TARTALOM • • • • •
Fókusz Aktuális Nemzetközi hírek Kutatás Hírek
1. 6. 6. 7. 9.
FÓKUSZ TISZTÚJÍTÓ KÜLDÖTTGYŰLÉS AZ MKIK-BAN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara XXIII. Tisztújító Küldöttgyűlése újabb négy évre Dr. Parragh Lászlót választotta meg a kamara elnökének. A Parlament főrendházi termében tartott tisztújítás vendége volt Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. MEGVÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK ÉS TESTÜLETEK Az MKIK elnöksége
Elnök: Dr. Parragh László Általános alelnök: Miklóssy Ferenc a HajdúBihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Alelnökök Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Gaál József ipari alelnök Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Juhász József kézműipari alelnök Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dr. Kéri István nemzeti-fejlesztési alelnök, PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Kovács Vince szolgáltatási alelnök, Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Mosonyi György nagyvállalati alelnök, Radetzky Jenő külgazdasági alelnök Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr.Vereczkey Zoltán KKV fejlesztési alelnök, Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
-1-
További elnökségi tagok Dr. Bánhidy Péter Heves megyei KIK elnöke, Décsi Endréné a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi KIK kézműipari alelnöke, Dienes Zoltán nagyvállalati elnökségi tag, Dr. Fischer Sándor Tolna megyei KIK elnöke, Fodor Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei KIK kézműipari alelnöke, Gréczi József a Soproni KIK kézműipari alelnöke, Hódsági Tamás Békés megyei KIK elnöke, Horváth Vilmos a Soproni KIK elnöke, Dr. Kocsis István nagyvállalati elnökségi tag, Králik Gyula a Dunaújvárosi KIK elnöke, Dr. Markovszky György aVeszprém megyei KIK elnöke, Mazzag Ferenc Zala megyei KIK elnöke, Mihalicz Antal a Győr-Moson-Sopron megyei KIK elnöke, Nemesi Pál a Csongrád megyei KIK elnöke, Ojtó Lajos a Somogyi KIK kézműipari alelnöke, Orcsik Sándor a Csongrád Megyei KIK kézműipari alelnöke, Pekó László a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei KIK elnöke, Petykó Zoltán nagyvállalati elnökségi tag, Dr. Polay József a Nagykanizsai KIK elnöke, Rabi József a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KIK elnökségi tagja, Szatmáry Kristóf a Budapesti KIK elnöke, Dr. Sziráki András a Jász-NagykunSzolnok megyei KIK elnöke, Tolnay Tibor nagyvállalati elnökségi tag, Dr. Tordai Péter a Nógrád megyei KIK elnöke, Varga József a Somogyi KIK elnöke, Wáberer György nagyvállalati elnökségi tag. Az MKIK Etikai Bizottsága
Dr. Gregus Ferenc Bács-Kiskun megyei KIK, Bődi János Békés megyei KIK, Vinnai János Borsod-Abaúj-Zemplén megyei KIK, Hargitai Zoltán Budapesti KIK, Orosz János Csongrád megyei KIK, Dr. Bozsits Attila Dunaújvárosi KIK, Dr. Krech Vilmos Fejér megyei KIK, Perger Béláné Győr-Moson-Sopron megyei KIK, Némethné Kardos Marianna HajdúBihar megyei KIK, Rimár Zoltán Heves megyei KIK, Lipóczki János Jász-NagykunSzolnok megyei KIK, Szabó György Komárom-Esztergom megyei KIK, György Pál Nagykanizsai KIK, Győri Mátyás Nógrád
megyei KIK, Kanizsai István Pécs-Baranyai KIK, Regősné Gali Margit Pest megyei és Érd megyei Jogú Városi KIK, Albertus József Somogyi KIK, Horváth Csaba Soproni KIK, Vereczkey Pál Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei KIK, Bohli Antalné Tolna megyei KIK, Soós Jenő Vas megyei KIK, Dr. Szakonyi János Veszprém megyei KIK, Dr. Jagasics József Zala megyei KIK.
Az MKIK Ellenőrző Bizottsága Dr. Schmidt Tamás az MKIK Ellenőrző Bizottságának elnöke, Dr. Csugány Ibolya Somogyi KIK Ellenőrző Bizottságának elnöke, Dr. Holló István Heves megyei KIK Ellenőrző Bizottságának tagja, Kollárné Zsótyák Mária Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei KIK Ellenőrző Bizottságának elnöke, Magyarné Könczöl Erzsébet Zala megyei KIK Ellenőrző Bizottságának elnöke, Dr. Orosz Tivadar Békés megyei KIK Ellenőrző Bizottságának tagja, Németh Ágnes Veszprém megyei KIK Ellenőrző Bizottságának elnöke.
A Küldöttgyűlésen a kamara vezető tisztségviselőinek megválasztása mellett, a kiemelkedően eredményes kamarai és gazdasági területen végzett munkájáért többen kamarai elismerésben részesültek:
Mercur Díj Takács János Az Electrolux Lehel Kft. dinamikus fejlődésében játszott meghatározó tevékenységéért, a vállalkozás sikereit megalapozó, kiemelkedő gazdaságszervező és tudományművelő munkájáért Dr. Sziráki András
-2-
Nagyipari vezetőként és a Jász-NagykunSzolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként az elmúlt évtizedekben kifejtett, a régió gazdasági fejlődésében is meghatározó és a kis- és középvállalkozók érdekeit mindenkor érvényesítő eredményes vezetői és kamarai tevékenységéért
szintjén elért eredményeknek az országos kamarai hálózatba való meghonosítását segítő tevékenységéért
Dr. Forgó Béla
Dr. Ulreich József
Az Alcoa-Köfém jogelődjénél, majd a multinacionális vállalatnál elsőszámú menedzserként kifejtett, Magyarországra jelentős fejlesztéseket hozó tevékenységéért és a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselőjeként nyújtott eredményes munkájáért
A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara megalakítását segítő, majd a kamarában különösen a területfejlesztés és a kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében kifejtett két évtizedes eredményes munkájáért.
Bihall Tamás
A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara területi irodavezetőjeként, majd az önálló Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara titkáraként végzett közel másfél évtizedes kamarai munkájáért.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökeként különösen a kamarák szakképzési tevékenységének fejlesztéséért az elmúlt másfél évtizedében végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért Horváth Tihamér Az építőiparban és a turizmus területén végzett kiemelkedő szakmai munkájáért, valamint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnökeként végzett kamarai munkájáért Tolnay Tibor AMagyar Építő Zrt. sikereit megalapozó eredményes vezetői tevékenységéért, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnökeként végzett társadalmi munkájáért Dr. Síkfői Tamás A jogelőd regionális kamara és a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkáraként 20 éven keresztül végzett kiemelkedően magas színvonalú szakmai munkájáért, különösen a területi kamara
Kamarai Díj
Varga Zsófia
Bognár Gyuláné A Győr-Moson-Sopron Megyei Kézműves Kamara, majd a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagjaként, illetve kézműipari alelnökeként, különösen a szépségipar elismertetése érdekében végzett másfél évtizedes eredményes munkájáért. Szimler Ferenc A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában tagozati elnökként és mestervizsga bizottsági elnökként az elmúlt másfél évtizedben végzett eredményes munkájáért Kárpát Csaba A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének tagjaként és ipari alelnökeként, különösen a területfejlesztés területén végzett másfél évtizedes eredményes munkájáért
-3-
Abuczki József A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökeként, valamint a kereskedelem területén végzett másfél évtizedes eredményes szakmai és kamarai munkájáért Dr. Vadász Péter A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi ügyekért felelős alelnökeként az európai integrációs folyamat előkészítésében végzett másfél évtizedes eredményes kamarai munkájáért
Saslics Elemér A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselőjeként, valamint különösen a közlekedésfejlesztés területén végzett kimagaslóan eredményes szakmai tevékenységéért Németh Frigyes A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari alelnökeként végzett másfél évtizedes eredményes szakmai munkájáért Bődi János A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Bizottsági elnökeként és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Bizottsági elnökhelyetteseként végzett eredményes kamarai tevékenységéért GAZDASÁGI CSÚCS A november 13-án megtartott gazdasági csúcs összehívását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte, amit formálisan a gazdasági bizottság kibővített üléseként rendeztek meg. A találkozón a kormányfő mellett Bajnai Gordon gazdasági és Veres János pénzügyminiszter, az
Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mindkét oldala, a kamarák képviselői, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Magyar Bankszövetség képviselői, politikusok és a gazdasági élet további szereplői is részt vettek. A fórumon négy témakör megvitatására helyezték a hangsúlyt: a gazdaság finanszírozási helyzetének megoldása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra; az export- és a hazai piacok szűküléséből fakadó keresletcsökkenés ellensúlyozására; a munkahelyek megtartásának eszközeire; valamint a versenyképesség kérdésére. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter több elemből álló 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagot jelentett be, melynek döntő része az uniós források átcsoportosításával valósulhat meg. Hétpontos gazdaságélénkítő programra tett javaslatot Matolcsy György a Fidesz képviseletében. Ennek elemei: piac-, jövedelem- és beruházás bővítés, bizonyos vállalati szektorok feltőkésítése; uniós források átcsoportosítása közvetlen gazdaságfejlesztésre; célzott adó- és járulékcsökkentés; energiatakarékossági program; mezőgazdasági és élelmiszerprogram; építőipari program; bürokrácia-csökkentő program. A találkozón került bejelentésre, hogy Reformszövetséget hozott létre kilenc munkaadói szervezet, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Tudományos Akadémia annak érdekében, hogy kidolgozzon egy átfogó reformcsomagot. A jövőben rendszeressé válik a gazdasági csúcs, amit ezentúl a parlament gazdasági bizottsága félévente hív össze a legfontosabb kérdések megvitatására.
PARRAGH LÁSZLÓ HOZZÁSZÓLÁSA Köszönöm a szót elnök úr. Miniszterelnök úr, miniszter urak! Amikor megtudtuk ennek a csúcsnak a létrejöttét, leültünk a gazdaság szereplőivel, és megpróbáltunk egy egységes álláspontot kialakítani, ami sikerült, és ezzel szerettük volna azt jelezni, hogy a gazdaság tud egymással párbeszédet folytatni. Persze, nemcsak egymással folytattunk, hanem a -4-
vállalkozásokkal is. Én arra a találkozóra három olyan tanulmányt készítettem, amelyben több mint 15 ezer vállalkozást kérdeztek meg. Itt van nálam mind a három, nagyon szívesen odaadom. Megkérdeztük a véleményüket arról, hogy mit fogalmazzunk meg ezen a mai beszélgetésen. A konjunktúra élénkítését a kamarák régóta sürgetik. Megfogalmaztuk ezt akkor, amikor a konvergenciaprogram bejelentésre került, hiszen elmondtunk azt, hogy a konvergenciaprogram le fogja hűteni a gazdaságot és ennek súlyos árát fogjuk fizetni. Sajnos, az élet ezt az állítást igazolta. Ezért is erőltettük az uniós pénzek átcsoportosítását, amit nagyon nagy örömmel látok az anyagokban. És azt kell mondanom, hogy ami tanulmányt a miniszter úr letett, azt összességében, hatásmechanizmusában abszolút mértékben támogatni tudjuk, mert azt látjuk, hogy ez az anyag nagyon sok ponton visszahozza azokat az észrevételeket, megjegyzéseket, amiket egyébként elmondtunk. Ezért készek vagyunk kiállni mellette, készek vagyunk aktívan részt venni a végrehajtásában. Persze, ha lehetőséget kapunk a különféle bizottságokban, programokban való részvételre, természetesen szívesen átadjuk a szakmai anyagainkat is, amelyek a gazdaság elemzéséről, az esetleges hatásokról szólnak. Szívesen részt veszünk továbbra is a Széchenyi kártya működtetésében. Nagy öröm volt a számunkra - és látom, VOSZ-os barátaink számára is -, hogy a miniszter úr külön kiemelte a Széchenyi kártya kamattámogatásának meghosszabbítását, hiszen itt egy olyan instrumentumról van szó, ami működőképes, ami bizonyított, aminek készen van az eszközrendszere. Hadd fogalmazzak azonban meg néhány olyan kétséget is az anyaggal kapcsolatban, amelyekről azt gondolom, nem árt beszélni annak okán, hogy sikeres legyen. Az egyik: minden programnak alapvető föltétele, hogy végrehajtsák. Azt gondolom, hogy ma nem lesz könnyű feladat egy ilyen programot végigvinni azzal a bürokratikus apparátussal, ami az uniós pénzekkel foglalkozik. Szeretnék a miniszter úrnak ebben is együttműködést ajánlani, hogy ez ténylegesen, sikeresen végig is mehessen. Én nagyon sokszor megéltem már azt, hogy a
bürokrácia abban érdekelt, hogy olyan szabályokat vezessen be, amivel lelassítja az ilyenfajta programok végrehajtását. A másik dolog, amiről muszáj beszélnünk, az egy hamis illúzióra való figyelemfelhívás. Magyarországon sokan azt hiszik és sokan azt is mondják, hogy azért vannak most bajaink, mert ránk tört a világgazdasági válság és a pénzügyi válság. Ez, azt gondolom, hogy folyamatában nem pontos. Magyarországnak azért van igazán baja - ahogy a jegybankelnök úr is elmondta -, mert Magyarországon a gazdaság körüli struktúrák nem alakultak át, nincsenek rendben. Ezek a struktúrák egyszerre pazarlóak és egyszerre pénzhiányosak. Ezeknek az átalakítása elengedhetetlen. Tehát én azt gondolom, hogy az időtengelyen nem megkerülhető a reformok végigvitele. Borsik úr utalására annyit hadd mondjak, hogy amikor arról beszélünk, hogy ennek a gazdasági válságnak a terheit a 60 ezer forintos óvónőnek kell vinnie a vállán, akkor lehet, hogy helyesebb megoldás lenne az, ha egy nyugdíjreformot indítanánk el. Ha valóban végigvinnénk egy egészségügyi reformot, ha megcsinálnánk az önkormányzati reformot. Ha a kutatás-fejlesztést gazdaságközelivé tennénk. És azt gondolom, ha több lenne az államférfi és kevesebb a politikus ezekben a döntésekben, akkor ezek keresztül is mennének. Mert azzal, hogy a költségeket most egy évre levágjuk, azzal nem változtatjuk meg a folyamatokat. Egy év múlva ezek a költségek ugyanúgy mennek tovább. Ha a költségszigorítás véget ér, ugyanúgy megy tovább. Hogyan lesz 2010től, vagy hogyan lesz 2011-től? Tehát mi azt javasoljuk, és azt kérjük, hogy vigyük végig a reformokat. Mindenkinek sokkal könnyebb lenne a helyzete, azt gondolom, hogy mindenki nagyobb eséllyel indulna a jövőnek. A másik, amire rengeteg jelzést kaptunk a vállalkozásoktól, és kérem, higgyék el, hogy több mint 1500 vállalkozó válaszolt a kérdéseinkre, és több, mint 90 százalékuk azt mondta, hogy a legfontosabb számára az élőmunka terheinek nagyon gyors csökkentése. Az élőmunka terheinek csökkentése, adócsökkentés annak érdekében, hogy meg tudják őrizni azokat a munkatársakat, akik ma ott vannak a cégeknél. És egyetértek minden hozzászólóval, aki azt mondta, hogy gyorsan -5-
ad, ki kétszer ad, mert egy válságban az időtényezőnek igen nagy jelentősége van. Végezetül azt kívánom, hogy sikerüljön ez a program, menjen végig, mert tudja tompítani azokat a hatásokat, amelyek ma a gazdaságot érik. Köszönöm szépen! A teljes gazdasági csúcs az MTV-ben: http://www.mtv.hu/videotar/?category=446
AKTUÁLIS REFORMSZÖVETSÉG A GAZDASÁG ÉS A TUDOMÁNY ÖSSZEFOGÁSA
reformok alapelveire - emelte ki Pálinkás József. Glatz Ferenc, az MTA korábbi elnöke szerint a szövetség elsősorban a politika és a sajtó szereplőit szeretné megnyerni, mivel a tudomány és a gazdaság összefogásának legfontosabb feladata az elkerülhetetlen reformoknak a társadalom számára elfogadható, a politikai döntéshozók számára pedig kivitelezhető módon történő kidolgozása. A Reformszövetséggel kapcsolatban Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a szövetség pénzügyi támogatásának biztosítását Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke vállalta magára.
Reformszövetséget hozott létre a magyar gazdasági elit és az MTA. Budapest, 2008. november 28., péntek (MTI) - Megalakult a Reformszövetség, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt kilenc munkaadói szervezet vezetői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt és jelenlegi elnökeinek részvételével - jelentette be Pálinkás József az MTA elnöke, pénteken sajtótájékoztatón. Pálinkás József elmondta: a Reformszövetség olyan átfogó reformprogramot kíván kidolgozni, amely beépíthető a 2009-2013 közötti időszak társadalomés gazdaságpolitikai programjaiba. A reformok bevezetésének célja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye, a lakosság jövedelme és életminősége mielőbb felzárkózzon az Európai Unió átlagához, és elkerülhető legyen az ország további gazdasági lemaradása - tette hozzá az MTA elnöke. A szövetség által szakértői munka során kidolgozandó gazdaságpolitikai irányelvek kiterjednek a konvergenciaprogram folytatásának módjára, az euró bevezetésének menetrendjére és módjára, a versenyképesség javításának módszereire, az adó- és foglalkoztatáspolitikára, és az egyensúlyőrző
NEMZETKÖZI HÍREK KONTINGENTÁLT VÁLLALKOZÓI EXPORT Az MKIK Építésügyi Kollégiuma és az ÉVOSZ alelnöke, Koji László, 2008. novemberében tárgyalásokat folytatott az APEH és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőivel a Németországban vállalkozási szerződés keretében dolgozó cégek érdekében. Az utóbbi időben ugyanis az APEH – a korábbi ellenőrzési gyakorlatától eltérően, a jogszabályok változatlansága ellenére – visszamenőlegesen 2-5 évre szóló pótlólagos járulékfizetési kötelezettséget állapított meg számos cég ellenőrzésekor. A magyar Adóhivatal a külföldön tartósan foglalkoztatott dolgozók teljes munkajövedelmét tekinti járulékalapnak – a munkaszerződésben megállapított személyi alapbér helyett – és a különbözetet 2 – 5 évre visszamenőleg követeli. Ezzel az új ellenőrzési gyakorlattal veszélybe sodor mintegy 500 vállalkozást és 8000 munkahelyet. 2008. november 21-én közel 200 cég részvételével Kölnben egy szakmai konzultációra került sor, amelyen közös nyilatkozatot fogadtak el, kérve -6-
az APEH vezetését, hogy a jogszabály változás nélküli új jogértelmezési magatartását felülbírálva, a korábbi ellenőrzési gyakorlatát folytassa, valamint adjon helyt azoknak a felülvizsgálati kérelmeknek, melyek a korábbi értelmezés alapján jogszerű vállalkozási magatartást mutatnak. Javaslatot tettek továbbá olyan jogszabály változtatásra is, hogy a jövőben a járulékfizetési kötelezettség szabályozása ebben a körben is egyértelmű legyen. Koji László a rendezvényen ígéretet tett mind az MKIK Építésügyi Kollégiuma, mind az ÉVOSZ nevében arra, hogy mindkét szervezet mindent elkövet annak érdekében, hogy a Németországba irányuló 300 millió eurós éves szolgáltatási export több mint kétharmada ne lehetetlenüljön el. MAGYAR-KAZAH ÜZLETI TANÁCS ALAKULT A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az MKIK Magyar-Orosz Tagozata valamint az ITD Hungary Zrt. közös szervezésében 2008. október 30-án, rendkívül nagy érdeklődés mellet, 73 alapító tag részvételével megalakult a Magyar-Kazah Üzleti Tanács. Kazahsztánt a világ egyik leggyorsabban fejlődő országaként tartják nyilván, vonzó terep a külföldi tőke számára, a FÁK-tagországok közül itt a legmagasabb az egy főre jutó külföldi közvetlen befektetések összege. A Kazahsztánban, Asztanában, 2008. november 27-28-án megrendezésre került Magyar–Kazah Gazdaság Együttműködési Kormányközi Bizottság (GEB) ülésének keretében együttműködési megállapodás, valamint a Magyar-Kazah Közös Üzleti Tanács alapító okiratának aláírására is sor került a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és annak kazah megfelelője, az ATAMEKEN Szövetség között. Ez utóbbi üzletember-találkozót is szervez a kiutazó üzletember delegáció számára. Mindkét fél várakozása szerint a két dokumentum aláírása a magyar-kazah kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megerősítését és fejlesztését szolgálja majd.
MAGYAR-BELORUSZ ÜZLETI FÓRUM 2008. november 4-én Magyar-Belorusz Üzleti Fórum került megrendezésre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az MKIK Magyar-Orosz Tagozata, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az ITD Hungary Zrt. közös szervezésében a BKIKban. A rendezvényen 45 magyar és 20 belorusz üzletember volt jelen. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Elena Kupchina, a Belorusz Köztársaság magyarországi nagykövetének, valamint Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének köszöntőjét követően az MKIK és a Belorusz Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködési megállapodás aláírására került sor. A belorusz gazdasági és befektetési klímáról Vasili Ramanau, a Belorusz Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartott előadást. A magyarországi üzleti lehetőségekről Kaszics Miklós, ITD Hungary Zrt., FÁK irodavezetője és Dr. Nagy Róza, az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának elnöke beszélt. A fórumot követően a magyar és a belorusz üzletemberek kétoldalú üzletembertalálkozóira került sor.
KUTATÁS DRÁMAI MÉRTÉKBEN ROMLOTTAK A HAZAI CÉGEK VÁRAKOZÁSAI Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) októberi konjunktúra vizsgálatában a 2008. első félévi enyhe javulás után - amelyet a GDP növekedési ütemének kismértékű emelkedése kísért - a pénzügyi válság nyomán bekövetkező reálgazdasági válság mindent elsöprően mutatkozik meg a magyar vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és legfőképpen a rövid távú kilátásokban. Ezek a várakozások azt vetítik előre, hogy 2009-re megnőtt a gazdasági növekedés visszaesésének az esélye. A vállalkozások helyzetértékelése azonban még nem teljesen egyöntetű, amit a vállalati bizonytalansági mutató továbbra is magas -7-
szintje jelez. Ez a tény arra utal, hogy vagy nem minden vállalkozás érzi egyformán fenyegetőnek a visszaesést, vagy a cégek egy része a negatív pénzpiaci hírek hatására „túlreagálja” a válságot, túlbecsüli annak várható hatásait, míg másik része realistábban méri fel a valószínűleg ténylegesen romló kilátásokat. A konjunktúra mutató jelentős romlását a drámaian eső várakozások mozgatják, míg a jelenlegi üzleti helyzet vonatkozásában nem ennyire egyöntetű és nem ennyire sötét a kép. A GVI konjunktúra mutató százalékos értéke a 2008 áprilisi 12 százalékos értékről a mélybe zuhant - először a felméréssorozat történetének tíz éve alatt - negatív tartományba került, és mínusz 7,1 százalékon áll. A GVI Vállalati Bizonytalansági Mutató értéke kissé csökkent ugyan, de még így is magasnak mondható (0,43), ami talán az egyetlen reményt keltő fejlemény a felvétel eredményeinek értékelésénél. Eszerint a várható visszaesés megítélése még nem egyöntetű, bár láthatók olyan jelek is, hogy egy-két részindikátor esetében a korábbiaknál egyöntetűbb véleményeket fogalmaznak meg a cégek.
A felmérésben közel 1500 céget kérdeztek meg, ezek a teljes vállakozási szférát reprezentálják a legkisebbektől a legnagyobbakig. A korábban leginkább optimistának mutatkozó külföldi kézben lévő vállalkozások esetében zuhant a legmeredekebben a konjunktúra mutató, és a tisztán magyar tulajdonban lévők látják legkedvezőtlenebbül a kilátásaikat és számítanak romlásra (-10 %). A különböző
nagyságú cégek között a közepes- és a nagy cégek esetében beszélhetünk a legerősebb romlásról, míg a legkedvezőtlenebbül a korábbi felvételekkel megegyezően a mikrocégek látják helyzetüket (-22%). A döntően exportra termelő és a belföldi piacot ellátó cégek közül az exportra termelők jóval borúlátóbban ítélik meg helyzetüket. Az ágazatok közötti összehasonlításban a szállításon kívül mindenütt csökkenést regisztrált a GVI. A legnagyobb arányban az iparban, az idegenforgalomban, a kereskedelemben és az egyéb szolgátatásoknál esett a konjunktúra mutató szintje. A cégek általában a beruházások elhalasztásával reagálnak a romló kilátásokra. Az építési és a gépberuházási aktivitás is a mélybe zuhant, vagyis felerősödött az a negatív tendencia, ami már hosszú idő óta megfigyelhető. Az építések helyzete különösen kedvezőtlen, azaz többbségében vannak azok a cégek, amelyeknél nincs ilyen jellegű beruházás. A versenyszektorba tartozó cégeknél kezd kibontakozni egy újabb negatív fordulat: jövőre 28 százalékuk tervez létszámcsökkentést, az iparban 31 százalék számol elbocsátásokkal. A konjunktúra mutató minden összetevőjében a negatív elmozdulás a jellemző. Mind a belföldi, mind az export értékesítés iránti keresletet és az elmúlt hónapok forgalmát romlónak ítélik meg a válaszadó cégek, és a következő fél évben sem számítanak másra. A vállalati bizonytalansági mutató csökkent a legutóbbi felvétel óta, de így is az utóbbi évekre jellemző magasabb tartományban mozog, ami most inkább pozitív, mint negatív fejlemény lehet. A válaszok arra utalnak, hogy októberben, a kérdezés időszakában még nem volt teljességgel felmérhető, előrejelezhető a pénzügyi válságnak a cégek üzleti helyzetére és kilátásaira gyakorolt hatása, bár több lényeges területen (rendelésállomány, export) a vállalkozások szinte egészénél eddig nem látott visszaesést lehet tapasztalni. A pénzügyi válság az üzleti helyzet és a kilátások idei javulását törte meg, amely a 2007-es megszorító csomag hatása után már kezdett kibontakozni a magyar vállalatok körében. -8-
További részletes információk:
http://www.gvi.hu/index.php/hu/research/show Item.html?id=76
HÍREK 2008. november 6-án Radetzky Jenő elnök vezetésével Kolozsváron a Kárpátia MagyarRomán Kereskedelmi és Iparkamara tartott évzáró elnökségi ülést, amelyen tájékoztató hangzott el a vegyeskamara 2008. évi szakmai tevékenységéről és gazdálkodásának helyzetéről, majd Gérnyi Gábor az NFGM főosztályvezető-helyettese tartott előadást a magyarországi üzleti környezet fejlesztéséről. Az elnökségi ülést egy üzleti fórum követte, amelyen szintén elhangzott az előadás. 2008. november 7-én az MKIK Etikai Bizottsága megtartotta alakuló ülését, amelyen a Bizottság volt elnöke értékelte az Etikai Bizottság elmúlt ciklusban végzett tevékenységét, majd sor került a Bizottság elnökének, általános alelnökének és három alelnökének megválasztására. Az MKIK Etikai Bizottságának elnökévé ismét Dr. Krech Vilmost a Fejér megyei KIK Etikai Bizottságának elnökét, általános alelnökévé pedig Bődi Jánost, a Békés megyei KIK Etikai Bizottságának elnökét választották meg. 2008. november 12-én Dr. Parragh László elnök fogadta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációját és tájékoztatást adott részükre a magyar gazdaság állapotáról, különös tekintettel a hazai kis- és középvállalkozások helyzetére. 2008. november 12-én a Magyar Közgazdasági Társaság kibővített elnökségi ülésén Kovács Árpád az Állami Számvevőszék elnöke és Dr. Parragh László az MKIK elnöke tartottak előadást a magyar gazdaság helyzetéről. 2008. november 13-án Az APEH ÉszakAlföldi Regionális Igazgatósága és a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei KIK közös
szervezésében Nyíregyházán került sor a megye gazdaságát és a legjelentősebb gazdálkodók teljesítményét elemző „TOP 100” kiadvány ünnepélyes bemutatójára. A rendezvényen Pekó László kamarai elnök köszöntőjét követően Dr. Veres János pénzügyminiszter és Dr. Parragh László az MKIK elnöke tartott előadást a gazdaság helyzetéről. 2008. november 17-18-án nagyszabású nemzetközi konferenciára került sor Isztambulban a török és kelet-közép-európai együttműködési lehetőségek fejlesztéséről és az üzleti kapcsolatok építéséről. A konferencián az MKIK részéről Miklóssy Ferenc általános alelnök vett részt és tartott tájékoztatót, majd ezt követően megbeszélést folytatott a Török Kereskedelemfejlesztési Szervezet (DEIK) és a Török-Magyar Üzleti Tanács képviselőivel, valamint találkozott több miniszterrel és gazdasági vezetővel is. 2008. november 18-án az MKIK MagyarRomán Tagozata évzáró rendezvényére került sor Békéscsabán, amelyen Hódsági Tamás a Békés megyei KIK elnöke és Dr. Orosz Tivadar a Tagozat elnöke köszöntőit követően Dunai Péter főtitkár tartott előadást az MKIK és a kamarai rendszer külgazdasági feladatairól. Ezt követően több előadás hangzott el a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését segítő intézmények, szervezetek képviselői részéről, majd magyar-román üzletember találkozóval folytatódott a program. 2008. november 18-án az APEH Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága és a régió három kereskedelmi és iparkamarája közös szervezésében Kecskeméten került sor az ez évi TOP 100 rendezvényre, „ A dél-alföldi régió 2007. évi gazdasága” c. évkönyv bemutatására. A rendezvényen Gaál József, a Bács-Kiskun megyei KIK elnöke köszöntőjét követően Dr. Szikora János az APEH elnöke és Dr. Parragh László az MKIK elnöke tartott előadást. 2008. november 19-én Dunai Péter főtitkár vezetésével országos titkári értekezletre került sor Budapesten. Az értekezlet első részében Krisán László a KA-VOSZ Zrt vezérigazgatója -9-
a Tőkeunió Program előkészületeiről, Gérnyi Gábor az NFGM főosztályvezető-helyettese pedig a 2009. szeptemberében Egerben tartandó kárpád-medencei rendezvény gazdasági programjairól adott tájékoztatást. Ezt követően Bihall Tamás alelnök és Dr. Szilágyi János igazgató a 2008. évi feladatok zárásáról és a 2009. évi feladatokról és finanszírozásukról tartott tájékoztatót, illetve konzultációt. Az értekezlet utolsó napirendjeként megvitatták azokat a javaslatokat, amelyeket a BOKIK dolgozott ki a kamarai rendszer aktuális feladatairól azzal kapcsolatban, hogy a kamarák hogyan tudják segíteni szolgáltatásaikkal a vállalkozásokat egy gazdasági recesszió körülményei között. 2008. november 21-22-én Dr. Parragh László elnök részt vett Hong Kongban a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) 122. elnökségi ülésén, valamint Regionális Ügyvivői Fórumán. Az üléseken Victor Fung az ICC új elnöke vezetésével megvitatták az ICC–nek a pénzügyi válsággal kapcsolatban kidolgozott stratégiáját, valamint az ICC új bizottsági struktúrájára és a bizottságok ügyrendjeire vonatkozó javaslatokat. Az elnök hong kongi tartózkodási során megbeszélést folytatott Terták Ádámmal Magyarország Hong Kongba akkreditált főkonzuljával.
2008. november 27-én az MKIK Elnöksége alakuló ülést tartott Budapesten az MKIK székházában. Az elnökségi tagok bemutatkozását követően Parragh László elnök tájékoztatást adott az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről, majd az elnökség áttekintette az MKIK I-III. negyedéves gazdálkodását és a 2008. évi költségvetés várható teljesítését. Bihall Tamás alelnök ismertette a kamara 2009. évi szakképzési feladatainak ellátására vonatkozó pályázati program koncepcióját, valamint az RFKB pályázat végrehajtásának tapasztalatait, illetve a jövő évi pályázati elképzeléseket. Dunai Péter főtitkár tájékoztatást adott a békéltető testületek 2008. évi támogatási szerződésének módosításáról és a PMKIK-át érintő 2009. évi költségvetési támogatásról. Vereczkey Zoltán alelnök a Postapartner program beindításáról beszélt. Az elnökség elfogadta az okmányhitelesítési nyomtatványok díjtételeinek módosítására vonatkozó javaslatot és a Kárpátmedencei vegyeskamarai hálózat bővítéséről szóló előterjesztést.
2008. november 26-án megtartotta alakuló ülését az MKIK Ellenőrző Bizottsága. A testület elnökévé ismét Dr. Schmidt Tamást, elnökhelyettesévé pedig Dr. Orosz Tivadart választották meg. Az Ellenőrző Bizottság megtárgyalta és elfogadta az MKIK 2008. I-III. negyedévi gazdálkodásáról és 2008. évi költségvetésének várható teljesítéséről készített előterjesztést.
- 10 -
