Bevezetô. Tartalom. Varga Péter

Tartalom Stratégia Kitekintô

Új vezérigazgatók a Synergon élén

4

Synergon és a jövô – kereskedelmi oldalról

5

Budapesti Olimpia Mozgalom

6

Horvát–magyar kormányülés

7

Portfolio.hu

Átrendezôdés a chipszektorban

8

Stratégia

Egyedülálló NATO-minôsítések

9

Esettanulmány

A SyLan projekt

11

Technológia

Huawei–Cisco-interworking: teljes kompatibilitás

12

Kitekintô

Ismét kiváló évet zárt a Huawei

12

Esettanulmány

Gondozói indulás Mátészalkán

13

Új helyen, magasabb színvonalon

14

Egy divatos rendszer

15

Megfigyelés IP-n

16

Iskolapélda

19

Hardvermelléklet

Multi-Projekt Menedzsment Pakson

20

Digitális Szabó család

21

Hardverinfrastruktúra- trendek: álom vagy valóság?

22

Konszolidáció közepeseknek

23

Hogyan lesz a kevesebb több?

24

Tárolás szimplán, EMC módra

25

IDM egy kicsit bôvebben

27

Az adat vagyon

28

Kortárs Galéria

A képzetes építészet varázslatai

30

Szabadidô

A mélység mámora

32

HelySyn

Összjáték és kreativitás

33

Kórházkonferencia újra Synergonnal

34

Kínai újévköszöntô est

35

Tanácsadás

Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. • 1047 Budapest, Baross u. 91-95. • Telefon: 399-5830 • Fax: 399-5599 www.synergon.hu • [email protected] • Felelôs kiadó: Varga Péter • Szerkesztô: Szentiványi Kinga • Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft. • Címlap, portré: Bozsó András, Fotó, portré: Zalka István, Kortárs Galéria: Markovics Ferenc ISSN 1586-572X • Magasynunk ingyenesen megrendelhetô honlapunkon.

Új vezetési struktúráról, a regionális és a tagvállalati vezetés különválasztásáról döntött legutóbbi ülésén a Synergon igazgatósága, s egyúttal mindkét posztra új vezérigazgatót nevezett ki. Az új vezetôk, Radnóty Zoltán és dr. Tóth Zsolt bemutatása egyike a MAGASYN tavaszi számában található kiemelt cikkeknek.

Reményeink szerint a hardverszektorra kitekintô írásaink csakúgy hasznos olvasmányt jelentenek majd, mint szabadidô rovatunk témája, a búvárkodás. A MAGASYN tavaszi számának Kortárs Galéria rovatában pedig Kapitány András festômûvésszel ismerkedhetnek meg kedves olvasóink.

Természetesen ez a szám sem nélkülözi a már megszokott technológiai és esettanulmány jellegû írásokat, amelyek az elmúlt idôszak legfontosabb hazai és külföldi projektjeit, újdonságait dolgozzák fel.

Varga Péter [email protected]

3

M A G A S Y N 2 0 0 6 /TAVASZ

Bevezetô

s t r a t é g i a

Új vezérigazgatók a Synergon élén A Synergon igazgatósága 2006. március 2-án tartott ülésén arról határozott, hogy az eddig egy személy által ellátott vezérigazgatói és csoportszintû vezérigazgatói feladatkörök a korábbi terveknek megfelelôen ezentúl személyi szinten is kettéválnak: a Synergon Informatika Rt. vezérigazgatói pozíciója mellett önálló lesz a Synergon Csoport vezérigazgatói tisztsége. Az igazgatóság egyhangú döntéssel a Synergon Csoport vezérigazgatójának Radnóty Zoltánt, a Synergon Informatika Rt. vezérigazgatójának pedig dr. Tóth Zsoltot nevezte ki. Ezzel párhuzamosan Száray Loránt vezérigazgatói kinevezése 2006. április 18-i hatállyal közös megegyezés alapján megszûnik. A Synergon igazgatósága áttekintette a csoportszintû és a tagvállalati szintû vezetôi pozíciók szétválasztása következtében kialakult helyzetet, és újradefiniálta az új tisztségekhez kapcsolódó feladatköröket. Egyértelmûvé váltak az új feladatok, kialakultak az új tisztségekkel kapcsolatos pontos elvárások. A Synergon Csoport vezérigazgatói pozíciójára Radnóty Zoltánt 2006. március 3-i hatállyal, a Synergon Informatika Rt. vezérigazgatói tisztségére pedig dr. Tóth Zsoltot 2006. április 18-i hatállyal nevezte ki. Száray Loránt az elmúlt idôszakban jelentôsen javította a Synergon vállalatcsoport hatékonyságát, és meghatározó lépéseket tett a csoport regionális integrációjának irányába. Ezek az eredmények stabil alapot biztosítanak a vállalatcsoport további dinamikus fejlôdéséhez. Czakó Ferenc, elnök

Radnóty Zoltán


Radnóty Zoltán

Radnóty Zoltán (38) a Synergon igazgatóságának tagjaként kiválóan ismeri és érti a Synergon Csoport jelenlegi helyzetét és a megoldást igénylô feladatokat. A kiváló pénzügyi és vállalati szakember korábbi pályafutása során széles körû tapasztalatot szerzett a vállalatértékelés, a vállalati kivásárlások és a külföldi befektetések területén, hiszen 2003 és 2005 között a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgató-helyetteseként, ezt megelôzôen pedig négy évig a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. vezérigazgatójaként tevékenykedett.

4

Czakó Ferenc

Dr. Tóth Zsolt

dr. Tóth Zsolt

Dr. Tóth Zsolt (46) jelentôs multinacionális társaságok hazai leányvállalatainak informatikai igazgatójaként, illetve ügyvezetôjeként széles körû tapasztalattal rendelkezik a vállalatirányítás és az informatikai ágazat területén egyaránt, köszönhetôen annak, hogy 2005 és 2006 között a Transcom Hungary Kft. vezérigazgatóhelyettese, ezt megelôzôen két évig pedig a GE Európai Szolgáltatási Központ informatikai igazgatója volt. 2004-ben GE European Operations Services CIO-jaként elnyerte a Vezetô Informatikusok Szövetsége által adományozott „Az év fôinformatikusa” címet.

Synergon és a jövô – kereskedelmi oldalról Idén a Synergon életében kulcsszerepe lesz a pénzügyi, ipari és telekommunikációs nagyvállalati szektoroknak, a Huawei stratégiai partnerség kapcsán a regionális hálózati projekteknek, valamint a középvállalati szférának – véli Hampl Viktor, a Synergon kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettese, aki több jelentôs kereskedelmi változásról is beszámolt. – Melyik terület a fô célpontja a Synergonnak kereskedelmi szempontból? Hampl Viktor: A Synergon szervezeti hatékonyságából adódóan fô stratégiai célpontunk a nagyvállalati szektor. Dinamikáját tekintve ez rejti ugyan magában a legkisebb növekedési potenciált ebben az évben, méretébôl, illetve meglévô ügyfélkörünkbôl kifolyólag azonban kiemelten fontos számunkra, így ezen a területen is tovább kívánjuk növelni piaci részesedésünket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kis- és középvállalati szektor felé ne kívánnánk továbbra is nyitni, a KKV-k (ezen belül fôleg a középvállalatok) ugyanis szintén kiemelt célpontot jelentenek a Synergon életében. – Hogyan kívánja ezt elérni a Synergon? H. V.: Célunk, hogy nagyvállalati ügyfeleink számára termékeink minél szélesebb portfólióját értékesítsük, s ne csak az infrastruktúra területén mozogjunk. A Synergon jó referenciákkal rendelkezik, hogy a jövôben még több, a „core business”-hez kapcsolódó nagy projekteket nyerjen el, melyek egy magasabb együttmûködési szintet feltételeznek, és emelt szintû ügyféloldali lojalitást eredményeznek. Ennek elérésében egyre nagyobb figyelmet kívánunk szentelni annak, hogy elôre lássuk az ügyfelek igényeit, s professzionális kielégítésükre így idôben fel tudjunk készülni.

Mindezeken kívül a kereskedelmi területeken szektorspecifikus Chief Architect pozíciókat hoztunk létre, mellyel célunk az, hogy a korábbinál nagyobb hozzáadott értéket teremtsünk az üzletfejlesztés területén is, azaz szektorspecifikusan támogatni tudjuk ügyfeleink üzleti folyamatait. – A marketing területén is lesznek változások? H. V.: Igen, a legfontosabb közülük a kereskedelem és a marketing korábbinál fokozottabb, összehangoltabb együttmûködése. Az elmúlt években felhalmozódott tudást az elkövetkezô idôszakban erôteljesebben kívánjuk „termékesíteni”, s a szakembereink által egy-egy korábbi projekt során megszerzett kompetenciákból a jövôben az ügyféligények alapján konkrét termékeket kívánunk létrehozni. Ez természetesen nemcsak a Synergon, hanem az ügyfelek számára is hatékonyságnövekedést jelent majd. Ebben az üzletfejlesztési munkában kívánunk kulcsszerepet szánni mind a stratégiai, mind pedig a kommunikációs marketingnek, valamint az említett Chief Architect pozícióban lévô munkatársaknak.

Hampl Viktor

– Az imént szóba került a KKV-szektor. Melyek a Synergon stratégiai céljai ezen a területen? H. V.: Míg az elmúlt évben elsôsorban az önkormányzatok és az egészségügy felé nyitottunk, 2006-ban ezek mellett az üzleti KKV lesz a fô fókuszterület. Ebben a szektorban kulcstényezônek tekinthetôk az EU-támogatások, melyek e területen a Synergon stratégiájának alapját jelentik. A piackutatások szerint a KKVszektor képviselôi elsôsorban az üzleti folyamataikat támogató ERP-rendszerek felé orientálódnak majd, s várhatóan jelentôs EU-s pénzek érkeznek ide a jövôben is. Az ERP-rendszerek természetesen egyéb addicionális beruházásokat is magukkal vonzanak, hiszen egy ilyen alkalmazás bevezetése például szerverek és hálózati eszközök beszerzésével jár együtt, a növekedési lehetôség tehát adott. – Mely üzleti divízióban lehet számítani a legnagyobb bôvülésre? H. V.: Megítélésem szerint a szoftvermegoldások, illetve a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra, üzleti tanácsadás, licencértékesítés területén lehet a legnagyobb növekedésre számítani az idei esztendôben. Ez utóbbin belül az iratkezelési, dokumentummenedzsment, enterprise project menedzsment, az identity menedzsment, az együttmûködést, kollaborációt támogató portálmegoldások, a business intelligence megoldások, illetve a CRM és vezetôi információs rendszerek lehetnek a kulcstényezôk.

5


Kereskedelmi tevékenységünk hatékonyságát mindenképpen tovább kell növelnünk. Az elmúlt idôszakban stabilizáltuk a kereskedelmi csapatot, s több ügyfélmenedzser dolgozik ezen a területen. Egy új, proaktív, ügyféltervalapú mûködési modellt vezettünk be, melynek lényege, hogy kiemelt ügyfeleink üzleti igényeit, elképzeléseit, folyamatait igyekszünk egy-két évre elôre feltérképezni, hogy lássuk, mely irányokba próbálnak meg a jövôben elmozdulni. Ennek megfelelôen ügyfélterveket készítünk, melyekben egy-egy ügyfél kapcsán megfogalmazzuk stratégiánkat, és felépítjük kapcsolati mátrixunkat, ami nemcsak a Synergonnak, hanem az ügyfeleknek is komoly segítséget jelent.

Ezen területeken egyébként nemcsak a Synergonnál, hanem az egész piacon jelentôs keresletnövekedés tapasztalható.

kedvezô tényezôt a Synergon számára, itt az egyes cégek speciális igényei lehetnek a meghatározók.

– A hálózati üzletág esetében milyen növekedési lehetôséget lát a Synergon?

– Milyen kilátásokkal rendelkeznek az egyes szektorok?

H. V.: Arra számítunk, hogy a hálózati kommunikáció területén a Huawei stratégiai partnerség lesz a növekedés motorja, a regionális networking ugyanis kiemelt fontosságú a Synergonon belül. Nem kizárólag Magyarországon kívánunk tehát bôvülést elérni, hanem Horvátországban és Csehországban is növelni szeretnénk piaci részesedésünket. Ebben várhatóan nagy szerep jut majd a Huaweinek, amelynek termékei az elsô tapasztalatok alapján elnyerték az ügyfelek tetszését és bizalmát, s ezzel kívánunk nyitni a nagyobb KKV-cégek irányába is. Meg kell ugyanakkor említeni azt is, hogy a Huawei alternetívát jelent ügyfeleinknek, és a korábban felépített Cisco-kompetencia, az amerikai cég termékei és megoldásai továbbra is a portfóliónk része marad. A hálózati piacon nemcsak a hagyományos, hanem a szélessávú adat- és hangszolgáltatásokkal kapcsolatos infrastrukturális beruházások, illetve megoldások (optikai multiplexing: DWDM, CWDM, valamint IP Multimedia Subsystem, IP Centrex stb.) lehetnek a fókuszban. A hálózati biztonság területén szintén növekvô keresletre számítunk. Hardverterületen pedig a nagy storage rendszerek és szerverkonszolidációs megoldások lehetnek keresettek a piacon. A hálózati fejlesztési és rekonstrukciós projektek – beleértve az államigazgatás területét – az idei évben is jelentôsek lehetnek a Synergon számára.

H. V.: Az idei üzleti tervben a választások miatt nem számoltunk komoly lendülettel az állami szférában, a negyedik negyedévben azonban ismét beindulhat ez a szegmens. További növekedésre számítunk azonban a pénzügy területén, hiszen a banki szférában jelenleg zajló fióknyitási verseny számunkra kedvezô célponttá teszi a bankokat, mivel a fióknyitások kapcsán sok összetett informatikai beruházásra van szükség. A pénzügyi szféra azonban az egyre növekvô, nem core businesshez kapcsolódó outsourcing, valamint a piaci konszolidáció miatt is jelentôs növekedés elôtt áll. Az ipari szektort továbbra is az outsourcing, illetve a nagyobb méretû infrastrukturális és vállalatirányítási megoldások dominálhatják. A telekommunikációs szektorban a fô mozgatórugót a szélessávú szolgáltatások jelentik. – Az egyes tagvállalatoknál is hasonló a kereskedelmi fókusz? H. V.: A fent említett új kereskedelmi megközelítést igyekszünk a tagvállalatoknál is megvalósítani. Az egyes tagvállalatok közötti együttmûködés minél jobb kihasználásának koordinálása a regionális kereskedelmi igazgató feladata, a cél természetesen a minél szorosabb együttmûködés kialakítása – persze a piaci sajátosságok figyelembevételével.

– Mit lehet kiemelni az ERP területén? * Customer Relationship Management

H. V.: Az ERP területén a már említett KKV-szektoron kívül a nagyvállalatok upgrade, CRM*, VIR** stb. projektjei jelenthetnek

** Vezetôi Információs Rendszer

k i t e k i n t ô

Budapesti Olimpia Mozgalom


Az olimpiarendezés minden ország számára kiváltság. A Budapesti Olimpia Mozgalom tömöríti azokat a természetes és jogi személyeket, akiknek meggyôzôdése, hogy Budapestnek pályáznia kell a lehetséges elsô nyári olimpiai játékok (2016) megrendezésére. Alapítói között van a Synergon is. Talán még sokan emlékeznek arra a 2005. július 5-i napra, mikor Jacques Rogge Szingapúrban bejelentette, hogy a 2012. évi nyári olimpiai játékok rendezési jogát London kapja. Nehéz elfelejteni az angol delegáció örömmámorát, vagy azt a több tízezer fôs tömeget, amely a Trafalgar Square-en ujjongott a bejelentést követôen. A hangsúlyozottan politikamentes egyesület tagjai hiszik, hogy az olimpia megrendezése a fôváros és az ország érdekeit szolgálja, és pozitív kihatással lesz további fejlôdésünkre azáltal, hogy a magyar szellem, a gazdaság és a sport grandiózus vállalkozása példát mutat az új generációknak, és a nemzetközi figyelem középpontjába állítja az országot. Az országban modern sportlétesítmények, új utak, szállodák, lakónegyedek épülnek, megújul az infrastruktúra, és a fôváros úgy fejlôdik, ahogyan a 19. század vége óta még soha. A kiépülô autópályáknak is köszönhetôen a

6

beruházások 40 százaléka az egész országra ható fejlesztés lesz. Az olimpia növeli az ország iránti bizalmat, s tovább ösztönzi a külföldi tôke beáramlását. Ezzel a kivételes országpropagandával Budapest megszerezheti a régió gazdasági, pénzügyi és kulturális központjának szerepét. A rendezés kockázatai Az alacsonyabb világgazdasági és európai növekedés esetén a feszített ütemû beruházások relatíve nagyobb terhet róhatnak a költségvetésre, s mivel a megkezdett beruházások már nem állíthatók le, az olimpia egyfajta kényszerpályát jelenthet. Elképzelhetô, hogy a létesítmények utóhasznosítását nem megfelelôen tervezik, felesleges létesítmények épülnek, vagy az olimpiai rendezvények látogatottsága nem éri el a kellô mértéket, ami a be-

vételkiesés mellett presztízsveszteségként is jelentkezik, s késôbb társadalmi feszültségekhez vezethet. A PriceWaterhouseCoopers (PWC) 2002-ben megvalósíthatósági tanulmányt készített egy esetleges 2012. évi budapesti olimpiával kapcsolatban. A tanulmány megállapítja, hogy Magyarország mai állapotában nem tudna olimpiát rendezni. Mi kell, hogy az álom megvalósítható legyen Csupán egy központi olimpiai stadion, 4 labdarúgó-stadion, 11 fedett csarnok, 16 speciális sportlétesítmény, egy 16 000 fôs olimpiai és egy 17 000 fôs médiafalu felépítése. Mindezek mellett Budapest és az ország infrastrukturális állapota sem alkalmas az olimpiai rendezvények fogadására. Szükség volna több száz kilométernyi út megépítésére, vasútvonal rekonstrukciójára. Ezen túl 7300 szállodai szoba hiányát kell áthidalni, önkénteseket kell toborozni, valamint megoldásokat kell találni az átlagosnál nagyobb mértékû környezetszennyezés kezelésére. Az olimpia azonban nem volna egyéb gyorsított infrastruktúrafejlesztésnél, hiszen az elôbb felsorolt hiányosságokat az ország a már ma meglévô középtávú terveiben is szeretné pótolni.

A PWC tanulmánya szerint átlagos évi 4 százalékos GDP-növekedés mellett az ország ki tudja termelni az olimpiára fordítandó tôkeszükségletet a költségvetés számára. Az EU-támogatásokat és a magántôke részvételét (20%) is figyelembe véve az állami szerepvállalás az összesen 3500 milliárd forintra tervezett beruházásból 2800 milliárd forintot tenne ki. Mivel az olimpiai elôkészületekkel kapcsolatos infrastrukturális beruházások mintegy 75 százalékára az olimpiától függetlenül is szükség van, az állami költségvetés olimpiai és nem olimpiai változata 700 milliárd forinttal tér el egymástól. Ezek tíz évre elosztva az éves központi költségvetés 1 százalékát tennék ki. Ma, amikor még mindig az óriás mértékû államháztartási hiány lefaragásával küszködünk, ez az 1 százalék is magasnak tûnhet, mindazonáltal reálisan feltételezhetô, hogy 2016-ra Magyarországon sor kerül az államháztartás régóta esedékes reformjára, s így már nem okoz akkora megterhelést a költségvetésnek a beruházás. A Budapesti Olimpia Mozgalom megszervezését az olimpiai eszme iránt közismerten elkötelezett Szalay-Berzeviczy Attila vállalta magára, aki szerint az olimpia kérdésében nagyon fontos, hogy lakossági, szakmai, közigazgatási és politikai egyetértés jöjjön létre. Következô lépésként szükséges ezért a közös platform kialakítása és megjelenítése valamennyi parlamenti párt és az érintettek bevonásával még a 2006. évi parlamenti választások elôtt. Ennek megteremtése a mozgalom egyik fô feladata. Takács Szabolcs [email protected]

Horvát–magyar kormányülés 2006. január 16-án, a közös magyar–horvát kormányülést követôen, melyen az informatikát érintô kérdések is napirendre kerültek, Gyurcsány Ferenc magyar és Ivo Sanader horvát miniszterelnök közös nyilatkozatot írt alá a két ország kormánya közötti együttmûködésrôl.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter tárcaközi együttmûködési megállapodást írt alá horvát partnereivel. A megkötött informatikai együttmûködés három fô területre terjed ki: • a kétoldalú IT-kapcsolatok továbbfejlesztésére; • a nemzeti kisebbségek információs társadalomba való integrálásának elôsegítésére; • valamint az üzleti kapcsolatok élénkítésére a két ország között. A tárcaközi együttmûködési megállapodás a nemzeti kisebbségek információs társadalmának fejlesztését célzó regionális programok elmélyítését és kiszélesítését, a határ menti IT-projektek kidolgozását és megvalósítását irányozza elô.

A megállapodás a kétoldalú kapcsolatok kereteként több területen is elôsegítheti a konkrét együttmûködés kialakítását, így lökést adhat a szorosabb infokommunikációs ágazati együttmûködés kialakításának és a technológiai stratégiák összehangolásának. A magyar akadémiai hálózat Pécs–Eszék közötti száloptikai összeköttetése révén pedig továbbfejlôdhetnek a két ország közötti gazdasági, kulturális, oktatási kapcsolatok, és fontos szerepet játszhatnak a horvátországi magyar kisebbség és a magyarországi horvát kisebbség anyanyelvének, kultúrájának megôrzésében. A kétoldalú kormányzati kapcsolatok fejlesztése mellett kiemelt prioritás az infokommunikációs üzleti kapcsolatok fejlesztése. Jelentôs érdeklôdés tapasztalható a távközlési piacokon való alternatív szolgáltatói megjelenésre, valamint az informatikai kisés középvállalkozások üzleti együttmûködésére. Az informatikai szegmens jeles képviselôi szerint az új magyar kormánynak a választások kimenetelétôl függetlenül informatikai befektetéseket tartalmazó reformokat kell végrehajtania. Sólyomi Dávid [email protected]

7


A nyilatkozatban az aláírók megerôsítették meggyôzôdésüket, hogy folytatni kell az Európai Unió bôvítését a tartós stabilitásért, a békéért és Délkelet-Európa fejlôdéséért. Mindezek mellett a kormányülésnek volt egy érdekes vetülete a Synergon és nemzetközi terjeszkedésben gondolkodó ügyfelei számára is: a két kormány tárgyalt az információs-kommunikációs technológia területén folytatandó együttmûködésrôl is.

p o r t f o l i o . h u

Átrendezôdés a chipszektorban Egy kiváló stratégiai lépésnek köszönhetôen a chipszektor kisebbik szereplôje, az AMD jelentôs elônyre tett szert a piacon. Ennek hatására az árbevétel, a profit és ezzel párhuzamosan a cég részvényeinek árfolyama is jelentôsen növekedett. Mindez természetesen a szegmens nagyágyújának, az Intelnek a kárára történt.

Néhány hete, nem sokkal az USA részvénypiacainak nyitása után a chipgyártó Intel újra csalódást keltô közleménnyel állt a befektetôk elé. A vállalat bejelentette, hogy a 2006-os év elsô negyedévi árbevétele az addig várt 9,1–9,7 milliárd dollár helyett mindössze 8,7–9,1 milliárd dollár lehet. A két sáv középértékével számolva a csökkenés 5,4 százalék, ami igen jelentôsnek tekinthetô. Az okok között a vállalat a gyenge keresletet és a további, AMD javára történt piacirészesedés-vesztést jelölte meg. A Mercury Research által negyedévente publikált chipszektorelemzéseket figyelve látható, hogy az AMD megközelítôleg egy éve folyamatosan növeli piaci részesedését az Intel kárára. Ez a folyamat 2005 második felében felgyorsult, így a negyedik negyedévben a kisebbik szereplô részesedése már 21,4 százalékos volt, ami rekordszintû, csaknem 4 százalékpontos növekedés az elôzô negyedévhez képest. Ezzel párhuzamosan a cég újra talpra állt, és a 2005 kezdeti hónapjaiban tapasztalt veszteség helyett a harmadik és a negyedik negyedévben magas ütemben emelkedô bevétel mellett újra nyereséget termelt üzemi szinten. Az üzletmenetben bekövetkezett fordulat és a piaci részesedés növekedésével párhuzamosan az AMD árfolyama meredeken emelkedett, mivel azonban a profit-elôrejelzések még az árfolyam-emelkedés mértékét is meghaladó léptékben emelkedtek, a részvények P/E-(árfolyam/nyereség) alapú értékeltségi szintje

Az AMD árbevételének és üzemi eredményének alakulása (m USD) 1,900 1,800 1,700 1,600 1,500 1,400 1,300 1,200 1,100 1,000

200 150 100 50 0

Mindkét cég számára komoly fenyegetettséget jelent, hogy üzletmenetük alakulása erôteljesen függ a PC-piaci folyamatoktól. Az IDC piackutató szerint 2005-ben a PC-piac igen impresszív, 16 százalék feletti mértékben növekedett ugyan, de jövôre jelentôsen kisebb, mindössze 10 százalék körüli növekedésre számítanak. A PC-szállítások dinamikájának csökkenése pedig visszavetheti a chipkereslet növekedését is. Takács Szabolcs [email protected]

2005. IV. n. év

üzemi eredmény

Intel

AMD

2005. IV. n. év

2005. II. n. év

10 2004. IV. n. év

12

75 2004. II. n. év

14

77 2003. IV. n. év

16

79

2003. II. n. év

18

81

2002. IV. n. év

20

83

2002. II. n. év

22

85

2001. IV. n. év

24

87

2001. II. n. év

%

89

2000. II. n.év

De minek is köszönhette pontosan az AMD a feltámadást? A cég menedzsmentje néhány évvel ezelôtt kiváló stratégiai döntést hozott. Ennek értelmében a kutatás-fejlesztési tevékenységet a legnagyobb intenzitással a szerverchipekre összpontosították, aminek az Intel-chipeknél jóval kedvezôbb tulajdonságokkal rendelkezô termékcsalád lett az eredménye. Az AMD a szerverek jóval nagyobb szakértelmet és odafigyelést igénylô piacán nyújtott kiváló teljesítményével meggyôzte ügyfeleit, s a bevált szerverek után egyre nagyobb mértékben vásároltak AMD-„aggyal” felszerelt asztali gépeket is.

Az Intel és az AMD piaci részesedésének alakulása %

2000. IV. n.év

2005. III. n. év

2005. II. n. év

2005. I. n. év

2004. IV. n. év

2004. III. n. év

2004. II. n. év

2004. I. n. év

2003. IV. n. év

-100

tulajdonképpen csökkent. Az AMD jelenlegi P/E szintje így megfelel a piaci átlagnak, s ha az Intel közleményében megnevezett piacirészesedés-vesztés jelentôsebb mértékû, újra megindulhat a profitvárakozások „felfelé húzása”, ami pedig az árfolyam újabb meredek emelkedését vonhatja maga után.


Persze nem teljesen rózsaszín a helyzet, az elôretörés ugyanis mit sem változtat azon, hogy az Intel továbbra is megkérdôjelezhetetlen mértékben dominálja az egész chipszektort. Ez számos kockázatot rejt az AMD számára, így például az Intel esetleges árcsökkentése esetén általában az AMD is kénytelen mérsékelni árait, ami bizonyos mértékig megfosztja az önálló árpolitika folytatásától. Fennáll továbbá a veszélye annak, hogy az AMD piaci részesedésének növekedése csak azért következett be, mert az Intel kapacitáshiányának köszönhetôen a gyártók kénytelenek voltak több gépet AMD-chipekkel szállítani (az Intel ugyanis gyakran hozza fel ezt a verziót indokként a piacirészesedés-vesztésre).

-50

árbevétel

8

További AMD-térnyerésre van esély, mivel a cég stratégiája szerint három éven belül 30 százalékra növelik részesedésüket. Az elemzôk szerint a stratégia megvalósítására komoly esély van, ugyanis egyre többen váltanak a kisebbik gyártó által elôállított chipekre. Ennek megfelelôen a Google felsô vezetésébôl éppen néhány nappal az Intel bejelentése elôtt szivárgott ki az a hír, hogy az eddigi inteles szerverekrôl valószínûleg az AMD kisebb energiaigényû technológiájára váltanak át. Korábban pedig az egyetlen, termékeit csakis Intel-chipekkel szállító cég, a Dell vezérigazgatója is úgy nyilatkozott, hogy bármikor kész AMD-alapú gépek gyártására átállni, amennyiben erre igény mutatkozik. Az AMD számára a lépés rendkívül pozitív lenne, mivel a Dell a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezô PC-gyártó a világon.

s t r a t é g i a

Egyedülálló NATO-minôsítések A Synergon Magyarországon jelenleg egyedülállóan egyidejûleg két NATO-minôsítéssel rendelkezik, az AQAP 2110-zel és AQAP 160-nal, melyek a világviszonylatban is a legszigorúbbak között számon tartott minôségirányítási rendszerkövetelmények teljesítését igazolják. A minôsítések hátterérôl, valamint az ebben rejlô lehetôségekrôl Gönye Péterrel, a Honvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatal vezetô auditorával beszélgettünk.

– Mit takarnak a Synergon által megszerzett minôsítések, s mi a céljuk? Gönye Péter: A Synergon által megszerzett minôsítéseket a Honvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatala – mint a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált tanúsító szerv – adta ki. A Synergon Katonai Minôségirányítási Rendszere megfelel az AQAP 2110 és az AQAP 160 normatív dokumentumok elvárásainak. A NATO AQAP 2110 katonai minôségirányítási dokumentuma a tervezés, fejlesztés, gyártás\szolgáltatás és ellenôrzés követelményeit foglalja össze, míg az AQAP 160 kifejezetten a szoftverfejlesztésre, annak teljes életciklusára vonatkozik. Ez utóbbit önmagában nem, csak az AQAP 2110-el együtt tanúsítjuk. – Milyen projekteket nyerhet el ezekkel a Synergon?

A Synergon 2002-ben szerezte meg a „Minôsített NATO Beszállításra Alkalmas” megfelelôséget igazoló okiratot és a brüsszeli regisztrációt. 2005 év végén megszerezte az AQAP 2110, valamint a szoftverfejlesztésekre vonatkozó AQAP 160 követelményeinek való megfelelést igazoló minôségirányítási rendszertanúsítványt.

– Milyen feltételeket vizsgáltak meg a rendszerek auditja során? G. P.: Lényegében az elôbb említett projekten keresztül vizsgáltuk meg, hogy a társaság megfelel-e a követelményeknek. Ezen belül a szerzôdés megkötésétôl teljesítésének végéig vizsgálódtunk, s nagyító alá vettük a projektmenedzsment-tevékenységet, illetve a projekt minôségellenôrzésének mikéntjét és az azt támogató folyamatokat.

Gönye Péter

– A katonai beszállítások területén hány cég rendelkezik hasonló minôsítésekkel? Miért tekinthetô unikumnak ebbôl a szempontból a Synergon? G.P.: Az AQAP 2000-es sorozathoz tartozó rendszerek tanúsítását 2005-ben kezdte meg a HM Technológiai Hivatala. Összességében mintegy 80, az informatika területén egyelôre csak egy-két cég rendelkezik a korszerû 2110-es rendszer tanúsítványával. Az AQAP 150-es és 160-as rendszerkövetelmények tanúsítása már több évre nyúlik vissza, azonban 160-asból összesen kettôt bocsátottunk ki, jelenleg pedig érvényesen csak a Synergon rendelkezik egyidejûleg 2110 és 160 tanúsítvánnyal. A 160-as szabvány jóval bonyolultabb, sokkal nehezebb megfelelni neki. Csak a szoftverfejlesztés területén nagy cégeknek tekinthetô társaságoknak érdemes kiépíteniük, hiszen a minôsítés nagy munkát és sok adminisztrációt igényel. Mindent dokumentáltan kell igazolni, még azt is, hogy például az egyes szoftverfejlesztési lépések hogyan vannak rögzítve, hogyan lehet nyomon követni és változás esetén visszakövetni ôket.

További minôsítések: – Miért fontosak ezek a minôsítések? G. P.: A minôsítéseknek való megfelelés alapján a társaság elmondhatja magáról, hogy hozzáállása, szervezettsége és szakértelme megfelel a legszigorúbb követelményeknek is. Ezáltal egy jövôbeni megrendelô bizalma nagyobb mértékû, a minôsített társaságok elônyt szerezhetnek a piacon.

ISO 9001-es minôségirányítási tanúsítvány – 1997 (elsôk között) Synergon tagvállalatai ISO 9001 – 2006 MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak megfelelô Környezetközpontú Irányítási Rendszer Paksi Atomerômû, ABOS-4T és ABOS 3 tanúsítvány ITIL-irányelvek – outsourcing IPMA-minôsítés – projektmenedzsment (projektvezetô)

9


G. P.: Mivel e katonai minôségirányítási rendszerek meglétét a védelmi iparban írják elô követelményként, ezek egyértelmûen az ottani megrendelésekhez szükségesek. A Synergon tavaly elnyert egy, a HM által kiírt pályázatot, ami többek között azért volt fontos, hogy a társaság munkáját kiértékelhessük a megvalósított projekt keretein belül. A Synergon már a korábban megszerzett „Minôsített NATO Beszállításra Alkalmas” minôsítéssel és a NATO brüsszeli regisztrációjával beszállítási lehetôségekre tett szert ezeken a speciális területeken. A jövôben az ehhez hasonló projektek elnyeréséhez a megszerzett minôsítések szükségesek lesznek, de nem feltétlenül lesznek elégségesek a sikeres pályázathoz.

e s e t t a n u l m á n y

A SyLan projekt A Synergon belsô informatikai rendszerének kialakítása idôszerûvé tette az adathálózat átfogó korszerûsítését, hiszen az évek óta használt és folyamatos bôvítésekkel fejlesztett hálózat nem minden szempontból felelt meg a mai, korszerû helyi hálózattal szemben támasztott követelményeknek. Napjainkban egy vállalat informatikai hálózatának mind több elvárást kell teljesítenie: amellett, hogy biztosítania kell a megfelelô hozzáférési sebességet a felhasználók számára, a központi szerverfarmnak is a lehetô legnagyobb sávszélességgel kell rendelkezésre állnia.

kialakított hálózat 50 százalékban tartalmaz Power-over-Ethernet szabványú interfészeket, melyek igény esetén könnyedén bôvíthetôk. A távtáplált ethernetkapcsolatok lehetôvé teszik a vezeték nélküli hálózati eszközök, illetve egyéb (pl. biztonsági kamerák) áramellátását is.

A Huawei–Synergon partneri megállapodás megteremtette a lehetôséget, hogy a Synergon két jelentôs hálózati eszközgyártó termékportfóliójából a mûszaki és kereskedelmi igényeinek legmegfelelôbb eszközöket válassza. Mindkét gyártó kínálatában szerepelnek az elvárt mûszaki követelményeknek megfelelô hálózati berendezések.

Alhálózatok rendszerében 2. A hálózat tegye lehetôvé, hogy távoli végpontokat különbözô csatlakozási módokkal lehessen a hálózathoz kapcsolni. Ilyenek például a bérelt Quidway S5648P-PWR Switch vonali, ISDN-, illetve ADSL-csatlakozások és VPN-kapcsolatok. A WAN-hálózathoz történô kapcsolódást egy Huawei AR 46-40 típusú router különbözô alacsonyabb sávszélességû interfészeken biztosítja a belsô hálózat kiterjesztése érdekében. Az eszköz IPVPN képessége lehetôvé teszi, hogy a Synergon fizikai hálózatában egy attól logikailag teljesen független IP-hálózatot hozzunk létre, ezáltal biztonságosan elkülönítve egymástól ôket.

Távtáplálás széles sávon 1. A belsô LAN-gerinchálózat a sávszélesség-bôvülés mellett biztosítson nagyobb rendelkezésre állást, valamint 3. szintû forgalomtovábbítást opcionális ethernet távtáplálási képességgel. A kialakított hálózat több – egyenként 48 gigabit porttal rendelkezô – 3. szintû kapcsolásra képes Huawei S5648P-PWR típusú hálózati eszközbôl épül fel, melyek egy 48 Gbps kapacitású stackkapcsolattal egy logikai egységgé alakíthatók. A "Link Aggregation Group" technológia alkalmazásával a Synergon két épületrésze között rendelkezésre álló 3 független optikai kapcsolaton egy 3 Gbps sebességû összekötettés került kialakításra. Az egyes kapcsolatok a már említett stack más-más elemeihez kapcsolódnak, ami lehetôvé teszi a fizikai szintû redundancia biztosítását. A Huawei S5600P hálózati kapcsoló 3. szintû kapcsolási képességekkel rendelkezik, ez lehetôvé teszi a VLAN-ok hatékony használatát. Az IP-telefonok Synergonon belüli mind szélesebb körû elterjedése indokolja, hogy a LANhálózat képes legyen az ethernet-interfészen a rákapcsolt eszközök távtáplálására. A Huawei S5648P-PWR típusú hálózati eszköz alkalmas a – Synergonban már Quidway S5648P-PWR stack évek óta használt – Cisco Callmanagerrel kialakított IP-telefonhálózat kiszolgálására. A Huawei-megoldás elônye, hogy az eszköz architektúrája lehetôvé teszi a távtáplálási funkció késôbbi bevezetését az eszköz cseréje nélkül, ami az adott eszköz tápegységének cseréjével valósítható meg. A jelenleg

Fôkapu a világhálóra 3. Az internetelérést biztosító eszközök megfelelô teljesítményt nyújtsanak az egyre növekvô sávszélességigényeknek. A Synergon internethálózati csatlakozását a Hua- Quidway AR 46-40 wei Eudemon 200 tûzfala Enterprise Core Router biztosítja. A tûzfal védelmi alapfunkcionalitásán túl igényes alkalmazásszintû szolgáltatásokkal, valamint fejlett IP-forgalomirányítási funkciókkal rendelkezik. Intelligens átjáróként a mai hálózati kommunikációban leggyakrabban használt alkalmazások számára nyújt biztonságos kapcsolatot, úgymint a VoIP-kommunikációhoz nélkülözhetetlen SIP* és H.323, vagy a felhasználók által elôszeretettel használt ICQ alkalmazások. Az említett VoIP-rendszerek alkalmazásának további támogatást nyújt a tûzfal QoS (Quality of Service) képessége. Interworking 4. Végül, de nem utolsósorban biztosítsa a kompatibilitást a meglévô hálózati elemekkel. A Synergon jelenlegi belsô hálózati infrastruktúrája több gyártó termékeibôl épül föl. A kiaEudemon 200 Firewall lakított környezet bizonyítja, hogy hálózati szinten teljes együttmûködés legyen megvalósítható a különbözô gyártók berendezései között, különös tekintettel a Huawei és a Cisco hálózati megoldásaira, ami a mindkét gyártó által széleskörûen támogatott hálózati szabványoknak köszönhetô. Szendrôi József [email protected]

* Session Initiation Protocol

11


A projekt elsô fázisában a 2. és 3. szintû hálózati eszközök, valamint az internetcsatlakozást biztosító tûzfal modernizációja történt meg, melynek során a választás a Huawei eszközeire esett. A hálózat fejlesztésében a rövid távú tervek között szerepelt a teljes lefedettség biztosítása a vezeték nélküli hálózati eszközök számára, valamint a belsô hálózati elérés magas fokú biztonságot nyújtó hozzáféréssel való ellátása. Szükség volt ezenkívül arra is, hogy ugyanezen hálózati infrastruktúra segítségével lehessen internet-hozzáférést biztosítani a Synergonba látogató üzleti partnerek számára. Az alábbiakban szedtük pontokba a kitûzött feladatokat és megoldásaikat.

t e c h n o l ó g i a

Huawei–Cisco-interworking: teljes kompatibilitás Cikksorozatunk második részében a Synergon által elvégzett tesztek alapján bemutatjuk a hang-adat integrációs hálózatokban való együttmûködési lehetôségeket, a Huawei Technologies és a Cisco Systems erre a területre fókuszáló termékeivel. A jelenlegi tendencia alapján mind inkább elképzelhetetlen egy nagyvállalati hálózat hang-adat integráció, illetve erre épülô egyéb szolgáltatások felhasználása nélkül. Éppen ezért a Synergon is rendkívüli hangsúlyt fektet ezen szolgáltatások népszerûsítésére, fejlesztésére és implementálására, ami találkozik az ügyfelek igényeivel is. Az IP-technológia Kezdetben a nagyvállalati hálózatokban a telefónia mint különálló sziget létezett, saját infrastruktúrával, üzemeltetô személyzettel. A mai tendencia alapján ez az éles határvonal eltûnt a VoIP- (VoFrameRelay,VoATM) technológiáknak és az IP-telefóniának köszönhetôen. Tekintsük át, hogyan is néz ki egy mai hang-adat integrációs hálózat! A központi telephelyen nagyméretû LAN-hálózat található, a telefónia IP-alapon mûködik, s úgynevezett IP PBX-ek látják el a régi telefonközpontok feladatát. Ezek az IP-alapú központok vezérlik a telefonokat, biztosítják a redundanciát, és rengeteg értéknövelt szolgáltatást nyújtanak (pl. Active Directory-integráció, hangposta stb.). Az esetleges távoli telephelyeken akár VoIP, akár IP-telefóniamegoldással, de mindenképpen a WAN-hálózaton keresztül zajlik a hangkommunikáció az adatátvitellel együtt. Mind a LAN-, mind a WAN-hálózatokon szükséges a QoS (Quality of Service) biztosítása, hogy a késleltetésre érzékeny hangátvitel elsôbbséget élvezzen az egyéb forgalommal szemben. A Synergon tesztjei e hálózati struktúrára épültek, s a Cisco-alapú megoldás különbözô elemeit Huawei-eszközökkel váltották ki. A Huawei adatkommunikációs portfóliójából az access-routerek és a desktopkategóriás LAN-switchek lettek kipróbálva, VoIP- és IP-telefóniás környezetben. A routereken végzett tesztek A Synergon szakemberei bérelt vonali és Frame Relay kapcsolatot létesítettek egy-egy Cisco és Huawei router között, majd az eszközökben lévô hangát-

vitelre képes interface-ekre telefonokat csatlakoztattak, és tesztelték a H.323 alapú hangátvitelt. Mindkét esetben a jellemzôen használt QoS beállítások lettek bekonfigurálva (marking, classifying, interleaving, fragmenting), s hatékonyságukat „nem priorizált” forgalmakkal igyekeztek a szakértôk munkára és hibázásra bírni. A tapasztalatok alapján QoS-t tekintve a két gyártó eszközei 100 százalékosan együttmûködtek, a hangátvitelt nem lehetett egyéb generált forgalmakkal „elrontani”. Ezek után a Cisco IP-telefonmegoldásához (Callmanager) egy Huawei routert illesztettek mint standard H.323 gatewayt, melyek Cisco IP-telefonokról lettek tesztelve. A szokásos funkciók hibamentesen mûködtek, itt is teljes kompatibilitást sikerült megállapítani. A kodekválasztás, ezáltal a beszédcsatornák sávszélességigényének beállítása is automatikusan mûködött a CCM régióbeállításainak megfelelôen. A LAN-switcheknél a tápellátást, az IP-telefonos infrastruktúra támogatását, valamint a szükséges QoS beállításokat is teszteltük. A Huawei távtáplálást biztosító (POE Capable) LAN-switchek úgynevezett legacy módban képesek a régebbi Cisco-telefonok (7912,40,-60-as széria) által támogatott „pre-standard POE” (Cisco InlinePower) táppal ellátni problémamentesen. A QoS-beállítások itt is az ethernetcsomagok Layer 2-es COS értékei alapján definiálhatók, lehetôség van súlyozott Round Robin (WRR) Scheduling és Queueing konfigurálására. A voice VLAN használata kisebb nehézségekbe ütközött a két gyártó különbözô voice VLAN definíciójának köszönhetôen. Ahogy ez a probléma, úgy az úgynevezett „Cisco proprietary” (Cisco által kifejlesztett és levédett, pl. SRST – Survivable Remote Site Telephony, CDP – Cisco Discovery Protocol) szolgáltatások hiánya okozta problémák sem okoztak áthidalhatatlan problémát. Összességében tehát elmondhatjuk, a két gyártó hang-adat integrációs megoldásai, az iparági szabványoknak megfelelô megoldásoknak köszönhetôen jól használhatók és vegyíthetôk. A gyakorlati alkalmazásra referenciák: Synergon saját hálózata (cikk a 11. oldalon) Richter (Élésüzemben cikk a MAGASYN 2005. téli számban) Kádár Zsolt [email protected]


k i t e k i n t ô

Ismét kiváló évet zárt a Huawei A tavalyi évben 8,2 milliárd dollárra növekedett a kínai Huawei globális megrendelési állománya, így a Synergonnal is stratégiai kapcsolatban álló társaság ismét kiváló évet tudhat maga mögött. A shenzheni székhelyû, hálózati és telekommunikációs berendezéseket gyártó cég megrendelései mintegy 40 százalékkal növekedtek 2005-ben a megelôzô évihez képest, ami elsôsorban a mobilhálózatok, a next generation network (NGN), az optikai hálóza-

12

tok, valamint az adatkommunikációs piacok bôvülésének volt köszönhetô. A megrendelésállomány növekedése egy évvel korábban 52 százalékot mutatott, látható tehát, hogy a vállalat évek óta jelentôs lendületet mutat.

A Huawei megrendelésállományának alakulása mrd USD

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2003

2004

2005

A társaság az elmúlt években nemcsak a megrendelésállományát, hanem árbevételét illetôen is jelentôs növekedést ért el: 2004-ben mintegy 42 százalékkal bôvültek értékesítései, melyeknek már több mint a fele a nemzetközi piacokról érkezik. A Huawei a világ 50 legnagyobb mobilszolgáltatója közül 28-nak – többek között a Vodafone-nak, a

British Telecomnak, a Telefonicának, valamint a KPN-nek – szállít különbözô megoldásokat, s 14 európai és észak-amerikai országban van jelen. A cég nemrégiben a brit Vodafone-nal kötött minimum ötéves idôtartamra szóló megállapodást, melynek keretében a kínai társaság fogja gyártani a mobilcég saját márkás 3G telefonjait, így a Huawei termékei 21 országban lesznek elérhetôk. Az elsô telefonok piacra dobása 2006 ôszén várható, segítségükkel a Vodafone valószínûleg pénztárcabarát megoldásokat tud kínálni ügyfelei részére. A megállapodás a Huawei elsô komolyabb belépését jelenti az európai mobiltelefon-piacra. Sándor Dávid [email protected]


Gondozói indulás Mátészalkán A Synergon által fejlesztett InfoRend kórházi integrált megoldás 2005 végére újabb klinikai területekkel bôvült, hiszen a Synergon különbözô gondozási funkcionalitásokat és újabb szakterületek szakmai támogatását fejlesztette ki és helyezte üzembe.

Az új fejlesztés a Mátészalkai Kórház tüdôgondozó és tüdôszûrô szakterületén indult el. A legelsô körben a tüdôgondozó szakambulancia és a kórház külön telephelyen található rendszereinek hálózati kapcsolatát kellett kialakítani. A fizikai távolság miatt vezeték nélküli (WLAN-) technológiát építettek ki a központi adatbázisszerver és a szakambulancián mûködô munkaállomások hatékony kommunikációja érdekében. A fizikai megbízhatóságot a Cisco hálózati berendezései biztosítják, míg az adatbiztonságot az ezen eszközök után elhelyezett Linux-alapú tûzfal, valamint VPN-kapcsolat valósítja meg. A kliensszerver-architektúrában és web browseres futtatási környezetben is mûködô InfoRend (akár teljes funkcionalitásában) a WLAN-hálózati kommunikációnak köszönhetôen gyors mûködést biztosít a felhasználók munkavégzéséhez. – Mindenképpen szeretném megdicsérni a felhasználók munkához való viszonyát. Mindenki odaadóan és fáradságot nem sajnálva vett részt az oktatáson és magán a felhasználói teszteken – nyilatkozta Szabó Bertalan, a Mátészalkai Kórház informatikai osztályvezetôje. – Itt emelem ki az oktatás fontosságát a rendszer bevezetése során. A legfontosabb, hogy a felhasználók az oktatáson maximálisan elsajátítsák a rendszer használatával kapcsolatos teendôket, s így az éles induláskor már „napi rutin” szintjén legyenek képesek használni a rendszert. Ebben a kérdésben a Synergon maximálisan támogatott bennünket. A szoftvermodul indulása elôtt az egyik legkritikusabb fázis az adatkonverzió volt. Ezt egy többkörös ellenôrzési procedúra elôzte meg, amely mindkét féltôl nagyfokú figyelmet és egyetértést követelt meg, bármilyen kommunikációs probléma hátráltatta volna a sikert. A migráció eredményét tekintve kimond-

Szoftverfejlesztési metódusok • • • • • • •

helyzet- és igényfelmérés; a finanszírozási és törvényi elôírások áttekintése; rendszerterv készítése; programozás és tesztelés; a felhasználók oktatása; tesztelés a kórház által; éles adatkonverzió; éles indulás

hatjuk, hogy maximálisan sikerült megvalósítani a kórház elvárásait, s megfelelt Synergon a magas minôségügyi elvárásoknak is. A rendszerbevezetés, éles indulás során a legfontosabb a felhasználók nagyfokú elégedettségének elérése volt, aminek eszköze az oktatás. Mindennapi munkavégzésük a betanítás eredményeként könnyebbé válik, s az adatmigráció révén a régi rendszerben rögzített adataikat az új rendszerben is megtalálják. Gillich József [email protected] HÁLÓZATI FELÉPÍTÉS A TERÜLETI KÓRHÁZ MÁTÉSZALKA ÉS A TÜDÔGONDOZÓ KÖZÖTT Cisco 350 - Belsô

Hardveres titkosítás

Tûzfal - Belsô

Egészségügyi hálózat KÓRHÁZ

Cisco 350 - Külsô


A Mátészalkai Kórház a 2003-ban bevezetett InfoRend megoldást 2005-ben továbbfejlesztette új gondozói funkcionalitások bevezetésével és kiterjesztette a tüdôgondozóra. A gondozói modul kifejlesztésével egy kórház szinte teljes szakmai vertikumát lefedi az InfoRend megoldás. Az új modul homogénen kapcsolódik az eddig kifejlesztett és több kórházban üzembe helyezett modulokhoz. A régi modulokban megszokott mûködése (színek, nyomógombok, képernyô-felépítés) köszön vissza az új gondozói modulban is.

Tûzfal - Külsô

Egészségügyi hálózat TÜDÔGONDOZÓ

13

Új helyen, magasabb színvonalon A SAO - Synergon Székesfehérváron belül átköltöztette székhelyét, valamint IT-szolgáltató központját (Service Center), amire a társaság növekedése, valamint az infrastruktúra modernizálása miatt került sor.

belépési funkció. Ha egy ügyfelünknél informatikai probléma merül fel, a végfelhasználó nem az ottani szakértôtôl kér közvetlenül segítséget, hanem felhívja a központi számmal rendelkezô (a nap 24 órájában elérhetô) Service Centerünket, ahol tapasztalattal rendelkezô munkatársak professzionális módon kezelik a bejelentését. Ez teremti meg például pontos statisztikák készítését, ami a folyamatos szolgáltatásjavító programunk (SIP) alapja. – Hogyan nyújt hatékony megoldást a Service Center?

Endrôdi Béla

Errôl Endrôdi Bélával, a SAO Menedzselt Szolgáltatások Üzletág igazgatójával folytattunk rövid beszélgetést. – Mit takar az SLA szerinti mûködés? Endrôdi Béla: A Service Level Agreement (SLA) alapú mûködés azt jelenti, hogy az ügyféllel kötött szerzôdésben elôre rögzítjük azokat a szolgáltatási szinteket, amelyeket minôségi kritériumokként definiálunk. Az SLA Service Level Elementekbôl (SLE) áll, ami lehet például az adott bejelentésre való reagálási, megjelenési vagy megoldási idô. A megoldási idô vállalása például azt jelenti, hogy adott típusú problémát adott idôn belül elhárítunk (vagy megkerülô megoldást alkalmazunk). Az SLE vonatkozhat adott bejelentésre vagy a bejelentések adott százalékára (ez utóbbi esetben az ügyféllel közösen definiáljuk, hogy például a bejelentések 90 százalékában 8 órán belül kell lennie a megoldási idônek). Az SLA-megfelelésekrôl heti vagy havi rendszerességgel részletes jelentést készítünk ügyfeleinknek.


– Mibôl áll az informatikai szolgáltatásmenedzsment ITILmódszertana? E. B.: Két nagy fejezetre osztható: a szolgáltatásirányításra, illetve a szolgáltatásbiztosításra. Ezen belül 11 témakörben fogalmaz meg ajánlásokat (best practices). Ezek közül az egyik éppen az ügyfélszolgálat, a SAO általánosan használt terminológiája szerint a Service Center. Az ITIL-módszertan ajánlást ad például az incidensek és problémák kezelésére, az informatikai rendszerekben elkerülhetetlen változások hatékony irányítására. A módszertan alapja a konfigurációkezelés, de foglalkozik olyan üzleti folyamatokkal, mint például az IT-szolgáltatásfolytonosság biztosítása. – Mi a Service Center legfontosabb szerepe? E. B.: Kétségtelenül a folyamatos elérhetôség, illetve az egykapus

14

E. B.: A Service Center felkészült munkatársai biztonságos módon, távolról elérik az ügyfelek szervereit és/vagy közvetlenül a felhasználók munkaállomásait, így hatékonyan, gyorsan tudják kezelni a bejelentések egy részét. Például ha valaki elfelejtette a jelszavát, és betelefonál, a benti kolléga belép a megfelelô kiszolgálóra, beállít egy új jelszót (amit a belépéskor a felhasználónak természetesen módosítania kell), és a probléma néhány perc alatt már a múlté. Minden bejelentést (érkezzék telefonon, e-mailben, faxon stb.) regisztrálunk, a telefonos bejelentések hangfelvételeit archiváljuk. Az elektronikus hibajegy tartalmazza az adott bejelentéssel kapcsolatos valamennyi információt és a hibaelhárítás fontosabb lépéseit. Cégünk az ügyféllel közösen maghatározott minôségi mutatószámok (KPI-ket – Key Performance Indicator) folyamatos javítására törekszik. A szolgáltatás minôségének folyamatos fejlesztése az egyik fô vezérlô elvünk, az idén az egyik fontos célunk, hogy minél nagyobb legyen a bejelentést követô percekben megoldott problémák (Closed on First Callok) aránya.

A székhely áthelyezésével megvalósulhatott az a technológiai bôvülés, valamint az az infrastruktúra-korszerûsítés, amely a szolgáltatási szerzodésben meghatározott SLA (Service Level Agreement) szerinti hatékony mûködéshez szükséges. A költözés a 7/24-es folyamatos rendelkezésre állás megtartása mellett, zökkenômentesen zajlott le 2006 elején. Az infrastruktúra fejlesztése során a cég bovítette a védett hálózatokat kiszolgáló szervereinek számát, valamint a központi terminál szerverhálózatát. Bevezették a legmodernebb IPCC-t, mely egy IP-alapú Call-Center alkalmazás, és egyik legfôbb elônye, hogy a beérkezô hívásokat kompetenciák szerint osztja le a Service Center szakemberei között. Ezenkívül az ellenôrzést,

valamint az utólagos visszakeresést segíti, mivel a havonta beérkezô több ezer hívás mindegyike rögzítésre és meghatározott ideig archiválásra kerül. Az ügyfelek igényeinek maximális kielégítéséhez a Service Center az informatikai szolgáltatásmenedzsment ITIL-t (IT Infrastructure Library), egy brit kormányzati kezdeményezéssel létrehozott infrastruktúraszolgáltatás-menedzsment módszertant használ, amely 2 fô csoportban 11 témakört ölel fel. A folyamatos képzéseknek köszönhetôen a SAO-Synergon szakembereinek túlnyomó többsége ITIL-képesítéssel rendelkezik. A SAO az új központból a csoport 150 ügyfelét szolgálja ki.

Egy divatos rendszer Komplett kiskereskedelmi elszámolási rendszert valósított meg a Synergon a Jeans Club magyar, cseh és lengyel üzleteiben, s ennek köszönhetôen jelentôsen javult a társaság hatékonysága. A projekt részleteirôl Knippl Antalt, a Jeans Club IT-igazgatóját kérdeztük.

– Mekkora a jelentôsége a Synergon által végrehajtott projektnek? Knippl Antal: A Synergon 2004 elején a kiskereskedelmi elszámolási rendszer kiépítésére kiírt tenderünket nyerte el, mely lényegében 70 kasszát érint, s azokon belül is a kasszákat irányító head-office programot. Jelenleg 29 magyarországi, 2 csehországi és 5 lengyel üzletben vezettük be az új rendszert, de természetesen az újonnan nyíló Jeans Club üzletekben is ezt szeretnénk alkalmazni. A munkának tehát még nincs vége.

adatokkal dolgozhatnak a készletek és az értékesítés nyilvántartásán. Régebben ezekhez az információkhoz csak a nap végén tudtak hozzájutni. A régi rendszer nem lett volna képes kiszolgálni az egyre nagyobb ütemû bolthálózat-bôvülést sem, hiszen az estére összetornyosuló, a korábbinál lényegesen nagyobb adathalmaz hirtelen feldolgozása lehetetlen lett volna. A fejlesztések megvalósulásával elhárultak a bôvülés elôtt álló ilyen jellegû akadályok, hiszen az online kapcsolat az adatok folyamatos áramlását teszi lehetôvé. – Milyen elônyei vannak a cég számára az új rendszernek?

– Hogyan javított a rendszer a boltok mûködésén? K. A.: Elsôsorban a kiszolgálás lett gyorsabb a boltjainkban, amit annak köszönhetünk, hogy a számítógép, amely a fejlesztések elôtt kizárólag a statisztikákat készítette, illetve a régi dobozos kassza, most már egybe van építve. A kasszában dolgozó alkalmazottainknak így fele annyi mûveletet kell elvégezniük az új fejlesztéseknek köszönhetôen, ami természetesen gyorsabb kiszolgálást eredményez. A számlakibocsátás mûvelete is felgyorsult, mivel a hôpapíros nyomtatók számlanyomtatása sokkal gyorsabb elôdeiknél.

K. A.: Az eszköz és a szoftver cseréjével cégünk komoly infrastrukturális fejlesztéseket vitt véghez. Ezeknek köszönhetôen az adatbiztonság javult, s az online ággal irodai funkciókat is megvalósíthattunk. A rendszer mûködtetését sikerült vállalaton kívüli partnerre bízni, amivel biztonságosabb mûködést tudtunk elérni. Azért is választottuk ezt a rendszert, mert a Synergon garanciát vállalt arra, hogy követi cégünk terjeszkedését, és elvégzi a kasszarendszer adaptálását, engedélyeztetését is, s ez igen komoly segítséget jelent számunkra. – Milyen kapcsolat alakult ki a Synergon szakértôivel?

– Milyen új funkciókat köszönhetnek az új rendszernek?

– Mennyiben segíti a központi dolgozók munkáját az új rendszer? K. A.: A bolti értékesítés a rendszernek köszönhetôen már pár perccel késôbb megjelenik a saleses kollégáknál, így naprakész

K. A.: Nagyon elégedettek vagyunk a Synergon munkájával. Az idô rövidsége és a boltonként eltérô környezet ellenére a kasszák telepítése a megfelelô ütemterv szerint zajlott. A jó együttmûködésben segítségünkre volt a Synergon rugalmas hozzáállása is. – Milyen irányba folytatódhatnak a rendszer fejlesztései? K. A.: A jövôben a kiskereskedelmi rendszer központi részének, a VIP-adatbázis kezelésének, valamint a marketingesek által kitalált kedvezménytípusok megvalósításának, levezénylésének és ellenôrizhetôségének a megvalósítása lesz a legfontosabb feladat, amit az ERP-vel párhuzamosan kell majd végrehajtani. Kifejezetten kiskereskedelmi fejlesztési lehetôség a raktárkészlet és az eladótér külön kezelése, aminek segítségével az eladótér készletkínálatát és értékesítését kívánjuk támogatni.

15


K. A.: Lényegében azt szerettük volna elérni, hogy az új rendszer a korábbival megegyezô funkciókat lássa el, s ez sikerült is, hiszen az egyes mûveletek ugyanazok maradtak. Új igényként jelentkezett azonban a törzsvásárlói adatbázis kezelése, melynek kialakításán a Synergon szakemberei jelenleg is dolgoznak. Ennek segítségével a kiválasztott vevôk vonalkód azonosítású törzsvásárlói kártyát kapnak, amellyel azonosíthatóvá válnak, így megtudhatjuk az egyes nevekhez rendelt kedvezmények értékét is.

Megfigyelés IP-n Mivel a hálózati rendszerek többnyire informatikai alapokra épülnek, rohamosan bôvülnek azok a szolgáltatási körök is, amelyekkel az analóg rendszerek már nem tudnak versenyezni. Ezt felismerve a Synergon a Démásznál sikeresen megvalósított egy IP-alapon mûködô videokamerás megfigyelô-rendszert. Az IP-technológia rohamos léptekkel robbant be hétköznapi életünk különbözô színtereire, és vált napjaink egyik legdinamikusabban fejlôdô technológiájává. A hálózati technológiák, az IP-alapú kamerák és egyéb videotechnikai eszközök fejlôdése mára elérte azt a szintet, hogy a hálózati videokamerás megfigyelôrendszerek reális alternatívát jelentenek a hagyományos úgynevezett CCTV- (zártláncú TV) rendszerekkel szemben. A Démász célja a projekttel az élôerôs állomány csökkentése, s ezáltal bizonyos költségmegtakarítás volt. A cél érdekében a Synergon szakemberei a telephelyeken hangkapcsolattal (mikrofon-hangszóró) ellátott kameraállomásokat építettek ki, amelyek a távvezérelt sorompó nyitásait relé közbeiktatásával valósították meg. Ez az élôerôt is pótló intelligens megoldás is bizonyítja a rendszer sokszínûségét és költséghatékonyságát.


Minden projektben a legfontosabb a tervezési fázis A Synergon a rendelkezésre álló sávszélesség szûk keresztmetszete miatt osztott rendszer kialakítását javasolta. E rendszer lényege, hogy minden telephelyen létesült egy-egy videoközpont, mely a helyi kamerák kezelését és a felhasználási igényeket szolgálja ki. Az alközpontok a Démász WAN-hálózatán keresztül tartják a kapcsolatot a Bizalmi Központban (24 órás biztonsági felügyelet) elhelyezett úgynevezett felhasználói szerverrel, s igény szerint továbbítanak adatokat (képeket, hangot, eseményeket) a központba. A sávszélesség terheltségétôl függôen „élénkebb” kommunikációra is van lehetôség: a Synergon által alkalmazott NetAVIS-szal, egy forradalmian új internet/ intranet alapú hálózati videorendszerrel. Segítségével az analóg és digitális kamerák egyaránt egységes felületbe integrálhatók. A NetAVIS rendszer elônye a hálózat magas szintû mûködésében nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy a rendszerbe bejelentkezô felhasználó bármely, számára engedélyezett szolgáltatást igénybe veheti, függetlenül az adott szolgáltatás (video stream, riasztási esemény, képarchívum stb.) rendszerbeli elhelyezésétôl. A rendszer adminisztrációja „egykapus” belépéssel megoldható: egyetlen belépéssel adminisztrálható egy kamera, felhasználó, eseménylista, PTZ-vezérlés, mozgásérzékelés-beállításfüggetlenül attól, hogy az adott paramétert melyik szerveren kell állítani.

16

Az ábra szemlélteti a rendszer felépítését.

Sávszélesség-gazdálkodás A Synergon által szállított NetAVIS IP-kamerás rendszer kiváló megoldást nyújt a sávszélesség-gazdálkodásra is, ugyanis a „puffer” szerepét a helyi kameraszerverek veszik át. A telephelyen kiépített analóg vagy IP-kamerák jelei a szerverhez a belsô hálózaton keresztül jutnak el, mely feldolgozza és rögzíti a kamerák jeleit, illetve elvégzi a mozgásérzékelést is. A kameraszerverek csak akkor fordulnak a Bizalmi Központhoz, ha olyan esemény történik, amelynek meghatározásában a rendszer használójának szabad keze van. A megoldás elônye, hogy az átviteli utak megszakadása nem okoz problémát, hiszen a riasztási képek/ események tárolására nem a kamerák meglehetôsen szûkös memóriatartománya szolgál, hanem a szerverek lényegesen nagyobb kapacitása. Ezenfelül a rendszert úgy tervezték, hogy a kameraszerverek tetszôleges ideig tudnak autonóm módon mûködni, és a kapcsolat helyreállása után önállóan szinkronizálják adatbázisaikat. LAN-hálózat, tápellátás, kiegészítôk A Démásznál minden kameraálláshoz és telepítendô videoszerverhez RJ45-ös csatlakozási felülettel LAN-végpont- és 230V-os, direkt csatlakozást épített ki a Synergon, melyek a helyi hálózat LAN-szekrényeiben lévô patch paneleken, illetve a kamerák és kameraházak tápellátását biztosító erôsáramú szekrényekben végzôdnek. A LAN-szekrények szünetmentes tápellátása biztosítja a helyi informatikai hálózat folyamatos mûködését feszültségkimaradás esetén.

A Synergon által megvalósított projektben (a korábban telepített aktív eszközök paraméterei miatt) nem szerepel, de természetesen vannak kamerák, melyek Power Over Ethernettel (POE) támogatottak. A beépített POE lehetôvé teszi, hogy a kamera ugyanazon UTP-kábelen kapjon tápellátást, mint amelyen az adatok közlekednek. Ez egyszerûbb és költségkímélôbb installációt tesz lehetôvé, és a kamera érzéketlenné válik az áramkimaradásokkal szemben. A Démász egyes telephelyein a rendszer minden egyes elemére kiterjedôen kiépült a villámvédelem is. Galambos Nándor [email protected]

A Synergon által a Démász Nyrt.-nél megvalósított IP-alapú videokamerás rendszerrôl Bertényi Kornéllal, a Démász biztonságtechnikai vezetôjével beszélgettünk. – Milyen elônyök származnak a rendszerbôl a Démász számára? Bertényi Kornél: Az új IP-alapú videokamerás rendszerrel a korábbi élôerôs szolgálatokat szerettük volna rendszerbe gyûjteni, illetve sok helyen, magas szintû ôrzést szerettünk volna biztosítani minél kevesebb élômunka alkalmazásával. Fontos volt, hogy olyan technikát alkalmazzunk, amely képes nagy távolságok áthidalására, mivel a központ és a telephelyek közötti távolság miatt az összeköttetést a hagyományos analóg technikával csak nagy nehézségek árán lehetett volna megvalósítani. – Mennyire elégedettek a projekt eredményeivel? B. K.: A rendszer kezdi beváltani a hozzá fûzött reményeket, de természetesen még dolgozni kell rajta. A sikerekhez nagyban hozzájárult a jó partneri viszony is, amely a munka során a Synergonnal kialakult, hiszen a technológia annyira új, hogy nincsenek kialakult receptek a felmerülô problémákra, ezért minden ügy egyediként kezelendô. Ezeket eddig gördülékenyen sikerült levezetni, annak köszönhetôen, hogy a partnerekkel jól lehet együttmûködni. Bertényi Kornél

B. K: Jövôbe mutató a rendszer, mivel a távmegfigyelés mellett használni tudunk távirányítási, illetve hangkapcsolati lehetôségeket is. A vagyonôrök munkáját teljes mértékig ki tudjuk váltani, ami merôben új megoldás. Az IP-alapú videokamerás rendszer bevezetése óta nem kell vagyonôrt alkalmazni az átjárók, személybejárók kinyitására, ezt a központi kezelô ezentúl hangkapcsolaton keresztül végezheti. Természetesen ehhez tartozik szükség esetén a vonuló szolgálat irányítása is.

mazást a hálózaton, így a rendszer a valós idejûség megtartásával képes a sávszélességen belül maradni, illetve csökkenteni a kezelô leterheltségét. A fejlôdés arra mutat, hogy egyrészrôl nô a sávszélesség, másrészrôl pedig javul a rendszer sávszélességgazdálkodása.

– Milyen továbbfejlesztéseket tud elképzelni ennek kapcsán?

B. K.: Vannak átfedések közöttük, ahogy a jelen projekt is mutatja. Az IT szélesebb területet foglal le a számítástechnikán belül, mint amennyit a biztonságtechnika jelenleg. Az IT akkor lehet hatékony, ha képesek vagyunk fizikai védelmet biztosítani számára. Vagyis, ha senki nem csatlakozik rá, senki nem lékeli meg az adathálózatot – például egy rátelepített wireless eszközzel –, akkor az IT innentôl nagyobb eséllyel tudja megvédeni a belsô hálózatot a külsô behatolástól. Az IT és a biztonságtechnika kölcsönös viszonyban van egymással, és egymással szimbiózisban fejlôdnek.

B. K.: További fejlesztésekre van szükség mind szoftver-, illetve hardveroldalon. A legkényszerítôbb dolog azonban a sávszélesség-kezelés, amitôl minden biztonsági és számítástechnikai szakmában jártas felhasználó tart. A korábbi kamerás rendszerek nagyon lefoglalják a sávszélességet, viszont ennek az új rendszernek adott sávszélességen belül kell maradnia. Mivel a rendszer elônye, hogy a kezelônek nem kell az élôképeket állandóan szemmel tartania, hiszen beállítható, hogy például mozgás vagy egyéb eseménykor kezdeményezzen csak forgal-

– Megítélése szerint hogyan közelít egymáshoz az IT és a biztonságtechnika piaca?

17


– Mennyire tekinthetô jövôbe mutatónak a rendszer?


Iskolapélda Tavaly a SAO–Synergon igen feszített ütemben létrehozta a CEU Business School új informatikai rendszerét az iskola új központjában. A projekt nehézségeirôl Bácsi Zoltánt, a CEU Business School Special Projetcs Managerét kérdeztük.

– Hogyan indult az üzleti együttmûködés a CEU és a SAO között? Bácsi Zoltán: A CEU Business School 2005 tavaszán új épületbe költözött. Mivel az új épületben a CEU-tól (Közép-Európa Egyetem), azaz az anyaegyetemtôl elkülönülô informatikai környezetet készültünk kialakítani, célszerûnek láttuk ezt a feladatot egy új szolgáltatóra bízni. A projekt kiválasztási eljárását 2005 áprilisában kezdtük meg, a tenderre kilenc pályázó és hat ajánlattevô közül választottuk ki a SAO–Synergont. – Hogyan indult a projekt? Milyen problémák merültek fel a CEU Business School átköltöztetésekor?

– Milyen fejlesztéseket végzett a SAO–Synergon az intézmény számára, s hogyan történt ezek megvalósítása? B. Z.: Bizonyos bôvítésekre, korszerûsítésekre szükség volt, mivel a diáklétszám jelentôsen megemelkedett, s nemcsak az iskolát mûködtetô személyzet, hanem a kollégiumban elhelyezett diákok informatikai kiszolgálását is meg kellett oldanunk. Legnagyobb beruházásaink között említhetô a közel 110 új desktop üzembe állítása a CEU Business School valamennyi számítógépére kiterjedô szoftver upgrade-del egy idôben, valamint a diákszállóban a 40 felhasználós IT-környezet kiépítése és az ottani üzemeltetés beindítása. Emellett különbözô korszerûsítési feladatok, eszközcserék történtek még az IT-környezetben, elôsegítve a gyorsabb és biztonságosabb munkavégzést. Fejlesztéseink célja, hogy informatikai rendszerünk maximálisan illeszkedjék üzleti igényeinkhez. A folyamatos fejlesztésben, tanácsadásban a SAO–Synergon munkatársai nagy segítséget nyújtanak számunkra. – Mennyire elégedettek a SAO szakembereivel és munkájukkal? B. Z.: A SAO–Synergonnak – a már említett elsô projekt során – péntekrôl hétfôre kellett üzembe állítania egy kb. 250 felhasználót kiszolgáló, komplex IT-környezetet, életet lehelni egy más

Bácsi Zoltán

szállítók által kiépített LAN-hálózatba, korábbi IT-szolgáltató által üzemeltetett szerverekbe, mûködôképessé tenni a költözés elôtt néhány nappal (szintén más szállító által) kialakított internetkapcsolatot, és megkezdeni ezen rendszerek üzemeltetését, javarészt az adott iskolai környezetben akkor még nem járatos on-site adminisztrátorokkal. Ezt az akadályt a SAO–Synergon sikerrel vette, s ezért minden dicséretet megérdemel. Az elsô közös projekt során kiépült bizalom azóta is fémjelzi a további projekteket, s számunkra ez a legfôbb érték. Professzionalizmus és rugalmasság az üzemeltetô cég oldaláról: ez az a két dolog, ami a két cég kapcsolatát jellemzi. Véleményem szerint ezzel a két legfontosabb alapkövetelményt elégíti ki együttmûködésünkben a SAO–Synergon. – Milyen elônyei származtak a CEU-nak a projektekbôl? B. Z.: Sok esetben tapasztaljuk, hogy a SAO–Synergon on-site vagy akár központi Service Centerben dolgozó munkatársai úgy állnak az elvégzendô feladatokhoz, mintha nem szerzôdéses partnerek, hanem a cég saját dolgozói lennének. Rendkívül jó párosításnak bizonyul számunkra a gyakorlatban az is, hogy az ITüzemeltetésben nagy tapasztalatokkal rendelkezô SAO, valamint a hardver- és szoftverbeszerzésben jól bejáratott kapcsolatokkal rendelkezô, s ezáltal rövid szállítási határidôvel dolgozó Synergon egyaránt mozgósítható a feladatok megoldása során. További, nagyon komoly fegyvertény a két cég együttmûködésében az ITIL (IT Infrastructure Library) nemzetközileg elfogadott szabványegyüttes ismerete és használata az incidens-, probléma- és változáskezelésben, az IT-szolgáltatásfolytonosság vagy akár a kapacitásmenedzsment területén.

19


B. Z.: Az üzemeltetési projekt az elôbb említett költözéssel kezdôdött, melyet megnehezített, hogy a költözést megelôzô napokban a CEU Business School folyamatosan mûködött, s a felhasználók minden szolgáltatást (levelezés, nyomtatás, internet) szinte az utolsó pillanatig használtak. A költözés végrehajtására mindössze három nap állt rendelkezésre, ezen idô alatt kellett átszállítani a bútorokat, könyveket, személyi használatú eszközöket, illetve a SAO-nak a teljes informatikai környezetet. Az átköltözéssel kapcsolatos legfôbb elvárásunk az volt, hogy az elsô munkanaptól az alapvetô informatikai szolgáltatások (levelezés, nyomtatás, internet) rendelkezésre álljanak. További nehézség volt a SAO–Synergon számára az is, hogy a tervezési fázisra rendkívül rövid idô, alig négy-öt munkanap állt rendelkezésre, s az informatikai szolgáltatást teljesen a nulláról kellett kialakítani. A SAO–Synergon munkatársai azonban az elvárásoknak megfelelôen teljesítették a feladatot, amivel maximálisan elégedettek lehettünk. Leszámítva a költözés okozta elsô kényelmetlenségeket, az elvárt informatikai szolgáltatások hiba nélkül mûködtek, és elérhetôk voltak.

– Milyen irányban folytatódhat a fejlesztés? B. Z.: Fel kell készülnünk a 2006 szeptemberére várható, az eddig megszokottnál nagyobb – akár két-háromszoros mértékû – diáklétszám-emelkedésre. A felkészülés egyaránt jelenti az iskola épületében lévô szolgáltatások fejlesztését (pl. WIFI-hálózat kialakítása), illetve a diákszálló számítógépes hálózatának korszerûsítését, biztonságtechnikai fejlesztését. A növekvô diáklétszám

ugyanakkor a tanári gárda bôvülését is jelenti. Tanáraink jelentôs része a tengerentúlról, a magyarországinál jóval fejlettebb informatikai környezetbôl érkezik, magukkal hozva az ott megszokott rendszerek iránti igényeket. Ez egyfelôl pozitív hajtóerô, aminek kiaknázásával a CEU Business School akár további lépéselônyre tehet szert más iskolákkal szemben, ugyanakkor rendkívül nehéz feladat is, amelynek megoldásához jó tervezésre és anyagi áldozatokra egyaránt szükség lesz.

Multi-Projekt Menedzsment Pakson Többfázisú projekt keretében valósítja meg a Synergon a Multi-Projekt Menedzsmentet (MPM) a Paksi Atomerômûben, mely nemcsak informatikai eszközként, hanem vállalati és projektkultúra-fejlesztésként is definiálható. A pilot fázis lezárása után beszélgettünk a tapasztalatokról és további tervekrôl Müller Józseffel, a MPM-projekt témavezetôjével és Pásztory Zoltánnal, a Szervezet és Mûködés Fejlesztési Program vezetôjével a Paksi Atomerômûtôl.

– Mi a rendszer célja mûködési-fejlesztési szempontból? Pásztory Zoltán: A Multi-Projekt Menedzsment megvalósításának legfontosabb célja, hogy vállalati szintû projektjeinket egységes szemléletben, egységes módszertannal és az ehhez szükséges informatikai támogatással valósítsuk meg. – Mi volt a projekt koncepciója? P. Z.: Itt nemcsak egy informatikai eszköz bevezetésérôl van szó, hanem a vállalati és projektkultúra fejlesztésérôl is. Jelenleg ezt egy lépcsôben nem lehet megvalósítani, így fokozatosan, mintegy két év alatt vezetjük be a rendszert. Az elsô fázisban indított pilot-projekt néhány, többek közt mûszaki, mûködésfejlesztési és inforPásztory Zoltán matikai projektet érintett. A következô fázis a rendszer kiterjesztése lesz – a cég szempontjából legfontosabb – beruházási projektekre, amit 2006-ban fogunk végezni. A program teljes funkcionalitással 2007tôl mûködik majd.


– Mit jelent a Multi-Projekt Menedzsment a felhasználók számára, és hogyan támogatja a szervezet mûködését? Müller József: A többfázisú projekt eredményeként a különbözô szakmai területek mûködésének eszköztámogatását biztosítjuk az egyes területek projektszerû mûködéséhez. Alapvetôen négy fô területet lehet kiemelni – a visszajelzések alapján –, melyek a terveink szerint alakulnak: • információszolgáltatást nyújt az összes felhasználó számára; • támogatja a különbözô jelentések készítését, ami elsôsorban a projektvezetôknek nyújt segítséget; • biztosít egyfajta központi menedzselést, amit a portfóliómenedzserek végeznek; • monitoringlehetôséget ad a felsô vezetés kezébe.

20

– Hogyan fogadták és vették birtokba a rendszert a különbözô területek? P. Z.: Az elsô idôkben néhányan attól féltek, hogy az MPM bevezetése pluszfeladatokkal terheli majd meg ôket, de szerencsére a rendszer elônyei (az integrált erôforrás-kezelés, a hatékony csoportmunka-támogatás és a vezetôi szintû megjelenítések) végül meggyôzték ôket, hogy feladataikat a program sokkal inkább egyszerûsíti, mintsem terhelné. A birtokbavételt még korai teljes mélységében megvizsgálni, a pilot szereplôi azonban gyakorlatilag elsô pillanattól kezdve aktívan részt vettek a munkában, és a dolgozók többsége majdnem 100 százalékosan birtokba is vette a rendszert. – Milyen visszajelzések érkeztek eddig? P. Z.: Az elsô fázisba bevontuk azokat a területeket, amelyek jelezték, hogy részt kívánnak venni a rendszer bevezetésében, de bevontunk olyanokat is, amelyeknél gyakorlatilag rutinszerû tevékenységek folynak, és csak a teljes kiterjesztés érinti majd ôket. Ezek az osztályok, illetve ez egyes területek vezetôi – az apróbb kritikai észrevételek mellett – eddig abszolút pozitív visszajelzéseket adtak. – Milyen szoftverkörnyezetet használnak a projekt felépítéséhez? M. J.: A rendszernek alapvetôen két elérése van. A belsô felhasználók számára egy belsô (intranetes) hálózat mûködik, ahol a Microsoft Project család termékeivel dolgozunk, kliensoldalon a projektvezetôk és portfóliómenedzserek a Project Professional használatával kezelik a határidôket, erôforrásokat és költségeket, melyeket a központi szerveren tárolnak. A külsô, webes elérésen keresztül csatlakozhatnak azok, akik csak tájékozódni szeretnének, és jogosultság függvényében érhetik el a publikált adatokat.

Müller József

– Miket fednek le ezek a jogosultságok? M. J.: Különbözô szerepköröket alakítottunk ki annak érdekében, hogy mindenki elérhesse azokat az információkat, amelyekre szüksége van. A projekt tagjai csak információszerzésre használhatják

a rendszert, a projekt vezetôje szerkesztheti is a saját projektjeit, egy portfóliómenedzsernek pedig jogosultsága van több projekt kezelésére is. A hierarchia csúcsán lévô felsô vezetôk ráláthatnak a teljes projektstruktúrára.

Digitális Szabó család A Magyar Rádió négy évre szóló informatikai stratégiájában azt a célt tûzte ki, hogy 2005. március 31-tôl kezdôdôen hangvagyona kizárólag digitális formában gyarapodjon, valamint hangarchívumának pótolhatatlan értékei már a modern tárolóegységeken kerüljenek biztonságos megôrzésre az utókor számára.

A feladat kiterjedésébôl adódóan a projekt több kisebb, egyenként jobban kezelhetô alprojektre bontva valósult meg. A projekt fôvállalkozójaként a HP Magyarország vállalta a digitális hangarchívum létrehozását, valamint olyan intelligens megoldások bevezetését, amelyek lehetôvé teszik az archívumszerverek folyamatos, megbízható mûködésének fenntartását (HP Open View), valamint a mûsorszerkesztési folyamatok hatékonyabbá tételét (DALETô). Ez változást hoz elsôsorban a mûsorkészítés és az archívum mûködési folyamataiban, de még nagyobb változást jelent a – felhasználó számára nem is érzékelhetô – rendszerben és mûködtetésében. A biztonság A „háttérben” alkalmazott új technológiáknak és a kialakított informatikai rendszernek olyan követelményeknek is meg kellett felelnie, mint a megbízható és elvárható szintû mûködés, valamint az üzemeltetés biztonsága. Mindemellett a digitális tárolás és az internet használata is számos olyan új kockázatot jelentett, amelyeket teljes mértékben ki kellett védenie a projektnek. A fentiek érdekében a „D-nap” projekten belül, az archívum fejlesztésével párhuzamosan több háttérszolgáltatás korszerûsítésére is szükség volt, amelyek megvalósítását a HP Magyarország Kft. alvállalkozójaként a Synergon hajtotta végre. A Synergon feladata volt többek között a számítógépes rendszer és a hálózat mint eszköz fejlesztése és bôvítése. Ebbe beletartozik a teljes projekt során bevezetett összes rendszer szerverparkjának szállítása (15 db szerver, 100 db PC monitorral, egyéb hardver-

bôvítések és installációs tevékenységek), hálózati aktív eszközök (Cisco) és optikai hálózat kiépítése (strukturált CAT6 300 végpontos kábelezés a rádió több épületében), valamint a tûzfalszoftvereszközök szállítása a Magyar Rádió archíváló rendszerének kialakításához. Az infrastruktúra ilyen méretû korszerûsítése mellett további feladatot rótt a Synergonra a szoftverinfrastruktúra fejlesztése is, amelynek célja egy hosszabb távra szóló, egységes Microsoft Windows 2003-alapú szoftverrendszer kialakítása volt. Ennek részeként úgynevezett „zöldmezôs migrációval” hozta létre a Synergon az Exchange 2003-alapú levelezési környezetet, valamint az új fájl- és nyomtatószolgáltatást. A Windows 2003-ra történô operációsrendszer-frissítést követôen a címtárszolgáltatás esetében is migrációra került sor. A háttérszolgáltatások korszerûsítése azonban nem kizárólag technikai fejlesztéseket jelentett ebben az esetben. A Magyar Rádió vezetôi felismerték, hogy az üzemeltetôknek és egyéb ITfelhasználóknak szükségük van olyan átfogó szabályozásokra, amelyek az informatikai tevékenységek egyes szintjeinek eljárásrendjét mindenki számára elérhetôen, érthetôen és betarthatóan tartalmazzák. A Synergon ezt két szinten, az Informatikai Biztonsági Politika (IBP), valamint az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) által valósította meg. Az Informatikai Biztonsági Szabályzathoz kapcsolódóan elkészítette az informatikai infrastruktúra üzemeltetésének öt legfontosabb szabályzatát is. Az Informatikai Biztonsági Szabályzatot az MSZ ISO/IEC 17799:2002 szabvány elôírásait figyelembe véve alakították ki és oktatták. A felsorolt projektfeladatok a szoftverinfrastruktúra korszerûsítésén kívül – a Magyar Rádió munkatársai, a HP Magyarország Kft. és a Synergon tanácsadói alkotta projektszervezet munkájának eredményeként – 2004. december végéig az elvárt szakmai színvonalon teljesültek. Ekkora már a Microsoft infrastruktúratervei is elkészültek, a megvalósítás 2005. év márciusában fejezôdött be. Az archívum új rendszerének, illetve mûködésének üzemi tesztjére 2005 januárjában került sor, majd novemberig a fokozatos átállás is megtörtént. Apor Attila [email protected]

21


Ezen cél elérése érdekében Magyar Rádió Informatikai Osztálya létrehozta a Digitális Archívumot, az úgynevezett „D-nap” projektet. A „D-nap” – mint mérföldkô a Magyar Rádió digitális történetében – azt jelenti, hogy olyan technológia jött létre, amely hosszú távon biztosítja a hatékony mûsorkészítést, a hanganyagok többcélú, gyors hozzáférhetôségét, valamint az értékek védelmét. A projekt eredményeképpen a régi (még nem digitalizált) hanganyagok igénylése és feldolgozása lényegesen nem változott, azonban a folyamatosan gyarapodó új anyagok hozzáférhetôsége és kereshetôsége alapvetôen javult, például az egyes hanganyagokat több tartalmi információval (metaadatokkal) látják el.

h a r d v e r m e l l é k l e t

Hardverinfrastruktúratrendek: álom vagy valóság? Miközben az általános elvárás az informatikai rendszerekkel szemben a hatékonyság növelése, valamint a teljes élettartamköltség (TCO) csökkentése, és a legtöbb vállalat aktuális beruházásai a konszolidációra és az infrastruktúra menedzsmentjére irányulnak, a hardver- és szoftvergyártók további olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek jelentôsen növelhetik a rendszerek hatékonyságát és rugalmasságát. Minden cég- és informatikai vezetô olyan informatikai infrastruktúráról álmodik, amely homogén, egységes erôforráshátteret biztosít az alkalmazások futtatására, amelynél nem kell törôdni az egyes szerverek és egyéb eszközök egyedi helyzetével, menedzsmentjével, egyszerûen csak az adott alkalmazás számára szükséges erôforrásigényt kell allokálni a rendelkezésre álló készletbôl, amely aztán igény szerint átcsoportosítható, bôvíthetô, vagy éppen vissza is szervezhetô a központi készletbe. A jelenlegi infrastruktúrák ismeretében ez a helyzet túlzottan is idealisztikusnak tûnik, ám az infrastruktúragyártók azon dolgoznak, hogy a valóságot közelebb vigyék ehhez az álomhoz. Természetes, hogy a rendszerek homogenitását és egységes kezelését minél kisebb számú és típusú eszköz esetén lehet megvalósítani. Ez a mai technológia szintjén a hardverelemek konszolidációjával valósítható meg, melynek során az erôforrásokat lehetôség szerint kis számú eszközbe sûrítjük, amelyek azonban ezáltal tetszôlegesen feloszthatók az alkalmazások között. A konszolidált megoldások széles köre elérhetô már ma is, azonban a legtöbb esetben kisebb-nagyobb kompromisszumokat kell kötni az erôforrások elosztásában, illetve átcsoportosításában. Ezek a kompromisszumok bizonyos esetekben az erôforrás-elosztás egységeire, más esetekben az erôforrás-átcsoportosítás ütemezésére (online/offline) vonatkoznak. A jelenlegi fejlesztési irány azt célozza meg, hogy az erôforrások szinte tetszôleges mértékben, teljesen online módon, akár automatizáltan is átszervezhetôk legyenek az egyes alkalmazások között. További jelentôs korlát, hogy egy-egy szerverkonszolidációs megoldás általában csak az operációs rendszerek egy szûk csoportját képes kiszolgálni, így a legtöbb esetben nem lehetséges az összes rendszer egyetlen egységre történô konszolidációja. A szerverek közötti konszolidáció téren az IBM Power processzoros szerverei járnak az élen, ahol például a processzor-erôforrásokat akár 1/10 processzoregységenként, online módon lehet átcsoportosítani a szerverpartíciók között.

A konszolidáció hatékony kihasználásához természetesen az operációs rendszerek területén is szükség van fejlesztésre, hiszen az erôforrások dinamikus változását az operációs rendszerek szintjén is le kell tudni kezelni. A konszolidáció természetesen nem sokat ér a különbözô virtualizációs megoldások nélkül. A virtualizáció lényege, hogy a rendelkezésre álló erôforrások és az egyes operációsrendszer-instanciák, illetve -alkalmazások közé olyan virtualizációs réteget húzunk, hogy azok szemszögébôl úgy tûnik, mintha teljesen független hardverinfrastruktúrával és saját erôforrásokkal rendelkeznének. Ebben az esetben lényegében mindegy, hogy egy nagy fizikai erôforrást osztunk több részre, illetve több kisebb erôforrást vonunk össze egy erôforrás-készletbe, hiszen a virtualizációs réteg ezeket teljes egészében elrejti a felsô szintek elôl. A virtualizáció jelentôsen képes javítani a rendelkezésre álló erôforrások kihasználásának hatékonyságát, emellett nagymértékben megkönnyíti a bôvítéseket, valamint jelentôsen hozzájárul az üzembiztonság javításához is. A virtualizáción alapulnak az elosztott feldolgozást végzô rendszerek is. Az úgynevezett Grid infrastruktúra lényege, hogy az alkalmazások egy teljesen elosztott infrastruktúrán futnak, amely különbözô hardver- és operációsrendszer-platformok számítási kapacitását fogja össze. A Grid rendszerekben lehetôség szerint az informatikai rendszerben elérhetô összes számítási kapacitást egy rendszerbe vonják össze, amelyeket „lefed” a Grid infrastruktúra. Az alkalmazások már a Gridben futnak, amely automatikusan elvégzi a számítási feladatok disztributálását a rendelkezésre álló szabad kapacitások maximális kihasználásának szem elôtt tartásával. Ennek a megoldásnak a legnagyobb elônye, hogy a meglévô infrastruktúra lényegében teljes egészében integrálható, s a meglévô kapacitások maximálisan kihasználhatóvá válnak. A Grid tehát rendkívül nagy elôrelépést jelenthet az informatikában, de jelenleg még nagyon komoly kompatibilitási kérdéseket kell leküzdeni a tényleges operatív alkalmazáshoz. A Grid esetében további probléma az alkalmazások általi támogatottság, a lehetôségek maximális kihasználásához ugyanis szükség van néhány speciális funkció beágyazására az alkalmazásokba, ami a szoftverek fejlesztôire ró további feladatokat.


Az informatika rohanó világában természetesen soha nem lehet elôre tudni, hogy pontosan milyen megoldások jelennek meg a következô években, de a fenti trendek nyomon követése már a mai fejlesztések tervezésekor is ajánlott, hiszen a befektetések hosszú távú kihasználása és védelme a ROI-maximalizáláshoz vezetô legfontosabb lépcsô. Bárány Zsolt [email protected]

22


Konszolidáció közepeseknek 2005 elején a Grundfos Magyar Gyártó Kft. még tipikus példája volt – a következô cikkben is részletezett – szigetszerû eszközparkra. A több lépésben elvégzett infrastruktúramodernizáció, illetve -konszolidáció során azonban olyan modern infrastruktúrát alakított ki, amellyel sikerült a fenti problémákat kiküszöbölnie. 2005. év elejére a Grundfos Magyar Gyártó Kft. szerverparkja már zömében elavult, a garanciális idôszakot túllépett eszközökbôl állt. Az IBM által gyártott Intel-alapú Netfinity és xSeries eszközök elöregedése miatt azok várhatóan növekvô, nem garanciális javítási költsége, effektív alacsony teljesítménye, növekvô üzembiztonsági kockázata szükségessé tette cseréjüket. A szerveroldali hardverinfrastruktúrát 3-5 éves eszközök alkották, célszerû volt együttes cseréjük, így lehetôség nyílt arra, hogy az új hardverkörnyezet kialakításakor figyelembe vegyék a maximális megtérülési költség (TCO) vizsgálata mellett a magas mûszaki színvonalú optimális rendszer bevezetését.

Megvalósítás

Egy penge szerver

A rendszereket egy APC Smart 7500 VA szünetmentes áramforrás védi a rövid idejû áramkimaradásoktól, túlfeszültségektôl és a nagy áramingadozásoktól, továbbá tartós áramszünet esetén gondoskodik a szerverek szabályos leállításáról. A Synergon a Tivoli Storage Manager (TSM) segítségével oldotta meg, hogy a folyamatosan üzemelô rendszerekben a mentés lehetséges legyen a szolgáltatások megszakítása nélkül. A TSM a hatékony szalagkihasználást is lehetôvé teszi. A mentô szerver és az LTO-szalagos mentôegység külön épületben van, nagyobb védelmet garantálva az adatok tárolására.


A központi menedzselhetôség, nagyfokú rugalmasság és bôvíthetôség, illetve hibatûrô kialakítása miatt esett a választás az IBM Blade-technológián alapuló szervereire, melyek egyik nagy elônye a nagy teljesítménysûrûség, hiszen 7 rack egységben (Unit) akár 14 darab 2 processzoros szerver is elhelyezhetô. Így azonban a lokális merevlemezek számára csak korlátozott hely áll rendelkezésre, ezért a Blade-technológián alapuló szerverkonszolidáció általában a tárolókapacitások konszolidációjával, azaz SAN-hálózatalapú adattárolással jár, mely további számos elônyt biztosít. A fenti megoldás elônye, hogy egy tartalék Blade-szervert azonos vagy hasonló felépítésû Blade-szerver meghibásodása esetén a beállítások minimális módosítása mellett könnyedén le lehet cserélni, valamint az a tény, hogy fizikailag nem kell jelen lenni a meghibásodott szerver helyettesítésénél.

A Blade-szerver koncepciójának elfogadása után elkezdôdhetett a hardverrendszer kialakítása. Az alkalmazások migrációit a helyi szakemberek a Synergon Szoftverinfrastruktúra Üzletágának támogatásával végezték el. A hardverkörnyezet biztonságos mûködésének megteremtése is a szükséges feltételek közé tartozott, így a megoldás része volt az eszközök szünetmentes áramellátásának kialakítása és egy új mentési rendszer bevezetése is.

23


Az IBM Blade rendszer Az IBM Blade-rendszer két jól megkülönböztethetô részbôl áll. Az elsô maga a Bladekeret, amely redundáns tápellátást és hûtést biztosít a szerverek számára, továbbá az összes szerver központi menedzselését is lehetôvé teszi, illetve megfelelô I/O modulok használata esetén redundáns LAN- és SAN-elérést is biztosít. A konszolidáció folyamán kialakított Blade-keret 2-2 LAN- és SAN-kapcsolót (SWITCH) tartalmaz, amely lehetôvé teszi mindkét esetben a hibatûrô- és terheléselosztás megvalósítását. A második fô rész maga a Blade-szerver, amely helytakarékos kivitele miatt csak korlátosan bôvíthetô, de 14 darab is elhelyezhetô egyetlen Blade-keretben. A Blade-szerver magában szinte semmilyen hibatûrô megoldást nem tartalmaz, mivel magasabb rendszerszinten, tartalék Blade-szerver alkalmazásával válik a megoldás nagy megbízhatóságúvá. A Blade-szerverek elônye, hogy azonos lapkakészletet használnak, fizikailag másodpercek alatt kicserélhetôk, és csak a processzor számában, sebességében, illetve a memória nagyságában térnek el egymástól.

Az adattárolás

mind megbízhatóságban, mind teljesítményben és bôvíthetôségben megfelelô megoldást biztosít. Felépítése redundáns, menet közben az összes fontos alkatrész cserélhetô, így a rendszer folyamatos mûködése biztosított. A kapacitás a jelenlegi 28 darab diszkrôl akár 48 darabra növelhetô, illetve vezérlôjének cseréjével mind a teljesítmény, mind a kapacitás a jelenlegi maximális kiépítésnek a duplájára is növelhetô, ami megfelelô befektetésvédelmet biztosít az ügyfél számára. A DS4300 lemezes tárolón található a Blade-szerverek operációs rendszerein túl az összes szerver által tárolt adat is. Mivel ezek a területek menet közben bôvíthetôk, a szerverek lokális diszkjeinél lényegesen hatékonyabb tárterület-kihasználást tesznek lehetôvé, s lehetôségünk van a szabad területek tetszôleges allokálására is a szerverek között. Esetünkben a tárolórendszer és a Blade-szerverek összekötése teljes hibatûrô kialakításban került megvalósításra (1. ábra). A kialakított megoldásnak köszönhetôen a Grundfos Kft. informatikai infrastruktúrájának komplexitása és inhomogenitása jelentôsen csökkent, miközben az üzembiztonság, a teljesítmény, a rugalmasság és a jövôbeni bôvítési lehetôségek jelentôsen megnövekedtek. A konszolidált rendszer menedzsmentje jelentôsen egyszerûsödött, ami lehetôvé tette az üzemeltetô csapat számára, hogy értékes és szûkösen rendelkezésre álló erôforrásaikat más területekre koncentrálhassák. Összességében tehát a konszolidáció jelentôsen növelte az informatikai infrastruktúra hatékonyságát (gyorsaságát, rugalmasságát), amely az üzemeltetés elkövetkezô évei alatt konkrét pénzügyi megtakarítást is jelent a cég számára.

Az egységes, rugalmas és megbízható rendszer kialakításához – a szerveroldalon túl – legalább olyan fontos a központi lemezes adattárolás. A középkategóriás IBM DS4300 lemezes tárolóegység

Naszádos László [email protected]

Hogyan lesz a kevesebb több? A modern vállalatok szinte kivétel nélkül használnak valamilyen informatikai megoldást üzletmenetük kisebb-nagyobb mértékû támogatására, azonban az évek során kialakított infrastruktúra számos különbözô gyártmányú, típusú és architektúrájú rendszert használ.


Az ilyen infrastruktúra jelentôs terheket és természetesen költségeket ró a rendszer üzemeltetôire. Tipikus problémák a fizikai helypazarlás, a rendszertelen és bizonytalan kábelezési megoldások, a magas áramfelvétel, a jelentôs hôtermelés, valamint mindezek elôtt a rendkívül bonyo-

lult konfiguráció és rendszermenedzsment. Ezeken kívül a legnagyobb fejtörést talán a rendelkezésre álló számítástechnikai kapacitás hatékony kihasználása jelenti. A különbözô típusú, egymástól teljesen független rendszerek között ugyanis nem lehetséges a kapacitások átcsoportosítása, így hiába van egy eszközben szabad kapacitás, ha azt nem lehet átcsoportosítani a másik – jelentôsen túlterhelt – rendszerbôl. Megoldás: a konszolidáció A fent említetteken túl számos más problémára nyújt megoldást az infrastruktúra konszolidációja. A konszolidáció lényegében az erôforrások csoportosítása egy olyan központi erôforráskészletbe, amelybôl aztán szükség szerint allokálhatók az alkalmazások kiszolgálására. A konszolidáció

24


természetesen az informatikai infrastruktúra több területét érintheti, a legfontosabbak azonban a számítási (szerver-), az adattároló, valamint a mentési kapacitások. Szerverek esetében a konszolidációval jelentôsen csökkenthetjük a fizikai szerverek számát. Amennyiben a konszolidáció alkalmazásszinten nem kivitelezhetô, úgy a kisebb számú fizikai szervert virtuális gépekre oszthatjuk, így az alkalmazásstruktúra változatlan formában megmarad, a változás csak az infrastruktúra szintjét érinti. Másik megközelítés a Blade- (penge) technológia, melynek esetében a korábbi hagyományos szervereket olyan leegyszerûsített szerveregységekre cseréljük, melyek megosztva használnak számos funkciót, így például a perifériák többségét. Ilyenkor egy-egy pengeszerver önállóan is képes egy-egy alkalmazás futtatására, illetve egy alkalmazás alá több pengeszerver is konfigurálható, amennyiben nagyobb az erôforrásigény. Mindkét esetben lehetôség van a számítási kapacitások átcsoportosítására az alkalmazások igényeinek megfelelôen. A bôvítés is jól tervezhetôen és egységesen kivitelezhetô, így az alkalmazások terhelésének növekedésével a rendszer is dinamikusan bôvíthetô. Az adattárolás konszolidációja Az adattárolók esetében a konszolidáció az adattárolás szerveren kívülre helyezését és egy központi adattárolóba történô összevonását jelenti. A központi adattárolóegység által biztosított kapacitás ezt követôen egyszerûen szétosztható a szerverek között. A rendszer lehetôséget ad tartalékkapacitás képzésére, amelyet aztán szükség esetén hozzá lehet adni a megfelelô szerverhez. A bôvítések ebben az esetben is egységesen tehetôk meg, és igény szerint oszthatók szét a rendszerek között. A szerverek és a központi tárolórendszerek között az adatelérést nagy sebességû hálózat biztosítja, melynek teljesítménye sok esetben meghaladja a belsô adattároló-eszközök esetében megszokott szintet.

hetôség szempontjából jelenti a legnagyobb elôrelépést. A központi mentôrendszerek általában magas fokú automatizációt vonnak maguk után, fejlett médiamenedzsmenttel és gazdaságos médiakihasználással. A konszolidált rendszerek esetében az eszközök kis darabszámból fakadó elônye az egyszerûbb menedzselhetôség, a kisebb helyigény, az alacsonyabb hôtermelés mellett az, hogy relatíve alacsonyabb befektetéssel alakíthatunk ki redundáns, illetve akár katasztrófatûrô rendszereket. Az ilyen konszolidált struktúrába szánt megoldások általában már magukban teljesen redundáns kialakításúak, azaz egyetlen alkatrész meghibásodása sem okozhatja a rendszer teljes leállását, illetve az adatok elvesztését. Másrészrôl a kis eszközszám miatt az eszközök duplikációja is alacsonyabb költséggel jár együtt. A konszolidált hardverinfrastruktúra tehát jelentôsen kevesebb eszköz alkalmazásával sokkal hatékonyabb kihasználtságot, magasabb üzembiztonságot, egyszerûbb és tervezhetô bôvíthetôséget eredményez, így alacsonyabb összköltség (TCO) mellett jelentôsen több hasznot hoz a vállalatok számára.

A konszolidált adattároló-hálózathoz kapcsolódhat a konszolidált mentési rendszer is. A mentés központi megoldása a menedzsel-

Bárány Zsolt [email protected]

Tárolás szimplán, EMC módra A rendkívül dinamikusan növekvô számú és méretû elektronikus adatállományoknak köszönhetôen Magyarországon a legtöbb vállalat ugyanazokkal az adatkezelési problémákkal küzd: tárolás, mentés, archiválás és az információk védelme.


Ugyanakkor a nagyvállalatokkal szemben, a közepes méretû cégek, illetve kis- és középvállalkozások kihívásai közé tartozik a szûkös költségvetés, illetve a szükséges IT-erôforrások hiánya. A Synergon az EMC és az Avnet partnereként jól ismeri ezeket a korlátokat. Tudja, hogy komoly gondot okoz a korszerû tárolási megoldások bevezetésének és üzemeltetésének költsége és bonyolultsága.

25

Az EMC az Avnettel közösen olyan – kimondottan kis- és középvállalatoknak szóló – megoldáscsomagokat alakított ki, amelyek a legmagasabb technológiai színvonalat képviselô elemekbôl állnak, mégis komplett és rendkívül költséghatékony megoldást nyújtanak a fenti problémák egyikének vagy – kombinálva – mindegyikének kezelésére. A Synergon – mint jelentôs adattárolási szakértelemmel, valamint számos tapasztalattal és referenciával rendelkezô EMC-partner – segítséget nyújt ügyfelei számára a megfelelô megoldás kiválasztásában, valamint a teljes rendszer kiépítésének megvalósításában is. A megoldások 4 fô területre és ezeken belül összesen 12 alterületre koncentrálnak.

NAS vagy SAN? Az adattároláson belül létezik ugyan megoldás a közvetlen szerverhez csatlakoztatott adattárolásra is, ám a modern technológiai irányvonalaknak megfelelôen a hangsúly a konszolidált adattárolási megoldásokon van. A hagyományos IP-alapú hálózatot használó NAS- (Network Attached Storage) megoldás nem támaszt a hálózattal szemben speciális igényeket, és tökéletesen alkalmas fájlalapú tárolómegosztásra. Ennél azonban komplexebb és nagyságrendekkel jobban fejleszthetô, bôvíthetô megoldást nyújtanak a SAN-alapú tárolóeszközök, amelyek egy dedikált optikai hálózat kialakítását igénylik ugyan, amiért cserébe kimagasló teljesítményt, bôvíthetôséget, valamint sokszoros skálázhatóságot biztosítanak. Az EMC mind NAS-, mind SAN-alapú technológiát alkalmazó, belépô szintû tárolóberendezéseket kínál, amelyek a megfelelô kiegészítôkkel, illetve EMC-szoftverekkel kombinálva komplett megoldást nyújtanak az ügyfelek számára. Adminisztrált mentés Az adatmentés napjainkban talán még az adatok elsôdleges tárolásánál is nagyobb kihívás elé állítja az informatikai rendszerek üzemeltetôit. Az adatmentésre használt eszközök sokszínûsége, a médiumok kapacitásának korlátozottsága, valamint a mentések nyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek sok cég számára komoly terhet jelentenek, és jelentôs erôforrást és költséget kötnek le. A megoldást a magas fokon automatizált mentési megoldások jelentik, melyek a mentési és adminisztrációs feladatokat nagymértékben automatizálják, így javul a késôbbi sikeres visszatöltés esélye is.

Az EMC hardver- és szoftverkínálatának megfelelô ötvözésével akár szalagos, akár diszkalapú mentési megoldás is kialakítható. A visszatöltés sebessége és komplexitása az alkalmazott technológiától és szoftveres megoldástól függ. A különbözô szoftvermodulok kombinálásával pedig olyan speciális területek hatékony védelme is megoldható, mint a levelezô szerverek, illetve az adatbázisrendszerek. Korlátlan kapacitás… Az adatállományok mennyiségének és méretének folyamatos növekedése ellen nem minden esetben az elsôdleges adattárolók bôvítése a megfelelô ellenszer. Sok esetben az adattárolók olyan régi adatokat tartalmaznak, amelyek már nincsenek aktív használatban, törlésük azonban belsô vagy törvényi szabályozási okokból nem lehetséges. Ilyen esetekben rendkívül hatékony megoldást jelentenek az archiváló megoldások, amelyek az inaktív adatokat automatikusan másodlagos tárolóegységekre helyezik úgy, hogy a felhasználók számára továbbra is elérhetôk legyenek. Ki ne szeretne korlát nélküli levelesládát? A jó hír, hogy az EMC megoldásaival ez is lehetséges! A kínálatban szereplô megoldások mind egyszerû adatállományok, mind alkalmazások, mind pedig teljes cég szintû archiválási szabályrendszerek kialakítására alkalmasak. Katasztrófa esetére Az adatok gyors és hatékony elérhetôségének biztosításánál talán csak az elvesztésük elleni védekezés lehet fontosabb. Egy olyan – napjainkban már egyre általánosabb – vállalati mûködési modell esetében, amikor az informatikai adatok elengedhetetlenek a vállalat napi mûködése szempontjából, kiemelt terület az adatvédelem. Az EMC-berendezések kifinomult szoftvermegoldásainak köszönhetôen az adattárolókon mind meghibásodás elleni, mind a rendszerek fizikai megsemmisülése (katasztrófa) elleni védelem kialakítható. Természetesen a védekezés költségének összhangban kell lenni az elkerült kár mértékével, ennek érdekében a Making Storage Simple program keretében a Synergon több alternatívát is ajánl ügyfelei számára, melyek közül – akár szakértôi tanácsok alapján – kiválasztható a legmegfelelôbb megoldás. További információ: http://www.emcmss.hu http://www.synergon.hu Bárány Zsolt [email protected] Megnövelt technikai funkcionalitás VÉDELEM Szerver-alapú replikáció

Diszkalrendszeralapú replikáció ARCHIVÁLÁS


Adatok

Alkalmazások

MENTÉS Alapszintû mentés

Diszkre való mentés TÁROLÁS

Közvetlen csatolású tárolóeszköz (DAS)

26

Hálózati csatolású tárolóeszköz (NAS)

tovább

Valós idejû replikáció tovább

Regulációnak való megfelelés tovább

Fejlett szintû mentés tovább

Tároló hálózat (SAN)

t a n á c s a d á s

IDM egy kicsit bôvebben A hozzáférések és jogosultságok kezelése a vállalatok életét mindjobban átszövô IT-rendszerek és -alkalmazások, a felhasználók számának növekedése következtében kerül elôtérbe. Egy IDM-alkalmazás azonban hatékony megoldást jelenthet erre a komoly problémára, mivel mindig pontos információval rendelkezik minden rendszerrôl.

Federation Management Amikor identitáskezelô rendszer bevezetésén kezdünk el gondolkozni, fontos tisztázni, pontosan milyen funkcionalitást is várunk el tôle, ugyanis nagyon gyakran összemossák a határokat az identitáskezelô (Identity Management), a hozzáféréskezelô (Access Management), az egypontos belépést biztosító (Single Sign-On) és az összekapcsolt azonosságkezelô (Federation Management) rendszerek között. Viszonylag új fogalomnak számít a Federation Management, melynek feladata, hogy egy szabványos – általában webes – felületen keresztül akár a különbözô telephelyeken található vagy a partnercégnél meglévô IDM-rendszerekkel is képes legyen együttmûködni. A teljes együttmûködéshez azonban szabványok kialakítása szükséges, amire vannak már törekvések (SAML, Security Assertion Markup Language, Liberty szabvány). Ezekhez hasonló szabványt valósít meg a .NET Passport, melyet már nemcsak a Microsoft MSN vagy Hotmail használ, hanem több internetes weboldal is.

Az IDM Ha pár szóval kellene az Identity Menedzsment mûködését vázolnom, akkor azzal kezdeném, hogy mit is jelent a reconciliation és provisioning egy IDM -rendszeren belül Reconciliation A rendszernek tartalmaznia kell minden személy identitását, ezért ezt fel kell venni, és mindig naprakészen tartani a rendszerben. Ehhez olyan megbízható forrást kell választani, amely mindig naprakész információval rendelkezik az alkalmazottakról. Ez többnyire a HR-rendszer, melyben minden alkalmazott szerepel. Amennyiben a HR-rendszer nem fedné le azon személyek körét, akiket szeretnénk felügyelni, más partner- és ügyfélkezelô rendszerek is bevonhatók a körbe. A felderítés folyamatának feladata, hogy minden személyhez létrehozzon egy identitást az IDM-rendszerben. A másik fontos feladat a változáskövetés, hiszen az IDM-rendszert mindig szinkronban kell tartani a forrásrendszerekkel. Az összeegyezetésnek a rendszer bevezetésekor van fontos szerepe, ami a késôbbiekben biztonsági szempontból is lényeges. A bevezetést követôen az összeegyeztetés során az IDM az általunk meghatározott szabályok alapján próbál egyezôséget találni az egyes rendszerekben már meglévô felhasználói fiókok és az IDM-ben található identitások között. Az így felderített egyezôségek alapján kapcsolja össze a rendszer az identitást az erôforrásban található fiókkal, ez biztonsági kockázatcsökkentô tényezô is, mivel kiszûri a beragadt vagy ismeretlen fiókokat, amelyek senkihez nem köthetôk, és biztonsági kockázatot jelentenek.

Provisioning A másik, jóval nagyobb területet lefedô fogalom a provisioning, amely az erôforrások kezelését, felhasználók felvételét, törlését, illetve jogosultságaik beállítását takarja. A pontosabb megértéshez szükséges néhány pontos ismerete. A rule (szabály), amely meghatározza a rendszer automatizmusainak mûködését. Szabályok határozzák meg például a személy e-mail-címét a vezeték és keresztnévbôl, illetve az irodaszáma alapján eldönti, melyik szerveren kell létrehozni az e-mailfiókot a felhasználónak, és kivel kell a folyamatot jóváhagyatni. A role (szerepkör) lényege pedig az, hogy úgy csoportosíthatók az erôforrások és a jogosultságok, hogy az megfeleljen a vállalat alkalmazotti feladatköreinek. Ilyen szerep lehet például az irodavezetô, akinek korlátlan internethozzáférést, VPN-kapcsolatot és teljes olvasási jogot kell biztosítani a fájlszerveren, vagy a titkár, aki csak munkaidôben internetezhet, és csak a saját könyvtárát éri el a fájlszerveren. A workflow (munkafolyamat) lépésrôl lépésre leírja a vállalat ITrendszerének üzemeltetésével és felügyeletével kapcsolatos feladatokat. A munkafolyamat leírása részletesen tartalmazza a vállalatnál már kialakult tevékenységeket. Például ha egy új alkalmazott bekerül az HR-rendszerbe, ez elindít egy munkafolyamatot, ahol elsô lépésben egy szabály meghatároz egy azonosítót, majd a következô lépésben létrehoz egy entitást a IDM-rendszerben. Egy újabb szabály ezután kiolvassa az alkalmazotti azonosítót, meghatározza belôle a szerepkört és a telephelyet, s a szerepkör alapján a rendszer eldönti, milyen hozzáféréseket kell biztosítani az új alkalmazott számára. Ismét egy új szabály generálja az e-mail-címet, és a telephely szerinti levelezô szerveren létrehozza a postaládát. Ezzel párhuzamosan e-mailt küld a telephely vezetôjének, hogy jóváhagyassa a hozzáférést a Windows tartományhoz A jóváhagyást követôen létrehozza a felhasználót a Windows rendszerben, és beállítja a szerepkörnek megfelelô jogosultságokat. A vegyes vállalati rendszerekhez és a heterogén környezethez leginkább alkalmazkodó felépítésének köszönhetôen az IDMrendszer számos operációs rendszeren és adatbázissal képes mûködni. A saját fejlesztésû és a third-party adaptereken keresztül a legtöbb rendszert képes felügyelni és adminisztrálni. A rendszereken elvégezhetô feladatok köre elég vegyes: az egyszerû fiókkezeléstôl kezdve a jogosultság- és az LDAP-struktúrakezelésen át a könyvtár jogosultságainak kezeléséig sok feladat elvégeztethetô. A számos támogatott rendszer interfészadaptereinek függvényeit felhasználva az egyéni elvárásoknak megfelelô tevékenységek (taszkok) hozhatók létre, amelyek csak egy feladatot elvégzô elemi folyamatokat képeznek le. Ilyen például az email-küldés, a felhasználó letiltása, engedélyezése, a jelszó megváltoztatása, a jogosultság beállítása stb. Ezek azok az építôelemek, amelyek logikai összekapcsolásával alakul ki a munkafolyamat. Az IDM-rendszer mindig az aktuális adatokkal rendelkezik a felügyelt rendszerekrôl, alkalmazottakról, partnerekrôl és akár az ügyfelekrôl. A beépített riportfunkciók segítségével perceken belül kinyerhetjük a számunkra szükséges információt. A rendszer naplóz minden tevékenységet, amibôl visszakövethetô, hogy ki, mikor és milyen változtatást hajtott végre a rendszerben. Ezeket a ripor-

27


Új alkalmazott belépése esetén hosszadalmas folyamat a vállalati rendszerekhez való hozzáférés biztosítása, kilépéskor pedig szinte lehetetlen a megfelelô nyilvántartás nélkül minden jogosultságot törölni, ami biztonsági kockázatot jelent a társaságok számára.

tokat a különbözô vállalati auditok elvárásaihoz lehet igazítani, és nagymértékben könnyíti a rendszeres ellenôrzést.

webes felületen keresztül. Ugyanitt kérhetnek hozzáférést a vállalat erôforrásaihoz, és a jóváhagyók egy kattintással engedélyezhetik az ilyen jellegû kéréseket.

A felhasználók számára nagy elônyt jelenthet az úgynevezett Selfservice szolgáltatás, ahol saját maguk felügyelhetik a hozzáféréseiket. Megszûnhet a probléma az elfelejtett jelszavak miatt, mivel már saját maguk módosíthatják elfelejtett jelszavukat a

Hordós László [email protected]

Az adat vagyon Használható, összefüggô üzleti információkat keres? Mindig arra kényszerül, hogy szétszórt rendszereibôl manuális úton keresgélje össze a töredezett adatokat, melyeket Önnek kell aztán egyetlen értelmes jelentéssé dolgoznia? Hatalmas adatvagyonnal rendelkezik, és mégsem tud mindent, amit szeretne? Mi volna, ha tudná, mely ügyfelei vagy termékei hozzák a legtöbb nyereséget cégének, vagy mely összetevôk okozzák a terv-tény adatok eltérését?

Nagy vállalatok, bankok vezetôi felismerték, hogy a siker kulcsa abban rejlik, mennyire képes a cég jól kinyerni a rendelkezésre álló adatokból az információt. Manapság egyre inkább elôtérbe helyezik azt a törekvést, hogy a felhasználók kezébe egy rendszeresen aktualizált, pontos és teljes vállalatra vonatkozó adathalmazt kell adni az ügyfelekrôl, a termékekrôl, a piaci trendekrôl, hiszen a jobb adatellátottsággal dolgozó kollégák jobb döntéseket hozhatnak, ami hosszú távon javíthatja a vállalat, a bank eredményeit. Manapság tehát sok vállalat fordul egy új információs technológia felé, amely az adatvagyon-kezelés feladatköreire kínál megoldást termékeivel. A Synergon megoldáscsomagja felöleli az adatkezeléssel kapcsolatos összes alábbi területet: • • • • • •

adatvagyon-felmérés, -elemzés; adattisztítás, adatminôség-biztosítás; egységes kódszótár létrehozása; egységes riportfelület kialakítása; adattárházi megoldás kialakítása; adatáttöltés sok forrásból, transzformáció, konszolidáció.

Adatvagyon-felmérés, adattisztítás


A heterogén adatbázisokban rejlô adatokat akkor tudjuk megfelelôen kezelni, ha tisztában vagyunk az aktuális helyzettel. Ezért az adatok rendbetételének elsô lépése mindig az adatvagyon felmérése, illetve az építendô rendszerrel szembeni elvárások rögzítése, a követelményelemzés. Az adatminôség javításának eszköze az adattisztítás és az adathibák megelôzését szolgáló egyéb megoldások. Az adattisztítás képes ugyan akciószerûen javítani az adatállományokon, az igazi megoldás azonban az adathibák keletkezésének megakadályozása.

28

Egységes adatok Ám nem mindig elegendô a kitûnô adatminôség. Ha a különbözô rendszereink adataiból például látni szeretnénk a teljes ügyféltörténetet, mennyi pénzt tart az ügyfél a bankban a különbözô termékeken (értékpapír, hitel, folyószámlák), vagy éppen akciós termékünk értékesítéseit akarnánk összefésülni a különbözô rendszereket használó bolttípusokból, problémába ütközünk. Hiszen hiába állnánk neki az adatbázisok összekötésének, a különbözô ügyfél-, termékkódtáblák egységesítése nélkül nem tudnánk összekapcsolni a begyûjtött adatokban hordozott információt. A feladat megoldására a Synergon az Oracle Data Hub termékeit választotta. Egységes riportfelület Sokszor csak az a cél, hogy a kényelmetlenül nehézkes, lekérdezô eszközök helyett legyen végre egy egységes grafikus felületû lekérdezô felület, amely az alatta lévô bonyolult adatbázis-szerkezetet eltakarva néhány rendszer összekötésére is alkalmas. A vezetô naponta elôálló konszolidált jelentést szeretne látni, amelyet maga alakíthat, ha éppen valamelyik kérdés mélyebben érdekli. A Synergon e feladatra az Üzleti Intelligencia területén iparágvezetô, új technológiájú Business Objects vagy Cognos lekérdezô eszközök bevezetését ajánlja, melyek beépített csatolóikon keresztül képesek közvetlenül a rendszerekre kapcsolódva grafikus, könnyen szerkeszthetô felületen összekötni az adatokat. Egy lapra mindent A Vezetôi Információs Rendszer (VIR) gyorsan áttekinthetô eredménye néhány számítógép-képernyônyi helyre, avagy egy A4-es lapra elférô adatsor, amelyet a vállalati vezetôk standard jelentéscsomagban mindennap kézhez kapnak. Ezekben az adott vállalat szempontjából legfontosabb, az operatív döntésekhez szükséges kritikus adatok szerepelnek (pl. a napi bevételek, cashflow állása).

Ha az adatvagyon nagysága, összetettsége (sok adat, sok forrás) ezt megkívánja, egy több rendszert átfogó, jól felépített vállalati VIR kiépítéséhez a független adatbázisú adattárház kialakítása indokolt. A döntéshozók az üzleti információkat belsô hálózaton vagy interneten keresztül érhetik el – a lekérdezô vagy elemzô eszközökkel (OLAP-technológia) az adattárházból. Az elemzô eszközökkel integrált üzleti adathalmazokból ad hoc jelentéseket, különbözô nézetek szerinti elemzéseket, „Mi lenne ha?” típusú lekérdezéseket, elôrejelzéseket készíthetnek. A Synergon által használt eszközök: a Business Objects és a Cognos elemzô eszközkészletei.

Az adattárház olyan új, céltudatosan tervezett adatbázis, amely a vállalat sokféle tranzakciós rendszerbôl származó adathalmazát egyetlen nagy üzleti információs adatbázissá integrálja, amelyen több szempontú elemzések végezhetôk. A központi adattárházon kívül további kisebb adatpiac-adatbázisok hozhatók létre a funkcionálisan különálló területekre vagy a különálló gazdálkodó egységek számára.

Testre szabott eredmények A fenti eszközkészletekbôl az ügyfél számára a Synergon mindig testre szabott megoldáscsomagot állít össze, és az adatvagyonmenedzsment feladatok lépcsôzetes ütemezését javasolja. A Synergon arra törekszik, hogy • a kialakítandó új informatikai megoldás fejlett reagálási képesség birtokába juttassa a cégvezetést, a korai figyelmeztetô jelzések gyorsabban és hamarabb érkezzenek, így a visszacsatolás hatékonyabb legyen; • rendelkezésre álljanak a konszolidált, nézetenként összegezhetô, pontos adatok; • a kulcsteljesítmény-jelzôk folyamatosan elérhetôk legyenek, és • megvalósuljon a jobb belsô kommunikáció, amely az új egységes fogalomszótáron alapul. Várszegi Mónika [email protected] Turcsik Árpád [email protected]

A Synergon adattárház-megoldásainak kialakításában Ralph Kimball módszertanát használja. Az adattárházrendszer kiépítéséhez szükséges adatmodellezô, metaadat-kezelô, adattranszformáló (ETL), lekérdezô, OLAP-elemzô és rendszermenedzsment-eszközként a Business Objects adattárház eszközkészletét, a Cognos OLAP elemzô eszközeit, illetve az Oracle Warehouse Builder és az SQL Server Data Transformation Services (DTS) eszközöket alkalmazzuk.

A Synergon adattárház-megoldásának vázlata

ETL eszköz

Transzformáció/ Betöltés

Összegzések

Információhozzáférés

Riportolás

Jelentések

Data Warenhouse Külsô adatok

OLAPanalizálás

Forrásrendszerek

Adatpiac


Ad hoc lekérdezések

Adatbányászat

Backup/Archiv Rendszermenedzsment

29

k o r t á r s

g a l é r i a

ÉLETRAJZ 1964-ben született a romániai Bagoson. 1989 óta él Budapesten. 1990–95 között végezte el a Magyar Képzômûvészeti Fôiskola festô és tanár szakát. 1992–96-ban szerezte meg ugyanott intermédia szakon is diplomáját. 1996–97 között szintén a fôiskola posztgraduális képzésén vett részt. Mesterei közül Maurer Dórát tekinti meghatározónak. Ösztöndíjasként fordult meg Rouenban, Salzburgban, Berlinben és Romában is – kiegészítendô szakmai ismereteit. 1991-tôl vesz részt csoportos és egyéni kiállításokon Magyarországon és külföldön egyaránt. Számos képzômûvészeti és intermediális akció fûzôdik nevéhez.

A képzetes építészet varázslatai Kapitány András esete a mûvészettel

Van Kapitány Andrásnak egy „önarcképe”, amely egy videoinstalláció eredménye: ô látható rajta öt eltérô pózban. Az ötlet – persze – nem új, az olasz futurista, Umberto Boccioni csaknem száz évvel ezelôtt készített egy ugyancsak „ötalakos” fotóönarcképet Io – noi – Boccioni (Én – mi) címmel, de másoknál is találnánk rá példát. Kapitány portréján azonban szembeszökô a dinamizmus, az álló alakos figura pedig még inkább az állandó készenléti állapotot sugallja. Mármost úgy vélem, ez a bonyolult önportré egyfelôl kétségtelenül az alany sokszínûségére, változatosságára utal, másfelôl arra a vonására, hogy minden alkotása „önmagával megvitatott”, több szempontból is átgondolt munka, amely – bizonyos értelemben – minden esetben önreflexió is. Ha másban nem, már ebben a mozzanatban utolérhetô a posztmodern alapozottság. De ez tovább bôvül idézetei által: kedvelt kortársak (Bak Imre, Maurer Dóra) vagy mûvészettörténeti nagyságok (Pierro della Francesca, Escher) jellegzetes mûvei kerülnek szövevényes kapcsolatba – és már ezen a ponton hangsúlyozandó a számítógépes többértelmûség –, válnak alkalmasint kiindulássá, máskor tapintható szerkezetté egyegy Kapitány-képen, netán képsorozaton.


A mûvész kiállítása ingyenesen megtekinthetô 2006. május 19-ig, hétköznapokon 9-16 óráig és a www.virtuartnet.hu virtuális galériájában. Megnyitó: 2006. április 6. 16 óra Helyszíne: Synergon irodaház aulája Partnerek:

www.virtuartnet.hu 30

Igen, a kézjegy. A modern mûvészetben, de legalább Marcel Duchamp óta a kézjegy elveszteni látszott jelentôségét. A posztmodern tovább szûkítette az eredetiséget azáltal, hogy – láttuk – tág teret engedett az idézeteknek. Korántsem csak a képzômûvészetben; az építészetben kezdôdött úgy a hetvenes évek elsô felében, folytatódott az irodalomban, a modern utáni zenében és egyéb mûvészeti ágakban. Kapitány egyik nagy jelentôségû munkája látni engedi az idézés történését szintúgy. ô maga így ír róla: „Szemtanúk címû fotósorozatom Piero della Francesca Krisztus ostorozása címû képével foglalkozik. A festmény építészeti díszletének perspektívája olyan logikus és pontos, hogy rekonstruálni lehet az ostorozás színhelyét, mintha valóságos épület volna. A fénykezelése is hasonlóan pontos. A kutatók felfedeztek egy rejtélyes fényforrást, mely onnan ered, amerre Krisztus tekint, és az Atya jelenlétére utal. Jézus glóriája a forrása a harmadik fénynek, amire a mûvészettörténészek tudtommal nem tértek ki.” Az elmondottakból mindenképpen világos, hogy nem

egyszerûen csak elemez egy mûvészettörténeti tényt (jóllehet, az elemzés során izgalmas fölfedezésre jut), de a hagyományos perspektíva megváltoztatásával (ugyanis a számítógép nagy látószögû objektívja látványosan deformálja a kép virtuális terét részint a valóság, részint már-már a szürreális képtelenség irányába, miáltal a létrejött sorozat eredeti, aláírható Kapitánymûnek tekintendô. A két perspektíva eltérése az umbriai quattrocento és a mi korunk szemléleti különbségébôl fakad. Az sem akármilyen változás azonban, hogy az eredeti mû egy esemény jellegzetes pillanatát mutatja be, míg az „átírás” mindezt virtuális történéssé varázsolja. Mi a „mozgásban való látás” megszállottjai lettünk; olybá tûnik, nincs egyetlen markáns aspektusunk. A kubisták óta ez nyilvánvaló. A számítógép nem pusztán követheti ezt a nézôpontváltást, de modellálhatja is. A lehetséges, a képzetes terek mind nagyobb és nagyobb szerephez jutnak korunk emberének életében, egyáltalán nem kell a sci-fi világába utalni, hogy egyre gyakrabban váltják föl a valós tereket. Ezekben a képzetes terekben egyáltalán nem meglepô, hogy a síkba redukált valóság visszakapja elvesztett dimenzióit, miáltal – persze – újabb síkredukciók létesülhetnek, de épületek belsôi válhatnak közvetlen élménnyé, netán architektonikus formák alakulhatnak szobrokká, plasztikai projektekké. Valahogy az az ember határozott benyomása, hogy a wagneri összmûvészet (Gesamtkunstwerk) itt alapozódik meg leghitelesebben, a csatlakoztatható hang és egyéb effektusokkal kiegészülve itt kínál igazi lehetôséget. Természetesen, minderrôl Kapitány András tud, alapos fölkészültsége, mesterségbeli ismeretei, fantáziája és tehetsége egyenesen predesztinálják a föladatra, amely gazdag kínálatának – leolvasható munkáiról – úgysem bírna ellenállni. „A virtuális valóságban az ember képes fölcserélni saját képét, és ezzel elrejteni kilétét. Már nem szükséges a saját képünknek megjelenni ahhoz, hogy jelen legyünk. A kép többé már nem azonos az ábrázolttal. Bárki bármilyen alakot ölthet, és így a legközelebbi barátról sem lehetünk meggyôzôdve, hogy ô az, hiszen a kép és a hang kölcsönözhetô, hamisítható” – írja már 1993-ban, mintha nem is tôle származnék az a bizonyos „ötalakos” önarckép. Vagy éppen már az is ezt a bizonytalanságot hordozta titkon? Fábián László

31


Talán nem egészen világos az igék súlya az elmondott jellemzésben. Talán nem egyértelmû, hogy az önportré voltaképpen történés. Holott jószerivel egész eddigi munkásságát, minden egyes munkáját történés jellemzi: a kép nem egyszerûen csak van, hanem megtörténik. Általában a szerkezettel esik meg egy és más, a kompozíció modulálódik folytonosan – akárha valami stabil építettség felé törne, a következô pillanatban viszont már látható, hogy a rendre változó látószög (lett légyen bár a számítógépé) semmilyen megállapodást nem tesz lehetôvé, hiába a kimerevítô nyomat, a festménnyé nagyított téma hagyományos állóképjellege, a kép múltjában (mélyén), a kép jövôjében (folytatandóságában) zajlik az esemény; a jelen stabilitása fölöttébb ingatag. Pedig, pedig. Nos, egy Kapitány-kép úgyszólván egyetlen esetben sem pusztán építmény, de képzetes (virtuális) épület a maga térbeli, sok esetben idôbeli dimenzióival, amikor meg ezek a dimenziók berogynak, megtöredeznek, úgyszólván újabb és újabb dimenziók gubancolják tovább a teret (az idôt nemkülönben) – akár a fizikusok Minkowski-terének bonyodalmai szerint. Ha csupán az élek szerkezetét kívánja hangsúlyozni, látványos „dróthálót” vetít elénk, amely – úgy tetszik – titokzatos világunk architekturális analogonja, ha térhatároló síkokat, akkor meg különleges, az érett Cézanne térkonstruálására emlékeztetô tektonika az eredmény. Ezek nem is mindig a számítógépes program szilárd diktatúrájának megfelelôen, olykor-olykor annak ellenére, mintha valamilyen módon ebben az elidegenedettségben is a kézjegyet ôrizgetné.

s z a b a d i d ô

A mélység mámora Jómagam is búvárkodom, most mégis egy tapasztalt búvár, Brankovits István gondolatait, érzéseit próbáltam mondatokba foglalni. Mesterem világ életében ezt akarta csinálni, és a sors úgy hozta, hogy hobbija lett az élete. Beülsz a hajóba, szeled a habokat, becsobbansz a kék vízbe, mely körülölel óriási végtelenségével, nyugalmával és minden izgalmával, titkával. A csönd és a nyugalom világa A csobbanás után csönd vesz körül, a buborékok hangját hallod, és beleolvadsz a körülötted lassan továbbáramló világba. Semmihez sem fogható, amikor beleúszol egy halrajba, vagy az aljzat felett lebegve lassan kirajzolódnak elôtted a homokba fészkelôdött, s vele csaknem eggyé vált állatok. A szikla felszínébôl kiválik egy polip, odébb mászik, és környezete szerint változtatja a színét. Csodálva figyeled a melletted méltóságteljesen ellebegô ráját, az ujjpercednél nem nagyobb csikóhalat, a sziklák közül kikandikáló rákot vagy a muréna harapós arcát. És ott van a súlytalan lebegés érzése. Rajzfilmbe illô: „kisétálsz” a sziklák szélére, a mélység fölé lebegsz, és süllyedni kezdesz a semmibe, a tengernyi élôlénynek lakhelyet biztosító sziklafal mellett. Hasonló élmény, amikor „beülsz az áramlatba”, hagyod, hadd sodorjon, s kényelmesen bámulod a melletted elmozgó sziklafalat, mint filmet a moziban. A „Titanic-mánia” és a barlangász A búvárkodás egyik legizgalmasabb és egyben veszélyes fajtája a roncsok felfedezése. A tenger közepén, egy rövid oké jel után zuhanni kezdesz a mélybe, jó esetben csak a függôlegesen futó kötél utal a fel és le viszonyára. A nap rézsútosan beszûrôdik a kék vízbe, káprázik a szemed, s elveszíted tér- és távolságérzékelésedet. Idônkét érdeklôdô halrajok úsznak körbe, majd magadra hagynak a mélység magányában. Aztán odalenn nagy, homályos tömegként fokozatosan kirajzolódik egy óriási hajótest, egy második világháborús repülô vagy valami más… Végre ott vagy, hogy szûk nyílásokon kússzál be egy hajó testébe, és felfedezd kincseit. A védettebb roncsokon teljes hadi felszerelést, autókat, tehergépkocsikat, motorhadakat találsz. De lehet, hogy a következô nagyobb helyiségbôl egy pihenô cápa vagy muréna néz veled farkasszemet… És ott van az élôvilág kevésbé veszélyes része, mely birtokba veszi és belakja ezeket a telepeket, színpompás és izgalmas „korallszigetekké” alakítva. Hasonlóan izgalmas és nem éppen klausztrofóbiásoknak való kedvtelés a barlangi vagy a jég alatti vizek felfedezése. A normál merüléstôl eltérôen ilyenkor dupla felszereléssel a hátadon és a zsebeidben, s kötél vezette úton indulsz neki, hogy bizton ki is juss.


Az izgalmas mélység A búvárkodás másik arca az ismeretlen mélység felfedezésében rejlik. Az embert hajtja a „mi van a mélyben” kíváncsisága. A legek utáni hajsza a búvárokat sem kiméli: törekszenek saját és az emberiség határainak megismerésére, ezzel együtt mélységi csúcsok felállítására. A mélységkutatás e fajtája már megoldhatatlan a technika hathatós segítsége nélkül, a sûrített levegô már nem szolgálja ki ôket. ...Számos, különbözô keverékû gázokat tartalmazó palackkal a hátukon, oldalukon és hasukon indulnak el a mélybe: a palackok különbözô keverékû gázokat tartalmaznak a különbözô mélységekhez. A vízi komputerek világa A búvárok macsó világát jelképezô tôr mellett – melyet valójában nem a cápatámadás kivédése miatt visznek magukkal – a technika ma már a víz alá is betört. A búvárok biztonságát a legegyszerûbbektôl kezdve a bonyolult, számítógéphez csatlakoztatható, árukat tekintve több százezer forintos mûszerek szolgálják. Nyilvántartható a merülések minden paramétere, pontos segítséget nyújtva a búvárkodás egyik legjellemzôbb veszélye, a dekobetegség elkerüléséhez. Fotók: Dombovári Tibor fotómûvész

32

E veszélyesnek tûnô sport titka az ésszerûség. A megfontolt és megtervezett merülés élvezetes, és kikapcsol, megnyugtat, még ha a tengerek nagy vadászával, a cápával találkozik is össze az ember. Olyan élményeket nyújt, amelyek örök rabszolgájukká tehetik a búvárt. Szentiványi Kinga [email protected]

h e l y S y n

Összjáték és kreativitás A Synergon Informatika Rt. története 15 évre nyúlik vissza. Ezt az évfordulót ünnepelte meg a Synergon ügyfelei és partnerei körében 2006. január 12-én az Aranytíz Kulturális Központban. A kulturális elôadásokkal tarkított és vacsorával záruló este jó hangulatban telt. A vendégek érkezését Gulyás Csilla hárfamûvész játéka kísérte. Az este egyik fô mûsorszámát Horgas Eszter fuvola- és Vukán György zongoramûvész Hommage à Bach címû elôadása adta, majd a két mûvész és a Budapest Táncszínház közös feldolgozásában a Kék rapszódiát láthatták és hallhatták vendégeink. A programot egy unikális elôadómûvész, Sárközi József folytatta, aki magas zenei képzettségét utcazenészként kamatoztatja, befôttes üvegeken játszik ütôivel. A fogadás jó hangulatát a Freemen Jazz Band kellemes dzsessz- és szvingzenével teremtette meg.


A program hivatalos részében Czakó Ferenc elnök rövid beszédben idézte fel az elmúlt 15 év legfontosabb történéseit és érdekességeit. A Synergont ezután egyik legrégebbi ügyfele, a Magyar Telekom nevében Straub Elek elnök-vezérigazgató köszöntötte, majd a Synergon tôzsdei IT-s elsôségérôl Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktôzsde elnöke beszélt. A program hivatalos részét Száray Loránt, a Synergon vezérigazgatója zárta. Az este nem maradt meglepetés nélkül, ugyanis a Synergon egyik legnagyobb partnere, a Hewlett Packard nevében köszöntötte Beck György a cég két alapítóját, Czakó Ferencet és Szalóczy Zsoltot.

33

h e l y S y n

A konferencia fókusztémáját az ágazat gondjai, a finanszírozás és munkaerôgondok adták, melyet kiegészítettek azon szakmai területekkel, amelyek tevékenysége számos vonatkozásban segítheti az egészségügyi terület eredményességét, színvonalát, köztük természetesen az informatika is. A rendezvény iránt egyre nagyobb az érdeklôdés. Idén összesen 850 résztvevôt regisztráltak, köztük egészségügyi intézmények felsô vezetôit, minisztériumok és beszállítók képviselôit. A szakmai program részeként Somogyi Tamás, a Synergon Egészségügyi és Önkormányzati üzletágának vezetôje tartott elôadást az InfoRend mint kórházon belüli komplex megoldás címmel. A prezentáció keretében az informatikai rendszerek bevezetésének elônyeire, árbevétel-generáló hatására, valamint az InfoRend kórház-informatikai megoldásra és a hozzá kapcsolódó komplex infrastruktúrára hívta fel a figyelmet.

Kórházkonferencia újra Synergonnal A Magyar Kórházszövetség idén 18. alkalommal rendezte meg az ország legnagyobb egészségügyi konferenciáját és kiállítással egybekötött kongresszusát, március 8–10. között Siófokon a Hotel Azúrban és a Hotel Vértesben. Az elmúlt évek hagyományainak megfelelôen az esemény egyik fôtámogatója idén is a Synergon volt.

A két szálloda közti kapcsolatot a Synergon oldotta meg videokonferencia-rendszerével, így a résztvevôk bármely helyszínrôl bepillantást nyerhettek bármely témába anélkül, hogy el kellett volna hagyniuk a szállodát. A konferenciával párhuzamosan futó kiállítás keretében a Synergon standján egy demorendszeren volt megismerhetô az InfoRend mûködése és a hozzá kapcsolható vonalkódos betegazonosító rendszer is. A kérdôíves nyereményjátékunk, melynek fôdíja egy digitális fényképezôgép volt, idén is nagy népszerûségnek örvendett. A konferencia szakmai programja • A betegforgalom, a finanszírozás és a mûködtetés összefüggései a fekvôbetegeket ellátó intézményrendszerben • Betegjogok, betegbiztonság, betegtájékoztatás • Egészségügyi fejlesztések, innovációk lehetôségei és megvalósítása forráshiányos helyzetben • Alternatív gyógymódok itthon és külföldön


Nyári Szilvia [email protected]

34

h e l y S y n

Kínai újévköszöntô est A Huawei Technologies magyarországi képviseletének meghívására holdújévköszöntô díszvacsorán vettünk részt február végén a Marriott Hotelben. Az eseményen a Huawei partnerei, az illetékes minisztériumok és a kínai–magyar gazdasági kapcsolatok elôsegítésében tevékeny szerepet játszó politikusok is megjelentek. A házigazda Sun Ming úr, a Huawei európai alelnöke volt, míg a díszvendégek Kína magyarországi nagykövete, Zhu Zushou úr és Magyarország volt miniszterelnöke, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr. Medgyessy Péter volt. A holdújév, amelyet tavaszünnepként is ismernek, hagyományos kínai ünnep. Jelentôsége csaknem azonos a mi karácsonyunkéval. Ilyenkor különös hangsúlyt kap a család egysége, a hagyományok ôrzése. Nem véletlen, hogy erre az eseményre nem egy hónappal korábban – az igazi ünnepkor – került sor: vendéglátóink is otthon jártak, hogy szeretteik körében tölthessék az ünnepeket.


A Kutya jegyében, ahogy a kínai mondja: Sok szerencsét és gazdagságot kívánok!

35

Bevezetô. Tartalom. Varga Péter

Recommend Documents