TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI KUTATÁS HÍREK
FÓKUSZ ADÓTÖRVÉNYEKRŐL VARGA MIHÁLY NEMZETGAZDASÁGI MINISZTERREL AZ MKIK-BAN
Az MKIK Elnöksége október 31-én rendkívüli ülésen konzultált az adótörvényekről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel. A kamara többek között javasolta, hogy a külföldön megfizetett útdíj 7,5 százaléka is levonható legyen a helyi iparűzési adóból, hasonlóan a belföldi útdíjhoz. Varga Mihály a találkozót követő sajtótájékoztatón egyebek közt arról beszélt, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekben nézetazonosság van a kormány és a kamara között. A 2010-ben elindult gazdaságpolitikai irány véleménye szerint megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaság ne leszakadó gazdaság legyen, hanem erőteljes növekedési pályára tudjon kerülni a jövőben, és közben a gazda-
sági egyensúly is fennmaradjon. A miniszter elmondta, hogy a kormány a kamara több korábbi javaslatát befogadta az adótörvények készítésekor. Ezek közül kiemelte a beruházási hitel kamatának adókedvezményét, ami 60 százalékra emelkedik jövőre a mostani 40 százalékról. Befogadta a kormány azt a kamarai javaslatot is, hogy a minimális összegű bevallási hiba esetén ne kelljen azonnal élni az önellenőrzéssel. A foglalkoztatást segíti a nyugdíjas egyéni vállalkozók járulékkedvezménye, valamint az, hogy a szakmai gyakorlaton lévő diákok után nem kell majd járulékot fizetni - sorolta a miniszter. Parragh László, az MKIK elnöke kifejtette: a kamara üdvözli, hogy a jövő évi adótörvényekben nincsenek jelentős változások, a gazdaság számára ugyanis mindig az a legszimpatikusabb, ha az adótörvények ki-1-
számíthatóak és hosszú távon működnek. Hozzátette: véleménye szerint a mostani adórendszerben megvalósult az az elvárás a gazdaságpolitikától, hogy az adószabályok a teljesítményt ösztönözzék és a munkába tereljenek. Kiemelte: a kamara számára fontos cél a gazdasági növekedés, ugyanis a magyar gazdaság az elmúlt időszakban történt jelentős szerkezeti átalakítások ellenére még mindig nem tudott érdemi növekedési pályára lépni. Elmondta: a gazdaság fehérítésével kapcsolatban a kamara azt javasolja, hogy a NAV a meglévő eszközeit ne arra használja, hogy a jól működő vállalkozásokat "vegzálja", hanem keresse meg azokat, akik valóban a feketegazdaságot képviselik, és akik nem láthatóak az adóhatóság számára. A devizahitelekkel kapcsolatban a kamara elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a mikro- és kisvállalkozói körnek komoly problémát jelent a devizaeladósodottság, hiszen ezeknél a cégeknél sokszor összemosódik a magánvagyon és a céges vagyon. Hozzátette, hogy az MNB növekedési hitelprogramja a nagyobb vállalkozások finanszírozásán segített. Szavai szerint a devizahitelezés "fekély a gazdaságban", amit minél előbb meg kell oldani, mert e nélkül nem lehet érdemi belső gazdasági növekedéssel számolni.
Vereczkey Zoltán, az MKIK alelnöke az útdíj rendszer kapcsán a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a külföldi árbevétel is az iparűzési adó alapja, ugyanakkor a külföldi versenytársak nem fizetnek iparűzési adót, ez is indokolja javaslatukat. Véleménye szerint a fizetős rendszer teljes kiépülésével a bevételnövekedés pótolhatja az elengedett iparűzési adó miatti kiesést.
AKTUÁLIS GAZDASÁG ÉS FELSŐOKTATÁS A STRATÉGIAI ANYAG KIEGÉSZÍTÉSÉT JAVASOLJA A KAMARA Konzultációs napot szervezett október 29-én az MKIK az állami finanszírozású felsőoktatási intézmények rektorai és vállalati vezetők részvételével mintegy 40 fő jelenlétével. Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte, hogy a kamara által megfogalmazott gazdasági javaslatok egyáltalán nem kerültek be a stratégiai anyagba, vagy nem kellő mértékben lettek hangsúlyozva, megjelenítve. A kamara a jelenlegi formában továbbra sem tudja támogatni a felsőoktatási koncepciót. A stratégiai anyag kiegészítését javasolja és a kamarai vállalati javaslatok beépítését az anyagba. Szerinte a jövőbeni hatékony együttműködéshez a vállalati elvárásoknak megfelelő, diplomás munkaerőre van igény. A megbeszélésen többen hangsúlyozták, hogy a pályakezdő diplomások gyakorlati/elméleti felkészültsége kompetenciahiányos. A vállalatok és intézmények kapcsolatai esetlegesek. A finanszírozási anomáliákat meg kellene szüntetni a felsőoktatás finanszírozásában, egységes szempontrendszer szerinti finanszírozás kidolgozása és alkalmazása javasolt a rendszer fenntartásához és gazdaságos működtetéséhez. Parragh László nem látja biztosítottnak a gazdaság versenyképességének megtartásához, illetve fejlesztéséhez szükséges felsőfokú végzettségű munkaerő számát és minőségét a mérnök és informatikai gazdasági képzésekben. A felsőoktatási szerkezet módosításra, átalakulásra szorul a vállalati jelzések alapján, mivel nem tudja a gazdaság és a munkaerőpiac valós elvárt igényeit kielégíteni. A jelenlegi felsőoktatási kapacitások egy része kihasználatlan, a másik részén pedig olyan irányú képzések vannak, amelyekkel nem lehet a munkaerőpiacon a képzettségnek megfelelően elhelyezkedni, -2-
vagy a tudás minősége nem felel meg a gazdaság elvárásainak. Az elnök szerint a régi rendszer nem fenntartható, változtatni, módosítani kell a gazdaság valós igényei szerint. Az MKIK alelnöke, Bihall Tamás tájékoztatójában az alábbiakra irányította a figyelmet: a Magyar Rektori Konferenciát és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát sokkal több ami összeköti, mint ami elválasztja a felsőoktatási célok megvalósításában. Közös cél és felelősség: teljes körű diplomás pályakövetés, munkaerő-piaci előrejelzések, szakstruktúra egyszerűsítés, gyakorlati képzés, idegen nyelvtudás, átjárhatóság a felsőoktatási/vállalati szférában, a finanszírozás stb. A finanszírozási alapelvek részletes és egységes kidolgozása fontos, tisztázandó feladat. A szakstruktúra tisztítás is elmaradt. A gyakorlat-orientált oktatást erősítő elemekre is szükség van, mint a hallgatók bevonására a K+F feladatokba, a vállalati témájú TDK-, szakdolgozat-, diplomaterv témákra, vállalati tananyagok átadására, vállalati oktatókra (átjárhatóságra). A duális gyakorlati képzés fokozatos bevezetését javasolja a kamara, ennek legalább 40 százaléka vállalati közegben történne, amely elsősorban a mérnökképzést, informatikát érintené. Az elhangzott legfontosabb megállapítások a következők voltak: a duális képzés bevezetését üdvözlik és támogatják, az eddigi kísérleti bevezetés ismeretében (Győr, Kecskemét) több felsőoktatási intézmény tervezi a bevezetést. A intézmények finanszírozásában vissza kellene állítani a szakképzési alapból történő támogatás lehetőségét megfelelő ellenőrzés mellett és az innovációs alap átadását a kutatásfejlesztésekre. Nem látványos felsőoktatási stratégiára van igény, hanem a stratégiában tartalmi együttműködést kellene világosan megjeleníteni. Komplex rendszer kialakítására kellene törekedni, amely a gazdaság fejlesztését segíti és előremozdítja. Életszerű koncepcióra lenne igénye az országnak, jól képzett, idegen nyelvet beszélő, gyakorlatorientált munkaerőre. Nem akadémiai képzésre van igénye a foglalkoztatóknak. A cégek szeretnék a jövőben is közvetlenül támogatni az intézményeket, ezért jogszabályi módosításra lenne szükség. Meg kell vizsgálni, hogy az irányelvek megfelelőek-e és
helyzetelemzés alapján megoldási javaslatokat kell megfogalmazni a felsőoktatási koncepcióban. Javaslatként fogalmazódott meg, hogy tömörüljenek szakmai szövetségbe az adott régióban az intézmények és az érintett vállalkozások és ilyen módon uniós fejlesztési pályázatokon juthatnak finanszírozáshoz. A feladatok megoldását a kormányzat így csomagban tudja támogatni és nem néhány feladatrész kiemelését támogatja.
NEMZETKÖZI ÜZLETI DELEGÁCIÓ DÉL-AFRIKÁBA A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Magyarország Pretóriai Nagykövetségének szervezésében 15 tagú üzletember-delegáció utazott a Dél-Afrikai Köztársaságba szeptember 30- október 5. között Parragh László MKIK elnök vezetésével. A látogatás célja a magyar-dél-afrikai gazdasági kapcsolatok erősítése és bővítése volt. A delegációban jelen voltak az autóipari, turisztikai, informatikai, faipari, üvegipari ágazat képviselői. László Béla rendkívüli és meghatalmazott délafrikai nagykövet fogadta rezidenciáján az üzleti delegációt. A nagykövet köszöntő beszédében röviden vázolta a dél-afrikai politikai, üzleti és kulturális környezetet, valamint szót ejtett az országban élő jelenleg 3 ezres magyar közösség beilleszkedési tapasztalatairól. Ezt követően a delegáció tagjai az AHI Chamber dél-afrikai üzleti kamarai hálózat vezetőinek vendégei voltak, akik bemutatkozásukban kifejtették, hogyan látják Dél-Afrika helyét a mai globális világban, majd kötetlen üzleti megbeszéléseket folytattak a magyar tagokkal. A Johannesburgi Kereskedelmi és Iparkamarában Lawrence Saville elnök fogadta az üzleti delegációt. Az elnök köszöntőjét követően Parragh László tartott előadást a magyar gazdaságról és a kamarai rendszerről, ezután a DTI (The Department of Trade and Industry) egyik munkatársa számolt be az -3-
afrikai ország gazdasági eredményeiről és befektetési lehetőségeiről. A megnyitó ünnepséget követően a jelenlévő 44 cég megbeszéléseket folytatott a magyar delegáció tagjaival. A küldöttség ellátogatott a „Magyar Tanyára”, ahol az országban élő magyar üzleti közösség látta vendégül a hazai üzletembereket. A Fokvárosi Kereskedelmi és Iparkamarában Frederick Andrew Jacobs elnök fogadta az üzleti delegációt. Az eseményen részt vett André D. Pelser, fokvárosi tiszteletbeli konzul is, akivel a delegáció tagok egyéni megbeszélést folytattak. A Wesgro fejlesztési ügynökségben megbeszélést tartottak Western Cape tartomány és Magyarország együttműködésével és kétoldalú kereskedelmével kapcsolatban és felvázolták azokat a területeket, melyek perspektívát nyújthatnak a magyar vállalkozások számára.
A fórumon Bilek Péter, a Külgazdasági Hivatal alelnöke tájékoztatót tartott a magyar-belorusz gazdasági kapcsolatokról. Szőcs Gábor, az Eximbank ügyfélakvizíciós igazgatója a bank exporttámogató szolgáltatásairól tartott előadást. Ezután a Belorusz Fejlesztési Bank és az Arzinger és Társai Ügyvédi Iroda képviselői mutatták be Belorusszia piaci lehetőségeit a magyar cégek részére. A gazdasági fórumot kétoldalú üzleti tárgyalások követték, melyen 10 belorusz cég több mint 100 megbeszélést folytatott magyar vállalkozókkal.
MAGYAR-MONGOL ÜZLETI FÓRUM ÉS A MAGYAR-MONGOL TAGOZAT ALAKULÓ ÜLÉSE
MAGYAR-BELORUSZ GAZDASÁGI FÓRUM ÉS ÜZLETEMBERTALÁLKOZÓ A Magyar – Belorusz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) negyedik üléséhez kapcsolódóan október 7-én az MKIK magyar-belorusz gazdasági fórumot és üzletember-találkozót szervezett, melyen részt vettek a belorusz hivatalos és üzleti delegáció tagjai. A rendezvényt Parragh László MKIK elnök nyitotta meg. A rendezvényen köszöntőt mondott Szijjártó Péter és Kupcsina Alena, a Magyar-Belorusz Kormányközi Bizottság társelnökei, valamint Ulahovics Vlagyimir, a Belorusz Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.
A Magyar-Mongol Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság negyedik ülését követően 2013. október 8-án került megrendezésre a Magyar-Mongol Üzleti Fórum és az MKIK Magyar-Mongol Tagozatának alakuló ülése. A fórumon részt vettek a hivatalos mongol delegáció tagjai is. A rendezvényt Parragh László nyitotta meg, köszöntő beszédet tartott Szatmáry Kristóf NGM államtitkár, Oyun Sanjaasuren környezetvédelmi és zöldfejlesztési miniszter, aki a Magyar-Mongol GVB mongol társelnöke és Nagy Róza, az MNB főigazgatója. Szatmáry Kristóf tájékoztatót tartott a GVB ülésen elhangzottakról, miszerint mindkét fél kifejezte szándékát a kötött segélyhitel-megállapodás megújítására. Ez lehetővé teszi a magyar cégek részvételét mongol fejlesztési projektekben. Meghatározták a lehetséges fejlesztési területeket, ezek a város-, infrastuktúra-4-
fejlesztés, vízgazdálkodás, mezőgazdaság. Szilágyi András, az NGM Befektetési Főosztály szakmai tanácsadója ismertette a magyar-mongol kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, Szőcs Gábor az Eximbank képviseletében a finanszírozási lehetőségekről szólt. Kiss János, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. kereskedelmi igazgatója bemutatta a társaság tevékenységét. A rendezvényen a Mongol Nemzeti Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A fórum második felében került sor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra MagyarMongol Tagozatának alakuló ülésére. FÜLÖP-SZIGETEKI ÜZLETI SZEMINÁRIUM . Az MKIK a Fülöp-szigeteki Gazdasági Zónák igazgatója, Liliana B. de Lima látogatása kapcsán üzleti szemináriumot szervezett október 16-án, amelyen a magyar vállalkozókon kívül több nagykövetség képviselője, és számos külföldi, Fülöpszigeteki kapcsolatokkal rendelkező üzletember is részt vett. A rendezvényen az MKIK részéről Kárpáti György, a Nemzetközi Kollégium alelnöke fogadta az igazgatót. A rendezvényen Liliana B. de Lima előadását követően az üzleti környezetet érintő kérdéseken túl egy hazai cég új gyártóegységének megvalósítási lehetőségeiről is szó esett. A Fülöp-szigetek egyébként a délkelet-ázsiai régió egyik legjobban fejlődő, és az egyik legjobb befektetői környezetet fenntartó országa. A magyar vállalkozások számára a Fülöp-szigetek megfelelő kiindulópontot jelenthet a térségben való megjelenésre
A EUROCHAMBRES ÉVES KÖZGYŰLÉSE ÉS GAZDASÁGI FÓRUM ISZTAMBULBAN Elsöprő többséggel választották meg Richard Webert, a Saar-vidéki Kereskedelmi és Iparkamara elnökét az Európai Kamarák Szövetségének elnöki posztjára az október 17-i isztambuli tisztújító közgyűlésen. Az új elnök hangsúlyozta, hogy három prioritás mentén szeretné megreformálni a szervezetet, úgymint az európai kamarák hálózati együttműködésének fejlesztése, a kamarák KKV érdekképviseleti pozíciójának erősítése az európai uniós színtéren, valamint közös lobbi és összefogás kezdeményezése más európai szereplőkkel. A közgyűlésen két évre újraválasztották a három elnök-helyettest, az osztrák Martha Schulz-ot, a török Rifat Hisarciklioǧlu-t és Pierre Gramegna-t Luxemburgból. Egy évre szóló mandátumot kaptak a következő alelnökök: André Marcon (Franciaország), Michl Ebner (Olaszország), Andrzej Arendarski (Lengyelország), Miguel Valls Maseda (Spanyolország). Az újonnan megválasztott elnök kommunikációért felelős alelnökké nevezte ki Konstantinos Michalos görög kamarai elnököt, valamint a Költségvetési Bizottság elnöki pozíciójára ajánlotta Stephan Müchler-t, a Dél-Svéd Kereskedelmi és Iparkamara elnökét. A választásokat megelőző napon „Befektetés a jövőbe” címmel Gazdasági Fórumot szervezett a vendéglátó Török Kereskedelmi és Iparkamara (TOBB). A rendezvényen megvitatásra került többek között a kezdő, valamint a női vállalkozások támogatása, a nemzetköziesítésben rejlő lehetőségek, a kamarai rendszer jövőjének kihívásai, és az újraiparosítás, mint Európa fenntarthatóságának záloga. A két napos rendezvénysorozaton az MKIK részéről részt vett Dunai Péter főtitkár, Tényiné Stark Mária nemzetközi igazgató és Bender Szonja EU képviseletvezető.
-5-
ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK LÁTOGATÁSA INDIÁBAN Orbán Viktor miniszterelnök India miniszterelnökének meghívására üzletemberdelegáció élén október 16-18-án Indiába látogatott. A delegáció tagja volt Parragh László, az MKIK elnöke is. A kiutazás során rendezett üzleti fórumon több fontos kormányközi és kétoldalú egyezmény aláírására is sor került. Újdelhiben az MKIK elnöke találkozott a FICCI, az indiai nemzeti kamarai szövetség vezetőivel. A kiutazás második helyszínén, Bombayben a miniszterelnök megnyitotta a Bombayi Tőzsde kereskedését, és kétoldalú tárgyalásokat folytatott a Magyarországon befektető indiai cégek vezetőivel. Helyi partnerek közreműködésével a magyar delegáció üzleti találkozókon vett részt, amelynek keretében az MKIK elnöke számos bombayi illetőségű szervezettel folytatott egyeztetést.
ÜZLETI DELEGÁCIÓ KÍNÁBAN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Kínai Tagozata Nádasi Tamás elnök vezetésével - a Pécs-Baranya megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével - 20 tagú üzleti delegációt szervezett október 15-19. között Csungkingba és Chengduba. Csungking 33 millió lakosával a világ legnagyobb városa, ahol a Magyar Főkonzulátus közreműködésével üzleti fórumra és üzletember-találkozóra került sor. A Jangce folyó völgyében fekvő tartományi jogú város - a kínai kormánynak a nyugati országrészt előtérbe állító fejlesztési politikája révén - az utóbbi időben rohamos léptékben fejlődik, a GDP növekedése a térségben az elmúlt évben 14 százalékos volt. Elsősorban autóipari, logisztikai és környezetvédelmi területen kínál együttműködési lehetőségeket a magyar cégek számára.
A DÉL-URÁLI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA Fyodor Lukich Degtyarev-et, a Dél-Uráli Kereskedelmi és Iparkamara elnökét Parragh László MKIK elnök, valamint Horváth László, az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának alelnöke fogadta az MKIK-ban október 25-én. A megbeszélés során együttműködési megállapodás aláírására került sor a Dél-Uráli Kamara és a tagozat között.
Chengdu Szecsuán tartomány fővárosa, az élhető városfejlesztés egyik mintapéldája Kínában. A high-tech iparágak kiemelten szerepelnek a város gazdaságfejlesztési koncepciójában, ezért nem meglepő, hogy itt rendezik hagyományosan az EU-Kína innovációs együttműködési konferenciát. A rendezvényen a magyar kamara egy standdal képviseltette magát, és sikeres üzleti találkozókat szervezett a részt vevő 13 magyar cég számára. A klaszterekről szóló kerekasztal megbeszélésen Tényiné Stark Mária, az MKIK nemzetközi igazgatója áttekintést nyújtott a magyarországi klaszterekről, bemutatta a Déldunántúli Gépipari Klasztert, melynek három -6-
tagvállalata is jelen volt a rendezvényen. A nagyszabású eseményen bemutatták a kínai Torch programot, amely hatékonyan segíti a kínai cégek innovációs tevékenységét és együttműködési lehetőséget kínál az európai cégek számára is. A következő napon a térség legnagyobb vására, a Nyugat-kínai Nemzetközi Vásár megnyitójára került sor, amelyen az MKIK magyar standdal jelent meg. Az MKIK képviselői találkoztak Chengdu legnagyobb vállalkozói szervezete, a CCPIT elnökével és megbeszéléseket folytattak a további együttműködésről. A szervezet jövő évben üzleti delegációt szervez Magyarországra, melynek üzleti programját az MKIK szervezi.
jól teljesít, a GDP 6%-ának megfelelő a magánszférában megvalósuló nettó állótőkeképződés. Magyarországon ez az érték jelenleg 0%, vagyis a magánszféra egyáltalán nem tud az állótőke állományának növelésére erőforrást fordítani. A Szlovák és Cseh Köztársaságok esetében az idei évre a GDP 3-4%-a körüli értéket jeleznek előre. 1. ábra: A magánszféra által megvalósított nettó beruházások a GDP százalékában, 19952013 18
16
14
12
GDP, %
10
KUTATÁS
8
6
4
2
A VISEGRÁDI RÉGIÓBAN MEGVALÓSULÓ BERUHÁZÁSOK Az MKIK GVI jelen elemzése régi észrevételünkön alapszik. Eszerint Magyarországon elmarad a beruházások mennyisége a régió más országaihoz képest. Alább bemutatjuk a beruházások és a megtakarítások mennyiségének idősorait, majd áttekintjük, milyen tényezők állhatnak a jelenségek mögött. Lengyelország és Szlovákia esetében 1995 és 2013 között GDP-arányosan nőttek a beruházások a vizsgált időszakban, ezzel mindketten maguk mögött hagyták Magyarországot. Csehország és Magyarország esetében GDP-arányosan csökkentek a beruházások; azonban a csökkenés ellenére Csehországban még mindig a legmagasabb a beruházások aránya a vizsgált országcsoportban. A beruházások mennyiségét érdemes az elhasználódás mértékével korrigálni, így megtudhatjuk, mennyi a nettó állótőkeképződés. Ez a termelésbe bevont olyan tárgyi jellegű termelőeszközöket jelenti, amelyek nem a régi, elhasználódott eszközöket pótolják, hanem új kapacitást teremtenek. Ezen belül is a magánszféra által megvalósított beruházásokat vizsgáltuk (lásd az 1. ábrát). A Lengyel Köztársaság pillanatnyilag figyelemreméltóan
0
-2
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 (est) Európai Unió
Cseh Köztársaság
Magyarország
Lengyel Köztársaság
Szlovák Köztársaság
Forrás és előrejelzés: Ameco adatbázis Most három olyan tényezőt említünk meg, amelyek hatással lehetnek a beruházások mennyiségének alakulására: az árszínvonalat, a bérszínvonalat és az adók szintjét. Ezek közvetlenül, pénzben kifejezhető szempontok. A beruházások árszínvonalát tekintve elsősorban az országok közti összehasonlítást tartjuk érdekesnek. Itt a termelőeszközök áraira, a bruttó állótőke-képződés árszínvonalára gondolunk, az EU átlagához viszonyítva. Itt azt láthatjuk, hogy az időszak elején Magyarországon volt a legmagasabb a beruházások árszínvonala, az időszak végére azonban a többi régiós ország relatíve drágábbá vált, Magyarország pedig olcsóbbá. Ez a szempont tehát nem indokolja a mennyiség csökkenését. A termelés munkaerőt, tudást, vagyis emberi tényezőt is igényel. A bruttó bérek és juttatások össztömege jól nyilvántartott és összehasonlítható mutató. Ezt az összeget megadhatjuk az összes termelés arányában, vagy az összes munkaidő arányában. Számunkra most a termelés arányában kifejezett értéke érdekes. Magyarország esetében a megtermelt érték 45%-a körüli összeg kerül az alkalmazottakhoz, ugyanez az -7-
pozitív; másrészt (az első ábrával összevetve) felveti a kérdést, hogy mire fordítja a hazai magánszféra a megtakarításait, hova kerülnek, miért nem valósul meg belőlük több beruházás. 2. ábra. A magánszféra nettó megtakarításai a GDP százalékában, 1995-2013 12
10
8
GDP%
arány 35% körüli a Cseh és Szlovák Köztársaságokban, illetve 40% Lengyelországban. A relatíve drágább munkaerő részben indokolhatja a beruházások csökkenését. Harmadik szempontként a termelésre és importra nehezedő nettó adóteher arányára hívjuk fel a figyelmet. Ez Csehország és Szlovákia esetében volt a legalacsonyabb, mindvégig a 10%-os szint körül maradt. Az EU-átlagot ennél épp csak magasabban találjuk. Lengyelország esetében 13-14% az arány jellemző értéke, Magyarország esetében pedig 14-15%. Ez szintén fontos döntési szempont lehet, amikor egy befektető a régió országai közül választ célországot. Egyéb szempontok lehetnek az infrastruktúra, az üzleti környezet, a munkaerő képzettsége, a szabályozás és annak kiszámíthatósága, az adott országban működő beszállítók, a felvevőpiac és folytathatnánk a felsorolást. A beruházások elsődleges forrása a megtakarítás. Mivel a bruttó megtakarítások jellemzően alacsonyabbak a régióban, mint a bruttó beruházások mennyisége, fontos kérdés, hogy milyen külső forrásokat tudunk bevonni. A különbség jellemzően a GDP 5-8%-ának felel meg. Ez azt jelenti, hogy ennek megfelelő mennyiségű beruházást a külföld segítségével finanszírozunk. Ez jelenthet eladósodást, külföldről felvett hiteleket, de külföldiek által az adott országban megszerzett tulajdont, részesedést is. A Cseh Köztársaság magasabb bruttó megtakarítási arányt tudott elérni az időszak teljes hosszában, mint bármelyik másik ország, vagy az EU27 átlagosan. Ez az időszak elején 28%-ot jelentett, a vizsgált időszak végén pedig 22%-ot. A Szlovák Köztársaság és az EU27 alacsonyabb, 20-26%-os, Lengyelország és Magyarország pedig még alacsonyabb, 16-20%-os megtakarítási arányt tudott felmutatni. Ha kiemeljük a magánszférát, akkor ez a különbség pozitív, vagyis a régió országaiban valamivel többet takarítanak meg a magánszférába tartozó gazdasági szereplők, mint amennyit beruházásokra költenek. Ezt a különbséget nevezzük a magánszféra nettó megtakarításainak (lásd a 2. ábrát). Az ábrán látható, hogy a magánszféra a régió összes országában képes volt a pozitív nettó megtakarítást elérni. Ez egyrészt önmagában
6
4
2
0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 (est)
Európai Unió
Cseh Köztársaság
Magyarország
Lengyel Köztársaság
Szlovák Köztársaság
Forrás és előrejelzés: Ameco adatbázis
HÍREK 2013. október 25-én Gyulán tartotta soron következő ülését az MKIK Elnöksége, hagyományosan a Csabai Kolbászfesztivál időpontjához igazítva. A napirend Parragh László elnök tájékoztatásával kezdődött. Kiemelte a kamara sokrétű külgazdasági aktivitását, a tagozati munkákról kapott pozitív kormányzati visszajelzéseket. Szó esett a Széchenyi Kártya Programról, a kamarai hozzájárulásokról. A továbbiakban a testület áttekintette az Európai Unió 2014-2020-as időszakra vonatkozó támogatási politikáját, az EU-s források felhasználásának tervezéséhez kapcsolódó kormányprogramot és az MKIK koncepcióját. Ezt követően Miklóssy Ferenc, a kamara általános alelnöke a területfejlesztési törvény módosítására vonatkozó kamarai javaslatokat terjesztette elő. Az MKIK Elnöksége jóváhagyta az MKIK-Eximbank-MEHIB között fennálló együttműködési megállapodás -8-
módosítását, majd elfogadta Dunai Péter főtitkár beszámolóját az MKIK 2013. I-IXhavi gazdálkodásáról, és a 2013. évi költségvetés várható teljesítéséről. A grémium gratulált Kovács Vince alelnök „Magyar Gazdaságért Díj” kitüntetéséhez. 2013. október 7-én Dr. Parragh László elnök a kamarai érdekérvényesítési tevékenységről tartott előadást Győrben a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén. 2013. október 7-én a nemzetgazdasági miniszter Máté Miklóst a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjévé kinevezte. Máté Miklós építőmérnökként végzett 1980ban. Az igazságügyi szakértők névjegyzékében 1990. szeptember 11-től szerepel, emellett felsőfokú műszaki értékbecslő, okleveles ingatlangazdálkodó, építési műszaki ellenőr, termőföld értékbecslő és ingatlan-vagyon értékelő és közvetítő végzettséggel is rendelkezik. 2013. október 8-án Budapesten Dunai Péter főtitkár vezetésével országos titkári értekezletre került sor, amelyen megvitatták az MKIK és a területi kamarák honlapjait elemző tanulmányt, valamint a kamarai regisztráció és a kamarai hozzájárulás fizetés helyzetét és aktuális feladatait.
2013. október 10-én Sopronban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett külgazdasági konferencián Dunai Péter főtitkár az MKIK külgazdasági tevékenységéről tartott előadást. 2013. október 10-én Budapesten a Közbeszerzési Hatóság által szervezett közbeszerzési konferencián Németh Lászlóné miniszter, Dr. Gajdos Róbert a Hatóság elnöke és Dr. Parragh László MKIK elnöke tartották a megnyitó előadásokat. 2013. október 22-én a Nemzetgazdasági Minisztériumban kitüntetési ünnepségre került sor, amelynek keretében Kovács Vince alelnök 70. születésnapja alkalmából az MKIK felterjesztésére „Magyar Gazdaságért Díj” kitüntetésben részesült. 2013. október 31-én Dr. Szeri István elnök vezetésével az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma tartott ülést, amelyen tájékoztatás hangzott el a MAPI Zrt. tevékenységéről, és a 2014-2020. közötti Európai Uniós források magyarországi felhasználásának lehetséges irányairól, valamint a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter tevékenységéről.
-9-
