TARTALOM • • • • •
Fókusz Aktuális Nemzetközi kapcsolatok Kutatás Hírek
1. 6. 7. 9. 10.
FÓKUSZ MKIK GAZDASÁGI ÉVNYITÓ A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara február 18-án Gazdasági Évnyitó címmel gazdaságpolitikai fórumot tartott Budapesten a Corinthia szálló dísztermében, melynek vendége volt Orbán Viktor, a FIDESZ MPP elnöke és Matolcsy György volt gazdasági miniszter. Az eseményen nagy számban voltak jelen a kamara, a gazdasági és a pénzügyi élet meghatározó személyiségei.
Parragh László, az MKIK elnöke megnyitójában a gazdaság állapotára vonatkozó összefüggéseket mutatta be. Rámutatott: a gazdaság állapota mindenki elıtt ismeretes, az azonban még nem, hogy a
várható kormányzó erı miként képzeli el a gazdaság jövıjét. A magyar gazdaság felvázolt látlelete kissé rendhagyó lesz, nemcsak a GDP vagy versenyképességi elemek jelennek meg, hanem ritkábban emlegetett összefüggések is. 2006 és 2008 között Magyarországon csökkent vásárlóerı-paritáson az egy fıre esı GDP. A vásárlóerı csökkenése folytatódott 2009-ben, és várhatóan folytatódik 2010-ben is. A 2004 és 2007 közötti idıszakban Magyarország az egyetlen ország, amely az uniós átlaghoz való közeledés helyett stagnált, miközben Szlovákia hatalmas léptekkel halad, és valamennyi más uniós ország is megy elıre – következésképpen a csatlakozást követıen nem közeledett, hanem távolodott az Európai Unió átlagától. A - konvergencia helyett - divergencia folyamata három elemmel magyarázható, a folyamat megváltozásához mindhármat meg kell változtatni. Az egyik az úgynevezett konvergenciaprogram, amely tartalmában nem konvergenciát hozott. A programok fiskális szemléletben kizárólag egyensúlyi törekvésekre épültek, figyelmen kívül hagyva a növekedési szempontokat. Hiányzott az átgondolt gazdaságpolitika; a gazdaságpolitikai eszközök nem voltak összehangolva, nagyon -1-
sokszor egymás ellen hatottak; és nem volt érdemi párbeszéd sem. Az uniós források felhasználása a fejlett országok gyakorlatát mintázza, holott Magyarország felzárkózó ország, amelynek elsısorban a gazdaság élénkítésére, fejlesztésére kellene a pénzt fordítania, nem pedig a közösségi beruházásokra. A harmadik nagy probléma pedig a strukturális reformok, a rendszerek átalakításának elmaradása. Magyarország a kihívásokra kevésbé az adó- és járulékbevételek csökkentésével, mint az emelésével reagált, ugyanakkor – a visegrádiakkal összehasonlítva – Szlovákia a kritikus pillanatban csökkentette az adóbevételeit, csökkentette a gazdaság terheit. A térségben az olló Magyarország hátrányára nyílik. A mostani pályának ugyanazok a veszélyei, mint az elızınek – a technika, a technológia, az eszközrendszer ugyanaz. Marad az egyoldalú egyensúlyi törekvés, minden problémát a válság következményének minısítenek, ezzel adva felmentést az átalakítás kényszere alól. Ez a pálya nem fenntartható. Elhiszi valaki, hogyha az önkormányzatokba vagy az állami vállalatokba – például a MÁV-ba, vagy az oktatásügybe vagy az egészségügybe – nem kerül több pénz, akkor ezek jobban fognak mőködni? Két év múlva összeomlanak és sokkal nagyobb nyomás lesz a költségvetésen. Átalakítások nélkül a mostani pályát nem lehet fenntartani. Magyarország számtalan tévutat választott az elmúlt idıszakban. Csak felsorolás szerően: ultra-liberális gazdaságpolitika, a piac mindent eldönt alapon; magánmonopóliumokat teremtı privatizációs filozófia; lecsúszás az euróról; médiapolitika; a felsıoktatásban a mennyiségi szemlélet tobzódása; a szakképzés szétverése stb., és a tévutak okozta gondok a gazdaságban. A GDP és az GNI aránya rávilágít, hogy egy adott ország a megtermelt jövedelmébıl valójában mennyiben részesül, mennyi megy ki különféle transzfereken keresztül az országból. Valamennyi visegrádi országból több megy ki, mint amennyit megtermelnek, de Magyarország a legerısebben mínuszos.
Az államadósság vonzataként megjelenı kamatfizetésen túl vannak más összefüggések is – így a földgáz és az áram ipari árának alakulása jelentıs versenyhátrányt okoz a magyar gazdaság számára. Magasak a vállalati hitelkamatok – míg Szlovákiában egy vállalat átlagosan 3,5 százalék kamatot fizet, Magyarországon több mint 10-et, a csehek is 4, a lengyelek 6 százalékon vannak. A vállalati hitelfelvétek nem elsısorban az állóeszköz-felhalmozást szolgálták, 2005 és 2008 között a bruttó állóeszköz-felhalmozás minimális növekedést mutat Magyarországon, Lengyelországban éves átlagban csaknem 14%-os volt a növekedés. 2004 és 2008 között Magyarország éves átlagban 2 ezrelékkel tudta növelni a foglalkoztatás rátáját, miközben a lengyelek mintegy 2 százalékkal. Foglalkoztatásbıvítésre, munkahelyteremtésre éves átlagban 90-100 milliárd forintnyi a kiadás – ilyen eredményességgel. A szakiskolában végzett diákoknak mindössze 30 százaléka helyezkedik el a szakmájában a végzést követı kilenc hónapban. Egyedül az egészségügyben születtek komoly eredmények. A szakképzés fontos eleme a gyakorlati képzıhelyen eltöltött idı hosszúsága – Németországban ez 150 nap, Magyarországon 60. A megfelelı szakképzés a foglalkoztatási gondokat is enyhítené. A felsıoktatásban hiába csökkent a jelentkezık és a felvettek száma, egyetlen intézményt sem zártak be, és évrıl évre nınek a kiadások. A megfelelı korosztályos létszámnak a reál- és mőszaki diplomások mindössze 5%-át teszik ki Az adminisztrációs terhek az Unió átlagában a GDP %-ában kifejezve 3,5%-ot jelentenek, Magyarországon ez az arány 6,7 százalék. Valódi bürokráciacsökkentést csak erıs politikai akarattal lehet elérni. A Transparency International szerint Magyarország az elmúlt idıszakban a 180 országot tartalmazó korrupciós listán a 39. helyrıl a 47. helyre csúszott (csak példaként: Románia a 70. és Ausztria a 12.). És ugyancsak a Transparency International szerint az állami megbízásoknak ma 10-20 százalékát nyeli el a korrupció. Gazdasági értelemben az ország valószínőleg túl jutott a mélyponton. De a munkanélküliség -2-
10,5 százalékos, és még enyhe emelkedés is várható. Az ipari termelés a jelentıs visszaesés után már mutat némi növekedést, hasonlóan az exportban is. Az építıipari termelés csökkenését már valamelyest ellensúlyozhatja a szerzıdésállomány 23,5 százalékos bıvülése, de ez még nem erısíti meg, hogy az uniós pénzek ténylegesen megjelentek a gazdaságélénkítésben. A visszaesést jelzik a beruházások is, továbbra is zuhanórepülésben vannak mind az építıipari, mind a gépipari beruházások, rövid távon tehát nem nagyon lehet azzal számolni, hogy beruházási oldalon megmozdul a gazdaság. A KKV-kat támogató hitelprogramok eredményei és ráfordításai súlyos aránytalanságot mutatnak. A Mikrohitel és a Mikrohitel Plusz Programban három év alatt együttesen 2 milliárd forintot helyeztek ki. Ez a Széchenyi-kártyában két jó hét alatt megvan. A Széchenyi-kártyát a Vállalkozók Országos Szövetsége, valamint a kereskedelmi és iparkamarák közösen mőködtetik 2001 óta. Ez alatt az idıszak alatt az átadott Széchenyikártyák száma 123 ezer darab, és a kihelyezett teljes hitelállomány 712 milliárd Ft. A gazdasági élet szereplıi, a kereskedelmi és iparkamarák, illetve egy leendı, egy jövıbeni kormányzat együttmőködésének lehetséges területei: mindenekelıtt a már bizonyított Széchenyi-kártya konstrukció folytatása, illetve kiterjesztése a beruházásokra; szakképzés, duális képzés; kereskedelemfejlesztés; a bürokrácia leépítése; az adórendszer átalakítása; munkahelyteremtés és foglalkoztatás; az uniós források átcsoportosítása – mindezt annak alárendelten, amiben mindenki érdekelt: hogy Magyarországon az egyensúly mellett végre növekedés is legyen, ne csak az egyensúlyi törekvések domináljanak, hogy nagyobb legyen az elosztható jószágok halmaza, amelybıl egyaránt több juthat a vállalkozói szférának és a társadalom valamennyi tagjának. Orbán Viktor, a FIDESZ MPP elnöke a gazdaságpolitikai fórum aktuális kérdéseirıl szólva kiemelte, hogy tudja a nagy érdeklıdés nem személyének, hanem elsısorban a jövınek szól. Biztató, hogy élni akarás, tettvágy és siker iránti igény tapasztalható a jelenlévıknél. Az - MKIK Elnökének megnyitójára utalva ismertetett számok inkább tragédiát jeleznek. A
tények, illetve az elıadás azt mutatják, hogy a magyar politikában ma nem intellektuális deficit van. Minden tudás rendelkezésre áll, amely egy jó gazdaságpolitika megalkotásához szükséges. Meg kell szabadulni attól a gondolkodásmódtól, amely alapvetıen ideológiai maradvány és az jellemzi, hogy nem az „itt és most”-tal, a megoldásra váró feladatokkal foglalkoznak, hanem a jövıre vonatkozó fölfele irányuló vonalak felrajzolásával. A következı kormányzatnak számos kihívással kell majd megküzdenie. Fel kell tárni a gazdaság valódi állapotát, meg kell állapítani, mennyire törékenyek a pénzügyi számok, nem veszélyeztetve azt a csekély most visszaépülni látszó bizalmat, amelyet az elmúlt félévben sikerült elérni.
Jó gazdaságpolitikát lehet létrehozni kétharmados parlamenti többség nélkül is. Ma egyetlen célra érdemes a politikai erıt összpontosítani, arra hogy Magyarországon elıször húsz év után egy nem koalíciós, egységes kormány jöjjön létre, amelynek mőködését, hatékonyságát nem nehezíti, nem teszi lehetetlenné a minden koalícióval szükségszerően együtt járó belsı egyeztetési rendszer. Ezzel a magyar gazdaság már önmagában óriási lehetıséghez jutna. A Davos-i Világgazdasági Fórum szerint egyetlen biztos dolog van a világgazdaságban, éspedig a bizonytalanság. Ezen túl, hogy a kapitalizmusra, mint a magántulajdonra és a versenyre épülı gazdasági rendszerre a piaci spekuláció jelenti a legnagyobb veszélyt. Szembe kell nézni azzal, hogy a spekuláció burjánzása folytán olyan pénzkapitalizmus alakult ki, amelyben immár a más pénzének kockáztatása jelenti a normát. A pénz- és értékpapírpiac azonban kizárólag akkor lehet -3-
hasznos, hogyha a termelést finanszírozza, viszont attól a ponttól veszélyessé és károssá válik, amikor önmagát kezdi el finanszírozni. A spekuláció által felhajtott hozamok leértékelik a jövıbeli bevételeket; minél magasabbra nınek az elıbbiek, annál inkább veszítenek értékükbıl az utóbbiak. Az egész gondolatrendszer hamis. Egy társaság gazdasági értéke valójában nem változik meg egyik pillanatról, de még egyik napról a másikra sem. Olyan abszurd eredmények mutatkoznak, hogy egy bajban lévı cég profitot mutathat ki egyszerően csak azért, mert átminısítették a kintlévıségeit. Egyre kevesebb vállalkozás képes fennmaradni, új vállalkozásra egyre kevesebb lehetıség van. Sorra szőnnek meg munkahelyek, újak pedig nem jönnek létre helyettük.
Észre kell venni, hogy a világgazdaságban ma azok a térségek erısek, ahol termelés van. Ez most leginkább keletre igaz vagy keletre inkább igaz, mint nyugatra. Ma a világgazdaságban keleti szél fúj. És ezt a nyugati zászló alatt hajózva figyelembe kell venni, meg kell érteni, és be kell építeni a gondolkodásba. A nemzetgazdaságok természetüknél fogva sokkal inkább munkára és termelésre alapoznak, mint a globális rendszerek, legalábbis azokban az országokban, ahol egészséges és erıs a nemzetgazdaság. Magyarországon ez nem így van, sıt mőködését egy sajátos magyar tehertétel is nehezíti. Magyarországon nemcsak a piacon jelentkezett spekuláció, hanem a politikában is. És még veszélyesebb, és még nagyobb károkat okoz, mint a piaci spekuláció. Ebben elsı helyre tehetık a kormányzatok folyamatos költségvetési trükközései – a számok, az adatok tudatos meghamisítása,
elhallgatása vagy késleltetése. Vagyis az elmúlt évek során a gazdaságpolitika egésze spekulatív adatokra épült. A célja ennek valójában az volt, hogy senki ne legyen tisztában a valós helyzettel, a valós számokkal és adatokkal. A kormányzati spekuláció valójában magánügyként kezeli az ország gazdaságát, magáncélokat és magánérdekeket érvényesített. De a politikai spekuláció körébe tartoznak a különféle privatizációs ügyletek is, amelyeknek bevételeit a kormányzat sohasem a magyar gazdaság élénkítésére fordította. A nyakló nélkül fölvett külföldi hitelek igazában jóléti kiadásokra mentek el. Ennek elkerülése a rendszerváltás gazdaságpolitikai közmegegyezése volt, 2002 óta azonban ez elszabadult, azóta szaladt el a magyar államadósság. A politikai spekuláció része a körbetartozás is. Az állam tulajdonképpen maga gerjesztette ezt a folyamatot: nem fizette ki a vállalkozókat, azért, hogy saját céljaira, vagyis a költségvetési lyukak tömködésére használja a pénzüket. A politikai spekuláció legnyilvánvalóbb fajtája a korrupció, amelyrıl nap mint nap lehet olvasni a bőnügyi rovatokban. A kormány gazdaságpolitikájával lényegében nem az országot, hanem saját magát finanszírozta. Ez tipikusan politikai spekuláció, amelynek egyenes következménye a munkanélküliség folyamatos növekedése; a vállalkozói szektor zsugorodása, és ennek nyomán súlyos egzisztenciális és szociális problémák országszerte. Ennek következtében aztán meg általános kiábrándulás és apátia a társadalomban – nem hisznek a magyar gazdaságban. A legnagyobb kihívás tehát az, hogy sikerül-e feléleszteni az emberek hitét a magyar gazdaságban, vagyis abban, hogy a magyar gazdaság egyáltalán sikeressé tehetı. Ez a jövı politikai és gazdasági kulcskérdése. Amikor a magyar gazdaság a polgári kormányzás jóvoltából egy kis levegıhöz jutott, akkor a magyar vállalkozók csodát tettek. Magyarországon bekövetkezett az, amirıl azt írta minden közgazdasági tankönyv, hogy egyszerre egy idıben sehol sem következhet be. Csökkent az infláció, csökkent a munkanélküliség, csökkent az eladósodás. És stabil volt, illetve csökkent a költségvetési hiány is. -4-
Voltaképpen mára az országnak már rég csıdben kellene lennie, ha csak az elmúlt évek kormányzati politikáján múlik a dolog. Az, hogy nem omlott össze teljesen az ország, az kizárólag a magyar emberek, a munkaadók és munkavállalók tehetségének és kitartásának köszönhetı. A magyar gazdaságnak vannak olyan adottságai, amelyek a világban most zajló nagy horderejő változások során talán fölértékelıdnek, mint például az elhelyezkedés, amely egy tranzitgazdaság felépítésére ad lehetıséget; a jó minıségő termıföld; a vízkészletek; a magyar találmányok. Lehetnének olyan adottságok is, mint az olcsó, jól szervezett szolgáltató állam, egyszerő adóés munkaügyi rendszer, rugalmas munkaerıpiac, a magyar vállalkozóknak kedvezı monetáris jegybanki politika. Ezek mind lehetségesek és az ország erısségévé, versenyelınyévé is válhatnának. A magyar gazdaság talpra állításához a politikának új irányt kell szabnia a gazdaság számára. Mindenekelıtt véget kell vetni annak a korszaknak és annak a politikának, amelyik padlóra küldte. Új politikai gondolkodásra van szükség. Le kell számolni néhány régi illúzióval – a piac mindenhatóságával; azzal, hogy a magánérdekek korlátlan érvényesítése a közérdeket szolgálja; hogy a nemzetgazdaság nem fontos, és hogy az állam mindenképpen rossz gazda, hogy a gazdaságnak nincs szüksége erkölcsi alapokra. Ehhez a politikához, ehhez a politikai gondolkodáshoz pedig erıs kormányra van szükség, mert a gyenge kormányzás mindig spekulációkba menekül a problémákkal szembenézés és a megoldások keresése helyett. Olyan kormányra van szükség, amely erıs és tartható költségvetéssel biztosítja a stabilitást és helyreállítja az ország iránti bizalmat, olyan kormányra van szükség, amely a saját meglévı erıforrások kiaknázását ösztönzi, segíti elı. Olyan kormányra van szükség, amely a sikeresnek bizonyult programokat tekinti mintának – a legjobb példa a Széchenyi-kártya, amely támogatásra érdemes, nem úgy, mint jelenleg. Olyan kormány kell most Magyarországnak, amely képes józan döntéseket hozni, és képes azokat hatékonyan végre is hajtani.
A feladatok: – pontosan fel kell tárni az igazságot az ország gazdasági helyzetérıl és kilátásairól; – egyszerőbb és teljesíthetıbb feltételeket kell biztosítani a vállalkozások számára, vagyis csökkenteni kell a terheiket, és új lehetıségeket kell nyitni a számukra (ennek az is része, hogy a más európai országoknál alkalmazott arányokat kell biztosítani a magyar cégek számára a közbeszerzéseknél); – a kormányváltást követı hetekben a valós adatok birtokában azonnal hatékony programot kell indítani a magyar építıipar mielıbbi talpra állítása érdekében; – a fizetési fegyelem javításával le kell rövidíteni a fizetési határidıket, a szabályokat elsı helyen az államnak kell betartania; – a külföldi gazdasági kapcsolatokat meg kell újítani, a bizalmat helyre kell állítani; – a hazai gazdaság erıforrásait elkötelezetten védeni kell; – a magyar termelıket, a magyar fogyasztókat védelemben kell részesíteni.
A magyar érdekeket legjobban maguk a magyarok védhetik. Nem abban kell bízni, hogy majd Brüsszelben el lesz intézve valami, hanem meg kell nézni, hogy mások hogy védték meg az értékeiket, és azokat a módszereket bátran alkalmazni kell a magyar gazdaságban is. A magyar gazdaságot úgy kell talpra állítani, hogy magyar lábakon álljon. A politika és a gazdaság jövıbeni kapcsolatrendszerében nem járható út sem a harc, sem az egymásról tudomást nem vétel. A politikának és a gazdaságnak össze kell fognia, és együtt kell mőködnie annak érdekében, hogy a spekuláció helyett a termelés képezze a jövı alapját Magyarországon. A politikának és a gazdaságnak meg kell találnia azt az egy közös értéket, amelyet mind a kettı elég -5-
fontosnak tart ahhoz, hogy arra hosszú távú együttmőködést tudjon kialakítani. Ez az egy közös érték a munka. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely minél több ember számára teszi lehetıvé, hogy munkahelyet találjon a munkaerı-piacon, munkából és ne állami transzferekbıl próbálja fönntartani saját magát és családját. Ha a gazdaság és a politika is erre törekszik, akkor létre lehet hozni tíz év alatt egymillió munkahelyet Magyarországon, akkor igenis lehet egyszerre gazdaságösztönzı és fegyelmezett költségvetési politikát folytatni. A politika számára a munkahelyek száma, a munkanélküliség csökkenése az a mutató, amely a gazdaságnak fontos, és a politika magára nézve elsı számú sikermutatóként tud elfogadni. A gyakorlati megvalósításra vonatkozó javaslat: megállapodás létrehozása a kamarával. Nem választási megállapodásról van szó, hanem olyan megállapodásról, amilyen még nem volt Magyarországon, amely a választások utánra szól. Nem párt- és gazdasági szervezet, hanem a leendı kormány és a kamara között jöjjön létre. Ez nyugodtan megköthetı már most, vagy legalábbis kinyilvánítható az e megegyezésre vonatkozó szándék. Ennek alapján – ha a választók bizalmat szavaznak közösen készítenék el a kormányprogram gazdaságpolitikai fejezeteit. Lehet egyszerre közös kormányprogramot készíteni a magyar társadalom és a magyar gazdasági élet számára. Bár a baj nagy, a számok nagyon rosszul néznek ki, a fölfele menı vonalak nem igazak, a helyzet kétségkívül nehéz, de ennek ellenére egyáltalán nem reménytelen, és a dolgokon változtatni sokkal könnyebb, mint az ember elsıre hinné. A legfontosabb dolog, hogy mind a ketten, a gazdaság is és a politika is megértse, hogy most nem okoskodásra van szükség, hanem cselekvésre és munkára. Tapasztalat és erı. Ez a két dolog, amire szükség van a sikeres változtatáshoz. Mind a kettı rendelkezésre áll. Tapasztalat és erı – ez a sikeres változás receptje. A magyar gazdaságban még megvan a szusz, megvan a feltörekvés, megvan az energia, megvan az akarat, megvan a siker iránti igény, mindez valóságos energiát hozhat majd egy ilyen megállapodás mögé.
Parragh László zárszavában rámutatott arra, hogy a kamarák erejét két dolog adja. Az a vállalkozói társadalom, ami mögötte áll, és az a munkatársi kör, akik a munkát a kamarában végzik. A kamarai elırejelzések, véleménynyilvánítások erre a két bázisra épülnek, és ezért nem véletlen, hogy az elmúlt években egyetlenegy olyan eset sem volt, amikor az elırejelzéseket vagy a szakmai munkát az idı ne igazolta volna. Ezért különösen jól esıek a kamarában folyó szakmai munkát elismerı szavak. Hónapokkal ezelıtt kamarai munkabizottságok alakultak, amelyek a kamara számára fontos területeken próbálják összeállítani azokat a dokumentumokat, amelyek a gazdaság rendbetételéhez szükségesek. Ezek az összeállítások természetesen közkinccsé lesznek – részben már azok is, hiszen nagyon sok vállalkozás vett, illetve vesz részt a kialakításukban –, meg fogják kapni a politikai erık. Az a javaslat, hogy a kamara vegyen részt a kormányprogram kialakításában, rendkívül megtisztelı és nagyvonalú. A www.mkik.hu weboldalon megtekinthetı Parragh László MKIK elnök elıadása és a Közös nyilatkozat szövege
AKTUÁLIS TÚLZOTT ELVÁRÁSOK A HAZAI IPARRAL SZEMBEN AZ ÉGHAJLAT VÉDELMÉRİL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATBAN AZ MKIK ÁLLÁSPONTJA A PARLAMENTHEZ BENYÚJTOTT TERVEZETRİL
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fontosnak tartja a fenntartható fejlıdés biztosítását, a környezetvédelmet, így a klímaváltozás elleni küzdelmet is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja az, hogy Magyarország adottságaihoz, lehetıségeihez mérten, gazdasági erejének, különbözı érintett iparágainak fejlettsége alapján tegye meg azokat a lépéseket, amelyek hozzájárulhatnak a klímaváltozás csök-6-
kentéséhez, támogatjuk, hogy Magyarország teljesítse az általa vállalt nemzetközi kötelezettséget. Egyetértünk azzal, hogy szükség van a klímaváltozás elleni küzdelem fokozására nemzetközi szinten és támogatjuk az ilyen törekvéseket. Szükségesnek tartjuk az éghajlatváltozás elleni intézkedéseket összhangba hozó jogi szabályozást, és szükség van a változásokra történı felkészülés összehangolt szabályozására is. Alapvetıen tehát támogatható az a kezdeményezés, hogy az éghajlat védelmérıl törvény szülessen. benyújtott Az Országgyőlésnek törvénytervezettel kapcsolatban azonban számos fenntartásunk van. Konkrét intézkedést keveset tartalmaz, meghatározza azokat a jogi eszközöket, amelyeken keresztül a törvényt érvényesíteni kívánja, többek között egy Országgyőlési Határozatot, amely az útitervet foglalná magában, amely tartalmazná a végrehajtási feladatokat, határidıket, felelısöket és a forrásokat részletezı cselekvési tervet. Kérdéses, hogy mennyiben fog megtörténni egy OGY határozat végrehajtása. Az üvegházhatású gázok kibocsátására 2020-ra 1990-hez képest 40% csökkentést irányoz elı a tervezet, miközben Magyarország az EU keretében 20%-os kötelezettséget vállalt, míg 2050-re 1990-hez képest 80%-os kibocsátás csökkentési célt irányoz elı, miközben Magyarország 50%-ra vállalt kötelezettséget az EU keretében. Tekintettel arra, hogy Magyarország az EU (nem is beszélve a világ egészérıl) kibocsátásán belül kis hányaddal rendelkezik, felesleges lenne ezeket az eltúlzott áldozatokat meghoznia, ami egyes iparágak versenyképességét jelentısen lecsökkentené, megszőnésükhöz is vezethetne sıt Magyarországon. A fosszilis energiafelhasználás visszafogása érdekében az EU szén-dioxid kibocsátási egységéhez hasonló fosszilis energia kereskedelmi rendszerre és intézményeire terjeszt elı javaslatot a törvény. Az EU CO2 kereskedelmi rendszere nagyon költséges, bonyolult és rendkívül sok adminisztrációval
jár, ezért nem támogatjuk egy újabb hasonló rendszer bevezetését. Magyarország, egy nemzetközi szinten jelentéktelen fosszilis energia felhasználó, túlzott áldozatok árán, egyedül vezetne be egy olyan rendszert, amely jelentıs versenyhátrányt okozna a hazai vállalkozásoknak. A törvényjavaslatot az MKIK-val elızetesen nem egyeztették, annak ellenére, hogy olyan kérdéseket is szabályoz, amelyek a kamara tevékenységét is érintik. Fentiek alapján a törvénytervezet elfogadását nem támogattuk, annak újragondolását, az érintettekkel történı egyeztetését javasoltuk. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 2010. február 18-án közös sajtóközleményben fejezte ki aggodalmát az Országgyőlésnek benyújtott, az éghajlat védelmérıl szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. A törvényjavaslatról végül nem szavazott a Parlament.
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A Magyar-Indiai Gazdasági Vegyes Bizottság második, és a Magyar-Indiai Közös Üzleti Tanács 16. ülése 2010. február 2., Budapest, Pénzügyminisztérium Aulája Budapestre látogatott az Anand Sharma, indiai ipari és kereskedelmi miniszter által vezetett hivatalos delegáció, és a K.K. Modi úr, az Indiai-Magyar Üzleti Tanács elnöke által vezetett üzleti delegáció a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése céljából. A GVB ülése során a kétoldalú együttmőködések prioritásait vitatták meg, melynek nyomán ipari, szolgáltatási, oktatási és környezetvédelmi együttmőködéseket tartottak a felek a legígéretesebb együttmőködési területeknek. Az Üzleti Tanács, és a kamarák közti együttmőködés -7-
pedig az üzleti kapcsolatok élénkítésében, a befektetési kezdeményezésekben és a közös vállalatokban megtestesülı üzleti érdeklıdés becsatornázásában játszik kiemelt szerepet. Az MKIK az ITDH-val közös szervezésben üzleti találkozók létrehozása céljából Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint Anand Sharma, indiai miniszter részvételével üzleti ebédet szervezett a kiemelt területeken tevékenykedı magyar vállalatvezetık és az indiai üzleti delegáció számára. Dr. Parragh László, az MKIK elnöke is köszöntötte a megjelent magyar vállalatvezetıket, és elmondta, hogy az indiai partnerségnek komoly hangsúlyt kell kapnia az ázsiai piacok iránt érdeklıdı cégeknél. Az ebédet a GVB és az Üzleti Tanács közös plenáris megnyitója követte. A GVB megnyitóján Dr. Oszkó Péter pénzügyminiszter köszöntötte a több, mint 100 magyar és indiai résztvevıt a rendezvényen. Az Üzleti Tanács képviseletében Sarlós Tibor úr, magyar elnök, és K. K. Modi úr, az indiai oldal elnöke szólalt fel, méltatva a megjelent cégek együttmőködési szándékát, és az indiai üzleti delegáció rangját. Dr. Parragh László elnök úr beszédében elmondta, hogy személyes benyomásai alapján India a lehetıségek országa, melyet fel kell fedezni az üzletembereknek. A kiemelkedı fejlıdési ráta és az indiai gazdaság súlya nem indokolja, hogy szerénynek mondható maradjon a kereskedelmi forgalom. Meg kell azt is tanulni Indiától, hogy hogyan kell a kiemelten támogatott szektorok és az emberi erıforrások jó kihasználása révén gyorsan és hatékonyan bekapcsolódni a globális gazdaságba. Az MKIK kölcsönösen meghonosítható jó gyakorlatok cseréjével, és az Indiai Kereskedelmi és Ipari Kamarák Szövetségével való együttmőködéssel kívánja támogatni a magyar vállalkozásokat, kamarai tagvállalatokat. A plenáris megnyitót követı üzletembertalálkozó során mintegy 80 magyar és 23 indiai cég között folytak tárgyalások. A gazdasági és üzleti találkozó lezárásaképpen a jegyzıkönyvek aláírása kapcsán az MKIK
mellett szervezett Választottbíróság elnöke, Dr. Kecskés László megállapodást írt alá az indiai kamarai szövetség Választottbíróságával, melyben az ügyek lebonyolítása, és információcsere kapcsán alakítottak ki együttmőködést. A GVB és az Üzleti Tanács ülése kapcsán az indiai partner megköszönte a magyar vállalkozók kiemelkedı érdeklıdését, és reményét fejezte ki, hogy az MKIK márciusi delegációja során hasonló intenzitással épülnek majd tovább a kétoldalú gazdasági kapcsolatok.
A MAGYAR SZERB KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZGYŐLÉSE A Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara éves rendes közgyőlésére 2010. február 19-én került sor a BKIK székházában. A közgyőlést megelızıen a Szerb Köztársaság Nagykövetségének kereskedelmi fıtanácsosa, Goran Gvozdenović tartott elıadást Szerbia gazdasági helyzetérıl, ismertetve a 2009-es legfontosabb gazdasági mutatókat. Beszámolt az infláció magas mértékérıl (15,5%), a 2,8%os GDP csökkenésrıl, az osztalékadó 10%-ról 16%-ra emelésérıl, és a különbözı gazdasági ágazatokban, valamint az exportban és az importban mutatkozó jelentıs visszaesésrıl. Gvozdenović úr ugyanakkor kiemelte, hogy Szerbia gyorsan reagált a válság hatásaira; mérlegstabilizáló intézkedéseket hozott az IMF-fel összhangban, illetve, hogy a külföldi befektetések hatására 2011-re már 5,1%-os GDP növekedést várnak. Az elıadást követıen a közgyőlés jóváhagyta a 2009. évi beszámolót és a mérleget, megtárgyalta a 2010. évi terveket, programokat. Ez utóbbiak legfontosabb elemei közé tartoznak az Újvidéki Nemzetközi Vásáron való kamarai megjelenés, kiállítás és szakmai fórum keretében, valamint az állandó szabadkai képviselet kialakítása. A fentieken kívül, a Kamara kiemelt figyelmet kíván fordítani a Szerbiában tevékenykedı vállalkozások érdekképviseletére, valamint az NFGM által a Gazdasági Vegyes Bizottságok -8-
keretében kezdeményezett programok megvalósítására és a taglétszám bıvítésére. A közgyőlés egyedi döntéssel meghosszabbította a tagdíjfizetési határidıt 2010. június 30-ig. Közgyőlési döntéssel 7 fıs Ügyvezetı Elnökség alakult, melynek tagjai az elnök, az ügyvezetı alelnök, a kincstárnok, két korábban megválasztott alelnök valamint két újonnan megválasztott alelnök, Kovács Gábor és Kovács László. Az ügyvezetı elnökség létrehozásának célja, hogy a Kamara adott esetben képes legyen gyors, érdemi döntéseket hozni, az elnökség és a tagság egyidejő tájékoztatása mellett. A közgyőlés négy új tag, két hazai és két szerbiai bejegyzéső vállalkozás felvételérıl is döntött (Magyar Logisztikai Egyesület, Budapest, Konformitás Tanácsadó Kft., Szeged, Con-Bau doo., Szabadka, Elzett Certa doo., Szabadka).
KUTATÁS
Az Európai Unió gazdasága A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe 2010 februárjában – 10 hónapos javulás után – némi romlást mutatott. E mögött legfıképpen a kiskereskedelemben tapasztalható visszaesés áll. Egészében véve a megkérdezett vállalatvezetık némileg kedvezıtlenebb jelenlegi üzleti helyzetrıl számoltak be, mint januárban. A következı hat hónapra vonatkozó várakozások viszont enyhén derőlátóbbakká váltak. A német szakértık várakozásai szerint a válság utáni gazdasági fellendülés tavasszal folytatódni fog. Az ipari vállalkozások körében az üzleti bizalom változatlan maradt. A megkérdezettek kissé elégedetlenebbek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint az elmúlt hónapban. A következı hat hónapra vonatkozó kilátásokat tekintve viszont optimistábban nyilatkoztak, mint a legutóbbi kérdezés során, és a javuló exportlehetıségektıl gazdaságélénkítı hatást várnak. Az ipari vállalatok létszámgazdálkodási terveiben a létszámcsökkentés ütemének jelentıs mérséklése szerepel.
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK 120
Üzleti bizalom Jelenlegi üzleti helyzet Várakozások
115 110 105 100 95 90 85 80 75
J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl F
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexének értéke 2010 februárjában 10 hónapos javulás után enyhén romlott. A kedvezıtlen fordulat hátterében javarészt az üzleti bizalom kiskereskedelemben tapasztalható visszaesése áll. A megkérdezett vállalatvezetık valamivel rosszabb üzleti helyzetet jeleztek, mint a megelızı hónapban, a következı félévre vonatkozó várakozásaik viszont kissé javultak. A kutatók úgy látják, hogy a gazdasági fellendülés 2010 tavaszán tovább folytatódik. A francia statisztikai hivatal (INSEE) februári felmérésének eredményei a francia ipari konjunktúra stabilizálódására utalnak. A vállalatvezetık véleménye alapján összeállított üzleti bizalmi index értéke hosszú távú átlagos értéke alatt maradt. A gazdasági fordulópont mutatója ugyanakkor bizonytalan konjunkturális helyzetet jelez.
Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint, 2000=100%, 1991. jan. - 2010. febr.
1991199219931994199519961997199819992000200120022003200420052006200720082009 2010
Forrás: www.cesifo.de
A kis- és nagykereskedelemben az üzleti bizalom számottevıen visszaesett februárban. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok vezetıi a januárinál jelentısen rosszabb üzleti helyzetrıl számoltak be, és a következı fél évre vonatkozó várakozásaik is nagy mértékben romlottak. A nagykereskedelem területén a bizalmi index értéke a kiskereskedelemhez képest enyhébb romlást mutat. A válaszadók ebben a körben is elégedetlenebbek jelenlegi üzleti helyzetükkel, de kevésbé szkeptikusak a közeljövı üzleti várakozásait tekintve, mint a múlt hónapban. -9-
Az építıipar területén mőködı vállalatok körében az üzleti bizalmi index újfent javulást mutat. A válaszadók némileg kedvezıbb jelenlegi üzleti helyzetrıl számoltak be, mint januárban, bár az idıjárási körülmények erısen korlátozzák az építıipari kibocsátást. Az üzleti kilátások ismét javultak az építıiparban: a megkérdezettek jóval kevésbé pesszimisták, mint az elmúlt hónapban voltak. A gazdasági válság hatásai: a GDP 2009 utolsó negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2009 utolsó negyedévében elızetes adatok szerint 4 százalékkal, a naptári hatás kiszőrésével 4,1 százalékkal csökkent az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az elızı negyedévhez képest 0,4 százalékkal csökkent a magyar GDP. Az elızetes adatok alapján 2009-ben a magyar gazdaság teljesítménye 6,3 százalékkal, a naptári hatás kiszőrésével 6,2 százalékkal esett vissza. Hol tartunk a válságban? 1930-1934 (Nagy-Britannia)
GDP: változás a válság kezdetéhez képest 4
1979-1983 (Nagy-Britannia) 1990-1994 (Magyarország - transzformációs visszaesés) 2008- (Magyarország - a jelenlegi válság) 2008- (Németország - a jelenlegi válság)
2 -2
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37
0 -4
HÍREK 2010 február 3-án Dr. Parragh László elnök vezetésével az MKIK Ügyvezetısége tartott ülést, amelyen megvitatták az országos Gazdasági Évnyitó tartalmi elıkészítésével kapcsolatos feladatokat. 2010. február 4-én Szombathelyen tartották meg a Nyugat-magyarországi Régió Gazdasági Évnyitóját a regionális TOP 100 kiadvány megjelentése alkalmából. A rendezvényen Dr. Parragh László az MKIK elnöke és Dr. Szikora János az APEH elnöke tartottak elıadást a gazdaság, illetve az adózás aktuális kérdéseirıl, majd a 2009. évi Regionális Minıségi Díj Pályázat díjainak átadására került sor. 2010. február 10-én Gyırvári Márk elnök vezetésével a Magyar-Horvát Kereskedelmi és Iparkamara Irányító Bizottsága Pécsen tartott ülést, amelyen megvitatták az MHKIK 2010. évi feladattervét és elızetes költségvetését, majd tájékoztató hangzott el a monarchiás kamarák 2010. szeptemberében Pécsen tartandó konferenciájáról és a kapcsolódó üzletember találkozóról. Az ülésen az MKIK képviseletében részt vett Radetzky Jenı alelnök és Dunai Péter fıtitkár.
-6 -8 -10 -12 -14 -16 -18
A válság kezdete óta eltelt negyedévek
Forrás: Nagy-Britannia - NIESR (www.niesr.ac.uk); Magyarország, Németország - saját számítás
A német statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint 2009 negyedik negyedévében a németországi GDP az elızı év azonos idıszakához viszonyítva 1,7 százalékkal csökkent. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a megelızı negyedévhez képest nem változott a német bruttó hazai termék. Az adatok alapján valószínősíthetı, hogy Németország gazdasága a gazdasági válság következtében történt visszaesés után lassú erısödésbe kezdett, a magyar gazdaság azonban még nem érte el a fordulópontot.
2010. február 10-én Radetzky Jenı alelnök vezetésével az MKIK Külgazdasági Kollégiuma tartott ülést Pécsen, amelyen Dr. Sikfıi Tamás a Pécs-Baranyai KIK titkára tartott tájékoztatót a monarchiás kamarák 2010. szeptember 9-12. között Pécsen tartandó konferenciájának és üzletember találkozójának elıkészületeirıl. 2009. február 17-én Dr. Parragh László elnök a Magyar Agrárkamara és a Magyar Mérnöki Kamara vezetıivel közösen megbeszélést folytatott a miniszterelnök kabinetfınökével a kormány döntési moratórium elrendelésérıl szóló határozata kapcsán felmerült problémákról, valamint a megoldási lehetıségekrıl. 2010. február 17-én Dunai Péter fıtitkár vezetésével országos titkári értekezletre került - 10 -
sor Budapesten. Bihall Tamás alelnök részvételével megvitatták a kamarai Üzleti Akadémia létrehozására vonatkozó javaslatot, amelyrıl egyöntetően az volt a vélemény, hogy az MKIK és a területi kamarák közös vállalkozásaként kellene létrehozni. Ezt követıen megvitatták a jövıben ellátandó új közigazgatási feladatokra vonatkozó javaslatot, majd Dr. Sikfıi Tamás a Pécs-Baranyai KIK titkára adott tájékoztatást a Monarchia Kamaráinak Kongresszusa és az ehhez kapcsolódó közép-európai üzletember találkozó elıkészületeirıl. A további napirendek keretében tájékoztatók hangzottak el az építıipari regisztráció helyzetérıl, az egységes kamarai portál szerzıdéses rendszerének átalakításáról, valamint az energia-beszerzési közösség létrehozásának eddigi tapasztalatairól.
2010. február 23-án a Gyır-Moson-Sopron megyei KIK mosonmagyaróvári térsége a Nyugat-magyarországi Egyetem támogatásával szervezett „ A régió gazdasága, a gazdaság régiója” címmel fórumot, amelyen Dr. Parragh László, az MKIK elnöke is elıadást tartott a vállalkozások lehetıségeirıl. 2010. február 24-én Dunai Péter fıtitkár az ÉVOSZ elnökségi ülésén tartott tájékoztatót az vállalkozások kamarai építıipari regisztrációjának aktuális helyzetérıl, illetve eddigi tapasztalatairól.
- 11 -
