az elõzõ évi adatok átdolgozásával

-

u u

u u

u

u u

az SZP. változása miatt módosítani kell a korábbi idõszak adatait hiperinfláció esetén aktuális pénzértékre kell átszámítani minden leányvállalatot be kell vonni a konszolidációba

IAS u

az átminõsítés nem ok az écs. elszámolás felfüggesztésére

u

erre a vállalkozásnak nincs ráhatása, ezért az elkülönítést megszüntetni tervezik kötelezõ az árfolyamkülömbözet elõjele szerinti elszámolás a felmerüléskor az eredményben

eszközök cseréje esetén a bruttó elszámolás elve szerint kell eljárni

u

u

u u u

u

u u

u

-

a beszámoló részei a mérleg, EK., KM. üzleti jelentést kell készíteni választható formájú, de kötött tételsorrendû a mérleg és az EK. a mérlegtételek besorolása a hasznosítás idõtartama, jellege, illetve az esedékesség szerint a visszavásárolt saját részvények üzletrészek külön tételben céltartalékképzés: várható kötelezettségekre kell, költségekre lehet a kutatás és a kísérleti fejlesztés költségei is aktiválhatók

IAS u u u

fontosabb eltérések 2

+ az SZP. bemutatása, cash flow, saját tõke változásainak kimutatása nincs ilyen kötelezettség nincsenek elõírt sémák

u

12 hónapon (egy termelési cikluson) belüli, vagy túli hasznosítás a mérce

u

a visszavásárolt saját részvények üzletrészek: saját tõke csökkentés csak olyan kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon már fennállnak (költségekre nem lehet) csak a kísérleti fejlesztés költségei aktiválhatók

u

u


a használaton kívüli (átminõsített) tárgyi eszközök amortizációja másképpen számolandó el A rendkívüli eredményt a szokásostól eltérõ jelleg miatt elkülönítetten kell kimutatni átszámítási árfolyamkülönbözet számítási módját kell a KM.-ben bemutatni, az árfolyameltérés elszámolása nem kötött a beszüntetett tevékenységeket a KM.-ben be kell mutatni

u

EU irányelv


szakmai testület szabályoz tematikus, de nem teljeskörû minden standardnak meg kell felelni, eltérni csak rendkívül kivételesen egyszerûsítési lehetõség nincs választható, hogy a hibahatással a nyitó eredménytartalékot, vagy a tárgyévi eredményt módosítják a 10. IAS meghatározza

vagy a KM.-ben, vagy az erdménykimutatásban elkülönítetten be kell mutatni azonos eszközök cseréje esetén eredményhatás nélkül is el lehet számolni


14


Egységes Európa? A jelenlegi helyzet: Magyarország. A jelenlegi helyzet: a világ. Erõs Adrienn. Európai számviteli harmonizáció 1

Recommend Documents