HÍREK,
ISMERTETÉSEK
VARGA IMRE 1931-1982
1982. I . 20-án B u d a p e s t e n váratlanul elhunyt V A R G A I m r e , a m a g y a r szénhidrogénipar Geofizikai K u t a t ó V á l l a l a t á n a k főgeológusa. Temetésén, február 4-én, az új k ö z t e m e t ő b e n N É M E T H G u s z t á v a Társulat, M Ó L N A K K á r o l y i g a z g a t ó a vállalat részéről búcsúztatták. V A R G A I m r e geológusként szolgálta a g e o f i z i k á t : a sok költséggel és fáradtsággal m e g szerzett gravitációs, elektromos és_ szeizmikus adatokat t e k t o n i k á v á , szerkezeti képpé, földtani ismeretté transzformálta. írásos é l e t m ű v é t főként kéziratos jelentések, tanulmá n y o k őrzik. 1931. V I I . 16-án született Budapesten. A budapesti F a z e k a s M i h á l y g i m n á z i u m b a n érettségizett, m a j d 1953-ban az E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m e n geológusi d i p l o m á t szerzett. E z u t á n tanársegéd az e g y e t e m Geofizikai Tanszékén, majd a k o m l ó i Szénbányá szati Trösztnél d o l g o z o t t . 1958 óta a szénhidrogéniparban, annak a felszíni geofizikai kutatással foglalkozó vállalatánál t e v é k e n y k e d e t t . Munkássága főként a geofizikai a d a t o k f ö l d t a n i értelmezéséhez kapcsolódott. Jelentős szerepe v a n a magyarországi m é l y meden cék földtani-szerkezeti v i s z o n y a i n a k felderítésében. T e v é k e n y s é g é t t ö b b e k k ö z ö t t az A k a d é m i a i j u t a l o m I . f o k o z a t á v a l (1967) és Á l l a m i D í j j a l (1978) ismerték el. KASZAP
ANDRÁS
Földtani
124
Közlöny
114. kötet, 1. füzet
V A R G A I M R E szakirodalmi
munkássága
1. A Föld és az élet története, I — I I . E g y e t e m i jegyzet. E ö t v ö s L . Tudományegyetem, Budapest, 1954. 2. Földtörténet és az élet története. E g y e t e m i jegyzet. E L T E , Budapest, 1955. 3. A kőolajipari szeizmikus mérések néhány földtani eredménye — Magyar Geofizika I . évf. 1. sz. 1960. 4. F A C S I N A Y L . — T O L M Á R G Y . — V A R G A I . : A Dél-Tiszántűi geofizikai elemzése — Földtani K u t a t á s V I . évf. 3.sz. 1965. 5. S Á G H Y G Y . — V Á N D O R B . — V A R G A I . : A kisalföldi reflexiós mérések földtani eredményei — Földt. K ö z l . X C V I I . p p .
160—166. 1967. 6. H Á M O R Í T . — M O L N Á R K . — R U M P L E R J.— V A R G A I . : A nagyalföldi reflexiós szeizmikus mérések eredményei és prob
lémái a földtani felépítés tükrében — Magyar Geofizika V I I I . évf. 2—3. sz. pp. 93—105.1967. 7. A kőolajipari geofizikai mérések eredményei és feladatai — Földt. K ö z i . X C V I I I . p p . 41—46.1968. 8. B Í R Ó E . — V A R G A I . — V Á N D O R F Y R . : A jugoszláv határmenti együttműködés tapasztalatai és eredményei a kőolaj
iparban — Földtani K u t a t á s V I I I . évf. 1. sz. pp. 23—25. 1967. 9. V A R G A I . — V Á N D O R B. — Z S I T V A Y SZ. — S Z A N Y I B.: Szeizmikus kutatások a Makói-árok területén — Magyar Geofizi
ka X . évf. 4 - 5 . sz. p p . 151 — 157. 1970. 10. A jugoszláv—magyar együttműködés eredményei a határmenti területek kutatásában — Magyar Geofizika X I I I . évf. 1—2. sz. 1972. 11. K O V Á C S F . — V A R G A I . : Szűrt gravitációs anomáliák értelmezési problémái — Magyar Geofizika X V I . évf. 3. sz. 1975. 12. R Á D L E R B . — S Á G H Y G Y . — Ü J F A L U S Y A . — V A R G A I . : Seismic exploration of unconformity dipping neogene sedi
ments — Proceedings of the 23th Internat. Geophys. Symposium, Sofia, 1978. 13. R Á D L E R B. — S Á G H Y G Y . — TJJFALUSY A . — V A R G A I . : Eltérő dőlésű neogén üledékek szeizmikus kutatása — Magyar
Geofizika X I X . évf. 6. sz. pp. 201—206.1978. 14. R Á D L E R B . — R T J M P L E R J . — V A R G A I . — V Á N D O R B.: Some of the Results Gained w i t h Seismic Prospecting in Deep
Sedimentary Basins of Hungary — P r o c . of the X I . Congress of Carpatho-Balcan Geol. Assoc., Tom. Geophysica, p p . 141—146. Kiev, 1980. 15. Kőolajbeszerzési lehetőségeink — Magyar Geofizika X V I . évf. 2. sz. 1975. 16. P O G Á C S Á S G Y . — V A R G A I . : Characteristic evolution of the cenozoic structure o f the Pannonian Basin as proved by reflexion seismic measurements — P r o c . of the 17th Assembly of the ESC, Budapest, 1980., p p . 639—647. 17. V A R G A I . — P O G Á C S Á S G Y . : Reflection seismic investigation in the Hungarian part of the Pannonian Basin — Earth Evolution Sciences 1981. N o . 3—4. p p . 232—239. 18. R U M P L E R J. — T Ó T H J . — V A R G A I . : A Geofizikai K u t a t ó Vállalat főirányú szeizmikus méréseiről — Földtani Kutatás X X V . évf. 1. sz. p p . 3 - 6 . 1982. 19. Fiatal mozgások szerepe a Pannon-medence kialakulásában — Földtani K u t a t á s X X V . évf. 1. sz. pp. 50—52.1982,
DR.
TELEKI
GÉZA
1983.
I.
5-én
Ameri
kában feleségével e g y ü t t m e g h a l t . M a g a \'álasztotta m e g halálának időpontját, a t ö r t é n e l m i g r ó f i család v é g z e t é t teljesítve be ismét. A házaspár g y ó g y í t h a t a t l a n beteg sége i n d o k o l t a , h o g y T E L E K I
Géza
előbb
feleségével, m a j d ö n m a g á v a l v é g z e t t . T E L E K I G é z a 1911-ben született és apja, T E L E K I P á l nyomdokain a földtudomá
n y o k iránt é r z e t t v o n z a l m a t . B á r politikai a m b í c i ó k n a k h í j j á v a l v o l t , a második világ háború sorsdöntő időszakában kilépett a küzdőtérre. í g y
tagja
Gábor
küldöttségnek,
vezette
volt
a
FARAGHÓ
DR. KOCH
S Á N D O R , a m a g y a r geológu
sok nesztora, n y u g a l m a z o t t e g y e t e m i tanár, társulati tagságának 63., életének 87. esz tendejében, 1983. május 25-én elhunyt Szegeden. V é g s ő búcsúztatása május 31-én, 11 órakor v o l t Szegeden, a József A t t i l a T u d o m á n y e g y e t e m k ö z p o n t i épületének előcsarnokában. Társulatunk n e v é b e n G R A S S E L L Y G y u l a tagtársunk, az e g y e t e m t ő l K E M E N E S B é l a r e k t o r h e l y e t t e s m o n d t a el a búcsú s z a v a i t . D R . K O C H S Á N D O R ham
v a i t később Budapesten, a Farkasréti t e m e tőben, családi sírban hantolták el.
amelyet Moszk
A
M a g y a r Népköztársaság E l n ö k i T a
1944.
I X . 28-án H O R T H Y k ü l d ö t t
vába
s a m e l y ideiglenes f e g y v e r s z ü n e t e t
nácsa D R . M E I S E L Jánosnak, a föld- és ás
k ö t ö t t . T E L E K I G é z a vallás- és k ö z o k t a t á s
v á n y t a n i t u d o m á n y o k kandidátusának, a Budapesti Műszaki E g y e t e m tanárának, az e g y e t e m v o l t rektorának, t ö b b évtizedes kiemelkedő o k t a t ó , oktatásszervező mun kássága elismeréseként, n y u g a l o m b a vonu lása alkalmából a Szocialista Magyaror szágért Érdemrendet a d o m á n y o z t a . ( M a g y a r K ö z l ö n y , 1983. I I . 16., 6. sz.)
ü g y i miniszterként tagja lett a debreceni ideiglenes k o r m á n y n a k is, 1945. I X . 15-ig. E z u t á n a t y j a tanszékére vonult vissza a K ö z g a z d a s á g i E g y e t e m e n , m a j d 1948-ban emigrált. P á l fia a földtan ismert professzora A m e r i k á b a n , G é z a antropológus Afriká ban. E l ő b b i amerikai geológus küldöttség élén az u t ó b b i években többször járt M a g y a r o r s z á g o n . Fáradozása eredménye ként k o r m á n y k ö z i kulturális e g y e z m é n y született, a m e l y n e k keretében amerikai és m a g y a r t u d o m á n y o s e g y ü t t m ű k ö d é s zajlik a geológiai i n t é z m é n y e k k ö z ö t t . ( V i g h K á r o l y cikke n y o m á n — M a g y a r N e m z e t 1983. I I . 17.)
A M a g y a r Népköztársaság Miniszterta nácsa a felszabadulás 38. évfordulója alkal m á b ó l Állami Díjat a d o m á n y o z o t t FÜLÖP
József akadémikusnak, a
Köz
p o n t i F ö l d t a n i H i v a t a l elnökének, NEMECZ
E r n ő akadémikusnak, a V e s z p -
rémi V e g y i p a r i E g y e t e m tanárának,
tanszékvezető
Hírek
VÉGH
SÁNDOBNÉNAK,
az
ásvány-
és
földtani t u d o m á n y o k doktorának, az E ö t vös L . T u d o m á n y e g y e t e m t a n s z é k v e z e t ő tanárának és h á r o m bányamérnök kollégánknak: S C H O P P E L Jánosnak, S Ó L Y M O S és V A S S L á s z l ó n a k ,
Andrásnak
az eocénprogram ásványi nyersanyag bázisának felkutatása terén elért eredmé nyeikért, megosztva. ( M a g y a r K ö z l ö n y , 1983. I V . 10. 14. sz.)
125 langkutató Társulat által elhelyezett emlék táblánál H A Z S L I N S Z K Y T a m á s , a társulat főtitkára m o n d o t t a v a t ó beszédet. A Budapesti Műszaki E g y e t e m e n D B . P O L I N S Z K Y K . rektor átadta az idén alapí t o t t Gedeon Tihamér-díjat D B . BTJLKAY Dénesnek és Z E B G I Istvánnak. A szakem berek a bauxitgeológia és timföldipar fej lesztésében értek el kiemelkedő eredményt. (Népszabadság, 1983. I X . 11.)
A M a g y a r Népköztársaság E l n ö k i Taná A M a g y a r Népköztársaság E l n ö k i Taná csa D B . K U B O V I C S I m r é n e k , a földtani csa S Z Á D E C Z K Y - K A B D O S S E l e m é r kétszeres t u d o m á n y o k doktorának, az E ö t v ö s L . Kossuth-díjas akadémikusnak, nyugalma T u d o m á n y e g y e t e m tanszékvezető tanárá z o t t e g y e t e m i tanárnak, a M T A Geokémiai nak, dékánnak a Munka Érdemrend arany K u t a t ó L a b o r a t ó r i u m a t u d o m á n y o s ta fokozata kitüntetést a d o m á n y o z t a . ( M . K . , nácsadójának a Magyar Népköztársaság 1983. I V . 10. 14. sz.) Zászlórendje kitüntetést adományozta, a kitüntetett t ö b b évtizedes tudományos és A balatonfüredi L ó c z y - b a r l a n g bejára közéleti t e v é k e n y s é g e elismeréseként, 80. t á n á l 1983. április 24-én felavatták K É B Y születésnapja alkalmából. G á b o r és D B . K A D I Ő Ottokár emléktábláját. ( M a g y a r K ö z l ö n y , 1983. I X . 15. 41. sz.) A H a z a f i a s N é p f r o n t és a K a r s z t - és Bar
Jegyzőkönyv a Magyarhoni Földtani Társulat és az Új-zélandi Geológiai Társulat képviselőinek találkozásáról A 15. Pacifikus T u d o m á n y o s K o n g r e s z kongresszusa első cirkuláréjának példá szus ( P S C ) Szervező Bizottságának és a nyát. N e o g ó n R é t e g t a n Pacifikus R e g i o n á l i s Dr. N E A L L kijelentette, h o g y e rendez B i z o t t s á g a ( R C P N S ) közös meghívására v é n y körlevelét leközlik az Új-zélandi Dr. B É E C Z I I s t v á n , a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i Geológiai Társulat Newsletter-éhen. Társulat főtitkára és e g y b e n a M e d i t e r r á n 2. M i n d k é t társulat előre értesíteni fogja a Neogén Rétegtani Regionális Bizottság partnerét tagjainak hivatalos látogatá ( R C M N S ) 8. kongresszusa M a g y a r o r s z á g i sairól a partner országban. Minden lehet S z e r v e z ő Bizottságának titkára részt v e t t séges segítséget megadnak a látogatók az R C P N S 3. kongresszusán, a m e l y e t a 15. nak mindkét részről, abból a célból, h o g y P S C keretében t a r t o t t a k m e g február 1. és megfelelő szakmai kapcsolatokat találja 11. k ö z t az új-zélandi Dunedinben. nak. Látogatása folyamán Dr. B É B C Z I István 3. M i n d k é t társulat ismételten áttekinti nak lehetősége v o l t : szakmai publikációk cseréjének helyze 1. találkozni az Új-zélandi Geológiai T á r tét. sulat v e z e t ő személyiségeivel: D r . V i n - 4. D r . N E A L L kifejezte őszinte nagyrabe cent N E A L L elnökkel, D r . R ó b e r t S T E I csülését az iránt a jóakarat iránt, a m e l y V A S T t i t k á r r a l és D r . F r e d e r i c k D A V E Y az emlékérem átadásában fejeződött k i . bizottsági taggal; Ezt várhatóan az Új-zélandi K i r á l y i 2. részt venni az Új-zélandi Geológiai T á r Társulat T u d o m á n y o s K ö z p o n t j á b a n , sulat közgyűléssel e g y b e k ö t ö t t baráti v a W e l l i n g t o n b a n fogják kiállítani. csoráján, és ez a l k a l o m m a l átadni a 5. D r . Bébczi I s t v á n átadta a M a g y a r h o n i M a g y a r h o n i F ö l d t a n i Társulat fennállá F ö l d t a n i Társulat Elnökségének legjobb sának 125. évfordulójára alapított emlék kívánságait és kifejezte köszönetét azért érmet. a lehetőségért, h o g y részt v e h e t e t t a 15. Megbeszéléseik eredményeképpen a k é t P S C - n és h o g y találkozhatott az Új-zé földtani társulat képviselői a k ö v e t k e z ő k landi Geológiai Társulat képviselőivel. ben állapodtak m e g : 1983. február 1. I n f o r m á l j á k e g y m á s t n e m z e t k ö z i kong resszusaikról. E l s ő lépéskánt e téren D r . D B . BÉBCZI István D B . Vincent N E A L L B É B O Z I I s t v á n átadta a R C M N S 8. — az Új-zélandi Geol. az M I T főtitkára M a g y a r o r s z á g o n 1985-ben t a r t a n d ó — Társulat elnöke
126
Földtani
Közlöny
114. kötet, 1. /tize;
Beszámoló a Neogén Rétegtan Pacifikus Regionális Bizottságának ( R C P N S ) 3. kongresszusáról A z R C M N S (a N e o g é n R é t e g t a n Mediter rán Regionális B i z o t t s á g a ) pacifikus test vérszervezete a 15. Csendes-óceáni T u d o m á n y o s Kongresszus (Pacific Science Congress) keretében 1983. febr. 1 — 11. k ö z ö t t az új-zélandi Dunedinben t a r t o t t a 3. kongresszusát. E sorok írója az R C P N S meghívására az R C M N S 8. Magyarorszá gon 1985-ben megrendezendő kongresszusa szervezőbizottságának képviseletében v e h e t e t t részt e rendezvényen. A Csendes-óceáni T u d o m á n y o s S z ö v e t ség (Pacific Science Association) nem-kor m á n y z a t i jellegű, regionális hatáskörű tu d o m á n y o s n e m z e t k ö z i szervezet, a m e l y e t 1920-ban alapítottak az érdekelt országok a Csendes-óceán térsége humán-természet t u d o m á n y o s problémáinak tanulmányo zására, h o g y ezáltal is javítsák az ott élők életszínvonalát, életkörülményeit. Jelen leg 40 társult tagország vesz részt a szövet ség munkájában: a térség n a g y országai (Szovjetunió, U S A , K a n a d a , Ausztrália, Japán, Indonézia) és miniállamai (pl. Szingapúr, Salamon-szigetek, V a t a n a n ) egy aránt képviseltetik magukat. A humán — természettudományos orientáltságot és a műszaki t u d o m á n y o k teljes háttérbe szorí tását jól jelzi a 15. kongresszus szekcióinak megoszlása: 1. Ökológia és k ö r n y e z e t v é d e l e m , 2. F ö l d t u d o m á n y o k , 3. Földrajz, 4. A Pacif i k u m tudományos kutatásának múzeu m a i , 5. Tengerkutatás, 6. K o r a l l z á t o n y o k , 7. Botanika, 8. Erdészet, 9. A z édesvizek kutatása, 10. R o v a r t a n i kutatások, 11. Társadalomtudományi kutatások, 12. Egészség és közegészségügy, 13. T á p l á l k o zás-tudomány, 14. Oktatás és t u d o m á n y o s kommunikáció. A 40 tagországból közel 2000 r é s z t v e v ő fogadására és elhelyezésére m é l t ó keretet n y ú j t o t t a skót telepesek alapította és skót hangulatú (különösen áll ez az időjárásra: 12—15 °C-os esős nyár a m i augusztusunk nak megfelelő februárban) Dunedin városa, a m e l y büszkén viseli a F ö l d legdélibb egye t e m i városa megjelölést. A kongresszus nak otthont adó U n i v e r s i t y o f O t a g o U j Zéland legrégebbi alapítású e g y e t e m e (1869). A z angolszász e g y e t e m e k szokása szerint igen széles oktatási spektrumot ölel át a művészetektől a j o g o n , orvostudomá n y o n (Új-Zélandban itt v a n egyedül fog o r v o s képzés !) a testnevelésen át a teoló giáig. A hallgatók száma 6800 az 1983-as tanévben.
A z R C P N S 3. kongresszusán elhangzott előadásokból, a hivatalos és magánbeszél getésekből az R C M N S 8. kongresszusára, t á g a b b értelemben a két regionális bizott ság együttműködésére kiható alábbi észre vételeket tehetjük: 1. A z R C P N S működési területe, a Csendes-óceán környezete, sokszorosa a Mediterránénak. E z , t o v á b b á az a tény, h o g y az R C P N S m i n t e g y 15 é v v e l később kezdett tevékenykedni, mint az R C M N S , m a g á v a l hozza, h o g y a rétegtani gondol kodási iskola azon periódusában van, ami kor úgyszólván csak a biosztratigráfia jelen ti a rétegtant. Természetesen a sok helyütt az oligocén v é g é t ő l a jelenkorig f o l y t a t ó d ó teljes ( v a g y csak kis hiatusokat tartal m a z ó ) rétegsorok mindig is különleges sze repet biztosítanak majd a biosztratigráfiá nak ebben a régióban. N a g y érdeklődést keltett az R C M N S - b e n épp a 8. kongreszszus szervezése kapcsán manifesztálódott, a szedimentológiát, vulkanológiát, tekto nikát bekapcsoló event-sztratigráfia. N e m meglepő m ó d o n Új-Zélandban is az átfogó medence analízisekkel foglalkozók, az ot tani Geológiai Szolgálat K ő o l a j földtani Á g a z a t á n a k szakemberei a leglelkesebb h í v e i ennek a gondolatnak. 2. E z e n a téren látszik a legnagyobb lehetőség a két regionális szervezet együtt működésére. I g e n n a g y érdeklődés mutat k o z o t t a VAiL-féle globális tengerszint vál tozások magyarországi, tágabb értelem ben az R C M N S működési területén való kimutathatóságát illetően. 3. N a g y érdeklődés nyilvánult m e g az R C M N S 8. kongresszusa és a rendező Magyarország neogénje iránt. I K E B B pro fesszor javasolta, h o g y a kongresszus alatt az S N S ülését is Magyarországon kellene tartani. E z mindenképpen figyelemremélte ötlet, m i v e l e g y hivatalos, j ó p r o g r a m m a l alátámasztott albizottsági ülés megnöveli a tengerentúliak részvételi lehetőségét. 4. A m i az 1985-ös R C M N S - e n várható pacifikus részvételt illeti az alábbiak kör vonalazódtak: — a legnagyobb érdeklődés Japán ré széről nyilvánult meg. Japánban jelentős létszámú geológus gárda foglalkozik a neogénnel (30 db első circulárét kértek, e g y részét k i t ö l t v e vissza is a d t á k ) . A Japán Földtani Társulat és a Paleontoló giái Társulat folyóiratában közzéteszi az eseményt. — a Szovjetunióból a pacifikus kutató-
Hírek
k a t ' is b e lehet kapcsolni a kongresszus munkájába, ha az SNS-üléssel e g y b e lesz kötve. Különösen M E N N E K akadémikus intézetéből v o l t érdeklődés. — I n d o n é z i a F ö l d t a n i Társulatának el nöke D r . A d j a t S T J D R A J A T révén sikerült elérni, h o g y ő k is közzéteszik folyóiratuk ban az első cirkulárét. Különösen a neogén vulkanizmus érdekli őket. E z t figyelembe kell v e n n i a szekció programjának össze állításánál. K a p c s o l a t kialakítását ígérték a P e r t a m i n a állami olajvállalattal. — A z U S A — K a n a d a vonatkozásában a
127 m á r m e g l e v ő hivatalos kapcsolatok révén kell t o v á b b éleszteni a különösen a konti nens n y u g a t i p e r e m é n m ű k ö d ő kollégák érdeklődését. A leglényegesebb hivatalos megbeszélé sek e r e d m é n y e i t k é t j e g y z ő k ö n y v r ö g z í t i , a m e l y e k fordítását az alábbiakban mellé keljük. A k ö v e t k e z ő , 16.Pacifikus T u d o m á n y o s Kongresszust 1986-ban Soulban ( D é l - K o rea) rendezik. DB.
B É R C Z I István
Jegyzőkönyv a 3. R C P N S és a 8 . R C M N S kongresszusok szervezőinek találkozójáról A 15. Pacifikus T u d o m á n y o s K o n g r e s z szus ( P S C ) S z e r v e z ő Bizottsága és a N o e gén R é t e g t a n Pacifikus Regionális B i z o t t sága ( R C P N S ) közös meghívására D r . B É B C Z I István, a Magyarhoni Földtani Társulat főtitkára és e g y b e n a N e o g é n R é t e g t a n M e d i t e r r á n R e g i o n á l i s Bizottság ( R C M N S ) 8. kongresszusa M a g y a r o r s z á g i S z e r v e z ő Bizottságának titkára részt v e t t az R C P N S 3. kongresszusán, m e l y e t a 15. PSC keretében t a r t o t t a k meg, február 1. és 11. k ö z t , az új-zélandi Dunedinben. Látogatása folyamán Dr. B É B C Z I István nak lehetősége v o l t : 1. r ö v i d ismertetést tartani a 8. RCMNS kongresszus szervezésérői, t e r v e z e t t tudo m á n y o s programjairól és terepi kirándu lásairól; 2. előadást t a r t a n i , , A P a n n o n medence neogén üledékképződésének j e l l e m z ő i " címmel (szerzőtársak: H Á M O R BOR
Á., S Z E N T G Y Ö R G Y I
G.,
Dr.
A. EDWARDS
(Új-Zéland)
Dr. A . B E U ( Ú j - Z é l a n d ) Szoros időbeosztása m i a t t D r . B É R C Z I I s t v á n nem t u d t a elfogadni az Új-zélandi F ö l d t a n i Szolgálat szíves meghívását és tá mogatását — m e l y e t D r . H O B N I B E O O K k ö z v e t í t e t t — h o g y csatlakozzék a B l kongresszus utáni kiránduláshoz. D r . B É B C Z I I s t v á n kifejezte őszinte háláját D r . HoBNiBBOOKnak, rajta keresztül az R C P N S - n e k és a PSC-nek a m e g h í v á s é r t és a vendéglátásért. M e g k ö s z ö n t e D r . A . BEtT-nak, D r . R . H o s K l N S n a k , D r . A . EüWABDsnak, h o g y különös f i g y e l m e t ta núsítottak iránta a látogatás alatt. V é g ü l D r . B É B C Z I I s t v á n megerősítette, h o g y látogatása viszonzásaként az R C P N S egy képviselőjét vendégül látják M a g y a r o r szágon az R C M N S 8. kongresszusa alkal mából.
JÁM
1983. február
K.)
3. találkozni különböző országok v e z e t ő szakembereivel, akik az R C M N S - e n részt v e t t e k : Professor N . I K E B E ( J a p á n ) D r . G . C. H . C H A P B O N I B R E ( A u s z t r á l i a ) Dr. Y U . B . G L A D E N K O V (Szovjetunió) D r . N . de B . H O R N I B B O O K ( Ú j - Z é l a n d )
Dr.
N o r c o t t de B . H O B N I B E O O K
az R C P N S elnöke
Dr. B É R C Z I I s t v á n az R C M N S 8. kongresszusa
Szervező Bizottságának titkára
Beszámoló az I G C P 4. sz. projectjének ( „ A Tethys régió triásza") és az I U G S Triász Albizottságának munkaértekezletéről 1982. júl. 5 — 8. k ö z ö t t v o l t Bécsben — a m á r t ö b b éves h a g y o m á n y n a k megfele lően — a z I G C P 4. sz. projectjének és az I U G S Triász A l b i z o t t s á g á n a k együttes munkaértekezlete, a m e l y e g y ú t t a l az 1982ben lejáró 4. sz. project záróértekezlete is
v o l t . E z alkalommal 18 ország képvisele tében 51 triász sztratigráfus g y ű l t össze. Magyarországot
VÉGH
SÁNDOBNÉ,
HAAS
János, N A G Y E l e m é r és K O V Á C S Sándor képviselték. A szokásos n e m z e t i beszámolók után az
Földtani
128
Közlöny
114. kötet, 1. füzet
utolsó e g y - k é t é v kutatásainak eredményeit i s m e r t e t ő előadások k ö v e t k e z t e k . N a g y érdeklődés kísérte T O L L M A N N professzor előadását a t e t h y s z i triász faunák kapcso latairól. A hallstatti mészkő fácies az A l p o k t ó l K - f e l é egészen Indonéziáig, T i m o r szigetéig k ö v e t h e t ő és m é g a két l e g t á v o labbi terület A mmonites-faunái is n a g y m é r tékben megegyeznek. E z t úgy magyarázza, h o g y a Panthalassa áramlási rendszeréből k i á g a z ó óceáni áramlatok a K - e n kialakult Ammonites-íajoh egyedeit a T e t h y s legtá v o l a b b i részeibe is elszállították. H A A S J. az alcsútdobozi fúrás p e r m / triász határszelvényét feldolgozó munka csoport e r e d m é n y e i t , valamint a közép h e g y s é g i karni alapszelvényeket ismerte t e t t e . K O V Á C S S. az anizuszi/ladini határ p r o b l é m á k k a l foglalkozó m a g y a r munka csoport újabb balatonfelvidéki vizsgálatai ról, m a j d p e d i g A L D A N i c o B Á v a l (Milánó) közösen a n e v a d a i anizuszi/ladini határ s z e l v é n y — e g y ú t t a l észak-amerikai típus s z e l v é n y — CWodonto-biosztratigráfiájáról számolt be.
A munkaértekezlet legfontosabb napi rendi pontja az idén lejáró project e g y i k „ v é g t e r m é k e k é n t " előterjesztendő új tri ász j4mmoniíe,s-időskála m e g v i t a t á s a v o l t . ( A táblázatok a m e g v i t a t á s és módosítás után közreadott v á l t o z a t o t mutatják b e . ) A v i t á t L . K B Y S T Y N (Bécs) v e z e t t e és elő ször ismertette az új triász radiometrikus időskálát, a m e l y e t W E B B ( 1 9 8 1 ) , valamint O D I N és K E N N E D Y ( 1 9 8 2 ) d o l g o z t a k
ki:
WEBB (1981) ODDÍ és KENjrEDY + 5 millió év (1982) millió ér Perm/triász határ Szkíta/anizuszi határ Anizuszi/ladini határ Ladini/karni határ Earai/nóri határ Triász/júra határ
245 240 235 825 215 200
245 239 233 229 220 204
+ + ± + + +
5 5 4 5 8 »
A z északamerikai triász időskálát a kanadai T O Z E R állította össze. T á v o l l é t e miatt azonban azt n e m v i t a t t u k m e g és csak a tethyszi, ill. a szovjet távol-keleti skálára szorítkoztunk.
A z alsótriász javasolt felosztása
i:>/.\K-\;\
TETHYS
(KAS
%
2 S m
Zóna
'S
a
VAU K A
SZOVJET TÁVOL-KELET
ADA)
Zóna
Zóna
< Keyserlingites subrobustus
Tirolites . carníolieus
6-
Í
Tirolites eassianus
„SM1
s
. e íz
ESZI
<
MALI
éh
ts
S3 -4 ÜJ
.Meekoceras gracilitatis
Wasatchites tardus H
Fleniingites rohilla
E
(S C£
c
m
Vavilovites sverdrupi
M o
ía 2 ö
Olenekites spiniplicatus
Dienerocevas demokidovi
Hedenstroemia hedenstroemi
Vavilovites compress us
1
Vavilovites
Pvoptyc hites
Candidas
(Ophiceras connectens) Otoceras woodwai'di
E 1
Euflemingites roniimderi
ÍZ
GyL-onites frequens
1
o
MALI
W
Wasatchites spiniger -f Anasibirites pluriformis + „Sibirites" prohlada
Kazakhstanites püaticus
SMI
3
Proptychites strigatus Ophiceras commune Otoceras boreale Otoceras concavum
p
g
w < o
Glyptophiceras nielseni Ótokra* boreale
!
Otoceras indigireiise Otoceras
Hírek
A z alsótriász felosztását illetően csak hosszú v i t a után sikerült megegyezésre jutni. A r é s z t v e v ő k többsége egyetértett abban, h o g y az egészet egyetlen emelet ként (szkíta emelet) kellene kezelni, a használatban levő különböző emeletneve ket pedig ezen belül alemeletekként. A szovjet képviselők ( D A G Y S , O L E J N Y I K O V ) azonban ezt élesen ellenezték és az alsó triász kétosztatúsága mellett (indust és olenyoki) foglaltak állást. A leghevesebb v i t a a szkíta emeleten belül a tethyszi triászban használandó alemeletek nevei körül b o n t a k o z o t t ki. Z A P F E professzor, a 4 . sz. project vezetője, az északamerikai nevek használatát szorgalmazta, amelyet azonban a többség elutasított. V é g ü l is a k ö v e t k e z ő megállapodás született:
129 — Legalsó alemeletként a griesbachi, helyett a T e t h y s b e n a M O J S I S O V I C S , W A A G E N és D L E N E R ( 1 8 9 5 ) által bevezetett gangeszi használandó. — A középső rész, a dceneri és smithi egyetlen emeletbe, a G U E X ( 1 9 7 8 ) által b e v e z e t e t t nammaliha. (sztratotípus: Salt R a n g é , Pakisztán) foglalandó e g y b e . M O S T L E E (Innsbruck) szerint azonban a Conodonták alapján ezen belül olyan éles határ van, a m e l y akár az alsótriász kétosztatúságát is indokolná, a szovjet véleményhez hasonlóan. M i v e l ez a határ m e g e g y e z i k a dieneri és smithi határával, azok haszná lata í g y t o v á b b r a sincs t i l t v a . — A legfelső résznek e g y e l ő r e nincs megfelelő elnevezése a Tethysben, ezért ideiglenesen a spathi használandó, de csak
A középsötriááz javasolt felosztása II. tábláza t ÉSZAK-AMERIKA (KANADA)
TBTHYS
Zóna
Zóna a в
S H
<
Protrachyceras archelaus
Maclearnoceras macleanii
Protrachyceras
„Progonoceratites" Poseidon
Eoprotrachyceras
Eoprotrachyceras subasperum
в
•о •J •< FELSŐ
Nevadites-zôna
ANIZUSZI
ÉGElj BITHYNIAll PELSÔl!
ILL"
PS
Parakellnerites-zona» Paraceratites trinodosus
Meginoceras meginae
Frechites chischa О Pelső Alsó
Gymnotoceras
H M
deeleni <
Balatonites balatonicus Anagymnotoceras
LADIN
Frankites sutherlandi
F
fr
с О
Fiankites regoledanus
о Anagymnotoceras
•я с
Nicomedites Aegeiceras ugra
Lenotropites caurus
ALSÓ
с о ,J H
M e g j e g y z é s e k : 1. A *-gal jelölt Parakeünerites-zóna használata ajánlott a korábbi felosztások Ticinites pólymorphus vagy Aplococeras avisianum vagy „Geratües" reitzi zónája helyett. 2. A táblázat a Kanadában kimutatható „felsŐanizuszi" ^mmcwuíes-zónákat tartalmazza; a szövegben említett, sokkal részletesebben ismert nevadai zónák a következők: Qymnotoceras occidentalis = ( ? ) fievadites-zóna. Qymnotoceras meeki ~ Parakeünerites-zóna, Qymnotoceras rotelliformis ~ Paraeeratites trinodosus 9 Földtani Közlöny
130
Földtani
Közlöny
idézőjelben. A jugoszlávok által javasolt muci lokális elnevezés, a m e l y csak a werfeni fáciesben érvényes. A r é s z t v e v ő k abban is megállapodásra jutottak, h o g y ez a felosztás csak a T e t h y s re alkalmazható és a távol-keleti boreális triászban t o v á b b r a is a Szovjetunióban használatos felosztás (indusi és olenyoki emeletek, az északamerikai nevekkel, mint alemeletek) használandó. A z alsótriász e g y e t l e n emeletként v a l ó kezelése mellett szólna a kétféle radiomet rikus időskála szerinti r ö v i d időtartam is (kb. 5 millió é v ) . A számos Ammonites- és Conodonta-zóna azonban arra int, h o g y e z t a valószínűtlenül rövidnek tűnő értéket egyelőre fenntartással kell fogadnunk. A z alsó/középsőtriász határsztratotípus kijelölése m é g v á r a t magára. E g y e t é r t é s v a n abban, h o g y a határt a tethyszi triász ban kellene definiálni, azonban a t ö b b e k által javasolt égei-tengeri Khiosz-szigeti szelvényben nincs Keyserlingites-fauna, a himalájai szelvények pedig m é g csak kevéssé t a n u l m á n y o z o t t a k . K O Z T J R javas latát (1973), miszerint az É s z a k - A m e r i k á ban definiált Keyserlingites subrobustus-zónát m á r az anizusziba kellene sorolni, mind T O Z E R ( K a n a d a ) mind K R Y S T Y N (Auszt ria) elutasították. Ennek a nézetnek ugya nis az adott alapot, h o g y régebben a H i m a lájából ,,Keyserlingites subrobustus"-t írtak le Aegeiceras ugrá-val e g y ü t t . U j a b b vizs gálatok szerint azonban a himalájai alakok még csak n e m is tartoznak e g y nemzet ségbe az arktikus szigetekről leírt fajjal és az észak-amerikai Lenotropites caurus-zónával párhuzamosak. A z anizuszi/ladini határkérdésben M a gyarország a legközvetlenebbül érdekelt. A tehyszi triászban a probléma megoldá sára alkalmas, n e m kondenzált, viszont faunában g a z d a g szelvények eddig csak a Balaton-felvidéken ismeretesek. E klaszszikus szelvényekben azonban m á r közel egy évszázada n e m v o l t a k részletes vizs gálatok és csak most indultak be újra. A m a g y a r munkacsoport az ismeretek jelen legi állása szerint nem lát o k o t arra, h o g y az itteni tradíción változtassunk, azaz a határt máshol, m i n t a B Ö C K H J. által 1872ben b e v e z e t e t t „Ceratites" (később: ,,Protrachyceras") reitzi-zóna bázisánál v o n j u k meg. Sajnos, a reiízi-fauna csaknem kizá rólag a Balaton-felvidékre k o r l á t o z ó d i k és m a m á r biztos, h o g y ezek az A m m o n i t e szek trachyceratid morfológiájukkal, de ceratid lobavonalukkal n e m tartoznak a Protrachyceras nemzetségbe. E z é r t K R Y S T Y N (1980) a reitzi-zóna kettéosztását javasolja a szélesen elterjedt Parakellneritesek és a világkorrelációra alkalmas N e v a d i t e s e k alapján, és az anizuszi/ladini
114. kötet, 1. füzet
határt az utóbbiak fellépésénél kívánja m e g v o n n i . ( U j a b b adatok szerint m a g a a ,,C." reitzi is csak éppenhogy felnyúlik a Nevadites-7,ónáha.) Észak-Amerikában v i szont ( S I L B E R L I N G és T O Z E R ) a n e v a d a i típusszelvény alapján az anizuszi/ladini határt m é g magasabban, a N e v a d i t e s e k k e l jellemzett Oymnotoceras occidentalis-zóna felett, az első Trachyceras-félék ottani meg jelenésénél (a subasperum-zóna bázisánál) húzzák m e g . T O Z E R az ülésre küldött leve lében t o v á b b r a is ragaszkodik ehhez az állásponthoz. U g y a n a k k o r A . N I C O R A és K O V Á C S S. vizsgálatai szerint a nevadai szelvények CWodonía-faunájában csak egyetlen lényeges változás v a n , az pedig egybeesik a N e v a d i t e s e k fellépésével, az occidentalis-zóna bázisával. A v i t a során a m a g y a r munkacsoport álláspontját képviselő K O V Á C S S. ellenében KRYSTYN,
GAETANI
(Olaszország)
és R I E -
B E R (Svájc) a közbülső megoldást szorgal mazták, í g y az időskálán az anizuszi/ladini határt a N evodites-zóna bázisánál húzták meg, d e csak feltételesen. A z albizottság addig n e m dönt a határ ügyében, amíg a balatonfelvidéki szelvények újravizsgálata be nem fejeződött, m i v e l mindenképpen a Balaton-felvidék kínálja a legjobb határ sztratotípust, akár a Parakellnerites-, akár a Nevadites-zóna bázisánál lesz a határ. A karni emeletben e g y vitás kérdés v a n : a kordevolei alemelet — a m e l y e t K R Y S T Y N (1978) hibás eredeti definíciója miatt a júli alemeletbe beolvasztani javasol — meg tartása v a g y elhagyása. M i v e l megőrzésé nek számos t á m o g a t ó j a v a n , alternatíva ként bennemaradt a táblázatban és tetszés szerint t o v á b b r a is használható v a g y el hagyható. A rhaeti emelet kérdése t o v á b b r a is a triász rétegtan e g y i k legsürgősebb, tisztá zásra v á r ó feladata. N e m kevés h í v e v a n még mindig annak az újabb keletű nézet nek, h o g y a rhaeti — a Rhabdoceras suessi és a Choristoceras marshi átfedése miatt — törlendő és beolvasztandó a felsőnóriba, v a g y pedig önálló emeletként megőrzendő, de akkor alemeletként foglalja magába a szevatit is. A magunk részéről a v i t á b a n hangsúlyoztuk, h o g y a túlságosan k o m p r o mittált Rhabdoceras suessi elhagyandó a standard Ammonites-zónéW közül és m á s zónával v a g y zónákkal helyettesítendő, másrészt pedig a rhaeti mikrobiosztratigráfiailag (elsősorban a Conodonták alap ján) teljesen egyértelműen elkülönül a nóritól, í g y a szevati alemelettől is; v a g y i s nem a kialakult, h a g y o m á n y o s kronosztratigráfiai felosztást kell megváltoztatni, ha nem az ylmmomíes-biosztratigráfiát töké letesíteni. A határvitákból egyre n y i l v á n v a l ó b a k k á
131
Hírek
A felsőtriász javasolt felosztása III.
tábláza
ÉSZAK-AMERIKA (KANADA)
Zóna
<|H H H •«1
i
Zóna
Rhabdoceras suessi
O
Sagenites reticulatus
Cohloceras amoenum
Sagenites quinquepunctatus
Gnomohalorites cordilleranus 1
«
Choristoceras crickmayi
Vandaites stuerzenbaumi
I SZB VATI
w
Alzóna
Choristoceras marshi
Chorist ceras marshi
WH P5
Emelet
Emelet
Alemelet
!
j
TETHTS
„catenat" Haloritesek
Halorites macer
Amarassites s. semiplicatus o
ó
KÖZÉPSŐ
„Himavavites columbianus"
ALAUNI
S
Himavavites hogarti
Himavavites hogarti
Himavavites watsoni
Cyrtopleurites bicrenatns
RI
RI
Drepanites rutherfordi 'O Juvavites magnus
Juvavites magnus
o
O
s
ó <¡
Malayites dawsoni
Malayites paulckei
Malayites paulckei
-«1
< Malayites tingrieüsis Dimorphites selectus
Guembelites jandianus
Mojsisovicsites kerri
Dimorphites n. sp. 1 Gowonotites italicus
Anatropites-zóna
„Klamathites macrolobatus"
Discotropites plinii „Felső Tropites welleri" Tropites subbullatus
-
Austrotracbyceras aastriacam
Trachyceras aonoides
M
válnak
és a z , h o g y t i s z t á z á s u k
folyamatos,
nem
kondenzált
ben, r é t e g r ő l - r é t e g r e t ö r t é n ő sztratigráfiai
9'
Tracliyceras desatoyense
K o r d . = Kordevolei
a t r i á s z ^áTOmoniíes-ortosztratigrá-
korlátai
Austrotrachyceras obesum
Trachyceras aon
Jelmagyarázat:
fia
,,Neoprotrachyceras oedipus" Austrotrachyc. triadicum
Tracbyceras aonoides :
„Alsó Tr. welleri"
Tropites dilieri
1
JÚLI I
KARNI
TUVALI
Projuvavites crasseplicatua
Tropites dílleri
KARNI
Tropites subbullatus
vizsgálatokkal
csakis
szelvények komplex
bio-
lehetséges.
Csakis
az
ily módon megvizsgált
sztratotípusokkal
határ-
és a k ü l ö n b ö z ő fáciesek-
ben f e l á l l í t o t t p a r a s z t r a t o t í p u s o k k a l az
időskála
határait
lehet
egyértelműen
defini
DB. KOVÁCS
Sándor
álni.
132
Földtani
Közlöny
Ili.
kötet, 1. füzet
Tavaszi ásványgyűjtő találkozó Miskolcon A találkozót a miskolci H e r m á n O t t ó Múzeum és a miskolci Nehézipari Műszaki E g y e t e m Földtan-Teleptani Tanszéke és Á s v á n y - és K ő z e t t a n Tanszéke rendezte — a M a g y a r h o n i Földtani Társulat közremű ködésével — 1983. március 12—13-án. A találkozó célja honi és külföldi g y ű j tők, szakemberek és érdeklődők találkozá sának s ezzel e g y i d ő b e n tanácskozás, szol gáltatások és kiállítások révén tapasztalat szerzési lehetőség biztosítása v o l t . A z első napon a N e h é z i p a r i Műszaki E g y e t e m e n 14 órakor kezdődött a m a g y a r á s v á n y g y ű j t ő k tanácskozása. E z e n D B . S Z A B A D F A L V I József m e g n y i t ó j a után D B . K I S S János Társulatunk Á s v á n y t a n - G e o kémia Szakosztálya Á s v á n y g y ű j t ő Szak csoportja megalakulásának tízéves évfor dulójáról t a r t o t t megemlékezést, D E . V Á B H E G Y i G y ő z ő a hazai ásványgyűjtés hely zetéről, az ásványgyűjtés etikájáról, D B . N E M E C Z E r n ő a mineralógia mai állásáról, S Z A K Á L L Sándor pedig a g y ű j t e m é n y táro lásáról, feldolgozásáról és nyilvántartásá ról beszélt. A z előadásokat — m e l y e t 150 g y ű j t ő hallgatott meg — élénk v i t a k ö v e t t e . A z első nap ismerkedési esttel zárult. Másnap — szintén az e g y e t e m e n — 10től 16 óráig t a r t o t t a börze. D B . S O M F A I A t t i l a m e g n y i t ó j a után a látogatók a kb. 150 asztalon kiállított több ezer ásvány ban, ő s m a r a d v á n y b a n g y ö n y ö r k ö d h e t t e k . D B . M Á T Y Á S E r n ő 11 órakor n y i t o t t a m e g K B I S T O N Béla á s v á n y g y ű j t ő emlékkiállí tását, 12 órakor pedig S Z É K Y N É D B . F U X
V I L M A adta át a meghirdetett versenyek győzteseinek a díjakat. A börze ideje alatti szolgáltatások közül l e g n a g y o b b sikere az ingyenes drágakő-határozásnak v o l t . Összességében kb. 2500 fő — köztük 7 országból kb. 100 külföldi — v e t t részt az első alkalommal megrendezett miskolci tavaszi á s v á n y g y ű j t ő találkozón. A k ö v e t k e z ő találkozót 1984. március 11 —12-én tartjuk. S Z A K Á L L Sándor
A Társulat vezetősége 1983. május 12-én az Á s v á n y t a n Geokémiai Szakosztály Á s v á n y g y ű j t ő k Szakcsoportja vezetőivel meg v i t a t t a az ásványgyűjtés hazai helyzetét. A Szakcsoport elnöke, D r . V Á B H E G Y I G y ő z ő beszámolt az utóbbi é v e k sikeres rendezvényeiről, ismertette a közép- és hosszútávú fejlesztési célokat a földtani közműveltség fokozása, a múzeumi gyűjte m é n y e k gyarapítása és a tudományos t e v é kenység színvonalának emelése terén. Á v i t a során megegyezésre j u t o t t a k abban, h o g y hazánkban rendeletileg sza bályozni kell az á s v á n y g y ű j t ő tevékenysé get, mint érték-előállító mozgalmat. A ren dezésre irányuló szabályozásban azonban a fokozatosság és a szigorító-elősegítő intéz kedések egyensúlyát kell érvényesíteni. KOCSÁEDY
ÉVA
az Ásványgyűjtök Szakcsoportja titkára
Az ásványgyűjtők klubjának 10 éve Az ásványgyűj ;ők klubjának 10 éve A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i Társulat Á s v á n y g y ű j t ő k K l u b j á n a k t e v é k e n y s é g e 10 éves múltra tekinthet vissza. A z 1972. feb ruár 9-én t a r t o t t alakuló ülést k ö v e t ő e n a n é g y t a g ú vezetőség m e g f o g a l m a z t a a klub céljait. E z e k — az á s v á n y o k ós kőzetek g y ű j t é s é v e l foglalkozók tömörítése, — szakmai konzultációk rendezése (ese tenként szakértők bevonásával, — közös g y ű j t ő u t a k szervezése, — az á s v á n y o k és kőzetek cseréjének elősegítése, — minden tevékenység támogatása, a m e l y az ásványok és kőzetek szeretetét növeli, a hozzájuk fűződő esztétikai élmé n y e k e t e l m é l y í t i , v a l a m i n t a keletkezé sükre és földtani környezetükre v o n a t k o z ó gmeretek megszerzését elősegíti.
A klub „ K ő b a r á t o k klubja" elnevezés sel a Társulat Gazdaságföldtani Szakosz tálya keretében kezdte meg működését, rövidesen azonban a Társulaton belül mint „ Á s v á n y g y ű j t ő k klubja" önállóan szervez t e programjait. Céljának megfelelően elő adásokat és gyűjtőutakat szervezett ( T o kaji-hegység, Mátra, B ó d v a r á k ó , Telkibá n y a stb.), k e z d e m é n y e z t e a közterületek díszítését reprezentatív földtani képződ ményekkel (Gellért-hegy, városmajori park stb.), t o v á b b á a hazai kőzetek dekoratív célú hasznosítását (Mátra, Zempléni-hegy ség stb.). Munkájában állandóan szem előtt t a r t o t t a az ásványok védettségi szempont jait és az országos g y ű j t e m é n y e k munkájá nak elősegítését ( N e m z e t i Múzeum, F ö l d tani Intézet, e g y e t e m e k stb.). A z 1972— 1976 közötti időszakot ma m á r
Hírek
az Á s v á n y g y ű j t ő k K l u b j a útkereső szaka szának tekinthetjük. A megszerzett ta pasztalatok és az időközben megnövekedett számú á s v á n y g y ű j t ő k igényei alapján a klub vezetősége és tagsága 1977-től újjá s z e r v e z v e f o l y t a t t a munkáját. A z eredeti célok e l v i helyességének és időszerűségének változatlan megtartásán belül azonban a klub életében hangsúlyt kapott a rendez v é n y e k n a g y o b b rendszeressége, és az isme retszerzés-információcsere hatékonyságá nak növelése. E n n e k érdekében a nyolc tagúra n ö v e l t vezetőség elhatározta — évenként 2 — 3 g y ű j t ő ú t és előadás időben ós tárgykörében összehangolt szer vezését, — évenként 1 — 2 kiállítással e g y b e k ö t ö t t ásványbai'át-találkozó és cserebörze rendezését, — a rendezvényekbe, más egyesületek és szervezetek bevonását, — külföldi kapcsolatok kialakítását. A z Á s v á n y g y ű j t ő k K l u b j á n a k 1978 — 1982 k ö z ö t t , általában külföldi részvétel lel szervezett, n a g y o b b r e n d e z v é n y e i : l . A tatai B a r l a n g k u t a t ó és Geológiai Szakcsoporttal közösen T a t á n rendezett , . A m a t ő r ásványgyűjtők első országos talál k o z ó j a " (197S. niárc. 19.). 2. A T I T Szerencsi Járási Szervezetével, a Szerencsi N a g y k ö z s é g i és Járási Művelő dési K ö z p o n t t a l és a Zempléni M ú z e u m m a l közösen Szerencsen szervezett , , A m a t ő r á s v á n v g y ű j t ő k kiállítása és ankétja" (1978. ápr. 2*9.). 3. A T I T T e r m é s z e t t u d o m á n y i Stúdió A s v á n y b a i á t o k K ö r é v e l közösen, Buda pesten rendezett „ O r s z á g o s Cserebörze" (1978. dec. 3.). 4. A T I T budapesti T e r m é s z e t t u d o m á n y i Stúdiójában rendezett, kiállítással és csere börzével e g y b e k ö t ö t t „ O r s z á g o s ásvány barát t a l á l k o z ó " (1979. szept. 9.). ó. A 30. Bányásznap alkalmából, az Or szágos M a g y a r Bányászati és K o h á s z a t i Egyesületnek a Bányászati Fejlesztési I n t é z e t b e n működő csoportjával, t o v á b b á a M a g y a r B é l y e g g y ű j t ő k Országos Szövet sége b á n y á s z m o t í v u m - g y ű j t ő k alkalmi cso portjával közösen Budapesten szervezett, ásványbörzével e g y b e k ö t ö t t „ Á s v á n y - és bélyegkiállítás" (1980. szept. 7.). (i. A 31. B á n y á s z n a p r e n d e z v é n y e i n e k sorába illeszkedő, az O M B K E K B F I - C s o p o r t j á v a l közösen, Budapesten rendezett és „ Á b á n y a v i l á g í t á s fejlődése" c. kiállítás sal e g y b e k ö t ö t t Országos ásványbarát ta lálkozó (1981. aug. 30.). 7. A 32. Bányásznapon, az előbbi m ó don Budapesten rendezett, a „ B á n y á s z a t i
133 érmek és p l a k e t t e k " kiállítással e g y b e k ö tött Országos ásványbarát találkozó (1982. aug. 29.). K i t ű z ö t t céljainkat igazolja, h o g y ebben az időszakban klubunk tagjainak száma 100-ról 300 fölé nőtt és h o g y rendezvé nyeinken a kezdeti e g y - k é t százról 1000 fölé emelkedett a r é s z t v e v ő k létszáma. A z Á s v á n y g y ű j t ő k K l u b j á b a n folyó t e v é k e n y ség minőségi színvonalát jelzi, h o g y kiállítá sainkon a hazai g y ű j t ő k időközben felzár kóztak a számos külföldi r é s z t v e v ő által b e m u t a t o t t ásványok esztétikai színvona lához és tagjaink sorában m a már nem csak á s v á n y g y ű j t ő k , hanem egyes lelőhe lyek ásványainak dokumentálásával és új ásványok meghatározásával foglalkozók is résztvesznek. K l u b u n k tevékenységéhez szorosan kapcsolódik néhány, hazánkban eddig nem talált ásvány felismerése és azo nosítása (pl. stellerit, pszeudobrookit, t o d o rokit, ranszieit). A n a g y taglétszám és a felélénkült t e v é kenység természetesen f o k o z o t t kötelezett ségeket támaszt. Feladatunk, h o g y a hazai ásványgyűjtés színvonalát t o v á b b emeljük és a környező országok á s v á n y g y ű j t ő e g y e sületei szervezettségét elérjük, h o g y klu bunk tagsága r ö v i d időn belül a k t í v a n kivehesse részét a hivatalos g y ű j t e m é n y e k gyarapításából, esetleg új ásványok felfe dezéséből. Ehhez mindenekelőtt az ama tőr á s v á n y g y ű j t ő k és a hivatásos mineralógusok kapcsolatának elmélyítésére v a n szükség. E z a m e g g y ő z ő d é s vezérelte a klub vezetőségét, amikor elhatározta, h o g y belső szervezeti, önállóságának megtartásá val a Társulat Á s v á n y t a n - G e o k é m i a i Szak osztályához csatlakozik. Megfelelő előké szítő munka és tárgyalások után az e g y e sülés 1982-ben megvalósult és az Á s v á n y g y ű j t ő k K l u b j a a t o v á b b i a k b a n az Á s v á n y tan-Geokémiai Szakosztály Á s v á n y g y ű j tők Szakcsoportjában folytatja t e v é k e n y ségét. Első közös feladatként elkészítettük az á s v á n y g y ű j t é s etikájának szabályzatát és elindítottuk a hazai g y ű j t ő k g y ű j t e m é nyeinek felmérését. T o v á b b i célunk, h o g y a szervezett ma g á n g y ű j t ő k részére, tevékenységük ered ményéé folytatásához, hivatalos segítséget nyújtsunk, g y ű j t e m é n y ü k megtekinthető ségét elősegítsük és a mai kornak megfelelő, új gyűjtési formák ( p l . m i k r o m o u n t i n g ) elterjesztését propagáljuk. Felkaroljuk és elősegítjük nyilvános magánkiállítások léte sítését és tagjaink számára segítséget nyúj t u n k ásványaik meghatározásához. D E . V Á R H E G Y I Győző