TARTALOM • • • • •
Fókusz Aktuális Kutatás Nemzetközi Hírek
1. 3. 5. 6. 7.
FÓKUSZ MKIK- APEH TOP 100 A 100 legnagyobb vállalkozást bemutató az APEH és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös gondozásában készült TOP100-as kiadvány a száz legnagyobb árbevételt elérő magyarországi vállalkozás adatait tartalmazza. TOP cégek súlya* Megnevezés
TOP TOP 100 150** Adóbevételek 17 21 Értékesítés nettó árbevétele 35 39 ebből export 56 56 Jegyzett tőke 16 20 Külföldi tulajdon 14 19 Adózás előtti eredmény 22 26 Mérlegfőösszeg 14 41 * az összes gazdálkodó szervezethez képest **az ötven legnagyobb pénzügyi, biztosítási céggel együtt
A kiadványt bemutató rendezvényen Parragh László az MKIK elnöke, Oszkó Péter pénzügyminiszter és Szikora János az APEH elnöke tartottak előadást.
Parragh László előadásában kiemelte, hogy zsugorodik a belső fogyasztás és stagnálnak az exportpiacok. Magyarországnak nincs világos fejlesztési és gazdaságpolitikája, mindent pénzügy-politikai logikával közelítenek meg. A Pénzügyminisztériumban van a gazdaságpolitika centruma, és a pénzügyi szemlélet vezérli a döntéseket, ami csak rövid távon hozhat eredményt. A gazdaság dinamizálásáról érdemben még nem beszélhetünk. Az egyensúly javításában jelentős az előrehaladás, ami első lépésként elengedhetetlen. Ezt követően, illetve ezzel párhuzamosan a növekedés erősítésének kell következnie, ám ennek feltételeit meg kell teremteni. A gazdaság dinamizálása érdekében nem tettek elég lépést, az uniós források egy részének átcsoportosítása nem jár(t) érdemi hatással, és a szociális juttatási rendszer átalakítása sem teljesült maradéktalanul. A kormány nem mert hozzányúlni az előnyugdíjazásra, a rokkantnyugdíjasokra és a fegyveres testületeknél dolgozókra vonatkozó szabályokhoz. Tompítani lehetne a válság hatásait és ösztönözné a növekedést, ha célzott, kiemelt programokat dolgoznának ki a fejlődési -1-
lehetőséggel bíró ágazatok, például a gyógyszeripar, a turizmus számára, a megújuló energiaforrásokra, az IT-fejlesztésre vagy a Paksi Atomerőmű bővítésére. A MKIK felmérése szerint a mélyponton túl vannak a vállalkozások, és csökkenhet a visszaesés mértéke, főként a külföldi tulajdonú magyar cégeknél, a kis- és közepes vállalkozások inkább stagnálásra számítanak, a valódi növekedés tehát még várat magára. A létszámleépítések időszaka véget ért, de jövő tavasszal újabb, a korábbinál kisebb mértékű elbocsátási hullám jöhet. Problémát jelent, hogy a munkaerő-piaci támogatások elérése nehézkes, túl sok adminisztrációt igényel. Németországban például egyszerű regisztrációs folyamat után az állam fizeti a dolgozók minden ötödik napi munkabérét.
A GDP 6,7 százalékos csökkenése 8,5 százalékkal rontja a vállalkozások jövedelmi pozícióját. A tb-járulék mérséklése ugyan 300 milliárd forinttal csökkentette az élőmunka terheit, ezt azonban az egyéb terhek „elnyelik”. Jövőre nem kizárólag pénzügyi egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikára lenne szükség, hanem a növekedést ösztönző programokra, strukturális reformokra is. E nélkül a hiánycél nem lesz tartható, és az ország csak nagyon lassan lábalhat ki a válságból. Oszkó Péter pénzügyminiszter előadása szerint Magyarország jó pályán halad nemcsak korábbi önmagához képest, hanem a versenytársakhoz képest is. Az államadósság és a lakossági adósság leszorítása prioritást élvez, ami a növekedés serkentéséhez is nélkülözhetetlen.
A költségvetés hiányát lényegében a kamatkiadások okozzák, s ha sikerül leszorítani az államadósságot, az 1.200 milliárd forintos mozgásteret ad. A vállalkozások most háromszor annyi kamatköltséget fizetnek, mint társasági adót, elemi versenyképességi kérdés tehát, hogy Magyarország mennyire hiteles mint adós, ez ugyanis a forintkamatok szintjét is befolyásolja. Van rá esély, hogy az idei évre jelzett hiány és a jövő évi is tartható lesz, amíg a mostani kormány kontrollálja a kiadásokat. A következő kormánynak elég lesz a kijelölt úton haladni. Magyarország már elvégezte a költségvetési struktúra átalakítását, míg a versenytársak azzal küzdenek majd, hogy a hiány mérséklése érdekében adót emeljenek vagy kiadást csökkentsenek. Ennek köszönhetően 20102011-ben Magyarország lehet a legjobb helyzetben a növekedés tekintetében. Fellendülés esetén gyorsan mérséklődhet az adósságállomány, és további 5 százalékkal csökkenhet a társadalombiztosítási járulék, továbbá megszűnhet a helyi iparűzési adó. Sok tennivaló van még a foglalkoztatás területén. A foglalkoztatási rátában az uniós átlaghoz képest 11, a régióhoz viszonyítva pedig 6 százalékos lemaradás van. Az inaktívak magas aránya óriási versenyképességi hátrányt okoz, a nyugdíj- és szociális rendszer átalakításának hatása 20112012-ben jelentkezik majd, az időskorúak és kisgyermekesek foglalkoztatásának növekedésében. A legnagyobb problémát az alacsony képzettségűek és a munkatapasztalattal nem rendelkezők foglalkoztatása jelenti, ami csak állami beavatkozással kezelhető, s nem lehet takarékoskodni rajta. Az Út a munkához programra az idei közel 100 milliárd forintos költés után jövőre mintegy 110 milliárd forint áll rendelkezésre. A foglalkoztatás adóterhelésének csökkentésére mintegy 700 milliárd forint adóterhet csoportosított át a kormány a fogyasztásra (az áfa és a jövedéki adó emelése révén), továbbá bevezette a vagyonadót. Az idén sikerült a marginális adóéket is 20 százalékkal csökkenteni a középső jövedelemsávban, s jövőre a magasabb jövedelemsávban is mérséklődni fog. -2-
Az eredmények már körvonalazódnak, az OECD adatai szerint 2010-ben csupán két ország ciklikusan kiigazított költségvetési egyenlege lesz pozitív, Magyarországé és Svédországé. Londoni elemzések szerint az élőmunka költségeit tekintve 2010-ben az adóváltoztatásokat figyelembe véve Magyarország lesz a legolcsóbb a visegrádi országok közül. Szikora János, az APEH elnöke szerint a válság hatására nem esett vissza a regisztrált adózók száma, december 5-ig 76.722 új vállalkozást regisztráltak, és 62.120 szűnt meg. A tevékenységüket bejelentés nélkül végzők száma sem ugrott meg. A társasági adóban jelentős visszaesést várnak a tavalyi 16 százalékos csökkenés után. A vállalkozások társasági adóelőleg mérséklést eddig 47,2 milliárd forint összegben kértek a tavalyi évi 31,3 milliárddal szemben. Nőtt a felszámolások száma is: míg tavaly egész évben 10.594 felszámolást kezdeményeztek (az APEH 6.841-et), az idén az első 11 hónapban 11.779-et (az APEH 5.699-et). Az adóhivatal a válság miatt türelmesebb az adózókkal, a fizetési könnyítéseknél rugalmasabb és jóval kevesebb felszámolást kezdeményez cégek ellen.
AKTUÁLIS ELŐREJELZÉS 2010-RE A MUNKAERŐPIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2003 óta az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal közösen évente egyszer nagymintás vállalati megkérdezésen alapuló rövidtávú előrejelzést készít a konjunkturális és munkaerőpiaci várakozásokról. A 2009. évi adatfelvételre szeptember-október hónapokban került sor, amelynek keretében 7151 gazdasági szervezet vezetője adott választ a versenyszektor 2010 első felében várható gazdasági kilátásaira és éves munkaerő-gazdálkodási terveire vonatkozóan. A felmérés eredményét az MKIK az SZMM-mel közösen december 22-én sajtótájékoztató keretében ismertette.
Konjunkturális várakozások 2010 első felére A vállalatok üzleti helyzetének megítélése több éves mélypontra süllyedt 2009 őszén a gazdasági válság következtében. Míg egy évvel korábban a cégek 21 százaléka értékelte üzleti helyzetét jónak, addig 2009 őszén ez az arány 15 százalékra csökkent. A kapacitások átlagos kihasználtsága nemzetgazdasági szinten 76 százalékot ért el, ami 6,5 százalékpontos egy év alatti csökkenésnek felel meg. A globális folyamatok elsősorban a kiemelkedően teljesítő vállalati szegmensben okozták a legnagyobb visszaesést. Bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy a vállalatvezetők a jelenlegi helyzetnél kedvezőbben ítélik meg a rövidtávon várható gazdasági kilátásokat. A 2010 első félévére vonatkozó várakozások több konjunkturális mutató esetében is érzékelhető javulást mutatnak, ami összességében a recesszió enyhülését jelezheti. Így például az üzleti helyzet jövőbeli megítélését illetően nőtt azon cégek aránya, amelyek javulást valószínűsítenek az elkövetkező félévben. Bár még mindig több cégvezető gondolja úgy, hogy vállalkozásának üzleti helyzete inkább romlani, mint javulni fog, a különbség már csak 3 százalékpont a két vállalatcsoport között. Ugyanezt a javuló tendenciát támasztja alá, hogy nagyjából ugyanannyi cég számít termelési volumenének növekedésére, mint annak csökkenésére, ugyanakkor bizonyos vállalati kategóriákban már nagyobb pozitív elmozdulás is érzékelhető. Legkedvezőbben a külföldi tulajdonú cégek és az exportorientált vállalkozások ítélték meg a termelési volumen 2010 első felében várható alakulását. Az előbbiek esetében 28 százalékpontos, az utóbbiaknál mintegy 19 százalékpontos többségben vannak a növekedésre számítók a csökkenést prognosztizálókkal szemben. A cégek beruházási aktivitására vonatkozó szándékok is kedvező irányú elmozdulást jeleznek. 2010 első félévében a vállalatok 22 százaléka kívánja növelni, 14 százaléka tervezi csökkenti, 36 százaléka pedig változatlan szinten tartja beruházásainak volumenét. A -3-
beruházási volument mérő index értéke ennek megfelelően 1,3 ponttal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A foglalkoztatás jellemzői és előrejelzése A reálfolyamatokra vonatkozó pozitív várakozások egyelőre nem jelennek meg a foglalkoztatási előrejelzésben. Magas szinten stabilizálódott ugyanis azoknak a cégeknek az aránya, amelyek létszámuk stagnálását valószínűsítik a következő évre. A megkérdezett gazdasági szervezetek több mint kétharmada változatlan foglalkoztatotti létszámmal számol 2010-ben. A gazdasági szervezetek létszámgazdálkodási tervei tehát változatlanul alacsony intenzitású munkaerőforgalmat jeleznek előre az elkövetkező időszakban. Ezzel együtt a jövőre vonatkozó munkaerőgazdálkodási tervek nagyon szerény és pozitív irányú elmozdulást valószínűsítenek a foglalkoztatási szint alakulásában. A nemzetgazdaság versenyszektorában összességében mintegy 12 ezer fővel haladják meg a létszámfelvételi szándékok az elbocsátani tervezett dolgozók számát. A cégek létszám-gazdálkodási tervei alapján a gazdasági válság következtében megszűnt munkahelyek alig több mint 10 százaléka teremtődik újra 2010-ben.
A létszámbővítési terveket egyértelműen visszafogja, hogy a vállalkozások nagy része a válság miatt átmenetileg részidőben foglalkoztatottak munkaidejét állítja vissza
először teljes munkaidőre és csak ezt követően számol létszámfelvétellel. Ez is az egyik magyarázata annak, hogy miközben a konjunktúramutatók a gazdaság visszaesésének megállására utalnak, a foglalkoztatási tervekben jelentős fellendülés rövidtávon nem jelenik meg. Az egyes vállalatméret kategóriákban ugyanakkor eltérő munkaerő-gazdálkodási folyamatok figyelhetők meg. A létszámnövelési tervek a 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok kivételével valamennyi létszámnagyság kategóriában meghaladják a tervezett elbocsátások számát. Az előrejelzés szerint a kkv-szektor 2010-ben már létszámnövelővé válik, miközben a nagyvállalatoknál összességében továbbra is a munkahelyek számának csökkenése marad a meghatározó. A létszámbővítési szándékok - vállalati mérettől függetlenül azoknál a vállalkozásoknál a legerősebbek, amelyek elsősorban a világpiacra termelnek. Azon cégek között, amelyeknek exportbevétele meghaladja a teljes árbevétel felét, 27 százalékos arányt képvisel a létszámot bővítők száma, míg a létszámcsökkentést tervezőké 18 % körül várható 2010-ben. Az ebben a vállalatcsoportban megfigyelhető létszámgazdálkodási tervek a világpiaci kereslet várható élénkülésére utalnak. A globális visszaesés egyik legsúlyosabb következménye, hogy beszűkültek a pályakezdők foglalkoztatási lehetőségei. Nemzetgazdasági szinten a gazdasági szervezetek csak mintegy negyede tervezi, hogy 2010-ben alkalmazni fog pályakezdő fiatalt. Különösen nagyarányú visszaesés tapasztalható a pályakezdők alkalmazását tekintve a külföldi és vegyes tulajdonú vállalatoknál, amelyek egyébként a legaktívabbak a fiatalok felvételét tekintve. Míg néhány évvel korábban a tisztán külföldi tulajdonú cégek háromnegyede tervezte, hogy felvesz pályakezdőt, addig ebben a vállalati körben 44 százalékra csökken a kereslet 2010re az előrejelzés szerint. A vegyes tulajdonú cégeknél ez az arány 60 százalék körüli szintről a felére esett vissza az utóbbi években. -4-
A munkaerőpiac strukturális feszültségeire utal, hogy a gazdasági szervezetek mintegy 5% körüli aránya a munkaerő-kínálat jelentős bővülése ellenére is tartós munkaerő hiánnyal szembesül. A toborzási nehézségek természetesen enyhültek a válság következtében, hiszen ez az arány a korábbi évek felmérései során stabilan 10 százalék feletti értéket mutatott. A vállalkozásoknak különösen a szakképzett fizikai munkások iránti tartós igényét sikerült enyhíteniük. A megkérdezett gazdasági szervezetek mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szakképzett fizikai munkaerő iránti igényét tartósan nem tudja kielégíteni.
KUTATÁS A GVI ELEMZÉSE AZ EURÓPAI KONJUNKTURÁLIS KILÁTÁSOKRÓL Az Európai Bizottság 2009 őszi gazdasági előrejelzése1 szerint az Európai Unió gazdasága 2009 második felében kiemelkedik a recesszióból, bár a GDP csökkenése az év egészében még mindig körülbelül 4 százalékot tesz ki. 2010-ben fokozatos élénkülés várható, az előrejelzés szerint a GDP növekedése ekkor háromnegyed százalékos, majd 2011-ben mintegy másfél százalékos lesz. A gazdasági tevékenység rövid távú élénkülése a külső környezet és a pénzügyi feltételek javulásának, valamint a jelentős költségvetési és monetáris politikai intézkedések végrehajtásának az eredménye. Ezen átmeneti tényezők hatása 2010 folyamán valószínűleg gyengülni fog, így a gazdasági mutatók várhatóan kissé visszaesnek jövőre. Az előrejelzés időszakában az EU exportjának növekedése valószínűleg csak fokozatosan szilárdul meg, a hazai kereslet pedig továbbra is számos korláttal kerül szembe. Az előrejelzés szerint 2011-ig nem várható a beruházások élénkülése az alacsony kapacitáskihasználtság, a viszonylag gyenge keresleti kilátások, a visszafogott jövedelmezőség-növekedés és a még mindig mérsékelt hitelbővülés miatt. A későbbiekben várhatóan számos tényező korlátozza majd a
magánkeresletet és így az élénkülés erősödését, mivel továbbra is kedvezőtlenek maradnak a munkaerő-piaci körülmények. Az előrejelzés szerint 2009-ben az Európai Unión belül a foglalkoztatás körülbelül 2,25 százalékkal zsugorodik, majd 2010-ben mintegy 1,25 százalékos további csökkenés várható, ezután 2010 végén és 2011-ben – az élénkülés megszilárdulásával – fokozatosan stabilizálódhat a mutató. A jelenleg rendkívül alacsony infláció várhatóan növekedni fog az EU-ban és az eurózónában, de az előrejelzés időszakában visszafogott marad. Az előrejelzések szerint az infláció 2010-ben átlagosan valamivel 1 százalék fölött lesz, 2011-ben pedig körülbelül másfél százalékot ér el. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet, a francia statisztikai hivatal (INSEE) és az olasz ISAE gazdaságkutató intézet közös gazdasági előrejelzése2 szerint az eurózóna gazdasága 2009 második negyedévében stabilizálódott, mely mögött a nemzetközi kereskedelem fellendülése és a belső fogyasztás – állami beavatkozások következtében – megnövekedett volumene áll. A kutatóintézetek 2009 harmadik negyedévére 0,4 százalékos, a negyedik negyedévre és 2010 elejére pedig 0,2 százalékos, igen enyhe növekedésre számítanak. A szakértők véleménye szerint az ipari termelés stabilizálódni fog a következő hónapokban, de a gyenge belső kereslet továbbra is éreztetni fogja negatív hatását. 2009 harmadik negyedévére az ipari termelés 0,1 százalékos növekedését prognosztizálják, a negyedik negyedévre és 2010 első negyedévére pedig stagnálást valószínűsítenek. A kutatók előrejelzése szerint a beruházások volumene kisebb ütemben ugyan, de tovább fog csökkenni a következő hónapokban. Ennek oka egyrészt az alacsony kapacitáskihasználtság, másrészt a normalizálódott pénzpiaci helyzet ellenére még mindig szigorú hitelkondíciók. A kutatók – üzleti felmérések adatai alapján – a következő időszakra is romló foglalkoztatási kilátásokat jósolnak az eurózóna országaira vonatkozóan. A növekvő munkanélküliség 2
1
Forrás: http://ec.europa.eu/economy_finance/thematic_arti cles/article16051_en.htm
Forrás: http://www.cesifogroup.de/portal/page/portal/ifoContent/N/data/forec asts/eeo-container/EEO_2009_10_07/eeo20091007-dt.pdf
-5-
Az OECD novemberi elemzése szerint 2009 harmadik negyedévében megindult a kilábalás az utóbbi évtizedek legmélyebb válságából, de a 2008-as szintet csak 2011-ben éri majd el a nemzetközi gazdaság. Az OECD-tagországok összesített gazdasági teljesítménye az idei 3,5 százalékos csökkenés után jövőre már 1,9 százalékkal bővülhet. A jelentés kiemeli, hogy a 30 tagállam közül öt esetében – Magyarországon, Görögországban, Izlandon, Írországban és Spanyolországban – jövőre még nem indul be a növekedés. Az OECD elemzői szerint a közép-kelet-európai térség az euróövezetnél gyorsabban kapaszkodik ki a válságból, a régió gazdasága jövőre 0,9 százalékkal, 2011-ben pedig 1,7 százalékkal növekedhet, a kilábalásnak azonban határt szab a magas munkanélküliség és a költségvetési kiigazítás kényszere.3 Az 1. ábrán a jelenlegi gazdasági válság lefutása több korábbi gazdasági válsággal összevetve látható. Az ábrán a GDP válság kezdetéhez képest bekövetkezett változását figyelhetjük meg a válság kirobbanása után eltelt negyedévekben. Az adatok azt mutatják, hogy az 1930-as évek világválságának és az 1979-es olajárrobbanás okozta válságnak hasonló lefutása volt Nagy-Britanniában: a GDP 6-8 százalékkal esett vissza és 15 negyedév után állt vissza a válság előtti szintre. A rendszerváltás utáni Magyarországon bekövetkezett, ún. transzformációs visszaesés ennél jóval mélyebb recessziót okozott: a GDP 15 százalékkal csökkent és 35 negyedév kellett a helyreálláshoz. A jelenlegi gazdasági válság egyelőre Németországban és Magyarországon is igen éles – a transzformációs válsághoz hasonló meredekségű – visszaesést mutat, bár a 3
német adatok már némi pozitív tendenciát jeleznek. 1. ábra: Hol tartunk a válságban? összehasonlítás más válságok lefutásával
–
Hol tartunk a válságban? GDP: változás a válság kezdetéhez képest
1930-1934 (Nagy-Britannia) 1979-1983 (Nagy-Britannia) 1990-1994 (Magyarország - transzformációs visszaesés) 2008- (Magyarország - a jelenlegi válság) 2008- (Németország - a jelenlegi válság)
4 2 0 -2
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37
várhatóan a nominális bérek csökkenéséhez vezet 2010-ben, mely a felélénkülő inflációval együtt tovább gyengíti a háztartások vásárlóerejét. A prognózis szerint a lakossági fogyasztás várhatóan 0,2 százalékkal fog nőni a harmadik negyedévben és 0,1 százalékos csökkenés várható az utolsó negyedévre, valamint stagnálás 2010 elejére.
-4 -6 -8 -10 -12 -14 -16 -18
A válság kezdete óta eltelt negyedévek
Forrás: Nagy-Britannia - NIESR (www.niesr.ac.uk); Magyarország, Németország - saját számítás
NEMZETKÖZI CHANGE SME INFO EVENT / KONFERENCIA AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL Az MKIK a CHANGE projekt keretében 2009 őszétől ingyenes rendezvénysorozatot szervez a kis- és középvállalkozások részére az intelligens energiák témakörében, bemutatva az energiahatékonyság illetve takarékosság lehetőségeit, valamint a megújuló energiák alkalmazását. A három részből álló rendezvénysorozat első eseményére CHANGE SME Info Event – Konferencia az energiahatékonyságról címmel 2009. december 4-én került sor Budapesten. A konferencián előadóink bemutatták az Európai Unió energiapolitikáját, az energiahatékonyság támogatása érdekében megtett uniós intézkedéseket, a területet érintő európai uniós illetve magyar pályázati lehetőségeket. Követendő, jó példákkal szolgáltak a megújuló energiák alkalmazásával megvalósult beruházásokról, ismertették a vállalkozások által elérhető „zöld” programokat, információt nyújtottak a további tájékozódási lehetőségekről. A szeminárium levezető elnöke Kovács Vince, az MKIK alelnöke volt.
http://hvg.hu/gazdasag/20091119_oECD_2011_val sag_veget_erhet.aspx
-6-
MAGYAR-SZERB VEGYESKAMARA SZAKMAI KONFERENCIA A szakmai konferencia lebonyolításával a helyszínt is biztosító, nagy tapasztalatokkal rendelkező Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamarát bízta meg az MSZKIK. A meghívottak körének kialakításánál fő rendező elv az volt, hogy olyan vállalkozásokat is bekapcsoljanak, akik korábban tagjai voltak a CSMKIK által gesztorált Kamarai Tagozatnak, de az újonnan alakult MSZKIK-ba nem léptek egyelőre be. Szatmáry Kristóf vegyeskamarai elnök és Nemesi Pál kamarai elnök köszöntőit követően Dunai Péter az MKIK főtitkára az MKIK külgazdasági stratégiájáról, Jójárt Miklós a vegyeskamara ügyvezető alelnöke pedig szerbiai befektetési és privatizációs lehetőségekről tartott előadást. A konferencia során bemutatkozott két sikeres Szerbiában működő, magyar alapítású vállalkozás: ELZETT-CERTA doo. és a FORNETTI Szabadka doo., majd pedig vajdasági befektetési lehetőségek ismertetésére került sor. CHINA SOCIETY FOR WTO STUDIES DELEGÁCIÓ LÁTOGATÁSA A Kínai Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó China Society for World Trade Organization Studies (CWTO) által szervezett delegációt fogadta Dr. Tényiné Stark Mária, nemzetközi igazgató az MKIK-ban. A hét fős kínai delegáció részvevői elsősorban a magyarországi gazdasági és befektetési környezet, valamint a befektetési lehetőségek és jogszabályok felől érdeklődtek. A látogatás alkalmával az AsiaCenter munkatársa, Lőrincz Dániel tájékoztató előadást tartott a kínai delegáció tagjai számára a Kínai Márkás Termékek Központja által nyújtott különböző szolgáltatásokról.
HÍREK 2009. december 1-én az MKIK elnökségi ülést tartott Budapesten. Az ülés első napirendi pontja keretében Dr. Parragh László elnök tájékoztatást adott az elmúlt időszak fontosabb kamarai eseményeiről. Kiemelte a napokban nyilvánosságra hozott – Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) által elkészített mintegy 9000 ipari, ezen belül 6500 exportőr vállalat aktuális helyzetértékelését, továbbá üzleti-, export-, beruházási és foglalkoztatási terveit összegző elemzését, valamint azt az általános vélekedést, mely szerint felgyorsult a német gazdaság válságból való kilábalásának esélye. Hozzátette, hogy a válság tompítása sikeres volt, annak ellenére, hogy a német export piacok összeomlását nem tudták megakadályozni. Elmondta, hogy a magyar válságkezelés sikertelenségének egyik fő oka az, hogy egyetlen gazdaságélénkítő program sem működik megfelelően. A továbbiakban a TOP 100 rendezvények fontosságát emelte ki, javaslatot téve minden területi kamarai megrendezésre. Ezt követően Bihall Tamás, az MKIK alelnökének előterjesztése következett az NSZFT részére készült a kereskedelmi és iparkamarák 2010. évi szakképzési feladatainak ellátásáról. Ezt a napirendi pontot az elnökség együtt tárgyalta a mesterképzés és mestervizsgáztatás tapasztalataival és aktuális feladataival. A továbbiakban Dunai Péter, az MKIK főtitkára ismertette az építőipari kivitelező tevékenység kamarai regisztrációjához kapcsolódó tevékenység jelenlegi helyzetét és az elnökség jóváhagyta a területi kamarai megállapodás elveit, az ellenőrzési útmutatót és az ellenőrzési tervet. Beszámolt továbbá arról is, hogy hogyan alakult a kamarák forrásszerkezete 2007-2009 között. Az elnökség konzultált a kamarai rendszer továbbfejlesztését célzó munkálatok különböző részterületeiről, majd állást foglaltak a korrupcióellenes törvénycsomaggal kapcsolatban és jóváhagyták a Magyar PR szövetséggel, valamint a Külügyminisztériummal kötendő együttműködési megállapodásokat.
-7-
2009. december 7-én Dr. Parragh László elnök és Dunai Péter főtitkár megbeszélést folytatott a Cseh Kereskedelmi és Iparkamara elnökével és főtitkárával a kétoldalú kamarai kapcsolatokról, valamint az Európai Kamarák Szövetsége keretében szükséges együttműködés kérdéseiről. A találkozón a cseh fél kérésére Krisán László a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója részletes tájékoztatást adott a Széchenyi Kártya konstrukcióról. 2009. december 8-án Budapesten az MKIKban Dunai Péter főtitkár konzultációt tartott a békéltető testületek elnökei részvételével, amelyen megvitatták a békéltető testületek 2010. évi költségvetési támogatásának felosztására vonatkozó javaslatot, valamint a békéltető testületek országos eljárási szabályzatának tervezetét. Ezt követően a békéltető testületek részére készített honlap és informatikai fejlesztés bemutatására került sor. 2009. december 9-én Kecskeméten a BácsKiskun megyei KIK Küldöttgyűlésén Dr. Parragh László az MKIK elnöke tartott előadást a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. 2009. december 9-én Dr. Krech Vilmos elnök vezetésével az MKIK Etikai Bizottsága tartott ülést, amelyen megvitatták a BKIK Etikai Bizottságának javaslatát az MKIK Alapszabálya 4.sz. mellékletének módosítására, valamint az ÉVOSZ etikai kódexe alapján az építőipari vállalkozások szakmai etikai kódexére vonatkozó javaslatot. Ezt követően a területi kamarák etikai bizottságainak 2009. évi tevékenységéről és tapasztalatairól hangzottak el beszámolók. 2009. december 10-én Debrecenben az APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága a HajdúBihar megyei KIK és a Hajdú-Bihar megyei Napló közös szervezésében került sor a megyei TOP 100 kiadvány ünnepélyes bemutatására. A rendezvényen többek között Dr. Parragh László az MKIK elnöke, Dr. Szikora János az APEH elnöke és Miklóssy Ferenc a HajdúBihar megyei KIK elnöke tartottak előadást.
2009. december 10-11-én Egerszalókon az MKIK és a Magyar-Ukrán KIK szervezett országos külgazdasági értekezletet, amelyen áttekintették a kamarák 2009. évi külgazdasági tevékenységét és 2010. évre tervezett programjait. A Magyar-Ukrán KIK tevékenységét Dr. Szentpéteri Bertalan elnök és Dr. Kota György ügyvezető mutatta be, majd Maxim Harapko ügyvéd az ukrán befektetési környezetről, Dr. Tölgyesi Viktória az NFÜ főosztályvezető-helyettese pedig a határon átnyúló együttműködés pályázati lehetőségeiről tartott tájékoztatót. Ezt követően került sor a Magyar-Ukrán KIK évzáró elnökségi ülésére. 2009. december 14-én az MKIK Ügyvezetősége megvitatta az adórendszer, a foglalkoztatáspolitika, az EU-források felhasználása, valamint a szakképzési feladatrendszer bővítése tárgyában előkészített, a kamarai rendszer továbbfejlesztése keretében kidolgozott előterjesztéseket. 2009. december 15-én a BKIK elnökségi ülésén Dr. Parragh László az MKIK elnöke előadást tartott a kamarai rendszer továbbfejlesztésének aktuális kérdéseiről. 2009. december 15-én Budapesten tartották a KA-VOSZ Zrt. évzáró igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági üléseit, valamint közgyűlését. A testületi üléseken egyebek között a társaság 2009. I-X. havi tevékenységének értékelése, a 2010. év stratégia irányai, a hálózati ellenőrzés tapasztalatairól készített beszámoló, a regisztráló irodák ösztönzési rendszere, valamint egyes szabályzatok módosítása voltak napirenden. 2009. december 16-án Békéscsabán az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, továbbá a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamarák közös szervezésében került sor a régiós TOP 100 kiadvány ünnepélyes bemutatására. A rendezvényen Hódsági Tamás a Békés megyei KIK elnökének köszöntőjét követően Dr. Szikora János az APEH elnöke aktuális adóigazgatási kérdésekről, Dr. Parragh László -8-
az MKIK elnöke pedig a magyar gazdaság helyzetéről tartott előadást. 2009. december 18-án Pécsen az APEH Déldunántúli Igazgatósága és a Pécs-Baranyai KIK közös szervezésében került sor a megyei TOP 100 kiadvány bemutatására. A rendezvényen többek között Páva Zsolt Pécs polgármestere, Dr. Parragh László az MKIK elnöke, és Dr. Szikora János az APEH elnöke tartottak előadást.
A következő napirendi pont a békéltető testületek 2010. évi költségvetési támogatásának felosztása volt, amelyről a döntést a BKIK módosítást kérő javaslatai alapján a következő ülésre halasztotta az Elnökség. A továbbiakban Dr. Kecskés László, a VB elnöke tett javaslatot a választottbírósági díjon belüli részösszegek megosztásának módosítására. Dunai Péter, az MKIK főtitkára ismertette a 2010. évi előzetes költségvetést és a 2010. I. félévi munkatervet, melyet az Elnökség elfogadott.
2009. december 21-én Budapesten találkozott az MKIK Elnöksége, megtartva hagyományos évzáró ülését. Az elmúlt időszak fontosabb kamarai eseményeiről dr. Parragh László az MKIK elnöke számolt be. Ezt követték a kollégiumok, a kétoldalú tagozatok és a vegyes kamarák 2009.évi tevékenységéről szóló beszámolói.
-9-
