TARTALOM
Fókusz Aktuális Nemzetközi Kutatás Hírek
1. 5. 7. 10. 12.
FÓKUSZ AZ MKIK XXVI. KÜLDÖTTGYŐLÉSE BUDAPEST, 2011. MÁJUS 31. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatja azokat a kormányzati lépéseket, amelyek a gazdasági növekedés, az ország versenyképességének helyreállítása érdekében történnek - mondta Parragh László, az MKIK elnöke május 31-én a kamara küldöttgyőlésén. Az elnök gazdasági számvetésében utalt a kamara régóta hangoztatott elvárásaira, mint a valódi konvergencia, a versenyképes gazdaságkörüli környezet, az európai uniós források átcsoportosításának megteremtése. Emlékeztetett arra, hogy a kamara évek óta sürgeti az adó- és bürokrácia csökkentését, a korrupció visszaszorítását, az állami vállalatok átalakítását, valamint a valós szerkezeti reformokat a mindenkori kormányoknál. A kamara folyamatosan hangot adott törekvéseinek, kezdve a Kiáltvánnyal, a Reform Mőhellyel, majd folytatva a Reformszövetséggel. Az elnök kiemelte, hogy noha 2008-ban a kormány és az MKIK egyeztetése nem járt sikerrel, két évvel késıbb a FIDESZ-MKIK megállapodás, illetve közös nyilatkozat egyes elemei már bekerültek a kormányprogramba. Parragh László úgy értékelte, hogy a jelenlegi kormány - az ország
győlési választások elıtt a kamara és a Fidesz között megkötött megállapodás alapján beépíti programjába a kamarai javaslatokat, például a Széchenyi Kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok megváltoztatását, a szakképzés átalakítását, az uniós források átcsoportosítását gazdaságfejlesztési célokra, a versenyképes adórendszer kialakítását, a kereskedelemfejlesztés átszervezését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatásfejlesztés-innováció területén nem szabad leállítani a kifizetéseket, mert ezek újraindítása nagyon nehézkes. Továbbra is úgy érzékelik a vállalkozások, hogy az uniós források nehezen jutnak el hozzájuk. Szóbeli beszámolójában az MKIK elnöke szólt az érdekegyeztetés jelenlegi folyamatáról, amely szerinte nem felel meg az európai modellnek. Nyugat-Európában a társadalom, a tudomány, a gazdaság szereplıit összefogó konzultatív testületben egyeztetnek a kormány képviselıjének jelenlétében. Parragh László rámutatott arra, hogy jelenleg az érdekegyeztetés Magyarországon a munka világára terjed ki az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban, és csak ad hoc jelleggel mőködik a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gazdasági Egyeztetı Fórum. Szerinte az érdekegyeztetést -1-
át kell alakítani, hogy a párhuzamosságok megszőnjenek, és a folyamat kibıvülhessen a társadalom, a gazdaság szereplıivel is.
Mercure Díjban részesültek
Szóbeli tájékoztatásában az elnök kitért a kamarai rendszer átalakításának folyamataira. Elmondta: politikai döntésre van szükség ahhoz, hogy milyen irányba haladjon tovább a folyamat, mert az agrárkamarával kapcsolatban viták vannak. Az MKIK elnöke szerint nem húzódhat tovább a kamarai rendszer átalakítása. Jelenleg két lehetséges változat lehetne: az egyik, hogy a kereskedelmi és iparkamara átalakításáról megszületne a parlamenti döntés, az agrárkamara kérdését pedig késıbb rendeznék, a másik variáció szerint pedig, ha olyan sok közös terület van a kereskedelmi és iparkamara, valamint az agrárkamara között, akkor egy gazdasági kamarát kell létrehozni. Ezekrıl minél elıbb döntést kell hozni, hogy a második félévben létrejöjjön, és 2012. január elsejétıl már mőködjön az új kamarai rendszer - tette hozzá Parragh László. A küldöttgyőlés elfogadta az MKIK 2010. évi tevékenységérıl, gazdálkodásáról, az ellenırzı és etikai bizottság munkájáról szóló beszámolókat, valamint a 2011. évi költségvetést. Döntöttek az MKIK mellett választott bíróság új bírói mőködı névjegyzékérıl, és egy perces néma felállással emlékeztek az elhunyt Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnökre, aki több évtizeden keresztül választott bíró is volt. A küldöttgyőlésen átadták az országos kamarai kitüntetéseket és a Kamarai Mercure Díjakat.
1992. novemberétıl a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. Vezetıi munkásságának egyik fı eredménye, hogy a Richter Gedeon Nyrt. egyedülálló abban, hogy független, külföldi szakmai befektetı nélkül mőködı hazai gyógyszergyártó vállalatként tud érvényesülni a hazai és nemzetközi piacokon. Vállalatvezetıi képességeit számos hazai és nemzetközi díj fémjelzi.
Bogsch Erik
Palásti József
A Fornetti Kft. alapító tulajdonosa. 1979-ben Szegeden szerzett sütıipari mesterlevelet. Az 1997-ben bejegyezett Fornetti Kft. franchise hálózatával 17 országban van jelen, míg termékeivel 27 országban találkozhatnak a fogyasztók. A Fornetti üzletek száma Magyarországon megközelíti a háromezret, más országokban számuk már hatezer fölött van.
-2-
Dr. Vereczkey Zoltán
1995-1998-ig a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamara fıtitkáraként, majd azt követıen elnökeként kiemelkedı érdemeket szerzett a vállalkozói társadalom egészét érintı gazdasági érdekképviselet területén. Az MKIK általános alelnökeként, majd ezt követıen alelnökként is kiemelt figyelmet fordított a kis-és középvállalkozásokat érintı problémák feltárására, amelyek megoldását számos szakmai javaslattal segítette. Korábban a Volánbusz Rt. vezérigazgatójaként, majd ezt követıen a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete elnökeként jelentıs érdemeket szerzett a közlekedési szakma versenyképességének megteremtésében és fenntartásában. Aktív közéleti tevékenységei közül a legfontosabbak, hogy 1997-tıl a Magyar Olimpia Bizottság tagja, illetve 2008. óta a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságának társelnöke.
Neve összeforrt a Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. 1990-tıl munkatársa volt az Észak - magyarországi Gazdasági Kamarának, majd ezt követıen 1994-tıl a Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamarának titkára. Nevéhez színvonalas bel-és külföldi szakmai programok, konferenciák, kiállítások főzıdnek, amelyek a megye és a régió vállalkozóit segítik gazdasági kapcsolataik építésében. A szakmai munkássága mellett példamutató emberi magatartását és a környezetére ható pozitív egyéniségét is szeretnénk elismerni ezzel a díjjal. Dr. Dusáné Bakó Erika
A Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági vezetıjeként, 1995. óta kimagasló teljesítményt nyújt, pontos, megbízható munkát végez. Önzetlen közösségi egyéniség, közvetlen munkatársai mellett az apparátus és a kamarai tagok bármikor számíthatnak tanácsaira és együttmőködı segítségére.
Kamarai Díjban részesültek Fülöp Gábor
Berenténé dr. Kurucz Erzsébet
-3-
Fülöp Gábor több mint 2 évtizede vesz részt a gazdasági kamarai, majd a kereskedelmi és iparkamarai munkában. Az észak magyarországi régió és ezen belül Heves megye gazdaságának fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége példaértékő. Szakmai munkásságából külön is kiemelendı a kamarai energiabeszerzési közösség megszervezése, melynek során 93 vállalat, 272 fogyasztási helyen, 164 millió forint megtakarítást ért el villamos energia beszerzés területén.
Orosz János több mint másfél évtizede aktív tevékenységet fejt ki a Csongrád megyei kamarában. A szakképzés megújításán és gyakorlati képzés hatékonyságának megerısítésén dolgozik. Folyamatosan több ciklus óta a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Bizottságának elnöke, amely feladatát nagy elkötelezettséggel, tapintattal és megalkuvás nélkül végzi. Az MKIK Etikai Bizottságának alelnökeként aktívan dolgozik az etikai bizottságok szerepének megerısítésén.
Horváth Lajos Szabadics József
lelkiismeretesen és 1996. októberétıl példamutató módon látja el a Somogy megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkári teendıit. A kamarai tagokhoz és a kamarák munkatársaihoz, valamint kollégáihoz viszonya kifogástalan, emberi értékei, így korrektsége, részletekre is kiterjedı figyelme, munkabírása valamint a kamarai hálózat megerısítése iránt kifejtett tevékenysége példamutató. Orosz János
Szabadics József a Szabadics Zrt. alapító tulajdonosaként méltán szerzett elismertséget a térség vállalkozóinak körében. Egyéni vállalkozásából olyan „családi” vállalkozást hozott létre, amely példakép lehet bárki számára. A Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zalakaros térségi szervezetének elnökségi tagjaként több éves munkásságával hozzájárult a régió gazdasági teljesítményének növeléséhez. Korábban Zalakaros önkormányzati képviselıjeként, valamint Zalakomár település díszpolgáraként sokat tett a kereskedelmi és iparkamarák elismertségének növeléséért.
-4-
AKTUÁLIS AZ MKIK ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ AGRÁRKAMARÁKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY TERVEZETÉRİL
A vidékfejlesztési, agrár-és élelmiszergazdasági kamarákról szóló törvény tervezetérıl az MKIK Elnöksége a május 10-én megtartott elnökségi ülésen az alábbi állásfoglalást fogadta el: Az MKIK egyetért a tervezet azon részeivel, amelyek az agrárkamarák – hazai és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott tevékenységi körének megfelelı - közfeladatai, a tagjaik részére nyújtandó szolgáltatások bıvítésére, valamint a kötelezı kamarai tagság bevezetésére irányulnak. Az MKIK álláspontja szerint elhibázott azonban az a tervezetben megfogalmazott koncepció, mely szerint az agrárkamara feladat-és tagsági köre kiterjedne a vidékfejlesztésre, valamint az élelmiszergazdaság teljes vertikumára, így a feldolgozóiparra és a kereskedelemre is (1.§). A vidék fejlesztése, az egyes térségek, régiók közötti gazdasági, életszínvonalbeli különbségek mérséklése, megszüntetése alapvetıen állami feladat. A tervezet preambuluma és általános indoklásának 2. pontja – megalapozandó a kiterjesztett feladatés hatáskörrel létrehozandó kamara szükségességét alaptalanul hivatkozik a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre. Ez a rendelet az élelmiszerjog általános elveirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról szól és e jogszabályból nem vezethetı le a tervezet szerinti agrárkamara létrehozásának indokoltsága. A kamarai rendszer reformja során fontos szempont viszont, hogy hazánkban is olyan rendszer mőködjék, mint az Európai Unión belül a magyar nemzetgazdaság szempontjából meghatározó partnereknél. (Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, stb.) Az egyik üzleti kapcsolatok fejlıdésének meghatározó eleme a gazdaság intézmény-és jogrendszerének harmonizációja. Az említett
országok egyikében sincs példa arra, hogy amennyiben önálló agrárkamara mőködik, az magába olvasztaná az élelmiszeripart és az élelmiszerkereskedelmet. (Németországban és Olaszországban csak egyfajta gazdasági kamara van és ennek tagja minden vállalkozás.) Az MKIK elfogadhatatlannak tart egy olyan kamarai rendszert, melyben a kereskedelemi és iparkamarák tagsági körébıl hiányoznának a kereskedık és a feldolgozóipar egy jelentıs vállalkozások. E hányadát képviselı tekintetben nem támogatja a tervezetnek azt a részét sem, mely a mindkét tevékenységet és egyéb gazdasági (mezıgazdasági tevékenység) folytató gazdálkodó szervezetek számára kötelezı kettıs kamarai tagságot hozna létre (4.§). Az MKIK javasolja, hogy az ilyen vállalkozások csak akkor legyenek az agrárkamara tagjai, ha árbevételük több mint 50%-a a TEÁOR 2008 szerinti agrárgazdasági tevékenységbıl származik. Az agrárkamarákról szóló külön törvényt és a tevékenységet folytató mezıgazdasági gazdálkodó szervezetek speciális támogatási rendszerét e tevékenység egyéb gazdasági ágazatoktól eltérı sajátosságai indokolják. Ezek a sajátosságok (idıjárási és egyéb külsı tényezıknek való kitettség, a termıföldek eltérı minısége) nem jelentkeznek az élelmiszer feldolgozó és az élelmiszer kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások esetében. A tervezet szerinti logika mentén mind a feldolgozóipar, mind a kereskedelem és a szolgáltatások területén további gazdasági tevékenységeket is lehetne találni, melyeknek alapanyagát a mezıgazdasági, erdészeti tevékenységet folytató vállalkozások állítják elı. Így pl. a faipari, a bútorkereskedelmi és a vendéglátó vállalkozások is az agrárkamara tagjai lehetnének. A gazdasági kamarák feladatainak és tagságának elhatárolásakor nem annak van jelentısége, hogy az ipar, vagy a kereskedelem számára az alapanyagot az agrár, vagy más gazdasági ágazatban állítják-e elı. Az elhatárolásnak a gazdasági tevékenység tényleges tartalmán, sajátosságain kell alapulnia. Azt, hogy ténylegesen mi tekintendı mezıgazdasági tevékenységnek azonos elvek -5-
alapján határozza meg az Európai Unió és a hazai szabályozás. Az Európai Unióról szóló szerzıdés egységes szerkezetbe foglalt változatának Harmadik Rész III. cím „Mezıgazdaság és halászat” 38. cikke szerint: „(1) …„Mezıgazdasági termékek” a termıföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó elsı feldolgozási szint termékei. A közös agrárpolitikára vagy a mezıgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a illetve az „agrár-” „mezıgazdasági”, kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzıit. (2) Ha a 39-44. cikk másként nem rendelkezik, a belsı piac létrehozására, illetve mőködésére megállapított szabályokat a mezıgazdasági termékekre is alkalmazni kell. (3) A 39-44. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó termékeket az I. melléklet sorolja fel. (4) A mezıgazdasági termékek belsı piaca mőködésének és fejlıdésének együtt kell járnia egy közös agrárpolitika létrehozásával.” A TEÁOR 2008 a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerérıl a fentieknek megfelelıen sorolja fel a mezıgazdaság, erdıgazdaság és a halászat körébe tartozó tevékenységeket. A TEÁOR 2008 szerint „a feldolgozóipar tartalmazza az alapanyagok, alkatrészek fizikai vagy kémiai átalakítását új termékké, azonban nem ez az egyetlen, általános ismérv a feldolgozóipar meghatározására. Az átalakítandó alapanyagok, alkatrészek a az erdıgazdálkodás, a mezıgazdaság, halgazdálkodás, a bányászat és a kıfejtés, továbbá más feldolgozóipari tevékenységek termékei. A termékek lényeges átalakítása, felújítása és helyreállítása általában feldolgozóipari tevékenységnek minısül. A feldolgozóiparhoz tartozó gazdasági egységek általában üzemek, gyárak, amelyek jellemzıen erıgépeket és anyagmozgató berendezéseket használnak.” A kereskedelem meghatározását a TEÁOR 2008 az alábbiak szerint tartalmazza: „Ez a nemzetgazdasági ág az áruk átalakítás nélküli nagy- és kiskereskedelmét, valamint az áruk értékesítéséhez kapcsolódó
szolgáltatásokat tartalmazza. A nagy- és kiskereskedelem az utolsó lépés az áruk elosztásában. Az átalakítás nélküli kereskedelem magában foglalja a kereskedelemhez kapcsolódó szokásos kiegészítı tevékenységeket, mőveleteket pl. áruk válogatása, osztályozása, csoportosítása, összeállítása, elegyítése (pl. bor, homok), palackozása (palacktisztítással vagy a nélkül), csomagolása, ömlesztett áruk kiszerelése, újracsomagolása kisebb egységcsomagokba; raktározás (beleértve a fagyasztó, mélyhőtı raktározást);…” Vagyis egyértelmő, hogy sem az élelmiszerfeldolgozóipari, sem az élelmiszerkereskedelmi tevékenység nem minısíthetı mezıgazdasági tevékenységként és így e gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos kamarai feladatoknak és az ilyen tevékenységet folytató vállalkozásoknak a kereskedelemi és iparkamarákról szóló törvény hatálya alá kell tartozniuk. Az MKIK a tervezet egyéb részeivel kapcsolatban egyelıre nem kíván részletes észrevételeket tenni, azt azonban fontosnak tartja, hogy amennyiben az agrárkamarákról és a kereskedelmi és iparkamarákról külön törvény születik, a két kamarai törvény között az összhangot és a szabályozás fıbb vonásainak azonosságát meg kell teremteni. Jelenleg jelentıs különbségek vannak a tervezetekben, például a két kamara finanszírozási és választási rendszere között, aminek fenntartása nem lenne szerencsés.
KOMBINÁLT MIKROHITEL KISVÁLLALKOZÁSOKNAK
Az Új Széchenyi Terv adta lehetıségeket kihasználva KA-VOSZ Zrt. – a kamara és a VOSZ közös vállalkozása - létrehozta saját pénzügyi vállalkozását a KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt-t, amely speciális kombinált finanszírozási konstrukciót indított el a szektor legkisebb szereplıi, a mikrovállalkozások számára. A kamara elsırangú feladatának tekinti, hogy a vállalkozókat a lehetı legszélesebb körben tájékoztassa a program nyújtotta lehetıségekrıl, ezért a termék piacra lépésének alkalmából 2011. májusában a területi kamarák, a VOSZ és a KA-VOSZ országos
-6-
és megyei vezetıinek részvételével közös fórumot tartottak szinte minden megyeszékhelyen. Székesfehérváron, Kecskeméten, Pécsett Parragh László az MKIK elnöke, Szekszárdon Dunai Péter az MKIK fıtitkára adott áttekintést a gazdaság és a kamara aktuális kérdéseirıl, a Széchenyi Kártya Program történetérıl, illetve azokról a konstrukciókról, melynek keretében a mikro, kisés középvállalkozások viszonylag egyszerő eljárással, gyorsan és olcsón juthatnak kedvezményes hitelekhez. A Kombinált Mikrohitel kimondottan a mikrovállalkozások fejlesztését szolgálja, hiszen csak 200 millió forint alatti árbevétellel, maximum kilenc alkalmazott esetében igényelhetı. Lehet akár kezdı vállalkozás is. Mindez együtt újdonság a magyar finanszírozási termékpalettán. A rendszer három lábon áll: saját erı, hitel, valamint vissza nem térítendı támogatás van a „csomagban”. Az igénybevételhez minimálisan tíz százalék önerı szükséges, amihez 1-8 millió forint között hitel, valamint 1-4 millió forint közötti támogatás vehetı igénybe.
A Kombinált Mikrohitel egyszerősített eljárással, egyablakos rendszerben igényelhetı. Támogatható célok: infrastrukturális és ingatlan beruházás és vásárlás; új tárgyi eszköz beszerzése; információs technológia fejlesztése. A hitel futamideje 16-120 hónap között, a hitel kamata legfeljebb kilenc százalék, türelmi idı 3-23 hónap között lehet. A döntés átfutási ideje maximum 45 nap. A Széchenyi Kártya Program mellett a Kombinált Mikrohitel jelenleg az egyetlen olyan termék a piacon, amely a gyakorlatban is hathatósan és eredményesen szolgálja a mikroés kisvállalkozások támogatását. Nagy elınye, hogy a konstrukció a kezdı vállalkozások számára is nyitva áll. A Kombinált Mikrohitel a területi kereskedelmi és iparkamarák, a VOSZ, valamint a KA-VOSZ Zrt. kijelölt irodáiban igényelhetı.
NEMZETKÖZI MAGYAR-OROSZ GAZDASÁGI FÓRUM ÉS ÜZLETEMBER-TALÁLKOZÓ BUDAPEST, 2011. MÁJUS 30. Az MKIK Magyar-Orosz Tagozata és az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi és Iparkamarája mellett megalakult OroszMagyar Üzleti Tanács közös szervezésében került sor a Magyar-Orosz Gazdasági Fórumra
és üzletember-találkozóra a BKIK VII. emeleti nagytermében.
Nyekraszov Vlagyimir Orosz-Magyar Üzleti Tanács elnök, Dr. Parragh László MKIK elnök, Zaharov Alekszandr Oroszországi Föderáció KIK elnök-helyettes, Tóth Imre MOT tiszteletbeli elnök
A rendezvényt megelızıen V.I. Nekraszov, az Üzleti Tanács elnöke, a Lukoil Nyrt. alelnöke, valamint Alekszandr Zaharov, az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi és Iparkamarájának alelnöke megbeszéléseket folytatott Parragh Lászlóval, az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának elnökével, Szathmáry Kristóffal, a BKIK elnökével és Tóth Imrével, az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának tiszteletbeli elnökével, valamint a Tagozat elnökségével. A kétoldalú tárgyalásokon az együttmőködés további perspektíváiról esett szó. Az MKIK meghívást kapott novemberre Nyízsníj Novgorodba egy üzleti delegáció szervezésére a regionális együttmőködés erısítésének jegyében, valamint szó esett egy internetes felület kialakításáról, amely a magyar és orosz cégek számára egyszerő és hatékony üzleti kapcsolat-felvételi lehetıséget biztosítana. A rendezvényt komoly érdeklıdés övezte, 130 üzletember vett részt a fórumon. A köszöntıket követıen Dr. Keskeny Ernı, a Magyar-Orosz Kormányközi Kapcsolatok alelnöke tartott elıadást a kétoldalú kapcsolatokról. Elmondta, hogy a magyar-orosz kapcsolatok intenzívebbé tétele kitörési pont a válságból. A válság elıtt Oroszország Magyarország 2. legfontosabb kereskedelmi partnere volt, ma 3-4. helyen mozog. A „Keleti nyitás” kormányprogram legfontosabb eleme az orosz kapcsolat, ennek zökkenımentessé tételéhez azonban szükség van a lezáratlan gazdasági kérdések -7-
megoldására. Ezen a téren történt elırelépés, így a MOL-Szurgut vita lezárása a MOL részvényeinek felvásárlásával. A MALÉV helyzetének stabilizálása is megoldásra vár, bár itt jelenleg viszonylag alacsony az orosz tulajdoni hányad. Elmondta, hogy a politikai akarat mindenképpen megvan a kapcsolatok fejlesztéséhez, ezt bizonyítja, hogy Fellegi Tamás, a Magyar-Orosz Kormányközi Kapcsolatok elnöke az elmúlt idıszakban hatszor is találkozott és tárgyalt az orosz társelnökkel, Zubkovval. L.G. Surigin, az Oroszországi Föderáció elıadásában Kereskedelmi képviselıje elmondta, hogy Magyarország Oroszország számára stratégiailag fontos partner a középkelet európai térségben. A Medvegyev elnök által meghirdetett modernizációs program a magyar cégek számára is sok lehetıséget kínál. Elsısorban a regionális együttmőködés fejlesztésében lát lehetıséget a kétoldalú kapcsolatok szempontjából, ennek kialakításában a Képviselet örömmel segít magyar cégeknek és önkormányzatoknak. A fórumot követıen a delegációban résztvevı 8 orosz cég és intézmény több órán keresztül tárgyalt az érdeklıdı magyar vállalkozások képviselıivel.
„VÁLLALKOZÓI EGYÜTTMŐKÖDÉS ERİSÍTÉSE AZ EURÓPAI DUNA STRATÉGIA KERETÉBEN” BRÜSSZEL, 2011. MÁJUS 26. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Horvát Gazdasági Kamarával együttmőködésben 2011. május 26-án konferenciát szervezett Brüsszelben, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban (ECOSOC) „Vállalkozói együttmőködés erısítése az Európai Duna Stratégia keretében” címmel. A Duna Stratégia a Magyar EU soros elnökség egyik fı prioritása. A konferencia bemutatta, hogy az Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) - mint üzleti fejlesztést támogató makroregionális politika – milyen módon járulhat hozzá a vállalkozások versenyképességének javításához a Duna mentén. A konferencián különbözı EU intézmények (Európai Bizottság, Európai Parlament, ECOSOC), valamint kereskedelmi és iparkamarák magas rangú képviselıi tartottak elıadást: Parragh László (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, elnök), Alessandro Barberis (Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége, elnök), Nadan Vidošević (Horvát Gazdasági Kamara, elnök), Cveto Stantič (ECOSOC, alelnök), Siegler András (Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Fıigazgatóság, igazgató).
EUROCHAMBRES KÖZGYŐLÉS BRÜSSZEL, 2011. MÁJUS 26. Az Eurochambres 106. tavaszi közgyőlésén Parragh László, az MKIK elnöke tájékoztatót tartott az uniós magyar elnökség eredményeirıl. Beszámolójában többek között említést tett a magyar kamara várható átalakításáról, amely várhatóan hatással lesz a térség kamaráira is. A Közgyőlésen, melyen elfogadásra került a szervezet múlt évi költségvetése, felszólalt továbbá Marek Kloczko, a Lengyel Kereskedelmi és Iparkamara fıtitkára, bemutatva a hamarosan induló uniós lengyel elnökség prioritásait. Daniel Calleja-Crespo, az Európai Bizottság által kinevezett Európai KKV Nagykövet beszámolt a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag végrehajtásának helyzetérıl. Beszámolójában többször utalt a Gödöllıi konferencián elhangzott véleményekre.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntı beszédében hangsúlyozta, hogy projektek ösztönzésével és széles körő együttmőködés megszervezésével a kamara is aktív szerepet kíván vállalni a Stratégia végrehajtásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hatékony kialakításának alapvetı együttmőködés feltétele az infrastrukturális keretek megteremtésére a kis- és középvállalkozások számára. Parragh úr továbbá kiemelt néhány fontos kezdeményezést a Duna Stratégiából, úgymint a térségi klaszterek ösztönzését, az innováció- és vállalkozástámogató intézmények összekapcsolását, a vállalkozások vízgazdálkodási, közlekedési, energetikai projektekben való részvételének támogatását, -8-
valamint a kisvállalkozások ökohatékony termelési eljárásainak fejlesztését. Az Európai Bizottság részérıl Adriana KissDavies, a regionális fıigazgatóság területi kohézióért felelıs munkatársa tartott részletes elıadást a Duna Stratégiában rejlı lehetıségekrıl és a kapcsolódó finanszírozási eszközökrıl. Siegler András, az Európai Bizottság Kutatási Fıigazgatóságának igazgatója a Duna Stratégiához kapcsolódó uniós kutatási programokról tartott elıadást. A konferencián a Dunához kapcsolódó tevékenységet végzı magyar és horvát vállalkozások – a magyar Aquaprofit és Magtárház Kikötı, valamint a horvát Vukovar Kikötı – mutatták be cégüket és jövıbeli fejlesztési terveiket.
Parragh László, az MKIK elnöke és Alessandro Barberis, az
EUROCHAMBRES elnöke
A konferencia kiemelt üzenete, hogy a Duna Régió Stratégia megvalósításához a prioritási területekhez kapcsolódó reális, konkrét és számszerő célkitőzésekre van szükség. A célok megfogalmazása mellett a már meglévı finanszírozási eszközök hatékony átcsoportosítása és koordinációja is elengedhetetlen. A Stratégia csak így járulhat hozzá érdemben a térség gazdaságának fellendítéséhez, és ahhoz, hogy a makrorégió vállalkozásai a gyakorlatban is be tudjanak kapcsolódni közös projektekbe egy szorosabb együttmőködés keretében. „MOZGÓSÍTSUK A KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOKAT A JÖVİ EURÓPÁJÁÉRT” KONFERENCIA GÖDÖLLİ, 2011. MÁJUS 24-25. 2011. május 24-25-én Gödöllın, a magyar EUelnökség jegyében került megrendezésre a
„Mozgósítsuk a kisés közepes vállalkozásokat a jövı Európájáért” címő konferencia. Az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében megvalósult rendezvényen mintegy 150 résztvevı és számos uniós, illetve magyar gazdaságpolitikai vezetı jelent meg. A nyitó plenáris ülésen köszöntıt mondott Dr. Szöllısi László, helyettes államtitkár, nemzeti KKV megbízott, valamint Daniel Calleja Crespo fıigazgató-helyettes, EU KKV megbízott. Az ezt követı kerekasztalmegbeszélésen, melynek fı témája az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag eredményeinek megvitatása volt, részt vett Dr. Parragh László, az MKIK elnöke is. Az Eurochambres vezetıségének felkérésére az Európai Kamarák Szövetségét is képviselte a rendezvényen. A plenáris ülést követıen a konferencia workshopokkal folytatódott, melyeken a hallgatóság európai jógyakorlatokat ismerhetett meg a vállalkozásfejlesztés területérıl. A konferencia második napján Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke és egyben iparés vállalkozáspolitikáért felelıs biztosa hivatalosan elindította a tagállamok kkvköveteinek együttmőködését, akik elsı hivatalos megbeszélésüket is megtartották Gödöllın. A követek feladata a kisvállalkozói intézkedéscsomag átültetésének nyomon követése és a kkv-szektorban érintett felekkel való kapcsolattartás. A magyar EU-elnökséget Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár úr képviselte az „Európa jövıje érdekében a kis- és középvállalkozások mobilizálása” címő plenáris vitaindítón. A KKV-konferenciához kapcsolódóan, május 24-én este, a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg az Európai Vállalkozás Díj 2011 "Kimagasló teljesítmények méltányolása a regionális, helyi vállalkozástámogatás területén" verseny díjátadó ünnepségét. Az immár 5. alkalommal megrendezett legjobb és leginnovatívabb vállalkozásfejlesztési kezdeményezéseket elismerı verseny díjátadó ünnepségének házigazdája Antonio Tajani biztos úr volt. A Zsőri Nagydíját idén a Barcelona Activa kapta a barcelonai Városi Tanács által felállított Vállalkozási Centrumért, amely több -9-
mint 134.000 vállalkozót készített fel és 6000 új cég létrehozásában segédkezett. Törökország, Hollandia, Svédország, Olaszország és Magyarország az öt további kategóriában kapott díjakat. Magyarország a „Felelıs és befogadó vállalkozás” kategóriában kapott elsı helyezést a budapesti Hotel Panda szálloda pályázatával, mely egy egyedi képzési és foglalkoztatási modellt alkalmaz a fogyatékkal élı emberek üzleti világba történı integrálására. Az „üzleti környezet javítása” kategóriában a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara második helyezést ért el a „Segítségnyújtás a helyi KKV-k részére energia- és pénzügyi megtakarításokban” címő pályázatával.
AFRIKAI ÜZLETI FÓRUM BUDAPEST, 2011. MÁJUS 2. Az afrikai kereskedelmi kapcsolatok erısítése elsısorban a kontinensrıl rendelkezésre álló információk hiánya miatt ütközik akadályokba. Az MKIK és az Afrika egészét érintı nemzetközi sporteseményt létrehozó szervezet, az Africa-Europe Challenge a tagvállalatok tájékoztatása céljából üzleti fórumot és kétoldalú megbeszéléseket szervezett az afrikai nagykövetségek, és hazai minisztériumok részvételével. Radetzky Jenı alelnök (MKIK), Szekeres Pál helyettes államtitkár (NEFMI), João Miguel Vahekeni, angolai nagykövet köszöntıjével indult a rendezvény. Jungbert Béla fıosztályvezetı (KÜM), az afrikai kontinens diplomácia jelentıségérıl beszélt, Vitényi Péter, a Külügyminisztérium nemzetközi fejlesztési és humanitárius fıosztályának képviselıje az Afrika vonatkozásában elérhetı fejlesztési forrásokról tartott elıadást. Civil oldalról Wossala György neves vitorlázó a sportesemények gazdasági kihatását mutatta be, Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó pedig a találkozó második felének moderálásában vállalt szerepet. Az érdeklıdık sikeres hazai cégek tapasztalatairól, illetve afrikai üzleti lehetıségekrıl is tájékozódhattak. Lehetıség nyílt kétoldalú találkozókra is a hazánkba akkreditált afrikai diplomatákkal, akik közül Vahekeni úr, mint angolai nagykövet, egyben
az afrikai nagykövetek doyenje vállalt nagy szerepet a rendezvény szervezésében. A rendezvény kapcsán is jól látható, hogy a hazai cégek és civil szervezetek összefogásával jó alapokat lehet teremteni az afrikai piacra lépéshez. A megfelelı kapcsolatrendszerek aktivizálásával a diplomáciai, kormányzati szereplık, és a versenyképes, exportképes vállalkozások komoly árukat elıállító eredményeket érhetnek el, melyet a hazánkban mőködı afrikai nagykövetségek nagy erıkkel az támogatnak. Bár elsısorban agrártechnológiai és gépipari területen láthatóak kiemelkedı együttmőködési az energetikai, mérnöki, lehetıségek, infokommunikációs és ipari, feldolgozóipari K+F és technológia-transzfer területeken is érdemes afrikai partnert keresnie az exportpiacokat bıvíteni kívánó cégeknek. Fontos tudnivaló, hogy az afrikai partnerek nagy része nem ragaszkodik az új eszközök beszerzéséhez, így a technológiaváltásban gondolkodó cégek is profitálhatnak az afrikai kapcsolatokból.
KUTATÁS KONJUNKTÚRA FELMÉRÉS JAVULÓ KILÁTÁSOK, BIZONYTALAN KÜLPIACI KÖRNYEZET Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Tóth István János, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) ügyvezetı igazgatója 2011. május 12-én sajtótájékoztató keretében ismertette legfrissebb konjunktúra felmérésének eredményeit. 2011 áprilisában huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK GVI vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden év áprilisában és októberében a területi kamarák közremőködésével. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérı vállalati konjunktúra felmérés. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedı európai konjunktúra vizsgálatának.
- 10 -
Ez év áprilisában a megkeresett vállalkozások közül 1803 cégnél töltötték ki a kérdıíveket – a vizsgálat ennyi vállalatvezetı válaszain alapul. A válaszadók 47%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 fıt, 19%-uknál a létszám 10 és 49 fı közé, 23%-uknál 50 és 249 fı közé esett, és a cégek 10%-ánál a létszám meghaladta a 249 fıt. Iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 24%-a, építıiparban 15%-a, kereskedelemben 22%-a, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 39%-a. Az MKIK GVI konjunktúramutatója plusz 16,8 pontra nıtt a 2010. októberi plusz 10,4-rıl. A vállalkozások megítélése szerint a kilátásaik javultak, de még mindig magas a bizonytalanság a jövıjüket illetıen. A magyar gazdaságot továbbra is az export húzza, a legoptimistábban az exportra termelı, külföldi tulajdonú nagyvállalatok nyilatkoztak, míg a hazai piacra termelı mikrovállalkozások negatívan ítélik meg kilátásaikat – hangsúlyozta Parragh László a sajtótájékoztatón. Az MKIK elnöke rámutatott arra, hogy a válságból való kilábalás lassúsága sokkal jobban jellemzi a magyar gazdaságot, mint a magyar gazdaság elsı számú exportpiacát jelentı német gazdaságot. Egyrészt a magyar válság sokkal mélyebb volt, mint a német, másrészt a kilábalás is késıbb kezdıdött nálunk, mint Németországban. Miközben a visszaesés szinte teljes egészében ugyanolyan gyorsan és mértékben érintette a két gazdaságot, addig a fordulópont után a német gazdaság gyorsabban és erıteljesebben kapott és kap erıre, mint a magyar. Sıt 2010. második félévétıl kezdve egyre inkább elszakad egymástól a két gazdaságban a válság elıtti szintre való visszakapaszkodás üteme. A lemaradás részben annak tudható be, hogy a német export új külpiacokat talált a magas
hozzáadott értéket képviselı termékeinek, míg a magyar vállalkozások nem tudnak lépést tartani a technológiai fejlıdéssel. Az építıipar kivételével az ipari cégek kedvezı várakozásokról számoltak be. A munkaerıpiac megmozdulását vetíti elıre, hogy 26 százalékra nıtt a létszámbıvítést tervezı cégek aránya. A válaszadók 58 százaléka nem tervez változtatást a létszámban, 17 százaléka pedig leépítést jelez. Az építıiparral kapcsolatosan az elnök megjegyezte, hogy az építıipari cégek a lecsökkentett kapacitásukra is alacsony, 67,5 százalékos kihasználtságot jeleznek, a beruházások megindulása pedig egy 80-85 százalékos kapacitáskihasználtság után érezhetı. Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezetı igazgatója hangsúlyozta, hogy a javulás ellenére a részmutatók bizonytalanságot mutatnak. A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott az októberi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,5 pontos szinten áll az idei áprilisi felmérésben. Bár az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentıs, a magyar gazdaságban folytatódott a válságból való kilábalás, javult az üzleti bizalom és kedvezıbbé váltak a cégek üzleti várakozásai. Az adatok ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy 2009 októbere óta megkezdıdött a válságból való kilábalás a magyar gazdaságban, de ez a folyamat – visszatekintve az elmúlt három év gazdasági történéseire – nagyon lassan és vontatottan halad. Sok cég nem számol üzleti kilátásainak javulásával, illetve inkább üzleti helyzetének további rosszabbodását valószínősíti. Az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmő, vagy egyöntető a javuló tendenciák megítélése és tartós tendenciaként való értelmezése. Az elmúlt fél évben megtört az exportvolumen bıvülését jelzı cégek arányának növekedése: míg tavaly októberben a cégek 57%-a számolt be az exportvolumen növekedésérıl, addig az elmúlt félében már csak 55% tudta növelni exportját. Rövid távon nem várható a német gazdaságban az import javak iránti kereslet további növekedése, sıt, az IFO legfrissebb, áprilisi adatai a német vállalatok várakozásairól, már az üzleti bizalom és az - 11 -
üzleti várakozások romlását jelzik elıre, ez pedig a magyar exportırök számára sem jó jel.
Szövetségének soros ülésén, melynek fı napirendje a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvény tervezetének áttekintése volt.
GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató alakulása, 1998-2011 40,0
55,0 KM
30,0
50,0
BM
40,0
0,0
35,0 00 _ju n 00 _o kt 01 _m aj 01 _o kt 02 _a pr 02 _o kt 03 _a pr 03 _o kt 04 _a pr 04 _o kt 05 _a pr 05 _o kt 06 _a pr 06 _o kt 07 _a pr 07 _o kt 08 _a pr 08 _o kt 09 _a pr 09 _o kt 10 _a pr 10 _o kt 11 _a pr
10,0
99 _ju n 99 _d ec
45,0
98 _ju n 98 _d ec
20,0
-10,0
30,0
-20,0
25,0
-30,0
20,0
A 2011. áprilisi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei megtekinthetık az MKIK GVI honlapján: www.gvi.hu
HÍREK
2011. május 3-án Dr. Schmidt Tamás elnök vezetésével Budapesten az MKIK Ellenırzı Bizottsága tartott ülést, amelyen megvitatták az MKIK 2010. évi gazdálkodásáról készített beszámolót, a mérleget, valamint az ahhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést, továbbá az MKIK 2011. évi költségvetésére vonatkozó javaslatot. 2011. május 3-án Dr. Krech Vilmos elnök vezetésével Budapesten az MKIK Etikai Bizottsága tartott ülést, amelyen tájékoztató hangzott el a kamarai törvénymódosítás tervezetérıl, az etikai bizottságok 2010. évi tevékenységérıl, majd ezt követıen konkrét ügyek tapasztalatait vitatták meg. 2011. május 3-án Dr. Parragh László elnök és Dunai Péter fıtitkár részt vettek a Nemzetgazdasági Minisztériumban a Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésén, amelyen többek között a kamarai törvénymódosítás tervezetének megvitatása volt napirenden. A napirend kapcsán szóba került az agrárkamarai törvény tervezete, amellyel kapcsolatban mind az MKIK, mind a Tanácsban részt vevı munkaadói szervezetek képviselıi komoly kritikákat fogalmaztak meg. 2011. május 4-én Dr. Parragh László elnök részt vett a Magyar Szakmai Kamarák
2011. május 5-én Dr. Parragh László elnök vezetésével az MKIK Magyar-Orosz Tagozata tartott ülést, amelyen megalakult az Agrár Altagozat, amelynek vezetıjévé Szilágyi László, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetı igazgatóját választották meg. 2011. május 6-án Miklóssy Ferenc az MKIK általános alelnöke, a Magyar-Arab Tagozat elnöke fogadta az MKIK-ban az Iraki Üzletemberek Szövetségének szervezésében hazánkba látogató 30 fıs üzletember delegációt. 2011. május 9-én a Nemzetgazdasági Minisztériumban Dr. Nagy Róza államtitkár, Szatmáry Kristóf államtitkár, Dr. Parragh László az MKIK elnöke, Dunai Péter az MKIK fıtitkára, Farkas Imre a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára és Poprády Géza agrárkamarai kormánybiztos megbeszélést folytattak a kereskedelmi és iparkamarákról szóló, valamint az agrárkamarákról szóló törvény tervezeteirıl. 2011. május 10-én az MKIK elnöksége az elfogadott munkatervnek megfelelıen tartotta soron következı ülését. Az elsı napirendi pont hagyományosan Parragh László MKIK elnök tájékoztatója volt az elmúlt idıszak fontosabb kamarai eseményeirıl.Beszélt arról, hogy a KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. hatmilliárd forint értékő hitelcsomag kihelyezését indította el a kkv szektorba. Kiemelte a Magyar-Orosz Tagozat ülésének jelentıségét, ahol az agrárium szereplıivel megalakult az agrár altagozat. Beszámolt a Magyar Szakmai Kamarák szövetségével történt egyeztetésrıl és ismertette a kamarai törvénymódosítás jelenlegi állását. Az agrárkamarákról szóló törvénytervezetrıl az MKIK kialakította állásfoglalását, amit az elnökség elfogadott. Ezt követıen Dunai Péter fıtitkár elıterjesztése következett az MKIK 2010. évi gazdálkodásáról, valamint ismertette a 2011. évben fizetendı tagdíj mértékére és a tagdíjfizetés eljárási rendjére vonatkozó javaslatot és az MKIK 2011. évre vonatkozó - 12 -
költségvetését. Az elıterjesztéseket az elnökség elfogadta. Az MKIK mellett szervezett Állandó Választottbíróság 20112014. közötti választottbírói névjegyzékeire tett javaslatot dr. Kecskés László, a Választottbíróság elnöke, majd kitüntetések elıterjesztését hagyta jóvá az elnökség. 2011. május 17-én Dr. Parragh László elnök a Felsıoktatás és Gazdaság Együttmőködéséért Egyesület közgyőlését követı vitafórumon tartott elıadást „Új programok – Új gazdaságpolitika„ címmel. 2011. május 18-án Szatmáry Kristóf elnök vezetésével a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara tartotta meg Újvidéken éves rendes közgyőlését, amelyen megvitatták és jóváhagyták a 2010. évi tevékenységrıl szóló beszámolót és mérleget, valamint a 2011. évi programot és költségvetést. A közgyőlésen új alelnököt is választottak Kaszás Anikó személyében. 2011. május 19-én Miklóssy Ferenc általános alelnök vezetésével az MKIK Közbeszerzési Munkabizottsága tartott ülést, amelyen az új közbeszerzési törvény munkaanyagának megvitatása és az ahhoz kapcsolódó kamarai javaslatok kialakítása volt napirenden 2011. május 23-án Dr. Parragh László elnök vezetésével az MKIK Ügyvezetısége tartott ülést, amelyen a kamarai törvénymódosítás vitás kérdéseivel kapcsolatos MKIK állásfoglalás kialakítása volt napirenden.
2011. május 26-27-én a Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Kárpát-medencei Gazdasági Fórum-ot tartottak Móron, amelyen Radetzky Jenı elnök megnyitóját és Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntıjét követıen Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter „Gazdaságpolitika - határok nélkül„ címmel tartotta meg nyitóelıadását. A rendezvényen Dr. Parragh László elnök a gazdaságról és versenyképességrıl tartott elıadást. A konferencia további részében határon túli magyar politikusok, valamint gazdasági szakemberek tartottak elıadásokat a Kárpátmedencei régió fejlesztési lehetıségeirıl. 2011. május 27-én Dr. Vereczkey Zoltán alelnök vezetésével a Közép-Magyarországi Regionális Szakképzési Fórum keretében az MKIK Kisvállalkozási és Közteherviselési Kollégiuma tartott kibıvített ülést, amelyen elıadások hangzottak el a gazdasági válságról és nemzetstratégiáról, a szakképzés fejlesztési irányairól, valamint a kamarai törvénymódosításról. 2011. május 31-én a Nemzetgazdasági Minisztériumban Dr. Nagy Róza közigazgatási államtitkár vezetésével a Vállalkozásfejlesztési Tanács tartott ülést, amelyen tájékoztatás hangzott el a kamarai törvénymódosítás elıkészületeirıl, valamint a lánctartozások csökkentésére kidolgozott koncepcióról. Az ülésen az MKIK részérıl Dr. Parragh László elnök és Dunai Péter fıtitkár vett részt.
2011. május 24-én a KA-VOSZ Zrt. igazgatósági és felügyelı bizottsági ülést amelyen tartott, valamint közgyőlést, megvitatták és elfogadták a KA-VOSZ Zrt. 2010. évi gazdálkodásáról készített beszámolót és mérleget, valamint a társaság 2011. évi üzleti tervét.
- 13 -
