E-Adótanácsadó
E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat
XI. évfolyam 2. szám 2015. február
Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai
ÁFA Adókötelessé tétel visszavonásának lehetősége lakóingatlan értékesítésénél Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 2014. november 27-től hatályba léptette az Áfa tv. 290. §-át. Az Áfa tv. 290. §-a alapján, ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a 2014. évi LXXIV. törvény kihirdetését követő napig (2014. november 27-éig) az állami adóhatóságnak nyilatkozott arról, hogy a 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjában említett valamennyi termékértékesítését adókötelessé teszi, akkor nyilatkozatát 2015. február 28-ig a lakóingatlan értékesítésére vonatkozóan – a 88. § (4) bekezdésére tekintettel – megváltoztathatja, azzal, hogy a lakóingatlan-értékesítés adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozat 2015. január 1-jétől kezdődően alkalmazandó. A lakóingatlant fogalmát az Áfa tv. 259. § 12. pontja határozza meg. Az Áfa tv. értelmező rendelkezése alapján az az ingatlan minősül lakóingatlannak, amelyet egyrészt ténylegesen lakás céljára használnak, másrészt az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként vagy lakásként szerepel, vagy ilyenként vár feltüntetésre. Amennyiben a használatbavételi engedély nem felel meg a tényleges használatnak, akkor a tényleges állapotot kell irányadónak tekinteni. Ebből adódóan az az ingatlan nem tekinthető lakóingatlannak, amelyre kiadott használatba vételi engedély lakáskénti használatra vonatkozik, de az ingatlant ténylegesen nem ilyen célra (pl. irodaként) hasz-
Tartalom Tartalom 1
ÁFA – Adókötelessé tétel visszavonásának lehetősége lakóingatlan értékesítésénél
3 ART – Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer főbb szabályai 7
KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ – Módosult a környezetv édelmi termékdíjas szabályozás
11 JÖVEDÉKI ADÓ – A jövedéki adótörvény 2015. évi változásairól 15 OLVASÓI KÉRDÉSEK
• Ingatlan adásvétele során történő adófizetési kötelezettség • Munkavállalói költségtérítés
Szerzők:
Bonácz Zsolt – adószakértő Dr. Kovács Ferenc – adószakértő Veres Gábor – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Pethő Imre – Jövedéki adó szakértő
Tisztelt Olvasónk! AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amelyhez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átalakítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is. Honlapunkról – www.forum-szaklapok.hu – a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. január 25. Üdvözlettel:
Varga Szabolcs szerkesztő
1
nálják. A garázs, üzlet, műhely, gazdasági épület nem része a lakóingatlannak, még akkor sem, ha a lakóingatlannal egybeépült. Az Áfa tv. 290. §-a szerinti nyilatkozat benyújtására ténylegesen 2015. március 2-áig van lehetőség, mivel 2015. február 28-a nem munkanap. A nyilatkozat benyújtása esetén annak joghatása 2015. január 1-jétől teljesített lakóingatlan értékesítésekre terjed ki, függetlenül attól, hogy nyilatkozatot az adózó az ügyletet követően nyújtja be (pl. az ügylet teljesítése 2015. február 10-én történt meg, de a nyilatkozat benyújtására 2015. február 20-án kerül sor). Az Áfa tv. 290. §-a azon adózókra vonatkozik, akik (amelyek) az Áfa tv. 88. § (4) bekezdése alapján 2014. november 27-éig olyan értelmű nyilatkozatot tett, hogy lakóingatlan és lakóingatlannak nem minősülő ingatlan értékesítését egyaránt adókötelessé teszi. Az Áfa tv. 290. §-a alapján az adózó az Áfa tv. 88. § (5) bekezdésétől eltérően e választásától 5 éven belül eltérhet. Tegyük fel, hogy a lakóingatlan értékesítője 2015. március 2-a előtt nem adóalany, illetve belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany vevője részére áfamentes számlát bocsátott ki, mivel a vevő felé olyan nyilatkozat tett, hogy élni kíván az Áfa tv. 290. §-a adta lehetőséggel, de a nyilatkozatot mégsem nyújtotta be az adóhatóságnál. A nyilatkozat benyújtásának elmulasztása esetén az eladó korábbi nyilatkozatához kötött, ezért a lakó ingatlan értékesítését áfa terheli. Ennek következtében az áfamentes kiállított számláját módosítani kell és a vevő felé az áfát pótlólag fel kell számítani. Ha a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakra a bevallás már benyújtásra került, akkor erre az időszakra az eladó önellenőrzés útján köteles az áfát bevallani. Az Áfa tv. nem tartalmaz irányadó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a felek által meghatározott a vételár nettónak (nem foglalja magában az áfát), vagy
2
bruttónak (a vételár magában foglalja az áfát) tekintendő-e. Erre vonatkozóan az eladónak és a vevőnek kell megállapodnia. Ha a felek bruttó vételárban állapodtak meg, akkor a példában felhozott esetben a vevőnek az eladó felé nem keletkezik pótlólagos fizetési kötelezettsége. Ellenkező esetben a vevő köteles az eladónak megfizetni az utólagosan rá áthárított áfát. Ha a példaként felhozott esetben a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany lett volna, akkor a nyilatkozat be nem nyújtása esetén sem kellene áfát felszámítani, mivel a fordított adózás szabályai lennének az irányadóak. Ettől függetlenül az eladónak a számlát módosítani kellene, hiszen az ügylet nem mentes az áfa alól, hanem fordítottan adózik. A 2014. évi LXXIV. törvény az Áfa tv. 290. §-ához kapcsolódóan a fizetett előlegre vonatkozóan sajátos szabályozást nem tartalmaz, ezáltal a a fő szabályok az irányadók. Az Áfa tv. 2014. december 31-éig hatályos 59. § (1) bekezdése értelmében előleg esetében a fizetendő adót annak jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapí tani. Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 290. §-a értelmében a lakóingatlan-értékesítés adómentességére vonatkozó nyilatkozat 2015. január 1-jétől kezdődően alkalmazandó, ezért a 2014. december 31-ét követően teljesített értékesítéshez kapcsolódóan 2014. december 31ig kézhez vett, jóváírt előlegre a korábbi, adókötelessé tételre vonatkozó nyilatkozat vonatkozik. Ha a vevő nem adóalany, vagy belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany, akkor 2014. december 31-ig kézhez vett, jóváírt előleg 21,26% áfát foglal magában. Amennyiben a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akkor az előleg nem tartalmaz magába áfát, mivel az előlegre a fordított adózás vonatkozik. Ingatlan-értékesítések esetében gyakran előfordul, hogy a vevő az általa fizetendő előleget, foglalót ügyvédi letétbe helyezi el, amelyet az eladó részére az ügyvéd a szerződésben foglalt rendelkezések alapján ad ki.
A kiadás napja az a nap, amikor a pénzösszeget az eladó az ügyvédtől átveszi, illetve számláján jóváírásra kerül. Az Áfa tv. alkalmazásában előleg fizetéséről akkor van szó, ha az ügyvéd a vevőtől általa korábban letétbe vett, a vételárba feltétlenül beszámítható pénzösszeget az eladó részére az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontját megelőzően adja ki. Ha az ügyvéd az eladó részére 2014. december 31-ét követően és az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontot megelőzően adja ki a vételárba feltétlenül beszámítható pénzösszeget, s az eladó az Áfa tv. 290. §-a szerinti nyilatkozatot határidőben megtette, akkor az előleg nem foglal magában áfát. Adózónak az Áfa tv. 290. §-a nyilatkozat benyújtását megelőzően mindenképpen azt is meg kell vizsgálni, hogy számára az adókötelessé tétel visszavonása milyen következményekkel jár. Ugyanis az adókötelessé tétel visszavonása adózónak adófizetési kötelezettsége keletkezhet az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés c) pontja és/vagy az Áfa tv. 136. § (1) bekezdése alapján. Az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés c) pontja szerint termékértékesítés valósul meg, ha tárgyi eszköznek nem minősülő termék adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához kerül felhasználásra, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez vagy 11. § (2) bekezdés b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. E rendelkezés alapján, ha az Áfa tv. 290. §-a szerinti nyilatkozatot tevő adózó 2015 előtt beszerzett, tárgyi eszköznek nem minősülő és jogszerű adólevonással érintett lakóingatlant 2015-ben az adókötelessé tétel visszavonása folytán áfamentesen értékesíti, akkor ezáltal termékértékesítést hajt végre. Az adófizetési kötelezettség időpontja az értékesítés Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja, az adó alapja az értékesített ingatlan forgalmi értéke, az adó mértéke 27%. Az adófizetési kötelezettség nem az értékesítéshez kötődik, hanem a tárgyi eszköznek nem minősülő lakóingatlan adólevonásra nem jogosító értékesítéshez történő felhasználásához. Az Áfa tv. 136. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi eszközt a figyelési idősza-
kon [135. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon] belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét a) véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná; b) véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná. E rendelkezés értelmében, ha az Áfa tv. 290. §-a szerinti nyilatkozatot tevő adózó 2015 előtt beszerzett, tárgyi eszköznek minősülő és jogszerű adólevonással érintett lakóingatlant 2015-ben a figyelési időszak belül értékesíti, akkor az értékesítés teljesítési időpontját magában foglaló bevallási időszakban a levonható időarányos részét köteles fizetendő adót növelő tételként elszámolni. Az említett jogszabályi rendelkezések mellett azt is mérlegelnie kell az adózónak az Áfa tv. 290. §-a szerinti nyilatkozat benyújtása előtt, hogy az adókötelessé tétel visszavonása folytán 2015-től milyen összegű áfát nem vonhat le. Az adózónak mindenképpen kalkulációt kell készíteni, hogy számára az Áfa tv. 290. §-a szerinti nyilatkozat megtétele adóelőnnyel jár-e vagy sem.
ART Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer főbb szabályai Írta: Dr. Kovács Ferenc adószakértő Az adóeljárás, az adóellenőrzés 2015. évi szabályváltozásai között talán a legfontosabb egy új informatikai rendszer bevezetése, mely a fuvarozott áruk nyomonkövetését szolgálja, csökkentve ezzel az általános forgalmi adóval kapcsolatos csalárd cselekmények elkövetésének valószínűségét. Jelen cikk a fontosabb szabályokat ismerteti.
3
A jogi szabályozásról általánosságban Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKAER) fontosabb rendelkezéseit az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza. A vonatkozó rendelkezések a bejelentési szabályok között (22/E. §), az ellenőrzési szabályoknál (88. §), a szankcióknál (mulasztási bírság [172. § (19a) bekezdés], intézkedések [173. § (1) bekezdés]), valamint a fogalommagyarázatoknál (178. §) találhatók meg. Ezen túlmenően egy külön melléklet is foglalkozik az EKAER bejelentéssel (11. sz. melléklet) A fentieken túlmenően az EKAER szám megállapításának rendjét, a bejelentés, változásbejelentés részletes szabályait, a kockázati biztosíték mértékét, továbbá a kockázatos termékek körét (amely lehet élelmiszer és egyéb termék is) két miniszteri rendelet tartalmazza [50/2014 (XII. 31.) NGM rendelet és 51/2014 (XII. 31.) NGM rendelet]. Az Art. tehát 2015. január 1-jétől új bejelentési szabállyal egészült ki, mely bejelentést az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést folytató adózónak kell teljesítenie az állami adó- és vámhatóság felé. A bejelentés teljesítése az EKAER elektronikus rendszerén keresztül történik. A bejelentést valamennyi, közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatban teljesíteni kell, az EKAER minden egyes ilyen tevékenységhez azonosító számot (EKAER számot) rendel. A bejelentési kötelezettség – fő szabály szerint – az Útdíjtörvény szerinti útdíjköteles, azaz 3,5 tonna össztömegnél nagyobb össztömegű gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozik, kivéve az ún. kockázatos termékeket. Bejelentést kell ugyanis tenni a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termé-
4
kek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot, vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja. Mentes az EKAER bejelentési kötelezettség alól a) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve, b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzet közi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve, c) a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű, d) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű, e) a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű, f ) a kizárólag a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket, dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket, bioetanolt, biodízelt, E85-öt vagy ezek közül többet szállító gépjármű. Mentes továbbá a bejelentési kötelezettség alól a) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg,
b) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó ba) kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot, bb) egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg. A bejelentéshez az EKAER felületre történő belépés szükséges. Az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel. Az EKAER bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhez szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt.
A bejelentendő adatok köre A következő adatokat kell bejelentenie az adózóknak és az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján az alábbi adatokat veszi nyilvántartásba és szerepelteti az EKAER-ben: a) feladó adatai (név, adóazonosító szám), b) felrakodás címe, c) címzett adatai (név, adóazonosító szám), d) kirakodás (átvétel) címe, e) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel, f ) az EKAER számhoz tartozó termék(ek): fa) általános megnevezése, fb) a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),
fc) az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban, fd) veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma, fe) a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma, amen�nyiben ez az adat rendelkezésre áll, g) a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet: ga) termékértékesítés, gb) termékbeszerzés, gc) bérmunka, gd) egyéb cél, h) amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték, i) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, j) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás, valamint belföldi feladási címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja, k) a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja. Bejelentésre kötelezett: • Az EU-ból Magyarországra történő fuvarozás esetén termékbeszerzéskor a címzett a bejelentésre kötelezett, a kirakodást a címzett, illetve az átvevő jelenti be. Egyéb célú behozatal esetén az átvevő az adatok bejelentője. • Magyarországról EU-ba történő fuvarozás esetén termékértékesítéskor a feladó a bejelentésre kötelezett, a felrakodás időpontját a feladó, vagy a felrakodó jelenti be. Egyéb célú kivitel esetén a felrakodó az adatok bejelentője.
5
• Belföldi fuvarozás esetén (amelyet tehát kizárólag
az első belföldi adóköteles, nem végfelhasználónak történő termékértékesítéskor kell bejelenteni) a bejelentésre kötelezett a feladó, a kirakodást a címzett, az átvevő, illetve (megegyezés esetén) a feladó je lenti be. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, ezt követően az EKAER szám érvényét veszti.
EKAER bejelentés kockázatos termékek esetén és a kockázati biztosítékra vonatkozó szabályok Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely a) a kockázatos élelmiszerek tekintetében aa) az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhető ségéről szóló VM rendelet [3/2010. (VII. 5.) VM rendelet] előírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként – ideértve a bértárolási tevékenységet is – bejelentette (ún. FELIR számmal rendelkezik), ab) az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer- vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és ac) törvény szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette, b) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében a törvény szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette. Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történő behozatalát is), illetve első belföldi adóköteles – nem közvetlen végfelhasználó részére történő – termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.
6
A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó – szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján – kiegészíti a biztosítékot a fentiek szerinti mértékre. Amennyiben az adózó több jogcímen (EU beszerzés, belföldi szállítás) is kötelezett biztosíték nyújtására, kizárólag az általános szabályok szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles. Az állami adóhatóság a bejelentések megtételére szolgáló elektronikus felületen a biztosítékadásra kötelezett adózó számára lehetővé teszi a biztosíték összege változásának folyamatos nyomon követését. Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, amennyiben megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15 százalékára. A biztosíték összege teljesíthető a) elkülönített letéti számlára történő befizetéssel, b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján. Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki a) az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy b) legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint az EKAER bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a mentes-
ség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében biztosítéknyújtásra kötelezett. A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja.
Ellenőrzés, szankciók Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható. A fuvarozó ellenőrzése során ugyanakkor előfordul, hogy a szállítást végző személynek nem minden esetben van lehetősége a tényleges vevő, átvevő adatainak pontos megadására, illetve beazonosítására, ezért az Art. megteremtette az áruszállításban érintett általános forgalmiadó-alany nyilatkoztatásának lehetőségét a valótlan tartalmú nyilatkozatok (fiktív címzett, illetve átvevő feltüntetése, a rendeltetési hely jellegével össze nem egyeztethető rakományok) kiszűréséhez. E szabály az áfacsalások megelőzését, megakadályozását, felderítését szolgálja. Amennyiben kockázati tényezők – különösen a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely, illetve a fuvarozott termék mennyisége és a gépjármű típusa közötti összhang hiánya, folyamatban levő végrehajtási eljárás, közösségi adószám hiányában végzett közösségi kereskedelmi tevékenység, kirakodási helyként be nem jelentett telephely feltüntetése – indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany a nyilatkozattételt megtagadja – az élőállat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével – az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár. Az állami
adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt. A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem, vagy nem megfelelő módon történő teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott termék a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható.
KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ Módosult a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás Írta: Veres Gábor NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az Országgyűlés 2014. évi őszi törvényalkotási programjának keretében – a Magyar Közlöny 2014. november 26-án megjelent 161. számában kihirdetett – az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) – többek között – módosította a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) egyes rendelkezéseit is.
7
A Ktdt. módosításának elsődleges célja volt, hogy a központi költségvetési bevételek számára többletforrást teremtsen a 2015. évre, ennek érdekében a ter mékdíjköteles termékkörök bővülésével kiszélesítésre került a szabályozás tárgyi hatálya, valamint módosultak a díjköteles termékeket terhelő egységnyi díjtételek mértéke is. A költségvetés bevételi forrásainak növelésén túl a szabályozás személyi hatálya alá tartozó gazdálkodói kör jogalkalmazásának segítése érdekében a módosítás több kiegészítést, szövegpontosítást is tartalmaz. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a Módtv. mellett a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény is tartalmazott termékdíjas módosító rendelkezéseket – sőt a Módtv. termékdíjas szabályozást érintő bizonyos módosításait nem is léptette hatályba –, valamint az év végén kihirdetésre került a Ktdt. végrehajtásáról szóló 343/2011. (XXI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) módosításáról szóló 386/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet is. Tárgyi hatály bővülése A Ktdt. 1. § (3) bekezdésének, valamint az 1. számú mellékletének módosításával 2015. évtől jelentős mértékben változik a termékdíjas szabályozás tárgyi hatálya alá tartozó – termékdíj-köteles – termékek köre. A legszembetűnőbb változás az irodai papír, az egyéb vegyipari termék és az egyéb műanyag termék szabályozásba történt beemelése. A Ktdt. alkalmazásában irodai papírnak az ex. 4802, ex. 4810 és ex. 4820 vámtarifaszámok alá osztályozott olyan információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír minősül, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra. Az említett vámtarifaszámok szövegezése, valamint az ahhoz tartozó magyarázat alapján termékdíjköteles irodai papírnak tekinthetők például a fénymásoló pa-
8
pírok (tekercsben vagy téglalap alakú ívben), a különböző írólapok, jegyzetfüzetek, írótömbök, de akár a plakát-, rajz-, képeslap- és borítékpapírok is. A szabályozás a kivételek közé sorolja azon termékeket, melyek nem a végfelhasználók számára lettek kiszerelve, a könyv alappapírt, valamint minden, termékdíjköteles reklámhordozó papírnak minősülő terméket. Termékdíjköteles egyéb műanyag terméknek a 6702 10 vámtarifaszám alá tartozó, kizárólag műanyagból készült művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei, valamint az ezekből készült áru tekinthető. Az új termékkör közé sorolhatók a műanyagból (bármilyen eljárással) készült, az eredeti, természetes termékhez hasonló művirágok, műlombok, gyümölcsutánzatok, a különféle növényi részek, csokrok és koszorúk. Egyéb vegyipari termékek alatt a Ktdt. a Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek és a Szépségvagy testápoló készítmények kategóriájába tartozó egyes termékeket érti. A Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek termékáramát az ex.3401, ex. 3402 és ex. 3405 40 vámtarifaszám alá osztályozott termékek adják, míg a Szépség- vagy testápoló készítmények között a 3305 és 3307 vámtarifaszámú termékek találhatók. 2015. évtől tehát termékdíjköteles egyéb vegyipari terméknek minősülnek – például – a különféle szappanok, mosó- és tisztítókészítmények, mosóporok, súrolókrémek és különböző súrolókészítmények, a tusfürdők, samponok, hajápoló (pl.: hajkrém, hajlakk, hajolaj, hajfesték) és borotválkozáshoz használatos szerek (pl.: borotvakrém és hab, arcszesz, arcvíz), valamint az illatosító készítmények, feltéve, hogy mindezek nem kézműipari tevékenység keretében kerültek előállításra. Az eddigiekben említett új termékkörök megjelenése mellett a Ktdt. 1. mellékletének módosítása is jelentős hatással van a szabályozás tárgyi hatályára. Ez a módosítás kevésbé szembetűnő, ugyanakkor koránt sem elhanyagolható jelentőségű.
Jelentőségét ugyanis a Ktdt. 1. § (4) bekezdésének rendelkezése adja, mely szerint az egyes termékdíjkötelesnek ítélt termékkörök alá tartozó konkrét termékek a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszámai alapján, az 1. mellékletben kerülnek meghatározásra. A melléklet taxatív felsorolásának módosításával tehát az egyes termékdíjköteles termékköröket alkotó termék- és anyagáramok összetétele bővíthető, vagy akár szűkíthető. A hivatkozott mellékletben végbement, 2015. évben hatályba lépett módosítások jellemzően bővítették a különböző termék- és anyagáramok összetételét, azaz a már termékdíjköteles termékkörök alá tartozó díjköteles termékeket azonosító vámtarifaszámok listája további termékekkel bővült. Ilyen, a szabályozás tárgyi hatálya alá került termékek például: • műanyag élvédő profil (ex. 3916) • kerámia csomagolószer (ex. 6909 90) • vas vagy acél pántoló szalag (ex. 7211) • elektromotor és elektromos generátor (8501*) • központi fűtés céljára szolgáló elektromos vezérlésű kazán (ex. 8403 10*) • elektromos csatlakozók, csatlakozódobozok (8536) • elektronikus integrált áramkörök, tárolók (8542) • különböző elektromos, elektronikus barkácsgépek (8432, ex. 8458 – 8461, ex. 8463 – 8465 és ex. 8468) • különböző ellenőrző, vezérlő és mérőeszközök (ex. 9025 – ex. 9029 és ex. 9032) Díjtételek változása A tárgyi hatály kiszélesítésén túl ugyancsak a költségvetési források növelését célozza a termékdíjköteles termékek egységnyi díjtételének átrendeződése, emelkedése. A szabályozásba emelt új termékdíjköteles termékkörök egységnyi díjtételét a Ktdt. 2. melléklete az alábbiak szerint határozza meg:
Termékdíjköteles termék Egyéb műanyag termék Irodai papír
Egységnyi díjtétel 2015. január 1-jétől (Ft/kg) 1900 19
Egyéb vegyipari termék Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek
11
Szépség- vagy testápoló készítmények
57
A csomagolószer termékkör egységnyi díjtételének átrendeződése és változása szempontjából befolyásoló tényezővel bír a kereskedelmi csomagolás, csomagolószer kategória szűkítése. A díjtételek változásával kapcsolatban azonban elmondható, hogy általában véve emelkedés figyelhető meg az egyes anyagáramok tekintetében. A további díjköteles termékkörök esetben is főként – eltérő mértékű – díjtétel emelkedés mutatható ki, ez alól csak az akkumulátorok és az elektromos, elektronikai termékek körébe tartozó rádiótelefon készülékek díjtételei képeznek kivételt. Az akkumulátorok vonatkozásában a korábban meghatározott egységnyi díjtétel mértéke 60 és 80 Ft/kgról – függetlenül attól, hogy azok elektrolittal feltöltöttek vagy sem, egységesen – 57 Ft/kg-ra csökken, míg a rádiótelefon készüléket terhelő díjtétel 500 Ft/ kg-ról 304 Ft/kg-ra változik. Az elektromos, elektronikai termékek körét alkotó további termékáramok – például nagy- és kisgépek, adagoló automaták, szórakoztató elektronikai cikkek stb. – díjtételei azonban minden esetben 14%-kal emelkednek. A fém kereskedelmi csomagolószer és az egyéb kőolajtermékek díjtétele 1%-kal (előbbi esetében 300 Ft/ kg-ról 304 Ft/kg-ra, míg utóbbi esetén 112 Ft/kg-ról 114 Ft/kg-ra), a gumiabroncsoké 9%-kal (52 Ft/kgról 57 Ft/kg-ra), míg a reklámhordozó papírok egységnyi díjtétele 32%-kal (64 Ft/kg-ról 85 ft/kg-ra) nő 2015. évtől.
9
Jogalkalmazást segítő módosítások Ahogyan arra a bevezetőben is utaltam, a Ktdt.-t érintő módosítás további célja a személyi hatálya alá tartozó gazdálkodói kör jogalkalmazásának segítése volt. A hatályba lépett kiegészítések, módosító rendelkezések a kötelezettség keletkezésére, annak időpontjára, a tárgyi hatályra, valamint a szabályzásban található egyes kedvezmények és jogintézmények alkalmazására vannak főként hatással. Kereskedelmi csomagolószer – kereskedelmi csomagolás 2015. évtől megváltozik a kereskedelmi csomagolás és azzal együtt az azt alkotó kereskedelmi csomagolószer fogalma, mely által korábban az ebbe a kategóriába sorolt csomagolószerek és csomagolási formák köre szűkül. A Ktdt. 2. § 20. pontja alapján kereskedelmi csomagolószernek a kizárólag fémből készült olyan csomagolószer minősülhet, mely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására és ilyen jellege belföldi kibocsátása (forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás) során egyértelműen megállapítható. Ugyanezen § 19. pontja szerint kereskedelmi csomagolás pedig csak a Ktdt. e definíciójában található taxatív felsorolásban szereplő italtermékek fémből készült fogyasztói csomagolása lehet, mely alól kivételt csak a záróelem képez. Fontos azonban megjegyezni, hogy a módosult definícióban foglaltak szerint a doboz vagy hordó palásttal egybeépített záróelemet kereskedelmi csomagolásnak kell tekinteni. Ezzel a módosítással tulajdonképpen a fém anyagáram kivételével 2015-től kivezetésre kerül a kereskedelmi csomagolás és csomagolószer kategória. Termékdíj raktár engedélyezési, üzemeltetési feltételei 2014. december 31-éig a termékdíjas szabályozás kifejezetten nem rendelkezett a termékdíj raktár enge-
10
délyezéséhez, valamint annak üzemeltetéséhez elengedhetetlen feltételként meghatározott nyilvántartásvezetés módjáról. A szabályozás csak olyan, számítógéppel vezetett nyilvántartási és bizonylati rendszer alkalmazását írta elő, mely alapján a termékdíj raktárba betárolt és ott felhasznált, előállított, feldolgozott, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető. Ezt a rendelkezést a Vhr. 7. melléklete csak további tartalmi elemekkel töltötte ki, egyéb formai követelményt, részletszabályt nem tartalmazott. A Vhr. módosított 2/E. §-a alapján azonban 2015. január 1-jétől szigorodik e kötelezettség, ugyanis a raktárengedélyesnek elektronikus nyilvántartását már a termékdíj raktár helyszínén kell vezetnie, vagy annak elektronikus úton történő elérhetőségét biztosítani kell. Ezen túlmenően a nyilvántartó programnak további követelményeknek is meg kell felelnie, mely szerint a különböző felhasználói jogosultságok, végrehajtott munkafolyamatok és műveletek rögzítése és naplózása mellett nyomon követhető (lekérdezhető) módon kell végrehajtania az adattárolással és módosítással, archiválással és lekérdezéssel kapcsolatos feladatokat. Forgalomba hozatal Fő szabály szerint a szabályozás minden belföldön „első” alkalommal megvalósuló olyan ügyletet, melynek eredményeképpen a termékdíjköteles termék tulajdonjoga gazdát cserél, termékdíj-kötelezettséget keletkeztető forgalomba hozatalnak tekint. Ez alól csak az olyan ügyletek képeznek kivételt, melyeket a Ktdt. erre vonatkozó rendelkezéseiben külön nevesít. Ilyen kivételnek kell tekinteni a termékdíjköteles termék tulajdonjogának természetes személy által nem gazdasági tevékenység keretében végzett, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározás keretében és az adóraktáron belüli, valamint a vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző és a termékdíj raktáron belüli átruházását.
A törvény felsorolása 2015. január 1-jével kibővül az általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletágátruházás keretében történő tulajdonjog átruházás esetével, mely így a fentiekben kifejtettek szerint szintén nem jár termékdíj-kötelezettséggel. Saját célú felhasználás során keletkező kötelezettség A hatályba lépett módosítással a külföldről behozott áru csomagolását képező csomagolószerek lebontása során, saját célú felhasználással keletkező termékdíjkötelezettség napja is pontosításra kerül, melynek meghatározása korábban sok esetben problémát okozott. A szabályozás az ily módon keletkező kötelezettség keletkezésének időpontjaként – amennyiben az a Ktdt.-ben foglalt egyik időpont alapján sem határozható meg – a csomagolás végleges lebontásának a napját határozza meg. Újrahasználható csomagolószerekkel (raklap) kapcsolatos szabályrendszer A szabályozás számos pontos igyekszik elősegíteni a bérleti rendszerben használt újrahasználható raklapok, mint csomagolószerek felhasználását. Ennek érdekében a jogalkotó kiveszi a saját célú felhasználás termékdíj-kötelezettséget keletkeztető fogalmából az újrahasználható raklap bérleti rendszer keretében való rendelkezésre bocsátását. Ez a fajta használatba adás így 2015. évtől nem keletkeztet termékdíjkötelezettséget a Ktdt. 3. § (3) bekezdés d) pontja alapján. A termékdíj-mentes használatba adáson túl – a Ktdt. 3. § (6) bekezdésének e) és f ) ponttal való kiegészítésével – a szabályozás lehetőséget biztosít arra is, hogy a bérleti rendszer üzemeltetője, illetve a bérleti rendszer üzemeltetője számára a raklapot használatba adó, eseti vagy időszakos nyilatkozatával termékdíj felszámítása nélkül szerezhessen be belföldről raklapot.
Amennyiben a termékdíj-mentes beszerzés valamely okból kifolyólag akadályba ütközik, a belföldi értékesítő számára további mentesülésre ad lehetőséget a szerződéses átvállalási forma – Ktdt. 14. § (5) bekezdés e) pontjának – kiterjesztése, mely lehetővé teszi, hogy a kötelezettől a raklapot terhelő termékdíj-kötelezettség a bérleti rendszer szabályai szerinti – vevő általi – bérbe adás esetén is átvállalható legyen.
JÖVEDÉKI ADÓ A jövedéki adótörvény 2015. évi változásairól Írta: Pethő Imre Jövedéki adó szakértő A főbb változásokról nagy vonalakban: Uniós nyomásra újra adófizetési kötelezettség alatt a magánfőzés- nulla adómértékes a fröccs; könnyítések a borok adóraktári adminisztrációjában; dohány nem dohánygyártmányhoz való felhasználása előzetes regisztrációt követően. Részletes áttekintés a cikk terjedelmi korlátaihoz igazítva.
I. Magánfőzés Az Európai Unió rosszallását fejezte ki Magyarország felé a házi pálinkafőzés adómentessé tétele miatt, és elvárta a nem kívánatos gyakorlat megszüntetését. Ennek megfelelően az adómentes limitek csökkentésre, az adóztatási feladatok pedig letelepítésre kerültek az önkormányzatokhoz. A magánfőző a lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, saját tulajdonú, párlatelőállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen saját tulajdonú gyümölcsből vagy gyümölcsből származó alapanyagból saját maga évente legfeljebb 50 liter mennyiségig állíthat elő párlatot.
11
A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető. Ha ezt az előírást megsértik, jövedéki törvénysértést követnek el, amelynek bírság- és elkobzás-vonzata van. Az értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa elő állított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, a bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított ön kormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét. Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg. A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban az önkormányzati adóhatóság jár el. A magánfőző a desztillálóberendezése feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz, és köteles megőrizni, valamint hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-éig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Az önkormányzati adóhatóság a bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot. A részére évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak, és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről. Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el.
12
A magánfőző által jogszerűen értékesített alkoholmennyiségre nem terjed ki a zárjegyezési kötele zettség.
II. Bor + ízesítés nélküli ásványvíz (fröccs) A jövedéki törvény hatálya alá csak azok a fröccsfajták tartoznak, amelyek szőlőbor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keveréke, amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50%-ot. Jelen cikkben a fröccs megnevezés alatt csak az ilyen paraméterű termék értendő. A fröccs adómértéke hektoliterenként 0 forint. Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a fröccsről mennyiségi elszámolást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania. A nulla adómértékű szőlőborra, valamint fröccsre nem kell adóbevallást benyújtani. A pincekönyvben a fröccs mennyiségét is az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie. Fröccs szállításához nem szükséges termékkísérő okmány, de adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány kiállítása mellett történhet. Jövedéki engedélyes tevékenységet kizárólag szőlőborral, valamint fröccsel folytató személynek a jövedéki engedély megszerzéséhez nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani.
III. Uniós támogatásokkal kapcsolatos korrekciók A fogalmi meghatározások között a regionális beruházási támogatásra, a környezetvédelmi beruházási támogatásra, valamint a mezőgazdasági beruházási támogatásra vonatkozó definíciók helyébe az alábbiak lépnek: Csoportmentességi rendelet Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kate-
góriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet; Motorfejlesztés A csoportmentességi rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti kísérleti fejlesztés keretében a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés; Állami támogatás Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás; Csekély összegű (de minimis) támogatás A Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-ai 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás. Nem minősül jövedéki termék belföldi előállításának Nemzeti vagy uniós támogatás igénybevételével megvalósuló, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kísérleti fejlesztés (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés) keretében a külön jogszabály szerinti bioüzemanyagnak (a továbbiakban: bioüzemanyag) adózott benzinbe vagy adózott gázolajba adózottan történő bekeverése, amennyiben azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették (a továbbiakban: kísérleti célú előállítás).
IV. Ásványolajtermékek jövedéki adómértékének, valamint az adóvisszaigénylésre vonatkozó előírások változása Az alábbiak szerint változik néhány ásványolajtermék jövedéki adója: Az adó mértéke – a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok kedvezményes adómértéke 230 Ft/ezer kg-mal emelkedik,
– a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet egyéb motorikus célra értékesítenek, importálnak vagy felhasználnak 630 Ft/ezer kg-mal többet kell fi zetni, – a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 0 helyett 28 Ft/nm3. Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár-engedélyes külön jogszabály szerint nyilatkozik arról, hogy részesült-e állami támogatásban. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 járműkategóriába és M3 járműkategóriába tartozó autóbuszokat a helyi és helyközi közlekedésében üzemeltető személy az e tevékenységéhez felhasznált, adózottan beszerzett ásványolajtermék beszerzéskor megfizetett adóját vis�szaigényelheti. A helyhez kötött, próbapadon tesztelt motorokban felhasznált ásványolajok, az E85, valamint az egyéb bioetanol tartalmú üzemanyagok és a biodízel utáni adó-visszaigénylés legfeljebb a motorfejlesztés bevallási időszakban ténylegesen felmerült költsége 25%ának megfelelő összegéig érvényesíthető, feltéve, hogy ez a költség a csoportmentességi rendelet szerint elszámolható költség. A beszerzéskor megfizetett adóból a) az üzemanyagtöltő állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt, b) az adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített – a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő – üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után literenként 11 Ft visszaigényelhető.
13
V. Jövedéki engedélyes tevékenységre vonatkozó változások Jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység az üzemanyagok vonatkozásában: A jövedéki adótörvényben üzemanyagként meghatározott termékek nem üzemanyagtöltő állomáson, továbbá a tüzelő- és fűtőanyag célú gázolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése. A jövedéki engedélyhez az ásványolajtermékre alapesetben 600 millió Ft, dohánygyártmányok esetében 22 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek esetében 150 millió Ft jövedéki biztosítékot kell nyújtani. A jövedéki biztosítékokat 2015. február 1-jéig kell a meghatározott mértékre kiegészíteni a jövedéki biztosítékot nyújtónak, erre vonatkozó külön felhívás nélkül. Ha a jövedéki engedélyes kereskedő, az exportáló és az importáló ásványolajat, dohánygyártmányt és egyéb jövedéki terméket egyaránt vagy ezekből többet forgalmaz, exportál, importál, a jövedéki biztosítékot az ásványolajra, dohánygyártmányra és az egyéb jövedéki termékre külön-külön kell teljesíteni. A jövedéki biztosítékra vonatkozóan két új pont lép életbe: Jövedéki engedélyes tevékenységet – kizárólag a jövedéki adótörvény 104. § (10) bek. b) és f ) pont szerinti termékekkel folytató személynek 6 millió Ft összegben kell, – kizárólag az 52. § (1) bekezdés f )–g) és – a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kivételével – i) pontja szerinti ásványolajjal, valamint az 50. § (4) bekezdés szerinti megfigyelt termékkel és repülőgép üzemanyaggal – akár külön akár egyszerre többel – folytató személynek 120 millió Ft összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtania. A jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, sör és palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén áru-
14
készletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.
VI. Egyéb változások A bérfőzető a zárjegy megrendelését e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint nyújtja be a vámhatósághoz. Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető esetén a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében, továbbá az egyszerűsített kísérő okmány vámhatóságnak történt bemutatását követően bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az eladásra szánt bérfőzött párlat adóját megfizették. Az átvett zárjeggyel a bérfőzető nem köteles a vámhatóság felé elszámolni, de az átvett zárjegyeket legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására. A sör alacsonyabb adómértékének érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható. A szivar, szivarka fogalmi meghatározása az alábbiak szerint változott: Dohánygyártmány a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd, továbbá a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket – adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével – teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege – füstszűrő vagy szopóka nélkül – legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert.
Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni, értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet. E tekintetben regisztrációra kötelezett az a gazdálkodó is, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő. A gazdálkodó kérelmében köteles részletesen leírni a gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelmet a vámhatóság 30 napon belül bírálja el és az abban foglaltakat szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti. Mindazon dohánygyártmányokat, amelyeket legkésőbb 2014. december 31. napján éjfélig – az akkor hatályos szabályoknak megfelelően – szabadforgalomba bocsátottak, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet. Fentieken túlmenően, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet mindazon 2014. december 31-éig legyártott – az akkor hatályos szabályozás szerint szivarkának minősülő – dohánygyártmányokat is, amelyek ezen időpontig Magyarországon adóraktárban kerültek előállításra, vagy ide kerültek betárolásra – feltéve, hogy azokat később szabadforgalomba bocsátják – azzal, hogy a legyártott szivarkák számáról 2015. január 15-éig a vámhatóságot értesíteni kell. A vámhatóság felé lejelentett termékeket az adózás szempontjából szivarkának kell tekinteni. A vámhatóság a lejelentett és a meglévő szivarkák számát jogosult bármikor az adóraktárban ellenőrizni, és a vámhatóság az adóraktár engedélyesének legkésőbb 2015. április 15-éig benyújtott igénylés esetén szivarka adójegyet bocsát rendelkezésre a lejelentett készlet erejéig. A lejelentett szivarka dohánytermékek az adóraktárat csak szabadforgalomba bocsátás jogcímén hagyhatják el. Ezek a különös szabályok nem érintik az adójegy igénylőjének azon jogát, hogy a 2015. január 1-jétől hatályos szabályoknak meg felelő termékek szabadforgalomba bocsátásához – az általános szabályok szerint – szivarka adójegyet igényeljen.
OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését
[email protected] e-mail címen várjuk.
Ingatlan adásvétele során történő adófizetési kötelezettség Kérdés Segítségüket szeretném kérni SZJA és illeték fizetéssel kapcsolatosan. Egy házaspár tulajdonában volt egy nyaraló, melyet 38,5 M Ft-ért vettek 2012-ben. Felújítást követően (melyről számla nincs) 2014-ben értékesítették 54 millió forintért. Ebből 51 M Ft volt az ingatlan, 3 M Ft az ingóság értéke. A tulajdonosok 2/3 arányban a férj, 1/3 arányban a feleség voltak. Az ingatlant részletekben fizetik az adásvételi szerződés szerint, 20 MFt-ot fizettek meg 2014.december 31-ig. A fennmaradó részt 2015. március 31-ig rendezi az új tulajdonos. A tulajdonosok 2014.augusztusában vettek egy telket 11 MFt-ért, fele-fele arányban a férj-feleség. 2015. márciusában a nyaraló vételárának megfizetését követően 21 MFt-ért lakást terveznek vásárolni, melynek fele-fele arányban lesznek a házastársak tulajdonosai. Tudomásom szerint nem él már az SZJA-ban az a kedvezmény, mely szerint ingatlanértékesítést követően ha lakást vesznek a vételárból,kompenzációval beszámít,és nem kell rá SZJA-t fizetni. Van-e esetleg valamilyen más lehetőség erre az esetre (nem vesznek bentlakásos szoc. otthonban sem helyet), amivel a fizetendő SZJA-t csökkenteni tudnák? Hogyan alakul az SZJA fizetés 2014-ben és 2015-ben a férj és a feleség számára? Hasonló kérdésem volna az illetékkel kapcsolatban is. Ott emlékeim szerint van még valamilyen csökkentésre lehetőség, ha ingatlant vesznek az eladott ingatlan árából. Jól emlékszem? Ez hogyan működik ebben az esetben?
15
Válasz Szja A felek adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyik évben az erről szóló érvényes adás-vételi szerződést benyújtották a földhivatalhoz, tehát nincs jelentőségem annak, hogy az eladók a vételárat mikor kapták meg. Helyesen gondolja azt, hogy a jövedelem lakáscélú felhasználása megszűnt, így annak teljes összege adó köteles azzal, hogy az adó mértéke 16 százalék. Illeték Sajnos a cserepótló vételre vonatkozó szabályt nem lehet alkalmazni, mivel nem lakás eladásból származik a jövedelem.
Munkavállalói költségtérítés Kérdés Segítségüket szeretném kérni egy munkatársam gyermekének támogatásával kapcsolatban. A lánya 15 éves, középiskola tanuló, mellette egy sportegyesületben öttusázik. Az egyesülettel kötöttek egy megállapodást, több jogcímen kap támogatást. Ebből kettő megítélése kérdéses adózási szempontból.
Az E-AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
16
Ezek a következők: • havi 20 000 Ft felkészülési költségtámogatást • a versenyző eredményei után kapott egyesületi támogatás 50%-át az egyesület támogatásként szintén átadja az egyesület versenyzőjének Kérdésünk az, hogy jelen esetben ezen a két jogcímen kapott támogatás eredményez-e adózási és adóbevallási kötelezettséget? Hogyan lehet ezt kiküszöbölni, pl. számlák gyűjtésével? Ha ez járható út, milyen számlák elfogadhatók? Várjuk véleményüket és tanácsukat, hogy lenne a versenyző szempontjából legcélszerűbb az elszámolás. Válasz A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 3.3. pontja szerint mentes az adó alól a közhasznú egyesületből – annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban – a közhasznú cél szerint címzett magán személynek, nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás. Amennyiben ennek a feltételnek nem felel meg a juttatás, akkor az egyéb jövedelme lesz a támogatott magánszemélynek.
E-AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat XI. évfolyam, 2. szám, 2015. február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 2064-4736 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 467-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.
