2. RÉSZ
A demográfiai helyzet és a képzettség Magyarországon
A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1930-2005 12 000 000
10 000 000
Népesség
8 000 000
6 000 000
4 000 000
2 000 000
0 1930
1941
1949
1960
1970 Év
1980
1990
2001
2005 3
A NÉPESSÉG KORMEGOSZLÁSA 1930-2005 100%
Megoszlás
80%
60–X
60%
40–59 15–39 40%
0–14
20%
0% 1930
1941
1949
1960
1970 Év
1980
1990
2001
2005
4
A 25 ÉV ALATTIAK SZÁMA 2005-BEN KORÉVENKÉNT 2011.04.03.
5
A NÉPESSÉG ISKOLÁZOTTSÁGA 1930-2005 (%)
6
A NÉPESSÉG ISKOLÁZOTTSÁGA NEMZETKÖZI TÜKÖRBEN
7
A foglalkoztatottság mutatói és alakulása
8
A FOGLALKOZTATOTTSÁGOT JELLEMZŐ MUTATÓK 2011.04.03.
Népesség Gazdaságilag aktív Foglalkoztatottak
Munkát keresők
Gazdaságilag nem aktív Inaktív keresők
Eltartottak
Munkát keresők (munkanélküliek) Munkanélküliségi ráta: –––––––––––––––––––––––––––Gazdaságilag aktívak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottsági ráta: ––––––––––––––––––––– Munkaképes korúak
9
FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG MAGYARORSZÁGON (2005)
Kö Al zé ap pf fo .k sz ak Kö m zé ai pf ok -á Fé lt. lfe lső fo k Fő is ko la Eg ye te m Ö ss ze se n
M ax .a
la pf ok
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
10
ze Au ch s tr ia R ep ub li c Fi nl an Fr d an ce G er m an H un y ga ry N et Ita he l y rl a nd Sl s N ov or a k wa y R ep ub Sw lic Sw ed en i t U ni zer la te nd d Ki ng do m
C
FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Max. alapfok Középfok - ált. Alapfok Felsőfok Középf. - szakmai
11
AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG KERESETI HOZAMA (ÁLT. ISK. = 100%)
12
EGYÉB INFORMÁCIÓK A FOGLALKOZTATOTTSÁGRÓL, MUNKANÉLKÜLISÉGRŐL
Alapja: globális strukturális munkanélküliség Globális: kevés az álláshely a rendelkezésre álló munkaerőhöz képest Strukturális: az álláshelykínálat térben, végzettséget, életkort, stb. tekintve eltér a rendelkezésre álló munkaerő sajátosságaihoz képest Pályakezdők Területi
megoszlás (régió, megye, kistérség) Város-falu 2011.04.03.
13
INTÉZMÉNYFENNTARTÁS Közoktatási rendszer: óvoda /alapfok/ középfok Elvei:
nyitott rendszer, felelősökkel állami támogatással alappillér: önkormányzat
elv: a döntések ott szülessenek, ahol a szükségletek leginkább láthatók
14
FENNTARTÓI RENDSZER
A közvetlen felelősök: önkormányzatok Alapfok: helyi Középfok: megyei
A felelősség ≠ intézményfenntartás Fenntartók: önkormányzatok, egyházak, alapítványok Nem önkormányzati fenntartók: közoktatási megállapodás a felelőssel
15
FENNTARTÓI RENDSZER II.
Az iskola működési feltételei (infrastruktúra) Vezető kinevezése Pedagógiai programok elfogadása Intézményfejlesztési terv
16
A FINANSZÍROZÁS CÉLJA Egyéni „boldogulás” támogatása – esélyegyenlőség Munkaerőigény – gazdaságfejlesztés Egyéb célok (közös kultúra pl.)
17
AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS MIKÉNTJE
Az állami szerepvállalás kettős lehet: finanszírozó és / vagy szolgáltató állam
Iskolafenntartás Szétválása: magánintézmények állami támogatása
18
HOGYAN FIZESSE AZ ÁLLAM AZ OKTATÁST? 1.Az
állami szerepvállalás problémái
A közintézmények
nem működnek piachatékonyan – érdekeik nem viszik el őket ebbe az irányba. Motívumaik: társadalmi elismertség, szociális biztonság, intézményi stabilitás, igazodás a központi elvárás-rendszerhez ehhez maximális erőforrást igényelnek elszakad a fogyasztó és a szolgáltató
2. A piaci intézmények profitmaximálásra törekednek, nehéz ezeket összekötni a társadalmi célokkal érdemes bevinni piacgazdasági elemeket 19
MEGOLDÁS
Kvázi piaci megoldások: az intézményeket szolgáltatásaik alapján finanszírozza az állam. Előnye: féken tartja a kiadásokat Hátránya: a társadalmilag indokolt szükségleteket nem mindig fedezik a bevételek
20
A KVÁZI PIACI MEGOLDÁSOK FAJTÁI
Normatív finanszírozás (1 főre, osztályra, stb.) Tanulói finanszírozás (oktatási utalvány – elősegíti a fogyasztói döntéseket) – Milton Friedman
21 21
A TANULÓI FINANSZÍROZÁS Előnyei: olcsóbb, mint a közvetett finanszírozás versenyt indukál a fogyasztó érdekében minőségjavulás „Elvezethet az oktatás magánosításához” Korlátai Az oktatási piac nem tökéletes Nem váltunk állandóan iskolát Nem mindenki képes racionális döntést hozni A túl sok szolgáltató tönkre teheti egymást Akkor lenne ideális megoldás, ha: nagyok a jogosnak vélt ízlésbeli különbségek az emberek könnyen össze tudják hasonlítani a termékeket. gyakori, de kevés oktatási fogyasztás gyors reakció az új helyzetekre sok ellátó versenyez egymással
22
A JELENLEGI FINANSZÍROZÁS ALAPJAI Az
állami hozzájárulás – tanulószámarányosan működéséhez –> később csoportfinanszírozás Nem az intézményeket, hanem a fenntartókat támogatja A fenntartók
az állami támogatást szétosztják az intézményeik között egyéb forrásaik terhére – szükség esetén – kiegészítik oktatási intézmények költségvetését 23
KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK
Saját bevételek
szolgáltatások, vagyon bérbeadása
Szakképzés: szakképzési támogatás (megállapodás a vállalkozókkal) szakképzési alap (pályázat) Közvetlen vállalati hozzájárulás (gyakorlati képzés)
1%
- 2% -
100%
24
A KÖZOKTATÁS KIADÁSAINAK ALAKULÁSA Mérési
problémák
több forrásból tevődik össze a pénzt
Viszonyítási alap GDP Egyéb költségvetési kiadások Más oktatási kiadások Előző év Infláció figyelembevétele
Teljes
pénzeszköz – egy főre jutó pénzeszköz 25
A KÖZOKTATÁSI KIADÁSOK ÉS A FOGYASZTÓI ÁRINDEX 1991-2001(ELŐZŐ ÉV =100%)
26
AZ OKTATÁS HAZAI FINANSZÍROZÁSÁNAK RENDSZERE
A RENDSZER KIALAKULÁSA 1990:
önkormányzati törvény: a (helyi) közösségek kezébe kerül az oktatás a finanszírozás legalább részben is oda Differenciálódó fejkvóták (2001: 42, 2004: 63 db)
Alapnormatívák: általános iskolai normatívák évfolyamok szerint Szakmai gyakorlati képzés: a képzés évfolyama és helye szerint Kiegészítő normatív hozzájárulások: nem közvetlenül oktatási feladatokkal kapcsolatos (> 10%) települési háttér, a tanulók szociális helyzete, társulást ösztönző, a települések közötti átjárást elismerő
AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK BEVÉTELEI Fenntartótól
kapott támogatás
Forrásai: állami normatíva fenntartói hozzájárulás
Saját
bevétel
Állami fejlesztési céltámogatások Pályázati bevételek – fejlesztés, programfinanszírozás Bérbeadás, munkabevétel Szakképzési hozzájárulás, szakképzési alap Átengedett bevételek Alapítványi források (Tanulói hozzájárulás) 29
A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSI RENDSZERE
30
A SZAKKÉPZÉSI JÁRULÉK Gazdálkodó szervezetek: bérköltségük 1,5%a
1) saját munkavállaló számára szervezett szakképzés 2) szakképző iskolai tanuló, illetve felsőoktatásban (2001-től) részt vevő hallgató gyakorlati képzésének megszervezése 3) a hozzájárulás terhére, szakképző iskolának közvetlen forrásátadás (maximált) 4) szakképző iskola számára nyújtott fejlesztési támogatás 5) Befizetés a Munkaerő-piaci Alap Fejlesztési és Képzési (2004-ig: „szakképzési”) Alaprészébe (FKA)
AZ ÁLLAM BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE AZ ISKOLÁK KÖLTSÉGVETÉSÉRE A normatívák rendszerének átalakítása A normatívák összegének változtatása Közalkalmazotti bértábla Szakmai előírások Céltámogatások Szakképzési járulékkal kapcsolatos szabályozás
33
AZ OKTATÁSI KÖLTSÉGEK BELSŐ STRUKTÚRÁJA
AZ ÖNKORMÁNYZATOK OKTATÁSI KIADÁSAINAK FORRÁS-STRUKTÚRÁJA, 2004 (M. FT) Önkormányzati oktatási kiadás összesen Alap-hozzájárulások
(2.)
Kiegészítő normatív támogatások
(3.)=(1.)+(2.)
Nem kötött felh. norm. h.j. együtt
(4.)
Kötött normatív támogatások
(5.)=(3.)+(4.)
Normatív hozzájárulások
(6.)
Központosított előirányzatok
(7.)=(5.)+(6.)
Összes folyó központi kv. tám.
(9.)
Cél- és címzett támogatás
2011. április 3. Egyéb forrás
403 877 69 088 472 965 16 953 489 918 840 490 758
49,5% Oktatás és gazdaság -- 10. óra
(1.)
815 532 100,0%
8,5% 58,0% 2,1% 60,1% 0,1% 60,2%
4 008
0,5% 34
320 766
39,3% 34
A KÖZOKTATÁSI KIADÁSOK FELHASZNÁLÁSA, 2001–2004 (BÉREK, JÁRULÉKOK, DOLOGI KIADÁSOK ARÁNYA) 35
A BERUHÁZÁSOK ARÁNYA A KÖZOKTATÁSI KIADÁSOKBÓL, 1991–2004 (%)
36
Okta tás és gazd aság -- 10. 36 óra
HATÉKONYSÁGI MUTATÓK - MIRE JÓK? A konkrét ráfordítások nélkül utal az oktatási rendszer teljesítményére. Belső hatékonyság: az oktatáson belül mutatja a hatékonyságot Külső hatékonyság: az oktatás formális teljesítményét jelzi, nemzetgazdasági összefüggésben
BELSŐ HATÉKONYSÁG:
tanár-diák arány
eredményességre nem utal össze kell vetni teljesítménymutatókkal
AZ OKTATÁS KÜLSŐ HATÉKONYSÁGA
Kereseti hozam 2003: egy többletiskolázási év kereseti hozama: 7% szakmunkások bérelőnye (~ 8 o.) 13-14% érettségizetteké: 27-32%
kiszámítható a ráfordítások és a ‘hozam’ aránya Foglalkoztatottsági hozam
MUNKAERŐ-PIACI HOZADÉK – ELHELYEZKEDÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2011. április 3. 40
Okta tás és gazd aság -- 10. óra
250
200
150 41
O Eg las z Eg yes Po ors ye ült rtu zág sü Á gá lt lla li K ma i o Cs rály k M e s ag ho ág y a rs ro zág rs zá Ú S g j-Z vá él jc Le an ng ye Ko d Lu lor rea xe szá m g Íro bur g N K rsz ém a ág et na o d Sp A rsz a an usz ág Fr yo trá an lo lia ci rsz ao á H rsz g ol ág l N and or i a vé Sv D gia éd án o ia Be rszá Fi l g nn gi or um sz ág
MUNKAERŐ-PIACI HOZADÉK – JÖVEDELEM
NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN Kevesebb mint felsőközépfok Felsőfok
100
50
0
Jövedelem a középfokú végzettségűek arányában Okta tás és gazd aság -- 10. óra
3.
KÖZKIADÁS-POLITIKA .
MI A KÖZKIADÁS-POLITIKA? Az állami és az önkormányzati szférát érint kiadásokra vonatkozó politikai döntések Pl.
Mennyit költsünk kormányzati kiadásokra? Hogyan osszuk meg a jövedelmeket (adókat) a központi, a regionális, területi, helyi szint között? Az oktatás mely szféráit, programjait támogassuk ?
A KÖZKIADÁS POLITIKA VÁLTOZÁSA 1945
után: a közkiadások, így az oktatás kiadásainak emelkedése „jóléti állam” eszméje 70-es évek: új helyzet
olajárrobbanás munkanélküliség megnő nőnek az ezzel kapcsolatos közkiadások népesség öregedése nyugdíjkiadások növekedése egyéb önkormányzati (infrastrukturális) és kormányzati (védelmi, kutatási) költségek növekedése
A KÖZKIADÁS POLITIKA VÁLTOZÁSA 1945
után: a közkiadások, így az oktatás kiadásainak emelkedése „jóléti állam” eszméje 70-es évek: új helyzet
olajárrobbanás munkanélküliség megnő nőnek az ezzel kapcsolatos közkiadások népesség öregedése nyugdíjkiadások növekedése egyéb önkormányzati (infrastrukturális) és kormányzati (védelmi, kutatási) költségek növekedése
AZ ÚJ KÖZKIADÁS-POLITIKA ALAPJAI A
nyolcvanas évek
csökkent a kormányzati kiadások részesedése növekedett az önkormányzati döntések súlya csökkent az önkormányzatok támogatása
csökkent az állam újraelosztó szerepe. a normatív v. a teljesítményalapú finanszírozás terjedt el az oktatásban és az egészségügyben = hatékonyságnövelő intézkedés a költségvetési kiadások csökkentése érdekében 46
A NEMZETKÖZI FINANSZÍROZÁSI GYAKORLAT VÁLTOZATAI önkormányzatok általános támogatása, nagyfokú helyi döntési szabadsággal a felhasználási területeket illetően 2. Differenciált normarendszer szerinti támogatás A két pólus közeledik egymáshoz, de inkább az 1) irányába történik elmozdulás 1.
47
A HAZAI HELYZET „Koraszülött jóléti állam” (Kornai). A GDP-hez viszonyított költségvetési kiadások a skandináv országok szintjén maradtak. Kilencvenes évek közepe: 57-58%. a költségvetési hiány magas volt sok szociális kiadás
48
A PROBLÉMA OKA Ha sok az elvonás, elmenekül a tőke (vagy: nagyon alacsonyak a nettó bérek) A magas adók adóelkerülésre ösztönöznek Az állami támogatás nem ösztönöz takarékosságra
49
VITÁK A KÖZFINANSZÍROZÁSRÓL Monetaristák szociológusok Az állami költségvetés hiánya döntötte el a kérdést „Bokros csomag” (államháztartási reform)
Egyebek mellett: cél a hatékonyság növelése fogyasztói támogatások csökkentése mezőgazdasági támogatások szabályozása kincstár
50
A BOLOGNAI FOLYAMAT TÁVLATI ELŐZMÉNYEI Gazdasági
együttműködés. verseny ÉszakAmerikával, Távol-kelettel Az emberi erőforrások felértékelődése A képzett munkaerő Európában tartása () Munkaerő szabad mozgásának igénye
nehézkesen alakul felsőoktatás és szakképzés összehangolásának igénye struktúra végzettségek egyenértékűsége
A KÖZVETLEN ELŐZMÉNYEK A
.
nyolcvanas évek végétől: ET irányelvek a diplomák elismerésének rendszeréről Európai Kreditátviteli Rendszer fokozatos kidolgozása Diploma Kiegészítő rendszerek 1989: Magna Charta: hallgatók és oktatók egyetemek közötti mobilitása kulturális tradíció 1997: ET-UNESCO egyezmény: diplomák egyenértékűségének elbírálása 1998: Sorbonne-nyilatkozat: Európai Felsőoktatási Térség igénye
A BOLOGNAI NYILATKOZAT (1999) Könnyen
érthető, összehasonlítható fokozatok Két fő cikluson alapuló képzési rendszer Kreditrendszer Hallgatók és tanárok mobilitásának elősegítése Egységes elveken alapuló minőségbiztosítás ( akkreditáció) Az európai vonatkozások beépítése a felsőoktatásba .
53
DUÁLIS VAGY LINEÁRIS MODELL?
Duális modell a kontinensen egymásra nem épülő egyetemi és főiskolai (típusú képzés)
Lineáris modell angolszász országokban egymásra épülő fokozatokat ad
.
54
A LINEÁRIS MODELL ELŐNYEI
rugalmasság átjárhatóság együttesen
kezeli a tömegoktatás és az elitoktatás igényeit (valamelyest) kezeli a töredéktanulmányokat költséghatékony be tudja fogadni a fizetőképes amerikai és ázsiai hallgatókat (MA) 55 .
