E-Controlling
E-Controlling Szakmai folyóirat
XV. évfolyam 8. szám | 2015. augusztus
Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. július 25.
Transzferárakra vonatkozó controlling döntési szituációk Különböző országok különböző adórendszerrel, különböző jogi előírásokkal rendelkeznek, amelyek ma már nem elegendőek egyes bonyolult multinacionális vállalattal kapcsolatos adózási kérdések megválaszolására. Jelen számunkban a transzferárral kapcsolatos vállalati belső döntési szituációkat ismerhet meg. A multinacionális vállalatok világkereskedelemben betöltött szerepe drámai növekedést ért el az elmúlt 30 évben. Ez tükrözi a gazdaságok integrálódását, illetve a technológia – főként a telekommunikáció – erős fejlődését. A bonyolult és szövevényes felépítésű multinacionális vállalatok egyre nagyobb kihívást jelentenek az adóhatóságok számára. A transzferár irányelvek kialakításához vezetett az a tény is, hogy nehézkessé vált egyes leányvállalatok alá tartozó valós költségek és nyereségek megállapítása, mivel a multinacio-
Tartalom Tartalom 1
Transzferárakra vonatkozó controlling döntési szituációk 10 Adósarok: Áfabevallási gyakoriság Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő
E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában!
In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1
nális csoport tevékenysége erősen integrálódott. • a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek áraTovább nehezítették a helyzetet az országoninak – adózási okokból – összhangban kell ként különböző adminisztrációs követelmények, lenniük azokkal az árakkal, amelyeket a fügamelyek hatalmas költségeket eredményeztek a getlen vállalkozások között számítanak fel, vállalatoknak. Döntő szempont azonban az a • a nemzetközi ügyletek transzferárképzésével kapcsolatos problémák megoldása, tekintettel tény volt, hogy a multinacionális vállalatok az az ügyletek jelentős volumenére, integrálódás folyamán szabadon áramoltathatták költségeiket leányvállalataik között, ezáltal • elérni a módszerek következetességét, amelyeket a multinacionális vállalatcsoportba tartobefolyásolva a fizetendő nyereségadó mértékét. zó vállalkozások – egy adott ország adóhatósága által figyelembe veendő – bevételeinek A különálló entitás megközelítés helyes alkalmaés kiadásainak meghatározásához egyrészt az zása érdekében a Gazdasági Együttműködési és adóhatóságok, másrészt a kapcsolt vállalkozáFejlesztési Szervezet tagjai – az OECD tagorszások alkalmaznak. gok – bevezették a szokásos piaci ár elvét, amely szerint a nyereség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a különleges feltételek hatása- A fent felsorolt pontok a transzferárak alkalmait. A multinacionális vállalatok adóztatására vo- zására vonatkozó ajánlások, felkérések, illetve natkozó korai alapelveket A jövedelem és vagyon utasítások alapkövei. A kezdeti lépések folyamaadóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény írja tos követése, ellenőrzése, vizsgálata, valamint a le. A dokumentum a tagországok és az OECD-n további javaslattételek még ma is szükségesek. kívüli országok jövedelemadó-egyezménye alap- Fontos a tagországok folyamatos vizsgálata, jául szolgál. A modellegyezmény megoldást ad a hogy azok törvényhozása, rendeletei, illetve adnemzetközi adózási problémákra, azonban nem minisztratív gyakorlata mennyire összeegyeztetbiztosít megfelelő útmutatást az egyik legnehe- hető az irányelvekkel. Szükséges azoknak a terüzebb kérdésre az adójog szempontjából, a meg- leteknek az azonosítása, ahol az irányelvek módosításra vagy kiegészítésre szorulnak. A megfifelelő transzferár megállapítására. gyelésnek nem csak a problémás kérdésekre kell A transzferár az az ár, amelyen egy vállalkozás megoldást találnia, hanem az egész folyamatot árukat vagy immateriális javakat ad át vagy szol- egészében kell vizsgálnia, elemeznie. A transzfergáltatásokat nyújt kapcsolt vállalkozásoknak.1 ár irányelvek a szokásos piaci árelv alkalmazását Az OECD és az Európai Adóügyi Bizottság által tekintik központi kérdésnek, amikor a kapcsolt több jelentés, valamint azok továbbfejlesztése áll vállalkozások transzferár kérdését minősítik. a multinacionális és adóhatóságok rendelkezésére a transzferár irányelvekre vonatkozóan. Ezek a jelentések a következő gazdasági tényezők ki- Belső elszámoló árak küszöbölésére, illetve azok megoldására hivatot- jelentősége tak, miszerint: • elmozdítsák azokat az akadályokat, amelyeket A decentralizált szervezeti egységek kapcsolatba a kettős adóztatás emel az áruk, szolgáltatások kerülése esetén sehol máshol nincs akkora konfés a tőke szabad áramlásában, liktusveszély, mint amikor az egyik részleg által • a kapcsolt vállalkozások közötti és a függet- előállított termék a másik divízióhoz kerül. Ha len vállalkozások között kötött ügyletek eltérő mindkét egység nyereségközpontként működik, feltételeinek megszüntetése, megfelelő árat kell meghatározni: ez az ár a termelőrészleg bevétele és a vásárló divízióköltsége. OECD - Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és Ezért a transzferár mindkét egység nyereségesséaz adóhatóságok számára 1
2
gét befolyásolja, így mindkét részleg vezetői kí- 1. esettanulmány Tech Computer Inc. központja San Franciscónosan figyelnek az ár kialakítási módjára. ban található, ahol számítástechnikai eszközöket A transzferárazás korai módszereit úgy tervezték, gyárt és értékesít. A társaságnak három részlege hogy lehetővé tegye az egység teljesítményének van, ami földrajzilag is elválik egymástól, három értékelését. A General Motors volt az egyike különböző országban található: 1. Kína: memória vezérlők és a billentyűzet azon cégeknek, amelyek ösztönözték a transzfergyártása. árak teljesítménymérceként való használatát. Ezt 2. Dél-Korea: az asztali számítógépek ösza hozzáállást tükrözi a General Motors története: szeszerelése történik részben a helyben a cég úgy épült, hogy más vállalatokat vásárolt készített alkatrészek, részben a Kínában fel. A részleg nyereségességének megmérése és a előállított memóriák és billentyűzet feltranszferárazás azt a célt szolgálta, hogy ezen kohasználásával. rábban önállóan működő vállalatok megőrizzék 3. Az Egyesült Államokban történik a csofüggetlenségüket és versenyképességüket, vagyis magolás és értékesítési tevékenység. hogy úgy működhessenek és úgy értékelhessék Mindhárom részleg profitcenterként működik. őket, mintha független társaságok volnának. A költségek a következőképp alakulnak a három Az egyik divíziótól a másikhoz kerülő termék részlegnél egy egyszerű számítógép esetében: árazása rendkívül fontos kérdés. Hacsak nem őrizzük meg a valós versenyhelyzetet az árkép- Kínai divízió zéshez, nincs reális alapunk ahhoz, hogy a rész• Váltózó költség 900 yuan leg teljesítményét megmérjük. Egyetlen részleg • Fix költség 1 980 yuan számára sem kötelező egy másik divízió terméDél-koreai divízió keinek megvásárlása. Kapcsolatukban arra ösz• Váltózó költség 350 000 won tönözzük őket, hogy úgy járjanak el, mintha egy • Fix költség 470 000 won külső partnerrel állnának szemben. Az a független anyagbeszerző, aki valamilyen terméket vesz USA-i divízió • Váltózó költség 125 $ az egyik divíziótól, biztos lehet abban, hogy a neki felszámított ár pontosan megegyezik a saját • Fix költség 325 $ gépkocsirészlegüknek számlázottal. Ahol nincsen jelentős külső értékesítés, amely megterem- A kínai nyereség adó a működési eredmény után tené a versenyképes összehasonlítási alapot, a 40%, a dél-koreai adókulcs 20%, míg az ameribeszerzési részleg határozza meg a versenyképes kai adókulcs 30%. árat, és néha az igények egy részét valóban külső szállítótól fedezik, csak hogy javítsák a verseny- A cég által előállított terméket a kiskereskedehelyzetet. A következőkben nézzünk két esetta- lemben 3 800 dollárért értékesítik. Az egyes denulmányt, ahol különböző döntési szituációkat vizák esetében alkalmazandó átváltási árfolyam a következő: kell mérlegelni! 9 yuan = 1 dollár 1 000 won = 1 dollár Mind a kínai, mind a dél-koreai divízió az általuk gyártott terméket saját márkás termékként értékesíti. A kínai részlet memóriát és bil3
lentyűzet értékesít 4500 yuan értékben, míg a 3. amerikai részleg: dél-koreai részleg a dél-koreai disztribútoroknak • változó költség = 125 dollár/db 1 340 000 won áron elad konfigurációkat. • fix költség = 325 dollár/db 4. a kínai üzem saját márkás termékeinek értékesítése = 4 500 yuan / 9 yuan/dollár = 500 Feladat: dollár/db 1. Határozza meg az egy egységre jutó adózott 5. a dél-koreai üzem saját márkás értékesítése = eredményt az egyes divíziók esetében a követke1 340 000 won / 1000 won/dollár = 1 340 ző árképzési szempontok alapján: dollár/db a) piaci ár, b) a teljes költség 200%-a, Mindezen információk alapján nézzük a három c) a változó költség 350%-a! árképzési módszer alapján milyen elszámoló áraA nyereségadó nem része a költségalapú transz- kat tudunk meghatározni: ferár képzésnek. 1. Piaci ár módszere 2. Melyik árképzési módszer maximalizálja a • kínai részlegből a dél-koreai részleg irányába történő eladás: 500 $/db nyereséget a társaságnál? • a dél-koreai részlegből az amerikai részleg irányába: 1 340 $/db
Megoldás:
Határozzuk meg az egyes részlegek költségeit egy- 2. A teljes költség 200%-a • a kínai részlegből a dél-koreai részleg irányába séges pénzeszközben a kalkuláció elvégzéséhez: történő eladás: 2 × (100 $ + 220 $) = 640 $/ 1. kínai részleg: db; • változó költség: 900 yuan / 9 yuan/dollár = • a dél-koreai részlegből az amerikai részleg irányába: 2 × (640 $ + 350 $ + 470 $) = 2 940 100 dollár/db $/db • fix költség: 1 980 yuan / 9 yuan/dollár = 220 dollár/db 3. A változó költség 350%-a 2. dél-koreai részleg: • változó költség: 350 000 won / 1000 won/ • kínai részlegből a dél-koreai részleg irányába történő eladás: (3,5 × 100 $) = 350 $/db; dollár = 350 dollár/db • fix költség: 470 000 won / 1000 won/dollár • a dél-koreai részlegből az amerikai részleg irányába: 3,5 × (350 $ + 350 $) = 2 450 $/db = 470 dollár/db
4
A termékegységre jutó eredmény meghatározása: Részlegek
A teljes költség 200%-a
Piaci ár módszer
A változó költség 350%-a
Kínai részleg Eladási ár
500
640
350
• Változó önköltség
100
100
100
220
220
220
• Teljes önköltség
320
320
320
180
320
30
72
128
12
108
192
18
1 340
2 920
2 450
• Transzfer-ár
500
640
350
350
350
350
• Fix önköltség
470
470
470
1 320
1 460
1 170
20
1 460
1 280
4
292
256
16
1 168
1 024
3 800
3 800
3 800
1 340
2 920
2 450
125
125
125
325
325
325
1 790
3 370
2 900
2 010
430
900
603
129
270
1 407
301
630
Önköltség • Fix önköltség
Működési eredmény Adó, 40% Adózott eredmény dél-koreai részleg Eladási ár Önköltség • Változó önköltség • Teljes önköltség
Működési eredmény Adó, 20 % Adózott eredmény amerikai részleg Eladási ár Önköltség • Transzfer-ár
• Változó önköltség • Fix önköltség
• Teljes önköltség
Működési eredmény Adó, 20 % Adózott eredmény
5
A részleg eredmények összehasonlítása Részlegek
Piaci ár módszer
kínai részleg
A teljes költség 200%-a
A változó költség 350%-a
108
192
18
16
1 168
1 024
amerikai részleg
1 407
301
630
Együttes
1 531
1 661
1 672
dél-koreai részleg
A profitmaximalizálás szempontjából a harmadik árképzési stratégia – változó költségek 350%-a – biztosítja a legmagasabb nyereséget. Mindez alapján megállapítható, hogy a kínai részlegnek a legkisebb a nyeresége, mivel ott a legmagasabb az adóterhelés – 40%.
2. esettanulmány
Európa Zrt.-nek két részlege van: „A” és „B” részleg, amelyek kerékpárokat gyárt. Az „A” részleg gyártja a kerékpár vázat, míg a „B” részleg végzi az összeszerelést, a vázra történő felszerelését az eszközöknek. Mindkét összeszerelő részleg által előállított félkésztermék önállóan értékesíthető, így profitcenterként működnek. A transzferár meghatározásánál a részleg esetében a hosszút távú átlag piaci árat választották. Az egyes divíziókkal kapcsolatban a következő információk állnak rendelkezésre: Megnevezés
Összeg, €-ban
A termék végső ára
300
A félkésztermék hosszú távú átlag piaci ára
200
A „B” részleg esetében a becsült költsége a termék befejezésének
150
A „A” részleg becsült költsége
120
A „B” divízió esetében a menedzsment a következő kalkulációt készítette: Megnevezés
Összeg, €-ban
A termék végső ára
300
Transzfer piaci költsége
200
A „B” részleg esetében a becsült költsége a termék befejezésének
150
A termékkel kapcsolatos eredmény
350 -50
1. Mennyi lenne a transzferára a „B” részlegnek, ha az „A” részlegnek nincs kihasználatlan kapacitása? A piaci ár korrekt transzferárnak tekinthető? 2. Tegyük fel, hogy az „A” részleg kapacitása 1000 db havonta, jelenleg félkésztermékként 800 dbot értékesít. Ha a fennmaradó 200 db-ot adná át csak a „B” részlegnek, mennyi lenne a transzfer ár? Számszerűsítse azt, hogy mennyi, ha az „A” részleg 200 €/db-os árat határoz meg az értéke6
sítéshez. Az „A” részleg nem kívánja csökkenti az árat a kívülállók számára, még akkor sem, ha kihasználatlan kapacitások vannak. 3. Tegyük fel, hogy az „A” részleg meghatározott egy 200 db-os kvótát 150 €/db-os egység ár mellett. Mennyiben változna a részleg és a vállalat egészének jövedelmezősége, ha ezen az áron történne meg a tranzakció? A „B” részleg menedzsere megvásárolná-e ezen az áron a terméket?
Megoldás gondolatmenete: 1. kérdés: A piaci ár módszere nem tekinthető korrekt megoldásnak, mivel így a „B” részleg számára veszteséges tevékenység lenne. Ha a becsült költségeket vesszük figyelembe, akkor a vállalat egészének eredménye pozitív lesz: Megnevezés
Összeg, €-ban
A termék végső ára
300
Transzfer ára a „A” részlegnek becsült költségen
120
A „B” részleg esetében a becsült költsége a termék befejezésének
150
270
A termékkel kapcsolatos eredmény
+ 30
Ha nincs az „A” részlegnek kihasználatlan kapacitása, akkor a transzferár el fogja téríteni a terméket a piacon történő értékesítéstől a félkésztermék értékesítésének irányába. Így nagyobb profitot tud realizálni a társaság, mint az egész, teljes tevékenységével. A „B” részleg ne szerelje össze a kerékpárokat, mivel az így realizálható profit kevesebb, mint a 150 €-os összeszerelési tevékenységének becsült költsége. Megnevezés
Összeg, €-ban
A termék végső ára
200
Transzfer ára a „A” részlegnek becsült költségen
120
A termékkel kapcsolatos eredmény
+ 80
A minimum transzferár kialakítása: Minimum, transzferár
=
A becsült önköltség az átadáskor
+
A feláldozott haszon a közvetlen értékesítésnél
= 120 € + (200 € - 120 €) = 200 € → piaci ár A fentiekben meghatározott piaci ár vezet helyes döntéshez, ami alapján nem szabad átadni a „B” részleg számára ilyen feltételek mellett, neki pedig nem szabad az összeszerelési tevékenységét továbbfolytatni és a teljes kerékpárt értékesíteni. A menedzsment döntését abba az irányba kellene tolni, hogy a „B” részleg csökkentse az összeszerelés költségét 100 €/db érték alá. 7
2. kérdés: Az „A” részleg rendelkezik felesleges kapacitással, ami alapján 800 db félkészterméket képes külső piacokra értékesíteni és a fennmaradó 200 db-ot adja át csak a „B” részleg számára, a feláldozott haszon a részleg számára 0 €. Mindez azt jelenti, hogy 120 € + 0 = 120 €/db lehet az átadási ár az első 200 db esetében. Ebben az esetben a „B” részleg számára mindez 120 €-os átadási költséget jelent, így maximum 30 €/db haszon realizálható. Mindez az jelenti, hogy az „A” részleg maximum 150 €/db-ig emelheti az elszámoló árat. Ha a „B” részleg több alkatrészt akar 200 db-nál, akkor ezt 200 €/db-os áron képes megvenni. Mindez azt jelenti, hogy a feláldozott költség átkerült (80 €/db) a „B” részleg számára. Összefoglalva mindez így néz ki: Egységek 0 – 200 db
Transzfer ár, €-ban 120 €/db – 150 €/db
200 – 1 000 db
200 €/db
3. kérdés: A „B” részleg gyakorlatilag 0 €/db-os profitot realizál, de a vállalat egésze 30 €/db nyereséggel kalkulálhat az első 200 db esetében, a további darab esetében, ha az ár 120 – 150 €/db között található, akkor csökken a profit a vállalat egésze tekintetében. A realizálható nyereség (30 €/db) felosztása a cég két részlege között egyfajta motivációs kérdés. Ha az elszámoló ár 150 €/db alatt van, akkor a „B” részleg számára nyújt motivációt. Vizsgáljunk meg további lehetőséget! 4. Tegyük fel, hogy az „A” részlegnek lehetősége van a. a külső ár csökkentésére – 200 €/db-ról 195 €/db-ra, ami alapján képes növelni az értékesítését 800 db-ról 1000 db-ra; b. fenntartják a 800 db-os külső értékesítést 200 €-os áron, a további 200 db olyan áron kerül átadásra, hogy a működési profit változatlan legyen az „A” részlegnél; Milyen transzferárat kell megállapítani az „A” részlegnek a változatlan nyereségesség mellett? 5. Tegyük fel, hogy az eladási ár a köztes terméknél 195 €/db a külső fél számára, így az „A” részleg 900 db-ot tud értékesíteni. A „B” részleg továbbra is igényt tart a 200 db félkésztermékre, ha az elszámolóár elfogadható számára. Az egyszerűség kedvéért nincs a piacon 100 db félkésztermékre külső kapacitás. 4. kérdés: Az új feltételek alapján a köztes termék értékesítéséből következő eredménye keletkezik az „A” részlegnek: Potenciális haszon a külső értékesítésből: 1 000 db × (195 €/db – 120 €/db) = 75 000 € A 200 €/db-os eladási ár megtartása mellett: 800 db × 80 €/db = 64 000 € Elmarad haszon a 200 db átadásával: 11 000 € A fajlagos feláldozott költsége az átvevő részleg esetében: Így a transzfer ár a következőképp meghatározható: 120 €/db + 55 €/db = 175 €/db. 8
A vállalati eredmény a következő módon határozható meg: Az „A” részleg eredménye: [800 db × (200 €/db – 120 €/db)] + [200 × (175 €/db – 120 €/db)] = Az „B” részleg eredménye: 200 db × [300 €/db – (175 €/db + 120 €/db)] = Vállalati eredmény =
75 000 € 1 000 € 76 000 €
Ez alapján megállapítható, hogy ha 195 €/db a transzfer ár, az a „B” részleg számára nem elfogadható, mivel gyakorlatilag nem realizálódik nyeresége. Míg a vállalkozás egésze (76.000 €) és az „A” részleg nyereséges. 5. kérdés: Különböző alternatív lehetőséget kell megvizsgálni: Ha az „A” részleg 900 db terméket értékesít 195 €/db-os áron és a fennmaradó kapacitást – 100 db-ot – pedig átadja a „B” részleg számára. A másik lehetőség, hogy 800 db-ot értékesít 200 €/dbos áron külső szereplő számára és 200 db-ot ad át a „B” részleg számára. Az első 100 db esetében (901-1000 db): TP1 = 120 €/db + 0 = 120 €/db Ha „B” részleg számára szükség van további 100 db egységre, a feláldozott haszon a „A” részleg számára nem nulla, mivel a „A” részleg értékesít 800 db külső szereplők számára, így a haszon értéke – 800 db × (200 €/db – 120 €/db). Míg amikor 900 db-ot értékesített volna, akkor 900 × (195 €/ db – 120 €/db) = 67 500 €. Így minden a „B” részleg számára eladott termék esetében a feláldozott haszon értéke: (67 500 € - 64 000 €)/100 db = 35 €/db. Így a minimum transzfer ár meghatározása a következő 100 db-ra vonatkozólag (801 – 900 db)? TP2 = 120 €/db + 35 €/db = 155 €/db Mindezek alapján megállapítható, hogy a „B” részleg számára nem éri meg 100 db-nál többet vásárolni, mivel a transzfer ár 155 €/db 150 €/db (összeszerelési költség) + 155 €/db (transzfer ár) = 305 €/db > 300 €/db. Összegezve a kapott eredményeket: Maximált profit: 900 db × (200 €/db – 120 €/db) = 100 db × (300 €/db – 270 €/db) = Összesen:
67 500 € 3 000 € 70 500 €
a másik megoldási alternatíva eredménye: 800 db × (200 €/db – 120 €/db) = 64 000 € 200 db × (300 €/db – 270 €/db) = 6 000 € Összesen: 70 000 €
9
Áfabevallási gyakoriság Az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie az adózónak, ha a tárgyévben az év elejétől összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a +/- 250 e Ft-ot elérte, vagy az áfatörvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege meghaladja az 50 millió forintot, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig – benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg, A negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte.
zéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmi adókulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két éven belül az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték, vagy az adóhatóság – számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt – jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta, vagy az adózó szerepel(t) közzéteendő köztartozói adózói listán, illetve 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene. Az eljáró adóhatóság vezetője az engedélyt a kizáró ok fennállása ellenére különös méltányosságból megadhatja, ha az engedély megadását kizáró ok nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével.
A feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés, valamint a fiktív cégalapítások visszaszorítása érdekében az Art. 2015. január 1-jétől havi bevallási gyakoriságot ír elő az adóévben jogelőd nélkül újonnan alakult adózóknak. Az adózók a havi Az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, áfabevallásra a megalakulástól számított adóévet ha a tárgyévben az év elejétől – előjelhelyesen követő év utolsó napjáig kötelezettek. – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet az 1 millió Ft-ot elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni. Az éves bevallásra kötelezett adózó évközben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszer10
Áfabevallás gyakorisága 2015. adóév Bevallás típusa, benyújtási határidő, feltétel ĖVES Határidő: az adóévet követő év február 25-ig Az adózónak évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben • az elszámolandó adójának éves szinten összesített (vagy annak időarányosan éves szintre átszámított) összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, és • a termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal
Áttérési kötelezettség Negyedéves bevallásra kell áttérni, ha • a tárgyévben az év elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a 250 ezer forintot elérte, vagy • a tárgyévben a termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az 50 millió forintot meghaladja, vagy • az adóév közben az adóhatóság a vállalkozó számára közösségi adószámot állapított meg. • A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig – benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg, Havi bevallásra kell áttérni, ha
• a tárgyévben az év elejétől – előjelhelye-
sen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben a különbözet a fenti összeget elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni.
NEGYEDÉVES Határidő: a negyedévet követő hó 20. napjáig. Az adózó – főszabályként – negyedéves bevallás- Havi bevallásra kell áttérni, ha • az év elejétől összesített elszámolandó adó ra kötelezett, ha pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. • kezdő vállalkozó, Az első havi bevallást arról a hónapról kell • a tárgyévet megelőző második évben az elszábenyújtani, amelyet megelőző bevallással molandó adójának éves szinten összesített – lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt vagy annak időarányosan éves szintre átszáelérte. mított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és közösségi adószámmal rendelkezik 11
HAVI Határidő: a tárgyhót követő hó 20. napjáig. Az adózó havi bevallásra kötelezett, ha • a tárgyévet megelőző második évben az elszá•
• • • •
•
•
•
molandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, csoportos áfaalanyiságot választ, az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselő, az Áfa tv. 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeletetője, adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folyatató adóalany, kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, közösségi adószámmal rendelkező, áfaalanynak nem minősülő jogi személyként, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet végez (csak arról a hónapról, amelyben közösségi kereskedelmet folytatott), jogelőd nélkül alakult: a bejelentkezés évéről + az azt követő évről
E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
12
E-Controlling XV. évfolyam, nyolcadik szám, 2015. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.